ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 165

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. június 28.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

Értesítés az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosítására vonatkozóan levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépéséről

1

 

*

Értesítés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről

1

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1141 végrehajtási rendelete (2017. június 27.) az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről

2

 

*

A Bizottság (EU) 2017/1142 végrehajtási rendelete (2017. június 27.) a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének a behozatal kapcsán fokozott hatósági ellenőrzéseknek alávetett nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listája tekintetében történő módosításáról ( 1 )

29

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU, Euratom) 2017/1143 határozata (2017. június 26.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Francia Köztársaság által javasolt egy tagja kinevezéséről

36

 

*

A Bizottság végrehajtási (EU) 2017/1144 határozata (2017. június 26.) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról (az értesítés a C(2017) 4136. számú dokumentummal történt)

37

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/1


Értesítés az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosítására vonatkozóan levélváltás formájában létrejött megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Unió és a Brazil Szövetségi Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkének 6. pontja és XXVIII. cikke alapján, a Horvát Köztársaság engedményes listáján szereplő engedményeknek ezen ország Európai Unióhoz való csatlakozása során történő módosítására vonatkozóan levélváltás formájában létrejött, 2016. november 25-én Brüsszelben aláírt megállapodás (1)2017. június 30-án fog hatályba lépni.


(1)  HL L 108., 2017.4.26., 3. o.


28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/1


Értesítés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintettel a megállapodás rendelkezéseinek a kétoldalú textilkereskedelemre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv (1)2017. július 1-jén hatályba lép.


(1)  HL L 81., 2017.3.28., 3. o.


RENDELETEK

28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/2


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1141 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 27.)

az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

2011 áprilisában egy szubvencióellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 405/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, jelenleg a 7222 20 21, a 7222 20 29, a 7222 20 31, a 7222 20 39, a 7222 20 81 és a 7222 20 89 KN-kódok alá tartozó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára.

(2)

A végleges rendelet 3,3–4,3 %-os kiegyenlítő vámot vetett ki a mintában szereplő exportáló gyártók behozatalára, 4,0 %-os kiegyenlítő vámot a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok behozatalára, és 4,3 %-os vámot az összes többi indiai vállalatra.

(3)

2013 júliusban egy részleges időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: időközi felülvizsgálat) követően a Tanács a 721/2013/EU végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: módosító rendelet) az egyik indiai exportáló gyártóra, a Viraj Profiles Limited, Palghar, Mahárástra and Mumbai, Mahárástra (a továbbiakban: Viraj) vállalatra vonatkozó vámtételt 4,3 %-ról 0 %-ra, az összes többi vállalat esetében pedig 4,3 %-ról 4,0 %-ra módosította.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(4)

2015 júniusában a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétette az Indiából származó rozsdamentes rúdacélra vonatkozó kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítést (4).

(5)

2016. január 28-án a rozsdamentes rúdacél teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer) az 597/2009/EK tanácsi rendelet (5) 18. cikke alapján felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.

(6)

Az Eurofer kérelme azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatásnyújtás folytatását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezné.

1.3.   Az eljárás megindítása

(7)

Miután a Bizottság megállapította, hogy kellő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2016. április 27-én eljárás megindításáról szóló értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (6) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés).

1.4.   Érdekelt felek

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel céljából jelentkezzenek.

(9)

Ezen túlmenően a Bizottság kifejezetten tájékoztatta az Eurofert; az ismert uniós gyártókat és azok szövetségeit; a rozsdamentes rúdacél ismert uniós importőreit és felhasználóit; valamint India kormányát (a továbbiakban: az indiai kormány) és az ismert indiai exportáló gyártókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(10)

Minden érdekelt félnek lehetősége nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.4.1.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.4.1.1.   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság kijelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát.

(13)

Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve egy olyan mintát választott ki az értékesítések legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül, a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve meg lehetett vizsgálni.

(14)

Az ideiglenesen kiválasztott minta három uniós gyártóból állt, amelyek az együttműködő uniós gyártók összértékesítésének mintegy 50 %-át tették ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban.

(15)

A Bizottság arról értesült, hogy az egyik uniós gyártó a csoporttagok közötti értékesítést is Unióba irányuló értékesítésként tüntette fel a beszámolójában, és a helyére egy másik uniós gyártót választott. A végleges minta ugyancsak az együttműködő uniós gyártók összértékesítésének mintegy 50 %-át tette ki.

1.4.1.2.   Mintavétel az importőrök körében

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az importőröket és azok képviseleti szervezeteit, hogy jelentkezzenek, és nyújtsák be az ahhoz szükséges konkrét információkat, hogy eldönthesse, vajon szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát. Két importőr jelentkezett.

1.4.1.3.   Mintavétel az exportáló gyártók körében

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az összes indiai exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte az indiai hatóságokat, hogy nevezzenek meg esetleges olyan további exportáló gyártókat és/vagy lépjenek velük kapcsolatba, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(18)

Tizennégy, az Indiából az Unióba irányuló teljes rozsdamentesrúdacél-behozatal mintegy 46 %-át képviselő exportáló gyártó/exportálógyártó-csoport nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért mintavételi információkat. A Bizottság három – az Unióba irányuló legnagyobb exportértékesítési volumennel rendelkező (az együttműködő vállalatok exportvolumenének 62 %-át képviselő) – exportáló gyártót/exportálógyártó-csoportot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni.

(19)

Az alaprendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság valamennyi ismert, érintett indiai exportáló gyártó, továbbá az indiai hatóságok véleményét is kikérte a minta kiválasztásával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

1.4.1.4.   Felhasználók

(20)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy jelentkezzenek és működjenek együtt. Egyetlen uniós felhasználó vagy őket képviselő szervezet sem jelentkezett.

1.4.2.   Kérdőívek és ellenőrző látogatások

(21)

A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi ismert érintett fél és az összes többi olyan vállalat számára, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőkön belül jelentkezett.

(22)

Közéjük tartozik az indiai kormány, három, mintában szereplő indiai exportáló gyártó, a (16) preambulumbekezdésben említett két importőr, az Eurofer és az uniós gyártók más szervezetei.

(23)

A kérdőívre három, mintában szereplő uniós gyártótól, az Eurofertől, az indiai kormánytól és három, mintában szereplő indiai exportáló gyártótól érkezett válasz.

(24)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a támogatásnyújtás folytatásának és a kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint azt, hogy a kiegyenlítő intézkedések fenntartása uniós érdekbe ütközik-e.

(25)

Az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra az indiai kormány Delhiben (India) található hivatalaiban, valamint az Eurofer brüsszeli (Belgium) irodájában, valamint a következő vállalatok telephelyén került sor:

a)

Uniós gyártók:

Ugitech SA, Ugine, Franciaország,

Acerinox SA, Madrid, Spanyolország,

A.I. Olarra SA, Bilbao, Spanyolország.

b)

Indiai exportáló gyártók:

Chandan Steel Limited, Mumbai, India,

Isinox Steel Limited, Mumbai, India,

Venus csoport:

Hindustan Inox Ltd., Mumbai, India,

Precision Metals, Mumbai, India,

Sieves Manufactures Pvt. Ltd., Mumbai, India,

Venus Wire Industries Pvt. Ltd., Mumbai, India.

1.5.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(26)

A támogatásnyújtás folytatásának és a kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. április 1-jétől2016. március 31-ig tartó időszakot (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) fedte le.

(27)

A kár további fennállásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Érintett termék

(28)

Az érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban meghatározott termékkel, nevezetesen az Indiából származó, jelenleg a 7222 20 21, a 7222 20 29, a 7222 20 31, a 7222 20 39, a 7222 20 81 és a 7222 20 89 KN-kód alá tartozó hidegen alakított vagy hidegen húzott, de tovább nem megmunkált rozsdamentes rúdacéllal (a továbbiakban: rozsdamentes rúdacél vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termék), amely nem foglalja magában a legalább 80 mm-es kör keresztmetszetű rúdacélt (a továbbiakban: az érintett termék).

2.2.   Hasonló termék

(29)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

az érintett termék,

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(30)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

3.   A TÁMOGATÁSNYÚJTÁS FOLYTATÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1.   Bevezetés

(31)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a támogatás valószínű folytatódásához vezetne-e.

(32)

A felülvizsgálati kérelemben található információk alapján a Bizottság a következő – állítólagosan támogatásokkal járó – rendszereket vizsgálta meg:

 

Országos rendszerek

a)

Előzetes engedélyezési rendszer (Advance Authorisation Scheme, AAS)

b)

Vám-visszatérítési rendszer (DDS)

c)

Vámjogosultsági betétkönyvrendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme, DEPBS)

d)

A vámmentes behozatal engedélyezésének rendszere (Duty Free Import Authorisation, DFIA)

e)

Az exporthitel kamatadó-mentessége

f)

Exporthitelrendszer (Export Credit Schmene, ECS)

g)

Beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme, EPCGS)

h)

Hitelgaranciák és közvetlen forrástranszfer az indiai kormánytól

i)

Indiai árukiviteli rendszer (Merchandise Exports from India Scheme; MEIS)

 

Regionális rendszerek

j)

Ösztönzőcsomag-rendszer (Package Scheme of Incentives, PSI)

k)

Regionális támogatások

(33)

A fenti a), c), d), g) és i) pontban felsorolt rendszerek az 1992-es (1992. évi 22. számú) külkereskedelmi (fejlesztési és szabályozási) törvényen alapulnak, amely 1992. augusztus 7-én lépett hatályba (a továbbiakban: külkereskedelmi törvény). A külkereskedelmi törvény feljogosítja az indiai kormányt, hogy értesítéseket adjon ki az export- és importpolitikával kapcsolatban. Ezek a „Foreign Trade Policy” (külkereskedelem-politika) című dokumentumokban vannak összefoglalva, amelyeket a Kereskedelmi Minisztérium ötévente ad ki és rendszeresen frissít. E vizsgálat esetében a felülvizsgálati időszak szempontjából két ilyen külkereskedelem-politikai dokumentum lényeges: a 2009–2014-es Foreign Trade Policy (a továbbiakban: „FTP 09–14”) és a 2015–2020-as Foreign Trade Policy (a továbbiakban: „FTP 15–20”). Az utóbbi 2015 áprilisában lépett hatályba. Az indiai kormány az FTP 09–14 és az FTP 15–20 dokumentumra irányadó eljárásokat is meghatározza a „Handbook of Procedures, Volume I, 2009–2014” (Eljárási kézikönyv, I. kötet, 2009–2014) és a „Handbook of Procedures, Volume I, 2015–2020” (Eljárási kézikönyv, I. kötet, 2015-2020) című dokumentumokban (a továbbiakban: „HOP I 04–09”, illetve „HOP I 15–20”). Az eljárási kézikönyveket rendszeresen frissítik.

(34)

A fenti b) pontban említett DDS-rendszer a vámokról szóló 1962. évi törvény (Customs Act of 1962) 75. cikkén, a központi fogyasztási adókról szóló 1944. évi törvény (Central Excise Act of 1944) 37. cikkén, a pénzügyekről szóló 1994. évi törvény (Financial Act of 1994) 93A. és 94. cikkén, valamint a vámok, központi fogyasztási adók és szolgáltatási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályokon (Customs, Central Excise Duties and Service Tax Drawback Rules of 1995) alapul. A visszatérítésre vonatkozó szabályokat rendszeresen közzéteszik.

(35)

A fenti e) pontban említett exporthitel kamatadó-mentessége a kamatadóról szóló 1974. évi törvényen (Interest Tax Act, 1974) alapul.

(36)

A fenti f) pontban említett ECS-rendszer a banki szabályozásról szóló 1949. évi törvény (Banking Regulation Act 1949) 21. és 35A. cikkén alapul, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek tekintetében utasításokat adhat a kereskedelmi bankoknak.

(37)

A fenti h) pontban említett, az indiai kormány által biztosított hitelgaranciákra és közvetlen forrástranszferre a kormány garanciapolitikája az irányadó.

(38)

A j) pontban említett, 2013. április 1-jétől alkalmazandó PSI-rendszer a Mahárástra állam kormányának Ipari, Energiaügyi és Munkaügyi Minisztériumának PSI–2013/(CR–54)/IND–8. sz. határozatán alapul.

(39)

A k) pontban említett regionális támogatások rendszerét a regionális kormányok szabályozzák.

3.2.   Előzetes engedélyezési rendszer (Advance Authorisation Scheme, AAS)

3.2.1.   Jogalap

(40)

A rendszer részletes leírását az FTP 09–14 4.1.1–4.1.14. bekezdése és a HOP I 09–14 4.1–4.30. fejezete, valamint az FTP 15–20 4.03–4.24. bekezdése és a HOP I 15–20 4.04–4.52. fejezete tartalmazza.

3.2.2.   Jogosultság

(41)

Az AAS hat alrendszerből áll, amelyeket a (42) preambulumbekezdés mutat be részletesen. Ezen alrendszerek többek között a jogosultság körét illetően is eltérőek. A gyártó-exportőrök és a támogató gyártókhoz „kapcsolt” kereskedő-exportőrök jogosultak a tényleges exporthoz és az éves igényhez kapcsolódó előzetes engedélyezési alrendszer igénybevételére. A végső exportőr részére szállító gyártó-exportőrök közbenső szállításaik vonatkozásában jogosultak az AAS igénybevételére. Azok a fővállalkozók, amelyek az FTP 15–20 dokumentum 7.02. bekezdésében említett „kváziexport” kategóriák, mint például az exportorientált egységek beszállítói, jogosultak a kváziexportra vonatkozó AAS-alrendszer igénybevételére. Végezetül a gyártó-exportőrök közbenső beszállítói az előzetes kiadási megrendelés (Advance Release Order), valamint a fedezett belföldi akkreditív alrendszerei szerint az „exportnak tekintett” (kváziexport) kedvezményekre jogosultak.

3.2.3.   Gyakorlati végrehajtás

(42)

Előzetes engedélyek a következőkre állíthatók ki:

a)

Tényleges (fizikai) export: ez a fő alrendszer. Ez teszi lehetővé egy meghatározott exporttermék gyártásához szükséges alapanyagok vámmentes behozatalát. A „tényleges” jelző itt azt jelenti, hogy az exportterméknek el kell hagynia India területét. Az engedély meghatározza az importtámogatást és az exportkötelezettséget, beleértve az exporttermék fajtáját is.

b)

Éves igény: Az ilyen engedély nem egy adott exporttermékre, hanem egy szélesebb termékcsoportra (például vegyi és kapcsolódó termékekre) vonatkozik. Az engedély jogosultja bármilyen alapanyagot vámmentesen hozhat be bármely, az adott termékcsoportba tartozó termék gyártásához a korábbi exportteljesítménye alapján megállapított értékhatárig. Az adott termékcsoportba tartozó és az említett vámmentes nyersanyag felhasználásával gyártott bármely terméket exportálhatja.

c)

Közbenső szállítások: ez az alrendszer azokat az eseteket fedi le, amikor két gyártó szándékozik ugyanazt az exportterméket gyártani, és felosztják a gyártási folyamatot. A közbenső terméket előállító gyártó-exportőr az alapanyagokat vámmentesen hozhatja be, és e célból igénybe veheti az előzetes engedélyezési rendszert a közbenső szállításokra. A gyártást a végső exportőr fejezi be, és ő köteles a készterméket exportálni.

d)

Kváziexport: Ez az alrendszer lehetővé teszi a fővállalkozó számára, hogy az FTP 15–20 dokumentum 7.02. bekezdésének b)–f), valamint g), i) és j) pontjában említett vevőkategóriák részére „kváziexportként” értékesített áruk előállításához szükséges alapanyagokat vámmentesen importálja. India kormánya szerint a kváziexport azon tranzakciókra vonatkozik, amelyek során a szállított áru nem hagyja el az országot. Számos szállítási kategóriát tekintenek kváziexportnak, feltéve, hogy az árukat Indiában állítják elő; idetartozik például egy exportorientált egységhez vagy egy különleges gazdasági övezetben található vállalathoz történő áruszállítás.

e)

Előzetes kiadási megrendelés (Advance Release Order, ARO): az előzetes engedély birtokosának, aki a felhasználandó anyagokat közvetlen import helyett belföldi forrásokból kívánja beszerezni, ARO-k ellenében is beszerezheti azokat. Ilyen esetekben az előzetes engedélyeket ARO-ként érvényesítik, és a benne meghatározott áruk szállításakor a belföldi szállítóra forgatják őket. Az ARO átruházása feljogosítja a belföldi szállítót az FTP 15–20 7.03. bekezdésében meghatározott kváziexport-kedvezményekre (azaz közbenső szállításra/kváziexportra vonatkozó AAS rendszerre, kváziexport-visszatérítésre, valamint a végső jövedéki adó visszatérítésére). Az ARO-rendszer a szállítónak fizeti vissza az adókat és a vámokat ahelyett, hogy a végső exportőrnek fizetnék őket vissza vámvisszatérítés/vámvisszafizetés formájában. Az adók/vámok visszatérítése belföldi alapanyagok és importált alapanyagok esetében egyaránt igénybe vehető.

f)

Fedezett belföldi akkreditív: ez az alrendszer szintén az előzetes engedély jogosultja részére történő belföldi szállításokra vonatkozik. Az előzetes engedély jogosultja kérheti valamely banktól belföldi akkreditív belföldi szállító javára történő megnyitását. Az engedélyt a bank a közvetlen behozatalra kizárólag a behozatal helyett belföldről beszerzett cikkek értéke és volumene tekintetében érvényesítheti. A belföldi szállító jogosult lesz az FTP 15–20 7.03. bekezdésében említett kváziexport kedvezményekre (azaz közbenső szállításra/kváziexportra szóló AAS-re, kváziexport-visszatérítésre, valamint a végső jövedéki adó visszatérítésére).

