ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 78

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. március 23.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2017/542 rendelete (2017. március 22.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egy, az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos harmonizált információkról szóló melléklet hozzáadásával történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2017/543 végrehajtási rendelete (2017. március 22.) a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő megállapításáról ( 1 )

13

 

 

A Bizottság (EU) 2017/544 végrehajtási rendelete (2017. március 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

59

 

 

A Bizottság (EU) 2017/545 végrehajtási rendelete (2017. március 22.) a kvótán felüli cukorra vonatkozó kiviteli engedélyek kibocsátásakor alkalmazandó százalékos elfogadási arány megállapításáról, kiviteli engedély iránti kérelmek elutasításáról és a kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztéséről

61

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2017/546 határozata (2017. március 21.) a Régiók Bizottságának a Németországi Szövetségi Köztársaság által javasolt egy tagja és egy póttagja kinevezéséről

63

 

*

A Bizottság (EU) 2017/547 végrehajtási határozata (2017. március 21.) a 2002/56/EK tanácsi irányelv szerinti ideiglenes kísérletnek a valódi burgonyavetőmagból előállított vetőburgonya-gumók tekintetében történő megszervezéséről (az értesítés a C(2017) 1736. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

65

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

23.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/542 RENDELETE

(2017. március 22.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egy, az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos harmonizált információkról szóló melléklet hozzáadásával történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 45. cikke (4) bekezdésére és 53. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt szerveknek feladataik elvégzéséhez információkra van szükségük a forgalomba hozott, egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásaik alapján veszélyesként osztályozott keverékekről. Ezeket az információkat – amelyek általában a termék és a veszély azonosítására, az összetételre vonatkozó, valamint toxikológiai adatokat tartalmazzák – az importőrök és a továbbfelhasználók nyújtják be a kijelölt tagállami szerveknek. A toxikológiai központok a szóban forgó kijelölt szervek által rendelkezésre bocsátott információkra támaszkodnak, és néha ők maguk ezek a szervek.

(2)

A Bizottság elvégezte az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében előírt felülvizsgálatot, és annak – alapos szakértői konzultáción alapuló – megállapításait 2012 januárjában közzétette. A felülvizsgálat következtetése szerint a tagállamokban lényeges eltérések mutatkoznak a jelenlegi bejelentési rendszerek, az adatformátumok és az adatszolgáltatásra vonatkozó országspecifikus követelmények terén. Ebből az következik, hogy a keverékeket több tagállamban is forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak a sokszor hasonló információk tekintetében több és különböző formátumú bejelentést kell tenniük. A felülvizsgálatból az is kiderült, hogy a szóban forgó eltérés következtében az egészségügyi személyzet és a nagyközönség rendelkezésére álló információk nem következetesek a különböző tagállamokban bekövetkezett mérgezési balesetek esetében.

(3)

A felülvizsgálat következetéseit alátámasztotta a Bizottság által 2015 márciusában befejezett költség-haszon elemzés (2) , amely megerősítette, hogy a kijelölt szerveknek eljuttatandó információk harmonizációja az egészséget érintő vészhelyzetre történő reagálási képesség javulásán túl összességében jelentős költségmegtakarítást eredményezne.

(4)

Elsősorban a költség-haszon elemzés keretében, valamint több műhelytalálkozó révén konzultációra került sor az érdekeltekkel, például a Toxikológiai Központok és Klinikai Toxikológusok Európai Társulásával (EAPCCT).

(5)

Mindezek alapján helyénvaló harmonizálni azokat az információkat, amelyeket az importőröknek és a továbbfelhasználóknak kell eljuttatniuk a kijelölt szervekhez, valamint meghatározni az információk benyújtásának formai követelményeit.

(6)

Meg kell határozni, hogy mely információkat kell benyújtani a kijelölt szervhez. Ide tartoznak a keverék és a bejelentő azonosítására szolgáló adatok, továbbá a veszély azonosítására és a keverék összetevőire vonatkozó információk. Mivel a keverékek előállítása gyakran megy át olyan kisebb módosításokon, amelyek nincsenek vagy csak csekély hatással vannak az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálásra, ezért aránytalan terhet jelentene a keverék összetevőinek pontos százalékára vonatkozó adatszolgáltatás előírása. Ezért alternatív lehetőségként a keverék összetevőire vonatkozóan meg lehet adni koncentrációtartományokat is. E tartományok terjedelmét a keverék összetevőinek egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai, valamint az információnak az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálás szempontjából való jelentősége alapján kell meghatározni.

(7)

Tekintettel arra, hogy a veszélyesként osztályozott keverékek olyan összetevőket is tartalmazhatnak, amelyek ugyan nincsenek osztályozva, de nem rendeltetésszerű felhasználás (például szervezetbe jutás) esetén káros hatásuk lehet, a kijelölt szervek számára lehetővé kell tenni, hogy információkkal rendelkezzenek az utóbbi összetevőkről, hogy szükség esetén megelőző vagy gyógyászati célú intézkedéseket hozhassanak.

(8)

Az információk benyújtására vonatkozó formai követelményeket harmonizálni kell, hogy a különböző tagállamokban működő importőrök és továbbfelhasználók az egyes tagállamokban ugyanazokat az adatokat nyújthassák be, illetve ugyanazoknak a formai követelményeknek kelljen megfelelniük. Indokolt előírni, hogy az információk benyújtása elektronikus úton, egységes XML formátumban történjen, amelyet az Európai Vegyianyag-ügynökség kezel és díjmentesen bocsát rendelkezésre.

(9)

A keverék rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó információk benyújtásának megkönnyítése, valamint a kapcsolódó mérgezési esetek statisztikai elemzésének elősegítése érdekében az Európai Vegyianyag-ügynökségnek célszerű kidolgoznia egy uniós termékbesorolási rendszert, és azt az információk benyújtásához használni.

(10)

A Bizottság költség-haszon elemzése szerint a toxikológiai központok és egyéb kijelölt szervek arról számoltak be, hogy a kapott hívások akár 40 %-a esetében nehézséget okozott számukra az érintett keverék helyes azonosítása. Ez a betegek szükségtelen túlkezeléséhez, valamint elővigyázatossági okokból történő kórházi ápoláshoz vezethet. Ezért az információk harmonizációja keretében elő kell írni, hogy a címkén a keverék azonosítására szolgáló egyedi alfanumerikus kódot (egyedi formulaazonosítót) kell feltüntetni.

(11)

A toxikológiai központokba és más kijelölt szervekhez túlnyomórészt a fogyasztók, és kisebb arányban szakemberek által használt veszélyes keverékekkel történő baleseti expozícióval kapcsolatos hívások érkeznek be. A hívásoknak csak csekély hányada érint ipari létesítményben használatos, ipari felhasználásra szánt keverékeket. Ráadásul az ipari létesítményekben többnyire jobban ismerik a felhasznált keverékeket, és általában rendelkezésre áll orvosi ellátás. Ezért az ipari felhasználásra szánt keverékek importőrei és továbbfelhasználói számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozottabb információszolgáltatási követelményeknek kelljen megfelelniük.

(12)

Az adatszolgáltatásra vonatkozó formai követelményekkel kapcsolatos tennivalók elosztása, valamint annak érdekében, hogy az információszolgáltatással kapcsolatos előírások a legszükségesebb esetekre vonatkozóan elsőbbséget élvezzenek, indokolt és arányos, hogy az e rendelet által a keverékek felhasználása szerint meghatározott új információszolgáltatási követelmények fokozatosan kerüljenek alkalmazásra.

(13)

A zökkenőmentes átállás biztosítása és az aránytalan költségek elkerülése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a kijelölt szervekhez az e rendelet alkalmazási időpontja előtt benyújtott információk az e rendelet alkalmazandóvá válását követően egy bizonyos ideig még érvényesek maradjanak. Ha azonban a keverék összetétele, termékazonosítója vagy toxikológiai jellemzője időközben jelentős mértékben megváltozik, elő kell írni az információk e rendelet alapján való naprakésszé tételét.

(14)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az 1272/2008/EK rendelet 54. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1272/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 25. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)   Amennyiben a VIII. melléklet alapján a bejelentő egyedi formulaazonosítót hoz létre, annak az említett melléklet A. része 5. szakaszának rendelkezéseivel összhangban szerepelnie kell a címkén”;

2.

A rendelet új VIII. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(2)  Study to support the harmonisation of the information to be submitted to poison centres, according to article 45 of Regulation (EC) No 1272/2008 (CLP Regulation) (A toxikológiai központoknak az 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) 45. cikke szerint eljuttatandó információk harmonizációját támogató tanulmány), 2015. március 3.


MELLÉKLET

VIII. MELLÉKLET

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információk

A. RÉSZ

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.   Kérelem

1.1.   Az e melléklet A. része 2.4. pontjának értelmében vett, fogyasztói felhasználásra szánt keverékeket forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak 2020. január 1-jétől meg kell felelniük e mellékletnek.

1.2.   Az e melléklet A. része 2.4. pontjának értelmében vett, foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékeket forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak 2021. január 1-jétől meg kell felelniük e mellékletnek.

1.3.   Az e melléklet A. része 2.4. pontjának értelmében vett, ipari felhasználásra szánt keverékeket forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak 2024. január 1-jétől meg kell felelniük e mellékletnek.

1.4.   Azoknak az importőröknek és továbbfelhasználóknak, akik a 45. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt szervhez a veszélyes keverékekre vonatkozó, nem e mellékletnek megfelelő információt nyújtottak be az 1.1., az 1.2. és az 1.3. pontban említett alkalmazási időpontok előtt, a szóban forgó keverékek tekintetében 2025. január 1-jéig nem kell megfelelniük e mellékletnek.

1.5.   Az 1.4. ponttól eltérően, amennyiben valamely, az e melléklet B. részének 4.1. pontjában ismertetett változás 2025. január 1-je előtt következik be, az importőröknek és a továbbfelhasználóknak a keverék – megváltozott formában történő – forgalomba hozatalát megelőzően meg kell felelniük e mellékletnek.

2.   Cél, fogalommeghatározások és hatály

2.1.   E melléklet meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a keverékeket forgalomba hozó importőröknek és továbbfelhasználóknak (a továbbiakban: bejelentők) meg kell felelniük az információk benyújtását illetően ahhoz, hogy a kijelölt szervek rendelkezzenek a 45. cikkben számukra előírt feladatok ellátásához szükséges információkkal.

2.2.   Ez a melléklet nem alkalmazandó a tudományos kutatási és fejlesztési célú keverékekre, valamint az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározott, termék- és folyamatorientált kutatási és fejlesztési célú keverékekre.

Ez a melléklet nem alkalmazandó a kizárólag a következő, egy vagy több veszély tekintetében osztályozott keverékekre:

(1)

Nyomás alatt lévő gázok;

(2)

Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok és az 1.1–1.6. alosztály)

2.3.   A kizárólag ipari felhasználásra szolgáló keverékek forgalomba hozatala esetében a bejelentők – az általános bejelentési követelményekhez képest alternatív megoldásként – választhatják az e rész 5.3. pontja és a B. rész 3.1.1. pontja szerinti korlátozott bejelentést, feltéve, hogy a B. rész 1.3. pontjának megfelelően gyorsan hozzáférhetők a termékekre vonatkozó további részletes információk.

2.4.   E melléklet alkalmazásában:

(1)   „Fogyasztói felhasználásra szánt keverék”: fogyasztók általi felhasználásra szánt keverék;

(2)   „Foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverék”: a foglalkozásszerű felhasználók általi, de nem ipari létesítményben történő felhasználásra szánt keverék;

(3)   „Ipari felhasználásra szánt keverék”: kizárólag ipari létesítményekben történő felhasználásra szánt keverék.

Amennyiben valamely keverékre több felhasználás is vonatkozik, annak az összes érintett kategóriára vonatkozó követelménynek meg kell felelnie.

3.   A bejelentésre vonatkozó követelmények

3.1.   A forgalomba hozatalt megelőzően a bejelentő az egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keverékekre vonatkozóan információkat nyújt be azon tagállam, illetve tagállamok 45. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt szerveinek (a továbbiakban: „kijelölt szervek”), amely(ek)ben a keverék forgalomba hozatala történik.

A bejelentés tartalmazza a B. részben meghatározott információkat. Benyújtása elektronikus úton, az ügynökség által kezelt és díjmentesen rendelkezésre bocsátott XML formátumban történik.

3.2.   Abban az esetben, ha a 3.1. pont alapján történt bejelentés beérkezését követően a kijelölt szerv indokolással ellátott megkeresést intéz a bejelentőhöz, amely szerint a 45. cikk alapján rá bízott feladatok ellátásához kiegészítő információkra vagy magyarázatokra van szüksége, a bejelentő indokolatlan késedelem nélkül megadja a szükséges információkat vagy magyarázatokat.

3.3.   A bejelentést azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben a keveréket forgalomba hozzák, kivéve az érintett tagállam(ok) ettől eltérő rendelkezése esetén.

3.4.   A keverék rendeltetésszerű felhasználását az ügynökség által rendelkezésre bocsátott, harmonizált termékbesorolási rendszernek megfelelően kell megadni.

3.5.   Amennyiben a B. rész 4.1. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, a bejelentést indokolatlan késedelem nélkül naprakésszé kell tenni.

4.   Csoportos bejelentés

4.1.   Több keverékre vonatkozó információkat is be lehet jelenteni egyetlen bejelentés keretében (a továbbiakban: „csoportos bejelentés”) abban az esetben, ha egy csoporton belül valamennyi keverék az egészségi és a fizikai veszélyek tekintetében ugyanazon osztályba, valamint a 3.4. pontban említett ugyanazon termékkategóriába tartozik.

4.2.   Csoportos bejelentés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a csoporton belül minden keverék azonos összetevőket tartalmaz (a B. rész 3.2. pontjában meghatározottak szerint), valamint minden egyes összetevőre vonatkozóan a bejelentett koncentrációtartomány valamennyi keverék esetében megegyezik (a B. rész 3.4. pontjában meghatározottak szerint).

4.3.   A 4.2. ponttól eltérően csoportos bejelentésre akkor is lehetőség van, ha egy csoporton belül a különböző keverékek összetétele közötti eltérés kizárólag illatszereket vagy illatanyagokat érint, feltéve, hogy az egyes keverékekben található illatszerek vagy illatanyagok együttes koncentrációja nem haladja meg az 5 %-ot.

4.4.   Csoportos bejelentés esetében a B. részben előírt információkat, amennyiben szükséges, a csoporton belüli minden egyes keverékre vonatkozóan meg kell adni.

5.   Egyedi formulaazonosító (UFI)

5.1.   A bejelentő az ügynökség által rendelkezésre bocsátott elektronikus eszköz útján egyedi formulaazonosítót (a továbbiakban: UFI) hoz létre. Az UFI olyan egyedi alfanumerikus kód, amely egyértelmű kapcsolatot teremt egy keverék vagy keverékcsoport összetételére vonatkozóan benyújtott információk, valamint az adott keverék vagy keverékcsoport között. Az UFI kiadása díjmentes.

Új UFI-t kell létrehozni, ha egy keverék vagy keverékcsoport összetételében bekövetkezett változás megfelel a B. rész 4.1. pontja, negyedik franciabekezdésének a), b) és c) alpontjában előírt egy vagy több feltételnek.

A második albekezdéstől eltérve nincs szükség új UFI-ra az illatszereket vagy illatanyagokat tartalmazó keverékekre vonatkozó bejelentések esetében, ha az összetételben bekövetkezett változás csak az illatszereket vagy illatanyagokat érinti, illetve új illatszer vagy illatanyag hozzáadását jelenti.

5.2.   A bejelentő az UFI-t – nyomtatva vagy másként elhelyezve – feltünteti a veszélyes keverék címkéjén. Az UFI előtt nagybetűkkel fel kell tüntetni az „UFI” rövidítést, és az UFI-nak tisztán láthatónak, olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lennie.

5.3.   Az 5.2. ponttól eltérően az UFI-t az ipari felhasználásra szánt veszélyes keverékek, valamint a csomagolással nem ellátott keverékek esetében – alternatív megoldásként – fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon is.

6.   Az információk benyújtására vonatkozó formai követelmények és technikai segítségnyújtás

6.1.   Az ügynökség meghatározza, karbantartja és naprakészen tartja az UFI előállítására szolgáló eszközt, a bejelentésekhez használandó XML formátumot, valamint a harmonizált termékbesorolási rendszert, továbbá azokat honlapján díjmentesen rendelkezésre bocsátja.

6.2.   Az ügynökség technikai és tudományos iránymutatást, valamint technikai segítséget nyújt, és rendelkezésre bocsátja az információk bejelentését megkönnyítő eszközöket.

B. RÉSZ

A BEJELENTÉSBEN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK

1.   A keverék és a bejelentő azonosítása

1.1.   A keverék termékazonosítója

A termékazonosítót a 18. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint kell megadni.

Meg kell adni a keverék teljes kereskedelmi nevét, illetve neveit, mely tartalmazza – adott esetben – a márkanevet, a termék nevét és a változatok nevét a címkén feltüntetettek szerint, rövidítések nélkül és oly módon, hogy az adott keverék azonosítható legyen.

Ezenkívül a bejelentésnek tartalmaznia kell az UFI-t vagy UFI-kat.

1.2.   A bejelentőre vonatkozó adatok

Fel kell tüntetni a bejelentő nevét, teljes címét, telefonszámát és e-mail-címét. Ezeknek az információknak összhangban kell lenniük a címkén a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint feltüntetett információkkal.

