ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 50

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

60. évfolyam
2017. február 28.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2017/330 rendelete (2017. február 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról

1

 

*

A Tanács (EU) 2017/331 rendelete (2017. február 27.) a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról

9

 

*

A Bizottság (EU) 2017/332 végrehajtási rendelete (2017. február 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Pistacchio Verde di Bronte [OEM])

11

 

*

A Bizottság (EU) 2017/333 végrehajtási rendelete (2017. február 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle [OFJ])

12

 

*

A Bizottság (EU) 2017/334 rendelete (2017. február 27.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 1321/2014/EU rendelet bolgár, észt, holland és német nyelvi változatának helyesbítéséről ( 1 )

13

 

*

A Bizottság (EU) 2017/335 rendelete (2017. február 27.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a szteviol glikozidok (E 960) bizonyos csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként történő használata tekintetében történő módosításáról ( 1 )

15

 

*

A Bizottság (EU) 2017/336 végrehajtási rendelete (2017. február 27.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

18

 

*

A Bizottság (EU) 2017/337 végrehajtási rendelete (2017. február 27.) a kukoricakeményítő-gyártás maradékainak az Amerikai Egyesült Államokból történő behozataláról szóló 1375/2007/EK rendelet módosításáról

42

 

 

A Bizottság (EU) 2017/338 végrehajtási rendelete (2017. február 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

45

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/339 határozata (2016. december 14.) a rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről

47

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/340 határozata (2016. december 14.) a Németországnak szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

49

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/341 határozata (2016. december 14.) Spanyolország EGF/2016/004 ES/Comunidad Valenciana automotive referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

51

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/342 határozata (2016. december 14.) a Rugalmassági Eszköznek a jelenlegi migrációs, menekültügyi és biztonsági válság kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről

53

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/343 határozata (2016. december 14.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2017. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljára történő igénybevételéről

55

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/344 határozata (2016. december 14.) a rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről

57

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/345 határozata (2017. február 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról

59

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/346 határozata (2017. február 27.) az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

66

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/347 határozata (2017. február 27.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

70

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/348 határozata (2017. február 27.) az Európai Unió koszovói különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról ( *1 )

75

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/349 határozata (2017. február 27.) a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP Szomália) szóló 2012/389/KKBP határozat módosításáról

80

 

*

A Tanács (KKBP) 2017/350 határozata (2017. február 27.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról

81

 

*

A Bizottság (EU) 2017/351 végrehajtási határozata (2017. február 24.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2017) 1261. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

82

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

 

(*1)   Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/1


A TANÁCS (EU) 2017/330 RENDELETE

(2017. február 27.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 329/2007/EK rendelete (2) végrehajtja a többek között a 2013/183/KKBP határozat (3) hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról szóló (KKBP) 2016/849 határozatban meghatározott intézkedéseket. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2016. november 30-án elfogadta a 2321(2016) sz. határozatot, amely új intézkedésekről rendelkezik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Ezek a rézre, nikkelre, ezüstre, cinkre, szobrokra, helikopterekre és hajókra vonatkozó kiviteli tilalmakat, a közlekedési ágazatot érintő tilalmak szigorítását és a bankszektor tekintetében bevezetendő új tilalmakat foglalnak magukban.

(2)

A Tanács 2017. február 27-én elfogadta a (KKBP) 2017/345 (4) határozatot, mely végrehajtja ezen intézkedéseket.

(3)

A 329/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések érvényesülésének biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 329/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő ponttal egészül ki:

„15.

»diplomáciai képviseletek, konzuli képviseletek és azok személyzeti tagjai« jelentése megegyezik a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződés és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezmény szerinti meghatározással, és az az Észak-Koreának a tagállamokban működő nemzetközi szervezetek melletti képviseleteit és azok észak-koreai személyzeti tagjait is magukban foglalja.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az I. melléklet tartalmazza az összes olyan terméket, anyagot, felszerelést, árut, technológiát, ideértve a szoftvereket is, amelyeket a 428/2009/EK tanácsi rendelet (*1) kettős felhasználású termékként vagy technológiaként határoz meg.

Az Ia. melléklet tartalmazza azokat az egyéb termékeket, anyagokat, felszereléseket, árukat és technológiákat, amelyek hozzájárulhatnak Észak-Korea nukleáris fegyverekkel, egyéb tömegpusztító fegyverekkel vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjaihoz.

Az Ib. melléklet tartalmazza a ballisztikusrakéta-ágazatban használt egyes kulcsfontosságú alkotóelemeket.

Az Ie. melléklet tartalmazza az (1) bekezdés b) pontjában említett légijármű-tüzelőanyagot.

Az Ig. melléklet tartalmazza a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 25. pontja és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 4. és 7. pontja alapján azonosított és megjelölt, tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó termékeket, anyagokat, felszereléseket, árukat és technológiákat.

(*1)  A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).”;"

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Tilos:

a)

az Ic. mellékletben felsorolt arany, titánérc, vanádiumérc és ritkaföldfémek vagy az Id. mellékletben felsorolt szén, vas és vasérc közvetlenül vagy közvetve Észak-Koreából történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem;

b)

az Ih. mellékletben felsorolt réz, nikkel, ezüst és cink közvetlenül vagy közvetve Észak-Koreából történő behozatala, vétele vagy átadása függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem;

c)

az If. mellékletben felsorolt kőolajtermékek közvetlenül vagy közvetve Észak-Koreából történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem;

d)

az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása ezen albekezdés a), b) és c) pontjában említett tilalom megkerülése.

Az Ic. melléklet tartalmazza az első albekezdés a) pontjában említett aranyat, titánércet, vanádiumércet és ritkaföldfémeket.

Az Id. melléklet tartalmazza az első albekezdés a) pontjában említett szenet, vasat és vasércet.

Az If. melléklet tartalmazza az első albekezdés c) pontjában említett kőolajtermékeket.

Az Ih. melléklet tartalmazza az első albekezdés b) pontjában említett rezet, nikkelt, ezüstöt és cinket.”;

c)

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a vasat és vasércet érintő ügyleteket, amelyekről megállapították, hogy kizárólag megélhetési célt szolgálnak és nem termelnek bevételt Észak-Korea nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban vagy ebben a rendeletben megtiltott egyéb tevékenységek számára;”

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„c)

azon szénügyleteket, amelyekről megállapították, hogy kizárólag megélhetési célt szolgálnak, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

i.

az ügyletek nem termelnek bevételt Észak-Korea nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban megtiltott egyéb tevékenységek számára;

ii.

az ügyletekben nem vesznek részt olyan személyek vagy szervezetek, akik vagy amelyek összefüggésbe hozhatók Észak-Korea nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjaival, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban megtiltott egyéb tevékenységekkel, beleértve a IV. mellékletben felsorolt személyeket, szervezeteket és szerveket, a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyeket és szervezeteket, közvetlenül vagy közvetve a tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló szervezeteket, továbbá a szankciók megkerülésében segédkező személyeket vagy szervezeteket; és

iii.

a szankcióbizottság nem értesítette a tagállamokat az összesített éves határérték eléréséről.”

3.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„4c. cikk

(1)   Tilos a IIIa. mellékletben felsorolt szobrok közvetlenül vagy közvetve Észak-Koreából történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti az ilyen behozatalt, vételt vagy átadást, feltéve, hogy a tagállam megszerezte a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

A IIIa. melléklet tartalmazza az (1) bekezdésben említett szobrokat.

4d. cikk

(1)   Tilos közvetlenül vagy közvetve Észak-Koreába eladni, szolgáltatni, átadni vagy kivinni a IIIb. mellékletben felsorolt helikoptereket és hajókat.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti az ilyen eladást, szállítást, átadást vagy kivitelt, feltéve, hogy a tagállam megszerezte a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(3)   A IIIb. melléklet tartalmazza az (1) bekezdésben említett helikoptereket és hajókat.

4e. cikk

(1)   Tilos:

a)

ingatlant közvetlenül vagy közvetve bérbe adni vagy más módon rendelkezésre bocsátani Észak-Korea kormányához tartozó személyek, szervezetek vagy szervek részére a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződésben és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezményben meghatározottak szerinti diplomáciai, illetve konzuli tevékenységektől eltérő célokra;

b)

ingatlant közvetlenül vagy közvetve Észak-Korea kormányához tartozó személyektől, szervezetektől és szervektől bérelni; vagy

c)

olyan ingatlan használatához kapcsolódó bármilyen tevékenységben részt venni, amely Észak-Korea kormányához tartozó személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonát képezi, vagy amelyet ilyen személyek, szervezetek vagy szervek bérelnek, illetve amelyet ilyen személyek, szervezetek vagy szervek más módon használni jogosultak, kivéve, ha a szóban forgó tevékenység olyan áruk biztosításának vagy olyan szolgáltatások nyújtásának célját szolgálja, amelyek:

i.

nélkülözhetetlenek az 1961. évi bécsi szerződés és az 1963. évi bécsi egyezmény értelmében vett diplomáciai, illetve konzuli képviseletek működéséhez; és

ii.

nem használhatók fel arra, hogy közvetlenül vagy közvetve jövedelmet vagy hasznot termeljenek Észak-Korea kormánya számára.

(2)   E cikk alkalmazásában az »ingatlan« olyan földterületeket, épületeket és ezek részeit jelenti, amelyek Észak-Korea területén kívül helyezkednek el.”

4.

Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az (EU) 952/2013 rendelet 243–249. cikkében említett, az Unió területén – a repülőtereket, a tengeri kikötőket és a vámszabad területeket is beleértve – található vagy azon áthaladó rakományt, ideértve a személyes poggyászt és a feladott csomagot is, az alábbi esetekben átvizsgálásnak kell alávetni annak biztosítása céljából, hogy a rakomány nem tartalmaz az 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013), 2270 (2016) vagy 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat, illetve az e rendelet értelmében tiltott termékeket:

a)

ha a rakomány Észak-Koreából származik;

b)

ha a rakományt Észak-Koreának szánták;

c)

ha a rakományt Észak-Korea vagy annak állampolgárai, vagy az előbbiek nevében vagy irányítása szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy azok tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek közvetítették vagy bonyolították;

d)

a rakományt a IV. mellékletben felsorolt személyek, szervezetek vagy szervek közvetítették vagy bonyolították; vagy

e)

a rakományt észak-koreai lobogó alatt hajózó hajón, vagy Észak-Koreában lajstromozott légi járművön szállítják, vagy a hajó vagy a légi jármű honosság nélküli.”

5.

Az 5a. cikk (1d) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

megszüntetni az 5c. cikk (2) bekezdésében említett bármely hitelintézetnél vagy pénzügyi szolgáltatónál vezetett bankszámlákat;”.

6.

Az 5a. cikk (1e) bekezdését el kell hagyni.

7.

Az 5a. cikk (1f) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1f)   Az (1d) bekezdés a) és c) pontjától eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti bizonyos képviseleti irodák, leányvállalatok vagy bankszámlák további működését, feltéve, hogy a szankcióbizottság eseti alapon megállapította, hogy az ilyen irodák, leányvállalatok vagy bankszámlák szükségesek a humanitárius tevékenységekhez vagy az észak-koreabeli diplomáciai képviseletek tevékenységeihez, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított intézményei vagy a kapcsolódó szervezetek tevékenységeihez, vagy azok az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat céljaival összeegyeztethető bármely más okból szükségesek.”

8.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„5aa. cikk

(1)   A 16. cikk hatálya alá tartozó hitelintézetek és pénzügyi intézmények nem nyithatnak bankszámlát észak-koreai diplomáciai, illetve konzuli képviseletek és azok északi-koreai személyzete számára.

(2)   A 16. cikk hatálya alá tartozó hitelintézetek és pénzügyi intézmények legkésőbb 2017. április 11-én megszüntetik az észak-koreai diplomáciai, illetve konzuli képviseletek vagy azok észak-koreai személyzete tulajdonában lévő valamennyi bankszámlát, továbbá minden olyan bankszámlát, amely felett az észak-koreai diplomáciai, illetve konzuli képviseletek vagy azok észak-koreai személyzete rendelkezik.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága – észak-koreai diplomáciai, illetve konzuli képviseletek vagy azok személyzete tagjainak kérésére – engedélyezheti diplomáciai képviseletenként, konzuli képviseletenként és személyzeti tagként egy darab bankszámla megnyitását, feltéve, hogy az adott diplomáciai, illetve konzuli képviselet a szóban forgó tagállamban található, vagy a diplomáciai, illetve konzuli képviselet személyzetének tagja a szóban forgó tagállamhoz van akkreditálva.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága – észak-koreai diplomáciai, illetve konzuli képviseletek vagy azok személyzete tagjainak kérésére – engedélyezheti egy adott bankszámla megtartását, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a diplomáciai, illetve konzuli képviselet a szóban forgó tagállamban található, vagy a diplomáciai, illetve konzuli képviselet személyzetének tagja a szóban forgó tagállamhoz van akkreditálva és e tagállamban nem rendelkeznek egyéb bankszámlával. Abban az esetben, ha az diplomáciai, illetve konzuli képviselet vagy az észak-koreai személyzeti tag a szóban forgó tagállamban egynél több bankszámlával rendelkezik, jelezheti, hogy melyik bankszámlát kívánja megtartani.

(5)   A diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. évi bécsi szerződésre és a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. évi bécsi egyezményre is figyelemmel a tagállamok legkésőbb 2017. március 13-án tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a diplomáciai és konzuli képviseletek hozzájuk akkreditált észak-koreai személyzeti tagjainak nevéről és azonosító adatairól, valamint ezen információk minden további aktualizálásáról a kapcsolódó jegyzéken végrehajtott bármely változtatástól számított egy héten belül. A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot a (3) és a (4) bekezdés alapján megadott minden engedélyről. A tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága az e tagállam területén működő hitelintézeteket és pénzügyi intézményeket tájékoztathatja a diplomáciai vagy konzuli képviseletek e tagállamhoz vagy bármely más tagállamhoz akkreditált észak-koreai személyzeti tagjainak személyazonosságáról.”

9.

A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A IVa. mellékletben felsorolt hajók és az azokhoz tartozó valamennyi pénzeszközt és gazdasági forrást be kell fagyasztani, ha a szankcióbizottság így határoz. A IVa. melléklet tartalmazza a szankcióbizottság által a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 12. pontja alapján jegyzékbe vett hajókat.”

10.

A 9b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9b. cikk

(1)   Tilos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani az Észak-Koreával folytatott kereskedelemhez, ideértve exporthitelek, garanciák vagy biztosítások nyújtását az említett kereskedelemben részt vevő természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti az Észak-Koreával folytatott kereskedelemhez való pénzügyi támogatás nyújtását, feltéve, hogy a tagállam megszerezte a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(3)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot az (2) bekezdés alapján megadott engedélyekről.”

11.

A 11a. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés következő ponttal egészül ki:

„f)

amely a IVa. mellékletben szerepel, ha a szankcióbizottság úgy határoz”;

b)

a (2)–(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a)

vészhelyzet esetén;

b)

ha a hajó visszatér a kiindulási kikötőjébe;

c)

ha a hajó behajózása a kikötőbe átvizsgálás céljából történik, amennyiben az (1) bekezdés a)–e) pontjának hatálya alá tartozó hajóról van szó.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve – amennyiben az (1) bekezdés a)–e) pontjának hatálya alá tartozó hajóról van szó – a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti hajók behajózását a kikötőbe, ha:

a)

a szankcióbizottság előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat céljaival összeegyeztethető bármely más okból van szükség; vagy

b)

a tagállam előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy az e rendelet céljaival összeegyeztethető bármely más okból van szükség.

(4)   Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti a hajók behajózását a kikötőbe, ha ezt a szankcióbizottság rendelte el.

(5)   Tilos észak-koreai fuvarozók által üzemeltetett vagy Észak-Koreából származó bármilyen légi járműnek az Unió területéről történő felszállása, oda történő leszállása vagy az Unió területe feletti átrepülése.

(6)   Az (5) bekezdés nem alkalmazandó:

a)

ha a légi jármű átvizsgálás céljából száll le;

b)

kényszerleszállás esetén.

(7)   Az (5) bekezdéstől eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti a légi járműveknek az Unió területéről történő felszállását, oda történő leszállását vagy az Unió területe feletti átrepülését, amennyiben a szóban forgó illetékes hatóság előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy az e rendelet céljaival összeegyeztethető bármely más okból van szükség.”

12.

A 11b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11b. cikk

(1)   Tilos:

a)

Észak-Koreának, a IV. mellékletben felsorolt személyeknek vagy szervezeteknek, bármely más észak-koreai szervezetnek, az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat rendelkezéseinek megsértésében részt vevő bármely más személynek vagy szervezetnek, vagy az ilyen személy és szervezet nevében vagy irányítása szerint eljáró személynek vagy szervezetnek, vagy az előbbiek tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló szervezeteknek hajókat vagy légi járműveket bérbe adni, vagy személyzeti szolgáltatásokat nyújtani;

b)

a hajó vagy légi jármű személyzeti szolgáltatásait Észak-Koreából beszerezni;

c)

észak-koreai lobogó alatt közlekedő bármilyen hajót tulajdonolni, bérbe adni, üzemeltetni, biztosítani, vagy ilyen hajó számára hajóosztályozási vagy azzal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtani;

d)

bármilyen olyan hajót lajstromba venni vagy lajstromban nyilvántartani, mely Észak-Korea vagy észak-koreai állampolgárok tulajdona, mely Észak-Korea vagy észak-koreai állampolgárok ellenőrzése alatt áll, vagy melyet Észak-Korea vagy észak-koreai állampolgárok üzemeltetnek, vagy melyet a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 24. pontja alapján egy másik állam a lajstromból törölt;

e)

biztosítási vagy viszontbiztosítási szolgáltatásokat biztosítani az Észak-Korea tulajdonában lévő, ellenőrzése alatt álló vagy általa üzemeltetett hajók számára.

(2)   Az (1a) bekezdésben meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti a bérbe adást vagy személyzeti szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy a tagállam megszerezte a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(3)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezheti az észak-koreai lobogó alatt hajózó bármilyen hajó tulajdonlását, bérbeadását, üzemeltetését vagy ilyen hajó számára hajóosztályozási vagy azzal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, vagy az Észak-Korea vagy észak-koreai állampolgárok tulajdonában lévő, ellenőrzése alatt álló vagy az előbbiek által üzemeltetett bármilyen hajó lajstromba vételét vagy lajstromban való nyilvántartását, feltéve, hogy a tagállam megszerezte a szankcióbizottság eseti mérlegelésén alapuló előzetes jóváhagyását.

(4)   Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tilalomtól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett illetékes hatósága engedélyezheti a biztosítási vagy viszontbiztosítási szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy a szankcióbizottság eseti alapon, előzetesen megállapította, hogy az e tevékenységeket folytató hajók kizárólag humanitárius vagy megélhetési célokra szolgálnak, és ezeket észak-koreai személyek vagy szervezetek nem fogják jövedelemszerzési célokra felhasználni.

(5)   Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a (2), (3) és (4) bekezdés szerint megadott bármely engedélyről.”

13.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„11c. cikk

Az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2070 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban meghatározott tilalmaktól eltérve, a tagállam II. mellékletben felsorolt honlapokon feltüntetett érintett illetékes hatósága engedélyezhet bármely tevékenységet, feltéve, hogy a szankcióbizottság eseti alapon megállapította, hogy azok szükségesek az Észak-Koreában az ország polgári lakosságának a 2321(2016) sz. ENSZ BT-határozat 46. pontja alapján támogatást és segítséget nyújtó nemzetközi, illetve nem kormányzati szervezetek tevékenységének elősegítéséhez.”

14.

A 13. cikk (1) bekezdésének c), d) és g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a III., IIIa. és IIIb. melléklet módosítása – a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által esetleg kiadott bármely meghatározásnak vagy iránymutatásnak megfelelően – a benne foglalt áruk jegyzéke pontosításának vagy módosításának céljából, valamint – amennyiben szükséges vagy helyénvaló – e mellékletek kiegészítése a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében foglalt Kombinált Nómenklatúrában szereplő hivatkozási számokkal;”

„d)

a IV. és IVa. melléklet módosítása a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által tett megállapítások alapján;”

„g)

az Ig. és Ih. melléklet módosítása a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által tett megállapítások alapján, valamint az említett mellékletek kiegészítése a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében foglalt Kombinált Nómenklatúrában szereplő hivatkozási számokkal.”

2. cikk

A 329/2007/EK rendeletet Ih., IIIa., IIIb. és IVa. mellékletként kiegészíti ezen rendelet I., II., III. és IV. melléklete.

3. cikk

Az Ig. mellékletben az alábbi szöveg helyébe:

„A 2270 sz. ENSZ BT-határozat (25) bekezdése szerint érzékeny áruknak minősített és megjelölt tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos cikkek, anyagok, felszerelések, áruk és technológiák.”

a következő szöveg lép:

„A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 25. pontja és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 4. és 7. pontja alapján azonosított és megjelölt, tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó termékek, anyagok, felszerelések, áruk és technológiák.”

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  HL L 141., 2016.5.28., 79. o.

(2)  A Tanács 329/2007/EK rendelete (2007. március 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 88., 2007.3.29., 1. o.).

(3)  A Tanács 2013/183/KKBP határozata (2013. április 22.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2010/800/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2013.4.23., 52. o.).

(4)  A Tanács (KKBP) 2017/345 határozata (2017. február 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 59. oldalát).


I. MELLÉKLET

„Ih. MELLÉKLET

A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett réz, nikkel, ezüst és cink”


II. MELLÉKLET

„IIIa. MELLÉKLET

A 4c. cikk (1) bekezdésében említett szobrok”


III. MELLÉKLET

„IIIb. MELLÉKLET

A 4d. cikk (1) bekezdésében említett helikopterek és hajók”


IV. MELLÉKLET

„IVa. MELLÉKLET

A szankcióbizottság által a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 12. pontja alapján jegyzékbe vett hajók”


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/9


A TANÁCS (EU) 2017/331 RENDELETE

(2017. február 27.)

a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2012. október 15-i 2012/642/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A módosított 765/2006/EK tanácsi rendelet (2) tilalmat ír elő a belső elnyomás céljából felhasználható felszerelések bármilyen fehéroroszországi személy, szervezet vagy szerv részére, vagy Fehéroroszországban történő felhasználásra való kivitelére, valamint az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, közvetítői szolgáltatásra, finanszírozásra vagy pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozóan.

(2)

A 2012/642/KKBP határozatban előírt intézkedéseket a 765/2006/EK tanácsi rendelet hajtja végre.

(3)

A 2012/642/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2017/350 tanácsi határozat (3) mentesíti a biatlonfelszerelést a kiviteli tilalom alól.

(4)

E rendelet egyetlen rendelkezése sem érinti a 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott engedélyezési követelményeket.

(5)

A 765/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések érvényesülésének biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 765/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

az 1a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a Nemzetközi Biatlonszövetség (NBSZ) rendezvény- és versenyszabályai biatlonfelszerelésekre vonatkozó előírásainak megfelelő, a IV. mellékletben felsorolt puskákra, lőszereikre és irányzékaikra.”;

2.

az 1b. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az NBSZ rendezvény- és versenyszabályai biatlonfelszerelésekre vonatkozó előírásainak megfelelő, a IV. mellékletben felsorolt puskákra, lőszereikre és irányzékaikra.”

(2)   A 765/2006/EK rendelet IV. mellékletként kiegészül az e rendelet mellékletében szereplő szöveggel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  HL L 285., 2012.10.17., 1. o.

(2)  A Tanács 765/2006/EK rendelete (2006. május 18.) a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről (HL L 134., 2006.5.20., 1. o.).

(3)  A Tanács (KKBP) 2017/350 határozata (2017. február 27.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról (HL L 50., 2017.2.28., 81. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 258/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról (HL L 94., 2012.3.30., 1. o.).


MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

Az 1a. és 1b. cikkben említett, a Nemzetközi Biatlonszövetség rendezvény- és versenyszabályai biatlonfelszerelésre vonatkozó előírásainak is megfelelő puskák, lőszereik és irányzékaik, az alábbi meghatározás szerint

Biatlonpuskák:

ex 9303 30

Más golyós fegyver sporthoz, vadászathoz, vagy céllövéshez

Lőszer biatlonpuskákhoz:

ex 9306 21

Töltény sörétes fegyverhez

ex 9306 29

Töltényalkatrészek sörétes fegyverhez

ex 9306 30 90

Sörétes fegyvertől eltérő egyéb fegyverhez, 9302 vtsz. alá tartozó revolverekhez és pisztolyokhoz, valamint a 9301 vtsz. alá tartozó géppisztolyokhoz való töltény és ezek alkatrészei

Irányzék biatlonpuskához:

ex 9305 20

A 9303 vtsz. alá tartozó golyós vagy sörétes fegyver alkatrésze és tartozéka”


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/332 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. február 14.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Pistacchio Verde di Bronte [OEM])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 21/2010/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Pistacchio Verde di Bronte” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítási kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Pistacchio Verde di Bronte” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 14-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 21/2010/EU rendelete (2010. január 12.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pistacchio Verde di Bronte [OEM]) (HL L 8., 2010.1.13., 3. o.).

(3)  HL C 403., 2016.11.1., 14. o.


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/12


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/333 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. február 14.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét, amely a 186/2012/EU bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Schwäbische Spätzle”/„Schwäbische Knöpfle” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítási kérelmet az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette (3) az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Schwäbische Spätzle”/„Schwäbische Knöpfle” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 14-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 186/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. március 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Schwäbische Spätzle/Schwäbische Knöpfle (OFJ)] (HL L 69., 2012.3.8., 3. o.).

(3)  HL C 403., 2016.11.1., 20. o.


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/334 RENDELETE

(2017. február 27.)

a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 1321/2014/EU rendelet bolgár, észt, holland és német nyelvi változatának helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/1088 rendelet (2) által módosított 1321/2014/EU bizottsági rendelet (3) holland nyelvű változata, egészen pontosan a II. melléklet (145. rész) 145.A.55 c) 3. pontja hibát tartalmaz a továbbítandó megőrzött karbantartási nyilvántartások által lefedendő évek száma tekintetében. Ezért a holland nyelvű változatot helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(2)

Az (EU) 2015/1088 rendelet által módosított 1321/2014/EU rendelet bolgár, észt és német nyelvű változata, egészen pontosan a II. melléklet (145. rész) 145.A.70 a) 6. pontja hibát tartalmaz a „támogató személyek” szövegrész kihagyása tekintetében. Ezért a bolgár, észt és német nyelvű változatot helyesbíteni kell. Ez a helyesbítés a többi nyelvi változatot nem érinti.

(3)

Az 1321/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(4)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Csak a bolgár, észt, holland, és a német nyelvi változatra vonatkozik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(2)  A Bizottság 2015. július 3-i (EU) 2015/1088 rendelete az 1321/2014/EU rendeletnek az általános célú légi közlekedésben részt vevő légi járművek karbantartási eljárásainak egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról (HL L 176., 2015.7.7., 4. o.).

(3)  A Bizottság 2014. november 26-i 1321/2014/EU rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/335 RENDELETE

(2017. február 27.)

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a szteviol glikozidok (E 960) bizonyos csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként történő használata tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és azok felhasználási feltételeit.

(2)

A szóban forgó jegyzék naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

2015. május 27-én kérelmet nyújtottak be a szteviol glikozidok (E 960) bizonyos csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként történő felhasználásának engedélyezése iránt. A kérelmet a Bizottság ezután az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(4)

A szteviol glikozidok kalóriamentes, ízüket tekintve édes alkotórészek, melyek a magas kalóriatartalmú cukrok helyettesítésére használhatók bizonyos édességekben, ezáltal csökkentve azok kalóriatartalmát, és a fogyasztók számára csökkentett energiatartalmú termékeket biztosítva, az 1333/2008/EK rendelet 7. cikkének megfelelően. A szteviol glikozidok és a cukor kombinált használata a termékeknek édes ízt kölcsönöz, valamint javítja azok ízvilágát az édesítésre kizárólag szteviol glikozidokat alkalmazó termékekhez képest, mivel a cukor elfedi a szteviol glikozidok utóízét.

(5)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottságnak ki kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) véleményét ahhoz, hogy naprakésszé tegye az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét.

(6)

A Hatóság 2010-ben tudományos szakvéleményt (3) fogadott el a szteviol glikozidoknak mint élelmiszer-adalékanyagnak (E 960) a javasolt felhasználások melletti biztonságosságáról, és arra (szteviol-egyenértékben kifejezve) egy 4 mg/kg testsúly/nap mértékű megengedhető napi bevitelt (ADI) határozott meg.

(7)

2015-ben a Hatóság felülvizsgálta a szteviol glikozidok expozíciós vizsgálatát, és megállapította, hogy az expozíciós becslések minden korcsoport tekintetében az ADI alatt vannak, kivéve egy ország esetében, ahol a kisgyermekek a felső szint felső tartományába (95 %-os percentilis) esnek (4). A Rijksinstituut voor Volksgezondheid en Milieu által végzett, expozícióra vonatkozó számítások 2015-ben azt mutatták, hogy Hollandiában a felhasználás javasolt kiterjesztése – a szteviol glikozidokat tartalmazó termékek tekintetében 25 %-os piaci részesedést és 100 %-os márkahűséget feltételezve – nem befolyásolta a 2–6 év közötti fiatal gyermekeknél mért 95 %-os percentilis expozíciós értéket.

(8)

A Hatóság 2015-ös véleményében jelezte, hogy nem volt lehetőség a FoodEx osztályozási rendszeren belül minden, a szteviol glikozidoknak (E 960) a 05.2. élelmiszer-alkategóriába tartozó élelmiszerekben való használatára alkalmazandó korlátozásra, illetve kivételre reagálni. Ezért a teljes élelmiszer-kategóriára a lehető legmagasabb szintet, 2 000 mg/kg-ot alkalmazták, amely az expozíció túlbecsléséhez vezetett. Ezenfelül a 05.2. „Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is” kategóriába tartozó élelmiszereket nem sorolják a szteviol glikozidoknak (E 960) való kitettséghez a leginkább hozzájáruló élelmiszer-kategóriák közé.

(9)

Tekintve, hogy az expozíciós becslések valamennyi korcsoport tekintetében az ADI alatti szintet mutatnak, a szteviol glikozidok (E 960) édesítőszerként való javasolt felhasználásai és felhasználási szintjei biztonsági szempontból nem aggályosak.

(10)

Ezért helyénvaló engedélyezni a szteviol glikozidoknak (E 960) a 05.2. „Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is” élelmiszer-alkategóriába tartozó bizonyos csökkentett energiatartalmú édességekben édesítőszerként történő használatát; ilyenek a kemény édességek (cukorkák és nyalókák), a puha édességek (rágható cukorkák, gyümölcsös gumicukor és habcukortermékek/pillecukorka), az édesgyökér, a nugátok és a marcipán (a legmagasabb szint: 350 mg/kg), az erősen ízesített, frissítő torokpasztillák (a legmagasabb szint: 670 mg/kg) és a leheletfrissítő cukorkák (a legmagasabb szint: 2 000 mg/kg).

(11)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1331/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.).

(3)  The EFSA Journal 2010; 8(4):1537.

(4)  EFSA Journal 2015; 13(6):4146.


MELLÉKLET

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. részében a 05.2 „Egyéb édességek, ideértve a leheletfrissítő cukorkákat is” élelmiszer-alkategória a következőképpen módosul:

a)

a szteviol glikozidokra (E 960) vonatkozó, a „kizárólag: hozzáadott cukor nélküli édességek” szöveggel ellátott bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

 

„E 960

Szteviol glikozidok

350

(60)

kizárólag: hozzáadott cukor nélküli édességek

kizárólag: csökkentett energiatartalmú kemény édességek (cukorkák és nyalókák)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú lágy édességek (rágható cukorkák, gyümölcsös gumicukor és habcukortermékek/pillecukorkák)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú édesgyökér

kizárólag: csökkentett energiatartalmú nugát

kizárólag: csökkentett energiatartalmú marcipán”

b)

a szteviol glikozidokra (E 960) vonatkozó, a „kizárólag: hozzáadott cukor nélküli, erősen ízesített frissítő torokpasztillák” szöveggel ellátott bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

 

„E 960

Szteviol glikozidok

670

(60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli erősen ízesített frissítő torokpasztillák”

c)

a szteviol glikozidokra (E 960) vonatkozó, a „kizárólag: hozzáadott cukor nélküli leheletfrissítő cukorkák” szöveggel ellátott bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

 

„E 960

Szteviol glikozidok

2 000

(60)

kizárólag: csökkentett energiatartalmú vagy hozzáadott cukor nélküli leheletfrissítő cukorkák”


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/18


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/336 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. február 27.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Ideiglenes intézkedések

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2016. október 7-én az (EU) 2016/1777 bizottsági végrehajtási rendelet (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) alapján ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, sík, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, szilícium-elektromos acélból, szerszámacélból és gyorsacélból) készült, melegen hengerelt, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli, nem tekercsben lévő, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű, vagy legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek (a továbbiakban: durvalemez) Európai Unióba (a továbbiakban: Unió) irányuló behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) 2016. február 13-án vizsgálatot indított azt követően, hogy 2016. január 4-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése a durvalemez teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (28) és (29) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2015. január 1-je és 2015. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki, a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata pedig a 2012. január 1-je és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) ölelte fel.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(4)

A Bizottság a Kínából származó durvalemez behozatalát 2016. augusztus 11-től az (EU) 2016/1357 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi rendelet) nyilvántartásba vételi kötelezettséghez kötötte. A behozatalok nyilvántartásba vétele 2016. október 8-án az ideiglenes intézkedések bevezetésével megszűnt.

(5)

A nyilvántartásba vétel kezdetét követően 20 nap állt az érdekelt felek rendelkezésére ahhoz, hogy megtegyék észrevételeiket. Nem érkezett észrevétel.

1.3.   Az eljárás további menete

(6)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséhez vezető döntés alapjául szolgáló főbb tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal) követően az Eurofer, egy kínai acélgyártókat tömörítő szövetség (a továbbiakban: CISA), egy kínai exportáló gyártó, az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében említett, az Unióban működő durvalemez-importőr (a továbbiakban: az importőr), valamint egy, a feldolgozóiparon (szélerőműtornyok) belüli ad hoc felhasználói egyesület – nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban.

(7)

A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra egy kínai exportáló gyártó, a CISA és egy importőr részvételével került sor.

(8)

A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóban és írásban benyújtott észrevételeit, és indokolt esetben az alábbiak szerint figyelembe vette azokat.

(9)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges ténymegállapítások kialakításához. A független importőrök kérdőívre adott válaszainak ellenőrzése céljából ellenőrző látogatásokra került sor az alábbi felek telephelyein:

Network Steel S.L., Madrid, Spanyolország,

Primex Steel Trading GmbH, Düsseldorf, Németország,

Salzgitter Mannesmann International GmbH, Düsseldorf, Németország.

(10)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni a Kínából származó durvalemez Unióba történő behozatalára, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal).

(11)

A felek számára meghatározott időszakot biztosítottak a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeik benyújtásához. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott írásbeli beadvány formájában, illetve egy meghallgatás során az Eurofer, a CISA és az importőr benyújtotta észrevételeit. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

1.4.   Mintavétel

(12)

A CISA kifogásolta, hogy az uniós gazdasági ágazat összértékesítésének 28,5 %-át képviselő uniós gyártók mintája túl kicsi és nem fed le elég értékesítést.

(13)

Az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésének megfelelően a Bizottság az uniós gyártókból álló mintát a vizsgálati időszak alatt az Unión belül realizált azon legnagyobb értékesítési volumen alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg lehet vizsgálni.

(14)

Az érvelést már ezen okokból el kell utasítani. Az alábbi (197) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintába felvett exportáló gyártók által Kínából exportált terméktípusok és a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon értékesített terméktípusok csaknem teljesen – a volument tekintve több mint 90 %-ban, a terméktípusok vizsgálati célból történő csoportosítására szolgáló termékkódot (a továbbiakban: TK) illetően pedig megközelítőleg 70 %-ban – megegyeznek egymással.

(15)

A nyilvánosságra hozatalt követően a CISA a benyújtott észrevételeiben, illetve a meghallgatás során visszatért erre a kérdésre: állítása szerint meglehetősen nehezen hihető, hogy a termékkódok csaknem teljesen megegyeznek egymással, ha a termékkódok nagy részét a mintába felvett három uniós gyártó közül nem mindegyik értékesíti. A Bizottság megjegyzi, hogy a termékkódokat a későbbiekben újra ellenőrizték, és megállapították, hogy a fenti (14) preambulumbekezdésben szereplő százalékos értékek helytállóak.

(16)

A Bizottság ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy „megegyezés” alatt azt kell érteni, hogy a mintába felvett exportáló gyártók által egy adott TK alatt Kínából exportált terméktípust tekintve legalább egy olyan ügyletre került sor, amelynek során a mintába felvett uniós gyártók az ugyanazon TK alá tartozó terméktípust értékesítették. A volument illetően a 90 %-os megegyezés azt jelenti, hogy a mintába felvett kínai exportáló gyártók által a vizsgálati időszakban végrehajtott importügyletek 90 %-a olyan TK alá tartozik, amelyre vonatkozóan az uniós gyártók részéről legalább egy ügyletre sor került. A TK szerinti 70 %-os megegyezés azt jelenti, hogy az adott TK alatt importált terméktípusok 70 %-a esetében sor került legalább egy olyan ügyletre, amelynek során a mintába felvett uniós gyártók ugyanazon TK alá tartozó terméktípust értékesítettek.

(17)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az uniós gyártók mintája reprezentatív, még akkor is, ha önmagában az a tény, miszerint a minta a megfelelően megvizsgálható legnagyobb értékesítési volumenen alapul, nem elegendő.

(18)

A mintavételi eljárásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (11)–(24) preambulumbekezdésében tett ideiglenes ténymegállapításokat a Bizottság megerősíti.

1.5.   Egyedi vizsgálat

(19)

Az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdése szerint hét Kínában működő exportáló gyártó jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kíván igényelni.

(20)

Miközben a szóban forgó exportáló gyártók egyike sem válaszolt a kérdőívre, és ezért úgy lehetett tekinteni, hogy egyetlen kérelem sem érkezett be, a hét exportáló gyártó egyike visszaküldte a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot és az ideiglenes rendelet kihirdetését követően kérte, hogy a Bizottság vizsgálja meg piacgazdasági elbánás iránti kérelmét.

(21)

Tekintettel arra, hogy az exportáló gyártó nem küldte vissza a kérdőívet, a vállalat egyedi vizsgálat iránti kérelmét a Bizottság elutasította, mivel az exportáló gyártó nem bizonyította, hogy megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján egyedi vizsgálatban részesülhetett volna. Ezzel összefüggésben a Bizottság tájékoztatta arról, hogy a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlap benyújtása önmagában nem elegendő a kérelme alátámasztásához. A Bizottság – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének d) pontjával összhangban – nem értékelte az exportáló gyártó piacgazdasági elbánás iránti kérelmét, mivel az érintett vállalat nem tartozott bele a mintába, továbbá az egyedi vizsgálat iránti kérelme nem volt sikeres.

(22)

Az egyedi vizsgálatra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapítások megerősítést nyernek.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A termékkört érintő állítások

(23)

Az ideiglenes rendelet (30) és (31) preambulumbekezdése meghatározza az érintett termék ideiglenes meghatározását.

(24)

Az ideiglenes rendelet (34) és (41) preambulumbekezdése tartalmazza az uniós importőr állításait és azok Bizottság általi értékelését a termékkört illetően.

(25)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az uniós importőr és a CISA újabb állításokat nyújtott be, hasonlóképpen úgy érvelve, hogy egyes terméktípusokat, nevezetesen a következőket:

legalább S500 acélminőségű szerkezeti acél,

betétben edzhető, nemesíthető acél,

csővezeték-acél,

kopásálló acél,

egyéb acél (4),

a 150 mm-t meghaladó vastagságú valamennyi durvalemez,

amelyekre „speciális durvalemez” néven történik hivatkozás, ki kell zárni az érintett termékkörből.

(26)

A Bizottság megjegyzi, hogy a „speciális durvalemez” és más durvalemez egyaránt készülhet méretre, így az azok közötti különbségtételhez ez nem tekinthető releváns kritériumnak.

(27)

A kizárásra irányuló kérelem alátámasztására számos érvet nyújtottak be, amelyeket az alábbiakban egyenként elemzünk.

(28)

A Bizottság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint sem az alaprendelet, sem pedig a WTO dömpingellenes megállapodása nem pontosítja a „szóban forgó termék” fogalmának tartalmát. A Bíróság megítélése szerint ezért a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak meghatározása során, hogy mit ért „szóban forgó termék” alatt. Különösen nem áll fenn a termékek közötti homogenitást vagy azonosságot előíró követelmény. Az uniós bíróságok ezzel szemben inkább annak vizsgálatát tartották relevánsnak, hogy valamennyi szóban forgó termék alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai megegyeznek-e. A Törvényszék álláspontja szerint a végfelhasználás és a helyettesíthetőség úgyszintén releváns kritériumnak tekinthető.

(29)

A Bizottság először elemezni fogja ezen kritériumokat a jelen ügy szempontjából, majd kifejti, hogy ennek alapján miként kívánja gyakorolni széles mérlegelési jogkörét.

2.1.1.   Különbségek a fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságok között

(30)

Az importőr azt állította, hogy a „speciális durvalemezt” könnyen meg lehet különböztetni a „tömegacél durvalemeztől” azok eltérő kémiai tulajdonságai – például a széntartalom –, fizikai jellemzői – például a folyáshatár vagy a Brinell-keménység –, illetve műszaki tulajdonságai – például az acélminőség vagy a vastagság – alapján.

(31)

A CISA állítása szerint a „speciális durvalemez” megkülönböztetéséhez a lemez vastagsága számít a legfontosabb kritériumnak (az exportvolument tekintve), mivel ez a kizárandó termékek csaknem felére kiterjed. A CISA a termékkörből való kizárásra irányuló ezen érvét a termékkódstruktúrára alapozta, amely a különféle terméktípusok vizsgálati célból történő csoportosítására szolgál.

(32)

A termékkódstruktúrát annak biztosítására használják, hogy összehasonlítható árral és költségekkel rendelkező termékeket hasonlítanak össze egymással – a termék használatára vagy helyettesíthetőségére vonatkozóan a termékkódstruktúra nem tartalmaz információkat. A vastagság esetében a termékkódstruktúra szintén semmilyen információt nem tartalmaz a termék fizikai, kémiai vagy műszaki tulajdonságairól. Az érdekelt felek egyike sem tudta bizonyítani, hogy egy 155 mm vastagságú durvalemez végfelhasználása nem lehet ugyanaz, mint egy 145 mm vastagságú durvalemezé, és azok nem helyettesíthetők egymással, ha a vastagságon kívül az összes többi paraméter megegyezik.

(33)

Továbbá jóllehet a fenti (30) preambulumbekezdésben említett különös tulajdonságok közötti konkrét különbségek csakugyan fennállhatnak, ez a tény még nem támasztja alá, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” nem ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkezik.

(34)

Az Eurofer a termékmeghatározás változatlanul hagyását kérte, és támogatta a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (36) és (41) preambulumbekezdésében kifejtett érveit.

(35)

Továbbá kifejtette, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal az acélminőségek és dimenziók széles skáláját foglalja magában, és kiterjed az ötvözött, illetve ötvözetlen acélból készült durvalemezre is. Az Eurofer végül megjegyezte, hogy az érintett termékhez tartozó termékek esetében nincs „a termékek közötti homogenitást vagy azonosságot előíró speciális követelmény”.

(36)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes vizsgálatok során gyakori, hogy a termékkör több száz, sőt akár több ezer olyan terméktípust foglal magában, amelyek nem azonosak vagy homogének, az alapvető tulajdonságaik azonban megegyeznek – ez a helyzet a jelen esetben is.

(37)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA, az Eurofer és egy importőr a benyújtott észrevételeikben, illetve a meghallgatás során visszatértek erre a kérdésre:

a)

a CISA semmilyen új érdemi érvet nem hozott fel.

b)

Az importőr azt állította, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” nem ugyanazokkal az alapvető fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, és az a tény, miszerint a durvalemez méretre készíthető, nem kérdőjelezheti meg a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” vastagság szerinti megkülönböztetésének helytállóságát.

Ezzel összefüggésben az importőr három korábbi dömpingellenes ügyre hivatkozott, amelyek során a vizsgálat tárgyát képező termékeket a méretük – például a maximális keresztmetszet (a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek (5)), egy adott vastagság és egy adott szélesség kombinációja (az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumfóliák (6)) vagy a fizikai és kémiai tulajdonságok (a Kínai Népköztársaságból származó egyes korrózióálló acélok (7)) – alapján határozták meg.

Az importőr ennek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottságnak a 150 mm-es vastagságot kellene referenciának tekintenie a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” megkülönböztetéséhez.

c)

Ezzel ellentétben az Eurofer szerint valamennyi durvalemez hasonló fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, valamennyi durvalemez síkhengerelt acélból készül, sík (azaz nem tekercselt) és az érintett termék fogalommeghatározását kimerítő hasonló mérettartományba esik.

Ezzel összefüggésben az importőr három korábbi, az acélipart érintő dömpingellenes ügyre hivatkozott, amelyek során a vizsgálat tárgyát képező termékeket azok vastagságától vagy acélminőségétől függetlenül egy termékosztályba sorolták be (Bulgáriából, Indiából, Dél-Afrikából, Tajvanról és Jugoszláviából származó melegen hengerelt, síktermékek (8)), annak ellenére, hogy a termékösszetétel valamennyi terméktípusnál rendkívül széles (Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok (9)), továbbá hogy a vasveszteség és a zajszint tekintetében is különbségek mutatkoznak (a Kínai Népköztársaságból, Japánból, Dél-Koreából, Oroszországból és az USA-ból származó síkhengerelt szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékek (10)).

Az Eurofer továbbá olyan, más gazdasági ágazatokat érintő ügyekre is hivatkozott – ideértve például a Kínából származó napelemeket, valamint a Kínából és Vietnamból származó lábbeliket –, amelyek esetében egyes eltérő tulajdonságokkal rendelkező termékekről ugyancsak megállapították, hogy az érintett termék fogalommeghatározása alá tartoznak.

Végül az Eurofer kiemelte a Törvényszék álláspontját (11), miszerint a Bizottság „széles mérlegelési jogkörrel” rendelkezik a hasonló termék meghatározását illetően.

(38)

A fenti észrevételek alapján a Bizottság megjegyzi, hogy – amint az a legtöbb vizsgálat során lenni szokott – az érintett termék fogalommeghatározása az azonos vagy hasonló alapvető fizikai, műszaki vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkező terméktípusok rendkívül széles körére terjed ki. Az, hogy az említett jellemzők terméktípusonként változhatnak, valóban azt eredményezi, hogy a típusok széles skáláját kell lefedni.

(39)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy jóllehet a különböző típusú durvalemezek vastagsága, acélminősége stb. eltérő, a CISA és az importőr nem indokolta meg, illetve nem nyújtott be érdemi bizonyítékot vagy érvet arra vonatkozóan, hogy a 150 mm-es vastagság megfelelő lenne a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” megkülönböztetéséhez az adott anyagok fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságai, illetve végfelhasználása és helyettesíthetősége miatt (lásd az alábbi 2.1.2. szakaszt).

(40)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik.

2.1.2.   Különböző végfelhasználás és helyettesíthetőség

(41)

A CISA és az importőr azt állította továbbá, hogy az importált „speciális durvalemez” végfelhasználása teljesen más, és az nem helyettesíthető a „tömegacél durvalemezzel”. A CISA állítása szerint a „speciális durvalemez” behozatala lényeges az uniós fémmegmunkáló ipar számára, amely ezektől a behozataloktól függ.

