8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/1

(1)

A 207/2009/EK rendelettel kodifikált 40/94/EK tanácsi rendelet (2) egy olyan, kifejezetten az Unióra szabott védjegyrendszert hozott létre, amelynek keretében az Unió egész területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentés alapján.

(2)

A 207/2009/EK rendeletet módosító (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) összhangba hozza az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével az említett rendeletben a Bizottságra ruházott hatásköröket. Az összehangolás nyomán létrejövő új jogi kerethez való igazodás érdekében bizonyos szabályokat végrehajtási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Az új szabályoknak a 2868/95/EK (4) és a 216/96/EK (5) bizottsági rendeletben szereplő meglévő szabályok helyébe kell lépniük, és a 207/2009/EK rendelet végrehajtását kell szolgálniuk. Ezért a 2868/95/EK és a 216/96/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(3)

A felszólalás eljárási szabályainak biztosítaniuk kell, hogy a Hivatal az európai uniós védjegybejelentések vizsgálatát és a védjegyek lajstromozását egy átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárás alkalmazásával eredményesen, hatékonyan és gyorsan végezze. A jogbiztonság és az egyértelműség fokozása érdekében a szóban forgó felszólalási szabályoknak figyelembe kell venniük a 207/2009/EK rendeletben meghatározott, kiterjesztett viszonylagos kizáró okokat, különösen a felszólalási eljárás elfogadhatóságára és indokolására vonatkozó követelmények tekintetében; szükség van továbbá a szabályok kiigazítására, hogy azok jobban tükrözzék az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát és kodifikálják a Hivatal gyakorlatát.

(4)

Annak érdekében, hogy az uniós védjegyrendszer rugalmasabb, következetesebb és korszerűbb legyen, a jogbiztonság biztosítása mellett csökkenteni kell a felek adminisztrációs terheit is az ellenérdekű fél részvételével zajló (inter-partes) eljárásokban, a korábbi jogok alátámasztására vonatkozó követelmények enyhítése révén az olyan esetekben, ahol a releváns bizonyíték tartalma online hozzáférhető valamely, a Hivatal által elismert forrásból, továbbá az eljárás nyelvén benyújtandó bizonyítékokra vonatkozó követelmények enyhítésével.

(5)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében fontos pontosan és teljeskörűen meghatározni az európai uniós védjegybejelentések módosítására vonatkozó követelményeket.

(6)

Az uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására és az uniós védjegyek törlésére vonatkozó eljárási szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az adott uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárás révén eredményesen és hatékonyan megvalósítható legyen. A nagyobb fokú egyértelműség, következetesség, valamint hatékonyság és jogbiztonság érdekében az uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására és az uniós védjegyek törlésére vonatkozó eljárási szabályokat összhangba kell hozni a felszólalási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokkal, és csak a megszűnés megállapítására irányuló, illetve törlési eljárások sajátos jellegéből adódóan szükséges különbségeket kell megtartani. Ezenfelül a meghatalmazással nem rendelkező ügynök által lajstromoztatott uniós védjegy átruházására irányuló kérelmek esetében a törlési eljárásban alkalmazott eljárást kell alkalmazni, mivel az a gyakorlatban a védjegy törlésének alternatívájaként szolgál.

(7)

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata (6) értelmében, ellenkező rendelkezés hiányában, a Hivatal mérlegelési jogkörrel rendelkezik a késedelmesen benyújtott olyan bizonyítékok vizsgálata során, amelyeket valamely felszólalás indokolása vagy a korábbi védjegy tényleges használatának bizonyítása érdekében nyújtanak be a felszólalási vagy a törlési eljárással összefüggésben. A jogbiztonság biztosítása érdekében az említett mérlegelési jogkör releváns határait pontosan meg kell határozni a felszólalási eljárásokra vagy az uniós védjegyek törlésére irányuló eljárásra vonatkozó szabályokban.

(8)

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a Hivatal első fokon hozott határozatainak átlátható, alapos, tisztességes és pártatlan, a szellemi tulajdonhoz fűződő jog sajátos természetének megfelelő és a 207/2009/EK rendeletben meghatározott elveket tiszteletben tartó fellebbezési eljárásban történő, eredményes, hatékony és a fellebbezésnek a felek által meghatározott hatályán belül teljeskörű felülvizsgálatára, az eljárási szabályoknak, valamint a felek eljárási garanciáinak egyértelműbbé tétele és konkretizálása révén meg kell erősíteni a jogbiztonságot és az előreláthatóságot, különösen azokban az esetekben, amikor az ellenérdekű fél él a csatlakozó fellebbezés benyújtásának jogával.

(9)

Annak érdekében, hogy a fellebbezési tanácsok szervezete eredményes és hatékony legyen, a fellebbezési tanácsok elnökének, az egyes tanácsok elnökeinek, valamint a fellebbezési tanácsok tagjainak a 207/2009/EK rendeletben és e rendeletben rájuk bízott feladatuk ellátása során biztosítaniuk kell a tanácsok által a fellebbezési eljárásban függetlenül meghozott határozatok magas színvonalát és következetességét, valamint a fellebbezési eljárás hatékonyságát.

(10)

Annak érdekében, hogy a 207/2009/EK rendelet 136. cikkének megfelelően biztosított legyen a fellebbezési tanácsok elnökének, az egyes tanácsok elnökeinek, valamint a fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége, az igazgatótanácsnak figyelembe kell vennie az említett cikket a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatását célzó megfelelő végrehajtási szabályoknak a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban történő elfogadásakor.

(11)

A fellebbezési eljárások átláthatóságának és előreláthatóságának növelése érdekében a fellebbezési tanácsokra jelenleg a 2868/95/EK rendeletben és a 216/96/EK rendeletben előírt eljárási szabályokat egyetlen szövegbe kell foglalni és megfelelő módon össze kell kapcsolni azokkal az eljárási szabályokkal, amelyeket alkalmazni kell a Hivatal azon fórumaira, amelyeknek a határozatai fellebbezés tárgyát képezhetik.

(12)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében kodifikálni kell és egyértelműbbé kell tenni a szóbeli eljárásokra vonatkozó bizonyos eljárási szabályokat, különösen az ilyen eljárások nyelvét illetően. Ezenfelül nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kell biztosítani azon lehetőség bevezetésével, hogy a szóbeli eljárásban technikai eszközök segítségével is részt lehessen venni és a szóbeli eljárás jegyzőkönyvét az eljárásról készült hangfelvétellel lehessen helyettesíteni.

(13)

Az eljárások még észszerűbbé és következetesebbé tétele érdekében valamennyi eljárásra vonatkozóan meg kell határozni a Hivatalhoz benyújtandó bizonyítékok alapvető szerkezetét és formátumát, valamint az ahhoz fűződő jogkövetkezményeket, ha a bizonyítékokat nem az említett szerkezetnek és formátumnak megfelelően nyújtják be.

(14)

Az uniós védjegyrendszernek az internet korszakához való igazítással történő korszerűsítése érdekében meg kell határozni továbbá az „elektronikus eszközök” fogalmát a kézbesítéssel összefüggésben, valamint olyan kézbesítési formákat, amelyek nem avultak el.

(15)

A hatékonyság, az átláthatóság és a felhasználóbarát jelleg biztosítása érdekében a Hivatalnak valamennyi hivatalos nyelvén online kitölthető formanyomtatványokat kell elérhetővé tennie a Hivatal előtti eljárásokban történő kommunikációhoz.

(16)

A nagyobb fokú egyértelműség, következetesség és hatékonyság érdekében be kell vezetni egy rendelkezést a felszólalási, a megszűnés megállapítására irányuló, a törlési és a fellebbezési eljárások felfüggesztésére vonatkozóan, amely a mindkét fél által kért felfüggesztés maximális időtartamát is meghatározza.

(17)

A határidők számítására és időtartamára vonatkozó szabályoknak, a valamely határozat visszavonására vagy valamely lajstrombejegyzés törlésére irányuló eljárásnak, az eljárások újrafelvételére vonatkozó részletes szabályoknak és a Hivatal előtti képviselet részleteinek biztosítaniuk kell az uniós védjegyrendszer gördülékeny, eredményes és hatékony működését.

(18)

A nemzetközi védjegyek eredményes és hatékony lajstromozását úgy kell biztosítani, hogy az teljes mértékben összhangban legyen a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv szabályaival.

(19)

Az e rendeletben foglalt szabályok kiegészítik a 2017. október 1-jei hatállyal az (EU) 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009/EK rendelet rendelkezéseit. Ezért a szóban forgó szabályok alkalmazásának kezdetét az említett időpontra kell halasztani.

(20)

A 2868/95/EK és a 216/96/EK rendelet hatályon kívül helyezése ellenére az említett rendeletek bizonyos rendelkezéseit egyes, a szóban forgó időpont előtt megindított eljárásokra azok lezárásáig továbbra is alkalmazni kell,

a)

az uniós védjegyeknek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) történő lajstromozása elleni felszólalások benyújtására és megvizsgálására vonatkozó eljárás részletei;

b)

az uniós védjegybejelentések módosítását szabályozó eljárás részletei;

c)

az uniós védjegyek megszűnésének megállapítására vagy törlésére, valamint a meghatalmazással nem rendelkező ügynök nevében lajstromozott uniós védjegyek átruházására vonatkozó részletek;

d)

a fellebbezésre irányuló kérelem formális tartalma, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára irányuló eljárás, a fellebbezési tanácsok határozatainak formális tartalma és formája, valamint a fellebbezési díj visszatérítése, a fellebbezési tanácsok szervezetére vonatkozó részletszabályok, továbbá azok a feltételek, amelyek mellett egyetlen tag határoz valamely fellebbezésről;

e)

a szóbeli eljárás és a bizonyításfelvétel részletszabályai;

f)

a Hivatal általi kézbesítés részletszabályai, valamint a Hivatallal folytatott kommunikáció eszközeire vonatkozó szabályok;

g)

a határidők számítására és időtartamára vonatkozó részletszabályok;

h)

a valamely határozat visszavonására vagy az uniós védjegyek lajstromában szereplő bejegyzés törlésére irányuló eljárás;

i)

a Hivatal előtti eljárások újrafelvételére vonatkozó részletszabályok;

j)

a közös képviselő kijelölésének feltételei és az arra vonatkozó eljárások, azon feltételek, amelyek alapján az alkalmazottak és hivatásos képviselők képviseleti meghatalmazást nyújthatnak be, valamint az említett meghatalmazás tartalma, továbbá azok a körülmények, amelyek esetén valamely személy törölhető a hivatásos képviselők listájából;

k)

az együttes védjeggyel, tanúsító védjeggyel vagy hitelesítési jeggyel kapcsolatos alapbejelentésen és alaplajstromozáson alapuló nemzetközi lajstromozásra irányuló eljárások részletszabályai, valamint a valamely nemzetközi lajstromozással szembeni felszólalás benyújtására vagy vizsgálatára irányuló eljárás.

a)

a felszólalással megtámadott bejelentés ügyszáma és az uniós védjegy bejelentőjének neve;

b)

a felszólalás alapját képező korábbi védjegy vagy jog egyértelmű azonosítása, konkrétan:

c)

a felszólalás alapja egy olyan értelmű nyilatkozat formájában, miszerint a felszólaló fél által hivatkozott korábbi védjegyek vagy jogok mindegyike vonatkozásában teljesülnek a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (1), (3), (4), (4a) vagy (5) bekezdése szerinti követelmények;

d)

korábbi védjegybejelentés vagy -lajstromozás esetében a korábbi védjegy benyújtásának és, ha rendelkezésre áll, lajstromozásának és elsőbbségének időpontja;

e)

a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4a) bekezdése szerinti korábbi jogok esetében a lajstromozásra irányuló bejelentés időpontja, vagy ha ez az időpont nem áll rendelkezésre, az oltalom megadásának időpontja;

f)

korábbi védjegybejelentés vagy -lajstromozás esetében a korábbi védjegy lajstromozás vagy bejelentés szerinti megjelenítése; ha a korábbi védjegy színes, a megjelenítésnek is annak kell lennie;

g)

azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyeken az egyes felszólalási okok alapulnak;

h)

a felszólaló félre vonatkozóan:

i)

azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek ellen a felszólalás irányul; ilyen megjelölés hiányában úgy kell tekinteni, hogy a felszólalás a felszólalás tárgyát képező uniós védjegybejelentésben szereplő minden áru és szolgáltatás ellen irányul.

a)

ha a felszólalás alapja a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdése a), illetve b) pontjának értelmében vett korábbi védjegy, amely nem uniós védjegy, a benyújtásának vagy lajstromozásának bizonyítéka az alábbiakkal igazolva:

b)

ha a felszólalás alapja a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti közismert védjegy, annak bizonyítéka, hogy az említett védjegy közismert a vonatkozó területen az e rendelet 2. cikke (2) bekezdése g) pontjának megfelelően megjelölt áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

c)

ha a felszólalás alapja a jogosult hozzájárulásának hiánya a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésében említettek szerint, a felszólaló fél korábbi védjegyre vonatkozó tulajdonjogának és az ügynökkel vagy képviselővel fennálló kapcsolatának bizonyítéka;

d)

ha a felszólalás alapja egy korábbi jog a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint, az említett jognak a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban való használatára, valamint megszerzésére, folyamatos fennállására és oltalmi hatályára vonatkozó bizonyíték, ideértve – amennyiben a korábbi jogra valamely tagállam joga alapján hivatkoznak – a hivatkozott nemzeti jog tartalmának világos megjelölését a vonatkozó rendelkezések vagy ítélkezési gyakorlat kiadásának csatolásával;

e)

ha a felszólalás alapja egy korábbi eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (4a) bekezdésében említettek szerint, a szóban forgó eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére, folyamatos fennállására és oltalmi hatályára vonatkozó bizonyíték, ideértve – amennyiben a korábbi eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre valamely tagállam joga alapján hivatkoznak – a hivatkozott nemzeti jog tartalmának világos megjelölését a releváns rendelkezések vagy ítélkezési gyakorlat kiadásának csatolásával;

f)

ha a felszólalás alapja a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerinti jó hírnévvel rendelkező védjegy, az e bekezdés a) pontjában említett bizonyíték mellett az azt igazoló bizonyíték, hogy a védjegy az Unióban vagy az érintett tagállamban jó hírnévvel rendelkezik az e rendelet 2. cikke (2) bekezdése g) pontjának megfelelően megjelölt áruk vagy szolgáltatások tekintetében, valamint arra utaló bizonyíték vagy érv, hogy a bejelentés tárgyát képező védjegy alapos ok nélküli használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

a)

a bejelentés ügyszáma;

b)

a bejelentő neve és címe az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban;

c)

a bejelentés módosítandó elemének megjelölése és az elem a módosított formában;

d)

ha a módosítás a védjegy megjelenítésére vonatkozik, a módosított megjelenítés az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 3. cikkének megfelelően.

a)

annak az uniós védjegynek a lajstromszáma, amely oltalma megszűnésének megállapítását, illetve amelynek törlését kérik, továbbá a jogosult neve;

b)

a kérelem alapja egy olyan értelmű nyilatkozat formájában, miszerint teljesülnek a 207/2009/EK rendelet 51., 52., 53., 73., 74., 74i., illetve 74j. cikke szerinti követelmények;

c)

a kérelmezővel kapcsolatban:

d)

azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyek vonatkozásában az oltalom megszűnésének megállapítását, illetve a védjegy törlését kérik; ilyen megjelölés hiányában úgy tekintik, hogy a kérelem a megtámadott uniós védjeggyel jelölt minden áru vagy szolgáltatás ellen irányul.

a)

a 207/2009/EK rendelet 53. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem esetében azon korábbi jog megjelölése, amelyen a kérelem alapul, e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban, amely értelemszerűen alkalmazandó az ilyen kérelemre;

b)

a 207/2009/EK rendelet 53. cikke (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a kérelem alapjául szolgáló korábbi jog természetének feltüntetése, a korábbi jog bemutatása, és annak jelzése, hogy ez a korábbi jog az egész Unióban, vagy csak egy vagy több tagállamban érvényes-e, és az utóbbi esetben az érintett tagállamok megnevezése;

c)

a 2. cikk (2) bekezdésének d)–g) pontja szerinti részletek, amelyek értelemszerűen alkalmazandók az ilyen kérelemre;

d)

ha a kérelmet a védjegy használatára feljogosított személy vagy olyan személy terjeszti elő, aki a vonatkozó uniós jogszabályok vagy nemzeti jogszabályok alapján jogosult valamely korábbi jog gyakorlására, a kérelem benyújtására vonatkozó felhatalmazás vagy jogosultság feltüntetése.

a)

a 207/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének b) vagy c) pontja vagy 52. cikke alapján benyújtott kérelem esetében a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem alapjául szolgáló okokat alátámasztó tényeket, érveket és bizonyítékokat;

b)

a 207/2009/EK rendelet 53. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem esetében az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében előírt bizonyítékokat, a 7. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával;

c)

a 207/2009/EK rendelet 53. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a releváns korábbi jog megszerzésére, folyamatos fennállására és oltalmi hatályára vonatkozó bizonyítékokat, valamint az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a kérelmező jogosult a kérelem benyújtására, ideértve – amennyiben a korábbi jogra nemzeti jog alapján hivatkoznak – a hivatkozott nemzeti jog tartalmának világos megjelölését a vonatkozó rendelkezések vagy jogszabályok kiadásának csatolásával. Ha a korábbi jogra vonatkozó bejelentés benyújtásával vagy az ilyen jogok lajstromozásával kapcsolatos, a 207/2009/EK rendelet 53. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti bizonyítékok, illetve a releváns nemzeti jog tartalmával kapcsolatos bizonyítékok a Hivatal által elismert forrásból online hozzáférhetők, a kérelmező a bizonyítékokat az említett forrásra való hivatkozás révén is szolgáltathatja.