1.3.   Telefonszám és e-mail-cím a termékre vonatkozó további információkhoz való gyors hozzáférés céljából

Az A. rész 2.3. pontja szerinti korlátozott bejelentés esetében a termékre vonatkozó további információkhoz való gyors hozzáférés céljából fel kell tüntetni azt a telefonszámot és e-mail-címet, amelyen a kijelölt szervek vészhelyzetben gyorsan részletes további információkat tudnak beszerezni a termékről az A. rész 3.3. pontjában meghatározott nyelven. A megadott telefonszámon a hívásokat a hét minden napján, napi 24 órában kell fogadni.

2.   A veszély azonosítása és kiegészítő információk

Ez a pont meghatározza a keverék egészségi és fizikai veszélyeivel összefüggő információszolgáltatási követelményeket, valamint az e veszélyekhez kapcsolódó megfelelő figyelmeztetéseket, továbbá a bejelentésben feltüntetendő kiegészítő információkat.

2.1.   A keverék besorolása

A keverék egészségi és fizikai veszélyek tekintetében történő besorolását (veszélyességi osztály és kategória) az I. mellékletben szereplő besorolási szabályok szerint kell elvégezni.

2.2.   Címkézési elemek

A következő, 17. cikk által előírt címkeelemeket kell feltüntetni, amennyiben szükséges:

veszélyt jelző piktogramok kódja (V. melléklet);

figyelmeztetés;

figyelmeztető mondatok (III. melléklet, beleértve a kiegészítő veszélyességi információt is) kódja;

óvintézkedésre vonatkozó mondat kódja.

2.3.   Toxikológiai adatok

A bejelentésnek tartalmaznia kell a keveréknek vagy összetevőinek toxikológiai hatásaira vonatkozó információkat a biztonsági adatlap 11. szakaszában előírtak szerint, az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének megfelelően.

2.4.   Kiegészítő információk

A következő kiegészítő információkat kell megadni:

a fogyasztói vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverék forgalomba hozatalához használt csomagolás típusa(i) és mérete(i);

a forgalmazott keverék színe(i) és fizikai állapota(i);

amennyiben szükséges, a pH-érték;

termékbesorolás (lásd az A. rész 3.4. pontját);

felhasználás (fogyasztói, foglalkozásszerű, ipari, vagy ezek bármely kombinációja).

3.   A keverék összetevőire vonatkozó információk

3.1.   Általános követelmények

A keverék összetevőinek kémiai azonosítóját és koncentrációját a 3.2., a 3.3. és a 3.4. pont szerint fel kell tüntetni a bejelentésben.

Egy adott keverékben jelen nem lévő összetevőket nem kell bejelenteni.

A második albekezdéstől eltérően a csoportos bejelentés esetén a keverékek illatszer- vagy illatanyag-összetevőinek legalább az egyik keverékben jelen kell lenniük.

Az olyan csoportos bejelentés esetében, amikor a csoporton belüli keverékek között eltérés van az illatszer vagy illatanyag tekintetében, csatolni kell egy listát, amely tartalmazza a keverékeket és az azokban található illatszereket vagy illatanyagokat, valamint az osztályozásukat.

3.1.1.   Az ipari felhasználásra szánt keverékekre vonatkozó követelmények

Az A. rész 2.3. pontja szerinti korlátozott bejelentés esetében az ipari felhasználásra szánt keverékek összetételére vonatkozóan benyújtandó információk a biztonsági adatlapban szereplő információkra korlátozódhatnak az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének megfelelően, feltéve, hogy az összetevőkre vonatkozó kiegészítő információkhoz vészhelyzetben kérésre gyorsan hozzá lehet férni az 1.3. pontnak megfelelően.

3.2.   A keverék összetevői

3.2.1.   Anyagok

A 3.3. pont szerint azonosított anyagok termékazonosítóját a 18. cikk (2) bekezdése szerint kell megadni. Ugyanakkor használni lehet az INCI-nevet, színindex szerinti nevet vagy más nemzetközi kémiai nevet, feltéve, hogy a kémiai név közismert és egyértelműen lehetővé teszi az anyag azonosítását. Az olyan anyagok kémiai nevét, amelyek esetében alternatív kémiai név használata a 24. cikk alapján megengedett, szintén fel kell tüntetni.

3.2.2.   Keverékben lévő keverék

Abban az esetben, ha egy keverék egy forgalomba hozott másik keverék összetevője, az első keverékre keverékben lévő keverékként (a továbbiakban: MIM) történik utalás.

A MIM-ben található anyagokra vonatkozó információkat a 3.2.1. pontban szereplő feltételek szerint kell megadni, kivéve, ha a bejelentőnek nincs hozzáférése a MIM teljes összetételére vonatkozó információkhoz. Az utóbbi esetben a 3. pont szerinti információkat a keverék ismert összetevőire vonatkozóan kell megadni, és a MIM azonosítása a 18. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti termékazonosítóval, valamint a koncentrációval és – amennyiben rendelkezésre áll – az UFI-val történik. UFI hiányában a MIM biztonsági adatlapját kell megadni, valamint a MIM szállítójának nevét, e-mail-címét és telefonszámát.

3.2.3.   Általános termékazonosító

A 3.2.1. és a 3.2.2. ponttól eltérően az „illatszer”, „illatanyag” vagy „színezőanyag” általános termékazonosítókat lehet használni a kizárólag a keverékek illatszer, illatanyag vagy szín hozzáadására használatos összetevői esetében, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a keverék összetevői nincsenek besorolva az egészségi veszélyek tekintetében;

a keverék egy adott általános termékazonosítóval meghatározott összetevőinek teljes koncentrációja nem haladja meg:

a)

az 5 %-ot az összes illatszer és illatanyag esetében, valamint

b)

25 %-ot az összes színezőanyag esetében.

3.3.   A keverék azon összetevői, amelyekre bejelentési követelmények vonatkoznak

A keverék következő összetevőit (anyagok és MIM) kell feltüntetni:

(1)

+A keverékek egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott azon összetevői, amelyek:

koncentrációja legalább 0,1 %;

azonosításra kerültek, még abban az esetben is, ha koncentrációjuk nem éri el a 0,1 %-ot, hacsak a bejelentő bizonyítani tudja, hogy a szóban forgó összetevőknek nincs jelentőségük a vészhelyzetre való reagálás és a megelőző intézkedések tekintetében;

(2)

A keverékek egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként nem osztályozott azon összetevői, amelyek azonosításra kerültek, és amelyek koncentrációja legalább 1 %.

3.4.   A keverék összetevőinek koncentrációja és koncentrációtartománya

A bejelentő megadja a 3.4.1. és a 3.4.2. pontban meghatározott információkat a keverék 3.3. pont szerint azonosított összetevőinek (anyagok és MIM) koncentrációja tekintetében.

3.4.1.   A vészhelyzetre való reagálás és a megelőző intézkedések tekintetében komoly aggodalomra okot adó veszélyes összetevők

Abban az esetben, ha a keverék összetevői legalább az alább felsorolt veszélyességi kategóriák egyikébe be vannak sorolva e rendeletnek megfelelően, az összetevők keveréken belüli koncentrációját pontos százalékos értékben, tömeg- vagy térfogatszázalék szerint, csökkenő sorrendben kell feltüntetni:

akut toxicitás, 1., 2. vagy 3. kategória,

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 1. vagy 2. kategória,

célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 1. vagy 2. kategória,

bőrmarás, 1., 1A., 1B. vagy 1C. kategória,

súlyos szemkárosodás, 1. kategória.

Alternatív megoldásként a koncentráció pontos százalékos megadása helyett százaléktartományt is meg lehet adni az 1. táblázatnak megfelelően.

1. táblázat

A vészhelyzetre való reagálás tekintetében komoly aggodalomra okot adó veszélyes összetevőkre (anyagok és MIM) alkalmazandó koncentrációtartományok

A keverékben található veszélyes összetevő koncentrációtartománya (%)

A bejelentésben alkalmazandó koncentrációtartomány maximális mértéke

≥ 25 – < 100

5 %

≥ 10 – < 25

3 %

≥ 1 – < 10

1 %

≥ 0,1 – < 1

0,3 %

> 0 – < 0,1

0,1 %

3.4.2.   Más veszélyes összetevők és veszélyesként nem osztályozott összetevők

A 3.4.1. pontban felsorolt veszélyességi kategóriák egyike tekintetében sem osztályozott keverék veszélyes összetevőinek, valamint veszélyesként nem osztályozott azonosított összetevőinek koncentrációját a 2. táblázatnak megfelelően, tömeg- vagy térfogatszázalék-tartományban, csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Alternatív megoldásként meg lehet adni pontos százalékos értéket.

Az első albekezdéstől eltérően a nem osztályozott vagy kizárólag a bőrszenzibilizáció 1., 1A. vagy 1B. kategóriák, illetve aspirációs toxicitás tekintetében osztályozott illatszer- vagy illatanyag-összetevők esetében a bejelentőknek nem kell információkat megadniuk azok koncentrációjára vonatkozóan, feltéve, hogy a teljes koncentráció nem haladja meg az 5 %-ot.

2. táblázat

A más veszélyes összetevőkre és veszélyesként nem osztályozott összetevőkre (anyagok és MIM) alkalmazandó koncentrációtartományok

A keverékben található összetevő koncentrációtartománya (%)

A bejelentésben alkalmazandó koncentrációtartomány maximális mértéke

≥ 25 – < 100

20 %

≥ 10 – < 25

10 %

≥ 1 – < 10

3 %

> 0 – < 1

1 %

3.5.   A keverék összetevőinek (anyagok és MIM) osztályozása

Meg kell adni a keverék összetevőinek az egészségi és fizikai veszélyek tekintetében történő osztályozását (veszélyességi osztály, veszélyességi kategória és figyelmeztető mondatok). Ide tartozik legalább az 1907/2006/EK rendeletnek a biztonsági adatlapok elkészítésével kapcsolatos követelményekről szóló II. melléklete 3.2.1. pontjában említett valamennyi anyag besorolása. Alternatív megoldásként a MIM esetében csak a MIM-re vonatkozó egészségi és fizikai veszélyek tekintetében történő osztályozás is benyújtható.

4.   A bejelentés naprakésszé tétele

4.1.   Amennyiben egy egyedi vagy csoportos bejelentésben szereplő keveréket érint a következő változások egyike, a bejelentőnek a keverék – megváltozott formában történő – forgalomba hozatalát megelőzően naprakésszé kell tennie a bejelentést:

ha megváltozik a keverék termékazonosítója (ideértve az UFI-t);

ha megváltozik a keverék egészségi és fizikai veszélyek tekintetében történő osztályozása;

ha a biztonsági adatlap 11. szakaszában előírt új lényeges toxikológiai információ áll rendelkezésre a keverék vagy annak összetevőinek veszélyes tulajdonságait illetően;

ha a keverék összetételének megváltozása megfelel a következő feltételek egyikének:

a)

a keverék egy vagy több, a 3.3. pont alapján feltüntetendő összetevőjének hozzáadása, helyettesítése vagy elvétele;

b)

a keverék valamely összetevőjének koncentrációjában bekövetkező olyan mértékű változás, amely kívül esik az eredeti bejelentésben feltüntetett koncentrációtartományon;

c)

valamely összetevőnek a 3.4.1. vagy a 3.4.2. pont szerint a pontos koncentrációja került bejelentésre, és az abban bekövetkezett változás túllépi a 3. táblázatban meghatározott küszöböket.

3. táblázat

Az összetevők koncentrációjának olyan változása, amely a bejelentés naprakésszé tételét teszi szükségessé

A keverékben található összetevő pontos koncentrációja (%)

Az eredeti összetevő koncentrációjának olyan mértékű változása (±), amely a bejelentés naprakésszé tételét teszi szükségessé

> 25 – ≤ 100

5 %

> 10 – ≤ 25

10 %

> 2,5 – ≤ 10

20 %

≤ 2,5

30 %

Amennyiben egy csoportos bejelentésben szereplő illatszerek vagy illatanyagok megváltoznak, naprakésszé kell tenni a keverékeket és az azokban található illatszereket vagy illatanyagokat tartalmazó, 3.1. pontban előírt listát.

4.2.   A bejelentés naprakésszé tételének tartalmi elemei

A bejelentés naprakésszé tétele az előző bejelentés 4.1. pontban ismertetett új információkat tartalmazó, felülvizsgált változatát tartalmazza.

C. RÉSZ

A BEJELENTÉSRE VONATKOZÓ FORMAI KÖVETELMÉNYEK

1.1.   A bejelentésre vonatkozó formai követelmények

Az információknak a 45. cikk szerint kijelölt szerveknek történő benyújtására az ügynökség által megadott formátumban kerül sor. A bejelentés formailag a következő elemeket tartalmazza:

1.2.   A keverék és a bejelentő azonosítása

Termékazonosító

A termék teljes kereskedelmi neve (csoportos bejelentés esetében az összes termékazonosítót fel kell sorolni)

Egyéb nevek, szinonimák

Egyedi formulaazonosító (UFI)

Egyéb azonosítók (engedély száma, vállalati termékkódok)

A bejelentő elérhetősége

Név

Teljes cím

Telefonszám

E-mail-cím

Elérhetőség a termékre vonatkozó további információkhoz való gyors hozzáférés céljából (24 óra/7 nap) Csak korlátozott bejelentés esetében.

Név

Telefonszám (a hét minden napján, napi 24 órában)

E-mail-cím

1.3.   A keverék osztályozása, címkézési elemek és toxikológia

A keverék osztályozása és címkézési elemek

Veszélyességi osztály és kategória

Veszélyt jelző piktogramok kódjai (V. melléklet)

Figyelmeztetés

Figyelmeztető mondatok kódjai, beleértve a kiegészítő veszélyességi információt is (III. melléklet)

Óvintézkedésre vonatkozó mondat kódjai (IV. melléklet)

Toxikológiai adatok

A keverék vagy az összetevők toxicitásának leírása (a biztonsági adatlap 11. szakaszában leírtak szerint, az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének megfelelően)

A keverékre vonatkozó kiegészítő információk

Szín

pH (amennyiben alkalmazható)

Halmazállapot

Csomagolás (típus és méret)

Rendeltetésszerű felhasználás (termékbesorolási kód)

Felhasználások (fogyasztói, foglalkozásszerű, ipari)

1.4.   A keverék összetevőinek termékazonosítója

A keverék összetevőinek (anyagok és adott esetben MIM) termékazonosítója

Az összetevők kémiai elnevezése/kereskedelmi neve

CAS-szám (amennyiben alkalmazható)

EK-szám (amennyiben alkalmazható)

UFI (amennyiben alkalmazható)

A keverék összetevőinek koncentrációja és koncentrációtartománya

A pontos koncentráció vagy koncentrációtartomány

A keverék összetevőinek (anyagok és MIM) osztályozása

Veszélyességi osztályozás (amennyiben alkalmazható)

További azonosító (amennyiben alkalmazható, és ha az a vészhelyzetre való reagálás szempontjából releváns)

A B. rész 3.1. pontjának negyedik bekezdése szerinti lista (amennyiben alkalmazható)


23.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/543 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. március 22.)

a nép- és lakásszámlálásról szóló 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a jellemzők és bontásuk technikai leírása tekintetében történő megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a tagállami nép- és lakásszámlálásokból származó adatok összehasonlíthatósága, és hogy uniós szinten megbízható összegzések készüljenek, a nép- és lakásszámlálási jellemzőket valamennyi tagállamban egyforma módon kell meghatározni és bontani. Ezért el kell fogadni e jellemzők és bontásuk technikai leírását.

(2)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság számára a 2021. referenciaév tekintetében megküldendő adatok esetében a nép- és lakásszámlálási jellemzők és ezek bontása vonatkozásában alkalmazandó technikai leírásokat a melléklet sorolja fel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. március 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 218., 2008.8.13., 14. o.


MELLÉKLET

A nép- és lakásszámlálás jellemzőinek és ezek bontásának a technikai leírása

A technikai leírások a következőképpen kerülnek ismertetésre:

Minden egyes jellemzőt címmel azonosítanak.

A jellemző címét az adott jellemzőre általánosságban utaló technikai leírás követheti.

Ezt követően határozzák meg az adott jellemző bontását (bontásait). Egyes jellemzők esetében egynél több bontás szerepel, és ezek mindegyikének eltérhet a részletezettségi szintje. Ilyen esetben „H” betű utal a legmagasabb, „M” a közepes, „L” a legalacsonyabb és „N” a nemzeti részletezettségi szintű bontásra.

Meghatározzák a bontások összesítését. Az egyes bontásokat olyan további technikai leírások követhetik, amelyek kifejezetten az adott bontásra utalnak.

