ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 211

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. augusztus 17.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1475 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. január 26.) a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EN 1304 szabvány hatálya alá tartozó égetett agyag tetőcserepek fagyállósági teljesítményének osztályzásáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1476 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 11.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

3

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1477 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 11.) az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 1051/2009/EK rendelet módosításáról

6

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1478 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 16.) az 1439/95/EK rendelet I. mellékletének, a 748/2008/EK rendelet III. mellékletének és az 593/2013/EU végrehajtási rendelet III. mellékletének az igazolások kiállítására jogosult argentin hatóság tekintetében való módosításáról

8

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1479 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 16.) az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendeletnek az intervenciós készleteknek a leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztásra irányuló programban való elhelyezése tekintetében történő módosításáról

10

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1480 végrehajtási rendelete (2017. augusztus 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

14

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A bizottság végrehajtási határozata (EU) 2017/1481 (2017. augusztus 14.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2017) 5589. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

46

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendelet módosításáról szóló, 2016. szeptember 26-i (EU) 2016/2095 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 326., 2016.12.1. )

58

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1475 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. január 26.)

a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EN 1304 szabvány hatálya alá tartozó égetett agyag tetőcserepek fagyállósági teljesítményének osztályzásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben a Bizottság nem állapított meg az építési termékek alapvető jellemzői vonatkozásában teljesítményosztályokat, úgy a 305/2011/EU rendelet 27. cikkének (2) bekezdése értelmében ezeket megállapíthatják az európai szabványügyi testületek, de csak felülvizsgált megbízás alapján.

(2)

Az égetett agyag tető- és kiegészitőcserepekre vonatkozó EN 1304 szabvány a 89/106/EGK tanácsi irányelvnek (2) megfelelően 2005 óta harmonizált szabvány.

(3)

Az EN 1304 szabvány új változata kibővült a kültéri használatra szánt égetett agyag tetőcserepek fagyállósági teljesítményének új osztályzásával. Az említett osztályozás a harmonizált értékelési módszerek fokozatos fejlődésének eredménye, és előrelépést jelent a szóban forgó termékek egységes belső piacának megerősítése szempontjából.

(4)

Az új osztályozásra azonban a Bizottság nem adott felülvizsgált megbízást.

(5)

Ezért meg kell állapítani az EN 1304 szabvány hatálya alá tartozó, kültéri használatra szánt termékek új osztályozási rendszerét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kültéri használatra szánt égetett agyag tetőcserepek fagyállóság, mint alapvető jellemző szerinti osztályozását a mellékletben meghatározott osztályozási rendszer szerint kell végezni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. január 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 88., 2011.4.4., 5. o.

(2)  A Tanács 89/106/EGK irányelve (1988. december 21.) az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 12. o.).


MELLÉKLET

Az EN 1304 szabvány „Égetett agyag tető- és kiegészitőcserepek. A termék fogalommeghatározásai és jellemzői” hatálya alá tartozó, kültéri használatra szánt termékek fagyállósága, mint alapvető jellemző tekintetében új osztályozás kerül meghatározásra a következők szerint:

 

1. osztály (150 ciklus): minimum 150 ciklus. 150 ciklust követően a cserepek egyike sem mutat az EN 539-2:2013 szabvány 1. táblázata szerinti elfogadhatatlan mértékű károsodást.

 

2. osztály (90 ciklus): 90—149 ciklus. 90 ciklust követően a cserepek egyike sem mutat az EN 539-2:2013 szabvány 1. táblázata szerinti elfogadhatatlan mértékű károsodást.

 

3. osztály (30 ciklus): 30—89 ciklus. 30 ciklust követően a cserepek egyike sem mutat az EN 539-2:2013 szabvány 1. táblázata szerinti elfogadhatatlan mértékű károsodást.


17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1476 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. augusztus 11.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikke (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikke (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).


MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás (KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Egy különböző anyagokból készült termék (ún. „fogászati LED-lámpa”) üvegből, műanyagból, többféle fémből, és több fénykibocsátó diódát (LED) foglal magában. A terméket csuklós karra erősítve állítják vám elé. A csuklós kart vagy fogászati székre, vagy pl. fogászati rendelő falára vagy mennyezetére lehet rögzíteni.

A fogászati kezelés során a szájüreg megvilágítására szánják. A kibocsátott fény erőssége, színe és eloszlása kifejezetten a fogászok általi felhasználást szolgálja.

Lásd a képet (*1).

9405 40 99

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. c) és 6. általános szabály, valamint a 9405 , a 9405 40 és a 9405 40 99 KN-kód szövege határozza meg.

A 9018 vámtarifaszám alatti, orvosi műszerként és készülékként való besorolás kizárt, mivel ez a vámtarifaszám kizárja a teljes fogászati felszerelés külön vám elé állított egyes elemeit (pl. a nem árnyékoló lámpákat); azokat az elemeket saját megfelelő vámtarifaszámuk alá kell besorolni (lásd még a HR Magyarázat 9018 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata II. részének ii. pontját, valamint a II. részben meghatározott kivételeket).

A termék a 9405 vámtarifaszám alá sorolt elektromos lámpák/világítófelszerelések jellemzőivel és kialakításával rendelkezik, amelyek közé tartoznak a speciális elektromos lámpák és világítófelszerelések, amelyek bármilyen anyagból állhatnak, és bármilyen fényforrást használhatnak (lásd még a HR Magyarázat 9405 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata I. részét).

A terméket – amely különböző anyagokból áll, de ezek egyike sem adja a termék lényeges jellemzőjét – ezért a 9405 40 99 vámtarifaszám alá kell besorolni, mint a műanyagtól eltérő anyagokból készült más elektromos lámpa és világítófelszerelés.

Image


(*1)  A kép csupán tájékoztató jellegű.


17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/6


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1477 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. augusztus 11.)

az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 1051/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 57. cikke (4) bekezdésére és 58. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1051/2009/EK rendelettel (2) a Bizottság a 8701 90 90 vámtarifaszám alá sorolta be a szóban forgó rendelet mellékletében a táblázat 2. pontjában, az első oszlopban meghatározott új négykerekű járművet.

(2)

A C-91/15. sz. Kawasaki-ügyben hozott ítéletében (3) a Bíróság úgy döntött, hogy az 1051/2009 rendelet mellékletében a táblázat 2. pontja érvénytelen, mivel az a szóban forgó járművet a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (4) 948/2009/EK bizottsági rendelet (5) által módosított I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 8701 90 90 vámtarifaalszáma, és nem a Kombinált Nómenklatúra 8701 90 11–8701 90 39 vámtarifaalszámainak valamelyike alá sorolja be.

(3)

A jogbiztonság érdekében indokolt az Unió jogrendjéből eltávolítani a már nem alkalmazandó rendelkezéseket. Ezért az egyes járművek tarifális besorolása kapcsán adódó esetleges különbségek elkerülése, valamint a Kombinált Nómenklatúrának az Unión belüli egységes alkalmazása érdekében helyénvaló elhagyni az érvénytelenné nyilvánított rendelkezéseket.

(4)

Az 1051/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1051/2009/EK rendelet mellékletében a táblázat 2. pontját el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Stephen QUEST

főigazgató

Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság


(1)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(2)  A Bizottság 1051/2009/EK rendelete (2009. november 3.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 290., 2009.11.6., 56. o.).

(3)  A Bíróság C-91/15. sz., Kawasaki Motors Europe ügyben hozott 2016. szeptember 22-i ítélete, ECLI:EU:C:2016:716.

(4)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(5)  A Bizottság 948/2009/EK rendelete (2009. szeptember 30.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 287., 2009.10.31., 1. o.).


17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1478 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. augusztus 16.)

az 1439/95/EK rendelet I. mellékletének, a 748/2008/EK rendelet III. mellékletének és az 593/2013/EU végrehajtási rendelet III. mellékletének az igazolások kiállítására jogosult argentin hatóság tekintetében való módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékében meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a juhhús- és kecskehúságazat termékeinek kivitele és behozatala tekintetében a 3013/89/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 26-i 1439/95/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 12. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó szarvasmarhafélék fagyasztott sovány dagadójára vonatkozóan behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2008. július 30-i 748/2008/EK bizottsági rendeletre (4) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a kiváló minőségű friss, hűtött és fagyasztott marhahús és a fagyasztott bivalyhús vámkontingenseinek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2013. június 21-i 593/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (5) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1439/95/EK rendelet I. melléklete megállapítja az exportáló országok származási okmányok kiadására jogosult hatóságainak jegyzékét.

(2)

A 748/2008/EK rendelet III. melléklete megállapítja az eredetiségigazolások kibocsátására jogosult argentin hatóságok jegyzékét.

(3)

Az 593/2013/EU végrehajtási rendelet III. melléklete megállapítja az exportáló országok eredetiségigazolás kiállítására jogosult hatóságainak jegyzékét.

(4)

Argentína arról értesítette a Bizottságot, hogy 2017. június 26-tól a Mezőgazdasági Minisztérium lesz az Argentínából származó marha-, juh- és kecskehúsra vonatkozó származási okmányok és eredetiségigazolások kiállítására jogosult új hatóság. Ezért helyénvaló, hogy ez a rendelet az említett időponttól legyen alkalmazandó.

(5)

Ezért az 1439/95/EK rendelet I. mellékletét, a 748/2008/EK rendelet III. mellékletét és az 593/2013/EU végrehajtási rendelet III. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1439/95/EK rendelet I. mellékletének 1. bejegyzése helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Argentína: Ministerio de Agroindustria”

2. cikk

A 748/2008/EK rendelet III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

III. MELLÉKLET

Az eredetiségigazolások kibocsátására jogosult argentin hatóságok jegyzéke

Argentína: Ministerio de Agroindustria:

az 1. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, Argentínából származó sovány dagadó vonatkozásában.

3. cikk

Az 593/2013/EU végrehajtási rendelet III. mellékletében az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

MINISTERIO DE AGROINDUSTRIA:

az Argentínából származó olyan hús esetében, amely:

a)

megfelel az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti meghatározásnak;

b)

megfelel a 2. cikk a) pontja szerinti meghatározásnak.”

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. június 26-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3)  HL L 143., 1995.6.27., 7. o.

(4)  HL L 202., 2008.7.31., 28. o.

(5)  HL L 170., 2013.6.22., 32. o.


17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/10


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1479 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. augusztus 16.)

az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendeletnek az intervenciós készleteknek a leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztásra irányuló programban való elhelyezése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke i) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban az állami intervenció keretében felvásárolt termékek (a továbbiakban: intervenciós termékek) elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program (a továbbiakban: program) rendelkezésére bocsátják.

(2)

A 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 23. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Unió leginkább rászoruló személyeinek szánt élelmiszer intervenciós termékek felhasználásából, feldolgozásából vagy értékesítéséből is származhat, feltéve, hogy ez a gazdaságilag legkedvezőbb lehetőség, és nem késlelteti indokolatlanul az élelmiszertermékek szállítását.

(3)

Jóllehet az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) tartalmaz bizonyos rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy az intervenciós termékeknek a program keretében történő elhelyezésére vonatkozó ajánlat vagy pályázat esetében biztosítékot kell letétbe helyezni, az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendelet (4) nem tartalmaz részletes rendelkezéseket a program számára rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan.

(4)

Amikor intervenciós termékek rendelkezésre állnak, és az uralkodó piaci viszonyok lehetővé teszik az ilyen termékek elhelyezését, a Bizottságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy a szóban forgó termékeket a program rendelkezésére bocsássa. E célból a Bizottságnak meg kell határoznia a rendelkezésre bocsátandó mennyiséget, annak a tagállamnak pedig, amelyik a rendelkezésre bocsátott mennyiség egy részét meg kívánja kapni, kérelmet kell benyújtania.

(5)

Ha a teljes kért mennyiség meghaladja a teljes rendelkezésre álló mennyiséget, a termékeket a kért mennyiségek arányában kell kiosztani. Ezt követően a rendelkezésre álló tételeket a Bizottság által a termékek fellelhetőségével kapcsolatosan meghatározandó kritériumoknak megfelelően kell elosztani a tagállamok között.

(6)

mivel az intervenciós termékek különböző jellegűek lehetnek, és különböző jellemzőkkel bírhatnak, a program céljaira történő elhelyezésük legmegfelelőbb és leghatékonyabb módja is különböző lehet. Ezért meg kell határozni a vonatkozó eljárási szabályokat, egyes határidőkkel együtt.

(7)

Az intervenciós termékek felhasználásán vagy feldolgozásán kívül hatékony lehetőségként szóba jöhet a program számára rendelkezésre bocsátott mennyiségből részesülő tagállamok által szervezett pályázatok útján történő értékesítés. Az ilyen pályázatok útján történő értékesítésre vonatkozóan külön szabályokat kell meghatározni. Az érintett piacok pályázatok útján való értékesítéssel történő megzavarásának elkerülése érdekében helyénvaló meghatározni azt a minimális árat, amely alatt az ajánlatokat nem lehet elfogadni.

(8)

Ezért az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A II. cím a következő IV. fejezettel egészül ki:

„IV. FEJEZET

Intervenciós termékeknek az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló programjában való elhelyezése

38a. cikk

Az intervencióból származó termékeknek a program számára való rendelkezésre bocsátása

(1)   A Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott végrehajtási rendelet útján az említett rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program (a továbbiakban: program) rendelkezésére bocsáthat intervenciós termékeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási rendelet különösen az alábbi információkat tartalmazza:

a)

a program számára rendelkezésre bocsátott termékek típusa és mennyisége;

b)

a program számára rendelkezésre bocsátott termékek fellelhetősége és a rendelkezésre álló tételek érintett tagállamok közötti felosztására vonatkozó, azok fellelhetőségén alapuló kritériumok;

c)

a termékek elhelyezésének módja, a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 23. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével összhangban (közvetlen felhasználás, feldolgozás vagy értékesítés), amely révén a termékeket a jellegük és jellemzőik figyelembevételével a gazdaságilag legkedvezőbb módon bocsátják a program rendelkezésére;

d)

amennyiben a termékek értékesítésre kerülnek e rendelet 38b. cikke értelmében, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontjával összhangban letétbe helyezendő biztosíték szintje, valamint az az ár, amely alatt a termékek nem értékesíthetők.

(3)   Azoknak a tagállamoknak, amelyek igényt tartanak a (2) bekezdés a) pontjában említett mennyiség egészére vagy annak egy részére, az (1) bekezdésben említett végrehajtási rendelet közzétételétől számítva 10 munkanapon belül kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A kérelemben meg kell határozni a kért termék típusát és mennyiségét (tonnában kifejezve). A tagállam által kért mennyiség nem haladhatja meg a (2) bekezdés a) pontjában említett mennyiséget.

(4)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett végrehajtási rendelet közzétételétől számított 20 munkanapon belül az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2), illetve (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási rendeletet fogad el, amelyben:

a)

minden egyes kérelmet benyújtó tagállam számára meghatározza a kiosztandó mennyiséget;

b)

a (2) bekezdés b) pontjában említett kritériumokkal összhangban meghatározza az érintett tagállamoknak kiosztott rendelkezésre álló tételek fellelhetőségét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában, amennyiben a tagállamok által kért összes mennyiség meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett mennyiséget, az érintett tagállamok számára az általuk kért mennyiséggel arányos mennyiség kerül kiosztásra.