a)

a fellebbező neve és címe az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)

képviselő megbízása esetén a képviselő neve és üzleti címe az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

c)

ha a képviselet a 207/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alapján kötelező, a képviselő neve és üzleti címe az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

d)

a fellebbezéssel érintett határozat világos és egyértelmű megjelölése, feltüntetve a határozat meghozatalának időpontját és azon eljárás ügyszámát, amelyben a fellebbezéssel érintett határozatot hozták;

e)

amennyiben a fellebbezéssel érintett határozatot csak részben vitatják, azon áruk vagy szolgáltatások világos és egyértelmű megjelölése, amelyek tekintetében a fellebbezéssel érintett határozatot vitatják.

a)

az a fellebbezési eljárás, amelyre vonatkozik, megjelölve a megfelelő fellebbezés számát vagy a fellebbezéssel érintett határozatot az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően;

b)

a fellebbezés azon indokai, amelyek alapján a megtámadott határozat megsemmisítését kérik az e rendelet 21. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően meghatározott korlátok között;

c)

a hivatkozott okok alátámasztására szolgáló tények, bizonyítékok és érvek, az 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően benyújtva.

a)

a fellebbezést a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül nem nyújtották be;

b)

a fellebbezés nem felel meg a 207/2009/EK rendelet 58. vagy 59. cikkének, vagy az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 21. cikkének (2) és (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek, kivéve, ha ezeket a hiányosságokat a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül orvosolják;

c)

a fellebbezés nem felel meg a 21. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában szereplő követelményeknek, és a fellebbező a fellebbezési tanács ez irányú tájékoztatása ellenére sem orvosolta ezeket a hiányosságokat a fellebbezési tanács által erre megadott határidőn belül;

d)

vagy d) az indokolást a fellebbezéssel érintett határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül nem nyújtották be;

e)

az indokolás nem felel meg a 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő követelményeknek, és a fellebbező a fellebbezési tanács ez irányú tájékoztatása ellenére sem orvosolta ezeket a hiányosságokat a fellebbezési tanács által erre megadott határidőn belül, illetve nem nyújtotta be az indokolás fordítását az eredeti indokolás benyújtásától számított egy hónapon belül a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

a)

az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtották be;

b)

a (2) bekezdésben vagy a 21. cikk (1) bekezdésének d) pontjában szereplő követelmények figyelmen kívül hagyásával nyújtották be;

c)

nem felel meg a (3) bekezdésében szereplő követelményeknek, és az ellenérdekű fél a fellebbezési tanács ez irányú tájékoztatása ellenére sem orvosolta ezeket a hiányosságokat a fellebbezési tanács által erre megadott határidőn belül, illetve nem nyújtotta be a csatlakozó fellebbezés és a vonatkozó indokolás fordítását az eredeti csatlakozó fellebbezés benyújtásától számított egy hónapon belül.

a)

használat révén szerzett megkülönböztető képesség a 207/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében és 52. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint;

b)

a korábbi védjegy használat útján szerzett piaci ismertsége a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában;

c)

a használat igazolása a 207/2009/EK rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdése vagy a 207/2009/EK rendelet 57. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében.

a)

első ránézésre relevánsnak tűnnek az ügy kimenetele szempontjából; valamint

b)

alapos indok miatt nem lettek kellő időben benyújtva, különösen, ha csupán kiegészítik azokat a releváns tényeket és bizonyítékokat, amelyeket már kellő időben benyújtottak, vagy azért kerülnek benyújtásra, hogy a fellebbezéssel érintett határozatban első fokon hivatalból tett vagy vizsgált megállapításokat vitassák.

a)

annak megjelölése, hogy a határozatot a fellebbezési tanács hozta;

b)

a határozathozatal napja;

c)

a felek és képviselőik neve;

d)

a vonatkozó fellebbezés száma és a fellebbezéssel érintett határozat megjelölése a 21. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően;

e)

a fellebbezési tanács összetételének megjelölése;

f)

a határozat meghozatalában részt vevő elnök és tagok neve és – a 39. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül – aláírása, feltüntetve azt is, hogy ki volt az ügy előadója, vagy ha a határozatot egyetlen tag hozta, a határozatot meghozó tag neve és aláírása;

g)

az irodavezető neve és aláírása, vagy adott esetben az irodavezető nevében aláíró irodai tag neve és aláírása;

h)

a felek által előterjesztett tények és érvek összefoglalása;

i)

a határozat indokolása;

j)

a fellebbezési tanács határozata, amely szükség esetén a költségek viseléséről is rendelkezik.

a)

a fellebbezés a 207/2009/EK rendelet 60. cikke (1) bekezdésének második mondata alapján nem tekinthető benyújtottnak;

b)

a Hivatal határozathozatalra jogosult munkatársa vagy szervezeti egysége, aki vagy amely a megtámadott határozatot elfogadta, a 207/2009/EK rendelet 61. cikkének (1) bekezdése értelmében kijavítja a határozatot vagy a 207/2009/EK rendelet 80. cikkének alkalmazásában visszavonja a határozatot;

c)

a fellebbezési tanácsnak az e rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett ajánlása nyomán sor került a vizsgálati eljárásnak a 207/2009/EK rendelet 40. cikkének (3) bekezdése szerinti újbóli megnyitására, és ezt követően a megtámadott bejegyzést az elbíráló jogerős határozata elutasította, aminek következtében a fellebbezés okafogyottá vált;

d)

a fellebbezési tanács a visszatérítést lényeges eljárási hibára tekintettel méltányosnak tartja.

a)

a 23. cikk szerinti határozatok;

b)

azon fellebbezési eljárások lezárására vonatkozó határozatok, amelyeket a megtámadott vagy a korábbi védjegyoltalom, illetve védjegy visszavonása, elutasítása, az arról való lemondás vagy annak törlése miatt hoznak meg;

c)

azon fellebbezési eljárások lezárására vonatkozó határozatok, amelyeket a felszólalás visszavonása, a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésre irányuló kérelem visszavonása vagy a fellebbezés visszavonása miatt hoznak meg;

d)

a 207/2009/EK rendelet 79d. cikkének (1) bekezdése és 80. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedésekről szóló határozatok, feltéve, hogy a fellebbezésről szóló határozat kijavítása vagy adott esetben visszavonása egy egyetlen tag által hozott határozatra vonatkozik;

e)

a 207/2009/EK rendelet 81. cikkének (4) bekezdése alapján hozott határozatok;

f)

a 207/2009/EK rendelet 85. cikkének (3), (4) és (7) bekezdése alapján hozott határozatok;

g)

a 207/2009/EK rendelet 7. cikkében szereplő okok alapján ellenérdekű fél hiányában zajló eljárásban hozott olyan határozatok elleni fellebbezésekről szóló határozatok, amelyek vagy nyilvánvalóan megalapozatlanok, vagy nyilvánvalóan megalapozottak.

a)

a fellebbezési tanácsnak a 35. cikk (2) bekezdése alapján kiosztott ügyek esetében az említett fellebbezési tanács valamely tagját vagy saját magát előadónak kijelöli;

b)

a 207/2009/EK rendelet 135. cikkének (2) bekezdése alapján a fellebbezési tanács nevében kijelöli az előadót mint egyetlen tagot;

c)

felkéri a fellebbezési tanácsot, hogy e rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján határozzon a fellebbezés elfogadhatóságáról;

d)

irányítja az ügynek az előadó által e rendelet 41. cikke alapján végzett előkészítő vizsgálatát;

e)

vezeti a szóbeli eljárást és a bizonyításfelvételt, valamint aláírja a vonatkozó jegyzőkönyveket.

a)

a 207/2009/EK rendelet 63. cikkének (2) bekezdése alapján felhívja a feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket;

b)

határoz a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmekről, adott esetben megállapítja az e rendelet 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikkének (5) bekezdése és 26. cikke szerinti határidőket, továbbá határoz a 71. cikk szerinti felfüggesztésekről;

c)

előkészíti a 28. cikk szerinti közléseket és a szóbeli eljárást;

d)

aláírja a szóbeli eljárás és a bizonyításfelvétel jegyzőkönyvét.

a)

aláírja a fellebbezési tanácsok fellebbezésekkel kapcsolatban hozott határozatait;

b)

elkészíti és aláírja a szóbeli eljárás és a bizonyításfelvétel jegyzőkönyvét;

c)

hivatalból vagy a fellebbezési tanács kérésére indokolással ellátott véleményt nyújt be a fellebbezési tanácshoz az eljárási és alaki követelményeket illetően, ideértve az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanságokat is;

d)

e rendelet 34. cikke (1) bekezdésének megfelelően továbbítja a fellebbezést a Hivatal azon munkatársának vagy szervezeti egységének, aki vagy amely a megtámadott határozatot elfogadta;

e)

a fellebbezési tanács nevében az e rendelet 33. cikkének a) és b) pontjában meghatározott esetekben elrendeli a fellebbezési díj visszatérítését.

a)

a 35. cikk (1) és (4) bekezdésének megfelelően kiosztja az ügyeket;

b)

a 207/2009/EK rendelet 136. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján végrehajtja a fellebbezési tanácsok elnökségének a fellebbezési tanácsok előtti eljárások levezetésével kapcsolatos határozatait.

a)

dönt a fellebbezési tanácsok összetételéről;

b)

megállapítja a fellebbezési ügyeknek a fellebbezési tanácsokhoz való kiosztására vonatkozó objektív kritériumokat, és döntést hoz az említett kritériumok alkalmazásával kapcsolatban felmerülő konfliktusokban;

c)

a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára megállapítja a fellebbezési tanácsok kiadási szükségleteit a Hivatal kiadási becsléseinek elkészítése céljából;

d)

megállapítja belső eljárási szabályzatát;

e)

a 207/2009/EK rendelet 137. cikke szerint megállapítja a tagok kizárására és a velük szembeni kifogásra alkalmazandó eljárási szabályokat;

f)

meghatározza az iroda számára a munkavégzési utasításokat;

g)

további intézkedéseket hoz a 207/2009/EK rendelet 135. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 136. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerinti, a fellebbezési tanácsokra vonatkozó szabályok meghatározására és a munkájuk szervezésére irányuló feladatainak ellátása érdekében.

a)

az (1) bekezdésben említett határozat kivonata, amely megjelöli az elrendelt meghallgatás napját, idejét és helyét, valamint a tényeket, amelyekkel kapcsolatban a feleket, a tanúkat és a szakértőket meg kell hallgatni;

b)

az eljárásban részt vevő felek neve és az azon igényekre vonatkozó részletek, amelyekkel a tanúk vagy szakértők az 54. cikk (2)–(5) bekezdése alapján felléphetnek.

a)

a szakértő feladatának pontos leírása;

b)

a szakvélemény benyújtásának határideje;

c)

az eljárásban részt vevő felek neve;

d)

azon igényekre vonatkozó részletek, amelyekkel a szakértő az 54. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alapján felléphet.

a)

a szóbeli eljárás tárgyát képező ügy száma és a szóbeli eljárás időpontja;

b)

a Hivatal azon alkalmazottainak, valamint azon feleknek, a felek azon képviselőinek és azon tanúknak és szakértőknek a neve, akik jelen vannak;

c)

a felek beadványai és kérelmei;

d)

a bizonyítási eszközök;

e)

adott esetben a Hivatal által kibocsátott végzések vagy határozat.

a)

a Hivatal, ha a tanúkat és szakértőket hivatalból idézte meg;

b)

az érintett fél, ha a tanúk, illetve a szakértők meghallgatását ő kérelmezte, a 207/2009/EK rendelet 85. és 86. cikke és az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 18. cikke alapján a költségek viselése és megállapítása tárgyában hozott határozatra is figyelemmel. Az említett félnek a Hivatal számára az összes szabályszerűen kifizetett előleget vissza kell térítenie.

a)

a melléklet száma;

b)

a dokumentum vagy bizonyíték rövid leírása és adott esetben az oldalak száma;

c)

a beadvány azon oldalszáma, ahol az adott dokumentumot vagy bizonyítékot említik.

a)

elektronikus eszközök révén az 57. cikknek megfelelően;

b)

postai úton vagy futárral az 58. cikknek megfelelően;

c)

hirdetményi kézbesítés útján az 59. cikknek megfelelően.

a)

a közlést elektronikus eszközzel továbbítva, mely esetben a feladó nevének feltüntetését az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni;

b)

a szóban forgó irat aláírt eredeti példányának a Hivatalhoz postai úton vagy futárszolgálattal történő kézbesítésével.

a)

uniós védjegybejelentés benyújtása, ideértve adott esetben a kutatási jelentés iránti kérelmet is;

b)

felszólalás benyújtása;

c)

megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtása;

d)

uniós védjegy törlésének vagy átruházásának kérelmezése;

e)

átruházás bejegyzésének kérelmezése, valamint az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet 13. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett átruházási formanyomtatvány vagy átruházási irat;

f)

használati engedély bejegyzésének kérelmezése;

g)

uniós védjegyoltalom megújításának kérelmezése;

h)

fellebbezés;

i)

képviselő meghatalmazása egyedi vagy általános meghatalmazás formájában;

j)

nemzetközi bejelentés vagy a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (9) szerinti utólagos kiterjesztés iránti kérelem benyújtása a Hivatalhoz.

a)

a védjegyjogi szerződés alapján összeállított vagy az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlésének ajánlásai szerinti formanyomtatványokat;

b)

az (1) bekezdés i) pontjában említett formanyomtatvány kivételével az (1) bekezdésben említettekkel azonos tartalmú és formátumú formanyomtatványokat.

a)

hivatalból, ha a felfüggesztést az ügy körülményei indokolják;

b)

az ellenérdekelt fél részvételével zajló eljárásokban a felek valamelyikének indokolással ellátott kérelmére, ha a felfüggesztést az ügy körülményei indokolják, figyelembe véve a felek érdekeit és az eljárás szakaszát is.

a)

ha a 207/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, az uniós védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha az értesítés benyújtására a közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor;

b)

ha a 207/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó, e közlés kézbesítésétől kezdődően az eljárás az uniós védjegy bejelentőjével vagy jogosultjával folytatódik.

a)

a hivatásos képviselő halála vagy cselekvőképtelensége esetén;

b)

ha a hivatásos képviselő már nem az EGT valamely tagállamának állampolgára, kivéve, ha az ügyvezető igazgató a 207/2009/EK rendelet 93. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján felmentést ad;

c)

ha a hivatásos képviselő székhelye vagy foglalkoztatásának helye már nem az EGT-ben van;

d)

ha a hivatásos képviselő már nem rendelkezik a 207/2009/EK rendelet 93. cikke (2) bekezdése c) pontjának első mondatában említett jogosultsággal.

a)

ha a 207/2009/EK rendelet 68. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási okok valamelyike vagy a 207/2009/EK rendelet 74c. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) és (2) bekezdésében meghatározott elutasítási okok valamelyike fennáll;

b)

amennyiben a védjegyhasználatra vonatkozó szabályzatot nem a 207/2009/EK rendelet 154a. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtották be.

a)

a felszólalással megtámadott nemzetközi lajstromozás számát;

b)

nemzetközi lajstromozás árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások megjelölését, amelyek ellen a felszólalás irányul;

c)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának nevét;

d)

az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b)–h) pontjában szereplő követelményeket.

a)

az uniós védjegybejelentésre vonatkozó hivatkozásokat a nemzetközi lajstromozásra való hivatkozásként kell értelmezni;

b)

az uniós védjegybejelentés visszavonására vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió vonatkozásában a nemzetközi lajstromozásról történő lemondásra való hivatkozásként kell értelmezni;

c)

a bejelentőre vonatkozó hivatkozásokat a nemzetközi lajstromozás jogosultjára való hivatkozásként kell értelmezni.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

annak közlése, hogy az elutasítás alapja az a tény, hogy felszólalást nyújtottak be, a 207/2009/EK rendelet 8. cikkének azon rendelkezéseire történő utalással együtt, amelyen a felszólalás alapul;

c)

a felszólaló fél neve és címe.

a)

a bejelentési nap, a lajstromozás napja, és ha van, az elsőbbség napja;

b)

az ügyszám, illetve ha eltér, a védjegy lajstromszáma;

c)

a jogosult neve és címe;

d)

a védjegy ábrázolása;

e)

az áru- vagy szolgáltatásjegyzék, amely a felszólalás alapjául szolgál.

a)

ha a felszólalási eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, arról, hogy a védjegy az Unióban oltalmat élvez;

b)

amennyiben a védjegyoltalom elutasításáról szóló határozat a 207/2009/EK rendelet 58. cikke szerinti fellebbezést vagy a 207/2009/EK rendelet 65. cikke szerinti keresetet követően jogerőre emelkedett, arról, hogy a védjegyoltalmat az Unióban elutasították;

c)

ha a b) pontban említett elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, azon árukról és szolgáltatásokról, amelyek vonatkozásában a védjegy az Unióban oltalmat élvez.

a)

a 2–6. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott felszólalásokra;

b)

a 7. és a 8. cikk nem alkalmazandó azokra a felszólalási eljárásokra, amelyek kontradiktórius része a fent említett időpont előtt kezdődött meg;

c)

a 9. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtti felfüggesztésekre;

d)

a 10. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, a használat igazolására irányuló kérelmekre;

e)

a III. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, módosításra irányuló kérelmekre;

f)

a 12–15. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, megszűnés megállapítására vagy védjegy törlésére, illetve átruházásra irányuló kérelmekre;

g)

a 16. és a 17. cikk nem alkalmazandó azokra az eljárásokra, amelyek kontradiktórius része a fent említett időpont előtt kezdődött meg;

h)

a 18. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtti felfüggesztésekre;

i)

a 19. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, a használat igazolására irányuló kérelmekre;

j)

az V. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott fellebbezésekre;

k)

a VI. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt indított szóbeli eljárásokra és azokra az írásbeli bizonyítékokra, amelyek esetében a benyújtásra rendelkezésre álló időszak a szóban forgó időpont előtt kezdődött meg;

l)

a VII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt teljesített kézbesítésekre;

m)

a VIII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt beérkezett közlésekre és rendelkezésre bocsátott formanyomtatványokra;

n)

a IX. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt meghatározott határidőkre;

o)

a X. cím nem alkalmazandó a határozatoknak a fent említett időpont előtti visszavonására, illetve a lajstrombejegyzéseknek az ugyanazon időpont előtti törlésére;

p)

a XI. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt a felek által kérelmezett vagy a Hivatal által elrendelt felfüggesztésekre;

q)

a XII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt félbeszakadt eljárásokra;

r)

a 73. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt beérkezett uniós védjegybejelentésekre;

s)

a 74. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt kijelölt képviselőkre;

t)

a 75. cikk nem alkalmazandó a hivatásos képviselők jegyzékébe a fent említett időpont előtt tett bejegyzésekre;

u)

a XIV. cím nem alkalmazandó az uniós védjegyekre vonatkozó, a fent említett időpont előtti megjelölésekre.

