ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
60. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
24.5.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/852 RENDELETE
(2017. május 17.)
a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A higany egy erősen mérgező anyag, ami – ideértve a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban metilhigany formájában történő előfordulását is – világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre, az ökoszisztémákra és az élővilágra nézve. A higanyszennyezés határokon átnyúló jellege miatt az Unióban jelentkező összes higanylerakódás 40–80 %-a az Unión kívülről ered. Ebből adódóan helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű fellépésre van szükség. |
(2) |
A higanykibocsátások és a kapcsolódó expozíciós kockázatok többségét antropogén tevékenység – így például az elsődleges higanybányászat és a higany feldolgozása, a higany termékekben és ipari folyamatokban, valamint a kézműves és kisipari aranybányászatban és aranyfeldolgozásban való felhasználása, továbbá a szénégetés és a higanyhulladék kezelése – okozza. |
(3) |
Az 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (3) elfogadott hetedik környezetvédelmi cselekvési program hosszú távú célként tűzte ki a nem toxikus környezeti állapot elérését, és úgy rendelkezett, hogy ennek érdekében intézkedéseket kell foganatosítani, hogy 2020-ra minimálisra lehessen csökkenteni a vegyi anyagok által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt jelentős mértékű kedvezőtlen hatásokat. |
(4) |
A Tanács és az Európai Parlament számára kiadott, „A higanyra vonatkozó közösségi stratégia” című, 2005. január 28-i bizottsági közlemény 2010. december 7-én felülvizsgált változata (a továbbiakban: a stratégia) célul tűzi ki a légkörbe, a vizekbe és a talajba jutó antropogén eredetű higanykibocsátások minimálisra korlátozását, illetve lehetőség szerinti kiküszöbölését. |
(5) |
A stratégia, valamint a higany kibocsátásaira, kínálatára, keresletére és felhasználásaira, valamint a higany felesleges mennyiségeinek és készleteinek kezelésére vonatkozó intézkedések elfogadása nyomán az elmúlt tíz évben az Unióban jelentős előrehaladást sikerült elérni a higany kezelése terén. |
(6) |
A stratégia azt ajánlja, hogy a higany vonatkozásában egy kötelező erejű nemzetközi jogi eszköz megtárgyalása és megkötése elsődleges fontosságú cél legyen, mivel az Unió egyedül nem képes biztosítani az Unió polgárainak megfelelő védelmét a higany kedvezőtlen egészségügyi hatásaival szemben. |
(7) |
Az Unió és 26 tagállam aláírta a higanyról szóló, 2013-as Minamata Egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény). Két tagállam – Észtország és Portugália – nem írta alá az egyezményt, de elkötelezettségét fejezte ki annak megerősítése iránt. Így az Unió és annak valamennyi tagállama elkötelezett az egyezmény megkötése, átültetése és végrehajtása mellett. |
(8) |
Ha az Unió mihamarabb jóváhagyja és a tagállamok megerősítik az egyezményt, azzal ösztönzik az egyéb aláíró feleket, köztük a legnagyobb higanyfelhasználókat és -kibocsátókat az egyezmény megerősítésére és végrehajtására. |
(9) |
Ennek a rendeletnek az uniós vívmányokat kiegészítő előírásokat kell megállapítania, amelyek révén biztosítható, hogy az uniós vívmányok teljes mértékben igazodjanak az egyezményhez, hogy ily módon lehetővé váljon az egyezmény jóváhagyása, illetve megerősítése és végrehajtása az Unió és tagállamai számára. |
(10) |
Az egyezmény követelményein túlmutató további uniós fellépéssel az Unió élen járna a higanymentes termékek és eljárások terén, ahogyan az az 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) esetében is történt. |
(11) |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 193. cikkével összhangban e rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy szigorúbb védelmi intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, feltéve, hogy ezek az intézkedések összeegyeztethetők a Szerződésekkel és azokról a Bizottságot értesítették. |
(12) |
Az 1102/2008/EK rendeletben előírt higanykiviteli tilalmat ki kell egészíteni a higany behozatalára vonatkozó, a higany forrásától, tervezett felhasználásától és eredetétől függő korlátozásokkal. Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) rendelkezései továbbra is alkalmazandók kell, hogy legyenek a higanyhulladékok behozatala, különösen az említett rendelet értelmében illetékes hatóságok hatásköre tekintetében. |
(13) |
E rendeletnek a higany és a higanykeverékek behozatalára vonatkozó rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák az egyezményben a higany kereskedelmére vonatkozóan foglalt kötelezettségek teljesítését az Unió és a tagállamok által. |
(14) |
Meg kell tiltani számos olyan, hozzáadott higanyt tartalmazó termék kivitelét, behozatalát és gyártását, amely az Unióban és világszerte a higany- és a higanyvegyületek felhasználásának jelentős részét képviseli. |
(15) |
E rendelet alkalmazása nem érinti az alkalmazandó uniós vívmányok azon rendelkezéseit, amelyek szigorúbb követelményeket állapítanak meg a hozzáadott higanyt tartalmazó termékekre vonatkozóan, többek között a maximális higanytartalom tekintetében. |
(16) |
A higany és a higanyvegyületek gyártási folyamatokban történő felhasználását fokozatosan meg kell szüntetni, és e célból ösztönözni kell a környezetre és az emberi egészségre nézve ártalmatlan vagy mindenesetre kevésbé veszélyes tulajdonságokkal rendelkező, a higany helyetti alternatívát jelentő anyagok kutatását. |
(17) |
Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)2017. október 10-től tiltja annak az öt fenil-higany vegyületnek a gyártását, forgalomba hozatalát, és felhasználását, amelyekről közismert, hogy – főként katalizátorként – felhasználják a poliuretán előállítása során. Szintén meg kell tiltani 2018. január 1-jétől a higanyt tartalmazó katalizátorok felhasználását a poliuretán előállítása során. |
(18) |
Az alkoholátok előállításának azon módját, amely során a higanyt elektródaként használják fel, fokozatosan meg kell szüntetni és a lehető leghamarabb megvalósítható higanymentes gyártási folyamatokkal kell őket felváltani. Mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre a vonatkozó higanymentes gyártási folyamat, meg kell határozni a higanyt felhasználó gyártási folyamatra vonatkozó működési feltételeket a nátrium- vagy kálium-metilát és -etilát előállításához. Intézkedéseket kell tenni a higanyfelhasználás csökkentése és az ilyen gyártásban való felhasználásnak fokozatos – a lehető leghamarabbi, de legkésőbb 2028. január 1. előtti – megszüntetése érdekében. |
(19) |
A hozzáadott higanyt tartalmazó új termékek gyártása és forgalomba hozatala, valamint a higanyt vagy higanyvegyületeket felhasználó új gyártási folyamatok alkalmazása növelné a higany és a higanyvegyületek felhasználását és a higanykibocsátást az Unióban. Ezért az ilyen új tevékenységeket meg kell tiltani, hacsak rendelkezésre nem áll olyan értékelés, amely bizonyítja, hogy jelentős környezetvédelmi vagy egészségügyi előnyök érhetők el a hozzáadott higanyt tartalmazó új termék vagy az új gyártási folyamat révén, és e termék vagy folyamat nem jelent jelentős kockázatokat sem a környezetre, sem pedig az emberi egészségre nézve, valamint nem állnak rendelkezésre ilyen előnyöket nyújtó, műszakilag kivitelezhető higanymentes alternatívák. |
(20) |
A kézműves és kisipari aranybányászat és aranyfeldolgozás során világszerte jelentős mennyiségű higany és higanyvegyület kerül felhasználásra és kibocsátásra is, ami a helyi közösségekre nézve és globálisan egyaránt negatív hatással jár. A higany és higanyvegyületek ilyen felhasználását ezért e rendelet értelmében be kell tiltani, nemzetközi szinten pedig szabályozni kell. Az ilyen felhasználás tilalmát nem érintve, valamint az e rendelet megsértése esetén a tagállamok által alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók végrehajtásán felül – az arany ércből történő kinyerése során higanyos amalgámozást alkalmazó kézműves és kisipari aranybányászat és -feldolgozás problémájának kezelése érdekében, – indokolt nemzeti tervről rendelkezni arra az esetre, ha nem csupán elszigetelt esetekben nem tesznek eleget az említett tilalomnak. |
(21) |
A higany fogászati amalgámban való felhasználása jelenti az Unióban a legnagyobb mértékű higanyfelhasználást, és ez jelentős szennyező forrás is. Ezért az egyezménnyel és különösen az egyezmény A. mellékletének II. részében felsorolt intézkedéseken alapuló nemzeti tervekkel összhangban a fogászati amalgám használatát fokozatosan csökkenteni kell. A Bizottságnak értékelnie kell a fogászati amalgám használatának fokozatos, hosszú távon és lehetőleg 2030-ig való megszüntetésének kivitelezhetőségét, és be kell számolnia erről, figyelembe véve az e rendelet által előírt nemzeti terveket és teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatáskörét az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és nyújtása terén. Ezenkívül konkrét megelőző egészségvédelmi intézkedéseket kell tenni a népesség veszélyeztetett tagjait, például a gyermekeket és a várandós vagy szoptató nőket illetően. |
(22) |
Kizárólag az előre adagolt, kapszulázott fogászati amalgám használatát szabad megengedni és kötelezővé kell tenni az amalgám-szeparátorok használatát azon fogászati létesítményekben, amelyekben fogászati amalgámot használnak fel, vagy fogászati amalgámtömést vagy ilyet tartalmazó fogakat távolítanak el, mind a fogászati szakemberek, mind a betegek higanynak történő expozícióval szembeni védelme érdekében, és annak biztosítására, hogy a keletkező higanyhulladékot szelektív gyűjtés után megfelelő hulladékkezelésnek vessék alá és az semmilyen körülmények között ne kerülhessen a környezetbe. E tekintetben meg kell tiltani, hogy a fogászati szakemberek a higanyt ömlesztett formában használják fel. Az olyan amalgámkapszulák, mint például az EN ISO 13897:2004 és az EN ISO 24234:2015 európai szabványokban leírtak alkalmasnak minősülnek a fogászati szakemberek részéről történő felhasználásra. Ezenkívül az amalgám-szeparátorokra vonatkozóan minimális visszatartási hatékonysági szintet kell megállapítani. Az amalgám-szeparátorok megfelelőségének a vonatkozó szabványokon, például az EN ISO 11143:2008 európai szabványon kell alapulnia. Figyelembe véve a fogászati ágazatban az említett követelmények bevezetése által érintett gazdasági szereplők méretét, indokolt kellő időt biztosítani az új követelményekhez való alkalmazkodásra. |
(23) |
A fogorvostan-hallgatók és a fogászati szakemberek higanymentes alternatívák használatával kapcsolatos képzése, különösen a népesség olyan veszélyeztetett tagjai esetében, mint a gyermekek és a várandós vagy szoptató nők, továbbá a meglévő anyagokkal és helyreállítási technikákkal kapcsolatos ismeretek javítása, valamint új anyagok kifejlesztése érdekében a szájüregi egészséggel kapcsolatban végzett kutatás és innováció elősegítheti a higany felhasználásának csökkentését. |
(24) |
2017 végéig több mint 6 000 metrikus tonna folyékony higanyhulladék fog keletkezni az Unióban, főleg a higanycelláknak a klóralkálival foglalkozó iparágban való – a 2013/732/EU bizottsági végrehajtási határozatnak (7) megfelelő – kötelező leszerelése következtében. A folyékony higanyhulladék átalakítására korlátozottan rendelkezésre álló kapacitás miatt a folyékony higanyhulladék átmeneti tárolását az összes ilyen módon keletkezett higanyhulladék átalakításához és adott esetben megszilárdításához szükséges ideig meg kell engedni e rendelet értelmében, az 1999/31/EK tanácsi irányelvben (8) meghatározott követelményekkel összhangban. |
(25) |
mivel a higany folyékony halmazállapotában rendkívül veszélyes anyag, meg kell tiltani az előzetesen nem kezelt higanyhulladék tartós tárolását az ilyen módon történő ártalmatlanításban rejlő kockázatok miatt. A higanyhulladék tartós tárolása előtt e rendelettel összhangban el kell végezni a megfelelő átalakítási és adott esetben megszilárdítási műveleteket. E célból, és a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében, a tagállamoknak indokolt figyelembe venniük a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény higanyra vonatkozó technikai iránymutatásait. |
(26) |
