29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/1

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/2

(1)

Az Egységes Szanálási Alap (a továbbiakban: az Alap) a 806/2014/EU rendelet alapján jött létre az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (2) szerinti egységes felügyeleti mechanizmusban és az egységes szanálási mechanizmusban részt vevő tagállamok egységes szanálásfinanszírozási eszközeként.

(2)

A 806/2014/EU rendelet 67. cikke létrehozza az Alapot, és meghatározza azokat a célokat, amelyekre az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) az Alapot felhasználhatja.

(3)

A 806/2014/EU rendelet 76. cikkével összhangban az Alap csak akkor alkalmazható szanálási eljárások céljára, ha ezt a Testület az Alap rendeltetésével összhangban a szanálási eszközök hatékony alkalmazása érdekében szükségesnek tartja. Az Alapnak ezért megfelelő pénzügyi forrásokkal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a szanálási eszközök hatékony alkalmazása céljából szükség esetén be tudjon avatkozni, és az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül tudja megóvni a pénzügyi stabilitást, lehetővé téve mindezek révén a szanálási keretrendszer hatékony működését.

(4)

A 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza a Testületet arra, hogy a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (2) bekezdése alapján kiszámítsa a részt vevő tagállamok területén engedélyezett intézmények által befizetendő egyéni előzetes hozzájárulások összegét, és meghatározza, hogy ezeket az éves hozzájárulásokat a részt vevő összes tagállam területén engedélyezett valamennyi intézmény biztosított betéteinek százalékos arányában kifejezett egységes célszint alapján kell megállapítani.

(5)

A 806/2014/EU rendelet 67. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Testületnek ezért gondoskodnia kell arról, hogy a 2016. január 1-jétől vagy a 806/2014/EU rendelet 99. cikkének (6) bekezdése értelmében az említett rendelet 69. cikke (1) bekezdése alkalmazásának kezdő időpontjától induló, nyolc évig tartó kezdeti időszak végére az Alap rendelkezésére álló pénzügyi eszközök elérjék legalább a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett célszintet.

(6)

A 806/2014/EU rendelet 67. és 69. cikkével összhangban a Testületnek a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett átmeneti időszak alatt biztosítania kell, hogy az Alapba befizetett hozzájárulásokat időben a lehető legegyenletesebben osszák el a célszint eléréséig, továbbá rendelkeznie kell a kezdeti időszak legfeljebb négy évvel történő meghosszabbításáról, amennyiben az Alap kumulatív kifizetései meghaladják a célszint 50 %-át, és teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek. Ezért a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (4) bekezdésének megfelelően beszedett éves hozzájárulások meghaladhatják a célszint 12,5 %-át. Amennyiben a kezdeti időszakot követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a célszint alá csökkennek, a Testületnek rendes előzetes hozzájárulásokat kell beszednie a célszint eléréséig. Amennyiben a célszint első elérését követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkennek, a Testületnek úgy kell meghatároznia az említett hozzájárulásokat, hogy a célszintet hat éven belül el lehessen érni. Ezért a célszint hat éven belüli elérése érdekében a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (4) bekezdése második mondatának megfelelően beszedett éves hozzájárulások meghaladhatják a célszint 12,5 %-át.

(7)

A 806/2014/EU rendelet 69. cikke (4) bekezdésével összhangban az előzetes hozzájárulások meghatározása során figyelembe kell venni az üzleti ciklus fázisát és azt, hogy a prociklikus hozzájárulások milyen hatást gyakorolhatnak a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetére.

(8)

Alacsonyabb előzetes hozzájárulások megállapítása esetén figyelembe kell venni, hogy ez később magasabb hozzájárulást tesz majd szükségessé, mivel a célszintet el kell érni az adott határidőre.

(9)

Az előzetes hozzájárulások szintjének változásait vagy a kezdeti időszak meghosszabbításait a részt vevő tagállamok minden intézménye tekintetében egyformán érvényesíteni kell a hozzájárulások intézmények közötti újraelosztásának elkerülése érdekében.

(10)

A 806/2014/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdése alapján a Testület részlegesen vagy teljesen haladékot adhat egy intézménynek a rendkívüli utólagos hozzájárulások megfizetésére, amennyiben arra az intézmény pénzügyi helyzetének megóvása érdekében szükség van. Annak mérlegelése során, hogy szükség van-e haladékra az intézmény pénzügyi helyzetének megóvásához, a Testületnek értékelnie kell a rendkívüli utólagos hozzájárulásnak az intézmény fizetőképességi és likviditási helyzetére gyakorolt hatását.

(11)

A 806/2014/EU rendelet 71. cikkének (2) bekezdésében meghatározott haladék feltételeinek való intézményi megfelelés Testület általi értékelésének megkönnyítése érdekében a Testület valamely intézmény kérésére is elhalaszthatja a rendkívüli utólagos hozzájárulások befizetését. Az érintett intézménynek a Testület által az értékeléshez szükségesnek ítélt minden információt be kell nyújtania. Az értesítési követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében a Testületnek a nemzeti illetékes hatóságok számára rendelkezésre álló minden információt figyelembe kell vennie.

(12)

Amikor a Testület a rendkívüli utólagos hozzájárulásnak az intézmény fizetőképességi és likviditási helyzetére gyakorolt hatását értékeli, elemeznie kell a befizetésnek az intézmény tőke- és likviditási helyzetére gyakorolt hatását. Az elemzés során az intézmény mérlegében a befizetendő összegnek megfelelő, az esedékesség időpontjában felmerülő veszteséget kell feltételezni, és megfelelő időkeretre vonatkozóan ki kell számítani az intézmény tőkemegfelelési mutatóinak e veszteséget követő becsült értékét. Feltételezni kell emellett a befizetendő összegnek megfelelő, az esedékesség időpontjában felmerülő kiadást, és fel kell mérni az ezzel járó likviditási kockázatot,

1.

az Alapba befizetendő hozzájárulások a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (2) bekezdése szerinti időbeli elosztására vonatkozó feltételek;

2.

a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett kezdeti időszakot a 806/2014/EU rendelet 69. cikke (3) bekezdésének megfelelően meghosszabbító időszak hosszának megállapítására vonatkozó feltételek;

3.

a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (4) bekezdése szerinti éves hozzájárulások megállapítására vonatkozó feltételek;

4.

a rendkívüli utólagos hozzájárulások befizetésének a 806/2014/EU rendelet 71. cikke (2) bekezdése szerinti részleges vagy teljes elhalasztását lehetővé tevő körülmények és feltételek.

a)

a mellékletben meghatározott, az üzleti ciklus fázisának azonosításához használandó makrogazdasági mutatók;

b)

a mellékletben meghatározott, a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetének azonosításához használandó mutatók.

a)

a 806/2014/EU rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében említett célszint eléréséhez minimálisan szükséges évek száma, figyelemmel arra is, hogy az éves hozzájárulások nem haladhatják meg a kezdeti időszakban befizetett átlagos éves hozzájárulások kétszeresét;

b)

az üzleti ciklus fázisa és a prociklikus hozzájárulásoknak a hozzájáruló intézmény pénzügyi helyzetére gyakorolt várható hatása, a 3. cikk (1) bekezdésében említett mutatók alapján;

c)

az Európai Rendszerkockázati Testülettel folytatott konzultációt követően a Testület várakozásai szerint az Alap által a következő négyéves időszakban teljesítendő további kifizetések.

a)

az intézményre vonatkozó, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 92. cikkében megállapított minimális szavatolótőke-követelmények valószínű megsértése a következő hat hónap során;

b)

az intézményre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 412. cikkének (1) bekezdésében megállapított és az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 4. cikkében részletezett minimális likviditásfedezeti követelmények valószínű megsértése a következő hat hónap során;

c)

az intézményre vonatkozó, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 105. cikkében megállapított egyedi likviditási követelmények valószínű megsértése a következő hat hónap során.

