„a C., az E. vagy az F. mellékletében”.

„2H. és 2J. cikk”.

„2A–2J. cikk”.

„Minden ilyen megállapodás hatálya kiterjeszthető oly módon, hogy magába foglalja a 2J. cikk értelmében a felhasználást vagy termelést, feltéve hogy az érintett felek összes felhasználásának vagy termelésének kombinált számított szintje nem lépi túl a 2J. cikk értelmében előírt szinteket.”

„szükség van-e az A., a C. és az F. mellékletben az I. csoportban megállapított globális felmelegedési potenciálok kiigazítására, és ha igen, akkor milyen kiigazításra; és”

„2J. cikk: Fluorozott szénhidrogének

1.   A felek biztosítják, hogy a 2019. január 1-jén kezdődő tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan, valamint az azt követő minden egyes tizenkét hónapos időszakban az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok felhasználásának szén-dioxid-egyenértékben kifejezett, számított szintje nem haladja meg az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok felhasználásának 2011-re, 2012-re és 2013-ra vonatkozóan számított szintje éves átlagának az alábbi a)–e) alpontban az adott évekre meghatározott százaléka és a C. melléklet I. csoportjában a 2F. cikk (1) bekezdése értelmében szereplő szabályozott anyagok felhasználása szén-dioxid egyenértékben kifejezett számított szintjének 15 %-a összege által meghatározott szintet.

2.   E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a felek határozhatnak úgy, hogy valamely élnek biztosítania kell, hogy a 2020. január 1-jén kezdődő tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan, valamint az azt követő minden egyes tizenkét hónapos időszakban az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok felhasználásának szén-dioxid-egyenértékben kifejezett, számított szintje ne haladja meg az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok felhasználásának 2011-re, 2012-re és 2013-ra vonatkozóan számított szintje éves átlagának az alábbi a)–e) alpontban az adott évekre meghatározott százaléka és a C. melléklet I. csoportjában a 2F. cikk (1) bekezdése értelmében szereplő szabályozott anyagok felhasználása szén-dioxid egyenértékben kifejezett számított szintjének 25 %-a összege által meghatározott szintet.

3.   Az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagokat gyártó valamennyi fél biztosítja, hogy a 2019. január 1-jén kezdődő tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan, valamint az azt követő minden egyes tizenkét hónapos időszakban az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok termelésének szén-dioxid-egyenértékben kifejezett, számított szintje ne haladja meg az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok termelésének 2011-re, 2012-re és 2013-ra vonatkozóan számított szintje éves átlagának az alábbi a)–e) alpontban az adott évekre meghatározott százaléka és a C. melléklet I. csoportjában a 2F. cikk (2) bekezdése értelmében szereplő szabályozott anyagok termelése szén-dioxid egyenértékben kifejezett számított szintjének 15 %-a összege által meghatározott szintet.

4.   E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a felek határozhatnak úgy, hogy az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagokat gyártó valamely félnek biztosítania kell, hogy a 2020. január 1-jén kezdődő tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan, valamint az azt követő minden egyes tizenkét hónapos időszakban az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok termelésének szén-dioxid-egyenértékben kifejezett, számított szintje ne haladja meg az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok termelésének 2011-re, 2012-re és 2013-ra vonatkozóan számított szintje éves átlagának az alábbi a)–e) alpontban az adott évekre meghatározott százaléka és a C. melléklet I. csoportjában a 2F. cikk (2) bekezdése értelmében szereplő szabályozott anyagok termelése szén-dioxid egyenértékben kifejezett számított szintjének 25 %-a összege által meghatározott szintet.

5.   E cikk (1)–(4) bekezdése olyan mértékben alkalmazandó, amilyen mértékben a felek az általuk mentességet élvező felhasználásnak elfogadott felhasználások kielégítéséhez szükséges termelés vagy felhasználás szintjének megengedéséről határoznak.

6.   A C. melléklet I. csoportjába vagy az F. mellékletbe tartozó anyagokat előállító valamennyi fél biztosítja, hogy a 2020. január 1-jén kezdődő tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan, valamint az azt követő minden egyes tizenkét hónapos időszakban a C. melléklet I. csoportjában vagy az F. mellékletben szereplő anyagokat gyártó valamennyi gyártóüzemben keletkező, az F. melléklet II. csoportjába tartozó anyagok kibocsátott mennyiségét ugyanazon tizenkét hónapos időszak folyamán a felek által jóváhagyott technológiák felhasználásával a lehető legteljesebb mértékben megsemmisítik.