E rendelet hulladékokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtása érdekében intézkedéseket kell tenni egy, a higanyhulladék teljes hulladékgazdálkodási láncára kiterjedő, hatékony nyomonkövethetőségi rendszer biztosítására, amelynek révén a higanyhulladékok termelői és az ilyen hulladékok tárolását és kezelését végző hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) által előírt nyilvántartási kötelezettségük részeként kötelesek adatnyilvántartást vezetni. |
(27) |
A Minamata Egyezmény előírja a felek számára, hogy törekedniük kell a higannyal vagy higanyvegyületekkel szennyezett területek beazonosítására és felmérésére szolgáló megfelelő stratégiák kidolgozására. A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) előírja az ipari létesítmények üzemeltetői számára, hogy kezeljék a talajszennyezés kérdését. Ezenkívül a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) előírja a tagállamok számára, hogy orvosolják a talajszennyezést abban az esetben, amikor az kedvezőtlen hatással van valamely víztest állapotára. Ezért a nemzeti szinten tett kezdeményezések és intézkedések tapasztalatainak megosztása érdekében információcserét kell folytatni a Bizottság és a tagállamok között. |
(28) |
A metilhiganyból eredő kockázatokkal kapcsolatos jelenlegi tudományos ismeretek figyelembevétele érdekében a Bizottságnak e rendelet felülvizsgálatakor értékelnie kell a jelenlegi egészségügyi beviteli értékeket, és új egészségügyi referenciaértékeket kell meghatároznia a higanyra vonatkozóan. |
(29) |
Annak érdekében, hogy az uniós jogot mindenkor hozzá lehessen igazítani az egyezmény részes feleinek konferenciája által hozott olyan határozatokhoz, amelyeket az Unió az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozat révén támogatott, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosításaira, valamint a higanyhulladék átmeneti tárolására megengedett időszak meghosszabbítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjának ülésein. |
(30) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a behozatali és kiviteli formanyomtatványok meghatározása, a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek környezetvédelmi szempontból biztonságos átmeneti tárolására vonatkozó műszaki követelmények megállapítása, a higanyt tartalmazó új termékek és a higany vagy higanyvegyületek felhasználásával járó új gyártási folyamatok tiltása vagy engedélyezése, valamint a jelentéstételi követelmények meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni. |
(31) |
A tagállamoknak az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat kell meghatározniuk, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
(32) |
Az 1102/2008/EK rendelet szükséges módosításainak jellegét és mértékét figyelembe véve, valamint a jogbiztonság, az egyértelműség, az átláthatóság és a szabályozás egyszerűsítése érdekében az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni. |
(33) |
Annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes hatóságai és az e rendelettel érintett gazdasági szereplők számára az e rendelet által megállapított új rendszerhez való alkalmazkodáshoz elegendő idő álljon rendelkezésre, e rendeletnek 2018. január 1-jétől kell alkalmazandónak lennie. |
(34) |
Mivel e rendelet célját – nevezetesen az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét a higany és a higanyvegyületek antropogén eredetű kibocsátásaival szemben, többek között a higanyra és a hozzáadott higanyt tartalmazó termékekre vonatkozó kiviteli és behozatali tilalom, a gyártási folyamatokban, termékekben, higany alkalmazásával történő kézműves és kisipari aranybányászatban és -feldolgozásban, valamint a fogászati amalgámban a higany felhasználására vonatkozó korlátozások, továbbá a higanyhulladékra vonatkozó kötelezettségek révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a higanyszennyezés és a szükséges intézkedések határokon átnyúló jellege miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és cél
Ez a rendelet a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek felhasználására és tárolására, valamint kereskedelmére, a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártására és felhasználására, valamint kereskedelmére, továbbá a higanyhulladék kezelésére vonatkozó intézkedéseket és feltételeket állapít meg annak érdekében, hogy biztosított legyen az emberi egészség és a környezet magas szintű védelme a higany és a higanyvegyületek antropogén eredetű kibocsátásaival szemben.
A tagállamok adott esetben az e rendeletben megállapítottnál szigorúbb követelményeket is alkalmazhatnak az EUMSZ-szel összhangban.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„higany”: a fémhigany (Hg, CAS-szám: 7439-97-6); |
2. |
„higanyvegyület”: olyan anyag, amely higanyatomokból és egy vagy több olyan egyéb kémiai elem atomjából áll, amelyek csak kémiai reakciók révén választhatók szét különböző komponensekre; |
3. |
„keverék”: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat; |
4. |
„hozzáadott higanyt tartalmazó termék”: olyan termék vagy összetevő, amely szándékosan hozzáadott higanyt vagy higanyvegyületet tartalmaz; |
5. |
„higanyhulladék” a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja szerinti hulladéknak minősülő fémhigany; |
6. |
„kivitel”: az alábbiak bármelyike:
|
7. |
„behozatal”: higany, higanyvegyületek, higanykeverékek és hozzáadott higanyt tartalmazó termékek fizikai bejuttatása az Unió vámterületére az áruk uniós vámterületen való áthaladására vonatkozó uniós külső árutovábbítási eljárástól eltérő vámeljárás szerint; |
8. |
„ártalmatlanítás” a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 19. pontjában meghatározott ártalmatlanítás; |
9. |
„elsődleges higanybányászat”: minden olyan bányászat, amelynek fő célja a higany kinyerése; |
10. |
„átalakítás” a higany fizikai állapotának folyékony állapotból higany-szulfiddá vagy olyan hasonló kémiai vegyületté való vegyi átalakítása, amely azonos vagy nagyobb mértékben stabil és azonos vagy kisebb mértékben oldódik vízben, és amely a higany-szulfidnál nem jelent nagyobb környezeti vagy egészségi veszélyt; |
11. |
„forgalomba hozatal”: harmadik fél számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy rendelkezésre bocsátás. A behozatal forgalomba hozatalnak minősül. |
II. FEJEZET
A HIGANY, A HIGANYVEGYÜLETEK, A HIGANYKEVERÉKEK ÉS A HOZZÁADOTT HIGANYT TARTALMAZÓ TERMÉKEK KERESKEDELMÉRE ÉS GYÁRTÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK
3. cikk
Kiviteli korlátozások
(1) A higany kivitele tilos.
(2) Az I. mellékletben felsorolt higanyvegyületek és higanykeverékek kivitele az abban meghatározott időpontoktól kezdődően tilos.
(3) A (2) bekezdéstől eltérve az I. mellékletben felsorolt higanyvegyületek laboratóriumi léptékű kutatáshoz vagy laboratóriumi vizsgálatok céljából való kivitele megengedett.
(4) A (2) bekezdésben foglalt tilalom hatálya alá nem tartozó higanyvegyületek és higanykeverékek higany visszanyerése céljából történő kivitele tilos.
4. cikk
Behozatali korlátozások
(1) A higany, valamint az I. mellékletben felsorolt higanykeverékek, többek között a 11. cikk a)–d) pontjában említett nagy források bármelyikénél keletkező higanyhulladék behozatala a hulladékként való ártalmatlanítástól eltérő célra tilos. Az ilyen, hulladékként való ártalmatlanítás céljára történő behozatal csak akkor megengedett, ha az exportáló országnak nem áll rendelkezésére átalakító kapacitás a saját területén belül.
A 11. cikk sérelme nélkül és e bekezdés első albekezdésétől eltérve a higany, valamint az I. mellékletben felsorolt higanykeverékek behozatala egy tagállamban megengedett felhasználás céljából az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén megengedett, amennyiben a tagállam írásos hozzájárulását adta a behozatalhoz:
a) |
az exportáló ország részes fele az egyezménynek, és az kivitelre kerülő higany nem az egyezmény 3. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint tiltott elsődleges higanybányászatból származik; vagy |
b) |
az exportáló ország nem részes fele az egyezménynek, de igazolta, hogy a higany nem elsődleges higanybányászatból származik. |
Az EUMSZ-szel összhangban elfogadott nemzeti intézkedések sérelme nélkül e bekezdés alkalmazásában az uniós jogszabályok által megengedett felhasználás tagállamban megengedett felhasználásnak tekintendő.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó higanykeverékek, valamint a higanyvegyületek higany visszanyerése céljából történő behozatala tilos.
(3) A kézműves és kisipari aranybányászatban és aranyfeldolgozásban való felhasználásra szánt higany behozatala tilos.
(4) Amennyiben a higanyhulladékok behozatala e cikk értelmében megengedett, e rendelet követelményei mellett az 1013/2006/EK rendelet továbbra is alkalmazandó.
5. cikk
A hozzáadott higanyt tartalmazó termékek kivitele, behozatala és gyártása
(1) Az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályokban foglalt szigorúbb követelmények sérelme nélkül a II. mellékletben felsorolt, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek kivitele, behozatala és gyártása az Unióban az említett mellékletben meghatározott időpontoktól kezdődően tilos.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a következő, hozzáadott higanyt tartalmazó termékekre:
a) |
a polgári védelemhez és a katonai célú felhasználásokhoz elengedhetetlen termékek; |
b) |
a kutatáshoz, műszerek kalibrálásához vagy referenciaszabványként szolgáló termékek. |
6. cikk
Behozatali és kiviteli formanyomtatványok
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a 3. és a 4. cikk végrehajtása céljából alkalmazandó formanyomtatványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
III. FEJEZET
A HIGANY, A HIGANYVEGYÜLETEK ÉS HIGANYKEVERÉKEK FELHASZNÁLÁSÁRA ÉS TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK
7. cikk
Ipari tevékenységek
(1) Tilos a higany és a higanyvegyületek felhasználása a III. melléklet I. részében felsorolt gyártási folyamatokban, az ott megjelölt időpontoktól kezdődően.
(2) A higany és a higanyvegyületek felhasználása a III. melléklet II. részében felsorolt gyártási folyamatokban kizárólag az ott megjelölt feltételek szerint megengedett.
(3) A higany, valamint az e rendelet I. mellékletében felsorolt higanyvegyületek és higanykeverékek átmeneti tárolását környezetvédelmi szempontból biztonságos módon, a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) és a 2010/75/EU irányelvben foglalt követelményekkel összhangban kell végezni.
Az e bekezdés első albekezdésében foglalt kötelezettség egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a higany, higanyvegyületek és higanykeverékek környezetvédelmi szempontból biztonságos átmeneti tárolására vonatkozó műszaki követelményeket, az egyezmény részes feleinek konferenciája által az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdésével és 27. cikkével összhangban hozott határozatok szerint, amennyiben az Unió az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozat útján támogatta az érintett határozatot. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
8. cikk
Hozzáadott higanyt tartalmazó új termékek és új gyártási folyamatok
(1) A gazdasági szereplők nem gyárthatnak vagy nem hozhatnak forgalomba olyan, hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket, amelyeket 2018. január 1. előtt nem gyártottak („hozzáadott higanyt tartalmazó új termékek”), kivéve, ha ez számukra az e cikk (6) bekezdése alapján hozott határozat értelmében engedélyezett vagy a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) értelmében megengedett.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:
a) |
a tagállamok biztonságának alapvető érdekei védelméhez szükséges berendezések, ideértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadi felszerelést; |
b) |
a világűrbe történő felbocsátásra szánt berendezések; valamint |
c) |
hozzáadott higanyt tartalmazó, 2018. január 1. előtt gyártott termékek műszaki fejlesztése vagy átalakítása, feltéve, hogy e fejlesztés vagy az átalakítás eredményeképpen kevesebb higanyt használnak fel ezekben a termékekben. |
(2) A gazdasági szereplők nem alkalmazhatnak olyan gyártási folyamatokat, amelyek során higanyt vagy higanyvegyületeket használnak fel, és amelyeket 2018. január 1. előtt nem alkalmaztak („új gyártási folyamatok”), kivéve, ha ez számukra a (6) bekezdés alapján hozott határozat értelmében engedélyezett.