(43)

A Bizottság megállapította, hogy a rendszert igénybe vevő, együttműködő exportáló gyártók az első alrendszer, azaz az AAS keretében bonyolított tényleges export alapján kaptak engedményeket a felülvizsgálati időszak alatt. Ezért nem szükséges az igénybe nem vett fennmaradó alrendszerek kiegyenlíthetőségét megállapítani.

(44)

Az előzetes engedély jogosultja jogilag köteles fenntartani – az indiai hatóságok által végzett ellenőrzésekhez meghatározott formátumban – „a vámmentesen importált/belföldön beszerzett áruk fogyasztásának és felhasználásának valósághű és megfelelő nyilvántartását”, azaz a tényleges fogyasztás nyilvántartását (a HOP I 15–20 4.47. és 4.51. fejezete, valamint 4H. függeléke). Ezt a nyilvántartást független okleveles könyvvizsgálónak, illetve kontrollernek (cost and works accountant) kell ellenőriznie, aki igazolást ad ki arról, hogy megtörtént az előírt nyilvántartások és vonatkozó dokumentumok vizsgálata, továbbá a 4H. függelék alapján szolgáltatott információk minden tekintetben valósak és helytállóak.

(45)

Ami a felülvizsgálati időszakban az érintett vállalatok által igénybe vett „tényleges export” alrendszer alkalmazását illeti, az indiai kormány mind az importtámogatás, mind az exportkötelezettség volumenét és értékét rögzíti, és azokat az engedélyen feltünteti. Ezen túlmenően a behozatalkor és a kivitelkor a megfelelő tranzakciókat a kormánytisztviselők kötelesek az engedélyen megemlíteni. Az AAS rendszer keretében engedélyezett import volumenét az indiai kormány határozza meg a standard input-output normák (a továbbiakban: „SION”) alapján, amelyek a legtöbb termékre, így az érintett termékre is léteznek.

(46)

Az importált alapanyagok nem ruházhatók át, és azokat az exporttermék előállításához kell felhasználni. Az exportkötelezettséget az engedély kiállításától számított, előírt időkereten belül kell teljesíteni (ez 18 hónap, ami két alkalommal meghosszabbítható, egyenként 6 hónappal).

(47)

A Bizottság megállapította, hogy nincsen szoros kapcsolat az importált alapanyagok és az exportált késztermékek között. A támogatásra jogosult alapanyagokat szintén importálják, és az érintett terméktől eltérő termékeknél használják fel. Ezenkívül a különböző termékekre vonatkozó engedélyek egyesíthetők. Ez azt jelenti, hogy egy adott termékre szóló AAS engedély keretébe tartozó export feljogosíthat egy másik termékre szóló AAS engedély keretébe tartozó vámmentes alapanyagimportra.

(48)

A Bizottság által végzett ellenőrző látogatás során az egyik exportáló gyártó megerősítette, hogy a közvetlen kapcsolat hiánya miatt az alapanyag-felhasználásokról szóló jelentések a SION-ok alapján történnek. Az AAS rendszert igénybe vevő többi exportáló gyártó úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik olyan nyomonkövetési rendszerrel, amelyen keresztül az AAS rendszer keretében importált alapanyagokat a végtermékig nyomon követik. Mindazonáltal a vállalat nem tudott olyan belső dokumentumokkal szolgálni, amelyek tartalmazták volna e rendszer leírását. E rendszerrel kapcsolatban soha, semmilyen ellenőrzést nem végeztek.

(49)

Az egyik exportáló gyártó az AAS engedélyei tekintetében semmilyen, 4H. függelék szerinti formanyomtatványt nem tudott felmutatni. A másik exportáló gyártó egy 4H. függelék szerinti formanyomtatványt tudott bemutatni, amely szerint nem került sor túlzott mértékű vámvisszatérítésre. Jóllehet az okleveles könyvvizsgáló 4H. függelékben szereplő nyilatkozatából egyértelműen kiderül, és az indiai kormány az ellenőrző látogatás során is megerősítette, hogy az okleveles könyvvizsgáló vizsgálata arra korlátozódott, hogy a vonatkozó 4H. függelékben szereplő adatok megfelelnek-e a vállalatok nyilvántartásainak. Ezenfelül egy exportáló gyártó megerősítette, hogy az okleveles könyvvizsgáló arra összpontosított, hogy a vonatkozó engedélyek alapján az exportkötelezettség megfelel-e a SION szerinti importtámogatásnak. Nem vitatta, sőt nem is vizsgálta, hogy a tényleges felhasználás megfelel-e a vonatkozó SION-nak. Következésképpen az okleveles könyvvizsgáló nem ellenőrizte, hogy a maguk a nyilvántartások a vámmentesen importált/belföldön előállított áruk felhasználásának és hasznosításának valódi és megfelelő kimutatását tükrözik-e. Szintén említésre méltó, hogy az ellenőrző látogatás során, illetve azt követően az indiai kormány nem tudta a 4H. függelék szerinti egységes formanyomtatványnak a mintában szereplő exportáló gyártók által hozzá benyújtott példányát a Bizottság rendelkezésére bocsátani. Összességében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendszert igénybe vevő egyik vállalat sem tudta bizonyítani, hogy teljesültek az FTP vonatkozó előírásai.

3.2.4.   Az AAS rendszerrel kapcsolatban levont következtetések

(50)

A behozatalivám-mentesség az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, vagyis az indiai kormány részéről pénzügyi hozzájárulást jelent, mivel csökkenti az egyébként esedékes vámbevételét és a vizsgált exportőrt gazdasági előnyhöz juttatja, mivel javítja annak likviditását.

(51)

Ezenkívül a tényleges exportra vonatkozó AAS jogilag az exportteljesítmény függvénye, ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő. Exportkötelezettség vállalása nélkül a vállalatok e rendszer alapján nem juthatnak kedvezményekhez, azaz gazdasági előnyökhöz.

(52)

Az ebben az esetben használt alrendszer nem tekinthető az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vám-visszatérítés meghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak. Az indiai kormány nem alkalmazott hatékony ellenőrzési rendszert vagy eljárást annak igazolására, hogy az alapanyagokat az exportált termék gyártásához használták-e fel, és ha igen, milyen mennyiségben (az alaprendelet II. mellékletének 4. pontja; a helyettesítő vámkedvezményrendszerek esetében az alaprendelet III. melléklete II. részének 2. pontja). Úgy vélik továbbá, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó SION-ok nem voltak kellően pontosak, és önmagukban nem alkothatnak a tényleges felhasználás ellenőrzésére szolgáló rendszert, mivel nem teszik lehetővé az indiai kormány számára annak kellő pontossággal történő ellenőrzését, hogy milyen mennyiségű nyersanyagot használtak fel az exporttermelésben. Ezenkívül az indiai kormány nem végzett további vizsgálatokat a ténylegesen érintett alapanyagok vonatkozásában, bár hatékonyan alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában ezt el kell végezni (az alaprendelet II. mellékletének 5. pontja és III. melléklete II. részének 3. pontja).

(53)

Az alrendszer ezért kiegyenlíthető.

3.2.5.   A támogatás összegének kiszámítása

(54)

Engedélyezett vámvisszatérítési rendszerek vagy helyettesítő vámvisszatérítési rendszerek hiányában a kiegyenlíthető előny a nyersanyagok importálása esetén rendes esetben járó teljes elengedett importvámnak felel meg. E tekintetben megjegyzendő, hogy az alaprendelet nem csak a „túlzott” mértékű vámelengedés kiegyenlítéséről rendelkezik. Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és I. mellékletének i. pontja szerint csak a nagyobb mértékű visszautalások egyenlíthetők ki, feltéve, hogy az alaprendelet II. és III. mellékletében előírt feltételek fennállnak. Ezek a feltételek azonban a jelen esetben nem teljesültek. Tehát, ha a megfelelő nyomonkövetési eljárás megléte nem bizonyított, a visszatérítési rendszerekre vonatkozó fenti kivételt nem kell alkalmazni, és helyette a ki nem fizetett vámok (bevételkiesés) mennyiségének kiegyenlítésére, nem pedig a túlzott vámelengedés kiegyenlítésére vonatkozó szokásos szabály alkalmazandó. Az alaprendelet II. mellékletének II. részében és III. mellékletének II. részében foglaltaknak megfelelően nem a vizsgálatot végző hatóságra hárul a szóban forgó túlzott elengedés kiszámítása. Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint a vizsgálatot végző hatóságnak elég csupán kielégítő bizonyítékot találnia az állítólagos ellenőrzési rendszer alkalmasságának megcáfolására.

(55)

Ahogy az a (47) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a kedvezményekre való jogosultság (azaz az engedély keretében történő export) és a kedvezmények nyújtása (azaz az alapanyagok vámmentes importja) nem kapcsolódik szorosan egymáshoz. Nem vonatkoznak rájuk sem sorrendi, sem időrendi követelmények. Lehetséges tehát, hogy a kedvezményekre való jogosultság a felülvizsgálati időszak alatt jelentkezik, a hozzá kapcsolódó kedvezménynyújtás azonban történhet a felülvizsgálati időszak előtt és után is. Továbbá az engedélyek egyesítésével az egy adott termékre szóló engedély keretében érvényes jogosultságot át lehet adni, amely így egy másik termékkel kapcsolatosan jelent előnyt.

(56)

A végleges rendeletben az AAS rendszerből származó támogatási összeget az eredeti felülvizsgálati időszak alatt a rozsdamentes rúdacél termékekhez a rendszer keretében importált összes anyag tekintetében elmaradt behozatali vámok alapján számították ki. Ezt a támogatási összeget aztán kivetítették az érintett termék eredeti vizsgálati időszak során keletkezett teljes exportforgalmára.

(57)

Az AAS-t igénybe vevő két exportáló gyártó egyetértett a Bizottságnak az (55) preambulumbekezdésben szereplő értékelésével, és megerősíti, hogy az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti kivitele kedvezményre jogosította fel őket, amelynek egy részét a felülvizsgálati időszakon túl nyújtották vagy fogják nyújtani. Ezenkívül az egyik exportáló gyártó megerősítette, hogy a felülvizsgálati időszak alatt alkalmazott olvasztási eljárások módja miatt nem lehet kizárni, hogy a rozsdamentes rúdacélra vonatkozó AAS-engedélyek alapján importált anyagokat más termékek gyártásához, illetve a más termékekre vonatkozó AAS-engedélyek alapján importált anyagokat a rozsdamentes rúdacél gyártásához használták. Következésképpen az exportáló gyártó egyetértett abban, hogy kizárólag a felülvizsgálati időszak alatt a rozsdamentes rúdacélhoz az AAS-engedélyek alapján importált anyagok tekintetében elmaradt vámok figyelembevétele nem tükrözi az ezen időszak alatt a kedvezmény keretében exportált rozsdamentes rúdacélra nyújtott tényleges kedvezményt. A megfelelő adatok hiánya miatt a Bizottság nem tudta az eredeti vizsgálathoz hasonló módon a felülvizsgálati időszak alatt a támogatási rendszer alá tartozó rozsdamentes rúdacélhoz importált összes anyag tekintetében elmaradt behozatali vámok alapján kiszámítani a támogatási összeget.

(58)

E körülmények között mindkét vállalat beleegyezett abba, hogy a támogatás összegét a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termékkel kapcsolatos AAS engedélyek keretében elszámolt teljes exportügyletek alapján számolják ki. Mindegyik vállalat a sajátos helyzetüknek megfelelő módszert javasolt (ebben az esetben az érintett termékhez behozott nyersanyagok körétől függően). Akár a SION-t, akár az érintett termék tekintetében kiadott összes korábbi engedély alapján számolt átlagos hozzáadott értéket használva, az importált anyagok esetében megtakarított vám összege megbízhatóan kiszámítható. A Bizottság megfelelőnek találta és elfogadta ezeket a módszereket.

(59)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(60)

A Bizottság így megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 0,88 % volt a Chandan Steel Limited és 1,56 % az Isinox Steel Limited esetében.

3.3.   Vám-visszatérítési rendszer (DDS)

3.3.1.   Jogalap

(61)

A DDS részletes leírását a későbbi értesítésekkel módosított, a vámok és központi fogyasztási adók visszatérítéséről szóló 1995. évi szabályok (Custom & Central Excise Duties Drawback Rules, 1995) tartalmazzák.

3.3.2.   Jogosultság

(62)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

3.3.3.   Gyakorlati végrehajtás

(63)

A jogosult exportőr vámvisszatérítést kérhet, amelyet a rendszer keretében exportált termékek költségmentesen a hajófedélzetre (FOB) paritáson számított értékének százalékos arányaként számítanak ki. Az indiai kormány számos termék vonatkozásában meghatározta a vámkedvezmény mértékét, beleértve az érintett terméket is. E mértékeket a termék gyártása során alapanyagként felhasznált anyagok átlagos mennyisége vagy értéke, valamint az alapanyag után fizetett vámok átlagos összege alapján számítják ki. Ezek attól függetlenül alkalmazandók, hogy a behozatali vámokat megfizették-e vagy sem. A felülvizsgálati időszak során a DDS-mérték 3,2 INR/kg értékhatárral 2015. november 22-ig 1,9 %, majd 2016. február 10-ig 2 %, illetve ezt követően 4,3 INR/kg értékhatárral 2 % volt.

(64)

E rendszerből eredő előny élvezéséhez a társaságnak exportálnia kell. Amikor a szállítási adatokat felviszik a vámhatóság szerverére (ICEGATE), jelzik, hogy az export a DDS hatálya alatt zajlik, továbbá visszavonhatatlanul rögzítik a DDS összeget. Miután a szállító vállalat kitöltötte az általános exportnyilatkozatot (Export General Manifest, EGM) és a vámhatóság megfelelő módon összevetette e dokumentumot a szállítólevél adataival, minden feltétel adottá válik a visszatérítési összeg kifizetésének engedélyezéséhez, akár az exportőr bankszámlájára történő közvetlen utalással, akár intézvényezés révén.

(65)

Az exportőrnek emellett bizonyítékot kell benyújtania az exportjövedelem jóváírásáról, a kivitelt igazoló banki bizonylatok (Bank Realisation Certificate, BRC) révén. E dokumentumot azután lehet benyújtani, hogy a visszatérítés összegét kifizették, ha azonban az exportőr meghatározott határidőn belül nem nyújtja be a BRC-t, a kifizetett összeget vissza kell fizetni az indiai kormánynak.

(66)

A visszatérítés összege bármilyen célra felhasználható.

(67)

Az indiai számviteli standardokkal összhangban a vámvisszatérítés összege az exportkötelezettség teljesítésekor a kereskedelmi számlákban eredményszemléleti alapon bevételként is elszámolható.

(68)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes együttműködő exportáló gyártó továbbra is kedvezményben részesült a DDS-rendszer keretében.

3.3.4.   A vám-visszatérítési rendszerrel kapcsolatban levont következtetések

(69)

A DDS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az úgynevezett vámkedvezmény összege az indiai kormánytól származó pénzügyi hozzájárulás, mivel az indiai kormány részéről közvetlen finanszírozás formájában történik. E finanszírozások igénybevételekor nem alkalmaznak semmilyen korlátozást. Emellett a vámvisszatérítés összege gazdasági előnyt nyújt az exportőrnek, mivel növeli likviditását.

(70)

A kivitelre adott vámvisszatérítés mértékét az indiai kormány határozza meg a terméktől függően. Ugyanakkor, bár a támogatást vámvisszatérítésnek nevezik, a rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem rendelkezik a megengedhető vámvisszatérítési-rendszerek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszerek jellemzőivel. Az exportőrnek kifizetett készpénz nem kapcsolódik a nyersanyagokra ténylegesen kifizetett behozatali vámokhoz, és nem olyan vámhitel, amely nyersanyagok múltbeli vagy jövőbeli importjára vonatkozó behozatali vámok kiegyenlítésére szolgál.

(71)

Az ellenőrző látogatás során az indiai kormány azt állította, hogy megfelelő összefüggés van a visszatérítési mértékek és a nyersanyagok vonatkozásában megfizetett vámok között. Ennek oka, hogy az indiai kormány a vámvisszatérítések mértékének megállapításakor figyelembe veszi a termék gyártása során alapanyagként felhasznált anyagok átlagos mennyiségét vagy értékét, valamint az alapanyag után fizetett vámok átlagos összegét.

(72)

A Bizottság ugyanakkor nem ért azzal egyet, hogy a visszatérítések mértéke és a nyersanyagok után fizetett vámok közötti állítólagos kapcsolat elegendő ahhoz, hogy a rendszer megfeleljen az alaprendelet I. mellékletében, II. mellékletében (a vámvisszatérítés meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak. A hitel összegének kiszámítása nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva történik. Ezenfelül nem működik rendszer vagy eljárás annak megerősítésére, hogy a kivitt termék gyártási folyamatában mely alapanyagokat használták fel (ideértve azok mennyiségét és eredetét), vagy sor került-e túlzott mértékű behozatali vám befizetésére az alaprendelet I. mellékletének i. pontja, valamint a II. és III. melléklete szerint. Ráadásul az indiai kormány a tényleges alapanyagok és ügyletek alapján nem végzett további vizsgálatot annak meghatározása érdekében, hogy történt-e túlfizetés. Az állítást ezért elutasították.

(73)

Következésképpen az exportőrök általi kivitelt követően az indiai kormány általi közvetlen finanszírozás formájában megvalósuló kifizetés az indiai kormány általi, az exportteljesítménytől függő közvetlen támogatásnak minősül, és így az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető támogatásnak tekintendő.