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/9

(1)

Az egyes új könnyű haszongépjárművek fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításához használt átlagos tömegértéket háromévente ki kell igazítani az Unióban nyilvántartásba vett új gépjárművek átlagos tömege bármely változásának figyelembevétele érdekében.

(2)

A 2013., 2014. és 2015. naptári évben nyilvántartásba vett új könnyű haszongépjárművek menetkész tömegének ellenőrzése alapján nyilvánvaló, hogy az átlagos tömeg növekedett, és az 510/2011/EU rendelet I. mellékletének 1.b) pontjában szereplő M0-értéket ezért ki kell igazítani.

(3)

Az új érték kiszámításánál csak azokat az értékeket kell figyelembe venni, amelyeket az érintett járműgyártók igazolni tudtak, kizárva a számításból a nyilvánvalóan helytelen, azaz az 500 kg alatti értékeket, illetve az azokra a járművekre vonatkozó értékeket, amelyekre az 510/2011/EU rendelet nem terjed ki, mint például a 2 840 kg-ot meghaladó referenciatömegű járművek. Az új érték továbbá súlyozott átlagon alapul, figyelembe véve valamennyi referenciaévben az új nyilvántartásba vételek számát.

(4)

A fentiek alapján a 2018-tól alkalmazandó M0-értéket 60,4 kg-mal, 1 706,0 kg-ról 1 766,4 kg-ra kell növelni,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/11

(1)

Kazahsztánnak a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozására tekintettel rendelkezni kell arról, hogy Kazahsztán kikerüljön az (EU) 2015/755 rendelet hatálya alól.

(2)

Az (EU) 2015/755 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/12

(1)

Miután az Egyesült Államok a folyamatos dömping- és támogatás-ellentételezésről szóló törvényt (Continued Dumping and Subsidy Offset Act, a továbbiakban: CDSOA) nem hozta összhangba a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) megállapodásaiból eredő kötelezettségeivel, a 673/2005/EK rendelet 2005. május 1-jei hatállyal 15 %-os kiegészítő értékvámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára. A WTO engedélyével összhangban, amely szerint az Egyesült Államokkal szemben felfüggeszthető a vámkedvezmények alkalmazása, a Bizottság a CDSOA révén az adott időszakban az Európai Unió előnyeinek rovására alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékének megfelelően évente kiigazítja a felfüggesztés mértékét.

(2)

A legutóbbi olyan év CDSOA-kifizetései, amellyel kapcsolatban adatok állnak rendelkezésre, a 2016. pénzügyi év (2015. október 1. – 2016. szeptember 30.) során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kifizetéseire, illetve a 2011., a 2012., a 2013., a 2014. és a 2015. pénzügyi év során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok pótlólagos kifizetéseire vonatkoznak. Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala által közzétett adatok alapján az Unió előnyeinek rovására alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés számított mértéke 8 165 179 USD.

(3)

Az előnyök hatálytalanításának vagy gyengítésének mértéke, és következésképpen a felfüggesztés mértéke emelkedett. Ugyanakkor a felfüggesztés mértékét nem lehet a 673/2005/EK rendelet I. mellékletében foglalt terméklista kiegészítésével vagy az arról való törléssel az előnyök hatálytalanításának vagy gyengítésének mértékéhez igazítani. Következésképpen – az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – annak érdekében, hogy a felfüggesztés mértéke igazodjék az előnyök hatálytalanításának vagy gyengítésének mértékéhez, a Bizottságnak változatlanul kell hagynia az I. mellékletben található terméklistát, és módosítania kell a kiegészítő vám mértékét. Az I. mellékletben felsorolt négy terméket ezért a listán kell hagyni, és a rájuk vonatkozó kiegészítő behozatali vám mértékét 4,3 %-ra kell módosítani.

(4)

Az I. mellékletben felsorolt termékeknek az Amerikai Egyesült Államokból történő behozatalára kivetett 4,3 %-os kiegészítő értékvám egy évre vonatkozó hatása nem lépi túl a 8 165 179 USD kereskedelmi értéket.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kiegészítő behozatali vám módosított mértékének alkalmazása haladéktalanul megkezdődhessen, e rendeletnek a kihirdetése napján hatályba kell lépnie.

(6)

A 673/2005/EK rendeletet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/15

(1)

Az (EU) 2015/2205 (2), az (EU) 2016/592 (3) és az (EU) 2016/1178 (4) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a vonatkozó elszámolási kötelezettségek hatálybalépési időpontjának meghatározása céljából 4 kategóriába sorolja a szerződő feleket. A szerződő felek kategóriába sorolása jogi és operatív kapacitásuknak és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos kereskedési tevékenységüknek megfelelően történt.

(2)

Az elszámolási kötelezettség időben történő és szabályszerű alkalmazásának biztosítása érdekében az említett különböző kategóriák tekintetében lépcsőzetes bevezetési időszakokat alkalmaztak.

(3)

A 3. kategóriába tartozó szerződő felek elszámolási kötelezettségeinek hatálybalépési időpontja figyelembe veszi, hogy az említett szerződő felek többsége csak úgy fér hozzá a központi szerződő fél szolgáltatásihoz, hogy klíringtag ügyfelévé vagy közvetett ügyfelévé válik.

(4)

A 3. kategóriába a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel legalacsonyabb volumenben kereskedő szerződő felek tartoznak. A közelmúlt tapasztalatai alapján az e kategóriába tartozó szerződő felek jelentős nehézségekkel szembesülnek az említett származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolásához szükséges megállapodások előkészítésében. Ennek oka a klíringszolgáltatásokhoz való hozzáférés mindkét lehetséges módjának – az ügyfélklíringnek és a közvetett ügyfélklíringnek – az összetettsége.

(5)

Először is, az ügyfélklíring-megállapodások esetében úgy tűnik, hogy a klíringtagok költségproblémák miatt nem igazán hajlandóak átfogóan kibővíteni ügyfélklíring-ajánlatukat. Ez még inkább igaz a tőzsdén kívüli ügyletekkel korlátozott volumenben kereskedő szerződő felek esetében. Emellett az ügyfélklíringre alkalmazandó tőkekövetelmények szabályozási kerete jelenleg módosítás alatt áll, ami olyan bizonytalanságot kelt, amely gátolja a különböző ügyfélklíring-ajánlatok klíringtagok általi kifejlesztését.

(6)

Másodszor, a közvetett ügyfélklíring esetében a szerződő felek az ajánlatok hiánya miatt jelenleg úgy sem tudnak hozzáférni a központi szerződő félhez, hogy egy klíringtag közvetett ügyfeleivé válnak.

(7)

E nehézségek figyelembevételével, valamint annak érdekében, hogy az említett szerződő felek további időt kapjanak a szükséges klíringmegállapodások véglegesítéséhez, indokolt, hogy a 3. kategóriába tartozó szerződő felek esetében el legyen halasztva az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének napja. Mindazonáltal bizonyos, a csoporton belüli ügyletekkel kapcsolatban a kockázatkezelés csoporton belüli centralizálására irányuló ösztönzők figyelembevételére már sor került, ezért a hatálybalépési napok elhalasztásának nincs hatása ezekre az ösztönzőkre, sem az azonos csoportba tartozó szerződő felek között megkötött bizonyos tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket érintő hatálybalépési napokra.