(42)

Ugyanakkor az importőr kifejtette, hogy „speciális durvalemezt” számos gazdasági ágazat használ, ideértve többek között a bányászati és földmunkagépeket (nehézgépek), a darukat és emelőberendezéseket, a hídépítést, a szélerőműtornyokat, az energiaágazatot stb.

(43)

A fenti (41) és (42) preambulumbekezdésben említett uniós felhasználók és gazdasági ágazatok egyike sem támasztotta alá a fenti (40) preambulumbekezdésben említett érvelést. Ezzel szemben – különösen a szélerőműtornyokra vonatkozóan – az importőr és más érdekelt felek által benyújtott bizonyítékok arra utalnak, hogy a szélerőműtorony-gyártók igenis vásárolnak olyan durvalemezt, amely nem a „speciális durvalemeznek” az importőr, illetve a CISA által javasolt fogalommeghatározása alá, hanem a „tömegacél durvalemez” fogalommeghatározása alá tartozik.

(44)

A Bizottság megjegyzi, hogy a „speciális durvalemez” végfelhasználása ténylegesen igen széleskörű. Mindazonáltal az érdekelt felek nem szolgáltattak olyan részletes bizonyítékot (például az érintett gazdasági ágazatokon belüli felhasználók részére kiállított számlákat, amelyek alátámasztják, hogy e gazdasági ágazatok ténylegesen használják a szóban forgó termékeket), amelyből kiindulva a Bizottság értékelhette volna, hogy ezek a végfelhasználók különbözőek-e a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” esetében, vagy pedig valójában a végfelhasználók többsége vagy mindegyike képes azokat egymással helyettesíteni. Ennélfogva nem szolgáltattak bizonyítékokat arra nézve sem, hogy a „speciális durvalemez” nem helyettesíthető más durvalemezzel.

(45)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA, az importőr és az Eurofer a benyújtott észrevételeikben, illetve a meghallgatás során visszatértek erre a kérdésre. A CISA semmilyen új érvet nem hozott fel. Az importőr azt állította, hogy a durvalemez használata a kiszámított strukturális értékektől és a (fizikai és kémiai tulajdonságokkal kapcsolatos) mechanikai hatástól, valamint az üzleti szempontoktól (nevezetesen az ártól és a termelési folyamat költségétől) függ.

(46)

Érveik alátámasztására az alábbiakra hivatkoztak:

a)

a német acélgyártók szövetségének kiadványára, amely jelzi a súly, a vastagság, a szilárdság és az acélminőség közötti korrelációkat;

b)

az uniós gyártók árképzési politikájára, amely szerint a 120 mm-nél vastagabb durvalemezre vastagsági felárat vetnek ki;

c)

a durvalemez kétféle gyártási technológiájának összehasonlítására, amelyek során egyrészt ingotot (drágább), másrészt pedig folyamatos öntésű táblákat (olcsóbb) használnak fel;

d)

arra a tényre, miszerint Kínában a maximális táblavastagság 400 mm, ami azt jelenti, hogy a 200 mm-nél vastagabb durvalemez előállításához ingotot kell nyersanyagként felhasználni (következésképpen a gyártási folyamat drágább);

e)

arra a tényre, miszerint egyes uniós gyártók speciális acélminőségű durvalemezt exportálnak Kínába.

(47)

A Bizottság megjegyzi, hogy sem a CISA, sem pedig az importőr nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” annak alapján különböztethető meg objektív módon, hogy a lemez vastagsága 150 mm-nél kevesebb, vagy annál több.

(48)

Továbbá arra vonatkozóan sem nyújtottak be bizonyítékot, hogy nem áll fenn átfedés vagy verseny a durvalemez egymással szomszédos szegmensei között, például a 155 mm, illetve a 145 mm vastagságú durvalemez esetében. Ezzel szemben az importőr által benyújtott számlák közül több is arra utal, hogy ugyanazon a számlán „tömegacél durvalemezt” és „speciális durvalemezt” is értékesítettek ugyanannak a vásárlónak.

(49)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az importőr azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak új külön TARIC-kódot kellene létrehoznia a „tömegacél durvalemez” és a „speciális durvalemez” megkülönböztetése érdekében, utalva a fizikai és kémiai tulajdonságokra, valamint a vastagságra. Ez a fél javasolta továbbá egy független kutatószervezet által készített vizsgálati jelentés formális megkövetelését, ezáltal igazolva a vámkezelés során a fenti megkülönböztetést.

(50)

mivel nem megfelelően indokolt az, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” megkülönböztetéséhez a 150 mm-es vastagságra vonatkozó paramétert tekintsék választóvonalnak, a vámkódok és a formális ellenőrzés meghatározására vonatkozó, az importőr által előterjesztett érveléssel nem szükséges foglalkozni. A Bizottság mindazonáltal egyetért azzal, hogy főszabályként technikai szempontból lehetséges egyes termékeket kizárni a termékkörből. A döntő kérdés azonban az, hogy az ilyen kizárás jogi, gazdasági vagy politikai megfontolások alapján indokolt-e (lásd a következő szakasz erre vonatkozó részét).

(51)

Ezen túlmenően az importőr a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeihez számos anonimizált számlát csatolt, amelyek állítása szerint a bányászat, valamint a földmunkagépek (nehézgépek), a daruk és emelőberendezések, a hídépítés, a szélerőműtornyok, az energiaágazat stb. területén tevékenykedő felhasználók részére értékesített „speciális durvalemezre” vonatkoztak. Az importőr felajánlotta, hogy megállapodik a Bizottsággal ezen adatokat ellenőrzésének módjáról.

(52)

A Bizottság megítélése szerint ilyen ellenőrzésre a jelen ügyben nincs szükség. Tekintettel arra, hogy ez a felajánlás nagyon későn érkezett, az ellenőrzés lefolytatása meglehetősen nehéz, sőt akár lehetetlen is lett volna.

(53)

Mindazonáltal a fenti (47) preambulumbekezdésben említettek szerint az importőr által benyújtott számlák közül több is arra utal, hogy ugyanazon a számlán „tömegacél durvalemezt” és „speciális durvalemezt” is értékesítettek ugyanannak a vásárlónak. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy ugyanaz a fogyasztó mindkét típusú durvalemezt használhatja, és használja is.

(54)

Az importőr továbbá a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben hivatkozott a Stahl-Informations-Zentrum kiadványára is, amely a durvalemez különböző felhasználási módjait szemlélteti. A Bizottság tudomásul veszi e jelentés tartalmát, és ismeretes előtte, hogy a durvalemez különböző célokra használható. Mindazonáltal a fenti (44) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően nem szolgáltattak bizonyítékokat arra nézve, hogy a „speciális durvalemez” nem helyettesíthető más durvalemezzel.

(55)

Végül az importőr a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben kitért az Ausztráliában és az USA-ban a durvalemezre vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedésekre is, amelyek egyes terméktípusokat az acélminőség és a vastagság alapján kizártak a termékkörből.

(56)

A Bizottság mindazonáltal emlékeztet arra, hogy ezekre a kizárásokra az eljárások kezdeti szakaszában került sor, és arra vonatkozóan nem nyújtottak indoklást, hogy miért döntöttek a kizárás mellett. Mindenesetre más WTO-tagok döntései nem befolyásolják az Unión belüli helyzetet.

(57)

Az Eurofer a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben kifejtette, hogy az importőr és a CISA által a „speciális durvalemeznek” tulajdonított acélminőség pusztán az importőr és a CISA saját önkényes besorolásán alapul. Ennek szemléltetésére az Eurofer két példára hivatkozott, amelyek megerősítik a Bizottság fenti (47) preambulumbekezdésben kifejtett megállapítását:

a)

az S500 acélminőségű szerkezeti acélt az érintett felek „speciális durvalemezként” sorolták be, míg az AQ51 hajóépítéshez való acélt „tömegacél durvalemezként”, annak ellenére, hogy mindkét acélminőség hasonló folyáshatárral és szakítószilárdsággal rendelkezik;

b)

az ötvözött nyomástartó edényekhez használt acélt az érintett felek „tömegacél durvalemezként” sorolták be, míg számos más ötvözött acélminőséget „speciális durvalemezként” soroltak be.

(58)

Fentiek alapján a Bizottság elutasítja azt az érvet, miszerint a „speciális durvalemez” végfelhasználása különböző, és az nem helyettesíthető a vizsgálat tárgyát képező más termékekkel.

2.1.3.   Egyes termékek termékkörből való kizárhatóságának mérlegelése

(59)

A Bizottság szerint az a tény, miszerint a durvalemez termékkörén belül a durvalemez típusai, acélminősége, minősége stb. között többféleképpen is különbséget tehetünk, és eltérések mutatkozhatnak a gyártási mód és a termelési költség terén is, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezeket a termékeket egyetlen terméknek tekintsük, amennyiben azonos alapvető fizikai, műszaki és/vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezzel összefüggésben a Bizottság a fenti (28) preambulumbekezdésben említett ítélkezési gyakorlatra hivatkozik.

(60)

A Bizottság elismeri azt is, hogy – amennyiben egy ilyen lépést megfelelőnek tartana – egyes termékeket kizárhatna a vizsgálat hatálya alól, ahogyan más WTO-tagállamokban a vizsgálatot végző hatóságok tették.

(61)

Mindazonáltal a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat során megállapított tények értékelése alapján az ilyen kizárás nem indokolt.

(62)

A CISA által benyújtott számítások szerint a „speciális durvalemez” kizárása a Kínából érkező teljes behozatal 9,2 %-át tenné ki. A CISA ennek alapján azt állította, hogy a „speciális durvalemez” termékkörből való kizárása „rendkívül korlátozott mértékben befolyásolná a vizsgálat átfogó megállapításait” és „nem veszélyeztetné a dömpingellenes intézkedéseknek a dömpingelt durvalemez behozatalára gyakorolt általános hatását”, mivel a „tömegacél durvalemez” továbbra is az intézkedések tárgyát képezné.

(63)

A mintába felvett kínai exportáló gyártók exportértékesítéseinek a termékkód alapján elvégzett elemzéséből kitűnik, hogy a „speciális durvalemez” ára alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál, ami hozzájárul az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(64)

mivel nem állapítható meg, hogy a „speciális durvalemez” és a „tömegacél durvalemez” végfelhasználása különböző lenne és azok ne lennének helyettesíthetők egymással, az érintett értékesítések jelenlegi korlátozott mennyisége nem alkalmas azon állítás alátámasztására, hogy e termékek termékkörből való kizárása ne veszélyeztetné az intézkedések hatékonyságát. Amennyiben ugyanis a „speciális durvalemezt” kizárnánk a termékkörből, a jelenleg „tömegacél durvalemezt” vásárló felhasználók áttérnének a „speciális durvalemezre”, ezáltal elkerülve a vámfizetést és veszélybe sodorva az intézkedések hatékonyságát.

(65)

Ezen túlmenően a más WTO-tagállamokban fennálló helyzettel ellentétben az uniós gyártók valamennyi durvalemeztípust jelentős mennyiségben gyártják, és az összes ilyen termékre káros hatást gyakorol a dömping.

(66)

Fentiek alapján a Bizottság elutasítja azt az érvet, miszerint a „speciális durvalemez” kizárása nem sodorná veszélybe a dömpingellenes intézkedések hatékonyságát.

2.1.4.   Következtetés

(67)

Fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a CISA és az importőr érveinek egyike sem támasztja alá megfelelően, hogy a „speciális durvalemezt” ki kellene zárni a vizsgálat hatálya alá tartozó termékkörből.

(68)

A termékkörre vonatkozó további észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az érintett terméknek az ideiglenes rendelet (30) és (31) preambulumbekezdésében szereplő fogalommeghatározását.

3.   DÖMPING

3.1.   Rendes érték

3.1.1.   Piacgazdasági elbánás

(69)

Az ideiglenes rendelet (43) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a mintába felvett exportáló gyártók egyike sem nyújtott be piacgazdasági elbánás iránti kérelmet, és a Bizottság egyetlen egyedi vizsgálat iránti kérelmet sem fogadott el, ideértve a piacgazdasági elbánás iránti kérelmeket is.

3.1.2.   Analóg ország

(70)

Az ideiglenes rendeletben a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Ausztráliát választotta ki analóg országnak.

(71)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően a CISA megjegyezte, hogy a vizsgálat kezdetén észrevételt tett az Amerikai Egyesült Államok analóg országként való potenciális kiválasztásával kapcsolatban, kifejezve erős aggodalmát amiatt, hogy ezzel a választással a Bizottság az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló vállalatok adatait használja fel. A CISA érvelése szerint a Bizottságnak más országokból származó adatokat kellene felhasználnia, és kívánatos lenne, hogy az Egyesült Államokat csak végső esetben, más országok részéről tanúsított együttműködési hajlandóság hiányában válassza analóg országként.

(72)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően az Eurofer, egy kínai exportáló gyártó és a CISA észrevételeket nyújtott be Ausztrália kiválasztásával kapcsolatosan, azt kérve, hogy Ausztrália helyett a Bizottság válassza inkább az Amerikai Egyesült Államokat.

(73)

Az Eurofer és a kínai exportáló gyártó javasolta, hogy a Bizottság használjon az Amerikai Egyesült Államokból származó adatokat, mivel ott több belföldi, egymással versenyben álló gyártó tevékenykedik, és így több terméktípusra vonatkozó adatokhoz lehet hozzájutni, mint amit az egyetlen ausztráliai gyártó bocsáthat rendelkezésre.

(74)

Tekintettel arra, hogy csupán egyetlen egyesült államokbeli gyártó működött együtt a vizsgálatban, más gyártóktól származó adatok nem álltak volna rendelkezésre, amennyiben a Bizottság az Amerikai Egyesült Államokat választotta volna ki analóg országként.

(75)

A CISA azt kérte, hogy a Bizottság számítsa ki a dömpingkülönbözeteket az egyetlen együttműködő egyesült államokbeli gyártó adatainak felhasználásával, és amennyiben ez a számítás „teljesen eltérő” eredményt hoz attól, amelyet az ideiglenes szakaszban az ausztráliai adatok felhasználásával kapott, a Bizottság tekintse Ausztráliát nem „hiteles analóg országnak”, és helyette használja az Amerikai Egyesült Államokat.

(76)

E kérést elutasították. Az ideiglenes rendelet (44)–(52) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság Ausztráliát választotta analóg országként, és a CISA újonnan benyújtott érvei nem igazolták, hogy Ausztrália nem megfelelő erre a célra.

(77)

A CISA a végleges nyilvánosságra hozatalt követően további észrevételeket nyújtott be arra vonatkozóan, hogy Ausztrália mennyiben felel meg analóg országnak.

(78)

Elsősorban, a CISA megjegyezte, hogy a kínai exportáló gyártók tekintetében kiszámított dömpingkülönbözet magasabb volt kárkülönbözetnél, és ezért átlagosan számolva az ausztráliai rendes érték magasabb volt az uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árnál. Fentiek alapján a CISA azt a következtetést vonta le, hogy Ausztrália „nagy valószínűséggel nem tekinthető hiteles analóg országnak”.

(79)

Ezt az érvelést a Bizottság elutasítja. Az érintett piacgazdasággal rendelkező ország árain és költségein alapuló rendes érték szintje olyan információ, amelyet a Bizottság az analóg ország kiválasztását követően ellenőriz. A rendes érték a piacgazdasággal rendelkező ország nemzeti piacán található hasonló termék belföldi ára, és nem ad okot arra, hogy Ausztrália ne minősülhessen analóg országnak.

(80)

Másodsorban, a CISA egy, a Kínai Népköztársasággal szemben indított közelmúltbeli ügyre hivatkozott (kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak) (12), ahol állítása szerint a Bizottság egyes terméktípusokat kizárt az analóg országban érvényes rendes értékből, miután „az érdekelt felek kifogásolták a rendkívül magas belföldi árakat és termelési költségeket”.

(81)

A CISA által hivatkozott példa a jelen vizsgálat szempontjából nem releváns. A kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudakra vonatkozó említett ügyben a Bizottság néhány olyan terméktípust azonosított, amelyek az analóg ország szabványainak felelnek meg és nem állnak versenyben a Kínából exportált terméktípusokkal. E különös terméktípusokat a Bizottság nem vette figyelembe a rendes érték, illetve a kínai exportáló gyártók exportárainak összehasonlításához.

(82)

mivel a CISA nem hivatkozott arra, hogy az ausztráliai gyártó olyan terméktípusokat gyárt, amelyek nem állnak versenyben a Kínából az Unióba exportált terméktípusokkal, a fenti példa nem releváns.

(83)

Az analóg országra vonatkozó további észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes következtetését, miszerint Ausztráliát használja analóg országként.

3.1.3.   Rendes érték

(84)

Az Eurofer észrevételt tett az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdésében szereplő, az analóg gyártó által nem értékesített terméktípusok tekintetében a Bizottság által alkalmazott ideiglenes módszerre vonatkozóan. Azt kérte, hogy a Bizottság „alkalmazzon kiigazítást a magasabb költségekre tekintettel” az analóg ország belföldi piacán nem értékesített termékekre vonatkozóan.

(85)

A Bizottság ezt a kérelmet elutasította, mivel a durvalemez Ausztrálián belüli költségeire és árára vonatkozó egyetlen rendelkezésre álló adatok az analóg ország gyártójától származó ellenőrzött adatok. Ha a gyártó egy konkrét, kínai exportáló gyártó által exportált terméktípust nem állított elő, értelemszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő adat ahhoz, hogy ilyen kiigazítást alkalmazni lehessen.

(86)

A rendes értékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(68) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.2.   Exportár

(87)

Az exportárra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (69) és (70) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.3.   Összehasonlítás

(88)

Az összehasonlításra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (71)–(73) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.4.   Dömpingkülönbözetek

(89)

A dömpingkülönbözetekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 2. táblázatában megállapított ideiglenes dömpingkülönbözeteket a Bizottság megerősíti.

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(90)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (82)–(85) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.2.   Uniós felhasználás

(91)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (86)–(89) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.3.   A behozatal volumene és piaci részesedése

(92)

A Kínából érkező behozatal volumenére és piaci részesedésére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (90)–(94) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.4.   A Kínából érkező behozatal árai és áralákínálás

(93)

Az Eurofer állítása szerint „a Bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy ne becsülje alá az alákínálási különbözetet azáltal, hogy a behozatal utáni költségek tekintetében irreálisan magas kiigazításokat alkalmaz”.

(94)

A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a behozatal utáni költségek összegeit helyszíni ellenőrzések során megerősítették, ezért azokat nem lehet irreálisan magasnak tekinteni.

(95)

Az Eurofer azt állította továbbá, hogy „az uniós gazdasági ágazat árait sem kellene csökkenteni a kapcsolatban álló feleknek vállalatcsoporton belül kifizetett jutalékokra tekintettel”.

(96)

A Bizottság megjegyzi, hogy a jutalékokkal összefüggő levonás akkor indokolt, ha az adott ügyletben közreműködő vállalat ügynöki tevékenységet végez, függetlenül attól, hogy kapcsolatban álló vállalatról van-e szó vagy sem. Egyébiránt sem az Eurofer, sem más egyéni uniós gyártó nem szolgáltatott érveket arra vonatkozóan, hogy nem ez lenne a helyzet. A Bizottság ezért fenntartja álláspontját, miszerint a levonás indokolt.

(97)

Az Eurofer állítása szerint „a kínai exportáló gyártók gyakran bizonyos mennyiségű bórt vagy krómot adnak a rendes szerkezeti acélhoz annak érdekében, hogy jogosultak legyenek kínai adókedvezményre, ezt követően azonban az acélt rendes ötvözetlen acélként (például S235, S275 és S355 acélminőségű acélként) értékesítik az uniós piacon”. Az Eurofer arra kérte a Bizottságot, hogy „az áralákínálásra vonatkozó elemzésében biztosítsa, hogy e termékek kellőképpen megegyeznek az uniós gazdasági ágazat S235, S275 és S355 acélminőségű acélra vonatkozó értékesítéseivel”.

(98)

Az áralákínálásra vonatkozó elemzés a Kínából érkező behozatal árait az uniós árakkal a termékkód alapján hasonlítja össze, amely a vizsgálat valamennyi része tekintetében közös. Az acélminőség a TK részét képezi, és azt a Bizottság a mintába felvett kínai exportáló gyártók és uniós gyártók telephelyein tett ellenőrző látogatások keretében ellenőrizte. Következésképpen az áralákínálásra vonatkozó elemzés céljára ugyanazokat az acélminőségeket vette alapul.

(99)

A Kínából érkező behozatal áraira és az áralákínálásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (95)–(99) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Általános megjegyzések

(100)

Az ideiglenes rendelet (104) preambulumbekezdésében a Bizottság megjegyzi, hogy a mintába felvett uniós gyártók egyike 2015 decemberében felfüggesztette a durvalemezgyártást.

(101)

Egy kínai exportáló gyártó állítása szerint a Bizottságnak ezt a mintába felvett uniós gyártót ki kellene zárnia a kárelemzésből, mivel „fennáll a torzulás kockázata, így a Bizottságnak vagy új elemzést kellene végeznie a megszűnt vállalatra vonatkozó információk nélkül, vagy pedig egy másik uniós gyártó adatait kellene az elemzéshez felhasználnia”.

(102)

A gyártás felfüggesztése nincs hatással egyik kármutatóra sem, mivel a vizsgálati időszak legutolsó napjaiban következett be, és ennélfogva mindkét adatkészlet – amelyek egyrészt a valamennyi uniós gyártóra vonatkozó makrogazdasági adatok, másrészt a mintába felvett uniós gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatók – reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(103)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete kapcsán megfogalmazott általános megjegyzésekre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (100)–(104) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.2.   Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(104)

Az uniós gazdasági ágazat termelésére, termelési kapacitására és kapacitáskihasználására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (105)–(110) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(105)

A CISA közölte, hogy nem ért egyet a Bizottság által alkalmazott módszerrel, amely a „kezdőpont” (2012) és a „végpont” (2015, azaz a vizsgálati időszak) értékesítési volumenének kármutatóját hasonlítja össze, és vitatja az ebből fakadó következtetést is, miszerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 7 %-kal csökkent. A CISA álláspontja szerint a frissebb adatok relevánsabbak a kár meghatározásához. A CISA azt állítja továbbá, hogy a Bizottságnak „nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnie az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének közelmúltbeli alakulására, amely nem mutatott csökkenést az elmúlt három évben”, azaz 2013 és 2015 között.

(106)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasítja ezt az érvet:

(107)

Elsősorban, a Bizottság emlékeztet a fenti (3) preambulumbekezdésre, amely szerint a kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-je és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot ölelte fel.

(108)

A Bizottság valamennyi kármutatót megvizsgálta oly módon, hogy az azokra vonatkozó tendenciákat a teljes figyelembe vett időszak tekintetében és adott esetben évenkénti elemzés formájában is bemutatta.

(109)

Másodsorban, az ideiglenes rendelet (112) preambulumbekezdése szerint „a 2012 és 2013 közötti 7 %-os csökkenést és a 2014-es további 2 százalékpontos visszaesést követően az értékesítési volumen kismértékben, 2 százalékponttal növekedett a vizsgálati időszakban”. Fentiek alapján egyértelmű, hogy a Bizottság nem egyszerű „kezdőpont” (2012) és „végpont” (2015, azaz a vizsgálati időszak) közötti összehasonlítást végzett, ahogyan azt a CISA állítja, hanem a figyelembe vett időszak minden évének adatait átfogóan összehasonlította egymással.

(110)

Harmadsorban, a 2013–2015 közötti stabil értékesítési volument az erőteljesen – 11 százalékponttal – növekvő felhasználás összefüggésében kell szemlélni, mely növekedés az ideiglenes rendelet 3. táblázatából is kitűnik. Ennek megfelelően a stabil értékesítési volumen nem akadályozta meg ugyanabban az időszakban a piaci részesedés jelentős mértékű, 9,3 százalékpontos visszaesését, amint ezt az ideiglenes rendelet 7. táblázata is bizonyítja. Ezért a 2013–2015 közötti stabil értékesítési volumen kárra utaló jelként tekinthető, mivel az értékesítési volument a növekvő felhasználás és a csökkenő piaci részesedés kontextusában kell vizsgálni.