8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/39

(1)

A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet a 207/2009/EK rendelet kodifikált, egy olyan, kifejezetten az Unióra szabott védjegyrendszert hozott létre, amelynek keretében az Unió egész területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentés alapján.

(2)

Az (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) összehangolja a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. Az összehangolás nyomán létrejövő új jogszabályi keretekhez való igazodás érdekében bizonyos szabályokat végrehajtási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell elfogadni. Az új szabályoknak a 2868/95/EK bizottsági rendeletben (4) szereplő meglévő szabályok helyébe kell lépniük, és a 207/2009/EK végrehajtási rendelet végrehajtását kell szolgálniuk.

(3)

Az egyértelműség, a jogbiztonság és a hatékonyság érdekében, továbbá az európai uniós védjegybejelentések benyújtásának megkönnyítése céljából alapvető fontosságú pontosan és kimerítően meghatározni az európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő kötelező és opcionális tartalmi elemek körét, ugyanakkor el kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket.

(4)

A 207/2009/EK rendelet értelmében a védjegyet már nem kötelező grafikai eszközökkel megjeleníteni, feltéve, hogy a megjelenítés lehetővé teszi az illetékes hatóságok és a nyilvánosság számára az oltalom tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását. Ezért a jogbiztonság érdekében egyértelműen rögzíteni kell, hogy a lajstromba vétel által biztosított kizárólagos jog pontos tárgyát a megjelenítés határozza meg. A megjelenítést adott esetben az érintett védjegy típusának jelzésével kell kiegészíteni. A megjelenítést adott esetben kiegészítheti továbbá a jel leírása. Az említett jelzésnek és leírásnak összhangban kell lennie a megjelenítéssel.

(5)

Továbbá annak érdekében, hogy az európai uniós védjegybejelentések benyújtási folyamata során biztosítva legyen a következetesség, valamint hogy a korábban bejegyzett jogokra vonatkozó kutatások eredményességét fokozni lehessen, célszerű meghatározni általános, valamennyi védjegy megjelenítésének esetében betartandó elveket, továbbá egyes védjegytípusok tekintetében – azok sajátos jellegének és alkotóelemeinek figyelembevételével – a megjelenítésre vonatkozó konkrét szabályokat és követelményeket.

(6)

A korszerűsítés iránti igényből kifolyólag, a grafikai megjelenítés mellett – az új technológiákkal összhangban – különféle műszaki alternatívák kerülnek bevezetésre, hogy a lajstromozási eljárás jobban illeszkedjen a technikai fejlődéshez. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyrendszer továbbra is összhangban álljon a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott jegyzőkönyvvel (5) (Madridi Jegyzőkönyv) létrehozott rendszerrel, meg kell határozni a védjegy megjelenítésének benyújtására vonatkozó műszaki előírásokat, ezen belül az elektronikus úton benyújtott védjegyek megjelenítésére vonatkozóakat. A 207/2009/EK rendelettel összhangban, valamint a rugalmasság növelése és a technológiai fejlődéshez való gyorsabb alkalmazkodás érdekében célszerű, hogy a Hivatal ügyvezető igazgatója határozhassa meg az elektronikus úton benyújtott védjegyekre vonatkozó műszaki előírásokat.

(7)

Az elsőbbségi és a szenioritási igények benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt az eljárásokat egyszerűsíteni. Ezért a jövőben nem lesz szükséges hitelesített másolatot benyújtani a korábbi bejelentésről vagy lajstromozásról. Továbbá elsőbbség igénylése esetén a Hivatal számára a továbbiakban nem lesz előírva, hogy az aktában szerepeljen a korábbi védjegybejelentés másolata.

(8)

Miután eltörlésre került az az előírás, hogy a védjegyeket kötelező grafikus formában megjeleníteni, bizonyos védjegytípusok elektronikus formátumban is megjeleníthetők, és ezek már nem alkalmasak hagyományos módon történő közzétételre. Annak érdekében, hogy – az átláthatóságot és a jogbiztonságot szem előtt tartva – a bejelentésekkel kapcsolatos valamennyi információ közzétételre kerüljön, egy védjegynek a Hivatal által vezetett elektronikus lajstromra mutató link útján történő elérhetővé tételét úgy kell tekinteni, hogy az a védjegy közzétételi célból történő megjelenítésének érvényes módja.

(9)

Ugyanezen okokból lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy olyan védjegyokiratokat állítson ki, amelyben a védjegy megjelenítését elektronikus link helyettesíti. Továbbá a lajstromba vételt követően kiadott okiratok vonatkozásában – és az olyan kérelmeknek való megfelelés érdekében, amelyeket egy olyan időpontban nyújtottak be, amikor a lajstromozási adatok megváltozhattak –, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az okiratról olyan naprakész változatot lehessen kiadni, amelyben szerepelnek a lajstromban tett lényeges későbbi bejegyzések.

(10)

A korábbi rendszer alkalmazása során világossá vált, hogy az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében bizonyos rendelkezéseket egyértelműsíteni kell, különösen a részleges átruházások és a részleges lemondások tekintetében.

(11)

A jogbiztonság érdekében, ugyanakkor bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva, meg kell határozni a 207/2009/EK rendelet szerint benyújtott európai uniós együttes védjegyek és európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok minimális tartalmi elemeit, hogy ennek révén a piaci szereplők élhessenek az ezen új védjegytípusok biztosította oltalommal.

(12)

A Hivatal előtti eljárások során a nyertes félnél felmerült képviseleti költségek tekintetében indokolt maximális mértékeket meghatározni annak biztosítására, hogy a másik fél többek között taktikai okokból ne élhessen vissza a költségek viselésére vonatkozó kötelezettséggel.

(13)

A hatékonyság érdekében a Hivatal számára lehetővé tenni az elektronikus közzétételt.

(14)

A Hivatal és a tagállami hatóságok között az igazgatási együttműködés keretében eredményes és hatékony információcserét kell biztosítani, kellőképpen szem előtt tartva az iratokba való betekintéssel kapcsolatos korlátozásokat.

(15)

Az átalakítás iránti kérelmekre vonatkozó követelményeket úgy kell kialakítani, hogy gördülékenyen működő és hatékony kapcsolódási pontot képezzenek az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek között.

(16)

A Hivatal előtti eljárások egyszerűsítése érdekében biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy csak az eljárás szempontjából releváns dokumentumrészek fordítását kelljen benyújtani. Ugyanezen célból indokolt úgy rendelkezni, hogy a Hivatal kizárólag kétség felmerülése esetén kérhessen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fordítás megfelel az eredeti szövegnek.

(17)

A hatékonyság érdekében indokolt, hogy a felszólalásokkal, illetve az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmekkel kapcsolatosan a Hivatal által meghozandó bizonyos határozatokat a Hivatal munkatársai egyénileg is meghozhassanak.

(18)

mivel az Unió csatlakozott a Madridi Jegyzőkönyvhöz, fontos, hogy a védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó részletes követelmények teljes egészében összhangban álljanak a Jegyzőkönyv szabályaival.

(19)

Az e rendeletben meghatározott részletes szabályok a 2017. október 1-jei hatállyal az (EU) 2015/2424 rendelettel módosított 207/2009/EK rendeletben szereplő rendelkezésekhez kapcsolódnak. Ezért a szóban forgó szabályok alkalmazását e későbbi időpontra kell halasztani. Ugyanakkor egyes olyan eljárásokra, amelyeket ezen időpont előtt indítottak, lezárultukig továbbra is a 2868/95/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a végrehajtási szabályokkal foglalkozó bizottság véleményével,

a)

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő tartalmi elemek;

b)

a valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igényléséhez és a szenioritás igényléséhez szükséges dokumentáció, valamint a kiállítási elsőbbség igényléséhez benyújtandó bizonyítékok;

c)

európai uniós védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

d)

a védjegybejelentés megosztására vonatkozó nyilatkozat tartalma, az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja, és a megosztott védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

e)

a védjegyokirat tartalma és formája;

f)

a védjegyoltalom megosztására irányuló nyilatkozat tartalmi elemei, és az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja;

g)

a módosítás iránti kérelemben és a név vagy cím megváltoztatása iránti kérelemben feltüntetendő tartalmi elemek;

h)

az átruházás bejegyzése iránti kérelem tartalmi elemei, az átruházás megállapításához szükséges okiratok, és a részleges átruházás iránti kérelem feldolgozásának módja;

i)

a lemondásról szóló nyilatkozatban feltüntetendő tartalmi elemek, és azon okiratok, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik fél a lemondáshoz hozzájárult;

j)

az európai uniós együttes védjegy és az európai uniós tanúsító védjegy használatára irányadó szabályozás tartalmi elemei;

k)

az eljárások szükséges és ténylegesen felmerült költségeinek felső összeghatára;

l)

az Európai Uniós Védjegyértesítőben és a Hivatal Hivatalos Lapjában való közzétételre vonatkozó egyes részletek;

m)

a Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcserére és az iratbetekintés lehetővé tételére vonatkozó részletes szabályok;

n)

az átalakítás iránti kérelemben és az átalakítás iránti kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

o)

a Hivatal előtti írásbeli eljárások során használandó azon igazoló iratok köre, amelyeket az Unió bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani, a fordítás benyújtásának szükségessége és a fordításokra vonatkozó előírt követelmények;

p)

a felszólalási osztály és a törlési osztály munkatársai által egyénileg meghozandó határozatok;

q)

a védjegyek nemzetközi lajstromozása tekintetében:

a)

a védjegy európai uniós védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet;

b)

a bejelentő nevét, címét és a lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerinti államot. Természetes személyek esetében a nevet a családi név (nevek) és az utónév (utónevek) feltüntetésével kell megadni. Jogi személyek és a 207/2009/EK rendelet 3. cikke szerinti szervezetek esetében a név a hivatalos elnevezésükből és jogi formájukból áll, amelyek a szokásos módon rövidíthetők. A vállalkozás nemzeti azonosító száma is megadható, amennyiben van ilyen. A Hivatal kérheti a bejelentőtől, hogy az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint adjon meg telefonszámot vagy az elektronikus kommunikációra szolgáló más elérhetőséget. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több cím is meg van adva, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve, ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg. Amennyiben a Hivatal már kiadott azonosító számot, elegendő, ha a bejelentő azt és a nevét tünteti fel;

c)

azon áruk vagy szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a védjegy lajstromozását kérik, a 207/2009/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ez a jegyzék részben vagy egészben kiválasztható a Hivatal által rendelkezésre bocsájtott, előzetesen elfogadott tételeket tartalmazó adatbázisból;

d)

a védjegy e rendelet 3. cikke szerinti megjelenítését;

e)

amennyiben a bejelentő képviselőt bízott meg, a képviselő nevét és üzleti címét vagy azonosító számát a b) pontnak megfelelően; ha a képviselőnek egynél több üzleti címe van, illetve kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni kézbesítési címként, kivéve, ha a bejelentésben feltüntették, hogy melyik cím szolgál kézbesítési címként;

f)

amennyiben a 207/2009/EK rendelet 30. cikke alapján egy korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a korábbi bejelentés benyújtásának napja, valamint az az ország, ahol, illetve amelyre nézve azt benyújtották;

g)

amennyiben a 207/2009/EK rendelet 33. cikke alapján kiállítási elsőbbséget igényelnek, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a kiállítás neve, valamint az áruk vagy szolgáltatások első bemutatásának időpontja;

h)

amennyiben a bejelentés benyújtásával egyidejűleg a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok valamelyikében lajstromozott egy vagy több korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is – szenioritását igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel(nek) az(ok) a tagállam(ok), amely(ek)ben vagy amely(ek)re kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az az időpont, amelytől kezdődően a lajstromozás hatályba lépett, a lajstromszám, valamint azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a védjegyet lajstromozták. Ilyen nyilatkozat a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1a) bekezdésében említett időszakon belül is tehető;

i)

adott esetben arról szóló nyilatkozatot, hogy a bejelentés a 207/2009/EK rendelet 66. cikke szerinti európai uniós együttes védjegy vagy a 207/2009/EK rendelet 74a. cikke szerinti európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

j)

annak a nyelvnek a megjelölését, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint a 207/2009/EK rendelet 119. cikkének (3) bekezdése szerinti második nyelv megjelölését;

k)

a bejelentő vagy képviselője aláírását, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) 63. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

l)

adott esetben a 207/2009/EK rendelet 38. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet.

a)

a kizárólag szavakból vagy betűkből, számokból, egyéb szokásos tipográfiai elemekből, illetve ezek kombinációjából álló védjegyek (szóvédjegyek) esetében a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet szokványos írásmóddal és formázással, grafikai elemek vagy színek nélkül kell ábrázolni;

b)

az olyan védjegyek esetében, amelyek nem szokványos betűtípussal vagy formázással készültek, vagy valamilyen grafikai elemet vagy színt tartalmaznak (ábrás védjegy), ideértve a kizárólag figuratív elemekből álló védjegyeket, valamint a szó- és figuratív elemeket egyaránt tartalmazó védjegyeket is, a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet valamennyi elemet és – adott esetben – színt feltüntetve kell ábrázolni;

c)

az olyan védjegyek esetében, amelyek részben vagy egészben térbeli ábrázolású alakzatok, mint például a tárolók, a csomagolások, maguk a termékek vagy azok megjelenése (térbeli védjegy), a védjegyet a térbeli alakzat grafikus ábrája, például számítógéppel generált kép, vagy fénykép formájában kell benyújtani. A grafikus ábra vagy a fénykép több különböző nézetből ábrázolhatja a védjegyet. Amennyiben a megjelenítést nem elektronikus formában nyújtják be, legfeljebb hat különböző nézetet tartalmazhat;

d)

ha a védjegy terméken való elhelyezésének vagy termékre való erősítésének konkrét módja jelenti magát a védjegyet (pozícióvédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely megfelelően megadja a védjegy elhelyezkedését és az adott termékhez képesti méretét vagy arányát. Azokat az elemeket, amelyek nem képezik a lajstromozás tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy a védjegyet hogyan erősítik a termékre;

e)

az olyan védjegyek esetében, amelyeket kizárólag bizonyos elemek ismétlődése alkot (mintavédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely mutatja az ismétlődési mintát. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy az elemek hogyan ismétlődnek;

f)

a színvédjegyek esetében:

g)

a kizárólag egy adott hangot vagy hangkombinációt tartalmazó védjegy (hangvédjegy) esetében a védjegyet a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásának benyújtásával kell megjeleníteni;

h)

ha a védjegyet részben vagy egészben az alkotóelemeinek mozgása vagy helyváltoztatása alkotja (mozgásvédjegy), a védjegyet videofájl vagy egy, az adott mozgást vagy helyváltoztatást bemutató állóképekből álló sorozat benyújtásával kell megjeleníteni. Állóképek bemutatása esetén azokat meg lehet számozni, illetve a sorozathoz fűzött magyarázatokkal lehet kiegészíteni;

i)

a részben vagy egészben kép és hang kombinációja által alkotott védjegy (multimédia-védjegy) esetében a védjegyet egy olyan audiovizuális fájl benyújtásával kell megjeleníteni, amely bemutatja az adott kép- és hangkombinációt;

j)

a hologram jellegű elemekből álló védjegy (hologramvédjegy) esetében a védjegyet videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell megjeleníteni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen.