Jellemző: Szokásos lakóhely

A tagállamok a 763/2008/EK rendelet 2. cikkének d) pontjában a „szokásos lakóhely” fogalmára adott meghatározást alkalmazva a következőképpen kezelik az egyes eseteket:

a)

Amennyiben egy személy az év folyamán egynél több lakóhelyen él rendszeresen, szokásos lakóhelyének azt a lakóhelyet tekintik, ahol az év legnagyobb részét tölti, függetlenül attól, hogy ez az országon belül máshol vagy külföldön található. Olyan személy esetében azonban, aki hét közben otthonától távol dolgozik, és családi otthonába hétvégenként tér haza, a szokásos lakóhely a családi otthon, függetlenül attól, hogy a munkahely az országon belül máshol vagy külföldön található.

b)

Azon általános és középiskolai tanulók esetében, akik a tanév során otthonuktól távol tartózkodnak, és függetlenül attól, hogy milyen gyakran térnek haza a családi otthonba, a szokásos lakóhely a családi otthon (függetlenül attól, hogy tanulmányaikat az országon belül máshol vagy külföldön folytatják).

c)

Azon felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók esetében, akik a főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat otthonuktól távol folytatják, a szokásos lakóhely a főiskolai vagy egyetemi tanulmányok helye, függetlenül attól, hogy ez egy intézmény (például kollégium) vagy magánlakás, és attól is, hogy tanulmányaikat az országon belül máshol vagy külföldön folytatják. Amennyiben az oktatás helyszíne az országon belül található, a szokásos lakóhely kivételes esetben a családi otthon is lehet.

d)

Az intézményeket azok valamennyi olyan lakója tekintetében szokásos lakóhelynek tekintik, akik a nép- és lakásszámlálás idején legalább 12 hónapja ott éltek vagy várhatóan legalább ennyi időt töltenek ott.

e)

A napi pihenőidő túlnyomó része eltöltésének helyével kapcsolatos főszabály a kötelező katonai szolgálatot teljesítő személyekre és a fegyveres erők olyan tagjaira vonatkozik, akik katonai létesítményben vagy táborban élnek.

f)

Hajléktalan vagy fedél nélkül élő személyek, nomádok, csavargók és a szokásos lakóhely fogalmát nem ismerő személyek esetében a szokásos lakóhely a megszámlálás helyszíne.

g)

Két lakóhelyen (például szülei házasságának felbontása miatt) felváltva élő gyermek esetében a szokásos lakóhely az a hely, ahol ideje nagyobb részét tölti. Amennyiben a gyermek mindkét szülőnél ugyanannyi időt tölt, a szokásos lakóhely az a hely, ahol a gyermeket a nép- és lakásszámlálás estéjén találják, vagy az a háztartás, ahol a gyermek jogszerű vagy bejegyzett lakóhelye van.

h)

Szerepeltetni kell azon kereskedelemmel foglalkozó tengerészeket és halászokat is, akik szokásosan az országban élnek, de a nép- és lakásszámlálás idején a tengeren tartózkodnak (beleértve azokat is, akik a fedélzeti lakóegységen kívül nem rendelkeznek más lakóhellyel).

i)

Szerepeltetni kell az adott esetben irregulárisan tartózkodó vagy okmányokkal nem rendelkező személyeket, valamint a menedékkérőket és azon személyeket is, akik menekültstátuszért vagy hasonló típusú nemzetközi védelemért folyamodtak, vagy abban részesülnek, feltéve, hogy megfelelnek az országban lévő szokásos lakóhely kritériumainak. Ez nem a többi személytől való megkülönböztetésüket, hanem annak biztosítását szolgálja, hogy ne maradjanak ki a megszámlálásból.

j)

Szerepeltetni kell azon gyermekeket is, akik a nép- és lakásszámlálás referencia-időpontja előtti tizenkét hónapban születtek, és akik családja szokásosan az országban él a nép- és lakásszámlálás referencia-időpontjában.

k)

Szerepeltetni kell azon személyeket is, akik (tényleges és/vagy tervezett) tartózkodása az országban pontosan egy év.

Katonai, tengerészeti és diplomáciai személyzet és családjuk

l)

Az országban tartózkodó külföldi katonai, tengerészeti és diplomáciai személyzetet és családjukat a tartózkodásuk időtartamától függetlenül nem szerepeltetik a szokásosan az országban élő népességben.

m)

Amennyiben a nemzeti katonai, tengerészeti és diplomáciai személyzet és családjuk országon kívül tartózkodásának időtartama meghatározható, a következőket kell alkalmazni:

ha 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodnak külföldön, és szándékukban áll visszatérni az indulási helyre, akkor a szokásos lakóhely szabályaival összhangban az országhoz kell sorolni őket. Mindenekelőtt az alábbiakhoz sorolhatók (csökkenő prioritási sorrend szerint):

i.

az országon belüli családi otthon lakcíme, ha van ilyen, vagy

ii.

a szolgálatteljesítés azon országon belüli helye, amelyhez távozásuk előtt tartoztak.

Ha 12 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, vagy ha nem áll szándékukban visszatérni az indulási helyre (ugyanakkor egy 12 hónapos időszakon belül visszatérnek az országba), akkor az indulási ország egy „virtuális helyéhez” (extra régióhoz) kell rendelni őket.

A szokásos lakóhely fogalommeghatározása alapján azokat a személyeket, akik szokásosan a megszámlálás helyén élnek, ám ott a nép- és lakásszámlálás idején kevesebb mint egy éve nincsenek jelen vagy várhatóan ennyi ideig nincsenek jelen, ideiglenesen távol lévő személyeknek tekintik, és szerepeltetik a teljes népességben. Ezzel szemben azokat a személyeket, akik legalább egy éve a megszámlálás helyétől eltérő helyen élnek vagy várhatóan ennyi ideig az utóbbi helyen élnek, nem tekintik ideiglenesen távol lévő személyeknek, és nem szerepeltetik a teljes népességben. Az előbbieket nem érinti az említett személyek által családjuk időnkénti meglátogatásakor ott eltöltött idő hossza.

Azon megszámlált személyeket, akik a megszámlálás helyén nem felelnek meg a szokásos lakóhely kritériumainak, vagyis nem élnek vagy várhatóan nem élnek legalább 12 hónapon keresztül tartósan a megszámlálás helyén, ideiglenesen jelen lévő személyeknek tekintik, és ezért nem szerepeltetik a szokásos lakóhellyel rendelkező teljes népességben.

Földrajzi terület  (1)

GEO.N.

GEO.L.

GEO.M.

GEO.H.

0.

Összesen (a tagállam területén)

0.

0.

0.

0.

x.

A tagállam valamennyi NUTS 1 régiójában

 

x.

x.

x.

 

x.x.

A tagállam valamennyi NUTS 2 régiójában

 

x.x.

x.x.

x.x.

 

 

x.x.x.

A tagállam valamennyi NUTS 3 régiójában

 

 

x.x.x.

x.x.x.

 

 

 

x.x.x.x.

A tagállam valamennyi LAU 2 régiójában

 

 

 

x.x.x.x.

A „Földrajzi terület” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál (Szokásos lakóhely). Ez felhasználható olyan összesített adatok regionális bontásánál is, amelyekre sem a „Szokásos lakóhely”, sem a „Munkahely települése” jellemző nem alkalmazandó.

A „Földrajzi terület” bontás esetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS (2)) és a helyi igazgatási szintek (LAU) osztályozásának 2021. január 1-jén érvényes változata használandó.

Jellemző: A munkahely települése

A munkahely települése az a földrajzi terület, amelyen egy jelenleg foglalkoztatott személy a munkáját végzi.

A munkahely települése a főként otthon munkát végző személyeknél megegyezik a szokásos lakóhellyel. A „munkát végző” kifejezés a „Jelenlegi gazdasági aktivitás” jellemző vonatkozásában „foglalkoztatott személy”-ként történő munkavégzésre utal. A „főként otthon munkát végző” kifejezés arra utal, hogy az illető személy a munkavégzés teljes ideje alatt vagy annak nagy részében otthon tartózkodik, és csak kisebb részben vagy egyáltalán nem tartózkodik otthonától eltérő munkahelyen.

„A munkahely települése” bontás esetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) 2021. január 1-jén érvényes változata használandó.

Az azon személyekkel kapcsolatos információknak, akik munkahelye nem állandó helyszínhez kötött, de munkaidejük kezdetekor egy állandó címre jelentkeznek be (például autóbuszvezetők, légiutas-kísérő személyzet tagjai, olyan utcai piaci árusítóhelyek üzemeltetői, amelyeket a munkanap végén nem szállítanak el) ez utóbbi címre kell vonatkozniuk. E csoportba tartozhatnak azok a személyek is, akik rendszeresen határon túli szomszédos országba utaznak dolgozni. A „Munkahelye nem állandó helyszínhez kötött (a tagállamon belül vagy kívül)” bontás tartalmazza az összes olyan személyt, akik munkahelye nem állandó helyszínhez kötött, de egyben magában foglalja az olyan személyeket is, mint például a tengerészek, halászok és nyílt tengeri munkavállalók, akikhez adott esetben nem lehetséges munkahelyet rendelni.

A munkahely települése  (3)

LPW.N.

LPW.L.

0.

Összesen

0.

0.

1.

A tagállam területén

1.

1.

 

1.x.

A tagállam valamennyi NUTS 1 régiójában

 

1.x.

 

 

1.x.x.

A tagállam valamennyi NUTS 2 régiójában

 

1.x.x.

 

1.y.

Ismeretlen munkahely a tagállamban

 

1.y.

2.

Nem a tagállam területén

2.

2.

3.

Munkahelye nem állandó helyszínhez kötött (a tagállamon belül vagy kívül)

3.

3.

4.

Ismeretlen munkahely (nem ismeretes, hogy a tagállamon belül vagy kívül)

4.

4.

5.

Nem alkalmazandó (nem végez munkát)

5.

5.

„A munkahely települése” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Település

A település elkülöníthető népességtömörülésként, vagyis olyan területként határozható meg, ahol a népesség egymással szomszédos vagy egymással összefüggő épületekben él. Az említett épületek

a)

folyamatos beépített területet alkotnak, amely egyértelműen felismerhető utcarendszerrel rendelkezik; vagy

b)

habár nem részei egy ilyen beépített területnek, olyan épületcsoportot alkotnak, amelyhez egyedi, helyi szinten elismert helynevet rendeltek; vagy

c)

habár a fenti két kritérium egyikét sem teljesítik, olyan épületcsoportot alkotnak, amelynek tagjai legközelebbi szomszédjuktól legfeljebb 200 méterre találhatók.

A fenti meghatározás alkalmazásában egyes földhasználati kategóriákat nem tekintenek úgy, hogy azok megtörnék a beépített terület folytonosságát. Az említett kategóriákba a következők tartoznak: ipari és kereskedelmi épületek és létesítmények, nyilvános parkok, játszóterek és kertek, futballpályák és más sportlétesítmények, hidakkal ellátott folyók, vasútvonalak, csatornák, parkolóhelyek és más közlekedési infrastruktúrák, templom melletti és önálló temetők.

A 2 000-nél kevesebb lakosú LAU 2 régiókat egy településnek lehet tekinteni.

Egy település lakosai az említett településen szokásos lakóhellyel rendelkező személyekként határozhatók meg.

A különálló épületet abba a kategóriába kell sorolni, amely az épületben szokásos lakóhellyel rendelkező személyek számának megfelel.

A település mérete

LOC.

0.

Összesen

0.

1.

1 000 000 és több személy

1.

2.

500 000 –999 999 személy

2.

3.

200 000 –499 999 személy

3.

4.

100 000 –199 999 személy

4.

5.

50 000 –99 999 személy

5.

6.

20 000 –49 999 személy

6.

7.

10 000 –19 999 személy

7.

8.

5 000 –9 999 személy

8.

9.

2 000 –4 999 személy

9.

10.

1 000 –1 999 személy

10.

11.

500–999 személy

11.

12.

200–499 személy

12.

13.

200-nál kevesebb személy

13.

„A település mérete” bontás a „települések”-ben található egységek összesített adatainak vagy részadatainak bontására szolgál, a személyekkel kapcsolatos összesített adatokat vagy részadatokat is ideértve.

Jellemző: Nem

Nem

SEX.

0.

Összesen

0.

1.

Férfi

1.

2.

2.

A „Nem” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Életkor

A referencia-időpontban elért életkort kell bejelenteni a betöltött évek száma szerint.

Életkor

AGE.L.

AGE.M.

AGE.H.

0.

Összesen

0.

0.

0.

1.

15 év alatt

1.

1.

1.

 

1.1.

5 év alatt

 

1.1.

1.1.

 

 

1.1.1

1 év alatt

 

 

1.1.1

 

 

1.1.2.

1 év

 

 

1.1.2.

 

 

1.1.3.

2 év

 

 

1.1.3.

 

 

1.1.4.

3 év

 

 

1.1.4.

 

 

1.1.5.

4 év

 

 

1.1.5.

 

1.2.

5–9 év

 

1.2.

1.2.

 

 

1.2.1.

5 év

 

 

1.2.1.

 

 

1.2.2.

6 év

 

 

1.2.2.

 

 

1.2.3.

7 év

 

 

1.2.3.

 

 

1.2.4.

8 év

 

 

1.2.4.

 

 

1.2.5.

9 év

 

 

1.2.5.

 

1.3.

10–14 év

 

1.3.

1.3.

 

 

1.3.1.

10 év

 

 

1.3.1.

 

 

1.3.2.

11 év

 

 

1.3.2.

 

 

1.3.3.

12 év

 

 

1.3.3.

 

 

1.3.4.

13 év

 

 

1.3.4.

 

 

1.3.5.

14 év

 

 

1.3.5.

2.

15–29 év

2.

2.

2.

 

2.1.

15–19 év

 

2.1.

2.1.

 

 

2.1.1.

15 év

 

 

2.1.1.

 

 

2.1.2.

16 év

 

 

2.1.2.

 

 

2.1.3.

17 év

 

 

2.1.3.

 

 

2.1.4.

18 év

 

 

2.1.4.

 

 

2.1.5.

19 év

 

 

2.1.5.

 

2.2.

20–24 év

 

2.2.

2.2.

 

 

2.2.1.

20 év

 

 

2.2.1.

 

 

2.2.2.

21 év

 

 

2.2.2.

 

 

2.2.3.

22 év

 

 

2.2.3.

 

 

2.2.4.

23 év

 

 

2.2.4.

 

 

2.2.5.

24 év

 

 

2.2.5.

 

2.3.

25–29 év

 

2.3.

2.3.

 

 

2.3.1.

25 év

 

 

2.3.1.

 

 

2.3.2.

26 év

 

 

2.3.2.

 

 

2.3.3.

27 év

 

 

2.3.3.

 

 

2.3.4.

28 év

 

 

2.3.4.

 

 

2.3.5.

29 év

 

 

2.3.5.

3.

30–49 év

3.

3.

3.

 

3.1.

30–34 év

 

3.1.

3.1.

 

 

3.1.1.

30 év

 

 

3.1.1.

 

 

3.1.2.

31 év

 

 

3.1.2.

 

 

3.1.3.

32 év

 

 

3.1.3.

 

 

3.1.4.

33 év

 

 

3.1.4.

 

 

3.1.5.

34 év

 

 

3.1.5.

 

3.2.

35–39 év

 

3.2.

3.2.

 

 

3.2.1.

35 év

 

 

3.2.1.

 

 

3.2.2.

36 év

 

 

3.2.2.

 

 

3.2.3.

37 év

 

 

3.2.3.

 

 

3.2.4.

38 év

 

 

3.2.4.

 

 

3.2.5.

39 év

 

 

3.2.5.

 

3.3.

40–44 év

 

3.3.

3.3.

 

 

3.3.1.

40 év

 

 

3.3.1.

 

 

3.3.2.

41 év

 

 

3.3.2.

 

 

3.3.3.

42 év

 

 

3.3.3.

 

 

3.3.4.

43 év

 

 

3.3.4.

 

 

3.3.5.

44 év

 

 

3.3.5.

 

3.4.

45–49 év

 

3.4.

3.4.

 

 

3.4.1.

45 év

 

 

3.4.1.

 

 

3.4.2.

46 év

 

 

3.4.2.

 

 

3.4.3.

47 év

 

 

3.4.3.

 

 

3.4.4.

48 év

 

 

3.4.4.

 

 

3.4.5.

49 év

 

 

3.4.5.

4.

50–64 év

4.

4.

4.

 

4.1.

50–54 év

 

4.1.

4.1.

 

 

4.1.1.

50 év

 

 

4.1.1.

 

 

4.1.2.

51 év

 

 

4.1.2.

 

 

4.1.3.

52 év

 

 

4.1.3.

 

 

4.1.4.

53 év

 

 

4.1.4.

 

 

4.1.5.

54 év

 

 

4.1.5.

 

4.2.

55–59 év

 

4.2.

4.2.

 

 

4.2.1.

55 év

 

 

4.2.1.

 

 

4.2.2.

56 év

 

 

4.2.2.

 

 

4.2.3.

57 év

 

 

4.2.3.

 

 

4.2.4.

58 év

 

 

4.2.4.

 

 

4.2.5.

59 év

 

 

4.2.5.

 

4.3.

60–64 év

 

4.3.

4.3.

 

 

4.3.1.

60 év

 

 

4.3.1.

 

 

4.3.2.

61 év

 

 

4.3.2.

 

 

4.3.3.

62 év

 

 

4.3.3.

 

 

4.3.4.

63 év

 

 

4.3.4.

 

 

4.3.5.

64 év

 

 

4.3.5.

5.

65–84 év

5.

5.

5.

 

5.1.

65–69 év

 

5.1.

5.1.

 

 

5.1.1.

65 év

 

 

5.1.1.

 

 

5.1.2.

66 év

 

 

5.1.2.

 

 

5.1.3.

67 év

 

 

5.1.3.

 

 

5.1.4.

68 év

 

 

5.1.4.

 

 

5.1.5.

69 év

 

 

5.1.5.

 

5.2.

70–74 év

 

5.2.

5.2.

 

 

5.2.1.

70 év

 

 

5.2.1.

 

 

5.2.2.

71 év

 

 

5.2.2.

 

 

5.2.3.

72 év

 

 

5.2.3.

 

 

5.2.4.

73 év

 

 

5.2.4.

 

 

5.2.5.

74 év

 

 

5.2.5.

 

5.3.

75–79 év

 

5.3.

5.3.

 

 

5.3.1.

75 év

 

 

5.3.1.

 

 

5.3.2.

76 év

 

 

5.3.2.

 

 

5.3.3.

77 év

 

 

5.3.3.

 

 

5.3.4.

78 év

 

 

5.3.4.

 

 

5.3.5.

79 év

 

 

5.3.5.

 

5.4.

80–84 év

 

5.4.

5.4.

 

 

5.4.1.

80 év

 

 

5.4.1.

 

 

5.4.2.

81 év

 

 

5.4.2.

 

 

5.4.3.

82 év

 

 

5.4.3.

 

 

5.4.4.