(5)   Amennyiben a valamely tagállam számára kiosztott mennyiség 50 %-kal kevesebb, mint a kért mennyiség, a tagállam lemondhat a számára kiosztott mennyiségről úgy, hogy erről a döntéséről a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételét követő 10 munkanapon belül értesíti a Bizottságot. Az érintett termékek ezután már nem állnak a program rendelkezésére az említett végrehajtási rendelet keretében.

38b. cikk

A program számára rendelkezésre bocsátott intervenciós termékek értékesítése

(1)   Amennyiben a 38a. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendelet úgy rendelkezik, hogy a program számára rendelkezésre bocsátott termékeket értékesítés útján kell elhelyezni, e cikk (2)–(7) bekezdése alkalmazandó.

(2)   Azon tagállam kifizető ügynöksége, amelynek a számára termékek kerültek kiosztásra a 38a. cikk (4) bekezdése értelmében, a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételét követő 40 munkanapon belül pályázati eljárást indít a termékek értékesítésére.

Amennyiben valamely tagállam számára olyan termékek kerülnek kiosztásra, amelyek egy másik tagállam kifizető ügynökségének birtokában vannak, a terméket birtokló kifizető ügynökség a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételétől számított 10 munkanapon belül megadja a termékeket értékesítő kifizető ügynökségnek a 29. cikk (2) bekezdésének d)–g) pontjában említett információkat.

(3)   Amennyiben azon tagállam kifizető ügynöksége, amely számára egy másik tagállam kifizető ügynökségének birtokában lévő termékek kerültek kiosztásra, e termékek egészét vagy egy részét értékesíti, a termékeket értékesítő kifizető ügynökség megfizeti a termékeket birtokló kifizető ügynökségnek a termékeknek az 1308/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésében említett könyv szerinti értékét. Ennek a fizetésnek az azt követő négy munkanapon belül meg kell történnie, hogy valamely gazdasági szereplőtől beérkezik a pályázatának megfelelően általa megfizetett összeg. A termékeket birtokló kifizető ügynökség a termékeket értékesítő kifizető ügynökségtől kapott kifizetés után öt munkanapon belül kiállítja az e rendelet 37. cikkében említett kitárolási utalványt.

(4)   A termékeket értékesítő kifizető ügynökség az azt követő tíz munkanapon belül, hogy valamely gazdasági szereplőtől beérkezik a pályázatának megfelelően általa megfizetett összeg, a termékek eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet és az eladott mennyiség szorzatának megfelelő összeget átutalja annak a szervezetnek, amely a 223/2014/EU rendelet értelmében a Bizottságtól kifizetésben részesül. Az így átutalt összeget az operatív programban már rendelkezésre álló forrásokon felül a leginkább rászoruló személyeknek szánt élelmiszer megvásárlásának és kiosztásának finanszírozására kell fordítani.

(5)   A termékek értékesítésével járó valamennyi adminisztratív költséget a termékeket értékesítő kifizető ügynökség viseli.

(6)   A valamely kifizető ügynökség által e cikk (2) bekezdésével összhangban megnyitott pályázati eljárásra az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezete és e rendelet II. címének III. fejezete alkalmazandó, e rendelet 28. cikke (2) bekezdésének, 29. cikke (2) bekezdése b) pontjának, 30. cikke (1) bekezdése a) és e) pontjának, 31. cikkének, 32. cikke (2) bekezdésének, 33. cikke (2) bekezdése második albekezdésének és 36. cikkének a kivételével. A 32. cikk (1) bekezdése és a 33. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a vonatkozó tagállami határozatokra. A 30. cikk (1) bekezdésének g) pontja alkalmazásában az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben előírt összegű biztosíték úgy értendő, mint az a biztosíték, amelyről a 38a. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási rendelet rendelkezik.

(7)   Amennyiben a valamely tagállam számára kiosztott termékek egésze vagy egy része nem kerül értékesítésre a termékek kiosztásáról rendelkező végrehajtási rendelet közzétételét követő öt hónapon belül, az érintett termékek ezután már nem állnak rendelkezésre az említett végrehajtási rendelet keretében.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).”"

2.

A 65. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

a leginkább rászoruló személyek részére történő élelmiszerosztásra irányuló program keretében elhelyezett termékekre vonatkozó információkról, ideértve az érintett összeget (az eladási ár és a könyv szerinti érték különbségét) és azt az időpontot, amikor e rendelet 38b. cikkének (4) bekezdésével összhangban az összeg átutalásra kerül azon szervezet számára, amely a 223/2014/EU rendelet értelmében a Bizottságtól kifizetésben részesül.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 206., 2016.7.30., 15. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 206., 2016.7.30., 71. o.).


17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/14


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1480 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. augusztus 16.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Megindítás

(1)

2016. december 10-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és Indiából (a továbbiakban: érintett országok) származó egyes lemezgrafitos öntöttvasból (szürkevasból) vagy gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvasból) készült áruk és azok részei (a továbbiakban: öntöttvas áruk) Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság közzétette az eljárás megindításáról szóló értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2).

(3)

A Bizottság azután indított vizsgálatot, hogy hét uniós gyártó, nevezetesen a Fondatel Lecompte SA, az Ulefos Niemisen Valimo Oy Ltd, a Saint-Gobain PAM SA, a Fonderies Dechaumont SA, a Heinrich Meier Eisengießerei GmbH & Co. KG, a Saint-Gobain Construction Products UK Ltd és a Fundiciones de Odena SA (a továbbiakban: panaszosok) 2016. október 31-én panaszt nyújtott be. A panaszosok termelése az öntöttvas áruk teljes uniós termelésének több mint 40 %-át teszi ki. A panasz bizonyítékokat tartalmazott a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatban, így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

1.2.   Érdekelt felek

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a panaszosokat, más ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a kínai és indiai hatóságokat, valamint az ismert importőröket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(5)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(6)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ideiglenesen Indiát választotta az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország). Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt észrevételeik megtételére és a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(7)

Egy 19 importőrt képviselő, Free Castings Imports nevű szervezet (a továbbiakban: független importőrök szervezete) a vizsgálat megindítását követően észrevételeket nyújtott be. Az eljárás megindítását követően továbbá észrevételeket nyújtott be számos indiai exportáló gyártó, az indiai gazdasági ágazat, valamint a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: CCCME).

(8)

Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a panasz nem tartalmazott a vizsgálat megindításához szükséges elegendő meggyőző bizonyítékot, mert nem támasztotta alá teljeskörűen ténybeli bizonyítékokkal a benne foglalt állításokat, és nem tartalmazott adatokat a kínai exportáló gyártók termelési költségeit és belföldi árait illetően. Érvelésük szerint ezek az adatok szükségesek ahhoz, hogy vizsgálatot indítsanak piacgazdasággal rendelkező országok, például Kína ellen.

(9)

A Bizottság az alaprendelet 5. cikkével összhangban megvizsgálta a panaszt, és arra a következtetésre jutott, hogy teljesültek a vizsgálat megindítására vonatkozó követelmények, vagyis a panaszos által benyújtott bizonyítékok kellően helytállóak és pontosak. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a panasznak a panaszos számára szokásszerűen hozzáférhető információkat kell tartalmaznia, például jelentéseket és nyilvánosan hozzáférhető statisztikákat. Végezetül, az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a panaszban feltüntetett, az analóg ország adatain alapuló rendes érték elegendő meggyőző bizonyítékkal szolgált a vizsgálat megindításához. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(10)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a panasz bizonyítékokat tartalmazott a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatban, és ezáltal elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

1.3.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban az exportáló gyártók, az uniós gyártók, valamint a független importőrök körében mintavételt végezhet.

1.3.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék vizsgálati időszakon belüli legnagyobb reprezentatív értékesítési volumenei alapján választotta ki, biztosítva egyúttal a terméktípusok eloszlását és a megfelelő földrajzi eloszlást.

(13)

Ez a minta a következő három uniós gyártóból állt: EJ Picardie, Saint-Gobain PAM SA és Heinrich Meier Eisengießerei GmbH & Co. KG. A mintában szereplő uniós gyártók a teljes termelési volumen 48 %-át, illetve az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének 43 %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(14)

A panaszosok kérelmet nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy egy negyedik uniós gyártót, a Fondatel Lecomte-ot is vegyék fel a mintába. Mivel a panaszosok nem indokolták meg a kérelmet, a Bizottság azt elutasította.

(15)

Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a javasolt minta nem kellően reprezentatív a gyártók földrajzi elhelyezkedésének, illetve az uniós gyártók panaszosokkal szembeni álláspontjának tekintetében. A javasolt minta csak a panaszosokra és a panasz egy támogatójára terjedt ki, a Kínából érkező állítólagosan dömpingelt behozatal által leginkább érintett tagállamokban, illetve a közép- és kelet-európai országokban működő uniós gyártók viszont nem szerepeltek benne.

(16)

A Bizottság megállapította, hogy a minta kiterjedt az érintett termék legnagyobb piacaira, illetve az uniós piacra vonatkozó volument és értékesítést tekintve a legnagyobb gyártókra, amelyek a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálhatók.

(17)

Az indiai exportáló gyártók azzal érveltek, hogy az uniós gyártók mintája nem reprezentatív, mert olyan vállalatokra is kiterjed, amelyek maguk is az állítólagosan dömpingelt termék importőrei.

(18)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő egyik uniós gyártó valóban importálja az érintett terméket, hogy kiegészítse termékkínálatát. A Bizottság megállapította, hogy a behozott mennyiség sokkal kevesebb, mint az érintett vállalat által előállított mennyiség, mivel a teljes uniós értékesítésének kevesebb mint 15 %-át teszi ki, ezért úgy véli, hogy a mintában szereplő uniós gyártó reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(19)

Ennek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

1.3.2.   Mintavétel az importőrök körében

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(21)

28 független importőr nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá a mintában való szerepléshez. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló behozatal legnagyobb mennyisége alapján három független importőrt vett fel a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság kikérte az érintett ismert importőrök véleményét a minta kiválasztásával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel.

1.3.3.   Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(22)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a kínai exportáló gyártókat, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(23)

81 kínai exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá a mintában való szerepléshez. A Bizottság megállapította, hogy 78 exportáló gyártó/exportáló gyártókból álló csoport vehető fel a mintába. Három gyártó jelentette, hogy a vizsgálati időszak alatt nem exportált érintett terméket az Európai Unióba, így nem szerepelhetett a mintában. A Bizottság az Unióba irányuló legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján ideiglenesen három együttműködő gyártóból álló mintát választott ki. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság kikérte az érintett ismert exportáló gyártók és a kínai hatóságok véleményét a minta kiválasztásával kapcsolatban. Néhány érdekelt fél felkérte a Bizottságot, hogy a reprezentativitás javítása érdekében bővítse a mintát. A Bizottság figyelembe vette ezeket az észrevételeket. A végleges minta az Unióba exportáló öt legnagyobb gyártót foglalta magába, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviselete támogatta a végleges mintát.

1.3.4.   Mintavétel az indiai exportáló gyártók körében

(24)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az indiai exportáló gyártókat, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte India Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(25)

22 indiai exportáló gyártó/exportáló gyártókból álló csoport nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá a mintában való szerepléshez. A Bizottság megállapította, hogy 21 exportáló gyártó/exportáló gyártókból álló csoport vehető fel a mintába. Egy gyártó jelentette, hogy a vizsgálati időszak alatt nem exportált érintett terméket az Európai Unióba, így nem szerepelhetett a mintában. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján három vállalatcsoportot vett fel a mintába, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság kikérte az érintett ismert indiai exportáló gyártók és az indiai hatóságok véleményét a minta kiválasztásával kapcsolatban.

(26)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek két exportáló gyártótól, miszerint mindössze három vállalatcsoportnak az Unióba irányuló legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján történő kiválasztása nem reprezentatív az indiai piacon megfigyelhető jelentős különbségekre nézve. Mivel a három ideiglenesen kiválasztott vállalatcsoporthoz kötődik az Indiából a vizsgálati időszak alatt az Európai Unióba irányuló kivitel jelentős része, és a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálhatók, a Bizottság megerősítette az ideiglenes mintát.

1.4.   Egyedi vizsgálat

(27)

Kína esetében 18, a mintában nem szereplő exportáló gyártó az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében hivatalosan kérte az egyedi vizsgálatot. Az ilyen nagyszámú kérelem vizsgálata túlzott terhet jelentene, és észszerűen nem várható el a vizsgálatra rendelkezésre álló idő alatt. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy nem engedélyezi az egyedi vizsgálatokat.

(28)

India esetében a mintában nem szereplő exportáló gyártók/exportáló gyártókból álló csoportok egyike sem kért egyedi vizsgálatot az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése értelmében.

1.5.   Piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapok

(29)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küldött a Kínában működő és a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártóknak és azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelmet kívántak benyújtani. A mintában szereplő kínai exportáló gyártók közül csak egy gyártó nyújtott be piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot, amelyet a Bizottság elbírált.

1.6.   Kérdőívre adott válaszok

(30)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő vállalatoknak, az egyedi vizsgálatot kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak és tíz potenciális analóg országbeli gyártónak.

(31)

A Bizottság kérdőívre adott válaszokat kapott a mintában szereplő három uniós gyártótól, három független importőrtől, a mintában szereplő öt kínai exportáló gyártótól, 18, egyedi vizsgálatot kérő kínai exportáló gyártótól, a mintában szereplő három indiai, exportáló gyártókból álló csoporttól és három analóg országbeli gyártótól.

1.7.   Ellenőrző látogatások

(32)

A Bizottság a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához szükségesnek ítélt minden információt bekért és ellenőrzött. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

 

A panaszosok képviselője:

Heuking Kühn Lüer Wojtek, Brüsszel, Belgium;

 

Uniós gyártók:

Saint-Gobain PAM SA, Pont-à-Mousson, Franciaország;

EJ Picardie, Saint Crépin-Ibouvillers, Franciaország;

Heinrich Meier Eisengießerei GmbH & Co, Rahden, Németország;

 

Exportáló gyártók Kínában:

Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory, Botou;

Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd, Botou;

Fengtai (Handan) Alloy Casting Co., Ltd, Handan;

Hong Guang Handan Cast Foundry Co., Ltd, Xiaozhai Town;

Shijiazhuang Transun Metal Products Co., Ltd, Shijiazhuang;

 

Exportáló gyártók Indiában:

Crescent Foundry Company Pvt Ltd, Kolkata és Uchchhad;

RB Agarwalla & Co és RBA Exports Private Limited, Kolkata;

Victory Iron Works Ltd és Chamong Tee Exports Pvt. Ltd, Kolkata.

1.8.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(33)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2013. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(34)

Néhány érdekelt fél azzal érvelt, hogy a figyelembe vett időszak szokatlanul rövid és rendkívül szelektív, ezért túl rövid a megfelelő elemzés elvégzéséhez.

