25.5.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/4

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/891 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. március 13.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 37. cikke a) pontjának i., ii., iii. és vi. alpontjára, b) és c) pontjára, d) pontjának i., iii.–vi., viii., x., xi. és xii. alpontjára és e) pontjának i. alpontjára, továbbá 173. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és f)–j) pontjára, 181. cikke (2) bekezdésére, 223. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 231. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésére, valamint 64. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (3), és új szabályokat állapít meg a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében. Egyúttal felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. A szóban forgó jogi aktusoknak fel kell váltaniuk az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) vonatkozó rendelkezéseit.

(2)

A gyümölcs- és zöldségtermelők tárgyalási pozícióinak javítása, illetve a hozzáadott értéknek az ellátási lánc mentén való méltányosabb elosztása érdekében támogatni kell a termelői szervezetek és társulásaik elismertetését. Ezt a célt a nemzeti jogi és közigazgatási struktúrák tiszteletben tartásával kell megvalósítani.

(3)

Meg kell állapítani a termelői szervezeteknek a kérelmükben megjelölt termékek tekintetében való elismerésére vonatkozó rendelkezéseket. Ha az elismerést kizárólag feldolgozásra szánt termékekre kérelmezik, meg kell bizonyosodni arról, hogy a termékeket valóban feldolgozásra szállítják. Elő kell írni, hogy a termelői szervezeteknek rendelkezniük kell a működésükhöz szükséges struktúrákkal. Ezen túlmenően az operatív program végrehajtásának feltételeként elő kell írni, hogy a termelői szervezeteknek el kell érniük a forgalmazott termékek bizonyos minimális értékét, melyet a tagállamnak kell megállapítania úgy, hogy az biztosítsa a támogatások hatékonyságát, és így valóban javítsa a gyümölcs- és zöldségágazat termelőinek tárgyalási pozícióját.

(4)

Annak elősegítése érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszerének céljai megvalósuljanak, és a termelői szervezetek a feladataikat fenntartható és hatékony módon végezhessék, a termelői szervezeteken belül a lehető legnagyobb stabilitást kell biztosítani. Indokolt ezért megállapítani a termelői szervezetbeli tagság minimális időtartamát. Célszerű a tagállamok hatáskörébe utalni a felmondási idő, valamint azon időpont megállapítását, amelytől kezdve a tagságról való lemondás hatályba léphet.

(5)

Amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, célszerű lehetővé tenni a termelői szervezet számára, hogy a technikai eszközöket a tagok révén, leányvállalatokon keresztül vagy kiszervezéssel, illetve olyan termelői szervezetek társulására támaszkodva is biztosíthassa, amelyben az adott szervezet tagsági viszonnyal rendelkezik.

(6)

A termelői csoportok fő tevékenységének a kínálati oldal koncentrációjához és termékeik forgalomba hozatalához kell kapcsolódnia oly módon, hogy a gyümölcs- és zöldségtermelők tárgyalási pozíciói javuljanak, illetve biztosítható legyen az ebből eredő előnyöknek az ellátási lánc mentén való méltányosabb elosztása. Indokolt azonban engedélyezni a termelői szervezetek számára, hogy egyéb tevékenységekben is részt vehessenek, függetlenül attól, hogy azok kereskedelmi jellegűek-e avagy sem. A termelői szervezetek közötti együttműködést kívánatos ösztönözni, és e cél érdekében elő kell írni, hogy kizárólag valamely más elismert termelői szervezettől vásárolt gyümölcsöt és zöldséget forgalmazhassanak oly módon, hogy e termékek értékét sem a fő tevékenység, sem az egyéb tevékenységek tekintetében ne kelljen a fogalmazott termékekre vonatkozó számításokban tekintetbe venni.

(7)

Jóllehet a termelői csoportok fő tevékenységének a kínálati oldal koncentrációjához és a tagjaik által termelt, a szervezet elismerésének körébe tartozó termékek forgalomba hozatalához kell kapcsolódnia, egyes esetekben a szervezetek tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy termékeik bizonyos hányadát a termelői szervezeten kívül hozzák forgalomba, amennyiben a termelői szervezet ezt jóváhagyja, és ez megfelel az adott tagállam és az érintett termelői szervezet által előírt feltételeknek. A termelői szervezettől függetlenül értékesített termékek százalékos aránya nem lépheti át a megszabott küszöbértékeket.

(8)	Tovább kell pontosítani az olyan kiszervezésekre vonatkozó rendelkezéseket, amikor a kiszervezett tevékenységet végző szereplő szorosan kapcsolódik a termelői szervezethez.

(9)	A kínálati oldal koncentrációjának megkönnyítése érdekében célszerű ösztönözni a meglévő termelői szervezetek új szervezetek létrehozása céljából történő egyesülését, és e célból indokolt megállapítani az egyesített szervezetek operatív programjainak egyesítésére vonatkozó szabályokat.

(10)

Azon alapelv tiszteletben tartása mellett, hogy a termelői szervezeteknek a termelők saját kezdeményezésére kell létrejönniük, és azokat a termelőknek kell ellenőrizniük, a tagállamoknak indokolt lehetőséget biztosítani azon feltételek megállapítására, amelyek mellett egyéb természetes vagy jogi személyek tagjai lehetnek a termelői szervezeteknek vagy termelői szervezetek társulásainak.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy a termelői szervezetek hitelesen képviseljenek egy adott minimális számú termelőt, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a termelői szervezeten belül a termelés zömét ellátó vagy abban többségi részesedéssel vagy tőkerésszel bíró, de számszerűleg kisebbségben levő tagok ne éljenek vissza indokolatlan módon erőfölényükkel a szervezet irányításában és működésében. A demokratikus elszámoltathatóság biztosítva van, ha a termelői szervezetként való elismertetés előtt az érintett jogalany olyan jogi formában működött, amelyre vonatkozóan a nemzeti jogszabályok ezt eleve előírják. Az egyéb esetekben a tagállamoknak kell a szavazati jogok vagy a részesedések maximális arányára vonatkozó szabályokat alkotniuk, és erre vonatkozó ellenőrzéseket végezniük.

(12)

Szabályokat kell megállapítani a termelői szervezetek társulásainak, a transznacionális termelői szervezeteknek és a termelői szervezetek transznacionális társulásainak az elismerésére és működésére vonatkozóan. Az egységesség érdekében ezeknek a szabályoknak a lehető legjobban tükrözniük kell a termelői szervezetekre vonatkozóan megállapított szabályokat.

(13)

Az operatív programokra vonatkozó támogatási program végrehajtásának elősegítése érdekében célszerű egyértelműen meghatározni a termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékét, beleértve az arra vonatkozó szabályokat is, hogy mely termékek vehetők figyelembe, és mely értékesítési szakaszra vonatkoztatva kell a termelés értékét kiszámítani. Ellenőrizhetőségi és egyszerűsítési megfontolásból a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének kiszámítása céljából indokolt átalányértéket alkalmazni. Ezen átalányérték kiszámításakor az alaptermék (a feldolgozásra szánt gyümölcs vagy zöldség) értékét kell alapul venni, amelyhez hozzá kell adni a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek értékét. Mivel a feldolgozott gyümölcs és zöldség előállításához szükséges gyümölcs- és zöldségmennyiség termékcsoportonként jelentősen eltér, ezeket a különbségeket indokolt kellőképpen figyelembe venni az alkalmazandó átalányértékekben. Azon feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek esetében, amelyekből feldolgozott fűszernövény vagy paprikapor készül, olyan átalányértéket célszerű megállapítani a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének meghatározásához, amely kizárólag az alaptermék értékének felel meg. A forgalmazott termékek értékére vonatkozó számítási módnak ellensúlyoznia kell az éves ingadozásokat és az elégséges adatok esetleges hiányát, és el kell kerülnie a kettős beszámítás eseteit, különösen a transznacionális termelői szervezetek és azok társulásai esetében. A támogatási programmal való visszaélések elkerülése érdekében a termelői szervezetek számára általánosságban nem kívánatos engedélyezni, hogy az egyes programok időtartamán belül megváltoztathassák a referencia-időszakot.

(14)

A termelői szervezetek részesedéssel vagy tőkerésszel rendelkezhetnek olyan leányvállalatokban, amelyek növelik a tagok termelésének hozzáadott értékét. Rögzíteni kell az ezen forgalmazott termékek értékének kiszámítására vonatkozó szabályokat. A szóban forgó leányvállalatok fő tevékenységeinek a termelői szervezetével azonosnak kell lenniük.

(15)

A támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében célszerű szabályokat megállapítani a működési alapok kezelésére és könyvvitelére, valamint a tagok pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan, a lehető legnagyobb rugalmasság biztosítása mellett, azzal a feltétellel, hogy minden termelő élvezhesse a működési alap előnyeit és demokratikus módon részt vehessen az alap felhasználására vonatkozó döntésekben.

(16)

Fontos rendelkezni a fenntartható operatív programokra irányuló nemzeti stratégia hatályáról és szerkezetéről, valamint a környezetvédelmi tevékenységek nemzeti keretéről. Ennek során a pénzügyi források elosztásának optimalizálását és a stratégia minőségének javítását kell szem előtt tartani. Megfelelő rendelkezéseket kell alkotni annak elkerülése céljából, hogy ugyanaz a tevékenység ne részesülhessen kettős támogatásban más támogatási rendszerek – például vidékfejlesztési vagy promóciós programok – keretében.

(17)

Pénzügyi biztonsági és jogbiztonsági okokból össze kell állítani azon műveletek és kiadások jegyzékét, amelyekre az operatív programok nem terjedhetnek ki, illetve azon műveletek nem kimerítő felsorolását, amelyekre az operatív programok kiterjedhetnek. Meg kell állapítani a támogatható kiadásokra, valamint az átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke meghatároz néhány, az operatív programokra vonatkozó célkitűzést, köztük az előállított termékekre vonatkozókat, a friss és a feldolgozott termékekre egyaránt kiterjedően. E célkitűzések teljesülésének biztosítása érdekében meg kell határozni a gyümölcs- és zöldségtermékek feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-termékekké történő átalakításához kapcsolódó tevékenységek támogathatóságának feltételeit. Egyéni gazdaságokban történő beruházások esetén célszerű rendelkezni arról, hogy a szervezet visszafizettesse a beruházás maradványértékét azokban az esetekben, amikor valamely tag kilép a termelői szervezetből.

(18)	Bár a termelői szervezetek társulásainak operatív programjaira a termelői szervezetek operatív programjaival azonos szabályokat indokolt alkalmazni, bizonyos követelményeket érvényesíteni kell a társulásban részt vevő termelői szervezetek szintjén.

(19)

Célszerű meghatározni az operatív programok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárásokat, beleértve a határidőket is, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megfelelő módon tudják értékelni az információkat, valamint hogy intézkedéseket és tevékenységeket lehessen felvenni a programokba, illetve azokból kizárni. Mivel a programok irányítása éves alapon történik, indokolt rendelkezni arról, hogy azokat a programokat, amelyek jóváhagyása egy adott időpontig nem történik meg, egy évvel el kell halasztani.

(20)

Kívánatos eljárást kialakítani az operatív programok következő évekre vonatkozó módosítására vonatkozóan, hogy azokat ki lehessen igazítani minden olyan új körülmény figyelembevétele céljából, amelyeket a program eredeti beterjesztésekor nem lehetett előre látni. Ezenkívül célszerű lehetővé tenni, hogy az intézkedéseket és a működési alap összegét a program végrehajtásának minden évében módosítani lehessen. Az ilyen módosítások esetén célszerű bizonyos, a tagállamok által meghatározandó korlátozások és feltételek – többek között a módosítások illetékes hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettség – betartását előírni annak biztosítására, hogy a jóváhagyott programok átfogó célkitűzései ne változzanak.

(21)

A likviditási problémák elkerülése érdekében fontos megfelelő biztosítékokkal fedezett előlegfizetési rendszert biztosítani a termelői szervezetek számára. Azon esetekben, ha az operatív program megszűnik vagy egy termelői szervezet elismerése – akár annak kérésére, akár szándéka ellenére – visszavonásra kerül, illetve a szervezet feloszlik, biztosítani kell, hogy teljesüljön a cél, amelyre a támogatás folyósításra került, ellenkező esetben pedig a támogatást vissza kell fizetni az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap részére.

(22)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandók. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl számottevő, jelentősen megzavarhatja a piacot. Az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett termékek vonatkozásában ezért célszerű szabályokat megállapítani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések hatályát és alkalmazását illetően. Az említett szabályoknak – amennyire csak lehetséges – lehetővé kell tenniük a rugalmasságot és válság esetén a gyors alkalmazást, és ebből fakadóan azt, hogy a döntéseket a tagállamok és a termelői szervezetek hozzák meg. Fontos mindazonáltal, hogy a szabályok garanciát nyújtsanak az uniós támogatásokkal való visszaélésekkel szemben, és egyes intézkedések alkalmazására vonatkozóan – többek között pénzügyi értelemben – korlátozó rendelkezéseket tartalmazzanak. Emellett biztosítaniuk kell a növényegészségügyi és a környezetvédelmi követelmények megfelelő betartását is.

(23)

Szabályokat kell elfogadni a piacról történő árukivonások vonatkozásában, tekintettel a szóban forgó intézkedés potenciális fontosságára. Különösen kívánatos szabályokat hozni a jótékonysági szervezetek és egyes más létesítmények és intézmények által humanitárius segélyként ingyenesen szétosztott, piacról kivont gyümölcs- és zöldségfélék megnövelt támogatásának rendszerére vonatkozóan. Az ingyenes szétosztás megkönnyítése érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a jótékonysági szervezetek és az intézmények a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjétől jelképes értékű hozzájárulást kérjenek a termékek után. Emellett ajánlatos meghatározni az árukivonásra adható támogatás maximális szintjét annak érdekében, hogy ez a lehetőség ne váljon a termékek piaci forgalomba hozatalának tartós alternatívájává. Mindezekre tekintettel továbbra is célszerű a főbb termékek esetében egységes szinteket alkalmazni. Más termékek esetében, ahol a tapasztalatok nem mutatnak túlzott árukivonásra irányuló kockázatot, célszerű a maximális támogatási szintet az adott tagállamban regisztrált árak átlagának százalékos arányában meghatározni. Hasonló okokból azonban mindenképp célszerű az árukivonás tekintetében termelői szervezetenként és termékenként mennyiségi korlátokat meghatározni.

(24)

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján célszerű részletesebben kidolgozni a zöld szüretre és a be nem takarításra vonatkozó rendelkezéseket. Hasonló okokból egyszerűsíteni kell a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségekhez és a gyümölcsösök kötelező kivágást követő újratelepítéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket.

(25)

Célszerű szabályokat elfogadni azon nemzeti pénzügyi támogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok az Unió olyan régióiban nyújthatnak, ahol a termelők szervezettségi foka különösen alacsony, beleértve a szervezettség fokának számítására, illetve az alacsony szervezettségi fok igazolására vonatkozó szabályokat is. Ezen szabályoknak összhangban kell lenniük a jelenleg alkalmazandó szabályokkal.

(26)

A termelői csoportoknak nyújtott támogatások immár az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti vidékfejlesztési politika részét képezik, azonban továbbra is szükség van arra, hogy az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportokra vonatkozó és a támogatási rendszer rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges értesítési szabályok szerepeljenek e rendeletben.

(27)

Indokolt rendelkezéseket hozni az e rendelet végrehajtásához szükséges értesítések típusa, formátuma és eszköze vonatkozásában. E rendelkezéseknek ki kell terjedniük a termelők és a termelői szervezetek által a tagállamoknak, és a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott értesítésekre. A múlt adatnyilvántartási tapasztalatai alapján lehetőség van az előírt adatszolgáltatás mennyiségének és gyakoriságának bizonyos szintű egyszerűsítésére.

(28)

Célszerű rendelkezni a folyamatban lévő programok és rendszerek megfelelő nyomon követéséről és értékeléséről annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, valamint a tagállamok felmérhessék azok hatékonyságát és eredményességét. A jelenlegi követelmények száma és részletessége csökkenthető anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná az értékelés minőségét.

(29)

Indokolt intézkedéseket megállapítani a feltárt szabálytalanságokra alkalmazandó megfelelő adminisztratív szankciók tekintetében. Ezen intézkedéseknek mind az uniós szinten megállapított konkrét ellenőrzéseket és adminisztratív szankciókat, mind a kiegészítő nemzeti ellenőrzéseket és adminisztratív szankciókat magukba kell foglalniuk.

(30)

Indokolt eljárási rendelkezéseket elfogadni azon feltételeket illetően, amelyek alapján a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, illetve a szakmaközi szervezetek által meghatározott szabályok kiterjeszthetők az adott gazdasági térségben működő valamennyi gazdasági szereplőre. A leszedetlenül értékesített termés tekintetében világossá kell tenni, hogy mely szabályokat kell kiterjeszteni a termelőkre, illetve a vásárlókra.

(31)

Célszerű szabályokat megállapítani a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó belépési árrendszer tekintetében. Az a tény, hogy az érintett romlandó gyümölcsöket és zöldségeket nagyrészt bizományi értékesítési rendszerben szállítják, sajátos nehézségeket okoz a termékek értékének meghatározása terén. Kívánatos ezért meghatározni a behozott termékek közös vámtarifába való besorolásához alapul szolgáló belépési ár kiszámításának lehetséges módszereit. A rendszer megfelelő alkalmazása érdekében indokolt előírni, hogy bizonyos körülmények között biztosítékot kell letétbe helyezni.

(32)

Célszerű olyan rendelkezéseket hozni a behozott termékek árának és mennyiségének bejelentése tekintetében, amelyek biztosítják, hogy a szükséges információk időben és koherens módon jussanak el a Bizottsághoz. Célszerű rendelkezéseket hozni a vis maior helyzetek bejelentése tekintetében, melyek lehetővé teszik az ilyen helyzetek megfelelő kezelését.

(33)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében törölni kell az 543/2011/EU végrehajtási rendelet azon rendelkezéseit, amelyek helyébe e felhatalmazáson alapuló rendelet, illetve az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet (6) rendelkezései lépnek. Az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek a forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezéseit mindaddig célszerű hatályban hagyni, amíg azok helyébe új rendelkezések nem lépnek. Az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportokat közvetlenül érintő rendelkezéseknek hatályban kell maradniuk, egyes egyéb, az ilyen csoportokra közvetve vonatkozó cikkeket pedig célszerű az érintett csoportok elismerési tervének, illetve termelői csoportként való elismerésének alkalmazási időszaka végéig alkalmazni.

(34)	Átmeneti rendelkezéseket kell meghatározni, amelyek biztosítják a korábbi rendelkezésekről az újakra való zökkenőmentes átállást. Lehetőséget kell biztosítani a termelői szervezetek számára, hogy a folyamatban lévő operatív programokat a korábbi szabályok alapján zárják le.

(35)	Célszerű, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lépjen hatályba és akkortól legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet kiegészíti az 1308/2013/EU rendeletnek az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) és j) pontja szerinti gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra vonatkozó rendelkezéseit, a forgalmazási előírások kivételével, valamint kiegészíti az 1306/2013/EU rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezéseit.

E rendelet II. címe azonban csak az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékekre és a feldolgozásra szánt ilyen termékekre alkalmazandó.

II. CÍM

TERMELŐI SZERVEZETEK

I. FEJEZET

Követelmények és elismerés

1. szakasz

Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a) „termelő”: az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mezőgazdasági termelő, amely az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékeket, illetve kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékeket állít elő;

b) „termelő tag”: olyan termelő vagy termelőkből alakult jogalany, amely termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának tagja;

c) „leányvállalat”: olyan vállalat, amelyben egy vagy több termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása részesedéssel vagy tőkerésszel rendelkezik, és amely hozzájárul az adott szervezet vagy társulás által vállalt célkitűzések megvalósításához;

d) „transznacionális termelői szervezet”: bármely olyan szervezet, amelyben legalább a termelők egyikének a gazdasága a szervezet székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;

e) „termelői szervezetek transznacionális társulása”: termelői szervezetek bármely olyan társulása, amelyben a társult szervezetek legalább egyike a társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található;

f) „intézkedés”: a következők valamelyike:

i.	a termelés tervezésére irányuló tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

ii.	a termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek, függetlenül attól, hogy friss vagy feldolgozott termékekre irányulnak, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

iii.

a termékek kereskedelmi értékének növelésére, illetve a forgalmazás javítására irányuló tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve, valamint a friss vagy feldolgozott termékekre irányuló promóciós és kommunikációs tevékenységek, a vi. alpont szerinti promóciós és kommunikációs tevékenységek kivételével;

iv.	kutatási és kísérleti termelési tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

v.	képzési és a bevált módszerek megosztására irányuló tevékenységek a vi. alpont szerinti képzés kivételével, valamint a tanácsadó és technikai segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek;

vi.	az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében felsorolt válságmegelőzési és -kezelési intézkedések bármelyike;

vii.	az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében említett környezetvédelmi tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve;

viii.

az i–vii. alpont alá tartozóktól eltérő olyan egyéb tevékenységek, a tárgyieszköz-beruházásokat is beleértve, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett egy vagy több célkitűzésnek;

g) „tevékenység”: egy meghatározott tevékenység vagy eszköz, amely az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett vagy meghatározott egy vagy több célkitűzés megvalósítására irányul;

h) „tárgyieszköz-beruházás”: olyan tárgyi eszköz beszerzése, amelynek rendeltetése, hogy hozzájáruljon az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett vagy meghatározott egy vagy több célkitűzés megvalósításához;

i) „melléktermék”: gyümölcs- vagy zöldségtermék előkészítéséből származó olyan termék, amelynek pozitív gazdasági értéke van, de amely nem a szándékolt fő termék;

j) „előkészítés”: olyan előkészítési tevékenységek, mind például a tisztítás, a darabolás, a hámozás, a vágás vagy a szárítás, amelyek eredményeként a gyümölcsből vagy zöldségből nem válik feldolgozott gyümölcs vagy zöldség;

k) „szakmaközi alap”: olyan, az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, az ugyanazon rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt egy vagy több célkitűzés megvalósítására irányuló tevékenység, amelyet a tagállam jóváhagyott, és amelyet egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása és az élelmiszer-feldolgozási és/vagy -forgalmazási lánc legalább egy egyéb szereplője közösen kezel;

l) „kiindulási mutató”: a programozási időszak kezdetén fennálló állapotot vagy trendet tükröző olyan mutató, amely információi révén hasznos lehet:

i.	fenntartható operatív programok nemzeti stratégiájának vagy egy operatív programnak a kidolgozása céljából a kezdeti helyzet elemzéséhez;

ii.	referenciaként, amely alapján a nemzeti stratégia vagy az operatív program eredményei és hatása értékelhető; vagy

iii.	a nemzeti stratégia vagy az operatív program eredményeinek és hatásának értelmezéséhez;

m) „specifikus költségek”: a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként kiszámított többletköltségek, valamint a tevékenységből eredő jövedelemkiesés, a többletjövedelem és a költségmegtakarítások kizárásával.

2. szakasz

Elismerési kritériumok és egyéb követelmények

3. cikk

A termelői szervezetek jogi státusa

A tagállamok a nemzeti jogi és igazgatási struktúráik alapján meghatározzák azon jogi személyek körét, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke szerinti elismerést kérelmezhetnek. Adott esetben rendelkezhetnek arról is, hogy jogi személyek egyértelműen meghatározott részei is pályázhatnak az említett cikk szerinti elismerésre. A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a termelői szervezetek elismerésére, illetve a termelői szervezetként való elismerésre pályázni jogosult jogi személyekre vonatkozóan.

4. cikk

Az érintett termékek köre

(1) A tagállamok az elismerési kérelemben meghatározott termék vagy termékcsoport tekintetében ismerik el a termelői szervezeteket.

(2) A tagállamok a kizárólag feldolgozásra szánt termékek, illetve termékcsoportok tekintetében akkor ismerhetik el a termelői szervezeteket, ha azok beszállítói szerződések rendszerével vagy másképp biztosítani tudják a szóban forgó termékek feldolgozás céljára történő beszállítását.

5. cikk

Tagok minimális száma

A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából meghatározzák a szervezetek tagjainak minimális számát.

A termelői szervezetek minimális tagszámának meghatározásakor a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ha az elismerés kérelmezője teljesen vagy részben olyan tagokból áll, amelyek maguk is jogi személyek vagy jogi személyek termelők által alkotott, egyértelműen meghatározott részei, akkor a termelők minimális száma meghatározható az egyes jogi személyekhez, illetve jogi személyek egyértelműen meghatározott részeihez kapcsolódó termelők száma alapján.

6. cikk

A tagság minimális időtartama

(1) A termelők tagságának minimális időtartama nem lehet rövidebb egy évnél.

(2) A tagságról való lemondásról a termelői szervezetet írásban kell értesíteni. A tagállamok meghatározzák a felmondási időt, amely nem lehet hosszabb hat hónapnál, valamint a lemondás hatálybalépésének időpontját.

7. cikk

A termelői szervezetek szervezeti felépítése és tevékenysége

A tagállamok ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek rendelkeznek-e a megfelelő személyzettel, infrastruktúrával és felszereléssel az 1308/2013/EU rendelet 152., 154. és 160. cikkében megállapított követelmények teljesítéséhez, továbbá alapvető feladataik ellátásához, különösen az alábbiak tekintetében:

a)	tagjaik termelési tevékenységének ismerete;

b)	a tagok termésének begyűjtéséhez, válogatásához, tárolásához és csomagolásához szükséges műszaki eszközök;

c)	a tagok termésének forgalmazása;

d)	kereskedelmi és költségvetési ügyvitel; továbbá

e)	központi költségalapú könyvelés és a nemzeti jognak megfelelő számlázási rendszer.

8. cikk

A forgalmazható termékek értéke vagy mennyisége

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a forgalmazható termékek értékét vagy mennyiségét az e rendelet 22. és 23. cikkében a forgalmazott termékek értékének számítására megállapított módszer alapján kell kiszámítani.

(2) Abban az esetben, ha a termelői szervezet valamely tagjára vonatkozóan nem áll rendelkezésre az (1) bekezdés alkalmazásához elegendő korábbi adat a forgalmazott termékeket illetően, a forgalmazható termékek értéke megfeleltethető a tizenkét egymást követő hónap során forgalmazott termékek tényleges értékének. Az alapul vett 12 hónapnak az elismerés iránti kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belülre kell esnie.

9. cikk

A forgalmazott termékek minimális értéke

Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a tagállamok az operatív programot végrehajtó termelői szervezetek tekintetében a tagok minimális száma mellett a forgalmazott termékek minimális értékét is rögzítik.

10. cikk

Technikai eszközök biztosítása

Az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint e rendelet 7. cikke b) pontjának alkalmazásában amennyiben egy termelői szervezetet olyan termék vonatkozásában ismertek el, amelyhez technikai eszközök biztosítására van szükség, a termelői szervezet kötelezettségei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha megfelelő szinten biztosít technikai eszközöket akár saját maga, akár a tagok, leányvállalatok vagy olyan termelői szervezetek társulása révén, amelyhez a szervezet tartozik, illetve kiszervezés útján.

11. cikk

A termelői szervezetek fő tevékenységei

(1) A termelői szervezetek fő tevékenysége a kínálati oldal koncentrációjához és tagjai azon termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódik, amely termékek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

Az első albekezdés szerinti forgalomba hozatalt maga a termelői szervezet végzi, vagy a 13. cikk értelmében vett kiszervezés esetében a termelői szervezet felügyelete alatt kerül rá sor. E tevékenység magában foglalja az értékesítendő termékre vonatkozó döntést, a forgalmazási csatorna kiválasztását, és amennyiben az értékesítés nem árverés útján történik, a mennyiségre és az árra vonatkozó tárgyalást.

A termelői szervezet legalább 5 éven keresztül köteles megőrizni minden olyan számviteli és egyéb dokumentumot, amely bizonyítja, hogy összefogta a kínálati oldalt, és a tagok olyan termékeit hozta forgalomba, amelyek vonatkozásában a szervezetet elismerték.

(2) A termelői szervezet értékesítheti olyan termelők termékeit is, amelyek nem tagjai termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek társulásának, amennyiben a szervezet a szóban forgó termékek vonatkozásában elismeréssel rendelkezik, és amennyiben az érintett tevékenység gazdasági értéke nem éri el a forgalmazott termékek 22. cikk szerint kiszámított értékét.

(3) A közvetlenül egy másik termelői szervezettől vásárolt gyümölcs- és zöldségfélék, valamint azon termékek forgalmazása, amelyek tekintetében a termelői szervezet nem rendelkezik elismeréssel, nem tekintendő úgy, hogy a termelői szervezet tevékenységeinek részét képezi.

(4) A 22. cikk (8) bekezdésének alkalmazása esetén e cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az érintett leányvállalatokra.

12. cikk

A termelés termelői szervezeten kívüli forgalmazása

(1) Ha a termelői szervezet engedélyezi, és amennyiben összhangban áll a tagállam és a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel, a termelő tagok:

a)	közvetlenül vagy gazdaságukon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetnek termékeket;

b)	akár saját maguk, akár egy saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek a saját szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű mennyiségeket az érintett termékekből;

c)	akár saját maguk, akár egy saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendes esetben nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

(2) A termelői szervezet tagjai által a termelői szervezeten kívül forgalomba hozott termékek aránya nem lépheti túl a termékek teljes mennyiségének vagy értékének 25 %-át. Azonban a tagállamok ennél alacsonyabb értéket is előírhatnak. A tagállamok emellett 40 %-ig növelhetik is a maximális arányt egyrészről a 834/2007/EK tanácsi rendelet (8) hatálya alá tartozó termékek esetében, másrészről pedig akkor, ha a termelő tagok a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesítik termékeiket.

13. cikk

Kiszervezés

(1) Azon tevékenységeknek, amelyek kiszervezését a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 155. cikke szerint engedélyezhetik, kapcsolódniuk kell az említett rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt célokhoz, és magukban foglalhatják többek között a termelői szervezeti tagok terményeinek begyűjtését, tárolását, csomagolását és forgalmazását.

(2) A tevékenységet kiszervező termelői szervezet az érintett tevékenység elvégzésére szerződés, megállapodás vagy jegyzőkönyv formájában írásos kereskedelmi megállapodást köt egy másik jogalannyal, amely lehet az érintett termelői szervezet egy vagy több tagja vagy leányvállalata is. A termelői szervezet felelős marad a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az általános igazgatás ellenőrzéséért és a tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi megállapodás felügyeletéért.

A tevékenység a termelői szervezet által elvégzettnek minősül ugyanakkor, amennyiben azt termelői szervezetek olyan társulása, vagy olyan termelői szövetkezetekből álló termelő szövetkezet hajtja végre, melynek maga a termelői szervezet is tagja, illetve amennyiben azt egy, a 22. cikk (8) bekezdésében lefektetett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat végzi el.

(3) A (2) bekezdésben említett általános igazgatási ellenőrzésnek és felügyeletnek eredményesnek kell lennie, és keretében meg kell követelni, hogy a kiszervezési szerződés, megállapodás vagy jegyzőkönyv:

lehetővé tegye a termelői szervezet számára kötelező utasítások előírását, és tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek a termelői szervezetet feljogosítják a szerződés, megállapodás vagy jegyzőkönyv felmondására, amennyiben a szolgáltató nem teljesíti a kiszervezési szerződésben foglalt feltételeket;

b)	olyan részletes feltételeket, többek között rendszeres jelentéstételi kötelezettségeket és határidőket határozzon meg, amelyek lehetővé teszik a termelői szervezet számára a kiszervezett tevékenységek feletti tényleges ellenőrzés gyakorlását.

A kiszervezési szerződéseket, megállapodásokat és jegyzőkönyveket, csakúgy mint az első albekezdés b) pontjában említett jelentéseket a termelői szervezeteknek legalább öt éven keresztül meg kell őrizniük utólagos ellenőrzések céljából, és azokat kérésre bármely tag számára hozzáférhetővé kell tenniük

14. cikk

Transznacionális termelői szervezetek

(1) A transznacionális termelői szervezet székhelyének abban a tagállamban kell lennie, amelyben a szervezet a 22. és 23. cikk szerinti számítások alapján az általa forgalmazott termékek értékének nagyobb részét előállítja.

Az érintett tagállamok megegyezése alapján ugyanakkor ettől eltérően a székhely abban a tagállamban is felállítható, ahol a termelő tagok többsége található.

(2) Amennyiben a transznacionális termelői szervezet operatív programot hajt végre, és egy új operatív programra vonatkozó kérelem időpontjában a forgalmazott termékek értékének nagyobbik felét más tagállamban állítja elő, illetve a termelő tagok többsége nem abban a tagállamban található, ahol a transznacionális termelői szervezet székhelye található, a székhelyet az új operatív program végrehajtási időszakának végéig a jelenlegi székhely szerinti tagállamban kell fenntartani.

Amennyiben azonban az új operatív program végrehajtási időszakának a végén a forgalmazott termékek értékének nagyobbik fele továbbra is más tagállamban keletkezik, illetve a termelői szervezet tagjainak többsége a transznacionális társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, a székhelyet át kell helyezni az érintett másik tagállamba, kivéve amennyiben az érintett tagállamok megállapodnak abban, hogy a székhely nem változik.

(3) A transznacionális termelői szervezet székhelye szerinti tagállam felel a következőkért:

a)	a transznacionális termelői szervezet elismerése;

b)	a transznacionális termelői szervezet operatív programjának jóváhagyása;

az elismerés feltételeinek való megfelelésre és az ellenőrzések és közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozóan a szükséges igazgatási együttműködés kialakítása a többi olyan tagállammal, amelyben a tagok találhatók. Az érintett többi tagállam kellő időben minden szükséges segítséget megad a székhely szerinti tagállamnak; továbbá

d)	a tagok székhelye szerinti tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása, beleértve a rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, a kérést benyújtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva.

15. cikk

Termelői szervezetek egyesülése

(1) Termelői szervezetek egyesülésekor az egyesülés révén létrejövő termelői szervezet magára vállalja az egyesülő termelői szervezetek jogait és kötelezettségeit. A tagállam biztosítja, hogy az újonnan létrejövő termelői szervezet megfeleljen valamennyi elismerési kritériumnak, és új azonosító számot hoz létre számára az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 22. cikkében említett egyedi azonosító rendszerben.

Az egyesülés révén létrejött új termelői szervezet a programokat az egyesülés évét követő év január 1-jéig párhuzamosan és különállóan működtetheti, vagy az operatív programokat az egyesülés időpontjától kezdve egyesítheti.

Az egyesített operatív programokra e rendelet 34. cikke alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok kellően indokolt kérelem alapján engedélyezhetik, hogy a különálló operatív programok végrehajtása egészen azok eredeti terv szerinti befejezéséig párhuzamosan folytatódjon.

16. cikk

Nem termelő tagok

(1) A tagállamok meghatározhatják, hogy milyen feltételek mellett fogadható el termelői szervezet tagjaként olyan természetes vagy jogi személy, amely önmaga nem termelő.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek meghatározásakor a tagállamok gondoskodnak különösen az 1308/2013/EU rendelet 153. cikke (2) bekezdése c) pontjának és 159. cikke a) pontja i. alpontjának való megfelelésről.

(3) Az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személy:

a)	nem vehető figyelembe az elismerési követelmények tekintetében;

b)	nem lehet közvetlen haszonélvezője az Unió által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok az (1) bekezdésben említett feltételek betartása mellett e természetes vagy jogi személy esetében korlátozhatják vagy megtilthatják a szavazati jogok gyakorlását a működési alapokat érintő döntésekben.

17. cikk

A termelői szervezetek demokratikus elszámoltathatósága

(1) Amennyiben a termelői szervezet olyan jogi struktúrával rendelkezik, amely esetében az alkalmazandó nemzeti jogszabályok előírják a demokratikus elszámoltathatóságot, az adott szervezet e rendelet alkalmazásában e követelménynek megfelelőnek minősül, kivéve, ha a tagállam erről másként nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben említettektől eltérő termelői szervezetek esetében a tagállamoknak kell a termelői szervezetekben a természetes vagy jogi személyek által birtokolt szavazati jogok és részesedések vagy tőkerészek maximális arányára vonatkozó szabályokat alkotniuk. A szavazati jogok és részesedés vagy tőkerész maximális aránya nem érheti el sem a szavazati jogok, sem pedig a részesedések vagy tőkerészek összességének 50 %-át.

Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok magasabb maximális százalékos arányt határozhatnak meg a jogi személyek által termelői szervezeten belül birtokolt részesedésre vagy tőkerészre vonatkozóan, amennyiben megfelelő intézkedések garantálják, hogy az ilyen jogi személy semmilyen esetben nem élhet vissza befolyásával.

Az első albekezdéstől eltérve azon termelői szervezetek vonatkozásában, amelyek esetében 2014. május 17-én operatív program végrehajtása volt folyamatban, a tagállam által az első albekezdés alkalmazásában megállapított legmagasabb részesedési vagy tőkerész-százalékarány csak az operatív program végét követően alkalmazandó.

(3) A tagállami hatóságok kockázatelemzés alapján ellenőrzéseket hajtanak végre a szavazati jogok és a részesedések tekintetében. Ha a termelői szervezet tagjai maguk is jogi személyek, ezek az ellenőrzések kiterjednek azon természetes vagy jogi személyek identitásának vizsgálatára is, amelyek a termelői szervezet tagjainak a részesedéseit vagy tőkerészeit birtokolják.

(4) A tagállamok az olyan termelői szervezetek vonatkozásában, amelyek egy jogi személy egyértelműen meghatározott részét képezik, intézkedéseket fogadnak el a szóban forgó jogi személyeknek a termelői szervezet által hozott döntések módosítására, jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatáskörének korlátozása vagy megvonása céljából.

3. szakasz

Termelői szervezetek társulásai

18. cikk

A termelői szervezetekre vonatkozó, a termelői szervezetek társulásaira alkalmazandó szabályok

A 3. és a 6. cikk, a 11. cikk (3) bekezdése, valamint a 13., a 15. és a 17. cikk a termelői szervezetek társulásaira értelemszerűen alkalmazandó. Amennyiben a termelői szervezetek társulása a tagságát alkotó termelői szervezetek termékeit értékesíti, a 11. cikk (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

19. cikk

A termelői szervezetek társulásainak elismerése

(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 156. cikke szerint a termelői szervezetek társulásait az elismerési kérelemben meghatározott termékhez vagy termékcsoporthoz kapcsolódó tevékenység, illetve tevékenységek tekintetében ismerhetik el abban az esetben, ha a termelői szervezetek társulása képes hatékonyan ellátni a szóban forgó tevékenység(ek)et.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 156. cikke szerint elismert termelői szervezetekből álló társulás a termelői szervezet bármely tevékenységét vagy feladatát elláthatja, még ha az érintett termékek értékesítését továbbra is tagjai végzik.

(3) Egy adott termék, termékcsoport vagy tevékenység tekintetében a termelői szervezet csak egyetlen olyan termelői szervezetekből álló társulásnak lehet tagja, amely operatív programot hajt végre.

(4) A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a termelői szervezetek társulásainak elismerésére vonatkozóan.

20. cikk

A termelői szervezetek társulásainak olyan tagjai, amelyek nem termelői szervezetek

(1) A tagállamok meghatározhatják, hogy milyen feltételek mellett fogadható el termelői szervezetekből álló társulás tagjaként olyan természetes vagy jogi személy, amely nem elismert termelői szervezet.

(2) A termelői szervezetek elismert társulásának olyan tagja, amely nem elismert termelői szervezet:

a)	nem vehető figyelembe az elismerési követelmények tekintetében;

b)	nem lehet közvetlen haszonélvezője az Unió által finanszírozott intézkedéseknek.

A tagállamok engedélyezhetik, korlátozhatják vagy megtilthatják e tagok részére a szavazati jogok gyakorlását az operatív programokat érintő döntések tekintetében.

21. cikk

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1) A termelői szervezetek transznacionális társulásának abban a tagállamban kell székhellyel rendelkeznie, amelyben a tagságát alkotó termelői szervezetek a forgalmazott termékek értékének nagyobb részét előállítják.

Az érintett tagállamok megegyezése alapján ugyanakkor ettől eltérően a székhely abban a tagállamban is felállítható, ahol a társult termelői szervezetek többsége található.

(2) Amennyiben a termelői szervezetek transznacionális társulása operatív programot hajt végre, és egy új operatív programra vonatkozó kérelem időpontjában a forgalmazott termékek értékének nagyobbik felét más tagállamban állítja elő, illetve a tagságát alkotó termelői szervezetek többsége nem abban a tagállamban található, ahol a transznacionális társulás székhelye található, a székhelyet az új operatív program végrehajtási időszakának végéig a jelenlegi székhely szerinti tagállamban kell fenntartani.

Amennyiben azonban az új operatív program végrehajtási időszakának a végén a forgalmazott termékek értékének nagyobbik fele továbbra is más tagállamban keletkezik, illetve a társult termelői szervezetek többsége a transznacionális társulás székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, a székhelyet át kell helyezni az érintett másik tagállamba, kivéve amennyiben az érintett tagállamok megállapodnak abban, hogy a székhely nem változik.

(3) A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam felel a következőkért:

a)	a társulás elismerése;

b)	szükség esetén a társulás operatív programjának jóváhagyása;

az elismerés feltételeinek való megfelelésre, az operatív programnak a társult termelői szervezetek által történő végrehajtására, valamint az ellenőrzések és közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozóan a szükséges igazgatási együttműködés kialakítása a többi olyan tagállammal, amelyben a társult szervezetek találhatók. Az érintett többi tagállam minden szükséges segítséget megad a székhely szerinti tagállamnak; továbbá

d)	a tagok székhelye szerinti tagállamok kérésére minden vonatkozó dokumentáció biztosítása, beleértve a rendelkezésére álló alkalmazandó jogszabályokat, a kérést benyújtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére lefordítva.

II. FEJEZET

Működési alapok és operatív programok

1. szakasz

A forgalmazott termékek értéke

22. cikk

A számítás alapja

(1) A termelői szervezet forgalmazott termékeinek értékét a termelői szervezet és termelő tagjainak termelése alapján kell kiszámítani, kizárólag azon gyümölcs- és zöldségfélék figyelembevételével, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. A forgalmazott termékek értéke tartalmazhatja azoknak a gyümölcs- és zöldségféléknek az értékét, amelyekre nem vonatkozik a forgalmazási előírásoknak való megfelelés követelménye, amennyiben ezen előírások nem alkalmazandók.

A termelői szervezetek társulása által forgalmazott termékek értékét a termelői szervezetek társulása és a társult termelő szervezetek termelése alapján kell kiszámítani, kizárólag azon gyümölcs- és zöldségfélék figyelembevételével, amelyek tekintetében a termelői szervezetetek társulását elismerték. A számítások során ügyelni kell a kétszeres beszámítás elkerülésére.

(2) A forgalmazott termékek értéke nem foglalja magában sem a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék értékét, sem a gyümölcs- és zöldségágazati terméknek nem minősülő esetleges más termékek értékét.

Azonban a feldolgozásra szánt olyan forgalmazott gyümölcs- és zöldségtermékek értékét, amelyekből akár termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy ilyen szervezet vagy társulás termelő tagja, akár az e cikk (8) bekezdése értelmében vett, a 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat – saját maga vagy kiszervezés útján – az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek valamelyikét vagy az e cikkben említett és az e rendelet I. mellékletében részletesen körülírt más feldolgozott terméket állított elő, az említett feldolgozott termékek számlázott értékének egy meghatározott, százalékban kifejezett átalányértékkel való szorzásával kell kiszámítani. Ez az átalányérték:

a)	gyümölcslé esetében 53 %;

b)	koncentrált lé esetében 73 %;

c)	paradicsomsűrítmény esetében 77 %;

d)	fagyasztott gyümölcs és zöldség esetében 62 %;

e)	gyümölcs- és zöldségkonzerv esetében 48 %;

f)	az Agaricus nemzetséghez tartozó ehető gombából készült konzerv esetében 70 %;

g)	a sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs esetében 81 %;

h)	a szárított gyümölcs esetében 81 %;

i)	az a)–h) pontban felsoroltaktól eltérő egyéb feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék esetében 27 %;

j)	a feldolgozott fűszernövények esetében 12 %;

k)	a paprikapor esetében 41 %.

(3) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek a forgalmazott termékek értékébe beleszámítsák a melléktermékek értékét.

(4) A forgalmazott termékek értéke magában foglalja a piacról az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének megfelelően kivont áruk értékét. Az értéket ebben az esetben a termelői szervezet által az érintett időszakban forgalmazott ilyen termékek átlagára alapján kell megállapítani.

(5) A forgalmazott termékek értékébe csak a termelői szervezet és/vagy annak termelő tagjai által előállított azon termékek értékét szabad beleszámítani, amelyeket a termelői szervezet maga forgalmaz. A termelői szervezet termelő tagjai által előállított azon termékek értékét, amelyeket a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezet forgalmaz, az utóbbi termelői szervezet által forgalmazott termékek értékébe kell beleszámítani. Ügyelni kell a kétszeres beszámítás elkerülésére.

(6) A (8) bekezdés alkalmazási körének kivételével a forgalmazott gyümölcs- és zöldségterméket „termelői szervezettől kiszállítva”, az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének IX. részében felsorolt, előkészített és csomagolt termékként, a következők szerint kell számlázni:

a)	héa nélkül;

b)	a termelői szervezeten belül felmerült belső szállítási költségek nélkül, amennyiben a termelői szervezet központosított begyűjtő- vagy csomagolópontjai és a termelői szervezet elosztási pontja között 300 km-nél nagyobb távolság van.