3.3.5.   A támogatás összegének kiszámítása

(74)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a kiegyenlíthető támogatások összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a felülvizsgálati időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a támogatásban részesülő fél akkor jut hozzá a gazdasági előnyhöz, amikor e rendszer alapján kerül sor kiviteli ügyletre. Így az indiai kormány felelős a vámkedvezmény összegének kifizetéséért, ami az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül. Amint a vámhatóságok kiadják a kiviteli fuvarszámlát – amely többek között megjelöli az adott kiviteli ügyletre nyújtandó vámvisszatérítés összegét –, megszűnik az indiai kormány rendelkezési joga a támogatás megadása felett. A fentiek fényében, és mivel ennek ellenkezőjére nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték, indokoltnak tekinthető a DDS keretében megvalósuló juttatásokat úgy értékelni, mint a rendszer keretében a felülvizsgálati időszak alatt megvalósuló valamennyi kiviteli ügyletre megkapott vámvisszatérítések összegét.

(75)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(76)

A Bizottság így megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 1,02 % volt a Chandan Steel Limited, 0,66 % az Isinox Steel Limited és 1,82 % a Venus csoport esetében.

3.4.   Vámjogosultsági betétkönyvrendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme, DEPBS)

(77)

A vizsgálat feltárta, hogy ezt a rendszert megszüntették, és semmilyen kedvezményt nem nyújtottak a mintában szereplő exportáló gyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.5.   A vámmentes behozatal engedélyezésének rendszere (Duty Free Import Authorisation, DFIA)

(78)

A vizsgálat feltárta, hogy e rendszer keretében a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem részesült kedvezményben a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.6.   Az exporthitel kamatadó-mentessége

(79)

A vizsgálat feltárta, hogy ezt a rendszert megszüntették, és semmilyen kedvezményt nem nyújtottak a mintában szereplő exportáló gyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.7.   Exporthitelrendszer (Export Credit Schmene, ECS)

(80)

A vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes mintában szereplő exportáló gyártó igénybe vette e rendszert. Mivel azonban megállapították, hogy a kapott ösztönzők elhanyagolhatóak voltak, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség e rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.8.   Beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme, EPCGS)

(81)

A vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az összes mintában szereplő exportáló gyártó igénybe vette e rendszert. Mivel azonban megállapították, hogy a kapott ösztönzők elhanyagolhatóak voltak, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség e rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.9.   Hitelgaranciák és közvetlen forrástranszfer az indiai kormánytól

(82)

A vizsgálat feltárta, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem kapott hitelgaranciát és közvetlen forrástranszfert az indiai kormánytól, ami által kedvezményben részesültek volna a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség ezen intézkedések kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.10.   Indiai árukiviteli rendszer (Merchandise Exports from India Scheme; MEIS)

3.10.1.   Jogalap

(83)

Az MEIS részletes leírása az FTP 15–20 3. fejezetében, valamint a HOP I 15–20 3. fejezetében található.

(84)

Az MEIS 5 másik rendszer (Focus Market Scheme, Focus Product Scheme, Market Linked Focus Product Scheme, Agricultural Infrastructure Incentive Scrip és VKGUY) jogutód rendszere.

3.10.2.   Jogosultság

(85)

A rendszer igénybevételére minden gyártó-exportőr és kereskedő-exportőr jogosult.

3.10.3.   Gyakorlati végrehajtás

(86)

Az igénybevételre jogosult vállalatok támogatást kaphatnak az MEIS-rendszer keretében, ha meghatározott termékeket bizonyos, az A. csoportba („Hagyományos piacok”, amely magában foglalja az összes EU tagállamot), a B. csoportba („Fejlődő és fókuszpiacok”) és a C. csoportba („Egyéb piacok”) besorolt országokba exportálnak. Az egyes csoportokba tartozó országokat és a termékek kapcsolódó díjazási mértékeket magában foglaló felsorolását az FTP 15–20 3B. függelékének 1. és 2. táblázata rögzítette. A felülvizsgálati időszak vége felé megszűnt a különféle piacok közötti különbségtétel, és a rendszer mindenki számára elérhetővé vált.

(87)

Az előny az export FOB-paritáson számított értéke valamely százalékának megfelelő mértékű vámhitel formáját ölti. A rozsdamentes rúdacél esetében ezt a százalékos mértéket a felülvizsgálati időszak elején a B. csoportba tartozó országokba irányuló kivitel esetén 2 %-ban, míg az A. és C. csoportba tartozó országokba irányuló kivitel esetén 0 %-ban állapították meg. A (86) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a felülvizsgálati időszak végén megszűnt az országcsoportok közötti különbségtétel, és minden ország számára a 2 %-os mérték vált alkalmazandóvá. Bizonyos kiviteleket ez a rendszer kizár, például az importált vagy átrakodott termékek exportját, a kváziexportot, a szolgáltatások exportját, valamint a különleges gazdasági övezetekben működő egységek, illetve az exportorientált egységek kiviteli forgalmát.

(88)

Az MEIS-rendszer keretében elérhető vámhitelek szabadon átruházhatók és a kibocsátásuk napjától számított 18 hónapig érvényesek. Az említett vámhitelek az alábbi célokra vehetők igénybe: i. az alapanyagok vagy termékek, köztük beruházási javak importját terhelő vám megfizetése, ii. alapanyagok és termékek, köztük beruházási javak belföldi beszerzését terhelő jövedéki adó megfizetése, valamint iii. a szolgáltatások beszerzését terhelő szolgáltatási adó megfizetése.

(89)

Az MEIS-rendszerből igényelhető kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet online, az indiai kormány külkereskedelemért felelős főigazgatósága weboldalán kell benyújtani. A szóban forgó dokumentációt (szállítólevelek, kivitelt igazoló banki bizonylatok és kirakodás igazolása) csatolni kell az online kérelemhez. Az indiai kormány illetékes regionális hatósága (a továbbiakban: a regionális hatóság) a dokumentumok átnézését követően vámhitelt nyújt. Amíg az exportáló rendelkezésre bocsátja a vonatkozó dokumentációt, a regionális hatóság nem mérlegelheti a vámhitelek megadását.

(90)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt kedvezményben részesültek az MEIS-rendszer keretében.

3.10.4.   Az MEIS-rendszerrel kapcsolatban levont következtetések

(91)

Az MEIS az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. Az MEIS-vámhitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulását jelenti, mivel a hitelt végső soron behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve az indai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett az MEIS-vámhitel előnyt nyújt az exportőrnek, mivel javítja a likviditását.

(92)

Ezen túlmenően az MEIS jogilag az exportteljesítménytől függ, és ennélfogva az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(93)

Az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében a rendszer nem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. mellékletének i) pontjában, II. mellékletében (a vámkedvezmény meghatározása és szabályai), valamint III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt semmi sem kötelezi a vámmentesen importált árunak a gyártási folyamatban való tényleges felhasználására, és a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Nem áll rendelkezésre olyan rendszer vagy eljárás, amely megerősítené, hogy a gyártási folyamatban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés a behozatali vámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. mellékletének értelmében. Az exportőrök jogosultak az MEIS szerinti kedvezményekre, függetlenül attól, hogy importálnak-e alapanyagot vagy sem. A kedvezmények igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen árut exportál, anélkül hogy igazolnia kellene azt, hogy az alapanyagok importból származnak. Így még azon exportőrök is jogosultak az MEIS-támogatás igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot. Ezen túlmenően az exportőr az MEIS-vámhitelt beruházási javak behozatalára is felhasználhatja, noha ez utóbbiak nem tartoznak az engedélyezett vámkedvezményrendszerek hatálya alá, amint az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel nem használják fel őket az exportált termékek előállítása során. Ráadásul az indiai kormány a tényleges alapanyagok és ügyletek alapján nem végzett további vizsgálatot annak meghatározása érdekében, hogy történt-e túlfizetés.

3.10.5.   A támogatás összegének kiszámítása

(94)

Az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban a kiegyenlíthető támogatások összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a felülvizsgálati időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ebben a tekintetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a támogatásban részesülő fél akkor jut hozzá a gazdasági előnyhöz, amikor e rendszer alapján kerül sor kiviteli ügyletre.

(95)

Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezeket a támogatási összegeket az érintett termék felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalmára mint megfelelő nevezőre vetette ki, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(96)

A Bizottság így megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az e rendszer tekintetében megállapított támogatás mértéke 1,31 % volt a Chandan Steel Limited, 1,33 % az Isinox Steel Limited és 1,00 % a Venus csoport esetében.

(97)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél úgy érvelt, hogy csupán a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló értékesítések elszámolása alapján nyújtott kedvezményt kellene kiegyenlíteni. Mindazonáltal a (95) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban ezeket a támogatási összegeket kivetítették az érintett termék esetében a felülvizsgálati időszak alatt megvalósított teljes exportforgalomra (megfelelő nevező). Ezután az Unióba irányuló exportforgalomra vetített kedvezmény összegét egyenlítették ki.

3.11.   Mahárástra állam ösztönzőcsomag-rendszere (Package Scheme of Incentives, PSI)

(98)

A vizsgálat feltárta, hogy e rendszer keretében a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem részesült kedvezményben a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség a rendszer kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.12.   Regionális támogatások

(99)

A vizsgálat feltárta, hogy e rendszerek keretében a mintában szereplő exportáló gyártók közül egyik sem részesült kedvezményben a felülvizsgálati időszak alatt, ezért e vizsgálat céljából nincs szükség azok kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára.

3.13.   A kiegyenlíthető támogatások összege

(100)

A kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban, ad valorem mértékként kifejezve az együttműködő exportáló gyártó esetében az alábbi volt:

1. táblázat

Kiegyenlíthető támogatások

RENDSZEREK

VÁLLALATOK

AAS (%)

DDS (%)

MEIS (%)

Összesen (%)

Chandan Steel Limited

0,88

1,02

1,31

3,21

Isinox Steels Limited

1,56

0,66

1,33

3,55

Venus csoport

n.a.

1,82 %

1,00

2,82

Forrás: Vizsgálat.

(101)

A teljes támogatási összeg meghaladja az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésében említett csekély értéket.

3.14.   Következtetések a támogatás folytatódásának valószínűségéről

(102)

Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések lejárta valószínűsíthetően a támogatás folytatódását eredményezné-e.

(103)

A (31)–(101) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapították, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az adott termék indiai exportőrei az indiai hatóságok által folyamatosan részesültek kiegyenlíthető támogatásokban.

(104)

A támogatási rendszerek rendszeresen ismétlődő kedvezményt biztosítanak, és nincs jele annak, hogy ezeket a kedvezményeket belátható időn belül megszüntetik. Sőt, a felülvizsgálati időszak alatt nőttek a DDS- és az MEIS-rendszer keretében nyújtott támogatások. A DDS esetében nőtt a támogatás mértéke és maximális szintje, miközben az MEIS – amely a felülvizsgálati időszak elején csak egy országcsoportba (a tagállamok nem tartoztak bele) irányuló export tekintetében volt elérhető – a felülvizsgálati időszak végére vált az összes ország számára elérhetővé. Az utóbbi változás fokozta az Unióba irányuló export vonzerejét.

(105)

Jóllehet az Unióba és a harmadik piacokra irányuló rozsdamentes rúdacél ára hasonló, a mintában szereplő összes exportáló gyártó jelentős – 14–66 %-os mértékű – szabad kapacitással rendelkezik. Az (a rozsdamentes rúdacél Indiából az Unióba irányuló teljes behozatalának körülbelül 46 %-át képviselő) összes együttműködő exportáló gyártó kapacitáskihasználása 42 % körül mozog. Csak az említett gyártók szabad kapacitása mintegy 156 000 tonna, azaz a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználás 50 %-a. Tekintve, hogy ez az adat nem tartalmazza az Indiából származó rozsdamentes rúdacél teljes uniós behozatalának további 54 %-át képviselő exportáló gyártók és az Unióba nem exportáló indiai gyártók szabad kapacitását, ez India teljes szabad kapacitását illetően csak egy visszafogott becslés.

(106)

A 2017-es indiai nemzeti acélpolitikai terv szerint 2015-ben India volt a világ egyetlen olyan nagy gazdasága, ahol az acél iránti kereslet továbbra is pozitív (5,3 %-os) növekedést mutatott. Míg a mintában szereplő exportáló gyártók körében a belföldi felhasználásra szánt termékek a teljes termelés 1–17 %-át teszik ki a felülvizsgálati időszak alatt, az együttműködő exportáló gyártók kapacitásfeleslege 58 % körül mozog. Következésképpen, még ha a belföldi felhasználás növekedése továbbra is a 2015-ös szinten marad, nagyon sok évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy képes legyen felszívni a kapacitásfelesleget.

(107)

Az uniós piac az intézkedések ellenére is vonzó. A mintában szereplő összes exportáló gyártó exportorientált, és teljes rozsdamentesrúdacél-termelésük 83–99 %-át exportálják. A hatályban lévő intézkedések ellenére az Unió továbbra is fontos kiviteli célpontot jelent a mintában szereplő exportáló gyártók számára: az uniós export a felülvizsgálati időszak alatt a teljes rozsdamentesrúdacél-kivitelük 35–53 %-át tette ki. Amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik, az Unióba irányuló exportvolumen – amely már a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős volt – valószínűleg tovább fog növekedni. Sőt, ahogy azt a (183) preambulumbekezdés bővebben kifejti, erre jó példaként szolgál az egyik exportáló gyártó, akinek az esetében a vámot 0 %-ra csökkentették egy 2013-ban végzett időközi felülvizsgálatot követően.

(108)

A fentiekben kifejtettek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy valószínű a támogatás folytatódása.

4.   A KÁR TOVÁBBI FENNÁLLÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(109)

A felülvizsgálati időszak alatt 25 gyártó állított elő hasonló terméket. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

4.2.   Előzetes megjegyzések

(110)

A kárt a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött, a gyártásra, gyártási kapacitásra, kapacitáskihasználtságra, értékesítésre, piaci részesedésre, foglalkoztatásra, termelékenységre és növekedésre vonatkozó tendenciák, valamint a mintában szereplő uniós gyártók szintjén összegyűjtött, árakra, jövedelmezőségre, pénzforgalomra, tőkebevonási képességre, befektetésekre, készletekre, befektetések megtérülésére és bérekre vonatkozó tendenciák alapján értékelték.

(111)

A figyelembe vett időszak során (2013 kivételével) kedvező piaci feltételek uralkodtak, és nőtt a rozsdamentes rúdacél uniós felhasználása. Amint az a (3) preambulumbekezdésben is szerepel, 2013-ban egy időközi felülvizsgálat keretében a Viraj vállalatra alkalmazandó vámtételt 0 %-ra csökkentették.

4.3.   Uniós felhasználás

(112)

A Bizottság az uniós felhasználást az alábbiak összeadásával határozta meg:

a)

a mintában szereplő három uniós gyártó Unión belüli ellenőrzött értékesítése;

b)

a mintában nem szereplő együttműködő uniós gyártók Unión belüli értékesítése a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok alapján, valamint az Eurofer által megadott adatok ellenőrzését követően; valamint

c)

az Eurostat beszámolója szerinti behozatal.

(113)

A rozsdamentes rúdacél uniós felhasználása a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás (tonna)

270 254

259 213

301 309

310 418

314 305

Index (2012 = 100)

100

96

111

115

116

Forrás: Eurostat, Eurofer és a kérdőívre adott válaszok.

(114)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 16 %-kal nőtt. Az évenkénti elemzés kezdeti 4 %-os csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet a 2014-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakban 20 százalékpontos, vagyis több mint 55 000 tonnát kitevő fokozatos növekedés követett.

4.4.   Indiából érkező behozatal

4.4.1.   Az Indiából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(115)

A Bizottság az Eurostat adatai alapján megállapította az Indiából származó rozsdamentes rúdacél Unióba behozott volumenét, valamint ezen importvolumenek és a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta a piaci részesedést.

(116)

Az Indiából származó rozsdamentes rúdacél Unióba való behozatala a következőképpen alakult:

3. táblázat

Az indiai behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Az Indiából érkező behozatal volumene (tonna)

27 138

27 053

42 631

44 494

44 636

Index (2012 = 100)

100

100

157

164

164

Az Indiából származó behozatal piaci részesedése (%)

10

10

14

14

14

Index (2012 = 100)

100

102

140

141

140

Forrás: Eurostat.

(117)

Az Indiából érkező, Unióba irányuló behozatal volumene jelentős mértékben, 64 %-kal, vagyis közel 18 000 tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban. Az évenkénti elemzés kezdeti jelentéktelen csökkenést mutat 2013-ban, amelyet 2014-ben 57 százalékpontos, majd 2015-ben és a felülvizsgálati időszakban további 7 százalékpontos növekedés követett.

(118)

Kezdetben, 2012 és 2013 között az Indiából érkező behozatal stabil volt, miközben az Uniós felhasználás 3 %-kal esett vissza. 2013 és a felülvizsgálati időszak között az Indiából érkező behozatal 64 %-kal, míg az uniós felhasználás 20 %-kal nőtt. Mivel az Indiából érkező behozatal jobban nőtt, mint az uniós felhasználás, e behozatal piaci részesedése 10 %-ról 14 %-ra nőtt.

4.4.2.   Az Indiából érkező behozatal ára

(119)

A Bizottság az Eurostat által megadott indiai importárakat használta.

(120)

Az Indiából érkező rozsdamentes rúdacél Unióba való behozatalának átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Indiai importárak

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Indiai importárak

(EUR/tonna)

2 509

2 233

2 095

2 225

2 165

Index (2012 = 100)

100

89

84

89

86

Forrás: Eurostat.