(35)

A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak nem szokatlanul rövid (3). A jelenlegi vizsgálatban a figyelembe vett időszak a vizsgálati időszakból és az azt megelőző három évből állt, így összesen három évet és három negyedévet tett ki. Megállapítást nyert, hogy ez megfelelő hosszúságú a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata tekintetében. Több mint három évet foglal magába, ami megfelel a Bizottság gyakorlatának, és így nem szokatlanul rövid.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(36)

Az érintett terméket egyes lemezgrafitos öntöttvasból (szürkevasból) vagy gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvasból) készült áruk és azok részei alkotják. Ezeket az árukat az alábbiakra használják:

felszíni vagy felszín alatti rendszerek és/vagy felszíni vagy felszín alatti rendszerek nyílásainak lefedése, és

felszíni vagy felszín alatti rendszerek megközelíthetőségének és/vagy felszíni vagy felszín alatti rendszerek megtekinthetőségének biztosítása.

Az áruk lehetnek géppel megmunkálva, bevonattal ellátva, festve és/vagy más olyan anyaggal összeszerelve, mint például – de nem kizárólag – beton, burkolókövek és -lapok, de nem foglalják magukban a tűzcsapokat, Kínából vagy Indiából származnak, és jelenleg az ex 7325 10 00 és az ex 7325 99 10 KN-kód alá tartoznak (a továbbiakban: érintett termék).

2.2.   A hasonló termék

(37)

A vizsgálat rámutatott, hogy a következő termékek alapvető fizikai jellemzői, továbbá alapvető felhasználási területei megegyeznek:

a)

az érintett termék;

b)

a Kínában és Indiában gyártott és belföldi piacon értékesített termék;

c)

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(38)

A Bizottság ebben a szakaszban úgy döntött, hogy az említett termékek ezért hasonló termékeknek minősülnek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében.

2.3.   A termékkört érintő állítások

(39)

Az indiai exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a termékkör meghatározása túl tág. Különösen amellett érveltek, hogy az EN 1433 szabvány hatálya alá tartozó vízelvezető-aknarácsok ne tartozzanak bele a termékkörbe. Állításuk alátámasztására főként az alábbi érveket hozták fel.

(40)

Először, azzal érveltek, hogy a vízelvezető-aknarácsok alkotóelemei különböző gyártási folyamatok során kerülnek előállításra, és a gyártók az Unióban csak korlátozott mennyiségben gyártják őket. Másodszor, azzal érveltek, hogy a vízelvezető-aknarácsok kereteinek és rácsainak alapvető fizikai jellemzői eltérnek, és az uniós piacon értékesített egyenes vonalú vízelvezető-rendszerek csak egy alkotóelemét képezik.

(41)

Egy kínai exportáló gyártó hasonló kérelemmel élt, és a fenti érveken túl azzal érvelt, hogy a vízelvezető-aknarácsok nem helyettesíthetők csatornafedelekkel, és másik ipari szabvány hatálya alá tartoznak.

(42)

A független importőrök szervezete támogatta a vízelvezető-aknarácsok termékkörből való kizárására vonatkozó kérelmet, és a fenti érvek mellett megjegyezte, hogy a vízelvezető-aknarácsok végfelhasználása és alkalmazása eltér a többi érintett termékétől, és nem versenyeznek közvetlenül az uniós gyártók által gyártott termékekkel. Az említett szervezet szerint az Unió nem rendelkezik a vízelvezető-aknarácsok gyártására vonatkozó know-how-val.

(43)

A panaszosok és egy másik uniós gyártó elmondta, hogy nem ellenzik a vízelvezető-aknarácsok kizárását.

(44)

A vizsgálat megerősítette, hogy a vízelvezető-aknarácsok külön szabvány (az EN 1433 szabvány), nem pedig a többi érintett termékre vonatkozó szabvány hatálya alá tartoznak. Emellett valamennyi érdekelt fél egyetértett a vízelvezető-aknarácsoknak a vizsgálat tárgyát képező termékkörből való kizárásával. A Bizottság ezért ideiglenesen kizárta ezt a terméket az érintett termékek és a hasonló termékek köréből.

(45)

Egy független importőr azzal érvelt, hogy az 1 000 mm szabad keresztmetszetet meghaladó, egy független importőr, a Gatic által Kínából behozott alkotóelemeket (a továbbiakban: Gatic alkotóelemek) zárják ki a termékkörből, mert ezek az alkotóelemek nem alkotnak együtt egyetlen terméket, és a méretük miatt nem tartoznak az EN 124 szabvány hatálya alá. Állításának alátámasztására főként három érvet hozott fel.

(46)

Először, azt állította, hogy a Gatic alkotóelemek eltérő gyártási folyamatok során kerülnek előállításra, mert ezeknek az alkotóelemeknek az összeszerelése az Unióban történik az Egyesült Királyságból származó anyagok felhasználásával, és így jön létre a termék. Másodszor, azzal érvelt, hogy a Gatic alkotóelemek eltérő alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, mert jobb minőségűek és az érintett termékhez képest további lépésekre van szükség ahhoz, hogy gázbiztossá és légmentesen záródóvá tegyék őket. Harmadszor, azt állította, hogy a Gatic alkotóelemek funkciója és végső felhasználása eltérő, mert tömíteni kell őket, és általában nagyobb szerkezetben kerülnek összeszerelésre.

(47)

Az importőrszervezet továbbá azzal érvelt, hogy a Gatic alkotóelemként használt öntött fedelek és aknarácsok nem önálló termékek, nem versenyeznek közvetlenül az érintett terméken belüli más terméktípusokkal, és a gyártási folyamat során további feldolgozást igényelnek.

(48)

Az indiai exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a Gatic alkotóelemek, amelyek az 1 000 mm szabad keresztmetszetet meghaladó méretre nem korlátozódó terméktípusként kerültek leírásra, egyedi eljárások alapján készülnek, összeszerelést igénylő tömített termék jön létre, és a technikai know-how az uniós gyártók többsége számára ismeretlen.

(49)

A (45)–(48) preambulumbekezdésben ismertetett érvek alapján az érintett érdekelt felek kérték a Gatic alkotóelemek kizárását a termékkörből.

(50)

A panaszosok nem értettek egyet ezzel a kéréssel. Azzal érveltek, hogy a Gatic alkotóelemek azonos alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, azonos a funkciójuk és a végfelhasználásuk, és ugyanolyan gyártási folyamaton esnek át, mint az érintett termék. Az érintett terméken belüli néhány egyéb terméktípus állítólag ugyanannyira gázbiztos és légmentes záródó, mint a Gatic alkotóelemek. Továbbá azzal érveltek, hogy az érintett termék nem kerül meghatározásra a szabványban, és a terméktípusok tágabb körét foglalja magában, mint az EN 124 szabvány.

(51)

A Bizottság megállapította, hogy érintett termék termékkörébe beletartoznak az öntöttvas áruk és azok alkotóelemei. Ezért nem releváns az az érvelés, hogy a Gatic alkotóelemek nem alkotnak együtt egy terméket.

(52)

Ami a termék fizikai és műszaki jellemzőit illeti, azokat a funkció, a beszerelés módja és helye határozza meg, illetve főként a terhelhetőséget megadó úgynevezett terhelési osztály, a fedél és a rács stabilitása a kereten belül, valamint a biztonságos és egyszerű hozzáférés. A termék anyaga lemezgrafitos öntöttvas vagy gömbgrafitos öntöttvas lehet, az akna fedele és/vagy kerete pedig betonnal vagy más anyaggal tölthető ki. A termék megfelelhet egy adott szabványnak. Ami a termék funkcióit és végfelhasználását illeti, az öntvény, azaz a fedél és a keret a föld alatti hálózatok és az út- vagy járdafelület között képez határfelületet. A termék öntödékben kerül előállításra, amelyek megegyeznek az érintett termék más típusait előállító öntödékkel vagy hasonlóak azokhoz.

(53)

A fenti tulajdonságok mindegyike a Gatic alkotóelemekre is vonatkozik, függetlenül a termék szabad keresztmetszetének méretétől. A Gatic alkotóelemek a fenti tulajdonságokat tekintve nem különböztethetők meg az érintett terméktől. A Gatic alkotóelemeknek az érintett termékek köréből való kizárására irányuló kérelmet ezért a Bizottság elutasította.

(54)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a(z) – EN 1253 szabvány hatálya alá tartozó – padlóösszefolyókat, tetőösszefolyókat, tisztítóaknákat és azok fedelét, valamint a védjegynyilvántartásban szereplő Watts Dead Level rendszereket ki kell zárni az érintett termékek köréből. Állítása alátámasztásául azzal érvelt, hogy az érdekelt fél által leírt termékek nem ugyanannak a szabványnak a hatálya alá tartoznak, mint az érintett termék.

(55)

A panaszosok egyértelművé tették, hogy az EN 1253 szabvány hatálya alá tartozó ilyen termékeket nem tekintik az érintett termék részének, mert eltérő a funkciójuk, és nem csatornázási öntvényként használatosak. Továbbá, az uniós gazdasági ágazat nem gyárt ilyen termékeket.

(56)

A Bizottság megállapította, hogy az EN 1253 szabvány hatálya alá eső termékek nem tekintendők az érintett termék termékkörébe tartozó termékeknek.

(57)

A független importőrök szervezete azzal érvelt, hogy az aknafedlapokat ki kell zárni az érintett termék köréből. Állítása alátámasztására főként az alábbi érveket hozta fel.

(58)

Az aknafedlapok nem ugyanolyan fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, mint a hagyományos csatornafedelek, mert általában sokkal kisebbek, illetve a nemzeti megfelelőségi szabványok hatálya alá, nem pedig az EN 124 szabvány hatálya alá tartoznak. Az aknafedlapok végfelhasználása és alkalmazása jelentősen eltér a csatornafedelek végfelhasználásától és alkalmazásától, mert védőkamraként és fedélként szolgálnak, nem pedig hozzáférési pontként a munkások számára.

(59)

Ahogy a (36) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság megállapította, hogy az érintett termék nemcsak olyan árukra terjed ki, amelyek biztosítják a felszíni vagy felszín alatti rendszerek megközelíthetőségét, hanem az ilyen rendszereket fedő vagy azok megtekinthetőségét biztosító árukra is. Az aknafedlapok ezért a vizsgált termékek közé tartoznak, és az aknafedlapoknak az érintett termék köréből való kizárására irányuló kérelmet a Bizottság elutasította.

(60)

A Bizottság ezért ideiglenesen úgy határozott, hogy az EN 1433 szabvány hatálya alá tartozó vízelvezető-aknarácsokat kizárja a termékmeghatározásból. Ezzel ellentétben a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az EN 1253 szabvány hatálya alá tartozó termékek nem képezik a panasz és így a vizsgálat tárgyát. Emellett ideiglenesen elutasította az aknafedlapoknak és a Gatic alkotóelemeknek a vizsgálat köréből való kizárására irányuló kérelmet.

3.   DÖMPING

3.1.   Kína

3.1.1.   Rendes érték

3.1.1.1.   Piacgazdasági elbánás

(61)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt kritériumoknak megfelelő és így piacgazdasági elbánásban részesíthető, Kínában működő exportáló gyártók esetében az alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésével összhangban határozza meg.

(62)

Ezek a kritériumok röviden – csak a tájékozódás megkönnyítése céljából – az alábbiakban foglalhatók össze:

1.

a vállalkozás döntéseit a piaci viszonyok alapján, jelentős állami beavatkozás nélkül hozzák meg, továbbá a költségek a piaci értéket tükrözik;

2.

a vállalkozás egyetlen átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak;

3.

nem állnak fenn a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások;

4.

a jogbiztonságot és a stabilitást csődjogi és tulajdonjogi szabályok biztosítják; valamint

5.

a valutaátváltásokra piaci árfolyamon kerül sor.

(63)

Annak megállapítása céljából, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumok teljesülnek-e, a Bizottság az exportáló gyártóknak a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlap kitöltésére való felkérésével felkutatta a szükséges információkat. A mintában szereplő exportáló gyártók közül csak egy, a Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd. (a továbbiakban: Lisheng) kért piacgazdasági elbánást és válaszolt a határidőn belül. A Bizottság az érintett vállalat telephelyein ellenőrizte a benyújtott információkat.

(64)

Megállapítást nyert, hogy a Lisheng nem felel meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt kritériumoknak, ezért a Bizottság elutasította a piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmét.

(65)

Megállapítást nyert, hogy a Lisheng a piacgazdasági elbánásra vonatkozóan az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott öt kritérium egyikének sem felel meg.

(66)

Az első, az állami beavatkozásra vonatkozó kritérium tekintetében megállapítást nyert, hogy a vállalat tulajdonrészében úgy következett be változás, hogy erről nem értesítették a Bizottságot, és az egyik új tulajdonos kapcsolatban áll az állammal és a Kínai Kommunista Párttal.

(67)

A második, a könyvelésre vonatkozó kritérium tekintetében a vállalat könyvelése nem volt teljes ahhoz, hogy megfelelő könyvvizsgálatnak lehetett volna alávetni, és nem a kínai vagy a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően vezették.

(68)

A harmadik kritérium tekintetében a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy nem figyelhetők meg a nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások a földbérlet és a befektetett eszközök vonatkozásában.

(69)

A negyedik kritérium tekintetében a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik, mert nem tudott bizonyítékkal szolgálni a tulajdonrésznek a vállalat 2010. évi alapítását követő változását illetően.

(70)

Az ötödik kritérium tekintetében a vállalat nem tudta bizonyítani a könyvelésében, hogy a valutaátváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(71)

A Bizottság a ténymegállapításokat az érintett exportáló gyártó, az érintett ország hatóságai és az uniós gazdasági ágazat számára nyilvánosságra hozta. Az érdekelt feleknek lehetőségük volt a ténymegállapításokkal kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. A Bizottság figyelembe vette az ismertetett véleményeket. Ezt követően tájékoztatta az érdekelt feleket a piacgazdasági elbánásra vonatkozó végleges döntéséről.

(72)

A piacgazdasági elbánással kapcsolatos ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalát követően nem érkeztek megjegyzések az érdekelt felektől. Ezért a Lisheng piacgazdasági elbánás iránti kérelemének elutasítására vonatkozó következtetés változatlan.

3.1.1.2.   Piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók

3.1.1.2.1.   Analóg ország

(73)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes érték a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján került meghatározásra. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot.

(74)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő India, Amerikai Egyesült Államok, Norvégia, Törökország és Irán mellett a Bizottság megpróbálta Brazíliában és Koreában is azonosítani az érintett termék gyártóit. A kapott információk alapján a Bizottság a hasonló termék 10 ismert gyártójától kért információkat. Az Amerikai Egyesült Államokból két gyártó, illetve Norvégiából egy gyártó töltötte ki az analóg országok gyártóihoz intézett kérdőívet. A Bizottság emellett megvizsgálta a mintában szereplő három indiai gyártótól kapott információkat.

(75)

A Bizottság először India helyzetét vizsgálta meg az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban, amely szerint „ha mód van rá, olyan, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztani, amely ugyanazon vizsgálat alá esik”. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság ezért tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy ideiglenesen Indiát választotta megfelelő analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

(76)

A CCCME és a független importőrök szervezete azt állította, hogy a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza 2016. december 11-ét követően elévült. Az analóg ország kiválasztása így már nem indokolt, és a Bizottságnak a kínai gyártók belföldi árainak és költségeinek figyelembevételével kell megállapítani a dömping meglétét. Ebben a tekintetben a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő öt exportáló gyártó közül mindössze egy nyújtott tájékoztatást a belföldi árakról és költségekről. A Bizottság mindenesetre emlékeztetett rá, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében a rendes érték az analóg ország adatai alapján került meghatározásra. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(77)

A panaszos újra kifejezésre juttatta, hogy ellenzi India analóg országként történő kiválasztását. A panaszos azzal érvelt, hogy India nem megfelelő választás a dömping meggyőző bizonyítékai, az indiai és a kínai gyártók gyártási folyamatainak állítólagos különbségei, az állítólagos exporttámogatási rendszerek és a vasérc árát befolyásoló piaci torzulások miatt.