83 év

 

 

5.4.4.

 

 

5.4.5.

84 év

 

 

5.4.5.

6.

85 év és 85 év felett

6.

6.

6.

 

6.1.

85–89 év

 

6.1.

6.1.

 

 

6.1.1.

85 év

 

 

6.1.1.

 

 

6.1.2.

86 év

 

 

6.1.2.

 

 

6.1.3.

87 év

 

 

6.1.3.

 

 

6.1.4.

88 év

 

 

6.1.4.

 

 

6.1.5.

89 év

 

 

6.1.5.

 

6.2.

90–94 év

 

6.2.

6.2.

 

 

6.2.1.

90 év

 

 

6.2.1.

 

 

6.2.2.

91 év

 

 

6.2.2.

 

 

6.2.3.

92 év

 

 

6.2.3.

 

 

6.2.4.

93 év

 

 

6.2.4.

 

 

6.2.5.

94 év

 

 

6.2.5.

 

6.3.

95–99 év

 

6.3.

6.3.

 

 

6.3.1.

95 év

 

 

6.3.1.

 

 

6.3.2.

96 év

 

 

6.3.2.

 

 

6.3.3.

97 év

 

 

6.3.3.

 

 

6.3.4.

98 év

 

 

6.3.4.

 

 

6.3.5.

99 év

 

 

6.3.5.

 

6.4.

100 év és 100 év felett

 

6.4.

6.4.

Az „Életkor” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Jogi értelemben vett családi állapot

A családi állapot egy személynek az adott ország házasságra vonatkozó törvényei (vagy szokásai) értelmében vett (törvényes) családi állapota (vagyis de jure állapota).

A személyeket a referencia-időpontban az utoljára megszerzett törvényes családi állapotuk alapján kell besorolni.

Olyan tagállamokban, ahol jogszabály rendelkezik a házasfelek vagy a regisztrált élettársi kapcsolat tagjainak „jogi értelemben vett különéléséről”, az ilyen „jogi értelemben külön élő” személyek besorolása „Házas vagy regisztrált élettársi kapcsolatban él” (LMS.L. 2. és LMS.H. 2.).

Jogi értelemben vett családi állapot

LMS.L.

LMS.H.

0.

Összesen

0.

0.

1.

Sohasem volt házas és sohasem volt regisztrált élettársi kapcsolata

1.

1.

2.

Házas vagy regisztrált élettársi kapcsolatban él

2.

2.

 

2.1.

Ellenkező neműek közötti házasságban vagy regisztrált élettársi kapcsolatban

 

2.1.

2.2.

Azonos neműek közötti házasságban vagy regisztrált élettársi kapcsolatban

 

2.2.

3.

Özvegy vagy a regisztrált élettársi kapcsolat a partner halálával szűnt meg (és nem házasodott újra vagy nem kötött regisztrált élettársi kapcsolatot)

3.

3.

4.

Elvált vagy a regisztrált élettársi kapcsolatot törvényesen megszűntették (és nem házasodott újra vagy nem kötött regisztrált élettársi kapcsolatot)

4.

4.

5.

Nincs adat

5.

5.

A „Jogi értelemben vett családi állapot” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Jelenlegi gazdasági aktivitás

A „Jelenlegi gazdasági aktivitás” egy személy adott gazdasági tevékenységhez fűződő jelenlegi kapcsolata, egyhetes referencia-időszak alapján, ami lehet egy adott, nem régi, meghatározott naptári hét vagy a legutóbbi teljes naptári hét vagy a megszámlálást megelőző utolsó hét nap.

A „gazdaságilag aktív népesség” valamennyi olyan személyt magában foglal, akik teljesítik a foglalkoztatottak vagy a munkanélküliek közötti szerepeltetés kritériumait.

Foglalkoztatott” minden olyan személy, aki betöltötte a 15. életévét, és a referenciahét idején:

a)

legalább egy óra munkát végzett készpénzben vagy természetben kifizetett bér vagy haszon ellenében, vagy

b)

ideiglenesen távol van vagy egy olyan munkakörből, amelyben már dolgozott, és amelyhez formális jogviszony köti, vagy pedig egyéni vállalkozói tevékenységéből.

Az ideiglenesen távol lévő munkavállalókat fizetett foglalkoztatottaknak tekintik, amennyiben formális munkaviszonnyal rendelkeznek. Az említett ideiglenes távollét okai a következők lehetnek:

a)

betegség vagy sérülés; vagy

b)

szabadság vagy szünet; vagy

c)

sztrájk vagy kizárás; vagy

d)

oktatási vagy képzési szabadság; vagy

e)

szülési vagy szülői szabadság; vagy

f)

a gazdasági tevékenység visszaesése; vagy

g)

a munka ideiglenes leállítása vagy felfüggesztése kedvezőtlen időjárás, mechanikus vagy elektromos meghibásodás, nyersanyag- vagy üzemanyaghiány és hasonló okok miatt; vagy

h)

egyéb ideiglenes távollét szabadság jogcímén vagy anélkül.

A formális munkaviszony az alábbi kritériumok közül egy vagy több teljesülése esetén állapítható meg:

a)

bér vagy fizetés folyamatos kifizetése; vagy

b)

arra vonatkozó biztosíték, hogy az ideiglenes helyzet megszűnésével a személy visszatérhet munkakörébe vagy megállapodás a visszatérés időpontjáról; vagy

c)

a munkából való távollét eltelt időtartama, amely adott esetben az az időtartam, amelyre a munkavállaló ellentételezést kap anélkül, hogy más munkát köteles lenne elvállalni.

Az egyéni vállalkozók „foglalkoztatott”-nak minősülnek, ha a referenciahét folyamán ilyen minőségben munkát végeznek, vagy ha ideiglenesen távol vannak a munkából, és vállalkozásuk ez idő alatt továbbra is fennáll.

A kisegítő családtagok munkában „foglalkoztatott”-nak minősülnek ugyanazon az alapon, mint más foglalkoztatott személyek; azaz a referencia-időszak folyamán ledolgozott órák számától függetlenül. Hasonlóképpen, az ugyanabban vagy egy másik háztartásban élő családtag által végzett munkaköri feladatokat vagy kötelezettségeket ellátó személyek is foglalkoztatottnak minősülnek.

Munkanélküli” minden olyan személy, aki betöltötte a 15. életévét, és:

a)

a referenciahét idején „nincs munkája”, vagyis nincs fizetett munkaviszonyban és nem is egyéni vállalkozó; és

b)

a referenciahét idején és az azt követő kéthetes időszakban „jelenleg munkaképes”, vagyis rendelkezésre áll fizetett munkaviszony vagy egyéni vállalkozás céljából; és

c)

a referenciahéttel végződő négy héten belül „munkát keres”, vagyis lépéseket tett kifejezetten abból a célból, hogy fizetett munkát találjon vagy egyéni vállalkozóvá váljon.

Az „Egyéb személyek” a gazdaságilag aktív népességen kívüli azon személyeket foglalja magában, akik állami vagy magántámogatásban részesülnek, és minden más olyan személyt, aki a fenti kategóriák egyikébe sem tartozik.

Az egyes személyek egyetlen gazdasági aktivitáshoz történő besorolása érdekében a „Foglalkoztatott” státus élvez elsőbbséget a „Munkanélküli” státusszal szemben, és a „Munkanélküli” státus a „Gazdaságilag aktív népességen kívüli” státusszal szemben.

A jelenleg a gazdaságilag aktív népességen kívüli egyes személyek egyetlen aktivitási kategóriába történő besorolása érdekében „A gazdasági aktivitás tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt el nem érő személyek” kategória élvez elsőbbséget a „Nyugdíjban vagy tőkejövedelemben részesülők” kategóriával szemben, a „Nyugdíjban vagy tőkejövedelemben részesülők” kategória a „Tanulók” kategóriával szemben, és a „Tanulók” kategória az „Egyéb személyek” kategóriával szemben.

A „Tanulók” (CAS.H.2.3.) kategória ilyen módon olyan közép- és felsőoktatásban részt vevő tanulókat foglal magában, akik

elérték a gazdasági aktivitás tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt, és

nem tartoznak a gazdaságilag aktív népességbe, és

nem részesülnek nyugdíjban vagy tőkejövedelemben.

Jelenlegi gazdasági aktivitás

CAS.L.

CAS.H.

0.

Összesen

0.

0.

1.

Gazdaságilag aktív népesség

1.

1.

 

1.1.

Foglalkoztatott

1.1.

1.1.

 

1.2.

Munkanélküli

1.2.

1.2.

2.

A gazdaságilag aktív népességen kívüli

2.

2.

 

2.1.

A gazdasági aktivitás tekintetében nemzeti szinten meghatározott alsó korhatárt el nem érő személyek

 

2.1.

 

2.2.

Nyugdíjban vagy tőkejövedelemben részesülők

 

2.2.

 

2.3.

Tanulók

 

2.3.

 

2.4.

Egyéb személyek

 

2.4.

3.

Nincs adat

3.

3.

A „Jelenlegi gazdasági aktivitás” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Foglalkozás

A „foglalkozás” kifejezés egy munkakör keretében végzett munka jellegére utal. A „munka jellege” a fontosabb munkavégzési feladatok és kötelezettségek útján írható le.

Az egyes személyek „Foglalkozás”, „Nemzetgazdasági ág” és „Foglalkozási viszony” jellemzők szerinti bontásba történő besorolása ugyanazon munkakör alapján történik. Az egynél több munkakört betöltő személyeket a fő munkakörük alapján sorolják adott foglalkozáshoz, és ezt a munkakört a következők szerint állapítják meg:

1.

a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

2.

a kapott jövedelem.

A 15. életévüket betöltött azon személyeket, akik a referenciahéten foglalkoztatottak voltak (azaz „Jelenlegi gazdasági aktivitás – CAS »Foglalkoztatott«” (CAS.L. és CAS.H. 1.1.)), az OCC.1. – OCC.11. kategóriák közül csak egybe sorolják be.

A 15. életévüket még nem betöltött személyeket és azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

a referenciahéten munkanélküliek voltak („Jelenlegi gazdasági aktivitás – »Munkanélküli«” (CAS.L. 1.2.)), vagy

nem tartoztak a gazdaságilag aktív népességbe („Jelenlegi gazdasági aktivitás” – „A gazdaságilag aktív népességen kívüli” (CAS.L. és CAS.H.2.)), a „Nem alkalmazandó” (OCC.12.) kategóriába sorolják.

Amennyiben a 2021. január 1-jén hatályos ISCO osztályozás kategóriáinak megnevezése eltér az OCC.2. – OCC.11. kategóriákban szereplőktől, a 2021. január 1-jén hatályos ISCO osztályozás kategóriáinak a megnevezését kell alkalmazni.

Foglalkozás

OCC.

0.

Összesen

0.

1.

Vezetők

1.

2.

Szakemberek

2.

3.

Technikusok és szakmai asszisztensek

3.

4.

Adminisztratív támogatást nyújtó munkavállalók

4.

5.

Szolgáltatást nyújtó és értékesítést végző munkavállalók

5.

6.

Szakképzett mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati munkavállalók

6.

7.

Kézművesek és hasonló szakipari munkavállalók

7.

8.

Létesítmény-üzemeltetők és gépkezelők, továbbá összeszerelők

8.

9.

Alacsonyabb szakképesítést igénylő foglalkozások

9.

10.

A fegyveres erőkkel kapcsolatos foglalkozások

10.

11.

Nincs adat

11.

12.

Nem alkalmazandó

12.

A „Foglalkozás” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Nemzetgazdasági ág

A „nemzetgazdasági ág” azon létesítmény vagy hasonló gazdasági egység termelési vagy tevékenységi típusát jelenti, amelyben a foglalkoztatott személy ellátja munkakörét. Azon személyek esetében, akiket egy bizonyos vállalkozás vesz fel és foglalkoztat, azonban akik tényleges munkahelye másik vállalkozásnál van („kölcsönzött munkavállalók”, „kirendelt munkavállalók”), jelentést kell tenni a tényleges munkavégzés helye szerinti létesítmény vagy hasonló gazdasági egység nemzetgazdasági ág szerinti besorolásáról.

Az egyes személyek „Foglalkozás”, „Nemzetgazdasági ág” és „Foglalkozási viszony” jellemzők szerinti bontásba történő besorolása ugyanazon munkakör alapján történik. Az egynél több munkakört betöltő személyeket a fő munkakörük alapján sorolják adott nemzetgazdasági ághoz, és ezt a munkakört a következők szerint állapítják meg:

a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

a kapott jövedelem.

A 15. életévüket betöltött azon személyeket, akik a referenciahéten foglalkoztatottak voltak (azaz „Jelenlegi gazdasági aktivitás – CAS »Foglalkoztatott«” (CAS.L. és CAS.H. 1.1.)), az IND.1. – IND.11. kategóriák közül csak egybe sorolják be.

A 15. életévüket még nem betöltött személyeket és azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

a referenciahéten munkanélküliek voltak („Jelenlegi gazdasági aktivitás – »Munkanélküli«” (CAS.L. és CAS.H.1.2.)), vagy

nem tartoztak a gazdaságilag aktív népességbe („Jelenlegi gazdasági aktivitás” – „A gazdaságilag aktív népességen kívüli” (CAS.L. és CAS.H.2.)), a „Nem alkalmazandó” (IND.12.) kategóriába sorolják.

Nemzetgazdasági ág

IND.L.

IND.H.

0.

Összesen

0.

0.

1.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1.

1.

2

Feldolgozóipar, bányászat és kőfejtés és egyéb ipar

2.

2.

 

2.1.

Bányászat, kőfejtés

 

2.1.

 

2.2.

Feldolgozóipar

 

2.2.

 

2.3.

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás

 

2.3.

 

2.4

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

 

2.4.

3.

Építőipar

3.

3.

4.

Kereskedelem, szállítás és raktározás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

4.

4.

 

4.1

Kereskedelem, gépjárműjavítás

 

4.1.

 

4.2

Szállítás és raktározás

 

4.2.

 

4.3

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

 

4.3.

5.

Információ és kommunikáció

5.

5.

6.

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

6.

6.

7.

Ingatlanügyletek

7.

7.

8.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

8.

8.

 

8.1.

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

 

8.1.

 

8.2.

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

 

8.2.

9.

Közigazgatás, védelem, oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás

9.

9.

 

9.1.

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

 

9.1.

 

9.2.

Oktatás

 

9.2.

 

9.3.

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

 

9.3.

10.

Egyéb szolgáltatás

10.

10.

 

10.1.

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

 

10.1.

 

10.2.

Egyéb szolgáltatás

 

10.2.

 

10.3.

Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

 

10.3.

 

10.4.

Területen kívüli szervezet

 

10.4.

11.

Nincs adat

11.

11.

12.

Nem alkalmazandó

12.

12.

Amennyiben a 2021. január 1-jén hatályos NACE-nómenklatúra kategóriáinak megnevezése eltér az IND.1. – IND.10. kategóriákban szereplőktől, a 2021. január 1-jén hatályos NACE-nómenklatúra kategóriáinak a megnevezését kell alkalmazni.

A „Nemzetgazdasági ág” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Foglalkozási viszony

A „munkavállaló” olyan személy, aki „fizetett munkaviszonyban” lát el egy munkakört, tehát munkakörével kapcsolatosan kifejezett vagy hallgatólagos munkaszerződés alapján olyan alapilletményben részesül, amelynek összege független azon gazdasági egység bevételétől, amelynél dolgozik (ez a gazdasági egység lehet vállalkozás, nonprofit intézmény, kormányzati szerv vagy háztartás). A „fizetett munkaviszonyban” munkakört ellátó személyek illetmény gyanánt jellemzően bért és fizetést kapnak, azonban részesülhetnek értékesítési jutalékban, teljesítménybérben, jutalomban, illetve fizetésüket természetben is megkaphatják, élelmiszer, lakhatás vagy képzés formájában. A munkavállaló által használt néhány vagy valamennyi eszköz, termelő berendezés, információs rendszer és/vagy létesítmény tulajdonosa más személy is lehet, és a munkavállaló a tulajdonos(ok) vagy a tulajdonos által foglalkoztatott személyek közvetlen felügyelete alatt vagy az általuk meghatározott szigorú iránymutatások szerint végezheti munkáját.

A „munkaadó” olyan személy, aki egyedül vagy néhány üzleti partnerrel együtt „egyéni vállalkozó”, és ebben a minőségében (a referenciahetet is ideértve) folyamatosan egy vagy több személyt foglalkoztat mint munkavállaló(ka)t. A vállalkozással kapcsolatos működési döntéseket a munkaadó hozza meg, illetve delegálja, ugyanakkor a vállalkozás megfelelő működéséért felelős marad.

Ha az említett személy egyszerre munkaadó és munkavállaló, akkor csak egy csoportba sorolható be, a következők alapján:

a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

a kapott jövedelem.

Az „önfoglalkoztató” olyan személy, aki egyedül vagy néhány üzleti partnerrel együtt „egyéni vállalkozó”, és ebben a minőségében nem foglalkoztat (a referenciahetet is ideértve) folyamatosan munkavállalókat.

A „Más foglalkoztatott személyek” magában foglalja a „kisegítő családtag”-okat és a „termelőszövetkezet tagja”-it.

A „kisegítő családtag” olyan személy, aki

egy vele rokonságban álló és egyazon háztartásban élő személy által működtetett, piacorientált létesítményben „egyéni vállalkozás”-nak minősülő munkakört tölt be, és

nem tekinthető üzleti partnernek (vagyis munkaadónak vagy önfoglalkoztatónak), mivel a létesítmény működésével kapcsolatos elkötelezettségének mértéke a munkaidő vagy a nemzeti feltételek szerint meghatározandó tényezők tekintetében nem mérhető a létesítmény vezetője elkötelezettségének mértékéhez.