7.   A felek biztosítják, hogy a C. melléklet I. csoportjába vagy az F. mellékletbe tartozó anyagokat gyártó valamennyi üzemben keletkező, az F. melléklet II. csoportjába tartozó anyagok megsemmisítésére csak a felek által jóváhagyott technológiák felhasználásával kerül sor.”

„1.   A 2., a 2A–2J. és az 5. cikk céljaira minden fél a következők szerint határozza meg az A., a B., a C., az E. és az F. melléklet minden csoportjában szereplő anyagokra a saját számított szintjét:”

„ha a (2) bekezdés nem rendelkezik másként;”

„; és

2.   A 2J. cikk, a 2. cikk (5a) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontja céljaira az F. mellékletben és a C. melléklet I. csoportjában szereplő anyagokra vonatkozóan a termelés, felhasználás, behozatal, kivitel és kibocsátás szén-dioxid-egyenértékben kifejezett szintjének számításához minden fél az adott anyagra vonatkozóan az A. melléklet I. csoportjában, a C. mellékletben és az F. mellékletben meghatározott globális felmelegedési potenciált használja.”

„(1f)   E bekezdés hatálybalépésének napjától valamennyi fél megtiltja az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok bármely olyan államból való behozatalát, amely e jegyzőkönyvnek nem részese .”

„(2f)   E bekezdés hatálybalépésének napjától valamennyi fél megtiltja az F. mellékletben szereplő szabályozott anyagok bármely olyan államba való kivitelét, amely e jegyzőkönyvnek nem részese .”

„A., a B., a C., az E. és az F. mellékletben”

„2A–2J. cikk”.

„(2a)   A felek 2019. január 1-jéig, illetve e bekezdés hatálybalépésétől számított három hónapon belül – attól függően,. hogy melyik időpont következik be később – az F. mellékletben felsorolt – új, felhasznált, újrafeldolgozott és visszanyert – szabályozott anyagokra vonatkozó export- és importengedélyezési rendszert vezetnek be és alkalmaznak. Bármelyik, az 5. cikk (1) bekezdése hatálya alatt eljáró fél, amely úgy határoz, hogy nincs abban a helyzetben, hogy 2019 január 1-jéig ilyen rendszert vezessen be, ezeket az intézkedéseket 2021. január 1-jéig elhalaszthatja.”

„2I.”

„2I. cikk”

„2A–2J. cikk”.

„C. és az E.”

„(3b)   Valamennyi fél statisztikai adatokat szolgáltat a titkárság részére az F. melléklet II. csoportjában szereplő szabályozott anyagokra vonatkozó éves kibocsátásairól, minden egyes üzemre vonatkozóan, a jegyzőkönyv 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban.”

„és a 2I. cikk”

„Amennyiben valamely, az 5. cikk (1) bekezdése értelmében eljáró fél bármely más olyan finanszírozási mechanizmushoz folyamodik, amely a megállapított többletköltségének bármely részét fedezheti, az e jegyzőkönyv 10. cikke szerinti pénzügyi mechanizmus nem nyújthat fedezetet ugyanarra a részre vonatkozóan.”

„2A–2J. cikk”.

Az Európai Unió által a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően tett nyilatkozat az egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos hatásköre mértékéről

Jelenleg a következő államok az Európai Unió tagállamai: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésével összhangban az Unió hatásköre kiterjed olyan nemzetközi megállapodások megkötésére és az azokból eredő kötelezettségek teljesítésére, amelyek a következő célkitűzések eléréséhez járulnak hozzá:

Az Unió azzal gyakorolta hatáskörét a bécsi egyezmény és a Montreali Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területeken, hogy jogi eszközöket fogadott el, köztük mindenekelőtt az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (átdolgozás) (1), amely egy az ózonréteg védelméről szóló korábbi jogszabály helyébe lépett, valamint az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2). Az Unió hatáskörrel rendelkezik a bécsi egyezményből és a Montreali Jegyzőkönyvből eredő azon kötelezettségek teljesítése tekintetében, melyekre vonatkozóan uniós – különösen a fent említett – jogi eszközök rendelkezései közös szabályokat állapítanak meg, és ha és amennyiben a bécsi egyezmény vagy a Montreali Jegyzőkönyv vagy az ezek végrehajtására elfogadott valamely jogi aktus rendelkezései az ilyen közös szabályokat érintik, illetve hatályukat módosítják. Egyéb esetekben az Unió hatásköre továbbra is megoszlik az Unió és tagállamai között.