(78)

A Bizottság megvizsgálta azt az állítást, hogy India nem megfelelő választás a dömping meggyőző bizonyítékai miatt. A Bizottság megállapította, hogy a dömping meggyőző bizonyítékai nem a rendes értékre mutatnak rá, hanem a rendes érték és az indiai exportár potenciális különbségére. Emellett a vizsgálat nem erősítette meg az érintett termék indiai dömpingjének fennállására vonatkozó állítást. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(79)

A Bizottság megvizsgálta azt az állítást, hogy India nem megfelelő választás, mert a kínai gyártók állítólag automatizálták a gyártósoraikat, és olyan technológiákat használtak, amelyek jobban hasonlítanak az Egyesült Államokban és Norvégiában működő gyártók által alkalmazott technológiákhoz. A Bizottság helyszíni ellenőrzései arról tanúskodtak, hogy az indiai és kínai gyártók megkezdték a gyártósoraik automatizálását, de a gyártás összességében mindkét országban továbbra is nagyrészt manuálisan folyik. A Bizottság ezért nem talált bizonyítékot a gyártási folyamatok állítólagos különbségeire. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(80)

A Bizottság megvizsgálta azt az állítást, hogy India az állítólagos exporttámogatások miatt nem megfelelő választás. A Bizottság megállapította, hogy az exporttámogatások közvetlenül az exportárakhoz kapcsolódnak, nem pedig a rendes értékhez, és a panaszos nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy befolyásolnák a rendes érték mértékét. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(81)

A Bizottság megvizsgálta azt az állítást, hogy India a vasérc árát befolyásoló piaci torzulások miatt nem megfelelő választás. A Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy a mintában szereplő indiai gyártók nem vasércet használtak, hanem nyersvasat. Továbbá a jelen vizsgálat keretében nem találtak bizonyítékot arra, hogy a vasérc árát befolyásoló piaci torzulások potenciális hatást gyakorolnak az olyan feldolgozott termékekre, mint a nyersvas és az érintett termék. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(82)

A Bizottság emlékeztetett rá, hogy Indiát használták analóg országként annak a dömpingellenes eljárásnak a vonatkozásában, amely 2005-ben a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám kivetéséhez vezetett. India és Kína gazdasági fejlettsége hasonló. Ahogy azt a CCCME, a független importőrök szervezete és a panaszos elismerte, India belföldi értékesítése reprezentatív. A belföldi piacon nagy a verseny.

(83)

A Bizottság ezért ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy India az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő analóg országnak minősül.

3.1.1.2.2.   Rendes érték (analóg ország)

(84)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának értelmében a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték az analóg országban működő együttműködő gyártóktól kapott információk alapján került megállapításra.

(85)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a teljes belföldi értékesítés volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére az analóg ország belföldi piacán történő teljes belföldi értékesítésének volumene valamennyi exportáló gyártó esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló teljes exportértékesítési volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján a hasonló terméknek az analóg ország belföldi piacán történt teljes értékesítése reprezentatív volt.

(86)

A Bizottság azonosította azokat a mintában szereplő indiai gyártók által gyártott és belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak az exportáló gyártók által az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(87)

A Kínából az Unióba exportált terméktípusok némelyikét nem lehetett megfeleltetni az analóg országban gyártott terméktípusoknak. Ilyen esetekben a Bizottság úgy határozta meg a rendes értéket, hogy az ugyanazt a nyersanyagot (gömbgrafitos vagy lemezgrafitos öntöttvasat) használó terméktípusok mindegyikére vonatkozóan kiszámította a rendes értékek súlyozott átlagát.

(88)

A rendes érték máskülönben a rendes értékeknek a mintában szereplő minden egyes indiai gyártó vonatkozásában terméktípusonként kiszámított súlyozott átlaga alapján került meghatározásra, ahogy az a (99)–(102) preambulumbekezdésben szerepel.

3.1.2.   Exportár

(89)

A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportáltak. Az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az Unióba történő kivitelre való értékesítéskor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

3.1.3.   Összehasonlítás

(90)

A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(91)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításra került sor a fuvarozási költségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 1–5 %), a biztosítási költségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–0,2 %), az anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0,2–2,5 %), a csomagolási költségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–3 %), a hitelköltségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–1 %) és a banki díjak tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0,1–0,2 %).

3.1.4.   Dömpingkülönbözetek

(92)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintában szereplő exportáló gyártók esetében az analóg országbeli hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát (lásd a (86)–(88) preambulumbekezdést) összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(93)

Ennek alapján az ideiglenes, súlyozott átlagú dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

1. táblázat

Dömpingkülönbözet, minta

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)

Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory

25,3

Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd.

39,1

Fengtai (Handan) Alloy Casting Co., Ltd.

42,8

Hong Guang Handan Cast Foundry Co., Ltd.

28,9

Shijiazhuang Transun Metal Products Co., Ltd.

33,1

(94)

Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság kiszámította a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

(95)

Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 33,1 %.

(96)

A Kínában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene az érintett országból az Unióba irányuló – az Eurostat behozatali statisztikája alapján megállapított – teljes exportvolumen arányában kifejezve.

(97)

Az együttműködés szintje magas, mert az együttműködő exportáló gyártók behozatala a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló teljes export körülbelül 60 %-át adta, az érintett termék ipara nagyon töredezett, és a mintavétel során összesen 78 exportáló gyártó jelentkezett. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a dömpingkülönbözetet minden más vállalat esetében annak a mintában szereplő vállalatnak a szintjén határozza meg, amelyiknek a legmagasabb a dömpingkülönbözete.

(98)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

2. táblázat

Dömpingkülönbözet, minden vállalat

Vállalat

Ideiglenes dömpingkülönbözet (%)

Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory

25,3

Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd.

39,1

Fengtai (Handan) Alloy Casting Co., Ltd.

42,8

Hong Guang Handan Cast Foundry Co., Ltd.

28,9

Shijiazhuang Transun Metal Products Co., Ltd.

33,1

Egyéb együttműködő vállalatok

33,1

Minden más vállalat

42,8

3.2.   India

3.2.1.   Rendes érték

(99)

A Bizottság ellenőrzött három indiai vállalatot/exportáló gyártókból álló csoportot. Az egyik csoport egy gyártóból és egy vele kapcsolatban álló vállalatból, a másik két exportáló gyártóból állt.

(100)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártókból álló három csoport mindegyike esetében reprezentatív-e a belföldi értékesítés teljes volumene. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt.

(101)

Egy terméktípust kivéve, amelyet csak egyetlen exportáló gyártó értékesített, és amely esetében a Bizottság a szokásos kereskedelmi forgalom keretében alkalmazott árat használta, az exportáló gyártókból álló három csoport többi terméktípusa nem reprezentatív mennyiségben került értékesítésre a belföldi piacon. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésének megfelelően egy kivételével valamennyi terméktípus esetében meghatározta a rendes értéket.

(102)

A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy a következő tényezőket hozzáadták a mintában szereplő, exportáló gyártókból álló csoportok hasonló termékének a vizsgálati időszak alatti átlagos előállítási költségeihez:

a)

a hasonló termék szokásos kereskedelmi forgalom keretében bonyolított belföldi értékesítése során a vizsgálati időszak alatt a mintában szereplő, exportáló gyártókból álló csoportoknál felmerült értékesítési, általános és adminisztratív költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) súlyozott átlaga; valamint

b)

a mintában szereplő, exportáló gyártókból álló csoportok által a vizsgálati időszak alatt a hasonló termék szokásos kereskedelmi forgalom keretében bonyolított belföldi értékesítésével elért nyereség súlyozott átlaga.

3.2.2.   Exportár

(103)

A mintában szereplő, exportáló gyártókból álló csoportok az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportáltak. Így az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az Unióba történő kivitelre való értékesítéskor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

3.2.3.   Összehasonlítás

(104)

A Bizottság a rendes értéket és a mintában szereplő, exportáló gyártókból álló csoportok exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(105)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításra került sor a fuvarozási költségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–4,4 %), a biztosítási költségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–0,04 %), az anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0,1–1,8 %), az uniós anyagmozgatási és fuvarozási díjak, valamint importköltségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–0,4 %), a hitelköltségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0,3–1,5 %), a csomagolási költségek tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 1,3–2,4 %), a banki díjak tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–0,2 %), az egyéb juttatások tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–0,4 %) és a jutalékok tekintetében (a szóban forgó vállalat által bejelentett, majd leellenőrzött adatok függvényében 0–6,5 %).

3.2.4.   Dömping

(106)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintában szereplő, exportáló gyártókból álló csoportok esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(107)

Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a mintában szereplő, indiai exportáló gyártókból álló csoportok esetében nem került sor dömpingre. Ebből következik, hogy a Bizottság nem állapított meg ideiglenes dömpinget a mintában nem szereplő, együttműködő exportáló gyártók esetében, az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban, és nem állapított meg ideiglenes dömpinget az Indiában működő többi exportáló gyártó esetében, mert az indiai együttműködő exportáló gyártók exportja az Unióba irányuló teljes indiai export nagyon nagy részét képezi (körülbelül 85 %).

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(108)

A figyelembe vett időszak kezdetén 24 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Közülük négy felhagyott a gyártással a figyelembe vett időszak alatt, így a vizsgálati időszak alatt 20 gyártó működött az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(109)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy hat uniós gyártó nem szerepelt az uniós gyártók listáján. A panaszosok azt állították, hogy ezek közül kettő gyártó nem gyártotta az érintett terméket, egy gyártó a figyelembe vett időszakot megelőzően felhagyott tevékenységével, egy gyártó termelése már szerepelt a listán, és a panaszosok az egyik gyártót illetően nem rendelkeztek teljes körű információkkal. A panaszosok ezért felvettek az uniós gyártók listájára még egy uniós gyártót, ami megjelenik az előző preambulumbekezdésben szereplő gyártók számában.

(110)

Az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban rendelkezésére álló információk, például a panasz, a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott ellenőrzött válaszai és a panaszosok ellenőrzött beadványai alapján a Bizottság megállapította, hogy a vizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés körülbelül 360 000 tonna volt.

(111)

A (13) preambulumbekezdésben említettek szerint három olyan uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a teljes uniós termelés 48 %-át, illetve a hasonló termék teljes uniós értékelésének 43 %-át képviselték.

4.2.   Uniós felhasználás

(112)

A Bizottság az uniós felhasználást az Eurostat behozatali statisztikái, a panaszosok ellenőrzött beadványai és a mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzött értékesítési adatai alapján állapította meg.

(113)

Az öntöttvas áruk uniós felhasználása a következőképpen alakult:

3. táblázat

Uniós felhasználás (t)

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás (t)

584 903

584 235

557 067

539 933

Index

100

100

95

92

Forrás: Eurostat, a panaszosok ellenőrzött beadványa és kitöltött kérdőívek.

(114)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás folyamatosan, 8 %-kal csökkent. Az öntöttvas áruk piaca a főként a szennyvíztisztító és a vízügyi ágazat által befolyásolt kereslettől függ, amely ágazatok az Unió általános gazdasági fejlettségétől függenek.

4.3.   A Kínából érkező behozatal

4.3.1.   Az érintett országokból érkező behozatal hatásainak összesített értékelése

(115)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó öntöttvas áruk behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni.

(116)

mivel India esetében ideiglenesen nem került megállapításra dömping, a Bizottság úgy vélte, hogy az ilyen behozatal hatása nem értékelhető együtt a Kínából érkező dömpingelt behozatallal.

4.3.2.   A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(117)

A Bizottság a behozatali volumen nagyságát az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének megállapításához a behozatali volument összehasonlította a (113) preambulumbekezdésben szereplő 3. táblázat szerinti uniós felhasználással.

(118)

Az öntöttvas áruknak a Kínából az Unióba irányuló behozatala a következőképpen alakult:

4. táblázat

Behozatali volumen (t) és piaci részesedés

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatali volumen (tonna)

126 790

157 728

152 494

147 186

Index

100

124

120

116

Piaci részesedés (%)

21,7

27,0

27,4

27,3

Index

100

125

126

126

Forrás: Eurostat, a panaszosok ellenőrzött beadványa és kitöltött kérdőívek.

(119)

A Kínából az Unióba irányuló behozatali volumen 16 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A 2013 és 2014 közötti 24 %-os növekedést követően a Kínából érkező behozatal 2015-ben lényegesen, 4 százalékponttal, majd a vizsgálati időszakban további 4 százalékponttal csökkent.

(120)

Ezzel párhuzamosan a Kínából érkező behozatal uniós piaci részesedése 2013 és a vizsgálati időszak között 21,7 %-ról 27,3 %-ra nőtt.

(121)

A CCCME hangot adott aggályainak a behozatalra vonatkozó adatok megbízhatóságát illetően. Azzal érvelt, hogy a panaszosok az Eurostattól származó adatokra támaszkodtak, amelyek nem felelnek meg teljes mértékben az érintett termék fogalommeghatározásának.

(122)

A Bizottság megállapította, hogy a panaszosok a panaszban kifejtették, hogyan jutottak az érintett termék behozatalára korlátozódó adatokhoz az Eurostat adatai segítségével. Megbízhatóbb módszer és adatok hiányában a Bizottság az érintett termék Kínából érkező behozatali volumenét erre a módszerre alapozva állapította meg az Eurostat adatai segítségével, a vízelvezető-aknarácsok kivételével. Ezen túlmenően a CCCME nem szolgáltatott alternatív adatokat. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

4.3.3.   A Kínából érkező behozatal árai és áralákínálás

(123)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(124)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal átlagára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Kínai importárak

1 088

1 123

1 247

1 136

Index

100

103

115

104

Forrás: Eurostat.

(125)

Az átlagos kínai importárak 4 %-kal nőttek a figyelembe vett időszakban. A 2013 és 2015 közötti 15 %-os növekedést követően 2015 és a vizsgálati időszak között 11 százalékpontos zuhanás figyelhető meg.

(126)

mivel ezek az adatok behozatali statisztikákon alapulnak, és a terméktípusok részletes összetétele ismeretlen, az árak alakulása nem teljesen megbízható.

(127)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

1.

a mintában szereplő három uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek történő értékesítés során felszámított, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint

2.

a mintában szereplő öt kínai exportáló gyártótól érkező, az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatal terméktípusonkénti súlyozott átlagára, amelyet CIF-paritás alapján állapítottak meg, és megfelelőképpen kiigazítottak (1,7 %, illetve 2,7 %) a lemezgrafitos öntöttvas termékek, illetve a gömbgrafitos öntöttvas termékek esetében fennálló vámok tekintetében.

(128)

A Bizottság az árakat terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, a visszatérítések és az engedmények levonása után hasonlította össze. Az összehasonlítás eredménye a mintában szereplő három uniós gyártó vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában került megadásra. Az alákínálási különbözetek 35,4 % és 42,7 % között mozogtak.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1.   Általános megjegyzések

(129)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(130)

A Bizottság a (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár megállapítására mintavételt alkalmazott.