(121)

Az indiai importárak 14 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt; a legnagyobb csökkenés 2012 és 2013 között következett be. 2013-ban 11 %-kal, majd 2014-ben további 5 százalékponttal csökkentek, amit 2015-ben 5 százalékpontos emelkedés váltott fel, de a felülvizsgálati időszakban ismét 3 százalékponttal csökkentek.

(122)

Bár ez a visszaesés a nyersanyagárak csökkenő tendenciáját követte, a Bizottság megjegyezte, hogy az Indiából származó import átlagos egységára a figyelembe vett időszak során mindvégig jelentősen alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat 9. táblázatban szereplő átlagos eladási egységára és átlagos termelési egységköltsége, ezáltal erős árnyomás érte az uniós értékesítési árakat.

4.4.3.   Áralákínálás

(123)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság az alábbi tényezőket hasonlította össze:

a)

a mintában szereplő uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint

b)

a mintában szereplő indiai gyártóknak az uniós piacon, az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagára, amelyet költség, biztosítás és fuvardíj (CIF-paritás) alapján állapítottak meg és megfelelőképpen kiigazítottak a behozatal utáni költségek tekintetében.

(124)

Az árakat terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatokat szükség esetén kiigazítva, az engedmények és a visszatérítések levonása után hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki.

(125)

Az összehasonlítás az együttműködő exportáló gyártók vonatkozásában az uniós piacon 12 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott a felülvizsgálati időszak alatt.

4.5.   Más országokból érkező behozatal

(126)

A Bizottság az Eurostat adatai alapján megállapította az Indiától eltérő országokból érkező behozatal volumenét, valamint ezen importvolumenek és a 2. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján meghatározta ezen importált termékek piaci részesedést.

(127)

A más országokból származó rozsdamentes rúdacél Unióba irányuló behozatala a következőképpen alakult:

5. táblázat

A más országokból származó rozsdamentes rúdacél behozatala

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Összes más ország

Behozatal volumene (tonna)

22 035

19 243

20 326

20 367

20 262

Index (2012 = 100)

100

87

92

92

92

Piaci részesedés (%)

8

7

7

7

6

Átlagár (EUR/tonna)

4 395

4 171

4 178

4 236

4 145

Index (2012 = 100)

100

95

95

96

94

Svájc

Behozatal volumene (tonna)

9 911

10 122

10 921

10 268

10 578

Index (2012 = 100)

100

102

110

104

107

Piaci részesedés (%)

4

4

4

3

3

Átlagár (EUR/tonna)

4 364

4 080

4 013

3 960

3 866

Index (2012 = 100)

100

93

92

91

89

Ukrajna

Behozatal volumene (tonna)

4 276

3 344

2 891

3 773

3 573

Index (2012 = 100)

100

78

68

88

84

Piaci részesedés (%)

2

1

1

1

1

Átlagár (EUR/tonna)

3 174

2 834

2 805

2 612

2 406

Index (2012 = 100)

100

89

88

82

76

A többi más ország

Behozatal volumene (tonna)

7 849

5 777

6 514

6 327

6 111

Index (2012 = 100)

100

74

83

81

78

Piaci részesedés (%)

3

2

2

2

2

Átlagár (EUR/tonna)

5 099

5 103

5 065

5 651

5 646

Index (2012 = 100)

100

100

99

111

111

Forrás: Eurostat.

(128)

Az Indiától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene 8 %-kal csökkent, míg az Indiából érkező behozatal volumene 64 %-kal nőtt.

(129)

A figyelembe vett időszak alatt az Indiától eltérő országokból érkező behozatal piaci részesedése 8 %-ról 6 %-ra esett vissza, míg az Indiából érkező behozatal piaci részesedése 10 %-ról 14 %-ra nőtt.

(130)

Az Indiát követő két legfontosabb importáló ország piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszakban: Svájc esetében a piaci részesedés 4 %-ról 3 %-ra, Ukrajna esetében pedig 2 %-ról 1 %-ra esett vissza.

(131)

Figyelemmel arra, hogy az uniós felhasználás 16 %-os növekedést, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 3 %-os csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban, mindez azt jelenti, hogy az Indiából érkező behozatal nemcsak az uniós gazdasági ágazattól szerzett piacot, hanem más behozataloktól is.

(132)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal átlagos importára az indiai importáraknál jóval lassabb ütemben csökkent: 6 %-os csökkenést mutatott, míg az indiai importárak 14 %-kal estek vissza.

(133)

A svájci és ukrán importárak átlagosan jóval meghaladják az indiai importárakat a teljes figyelembe vett időszak során. Ezeket az árakat azonban nem feltétlenül lehet közvetlenül összehasonlítani, mivel az átlagárra más termékösszetétel van hatással.

(134)

Ezenfelül a különösen a Svájcból (+ 7 %) és az Ukrajnából (– 16 %), illetve az összes többi harmadik országból származó behozatal volumene (– 8 %) általánosságban nem követte az Indiából érkező behozatal esetében megfigyelhető erős növekedést (+ 64 %).

(135)

Míg az Indiából érkező behozatal volumene több mint 17 000 tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban, addig a behozatali volumen Ukrajna és Svájc esetében mintegy 700 tonnával, az összes többi harmadik ország (Svájcot és Ukrajnát is beleértve) esetében pedig körülbelül 1 700 tonnával csökkent.

(136)

A fentiek alapján, valamint tekintettel arra, hogy a Svájcból és Ukrajnából érkező behozatal volumene jóval alacsonyabb, mint az Indiából érkező behozatalé, nincs jele annak, hogy az e két országból érkező behozatal kárt okozott volna az uniós gazdasági ágazatnak.

(137)

Az Indiától eltérő országokból (köztük Svájcból és Ukrajnából) érkező behozatal esetében az árak átlagosan magasabbak, mint az Indiából érkező behozatal esetében, és piaci részesedésük 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

4.6.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.6.1.   Általános megjegyzések

(138)

A Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban megvizsgálta a támogatott import uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, és e célból értékelte az összes olyan gazdasági mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(139)

A Bizottság a (12) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(140)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat.

(141)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok, az Eurofer által benyújtott adatok és a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívekben szereplő adatok alapján értékelte a makrogazdasági mutatókat. Az adatok az összes uniós gyártóra vonatkoztak.

(142)

A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, ellenőrzött adatok alapján értékelte.

(143)

Mindkét adatsort reprezentatívnak találták az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(144)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a kiegyenlíthető támogatások összegének nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatása alól.

(145)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.6.2.   Makrogazdasági mutatók

4.6.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználtság

(146)

A teljes uniós gazdasági ágazat termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

285 000

269 000

314 000

325 000

326 000

Index (2012 = 100)

100

94

110

114

114

Termelési kapacitás (tonna)

475 000

470 000

491 000

494 000

493 500

Index (2012 = 100)

100

99

103

104

104

Kapacitáskihasználás (%)

60

57

64

66

66

Index (2012 = 100)

100

95

107

110

110

Forrás: Eurostat, Eurofer és a kérdőívre adott válaszok.

(147)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 14 %-kal csökkent. Az évenkénti elemzés szerint a 2013-ban bekövetkezett kezdeti 6 %-os csökkenést követően 2014-ben 16 százalékponttal, majd 2015-ben további 4 százalékponttal fokozatosan csökkent egészen a felülvizsgálati időszakig, amikor megállt ezen a szinten.

(148)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 4 %-kal nőtt.

(149)

A termelési volumen növekedése következtében az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználtsága a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal nőtt.

4.6.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(150)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult az Unióban a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen az Unióban (tonna)

221 081

212 917

238 352

245 557

249 407

Index (2012 = 100)

100

96

108

111

113

Piaci részesedés (%)

82

82

79

79

79

Index (2012 = 100)

100

99

96

96

96

Forrás: Eurostat, Eurofer és a kérdőívre adott válaszok.

(151)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített volumen a figyelembe vett időszakban 13 %-kal, vagyis több mint 28 000 tonnával nőtt, ami a 2. táblázatban megjelenő 16 %-os piaci növekedés alatt marad.

(152)

Az évenkénti elemzés kezdeti 4 %-os csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet 2014-ben 12 százalékpontos, 2015-ben 3 százalékpontos, majd a felülvizsgálati időszakban további 2 százalékpontos növekedés követett.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal csökkent, azaz a 2012-es és 2013-as 82 %-ról a 2014 és a felülvizsgálati időszak közötti időszakban 79 %-ra esett vissza.

4.6.2.3.   Növekedés

(154)

Az uniós felhasználás 16 %-kal, vagyis több mint 44 000 tonnával nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 13 %-kal, vagyis 23 000 tonnával nőtt, amely azonban az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének 4 százalékpontos csökkenését jelenti.

4.6.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(155)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása és termelékenysége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Az uniós gyártók foglalkoztatási adatai és termelékenysége

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Munkavállalók száma

2 150

2 150

2 150

2 150

2 150

Index (2012 = 100)

100

100

100

100

100

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

133

125

146

151

152

Index (2012 = 100)

100

94

110

114

114

Forrás: Eurostat, Eurofer és a kérdőívre adott válaszok.

(156)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás azonos szinten maradt a figyelembe vett időszak alatt.

(157)

A figyelembe vett időszakban a termelés 14 %-os növekedése következtében a termelékenység is 14 %-kal nőtt ugyanazon időszak alatt. Az évenkénti elemzés kezdeti 6 %-os csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet 2014-ben 16 százalékpontos, 2015-ben további 4 százalékpontos növekedés követett egészen a felülvizsgálati időszakig, amikor megállt ezen a szinten.

4.6.2.5.   A támogatási különbözet nagysága és felépülés a korábbi támogatás hatása alól

(158)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós piacra továbbra is támogatott áron érkezett az Indiából származó rozsdamentes rúdacél. Az India tekintetében megállapított támogatási különbözet a felülvizsgálati időszak alatt jóval meghaladta a (100) preambulumbekezdésben ismertetett csekély mértékű (de minimis) szintet.

(159)

Ez egybeesett az indiai importárak figyelembe vett időszak alatti 14 %-os csökkenésével. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kiélvezni a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedésekből fakadó előnyöket, mivel piaci részesedésük 4 %-kal csökkent, jövedelmezőségük pedig csaknem 5 százalékponttal esett vissza.

4.6.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.6.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(160)

A mintában szereplő uniós gyártók független uniós vevők részére történt értékesítései esetében az átlagos értékesítési árak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban és egységköltség

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/tonna)

3 190

2 832

2 804

2 680

2 482

Index (2012 = 100)

100

89

88

84

78

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

3 012

2 772

2 681

2 561

2 459

Index (2012 = 100)

100

92

89

85

82

Forrás: A kérdőívre adott válaszok.

(161)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységára a független vevők felé irányuló Unión belüli eladások esetében folyamatosan 22 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, így 2 482 EUR/tonnát ért el a felülvizsgálati időszakban. A rozsdamentes rúdacél piacán általánosan csökkentek az értékesítési árak, és erre reagálva az uniós gazdasági ágazatnak lefelé kellett korrigálnia az árait.

(162)

Az uniós gazdasági ágazat termelési átlagköltsége ennél csekélyebb mértékű, 18 %-os csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban. A termelési egységköltség csökkenésére ható fő tényezőt a nyersanyagárak visszaesése, illetve egyben a termelékenység növekedése jelentette.

4.6.3.2.   Munkaerőköltségek

(163)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/alkalmazott)

51 304

52 672

54 130

54 393

52 462

Index (2012 = 100)

100

103

106

107

103

Forrás: A kérdőívre adott válaszok.

(164)

Az uniós gazdasági ágazatban az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszak során elhanyagolható mértékben, 3 %-kal nőtt.

4.6.3.3.   Készletek

(165)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

6 857

9 336

8 493

6 331

5 778

Index (2012 = 100)

100

136

124

92

84

Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve (%)

6

8

7

5

5

Index (2012 = 100)

100

134

114

85

77

Forrás: A kérdőívre adott válaszok.

(166)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje a figyelembe vett időszak alatt 16 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje az uniós ipar termelésének mintegy 5 %-át tette ki.

4.6.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(167)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában.

(168)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2012

2013

2014

2015

Felülvizsgálati időszak

A független vevőknek történt uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

8,1

3,8

6,4

6,1

3,3

Index (2012 = 100)

100

47

79

76

41

Pénzforgalom (millió EUR)

28,4

9,6

26,8

28,4

16,5

Index (2012 = 100)

100

34

94

100

58

Beruházások (millió EUR)

7,7

6,9

6,8

7,1

7,0

Index (2012 = 100)

100

90

88

92

91

A beruházások megtérülése (%)

44

20

34

38

23

Index (2012 = 100)

100

46

78

86

53

Forrás: A kérdőívre adott válaszok.

(169)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2012. évi 8,1 %-ról a felülvizsgálati időszakig fokozatosan 3,3 %-ra csökkent, ami 59 %-os csökkenést jelent. Az évenkénti elemzés kezdeti 53 %-os drámai csökkenést mutat 2012 és 2013 között, amelyet 2014-ben 32 százalékpontos növekedés, 2015-ben további 3 százalékpontos enyhe csökkenés, majd a felülvizsgálati időszakban újabb drámai, 35 százalékpontos csökkenés követett.

(170)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom 42 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az évenkénti elemzés e mutató szabálytalan alakulását mutatja. A 2012 és 2013 közötti kezdeti 66 %-os drámai csökkenést 2014-ben 60 százalékpontos növekedés, 2015-ben pedig további 6 százalékpontos enyhe növekedés követett, majd a felülvizsgálati időszakban egy drámai, 42 százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető.

(171)

Az uniós gazdasági ágazat pénzforgalmának tekintélyes visszaesése elsősorban a – (169) preambulumbekezdésben részletezett – jelentős jövedelmezőség-csökkenéssel magyarázható.

(172)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termékre fordított éves beruházások 9 %-kal, a 2012-es 7,7 millió EUR-ról 7,0 millió EUR-ra csökkent a felülvizsgálati időszakra.

(173)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Az uniós gazdasági ágazat beruházásainak a hasonló termékek gyártásából és értékesítéséből eredő megtérülése a figyelembe vett időszakban 47 %-kal csökkent.

4.6.4.   Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(174)

A vizsgálatból kiderült, hogy a hatályban levő intézkedések ellenére a kármutatók legtöbbje negatívan alakult, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete romlott a figyelembe vett időszak alatt.

(175)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 4 %-kal esett vissza, és folyamatosan alacsonyabb nyereséget ért el, ezáltal csökkenés volt megfigyelhető a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése esetében.

(176)

E kedvezőtlen fejleményekkel párhuzamosan az uniós felhasználás jelentős mértékben, 16 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Ugyanakkor az Indiából érkező behozatal volumene és uniós piaci részesedése folyamatosan nőtt.

(177)

Ez az Indiából érkező, támogatott behozatal a felülvizsgálati időszakban 12 %-kal alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, ezáltal árnyomást fejtett ki. Valójában az árnyomás nagyobb volt a felülvizsgálati időszak alatt, mint az eredeti vizsgálat idején, amikor az áralákínálás 2 % alatt volt.

(178)

Az uniós gazdasági ágazat ezért arra kényszerült, hogy csökkentse értékesítési árait, és ezzel próbáljon határt szabni a piaci részesedés csökkenésének. Ennek következtében, bár a felülvizsgálati időszakban továbbra is pozitív (3,3 %) eredményt ért el, nyeresége az eredeti vizsgálatban megállapított 9,5 %-os nyereségcél alatt maradt.

(179)

Ugyanakkor a (133) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az Indiától eltérő országokból érkező rozsdamentes rúdacél behozatala az Indiából érkező behozatalnál magasabb áron történt, és a figyelembe vett időszak alatt e behozatal piaci részesedése 2 %-kal csökkent.

(180)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak és a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is kárt szenvedett.

4.7.   A kár folytatódásának valószínűsége

(181)

Annak megállapítása érdekében, hogy milyen valószínűséggel folytatódna a kár az Indiával szemben alkalmazott intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, a Bizottság a következő elemeket vizsgálta: az indiai termelési kapacitás és szabad kapacitás, az Indiából más országokba irányuló kivitel, valamint az uniós piac vonzereje.

(182)

A (105) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az indiai szabad kapacitás visszafogott becslés alapján a felülvizsgálati időszakban meghaladta a 156 000 tonnát, ami ugyanebben az időszakban már az uniós felhasználás 50 %-át jelentette.

(183)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy azt követően, hogy a (3) preambulumbekezdésben említett felülvizsgálat következtében 2013-ban a Viraj vállalatra vonatkozó vámtétel 0 %-ra csökkent, e gyártó jelentősen növelte jelenlétét az uniós piacon.

(184)

Valójában 2013 és a felülvizsgálati időszak között a Viraj többségi részesedést szerzett az Unióba irányuló indiai behozatalból. A Viraj behozatala csaknem megháromszorozódott ezen időszak alatt, ezáltal részesedése több mint 60 %-kal nőtt.

(185)

Ugyanezen időszak alatt az Indiából származó behozatal volumene 64 %-kal, uniós piaci részesedése pedig 40 %-kal nőtt. E növekedés nagyrészt a Viraj behozatalának jelentős növekedésére vezethető vissza. Ebből kitűnik, hogy az indiai gyártók számára egyre vonzóbb az uniós piac. Ugyanezen időszak alatt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 3 százalékponttal, jövedelmezősége pedig csaknem 5 százalékponttal csökkent, ami helyzetének romlásához vezetett.

(186)

A más országokba és az Unióba irányuló indiai kivitel árszintje hasonló volt.