A hatásköröknek a Szerződésekkel összhangban az Európai Unió által történő gyakorlása a természetéből adódóan folyamatosan változik. Az Unió ezért fenntartja e nyilatkozat módosításának jogát.

A kutatás területén az Unió – az egyezményben foglaltaknak megfelelően – hatáskörrel rendelkezik tevékenységek végzésére, különösen programok meghatározására és végrehajtására, e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozza meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.

(1)  HL L 286., 2009.10.31., 1. o.,

(2)  HL L 150., 2014.5.20., 195. o.,

MELLÉKLET

EU–EGYIPTOM PARTNERSÉGI PRIORITÁSOK A 2017–2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

I.   Bevezetés

Az EU és Egyiptom közötti együttműködés általános keretét a 2001-ben aláírt és 2004-ben hatályba lépett társulási megállapodás határozza meg. Jóllehet a társulási megállapodás valamennyi eleme hatályban marad, ez a dokumentum rögzíti az EU és Egyiptom által, a felülvizsgált európai szomszédságpolitika fényében meghatározott prioritásokat, amelyek irányadóak lesznek a partnerség számára a következő 3 év során.

E partnerségi prioritások célja az EU és Egyiptom előtt álló közös kihívások kezelése, hogy előmozdítsák a közös érdekeket és a Földközi-tenger mindkét partján szavatolják a hosszú távú stabilitást. A partnerségi prioritásokat a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása egyetemes értékei iránti közös elkötelezettség vezérli. A prioritások továbbá az együttműködés erősítésére irányulnak Egyiptom „Fenntartható fejlődési stratégia – 2030-ra vonatkozó jövőképe” című stratégiájának támogatása érdekében.

II.   Javasolt prioritások

A partnerségi prioritások arra hivatottak, hogy a Földközi-tenger mindkét partján elősegítsék az emberek törekvéseit, különösen a társadalmi igazságosság, a tisztességes munkalehetőségek, a gazdasági jólét és a lényegesen javuló életkörülmények biztosítás terén, megszilárdítva ezáltal Egyiptom és az EU stabilitását. A fenti célok legfontosabb alkotóelemei az innováció által elősegített inkluzív növekedés, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok vezérelte hatékony participatív kormányzás. A prioritások figyelembe veszik továbbá az EU és Egyiptom nemzetközi szereplőként játszott szerepét, és egyaránt célozzák kétoldalú együttműködésük, valamint a regionális és nemzetközi együttműködésben való részvételük fokozását. Az így megújított partnerséget a következő általános prioritások vezérlik majd:

1.   Egyiptom fenntartható korszerű gazdasági és társadalmi fejlesztése

Az EU és Egyiptom kulcspartnerekként működnek majd együtt az Egyiptom „Fenntartható fejlődési stratégia – 2030-as jövőkép” című dokumentumában rögzített társadalmi-gazdasági célok előmozdítása, a stabil és virágzó Egyiptom felépítése érdekében.

a)   A gazdaság modernizációja és vállalkozói készség

Egyiptom készen áll arra, hogy többek között az inkluzív növekedést és – különösen a fiatalok és a nők esetében – a munkahelyteremtést jobban ösztönző környezet kialakításával, így az informális szektornak a gazdaságba történő integrálásával hosszú távú társadalmi-gazdasági stabilitást érjen el. A hosszú távú gazdasági fenntarthatóság érdekében mindez azokat az intézkedéseket is felöleli, amelyek nagyobb költségvetési mozgásteret teremthetnek a fenntartható fejlődési stratégia végrehajtásának javításához, a támogatások és az adózás további reformjához, valamint megszilárdítják a magánszektor szerepét és javítják az üzleti klímát, hogy több külföldi befektetést vonzzanak, többek között a digitális hozadékot teljes mértékben kihasználó, nyitottabb és versenyzőbb kereskedelempolitika keretében, valamint az alapvető infrastrukturális projektek, például hatékony közlekedési rendszer kifejlesztésének támogatása révén. Továbbá az EU támogatja Egyiptomnak a közigazgatás reformjára és a jó kormányzás megvalósítására tett erőfeszítéseit. Az említett törekvéseket többek között a magas színvonalú statisztikai adatok használata, valamint a digitális forradalom és az ahhoz kapcsolódó új üzleti és társadalmi modellek figyelembevétele támasztja alá.