(131)

A kár megállapításához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat.

(132)

A Bizottság a makrogazdasági mutatókat (termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, növekedés, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés) a panaszosoktól és az uniós gyártóktól kapott információk alapján értékelte. Az adatok valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak.

(133)

A független importőrök szervezete azzal érvelt, hogy a makrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat egészének pozitív és stabil állapotáról tanúskodnak. Az adatok szerint a vizsgált termék iránti európai kereslet általános csökkenést mutat, ami nem tulajdonítható a Kínából és Indiából érkező behozatalnak.

(134)

A Bizottság ellenőrizte a panaszosok által megadott makrogazdasági mutatókat. Az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatok a panaszosokkal és a támogató gyártókkal kapcsolatos tényadatokon és a panaszosok által az uniós gazdasági ágazat többi részére megadott ellenőrzött becsléseken alapulnak.

(135)

Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a makrogazdasági adatok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére nézve.

(136)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártóknak a kérdőívre adott válaszaiban szereplő, kellően ellenőrzött adatok alapján értékelte a mikrogazdasági mutatókat (átlagos értékesítési egységár, munkaerőköltségek, egységköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése). Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak.

4.4.2.   Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(137)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

378 424

390 209

362 881

361 561

Index

100

103

96

96

Termelési kapacitás (tonna)

697 794

688 543

665 308

669 176

Index

100

99

95

96

Kapacitáskihasználás (%)

54,2

56,7

54,5

54,0

Index

100

104

100

99

Forrás: A panaszosok ellenőrzött beadványa és kitöltött kérdőívek.

(138)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 4 %-kal csökkent. A 2013 és 2014 közötti csekély növekedést követően a termelési volumen 2015-ben 7 százalékponttal csökkent, majd a vizsgálati időszakban változatlan maradt.

(139)

A termelési volumennek a 2014 és a vizsgálati időszak közötti csökkenése a felhasználásnak a (113) preambulumbekezdésben szereplő 3. táblázatban bemutatott csökkenésére és a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumenének növekedésére vezethető vissza.

(140)

Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitására vonatkozóan bejelentett számadatok a műszaki kapacitásra vonatkoznak, amelynek értelmében – az iparág által szokványosnak tekintett – kiigazításokat, így az üzemeltetés indítását, a karbantartást, a szűk keresztmetszeteket és egyéb szokásos leállásokat figyelembe vették.

(141)

Ennek alapján a termelési kapacitás 2013 és 2015 között 5 százalékponttal csökkent, amelyet egy kisebb, 1 százalékpontos növekedés követett.

(142)

mivel a termelési volumen és a termelési kapacitás nagyjából ugyanolyan csökkenő tendenciát mutat, a figyelembe vett időszakban állandó volt a kapacitáskihasználás. A figyelembe vett időszakban összességében nagyon alacsony maradt a kapacitáskihasználás.

4.4.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(143)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

355 353

343 683

320 748

317 276

Index

100

97

90

89

Piaci részesedés (%)

60,8

58,8

57,6

58,8

Index

100

97

95

97

Forrás: A panaszosok ellenőrzött beadványa és kitöltött kérdőívek.

(144)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 11 %-kal csökkent.

(145)

A termelési volumen alakulásához hasonlóan az értékesített volumennek a 2014 és a vizsgálati időszak közötti csökkenése az uniós piac felhasználásának a (113) preambulumbekezdésben kifejtett csökkenésére, illetve a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumenének növekedésére vezethető vissza.

(146)

mivel a Kínából érkező behozatal növekedése csökkenő felhasználás mellett következett be, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 3 %-kal csökkent.

4.4.2.3.   Növekedés

(147)

Az uniós felhasználás 2013 és a vizsgálati időszak között fokozatosan, 8 %-kal, vagyis mintegy 46 000 tonnával csökkent. Ez a csökkenés kedvezőtlen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat értékesítésére és termelési mennyiségeire, valamint a foglalkoztatásra.

4.4.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(148)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Alkalmazottak száma

3 123

3 288

2 929

2 910

Index

100

105

94

93

Termelékenység (tonna/teljes munkaidős egyenérték)

121,2

118,7

123,9

124,2

Index

100

98

102

103

Forrás: A panaszosok ellenőrzött beadványa és kitöltött kérdőívek.

(149)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 7 %-kal csökkentette a foglalkoztatás mértékét. Ez a csökkentés arra vezethető vissza, hogy a keresletvisszaesés és a Kínából érkező dömpingelt behozatal növekedésének hatására 4 %-kal csökkent a termelési volumen.

4.4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(150)

A kínai dömpingkülönbözet jelentős mértékben meghaladja a csekély mértéket. Figyelembe véve a Kínából érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözet tényleges nagysága jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(151)

2005-ben a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó egyes öntvények behozatalára (4). A Tanács ezeket az intézkedéseket 2011 szeptemberében hatályon kívül helyezte (5). A jelenlegi vizsgálat során összegyűjtött adatok arra utalnak, hogy a figyelembe vett időszak alatt újra dömpingre került sor az Unióban.

4.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(152)

A mintában szereplő három uniós gyártó független vevők részére történő uniós értékesítéseire vonatkozó egységárak súlyozott átlaga a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Átlagos értékesítési ár (EUR/tonna)

1 595

1 567

1 536

1 511

Index

100

98

96

95

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

1 511

1 500

1 480

1 464

Index

100

99

98

97

Forrás: Ellenőrzött kitöltött kérdőívek.

(153)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos értékesítési árai folyamatosan, 5 %-kal csökkentek, míg az átlagos termelési egységköltség 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(154)

A piaci részesedésük visszaesésének korlátozása és a Kínából érkező olcsó dömpingelt behozatallal való verseny érdekében az uniós gyártóknak csökkenteniük kellett az értékesítési áraikat. Az árak csökkenése meghaladja a termelési költségeik csökkenését, amely főként annak köszönhető, hogy a figyelembe vett időszakban csökkent a nyersanyagár.

4.4.3.2.   Munkaerőköltségek

(155)

A mintában szereplő három uniós gyártó átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Átlagos munkaerőköltség (EUR)

56 018

55 789

57 977

57 501

Index

100

100

103

103

Forrás: A panaszosok ellenőrzött beadványa és kitöltött kérdőívek.

(156)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 3 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

4.4.3.3.   Készletek

(157)

A mintában szereplő három uniós gyártó készletszintjei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

Készletek

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

29 456

36 406

33 824

32 971

Index

100

124

115

112

Forrás: Ellenőrzött kitöltött kérdőívek.

(158)

A mintában szereplő három uniós gyártó zárókészleteinek szintje 12 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A 2013 és 2014 közötti növekedést a termelési volumen növekedése váltotta ki, miközben az uniós piacon csökkent az értékesítés.

(159)

A készletek növekedése főként arra vezethető vissza, hogy bár az uniós gazdasági ágazat korlátozta a termelési volumenét, az értékesítési volumen gyorsabban csökkent, mert a kínai behozatal miatt csökkent az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése.

4.4.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(160)

A mintában szereplő három uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

A független vevők részére történő uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

5,3

4,3

3,7

3,1

Index

100

81

69

59

Pénzforgalom (ezer EUR)

34 956

15 206

22 551

21 672

Index

100

44

65

62

Beruházások (ezer EUR)

47 996

47 287

46 781

43 991

Index

100

99

97

92

A beruházások megtérülése (%)

35,6

30,4

28,3

31,2

Index

100

86

80

88

Forrás: Ellenőrzött kitöltött kérdőívek.

(161)

A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártó jövedelmezőségét oly módon állapította meg, hogy az értékesítési forgalom százalékos arányában megadta a hasonló termék független uniós vevőknek történő értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget.

(162)

Az uniós gazdasági ágazat nyeresége az utóbbi tíz évben fokozatosan csökkent. 2006-ban 10 % körül mozgott az uniós gyártók jövedelmezősége, de a figyelembe vett időszak első évében ez az arány már csak 5,3 % volt, és a figyelembe vett időszak alatt tovább csökkent. A mintában szereplő három vállalat jövedelmezősége 41 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(163)

Ezt a negatív tendenciát az okozta, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat kevesebb mennyiséget értékesített az uniós piacon a termelési költségeknél gyorsabban csökkenő árakon.

(164)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom 38 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. 2013 és 2014 között 56 %-os csökkenés következett be, amelyre hatással volt, hogy 2013-hoz képest nőtt a termelés, miközben az értékesítés csökkent, majd 2015-ben javult a helyzet. A negatív tendencia ennek ellenére folytatódott a vizsgálati időszakban, és viszonylag kis mértékű csökkenés volt megfigyelhető.

(165)

A beruházások az eszközök könyv szerinti nettó értékének felelnek meg. 2013 és 2015 között folyamatosan, 3 százalékponttal csökkentek, majd a vizsgálati időszakban 5 százalékpontos zuhanás következett be. A beruházások a figyelembe vett időszakban összességében 8 %-kal csökkentek. A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség, amely tükrözi az eszközök értékcsökkenését. A beruházások megtérülése 12 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A 2013 és 2015 közötti folyamatos csökkenést követően, amelyre hatással volt az értékesítés jelentős visszaesése, a vizsgálati időszakban némileg javult a helyzet. Ez a mutató azonban nem annyira sokatmondó az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából. Az uniós gazdasági ágazat eszközeit illetően szinte teljes egészében értékcsökkenés figyelhető meg, ezért az eszközök nettó értéke alacsony, így a beruházások megtérülése mesterségesen magas.

(166)

Az uniós gazdasági ágazat 2013 és a vizsgálati időszak közötti gyenge pénzügyi teljesítménye korlátok közé szorította a tőkebevonási képességét. Az öntöttvas árukat gyártó gazdasági ágazat tőkeigényes, és jellemző rá, hogy 15-20 évente jelentős beruházásokat igényel a gyártási folyamathoz szükséges gépek korszerűsítése érdekében. Az uniós gazdasági ágazat gyártóüzemei gyorsan öregszenek, és az uniós gazdasági ágazatnak jelentős és hosszú távú befektetésekre van szüksége ahhoz, hogy folytatni tudja a működését. A figyelembe vett időszak alatt a beruházások megtérülése nem elégséges az ilyen jelentős beruházások fedezésére.

4.4.4.   A kárra vonatkozó következtetés

(167)

A fenti tényezők vizsgálata arról tanúskodik, hogy 2013 és a vizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat csökkentette a termelést (– 4 %), és elvesztette a piaci részesedése egy részét. Négy uniós öntöde szűnt meg a figyelembe vett időszak alatt.

(168)

Ezenfelül az uniós gyártók jövedelmezősége közel felére csökkent és nagyon alacsony volt 2013 és a vizsgálati időszak között.

(169)

Továbbá egyéb kármutatók is negatívan változtak a figyelembe vett időszakban, például a kapacitás (– 4 %), az uniós értékesítési volumen (– 11 %) és a foglalkoztatás (– 7 %).

(170)

A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(171)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott-e az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy más ismert tényezők ezzel egy időben okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(172)

A Bizottság gondoskodott arról, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák. Ezek a tényezők a következők: egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gyártók exportértékesítési teljesítménye, a keresletvisszaesés, az uniós gyártók közötti verseny, az uniós gazdasági ágazat irányítása és az uniós piacon megfigyelhető állítólagos szegmentáció.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatása

(173)

A Kínából érkező dömpingelt behozatal ára jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak a vizsgálati időszak alatt; az alákínálási különbözet 35,4 % és 42,7 % között mozgott, aminek hatására az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése és nyeresége (2013 és a vizsgálati időszak között 5,3 %-ról 3,1 %-ra) csökkent. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 11 %-kal csökkent a 8 %-kal csökkenő piacon, miközben a Kínából érkező behozatali volumen 16 %-kal nőtt.

(174)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése összességében 2,1 százalékponttal csökkent, miközben a Kínából származó dömpingelt behozatal piaci részesedése 5,6 százalékponttal nőtt.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   Harmadik országokból érkező behozatal

(175)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból érkező behozatali volumen a következőképpen alakult:

13. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

India

Volumen (tonna)

37 917

51 561

51 452

46 004

Index

100

136

136

121

Piaci részesedés (%)

6,5

8,8

9,2

8,5

Átlagár

945

1 027

1 055

976

Index

100

109

112

103

Egyéb harmadik országok

Volumen (tonna)

64 843

31 263

32 373

29 468

Index

100

48

50

45

Piaci részesedés (%)

11,1

5,4

5,8

5,5

Átlagár

928

1 702

1 770

1 795

Index

100

183

190

193

Kína kivételével valamennyi harmadik ország összesen

Volumen (tonna)

102 759

82 824

83 825

75 471

Index

100

81

82

73

Piaci részesedés (%)

17,6

14,2

15,0

14,0

Átlagár

922

1 269

1 317

1 282

Index

100

138

143

139

Forrás: Eurostat, a panaszosok ellenőrzött beadványa.

(176)

A figyelembe vett időszakban a nem Kínából érkező behozatali volumen 2013 és a vizsgálati időszak között 27 %-kal, azaz 102 759 tonnáról 75 471 tonnára csökkent. A piaci részesedésük 20 %-kal visszaesett. Az ilyen behozatal legnagyobb része Indiából származott (a vizsgálati időszakban a behozatali volumen 61 %-a). A harmadik országokból érkező behozatal az Unióba irányuló teljes behozatalnak körülbelül 34 %-át tette ki a vizsgálati időszakban, míg az Indiából származó behozatal aránya körülbelül 21 % volt.

(177)

Az Indiából érkező behozatali volumen a figyelembe vett időszakban, 2013 és a vizsgálati időszak között 19 %-kal, azaz 37 917 tonnáról körülbelül 46 004 tonnára nőtt. India piaci részesedése 2013 és a vizsgálati időszak között 6,5 %-ról 8,5 %-ra, vagyis 30 %-kal nőtt.

(178)

A figyelembe vett időszakban Kína piaci részesedése részben az uniós gazdasági ágazat, részben az Indián kívüli harmadik országok rovására nőtt, és nem zárható ki, hogy India piaci részesedésének növekedése is legalább részben az uniós gazdasági ágazat kárára történt.

(179)

Ezenfelül az indiai importárak a vizsgálati időszak alatt a kínai importárakhoz hasonló mértékben (40–50 %-kal) kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. A tonnában megadott volumen alapján a kínai importárak a figyelembe vett időszakban átlagban magasabbak voltak, mint az indiai árak. Ugyanakkor ez az árkülönbözet az indiai és a kínai export eltérő termékszerkezete miatt nem tekinthető indikatívnak. Az Unióba irányuló indiai export tárgya főként lemezgrafitos öntöttvas, míg a kínai exporté főként gömbgrafitos öntöttvas. A lemezgrafitos öntöttvas viszonylag nagyobb ridegsége miatt a gömbgrafitos öntöttvas termékekhez képest nagyobb volumenű nyersanyagra van szükség a lemezgrafitos öntöttvasból készült termékek előállításához, hogy hasonló teljesítményt érjenek el. A lemezgrafitos öntöttvasból készült termékek ezért nehezebbek, így az érintett termékek darabárait tekintve hasonló árszint figyelhető meg.