(7) A forgalmazott termékek értéke kiszámítható a „termelői szervezet társulásától kiszállítva” is, a (6) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint.

(8) A forgalmazott termékek értéke továbbá kiszámítható a „leányvállalattól kiszállítva” is, a (6) bekezdésben meghatározott alapelvek szerint, feltéve, hogy a leányvállalat részesedésének vagy tőkéjének legalább 90 %-a tekintetében a tulajdonos:

a)	egy vagy több termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása; vagy

b)	a tagállam jóváhagyásától függően a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának termelő tagjai, ha ez hozzájárul az 1308/2013/EU rendelet 152. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(9) Kiszervezés esetén a forgalmazott termékek értékét a „termelői szervezettől kiszállítva” kell kiszámítani oly módon, hogy az tartalmazza a termelői szervezet által saját tagjainak, harmadik félnek vagy a (8) bekezdésben említettől eltérő leányvállalatnak kiszervezett tevékenység gazdasági hozzáadott értékét.

(10) Ha a termelés természeti katasztrófa, éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés következtében csökken, a III. fejezet 7. szakaszában tárgyalt betakarítási biztosítási intézkedések vagy a termelői szervezet által hozott ezekkel egyenértékű intézkedések tekintetében ezen okokból kapott minden biztosítási kártalanítás beleszámítható a forgalmazott termékek értékébe.

23. cikk

Referencia-időszak és az uniós finanszírozás maximális mértéke

(1) A tagállamok minden egyes termelői szervezet esetében 12 hónapos referencia-időszakot határoznak meg, amely legkorábban azt az évet három évvel megelőző év január 1-jén kezdődhet és legkésőbb azt az évet megelőző december 31-én végződhet, amelyre a támogatást igényelték.

A 12 hónapos referencia-időszak az érintett termelői szervezet beszámolási időszaka.

A referencia-időszak meghatározására szolgáló módszer egy adott operatív program időtartama alatt kizárólag megfelelően indokolt esetekben változtatható meg.

(2) Az uniós pénzügyi segítségnek az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett felső korlátját a referencia-időszakban azon termelők által forgalmazott termékek teljes mennyisége alapján kell kiszámítani, amelyek az igényelt támogatás által érintett év január 1-jén tagjai voltak a termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának.

(3) A (2) bekezdésben előírt számítási módszer alternatívájaként a nem transznacionális termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek nem transznacionális társulásai esetében a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a számításhoz az érintett termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása által a referencia-időszakban forgalmazott termékek tényleges értékét veszik alapul. Ez esetben valamennyi, a tagállamban működő nem transznacionális termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek nem transznacionális társulásai esetében ugyanezt a szabályt kell alkalmazni.

(4) Amennyiben valamely termék értékében legalább 35 %-os csökkenés következett be a termelői szervezet felelősségén és befolyásán kívüli okokból, az érintett termék esetében az előző referencia-időszak szerinti érték 65 %-át kell tekinteni a forgalmazott termékek értékének.

Az első albekezdésben említett okokat a termelői szervezetnek alá kell támasztania a tagállam illetékes hatósága felé.

Ez a bekezdés alkalmazandó a forgalomba hozott termelés minimális értékére vonatkozó, a 9. cikkben lefektetett rendelkezésnek való megfelelés értékelése céljából is.

(5) Abban az esetben, ha egy újonnan elismert termelői szervezet az (1) bekezdés alkalmazásához nem rendelkezik elegendő korábbi adattal a forgalmazott termékekre vonatkozóan, a forgalmazott termékek értéke a forgalmazható termékeknek a termelői szervezet által az elismerés céljából közölt értékével egyezik meg.

24. cikk

Számvitel

A tagállamok megbizonyosodnak arról, hogy a termelői szervezetek megfelelnek a költségalapú számvitelre vonatkozó nemzeti szabványoknak, amelyek lehetővé teszik, hogy a független könyvvizsgáló egyszerűen azonosítani, ellenőrizni és tanúsítani tudja az éves kiadásokat és bevételeket.

2. szakasz

Működési alapok

25. cikk

A működési alapok finanszírozása

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, a működési alaphoz nyújtott pénzügyi hozzájárulást a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása határozza meg.

(2) Minden termelő tag, illetve társult termelői szervezet számára biztosítani kell, hogy részesedhessen a működési alapból, valamint demokratikus módon részt vehessen a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása működési alapjának és a működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulásoknak a felhasználásával kapcsolatos döntéshozatalban.

(3) A termelői szervezet alapszabályának, illetve a termelői szervezetek társulási szabályainak elő kell írniuk a termelő tagok, illetve a társult termelői szervezetek számára az alapszabályban vagy társulási szabályokban foglalt, az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke szerinti működési alap létrehozására és feltöltésére szolgáló pénzügyi hozzájárulás megfizetését.

26. cikk

A becsült összegre vonatkozó értesítés

(1) A termelői szervezetek, illetve termelői szervezetek társulásai legkésőbb szeptember 15-ig – az operatív programok, illetve a meglévő operatív programjaik módosítására irányuló esetleges jóváhagyási kérelem benyújtásával egyidejűleg – értesítik az elismerést kiadó tagállamot arról a becsült összegről, amellyel pénzügyi segítségnyújtás formájában az Unió, illetve hozzájárulás formájában a termelői szervezet vagy a társulás tagjai és maga a termelői szervezet vagy társulás a következő évre vonatkozóan hozzájárulnak a működési alaphoz.

A tagállamok ugyanakkor szeptember 15-nél későbbi időpontot is meghatározhatnak.

(2) A működési alapok becsült összegét az operatív programok és a forgalmazott termékek értéke alapján kell kiszámítani. A számítás során külön kell bontani a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekkel és az egyéb intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat.

3. szakasz

Operatív programok

27. cikk

Nemzeti stratégia

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégiát, ideértve az ugyanazon rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti keretet is, a működésiprogram-tervezetek adott év során történő benyújtását megelőzően kell kidolgozni. A nemzeti keretet a Bizottsághoz való benyújtás és adott esetben az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban végrehajtott módosítások után kell integrálni a nemzeti stratégiába.

A nemzeti stratégia regionális fejezetekre osztható.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett elemeken túlmenően a nemzeti stratégiába bele kell építeni a tagállam által az 1308/2013/EU rendelet 152–165. cikkének alkalmazásában elfogadott minden határozatot és rendelkezést.

(3) A kiindulási helyzet vizsgálata a nemzeti stratégia kidolgozási folyamatának részét képezi, és azt a tagállam hatáskörében kell elvégezni.

E vizsgálat azonosítja és értékeli az elsődleges igényeket és a megvalósítandó célkitűzéseket, a várt eredményeket és a kiindulási helyzethez képest elérendő számszerűsített célokat.

Meghatározza továbbá a célkitűzések megvalósításához megfelelő eszközöket és tevékenységeket.

(4) A tagállam nyomon követi és értékeli a nemzeti stratégiát, valamint az operatív programokon keresztül történő végrehajtását.

A nemzeti stratégia módosítására a működésiprogram-tervezetek adott év során történő benyújtását megelőzően van lehetőség.

(5) A különböző intézkedések közötti egyensúly biztosítása érdekében a tagállam a nemzeti stratégiában meghatározza a működési alapból az egyes egyedi intézkedésekre vagy adott intézkedéstípusokra fordítható összegek százalékos felső határát.

28. cikk

A környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó nemzeti keret

Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett javasolt keret benyújtásán túlmenően a tagállam értesíti a Bizottságot a nemzeti keretnek az említett albekezdésben meghatározott eljárás szerint végrehajtandó módosításairól is.

A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon gondoskodik arról, hogy a nemzeti keret a többi tagállam számára is hozzáférhető legyen.

29. cikk

Kiegészítő tagállami szabályok

A tagállamok az 1308/2013/EU rendeletet, az e rendeletet és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletet kiegészítő szabályokat fogadhatnak el az operatív program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatóságát illetően.

30. cikk

Kapcsolat a vidékfejlesztési, állami támogatási és promóciós programokkal

(1) Amennyiben a tagállam vidékfejlesztési programja, illetve programjai keretében olyan tevékenységek is támogatásban részesültek, amelyek az 1308/2013/EU rendelet alapján potenciálisan támogathatók lennének, a tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ugyanazon kedvezményezett egy adott tevékenységre csak egy program keretében kaphat támogatást.

Amennyiben a tagállam ilyen műveleteket belefoglal vidékfejlesztési programjába, illetve programjaiba, meg kell győződnie arról, hogy a nemzeti stratégia előírja az intézkedések vagy műveletek kettős finanszírozásának elkerülését szolgáló biztosítékokat, rendelkezéseket és ellenőrzéseket.

(2) Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke vagy a 702/2014/EU bizottsági rendelet (9) 19. cikke szerinti támogatásban részesülő termelői szervezetek nem hajthatnak végre ugyanazon időszakban operatív programot.

(3) Adott esetben, és az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 35. cikkének sérelme nélkül, az említett rendelet hatálya alá tartozó intézkedések támogatási szintje nem haladhatja meg a vidékfejlesztési program keretében végrehajtott intézkedésekre alkalmazandó szintet.

(4) Azon környezetvédelmi intézkedéseknek esetében, amelyek egybeesnek az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikke szerinti, agrár-környezetvédelemi, illetve éghajlattal vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal, a támogatás felső határát az említett rendelet II. mellékletében az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kifizetések, illetve ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kifizetések tekintetében megállapított maximális összegekben kell meghatározni. Ezek az összegek kellően indokolt esetekben megnövelhetők, figyelembe véve a nemzeti stratégiában, valamint a termelői szervezetek operatív programjaiban megfelelően megindokolandó egyedi körülményeket.

(5) A (4) bekezdés nem vonatkozik olyan környezetvédelmi tevékenységekre, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához.

(6) Amennyiben a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján jóváhagyott promóciós programok kedvezményezettjei, a tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ugyanazon kedvezményezett egy adott tevékenységre csak egy program keretében kaphat támogatást.

31. cikk

Tevékenységek támogathatósága az operatív program keretében

(1) Az operatív programok nem tartalmazhatják a II. mellékletben felsorolt tevékenységeket, illetve kiadásokat. A támogatható tevékenységek nem kimerítő felsorolását a III. melléklet tartalmazza.

(2) Az operatív programok keretében támogatható kiadásokat a ténylegesen felmerült költségekre kell korlátozni. A tagállamok azonban előre meghatározhatnak szabványos átalányösszegeket, illetve egységköltség-alapú térítést a következő esetekben:

a)	ha e szabványos átalányösszegek, illetve egységköltség-alapú térítések szerepelnek a III. mellékletben;

b)	ha egy környezetvédelmi tevékenység keretében vasúti vagy tengeri szállítás igénybevétele következtében a közúti fuvarozáshoz képest kilométerre számított, külső szállítási többletköltségek merülnek fel.

Emellett a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a regionális és helyi sajátosságok figyelembevételével differenciált egységköltség-alapú térítést alkalmaznak.

A tagállamok legalább ötévente felülvizsgálják a szabványos átalányösszegeket és egységköltség-alapú térítést.

(3) A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítás alapján történjen. Ennek érdekében:

a)	biztosítják, hogy a program végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezet végezze a számításokat vagy igazolja a számítások helytállóságát és pontosságát;

b)	megőriznek minden, a szabványos átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések megállapítására, illetve felülvizsgálatára vonatkozó igazoló dokumentumot.

(4) Ahhoz, hogy a tevékenység támogatható legyen, az általa érintett termékmennyiségnek értékét tekintve több mint 50 %-ban olyan termékekből kell állnia, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték. Ezenfelül az érintett termékeknek a termelői szervezet tagjaitól vagy más termelői szervezet, illetve termelői szervezetek társulásának termelő tagjaitól kell származniuk. A 22. és a 23. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az érték kiszámítására.

(5) A tárgyieszköz-beruházásoknak a következő kötelezettségekkel kell párosulniuk:

a)	a (4) bekezdés sérelme nélkül a beszerzett tárgyi eszközöket rendeltetészszerűen kell használni, az érintett jóváhagyott operatív programban leírtaknak megfelelően;

a (6) bekezdés harmadik és negyedik albekezdésének sérelme nélkül a beszerzett tárgyi eszközöknek a tárgyi eszköz adózási értékcsökkenési időszakának végéig vagy 10 évig a kedvezményezett tulajdonában és birtokában kell maradniuk attól függően, hogy melyik időszak a rövidebb. Ez alatt az időszak alatt a kedvezményezett gondoskodik a tárgyi eszköz karbantartásáról. Abban az esetben ugyanakkor, ha a beruházás nemzeti tulajdonjogi szabályok szerint bérbe vett ingatlanon valósul meg, a kedvezményezett tulajdonlására vonatkozó követelményt nem kell alkalmazni, feltéve, hogy a beruházások legalább az e pont első mondatában előírt időszak során a kedvezményezett tulajdonában voltak;

c)	ha a termelői szervezet a tulajdonosa, a termelői szervezet tagja pedig a jogosult használója annak a tárgyi eszköznek, amelyhez a beruházás kapcsolódik, a termelői szervezetnek az adózási értékcsökkenési időszak végéig hozzáférési jogot kell biztosítani az eszközhöz.

A tagállamok ugyanakkor az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában úgy rendelkezhetnek, hogy az adózási értékcsökkenési időszaktól eltérő időszakot kell alkalmazni. Ezt az időszakot a nemzeti stratégiában fel kell tüntetni és kellően meg kell indokolni, és annak legalább az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 71. cikke (1) bekezdésében említett időszakot le kell fednie.

(6) A beruházások, ezen belül is többek között a lízingszerződések alapján megvalósított beruházások finanszírozása a működési alapból, egy összegben vagy egyenlő részletekben történhet, az operatív programban jóváhagyott feltételek mellett. A tagállamok kellően indokolt esetekben jóváhagyhatják az operatív programnak a részletek átütemezésére vonatkozó módosításait.

Ha egy beruházás adózási értékcsökkenési időszaka meghaladja az operatív program időtartamát, átvihető a következő operatív programra.

A beruházások helyettesítésekor a helyettesített beruházások maradványértéke:

a)	hozzáadódik a termelői szervezet működési alapjához; vagy

b)	levonásra kerül a helyettesítés költségeiből.

Ha a beruházás az (5) bekezdésben említett időszak vége előtt értékesítésre kerül, és nem kerül sor a helyettesítésére, a beruházás finanszírozásához nyújtott uniós támogatást vissza kell fizettetni, és az összeget vissza kell utalni az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapba (EMGA), az (5) bekezdés b) pontjának első albekezdésében említett adózási értékcsökkenési időszak fennmaradó teljes éveivel arányosan.

(7) A tevékenységek, köztük a beruházások végrehajtására sor kerülhet a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a 22. cikk (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat termelő tagjainak egyéni gazdaságaiban és/vagy helyiségeiben, ideértve azt az esetet is, ha a tevékenységek a termelői szervezet, illetve a termelői szervezetek társulása tagjainak kerültek kiszervezésre – azzal a feltétellel, hogy azok hozzájárulnak az operatív program célkitűzéseinek megvalósításához.

Ha egy termelő tag kilép a termelői szervezetből, a tagállamnak meg kell győződnie arról, hogy a termelői szervezet visszafizetteti a beruházás értékét, illetve maradványértékét, és a visszafizettetett összeget hozzáadja a működési alaphoz.

Kellően indokolt körülmények között azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a termelői szervezetnek nem kell visszafizettetnie a beruházás értékét, illetve maradványértékét.

(8) A gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékké való átalakítására vonatkozó tevékenységek, ideértve a beruházásokat is, abban az esetben lehetnek jogosultak támogatásra, ha az érintett tevékenységek és beruházások követik az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésében, valamint a hivatkozott rendelet 160. cikkében megfogalmazott célkitűzéseket, továbbá szerepelnek az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkében említett nemzeti stratégiában.

(9) Az immateriális javakba irányuló beruházás abban az esetben lehet jogosult támogatásra, ha az érintett beruházás követi az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésében, valamint a hivatkozott rendelet 160. cikkében megfogalmazott célkitűzéseket, valamint szerepel az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkében említett nemzeti stratégiában.

32. cikk

A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai

(1) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott intézkedések finanszírozásában a termelői tagszervezetek hozzájárulásával arányos összeggel részt vegyenek a termelői szervezetek társulásainak olyan, a 20. cikk értelmében vett termelő tagjai, amelyek maguk nem termelői szervezetek.

(2) E rendelet 30., 31., 33. és 34. cikkét, valamint az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 4–7. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni a termelői szervezetek társulásainak operatív programjaira. Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, tevékenységek közötti egyensúlyt azonban a termelői szervezetek társulásainak részleges operatív programjai esetében nem kell megkövetelni.

(3) A termelői szervezetek társulásainak operatív programjain belül az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett válságmegelőzési és -kezelési kiadások felső határértékét az egyes termelői szervezetek szintjén kell kiszámolni.

33. cikk

Határozat

(1) A tagállam:

a)	jóváhagyja az 1308/2013/EU rendeletben és az e fejezetben szereplő követelményeknek megfelelő működési alapok és operatív programok összegeit;

b)	jóváhagyja az operatív programokat, azzal a feltétellel, hogy a termelői szervezet elfogad bizonyos módosításokat; vagy

c)	részben vagy teljesen elutasítja az operatív programokat.

(2) A tagállam az operatív programokra és a működési alapokra vonatkozóan legkésőbb a benyújtásuk évének december 15-ig határozatot hoz.

A tagállam határozatáról december 15-ig értesíti a termelői szervezeteket.

Indokolt esetekben azonban a határozat meghozatala későbbi időpontra is halasztható, legkésőbb a kérelem benyújtását követő január 20-áig. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a benyújtást követő év január 1-jétől támogathatóak.

34. cikk

Az operatív programok módosítása

(1) A termelői szervezetek kérhetik az operatív programoknak a következő évre alkalmazandó, többek között az időtartamra vonatkozó módosításait. A tagállamok meghatározzák a módosítási kérelmek benyújtásának és jóváhagyásának határidejét oly módon, hogy a jóváhagyott módosítások a következő év január 1-jétől legyenek alkalmazandók.

Indokolt esetekben a kérelmek jóváhagyására sor kerülhet a tagállam által rögzített határidőnél későbbi időpontban is, amely azonban nem eshet későbbre a kérelem benyújtásának évét követő január 20-nál. A jóváhagyó határozat előírhatja, hogy a kiadások a kérelem benyújtásának évét követő év január 1-jétől támogathatóak.

(2) A tagállam az általa meghatározandó feltételek mellett engedélyezheti az operatív programok év közbeni módosítását. A tagállam a kérelmezett módosításokról a módosítási kérelemmel érintett évet követő év január 20-ig határoz.

A tagállam a termelői szervezeteket az év során felhatalmazhatja arra, hogy:

a)	operatív programjaikat csak részben hajtsák végre;

b)	az operatív program tartalmát megváltoztassák;

c)	a működési alap összegét az eredetileg jóváhagyott összeg legfeljebb 25 %-ával növeljék, illetve a tagállamok által meghatározott százalékos arányban csökkentsék, feltéve, hogy az operatív program általános célkitűzései nem változnak;

d)	az 53. cikk alkalmazása esetén a működési alapot nemzeti pénzügyi támogatással egészítsék ki.

A tagállamok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett az operatív programok az év során a tagállam illetékes hatóságának előzetes jóváhagyása nélkül módosíthatók. A módosítások támogathatóságának feltétele, hogy azokról a termelői szervezet késedelem nélkül tájékoztassa a tagállam illetékes hatóságát.

A tagállam a termelői szervezetek 15. cikk (1) bekezdésében említett egyesülése esetén a második albekezdés c) pontjában említett arányt módosíthatja.

(3) A módosítási kérelmekhez igazoló dokumentumokat kell csatolni, amelyekben szerepel a kért módosítások oka, jellege és jelentősége.

4. szakasz

Támogatás

35. cikk

Előlegek

(1) A tagállam engedélyezheti, hogy a termelői szervezetek a támogatás egy részére előleget igényeljenek. Az előleg a támogatás azon részére vonatkozhat, amely a kérelem benyújtásával kezdődő három vagy négy hónapos időszak alatt az operatív programból származó, előre látható kiadásoknak felel meg.

A tagállam meghatározza azokat a feltételeket, amelyek révén biztosítható, hogy a működési alaphoz való hozzájárulásnak a 24. és a 25. cikk szerinti beszedése és a korábban kifizetett előlegeknek és a termelői szervezetek vonatkozó hozzájárulásának tényleges felhasználása megtörtént.

(2) A biztosítékok felszabadítására irányuló kérelmeket – amelyekhez mellékelni kell az igazoló dokumentumokat, többek között a kifizetést igazoló számlákat és dokumentumokat – a folyó programév során lehet benyújtani.

A biztosítékok feloldására a kifizetett előlegek 80 %-ának erejéig kerül sor.

(3) Abban az esetben, ha az operatív programban leírtak nem teljesülnek, illetve súlyos mulasztásra kerül sor az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 5. cikkének b) és c) pontjában előírt kötelezettségek teljesítésében, a biztosíték elvész, az e cím V. fejezetének 3. szakaszával összhangban alkalmazandó egyéb adminisztratív szankciók sérelme nélkül.

Az egyéb követelmények nem teljesítése esetén a biztosíték a megállapított szabálytalanság súlyosságának mértékében vész el.

36. cikk

Az operatív program megszűnése és az elismerés felfüggesztése

(1) Ha a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása a tervezett időtartam végénél előbb megszünteti az operatív program végrehajtását, a megszüntetés időpontját követően végrehajtott tevékenységek címén nem folyósítható kifizetés az érintett szervezetnek, illetve társulásnak.

(2) Az operatív program megszüntetését megelőzően végrehajtott tevékenységekhez nyújtott támogatást abban az esetben nem kell visszafizettetni, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)	a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megfelelt az elismerési kritériumoknak és a tevékenység tekintetében az operatív programban rögzített célkitűzések teljesültek a megszüntetés időpontjáig; továbbá

a működési alapból nyújtott támogatással megvalósult beruházás legalább a 31. cikk (5) bekezdésében említett értékcsökkenési időszak végéig a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása vagy a 22. cikk (8) bekezdésében lefektetett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalat, illetve ezek tagjainak tulajdonában és használatában marad. Egyéb esetekben a szóban forgó beruházások finanszírozása céljából kifizetett uniós pénzügyi támogatás összegét vissza kell fizettetni és vissza kell utalni az EMGA részére.

(3) Az olyan többéves kötelezettségvállalásokra, például környezetvédelmi tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatást, amelyek hosszú távú célkitűzései és várt előnyei nem valósulhatnak meg a tevékenység megszüntetése miatt, vissza kell fizettetni és vissza kell utalni az EMGA részére.

(4) Ezt a cikket értelemszerűen kell alkalmazni az elismerés szándékolt felfüggesztése, az elismerés visszavonása, illetve a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának feloszlása esetén.

(5) A jogosulatlanul kifizetett összegeket a 67. cikknek megfelelően kell visszafizettetni.

III. FEJEZET

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

1. szakasz

Általános rendelkezések

37. cikk

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében felsorolt intézkedések közül egy vagy több nem alkalmazandó a területükön.

38. cikk

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához nyújtható kölcsönök

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének ötödik albekezdése szerinti, válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozására felvett kölcsönök kellőképpen megalapozott gazdasági indokok esetén átvihetők a következő operatív programra, amennyiben visszafizetési időszakuk meghaladja az operatív program időtartamát.

2. szakasz

A forgalomba hozott mennyiségek kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

39. cikk

A forgalomba hozott mennyiségekhez kapcsolódó beruházások

(1) A tagállamok nemzeti stratégiájukba beillesztik azoknak az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti támogatható beruházásoknak a jegyzékét, amelyek célja a forgalomba hozott mennyiségek kezelésének hatékonyabbá tétele.

(2) Az (1) bekezdésben említett beruházásokhoz kapcsolódó tevékenységeket is tartalmazó operatív programok jóváhagyását megelőzően a tagállamoknak igazolást kell kérniük arról, hogy a javasolt beruházás ténylegesen hatékony válságmegelőzési és -kezelési módot kínál.

3. szakasz

A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

40. cikk

A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatásának feltételei

(1) A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti támogatásának tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás az Unió pénzügyi támogatását és a termelői szervezet hozzájárulását egyaránt tartalmazza. A támogatás teljes összege nem haladhatja meg a termelői szervezetek által a kölcsönös kockázatkezelési alap működésének első, második és harmadik évében fizetett hozzájárulások 5 %-át, 4 %-át, illetve 2 %-át.

(3) A termelői szervezet az (1) bekezdésben említett támogatásban csak egy alkalommal és csak az alap működésének első három évében részesülhet. Amennyiben a termelői szervezet csak az alap működésének második vagy harmadik évében kér támogatást, a támogatás 4 %-ot, illetve 2 %-ot tehet ki.

(4) A tagállamok rögzíthetik azon összegek felső határait, amelyeket a termelői szervezet a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatására kaphat.

4. szakasz

Gyümölcsösök kötelező kivágást követő újratelepítése

41. cikk

Gyümölcsösök újratelepítése

(1) Amennyiben a tagállam nemzeti stratégiájába belefoglalja a gyümölcsösök egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból történő kötelező kivágást követő, az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerinti újratelepítését, a meghozott intézkedéseknek meg kell felelniük a 2000/29/EK tanácsi irányelvnek (12).

(2) A gyümölcsösök újratelepítése nem haladhatja meg az operatív programban szereplő kiadások összességének 20 %-át. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e határértéket alacsonyabb százalékos arányban állapítják meg.

5. szakasz

Piacról történő árukivonás

42. cikk

Hatály

Ez a szakasz az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének f) pontja, illetve 34. cikkének (4) bekezdése szerinti piacról történő árukivonásra és ingyenes szétosztásra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

43. cikk

Az ingyenes szétosztás céljából végrehajtott piaci kivonások esetében alkalmazandó hároméves átlag

(1) A forgalomba hozott termékek mennyiségének az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésében említett 5 %-os korlátját azon termékek teljes mennyiségének számtani közepe alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték és amelyeket a termelői szervezeten keresztül értékesítettek az előző három év során.

(2) A közelmúltban elismert termelői szervezetek esetében az elismerést megelőző gazdasági évek adatai a következők:

a)	ha a szervezet termelői csoport volt, adott esetben a termelői csoportra vonatkozó egyenértékű adatok; vagy

b)	az elismerési kérelemben figyelembe vett mennyiség.

44. cikk

Előzetes értesítés a kivonási műveletekről

(1) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos formában vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik a tagállam illetékes hatóságait az általuk végrehajtani tervezett kivonási műveletről.

Az értesítésnek tartalmaznia kell különösen a piacról történő kivonás által érintett termékek felsorolását és a vonatkozó forgalmazási előírások szerinti főbb jellemzőit, minden egyes érintett termék becsült mennyiségét, tervezett rendeltetését, valamint azt a helyet, ahol a kivont termékeket az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. cikkében előírtak szerint ellenőrizni lehet.

Az értesítésekhez mellékelni kell egy írásbeli nyilatkozatot, amely tanúsítja, hogy a kivonás által érintett termékek megfelelnek az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, illetve az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 15. cikkében említett minimális követelményeknek.

(2) A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai általi, az (1) bekezdésben előírt értesítésekre vonatkozóan, különösen a határidők tekintetében.

45. cikk

Támogatás

(1) A piacról történő kivonások esetében a támogatás, amely tartalmazza az uniós pénzügyi támogatást és a termelői szervezet hozzájárulását is, nem haladhatja meg a IV. mellékletben megállapított összegeket.

A IV. mellékletben nem szerepelő termékek esetében a tagállam megállapíthatja az uniós pénzügyi támogatást és a termelői szervezet hozzájárulását is tartalmazó támogatás felső határát, mely az ingyenes szétosztás esetén nem haladhatja meg az előző öt év piaci árai átlagának 40 %-át, az ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetések esetén pedig az előző öt év piaci árai átlagának 30 %-át.

Ha a termelői szervezet a kivont termékek után harmadik féltől ellentételezésben részesült, az első albekezdésben említett támogatást csökkenteni kell a kapott ellentételezésnek megfelelő összeggel. A támogathatóság feltétele, hogy az érintett termékek nem kerülhetnek újra forgalomba a gyümölcs- és zöldségfélék kereskedelmi piacán.

(2) A piacról történő kivonás az egyes termelői szervezetek egyetlen terméke tekintetében sem haladhatja meg a forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át. Ugyanakkor az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett valamely célra, vagy az e rendelet 46. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok által jóváhagyott egyéb célokra szánt mennyiségeket e százalékos arány szempontjából nem kell figyelembe venni.

Az első albekezdésben említett forgalmazott termékmennyiségnek az előző három évben forgalmazott termékmennyiségek átlagának kell megfelelnie. Ha erről nem állnak rendelkezésre adatok, akkor azon forgalmazott termékek mennyiségét kell számításba venni, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

Az első albekezdésben említett százalékos arányok hároméves átlagot jelentenek, amely magában foglalja az érintett évet és az előző két évet, évi 5 százalékpontos túllépési korláttal.

(3) Az olyan gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek és intézmények körében kerültek szétosztásra, az Unió pénzügyi támogatása kizárólag az e cikk (1) bekezdéssel összhangban szétosztott termékekre és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében és 17. cikkének (1) bekezdésében említett költségekre terjed ki.

46. cikk

A piacról kivont termékek rendeltetése

(1) A tagállamok meghatározzák a piacról kivont termékek megengedett rendeltetési céljait. Rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az árukivonás vagy a rendeltetési cél ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növényegészségügyi következményekkel.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeltetési lehetőségek magukban foglalják az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke (4) bekezdésének értelmében vett ingyenes szétosztást, valamint a tagállamok által jóváhagyott egyéb egyenértékű rendeltetési célokat.

A tagállamok kérésre lehetővé tehetik az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett jótékonysági szervezetek, valamint intézmények számára, hogy a piacról kivont áruk végső kedvezményezettjeitől hozzájárulást kérjenek.

Abban az esetben, ha az érintett jótékonysági szervezetek, illetve intézmények megkapják a kért engedélyt, az e rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésén túl pénzügyi elszámolást is vezetnek a szóban forgó műveletre vonatkozóan.

Lehetővé lehet tenni, hogy az ingyenes szétosztás kedvezményezettjei a gyümölcs- és zöldségfeldolgozóknak természetben fizessenek, ha a kifizetés csak a feldolgozási költségeket fedezi és ha az a tagállam, amelyben a kifizetés történik, szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozott termékeket a második albekezdésben említett végső kedvezményezettek általi fogyasztásra szánják.

A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a termelői szervezetek és az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett, általuk elismert jótékonysági szervezetek, valamint intézmények közötti kapcsolattartást és együttműködést.

(3) A termékeket tovább lehet adni a feldolgozóipar részére. E tekintetben a tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el annak érdekében, hogy az Unión belül az érintett iparágakban vagy az importált termékek esetében ne következzen be versenytorzulás, valamint hogy a kivont termékek ne kerülhessenek vissza a kereskedelmi piacra. A lepárlásból származó alkohol kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

47. cikk

A piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek

(1) A piacról kivont termékeknek az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett kedvezményezettjei vállalják, hogy:

a)	betartják az 1308/2013/EU rendeletben vagy annak alapján elfogadott szabályokat;

b)	külön készletnyilvántartást vezetnek a szóban forgó műveletekről;

c)	alávetik magukat az uniós jog által előírt ellenőrzéseknek; továbbá

d)	minden egyes érintett termék végső rendeltetéséről rendelkezésre bocsátják az igazoló dokumentumokat átvételi igazolás vagy azzal egyenértékű dokumentum formájában, amely tanúsítja, hogy a piacról kivont termékeket egy harmadik fél ingyenes szétosztás céljából átvette.

A tagállamok a dokumentált kockázatelemzés alapján általuk megállapított maximális mennyiséget el nem érő csekély mennyiségek esetében eltekinthetnek attól, hogy a kedvezményezettek vezessék az első albekezdés b) pontjában említett nyilvántartásokat.

(2) A piacról kivont, egyéb rendeltetésű termékek kedvezményezettjei vállalják, hogy:

a)	betartják az 1308/2013/EU rendeletben vagy annak alapján elfogadott szabályokat;

b)	a szóban forgó műveletekről külön készlet- és pénzügyi nyilvántartást vezetnek, amennyiben a tagállam ezt szükségesnek tartja annak ellenére, hogy a terméket a szállítást megelőzően denaturálták;

c)	alávetik magukat az uniós jog által előírt ellenőrzéseknek; továbbá

d)	a piacról kivont, lepárlásra szánt termékek esetében az érintett termékekből készített alkoholra nem kérnek kiegészítő támogatást.

6. szakasz

Zöld szüret és be nem takarítás

48. cikk

A zöld szüretre és a be nem takarításra alkalmazandó feltételek

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének g) pontja szerinti zöld szüret és be nem takarítás a rendes művelési gyakorlatot kiegészítő, attól eltérő gyakorlat.

(2) A zöld szüret vagy be nem takarítás tárgyát képező gyümölcs- és zöldségféléket a művelet végrehajtását követően nem lehet ugyanabban a vegetációs időszakban további termelési célokra felhasználni.

(3) Nem lehet zöld szüretet végezni olyan gyümölcs- vagy zöldségféle esetében, amelyre vonatkozóan már megkezdődött a rendes betakarítás, és be nem takarítást alkalmazni, amennyiben a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről kereskedelmi termelés származik.

Az első albekezdés nem alkalmazandó olyan gyümölcs- vagy zöldségfélék esetében, amelyek betakarítási időszaka meghaladja az egy hónapot. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett összegek kizárólag a zöld szüretet és a be nem takarítást követő hat héten belül betakarítandó termelést ellentételezik. Az érintett gyümölcs- és zöldségféléket a művelet végrehajtását követően nem lehet ugyanabban a vegetációs időszakban további termelési célokra felhasználni.

A második albekezdés alkalmazásában a tagállamok megtilthatják a zöld szüret és a be nem takarítás alkalmazását, amennyiben a zöld szüret esetében a rendes betakarítás jelentős része már megvalósult, illetőleg a be nem takarítás esetében a kereskedelmi termelés jelentős része már végbement. Az e rendelkezést alkalmazni szándékozó tagállam nemzeti stratégiájában rögzíti, mit tart jelentős résznek.

A zöld szüret és a be nem takarítás nem alkalmazható egyszerre egy adott évben ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre, kivéve a második albekezdés alkalmazásában, amikor is mindkét művelet egyidejűleg alkalmazható.

(4) A zöld szüretre vonatkozó támogatás kizárólag olyan termékek esetében nyújtható, amelyek ténylegesen a termőföldön vannak, és amelyek betakarítására valóban éretlenül kerül sor. A be nem takarításra és a zöld szüretre vonatkozó, mind az uniós hozzájárulást, mind a termelői szervezet hozzájárulását tartalmazó ellentételezés összegét a 49. cikk első bekezdésének a) pontja alapján a tagállamok hektáronkénti kifizetésként határozzák meg olyan szinten, hogy az legfeljebb az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdésében említett, az ingyenes szétosztástól eltérő egyéb rendeltetésekhez kapcsolódó piaci árukivonásokra vonatkozó maximális támogatási szint 90 %-át fedezze.

(5) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai írásos formában vagy elektronikus üzenet formájában előre értesítik a tagállam illetékes hatóságait az általuk végrehajtani tervezett zöldszüreti, illetve be nem takarítási műveletről.

49. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A tagállamok vállalják a következőket:

részletes rendelkezéseket fogadnak el a zöld szüretre és be nem takarításra irányuló intézkedések végrehajtásáról – beleértve a zöld szüretre és be nem takarításra vonatkozó előzetes értesítést, az intézkedések tartalmát és a vonatkozó határidőket –, a kifizetendő ellentételezés összegéről és az intézkedések alkalmazásáról, valamint elfogadják az intézkedések keretében támogatható termékek jegyzékét,

b)	rendelkezéseket fogadnak el annak biztosítására, hogy az intézkedések végrehajtása ne járjon sem káros környezeti hatásokkal, sem negatív növényegészségügyi következményekkel.

A tagállam ellenőrzi, hogy az intézkedéseket megfelelően végre is hajtják, többek között az első bekezdés a) és b) pontjában említett rendelkezésekkel összefüggésben. Ha a tagállam megállapítja, hogy az intézkedés nem került megfelelően végrehajtásra, megtagadja az intézkedés alkalmazásának jóváhagyását.

7. szakasz

Betakarítási biztosítás

50. cikk

A betakarítási biztosítási tevékenységek célja

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett betakarítási biztosítási tevékenységek hozzájárulnak a termelők jövedelmének védelméhez, valamint a termelői szervezetet vagy tagjait természeti katasztrófa, éghajlati jelenségek és adott esetben betegségek vagy kártevőfertőzések következtében ért piaci veszteségek fedezéséhez.

51. cikk

A betakarítási biztosítási tevékenységek végrehajtása

(1) A tagállamok részletes rendelkezéseket fogadnak el a betakarítási biztosítási tevékenységek végrehajtásáról, beleértve azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyekkel biztosítható, hogy a betakarítási biztosítási tevékenységek ne torzítsák a versenyt a biztosítási piacon.

(2) A tagállamok a működési alapból fedezett betakarítási biztosítási tevékenység támogatása céljából kiegészítő nemzeti finanszírozást nyújthatnak. A betakarítási biztosításhoz nyújtott teljes állami támogatás azonban nem haladhatja meg:

a)	a termelők által természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károkra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;

a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:

i.	az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott egyéb károk; továbbá

ii.	állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk.

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott felső határ olyan esetekben is alkalmazandó, amikor a működési alap az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (3) bekezdése alapján 60 %-os uniós pénzügyi támogatásra lenne jogosult.

(3) A betakarítási biztosítási tevékenységek nem tartalmazhatnak olyan biztosítási kifizetéseket, amelyek az elszenvedett bevételkiesés több mint 100 %-ára nyújtanak kártérítést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan kártérítést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kap.

IV. FEJEZET

Nemzeti pénzügyi támogatás

52. cikk

A termelők szervezettségi foka és a régió meghatározása

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 35. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi fokát az érintett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék értéke alapján kell kiszámítani, melyeket a következő szereplők forgalmaztak:

a)	elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai; továbbá

b)	az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportok, valamint az 1305/2013/EU rendelet 27. cikke szerinti termelői szervezetek és termelői csoportok.

A forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék értékét el kell osztani a régióban termelt összes gyümölcs- és zöldségféle értékével.

Az érintett régióban termelt és az első albekezdés a) és b) pontjában említett szervezetek, társulások és csoportok által forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék értékébe csak azon termések számíthatók be, amelyek tekintetében az érintett termelői szervezeteket, társulásokat és csoportokat elismerték. A 22. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

A régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék értékébe kizárólag az érintett régióban a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a termelői csoportok, illetve ezek tagjai által előállított és forgalmazott gyümölcs- és zöldségfélék számíthatók be.

Az érintett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék összértékének kiszámításakor a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) I. mellékletében meghatározott módszerek értelemszerűen alkalmazandók.

(2) Valamely tagállami régióban a termelők szervezettségi foka különösen alacsonynak tekintendő, ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint számított átlagos szervezettségi fok nem éri el a 20 %-ot abban a három legutóbbi évben, amelyek vonatkozásában az adatok rendelkezésre állnak.

(3) Nemzeti pénzügyi támogatás kizárólag az (1) és a (2) bekezdésben említett régióban termelt gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében nyújtható.

(4) E fejezet alkalmazásában a szervezettség fokának az (1) bekezdéssel összhangban történő kiszámítása érdekében a tagállamok a régiókat objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok, például agronómiai és gazdasági jellemzőik, valamint regionális mezőgazdasági (gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó) potenciáljuk, illetve intézményi vagy adminisztratív struktúrájuk alapján, a rendelkezésükre álló adatok függvényében, saját területük pontosan elhatárolható részeként határozzák meg.

Az e fejezet alkalmazásában a tagállam által meghatározott régiók legalább öt évig nem módosíthatók, kivéve, ha a módosítás az érintett régióban vagy régiókban a termelők szervezettségi fokának kiszámításához nem kapcsolódó nyomós és objektív indokokon alapul.

Ha a tagállam az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 20. cikkének megfelelően a nemzeti pénzügyi támogatás részleges visszatérítését kéri, a kérelemben a régiók meghatározásának azonosnak kell lennie az engedélyre vonatkozó kérelemben foglalt meghatározással.

53. cikk

Az operatív program módosításai

A nemzeti pénzügyi támogatást kérelmezni kívánó termelői szervezet szükség esetén módosítja operatív programját a 34. cikk szerint.

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. szakasz

Értesítések és jelentések

54. cikk

A tagállamok termelői szervezetekkel, termelői szervezetek társulásaival és termelői csoportokkal kapcsolatos értesítései

A tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a következő információkat és dokumentumokat:

minden év január 31-ig valamennyi operatív programra vonatkozóan a folyó év során jóváhagyott működési alapok teljes összege. Az értesítésben közölni kell mind a működési alapok teljes összegét, mind a működési alapokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás teljes összegét. Ezeket az összegeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, valamint egyéb intézkedések szerint tovább kell bontani;

minden év november 15-ig a termelői szervezetekről, a termelői szervezetek társulásairól és az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportokról, valamint az előző év során megvalósítás alatt álló működési alapokról, operatív programokról és elismerési tervekről szóló éves jelentés. Az éves jelentés tartalmazza az e rendelet V. mellékletében meghatározott információkat;

minden év január 31-ig az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint megalakult termelői csoportok elismerési terveiben szereplő, minden elkövetkező éves végrehajtási időszaknak megfelelő összegekről szóló értesítés, a folyó évet is beleértve. Az értesítésben jóváhagyott vagy becsült összegeket kell feltüntetni. Az értesítésnek valamennyi termelői csoportra és a terv minden egyes következő év tekintetében történő végrehajtására vonatkozóan tartalmaznia kell a következőket:

i.	az elismerési terv éves végrehajtásának megfelelő teljes összeg, az Unió pénzügyi támogatása, valamint a tagállamok, illetve a termelői csoportok és a termelői csoportok tagjainak hozzájárulásai;

ii.	a támogatások, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti összegek bontásában.

55. cikk

A tagállamok értesítései a gyümölcs- és zöldségfélék termelői áráról a belső piacon

(1) A tagállamok minden szerdán (brüsszeli idő szerint) déli 12 óráig értesítik a Bizottságot a VI. mellékletben felsorolt gyümölcs- és zöldségfélék előző hét folyamán feljegyzett átlagárának súlyozott összegéről, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak.

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet I. mellékletének A. részében foglalt általános forgalmazási előírás hatálya alá tartozó gyümölcs- és zöldségfélék esetében csak az előírásnak megfelelő termékek árát kell közölni, az említett melléklet B. részében meghatározott termékspecifikus forgalmazási előírás hatálya alá tartozó termékek esetében pedig csak az I. osztályú termékek árát.

A tagállamok az értesítésben a terméknek az e rendelet VI. mellékletében feltüntetett típusa, fajtája, valamint a méret és/vagy a kiszerelés szerinti egységes, súlyozott átlagárát tüntetik fel. Amennyiben a feljegyzett árak nem az említett mellékletben meghatározott típusra, fajtára, méretre vagy kiszerelésre vonatkoznak, a tagállam értesíti a Bizottságot a termék árának megfelelő típusokról, fajtákról, méretről és kiszerelésről.

Az értesítésben az árakat válogatott, csomagolt és adott esetben raklapra helyezett termékre, a csomagoló üzemből kiszállítva, 100 kilogramm nettó súlyra vetítve, euróban kell megadni.

(2) A tagállam azonosítja az érintett gyümölcs- és zöldségfélék termesztési területén található reprezentatív piacokat. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a reprezentatív piacokról, illetve azoknak az első értesítésben alkalmazott súlyozásáról, valamint ezen adatok módosításairól. A tagállam önkéntes alapon további árakról is értesítést küldhet.

2. szakasz

Az operatív programok és a nemzeti stratégiák nyomon követése és értékelése

56. cikk

Általános teljesítménymutatók

(1) Az operatív programokban meghatározott célkitűzések megvalósulása terén tett előrehaladásnak, valamint e célkitűzések hatékonyságának és eredményességének felmérése céljából mind az operatív programokat, mind pedig a nemzeti stratégiákat nyomon kell követni és értékelni kell.

(2) Az előrehaladás, a hatékonyság és az eredményesség mértékét az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet II. mellékletében szereplő általános teljesítménymutatók segítségével kell értékelni, amelyek a végrehajtott operatív programok pénzügyi végrehajtását, kimenetét, eredményeit és hatásait mutatják meg a kiindulási helyzethez viszonyítva.

(3) Emellett a tagállam nemzeti stratégiájában további mutatókat is meghatározhat.

57. cikk

Az operatív programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési eljárások

(1) A termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai megfelelő rendszert hoznak létre a nyomon követéshez és értékeléshez alkalmazandó mutatók összeállítása szempontjából hasznos információk gyűjtése, rögzítése és kezelése céljából.

(2) A nyomonkövetési tevékenységet úgy kell végezni, hogy eredményeképpen megvalósuljon:

a)	a programvégrehajtás minőségének ellenőrzése;

b)	annak megállapítása, hogy szükség van-e az operatív program kiigazítására vagy felülvizsgálatára;

c)	a jelentéstételi követelményekhez szükséges információk rendelkezésre állása. A nyomon követés eredményeivel kapcsolatos információknak szerepelniük kell az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett éves jelentésben.