(111)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és piaci részesedésére vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (111)–(114) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.2.3.   Foglalkoztatás és termelékenység

(112)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatására és termelékenységére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (115)–(117) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.2.4.   Munkaerőköltségek

(113)

Az uniós gazdasági ágazat munkaerőköltségeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (118) és (119) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.2.5.   Növekedés

(114)

A növekedésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (120)–(121) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.2.6.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(115)

A dömpingkülönbözet nagyságára és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülésre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (122) és (124) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(116)

A mintába felvett uniós gyártók áraira és az áraikat befolyásoló tényezőkre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (125)–(127) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.3.2.   Készletek

(117)

A mintába felvett uniós gyártók készleteire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (128)–(130) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.3.3.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(118)

A CISA állítása szerint a figyelembe vett időszakban – a Kínából érkező behozatal volumenétől függetlenül – a mintába felvett uniós gyártók termelési egységköltsége mindig magasabb volt az értékesítési áraiknál.

(119)

Az ideiglenes rendelet 10. táblázata bemutatja, hogy hogyan alakultak a mintába felvett uniós gyártók értékesítési egységárai és termelési egységköltségei a figyelembe vett időszak során. Az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdésében foglaltak szerint „az értékesítési árak gyorsabb ütemben csökkentek, és általában tartósabban voltak alacsonyabbak, mint a termelési egységköltség”.

(120)

A CISA megjegyezte továbbá, hogy nem érti, hogy 2012-ben, amikor a termelési egységköltség magasabb volt az átlagos értékesítési egységárnál, a mintába felvett uniós gyártók miért volt nyereségesek.

(121)

Az ideiglenes rendelet 10. táblázatában szereplő átlagos termelési egységköltség a 2012-es év esetében valóban magasabb az átlagos értékesítési árnál. Ez elvileg veszteséghez vezetne az adott évben. Mindazonáltal az ideiglenes rendelet 12. táblázatában megállapított 2012. évi nyereség a mintába felvett egyik uniós gyártó rendkívüli bevételére vezethető vissza, amely kapcsolódik a durvalemezgyártáshoz, nem tükröződik azonban a vállalat költségelszámolási rendszerében, következésképpen nem szerepel az ideiglenes rendelet 10. táblázatában sem.

(122)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA az iránt érdeklődött, hogy a mintába felvett egyik uniós gyártó durvalemezgyártáshoz kapcsolódó bevétele miért nem tükröződik a vállalkozás belső költségelszámolási rendszerében (a termékre vonatkozó költségkalkulációs rendszerében).

(123)

Amint a mintába felvett érintett uniós gyártó közölte, a Bizottság pedig a közölt adatokat ellenőrizte, ennek oka, hogy ez a profitösszeg teljes egészében a nemzetközi számviteli standardoknak (a továbbiakban: IAS) megfelelő év végi kiigazításból áll a vállalkozás rendes üzleti tevékenységére vonatkozóan. Mint ilyen, nem szerepel az év folyamán gyártott termékre vonatkozó költségkimutatásokban, az eredménykimutatás több tételsorában azonban igen (az IAS 1-ben foglaltak szerint). Amennyiben ezt a nyereséget figyelmen kívül hagynánk, az uniós gazdasági ágazat 2012-ben is veszteséges lenne (1 %-nál kevesebb veszteség).

(124)

Ezen túlmenően az ideiglenes rendelet 10. táblázata szerinti átlagos termelési költség a mintába felvett uniós gyártók teljes termelési volumenére értendő, miközben az átlagos értékesítési ár kizárólag a mintába felvett uniós gyártók első uniós független vevő felé történő értékesítéseire. Az említett két átlag az alábbi okokból nem hasonlítható össze közvetlenül egymással:

a)

Először, a termelési volumen jelentősen meghaladja az első uniós független vevő felé történő értékesítés volumenét, elsősorban az exporttevékenység miatt. E tekintetben a mintába felvett uniós gyártók általi kötött felhasználást is figyelembe kell venni; mindazonáltal – amint erre az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdése is utalt – a kötött felhasználás elenyésző.

b)

Másodszor, a vizsgálat tárgyát képező termék számos, különböző árakon értékesített terméktípusból tevődik össze, és a termékösszetétel az uniós piacon és az exportpiacokon eltérő.

(125)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA azt kérdezte, hogy a 7. táblázatban szereplő értékesítési volumen és a piaci részesedés a független vevők felé történő értékesítésekre vonatkozik-e, vagy a kapcsolt és a független vevők felé történő értékesítésekre egyaránt. A Bizottság emlékeztet az ideiglenes rendelet (102) preambulumbekezdésére, miszerint a makrogazdasági mutatókat – ideértve a termelést és az értékesítési volument – a teljes uniós gazdasági ágazat szintjén értékeli. Ennélfogva a 7. táblázatban szereplő adatok az első uniós független vevő felé történő értékesítésekre vonatkoznak, az Eurofer jelentésének megfelelően. A kapcsolt felek felé történő értékelések beszámítása a többszöri elszámolás kockázatát hordozná magában.

(126)

A CISA továbbá azt állította a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési volumene és az első uniós független vevő részére történő értékesítések volumene közötti különbség a kapcsolt vevők felé történő értékesítések jelentős arányának tudható be. Ezen az alapon a CISA azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottság elmulasztotta a kapcsolt vevők felé történő értékesítési volumenre vonatkozó információk begyűjtését és ismertetését, így csupán részleges képet adott az uniós piac helyzetéről.

(127)

A fenti állítások helytelen feltételezéseken alapulnak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a termelési volumen és a független uniós vevők részére történő értékesítések volumene közötti különbség nem csupán a kapcsolt vevők felé történő értékesítésekből, hanem az Unión kívüli vevők felé történő értékesítésekből is adódik. A mintába fel nem vett uniós gyártók esetében szintén különbség mutatkozhat, ami az első független vevők felé történő értékesítéseknek tudható be; a Bizottság ellenőrzése szerint fennáll a lehetősége, hogy ezeket az Eurofer nem jelentette be, a fenti (125) preambulumbekezdésben ismertetett, a többszöri elszámolás kockázatának elkerülését célzó jelentéstételi módszer miatt. Az ideiglenes rendelet 7. táblázata kizárólag az uniós piacra vonatkozó értékesítési volumenre és piaci részesedésre terjed ki.

(128)

A CISA továbbá két olyan ügyre – nevezetesen a Fehérorosz Köztársaságból származó egyes betonmegerősítő-rudakra (13) vonatkozó vizsgálatra, valamint a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékekre (14) vonatkozó vizsgálatra – hivatkozott, amelyekben a Bizottság külön elemzést készített a kapcsolt és a független vevőkre vonatkozóan.

(129)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a fenti két ügyben az elemzés a kötött felhasználásra (a hidegen síkhengerelt acéltermékek esetében) vagy a kapcsolt felhasználók részére történő értékesítésekre (a nagy teljesítményű betonacél rudak esetében) vonatkozott, és nem pedig a kapcsolt vevők – köztük a kapcsolt értékesítési vállalkozások – felé történő értékesítésekre. Amint erre az ideiglenes rendelet (89) preambulumbekezdése is utalt, az uniós gyártók általi kötött felhasználás elenyésző.

(130)

A Bizottság végül emlékeztet arra, hogy ami az uniós piacon uralkodó árakat és jövedelmezőséget illeti, azok csak akkor relevánsak, ha az áruk értékesítése független felek körében történik.

(131)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségére, pénzforgalmára, beruházásaira, a beruházásaik megtérülésére és a tőkebevonási képességére vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (131)–(138) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5.4.   A kárra vonatkozó következtetés

(132)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (139)–(147) preambulumbekezdésében levont, kárra vonatkozó következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1.   A dömpingelt behozatal hatása

(133)

Az Eurofer szerint a Kínából érkező dömpingelt behozatal jelenti „az egyetlen olyan kiemelt fontosságú tényezőt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra”. Az Eurofer megjegyezte továbbá, hogy „2013–2014 között megduplázódott a Kínából érkező behozatal volumene, majd 2014–2015 között újra a kétszeresére nőtt”, és 2015-ben a Kínából érkező behozatal volumene „meghaladta az összes többi harmadik országból érkező behozatal volumenét együttvéve”.

(134)

Az Eurofer hasonló tendenciákat figyelt meg a dömpingelt kínai behozatal piaci részesedését illetően is, rámutatva, hogy a dömpingelt kínai behozatal piaci részesedése „a 2013. évi 4,1 %-ról 2015-re 14,4 %-ra emelkedett, miközben az összes többi harmadik országból érkező behozatal piaci részesedése a 2013. évi 13,2 %-ról 2015-re 12,2 %-ra csökkent”.

(135)

Az Eurofer végül azt a következtetést vonta le, hogy „a dömpingelt kínai behozatal piacirészesedés-növekedése szinte teljes egészében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének kárára következett be”. Az Eurofer hozzáfűzte, hogy „a dömpingelt kínai behozatal árai közel 30 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, és megállapítható, hogy az ilyen behozatalok átlagosan 29 %-kal kínáltak az uniós gazdasági ágazat árai alá.”

(136)

Ez megerősíti az ideiglenes rendelet (151) preambulumbekezdésének ténymegállapításait, miszerint 2013-at követően a Kínából érkező, a jelentősen az uniós árak alá kínáló behozatal szinte folyamatos növekedése egyértelműen negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat teljesítményére.

(137)

A dömpingelt behozatal hatására vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150)–(157) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.2.   Az egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   Az uniós piacon jelentkező keresleti problémák által előidézett kiélezett verseny

(138)

Az uniós piacon jelentkező keresleti problémák által előidézett kiélezett verseny hatásaival kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (158)–(163) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

5.2.2.   Az uniós gyártók alacsony kapacitáskihasználása

(139)

Az uniós gyártók alacsony kapacitáskihasználásából eredő hatásokkal kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (164)–(166) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

5.2.3.   Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(140)

A CISA állítása szerint „a Bizottság külön elemezte az Oroszországból és Ukrajnából érkező behozatalt, és ezért nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy az e két országból érkező behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak”.

(141)

A CISA hangsúlyozta továbbá, hogy a Bizottságnak „összesített értékelést kellett volna végeznie az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatalra vonatkozóan”, sőt mi több, „a mindhárom országból (Kínából, Oroszországból és Ukrajnából) érkező behozatal összesített értékelését kellett volna elvégeznie”, azzal érvelve, hogy „a vizsgálati időszakban az Ukrajnából, illetve Oroszországból érkező behozatal volumene nem volt elhanyagolható az uniós piaccal összehasonlítva” és „a két országból érkező behozatal átlagárai még a kínai behozatal árainál is alacsonyabbak voltak”.

(142)

Fentiek alapján a CISA azt a következtetést vonta le, hogy „ha megállapítást nyert, hogy a Kínából érkező behozatal az uniós gazdasági ágazat árai alá kínált, az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal következésképpen még nagyobb mértékben kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. Amennyiben a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta volna, mint Kína esetében – vagyis a „kezdőpont” és a „végpont” összehasonlítását –, megállapíthatta volna, hogy e két ország tekintetében a behozatal értékesítési volumene 41 %-kal, piaci részesedése pedig 2,2 százalékponttal emelkedett”.

(143)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésére hivatkozik, amely úgy rendelkezik, hogy kizárólag a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalok értékelhetők összesítve. Az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal nem tartozik dömpingellenes vizsgálat hatálya alá, ezért az nem értékelhető a Kínából érkező behozatallal összesítve.

(144)

Az Ukrajnából, Oroszországból és a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal átlagárai nem szükségszerűen hasonlíthatók össze közvetlenül, mivel az átlagárat a termékösszetétel is befolyásolja. A figyelembe vett időszakban észlelt ártendenciák relevánsabbnak tekinthetők. Az ideiglenes rendelet 13. táblázata egyértelműen tükrözi, hogy az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal átlagárai sokkal lassabb ütemben csökkentek, mint a Kínából érkező behozatal árai a figyelembe vett időszakban.

(145)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése viszonylag állandó volt a figyelembe vett időszakban, ezzel szemben a Kínából érkező behozatal piaci részesedése több mint a háromszorosára emelkedett. Figyelemmel arra, hogy az uniós felhasználás 5 %-os növekedést, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése pedig 10 százalékpontos csökkenést mutatott a figyelembe vett időszakban, mindez azt jelenti, hogy a Kínából érkező behozatal kizárólag az uniós gazdasági ágazattól szerzett piaci részesedést.

(146)

Végül, míg a Kínából érkező behozatal volumene majdnem 1 millió tonnával nőtt a figyelembe vett időszakban, addig a behozatali volumen Ukrajna esetében körülbelül 160 000 tonnával, Oroszország esetében pedig körülbelül 75 000 tonnával emelkedett.

(147)

Fentiek alapján, valamint tekintettel arra, hogy az Ukrajnából és Oroszországból érkező behozatal volumene jóval alacsonyabb, mint a kínai behozatalé, nincs jele annak, hogy az e két országból érkező behozatal megszüntette volna az ok-okozati összefüggést a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár között.

(148)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal hatásaira vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (167)–(178) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.2.4.   Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési teljesítménye

(149)

Az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési teljesítményére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179)–(183) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.2.5.   A vertikálisan integrált uniós gyártók és az uniós újrahengerlő üzemek közötti verseny

(150)

A vertikálisan integrált uniós gyártók és az uniós újrahengerlő üzemek közötti verseny hatásaira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (184)–(189) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.2.6.   Az uniós gyártók nyereségének elmaradása a Kínából érkező dömpingelt behozatal volumenétől függetlenül

(151)

A CISA azt állította továbbá, hogy 2013 és a vizsgálati időszak között a mintába felvett uniós gyártók nagyrészt veszteségesek maradtak, és a legnagyobb veszteséget 2013-ban szenvedték el – pontosan abban az évben, amikor a Kínából importált durvalemez volumene a legalacsonyabb szintet érte el.

(152)

Ezzel az állítással az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdése foglalkozik, amely kifejti, hogy „míg a 2013-ban elszenvedett 12,2 %-os súlyos veszteség mögött az abban az évben tapasztalt kifejezetten alacsony kereslet húzódott meg, a Kínából érkező behozatal növekedésével 2014-ben és a vizsgálati időszakban ár és volumen tekintetében jelentős nyomás nehezedett az uniós gazdasági ágazatra, amely így nem tudott hasznot húzni az uniós felhasználás 11 százalékpontot kitevő dinamikus növekedéséből.” Amint az az ideiglenes rendelet (93) preambulumbekezdésében szerepel, ezt a növekedést szinte kizárólag a Kínából érkező dömpingelt behozatal vette fel.

(153)

A Bizottság ezért tehát azt a következtetést vonja le, hogy a 2013. évi különösen magas veszteség nem a Kínából érkező behozatal alacsony mennyiségének, hanem az uniós piacon tapasztalható rendkívül visszafogott keresletnek tudható be. Az uniós gazdasági ágazat által 2014-ben és 2015-ben elszenvedett veszteséget azonban a Kínából érkező dömpingelt behozatal folyamatosan növekvő volumene okozta.

(154)

Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011-ben és 2012-ben nyereséges volt. Az uniós gazdasági ágazat 2011-ben – amikor a kínai behozatal mennyiségei még nem voltak jelentősek – 7,9 %-os haszonkulcsot ért el, ahogyan ez az ideiglenes rendelet (221) preambulumbekezdésében is szerepel. 2012-ben a haszonkulcs már jelentősen alacsonyabb, mindössze 1,6 %-os volt, a Kínából érkező dömpingelt behozatal komoly piaci jelenléte következtében. A Bizottság megjegyzi, hogy egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be észrevételt az uniós gazdasági ágazat 2011. és 2012. évi jövedelmezőségére vonatkozóan.

5.2.7.   Az „egyéb fontos” tényezők hatása

(155)

A CISA állítása szerint a Kínából érkező dömpingelt behozatalon kívül „egyéb fontos tényezők” is okolhatók „az uniós gazdasági ágazatot ért állítólagos kárért”, és „ez megszünteti a Kínából érkező állítólagos dömpingelt behozatal” és a kár közötti ok-okozati összefüggést. A CISA arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatos elemzését, és valamennyi egyéb tényezőt vegye számításba.

(156)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a fent felsorolt hat egyéb tényezőt vagy az ideiglenes rendelet vagy e rendelet már tárgyalta. Tehát egyértelmű, hogy a Bizottság már alaposan megvizsgálta az érdekelt felek által azonosított valamennyi tényezőt. A CISA még azt sem pontosította, hogy a már részletesen elemzett hat tényezőn felül milyen „egyéb fontos tényezőket” kellene megvizsgálni. A CISA mindössze azt közölte, hogy ezek a tényezők „nyilvánvalóak”, további információkat azonban nem nyújtott. Ezért a Bizottság elutasítja ezt az érvet.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(157)

A fentiek alapján és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (190)–(194) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

6.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(158)

A CISA kiemelte, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós piac több mint 70 %-a az uniós gyártók ellenőrzése alatt állt. Állítása szerint az uniós gyártók uralják az uniós piacot, ahol az egyedüli komoly versenyforrást a Kínából érkező behozatal jelenti.

(159)

A Bizottság megjegyzi, hogy a CISA nem ismeri el azt a tényt, miszerint az uniós gyártók versenyhelyzetben állnak egymással és a Kínából érkező behozatallal, valamint az ideiglenes rendelet 13. táblázata szerint 12,2 %-os piaci részesedéssel rendelkező egyéb harmadik országokkal. Ezenfelül arra, hogy nincs verseny az uniós gyártók között, semmi sem utal.

(160)

Az ideiglenes intézkedéseket követően az importőr is azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése mesterségesen csökkenteni fogja a versenyt az uniós piacon és oligopolisztikus piachoz vezet a „speciális durvalemez” szegmensében, mivel ezt a szegmenset már amúgy is egyetlen piaci szereplő uralja.

(161)

A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy ez a fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal a fenti állítását. Ezzel szemben az Eurofer végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben szereplő információk számos olyan uniós gyártót sorolnak fel, amelyek különböző típusú „speciális durvalemezeket” kínálnak.

(162)

A Bizottság elismeri, hogy a vám kivetése a „speciális durvalemez” egyes szegmenseiben a versenytársak számának csökkenését eredményezheti az uniós piacon. Mindazonáltal egy dömpingellenes vizsgálat nem határoz meg termék-, illetve földrajzi piacokat, valamint nem értékeli a piaci erőt és annak alakulását. Ezért e vizsgálat során a Bizottság nem tehetett arra vonatkozó megállapításokat – és ez nem is volt a feladata –, hogy fennáll-e az erőfölény kialakításának vagy megerősítésének kockázata valamely piacon a versenyjog értelmében.

(163)

A Bizottságnak az uniós érdekekre vonatkozó elemzésében más uniós szakpolitikákat – köztük a versenypolitikát – is figyelembe kell vennie. E megfontolásokat azonban csak abban az esetben kell további vizsgálatnak követnie, ha az erőfölényt és az azzal való esetleges visszaélést konkrét bizonyíték támasztja alá. Az érdekelt felek által benyújtott információk ennek a küszöbnek nem feleltek meg.

(164)

Mindenesetre a Bizottság emlékeztet arra, hogy a dömpingellenes vámot a kárt okozó dömping negatív hatásának – amely a durvalemez valamennyi szegmensében tapasztalható volt – megszüntetése céljából vetik ki, és a piaci erőfölény önmagában nem jelenti azt, hogy azzal visszaélnek. Amennyiben az érdekelt felek bármely olyan jövőbeni magatartást figyelnek meg, amely sértheti a versenyjogi szabályokat, jogukban áll panaszt tenni az illetékes versenyjogi hatóságnál.

(165)

Az ideiglenes intézkedéseket követően az importőr azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nem eredményezi az árak növekedését az uniós piacon.

(166)

A Bizottság ismét hangsúlyozza, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a kárt okozó dömping piactorzító hatásának megszüntetése. Ezen intézkedések árakra gyakorolt hatása a különböző piaci szereplők árazással kapcsolatos döntéseitől függ, ennélfogva ezt a hatást lehetetlen előre megjósolni. Árnövekedés akkor fordulhat elő, ha a piaci erők úgy tekintik, hogy egy torzulásmentes piacon magasabb áraknak kell érvényesülniük.

(167)

A CISA kifejtette azt is, hogy az uniós felhasználóknak versenyképes és állandó ellátási forrásokra van szükségük, és a dömpingellenes intézkedések bevezetése „nagy valószínűséggel a munkahelyek tömeges megszűnését és/vagy az Európai Unión kívülre történő áthelyeződését eredményezi a feldolgozóiparban”.

(168)

Mindazonáltal a vizsgálati időszakban 30 uniós gyártó folytatott tevékenységet és számos országból – köztük Oroszországból és Ukrajnából – érkezett behozatal az Unióba, így biztosított volt az uniós felhasználók folyamatos durvalemez-ellátása. Ezen túlmenően a feldolgozóiparhoz tartozó felhasználók nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy nem képesek kielégíteni durvalemez-szükségleteiket a dömpingellenes intézkedések bevezetése miatt. Ami a munkahelyek tömeges megszűnésének és/vagy az Európai Unión kívülre történő áthelyeződésének kockázatát illeti, mindössze egy feldolgozó ágazat tett ilyen értelmű panaszt, nevezetesen a szélerőműtornyok gyártója. Ezt a panaszt az alábbiakban tárgyaljuk.

(169)

A feldolgozóiparon (szélerőműtornyok) belüli ad hoc felhasználói egyesület állítása szerint a durvalemezek tekintetében bevezetett intézkedések miatt fennáll a kockázata, hogy a szélerőműtorony-gyártás végső soron áthelyeződik Kínába, és a jövőben nehézségek jelentkeznek a szélerőművekhez szolgáló kész vagy félkész acéltornyok ellátási biztonságát tekintve. A végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben az importőr is hasonlóképpen érvelt a szélerőműtornyokra, valamint a szélenergia-rendszerek egyéb részeire vonatkozóan.

(170)

A Bizottság visszautasítja ezen állításokat, mivel azt az érdekelt felek nem támasztották alá bizonyítékokkal vagy elemzéssel, például az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott időkereten belül jelentkező és a kérdőívre választ adó érintett szélerőműtorony-gyártók által, az ebben a gazdasági ágazatban a szélerőműtornyok építéséhez használt durvalemeztípusok pontosításával, illetve arra irányuló elemzés benyújtásával, hogy ezek a durvalemeztípusok helyettesíthetők-e az egyéb gazdasági ágazatokon belül használatos durvalemez típusaival vagy sem.

(171)

A Bizottság megjegyzi, hogy az ügyiratokban szereplő információk alapján a szélerőműtornyok gyártóinak nem származhatott előnyük a „speciális durvalemez” termékkörből való kizárásából a fenti (42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. Következésképpen kizárólag a szélerőműtornyokhoz szolgáló durvalemez uniós érdek alapján történő kizárása oszlathatná el az aggályaikat. Mindazonáltal a szélerőműtornyok gyártói ebben a szakaszban nem szolgáltattak olyan konkrét és részletes elemzést – ideértve annak ismertetését is, hogy előállítási költségeikre milyen hatást gyakorol a vámkivetés és ezeket a költségeket mennyiben képesek áthárítani a vevőikre –, amely alátámaszthatná az ilyen kizárás indokoltságát.

(172)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a szélerőműtorony-gyártók – ha kérésüket kellően megindokolják – kérhetik a durvalemez tekintetében bevezetett intézkedésekkel kapcsolatos uniós érdek fennállásának időközi felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a vizsgálat nem tárt fel arra utaló tényeket, hogy az uniós gazdasági ágazat veszélybe sodorhatná a felhasználók tevékenységét. A piaci erők rendes működése mellett ilyen magatartás várhatóan nem következik be.