a)

azt legalább 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen kicsinyíteni; vagy

b)

azt legfeljebb 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen nagyítani.

a)

a bejelentő neve és címe;

b)

adott esetben a bejelentő által meghatalmazott, a 207/2009/EK rendelet 92. cikke (3) bekezdésének első mondatában említett képviselőtől eltérő képviselő neve és üzleti címe. Ha egyazon üzleti cím alatt több képviselő is fel van tüntetve, csak az első helyen megnevezett képviselő nevét és székhelyének címét kell közzétenni, és a nevet az „és mások” szavakkal kell kiegészíteni. Kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott kézbesítési címet kell közzétenni. Ha az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikkének (8) bekezdése alapján képviselők társulását bízzák meg, csak a társulás nevét és üzleti címét kell közzétenni;

c)

a védjegy megjelenítése, adott esetben a 3. cikkben említett elemekkel és leírásokkal együtt. Amennyiben a megjelenítés elektronikus fájlformátumban történt, a megjelenítést e fájlra mutató linkkel kell elérhetővé tenni;

d)

az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke a Nizzai Osztályozásban szereplő osztályok szerinti csoportosításban, az egyes csoportok előtt jelezve a nizzai osztályozás szerinti azon osztályjelzetet, amelybe az adott áru- vagy szolgáltatáscsoport tartozik, és az egyes csoportokat az említett osztályozás sorrendjében feltüntetve;

e)

a bejelentés napja és az ügyszám;

f)

adott esetben a bejelentő által a 207/2009/EK rendelet 30. cikkével összhangban benyújtott elsőbbségi igény adatai;

g)

adott esetben a bejelentő által a 207/2009/EK rendelet 33. cikkével összhangban benyújtott kiállítási elsőbbségi igény adatai;

h)

adott esetben a bejelentő által a 207/2009/EK rendelet 34. cikkével összhangban benyújtott szenioritási igény adatai;

i)

adott esetben a 207/2009/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilatkozat arról, hogy a védjegy azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyekre vonatkozóan a lajstromozását kérik, a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet;

j)

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés európai uniós együttes védjegy vagy európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

k)

azon nyelv feltüntetése, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint azon második nyelvé, amelyet a bejelentő a 207/2009/EK rendelet 119. cikke (3) bekezdése alapján megjelölt;

l)

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés a 207/2009/EK rendelet 161. cikkének (2) bekezdése szerint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származik, a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelő nemzetközi lajstromozás napjával vagy azzal a nappal együtt, amelyen a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztését a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromba bejegyezték, és adott esetben a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napjával együtt.

a)

a bejelentés ügyszáma;

b)

a bejelentő neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

a megosztási bejelentés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d)

az eredeti bejelentésben maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszámát;

b)

az európai uniós védjegy jogosultjának nevét és címét e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

az európai uniós védjegy megjelenítésében módosítandó elemet és az említett elemet annak módosított formájában, a 207/2009/EK rendelet 48. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

d)

a módosított európai uniós védjegy megjelenítését e rendelet 3. cikkével összhangban.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az európai uniós védjegy jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

a megosztott védjegyoltalom tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztott védjegyoltalmat kérelmeznek, az egyes megosztott védjegyoltalmakhoz tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d)

az eredeti védjegyoltalomban maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az európai uniós védjegy jogosultjának a lajstromba bejegyzett neve és címe, kivéve, ha a Hivatal már kiadott azonosító számot: ilyen esetben elegendő, ha a bejelentő e számot és a védjegyjogosult nevét tünteti fel;

c)

az európai uniós védjegy jogosultjának új neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az új védjegyjogosult adatai e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint;

c)

ha az átruházás nem vonatkozik az árujegyzékben szereplő összes árura vagy szolgáltatásra, azoknak az árujegyzékben szereplő áruknak vagy szolgáltatásoknak az adatai, amelyekre az átruházás vonatkozik;

d)

a szabályszerű átruházási okirat, a 207/2009/EK rendelet 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

e)

adott esetben az új jogosult képviselőjének neve és üzleti címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően.

a)

a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője, és a jogutód vagy annak képviselője által aláírt átruházás bejegyzése iránti kérelem;

b)

amennyiben a kérelmet a bejegyzett jogosult vagy annak képviselője nyújtja be, a jogutód vagy annak képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a jogutód vagy annak képviselője hozzájárul az átruházás bejegyzéséhez;

c)

amennyiben az átruházás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód nyújtja be, a bejegyzett jogosult vagy képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a bejegyzett jogosult hozzájárul a jogutód bejegyzéséhez;

d)

az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, megfelelően kitöltött átruházási formanyomtatvány vagy okirat, a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője és a jogutód vagy annak képviselője aláírásával ellátva.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

a védjegyjogosult neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

ha az oltalomról csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében mondanak le, azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében a védjegy továbbra is lajstromozva marad.

a)

a kérelmező neve;

b)

a szervezet célja, illetve az cél, amelyre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetet létrehozták;

c)

a szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet képviseletére felhatalmazott szervek;

d)

szervezet esetében a tagság feltételei;

e)

az európai uniós együttes védjegy megjelenítése;

f)

az európai uniós együttes védjegy használatára jogosult személyek;

g)

adott esetben az európai uniós együttes védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

h)

az európai uniós együttes védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások, ezen belül adott esetben a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j), k) vagy l) pontja szerinti korlátozások;

i)

adott esetben a 207/2009/EK rendelet 67. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett lehetőség biztosítása.

a)

a kérelmező neve;

b)

arról szóló nyilatkozat, hogy a bejelentő megfelel a 207/2009/EK rendelet 74a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)

az európai uniós tanúsító védjegy megjelenítése;

d)

az európai uniós tanúsító védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások;

e)

az európai uniós tanúsító védjegy keretében tanúsítandó áruk vagy szolgáltatások jellemzői, így például az áruk anyaga, előállítási módja, illetve a szolgáltatások nyújtása, minőség vagy pontosság;

f)

az európai uniós tanúsító védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

g)

az európai uniós tanúsító védjegy használatára jogosult személyek;

h)

annak meghatározása, hogy a tanúsító szerv hogyan fogja ellenőrizni az említett jellemzőket, és hogyan fogja felügyelni az európai uniós tanúsító védjegy használatát.

a)

ha a nyertes felet nem képviselő képviseli, e fél utazási és napidíjköltsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és a szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút tekintetében, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkének megfelelően, az alábbiak szerint:

b)

a képviselők utazási költségei a 207/2009/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdése szerint, az e bekezdés a) pontjának i. alpontjában meghatározott határig;

c)

a nyertes félnél a 207/2009/EK rendelet 93. cikkének (1) bekezdése értelmében felmerült képviseleti költségek az alábbiak szerint:

a)

az átalakítás kérelmezőjének neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)

az európai uniós védjegybejelentés ügyszáma, illetve az európai uniós védjegy lajstromszáma;

c)

az átalakítás indokának megjelölése a 207/2009/EK rendelet 112. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d)

annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

e)

ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve, ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)

ha az átalakítást a 207/2009/EK rendelet 112. cikke (6) bekezdésnek megfelelően azért kérik, mert az európai uniós védjegyoltalom egy európai uniós védjegybíróság határozata alapján megszűnt, azon időpont megjelölése, amikor a szóban forgó határozat jogerőre emelkedett, továbbá a határozat egy másolata, amely benyújtható azon a nyelven, amelyen a határozatot meghozták.

a)

azon európai uniós védjegy bejelentésének ügyszáma vagy lajstromszáma, amelynek tekintetében az átalakítást kérik;

b)

a bejelentésnek vagy a lajstromozásnak az Európai Uniós Védjegyértesítőben korábban történt közzétételére való utalás;

c)

annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

d)

ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik;

e)

ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)

az átalakítás iránti kérelem kelte.

a)

ha a Hivatal a fordítást az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez;

b)

ha az e rendelet 26. cikkében említett igazolást nem nyújtják be a Hivatal által előírt határidőre.

a)

a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b)

a 207/2009/EK rendelet 85. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően fizetendő költségek összegének meghatározásával kapcsolatos határozatok;

c)

az eljárás megszüntetésével kapcsolatos határozatok vagy annak megerősítéséről szóló határozatok, hogy nincs szükség érdemi határozat meghozatalára;

d)

felszólalásnak az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtti elutasítása tárgyában hozott határozatok;

e)

az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos határozatok;

f)

több felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos, az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok.

a)

ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében visszavonták, azt visszavontnak kell tekinteni, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával elutasította;

b)

ha a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegyoltalom lemondás miatt vagy azért szűnt meg, mert nem újították meg, megszűnését megállapították, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával törölte, vagy azt egy európai uniós védjegybíróság védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölte;

c)

ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést vagy védjegyoltalmat megosztották két bejelentésre vagy két lajstromozásra.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

c)

az alapbejelentést vagy alaplajstromozást érintő tények és határozatok, valamint e tények bekövetkezésének, illetve e határozatok jogerőre emelkedésének napja;

d)

az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett esetben a nemzetközi lajstromozás törlésére irányuló kérelem;

e)

ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tények csak néhány áru vagy szolgáltatás vonatkozásában érintik az alapbejelentést vagy alaplajstromozást, ezen áruk vagy szolgáltatások, vagy a nem érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése;

f)

az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben minden egyes érintett európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás száma.

a)

ha fellebbezés van folyamatban az elbírálónak a 207/2009/EK rendelet 37. cikke értelmében meghozott, valamely európai uniós védjegybejelentést elutasító határozatával szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

b)

ha felszólalás van folyamatban azon európai uniós védjegybejelentéssel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

c)

ha megszűnés megállapítására irányuló vagy törlési kérelem elbírálása van folyamatban azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

d)

ha az európai uniós védjegylajstromba bejegyezték, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy az európai uniós védjegy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be egy európai uniós védjegybíróság előtt azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították, de a lajstromba még nem jegyezték be az európai uniós védjegybíróságnak a viszontkereset tárgyában hozott határozatát.

a)

a kérelmet az e rendelet 31. cikkében említett formanyomtatványok egyikén nyújtották be, és tartalmazza a formanyomtatványban előírt összes adatot és információt;

b)

tartalmazza annak a nemzetközi lajstromozásnak a számát, amely tekintetében a kiterjesztést kérik;

c)

az áruk vagy szolgáltatások jegyzékét lefedi a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzéke;

d)

a nemzetközi formanyomtatványban szereplő adatok alapján a bejelentő jogosult a Hivatalon keresztül a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtására a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdése ii. alpontjának és 3b. cikkének (2) bekezdése értelmében.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

d)

az érintett lajstromozás száma és benyújtásának napja;

e)

azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet bejegyezték, és azoké, amelyek tekintetében szenioritást igényelnek;

f)

az érintett védjegyokirat másolata.

a)

az érintett nemzetközi lajstromozás száma;

b)

azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

c)

a releváns lajstromozás száma;

d)

a releváns lajstromozás hatályossá válásának napja.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a 207/2009/EK rendelet azon rendelkezéseire való utalás, amelyek az ideiglenes elutasítás szempontjából relevánsak;

c)

annak jelzése, hogy az oltalom ideiglenes elutasítását a Hivatal határozatával fogja megerősíteni, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja nem szünteti meg az elutasítás okait oly módon, hogy észrevételeit az ideiglenes elutasítás Hivatal általi kiadásától számított két hónapos határidőn belül a Hivatalhoz benyújtja;

d)

ha az ideiglenes elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, ezen áruk vagy szolgáltatások megjelölése.

a)

ha a Hivatal előtti eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, annak ténye, hogy a védjegy az Unióban oltalom alatt áll;

b)

ha a védjegy oltalmát elutasító határozat jogerőre emelkedett, adott esetben a 207/2009/EK rendelet 58. cikke alapján történő fellebbezést vagy a 207/2009/EK rendelet 65. cikke alapján történő keresetindítást követően, annak ténye, hogy az Unióban a védjegy oltalmát elutasították;

c)

ha a lajstromozás b) pont szerinti elutasítása csak az áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti, azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy oltalmat élvez az Unióban.

a)

annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a Hivatal mondta ki, vagy azon európai uniós védjegybíróság megjelölése, amelyik az érvénytelenítést kimondta;

b)

annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a nemzetközi lajstromozás jogosultját megillető jogok megszűnésének megállapítása, a védjegy feltétlen kizáró okok miatti törlése, vagy viszonylagos kizáró okok miatti törlése formájában mondták ki;

c)

annak feltüntetése, hogy az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek nincs helye;

d)

a nemzetközi lajstromozás száma;

e)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

f)

ha az érvénytelenítés nem vonatkozik az összes árura vagy szolgáltatásra, azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében az érvénytelenítést kimondták, illetve amelyek tekintetében az érvénytelenítést nem mondták ki;

g)

az a nap, amelyen az érvénytelenítést kimondták, azon időpont megjelölésével, amikortól az érvénytelenítés hatályos.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Unióra történő utólagos kiterjesztésének napja, illetve – adott esetben – a nemzetközi lajstromozással kapcsolatban igényelt elsőbbségre vonatkozó adatok a 207/2009/EK rendelet 159. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint a szenioritás igénylésére vonatkozó adatok a 207/2009/EK rendelet 34., 35. vagy 153. cikkének megfelelően;

c)

a 207/2009/EK rendelet 113. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 22. cikkének a), c) és d) pontjában említett adatok és elemek.

a)

a törölt nemzetközi lajstromozás száma;

b)

az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozást törölte;

c)

adott esetben a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztése bejegyzésének napja;

d)

adott esetben a nemzetközi bejelentésben igényelt elsőbbség napja, ahogyan az a Nemzetközi Iroda által vezetett nemzetközi lajstromban szerepel.

a)

a II. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott európai uniós védjegybejelentésekre, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

b)

a 9. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt bejegyzett európai uniós védjegyekre;

c)

a 10. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, módosításra irányuló kérelmekre;

d)

a 11. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, megosztásról szóló nyilatkozatokra;

e)

a 12. cikk nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, név vagy cím megváltoztatására irányuló kérelmekre;

f)

a IV. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, átruházás bejegyzése iránti kérelmekre;

g)

az V. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, lemondásról szóló nyilatkozatokra;

h)

a VI. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, európai uniós együttes védjegy vagy európai uniós tanúsító védjegy bejelentésére, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

i)

a VII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt indított eljárások során felmerült költségekre;

j)

a VIII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtti közzétételekre;

k)

a IX. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, tájékoztatási vagy iratbetekintési kérelmekre;

l)

a X. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott, átalakítás iránti kérelmekre;

m)

a XI. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott igazoló iratokra vagy fordításokra;

n)

a XII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt hozott határozatokra;

o)

a XIII. cím nem alkalmazandó a fent említett időpont előtt benyújtott vagy tett nemzetközi bejelentésekre, a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentés érvénytelenítésére vonatkozó tényekről és határozatokról szóló értesítésekre, területi kiterjesztés iránti kérelmekre, szenioritási igényekre, hivatalból közölt ideiglenes elutasításokról szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozásnak nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre, valamint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás európai uniós védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre.

8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/59

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet a kis kockázatú hatóanyagok meghatározására vonatkozó kritériumok megállapítása, valamint a kis kockázatú termékek engedélyezési eljárásának felgyorsítása révén meg kívánja könnyíteni az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát.

(2)

A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) az integrált növényvédelmet kívánja előmozdítani olyan növényvédő szerek és egyéb nem kémiai eljárások alkalmazásának előtérbe helyezésével, amelyek a legkevesebb mellékhatást gyakorolják az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre. Az irányelv 12. cikke arról rendelkezik, hogy a növényvédő szerek bizonyos speciális területeken, mint például a nagyközönség által használt területeken való alkalmazásakor elsőként a kis kockázatú növényvédő szerek használatát kell mérlegelni.

(3)

Az 1107/2009/EK rendelet 22. cikke értelmében a rendelet 4. cikkében meghatározott követelményeknek eleget tevő kis kockázatú hatóanyagok meghatározása tekintetében a rendelet II. mellékletének 5. pontja alkalmazandó.

(4)

A II. melléklet 5. pontja számos, az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott veszélyességi kategóriára tartalmaz utalást. Az egyértelműség érdekében és a rendelet jelenlegi alkalmazásának érzékeltetése érdekében részletesebben meg kell határozni ezeket a veszélyességi kategóriákat.

(5)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 16. cikke értelmében azok az anyagok, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentenek, uniós szinten elsőbbséginek minősülő anyagoknak számítanak és az irányelv X. mellékletében szereplő jegyzékben vannak felsorolva. Következésképpen a jegyzékben szereplő anyagok nem tekintendők kis kockázatú hatóanyagoknak.

(6)

A tartós megmaradásra és a biokoncentrációra vonatkozó kritériumok miatt – a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében – bizonyos, a természetben előforduló olyan anyagokat – például egyes növényi anyagokat vagy ásványokat – sem lehetne kis kockázatú anyagként besorolni, amelyek más hatóanyagoknál jóval kisebb kockázatot jelentenek. Következésképpen, amennyiben az ilyen anyagok megfelelnek az 1107/2009/EK rendelet 22. cikkének, helyénvaló engedélyezni kis kockázatú anyagként való besorolásukat.