(3) Az értékelést az operatív program végrehajtásának utolsó előtti évében az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében említett jelentés formájában kell megvalósítani.

Az értékelés során fel kell mérni a program általános célkitűzéseihez viszonyított előrelépéseket. E célból a kiindulási helyzethez viszonyított kimenetre és eredményekre vonatkozó általános teljesítménymutatókat kell alkalmazni.

Az értékelésnek adott esetben részét képezheti egy minőségi értékelés is az alábbiakra irányuló környezetvédelmi tevékenységek eredményeiről és hatásáról:

a)	a talajerózió megelőzése;

b)	a növényvédő szerek használatának csökkentése vagy hatékonyabb kezelése;

c)	az élőhelyek és a biodiverzitás védelme; továbbá

d)	a tájkép megőrzése.

Az értékelés eredményei a következő célokra szolgálnak:

a)	az operatív program minőségének javítása;

b)	annak megállapítása, hogy az operatív program szorul-e lényegi módosításra; továbbá

c)	a jövőbeli operatív programok minőségjavítása szempontjából hasznos tanulságok levonása.

Az értékelési jelentést az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett vonatkozó éves jelentéshez kell csatolni.

58. cikk

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési eljárások

(1) A tagállamok a 56. cikkben említett mutatók összeállítására alkalmas rendszert hoznak létre az adatok elektronikus formában történő összegyűjtésére, rögzítésére és kezelésére. E rendszer keretében a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai által az operatív programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban továbbított adatokat használják fel.

(2) A nyomon követés célja az operatív programokban meghatározott célkitűzések megvalósulása terén elért haladás folyamatos értékelése. E célból a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai által benyújtott éves jelentések adatait kell felhasználni. A nyomonkövetési tevékenységet úgy kell végezni, hogy eredményeképpen megvalósuljon:

a)	az operatív programok végrehajtási minőségének ellenőrzése;

b)	annak megállapítása, hogy a stratégiában kitűzött célok elérése, illetve a stratégia-végrehajtás irányításának – ezen belül az operatív programok pénzügyi irányításának – a javítása érdekében a nemzeti stratégia kiigazításra vagy felülvizsgálatra szorul-e.

(3) Az értékelés célja, hogy felmérje a stratégia általános célkitűzéseinek megvalósulása terén elért haladást. Ennek céljára a termelői szervezetek által az operatív programok nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban benyújtott éves jelentések, valamint az utolsó előtti évben benyújtott jelentés eredményeit kell felhasználni. Az értékelés eredményeit a következő célokra használják fel:

a)	a stratégia minőségének javítása;

b)	annak megállapítása, hogy a stratégia szorul-e lényegi módosításra.

Az értékelés keretében 2020-ban végre kell hajtani egy külön értékelést is. Ez utóbbi eredményeit bele kell foglalni az ugyanazon évre vonatkozó, az 54. cikk b) pontjában említett éves tagállami jelentésbe. A jelentés megvizsgálja a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét, a végrehajtott operatív programok hatékonyságát és eredményességét, továbbá felméri a programok hatásait és következményeit, tekintettel a stratégiában meghatározott célkitűzésekre, célszámokra és intézkedésekre, valamint – adott esetben – az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyéb célkitűzésekre.

3. szakasz

Közigazgatási szankciók

59. cikk

Az elismerési kritériumok figyelmen kívül hagyása

(1) Ha a tagállam megállapította, hogy egy termelői szervezet elmulasztotta betartani az 5. cikk, a 7. cikk, a 11. cikk (1) és (2) bekezdése és a 17. cikk követelményeihez kapcsolódó elismerési kritériumok valamelyikét, a mulasztás azonosítását követő legfeljebb két hónapon belül ajánlott küldemény formájában figyelmeztető levelet küld a termelői szervezet számára, melyben ismerteti a feltárt mulasztást, a szükséges korrekciós intézkedéseket és az ezen intézkedések megtételére rendelkezésre álló, legfeljebb négy hónapos időkeretet. A mulasztás megállapításának időpontjától a tagállamok felfüggesztik a támogatási kifizetéseket egészen addig, amíg a korrekciós intézkedések nem járnak számukra kielégítő eredménnyel.

(2) Az (1) bekezdésben említett korrekciós intézkedések meghozatalának a tagállam által meghatározott határidőn belül történő elmulasztása a termelői szervezet elismerésének felfüggesztését eredményezi. A tagállam értesíti a termelői szervezetet a felfüggesztési időszakról, mely a korrekciós intézkedések meghozatalára rendelkezésre álló határidő lejárta után haladéktalanul kezdetét veszi, és amely nem haladhatja meg a figyelmeztető levél termelői szervezet általi kézhezvételének napjától számított 12 hónapot. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését.

Az elismerés felfüggesztése idején a termelői szervezet folytathatja tevékenységét, de a támogatási kifizetéseket a felfüggesztés feloldásáig vissza kell tartani. Az éves támogatási összeget az elismerés felfüggesztésének időszakában minden naptári hónap vagy töredékhónap után 2 %-kal csökkenteni kell.

A felfüggesztés az érintett elismerési követelmények teljesülését bizonyító ellenőrzés napján ér véget.

(3) Ha a kritériumok a tagállam illetékes hatósága által meghatározott felfüggesztési időszak végéig nem teljesülnek, a tagállam visszavonja az elismerést arra az időpontra visszamenőleg, amelytől kezdődően nem teljesültek az elismerés feltételei, vagy, ha ezt az időpontot lehetetlen megállapítani, arra az időpontra visszamenőleg, amikor a mulasztást megállapították. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az elismerésnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését. A mulasztás feltárásától kezdődő időszak tekintetében függőben lévő támogatás kifizetésére nem kerülhet sor, a jogosulatlan támogatásokat pedig vissza kell fizettetni.

(4) Ha a tagállam megállapította, hogy egy termelői szervezet az 1308/2013/EU rendelet 154. cikkében meghatározott elismerési követelmények közül bármely, az (1) bekezdésben említettektől eltérő kritériumot elmulasztott betartani, a mulasztás azonosítását követő legfeljebb két hónapon belül ajánlott küldemény formájában figyelmeztető levelet küld a termelői szervezetnek, melyben ismerteti a feltárt mulasztást, a szükséges korrekciós intézkedéseket és az ezen intézkedések megtételére rendelkezésre álló, legfeljebb négy hónapos időkeretet.

(5) Amennyiben a szervezet nem hozza meg a (4) bekezdésben említett korrekciós intézkedéseket a tagállam által meghatározott időn belül, a tagállam felfüggeszti a kifizetéseket, és az éves támogatási összegeket az említett időszakot követő minden naptári hónap vagy töredékhónap után 1 %-kal csökkenti. Mindez nem befolyásolhatja nemzeti szintű horizontális jogszabályok alkalmazását, amelyek előírhatják az ilyen tevékenységnek a kapcsolódó jogi eljárások kezdetét követő felfüggesztését.

(6) Amennyiben a termelői szervezet a kritérium nem teljesülésének évét követő második év október 15-ig nem tudja bizonyítani, hogy teljesítette a forgalomba hozható termelés minimális mennyisége vagy értéke tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt kritériumot, a tagállam visszavonja az érintett szervezet elismerését. A visszavonás attól a naptól lép hatályba, amelytől kezdődően nem teljesültek az elismerés feltételei, vagy, ha ezt az időpontot lehetetlen megállapítani, arra az időpontra visszamenőleg, amikor a mulasztást megállapították A mulasztás feltárásától kezdődő időszak tekintetében függőben lévő támogatás kifizetésére nem kerülhet sor, a jogosulatlan támogatásokat pedig vissza kell fizettetni.

Ha azonban a termelői szervezet a tagállamnak bizonyítani tudja, hogy természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében, a megfelelő kockázatmegelőzési intézkedések meghozatala ellenére nem tudja teljesíteni az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott elismerési követelményeket a forgalomba hozható termelés tagállam által előírt minimális mennyisége vagy értéke tekintetében, a tagállam az adott évre vonatkozóan eltekinthet az adott termelői szervezet esetében a forgalomba hozható termelés minimális mennyiségére vagy értékére vonatkozó kritérium betartásától.

(7) Az (1), (2), (4) és (5) bekezdés alkalmazása esetén a tagállam az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 10. cikkében előírt határidő után teljesíthet kifizetéseket. Ezek a kifizetések azonban legkésőbb a program végrehajtásának évét követő második év október 15-éig teljesíthetők.

(8) Az (1)–(5) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a termelői szervezet elmulasztja benyújtani a tagállamnak az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 21. cikkében előírt információkat.

60. cikk

Csalás

(1) Az olyan termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása esetében, amely ellen a tagállami hatóságok vizsgálatot folytatnak csalás miatt valamely, az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó támogatás tekintetében, a tagállam a tényállás tisztázásáig felfüggeszti a kifizetéseket, illetve a szervezet vagy társulás elismerését.

(2) Amennyiben a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása bizonyítottan csalást követett el az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó támogatással kapcsolatban, a tagállam az uniós és a nemzeti jogszabályok szerint alkalmazandó egyéb szankciók sérelme nélkül:

a)	visszavonja az érintett szervezet vagy társulás elismerését;

b)	az érintett tevékenységeket kizárja az érintett operatív programhoz kapcsolódó támogatásból és az adott műveletre már kifizetett támogatást visszafizetteti; továbbá

c)	a következő év tekintetében kizárja az érintett szervezetet vagy társulást az elismerésből.

61. cikk

Nem támogatható összegek után kirótt szankciók

(1) A kifizetések a támogatható tevékenységek alapján kerülnek kiszámításra.

(2) A tagállam megvizsgálja a támogatási kérelmet és meghatározza a támogatásra jogosult összegeket. A tagállam megállapítja azt az összeget, amelyre:

a)	a kedvezményezett a kérelem kizárólagos figyelembevételével lenne jogosult;

b)	a kedvezményezett a kérelem jogosultságának vizsgálata után lesz jogosult.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott összeg több mint 3 %-kal meghaladja a (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott összeget, pénzügyi szankciót kell alkalmazni. A szankció mértéke a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek különbségének felel meg. Nem kell szankciót alkalmazni abban az esetben, ha a termelői szervezet bizonyítani tudja, hogy nem felelős a nem támogatható összeg feltüntetéséért.

(4) A (2) és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a helyszíni ellenőrzések vagy a későbbi ellenőrzések során feltárt nem támogatható kiadásokra.

(5) Ha a forgalmazott termékek értékét a támogatási kérelem benyújtása előtt bejelentik és ellenőrzik, a (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti összegek meghatározásához e bejelentett és jóváhagyott értékeket kell használni.

(6) Amennyiben az operatív program befejezéséig az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett feltételek nem teljesülnek, az operatív program utolsó évére nyújtott támogatás teljes összegét a környezetvédelmi tevékenységek nem teljesített kiadásainak arányában csökkenteni kell.

62. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzését követő közigazgatási szankciók

(1) Amennyiben az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. cikkében említett ellenőrzések elvégzését követően a forgalmazási előírásoknak, illetve az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 15. cikkében említett minimumkövetelményeknek való, a megállapított tűréshatárokon túllépő meg nem felelés kerül megállapításra, az érintett termelői szervezetet bírság megfizetésére kell felszólítani, melynek összegét a piacról kivont, nem megfelelő termékek arányának megfelelően kell kiszámítani:

a)	ha az érintett mennyiségek az e rendelet 44. cikkének megfelelően a piacról ténylegesen kivont termékek kevesebb mint 10 %-ának felelnek meg, a szankciónak a piacról kivont, nem megfelelő termékek mennyisége alapján kiszámított uniós pénzügyi támogatási összeggel kell megegyeznie;

b)	ha az érintett mennyiségek a piacról ténylegesen kivont termékek 10 % és 25 % közötti arányának felelnek meg, a szankciónak a piacról kivont, nem megfelelő termékek mennyisége alapján kiszámított uniós pénzügyi támogatási összeg kétszeresének kell megfelelnie; vagy

c)	ha az érintett mennyiségek meghaladják a piacról ténylegesen kivont termékek 25 %-át, a szankciónak az e rendelet 44. cikke alapján bejelentett teljes mennyiség után nyújtott uniós pénzügyi támogatás teljes összegével kell megegyeznie.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók a 61. cikk alapján előírt bármely egyéb szankció sérelme nélkül alkalmazandók.

63. cikk

Kivonási műveletekkel kapcsolatban a termelői szervezetekre kiróható közigazgatási szankciók

A kivonási műveletek kiadásai nem támogathatók abban az esetben, ha a kivonásra nem a tagállamok által a 46. cikk (1) bekezdése értelmében előírt módon került sor vagy ha a művelet káros környezeti hatással vagy káros növényegészségügyi következménnyel járt, a 61. cikk alapján alkalmazott egyéb szankciók sérelme nélkül.

64. cikk

A piacról kivont termékek kedvezményezettjeire kiróható közigazgatási szankciók

Amennyiben az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. és 30. cikkének megfelelően elvégzett ellenőrzések során olyan szabálytalanságokat tárnak fel, amelyek a piacról kivont termékeket átvevő szervezeteknek róhatók fel, a következő szankciók alkalmazandók:

a)	az átvevő szervezeteket ki kell zárni a piacról kivont termékek fogadásának lehetőségéből; továbbá

b)	az átvevő szervezetekkel a tagállam által megállapított szabályokkal összhangban vissza kell fizettetni a kapott termékek értékét, továbbá a kapcsolódó válogatási, csomagolási és szállítási költségeket.

Az első bekezdés a) pontjában előírt kizárás azonnal hatályba lép, és időtartama legalább egy év, a szankció meghosszabbításának lehetőségével.

65. cikk

A zöld szürettel és a be nem takarítással kapcsolatos közigazgatási szankciók

(1) Amennyiben a termelői szervezet nem teljesítette a zöld szürettel kapcsolatos kötelezettségeit, a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó ellentételezés összegének megfelelő bírságot kell fizetnie. A kötelezettségteljesítés elmulasztásának minősül, ha:

a)	a zöld szüret céljából bejelentett terület e célból nem támogatható;

b)	a területen nem teljesen végezték el teljeskörűen a betakarítást, vagy a termékeket nem denaturálták;

c)	a művelet a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatással vagy káros növényegészségügyi következménnyel járt.

(2) Amennyiben a termelői szervezet nem teljesítette a be nem takarítással kapcsolatos kötelezettségeit, a kötelezettség nem teljesítésével érintett területekre vonatkozó ellentételezés összegének megfelelő bírságot kell fizetnie. A kötelezettségteljesítés elmulasztásának minősül, ha:

a)	a be nem takarítás céljából bejelentett terület e célból nem támogatható;

b)	mégis sor került betakarításra vagy részleges betakarításra;

c)	a művelet a termelői szervezetnek felróható káros környezeti hatással vagy káros növényegészségügyi következménnyel járt.

A 48. cikk (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén e bekezdés első albekezdésének b) pontja nem alkalmazandó.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szankciók a 61. cikk alapján előírt szankciókon felül alkalmazandók.

66. cikk

Helyszíni ellenőrzés megakadályozása

Az elismerési kérelmet, az operatív program jóváhagyását, illetve a támogatási kérelmet az érintett tételek vagy részkiadások tekintetében el kell utasítani, ha a termelői szervezet, illetve annak tagja vagy jogosult képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés elvégzését.

67. cikk

A visszatérítendő támogatások és a bírságok befizetése

(1) A jogosulatlanul kifizetett támogatást az érintett termelői szervezetnek, illetve termelői szervezetek társulásának vagy más gazdasági szereplőnek kamatokkal együtt vissza kell térítenie, továbbá ki kell fizetnie az e szakaszban előírt bírságokat.

A kamatokat a következőképpen kell kiszámítani:

a)	a jogosulatlanul kifizetett támogatás kézhezvétele és a kedvezményezett általi visszatérítés között eltelt időszak alapján;

b)	az Európai Központi Bank fő refinanszírozó műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában kihirdetett, a jogosulatlan kifizetés napján érvényes kamatláb alapján, amelyet három százalékponttal meg kell növelni.

(2) A visszafizetett támogatásokat, a kamatokat és a bírságokat az EMGA részére kell befizetni.

VI. FEJEZET

A szabályok kiterjesztése

68. cikk

A szabályok kiterjesztésének feltételei

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke abban az esetben alkalmazandó a gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat termékeire, ha az említett cikk (4) bekezdésében említett szabályok:

a)	legalább egy éve hatályban vannak;

b)	legfeljebb három évre kötelező érvényűek.

A tagállamok ugyanakkor eltérhetnek az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában előírt feltételek alkalmazásától, amennyiben a kiterjesztendő szabályok célja az 1308/2013/EU rendelet 164. cikk (4) bekezdése első albekezdésének a), e), f), h), i), j), m) és n) pontjában említett célok egyike.

(2) Az adott konkrét gazdasági térség valamennyi termelőjére nézve kötelező hatályú szabályok csak abban az esetben alkalmazhatók a betakarítás kezdete előtt aláírt szerződés keretében feldolgozásra átadott termékekre, ha a szabályok kiterjesztése kifejezetten kiterjed az érintett termékekre, kivéve az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a piacra vonatkozó jelentéstételt előíró szabályokat.

(3) A termelői szervezetekre, illetve termelői szervezetek társulásaira vonatkozó szabályok nem tehetők kötelező hatályúvá a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket előállító termelőkre nézve, kivéve, ha azokat az említett rendelet hatálya alá tartozó, a termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának tevékenységi területét alkotó gazdasági térségben működő termelők legalább 50 %-a jóváhagyta, és az érintett termelői szervezet vagy társulás az adott terület termelésének legalább 60 %-át adja.

(4) Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett szabályok nem alkalmazandók azokra a termékekre, amelyeket az említett rendelet 164. cikkének (2) bekezdésében említett konkrét gazdasági térségen kívül termeltek meg.

69. cikk

Nemzeti szabályok

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a szabályok kiterjesztése esetén a szakmaközi szervezet tekintetében figyelembe vett gazdasági térség egy adott régió, vagy a tagállam teljes területe, amennyiben azon a termelési és forgalmazási feltételek azonosak.

(2) A termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (3) bekezdése értelmében vett reprezentativitás meghatározása céljából a tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek kizárják:

a)	azokat a termelőket, amelyek termékeiket alapvetően a mezőgazdasági üzemben, illetve a termelési területen történő, a fogyasztók részére való közvetlen értékesítésre szánják;

b)	az a) pontban említett közvetlen értékesítést;

c)	a betakarítás kezdete előtt aláírt szerződés keretében feldolgozásra átadott termékeket, kivéve, ha a szabályok kiterjesztése kifejezetten kiterjed az érintett termékekre;

d)	a 834/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékeket, illetve az azokat előállító termelőket.

70. cikk

A szabálykiterjesztés és a gazdasági térségek bejelentése

(1) Ha valamely tagállam olyan szabályokat jelent be, amelyeket egy adott termékre és gazdasági területre az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (6) bekezdése alapján kötelezően előírt, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:

a)	a szabály alkalmazási területe alá eső gazdasági térség;

b)	a szabályok kiterjesztését kérelmező termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek, valamint az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (3) bekezdésének való megfelelést alátámasztó adatok;

ha a szabályok kiterjesztését termelői szervezet vagy termelői szervezet társulása kérelmezte, az adott termelői szervezethez vagy termelői szervezetek társulásához tartozó termelők száma és az illető gazdasági térségben tevékenykedő termelők teljes száma; ennek az információnak a kiterjesztési kérelem benyújtásának időpontjában érvényes helyzetre kell vonatkoznia;

d)	ha a szabályok kiterjesztését termelői szervezet vagy termelői szervezet társulása kérelmezte, a gazdasági térség össztermelése, valamint és a termelői szervezet vagy társulás által forgalmazott termékmennyiség az utolsó olyan évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok;

e)	azon időpont, amelytől a kiterjesztendő szabályok alkalmazandók a termelői szervezetre, termelői szervezetek társulására vagy szakmaközi szervezetre; továbbá

f)	a kiterjesztés hatálybalépésének időpontja, valamint alkalmazásának időtartama.

(2) Amennyiben a tagállam az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (3) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában nemzeti szintű szabályokat állapított meg a reprezentativitás tekintetében a szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok kiterjesztésének esetére, a szabályok kiterjesztésének bejelentésével egy időben értesíti a Bizottságot az érintett szabályokról, illetve azok indokolásáról.

(3) A Bizottság a kiterjesztett szabályok közzétételét megelőzően az általa megfelelőnek ítélt módon értesítést küld a tagállamok részére.

71. cikk

A szabályok kiterjesztésének hatályon kívül helyezése

A Bizottság abban az esetben fogadhat el az 1308/2013/EU rendelet 175. cikkének d) pontjában említett határozatot, amely előírja a tagállam számára, hogy helyezze hatályon kívül az általa az említett rendelet 164. cikke (1) bekezdése szerint elfogadott szabálykiterjesztési határozatot, ha megítélése szerint:

a)	a tagállam határozata a belső piac számottevő részén kizárja a versenyt vagy akadályozza a szabad kereskedelmet, illetve veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célkitűzéseket;

b)	az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó;

c)	e fejezet rendelkezései nem teljesülnek.

Az említett szabályokkal kapcsolatos bizottsági határozat az érintett megállapításról a tagállamnak küldött értesítés időpontjától alkalmazandó.

72. cikk

Leszedetlen termény vevői

(1) Azokban az esetekben, amikor termelői szervezethez nem tartozó termelők terményeiket leszedetlenül értékesítik, a termelői jelentéstételi, illetve forgalmazási szabályok betartásának vizsgálatakor a vevőt kell az adott termény termelőjeként kezelni.

(2) Az érintett tagállam úgy határozhat, hogy a vevők az (1) bekezdésben említetteken kívül egyéb szabályok betartására is kötelezhetők abban az esetben, ha ők felelősek az érintett termelés irányításáért.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM BELÉPÉSI ÁRRENDSZER

73. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) „tétel”: a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott árunyilatkozat alapján bemutatott áru; az árukategória csak azonos helyről származó és ugyanazon KN-kód alá tartozó árukat tartalmazhat; továbbá

b) „importőr”: a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 5. cikkének (15) bekezdése szerinti nyilatkozattevő.

74. cikk

A behozott termékek árának és mennyiségének bejelentése

(1) A tagállam a VII. melléklet A. részében felsorolt valamennyi termékre és időszakra, minden piaci nap és minden származás tekintetében legkésőbb a következő munkanapon (brüsszeli idő szerint) déli 12:00 óráig közli a Bizottsággal:

a)	a harmadik országokból importált és a tagállam importpiacain forgalmazott termékek reprezentatív átlagárait; továbbá

b)	az a) pontban említett árakhoz tartozó teljes mennyiségeket.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk reprezentatívnak minősített importpiacokról, amelyeknek magukba kell foglalniuk Londont, Milánót, Perpignan-t és Rungis-t.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett teljes mennyiségek összesen tíz tonnánál kevesebbet tesznek ki, a vonatkozó árakat nem kell közölni a Bizottsággal.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett árakról nyilvántartást kell vezetni:

a)	a VII. melléklet A. részében felsorolt összes termék tekintetében;

b)	a rendelkezésre álló összes fajtára és méretre nézve; továbbá

c)	a behozatali/nagykereskedelmi szakaszban, vagy – ha a behozatali/nagykereskedelmi szakasz árai nem állnak rendelkezésre – a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban.

Az árakat a következő összegekkel kell csökkenteni:

a)	15 %-os kereskedelmi haszonnal a londoni, a milánói és a rungis-i kereskedelmi központok, illetve 8 %-os kereskedelmi haszonnal az egyéb kereskedelmi központok esetében; továbbá

b)	az Unió vámterületén belüli szállítási és biztosítási költségekkel.

A második albekezdés értelmében levonandó szállítási és biztosítási költségek esetében a tagállamok levonási átalányösszeget állapíthatnak meg. Az átalányösszegekről és ezek megállapítási módjáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően feljegyzett árakból, ha azokat a nagykereskedelmi/kiskereskedelmi szakaszban állapítják meg, le kell vonni a következőket:

a)	egy 9 %-nak megfelelő összeget a nagykereskedelmi árrés figyelembevétele céljából; valamint

b)	100 kilogrammonként egy 0,7245 EUR-nak megfelelő összeget a kezelési költségek és a piaci adók és díjak figyelembevétele céljából.

(4) A termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá tartozó, a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek esetében az alábbi árak tekintendők reprezentatívnak:

a)	az I. osztályú termékek árai, amennyiben az e kategóriába tartozó termékek a forgalmazott teljes mennyiségnek legalább 50 %-át teszik ki;

b)	az I. és a II. osztályú termékek árai, amennyiben az e kategóriákba tartozó termékek a forgalmazott teljes mennyiségnek legalább 50 %-át teszik ki;

c)	a II. osztályú termékek árai abban az esetben, ha nincsenek I. osztályú termékek, kivéve, ha arról születik döntés, hogy azokhoz kiigazítási együtthatót kell rendelni, amennyiben ezeket a termékeket minőségi jellemzőik miatt rendszerint nem I. osztályúként hozzák forgalomba.

Az első albekezdés c) pontjában említett kiigazítási együtthatót a (2) bekezdésben jelzett összegek levonása után kell alkalmazni.

A termékspecifikus forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó, a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek esetében az általános forgalmazási előírásnak megfelelő termékek árai tekintendők reprezentatívnak.

75. cikk

Belépési áron alapuló rendszer

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 181. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a szóban forgó cikkben említett gyümölcs- és zöldség-, illetve a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek az e rendelet VII. mellékletében felsorolt termékek.

(2) Ha a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek vámértékét a 952/2013/EU rendelet 70. cikkében említett ügyleti érték alapján határozzák meg, és a vámérték a termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó árunyilatkozat kiállításakor több mint 8 %-kal meghaladja a Bizottság által behozatali átalányértékként kiszámított átalányösszeget, az importőrnek letétbe kell helyeznie az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (15) 148. cikkében említett biztosítékot. Ebben az esetben az e rendelet VII. mellékletének A. részében felsorolt termékekre végső soron kivethető behozatali vámok összege annak az összegnek felel meg, amit akkor kellett volna fizetni, ha a termék besorolása a behozatali átalányérték alapján történt volna.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha a behozatali átalányérték magasabb, mint a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (16) I. melléklete harmadik része I. szakaszának 2. mellékletében felsorolt belépési árak, illetve ha a nyilatkozattevő biztosíték letétbe helyezése helyett az árukra végső soron kivethető vámösszegek azonnali lekönyvelését kéri.

(3) Ha a VII. melléklet A. részében felsorolt termékek vámértékét a 952/2013/EU rendelet 74. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint számítják ki, a vám levonása során az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 38. cikkének (1) bekezdésében előírt szabályok alkalmazandók. Ebben az esetben az importőr köteles biztosítékot letétbe helyezni, amelynek összege egyenlő annak a vámnak az összegével, amit akkor fizetett volna, ha a termékek besorolása az alkalmazandó behozatali átalányérték alapján történt volna.

(4) A bizományi szerződés alapján behozott termékek vámértékét közvetlenül a 952/2013/EU rendelet 74. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kell megállapítani, és ennek céljára a hatályos időszakra az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 38. cikke szerint kiszámított behozatali átalányértéket kell alkalmazni.

(5) Az importőrnek az adott termékek értékesítésétől számítva – a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott árunyilatkozat elfogadásának időpontjától számított négy hónapos határidőn belül – egy hónap áll rendelkezésére annak bizonyítására, hogy a tételt olyan feltételek mellett helyezte el, amelyek alátámasztják a 952/2013/EU rendelet 70. cikkében említett árak helyességét, illetve arra, hogy meghatározza ugyanazon rendelet 74. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett vámértéket.

A fenti határidők valamelyikének elmulasztása a letétbe helyezett biztosíték elvesztését vonja maga után, a (6) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül.

A letétbe helyezett biztosíték felszabadítására olyan mértékben kerül sor, amennyire a vámhatóság kielégítő bizonyítékot kap az értékesítés tényleges feltételeiről. Ellenkező esetben a biztosítékot a behozatali vámok ellentételezéseként vissza kell tartani.

Annak bizonyítása érdekében, hogy a tétel elhelyezése az első albekezdésben meghatározott feltételek mellett történt, az importőrnek a számla mellett hozzáférhetővé kell tennie az érintett tétel egyes termékeinek értékesítésére és elhelyezésére vonatkozó, a releváns vámellenőrzések elvégzéséhez szükséges minden dokumentumot, ideértve a tétel szállítási, biztosítási, kezelési és raktározási dokumentumait.

Amennyiben az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében említett forgalmazási előírások értelmében a csomagoláson fel kell tüntetni a gyümölcs- és zöldségfélék termékfajtáját vagy típusát, a tétel részét képező gyümölcs- és zöldségfélék termékfajtáját vagy típusát fel kell tüntetni a szállítással kapcsolatos dokumentumokon, a számlákon és a szállítási utalványon.

(6) Az (5) bekezdés első albekezdésében említett négy hónapos határidőt az importőr kellően indokolt kérésére az illetékes tagállami hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

Amennyiben az ellenőrzés során a tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy e cikk előírásai nem teljesültek, az esedékes vámot a 952/2013/EU rendelet 105. cikkével összhangban beszedik. A beszedendő vám vagy a fennmaradó beszedendő vám összegébe bele kell számítani az áruk szabad forgalomba bocsátásának napjától a beszedés napjáig felszámított kamatot. Az alkalmazandó kamatláb mértéke a nemzeti jog alapján a beszedési műveletekre érvényes kamat mértéke.

IV. CÍM

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76. cikk

Nemzeti kötbérek

Az 1306/2013/EU rendeletben, az 1308/2013/EU rendeletben, az e rendeletben, illetve az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben megállapított szankciók sérelme nélkül a tagállamok nemzeti szinten további szankciókat alkalmazhatnak a felsorolt rendeletek előírásai tekintetében megállapított szabálytalanságok esetére, melyek az operatív programot végre nem hajtó termelői szervezetekre is kiterjedhetnek. Ezen szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, hogy megfelelően biztosíthassák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

77. cikk

Értesítések

(1) A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot vagy szervet, amely az alábbiak vonatkozásában valamennyi értesítési kötelezettség teljesítésért felel:

a)	termelői csoportok, termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek, e rendelet 54. cikkének megfelelően;

b)	a gyümölcs- és zöldségfélék belső piacon érvényes termelői árai, e rendelet 55. cikkének megfelelően;

c)	harmadik országokból importált és a 74. cikk szerinti reprezentatív importpiacokon értékesített termékek árai és mennyiségei;

d)	szabad forgalomba bocsátott behozatali mennyiségek, az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 39. cikkének megfelelően.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az érintett hatóság vagy szerv kijelöléséről és elérhetőségeiről, csakúgy, mint az ezek tekintetében bekövetkező változásokról.

A kijelölt illetékes hatóságok vagy szervek nevét és címét tartalmazó jegyzéket minden lehetséges módon – ezen belül internetes közzététellel is – a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül.

(3) Az e rendeletben, valamint az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben előírt értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (17) megfelelően kell teljesíteni.

(4) Amennyiben egy tagállam elmulasztja az 1308/2013/EU rendeletben, e rendeletben vagy az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben előírt értesítési kötelezettségek valamelyikének teljesítését, vagy az értesítés a Bizottság birtokában lévő objektív tények alapján nem tűnik helytállónak, a Bizottság felfüggesztheti az 1306/2013/EU rendelet 17. cikkében említett, a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében teljesített havi kifizetések egészét vagy egy részét mindaddig, amíg az értesítést helyesen be nem nyújtják.

78. cikk

Vis maior helyzetek bejelentése

Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke (7) bekezdésének és 64. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a vis maior helyzetekről a szóban forgó helyzet bekövetkezését követő 30 munkanapon belül értesíteni kell a tagállam illetékes hatóságát, és az értesítést az érintett hatóság számára kielégítő, releváns bizonyítékokkal kell alátámasztani.

79. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet módosítása

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.	a 2. cikket el kell hagyni;

2.	a 19–35. cikket el kell hagyni;

3.	az 50–148. cikket el kell hagyni;

4.	a VI.–XVIII. mellékletet el kell hagyni.

80. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 34. cikk sérelme nélkül a termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulásának kérésére az 543/2011/EU végrehajtási rendelet keretében jóváhagyott operatív program:

a)	az 543/2011/EU végrehajtási rendelet keretében alkalmazandó feltételeknek megfelelően továbbra is hatályban maradhat;

b)	módosítható oly módon, hogy megfeleljen az 1308/2013/EU rendeletben, e rendeletben és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendeletben előírt követelményeknek; vagy

c)	felváltható egy, az 1308/2013/EU rendelet, e rendelet és az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet keretében jóváhagyott új operatív programmal.

(2) A 23. cikktől eltérve a 2017. évre nyújtott uniós pénzügyi támogatás felső határa az 543/2011/EU végrehajtási rendelet keretében kiszámított összegnek felel meg.

(3) Az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján megalakult termelői csoportok esetében az 543/2011/EU végrehajtási rendeletnek az e rendelet 79. cikkében felsorolt, törölt rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg az érintett termelői csoportok nem kerülnek elismerésre termelői szervezetekként, vagy pedig a tagállam nem fizettette vissza a kifizetett támogatást az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 116. cikkének (2) bekezdése alapján.

81. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(4) A Bizottság 543/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. június 7.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról (HL L 157., 2011.6.15., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 57. oldalát)..

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(8) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(9) A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(12) A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(16) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(17) A Bizottság 792/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.)

I. MELLÉKLET

A 22. cikk (2) bekezdésében említett feldolgozott termékek

Kategória

KN-kód

Leírás

Gyümölcslevek

ex 2009

Gyümölcslé, kivéve a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot, az ex 2009 80 alszám alá tartozó banánlevet és a koncentrált levet, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

A koncentrált gyümölcslé az ex 2009 vtsz. alá tartozó olyan gyümölcslé, amelyet a víztartalom legalább 50 %-ának fizikai eltávolításával nyernek, legalább 200 kg nettó tömegű kiszerelésben

Paradicsomsűrítmény

ex 2002 90 31

ex 2002 90 91

Paradicsomsűrítmény legalább 28 tömegszázalék szárazanyag-tartalommal, legalább 200 kg nettó tömegű kiszerelésben

Fagyasztott gyümölcs és zöldség

ex 0710

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, illetve a Capsicum és a Pimenta nemhez tartozó növényeknek a 0710 80 59 alszám alá tartozó gyümölcsét

ex 0811

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt

ex 2004

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve az ex 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyót és a 2004 10 91 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

Gyümölcs- és zöldségkonzerv

ex 2001

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság), kivéve:

—	a Capsicum nemhez tartozó növényeknek a 2001 90 20 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

—	a 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata)

—	a 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

—	a 2001 90 60 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

—	a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyót

—	az ex 2001 90 97 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

ex 2002

Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, kivéve az ex 2002 90 31 és az ex 2002 90 91 alszám alá tartozó, a fentiekben meghatározott paradicsomsűrítményt

ex 2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2005 99 10 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

ex 2008

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve:

—	a 2008 11 10 alszám alá tartozó amerikaimogyoró-vajat

—	az ex 2008 19 alszám alá tartozó, más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett más diófélét, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

—	a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

—	a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukoricát

—	a 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

—	az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

—	az ex 2008 92 59 , az ex 2008 92 78 , az ex 2008 92 93 és az ex 2008 92 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverékek

—	az ex 2008 99 49 , az ex 2008 99 67 és az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó, más módon elkészített vagy tartósított banán

Gombakonzerv

2003 10

Az Agaricus nemhez tartozó ehető gombák ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

Sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs

ex 0812

Gyümölcs és diófélék sós lében ideiglenesen tartósítva, de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó ideiglenesen tartósított banánt

Szárított gyümölcs

ex 0813

0804 20 90

0806 20

ex 2008 19

Szárított gyümölcs, a 0801 –0806 vtsz. alá tartozók kivételével

Szárított füge

Szárított szőlő

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett más dióféle, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve a trópusi dióféléket és keverékeiket

Más feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék

Az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt, a fenti termékkategóriákba nem tartozó feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék

Feldolgozott fűszernövény

ex 0910

ex 1211

Szárított kakukkfű

Szárított bazsalikom, citromfű, menta, Origanum vulgare (szurokfű/oregánó/vadmajoránna), rozmaring, orvosi zsálya, vágva, zúzva vagy porítva is

Paprikapor

ex 0904

Bors a Piper nemből; a Capsicum vagy a Pimenta nemhez tartozó növények gyümölcse szárítva vagy zúzva vagy őrölve, kivéve a 0904 20 10 alszám alá tarozó édes paprikát

II. MELLÉKLET

A 31. cikk (1) bekezdésében említett operatív programok keretében nem támogatható tevékenységek és kiadások felsorolása

Az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos általános termelési költségek; növényvédő szerek (beleértve az integrált szabályozó anyagokat); műtrágya és egyéb inputanyag; árubegyűjtési vagy szállítási költségek (belső vagy külső); tárolási költségek; csomagolási költségek (beleértve a csomagolás felhasználását és kezelését), még új folyamatok részeként sem; működési költségek (különösen az elektromos áram, az üzemanyag és a karbantartás).

2.	Igazgatási és személyzeti költségek, kivéve a működési alapok és az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat.

3.	Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli jövedelmi és ártámogatások.

4.	A II. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett betakarítási biztosítási intézkedéseken kívüli biztosítási költségek.

5.	Az operatív program kezdete előtt végrehajtott, a 38. cikkben említetteken kívüli művelethez felvett kölcsön törlesztése.

6.	Beépítetlen földterület vásárlása, amely az érintett művelet teljes támogatható kiadásának több mint 10 %-át teszi ki.

7.	Az operatív programhoz nem kapcsolódó értekezletek és képzési programok költségei.

8.	A termelői szervezet tagjai által az Unión kívül megtermelt mennyiségekkel kapcsolatos műveletek, illetve költségek.

9.	Olyan műveletek, amelyek a termelői szervezet egyéb gazdasági tevékenységeit illetően torzíthatják a versenyt.

10.	A termelői szervezet értékesítési és forgalmazási tevékenységeiben felhasználandó szállítójárművekbe történő beruházások.

11.	Bérlemények működési költségei.

12.	Lízingszerződéshez kapcsolódó kiadások (adók, kamat, biztosítási költség stb.) és működési költségek.

13.	Az e felsorolásban nem támogathatóként említett műveletekkel vagy kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói vagy kiszervezési szerződések.

14.	Hozzáadottérték-adó (héa), kivéve, ha a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza.

15.	Nemzeti vagy regionális adók, illetve illetékek.

16.	Tartozásokra felszámított kamat, kivéve, ha a hozzájárulást a nem visszatérítendő közvetlen támogatástól eltérő formában nyújtják.

17.	Részvényvásárlás vagy vállalati tőkerészesedés-vásárlás, ha a befektetés pénzügyi célú.

18.	A termelői szervezettől és annak tagjaitól, a termelői szervezetek társulásaitól és azok termelő tagjaitól, vagy a 22. cikk (8) bekezdése szerinti leányvállalatoktól eltérő feleknél felmerült költségek.

19.	A nem a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása és azok termelő tagjai, vagy a 22. cikk (8) bekezdése szerinti leányvállalat üzemében és/vagy telephelyén elvégzett beruházás vagy hasonló tevékenység.

20.	A termelői szervezet által az Unión kívülre kiszervezett intézkedések.

III. MELLÉKLET

A 31. cikk (1) bekezdésében említett operatív programok keretében nem támogatható tevékenységek és kiadások felsorolása

Az alábbiakkal kapcsolatos specifikus költségek:

—	minőségjavító intézkedések,

—	biológiai növényvédő eszközök (például feromonok és ragadozók), akár ökológiai, akár integrált, akár hagyományos termelés keretein belül alkalmazva,

—	az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések,

—	ökológiai, integrált vagy kísérleti termelés, beleértve az ökológiai vetőmagok és palánták specifikus költségeit,

—	az 543/2011/EU végrehajtási rendelet II. címében említett előírások, a növényegészségügyi szabályok és a megengedett maradványértékszint betartását biztosító felügyelet.

Specifikus költségek alatt a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként számított többletköltségek, valamint a kiegészítő bevétellel vagy költségmegtakarítással nem járó tevékenységekből származó jövedelemkiesés értendő.

Az első bekezdésben felsorolt támogatható specifikus költségek minden egyes fent említett kategóriája esetében a hagyományos költségekhez képest jelentkező többletköltségek kiszámítására a tagállamok – kellően megalapozott módon – szabványos átalányösszegeket és egységköltség-alapú térítést határozhatnak meg.

A működési alapok és az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó igazgatási és személyzeti költségek, amelyekbe beletartoznak az alábbiak:

kifejezetten a működési alaphoz vagy az operatív programhoz kapcsolódó általános költségek, beleértve az irányítási és személyzeti költségeket, a jelentések és értékelő tanulmányok költségét, valamint a számlák vezetésének és kezelésének költségeit, amelyekre a 33. cikk szerint jóváhagyott működési alap legfeljebb 2 %-ának megfelelő, legfeljebb 180 000 EUR összegű, az uniós pénzügyi támogatást és a termelői szervezet hozzájárulását is tartalmazó szabványos átalányösszeget fizetnek.

Termelői szervezetek elismert társulása által benyújtott operatív programok esetében az általános költségeket az egyes termelői szervezetek általános költségeinek összegeként, az első bekezdés alapján kell meghatározni, azonban összegük a termelői szervezetek adott társulása vonatkozásában nem haladhatja meg az 1 250 000 EUR-t.

A tagállamok a támogatást a tényleges költségekre korlátozhatják, amely esetben meg kell határozniuk a támogatható költségeket;

személyzeti költségek, beleértve a bérekhez és a fizetésekhez kapcsolódó, jogszabályból eredő költségeket is abban az esetben, ha azokat közvetlenül a termelői szervezet, a termelői szervezetek társulása, a 22. cikk (8) bekezdése szerinti helyzetben lévő leányvállalat vagy pedig – a tagállam jóváhagyásával – a termelői szervezet tagjaként működő termelő szövetkezet viseli, és azok a következő intézkedésekkel kapcsolatban merülnek fel:

i.	a minőség, illetve a környezetvédelem javítása vagy magas szintjének fenntartása;

ii.	a forgalmazási szint javítása.

Ezen intézkedések végrehajtása jellegüknél fogva képzett szakemberek alkalmazását igényli. Ha ilyen esetekben a termelői szervezet saját alkalmazottait vagy tagjai közé tartozó termelőket alkalmaz, az evvel töltött munkaidőt dokumentálni kell.

Ha a tagállam a ténylegesen felmerülő költségekre szorítkozó támogatás alternatívájáról kíván rendelkezni, az e pontban említett valamennyi támogatható személyzeti költségre előzetesen és kellően indokolt módon szabványos átalányösszeget vagy egységköltség-alapú térítést kell megállapítania, amelynek mértéke a jóváhagyott működési alap legfeljebb 20 %-áig terjedhet. Kellően indokolt esetekben ez az arány növelhető.

A szóban forgó szabványos átalányösszegek igényléséhez a termelői szervezetnek a tagállam számára kielégítő bizonyítékot kell szolgáltatnia a tevékenység végrehajtásáról.

termelői szervezetek egyesülésének jogi és igazgatási költségei, valamint a transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezetek transznacionális társulásának létrehozásához kapcsolódó jogi és igazgatási költségek; a termelői szervezet megbízásából ezzel kapcsolatosan készített megvalósíthatósági tanulmányok és javaslatok.

3.	Értekezletek és képzési programok költségei, amennyiben azok az operatív programhoz kötődnek, beleértve a napidíjakat, valamint az utazási és a szállásköltségeket, adott esetben átalánydíjas vagy egységköltség-térítéses alapon.

Promóciós tevékenységek:

—	termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és a 22. cikk (8) bekezdése szerinti leányvállalatok márkái/védjegyei,

—	általános promóció és a minőséget igazoló címkék promóciója,

—	a csomagoláson vagy címkén feltüntetendő promóciós célú üzenetek nyomtatási költségei az első és második francia bekezdésben foglaltak keretében, feltéve, hogy a promóciós célú üzenetek nyomtatása szerepel az operatív programban.

Földrajzi nevekkel kapcsolatos tevékenységek csak a következő esetekben engedélyezhetők:

a)	ha az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hatálya alá tartozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésről vagy földrajzi jelzésről van szó; vagy

b)	azon esetekben, amikor az a) pont nem alkalmazható: ha ezek a földrajzi nevek másodlagosak a fő mondanivaló mellett.

Az általános promóciót és a minőséget igazoló címkék népszerűsítését célzó promóciós anyagokon fel kell tüntetni az Európai Unió emblémáját (csak vizuális média esetében) és szerepeltetni kell a következő szöveget: „Az Európai Unió támogatásával finanszírozott kampány”. A termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az e rendelet 22. cikkének (8) bekezdése szerinti leányvállalatok márkáik/védjegyeik népszerűsítésére nem használhatják fel az Európai Unió emblémáját.

5.	Az ingyenes szétosztáshoz kapcsolódó specifikus, az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 16. és 17. cikkben említett szállítási, válogatási és csomagolási költségek.

Beépítetlen földterület vásárlása, amennyiben a vásárlás az operatív programban szereplő beruházás végrehajtásához szükséges, ha annak értéke az érintett művelet teljes támogatható kiadásának kevesebb mint 10 %-át teszi ki; kivételes és kellően indokolt esetben a környezet védelmével kapcsolatos műveletekre magasabb arány is megállapítható.

7.	Berendezések vásárlása, ideértve a használt berendezések beszerzését is, amennyiben azok nem kerültek a vásárlást megelőző hét év során uniós vagy nemzeti támogatással megvásárlásra.