(173)

Az importőr érvelése szerint a „speciális durvalemezek” termékkörből való kizárása az uniós érdekeket szolgálja, mivel az Unióban „több kulcsfontosságú gazdasági ágazat” – köztük a „gépgyártás és az energiaágazat” – tevékenysége a Kínából érkező „speciális durvalemezek” behozatalától függ. Mindazonáltal ezt az állítást az említett gazdasági ágazatokhoz tartozó egyetlen felhasználó sem erősítette meg.

(174)

Továbbá az utóbbi importőr állítása szerint 150 mm-nél vastagabb „speciális durvalemezeket” mindössze három uniós gyártó állít elő. Ami a nagy folyáshatárú lemezt, nemesített lemezt és kopásálló durvalemezt illeti, a termelés állítólagosan mindössze négy uniós gyártó ellenőrzése alatt áll. Ezek alapján az említett importőr azt állította, hogy az uniós feldolgozóipar „már most is ellátási hiánnyal és drasztikusan megemelkedett értékesítési árakkal küzd”, amit csak a Kínából importált „speciális durvalemez” képes ellensúlyozni.

(175)

Ezenfelül a CISA állítása szerint a „speciális durvalemez” fémmegmunkáló ágazaton belüli felhasználói – a „speciális durvalemez” európai gyártóinak rendkívül alacsony számára tekintettel – ugyancsak ellátási nehézségekkel szembesülhetnek. Mindazonáltal egyetlen, ezen feldolgozóiparon belüli felhasználó sem tett említést ellátási nehézségekről.

(176)

A Bizottság elutasítja a fenti (173)–(175) preambulumbekezdésben hivatkozott észrevételeket, mivel az érintett érdekelt felek nem támasztották alá állításaikat bizonyítékokkal vagy elemzéssel. Ezzel szemben a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a durvalemez ára jelentősen visszaesett az Unióban. Feltárta továbbá azt is, hogy az uniós gazdasági ágazat jelentős szabad kapacitással rendelkezik a folyamatosan csökkenő kapacitáskihasználás miatt. Emellett a CISA szerint a Kínából exportált „speciális durvalemez” volumene nem számottevő.

(177)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az importőr a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben visszatért erre a kérdésre, új lényeges érvet azonban nem említett.

(178)

A dömpingellenes intézkedések következtében kialakult állítólagos ellátási nehézségeket alátámasztó tényszerű bizonyíték hiányában a Bizottság nem vonhatja le az a következtetést, hogy az említett intézkedések ellátási nehézségeket eredményeznek a „speciális durvalemez” tekintetében.

6.1.   Az Unió érdekével kapcsolatos következtetés

(179)

Összefoglalva, az érdekelt felek által felvetett érvek egyike sem támasztja alá azt, hogy olyan kényszerítő okok állnának fenn, amelyek az érintett termék Kínából érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellen szólnak.

(180)

A független felhasználókra gyakorolt bárminemű kedvezőtlen hatást mérsékli az alternatív beszállítói források rendelkezésre állása. A dömpingellenes intézkedések uniós piacra – és különösen az uniós gazdasági ágazatra – gyakorolt pozitív hatása jelentősebbnek tekinthető a más érdekcsoportokra gyakorolt potenciális negatív hatásnál.

(181)

Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (195)–(215) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

7.   DÖMPINGELLENES VÁMOK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ KIVETÉSE

(182)

Amint az a fenti (4) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság az Eurofer kérelmét követően a Kínából származó durvalemez-behozatalra nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be. A 2016. augusztus 11. és az ideiglenes intézkedések 2016. október 7-i bevezetése közötti behozatalokat nyilvántartásba vették.

(183)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján visszamenőleges hatállyal is kivethetők vámok, ha „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását”.

7.1.   Észrevételek a dömpingellenes vámok esetleges visszamenőleges hatályú kivetéséről

(184)

A CISA állítása szerint bármely esetleges visszamenőleges hatályú intézkedés kedvezőtlenül érintené az importőröket, mivel azokra „szükségtelen többletköltségeket róna” a dömpingellenes vámok megfizetése miatt. A CISA szerint az importőrök „nem szándékoznak készleteket felhalmozni” a Kínából érkező „érintett termékből”, és a nyilvántartásba vett behozatalok az eljárás megindítását megelőzően kötött korábbi szerződések fennmaradó részét képezik. Végül a CISA azt az érvet hozta fel, miszerint „egy váratlan vám veszteségeket idéz elő” az importőrök és az uniós felhasználók oldalán egyaránt.

(185)

A CISA továbbá úgy érvelt, hogy „a behozatalok nyilvántartásba vétele és az intézkedések visszamenőleges hatályú bevezetésével való fenyegetés nem más, mint egy újabb piacvédelmi akadály kiépítése, amellyel az uniós importőröket arra késztetik, hogy még azt megelőzően felhagyjanak a Kínából való importálással, hogy bizonyítást nyerne e behozatalokról, hogy kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak”.

7.2.   Importstatisztikák

(186)

Az Eurostat 1. táblázatban található importstatisztikái azt mutatják, hogy a Kínából érkező durvalemez-behozatal a vizsgálati időszakot követően jelentősen visszaesett.

1. táblázat

Az átlagos havi importvolumen alakulása

 

Havi átlag a vizsgálati időszakban

Havi átlag 2016. március–szeptember között

Havi átlag 2016. március–október között

A Kínából származó behozatal volumene (tonna)

113 262

84 669

76 562

Tendencia a vizsgálati időszakra vetítve (%)

Tárgytalan

– 25,2

– 32,4

Forrás: Eurostat

7.3.   A visszamenőleges hatályra vonatkozó következtetés

(187)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mivel nem tapasztalható a behozatal jelentős mértékű további növekedése, nem teljesül az a jogi feltétel, amely alapján az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint visszamenőleges hatályú vámot lehetne kivetni. Következésképpen a nyilvántartásba vett behozatalokra visszamenőleges hatállyal nem vethető ki vám.

8.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

8.1.   A kár megszüntetéséhez szükséges mérték

(188)

Az ideiglenes rendelet (222) preambulumbekezdésének megfelelően a Bizottság meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket, amelyhez a mintába felvett kínai exportáló gyártóknak a behozatalt követő költségek és a vámok tekintetében megfelelően kiigazított, a vizsgálati időszak alatti súlyozott átlagos importára, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagára közötti összehasonlítást vette alapul.

(189)

A CISA számos észrevételt nyújtott be ebben a konkrét esetben a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszak alatt értékesített hasonló termék kárt nem okozó árának kiszámításához alkalmazott módszertanra vonatkozóan.

(190)

A CISA mindenekelőtt azt kérdezte a Bizottságtól, hogy miért alkalmazott olyan módszertant, amely szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraihoz hozzáadta a vizsgálati időszak során elszenvedett veszteséget, majd az eredményhez hozzáadta a célul kitűzött 7,9 %-os haszonkulcsot, ahelyett hogy a haszonkulcsot a termelési költséghez adta volna hozzá.

(191)

A Bizottság eseti alapon dönti el, hogy a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározásához alkalmazott két módszertan közül melyiket választja. Az uniós gazdasági ágazat összehasonlítható értékesítése hiányában a kárt nem okozó árat gyakran az előirányzott nyereség és a teljes költség összegeként határozzák meg. A jelen esetben azonban rendelkezésre álltak az összehasonlítható értékesítési adatok.

(192)

Ennek oka, hogy az uniós gazdasági ágazat által értékesített hasonló termék több száz terméktípust foglalt magában, és a mintába felvett uniós gyártók a kapcsolatban álló vállalatok kiterjedt hálózatával rendelkeztek, ideértve az acélipari szolgáltató központokat is, amelyek költségráfordítást igényelnek, és amelyeket nem regisztráltak a mintába felvett uniós gyártók könyveiben oly módon, hogy azokat könnyen be lehetne sorolni a különböző termékkódok alá. Fenti okokból a Bizottságnak nem állt módjában minden egyes termékkód tekintetében begyűjteni a költségre vonatkozó információkat az Unióban sem a gyártó vállalatoktól, sem pedig az összes, velük kapcsolatban álló értékesítő vállalattól (és különösen az acélipari szolgáltató központoktól), minek alapján meg tudta volna határozni a termékkódonkénti összköltséget.

(193)

Így a Bizottság ehelyett az egyes termékkódok összköltségét határozta meg oly módon, hogy a súlyozott átlagos értékesítési árhoz hozzáadta a mintába felvett uniós gyártók által elszenvedett veszteség súlyozott átlagát, majd az így kapott összköltséghez hozzáadta a 7,9 %-os célul kitűzött haszonkulcsot, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be észrevételeket az ideiglenes intézkedések bevezetését követően.

(194)

Végezetül a CISA azt állította továbbá, hogy az alkalmazott módszertan „helytelen” volt, és a két módszertan „teljesen különböző eredményeket hoz”. Állítását egy példával igyekezett alátámasztani, amelyben elméleti előállítási költséget és elméleti értékesítési árat alkalmazott, mely példával azt kívánta szemléltetni, hogy az előirányzott árnak az értékesítési áron alapuló kiszámítása helytelen.

(195)

A Bizottság megjegyzi, hogy mivel a példában szereplő információk többsége elméleti jellegű és azok nem tényszerű adatokon alapulnak, az ilyen példa végeredményben nem alkalmas annak szemléltetésére, hogy az ebben a konkrét esetben alkalmazott módszertan helytelen. Következésképpen a Bizottság ezt az érvet nem fogadhatja el bizonyítékként. Amennyiben ugyanolyan szintű részletes információk álltak volna rendelkezésre, a két módszertan hasonló eredményt hozott volna.

(196)

A CISA végül kiemelte, hogy „ha a kínai exportáló gyártók által exportált termékek többségét háromnál kevesebb mintába felvett uniós gyártó értékesíti, felmerül a kérdés, hogy a mintába felvett uniós gyártóktól kapott értékesítési adatok mennyiben tekinthetők reprezentatívnak, és azt a következtetést lehet levonni, hogy az áralákínálási különbözet ennek alapján történő kiszámítása meglehetősen vitatható. Arról nem is szólva, hogy a károkozás nehezen bizonyítható akkor, ha az uniós gazdasági ágazat még csak nem is gyárt/értékesít a kínai exportáló gyártók által exportált termékek típusaival megegyező termékeket.”

(197)

A Bizottság rámutat arra, hogy jóllehet a mintába három uniós gyártót vettek fel, az a tény, miszerint „a kínai exportáló gyártók által exportált termékek többségét 3-nál kevesebb mintába felvett uniós gyártó értékesíti”, nem jelenti azt, hogy az uniós gazdasági ágazat vagy akár maguk a mintába felvett uniós gyártók egyáltalán nem értékesítik azokat. Ez csupán azt jelenti, hogy nem mindhárom, mintába felvett uniós gyártó értékesíti a mintába felvett kínai exportáló gyártók által exportált valamennyi terméket.

(198)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a mintába felvett kínai exportáló gyártók nem minden esetben ugyanazon termékkódok alá tartozó termékeket exportáltak az Unióba. A mintába felvett kínai exportáló gyártók által az Unióba exportált termékek túlnyomó többségének termékkódjával megegyező termékeket (amelyek az exportvolumen több mint 90 %-át adják) ugyanis egy vagy több uniós gyártó előállítja.

(199)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a CISA a benyújtott észrevételeiben, illetve a meghallgatás során visszatért erre a kérdésre.

(200)

A CISA arra utalt, hogy előfordulhat, hogy az uniós gazdasági ágazat nem helyes adatokat nyújtott be és kedvezményes elbánásban részesült, megsértve ezzel a többi fél objektív, pártatlan és megkülönböztetésmentes vizsgálatra irányuló jogait. Ezt az uniós gazdasági ágazatot érintő állítólagos kedvezményes elbánást a Bizottság által velük szemben tanúsított engedékenység is igazolja, hiszen elmulasztottak bizonyos lényeges információkat benyújtani (a CISA a termelési költségre vonatkozó tájékoztatás szintjére hivatkozott).

(201)

Ami a kedvezményes elbánásra vonatkozó állítást illeti, ezt az érvet elvetettük. A szóban forgó kérdés a fenti (191)–(193) preambulumbekezdések szövegével kapcsolatos. E preambulumbekezdésekben a Bizottság megindokolta, hogy milyen alapon döntött a kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározásához alkalmazott két módszertan között.

(202)

A kár megszüntetéséhez szükséges mértékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (217)–(223) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

8.2.   Felajánlott kötelezettségvállalás

(203)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy kínai exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást nyújtott be a Bizottság felé. Kötelezettségvállalásában a kínai exportáló gyártó megállapította az általa az Unióba exportált durvalemeztípusok minimális importárait, valamint ezen importárak meghatározásához egy, a fő nyersanyagok árain alapuló indexálási módszert ajánlott.

(204)

A Bizottság az árra vonatkozó kötelezettségvállalást a keresztkompenzáció nagy kockázata miatt elutasította, mivel az egymástól különböző, de a nehezen megkülönböztethető terméktípusok minimális importárai közötti különbség túl nagy, az indexálási módszer pedig túl bonyolult volt. Ezen túlmenően az exportáló gyártó exportértékesítési csatornáinak szerkezete és a más termékek párhuzamos exportértékesítései nem teszik lehetővé a megfelelő ellenőrzést, következésképpen túl magas volt az exportáló gyártó kapcsolt vállalkozásai által értékesített más termékek útján történő keresztkompenzáció kockázata.

(205)

A Bizottság tájékoztatta az exportáló gyártót az árra vonatkozó kötelezettségvállalása elutasításának indokairól, és lehetőséget nyújtott számára az észrevételei benyújtására.

8.3.   Végleges intézkedések

(206)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni – az alacsonyabb vám szabályának megfelelően – a kár megszüntetéséhez szükséges mérték szintjén.

(207)

Fentiek alapján az alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek az alábbi 2. táblázatnak megfelelően a következők:

2. táblázat

Dömpingkülönbözet, a kár megszüntetéséhez szükséges mérték és vámtétel

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték (%)

Vám (%)

Nanjing Iron and Steel Co., Ltd.

120,1

73,1

73,1

Minmetals Yingkou Medium Plate Co., Ltd

126,0

65,1

65,1

Wuyang Iron and Steel Co., Ltd és Wuyang New Heavy & Wide Steel Plate Co., Ltd

127,6

73,7

73,7

Más együttműködő vállalatok

125,5

70,6

70,6

Minden más vállalat

127,6

73,7

73,7

Forrás: Vizsgálat

(208)

Az e rendeletben meghatározott, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Így ezek az értékek a vizsgálat során e vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Emiatt e vámtételek (ellentétben a „minden más vállalatra” alkalmazandó országos szintű vámmal) kizárólag a Kínából származó és a vállalatok – vagyis az említett konkrét jogalanyok – által gyártott érintett termékek behozatalára alkalmazandók. Semmilyen más, e rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten meg nem említett vállalat – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló szervezetek – által gyártott importált érintett termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(209)

A vállalatspecifikus egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően benyújtott kérelmeket) a Bizottsághoz (15) kell intézni, mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Adott esetben a rendeletet ennek megfelelően módosítják az egyedi vámtételekben részesülő vállalatok jegyzékének aktualizálásával.

(210)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámtétel nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak során egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

8.4.   Az ideiglenes vámok végleges beszedése

(211)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(212)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7208 51 20, ex 7208 51 91, ex 7208 51 98, ex 7208 52 91, ex 7208 90 20, ex 7208 90 80, 7225 40 40, ex 7225 40 60 és ex 7225 99 00 KN-kódok alá tartozó sík, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, szilícium-elektromos acélból, szerszámacélból és gyorsacélból) készült, melegen hengerelt, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli, nem tekercsben lévő, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű, vagy legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek (TARIC-kódok: 7208512010, 7208519110, 7208519810, 7208529110, 7208902010, 7208908020, 7225406010, 7225990035, 7225990040) behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Nanjing Iron and Steel Co., Ltd.

73,1

C143

Minmetals Yingkou Medium Plate Co., Ltd

65,1

C144

Wuyang Iron and Steel Co., Ltd és Wuyang New Heavy & Wide Steel Plate Co., Ltd

73,7

C145

A mellékletben felsorolt más együttműködő vállalatok

70,6

 

Minden más vállalat

73,7

C999

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Az (EU) 2016/1777 végrehajtási rendelet alapján ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen beszedik.

3. cikk

Amennyiben a Kínai Népköztársaság bármely új exportáló gyártója kielégítő bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy:

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2015. január 1-jétől2015. december 31-ig),

nem áll kapcsolatban a Kínai Népköztársaság azon exportőreivel vagy gyártóival, amelyekre az e rendelettel életbe léptetett intézkedések alkalmazandók,

az érintett terméket az Unióba ténylegesen csak az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára,

az 1. cikk (2) bekezdése – azt követően, hogy valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott észrevételei benyújtására – módosítható úgy, hogy az új exportáló gyártót felveszik a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok közé, amely exportáló gyártóra így a súlyozott átlagos vámtétel alkalmazandó.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/1777 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 272., 2016.10.7., 5. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/1357 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről (HL L 215., 2016.8.10., 23. o.).

(4)  A szerkezeti acéltól, hajóépítéshez való acéltól, nyomástartó edényekhez használt acéltól, betétben edzhető, nemesíthető acéltól, csővezeték-acéltól és kopásálló acéltól eltérő acél.

(5)  A Tanács 102/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. január 27.) a 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó és a Marokkóból, Moldovából és a Koreai Köztársaságból feladott – akár az ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Dél-Afrikából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, a 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről (HL L 36., 2012.2.9.,1. o.).

(6)  A Tanács 925/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 262., 2009.10.6., 1. o.).

(7)  Az eljárás megindításáról szóló [2016/C 459/11. sz.] értesítés (HL C 459., 2016.12.9., 17. o.).

(8)  A Bizottság 283/2000/ESZAK határozata, (HL L 31., 2000.2.5., 15. o., (9)–(12) preambulumbekezdés).

(9)  A Tanács 1106/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 5.) az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 298., 2013.11.8., 1. o., (16) preambulumbekezdés).

(10)  A Bizottság (EU) 2015/1953 végrehajtási rendelete (2015. október 29.) a Kínai Népköztársaságból, Japánból, a Koreai Köztársaságból, az Oroszországi Föderációból és az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 284., 2015.10.30., 109. o.).

(11)  T-2/95. sz. Industrie des poudres sphériques ügy, ECLI:EU:T:1998:242.

(12)  A Bizottság (EU) 2016/1246 végrehajtási rendelete (2016. július 28.) a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 204., 2016.7.29., 70. o.).

(13)  A Bizottság (EU) 2016/113 végrehajtási rendelete (2016. január 28.) a Kínai Népköztársaságból származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 23., 2016.1.29., 16. o.).

(14)  A Bizottság (EU) 2016/181 végrehajtási rendelete (2016. február 10.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 37., 2016.2.12., 1. o.).

(15)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Brussels, Belgium.


MELLÉKLET

A mintába fel nem vett kínai együttműködő exportáló gyártók:

Név

Város

TARIC-kiegészítő kód

Angang Steel Company Limited

Anshan, Liaoning

C150

Inner Mongolia Baotou Steel Union Co., Ltd.

Baotou, Inner Mongolia

C151

Zhangjiagang Shajing Heavy Plate Co., Ltd.

Zhangjiagang, Jiangsu

C146

Jiangsu Tiangong Tools Company Limited

Danyang, Jiangsu

C155

Jiangyin Xingcheng Special Steel Works Co., Ltd.

Jiangyin, Jiangsu

C147

Laiwu Steel Yinshan Section Co., Ltd.

Laiwu, Shandong

C154

Nanyang Hanye Special Steel Co., Ltd.

Xixia, Henan

C152

Qinhuangdao Shouqin Metal Materials Co., Ltd.

Qinhuangdao, Hebei

C153

Shandong Iron & Steel Co., Ltd., Jinan Company

Jinan, Shandong

C149

Wuhan Iron and Steel Co., Ltd.

Wuhan, Hubei

C156

Xinyu Iron & Steel Co., Ltd.

Xinyu, Jiangxi

C148


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/42


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/337 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. február 27.)

a kukoricakeményítő-gyártás maradékainak az Amerikai Egyesült Államokból történő behozataláról szóló 1375/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 178. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1375/2007/EK bizottsági rendelet (2) előírásainak célja biztosítani, hogy a kukoricakeményítő-gyártásnak az Amerikai Egyesült Államokból behozott maradékai megfeleljenek a vámtarifa szerinti meghatározásnak. A rendelet I. melléklete tartalmazza az Amerikai Egyesült Államok nedvesőrlési ipara által kiadott megfelelési igazolás mintáját.

(2)

A termelői igazolások beérkezését elismerő és a megfelelési igazolást kiadó vállalat neve megváltozott. Ezért a megfelelési igazoláson szereplő vállalatnevet ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Rendelkezni kell az e rendelet hatálybelépése előtt kiadott igazolások használhatóságáról is.

(4)

Az 1375/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1375/2007/EK rendelet I. mellékletében a „Certificate of Conformity” igazolásminta helyébe az e rendelet mellékletében található igazolásminta lép.

2. cikk

Az 1375/2007/EK rendeletnek megfelelően e rendelet hatálybalépése előtt kiállított igazolások továbbra is érvényesek.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  A Bizottság 1375/2007/EK rendelete (2007. november 23.) a kukoricakeményítő-gyártás maradékainak az Amerikai Egyesült Államokból történő behozataláról (HL L 307., 2007.11.24., 5. o.).


MELLÉKLET

Image


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/45


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/338 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. február 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

EG

232,7

MA

95,7

TR

98,6

ZZ

142,3

0707 00 05

MA

64,9

TR

199,6

ZZ

132,3

0709 91 00

EG

113,1

ZZ

113,1

0709 93 10

MA

55,2

TR

163,9

ZZ

109,6

0805 10 22 , 0805 10 24 , 0805 10 28

EG

46,9

IL

78,9

MA

47,0

TN

49,5

TR

75,0

ZZ

59,5

0805 21 10 , 0805 21 90 , 0805 29 00

EG

100,8

IL

125,6

MA

103,8

TR

88,3

ZZ

104,6

0805 22 00

IL

117,0

MA

97,2

ZZ

107,1

0805 50 10

EG

82,4

TR

74,4

ZZ

78,4

0808 30 90

CL

125,5

CN

85,6

ZA

109,7

ZZ

106,9


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/47


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/339 HATÁROZATA

(2016. december 14.)

a rendkívüli tartalék 2016. évi igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 14. pontja második albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (2) 13. cikke az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot hozott létre.

(2)

Az említett rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság kiszámította a rendkívüli tartalék 2016-ra vonatkozó teljes összegét (3).

(3)

Miután megvizsgáltak minden egyéb pénzügyi lehetőséget arra, hogy a többéves pénzügyi keret 3. fejezetében (Biztonság és uniós polgárság) a 2016. évi kötelezettségvállalásokra vonatkozó felső értékhatáron belül miként lehetne reagálni az előre nem látható körülményekre, továbbá sor került a Rugalmassági Eszköz keretében 2016-ra rendelkezésre álló 1 530 millió EUR teljes körű igénybevételére, a rendkívüli tartalék igénybevétele látszik szükségesnek ahhoz, hogy az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének 3. fejezetébe tartozó kötelezettségvállalási előirányzatoknak a felső értékhatárt meghaladó emelésével fedezni lehessen a migrációs, menekültügyi és biztonsági válságból eredő igényeket..

(4)

A helyzet rendkívüli jellegének figyelembevételével teljesülnek az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti végső megoldás igénybevételének feltételei,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe kell venni a rendkívüli tartalékot annak érdekében, hogy biztosítható legyen a többéves pénzügyi keret 3. fejezetébe tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső értékhatárán felüli 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat.