(180)

mivel az indiai behozatal alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz. Ugyanakkor sokkal kisebb a volumene és a piaci részesedése (a vizsgálati időszakban 8,5 % volt a piaci részesedése, míg Kína esetében ez az arány 27,3 %). A vizsgálati időszak alatt a Kínából érkező behozatal (147 186 tonna) sokkal jelentősebb és több mint háromszor akkora, mint az Indiából érkező behozatal (46 004 tonna). Ebből következik, hogy az indiai behozatal nem befolyásolta a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést, és legfeljebb elhanyagolható hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárra.

(181)

Az Eurostat adatainak elemzése arról tanúskodott, hogy az Indián és Kínán kívüli országok importárai a figyelembe vett időszakban emelkedtek, és magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai a vizsgálati időszak alatt, miközben a behozatali volumen 55 %-kal (64 843 tonnáról 29 468 tonnára) csökkent a figyelembe vett időszakban (6). Ezek a behozatalok ezért nem okozhattak kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(182)

A Bizottság emellett összesítve elemezte a Kínán kívüli többi országból érkező behozatalt. A behozatali volumen 27 %-kal csökkent, az átlagár pedig 39 %-kal nőtt, és jóval magasabb volt, mint a kínai importárak. Ebből következik, hogy a Kínán kívüli többi országból érkező behozatal nem befolyásolta a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést, és legfeljebb elhanyagolható hatást gyakorolt az elszenvedett kárra.

5.2.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(183)

A mintában szereplő három uniós gyártó exportvolumene a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

14. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

 

2013

2014

2015

vizsgálati időszak

Exportvolumen (tonna)

14 030

16 015

19 363

19 842

Index

100

114

138

141

Átlagár (EUR)

1 452

1 509

1 463

1 443

Index

100

104

101

99

Forrás: Ellenőrzött kitöltött kérdőívek.

(184)

Az uniós gyártók független és nem független vevők felé irányuló exportja a figyelembe vett időszakban a volumenét és az értékét tekintve is nőtt. A független vevők felé irányuló export átlagos egységára továbbra is jóval magasabb, mint a kínai behozatal átlagos egységára. Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítése ezért nem játszott szerepet az uniós gazdasági ágazat alacsony jövedelmezőségében és alacsony kapacitáskihasználásában. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem járult hozzá az elszenvedett kárhoz.

(185)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat által állítólagosan elszenvedett jelentős kárt főként az okozta, hogy a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent az uniós export.

(186)

A Bizottság megállapította, hogy az importőrszervezet az Eurostat adataira támaszkodott az érvelése során. Ahogy a (36) preambulumbekezdésből is kitűnik, az érintett termék ex KN-kód alatt szerepel az Eurostatnál, ezért az Eurostat nem szolgáltat adatokat az érintett termék meghatározására.

(187)

Az uniós gyártóktól származó ellenőrzött adatok szerint a vizsgált termék exportvolumene nőtt, ahogy az a (183) preambulumbekezdés 14. táblázatában látható.

(188)

Az importőrszervezet nem cáfolta a mintában szereplő vállalatok által szolgáltatott ellenőrzött adatokat, ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

5.2.3.   Keresletvisszaesés

(189)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár az építőipari, a magasépítési és a mélyépítési piaccal függ össze, amely még nem heverte ki teljesen a gazdasági válságot. Továbbá az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésével kapcsolatos bizonytalanságok problémákat okoztak az uniós gazdasági ágazat számára. Az importőrszervezet azonban nem támasztotta alá meggyőző bizonyítékokkal ezeket az állításokat.

(190)

Az indiai gazdasági ágazat továbbá azzal érvelt, hogy a panaszosok először nem szolgáltattak bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy közvetlen kapcsolat volt az Aco, a Dois Portos és az EJ Access Systems uniós gyártók öntödéinek bezárása, valamint a Kínából és Indiából érkező állítólagosan dömpingelt behozatal által kifejtett nyomás között. Az öntödék bezárása azonban egybeesett a Kínából érkező dömpingelt behozatal növekedésével, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének elvesztésével, valamint az uniós gazdasági ágazat csökkenő áraival és jövedelmezőségével.

(191)

A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 8 %-kal csökkent, miközben az uniós gazdasági ágazat értékesítése 11 %-kal esett vissza, a kínai dömpingelt behozatal pedig 16 %-kal nőtt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a keresletcsökkenés még akkor sem befolyásolta a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, ha a vizsgálati időszakban hatással lehetett az uniós gazdasági ágazatot ért kárra. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

5.2.4.   Az uniós gyártók közötti verseny

(192)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár a kelet-európai országokban működő gyártók Unión belüli versenyével függ össze, amely kárt okozott a nyugat-európai országokban működő gyártóknak.

(193)

A panaszosok ennek ellentmondtak, és azzal érveltek, hogy a közép- és kelet-európai gyártók általában nem igazán versenyeznek a nyugat-európai országokban, mert a nyugat-európai piac a kínai dömpingelt behozatalra való tekintettel nem olyan vonzó.

(194)

A Bizottság megállapította, hogy az öntöttvas áruk esetében folyik Unión belüli kereskedelem, a közép- és kelet-európai országok és a nyugat-európai országok között is. Az Unión belüli kereskedelem stabil tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, így nem járulhatott hozzá az ekkor elszenvedett kárhoz. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

5.2.5.   Az uniós gazdasági ágazat irányítása

(195)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat gyengébb pozíciója a menedzsment nem hatékony döntéseinek, valamint a kutatási és fejlesztési beruházások elmaradásának tulajdonítható.

(196)

Az importőrszervezet nem támasztotta alá bizonyítékokkal ezeket az állításokat. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

5.2.6.   Szegmentáció az uniós piacon

(197)

A CCCME azzal érvelt, hogy a tagállamok földrajzi elhelyezkedésétől függően jelentős különbségek vannak az értékesített terméktípusokat illetően, főként a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas termékek közötti megoszlás tekintetében. Úgy tűnik, hogy az egyes tagállamok vevői következetesen a két termék egyikét használják. Az uniós gazdasági ágazat megoszlik a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas termelése között, és a Kínából érkező behozatal főként a gömbgrafitos öntöttvasra, míg az Indiából érkező főként a lemezgrafitos öntöttvasra terjed ki. Az indiai gazdasági ágazat is felvetette ezt a kérdést.

(198)

A CCCME azt állította, hogy az elsősorban lemezgrafitos öntöttvasat értékesítő tagállamok által elszenvedett kár nem tulajdonítható az érintett termék kínai behozatalának, mert ezek nem versenyeznek egymással.

(199)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós piac páneurópai normákkal és nemzeti szabványokkal rendelkező egységes piac, ahol van Unión belüli verseny, és behozatalra is sor kerül. A lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas termékek közötti potenciális preferencia létezhet ugyan, de az értékesítés és a termelés nem kizárólagosan az öntöttvas típusától függ. A két típus végfelhasználása megegyezik, és helyettesíthetők egymással. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas termékek egymással felcserélhető termékek.

(200)

A CCCME továbbá azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat egy része nem szabványos termékek termelésére és értékesítésére specializálódott. A behozatal nem érint nem szabványos termékeket, és az ilyen termékekhez kapcsolódó kár nem tulajdonítható a Kínából vagy Indiából érkező behozatalnak.

(201)

A Bizottság olyan termékkategorizálási rendszert használt, amely lehetővé teszi az importtermékek és az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termékek összehasonlítását. A kár mértékének megállapításakor ezért figyelembe veszi a termékek közötti különbségeket. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(202)

A Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy ok-okozati összefüggés áll fenn az uniós gyártók által elszenvedett kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal között.

(203)

A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól.

(204)

A Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az egyéb olyan azonosított tényezők, mint például az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gyártók exportértékesítési teljesítménye, a keresletvisszaesés, az uniós gyártók közötti verseny, az uniós gazdasági ágazat irányítása és az uniós piacon megfigyelhető állítólagos szegmentáció a lehetséges együttes hatásukat tekintve sem befolyásolták az ok-okozati összefüggést.

(205)

A fentiek alapján a Bizottság ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozta, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem befolyásolták az ok-okozati összefüggést.

6.   UNIÓS ÉRDEK

(206)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy egyértelműen arra a következtetésre lehet-e jutni, hogy jelen esetben az intézkedések elfogadása a kárt okozó dömping megállapítása ellenére sem szolgálja az Unió érdekeit. Az uniós érdek megállapítása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

6.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(207)

Az uniós gazdasági ágazat nagy, valamint kis- és középvállalkozásokból áll, és közvetlenül körülbelül 3 000 alkalmazottat foglalkoztatott a figyelembe vett időszak alatt a hasonló termék vonatkozásában. A gazdasági ágazat fő helyszíne Belgium, Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság, illetve kisebb volumenű gyártás folyik Horvátországban, a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovéniában és Svédországban.

(208)

Nyolc uniós gyártó (ezek közül kettő kapcsolatban áll egymással) működött együtt a vizsgálat során. Az ismert gyártók egyike sem ellenezte a vizsgálat megindítását. Ahogy a fenti 4.4.4. szakaszból, vagyis a kármutatóknak a figyelembe vett időszak kezdetétől számított változásának elemzéséből kiderült, a teljes uniós gazdasági ágazat esetében romlott a helyzet, és negatív hatást váltott ki a dömpingelt behozatal.

(209)

A Bizottság várakozásai szerint az ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése visszaállítja a tisztességes kereskedelmi feltételeket az uniós piacon, és ezzel véget vet az áreróziónak, valamint lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön az elvesztett piaci részesedés hatásaiból. Ez az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének olyan mértékű javulását eredményezné, hogy az megközelítené az ebben a tőkeigényes iparban szükséges szintet.

(210)

Az uniós gazdasági ágazatot a dömpingelt behozatal következtében jelentős kár érte. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy a figyelembe vett időszak kezdete óta a legtöbb kármutató negatív tendenciát mutatott. Különösen a mintában szereplő uniós gyártók pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódó kármutatók – vagyis a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – esetében mutatkoztak súlyos hatások.

(211)

Ennélfogva fontos, hogy az árak újfent olyan szintet érjenek el, amely lehetővé teszi, hogy a gyártók mindegyike tisztességes kereskedelmi körülmények között tudjon működni az uniós piacon. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy intézkedések hiányában tovább romlana az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete.

(212)

Ennek megfelelően a Bizottság arra az ideiglenes következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámok kivetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. A dömpingellenes intézkedések bevezetése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a kárt okozó azonosított dömping hatásaiból.

6.2.   A független importőrök érdeke

(213)

Ahogy a (21) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálatban 28 importőr működik együtt, akik közül 19 a (7) preambulumbekezdésben említett importőrszervezet tagja, és közülük hárman szerepelnek a mintában. Az együttműködő importőrök általi behozatal a Kínából és Indiából érkező behozatal 62 %-át teszi ki. A mintában szereplő három importőr a valamennyi együttműködő importőr által behozott volumen 42 %-át importálja. A mintában szereplő három importőr mindegyike az importőrszervezet többi tagjával együtt ellenzi az intézkedések bevezetését.

(214)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem állna az Unió érdekében, mert torzítaná a versenyt az uniós piacon, és megakadályozná az érintett termék Unióba irányuló behozatalát, mert a Kínából és Indiából érkező behozatal jelenti a teljes uniós behozatal szinte egészét.

(215)

A panaszosok nem értettek egyet ezzel az érveléssel, és megjegyezték, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetésével az uniós árak olyan szintre állnának vissza, amely lehetővé teszi a tisztességes versenyt anélkül, hogy le kellene zárni a piacot a Kínából és Indiából érkező behozatal előtt, vagy valamelyik uniós gyártó erőfölényre tenne szert az uniós piacon.

(216)

Az importőrszervezet azzal érvelt, hogy a független importőrök az uniós gyártók vertikális integrációja miatt már most komoly nehézségekkel néznek szembe azzal kapcsolatban, hogy megfelelő mennyiségben szerezzék be a vizsgált terméket az uniós piacon, és ha dömpingellenes intézkedéseket vezetnek be, a helyzet tovább fog romlani.

(217)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat független forgalmazóknak értékesít, és nem vertikálisan integrált, ahogy azt a független importőrök szervezete állította. Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása jelenleg alacsony, és a behozatalnak körülbelül 10 %-a származik a Kínán és Indián kívüli országokból, ezért az importőrök áttérhetnek az unión belüli vagy a máshonnan érkező behozatalra. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a panaszosok biztosíthatják az ellátás biztonságát, hogy kielégítsék a többletkeresletet.

(218)

Az importőrszervezet szerint a független importőrök többsége kis- és középvállalkozás, amely korlátozott kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy alkalmazkodjon a dömpingellenes intézkedések bevezetéséhez.

(219)

A Bizottság megvizsgálta az importőrök és a panaszosok állításait, és arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi adatok alapján az importőrök bizonyos mértékű hozzáadott értéket képviselnek az Unióban, és a dömpingellenes vám az áraik emelését vonná maga után. A Bizottság összehasonlította az importőrök és az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árait, és arra a következtetésre jutott, hogy van lehetőség áremelésre.

(220)

Noha az importőrök azt állították, hogy az öntőformák és a tanúsítványok költségei miatt nehezen tudnak átállni alternatív beszállítói forrásokra, a Bizottság úgy véli, hogy az alábbi okból kifolyólag ez lehetséges. Az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása 54 %, és úgy tűnik, hogy India, amelynek esetében ideiglenesen nem állapítottak meg dömpinget, egyre nagyobb mértékben állít elő gömbgrafitos öntöttvasat, ezért egyéb országok, például Törökország és Norvégia mellett lehetséges beszállítói forrás.

(221)

A Bizottság megállapította, hogy az importőrök a foglalkoztatás szempontjából csekély szerepet játszanak. A mintában szereplő három uniós gyártó körülbelül 1 200 alkalmazottat foglalkoztat, míg a mintában szereplő két, Kínából importáló importőr kevesebb mint 100 alkalmazottat foglalkoztat az érintett termék vonatkozásában.

(222)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ebben a szakaszban rendelkezésre álló információk alapján, amelyeket az ideiglenes intézkedések bevezetését követően még ellenőrizni fognak, az intézkedéseknek a független importőrökre gyakorolt valószínű hatása nem jelentős, és nem jelentősebb, mint az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatása.

6.3.   A felhasználók érdeke

(223)

Az érintett termék fő végfelhasználói közszolgálatot látnak el. A felhasználók számára az érintett termék csak a költségeik kis részét teszi ki a gyakran nagyobb infrastrukturális projektekben.

(224)

Az importőrszervezet hangot adott azzal kapcsolatos félelmének, hogy a dömpingellenes intézkedések hatására emelkedni fognak az árak a végfelhasználók kárára, amelyek főként nyilvánosan működő gazdálkodó egységek. A végfelhasználók azonban nem számíthatnak költségek alatti árakra az uniós gazdasági ágazat kárára.

(225)

Egyetlen felhasználó vagy fogyasztói szervezet sem jelentkezett. A részükről mutatott együttműködés hiánya alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések ideiglenes bevezetése nem befolyásolná méltánytalanul a helyzetüket.