E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az (1) bekezdésben foglalt tilalom hatálya alá tartozóktól eltérő, hozzáadott higanyt tartalmazó termékeket gyártó vagy felhasználó folyamatokra.
(3) Amennyiben egy gazdasági szereplő a (6) bekezdés szerinti határozat iránti kérelmet szándékozik benyújtani valamely hozzáadott higanyt tartalmazó új termék gyártásához vagy forgalomba hozatalához, illetve olyan új gyártási folyamat alkalmazásához, amely jelentős környezetvédelmi vagy egészségügyi előnyökkel szolgálna, nem jelentene jelentős kockázatokat sem a környezetre, sem pedig az emberi egészségre nézve, és amennyiben nem állnak rendelkezésre ilyen előnyöket nyújtó, műszakilag kivitelezhető higanymentes alternatívák, az említett gazdasági szereplő értesíti az érintett tagállam illetékes hatóságait. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell az alábbi információkat:
a) |
a termék vagy a gyártási folyamat műszaki leírása; |
b) |
az ahhoz kapcsolódó környezetvédelmi és egészségügyi előnyök és kockázatok értékelése; |
c) |
bizonyíték, amely igazolja a jelentős környezetvédelmi vagy egészségügyi előnyöket nyújtó, technikailag kivitelezhető higanymentes alternatívák hiányát; |
d) |
részletes magyarázat arról, hogy a folyamat alkalmazása vagy a termék gyártása, használata, illetve használatát követően hulladékként való ártalmatlanítása során milyen módon biztosítható a környezet és az emberi egészség védelmének magas szintje. |
(4) Az érintett tagállam továbbítja a Bizottságnak a gazdasági szereplőtől kapott értesítést, amennyiben az értesítésben szereplő információk alapján végzett saját értékelése alapján úgy véli, hogy a (6) bekezdés első albekezdésében említett kritériumok teljesültek.
Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot azokról az esetekről, amelyekben úgy véli, hogy a (6) bekezdés első albekezdésében említett kritériumok nem teljesültek.
(5) Ha a tagállam továbbít egy értesítést az e cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltak szerint, a Bizottság haladéktalanul a 22. cikk (1) bekezdésében említett bizottság rendelkezésére bocsátja azt.
(6) A Bizottság megvizsgálja a kapott értesítést és értékeli, hogy a hozzáadott higanyt tartalmazó új termék vagy a higanyt felhasználó új gyártási folyamat bizonyítottan jelentős előnyökkel járna-e a környezet vagy az egészség szempontjából, és nem jelentene-e jelentős kockázatot a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, valamint hogy nem állnak-e rendelkezésre hasonlóan előnyös, műszakilag kivitelezhető higanymentes alternatívák.
A Bizottság az értékelés eredményét közli a tagállamokkal.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozatokat fogad el arról, hogy egy hozzáadott higanyt tartalmazó új terméket vagy higanyt felhasználó új gyártási folyamatot engedélyez-e. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(7) 2018. június 30-ig a Bizottság közzéteszi az interneten a 2018. január 1. előtt alkalmazott azon gyártási folyamatok listáját, amelyek során higanyt vagy higanyvegyületeket használtak fel, valamint a 2018. január 1. előtt gyártott, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek listáját, továbbá közzéteszi az alkalmazandó forgalmazási korlátozások listáját.
9. cikk
Kézműves és kisipari aranybányászat és aranyfeldolgozás
(1) Tilos az olyan kézműves és kisipari aranybányászat és aranyfeldolgozás, amelynek során higanyos amalgámozást alkalmaznak az arany ércből történő kinyerésére.
(2) E cikk (1) bekezdésének és a 16. cikk sérelme nélkül, amennyiben bizonyíték áll fenn arra vonatkozóan, hogy az e cikk (1) bekezdésében foglalt tilalmat nem csupán elszigetelt esetekben nem tartják be, az érintett tagállam illetékes hatósága nemzeti tervet dolgoz ki és hajt végre a IV. melléklettel összhangban.
10. cikk
Fogászati amalgám
(1) 2019. január 1-jétől csak előre adagolt, kapszulázott fogászati amalgám használható. A fogászati szakemberek nem használhatnak fel higanyt ömlesztett formában.
(2) 2018. július 1-jétől fogászati amalgámot tilos tejfogak, 15 év alatti gyermekek, illetve várandós vagy szoptató nők fogászati kezelésére használni, kivéve, ha azt a fogászati szakember az adott beteg esetében egészségügyi okokból kifejezetten szükségesnek tartja.
(3) 2019. július 1-ig a tagállamok nemzeti tervet készítenek azon intézkedésekről, amelyeket a fogászati amalgám használatának fokozatos csökkentése érdekében bevezetni terveznek.
A tagállamok az interneten közzéteszik a nemzeti tervüket, és elfogadásukat követően egy hónapon belül megküldik azt a Bizottságnak.
(4) 2019. január 1-jétől minden olyan fogászati létesítmény üzemeltetőjének, amelyben fogászati amalgámot használnak fel vagy ahol fogászati amalgámtömést vagy ilyet tartalmazó fogakat távolítanak el, biztosítania kell, hogy létesítménye rendelkezzen amalgám-szeparátorral, amely kiválasztja és összegyűjti az amalgám-részecskéket, a használt vízbe kerülő részecskéket is beleértve.
Az említett üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy:
a) |
a 2018. január 1. után használatba helyezett amalgám-szeparátorok az amalgám-részecskék tekintetében legalább 95 %-os visszatartási hatékonysági szintet biztosítanak; |
b) |
2021. január 1-jétől a használatban lévő összes amalgám-szeparátor biztosítja az a) pontban foglalt visszatartási hatékonysági szintet. |
Az amalgám-szeparátorokat a lehető legmagasabb visszatartási hatékonysági szint biztosítása érdekében a gyártó utasításainak megfelelően kell karbantartani.
(5) Az európai szabványoknak vagy más, azzal egyenértékű minőségi és visszatartási hatékonysági szintet biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő kapszulákat és amalgám-szeparátorokat úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek az (1) és a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(6) A fogászati szakembereknek biztosítaniuk kell az amalgámhulladékuk – beleértve az amalgám-maradványokat és -részecskéket, valamint a fogászati amalgámmal szennyezett fogtöméseket és fogakat, vagy azok darabjait – engedélyezett hulladékgazdálkodási intézmény vagy vállalkozás általi kezelését és összegyűjtését.
A fogászati szakemberek semmilyen körülmények között nem bocsáthatják ki közvetlenül vagy közvetetten a környezetbe az ilyen amalgámhulladékot.
IV. FEJEZET
A HULLADÉK ÉS A HIGANYHULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSA
11. cikk
Hulladék
E rendelet 2. cikke 5. pontjának sérelme nélkül a 2008/98/EK irányelv értelmében vett hulladéknak kell tekinteni az alábbi nagy források bármelyikénél keletkező higanyt és higanyvegyületeket – akár tiszta formájában, akár keverékben –, és gondoskodni kell az említett irányelvvel összhangban történő ártalmatlanításukról olyan módon, amely nem veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet:
a) |
klóralkáli ipar; |
b) |
földgáztisztítás; |
c) |
színesfémek bányászata és olvasztása; |
d) |
az Unió területén cinóberércből való kinyerés. |
Az efféle ártalmatlanítás semmilyen formában nem vezethet a higany visszanyeréséhez.
12. cikk
A nagy forrásokkal kapcsolatos jelentéstétel
(1) A 11. cikk a), b) és c) pontjában említett ipari ágazatokban tevékenykedő gazdasági szereplők minden év május 31-ig megküldik az alábbiakat az érintett tagállamok illetékes hatóságának:
a) |
az egyes létesítményeikben tárolt higanyhulladék teljes mennyiségére vonatkozó adatok; |
b) |
a higanyhulladék átmeneti tárolását, átalakítását és adott esetben megszilárdítását vagy az átalakítási és adott esetben megszilárdítási műveleten átesett higanyhulladék tartós tárolását végző egyes létesítményekbe küldött higanyhulladék teljes mennyiségére vonatkozó adatok; |
c) |
a b) pontban említett minden egyes létesítmény helye és kapcsolattartási adatai; |
d) |
a higanyhulladék átmeneti tárolását végző létesítmény üzemeltetője által kiadott igazolás másolata, a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban; |
e) |
a higanyhulladék átalakítását és adott esetben megszilárdítását végző létesítmény üzemeltetője által kiadott igazolás másolata, a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban; |
f) |
az átalakításon és adott esetben megszilárdításon átesett higanyhulladék tartós tárolását végző létesítmény üzemeltetője által kiadott igazolás másolata, a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban. |
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatokat a 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) szerinti kódok használatával kell megadni.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek a klóralkálival foglalkozó létesítményeket üzemeltető gazdasági szereplő számára megszűnnek egy évvel azt követően, hogy az általa üzemeltetett valamennyi higanycellát leszerelték a 2013/732/EU végrehajtási határozattal összhangban, és az összes higanyt átadták hulladékkezelő létesítményeknek.
13. cikk
A higanyhulladék tárolása
(1) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve a higanyhulladék átmenetileg tárolható folyadék formájában, feltéve, hogy teljesülnek a higanyhulladék átmeneti tárolására vonatkozó, az említett irányelv I., II. és III. mellékletében meghatározott egyedi követelmények, és hogy a tárolásra a higany átmeneti tárolásával foglalkozó és ennek megfelelően felszerelt földfelszín feletti létesítményekben kerül sor.
Az első albekezdésben foglalt eltérés 2023. január 1-jét követően nem alkalmazható.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása céljából, amelyek értelmében az e cikk (1) bekezdésében a higanyhulladék átmeneti tárolására vonatkozóan engedélyezett időszak legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
(3) A tartós tárolást megelőzően a higanyhulladéknak átalakításon és – amennyiben földfelszín feletti létesítményekben kívánják ártalmatlanítani – adott esetben átalakításon és megszilárdításon kell átesnie.
Az átalakításon, és adott esetben megszilárdításon átesett higanyhulladék kizárólag az alábbi, veszélyes hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó engedéllyel rendelkező, tartós tárolásra szolgáló létesítményekben tárolható tartósan:
a) |
az átalakításon átesett higanyhulladék tartós tárolására alkalmassá tett sóbányák, illetve olyan mély, föld alatti kemény sziklaképződmények, amelyek a sóbányákéval azonos vagy azoknál magasabb szintű biztonságot és elkülönítést garantálnak; vagy |
b) |
az átalakításon és megszilárdításon átesett higanyhulladék tartós tárolására szolgáló és e célra felszerelt földfelszín feletti létesítmények, amelyek az a) pontban említett létesítményekkel egyenértékű vagy azoknál magasabb szintű biztonságot és elkülönítést garantálnak. |
A tartós tárolásra szolgáló létesítmények üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy az átalakításon és adott esetben megszilárdításon átesett higanyhulladékot a többi hulladéktól elkülönítve, lezárt tároló helyiségben elhelyezett ártalmatlanításra szolgáló tételekben tárolják. Ezen üzemeltetőknek biztosítaniuk kell továbbá, hogy az 1999/31/EK irányelvben rögzített követelmények – beleértve az említett irányelv I. melléklete 8. szakaszának harmadik és ötödik franciabekezdésében, valamint II. mellékletében meghatározott követelményeket – a tartós tárolásra szolgáló létesítmények tekintetében teljesülnek.