2. cikk

Az 1. cikkben említett 240,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot teljes mértékben ellentételezni kell a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a 2016-os pénzügyi évre meghatározott kötelezettségvállalási előirányzatok felső értékhatára alatt rendelkezésre álló mozgástér révén.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(2)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(3)  A Bizottság 2015. május 22-i közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A pénzügyi keret 2016-ra vonatkozó technikai kiigazítása a GNI alakulásának megfelelően (COM(2015) 320).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/49


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/340 HATÁROZATA

(2016. december 14.)

a Németországnak szóló segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2) és különösen annak 11. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a természeti katasztrófák sújtotta régiók lakosságával.

(2)

Az alap éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 10. cikkében meghatározottaknak megfelelően 500 000 000 EUR.

(3)

Németország a 2016 májusában és júniusában a Niederbayern (Alsó-Bajorország) régiót ért számos, rövid ideig tartó, de rendkívül heves árvíz miatt 2016. augusztus 19-én kérelmet nyújtott be az alap igénybevételére.

(4)

Németország kérelme eleget tesz a 2012/2002/EK rendelet 4. cikkében az Alapból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(5)

Az alapot tehát a Németországnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás érdekében igénybe kell venni.

(6)

Az alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ez a határozat az elfogadásának napjától alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2016. pénzügyi évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 31 475 125 EUR összeg igénybevételére kerül sor Németország részére kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2016. december 14-től kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(2)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/51


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/341 HATÁROZATA

(2016. december 14.)

Spanyolország „EGF/2016/004 ES/Comunidad Valenciana automotive” referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2) és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)

Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

(3)

2016. június 21-én Spanyolország kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt Spanyolországban a gépjárműiparban működő 29 vállalatnál bekövetkezett elbocsátásokat követően. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítette ki. A kérelem eleget tesz az 1309/2013/EU rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)

Az 1309/2013/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében Spanyolország kérelme elfogadható, mivel az elbocsátások súlyos hatással vannak a foglalkoztatásra és a helyi, regionális vagy nemzeti gazdaságra.

(5)

Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Spanyolország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 856 800 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(6)

Az EGAA igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot elfogadása napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 856 800 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2016. december 14-től kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/53


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/342 HATÁROZATA

(2016. december 14.)

a Rugalmassági Eszköznek a jelenlegi migrációs, menekültügyi és biztonsági válság kezelésére szolgáló azonnali költségvetési intézkedések finanszírozása céljából történő igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 12. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Rugalmassági Eszköz arra szolgál, hogy az adott pénzügyi évben fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső határán belül nem lehetne finanszírozni.

(2)

A Rugalmassági Eszköz céljára rendelkezésre álló éves összeg felső határa – az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (2) 11. cikkében megállapítottaknak megfelelően – 471 millió EUR (2011-es árakon számítva).

(3)

Sürgős igények miatt jelentős további előirányzatokat kell igénybe venni a jelenlegi migrációs, menekültügyi és biztonsági válság enyhítésére irányuló intézkedések finanszírozására.

(4)

Annak megvizsgálását követően, hogy milyen egyéb pénzügyi lehetőségek lennének az előirányzatok átcsoportosítására a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) kiadási felső határán belül, szükségesnek tűnik igénybe venni a Rugalmassági Eszközt annak érdekében, hogy a migráció, a menekültügy és a biztonság területére irányuló intézkedések finanszírozására az Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében rendelkezésre álló finanszírozást a 3. fejezet felső összeghatárán felül 530,0 millió EUR-val ki lehessen egészíteni.

(5)

A várható kifizetési profil alapján a Rugalmassági Eszköz igénybevételének megfelelő kifizetési előirányzatokat több költségvetési évre kell elosztani (2017-ben 238,3 millió EUR, 2018-ban 91,0 millió EUR, 2019-ben 141,9 millió EUR, 2020-ban pedig 58,8 millió EUR).

(6)

A Rugalmassági Eszköz igénybevételéhez szükséges idő minimalizálása érdekében indokolt, hogy ez a határozat a 2017. pénzügyi év kezdetétől legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében igénybe kell venni a Rugalmassági Eszközt a 3. fejezet (Biztonság és uniós polgárság) kötelezettségvállalási előirányzatainak 530,0 millió EUR összeggel történő növelése céljából.

Az említett összeget a jelenlegi migrációs, menekültügyi és biztonsági válság kezelésére szolgáló intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

(2)   A várható kifizetési profil alapján a Rugalmassági Eszköz igénybevételének megfelelő kifizetési előirányzatok a következőképpen alakulnak:

a)

2017-ben 238,3 millió EUR;

b)

2018-ban 91,0 millió EUR;

c)

2019-ben 141,9 millió EUR;

d)

2020-ban 58,8 millió EUR.

Az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan a konkrét összegeket az éves költségvetési eljárásnak megfelelően kell engedélyezni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(2)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/55


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/343 HATÁROZATA

(2016. december 14.)

az Európai Unió Szolidaritási Alapjának az Unió 2017. évi általános költségvetéséből folyósítandó előlegfizetések biztosítása céljára történő igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4a. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (2) és különösen annak 11. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az alap) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a vészhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával.

(2)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (3) 10. cikkének értelmében az alap éves maximális összege (2011-es árakon) 500 000 000 EUR.

(3)

A 2012/2002/EK rendelet 4a. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy minden olyan esetben, amikor az a költségvetési források időben történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges, az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegig igénybe lehet venni előlegfizetés céljára, a kapcsolódó előirányzatoknak az Unió általános költségvetésébe való felvételével.

(4)

A költségvetési forrásoknak az Unió 2017. évi általános költségvetésében való, időben történő rendelkezésre állásának biztosítása céljából az alapot legfeljebb 50 000 000 EUR összegben igénybe kell venni az előlegfizetés céljára.

(5)

Az alap igénybevételéhez szükséges idő minimalizálása érdekében indokolt, hogy ez a határozat 2017. január 1-jétől legyen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2017. évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 50 000 000 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, előlegfizetés céljára.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(2)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(3)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/57


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/344 HATÁROZATA

(2016. december 14.)

a rendkívüli tartalék 2017. évi igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (1) és különösen annak 14. pontja második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel,

(1)

Az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (2) 13. cikke az Unió bruttó nemzeti jövedelmének legfeljebb 0,03 %-át kitevő rendkívüli tartalékot hozott létre.

(2)

Az említett rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság kiszámította a rendkívüli tartalék 2017-re vonatkozó maximális összegét (3).

(3)

Annak megvizsgálását követően, hogy milyen egyéb pénzügyi lehetőségek lennének arra, hogy a többéves pénzügyi keret 3. (Biztonság és uniós polgárság) és 4. (Globális Európa) fejezetében a 2017. évi kötelezettségvállalásokra vonatkozó felső értékhatáron belül reagálni lehessen az előre nem látható körülményekre, továbbá miután sor került a Rugalmassági Eszköz keretében 2017-re rendelkezésre álló 530 millió EUR teljes összeg igénybevételére, a rendkívüli tartalék igénybevétele látszik szükségesnek ahhoz, hogy fedezni lehessen a migrációs, menekültügyi és biztonsági válságból eredő szükségleteket annak révén, hogy az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében a kötelezettségvállalási előirányzatokat a többéves pénzügyi keret 3. és 4. fejezetéhez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok felső értékhatárát meghaladó mértékben megemeljük.

(4)

A helyzet rendkívüli jellegére tekintettel teljesül az 1311/2013/EU, Euratom rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő azon feltétel, amely szerint a rendkívüli tartalékot végső megoldásként lehet igénybe venni.

(5)

A rendkívüli tartalék igénybevételéhez szükséges idő minimalizálása érdekében e határozat a 2017-es pénzügyi év kezdetétől alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének céljára igénybe kell venni a rendkívüli tartalékot a többéves pénzügyi keret 3. fejezetének (Biztonság és uniós polgárság) kötelezettségvállalási felső határa felett 1 176 030 960 EUR, valamint 4. fejezetének (Globális Európa) kötelezettségvállalási felső határa felett 730 120 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat biztosítására.

2. cikk:

A kötelezettségvállalási előirányzatoknak az 1. cikkben meghatározott, 1 906 150 960 EUR-t kitevő teljes összegét a többéves pénzügyi keret alábbi fejezeteiben a 2017–2019-es időszakra vonatkozóan meghatározott kötelezettségvállalási felső határok alatti tartalékok terhére kell ellentételezni:

a)

2017:

i.

2. fejezet (Fenntartható növekedés: természeti erőforrások): 575 000 000 EUR;

ii.

5. fejezet (Igazgatás): 507 268 804 EUR;

b)

2018: 5. fejezet (Igazgatás): 570 000 000 EUR;

c)

2019: 5. fejezet (Igazgatás): 253 882 156 EUR.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(2)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020 közötti időtartamra vonatkozó többéves pénzügyi keret meghatározásáról (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(3)  A Bizottság közleménye (2016. június 30.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A pénzügyi keret 2017-re vonatkozó technikai kiigazítása a GNI alakulásának megfelelően (COM(2016) 311).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/59


A TANÁCS (KKBP) 2017/345 HATÁROZATA

(2017. február 27.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2016. május 27-én elfogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozatot (1), amely többek között végrehajtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013) és 2270 (2016) sz. határozatait.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016. november 30-án elfogadta a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot, amelyben igen súlyos aggodalmának adott hangot a KNDK által 2016. szeptember 9-én végzett, az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatait sértő kísérleti atomrobbantás miatt, ismét elítélte a KNDK folyamatban lévő, nukleáris és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos tevékenységeit, amelyek súlyosan sértik az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatait, valamint megállapította, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető egyértelmű veszély továbbra is fennáll a régióban és tágabb környezetében.

(3)

A 2321 (2016) sz. határozatban az ENSZ Biztonsági Tanácsa azzal kapcsolatban ad hangot aggodalmának, hogy a KNDK-ba belépő vagy az országot elhagyó személyek személyes poggyászát vagy feladott csomagját olyan termékek szállítására használják fel, amelyek szolgáltatását, eladását és átadását tiltják az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321(2016) sz. ENSZ BT-határozatok, továbbá pontosítja, hogy az ilyen poggyászok és csomagok a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 18. pontjának végrehajtása tekintetében „rakománynak” számítanak, és utal a rakomány átvizsgálásának kötelezettségére.

(4)

A 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozattal az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólítja a tagállamokat a KNDK-ba kiküldött diplomáciai és konzuli személyzet létszámának csökkentésére.

(5)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatában aggályát fejezi ki amiatt, hogy vasúton vagy közúton tiltott termékek szállítására kerülhet sor a KNDK-ba, vagy a KNDK-ból, és kiemeli, hogy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 18. pontjában meghatározott, a tagállamokon belüli vagy azok területén keresztül továbbított rakomány átvizsgálására vonatkozó kötelezettség a vasúton és a közúton szállított rakományra is vonatkozik.

(6)

A 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat megjegyzi, hogy a végrehajtása, valamint az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) és a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok végrehajtása tekintetében a „továbbítás” fogalma kiterjed – ám nem korlátozódik – arra az esetre is, amikor magánszemélyek valamely állam nemzetközi repülőterének termináljain egy másik államban található úti céljuk felé tartva áthaladnak, függetlenül attól, hogy a szóban forgó személyek a repülőtéren átesnek-e vám- vagy útlevél-ellenőrzésen.

(7)

A 2321 (2016) sz. határozat maximálja a KNDK-ból importálható szén teljes mennyiségét, valamint létrehoz egy ennek a nyomon követésére és ellenőrzésére szolgáló mechanizmust. E mechanizmus részeként a KNDK-ból szenet importáló ENSZ-tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell az ENSZ honlapján, hogy a szénimport mennyisége nem érte-e el a meghatározott teljes mennyiséget.

(8)

Az ENSZ BT a 2321 (2016) sz. határozatában emlékeztet arra, hogy a KNDK diplomáciai képviselőinek tilos személyes nyereségszerzés céljából a fogadó országban bármilyen szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytatni.

(9)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban aggályát fejezi ki amiatt, hogy a KNDK észak-koreai állampolgárokat küld más államokba dolgozni azzal a céllal, hogy azok ott konvertibilis valutában szerezzenek jövedelmet, amelyet az ázsiai ország később a nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjainak céljaira használ fel. Az ENSZ-BT felszólítja a tagállamokat, hogy tanúsítsanak éberséget e gyakorlatot illetően.

(10)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatában ismét aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy nagy mennyiségű készpénz felhasználásával igyekeznek kikerülni a Biztonsági Tanács által foganatosított intézkedéseket, és felszólítja a tagállamokat, hogy legyenek tudatában e kockázatnak.

(11)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatában kifejezi a helyzet békés, diplomáciai és politikai alapú megoldása melletti elkötelezettségét, megerősíti, hogy támogatja a hatoldalú megbeszéléseket, és azok újrakezdésére szólítja fel a feleket.

(12)

A 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat értelmében a KNDK tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig készen áll arra, hogy annak függvényében, hogy a KNDK betartja-e kötelezettségeit, szükség szerint megerősítse, módosítsa, felfüggessze vagy feloldja a vonatkozó intézkedéseket, valamint elkötelezett amellett, hogy további jelentős intézkedéseket vezessen be, amennyiben a KNDK újabb nukleáris kísérletet vagy fellövést hajt végre.

(13)

Az e határozatban foglalt egyes intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges.

(14)

E határozat rendelkezéseinek uniós szintű hatékony végrehajtása érdekében indokolt, hogy a tagállamok a releváns információkat megosszák a többi tagállammal.

(15)

A (KKBP) 2016/849 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2016/849 határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (1) bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„h)

a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 4. pontja értelmében jegyzékbe vett egyéb termékek, anyagok, felszerelések, áruk és technológiák;

i)

a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 7. pontja értelmében a szankcióbizottság által elfogadott, a hagyományos fegyverekhez felhasználható kettős felhasználású termékek és technológiák jegyzékében található bármely más termék.”

2.

A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével aranyat, titánium- és vanádiumércet, ritkaföldfémeket, valamint rezet, nikkelt, ezüstöt és cinket a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e.”

3.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével szobrokat a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyását adta.

(3)   Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alá tartozó termékek körét.”

4.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„6b. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről, illetve a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével helikoptereket és vízi járműveket közvetlenül vagy közvetve a KNDK részére szolgáltatni, eladni vagy átadni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyását adta.

(3)   Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alá tartozó termékek körét.”

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1)   Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével szenet, vasat és vasércet a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e. Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e bekezdés hatálya alá tartozó termékek körét.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a szén beszerzésére, amennyiben a beszerzést végző tagállam hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a szóban fogó szén nem a KNDK-ból származik, és kizárólag azért szállították keresztül a KNDK-n, hogy kivitelére Raszon kikötőjéből kerülhessen sor, feltéve, hogy a tagállam ezekről az ügyletekről előre értesíti a szankcióbizottságot, és hogy ezen ügyletek nem termelnek bevételt a KNDK nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokkal, vagy e határozattal betiltott tevékenységei számára.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó egyrészt a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat elfogadásának időpontja és 2016. december 31-e között a KNDK-ból származó, az ENSZ tagállamokba irányuló teljes szénexport tekintetében, amennyiben annak összértéke nem haladja meg az 53 495 894 amerikai dollárt, vagy – ha azt éri el előbb – teljes mennyisége nem haladja meg az 1 000 866 tonnát, másrészt a 2017. január 1-jével kezdődően a KNDK-ból az összes ENSZ-tagállamba irányuló teljes szénexport tekintetében, amennyiben annak éves összértéke nem haladja meg a 400 870 018 amerikai dollárt, vagy – ha azt éri el előbb – teljes éves mennyisége nem haladja meg a 7 500 000 tonnát, amennyiben:

a)

a beszerzésekben nem vesz részt olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely összefüggésbe hozható a KNDK nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjaival, vagy más, az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozataival betiltott tevékenységeivel, ideértve a jegyzékbe vett személyeket és szervezeteket, a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyeket és szervezeteket, közvetlenül vagy közvetve a tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló szervezeteket, továbbá a szankciók megkerülésében segédkező személyeket vagy szervezeteket; és

b)

a beszerzések kizárólag észak-koreai állampolgárok megélhetési céljait szolgálják és nem termelnek bevételt az KNDK nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokkal betiltott tevékenységek számára.

(4)   Az a tagállam, amely közvetlenül a KNDK-tól szerez be szenet, a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat V. mellékletében található formanyomtatványon – az adott hónap végét követő 30 napon belül – értesíti a szankcióbizottságot az egyes hónapokra vonatkozó beszerzés havi teljes mennyiségéről. A tagállam a szankcióbizottság részére küldött értesítésben foglalt ezen információt megküldi a többi tagállamnak és a Bizottságnak is.

(5)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó olyan, vasra és vasércre vonatkozó ügyletekre, amelyekről megállapították, hogy kizárólag megélhetési célokat szolgálnak és nem termelnek bevételt a KNDK nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjai, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016), vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokkal betiltott tevékenységei számára.”

6.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)   Tilos köz- vagy magánforrásból származó pénzügyi támogatást nyújtani a KNDK-val való kereskedelemhez a KDNK-nak az ilyen kereskedelemben érintett állampolgárai vagy szervezetei számára, beleértve az exporthiteleket, garanciákat és biztosításokat.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a pénzügyi támogatás nyújtását a szankcióbizottság előzetesen eseti alapon jóváhagyta.”

7.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

(1)   A KNDK-beli bankok – ideértve a KNDK Központi Bankját, annak fiókjait és leányvállalatait is – és a 13. cikk 2. pontjában említett egyéb pénzügyi szervezetek nem nyithatnak sem fiókokat, sem leányvállalatokat, sem képviseleti irodákat a tagállamok területén.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szervezeteknek a tagállamok területén már meglévő fiókjait, leányvállalatait és képviseleti irodáit a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat elfogadását követő 90 napon belül be kell zárni.

(3)   A szankcióbizottság előzetes jóváhagyása nélkül a KNDK-beli bankok – ideértve a KNDK Központi Bankját, annak fiókjait és leányvállalatait is –, továbbá a 13. cikk 2. pontjában említett egyéb pénzügyi szervezetek:

a)

nem hozhatnak létre új közös vállalkozásokat a tagállamok joghatósága alá tartozó bankokkal;

b)

nem szerezhetnek tulajdoni részesedést a tagállamok joghatósága alá tartozó bankokban; és

c)

nem alakíthatnak ki és nem tarthatnak fenn levelezőbanki kapcsolatot a tagállamok joghatósága alá tartozó bankokkal.

(4)   A meglévő közös vállalkozásokat, tulajdoni részesedéseket és a KNDK-beli bankokkal már fennálló levelezőbanki kapcsolatokat a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat elfogadását követő 90 napon belül meg kell szüntetni.

(5)   A tagállamok területén található, illetve a joghatóságuk alá tartozó pénzügyi intézmények számára tilos a KNDK-ban képviseleti irodákat, leányvállalatokat, fiókokat vagy bankszámlákat nyitni.

(6)   A 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat elfogadásától számított 90 napon belül meg kell szüntetni a KNDK-ban meglévő képviseleti irodákat, leányvállalatokat vagy bankszámlákat.

(7)   A (6) bekezdés nem alkalmazandó, ha a szankcióbizottság eseti alapon úgy dönt, hogy az említett irodák, leányvállalatok vagy bankszámlák humanitárius segítségnyújtáshoz, a KNDK-ban a diplomáciai képviseletek által a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmények alapján végzett tevékenységekhez, az ENSZ, annak szakosított szervei vagy a kapcsolódó szervezetek által végzett tevékenységekhez; vagy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokkal összhangban álló bármely más célból szükségesek.”

8.

A 16. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy – például megsemmisítéssel, működésképtelenné vagy használhatatlanná tétellel, raktározással vagy hatástalanítás céljából az eredet vagy végcél szerinti államoktól eltérő államba szállítással – lefoglalják és hatástalanítsák az ellenőrzések során azonosított olyan termékeket, amelyek szolgáltatása, eladása, átadása vagy kivitele az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) vagy a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok értelmében tilos, összhangban az alkalmazandó ENSZ BT-határozatok, köztük az 1540 (2004) sz. ENSZ BT-határozat értelmében fennálló kötelezettségeikkel.”

9.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„18a. cikk

(1)   Amennyiben a szankcióbizottság által jegyzékbe vett valamely hajó lobogó szerinti állama az Unió tagállama, úgy az érintett tagállam – ha a szankcióbizottság így rendelkezik – lobogója használatát megtiltja a hajó számára.

(2)   Amennyiben a szankcióbizottság által jegyzékbe vett valamely hajó lobogó szerinti állama az Unió tagállama, úgy az érintett tagállam – ha a szankcióbizottság így rendelkezik – a szóban forgó hajót a kikötő szerinti állammal koordinálva a szankcióbizottság által kijelölt kikötőbe irányítja.

(3)   Amennyiben a szankcióbizottság a jegyzékbe vételkor így rendelkezik, a tagállamok megtiltják a jegyzékbe vett hajóknak, hogy behajózzanak a kikötőikbe, kivéve a vészhelyzetet, valamint azt az esetet, ha a hajó a kiindulási kikötőjébe tér vissza.

(4)   Amennyiben a szankcióbizottság a jegyzékbe vételkor így rendelkezik, a tagállamok vagyoni eszközök befagyasztásának tárgyává teszik a jegyzékbe vett hajót.

(5)   A IV. melléklet tartalmazza az e cikk (1)–(4) bekezdésében említett, a szankcióbizottság által a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 12. pontja értelmében jegyzékbe vett hajókat.”

10.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyását adta.”

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni.

11.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„20a. cikk

Tilos hajóval vagy légi járművel nyújtott szolgáltatásoknak a KNDK-tól való beszerzése.”

12.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A tagállamok minden olyan hajót törölnek a hajólajstromból, amely a KNDK tulajdonában van, ellenőrzése alatt áll, vagy amelyet a KNDK működtet, és nem vesznek lajstromba olyan hajót, amelyet egy másik állam a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozat 24. pontja alapján törölt a lajstromból.”

13.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1)   Tilos a KNDK-ban hajókat lajstromba vetetni, engedélyt szerezni ahhoz, hogy egy hajó a KNDK lobogóját használja, továbbá a KNDK lobogója alatt közlekedő hajót tulajdonolni, bérbe adni, működtetni, számára hajóosztályozást, tanúsítást vagy kapcsolódó szolgáltatást nyújtani, vagy rá biztosítást kötni.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a szankcióbizottság eseti alapon előzetesen jóváhagyását adta.

(3)   Tilos a tagállamok állampolgárai által, illetve a tagállamok területéről biztosítási vagy viszontbiztosítási szolgáltatásokat nyújtani a KNDK tulajdonában lévő, ellenőrzése alatt álló, vagy a KNDK által – akár jogellenes módon is – működtetett hajók számára.

(4)   A (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha a szankcióbizottság eseti alapon azt állapítja meg, hogy a hajó által folytatott tevékenységek kizárólag olyan megélhetési célokat szolgálnak, amelyek nem járulnak hozzá KNDK-beli személyek vagy szervezetek jövedelemszerzési céljaihoz, vagy kizárólag humanitárius célokat szolgálnak.”

14.

A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(12)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy korlátozzák azt, hogy a KNDK kormányának tagjai és tisztviselői, valamint a KNDK fegyveres erőinek tagjai területükre belépjenek vagy azon átutazzanak, amennyiben e tagok vagy tisztviselők kapcsolatban állnak a KNDK nukleáris vagy ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjaival, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokkal betiltott egyéb tevékenységekkel.”

15.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

(1)   Amennyiben valamely tagállam egy személyről megállapítja, hogy a KNDK valamely bankja vagy pénzügyi intézménye nevében vagy irányítása alatt dolgozik, a tagállamok – az alkalmazandó joggal összhangban – az említett személyt az állampolgársága szerinti államba történő hazatérése érdekében kiutasítják a területükről.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a személy jelenléte bírósági eljárás lefolytatásához vagy kizárólag orvosi, biztonsági vagy más humanitárius célból szükséges, vagy amennyiben a szankcióbizottság eseti alapon azt állapította meg, hogy a személy kiutasítása ellentétes lenne az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban foglalt célkitűzésekkel.”