(7)

A szemiokemikáliák, vagyis a fajokon belüli és a fajok közötti kommunikációban alkalmazott, növények, állatok és egyéb szervezetek által kibocsátott anyagok célirányos és nem toxikus hatásmechanizmussal rendelkeznek és a természetben is előfordulnak. Általánosságban véve már igen kis – gyakran a természetben előforduló mennyiséghez közelítő – mennyiségben is hatékonyak (5). A jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében helyénvaló a szemiokemikáliák kis kockázatú anyagokként való besorolása.

(8)

Az 1107/2009/EK rendelet 2. cikke értelmében vett hatóanyagokhoz tartoznak azon mikroorganizmusok, amelyek tulajdonságai eltérnek a kémiai anyagok tulajdonságaitól. Kívánatos, hogy a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek alapján megállapításra kerüljenek a mikrooganizmusokra alkalmazandó kis kockázati kritériumok.

(9)

A növényvédő szerekbe integrálandó mikroorganizmusokat a 283/2013/EU bizottsági rendelet (6) mellékletének B. részében meghatározott adatszolgáltatási követelmények értelmében törzsszinten értékelik. Következésképpen a kis kockázatú anyagokra vonatkozó kritériumoknak való megfelelés értékelésekor is törzsszinten kell meghatározni és jellemezni a mikroorganizmusokat, mivel az ugyanazon fajhoz tartozó mikroorganizmustörzsek toxikológiai tulajdonságai jelentős eltérést mutathatnak. Egy mikroorganizmus akkor tekinthető kis kockázatúnak, ha törzsi szinten nem mutatott többszörös rezisztenciát a humán vagy állatgyógyászati felhasználásra szánt antimikrobiális anyagokkal szemben.

(10)

Egyértelműen jelezni kell, hogy a bakulovírusokat, amelyek kizárólag az ízeltlábúakat fertőző, gazdaspecifikus víruscsaládot alkotnak és főként a lepkék rendjénél fordulnak elő, kis kockázatú anyagokként kell értékelni, mivel nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a bakulovírusok negatív hatást gyakorolnának az állatokra vagy az emberekre (7). A bakulovírus kis kockázatúnak értékelendő, amennyiben a nem célzott rovarokra való kedvezőtlen hatása nem mutatható ki törzsszinten.

(11)

Az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének 5. pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

A módosított kritériumok tükrözik a jelenlegi tudományos és műszaki ismereteket és pontosítják az 5. pontban meghatározott kritériumokat. Ezért az új kritériumok alkalmazását a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, kivéve azokban az esetekben, amikor az illetékes bizottság a számára bemutatott rendelettervezetről már szavazott, de a rendeletet a Bizottság 2017. augusztus 28-ig nem fogadta el.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/63

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Szlovénia kérelmét a „Štajerski hmelj” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzésére.

(2)

A „Štajerski hmelj” komlónövény. A neve azt jelenti: „stájerországi komló”. Stájerország egy történelmi régió neve, amely Ausztria és Szlovénia területéhez kapcsolódik.

(3)

2016. augusztus 26-án a Bizottság kézhez kapta Ausztria felszólalását és indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatát. A Bizottság 2016. szeptember 12-én továbbította Szlovéniának Ausztria felszólalását és indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatát. Az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot kiegészítő további dokumentumokat a Bizottság 2016. október 20-án kapta kézhez.

(4)

Ausztria ellenezte az „Štajerski hmelj” elnevezés bejegyzését, mivel ez veszélyeztetné az ausztriai-stájerországi komló létezését. A „stájerországi komlót” („Steirischer Hopfen”) a sörgyártás során használják, a „stájerországi komlóból származó stájerországi sör” („Steirisches Bier aus steirischem Hopfen”) pedig egy védjegy is, amelyet a Brau Union Österreich AG fejlesztett ki évtizedeken keresztül mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten. A „Štajerski hmelj” elnevezés bejegyzése tehát sértené a Komlótermelők Szövetsége és az Osztrák Sörfőzdék Szövetsége tagjainak gazdasági érdekeit.

(5)

A Bizottság a felszólalást – és ehhez kapcsolódóan az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot kiegészítő további dokumentumokat – elfogadhatónak találta, ezért 2016. december 13-án kelt levelében felkérte Szlovéniát és Ausztriát, hogy egy három hónapos időszak alatt folytassák le a szükséges konzultációkat, hogy saját belső eljárásaiknak megfelelően megegyezésre jussanak egymással.

(6)

A felek között megállapodás született. Szlovénia 2017. március 6-án értesítette a Bizottságot a megállapodás eredményeiről.

(7)

Szlovénia és Ausztria arra a következtetésre jutott, hogy a „Hopfen aus der Steiermark” (stájerországi komló) és a „Hopfen aus der Südsteiermark” (dél-stájerországi komló) kifejezések használata továbbra is megengedett az említett két osztrák régióban előállított termékek tekintetében, még a „Štajerski hmelj” elnevezés OFJ-ként történő bejegyzését követően is. Elismerték, hogy az a tény, hogy a „Hopfen aus der Steiermark” és a „Hopfen aus der Südsteiermark” kifejezések egyértelműen Ausztriához kötődnek, önmagában nem jelenti a „Štajerski hmelj” elnevezéssel való visszaélést, annak utánzását vagy felidézését, és nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a termék valódi eredetét illetően.

(8)

Mindenesetre a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében Szlovénia és Ausztria egyetértett abban, hogy a „Hopfen aus der Steiermark” vagy a „Hopfen aus der Südsteiermark” kifejezés piaci használatakor a termék címkéjén vagy a kiszerelésen – az elnevezéssel azonos mezőben elhelyezett – megnevezés, szimbólum vagy megjelenítés révén egyértelmű utalást kell tenni az osztrák eredetre. Az osztrák termelők nem használhatják a csomagoláson azokat az elemeket, amelyek Szlovéniára vonatkoznak. Abban az esetben, ha a „Hopfen aus der Steiermark” vagy a „Hopfen aus der Südsteiermark” elnevezéssel ellátott termékek kivitelre kerülnek, e kifejezéseket csak az „osztrák komló” szókapcsolattal lehet fordítani. Abban az esetben, ha a „Štajerski hmelj” elnevezést le kell fordítani német nyelvre, a „Štajerski” kifejezést mint olyat meg kell tartani, és nem lehet hivatkozni a „Steiermark” vagy „Südsteiermark” kifejezésre.

(9)

A Bizottság megjegyzi, hogy a megállapodás elismeri, hogy az „Štajerski hmelj” megfelel az OFJ-ként történő bejegyzés követelményeinek, és meghatároz bizonyos jogszerű feltételeket, amelyek célja a szomszédos jogok méltányos használatának biztosítása.

(10)

A fentiekre tekintettel a „Štajerski hmelj” elnevezést indokolt bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/65

(1)

A 642/2010/EU rendelet (2) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a 1001 11 00, a 1001 19 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

A 642/2010/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából az ugyanazon bekezdésben meghatározott termékekre szabályos időközönként reprezentatív CIF-importárakat kell megállapítani.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően az ugyanazon rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Meg kell állapítani a 2014. november 8-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet a kihirdetése napján lépjen hatályba,

8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/68

(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2014. június 27-én írták alá és a megállapodás 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 436. cikkének (1) bekezdése szerint a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy ajánlásokat fogadjon el.

(3)

A megállapodás alkalmazásának elősegítése céljából a Felek megállapodtak, hogy társulási menetrendet állítanak fel, melynek célja, hogy meghatározza az ágazatonként folytatott közös munkájuk prioritásait.

(4)

A Felek megegyeztek a társulási menetrendről a megállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében. A társulási menetrendet a megállapodás által létrehozott Társulási Tanács fogadja el.

(5)

Az EU–Moldovai Köztársaság 2017–2019 közötti időszakra szóló társulási menetrendjének elfogadása tekintetében az Unió által a Társulási Tanácsban képviselendő álláspontot a Tanácsnak kell elfogadnia,

8.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 205/70

(1)

A bejelentést megelőző kapcsolatfelvételt követően 2014. december 17-én az Egyesült Királyság az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megfelelően bejelentette a lynemouth-i erőmű biomassza-tüzelésre való átállását célzó projekt támogatását. 2015. február 5-én további bizonyítékokat nyújtott be a Bizottsághoz.

(2)

A Bizottság 2015. február 19-én kelt levelében tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy a szóban forgó támogatás tekintetében az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)

Az Egyesült Királyság 2015. március 23-án nyújtotta be észrevételeit.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot 2015. április 10-én közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (lásd az 1. lábjegyzetet). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz 30 érdekelt féltől érkeztek észrevételek. Az észrevételeket 2015. május 20-án továbbította az Egyesült Királyságnak, amely lehetőséget kapott a válaszadásra. Az Egyesült Királyság 2015. június 12-én válaszolt az észrevételekre.

(6)

A Bizottság 2015. július 23-án további információkat kért, amelyeket az Egyesült Királyság 2015. július 29-én adott meg. 2015. október 7-én az Egyesült Királyság kiegészítő információkat nyújtott be.

(7)

Az Egyesült Királyság a megújuló energiaforrásokra való átállást előkészítő végleges beruházási döntésre irányuló eljárás (a továbbiakban: FIDeR) (2) keretében nyolc megújulóenergia-projektet választott ki. A kiválasztott projektek beruházási szerződés alapján kapnak támogatást. A bejelentett projekt a FIDeR keretében kiválasztott nyolc projekt egyike.

(8)

A bejelentett támogatási intézkedés a széntüzelésű lynemouth-i erőmű teljes mértékben biomassza-erőművé történő átalakításához nyújtott támogatásra vonatkozik. Az erőmű Northumberlandben, Anglia északkeleti partvidékén található. Az erőmű tulajdonosa és üzemeltetője a Lynemouth Power Limited, amely az RWE Supply & Trading GmbH 100 %-ban tulajdonolt leányvállalata.

(9)

A lynemouth-i erőmű 420 MW teljesítményű szénerőmű, amelynek kereskedelmi célú üzembe állítása 1972-ben kezdődött meg. A jelenlegi javaslat szerint az erőművet teljes mértékben biomassza-erőművé átalakítva modernizálnák. Az égetési eljárás jellemzőiből adódóan az erőmű kizárólag ipari fapellet égetésére lesz alkalmas. Az erőmű az Anglia északkeleti részének áramellátását biztosító északi energiahálózatot táplálja villamos energiával. Az Egyesült Királyság becslései szerint a projekt az Egyesült Királyság jövőbeli teljes villamosenergia-fogyasztásának 0,7 %-át fogja előállítani.

(10)

Az Egyesült Királyság becslései szerint a projekt körülbelül 17,7 millió tonna CO2-kibocsátáscsökkenést fog eredményezni a 12 éves élettartama alatt, és évente körülbelül 2,3 TWh villamos energiát fog előállítani. Az erőmű alapterhelésen működik majd, így alacsony szén-dioxid-kibocsátással, ütemezhetően előállított villamos energiát termel.

(11)

Az Egyesült Királyság hatóságai szerint az erőmű a tervek szerint 420 MW névleges teljesítményen és 77 %-os átlagos kapacitáskihasználtsággal működik (3). Az erőmű évente körülbelül 1,44-1,56 millió száraztonna pelletet fog felhasználni, amelynek nagy részét – a teljes tüzelőanyag-szükséglet [60 %–80 %]-át – az Egyesült Államok délkeleti területeiről importálják. A tüzelőanyag mintegy [5 %–20 %]-a Európából, a fennmaradó mennyiség pedig Kanadából származik majd. Az erőművet nem olyan módon alakítják át, hogy az megfeleljen a hulladékégetési előírásoknak, ezért az nem lesz alkalmas hulladékfa égetésére.

(12)

A táblázat a lynemouth-i erőmű várható üzemeltetési paramétereit mutatja. Az Egyesült Királyság hatóságai szerint a kapacitáskihasználtság az erőmű technikai (például a karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő levonásával kapott) rendelkezésre állási idejének, valamint ténylegesen ütemezett (a szűk hálózati keresztmetszetek miatt az elosztórendszer-üzemeltető által az erőmű számára előírt korlátozás idejének levonásával számított, esetenként bruttó kapacitáskihasználtságként említett) termelési idejének a szorzata. A táblázatban szereplő nettó kapacitáskihasználtság kiszámítása a 80,77 %-os átlagos technikai rendelkezésre állás, valamint a 95,51 %-os bruttó kapacitáskihasználtság szorzataként történik.

A lynemouth-i erőmű üzemeltetési paraméterei

(13)

A nemzeti jogalap a 2013. évi energiatörvény.

(14)

A projekt összköltségvetését 0,8 milliárd fontra becsülik. Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a kedvezményezett részére az üzembe helyezés napját megelőzően nem fizetnek ki támogatást.

(15)

A támogatás folyósítását kormányzati szerződő fél végzi, amelyet valamennyi engedéllyel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóra azoknak a mért villamosenergia-felhasználás alapján meghatározott piaci részesedése alapján kivetett, jogszabályban előírt illetékből finanszíroznak. A szolgáltatóknak e kötelezettségüket saját forrásaikból kell teljesíteniük, azonban ennek költségeit általános árazási stratégiájuk keretében átháríthatják a fogyasztókra.

(16)

A projekt támogatása változó felár (ún. különbözeti ügylet, a továbbiakban: CFD) formájában történik, amelyet egy előzetesen rögzített ár (kötési ár), valamint a villamos energia piaci árát kifejező referencia-ár közötti különbözeti kifizetésként számítanak ki. A referenciaár a villamos energia határidős nagykereskedelmi piacán az adott időszakban alkalmazott árakon alapul. A kedvezményezett bevétele az általa előállított villamos energia piacon történő értékesítéséből származik majd, de ha a villamos energia átlagos nagykereskedelmi ára a kötési ár alá esik, a különbség összegére a kedvezményezett kiegészítő támogatást kap az Egyesült Királyság kormánya tulajdonában levő, a CfD-ben részes szerződő féltől (Low Carbon Contracts Company Ltd). Ugyanakkor továbbra is a kedvezményezett viseli a referenciaártól elmaradó értékesítés kockázatát, valamint az előre jelzett értékesítési volumentől elmaradó értékesítés mennyiségi kockázatát (4).

(17)

A biomassza-projekt támogatását ennek megfelelően közigazgatásilag meghatározott kötési ár alapján határozzák meg. A támogatási programok közötti zökkenőmentes átmenet érdekében a kötési árakat úgy állapították meg, hogy a FIDeR keretében nyújtott támogatás nagyjából megegyezzen a jelenlegi megújuló energiára vonatkozó kötelezettségvállalási program (5) keretében nyújtott támogatással.

(18)

A biomassza-tüzelésre való áttérésre kijelölt erőművek esetében (ilyen a lynemouth-i erőmű is) az Egyesült Királyság a kötési ár számításához a 105–115 GBP/MWh tartományban vette figyelembe a villamos energia teljes élettartamra vetített költségét. Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy a biomassza-tüzelésre való átállást célzó projektek kötési árának szintjét 8,8 % és 12,7 % közötti elvárt hozamok (6) figyelembevételével számították ki.

(19)

Az erre a projektre alkalmazandó kötési ár 105 GBP/MWh (2012. évi árak – a fogyasztói árindexnek megfelelően évente kiigazítják). A CFD program keretében ugyanezt a megawattóránkénti összeget ajánlják fel maximális kötési árként a biomassza-tüzelésre átálló erőműveknek. A teljes élettartamra vetített költség magában foglalja az új erőművek finanszírozási költségeit is, valamennyi technológia esetében 10 %-os diszkontráta figyelembevételével. Az Egyesült Királyság részletesen bemutatta e költségek számítási módját, a felhasznált adatok forrásait, valamint a figyelembe vett elvárt hozamokat (7).

(20)

A kötési árra, ezen belül a teljes élettartamra vetített költségre, a fosszilis tüzelőanyag árára és a tényleges adókulcsokra vonatkozó alapvető feltevéseket, valamint a maximális kapacitáskiépítésre vonatkozó feltevéseket az Egyesült Királyság kormányának a villamos energia teljes élettartamra vetített költségéről szóló jelentése (8) és az Energia- és Klímaügyi Minisztérium jelentései (9) tartalmazzák. Ennek alkalmazásában a feltételezés szerint a villamos energia nagykereskedelmi ára reálértékben körülbelül 55 GBP/MWh, amely 2020-ra 65 GBP/MWh-ra növekedik.

(21)

E kötési ár alapján a projekt belső megtérülési rátáját (IRR) reálárakon számított, adózás előtti értéken 9,7 %-ra becsülik. A javasolt beruházási szerződés annak kezdő napjától függetlenül 2027. március 31-én jár le.

(22)

Az Egyesült Királyság egyértelműen jelezte, hogy a beruházási szerződést elnyerő projektek ugyanazon villamosenergia-termelés címén az új támogatási program keretében nem lesznek CFD-re jogosultak. Ezenkívül a beruházási szerződés keretében kifizetésben részesült projektek egyike sem kaphat ugyanazon villamosenergia-termelésre tekintettel megújuló energiaforrásra vonatkozó tanúsítványt. Végül a megújuló energiaforrásból előállított, beruházási szerződés keretében támogatott villamos energia nem forgalmazható a kapacitáspiacon, továbbá a beruházási szerződés időtartama alatt nem adható beruházási támogatás az előállításához.