14. cikk
Nyomonkövethetőség
(1) A higanyhulladék átmeneti tárolását végző létesítmények üzemeltetői az alábbiakat tartalmazó nyilvántartást hoznak létre:
a) |
minden egyes beérkezett higanyhulladék-szállítmány vonatkozásában:
|
b) |
a létesítményt elhagyó minden egyes higanyhulladék-szállítmány vonatkozásában:
|
c) |
a létesítményben tárolt higanyhulladék mennyisége minden hónap végén. |
Amint a higanyhulladékot kiveszik az átmeneti tárolás alól, a higanyhulladék átmeneti tárolását végző létesítmények üzemeltetői igazolást adnak ki arról, hogy a higanyhulladékot az e cikk hatálya alá tartozó, ártalmatlanítási műveleteket végző létesítménybe szállították.
Amint az e bekezdés második albekezdésében említett igazolás kiadásra került, annak másolatát haladéktalanul meg kell küldeni a 12. cikkben említett érintett gazdasági szereplőknek.
(2) A higanyhulladék átalakítását és adott esetben megszilárdítását végző létesítmények üzemeltetői az alábbiakat tartalmazó nyilvántartást hoznak létre:
a) |
minden egyes beérkezett higanyhulladék-szállítmány vonatkozásában:
|
b) |
a létesítményt elhagyó, átalakításon vagy adott esetben megszilárdításon átesett minden egyes higanyhulladék-szállítmány vonatkozásában:
|
c) |
a létesítményben tárolt higanyhulladék mennyisége minden hónap végén. |
Amint az egész szállítmány átalakítása és adott esetben megszilárdítása végbement, a higanyhulladék átalakítását és adott esetben megszilárdítását végző létesítmények üzemeltetői igazolást adnak ki arról, hogy az egész higanyhulladék-szállítmány átalakítása és adott esetben megszilárdítása megtörtént.
Amint az e bekezdés második albekezdésében említett igazolás kiadásra került, annak másolatát haladéktalanul meg kell küldeni az e cikk (1) bekezdésében említett létesítmények üzemeltetőinek és a 12. cikkben említett érintett gazdasági szereplőknek.
(3) Amint az egész szállítmány ártalmatlanításra került, az átalakításon és adott esetben megszilárdításon átesett higanyhulladék tartós tárolását végző létesítmények üzemeltetői a tárolás helyszínéről szóló információkat is tartalmazó igazolást állítanak ki arról, hogy az átalakításon és adott esetben megszilárdításon átesett higanyhulladék teljes szállítmánya tartós tárolásra került az 1999/31/EK irányelvvel összhangban.
Amint az e bekezdés első albekezdésében említett igazolás kiadásra került, annak másolatát haladéktalanul meg kell küldeni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett létesítmények üzemeltetőinek és a 12. cikkben említett érintett gazdasági szereplőknek.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett létesítmények üzemeltetői minden évben január 31-ig átadják az előző naptári évre vonatkozó nyilvántartást az érintett tagállamok illetékes hatóságainak. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai évente közlik az egyes megküldött nyilvántartásokat a Bizottsággal.
15. cikk
Szennyezett területek
(1) A Bizottság információcserét szervez a tagállamokkal a higannyal és higanyvegyületekkel szennyezett területek beazonosításával és értékelésével kapcsolatosan tett nemzeti szintű intézkedésekről, és az ilyen szennyezés emberi egészségre és a környezetre gyakorolt súlyos kockázatainak kezeléséről.
(2) 2021. január 1-ig a Bizottság az (1) bekezdés szerint összegyűjtött információkat – beleértve a higannyal és higanyvegyületekkel szennyezett területek jegyzékét – nyilvánosan elérhetővé teszi az interneten.
V. FEJEZET
SZANKCIÓK, ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS JELENTÉSTÉTEL
16. cikk
Szankciók
A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazási időpontjáig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról.
17. cikk
Illetékes hatóságok
A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek az e rendeletből fakadó kötelezettségek teljesítéséért.
18. cikk
Jelentéstétel
(1) 2020. január 1-jéig, azt követően pedig megfelelő időközönként a tagállamok a következőket tartalmazó jelentést készítenek, azt benyújtják a Bizottságnak és az interneten nyilvánosan elérhetővé teszik:
a) |
az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tájékoztatás; |
b) |
az egyezmény 21. cikke szerinti jelentéstételi kötelezettség Unió általi teljesítéséhez szükséges információk; |
c) |
az e rendelet 12. cikkének megfelelően kapott adatok összefoglalása; |
d) |
a területükön található higannyal kapcsolatos információk:
|
e) |
amennyiben azokat a tagállamok tudomására hozzák, az évi 10 metrikus tonnát meghaladó mennyiségű higanykészletek beszerzési forrásai. |
A tagállamok a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett okok bármelyikéből kifolyólag – az említett irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére való tekintettel – dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett valamely információt nem hozzák nyilvánosságra.
(2) Az (1) bekezdésben említett jelentéstétel céljából a Bizottság elektronikus jelentéstételi eszközt bocsát a tagállamok rendelkezésére.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a megfelelő kérdőívek létrehozására annak érdekében, hogy megállapítsa a tartalmat, az információkat és a fő teljesítménymutatókat, amelyek az (1) bekezdés szerinti követelmények teljesítéséhez szükségesek, továbbá az (1) bekezdésben említett jelentés formátumának és gyakoriságának meghatározására. A kérdőívek nem kettőzhetik meg az egyezmény részes feleinek jelentéstételi kötelezettségét. Az e bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) A tagállamok késlekedés nélkül a Bizottság rendelkezésére bocsátják az egyezmény titkárságához általuk benyújtott jelentéseket.
19. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2020. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általa végzett értékelés eredményéről az alábbiak tekintetében:
a) |
annak a szükségessége, hogy az Unió szabályozza a krematóriumok higany- és higanyvegyület-kibocsátását; |
b) |
a fogászati amalgám használatának fokozatos, hosszú távon és lehetőleg 2030-ig való megszüntetésének kivitelezhetősége, figyelembe véve a 10. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti terveket és teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok hatáskörét az egészségügyi szolgáltatások és orvosi ellátás szervezése és nyújtása tekintetében; valamint |
c) |
a II. mellékletnek a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek belső piaci forgalomba hozatalát szabályozó vonatkozó uniós jogszabályokhoz való további hozzáigazításának környezeti előnyei és megvalósíthatósága. |
(2) A Bizottság 2024. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és felülvizsgálatáról, többek között az egyezmény részes feleinek konferenciája által végzett hatékonysági értékelés és a tagállamok által az e rendelet 18. cikkének és az egyezmény 21. cikkének megfelelően készített jelentések fényében.
(3) A Bizottság adott esetben az (1) és (2) bekezdésben említett jelentéseivel együtt jogalkotási javaslatot terjeszt elő.
VI. FEJEZET
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK
20. cikk
A mellékletek módosítása
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e rendelet 21. cikkével összhangban az e rendelet I., II., III. és IV. mellékletét módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, annak érdekében hogy azokat hozzáigazítsa az egyezmény részes feleinek konferenciája által az egyezmény 27. cikkével összhangban elfogadott határozatokhoz, feltéve, hogy az Unió az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével összhangban elfogadott tanácsi határozat révén támogatta a vonatkozó határozatot.
21. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 13. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017. június 13-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 13. cikk (2) bekezdése és a 20. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
22. cikk
A bizottsági eljárás
(1) A 6. cikk szerinti behozatali és kiviteli formanyomtatványok meghatározása, a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek környezetvédelmi szempontból biztonságos átmeneti tárolására vonatkozó, a 7. cikk (3) bekezdése szerinti műszaki követelmények és a 8. cikk (6) bekezdése szerinti határozat elfogadása, valamint a 18. cikk (2) bekezdése szerinti kérdőívek összeállítása során a Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az 1102/2008/EK rendelet 2018. január 1-jével hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
24. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni:
A III. melléklet I. részének d) pontját azonban 2017. december 11-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2017. május 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
A. TAJANI
a Tanács részéről
az elnök
C. ABELA
(1) HL C 303., 2016.8.19., 122. o.
(2) Az Európai Parlament 2017. március 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. április 25-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 354., 2013.12.28., 171. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1102/2008/EK rendelete (2008. október 22.) a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról (HL L 304., 2008.11.14., 75. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(7) A Bizottság 2013/732/EU végrehajtási határozata (2013. december 9.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a klóralkáligyártás tekintetében történő meghatározásáról (HL L 332., 2013.12.11., 34. o.).
(8) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/65/EU irányelve (2011. június 8.) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (HL L 174., 2011.7.1., 88. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2150/2002/EK rendelete (2002. november 25.) a hulladékra vonatkozó statisztikákról (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
I. MELLÉKLET
A 3. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 7. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó higanyvegyületek és a 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozó higanykeverékek
Higanyvegyületek, amelyek kivitele 2018. január 1-jétől tilos:
— |
Higany (I)-klorid (Hg2Cl2, CAS-szám: 10112-91-1) |
— |
Higany(II)-oxid (HgO, CAS-szám: 21908-53-2) |
— |
Cinóberérc |
— |
Higany-szulfid (HgS, CAS-szám: 1344-48-5) |
Higanyvegyületek, amelyek kivitele 2020. január 1-jétől tilos:
— |
Higany (II)-szulfát (HgSO4, CAS-szám: 7783-35-9) |
— |
Higany-(II)-nitrát (Hg(NO3)2, CAS-szám: 10045-94-0) |
Higanyvegyületek, amelyek kivitele és behozatala 2018. január 1-jétől tilos:
— |
A higany más anyagokkal alkotott keverékei – ezen belül a higanyötvözetek is –, amelyekben a higany koncentrációja legalább 95 tömegszázalék. |
II. MELLÉKLET
Az 5. cikkben említett, hozzáadott higanyt tartalmazó termékek
A. rész – Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek
Hozzáadott higanyt tartalmazó termékek |
Azon időpontok, amelyektől fogva tilos a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek kivitele, behozatala és gyártása |
||||||||||||||||||||||||
|
2020.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2020.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2018.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2018.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2018.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2018.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2020.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2020.12.31. |
||||||||||||||||||||||||
|
2020.12.31. |
B. rész – Az e melléklet A. részében szereplő listáról kizárt további termékek
Olyan kapcsolók és relék, elektronikus kijelzőkhöz használt hidegkatódos fénycsövek és külső elektródás fénycsövek (CCFL-ek és EEFL-ek), valamint olyan mérőeszközök, amelyek nagyobb berendezés valamely komponensét helyettesítik, és a komponens esetében nem áll rendelkezésre a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) és a 2011/65/EU irányelv szerinti megvalósítható higanymentes alternatíva.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1223/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről (HL L 269., 2000.10.21., 34. o.).