Az egyiptomi fenntartható fejlődési stratégia nagy jelentőséget tulajdonít a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) és a „megaprojekteknek” – mint például a Szuezi-csatorna fejlesztési projekt, a felső-egyiptomi ásványkincsek kitermelésére, négymillió hektár mezőgazdasági terület visszanyerésére és városfejlesztésre vonatkozó „aranyháromszög” projekt, továbbá az Egyiptomi Tudásbank –, amelyek a hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztési folyamat fontos alkotóelemei. Tekintve, hogy a kkv-k fejlődése mennyire fontos az inkluzív növekedés szempontjából, ez az ágazat továbbra is központi szerepet játszik az EU és Egyiptom együttműködésében. Az EU mérlegelni fogja továbbá, hogy milyen módon bontakoztathatók ki a Szuezi-csatorna fejlesztési projektben (Szuezi-csatorna csomópont) rejlő társadalmi-gazdasági fejlesztési lehetőségek. Az EU és Egyiptom ezenfelül együttműködik a különböző szektorokban zajló kutatás és innováció, valamint a digitális technológiák és szolgáltatások előmozdítása terén. E tekintetben Egyiptom és az EU hangsúlyozták érdekeltségüket az együttműködés intenzitásának növelése iránt számos releváns kutatási és felsőoktatási tevékenység tekintetében, így a Horizont 2020 és az Erasmus+ keretében is.

Tekintetbe véve Egyiptom felbecsülhetetlen értékű és sokszínű kulturális örökségét, valamint a kulturális ágazatnak az ország bruttó hazai termékéhez, a foglalkoztatáshoz, a külföldi devizatartalékokhoz és általában véve a társadalomhoz való jelentős hozzájárulását (ami nagyrészt a turizmushoz kapcsolódik), kiemelt hangsúlyt fog kapni a kultúra, a kulturális örökség és a helyi gazdasági fejlesztés közötti kapcsolat.

b)   Kereskedelem és beruházás

Az EU és Egyiptom fontos kereskedelmi partnerek. A két fél elkötelezett a meglévő kereskedelmi és befektetési kapcsolatok erősítése, valamint az iránt, hogy a szabadkereskedelmi térséget létesítő EU–Egyiptom társulási megállapodást úgy hajtsák végre, hogy az valóra válthassa az összes benne rejlő lehetőséget. Jóllehet az EU korábban a meglévő szabadkereskedelmi térségek elmélyítése és kiszélesítése érdekében terjesztette elő a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó kezdeményezést, az EU és Egyiptom együttesen meghatározzák a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére alkalmas egyéb módszereket is.

c)   Társadalomfejlesztés és társadalmi igazságosság

Egyiptom ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a társadalomfejlesztés és a társadalmi igazságosság reformja és előmozdítása iránt, hogy kezelni tudja az ország előtt álló társadalmi és demográfiai kihívásokat, és lendületet adhasson az ország gazdasági és társadalmi fejlődését előmozdító humán erőforrásainak. Az EU ezzel összefüggésben támogatja Egyiptom azon erőfeszítéseit, hogy szociális biztonsági hálók és szociális védelem keretében védelmet nyújtson a marginalizált csoportoknak a gazdasági reformok lehetséges negatív következményeivel szemben. Ezenfelül az EU és Egyiptom folytatja a vidéki és városi térségek fejlesztését, valamint az alapvető szolgáltatások nyújtásának javítását, kiemelten kezelve az oktatás (beleértve a műszaki és szakképzést) és az egészségügyi rendszerek korszerűsítését. Az EU megosztja tapasztalatait az inkluzív egészségbiztosítás kialakítása és az egészségügyi ellátás javítása terén.