16.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

(1)   A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy éberséget tanúsítsanak és megakadályozzák, hogy területükön vagy állampolgáraiktól a KNDK-beli állampolgárok olyan tudományágakkal kapcsolatos speciális oktatásban vagy képzésben részesüljenek – ideértve a magas szintű fizika, a magas szintű számítógépes szimuláció és a kapcsolódó informatika, a térinformatikai navigáció, a nukleáris technika, űrtechnológia, repüléstechnika és a kapcsolódó tudományágak, a fejlett anyagtudomány, a magas szintű vegyészeti technológia, a magas szintű gépgyártás, a magas szintű elektrotechnika és a magas szintű ipari technológia terén nyújtott oktatást vagy képzést –, amelyek elősegítenék a KNDK-nak a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységeit és a nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek fejlesztését.

(2)   A tagállamok– az orvosi célú cserék kivételével – felfüggesztik az olyan személyek vagy csoportok részvételével folytatott tudományos és műszaki együttműködést, akiket vagy amelyeket a KNDK hivatalosan támogat, illetve akik vagy amelyek a KNDK-t képviselik, kivéve, ha:

a)

a nukleáris tudomány és technológia, az űrtechnológia és a repüléstechnika és -technológia, illetve a fejlett gyártási technikák és módszerek területén folytatott tudományos vagy műszaki együttműködés esetében a szankcióbizottság eseti alapon azt állapította meg, hogy az adott tevékenység nem segíti elő a KNDK-nak a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységeit vagy a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait; vagy

b)

minden egyéb tudományos vagy műszaki együttműködés esetében az együttműködésben részt vevő tagállam azt állapítja meg, hogy az adott tevékenység nem segíti elő a KNDK-nak a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységeit vagy a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait, és ezen megállapításáról előzetesen értesíti a szankcióbizottságot.”

17.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„31a. cikk

A KNDK diplomáciai és konzuli képviseletei, valamint azok KNDK-beli tagjai az Unióban nem lehetnek bankszámla tulajdonosai, továbbá az Unióban nem rendelkezhetnek bankszámla felett, kivéve egy bankszámlát abban a tagállamban, vagy azokban a tagállamokban, amelyben vagy amelyekben a képviselet található, illetve amelybe vagy amelyekbe tagjaikat akkreditálták.”

18.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„31b. cikk

(1)   Tilos ingatlant a KNDK részére, továbbá a KNDK általi vagy javára történő használatra a diplomáciai vagy konzuli tevékenységektől eltérő célból bérbe adni vagy más módon rendelkezésre bocsátani.

(2)   Emellett tilos a KNDK-tól a KNDK területén kívül fekvő ingatlant bérelni.”

19.

A 33. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Tanács a Biztonsági Tanács és a szankcióbizottság meghatározásai alapján végrehajtja a szükséges módosításokat az I. és a IV. mellékleten.”

20.

A határozat a következő cikkel egészül ki:

„36a. cikk

Az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) és a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban előírt intézkedésektől eltérve, amennyiben a szankcióbizottság megállapítja, hogy mentesség biztosítására van szükség ahhoz, hogy megkönnyítsék a KNDK területén az ország polgári lakosságának támogatást és segítséget nyújtó nemzetközi, illetve nem kormányzati szervezetek munkáját, az érintett tagállam illetékes hatósága megadja a szükséges engedélyt.”

21.

A szöveg az e határozat mellékletében foglalt IV. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  A Tanács (KKBP) 2016/849 határozata (2016. május 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2016.5.28., 79. o.).


MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

A 18a. cikkben említett hajók jegyzéke”


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/66


A TANÁCS (KKBP) 2017/346 HATÁROZATA

(2017. február 27.)

az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. július 25-én elfogadta a 2012/440/KKBP határozatot (1), amelyben Sztávrosz LAMBRINÍDISZ-t nevezte ki az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2017. február 28-án lejár.

(2)

A Tanács 2015. július 20-án elfogadta a 2015–2019-es időszakra szóló, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervet.

(3)

Az EUKK megbízatását további 24 hónapra meg kell hosszabbítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2019. február 28-ig meghosszabbítja Sztávrosz LAMBRINÍDISZ-nek mint az Európai Unió emberi jogi különleges képviselőjének (EUKK) a megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az Európai Unióról szóló szerződésben, az Európai Unió Alapjogi Chartájában, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretben és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervben foglalt, az Uniónak az emberi jogokra vonatkozó alábbi politikai célkitűzésein alapul:

a)

az Unió hatékonyságának, jelenlétének és láthatóságának fokozása az emberi jogok globális szintű védelme és előmozdítása terén, különösen a harmadik országokkal, a releváns partnerekkel, a vállalkozásokkal, a civil társadalommal, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel folytatott uniós együttműködés és politikai párbeszéd elmélyítése révén, továbbá a megfelelő nemzetközi fórumokon való fellépéssel;

b)

az Unió globális szintű szerepvállalásának fokozása a következő területeken: a demokrácia megerősítése és intézményfejlesztés, jogállamiság, jó kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása;

c)

az emberi jogok területével kapcsolatos uniós fellépések összhangjának javítása és az emberi jogok érvényre juttatása az Unió külső tevékenységének valamennyi területén.

3. cikk

Megbízatás

A politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

hozzájárul az uniós emberi jogi politika – különösen az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv – végrehajtásához, többek között az e területet érintő ajánlások kidolgozása révén;

b)

hozzájárul az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal kapcsolatos uniós iránymutatások, eszközök és cselekvési tervek végrehajtásához;

c)

az uniós emberi jogi politika eredményességének és láthatóságának biztosítása érdekében elmélyíti a harmadik országok kormányaival, az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi és regionális szervezetekkel, valamint a civil társadalmi szervezetekkel és az egyéb releváns szereplőkkel folytatott párbeszédet;

d)

hozzájárul az emberi jogok védelmével és előmozdításával kapcsolatos uniós politikák és fellépések összhangjának és következetességének javításához, különösen a releváns uniós szakpolitikák kidolgozásában való részvétel révén.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi munkáját annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogok területén folytatott tevékenységük összehangolt és következetes legyen.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. március 1-től2018. február 28-ig terjedő időszakra 860 000 EUR.

(2)   Az EUKK számára az ezt követő időszak tekintetében előirányzandó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács határoz.

(3)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(4)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1)   Megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel a csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás keretében szükséges speciális szakpolitikai ismeretekkel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ fedezi. Az EUKK melletti munkavégzés céljára a tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet küldeni. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak valamely tagállam állampolgárságával kell rendelkezniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív felügyelete alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ megfelelő szervezeti egységeivel vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és az EUKK csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

8. cikk

Az információkhoz való hozzáférés és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Adott esetben az uniós küldöttségek vagy a tagállamok diplomáciai képviseletei logisztikai támogatást nyújtanak az EUKK-nak.

9. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával összhangban és az illetékességi területen fennálló biztonsági helyzet alapján a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet biztonsága érdekében meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést, különösen az alábbiakat:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az említett területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint magában foglal egy vészhelyzeti intézkedési tervet és egy és evakuálási tervet is;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

biztosítja, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, az illetékességi terület EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön az említett területre való megérkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentés keretében írásban beszámol a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről.

10. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz, ideértve mindenekelőtt az emberi jogi munkacsoportot. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

11. cikk

Koordináció

(1)   Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést koherens módon alkalmazzanak. Az EUKK tevékenységét ezért össze kell hangolni a tagállamok és a Bizottság, valamint – adott esetben – más EUKK-k tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az Unió küldöttségeit.

(2)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn az érintett tagállamok külképviseleteinek vezetőivel, az érintett uniós küldöttségek vezetőivel, valamint a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó missziók és műveletek vezetőivel vagy parancsnokaival, továbbá – adott esetben – más EUKK-kal. Az említett vezetők és parancsnokok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t megbízatásának végrehajtásában.

(3)   Az EUKK egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart, mind központi szinten, mind a helyszínen, továbbá komplementaritásra és szinergiákra törekszik velük. Az EUKK rendszeres kapcsolattartásra törekszik a civil társadalmi szervezetekkel mind központi szinten, mind a helyszínen.

12. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2018. november 30-ig a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről és átfogó jelentést nyújt be a megbízatás végrehajtásáról.

13. cikk

Hatálybelépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  A Tanács 2012/440/KKBP határozata (2012. július 25.) az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 200., 2012.7.27., 21. o.).

(2)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/70


A TANÁCS (KKBP) 2017/347 HATÁROZATA

(2017. február 27.)

az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. január 19-én elfogadta a (KKBP) 2015/77 határozatot (1), amellyel Lars-Gunnar WIGEMARK-ot nevezte ki az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2017. február 28-án lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további tizenhat hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenysége tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbítja Lars-Gunnar WIGEMARK-nak mint a bosznia-hercegovinai EUKK megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

(1)   Az EUKK megbízatása az Unió Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos következő politikai célkitűzésein alapul:

a)

további folyamatos előrehaladás a stabilizációs és társulási folyamatban;

b)

stabil, életképes, békés és több etnikumot magában foglaló egységes Bosznia-Hercegovina létrejötte, amely békésen együttműködik szomszédaival; és

c)

visszafordíthatatlanul halad az EU-tagság megszerzése felé.

(2)   Az Unió emellett továbbra is támogatja Bosznia-Hercegovinában az általános keretmegállapodás a békéért (GFAP) végrehajtását.

3. cikk

Megbízatás

A politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

felajánlja az Unió tanácsadását és közreműködik a politikai folyamat előmozdításában, különösen a különböző kormányzati szintek közötti párbeszéd elősegítésével;

b)

biztosítja az uniós fellépés következetességét és egységességét;

c)

elősegíti a politikai, gazdasági és európai prioritások terén való előrehaladást, különösen az uniós ügyek koordinációs mechanizmusa végrehajtásának ösztönzésével és a reformprogram végrehajtása folytatásával;

d)

a bosznia-hercegovinai kormányzat valamennyi szintjén figyelemmel kíséri a végrehajtó és a jogalkotó hatóságok munkáját és tanácsot ad számukra, továbbá kapcsolatot tart fenn a bosznia-hercegovinai hatóságokkal és politikai pártokkal;

e)

a jogállamiság és a biztonsági ágazat reformja terén folytatott valamennyi tevékenységet illetően gondoskodik az uniós erőfeszítések végrehajtásáról, elősegíti az Unió átfogó koordinációját és helyi politikai iránymutatást nyújt a szervezett bűnözés és a korrupció, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló uniós erőfeszítésekre vonatkozóan, továbbá ennek összefüggésében szükség szerint értékeléseket készít és tanácsot ad a főképviselő és a Bizottság számára;

f)

támogatást nyújt a bosznia-hercegovinai büntető igazságszolgáltatás és rendőrség közötti kapcsolat megerősítéséhez és hatékonyabbá tételéhez, valamint azokhoz a kezdeményezésekhez amelyek célja az igazságszolgáltatási intézmények, különösen az igazságügyről folytatott strukturált párbeszéd hatékonyságának és pártatlanságának a megerősítése;

g)

a katonai parancsnoki láncot nem érintve az EU haderőparancsnokának politikai iránymutatást nyújt a helyi politikai vonatkozású katonai kérdésekről, különös tekintettel a kockázatos műveletekre és a helyi hatóságokkal és médiával való kapcsolatokra, valamint az EUFOR/ALTHEA stratégiai felülvizsgálatáról folytatott egyeztetésekhez való hozzájárulásra. Olyan politikai intézkedések esetében, amelyek kihatással lehetnek a biztonsági helyzetre, előzetesen egyeztet az uniós haderők parancsnokával, valamint koordinációt folytat a helyi hatóságokhoz és egyéb nemzetközi szervezetekhez;eljuttatandó üzenet egységességének vonatkozásában;

h)

koordinálja és végrehajtja a bosznia-hercegovinai lakosságnak szóló, uniós kérdéseket érintő uniós kommunikációs törekvéseket;

i)

előmozdítja az uniós integrációs folyamatot célirányos nyilvános diplomácia és uniós tájékoztatási tevékenységek révén, melyek célja annak biztosítása, hogy a bosznia-hercegovinai lakosság szélesebb körben megismerje és támogassa az Unióval kapcsolatos ügyeket, e tevékenységekbe a civil társadalom helyi szereplőit is bevonva;

j)

hozzájárul az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának kialakításához és megszilárdításához Bosznia-Hercegovinában, az EU emberi jogi politikájával és az EU emberi jogi iránymutatásaival összhangban;

k)

párbeszédet folytat az érintett bosznia-hercegovinai hatóságokkal, azoknak a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY) való teljes körű együttműködéséről;

l)

az uniós integrációs folyamattal összhangban tanáccsal segíti, támogatja, előmozdítja és figyelemmel kíséri a szükséges alkotmányos és a vonatkozó jogalkotási változásokról folytatott politikai párbeszédet;

m)

szoros kapcsolatot tart fenn és szoros egyeztetést folytat a bosznia-hercegovinai főképviselővel és az országban működő egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel; ezzel összefüggésben tájékoztatja a Tanácsot a nemzetközi jelenléttel, ennek keretében pedig a Főképviselő Hivatala jelenlétével kapcsolatban a helyszínen folyó tárgyalásokról.

n)

szükség szerint tanácsot ad a főképviselőnek azon természetes vagy jogi személyekre vonatkozóan, akikkel/amelyekkel szemben a bosznia-hercegovinai helyzetre tekintettel indokolt lehet korlátozó intézkedéseket alkalmazni;

o)

az alkalmazandó parancsnoki láncot nem érintve elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi helyszíni uniós eszköz összehangoltan kerüljön alkalmazásra az uniós politikai célkitűzések megvalósítása érdekében.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel – a főképviselő felügyelete mellett – a megbízatás végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörét nem érintve – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. március 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra 7 690 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni. Természetes és jogi személyek korlátozás nélkül részt vehetnek az EUKK által kiírt közbeszerzési pályázatokon. Ezenkívül az EUKK által vásárolt áruk esetében nem kell alkalmazni az áruk származására vonatkozó szabályt.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadással köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1)   Külön személyzetet kell kijelölni arra, hogy segítse az EUKK-t a megbízatása végrehajtásában, valamint abban, hogy hozzájáruljon a bosznia-hercegovinai uniós szerepvállalás átfogó koherenciájához, láthatóságához és hatékonyságához. Az EUKK megbízatása és az e célra rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel a csoport létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás keretében szükséges speciális szakpolitikai ismeretekkel. Az EUKK folyamatosan naprakész tájékoztatással látja el a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ fedezi. Az EUKK melletti munkavégzés céljára a tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet küldeni. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak valamely tagállam állampolgárságával kell rendelkezniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ közigazgatási fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

7. cikk

Az EUKK és au EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzete feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó felekkel kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és az EUKK csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítja, hogy az EUKK minden lényeges információhoz hozzáférjen.

(2)   Az esettől függően az uniós küldöttség és/vagy a tagállamok logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával és a hatáskörébe tartozó terület biztonsági helyzetével összhangban meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet biztonsága érdekében, különösen az alábbiakat:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzet biztonságos bejutását a hatáskörébe tartozó területre és az e területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint a vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervére;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az hatáskörébe tartozó területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

biztosítja, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, a hatáskörébe tartozó terület EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön az adott földrajzi területre való megérkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében írásban beszámol a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

12. cikk

Koordináció

(1)   Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést koherens módon alkalmazzák. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni a Bizottság, valamint adott esetben a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az Unió küldöttségeit.

(2)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel és az Unió régióbeli küldöttségeinek vezetőivel. Az uniós küldöttségek vezetői és a tagállamok külképviseleteinek vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK egyéb, a helyszínen működő nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart és különösen szoros együttműködést folytat a bosznia-hercegovinai főképviselővel.

(3)   Az Unió válságkezelési műveleteinek támogatása érdekében az EUKK – a helyszínen jelen lévő más uniós szereplőkkel együtt – javítja az információk uniós szereplők általi terjesztését és megosztását a magas szintű együttes helyzetfelismerés és -értékelés céljából.

13. cikk

Követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújtanak a korábbi bosznia-hercegovinai EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek kezeléséhez, és ilyen céllal adminisztratív támogatást nyújtanak, valamint hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az Uniónak a térségben történő egyéb hozzájárulásaival való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2017. szeptember 30-ig az elért eredményekről szóló jelentést, 2018. március 31-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést nyújt be a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  A Tanács 2015. január 19-i (KKBP) 2015/77 határozata az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 13., 2015.1.20., 7. o.).

(2)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/75


A TANÁCS (KKBP) 2017/348 HATÁROZATA

(2017. február 27.)

az Európai Unió koszovói (*1) különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2016. augusztus 4-én elfogadta az Európai Unió koszovói különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2015/2052 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2016/1338 határozatot (1), amellyel Nataliya APOSTOLOVA-t nevezte ki az Európai Unió koszovói különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2017. február 28-án lejár.

(2)

Az EUKK megbízatását további 16 hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)

Az EUKK megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében foglalt célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbítja Nataliya APOSTOLOVA-nak mint EUKK-nak a megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az Unió koszovói politikai célkitűzésein alapul. E célkitűzések közé tartoznak a következők: vezető szerep vállalása egy stabil, életképes, békés, demokratikus és többnemzetiségű Koszovó megteremtésének előmozdításában; a régió stabilitásának megszilárdítása, valamint hozzájárulás a regionális együttműködéshez és a Nyugat-Balkán országainak jószomszédi kapcsolatához; a jogállamiság mellett, valamint a kisebbségek és a kulturális és vallási örökség védelme mellett elkötelezett Koszovó támogatása; továbbá Koszovó európai perspektívájának és az Unió felé történő közeledésének támogatása a régióval kapcsolatos perspektívának megfelelően, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodással (2) (a továbbiakban: a stabilizációs és társulási megállapodás) és az (EU) 2015/1988 tanácsi határozattal (3) összhangban, továbbá a vonatkozó tanácsi következtetéseknek megfelelően.

3. cikk

Megbízatás

A politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

felajánlja az Unió tanácsadását és támogatását a politikai folyamat előmozdításához;

b)

előmozdítja az átfogó uniós politikai koordinációt Koszovóban;

c)

erősíti Koszovóban az uniós jelenlétet és biztosítja annak koherenciáját és hatékonyságát;

d)

helyi politikai iránymutatást nyújt az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója (EULEX Koszovó) vezetőjének, többek között a végrehajtói feladatokhoz kapcsolódó kérdések politikai vonatkozásai tekintetében;

e)

biztosítja a koszovói uniós fellépés következetességét és egységességét, ideértve azt is, hogy helyi szintű iránymutatással segíti az EULEX feladatainak átadását, amelynek eredményeképpen a tevékenységek átkerülnek majd az EUKK-hoz/az EU-irodához és/vagy adott esetben a helyi hatóságokhoz;

f)

támogatja Koszovó európai perspektíváját és az Unió felé történő közeledését a régióval kapcsolatos perspektívának megfelelően, valamint a stabilizációs és társulási megállapodással és az (EU) 2015/1988 határozattal összhangban, továbbá a vonatkozó tanácsi következtetéseknek megfelelően, mégpedig a lakosságot célzó kommunikáció és uniós tájékoztatási tevékenységek révén, amelyek célja annak biztosítása, hogy a koszovói lakosság jobban megismerje és támogassa az Unióval kapcsolatos ügyeket, az EULEX munkáját is beleértve;

g)

a vonatkozó intézményi hatás- és feladatkörökkel összhangban – valamennyi rendelkezésére álló eszközt felhasználva és a koszovói EU-iroda támogatásával – nyomon követi, segíti és előmozdítja a politikai, gazdasági és európai prioritásokkal kapcsolatos előrelépést, valamint támogatja a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását, többek között az európai reformprogram révén;

h)

az Unió emberi jogi politikájával és emberi jogi iránymutatásaival összhangban hozzájárul – többek között a nők és a gyermekek tekintetében – az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, valamint a kisebbségek védelmének a kialakításához és megszilárdításához Koszovóban;

i)

segíti az Unió közvetítésével Belgrád és Pristina között zajló párbeszédet;

j)

adott esetben támogatja a Különleges Tanácsok és a Különleges Ügyészség megbízatását, többek között kommunikáció és tájékoztatás útján.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásnak a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörét nem érintve – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. március 1-jétől2018. június 30-ig terjedő időszakra 3 615 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni. Természetes és jogi személyek korlátozás nélkül részt vehetnek az EUKK által kiírt közbeszerzési pályázatokon. Ezenkívül az EUKK által vásárolt áruk esetében nem kell alkalmazni az áruk származására vonatkozó szabályt.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1)   Külön személyzetet kell kijelölni arra, hogy segítse az EUKK-t megbízatása végrehajtásában, valamint abban, hogy hozzájáruljon a koszovói uniós fellépés átfogó koherenciájához, láthatóságához és hatékonyságához. Az EUKK megbízatása és az e célra rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel egy csoport létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás keretében szükséges speciális szakpolitikai ismeretekkel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény, illetve az EKSZ fedezi. Az EUKK melletti munkavégzés céljára a tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet küldeni. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak valamely tagállam állampolgárságával kell rendelkezniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény, illetve az EKSZ adminisztratív fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzete feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó felekkel kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

(1)   Az EUKK és az EUKK csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (4) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

(2)   A főképviselő jogosult a fellépés céljára készült EU-minősített adatokat és dokumentumokat „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” szintig a NATO/KFOR részére – az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályoknak megfelelően – átadni.

(3)   Az EUKK operatív igényeivel összhangban a főképviselő jogosult a fellépés céljára készült EU-minősített adatokat és dokumentumokat „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintig az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) részére – az EU minősített adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályoknak megfelelően – átadni. E célból helyi rendelkezéseket kell megállapítani.

(4)   A főképviselő jogosult az e határozathoz csatlakozó harmadik felek részére a fellépéssel kapcsolatos, a Tanács eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdése alapján szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó tanácsi tanácskozásokra vonatkozó, nem minősített uniós dokumentumokat átadni.

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2)   Adott esetben az uniós küldöttség és/vagy a tagállamok logisztikai támogatást nyújtanak a régióban.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával összhangban és az illetékességi területen fennálló biztonsági helyzet alapján a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet biztonsága érdekében meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést, különösen az alábbiakat:

a)

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az említett területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint magában foglal egy vészhelyzeti intézkedési tervet és egy és evakuálási tervet is;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)

biztosítja, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, az illetékességi terület EKSZ általi biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön az említett területre való megérkezése előtt vagy az érkezéskor;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentés keretében írásban beszámol a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek. Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

12. cikk

Koordináció

(1)   Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió fellépésének egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést koherens módon alkalmazzanak. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni a Bizottság, valamint adott esetben a régióban működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az uniós küldöttségeket.

(2)   A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn az érintett tagállamok külképviseleteinek vezetőivel és a régióbeli uniós küldöttségek vezetőivel. Az említett vezetők minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK helyi politikai iránymutatást nyújt az EULEX Koszovó vezetőjének, többek között a végrehajtói feladatokhoz kapcsolódó kérdések politikai vonatkozásai tekintetében. Az EUKK és a polgári műveleti parancsnokok szükség szerint konzultációt folytatnak egymással.

(3)   Az EUKK az érintett helyi szervekkel és a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

(4)   A magas szintű közös helyzetismeret és -értékelés megvalósítása érdekében az EUKK – a helyszínen tevékenykedő egyéb uniós szereplőkkel együtt – biztosítja az információknak a műveleti területen jelen lévő uniós szereplők közötti terjesztését és megosztását.

13. cikk

Az igényekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és személyzete segítséget nyújt a korábbi koszovói EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült igények és kötelezettségek kezeléséhez, és ilyen céllal adminisztratív támogatást nyújt, valamint hozzáférést biztosít a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az érintett régióra irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2017. szeptember 30-ig az elért eredményekről szóló jelentést, 2018. március 31-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó jelentést nyújt be a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(*1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(1)  HL L 212., 2016.8.5., 109. o.