Szállítójárművekbe történő beruházások, amennyiben a termelői szervezet az érintett tagállam számára kielégítő módon igazolja, hogy a járműveket kizárólag belső szállításra fogja alkalmazni; a járművekre szerelt, a hűtött tárolást vagy a módosított atmoszférájú szállítást szolgáló kiegészítő berendezésekbe történő beruházások.

9.	Berendezések lízingelése, ideértve olyan használt berendezéseket is, amelyek a lízingelést megelőző hét év során nem részesültek uniós vagy nemzeti támogatásban, az adott berendezés nettó piaci értékének határán belül.

10.	Berendezések és egyéb eszközök bérlése, ha ez gazdasági szempontból a vásárlás alternatívájaként kellően indokolt, és a tagállam jóváhagyja.

11.	Befektetések vállalatok részvényeibe vagy tőkerészébe, melyek hozzájárulnak az operatív program célkitűzéseinek megvalósításához.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

IV. MELLÉKLET

A piacról való kivonásra vonatkozó maximális támogatási összegek a 45. cikk (1) bekezdése szerint

Termék	Maximális támogatás (EUR/100 kg)
Termék	Ingyenes szétosztás	Egyéb rendeltetések
Karfiol	21,05	15,79
Paradicsom (június 1. – október 31.)	7,25	7,25
Paradicsom (november 1. – május 31.)	33,96	25,48
Alma	24,16	18,11
Szőlő	53,52	40,14
Kajszibarack	64,18	48,14
Nektarin	37,82	28,37
Őszibarack	37,32	27,99
Körte	33,96	25,47
Padlizsán	31,2	23,41
Sárgadinnye	48,1	36,07
Görögdinnye	9,76	7,31
Narancs	21,00	21,00
Mandarin	25,82	19,50
Klementin	32,38	24,28
Satsuma	25,56	19,50
Citrom	29,98	22,48

V. MELLÉKLET

A tagállami éves jelentésben ismertetendő információk az 54. cikk b) pontja szerint

Minden információnak a jelentés tárgyévére kell vonatkoznia. Ide tartoznak a jelentés tárgyévét követően kifizetett vonatkozó kiadások is, továbbá a tárgyév tekintetében elvégzett ellenőrzések és kiszabott adminisztratív szankciók, beleértve azokat is, amelyeknek végrehajtására az adott évet követően került sor. Azon információk esetében, amelyek év közben változnak, az éves jelentésnek áttekintést kell adnia a szóban forgó adatnak a jelentés tárgyévében tapasztalt változásairól, valamint a tárgyév december 31-én aktuális helyzetéről.

A. RÉSZ – PIACSZERVEZÉSI INFORMÁCIÓK

1. Adminisztratív információk

a)	Az 1308/2013/EU rendelet 32–38., 152–160., 164. és 165. cikkének végrehajtása céljából elfogadott nemzeti jogszabályok, beleértve a jelentés tárgyévében végrehajtott operatív programokra alkalmazandó, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiát.

A termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira és a termelői csoportokra vonatkozó információk:

—	azonosító kód,

—	név és elérhetőség,

—	az elismerés (termelői csoportoknál az előzetes elismerés) dátuma,

—	az érintett jogi személyek vagy azok egyértelműen meghatározott részei, továbbá az érintett leányvállalatok,

—	a tagok száma (termelők és nem termelők szerinti bontásban), és a tagságban bekövetkezett változások az év során,

—

a megművelt gyümölcs- és zöldségtermelő területek (összesen és fő termények szerinti bontásban), termékkör és az értékesítésre kerülő végső termékek leírása (feltüntetve azok értékét és mennyiségét főbb származási helyek szerinti bontásban), valamint a termékek főbb rendeltetései és a kapcsolódó értékek (feltüntetve a piacon friss termékként forgalmazott, a feldolgozásra szánt és a piacról kivont termékekre vonatkozó adatokat),

—	szervezeti változások az év során, különösen: újonnan elismert vagy alakított szervezetek, elismerések visszavonása és felfüggesztése, egyesülések, valamint ezen események dátumai.

A szakmaközi szervezetekre vonatkozó adatok:

—	a szervezet neve és elérhetősége,

—	az elismerés dátuma,

—	termékkör,

—	változások az év során.

2. A kiadásokkal kapcsolatos információk

Termelői szervezetek. Pénzügyi adatok kedvezményezettenként (termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása):

—	működési alap: teljes összeg, az Unió pénzügyi támogatása, tagállami hozzájárulás (nemzeti pénzügyi támogatás), valamint a termelői szervezetektől és tagjaiktól származó hozzájárulás,

—	az 1308/2013/EU rendelet 34. cikke szerinti uniós pénzügyi támogatás szintjének ismertetése,

—	az operatív program pénzügyi adatai, termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai szerinti bontásban,

—	a forgalomba hozott termékek értéke: teljes összeg, illetve a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait képező jogi személyek szerinti bontás,

—	az operatív programra fordított kiadások, támogathatónak minősített intézkedések és tevékenységtípusok szerinti bontásban,

—	a kivont termékek mennyiségére vonatkozó, tonnában kifejezett adatok termék és hónap szerinti bontásban, valamint a kivont összmennyiségek és az ingyenes szétosztás céljából kivont mennyiségek szerinti bontásban,

—	az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (4) bekezdése értelmében jóváhagyott szervek felsorolása.

Az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján megalakult termelői csoportok. Pénzügyi adatok kedvezményezettenként:

—	teljes összeg, az Unió pénzügyi támogatása, tagállami támogatás, a termelői szervezetektől és tagjaiktól származó hozzájárulás,

—	a tagállam által folyósított támogatás, feltüntetve a termelői csoportok első, második, harmadik, negyedik és ötödik átmeneti évének részösszegeit,

—	az elismerés megszerzéséhez szükséges, az 1234/2007/EK rendelet 103a. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti beruházásokra fordított kiadások, uniós és tagállami támogatás, illetve a termelői csoporttól kapott hozzájárulás szerinti bontásban,

—	a forgalomba hozott termékek értéke, feltüntetve termelői csoportonként az első, második, harmadik, negyedik és ötödik átmeneti év részösszegeit.

Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői szervezetek és termelői csoportok:

—	a forgalmazott termékek értéke, illetve a tagok száma.

3. A nemzeti stratégia végrehajtásával kapcsolatos információk:

—

az operatív programok végrehajtásának megvalósulásáról készített összefoglaló, a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti intézkedéstípusok bontásában. Az összefoglalónak a pénzügyi és az általános kimeneti és eredménymutatókon kell alapulnia, és összegeznie kell a termelői szervezetek által az egyes operatív programokról benyújtott éves előrehaladási jelentésekben szereplő információkat,

—	az operatív programok értékelési eredményeinek a termelői szervezetek által továbbított összefoglalása, ideértve a környezetvédelmi tevékenységek eredményeinek és hatásainak minőségi értékelését,

—	a nemzeti stratégia végrehajtása és irányítása során felmerült jelentősebb problémák és a meghozott intézkedések összefoglalása, feltüntetve, hogy a nemzeti stratégiát aktualizálták-e, illetve az aktualizálás indokait. Az aktualizált stratégia szövegét az éves jelentéshez kell csatolni.

B. RÉSZ – SZÁMLAELSZÁMOLÁSI INFORMÁCIÓK

Az ellenőrzésekkel és a közigazgatási szankciókkal kapcsolatos információk:

—	a tagállam által végrehajtott ellenőrzések: az ellenőrzött szervek adatai és az ellenőrzés időpontja,

—	az ellenőrzések aránya,

—	az ellenőrzések eredményei,

—	kiszabott közigazgatási szankciók.

VI. MELLÉKLET

Az árakról szóló, az 55. cikk (1) bekezdésében említett értesítések

Termék	Típus/fajta	Kiszerelés/méret	Reprezentatív piacok
Paradicsom	Gömbölyű	Méret: 57–100 mm, ömlesztve, körülbelül 5–6 kg-os kiszerelésben, csomagban	Belgium Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Hollandia Lengyelország Portugália Románia
	Fürtös	Ömlesztve, körülbelül 3–6 kg-os kiszerelésben, csomagban
	Cseresznyeparadicsom	Körülbelül 250–500 grammos, tálcás kiszerelésben
Kajszibarack	Az összes típus és fajta	Méret: 45–50 mm Körülbelül 6–10 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban	Bulgária Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország
Nektarin	Fehér húsú	Méret: A/B Körülbelül 6–10 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország
Nektarin	Sárga húsú	Méret: A/B Körülbelül 6–10 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország
Őszibarack	Fehér húsú	Méret: A/B Körülbelül 6–10 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Portugália
Őszibarack	Sárga húsú	Méret: A/B Körülbelül 6–10 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban
Csemegeszőlő	Az összes típus és fajta, maggal	1 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Portugália
	Az összes típus és fajta, maggal	1 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban
	Az összes típus és fajta, mag nélküli	1 kg-os kiszerelésben, tálcán vagy csomagban
Körte	Blanquilla	Méret: 55/60, körülbelül 5–10 kg-os kiszerelésben, csomagban	Belgium Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Hollandia Lengyelország Portugália
	Conference	Méret: 60/65+, körülbelül 5–10 kg-os kiszerelésben, csomagban
	Vilmoskörte	Méret: 65+/75+, körülbelül 5–10 kg-os kiszerelésben, csomagban
	Rocha
	Abbé Fétel	Méret: 70/75, körülbelül 5–10 kg-os kiszerelésben, csomagban
	Kaiser
	Doyenné du Comice	Méret: 75/90, körülbelül 5–10 kg-os kiszerelésben, csomagban
Alma	Golden delicious	Méret: 70/80, körülbelül 5–20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Belgium Cseh Köztársaság Németország Görögország Spanyolország Franciaország Ausztria
	Braeburn
	Jonagold (vagy Jonagored)
	Idared
	Fuji
	Shampion
	Granny smith
	Red delicious és egyéb piros fajták
	Boskoop
	Gala	Méret: 70/80, körülbelül 5–20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Franciaország Olaszország Magyarország Hollandia Lengyelország Portugália Románia
	Elstar
	Cox orange
Satsuma	Az összes fajta	Méret: 1-X-3, körülbelül 10–20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Spanyolország
Citrom	Az összes fajta	Méret: 3–4, körülbelül 10–20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Görögország Spanyolország Olaszország
Klementin	Az összes fajta	Méret: 1-X-3, körülbelül 10–20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Görögország Spanyolország Olaszország
Mandarin	Az összes fajta	Méret: 1–2, körülbelül 10–20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Görögország Spanyolország Olaszország Portugália
Narancs	Salustiana	Méret: 3–6, körülbelül 10-20 kg-os kiszerelésben, csomagban	Görögország Spanyolország Olaszország Portugália
	Navelinas
	Navelate
	Lanelate
	Valencia late
	Tarocco
	Navel
Cukkini	Az összes fajta	Méret: 14–21, ömlesztve, csomagban	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Hollandia
Cseresznyefélék	Az összes édes fajta	Méret: 22 és afelett, ömlesztve, csomagban	Bulgária Cseh Köztársaság Németország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Lengyelország Portugália Románia
Uborka	Sima héjú fajták	Méret: 350–500 g, csomagban, szabályosan elrendezve	Bulgária Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Hollandia Lengyelország
Fokhagyma	Fehér	Méret: 50–60 mm, körülbelül 2–5 kg-os kiszerelésben, csomagban	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország
	Lila	Méret: 45–55 mm, körülbelül 2–5 kg-os kiszerelésben, csomagban
	Tavaszi	Méret: 50–60 mm, körülbelül 2–5 kg-os kiszerelésben, csomagban
Szilva	Az összes típus és fajta	Méret: 35 mm és afelett	Bulgária Németország Spanyolország Franciaország Olaszország Magyarország Lengyelország Románia
		Méret: 35 mm és afelett
		Méret: 40 mm és afelett
		Méret: 40 mm és afelett
Édes paprika	Az összes típus és fajta	Méret: 70 mm és afelett	Bulgária Görögország Spanyolország Olaszország Magyarország Hollandia Portugália
		Méret: 50 mm és afelett
		Méret: 40 mm és afelett
Saláta	Az összes típus és fajta	Méret: 400 g és afelett, 8–12 darabos kiszerelésben, csomagban	Németország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Hollandia Portugália Egyesült Királyság
Saláta	Az összes típus és fajta	Méret: 400 g és afelett, 8–12 darabos kiszerelésben, csomagban
Földieper	Az összes fajta	250/500 grammos kiszerelésben, csomagban	Belgium Németország Spanyolország Franciaország Olaszország Hollandia Lengyelország Portugália Egyesült Királyság
Termesztett gomba	Lezárva	Közepes méretű (30–65 mm)	Írország Spanyolország Franciaország Magyarország Hollandia Lengyelország Egyesült Királyság
Kivi	Hayward	Méret: 105–125 g, körülbelül 3–10 kg-os kiszerelésben, csomagban	Görögország Franciaország Olaszország Portugália
Karfiol	Az összes típus és fajta	Méret: 16–20 mm	Németország Spanyolország Franciaország Olaszország Lengyelország
Spárga	Az összes típus és fajta	Méret: 10–16/16+	Németország Spanyolország Franciaország Hollandia Lengyelország
Padlizsán	Az összes típus és fajta	Méret: 40+/70+	Spanyolország Olaszország Románia
Sárgarépa	Az összes típus és fajta	a reprezentatív piacokon szokásos előírások	Németország Spanyolország Franciaország Olaszország Hollandia Lengyelország Egyesült Királyság
Vöröshagyma	Az összes típus és fajta	Méret: 40–80	Németország Spanyolország Franciaország Olaszország Hollandia Lengyelország Egyesült Királyság
Bab	Az összes típus és fajta	a reprezentatív piacokon szokásos előírások	Belgium Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Lengyelország
Póréhagyma	Az összes típus és fajta	a reprezentatív piacokon szokásos előírások	Belgium Németország Spanyolország Franciaország Hollandia Lengyelország
Görögdinnye	Az összes típus és fajta	a reprezentatív piacokon szokásos előírások	Görögország Spanyolország Olaszország Magyarország Románia
Sárgadinnye	Az összes típus és fajta	a reprezentatív piacokon szokásos előírások	Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország
Káposzta	Az összes típus és fajta	a reprezentatív piacokon szokásos előírások	Németország Görögország Spanyolország Franciaország Lengyelország Románia Egyesült Királyság

VII. MELLÉKLET

A belépési árak III. címben megállapított rendszerének tekintetében alkalmazandó termékek jegyzéke

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, az árumegnevezés szövege csak tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a III. címben megállapított feltételek alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg. Ha a KN-kód előtt az „ex” kifejezés olvasható, a kiegészítő vámok hatályát a KN-kód és az árumegnevezés hatálya, valamint a megfelelő alkalmazási időszak határozza meg.

A. RÉSZ

KN-kód	Árumegnevezés	Alkalmazási időszak
ex 0702 00 00	Paradicsom	Január 1-jétől december 31-ig
ex 0707 00 05	Uborka (1)	Január 1-jétől december 31-ig
ex 0709 90 80	Articsóka	November 1-jétől június 30-ig
0709 90 70	Cukkini	Január 1-jétől december 31-ig
ex 0805 10 20	Édes narancs frissen	December 1-jétől május 31-ig
ex 0805 20 10	Klementin	November 1-jétől február végéig
ex 0805 20 30 , ex 0805 20 50 , ex 0805 20 70 , ex 0805 20 90	Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilkingek és hasonló citrushibridek	November 1-jétől február végéig
ex 0805 50 10	Citrom (Citrus limon, Citrus limonum)	Június 1-jétől május 31-ig
ex 0806 10 10	Csemegeszőlő	Július 21-től november 20-ig
ex 0808 10 80	Alma	Július 1-jétől június 30-ig
ex 0808 20 50	Körte	Július 1-jétől április 30-ig
ex 0809 10 00	Kajszibarack	Június 1-jétől július 31-ig
ex 0809 20 95	Cseresznyefélék a meggy kivételével	Május 21-től augusztus 10-ig
ex 0809 30 10 , ex 0809 30 90	Őszibarack, beleértve a nektarint is	Június 11-től szeptember 30-ig
ex 0809 40 05	Szilva	Június 11-től szeptember 30-ig

B. RÉSZ

KN-kód	Árumegnevezés	Alkalmazási időszak
ex 0707 00 05	Feldolgozásra szánt uborka	Május 1-jétől október 31-ig
ex 0809 20 05	Meggy (Prunus cerasus)	Május 21-től augusztus 10-ig

25.5.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/57

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/892 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 13.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 38. cikkére, 174. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 181. cikkének (3) bekezdésére, valamint 182. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 58. cikke (4) bekezdésének a) pontjára, 62. cikke (2) bekezdésének a)–d) és h) pontjára, valamint 64. cikke (7) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (3), és új szabályokat állapít meg a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra vonatkozóan. Egyúttal felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. Az említett jogi aktusoknak fel kell váltaniuk az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) egyes rendelkezéseit. A szóban forgó rendeletet az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) módosítja.

(2)

A pénzügyi források elosztásának optimalizálása és a stratégia minőségének javítása érdekében rendelkezni kell a fenntartható operatív programokra irányuló nemzeti stratégia szerkezetéről és tartalmáról, valamint a környezetvédelmi intézkedések nemzeti keretéről. Az intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése érdekében meg kell határozni az említett nemzeti keretbe belefoglalható környezetvédelmi intézkedéseket és a teljesítendő követelményeket.

(3)	Emellett szabályokat kell kidolgozni az operatív programok tartalmára, a benyújtandó dokumentumokra, a benyújtási határidőkre és az operatív programok végrehajtási időszakára vonatkozóan.

(4)

A termelői szervezeteket célzó támogatási program megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében célszerű meghatározni a támogatási kérelmekben feltüntetendő információkkal, valamint a támogatás kifizetésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket. A likviditási problémák elkerülése érdekében fontos megfelelő biztosítékokkal fedezett előlegfizetési rendszert biztosítani a termelői szervezetek számára. Hasonló okokból célszerű egy másik, a már felmerült kiadások megtérítésére vonatkozó rendszert is kialakítani.

(5)	Mivel a gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandók, a piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl számottevő, jelentősen megzavarhatja a piacot. Ezért a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekkel kapcsolatban végrehajtási szabályokat kell lefektetni.

(6)

Célszerű részletes szabályokat elfogadni azon nemzeti pénzügyi támogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok az Unió olyan régióiban nyújthatnak, ahol a termelők szervezettségi foka különösen alacsony. Indokolt meghatározni a szóban forgó nemzeti támogatás jóváhagyására, illetve a támogatáshoz nyújtott uniós visszatérítés jóváhagyására és összegére vonatkozó eljárásokat is. Meg kell állapítani emellett a visszatérítés arányát is.

(7)

Rendelkezéseket kell hozni az 1308/2103/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és e rendelet végrehajtásához szolgáltatandó bizonyos információk típusa és formája vonatkozásában. E rendelkezéseknek ki kell terjedniük a termelők és a termelői szervezetek által a tagállamoknak, illetve a tagállamok által a Bizottságnak továbbított információkra is.

(8)	Rendelkezéseket kell hozni az 1308/2013/EU rendelet gyümölcs- és zöldségágazatban történő megfelelő alkalmazásának biztosításához szükséges adminisztratív és helyszíni ellenőrzések tekintetében is.

(9)	Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában meg kell határozni a támogatási kérelmekben, értesítésekben és egyéb kérelmekben előforduló nyilvánvaló hibák kiigazítására vonatkozó szabályokat.

(10)

Szabályokat kell megállapítani az azon termelők által fizetendő pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan, akik nem tartoznak termelői szervezethez, termelői szervezetek társulásához vagy szakmaközi szervezethez, és akikre nézve kötelezőek az adott gazdasági térségben reprezentatívnak minősülő szervezetek vagy társulások által elfogadott szabályok.

(11)

A tagállamok importpiacain értékesített importált termékek reprezentatív átlagárainak súlyozott átlaga alapján behozatali átalányértékeket megállapítani, felhasználva azokat az adatokat, amelyeket a tagállamok az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikke alapján az említett árak és az érintett termékek importmennyiségei tekintetében bejelentenek a Bizottságnak. Rendelkezéseket hozni azon esetekre, amikor egy adott származási helyről eredő termékek esetében nem állnak rendelkezésre reprezentatív átlagárak.

(12)

Részletes szabályokat kell elfogadni azon kiegészítő behozatali vámra vonatkozóan, amelyet egyes termékekre a Közös Vámtarifában meghatározott behozatali vámon felül ki lehet vetni. Elő kell írni, hogy a kiegészítő behozatali vám kivethető legyen, ha az érintett termékek behozatali mennyisége meghaladja a termékenként és alkalmazási időszakonként meghatározott küszöbszinteket. Az Unió felé úton lévő áruk mentesülnek a kiegészítő behozatali vám alól, így ezen áruk tekintetében különös rendelkezéseket kell hozni.

(13)	Indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lépjen hatályba, és akkortól legyen alkalmazandó.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TERMELŐI SZERVEZETEK

1. SZAKASZ

Bevezető rendelkezés

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2) Az I–V. fejezet kizárólag az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati termékekre és a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékekre alkalmazandó.

2. SZAKASZ

Operatív programok

2. cikk

A fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia

Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégia szerkezetét és tartalmát e rendelet I. melléklete határozza meg.

3. cikk

A környezetvédelmi intézkedések nemzeti kerete és a támogatható beruházási költségek

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti keretnek egy külön szakaszban kell tartalmaznia az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 28. cikkében meghatározott azon követelményeket, amelyeket egy operatív program keretében kiválasztott környezetvédelmi intézkedéseknek teljesíteniük kell.

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a nemzeti keret továbbá nem kimerítő felsorolást ad a tagállamokban alkalmazandó környezetvédelmi intézkedésekről és az azokhoz kapcsolódó feltételekről.

A második albekezdésben említett lista a környezetvédelmi intézkedések alábbi típusait tartalmazhatja:

a)	az érintett tagállam vidékfejlesztési programja által előírt olyan intézkedések, amelyek megegyeznek az 1305/2013/EU rendelet 28., illetve 29. cikke szerinti, agrár-környezetvédelemi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, illetve az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal;

b)	a környezet szempontjából előnyös beruházások;

a környezet szempontjából előnyös egyéb tevékenységek, beleértve azokat is, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódnak egy meghatározott parcellához, de a gyümölcs- és zöldségágazathoz köthetők, amennyiben hozzájárulnak a talaj védelméhez, a víz- és energiatakarékossághoz, a vízminőség javításához vagy fenntartásához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint a hulladékképződés csökkentéséhez vagy a hulladékkezelés javításához.

A nemzeti keret a harmadik albekezdés b) és c) pontjában említett minden egyes környezetvédelmi intézkedésre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)	az intézkedés indoklása annak környezeti hatásai alapján; valamint

b)	az abban foglalt egyedi kötelezettségvállalás(ok).

A nemzeti keretnek tartalmaznia kell legalább egy, az integrált növényvédelmi gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos intézkedést.

(2) A valamely vidékfejlesztési program keretében támogatott agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, illetve ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal megegyező környezetvédelmi intézkedések időtartamának meg kell egyeznie az említett kötelezettségvállalások időtartamával. Amennyiben az intézkedés időtartama meghaladja a kezdeti operatív program időtartamát, az intézkedésnek a következő operatív programban is folytatódnia kell.

A tagállamok kellően indokolt esetekben engedélyezhetik a környezetvédelmi intézkedések esetében a rövidebb időtartamot, sőt, az intézkedések megszakítását is, figyelembe véve különösen az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 57. cikkének (3) bekezdésében említett operatív program végrehajtásának utolsó előtti évében végzett értékelés eredményeit.

(3) Támogatásra jogosultak a termelői szervezeteknél, termelőiszervezet-társulásoknál vagy az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalatoknál vagy a termelő tagoknál végrehajtott, a környezet szempontjából előnyös olyan beruházások, amelye:

a)	csökkentik a termelésben felhasznált erőforrások, a kibocsátott szennyezőanyagok vagy a termelési folyamatban termelt hulladék mennyiségét; vagy

b)	a felhasznált fosszilis energiaforrásokat megújuló energiaforrásokkal váltják ki; vagy

c)	csökkentik a termelésben felhasznált egyes erőforrásokhoz – többek között a növényvédő szerekhez és műtrágyákhoz – fűződő környezeti kockázatokat; vagy

d)	a környezet állapotának javulásához vezetnek; vagy

agrár-környezetvédelemi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó, illetve az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, nem jövedelemtermelő beruházásokhoz kapcsolódnak, különösen, ha az említett célkitűzések az élőhelyek és a biodiverzitás védelmét szolgálják.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett beruházások abban az esetben jogosultak támogatásra, ha a beruházás adózási értékcsökkenési időszakában legalább 15 %-os csökkenést eredményeznek a korábbi állapothoz képest az alábbiak tekintetében:

a)	a termelésben felhasznált olyan erőforrások, amelyek vagy nem megújuló természeti erőforrások – például víz vagy fosszilis tüzelőanyagok –, vagy a környezetszennyezés lehetséges forrásai, így például műtrágyák, növényvédő szerek vagy bizonyos típusú energiaforrások;

b)	a termelési folyamat során kibocsátott, a levegőt, a talajt vagy a vizeket szennyező anyagok; vagy

c)	a termelési folyamat során keletkező hulladék, beleértve a szennyvizet is.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok olyan beruházásokat is elfogadhatnak, amelyek a beruházás adózási értékcsökkenési időszakában legalább 7 %-os csökkenést eredményeznek a korábbi állapothoz képest, amennyiben az említett beruházások legalább egy további környezetvédelmi előnnyel járnak.

A várható csökkenéseket és – adott esetben – a várható további környezetvédelmi előnyöket projektleírások vagy egyéb technikai dokumentumok útján előzetesen bizonyítani kell; ezeket a projektleírásokat vagy egyéb technikai dokumentumokat a termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának a javasolt operatív program vagy az említett program módosításának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell bemutatnia, feltüntetve azokat a technikai dokumentumok vagy a tagállam által kijelölt független testület vagy szakértő által igazolt eredményeket, amelyeket a beruházás végrehajtásával el lehetne érni.

A vízfogyasztás csökkentését célzó beruházások:

a)	a csepegtető öntözéssel vagy hasonló rendszerekkel felhasznált víz mennyiségének legalább 5 %-kal való csökkentését kell, hogy eredményezzék a beruházás előtti fogyasztáshoz képest, és

b)	nem járhatnak az öntözött területek nettó növekedésével, kivéve, ha a gazdaság egésze által – így a megnövekedett terület által is – öntözésre fordított teljes vízmennyiség nem haladja meg a beruházás megvalósítása előtti öt évben mért átlagos vízfogyasztást.

(5) A (3) bekezdés b) pontjában említett, energia előállítására alkalmas rendszereket magukban foglaló beruházások akkor jogosultak támogatásra, ha a megtermelt energia mennyisége nem haladja meg a beruházás előnyeit élvező termelői szervezet, termelői szervezetek társulása, leányvállalat vagy a termelői szervezet tagjai által zöldségekkel és gyümölcsökkel összefüggésben végrehajtott tevékenységek céljaira – előzetes számítások szerint – éves szinten felhasználható energia mennyiségét.

(6) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett beruházások akkor jogosultak támogatásra, ha hozzájárulnak a talaj védelméhez, a víz- és energiatakarékossághoz, a vízminőség javításához vagy fenntartásához, az élőhelyek és a biológiai sokféleség védelméhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint a hulladékképződés csökkentéséhez vagy a hulladékkezelés javításához, még ha azok hatása nem számszerűsíthető is.

A termelői szervezetnek vagy a termelői szervezetek társulásának bizonyítania kell, hogy a javasolt operatív programra vagy az említett program módosításának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában az intézkedés várhatóan pozitív módon járul hozzá egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez. A nemzeti illetékes hatóság előírhatja, hogy az említett bizonyítékokat az érintett környezetvédelmi területeken képesített független testület vagy szakértő által igazolással ellátott projektleírás formájában nyújtsák be.

(7) A környezetvédelmi intézkedések vonatkozásában a következő szabályok alkalmazandók:

a különböző környezetvédelmi intézkedések kombinálhatók, feltéve hogy azok kiegészítik egymást és összeegyeztethetők. Tárgyieszköz-beruházásoktól eltérő környezetvédelmi intézkedések kombinálása esetén a támogatási szint meghatározásánál figyelembe kell venni a kombinációból eredő egyedi jövedelemkiesést és többletköltségeket;

b)	a műtrágyák, növényvédő szerek vagy egyéb eszközök használatának korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalások csak akkor fogadhatók el, ha ezeket a korlátozásokat oly módon lehet értékelni, hogy az biztosítékot nyújtson a vállalt kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan;

c)	A (3) bekezdésben említett, a környezet szempontjából előnyös beruházások teljes mértékben jogosultak a támogatásra.

4. cikk

Az operatív programok tartalma

(1) Az operatív programok a következőket tartalmazzák:

a)	a kezdeti helyzet leírása, adott esetben a II. melléklet 5. pontjában felsorolt általános kiindulási mutatók alapján;

a program célkitűzései, figyelembe véve a termelési és értékesítési kilátásokat, kitérve arra, hogy a program hogyan kíván hozzájárulni a nemzeti stratégiához, és miért áll összhangban a nemzeti stratégia célkitűzéseivel, ezen belül a tevékenységek közötti egyensúly biztosításával. A célkitűzések leírásában mérhető célokat kell megjelölni, hogy könnyebb legyen a program végrehajtásában fokozatosan elért eredmények nyomon követése;

c)	a javasolt intézkedések, beleértve a válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket is;

d)	a program időtartama; valamint

a pénzügyi szempontok, különösen:

i.	a számítás módja és a pénzügyi hozzájárulások szintje;

ii.	a működési alap finanszírozási eljárása;

iii.	a különböző szintű hozzájárulások indoklásához szükséges információk; valamint

iv.	a program végrehajtásának minden egyes évére vonatkozóan a műveletek számára előirányzott költségvetés és ütemterv.

(2) Az operatív program leírásában szerepelnie kell a következőknek:

a különböző intézkedések milyen mértékben egészítik ki egymást és vannak összhangban a többi intézkedéssel, beleértve az egyéb uniós támogatásra jogosult vagy abból finanszírozott intézkedéseket, különösen az 1305/2013/EU rendelet alapján támogatott intézkedéseket és az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerint jóváhagyott promóciós programokat. Adott esetben külön hivatkozni kell a korábbi operatív programok keretében végrehajtott intézkedésekre is; valamint

b)	hogy a program nem vonja maga után az uniós forrásokból történő kettős finanszírozás kockázatát.

5. cikk

Az operatív programmal együtt benyújtandó dokumentumok

Az operatív programokhoz csatolni kell a következőket:

a)	a működési alap létrehozásának igazolása;

b)	a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy eleget tesz az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és e rendelet előírásainak; valamint

c)	a termelői szervezet írásos kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatban az 1308/2013/EU rendelet értelmében támogatásra jogosult tevékenységek tekintetében sem közvetlenül, sem közvetve nem részesült és nem fog részesülni más uniós vagy nemzeti finanszírozásban.

6. cikk

Benyújtási határidő

(1) Az operatív programot a termelői szervezet azon tagállam illetékes hatóságához nyújtja be jóváhagyásra, amelyben a termelői szervezet székhelye található, legkésőbb a program tervezett végrehajtásának évét megelőző év szeptember 15-éig. A tagállamok azonban szeptember 15-nél későbbi időpontot is meghatározhatnak.

(2) Amikor egy jogi személy, illetve egy jogi személy egyértelműen meghatározott része – beleértve az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke szerint létrehozott termelői csoportokat és az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői csoportokat is – termelői szervezetként történő elismerés iránti kérelmet nyújt be, egyidejűleg benyújthatja jóváhagyásra az (1) bekezdésben említett operatív programot is. Az operatív program jóváhagyásának feltétele, hogy az elismerés odaítélésére az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében említett határidőn belül sor kerüljön.

7. cikk

Az operatív programok végrehajtási időszakai

(1) Az operatív programokat január 1-jétől december 31-éig terjedő éves időszakokban kell végrehajtani.

(2) A december 15-éig jóváhagyott működési programokat a következő év január 1-jétől kell végrehajtani.

A december 15. után jóváhagyott programok végrehajtását egy évvel el kell halasztani.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének és 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén az említett rendelkezésekkel összhangban jóváhagyott operatív programok végrehajtását legkésőbb a jóváhagyásukat követő január 31-én meg kell kezdeni.

3. SZAKASZ

Támogatás

8. cikk

A támogatás jóváhagyott összege

A tagállamok a támogatás jóváhagyott összegéről az azt az évet megelőző év december 15-ig értesítik a termelői szervezeteket és a termelői szervezetek társulásait, amelyre vonatkozóan a támogatást igényelték.

Az első bekezdéstől eltérve, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének és 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok annak az évnek január 20-áig közlik az említett szervezetekkel és társulásokkal a támogatás jóváhagyott összegét, amelyre vonatkozóan a támogatást igényelték.

9. cikk

Támogatási kérelmek

(1) A termelői szervezetek minden olyan operatív program tekintetében, amelyre támogatást kérnek, a támogatásra vagy annak fennmaradó részére vonatkozó kérelmet az azt az évet követő év február 15-ig benyújtják a tagállam illetékes hatóságának, amelyre a támogatást igénylik.

(2) A támogatási kérelmekhez igazoló dokumentumokat kell mellékelni, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

a)	az igényelt támogatás;

b)	a forgalmazott termékek értéke;

c)	a tagokra háruló és a termelői szervezet által fedezett pénzügyi hozzájárulás;

d)	az operatív programmal összefüggésben felmerült kiadások;

e)	a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos kiadások tevékenység szerinti bontásban;

f)	a működési alapnak a válságmegelőzésre és -kezelésre fordított hányada tevékenység szerinti bontásban;

g)	az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében, 33. cikke (5) bekezdésének első albekezdésében és 34. cikkében szereplő rendelkezések betartása;

h)	írásos kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a kérelmező a gyümölcs- és zöldségágazatban az 1308/2013/EU rendelet értelmében támogatásra jogosult intézkedések vagy tevékenységek tekintetében nem részesült kettős uniós vagy nemzeti finanszírozásban;

i)	az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett szabványos átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések iránti kérelmek esetében az érintett tevékenység végrehajtására vonatkozó bizonyíték; valamint

j)	a 21. cikkben említett éves jelentés.

(3) A támogatási kérelmek tartalmazhatnak tervezett, de fel nem merült kiadásokat, amennyiben az alábbiak bizonyításra kerülnek:

a)	a szóban forgó műveleteket az operatív program végrehajtásának évében december 31-ig az érintett termelői szervezet befolyásán kívül eső okok miatt nem lehetett végrehajtani,

b)	a szóban forgó műveletek az azt az évet követő év április 30-ig végrehajthatók, amelyre vonatkozóan a támogatást igénylik, valamint

c)	a működési alapban a termelői szervezettől származó, azonos értékű hozzájárulást tartanak fenn.

A támogatás kifizetésére és a 11. cikk (2) bekezdésének megfelelően letétbe helyezett biztosíték felszabadítására csak azzal a feltétellel kerül sor, hogy – ténylegesen megállapított támogatási jogosultság alapján – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett tervezett kiadás tényleges felmerülésének bizonyítékát az azt az évet követő év április 30-ig benyújtják, amelyre a szóban forgó kiadást tervezték.

(4) Kivételes és megfelelően indokolt esetekben a tagállam illetékes hatósága elfogadhatja az (1) bekezdésben előírt időpont után benyújtott kérelmeket, ha a szükséges ellenőrzéseket elvégezték, és a kifizetésre vonatkozóan a 10. cikkben előírt határidő betartható. Amennyiben a kérelmeket az (1) bekezdésben előírt időpontnál később nyújtják be, a támogatás a késedelem minden napja után 1 %-kal csökken.

(5) A termelői szervezetek társulásai csak azon tagjaik nevében és képviseletében nyújthatnak be az (1) bekezdésben említett támogatási kérelmet, amelyeket a termelőiszervezet-társulást elismerő tagállamban ismertek el termelői szervezetként, és csak azzal a feltétellel, hogy a (2) bekezdés szerinti igazoló dokumentumok minden egyes tagra vonatkozóan benyújtásra kerülnek. A támogatás végső kedvezményezettjei a termelői szervezetek.

(6) A termelői szervezetek transznacionális társulásaiban tagsággal rendelkező termelői szervezetek az őket elismerő tagállamban kérelmezik a támogatást az adott tagállam területén végrehajtott tevékenységek tekintetében. A termelői szervezetek transznacionális társulása a kérelemről másolatot küld a székhelye szerinti tagállamnak.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül, a termelői szervezetek transznacionális társulásai a székhelyük szerinti tagállamban is kérelmezhetik a támogatást a szervezet szintjén végrehajtott tevékenységek tekintetében, amennyiben nem áll fenn a kettős finanszírozás kockázata.

10. cikk

A támogatás kifizetése

A tagállamok a program végrehajtásának évét követő év október 15-éig kifizetik a támogatást.

11. cikk

Előlegek

(1) Az előlegfizetés iránti kérelmeket a tagállam által meghatározottak szerint vagy háromhavonta (januárban, áprilisban, júliusban és októberben), vagy négyhavonta (januárban, májusban és szeptemberben) lehet benyújtani.

Az egy adott évre vonatkozóan kifizetett előlegek összege nem haladhatja meg az operatív programra eredetileg jóváhagyott támogatási összeg 80 %-át.

(2) Az előlegfizetés feltétele, hogy a kérelmező a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (8) megfelelően az előleg 110 %-ának megfelelő biztosítékot letétbe helyezzen.

(3) A tagállamok meghatározhatják az előlegfizetések minimális összegét és a betartandó határidőket.

12. cikk

Részleges kifizetések

(1) A tagállamok engedélyezhetik a termelői szervezetek számára, hogy kérelmezzék a támogatás azon részének kifizetését, amely az operatív program keretében már elköltött összegeknek felel meg.

(2) A kérelmeket bármikor be lehet nyújtani, de évente legfeljebb három alkalommal. A kérelmekhez mellékelni kell az igazoló dokumentumokat, úgymint a kifizetést igazoló számlákat és dokumentumokat.

(3) A támogatás egyes részeire vonatkozó kérelmek alapján összesen kifizetett összeg nem haladhatja meg a támogatás azon részének 80 %-át, amely az operatív program keretében az érintett időszakban már elköltött összegeknek felel meg. A tagállamok meghatározhatják a részleges kifizetések minimális összegét és a kérelmek benyújtási határidejét.

II. FEJEZET

VÁLSÁGMEGELŐZÉSI ÉS -KEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK

13. cikk

Képzésre vonatkozó intézkedések és a bevált módszerek megosztása

A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el az azon, képzésre vonatkozó intézkedések és bevált módszerek tekintetében teljesítendő feltételekre vonatkozóan, amelyeket válságmegelőzési és -kezelési intézkedésként kell kezelni.

14. cikk

Promóciós és kommunikációs intézkedések

(1) A tagállamok rendelkezéseket fogadnak el a promóciós és kommunikációs intézkedések tekintetében teljesítendő feltételekre vonatkozóan, amennyiben az említett intézkedések válságmegelőzéshez vagy válságkezeléshez kapcsolódnak. E rendelkezések szükség esetén lehetővé teszik az intézkedések gyors alkalmazását.

(2) A promóciós és kommunikációs intézkedések keretében végrehajtott tevékenységek kiegészítik az érintett termelői szervezet által operatív programja keretében alkalmazott, nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos, folyamatban lévő promóciós és kommunikációs tevékenységeket.

15. cikk

A piacról kivont termékekre vonatkozó forgalmazási előírások

(1) A piacról kivont termékeknek meg kell felelniük az adott termékre vonatkozó, az 543/2011/EU végrehajtási rendelet II. címében említett forgalmazási előírásoknak, a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezések kivételével. A termékek ömlesztve történő piaci kivonása esetén be kell tartani a II. áruosztályra vonatkozó minimumkövetelményeket.

A vonatkozó előírásokban mini termékként meghatározott termékeknek azonban meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásnak, beleértve a termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(2) Amennyiben nem létezik forgalmazási előírás egy adott termékre vonatkozóan, a III. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeket kell betartani. Az említett minimumkövetelmények kiegészítése céljából a tagállamok további szabályokat állapíthatnak meg.

16. cikk

Az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási költségei

(1) A forgalomból kivont termékek ingyenes szétosztásával kapcsolatos szárazföldi szállítás költségei az operatív program keretében a kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolságnak megfelelően a IV. mellékletben meghatározott egységköltségek alapján támogathatók.

Tengeri szállítás esetén a tagállamok meghatározzák a kivonás helye és a végső rendeltetési hely közötti távolságot. Amennyiben szárazföldi szállításra is lehetőség van, az ellentételezés nem haladhatja meg a berakodási hely és a kilépés elméleti helye közötti legrövidebb úton felmerülő szárazföldi szállítás költségét. A IV. mellékletben meghatározott összegekre 0,6 értékű korrekciós együtthatót kell alkalmazni.

Kombinált szállítás esetén az alkalmazandó szállítási költség a IV. mellékletben meghatározottak szerint a szárazföldi szállítási távolságnak megfelelő költségből és azon költségtöbblet 60 %-ából tevődik össze, amely akkor merült volna fel, ha a szállítás egésze szárazföldön történik.

(2) A szállítási költségeket annak a félnek fizetik ki, aki a szóban forgó szállítási művelet pénzügyi terheit ténylegesen viseli.

A kifizetés különösen a következőket igazoló dokumentumok bemutatása ellenében történik:

a)	a kedvezményezett szervezetek neve;

b)	az érintett termékek mennyisége;

c)	a kedvezményezett szervezetek általi átvétel és a használt szállítóeszközök; valamint

d)	a forgalomból történő kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság.

17. cikk

Az ingyenes szétosztásra szánt termékek válogatási és csomagolási költségei

(1) A forgalomból kivont, ingyenes szétosztásra szánt gyümölcs- és zöldségfélék válogatási és csomagolási költségei az operatív programok keretében támogathatók. A 25 kilogrammnál kisebb nettó tömegű termékcsomagok esetében az V. mellékletben meghatározott átalányösszegek alkalmazandók.

(2) Az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagjain fel kell tüntetni az európai emblémát, és egyet vagy többet a VI. mellékletben meghatározott nyilatkozatokból.

(3) A válogatási és csomagolási költségeket azon termelői szervezetek részére kell kifizetni, amelyek a válogatást és a csomagolást végezték.

A kifizetés különösen a következőket igazoló dokumentumok bemutatása ellenében történik:

a)	a kedvezményezett szervezetek neve;

b)	az érintett termékek mennyisége; valamint

c)	a kedvezményezett szervezetek által történő átvétel, a kiszerelés meghatározásával.

III. FEJEZET

NEMZETI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

18. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás nyújtásának engedélyezése

(1) A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdése alapján az adott naptári évben végrehajtandó operatív programokhoz nyújtandó nemzeti pénzügyi támogatás engedélyezése céljából az adott év január 31-éig kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz.

A kérelemhez csatolni kell az alábbiak igazolását:

a)	az érintett régióban a termelők szervezettségének foka az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 52. cikkének megfelelően különösen alacsony;

b)	kizárólag az említett régióban előállított gyümölcs- és zöldségágazati termékek részesülnek támogatásban; valamint

c)	az érintett termelői szervezetek adatai, a vonatkozó támogatás összege és az 1308/2013/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás mértéke.

(2) A Bizottság a kérelmet határozat útján három hónapon belül jóváhagyja vagy elutasítja. Ezen időszak az azt követő napon kezdődik, amikor a Bizottság megkapja a hiánytalan kérelmet a tagállamtól. Amennyiben a Bizottság a háromhónapos időszakon belül nem kér további információkat, a kérelmet hiánytalannak kell tekinteni.

19. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése

(1) A 9. és 10. cikk értelemszerűen alkalmazandó a nemzeti pénzügyi támogatás iránti kérelmekre és a támogatás kifizetésére.

(2) A tagállamok kiegészítő szabályokat fogadhatnak el a nemzeti pénzügyi támogatás kifizetésére vonatkozóan, különös tekintettel az előlegfizetés és a részleges kifizetések lehetőségére.

20. cikk

A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítése

(1) A program végrehajtási évét követő második év január 1-jéig a tagállamok kérhetik a jóváhagyott, a termelői szervezetek számára ténylegesen kifizetett nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítését.

A tagállamok a kérelemhez bizonyítékot csatolnak arról, hogy a megelőző négy év közül háromban teljesültek az 1308/2013/EU rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek.

A gyümölcs- és zöldségágazati termelők szervezettségi fokának kiszámításánál figyelembe kell venni az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportok gyümölcs- és zöldségtermelésének értékét is.

A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítése iránti kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a következőket:

a)	az érintett termelői szervezetek adatai;

b)	a kifizetett támogatások összege, amely egyetlen termelői szervezet esetében sem haladhatja meg az eredetileg engedélyezett összeget; valamint

c)	a működési alap leírása, feltüntetve a teljes összeget, az uniós pénzügyi támogatást, a nemzeti pénzügyi támogatást, valamint a termelői szervezetek és tagjaik hozzájárulásait.

(2) A Bizottság a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja.

A kérelmet a Bizottság elutasítja, ha nem kerültek betartásra a nemzeti pénzügyi támogatás engedélyezésére és visszatérítésére vonatkozó szabályok, vagy az 1308/2013/EU rendeletben, illetve annak alapján a termelői szervezetekre, a működési alapra és az operatív programokra vonatkozóan megállapított szabályok.