d)   Energiabiztonság, környezetvédelem és éghajlat-politika

Az EU és Egyiptom együttműködik az energiaforrások diverzifikálása terén, különös hangsúlyt helyezve a megújuló energiaforrásokra, valamint az energiahatékonysági intézkedésekre. Az EU az egyiptomi kormány kérésére támogatni fogja az integrált energiastratégia korszerűsítésére irányuló egyiptomi erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy az ország megfeleljen a fenntartható fejlődési követelményeknek, és csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Továbbá az egyiptomi tengeri gázmezők felfedezése – Egyiptom meglévő cseppfolyósítási infrastruktúrájára tekintettel – komoly lehetőséget nyújt az EU és Egyiptom közötti szinergiák kihasználására a hagyományos energiaforrások terén. Ez lehetővé tenné a kiszámíthatóbb energiatermelést, ami egyaránt szolgálná Egyiptom érdekeit – tekintettel az ország jelentős fogyasztási igényére, és jövedelemtermelő képességére (beleértve az üzleti környezetet és a társadalmi fejlesztést) –, valamint az EU-nak az ellátása diverzifikálása iránti érdekét. Az EU és Egyiptom közötti energiaügyi párbeszéd erősítése elősegíti a legfontosabb együttműködési területek azonosítását (például a regionális energetikai csomópontok létrehozásához nyújtandó műszaki segítség tekintetében), a közös kutatást, a tapasztalatok és a bevált gyakorlat megosztását, a technológiatranszfereket, valamint az alregionális (a Földközi-tenger térségén belüli) együttműködés előmozdítását, annak elismerése mellett, hogy meg kell óvni a Földközi-tenger tengeri ökoszisztémáit.

Az EU és Egyiptom a fenntartható fejlődés megvalósítása keretében együttműködik az éghajlat-politika és a környezetvédelem előmozdítása terén. Az EU a Párizsi Megállapodás elfogadását követően tett kötelezettségvállalásainak megfelelően támogatni fogja Egyiptomot az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás terén tett, tervezett nemzeti vállalások teljesítésében. Az EU és Egyiptom együttműködik továbbá a többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési menetrendben és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretben meghatározott célok elérése érdekében.

Egyiptom és az EU feltérképezi az együttműködési lehetőségeket olyan területeken, mint például az erőforrások – így a vízkészlet – fenntartható kezelése, a biodiverzitás megóvása, a csatornázás, a szilárdhulladék-gazdálkodás, beleértve az ipari szennyezés csökkentését, a vegyi- és veszélyeshulladék-gazdákozást, valamint az elsivatagosodás és a talajromlás elleni küzdelmet. Egyiptom és az EU feltárja továbbá azokat a lehetőségeket, amelyeket az Unió a Mediterrán Térségért kék gazdaságról szóló miniszteri nyilatkozata irányoz elő az IMP/CC eszköz (1) keretében. A mérlegelés tárgyát képező lehetséges együttműködési területek közé tartoznak az intelligens tengeri kikötők, a tengeri klaszterek, a tengerparti övezetek integrált kezelése és a tengeri halászat.

2.   Külpolitikai partnerség

Az EU és Egyiptom közös érdeke a kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű külpolitikai együttműködés megerősítése.

A közös szomszédság stabilitása és a tágabb körű együttműködés

Egyiptomnak szerepet kell vállalnia, kihasználva azt, hogy tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az Afrikai Unió Béke- és Biztonsági Tanácsának. Emellett Egyiptom ad otthont az Arab Államok Ligája központjának is, amellyel az EU mélyíteni és szélesíteni kívánja együttműködését. Egyiptom és az EU nagyobb mértékű együttműködésre és közös egyetértésre törekszik egy sor kérdésben, köztük olyanokban is, amelyek a többoldalú kapcsolatokat érintik. Az EU és Egyiptom közötti partnerség fontos tényező a Földközi-tenger térsége, a Közel-Kelet és Afrika stabilitása és jóléte szempontjából. Az EU és Egyiptom többek között regionális fórumokon zajló együttműködése arra irányul, hogy elősegítse a konfliktusmegoldást, a béketeremtést, valamint a politikai és gazdasági kihívások megoldását ezekben a régiókban. Továbbá az EU és Egyiptom megerősíti a mindkét felet érintő, komoly regionális és nemzetközi kihívásokkal kapcsolatos információcserét.

Együttműködés a válságkezelés és a humanitárius segítségnyújtás terén

Az EU és Egyiptom kétoldalú és regionális szinten egyaránt fokozni fogja a válságkezeléssel és -megelőzéssel kapcsolatos együttműködést és konzultációkat, hogy kezelni tudják a közös szomszédságban és a távolabbi térségekben bekövetkező konfliktusokból és természeti katasztrófákból eredő, a békét, a stabilitást és a fejlődést fenyegető összetett kihívásokat.