(2)  HL L 71., 2016.3.16., 3. o.

(3)  A Tanács (EU) 2015/1988 határozata (2015. október 22.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról (HL L 290., 2015.11.6., 4. o.).

(4)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/80


A TANÁCS (KKBP) 2017/349 HATÁROZATA

(2017. február 27.)

a szomáliai kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP Szomália) szóló 2012/389/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikkére, 42. cikke (4) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. július 16-án elfogadta az Afrika szarván a regionális tengeri kapacitásépítést célzó európai uniós misszióról (EUCAP NESTOR) [helyesen: EUCAP Nesztór] szóló 2012/389/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács 2016. december 12-én elfogadta a 2012/389/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2016/2240 határozatot (2). A misszió neve megváltozott és az most EUCAP Szomália, megbízatását pedig 2018. december 31-ig meghosszabbították.

(3)

A 2012/389/KKBP határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy meghatározásra kerüljön a 2017. március 1-jétől2018. február 28-ig terjedő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszeg,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/389/KKBP határozat 13. cikke (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EUCAP Szomáliával járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2017. március 1-jétől2018. február 28-ig terjedő időszakra 22 950 000 EUR.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  HL L 187., 2012.7.17., 40. o.

(2)  HL L 337., 2016.12.13., 18. o.


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/81


A TANÁCS (KKBP) 2017/350 HATÁROZATA

(2017. február 27.)

a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. október 15-én elfogadta a 2012/642/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2012/642/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket 2018. február 28-ig meg kell hosszabbítani.

(3)

Ezen túlmenően a Tanács megállapodott arról, hogy a tagállamok az engedélyezésre vonatkozó, alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban engedélyezhetik a biatlonfelszerelések Fehéroroszországba irányuló kivitelét.

(4)

A 2012/642/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések érvényesülésének biztosítása érdekében e határozatnak haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/642/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

a 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az 1. cikk nem alkalmazandó a Nemzetközi Biatlonszövetség rendezvény- és versenyszabályzatában meghatározott előírásoknak megfelelő biatlonfelszerelésekre.”;

2.

a 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1)   Ezt a határozatot 2018. február 28-ig kell alkalmazni.

(2)   Ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni, és ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy annak céljai nem valósultak meg, a határozatot szükség szerint meg kell újítani vagy módosítani kell.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIZZI


(1)  A Tanács 2012/642/KKBP határozata (2012. október 15.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 285., 2012.10.17., 1. o.).


28.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 50/82


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/351 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. február 24.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2017) 1261. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ír elő. A végrehajtási határozat melléklete az epidemiológiai helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel e tagállamok bizonyos területeit az érintett melléklet I., II., III. és IV. részében. Ebben a felsorolásban többek között Lettország és Litvánia bizonyos területei szerepelnek.

(2)

2017 februárjában két afrikai sertéspestis kitörés fordult elő házisertésekben Lettországban, Salaspils novads területén és Litvániában, Biržai rajono savivaldybė területén. Ezek a területek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva. Ezek a kitörések a kockázati szint emelkedését jelentik, amit figyelembe kell venni. Ennek megfelelően Lettországnak és Litvániának az említett melléklet I. és II. részében felsorolt érintett területeit a melléklet III. részében kell felsorolni.

(3)

2017 januárjában néhány afrikai sertéspestis eset fordult elő vaddisznókban Lettországban Talsu és Tukuma novads területén, két olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva, azonban az érintett végrehajtási határozat I. részében felsorolt területek szomszédságában található. A betegség ezen eseteinek előfordulása a kockázati szint emelkedését jelenti, amit figyelembe kell venni. Ennek megfelelően Lettország érintett területeit az említett melléklet I. része helyett annak II. részében kell felsorolni, és a melléklet I. részét új területekkel kell kiegészíteni.

(4)

A Lettország és Litvánia afrikai sertéspestissel kapcsolatos állategészségügyi helyzetéből adódó kockázatok értékelése során figyelembe kell venni az EU területén élő érintett házisertés- és vaddisznóállományok szóban forgó betegséggel kapcsolatos epidemiológiai helyzetének alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozatban előírt járványügyi intézkedések célzottá tétele és az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megelőzése, továbbá az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése és a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében módosítani kell az említett végrehajtási határozat mellékletében szereplő, járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó területek uniós jegyzékét, figyelembe véve a szóban forgó betegséggel kapcsolatban Lettországban és Litvániában fennálló epidemiológiai helyzetben bekövetkező változásokat.

(5)

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. február 24-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiumaa maakond.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Bauskas novads területén Īslīces, Gailīšu, Brunavas és Ceraukstes pagasts,

Dobeles novads területén Bikstu, Zebrenes, Annenieku, Naudītes, Penkules, Auru és Krimūnu, Dobeles, Berzes pagasts, Jaunbērzes pagastsnak a P98-as úttól nyugatra fekvő része, valamint Dobele pilsēta,

Jelgavas novads területén Glūdas, Svētes, Platones, Vircavas, Jaunsvirlaukas, Zaļenieku, Vilces, Lielplatones, Elejas és Sesavas pagasts,

Kandavas novads területén Vānes és Matkules pagasts,

Kuldīgas novads területén Rendas és Kabiles pagasts,

Saldus novads területén Jaunlutriņu, Lutriņu és Šķēdes pagasts,

Talsu novads területén Ģibuļu pagasts,

Ventspils novads területén Vārves, Užavas, Jūrkalnes, Piltenes, Zīru, Ugāles, Usmas és Zlēku pagasts, valamint Piltene pilsēta,

Brocēnu novads,

Rundāles novads,

Tērvetes novads,

Stopiņu novadsnak a V36-os, a P4-es és a P5-ös úttól nyugatra fekvő része, az Acones és a Dauguļupes utca, valamint a Dauguļupīte folyó,

Bauska pilsēta,

Talsi pilsēta,

Jelgava republikas pilsēta,

Ventspils republikas pilsēta.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Jurbarkas rajono savivaldybė területén Raudonės, Veliuonos, Seredžiaus és Juodaičių seniūnija,

Pakruojis rajono savivaldybė területén Klovainių, Rozalimo és Pakruojo seniūnija,

Panevežys rajono savivaldybė területén a Krekenavos seniūnija Nevėžis folyótól nyugatra fekvő része,

Pasvalys rajono savivaldybė területén Joniškelio apylinkių, Joniškelio miesto, Namišių, Pasvalio apylinkių, Pasvalio miesto, Pumpėnų, Pušaloto, Saločių és Vaškų seniūnija.

Raseiniai rajono savivaldybė területén Ariogalos, Ariogalos miestas, Betygalos, Pagojukų és Šiluvos seniūnija,

Šakiai rajono savivaldybė területén Plokščių, Kriūkų, Lekėčių, Lukšių, Griškabūdžio, Barzdų, Žvirgždaičių, Sintautų, Kudirkos Naumiesčio, Slavikų és Šakių seniūnija,

Radviliškis rajono savivaldybė,

Vilkaviškis rajono savivaldybė,

Kalvarija savivaldybė,

Kazlų Rūda savivaldybė,

Marijampolė savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

Warmińsko-Mazurskie województwo területén:

Ełcki powiatban Kalinowo és Prostki gmina,

Piski powiatban Biała Piska gmina,

 

Podlaskie województwo területén:

Białostocki powiat területén Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, Łapy és Poświętne gmina,

Bielski powiat területén Brańsk gmina Brańsk, Boćki, Rudka, Wyszki városával, Bielsk Podlaski gminának a 19-es út által határolt vonaltól nyugatra fekvő része (Bielsk Podlaski városától észak felé haladva), amely Bielsk Podlaski városának keleti határáig és a 66-os útig (Bielsk Podlaski városától dél felé haladva) folytatódik, Bielsk Podlaski városa, Orla gminának a 66-os úttól nyugatra fekvő része,

Siemiatycki powiat területén Drohiczyn, Dziadkowice, Grodzisk és Perlejewo gmina,

Kolneński powiatban Grabowo és Stawiski gmina,

Kołaki Kościelne, Szumowo és Zambrów gmina Zambrów városával Zambrowski powiatban,

Suwalski powiatban Rutka-Tartak, Szypliszki, Suwałki és Raczki gmina,

Sokoły, Kulesze Kościelne, Nowe Piekuty, Szepietowo, Klukowo, Ciechanowiec, Wysokie Mazowieckie gmina Wysokie Mazowieckie városával, Wysokomazowiecki powiatban Czyżew,

Augustowski powiat,

Łomżyński powiat,

M. Białystok powiat,

M. Łomża powiat,

M. Suwałki powiat,

Sejneński powiat.

 

Mazowieckie województwo területén:

Sokołowski powiat területén Ceranów, Jabłonna Lacka, Sterdyń és Repki gmina,

Siedlecki powiat területén Korczew, Przesmyki, Paprotnia, Suchożebry, Mordy, Siedlce és Zbuczyn gmina,

M. Siedlce powiat,

Ostrołęcki powiat területén Rzekuń, Troszyn, Czerwin és Goworowo gmina,

Łosicki powiatban Olszanka, Łosice és Platerów gmina,

Ostrowski powiat.

 

Lubelskie województwo területén:

Włodawski powiat területén Hanna gmina,

Radzyński powiat területén Kąkolewnica Wschodnia és Komarówka Podlaska gmina,

Bialski powiat területén Międzyrzec Podlaski gmina Międzyrzec Podlaski várossal, Drelów, Rossosz, Sławatycze, Wisznica, Sosnówka, Łomazy és Tuczna gmina.

II. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Elva linn,

Võhma linn,

Kuressaare linn,

Rakvere linn,

Tartu linn,

Viljandi linn,

Harjumaa maakond (kivéve Kuusalu vald 1-es úttól (E20) délre fekvő részét, valamint Aegviidu és Anija valdot),

Ida-Virumaa maakond,

Läänemaa maakond,

Pärnumaa maakond,

Põlvamaa maakond,

Võrumaa maakond,

Valgamaa maakond,

Raplamaa maakond,

Suure-Jaani vald,

Tamsalu valdnak a Tallinn–Tartu vasútvonaltól északkeletre fekvő része,

Tartu vald,

Abja vald,

Alatskivi vald,

Haaslava vald,

Haljala vald,

Tarvastu vald,

Nõo vald,

Ülenurme vald,

Tähtvere vald,

Rõngu vald,

Rannu vald,

Konguta vald,

Puhja vald,

Halliste vald,

Kambja vald,

Karksi vald,

Kihelkonna vald,

Kõpu vald,

Lääne-Saare vald,

Laekvere vald,

Leisi vald,

Luunja vald,

Mäksa vald,

Meeksi vald,

Muhu vald,

Mustjala vald,

Orissaare vald,

Peipsiääre vald,

Piirissaare vald,

Pöide vald,

Rägavere vald,

Rakvere vald,

Ruhnu vald,

Salme vald,

Sõmeru vald,

Torgu vald,

Vara vald,

Vihula vald,

Viljandi vald,

Vinni vald,

Viru-Nigula vald,

Võnnu vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Apes novads területén Trapenes, Gaujienas és Apes pagasts, valamint Ape pilsēta,

Balvu novads területén Vīksnas, Bērzkalnes, Vectilžas, Lazdulejas, Briežuciema, Tilžas, Bērzpils és Krišjāņu pagasts,

Bauskas novads területén Mežotnes, Codes, Dāviņu és Vecsaules pagasts,

Daugavpils novads területén Vaboles, Līksnas, Sventes, Medumu, Demenas, Kalkūnes, Laucesas, Tabores, Maļinovas, Ambeļu, Biķernieku, Naujenes, Vecsalienas, Salienas Skrudalienas pagasts,

Dobeles novads területén Jaunbērzes pagastsnak a P98-as úttól keletre fekvő része,

Gulbenes novads területén Līgo pagasts,

Ikšķiles novads területén Tīnūžu pagastsnak a P10-es úttól délkeletre fekvő része, Ikšķile pilsēta, Jelgavas novads területén Kalnciema, Līvbērzes és Valgundes pagasts,

Kandavas novads területén Cēres, Kandavas, Zemītes és Zantes pagasts, valamint Kandava pilsēta,

Krimuldas novads területén Krimuldas pagastsnak a V89-es és a V81-es úttól északkeletre fekvő része, valamint Lēdurgas pagastsnak a V81-es és a V128-as úttól északkeletre fekvő része,

Limbažu novads területén Skultes, Limbažu, Umurgas, Katvaru, Pāles, Viļķenes pagasts és Limbaži pilsēta,

Preiļu novads területén Saunas pagasts,

Raunas novads területén Raunas pagasts,

Riebiņu novads területén Sīļukalna, Stabulnieku, Galēnu és Silajāņu pagasts,

Rugāju novads területén Lazdukalna pagasts,

Siguldas novads területén Mores pagasts, valamint Allažu pagastsnak a P3-as úttól délre fekvő része,

Smiltenes novads területén Brantu, Blomes, Smiltenes, Bilskas és Grundzāles pagasts, valamint Smiltene pilsēta,

Talsu novads területén Ķūļciema, Balgales, Vandzenes, Laucienes, Virbu, Strazdes, Lubes, Īves, Valdgales, Laidzes, Ārlavas, Lībagu és Abavas pagasts, valamint Sabile, Stende és Valdemārpils pilsēta,

Ventspils novads területén Ances, Tārgales, Popes és Puzes pagasts,

Ādažu novads,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Beverīnas novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Dundagas novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Iecavas novads,

Ilūkstes novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krustpils novads,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieki novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Priekuļu novads,

Rēzeknes novads,

Rojas novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Saulkrastu novads,

Skrīveru novads,

Strenču novads,

Tukuma novads,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads,

Garkalnes novadsnak az A2-es úttól északnyugatra fekvő része, Ropažu novadsnak a P10-es úttól keletre fekvő része,

Daugavpils republikas pilsēta,

Jēkabpils republikas pilsēta,

Jūrmala republikas pilsēta,

Rēzekne republikas pilsēta,

Valmiera republikas pilsēta.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytus rajono savivaldybė területén Pivašiūnų, Punios, Daugų, Alovės, Nemunaičio, Raitininkų, Miroslavo, Krokialaukio, Simno és Alytaus seniūnija,

Anykščiai rajono savivaldybė területén Kavarsko és Kurklių seniūnija, valamint Anykščių seniūnijának a 121-es és a 119-es úttól délnyugatra fekvő része,

Biržai rajono savivaldybė területén Biržų miesto, Nemunėlio Radviliškio, Pabiržės, Pačeriaukštės és Parovėjos seniūnija,

Jonava rajono savivaldybė területén Šilų és Bukonių seniūnija, valamint Žeimių seniūnija területén Biliuškiai, Drobiškiai, Normainiai II, Normainėliai, Juškonys, Pauliukai, Mitėniškiai, Zofijauka és Naujokai falu,

Kaunas rajono savivaldybė területén Akademijos, Alšėnų, Babtų, Batniavos, Čekiškės, Domeikavos, Ežerėlio, Garliavos, Garliavos apylinkių, Kačerginės, Kulautuvos, Linksmakalnio, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Užliedžių, Vilkijos, Vilkijos apylinkių és Zapyškio seniūnija,

Kėdainiai rajono savivaldybė területén Josvainių és Pernaravos seniūnija,

Kupiškis rajono savivaldybė területén Noriūnų, Skapiškio, Subačiaus és Šimonių seniūnija,

Panevėžys rajono savivaldybė területén Naujamiesčio, Paįstrio, Panevėžio, Ramygalos, Smilgių, Upytės, Vadoklių,Velžio seniūnija, valamint Krekenavos seniūnija Nevėžis folyótól keletre fekvő része,

Prienai rajono savivaldybė területén Veiverių, Šilavoto, Naujosios Ūtos, Balbieriškio, Ašmintos, Išlaužo és Pakuonių seniūnija,

Šalčininkai rajono savivaldybė területén Jašiūnų, Turgelių, Akmenynės, Šalčininkų, Gerviškių, Butrimonių, Eišiškių, Poškonių és Dieveniškių seniūnija,

Utena rajono savivaldybė területén Sudeikių, Utenos, Utenos miesto, Kuktiškių, Daugailių, Tauragnų és Saldutiškio seniūnija,

Varėna rajono savivaldybė területén Kaniavos, Marcinkonių és Merkinės seniūnija,

Vilnius rajono savivaldybė területén Sudervė és Dūkštai seniūnija 171-es úttól észak-keletre fekvő részei, valamint Maišiagala, Zujūnų, Avižienių, Riešės, Paberžės, Nemenčinės, Nemenčinės miesto, Sužionių, Buivydžių, Bezdonių, Lavoriškių, Mickūnų, Šatrininkų, Kalvelių, Nemėžių, Rudaminos, Rūkainių, Medininkų, Marijampolio, Pagirių és Juodšilių seniūnija,

Alytus miesto savivaldybė,

Kaunas miesto savivaldybė,

Panevėžys miesto savivaldybė,

Prienai miesto savivaldybė,

Vilnius miesto savivaldybė,

Ignalina rajono savivaldybė,

Lazdijai rajono savivaldybė,

Molėtai rajono savivaldybė,

Rokiškis rajono savivaldybė,

Širvintos rajono savivaldybė,

Švenčionys rajono savivaldybė,

Ukmergė rajono savivaldybė,

Zarasai rajono savivaldybė,

Birštonas savivaldybė,

Druskininkai savivaldybė,

Visaginas savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

Podlaskie województwo területén:

Hajnowski powiat területén Dubicze Cerkiewne gmina és Kleszczele és Czeremcha gminának a 66-os úttól keletre fekvő részei,

Zambrowski powiatban Rutki gmina,

Wysokomazowiecki powiatban Kobylin-Borzymy gmina,

Białostocki powiat területén Czarna Białostocka, Dobrzyniewo Duże, Gródek, Michałowo, Supraśl, Tykocin, Wasilków, Zabłudów, Zawady és Choroszcz gmina,

Bielski powiat területén Bielsk Podlaski gminának a 19-es út által határolt vonaltól keletre fekvő része (Bielsk Podlaski városától észak felé haladva), amely Bielsk Podlaski városának keleti határáig és a 66-os útig (Bielsk Podlaski városától dél felé haladva) folytatódik, valamint Orla gminának a 66-os úttól keletre fekvő része,

Sokólski powiat.

 

Lubelskie województwo területén:

Bialski powiatban Piszczac és Kodeń gmina.

III. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Jõgevamaa maakond,

Järvamaa maakond,

Kuusalu valdnak a 1-es úttól (E20) délre fekvő része,

Tamsalu valdnak a Tallinn–Tartu vasútvonaltól délnyugatra fekvő része,

Aegviidu vald,

Anija vald,

Kadrina vald,

Kolga-Jaani vald,

Kõo vald,

Laeva vald,

Laimjala vald,

Pihtla vald,

Rakke vald,

Tapa vald,

Väike-Maarja vald,

Valjala vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Apes novads területén Virešu pagasts,

Balvu novads területén Kubuļu és Balvu pagasts, valamint Balvi pilsēta,

Daugavpils novads területén Nīcgales, Kalupes, Dubnas és Višķu pagasts,

Gulbenes novads területén Beļavas, Galgauskas, Jaungulbenes, Daukstu, Stradu, Litenes, Stāmerienas, Tirzas, Druvienas, Rankas, Lizuma és Lejasciema pagasts, valamint Gulbene pilsēta,

Ikšķiles novads területén Tīnūžu pagastsnak a P10-es úttól északnyugatra fekvő része, Krimuldas novads területén Krimuldas pagastsnak a V89-es és a V81-es úttól délnyugatra fekvő része, valamint Lēdurgas pagastsnak a V81-es és a V128-as úttól délnyugatra fekvő része,

Limbažu novads területén Vidrižu pagasts,

Preiļu novads területén Preiļu, Aizkalnes és Pelēču pagasts, valamint Preiļi pilsēta,

Raunas novads területén Drustu pagasts,

Riebiņu novads területén Riebiņu és Rušonas pagasts,

Rugāju novads területén Rugāju pagasts,

Siguldas novads területén Siguldas pagasts, valamint Allažu pagastsnak a P3-as úttól északra fekvő része és Sigulda pilsēta,

Smiltenes novads területén Launkalnes, Variņu és Palsmanes pagasts,

Inčukalna novads,

Jaunpiepalgas novads,

Salaspils novads, Sējas novads,

Vārkavas novads,

Garkalnes novadsnak az A2-es úttól délkeletre fekvő része, Ropažu novadsnak a P10-es úttól nyugatra fekvő része, Stopiņu novadsnak a V36-os, a P4-es és a P5-ös úttól keletre fekvő része, az Acones és a Dauguļupes utca, valamint a Dauguļupīte folyó.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Anykščiai rajono savivaldybė területén Debeikių, Skiemonių, Viešintų, Andrioniškio, Svėdasų, Troškūnų és Traupio seniūnija, valamint Anykščių seniūnijának a 121-es és a 119-es úttól északkeletre fekvő része,

Alytus rajono savivaldybė területén Butrimonių seniūnija,

Biržai rajono savivaldybė területén Vabalninko, Papilio és Širvenos seniūnija,

Jonava rajono savivaldybė területén Upninkų, Ruklos, Dumsių, Užusalių és Kulvos seniūnija, valamint Žeimiai seniūnija területén Akliai, Akmeniai, Barsukinė, Blauzdžiai, Gireliai, Jagėlava, Juljanava, Kuigaliai, Liepkalniai, Martyniškiai, Milašiškiai, Mimaliai, Naujasodis, Normainiai I, Paduobiai, Palankesiai, Pamelnytėlė, Pėdžiai, Skrynės, Svalkeniai, Terespolis, Varpėnai, Žeimių gst., Žieveliškiai és Žeimių miestelis falu,

Kaišiadorys rajono savivaldybė,

Kaunas rajono savivaldybė területén Vandžiogalos, Lapių, Karmėlavos és Neveronių seniūnija,

Kėdainiai rajono savivaldybė területén Pelėdnagių, Krakių, Dotnuvos, Gudžiūnų, Surviliškio, Vilainių, Truskavos, Šėtos és Kėdainių miesto seniūnija,

Kupiškis rajono savivaldybė területén Alizavos és Kupiškio seniūnija,

Pasvalys rajono savivaldybė területén Daujėnų és Krinčino seniūnija,

Prienai rajono savivaldybė területén Jiezno és Stakliškių seniūnija,

Panevėžys rajono savivaldybė területén Miežiškių, Raguvos és Karsakiškio seniūnija,

Šalčininkai rajono savivaldybė területén Baltosios Vokės, Pabarės, Dainavos és Kalesninkų seniūnija,

Varėna rajono savivaldybė területén Valkininkų, Jakėnų, Matuizų, Varėnos és Vydenių seniūnija,

Vilnius rajono savivaldybė területén Sudervė és Dūkštai seniūnijának a 171-es úttól délnyugatra fekvő része,

Utena rajono savivaldybė területén Užpalių, Vyžuonų és Leliūnų seniūnija,

Elektrėnai savivaldybė,

Jonava miesto savivaldybė,

Kaišiadorys miesto savivaldybė,

Trakai rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

 

Podlaskie województwo területén:

Grajewski powiat,

Moniecki powiat,

Hajnowski powiat területén Czyże, Białowieża és Hajnówka gmina Hajnówka, Narew és Narewka városával, Czeremcha és Kleszczele gminának a 66-os úttól nyugatra fekvő részei,

Siemiatycki powiat területén Mielnik, Milejczyce, Nurzec-Stacja és Siemiatycze gmina Siemiatycze várossal együtt.

 

Mazowieckie województwo területén:

Łosicki powiatban Sarnaki, Stara Kornica és Huszlew gmina.

 

Lubelskie województwo területén:

Bialski powiat területén Konstantynów, Janów Podlaski, Leśna Podlaska, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie és Terespol gmina Terespol városával,

M. Biała Podlaska powiat.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

Szardínia minden területe.”