(8)

Az elszámolási megállapodások létrehozásából eredő pozitív következmények fényében, és annak érdekében, hogy ne kettőződjenek meg az elszámolási kötelezettség hatályába tartozó különböző eszközosztályok elszámolásának előkészítésével kapcsolatos erőfeszítések, indokolt összehangolni a 3. kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettségek hatálybalépésének napját.

(9)

Az (EU) 2015/2205, az (EU) 2016/592 felhatalmazáson alapuló rendeletet és az (EU) 2016/1178 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért módosítani kell.

(10)

Ez a rendelet az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, és konzultált az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/18

(1)

A Bizottság 10/2011/EU rendelete (2) (a továbbiakban: rendelet) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak vonatkozásában konkrét szabályokat állapít meg.

(2)

A rendelet legutóbbi módosítása óta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) további jelentéseket tett közzé olyan sajátos anyagokról, amelyek élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban felhasználhatók, továbbá a már engedélyezett anyagok engedélyezett felhasználási módjairól. Emellett szövegezési hibákat és nem egyértelmű megfogalmazásokat is találtak. Azt biztosítandó, hogy a rendelet a hatóság legfrissebb megállapításait tükrözze, valamint a helyes alkalmazást övező kétségek megszüntetése érdekében a rendeletet módosítani, illetve javítani kell.

(3)

A rendelet I. melléklete 1. táblázatában található több anyag engedélye a szóban forgó melléklet 3. táblázata (1) megjegyzésére hivatkozik. A megfelelőség ellenőrzése – analitikai módszer rendelkezésre állásáig – a maradéktartalom és az élelmiszerrel való érintkezés felszínének viszonyításával (MMF) történik. Mivel megfelelő kioldódás-vizsgálati módszerek elérhetők és a specifikus kioldódási határérték meghatározásra került, a rendeletben a 142, 168, 202, 387, 462, 467, 481, 502, 662, és a 779 számú, élelmiszerrel érintkező anyagokra (FCM) vonatkozó bejegyzésekből a megfelelőség maradéktartalom révén történő ellenőrzésének lehetőségét el kell hagyni.

(4)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (3) fogadott el a 976-56-7 CAS-számú és 1007-es FCM-számú dietil[[3,5-bisz(1,1-dimetiletil)-4-hidroxifenil]metil]foszfonát anyag felhasználásáról. A Hatóság megállapította, hogy az anyag nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztóra, amennyiben az összes élelmiszertípussal, bármilyen érintkezési idővel vagy hőmérsékleten érintkező poli(etilén-tereftalát) (PET) gyártásához használt polimerizációs folyamat során a végső polimertömeg alapján legfeljebb 0,2 tömegszázalékban használják fel. Ezért az anyagot fel kell venni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy csak a PET-gyártáshoz használt polimerizációs folyamat során és legfeljebb 0,2 tömegszázalékban alkalmazzák. Mivel a Hatóság jelezte, hogy az anyagot felhasználják a polimerizációs folyamatban, ahol a végső polimer gerincét alkotó polimerek részévé válik, ezért azt kiindulási anyagként kell feltüntetni.

(5)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (4) fogadott el az 1016-os FCM-számú (metakrilsav, etil-akrilát, n-butil-akrilát, metil-metakrilát, butadién) nanotechnológiai kopolimer anyag felhasználásáról. A hatóság megállapította, hogy az anyag, amennyiben adalékanyagként használják fel olyan nem lágyított PVC-ben legfeljebb 10, vagy nem lágyított PLA-ban legfeljebb 15 tömegszázalékban, amely hosszú távú tárolás céljából valamennyi élelmiszertípussal érintkezik szobahőmérsékleten vagy annál kisebb hőmérsékleten, nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztóra. Ezen adalékanyagot ezért fel kell venni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy ezek az előírások teljesülnek.

(6)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (5) fogadott el az 1030-as FCM-számú, dimetildialkil(C16-C18)ammónium-kloriddal módosított montmorillonit agyag adalékanyag felhasználásáról. A Hatóság megállapította, hogy a keverék használata nem ad okot a biztonságossággal kapcsolatos aggályokra, amennyiben az anyagot legfeljebb 12 tömegszázalékban használják szobahőmérsékleten vagy annál kisebb hőmérsékleten használt poliolefinekben, amelyeket olyan száraz élelmiszerekhez szántak, melyekhez a 10/2011/EU rendelet III. mellékletében az „E” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendelték, és amennyiben az 1-klórhexadekán és 1-klóroktadekán anyagok kioldódása – ami szennyeződések vagy bomlástermékek formájában lehet jelen – nem több, mint 0,05 mg/kg élelmiszer. A Hatóság megjegyezte, hogy a részecskék lemezkéket formálhatnak, melyek egy mérete a nanotartományba eshet, de az ilyen lemezkék kioldódása nem várható, amennyiben ezek a fólia felületével párhuzamosan helyezkednek el, és teljesen beágyazódnak a polimerbe. Ezen adalékanyagot ezért fel kell venni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy ezek az előírások teljesülnek.

(7)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (6) fogadott el az 1055-ös FCM-számú és 7695-91-2-es és 58-95-7-es CAS-számú α-tokoferol acetát adalékanyag felhasználásáról. A Hatóság megállapította, hogy az anyag antioxidánsként poliolefinekben történő használata nem ad okot a biztonságossággal kapcsolatos aggályokra. A Hatóság megjegyezte, hogy az anyag α-tokoferollá és ecetsavvá hidrolizálódik, melyek közül mindkettő az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (7) által engedélyezett élelmiszer-adalék. Következésképpen fennáll az 1333/2008/EK rendeletben meghatározott, e két hidrolízistemékre alkalmazandó korlátozások túllépésének kockázata. Ezen adalékanyagot ezért fel kell venni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy csak poliolefinekben használható fel antioxidánsként, továbbá azon megjegyzéssel, hogy az 1333/2008/EK rendeletben meghatározott korlátozásoknak teljesülniük kell.

(8)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (8) fogadott el az 1060-as FCM-számú, őrölt napraforgómaghéj adalékanyagról. A Hatóság megállapította, hogy az anyag használata nem ad okot a biztonságossággal kapcsolatos aggályokra, amennyiben száraz élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő, szobahőmérsékleten vagy annál kisebb hőmérsékleten használt műanyagban adalékanyagként használják fel. A maghéjakat emberi fogyasztásra alkalmas napraforgómagokról kell begyűjteni, az adalékanyagot tartalmazó műanyagot pedig legfeljebb 240 °C-os feldolgozási hőmérsékletnek szabad alávetni. Ezen adalékanyagot ezért fel kell venni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy csak olyan élelmiszerekkel érintkezhet, melyekhez a III. melléklet 2. táblázatában az „E” élelmiszer-utánzó modellanyagot rendelték, és csak amennyiben emberi fogyasztásra alkalmas napraforgómagokból származik, az adalékanyagot tartalmazó kapott műanyagot pedig legfeljebb 240 °C-os feldolgozási hőmérsékletnek vetik alá.

(9)

A Hatóság kedvező tudományos véleményt (9) fogadott el az 1062-es számú meghatározott keverékről, mely 97 %-ban a 78-10-4 CAS-számú tetraetil-ortoszilikátból (TEOS), 3 %-ban pedig a 999-97-3 CAS-számú hexametildiszilazánból (HMDS) áll. A Hatóság megállapította, hogy a keverék nem ad okot a biztonságossággal kapcsolatos aggályokra, amennyiben a PET újrahasznosítása során legfeljebb 0,12 tömegszázalékban használják kiindulási anyagként. A keveréket ezért kiindulási anyagként fel kell venni az engedélyezett anyagok uniós jegyzékébe azzal a korlátozással, hogy kizárólag PET újrahasznosítása során, legfeljebb 0,12 tömegszázalékban használják fel.