3.   A stabilitás megszilárdítása

A stabilizálás közös kihívást jelent az EU és Egyiptom számára. Ehhez alapvetően fontos, hogy mindenki számára méltányosan előnyöket biztosító, modern demokratikus államot alakítsanak ki. A modern demokratikus állam sarokkövét jelentő emberi jogok – a nemzetközi emberi jogban, az Európai Unióról szóló szerződésben és az egyiptomi alkotmányban meghatározott politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok – közös értéket képeznek. Ezért Egyiptom és az EU elkötelezett amellett, hogy nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően előmozdítsa a demokráciát, az alapvető jogokat és az emberi jogokat, amelyek minden polgárukat egyaránt megillető, alkotmányos jogosultságok. E tekintetben az EU támogatást nyújt Egyiptomnak ahhoz, hogy törvényekben is megjelenítse az említett jogokat.

a)   Modern, demokratikus állam

Egyiptom és az EU elkötelezett az elszámoltathatóság, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása, valamint polgáraik igényeinek teljesítése iránt. Az EU támogatja Egyiptom alábbiakkal kapcsolatos erőfeszítéseit: az állami intézmények hatékony közszektorbeli reform végrehajtására irányuló kapacitásának növelése, a bűnüldöző szervek kapacitásának fokozása, hogy azok feladataiknak eleget téve mindenki számára biztonságot teremtsenek, valamint az új parlament alkotmányos feladatainak kidolgozása. Ezenfelül az EU és Egyiptom fokozza együttműködését az igazságügyi ágazat korszerűsítése és a minden polgárt megillető igazságszolgáltatáshoz való jog költségmentesség és különbíróságok révén történő kiterjesztése, a közszektor irányításának reformja és a korrupció elleni küzdelem terén. Az EU és Egyiptom mérlegeli továbbá büntető- és polgári ügyekben folytatandó igazságügyi együttműködés kialakítását. A parlamenti bizottságok és csoportok közötti strukturált eszmecserékre is kiterjedő, az EU és Egyiptom közötti parlamenti együttműködés megerősítené a koordinációt és előmozdítaná a kölcsönös megértést. Az EU emellett támogatja Egyiptom erőfeszítéseit a helyi hatóságok szerepvállalásának ösztönzésére a közszolgáltatások tervezése és nyújtása, valamint a gazdasági társadalmi és politikai lehetőségek terén az egyenlőség további biztosítása tekintetében, valamint a mindenkire kiterjedő társadalmi integráció érdekében.

b)   Biztonság és terrorizmus

A biztonság közös cél. A terrorizmus és az azt kiváltó erőszakos szélsőségesség a Földközi-tenger mindkét partján fenyegeti a nemzetek társadalmi szövetét. Ez komoly veszélyt jelent polgáraink biztonságára és jólétére. Az említett fenyegetés elleni küzdelem közös cél az EU és Egyiptom számára. A felek a radikalizálódás sikeres leküzdése és megelőzése, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése érdekében képesek együttműködni a terrorizmus kiváltó okait kezelő, átfogó megközelítés keretében, amellett, hogy kellően tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. Az EU és Egyiptom továbbra is elkötelezetten együttműködik a szélsőségesség és a megkülönböztetés bármely formája – így az iszlamofóbia és az idegengyűlölet – elleni küzdelemben.

További együttműködési területek, többek között a repülésbiztonság és a védelmi biztonság, valamint a transznacionális szervezett bűnözés, így a migránscsempészet, az emberkereskedelem, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás megelőzésére és az ellen folytatott küzdelemre vonatkozó kapacitás erősítése.