(3) Amennyiben a támogatás Unió általi visszatérítése jóváhagyásra kerül, a támogatható kiadásokat a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (9) 11. cikkében meghatározott eljárással összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4) A nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi visszatérítésének aránya nem haladhatja meg a termelői szervezetnek nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás 60 %-át. A visszatérített összeg nem haladhatja meg az 1308/2013/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós pénzügyi támogatás 48 %-át.

IV. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS, JELENTÉSEK ÉS ELLENŐRZÉSEK

1. SZAKASZ

Tájékoztatás és jelentések

21. cikk

A termelői csoportok, termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai által biztosítandó tájékoztatás és jelentések, valamint a tagállamok éves jelentései

(1) A tagállam illetékes hatóságának kérésére az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportok, valamint az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek elismert társulásai rendelkezésre bocsátanak minden olyan releváns információt, amely szükséges az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikkének b) pontjában említett éves jelentés elkészítéséhez. A tagállamok meghozzák az olyan termelői szervezetek taglétszámára, valamint forgalmazott termékeinek volumenére és értékére vonatkozó információk összegyűjtéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek nem nyújtottak be operatív programot. Az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői szervezetek és csoportok kötelesek tájékoztatást adni tagjaik számáról, valamint forgalmazott termékeik volumenéről és értékéről.

(2) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai operatív programjaik végrehajtásáról éves jelentéseket nyújtanak be, amelyeket a támogatási kérelmekhez csatolnak.

A szóban forgó éves jelentések a következőket tartalmazzák:

a)	az előző évben végrehajtott operatív program;

b)	az operatív program főbb módosításai; valamint

c)	a becsült és a kérelmezett támogatás közötti eltérések.

(3) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai által benyújtott éves jelentésekben meg kell adni az alábbiakat:

az operatív program eredményei, amelyek a II. mellékletben meghatározott mutatókon, illetve adott esetben a nemzeti stratégiában meghatározott kiegészítő mutatókon alapulnak, a következők szerint:

i.	általános kiindulási mutatókat és bemeneti (pénzügyi) mutatókat minden egyes éves jelentésben alkalmazni kell;

ii.	eredmény- és kimeneti mutatókat az operatív program utolsó két évére vonatkozóan kell alkalmazni; valamint

b)	a program irányítása során tapasztalt jelentősebb problémáknak, valamint a program végrehajtásának minősége és eredményessége érdekében hozott intézkedéseknek az összefoglalása.

Adott esetben az éves jelentés megadja, hogy a nemzeti stratégiával összhangban és az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában milyen óvintézkedéseket léptettek életbe a környezet védelmében, az operatív program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő terheléssel szemben.

(4) A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai által az operatív program utolsó előtti évére vonatkozóan benyújtott éves jelentések bemutatják, hogy milyen mértékben valósultak meg a program célkitűzései. Az említett jelentések kitérnek továbbá azon tényezőkre, amelyek hozzájárultak a program sikeres vagy sikertelen végrehajtásához, és ismertetik, hogy az említett tényezőket hogyan vették figyelembe a jelenleg is folyamatban lévő program során, illetve miként veszik majd figyelembe őket a következő operatív programban.

Az érintett tagállam az első albekezdésben említett eseteket az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikkének b) pontjában említett éves jelentésében részletesen ismerteti.

2. SZAKASZ

Ellenőrzések

22. cikk

Egyedi azonosító rendszer

A tagállamok biztosítják, hogy a termelői szervezetekre, termelői szervezetek társulásaira és az 1234/2007/EK rendelet 125e. cikke alapján létrehozott termelői csoportokra egyedi azonosító rendszer vonatkozzon az általuk benyújtott támogatási kérelmek tekintetében. Ennek az azonosító rendszernek összeegyeztethetőnek kell lennie az 1306/2013/EU rendelet 73. cikkében említett, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerrel.

23. cikk

Kérelmezési eljárások

A 9., 24. és 25. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok kidolgozzák a támogatási kérelmek, az elismerési kérelmek és az operatív programok jóváhagyása iránti kérelmek, valamint a kifizetés iránti kérelmek benyújtására vonatkozó eljárásokat.

24. cikk

Az elismerés odaítélése

(1) A tagállamok, mielőtt az 1308/2013/EU rendelet 154. cikke (4) bekezdésének a) pontja vagy 156. cikkének (1) bekezdése alapján elismernek egy termelői szervezetet vagy a termelői szervezetek egy társulását, az elismerési követelmények betartásának vizsgálata céljából adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői szervezetnél vagy a termelői szervezetek társulásánál.

(2) A tagállamok legalább ötévente adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket végeznek az összes elismert termelői szervezetre és termelőiszervezet-társulásra érvényes elismerési követelmények betartása tekintetében abban az esetben is, ha a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai nem hajtanak végre operatív programot.

25. cikk

Az operatív programok jóváhagyása és módosítása

(1) A tagállamok, mielőtt az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke alapján jóváhagynák a benyújtott operatív programot, azt – illetve adott esetben a módosítási kérelmet – az összes lehetséges módon megvizsgálják, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is. Az ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)	az operatív program tervezetébe felveendő, a 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában említett információk pontossága;

b)	a program megfelelése az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének, valamint a nemzeti stratégiának és a nemzeti keretnek;

c)	a javasolt tevékenységek és a javasolt kiadások támogathatósága; valamint

d)	a program megvalósíthatósága és szakmai minősége, a becslések és a támogatási terv megalapozottsága, továbbá a végrehajtásra vonatkozó tervek.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések során az alábbiakat kell megvizsgálni:

a)	mérhetőek-e a célok, és nyomon követhetők és megvalósíthatók-e a javasolt tevékenységek végrehajtásával; valamint

a támogatási kérelem alapját képező műveletek megfelelnek-e az alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabályoknak – különösen az állami támogatási, vidékfejlesztési és promóciós programokra vonatkozó előírásoknak –, valamint a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzeti stratégiában meghatározott kötelező jellegű előírásoknak.

26. cikk

Adminisztratív ellenőrzések

(1) Az adminisztratív ellenőrzésekkel kapcsolatos eljárások során a végrehajtott műveleteket, az ellenőrzések eredményeit és a hiányosságok vonatkozásában hozott intézkedéseket fel kell jegyezni.

(2) A tagállamok a kifizetések odaítélését megelőzően minden kérelem esetében adminisztratív ellenőrzést végeznek.

(3) A támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzése adott esetben a következők ellenőrzésére terjed ki:

a)	az operatív program végrehajtásáról szóló, a támogatási kérelemhez csatolt éves jelentés;

b)	a forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás és a felmerült kiadások;

c)	a feltüntetett kiadásoknak a szállított termékekkel és nyújtott szolgáltatásokkal való pontos megfeleltethetősége;

d)	a végrehajtott tevékenységek összhangja a jóváhagyott operatív programban feltüntetett tevékenységekkel; valamint

e)	a meghatározott pénzügyi és egyéb korlátok és határértékek betartása.

(4) Az operatív program keretében felmerült kiadásokat a kifizetést igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A számlákat a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának vagy az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikke (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalatnak a nevére, vagy – a tagállam jóváhagyásától függően – az említett szervezetek egy vagy több termelő tagjának a nevére kell kiállítani. Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének 2. pontjában említett személyzeti költségekkel kapcsolatos számlákat a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának vagy az említett rendelet 22. cikke (8) bekezdésében említett 90 %-os szabálynak megfelelő leányvállalatnak a nevére, vagy – a tagállam jóváhagyásától függően – a termelői szervezethez tartozó szövetkezetek nevére kell kiállítani.

27. cikk

Az éves támogatási kérelmekre vonatkozó helyszíni ellenőrzések

(1) A tagállamok az adminisztratív ellenőrzések kiegészítéseképpen helyszíni ellenőrzéseket végeznek a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak vagy azok leányvállalatainak a helyiségeiben, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében említett, adott évre vonatkozóan megbizonyosodjanak az elismerésre, illetve a támogatás vagy annak hátralévő összege odaítélésére vonatkozó feltételek teljesüléséről.

(2) A helyszíni ellenőrzések egy, az adott évben igényelt támogatások teljes összegének legalább 30 %-át képviselő mintát érintenek. Minden egyes, operatív programot végrehajtó termelői szervezetnél vagy termelőiszervezet-társulásnál legalább háromévente egyszer szemlét kell tartani.

(3) A tagállam az ellenőrizendő termelői szervezetek kiválasztását kockázatelemzés alapján végzi; e kockázatelemzésnek az alábbi kritériumokat kell figyelembe vennie:

a)	a támogatás összege;

b)	az előző évek ellenőrzéseinek eredménye;

c)	egy véletlenszerűen kiválasztott paraméter; valamint

d)	a tagállamok által meghatározandó egyéb paraméterek.

(4) A helyszíni ellenőrzésekről, amennyiben ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját, előzetes értesítés küldhető.

(5) A helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük helyzettől függően a termelői szervezetnek, a termelői szervezetek társulásának, azok tagjainak vagy leányvállalatainak valamennyi olyan kötelezettségvállalására és kötelezettségére, amely a szemle alkalmával ellenőrizhető, és amelyet az adminisztratív ellenőrzések során nem lehetett volna ellenőrizni. A helyszíni ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)	az adott év elismerési követelményeinek teljesülése;

b)	a tevékenységek végrehajtása és azok összhangja a jóváhagyott operatív programmal;

c)	elegendő számú tevékenységgel kapcsolatban: a kiadások megfelelése az uniós előírásoknak és az azokban meghatározott határidők betartása;

a működési alap felhasználása – beleértve az előlegre vagy részleges kifizetésre irányuló kérelmekben bejelentett kiadásokat –, a forgalmazott termékek értéke, a működési alaphoz nyújtott hozzájárulás, valamint a bejelentett kiadások, számviteli vagy azokkal egyenértékű dokumentumokkal alátámasztva;

e)	a termékek maradéktalan beszállítása a tagok által, a szolgáltatások elvégzése, továbbá a feltüntetett kiadások valódisága; valamint

f)	a forgalomból történő árukivonással, a zöld szürettel és a be nem takarítással kapcsolatos kiadások másodfokú ellenőrzése a 30. cikk alapján.

(6) A forgalmazott termékek értékének ellenőrzése a nemzeti jog szerint ellenőrzött és hitelesített pénzügyi számviteli rendszer alapján történik.

E célból a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a forgalmazott termékek értékére vonatkozó nyilatkozatot a pénzügyi számviteli adatokkal egyező módon hitelesítik.

A forgalmazott termékek értékére vonatkozó nyilatkozat ellenőrzésére már a vonatkozó támogatási kérelem benyújtása előtt sor kerülhet, de legkésőbb a támogatás kifizetését megelőzően el kell végezni.

(7) A rendkívüli körülményeket kivéve, a helyszíni ellenőrzés részeként szemlét kell tartani a tevékenység végrehajtásának helyszínén, illetve ha a tevékenység nem tárgyiasult, a tevékenység kezdeményezőjénél. A (2) bekezdésben említett mintába tartozó termelői szervezet tagjainak önálló gazdaságaiban a végzett egyes tevékenységek végrehajtásának vizsgálata érdekében legalább egyszer szemlét kell tartani.

A tagállamok azonban úgy is dönthetnek, hogy kis jelentőségű tevékenységek esetében nem tartanak ilyen szemléket, illetve akkor sem, ha úgy vélik, elhanyagolható a kockázata annak, hogy nem teljesülnek a támogatáshoz szükséges feltételek, vagy a művelet nem került végrehajtásra. Az ezzel összefüggő döntést és annak indokolását rögzíteni kell. A kockázatelemzésnek a (3) bekezdésben meghatározott kritériumai értelemszerűen e bekezdésre is alkalmazandók.

(8) A (2) bekezdésben megállapított ellenőrzési ráta teljesítésének értékelésekor csak az e cikk összes követelményének megfelelő ellenőrzések vehetők figyelembe.

(9) A helyszíni ellenőrzések eredményeit értékelni kell annak megállapítása céljából, hogy a felmerült problémák rendszeres jelleggel lépnek-e fel, és kockázattal járhatnak-e hasonló tevékenységekre, kedvezményezettekre vagy szervekre nézve. Az értékelés keretében meg kell továbbá határozni az ilyen helyzetek okát, valamint az esetleg szükséges további vizsgálatot, továbbá az ajánlott korrekciós és megelőző intézkedéseket is.

Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel valamely régióban vagy egy régió valamely részében, illetve egy termelői szervezetnél vagy termelői szervezetek egy társulásánál, a tagállamok az adott évben további ellenőrzéseket hajtanak végre a régióban, illetve az említett szervezetnél vagy társulásnál, a kapcsolódó kérelmek következő évben ellenőrizendő arányát pedig megnövelik.

28. cikk

A helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó jelentések

(1) Minden egyes helyszíni ellenőrzésről részletes jelentést kell készíteni, amelyben szerepelnek legalább az alábbi információk:

a)	a támogatási program és az ellenőrzött kérelem;

b)	az ellenőrzésnél jelen lévő személyek neve és beosztása;

c)	az ellenőrzés tárgyát képező tevékenységek, intézkedések és dokumentumok, beleértve az ellenőrzési nyomvonalat és az ellenőrzött alátámasztó bizonyítékokat; valamint

d)	az ellenőrzés eredménye.

(2) A termelői szervezet, illetve a termelőiszervezet-társulás képviselője számára lehetőséget kell adni arra, hogy a jelentésen aláírásával tanúsítsa jelenlétét az ellenőrzésnél, illetve megtegye észrevételeit. Szabálytalanságok feltárása esetén a kedvezményezett megkapja a jelentés egy példányát.

29. cikk

Kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzése

(1) A tagállamok elsőfokú ellenőrzést végeznek minden termelői szervezetnél a kivonási műveletek tekintetében; ezen ellenőrzés magában foglalja az okmányoknak és a termékek azonosságának ellenőrzését, amelyet a forgalomból kivont termékek tömegére irányuló fizikai ellenőrzés kísér, továbbá a 15. cikknek való megfelelés ellenőrzése, az 543/2011/EU végrehajtási rendelet II. címének II. fejezetében megállapított eljárásnak megfelelően. Az ellenőrzésre az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően, az említett cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított határidők betartásával kerül sor.

(2) Az elsőfokú ellenőrzés a forgalomból kivont termékek mennyiségének 100 %-ára kiterjed. Az ellenőrzés végén a nem ingyenes szétosztásra szánt kivont termékeket az illetékes hatóságok felügyelete alatt, a tagállam által az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének megfelelően megállapított feltételek betartásával denaturálják vagy továbbadják a feldolgozóipar részére.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az ingyenes szétosztásra szánt termékek esetében a tagállamok az említett bekezdésben megállapítottnál kisebb arányú ellenőrzést is végezhetnek, feltéve hogy az egyes termelői szervezetek vonatkozásában ez nem kisebb, mint az adott gazdasági évben érintett mennyiségek 10 %-a. Az ellenőrzésre sor kerülhet a termelői szervezet vagy a terméket fogadó szervezetek helyiségeiben. Amennyiben az ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok további ellenőrzéseket végeznek.

30. cikk

A kivonási műveletek másodfokú ellenőrzése

(1) A tagállamok a kivonási műveletek tekintetében, kockázatelemzés alapján másodfokú ellenőrzést végeznek a termelői szervezet és forgalomból kivont termékeket fogadó szervezetek helyiségeiben. A kockázatelemzésnek magában kell foglalnia a korábbi, első- és másodfokú ellenőrzések eredményeit, továbbá azt, hogy egy termelői szervezet rendelkezik-e valamilyen minőségbiztosítási eljárással. A szóban forgó kockázatelemzés az egyes termelői szervezeteket érintő másodfokú ellenőrzések minimális gyakoriságának meghatározásához szolgáltat alapot.

(2) Az (1) bekezdésben említett másodfokú ellenőrzések az alábbiakat érintik:

a)	az érintett gazdasági év alatt kivonási műveletet végrehajtó termelői szervezetek által vezetett egyedi készlet- és számviteli nyilvántartás;

b)	a támogatási kérelmekben bejelentett forgalmazott mennyiségek, különös tekintettel a készlet- és számviteli nyilvántartás és a számlák ellenőrzésére, biztosítva azt, hogy a bejelentések megegyezzenek az érintett termelői szervezetek számviteli és adózási adataival;

c)	a könyvelés, különös tekintettel a termelői szervezetek kifizetés iránti kérelmeiben bejelentett nettó bevételek valódiságára és a kivonási költségek arányosságára; valamint

d)	a kivont termékek kifizetés iránti kérelemben bejelentett rendeltetése és denaturálásuk.

(3) Minden ellenőrzés a termelői szervezet által a gazdasági évben kivont mennyiségek legalább 5 %-ára kiterjedő mintát foglal magában.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett készlet- és számviteli nyilvántartás minden egyes kivont termék tekintetében feltünteti a következő – tonnában kifejezett – szállított mennyiségeket:

a)	a termelői szervezet tagjai és az egyéb termelői szervezetek tagjai által az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban leszállított termékek;

b)	a termelői szervezet általi értékesítés, külön megadva a friss termékek piacára szánt termékek és a feldolgozásra szánt termékek mennyiségeit; valamint

c)	a piacról kivont termékek.

(5) a piacról kivont termékek rendeltetésére vonatkozó ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az alábbiakra:

a fogadó szervezetek által vezetett készletnyilvántartásokon, továbbá – amennyiben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó – az érintett jótékonysági szervezetek és az érintett intézmények pénzügyi elszámolásain mintavétel útján végzett ellenőrzés; valamint

b)	a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

(6) Amennyiben a másodfokú ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a tagállamok részletesebb másodfokú ellenőrzéseket végeznek az érintett évre vonatkozóan, a következő évben pedig növelik a másodfokú ellenőrzések gyakoriságát a termelői szervezeteknél vagy a termelői szervezetek társulásainál.

31. cikk

Zöld szüret és be nem takarítás

(1) A zöld szürettel kapcsolatos műveletek megkezdése előtt a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett termékek nem sérültek és hogy az érintett területet megfelelően művelték. A zöld szüret után a tagállamok ellenőrzik, hogy az érintett területen teljes körű volt-e a betakarítás, és hogy a betakarított terméket denaturálták-e.

(2) A be nem takarítási műveletek megkezdése előtt a tagállamok helyszíni ellenőrzés útján meggyőződnek arról, hogy az érintett területet megfelelően művelték, hogy nem került sor részleges betakarításra, valamint hogy a termék jól fejlett és általában egészséges, szép és forgalmazható minőségű-e.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a termékeket denaturálják. Ha ez nem lehetséges, akkor a betakarítási időszakban tartott helyszíni szemle vagy szemlék révén gondoskodnak arról, hogy a terméket ne takarítsák be.

(3) Amennyiben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 48. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó:

a)	nem kell alkalmazni az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt azon követelményt, miszerint nem kerülhetett sor részleges betakarításra; és

b)	A tagállamok biztosítják, hogy a be nem takarítással, illetőleg zöld szürettel érintett gyümölcs- és zöldségnövények ugyanabban a termesztési idényben ne kerüljenek további termelési célokra felhasználásra.

(4) A 30. cikk (1), (2), (3) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

32. cikk

Transznacionális termelői szervezetek

(1) A transznacionális termelői szervezet székhelye szerinti tagállam teljes körűen felel az adott szervezetre vonatkozóan az operatív programmal és a működési alappal kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – az igazgatási szankciók alkalmazásáért.

(2) Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett igazgatási együttműködésre kötelezett többi tagállam végrehajtja ezeket az igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket az e cikk (1) bekezdésében említett tagállam előírásai szerint, az eredményekről pedig jelentést tesz neki. Eközben betartja az (1) bekezdésben említett tagállam által meghatározott határidőket.

(3) A termelői szervezetre, az operatív programra és a működési alapra az (1) bekezdésben említett tagállam irányadó szabályai alkalmazandók. Környezetvédelmi és növényegészségügyi kérdésekben, valamint a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések tekintetében azonban az érintett műveletek helyszíne szerinti tagállam szabályai alkalmazandók.

33. cikk

Termelői szervezetek transznacionális társulásai

(1) A transznacionális társulásban tagsággal rendelkező termelői szervezet székhelye szerinti tagállam teljes körűen felel a területén végrehajtott operatív program intézkedéseivel és a működési alappal kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – igazgatási szankciók alkalmazásáért.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállam szorosan együttműködik a termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállammal, és késedelem nélkül értesíti azt az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, illetve az esetleges igazgatási szankciók alkalmazásáról.

(3) A termelői szervezetek transznacionális társulásának székhelye szerinti tagállam teljes körűen felel a transznacionális társulás szintjén végrehajtott operatív program intézkedéseivel és a transznacionális társulás működési alapjával kapcsolatos ellenőrzések megszervezéséért, továbbá – abban az esetben, ha az említett ellenőrzések a kötelezettségek nem teljesítését tárják fel – igazgatási szankciók alkalmazásáért. Az említett tagállam gondoskodik továbbá a többi tagállam területén végrehajtott operatív programok intézkedéseivel kapcsolatos ellenőrzések és kifizetések összehangolásáról.

(4) Az operatív programok intézkedései megfelelnek a tényleges végrehajtásuk helyszíne szerinti tagállam nemzeti szabályainak.

34. cikk

Ellenőrzések

E rendelet vagy más uniós jogszabály különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok meghatározzák az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és az e rendelet megfelelő alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket és intézkedéseket. Az említett ellenőrzéseknek és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, hogy biztosíthassák az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő védelmét.

A tagállamok különösen arról gondoskodnak, hogy:

a)	az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve a nemzeti stratégiában vagy a nemzeti keretben előírt összes támogathatósági feltétel ellenőrizhető legyen;

b)	az ellenőrzések végrehajtásáért felelős illetékes tagállami hatóságok elegendő létszámú, megfelelő végzettségű és tapasztalatú személyzettel rendelkezzenek az ellenőrzések hatékony végrehajtásához; és

c)	olyan ellenőrzéseket rendeljenek el, amelyek révén elkerülhető egyes intézkedéseknek az 1308/2013/EU rendelet szerinti, a gyümölcs- és zöldségágazatot érintő, illetve más uniós vagy nemzeti programok szerinti kettős finanszírozása.

35. cikk

Nyilvánvaló hibák

Azon, az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdésben említett nyilvánvaló hibák esetében, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága elismert, a tagállamok valamelyike felé az 1308/2013/EU rendelet, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet és e rendelet alapján benyújtott minden értesítés vagy kérelem, továbbá minden támogatási kérelem a benyújtást követően bármikor kiigazítható és módosítható.

V. FEJEZET

A SZABÁLYOK KITERJESZTÉSE

36. cikk

Pénzügyi hozzájárulások

Amennyiben valamely tagállam az 1308/2013/EU rendelet 165. cikke alapján úgy dönt, hogy pénzügyi hozzájárulás fizetésére kötelezi azon termelőket, akik nem tartoznak termelői szervezethez, termelői szervezetek társulásához vagy szakmaközi szervezethez, és akikre nézve kötelezőek bizonyos szabályok, az érintett tagállam eljuttatja a Bizottsághoz azokat az információkat, amelyek alapján meg lehet állapítani az említett cikkben meghatározott feltételek teljesülését. Ezen információk között fel kel tüntetni, hogy mi alapján számítják ki a hozzájárulást, továbbá a hozzájárulás egységnyi összegét, az érintett tevékenységeket és a kapcsolódó költségeket.

37. cikk

Egy évnél hosszabb időre történő kiterjesztés

(1) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a szabályok kiterjesztését egy évnél hosszabb ideig alkalmazzák, a tagállamok minden év vonatkozásában ellenőrzik, hogy a kiterjesztés teljes időtartama alatt folyamatosan teljesültek-e a reprezentativitás tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2) Ha a tagállamok úgy találják, hogy a feltételek már nem teljesülnek, akkor a kiterjesztést a következő év kezdetétől hatályon kívül helyezik.

(3) A tagállamok késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot minden egyes hatályon kívül helyezésről. A Bizottság a megfelelő eszközökkel nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

VI. FEJEZET

BELÉPÉSI ÁRRENDSZER ÉS BEHOZATALI VÁMOK

38. cikk

Behozatali átalányérték

(1) A Bizottság az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében szereplő összes termékre és alkalmazási időszakra nézve minden munkanapon és minden származási helyre vonatkozóan behozatali átalányértéket rögzít, amely az említett rendelet 74. cikkében említett reprezentatív árak súlyozott átlagának 100 kilogrammonként 5 EUR átalányösszeggel, valamint az értékvámokkal csökkentett értéke.

(2) Amennyiben az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében szereplő termékekre és alkalmazási időszakokra nézve behozatali átalányérték kerül meghatározásra az említett rendelet 74. és 75. cikkének, valamint e cikknek megfelelően, úgy a 2015/2447/EU bizottsági végrehajtási rendelet (10) 142. cikkében említett egységár nem alkalmazandó. Az egységárat ilyen esetben az (1) bekezdésben említett behozatali átalányérték helyettesíti.

(3) Ha egy adott származási helyű termék tekintetében nincs hatályban lévő behozatali átalányérték, akkor a termék tekintetében hatályban lévő behozatali átalányértékek súlyozott átlaga alkalmazandó.

(4) Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében meghatározott alkalmazási időszakokban a behozatali átalányértékek módosításukig alkalmazandók maradnak. Hatályukat vesztik azonban, ha a Bizottságot két egymást követő hétig nem értesítik a reprezentatív átlagárról.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazása miatt egy adott termékre nézve nem marad hatályban behozatali átalányérték, akkor az erre a termékre alkalmazandó behozatali átalányérték a behozatali átalányértékek legutolsó átlagával egyenlő.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben nem lehetett behozatali átalányértéket kiszámítani, az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének A. részében meghatározott alkalmazási időszakok első napjától kezdődően nem kell behozatali átalányértéket alkalmazni.

(6) A behozatali átalányérték esetén alkalmazott átváltási árfolyam az az árfolyam, amelyet az Európai Központi Bank annak az időszaknak az utolsó napját megelőző legközelebbi napon hirdetett ki, amelyre vonatkozóan az árakat közölték.

(7) Az euróban kifejezett behozatali átalányértékeket a Bizottság a TARIC rendszeren (11) keresztül teszi közzé.

VII. FEJEZET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁMOK

39. cikk

Kiegészítő behozatali vám kivetése

(1) Az e rendelet VII. mellékletében felsorolt termékekre és időszakokban az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő behozatali vám alkalmazható. E kiegészítő behozatali vám abban az esetben alkalmazandó, ha az említett mellékletben felsorolt termékek valamelyikének szabad forgalomba bocsátott mennyisége a felsorolt alkalmazási időszakok bármelyike tekintetében túllépi a megfelelő küszöbmennyiséget.

(2) A VII. mellékletben felsorolt összes termékre vonatkozóan és az említett mellékletben feltüntetett időszakok során a tagállamok a 2015/2447/EU végrehajtási rendelet 55. cikkében megállapított, a kedvezményes behozatal felügyeletére vonatkozó módszer alkalmazásával értesítik a Bizottságot a szabad forgalomba bocsátott mennyiségek részleteiről.

(3) A kiegészítő behozatali vám az említett vám alkalmazásának napja után szabad forgalomba bocsátott mennyiségekre kerül kivetésre, feltéve hogy:

a)	az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikkének megfelelően meghatározott vámértékük a szóban forgó származású behozatalra alkalmazandó legmagasabb egyedi vámok alkalmazását eredményezi; és

b)	a behozatalra a kiegészítő vám alkalmazási időszaka során kerül sor.

40. cikk

A kiegészítő behozatali vám összege

A 39. cikknek megfelelően alkalmazott kiegészítő behozatali vám a Közös Vámtarifában meghatározott, a szóban forgó termékre alkalmazandó vám egyharmada.

Az értékvám tekintetében behozatali vámkedvezményt élvező termékek esetében azonban a kiegészítő behozatali vám a szóban forgó termékre kivetett specifikus vám egyharmada, amennyiben a 39. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

41. cikk

A kiegészítő behozatali vám alóli mentességek

(1) A kiegészítő behozatali vám alól a következő áruk mentesülnek:

a)	a vámkontingens keretében importált termékek;

azok az áruk, amelyek a kiegészítő behozatali vám kivetéséről hozott határozatot megelőzően hagyták el a származási országot, és amelyek szállítása a kiegészítő behozatali vám alkalmazása előtt kiállított, a származási országbeli berakodás helyétől az unióbeli kirakodás helyéig érvényes fuvarokmány kíséretében történik.

(2) Az érdekelt feleknek a vámhatóságok számára elfogadhatóan bizonyítaniuk kell, hogy az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmények teljesülnek.

A vámhatóságok elfogadhatják, hogy az áruk a kiegészítő behozatali vám alkalmazásának időpontja előtt hagyták el a származási országot, ha a következő okmányok valamelyike e hatóságok részére bemutatásra kerül:

a)	tengeri szállítás esetén olyan hajóraklevél, amely bizonyítja, hogy a berakodás az említett nap előtt történt meg;

b)	vasúti szállítás esetén olyan vasúti fuvarlevél, amelyet a származási ország vasúti hatóságai az említett nap előtt fogadtak el;

c)	közúti szállítás esetén a származási országban az említett nap előtt kiállított közúti fuvarlevél (CMR-fuvarlevél) vagy más fuvarokmány, amennyiben az uniós árutovábbításra vagy közös árutovábbításra vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban megállapított feltételek teljesülnek;

d)	légi áruszállítás esetén olyan légi fuvarlevél, amely bizonyítja, hogy a légiforgalmi társaság az árukat az említett nap előtt fogadta el.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(5) A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 4. oldalát).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 487. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(8) A Bizottság 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).

(9) A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255, 2014.8.28., 59. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(11) http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/tariff_aspects/customs_tariff/index_en.htm

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett, a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégia szerkezete és tartalma

1. A nemzeti stratégia időtartama

A tagállam adja meg.

2. Helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése, az ezek kezelésére választott stratégia és a választott prioritások indoklása, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

2.1. A helyzet elemzése

A gyümölcs- és zöldségágazat aktuális helyzetének bemutatása számszerű adatokkal, a II. melléklet 5. pontjában meghatározott megfelelő általános kiindulási mutatók és adott esetben egyéb kiegészítő mutatók segítségével, kiemelve az erős és a gyenge pontokat, az egyenlőtlenségeket, a szükségleteket és a hiányosságokat, valamint a fejlődési potenciált. A leírásnak legalább a következőkre ki kell térnie:

—	a gyümölcs- és zöldségágazat teljesítőképessége: az ágazat erős és gyenge pontjai, versenyképesség, továbbá a termelői szervezetek fejlődési lehetőségei,

—	a gyümölcs- és zöldségtermelés környezeti hatásai (terhelések/nyomások és előnyök), ezen belül a fő tendenciák.

2.2. Az erősségek kiaknázására és a gyenge pontok kezelésére kiválasztott stratégia

Azon fő területek bemutatása, amelyeken a beavatkozás várhatóan a legnagyobb hozzáadott értékkel jár:

—	az operatív programokban meghatározott célkitűzések és az elvárt eredmények relevanciája, valamint megvalósításuk reálisan elérhető mértéke,

—	a stratégia belső koherenciája, valamint a kiválasztott különböző tevékenységek működési célkitűzései közötti kölcsönös megerősítő interakciók, illetve lehetséges érdekellentétek és ellentmondások megléte,

—	a kiválasztott tevékenységek kiegészítő jellege és összhangja egyéb nemzeti vagy regionális fellépésekkel és az uniós forrásokból finanszírozott tevékenységekkel, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programokkal,

—	a kiindulási helyzethez képest várt eredmények és hatások, valamint hozzájárulásuk a közösségi célkitűzések megvalósításához.

2.3. A korábbi nemzeti stratégiából származó hatások (ha vannak ilyenek)

Szükség esetén a nemrégiben végrehajtott operatív programok eredményeinek és hatásának bemutatása.

3. Az operatív programok célkitűzései és a teljesítménymutatók, az 1308/2013/EK rendelet 36. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint

A támogathatónak minősített tevékenységtípusok (a teljesség igénye nélkül), a követett célkitűzések, a nyomon követésre szolgáló célszámok, továbbá a célkitűzések megvalósításának, a hatékonyságnak és az eredményességnek az értékelését lehetővé tevő mutatók bemutatása.

3.1. Az összes, illetve több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti stratégiában és a nemzeti keretben szereplő valamennyi tevékenység igazolható és ellenőrizhető legyen. Amennyiben az operatív program végrehajtása során végzett értékelés azt mutatja, hogy az igazolhatósági és ellenőrizhetőségi követelmények nem teljesülnek, az érintett tevékenységeket megfelelően módosítani kell, vagy be kell szünteni.

Amennyiben a támogatás odaítélésére átalányösszegek és egységköltség-alapú térítések alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, méltányos, igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. A környezetvédelmi intézkedéseknek meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (5) bekezdésében előírt követelményeknek.

A tagállamok védintézkedéseket és rendelkezéseket fogadnak el, illetve ellenőrzéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy az egyes támogathatónak minősített tevékenységek ne részesülhessenek a közös agrárpolitika más releváns eszközei, különösen a vidékfejlesztési és promóciós programok vagy egyéb nemzeti vagy regionális programok nyújtotta támogatásban.

Az 1308/2013/EK rendelet 33. cikkének (6) bekezdése alapján életbe léptetett azon hatékony védintézkedések, amelyek a környezetet óvják az operatív program alapján támogatott beruházások miatt esetleg növekvő terheléssel szemben, továbbá az említett rendelet 36. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott azon támogathatósági követelmények, amelyek célja biztosítani, hogy az operatív programok alapján támogatott, az önálló gazdaságokban végrehajtott beruházások esetében teljesüljenek az EUMSZ 191. cikkében és a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzések.

3.2. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását célzó tevékenységtípusokkal kapcsolatban benyújtandó konkrét információk (csak a választott tevékenységtípusok tekintetében)

3.2.1. Tárgyieszköz-beszerzés

—	a támogatható beruházások típusai,

—	egyéb támogatható beszerzési formák (például bérlet, lízing),

—	a támogathatósági feltételek részletei.

3.2.2. Egyéb tevékenységek

—	a támogatható tevékenységtípusok leírása,

—	a támogathatósági feltételek részletei.

4. Az illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése

A nemzeti stratégia irányításáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős nemzeti hatóság tagállam általi kijelölése.

5. A nyomonkövetési és értékelési rendszerek leírása

A nemzeti stratégiában meghatározott teljesítménymutatóknak magukban kell foglalniuk a 4. cikkben meghatározott, a II. mellékletben felsorolt általános teljesítménymutatókat. Szükség esetén a nemzeti stratégia kiegészítő mutatókat határozhat meg, amelyek a nemzeti operatív programok sajátos, nemzeti vagy regionális jellegű szükségleteit, feltételeit és célkitűzéseit tükrözik.

5.1. Az operatív programoknak és a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeinek értékelése, az 1308/2013/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontja szerint.

A működési programokkal kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása, beleértve a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeit.

5.2. A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

A nemzeti stratégiával kapcsolatos nyomonkövetési és értékelési követelmények és eljárások bemutatása.

II. MELLÉKLET

Az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 21. cikke (3) bekezdésének a) pontjában, valamint az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében említett általános teljesítménymutatók jegyzéke

A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és tagjaik által egy működési program keretében vállalt tevékenységekkel kapcsolatos általános teljesítménymutatók rendszere nem feltétlenül ragad meg minden olyan tényezőt, amely befolyásolhatja a működési program kimenetelét, eredményeit és hatását. Ily módon a teljesítménymutatókból fakadó információkat a program végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához hozzájáruló egyéb fő tényezőkkel kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk fényében kell értelmezni.

1. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS MUTATÓK (BEMENETI MUTATÓK) (ÉVES SZINTEN)

Intézkedés

Tevékenység típusa

Bemeneti mutatók (éves szinten)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)	Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)	Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)	Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban)

d)	Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

Kutatás és kísérleti termelés

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)	Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztásával kapcsolatos tevékenységek (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

A tevékenység fő tárgya alapján

a)	Ökológiai termelés

b)	Integrált termelés vagy integrált növényvédelem

c)	Egyéb környezetvédelmi tevékenységek

d)	Nyomonkövethetőség

e)	Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is

f)	Egyéb témakörök

Kiadás (EUR)

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

a)	A forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

b)	Képzésre vonatkozó intézkedések és a bevált módszerek megosztása

c)	Promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején

d)	A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

e)	Gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból szükséges, és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendelte el

f)	Kivonás a piacról

g)	Zöldszüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása

h)	Betakarítási biztosítás

Kiadás (EUR)

Környezetvédelmi intézkedések

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)	Ökológiai termelés

d)	Integrált termelés

e)	Jobb vízfelhasználás vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

f)	Talajvédő intézkedések (pl. a talajerózió megelőzésére vagy korlátozására irányuló munkatechnikák, növénytakaró, talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás)

g)	Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek (például vizes élőhelyek) kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek (például kőfalak, teraszos művelés, kiserdők) megőrzését

h)	Az energiatakarékosságot vagy az energiafelhasználás hatékonyságának javítását elősegítő tevékenységek; a megújuló forrásokból származó energia felhasználására való átállás

i)	A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

j)	Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

Egyéb tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

c)	Egyéb tevékenységek

Kiadás (EUR)

2. ÁLTALÁNOS KIMENETI MUTATÓK (AZ OPERATÍV PROGRAM UTOLSÓ KÉT ÉVÉRE VONATKOZÓAN)

Intézkedés

Tevékenység típusa

Kimeneti mutatók (éves szinten)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)	Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységben részt vevő üzemek száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)	Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységben részt vevő üzemek száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)	Promóciós és kommunikációs tevékenységek (nem a válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban)

A végrehajtott tevékenységek száma (1)

d)	Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

Kutatás és kísérleti termelés

A tevékenységben részt vevő üzemek száma

Projektek száma

A tevékenység fő tárgya alapján

a)	Ökológiai termelés

b)	Integrált termelés vagy integrált növényvédelem

c)	Egyéb környezetvédelmi tevékenységek

d)	Nyomonkövethetőség

e)	Termékminőség, beleértve a növényvédőszer-maradékok kérdését is

f)	Egyéb témakörök

A résztvevők által igénybe vett képzési napok száma

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

a)	A forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

A beruházások összértéke (EUR)

b)	Képzésre vonatkozó intézkedések és a bevált módszerek megosztása

Az elvégzett tevékenységek száma

c)	Promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején

A végrehajtott tevékenységek száma (1)

d)	A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

A végrehajtott tevékenységek száma (4)

e)	Gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból szükséges, és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendelte el

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

f)	Kivonás a piacról

A végrehajtott tevékenységek száma (2)

g)	Zöld szüret és be nem takarítás

A végrehajtott tevékenységek száma (3)

h)	Betakarítási biztosítás

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

Környezetvédelmi intézkedések

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe (5)

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is (6)

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)	Ökológiai termelés

d)	Integrált termelés

e)	Jobb vízfelhasználás és/vagy vízgazdálkodás, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is

f)	Talajvédő intézkedések (pl. a talajerózió megelőzésére/korlátozására irányuló munkatechnikák, növénytakaró, talajmegőrzéses mezőgazdaság, talajtakarás)

g)	Tevékenységek a biodiverzitás szempontjából kedvező élőhelyek (például vizes élőhelyek) kialakítása vagy megóvása érdekében, vagy a tájkép megóvása céljából, beleértve a történelmi jellegzetességek (például kőfalak, teraszos művelés, kiserdők) megőrzését

h)	Az energiatakarékosságot vagy az energiafelhasználás hatékonyságának javítását elősegítő tevékenységek; a megújuló forrásokból származó energia felhasználására való átállás

i)	A hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló tevékenységek

j)	Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma Az érintett terület hektárban

Egyéb tevékenységek

a)	Beruházások tárgyi eszközökbe

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

A beruházások összértéke (EUR)

b)	Egyéb tárgyieszköz-beszerzési módok, ideértve a bérletet, a haszonbérletet és a lízinget is

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

c)	Egyéb tevékenységek

A tevékenységekben részt vevő gazdaságok száma

3. ÁLTALÁNOS EREDMÉNYMUTATÓK (AZ OPERATÍV PROGRAM UTOLSÓ KÉT ÉVÉRE VONATKOZÓAN)

Intézkedés

Eredménymutatók (Mérés)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

A forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna) A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

Az adott „minőségbiztosítási rendszer” követelményeit teljesítő forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna) (7)

A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

A forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna) A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztása (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel befejező résztevők száma A tanácsadó szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek száma

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

a)	A forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások

A mennyiségek kezelése által érintett termelés teljes volumene (tonna)

b)	Képzési tevékenységek

A teljes képzési tevékenységet/programot sikerrel befejező résztevők száma

c)	Promóció és kommunikáció

A promócióban/kommunikációban részt vevő forgalmazott termékek összmennyiségének becsült változása (tonna)

d)	A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása

A létrehozott kölcsönös alap összértéke (EUR)

e)	Gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból szükséges, és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendelte el

A gyümölcsösök újratelepítése által érintett teljes terület (ha)

f)	Kivonás a piacról

A kivont termékek összmennyisége (tonna)

g)	Zöld szüret vagy be nem takarítás

A zöld szüret vagy a be nem takarítás által érintett teljes földterület (ha)

(h)	Betakarítási biztosítás

A biztosított kockázat összértéke (EUR)

Környezetvédelmi intézkedések

A hektáronkénti éves ásványitrágya-felhasználás becsült változása, trágyatípus szerinti bontásban (N és P2O3) (tonna/ ha)

A hektáronkénti éves vízfelhasználás becsült változása (m3/ha)

Az éves energiafelhasználás becsült változása energiaforrás-, illetve üzemanyagtípus szerinti bontásban (liter/m3/kWh/a forgalmazott termékek tonnája)

Az éves hulladékképződés becsült változása (tonna)

Egyéb tevékenységek

A forgalmazott termékek összmennyiségének változása (tonna)

A forgalmazott termékmennyiség egységnyi értékének változása (EUR/kg)

Megjegyzés: a változások méréséhez használt referenciaállapot a program kezdetekor fennálló állapot.

4. ÁLTALÁNOS HATÁSMUTATÓK (AZ OPERATÍV PROGRAM UTOLSÓ KÉT ÉVÉRE VONATKOZÓAN)

Intézkedés

Általános célkitűzések

Hatásmutatók (Mérés)

Termeléstervezésre irányuló tevékenységek

A versenyképesség növelése

A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése

A forgalmazott termékek összértékének becsült változása (EUR)

A termelői szervezetben (TSZ)/termelői szervezetek társulásában (TSZT) aktív tagsággal (8) rendelkező zöldség- és gyümölcstermelők számának változása

Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület változása (ha)

A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

A piaci értékesítés javítására irányuló tevékenységek

Kutatás és kísérleti termelés

Képzési tevékenységek, a bevált módszerek megosztása (nem válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatban), és/vagy a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítésére irányuló tevékenységek

Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések

Környezetvédelmi intézkedések

A környezet állapotának fenntartása és megóvása

a)	Vízminőség

A teljes ásványitrágya-felhasználás becsült változása, trágyatípus szerinti bontásban (N és P2O3) (tonna)

b)	Fenntartható vízkészlet-felhasználás

A teljes vízfelhasználás becsült változása (m3)

c)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A teljes energiafelhasználás becsült változása energiaforrás-, illetve üzemanyagtípus szerinti bontásban (liter/m3/kWh)

Egyéb tevékenységek

A versenyképesség növelése

A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése

A forgalmazott termékek összértékének becsült változása (EUR)

Az érintett TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (8) rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők teljes számának változása (szám)

Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület változása (ha)

Megjegyzés: a változások méréséhez használt referenciaállapot a program kezdetekor fennálló állapot.

5. ÁLTALÁNOS KIINDULÁSI MUTATÓK

Megjegyzés:

A kiindulási mutatók a programidőszak kezdetén fennálló állapot elemzése miatt szükségesek. Egyes általános kiindulási mutatók csak a termelői szervezet szintjén megvalósuló egyedi operatív programok esetében relevánsak (például a TSZ/TSZT által realizált átlagár 80 %-ánál alacsonyabb áron forgalmazott termékek összmennyisége). Más általános kiindulási mutatók tagállami szinten a nemzeti stratégiák tekintetében is relevánsak (például a forgalmazott termékek összértéke).

A kiindulási mutatókat az általános szabály szerint hároméves átlagként kell számítani. Adatok hiányában számíthatók legalább egy év adatai alapján is.