(10)

A Hatóság véleményt fogadott el az élelmiszerekben és az ivóvízben előforduló nikkellel összefüggő közegészségügyi kockázatokról (10). A vélemény a Ni esetén a tolerálható napi bevitel (TDI) szintjét napi 2,8 μg/testtömeg-kilogramm/napban határozza meg, és azt jelzi, hogy a nikkelnek való átlagos krónikus étrendi kitettség meghaladja a TDI-t, különösen a fiatal népesség tekintetében. Következésképpen a hagyományosan derivált kioldódási határérték esetében 10 %-os allokációs tényezőt kell alkalmazni. Ezért az élelmiszerrel érintkező műanyagokból történő nikkelkioldódás esetében alkalmazandó kioldódási határérték 0,02 mg/kilogramm élelmiszer. Ezt a határértéket ezért hozzá kell adni a rendelet II. mellékletében a fémkioldódásra vonatkozó előíráshoz.

(11)

A rendelet III. mellékletének 4. pontja különböző élelmiszertípusoknak megfelelő élelmiszer-utánzó modellanyagok kombinációit jelöli ki, melyeket az összkioldódás vizsgálatához kell használni. A 4. pont szövege nem kellően egyértelmű, ezért azt pontosítani kell.

(12)

A rendelet IV. melléklete 8. pontjának iii. alpontja úgy rendelkezik, hogy a vállalkozó által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal meghatározható az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő felszín és a térfogat aránya az anyag vagy tárgy megfelelőségének megállapításához. Nem mindig egyértelmű azonban az anyagot vagy tárgyat átvevő vállalkozó számára, hogy ez az arány egyben a rendelet 17. és 18. cikkének megfelelő legmagasabb arány-e. Más esetekben a felszín és a térfogat arányának meghatározása nem járul hozzá annak megértéséhez, hogy a végső anyag vagy tárgy arányai esetében a megfelelés feltételezhető-e. Ezekben az esetekben egyenértékű információkra volna szükség, úgymint fedelek és záróelemek esetén a minimum csomagolási térfogat. A rendelet IV. melléklete 8. pontjának iii. alpontját ezért úgy kell egyértelműsíteni, hogy a 17. és 18. cikkével összhangban megállapított megfelelés szerint a felszín és térfogat legmagasabb arányára vagy egyenértékű információkra vonatkozzon.

(13)

Az 10/2011/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az igazgatási terhek csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők megfelelő időt kapjanak gyakorlataiknak a rendelet követelményeihez igazítására, átmeneti intézkedésekről kell rendelkezni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/24

(1)

A 2002/64/EK bizottsági irányelv (2) hatóanyagként felvette a cihalofop-butilt a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

A cihalofop-butil hatóanyagnak az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2017. június 30-án lejár.

(4)

Az 1141/2010/EU bizottsági rendelet 4. cikkének megfelelően az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a cihalofop-butil hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv (5) I. mellékletébe való felvétele megújítására.

(5)

A kérelmező az 1141/2010/EU rendelet 9. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dossziékat benyújtotta. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás meghosszabbítása iránti kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2013. október 18-án benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság a hosszabbítás iránti kérelmet értékelő jelentést észrevételezésre megküldte a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összegző dossziét.

(8)

A Hatóság 2014. december 9-én eljuttatta a Bizottsághoz arra vonatkozó következtetéseit (6), hogy a cihalofop-butil várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2015. május 28-án ismertette a cihalofop-butilra vonatkozó vizsgálati jelentés tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(9)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek. Ezért e jóváhagyási kritériumokat teljesítettnek kell tekinteni.

(10)

Helyénvaló tehát meghosszabbítani a cihalofop-butil jóváhagyását.

(11)

A cihalofop-butil jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív használaton alapul, amelyek azonban nem korlátozzák azon használatokat, amelyek tekintetében a cihalofop-butilt tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők. Ezért nem indokolt fenntartani a kizárólag gyomirtó szerként való felhasználásra történő korlátozást.

(12)

Az 1107/2009/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretekre való figyelemmel azonban bizonyos feltételeket elő kell írni.

(13)

Az 1107/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/28

(1)

(EU) 2016/2369 határozata (2) (a továbbiakban: határozat) útján a Tanács felhatalmazást adott az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz (a továbbiakban: megállapodás) csatolt, Ecuadornak a kereskedelmi megállapodáshoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából készült csatlakozási jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: jegyzőkönyv) az Unió nevében történő aláírására, továbbá rendelkezett a jegyzőkönyv 2017. január 1-jétől történő ideiglenes alkalmazásáról (3).

(2)

A megállapodás értelmében az Ecuadorból származó áruk Unióba történő behozatalára vonatkozó vámokat a megállapodás I. mellékletében szereplő vámlebontási menetrendnek megfelelően csökkenteni kell vagy el kell törölni. Az I. melléklet előírásai szerint egyes Ecuadorból származó áruk esetében a vámok csökkentése vagy eltörlése vámkontingensek keretén belül valósul meg.

(3)

A megállapodás I. melléklete 1. függeléke B. szakaszának 3. alszakaszában meghatározott vámkontingenseket a Bizottságnak – az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) megfelelően – a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vám-árunyilatkozatok elfogadásának időbeli sorrendje alapján kell kezelni.

(4)

A jegyzőkönyv által jóváhagyott kontingensrendszer zökkenőmentes alkalmazásának és kezelésének biztosítása érdekében e rendeletet a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának időpontjával azonos időponttól kell alkalmazni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/35

(1)

A 2003/119/EK bizottsági irányelv (2) felvette a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe a mezoszulfuron hatóanyagot.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

A mezoszulfuron hatóanyagnak az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2018. január 31-én lejár.

(4)

A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a mezoszulfuron hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására.

(5)

A kérelmező a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dokumentációkat benyújtotta. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)

A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítására benyújtott kérelmet értékelő jelentést, amelyet 2015. október 5-én benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság a megújításértékelő jelentést észrevételezésre megküldte a kérelmezőnek és a tagállamoknak, majd a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak. A Hatóság ezenkívül közzétette a kiegészítő összegző dossziét.

(8)

A Hatóság 2016. szeptember 22-én eljuttatta következtetéseit (6) a Bizottsághoz arról, hogy a mezoszulfuron (figyelembe vett variáns: mezoszulfuron-metil) várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2016. december 6-án ismertette a mezoszulfuronra vonatkozó megújítási jelentés tervezetét a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával.

(9)

Legalább egy, a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek.

(10)

Ezért helyénvaló meghosszabbítani a mezoszulfuron jóváhagyását.

(11)

A mezoszulfuron jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés korlátozott számú reprezentatív használaton alapul, amelyek azonban nem korlátozzák azon használatokat, amelyek tekintetében a mezoszulfuront tartalmazó növényvédő szerek engedélyezhetők. Ezért nem indokolt fenntartani a kizárólag gyomirtó szerként való felhasználásra történő korlátozást.

(12)

Az 1107/2009/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezései alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban a jóváhagyás feltételeit bizonyos feltételekkel és korlátozásokkal ki kell egészíteni. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(13)

Az 1107/2009/EK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének a rendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az (EU) 2016/2016 bizottsági végrehajtási rendelet (7)2018. január 31-ig meghosszabbította a mezoszulfuron lejárati időpontját annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárás az anyag jóváhagyásának lejártát megelőzően befejeződhessen. Mivel a jóváhagyás meghosszabbítására vonatkozó határozatot a lejárat fent említett meghosszabbított időpontját megelőzően meghozták, ez a rendelet 2017. július 1-jétől alkalmazandó.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/40

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/42

(1)

Az 1273/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) a rizs és a törmelékrizs behozatalára az említett végrehajtási rendelet I. mellékletének megfelelően származási országonként elosztva és több alidőszakra bontva bizonyos vámkontingenseket nyitott meg, és rendelkezett e vámkontingensek kezelésének módjáról.