(187)

Az uniós piac vonzerejével kapcsolatban a (105), (182) és (183) preambulumbekezdésben tett megállapítások alapján logikusan arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén e szabad kapacitásoknak minden valószínűség szerint legalább egy részét az uniós piacra irányuló termelésre fogják felhasználni. Ráadásul a (107) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően az indiai gyártók erősen exportorientáltak.

(188)

Az Indiából származó behozatal 12 %-kal kínált az uniós értékesítési árak alá. Ez mutatja azt a valószínűsíthető behozatali árszintet, amelyet India az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén alkalmazna. Ezen az alapon az intézkedés hatályon kívül helyezése esetén az uniós piacon az árnyomás valószínűleg jelentősen növekedni fog, ezáltal pedig tovább rontja az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét.

(189)

Ennek alapján intézkedések hiányában az indiai exportáló gyártók valószínűsíthetően növelni fogják jelenlétüket az uniós piacon mind a volumen, mind a piaci részesedések tekintetében, és támogatott árakon jelentősen az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni.

(190)

Ez fokozott árnyomást hozna létre az uniós piacon, negatív hatást gyakorolva az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és pénzügyi helyzetére, aminek következtében tovább romlana az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete.

(191)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén igen nagy a kár folytatódásának valószínűsége.

5.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(192)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével.

(193)

A Bizottság az uniós érdek meghatározását a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésére alapozta, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. Az alaprendelet 31. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(194)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a támogatás folytatódásának és a kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(195)

A (153) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően az intézkedések nem akadályozták meg, hogy a figyelembe vett időszak alatt 4 %-kal csökkenjen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése.

(196)

A (188) preambulumbekezdésben ugyanakkor a Bizottság azt is megállapította, hogy az Indiával szembeni kiegyenlítő intézkedések hatályvesztése esetén, az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg romlana.

(197)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Indiával szembeni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

5.2.   Az importőrök érdeke

(198)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két együttműködő importőr számára. Amint az a (23) preambulumbekezdésből is kiderül, egyikük sem válaszolt, illetve más módon sem működött együtt e vizsgálat során. Más importőrök sem jelentkeztek.

(199)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy semmi nem utal arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amelyet ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

5.3.   A felhasználók érdeke

(200)

Amint azt a (20) preambulumbekezdés is említi, egyetlen uniós felhasználó sem jelentkezett az eljárás megindítását követően, illetve más módon sem működött együtt e vizsgálat során.

(201)

A rozsdamentes rúdacélt széleskörűen alkalmazzák, többek között az autóiparban, a háztartási készülékeknél, az orvosi és laboratóriumi eszközöknél stb.

(202)

Mindazonáltal, ahogy a Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapította, a felhasználók csupán közbenső szereplők, akik a fent említett felhasználási célokra gyártanak és szállítanak alkatrészeket.

(203)

E felhasználóknak lehetőségük van a kiegyenlítő vámok kivetéséből eredő áremelkedést teljes egészében vagy majdnem teljes egészében áthárítani a végső felhasználókra, szem előtt tartva, hogy az ilyen intézkedések utóbbira gyakorolt hatása elhanyagolható.

(204)

E ténymegállapításokat a jelenlegi felülvizsgálatban is megerősítették, mivel a vizsgálat semmilyen jelét nem találta annak, hogy az eredeti megállapításokat a hatályban lévő intézkedések kiszabását követő időszakra vonatkozóan kétségbe kellene vonni.

(205)

Ráadásul annak ellenére, hogy ezen intézkedések 2011 óta vannak érvényben, az uniós felhasználók szállítmányaikat továbbra is többek között Indiából szerzik be. A felhasználók nem szolgáltattak olyan információt, amely azt mutatná, hogy más ellátási források keresése nehézségekbe ütközik, és a vizsgálat sem tárt fel ilyen információt.

(206)

Ennek alapján és az eredeti vizsgálat következtetéseivel összhangban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartásának nem lesz jelentős negatív hatása a felhasználókra nézve.

5.4.   Az uniós érdekre vonatkozó megállapítás

(207)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Indiából származó rozsdamentes rúdacél behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések kiegyenlítő meghosszabbítása nem szolgálja az Unió érdekét.

6.   KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

(208)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedéseket. Rendelkezésükre állt egy olyan időszak is, amely során benyújthatták észrevételeiket a közzététel után, valamint meghallgatást kérhettek a Bizottságtól és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselőtől. A beadványokat és észrevételeket megfelelő módon figyelembe vették.

(209)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 18. cikke alapján az Indiából származó rozsdamentes rúdacél behozatalára a módosító rendelettel módosított végleges rendelettel előírt kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(210)

Az e rendeletben az egyes vállalatokra meghatározott egyedi kiegyenlítő vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termékek behozatalára kell alkalmazni. Az e rendelet rendelkező részében névvel és címmel nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által előállított érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(211)

Az e vállalatokra kivetett egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például az érintett vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak (7), továbbá a kérelmeknek minden lényeges információt tartalmazniuk kell, különösen a vállalat gyártási, valamint belföldi és exportértékesítési tevékenységeinek – például az említett névváltoztatással vagy az új termelési- vagy értékesítési egységek létrehozásával kapcsolatos – változását. Adott esetben a rendelet az egyedi vámtételek előnyeiből részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosulni fog.

(212)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Az Indiából származó, jelenleg a 7222 20 21, 7222 20 29, 7222 20 31, 7222 20 39, 7222 20 81 és 7222 20 89 KN-kódok alá tartozó, hidegen alakított vagy hidegen húzott, de tovább nem megmunkált rozsdamentes rúdacél – kivéve a legalább 80 mm-es kör keresztmetszetű rúdacélt – behozatalára végleges kiegyenlítő vám kerül kivetésre.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges kiegyenlítő vámtételek a következők:

Vállalat

Vám (%)

Kiegészítő TARIC-kód

Chandan Steel Ltd., Mumbai

3,4

B002

Venus Wire Industries Pvt. Ltd, Mumbai;

Precision Metals, Mumbai;

Hindustan Inox Ltd, Mumbai;

Sieves Manufacturer India Pvt. Ltd, Mumbai

3,3

B003

Viraj Profiles Limited, Palghar, Mahárástra és Mumbai, Mahárástra

0

B004

A mellékletben felsorolt vállalatok

4,0

B005

Minden más vállalat

4,0

B999

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó, hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  A Tanács 405/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 19.) az Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 108., 2011.4.28., 3. o.).

(3)  A Tanács 721/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 22.) az Indiából származó rozsdamentes rúdacél egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 405/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 202., 2013.7.27., 2. o.).

(4)  HL C 248., 2015.7.29., 4. o.

(5)  A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 188., 2009.7.18., 93. o.). Ezt a rendeletet az alaprendelet kodifikálta.

(6)  HL C 148., 2016.4.27., 8. o.

(7)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, B-1049 Brussels, Belgium (Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, H. Igazgatóság, 1049 Brüsszel, Belgium).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő indiai együttműködő exportáló gyártók

TARIC-kiegészítő kód: B005

Vállalat neve

Település

Ambica Steel Ltd

Újdelhi

Bhansali Bright Bars Pvt. Ltd

Navi Mumbai

Chase Bright Steel Ltd

Navi Mumbai

D.H. Exports Pvt. Ltd

Mumbai

Facor Steels Ltd

Nagpur

Global Smelters Ltd

Kanpur

Indian Steel Works Ltd

Navi Mumbai

Jyoti Steel Industries Ltd

Mumbai

Laxcon Steels Ltd

Ahmedabad

Meltroll Engineering Pvt. Ltd

Mumbai

Mukand Ltd

Thane

Nevatia Steel & Alloys Pvt. Ltd

Mumbai

Panchmahal Steel Ltd

Kalol

Raajratna Metal Industries Ltd

Ahmedabad

Rimjhim Ispat Ltd

Kanpur

Sindia Steels Ltd

Mumbai

SKM Steels Ltd

Mumbai

Parekh Bright Bars Pvt. Ltd

Thane

Shah Alloys Ltd

Gandhinagar


28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/29


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1142 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. június 27.)

a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének a behozatal kapcsán fokozott hatósági ellenőrzéseknek alávetett nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listája tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 669/2009/EK bizottsági rendelet (2) az I. mellékletében (a továbbiakban: a lista) felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatala kapcsán megállapítja a 882/2004/EK rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken elvégzendő fokozott hatósági ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(2)

A 669/2009/EK rendelet 2. cikke értelmében a listát rendszeresen, legalább félévenként felül kell vizsgálni, legalább az ott említett információforrások figyelembevételével.

(3)

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentett közelmúltbeli élelmiszer-káresemények gyakorisága és jelentősége, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának „Egészségügy és élelmiszer-biztonság – ellenőrzés és elemzés” Igazgatósága által harmadik országokban végzett ellenőrzések megállapításai, valamint a tagállamok által a 669/2009/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott, a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira vonatkozó félévente benyújtott jelentések alapján a lista módosításra szorul.

(4)

A releváns információforrások – különösen a Törökországból és Iránból származó szárított szőlő, a Srí Lankáról származó paprika (Capsicum spp.), a Szenegálból származó földimogyoró és az abból származó termékek, valamint a Nigériából és Szudánból származó szezámmag szállítmányai kapcsán – új kockázatok megjelenését jelzik, melyek tekintetében indokolt fokozott hatósági ellenőrzéseket bevezetni. Így a listát ki kell egészíteni az ezekre a szállítmányokra vonatkozó bejegyzésekkel.

(5)

A listát módosítani kell továbbá annak érdekében, hogy gyakoribbak legyenek a hatósági ellenőrzések azon árucikkek esetében, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés olyan nagyobb mértékű hiányát mutatják, amely fokozott hatósági ellenőrzéseket indokol. Ezért a listában a Törökországból származó szárított kajszibarackra vonatkozó bejegyzést ennek megfelelően módosítani szükséges.

(6)

A listát módosítani kell továbbá annak érdekében is, hogy csökkentsék azon árucikkek hatósági ellenőrzésének gyakoriságát, amelyek tekintetében az információforrások a vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek való megfelelés terén általános javulást mutatnak, és ezért a hatósági ellenőrzések jelenlegi szintje a továbbiakban nem indokolt. Ezért a listában a Kenyából származó hüvelyes borsóra és a Kínából származó Brassica oleraceára („kínai brokkoli”) vonatkozó bejegyzéseket ennek megfelelően módosítani szükséges.

(7)

A listából ugyanakkor törölni kell az azon árucikkekre vonatkozó bejegyzéseket, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy általánosságban véve elegendő mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt biztonsági követelményeknek, és esetükben ezért a fokozott hatósági ellenőrzés a továbbiakban nem indokolt. Ennek megfelelően a listáról el kell hagyni a Kambodzsából származó padlizsánra és az Indiából származó enzimekre vonatkozó bejegyzéseket.

(8)

A következetesség és az érthetőség biztosítása érdekében helyénvaló a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövegét léptetni.

(9)

A 669/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Bizottság 669/2009/EK rendelete (2009. július 24.)a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

A kijelölt beléptetési helyen fokozott ellenőrzésnek alávetett, nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek

Takarmány és élelmiszer

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%)

Ananász

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

0804 30 00

 

Benin (BJ)

Növényvédőszer-maradék (2)  (3)

20

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Bolívia (BO)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

 

Hosszúbab

(Vigna unguiculata spp. sesquipedalis, vigna unguiculata spp. unguiculata)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

ex 0708 20 00 ;

ex 0710 22 00

10

10

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (4)

50

Kínai zeller (Apium graveolens)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

ex 0709 40 00

20

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (5)

50

Brassica oleracea

(egyéb ehető káposztaféle, »kínai brokkoli«) (6)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0704 90 90

40

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradékr (2)

20

Tea, aromásítva is

(Élelmiszer)

0902

 

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (7)

10

Édes paprika (Capsicum annuum)

0709 60 10 ;

0710 80 51

 

Dominikai Köztársaság (DO)

Növényvédőszer-maradék (2)  (8)

20

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

ex 0709 60 99 ;

ex 0710 80 59

20

20

Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis, vigna unguiculata spp. unguiculata)

ex 0708 20 00 ;

ex 0710 22 00

10

10

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

 

 

Földieper

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

0810 10 00

 

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2)  (9)

10

Édes paprika (Capsicum annuum)

0709 60 10 ;

0710 80 51

 

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2)  (10)

10

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

ex 0709 60 99 ;

ex 0710 80 59

20

20

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

 

 

Csemegeszőlő

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

0806 10 10

 

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2)  (3)

20

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Gambia (GM)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

 

Mogyoró, héjában

0802 21 00

 

Grúzia (GE)

Aflatoxinok

20

Mogyoró, héj nélkül

0802 22 00

(Élelmiszer)

 

Pálmaolaj

(Élelmiszer)

1511 10 90 ;

1511 90 11 ;

 

Ghána (GH)

Szudánszínezékek (11)

50

ex 1511 90 19 ;

1511 90 99

90

Szárított szőlő

(Élelmiszer)

0806 20

 

Irán (IR)

Ochratoxin-A

5

Hüvelyes borsó (fejtetlen)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0708 10 00

40

Kenya (KE)

Növényvédőszer-maradék (2)  (13)

5

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Madagaszkár (MG)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

 

Szezámmag

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

1207 40 90

 

Nigéria (NG)

Szalmonella (12)

50

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Szenegál (SN)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

 

Málna

(Élelmiszer – fagyasztott)

0811 20 31 ;

 

Szerbia (RS)

Norovírus

10

ex 0811 20 11 ;

ex 0811 20 19

10

10

Görögdinnye (Egusi, Citrullus spp.) magja és az abból származó termékek

(Élelmiszer)

ex 1207 70 00 ;

ex 1106 30 90 ;

ex 2008 99 99

10

30

50

Sierra Leone (SL)

Aflatoxinok

50

Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.)

(Élelmiszer – szárított, pörkölt, zúzott vagy őrölt)

ex 2008 99 99 ;

0904 21 10 ;

79

Srí Lanka (LK)

Aflatoxinok

20

ex 0904 21 90 ;

ex 0904 22 00

20

11 ; 19

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Szudán (SD)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

(Takarmány és élelmiszer)

 

Szezámmag

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

1207 40 90

 

Szudán (SD)

Szalmonella (12)

50

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0709 60 99

20

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (14)

10

Hosszúbab (Vigna unguiculata spp. sesquipedalis, vigna unguiculata spp. unguiculata)

ex 0708 20 00 ;

ex 0710 22 00

10

10

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (15)

20

Padlizsán (Solanum melongena)

0709 30 00 ;

 

ex 0710 80 95

72

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

 

 

Szárított szőlő

(Élelmiszer)

0806 20

 

Törökország (TR)

Ochratoxin-A

5

Szárított kajszibarack

0813 10 00

 

Törökország (TR)

Szulfitok (16)

20

Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

2008 50 61

(Élelmiszer)

 

Citrom (Citrus limon, Citrus limonum)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy szárított)

0805 50 10

 

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)

20

Édes paprika (Capsicum annuum)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

0709 60 10 ;

0710 80 51

 

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)  (17)

10

Szőlőlevél

(Élelmiszer)

ex 2008 99 99

11 ; 19

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)  (18)

50

Gránátalma

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0810 90 75

30

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)  (19)

20

Padlizsán (Solanum melongena)

0709 30 00 ;

 

Uganda (UG)

Növényvédőszer-maradék (2)

20

ex 0710 80 95

72

Etióp padlizsán (Solanum aethiopicum)

ex 0709 99 90 ;

ex 0710 80 95

80

72

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

 

 

Szezámmag

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

1207 40 90

 

Uganda (UG)

Szalmonella (12)

50

Pisztácia, héjában

0802 51 00

 

Egyesült Államok (US)

Aflatoxinok

10

Pisztácia, héj nélkül

0802 52 00

(Élelmiszer)

 

Szárított kajszibarack

0813 10 00

 

Üzbegisztán (UZ)

Szulfitok (16)

50

Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

2008 50 61

(Élelmiszer)

 

Korianderlevél

ex 0709 99 90

72

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (20)

50

Bazsalikom (indiai, édes)

ex 1211 90 86

20

Menta

ex 1211 90 86

30

Petrezselyem

ex 0709 99 90

40

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

 

 

Okra

ex 0709 99 90

20

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (20)

50

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

ex 0709 60 99

20

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 

Pitahaya (sárkánygyümölcs)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0810 90 20

10

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (20)

10


(1)  Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a KN-kód az »ex« jelölést kapja.

(2)  Legalább azon növényvédőszerek maradékai, amelyek a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott ellenőrzési programban szereplő, többféle szermaradék kimutatására alkalmazott GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel elemezhetők (a növényvédő szer nyomon követése kizárólag a növényi eredetű termékekben vagy azok felszínén történik).

(3)  Etefon-szermaradékok.

(4)  Klórbufám-szermaradékok.

(5)  Fentoát-szermaradékok.

(6)  Brassica oleracea L. convar. Botrytis (L) Alef var. Italica Plenck, cultivar alboglabra fajok. »Kai Lan«, »Gai Lan«, »Gailan«, »Kailan«, »kínai kel«, »Jie Lan« néven is ismertek.

(7)  Trifluralin-szermaradékok.

(8)  Az acefát, az aldikarb (aldikarb, valamint szulfoxidja és szulfonja összesen, aldikarbban kifejezve), az amitráz (amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázban kifejezve), a diafentiuron, a dikofol (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), a ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot) és a metiokarb (metiokarb, metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve) szermaradékai.

(9)  A hexaflumuron, a metiokarb (metiokarb, metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve), a fentoát és a tiofanát-metil szermaradékai.

(10)  A dikofol (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), a dinotefurán, a folpet, a prokloráz (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorázban kifejezve), a tiofanát-metil és a triforin szermaradékai.