A „termelőszövetkezet tagja” olyan személy, aki egy olyan szövetkezeti formában működő létesítményben „egyéni vállalkozó”, amelyben minden egyes tag egyforma jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a termelés, az értékesítés és/vagy egyéb munkák megszervezésének, a beruházásoknak és a bevétel tagok közötti elosztásának a meghatározásában.

Az egyes személyek „Foglalkozás”, „Nemzetgazdasági ág” és „Foglalkozási viszony” jellemzők szerinti bontásba történő besorolása ugyanazon munkakör alapján történik. Az egynél több munkakört betöltő személyeket a fő munkakörük alapján sorolják adott foglalkozási viszonyhoz, és ezt a munkakört a következők szerint állapítják meg:

a munkakörben eltöltött idő, vagy ha ez nem meghatározható,

a kapott jövedelem.

A 15. életévüket betöltött azon személyeket, akik a referenciahéten foglalkoztatottak voltak (azaz „Jelenlegi gazdasági aktivitás – CAS »Foglalkoztatott«” (CAS.L. és CAS.H. 1.1.)), a SIE.1. – SIE.5. kategóriák közül csak egybe sorolják be a foglalkozási viszonyuknak megfelelően.

A 15. életévüket még nem betöltött személyeket és azokat a 15. életévüket betöltött személyeket, akik

a referenciahéten munkanélküliek voltak („Jelenlegi gazdasági aktivitás” – „Munkanélküli” (CAS.L.1.2. és CAS.H.1.2.)), vagy

nem tartoztak a gazdaságilag aktív népességbe („Jelenlegi gazdasági aktivitás” – „A gazdaságilag aktív népességen kívüli” (CAS.L.2. és CAS.H.2.)), a „Nem alkalmazandó” (SIE.6.) kategóriába sorolják.

Foglalkozási viszony

SIE.

0.

Összesen

0.

1.

Munkavállalók

1.

2.

Munkaadók

2.

3.

Önfoglalkoztatók

3.

4.

Más foglalkoztatott személyek

4.

5.

Nincs adat

5.

6.

Nem alkalmazandó

6.

A „Foglalkozási viszony” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Iskolai végzettség

Az iskolai végzettség az oktatás helye szerinti ország oktatási rendszerében sikeresen megszerzett legmagasabb szintű végzettség. Minden olyan oktatást figyelembe kell venni, amely egy adott végzettség megszerzését illetően fontos, még akkor is, ha azt iskolán és egyetemen kívül nyújtották.

A 15. életévüket betöltött személyeket az EDU.1. – EDU.10. kategóriák közül csak egybe sorolják be iskolai végzettségüknek (legmagasabb befejezett szint) megfelelően. A 15. életévüket be nem töltött személyeket a „Nem alkalmazandó” (EDU.11.) kategóriába kell besorolni.

Az EDU.1. olyan személyeket foglal magában, akik nem fejezték be sikeresen az ISCED 1 szintet. Ez a kategória olyan személyeket foglal magában, akik: sosem vettek részt oktatási programban; valamilyen szintű koragyermekkori nevelésben részesültek (az oktatási programok osztályozásában az ISCED 0 szint szerint); vagy valamilyen szintű alapfokú oktatásban részesültek, de nem fejezték be sikeresen az ISCED 1 szintet.

Amennyiben a 2021. január 1-jén hatályos ISCED osztályozás kategóriáinak megnevezése eltér az EDU.2. – EDU.9. kategóriákban szereplőktől, a 2021. január 1-jén hatályos ISCED osztályozás kategóriáinak a megnevezését kell alkalmazni.

Iskolai végzettség (legmagasabb befejezett szint)

EDU.

0.

Összesen

0.

1.

ISCED 0 szint Alapfokú oktatásnál alacsonyabb

1.

2.

ISCED 1 szint Alapfokú oktatás

2.

3.

ISCED 2 szint Alsó középfokú oktatás

3.

4.

ISCED 3 szint Felső középfokú oktatás

4.

5.

ISCED 4 szint Nem felsőfokú posztszekunder képzés

5.

6.

ISCED 5 szint Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás

6.

7.

ISCED 6 szint Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

7.

8.

ISCED 7 szint Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

8.

9.

ISCED 8 szint Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás.

9.

10.

Nincs adat (15. életévüket betöltött személyek esetében)

10.

11.

Nem alkalmazandó (15. életévüket be nem töltött személyek esetében)

11.

Az „Iskolai végzettség (legmagasabb befejezett szint)” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Születési hely/ország

A „Születési hely”-re vonatkozóan gyűjtött információk alapja az anya szüléskori szokásos lakóhelye, vagy ha ez az adat nem áll rendelkezésre, akkor a születési hely.

A születési hely szerinti országra vonatkozó információkat a 2021. január 1-jén fennálló nemzetközi határok alapján gyűjtik.

Az „EU-tagállam” olyan ország, amely 2021. január 1-jén tagja az Európai Uniónak.

Születési hely/ország

POB.L.

POB.M.

POB.H.

0.

Összesen

0.

0.

0.

1.

A születés helye a jelentéstevő országban van

1.

1.

1.

2.

A születés helye a jelentéstevő országtól eltérő országban van

2.

2.

2.

 

2.1.

Más EU-tagállam

2.1.

2.1.

2.1.

 

 

2.1.01.

Belgium

 

 

2.1.01.

 

 

2.1.02.

Bulgária

 

 

2.1.02.

 

 

2.1.03.

Cseh Köztársaság

 

 

2.1.03.

 

 

2.1.04.

Dánia

 

 

2.1.04.

 

 

2.1.05.

Németország

 

 

2.1.05.

 

 

2.1.06.

Észtország

 

 

2.1.06.

 

 

2.1.07.

Írország

 

 

2.1.07.

 

 

2.1.08.

Görögország

 

 

2.1.08.

 

 

2.1.09.

Spanyolország

 

 

2.1.09.

 

 

2.1.10.

Franciaország

 

 

2.1.10.

 

 

2.1.11.

Horvátország

 

 

2.1.11.

 

 

2.1.12.

Olaszország

 

 

2.1.12.

 

 

2.1.13.

Ciprus

 

 

2.1.13.

 

 

2.1.14.

Lettország

 

 

2.1.14.

 

 

2.1.15.

Litvánia

 

 

2.1.15.

 

 

2.1.16.

Luxemburg

 

 

2.1.16.

 

 

2.1.17.

Magyarország

 

 

2.1.17.

 

 

2.1.18.

Málta

 

 

2.1.18.

 

 

2.1.19.

Hollandia

 

 

2.1.19.

 

 

2.1.20.

Ausztria

 

 

2.1.20.

 

 

2.1.21.

Lengyelország

 

 

2.1.21.

 

 

2.1.22.

Portugália

 

 

2.1.22.

 

 

2.1.23.

Románia

 

 

2.1.23.

 

 

2.1.24.

Szlovénia

 

 

2.1.24.

 

 

2.1.25.

Szlovákia

 

 

2.1.25.

 

 

2.1.26.

Finnország

 

 

2.1.26.

 

 

2.1.27.

Svédország

 

 

2.1.27.

 

 

2.1.28.

Egyesült Királyság

 

 

2.1.28.

 

2.2.

Egyéb területen

2.2.

2.2.

2.2.

 

 

2.2.1.

Európa egyéb területén

 

2.2.1.

2.2.1.

 

 

 

2.2.1.01.

Albánia

 

 

2.2.1.01.

 

 

 

2.2.1.02.

Andorra

 

 

2.2.1.02.

 

 

 

2.2.1.03.

Belarusz

 

 

2.2.1.03.

 

 

 

2.2.1.04.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

 

 

2.2.1.04.

 

 

 

2.2.1.05.

Izland

 

 

2.2.1.05.

 

 

 

2.2.1.06.

Koszovó (*1)

 

 

2.2.1.06.

 

 

 

2.2.1.07.

Liechtenstein

 

 

2.2.1.07.

 

 

 

2.2.1.08.

Moldova

 

 

2.2.1.08.

 

 

 

2.2.1.09.

Monaco

 

 

2.2.1.09.

 

 

 

2.2.1.10.

Montenegró

 

 

2.2.1.10.

 

 

 

2.2.1.11.

Norvégia

 

 

2.2.1.11.

 

 

 

2.2.1.12.

Bosznia-Hercegovina

 

 

2.2.1.12.

 

 

 

2.2.1.13.

Oroszországi Föderáció

 

 

2.2.1.13.

 

 

 

2.2.1.14.

San Marino

 

 

2.2.1.14.

 

 

 

2.2.1.15.

Szerbia

 

 

2.2.1.15.

 

 

 

2.2.1.16.

Svájc

 

 

2.2.1.16.

 

 

 

2.2.1.17.

Törökország

 

 

2.2.1.17.

 

 

 

2.2.1.18.

Ukrajna

 

 

2.2.1.18.

 

 

 

2.2.1.19.

Vatikánvárosi Állam

 

 

2.2.1.19.

 

 

 

2.2.1.20.

Feröer szigetek

 

 

2.2.1.20.

 

 

 

2.2.1.21.

Gibraltár

 

 

2.2.1.21.

 

 

 

2.2.1.22.

Guernsey

 

 

2.2.1.22.

 

 

 

2.2.1.23.

Man-sziget

 

 

2.2.1.23.

 

 

 

2.2.1.24.

Jersey

 

 

2.2.1.24.

 

 

 

2.2.1.25.

Sark

 

 

2.2.1.25.

 

 

 

2.2.1.26.

Más európai ország

 

 

2.2.1.26.

 

 

2.2.2.

Afrika

 

2.2.2.

2.2.2.

 

 

 

2.2.2.01.

Algéria

 

 

2.2.2.01.

 

 

 

2.2.2.02.

Angola

 

 

2.2.2.02.

 

 

 

2.2.2.03.

Benin

 

 

2.2.2.03.

 

 

 

2.2.2.04.

Botswana

 

 

2.2.2.04.

 

 

 

2.2.2.05.

Burkina Faso

 

 

2.2.2.05.

 

 

 

2.2.2.06.

Burundi

 

 

2.2.2.06.

 

 

 

2.2.2.07.

Kamerun

 

 

2.2.2.07.

 

 

 

2.2.2.08.

Zöld-foki-szigetek

 

 

2.2.2.08.

 

 

 

2.2.2.09.

Közép-afrikai Köztársaság

 

 

2.2.2.09.

 

 

 

2.2.2.10.

Csád

 

 

2.2.2.10.

 

 

 

2.2.2.11.

Comore-szigetek

 

 

2.2.2.11.

 

 

 

2.2.2.12.

Kongó

 

 

2.2.2.12.

 

 

 

2.2.2.13.

Elefántcsontpart

 

 

2.2.2.13.

 

 

 

2.2.2.14.

Kongói Demokratikus Köztársaság

 

 

2.2.2.14.

 

 

 

2.2.2.15.

Dzsibuti

 

 

2.2.2.15.

 

 

 

2.2.2.16.

Egyiptom

 

 

2.2.2.16.

 

 

 

2.2.2.17.

Egyenlítői-Guinea

 

 

2.2.2.17.

 

 

 

2.2.2.18.

Eritrea

 

 

2.2.2.18.

 

 

 

2.2.2.19.

Etiópia

 

 

2.2.2.19.

 

 

 

2.2.2.20.

Gabon

 

 

2.2.2.20.

 

 

 

2.2.2.21.

Gambia

 

 

2.2.2.21.

 

 

 

2.2.2.22.

Ghána

 

 

2.2.2.22.

 

 

 

2.2.2.23.

Guinea

 

 

2.2.2.23.

 

 

 

2.2.2.24.

Bissau-Guinea

 

 

2.2.2.24.

 

 

 

2.2.2.25.

Kenya

 

 

2.2.2.25.

 

 

 

2.2.2.26.

Lesotho

 

 

2.2.2.26.

 

 

 

2.2.2.27.

Libéria

 

 

2.2.2.27.

 

 

 

2.2.2.28.

Líbia

 

 

2.2.2.28.

 

 

 

2.2.2.29.

Madagaszkár

 

 

2.2.2.29.

 

 

 

2.2.2.30.

Malawi

 

 

2.2.2.30.

 

 

 

2.2.2.31.

Mali

 

 

2.2.2.31.

 

 

 

2.2.2.32.

Mauritánia

 

 

2.2.2.32.

 

 

 

2.2.2.33.

Mauritius

 

 

2.2.2.33.

 

 

 

2.2.2.34.

Marokkó

 

 

2.2.2.34.

 

 

 

2.2.2.35.

Mozambik

 

 

2.2.2.35.

 

 

 

2.2.2.36.

Namíbia

 

 

2.2.2.36.

 

 

 

2.2.2.37.

Niger

 

 

2.2.2.37.

 

 

 

2.2.2.38.

Nigéria

 

 

2.2.2.38.

 

 

 

2.2.2.39.

Ruanda

 

 

2.2.2.39.

 

 

 

2.2.2.40.

Szent Ilona

 

 

2.2.2.40.

 

 

 

2.2.2.41.

São Tomé és Príncipe

 

 

2.2.2.41.

 

 

 

2.2.2.42.

Szenegál

 

 

2.2.2.42.

 

 

 

2.2.2.43.

Seychelle-szigetek

 

 

2.2.2.43.

 

 

 

2.2.2.44.

Sierra Leone

 

 

2.2.2.44.

 

 

 

2.2.2.45.

Szomália

 

 

2.2.2.45.

 

 

 

2.2.2.46.

Dél-Afrika

 

 

2.2.2.46.

 

 

 

2.2.2.47.

Szudán

 

 

2.2.2.47.

 

 

 

2.2.2.48.

Dél-Szudán

 

 

2.2.2.48.

 

 

 

2.2.2.49.

Szváziföld

 

 

2.2.2.49.

 

 

 

2.2.2.50.

Togo

 

 

2.2.2.50.

 

 

 

2.2.2.51.

Tunézia

 

 

2.2.2.51.

 

 

 

2.2.2.52.

Uganda

 

 

2.2.2.52.

 

 

 

2.2.2.53.

Tanzánia

 

 

2.2.2.53.

 

 

 

2.2.2.54.

Nyugat-Szahara

 

 

2.2.2.54.

 

 

 

2.2.2.55.

Zambia

 

 

2.2.2.55.

 

 

 

2.2.2.56.

Zimbabwe

 

 

2.2.2.56.

 

 

 

2.2.2.57.

Más afrikai ország

 

 

2.2.2.57.

 

 

2.2.3.

Karib-szigetek, Dél- vagy Közép-Amerika

 

2.2.3.

2.2.3.

 

 

 

2.2.3.01.

Anguilla

 

 

2.2.3.01.

 

 

 

2.2.3.02.

Antigua és Barbuda

 

 

2.2.3.02.

 

 

 

2.2.3.03.

Argentína

 

 

2.2.3.03.

 

 

 

2.2.3.04.

Aruba

 

 

2.2.3.04.

 

 

 

2.2.3.05.

Bahama-szigetek

 

 

2.2.3.05.

 

 

 

2.2.3.06.

Barbados

 

 

2.2.3.06.

 

 

 

2.2.3.07.

Belize

 

 

2.2.3.07.

 

 

 

2.2.3.08.

Bolívia

 

 

2.2.3.08.

 

 

 

2.2.3.09.

Brazília

 

 

2.2.3.09.

 

 

 

2.2.3.10.

Brit Virgin-szigetek

 

 

2.2.3.10.

 

 

 

2.2.3.11.

Kajmán-szigetek

 

 

2.2.3.11.

 

 

 

2.2.3.12.

Chile

 

 

2.2.3.12.

 

 

 

2.2.3.13.

Kolumbia

 

 

2.2.3.13.

 

 

 

2.2.3.14.

Costa Rica

 

 

2.2.3.14.

 

 

 

2.2.3.15.

Kuba

 

 

2.2.3.15.

 

 

 

2.2.3.16.

Curaçao

 

 

2.2.3.16.

 

 

 

2.2.3.17.

Dominika

 

 

2.2.3.17.

 

 

 

2.2.3.18.

Dominikai Köztársaság

 

 

2.2.3.18.

 

 

 

2.2.3.19.

Ecuador

 

 

2.2.3.19.

 

 

 

2.2.3.20.

Salvador

 

 

2.2.3.20.

 

 

 

2.2.3.21.

Falkland-szigetek (Malvinas)

 

 

2.2.3.21.

 

 

 

2.2.3.22.

Grenada

 

 

2.2.3.22.

 

 

 

2.2.3.23.

Guatemala

 

 

2.2.3.23.

 

 

 

2.2.3.24.

Guyana

 

 

2.2.3.24.

 

 

 

2.2.3.25.

Haiti

 

 

2.2.3.25.

 

 

 

2.2.3.26.

Honduras

 

 

2.2.3.26.

 

 

 

2.2.3.27.

Jamaica

 

 

2.2.3.27.

 

 

 

2.2.3.28.

Mexikó

 

 

2.2.3.28.

 

 

 

2.2.3.29.

Montserrat

 

 

2.2.3.29.

 

 

 

2.2.3.30.

Nicaragua

 

 

2.2.3.30.

 

 

 

2.2.3.31.

Panama

 

 

2.2.3.31.

 

 

 

2.2.3.32.

Paraguay

 

 

2.2.3.32.

 

 

 

2.2.3.33.

Peru

 

 

2.2.3.33.

 

 

 

2.2.3.34.

Saint-Barthélemy

 

 

2.2.3.34.

 

 

 

2.2.3.35.

Saint Kitts és Nevis

 

 

2.2.3.35.

 

 

 

2.2.3.36.

Saint Lucia

 

 

2.2.3.36.

 

 

 

2.2.3.37.

Saint Martin (FR)

 

 

2.2.3.37.

 

 

 

2.2.3.38.