6.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(226)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az érintett termék Kínából származó behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

7.   IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(227)

A Bizottság dömpinggel, kárral, ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt kínai behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. India vonatkozásában, mivel dömping nem került megállapításra, nem kerül sor ideiglenes intézkedések bevezetésére, de a végleges ténymegállapítások megtételéig folytatódik a vizsgálat.

7.1.   A kár megszüntetéséhez szükséges mérték

(228)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(229)

A kár abban az esetben szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná termelési költségeit, és a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése révén olyan adózás előtti nyereségre tudna szert tenni, amelyet egy ilyen típusú iparág az ágazatban szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül észszerűen elérhet.

(230)

A szokásos versenyfeltételek mellett észszerűen elérhető nyereség meghatározásához a Bizottság megvizsgálta a független felek közötti értékesítésből származó nyereséget, amely a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározására használatos.

(231)

A nyereségcél ideiglenesen 5,3 %-ban került meghatározásra a független felek közötti értékesítésből származó, 2013. évi nyereséggel összhangban. A dömpingelt behozatal 2014-ben jelentős mértékben nőtt, majd stabilizálódott, ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 2013. évi nyereség tükrözi a szokásos versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül észszerűen elérhető nyereség nagyságát. A Bizottság ezt követően meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket, amelyhez a mintában szereplő együttműködő kínai exportáló gyártóknak az áralákínálás kiszámításához megállapított, a behozatali költségek és a vámok tekintetében megfelelően kiigazított súlyozott átlagos importára, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagára közötti összehasonlítást vette alapul. A Bizottság az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a súlyozott átlagos CIF-importérték százalékában fejezte ki.

(232)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden más vállalat” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint az ilyen vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözet (lásd a (94)–(98) preambulumbekezdést).

7.2.   Ideiglenes intézkedések

(233)

A Kínából származó öntöttvas termékek behozatalát illetően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság összehasonlította a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket és a dömpingkülönbözeteket. A vám összegét a dömpingkülönbözet, illetve a kár megszüntetéséhez szükséges mérték közül az alacsonyabb szintjén kell megállapítani.

(234)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték (%)

Ideiglenes dömpingellenes vám (%)

Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory

25,3

70,7

25,3

Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd.

39,1

59,9

39,1

Fengtai (Handan) Alloy Casting Co., Ltd.

42,8

80,7

42,8

Hong Guang Handan Cast Foundry Co., Ltd.

28,9

77,8

28,9

Shijiazhuang Transun Metal Products Co., Ltd.

33,1

73,5

33,1

Egyéb együttműködő vállalatok

33,1

72,1

33,1

Minden más vállalat

42,8

80,7

42,8

(235)

Az ebben a rendeletben meghatározott, az egyes vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámtételeket a Bizottság a jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai alapján állapította meg. Így ezek a vámtételek a jelenlegi vizsgálat során az említett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözték. Ezek a vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogi személyek által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételek alkalmazandók. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(236)

Amennyiben a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogi személy nevét, kérelmezheti az említett egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz (7) kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatásról tájékoztató értesítés közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(237)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” vonatkozó dömpingellenes vám nemcsak a jelen vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

8.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(238)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(239)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7325 10 00 (TARIC-kód: 7325100031) és az ex 7325 99 10 (TARIC-kód: 7325991051) KN-kód alá tartozó, egyes lemezgrafitos öntöttvasból (szürkevasból) vagy gömbgrafitos öntöttvasból (más néven alakítható öntöttvasból) készült áruk és azok részei behozatalára.

Ezeket az árukat az alábbiakra használják:

felszíni vagy felszín alatti rendszerek és/vagy felszíni vagy felszín alatti rendszerek nyílásainak lefedése, és

felszíni vagy felszín alatti rendszerek megközelíthetőségének és/vagy felszíni vagy felszín alatti rendszerek megtekinthetőségének biztosítása.

Az áruk lehetnek géppel megmunkálva, bevonattal ellátva, festve és/vagy más olyan anyaggal összeszerelve, mint például – de nem kizárólag – beton, burkolókövek és -lapok.

A következő terméktípusok nem tartoznak az érintett termék fogalmába:

polimer, műanyag vagy beton vízelvezetőkre szerelhető olyan aknarácsok az EN 1433 szabvány szerint, amelyek lehetővé teszik a felszíni víz bejutását a vízelvezetőbe,

tűzcsapok.

(2)   Az (1) bekezdésben leírt és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Ideiglenes dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Botou City Wangwu Town Tianlong Casting Factory

25,3

C221

Botou Lisheng Casting Industry Co., Ltd.

39,1

C222

Fengtai (Handan) Alloy Casting Co., Ltd.

42,8

C223

Hong Guang Handan Cast Foundry Co., Ltd.

28,9

C224

Shijiazhuang Transun Metal Products Co., Ltd.

33,1

C225

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

33,1

Lásd a mellékletet

Minden más vállalat

42,8

C999

(3)   A (2) bekezdésben említett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (érintett terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amennyiben nem kerül bemutatásra ilyen számla, úgy a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó idevágó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az érdekelt felek e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 25 naptári napon belül:

a)

kérhetik azoknak a lényeges tényeknek és szempontoknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján ez a rendelet elfogadásra került;

b)

írásban benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak; valamint

c)

kérhetik a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(2)   Az (EU) 2016/1036 rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében említett felek az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 25 naptári napon belül észrevételeket tehetnek az ideiglenes intézkedések alkalmazására vonatkozóan.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 461., 2016.12.10., 22. o.).

(3)  A Bizottság általában a vizsgálati időszakot megelőző három évet veszi figyelembe, lásd például Bizottság (EU) 2017/141 végrehajtási rendeletét (2017. január 26.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 22., 2017.1.27., 14. o.) és a Bizottság (EU) 2015/1559 végrehajtási rendeletét (2015. szeptember 18.) az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 244., 2015.9.19., 25. o.).

(4)  A Tanács 1212/2005/EK rendelete (2005. július 25.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 199., 2005.7.29., 1. o.).

(5)  A Tanács 871/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. augusztus 26.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési és részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről és ezen intézkedések hatályon kívül helyezéséről (HL L 227., 2011.9.2., 1. o.).

(6)  Az Indián és Kínán kívüli országok átlagos importárai 2013 vonatkozásában nem reprezentatívak, mert az Eurostat szerint ez a behozatal részben nem reprezentatív áron érkezett olyan országokból és területekről, amelyeket kereskedelmi vagy katonai okokból nem határoztak meg az Unión belüli kereskedelem vonatkozásában.

(7)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Brussels, Belgium.


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók:

Név

TARIC-kiegészítő kód

Baoding City Maikesaier Casting Ltd.

C226

Baoding GB Metal Products Co., Ltd.

C232

Baoding Hualong Casting Co., Ltd.

C233

Baoding Shuanghu Casting Co., Ltd.

C234

Bo Tou Chenfeng Casting Co., Ltd.

C235

Botou City Minghang Casting Co., Ltd.

C236

Botou City Qinghong Foundry Co., Ltd. és a vele kapcsolatban álló Cangzhou Qinghong Foundry Co., Ltd.

C237

Botou City Simencun Town Bai Fo Tang Casting Factory

C238

Botou Dongli Foundry Co., Ltd.

C239

Botou GuangTai Precision Casting Factory

C240

Botou Mancheng Foundry Co., Ltd.

C241

Botou Okai Foundry Co., Ltd.

C242

Botou Sanjiang Casting Co., Ltd.

C243

Botou TongYang Casting Factory.

C244

Botou Weili Precision Casting Co., Ltd.

C245

Botou Xinrong Foundry Co., Ltd.

C246

Botou Zhengxin Foundry Co., Ltd.

C247

Cangzhou Hongyuan Machinery & Foundry Co., Ltd.

C248

Cangzhou Yadite Casting Machinery Co., Ltd.

C249

Changsha Jinlong Foundry Industry Co., Ltd.

C250

Changyi City ChangZhan Casting Co., Ltd.

C251

China National Minerals Co., Ltd.

C252

Dingxiang Sitong Forging and Casting Industrial

C253

Dingzhou Dongyu Foundry Co., Ltd.

C254

Handan City Jinzhu Foundry Co., Ltd.

C255

Handan Haolin Casting Co., Ltd.

C256

HanDan Qunshan Foundry Co., Ltd.

C257

Handan Yanyuan Machinery Foundry Co., Ltd.

C258

Handan Yuanyang Foundry Co.,Ltd.

C259

Handan Zhangshui Pump Manufacturing Co., Ltd.

C260

Hebei Cheng'An Babel Casting Co., Ltd.

C261

Hebei Feixiang East Foundry Products Co., Ltd.

C262

Hebei Jinghua Casting Co., Ltd.

C263

Hebei Shunda Foundry Co., Ltd.

C264

Hebei Tengfeng Metal Products Co., Ltd.

C265

Hebei Zhonghe Foundry Co., Ltd.

C266

Hengtong Valve Co., Ltd.

C267

Heping Cast Co., Ltd. Yi County

C268

Jiaocheng County Honglong Machinery Manufacturing Co., Ltd.

C269

Jiaocheng County Xinlei Machinery Manufacturing Co., Ltd.

C270

Jiaocheng County Xinxing Casting Co., Ltd.

C271

Laiwu City Haitian Machinery Plant

C272

Laiwu Xinlong Weiye Foundry Co., Ltd.

C273

Lianyungang Ganyu Xingda Casting Foundry

C274

Lingchuan County Rainbow Casting Co., Ltd.

C275

Lingshouxian Boyuan Fountry Co., Ltd.

C276

Pingyao County Master Casting Co., Ltd.

C277

Qingdao Jiatailong Industrial co., Ltd.

C278

Qingdao Jinfengtaike Machinery Co., Ltd.

C279

Qingdao Qitao Casting Co., Ltd.

C280

Qingdao Shinshu Casting Co., Ltd.

C281

Qingyuanxian Yueda Fountry Co., Ltd.

C282

Rockhan Technology Co., Ltd.

C283

Shahe City Fangyuan Casting Co., Ltd

C284

Shandong Hongma Engineering Machinery Co., Ltd.

C285

Shandong Lulong Group Co., Ltd.

C286

Shanxi Associated Industrial Co., Ltd.

C287

Shanxi Jiaocheng Xinglong Casting Co., Ltd.

C288

Shanxi Solid Industrial Co., Ltd.

C289

Shanxi Yuansheng Casting and Forging Industrial Co., Ltd.

C290

Shaoshan Huanqiu Castings Foundry

C291

Tang County Kaihua Metal Products Co., Ltd.

C292

Tangxian Hongyue Machinery Accessory Foundry Co., Ltd.

C293

Tianjin Jinghai Chaoyue Industrial and Commercial Co., Ltd.

C294

Tianjin Yu Xing Da Casting Co., Ltd.

C295

Wangdu Junrong Foundry Co., Limited

C296

Weifang Nuolong Machinery Co., Ltd.

C297

Weifang Stable Casting Co., Ltd.

C298

Weifang Weikai Casting Co., Ltd.

C299

Wen Shui Hengli Nature of the Company

C300

Wuhan RedStar Agro-Livestock Machinery Co. Ltd.

C301

Zibo Joy's Metal Co., Ltd.

C302


HATÁROZATOK

17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/46


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (EU) 2017/1481

(2017. augusztus 14.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2017) 5589. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ír elő. A végrehajtási határozat melléklete a szóban forgó betegséggel összefüggő epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel e tagállamok bizonyos területeit az I–IV. részében. Ebben a felsorolásban szerepelnek Lettország, Litvánia és Lengyelország bizonyos területei.

(2)

2017 júliusában több afrikaisertéspestis-kitörés fordult elő házi sertésekben a lengyelországi Kąkolewnica, Podedwórze és Włodawa gminákban. Ezek a kitörések olyan területeken fordultak elő, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva. Ezek a kitörések a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell.

(3)

2017 januárjában néhány esetben afrikai sertéspestis vaddisznókban történő előfordulását figyelték meg Lettországban Bauskas, Dobeles és Talsu novads területén, Litvániában a Pasvaliorajono savivaldybė területen, valamint Lengyelországban Hanna és Tuczna gminákban, azaz olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva, vagy olyan területeken, amelyek jelenleg az említett melléklet II. részében vannak felsorolva, azonban az érintett végrehajtási határozat I. részében felsorolt területek szomszédságában találhatók. Ezek az esetek a kockázati szint emelkedését jelentik, amit a végrehajtási határozat mellékletének tükröznie kell.

(4)

A Lettország, Litvánia és Lengyelország afrikai sertéspestissel kapcsolatos új állategészségügyi helyzetéből adódó kockázatok értékelése során figyelembe kell venni az EU területén élő érintett házisertés- és vaddisznóállományok szóban forgó betegséggel kapcsolatos epidemiológiai helyzetének alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozatban előírt járványügyi intézkedések célzottá tétele és az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megelőzése, ugyanakkor az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése és egyúttal a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében módosítani kell az említett végrehajtási határozat mellékletében szereplő, járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó területek uniós jegyzékét, figyelembe véve a szóban forgó betegséggel kapcsolatban Lettországban, Litvániában és Lengyelországban fennálló epidemiológiai helyzetben bekövetkező változásokat.

(5)

Ennek megfelelően Lengyelországnak a házisertésekben előforduló legutóbbi afrikaisertéspestis-kitörés által érintett, és jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területeit az említett melléklet III. részében kell felsorolni, Lengyelország vonatkozásában pedig az új területeket ugyanazon melléklet I. részébe kell felvenni.

(6)

Ezen túlmenően Lettországnak, Litvániának és Lengyelországnak a sertéspestis vaddisznókban való előfordulásának legutóbbi esetei által érintett, és jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt területeit az említett melléklet II. részében kell felsorolni.

(7)

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 14-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Aizputes novads,

Alsungas novads,

Auces novada Bēnes, Vecsaules, Vītiņu un Ukru pagasts, Auces pilsēta,

Bauskas novada Īslīces pagasts,

Bauskas pilsēta,

Brocēnu novads,

Dobeles novada Penkules pagasts,

Jelgavas novada Glūdas, Svētes, Platones, Vircavas, Jaunsvirlaukas, Zaļenieku, Vilces, Lielplatones, Elejas un Sesavas pagasts,

Kandavas novada Vānes un Matkules pagasts,

Kuldīgas novads,

Pāvilostas novada Sakas pagasts un Pāvilostas pilsēta,

republikas pilsēta Jelgava,

Rundāles novads,

Saldus novada Ezeres, Jaunauces, Jaunlutriņu, Kursīšu, Lutriņu, Novadnieku, Pampāļu, Rubas, Saldus, Vadakstes, Zaņas, Zirņu, Zvārdes un Šķēdes pagastis, Saldus pilsēta,

Skrundas novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Tērvetes novads,

Ventspils novada Jūrkalnes pagasts.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kazlų Rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė: Lygūmų, Linkuvos, Pakruojo ir Pašvitinio seniūnijos,

Panevėžio rajono savivaldybė: Krekenavos seniūnijos dalis į vakarus nuo Nevėžio upės,

Radviliškio rajono savivaldybė: Aukštelkų, Baisogalos, Grinkiškio, Radviliškio, Radviliškio miesto, Skėmių, Šaukoto, Šeduvos miesto, Šaulėnų ir Tyrulių,

Raseinių rajono savivaldybė,

Šakių rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Prostki, Stare Juchy i gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

gminy Biała Piska, Orzysz, Pisz i Ruciane Nida w powiecie piskim,

gminy Miłki i Wydminy w powiecie giżyckim,

gminy Olecko, Świętajno i Wieliczki w powiecie oleckim.