(11)  E melléklet alkalmazásában a »szudánszínezékek« megnevezés a következő vegyi anyagokra vonatkozik: i. Szudán I (CAS-szám: 842-07-9); ii. Szudán II (CAS-szám 3118-97-6); iii. Szudán III (CAS-szám 85-86-9); iv. bíborvörös vagy Szudán IV (CAS-szám: 85-83-6).

(12)  Referencia-módszer: EN/ISO 6579-1 vagy annak alapján az EN/ISO 16140 legújabb verziójának vagy egyéb nemzetközileg elfogadott hasonló eljárásnak megfelelően validált módszer.

(13)  Az acefát és a diafentiuron szermaradékai.

(14)  A formetanát (formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve), a protifosz és a triforin szermaradékai.

(15)  Az acefát, a dikrotofosz, a protiofosz, a kinalfosz és a triforin szermaradékai.

(16)  Referencia-módszerek: EN 1988-1:1998, EN 1988-2:1998 vagy ISO 5522:1981.

(17)  A diafenturion, a formetanát (formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve) és a tiofanát-metil szermaradékai.

(18)  A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot) és a metrafenon szermaradékai.

(19)  Prokloráz-szermaradékok.

(20)  A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot), a fentoát és a kinalfosz szermaradékai.


HATÁROZATOK

28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/36


A TANÁCS (EU, Euratom) 2017/1143 HATÁROZATA

(2017. június 26.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Francia Köztársaság által javasolt egy tagja kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel a francia kormány javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. szeptember 18-án és 2015. október 1-jén elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU, Euratom) 2015/1600 (1), illetve (EU, Euratom) 2015/1790 (2) határozatot.

(2)

Michel DUBROMEL hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Arnaud SCHWARTZ-ot (Secrétaire national de France Nature environnement) a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. szeptember 20-ig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2017. június 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. MIZZI


(1)  A Tanács 2015. szeptember 18-i (EU, Euratom) 2015/1600 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről (HL L 248., 2015.9.24., 53. o.).

(2)  A Tanács 2015. október 1-jei (EU, Euratom) 2015/1790 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről (HL L 260., 2015.10.7., 23. o.).


28.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/37


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI (EU) 2017/1144 HATÁROZATA

(2017. június 26.)

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról

(az értesítés a C(2017) 4136. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a bolgár, a dán, a francia, a görög, a holland, a lengyel, a litván, a máltai, a német, az olasz, a portugál, a román és a spanyol és a szlovák nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikkére,

a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával való konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 31. cikkével, valamint – 2015. január 1-jétől – az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkével összhangban a Bizottság elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, az ellenőrzések eredményeit közli a tagállamokkal, a tagállamok észrevételeit tudomásul veszi, az érintett tagállamokkal való megállapodás céljából kétoldalú megbeszélést kezdeményez, valamint következtetéseit hivatalosan eljuttatja a tagállamokhoz.

(2)

A tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy egyeztetési eljárás indítását kérjék. Néhány esetben éltek ezzel a lehetőséggel, és a Bizottság megvizsgálta az ezen eljárások eredményeiről szóló jelentéseket.

(3)

Az 1306/2013/EU rendelet értelmében csak azok a mezőgazdasági kiadások finanszírozhatók, amelyek teljesítésére az uniós jognak megfelelően került sor.

(4)

Az elvégzett ellenőrzések, a kétoldalú megbeszélések eredményei és az egyeztetési eljárások alapján megállapítást nyert, hogy a tagállamok által bejelentett kiadások egy része nem felel meg ennek a feltételnek, ezért nem finanszírozható az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból.

(5)

Meg kell jelölni azokat az összegeket, amelyek nem ismerhetők el az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból fedezhető kiadásként. Ezek az összegek nem vonatkoznak azokra a kiadásokra, amelyek több mint 24 hónappal azt megelőzően merültek fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamokat az ellenőrzések eredményeiről.

(6)

Az e határozat által az uniós finanszírozásból kizárt összegeknél figyelembe kell venni az 1306/2013/EU rendelet 41. cikke szerinti valamennyi csökkentést és felfüggesztést is, mivel ezek a csökkentések és felfüggesztések ideiglenes jellegűek és nem érintik az említett rendelet 51. vagy 52. cikke alapján meghozott következtetéseket.

(7)

Az e határozat által érintett esetekben az uniós jognak való megfelelés hiánya miatt kizárandó összegekről szóló értékelést a Bizottság egy összefoglaló jelentés keretében közölte a tagállamokkal. (3)

(8)

Ez a határozat nem sérti azokat a pénzügyi következtetéseket, amelyeket a Bizottság az Európai Unió Bírósága által a 2017. március 31-én még folyamatban lévő, e határozat tárgyát képező ügyekben hozott ítéletek nyomán adott esetben levon,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok akkreditált kifizető ügynökségeinek az EMGA vagy az EMVA terhére bejelentett kiadásaival összefüggő, a mellékletben szereplő összegeket ki kell zárni az európai uniós finanszírozásból.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bolgár Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 26-án.

a Bizottság részéről

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.).

(3)  Ares(2017)2831484, 2017. június 7.


MELLÉKLET

Költségvetési jogcím: 05040501

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

RO

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2010

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

22 850 154,78

6 418 693,16

16 431 461,62

 

Vidékfejlesztés, EMVA, kiegészítés a közvetlen kifizetésekhez (2007–2013)

2010

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

8 507 107,30

1 459 929,21

7 047 178,09

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

13 471 514,97

2 311 644,65

11 159 870,32

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

129 773,68

– 481,74

130 255,42

 

Vidékfejlesztés, EMVA, kiegészítés a közvetlen kifizetésekhez (2007–2013)

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 10 435,76

0,00

– 10 435,76

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2012

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

1 924 121,26

330 203,99

1 593 917,27

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2012

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 394 552,63

0,00

– 394 552,63

 

Vidékfejlesztés, EMVA, kiegészítés a közvetlen kifizetésekhez (2007–2013)

2012

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 60 445,30

0,00

– 60 445,30

 

 

 

 

 

RO összesen:

EUR

46 417 238,30

10 519 989,27

35 897 249,03

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

LT

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2010

A 2015.10.9-i C(2015)6810 határozat pénzügyi hatása, amely csökkentette a 2014. október 16. és 2014. december 31. közötti, a 2015. január 1. és 2015. március 31. közötti és a 2015. április 1-je és 2015. június 30. közötti időszakban teljesített kiadásokhoz kapcsolódó időközi kifizetéseket

EGYSZERI

 

EUR

708 136,83

0,00

708 136,83

 

 

 

 

 

LT összesen:

EUR

708 136,83

0,00

708 136,83


Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

EUR

47 125 375,13

10 519 989,27

36 605 385,86

Költségvetési jogcím: 05070107

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

MT

Szabálytalanságok

2016

Az elszámolást érintő szabálytalanságok kezelésére felszámolt összeg visszatérítése

EGYSZERI

 

EUR

201 499,67

0,00

201 499,67

 

 

 

 

 

MT összesen:

EUR

201 499,67

0,00

201 499,67

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

PL

Gyümölcs- és zöldségfélék – Előzetesen elismert termelői csoportok

2012

Visszatérítés a 2011.10.16-tól2012.2.13-ig tartó időszak tekintetében

ÁTALÁNY

25,00 %

EUR

12 517 258,69

5 006 903,48

7 510 355,21

 

 

 

 

 

PL összesen:

EUR

12 517 258,69

5 006 903,48

7 510 355,21

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

RO

Termeléstől független közvetlen támogatások

2010

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

60 723 392,19

2 629 950,76

58 093 441,43

 

Egyéb közvetlen támogatás – energianövények

2010

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

185 062,92

370,13

184 692,79

 

Egyéb közvetlen támogatások

2010

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

83 561,22

7 140,83

76 420,39

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

34 885 948,11

765 982,00

34 119 966,11

 

Egyéb közvetlen támogatások

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

40 279,67

0,00

40 279,67

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

14 498,34

29,00

14 469,34

 

Egyéb közvetlen támogatás – energianövények

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

23,62

0,05

23,57

 

Egyéb közvetlen támogatások

2011

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 6,62

– 0,01

– 6,61

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2012

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

40 874,57

0,00

40 874,57

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2012

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 98 628,64

0,00

– 98 628,64

 

Egyéb közvetlen támogatás – energianövények

2012

Visszatérítés a T-145/15. sz. ügyben hozott ítélet alapján

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 6,51

0,00

– 6,51

 

 

 

 

 

RO összesen:

EUR

95 874 998,87

3 403 472,76

92 471 526,11


Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

EUR

108 593 757,23

8 410 376,24

100 183 380,99

Költségvetési jogcím: 6701

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

AT

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2014

2 kulcsfontosságú ellenőrzés hiányosságai

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 677 033,31

– 677 033,31

0,00

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2015

2 kulcsfontosságú ellenőrzés hiányosságai

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 763 280,20

0,00

– 763 280,20

 

 

 

 

 

AT összesen:

EUR

– 1 440 313,51

– 677 033,31

– 763 280,20

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

BG

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét és a 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt jelentéstételt illetően, tűréshatárok alkalmazása, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

3,00 %

EUR

– 174 830,40

– 1 875,59

– 172 954,81

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét és a 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt jelentéstételt illetően, tűréshatárok alkalmazása, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

6,00 %

EUR

– 8 128,40

0,00

– 8 128,40

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét és a 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt jelentéstételt illetően, tűréshatárok alkalmazása, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

6,00 %

EUR

– 391 569,13

– 150,78

– 391 418,35

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

A 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt kötelező ellenőrzési ráta teljesítésének elmulasztása, hiányosságok az ellenőrzési ráta növelésében, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 21 192,88

0,00

– 21 192,88

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

A 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt kötelező ellenőrzési ráta teljesítésének elmulasztása, hiányosságok az ellenőrzési ráta növelésében, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 1 172 970,16

– 526,34

– 1 172 443,82

 

 

 

 

 

BG összesen:

EUR

– 1 768 690,97

– 2 552,71

– 1 766 138,26

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

DE

Termeléstől független közvetlen támogatások

2013

2012-es igénylési év, nem támogatható területek

EGYSZERI

 

EUR

– 23 056,56

0,00

– 23 056,56

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

2013-as igénylési év, nem támogatható területek

EGYSZERI

 

EUR

– 23 513,46

0,00

– 23 513,46

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2015

2014-es igénylési év, Nem támogatható területek

EGYSZERI

 

EUR

– 27 314,63

0,00

– 27 314,63

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2015

2014-es igénylési év, visszamenőleges visszakövetelések

EGYSZERI

 

EUR

– 9 023,01

– 5 362,92

– 3 660,09

 

Szabálytalanságok

2011

Jogtalan kifizetés visszafizettetésének elmaradásának tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 1 298,67

0,00

– 1 298,67

 

Szabálytalanságok

2013

Indokolatlan döntés a visszafizettetés végre nem hajtásáról.

EGYSZERI

 

EUR

– 4 523,94

0,00

– 4 523,94

 

Szabálytalanságok

2011

A visszafizettetési eljárás indokolatlan felfüggesztése

EGYSZERI

 

EUR

– 46 219,07

0,00

– 46 219,07

 

 

 

 

 

DE összesen:

EUR

– 134 949,34

– 5 362,92

– 129 586,42

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

DK

Termeléstől független közvetlen támogatások

2015

2015-ös pénzügyi év – A MePaR minősége

EGYSZERI

 

EUR

– 174 979,00

0,00

– 174 979,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2015

2015-ös pénzügyi év – Visszamenőleges visszakövetelések

EGYSZERI

 

EUR

– 736 162,00

0,00

– 736 162,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2016

2016-os pénzügyi év – helyszíni ellenőrzések – a jogosultság ellenőrzése

EGYSZERI

 

EUR

– 522 366,00

0,00

– 522 366,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2016

2016-os pénzügyi év – helyszíni ellenőrzések – ökológiai jelentőségű terület

EGYSZERI

 

EUR

– 54 849,00

0,00

– 54 849,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2016

2016-ös pénzügyi év – A MePaR minősége

EGYSZERI

 

EUR

– 174 587,00

0,00

– 174 587,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2016

2016-ös pénzügyi év – Visszamenőleges visszakövetelések

EGYSZERI

 

EUR

– 1 243 766,00

0,00

– 1 243 766,00

 

 

 

 

 

DK összesen:

EUR

– 2 906 709,00

 0,00

– 2 906 709,00

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

ES

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

2013-as igénylési év: A helyszíni ellenőrzések minősége nem kielégítő.

EGYSZERI

 

EUR

– 9 312,36

0,00

– 9 312,36

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2015

2013-as igénylési év: A helyszíni ellenőrzések minősége nem kielégítő.

EGYSZERI

 

EUR

– 26,35

0,00

– 26,35

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Az állatjólét ellenőrzése céljából vett minta véletlenszerűen kiválasztott részét érintő hiányosságok, 2012–2014-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 66 615,68

0,00

– 66 615,68

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Kockázatelemzés hiánya – I. pillér – 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 240 657,88

– 11 564,21

– 229 093,67

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Kockázatelemzés hiánya – Bor – 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 30,18

0,00

– 30,18

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – I. pillér – 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 222 425,22

0,00

– 222 425,22

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Bor – 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 10 385,58

0,00

– 10 385,58

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Bor – 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 448,95

0,00

– 448,95

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Hiányos kockázatelemzés – I. pillér – 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 247 147,90

– 15 410,19

– 231 737,71

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a 2. és 4. JFGK vonatkozásában előírt ellenőrzések hatókörét, valamint az állatjólét megvalósítását és az azzal kapcsolatos jelentéstételt illetően, 2013-as igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 89 033,37

0,00

– 89 033,37

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a 2. és 4. JFGK vonatkozásában előírt ellenőrzések hatókörét, az állatjólét megvalósítását és az azzal kapcsolatos jelentéstételt, valamint a helyszíni parcellaellenőrzéseket illetően, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 316 430,95

0,00

– 316 430,95

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

Hiányosságok a kulcsfontosságú ellenőrzésnél, kiszámított pénzügyi hatással – Katalónia

EGYSZERI

 

EUR

– 122 144,38

0,00

– 122 144,38

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

Hiányosságok a kulcsfontosságú ellenőrzésnél, kiszámított pénzügyi hatással – Katalónia

EGYSZERI

 

EUR

– 122 144,38

0,00

– 122 144,38

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2011

Átalányösszegű támogatások személyzeti költségekre

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 97 958,68

– 97 958,68

0,00

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

Átalányösszegű támogatások személyzeti költségekre

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 112 555,18

– 91 488,65

– 21 066,53

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

Nem megfelelő számú helyszíni ellenőrzés a 2013-as igénylési évben

EGYSZERI

 

EUR

– 5 707,30

0,00

– 5 707,30

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

Nem megfelelő számú helyszíni ellenőrzés a 2013-as igénylési évben az állandó legelők vonatkozásában

EGYSZERI

 

EUR

– 82 097,33

– 82 097,33

0,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

Hiányzó visszamenőleges elemzés a 2013-as igénylési évben a 2010–2012-es évekre vonatkozóan

EGYSZERI

 

EUR

– 12 884,58

0,00

– 12 884,58

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

Hiányzó visszamenőleges elemzés a 2013-as igénylési évben a 2010–2012-es évekre vonatkozóan (az állandó legelők vonatkozásában)

EGYSZERI

 

EUR

– 19 298,48

– 19 298,48

0,00

 

Termeléstől független közvetlen támogatások

2014

Hiányzó visszamenőleges elemzés a 2014-es igénylési évben a 2011–2013-as évekre vonatkozóan

EGYSZERI

 

EUR

– 9 603,76

0,00

– 9 603,76

 

Tanúsítás

2012

az összesített felső határ túllépése, 2012-es pénzügyi év

EGYSZERI

 

EUR

– 18 356 430,10

– 287 742,17

– 18 068 687,93

 

Bor – Promóció harmadik országok piacain

2014

Keresztellenőrzéseket is magukban foglaló adminisztratív ellenőrzések végzése valamennyi támogatási és kifizetési kérelemre kiterjedően (az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke és az 555/2008/EK rendelet 77. cikke)

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 44 060,79

0,00

– 44 060,79

 

Bor – Promóció harmadik országok piacain

2015

Keresztellenőrzéseket is magukban foglaló adminisztratív ellenőrzések végzése valamennyi támogatási és kifizetési kérelemre kiterjedően (az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke és az 555/2008/EK rendelet 77. cikke)

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 19 149,42

0,00

– 19 149,42

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

Jogtalanul elismert termelői szervezetek – Katalónia

EGYSZERI

 

EUR

– 1 054 948,10

0,00

– 1 054 948,10

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

Jogtalanul elismert termelői szervezetek – Katalónia

EGYSZERI

 

EUR

– 1 139 900,05

0,00

– 1 139 900,05

 

Ügyletek vizsgálata

2012

hiányosságok az ellenőrző rendszerben

ÁTALÁNY

0,50 %

EUR

– 798 575,83

– 35 460,70

– 763 115,13

 

Ügyletek vizsgálata

2013

hiányosságok az ellenőrző rendszerben

ÁTALÁNY

0,50 %

EUR

– 872 653,50

0,00

– 872 653,50

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

Hiányosságok egy kulcsfontosságú ellenőrzésnél

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 536 412,02

– 158 849,53

– 1 377 562,49

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

Hiányosságok egy kulcsfontosságú ellenőrzésnél

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 2 943 353,24

– 191 765,11

– 2 751 588,13

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2014

a kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 3 103 864,90

– 135 618,25

– 2 968 246,65

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2011

Hiányosságok a programok jóváhagyása terén – Valencia

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 27 829,89

0,00

– 27 829,89

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

Hiányosságok a programok jóváhagyása terén – Valencia

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 20 026,86

– 20 026,86

0,00

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

Hiányosságok a programok jóváhagyása terén – Valencia

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 27 546,54

– 27 546,54

0,00

 