III. MELLÉKLET
A 7. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti, a gyártási folyamatokra alkalmazandó, higannyal kapcsolatos követelmények
I. rész: A higany és a higanyvegyületek – akár tiszta formájában, akár keverékben – gyártási folyamatokban való felhasználásának tilalma
a) |
2018. január 1-jétől olyan gyártási folyamatokban, amelyekben a higanyt vagy a higanyvegyületet katalizátorként használják fel; |
b) |
az a) ponttól eltérve, a vinilklorid monomer előállítása 2022. január 1-jétől; |
c) |
2022. január 1-jétől olyan gyártási folyamatokban, amelyekben a higanyt elektródaként használják fel; |
d) |
a c) ponttól eltérve 2017. december 11-től a klór-alkáli előállításakor, amelynek során a higanyt elektródaként használják fel; |
e) |
a c) ponttól eltérve, a nátrium- vagy kálium-metilát vagy -etilát előállítása 2028. január 1-jétől. |
f) |
2018. január 1-jétől a poliuretán előállítása, amennyiben az már nem áll korlátozás vagy tilalom hatálya alatt az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 62. bejegyzésének megfelelően. |
II. rész: A higany és a higanyvegyületek felhasználására és kibocsátására vonatkozó korlátozások hatálya alá tartozó gyártási folyamatok
Nátrium- vagy kálium-metilát vagy -etilát előállítása
A nátrium- vagy kálium-metilát vagy -etilát előállítása az I. rész e) pontjának, valamint az alábbi feltételeknek megfelelően végezhető:
a) |
az elsődleges higanybányászatból származó higany felhasználásának tilalma; |
b) |
a higany és a higanyvegyületek levegőbe, vízbe és talajba történő közvetlen és közvetett kibocsátásának 2010-hez képest egységnyi termelésre vetített 50 %-os csökkentése 2020-ig; |
c) |
a higanymentes gyártási folyamatok kutatásának és fejlesztésének támogatása; valamint |
d) |
2017. június 13-tól kezdődően a nátrium- vagy kálium-metilát vagy -etilát előállítására higanyt és higanyvegyületeket felhasználó, az említett időpont előtt már üzemben lévő létesítmények kapacitása nem növelhető, és új létesítmények sem hozhatók létre. |
IV. MELLÉKLET
A 9. cikkben említett, kézműves és kisipari aranybányászatra és aranyfeldolgozásra vonatkozó nemzeti terv tartalma
A nemzeti tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a) |
a higany és a higanyvegyületek felhasználásának teljes megszüntetésére irányuló nemzeti célkitűzések és csökkentési célok; |
b) |
lépések az alábbiak megszüntetése érdekében:
|
c) |
lépések a kézműves és kisipari aranybányászati és aranyfeldolgozási ágazat formalizálásának vagy szabályozásának elősegítésére; |
d) |
a kézműves és kisipari aranybányászatban és aranyfeldolgozásban az adott tagállam területén felhasznált higanymennyiség alapbecslése, valamint az alkalmazott gyakorlatok; |
e) |
stratégiák annak előmozdítására, hogy a kézműves és kisipari aranybányászatban és aranyfeldolgozásban csökkenjen a higanykibocsátás és a higanynak való kitettség, ezen belül a higanymentes módszerek előmozdítása; |
f) |
stratégiák a higany és a higanyvegyületek kereskedelmének irányítására és annak megelőzésére, hogy ezek a külföldi és belföldi forrásokból a kézműves és kisipari aranybányászatban és aranyfeldolgozásban kerüljenek felhasználásra; |
g) |
stratégiák az érdekelteknek a nemzeti terv megvalósításába és folyamatos fejlesztésébe való bevonására; |
h) |
a kézműves és kisipari aranybányászok és közösségeik higanynak való kitettségére vonatkozó közegészségügyi stratégia, amely kiterjed egyebek mellett az egészségügyi adatok gyűjtésére, az egészségügyi dolgozók továbbképzésére és az egészségügyi létesítményeken keresztüli szemléletformálásra; |
i) |
stratégiák a veszélyeztetett népességi csoportoknak, különösen a gyermekeknek és a fogamzóképes korú nőknek – és kiemelten a terhes nőknek – a kézműves és kisipari aranybányászatban és aranyfeldolgozásban alkalmazott higannyal szembeni kitettsége megelőzésére; |
j) |
stratégiák a kézműves és kisipari aranybányászok és az érintett közösségek tájékoztatására; és |
k) |
a nemzeti terv megvalósításának ütemterve. |
V. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
1102/2008/EK rendelet |
E rendelet |
1. cikk, (1) bekezdés |
3. cikk, (1) és (2) bekezdés |
1. cikk, (2) bekezdés |
3. cikk, (3) bekezdés |
1. cikk, (3) bekezdés |
3. cikk, (4) bekezdés |
2. cikk |
11. cikk |
3. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
13. cikk, (3) bekezdés, a) pont |
3. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
13. cikk, (1) bekezdés |
3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
13. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés és 13. cikke (3) bekezdés, harmadik albekezdés |
3. cikk, (2) bekezdés |
— |
4. cikk, (1) bekezdés |
13. cikk, (1) bekezdés |
4. cikk, (2) bekezdés |
13. cikk, (1) bekezdés |
4. cikk, (3) bekezdés |
— |
5. cikk, (1) bekezdés |
— |
5. cikk, (2) bekezdés |
— |
5. cikk, (3) bekezdés |
— |
6. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
— |
6. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
12. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
6. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
12. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont |
6. cikk, (2) bekezdés, a) pont |
12. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
6. cikk, (2) bekezdés, b) pont |
12. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont |
6. cikk, (3) bekezdés |
12. cikk, (1) bekezdés |
6. cikk, (4) bekezdés |
— |
7. cikk |
16. cikk |
8. cikk, (1) bekezdés |
— |
8. cikk, (2) bekezdés |
— |
8. cikk, (3) bekezdés |
— |
8. cikk (4) bekezdés |
— |
8. cikk, (5) bekezdés |
— |
9. cikk |
— |
IRÁNYELVEK
24.5.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/22 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/853 IRÁNYELVE
(2017. május 17.)
a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A 91/477/EGK tanácsi irányelv (3) kísérő intézkedést hozott létre a belső piac számára. Egyensúlyt teremtett egyrészről az egyes tűzfegyvereknek és azok alapvető alkotóelemeinek az Unión belüli bizonyos fokú szabad mozgását biztosító kötelezettségvállalás, másrészről e szabadságnak az említett termékek szempontjából megfelelő biztonsági garanciák alkalmazásával történő ellenőrzésének szükségessége között. |
(2) |
A 91/477/EGK irányelv egyes vonatkozásai arányos módon továbbfejlesztendők a bűnözést szolgáló tűzfegyverekkel való visszaélések problémájának kezelése céljából, valamint tekintettel a közelmúltbeli terrorcselekményekre. Ezen összefüggésben a Bizottság „Európai biztonsági stratégia” című, 2015. április 28-i közleményében az említett irányelv felülvizsgálatára szólított fel, valamint közös megközelítésre a tűzfegyverek hatástalanítását illetően, reaktiválásuk és bűnözők általi használatuk megelőzése érdekében. |
(3) |
Amint a tűzfegyvereket a 91/477/EGK irányelvvel összhangban jogszerűen megszerzik és tartják, a fegyverviselésre, a vadászatra vagy a céllövészetre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni. |
(4) |
A 91/477/EGK irányelv alkalmazásában a „közvetítő” meghatározásának ki kell terjednie minden természetes vagy jogi személyre, ideértve a partnerségeket is, és a „szolgáltatás” kifejezést úgy kell érteni, hogy az magában foglalja a kölcsönzést és a lízinget is. Mivel a közvetítők a kereskedőkéhez hasonló szolgáltatásokat nyújtanak, rájuk is ki kell terjednie a 91/477/EGK irányelv hatályának a kereskedők azon kötelezettségei vonatkozásában, amelyek relevánsak a közvetítők tevékenysége szempontjából, amennyiben abban a helyzetben vannak, hogy teljesíthetik a szóban forgó kötelezettségeket és azokat ugyanazon ügylet tekintetében egy kereskedő nem teljesíti. |
(5) |
A kereskedők tevékenysége nem csak a tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és a lőszerek gyártására, hanem azok módosítására vagy átalakítására is kiterjed – például egy teljes tűzfegyver csövének megrövidítésére –, amely a fegyver kategóriájának vagy alkategóriájának megváltozását eredményezi. A tisztán magánjellegű, nem kereskedelmi célú tevékenységek, így a lőszer saját használatra lőszerek alkotóelemeiből kézzel való megtöltése és újratöltése vagy az érintett személy tulajdonában lévő tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek módosítása, például az agyazás vagy az irányzék módosítása, vagy az alapvető alkotóelemek kopás elleni karbantartása nem tekintendő csak a kereskedő számára engedélyezett tevékenységnek. |
(6) |
Valamennyi tűzfegyver és alapvető alkotóelemeik nyomonkövethetőségének javítása és szabad mozgásuk elősegítése érdekében a tűzfegyvereket és azok minden alapvető alkotóelemét egyértelmű, tartós és egyedi jelöléssel kell ellátni és regisztrálni kell a tagállamok nyilvántartási rendszereiben. |
(7) |
A nyilvántartási rendszerekben tárolt feljegyzéseknek minden olyan információt tartalmazniuk kell, amelynek alapján egy adott tűzfegyver a tulajdonosához kapcsolható, valamint tartalmazniuk kell a tűzfegyver gyártójának nevét vagy a tűzfegyver márkáját, a gyártási országát vagy helyét, a típusát, gyártmányát, modelljét, kaliberét és a gyártási számát vagy bármely, a tűzfegyver tokján vagy tokszerkezetén elhelyezett egyedi megjelölést. A tokon és a tokszerkezeten kívül minden alapvető alkotóelemet a nyilvántartási rendszer azon tűzfegyverre vonatkozó bejegyzésében kell feltüntetni, amelyre a szóban forgó alkotóelemeket felszerelik. |
(8) |
A megjelölések könnyű eltávolításának megakadályozása és annak pontosítása érdekében, hogy a megjelölést mely alapvető alkotóelemeken kell elhelyezni, közös uniós szabályokat kell bevezetni a megjelölésre vonatkozóan. Ezeket a szabályokat kizárólag azokra a tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre kell alkalmazni, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azután gyártottak vagy hoztak be az Unióba, ugyanakkor a szóban forgó időpontot megelőzően gyártott vagy az Unióba behozott tűzfegyverek és részeik esetében továbbra is az említett időpontig alkalmazandó 91/477/EGK irányelv szerinti megjelölési és bejegyzési követelményeket kell alkalmazni. |
(9) |
Tekintettel a tűzfegyverek és az alapvető alkotóelemek veszélyes természetére és tartósságára, annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek a tűzfegyvereket és az alapvető alkotóelemeket nyomon követni az adminisztratív és a büntetőeljárások céljából, valamint a nemzeti eljárásjogot figyelembe véve a nyilvántartási rendszerekben található bejegyzéseket az érintett tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át meg kell őrizni. Az ezekhez a bejegyzésekhez és minden kapcsolódó személyes adathoz való hozzáférést az illetékes hatóságokra kell korlátozni, és legfeljebb az érintett tűzfegyver vagy alapvető alkotóelemek megsemmisítését követő 10 éven át lehet engedélyezni engedélyek megadása vagy visszavonása vagy vámügyi eljárás céljából, közigazgatási szankciók esetleges kiszabását is beleértve, illetve a tűzfegyver vagy alapvető alkotóelemek megsemmisítését követően legfeljebb 30 éven át abban az esetben, ha a hozzáférés a büntetőjog érvényesítése céljából szükséges. |
(10) |
A nyilvántartási rendszerek hatékony működéséhez fontos az egyrészt a kereskedők, közvetítők, másrészt a nemzeti illetékes hatóságok közötti hatékony információmegosztás. A kereskedőknek és közvetítőknek ezért indokolatlan késedelem nélkül információt kell szolgáltatniuk a nemzeti illetékes hatóságok számára. Ennek megkönnyítése érdekében a nemzeti illetékes hatóságoknak a kereskedők és közvetítők számára hozzáférhető elektronikus kapcsolódási eszközöket kell létrehozniuk, amelyek magukban foglalhatják az e-mail útján vagy közvetlenül az adatbázison vagy egyéb nyilvántartáson át történő információszolgáltatást. |
(11) |
A tagállamok azon kötelezettsége tekintetében, hogy nyomonkövetési rendszerrel rendelkezzenek annak biztosítása céljából, hogy a tűzfegyver engedélyezésére vonatkozó feltételek ez engedély teljes időtartama alatt teljesüljenek, a tagállamoknak dönteniük kell arról, hogy az értékelés részét képezi-e az előzetes orvosi vagy pszichológiai vizsgálat. |
(12) |
A szakmai felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, nem tekinthető úgy, hogy a releváns orvosi vagy pszichológiai információk értékelése bármilyen felelősséget ruházna az ilyen információkat nyújtó egészségügyi szakemberre vagy egyéb személyekre a 91/477/EGK irányelvvel összhangban birtokolt tűzfegyverekkel való visszaélések esetén. |
(13) |
A tűzfegyvereket és a lőszereket biztonságos módon kell tárolni, amikor azok nem állnak közvetlen felügyelet alatt. Ha a tárolás nem széfben történik, a tűzfegyvereket és a lőszereket egymástól elkülönítve kell tárolni. Amikor a tűzfegyvert és a lőszereket szállítás céljából át kell adni egy fuvarozónak, a megfelelő felügyeletért és a tárolásért a szóban forgó fuvarozó felelős. A megfelelő tárolásra és a biztonságos szállításra vonatkozó feltételeket a nemzeti jognak kell meghatároznia, figyelembe véve az érintett tűzfegyverek és lőszer számát és kategóriáját. |
(14) |