Mindkét fél egyetért abban, hogy többek között a tapasztalatok cseréje, képzések és más kapacitásépítési tevékenységek révén erősítik együttműködésüket a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelemről szóló ENSZ cselekvési program végrehajtása terén.

c)   A migrációs áramlások kölcsönösen előnyös kezelése

A migráció terén a vallettai csúcstalálkozó politikai nyilatkozata és a vallettai közös cselekvési terv képezi az EU és Egyiptom közötti együttműködés fő keretét. Az EU támogatja az egyiptomi kormánynak a migrációirányítási kerete megerősítésére tett erőfeszítéseit, ideértve a jogalkotási reform elemeit és a migrációkezelési stratégiákat. Az EU támogatja Egyiptomnak az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem megelőzésére és leküzdésére – így az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására és segítésére – tett erőfeszítéseit. Arra törekszik továbbá, hogy támogassa és erősítse Egyiptom arra vonatkozó kapacitását, hogy a nemzetközi standardokkal összhangban megvédje a migránsok jogait, és védelmet biztosítson az arra jogosultak számára. Az EU és Egyiptom feltárja az együttműködési lehetőségeket az irreguláris migránsok származási országaikba való önkéntes visszatérése terén, hogy szavatolja a migráció általában véve jogszerű irányítását. Ehhez szorosan kapcsolódik a migráció kiváltó okainak, különösen a fejletlenségnek, a szegénységnek és a munkanélküliségnek a kezelése terén zajló együttműködés.

A személyek mobilitása hozzájárulhat a készségek és az ismeretek fejlesztéséhez, ezek pedig elősegíthetik Egyiptom fejlődését. Emellett tartós kapcsolatokat alakíthat ki az EU és Egyiptom magasan képzett munkaereje között. Az EU és Egyiptom elkötelezett a migránsok jogainak teljes körű védelme mellett.

III.   Együttműködési elvek

Az emberi tényező és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása erősíteni fogja a kapcsolatokat, és ezáltal megszilárdítja az EU és Egyiptom közötti partnerséget. A partnerségi prioritások lényeges aspektusa az európai és egyiptomi néppel szembeni kölcsönös elszámoltathatóság és felelősség.

A közös érdekeket érintő kérdéseket erőteljesebb regionális és alregionális (Dél-Dél) együttműködés keretében kell kezelni. E tekintetben az EU és Egyiptom együttműködik az Unió a Mediterrán Térségért keretében és az Anna Lindh Alapítvány útján, kiváltképpen a kultúrák közötti párbeszéd terén.

A párbeszéd kultúrája értékes eszköznek bizonyult a kölcsönös tisztelet fejlesztése tekintetében. Alapvető fontosságú, hogy elmélyítsék a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó politikai párbeszédet, és fenntartsák az azokat erősítő technikai elemeket. A párbeszéd ahhoz is eszközöket kínál, hogy tartalommal töltsék meg a partnerséget, és felmérjék annak mélységét és eredményeit.

Az egyiptomi kormány prioritásai szerint az ifjúság (ami társadalmaink hosszú távú stabilitásának záloga) és a nők (ami alapvetően fontos bármely társadalom fejlődéséhez) hangsúlyos szerepét érvényre kell juttatni a partnerségi prioritásokban. Az a legfontosabb cél, hogy jogi és gyakorlati eszközökkel vértezzék fel őket ahhoz, hogy aktívan részt tudjanak venni a gazdaságban és az ország kormányzásában, és ezáltal megfelelő szerepet vállaljanak a társadalomban. Az EU továbbra is megosztja tapasztalatait a nőkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem és a nemek közötti egyenlőség, valamint a fiatalok társadalmi befogadása és a számukra biztosított lehetőségek terén.

Az EU és Egyiptom egyetért abban, hogy a civil társadalom fontos és hatékony hozzájárulást nyújt partnerségi prioritásaik megvalósításához és az átlátható, participatív kormányzáshoz, valamint elősegítheti az Egyiptomban zajló, fenntartható fejlődési folyamatot. A felek együttműködnek a civil társadalommal, hogy – az egyiptomi alkotmánnyal és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban – hatékonyan elősegítsék a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődési folyamatot.

IV.   Összegzés

Az EU és Egyiptom együttesen – a közös felelősségvállalás szellemében – meghatározta a partnerségi prioritásokat, és a megállapodás szerinti értékelési és ellenőrzési mechanizmust dolgozott ki. A partnerségi prioritások hatásának értékelése céljából félidős értékelést is előirányoztak. Az EU és Egyiptom kölcsönös érdekeik tekintetében együttesen észszerűsítik társulási megállapodásukat a partnerségi prioritások célzott megközelítésének megfelelően. A Társulási Bizottság és a Társulási Tanács továbbra is a legfontosabb szervek, amelyek évente átfogóan értékelik a partnerségi prioritások végrehajtását.

(1)  Integrált tengerpolitikai és éghajlatváltozási eszköz.