Célkitűzések	A célkitűzésekkel kapcsolatos kiindulási mutatók
Általános célkitűzések	Mutató	Meghatározás (és mérés)
A versenyképesség növelése	A forgalmazott termékek összértéke	A TSZ/TSZT által forgalmazott termékek összértéke (tonna)
A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése	Az érintett TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők száma	A TSZ-ben/TSZT-ben aktív tagsággal (9) rendelkező gyümölcs- és zöldségtermelők száma
A termelői szervezetekben való tagság vonzerejének növelése	Az érintett TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület	A TSZ/TSZT tagjai által megművelt teljes gyümölcs- és zöldségtermelő terület (ha)
Konkrét célkitűzések
A kínálati koncentráció ösztönzése	A forgalmazott termékek összmennyisége	A TSZ/TSZT által forgalmazott termékek összmennyisége (tonna)
A tagok által megtermelt termékek forgalomba hozatalának ösztönzése
A termelésnek a kereslethez való igazítása minőség és mennyiség tekintetében		A valamely „minőségbiztosítási rendszer” (10) követelményeinek megfelelő forgalmazott termékek összmennyisége a „minőségbiztosítási rendszerek” főbb típusaira lebontva (tonna)
A termékek kereskedelmi értékének növelése	A forgalomba hozott termékek egységnyi átlagértéke	A forgalmazott termékek összértéke/a forgalmazott termékek összmennyisége (EUR/kg)
Az ismeretszerzés támogatása és a humánerőforrás javítása	Képzési tevékenységekben részt vevők száma	Az utolsó három évben képzési tevékenységet/programot elvégző résztvevők száma (szám)
	A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek száma	A tanácsadói szolgáltatásokat igénybe vevő üzemek, TSZ- és TSZT-tagok száma (szám)
Célkitűzések	A célkitűzésekkel kapcsolatos kiindulási mutatók
Célkitűzések	Mutató	Meghatározás (és mérés)
Környezetvédelmi egyedi célkitűzések
Hozzájárulás a talajvédelemhez	Talajeróziós kockázatnak kitett területek, ahol antieróziós intézkedést hajtanak végre	Talajeróziós kockázatnak kitett (11) gyümölcs- és zöldségtermelő terület, ahol antieróziós intézkedéseket hajtanak végre (ha)
Hozzájárulás a vízminőség fenntartásához és javításához	Csökkentett műtrágyahasználattal/hatékonyabb műtrágya-gazdálkodással jellemezhető területek	Csökkentett műtrágyahasználattal vagy hatékonyabb műtrágya-gazdálkodással jellemezhető gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)
Hozzájárulás a fenntartható vízkészlet-felhasználáshoz	Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó területek	Víztakarékossági intézkedéseket alkalmazó gyümölcs- és zöldségtermelő területek (ha)
Hozzájárulás az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez és a tájkép megőrzéséhez	Ökológiai termelés	Ökológiai gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)
	Integrált termelés	Integrált gyümölcs- és/vagy zöldségtermelő terület (ha)
	Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez és a tájkép megőrzéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységek	Az élőhelyek és a biodiverzitás védelméhez és a tájkép megőrzéséhez hozzájáruló egyéb tevékenységekkel érintett területek (ha)
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez	Az üvegházak fűtése – energiahatékonyság	Üvegházfűtésre fordított becsült éves energiafogyasztás energiaforrás-típusokra lebontva (tonna/liter/m3/kWh/a forgalmazott termékek tonnája)
A keletkező hulladékmennyiség csökkentése	A hulladék mennyisége vagy térfogata	Tonna/liter/m3

(1) A promóciós kampány minden napja egy-egy tevékenységnek számít.

(2) Ugyanazon termék piaci kivonása az év különböző időszakaiban és a különböző termékek piaci kivonása különböző tevékenységeknek számít. Az adott termék minden egyes piaci kivonási művelete egy tevékenységnek számít.

(3) Különböző termékek zöld szürete és be nem takarítása különböző tevékenységnek számít. Ugyanazon termékek zöld szürete és be nem takarítása egy tevékenységnek számít, függetlenül a tevékenységhez szükséges napok számától, a tevékenységben részt vevő üzemek számától és az érintett helyszínek számától, illetve a földterület hektárban kifejezett méretétől.

(4) A különböző kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos tevékenységek különböző tevékenységeknek számítanak.

(5) Az egyéb környezetvédelmi tevékenységek során vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kötődő nem jövedelemtermelő beruházásokat is ideértve.

(6) Az egyéb környezetvédelmi tevékenységek során vállalt kötelezettségek teljesítéséhez kötődő másfajta tárgyieszköz-beszerzéseket is ideértve.

(7) A „minőségbiztosítási” követelmények célja itt az, hogy a termelési módozatok vonatkozásában részletesen meghatározzák azon kötelezettségeket, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek, és b) amelyek végeredménye egy olyan termék, amelynek minősége i. a közegészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírások tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat; és ii. megfelel a piac jelenlegi és előre látható kihívásainak. A „minőségbiztosítási rendszerek” fő típusaiként a következők javasoltak: a) igazolt ökológiai termelés; b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d) magán termékminőség-biztosítási rendszerek.

(8) Aktív tagnak olyan tag számít, amely termékeket szállít a TSZ-nek/TSZT-nek.

(9) Az aktív tagok olyan tagok, amelyek termékeket szállítanak a TSZ-nek/TSZT-nek.

(10) A „minőségbiztosítási” követelmények célja itt az, hogy a termelési módozatok vonatkozásában részletesen meghatározzák azon kötelezettségeket, a) amelyek betartására független ellenőrzéssel ügyelnek, és b) amelyek végeredménye egy olyan termék, amelynek minősége i. a közegészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi előírások tekintetében jelentősen meghaladja a szokványos kereskedelmi előírásokat, és ii. megfelel a piac jelenlegi és előre látható kihívásainak. A „minőségbiztosítási rendszerek” fő típusai a következőkre terjednek ki: a) igazolt ökológiai termelés; b) oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések; c) igazolt integrált termelés; d) magán termékminőség-biztosítási rendszerek.

(11) „Talajeróziós kockázatnak kitett” terület: bármely lejtős terület, amelynek dőlésszöge 10 %-nál nagyobb, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró, vetésforgó stb.). Ha rendelkezésre áll a szükséges információ, a tagállam e helyett a következő meghatározást is használhatja: „Talajeróziós kockázatnak kitett” terület: bármely terület, amelynek előre jelzett talajvesztesége meghaladja a természetes talajképződés mértékét, függetlenül attól, hogy történtek-e erózió elleni intézkedések (például talajtakaró vagy vetésforgó).

III. MELLÉKLET

A piacról kivont termékekre vonatkozó minimumkövetelmények a 15. cikk (2) bekezdése alapján

A termék legyen:

—

ép,

—	egészséges; (nem lehet romlóhiba vagy más minőségcsökkenés miatt fogyasztásra alkalmatlan),

—	tiszta, minden látható idegen anyagtól gyakorlatilag mentes,

—	kártevőktől és kártevők által okozott károktól gyakorlatilag mentes,

—	nem természetes felületi nedvességtől mentes,

—	idegen szagtól és/vagy íztől mentes.

A termékeknek típusukra jellemző mértékben kellően fejlettnek és érettnek kell lenniük.

A termékeknek rendelkezniük kell a fajta és a kereskedelmi típus jellemzőivel.

IV. MELLÉKLET

Az ingyenes szétosztás szállítási költségei a 16. cikk (1) bekezdése szerint

A kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolság	Szállítási költség (EUR/tonna) (1)
Legfeljebb 25 km	18,20
25 km-nél több, de legfeljebb 200 km	41,40
200 km-nél több, de legfeljebb 350 km	54,30
350 km-nél több, de legfeljebb 500 km	72,60
500 km-nél több, de legfeljebb 750 km	95,30
Több mint 750 km	108,30

(1) Hűtve szállítás esetén alkalmazandó kiegészítés: 8,50 EUR/tonna.

V. MELLÉKLET

Válogatási és csomagolási költségek a 17. cikk (1) bekezdése szerint

Termék	Válogatási és csomagolási költség (EUR/tonna)
Alma	187,70
Körte	159,60
Narancs	240,80
Klementin	296,60
Őszibarack	175,10
Nektarin	205,80
Görögdinnye	167,00
Karfiol	169,10
Egyéb termékek	201,10

VI. MELLÉKLET

Az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán feltüntetendő felirat a 17. cikk (2) bekezdése szerint

—	Продукт, предназначен за безплатна дистрибуция (Регламент за изпълнение (ЕC) 2017/…)

—	Producto destinado a su distribución gratuita [Reglamento de ejecución (UE) 2017/…]

—	Produkt určený k bezplatné distribuci [prováděcí nařízení (EU) 2017/…]

—	Produkt til gratis uddeling (gennemførelsesforordning (EU) 2017/…)

—	Zur kostenlosen Verteilung bestimmtes Erzeugnis (Durchführungsverordnung (EU) 2017/…)

—	Tasuta jagamiseks mõeldud tooted [rakendusmäärus (EL) 2017/…]

—	Προϊόν προοριζόμενο για δωρεάν διανομή [εκτελεστικός κανονισμός (ΕΕ) 2017/…]

—	Product for free distribution (Implementing Regulation (EU) 2017/…)

—	Produit destiné à la distribution gratuite [règlement d'exécution (UE) 2017/…]

—	Proizvod za slobodnu distribuciju (Provedbena uredba (EU) 2017/…)

—	Prodotto destinato alla distribuzione gratuita [regolamento di esecuzione (UE) 2017/…]

—	Produkts paredzēts bezmaksas izplatīšanai [Īstenošanas regula (ES) 2017/…]

—	Nemokamai platinamas produktas [Įgyvendinimo reglamentas (ES) 2017/…]

—	Ingyenes szétosztásra szánt termék ((EU) 2017/… végrehajtási rendelet)

—	Prodott destinat għad-distribuzzjoni bla ħlas [Regolament ta' implimentazzjoni (UE) 2017/…]

—	Voor gratis uitreiking bestemd product (Uitvoeringsverordening (EU) 2017/…)

—	Produkt przeznaczony do bezpłatnej dystrybucji [Rozporządzenie wykonawcze (UE) 2017/…]

—	Produto destinado a distribuição gratuita [Regulamento de execução (UE) 2017/…]

—	Produs destinat distribuirii gratuite [Regulamentul de punere în aplicare (UE) 2017/…]

—	Výrobok určený na bezplatnú distribúciu [vykonávacie nariadenie (EÚ) 2017/…]

—	Proizvod, namenjen za prosto razdelitev [Izvedbena uredba (EU) 2017/…]

—	Ilmaisjakeluun tarkoitettu tuote (täytäntöönpanoasetus (EU) 2017/…)

—	Produkt för gratisutdelning (genomförandeförordning (EU) 2017/…)

VII. MELLÉKLET

Termékek és a 39. cikkben említett kiegészítő behozatali vám alkalmazási időszakai

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.

Tételszám	KN-kód	A termékek leírása	Alkalmazási időszak
78.0015	0702 00 00	paradicsom	október 1. – május 31.
78.0020	0702 00 00	paradicsom	június 1. – szeptember 30.
78.0065	0707 00 05	uborka	május 1. – október 31.
78.0075	0707 00 05	uborka	november 1. – április 30.
78.0085	0709 91 00	articsóka	november 1. – június 30.
78.0100	0709 93 10	cukkini	január 1. – december 31.
78.0110	0805 10 20	narancs	december 1. – május 31.
78.0120	0805 20 10	klementin	november 1. – február vége
78.0130	0805 20 30 0805 20 50 0805 20 70 0805 20 90	mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); wilking és hasonló citrushibridek	november 1. – február vége
78.0155	0805 50 10	citrom	június 1. – december 31.
78.0160	0805 50 10	citrom	január 1. – május 31.
78.0170	0806 10 10	csemegeszőlő	július 16. – november 16.
78.0175	0808 10 80	alma	január 1. – augusztus 31.
78.0180	0808 10 80	alma	szeptember 1. – december 31.
78.0220	0808 30 90	körte	január 1. – április 30.
78.0235	0808 30 90	körte	július 1. – december 31.
78.0250	0809 10 00	sárgabarack/kajszi	június 1. – július 31.
78.0265	0809 29 00	cseresznyefélék (a meggy kivételével)	május 16. – augusztus 15.
78.0270	0809 30	őszibarack, beleértve a nektarint is	június 16. – szeptember 30.
78.0280	0809 40 05	szilva	június 16. – szeptember 30.

25.5.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/92

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/893 RENDELETE

(2017. május 24.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet X., XIV. és XV. mellékletének a feldolgozott állati fehérjére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (állati melléktermékekről szóló rendelet) (2) és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, 41. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére és 42. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

A 999/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése megtiltja állati eredetű fehérjék kérődzők takarmányozására történő felhasználását. A rendelet 7. cikkének (2) bekezdése ezt a tilalmat kiterjeszti a kérődzőkön kívüli egyéb állatokra is, és ezen állatok állati eredetű termékekkel való takarmányozását a rendelet IV. mellékletével összhangban korlátozza.

(3)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat – a húsevő prémes állatok kivételével – a nem kérődző haszonállatok többek között feldolgozott állati fehérjével való etetésére is kiterjeszti. A IV. melléklet II. fejezetének c) pontja ugyanakkor eltérésként és bizonyos feltételek mellett kizárólag víziállatok esetében engedélyezi a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozást, amennyiben a feldolgozott állati fehérjét és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányt a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. mellékletének megfelelően állították elő. E szakasz jelenleg azt írja elő, hogy az ilyen állati fehérjék előállítására felhasznált állati melléktermékeknek vágóhidakról vagy darabolóüzemekből kell származniuk. Figyelembe véve a rovarokból származó feldolgozott állati fehérje előállítási folyamatát, e követelmény rovarok esetében nem teljesíthető. Ennek következtében a rovarokból származó feldolgozott állati fehérje jelenleg nem használható fel víziállatok takarmányozására.

(4)

Számos tagállamban kezd teret nyerni a rovarok tenyésztése a belőlük nyert feldolgozott állati fehérje és a kedvtelésből tartott állatok eledelében való felhasználásra szánt más rovarszármazékok előállítása céljából. Az előállítás a tagállami illetékes hatóságok által létrehozott nemzeti ellenőrzési rendszerek keretében zajlik. Tanulmányok tanúsága szerint a tenyésztett rovarok alternatív és fenntartható megoldást jelenthetnek a nem kérődző tenyésztett állatoknak szánt hagyományos állati fehérjeforrások mellett.

(5)

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2015. október 8-án tudományos véleményt tett közzé az élelmiszerként és takarmányként felhasznált rovarok előállításához és fogyasztásához kapcsolódó kockázati profilról (3). A prionok jelenlétéhez kapcsolódó kockázatok tekintetében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg engedélyezett, állati eredetű fehérjeforrásokkal összefüggő veszélyekhez viszonyítva a nem feldolgozott rovarokkal való takarmányozás várhatóan ugyanannyi vagy kevesebb veszéllyel jár, amennyiben a rovarok takarmányozása olyan szubsztrátokon történik, amelyekben nincsenek kérdőzőkből származó vagy emberi eredetű anyagok (trágya). Mivel a rovarok feldolgozása tovább csökkentheti a biológiai veszélyek előfordulását, e következtetés a rovarokból származó feldolgozott állati fehérjékre is érvényes.

(6)

mivel a „haszonállatok”-nak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében foglalt fogalommeghatározása értelmében a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítása céljából tenyésztett rovarok haszonállatoknak tekintendők, ezért esetükben a 999/2001/EK rendelet 7. cikkében és IV. mellékletében foglalt takarmányozási tilalomra vonatkozó szabályok, valamint az 1069/2009/EK rendeletben foglalt, az állati takarmányozásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Így rovarok takarmányozása céljából tilos kérődzőkből származó állati fehérje, étkezési hulladék, hús- és csontliszt, valamint trágya felhasználása. Ezen túlmenően a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) III. mellékletének megfelelően tilos ürülék takarmányozási célú felhasználása.

(7)

Ezért indokolt a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány víziállatok takarmányozása céljából való engedélyezése. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete II. fejezetének c) pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell, és a rendelet IV. melléklete IV. fejezetét ki kell egészíteni egy olyan szakasszal, amely megállapítja a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítására vonatkozó, a TSE-vel összefüggő feltételeket.

(8)

A nem kérődző állatokból nyert feldolgozott állati fehérjére és az ilyen fehérjét tartalmazó, tenyészett víziállatok takarmányozására szánt összetett takarmányra jelenleg is alkalmazandó feltételek mintájára egyedi feltételeket kell meghatározni a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítására és felhasználására, megelőzendő a kérdőző állatok számára esetlegesen TSE-kockázatot jelentő más fehérjével való keresztszennyeződés előfordulásának kockázatát. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezetének A. szakaszában megállapított feltételek mintájára elő kell írni, hogy a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítása kizárólag tenyésztett rovarokból nyert termékek előállításával foglalkozó üzemekben végezhető.

(9)	Emellett a jogbiztonság érdekében helyénvaló a 999/2001/EK rendelet I. mellékletét a tenyésztett rovarok fogalommeghatározásával kiegészíteni.

(10)	A 999/2001/EK rendelet I. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A 142/2011/EU bizottsági rendelet (5) X. melléklete megállapítja az 1069/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat, ideértve a haszonállatok takarmányozására szánt biztonságos, állati eredetű takarmány előállítására vonatkozó paramétereket. Haszonállatok takarmányozására – a prémes állatok kivételével – csak olyan állati melléktermékek és származó termékek használhatók fel, amelyek esetében teljesülnek a 142/2011/EU rendelet X. mellékletében foglalt követelmények. Habár az említett rendelet X. cikkében megállapított rendelkezések nem vonatkoznak élő rovarokra és haszonállatok takarmányozására szánt szárított rovarokra, a kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelben lévő vagy ilyen eledelként való felhasználásra szánt szárított rovarok felhasználására az említett rendelet XIII. mellékletében foglalt követelmények vonatkoznak.

(12)

A 999/2001/EK rendelet abból a célból történő módosítása, hogy víziállatok takarmányozása céljából engedélyezze a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje felhasználását, valószínűleg elő fogja segíteni a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállításának térnyerését az Unióban. A kedvtelésből tartott állatok eledelében való felhasználásra szánt rovarok jelenlegi, korlátozott mértékű tenyésztése tekintetében a meglévő nemzeti ellenőrző programok megfelelőek, ugyanakkor az állategészségügyi, közegészségügyi, növényegészségügyi vagy környezeti kockázatok figyelembevételéhez uniós rendelkezések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy a nagyobb mértékű rovartenyésztés az Unióban biztonságos legyen. Az Unióban tenyésztett rovarfajták nem lehetnek patogének, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást a növények, állatok vagy az emberek egészségére; nem lehetnek emberi, állati vagy növényi patogének elismert vektorai, nem lehetnek védettek, sem pedig idegenhonos inváziós fajok. Figyelembe véve e nemzeti kockázatértékeléseket és az EFSA 2015. október 8-i véleményét, a következő rovarfajok azonosíthatók olyan, az Unióban jelenleg tenyésztett rovarfajokként, amelyek esetében teljesülnek a takarmányozási célú rovartenyésztésre vonatkozó fenti biztonságossági feltételek: Fekete katonalégy (Hermetia illucens), házilégy (Musca domestica), közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus), házi tücsök (Acheta domesticus), sávos tücsök (Gryllodes sigillatus) és banántücsök (Gryllus assimilis).

(13)

A 142/2011/EU rendelet X. melléklet II. fejezetének 1. szakaszát ezért módosítani kell egy olyan listával történő kiegészítése érdekében, amely tartalmazza azon rovarfajokat, amelyek tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítására felhasználhatók. E listán szerepelnie kell a fent említett rovarfajoknak; a lista a későbbiekben módosítható az érintett rovarfajok által az állatok egészségére, a közegészségre, a növényegészségre és a környezetre jelentett kockázatok értékelése alapján.

(14)

A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete követelményeket határoz meg a harmadik országokból származó állati melléktermékek és származó termékek behozatalára vonatkozóan. A víziállatok takarmányozásában való felhasználásra szánt rovarok tenyésztésére, valamint az ilyen rovarokból nyert feldogozott állati fehérje forgalomba hozatalára vonatkozó biztonsági feltételek – különösen annak vonatkozásában, hogy mely rovarfajok használhatók fel és a rovarok milyen takarmánnyal táplálhatók – a harmadik országokból származó behozatalok esetében is alkalmazandók. A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezetének 1. és 2. szakaszát ezért módosítani kell az Unióba való behozatalra vonatkozó követelmények megállapítása céljából.

(15)

A 142/2011/EU rendelet XV. melléklete meghatározza az állati melléktermékek Unióba irányuló behozatala vonatkozásában alkalmazandó állategészségügyi bizonyítványmintákat. Az említett rendelet XV. mellékletének 1. fejezetében meghatározott állategészségügyi bizonyítványminta a feldolgozott állati fehérje Unióba irányuló behozatalára is vonatkozik. A tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje behozatalának céljából új állategészségügyi mintát kell meghatározni, amelynek tartalmaznia kell a 142/2011/EU rendelet XIV. mellékletében meghatározott feldolgozott állati fehérje előállítására szolgáló rovarok tenyésztésére vonatkozó konkrét követelményeket, valamint a feldolgozott állati fehérje behozatalára vonatkozó egyéb releváns követelményeket. Ezért a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje behozatalára vonatkozó új állategészségügyi bizonyítványmintát fel kell venni a XV. melléklet 1. fejezetébe.

(16)

Ezen túlmenően a 142/2011/EU rendelet XV. mellékletének 1. fejezetébe felvett új állategészségügyi bizonyítványmintában figyelembe kell venni a 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének D. fejezetében szereplő, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és származó termékek behozatalára alkalmazandó, a TSE-vel kapcsolatos követelményekben az (EU) 2016/1396 bizottsági rendelettel (6) eszközölt módosításokat.

(17)	A 142/2011/EU rendelet X., XIV. és XV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakasza követelményeket határoz meg az ömlesztett formában történő szállítás vonatkozásában a következő keresztszennyeződésének elkerülése érdekében: egyrészről a nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok, másrészről pedig a kérődzők etetésére szánt takarmányok. Figyelembe véve, hogy a keresztszennyeződés kockázata e termékek ömlesztett tárolása során is fennáll, a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakaszában foglalt követelményeket ki kell terjeszteni a következők ömlesztett tárolására: halliszt, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok.

(19)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének B. szakasza követelményeket határoz meg az ömlesztett formában történő szállítás vonatkozásában a következő keresztszennyeződésének elkerülése érdekében: egyrészről a kérődzőkből származó, a tejtől és tejalapú termékektől eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérje, másrészről a haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmány. Figyelembe véve, hogy a keresztszennyeződés kockázata e termékek ömlesztett tárolása során is fennáll, a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének B. szakaszában foglalt követelményeket ki kell terjeszteni a következők ömlesztett tárolására: kérődzőkből származó, a tejtől és tejalapú termékektől eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérje.

(20)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. szakaszának a) pontja értelmében a feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt, nem kérődzőkből származó és víziállatok takarmányozására szánt, a halliszttől eltérő állati melléktermékeknek vagy olyan vágóhidakról kell származniuk, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, vagy olyan darabolóüzemekből, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával. Az a) pont eltérést tesz lehetővé e követelménytől olyan vágóhidak esetében, amelyek hatékony intézkedéseket valósítanak meg a kérődzőkből és nem kérődzőkből származó állati melléktermékek keresztszennyeződésének megakadályozása érdekében, és amelyeket az illetékes hatóság e tekintetben megvizsgál és engedélyez.

(21)

Annak érdekében, hogy a víziállatok takarmányában való felhasználásra vagy exportra szánt, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására használt nyersanyagok típusát tekintve több lehetőség álljon rendelkezésre, helyénvaló a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. szakasza a) pontjának módosítása annak érdekében, hogy lehetőség legyen a vágóhidaktól vagy darabolóüzemektől eltérő létesítményekből származó állati melléktermékek felhasználására, amennyiben e más létesítmények kizárólag nem kérdőző állatokkal kapcsolatos műveleteket végeznek, vagy amely létesítményeket az illetékes hatóság helyszíni vizsgálatot követően engedélyezett olyan továbbítási követelmények alapján, amelyek megegyeznek a vágóhidak esetében megadott jelenlegi eltérésben foglaltakkal, amennyiben ezen továbbítási követelmények biztosítják a keresztszennyeződés megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó szükséges garanciákat. Helyénvaló továbbá a vágóhidakra vonatkozó eltérést kiterjeszteni a darabolóüzemekre is, amennyiben ugyanazon továbbítási követelményeket alkalmazzák. A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében a IV. fejezet D. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(22)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete A. szakaszának b) pontja értelmében a hallisztet és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható”. Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány nincs előírva összetett takarmányok esetében. Ezért helyénvaló módosítani a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete A. szakaszának b) pontját annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a hallisztet tartalmazó összetett takarmányok esetében a „Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható” szavakat csak az összetett takarmány címkéjén kell feltüntetni. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete B. szakaszát, C. szakaszának d) pontját és D. szakaszának e) pontját e tekintetben szintén módosítani kell.

(23)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének C. szakasza tiltja, hogy haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítsanak elő olyan létesítményekben, amelyek kedvtelésből tartott állatoknak vagy prémes állatoknak szánt, kérődzőkből származó olyan termékeket tartalmazó takarmányt állítanak elő, amelyek takarmányban való felhasználása a prémes állatoktól eltérő haszonállatok esetében tilos. Hasonló tilalmat szükséges megfogalmazni a kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt vagy prémes állatoknak szánt, nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét (a halliszt kivételével) tartalmazó takarmányt előállító létesítmények esetében annak biztosítása érdekében, hogy ne fordulhasson elő a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmánya vagy a víziállatok takarmánya és az ilyen takarmányokban tiltott termékek közötti keresztszennyeződés. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének C. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(24)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete E. szakaszának 1. pontja tiltja a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje kivitelét. E követelmény eredetileg a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) terjedésének visszaszorítására szolgált egy olyan időszakban, amikor a BSE járványszerűen terjedt az Unióban, és amikor a járvány főleg az európai kontinenst sújtotta az egész világon. Az unióbeli BSE-helyzet azonban jelentősen javult. 2015-ben az Unióban öt esetben jelentették BSE előfordulását, míg 2001-ben 2 166 esetben. Az Unióban a BSE-helyzet javulását tükrözi, hogy a 2007/453/EK bizottsági határozat (7) szerint jelenleg – az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által nemzetközileg elismert BSE-kockázati státusz alapján – 23 uniós tagállam rendelkezik elismerten elhanyagolható BSE-kockázattal.

(25)

Ezért a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje kivitelének tilalmát meg kell szüntetni, és kötelező, konkrét feltételekkel kell felváltani annak érdekében, hogy csökkenjenek a kereskedelmi terhek és a jelenlegi BSE-epidemiológiai helyzethez mérten nagyobb arányosságot lehessen biztosítani. E feltételeknek mindenekelőtt azt kell célozniuk, hogy az exportált termékek ne tartalmazzanak hús- és csontlisztet, melyek kivitele az 1069/2009/EK rendelet 43. cikkének (3) bekezdése értelmében nem engedélyezett. Mivel a hús- és csontliszt különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazhat, vagy olyan állatokból származhat, amelyek vagy elpusztultak, vagy amelyeket az emberi fogyasztástól eltérő célra vágtak el, a hús- és csontliszt magasabb BSE-kockázatot jelent, ezért nem exportálható.

(26)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kérdőzőkből származó, exportált feldolgozott állati fehérje ne tartalmazzon hús- és csontlisztet, és ne használják fel az uniós jogszabályokban engedélyezettektől eltérő célokra, a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét lezárt konténerekben kell szállítani a feldolgozóüzemből közvetlenül az Unióból való kilépés pontjára, amely a hatósági ellenőrzések elvégzése biztosításának érdekében a 2009/821/EK bizottsági rendelet (8) I. mellékletében felsorolt állategészségügyi határállomások egyike. E hatósági ellenőrzéseket a meglévő hatósági ellenőrzési eljárások igénybevételével kell elvégezni, különösen a következők tekintetében: kereskedelmi okmány a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete III. fejezetének 6. pontjában meghatározott minta szerint, valamint az illetékes hatóságok között a 2004/292/EK bizottsági rendelettel (9) bevezetett kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszeren (TRACES) keresztül megvalósuló kommunikáció.

(27)

Az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően a feldolgozóüzemnek engedéllyel kell rendelkeznie a 3. kategóriába tartozó anyagok tekintetében, és az említett rendelet 45. cikkének megfelelően rendszeres időközönként hatósági ellenőrzésnek kell alávetni, többek között – ha a feldolgozóüzem az 1. és/vagy 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozása tekintetében is rendelkezik engedéllyel – az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok tartós jelölése vonatkozásában.

(28)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete E. szakaszának 2. pontja értelmében a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó, kivitelre szánt összetett takarmányok előállítása során teljesülniük kell bizonyos követelményeknek, hivatkozva mindenekelőtt az említett rendelet IV. melléklete V. fejezete A. szakaszának e) pontjára, amely pedig az említett melléklet IV. fejezetének D. szakaszára hivatkozik. Mivel az említett kereszthivatkozások eltérő értelmezésekhez vezettek, helyénvaló a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete E. szakasza 2. pontjának átfogalmazása a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék vagy az ilyen fehérjéket tartalmazó, az Unióból való kivitelre szánt összetett takarmányok előállítására vonatkozó követelmények pontosítása érdekében.

(29)

Különösen a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete E. szakasza 2. pontjának b) alpontjában foglalt, a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok kivitelére vonatkozó hivatkozás, amely ugyanazon melléklet IV. fejezete D. szakaszának d) pontjára utal – amely a nem kérődzőkből származó, víziállatok takarmányozására szánt, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányra vonatkozik –, nem igazítható minden esethez. Míg a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. szakaszának d) pontja értelmében az összetett takarmányt előállító létesítmény olyan létesítmény lehet, amely kizárólag víziállatoknak szánt takarmányok előállításával foglalkozhat, illetve amely a víziállatoknak szánt takarmány és a más haszonállatoknak szánt takarmány közötti keresztszennyeződés megelőzése érdekében hozott intézkedések alapján engedéllyel rendelkezik, a kivitelek esetében a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete nem tartalmaz korlátozást azon fajok tekintetében, amelyek takarmányozásában a harmadik országban az exportált összetett takarmány felhasználható. Ebben az esetben tehát a keresztszennyeződést a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó exportált összetett takarmány és a víziállatoktól eltérő más haszonállatok takarmányozására, az Unióban történő forgalomba hozatalra szánt takarmány között kell megelőzni. A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében az V. fejezet E. részének 2. pontját ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(30)

Az előző preambulumbekezdésekben ismertetett módosítások – amelyek a következőkre vonatkoznak: 1. bizonyos takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok tárolása; 2. a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítása; 3. a nem kérdőzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány kivitele; valamint 4. a vágóhidaktól és darabolóüzemektől eltérő létesítményekből származó nyersanyagok felhasználása a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására – követelményeket tartalmaznak a tagállami illetékes hatóságok számára annak vonatkozásában, hogy e követelmények teljesülése alapján vegyenek nyilvántartásba vagy engedélyezzenek bizonyos létesítményeket. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének A. szakaszát ezért módosítani kell annak érdekében, hogy kötelezettséget tartalmazzon a tagállamoknak e létesítmények jegyzékének naprakészen tartása és a nyilvánosság számára elérhetővé tétele tekintetében.

(31)

Az illetékes hatóságokra nehezedő terhek mérséklése érdekében a gazdasági szereplők jegyzékeinek közzétételét azokra az esetekre kell korlátozni, amikor az ilyen közzététel szükséges a gazdasági szereplők számára annak meghatározásához, hogy mely potenciális beszállítók tesznek eleget a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében szereplő követelményeknek, valamint az illetékes hatóságok számára az említett követelményeknek az előállítási lánc hosszában való betartásának ellenőrzése érdekében. A IV. melléklet V. fejezetének A. szakaszát ezért módosítani kell azon követelmény elhagyásával, amely a saját célra fenntartott takarmánykeverők jegyzékének a nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozik.

(32)

Mivel a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakaszában bevezetett módosításokhoz egyes ömlesztett takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok tárolása tekintetében, valamint az V. fejezet A., B. és C. szakaszaiban a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő módon termelő létesítmények jegyzéke tekintetében bevezetett módosításokhoz, továbbá a kérdőzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány tárolása és a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítása tekintetében bevezetett módosításokhoz, e változtatásokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

(33)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet I. és IV. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 142/2011/EU rendelet X., XIV. és XV. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletébe e rendelettel bevezetett következő módosítások 2018. január 1-jétől alkalmazandók:

a)	a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezete A. szakaszának az e rendelet I. melléklete 2.b) pontjának i. alpontjával bevezetett módosításai; valamint

b)	a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete A., B. és C. szakaszának az e rendelet I. melléklete 2.d) pontjának i. alpontjával bevezetett módosításai.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(3) Scientific Opinion on a Risk profile related to production and consumption of insects as food and feed (Tudományos vélemény a rovarok élelmiszerként és takarmányként való előállításához és fogyasztásához kapcsolódó kockázati profilról), The EFSA Journal (2015);13(10):4257.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.).

(5) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2016/1396 rendelete (2016. augusztus 18.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes mellékleteinek módosításáról (HL L 225., 2016.8.19., 76. o.).

(7) A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84. o.)

(8) A Bizottság 2009/821/EK határozata (2009. szeptember 28.) a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a Traces állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról (HL L 296., 2009.11.12., 1. o.).

(9) A Bizottság 2004/292/EK határozata (2004. március 30.) a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).

I. MELLÉKLET

A 999/2001/EK irányelv I. és IV. melléklete a következőképpen módosul.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1.d) pont a következő iv. alponttal egészül ki:

„iv.	a »címke« fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének t) pontjában;”.

A 2. pont a következő pontokkal egészül ki:

„m) »tenyésztett rovarok«: az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke (6) bekezdésének a) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti, azon rovarfajokhoz tartozó haszonállatok, amelyeket a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezete 1. szakasza A. részének 2. pontjával összhangban feldolgozott állati fehérje előállítására engedélyeztek.

n) »saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók«: azon állattenyésztők, akik az összetett takarmányt kizárólag saját gazdaságukban való felhasználás céljára keverik össze.”

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

A II. fejezet c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

víziállatok etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és összetett takarmányokkal:

nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, a halliszt, valamint a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje kivételével, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet D. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

ii.

tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet F. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;”.

A III. fejezet a következőképpen módosul:

Az A. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„A. SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása és tárolása

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt következő termékeket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt takarmányok szállítására vagy tárolására:

a)	nem kérődzőkből származó ömlesztett, feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, és tenyésztett rovarokból származó, feldolgozott állati fehérje;

b)	állati eredetű ömlesztett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)	nem kérődzőkből származó ömlesztett vérkészítmények;

d)	az a), b) és c) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó ömlesztett összetett takarmányok.

A szállított vagy a raktározási létesítményben tárolt termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az 1. pontban felsorolt termékek szállítására korábban használt járművek, konténerek és raktározási létesítmények később igénybe vehetők kérődzőknek szánt takarmányok szállítására, illetve tárolására, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

Az 1. pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat és összetett takarmányokat a 2. pontnak megfelelően tároló raktározási létesítményeket az illetékes hatóság engedélyezi a 2. pontban felsorolt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése alapján.

A halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét, ideértve a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányt olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

A 4. pontban előírtaktól eltérve, a 4. pontban említett termékek szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.”

ii.

A B. szakasz 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, nem szükséges külön engedély az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

a)	az illetékes hatóság az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányból teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket;

b)	kizárólag nem kérődző állatokat tartanak;

c)	a teljes értékű takarmány előállításához használt, hallisztet tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;

d)	a teljes értékű takarmány előállításhoz használt állati eredetű, dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmány összességében 10 %-nál kevesebb foszfort tartalmaz;

e)	a teljes értékű takarmány előállításához használt, nem kérődzőkből származó vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.”

iii.

A C. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet és tenyésztett rovarokból származó, feldolgozott állati fehérje;”

iv.

A D. szakasz 1. a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet és tenyésztett rovarokból származó, feldolgozott állati fehérje;”.

A IV. fejezet a következőképpen módosul:

Az A. szakasz b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), valamint a halliszt címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Hallisztet tartalmaz – nem elválasztott kérődzők kivételével kérődzők takarmányozására nem használható«;

a prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatoknak szánt, hallisztet tartalmazó összetett takarmány címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«.”

ii.

A B. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„B. SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok használatára vonatkozó speciális feltételek

Az állati eredetű dikalcium-foszfátot/trikalcium-foszfátot kísérő, az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá az ilyen termékek címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«;

b)	Az állati eredetű dikalcium-foszfátot/trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmányok címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«.”

iii.

A C. szakasz c) pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„c)	A vérkészítményeket olyan, kizárólag nem kérődzőkből származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag nem kérdőzőktől származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemként nyilvántartásba vett.”

iv.

A C. szakasz d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá a nem kérdőzőkből származó vérkészítmények címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Nem kérdőzőkből származó vérkészítmények– kérődzők takarmányozására nem használható«.

A nem kérdőzőkből származó vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Nem kérdőzőkből származó vérkészítményeket tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«.”

A D. szakaszban a szakasz címe, az első bekezdés bevezető mondata és az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„D. SZAKASZ

A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől, valamint a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjétől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől, valamint a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjétől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérje előállításához használt állati melléktermékek a következő helyről származhatnak:

i.	olyan vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván; vagy

ii.	olyan darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván; vagy

iii.	az i. és a ii. pontban említettektől eltérő létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatokból származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők olyan vágóhidakon való vágását, amelyek az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához felhasználni kívánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket állítanak elő, valamint kérődző állatokból származó termékek kezelését darabolóüzemben vagy más létesítményben, amely az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához felhasználni kívánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket állít elő.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

i.	i. a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

ii.	a nem kérődzőkből származó termékek kezelését a kérődzőkből származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

iii.	a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől;

a nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni a kérődzőkből származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.”

vi.

A D. szakasz c) pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyek kizárólag az a) pontban említett vágóhidakról, darabolóüzemekből vagy egyéb létesítményekből beszerzett, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak. E feldolgozóüzemeket az illetékes hatóság kizárólag nem kérdőzőktől származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemként nyilvántartásba veszi.”

vii.

A D. szakasz d) pontjának második bekezdésében az i. bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„i.

az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti az e szakaszban említet feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt összetett takarmányokat is előállítanak:”.

viii.

A D. szakasz d) ii. alpontjának és e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

nem szükséges külön engedély az e szakaszban említett, a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

—	az illetékes hatóság nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét – a halliszt, valamint a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje kivételével – tartalmazó, teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket,

—	kizárólag víziállatokat tartanak, továbbá

—	az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjére vonatkozó, az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá az ilyen termékek címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérje – nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a víziállatokat és a prémes állatokat«.

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük:

»Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérjét tartalmaz – nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a víziállatokat és a prémes állatokat«.”

ix.

Az E. szakasz b)–g) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), valamint a tejpótlóként való felhasználásra szánt halliszt címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Halliszt – nem elválasztott kérődzők kivételével kérődzők takarmányozására nem használható«;

a kérődző haszonállatok el nem választott egyedei takarmányozására halliszt felhasználása csak olyan tejhelyettesítők előállításához engedélyezhető, amelyek száraz alakban vagy bizonyos mennyiségű folyadékban feloldva a kérődző fajtákhoz tartozó el nem választott haszonállatok táplálására szolgálnak a kolosztrum utáni anyatej kiegészítéseként vagy pótlására az elválasztás befejezését megelőzően.

a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság e célra jóváhagyott.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket is előállítanak:

i.	i. a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket tárolás, szállítás vagy csomagolás céljára tartják;

ii.	a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket gyártják;

iii.	a halliszt beszerzéséről és felhasználásáról, valamint a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

iv.

a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a hallisztet tartalmazó importált tejhelyettesítők minden szállítmányát a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék a nem engedélyezett, állati eredetű összetevők jelenlétének kizárása érdekében.

f)	a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható, kivéve az el nem választott egyedeket«.

a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt egyéb takarmányok szállítására, illetve tárolására.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, a későbbiekben kérődzőknek szánt egyéb ömlesztett takarmányok szállítására, illetve tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben szállíthatók, illetve tárolhatók a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítők, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint előzőleg kitakarítják. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

a kérődzők tartásával foglalkozó gazdaságokban megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megelőzzék az el nem választott egyedektől eltérő egyéb kérődzők hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel való etetését. E speciális feltétel betartásának biztosítására a gazdaságok előzetes bejelentésén alapuló rendszeren vagy más rendszeren keresztül az illetékes hatóság elkészíti azon gazdaságok jegyzékét, amelyekben hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőt használnak.”

A melléklet a következő F. szakasszal egészül ki:

„F. SZAKASZ

A víziállatok takarmányozására szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét

i.	az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezett feldolgozóüzemekben állítják elő, amelyek kizárólag a tenyésztett rovarokból származó termékek előállításával foglalkoznak; valamint

ii.	a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezetének 1. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően állítják elő.

A tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokat olyan létesítményekben kell előállítani, amelyeket az illetékes hatóság e célra engedélyezett, és amelyek kizárólag víziállatoknak szánt takarmányok előállításával foglalkoznak.

Ettől a speciális feltételtől eltérve:

az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt összetett takarmányokat is előállítanak:

—	a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják,

—	a víziállatoknak szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják,

—	a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

—

a víziállatoktól eltérő haszonállatoknak szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; Az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

ii.

nem szükséges külön engedély a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

—	az illetékes hatóság a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányból teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket,

—	kizárólag víziállatokat tartanak, továbbá

—	a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

A tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjére vonatkozó, az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon (szükség szerint), továbbá az ilyen termékek címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Rovarokból származó feldogozott állati fehérje – nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a víziállatokat és a prémes állatokat«.

A rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány címkéjén egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük:

Az V. fejezet a következőképpen módosul:

Az A., a B. és a C. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A. SZAKASZ

Jegyzékek

A tagállamok naprakész állapotban tartják és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az alábbiak jegyzékét:

azon vágóhidak, amelyek a IV. fejezet C. szakasza a) pontja első bekezdésének megfelelően nem foglalkoznak kérődzők levágásával, valamint olyan engedélyezett vágóhidak, amelyektől a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint előállított vérkészítmények beszerezhetők;

azon feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet C. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kizárólag nem kérődzőkből származó vér feldolgozásával foglalkozó üzemként vannak nyilvántartva, valamint olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet C. szakasza c) pontja második, harmadik és negyedik bekezdésének megfelelően vérkészítményeket állítanak elő;

olyan vágóhidak, darabolóüzemek és más olyan létesítmények, amelyek nyilvántartásuknak megfelelően nem foglalkoznak kérődzőkből származó hús levágásával, kicsontozásával, illetve darabolásával, és nem foglalkoznak kérődzőkből származó termékek kezelésével, továbbá amelyekből nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, a IV. fejezet D. szakasza a) pontja első bekezdésének megfelelően nyert állati melléktermékek beszerezhetők, valamint olyan engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és más létesítmények, amelyekből nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, a IV. fejezet D. szakasza a) pontja második, harmadik és negyedik bekezdésének megfelelően nyert állati melléktermékek beszerezhetők;

azon feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet D. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből származó állati melléktermék feldolgozásával nem foglalkozó üzemként vannak nyilvántartva, valamint olyan,a IV. fejezet D. szakasza c) pontja második, harmadik és negyedik bekezdésének megfelelően működő, engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

e)	összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a III. fejezet B. szakaszának megfelelően hallisztet, állati eredetű dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmányt vagy nem kérődzőkből származó vérkészítményeket állítanak elő;

összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet D. szakasza d) pontjának megfelelően nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányt állítanak elő; továbbá összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítmények, amelyek az V. fejezet E. szakasza 3. b) pontja ii. alpontjának megfelelően összetett takarmányt állítanak elő kizárólag az Unióból való kivitelre, vagy ilyen takarmányt állítanak elő az Unióból való kivitelre és víziállatok számára, forgalomba hozatalra;

g)	összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet E. szakasza d) pontjának megfelelően kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket állítanak elő;

h)	összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet F. szakasza b) pontjának megfelelően tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányt állítanak elő;

i)	a III. fejezet A. szakasza 3. pontjának vagy az V. fejezet E. szakasza 3.d) pontjának megfelelően engedélyezett raktározási létesítmények.

A tagállamok naprakész állapotban tartják a III. fejezet B. szakasza 3. pontjának, a IV. fejezet D. szakasza d) pontja ii. alpontjának és IV. fejezete F. szakasza b) pontja ii. alpontjának megfelelően nyilvántartásba vett, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodókat.

B. SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása és tárolása

A kérődzőkből származó, az alábbi a)–d) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagokat és ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani és olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmány szállítására, illetve tárolására:

a)	tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b)	állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)	kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

d)	kérődzőkből nyert kiolvasztott zsír, melyben a visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje a 0,15 % tömegszázalékot, valamint az ilyen zsírból készült származó termékek.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, a korábban az 1. pontban említett ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok szállítására, illetőleg tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben szállíthatók, illetve tárolhatók haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

C. SZAKASZ

Kérdőzőkből és nem kérődzőkből nyert termékeket tartalmazó, prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt összetett takarmány előállítása

A kérődzőkből származó, az alábbi a–d) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó, prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt összetett takarmányok nem állíthatók elő olyan létesítményekben, amelyekben haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítanak elő:

a)	tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b)	állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)	kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

d)	kérődzőkből nyert kiolvasztott zsír, melyben a visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje a 0,15 % tömegszázalékot, valamint az ilyen zsírból készült származó termékek.

A nem kérődzőkből származó, prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, a halliszttől eltérő feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok nem állíthatók elő olyan létesítményekben, amelyekben haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítanak elő.”

ii.

A D. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„D. SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása

Tilos a kérődzőkből származó, az alábbi a)–d) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyek a prémes állatoktól eltérő haszonállatokat tartanak:

a)	tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b)	állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)	kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

d)	kérődzőkből nyert kiolvasztott zsír, melyben a visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje a 0,15 % tömegszázalékot, valamint az ilyen zsírból készült származó termékek.”

iii.