(2)

Az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt vámkontingensek esetében április a második alidőszak.

(3)

Az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 8. cikkének a) pontja szerinti értesítések alapján megállapítható, hogy a 09.4130 tételszámú vámkontingens esetében az említett végrehajtási rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2017 áprilisának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló az érintett kontingens tekintetében igényelt mennyiségekre alkalmazandó, az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(4)

A fent említett értesítések ezenkívül azt mutatják, hogy a 09.4127, 09.4128 és 09.4129 tételszámú vámkontingensek esetében az 1273/2011/EU végrehajtási rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2017 áprilisának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak.

(5)

Ezenkívül az 1273/2011/EU rendelet 5. cikke első albekezdésének megfelelően meg kell határozni a 09.4127, 09.4128, 09.4129 és 09.4130 tételszámú kontingensek vonatkozásában a következő alidőszakra rendelkezésre álló teljes mennyiséget.

(6)

A behozatali engedélyek kibocsátására irányuló eljárás hatékony lebonyolítása érdekében ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/45

(1)

2004. október 14-én a 2006/507/EK tanácsi határozat (1) az Európai Közösség nevében jóváhagyta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezményt (a továbbiakban: egyezmény).

(2)

Az Unió az egyezményben meghatározott kötelezettségeket a 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) végrehajtotta az uniós jogban.

(3)

Az Unió nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az egyezmény A., B. és/vagy C. melléklete fokozatosan bővüljön olyan új anyagokkal, amelyek esetében teljesülnek a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagként (POP) való besorolás kritériumai, figyelembe véve az elővigyázatosság elvét és szem előtt tartva az egyezmény célkitűzésének teljesítését, valamint a 2002-es johannesburgi fenntartható fejlődési csúcstalálkozón a kormányok által tett azon kötelezettségvállalást, amely szerint 2020-ra minimálisra kell csökkenteni a vegyi anyagok által okozott káros hatásokat.

(4)

Az egyezmény 22. cikke értelmében a részes felek konferenciája határozatokat fogadhat el az egyezmény A., B. és/vagy C. mellékletének módosításáról. E határozatok egy évvel az után lépnek hatályba, hogy a letéteményestől megérkezik a módosításról szóló értesítés, kivéve az egyezmény azon részes felei tekintetében, amelyek azt nem fogadták el.

(5)

A kereskedelmi forgalomban lévő dekabróm-difenil-éter (c-dekaBDE) felvételére vonatkozó, Norvégia által 2013-ban benyújtott javaslat nyomán az egyezmény által létrehozott, a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság (POPRC) elvégezte a c-dekaBDE-vel kapcsolatos vizsgálatokat. A POPRC arra a megállapításra jutott, hogy a c-dekaBDE megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján egy anyag felvehető az egyezmény A. mellékletébe. A részes felek nyolcadik konferenciája várhatóan határoz a c-dekaBDE-nek az egyezmény A. mellékletébe való felvételéről.

(6)

Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH) (3) XVII. mellékletének 67. bejegyzését (a továbbiakban: 67. bejegyzés) létrehozó (EU) 2017/227 bizottsági rendelet (4) korlátozza a dekabróm-difenil-éter gyártását és forgalomba hozatalát, valamint önmagában vagy más vegyi anyagok összetevőjeként, keverékekben és árucikkekben való felhasználását. A 67. bejegyzés alapján a dekabróm-difenil-éter gyártása, forgalomba hozatala vagy felhasználása új légi járművekhez, valamint légi járművek, gépjárművek, mezőgazdasági és erdészeti járművek és bizonyos gépek pótalkatrészeihez korlátozott időre megengedett.

(7)

A rövid láncú klórozott paraffinok (SCCP-k) felvételére vonatkozó, 2006-ban benyújtott uniós javaslat nyomán a POPRC megállapította, hogy az SCCP-k megfelelnek azon kritériumoknak, amelyek alapján egy anyag felvehető az egyezmény A. mellékletébe. A részes felek nyolcadik konferenciája várhatóan határoz az SCCP-knek az egyezmény A. mellékletébe való felvételéről.

(8)

Az SCCP-k előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása az (EU) 2015/2030 bizottsági rendelettel (5) módosított 850/2004/EK rendelet alapján – bizonyos mentességek mellett – tilos az Unióban. Az említett módosított rendelet az SCCP-knek a gyártási folyamat során létrejövő más klórozott paraffin keverékekben való jelenlétére vonatkozó határértékeket is meghatároz. Mivel az SCCP-k a környezetben nagy távolságra képesek terjedni, az Unió lakossága szempontjából előnyösebb világszinten megszüntetni használatát, mint csupán az Unióban tiltani a 850/2004/EK rendelet értelmében.

(9)

A hexaklór-butadién (HCBD) felvételére vonatkozó, 2011-ben benyújtott uniós javaslat nyomán a POPRC úgy értékelte, hogy a HCBD megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján egy anyag felvehető az egyezmény A. és C. mellékletébe. A részes felek hetedik konferenciája határozott a HCBD-nek az A. mellékletébe való felvételéről. A részes felek konferenciája azonban elfogadta az SC-7/11 határozatot, amelyben felkérte a POPRC-t, hogy a HCBD-nek az egyezmény C. mellékletébe való felvételével kapcsolatban újonnan rendelkezésre álló információk alapján folytassa az HCBD értékelését, és a HCBD-nek a C. mellékletbe való felvételére vonatkozóan fogalmazzon meg ajánlást, amelyet a részes felek a nyolcadik konferenciájukon mérlegelnek.

(10)

A HCBD előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása az 519/2012/EU bizottsági rendelettel (6) módosított 850/2004/EK rendelet alapján tilos az Unióban, azonban egyes ipari tevékenységek során nem szándékosan létrejöhet. Az ilyen tevékenységekre alkalmazandó a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), amely megköveteli bizonyos kibocsátáskezelési intézkedések megtételét. Mivel a HCBD a környezetben nagy távolságra képes terjedni, az Unió lakossága szempontjából előnyösebb világszinten fellépni a nem szándékos kibocsátások ellen, mint csupán az Unióban meghozni a 850/2004/EK rendeletben meghatározott intézkedéseket.

(11)

A perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és származékai néhány „elfogadható céllal” együtt szerepelnek az egyezmény B. mellékletében. A részes felek konferenciája felkérést kap arra, hogy felülvizsgálja, hogy továbbra is szükség van-e a szóban forgó elfogadható célokra. A 850/2004/EK rendelet tiltja a PFOS előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását, de mentességet biztosít bizonyos, az Unióban még szükséges felhasználásoknak. Következésképpen az Uniónak támogatnia kell a PFOS és származékai azon elfogadható céljainak törlését, amelyek a részes felek számára már nem szükségesek, kivéve a félvezetőkhöz való fotorezisztens és visszaverődés-gátló bevonatokat, az összetett félvezetőkhöz és kerámiaszűrőkhöz való maratóanyagokat, valamint a csak zárt hatásláncú rendszerekben alkalmazott keményfémbevonatokat.