Ügyletek vizsgálata

2011

hiányosságok az ellenőrző rendszerben

ÁTALÁNY

0,50 %

EUR

– 587 025,35

– 93 858,22

– 493 167,13

 

 

 

 

 

ES összesen:

EUR

– 32 318 685,08

– 1 268 684,92

– 31 050 000,16

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

FR

Tejágazat – Iskolatej

2013

hiányos adminisztratív ellenőrzések

ÁTALÁNY

3,78 %

EUR

– 237 587,74

0,00

– 237 587,74

 

Tejágazat – Iskolatej

2014

hiányos adminisztratív ellenőrzések

ÁTALÁNY

3,78 %

EUR

– 437 243,59

0,00

– 437 243,59

 

Tanúsítás

2013

késedelmes kifizetések

EGYSZERI

 

EUR

– 646 948,97

0,00

– 646 948,97

 

Tanúsítás

2012

hiányosságok az irányítás terén

EGYSZERI

 

EUR

– 109 959,83

0,00

– 109 959,83

 

Tanúsítás

2013

hiányosságok az irányítás terén a 2013-as pénzügyi évben

EGYSZERI

 

EUR

– 137 612,96

0,00

– 137 612,96

 

Tejágazat – Iskolatej

2014

csökkentett összegű kifizetések alkalmazásának hiánya a kérelmek késedelmes benyújtás esetén

EGYSZERI

 

EUR

– 1 281 052,48

– 374 599,36

– 906 453,12

 

Tejágazat – Iskolatej

2015

csökkentett összegű kifizetések alkalmazásának hiánya a kérelmek késedelmes benyújtás esetén

EGYSZERI

 

EUR

– 846 946,00

0,00

– 846 946,00

 

Export-visszatérítések – Egyéb

2011

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

94,00 %

EUR

– 11 000 810,21

0,00

– 11 000 810,21

 

Export-visszatérítések – Egyéb

2012

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

94,00 %

EUR

– 52 202 377,67

0,00

– 52 202 377,67

 

Export-visszatérítések – Egyéb

2013

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

94,00 %

EUR

– 27 340 769,48

0,00

– 27 340 769,48

 

Export-visszatérítések – Egyéb

2011

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

83,33 %

EUR

– 3 507 120,69

0,00

– 3 507 120,69

 

Export-visszatérítések – Egyéb

2012

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

83,33 %

EUR

– 16 247 139,77

0,00

– 16 247 139,77

 

Export-visszatérítések – Egyéb

2013

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

83,33 %

EUR

– 10 103 631,00

0,00

– 10 103 631,00

 

Export-visszatérítések (2014+)

2014

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

83,33 %

EUR

– 415 472,21

0,00

– 415 472,21

 

Export-visszatérítések (2014+)

2014

Komoly hiányosságok az export-visszatérítésben részesített exportált baromfik épségének, megfelelőségének és kereskedelmi minőségének ellenőrzése terén

EXTRAPOLÁLT

94,00 %

EUR

– 83 895,58

0,00

– 83 895,58

 

 

 

 

 

 Total FR:

EUR

– 124 598 568,18

– 374 599,36

– 124 223 968,82

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

GR

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Engedékeny szankciórendszer, 2013-as igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 149 585,87

0,00

– 149 585,87

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Engedékeny szankciórendszer, 2014-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 161 979,04

0,00

– 161 979,04

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a kockázatelemzés terén a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények és az 1. JFGK esetében, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 589 334,72

0,00

– 589 334,72

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a kockázatelemzés terén a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények és az 1. JFGK esetében, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

5 986,07

0,00

5 986,07

 

 

 

 

 

GR összesen:

EUR

– 894 913,56

 0,00

– 894 913,56

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

IT

Szabálytalanságok

2009

2008000093-mas ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 541 621,44

0,00

– 541 621,44

 

Szabálytalanságok

2009

3099-es ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 1 008 606,28

0,00

– 1 008 606,28

 

Szabálytalanságok

2009

3133-mas ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 539 514,05

0,00

– 539 514,05

 

Szabálytalanságok

2010

3690-es ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 1 378 239,16

0,00

– 1 378 239,16

 

Szabálytalanságok

2009

8002-es ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 2 673 871,96

0,00

– 2 673 871,96

 

Szabálytalanságok

2012

8194&8558-as ügy: A tagállamnak tulajdonítható gondatlanságból adódó késedelmes visszafizettetések

EGYSZERI

 

EUR

– 1 809 767,13

0,00

– 1 809 767,13

 

Szabálytalanságok

2009

8522-es ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 739 489,65

0,00

– 739 489,65

 

Szabálytalanságok

2012

8802-es ügy: Késedelem a visszafizettetések terén

EGYSZERI

 

EUR

– 10 298,68

0,00

– 10 298,68

 

Szabálytalanságok

2009

9117-es ügy: Késedelem a visszafizettetések terén

EGYSZERI

 

EUR

– 585 884,28

0,00

– 585 884,28

 

Szabálytalanságok

2012

9172-es ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 743 929,98

0,00

– 743 929,98

 

Szabálytalanságok

2010

9298-as ügy: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 152 704,50

0,00

– 152 704,50

 

Szabálytalanságok

2012

OLAF OF/2010/0942 sz. ügy: A tagállamnak tulajdonítható gondatlanság a késedelmes visszafizettetések terén

EGYSZERI

 

EUR

– 101 410,87

0,00

– 101 410,87

 

Szabálytalanságok

2009

11353-mas, 11354-es, 11355-ös és 14982-es ügyek: a tagállamnak tulajdonítható gondatlanságból adódó késedelmes visszafizettetések

EGYSZERI

 

EUR

– 9 201 609,04

0,00

– 9 201 609,04

 

Szabálytalanságok

2012

3108-as és 3109-es ügyek: Késedelem a visszafizettetések terén

EGYSZERI

 

EUR

– 1 541 365,89

0,00

– 1 541 365,89

 

Szabálytalanságok

2012

8155-ös és 8187-es ügyek: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 1 694 447,20

0,00

– 1 694 447,20

 

Szabálytalanságok

2012

8316-ös és 8859-es ügyek: Késedelmes visszafizettetések és a tagállamnak tulajdonítható gondatlanság

EGYSZERI

 

EUR

– 6 812 811,90

0,00

– 6 812 811,90

 

Szabálytalanságok

2012

8433-mas, 8434-es és 8435-ös ügyek: Késedelem a visszafizettetések terén

EGYSZERI

 

EUR

– 8 321 237,00

0,00

– 8 321 237,00

 

Szabálytalanságok

2012

Korrigált vagy behajthatatlannak minősített ügyek a 2010-es és a 2013-as pénzügyi év között: korrekció az egyes akták igazgatása során fellépő gondatlanságok miatt a késedelmes visszafizettetések terén

ÁTALÁNY

100,00 %

EUR

– 37 925 444,68

0,00

– 37 925 444,68

 

Tanúsítás

2011

a B-számla korrekciója – bíróság által elrendelt lefoglalás

EGYSZERI

 

EUR

– 45 285,89

0,00

– 45 285,89

 

Tanúsítás

2011

a B-számla korrekciója: késedelmes kifizetések

EGYSZERI

 

EUR

– 493 670,22

0,00

– 493 670,22

 

Szabálytalanságok

2009

Egy ügy hibás besorolása (folyamatban lévő jogi eljárás), melynek következtében az összeg kikerül az 50/50-es szabály alkalmazásának hatálya alól

EGYSZERI

 

EUR

– 1 106,60

0,00

– 1 106,60

 

Tanúsítás

2007

uniós adósságok nemzeti adósságként nyilvántartva

EGYSZERI

 

EUR

– 17 196,50

0,00

– 17 196,50

 

Tanúsítás

2008

uniós adósságok nemzeti adósságként nyilvántartva

EGYSZERI

 

EUR

– 364 988,16

0,00

– 364 988,16

 

Tanúsítás

2009

uniós adósságok nemzeti adósságként nyilvántartva

EGYSZERI

 

EUR

– 31 531,16

0,00

– 31 531,16

 

Tanúsítás

2010

uniós adósságok nemzeti adósságként nyilvántartva

EGYSZERI

 

EUR

– 99 765,05

0,00

– 99 765,05

 

Tanúsítás

2011

uniós adósságok nemzeti adósságként nyilvántartva

EGYSZERI

 

EUR

– 91 996,91

0,00

– 91 996,91

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Engedékeny szankciórendszer az állatokra vonatkozó intézkedéseknél, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 92 510,77

0,00

– 92 510,77

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 1 148 562,11

0,00

– 1 148 562,11

 

Tanúsítás

2007

Mulasztások a visszafizettetések és egyéb adósságok kezelésében

EGYSZERI

 

EUR

– 4 491 218,51

0,00

– 4 491 218,51

 

Tanúsítás

2008

Mulasztások a visszafizettetések és egyéb adósságok kezelésében

EGYSZERI

 

EUR

– 95 324 148,63

0,00

– 95 324 148,63

 

Tanúsítás

2009

Mulasztások a visszafizettetések és egyéb adósságok kezelésében

EGYSZERI

 

EUR

– 8 235 009,37

0,00

– 8 235 009,37

 

Tanúsítás

2010

Mulasztások a visszafizettetések és egyéb adósságok kezelésében

EGYSZERI

 

EUR

– 26 055 691,76

0,00

– 26 055 691,76

 

Tanúsítás

2011

Mulasztások a visszafizettetések és egyéb adósságok kezelésében

EGYSZERI

 

EUR

– 24 026 882,28

0,00

– 24 026 882,28

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Egy esetben a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírás ellenőrzésének hiánya és két esetben a JFGK-nek csak részleges ellenőrzése, nem állattartó mezőgazdasági termelő, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 449 776,89

0,00

– 449 776,89

 

Szabálytalanságok

2011

OLAF OF/2007/0889 sz. ügy: Szabálytalanság a tagállami hatóságok gondatlansága következtében

EGYSZERI

 

EUR

– 13 189 041,35

0,00

– 13 189 041,35

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Két követelménynek csak részleges ellenőrzése, ágazati ellenőrzés alkalmazása biztosítás előírása nélkül, állattartó mezőgazdasági termelő, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 237 679,39

0,00

– 237 679,39

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Két követelménynek csak részleges ellenőrzése, ágazati ellenőrzés alkalmazása biztosítás előírása nélkül, állattartó mezőgazdasági termelő, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 240 761,35

0,00

– 240 761,35

 

Kölcsönös megfeleltetés

2016

Két követelménynek csak részleges ellenőrzése, ágazati ellenőrzés alkalmazása biztosítás előírása nélkül, állattartó mezőgazdasági termelő, 2015-ös igénylési év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 199 521,76

0,00

– 199 521,76

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 3 323 958,59

– 160,12

– 3 323 798,47

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 7 033,28

0,00

– 7 033,28

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 186,77

0,00

– 186,77

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2013-as igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 3 271 891,50

0,00

– 3 271 891,50

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 10 760,16

0,00

– 10 760,16

 

 

 

 

 

IT összesen:

EUR

– 257 232 428,65

– 160,12

– 257 232 268,53

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

PT

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

A termelői szervezetek regionális irodák általi ellenőrzése az elismerési kritériumok tekintetében: a(z) „X” termelői szervezet számára jogtalanul fizetett támogatás

EGYSZERI

 

EUR

– 175 573,68

0,00

– 175 573,68

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

A termelői szervezetek regionális irodák általi ellenőrzése az elismerési kritériumok tekintetében: a(z) „X” termelői szervezet számára jogtalanul fizetett támogatás

EGYSZERI

 

EUR

– 252 204,60

0,00

– 252 204,60

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2012

A termelői szervezetek regionális irodák általi ellenőrzése az elismerési kritériumok tekintetében: Hiányosságok az ellenőrző rendszerben, 2012-es és 2013-as pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 244 696,30

– 8 778,69

– 235 917,61

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

A termelői szervezetek regionális irodák általi ellenőrzése az elismerési kritériumok tekintetében: Hiányosságok az ellenőrző rendszerben, 2012-es és 2013-as pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 366 164,35

– 12 610,23

– 353 554,12

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2014

A termelői szervezetek regionális irodák általi ellenőrzése az elismerési kritériumok tekintetében: hiányosságok az ellenőrző rendszerben – 2014-es és 2015-ös pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 2 631,15

0,00

– 2 631,15

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2015

A termelői szervezetek regionális irodák általi ellenőrzése az elismerési kritériumok tekintetében: hiányosságok az ellenőrző rendszerben – 2014-es és 2015-ös pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 8 500,96

0,00

– 8 500,96

 

Tanúsítás

2011

fizetési határidők be nem tartása

EGYSZERI

 

EUR

– 1 995 329,97

– 1 995 329,97

0,00

 

Tanúsítás

2011

felső határok túllépése

EGYSZERI

 

EUR

– 112 617,66

– 112 617,66

0,00

 

Számlaelszámolás – pénzügyi záróelszámolás

2012

felső határok túllépése

EGYSZERI

 

EUR

– 981 955,95

– 981 955,95

0,00

 

Számlaelszámolás – pénzügyi záróelszámolás

2012

felső határ túllépése – többlet, még levonandó

EGYSZERI

 

EUR

– 584 114,93

0,00

– 584 114,93

 

 

 

 

 

PT összesen:

EUR

– 4 723 789,55

– 3 111 292,50

– 1 612 497,05

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

RO

Szabálytalanságok

2012

A III. A. melléklet tételes vizsgálata során feltárt hiba

EGYSZERI

 

EUR

– 18 439,35

0,00

– 18 439,35

 

Gyümölcs- és zöldségfélék – Előzetesen elismert termelői csoportok

2013

Termelői csoportok: az elismerés fenntartása és elismerési tervek. 2013-as és 2014-es pénzügyi év

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 778 261,88

0,00

– 778 261,88

 

Gyümölcs- és zöldségfélék – Előzetesen elismert termelői csoportok

2014

Termelői csoportok: az elismerés fenntartása és elismerési tervek. 2013-as és 2014-es pénzügyi év

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 589 910,80

0,00

– 589 910,80

 

Gyümölcs- és zöldségfélék – Előzetesen elismert termelői csoportok

2015

Termelői csoportok: az elismerés fenntartása és elismerési tervek. 2013-as és 2014-es pénzügyi év

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 346 636,03

0,00

– 346 636,03

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok

2013

Termelői szervezetek: a támogatási kérelmek ellenőrzése – a kiadások támogathatósága, 2013-as pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 20 646,29

0,00

– 20 646,29

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2014

Termelői szervezetek: a támogatási kérelmek ellenőrzése – a kiadások támogathatósága, 2014-es pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 30 663,30

0,00

– 30 663,30

 

Gyümölcs- és zöldségágazat – operatív programok, a forgalomból történő kivonást is beleértve

2015

Termelői szervezetek: a támogatási kérelmek ellenőrzése – a kiadások támogathatósága, 2015-es pénzügyi év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 47 987,50

0,00

– 47 987,50

 

 

 

 

 

RO összesen:

EUR

– 1 832 545,15

 0,00

– 1 832 545,15


Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

EUR

– 427 851 592,99

– 5 439 685,84

– 422 411 907,15

Költségvetési jogcím: 6711

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

AT

Vidékfejlesztés, EMVA (2014–2020) – az IIER hatálya alá tartozó intézkedések

2015

214. sz. intézkedés: megfelelő szankciórendszer alkalmazása

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 5 958,97

0,00

– 5 958,97

 

Vidékfejlesztés, EMVA (2014–2020) – az IIER hatálya alá tartozó intézkedések

2015

214. sz. intézkedés: „ökológiai gazdálkodás” – megfelelő felügyeleti eljárás

EXTRAPOLÁLT

0,21 %

EUR

– 101 920,89

0,00

– 101 920,89

 

 

 

 

 

AT összesen:

EUR

– 107 879,86

0,00

– 107 879,86

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

BG

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2010

5 %-os átalánykorrekció a következők miatt: a helyszíni ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok, a közbeszerzések ellenőrzése, a költségek észszerűségének értékelése és a nem támogatható kiadások

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 2 793 872,47

– 2 793 872,47

0,00

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2011

5 %-os átalánykorrekció a következők miatt: a helyszíni ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok, a közbeszerzések ellenőrzése, a költségek észszerűségének értékelése és a nem támogatható kiadások

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 074 263,60

– 1 074 263,60

0,00

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2012

5 %-os átalánykorrekció a következők miatt: a helyszíni ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok, a közbeszerzések ellenőrzése, a költségek észszerűségének értékelése és a nem támogatható kiadások

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 780 941,24

– 780 941,24

0,00

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

5 %-os átalánykorrekció a következők miatt: a helyszíni ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok, a közbeszerzések ellenőrzése, a költségek észszerűségének értékelése és a nem támogatható kiadások

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 637 751,75

0,00

– 1 637 751,75

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – közszférabeli kedvezményezettek

2014

5 %-os átalánykorrekció a következők miatt: a helyszíni ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok, a közbeszerzések ellenőrzése, a költségek észszerűségének értékelése és a nem támogatható kiadások

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 690 283,33

0,00

– 1 690 283,33

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2010

Előző korrigált összegek nemzeti hatóságok általi visszavonásából eredő kiigazítás

EGYSZERI

 

EUR

259 643,71

0,00

259 643,71

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2011

Előző korrigált összegek nemzeti hatóságok általi visszavonásából eredő kiigazítás

EGYSZERI

 