Az E. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„E. SZAKASZ

A feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele

A kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék, illetve a kérődzőkből és nem kérdőzőkből egyaránt származó feldolgozott állati fehérjék kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:

A feldolgozott állati fehérjét lezárt konténerekben kell szállítani a feldolgozóüzemből közvetlenül az Unióból való kilépés pontjára, amely a hatósági ellenőrzések elvégzése biztosításának érdekében a 2009/821/EK bizottsági rendelet (*1) I. mellékletében felsorolt állategészségügyi határállomások egyike. Az Unió területének elhagyása előtt a feldolgozott állati fehérje szállításának lebonyolításáért felelős gazdasági szereplő értesíti az állategészségügyi határállomás szerinti illetékes hatóságot a szállítmánynak a kilépési pontra való megérkezéséről.

A szállítmányt megfelelően kitöltött, a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete III. fejezetének 6. pontjában meghatározott minta szerinti kereskedelmi okmányt kíséri, amelyet a 2004/292/EK bizottsági rendelettel (*2) bevezetett kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszeren (TRACES) keresztül bocsátottak ki. E kereskedelmi okmányon a kilépés szerinti állategészségügyi határállomást kell feltüntetni az I.28. rovatban kilépési pontként.

Ha a szállítmány megérkezik a kilépési pontra, az állategészségügyi határállomás illetékes hatósága az állategészségügyi határállomáson bemutatott minden egyes konténer plombáját ellenőrzi.

Ettől eltérve kockázatelemzés alapján az állategészségügyi határállomás illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a konténerek plombáját szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

Amennyiben a plombák vizsgálata nem kielégítő, a szállítmányt vagy meg kell semmisíteni, vagy a származás szerinti létesítménybe vissza kell küldeni.

Az állategészségügyi határállomás illetékes hatósága a TRACES-en keresztül értesíti a származás szerinti létesítményért felelős illetékes hatóságot a szállítmány kilépési pontra való megérkezéséről, és adott esetben a plombaellenőrzés eredményéről és bármely hozott korrekciós intézkedésről.

A származás szerinti létesítményért felelős illetékes hatóság rendszeres hatósági ellenőrzéseket végez annak megállapítása érdekében, hogy az a) és a b) pontot megfelelően végrehajtották-e, valamint annak ellenőrzése céljából, hogy a kivitelre szánt, kérődzőből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó minden egyes szállítmány esetében a kilépési pontnál végzett ellenőrzés megerősítése eljutott-e az állategészségügyi határállomás illetékes hatóságához a TRACES-en keresztül.

Az 1. pont sérelme nélkül tilos a kérdőzőkből nyert, a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó termékek kivitele.

Ettől eltérve e tilalom nem alkalmazandó kedvtelésből tartott állatok olyan feldolgozott eledelére, amennyiben olyan, kérdőzőkből nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmaz, amelyet:

a)	az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően engedélyezett, kedvtelésből tartott állatok eledelével foglalkozó létesítményben vagy üzemben dolgozták fel; valamint

b)	csomagolása és címkézése az uniós jogszabályok megfelelően történt.

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:

a)	A nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét a IV. fejezet D. szakasza c) pontjában foglalt követelményeket teljesítő feldolgozóüzemekben kell előállítani;

A nem kérdőzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítását végző létesítményekre a következő feltételek vonatkoznak:

i.	a IV. melléklet D. szakaszának d) pontja szerint végzik az előállítást; vagy

ii.

a kivitelre szánt összetett takarmányban felhasznált feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekből szerzik be, amelyek megfelelnek az a) pontban foglaltaknak, és amelyek vagy:

—	kizárólag az Unióból való kivitelre szánt összetett takarmány előállításával foglalkoznak, és e célból az illetékes hatóság engedélyezte működésüket, vagy

—	kizárólag az Unióból való kivitelre szánt összetett takarmány előállításával, valamint víziállatok számára, forgalomba hozatalra szánt összetett takarmányt előállításával foglalkoznak, és e célból az illetékes hatóság engedélyezte működésüket.

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány csomagolását és címkézést az uniós jogszabályoknak vagy az importáló ország jogi követelményeinek megfelelően kell végezni. Ha a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányt nem az uniós jogszabályoknak megfelelően címkézték fel, a címkén a következő szavakat kell feltüntetni: »nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz«.

Az Unióból való kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, illetve olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődző vagy nem kérődző haszonállatok – kivéve a víziállatokat – takarmányozására és forgalomba hozatalra szánt takarmányok szállítására vagy tárolására. A szállított vagy raktározott termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

Az első bekezdésben foglaltaktól eltérve, a korábban az Unióból való kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó, ömlesztett, feldolgozott állati fehérjék és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányok szállítására vagy tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók kérődző, illetve nem kérődző haszonállatok – kivéve a víziállatokat – takarmányozására és forgalomba hozatalra szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják. Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

A nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányt a d) pont második bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően tároló raktározási létesítményeket az illetékes hatóság az említett bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése alapján engedélyezi.

A 3. ponttól eltérve, az abban meghatározott tilalmak nem alkalmazandók az alábbiakra:

kedvtelésből tartott állatok olyan eledelei, amelyek nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására engedélyezett létesítményekben dolgoztak fel, és az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek;

b)	halliszt, amennyiben ezen mellékletnek megfelelően állítják elő;

c)	tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, amennyiben ezen mellékletnek megfelelően állítják elő;

d)	olyan összetett takarmány, amely csak hallisztből – és semmilyen más állatból – nyert, valamint tenyésztett rovarokból nyert állati fehérjét tartalmaz, amennyiben ezen mellékletnek megfelelően állítják elő;

nem kérdőzőkből nyert, a rendeltetés szerinti harmadik országban kedvtelésből tartott állatok eledele, szerves trágya vagy talajjavító előállítására szánt feldolgozott állati fehérje, amennyiben kivitel előtt az exportőr biztosítja, hogy a feldolgozott állati fehérje minden egyes szállítmányát megvizsgálják a 152/2009/EK rendelet VI. melléklete 2.2. pontjában foglalt analitikai módszereknek megfelelően, ellenőrizendő, hogy a termék nem tartalmaz a kérődzőkből származó összetevőket.

(*1) A Bizottság 2009/821/EK határozata (2009. szeptember 28.) a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a TRACES állategészségügyi egységeinek meghatározásáról (HL L 296., 2009.11.12., 1. o.)."

(*2) A Bizottság 2004/292/EK határozata (2004. március 30.) a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).”"

II. MELLÉKLET

A 142/2011/EU rendelet X., XIV. és XV. melléklete a következőképpen módosul:

A X. melléklet II. fejezete 1. szakaszának A. része helyébe a következő szöveg lép:

„A. Nyersanyagok

Feldolgozott állati fehérje előállításához kizárólag a 3. kategóriába tartozó anyagnak minősülő állati melléktermékek vagy az ilyen állati melléktermékből származó termékek – az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkének n), o) és p) pontjában említett, a 3. kategóriába tartozó anyagok kivételével – használhatók fel.

A prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányának előállítására szánt, tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérje csak a következő rovarfajokból nyerhető:

i.	fekete katonalégy (Hermetia illucens) és közönséges házilégy (Musca domestica);

ii.	közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus);

iii.	házi tücsök (Acheta domesticus), sávos tücsök (Gryllodes sigillatus) és banántücsök (Gryllus assimilis).”

A XIV. melléklet I. fejezete a következőképpen módosul:

Az 1. szakaszban az 1. táblázatban az első sor helyébe a következő lép:

„1.

Feldolgozott állati fehérje – beleértve a keverékeket és az ilyen fehérjét tartalmazó, kedvtelésből tartott állatok eledelén kívüli termékeket –, valamint a 767/2009/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, ilyen fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok

A 10. cikk a), b), d), e), f), h), i), j), k), l) és m) pontjában említett, 3. kategóriába tartozó anyagok.

a)	A feldolgozott állati fehérjét a X. melléklet II. fejezetének 1. szakaszával összhangban kellett előállítani; és

b)	a feldolgozott állati fehérjének meg kell felelnie az e fejezet 2. szakaszában meghatározott kiegészítő követelményeknek.

a)	Feldolgozott állati fehérjék esetében (a halliszt kivételével): A 206/2010/EU bizottsági rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok.

b)	Halliszt esetében: A 2006/766/EK határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

a)	A tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjéken kívüli feldolgozott állati fehérje esetében: XV. melléklet, 1. fejezet.

b)	A tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje esetében: XV. melléklet, 1(a) fejezet.”

A 2. szakasz a következő 5. ponttal egészül ki:

„5.

A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje behozható az Unióba, amennyiben előállítása a következő feltételeknek megfelelően történt:

a rovarok a következő fajokba tartoznak:

—	fekete katonalégy (Hermetia illucens) és közönséges házilégy (Musca domestica),

—	közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus),

—	házi tücsök (Acheta domesticus), sávos tücsök (Gryllodes sigillatus) és banántücsök (Gryllus assimilis).

a rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát csak nem állati eredetű termékeket vagy a 3. kategóriába tartozó, következő állati eredetű termékeket tartalmazhatja:

—

halliszt;

—	nem kérődzőkből származó vérkészítmények;

—	állati eredetű di- és trikalcium-foszfát;

—	nem kérődzőkből származó hidrolizált fehérjék;

—	kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

—	nem kérődzőkből származó kollagén és zselatin;

—	tojás és tojástermékek;

—	tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, és kolosztrum;

—

méz;

—	kiolvasztott zsírok.

c)	A rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát, valamint a rovarok vagy a lárváik nem érintkeztek más, a b) pontban felsoroltaktól eltérő állati eredetű anyaggal, és a szubsztrát nem tartalmazott trágyát, étkezési hulladékot vagy más hulladékot.”

A XV. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. fejezetben az „Egészségügyi bizonyítványminták” címe helyébe a következő szöveg lép:

„Egészségügyi bizonyítvány

A tenyésztett rovaroktól eltérő, nem emberi fogyasztásra szánt, feldolgozott állati fehérjének az Európai Unióba történő szállításához vagy az Unión keresztül történő tranzitszállításához (2) , beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket, a kedvtelésből tartott állatok eledele kivételével”

A melléklet a következő, 1(a) fejezettel egészül ki:

„1(a) FEJEZET

Egészségügyi bizonyítvány

A tenyésztett rovarokból származó, nem emberi fogyasztásra szánt, feldolgozott állati fehérjének az Európai Unióba történő szállításához vagy az Unión keresztül történő tranzitszállításához (2), beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket, a kedvtelésből tartott állatok eledele kivételével

Szövege kép

ORSZÁG

Tenyésztett rovarokból származó , nem emberi fogyasztásra szánt, feldolgozott állati fehérje, beleértve az ilyen fehérjét tartalmazó keverékeket és termékeket, a kedvtelésből tartott állatok eledele kivételével

II. Egészségügyi adatok

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

Alulírott hatósági állatorvos kijelentem, hogy elolvastam és megértettem az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (1a) és különösen annak 10. cikkét, a 142/2011/EU bizottsági rendeletet (1b) és különösen annak X. melléklete II. fejezetének 1 szakaszát, valamint XIV. mellékletének I. fejezetét, és igazolom, hogy:

II.1. a fent leírt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje vagy termék kizárólag olyan, nem emberi fogyasztásra szánt feldolgozott állati fehérjét tartalmaz,:

a) amelynek előállítása és tárolása az illetékes hatóság által az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkével összhangban engedélyezett, hitelesített és felügyelt üzemben történt, és

b) amelyet kizárólag a következő rovarfajok tenyésztett egyedeiből állítottak elő:

(2) vagy [— fekete katonalégy (Hermetia illucens);]

(2) és/vagy [— házilégy (Musca domestica);]

(2) és/vagy [— közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor);]

(2) és/vagy [— penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus);]

(2) és/vagy [— házi tücsök (Acheta domesticus);]

(2) és/vagy [— sávos tücsök (Gryllodes sigillatus);]

(2) és/vagy [— banántücsök (Gryllus assimilis).]

és

c) a 142/2011/EU rendelet IV. mellékletének III. fejezetében meghatározott [1]-[2]-[3]-[4]-[5]-[7] (2) feldolgozási módszer szerinti feldolgozással állították elő;

és

d) a rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát csak nem állati eredetű termékeket vagy a 3. kategóriába tartozó, következő állati eredetű termékeket tartalmazhatja:

— halliszt;

— nem kérődzőkből származó vérkészítmények;

— állati eredetű di- és trikalcium-foszfát;

— nem kérődzőkből származó hidrolizált fehérjék;

— kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

— nem kérődzőkből származó kollagén és zselatin;

— tojás és tojástermékek;

— tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, és kolosztrum;

— méz;

— kiolvasztott zsírok;

és

e) A rovarok takarmányozására szolgáló szubsztrát, valamint a rovarok vagy a lárváik nem érintkeztek más, a d) pontban felsoroltaktól eltérő állati eredetű anyaggal, és a szubsztrát nem tartalmazott trágyát, étkezési hulladékot vagy más hulladékot.

II. rész: Bizonyítványozás

Szövege kép

ORSZÁG

II. Egészségügyi adatok

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

II.2. az illetékes hatóság közvetlenül a kiszállítás előtt megvizsgált egy szúrópróbaszerűen vett mintát, amely megfelelt az alábbi előírásoknak (3):

Szalmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: n = 5, c = 2, m = 10, M = 300 1g-ban;

II.3. a terméket illetően a kezelés után minden óvintézkedést megtettek a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében;

II.4. a végtermék:

(2) vagy [csomagolása új vagy sterilizált zsákokba történt;]

(2) vagy [szállítása ömlesztett áruként történt konténerekben vagy olyan más szállítóeszközben, amelyet használat előtt alaposan kitisztítottak és fertőtlenítettek, és]

a következő feliratot tartalmazó címkékkel látták el: »NEM EMBERI VAGY ÁLLATI FOGYASZTÁSRA/ ROVAROKBÓL SZÁRMAZÓ FELDOGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE – NEM HASZNÁLHATÓ HASZONÁLLATOKNAK SZÁNT TAKARMÁNYOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA, KIVÉVE A VÍZIÁLLATOKAT ÉS A PRÉMES ÁLLATOKAT«;

II.5. a végterméket zárt helyen tárolták;

II.6. a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje vagy a fentiekben ismertetett termék nem tartalmazza az alábbi anyagot és nem az alábbi anyagból származik:

(2) vagy [a) 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének 1. pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag; (4);

b) szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjáról mechanikusan leválasztott hús, kivéve, ha az állatok, amelyekből az állati melléktermékek vagy származó termékek készültek, olyan, a 2007/453/EK határozatnak (5) megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét nem mutatták ki;

c) olyan állatokból származó állati melléktermékek vagy származó termékek, melyek kábítás utáni leölése a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázzal való roncsolása révén történt, kivéve azon állatokat, amelyek a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.]

(2) vagy [szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagok, kivéve azon szarvasmarha-, juh- és kecskefélék esetében, amelyek a 2007/453/EK határozatnak megfelelően elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek folyamatosan és kerültek levágásra.]

II.7. a fent leírt feldolgozott állati fehérje vagy termék:

(2) vagy [nem tartalmaz kecske- vagy juhféléből származó tejet vagy tejterméket.]

(2) vagy [olyan kecske- vagy juhféléből származó tejet vagy tejterméket tartalmaz, amelyet:]

a) olyan juh- vagy kecskeféléktől nyertek, amelyeket születésüktől fogva olyan országban tartottak, amelyben teljesülnek az alábbi feltételek:

i. a klasszikus súrlókórt kötelezően be kell jelenteni;

ii. előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik;

iii. a juh- és kecsketartó gazdaságokra hatósági korlátozások vonatkoznak TSE gyanúja vagy klasszikus súrlókór megerősített előfordulása esetén;

iv. a klasszikus súrlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;

v. v. a juh- és kecskeféléknek az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott, kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább az előző hét év során tilos volt, és a tilalmat ténylegesen betartották;

Szövege kép

ORSZÁG

II. Egészségügyi adatok

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

b) olyan gazdaságokból származik, amelyeket nem helyeztek hatósági forgalmi korlátozás alá TSE gyanúja miatt;

c) olyan gazdaságokból származik, amelyekben nem állapítottak meg klasszikus surlókort az elmúlt hét évben, illetve a klasszikus surlókor esetének megerősítését követően:

(2) vagy [a gazdaságban – az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli, tenyésztésre használt anyajuhok és minden más, legalább egy ARR allélt hordozó juhféle kivételével – minden juh- és kecskefélét leöltek és megsemmisítettek vagy levágtak;]

(2) vagy [minden olyan állatot, amelynél klasszikus súrlókórt állapítottak meg, leöltek és megsemmisítettek, a gazdaságot pedig fokozott TSE-megfigyelés alá helyezték legalább a klasszikus súrlókór utolsó előfordulásának megerősítését követő két évre, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juhfélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot, amelyet a 999/2001/EK rendelet X. melléklete C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek megfelelően hajtottak végre:

— emberi fogyasztás céljára levágott állatok; és

— azok az állatok, amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, de amelyeket nem a betegségmentesítési program keretében öltek le.]]

Megjegyzések

I. rész:

— I.6. rovat: A szállítmányért felelős személy az Európai Unióban: ez a rovat csak akkor töltendő ki, ha a bizonyítvány tranzitszállítmányra vonatkozik; árubehozatal esetén a kitöltés választható.

— I.12. rovat: Rendeltetési hely: ez a rovat csak akkor töltendő ki, ha a bizonyítvány tranzitszállítmányra vonatkozik. A tranzitáruk csak vámszabad területen, vámszabad raktárban vagy vámraktárban tárolhatók.

— I.15. rovat: Nyilvántartási szám (vasúti kocsi vagy konténer), rendszám (teherautó), járatszám (légi szállítás) vagy név (hajó); az információkat kirakodás és átrakodás esetén kell megadni.

— I.19. rovat: meg kell adni a megfelelő HR-kódot: 05.05; 05.06; 05.07; 05.11 vagy23.01.

— I.25. rovat: Ipari felhasználás: bármilyen célra az állati fogyasztás kivételével.

— I.26. és I.27. rovat: Annak megfelelően kell kitölteni, hogy a bizonyítvány tranzitszállítmányra vagy árubehozatalra vonatkozik-e.

— I.28. rovat: Faj: rovarok (tüntesse fel a tudományos megnevezést).

II. rész:

(1a) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(1b) HL L 54., 2011.2.26., 1. o.

(2) A nem kívánt rész törlendő.

(3) Ahol:

n = a vizsgálandó minták száma;

m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

Szövege kép

ORSZÁG

II. Egészségügyi adatok

II.a. A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

M = a baktériumok számának legnagyobb értéke; az eredmény nem tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; valamint

c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy kisebb.

(4) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(5) A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84. o.)

— Az aláírás és a pecsét színének különböznie kell a nyomtatás színétől.

— Megjegyzés a szállítmányért az Európai Unióban felelős személy számára: Ez a bizonyítvány kizárólag állategészségügyi célokat szolgál, és kísérnie kell a szállítmányt az állategészségügyi határállomásig.

Hatósági állatorvos/hatósági ellenőr

Név (nagybetűkkel): Képesítés és beosztás:

Dátum: Aláírás:

Bélyegző:

”

25.5.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/143

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/902 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 23.)

az 1224/2009/EK tanácsi rendelet értelmében vizsgálatok végzésére jogosult uniós ellenőrök listájának összeállításáról

(az értesítés a C(2017) 3252. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 79. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1224/2009/EK rendelet ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztosítsa a közös halászati politika szabályainak betartását az Unióban. Az említett rendelet előírja, hogy a parti tagállamok elsődleges felelősségének sérelme nélkül az uniós ellenőrök a rendelet rendelkezéseinek megfelelően vizsgálatokat végezhetnek az uniós vizeken, valamint az uniós vizeken kívül tartózkodó uniós halászhajókon.

(2)	A 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) megállapítja az 1224/2009/EK rendelettel létrehozott uniós ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(3)	A 404/2011/EU végrehajtási rendelet előírja, hogy az uniós ellenőrök listáját a tagállamok és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bejelentései alapján a Bizottságnak kell elfogadnia.

(4)

Az uniós ellenőrök első listája a 2011/883/EU bizottsági végrehajtási határozattal (3) került összeállításra. Az említett listát négyszer váltotta fel új, uniós ellenőröket felsoroló lista, amelyek közül az első a 2013/174/EU bizottsági végrehajtási határozattal (4), a későbbiek pedig a 2014/120/EU bizottsági végrehajtási határozattal (5), az (EU) 2015/645 bizottsági végrehajtási határozattal (6) és az (EU) 2016/706 bizottsági végrehajtási határozattal (7) kerültek elfogadásra. Az eredeti lista elkészítését követően a tagállamoknak és a Hivatalnak a 404/2011/EU végrehajtási rendelet értelmében minden év októberéig be kell jelenteniük a Bizottságnak a lista minden olyan módosítását, amelyet a következő naptári évre kívánnak bevezetni, majd a Bizottságnak ennek megfelelően minden évben december 31-ig módosítania kell a listát.

(5)	Egyes tagállamok és a Hivatal bejelentették a Bizottságnak az ellenőrök jelenlegi listáját érintő módosításokat. Ezért az (EU) 2016/706 végrehajtási határozattal létrehozott listát a bejelentett módosítások alapján helyénvaló felváltani az uniós ellenőrök új listájával.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az uniós ellenőrök listáját e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Az (EU) 2016/706 végrehajtási határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 23-án.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2) HL L 112., 2011.4.30., 1. o.

(3) HL L 343., 2011.12.23., 123. o.

(4) HL L 101., 2013.4.10., 31. o.

(5) HL L 66., 2014.3.6., 31. o.

(6) HL L 106., 2015.4.24., 31. o.

(7) HL L 122., 2016.5.12., 26. o.

MELLÉKLET

AZ UNIÓS ELLENŐRÖKNEK AZ 1224/2009/EK RENDELET 79. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSE SZERINTI LISTÁJA