—

a kereskedelmi forgalomban lévő dekabróm-difenil-éterben (c-dekaBDE) megtalálható dekabróm-difenil-éter (BDE-209) felvétele az egyezmény A. mellékletébe a dekaBDE gyártására és a gépjárműipar számára gyártott pótalkatrészekben való felhasználására vonatkozó „különleges kivételekkel”. Az Unió támogatja e felvételt további, az (EU) 2017/227 rendelettel összhangban a légi járművekre és a légi járművek pótalkatrészeire vonatkozó, valamint a mezőgazdasági és erdészeti járművek és egyes gépek pótalkatrészeire vonatkozó „különleges kivételekkel” együtt, amennyiben más részes felek vagy közvetlenül érintett érdekelt felek tudják bizonyítani, hogy szükségük van e kivételekre;

—

a rövid láncú klórozott paraffinok (SCCP-k) felvétele az egyezmény A. mellékletébe;

—

a hexaklór-butadién (HCBD) felvétele az egyezmény C. mellékletébe;

—

az egyezmény B. mellékletében a perfluoroktán-szulfonsavra (PFOS) és származékaira vonatkozó bejegyzésből a következő „elfogadható célok” törlése: a fényképfelfolgozás, a légi közlekedésben használt hidraulikus folyadékok, bizonyos orvostechnikai eszközök (például etilén-tetrafluor-etilén (ETFE) kopolimer rétegek és sugárátlátszatlan ETFE gyártása, in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök és CCD színszűrők), a tűzoltóhabok és a levélvágó hangyáknak (Atta spp. és Acromyrmex spp. fajok) szánt csapdák.

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/48

(1)

A 2016/681/EU irányelv előírja a Bizottság számára, hogy állítsa össze az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) tagállamok részére történő továbbítása során a légi fuvarozók által használandó közös protokollok és adatformátumok listáját. A légi fuvarozóknak abból a listából kell kiválasztaniuk és a tagállam felé jelezniük azt a közös protokollt és adatformátumot, amelyet használni szándékoznak.

(2)

Az opciókat tartalmazó lista összeállítása során tekintetbe kell venni az ágazat jelenlegi állapotát az (EU) 2016/681 irányelv gyors végrehajtásának lehetővé tétele, valamint a légi fuvarozókat érintő kedvezőtlen gazdasági hatás mérséklése érdekében. Ugyanakkor a felkínált opcióknak biztosítaniuk kell a PNR-adatok továbbításának biztonságát és megbízhatóságát.

(3)

A kis légi fuvarozókat, amelyek nem működtetnek specifikus és nyilvános menetrendet és amelyek nem rendelkeznek a mellékletben említett adatformátumok és adatátviteli protokollok használatát lehetővé tevő szükséges technikai infrastruktúrával, mentesíteni kell e formátumok és protokollok használatának kötelezettsége alól. A tagállamoknak kétoldalú megállapodásokat kell kötniük ezekkel a légi fuvarozókkal az alkalmazandó elektronikus útról annak érdekében, hogy a PNR adatok légi fuvarozók adattovábbításának megfelelő biztonsági szintet biztosítsanak.

(4)

Az (EU) 2016/681/EU irányelv (17) preambulumbekezdése szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) PNR-adatokra vonatkozó iránymutatásait kell tehát alapul venni a légi fuvarozók által a tagállamok részére továbbítandó PNR-adatok támogatott adatátviteli formátumának meghatározásakor.

(5)

A PNRGOV adatformátum a PNR adatok továbbítására szolgáló elismert nemzetközi szabvány, amelyet kormányok, légi fuvarozók és szolgáltatók fejlesztettek ki közösen a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA), ICAO, valamint a Vámigazgatások Világszervezetének (WCO) égisze alatt. A PNRGOV adatformátumnak összhangban kell lennie az utas- és repülőtéri adatok cseréjére vonatkozó szabványokkal (PADIS), valamint a WCO/IATA/ICAO API PNR Kapcsolattartó Bizottság által jóváhagyott és közzétett a PNRGOV üzenetekre vonatkozó EDIFACT és XML végrehajtási útmutatásokkal.

(6)

Az UN/EDIFACT PAXLST az előzetes utasinformáció (API) továbbítására használatos adatformátum Az (EU) 2016/681 irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében ezt a formátumot kell használni az API adatok továbbítására, amelyeket a légi fuvarozók begyűjtenek a gazdasági tevékenységük rendes folyamata során, de amelyekhez nem ugyanazon technikai eszközök révén jutottak, mint a többi PNR adathoz.

(7)

Jelenleg két adatátviteli protokoll van: az IBM MQ és a B típusú IATA, amelyet a légi fuvarozók többsége használ az utasok adatainak a nemzeti hatóságok részére történő továbbítása során.

(8)

Az IBM Corporation törzskönyvezett terméke az IBM MQ az üzenetek kézbesítésének biztos, megbízható eszköze, amely megőrzi az üzenet integritását és csökkenti az adatvesztés kockázatát, az üzenetek sorba állításának használatával könnyíti meg az applikációk, rendszerek, szolgáltatások és fájlok közötti adatcserét.

(9)

B típusú üzenetküldésnek nevezte el az IATA a légi közlekedés és az utazással kapcsolatos ágazat közötti és azokon belüli üzenetküldést. A B típusú üzenetküldést a légi közlekedési ágazaton belül nagyon megbízhatónak és biztonságosnak tartják, és ezért az üzletmenet szempontjából kritikus applikációk támogatására szolgál.

(10)

Nem mindegyik légi fuvarozó van abban a helyzetben, hogy a jelenleg használatban lévőtől eltérő adatátviteli protokollokat vezessen be 4-5 évnél rövidebb időtávon belül.

(11)

Az (EU) 2016/681 irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a légi fuvarozóknak képesnek kell lenniük arra, hogy az e végrehajtási határozatban megállapított adatformátumok és átviteli protokollok legalább egyikét használják a határozat elfogadásától számított egy év elteltével.

(12)

A végrehajtási határozatnak következésképpen el kellene ismernie az ágazat jelenlegi helyzetét és lehetőséget biztosítani arra, hogy a légi fuvarozók – az (EU) 2016/681 irányelv alkalmazásában is – továbbra is ugyanazokat az adatformátumokat és átviteli protokollokat használják, amelyek jelenleg szabványnak minősülnek az ágazaton belül.

(13)

Másrészt a nyílt szabványú adatformátumok és átviteli protokollok, ezen belül az európai szabványok használatát a lehető legmesszebb menőkig ösztönözni kell.

(14)

A Bizottság jelenleg az „AS4” protokoll használatát népszerűsíti, nevezetesen az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében. Ezt a protokollt ezért az IBM MQ és az IATA B típusú protokollok alternatívájaként kell jegyzékbe venni.

(15)

Az ágazatot és a tagállamokat ösztönözni kell, hogy a nemzetközi partnerekkel, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel és a Vámigazgatások Világszervezetével együtt hozzák meg a szükséges intézkedéseket, amelyek célja, hogy megfelelő nyílt szabványú protokollokkal bővítsék a légi fuvarozók által a tagállamok utasadat-információs egysége részére továbbítandó PNR-adatok továbbítására vonatkozó nemzetközileg elfogadott referencia protokollokat.

(16)

Ezt a végrehajtási határozatot ezért az elfogadásától számított négy éven belül felül kell vizsgálni annak mérlegelése céljából, hogy a törzskönyvezett termékeket nyílt szabványú adatátviteli protokollokkal váltsák-e fel. A határozatnak a PNRGOV és az EDIFACT PAXLST meglévő EDIFACT és XML verzióinak a felülvizsgálatát is mérlegelnie kell, valamint az API üzenetküldésnél használatos XML szabványok esetleges kifejlesztését.

(17)

A tagállamok még azt is mérlegelhetik, hogy a légi fuvarozókat a PNR adattovábbítást igazoló átvételi elismervénnyel látják el (ACKRES üzenet használatával). Az IATA ajánlása szerint az ilyen határozatnak a légi fuvarozó és a tagállam közötti kétoldalú megállapodáson kell alapulnia.