(23)

Végül a (22) preambulumbekezdésben leírt elvek alapján az Egyesült Királyság megerősítette, hogy sem a termelő, sem az abban közvetlenül vagy közvetetten érdekelt fél nem kapott és nem igényelt egyéb támogatást az Egyesült Királyságtól vagy egyéb tagállamtól.

(24)

A fenti (9) preambulumbekezdésben írtaknak megfelelően a lynemouth-i projekt kizárólag fapellet tüzelésére lesz alkalmas. A lynemouth-i erőműben felhasznált fapellettel szemben követelmény, hogy megfeleljen az Egyesült Királyság fenntarthatósági kritériumainak, többek között annak, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 60 %-kal csökkenjen a fosszilis hálózatok átlagos uniós kibocsátási intenzitásához képest (azaz a szénre és gázra vonatkozó uniós átlaghoz képest, amelyet megújulóenergia-irányelvben meghatározott módszer segítségével mérnek). Ezeket a célokat 2020 áprilisától az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 72 %-os, majd pedig 2025 áprilisától legalább 75 %-os csökkentésével megerősítik. Az Egyesült Királyság fenntarthatósági kritériumai között emellett szerepelnek a biológiai sokféleség védelmére, valamint a fenntarthatatlan gyakorlatok mellőzésére vonatkozó rendelkezések is (10).

(25)

A faforgács globális kereskedelmét 2011-ben évi 22 millió tonnára becsülték. Az uniós kereslet meghaladja a termelést, ami azt jelenti, hogy pelletet importálnak az Unióba. Ugyanabban az évben az Unióba irányuló nettó pelletbehozatal a becslések szerint évi 3,2 millió tonna volt, ami 2012-ben körülbelül évi 4 millió tonnára emelkedett.

(26)

A globális pelletfogyasztást 2012-ben 22,4-24,5 millió tonnára becsülték (11), amelyből körülbelül 15,1 millió tonnát az Unióban használtak fel. Az erőművekben a legnagyobb mennyiségű pelletet felhasználó tagállamok az Egyesült Királyság (2013-ban 1,3 millió tonna) (12), Belgium (1,3 millió tonna), Hollandia (1,2 millió tonna), Dánia (1 millió tonna) és Svédország (1 millió tonna).

(27)

Az adatszolgáltatásra és az átláthatóságra vonatkozóan az Egyesült Királyság jelezte, hogy a FIDeR eljárás keretében odaítélt valamennyi beruházási szerződést az aláírt formában közzétették az interneten (13).

(28)

2015. február 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy hivatalos vizsgálati eljárást indít a támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan, különösen a támogatás arányosságára, valamint a piactorzulás kockázatára tekintettel.

(29)

Pontosabban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a túlkompenzáció kockázata nem zárható ki. A Bizottság megállapította, hogy a belső megtérülési rátát jelentősen befolyásolják a pénzügyi számítások előzetes felvetései, továbbá azt, hogy az üzemi paramétereknek az Egyesült Királyság előzetes becsléseiben szereplő értékei nincsenek teljes összhangban a rendelkezésre álló piaci információkkal.

(30)

A Bizottság érzékenységvizsgálat segítségével becsülte az erőmű átlagos hőhatásfokában, kapacitáskihasználtságában és tüzelőanyag-költségében feltételezett változások hatását a belső megtérülési rátára. E számítások szerint, ha a hőhatásfok és a kapacitáskihasználtság 5 %-kal nőne, a tüzelőanyag-költség pedig 5 %-kal csökkenne, a belső megtérülési ráta (reálárakon számolt, adózás előtti értéken) 9,7 %-ról 23,1 %-ra növekedne. A három paraméter 10 %-os hasonló módosításával a belső megtérülési ráta 31,7 %-ra nőtt volna. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a költségszámítás alapfeltevéseinek bizonytalanságai túlkompenzációhoz vezethetnek.

(31)

Emellett a Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a lynemouth-i erőmű kizárólagosan biomasszával történő működtetéséhez szükséges tüzelőanyag mennyisége az európai uniós és a globális piachoz viszonyítva egyaránt jelentősnek számít. A 2012. évi adatok alapján a lynemouth-i erőmű a világ fapellet-felhasználásának mintegy 7,4 %-át, az európai felhasználás 11,2 %-át, továbbá – növekvő importvolumen mellett – az Egyesült Királyság felhasználásának 88,2 %-át tenné ki.

(32)

A Bizottság kétségét fejezte ki azt illetően, hogy az ilyen rövid időn belül megnövekedett keresletet a pelletpiac jelentős torzulások nélkül ki tudná elégíteni. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a faalapú biomasszát számos ágazatban használják nyersanyagként (például a rostalapanyag, valamint a papír és a farostlemez gyártásában), így a piaci torzulások nem zárhatók ki.

(33)

Az érdekeltektől összesen 30 észrevétel érkezett a Bizottsághoz. A szakmai szervezetektől (14), valamint az Egyesült Királyság parlamenti képviselőitől kapott észrevételek a projekt gazdasági és társadalmi jelentőségét emelték ki. Különböző érdekeltek nevében támogató nyilatkozatokat nyújtott be továbbá a Lynemouth Power LTD és a Spencer Group is.

(34)

Négy nem kormányzati szervezet a projekt környezeti kockázatait hangsúlyozta (15). Így különösen a benyújtott észrevételek megkérdőjelezték a villamos energia importált biomasszából történő előállításával a CO2-kibocsátásban elérhető csökkenést, emellett az érdekeltek aggodalmát fejezték ki a légszennyezést és a biológiai sokféleséget esetlegesen érintő kedvezőtlen hatásokkal kapcsolatban.

(35)

Hat szervezet érvekkel támasztotta alá azt az álláspontot, hogy a lynemouth-i projekt torzíthatja a versenyt a farost mint nyersanyag piacán. A beérkezett észrevételek a következő szempontokra terjedtek ki: az energiatermeléshez felhasznált biomassza-mennyiség növekedése miatt a világ farostpiacát (UK Wood Panel Industries Federation, WPF) és az európai nyersanyagárakat (European Panel Federation, EPF) érő hatásokra; azokra a hatásokra, amelyek a rostfapiacot érik az Egyesült Államok (USA) délkeleti részén (American Forest & Paper Association, továbbá egy, az USA délkeleti részén található érdekelt és egy USA-beli székhelyű rostfafelhasználó nevében a Steptoe and Johnson), valamint a famaradékok észak-amerikai piacát érő hatásokra (Mulch & Soil Council).

(36)

Egy USA-beli székhelyű rostfafelhasználó és a Steptoe and Johnson állítása szerint az érintett gyártási helyszínek az USA-ban találhatók, a félkész termékeket az Unióba exportálják. A piac esetleges torzulása tehát érintheti az Unión belüli tevékenységet. A WPF és az EPF észrevétele szerint a lynemouth-i átállási projekt torzíthatja a versenyt az Egyesült Királyság és az Európai Unió farostpiacán. Az állítás alátámasztására a WPF felmérésen alapuló adatokat nyújtott be, amelyek a fűrészpor, a faforgács és a hengeres faanyag drágulását jelzik az Egyesült Királyságban. A grafikonon látható – inflációval nem korrigált – adatok mintegy 80 %-os áremelkedést mutatnak. Az EPF grafikont nyújtott be, amelyet a hengeres faanyagnak, a fűrészpornak és a faforgácsnak az Ecofys tanácsadó cég tanulmányából (16) származó árai alapján állított össze. Az adatok 2009-hez képest mintegy 40 %-os növekedést mutatnak. Ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy az áremelkedés bizonyos országokra (Ausztriára, Franciaországra, Olaszországra, Svédországra, az Egyesült Királyságra) korlátozódik, míg másokban (Belgiumban, Litvániában, Szlovákiában, Spanyolországban) az árak viszonylag állandóak voltak.

(37)

Egy USA-beli székhelyű rostfafelhasználó, az American Forest & Paper Association („AFPA”), valamint a Steptoe and Johnson azzal érvel, hogy mivel a pelletet nagyrészt az USA délkeleti részéből importálják majd, a javasolt intézkedés torzíthatja a versenyt az USA piacán.

(38)

Egy USA-beli székhelyű rostfafelhasználó és az AFPA észrevétele szerint az USA délkeleti részének teljes fakitermelése 2011-ben 230 millió nyerstonna (GT) volt, amely 107 száraztonnának felel meg, mivel a nedvességtartalomból adódóan 1 száraztonna előállításához 2,15 nyerstonna faanyag szükséges (17). A teljes mennyiségből mintegy 115 millió nyerstonna volt rostfa (zömmel puhafa). Az 1. ábra az USA délkeleti részének teljes termését mutatja terméktípusonként (18).

1. ábra

Az előállított fatermékeknek (TPO) az USA déli területeiről kivont mennyisége, 1995–2011 (Abt és szerzőtársai, 2014)

(39)

A jelentésben közölt adatok alapján az elmúlt években nőtt az USA délkeleti részének pelletgyártása, amellyel párhuzamosan az USA délkeleti részéről származó pelletexport növekedése is nőtt. Az említett jelentés szerint az USA délkeleti részének pelletgyártó kapacitása a 2010. évi 2 millió nyerstonnáról 2011-re 6 millió nyerstonnára nőtt. Az új kapacitást csaknem teljes egészében az uniós tagállamokba irányuló pelletexport előállítására alakították ki.

(40)

A Steptoe és Johnson által benyújtott adatok szerint a fenyő rostfa ára az USA délkeleti részén 2011 és 2014 között 25 %-kal, míg a kemény rostfa ára 60 %-kal nőtt. Az AFPA szerint a lábon álló fenyő rostfa értéke az USA déli részén 2013-ban 11 %-kal, 2014-ben 10 %-kal emelkedett. Az említett felek állítása szerint az emelkedés a pelletgyártás növekedésének tulajdonítható. A fenti (36) preambulumbekezdésben említett rostfafelhasználó nem nyújtott be költségadatokat, viszont hasonló állításokat fogalmazott meg a támogatott pelletfelhasználás miatt emelkedő nyersanyagárak kockázatáról.

(41)

A Steptoe és Johnson által benyújtott adatok szerint a fenyő rostfa ára az USA délkeleti részén 2011 és 2014 között 25 %-kal, míg a kemény rostfa ára 60 %-kal nőtt. Az említett felek állítása szerint az emelkedés a pelletgyártás növekedésének tulajdonítható.

(42)

Ezen állítás alátámasztására egy USA-beli székhelyű rostfafelhasználó és az AFPA elméleti tanulmányt nyújtott be, amely a pelletgyártásban tapasztalt nagymértékű növekedésnek az USA délkeleti része farostpiacára gyakorolt gazdasági hatását vizsgálja (19). A tanulmány magas biomassza-penetrációt feltételező forgatókönyveket modellez. A szerzők a pellet iránti jövőbeni keresletet becsülték a bioenergia magas penetrációjának figyelembevételével (ideértve a hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai trendeket, valamint a megújuló energiára vonatkozó, Unión belüli nemzeti cselekvési terveket is). A modell feltételezi, hogy 2020-ra az USA délkeleti részén évente akár 44 millió nyerstonna energetikai célú pelletet és faaprítékot is előállíthatnak. Az alkalmazott modell szerint a nagymértékű többletkereslet rövid távon jelentős (a teljes piacra vetítve átlagosan mintegy 70 %-os) nyersanyagár-emelkedést okoz. Hosszú távon azonban az erdészeti erőforrások bővülésével a kereslet kielégíthetővé válik, így az árak ismét csökkennek majd.

(43)

A Steptoe and Johnson megállapította, hogy az USA délkeleti részén az ipari célú erdőterületek telepítése három évtizede mérséklődik. A pelletgyártás növekedésével ez a régióban negatív növekedési ütemet eredményezhet, ami fenntarthatatlan környezetgazdálkodási gyakorlatokhoz és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.

(44)

Egy USA-beli székhelyű rostfa-felhasználó, az EPF, valamint a Steptoe and Johnson aggodalmát fejezte ki más nagyprojektek (így különösen az egyesült királyságbeli draxi erőműben végrehajtott projektek) együttes hatásával, valamint általánosságban az európai biomassza-politikával kapcsolatban.

(45)

A Mulch & Soil Council aggodalmának adott hangot a famaradékok észak-amerikai piacának esetleges torzulása miatt.

(46)

A WPF, a Steptoe and Johnson, valamint a Mulch & Soil Council megkérdőjelezte a villamos energia Észak-Amerikából importált biomasszából történő előállításával a CO2-kibocsátásban elérhető csökkenést. A Steptoe and Johnson ezenkívül kétségbe vonta a támogatás arányosságát, és további adatokat nyújtott be a pelletgyártáshoz felhasznált fa forrására, valamint a csomagolóipar nyersanyagigényére vonatkozóan.

(47)

Tizenkét (20) vállalkozás és ipari szövetség műszaki érvekkel hangsúlyozta a projekt megalapozottságát és kedvező hatását. A benyújtott érvek többek között a következő szempontokat érintik: a projekt belső megtérülési rátáját; a biomassza rendelkezésre állását és fenntarthatóságát; a biomasszából nyert energia szerepét az Egyesült Királyság megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzései elérésében; valamint az erőmű várható üzemeltetési paramétereit, valamint a tüzelőanyag-ellátás logisztikáját.

(48)

Így különösen a United States Industrial Pellet Association kiemelte a károsanyag-kibocsátás bioenergiával összefüggő csökkenését, valamint az Egyesült Államokban előállított pellet fenntarthatóságát. A szövetség ezenkívül adatokat nyújtott be a nyersanyagáraknak az USA délkeleti részén történő alakulásáról (lásd alább a 2. ábrát).

(49)

A Wood Pellet Association of Canada a pellet rendelkezésre állásával kapcsolatos adatokat szolgáltatott. A beadvány a Pöyry tanácsadó cég tanulmányát (21) idézi, amely szerint az ellátó területek (az USA délkeleti része, Nyugat-Kanada és Oroszország) együttesen 50 millió tonna többlettel rendelkeznek abszolút száraz biomassza-tüzelőanyagból.

2. ábra

A lábon álló fa értéke az USA délkeleti részén

(50)

Az Enviva a pellet keresletéről és kínálatáról nyújtott be adatokat. Állítása szerint 2015 első negyedévében olyan pellettermelési projektek álltak megvalósítás alatt, amelyek lezárásukat követően összesen 18,1 millió száraztonnával bővítik a világ termelési kapacitását. A beadvány emellett az USA fűrészáru-termeléséről is közölt adatokat (lásd a 3.ábrát).

3. ábra

Megkezdett lakásépítések száma és fűrészáru-felhasználás (2004–2014)

(51)

A European Pellet Council adatokat szolgáltatott a pellet áráról és rendelkezésre állásáról, valamint az Unió és az USA nyersanyagárairól. A szervezet szerint a pellet iránti kereslet 2012 és 2014 közötti erőteljes növekedése nem eredményezett jelentős emelkedést a pelletárakban. Ennek alátámasztására adatokat mutatott be a pelletárak 2013. december és 2015. április közötti (USA), illetve 2011. január és 2015. március közötti (Unió) alakulásáról. Áremelkedés egyik esetben sem figyelhető meg.

(52)

A bemutatott adatok szerint a pellet iránti kereslet 2012 és 2014 közötti erőteljes növekedése nem eredményezett jelentős emelkedést a pelletárakban.

(53)

Végül egy beadvány (Société Générale) a projekt jövedelmezőségéről szolgáltatott adatokat.

(54)

Az Egyesült Királyság kiegészítő információkat nyújtott be a lynemouth-i erőmű üzemeltetési paramétereiről. Más biomassza-erőművek felülvizsgálatát követően a kapacitáskihasználtságot 75,3 %-ról 77 %-ra emelték (a táblázatban bemutatott adatok szerint; lásd még a 3. lábjegyzetet). Emellett az Egyesült Királyság kimutatta, hogy a szénportüzelésű erőművek hőhatásfoka a 2009 és 2013 közötti időszakban az ország teljes szénerőműparkjára vetítve 36 % körül alakult. Végül az Egyesült Királyság részletes bontásban bemutatta a tüzelőanyag-költségeket, továbbá kifejtette, hogy valamennyi üzemeltetési paraméter megbízható, mivel azokat más erőművekhez viszonyítják, és független szakértők (22) vizsgálják felül.

(55)

Az Egyesült Királyság állítása szerint a lynemouth-i projekt gazdasági jellemzői a bejelentés óta számottevően megváltoztak. Így különösen az eredeti tervek szerint a projektet 2016 harmadik negyedévében helyezték volna üzembe, jelenleg azonban az Egyesült Királyság becslése szerint erre 2017 második felében kerül sor. Mivel a biomassza-tüzelésre való átállás támogatása a kezdő időponttól függetlenül 2027 márciusában lejár, a projekt hozzávetőleg egy évnyi támogatástól esett el. Emellett a projekt tőkeköltségei is emelkedtek. Mindezeken felül gazdaságpolitikai változásnak köszönhetően 2015 augusztusától a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia nem mentesül az éghajlatváltozási illeték (egyfajta széndioxid-adó) alól. Végül a font USA dollárral szembeni gyengülése szintén rontotta a projekt jövedelmezőségét.

(56)

Az Egyesült Királyság hatóságai szerint a felsorolt fejlemények miatt jelentős mértékben romlott a projekt jövedelmezősége. A belső megtérülési rátát jelenleg adózás előtti reálértéken számítva [3 %–8 %]-ra becsülik.