A 91/477/EGK irányelv nem érintheti azokat a tagállami szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy csomagküldő kereskedelem, az internet vagy a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) értelmében vett távollevők között kötött szerződések révén a tűzfegyverekkel, azok alapvető alkotóelemeivel és lőszerekkel kapcsolatos jogszerű ügyleteket hajtsanak végre, például online árverési katalógusok vagy apróhirdetések, telefon vagy e-mail útján. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az ilyen ügyleteket kötő felek személyazonossága és az ilyen ügyletek jogszerű megkötésére való képességük ellenőrizhető és ténylegesen ellenőrzött legyen. Ami a vevőket illeti, helyénvaló annak biztosítása, hogy engedéllyel rendelkező kereskedő vagy közvetítő, vagy hatóság vagy az említett hatóság képviselője a rendelkezésre bocsátás előtt, vagy legkésőbb a rendelkezésre bocsátás időpontjában ellenőrizze személyazonosságukat és adott esetben a tűzfegyver, alapvető alkotóelemek vagy lőszer megszerzésére vonatkozó engedélyüket. |
(15) |
A legveszélyesebb tűzfegyverekre vonatkozóan a 91/77/EGK irányelvben szigorúbb szabályokat kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy azok megszerzése, tartása vagy kereskedelme – kisszámú és kellően megindokolt kivételtől eltekintve – ne legyen megengedett. E szabályok be nem tartása esetén a tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük, amely intézkedések körébe tartozhat az adott tűzfegyverek lefoglalása is. |
(16) |
A tagállamok számára biztosítani kell azonban a lehetőséget arra, hogy engedélyezzék az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását abban az esetben, ha az oktatási, kulturális – többek között film- vagy színházművészeti –, kutatási vagy történelmi célokból szükséges. Az engedéllyel rendelkező személyek körébe tartozhatnak többek között a fegyverjavítók, fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetek, gyártók, felhatalmazással rendelkező szakértők, igazságügyi szakértők és bizonyos esetekben film- vagy televíziós tartalom gyártással foglalkozó személyek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy egyének számára engedélyezzék az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését nemzeti védelmi célokra, például a nemzeti jog alapján tartott önkéntes katonai kiképzések összefüggésében. |
(17) |
A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani, hogy eldönthessék, hogy engedélyt adnak elismert múzeumok és gyűjtők számára az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszerek történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási vagy örökségvédelmi céllal történő megszerzéséhez és tartásához, feltéve, hogy e múzeumok és gyűjtők az engedély megadása előtt bizonyítják, hogy megtették a szükséges intézkedéseket a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető veszélyek kezelésére, beleértve a megfelelő tárolást is. Az ilyen engedélyezésnek figyelembe kell vennie és tükröznie kell a konkrét helyzetet, beleértve a gyűjtemény és céljai jellegét, és a tagállamoknak rendelkezniük kell egy a gyűjtők és gyűjtemények nyomon követésére szolgáló rendszerrel. |
(18) |
A kereskedők és közvetítők nem akadályozhatók meg abban, hogy az A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert kezeljenek olyan esetekben, amikor e tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását kivételesen engedélyezték, ha az ilyen tűzfegyverek kezelése hatástalanítás vagy átalakítás céljából szükséges, illetve ha a megszerzést és tartást egyébként az ezen irányelvvel módosított 91/477/EGK irányelv engedélyezi. A kereskedők és közvetítők továbbá nem akadályozhatók meg abban, hogy az ezen irányelvvel módosított 91/477/EGK irányelv hatálya alá nem tartozó esetekben ilyen tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert kezeljenek, például az Unión kívülre exportálandó tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer esetében, illetve a fegyveres erők, a rendőrség vagy a hatóságok általi megszerzendő fegyverek esetében. |
(19) |
A kereskedők és közvetítők számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy visszautasíthassák a lőszerek teljes tárainak vagy lőszerek gyújtótölteteinek megszerzésével kapcsolatos gyanús ügyletek teljesítését. Egy ügylet akkor tekinthető gyanúsnak, ha például a tervezett magánjellegű felhasználáshoz képest szokatlan mennyiségről van szó, ha a vevő nem tűnik járatosnak a lőszerek használatában vagy ha ragaszkodik ahhoz, hogy készpénzben fizessen, ugyanakkor nem kívánja személyazonosságát igazolni. A kereskedők és közvetítők számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen gyanús ügyleteket jelentsék az illetékes hatóságoknak. |
(20) |
Magas a kockázata annak, hogy az akusztikus fegyverek és más típusú vaktöltényes fegyverek valódi tűzfegyverekké alakíthatók. Ezért lényeges kezelni az ilyen, átalakított, bűncselekmények elkövetésére használt tűzfegyverek problémáját, mégpedig elsősorban úgy, hogy ezeket a fegyvereket is a 91/477/EGK irányelv hatálya alá vonjuk. Továbbá azon kockázat elkerülése érdekében, hogy a riasztó- és jelzőfegyverek gyártása olyan módon történjen, hogy azok átalakíthatók legyenek töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére, a Bizottságnak műszaki előírásokat kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a fegyvereket ne lehessen ilyen módon átalakítani. |
(21) |
Tekintettel a nem megfelelően hatástalanított tűzfegyverek reaktiválásának jelentős kockázatára, valamint az Unióban a biztonság növelése érdekében, a 91/477/EGK irányelv hatályának az ilyen tűzfegyverekre is ki kell terjednie. Be kell vezetni a hatástalanított tűzfegyverek olyan fogalommeghatározását, amely tükrözi a jegyzőkönyvet az uniós jogi keretbe átültető 2014/164/EU tanácsi határozathoz (5) csatolt, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyv által megállapított, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó általános elveket. |
(22) |
A katonai felhasználáshoz igazított tűzfegyvereket – mint például az AK47-es és az M16-os –,amelyek kialakítása szelektív tüzelésen alapuló működést tesz lehetővé, azaz a felhasználó kézi úton választhat az automata és félautomata üzemmód között, az A kategóriába kell sorolni, ezért meg kell tiltani polgári használatukat. Amennyiben az ilyen fegyvereket félautomata tűzfegyverekké alakítják át, azokat az A kategória 6. pontjába kell sorolni. |
(23) |
Bizonyos félautomata tűzfegyverek könnyen automata tűzfegyverré alakíthatók át, ami fenyegeti a biztonságot. Bizonyos félautomata tűzfegyverek még ilyen átalakítás hiányában is nagyon veszélyesek lehetnek, ha nagyszámú lőszer befogadására alkalmasak. Ezért a nagyszámú lövés leadására alkalmas, nem eltávolítható töltőszerkezettel rendelkező félautomata tűzfegyverek, valamint az eltávolítható, nagy befogadóképességű töltőszerkezettel rendelkező félautomata tűzfegyverek polgári használatát meg kell tiltani. Egy hosszú tűzfegyver 10 tölténynél, egy rövid tűzfegyver 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezettel való felszerelésének lehetősége önmagában még nem határozza meg a tűzfegyver valamely kategóriába való besorolását. |
(24) |
Az engedélyek a 91/477/EGK irányelv szerinti megújításának sérelme nélkül a peremgyújtású félautomata tűzfegyverek – ideértve a.22 vagy annál kisebb kaliberű fegyvereket is – nem sorolhatók az A kategóriába, kivéve, ha azokat automata tűzfegyverekből alakították át. |
(25) |
A 91/477/EGK irányelvnek az európai tűzfegyvertartási igazolványra mint az irányelvnek megfelelően engedéllyel rendelkező céllövészek és egyéb személyek tevékenységei szempontjából legfontosabb dokumentumra vonatkozó rendelkezéseit fejleszteni kell az A kategóriás tűzfegyverekre való utalásnak a vonatkozó rendelkezésekbe való beillesztése révén, a tagállamok ennél szigorúbb szabályozás alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül. |
(26) |
Az olyan tárgyak, amelyeknek fizikai megjelenése tűzfegyveréhez hasonló („tűzfegyverutánzat”), de úgy készültek, hogy nem alakíthatók át töltény, golyó, sörét vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére, nem tartozhatnak a 91/477/EGK irányelv hatálya alá. |
(27) |
Amennyiben a tagállamok rendelkeznek az antik fegyverekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal, ezek a fegyverek nem tartoznak a 91/477/EGK irányelv hatálya alá. Az antik fegyverek utánzatai azonban nem rendelkeznek ugyanilyen történelmi jelentőséggel és történelmi érdek sem fűződik hozzájuk, és létrehozhatók olyan modern technikák segítségével, amelyek növelhetik tartósságukat és pontosságukat. Ezen utánzatokra ezért ki kell terjeszteni a 91/477/EGK irányelv hatályát. A 91/477/EGK irányelv nem alkalmazandó olyan egyéb eszközökre, mint például a légfegyverek, amelyek nem felelnek meg a tűzfegyver fogalommeghatározásának és amelyeket ezért az említett irányelv nem szabályoz. |
(28) |
A tagállamok közötti információcsere működésének javítása érdekében célszerű lenne, ha a Bizottság fel tudná mérni, hogy mely elemek szükségesek egy olyan rendszerhez, amely támogatja a tagállamok meglévő számítógépes nyilvántartási rendszereiben tárolt információk cseréjét, ideértve az egyes tagállamok egy ilyen rendszerhez való hozzáférése lehetővé tételének megvalósíthatóságát. E rendszer működhet az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott belső piaci információs rendszer (IMI) kifejezetten tűzfegyverekre kialakított moduljának felhasználásával. A szóban forgó, tagállamok közti információcserét az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) megfogalmazott adatvédelmi szabályokkal összhangban kellene megvalósítani. Amennyiben az illetékes hatóságnak hozzáférésre van szüksége egy tűzfegyver megszerzésére és tartására engedélyt kérő személy bűnügyi nyilvántartásban szereplő adataihoz, a szóban forgó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy ehhez az információhoz a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat (8) értelmében hozzáférjen. A Bizottság által e célból végzett felméréshez adott esetben csatolni lehetne egy jogalkotási javaslatot, amely figyelembe veszi az információcsere meglévő eszközeit. |
(29) |
A tűzfegyverek más tagállamba történő transzferére kiadott engedélyekre és a tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megadásának megtagadására vonatkozó információk tagállamok közötti, elektronikus úton történő megfelelő cseréjének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el olyan rendelkezések megállapítására vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára egy ilyen információcsere-rendszer létrehozását. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor (9). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
(30) |
Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni. |
(31) |
Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. |
(32) |
A személyes adatoknak a 91/477/EGK irányelv keretében történő kezelésére az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni. Ha a 91/477/EGK irányelv alapján gyűjtött személyes adatokat bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából kezelik, akkor a szóban forgó adatokat kezelő hatóságoknak be kell tartaniuk az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alapján elfogadott szabályokat. |
(33) |
mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. |
(34) |
A 91/477/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(35) |
Izland és Norvégia tekintetében ez az irányelv és a 91/477/EGK irányelv az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (13) 1. cikkében említett területekhez tartoznak. |
(36) |
Svájc tekintetében ez az irányelv és a 91/477/EGK irányelv az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (14) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (15) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területekhez tartoznak. |
(37) |
Liechtenstein tekintetében ez az irányelv és a 91/477/EGK irányelv az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok (16) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (17) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területekhez tartoznak, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 91/477/EGK irányelv az alábbiaknak megfelelően módosul:
1. |
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk (1) Ezen irányelv alkalmazásában: 1. »tűzfegyver«: minden olyan hordozható csöves fegyver, amely egy gyúlékony hajtóanyag segítségével egy vagy több töltényt, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra, kivéve, ha az I. melléklet III. részében felsorolt valamely ok kizárja ezen fogalommeghatározásból. A tűzfegyverek besorolását az I. melléklet II. része tartalmazza. Ezen irányelv alkalmazásában egy tárgy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével töltény, golyó vagy lövedék kilövésére alkalmassá átalakíthatónak minősül, ha:
2. »alapvető alkotóelem«: a fegyvercső, a tokszerkezet, a tok – adott esetben az alsó és a felső tokot egyaránt beleértve –, a szán, a forgódob, a retesz vagy a zár, amelyek – mivel különálló tárgyak – azon tűzfegyver-kategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat; 3. »lőszer«: a teljes tár, vagy annak alkotóelemei, beleértve a töltényhüvelyt, a gyújtókészüléket, az indítótöltetet, a tűzfegyverben használt golyókat és lövedékeket, feltéve, hogy ezek az alkotóelemek az érintett tagállamban maguk is engedélykötelesek; 4. »riasztó- és jelzőfegyverek«: tölténytartóval rendelkező eszközök, amelyeket kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére terveztek, és amelyek nem alakíthatók át töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére; 5. »tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek«: olyan tűzfegyverek, amelyeket kifejezetten vaktöltények kilövésére alakítottak át például színházi előadásokon, fotózáshoz, filmes és televíziós felvételeknél, történelmi események újrajátszásánál, felvonulásokon, sporteseményeken és kiképzéseken történő használat céljára; 6. »hatástalanított tűzfegyverek«: olyan tűzfegyverek, amelyeket használatra véglegesen alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a szóban forgó tűzfegyver minden alapvető alkotóeleme használatra véglegesen alkalmatlanná vált, és ezek eltávolítása, kicserélése vagy módosítása sem lehetséges oly módon, amely a tűzfegyvert reaktiválhatná; 7. »múzeum«: olyan állandó, a társadalmat és annak fejlődését szolgáló, a nyilvánosság számára nyitott intézmény, amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási, örökségvédelmi vagy szórakoztatási célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerez, őriz meg, kutat és állít ki; 8. »gyűjtő«: olyan természetes vagy jogi személy, akit/amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és aki/amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási vagy örökségvédelmi célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert gyűjt és őriz meg; 9. »kereskedő«: minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek a kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben az alábbiak valamelyikéből áll:
10. »közvetítő«: a kereskedőtől eltérő minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben a következők valamelyikéből áll:
11. »tiltott gyártás«: tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszer gyártása vagy összeszerelése:
12. »tiltott kereskedelem«: tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszer megszerzése, eladása, szállítása, mozgatása vagy transzfere egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy másik tagállam területére, ha azt az érintett tagállamok valamelyike ezen irányelvvel összhangban nem engedélyezi, vagy ha a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert nem jelölték meg a 4. cikknek megfelelően; 13. »felkutatás«: a tűzfegyvereknek és ahol lehetséges, azok alapvető alkotóelemeinek és a lőszernek rendszeres nyomon követése a gyártótól a vevőig, a tagállamok illetékes hatóságainak a tiltott gyártás és a tiltott kereskedelem felderítésében, kivizsgálásában és elemzésében való segítségnyújtás céljából; (2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában valamely személy azon ország lakosának tekintendő, amely a lakóhelyét igazoló azon hivatalos okmányban – például útlevélben vagy nemzeti személyi igazolványban – feltüntetett címben szerepel, amelyet a megszerzés vagy tartás ellenőrzésekor valamely tagállam illetékes hatóságainak vagy valamely kereskedőnek, vagy közvetítőnek bemutat. Ha a személy címe nincs feltüntetve az útlevelében vagy a nemzeti személyi igazolványában, a lakóhely szerinti országát az érintett tagállam által elismert, a lakóhelyre vonatkozó más hivatalos bizonyíték alapján kell meghatározni. (3) Az »európai tűzfegyvertartási igazolványt« kérelemre valamely tagállam illetékes hatóságai bocsátják ki a tűzfegyvert jogszerűen megszerző vagy tartó személy számára. Legfeljebb öt évre érvényes, amely meghosszabbítható, és tartalmaznia kell a II. mellékletben meghatározott információkat. Az európai tűzfegyvertartási igazolvány olyan át nem ruházható okmány, amelybe fel kell jegyezni a birtokosa által tartott és használt tűzfegyver vagy tűzfegyverek adatait. Az igazolványnak mindig a tűzfegyvert használó személy birtokában kell lennie, és a tulajdonosváltozást vagy a tűzfegyverek jellemzőiben bekövetkezett változásokat, valamint a tűzfegyver elvesztését vagy ellopását az igazolványban fel kell tüntetni.”; |
2. |
A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép: „2. cikk (1) Ez az irányelv nem érinti az ezen irányelvnek megfelelően jogszerűen megszerzett és tartott fegyverek viselésére, valamint az ilyen fegyverek felhasználásával végzett vadászatra vagy céllövészetre vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását. (2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a fegyvereknek és lőszernek a fegyveres erők, a rendőrség vagy a hatóságok általi, a nemzeti jognak megfelelően történő megszerzésére és tartására. Nem alkalmazandó továbbá a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*1) szabályozott transzferekre sem. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).”" |
3. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
A 4a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „4a. cikk A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személyek számára engedik meg, akik engedéllyel rendelkeznek, illetve – a C kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében – kifejezetten engedélyt kaptak ilyen tűzfegyverek megszerzésére és tartására a nemzeti joggal összhangban.” |
5. |
A 4b. cikket el kell hagyni. |
6. |
Az 5. és a 6. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk (1) A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok a tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személy számára engedélyezik, akinek megfelelő indoka van erre, és aki:
(2) A tagállamoknak folyamatosan vagy időszakosan működtethető nyomonkövetési rendszerrel kell rendelkezniük annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti jogban előírt engedélyezési feltételek az engedélyezés időtartama alatt teljesüljenek, és hogy – többek között – értékelésre kerüljenek a vonatkozó orvosi és pszichológiai információk. Az egyedi szabályokat a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni. Ha az engedélyre vonatkozó feltételek bármelyike már nem teljesül, akkor a tagállamok az adott engedélyt visszavonják. A tagállamok nem tilthatják meg a területükön lakóhellyel rendelkező személyeknek, hogy egy másik tagállamban megszerzett tűzfegyvert tartsanak, kivéve, ha ugyanezen típusú tűzfegyvernek a megszerzését saját területükön tiltják. (3) A tagállamok biztosítják, hogy a B kategóriába sorolt tűzfegyverek megszerzésére jogosító, valamint az annak tartására jogosító engedélyt visszavonják, amennyiben megállapítják, hogy az engedéllyel rendelkező személy központi gyújtású félautomata vagy ismétlő tűzfegyverre szerelhető olyan töltőszerkezet birtokában van, amely:
kivéve, ha a szóban forgó személy számára a 6. cikk alapján adtak ki engedélyt, vagy ha számára a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki. 5a. cikk Az engedéllyel nem rendelkező személyek tűzfegyverekhez és lőszerhez való hozzáférése kockázatának minimálisra csökkentése érdekében a tagállamok megállapítják a tűzfegyverek és lőszer megfelelő felügyeletére, valamint megfelelő, biztonságos tárolására vonatkozó szabályokat. Biztosítani kell, hogy a tűzfegyverekhez és a hozzájuk tartozó lőszerhez egyszerre ne lehessen könnyen hozzáférni. A megfelelő felügyelet azt jelenti, hogy az érintett tűzfegyvert vagy lőszert jogszerűen tartó személy annak szállítása és használata során ellenőrzése alatt tartja azt. Az ilyen megfelelő tárolással kapcsolatos szabályokra vonatkozó ellenőrzés mértékének összhangban kell állnia az érintett tűzfegyverek és lőszer számával és kategóriájával. 5b. cikk A tagállamok biztosítják, hogy az A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeknek vagy lőszernek a 2011/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*2) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott távollevők között kötött szerződések révén történő megszerzése és eladása esetében a tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer vevője személyazonosságának és szükség esetén engedélyének az ellenőrzésére a tűzfegyvernek, alapvető alkotóelemnek vagy lőszernek az érintett személy részére történő rendelkezésre bocsátása előtt vagy legkésőbb a rendelkezésre bocsátás időpontjában sor kerüljön az alábbiak által:
6. cikk (1) A 2. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok megtesznek minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megtiltsák az A kategóriába sorolt tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer megszerzését és tartását. A tagállamok biztosítják, hogy az e tilalom ellenére jogellenesen tartott tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert lefoglalják. (2) A kritikus infrastruktúra, kereskedelmi rakományok, nagy értékű konvojok és fontos ingatlanok biztonsága és védelme érdekében, továbbá nemzeti védelmi, oktatási, kulturális, kutatási és történelmi célokból, és az (1) bekezdés sérelme nélkül, a nemzeti illetékes hatóságok egyedi, különleges és megfelelően indokolt esetekben engedélyeket adhatnak ki az A kategóriába sorolt tűzfegyverekre, alapvető alkotóelemekre és lőszerre vonatkozóan, amennyiben ez nem ellentétes a közbiztonsággal vagy a közrenddel. (3) A tagállamok egyedi, különleges, kivételes és megfelelően indokolt esetekben engedélyeket adhatnak ki gyűjtők számára arra vonatkozóan, hogy az A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerezzenek meg és tartsanak szigorú biztonsági feltételek mellett, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok előtt annak bizonyítását, hogy rendelkeznek a közbiztonságot vagy a közrendet fenyegető bármely veszély elkerülését célzó intézkedésekkel, továbbá hogy az érintett tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek és lőszer tárolásának biztonsági szintje arányos azzal a veszéllyel, amelyet az ilyen tűzfegyverekhez, alapvető alkotóelemekhez vagy lőszerhez való jogellenes hozzáférés jelentene. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdése szerint engedélyt kapott gyűjtők azonosíthatók legyenek a 4. cikkben említett adat-nyilvántartási rendszerben. Az engedéllyel rendelkező gyűjtőknek nyilvántartást kell vezetniük az általuk tartott összes A kategóriába sorolt tűzfegyverről, amelyet hozzáférhetővé tesznek az illetékes nemzeti hatóságok számára. A tagállamok megfelelő nyomonkövetési rendszert hoznak létre az engedéllyel rendelkező gyűjtőkre vonatkozóan, figyelembe véve az összes releváns tényezőt. (4) A tagállamok kereskedők vagy közvetítők számára engedélyezhetik, hogy szakmai minőségükben eljárva és szigorú biztonsági feltételek mellett A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert szerezzenek meg, gyártsanak, hatástalanítsanak, javítsanak, szolgáltassanak, adjanak át és tartsanak. (5) A tagállamok múzeumok számára engedélyezhetik, hogy szigorú biztonsági feltételek mellett A kategóriába sorolt tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket és lőszert szerezzenek meg és tartsanak. (6) A tagállamok céllövészek számára engedélyezhetik, hogy az A kategória 6. vagy 7. pontjába sorolt félautomata tűzfegyvereket szerezzenek meg és tartsanak az alábbi feltételek mellett:
Az A kategória 6. pontjába sorolt tűzfegyverek esetében azok a tagállamok, amelyek kötelező sorkatonai szolgálaton alapuló katonai rendszert alkalmaznak és az elmúlt ötven évben olyan rendszert állítottak fel, amely szerint a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően a hadsereget elhagyó személyeknek rendszerszerűen katonai tűzfegyvereket adnak át, az ilyen személyek számára céllövész minőségükben engedélyezhetik egy darab, a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama alatt használt tűzfegyver megtartását. Ezeket a tűzfegyvereket a vonatkozó hatóságnak félautomata tűzfegyverré kell átalakítania, és rendszeres időközönként ellenőriznie kell, hogy az ezeket a tűzfegyvereket használó személyek nem jelentenek-e veszélyt a közbiztonságra. Az első albekezdés a), b) és c) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (7) Az e cikk alapján kiadott engedélyeket öt évet nem meghaladó időközönként rendszeresen felül kell vizsgálni.” (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.)." |
7. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ha egy tagállam a területén megtiltja, vagy engedélyhez köti egy B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver megszerzését és tartását, erről tájékoztatja a többi tagállamot, amelyek ezt a tényt az általuk a 12. cikk (2) bekezdése értelmében ilyen tűzfegyverre vonatkozóan kiadott európai tűzfegyvertartási igazolványban egyértelműen feltüntetik.” |
9. |