Sint Maarten (NL)

 

 

2.2.3.38.

 

 

 

2.2.3.39.

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

 

 

2.2.3.39.

 

 

 

2.2.3.40.

Suriname

 

 

2.2.3.40.

 

 

 

2.2.3.41.

Trinidad és Tobago

 

 

2.2.3.41.

 

 

 

2.2.3.42.

Turks- és Caicos-szigetek

 

 

2.2.3.42.

 

 

 

2.2.3.43.

Uruguay

 

 

2.2.3.43.

 

 

 

2.2.3.44.

Venezuela

 

 

2.2.3.44.

 

 

 

2.2.3.45.

Más karib-szigeteki, dél- vagy közép-amerikai ország

 

 

2.2.3.45.

 

 

2.2.4.

Észak-Amerika

 

2.2.4.

2.2.4.

 

 

 

2.2.4.01.

Kanada

 

 

2.2.4.01.

 

 

 

2.2.4.02.

Grönland

 

 

2.2.4.02.

 

 

 

2.2.4.03.

Amerikai Egyesült Államok

 

 

2.2.4.03.

 

 

 

2.2.4.04.

Bermuda

 

 

2.2.4.04.

 

 

 

2.2.4.05.

Saint-Pierre és Miquelon

 

 

2.2.4.05.

 

 

 

2.2.4.06.

Más észak-amerikai ország

 

 

2.2.4.06.

 

 

2.2.5.

Ázsia

 

2.2.5.

2.2.5.

 

 

 

2.2.5.01.

Afganisztán

 

 

2.2.5.01.

 

 

 

2.2.5.02.

Örményország

 

 

2.2.5.02.

 

 

 

2.2.5.03.

Azerbajdzsán

 

 

2.2.5.03.

 

 

 

2.2.5.04.

Bahrein

 

 

2.2.5.04.

 

 

 

2.2.5.05.

Banglades

 

 

2.2.5.05.

 

 

 

2.2.5.06.

Bhután

 

 

2.2.5.06.

 

 

 

2.2.5.07.

Brunei Darussalam Állam

 

 

2.2.5.07.

 

 

 

2.2.5.08.

Kambodzsa

 

 

2.2.5.08.

 

 

 

2.2.5.09.

Kína

 

 

2.2.5.09.

 

 

 

2.2.5.10.

Grúzia

 

 

2.2.5.10.

 

 

 

2.2.5.11.

India

 

 

2.2.5.11.

 

 

 

2.2.5.12.

Indonézia

 

 

2.2.5.12.

 

 

 

2.2.5.13.

Irak

 

 

2.2.5.13.

 

 

 

2.2.5.14.

Irán

 

 

2.2.5.14.

 

 

 

2.2.5.15.

Izrael

 

 

2.2.5.15.

 

 

 

2.2.5.16.

Japán

 

 

2.2.5.16.

 

 

 

2.2.5.17.

Jordánia

 

 

2.2.5.17.

 

 

 

2.2.5.18.

Kazahsztán

 

 

2.2.5.18.

 

 

 

2.2.5.19.

Észak-Korea

 

 

2.2.5.19.

 

 

 

2.2.5.20.

Dél-Korea

 

 

2.2.5.20.

 

 

 

2.2.5.21.

Kuvait

 

 

2.2.5.21.

 

 

 

2.2.5.22.

Kirgizisztán

 

 

2.2.5.22.

 

 

 

2.2.5.23.

Laosz

 

 

2.2.5.23.

 

 

 

2.2.5.24.

Libanon

 

 

2.2.5.24.

 

 

 

2.2.5.25.

Malajzia

 

 

2.2.5.25.

 

 

 

2.2.5.26.

Maldív-szigetek

 

 

2.2.5.26.

 

 

 

2.2.5.27.

Mongólia

 

 

2.2.5.27.

 

 

 

2.2.5.28.

Mianmar/Burma

 

 

2.2.5.28.

 

 

 

2.2.5.29.

Nepál

 

 

2.2.5.29.

 

 

 

2.2.5.30.

Omán

 

 

2.2.5.30.

 

 

 

2.2.5.31.

Pakisztán

 

 

2.2.5.31.

 

 

 

2.2.5.32.

Fülöp-szigetek

 

 

2.2.5.32.

 

 

 

2.2.5.33.

Katar

 

 

2.2.5.33.

 

 

 

2.2.5.34.

Szaúd-Arábia

 

 

2.2.5.34.

 

 

 

2.2.5.35.

Szingapúr

 

 

2.2.5.35.

 

 

 

2.2.5.36.

Srí Lanka

 

 

2.2.5.36.

 

 

 

2.2.5.37.

Szíria

 

 

2.2.5.37.

 

 

 

2.2.5.38.

Tajvan

 

 

2.2.5.38.

 

 

 

2.2.5.39.

Tádzsikisztán

 

 

2.2.5.39.

 

 

 

2.2.5.40.

Thaiföld

 

 

2.2.5.40.

 

 

 

2.2.5.41.

Kelet-Timor

 

 

2.2.5.41.

 

 

 

2.2.5.42.

Türkmenisztán

 

 

2.2.5.42.

 

 

 

2.2.5.43.

Egyesült Arab Emírségek

 

 

2.2.5.43.

 

 

 

2.2.5.44.

Üzbegisztán

 

 

2.2.5.44.

 

 

 

2.2.5.45.

Vietnam

 

 

2.2.5.45.

 

 

 

2.2.5.46.

Palesztina

 

 

2.2.5.46.

 

 

 

2.2.5.47.

Jemen

 

 

2.2.5.47.

 

 

 

2.2.5.48.

Más ázsiai ország

 

 

2.2.5.48.

 

 

2.2.6.

Óceánia

 

2.2.6.

2.2.6.

 

 

 

2.2.6.01.

Ausztrália

 

 

2.2.6.01.

 

 

 

2.2.6.02.

Mikronéziai Szövetségi Államok

 

 

2.2.6.02.

 

 

 

2.2.6.03.

Cook-szigetek (NZ)

 

 

2.2.6.03.

 

 

 

2.2.6.04.

Fidzsi

 

 

2.2.6.04.

 

 

 

2.2.6.05.

Francia Polinézia

 

 

2.2.6.05.

 

 

 

2.2.6.06.

Francia Déli Területek

 

 

2.2.6.06.

 

 

 

2.2.6.07.

Kiribati

 

 

2.2.6.07.

 

 

 

2.2.6.08.

Marshall-szigetek

 

 

2.2.6.08.

 

 

 

2.2.6.09.

Nauru

 

 

2.2.6.09.

 

 

 

2.2.6.10.

Új-Kaledónia

 

 

2.2.6.10.

 

 

 

2.2.6.11.

Új-Zéland

 

 

2.2.6.11.

 

 

 

2.2.6.12.

Palau

 

 

2.2.6.12.

 

 

 

2.2.6.13.

Pápua Új-Guinea

 

 

2.2.6.13.

 

 

 

2.2.6.14.

Szamoa

 

 

2.2.6.14.

 

 

 

2.2.6.15.

Salamon-szigetek

 

 

2.2.6.15.

 

 

 

2.2.6.16.

Tonga

 

 

2.2.6.16.

 

 

 

2.2.6.17.

Tuvalu

 

 

2.2.6.17.

 

 

 

2.2.6.18.

Pitcairn-szigetek

 

 

2.2.6.18.

 

 

 

2.2.6.19.

Vanuatu

 

 

2.2.6.19.

 

 

 

2.2.6.20.

Wallis és Futuna

 

 

2.2.6.20.

 

 

 

2.2.6.21.

Más óceániai ország

 

 

2.2.6.21.

3.

Egyéb

3.

3.

3.

4.

Nincs adat

4.

4.

4.

A „Születési hely/ország” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Az országok „Születési hely/ország” bontásban szereplő felsorolása csak statisztikai célokra alkalmazandó.

Jellemző: Állampolgárság

Az állampolgárság egy egyén és állama közötti sajátos jogi kötelék, amely születés vagy honosítás útján szerezhető, nyilatkozat, döntés, házasságkötés vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb lehetőség útján.

A két vagy több állampolgársággal rendelkező személyeket egyetlen országhoz kell besorolni, amelyet a következő sorrendet követve kell meghatározni:

1.

jelentéstevő ország; vagy

2.

amennyiben a személy nem a jelentéstevő ország állampolgára: más EU-tagállam; vagy

3.

amennyiben a személy nem egy másik EU-tagállam állampolgára: az Európai Unión kívüli másik ország.

Ha kettős állampolgárság esetén mindkét érintett ország az Európai Unió tagja, ám egyik sem a jelentéstevő ország, a tagállamok döntenek arról, hogy az érintett személyt melyikhez sorolják.

Az „EU-tagállam” olyan ország, amely 2021. január 1-jén tagja az Európai Uniónak.

Az EU-tagállamnak minősülő jelentéstevő országok esetében a „Nem a jelentéstevő ország, hanem másik EU-tagállam szerinti állampolgárság” (COC.H.2.1.) kategórián belül az adott tagállamra utaló alkategória nem alkalmazandó. Az EU-tagállamnak nem minősülő jelentéstevő országok esetében a „Nem a jelentéstevő ország, hanem másik EU-tagállam szerinti állampolgárság” (COC.L.2.1., COC.M.2.1., COC.H.2.1.) kategória helyett az „EU-tagállam állampolgársága” kategóriát kell alkalmazni.

Azon személyeket, akik egyetlen országnak sem állampolgárai, és nem hontalanok, azonban rendelkeznek egyes állampolgárságból eredő jogokkal és kötelezettségekkel (de nem mindegyikkel), az „Elismert nemállampolgárok” (COC.H. 2.2.1.20.) kategóriába kell besorolni.

Állampolgárság

COC.L.

COC.M.

COC.H.

0.

Összesen

0.

0.

0.

1.

A jelentéstevő ország szerinti állampolgárság

1.

1.

1.

2.

Nem a jelentéstevő ország szerinti állampolgárság

2.

2.

2.

 

2.1.

Nem a jelentéstevő ország, hanem másik EU-tagállam szerinti állampolgárság

2.1.

2.1.

2.1.

 

 

2.1.01.

Belgium

 

 

2.1.01.

 

 

2.1.02.

Bulgária

 

 

2.1.02.

 

 

2.1.03.

Cseh Köztársaság

 

 

2.1.03.

 

 

2.1.04.

Dánia

 

 

2.1.04.

 

 

2.1.05.

Németország

 

 

2.1.05.

 

 

2.1.06.

Észtország

 

 

2.1.06.

 

 

2.1.07.

Írország

 

 

2.1.07.

 

 

2.1.08.

Görögország

 

 

2.1.08.

 

 

2.1.09.

Spanyolország

 

 

2.1.09.

 

 

2.1.10.

Franciaország

 

 

2.1.10.

 

 

2.1.11.

Horvátország

 

 

2.1.11.

 

 

2.1.12.

Olaszország

 

 

2.1.12.

 

 

2.1.13.

Ciprus

 

 

2.1.13.

 

 

2.1.14.

Lettország

 

 

2.1.14.

 

 

2.1.15.

Litvánia

 

 

2.1.15.

 

 

2.1.16.

Luxemburg

 

 

2.1.16.

 

 

2.1.17.

Magyarország

 

 

2.1.17.

 

 

2.1.18.

Málta

 

 

2.1.18.

 

 

2.1.19.

Hollandia

 

 

2.1.19.

 

 

2.1.20.

Ausztria

 

 

2.1.20.

 

 

2.1.21.

Lengyelország

 

 

2.1.21.

 

 

2.1.22.

Portugália

 

 

2.1.22.

 

 

2.1.23.

Románia

 

 

2.1.23.

 

 

2.1.24.

Szlovénia

 

 

2.1.24.

 

 

2.1.25.

Szlovákia

 

 

2.1.25.

 

 

2.1.26.

Finnország

 

 

2.1.26.

 

 

2.1.27.

Svédország

 

 

2.1.27.

 

 

2.1.28.

Egyesült Királyság

 

 

2.1.28.

 

2.2.

Nem EU-tagállam állampolgársága

2.2.

2.2.

2.2.

 

 

2.2.1.

Más európai ország

 

2.2.1.

2.2.1.

 

 

 

2.2.1.01.

Albánia

 

 

2.2.1.01.

 

 

 

2.2.1.02.

Andorra

 

 

2.2.1.02.

 

 

 

2.2.1.03.

Belarusz

 

 

2.2.1.03.

 

 

 

2.2.1.04.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

 

 

2.2.1.04.

 

 

 

2.2.1.05.

Izland

 

 

2.2.1.05.

 

 

 

2.2.1.06.

Koszovó (*2)

 

 

2.2.1.06.

 

 

 

2.2.1.07.

Liechtenstein

 

 

2.2.1.07.

 

 

 

2.2.1.08.

Moldova

 

 

2.2.1.08.

 

 

 

2.2.1.09.

Monaco

 

 

2.2.1.09.

 

 

 

2.2.1.10.

Montenegró

 

 

2.2.1.10.

 

 

 

2.2.1.11.

Norvégia

 

 

2.2.1.11.

 

 

 

2.2.1.12.

Bosznia-Hercegovina

 

 

2.2.1.12.

 

 

 

2.2.1.13.

Oroszországi Föderáció

 

 

2.2.1.13.

 

 

 

2.2.1.14.

San Marino

 

 

2.2.1.14.

 

 

 

2.2.1.15.

Szerbia

 

 

2.2.1.15.

 

 

 

2.2.1.16.

Svájc

 

 

2.2.1.16.

 

 

 

2.2.1.17.

Törökország

 

 

2.2.1.17.

 

 

 

2.2.1.18.

Ukrajna

 

 

2.2.1.18.

 

 

 

2.2.1.19.

Vatikánvárosi Állam

 

 

2.2.1.19.

 

 

 

2.2.1.20.

Elismert nemállampolgárok

 

 

2.2.1.20.

 

 

 

2.2.1.21.

Más európai ország

 

 

2.2.1.21.

 

 

2.2.2.

Afrikai ország

 

2.2.2.

2.2.2.

 

 

 

2.2.2.01.

Algéria

 

 

2.2.2.01.

 

 

 

2.2.2.02.

Angola

 

 

2.2.2.02.

 

 

 

2.2.2.03.

Benin

 

 

2.2.2.03.

 

 

 

2.2.2.04.

Botswana

 

 

2.2.2.04.

 

 

 

2.2.2.05.

Burkina Faso

 

 

2.2.2.05.

 

 

 

2.2.2.06.

Burundi

 

 

2.2.2.06.

 

 

 

2.2.2.07.

Kamerun

 

 

2.2.2.07.

 

 

 

2.2.2.08.

Zöld-foki-szigetek

 

 

2.2.2.08.

 

 

 

2.2.2.09.

Közép-afrikai Köztársaság

 

 

2.2.2.09.

 

 

 

2.2.2.10.

Csád

 

 

2.2.2.10.

 

 

 

2.2.2.11.

Comore-szigetek

 

 

2.2.2.11.

 

 

 

2.2.2.12.

Kongó

 

 

2.2.2.12.

 

 

 

2.2.2.13.

Elefántcsontpart

 

 

2.2.2.13.

 

 

 

2.2.2.14.

Kongói Demokratikus Köztársaság

 

 

2.2.2.14.

 

 

 

2.2.2.15.

Dzsibuti

 

 

2.2.2.15.

 

 

 

2.2.2.16.

Egyiptom

 

 

2.2.2.16.

 

 

 

2.2.2.17.

Egyenlítői-Guinea

 

 

2.2.2.17.

 

 

 

2.2.2.18.

Eritrea

 

 

2.2.2.18.

 

 

 

2.2.2.19.

Etiópia

 

 

2.2.2.19.

 

 

 

2.2.2.20.

Gabon

 

 

2.2.2.20.

 

 

 

2.2.2.21.

Gambia

 

 

2.2.2.21.

 

 

 

2.2.2.22.

Ghána

 

 

2.2.2.22.

 

 

 

2.2.2.23.

Guinea

 

 

2.2.2.23.

 

 

 

2.2.2.24.

Bissau-Guinea

 

 

2.2.2.24.

 

 

 

2.2.2.25.

Kenya

 

 

2.2.2.25.

 

 

 

2.2.2.26.

Lesotho

 

 

2.2.2.26.

 

 

 

2.2.2.27.

Libéria

 

 

2.2.2.27.

 

 

 

2.2.2.28.

Líbia

 

 

2.2.2.28.

 

 

 

2.2.2.29.

Madagaszkár

 

 

2.2.2.29.

 

 

 

2.2.2.30.

Malawi

 

 

2.2.2.30.

 

 

 

2.2.2.31.

Mali

 

 

2.2.2.31.

 

 

 

2.2.2.32.

Mauritánia

 

 

2.2.2.32.

 

 

 

2.2.2.33.

Mauritius

 

 

2.2.2.33.

 

 

 

2.2.2.34.

Marokkó

 

 

2.2.2.34.

 

 

 

2.2.2.35.

Mozambik

 

 

2.2.2.35.

 

 

 

2.2.2.36.

Namíbia

 

 

2.2.2.36.

 

 

 

2.2.2.37.

Niger

 

 

2.2.2.37.

 

 

 

2.2.2.38.

Nigéria

 

 

2.2.2.38.

 

 

 

2.2.2.39.

Ruanda

 

 

2.2.2.39.

 

 

 

2.2.2.40.

São Tomé és Príncipe

 

 

2.2.2.40.

 

 

 

2.2.2.41.

Szenegál

 

 

2.2.2.41.

 

 

 

2.2.2.42.

Seychelle-szigetek

 

 

2.2.2.42.

 

 

 

2.2.2.43.

Sierra Leone

 

 

2.2.2.43.

 

 

 

2.2.2.44.

Szomália

 

 

2.2.2.44.