(57)

2014-re a pellet világpiaca elérte a 27 millió száraztonnát. Az Egyesült Királyság adatokat nyújtott be a pellet világpiaci kereskedelméről is (lásd a 4. ábrát). Az Unió pelletfogyasztása a 2009. évi mintegy 8 millió száraztonnáról 2013-ra csaknem a duplájára, körülbelül 16 millió száraztonnára bővült (23).

4. ábra

Pelletbehozatal a világpiacon és az EU-ban (száraztonnában)

(58)

Az 5. ábrán látható, hogy az Unióba irányuló pelletbehozatal a 2009. évi 1,8 millió száraztonnáról 2011-re 3,2 millió száraztonnára nőtt. 2012-ben az Unióba irányuló behozatal mintegy 4 millió száraztonnát tett ki, és volumene a következő években várhatóan tovább növekszik majd. 2014-ben az USA délkeleti részéből az Unióba érkező pelletbehozatal mennyisége mintegy 7,3 millió száraztonna volt (24).

5. ábra

Pelletbehozatal az EU-ban

Forrás: az Egyesült Királyság adatai

(59)

Az Egyesült Királyság egyértelműen jelezte továbbá, hogy a rendelkezésre álló pelletkínálat döntő hányadát jelenleg egyedileg (jellemzően 5–10 éves időtartamra) kötött szerződések keretében hozzák be. A pellet azonnali piaca a teljes pelletkínálatnak csak igen kis részét teszi ki. Pelletáló üzem 18–30 hónap alatt létesíthető, esetlegesen hosszú távú szállítási szerződés megkötésével. Mivel a piacra lépés akadályai nem jelentősek, az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy a pelletpiac képes kielégíteni a Lynemouth ellátásához szükséges többletkeresletet.

(60)

Ennek alátámasztására az Egyesült Királyság összevetette az Unió pelletfelhasználását az USA délkeleti részén alkalmazott azonnali árral. Az 5. ábrán látható módon az USA délkeleti részéből az Unióba érkező behozatal 2009 és 2011 között a kétszeresére bővült. Ebben az időszakban az Uniós behozatal 6. ábrán bemutatott növekedése ellenére az azonnali piac árai nem változtak számottevően.

6. ábra

Pelletfelhasználás és azonnali pelletárak (FOB paritáson) az USA délkeleti részén (2009–2013)

[…] (*1)

(61)

Az Egyesült Királyság adatokat nyújtott be a javasolt ellátási láncról is. Lynemouth a pelletszükségletének mintegy [60 %-80 %]-át az USA délkeleti részéről tervezi fedezni. A tüzelőanyag mintegy [5 %-20 %]-a más uniós tagállamokból, a fennmaradó mennyiség pedig Kanadából származik majd. Lynemouth […] lehetséges beszállítót határozott meg, amelyek közül […] az USA délkeleti részének […] különböző államában, […] pedig Európában található. Lynemouth nem kíván biomasszát beszerezni az Egyesült Királyságból.

(62)

Az Egyesült Királyság szerint a nyersanyagárak emelkedése a fűrészüzemi hulladék hiányával magyarázható. Az Egyesült Királyság kifejtette, hogy a fűrészüzemi hulladék nagy mennyiségben keletkezik a fűrészrönk feldolgozása során, és egyaránt felhasználható pelletgyártáshoz, valamint egyéb célokra. A fűrészüzemi hulladék rendelkezésre állása azonban korlátozott, és a fűrészrönk feldolgozásához kötött. Az Egyesült Királyság szerint az USA építőipari ágazata a pénzügyi válság óta nem állt helyre teljes mértékben. A kevesebb megkezdett építkezés, valamint a fűrészrönk-feldolgozás visszaesése miatt kevesebb olyan fűrészüzemi hulladék áll rendelkezésre, amelyből faalapú rostos féltermék és pellet állítható elő. Az Egyesült Királyság véleménye szerint a fűrészüzemi hulladék hiánya jelentős mértékben hozzájárul a nyersanyagárak emelkedéséhez.

(63)

Ennek alátámasztásául az Egyesült Királyság hatóságai azt állítják, hogy a nyersanyagárak helyi piacokon tapasztalt emelkedése nem függ össze a pelletgyártás bővülésével. A 7. ábra az árak alakulását mutatja az USA helyi piacain 2013 második negyedéve és 2015 első negyedéve között, a pelletgyártás jelentős bővülésével érintett piacok feltüntetésével.

7. ábra

A lábon álló fenyő árának emelkedése az USA helyi piacain 2013 második negyedéve és 2015 első negyedéve között

[…] (*1)

(64)

Végül az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a lynemouth-i erőmű a szerződéses rendelkezések módosításával kötelezhető a (24) preambulumbekezdésben leírt fenntarthatósági kritériumok módosítására, például a szilárd biomasszára vonatkozóan a jövőben kötelezően alkalmazandó európai fenntarthatósági kritériumok esetén.

(65)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(66)

Az eljárás megindításáról szóló 2015. február 19-i határozat megállapítása szerint az előállított villamos energiáért a kedvezményezett változó felár formájában (lásd a fenti (16)–(19) preambulumbekezdést) működési támogatást fog kapni az Egyesült Királyság kormányának tulajdonában lévő üzleti partnertől, a Low Carbon Contracts Company Ltd-től. Az intézkedés támogatja a kiválasztott kedvezményezett által megvalósított, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelést. A villamos energia tagállamok közötti kereskedelme jelentős mértékű. A bejelentett intézkedés ezért torzíthatja a versenyt a villamos energia piacán, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. A létesítmény emellett versenyezni fog a biomasszából előállított tüzelőanyagért a nyersanyagpiacon. Pontosabban, mivel helyben nem állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben erdészeti erőforrások, az erőmű üzemeltetéséhez szükséges szilárd biomasszát külföldről importálják majd (lásd a (61) preambulumbekezdést).

(67)

A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a bejelentett intézkedés az EUMSZ 107. cikke értelmében vett támogatásnak minősül (25).

(68)

Az Egyesült Királyságtól kapott tájékoztatás alapján a Bizottság megállapítja, hogy végleges beruházási döntés nem született. Az állami támogatás jóváhagyását megelőzően kifizetésre nem kerül sor. Az Bizottság ez alapján megállapítja, hogy az Egyesült Királyság eleget tett az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.

(69)

A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett intézkedés célja a megújuló energiaforrások, nevezetesen a szilárd biomassza felhasználásával történő villamosenergia-termelés előmozdítása. A bejelentett intézkedés a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás (26) alkalmazási körébe tartozik. A Bizottság ezért a bejelentett intézkedést az iránymutatás 3.2. szakaszában foglalt általános összeegyeztethetőségi rendelkezések, valamint az iránymutatás 3.3.2.1. szakaszában foglalt, a megújuló energiaforrásokból nyert villamos energia előállításához nyújtott működési támogatásokra vonatkozó sajátos összeegyeztethetőségi kritériumok alapján értékelte.

(70)

Az eljárás megindításáról szóló határozat következtetésével összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett támogatási intézkedés segíteni kívánja az Egyesült Királyságot abban, hogy teljesítse az EU 2020-as stratégia (27) keretében az Unió által a megújuló energiára, valamint a CO2-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan kitűzött célokat. A (10) preambulumbekezdésben leírtak alapján az Egyesült Királyság becslései szerint az erőmű várhatóan 2,3 TWh megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát állít majd elő 17,7 millió tonna szén-dioxid megtakarításával. Ezért az iránymutatás 30. és 31. pontjával, valamint 33. pontjának a) pontjával összhangban az Egyesült Királyság egyértelműen meghatározta a projekttel elérhető CO2-kibocsátás-csökkenést, valamint a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia előállítható mennyiségét. A Bizottság mindebből arra következtet, hogy a bejelentett támogatási intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban közös érdekű célkitűzésre irányul.

(71)

Környezetvédelmi szervezetek, valamint a Steptoe and Johnson aggodalmukat fejezték ki a projekt környezeti hatásait illetően. Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy kizárólag a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatásban foglalt meghatározásnak megfelelő biomassza felhasználásához nyújt támogatást (lásd az iránymutatás (6) preambulumbekezdését). A Bizottság emlékeztet arra, hogy a támogatásnak teljesítenie kell a (69) preambulumbekezdésben foglalt környezetvédelmi célkitűzéseket, így meg kell felelnie az állami támogatás ellenőrzése céljából elvégzendő környezetvédelmi vizsgálatnak is. Az állami támogatáshoz kapcsolódó vizsgálat teljesítése mellett az erőműnek meg kell felelnie valamennyi vonatkozó környezetvédelmi jogszabálynak is, különös tekintettel a légszennyezési hatásra. Az erőmű a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) hatálya alá tartozik, és köteles megfelelni az abban a nagy tüzelőberendezésekből származó NOx-, SO2-, valamint részecskekibocsátásra vonatkozóan rögzített határértékeknek. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Lynemouth-ban felhasznált pelletnek teljesítenie kell az Egyesült Királyság fenntarthatósági kritériumait is. Egyesült Királyság hatóságai szerint e kritériumokat (a CO2-kibocsátás-csökkenésre is kiterjedően) az erőmű életciklusa alapján számítják. Az Egyesült Királyság fenntarthatósági kritériumai között emellett szerepelnek a kedvezőtlen környezeti hatások (például a biológiai sokféleség csökkenése) elkerülésére vonatkozó rendelkezések is.

(72)

A Bizottság emellett az eljárás megindításáról szóló határozatban arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás szükséges, ösztönző hatással bír, és megfelelő. Így különösen a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás 38., 107. és 115. pontjára hivatkozva a Bizottság megállapítja, hogy a piaci hiányosságokat (például azt, hogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából származó externáliák nem jelennek meg az energiaárban) a meglévő politikai keret nem kezeli megfelelően, így a vizsgált működési támogatás nélkül a projekt pénzügyileg nem lenne életképes.

(73)

Az iránymutatás 49. és 58. pontjára hivatkozva az Egyesült Királyság kimutatta, hogy a villamos energia teljes élettartamra vetített költsége lényegesen meghaladja a villamos energia várható piaci árát, továbbá az Egyesült Királyság hatóságai pénzügyi elemzéssel bizonyították, hogy a vizsgált támogatás nélkül a projekt belső megtérülési rátája negatív lenne. Ilyen helyzetben a piaci szereplők nem kívánnának befektetni a biomassza-projektbe. A támogatás ezért megváltoztatja a kedvezményezett viselkedését. Az Egyesült Királyság megerősítette, hogy a kedvezményezett kérelem benyújtására volt kötelezett, amelyet a projekttel kapcsolatos munkavégzés megkezdése előtt teljesített (lásd az iránymutatás 51. pontját).

(74)

Hivatkozva különösen az iránymutatás 40. és 116. pontjára, az Egyesült Királyság igazolta, hogy a támogatás megfelelő eszköz. Az eljárás megindításáról szóló határozat kifejtette, hogy a villamos energia teljes élettartamra vetített költsége meghaladja a villamos energia várható piaci árát, valamint azt, hogy állami támogatás nélkül a várható belső megtérülési ráta negatív lenne. A projektből származó megfelelő árbevétel hiányát az Egyesült Királyság állami támogatás nyújtásával ellensúlyozza, amely kifejezetten az adott projektre irányul, és annak szükségleteit a várható belső megtérülési ráta túllépése nélkül (vagyis az elvárt hozam a fenti (18) preambulumbekezdésben leírt tartományán belül) biztosítja. Így különösen a lynemouth-i projektet több más projekttel együtt az Unió megújuló energiára vonatkozó célkitűzéseinek teljesítése céljából választották ki (lásd a (7) preambulumbekezdést), és annak CFD formájában ítéltek oda működési támogatást. A Bizottság az SA.36196 számú, Villamosenergia-piaci reform – megújuló energiaforrásokra irányuló különbözeti ügylet ügyben hozott határozatában (29) arra a következtetésre jutott, hogy a CFD megfelelő eszköz a közös érdekű célkitűzés elérésére.

(75)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a bejelentett projekthez nyújtandó támogatás szükséges, ösztönző hatással bír, és azt megfelelő eszközzel nyújtják.

(76)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kétségét fejezte ki a támogatás arányosságát illetően (lásd a (28) preambulumbekezdést). A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ilyen típusú biomassza-projekt esetében a villamos energia teljes élettartamra vetített költségét az Egyesült Királyság 10 %-os belső megtérülési ráta alapján legalább 105 GBP/MWh-ban határozta meg (lásd a (19) preambulumbekezdést). A Bizottság a villamos energia teljes élettartamra vetített költségét megfelelőnek tartja, ahogyan ezt korábbi határozataiban (30) már megerősítette. Az Egyesült Királyság bizonyította, hogy az egységnyi energiára jutó támogatás nem haladja meg a villamos energia teljes élettartamra vetített költsége és a villamos energia várható piaci ára közötti különbözetet, mivel a felárral növelt piaci árnak megfelelő kötési ár nem haladja meg a villamos energia teljes élettartamra vetített költségét (31). Az Egyesült Királyság megerősítette továbbá, hogy a támogatást a beruházásnak az általános számviteli szabályoknak megfelelő teljes értékcsökkentéséig nyújtja.

(77)

A projektre vonatkozóan reálértéken számított, adózás előtti elvárt hozam a fenti (18) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően 8,8 % és 12,7 % közötti, amelyet a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában elfogadott. Az elvárt hozam mértéke összhangban állt az Egyesült Királyságban végrehajtott biomassza-projektekre vonatkozóan a Bizottság által korábban jóváhagyott mértékekkel (32). A Bizottság értékelni fogja, hogy a belső megtérülési ráta az elvárt hozam megadott tartományán belül marad-e.

(78)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot követően az Egyesült Királyság aktualizált információkat nyújtott be a projektről, amelyekből kiderül, hogy a lynemouth-i projekt belső megtérülési rátája főként a megközelítőleg egy évnyi támogatás elmaradása, a megnövekedett tőkeköltségek, az éghajlatváltozási illeték alóli mentesség megszűnése, valamint a devizaárfolyam kedvezőtlen alakulása miatt marad el lényegesen a bejelentésben megadottól. Ezenkívül az Egyesült Királyság hatóságai kedvezően módosították a kapacitáskihasználtságot, az üzemeltetési paraméterek egyikét.

(79)

A benyújtott pénzügyi számítás szerint a projekt reálértéken számított, adózás előtti belső megtérülési rátája jelenleg [3 %–8 %], amely lényegesen alacsonyabb az elvárt hozamnál, így önmagában is jelzi a túlkompenzáció hiányát. Mindazonáltal a Bizottság megállapítja, hogy az üzemeltetési paraméterek, például az átlagos hőhatásfok, a kapacitáskihasználtság és a tüzelőanyag-költség továbbra is változhatnak.

(80)

Erre tekintettel az Egyesült Királyság adatokat mutatott be, amelyek igazolják, hogy a szénportüzelésű erőművek hőhatásfoka 36 % körüli, míg a piaci információk alapján az ilyen típusú biomassza-átállási projekttel mintegy 38-39 %-os hőhatásfok érhető el. Az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő 10 %-os hőhatásfok-javulás így nem tűnik reálisnak.

(81)

A fentiek szerint a projekt kapacitáskihasználtságát (lásd a (12) preambulumbekezdést) 77 %-ra növelték az Egyesült Királyság által az eljárás megindításáról szóló határozatot követően felülvizsgált egyéb biomassza-erőművek adatainak elemzése alapján. Ezenfelül az Egyesült Királyság tájékoztatása alapján egy ilyen erőmű legfeljebb mintegy 80 %-os kapacitáskihasználtsággal működne (33).

(82)

A tüzelőanyag-költség tekintetében az Egyesült Királyság részletesen kifejtette a megfelelő pelletellátás biztosításának költségeit. A független szakértők által ellenőrzött dokumentáció részletesen bemutatja a lynemouth-i erőmű ellátási láncának fő költségelemeit, ideértve az előállítási, a szállítási és a logisztikai költségeket (ez utóbbi esetében a lynemouth-i projekthez szükséges kikötői létesítmények korszerűsítésével összefüggő költségeket is). A kapott magyarázat alapján a Bizottság arra következtet, hogy a 7,17 GBP/GJ tüzelőanyag-költség a várható tüzelőanyag-költség észszerű becslésének tekinthető.

(83)

A belső megtérülési rátát annak feltételezésével becsülték, hogy a hőhatásfokot és a kapacitáskihasználtságot 5 %-kal növelnék, a tüzelőanyag-költség pedig 5 %-kal csökkenne. Az ilyen nagyságrendű változások összhangban állónak tekinthetők a (79)–(81) preambulumbekezdésben tárgyalt üzemeltetési paraméterek valós tartományával. E kumulált változások következtében a belső megtérülési ráta adózás előtti reálértéken számítva mintegy [3 %-8 %]-ról […]-ra nőne. Ez az érték továbbra is az elvárt hozam Egyesült Királyság által számított tartományába esik.

(84)

A fentiekből a Bizottság arra következtet, hogy a támogatás nem vezet túlkompenzációhoz. A bejelentett intézkedés ezért a közös érdekű célkitűzés megvalósításával arányosnak tekinthető.