(18)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/681 irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/52

(1)

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 9. cikkének (2) bekezdése alapján kivetendő éves felügyeleti díjak teljes összegének fedeznie kell az Európai Központi Banknál (EKB) az adott díjfizetési időszak során a felügyeleti feladataival összefüggésben felmerült kiadásokat, de nem haladhatja meg azokat. Ezek a kiadások elsősorban az EKB felügyeleti feladataival, így például a jelentős szervezetek közvetlen felügyeletével, a kevésbé jelentősnek minősülő szervezetek felügyeletének felvigyázásával, valamint horizontális feladatok ellátásával és különleges szolgáltatásokkal közvetlenül összefüggő költségekből állnak. Emellett magukban foglalnak az EKB felügyeleti feladataival közvetetten összefüggő költségeket is, például az EKB támogató üzleti területei által nyújtott szolgáltatásokat, beleértve a létesítménygazdálkodást, az emberierőforrás-gazdálkodást, az adminisztratív szolgáltatásokat, a költségvetés-tervezést és ellenőrzést, a számvitelt, a jogi, a kommunikációs és a fordítási szolgáltatásokat, a belső auditot, valamint a statisztikai és az információtechnológiai szolgáltatásokat is.

(2)

A jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok, valamint a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díjak kiszámítása érdekében a teljes költségeket az azon megfelelő funkciókhoz rendelt kiadások alapján kell megosztani, amelyek a jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok közvetlen felügyeletét, illetve a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok közvetett felügyeletét ellátják.

(3)

A 2017-re eső éves felügyeleti díjak teljes összegét az alábbiak összegeként kell kiszámítani: a) a felügyeleti feladatok becsült éves költségei 2017-re vonatkozóan, az EKB 2017. évi jóváhagyott költségvetése alapján, figyelembe véve az EKB-nál várhatóan felmerülő becsült éves költségeket érintő, az e határozat elfogadása időpontjában ismert fejleményeket; és b) a 2016-ból származó többlet vagy hiány.

(4)

A többletet vagy hiányt oly módon kell kiszámítani, hogy a felügyeleti feladatok 2016-ra vonatkozóan felmerült, az EKB 2016-ra szóló éves beszámolójában (3) feltüntetett tényleges éves költségeit le kell vonni a 2016-ra vonatkozóan kivetett, az (EU) 2016/661 európai központi banki határozat (EKB/2016/7) (4) mellékletében meghatározott becsült éves költségekből.

(5)

Az 1163/2014/EU rendelet (EKB/2014/41) 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban a korábbi díjfizetési időszakokra vonatkozó, behajthatatlannak bizonyult díjak összegeit, a 14. cikkel összhangban befolyt kamatfizetéseket, valamint az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdésével összhangban befolyt vagy visszatérített összegeket, amennyiben vannak ilyenek, szintén figyelembe kell venni a felügyeleti feladatok 2017-re vonatkozó becsült éves költségei keretében,

a)

jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok: 391 279 654 euro;

b)

kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok: 33 677 998 euro.

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/56

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között népei jólétének előmozdítása, valamint Európa fenntartható fejlődése érdekében a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző, magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapuló munka. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelemét.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke értelmében politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke kimondja, hogy az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi Közösségi chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás elősegítése, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikke kimondja, hogy az Unió az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását; önállóságuk tiszteletben tartása mellett elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet.

(5)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amelyet először az Európai Tanács 2000. december 7-i nizzai ülésén hirdettek ki, számos olyan alapvető elvet védelmez és támogat, amelyek elengedhetetlenek az európai szociális modellhez. A Charta rendelkezéseinek címzettjei az Unió intézményei, szervei és hivatalai, amelyeknek kellően figyelembe kell venniük a szubszidiaritás elvét, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseket tartalmaz többek között a munkavállalók szabad mozgására (45–48. cikk), a letelepedési jogra (49–55. cikk), a szociálpolitikára (151–161. cikk), a szociális partnerek közötti párbeszéd előmozdítására (154. cikk), egyebek között az uniós szinten megkötött megállapodásokra (155. cikk), a férfiak és nők egyenlő munkáért történő egyenlő díjazására (157. cikk), a minőségi oktatás és szakképzés fejlesztéséhez való hozzájárulásra (165. és 166. cikk), az egészségügy terén a nemzeti politikákat kiegészítő uniós fellépésre (168. cikk), a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra (174–178. cikk), a gazdaságpolitikákra vonatkozó átfogó iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére (121. cikk), foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére (148. cikk), valamint általánosabban a jogszabályok közelítésére (114–117. cikk) vonatkozóan.

(7)

Az Európai Parlament a szociális jogok olyan szilárd európai pillérének létrehozására szólított fel, amelynek meg kell erősítenie a szociális jogokat, és pozitív hatást kell gyakorolnia az emberek életére rövid és középtávon, valamint lehetővé kell tennie az európai integráció támogatását a 21. században (1). Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a gazdasági és társadalmi bizonytalanság kérdését prioritásként kell kezelni, és mindenki számára ígéretes jövőképet kell teremteni, meg kell őrizni életformánkat, és jobb lehetőségeket kell biztosítani a fiatalok számára (2). 27 tagállam vezetői és az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság a római programban elkötelezték magukat a szociális Európa kialakítása mellett. E kötelezettségvállalás a fenntartható fejlődés, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés, a kohézió és a konvergencia előmozdításának alapjain nyugszik, megőrizve ugyanakkor a belső piac integritását (3). A szociális partnerek elkötelezték magukat amellett, hogy továbbra is hozzájárulnak a munkavállalók és a vállalkozások szempontjából eredményesen működő Európa megteremtéséhez (4).

(8)

Az európai egységes piac megvalósítását az elmúlt évtizedekben olyan szilárd szociális vívmányok kidolgozása kísérte, amelyek előrelépést jelentenek a mozgás szabadsága, az élet- és munkakörülmények, a nők és férfiak közötti egyenlőség, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a szociális védelem, valamint az oktatás és képzés terén. Az euro bevezetése stabil közös valutát biztosított az Unió számára, amelyet 19 tagállam 340 millió polgára használ, és amely segíti mindennapi életüket és védi őket a pénzügyi instabilitás ellen. Az Unió jelentős mértékben bővült is, ami javította a gazdasági lehetőségeket, és elősegítette a társadalmi fejlődést az egész kontinensen.

(9)

A munkaerőpiacon és a társadalomban gyors fejlődés megy végbe, a globalizációból, a digitális forradalomból, az új munkavégzési módokból, valamint a szociális és demográfiai változásokból eredő új lehetőségekkel és új kihívásokkal. A jelentős egyenlőtlenségek, a tartós munkanélküliség, a fiatalok munkanélkülisége vagy a nemzedékek közötti szolidaritással kapcsolatos kihívások, bár különböző mértékben, de szinte minden tagállamban jelen vannak.

(10)

Európa a pénzügyi és gazdasági válság leküzdésére irányuló egyértelmű szándékáról tett tanúbizonyságot, és a határozott fellépés eredményeként az uniós gazdaság mára stabilabb, a foglalkoztatás szintje soha nem látott mértékű, a munkanélküliség pedig folyamatosan csökken. A válság társadalmi következményei azonban – a fiatalok munkanélküliségétől és a tartós munkanélküliségtől a szegénység kockázatáig – mélyrehatóak, és ezek kezelése továbbra is sürgős prioritás marad.