Az 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk (1) „A lőszer megszerzésére és tartására vonatkozó szabályok megegyeznek az azon tűzfegyverek tartására vonatkozó előírásokkal, amelyekhez a lőszert szánják. A 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű központi gyújtású félautomata tűzfegyverek vagy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű hosszú tűzfegyverek töltőszerkezeteinek megszerzése csak olyan személyek számára engedélyezhető, akik számára engedélyt a 6. cikk alapján adtak ki, vagy a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki. (2) A kereskedők és közvetítők visszautasíthatják a lőszerek teljes tárainak vagy lőszer-alkotóelemeknek a megszerzésével kapcsolatos olyan ügyletek teljesítését, amelyeket jellegük vagy nagyságrendjük miatt észszerűen gyanúsnak ítélnek, és bármely ilyen tervezett ügyletet jelentenek az illetékes hatóságoknak.” |
10. |
A következő cikkek kerülnek beillesztésre: „10a. cikk (1) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett tölténytartóval rendelkező eszközöket ne lehessen átalakítani töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére. (2) A tagállamok tűzfegyvernek minősítik a kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére tervezett tölténytartóval rendelkező eszközöket, amelyek átalakíthatók töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére. (3) A Bizottság műszaki előírásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el 2018. szeptember 14-én vagy azt követően gyártott vagy az Unióba behozott riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne lehessen úgy átalakítani, hogy alkalmasak legyenek töltény, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság az első ilyen végrehajtási jogi aktust legkésőbb 2018. szeptember 14-ig fogadja el. 10b. cikk (1) A tagállamok szabályokat állapítanak meg arra vonatkozóan, hogy a tűzfegyverek hatástalanítását az illetékes hatóságnak kell ellenőriznie annak biztosítására, hogy a tűzfegyveren elvégzett módosítások következtében az adott tűzfegyver alapvető alkotóelemei véglegesen használhatatlanná váljanak, és azoknak a tűzfegyver reaktiválását bármi módon lehetővé tevő eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlen legyen. A tagállamok az említett ellenőrzés keretében tanúsítvány és a tűzfegyver hatástalanítását igazoló okmány kiadását és erre a célra a tűzfegyveren jól látható megjelölés elhelyezését írják elő. (2) A Bizottság hatástalanítási előírásokat és technikákat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el annak biztosítására, hogy a tűzfegyver valamennyi alapvető alkotóeleme véglegesen használhatatlanná váljon, és azoknak a lőfegyver reaktiválását bármi módon lehetővé tevő eltávolítása, kicserélése vagy módosítása lehetetlenné váljon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (3) A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok nem vonatkoznak az alkalmazásuk kezdőnapját megelőzően hatástalanított tűzfegyverekre, kivéve, ha azokat transzferálják egy másik tagállamba vagy azokat ezen időpont után hozzák forgalomba. (4) A tagállamok 2017. június 13-át követő két hónapon belül értesíthetik a Bizottságot a 2016. április 8. előtt alkalmazott, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírásaikról és technikáikról és megindokolhatják, hogy e hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák által biztosított biztonsági szint miért egyenértékű a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet (*4) I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások által biztosított biztonsági szinttel. (5) Amikor a tagállamok az e cikk (4) bekezdése szerint értesítik a Bizottságot, a Bizottság az értesítést követően legkésőbb 12 hónapon belül végrehajtási jogi aktusokat fogad el arról, hogy e hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák biztosítják-e azt, hogy a tűzfegyverek hatástalanítása a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásokkal egyenértékű biztonsági szinten történt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (6) Az 5. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig a 2016. április 8. előtt alkalmazott, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák alapján hatástalanított tűzfegyvereknek más tagállamba történő transzfer, illetve forgalomba hozatal esetén meg kell felelniük a 2016. április 8-től alkalmazandó (EU) 2015/2403 bizottsági végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott, a tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírásoknak. (7) A 2016. április 8-tól alkalmazandó (EU) 2015/2403 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott műszaki előírások által biztosított biztonsági szinttel egyenértékűnek minősített, hatástalanításra vonatkozó nemzeti előírások és technikák alapján 2016. április 8. előtt hatástalanított tűzfegyverek hatástalanított tűzfegyvereknek minősülnek abban az esetben is, ha azokat más tagállamokba transzferálják vagy azokat az (5) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapja után hozzák forgalomba. (*4) A Bizottság (EU) 2015/2403 rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).”" |
11. |
A 3. fejezet címében a „Közösségen” kifejezés helyébe az „Unióban” kifejezés lép. |
12. |
A 11. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A 12. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül tűzfegyvereket egyik tagállamból egy másikba csak az e cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet transzferálni. Ez az eljárás alkalmazandó a tűzfegyvereknek a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződések révén történő értékesítését követő transzferre is.” |
13. |
A 12. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
|
14. |
A 13. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: „(4) A tagállamok illetékes hatóságainak elektronikus úton információt kell cserélniük a tűzfegyverek valamely másik tagállamnak történő transzferére kiadott engedélyekről, valamint az engedélyek megadásának a 6. és 7. cikkben meghatározottak szerinti megtagadásáról, amennyiben a megtagadás az érintett személy megbízhatóságával kapcsolatos biztonsági indokokon alapul. (5) A Bizottság rendelkezik az e cikkben említett információk cseréjére szolgáló rendszer létrehozásáról. A Bizottság a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelvnek az elektronikus eszközökkel történő szisztematikus információcserére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával történő kiegészítése érdekében. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló első ilyen jogi aktust 2018. szeptember 14-ig fogadja el.” |
15. |
A 13a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „13a. cikk (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg. (2) A Bizottságnak a 13. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2017. június 13-tól kezdődő hatállyal. (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. (5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (6) A 13. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, vagy ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” |
16. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „13b. cikk (1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) értelmében vett bizottságnak minősül. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. (*5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”" |
17. |
A 15. cikk (1) bekezdésében a „Közösség” kifejezés helyébe az „Unió” kifejezés lép. |
18. |
A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép: „17. cikk A Bizottság 2020. szeptember 14-ig és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról, beleértve rendelkezéseinek célravezetőségi vizsgálatát, és adott esetben jogalkotási javaslatot tesz különösen az I. mellékletben szereplő tűzfegyver-kategóriákat, valamint az európai tűzfegyvertartási igazolvány rendszerének megvalósításával, a tűzfegyverek megjelölésével és az olyan új technológiákkal kapcsolatos kérdéseket illetően, mint a 3D nyomtatás, a QR-kódok használata és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) hatásai.” |
19. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
20. |
A II. melléklet f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a módosító irányelvnek 2018. szeptember 14-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ezen irányelvvel módosított 91/477/EGK irányelv 4. cikke (3) és (4) bekezdésének 2019. december 14-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.
(3) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(4) Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok 2018. szeptember 14-ig felfüggeszthetik a C kategória 5., 6. és 7. pontjában felsorolt tűzfegyverek bejelentésére vonatkozó kötelezettség alkalmazását azon tűzfegyverek esetében, amelyeket 2021. március 14. előtt szereztek meg.
(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2017. május 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
A. TAJANI
a Tanács részéről
az elnök
C. ABELA
(1) HL C 264., 2016.7.20., 77. o.
(2) Az Európai Parlament 2017. március 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. április 25-i határozata.
(3) A Tanács 91/477/EGK irányelve (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről (HL L 256., 1991.9.13., 51. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
(5) A Tanács 2014/164/EU határozata (2014. február 11.) következtetése az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 89., 2014.3.25., 7. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(8) A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).
(9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(12) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
(13) A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).
(14) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
(15) A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).
(16) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.
(17) A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).
Helyesbítések
24.5.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/40 |
Helyesbítés az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95., 2017. április 7. )
A rendelet teljes szövegében::
a következő szövegrész:
„(EU) 2017/…”
helyesen:
„(EU) 2017/625”;
a következő szövegrész:
„HL L XX., YYYY.M.D., Z. o.”
helyesen:
A 95. oldalon, a 135. cikkben:
a következő szövegrész:
„(1) Amennyiben a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül kezelt információk a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 2. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti személyes adatokat tartalmaznak, alkalmazni kell a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK rendeletet.
helyesen:
„(1) Amennyiben a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül kezelt információk a 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 2. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti személyes adatokat tartalmaznak, alkalmazni kell a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK rendeletet.
A 113. oldalon, az aláírásnál:
a következő szövegrész:
„a Tanács részéről
az elnök
…”
helyesen:
„a Tanács részéről
az elnök
I. BORG”;
a következő szövegrész:
„az Európai Parlament részéről
az elnök
…”
helyesen:
„az Európai Parlament részéről
az elnök
A. TAJANI”.
24.5.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 137/41 |
Helyesbítés a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és a tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 171., 2016. június 29. )
A 43-44. oldalon, a 36. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában:
a következő szövegrész:
„a) |
a 34. cikk alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők és a felügyeletükért felelős illetékes hatóság; |
b) |
az olyan referenciamutató-kezelők, amelyek megfelelnek a 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a 30. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett referencia-kezelőket felsoroló jegyzék, valamint a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóság; |
c) |
az olyan referenciamutató-kezelők, amelyeket a 32. cikkel összhangban elismertek, a 32. cikk (7) bekezdésében említett referencia-kezelőket felsoroló jegyzék valamint, adott esetben, a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóság;” |
helyesen:
„a) |
a 34. cikk alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők és a felügyeletükért felelős illetékes hatóságok; |
b) |
az olyan referenciamutató-kezelők, amelyek megfelelnek a 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, a 30. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett referencia-kezelőket felsoroló jegyzék, valamint a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok; |
c) |
az olyan referenciamutató-kezelők, amelyeket a 32. cikkel összhangban elismertek, a 32. cikk (7) bekezdésében említett referencia-kezelőket felsoroló jegyzék, valamint, adott esetben, a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóságok;”. |