 

 

 

2.2.2.45.

Dél-Afrika

 

 

2.2.2.45.

 

 

 

2.2.2.46.

Szudán

 

 

2.2.2.46.

 

 

 

2.2.2.47.

Dél-Szudán

 

 

2.2.2.47.

 

 

 

2.2.2.48.

Szváziföld

 

 

2.2.2.48.

 

 

 

2.2.2.49.

Togo

 

 

2.2.2.49.

 

 

 

2.2.2.50.

Tunézia

 

 

2.2.2.50.

 

 

 

2.2.2.51.

Uganda

 

 

2.2.2.51.

 

 

 

2.2.2.52.

Tanzánia

 

 

2.2.2.52.

 

 

 

2.2.2.53.

Nyugat-Szahara

 

 

2.2.2.53.

 

 

 

2.2.2.54.

Zambia

 

 

2.2.2.54.

 

 

 

2.2.2.55.

Zimbabwe

 

 

2.2.2.55.

 

 

 

2.2.2.56.

Más afrikai ország

 

 

2.2.2.56.

 

 

2.2.3.

Karib-szigeteki, dél- vagy közép-amerikai ország

 

2.2.3.

2.2.3.

 

 

 

2.2.3.01.

Antigua és Barbuda

 

 

2.2.3.01.

 

 

 

2.2.3.02.

Argentína

 

 

2.2.3.02.

 

 

 

2.2.3.03.

Aruba

 

 

2.2.3.03.

 

 

 

2.2.3.04.

Bahama-szigetek

 

 

2.2.3.04.

 

 

 

2.2.3.05.

Barbados

 

 

2.2.3.05.

 

 

 

2.2.3.06.

Belize

 

 

2.2.3.06.

 

 

 

2.2.3.07.

Bolívia

 

 

2.2.3.07.

 

 

 

2.2.3.08.

Brazília

 

 

2.2.3.08.

 

 

 

2.2.3.09.

Chile

 

 

2.2.3.09.

 

 

 

2.2.3.10.

Kolumbia

 

 

2.2.3.10.

 

 

 

2.2.3.11.

Costa Rica

 

 

2.2.3.11.

 

 

 

2.2.3.12.

Kuba

 

 

2.2.3.12.

 

 

 

2.2.3.13.

Curaçao

 

 

2.2.3.13.

 

 

 

2.2.3.14.

Dominika

 

 

2.2.3.14.

 

 

 

2.2.3.15.

Dominikai Köztársaság

 

 

2.2.3.15.

 

 

 

2.2.3.16.

Ecuador

 

 

2.2.3.16.

 

 

 

2.2.3.17.

Salvador

 

 

2.2.3.17.

 

 

 

2.2.3.18.

Grenada

 

 

2.2.3.18.

 

 

 

2.2.3.19.

Guatemala

 

 

2.2.3.19.

 

 

 

2.2.3.20.

Guyana

 

 

2.2.3.20.

 

 

 

2.2.3.21.

Haiti

 

 

2.2.3.21.

 

 

 

2.2.3.22.

Honduras

 

 

2.2.3.22.

 

 

 

2.2.3.23.

Jamaica

 

 

2.2.3.23.

 

 

 

2.2.3.24.

Mexikó

 

 

2.2.3.24.

 

 

 

2.2.3.25.

Nicaragua

 

 

2.2.3.25.

 

 

 

2.2.3.26.

Panama

 

 

2.2.3.26.

 

 

 

2.2.3.27.

Paraguay

 

 

2.2.3.27.

 

 

 

2.2.3.28.

Peru

 

 

2.2.3.28.

 

 

 

2.2.3.29.

Saint Kitts és Nevis

 

 

2.2.3.29.

 

 

 

2.2.3.30.

Saint Lucia

 

 

2.2.3.30.

 

 

 

2.2.3.31.

Sint Maarten (NL)

 

 

2.2.3.31.

 

 

 

2.2.3.32.

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

 

 

2.2.3.32.

 

 

 

2.2.3.33.

Suriname

 

 

2.2.3.33.

 

 

 

2.2.3.34.

Trinidad és Tobago

 

 

2.2.3.34.

 

 

 

2.2.3.35.

Uruguay

 

 

2.2.3.35.

 

 

 

2.2.3.36.

Venezuela

 

 

2.2.3.36.

 

 

 

2.2.3.37.

Más karib-szigeteki, dél- vagy közép-amerikai ország

 

 

2.2.3.37.

 

 

2.2.4.

Észak-amerikai ország

 

2.2.4.

2.2.4.

 

 

 

2.2.4.01.

Kanada

 

 

2.2.4.01.

 

 

 

2.2.4.02.

Amerikai Egyesült Államok

 

 

2.2.4.02.

 

 

 

2.2.4.03.

Más észak-amerikai ország

 

 

2.2.4.03.

 

 

2.2.5.

Ázsiai ország

 

2.2.5.

2.2.5.

 

 

 

2.2.5.01.

Afganisztán

 

 

2.2.5.01.

 

 

 

2.2.5.02.

Örményország

 

 

2.2.5.02.

 

 

 

2.2.5.03.

Azerbajdzsán

 

 

2.2.5.03.

 

 

 

2.2.5.04.

Bahrein

 

 

2.2.5.04.

 

 

 

2.2.5.05.

Banglades

 

 

2.2.5.05.

 

 

 

2.2.5.06.

Bhután

 

 

2.2.5.06.

 

 

 

2.2.5.07.

Brunei Darussalam Állam

 

 

2.2.5.07.

 

 

 

2.2.5.08.

Kambodzsa

 

 

2.2.5.08.

 

 

 

2.2.5.09.

Kína

 

 

2.2.5.09.

 

 

 

2.2.5.10.

Grúzia

 

 

2.2.5.10.

 

 

 

2.2.5.11.

India

 

 

2.2.5.11.

 

 

 

2.2.5.12.

Indonézia

 

 

2.2.5.12.

 

 

 

2.2.5.13.

Irak

 

 

2.2.5.13.

 

 

 

2.2.5.14.

Irán

 

 

2.2.5.14.

 

 

 

2.2.5.15.

Izrael

 

 

2.2.5.15.

 

 

 

2.2.5.16.

Japán

 

 

2.2.5.16.

 

 

 

2.2.5.17.

Jordánia

 

 

2.2.5.17.

 

 

 

2.2.5.18.

Kazahsztán

 

 

2.2.5.18.

 

 

 

2.2.5.19.

Észak-Korea

 

 

2.2.5.19.

 

 

 

2.2.5.20.

Dél-Korea

 

 

2.2.5.20.

 

 

 

2.2.5.21.

Kuvait

 

 

2.2.5.21.

 

 

 

2.2.5.22.

Kirgizisztán

 

 

2.2.5.22.

 

 

 

2.2.5.23.

Laosz

 

 

2.2.5.23.

 

 

 

2.2.5.24.

Libanon

 

 

2.2.5.24.

 

 

 

2.2.5.25.

Malajzia

 

 

2.2.5.25.

 

 

 

2.2.5.26.

Maldív-szigetek

 

 

2.2.5.26.

 

 

 

2.2.5.27.

Mongólia

 

 

2.2.5.27.

 

 

 

2.2.5.28.

Mianmar/Burma

 

 

2.2.5.28.

 

 

 

2.2.5.29.

Nepál

 

 

2.2.5.29.

 

 

 

2.2.5.30.

Omán

 

 

2.2.5.30.

 

 

 

2.2.5.31.

Pakisztán

 

 

2.2.5.31.

 

 

 

2.2.5.32.

Fülöp-szigetek

 

 

2.2.5.32.

 

 

 

2.2.5.33.

Katar

 

 

2.2.5.33.

 

 

 

2.2.5.34.

Szaúd-Arábia

 

 

2.2.5.34.

 

 

 

2.2.5.35.

Szingapúr

 

 

2.2.5.35.

 

 

 

2.2.5.36.

Srí Lanka

 

 

2.2.5.36.

 

 

 

2.2.5.37.

Szíria

 

 

2.2.5.37.

 

 

 

2.2.5.38.

Tajvan

 

 

2.2.5.38.

 

 

 

2.2.5.39.

Tádzsikisztán

 

 

2.2.5.39.

 

 

 

2.2.5.40.

Thaiföld

 

 

2.2.5.40.

 

 

 

2.2.5.41.

Kelet-Timor

 

 

2.2.5.41.

 

 

 

2.2.5.42.

Türkmenisztán

 

 

2.2.5.42.

 

 

 

2.2.5.43.

Egyesült Arab Emírségek

 

 

2.2.5.43.

 

 

 

2.2.5.44.

Üzbegisztán

 

 

2.2.5.44.

 

 

 

2.2.5.45.

Vietnam

 

 

2.2.5.45.

 

 

 

2.2.5.46.

Palesztina

 

 

2.2.5.46.

 

 

 

2.2.5.47.

Jemen

 

 

2.2.5.47.

 

 

 

2.2.5.48.

Más ázsiai ország

 

 

2.2.5.48.

 

 

2.2.6.

Óceániai ország

 

2.2.6.

2.2.6.

 

 

 

2.2.6.01.

Ausztrália

 

 

2.2.6.01.

 

 

 

2.2.6.02.

Mikronéziai Szövetségi Államok

 

 

2.2.6.02.

 

 

 

2.2.6.03.

Fidzsi

 

 

2.2.6.03.

 

 

 

2.2.6.04.

Kiribati

 

 

2.2.6.04.

 

 

 

2.2.6.05.

Marshall-szigetek

 

 

2.2.6.05.

 

 

 

2.2.6.06.

Nauru

 

 

2.2.6.06.

 

 

 

2.2.6.07.

Új-Zéland

 

 

2.2.6.07.

 

 

 

2.2.6.08.

Palau

 

 

2.2.6.08.

 

 

 

2.2.6.09.

Pápua Új-Guinea

 

 

2.2.6.09.

 

 

 

2.2.6.10.

Szamoa

 

 

2.2.6.10.

 

 

 

2.2.6.11.

Salamon-szigetek

 

 

2.2.6.11.

 

 

 

2.2.6.12.

Tonga

 

 

2.2.6.12.

 

 

 

2.2.6.13.

Tuvalu

 

 

2.2.6.13.

 

 

 

2.2.6.14.

Vanuatu

 

 

2.2.6.14.

 

 

 

2.2.6.15.

Más óceániai ország

 

 

2.2.6.15.

3.

Hontalan

3.

3.

3.

4.

Nincs adat

4.

4.

4.

Az „Állampolgárság” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Az országok „Állampolgárság” bontásban szereplő felsorolása csak statisztikai célokra alkalmazandó.

Jellemző: Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve (1980 után)

Az érkezés éve az a naptári év, amelyben a személy legutoljára létesített szokásos lakóhelyet az országban. Az országba való első érkezés éve helyett a legutóbbi érkezés évét kell bejelenteni (vagyis „Az országba való érkezés éve” jellemző nem ad tájékoztatást megszakított tartózkodásokra vonatkozóan).

„Az országba való érkezés éve 2010 után” bontás a 2010 utáni újabb keletű nemzetközi migrációra összpontosít.

Az országba való érkezés éve 2010 után

YAT.

0.

Összesen

0.

1.

Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 2010 vagy későbbi

1.

2.

Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 2009 vagy korábbi vagy sohasem volt külföldi lakóhelye

2.

3.

Nincs adat

3.

„Az országba való érkezés éve 2010 után” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

„Az országba való érkezés éve 1980 után” bontás az 1980 utáni nemzetközi migrációra összpontosít.

A 2021-re vonatkozó adatok a 2021. január 1. és a referencia-időpont közötti időtartamra vonatkoznak.

Az országba való érkezés éve 1980 után

YAE.L.

YAE.H.

0.

Összesen

0.

0.

1.

Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 1980 vagy későbbi

1.

1.

 

1.1.

2020–2021

1.1.

1.1.

 

 

1.1.1.

2021

 

1.1.1.

 

 

1.1.2.

2020

 

1.1.2.

 

1.2.

2015–2019

1.2.

1.2.

 

 

1.2.1.

2019

 

1.2.1.

 

 

1.2.2.

2018

 

1.2.2.

 

 

1.2.3.

2017

 

1.2.3.

 

 

1.2.4.

2016

 

1.2.4.

 

 

1.2.5.

2015

 

1.2.5.

 

1.3.

2010–2014

1.3.

1.3.

 

 

1.3.1.

2014

 

1.3.1.

 

 

1.3.2.

2013

 

1.3.2.

 

 

1.3.3.

2012

 

1.3.3.

 

 

1.3.4.

2011

 

1.3.4.

 

 

1.3.5.

2010

 

1.3.5.

 

1.4.

2005–2009

1.4.

1.4.

 

 

1.4.1.

2009

 

1.4.1.

 

 

1.4.2.

2008

 

1.4.2.

 

 

1.4.3.

2007

 

1.4.3.

 

 

1.4.4.

2006

 

1.4.4.

 

 

1.4.5.

2005

 

1.4.5.

 

1.5.

2000–2004

1.5.

1.5.

 

1.6.

1995–1999

1.6.

1.6.

 

1.7.

1990–1994

1.7.

1.7.

 

1.8.

1985–1989

1.8.

1.8.

 

1.9.

1980–1984

1.9.

1.9.

2.

Korábbi külföldi lakóhely és az országba való érkezés éve 1979 vagy korábbi vagy sohasem volt külföldi lakóhelye

2.

2.

3.

Nincs adat

3.

3.

„Az országba való érkezés éve 1980 után” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja, vagy a szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

A jelenlegi szokásos lakóhely és a népszámlálás időpontját egy évvel megelőző szokásos lakóhely közötti kapcsolatot kell bejelenteni.

A „Szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően” bontásban a lakóhely változása a referencia-időpontot egy évvel megelőző időpont és a referencia-időpont között eltelt időtartamra vonatkozik. Az ugyanazon a LAU2 térségen belüli költözés ugyanazon NUTS 3 térségen belüli költözésnek számít.

Az első életévüket be nem töltött gyermekeket a „Nem alkalmazandó” (ROY.4.) kategóriába kell besorolni.

Az „Előző szokásos lakóhely és a jelen helyre érkezés időpontja” jellemző tekintetében információkat gyűjtő országok minden olyan személyt besorolnak, akik szokásos lakóhelyüket az előző szokásos lakóhelyükhöz, tehát ahhoz a szokásos lakóhelyhez képest, ahonnan mostani szokásos lakóhelyükre költöztek, egynél több alkalommal megváltoztatták a referencia-időpontot megelőző éven belül.

Szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően

ROY.

0.

Összesen

0.

1.

A szokásos lakóhely változatlan

1.

2.

A szokásos lakóhely változott

2.

 

2.1.

Költözés a jelentéstevő országon belül

2.1.

 

 

2.1.1.

A népszámlálás időpontját egy évvel megelőző szokásos lakóhely és a jelenlegi szokásos lakóhely ugyanabban a NUTS 3 térségben található

2.1.1.

 

 

2.1.2.

A népszámlálás időpontját egy évvel megelőző szokásos lakóhely és a jelenlegi szokásos lakóhely nem ugyanabban a NUTS 3 térségben található

2.1.2.

 

2.2.

Beköltözés a jelentéstevő országon kívülről

2.2.

3.

Nincs adat

3.

4.

Nem alkalmazandó

4.

A „Szokásos lakóhely a népszámlálás időpontját egy évvel megelőzően” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Családi állás

A családmag szűk értelemben olyan módon határozható meg, hogy azt két vagy több, egyazon háztartáshoz tartozó személy alkotja, akik egymással ellenkező neműek között létesített házastársi kapcsolatban állnak vagy regisztrált élettársi kapcsolat tagjai vagy nem regisztrált élettársi kapcsolat tagjai vagy pedig egymással szülő-gyermek kapcsolatban állnak. A család tehát lehet gyermektelen pár, egy vagy több gyermeket nevelő pár, vagy egyedülálló szülő egy vagy több gyermekkel. Ez a családfogalom a gyermekek és a felnőttek közötti viszonyt a közvetlen (elsőfokú) rokonságra, tehát a szülő-gyermek kapcsolatra korlátozza.

A gyermek olyan vér szerinti, mostoha- vagy örökbefogadott gyermek (életkorra vagy családi állapotra való tekintet nélkül), akinek szokásos lakóhelye legalább egyik szülője háztartásában található, és aki nem él együtt ugyanabban a háztartásban partnerével vagy saját gyermekével. A nevelt gyermekek nem tartoznak ebbe a körbe. A házastárssal, regisztrált vagy nem regisztrált élettárssal vagy egy vagy több saját gyermekkel együtt élő gyermek nem tekinthető gyermeknek. Két háztartásban (például szülei házasságának felbontása miatt) felváltva élő gyermek esetében azt a háztartást kell figyelembe venni, ahol ideje nagyobb részét tölti. Amennyiben a gyermek ugyanannyi időt tölt mindkét szülőnél, azt a háztartást kell figyelembe venni, ahol a gyermeket a nép- és lakásszámlálás estéjén találják, vagy azt a háztartást, ahol a gyermek jogszerű vagy bejegyzett lakóhelye van.

A „Partnerek” fogalmába beleértendők a házaspárok, továbbá a regisztrált, illetve a nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő párok. A „Regisztrált élettársi kapcsolat” kifejezés a „Jogi értelemben vett családi állapot” jellemző technikai leírása szerint határozható meg.

Két személy kapcsolata akkor tekinthető „nem regisztrált élettársi kapcsolat”-nak, ha

ugyanahhoz a háztartáshoz tartoznak, és

egymással házasságszerű kapcsolatban vannak, és

egymással nem léptek sem házasságra, sem regisztrált élettársi kapcsolatra.