EUR

107 839,98

0,00

107 839,98

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2012

Előző korrigált összegek nemzeti hatóságok általi visszavonásából eredő kiigazítás

EGYSZERI

 

EUR

51 063,74

0,00

51 063,74

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét és a 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt jelentéstételt illetően, tűréshatárok alkalmazása, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

3,00 %

EUR

– 27 147,64

0,00

– 27 147,64

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét és a 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt jelentéstételt illetően, tűréshatárok alkalmazása, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

6,00 %

EUR

– 105 957,72

0,00

– 105 957,72

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2010

9 %-os extrapolált korrekció – hiányosságok a költségek észszerűsége és a nem támogatható kiadások terén

EXTRAPOLÁLT

9,00 %

EUR

– 4 183 858,87

– 418 385,89

– 3 765 472,98

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2011

9 %-os extrapolált korrekció – hiányosságok a költségek észszerűsége és a nem támogatható kiadások terén

EXTRAPOLÁLT

9,00 %

EUR

– 896 213,65

– 89 621,36

– 806 592,29

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2012

9 %-os extrapolált korrekció – hiányosságok a költségek észszerűsége és a nem támogatható kiadások terén

EXTRAPOLÁLT

9,00 %

EUR

– 556 147,52

– 55 614,76

– 500 532,76

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

9 %-os extrapolált korrekció – hiányosságok a költségek észszerűsége és a nem támogatható kiadások terén

EXTRAPOLÁLT

9,00 %

EUR

– 2 893 246,02

0,00

– 2 893 246,02

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

A 7. és 8. JFGK vonatkozásában előírt kötelező ellenőrzési ráta teljesítésének elmulasztása, hiányosságok az ellenőrzési ráta növelésében, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 350 314,96

0,00

– 350 314,96

 

 

 

 

 

BG összesen:

EUR

– 16 571 451,34

– 5 212 699,32

– 11 358 752,02

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

DE

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – közszférabeli kedvezményezettek

2014

Pénzügyi hibák az ellenőrzött közbeszerzéseknél

EGYSZERI

 

EUR

– 351 787,61

– 349 181,08

– 2 606,53

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások (2014–2020) – közszférabeli kedvezményezettek

2015

Pénzügyi hibák az ellenőrzött közbeszerzéseknél

EGYSZERI

 

EUR

– 159 761,90

0,00

– 159 761,90

 

Tanúsítás

2015

Pénzügyi hibák az EMVA populáció tekintetében

EGYSZERI

 

EUR

– 511 727,53

0,00

– 511 727,53

 

 

 

 

 

DE összesen:

EUR

– 1 023 277,04

– 349 181,08

– 674 095,96

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

ES

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Kockázatelemzés hiánya – II. pillér – 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

2,40

0,00

2,40

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Kockázatelemzés hiánya – II. pillér – 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 2 272,97

0,00

– 2 272,97

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – II. pillér – 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

1,06

0,00

1,06

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéstétel hiányossága – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – II. pillér – 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 2 493,06

0,00

– 2 493,06

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a helyszíni ellenőrzések hatókörét és minőségét illetően – A helyszíni ellenőrzések késedelmes elvégzése – Hiányos parcella-mintavétel helyszíni ellenőrzések céljából – Kockázatelemzés hiánya – II. pillér – 2012-mas igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 180,81

0,00

– 180,81

 

Tanúsítás

2013

Lényeges hiba az EMVA-számlák tekintetében

EGYSZERI

 

EUR

– 903 456,80

– 17 985,15

– 885 471,65

 

 

 

 

 

ES összesen:

EUR

– 908 400,18

– 17 985,15

– 890 415,03

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

FR

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

Hiányosságok a költségek észszerűségének és a kifizetési kérelmek ellenőrzésénél, 121. és 123. intézkedés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 4 980 641,31

– 41 685,40

– 4 938 955,91

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

Hiányosságok a költségek észszerűségének és a kifizetési kérelmek ellenőrzésénél, 121. és 123. intézkedés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 396 917,70

0,00

– 396 917,70

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások (2014–2020) – magánkedvezményezettek

2015

Hiányosságok a költségek észszerűségének és a kifizetési kérelmek ellenőrzésénél, 121. és 123. intézkedés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 4 482 936,52

0,00

– 4 482 936,52

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások (2014–2020) – magánkedvezményezettek

2016

Hiányosságok a költségek észszerűségének és a kifizetési kérelmek ellenőrzésénél, 121. és 123. intézkedés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 595 408,44

0,00

– 1 595 408,44

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások (2014–2020) – magánkedvezményezettek

2015

Hiányosságok a költségek észszerűségének ellenőrzésénél: korrekció egy hiba ismételt fellépése esetén, 121C4 és 123A intézkedések

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 3 184 129,20

– 1 592 064,61

– 1 592 064,59

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások (2014–2020) – magánkedvezményezettek

2016

Hiányosságok a költségek észszerűségének ellenőrzésénél: korrekció egy hiba ismételt fellépése esetén, 121C4 és 123A intézkedések

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 1 279 291,51

– 639 645,75

– 639 645,76

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

Hiányosságok a költségek észszerűségének ellenőrzésénél: korrekció egy hiba ismételt fellépése esetén, 121C4 és 123A intézkedések

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 344 907,12

– 171 577,47

– 173 329,65

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

Hiányosságok a költségek észszerűségének ellenőrzésénél: korrekció egy hiba ismételt fellépése esetén, 121C4 és 123A intézkedések

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 2 802 935,54

– 1 404 390,37

– 1 398 545,17

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – közszférabeli kedvezményezettek

2014

Nem támogatható kiadások kizárása, M321

EGYSZERI

 

EUR

– 68 062,01

0,00

– 68 062,01

 

Tanúsítás

2012

hiányosságok az irányítás terén

EGYSZERI

 

EUR

– 16 845 764,04

0,00

– 16 845 764,04

 

Tanúsítás

2013

hiányosságok az irányítás terén a 2013-as pénzügyi évben

EGYSZERI

 

EUR

– 10 359 335,40

0,00

– 10 359 335,40

 

 

 

 

 

FR összesen:

EUR

– 46 340 328,79

– 3 849 363,60

– 42 490 965,19

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

GB

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2014

214. intézkedés – 2014-es pénzügyi év hiányosságok az állatállomány-sűrűség (mind adminisztratív, mind helyszíni) ellenőrzési rendszerében

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 538 979,08

0,00

– 538 979,08

 

Vidékfejlesztés, EMVA (2014–2020) – az IIER hatálya alá tartozó intézkedések

2015

214. intézkedés – 2015-ös pénzügyi év hiányosságok az állatállomány-sűrűség (mind adminisztratív, mind helyszíni) ellenőrzési rendszerében

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 543 702,51

0,00

– 543 702,51

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2014

221. intézkedés – 2014-es pénzügyi év hiányosságok a támogathatósági kritériumok ellenőrzése terén

EGYSZERI

 

EUR

– 12 204,00

0,00

– 12 204,00

 

Vidékfejlesztés, EMVA (2014–2020), erdészeti intézkedések

2015

221. intézkedés – 2015-ös pénzügyi év hiányosságok a támogathatósági kritériumok ellenőrzése terén

EGYSZERI

 

EUR

– 12 204,00

0,00

– 12 204,00

 

Vidékfejlesztés, EMVA (LEADER)

2014

Egy hiányos kulcsfontosságú ellenőrzés és egy hiányzó kiegészítő ellenőrzés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 602 585,37

0,00

– 602 585,37

 

Vidékfejlesztés, EMVA (LEADER)

2015

Egy hiányos kulcsfontosságú ellenőrzés és egy hiányzó kiegészítő ellenőrzés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

4 026,71

0,00

4 026,71

 

Vidékfejlesztés, EMVA (LEADER)

2016

Egy hiányos kulcsfontosságú ellenőrzés és egy hiányzó kiegészítő ellenőrzés

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

368,09

0,00

368,09

 

 

 

 

 

GB összesen:

EUR

– 1 705 280,16

0,00

– 1 705 280,16

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

GR

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Hiányosságok a kockázatelemzés terén a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények és az 1. JFGK esetében, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 229 711,85

0,00

– 229 711,85

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Hiányosságok a kockázatelemzés terén a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények és az 1. JFGK esetében, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 57 428,76

0,00

– 57 428,76

 

 

 

 

 

GR összesen:

EUR

– 287 140,61

0,00

– 287 140,61

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

IT

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: „A költségek észszerűségének megfelelő értékelése megfelelő értékelő rendszer segítségével” az általános költségekkel kapcsolatban

EGYSZERI

 

EUR

– 26 409,49

0,00

– 26 409,49

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: „A költségek észszerűségének megfelelő értékelése megfelelő értékelő rendszer segítségével” az általános költségekkel kapcsolatban

EGYSZERI

 

EUR

– 45 475,98

0,00

– 45 475,98

 

Vidékfejlesztés, EMVA (2014–2020), kockázatértékelés

2015

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: „A költségek észszerűségének megfelelő értékelése megfelelő értékelő rendszer segítségével” az általános költségekkel kapcsolatban

EGYSZERI

 

EUR

– 133 118,88

0,00

– 133 118,88

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Engedékeny szankciórendszer az állatokra vonatkozó intézkedéseknél, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 7 112,87

0,00

– 7 112,87

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 175 426,91

0,00

– 175 426,91

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Egy esetben a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírás ellenőrzésének hiánya és két esetben a JFGK-nek csak részleges ellenőrzése, nem állattartó mezőgazdasági termelő, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 39 153,87

0,00

– 39 153,87

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Két követelménynek csak részleges ellenőrzése, ágazati ellenőrzés alkalmazása biztosítás előírása nélkül, állattartó mezőgazdasági termelő, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 61 526,63

0,00

– 61 526,63

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Két követelménynek csak részleges ellenőrzése, ágazati ellenőrzés alkalmazása biztosítás előírása nélkül, állattartó mezőgazdasági termelő, 2014-es igénylési év

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 78 725,47

0,00

– 78 725,47

 

Kölcsönös megfeleltetés

2013

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 280 745,26

– 41,98

– 280 703,28

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2012-es igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 97 287,65

0,00

– 97 287,65

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2012-es igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 13 600,21

0,00

– 13 600,21

 

Kölcsönös megfeleltetés

2014

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2013-as igénylési év

EGYSZERI

 

EUR

– 203 367,80

0,00

– 203 367,80

 

Kölcsönös megfeleltetés

2015

Az 1. és 5. JFGK ellenőrzésének hiánya a Natura2000-területeken kívül, hiányosságok a 7. és 16. JFGK ellenőrzése terén, korlátozott hozzáférés az állatorvosi ellenőrzési jelentésekhez, 2013-as igénylési év

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 27 839,23

0,00

– 27 839,23

 

Vidékfejlesztés, EMVA (2014–2020) – az IIER hatálya alá tartozó intézkedések

2015

Két agrár-környezetvédelmi alintézkedés (214):

a keresztellenőrzések eredményeinek az IIER-ből származó adatokkal való nem megfelelő utánkövetése minden releváns esetben.

ÁTALÁNY

3,00 %

EUR

– 148 200,00

0,00

– 148 200,00

 

 

 

 

 

IT összesen:

EUR

– 1 337 990,25

– 41,98

– 1 337 948,27

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

LT

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2013

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: 1) A helyszíni ellenőrzések minősége; 2) A költségek észszerűségének értékelése a pályázati szakaszban; 3) A művelet költségeinek támogathatósága (természetbeni hozzájárulások)

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 288 795,90

0,00

– 1 288 795,90

 

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2014

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: 1) A helyszíni ellenőrzések minősége; 2) A költségek észszerűségének értékelése a pályázati szakaszban; 3) A művelet költségeinek támogathatósága (természetbeni hozzájárulások)

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 1 530 512,90

0,00

– 1 530 512,90

 

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2015

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: 1) A helyszíni ellenőrzések minősége; 2) A költségek észszerűségének értékelése a pályázati szakaszban; 3) A művelet költségeinek támogathatósága (természetbeni hozzájárulások)

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 926 149,21

0,00

– 926 149,21

 

Vidékfejlesztés, EMVA (LEADER)

2016

A kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai: 1) A helyszíni ellenőrzések minősége; 2) A költségek észszerűségének értékelése a pályázati szakaszban; 3) A művelet költségeinek támogathatósága (természetbeni hozzájárulások). Korrekciós időszak: 2015.10.16.-2015.12.31.

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 462 436,92

0,00

– 462 436,92

 

 

 

 

 

LT összesen:

EUR

– 4 207 894,93

0,00

– 4 207 894,93

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

LU

Számlaelszámolás – megfelelőségi vizsgálat

2010

A támogathatósági feltételek be nem tartása

EGYSZERI

0,00 %

EUR

– 1 469 939,00

0,00

– 1 469 939,00

 

 

 

 

 

LU összesen:

EUR

– 1 469 939,00

0,00

– 1 469 939,00

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

MT

Tanúsítás

2015

Számlaelszámolás – 2015-ös pénzügyi év

EGYSZERI

 

EUR

– 131 903,31

0,00

– 131 903,31

 

 

 

 

 

MT összesen:

EUR

– 131 903,31

0,00

– 131 903,31

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

NL

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2014

hiányosságok az alapvető és a kiegészítő ellenőrzések terén

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 217 083,50

0,00

– 217 083,50

 

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2014

hiányosságok az alapvető és a kiegészítő ellenőrzések terén

ÁTALÁNY

7,00 %

EUR

– 89 804,68

0,00

– 89 804,68

 

Vidékfejlesztés, EMVA 4. tengely, LEADER (2007–2013)

2015

hiányosságok az alapvető és a kiegészítő ellenőrzések terén

ÁTALÁNY

7,00 %

EUR

– 314 873,64

0,00

– 314 873,64

 

Vidékfejlesztés, EMVA (LEADER)

2016

hiányosságok az alapvető és a kiegészítő ellenőrzések terén

ÁTALÁNY

7,00 %

EUR

– 216 895,65

0,00

– 216 895,65

 

 

 

 

 

NL összesen:

EUR

– 838 657,47

0,00

– 838 657,47

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

RO

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2015

Mesterséges körülmények vizsgálata

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 949 386,13

0,00

– 949 386,13

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

A kedvezményezett támogathatósága – kompetenciák és ellenőrzések vizsgálata a mesterséges körülmények tekintetében

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 2 661 268,10

0,00

– 2 661 268,10

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

A kedvezményezett támogathatósága – kompetenciák és ellenőrzések vizsgálata a mesterséges körülmények tekintetében

ÁTALÁNY

5,00 %

EUR

– 648 249,31

0,00

– 648 249,31

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2012

Költségek támogathatósága – felső határok/támogatási intenzitás betartása

EGYSZERI

 

EUR

– 1 478 707,10

– 73 935,36

– 1 404 771,74

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

Költségek támogathatósága – felső határok/támogatási intenzitás betartása

EGYSZERI

 

EUR

– 1 335 193,08

0,00

– 1 335 193,08

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

Költségek támogathatósága – felső határok/támogatási intenzitás betartása

EGYSZERI

 

EUR

– 1 041 006,91

0,00

– 1 041 006,91

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2010

Az egymást átfedő összegek érvényesítése

EGYSZERI

 

EUR

0,00

5 907,74

– 5 907,74

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2011

Az egymást átfedő összegek érvényesítése

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

0,00

2 731 143,60

– 2 731 143,60

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2011

Az egymást átfedő összegek érvényesítése

EGYSZERI

 

EUR

0,00

53 937,77

– 53 937,77

 

Vidékfejlesztés, EMVA 2. tengely (2007–2013, területalapú intézkedések)

2012

Az egymást átfedő összegek érvényesítése

EGYSZERI

 

EUR

0,00

15 400,00

– 15 400,00

 

Tanúsítás

2012

Az EMVA IIER sokasághoz kapcsolódó legvalószínűbb hiba

EGYSZERI

 

EUR

– 4 212 281,45

– 83 053,09

– 4 129 228,36

 

Tanúsítás

2012

Az EMVA nem IIER sokasághoz kapcsolódó legvalószínűbb hiba

EGYSZERI

 

EUR

– 8 565 856,43

– 852 487,19

– 7 713 369,24

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

Közbeszerzés – Hiányosságok a költségek észszerűségének vizsgálatánál

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 508 630,52

0,00

– 508 630,52

 

Vidékfejlesztés, EMVA, 1.+3. tengely – Beruházásra irányuló intézkedések (2007–2013)

2013

Közbeszerzés – Hiányosságok a költségek észszerűségének vizsgálatánál

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 1 533 681,75

0,00

– 1 533 681,75

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

Közbeszerzés – Hiányosságok a költségek észszerűségének vizsgálatánál

ÁTALÁNY

2,00 %

EUR

– 220 258,09

0,00

– 220 258,09

 

Vidékfejlesztés, EMVA-beruházások – magánkedvezményezettek

2014

Közbeszerzés – Hiányosságok a költségek észszerűségének vizsgálatánál

ÁTALÁNY

10,00 %

EUR

– 511 227,25

0,00

– 511 227,25

 

 

 

 

 

RO összesen:

EUR

– 23 665 746,12

1 796 913,47

– 25 462 659,59

Tagállam

Intézkedés

Pénzügyi év

Indok

Típus

Korrekció %

Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

SK

Tanúsítás

2015

Az EMVA-ban előforduló, nem IIER sokaságot érintő ismert hiba

EGYSZERI

 

EUR

– 204 053,34

0,00

– 204 053,34

 

 

 

 

 

SK összesen:

EUR

– 204 053,34

0,00

– 204 053,34


Pénznem

Összeg

Levonások

Pénzügyi hatás

EUR

– 98 799 942,40

– 7 632 357,66

– 91 167 584,74