 

w województwie podlaskim:

gmina Brańsk z miastem Brańsk, gminy Boćki, Rudka, Wyszki, część gminy Bielsk Podlaski położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 (w kierunku północnym od miasta Bielsk Podlaski) i przedłużonej przez wschodnią granicę miasta Bielsk Podlaski i drogę nr 66 (w kierunku południowym od miasta Bielsk Podlaski), miasto Bielsk Podlaski, część gminy Orla położona na zachód od drogi nr 66 w powiecie bielskim,

gminy Dąbrowa Białostocka, Kuźnica, Janów, Nowy Dwór, Sidra, Suchowola i Korycin w powiecie sokólskim,

gminy Dziadkowice, Grodzisk i Perlejewo w powiecie siemiatyckim,

gminy Kolno z miastem Kolno, Mały Płock i Turośl w powiecie kolneńskim,

gminy Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, Łapy i Poświętne w powiecie białostockim,

powiat zambrowski,

gminy Bakałarzewo, Raczki, Rutka-Tartak, Suwałki i Szypliszki w powiecie suwalskim,

gminy Sokoły, Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew w powiecie wysokomazowieckim,

powiat augustowski,

gminy Łomża, Miastkowo, Nowogród, Piątnica, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Białystok,

powiat miejski Łomża,

powiat miejski Suwałki,

powiat sejneński.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Bielany, Ceranów, Jabłonna Lacka, Sabnie, Sterdyń, Repki i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Domanice, Kotuń, Mokobody, Przesmyki, Paprotnia, Skórzec, Suchożebry, Mordy, Siedlce, Wiśniew i Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Lelis, Łyse, Rzekuń, Troszyn, Czerwin i Goworowo w powiecie ostrołęckim,

gminy Olszanka i Łosice w powiecie łosickim,

powiat ostrowski.

 

w województwie lubelskim:

gminy Stary Brus i Urszulin w powiecie włodawskim,

gminy Borki, Czemierniki, Komarówka Podlaska, Radzyń Podlaski z miastem Radzyń Podlaski, Ulan-Majorat i Wohyń w powiecie radzyńskim,

gminy Rossosz, Wisznice, Sosnówka i Łomazy w powiecie bialskim,

gmina Adamów, Krzywda, Serokomla, Stanin, Trzebieszów, Wojcieszków i gmina wiejska Łuków w powiecie łukowskim,

gminy Dębowa Kłoda, Jabłoń, Milanów, Parczew, Siemień i Sosnowica w powiecie parczewskim,

gminy Dorohusk, Kamień, Chełm, Ruda – Huta, Sawin i Wierzbica w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

gminy Firlej, Kock, Niedźwiada, Ostrówek, Ostrów Lubelski i Uścimów w powiecie lubartowskim.

II. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Abja vald,

Alatskivi vald,

Elva linn,

Haaslava vald,

Haljala vald,

Halliste vald,

Harju maakond (välja arvatud osa Kuusalu vallast, mis asub lõuna pool maanteest nr 1 (E20), Aegviidu vald ja Anija vald),

Ida-Viru maakond,

Kambja vald,

Karksi vald,

Kihelkonna vald,

Konguta vald,

Kõpu vald,

Kuressaare linn,

Lääne maakond,

Lääne-Saare vald,

Laekvere vald,

osa Leisi vallast, mis asub lääne pool Kuressaare-Leisi maanteest (maanatee nr 79),

Luunja vald,

Mäksa vald,

Meeksi vald,

Muhu vald,

Mustjala vald,

Nõo vald,

osa Tamsalu vallast, mis asub kirde pool Tallinna-Tartu raudteest,

Pärnu maakond (välja arvatud Audru ja Tõstamaa vald),

Peipsiääre vald,

Piirissaare vald,

Põlva maakond,

Puhja vald,

Rägavere vald,

Rakvere linn,

Rakvere vald,

Rannu vald,

Rapla maakond,

Rõngu vald,

Ruhnu vald,

Salme vald,

Sõmeru vald,

Suure-Jaani vald,

Tähtvere vald,

Tartu linn,

Tartu vald,

Tarvastu vald,

Torgu vald,

Ülenurme vald,

Valga maakond,

Vara vald,

Vihula vald,

Viljandi linn,

Viljandi vald,

Vinni vald,

Viru-Nigula vald,

Võhma linn,

Võnnu vald,

Võru maakond.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aglonas novada Kastuļinas, Grāveru un Šķeltovas pagasts,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novada Trapenes, Gaujienas un Apes pagasts, Apes pilsēta,

Auces novada Lielauces un Īles pagasts,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novada Vīksnas, Bērzkalnes, Vectilžas, Lazdulejas, Briežuciema, Tilžas, Bērzpils un Krišjāņu pagasts,

Bauskas novada Mežotnes, Codes, Dāviņu, Gailīšu, Brunavas, Ceraukstes un Vecsaules pagasts,

Beverīnas novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novada Vaboles, Līksnas, Sventes, Medumu, Demenas, Kalkūnes, Laucesas, Tabores, Maļinovas, Ambeļu, Biķernieku, Naujenes, Vecsalienas, Salienas un Skrudalienas pagasts,

Dobeles novada Dobeles, Annenieku, Bikstu, Zebrenes, Naudītes, Auru, Krimūnu, Bērzes un Jaunbērzes pagasts, Dobeles pilsēta,

Dundagas novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novada daļa, kas atrodas uz ziemeļrietumiem no autoceļa A2,

Gulbenes novada Līgo pagasts,

Iecavas novads,

Ikšķiles novada Tīnūžu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidaustrumiem no autoceļa P10, Ikšķiles pilsēta,

Ilūkstes novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novada Kalnciema, Līvbērzes un Valgundes pagasts,

Kandavas novada Cēres, Kandavas, Zemītes un Zantes pagasts, Kandavas pilsēta,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novada Krimuldas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V89 un V81, un Lēdurgas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V81 un V128,

Krustpils novads,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novada Skultes, Limbažu, Umurgas, Katvaru, Pāles un Viļķenes pagasts, Limbažu pilsēta,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Preiļu novada Saunas pagasts,

Priekuļu novads,

Raunas novada Raunas pagasts,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novada Audriņu, Bērzgales, Čornajas, Dricānu, Gaigalavas, Griškānu, Ilzeskalna, Kantinieku, Kaunatas, Lendžu, Lūznavas, Maltas, Mākoņkalna, Nagļu, Ozolaines, Ozolmuižas, Rikavas, Nautrēnu, Sakstagala, Silmalas, Stoļerovas, Stružānu un Vērēmu pagasts un Feimaņu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa V577 un Pušas pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļaustrumiem no autoceļa V577 un V597,

Riebiņu novada Sīļukalna, Stabulnieku, Galēnu un Silajāņu pagasts,

Rojas novads,

Ropažu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa P10,

Rugāju novada Lazdukalna pagasts,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Saulkrastu novads,

Siguldas novada Mores pagasts un Allažu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa P3,

Skrīveru novads,

Smiltenes novada Brantu, Blomes, Smiltenes, Bilskas un Grundzāles pagasts un Smiltenes pilsēta,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tukuma novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novada Ances, Tārgales, Popes, Vārves, Užavas, Piltenes, Puzes, Ziru, Ugāles, Usmas un Zlēku pagasts, Piltenes pilsēta,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė: Nemunėlio Radviliškio, Pabiržės, Pačeriaukštės ir Parovėjos seniūnijos,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė: Žeimių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr 144 ir į vakarus nuo kelio Nr 232,

Kaišiadorių miesto savivaldybė,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybės: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Domeikavos, Ežerėlio, Garliavos apylinkių, Garliavos, Karmėlavos, Kačerginės, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Užliedžių, Vilkijos apylinkių, Vilkijos, Zapyškio seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė savivaldybės: Dotnuvos, Gudžiūnų, Josvainių seniūnijos dalis į šiaurę nuo kelio Nr 3514 ir Nr 229, Krakių, Kėdainių miesto, Surviliškio, Truskavos, Vilainių ir Šėtos seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė: Noriūnų, Skapiškio, Subačiaus ir Šimonių seniūnijos,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė: Guostagalio, Klovainių, Rozalimo ir Žeimelio seniūnijos,

Pasvalio rajono savivaldybė: Joniškėlio apylinkių, Joniškėlio miesto, Namišių, Saločių, Pušaloto ir Vaškųseniūnijos,

Radviliškio rajono savivaldybė: Pakalniškių ir Sidabravo seniūnijos,

Prienų miesto savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie podlaskim:

gmina Dubicze Cerkiewne, części gmin Kleszczele i Czeremcha położone na wschód od drogi nr 66 w powiecie hajnowskim,

gmina Kobylin-Borzymy w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Grabowo i Stawiski w powiecie kolneńskim,

gminy Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

gminy Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady i Choroszcz w powiecie białostockim,

część gminy Bielsk Podlaski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 (w kierunku północnym od miasta Bielsk Podlaski) i przedłużonej przez wschodnią granicę miasta Bielsk Podlaski i drogę nr 66 (w kierunku południowym od miasta Bielsk Podlaski), część gminy Orla położona na wschód od drogi nr 66 w powiecie bielskim,

gminy Sokółka, Szudziałowo i Krynki w powiecie sokólskim.

 

w województwie lubelskim:

gminy Sławatycze i Tuczna w powiecie bialskim.

III. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Aegviidu vald,

Anija vald,

Audru vald,

Järva maakond,

Jõgeva maakond,

Kadrina vald,

Kolga-Jaani vald,

Kõo vald,

Laeva vald,

Laimjala vald,

osa Leisi vallast, mis asub ida pool Kuressaare-Leisi maanteest (maantee nr 79),

osa Kuusalu vallast, mis asub lõuna pool maanteest nr 1 (E20),

osa Tamsalu vallast, mis asub edela pool Tallinna-Tartu raudteest,

Orissaare vald,

Pihtla vald,

Pöide vald,Rakke vald,

Tapa vald,

Tõstamaa vald,

Väike-Maarja vald,

Valjala vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Apes novada Virešu pagasts,

Aglonas novada Aglonas pagasts,

Balvu novada Kubuļu un Balvu pagasts un Balvu pilsēta,

Daugavpils novada Nīcgales, Kalupes, Dubnas un Višķu pagasts,

Garkalnes novada daļa, kas atrodas uz dienvidaustrumiem no autoceļa A2,

Gulbenes novada Beļavas, Galgauskas, Jaungulbenes, Daukstu, Stradu, Litenes, Stāmerienas, Tirzas, Druvienas, Rankas, Lizuma un Lejasciema pagasts un Gulbenes pilsēta,

Ikšķiles novada Tīnūžu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļrietumiem no autoceļa P10,

Inčukalna novads,

Jaunpiebalgas novads,

Krimuldas novada Krimuldas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V89 un V81, un Lēdurgas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V81 un V128,

Limbažu novada Vidrižu pagasts,

Preiļu novada Preiļu, Aizkalnes un Pelēču pagasts un Preiļu pilsēta,

Raunas novada Drustu pagasts,

Rēzeknes novada Feimaņu pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidiem no autoceļa V577 un Pušas pagasta daļa, kas atrodas uz dienvidrietumiem no autoceļa V577 un V597,

Riebiņu novada Riebiņu un Rušonas pagasts,

Ropažu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa P10,

Rugāju novada Rugāju pagasts,

Salaspils novads,

Sējas novads,

Siguldas novada Siguldas pagasts un Allažu pagasta daļa, kas atrodas uz ziemeļiem no autoceļa P3, un Siguldas pilsēta,

Smiltenes novada Launkalnes, Variņu un Palsmanes pagasts,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Vārkavas novads.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Biržų rajono savivaldybė: Vabalninko, Papilio ir Širvenos seniūnijos,

Druskininkų savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė: Bukonių, Dumsių, Jonavos miesto, Kulvos, Rūklos, Šilų, Upninkų, Užusalio seniūnijos ir Žeimių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr 144 ir į rytus nuo kelio Nr 232,

Kauno rajono savivaldybė: Babtų, Čekiškės ir Vandžiogalos seniūnijos,

Kėdainių rajono savivaldybė: Pelėdnagių, Pernaravos seniūnijos ir Josvainių seniūnijos dalis į pietus nuo kelio Nr 3514 ir Nr 229,

Kupiškio rajono savivaldybė: Alizavos ir Kupiškio seniūnijos,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė: Karsakiškio, Miežiškių, Naujamiesčio, Paįstrio, Raguvos, Ramygalos, Smilgių, Upytės, Vadoklių, Velžio seniūnijos ir Krekenavos seniūnijos dalis į rytus nuo Nevėžio upės,

Pasvalio rajono savivaldybė: Daujėnų, Krinčino, Pasvalio apylinkių, Pasvalio miesto ir Pumpėnų seniūnijos,

Varėnos rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

w województwie podlaskim:

powiat grajewski,

powiat moniecki,

gminy Czyże, Białowieża, Hajnówka z miastem Hajnówka, Narew, Narewka i części gminy Czeremcha i Kleszczele położone na zachód od drogi nr 66 w powiecie hajnowskim,

gminy Drohiczyn, Mielnik, Milejczyce, Nurzec-Stacja, Siemiatycze z miastem Siemiatycze w powiecie siemiatyckim.

 

w województwie mazowieckim:

gminy Platerów, Sarnaki, Stara Kornica i Huszlew w powiecie łosickim,

gmina Korczew w powiecie siedleckim.

 

w województwie lubelskim:

gminy Kodeń, Konstantynów, Janów Podlaski, Leśna Podlaska, Piszczac, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie i Terespol z miastem Terespol, Drelów, Międzyrzec Podlaski z miastem Międzyrzec Podlaski w powiecie bialskim.

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Radzyń Podlaski i Kąkolewnica w powiecie radzyńskim,

gminy Hanna, Hańsk, Wola Uhruska, Wyryki i gmina wiejska Włodawa w powiecie włodawskim,

gmina Podedwórze w powiecie parczewskim.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

tutto il territorio della Sardegna.


Helyesbítések

17.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 211/58


Helyesbítés az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendelet módosításáról szóló, 2016. szeptember 26-i (EU) 2016/2095 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 326., 2016. december 1. )

A 4. oldalon, a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletét felváltó melléklet tisztasági jellemzőkre vonatkozó táblázatában, a tizenegyedik oszlopban („Különbség: ECN42 (HPLC) és ECN42 különbsége (elméleti számítás)”):

a következő szövegrész:

„Különbség: ECN42 (HPLC) és ECN42 különbsége

(elméleti számítás)

 

≤ 0,2

 

≤ 0,2

 

≤ 0,3

 

≤ 0,3

 

≤ 0,3

 

≤ 0,6

 

≤ 0,5

 

≤ 0,5”

helyesen:

„Különbség: ECN42 (HPLC) és ECN42 különbsége

(elméleti számítás)

 

≤ |0,2|

 

≤ |0,2|

 

≤ |0,3|

 

≤ |0,3|

 

≤ |0,3|

 

≤ |0,6|

 

≤ |0,5|

 

≤ |0,5|”.