A család fogalmának meghatározásában nem szerepelnek azok a „háztartások, ahol hiányzik egy generáció” (tehát az egy nagyszülőből vagy nagyszülőkből és egy vagy több unokából álló háztartások, ahol az említett unokák szülei nincsenek jelen).

Családi állás

FST.L.

FST.M.

FST.H.

0.

Összesen

0.

0.

0.

1.

Partnerek

1.

1.

1.

 

1.1.

Házaspárok vagy regisztrált élettársi kapcsolat tagjai

 

1.1.

1.1.

 

 

1.1.1.

Ellenkező nemű házaspárok vagy regisztrált élettársi kapcsolat tagjai

 

 

1.1.1.

 

 

1.1.2.

Azonos nemű házaspárok vagy regisztrált élettársi kapcsolat tagjai

 

 

1.1.2.

 

1.2.

Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő partnerek

 

1.2.

1.2.

2.

Egyedülálló szülők

2.

2.

2.

3.

Gyermekek

3.

3.

3.

 

3.1.

Akik szülője nem egyedülálló

 

3.1.

3.1.

 

3.2.

Akik szülője egyedülálló

 

3.2.

3.2.

4.

Nincs adat

4.

4.

4.

5.

Nem alkalmazandó – nem családmagban élő személyek

5.

5.

5.

A „Családi állás” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Családmag típusa

A családfogalmak leírásai és a „családmag”, a „gyermek”, a „pár” és a „nem regisztrált élettársi kapcsolat” fogalmaknak a „Családi állás” jellemzőnél szerepeltetett meghatározásai a „Családmag típusa” jellemző esetében is alkalmazandók.

Családmag típusa

TFN.L.

TFN.H.

0.

Összesen

0.

0.

1.

Házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család

1.

1.

 

1.1.

Házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család velük együtt élő gyermekek nélkül

 

1.1.

 

 

1.1.1.

Ellenkező nemű házaspár alkotta család

 

1.1.1.

 

 

1.1.2.

Azonos nemű házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család

 

1.1.2.

 

1.2.

Házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

1.2.

 

 

1.2.1.

Ellenkező nemű házaspár alkotta család

 

1.2.1.

 

 

1.2.2.

Azonos nemű házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család

 

1.2.2.

 

1.3.

Házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

1.3.

 

 

1.3.1.

Ellenkező nemű házaspár alkotta család

 

1.3.1.

 

 

1.3.2.

Azonos nemű házaspár vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család

 

1.3.2.

2.

Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család

2.

2.

 

2.1.

Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család velük együtt élő gyermekek nélkül

 

2.1.

 

2.2.

Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

2.2.

 

2.3.

Nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta család, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

2.3.

3.

Egyedülálló apa családja

3.

3.

 

3.1.

Egyedülálló apa családja legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

3.1.

 

3.2.

Egyedülálló apa családja, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

3.2.

4.

Egyedülálló anya családja

4.

4.

 

4.1.

Egyedülálló anya családja legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

4.1.

 

4.2.

Egyedülálló anya családja, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

4.2.

A „Családmag típusa” bontás a „családmag” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Családmag nagysága

A „családmag” kifejezésre vonatkozóan a „Családi állás” jellemzőnél megadott meghatározás a „Családmag nagysága” jellemző esetében is alkalmazandó.

Családmag nagysága

SFN.

0.

Összesen

0.

1.

2 személy

1.

2.

3–5 személy

2.

 

2.1.

3 személy

2.1.

 

2.2.

4 személy

2.2.

 

2.3.

5 személy

2.3.

3.

6 és több személy

3.

 

3.1.

6–10 személy

3.1.

 

3.2.

11 és több személy

3.2.

A „Családmag nagysága” bontás a „családmag” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Háztartási állás

A tagállamok a magánháztartások meghatározására a „háztartás fogalmá”-t, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor a „háztartás/lakás fogalmá”-t használják.

1.   A háztartás fogalma

A háztartás fogalma alapján a magánháztartás

a)

Egyszemélyes háztartás, amelyet vagy egy elkülönített lakóegységben egyedül élő személy alkot, vagy egy olyan személy, aki bérlőként egy lakóegység külön szobájában (vagy szobáiban) él, azonban a lakóegység más lakóival nem alkot közösséget az alábbi meghatározás szerinti többszemélyes háztartásban való részvétel céljából; vagy

b)

Többszemélyes háztartás, vagyis két vagy több olyan személyből álló csoport, akik egy lakóegység teljes területén vagy annak egy részén együtt élnek, és élelmiszerrel és adott esetben más, a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel közösen látják el magukat. A csoport tagjai jövedelmükkel többé-kevésbé közösen is gazdálkodhatnak.

2.   A háztartás/lakás fogalma

A háztartás/lakás fogalma szerint valamennyi, egyazon lakóegységben élő személy ugyanazon háztartás részese, és eszerint egy lakott lakóegységben egy háztartás található. A háztartás/lakás koncepciója szerint tehát a lakott lakóegységek száma és az ezekben található háztartások száma megegyezik, és a lakóegységek és a háztartások ugyanazon a helyen találhatók.

A „Magánháztartásban élő személyek” kategóriájába a „Családmagban élő személyek” (HST.M. és HST.H.1.1.) és a „Nem családmagban élő személyek” (HST.M. és HST.H. 1.2.) kategóriája tartozik bele. A „Családmagban élő személyek” kategóriája valamennyi olyan személyre vonatkozik, akik olyan magánháztartáshoz tartoznak, amelyben olyan családmag él, amelynek az említett személy tagja. A „Nem családmagban élő személyek” kategória valamennyi olyan személyre vonatkozik, aki nem családi háztartásban él vagy olyan családi háztartásban él, amelyben nem része az adott háztartásban élő családmagnak.

A nem családi háztartás lehet egyszemélyes háztartás („Egyedül élő személyek” (HST.H.1.2.1.)) vagy családmag nélküli többszemélyes háztartás. A „Nem egyedül élő személyek” (HST.H.1.2.2.) kategóriába olyan személyek sorolhatók, akik vagy családmag nélküli többszemélyes háztartásban élnek, vagy olyan családi háztartásban, ahol nem tagjai a háztartásban élő családmagnak.

Az intézeti háztartásba olyan személyek sorolhatók, akik lakóhely és ellátás iránti szükségletéről egy intézet gondoskodik. Intézet alatt olyan jogi szervet kell érteni, amely célja hosszú távú lakóhely és szolgáltatás nyújtása személyek csoportja számára. Az intézetek általában a lakók által közösen használt helyiségekkel (fürdők, társalgók, étkezők, hálótermek stb.) rendelkeznek.

A „hajléktalan személyek” (HST.M. 2.2. és HST.H.2.2.) olyan személyek, akik fedél nélkül élnek az utcán, mindenféle olyan hajlékot nélkülözve, amely lakóegységnek minősülne (elsődleges hajléktalanság), vagy pedig ideiglenes szállásokat gyakran váltogató személyek (másodlagos hajléktalanság).

Háztartási állás

HST.L.

HST.M.

HST.H.

0.

Összesen

0.

0.

0.

1.

Magánháztartásban élő személyek

1.

1.

1.

 

1.1.

Családmagban élő személyek

 

1.1.

1.1.

 

1.2.

Nem családmagban élő személyek

 

1.2.

1.2.

 

 

1.2.1.

Egyedül élő személyek

 

 

1.2.1.

 

 

1.2.2.

Nem egyedül élő személyek

 

 

1.2.2.

 

1.3.

Magánháztartásban élő személyek, besorolás nélkül

 

1.3.

1.3.

2.

Nem magánháztartásban élő személyek

2.

2.

2.

 

2.1.

Intézeti háztartásban élő személyek

 

2.1.

2.1.

 

2.2.

Nem magánháztartásban élő személyek (a hajléktalan személyeket is beleértve), besorolás nélkül

 

2.2.

2.2.

A „Háztartási állás” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: Magánháztartás típusa

A háztartás fogalmaira vonatkozóan a „Háztartási állás” jellemzőnél megadott leírások a „Magánháztartás típusa” jellemző esetében is alkalmazandók.

A „Pár alkotta háztartás” fogalmába beleértendők a házaspár alkotta háztartások, a regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta háztartások és a nem regisztrált élettársi kapcsolatban élő pár alkotta háztartások.

Magánháztartás típusa

TPH.L.

TPH.H.

0.

Összesen

0.

0.

1.

Nem családi háztartások

1.

1.

 

1.1.

Egyszemélyes háztartások

1.1.

1.1.

 

1.2.

Többszemélyes háztartások

1.2.

1.2.

2.

Egy család alkotta háztartások

2.

2.

 

2.1.

Pár alkotta háztartás

 

2.1.

 

 

2.1.1.

Párok velük együtt élő gyermekek nélkül

 

2.1.1.

 

 

2.1.2.

Párok legalább egy velük együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

2.1.2.

 

 

2.1.3.

Párok, ahol a legfiatalabb velük együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

2.1.3.

 

2.2.

Egyedülálló apa háztartása

 

2.2.

 

 

2.2.1.

Egyedülálló apa háztartása legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

2.2.1.

 

 

2.2.2.

Egyedülálló apa háztartása, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

2.2.2.

 

2.3.

Egyedülálló anya háztartása

 

2.3.

 

 

2.3.1.

Egyedülálló anya háztartása legalább egy vele együtt élő, 25 év alatti gyermekkel

 

2.3.1.

 

 

2.3.2.

Egyedülálló anya háztartása, ahol a legfiatalabb vele együtt élő gyermek betöltötte a 25. életévét

 

2.3.2.

3.

Két vagy több családból álló háztartások

3.

3.

A „Magánháztartás típusa” bontás a „magánháztartások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Magánháztartás nagysága

A háztartás fogalmaira vonatkozóan a „Háztartási állás” jellemzőnél megadott leírások a „Magánháztartás nagysága” jellemző esetében is alkalmazandók.

Magánháztartás nagysága

SPH.

0.

Összesen

0.

1.

1 személy

1.

2.

2 személy

2.

3.

3–5 személy

3.

 

3.1.

3 személy

3.1.

 

3.2.

4 személy

3.2.

 

3.3.

5 személy

3.3.

4.

6–10 személy

4.

5.

11 vagy több személy

5.

A „Magánháztartás nagysága” bontás a „magánháztartások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Lakhatási formák

A „Lakhatási formák” jellemző az egész népességre vonatkozik, és arra a lakástípusra utal, amelyben egy személy a nép- és lakásszámlálás idején szokásosan tartózkodik. Ez minden olyan személyt érint, akik a nép- és lakásszámlálás idején különféle lakóegységekben rendelkeznek szokásos lakóhellyel, vagy nem rendelkeznek szokásos lakóhellyel és ideiglenesen egy bizonyos fajta lakóegységben tartózkodnak, vagy fedél nélküliek, kedvezőtlen körülmények között vagy sürgősségi szállásokon alszanak.

A lakók olyan személyek, akiknek a szokásos lakóhelye az adott kategóriába sorolható helyen található.

A „hagyományos lakások” olyan, szerkezetileg elkülönülő és független helyiségek, amelyek rögzített helyen találhatók, amelyeket állandó emberi tartózkodás céljára alakítottak ki, és amelyek a referencia-időpontban

a)

lakóhelyként szolgálnak, vagy

b)

üresen állnak, vagy

c)

időszakos vagy másodlagos használatra vannak fenntartva.

Az „elkülönülő” azt jelenti, hogy a lakást falak veszik körül, és tető vagy mennyezet fedi, hogy egy vagy több személy benne elszigetelődhessen. A „független” azt jelenti, hogy a lakás közvetlenül megközelíthető az utcáról vagy lépcsőről, folyosóról, galériáról vagy emeletről.

„Egyéb lakóegységek” kunyhók, bódék, putrik, vityillók, lakókocsik, lakóhajók, ólak, malmok, barlangok vagy más, a nép- és lakásszámlálás idején emberi tartózkodásra használt hajlékok, függetlenül attól, hogy azokat emberi tartózkodásra szánták-e.

A „kollektív lakóegységek” olyan helyiségek, amelyeket egyének nagyobb csoportjai vagy több háztartás ott tartózkodására alakítottak ki, és amelyeket a nép- és lakásszámlálás idején legalább egy személy szokásos lakóhelyként használ.

A „lakott hagyományos lakások”, az egyéb lakóegységek és a kollektív lakóegységek együttesen „lakóegységek”-nek minősülnek. A „lakóegység” legalább egy személy szokásos lakóhelye kell, hogy legyen.

A lakott hagyományos lakások és más lakóegységek együttesen lakóegységnek minősülnek.

A hajléktalan (vagyis szokásos lakóhellyel egyetlen lakóegységben sem rendelkező) személyek olyan személyek, akik fedél nélkül élnek az utcán, mindenféle olyan hajlékot nélkülözve, amely lakóegységnek minősülne (elsődleges hajléktalanság), vagy pedig ideiglenes szállásokat gyakran váltogató személyek (másodlagos hajléktalanság).

Lakhatási formák

HAR.

0.

Összesen

0.

1.

Hagyományos lakásban vagy kollektív lakóegységben élő lakók

1.

 

1.1.

Hagyományos lakásban élő lakók

1.1.

 

1.2.

Kollektív lakóegységben élő lakók

1.2.

2.

Egyéb lakóegységben élő lakók és hajléktalanok

2.

3.

Nincs adat

3.

A „Lakhatási formák” bontás a személyekkel kapcsolatos összesített adatok és részadatok bontására szolgál.

Jellemző: A háztartások lakáshasználati jogcíme

„A háztartások lakáshasználati jogcíme” jellemző olyan megállapodásra utal, amelynek értelmében egy magánháztartás egy lakóegységet teljes egészében vagy részben elfoglal.

Azok a háztartások, amelyek lakóegységének vonatkozásában folyamatban van a jelzálog kifizetése vagy a lakóegység idővel más pénzügyi megállapodás szerint történő megvásárlása, az „Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének tulajdonosa” (TSH.1.) kategóriába sorolandók.

Azok a háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység tulajdonosa, és legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének bérlője, az „Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének tulajdonosa” (TSH.1.) kategóriába sorolandók.

A háztartások lakáshasználati jogcíme

TSH.

0.

Összesen

0.

1.

Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének tulajdonosa

1.

2.

Olyan háztartások, amelyeknek legalább az egyik tagja a lakóegység egészének vagy részének bérlője (és nem más tag a tulajdonosa)

2.

3.

Olyan háztartások, amelyek másfajta lakáshasználati jogcím alapján foglalják el egy lakóegység egészét vagy részét

3.

4.

Nincs adat

4.

„A háztartások lakáshasználati jogcíme” bontás a „magánháztartások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Lakóegység típusa

A „lakóegység” egy vagy több személy szokásos lakóhelyét jelentő lakás. A „hagyományos lakások”, az „egyéb lakóegységek” és a „kollektív lakóegységek” fogalma a „Lakhatási formák” jellemzőnél került meghatározásra.

Lakóegység típusa

TLQ.

0.

Összesen

0.

1.

Lakott hagyományos lakások

1.

2.

Egyéb lakóegység

2.

3.

Kollektív lakóegységek

3.

4.

Nincs adat

4.

A „Lakóegység típusa” bontás a „lakóegységek” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Hagyományos lakás lakottsága

A „lakott hagyományos lakások” olyan hagyományos lakások, amelyek a nép- és lakásszámlálás idején egy vagy több személy szokásos lakóhelyéül szolgálnak. A „nem lakott hagyományos lakások” olyan hagyományos lakások, amelyek a nép- és lakásszámlálás idején nem szolgálnak egyetlen személy szokásos lakhelyéül sem.

Az időszakos vagy másodlagos használatra fenntartott lakások, az üres lakások, valamint azok a hagyományos lakások, amelyekben élnek lakók, ám amelyek nem szerepelnek a nép- és lakásszámlálásban, a „nem lakott hagyományos lakások” (OCS.2.) kategóriába sorolandók.

Hagyományos lakás lakottsága

OCS.

0.

Összesen

0.

1.

Lakott hagyományos lakások

1.

2.

Nem lakott hagyományos lakások

2.

3.

Nincs adat

3.

A „Hagyományos lakás lakottsága” bontás a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Tulajdoni jelleg (lakáshasználati megállapodás, amely alapján a lakást lakják)

A „Tulajdoni jelleg” jellemző a lakás, nem pedig a lakás helyéül szolgáló ingatlan tulajdonviszonyaira vonatkozik. Azt a lakáshasználati megállapodást szándékozik bemutatni, amely alapján a lakást lakják.

A „tulajdonosa által lakott lakás” azt jelenti, hogy a lakásnak legalább egy lakója a lakás részének vagy egészének a tulajdonosa.

A „bérlakás” azt jelenti, hogy a lakáshasználatért a lakásnak legalább az egyik lakója bérleti díjat fizet, és a lakás részének vagy egészének egyetlen ott lakó sem a tulajdonosa.

A nem lakott hagyományos lakásokat a „Nem alkalmazandó” (OWS.5.) kategóriába kell besorolni.

Tulajdoni jelleg

OWS.

0.

Összesen

0.

1.

Tulajdonosa által lakott lakás

1.

2.

Bérlakás

2.

3.

Egyéb tulajdoni formájú lakás

3.

4.

Nincs adat

4.

5.

Nem alkalmazandó

5.

A „Tulajdoni jelleg” bontás a „hagyományos lakások” összesített adatának és részadatainak bontására szolgál.

Jellemző: Lakók száma

A lakóegységek lakóinak száma azon személyek száma, akik számára a lakóegység szokásos lakóhelyül szolgál.

Lakók száma

NOC.

0.

Összesen

0.

1.

1 személy

1.

2.

2 személy

2.

3.

3–5 személy

3.

 

3.1.

3 személy

3.1.

 

3.2.

4 személy

3.2.

 

3.3

5 személy