Ország	Ellenőrök
Belgium	Coens, Philippe De Vleeschouwer, Guy Devogel, Geert Huygh, Gerd Lieben, Richard Monteyne, Ian Noet, Werner Steenssens, Kurt Timmerman, Thierry Vandenbrouck, Frank Van Rompaey, Tim Van Torre, Mike Verhaeghe, Dirk
Bulgária	Angelov, Todor Bakardzhiev, Stefan Cholakov, Atanas Damyanov, Konstantin Encheva, Kremena Hristov, Martin Ivanov, Ivan Ivanov, Todor Kerekov, Nikolay Kostadinov, Ivan Kyumyurdzhiev, Kiril Nikolov, Galin Petkov, Dimitar Petrova, Miroslava Raev, Yordan Valkov, Dimitar
Cseh Köztársaság	n/a
Dánia	Akselsen, Ole Andersen, Dan Søgård Andersen, Hanne Skjæmt Andersen, Lars Ole Andersen, Martin Burgwaldt Andersen, Mogens Godsk Andersen, Niels Jørgen Anton Andersen, Peter Bunk Anderson, Jacob Edward Astrup, Iben Bache, René Bang, Mai Beck, Bjarne Baagø Bendtsen, Lars Kjærsgaard Bernholm, Kristian Bjerre, Casper Carl, Morten Grand Wiglaur Christensen, Jesper Just Christensen, Peter Grim Christensen, Thomas Christiansen, Michael Koustrup Damsgaard, Kresten Degn, Jesper Leon Due-Boje, Thomas Zinck Dølling, Robert Ebert, Thomas Axel Regaard Eiersted, Jesper Bech Elnef, Frank Godt Fick, Carsten Frandsen, René Brian Frederiksen, Torben Broe Gotved, Jesper Hovby Groth, Niels Grupe, Poul Gaarde, Børge Handrup, Jacob Hansen, Gunnar Beck Hansen, Ina Kjærgaard Hansen, Jan Duval Hansen, John Daugaard Hansen, Martin Hansen, Martin Baldur Hansen, Ole Hansen, Thomas Harrison, Dorthe Kronborg Hartmann, Christian Hestbek, Flemming Høgild, Lars Højrup, Torben Jaeger, Michael Wassermann Jensen, Anker Mark Jensen, Flemming Bergtorp Jensen, Hanne Juul Jensen, Jimmy Langelund Jensen, Jonas Krøyer Jensen, Lars Henrik Jensen, Lone Agathon Jensen, René Sandholt Jensen, Søren Palle Jespersen, René Johansen, Allan Juul, Simon Juul, Torben Jørgensen, Lasse Elmgren Jørgensen, Ole Holmberg Karlsen, Jesper Herning Knudsen, Malene Knudsen, Ole Hvid Kofoed, Kim Windahl Kokholm, Peder Kristensen, Henrik Kristensen, Peter Holmgaard Kristiansen, Jeanne Marie Larsen, Michael Søeballe Larsen, Peter Hjort Larsen, Tim Bonde Lundbæk, Tommy Oldenborg Madsen, Arne Madsen, Jens-Erik Madsen, Johnny Gravesen Melgaard, Bo Kornum Mortensen, Erik Mortensen, Jan Lindholdt Møller, Gert Nielsen, Christian Nielsen, Dan Randum Nielsen, Hans Henrik Nielsen, Henrik Nielsen, Henrik Frühstück Nielsen, Henrik Kruse Nielsen, Jeppe Nielsen, Mads Grundvad Nielsen, Niels Kristian Nielsen, Steen Nielsen, Steven Bo Nielsen, Søren Nielsen, Søren Egelund Nielsen, Tage Kim Nielsen, Trine Fris Nørgaard, Max Reno Bang Paulsen, Kim Thor Pedersen, Claus Pedersen, Knud Jan Pedersen, Morten Berg Petersen, Christina Holmer Petersen, Henning Juul Petersen, Jimmy Torben Porsmose, Tommy Poulsen, Bue Poulsen, John Ramm, Heine Rømer, Jan Schjoldager, Tim Rasmussen Schmidt, Stefan Göttsche Schou, Kasper Siegumfeldt, Jeanette Simonsen, Kjeld Simonsen, Morten Skrivergaard, Lennart Sørensen, Allan Lindgaard Thomsen, Bjarne Kondrup Thomsen, Klaus Ringive Solgaard Thorsen, Michael Trab, Jens Ole Vind, Finn Vistrup, Annette Klarlund Wallenstrøm, Silas Lindgreen Wille, Claus Wind, Bernt Paul Østergård, Lars Aasted, Lars Jerne
Németország	Abs, Volker Ahlmeyer, Jens Angermann, Henry Baumann, Jörg Bembenek, Jörg Bergmann, Udo Bernhagen, Sven Bieder, Mathias Bloch, Ralf Borchardt, Erwin Bordolo, Jan-Hendrik Borowy, Matthias Bösherz, Andreas Brunnlieb, Jürgen Buchholz, Matthias Büttner, Harald Cassens, Enno Christiansen, Dirk Cramer, Arne Döhnert, Tilman Drenkhahn, Michael Ehlers, Klaus Fiedler, Sebastian Fink, Jens Franke, Hermann Franz, Martin Frenz, Sandro Garbe, Robert Gätjen, Sebastian Golz, Ulrich Gräfe, Roland Grawe, André Griemberg, Lars Haase, Christian Hannes, Chistoph Hänse, Dirk Hansen, Hagen Heidkamp, Max Heisler, Lars Herda, Heinrich Hickmann, Michael Homeister, Alfred Hoyer, Oliver Jansen- Raabe, Karsten Käding, Christian Keidel, Quirin Kinast, Daniel Köhn, Thorsten Kollath, Mark Kopec, Reinhard Kraack, Sönke Krüger, Torsten Kupfer, Christian Kutschke, Holger Lange, Michael Lehmann, Jan Lorenzen, Alexander Lübke, Torsten Lührs, Carsten Möhring, Torsten Mücher, Martin Mundt, Mario Nickel, Jörg Nitze, Andreas Nöckel, Steffen Pauls, Werner Perkuhn, Martin Pötzsch, Frank Radzanowski, Sven Ramm, Jörg Reimers, Andre Richter, Thomas Rutz, Dietmar Sauerwein, Dirk Schmiedeberg, Christian Schröter, Robert Schuchardt, Karsten Schuler, Claas Schulze, Roberto Sehne, Dirk Siebrecht, Hannes Skrey, Erich Springer, Gunnar Stüber, Jan Sween, Gorm Teetzmann, Julian Thieme, Stefan Thomas, Raik Vetterick, Arno Wagner, Ralf Welz, Henning Welz, Oliver Wessels, Heinrich Wichert, Peter
Észtország	Grossmann, Meit Kutsar, Andres Lasn, Margus Nigu, Silver Niinemaa, Endel Pai, Aare Parts, Erik Soll, Simon Torn, Kerdo Ulla, Indrek Varblane, Viljar Hioväin, Heikki Aid, Ott Grigorjev, Mait Lillema, Tarvo Melk, Kristi
Írország	Ahern Christy Allan, Damien Amrien, Rudi Ankers, Brian Ansbro, Mark Armstrong, Stuart Barber, Kevin Barcoe, Michael Barr, William Barret, Brendan Barrett, Elizabeth Barrett, Jamie Beale, Derek Bones, Anthony Brannigan, Steve Breen, Kieran Brennan, Colm Brett, Martin Brophy, James Brophy, Paul Browne, Brendan Brunicardi, Michael Bryant, William Buckley, Anthony Buckley, David Buckley, John Bugler, Andrew Butler, David Butler, John Byrne, Kenneth Byrne, Paul Cagney, Daniel Cahalane, Donnchadh Campbell, Aoife Campbell, Stephen Carr, Kieran Casey, Anthony Chandler, Frank Chute, Killian Chute, Richard Claffey, Seamus Clarke, Tadhg Cleary, James Clinton, Andrew Clinton, Finbar Cloake, Niall Cogan, Jerry Collins, Damien Connaghan, Fintan Connery, Paul Connolly, Stephen Cooper, Thomas Corish, Cormac Corrigan, Kieran Cosgrave, Karl Cosgrove, Thomas Cotter, Colm Cotter, James Cotter, Jamie Coughlan, Neville Craven, Cormac Croke, Jason Cronin, Martin Cronin, Philip Crowley, Brian Cummins, Alan Cummins, Paul Cummins, William Cunningham, Diarmiad Curran, Donal Curran, Siubhan Curtin, Brendan Daly, Brendan Daly, Joe Daly, John Daly, Mick Darcy, Enna De Barra, Ruairi Dempsey, Brian Devaney, Michael Dicker, Philip Dohery, Brian Doherty, Patrick Donaldson, Stuart Donnachie, Martin Donnchadh, Cahalane Donovan, Tom Downes, Eamon Downing, Erica Downing, John Doyle, Billy Doyle, Cronan Duane, Paul Ducker, Nigel Duggan, Cian Duignam, Ray Fanning, Grace Farrell, Brian Farrelly, Emmett Faulkner, Damien Fealy, Gerard Fennel, Siobhan Fenton, Garry Ferguson, Kevin Finegan, Ultan Finnegan, David Fitzgerald, Brian, Fitzpatrick, Gerry Fleming, David Flynn, Alan Foley, Brendan Foley, Connor Foley, Kevin Fowler, Patrick Fox, Colm Fox, Dennis Freeman, Harry Friel, Aidan Gallagher, Damien Gallagher, Danny Gallagher, Neil Gallagher, Orlaith Gallagher, Patrick Galvin, Rory Gannon, James Geraghty, Tony Gernon, Ross Gleeson, Marie Goulding, Donal Grogan, Susanne Hamilton, Alan Hamilton, Gillian Hamilton, Greg Hamilton, Martin Hannon, Gary Hanrahan, Michael Harding, James Harkin, Patrick Harrington, Michael Harty, Paddy Hastings, Brian Healy, Conor Healy, Jef Heffernan, Bernard Hegarthy, Mark Hegarty, Paul Hickey, Adrian Hickey, Andrew Hickey, Declan Hickey, Michael Hobbins, Tom Holland, Ken Hollingsworth, Edward Humphries, Daniel Irwin, Richard Ivory, Sean Kavanagh, Ian Kavanagh, Paul Kearney, Brendan Keating, Debbie Keeley, David Keirse, Gavin Kenneally, Jonathan Kennedy, Liam Kennedy, Tom Keogh, Mark Kerr, Charlie Kickham, Jon-Lawrence Kinsella, Gordan Kirwan, Conor Kirwan, Darragh Lacey-Byrne, Dillon Laide, Cathal Landy, Glen Lane, Brian Lane, Mary Lawlor, Collie Leahy, Brian Lenihen, Marc Linehan, Sean Long Emmett Lynch, Darren Lynch, Mark Lynch, Paul Mackey, Eoin Mackey, John Madden, Brendan Madine, Stephen Maguire, Paul Mallon, Keith Maloney, Nessa Manning, Neil Martin, Jamie Matthews, Brian McCarthy, Gavin McCarthy, Michael McCarthy, Niall McCarthy, Paul McCarthy, Robert McCoy, Sean McDermot, Paul McGarry, John McGee, Noel McGee, Paul McGrath, Owen McGroarty, John McGroarty, Mark McGroary, Peter McHale, Laura McKenna, David McLoughlin, John McLoughlin, Ronan McMahon, Dean McNamara, Ken McNamara, Paul McPhilbin, Dwain McUmfraidh, Caoimhin Meehan, Robert Melvin, David Meredith, Helen Minehane, John Molloy, Darragh Molloy, John Paul Moloney, Kara Mooney, Gerry Mooney, Keith Moore, Conor Morrissey, Stephen Mulcahy, John Mulcahy, Liam Mulcahy, Shane Mullan, Patrick Mullane, Paul Mundy, Brendan Murphy, Adam Murphy, Aidan Murphy, Barry Murphy, Caroline Murphy, Chris Murphy, Claire Murphy, Daniel Murphy, Enda Murphy, Honour Murphy, John Murran, Sean Murray, Paul Newstead, Sean Nic Dhonnchadha, Stephanie Ni Cionnach Pic, Dubheasa Nolan, Brian Nolan, James Northover, James O'Beirnes, Derek O'Brien, Jason O'Brien, Ken O'Brien, Paul O'Brien, Roberta O'Callaghan, Maria O'Connell, Paul O'Connor, Dermot O'Connor, Frank O'Donovan, Diarmuid O'Donovan, Michael O'Driscoll, Olan O'Flynn, Aisling O'Grady, Vivienne O'Leary, David O'Mahoney, Kevin O'Mahony, David O'Mahony, Denis O'Mahony, Karl O'Meara, Pat O'Neill Donal O'Regan, Alan O'Regan, Cliona O'Regan, Tony O'Reilly, Brendan O'Seaghdha, Ciaran O'Sullivan, Cormac O'Sullivan, Patricia Ó Neachtain, Aonghus Parke, Declan Patterson, Adrienne Patterson, John Pender, Darragh Pentony, Declan Pierce, Paul Piper, David Plante, Thomas Plunkett, Thomas Power, Cathal Power, Gillian Prendergast, Kevin Pyke, Gavin Quigg, James Quinn, Mikey Raferty, Damien Reddin, Tony Reidy, Patrick Ridge, Patrick Robinson, Niall Russell, Mark Ryan, Fergal Ryan, Marcus Scalici, Fabio Scanlon, Gordon Shalloo, Jim Sheridan, Glenn Sills, Barry Sinnott, Lee Smith, Brian Smith, Dean Smith, Gareth Smyth, Eoin Snowdon, Edward Stack, Stephen Stapleton, Alan Sweeney, Brian Sweetnam, Vincent Swords, Graham Tarrant, Martin Tigh, Declan Timon, Eric Tobin, John Troy, Ivan Tubridy, Fergal Turley, Mark Turnbull, Michael Twomey, Tom Valls Senties, Virginia Verling, Ronan Von Raesfeldt, Mark Wall, Danny Wallace, Robert Walsh, Conleth Walsh, Dave Walsh, Karen Walsh, Richard Weldon, James Whelan, Mark White, John Whoriskey, David Wickham, Larry Wilson, Tony Wise, James Woodward, Ciaran
Görögország	ΑΒΡΑΜΙΔΗΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΑΓΑΠΗΤΟΣ, ΕΥΘΥΜΙΟΣ ΑΔΑΜΙΔΗΣ, ΘΕΜΙΣΤΟΚΛΗΣ ΑΘΑΝΑΣΙΟΥ, ΑΡΓΥΡΩ ΑΙΒΑΛΙΩΤΟΥ, ΕΙΡΗΝΗ ΑΚΡΙΒΟΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΑΛΕΞΙΟΥ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΑΛΥΓΙΖΑΚΗΣ, ΝΕΚΤΑΡΙΟΣ ΑΛΥΦΑΝΤΑΚΗΣ, ΕΜΜΑΝΟΥΗΛ ΑΜΒΡΟΣΙΑΤΟΥ, ΑΙΚΑΤΕΡΙΝΗ ΑΝΑΓΝΩΣΤΟΥ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΑΝΑΣΟΤΣΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΑΝΔΡΙΚΟΠΟΥΛΟΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΑΝΕΜΟΓΙΑΝΝΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΑΝΤΩΝΑΚΟΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΑΝΩΜΕΡΙΑΝΑΚΗΣ, ΕΠΑΜΕΙΝΩΝΔΑΣ ΑΡΑΜΠΑΤΖΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΑΡΑΧΩΒΙΤΗΣ, ΑΝΔΡΕΑΣ ΑΡΓΥΡΟΥ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΑΣΠΡΟΠΟΥΛΟΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΑΣΠΡΟΥΛΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΑΥΓΕΡΙΝΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΒΑΙΣ, ΠΑΥΛΟΣ ΒΑΙΤΣΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΒΑΙΤΣΗΣ, ΔΗΜΟΣ ΒΑΚΑΤΑΣΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΒΑΡΔΙΔΑΚΗ, ΕΥΡΥΚΛΕΙΑ ΒΑΡΕΛΟΠΟΥΛΟΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ-ΧΡΗΣΤΟΣ ΒΑΡΛΑΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΒΑΣΙΛΕΙΟΥ, ΒΑΣΩ ΒΑΣΙΛΟΠΟΥΛΟΣ, ΣΩΤΗΡΙΟΣ ΒΑΣΙΛΟΠΟΥΛΟΥ, ΚΛΕΑΝΘΗ ΒΕΛΙΣΣΑΡΟΠΟΥΛΟΣ, ΑΛΕΞΑΝΔΡΟΣ ΒΕΝΕΤΗΣ, ΔΗΜΟΣΘΕΝΗΣ ΒΕΡΓΑΚΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΒΕΤΤΑΣ, ΑΘΑΝΑΣΙΟΣ ΒΛΙΩΡΑΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΒΟΓΙΑΤΖΑΚΗΣ, ΕΜΜΑΝΟΥΗΛ ΒΟΡΤΕΛΙΝΑΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΒΟΤΣΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΒΟΥΡΛΕΤΣΗΣ, ΣΩΤΗΡΙΟΣ ΓΑΒΑΛΑΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΓΑΚΗΣ, ΑΛΕΞΙΟΣ ΓΑΛΑΝΑΚΗΣ, ΑΝΔΡΕΑΣ ΓΑΛΑΤΟΥΛΑ, ΑΝΝΑ ΓΑΛΗΝΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΓΑΛΟΥΖΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΓΑΡΕΦΑΛΟΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΓΕΡΙΚΗ, ΑΙΚΑΤΕΡΙΝΗ ΓΕΩΡΓΑΝΤΑΣ, ΜΙΧΑΗΛ ΓΕΩΡΓΙΑΔΗ, ΜΑΡΙΑ ΓΙΑΝΝΟΥΛΗΣ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ ΓΙΑΝΝΟΥΣΑΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΓΙΑΝΝΟΥΣΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΓΚΑΖΑΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΓΚΙΝΗΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΓΚΟΥΣΗΣ, ΦΙΛΙΠΠΟΣ ΓΟΛΕΓΟΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΓΡΗΓΟΡΑΣ, ΑΘΑΝΑΣΙΟΣ ΓΥΠΑΡΑΚΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΔΑΡΔΩΝΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΔΕΛΗΜΗΤΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΔΕΛΙΕΖΑ, ΑΝΤΩΝΙΑ ΔΕΛΧΑΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΔΕΣΠΟΥΛΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΔΗΜΑΚΗ, ΑΙΚΑΤΕΡΙΝΗ ΔΗΜΟΠΟΥΛΟΣ, ΑΠΟΣΤΟΛΟΣ ΔΙΑΜΑΝΤΑΚΗΣ, ΑΘΑΝΑΣΙΟΣ ΔΙΑΜΑΝΤΟΠΟΥΛΟΣ, ΜΙΧΑΗΛ ΔΟΚΙΑΝΑΚΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΔΟΥΝΑΣ, ΠΡΟΚΟΠΙΟΣ ΔΡΟΛΑΓΙΑ, ΕΥΘΥΜΙΑ ΔΡΟΣΑΚΗΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΔΡΟΣΟΥΝΗΣ, ΣΤΕΦΑΝΟΣ ΕΚΤΑΡΙΔΗΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΕΜΜΑΝΟΥΗΛ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΕΞΗΝΤΑΒΕΛΩΝΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΕΡΓΟΛΑΒΟΥ, ΑΝΝΑ ΕΥΑΓΓΕΛΑΤΟΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΕΥΜΟΡΦΟΠΟΥΛΟΣ, ΧΑΡΙΛΑΟΣ ΖΑΒΙΤΣΑΝΟΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΖΑΚΥΝΘΙΝΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΖΑΜΠΕΤΑΚΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΖΑΡΚΑΔΑ, ΑΛΕΞΙΑ ΖΑΧΑΡΟΠΟΥΛΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΖΙΑΝΑΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΖΟΥΡΙΔΑΚΗΣ, ΜΙΛΤΙΑΔΗΣ ΖΩΓΑΛΗΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΖΩΓΑΛΗΣ, ΣΤΑΥΡΟΣ ΖΩΗΣ, ΠΑΝΤΕΛΗΣ ΗΛΙΟΥ, ΣΠΥΡΙΔΩΝΑΣ ΘΕΟΔΩΡΟΥΔΗ, ΑΙΜΙΛΙΑ ΘΕΟΛΟΓΟΥ, ΑΙΚΑΤΕΡΙΝΗ ΘΕΟΧΑΡΟΥΛΗΣ, ΑΘΑΝΑΣΙΟΣ ΙΚΙΟΥΖΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΚΑΒΟΥΡΑΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΚΑΓΙΑΣ, ΧΑΡΑΛΑΜΠΟΣ ΚΑΛΑΒΡΕΖΟΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΚΑΛΛΙΝΙΚΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΚΑΛΟΓΡΙΑΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΚΑΜΑΚΑΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΚΑΝΕΛΛΟΠΟΥΛΟΥ, ΠΕΛΑΓΙΑ ΚΑΠΕΛΟΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΚΑΠΟΓΙΑΝΝΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΚΑΠΟΤΑΣ, ΜΙΛΤΙΑΔΗΣ ΚΑΡΑΒΟΤΑΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΚΑΡΑΚΑΤΣΑΝΗΣ,ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΚΑΡΑΚΟΝΤΗΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΚΑΡΑΤΑΓΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΚΑΡΟΥΝΤΖΟΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΚΑΡΥΣΤΙΑΝΟΣ, ΣΤΕΦΑΝΟΣ ΚΑΣΣΗ, ΒΑΣΙΛΙΚΗ ΚΑΣΤΑΝΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΚΑΤΣΑΚΟΥΛΗΣ, ΠΑΡΑΣΧΟΣ ΚΑΤΣΑΜΠΑΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΚΑΤΣΑΡΟΣ, ΛΕΩΝΙΔΑΣ ΚΑΤΣΗΣ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ ΚΑΤΣΙΓΙΑΝΝΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΚΛΟΥΜΑΣΗΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΚΟΚΚΟΤΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΚΟΚΟΛΟΓΙΑΝΝΑΚΗΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΚΟΛΛΙΑΣ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ ΚΟΛΟΚΟΤΑΣ, ΠΕΤΡΟΣ ΚΟΛΟΚΟΤΡΩΝΗ, ΑΡΓΥΡΩ ΚΟΜΗΝΟΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΚΟΝΤΗ, ΜΑΡΙΑ ΚΟΝΤΟΒΑΣ, ΓΡΗΓΟΡΙΟΣ ΚΟΝΤΟΓΙΑΝΝΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΚΟΝΤΟΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΚΟΡΚΙΖΟΓΛΟΥ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΚΟΡΤΕΣΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΚΟΡΩΝΑΙΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΚΟΡΩΝΑΙΟΣ, ΠΑΡΑΣΚΕΥΑΣ ΚΟΣΜΑΣ, ΣΤΥΛΙΑΝΟΣ ΚΟΥΖΙΛΟΥ, ΣΤΑΥΡΟΥΛΑ ΚΟΥΚΑΡΑΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΚΟΥΚΔΑ, ΕΥΑΓΓΕΛΙΑ ΚΟΥΛΑΞΙΔΗΣ, ΔΡΑΚΟΥΛΗΣ ΚΟΥΝΤΟΥΡΑΔΑΚΗ, ΚΑΛΛΙΟΠΗ ΚΟΥΡΕΛΗ, ΙΩΑΝΝΑ ΚΟΥΡΕΝΤΖΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΚΟΥΡΟΥΛΗΣ, ΣΤΥΛΙΑΝΟΣ ΚΟΥΤΣΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΚΟΥΤΣΟΥΜΑΝΙΩΤΗΣ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ ΚΥΡΙΑΚΟΥ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΚΥΡΙΤΣΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΚΩΝΣΤΑΝΤΑΚΟΣ, ΠΕΡΙΚΛΗΣ ΚΩΝΣΤΑΝΤΕΛΛΟΣ, ΘΕΟΔΩΡΟΣ ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΙΔΗΣ, ΣΤΑΥΡΟΣ ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΙΔΗ, ΜΑΡΙΑ ΚΩΝΣΤΑΝΤΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΚΩΝΣΤΑΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΚΩΤΤΑΣ,ΣΩΤΗΡΙΟΣ ΛΑΜΠΕΤΣΟΣ, ΑΛΕΞΑΝΔΡΟΣ ΛΑΤΤΑΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΛΕΚΑΚΟΣ, ΘΕΟΔΩΡΟΣ ΛΕΜΟΝΙΔΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΛΕΟΝΤΑΡΑΚΗΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΛΙΑΚΟΠΟΥΛΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΛΙΑΚΟΠΟΥΛΟΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΛΙΑΛΙΟΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΛΙΑΝΤΙΝΙΩΤΗΣ, ΠΑΥΛΟΣ ΛΙΟΚΑΡΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΛΟΥΓΙΑΚΗ, ΑΝΝΑ ΛΟΥΚΑΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΛΥΜΠΕΡΗΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΜΑΙΛΗΣ, ΣΤΕΦΑΝΟΣ ΜΑΚΡΗΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΜΑΚΡΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΜΑΛΛΙΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΜΑΝΔΑΛΟΣ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ ΜΑΝΙΑΤΗ, ΑΝΔΡΙΑΝΝΑ ΜΑΡΑΓΚΟΥ, ΑΝΝΑ ΜΑΡΑΘΑΚΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΜΑΡΓΑΡΙΤΗΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΜΑΡΓΩΜΕΝΟΣ, ΕΥΣΤΑΘΙΟΣ ΜΑΥΡΕΛΟΣ, ΕΜΜΑΝΟΥΗΛ ΜΑΥΡΟΕΙΔΗ, ΝΙΚΗ-ΑΝΔΡΙΑΝΑ ΜΑΥΡΟΜΜΑΤΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΜΑΥΡΟΥΤΣΟΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΜΑΧΑΙΡΙΔΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΜΕΡΚΟΒΙΤΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΜΗΝΑΣ, ΣΩΚΡΑΤΗΣ ΜΗΤΣΟΥ, ΣΑΠΦΩ ΜΙΛΤΣΑΚΑΚΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΜΙΝΑΧΕΙΛΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΜΙΣΟΓΙΑΝΝΗΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΜΙΧΑΗΛΙΔΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΜΟΣΧΟΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΜΟΥΣΤΑΚΑΣ, ΓΡΗΓΟΡΙΟΣ ΜΟΥΣΤΟΣ, ΜΙΧΑΗΛ ΜΟΥΤΣΙΑΝΑΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΜΠΑΛΑΤΣΟΥΚΑΣ, ΘΕΟΦΑΝΗΣ ΜΠΑΜΠΑΝΗΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΜΠΑΝΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΜΠΑΞΕΒΑΝΑΚΗΣ, ΓΡΗΓΟΡΙΟΣ ΜΠΑΡΛΑΣ, ΑΘΑΝΑΣΙΟΣ ΜΠΑΡΟΥΝΗΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΜΠΑΤΖΟΓΙΑΝΝΗΣ, ΣΤΑΜΟΣ ΜΠΑΤΖΟΛΗΣ, ΣΤΥΛΙΑΝΟΣ ΜΠΑΧΛΙΤΖΑΝΑΚΗΣ, ΜΙΧΑΛΗΣ ΜΠΕΖΙΡΓΙΑΝΝΗΣ, ΑΝΤΩΝΙΟΣ ΜΠΕΘΑΝΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΜΠΕΘΑΝΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΜΠΕΙΝΤΑΡΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΜΠΙΧΑΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΜΠΛΑΤΣΙΟΣ, ΠΕΤΡΟΣ ΜΠΟΤΗΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΜΠΟΤΣΗΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΜΠΟΥΖΟΥΝΙΕΡΑΚΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΜΠΡΑΟΥΔΑΚΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΜΠΡΕΖΑΤΗΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΜΥΛΟΥΛΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΜΥΤΙΛΗΝΑΙΟΣ ΣΙΔΕΡΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΝΑΣΤΟΥΛΗΣ, ΙΩΣΗΦ ΝΙΚΟΛΑΙΔΗΣ, ΑΛΕΞΑΝΔΡΟΣ ΝΙΚΟΛΑΟΥ, ΑΛΕΞΑΝΔΡΟΣ ΝΙΚΟΛΟΠΟΥΛΟΣ, ΑΣΗΜΑΚΗΣ ΝΙΚΟΛΟΠΟΥΛΟΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΝΙΚΟΛΟΠΟΥΛΟΣ, ΕΛΕΥΘΕΡΙΟΣ ΝΤΑΛΤΑΣ, ΙΚΟΛΑΟΣ ΝΤΑΦΟΥΛΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΝΤΕΚΟΥΡΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΝΤΕΛΛΑΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΝΤΕΜΙΡΗ ΔΕΜΙΡΗ, ΝΙΚΗ ΝΤΕΜΟΣ, ΘΕΟΦΑΝΗΣ ΞΑΝΘΟΥ, ΑΙΚΑΤΕΡΙΝΗ ΟΙΚΟΝΟΜΑΚΟΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΟΜΑΛΙΑΝΑΚΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΟΥΡΓΑΝΤΖΙΔΟΥ, ΠΑΡΘΕΝΑ ΠΑΛΑΙΟΛΟΓΟΣ, ΦΡΑΓΚΙΣΚΟΣ ΠΑΝΑΓΙΩΤΙΔΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΠΑΝΑΓΙΩΤΟΥ, ΣΤΥΛΙΑΝΟΣ ΠΑΝΤΑΖΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΠΑΠΑΔΗΜΑΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΠΑΠΑΔΟΓΙΩΡΓΑΚΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΠΑΠΑΔΟΠΟΥΛΟΥ, ΘΕΩΝΗ ΠΑΠΑΙΩΑΝΝΟΥ, ΣΩΤΗΡΙΟΣ ΠΑΠΑΚΟΣΜΑΣ, ΣΤΥΛΙΑΝΟΣ ΠΑΠΑΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΥ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΠΑΠΑΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΥ, ΑΡΧΟΝΤΙΑ ΠΑΠΑΝΩΤΑΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΠΑΠΟΥΤΣΗ, ΑΝΤΩΝΙΑ ΠΑΡΑΔΑΛΗΣ, ΑΡΙΣΤΟΤΕΛΗΣ ΠΑΡΑΣΚΕΥΑ, ΑΝΘΟΥΛΑ ΠΑΡΑΣΚΕΥΑΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΠΑΡΔΑΛΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΠΑΡΙΑΡΟΣ, ΜΑΤΘΑΙΟΣ ΠΑΡΙΣΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΠΑΡΤΣΑΡΟΥΧΑ, ΑΘΑΝΑΣΙΑ ΠΑΣΧΑΛΑΚΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΠΑΤΕΡΑΚΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΠΑΤΙΛΑΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΠΑΤΡΙΚΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΠΑΤΣΑΡΟΥΧΑ, ΑΘΑΝΑΣΙΑ ΠΑΥΛΑΚΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΠΕΓΙΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΠΕΤΡΟΓΓΟΝΑΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΠΕΤΤΑΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΠΟΛΙΤΙΔΗΣ,ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΠΟΤΤΑΚΗ, ΠΕΛΑΓΙΑ ΠΡΟΒΑΤΑΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΡΑΜΙΩΤΗΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΡΟΖΟΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΡΟΥΤΣΗ, ΙΩΑΝΝΑ ΣΑΜΑΡΑΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΣΑΡΑΝΤΑΚΟΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΣΑΡΔΕΛΗ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΑ ΣΑΤΑΝΤΙΔΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΣΗΦΑΚΗΣ, ΜΙΧΑΗΛ ΣΚΑΡΒΕΛΑΚΗ, ΑΝΝΑ ΣΚΟΥΡΤΑΣ, ΕΥΣΤΡΑΤΙΟΣ ΣΚΥΛΟΔΗΜΟΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΣΛΑΝΚΙΔΗΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΣΛΙΑΡΑΣ, ΑΡΓΥΡΙΟΣ ΣΠΑΝΟΜΗΤΣΙΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΣΠΗΛΙΩΤΗ, ΕΙΡΗΝΗ ΣΠΥΡΙΔΩΝ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΣΠΥΡΤΟΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΣΤΑΘΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΣΤΑΥΡΙΝΟΥΔΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΣΤΕΛΙΑΤΟΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΣΤΕΡΓΙΟΥ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΣΤΕΡΓΙΟΥ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΣΤΟΥΠΑΚΗΣ, ΜΑΡΙΟΣ ΣΤΟΥΠΑΚΗΣ, ΜΙΧΑΗΛ ΣΤΟΥΡΝΑΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΣΤΡΑΤΗΓΑΚΗΣ, ΔΙΟΝΥΣΙΟΣ-ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΣΤΡΙΧΑΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΣΥΒΙΤΟΥ, ΒΑΣΙΛΙΚΗ ΣΥΓΚΟΥΝΑΣ, ΒΑΣΙΛΕΙΟΣ ΣΦΑΚΙΑΝΑΚΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΣΦΕΝΔΥΛΑΚΗ, ΜΑΡΙΑ ΤΑΜΠΑΚΑΚΗ, ΕΛΕΥΘΕΡΙΑ ΤΑΡΤΑΝΗΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΤΑΤΣΗ, ΙΩΑΝΝΑ ΤΕΡΖΑΚΗ-ΠΑΠΑΔΟΠΟΥΛΟΥ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΑ ΤΖΑΝΟΣ, ΑΘΑΝΑΣΙΟΣ ΤΖΙΜΑΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΤΖΙΟΛΑΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΤΟΥΡΝΗΣ, ΣΤΑΜΑΤΙΟΣ ΤΡΙΧΑΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΤΣΑΒΑΛΙΑΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΤΣΑΜΑΔΙΑΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΤΣΑΜΗΣ, ΧΡΗΣΤΟΣ ΤΣΑΜΟΥΡΑΣ, ΡΑΦΑΗΛ ΤΣΑΝΔΗΛΑΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΤΣΑΠΑΤΣΑΡΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΤΣΑΧΠΑΖΗΣ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΤΣΕΛΗΣ, ΑΝΔΡΕΑΣ ΤΣΕΣΟΥΡΗΣ, ΓΕΩΡΓΙΟΣ ΤΣΙΑΤΣΟΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΤΣΙΜΠΛΙΔΑΚΗ, ΖΑΦΕΙΡΙΑ ΤΣΙΤΑΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΤΣΟΛΑΚΟΣ, ΠΑΝΑΓΙΩΤΗΣ ΤΣΟΥΜΑΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΤΣΟΥΦΛΙΔΗΣ, ΘΕΟΔΩΡΟΣ ΦΙΛΙΠΠΑ, ΕΥΑΓΓΕΛΙΑ ΦΛΩΡΑΚΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΦΛΩΡΟΥ, ΧΡΥΣΟΥΛΑ ΦΡΑΓΚΟΥΛΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΦΡΑΖΗΣ, ΕΜΜΑΝΟΥΗΛ ΦΡΥΣΟΥΛΗΣ, ΝΙΚΟΛΑΟΣ ΦΩΤΕΙΝΟΣ, ΣΤΑΜΑΤΙΟΣ ΦΩΤΙΑΔΗΣ, ΣΤΕΦΑΝΟΣ ΧΑΒΑΤΖΟΠΟΥΛΟΣ, ΠΑΡΑΣΚΕΥΑΣ ΜΑΡΙΟΣ ΧΑΙΔΟΓΙΑΝΝΗΣ, ΣΠΥΡΙΔΩΝ ΧΑΡΑΛΑΜΠΑΚΗΣ, ΕΥΑΓΓΕΛΟΣ ΧΑΡΑΛΑΜΠΙΔΗΣ, ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ ΧΑΡΙΤΑΚΗΣ, ΙΩΑΝΝΗΣ ΧΑΤΖΗΠΑΣΧΑΛΗΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΧΡΙΣΤΟΔΟΥΛΟΥ, ΔΗΜΗΤΡΙΟΣ ΨΑΡΡΑΣ, ΑΓΓΕΛΟΣ ΨΗΛΟΣ, ΚΩΝΣΤΑΝΤΙΝΟΣ ΨΥΧΟΓΥΙΟΣ, ΣΤΥΛΙΑΝΟΣ
Spanyolország	Almagro Carrobles, Jorge Alonso Sánchez, Beatriz Álvarez Gómez, Marco Antonio Al-Ismail Calderon, Samer Amunárriz Emazabel, Sebastián Arteaga Sánchez, Ana Avedillo Contreras, Buenaventura Barandalla Hernando, Eduardo Boy Carmona, Esther Bravo Téllez, Guillermo Calderón Gómez, José Gabriel Carmona Mazaira, Manuel Carro Martínez, Pedro Ceballos Pérez-Canales, Alba Cervantes de la Torre, Andrés Chamizo Catalán, Carlos Cortés Fernández, Natalia Couce Prieto, Carlos Criado Bará, Bernardo Delgado González, Gonzalo De la Rosa Cano, Francisco Javier Del Hierro Suanzes, Javier Deniz Fleitas, Jose Manuel Elices López, Juan Manuel Expósito González, Jonay Fariña Clavero, Irene Fernández Costas, Antonio Fernandez Despiau, Estrella Ferreño Martínez, José Antonio Fontán Aldereguía, Manuel Fontanet Domenech, Felipe García Antoni, Mónica Garcia Cantón, Javier García González, Francisco Javier Genovés Ferriols, José Carlos Gómez Cayuelas, Carmen González Fernández, Manuel A. González Fernández, Marta Guerrero Claros, María Guisado Sancho, María Jesús Gundín Payero, Laura Hernández Betzen, Roberto Iglesias Prada, Juan Antonio Jimenez Álvarez, Ignacio Lado Codesido, Beatriz Lastra Torre, Ruth Lestón Leal, Juan Manuel López González, María Lorenzo Sentis, José Manuel Lucena Garcia, Antonio Jesús Marra-López Porta, Julio Martínez González, Jesús Martínez Velasco, Carolina Mayoral Vázquez, Fernando Mayoral Vázquez, Gonzalo Medina García, Estebán Méndez-Villamil Mata, María Miranda Almón, Fernando Núñez Casas, Julio Ochando Ramos, Ana María Oñorbe Esparraguera, Manuel Orgueira Pérez Vanessa Ossorio González, Carlos Ovejero González, David Pérez González, Virgilio Piñón Lourido, Jesús Ponte Fernández, Gerardo Ríos Cidrás, Manuel Ríos Cidrás, Xosé Rodriguez Bermejo, José Rodríguez Moreno, Alberto Rueda Aguirre, Luzdivina Ruiz Gómez, Sonia Rull Del Águila, Laura Sáenz Arteche, Idoia Sánchez Sánchez, Esmeralda Santas Barge, Verònica Sendra Gamero, Ma Esther Serrano Sánchez, Daniel Sieira Rodríguez, José Tenorio Rodríguez, José Luis Torre González, Miguel A. Tubío Rodríguez, Xosé Vicente Castro, José Yeregui Velasco, Pablo Zamora de Pedro, Carlos
Franciaország	Allanic, Gilles Beyaert, Francis Beyaert, Frédéric Bigot, Jean-Paul Bistour, Stéphane Bon, Philippe Bouniol, Anthony Bourbigot, Jean-Marc Cacitti, Raymond Caillat, Marc Celton Arnaud Ceres, Michel Charbonnier, Alexandre Cluzel, Stéphane Cras, Renaud Crochard, Thierry Croville, Serge Daden, Nicolas Dambron, François Darsu, Philippe Davies, Philippe Dechaine, Frédéric Delattre, Nicolas Desson, Patrick Dolou, Claude Donnart, Christian Duval, Laurent Fernandez, Gabriel Fortier, Eric Garbe, Steeve Gauvain, Benoît Gehanne, Laurent Gloaguen, Maurice Goron, Xavier Guillard, Thimothée Guillemette, Jean Luc Guittet-Dupont, Gaëtan Hitier, Sébastien Isore, Pascal Lacombe, Thomas Lalanne, Anne Lebosquain, Olivier Le Berriguaud, Thierry Le Corre, Joseph Le Cousin, Jean-Luc Le Dreau, Gilbert Le Mentec, Arnaud Legouedec, Loïg Lenormand, Daniel Lelandois, Cyril Lescroel, Yann Maingraud, Dominique Maniette, Yves Masseaux, Yanick Menuge, Gilles Peoch, Philippe Peron, Olivier Peron, Pascal Petit, François Pochet, Ludovic Radius, Caroline Raguet, José Renault, Alan Reunavot, Matthieu Richou, Fabrice Robin, Yannick Rousselet, Pascal Sauvage, Christian Schneider, Frédéric Sottiaux, David Trividic, Bernard Urvoy, Jonathan Vesque Arnaud Vilbois, Pierre Villenave, Yorrick Virlogeux, Julian
Horvátország	Aćimov, Dejan Aunedi, Jurica Barbalić, Boris Bartulović, Ivica Bašić, Vicko Bilobrk, Stipe Bratičević, Nino Brlek, Neda Brnadić, Ivica Budimir, Miroslav Dolić, Nedjeljko Dvoraček, Tomislav Ercegović, Marin Franceschi, Jenko Grljušić, Frano Hrženjak, Jurica Hržić, Ivica Ivković, Hrvoje Jelić, Božidar Jeftimijades, Ivor Jukić, Ivica Jurčević, Marinko Kalinić, Andrej Kerum, Jurica Krišto, Rino Kusanović, Gordan Lešić, Lidija Marčina, Robert Matković, Mijo Miletić, Ivana Novak, Danijel Orešković, Lovro Paparić, Neven Perković, Kristijan Perović, Andrea Petrić, Andrea Prtenjača, Silvija Pupić-Bakrač, Marko Radovčić, Ivica Rogić, Ante Rukavina, Dubravko Rumora, Ivan Šalaj, Damir Šestan, Hrvoje Sikirica, Nenad Skelin, Stipe Škorjanec, Mario Skroza, Nikica Sobin, Mijo Strinović, Boris Verzon, Nikola Vuletić, Ivo
Olaszország	Abate, Massimiliano Affinita, Enrico Albani, Emidio Ambrosio, Salvatore Annicchiarico, Dario Antonioli, Giacomo Aprile, Giulio Aquilano, Donato Arena, Enrico Astelli, Gabriele Barraco, Francesco Basile, Giuseppe Basile, Marco Battaglia, Daniele Battista, Filomena Bavila, Nicola Benvenuto, Salvatore Giovanni Biondo, Fortunato Bizzarro, Federico Boccoli, Fabrizio Bongermino, Onofrio Bonsignore, Antonino Borghi, Andrea Bottiglieri, Vincenzo Bove, Gian Luigi Buccioli, Andrea Caforio, Cosimo Caiazzo, Luigia Calandrino, Salvatore Camicia, Ciro Cappelli, Salvatore Carafa, Simone Carini, Vito Carta, Sebastiano Cesareo, Michele Chionchio, Alessandro Cianci, Vincenzo Cignini, Innocenzo Clemente, Cosimo Colarossi, Mauro Colucciello, Roberto Comuzzi, Alberto Conte, Fabio Coppola, Giorgio Corallo, Domenico Cormio, Carlo Costanzo, Antonino Croce, Aldo Cuciniello, Luigi Cuscela, Michele D'Acunto, Francesco D'Amato, Fabio Dammicco, Luigi D'Arrigo, Antonio De Crescenzo, Salvatore De Pinto, Giuseppe De Quarto, Enrico D'Erchia, Alessandro De Santis, Antonio Di Benedetto, Luigi Di Domenico, Marco Di Donato, Eliana Di Matteo, Michele Di Santo, Giovanni Doria, Angelo D'Orsi, Francesco Paolo Errante, Domenico Esibini, Daniele Esposito, Robertino Esposito, Salvatore Fanizzi, Tommaso Fava, Antonello Ferioli, Debora Ferrara, Manfredo Fiorentino, Giovanni Fogliano, Pasquale Folliero, Alessandro Francolino, Giuseppe Fuggetta, Pasquale Fuso, Vittorio Gagliardi, Raffaele Gallo, Antonio Gangemi, Domenico Gangemi, Roberto Francesco Genchi, Paolo Giannone, Giuseppe Claudio Giovannone, Vittorio Golizia, Pasquale Graziani, Walter Greco, Giuseppe Guida, Giuseppe Guido, Alessandro Guzzi, Davide Iemma, Oreste La Porta, Santi Alessandro Lambertucci, Alessandro Lanza, Alfredo Leto, Antonio Limatola, Daniele Limetti, Fabio Lo Pinto, Nicola Lombardi, Pasquale Longo, Pierino Paolo Luperto, Giuseppe Magnolo, Lorenzo Giovanni Maio, Giuseppe Malaponti, Salvatore Francesco Maresca, Emanuel Mariotti, Massimiliano Marrello Luigi Martina, Francesco Martire, Antonio Mastrobattista, Giovanni Eligio Matera, Riccardo Messina, Gianluca Minò, Alessandro Monaco, Paolo Morciano, Giuseppe Morelli, Alessio Morra, Tommaso Mostacci, Sergio Massimo Mugavero, Amalia Mule, Vincenzo Musella, Stefano Nardelli, Giuseppe Negro, Mirco Novaro, Giovanni Pagan, Francesco Palmerini, Giorgio Palombella, Fabio Luigi Pantaleo, Cosimo Paoletti, Dario Paolillo, Francesco Patalano, Andrea Pellegrino, Roberto Pepe, Angelo Pipino, Leonardo Piroddi, Paola Pisano, Paolo Piscopello, Luciano Pisino, Tommaso Porru, Massimiliano Postiglione, Vito Praticò, Daniele Puca, Michele Puddinu, Fabrizio Puleo, Isidoro Quinci, Gianbattista Rallo, Tommaso Randis, Orazio Roberto Ravanelli, Marco Restuccia, Marco Romanazzi, Valentina Ronca, Gianluca Rossano, Michele Russo, Aniello Sacco, Giuseppe Salce, Paolo Sarpi, Stefano Scanu, Fabrizio Scaramuzzino, Paola Schiattino, Andrea Scuccimarri, Gianluca Sebastio, Luciano Siano, Gianluca Signanini, Claudio Silvestri, Nicola Silvia, Salvatore Siniscalchi, Francesco Soccorso, Alessandro Stramandino, Rosario Strazzulla, Francesco Sufrà, Emanuele Tersigni, Tonino Tescione, Francesco Tesone, Luca Tordoni, Maurizio Torrisi, Ivano Triolo, Alessandro Tumbarello, Davide Tumminello, Salvatore Vangelo, Pietro Varone, Stefano Vellucci, Alfredo Verde, Maurizio Vero, Pietro Virdis, Antonio Vitali, Daniele Zaccaro, Giuseppe Saverio
Ciprus	Apostolou, Antri Avgousti, Antonis Christodoulou, Lakis Christoforou, Christiana Christou, Nikoletta Flori, Panayiota Fylaktou, Anthi Georgiou, Markella Heracleous, Andri Ioannou, Georgios Ioannou, Theodosis Karayiannis, Christos Konnaris, Kostas Korovesis, Christos Kyriacou, Kyriacos Kyriacou, Yiannos Michael, Michael Nicolaou Nicolas Panagopoulos Argyris Pavlou George Prodromou, Pantelis Savvides, Andreas Shamma, Theodora
Lettország	Avdjukeviča, Svetlana Brants, Jānis Brente, Elmārs Griezīte, Frančeska Gronska, Ieva Gudovannijs, Vsevolods Holštroms, Artūrs Jansons, Kārlis Jaunzems, Aldis Junkurs, Andris Kalējs, Rūdolfs Kalniņa, Ingūna Kaptelija, Liene Naumova, Daina Priediens, Ainars Putniņš, Raitis Raginskis, Jānis Štraubis, Valērijs Šuideiķis, Aigars Tīģeris, Ģirts Vārsbergs, Jānis Veide, Andris Veinbergs, Miks Ziemelis, Elvijs
Litvánia	Balnis, Algirdas Dambrauskis, Tomas Giedrius, Vaitkus Jonaitis, Arūnas Kairyté, Lina Kazlauskas, Tomas Lendzbergas, Erlandas Vitalij, Zartun
Luxemburg	n/a
Magyarország	n/a
Málta	Abela, Claire Attard, Glen Attard, Godwin Attard, Omar Azzopardi, Joseph Baldacchino, Duncan Balzan, Gilbert Barbara, Anthony Borg, Benjamin Borg, Jonathan Borg, Robert Briffa, Daniel Bugeja, Stephanie Cachia, Pierre Calleja, Martin Camilleri, Aldo Camilleri, Christopher Carabott, Paul Caruana, Gary Cassar, Gaetano Cassar Jonathan Cassar, Kenneth Cassar Lucienne Cauchi David Cuschieri, Roderick Farrugia, Emanuel Farrugia, Joseph Farrugia, Omar Fenech, Melvin Fenech, Paul Gatt, Glen Gatt, Joseph Gatt, Mervin Gatt, William Gauci, Mark Little, Elaine Lungaro, Gordon Mallia, Ramzy Micallef, Rundolf Muscat, Christian Muscat, Simon Musu, Matthew Piscopo, Christine Psaila, Kevin Psaila, Mark Anthony Sammut, Adem Sciberras, Christopher Sciberras, Norman Seguna, Marvin Tabone, Mark Theuma, Johan Vassallo, Benjamin Vella, Anthony Vella, Charlie
Hollandia	Bastinaan, Robert Beij, Willem Boone, Jan Cees de Boer, Meindert de Mol, Gert Dieke, Richard Duinstra, Jacob Fortuin, Annelies Freke, Hans Groeneveld, Daan Jonk, Jan Kleczewski-Schoon, Anneke Kleinen, Tom Koenen, Gerard Kraayenoord, Jaap Kramer, Willem Meijer, Cor Meijer, Willem Miedema, Anco Parlevliet, Koos Ros, Michel Ruijter, Tim Schneider, Leendert Starreveld, Nanette van den Berg, Dirk van der Laan, Yvonne van der Veer, Siemen van Doorn, Joost van Geenen, Koen van Westen, Jan Velt, Ernst Vervoort, Hans Wijbenga, Arjan Wijkhuisen, Eddy Zevenbergen, Jan
Ausztria	n/a
Lengyelország	Augustynowicz, Mariusz Bartczak, Tomasz Belej, Konrad Chrostowski, Paweł Dębski, Jarosław Domachowski, Marian Górski, Marcin Jeziorny, Przemysław Jóźwiak, Marek Kasperek, Stanisław Kołodziejczak, Michał Konefał, Szymon Konkel, Adam Korthals, Jakub Kościelny, Jarosław Kowalska, Justyna Kozłowski, Piotr Kucharski, Tadeusz Kunachowicz, Tomasz Letki, Paweł Lisiak, Agnieszka Litwin, Ireneusz Łukaszewicz, Paweł Łuczkiewicz, Tomasz Maciejewski, Maciej Mystek, Marcin Niewiadomski, Piotr Nowak, Włodzimierz Pankowski, Piotr Patyk, Konrad Prażanowski, Krystian Sikora, Marek Simlat,Tomasz Skibior, Sławomir Słowiński, Roman Smolarski, Łukasz Sokołowski, Paweł Stankiewicz, Marcin Szumicki, Tomasz Tomaszewski, Tomasz Trzepacz, Michał Wereszczyński, Leszek Wiliński, Adam Zacharzewski, Dawid Zięba, Marcin
Portugália	Albuquerque, José Brabo, Rui Cabeçadas, Paula Carvalho, Ricardo Diogo, João Escudeiro, João Ferreira, Carlos Fonseca, Álvaro Moura, Nuno Pedroso, Rui Quintans, Miguel Silva, António Miguel
Románia	Balaci, Kety Bîrsan, Marilena Conțolencu, Radu Dima, Richard Dinu, Lucian Ianuris, Mihail Ionaşcu, Neculai Kazimirovicz, Ancuta Larie, Gabriel Panaitescu, Laurenţiu Lorin Puiu, Gheorghe Serștiuc, Mihail Dorin Stroie, Constantin Țăranu, Sorinel Vasile, Bocaneala
Szlovénia	Šiško, Slavko Smoje, Robert Smoje, Vinko
Szlovákia	n/a
Finnország	Aheristo, Marko Aho, Jere-Joonas Arvilommi, Markku Grönfors, Niko Heickell, Carl-Arthur Hiiterä, Timo Hiltunen, Juha Hägerström, Matti Iljina, Ilja Johansson, Esko Kaasinen, Harry Kajosmaa, Jesse Kontto, Tommi Koskinen, Aki Lejonqvist, Mika Leppikorpi, Markus Leppäkorpi, Juho Leskinen, Henri Luukkonen, Tuomas Lähde, Jukka Niemelä, Teemu Nieminen, Jere Niittylä, Pekka Normia, Pertti Nousiainen, Kyösti Nousiainen, Markku Nurminen, Joona Painilainen, Laura Purhonen, Jere Pyykönen, Pekka Rautavirta, Miikka Saarilehto, Tuomas Sahla, Ilkka Salmela, Janne Salovaara, Tuomas Salmi, Veera Savola, Petri Sundqvist, Lars Suominen, Ari Suominen, Paavo Suvilaakso, Hannes Sjöberg, Joni Taattola, Olli Tervakangas, Ville Träskelin, Otto Uitti, Mika Ulenius, Niklas Vanninen, Vesa Välimäki, Juha Väänänen, Timo Yläjääski, Antti Ääri, Mikko
Svédország	Åberg, Christian Ahnlund, Jenny Almström, Petter Andersson, Karin Andersson, Per-Olof Andersson, Per-Olof Vidar Antonsson, Jan-Eric Bäckman, Johan Baltzer, Martin Bergman, Daniel Bjerner, Martin Borg, Calle Bryngelsson, Tomas Brännström, Lennart Cannehag, Niclas Cardell, Christina Carlsson, Christian Englund, Raymond Erlandsson, Björn Falk, David Frejd, Maud Fristedt, David Gynäs, Mattias Hagberg, Elice Hartman Bergqvist, Désirée Havh, Johan Hedman, Elin Hellberg, Stefan Hellqvist, Johan Holmberg, Hanna Holmer, Johanna Jakobsson, Magnus Jansson, Anders Jeppsson, Tobias Johansson, Daniel Johansson, Isabella Johansson, Klaes Johansson, Thomas Joxelius, Paul Karlsson, Kent Kempe, Clas Koivula, Mikael Kurtsson, Morgan Larsson, Mats Lilja, Filip Lindström, Jakob Lindved, Martin Lundberg, Johan Lundh, Emelie Lundin, Stig Lundkvist, Mats Lundqvist, Annica Malmström, John Martini, Martin Mattson, Olof Montan, Anders Mukkavaara, Henrik Nihlén, Linus Nilsson, Pierre Nilsson, Stefan Nord, Iza Nyberg, Linda Näsman, Lars Olson, Magnus Olsson, Kenneth Olsson, Lars Penson, Lena Persson, Göran Persson, Mats Peters, Linda Peterson, Jan Petterson, Joel Petterson, Johan Philipsson, Gunnar Piltonen, Janne Podsedkowski, Zenek Rase, Dennis Reuterljung, Thomas Rinaldo, Joakim Rönnlund, Agneta Sjödin, Ronny Skölderud, Svante Snäckerström, Leif Stålnacke, Erik Strandberg, Magnus Stührenberg, Björn Sundberg, Andreas Sundberg, Patrick Svärd, Lars-Erik Svensson, Rutger Svensson, Tony Thilly, Tomas Timan, Hans Toresson, Martin Turesson, Andreas Uppman, Kerstin Werner, Lars Westerlund, Emma Wilson, Pierre Österlund, Erik
Egyesült Királyság	Adamson, Gary Alexander, Stephen Alston, Colin Anderson, Reid Arris, Martin Ashby, Peter Bailey Roberta Baker, Edward Barclay, Michael Barfoot, Lt Cdr Peter Beasley, Adam Bedlingham, Sarah Bell, Stuart Bhandari, Kiran Billson, Carol Bolden, Rachel Bourne, Adam Bowers, Claire Boyce, Sean Brough, Derek Brown, Carley Bruce, John Bugg, Jennifer Caldwell, Mark Campbell, Jonathan Campbell, Murray Chittenden, Gordon Cook, David Craig, Ian Craig, Stephen Critchlow, Amy Croucher, Tim Crowe, Michael Cunningham, George Davis, Danielle Dawkins, Matthew Dawson, Liam Devine, Warren Dixon-Lack, Emma Douglas, Sean Draper, Peter Dunkerely, Sabrina Eccles, David Ellison, Peter Errington, Sarah Evans, David Evans, Mathilda Faulds, Mike Fenwick, Peter Ferguson, Adam Ferguson, Simon Ferrari, Richard Finnie, Andrew Fitzpatrick, DeeAnn Fletcher, Norman Flint, Toby Foster, Pam Fraser, Uilleam Frew, Clare Fullerton, Gareth Gibson, Philip Gough, Callum Graham, Chris Grant, Leigh Gray, Neil Gray, Patrick Gregor, Stuart Gregory, Sam Griffin, Stuart Gwillam, SLt Ben Hamilton, Ian Harris, Hugh Harris, William Harsent, SLt Paul Hay, David Hay, John Henning, Alan Hepburn, Ian Higgins, Frank Higby, Louisa Hildreth, Joe Hill, Julie Holbrook, Joanna Howarth, Dan Hudson, John Hugues, Gary Hughes, Greta Imrie, Peter Irish, Rachel Irwin, Gerry James, Katie Jasinski, Michael John, Barrie Johnston, Heather Johnson, Matthew Johnson, Paul Johnston, Steve Johnston, Isobel Johnstone, Ann Jones, Carl Karavla, Alexandra Kelly, Kevin Kemp, Gareth Kozlowski, Stephen Lane, Rory Lardeur, Beth Law, Garry Lethbridge, Wendy Legge, James Lindsay, Andrew Livingston, Andrew Lockwood, Mark Lowry, Thomas Lucas, David MacEachan, Iain MacGregor, Duncan MacIver, Roderick MacKay, Janice MacLean, Paula MacLean, Robin Magill, SLt Michael Marshall, Phil Martin David Mason, Liam Mason, Roger Matheson, Louise May, Colin Mayger, Lt Martyn McBain, Billy McCaughan, Mark McComiskey, Stephen McCowan, Alisdair McCrindle, John McCubbin, Stuart McCusker, Simon McHardy, Alex McKay, Andrew McKenzie, Gregor McKeown, Nick McMillan, Robert McPherson, Katie McQuillan, David Merrilees, Kenny Milligan, David Mills, John Mitchell,Hugh Mitchell, John Moar, Laurence Moloughney, Bernie Morris, Chris Morrison, Donald Muir, James Mustard, Emma Mynard, Nick Neat, Simon Neilson, SLt Robert Nelson, Paul Newlands, Andrew Newlyn, Lindsley Newman, Chris Nye, Verity Overy, Thomas Owen, Gary Parr, Jonathan Pateman, Jason Paterson, Craig Perry, Andrew Phillips, Michael Pole Mark Poulding, Daniel Poulson, Lt Chris Pringle, Geoff Proud, Christian Quinn, Barry Reeves, Adam Reid, Ian Reid, Peter Rendall, Colin Rhodes, Glen Richardson, David Riley, Joanne Roberts, Julian Robertson, Tom Robinson, Neil Salt, Isaac Scarrf, David Sheperd, Ashley Shepley, Ben Skillen, Damien Smith, David Smith, Barry Smith, Don Smith, Matthew Smith, Pam Spencer, James Steele, Gordon Stevens, Emma Storton, George Strang, Nicol Stray, Sloyan Styles, Mario Sutton, Andrew Sykes-Gelder, Dan Taylor, Mark Templeton, John Thain, Marc Thompson, Dan Thompson, Gerald Thomson, Dave Thomson, Dave Turner, Alun Turner, Patrick Tyack, Paul Venton, Andrew Ward, Daniel Ward, Mark Watson, Stacey Watt, Barbara Watt, James Webb, Simon Wensley, Phil Weychan, Paul Whelton, Karen Whitby, Phil Whitford, Annika Williams, Adam Wilkinson, Dave Williams, Carolyn Wilson, Jane Wilson, Tom Windebank, James Wood, Ben Wordley, Sara Worsnop, Mark Worth, Steven Young, Ally Young, James Yuille, Derek Zalewski, Alex
Európai Bizottság	Arena, Francesca Casier, Maarten Courcy, Nils Hederman, John Janakakisz, Marta Jury, Justine Kelterbaum, Richard Libioulle, Jean-Marc Martins E Amorim, Sergio Luis Muhrbeck, Lars Musella, Manuela Nordstrom Saba Skountis Vasileios Spezzani, Aronne Surace, Michele Vitiello-Ferrara, Sarah Rosaria Wolff, Gunnar Wysocka, Małgorzata
Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	Allen, Patrick Chapel, Vincent Del Hierro, Belén Del Zompo, Michele Dias Garçao, José Fulton, Grant Mueller, Wolfgang Papaioannou, Themis Quelch, Glenn Roobrouck, Christ Sokołowski, Paweł Sorensen, Svend Stewart, William Tahon, Sven

25.5.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/189

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/903 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 23.)

a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról szóló 2011/163/EU határozat módosításáról

(az értesítés C(2017) 3324. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 29. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 96/23/EK irányelv intézkedéseket állapít meg az I. mellékletében felsorolt anyagok és szermaradványcsoportok megfigyelésére vonatkozóan. Az említett irányelv 29. cikke előírja, hogy azok a harmadik országok, ahonnan a tagállamok jogosultak az irányelv hatálya alá eső állatokat és állati eredetű termékeket behozni, nyújtsanak be a megkívánt garanciákat biztosító maradékanyag-megfigyelési tervet (a továbbiakban: a terv). A tervnek legalább az I. mellékletben felsorolt maradékanyag-csoportokra és anyagokra kell vonatkoznia.

(2)	A 2011/163/EU bizottsági határozat (2) a mellékletében (a továbbiakban: a jegyzék) felsorolt bizonyos harmadik országok és bizonyos állatok és állati eredetű termékek vonatkozásában jóváhagy ilyen terveket.

(3)	Kolumbia a tejre vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottsághoz. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. A jegyzéket ezért Kolumbia tekintetében egy új, tejre vonatkozó bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(4)	Montenegró a tejre vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottsághoz. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. Ezért a jegyzéket Montenegró tekintetében egy új, tejre vonatkozó bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(5)	Ukrajna a nyulakra vonatkozóan nyújtott be tervet a Bizottsághoz. Mivel a terv elegendő garanciát biztosít, jóvá kell hagyni. Ezért a jegyzéket Ukrajna tekintetében egy új, nyulakra vonatkozó bejegyzéssel kell kiegészíteni.

(6)	A 2011/163/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2011/163/EU határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 23-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

(2) A Bizottság 2011/163/EU határozata (2011. március 16.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).

MELLÉKLET

„

MELLÉKLET

ISO2-kód

Ország

Szarvasmarhafélék

Juhfélék/kecskefélék

Sertésfélék

Lófélék

Baromfi

Akvakultúra

Tej

Tojás

Nyúl

Vadon élő vad

Tenyésztett vad

Méz

Andorra

Egyesült Arab Emírségek

X (3)

X (1)

Albánia

Örményország

Argentína

Ausztrália

Bosznia-Hercegovina

Banglades

Brunei

Brazília

Botswana

Belarusz

X (2)

Belize

Kanada

Svájc

Chile

Kamerun

Kína

Kolumbia

Costa Rica

Kuba

Dominikai Köztársaság

Ecuador

Etiópia

Falkland-szigetek

Feröer szigetek

Grúzia

Ghána

Grönland

Guatemala

Honduras

Indonézia

Izrael (7)

India

Irán

Jamaica

Japán

Kenya

Kirgizisztán

Dél-Korea

Srí Lanka

Marokkó

Moldova

Montenegró

Madagaszkár

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (4)

A Mianmari Államszövetség Köztársasága

Mauritius

Mexikó

Malajzia

X (3)

Mozambik

Namíbia

Új-Kaledónia

X (3)

Nicaragua

Új-Zéland

Panama

Peru

Fülöp-szigetek

Saint-Pierre és Miquelon

Pitcairn-szigetek

Paraguay

Szerbia (5)

X (2)

Oroszország

X (6)

Ruanda

Szaúd-Arábia

Szingapúr

X (3)

X (8)

X (3)

X (8)

San Marino

X (3)

Suriname

Salvador

Szváziföld

Thaiföld

Tunézia

Törökország

Tajvan

Tanzánia

Ukrajna

Uganda

Amerikai Egyesült Államok

Uruguay

Venezuela

Vietnám

Dél-Afrika

Zambia

Zimbabwe

”

(1) Kizárólag tevetej.

(2) Vágásra szánt élő lófélék Unióba történő kivitele (kizárólag élelmiszer-előállítás céljára tartott állatok).

(3) Kizárólag tagállamokból vagy az ilyen nyersanyagok Unióba történő behozatalára feljogosított más harmadik országokból származó nyersanyagokat felhasználó harmadik országok, a 2. cikknek megfelelően.

(4) Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság; az erre az országra vonatkozó végleges nómenklatúrát az ENSZ szintjén jelenleg folyó tárgyalásokat követően fogadják el.

(5) Koszovó kivételével (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. számú ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével).

(6) Kizárólag a Murmanszk régióból és a Jamali-Nyenyec autonóm körzetből származó rénszarvasok.

(7) Izrael állam területe, kivéve az 1967 júniusa óta izraeli közigazgatás alatt álló területeket, nevezetesen a Golán-fennsíkot, a Gázai övezetet, Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordánia többi részét.

(8) Kizárólag az Új-Zélandról származó, az Unióba szánt és Szingapúron keresztül – tárolással vagy tárolás nélkül – kirakodott, átrakodott és továbbított frisshús-termékek.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 138

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	60. évfolyam 2017. május 25.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2017/890 végrehajtási rendelete (2017. május 24.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról	4
	*	A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról	57
	*	A Bizottság (EU) 2017/893 rendelete (2017. május 24.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet X., XIV. és XV. mellékletének a feldolgozott állati fehérjére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	92
	*	A Bizottság (EU) 2017/894 rendelete (2017. május 24.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. és VII. mellékletének a juhfélék genotípusának meghatározása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	117
	*	A Bizottság (EU) 2017/895 végrehajtási rendelete (2017. május 24.) a Komagataella pastoris (CECT 13094) által termelt 3-fitázt tartalmazó készítmény brojlercsirkék és tojótyúkok takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Fertinagro Nutrientes S.L.) ( 1 )	120
	*	A Bizottság (EU) 2017/896 végrehajtási rendelete (2017. május 24.) a Trichoderma reesei (ATCC SD-6528) által termelt 6-fitáz készítmény valamennyi baromfifaj és valamennyi sertésféle (a szopós malacok kivételével) szilárd állapotú takarmány-adalékanyagként történő felhasználásának engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Danisco (UK) Ltd) ( 1 )	123
		A Bizottság (EU) 2017/897 végrehajtási rendelete (2017. május 24.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	126
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság (EU) 2017/898 irányelve (2017. május 24.) a játékokban található vegyi anyagokra vonatkozó egyedi határértékek elfogadása céljából a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. melléklete C. függelékének a biszfenol-A tekintetében történő módosításáról ( 1 )	128
		HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/899 határozata (2017. május 17.) a 470–790 MHz frekvenciasáv Unión belüli használatáról	131
	*	A Tanács (EU) 2017/900 határozata (2017. május 22.) az EUSZ 50. cikkével foglalkozó, a Tanács Főtitkársága által vezetett ad hoc munkacsoport létrehozásáról	138
	*	A Tanács (KKBP) 2017/901 végrehajtási határozata (2017. május 24.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról	140
	*	A Bizottság (EU) 2017/902 végrehajtási határozata (2017. május 23.) az 1224/2009/EK tanácsi rendelet értelmében vizsgálatok végzésére jogosult uniós ellenőrök listájának összeállításáról (az értesítés a C(2017) 3252. számú dokumentummal történt)	143
	*	A Bizottság (EU) 2017/903 végrehajtási határozata (2017. május 23.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról szóló 2011/163/EU határozat módosításáról (az értesítés C(2017) 3324. számú dokumentummal történt) ( 1 )	189

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	99,7
	TR	67,0
	ZZ	83,4
0707 00 05	TR	84,9
0707 00 05	ZZ	84,9
0709 93 10	TR	130,3
0709 93 10	ZZ	130,3
0805 10 22 , 0805 10 24 , 0805 10 28	EG	53,1
	MA	54,5
	TR	48,9
	ZA	91,0
	ZZ	61,9
0805 50 10	AR	116,2
	TR	153,8
	ZA	150,8
	ZZ	140,3
0808 10 80	AR	158,4
	BR	117,1
	CL	132,2
	CN	145,5
	NZ	153,3
	ZA	107,8
	ZZ	135,7
0809 29 00	TR	367,5
0809 29 00	ZZ	367,5


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.