(11)

Az Európa előtt álló foglalkoztatási és szociális kihívások nagy része a viszonylag szerény növekedés eredménye, ami a foglalkoztatásban való részvétel és a termelékenység kiaknázatlan lehetőségeiben gyökerezik. A gazdasági és társadalmi fejlődés szorosan összefügg, és a szociális jogok európai pillére létrehozásának azon erőfeszítéseket kell támogatnia, amelyek egy inkluzívabb és fenntarthatóbb, Európa versenyképességének javítása, valamint a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése révén elérhető foglalkoztatási modell kialakítását célozzák.

(12)

A szociális jogok európai pillérének célja, hogy iránymutatást nyújtson a hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez, a közvetlenül az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésével, valamint a szociális jogok törvénybe iktatásával és végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli problémák megoldása terén.

(13)

A rugalmasság fokozása és a gazdasági és monetáris unió elmélyítése érdekében különösen fontos a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény előtérbe helyezése. Ezért a szociális jogok európai pillére elsősorban az euróövezet számára jött létre, de minden olyan tagállamra alkalmazható, amely részt kíván venni benne.

(14)

A szociális jogok európai pillére a XXI. századi Európa méltányosan és jól működő munkaerőpiacának és jóléti rendszereinek alapelveit és jogait foglalja magában. Megerősíti az uniós vívmányokban már szereplő jogok egy részét. Olyan új elveket határoz meg, amelyek a társadalmi, technológiai és gazdasági fejleményekből eredő kihívásokkal foglalkoznak.

(15)

A szociális jogok európai pillérében rögzített elvek az uniós polgárokra és az Unióban jogszerűen tartózkodó nem uniós állampolgárokra vonatkoznak. Amennyiben egy alapelv a munkavállalókra vonatkozik, az minden alkalmazottat érint, függetlenül azok foglalkoztatási jogállásától, a foglalkoztatás módjától és időtartamától.

(16)

A szociális jogok európai pillére nem akadályozhatja meg a tagállamokat vagy szociális partnereiket abban, hogy ambiciózusabb szociális normákat állapítsanak meg. A szociális jogok európai pillérében semmi nem értelmezhető úgy, hogy az az uniós jogban vagy a nemzetközi jogban, valamint az Unió vagy a tagállamok által aláírt nemzetközi megállapodásokban, köztük az 1961. október 18-án Torinóban aláírt európai szociális chartában, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeiben és ajánlásaiban elismert jogokat és elveket – saját alkalmazási területükön – korlátozza vagy sérti.

(17)

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása az Unió, a tagállamok és a szociális partnerek részéről közös elkötelezettséget és felelősségvállalást kíván. A szociális jogok európai pillére által meghatározott elveket és jogokat mind uniós, mind tagállami szinten az adott hatáskörökön belül és a szubszidiaritás elvével összhangban kell végrehajtani.

(18)

Uniós szinten a szociális jogok európai pillére nem jár az Unió Szerződésekben meghatározott hatásköreinek kiterjesztésével: e hatáskörök korlátain belül kell végrehajtani.

(19)

Tagállami szinten a pillér tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, valamint a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét. A pillér létrehozása nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy szociális biztonsági rendszerük alapelveit meghatározzák, és nem érinthetik e rendszerek pénzügyi egyensúlyát.

(20)

A szociális párbeszéd központi szerepet tölt be a szociális jogok megerősítésében, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés fokozásában. A szociális partnerek minden szinten alapvető szerepet játszanak a szociális jogok európai pillérének megvalósításában, autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett.

a)

A nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget valamennyi területen biztosítani kell, beleértve a munkaerőpiaci részvételt, valamint a foglalkoztatás és a szakmai előmenetel feltételeit.

b)

A nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak.

a)

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben és személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Ide tartozik az álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is. Mindenkit megillet a szociális védelemre és a képzésre való jogosultság a pályamódosítás során.

b)

A fiataloknak joguk van a folyamatos oktatáshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy méltányos állásajánlathoz a munkanélkülivé válásukat vagy az oktatásból való kilépésüket követő 4 hónapon belül.

c)

A munkanélkülieknek joguk van a személyre szabott, folyamatos és következetes támogatáshoz. A tartósan munkanélküli személyeknek legkésőbb a munkanélküliség 18. hónapjában joguk van egy személyre szabott, részletes értékeléshez.

a)

A munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelem és a képzéshez való hozzáférés tekintetében. Támogatni kell a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formákra való áttérést.

b)

A jogszabályokkal és a kollektív szerződésekkel összhangban biztosítani kell a munkaadók számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a gazdasági környezet változásaihoz.

c)

Támogatni kell a munka innovatív formáit, amelyek minőségi munkakörülményeket biztosítanak. Ösztönözni kell a vállalkozói tevékenységet és az önfoglalkoztatást. Meg kell könnyíteni a foglalkozási mobilitást.

d)

Meg kell előzni a bizonytalan munkakörülményekhez vezető munkaviszonyokat, többek között az atipikus szerződésekkel való visszaélés tilalma révén. Minden próbaidőnek észszerű időtartamra kell szólnia.

a)

A munkavállalóknak joguk van a tisztességes megélhetést biztosító, méltányos bérekhez.

b)

Megfelelő minimálbéreket kell meghatározni, amelyek a nemzeti gazdasági és szociális feltételek mellett biztosítják a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítését, biztosítva mindamellett a foglalkoztatáshoz való hozzáférést és a munkakeresés ösztönzését. Meg kell akadályozni, hogy a munkavállalók szegénységben éljenek.

c)

A béreket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

a)

A munkavállalóknak joguk van a munkaviszony megkezdésekor írásban tájékoztatást kapni a munkaviszonyból eredő jogaikról és kötelezettségeikről, beleértve a próbaidő alatti időszakot is.

b)

Az elbocsátást megelőzően a munkavállalókat tájékoztatni kell az indokokról, és észszerű felmondási időt kell biztosítani számukra. A munkavállalóknak joguk van a hatékony és pártatlan vitarendezéshez, valamint indokolatlan elbocsátás esetén a jogorvoslathoz, ideértve a megfelelő kártérítést is.

a)

A nemzeti gyakorlatoknak megfelelően konzultálni kell a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakításáról és végrehajtásáról. Arra kell őket ösztönözni, hogy – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett – az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek. A szociális partnerek közötti megállapodásokat adott esetben az Unió és tagállamai szintjén kell végrehajtani.

b)

A munkavállalóknak vagy képviselőiknek joguk van arra, hogy kellő időben tájékoztatást kapjanak és konzultáljanak velük az őket érintő kérdésekben, különösen a vállalkozások átruházásával, szerkezetátalakításával és egyesülésével, valamint a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban.

c)

Támogatni kell a szociális partnereknek a szociális párbeszéd előmozdítására irányuló kapacitásnövelését.

a)

A munkavállalóknak joguk van a magas szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz.

b)

A munkavállalóknak joguk van a szakmai szükségleteikhez igazított munkakörnyezethez, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacon való részvételük meghosszabbítását.

c)

A munkavállalóknak joguk van személyes adataik védelméhez a munkaviszony keretében.

a)

A gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz.

b)

A gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez. A hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van konkrét intézkedésekben részesülni az esélyegyenlőség javítása érdekében.

a)

A nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók az általuk befizetett járulékokkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjra jogosultak. A nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez.

b)

Idős korban mindenkinek joga van a méltósággal élhető élethez szükséges erőforrásokhoz.

a)

A rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz.

b)

A kiszolgáltatott személyeknek joguk van a kényszer-kilakoltatással szembeni megfelelő segítségnyújtáshoz és védelemhez.

c)

A hajléktalanok számára megfelelő menedékhelyet és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében.

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/62

29.4.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/62