(85)

Az állami támogatási intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelésekor a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásai korlátozottak-e, és a közös érdekű cél eléréséhez való hozzájárulás szempontjából a pozitív hatások meghaladják-e azokat (lásd a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás 88. pontját).

(86)

Az iránymutatás 94–96. pontja alapján a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés nem jár nyilvánvaló negatív hatásokkal, valamint azt, hogy a támogatás arányos, és nem pusztán a tevékenység környezeti hatások nélküli áthelyezését eredményezi. A támogatás segítségével a lynemouth-i erőmű átállhat a széntüzelésről a biomassza-tüzelésre, amivel csökkenti a CO2-kibocsátást (lásd a (10) preambulumbekezdést).

(87)

A támogatási intézkedés negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság azokra a torzulásokra fordít kiemelt figyelmet, amelyek a támogatás eredményeképpen várhatóan hatást gyakorolnak a versenyre az érintett termékek piacán, illetve a gazdasági tevékenység helyszínén (lásd az iránymutatás 97. pontját). Mivel a támogatást a megújuló energiaforrásokból nyert villamos energia előállításához nyújtják, az érintett termékpiac a villamosenergia-piac.

(88)

Egyrészt a Bizottság emlékeztet a kedvezményezett korlátozott piaci részesedésére (az Egyesült Királyság villamosenergia-termelési piacának 0,7 %-a). Másrészt a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás 101. pontjára hivatkozással a Bizottság megjegyzi, hogy a projekt meglévő széntüzelésű erőmű átalakítását foglalja magában, tehát nem jár negatív hatásokkal, így különösen nem növeli a kedvezményezett piaci erejét. A Bizottság ebből arra következtet, hogy az intézkedés nem lesz jelentős hatással az Egyesült Királyság villamosenergia-termelési piacán meglévő versenyre.

(89)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság kétségét fejezte ki azt illetően, hogy a projekt a közös érdekkel ellentétes mértékben torzítaná a versenyt a pelletpiacon, valamint annak beszállítói oldalán a nyersanyagpiacon. Az egyedileg bejelentett projekt sajátos jellemzőire tekintettel a Bizottság a vizsgálatot kiterjesztette a másodlagos piacokra gyakorolt közvetett hatásokra is.

(90)

A Bizottság egyrészt emlékeztet arra, hogy a lynemouth-i erőmű kizárólag ipari fapellet égetésére lesz alkalmas. Míg egyes erőművek alkalmasak lehetnek arra, hogy egyéb tüzelőanyagokat váltsanak ki pellettel, kialakításából adódóan a lynemouth-i erőmű várhatóan nem lesz alkalmas arra, hogy pellettel helyettesítsen más terméket. A projekt által előidézett versenytorzulás nagyságrendjének vizsgálata szempontjából a megfelelő piac az ipari pelletek piaca.

(91)

Az Egyesült Királyság által szolgáltatott adatok szerint (lásd a 4. ábrát) a pelletek kereskedelme a fő termelési és felhasználási területek között zajlik. Emellett a kereskedelem volumene az elmúlt években jelentősen, egy év alatt több mint 40 %-kal nőtt. Ezenkívül az Egyesült Királyság arra vonatkozóan is szolgáltatott adatokat, hogy az USA délkeleti részéből az Unióba érkező behozatal 2009 és 2011 között a kétszeresére bővült (lásd az 5. ábrát).

(92)

Ezért a kereskedelem, valamint az Unióba irányuló behozatal volumene alapján a Bizottság arra következtet, hogy a pelletpiac nem korlátozódik egyetlen tagállamra vagy az Unióra, hanem azt a pelletpiac torzulásainak értékelése szempontjából globális piacnak kell tekinteni.

(93)

2014-re a pellet világpiaca elérte a 27 millió száraztonnát. Az európai pelletfelhasználás 2009 és 2012 között a kétszeresére bővült (lásd az 5. ábrát). E bővülés ellenére a 6. ábra adatai azt mutatják, hogy az azonnali piac árai nem változtak számottevően.

(94)

Ezenkívül a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszképpen benyújtott információk alapján megállapítja, hogy a pellet nagy részének beszerzése jelenleg egyedileg tárgyalt, hosszú távú szerződések keretében történik. Pelletáló üzem az új szerződések megkötését és az értékesítés biztosítását követően (vagy azt megelőzően) két éven belül létesíthető. Ezért az új gyártólétesítmények piacra lépésével szembeni akadályok nem tekinthetők jelentősnek. Ezt a megfigyelést támasztja alá a pelletgyártásban az utóbbi időben az USA délkeleti részén és az Unióban (34) egyaránt tapasztalt bővülése is.

(95)

A lynemouth-i erőmű pelletigénye nagyjából a pellet 2014. évi világpiacának 5,5 %-át teszi ki. Ez számottevően elmarad az eljárás megindításáról szóló határozatban a 2012. évi adatok alapján becsült 7,4 %-os aránytól. Tekintettel arra, hogy új pelletáló üzem nagyjából az átalakítási projekttel párhuzamosan létesíthető (lásd az (59) és (60) preambulumbekezdést), várhatóan a kereslet bővülését az annak megfelelő kapacitásbővülés kíséri majd, amelyet a projekt tervezett ellátási lánca is alátámaszt.

(96)

A múltbeli adatok alapján a behozatal és a felhasználás egyaránt gyorsan növekedett az Unióban, ami szintén azt jelzi, hogy a pelletpiac képes kielégíteni a pellet jelentősen bővülő keresletét. Megállapítható továbbá, hogy az USA délkeleti részén, amely a tervek szerint a projekt elsődleges pelletbeszerzési forrása lesz, az azonnali ár nem változott jelentősen (6. ábra), miközben az onnét az Unióba irányuló behozatal bővült (5. ábra).

(97)

Az elemzés kimutatja, hogy a pelletpiac globális, és képes kielégíteni a projekt miatt várhatóan megnövekedő pelletkeresletet. A Bizottság ebből arra következtet, hogy a támogatás nem érinti olyan mértékben hátrányosan a kereskedelem feltételeit a pelletpiacon, amely ellentétes a közös érdekkel (a CO2-kibocsátás csökkenésével, valamint a megújuló energiaforrásokból nyert villamosenergia-termelés bővítésével).

(98)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban (lásd annak (75) preambulumbekezdését) megállapította, hogy a pellet iránti kereslet bővülése a nyersanyagpiac (a farostpiac) további torzulásához vezethet. E tekintetben emlékeztet arra, hogy a támogatást a lynemouth-i erőműben termelt villamos energia megawattóránkénti mennyisége alapján nyújtják. A pellet- és nyersanyagpiac esetleges torzulásai nem a pellet vagy a nyersanyagok közvetlen támogatásából, hanem a villamosenergia-termeléshez szükséges tüzelőanyag iránti megnövekedett keresletből erednek. Ezenkívül a nyersanyagpiacot érő hatások a pelletpiac torzulásaihoz képest közvetettek.

(99)

Míg a pellet a tengerentúlra szállítható, gazdasági okokból a pelletiparban felhasznált nyersanyagok szállítása általában csak korlátozott távolságra lehetséges. A félkész rostfaterméket gyártó üzemek átlagosan 100–150 km-es körzeten belül szerzik be a felhasznált faanyagot (ezt nevezik az üzem nyersanyagfelvevő területének). Ezen üzemek versenyre gyakorolt hatásának értékeléséhez ezért szükséges meghatározni azt, hogy a pellet beszerzése (várhatóan) melyik helyi piacról történik majd.

(100)

A fenti (11) preambulumbekezdés kifejtette, hogy a lynemouth-i erőmű a tüzelőanyagként felhasználandó teljes pelletmennyiség mintegy [60 %-80 %]-át az USA délkeleti részéről tervezi beszerezni. A tüzelőanyag mintegy [5 %-20 %]–15 %-a más uniós tagállamokból származik majd. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy […] száraztonnát szereznek be más tagállamokból, mintegy 16 beszállítótól. Ez az EU pelletfelhasználásának megközelítőleg […]-át teszi ki (lásd a 6. ábrát). A lynemouth-i projekthez továbbá nem kívánnak tüzelőanyagot beszerezni az Egyesült Királyságból. Ezért nem valószínű, hogy a projekt miatt emelkednének a nyersanyagárak az Egyesült Királyságban vagy az Európai Unió piacán, ahogyan azt az EPF, illetve a WPF állítja. Az intézkedés tehát várhatóan nem vezet az Unión belüli verseny indokolatlan torzulásához. Mivel a pelletet az Unión kívülről szerzik be, annak nyersanyagpiaca pedig helyi, a hatások az Unión kívül érvényesülnek.

(101)

A szükséges pelletmennyiség mintegy [10 %-30 %]-a Kanadából származik majd. A Kanadából esetlegesen behozott mennyiség lényegesen nagyobbnak tekinthető az európainál. A Canadian Pellet Association becslése szerint Nyugat-Kanada 14 millió száraztonna biomassza-felesleggel rendelkezik. A Kanadából beszerzendő mennyiség a becsült felesleg […]-át tenné ki. Ezért a projekt várhatóan nem gyakorol indokolatlan hatást a pellet kanadai nyersanyagpiacára.

(102)

A projekt anyagszükségletét többségében az USA délkeleti részéről származó behozatalból fedezik majd. Ezért a nyersanyag (farost) piacán esetlegesen kialakuló torzulások vizsgálata erre a régióra összpontosít.

(103)

Lynemouth mintegy 2 millió nyerstonna (nagyjából 0,9 millió száraztonnának megfelelő) nyersanyagot importál majd az USA délkeleti részéből. Ez a régió 2011. évi rostfakínálatának 1,7 %-át, az adott évben a régió piacáról kivont mennyiségnek pedig 0,9 %-át teszi ki. Önmagukban ezek a kis arányok nem jelzik határozottan a nyersanyagpiac indokolatlan torzulását. Így különösen a teljes kivont mennyiséget figyelembe véve a hatás nem okozna indokolatlan torzulást a piacon. A fenti adatok számítása továbbá kizárólag a rostfa figyelembevételével készült, az olyan egyéb alapanyagokra tekintet nélkül, mint a fakitermelési vagy fűrészüzemi hulladékok, amelyek bizonyos mértékig szintén felhasználhatók pelletgyártáshoz.

(104)

Ennek ellenére egyes harmadik felek beadványa szerint a pelletgyártás bővülése a nyersanyag (rostfa) árának emelkedését okozta az USA délkeleti részén. Így különösen a Steptoe and Johnson, valamint az AFPA a 2011 és 2014 közötti időszak áremelkedését mutató adatokat nyújtott be. Ugyanezeket az adatokat nyújtotta be a US Industrial Pellet Association is, csak hosszabb időszakra vonatkozóan (3. ábra).

(105)

A Bizottság megállapítja, hogy a 2. ábrán látható módon a nyersanyag (lábon álló fa) átlagára az USA délkeleti részén nem esik a historikus tartományon kívül. Ezért a 2011 óta tapasztalt áremelkedés nem tűnik szokatlannak. 2010-ben az árak még magasabbak voltak, állítólag időjárási események miatt.

(106)

Emellett az Egyesült Királyság előadta, hogy az USA piacán továbbra is érezhető a pénzügyi válságot követő keresletcsökkenés hatása. Így különösen a fűrészrönk termelése 2005-höz képest 57 millió nyerstonnával csökkent. Ha e mennyiség rendelkezésre állna, abból mintegy 28-19 millió nyerstonna hulladék keletkezne, amely pellet vagy azzal versenyző termékek alapanyagául szolgálhatna. Az Egyesült Királyság azt állítja továbbá, hogy nincs összefüggés az erős pelletgyártással rendelkező területek, valamint a rostfaárak helyi piacokon történő emelkedése között (7. ábra).

(107)

Sőt, az 1. ábra adataiból az látható, hogy 2008 előtt nagyobb volumenű fűrészrönk, ebből adódóan pedig hulladék állt rendelkezésre. A korlátozottabb mennyiségben rendelkezésre álló hulladék ezért kedvezőtlenül érintette volna a rostfa árát. Az Egyesült Királyság emellett kimutatta, hogy az intenzív pelletgyártás nem feltétlenül függ össze a nyersanyagárak emelkedésével (lásd a (63) preambulumbekezdést).

(108)

A fentieknek megfelelően (lásd a (62) preambulumbekezdést) a rostfa árát olyan tényezők befolyásolják, mint az időjárási körülmények és – a fűrészrönk piacához kapcsolódóan – a hulladékok rendelkezésre állása, ugyanakkor áringadozások a múltban is megfigyelhetők voltak. Ezenkívül az árak emelkedésére és csökkenésére mind az intenzív, mind a kevésbé intenzív pelletgyártással jellemezhető területeken van példa. A lynemouth-i projektből származó közvetett nyersanyagkereslet tehát várhatóan nem vezet a piac indokolatlan torzulásához.

(109)

Az érdekelt felek ezenkívül elméleti tanulmányt is benyújtottak, amely a nagy bioenergia-penetrációt feltételező jövőbeli forgatókönyvek lehetséges hatásait modellezte. A tanulmány nem értékeli a lynemouth-i projekt piaci hatását, viszont a jelenlegi és jövőbeli gazdaságpolitikák figyelembevételével értékeli a biomassza várható világpiaci keresletének hatását. Bizonytalan ugyanakkor, hogy a biomasszára vonatkozó tervek milyen mértékben valósulnak meg, és amennyiben igen, valójában milyen feltételekkel és mely régiókból történne a biomassza beszerzése. A tanulmány ezért nem módosítja a lynemouth-i projekt lehetséges hatására vonatkozó következtetéseket, mivel kiemelten a jövőbeli fejlesztések lehetséges hatásaival foglalkozik.

(110)

Végül az Egyesült Királyság által benyújtott adatok szerint Lynemouth a biomasszát az USA délkeleti részének […] államában található mintegy […] gyártóüzemből tervezi beszerezni. Az ellátási lánc diverzifikációja tovább mérsékli a helyi piacok torzulásának kockázatát.

(111)

A Bizottság mindebből arra következtet, hogy az intézkedés várhatóan nem vezet a nyersanyagpiac indokolatlan torzulásához. E tekintetben emlékeztet arra, hogy a támogatást szilárd biomasszából nyert villamos energia előállításához nyújtják, így a támogatás hatása csak közvetetten érintheti a pelletiparban felhasznált nyersanyagok beszerzését.

(112)

A környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás 97. bekezdése szerint azoknál az állami támogatási intézkedéseknél, amelyek megfelelően célozzák a kezelni kívánt piaci hiányosságokat, mérsékeltebb annak a kockázata, hogy a támogatás indokolatlanul torzítja a versenyt. A Bizottság megállapítja, hogy a támogatás közvetlenül a megújuló energiára vonatkozó célkitűzések, valamint a CO2-kibocsátás csökkentésének arányos és megfelelő elérésére irányul. A verseny jelentős torzulásának kockázata ezért mérsékeltebb. A (110) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság nem állapított meg indokolatlan torzulást az érintett termékpiacon (pelletek). Nem volt megállapítható indokolatlan torzulás a beszállító oldali piacokon (nyersanyagpiacokon) sem.

(113)

Emellett a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az intézkedés torzítja-e a versenyt, vagy fenyeget-e a verseny torzításával, amennyiben érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A nyersanyagpiaci hatások helyben, és mivel a pelletet importálják, többnyire Európán kívül érvényesülnek. A tagállamok közötti kereskedelem befolyásolása mindenesetre korlátozott mértékű lenne.

(114)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a lynemouth-i projekthez nyújtott támogatás a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásai mérsékeltek, és a közös érdekű cél (megújuló energiaforrásból nyert villamos energia előállítása, a CO2-kibocsátás csökkentése a villamosenergia-termelésben) eléréséhez való hozzájárulás szempontjából a pozitív hatások meghaladják azokat, így a hatások összesített egyenlege pozitív.

(115)

A megújuló energiaforrásokra kötött CFD-kre vonatkozó határozattal (SA.36196), valamit a FIDeR keretében öt tengeri szélenergia-projekthez (SA.38758, SA.38759, SA.38761, SA.38763, SA.38812) és egy kapcsolt energiatermelésű biomassza-erőmű (SA.38796) részére nyújtott támogatásra vonatkozó határozattal összefüggésben az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy módosítja a villamosenergia-szolgáltatók CFD-kifizetési kötelezettségének számítási módját úgy, hogy az Egyesült Királyságon kívüli tagállamokban termelt és egyesült királyságbeli fogyasztóknak szállított támogatható megújuló energia ne számítson bele a szolgáltatók piaci részesedésébe.

(116)

Az Egyesült Királyság gondoskodik arról, hogy e mentesség hatálybalépéséig CFD-kifizetésre ne kerüljön sor, vagy ha ez nem lehetséges, olyan mechanizmust vezet be, amelynek keretében a mentesség hatálybalépését megelőzően, de a CFD-kifizetések megkezdését követően importált támogatható megújuló energia után a szolgáltatók visszatérítést kapnak.

(117)

A bejelentett intézkedésre a (114) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalás hatálya is kiterjed.

(118)

A (114) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalásra tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett támogatási intézkedések finanszírozási mechanizmusa nem alkalmazhat az EUMSZ 30. vagy 110. cikkével ellentétes megszorítást.

(119)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett támogatási intézkedés közös érdekű célkitűzés szükséges és arányos megvalósítására irányul a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatással összhangban, és a támogatás ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal,