ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 329

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. december 3.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (Euratom) 2016/2116 határozata (2016. február 12.) az Európai Atomenergia-közösség nevében a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodást meghosszabbító megállapodás megkötésének az Európai Bizottság általi jóváhagyásáról

1

 

 

A IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodás meghosszabbításáról szóló megállapodás

3

 

*

A Tanács (EU) 2016/2117 határozata (2016. szeptember 29.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

6

 

 

Átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság között

8

 

*

A Tanács (EU) 2016/2118 határozata (2016. október 28.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

43

 

 

Stratégiai partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között

45

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/2119 rendelete (2016. december 2.) a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 113/2010/EU bizottsági rendeletnek a vámeljárások jegyzékének kiigazítása és az adatok meghatározása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

66

 

*

A Bizottság (EU) 2016/2120 végrehajtási rendelete (2016. december 2.) az 1033/2006/EK rendeletnek a 3. cikke (1) bekezdésében említett rendelkezések tekintetében történő módosításáról ( 1 )

70

 

 

A Bizottság (EU) 2016/2121 végrehajtási rendelete (2016. december 2.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

73

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság végrehajtási (EU) 2016/2122 határozata (2016. december 2.) egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatos védintézkedésekről (az értesítés a C(2016) 8158. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

75

 

 

AJÁNLÁSOK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/2123 ajánlása (2016. november 30.) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében fegyveres erők és szerződő hatóság részére szóló általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek a harmonizációjáról (az értesítés a C(2016) 7711. számú dokumentummal történt)

101

 

*

A Bizottság (EU) 2016/2124 ajánlása (2016. november 30.) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkében említett tanúsított címzetteknek szóló általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek a harmonizációjáról (az értesítés a C(2016) 7728. számú dokumentummal történt)

105

 

*

A Bizottság (EU) 2016/2125 ajánlása (2016. november 30.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott ipari önszabályozó intézkedésekre vonatkozó iránymutatásról ( 1 )

109

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezménnyel létrehozott vegyes bizottság 1/2016 határozata (2016. szeptember 28.) Grúziának a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozás iránti kérelméről [2016/2126]

118

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodással létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanácsban a Stabilizációs és Társulási Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló határozatával kapcsolatban képviselendő álláspontról szóló, 2015. október 5-i (EU) 2015/1900 tanácsi határozathoz ( HL L 277., 2015.10.22. )

119

 

*

Helyesbítés a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2016. október 6-i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 294., 2016.10.28. )

119

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/1


A TANÁCS (Euratom) 2016/2116 HATÁROZATA

(2016. február 12.)

az Európai Atomenergia-közösség nevében a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodást meghosszabbító megállapodás megkötésének az Európai Bizottság általi jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A IV. Generációs Nemzetközi Fórum (GIF) egy nemzetközi kutatási együttműködési keret, amely 2001-ben az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére jött létre. A GIF célja, hogy összefogja a nukleáris energiarendszerek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megbízható energiaellátást biztosítson, miközben kielégítő választ ad a nukleáris biztonságot, a hulladékminimalizálást és a nonproliferációt érintő kérdésekre, valamint a lakossági aggályokra.

(2)

2003. július 30-án egy 2002. november 4-i bizottsági határozat alapján a Közösség csatlakozott a GIF-hez, aláírva annak Chartáját (a továbbiakban: a Charta), amelyet az eredeti aláíró felek 2001-ben írtak alá. Egy 2011. június 29-i bizottsági határozatot követően a Közösség 10 évre szóló csatlakozása a Chartához határozatlan időre meghosszabbodott, amely döntés az Unió tagállamainak egyhangú egyetértésével visszavonható. A GIF bármely tagja, így a Közösség is, 90 napos írásos felmondási idővel megszüntetheti tagságát. A Charta, mivel nem rendelkezik a felek közötti pénzügyi forgalomról vagy különös költségvetési előirányzatokról, az Euratom-Szerződés 101. cikke harmadik bekezdésének hatálya alá tartozik.

(3)

A Charta végrehajtása érdekében az aláírók megkötötték a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésre vonatkozó keretmegállapodást (a továbbikakban: a keretmegállapodás), amely meghatározza az együttműködés feltételeit, valamint az egyes rendszerekre és projektekre vonatkozó megállapodásokat.

(4)

A 2005. december 20-i, az Európai Atomenergia-közösségnek a keretmegállapodáshoz történő csatlakozásának a jóváhagyásáról szóló tanácsi határozat, valamint a Szerződés 101. cikkének második bekezdése alapján elfogadott 2006. január 12-i bizottsági határozat alapján a Közösség 2006. január 24-én szintén csatlakozott a keretmegállapodáshoz, azáltal, hogy a megfelelő felhatalmazással rendelkező biztos csatlakozási okmányt írt alá, amelyet ezt követően – 2006. február 10-én – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnél, Párizsban helyeztek letétbe. A Közös Kutatóközpontot a Közösség „végrehajtó szervének” jelölték ki a keretmegállapodás III. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(5)

A keretmegállapodás 2005. február 28-án lépett hatályba tízéves időtartamra, és 2015. február 26-án meghosszabbították, amikor négy aláíró fél kinyilvánította beleegyezését, hogy a csatolt meghosszabbítási megállapodást (a továbbiakban: a meghosszabbítási megállapodás) magára nézve kötelezőnek tekinti, összhangban a keretmegállapodásban előírt különös meghosszabbítási eljárással. A Közösségnek és más olyan aláíró feleknek, akik nem tudták időben befejezni belső jóváhagyási eljárásukat, egy későbbi aláírás által lehetőségük van megújítani részvételüket, a meghosszabbítási megállapodás II.3. cikkének megfelelően.

(6)

A Közösség e keretmegállapodásban való részvételének megújítása független minden, az egyes GIF rendszerekben és az azokhoz kapcsolódó projektmegállapodásokban való részvételére vonatkozó döntéstől. Az Euratom független módon fogja eldönteni a GIF tevékenységeihez való (intellektuális és anyagi) hozzájárulásának természetét.

(7)

A keretmegállapodásnak a Közösség nevében a Bizottság általi, a meghosszabbítási megállapodás aláírása révén, a különös meghosszabbítási eljárásnak megfelelően történő megújítását ezért jóvá kell hagyni.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodás a meghosszabbítási megállapodásának az Európai Atomenergia-közösség nevében a Bizottság általi megkötését, a Tanács jóváhagyja.

A meghosszabbítási megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

J.R.V.A. DIJSSELBLOEM


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/3


FORDÍTÁS

A IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodás meghosszabbításáról szóló

MEGÁLLAPODÁS

Kanada kormánya, az Európai Atomenergia-közösség, a Kínai Népköztársaság kormánya, a Francia Köztársaság kormánya, Japán kormánya, a Koreai Köztársaság kormánya, az Oroszországi Föderáció kormánya, a Dél-Afrikai Köztársaság kormánya, a Svájci Államszövetség kormánya, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormánya, mind a Washingtonban, 2005. február 28-án kelt IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodás (a továbbiakban: keretmegállapodás) részes felei, együttesen „a felek”:

FIGYELEMBE VÉVE óhajukat a keretmegállapodás keretében mostanáig végzett sikeres és kölcsönösen előnyös együttműködés folytatására;

TEKINTETTEL a IV. generációs atomenergia-rendszerekre vonatkozó technológiai menetrend frissítésére (2014. január);

EMLÉKEZTETVE a keretmegállapodás XV. cikkére, amely szerint bármely, a keretmegállapodás alapján elkezdett, de a keretmegállapodás lejártáig vagy megszűnéséig be nem fejezett együttműködés a keretmegállapodás rendelkezései szerint a befejezéséig folytatható; valamint

ELJÁRVA a keretmegállapodás XII. cikkének (3) bekezdése szerint,

Ezennel a következőkben állapodnak meg:

I. cikk

A keretmegállapodás meghosszabbítása

A keretmegállapodás XII. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel a keretmegállapodás tíz (10) éves időtartamra, 2025. február 28-ig meghosszabbodik.

II. cikk

Aláírás és hatálybalépés

1.   E megállapodás azon felek számára, amelyek kinyilvánították beleegyezésüket, hogy azt magukra nézve kötelezőnek tekintik, azon a napon lép hatályba, amely napon három fél e beleegyezését jelezte.

2.   A felek elfogadás fenntartása nélkül történő aláírás vagy elfogadás fenntartásával történő aláírás és azt követően egy elfogadási okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezése által ismerik el a megállapodást magukra nézve kötelezőnek.

3.   Azon fél számára, amely e megállapodás hatálybalépési időpontját követően nyilvánítja ki beleegyezését, hogy azt magára nézve kötelezőnek tekinti, e megállapodás elfogadás fenntartása nélkül történő aláírása vagy az elfogadási okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezése napján lép hatályba.

4.   A keretmegállapodás XV. cikkének megfelelően a felek a keretmegállapodás rendelkezései szerint folytatni szándékoznak a 2015. február 28-ig megkezdett, de be nem fejezett együttműködést a keretmegállapodás azon részes feleivel, amelyek számára e megállapodás nem lépett hatályba 2015. február 28-ig.

III. cikk

Letéteményes

E megállapodás eredeti példányát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkáránál helyezik letétbe.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre megfelelő felhatalmazással rendelkező meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

KÉSZÜLT egy eredeti példányban angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

KANADA KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mrs Michelle d'AURAY

Canadian Ambassador and Permanent Representative to the OECD

Dátum: 2016. október 21.

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG RÉSZÉRŐL:

Mr Tibor NAVRACSICS

EU Commissioner

Dátum: 2016. november 10.

A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Jun ZHAI

Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary of the People's Republic of China to France

Dátum: 2016. június 23.

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Daniel VERWAERDE

Administrateur général du Commissariat à l'énergie atomique et aux énergies alternatives

Dátum: 2015. február 26.

JAPÁN KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Kazuo KODAMA

Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary Permanent Delegation of Japan to the OECD

Dátum: 2015. február 26.

A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Si-hyung LEE

Ambassador Extraordinary and Plenipotentiary to the Korean Permanent Delegation to the OECD

Dátum: 2015. február 26.

AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Sergey Vladilenovich KIRIENKO

Chief Executive Officer of the State Atomic Energy Corporation „Rosatom”

Dátum: 2015. június 29.

A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Ms Tina JOEMAT-PETTERSSON

Minister of Energy of the Republic of South Africa

Dátum: 2015. szeptember 15.

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Mauro DELL'AMBROGIO

Secrétaire d'Etat de la Confédération suisse à la formation, à la recherche et à l'innovation

Dátum: 2015. augusztus 27.

AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA RÉSZÉRŐL:

Mr Daniel JOHANNES

Ambassador and Permanent Representative to the OECD

Dátum: 2015. február 26.


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/6


A TANÁCS (EU) 2016/2117 HATÁROZATA

(2016. szeptember 29.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. és 209. cikkére, összefüggésben a 218. cikkének (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

A Tanács 2012/279/EU határozatával (2) összhangban 2012. június 27-én aláírták az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), feltételezve annak megkötését.

(2)

A keretmegállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A keretmegállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tölti be a keretmegállapodás 52. cikke szerinti vegyes bizottság elnöki tisztségét.

Az Unió, vagy adott esetben az Unió és a tagállamok a tárgytól függően képviseltetik magukat a vegyes bizottságban.

3. cikk

A Tanács elnöke Unió nevében megteszi a keretmegállapodás 63. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést (3).

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. ŽIGA


(1)   2015. december 17-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tettk közzé).

(2)  A Tanács 2012/279/EU határozat (2012. május 14.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás Unió nevében történő aláírásáról (HL L 137., 2012.5.26., 1. o.).

(3)  A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatályba lépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/8


ÁTFOGÓ PARTNERSÉGI

és együttműködési keretmegállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság között

AZ EURÓPAI UNIÓ,

a továbbiakban: az Unió,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei,

a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, és

A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG

a továbbiakban: Vietnam,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat,

MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének, amint azt többek között a „Vietnam és az Európai Unió kapcsolatának 2010-ig szóló főterve, és a 2015-ig tartó időszak kilátásai” című, 2005. évi vietnami dokumentum, valamint a Felek közötti megbeszélések is jelzik,

MIVEL a Felek úgy vélik, hogy e megállapodás a köztük fennálló szélesebb, szilárd kapcsolat részét képezi, amely azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a Felek együttesen részes felei,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a nemzetközi jog általános elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának célkitűzései és elvei iránti elkötelezettségüket, továbbá a demokratikus alapelvek és emberi jogok tiszteletben tartását,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Vietnami Szocialista Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának, területi integritásának és nemzeti egységének tiszteletben tartását,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a jó kormányzás alapelve és a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségüket,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE népeik gazdasági és társadalmi haladásának elősegítésére irányuló szándékukat, a fenntartható fejlődés elve és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság – amelynek célja a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények hatékony üldözése – jelentős előrelépést jelent a béke és a nemzetközi igazságügy vonatkozásában,

MIVEL a Felek egyetértenek abban, hogy a tömegpusztító fegyverek elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, továbbá hogy meg kívánják erősíteni párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 1540. határozat konszenzusos elfogadása az egész nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettsége alapjául szolgál,

FELISMERVE, hogy meg kell erősíteni a leszereléssel és a fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos, a Felekre alkalmazandó nemzetközi jogi kötelezettségeket,

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formája elleni, a nemzetközi joggal (beleértve az emberi jogi jogszabályokat és a humanitárius jogot) összhangban folytatott küzdelem, valamint az azok felszámolására szolgáló hatékony nemzetközi együttműködés és eszközök létrehozása mellett, figyelemmel az ENSZ BT vonatkozó határozataira,

FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországai – között 1980. március 7-én létrejött és Vietnamra 1999-ben kiterjesztett együttműködési megállapodás, továbbá az Európai Közösség és a Vietnami Szocialista Köztársaság között 1995. július 17-én létrejött együttműködési megállapodás fontosságát,

FELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása céljából, valamint felismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat a szuverenitás, az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg, mélyítsék el és tegyék változatossá,

FELISMERVE, hogy Vietnam fejlődő ország, és figyelembe véve a Felek fejlettségi szintjét,

FELISMERVE a fejlődő országokkal folytatott fejlesztési együttműködés kiemelkedő jelentőségét, különös tekintettel az alacsony jövedelmű fejlődő országokra és a közepes jövedelmű országok alsó kategóriáiba tartozó fejlődő országokra, azok fenntartható gazdasági növekedése és fejlődése, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok – köztük az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak – megfelelő időben történő, teljes körű megvalósítása érdekében,

FELISMERVE a Vietnam által a millenniumi fejlesztési célok, valamint az ország társadalmi-gazdasági fejlődési stratégiájának megvalósítása terén elért haladást, és alacsony jövedelmű fejlődő országként elfoglalt jelenlegi fejlettségi szintjét,

MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó megállapodásban foglalt, a nemzetközi kereskedelmet szabályozó elveknek és szabályoknak, valamint ezek átlátható és diszkriminációtól mentes alkalmazásának,

FELISMERVE a kereskedelem fejlődésben játszott fontos szerepét és a preferenciális kereskedelmi programok jelentőségét,

KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának előmozdítása iránti teljes elkötelezettségüket, beleértve a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni hatékony együttműködést, valamint a Felek által megerősített, nemzetközileg elismert munkaügyi normák hatékony támogatását és végrehajtását,

KIEMELVE a migráció terén folytatott együttműködés jelentőségét,

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel teljes összhangban erősítsék a Felek közötti együttműködést, amely közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapul,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, vagy az Európai Unió részeként kötelezik, a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek (21. szám) megfelelően. Ugyanez vonatkozik Dániára, Dánia álláspontjáról szóló, az említett szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvnek (22. szám) megfelelően,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. cikk

Általános elvek

1.   A Felek megerősítik a nemzetközi jog általános elvei iránti elkötelezettségüket, amint azokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának célkitűzései és elvei meghatározzák, és az ENSZ Közgyűlésének – az államoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban lévő baráti kapcsolatait és együttműködését szabályozó nemzetközi jogi elvekről szóló – 1970. október 24-i nyilatkozata és egyéb vonatkozó nemzetközi szerződések újólag megerősítették, kifejezve különösen a jogállamiságot és a pacta sunt servanda elvét; valamint megerősítik az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, vonatkozó emberi jogi okmányokban – amelyeknek a Felek szerződő felei – meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok tiszteletben tartása iránti elkötelezettségüket, amelyek a Felek bel- és külpolitikájának alapját, és e megállapodás lényeges elemét képezik.

2.   A Felek megerősítik elkötelezettségüket az iránt, hogy – egymással szemben fennálló nemzetközi kötelezettségeik teljesítése révén – folytassák együttműködésüket a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok (köztük a millenniumi fejlesztési célok) teljes megvalósítása érdekében. Ez a jelen megállapodás alapvető elemét képezi. Megerősítik továbbá elkötelezettségüket a 2005. évi fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus, a 2005. évi segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumon elfogadott, segélyhatékonyságról szóló Párizsi Nyilatkozat, a harmadik segélyhatékonysággal foglalkozó magas szintű fórumon elfogadott accrai cselekvési menetrend, valamint a 2006-ban elfogadott, segélyhatékonyságról szóló Hanoi Nyilatkozat iránt, a fejlesztési együttműködés hatékonyságának további javítása érdekében, beleértve a segélyek feltételekhez való kötésének megszüntetése és a kiszámíthatóbb támogatási mechanizmusok elérése terén történő előrelépést.

3.   A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi dimenziójának támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívásokkal kapcsolatos együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok – így a millenniumi fejlesztési célok – megvalósításához való hozzájárulás iránt.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen megállapodáson alapuló valamennyi együttműködési tevékenység megvalósítása során figyelembe veszik egymás fejlettségét, szükségleteit és kapacitását.

5.   A Felek megerősítik, hogy a kereskedelem fontos szerepet játszik a fejlődésben, és a preferenciális kereskedelmi programok segítenek előmozdítani a fejlődő országok, köztük Vietnam fejlődését.

6.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést vonatkozó törvényi, rendeleti és egyéb rendelkezéseikkel összhangban folytatják.

2. cikk

Az együttműködés célkitűzései

A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a)

kétoldalú együttműködés kialakítása és valamennyi érintett regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b)

a Felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös fejlesztése;

c)

együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a befektetéssel kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőbeni regionális EU–ASEAN kezdeményezésekkel összhangban, illetve azokat kiegészítve segítsék elő a fenntartható kereskedelmi forgalmat és a befektetéseket, és hárítsák el, illetve szüntessék meg a kereskedelem és a befektetések akadályait;

d)

a szegénység felszámolását célzó fejlesztési együttműködés, a fenntartható fejlődés előmozdítása, az éghajlatváltozáshoz és a fertőző betegségekhez hasonló, felmerülő kihívások elleni küzdelem, a gazdasági reform elmélyítése és a világgazdaságba történő bekapcsolódás;

e)

együttműködés kialakítása az igazságügy és biztonság területén, beleértve a jogállamiságot és a jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet;

f)

az együttműködés támogatása valamennyi egyéb közös érdekű területen, ideértve az alábbiakat: emberi jogok, gazdaságpolitika, pénzügyi szolgáltatások, adózás, iparpolitika, kis- és középvállalkozások, információs és kommunikációs technológiák, tudomány és technológia, energiaügy, közlekedés, városi és regionális tervezés és fejlesztés, turizmus, oktatás és képzés, kultúra, éghajlatváltozás, környezetvédelem és természeti erőforrások, mezőgazdaság, erdészet, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés, egészségügy, statisztika, munkaügyi, foglalkoztatási és szociális kérdések, a közigazgatás reformja, egyesületek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k), a természeti katasztrófák megelőzése és enyhítése, nemek közötti egyenlőség;

g)

a Felek jelenlegi és jövőbeli részvételének támogatása a másik Fél részvétele előtt is nyitott, szubregionális és regionális együttműködési programokban;

h)

együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozása terén; a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem valamennyi vonatkozása; háborús maradványok;

i)

együttműködés kialakítása a terrorizmus elleni küzdelem terén;

j)

a Felek szerepének és képének javítása egymás régióiban különféle eszközök, beleértve a kulturális cserék, az információtechnológia alkalmazása és az oktatás révén;

k)

az emberek közötti megértés támogatása többek között az agytrösztökhöz hasonló szervezetek, a tudósok, a vállalkozások és a média közötti együttműködés révén, szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok és egyéb tevékenységek keretében.

3. cikk

Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

1.   A Felek vállalják, hogy eszmecserét folytatnak és együttműködnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, ideértve az Egyesült Nemzeteket, annak ügynökségeit és szervezeteit, az ASEAN és az EU párbeszédét, az ASEAN regionális fórumot (ARF) az Ázsia–Európa találkozót (ASEM), valamint a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO).

2.   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy e területeken szemináriumok, konferenciák szervezésén és egyéb kapcsolódó tevékenységeken keresztül fokozzák az agytrösztök, tudósok, NGO-k, vállalkozások és a média közötti együttműködést, feltéve, hogy az ilyen együttműködés a Felek kölcsönös hozzájárulásán alapul.

4. cikk

Kétoldalú és regionális együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e két keret kombinációja révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt fél részvételének megerősítésére, miközben – a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az Unió és ASEAN részvételével zajló egyéb tevékenységekkel való összhangot. Az együttműködés adott esetben kiterjedhet az ASEAN-integráció támogatására és a közösségépítésre is.

2.   A Felek adott esetben kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal összhangban. Az együttműködés különösen támogathatja a vietnami társadalmi-gazdasági reformok végrehajtását, és a kapacitásépítési intézkedések körében magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által – az adományozó fejlesztési-segítségnyújtási stratégiáinak megfelelően – megállapított egyéb tevékenységeket.

II. CÍM

FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

5. cikk

Általános elvek

1.   A fejlesztési együttműködés központi célkitűzéseit a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása mellett a szegénység felszámolása, a fenntartható fejlődés és a világgazdaságba való integráció jelenti. A fejlesztési együttműködés célkitűzései figyelembe eszik Vietnam társadalmi-gazdasági fejlesztési stratégiáit és programjait. A Felek elismerik, hogy a közöttük létrejövő fejlesztési együttműködés alapvető jelentőséggel bír Vietnam fejlesztési feladatainak megoldása szempontjából.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy saját eljárásaiknak és forrásaiknak megfelelően fokozzák az együttműködési tevékenységeket.

6. cikk

Az együttműködés célkitűzései

A Felek fejlesztési együttműködési stratégiái többek között a következőkre irányulnak:

a)

fenntartható gazdasági növekedés elérése;

b)

az emberi és társadalmi fejlődés támogatása;

c)

az intézmények reformjának és fejlesztésének előmozdítása;

d)

a környezeti fenntarthatóság és regeneráció, valamint a bevált módszerek és a természeti erőforrások megőrzésének elősegítése;

e)

az éghajlatváltozás következményeinek megelőzése és enyhítése;

f)

a világgazdaságba és a kereskedelembe történő fokozatos integrációt célzó politikák és eszközök támogatása.

7. cikk

Az együttműködés formái

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e cím hatálya alá tartozó együttműködés valamennyi területe vonatkozásában kétoldalú vagy regionális szinten, vagy e szintek vegyes alkalmazása révén fejtik ki tevékenységeiket, beleértve a háromoldalú együttműködést is.

2.   A Felek közötti együttműködés a következő formákat öltheti:

a)

programokhoz és projektekhez nyújtott fejlesztési és technikai segítség, a Felek megállapodásának megfelelően;

b)

kapacitásépítés képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezésén, szakértők cseréjén, tanulmányok készítésén és a Felek közös kutatásán keresztül;

c)

adott esetben a fejlesztésfinanszírozás egyéb formáinak megfontolása;

d)

a segélyhatékonyság bevált módszereire vonatkozó információk cseréje.

III. CÍM

BÉKE ÉS BIZTONSÁG

8. cikk

A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése ellen folytatott küzdelem

1.   A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése, ugyanakkor újólag megerősítik a Felek törvényes jogait a biológiai, vegyi és nukleáris technológia, valamint a hozzájuk kapcsolódó anyagok békés célú kutatására, fejlesztésére, használatára, kereskedelmére és továbbadására vonatkozóan, azon szerződéseknek és egyezményeknek megfelelően, amelyeknek részesei. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló, a Felekre vonatkozó nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló kötelezettségeik, valamint vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi.

2.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

a)

valamennyi egyéb vonatkozó nemzetközi szerződés és megállapodás aláírásának, megerősítésének, illetve az azokhoz történő csatlakozásnak, valamint vonatkozó kötelezettségeik teljes körű végrehajtásának előmozdítása;

b)

kellő figyelemmel a Felek kapacitására, hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját (beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését), valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére az 1540. ENSZ BT-határozatnak megfelelően, az általános és jogszerű import- és exporttevékenységek és pénzügyi tranzakciók sérelme nélkül. Ez támogatás nyújtására is kiterjedhet, a kapacitásépítést is beleértve.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja.

9. cikk

Együttműködés a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem valamennyi vonatkozásában

1.   A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek tiltott gyártásának, továbbadásának és forgalmazásának minden vonatkozása (ideértve azok túlzott felhalmozását) és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra, ugyanakkor újólag megerősítik a Felek törvényes jogait arra vonatkozóan, hogy önvédelmi és biztonsági szükségleteiknek megfelelően kézi- és könnyűfegyvereket gyártsanak, importáljanak és birtokoljanak. E tekintetben a Felek figyelemmel vannak az ENSZ Közgyűlése 64/50 és 64/51 határozatának vonatkozó tartalmára.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy minden tekintetben tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatban a meglévő nemzetközi megállapodások (amelyeknek a Felek részesei) és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és felszámolásáról szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3.   A Felek vállalják, hogy adott esetben a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelméhez kapcsolódó kérdések és problémák vonatkozásában folytatott vélemény- és információcsere, valamint közös egyetértés kialakítása, továbbá a Feleknek az ilyen kereskedelem megelőzése, leküzdése és felszámolása iránti képességeinek megerősítése érdekében párbeszédet alakítanak ki.

10. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogszabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett, ideértve az ENSZ Alapokmányát, az emberi jogi jogszabályokat, a menekültjogi jogszabályokat és a nemzetközi humanitárius jogot. Ennek keretén belül és az ENSZ Közgyűlése 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiával és az EU és az ASEAN terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló 2003. január 28-i közös nyilatkozatával összhangban a Felek megállapodnak abban, hogy erősítik az együttműködést a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén.

A Felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:

a)

az ENSZ Közgyűlése 1373. határozatának, valamint az egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok teljes körű végrehajtása keretében, valamint a terrorizmus elleni küzdelemről és a terrorizmus megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmények és okmányok megerősítésének és teljes körű végrehajtásának előmozdítása révén;

b)

a vegyes bizottság keretében folytatott rendszeres konzultáció kialakításával a terrorizmus elleni, és a terrorizmus megelőzésére irányuló együttműködés tárgyában;

c)

a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban folytatott információcsere révén, valamint – a Felek programjainak és eszközeinek függvényében – a terrorizmus elleni küzdelemhez és a terrorizmus megelőzéséhez szükséges kapacitásépítéshez történő támogatás nyújtásával;

d)

a terrorizmus és a terrorcselekményekre való felbujtás megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere;

e)

a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és a kapcsolódó jogszabályi keretek elmélyítése érdekében folytatott együttműködés révén, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-okmányok kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás mielőbbi kidolgozásával;

f)

az ENSZ globális terrorellenes stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével;

g)

a bevált módszerek cseréje révén az emberi jogoknak a terrorizmus elleni küzdelemben megvalósított védelme terén.

11. cikk

Jogi együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés terén minden szinten együttműködnek egymással jogi ügyekben, a jogállamiság elve és az intézmények erősítése érdekében.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy – például a polgári jog, a polgári eljárásjog, a büntetőjog és a büntető eljárásjog terén – együttműködnek egymással az igazságügyi kapacitás és a jogrendszer javítása érdekében, valamint információcserét kezdenek a jogrendszerek és a jogalkotás tárgyában.

3.   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy a nemzetközi büntetőbíráskodás terén is együttműködnek. A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és a megfelelő szinten hozott intézkedésekkel biztosítani kell üldözésük hatékonyságát.

4.   A Felek úgy vélik, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzetközi béke és igazság érdekében működő, haladó és független intézmény. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények megelőzését és megbüntetését célzó jogi keret erősítése, valamint a Római Statútumhoz való csatlakozás lehetőségének megfontolása érdekében. A Felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet folytatniuk és együttműködniük egymással.

IV. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

12. cikk

Általános elvek

1.   A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából.

2.   A Felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják kereskedelmi csereforgalmuk fejlesztését és változatosságát, a kölcsönös előnyök biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelem akadályainak megszüntetésével, különösen a nem vámjellegű akadályok és kereskedelmi korlátozások megfelelő időben történő megszüntetésével és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják és kiszámíthatóvá teszik a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a mindkét Fél részvételével működő nemzetközi szervezetek e téren végzett munkáját.

3.   Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere – beleértve az általános preferenciarendszert (GSP) –, valamint a WTO által meghatározott különleges és megkülönböztetett elbánás segítette a fejlődő országokat, a Felek törekednek az ezek hatékony végrehajtásáról folytatott konzultációk fokozására.

4.   E Cím végrehajtása tekintetében a Felek figyelembe veszik egymás fejlettségi szintjét.

5.   A Felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikák – agrárpolitika, élelmiszerbiztonsági, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi politika – alakulásáról.

6.   A Felek – egyebek mellett az e Címben említett területeken – ösztönzik a kereskedelmi és beruházási kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a kereskedelmi problémák megoldását, a technikai segítségnyújtást és a kapacitásépítési programokat a kereskedelmi kérdések rendezése érdekében.

7.   Lehetőségeik kiaknázása és egymást gazdaságilag kiegészítő jellegük kihasználása céljából a Felek törekednek arra, hogy több lehetőséget és megoldást tárjanak fel és keressenek kereskedelmi és beruházási kapcsolataik erősítésére, adott esetben ideértve a közös érdekű szabadkereskedelmi és egyéb megállapodások megtárgyalását.

13. cikk

Kereskedelemfejlesztés

1.   A Felek vállalják, hogy fejlesztik, változatossá teszik és fokozzák az egymás közötti kereskedelmet, és javítják termékeik versenyképességét a belföldi, a regionális és a nemzetközi piacokon. Ennek érdekében a Felek közötti együttműködés célja különösen a kapacitásépítés fokozása, például az alábbi területeken: kereskedelemfejlesztési stratégiák, a kereskedelmi potenciál optimalizálása a GSP-preferenciákra is kiterjedően, versenyképesség, a vállalkozások közötti technológiatranszfer támogatása, a politikák, törvények és rendeletek átláthatósága, piaci információk, intézményfejlesztés és regionális hálózatépítés.

2.   A Felek teljes mértékben igénybe veszik a kereskedelemösztönző segélyt és más kiegészítő segítségnyújtási programokat az egymás közötti kereskedelem és beruházások előmozdítása céljából.

14. cikk

Egészségügyi, növény-egészségügyi és állatjóléti kérdések

1.   A Felek újólag megerősítik az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A Felek az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről (SPS) szóló WTO-megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius keretében fokozzák az együttműködést és információcserét folytatnak a Felek közötti kereskedelmet érintő egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos jogalkotási, végrehajtási, minősítő, ellenőrzési és felügyeleti eljárások vonatkozásában.

3.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban, és előmozdítják a Felek között e téren folytatott együttműködést, olyan kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás révén, amely a Felek szükségleteihez igazodik, és célja az, hogy segítse őket az egymás jogszabályi kereteinek való megfelelésben, ideértve az élelmiszerbiztonság, a növény- és állategészségügy területét, valamint a nemzetközi szabványok alkalmazását.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy szükség szerint együttműködnek egymással az állatjóléti kérdésekkel kapcsolatban, ideértve az állatjóléti előírások kidolgozásához szükséges technikai segítségnyújtást és kapacitásépítést.

5.   A Felek kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyekben.

15. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

1.   A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló WTO-megállapodás keretében.

2.   A Felek törekednek arra, hogy a kereskedelem technikai akadályainak terén az új jogszabályok kidolgozásának korai szakaszától kezdve információkat cseréljenek egymással. Ennek érdekében a Felek ösztönöznek minden olyan intézkedést, amelynek célja a közöttük fennálló különbségek áthidalása a megfelelőségértékelés, valamint a Felek e területen meglévő rendszereinek egységesítése, továbbá e rendszerek egymáshoz való közelítésének és összhangjának javítása. A Felek megállapodnak abban, hogy eszmecserét folytatnak egymással és megvizsgálják annak lehetőségét, hogy harmadik fél által végzett minősítést alkalmazzanak a közöttük folyó kereskedelem megkönnyítése érdekében.

3.   A kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos együttműködésre többek között megfelelő csatornákon folytatott párbeszéd, közös projektek, technikai segítségnyújtás és kapacitásépítési programok révén kerül sor. A Felek szükség esetén kommunikációs kapcsolattartókat neveznek ki az e cikk hatálya alá tartozó ügyekben.

16. cikk

Vámügyekkel és a kereskedelem könnyítésével kapcsolatos együttműködés

1.   A Felek:

a)

tapasztalatokat cserélnek egymással, megosztják egymással bevált módszereiket és megvizsgálják az import, az export és az egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét;

b)

biztosítják a vámszabályok, valamint a kereskedelem megkönnyítését célzó szabályok átláthatóságát;

c)

vámegyüttműködést, valamint hatékony kölcsönös igazgatási segítségnyújtási mechanizmusokat fejlesztenek ki;

d)

nemzetközi kezdeményezések keretében törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is, a kereskedelem megkönnyítését is ideértve.

2.   A Felek különös figyelmet fordítanak többek között az alábbiakra:

a)

a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziójának fokozása;

b)

a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékonyabb és eredményesebb vámügyi érvényesítésének biztosítása;

c)

a kereskedelem megkönnyítése, illetve a csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása.

3.   Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kijelentik, hogy a jövőben fontolóra veszik vámügyi együttműködésről és kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvek megkötését, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül.

4.   A Felek törekednek arra, hogy mobilizálják a technikai segítségnyújtási erőforrásokat az e megállapodás alapján a vámügyi kérdésekben folytatott együttműködés, valamint a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos szabályok végrehajtásának támogatása érdekében.

17. cikk

Beruházás

A Felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő feltárására, valamint a Felek beruházói számára stabil, átlátható, nyitott szabályok és egyenlő versenyfeltételek kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén – a befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.

18. cikk

Versenypolitika

1.   A Felek versenyjogi törvényeket és rendeleteket tartanak hatályban, és versenyhatóságokat működtetnek. E jogszabályokat hatékony, diszkriminációtól mentes és átlátható módon alkalmazzák annak érdekében, hogy a vonatkozó területeiken előmozdítsák a jogbiztonságot.

2.   Ennek érdekében együttműködési eszközeik és programjaik keretében – a finanszírozás rendelkezésre állásától függően – a Felek kapacitásépítési és egyéb együttműködési tevékenységeket indíthatnak a versenyjogi törvények és rendeletek kidolgozása és végrehajtása terén.

19. cikk

Szolgáltatások

A Felek rendszeres párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről annak érdekében, hogy beazonosítsák a bevált módszereket, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást – az e-kereskedelmet is beleértve –, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és harmadik országok piacain.

20. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok oltalma

1.   A Felek megerősítik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi kötelezettségek teljes körű végrehajtásának általuk tulajdonított nagy jelentőséget e jogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása érdekében, összhangban a vonatkozó nemzetközi szabványokkal/megállapodásokkal – amilyen a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) és az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (UPOV) –, az érvényesítés hatékony módjaira is kiterjedően.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a szellemi tulajdon védelme és érvényesítése terén, ideértve a másik Fél földrajzi jelzései egymás területén való oltalma és lajstromozása megkönnyítésének megfelelő módjait is, figyelemmel az e téren érvényesülő nemzetközi szabályokra, gyakorlatokra és fejleményekre, valamint egymás képességeire.

3.   Az együttműködés a Felek által kölcsönösen elfogadott formákban valósul meg, ennek keretében a Felek információt és tapasztalatot cserélhetnek egymással a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos gyakorlat, e jogok előmozdítása, terjesztése, ésszerűsítése, irányítása, harmonizációja, védelme, érvényesítése és hatékony alkalmazása vonatkozásában, továbbá az e jogokkal kapcsolatos visszaélések megelőzése, és a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem terén, e jogok ellenőrzésével és védelmével foglalkozó szervezetek létrehozására és megerősítésére is kiterjedően.

21. cikk

A gazdasági szereplők részvételének erősítése

1.   A Felek ösztönzik és megkönnyítik a kereskedelmi és iparkamarák működését, valamint – a közös érdekű területeken folytatott kereskedelem és beruházások előmozdítása érdekében – a Felek szakmai szervezetei közötti együttműködést.

2.   A Felek ösztönzik a párbeszédet egymás szabályozó testületei és magánszektorainak szereplői között, a kereskedelem és a beruházási környezet terén történt legutóbbi fejlemények megvitatása, a magánszektor fejlesztési szükségleteinek feltárása, valamint a vállalati versenyképesség erősítését célzó szakpolitikai keretekről szóló eszmecsere érdekében.

22. cikk

Konzultációk

Annak érdekében, hogy kétoldalú kereskedelmi kapcsolatukban biztosítsák a biztonságot és a kiszámíthatóságot, a Felek megállapodnak abban, hogy bármely Fél kérelmére, a lehető legrövidebb időn belül célratörő konzultációt folytatnak egymással bármely olyan vitás kérdésben, amely az e Cím hatálya alá tartozó, kereskedelmi vagy kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásban felmerülhet.

V. CÍM

IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

23. cikk

A szervezett bűnözés elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűnözés, valamint a korrupció elleni küzdelemben. Ezen együttműködés célja különösen az olyan vonatkozó nemzetközi szabványok és okmányok végrehajtása és előmozdítása, mint adott esetben az ENSZ határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezménye, annak kiegészítő jegyzőkönyvei és az ENSZ korrupció elleni egyezménye.

24. cikk

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén

1.   A Felek – a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásának megfelelően – megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük, elkerülendő annak kockázatát, hogy pénzügyi rendszereiket jogellenes célokra, ezek között súlyos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására lehessen használni.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a szabályozás kidolgozására és végrehajtására, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok hatékony működésére irányuló képzést és technikai segítségnyújtást. Az együttműködés a Felek jogszabályainak keretében különösen lehetővé teszi a vonatkozó információknak a Felek illetékes hatóságai közötti cseréjét, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges – a Felek és az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű – megfelelő előírások alapján.

25. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén

1.   A Felek együttműködnek egymással az e területen kialakítandó átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására: hatékony lépéseket tesznek, és összehangolják a hatáskörrel rendelkező hatóságok működését a bűnüldözés, a vámhivatalok, az egészségügy, az igazságügy és a belügy, valamint más érintett ágazatok területén annak érdekében, hogy (az ópiummák tiltott termesztését, valamint a szintetikus drogok előállítását is beleértve) csökkenjen a tiltott drogok kínálata, kereskedelme és kereslete, továbbá a drogfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatása is, és hatékonyabban ellenőrizzék a prekurzorokat.

2.   A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek a Felek részes felei, azaz az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 20., 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott politikai nyilatkozatával, a kábítószerek iránti kereslet csökkentésének irányadó elveiről és a kábítószerekkel kapcsolatos világméretű probléma elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi együttműködés fokozásáról szóló nyilatkozatával, valamint a kábítószerekkel foglalkozó ENSZ-bizottság 52., 2009. márciusi ülésén elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével.

3.   A Felek közötti együttműködés keretei kiterjednek a műszaki és igazgatási együttműködésre, különösen a következő területeken: nemzeti jogszabályok és politikák megszövegezése, nemzeti szakintézmények, valamint tájékoztató és ellenőrző központok létesítése, személyi állomány képzése, kábítószerekkel kapcsolatos kutatás; a kábítószerek iránti kereslet, illetve a kábítószerek által okozott károsodás csökkentésére irányuló erőfeszítések; és igazságügyi és rendőrségi együttműködés; valamint a prekurzorok hatékony ellenőrzése a kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális előállításához kapcsolódóan. A Felek más területek bevonásában is megállapodhatnak.

26. cikk

A személyes adatok védelme

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében, adott esetben a legmagasabb nemzetközi normáknak – például a Felekre alkalmazandó nemzetközi okmányoknak – megfelelően.

2.   A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ- és tapasztalatcsere formájában megnyilvánuló technikai támogatást.

VI. CÍM

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB TERÜLETEI

27. cikk

Együttműködés a migráció területén

1.   A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások irányítása érdekében tett közös erőfeszítések fontosságát. A Felek az együttműködés megerősítése céljából átfogó párbeszédet alakítanak ki valamennyi migrációval kapcsolatos kérdésben. A migrációval kapcsolatos szempontoknak szerepelniük kell a migránsok származási, tranzit- és célországainak gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiákban.

2.   A Felek közötti együttműködésnek a közös konzultációkon elvégzett konkrét igényfelmérésen kell alapulnia, és azt a vonatkozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Az együttműködés többek között a következőkre helyezi a hangsúlyt:

a)

a migráció mögött meghúzódó eredendő okok megoldása;

b)

a jogszerű migrációval kapcsolatos átfogó párbeszéd indítása, közös megállapodás szerint a jogszerű migráció lehetőségeit előmozdító mechanizmusok létrehozása céljából;

c)

tapasztalatok és módszerek megosztása az 1951. július 28-án aláírt, a menekültek jogállásáról szóló egyezményéhez és az 1967. január 31-én aláírt jegyzőkönyvhöz való csatlakozás, valamint ezek rendelkezéseinek végrehajtása kapcsán, különös tekintettel a „visszaküldés tilalma”, valamint az „önkéntes hazatelepülés” elvére;

d)

a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

e)

az illegális bevándorlással, a migránsok csempészésével és az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika kidolgozása, ideértve az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok felszámolásának különböző módjait, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

f)

valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges és méltóságteljes körülmények között történő visszautazása – beleértve az önkéntes visszatérés támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

g)

a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

h)

a határellenőrzéssel kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

i)

technikai és személyzeti kapacitásépítés.

3.   A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális bevándorlás megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

a)

amennyiben a hatáskörrel rendelkező vietnami hatóságok a nemzeti jogszabályokkal vagy a fennálló, vonatkozó megállapodásokkal összhangban megállapítják egy visszafogadandó személy vietnami állampolgárságát, úgy Vietnam – az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak kérelmére, indokolatlan késedelem nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki jogellenesen tartózkodik egy tagállam területén;

b)

amennyiben az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai a nemzeti jogszabályokkal vagy a fennálló, vonatkozó megállapodásokkal összhangban megállapítják egy visszafogadandó személy állampolgárságát, úgy – a hatáskörrel rendelkező vietnami hatóságok kérelmére, indokolatlan késedelem nélkül – minden tagállam visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki jogellenesen tartózkodik Vietnam területén.

A Felek ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy az érintett tagállam vagy Vietnam hatáskörrel rendelkező hatóságai – Vietnam, illetve az érintett tagállam kérésére – biztosítják, hogy a visszafogadandó személyt állampolgársága megállapítása céljából meghallgassák.

4.   Vonatkozó jogszabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően a Felek fokozzák a visszafogadási kérdésekkel kapcsolatos együttműködésüket annak érdekében, hogy állampolgáraik visszafogadása tárgyában az EU és Vietnam között – bármely Fél kérelmére, kölcsönös megegyezés alapján – megállapodás jöhessen létre.

28. cikk

Oktatás és képzés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket az oktatás és képzés terén, megfelelő tiszteletben tartva sokszínűségüket a kölcsönös megértés erősítése érdekében, és megállapodnak az uniós és a vietnami oktatási lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek terjesztésében.

2.   A Felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek a felsőoktatási intézményeik és szakosított ügynökségeik közötti kapcsolatok létrehozását, valamint az információk, know-how, diákok, szakértők és technikai források cseréjének ösztönzését célzó intézkedésekre, kihasználva az Unió délkelet-ázsiai oktatási és képzési programjai által biztosított lehetőségeket, valamint felhasználva a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat.

3.   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy előmozdítják az Erasmus Mundus programhoz, valamint a konferenciatolmács-képző programokhoz hasonló felsőoktatási programok végrehajtását, és arra ösztönzik az EU és Vietnam oktatási intézményeit, hogy közös képzési és kutatási programok keretében működjenek együtt a felsőoktatási együttműködés és mobilitás előmozdítása érdekében.

4.   A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy párbeszédet kezdenek a felsőoktatás, valamint a műszaki és szakképzési rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódó közös érdekű kérdésekről, amely olyan technikai segítségnyújtási intézkedéseket is felölelhet, amelyek célja többek között a képesítési keretrendszer és a minőségbiztosítás javítása.

29. cikk

Egészségügy

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az egészségügy területén együttműködnek az egészségügy és a szociális jólét feltételeinek – különösen az egészségügyi rendszer – javítása érdekében, beleértve az egészségügyi ellátást és az egészségbiztosítást.

2.   Az együttműködés főleg a következő területeken valósul meg:

a)

az egészségügy javítását célzó programok az egészségügyi rendszerek, szolgáltatások és feltételek, valamint a szociális jólét javítására is kiterjedően;

b)

az epidemiológiával kapcsolatos közös tevékenységek, ideértve az olyan járványok korai megelőzésével és ellenőrzésével kapcsolatos együttműködést is, mint a madárinfluenza, a pandémiás influenza és egyéb komolyabb fertőző betegségek;

c)

egészségügyi tárgyú nemzetközi megállapodások, különös tekintettel a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményre és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra;

d)

élelmiszer-biztonsági előírások, ideértve az importált élelmiszereknek a 14. cikk hatálya alá tartozó, automatikus ellenőrzési hálózatát;

e)

kölcsönös megállapodás szerinti információ- és tapasztalatcsere a gyógyszerekre és orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályokról és szabályzatokról;

f)

a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése az információk és a helyes gyakorlatok cseréje, az egészséges életmód népszerűsítése, továbbá az egészséget befolyásoló főbb tényezők, valamint e betegségek felügyelete és kezelése révén.

3.   A Felek felismerik az egészségügyi ágazat további korszerűsítésének fontosságát, és megállapodnak az egészségügy terén folytatott kapacitásépítés és technikai segítségnyújtás erősítésében.

30. cikk

Környezetvédelem és természeti erőforrások

1.   A Felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható gazdálkodásának szükségességéről, ami alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének.

2.   A Felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés elősegíti a környezet megőrzését és javítását a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó világ-csúcstalálkozó eredményeit figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint vállalt valamennyi tevékenység elvégzése során.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a környezetvédelmi politikák kölcsönös támogathatóságának, valamint a környezetvédelmi megfontolások – az együttműködés valamennyi területébe való – integrálásának fokozása érdekében.

4.   A Felek vállalják, hogy különösen az alábbiak tekintetében folytatják és erősítik együttműködésüket:

a)

a Felek aktív részvételének előmozdítása azon többoldalú, környezetvédelmi tárgyú egyezmények végrehajtásában, amelyeknek a Felek részesei, ideértve a Bázeli Egyezményt, a Stockholmi Egyezményt és a Rotterdami Egyezményt;

b)

a környezettudatosság és a helyi részvétel fokozása, ideértve az őslakos és a helyi közösségek részvételét a környezetvédelmi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos erőfeszítésekben;

c)

környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása és alkalmazása, többek között szabályozó és piaci alapú eszközök használata révén;

d)

a hulladékok, köztük a veszélyes hulladékok és az ózonréteget lebontó anyagok határokon átnyúló illegális mozgásának megakadályozása;

e)

a környezeti levegőminőség javítása, környezetbarát hulladékkezelés, a vegyi anyagok biztonsága, fenntartható integrált vízkészlet-gazdálkodás, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása;

f)

az erdők fenntartható fejlődése és védelme a fenntartható erdőgazdálkodás támogatására is kiterjedően, erdőtanúsítás, az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni intézkedések, valamint az erdőgazdálkodás fejlesztésének a helyi közösségi fejlesztésbe történő integrálása;

g)

a nemzeti parkok hatékony védelme, a biológiai sokféleség területei és a sérülékeny ökoszisztémák elismerése és megőrzése, kellő figyelemmel az e területeken vagy azok közelében élő helyi és őslakos közösségekre;

h)

fenntartható tengeri fejlődés megvalósítása érdekében a partmenti és tengeri környezet védelme és megőrzése, a tengeri erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás támogatása céljából;

i)

talajvédelem, a talaj funkcióinak megőrzése és fenntartható területgazdálkodás;

j)

a területgazdálkodási kapacitás fokozása, átlátható területgazdálkodás, az ingatlanpiac megfelelő működtetése a fenntartható területgazdálkodás elve és az érintettek számára biztosított méltányos jogok alapján, a fenntartható fejlődést előmozdító hatékony használat és környezetvédelem biztosítása érdekében.

5.   Ennek érdekében a Felek két- és többoldalú keretek között törekednek együttműködésük erősítésére, ideértve a környezetbarát technológiák fejlesztésének, átadásának és hasznosításának támogatását célzó technikai segítségnyújtási programokat, valamint a millenniumi fejlesztési célok korai megvalósítását célzó, a kölcsönös előnyök elvén alapuló kezdeményezéseket és partnerségi megállapodásokat.

31. cikk

Az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással az éghajlatváltozás, valamint annak a környezetkárosodásra és a szegénységre gyakorolt hatásai elleni küzdelem felgyorsítása terén, támogatják az éghajlatváltozás enyhítésére és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás elősegítésére irányuló politikákat (különös tekintettel a tengerszint emelkedésére), és együttműködnek egymással annak érdekében, hogy fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó növekedési pályára állítsák gazdaságukat.

2.   Az együttműködés célkitűzései a következők:

a)

éghajlatváltozás elleni küzdelem a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás általános céljával, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) elveinek megfelelő, konkrét mérséklési intézkedéseken keresztül;

b)

gazdaságuk energiateljesítményének javítása az energiahatékonyság, energiatakarékosság, valamint a biztonságos és fenntartható megújuló energia használatának támogatásával, továbbá egy olyan éghajlatbarát generáció felé történő elmozdulás, amely hozzájárul egy zöldenergiai forradalom megalapozásához;

c)

fenntartható fogyasztási és termelési (SCP) modellek támogatása a gazdaságban, hozzájárulás az ökoszisztémákra nehezedő nyomás minimalizálásához, a talajt és az éghajlatot is beleértve;

d)

alkalmazkodás az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és káros hatásaihoz, ideértve az alkalmazkodási intézkedéseknek a Felek növekedési és fejlesztési stratégiáiba és terveibe történő integrálását, valamennyi ágazatban és szinten.

3.   A (2) bekezdésben megjelölt célkitűzések megvalósítása érdekében a Felek:

a)

fokozzák a politikai párbeszédet és a technikai szintű együttműködést;

b)

előmozdítják a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységekkel és az alacsony kibocsátású technológiákkal kapcsolatos együttműködést;

c)

fokozzák az együttműködést a megfelelő, nemzeti szintű mérséklési intézkedésekkel, az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó növekedési tervekkel, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásról szóló nemzeti programokkal, valamint a katasztrófakockázatok csökkentésével kapcsolatban;

d)

fokozzák a kapacitásépítést és erősítik az intézményeket az éghajlatváltozás által támasztott kihívások megoldása érdekében;

e)

fokozzák a tudatosság erősítését, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett népességcsoportokra és a veszélyeztetett területeken élő személyekre, és könnyítik a helyi közösségek részvételét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

32. cikk

Mezőgazdaság, erdészet, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy – egyebek mellett megerősített párbeszéd és tapasztalatcsere révén – fokozzák az együttműködést a mezőgazdaság, az erdészet, az állattenyésztés, a halászat és a vidékfejlesztés terén, különösen az alábbi területeken:

a)

agrárpolitika és általános nemzetközi mezőgazdasági kilátások;

b)

a növények, állatok, valamint a növényi és állati termékek Felek közötti kereskedelmének könnyítése, a piac fejlesztése és támogatása;

c)

fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;

d)

a növényekkel, állatokkal és vízi termékekkel, valamint különösen az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és a biotermesztéssel kapcsolatos minőségpolitika; minőségi termékek, ezen belül biotermékek és földrajzi jelzéssel ellátott termékek forgalmazása (címkézés, minősítés és ellenőrzés);

e)

állatjólét;

f)

fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság és biotechnológia-átadás fejlesztése,

g)

a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a partmenti és tengeri erőforrások megőrzését és kezelését;

h)

az illegális, bejelentetlen és szabályozatlan halászat, valamint az illegális fakitermelés és az erdészeti termékek tiltott kereskedelmének megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása az erdészeti jogszabályok végrehajtásán, az erdészeti irányításon és az erdészeti termékek kereskedelmén (FLEGT), valamint önkéntes partnerségi megállapodáson (VPA) keresztül;

i)

örökítéssel kapcsolatos kutatás, állatok és növények fajtamegválasztása, beleértve az állatállomány minőségének javítását, valamint a szárazföldi és vízi állatok takarmányaival és táplálékával kapcsolatos kutatást;

j)

azon kedvezőtlen hatások enyhítése, amelyeket az éghajlatváltozás gyakorol a mezőgazdasági termelésre, valamint a szegénységnek a távoli és a vidéki térségekben történő csökkentésére;

k)

fenntartható erdőgazdálkodás támogatása és előmozdítása, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a kedvezőtlen hatások enyhítését.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos technikai segítségnyújtás lehetőségeit, különösen, de nem kizárólagosan az állati és növényi termékek hozamának és minőségének javításával kapcsolatban, továbbá megállapodnak abban, hogy megvizsgálják az irányítási képesség e téren történő kiépítésére irányuló kapacitásépítési programokat.

33. cikk

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos együttműködés

1.   A Felek együttműködnek a nemekkel kapcsolatos politikák és programok erősítése, valamint az intézményi és igazgatási kapacitásépítés és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti stratégiák végrehajtásának támogatása terén (ideértve a nők jogait és azok erősítését), annak érdekében, hogy a férfiak és nők igazságos részvétele a gazdasági, kulturális, politikai és társadalmi élet valamennyi ágazatában biztosított legyen. Az együttműködés középpontjában különösen a nők azon erőforrásokhoz való hozzáférésének javítása áll, amelyek alapvető jogaik teljes körű gyakorlásához szükségesek.

2.   A Felek támogatják a következőkhöz szükséges, megfelelő keret létrehozását:

a)

annak biztosítása, hogy a nemekkel kapcsolatos kérdések megfelelő szerepet kapnak valamennyi fejlesztési stratégiában, politikában és programban;

b)

tapasztalatok és modellek cseréje a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatban, és a nőknek kedvező pozitív intézkedések elfogadásának támogatása.

34. cikk

A háborús maradványok kezelésével kapcsolatos együttműködés

A Felek felismerik az aknák, bombák és egyéb fel nem robbant hadianyagok mentesítése terén folytatott együttműködés, valamint azon nemzetközi szerződések betartásának fontosságát, amelyeknek részesei, figyelemmel az egyéb vonatkozó nemzetközi okmányokra. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következőkön keresztül:

a)

tapasztalatcsere és párbeszéd, az irányítási kapacitás növelése, valamint a szakértők, kutatók és speciális szakértők képzése a kapacitásépítési segítségnyújtásra is kiterjedően, a fent említett kérdések kezelésével kapcsolatban előírt saját belső eljárásaiknak megfelelően;

b)

kommunikáció és oktatás a bombák és aknák által okozott balesetek megelőzéséről, valamint a bombák és aknák áldozatainak rehabilitációjáról és a közösségbe történő újbóli integrációjáról.

35. cikk

Együttműködés az emberi jogok terén

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és védelme terén, többek között azon nemzetközi emberi jogi okmányok végrehajtása tekintetében, amelyeknek részes felei.

Ehhez technikai segítséget nyújtanak.

2.   Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:

a)

az emberi jogok előmozdítása és oktatása;

b)

az emberi jogokkal kapcsolatos intézmények megerősítése;

c)

az emberi jogokkal kapcsolatban meglévő párbeszéd megerősítése;

d)

az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés erősítése.

36. cikk

A közigazgatás reformja

A Felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös konzultáció során végzett konkrét igényfelmérés alapján együttműködnek közigazgatásuk átalakítása és hatékonyságának növelése terén, többek között az alábbi területeken:

a)

a szervezeti hatékonyság növelése, beleértve a decentralizációt;

b)

az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése,

c)

az államháztartás irányításának és elszámoltathatóságának javítása, összhangban a Felek vonatkozó törvényeivel és rendeleteivel;

d)

a jogi és intézményi keret fejlesztése;

e)

a politikák kialakításához és végrehajtásához szükséges kapacitások (közszolgáltatások nyújtása, költségvetés összeállítása és végrehajtása, korrupció elleni küzdelem) kiépítése;

f)

bűnüldözési mechanizmusok és szervek kapacitásépítése;

g)

a közszolgáltatások, állami ügynökségek és közigazgatási eljárások reformja;

h)

kapacitásépítés a közigazgatás korszerűsítéséhez.

37. cikk

Egyesületek és nem kormányzati szervezetek

1.   A Felek elismerik az egyesületek és az NGO-k (köztük a szociális partnerek) szerepét és esetleges közreműködését az e megállapodás szerinti együttműködési folyamat során.

2.   A szervezett egyesületek és az NGO-k a demokratikus elvekkel, valamint a Felek jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseivel összhangban:

a)

részt vehetnek a politika meghatározásának folyamatában;

b)

információkat kaphatnak és részt vehetnek a fejlesztési és együttműködési stratégiákkal és ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkon, különösen az őket érintő területek tekintetében, beleértve a fejlesztési folyamat valamennyi szintjét;

c)

amennyiben a Felek belső szabályai ezt lehetővé teszik, pénzügyi forrásokat kaphatnak, valamint a kritikus területeken a kapacitások kiépítése érdekében támogatásban részesülhetnek;

d)

részt vehetnek az őket érintő területeken folyó együttműködési programok végrehajtásában.

38. cikk

Kultúra

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan több szempontú kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a változatosságukat.

2.   A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ezen belül – a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával – együttműködjenek a kulturális örökség megőrzése terén. E tekintetben a Felek megállapodnak abban, hogy folytatják az együttműködést az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) keretében, amely az Ázsia–Európa Alapítvány (ASEF) tevékenységeit támogatja. Ennek érdekében a Felek támogatják és előmozdítják a kulturális intézményeik közötti hosszú távú partnerségi és együttműködési tevékenységeket.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása és a kulturális sokszínűség, valamint a kulturális örökség védelmének előmozdítása érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek egymással az érintett nemzetközi fórumokon, így például az UNESCO-ban. Ezzel kapcsolatosan a Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO-egyezmény megerősítését és a végrehajtása terén folytatott együttműködést, amely a politikai párbeszéd mellett a kultúrának a fenntartható fejlődésbe és a szegénység elleni küzdelembe történő integrálására helyezi a hangsúlyt, egy dinamikus kulturális ágazat kialakításának támogatása érdekében, a kulturális iparágak fejlesztésének megkönnyítésével. A Felek továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy más államokat ezen Egyezmény megerősítésére ösztönözzenek.

39. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik a tudományos és technológiai együttműködést a közös érdekű területeken, beleértve az ipart, az energiaügyet, a közlekedést, a környezetvédelmet, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra (pl. halászat, erdészet és vidékfejlesztés), a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra, a biotechnológiákra, valamint az emberek és az állatok egészségére, figyelemmel egymás politikáira és együttműködési programjaira.

2.   Az ilyen együttműködés célkitűzései közé tartozik többek között:

a)

a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, ideértve a különböző politikák és programok végrehajtását;

b)

a tudományos körök, kutatóközpontok, egyetemek és iparágak közötti tartós kapcsolatok és kutatási partnerségek kialakításának támogatása;

c)

a humánerőforrás-képzés előmozdítása a tudomány és a technológia területén;

d)

a tudományos és technológiai kutatás alkalmazásának erősítése a fenntartható fejlődés előmozdítása és az életminőség javítása érdekében.

3.   Az együttműködés az alábbi módon jön létre:

a)

közös K+F projektek és programok;

b)

információk, tudás és tapasztalatok cseréje közösen szervezett tudományos szemináriumok és munkaértekezletek, megbeszélések, szimpóziumok és konferenciák keretében;

c)

tudósok, kezdő kutatók képzése és cseréje nemzetközi mobilitási rendszerek és csereprogramok keretében, biztosítva a kutatási eredmények, a tanulás és a bevált módszerek legnagyobb mértékű terjesztését;

d)

a Felek által közösen elfogadott egyéb formák.

4.   A Felek támogatják felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik, és különösen kis- és középvállalkozásaik ezen együttműködésben történő részvételét. Az együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód és a kölcsönös előnyök elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon megfelelő védelmét.

5.   Az együttműködés különleges prioritásai különösen az alábbi területekhez kapcsolódnak:

a)

a kijelölt kutatóhelyekhez való hozzáférés előmozdítása és megkönnyítése a kutatók cseréje és képzése érdekében;

b)

a K+F beruházási és hivatalos fejlesztési segélyprogramokba/segélyprojektekbe történő integrálásának ösztönzése.

6.   A Felek törekednek arra, hogy képességeiknek megfelelően mobilizálják pénzügyi forrásaikat a jelen megállapodás alapján végzett tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek végrehajtásának támogatása érdekében.

7.   A Felek megállapodnak abban, hogy minden erőfeszítést megtesznek a kutatási és technológiai együttműködési programjaik által nyújtott lehetőségek közismertségének növelése érdekében.

40. cikk

Együttműködés az információs és kommunikációs technológiák terén

1.   A Felek – felismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – megállapodnak abban, hogy e területen véleményt cserélnek a különböző politikákról, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében.

2.   Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:

a)

a párbeszéd megkönnyítése az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésének különböző vonatkozásaival kapcsolatban;

b)

az emberi erőforrások fejlesztésére is kiterjedő, információs és kommunikációs technológiai kapacitásépítés;

c)

a Felek és Délkelet-Ázsia hálózatai és szolgáltatásai közötti összekapcsolás és kölcsönös átjárhatóság;

d)

az új információs és kommunikációs technológiák egységesítése és terjesztése;

e)

az információs és kommunikációs technológiák terén a Felek közötti K+F együttműködés fokozása;

f)

az információs és kommunikációs technológiák biztonsági kérdései/szempontjai, és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem;

g)

a távközlés megfelelőségének értékelése a rádióberendezésekre is kiterjedően;

h)

együttműködés, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek megosztása az információtechnológia egész társadalom, valamint a közigazgatás számára történő bevezetésével kapcsolatban;

i)

az érintett intézményeik és képviselőik közötti együttműködés megkönnyítése az audiovizuális ágazat és a média területén;

j)

további együttműködés ösztönzése a Felek információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó vállalatai között, a technológiatranszferre is kiterjedően.

41. cikk

Közlekedés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén fokozzák együttműködésüket annak érdekében, hogy fejlesszék és bővítsék a beruházási lehetőségeket, könnyítsék az áruk és a személyek mozgását, támogassák a tengeri és repülési biztonságot – különös tekintettel a felkutatásra és mentésre, a kalózkodás elleni küzdelemre és a szabályok erőteljesebb közelítésére –, csökkentsék a közlekedés okozta környezeti hatásokat, valamint növeljék közlekedési rendszereik hatékonyságát.

2.   E területen a Felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:

a)

a közlekedési politikájukkal és módszereikkel kapcsolatos információcsere, különös tekintettel a városi, a vidéki, a tengeri és a légi közlekedésre, a városi közlekedés tervezésére, a közlekedési logisztikára, a tömegközlekedés fejlesztésére és a multimodális szállítási hálózatok közötti kapcsolatokra és kölcsönös átjárhatóságra;

b)

az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) tárgyában – megfelelő kétoldalú okmányokon keresztül – folytatott információcsere, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket;

c)

közös fellépések a légiközlekedési szolgáltatások terén, többek között a meglévő megállapodások végrehajtása révén a kapcsolatok további fejlesztése lehetőségeinek megvizsgálása érdekében, továbbá technikai és szabályozási együttműködés olyan területeken, mint a repülésbiztonság és -védelem, valamint a légiforgalmi szolgáltatás, a szabályozási környezet közelítésének előmozdítása és a vállalkozás akadályainak megszüntetése céljából. Ennek alapján a Felek megvizsgálják az átfogóbb együttműködés lehetőségét a polgári repülés terén;

d)

párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások terén, az alábbi célkitűzésekkel: a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan hozzáférés kereskedelmi alapú biztosítása, kötelezettségvállalás a meglévő rakományfenntartási rendszerek fokozatos megszüntetésére, a rakománymegosztásra vonatkozó záradék bevezetésének mellőzése, letelepedés a – kiegészítő szolgáltatásokra is kiterjedő – tengeri fuvarozási szolgáltatások terén, a másik fél állampolgárai vagy vállalkozásai által üzemeltetett hajók esetében az állampolgárság szerinti bánásmódra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó záradék alkalmazása a kiegészítő és a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, valamint a háztól házig történő szállítási szolgáltatás kérdései;

e)

a biztonsági, védelmi és szennyezésmegelőzési előírások alkalmazása főként a tengeri és légi szállítás tekintetében, összhangban a megfelelő nemzetközi egyezményekkel, többek között a megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködés révén, a nemzetközi szabályok fokozottabb betartása érdekében. Ennek érdekében a Felek támogatják a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos – ideértve a kutatást és megmentést, valamint sérülések és balesetek kivizsgálását is magukban foglaló – technikai együttműködést és segítségnyújtást.

42. cikk

Energiaügy

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az energiaügyi együttműködést a következők érdekében:

a)

az energiabiztonság fokozása érdekében az energiaellátás változatossá tétele és az energia új, innovatív és megújuló formáinak fejlesztése (ideértve többek között a fenntartható bioüzemanyagokat és biomasszát az egyes országokra jellemző feltételekkel összhangban, a szél- és a napenergiát, valamint a vízenergia-termelést), továbbá a megfelelő politikai keretek fejlesztésének támogatása a megújuló energiával kapcsolatos beruházásbarát környezet és egyenlő versenyfeltételek kialakítása, valamint ezeknek az érintett politikai területekbe történő integrálása érdekében;

b)

az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -végfelhasználás vonatkozásában;

c)

a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése;

d)

a kapacitásépítés fokozása és a beruházások megkönnyítése e területen, átlátható és hátrányos diszkriminációtól mentes kereskedelmi szabályok alapján;

e)

a megfizethető energiaszolgáltatások és a fenntartható fejlődés összefüggéseinek kezelése.

2.   Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a kapcsolatokat és a közös kutatást, valamint megfelelő regionális fórumokon – a Felek kölcsönös előnyére – fokozzák a technikai segítségnyújtási és kapacitásépítési projekteket a tiszta termeléssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban. Meglévő jogszabályi és szakpolitikai kereteiken belül mindkét Fél további lehetőségeket dolgoz ki a nukleáris biztonság és védelem terén folytatott együttműködés fokozása érdekében.

43. cikk

Turizmus

1.   A Felek – a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai etikai kódexe és a helyi Agenda 21 folyamaton alapuló fenntarthatósági elvek által vezérelve – törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése érdekében.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy különösen az alábbi területeken fejlesztik együttműködésüket:

a)

a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzése és maximális kihasználása;

b)

a turizmus kedvezőtlen hatásainak enyhítése;

c)

a turisztikai ágazatnak a helyi közösségek fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelése, többek között az ökoturizmus és a kulturális turizmus fejlesztésével, tiszteletben tartva a helyi és őslakos közösségek integritását és érdekeit;

d)

technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés, ideértve a politikai döntéshozók és az idegenforgalmi vezetők számára szervezett képzési programokat;

e)

a turisztikai ágazat szereplőinek – ideértve a Felek utazásszervezőit és utazási ügynökeit – ösztönzése arra, hogy folytassák a képzésekre is kiterjedő kétoldalú együttműködés fejlesztését.

44. cikk

Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén

A Felek – figyelemmel egymás gazdaságpolitikájára és célkitűzéseire – a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése céljából megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, többek között az alábbi eszközök révén:

a)

a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges jogi keret és egyéb feltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

b)

a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok és információcserék támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban az Unió meglévő horizontális programjainak segítségével, ezen belül mindenekelőtt a puha és kemény technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között, az új és fejlett technológiákra is kiterjedően;

c)

információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz való hozzáféréssel és a piacra jutással kapcsolatos bevált módszerek cseréje, ideértve különösen a mikro- és kisvállalkozások számára nyújtott könyvvizsgálati és számviteli szolgáltatásokat;

d)

a Felek magánszektorai és gazdasági társaságai tevékenységeinek megkönnyítése és támogatása;

e)

a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve. Ezen együttműködést kiegészítik például a termékekre vonatkozó információkkal és a fogyasztók piaci szerepével kapcsolatos fogyasztói szempontok;

f)

közös kutatási projektek végzése, technikai segítségnyújtás, valamint a szabványokkal, a műszaki előírásokkal és a megfelelés-értékelési eljárásokkal kapcsolatos együttműködés meghatározott ipari területeken, a kölcsönös megállapodások szerint.

45. cikk

Gazdaságpolitikai párbeszéd

A Felek megállapodnak abban, hogy a regionális gazdasági együttműködéssel és integrációval összefüggésben, a közös érdekű területeken meglévő két- és többoldalú mechanizmusokon keresztül együttműködnek egymással a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcsere előmozdítása és a gazdaságpolitikák összehangolásával kapcsolatos tapasztalatok megosztása érdekében, az állami tulajdonban álló vállalatok – a Felek törvényeivel és rendeleteivel összhangban álló – reformjának és tőkésítésének folyamatával kapcsolatos információcserére is kiterjedően.

46. cikk

Adóügyi együttműködés

1.   Annak érdekében, hogy úgy erősítsék és fejlesszék a gazdasági tevékenységeket, hogy közben figyelembe veszik a megfelelő szabályozási és igazgatási keretek kidolgozásának szükségességét is, a Felek elkötelezettek az adózás terén folytatott jó kormányzás iránt, és a Vietnam és az uniós tagállamok közötti kétoldalú adóügyi megállapodások keretében megvalósítják az átláthatóság és az információcsere elvét. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy fokozzák az egymás közötti tapasztalatcserét, párbeszédet és együttműködést az adócsalás és más káros adózási gyakorlatok elleni küzdelem terén.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy szabályozási és igazgatási kapacitásuk növelése érdekében fokozzák az adózás területén folytatott együttműködést, többek között tapasztalatcsere és technikai segítségnyújtás révén.

3.   A Felek ösztönzik a Vietnam és az uniós tagállamok közötti kétoldalú adóügyi megállapodások hatékony végrehajtását, és támogatják új, hasonló megállapodások jövőbeli megkötésének megfontolását.

47. cikk

Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén

A Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet folytatnak egymással, amelynek célja, hogy információkat és tapasztalatot cseréljenek egymás szabályozási hátteréről és erősítsék az együttműködést annak érdekében, hogy javítsák a banki és a biztosítási ágazat, valamint a pénzügyi szektor egyéb ágazatainak könyvelési, könyvvizsgálati, felügyeleti és szabályozási rendszereit, többek között a közös érdekű területeken folytatott kapacitásépítési programok révén.

48. cikk

Együttműködés a természeti katasztrófák megelőzése és enyhítése terén

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a természeti katasztrófák megelőzése és hatékony kezelése terén az életet, a vagyont, a természeti erőforrásokat, a környezetet és a kulturális örökséget ért veszteségek minimalizálása érdekében, valamint azért, hogy a katasztrófakockázatok csökkentését országos és helyi szinten is valamennyi ágazatban és beavatkozási területen érvényesítsék.

2.   Erre tekintettel a Felek megállapodnak abban, hogy:

a)

információkat cserélnek egymással a természeti katasztrófák figyelemmel kísérése, értékelése, előrejelzése és a rájuk vonatkozó korai figyelmeztetések kapcsán;

b)

növelik a kapacitást a természeti katasztrófák megelőzésével és enyhítésével kapcsolatos tapasztalatok és bevált módszerek megosztása révén;

c)

támogatják egymást a katasztrófavédelemhez és veszélyhelyzet-reagáláshoz szükséges technológiák, speciális felszerelések és anyagok terén;

d)

fokozzák a párbeszédet a Feleknek a természeti katasztrófák kezeléséért és veszélyhelyzet-reagálásért felelős hatóságai között az e területen folytatott együttműködés támogatása és erősítése érdekében.

49. cikk

Városi és regionális tervezés és fejlesztés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az e téren folytatott együttműködést és partnerséget, felismerve a városi és regionális tervezésnek és fejlesztésnek a gazdasági növekedésre, a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődésre való törekvésben játszott fontos szerepét.

2.   A városi és regionális tervezés és fejlesztés területén folytatott együttműködés a következő formákat öltheti:

a)

tapasztalatcsere a fenntartható városi és regionális tervezéssel és fejlesztéssel kapcsolatos kérdések terén, beleértve az alábbiakat:

a várostervezéssel és a kapcsolódó infrastruktúrával, a regionális tervezéssel és a városok terjeszkedésével, valamint a történelmi települések megőrzésével és fejlesztésével foglalkozó szakpolitikák;

települések közötti hálózatok kialakítása a központi és helyi vezetés részvételével, beleértve az önkormányzatokat, egyesületeket, nem kormányzati szervezeteket, ügynökségeket, vállalkozókat és szakmai egyesületeket;

az építészet, a tervezés és a városi területek terjeszkedésének igazgatása a földrajzi információs rendszer eszközeinek alkalmazásával;

városok és nagyvárosok központjait érintő felújítások tervezése és fejlesztése, a városok környezetvédelmi fejlesztése;

városi-vidéki kapcsolatok;

a városok műszaki infrastruktúrájának fejlesztése, beleértve a városi vízellátó rendszerek felújítását és javítását, a szennyvíz- és szilárdhulladék-kezelő rendszerek építését, a környezet és a városkép védelmét;

b)

képzéssel és kapacitásépítéssel kapcsolatos támogatás nyújtása a központi, regionális és helyi vezetők számára a regionális és várostervezés, építésügyi igazgatás és az építészeti örökség terén;

c)

együttműködés a különböző nemzetközi szervezetek – például az UN-HABITAT (az ENSZ Emberi Települések Programja) és a World Urban Forum (városok világtalálkozója) – keretében, közös kutatási programok, valamint olyan munkaértekezletek és szemináriumok szervezésén keresztül, amelyek az információ- és tapasztalatcserét szolgálják a várostervezés és -fejlesztés terén, a városok terjeszkedésére, a várostervezésre, a területfejlesztésre és a műszaki infrastruktúra fejlesztésére is kiterjedően.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák a regionális és városi hatóságaik közötti együttműködést, valamint tapasztalat- és információcserét az összetett városi problémák megoldása érdekében, a fenntartható fejlődés előmozdításával.

50. cikk

Munkaügyi, foglalkoztatási és szociális kérdések

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a munkaügyi, foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a munkaügyi, regionális és szociális kohézióval kapcsolatos együttműködést, valamint a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség, a készségek egész életen át tartó fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése, a nemzetközi migráció és a tisztességes munka, valamint a társadalombiztosítás terén folytatott együttműködést is.

2.   A Felek megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizáció folyamatát, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység felszámolása kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 60/1 határozata és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 2006. júliusi magas szintű miniszteri nyilatkozata is jóváhagyta. Együttműködésük során a Felek egymás gazdasági és társadalmi helyzete jellemzőinek és eltérő jellegének megfelelően járnak el, és figyelembe veszik azokat.

3.   A Felek, amint ezt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában hivatkozott egyezményei (amelyeknek a Felek részesei) meghatározzák, megerősítik a nemzetközileg elismert munkaügyi normák tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket.. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és technikai segítséget nyújtanak egymásnak annak érdekében, hogy megfelelően előmozdítsák a nemzetközileg elismert munkaügyi normák megerősítését, és hatékonyan végrehajtsák a Felek által megerősített munkaügyi normákat.

4.   A fogadó országban alkalmazandó jogszabályoknak, feltételeknek és eljárásoknak, valamint azon vonatkozó nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek megfelelően, amelyeknek a Felek részesei, a Felek biztosítani kívánják, hogy a másik Félnek a fogadó ország területén jogszerűen alkalmazott állampolgáraival szemben tanúsított bánásmód – a más harmadik országbeli állampolgárokra alkalmazott feltételekhez képest – mentes legyen mindennemű állampolgárságon alapuló hátrányos diszkriminációtól, egyebek mellett a munkafeltételeket, a díjazást vagy az elbocsátást illetően.

5.   Az együttműködés formái magukban foglalhatnak kölcsönös megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten (például az ASEM, az EU-ASEAN és az ILO szintjén) közös érdekű témákkal kapcsolatos kapacitásépítést, szakpolitikai eszmecserét és kezdeményezéseket is.

51. cikk

Statisztika

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket a statisztikai módszerek összehangolása és fejlesztése terén, beleértve a statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását, elemzését és a róluk való tájékoztatást.

2.   Ennek érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy egyebek mellett regionális és nemzetközi fórumokon fokozzák az együttműködést a kapacitásépítési és egyéb technikai segítségnyújtási projektek keretében, ideértve, hogy korszerű statisztikai szoftverekkel látják el egymást a statisztika minőségének javítása céljából.

VII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

52. cikk

Vegyes bizottság

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy vegyes bizottságot hoznak létre a két fél lehető legmagasabb szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a)

e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;

b)

a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c)

a Felek közötti átfogó kapcsolat fejlődésének figyelemmel kísérése, és ajánlások megfogalmazása e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

d)

adott esetben tájékoztatás kérése a Felek közötti egyéb megállapodások alapján létrehozott bizottságoktól és egyéb testületektől, és az általuk benyújtott jelentések megvitatása;

e)

véleménycsere és javaslattétel valamennyi közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat;

f)

e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos véleménykülönbségek feloldása;

g)

az 57. cikknek megfelelően a Felek által a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információ megvizsgálása, valamint – a mindkét Fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében – konzultációk folytatása a másik Féllel.

2.   A vegyes bizottság üléseit rendszerint évente, kölcsönösen elfogadott időpontban, Hanoiban, illetve Brüsszelben felváltva tartja. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

3.   A vegyes bizottság albizottságokat és szakértői munkacsoportokat hoz létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek az albizottságok és munkacsoportok a vegyes bizottság részére annak minden ülésén részletes jelentésben számolnak be tevékenységükről.

4.   A Felek megállapodnak, hogy a Felek között létrejött vagy a későbbiekben létrejövő bármilyen ágazati megállapodás vagy jegyzőkönyv helyes működésének biztosítása is a vegyes bizottság feladata.

5.   A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Az együttműködéshez szükséges források

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

2.   A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy az eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét Vietnamban.

54. cikk

Felülvizsgálati záradék

1.   A Felek a megállapodás hatályát közös megegyezéssel kiterjeszthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

2.   E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik fél javaslattal állhat elő az együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

55. cikk

Egyéb megállapodások

1.   Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak Vietnammal, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodást kössenek Vietnammal.

2.   E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

3.   Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.

56. cikk

A megállapodás alkalmazása és értelmezése

1.   Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket bármely Fél a vegyes bizottság elé terjesztheti.

2.   A vegyes bizottság a vitát ajánlással rendezheti.

57. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1.   A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, valamint gondoskodnak arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban rögzített célkitűzéseknek.

2.   Amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet.

3.   Mielőtt ezt megteszi, a megállapodás súlyos megsértése eseteinek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt a vegyes bizottság rendelkezésére bocsátja, a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében a 57. cikk (2) bekezdésében említett „megfelelő intézkedések” kifejezés a nemzetközi joggal összhangban elfogadott, és az e megállapodásból eredő kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásával arányos intézkedéseket jelenti. Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, az intézkedésekről konzultációkat kell tartani a vegyes bizottságban.

58. cikk

Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy a Felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő tisztviselőket és szakértőket felruházzák a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel.

59. cikk

Nyilatkozatok

Az e megállapodáshoz csatolt nyilatkozatok e megállapodás szerves részét képezik.

60. cikk

Területi hatály

Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Unióról szóló szerződést alkalmazzák a Szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészt a Vietnami Szocialista Köztársaság területén.

61. cikk

A Felek fogalommeghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait vagy az Uniót és tagállamait, másrészt a Vietnami Szocialista Köztársaságot jelenti.

62. cikk

Nemzetbiztonság és adatszolgáltatás

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik Felet arra kötelezi, hogy olyan információt adjon ki, amelynek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.

63. cikk

Hatálybalépés és időtartam

1.   A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésről.

2.   Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben bármely későbbi egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik Fél sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

3.   A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, ha az utóbbi Fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi szükséges formalitást teljesítette.

4.   Ezt a megállapodást a másik Félhez intézett írásbeli felmondás útján bármely Fél megszüntetheti. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvételét követő 6 hónappal szűnik meg.

64. cikk

Értesítések

Az 63. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Vietnam Külügyminisztériumának kell megküldeni.

65. cikk

Hiteles szöveg

Ez a megállapodás két-két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és vietnami nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на двадесет и седми юни две хиляди и дванадесета година.

Hecho en Bruselas, el veintisiete de junio de dos mil doce.

V Bruselu dne dvacátého sedmého června dva tisíce dvanáct.

Udfærdiget i Bruxelles den syvogtyvende juni to tusind og tolv.

Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten Juni zweitausendzwölf.

Kahe tuhande kaheteistkümnenda aasta juunikuu kahekümne seitsmendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι εφτά Ιουνίου δύο χιλιάδες δώδεκα.

Done at Brussels on the twenty-seventh day of June in the year two thousand and twelve.

Fait à Bruxelles, le vingt-sept juin deux mille douze.

Fatto a Bruxelles, addì ventisette giugno duemiladodici.

Briselē, divi tūkstoši divpadsmitā gada divdesmit septītajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai dvyliktų metų birželio dvidešimt septintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenkettedik év június havának huszonhetedik napján.

Magħmul fi Brussell, fis-sebgħa u għoxrin jum ta’ Ġunju tas-sena elfejn u tnax.

Gedaan te Brussel, de zevenentwintigste juni tweeduizend twaalf.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego czerwca roku dwa tysiące dwunastego.

Feito em Bruxelas, em vinte e sete de junho de dois mil e doze.

Întocmit la Bruxelles la douăzeci și șapte iunie două mii doisprezece.

V Bruseli dňa dvadsiateho siedmeho júna dvetisícdvanásť.

V Bruslju, dne sedemindvajsetega junija leta dva tisoč dvanajst.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäseitsemäntenä päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakaksitoista.

Som skedde i Bryssel den tjugosjunde juni tjugohundratolv.

Image 1

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Image 2

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България

Image 3

Za Českou republiku

Image 4

For Kongeriget Danmark

Image 5

Für die Bundesrepublik Deutschland

Image 6

Eesti Vabariigi nimel

Image 7

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Image 8

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Image 9

Por el Reino de España

Image 10

Pour la République française

Image 11

Per la Repubblica italiana

Image 12

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Image 13

Latvijas Republikas vārdā –

Image 14

Lietuvos Respublikos vardu

Image 15

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Image 16

A Magyar Köztársaság részéről

Image 17

Għal Malta

Image 18

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Image 19

Für die Republik Österreich

Image 20

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Image 21

Pela República Portuguesa

Image 22

Pentru România

Image 23

Za Republiko Slovenijo

Image 24

Za Slovenskú republiku

Image 25

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

Image 26

För Konungariket Sverige

Image 27

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Image 28

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image 29

Image 30

Image 31


MELLÉKLET

PIACGAZDASÁGI STÁTUSZRÓL SZÓLÓ EGYÜTTES NYILATKOZAT

A Felek – a vonatkozó eljárásoknak megfelelően – fokozzák az együttműködést Vietnam piacgazdasági státusza mielőbbi elismerésének előmozdítása érdekében.

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYOLDALÚ NYILATKOZATA AZ ÁLTALÁNOS PREFERENCIARENDSZERRŐL (GSP)

Az Európai Unió felismeri az Általános Preferenciarendszer különleges jelentőségét a kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatban, és – különösen párbeszédeken, cseréken és kapacitásépítési tevékenységeken keresztül – folytatja az együttműködést a rendszer Vietnam általi optimális igénybevételének biztosítása érdekében, összhangban a Felek vonatkozó eljárásaival és az EU mindenkori kereskedelempolitikájával.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 24. CIKKHEZ (EGYÜTTMŰKÖDÉS A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA ELLENI KÜZDELEM TERÉN)

A Felek megállapodnak abban, hogy a vegyes bizottság létrehozza a cikk szerinti információcseréért felelős, hatáskörrel rendelkező hatóságok listáját.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 57. CIKKHEZ (A KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE)

A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának érdekében az 57. cikk (3) bekezdésében szereplő „a megállapodás súlyos megsértése” kifejezés – összhangban a szerződések jogáról szóló, 1969. évi bécsi egyezmény (a továbbiakban: bécsi egyezmény) 60. cikkének (3) bekezdésével – az alábbiakat jelenti:

a)

a megállapodás teljesítésének a bécsi egyezmény által nem szankcionált megtagadása; vagy

b)

a megállapodás valamely, az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében, és a 8. cikkben leírt lényegi elemének megsértése.

A megállapodás súlyos megsértése esetén az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet. A másik Fél kérésére a vegyes bizottság legfeljebb 30 napon belül sürgős konzultációt tart az intézkedés bármely vonatkozásának vagy alapjának részletes kivizsgálása céljából, a Felek számára elfogadható megoldás keresése érdekében.


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/43


A TANÁCS (EU) 2016/2118 HATÁROZATA

(2016. október 28.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (1) bekezdésére és 37. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. december 8-án felhatalmazta a Bizottságot és a főképviselőt, hogy tárgyalásokat kezdjenek Kanadával az EU–Kanada kapcsolatokról szóló 1996. évi együttes politikai nyilatkozat helyébe lépő keretmegállapodásról.

(2)

Figyelembe véve a felek közötti szoros történelmi köteléket és a fokozatosan elmélyülő kapcsolatokat, valamint azon szándékukat, hogy ambiciózus és innovatív módon megerősítsék és elmélyítsék kapcsolataikat, az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: megállapodás) irányuló tárgyalások a megállapodás 2014. szeptember 8-i ottawai parafálásával sikeresen lezárultak.

(3)

A megállapodás 30. cikke előírja, hogy a megállapodást a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(4)

A megállapodást az Unió nevében alá kell írni. A megállapodás egy részét – 30. cikkének megfelelően – ideiglenesen alkalmazni kell a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig.

(5)

A megállapodásnak az Unió nevében való aláírása és a megállapodás egyes részeinek ideiglenes alkalmazása nem érinti az Unió és tagállamai közötti, a Szerződések szerinti hatáskörmegosztást,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel a megállapodás megkötésére.

(2)   A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

(1)   A megállapodás hatálybalépéséig, összhangban a megállapodás 30. cikkével és feltételezve az abban előírt értesítések megtételét, a megállapodás következő részeit ideiglenesen alkalmazni kell az Unió és Kanada között, de csak annyiban, amennyiben uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket érintenek, beleértve a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozására és végrehajtására vonatkozó uniós hatáskörbe tartozó kérdéseket is:

a)

I. cím: 1. cikk;

b)

II. cím: 2. cikk;

c)

III. cím: a 4. cikk (1) bekezdése, az 5. cikk és a 7. cikk b) pontja;

d)

IV. cím:

9. cikk, a 10. cikk (2) és (3) bekezdése, a 12. cikk (4), (5) és (10) bekezdése, valamint a 14., 15., 16. és 17. cikk,

a 12. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdése, valamint a 13. cikk, de csak annyiban, amennyiben az említett rendelkezések olyan kérdésekre korlátozódnak, amelyekben az Unió belsőleg már gyakorolta hatáskörét;

e)

V. cím: a 23. cikk (2) bekezdése

f)

VI. cím: a 26., 27. és 28. cikk

g)

VII. cím: a 29., 30., 31., 32., 33. és 34. cikke amennyiben az említett rendelkezések a megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosítására korlátozódnak.

(2)   A megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőidőpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. október 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. LAJČÁK


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/45


STRATÉGIAI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: „az Unió”

továbbá

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

KANADA

másrészről,

a továbbiakban együttesen: „a Felek”,

ALAPUL VÉVE az Európa és Kanada népei között kiterjedt történelmi, kulturális, politikai és gazdasági kapcsolataik útján régóta fennálló barátságot,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Közösségek és Kanada között létrejött 1976. évi kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás, az Európai Közösség és tagállamai, valamint Kanada közötti transzatlanti kapcsolatokról szóló 1990. évi nyilatkozat, az Unió és Kanada közötti kapcsolatokról szóló 1996. évi közös politikai nyilatkozat és az Unió és Kanada közötti akcióterv, a 2004. évi EU–Kanada partnerségi menetrend, valamint az Európai Unió és Kanada közötti, Kanadának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvétele kereteinek meghatározásáról szóló 2005. évi megállapodás óta elért előrehaladást,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok iránti erős elkötelezettségét,

OSZTVA azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra nézve,

ÉPÍTVE a Felek régóta folytatott együttműködésére a béke, a biztonság és a jogállamiság nemzetközi alapelveinek előmozdítása érdekében,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni, kétoldalú és többoldalú csatornákon történő küzdelem iránt,

OSZTVA a szegénység csökkentése, az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása, valamint a fejlődő országok politikai és gazdasági reformok megvalósítására irányuló erőfeszítéseinek támogatása iránti elkötelezettséget,

ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának előmozdítására irányuló szándékukat;

BÜSZKÉN az európai és kanadai polgárok közötti kiterjedt személyes kapcsolatokra, valamint a Felek elkötelezettségére a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása iránt,

ELISMERVE azt a fontos szerepet, amelyet a hatékony multilaterális szervezetek játszhatnak az együttműködés előmozdításában, valamint eredmények elérésében a globális kérdések és kihívások terén,

SZEM ELŐTT TARTVA dinamikus kereskedelmi és befektetési kapcsolataikat, amelyeket még tovább gazdagít majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás hatékony végrehajtása,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés Harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Európai Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen Kanadát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően –, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Kanadát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot saját jogon kötelezik. Ugyanez vonatkozik Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően,

ELISMERVE a Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta bekövetkezett intézményi változásokat,

MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek stratégiai partnernek tekintik egymást és elkötelezettek amellett, hogy tovább gazdagítják és magasabb szintre emelik kapcsolataikat és nemzetközi együttműködésüket a kölcsönös tiszteletre és párbeszédre építve, hogy előmozdítsák közös érdekeiket és értékeiket,

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy egy ilyen együttműködést fokozatosan és pragmatikusan kell megvalósítani szakpolitikáik fejlődésével párhuzamosan,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA

1. cikk

Általános alapelvek

1.   A Felek támogatásukat fejezik ki az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös alapelvek iránt.

2.   Stratégiai kapcsolatukat szem előtt tartva a Felek törekednek arra, hogy összehangoltabban fejlesszék kétoldalú, regionális és multilaterális szintű együttműködésüket.

3.   A Felek ezt a megállapodást közös értékeik, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának alapelve alapján hajtják végre.

II. CÍM

EMBERI JOGOK, ALAPVETŐ SZABADSÁGOK, DEMOKRÁCIA ÉS JOGÁLLAMISÁG

2. cikk

A demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és előmozdítása

1.   Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és olyan más, az Unió vagy az uniós tagállamok és Kanada részvételével működő, meglévő emberi jogi szerződésekben és más jogilag kötelező eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapja és e megállapodás lényeges elemét képezi.

2.   A Felek törekednek arra, hogy együttműködnek és tiszteletben tartják ezeket a jogokat és alapelveket saját szakpolitikáikban, továbbá más államokat is arra bátorítanak, hogy csatlakozzanak ezekhez a nemzetközi emberi jogi szerződésekhez és jogilag kötelező eszközökhöz, valamint hogy hajtsák végre saját emberi jogi kötelezettségeiket.

3.   A Felek elkötelezettek a demokrácia előmozdítása iránt, ideértve a nemzetközi normáknak megfelelő szabad és tisztességes választásokat. Az egyes Felek tájékoztatják egymást választási megfigyelő misszióikról és adott esetben felkérik egymást az ezekben való részvételre.

4.   A Felek elismerik, hogy a jogállamiság fontos az emberi jogok védelméhez és a demokratikus államok kormányzati intézményeinek hatékony működéséhez. Ide tartozik a független igazságszolgáltatás, a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes eljáráshoz való jog és a magánszemélyek hatékony jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférése.

III. CÍM

NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG, HATÉKONY MULTILATERALIZMUS

3. cikk

Tömegpusztító fegyverek

1.   A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2.   A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és nonproliferációról szóló nemzetközi megállapodásokkal és ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival kapcsolatos kötelezettségeik teljes körű betartásával és végrehajtásával. Ezenkívül a Felek adott esetben továbbra is együttműködnek az elterjedés megakadályozására irányuló erőfeszítések érdekében azon export-ellenőrzési rendszerekben való részvételük útján, melynek mindketten részes felei. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi.

3.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal, hogy:

a)

adott esetben lépéseket tesznek minden olyan vonatkozó nemzetközi leszerelési és nonproliferációról szóló szerződés aláírása, megerősítése, illetve az ezekhez való csatlakozás, valamint azon szerződésekből származó kötelezettségeik teljes mértékű végrehajtása érdekében, amelyeknek már részes felei; továbbá minden államot arra bátorítanak, hogy csatlakozzanak ezekhez a szerződésekhez;

b)

hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját, illetve megakadályozza az ezekkel kapcsolatos tiltott brókertevékenységet és azok tranzitját (beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését), valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;

c)

küzdenek a vegyi-, biológiai- és toxinfegyverek elterjedése ellen. A Felek megállapodnak arról, hogy a vonatkozó fórumokon együttműködnek az olyan nemzetközi egyezmények egyetemes tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében, mint például a vegyifegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről) és a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről).

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen magas szintű EU–Kanada-találkozókat rendeznek a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések terén folytatott együttműködés előmozdításának módjairól folytatandó eszmecsere érdekében.

4. cikk

Kézi- és könnyűfegyverek

1.   A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat a vonatkozó nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket.

3.   A Felek törekednek arra, hogy globális, regionális és nemzeti szinten lépéseket tesznek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben, és biztosítják a többi országnak e téren nyújtott segítségük koordinációját, egyeztetését, kiegészítő jellegét és szinergiáját.

5. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság

1.   A Felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, azok hatékony üldözését nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, a Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB) is bevonva.

2.   A Felek osztják az irányú elkötelezettségüket, hogy előmozdítsák az NBB Római Statútumának egyetemes megerősítését vagy az ahhoz való egyetemes csatlakozást, és azon dolgoznak, hogy az NBB részes felei hazai szinten hatékonyan hajtsák végre a Statútumot.

6. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1.   A Felek elismerik, hogy a terrorizmus elleni küzdelem közös prioritás számukra, és hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság, a nemzetközi jog – különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira –, az emberi jogok, a nemzetközi menekültjog, a humanitárius jog és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

2.   A Felek magas szintű terrorizmusellenes konzultációkat tartanak és ad hoc kapcsolatot tartanak fenn azzal a céllal, hogy – amikor csak lehet – ösztönözzék a közös terrorizmusellenes műveleti erőfeszítéseket és együttműködési mechanizmusokat. Ide tartozik a terroristák jegyzékeivel, az erőszakos szélsőségek elleni stratégiákkel és a felmerülő terrorizmusellenes kérdések új megközelítéseivel kapcsolatos rendszeres egyeztetések.

3.   A Felek közös elkötelezettséget tanúsítanak a terrorizmus elleni küzdelem átfogó nemzetközi megközelítése iránt, az ENSZ vezetésével. A Felek különösen arra törekednek, hogy együttműködnek a területtel kapcsolatos nemzetközi konszenzus mélyítése érdekében az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája és adott esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak teljes mértékű végrehajtása céljából.

4.   A Felek továbbra is szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem világfóruma és annak munkacsoportjai keretében.

5.   A Felek a Pénzügyi Akció Munkacsoport által lefektetett nemzetközi ajánlások szerint küzdenek a terrorizmus finanszírozása ellen.

6.   A Felek megfelelően folytatják együttműködésüket más államok terrorizmus elleni kapacitásainak növelése érdekében, hogy megelőzzék, felderítsék a terrorista tevékenységeket, valamint reagáljanak azokra.

7. cikk

Együttműködés a nemzetközi béke és stabilitás előmozdítása érdekében

A nemzetközi béke és biztonság, valamint a hatékony multilaterális intézmények és szakpolitikák megteremtésével kapcsolatos közös érdekeik előmozdítása érdekében a Felek:

a)

folytatják a transzatlanti biztonság további erősítésére irányuló erőfeszítéseiket, tekintetbe véve az Európa és Észak-Amerika között meglévő transzatlanti biztonsági szervezet központi szerepét;

b)

megerősítik a válságkezelés és a kapacitásépítés támogatására irányuló közös erőfeszítéseiket, és tovább mélyítik együttműködésüket e tekintetben, ideértve az Unió műveleteit és misszióit is. A Felek törekednek arra, hogy előmozdítják az ilyen tevékenységekben való részvételt, többek között korai konzultáció és tervezési információk megosztása útján, amennyiben a Felek ezt megfelelőnek tartják.

8. cikk

Együttműködés a multilaterális, regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek keretében

1.   A Felek elkötelezettek a mulilateralizmus mellett és az arra irányuló erőfeszítések iránt, hogy javítsák az olyan regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek, mint például az ENSZ és szakosított szervezetei és ügynökségei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint más multilaterális fórumok hatékonyságát.

2.   A Felek hatékony konzultációs mechanizmust működtetnek a multilaterális fórumokhoz kapcsolódóan. Az ENSZ keretében az emberi jogok és demokrácia területén már működő párbeszédükön túl a Felek állandó konzultációs mechanizmust alakítanak ki az Emberi Jogi Tanácson, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésén és az ENSZ bécsi intézményein, valamint adott esetben egyéb, a Felek megegyezése szerinti fórumokon belüli együttműködéshez kapcsolódóan.

3.   A Felek törekednek a választásokkal kapcsolatos konzultációkra is, a multilaterális szervezetekben való hatékony képviselet kialakítása érdekében.

IV. CÍM

GAZDASÁGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

9. cikk

Párbeszéd és globális vezető szerep a gazdasági kérdésekben

Elismerve, hogy fenntartható globalizációt és nagyobb jólétet csak nyílt, piaci alapú, hatékony szabályozásra és erős globális intézményekre támaszkodó világgazdaságban lehet megvalósítani, a Felek törekednek arra, hogy:

a)

vezető szerepet játszanak a szilárd gazdaságpolitikák és a prudens pénzgazdálkodás előmozdításában úgy belföldön, mint regionális és nemzetközi kötelezettségvállalásaik útján;

b)

rendszeres magas szintű párbeszédet tartanak a makrogazdasági kérdésekről – adott esetben központi banki képviselők bevonásával – azzal a céllal, hogy együttműködjenek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekben;

c)

bátorítják adott esetben a kölcsönös érdeklődésre számot tartó globális gazdasági kérdésekről megfelelő időben és hatékonyan folytatott párbeszédet és együttműködést a Felek részvételével működő multilaterális szervezetekben és fórumokon, mint például az OECD, a G–7, a G–20, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO).

10. cikk

A szabad kereskedelem előmozdítása és a befektetések növelése

1.   A Felek együttműködnek a közöttük folytatott kereskedelem és befektetések fenntartható növekedésének és fejlődésének kölcsönös előnyükre történő előmozdítása érdekében, az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

2.   A Felek törekednek együttműködni annak érdekében, hogy tovább erősítsék a WTO-t, mint az erős, inkluzív és szabályokra épülő globális kereskedelmi rendszer leghatékonyabb keretét.

3.   A Felek folytatják a vámügyi együttműködést.

11. cikk

Adóügyi együttműködés

Gazdasági együttműködésük megerősítése és fejlesztése céljából a Felek igazodnak a jó adóügyi kormányzás alapelveihez, mint például az átláthatóság alapelve, az információcsere és a káros adózási gyakorlatok kivédése – és adott esetben az OECD káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fóruma és a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási kódex keretében alkalmazzák azokat. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek ezen alapelvek nemzetközi végrehajtásának előmozdítása és javítása érdekében.

12. cikk

Fenntartható fejlődés

1.   A Felek megerősítik amelletti elkötelezettségüket, hogy az eljövendő generációk szükségleteinek veszélyeztetése nélkül adnak választ a ma nemzedékeinek szükségleteire. A Felek elismerik, hogy a hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedés feltétele a fenntartható fejlődés alapelveinek tiszteletben tartása.

2.   A Felek folytatják az erőforrások felelősségteljes és hatékony felhasználásának ösztönzését, és felhívják a figyelmet a környezeti károk gazdasági és társadalmi költségeire, valamint ezeknek az emberek jóllétére gyakorolt járulékos hatásaira.

3.   Párbeszéd, a bevált gyakorlatok megosztása, a jó kormányzás, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás útján a Felek továbbra is bátorítják a fenntartható fejlődés ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket.

4.   A Felek közös célkitűzése a szegénység csökkentése és az inkluzív gazdasági fejlődés támogatása világszerte, és e cél érdekében a lehetőségek szerint minél gyakoribb együttműködésre törekednek.

5.   E cél érdekében a Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédet alakítanak ki a fejlesztési együttműködés terén, hogy javítsák a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben a szakpolitikai koordinációt, valamint fejlesztési együttműködésük minőségét és hatékonyságát, a segélyhatékonyság nemzetközi szinten elfogadott alapelveinek megfelelően. A Felek együttműködnek az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítése érdekében a fejlesztési eredmények javítására koncentrálva, és elismerik annak fontosságát, hogy a fejlesztési együttműködés minél több szereplő bevonásával valósuljon meg, ideértve a magánszektort és a civil társadalmat is.

6.   A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági jólét, valamint a nemzetközi béke és stabilitás szempontjából Egyetértenek abban, hogy az energiaellátás javítására és diverzifikálására, az innováció ösztönzésére és az energiahatékonyság növelésére van szükség az energiával kapcsolatos lehetőségek, az energiabiztonság, valamint a fenntartható és megfizethető energia támogatása érdekében. A Felek magas szintű energiaügyi párbeszédet folytatnak, továbbá bilaterális és multilaterális csatornákon folytatják együttműködésüket a nyílt versenypiacok támogatása, a bevált gyakorlatok megosztása, a tudományos alapú, átlátható szabályozás előmozdítása, valamint az energiaügyi együttműködés különböző területeinek megvitatása érdekében.

7.   A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezet védelmének és megőrzésének, és elismerik a szigorú környezetvédelmi normák szükségességét annak érdekében, hogy megőrizhető legyen a környezet a jövő generációi számára.

8.   A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális fenyegetést jelent, és a kibocsátáscsökkentés céljából azonnali és további intézkedéseket kell hozni, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. Közös céljuk, hogy innovatív megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és e hatásokhoz való alkalmazkodásra. A Felek elismerik e kihívás globális jellegét és tovább támogatják az igazságos, hatékony, átfogó és szabályokon alapuló rendszer kialakítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) keretében, amely a keretegyezmény minden részes felére alkalmazandó, ideértve a párizsi megállapodás előrevitelében történő közös munkát.

9.   A Felek magas szintű párbeszédet folytatnak a környezetről és az éghajlatváltozásról, melynek célja a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a hatékony és inkluzív együttműködés ösztönzése az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésről és más, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről.

10.   A Felek elismerik a bilaterális és multilaterális szintű párbeszéd és együttműködés fontosságát a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a tisztességes munka területén, különösen a globalizáció és a demográfiai változások tükrében. A Felek törekednek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és szociális kérdések vonatkozásában. A Felek megerősítik továbbá elkötelezettségüket a Felek által felvállalt nemzetközileg elismert munkaügyi normák – mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló 1998. évi nyilatkozatában és az annak nyomán hozott intézkedésekben említett munkaügyi normák – tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása mellett.

13. cikk

Egyéb kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott párbeszéd

Elismerve közös elkötelezettségüket amellett, hogy elmélyítsék és kiterjesszék régóta tartó kapcsolataikat, valamint elismerve a köztük meglévő együttműködést, a Felek vállalják, hogy a megfelelő bilaterális és multilaterális fórumokon ösztönzik a szakértők közti párbeszédet és a bevált gyakorlatok cseréjét a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területeken. Ezek a területek többek között – de nem kizárólag – a következőket foglalják magukban: mezőgazdaság, halászat, nemzetközi óceán- és tengerpolitika, vidékfejlesztés, nemzetközi szállítmányozás, foglalkoztatás, valamint a tudomány és technológia területét is felölelő, a sarkköri területekkel kapcsolatos kérdések. Adott esetben az együttműködés magában foglalhatja a jogalkotási, szabályozási és közigazgatási gyakorlatra, valamint a döntéshozatali eljárásokra vonatkozó tapasztalatcserét.

14. cikk

A polgárok jólléte

1.   Felismerve annak jelentőségét, hogy kiterjesszék és elmélyítsék párbeszédüket és együttműködésüket a polgáraik és a nagyobb globális közösség jóllétét befolyásoló kérdések széles köréről, a Felek ösztönzik és elősegítik a párbeszédet, a konzultációt és – ahol lehetséges – az együttműködést a polgárok jóllététét befolyásoló, kölcsönös érdeklődésre számot tartó, már napirenden lévő és felmerülő új kérdésekről.

2.   A Felek elismerik a fogyasztóvédelem jelentőségét, és bátorítják a területtel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét.

3.   A Felek bátorítják a kölcsönös együttműködést és információcserét a globális egészségügyi kérdésekről, valamint a nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetekre való felkészülésről és reagálásról.

15. cikk

Együttműködés a tudás, a kutatás, az innováció és a kommunikációs technológiák terén

1.   Elismerve, hogy a globális kihívások kezelése szempontjából mennyire fontos az új tudás, a Felek továbbra is bátorítják az együttműködést a tudomány, a technológia, a kutatás és az innováció területén.

2.   A Felek – elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák fontos szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy megfelelően együttműködjenek és megvitassák nézeteiket a területtel kapcsolatos nemzeti, regionális és nemzetközi szakpolitikákról.

3.   Elismerve, hogy globális kihívást jelent az internet biztonságosságának és stabilitásának fenntartása az alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű biztosítása mellett, a Felek törekednek arra, hogy párbeszéd és szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten egyaránt együttműködjenek.

4.   A Felek elismerik, hogy az űrrendszerek használata egyre fontosabb ahhoz, hogy megvalósítsák társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi és nemzetközi politikai célkitűzéseiket. A Felek tovább bővítik együttműködésüket az űreszközök fejlesztése és használata terén a polgárok, vállalkozások és kormányzati szervezetek támogatására.

5.   A Felek törekednek arra, hogy folytassák együttműködésüket a statisztika területén, különös tekintettel a bevált gyakorlatok és a szakpolitikák megosztásának aktív ösztönzésére.

16. cikk

A kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítása, oktatás és ifjúság, emberek közötti kapcsolatok

1.   A Felek büszkék a közöttük régóta fennálló kulturális és nyelvi kapcsolatokra és hagyományokra, melyek egymás megértését elősegítő kapcsolódási pontokat alakítottak ki közöttük. A kormányzat és társadalom minden szintjén léteznek transzatlanti kapcsolatok, és e kapcsolat hatása a kanadai és az európai társadalmakban egyaránt jelentős. A Felek e kötelékek ösztönzésére és olyan új módok feltárására törekednek, amelyek emberek közötti kapcsolatok útján mozdítják elő a kapcsolatokat. A Felek törekednek az olyan nem kormányzati szervezeteken és agytrösztökön keresztül megvalósuló cserék hasznosítására, amelyek összefogják a fiatalságot és más gazdasági és társadalmi szereplőket, hogy kiterjesszék és elmélyítsék ezeket a kapcsolatokat, valamint gazdagítsák a közös kihívások megoldására vonatkozó gondolatok áramlását.

2.   Elismerve az évek alatt kialakult, kiterjedt kapcsolataikat a felsőoktatás, az oktatás, a sport, a kultúra, a turizmus és a fiatalok mobilitása terén, a Felek üdvözlik és adott esetben bátorítják az ilyen kapcsolatok kiterjesztésére irányuló, folytatódó együttműködést.

3.   A Felek törekednek a kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítására, ide értve adott esetben a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény alapelveinek és célkitűzésinek előmozdítását is.

4.   A Felek törekednek arra, hogy kulturális intézményeik és ágazatbeli szakembereik között bátorítsák és könnyebbé tegyék a cseréket, az együttműködést és a párbeszédet.

17. cikk

Katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség és veszélyhelyzet-kezelés

A természeti és ember okozta katasztrófák hatásainak minimalizálása, valamint a társadalom és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében a Felek megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási intézkedések ösztönzése mellett, többek között – adott esetben – bilaterális és multilaterális szintű együttműködés útján.

V. CÍM

JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

18. cikk

Igazságügyi együttműködés

1.   A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján fokozzák a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó együttműködést. A Felek – illetékességük és hatáskörük keretein belül – törekednek a meglévő mechanizmusok megerősítésére, és adott esetben mérlegelik a területen folytatott nemzetközi együttműködés megkönnyítését célzó új mechanizmusok kialakítását. Ez magában foglalja adott esetben a vonatkozó nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

2.   A Felek – hatáskörüknek megfelelően – adott esetben fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megtárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

19. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén

1.   Illetékességük és hatáskörük keretein belül a Felek együttműködnek egy, a kábítószer-kérdésre vonatkozó kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában. A Felek a következőkre koncentrálják erőfeszítéseiket:

a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése;

a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése;

a tiltott kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése; valamint

az olyan struktúrák hatékonyságának maximalizálása, amelyek célja a kémiai prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására történő felhasználásának csökkentése.

2.   A Felek együttműködnek e célkitűzések megvalósítása érdekében, lehetőség szerint többek között technikai segítségnyújtási programjaik összehangolásával, valamint azon országok megerősítésre és végrehajtásra bátorításával, amelyek még nem erősítették meg és hajtották végre azokat a meglévő, kábítószerek visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményeket, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok és Kanada részes felei. A Felek tevékenységüket a kábítószerek visszaszorításáról szóló vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban általánosan elfogadott alapelvekre alapozzák, és tiszteletben tartják a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló, az ENSZ által 2009-ben elfogadott politikai nyilatkozat és cselekvési terv átfogó célkitűzéseit.

20. cikk

Bűnüldözési együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem

1.   A Felek elkötelezettek aziránt, hogy együttműködést folytatnak a szervezett, a gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás, a csempészet és az illegális pénzügyi műveletek elleni küzdelem terén azáltal, hogy betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó vagyoni vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködés tekintetében.

2.   A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy bűnüldözési együttműködést alakítanak ki, többek között az Europollal való folytatódó együttműködés útján.

3.   Ezenkívül a Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a nemzetközi fórumokon a Felek részvételével működő, az ENSZ keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez és annak kiegészítő jegyzőkönyveihez való csatlakozás és ezek végrehajtásának előmozdítása érdekében.

4.   A Felek adott esetben az ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtásának előmozdítására is törekednek, többek között szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetése útján, az átláthatóság alapelvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett.

21. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1.   A Felek elismerik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből – például a kábítószer-kereskedelemből és a korrupcióból – származó bevételek tisztára mosására használják fel, valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből származó vagyoni vagy pénzeszközök elkobzására, a vonatkozó jogi és jogszabályi kereteken belül.

2.   A Felek adott esetben saját jogi keretüknek és jogszabályaiknak megfelelően vonatkozó információkat cserélnek és megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, amit a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásai és a területen tevékeny más nemzetközi szervek által elfogadott standardok vezérelnek.

22. cikk

Számítástechnikai bűnözés

1.   A Felek elismerik, hogy a számítástechnikai bűnözés globális reagálást igénylő globális probléma. E célból a Felek információk és gyakorlati tudás cseréje útján megerősítik a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányuló együttműködésüket, vonatkozó jogi kereteiknek és jogszabályaiknak megfelelően. A Felek együttműködésre törekednek, hogy adott esetben a más államoknak segítséget és támogatást nyújtsanak olyan hatékony jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlat kialakításában, amelyek az elkövetés helyétől függetlenül a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányulnak.

2.   A Felek – vonatkozó jogi és jogszabályi kereteiken belül – információt cserélnek különböző területeken, ideértve a számítástechnikai bűnözést felderítő szakemberek oktatását és képzését, a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatok lebonyolítását és a digitális igazságügyi szakértelmet.

23. cikk

Migráció, menekültügy és határigazgatás

1.   A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül együttműködnek és nézetet cserélnek a migráció (beleértve a legális migrációt, az irreguláris migrációt, az emberkereskedelmet, a migrációt és a fejlesztést), a menekültügy, az integráció, a vízumok és a határigazgatás terén.

2.   A Felek közös célja, hogy vízummentes utazást tegyenek lehetővé az Unió és Kanada között valamennyi polgáruk számára. A Felek együttműködnek és minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül vízummentes utazást biztosítsanak területeik között minden érvényes útlevéllel rendelkező polgáruk részére.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az irreguláris migráció megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:

a)

Kanada – az érintett tagállam kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik valamelyik tagállam területén;

b)

Minden tagállam – Kanada kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem szabályozza, további formaságok nélkül – visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki illegálisan tartózkodik Kanada területén;

c)

A tagállamok és Kanada e célból megfelelő úti okmányokkal látják el állampolgáraikat;

d)

A Felek olyan külön megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások folytatására törekednek, amely rögzítené a visszafogadással kapcsolatos kötelezettségeket, ideértve a harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadását is.

24. cikk

Konzuli védelem

1.   Kanada lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy amennyiben az a tagállam, amelynek az érintett uniós polgár állampolgára, nem rendelkezik Kanadában elérhető állandó képviselettel, az uniós polgár igénybe veheti Kanadában bármely tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmét.

2.   A tagállamok lehetővé teszik a kanadai állampolgárok számára, hogy amennyiben Kanada nem rendelkezik valamely tagállamban elérhető állandó képviselettel, a kanadai állampolgár a Kanada által kijelölt bármely más tagállam diplomáciai és konzuli hatóságának védelmét igénybe veheti.

3.   Az (1) és (2) bekezdésnek nem célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és jóváhagyási kötelezettséget, amelyek egyébként alkalmazandók abban az esetben, amikor lehetővé teszik uniós vagy kanadai polgár képviseletét bármely olyan állam által, amelynek az érintett nem állampolgára.

4.   A Felek évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdés igazgatási szintű működését.

25. cikk

A személyes adatok védelme

1.   A Felek elismerik, hogy a személyes adatok védelmet igényelnek, és együttműködésre törekednek a magas szintű nemzetközi normák előmozdítása érdekében.

2.   A Felek elismerik az alapvető jogok és szabadságok védelmének fontosságát, ideértve a magánélethez való jogot a személyes adatok védelme tekintetében. E célból a Felek vállalják, hogy vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belült tiszteletben tartják a fenti jogokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket, többek között a terrorizmus és más, nemzetközi jellegű súlyos bűncselekmények – ideértve a szervezett bűnözést is – megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem során.

3.   A Felek – vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül – párbeszéd és adott esetben szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten folytatják együttműködésüket, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét.

VI. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS KONZULTÁCIÓS MECHANIZMUS

26. cikk

Politikai párbeszéd

A Felek törekednek arra, hogy hatékony és pragmatikus módon erősítsék a köztük folyó párbeszédet és konzultációt fejlődő kapcsolataik támogatása, kapcsolataik továbbvitele, valamint annak érdekében, hogy multilaterális kötelezettségvállalásaik révén előmozdítsák közös érdekeiket és értékeiket.

27. cikk

Konzultációs mechanizmus

1.   A Felek közötti párbeszédre folyamatos kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor, többek között a következő formákban:

a)

vezetői szintű találkozók évente vagy kölcsönös megegyezés szerint, melyeket felváltva tartanak az Unióban és Kanadában;

b)

külügyminiszteri szintű találkozók;

c)

miniszteri szintű konzultációk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területekről;

d)

vezető tisztviselői és munkacsoporti szintű konzultációk kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, illetve tájékoztatás és együttműködés a nagyobb horderejű belföldi és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban;

e)

az Európai Parlament és Kanada országgyűlése közötti delegációcserék ösztönzése.

2.   Miniszteri szintű vegyes bizottság

a)

Létrejön a miniszteri szintű vegyes bizottság.

b)

A miniszteri szintű vegyes bizottság:

i.

a transzatlanti párbeszéd helyébe lép;

ii.

társelnökei Kanada külügyminisztere és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője;

iii.

évente, vagy – ha a körülmények úgy kívánják – kölcsönös megállapodásnak megfelelően találkozik;

iv.

elfogadja saját napirendjét, szabályait és eljárásait;

v.

mindkét Fél jóváhagyásával fogadja el határozatait;

vi.

a kapcsolatok helyzetéről évente jelentést kap az együttműködési vegyes bizottságtól és ajánlásokat tesz az együttműködési vegyes bizottság munkájával kapcsolatban, többek között a jövőbeli együttműködés új területeiről és bármely olyan vita megoldásáról, amely a megállapodás végrehajtása során merült fel;

vii.

a Felek képviselőiből áll.

3.   Együttműködési vegyes bizottság

a)

A Felek együttműködési vegyes bizottságot hoznak létre.

b)

A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság:

i.

ajánlásokat tesz a Felek közötti együttműködés prioritásaival kapcsolatban;

ii.

nyomon követi a Felek közötti stratégiai kapcsolatok fejlődését;

iii.

véleményt cserél és javaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben;

iv.

az eredményességre, nagyobb hatékonyságra és a Felek közötti szinergiák növelésére tesz ajánlást;

v.

biztosítja e megállapodás megfelelő érvényesülését;

vi.

a Felek által közzétételre kerülő éves jelentést készít a miniszteri szintű vegyes bizottság számára a kapcsolatok állapotáról e cikk (2) bekezdése b) pontja vi. alpontjának megfelelően;

vii.

bármely olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet a Felek e megállapodás keretében elé terjesztenek;

viii.

albizottságokat hoz létre, hogy munkája elvégzésében segítsék. Ezek az albizottságok azonban nem jöhetnek létre olyan területen, amelyen a Felek közötti más megállapodás már létrehozott valamilyen szervet;

ix.

megtárgyalja azokat a helyzeteket, amelyekben valamelyik Fél azt állítja, hogy külön megállapodással nem szabályozott területre irányuló döntéshozatali folyamatok sértették vagy sérthetik az érdekeit.

c)

A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság évente egyszer, az Unióban és Kanadában felváltva ülésezik; hogy bármelyik Fél kérésére az együttműködési vegyes bizottság külön ülést tart; hogy az együttműködési vegyes bizottság társelnökei Kanada egy vezető tisztviselője és az Unió egy vezető tisztviselője; valamint hogy az együttműködési vegyes bizottság maga állapítja meg hatáskörét, ideértve a megfigyelők részvételét is.

d)

Az együttműködési vegyes bizottság a Felek képviselőiből áll, megfelelően figyelembe véve a hatékonysági és gazdaságossági szempontokat a részvétel szintjeinek megállapításánál.

e)

A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködési vegyes bizottság kérheti a Felek közötti meglévő kétoldalú megállapodások által létrehozott bizottságokat és hasonló szerveket, hogy rendszeresen jelentést tegyenek tevékenységükről az együttműködési vegyes bizottságnak a Felek közötti kapcsolatok folyamatos és átfogó felülvizsgálatának részeként.

28. cikk

A kötelezettségek teljesítése

1.   A megállapodás által megtestesített kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében a Felek megteszik azokat az általános vagy különleges intézkedéseket, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.

2.   Amennyiben a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban kérdések vagy nézeteltérések merülnek fel, a Felek megerősítik a konzultációra és együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket, hogy e kérdéseket időben és baráti módon megoldják. Valamely Fél kérésére a kérdést vagy nézeteltérést az együttműködési vegyes bizottság elé terjesztik további megvitatásra és tanulmányozásra. A Felek közösen úgy is dönthetnek, hogy ezeket az ügyeket az együttműködési vegyes bizottságnak jelentést tevő különleges albizottságok elé terjesztik. A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság vagy a kinevezett albizottság ésszerű időn belül összeül a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban felmerült nézeteltérések megoldása érdekében, melyre korai egyeztetések, a tények gondos vizsgálata – ideértve adott esetben a szakértői véleményeket és tudományos bizonyítékokat is –, valamint hatékony párbeszéd útján kerül sor.

3.   Megerősítve az emberi jogok és a nonproliferáció iránti közös elkötelezettségüket a Felek dönthetnek úgy, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek különösen súlyos és lényegi megsértését különösen sürgős esetként kezelik. A Felek úgy vélik, hogy egy helyzet akkor minősülhet a 2. cikk (1) bekezdése „különösen súlyos és lényegi megsértésének”, ha az kivételes súlyú és jellegű, mint például az államcsíny vagy az olyan súlyos bűncselekmények, amelyek a nemzetközi közösség békéjét, biztonságát és jóllétét veszélyeztetik.

4.   Amennyiben egy harmadik országban alakul ki a különösen sürgős esettel egyenértékűnek minősíthető súlyosságú és jellegű helyzet, a Felek bármely Fél kérésére törekednek sürgős konzultációt tartani a helyzettel kapcsolatos álláspontok megvitatása és a lehetséges reagálás mérlegelése érdekében.

5.   Abban a valószínűtlen és váratlan esetben, ha a különösen sürgős eset valamely Fél területén alakul ki, bármely Fél a miniszteri szintű vegyes bizottság elé terjesztheti az ügyet. A miniszteri szintű vegyes bizottság kérheti az együttműködési vegyes bizottságot, hogy 15 napon belül tartson sürgős konzultációt. A Felek rendelkezésre bocsátanak minden olyan vonatkozó információt és bizonyítékot, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához, valamint időben és hatékony módon való megoldásához. Amennyiben az együttműködési vegyes bizottság nem tudja megoldani a helyzetet, az ügyet a miniszteri szintű vegyes bizottsághoz utalhatja sürgős megvizsgálás céljából.

6.

a)

Amennyiben különösen sürgős esetben a miniszteri szintű vegyes bizottság nem képes megoldani a helyzetet, bármely Fél úgy dönthet, hogy felfüggeszti a megállapodás rendelkezéseinek alkalmazását. Az Unióban a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Kanadában a rendelkezések alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Kanada kormánya hozza saját törvényinek és rendeleteinek megfelelően. Az érintett Fél késedelem nélkül írásban értesíti határozatáról a másik Felet, és a felfüggesztésre vonatkozó határozatot az ügy Felek számára elfogadható módon való megoldásához szükséges legrövidebb ideig alkalmazza;

b)

A Felek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, amely az említett határozat meghozatalát eredményezte, és amely alapot adhat arra, hogy a megállapodás keretein kívüli egyéb megfelelő intézkedéseket tegyenek. Az alkalmazás felfüggesztését vagy egyéb intézkedést meghozó Fél visszavonja e lépéseit, amint ez indokolttá válik.

7.   Ezenkívül a Felek elismerik, hogy az emberi jogok vagy a nonproliferáció (3) bekezdésben meghatározott különösen súlyos és lényegi megsértése alapot adhat az Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás felmondására is, összhangban annak 30.9. cikkével.

8.   Ez a megállapodás nem érinti vagy nem sértheti a Felek közötti egyéb megállapodások értelmezését vagy alkalmazását. Különösen e megállapodás vitarendezési rendelkezései nem lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások vitarendezési rendelkezéseinek helyébe, és semmilyen módon nem befolyásolják azokat.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Biztonság és információközlés

1.   Ez a megállapodás nem értelmezhető akként, hogy az sértse az Uniónak, a tagállamoknak vagy Kanadának a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó törvényeit és rendeleteit.

2.   E megállapodás nem értelmezhető akként, hogy az bármelyik Felet arra kötelezze, hogy olyan információt szolgáltasson, amelynek közlését alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.

30. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

1.   A Felek értesítik egymást a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárulásáról. E megállapodás az utolsó értesítés időpontját követő hónap első napján lép hatályba.

2.   Az (1) bekezdés ellenére az Unió és Kanada ideiglenesen alkalmazza a megállapodás e bekezdésben megállapított részeit a megállapodás hatálybalépéséig, belső eljárásaiknak és jogszabályaiknak megfelelően.

Az ideiglenes alkalmazás az azon napot követő második hónap első napjától veszi kezdetét, amelyen az Unió és Kanada értesítették egymást a következőkről:

a)

Értesítés az Unió részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely megjelöli a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint

b)

Értesítés Kanada részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely megerősíti Kanada jóváhagyását a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit illetően;

3.   Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.

31. cikk

Módosítás

E megállapodás a Felek írásbeli megállapodásával módosítható. A módosítás az azon napot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a módosítás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső eljárás lezárulásáról.

32. cikk

Értesítések

A 30. és 31. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Kanada Külügyi, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztériumának, vagy ezek jogutódainak kell megküldeni.

33. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unió alapját képező szerződések alkalmazandók, az ezekben a szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Kanada területén.

34. cikk

A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről – hatásköreiktől függően – az Európai Unió vagy tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada.

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Брюксел на тридесети октомври през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el treinta de octubre de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třicátého října dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte oktober to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten Oktober zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta oktoobrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Οκτωβρίου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the thirtieth day of October in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le trente octobre deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu tridesetog listopada godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì trenta ottobre duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trīsdesmitajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų spalio trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év október havának harmincadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tletin jum ta' Ottubru fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, dertig oktober tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego października roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em trinta de outubro de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la treizeci octombrie două mii șaisprezece.

V Bruseli tridsiateho októbra dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne tridesetega oktobra leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den trettionde oktober år tjugohundrasexton.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Image 32

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Република България

Image 33

Za Českou republiku

Image 34

For Kongeriget Danmark

Image 35

Für die Bundesrepublik Deutschland

Image 36

Eesti Vabariigi nimel

Image 37

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Image 38

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Image 39

Por el Reino de España

Image 40

Pour la République française

Image 41

Za Republiku Hrvatsku

Image 42

Per la Repubblica italiana

Image 43

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Image 44

Latvijas Republikas vārdā –

Image 45

Lietuvos Respublikos vardu

Image 46

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Image 47

Magyarország részéről

Image 48

Għar-Repubblika ta' Malta

Image 49

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Image 50

Für die Republik Österreich

Image 51

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Image 52

Pela República Portuguesa

Image 53

Pentru România

Image 54

Za Republiko Slovenijo

Image 55

Za Slovenskú republiku

Image 56

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

Image 57

För Konungariket Sverige

Image 58

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Image 59

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image 60

For Canada

Pour le Canada

Image 61


RENDELETEK

2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/66


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2119 RENDELETE

(2016. december 2.)

a 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 113/2010/EU bizottsági rendeletnek a vámeljárások jegyzékének kiigazítása és az adatok meghatározása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. május 6-i 471/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére, 5. cikke (2) bekezdésére és 6. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 471/2009/EK rendelet megállapítja a harmadik országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó európai statisztika rendszeres előállításának közös keretét. Az említett statisztika legfontosabb adatforrása a vám-árunyilatkozatokból szerzett adatok. A szóban forgó rendeletet a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) keretében végrehajtott konkrét és új vámeljárások egyszerűsítéseinek figyelembevételével hozták (a továbbiakban: Modernizált Vámkódex). Ez különösen az „önértékelést” érintette, amely a vámárunyilatkozat benyújtására vonatkozó mentességet és a központi vámkezelési rendszer szabályozását jelentette, amennyiben a behozatali és kiviteli vámalakiságokat több mint egy tagállamban lehetett elvégezni.

(2)

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) hatályon kívül helyezte a Modernizált Vámkódexet és 2016. május 1-től a 2913/92/EGK tanácsi rendelettel (4) előírt vámügyi rendelkezések helyébe lépett.

(3)

A külkereskedelmi statisztika hatályát össze kell hangolni az Uniós Vámkódex vámeljárásaival.

(4)

A 471/2009/EK rendeletet a 113/2010/EU bizottsági rendelet (5) hajtotta végre és tükrözte a Modernizált Vámkódexben meghatározott vámügyi rendelkezéseket. Az Uniós Vámkódex 2016. május 1-től történő teljes mértékű alkalmazását követően a vámügyi eljárásokban bekövetkezett változásokat fel kell tüntetni a 471/2009/EK rendeletben és a 113/2010/EU rendeletben a statisztikai adatgyűjtés és a külkereskedelmi statisztika összeállítása tekintetében.

(5)

Az (EU) 2016/578 bizottsági végrehajtási határozat (6) meghatározza a 952/2013/EU rendelet 280. cikkében említett munkaprogramot és az Uniós Vámkódex keretében kidolgozandó elektronikus vámrendszerekre vonatkozik.

(6)

Az említett elektronikus rendszerek rendelkezésre bocsátásáig az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) (a továbbiakban: felhatalmazáson alapuló átmeneti jogi aktus) átmeneti intézkedéseket ír elő a vámhatóságok egymás közötti, valamint a vámhatóságok és a gazdasági szereplők közötti információcsere és -tárolás tekintetében.

(7)

Tekintve az Uniós Vámkódex 179. cikkében előírt központi vámkezelés vámjogi egyszerűsítését, az e rendszer hatálya alá tartozó behozatalokat és kiviteleket módszertani okokból nem feltétlenül szükséges a rendeltetési tagállamnak vagy a tényleges kivitel szerinti tagállamhoz rendelni, mivel az említett tagállamok és azon tagállam közötti, bármely kapcsolódó Közösségen belüli árumozgás, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, eredményesebben és következetesebben lefedhetők EU-n belüli kereskedelmi statisztikával.

(8)

A vonatkozó tagállamokkal összefüggő statisztikai definíciókat azonban módosítani szükséges, hogy a releváns gazdasági műveleteket – behozatal esetén a vámkezelést követően, illetve export esetén azt megelőzően – azonosítani lehessen.

(9)

A szóban forgó tagállamokkal összefüggő statisztikai meghatározásokat is következetesen össze kell hangolni a központi vámkezelés keretében fennálló vámügyi rendelkezésekkel, amennyiben várhatóan csak a vámeljárásban részt vevő tagállamként azonosított tagállam kap vámkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást a vámkezelést felügyelő tagállamtól.

(10)

A külkereskedelmi statisztika harmonizált összeállítása céljából egyes más adatelemek meghatározását ki kell igazítani az Uniós Vámkódexszel bevezetett változások feltüntetése érdekében.

(11)

A 471/2009/EK és a 113/2010/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az ebben a rendeletben meghatározott intézkedések összhangban állnak a harmadik országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó statisztikával foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 471/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„(1)   A külkereskedelem-statisztika az áru behozatalára és kivitelére vonatkozó adatokat rögzíti.

A tagállamok kivitelként rögzítenek egy ügyletet, amennyiben az áru elhagyja a Közösség statisztikai területét:

a)

a következő, a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vámeljárások egyikének megfelelően (*1) (a továbbiakban: Uniós Vámkódex):

kivitel;

passzív feldolgozás;

b)

az Uniós Vámkódex 258. cikkének alkalmazásában;

c)

az Uniós Vámkódex 269. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában;

d)

az Uniós Vámkódex 270. cikkének alkalmazásában aktív feldolgozási eljárás lezárása céljából.

A tagállamok behozatalként rögzítenek egy ügyletet, amennyiben a következő, az Uniós Vámkódexben meghatározott vámeljárások egyikének megfelelően az áru belép a Közösség statisztikai területére:

a)

szabad forgalomba bocsátás, beleértve a meghatározott célra történő felhasználást is;

b)

aktív feldolgozás.

2. cikk

A 113/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A statisztikai érték alapja az áru értéke abban az időpontban és azon a helyen, amikor az áru belépésekor (import) átlépi azon tagállam határát, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, vagy kilépésekor elhagyja azt (export).”

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett értéket szükség esetén ki kell igazítani úgy, hogy a statisztikai érték kizárólag, és teljes egészében az áru elszállításához igénybe vett szállítás és biztosítás költségeit tartalmazza az indulási helytől azon tagállam határáig, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók (import esetében a rendeltetési tagállam határáig (import esetében CIF-típusú érték, export esetében FOB-típusú érték).”

2.

A 6. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az alábbiak alkalmazandók import esetében:

 

Ha az áruk szabad forgalomba bocsátásra kerülnek, vagy azokat meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonják, úgy a rendeltetési tagállam lesz az a tagállam, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók. Azonban ha a vám-árunyilatkozat kiállításának időpontjában ismert, hogy az átengedést követően az árukat egy másik tagállamba adják fel, ez utóbbi tagállam lesz a rendeltetési tagállam.

 

Ha az árut aktív feldolgozási vámeljárás alá vonják, a rendeltetési tagállam lesz az, amelyben az első feldolgozási tevékenységre sor kerül.

 

E bekezdés (1) és (2) albekezdésének sérelme nélkül a 471/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett adattovábbítás alkalmazásában az adatcsere tekintetében a rendeltetési hely szerinti tagállam az a tagállam lesz, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók.

(4)   Az alábbiak alkalmazandók export esetében:

 

A tényleges exportáló tagállam az a tagállam lesz, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók.

 

Azonban ha ismert, hogy az árut egy másik tagállamból hozták abba a tagállamba, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, úgy az a másik tagállam lesz a tényleges exportáló tagállam azzal a feltétellel, hogy:

i.

az árut azon másik tagállamból csak exportra történő elvámolás céljából hozták; valamint

ii.

az exportőr nem telepedett le abban a tagállamban, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók; továbbá

iii.

a belépés azon tagállamba, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, nem minősült Unión belüli árubeszerzésnek vagy akként kezelt ügyletnek a 2006/112/EK tanácsi irányelvben foglaltak szerint (*2).

 

Ha az árut az aktív feldolgozási vámeljárást követően exportálják, az a tagállam, amelyben az utolsó feldolgozási tevékenységre sor került, lesz a tényleges exportáló tagállam.

 

E bekezdés (1), (2) és (3) albekezdésének sérelme nélkül a 471/2009/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett adattovábbítás alkalmazásában az adatcsere tekintetében a tényleges exportáló tagállam az a tagállam lesz, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók.

(*2)  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).” "

3.

A 7. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Import esetében a feladási országra vonatkozó adat azt a tagállamot vagy harmadik országot adja meg, amelyben az árut eredetileg feladták abba a tagállamba, amelyben a vámeljárásra bocsátás időpontjában az áruk találhatók, amennyiben egy közbeeső tagállamban vagy harmadik országban kereskedelmi ügyletre (pl. értékesítés vagy feldolgozás) és áruszállítással nem összefüggő leállásra sem került sor. Amennyiben ilyen leállásra vagy kereskedelmi ügyletre sor került, az adatok az utolsó közbeeső tagállamot vagy harmadik országot jelölik meg.”

4.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A kereskedő azonosítása

A kereskedőre vonatkozó adat egy olyan megfelelő azonosító szám, amely hozzá van rendelve behozatal esetében az importőrhöz, kivitel esetében pedig az exportőrhöz.”

5.

A 15. cikk (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A gazdasági szereplők nyilvántartási és azonosító számának (Economic Operator Registration Identification number, EORI-szám) kiadásáért felelős hatóságok a nemzeti statisztikai hatóságok kérésére hozzáférést biztosítanak az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (*3) 7. cikkében foglaltak szerint az EORI-számmal kapcsolatos elektronikus rendszerben lévő adatokhoz.

(*3)  A 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).” "

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 152., 2009.6.16., 23. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 450/2008/EK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) (HL L 145., 2008.6.4., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(4)  A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2010. február 9-i 113/2010/EU rendelete a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedelmi lefedettség, az adatok meghatározása, vállalkozásmutatók és számlázási pénznem szerinti statisztika összeállítása, valamint a különleges áruk vagy árumozgások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 37., 2010.2.10., 1. o.).

(6)  A Bizottság 2016. április 11-i (EU) 2016/578 végrehajtási határozata az Uniós Vámkódexben előírt elektronikus rendszerek kifejlesztésére és telepítésére vonatkozó munkaprogram létrehozásáról (HL L 99., 2016.4.15., 6. o.).

(7)  A Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 69., 2016.3.15., 1. o.).


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/70


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2120 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. december 2.)

az 1033/2006/EK rendeletnek a 3. cikke (1) bekezdésében említett rendelkezések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról szóló, 2004. március 10-i 552/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átjárhatósági rendelet) (1) és különösen annak 3. cikke (5) bekezdésére,

Az Egységes Égbolt Bizottsággal való konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1033/2006/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke (2) bekezdésének 16. pontja hivatkozik a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: az ICAO) által kidolgozott „Eljárások léginavigációs szolgáltatásokhoz – légi közlekedési műveletek” (Procedures for Air Navigation Services – Aircraft Operations) (PANS-OPS, 8168) I. kötetének meghatározásaira, pontosabban annak 1993. évi 4., a 13. módosítást tartalmazó kiadására. Az 1033/2006/EK rendelet elfogadását követően az ICAO módosította az említett dokumentumot és elfogadta annak 2006. évi 5. kiadását a 6. módosítással.

(2)

Az 1033/2006/EK rendelet melléklete hivatkozásokat tartalmaz a 2. ICAO melléklet „Repülési szabályok” (Rules of the Air) cínű dokumentumára, pontosabban annak 2005. júliusi 10., a 42. módosításig az összes módosítást tartalmazó kiadásában meghatározott előírásokra. A 428/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) elfogadása óta a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) által elfogadott közös repülési szabályok alkalmazandóvá váltak, és a közelmúltban az (EU) 2016/1185 bizottsági végrehajtási rendelet (5) által további frissítésre kerültek. Az említett közös repülési szabályok – különösen a 923/2012/EU végrehajtási rendelet mellékletének 4. szakaszában – a repülési tervekkel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkoznak, hatályon kívül helyezve a 2. ICAO mellékletre való korábbi utalásokat.

(3)

Az 1033/2006/EK rendelet melléklete hivatkozásokat tartalmaz az ICAO „Eljárások léginavigációs szolgáltatásokhoz – légiforgalom-irányítás” (Procedures for Air Navigation Services – Air Traffic Management) című dokumentumára (PANS-ATM, Doc 4444), pontosabban annak a 2007. évi 15., a 4. módosítást tartalmazó kiadásában meghatározott rendelkezéseire. A 428/2013/EU végrehajtási rendelet elfogadása óta az ICAO módosította az említett dokumentumot, legutóbb a 6. módosítással. Az 1033/2006/EK rendelet melléklete hivatkozásokat tartalmaz az ICAO „Körzeti kiegészítő eljárások” (Regional Supplementary Procedures) című dokumentumára (DOC7030), pontosabban annak a 2008. évi 5., a 7. módosítást tartalmazó kiadásában meghatározott rendelkezéseire. A 428/2013/EU végrehajtási rendelet elfogadása óta az ICAO módosította az említett dokumentumot, legutóbb a 9. módosítással.

(4)

Az 1033/2006/EK rendelet utalásait a 2. ICAO mellékletre, valamint a Doc 8168, Doc 4444 és Doc 7030 számú dokumentumaira frissíteni kell, hogy a tagállamok eleget tudjanak tenni nemzetközi jogi kötelezettségeiknek és biztosítani tudják az összhangot az ICAO nemzetközi szabályozási keretével.

(5)

A 1033/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1033/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (2) bekezdése 16. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„16.   »közelkörzeti eljárások«: az ICAO »Eljárások léginavigációs szolgáltatásokhoz – légi közlekedési műveletek« (Procedures for Air Navigation Services – Aircraft Operations) című dokumentumában (PANS-OPS, 8168, I. kötet, 5. kiadás, 2006. – a 6.-ig az összes módosítással együtt) meghatározott szabvány műszeres indulások és szabvány műszeres érkezések.”

2.

a melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)   HL L 96., 2004.3.31., 26. o.

(2)  A Bizottság 1033/2006/EK rendelete (2006. július 4.) az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről (HL L 186., 2006.7.7., 46. o.).

(3)  A Bizottság 428/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 8.) az 1033/2006/EK rendeletnek a 3. cikke (1) bekezdésében említett ICAO-rendelkezések tekintetében történő módosításáról és a 929/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2013.5.9., 23. o.).

(4)  A Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2016/1185 végrehajtási rendelete (2016. július 20.) a 923/2012/EU végrehajtási rendeletnek a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések (SERA C. rész) aktualizálása és kiegészítése tekintetében történő módosításáról, valamint a 730/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 196., 2016.7.21., 3. o.).


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A 3. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések

1.

A 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) mellékletének 4. szakasza.

2.

Az ICAO PANS-ATM, Doc 4444 (2007. évi 15., a 6-ig az összes módosítást tartalmazó kiadása) 4. fejezetének 4.4. szakasza („Repülési tervek”), valamint 11. fejezetének 11.4.2.2 bekezdése („Mozgással kapcsolatos üzenetek”).

3.

A „Körzeti kiegészítő eljárások” (DOC7030), „Európai körzeti kiegészítő eljárások” (European (EUR) Regional Supplementary Procedures) (2008. évi 5., a 9-ig valamennyi módosítást tartalmazó kiadásának) 2. fejezete („Repülési tervek”), valamint 6. fejezetének 6.12.3. bekezdése („Becsült körzethatárok”).

(1)  A Bizottság 923/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 26.) a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.).”


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/73


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2121 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. december 2.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 2-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

főigazgató

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság


(1)   HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)   HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

CL

115,2

MA

94,5

TN

200,0

TR

118,4

ZZ

132,0

0707 00 05

EG

191,7

MA

79,2

TR

154,7

ZZ

141,9

0709 93 10

MA

99,5

TR

145,0

ZZ

122,3

0805 10 20

TR

62,2

ZA

59,7

ZZ

61,0

0805 20 10

MA

63,7

TR

71,7

ZZ

67,7

0805 20 30 , 0805 20 50 , 0805 20 70 , 0805 20 90

JM

114,6

MA

63,3

PE

95,4

TR

82,6

ZZ

89,0

0805 50 10

TR

80,5

ZZ

80,5

0808 10 80

US

100,7

ZA

164,3

ZZ

132,5

0808 30 90

CN

98,6

TR

126,8

ZZ

112,7


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/75


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI (EU) 2016/2122 HATÁROZATA

(2016. december 2.)

egyes tagállamokban a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatos védintézkedésekről

(az értesítés a C(2016) 8158. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfifélék vírusos fertőző betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két fő fajtájának kialakulásához vezethet, amelyek virulenciájuk tekintetében térnek el egymástól. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. E betegség súlyosan érintheti a baromfitartás nyereségességét.

(2)

Bár a madárinfluenza vírus főleg madarak esetében fordul elő, bizonyos körülmények között embereket is megfertőzhet.

(3)

A madárinfluenza valamely tagállamban (a továbbiakban. az érintett tagállam) való kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó átterjed más, baromfit vagy egyéb fogságban élő madarakat tartó gazdaságokra. Ily módon a betegség átterjedhet az érintett tagállam(ok)ból más tagállamokba vagy harmadik országokba az élő baromfik, illetve más, fogságban tartott madarak vagy az ezekből előállított termékek kereskedelme révén.

(4)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv (3) megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelését és korai észlelését célzó megelőző intézkedéseket, valamint meghatározza a baromfifélék vagy más, fogságban élő madarak körében előforduló madárinfluenza kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Az említett irányelv magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén védő- és megfigyelési körzetek létesítését írja elő. A körzetek létesítése elsősorban a terület egyéb részein található madarak egészségének védelmét szolgálja azáltal, hogy megelőzi a kórokozó behurcolását és biztosítja a betegség korai észlelését.

(5)

A H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzát a vadon élő madarak is terjeszthetik hosszú távú vonulásaik során. Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Horvátországban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban és Romániában számos különböző madárfaj vadon élő, többnyire elpusztultan talált egyedeiben azonosították ezt a vírust. Az említett tagállamokban való észleléseket követően az említett altípusú vírus megbetegedéseket okozott baromfik körében Magyarországon, Németországban, Ausztriában, Dániában, Svédországban és Hollandiában.

(6)

A jelenlegi járványra reagálva számos bizottsági végrehajtási határozat került elfogadásra a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza bizonyos tagállamokban való kitörésével kapcsolatos védintézkedésekről. Az (EU) 2016/1968 (4), az (EU) 2016/2011 (5) és az (EU) 2016/2012 (6) bizottsági végrehajtási határozatokat a Bizottság azt követően fogadta el, hogy magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték Magyarországon, Németországban és Ausztriában, és e tagállamok a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően védő- és megfigyelési körzeteket hoztak létre. E végrehajtási rendeletek előírták, hogy a szóban forgó tagállamokban a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési körzeteknek legalább a mellékletükben meghatározott területeket magukban kell foglalniuk.

(7)

Ezenfelül a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza újabb magyarországi kitörései következtében az (EU) 2016/2010 bizottsági végrehajtási határozat (7) értelmében módosításra került az (EU) 2016/1968 végrehajtási rendelet melléklete. Az újabb németországi és magyarországi megbetegedések következtében az (EU) 2016/1968 és az (EU) 2016/2011 végrehajtási határozatok mellékleteit módosította az (EU) 2016/2064 bizottsági végrehajtási határozat (8).

(8)

Nem sokkal később elfogadásra került az (EU) 2016/2065 (9), az (EU) 2016/2086 (10) és az (EU) 2016/2085 (11) bizottsági végrehajtási határozat, miután Dánia, Svédország és Hollandia első ízben jelentette a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését.

(9)

A Bizottság megvizsgálta az érintett tagállamok által a 2005/94/EK irányelvvel összhangban hozott intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak azoktól a gazdaságoktól, ahol a járvány kitörését megállapították.

(10)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében szükséges uniós szinten mielőbb meghatározni az érintett tagállamokban létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket.

(11)

A jelenlegi járványügyi helyzet igen dinamikus és folyamatosan változik. A madárinfluenzának a tagállamokban végzett folyamatos nyomon követése egyre-másra azonosítja a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét a vadon élő madarakban. E vírusnak a vadon élő madarakban való előfordulása folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírus közvetlenül vagy közvetetten eljut a baromfitartó gazdaságokba, a későbbiekben pedig az egyik ilyen fertőzött gazdaságról másokra is átterjed.

(12)

Az uniós járványügyi helyzet alakulására figyelemmel, és ismerve a vírus vadon élő madarak körében való terjedésének szezonális jellegét, fennáll az a veszély, hogy a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza további kitöréseit észleljük az Unióban az elkövetkezendő hónapok során. A Bizottság ezért folyamatosan értékeli a járványügyi helyzetet, és szükség szerint felülvizsgálja az intézkedéseket.

(13)

Ezért az egyértelműség jegyében, valamint a tagállamok, a harmadik országok és az érdekeltek járványügyi helyzettel kapcsolatos tájékoztatásának naprakészsége érdekében indokolt egyetlen aktusba foglalni az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési körzeteket, valamint e körzetek fennállásának időtartamát, amit a magas patogenitású madárinfluenza epidemiológiai jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.

(14)

Ennek megfelelően az (EU) 2016/1968, az (EU) 2016/2011, az (EU) 2016/2012, az (EU) 2016/2065, az (EU) 2016/2085 és az (EU) 2016/2086 végrehajtási határozatokat hatályon kívül kell helyezni és helyükbe e jogi aktust kell léptetni.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat uniós szinten határozza meg a mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza baromfik vagy más fogságban tartott madarak körében való kitörését vagy kitöréseit követően a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésének megfelelően létrehozandó védő- és megfigyelési körzeteket, valamint a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének és 31. cikkének megfelelően alkalmazandó intézkedések időtartamát.

2. cikk

Az érintett tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a)

hogy a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően az illetékes hatóságaik által kialakított védőkörzetek magukban foglalják legalább az e határozat mellékletének A. részében védőkörzetekként felsorolt területeket;

b)

hogy a védőkörzetekben a 2005/94/EK irányelv 29. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó intézkedéseket legalább az e határozat mellékletének védőkörzeteket meghatározó A. részében említett időpontokig fenntartsák.

3. cikk

Az érintett tagállamok gondoskodnak a következőkről:

a)

hogy a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az illetékes hatóságaik által kialakított megfigyelési körzetek magukban foglalják legalább az e határozat mellékletének B. részében megfigyelési körzetekként felsorolt területeket;

b)

hogy a megfigyelési körzetekben a 2005/94/EK irányelv 31. cikke alapján alkalmazandó intézkedéseket legalább az e határozat mellékletének megfigyelési körzeteket meghatározó B. részében említett időpontokig fenntartsák.

4. cikk

Az (EU) 2016/1968, az (EU) 2016/2011, az (EU) 2016/2012, az (EU) 2016/2065, az (EU) 2016/2085 és az (EU) 2016/2086 végrehajtási határozatok hatályukat vesztik.

5. cikk

Ezt a határozatot 2017. május 31-ig kell alkalmazni.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 2-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)   HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)   HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2016/1968 végrehajtási határozata (2016. november 9.) a Magyarországon előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről (HL L 303., 2016.11.10., 23. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2016/2011 végrehajtási határozata (2016. november 16.) a Németországban előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről (HL L 310., 2016.11.17., 73. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2016/2012 végrehajtási határozata (2016. november 16.) az Ausztriában előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről (HL L 310., 2016.11.17., 81. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2016/2010 végrehajtási határozata (2016. november 16.) a Magyarországon előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről szóló (EU) 2016/1968 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 310., 2016.11.17., 69. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2016/2064 végrehajtási határozata (2016. november 24.) a Magyarországon, illetve Németországban előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről szóló (EU) 2016/1968, illetve (EU) 2016/2011 végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 319., 2016.11.25., 47. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2016/2065 végrehajtási határozata (2016. november 24.) a Dániában előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről (HL L 319., 2016.11.25., 65. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2016/2086 végrehajtási határozata (2016. november 28.) a Svédországban előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védintézkedésekről (HL L 321., 2016.11.29., 80. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2016/2085 végrehajtási határozata (2016. november 28.) a Hollandiában előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes ideiglenes védintézkedésekről (HL L 321., 2016.11.29., 76. o.).


MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 1. és 2. cikkben hivatkozott tagállami védelmi zónák:

Tagállam: Dánia

A következőket magában foglaló terület:

Alkalmazás határideje a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Helsingør településnek (ADNS-kód: 02217) az N56.0739, E12.5144által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei

2016.12.13.

Tagállam: Németország

A következőket magában foglaló terület:

Alkalmazás határideje a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Kreis Schleswig-Flensburg:

Ab Ortsteil Triangel, Gemeinde Nübel Richtung Norden auf die Schleswiger Straße bis zur Gemeindegrenze Nübel/Tolk, entlang dieser Gemeindegrenze bis zur Schleswiger Straße, östlich am Ortsteil Wellspang vorbei bis zur Gemeindegrenze Böklund, südlich an der Gemeindegrenze entlang bis zur Kattbeker Straße, links ab bis zur Hans-Christophersen-Allee, diese rechts weiter, übergehend in Bellig und Struxdorf bis zur Gemeindegrenze Struxdorf/Böel, an dieser entlang Richtung Süden bis Ortsteil Boholzau, rechts auf Gemeindegrenze Struxdorf/Twedt bis zur Straße Boholz, diese links weiter auf Boholzau und Buschau, bis Ortsteil Buschau, links ab auf Buschau, dann rechts weiter auf Buschau, gleich wieder links auf Lücke bis zur B 201, rechts weiter Richtung Süden bis links Höckerberg, weiter Osterholz bis Sportplatz, dann rechts auf Verbindungsstraße zur Straße Friedenstal, links weiter bis zur Gemeindegrenze Loit/Steinfeld, dieser folgen bis Gemeindegrenze Steinfeld/Taarstedt, dieser links folgen bis Gemeindegrenze Taarstedt/Ulsnis, rechts weiter auf dieser Gemeindegrenze, weiter auf der Gemeindegrenze Taarstedt/Goltoft und Taarstedt/Brodersby und Taarstedt/Schaalby bis Heerweg, dann links weiter auf Heerweg bis Hauptstraße, weiter rechts auf Hauptstraße bis Raiffeisenstraße, rechts weiter auf Hauptstraße bis B 201, links weiter auf B 201 bis Ortsteil Triangel

2016.12.5.

Stadt Lübeck:

Von der Kreisgrenze entlang des Sonnenbergsredder bis zum Parkplatz im Waldusener Forst, Richtung Waldhusener Weg, Waldhusener Weg folgend bis zur B75, über die B75 Richtung Solmitzstraße, von der Dummersdorfer Straße zum Neuenteilsredder bis Weg Dummersbarn bis zur Trave, die Trave entlang, Richtung Pötenitzer Wiek, die Landstraße querend zur Lübecker Bucht, Landesgrenze über den Wasserweg zur Strandpromenade, hinüber zur Berlingstraße, über Godewind und Fahrenberg, über Steenkamp zu Rödsaal, Timmendorfer Weg Richtung B76, die B76 überqueren und Bollbrügg folgen, entlang der Kreisgrenze zu Ostholstein bis Sonnenbergsredder

2016.12.5.

Kreis Ostholstein:

In der Gemeinde Ratekau nachfolgend beschriebenes Gebiet: Travemünder Straße bis zur Kreisgrenze zur Stadt Lübeck; Ab der Kreisgrenze Ortsteil Kreuzkamp, Offendorfer Straße gen Norden entlang dem Sonnenbergsredder – K15. Vor Warnsdorf entlang des Bachverlaufs bis zum Schloss Warnsdorf. Der Schlossstr. und der Niendorfer Str. bis zur Tarvemünder Straße

2016.12.5.

In der Gemeinde Quedlinburg die Ortsteile

Quarmbeck

Bad Suderode

Gernrode

2016.12.19.

In der Gemeinde Ballenstedt der Ortsteil

Ortsteil Rieder

2016.12.19.

In der Gemeinde Thale die Ortsteile

Ortsteil Neinstedt

Ortsteil Stecklenberg

2016.12.19.

Stadt Ueckermünde

2016.12.17.

Gemeinde Grambin

2016.12.17.

In der Gemeinde Liepgarten der Ortsteil

Liepgarten

2016.12.17.

In der Gemeinde Mesekenhagen die Ortsteile

Mesekenhagen

Frätow

Gristow

Kalkvitz

Klein Karrendorf

Groß Karrendorf

Kowall

2016.12.12.

In der Gemeinde Wackerow die Ortsteile

Groß Kieshof

Groß Kieshof Ausbau

Klein Kieshof

2016.12.12.

In der Gemeinde Neuenkirchen der Ortsteil

Oldenhagen

2016.12.12.

In der Gemeinde Neu Boltenhagen die Ortsteile

Neu Boltenhagen

Karbow

Lodmannshagen

2016.12.12.

In der Gemeinde Kemnitz der Ortsteil

Rappenhagen

2016.12.12.

In der Gemeinde Katzow der Ortsteil

Kühlenhagen

2016.12.12.

In der Gemeinde Kenz-Küstrow die Ortsteile

Dabitz

Küstrow

Zipke

2016.12.10.

Stadt Barth einschließlich Ortsteile

Tannenheim

Glöwitz ohne Ortsteil Planitz

2016.12.10.

In der Gemeinde Sundhagen der Ortsteil

Jager

2016.12.12.

In der Gemeinde Sundhagen die Ortsteile

Mannhagen

Wilmshagen

Hildebrandshagen

Altenhagen

Klein Behnkenhagen

Behnkendorf

Groß Behnkenhagen

Engelswacht

Miltzow

Klein Miltzow

Reinkenhagen

Hankenhagen

2016.12.10.

In der Stadt Sassnitz die Ortsteile

Sassnitz

Dargast

Werder

Buddenhagen

2016.12.10.

In der Gemeinde Sagard: der See am Kreideabbaufeld nördlich von Dargast

2016.12.10.

In der Gemeinde Demen der Ort und die Ortsteile

Demen

Kobande

Venzkow

2016.12.17.

Landkreis Cloppenburg

Gemeinde Barßel

Ortsteil Harkebrügge

Vom Schnittpunkt Bahnlinie/östliche Gemeindegrenze Barßel entlang der Gemeindegrenze in südlicher Richtung bis zur Bismarckstraße, entlang dieser in westlicher Richtung bis zur Dorfstraße in Harkebrügge, entlang der Dorfstraße in südlicher Richtung bis zur Glittenbergstraße, entlang dieser in westlicher Richtung, dann entlang Kreisstraße, Straße Am Scharrelerdamm und entlang der westlichen Gemeindegrenze nach Norden bis zur Bahnlinie in Elisabethfehn und von dort entlang der Bahnlinie in östlicher Richtung bis zum Ausgangspunkt Bahnlinie/östliche Gemeindegrenze

2016.12.15.

Landkreis Ammerland

Gemeinde Edewecht

Schnittpunkt Kreisgrenze/Kortemoorstraße, Kortemoorstraße, Hübscher Berg, Lohorster Straße, Wittenberger Straße, Edewechter Straße, Rothenmethen, Kanalstraße, Am Voßbarg, Wirtschaftweg zwischen „Am Voßbarg” und „Am Jagen”, Am Jagen, Edewechter Straße, Ocholter Straße, Nordloher Straße, Bahnlinie Richtung Barßel bis Kreisgrenze, entlang der Kreisgrenze in südöstliche Richtung bis zum Schnittpunkt Kreisgrenze / Kortemoorstraße

2016.12.15.

Tagállam: Magyarország

A következőket magában foglaló terület:

Alkalmazás határideje a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

A Jászszentlászlóról észak felé, Kiskunmajsa irányába tartó 5402-es út, Jászszentlászlótól két kilométerre

A Szankról északnyugat felé, Kiskunmajsa irányába tartó 5404-es út, Szanktól egy kilométerre

Az 5405-ös út és a Szankot Kiskunmajsa-Bodoglárral összekötő út kereszteződésétől délre

A Kiskunhalast Kiskunmajsával összekötő 5402-es úton dél felé, Kiskunmajsa belterületének határától 3,5 kilométerre

Délről az 5409-es úton Kiskunmajsa belterületi határától 2,7 kilométerre

Délről Kígyóstól két kilométerre északra

Délről Csólyospálos belterületi határától 1,5 kilométerre délnyugat felé

A megye határán a Csólyospálosról a megyehatár felé tartó 5404-es út és a megyehatár kereszteződésétől három kilométerre délnyugat felé

A megyehatárt követve a Kömpöcről északnyugat felé tartó 5411-es út és a megyehatár kereszteződése

A megyehatárt észak felé követve az 5411-es úttól 1,5 kilométerre

Nyugat felé Kömpöc belterületi határától két kilométerre

Északnyugat felé a megyehatárig az északi megyehatártól 0,5 kilométerre kelet felé

Északnyugat felé a megyehatár és az 5412-es út kereszteződése

Nyugat felé 0,5 kilométerre, majd északnyugat felé a kiindulási pontig továbbá Csongrád megye Mórahalom és Kistelek járásának az N46,419599, E19,858897, N46,393889 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei;

2016.12.21.

Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Kiskunmajsa járásainak az N46.682422, E19.638406 és az N46.685278, E 19.64 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Bugac és Móricgát-Erdőszéplak települések teljes beépített területe (Bugac-Alsómonostor nélkül)

2016.12.3.

Bács-Kiskun megye Kiskunhalas járásának az N46.268418, az E19.573609 és az N46.229847, E19.619350GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Kelebia-Újfalu település teljes beépített területe

2016.12.5.

Csongrád megye Mórahalom járásának az N46.342763 és az E19.886990 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Forráskút, Üllés és Bordány települések teljes beépített területe

2016.12.15.

Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmárton járásának az N46.8926211, E20.367360 és N46.896193, E20.388287 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Öcsöd település teljes beépített területe

2016.12.16.

Bács-Kiskun megye Kiskunmajsa járásának az N46.584528 és az E19.665409 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei;

2016.12.17.

Tagállam: Hollandia

A következőket magában foglaló terület:

Alkalmazás határideje a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Biddinghuizen

Vanaf kruising Swifterweg (N710) met Hoge Vaart (water), Hoge Vaart volgen in noordoostelijke richting tot aan Oosterwoldertocht (water)

Oosterwoldertocht volgen in zuidoostelijke richting tot aan Elburgerweg (N309)

Elburgerweg (N309) volgen tot aan de brug in Flevoweg over het Veluwemeer

Veluwemeer volgen in zuidwestelijke richting tot aan Bremerbergweg (N708)

Bremerbergweg (N708) volgen in noodwestelijke richting overgaand in Oldebroekerweg tot aan Swifterweg (N710)

Swifterweg (N710)volgen in noordelijke richting tot aan Hoge Vaart (water)

2016.12.19.

Tagállam: Ausztria

A következőket magában foglaló terület:

Alkalmazás határideje a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Gemeinden Bregenz, Hard, Fußach, Lauterach

2016.12.14.

Tagállam: Svédország

A következőket magában foglaló terület:

Alkalmazás határideje a 2005/94/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdésének megfelelően

Helsingborg településnek (ADNS-kód: 01200) az N56,053495 és az E12,848939 (WGS84) koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei.

2016.12.23.

B. RÉSZ

Az 1. és 3. cikkben hivatkozott tagállami megfigyelési körzetek:

Tagállam: Dánia

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Helsingør, Gribskov és Fredensborg településeknek a védőkörzet vonatkozásában meghatározott részén kívüli, az N56.0739 és az E12.5144 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül eső részei

2016.12.22.

Helsingør településnek (ADNS-kód: 02217) az N56.0739, E12.5144 által meghatározott pont körüli három kilométer sugarú körön belül eső részei

2016.12.14. – 2016.12.22.

Tagállam: Németország

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Kreis Schleswig-Flensburg:

Entlang der äußeren Gemeindegrenze Schleswig, weiter auf äußere Gemeindegrenze Lürschau, weiter auf äußere Gemeindegrenze Idstedt, weiter auf äußere Gemeindegrenze Stolk, weiter auf äußere Gemeindegrenze Klappholz, weiter auf äußere Gemeindegrenze Havetoft, weiter auf obere Gemeindegrenze Mittelangeln, weiter auf obere Gemeindegrenze Mohrkirch, weiter auf äußere Gemeindegrenze Saustrup, weiter auf äußere Gemeindegrenze Wagersrott, weiter auf äußere Gemeindegrenze Dollrottfeld, weiter auf äußere Gemeindegrenze Boren bis zur Kreisgrenze, an der Kreisgrenze entlang bis

2016.12.14.

Kreis Rendsburg-Eckernförde:

 

Gemeinde Kosel: gesamtes Gemeindegebiet.

 

Gemeinde Rieseby

 

Amtsgrenze Rieseby, südlich weiter Amtsgrenze Kosel entlang bis Kreisgrenze

2016.12.14.

Kreis Schleswig-Flensburg:

Südlich an der Gemeindegrenze Borwedel entlang, weiter auf unterer Gemeindegrenze Fahrdorf bis zur Gemeindegrenze Schleswig

2016.12.14.

Stadt Lübeck:

Von der Kreisgrenze über den Wasserweg durch den Petroleumhafen, weiter durch die Trave, Verlängerung des Sandbergs, die B75 queren Richtung Heiligen-Geist Kamp, weiter über die Arnimstraße und Edelsteinstraße, über Heiweg Richtung Wesloer Tannen bzw. Brandenbaumer Tannen, die Landesgrenze entlang, die Landstraße überqueren, am Wasser entlang bis zur Kreisgrenze zu Ostholstein, die Kreisgrenze entlang zum Petroleumhafen

2016.12.14.

Kreis Ostholstein:

Die Gemeinden Ratekau, Bad Schwartau und Timmendorfer Strand sowie der nachfolgend beschriebene Bereich der Gemeinde Scharbeutz: Dem Straßenverlauf der L 102 ab der Straße Bövelstredder folgend bis zur B76, der Bundestraße bis zur Wasserlinie folgend, weiter bis zur Gemeindegrenze Timmendorfer Strand

2016.12.14.

Gemeinde Ditfurt

2016.12.28.

In der Stadt Quedlinburg die Ortsteile

Gersdorfer Burg

Morgenrot

Münchenhof

Quarmbeck

2016.12.28.

In der Stadt Ballenstedt die Ortsteile

Asmusstedt

Badeborn

Opperode

Radisleben

Rieder

2016.12.28.

In der Stadt Harzgerode die Ortsteile

Hänichen

Mägdesprung

2016.12.28.

In der Gemeinde Blankenburg die Orte und Ortsteile

Timmenrode

Wienrode

2016.12.28.

In der Stadt Thale die Ortsteile

Friedrichsbrunn

Neinstedt

Warnstedt

Weddersleben

Westerhausen

2016.12.28.

In der Gemeinde Selmsdorf die Orte und Ortsteile

Hof Selmsdorf

Selmsdorf

Lauen

Sülsdorf

Teschow

Zarnewanz

2016.12.14.

In der Gemeinde Lüdersdorf der Ort

Palingen

2016.12.14.

In der Gemeinde Schönberg der Ort

Kleinfeld

2016.12.14.

In der Gemeinde Dassow die Orte und Ortsteile

Barendorf

Benckendorf

2016.12.14.

In der Stadt Torgelow der Ortsteil

Torgelow-Holländerei

2016.12.26.

In der Stadt Eggesin mit dem Ortsteil

Hoppenwalde

sowie den Wohnsiedlungen

Eggesiner Teerofen

Gumnitz (Gumnitz Holl und Klein Gumnitz)

Karpin

2016.12.26.

In der Stadt Ueckermünde die Ortsteile

Bellin

Berndshof

2016.12.26.

Gemeinde Mönkebude

2016.12.26.

Gemeinde Leopoldshagen

2016.12.26.

Gemeinde Meiersberg

2016.12.26.

In der Gemeinde Liepgarten die Ortsteile

Jädkemühl

Starkenloch

2016.12.26.

In der Gemeinde Luckow die Ortsteile

Luckow

Christiansberg

2016.12.26.

Gemeinde Vogelsang-Warsin

2016.12.26.

In der Gemeinde Lübs die Ortsteile

Lübs

Annenhof

Millnitz

2016.12.26.

In der Gemeinde Ferdinandshof die Ortsteile

Blumenthal

Louisenhof

Sprengersfelde

2016.12.26.

Die Stadt Wolgast und die Ortsteile

Buddenhagen

Hohendorf

Pritzier

Schlaense

Tannenkamp

2016.12.21.

In der Hansestadt Greifswald die Stadtteile

Fettenvorstadt

Fleischervorstadt

Industriegebiet

Innenstadt

Nördliche Mühlenvorstadt

Obstbaumsiedlung

Ostseeviertel

Schönwalde II

Stadtrandsiedlung

Steinbeckervorstadt

südliche Mühlenstadt

2016.12.21.

In der Hansestadt Greifswald die Stadtteile

Schönwalde I

Südstadt

2016.12.21.

In der Hansestadt Greifswald die Stadtteile

Friedrichshagen

Ladebow

Insel Koos

Ostseeviertel

Riems

Wieck

Eldena

2016.12.21.

In der Gemeinde Groß Kiesow die Ortsteile

Kessin

Krebsow

Schlagtow

Schlagtow Meierei

2016.12.21.

In der Gemeinde Karlsburg die Ortsteile

Moeckow

Zarnekow

2016.12.21.

In der Gemeinde Lühmannsdorf die Ortsteile

Lühmannsdorf

Brüssow

Giesekenhagen

Jagdkrug

2016.12.21.

In der Gemeinde Wrangelsburg die Ortsteile

Wrangelsburg

Gladrow

2016.12.21.

In der Gemeinde Züssow der Ortsteil

Züssow

2016.12.21.

In der Gemeinde Neuenkirchen die Ortsteile

Neuenkirchen

Oldenhagen

Wampen

2016.12.21.

In der Gemeinde Wackerow die Ortsteile

Wackerow

Dreizehnhausen

Groß Petershagen

Immenhorst

Jarmshagen

Klein Petershagen

Steffenshagen

2016.12.21.

In der Gemeinde Hinrichshagen die Ortsteile

Hinrichshagen

Feldsiedlung

Heimsiedlung

Chausseesiedlung

Hinrichshagen Hof I und II

Neu Ungnade

2016.12.21.

In der Gemeinde Mesekenhagen der Ortsteil

Broock

2016.12.21.

In der Gemeinde Levenhagen die Ortsteile

Levenhagen

Alt Ungnade

Boltenhagen

Heilgeisthof

2016.12.21.

In der Gemeinde Diedrichshagen die Ortsteile

Diedrichshagen

Guest

2016.12.21.

In der Gemeinde Brünzow die Ortsteile

Brünzow

Klein Ernsthof

Kräpelin

Stielow

Stielow Siedlung

Vierow

2016.12.21.

In der Gemeinde Hanshagen der Ortsteil

Hanshagen

2016.12.21.

In der Gemeinde Katzow die Ortsteile

Katzow

Netzeband

2016.12.21.

In der Gemeinde Kemnitz die Ortsteile

Kemnitz

Kemnitzerhagen

Kemnitz Meierei

Neuendorf

Neuendorf Ausbau

Rappenhagen

2016.12.21.

In der Gemeinde Loissin die Ortsteile

Gahlkow

Ludwigsburg

2016.12.21.

Gemeinde Lubmin gesamt

2016.12.21.

In der Gemeinde Neu Boltenhagen die Ortsteile

Neu Boltenhagen

Loddmannshagen

2016.12.21.

In der Gemeinde Rubenow die Ortsteile

Rubenow

Groß Ernsthof

Latzow

Nieder Voddow

Nonnendorf

Rubenow Siedlung

Voddow

2016.12.21.

In der Gemeinde Wusterhusen die Ortsteile

Wusterhusen

Gustebin

Pritzwald

Konerow

Stevelin

2016.12.21.

Gemeinde Kenz-Küstrow ohne die im Sperrbezirk liegenden Ortsteile

2016.12.20.

In der Gemeinde Löbnitz die Ortsteile

Saatel

Redebas

Löbnitz

Ausbau Löbnitz

2016.12.20.

In der Gemeinde Divitz-Spoldershagen die Ortsteile

Divitz

Frauendorf

Wobbelkow

Spoldershagen

2016.12.20.

Stadt Barth: restliches Gebiet außerhalb des Sperrbezirks

2016.12.20.

In der Gemeinde Fuhlendorf die Ortsteile

Fuhlendorf

Bodstedt

Gut Glück

2016.12.20.

Gemeinde Pruchten gesamt

2016.12.20.

Gemeinde Ostseebad Zingst gesamt

2016.12.20.

In der Hansestadt Stralsund die Stadtteile

Voigdehagen

Andershof

Devin

2016.12.22.

In der Gemeinde Wendorf die Ortsteile

Zitterpenningshagen

Teschenhagen

2016.12.22.

Gemeinde Neu Bartelshagen gesamt

2016.12.20.

Gemeinde Groß Kordshagen gesamt

2016.12.20.

In der Gemeinde Kummerow der Ortsteil

Kummerow-Heide

2016.12.20.

Gemeinde Groß Mohrdorf: Großes Holz westlich von Kinnbackenhagen ohne Ortslage Kinnbackenhagen

2016.12.20.

In der Gemeinde Altenpleen die Ortsteile

Nisdorf

Günz

Neuenpleen

2016.12.20.

Gemeinde Velgast: Karniner Holz und Bussiner Holz nördlich der Bahnschiene sowie Ortsteil Manschenhagen

2016.12.20.

Gemeinde Karnin gesamt

2016.12.20.

In der Stadt Grimmen die Ortsteile

Hohenwarth

Stoltenhagen

2016.12.22.

In der Gemeinde Wittenhagen die Ortsteile

Glashagen

Kakernehl

Wittenhagen

Windebrak

2016.12.22.

In der Gemeinde Elmenhorst die Ortsteile

Bookhagen

Elmenhorst

Neu Elmenhorst

2016.12.22.

Gemeinde Zarrendorf gesamt

2016.12.22.

In der Gemeinde Süderholz die Ortsteile

Griebenow

Dreizehnhausen

Kreutzmannshagen

2016.12.21.

In der Gemeinde Süderholz die Ortsteile

Willershusen

Wüst Eldena

Willerswalde

Bartmannshagen

2016.12.22.

In der Gemeinde Sundhagen alle nicht im Sperrbezirk befindlichen Ortsteile

2016.12.22.

Gemeinde Lietzow gesamt

2016.12.22.

Stadt Sassnitz: Gemeindegebiet außerhalb des Sperrbezirkes

2016.12.22.

Gemeinde Sagard gesamt

2016.12.22.

In der Gemeinde Glowe die Ortsteile

Polchow

Bobbin

Spyker

Baldereck

2016.12.22.

Gemeinde Seebad Lohme gesamt

2016.12.22.

In der Gemeinde Garz/Rügen

auf der Halbinsel Zudar ein Uferstreifen von 500 m Breite östlich von Glewitz zwischen Fähranleger und Palmer Ort

2016.12.21.

In der Gemeinde Garz/Rügen der Ortsteil

Glewitz

2016.12.22.

In der Gemeinde Gustow die Ortsteile

Prosnitz

Sissow

2016.12.22.

In der Gemeinde Poseritz der Ortsteil

Venzvitz

2016.12.22.

In der Gemeinde Ostseebad Binz der Ortsteil

Prora

2016.12.22.

In der Gemeinde Gneven der Ortsteil

Vorbeck

2016.12.26.

In der Gemeinde Langen Brütz der Orsteil

Kritzow

2016.12.26.

In der Gemeinde Barnin die Orte, Ortsteile und Ortslagen

Barnin

Hof Barnin

2016.12.26.

In der Gemeinde Bülow der Ort und Ortsteile

Bülow

Prestin

Runow

2016.12.26.

In der Gemeinde Stadt Crivitz die Orte und Ortsteile

Augustenhof

Basthorst

Crivitz, Stadt

Gädebehn

Kladow

Muchelwitz

Bahnstrecke

Wessin

Badegow

Radepohl

2016.12.26.

In der Gemeinde Demen der Ortsteil

Buerbeck

2016.12.26.

In der Gemeinde Zapel der Ort und die Ortsteile

Zapel

Zapel-Hof

Zapel-Ausbau

2016.12.26.

In der Gemeinde Friedrichsruhe die Ortsteile

Goldenbow

Ruthenbeck

Neu Ruthenbeck und Bahnhof

2016.12.26.

In der Gemeinde Zölkow der Ort und die Ortsteile

Kladrum

Zölkow

Groß Niendorf

2016.12.26.

In der Gemeinde Dabel der Ort und die Ortsteile

Dabel

Turloff

Dabel-Woland

2016.12.26.

In der Gemeinde Kobrow der Ort und die Ortsteile

Dessin

Kobrow I

Kobrow II

Stieten

Wamckow

Seehof

Hof Schönfeld

2016.12.26.

In der Gemeinde Stadt Sternberg die Gebiete

Obere Seen und Wendfeld

Peeschen

2016.12.26.

In der Gemeinde Stadt Brüel die Ortsteile

Golchen

Alt Necheln

Neu Necheln

2016.12.26.

In der Gemeinde Kuhlen-Wendorf der Ort und die Ortsteile

Gustävel

Holzendorf

Müsselmow

Weberin

Wendorf

2016.12.26.

In der Gemeinde Weitendorf die Orsteile

Jülchendorf

Kaarz

Schönlage

2016.12.26.

Stadt Ueckermünde

2016.12.18. – 2016.12.26.

Gemeinde Grambin

2016.12.18. – 2016.12.26.

In der Gemeinde Liepgarten der Ortsteil

Liepgarten

2016.12.18. – 2016.12.26.

Kreis Schleswig-Flensburg:

Ab Ortsteil Triangel, Gemeinde Nübel Richtung Norden auf die Schleswiger Straße bis zur Gemeindegrenze Nübel/Tolk, entlang dieser Gemeindegrenze bis zur Schleswiger Straße, östlich am Ortsteil Wellspang vorbei bis zur Gemeindegrenze Böklund, südlich an der Gemeindegrenze entlang bis zur Kattbeker Straße, links ab bis zur Hans-Christophersen-Allee, diese rechts weiter, übergehend in Bellig und Struxdorf bis zur Gemeindegrenze Struxdorf/Böel, an dieser entlang Richtung Süden bis Ortsteil Boholzau, rechts auf Gemeindegrenze Struxdorf/Twedt bis zur Straße Boholz, diese links weiter auf Boholzau und Buschau, bis Ortsteil Buschau, links ab auf Buschau, dann rechts weiter auf Buschau, gleich wieder links auf Lücke bis zur B 201, rechts weiter Richtung Süden bis links Höckerberg, weiter Osterholz bis Sportplatz, dann rechts auf Verbindungsstraße zur Straße Friedenstal, links weiter bis zur Gemeindegrenze Loit/Steinfeld, dieser folgen bis Gemeindegrenze Steinfeld/Taarstedt, dieser links folgen bis Gemeindegrenze Taarstedt/Ulsnis, rechts weiter auf dieser Gemeindegrenze, weiter auf der Gemeindegrenze Taarstedt/Goltoft und Taarstedt/Brodersby und Taarstedt/Schaalby bis Heerweg, dann links weiter auf Heerweg bis Hauptstraße, weiter rechts auf Hauptstraße bis Raiffeisenstraße, rechts weiter auf Hauptstraße bis B 201, links weiter auf B 201 bis Ortsteil Triangel

2016.12.6. – 2016.12.14.

Stadt Lübeck:

Von der Kreisgrenze entlang des Sonnenbergsredder bis zum Parkplatz im Waldusener Forst, Richtung Waldhusener Weg, Waldhusener Weg folgend bis zur B75, über die B75 Richtung Solmitzstraße, von der Dummersdorfer Straße zum Neuenteilsredder bis Weg Dummersbarn bis zur Trave, die Trave entlang, Richtung Pötenitzer Wiek, die Landstraße querend zur Lübecker Bucht, Landesgrenze über den Wasserweg zur Strandpromenade, hinüber zur Berlingstraße, über Godewind und Fahrenberg, über Steenkamp zu Rödsaal, Timmendorfer Weg Richtung B76, die B76 überqueren und Bollbrügg folgen, entlang der Kreisgrenze zu Ostholstein bis Sonnenbergsredder

2016.12.6. – 2016.12.14.

Kreis Ostholstein:

In der Gemeinde Ratekau nachfolgend beschriebenes Gebiet: Travemünder Straße bis zur Kreisgrenze zur Stadt Lübeck; Ab der Kreisgrenze Ortsteil Kreuzkamp, Offendorfer Straße gen Norden entlang dem Sonnenbergsredder – K15. Vor Warnsdorf entlang des Bachverlaufs bis zum Schloss Warnsdorf. Der Schlossstr. und der Niendorfer Str. bis zur Tarvemünder Straße

2016.12.6. – 2016.12.14.

In der Gemeinde Mesekenhagen die Ortsteile

Mesekenhagen

Frätow

Gristow

Kalkvitz

Klein Karrendorf

Groß Karrendorf

Kowall

2016.12.13. – 2016.12.21.

In der Gemeinde Wackerow die Ortsteile

Groß Kieshof

Groß Kieshof Ausbau

Klein Kieshof

2016.12.13. – 2016.12.21.

In der Gemeinde Neuenkirchen der Ortsteil

Oldenhagen

2016.12.13. – 2016.12.21.

In der Gemeinde Neu Boltenhagen die Ortsteile

Neu Boltenhagen

Karbow

Lodmannshagen

2016.12.13. – 2016.12.21.

In der Gemeinde Kemnitz der Ortsteil

Rappenhagen

2016.12.13. – 2016.12.21.

In der Gemeinde Katzow der Ortsteil

Kühlenhagen

2016.12.13. – 2016.12.21.

In der Gemeinde Kenz-Küstrow die Ortsteile

Dabitz

Küstrow

Zipke

2016.12.11. – 2016.12.20.

Stadt Barth einschließlich Ortsteile

Tannenheim

Glöwitz ohne Ortsteil Planitz

2016.12.11. – 2016.12.20.

In der Gemeinde Sundhagen der Ortsteil

Jager

2016.12.13. – 2016.12.22.

In der Gemeinde Sundhagen die Ortsteile

Mannhagen

Wilmshagen

Hildebrandshagen

Altenhagen

Klein Behnkenhagen

Behnkendorf

Groß Behnkenhagen

Engelswacht

Miltzow

Klein Miltzow

Reinkenhagen

Hankenhagen

2016.12.11. – 2016.12.22.

In der Stadt Sassnitz die Ortsteile

Sassnitz

Dargast

Werder

Buddenhagen

2016.12.11. – 2016.12.22.

In der Gemeinde Sagard: der See am Kreideabbaufeld nördlich von Dargast

2016.12.11. – 2016.12.22.

In der Gemeinde Demen der Ort und die Ortsteile

Demen

Kobande

Venzkow

2016.12.18. – 2016.12.26.

In der Gemeinde Quedlinburg die Ortsteile

Quarmbeck

Bad Suderode

Gernrode

2016.12.20. – 2016.12.29.

In der Gemeinde Ballenstedt der Ortsteil

Ortsteil Rieder

2016.12.20. – 2016.12.29.

In der Gemeinde Thale die Ortsteile

Ortsteil Neinstedt

Ortsteil Stecklenberg

2016.12.20. – 2016.12.29.

Landkreis Cloppenburg

Von der Kreuzung B 401/B 72 in nördlicher Richtung entlang der B 72 bis zur Kreisgrenze, von dort entlang der Kreisgrenze in östlicher und südöstlicher Richtung bis zur L 831 in Edewechterdamm, von dort entlang der L 831 (Altenoyther Straße) in südwestlicher Richtung bis zum Lahe-Ableiter, entlang diesem in nordwestlicher Richtung bis zum Buchweizendamm, entlang diesem weiter über Ringstraße, Zum Kellerdamm, Vitusstraße, An der Mehrenkamper Schule, Mehrenkamper

Straße und Lindenweg bis zur K 297 (Schwaneburger Straße), entlang dieser in nordwestlicher Richtung bis zur B 401 und entlang dieser in westlicher Richtung bis zum Ausgangspunkt Kreuzung B 401/B 72

2016.12.24.

Landkreis Ammerland

Schnittpunkt Kreisgrenze/Edamer Straße, Edamer Straße, Hauptstraße, Auf der Loge, Zur Loge, Lienenweg, Zur Tonkuhle, Burgfelder Straße, Wischenweg, Querensteder Straße, Langer Damm, An den Feldkämpen, Pollerweg, Ocholter Straße, Westerstede Straße, Steegenweg, Rostruper Straße, Rüschendamm, Torsholter Hauptstraße, Südholter Straße, Westersteder Straße, Westerloyer Straße, Strohen, In der Loge, Buernstraße, Am Damm, Moorweg, Plackenweg, Ihausener Straße, Eibenstraße, Eichenstraße, Klauhörner Straße, Am Kanal, Aper Straße, Stahlwerkstraße, Ginsterweg, Am Uhlenmeer, Grüner Weg, Südgeorgsfehner Straße, Schmuggelpadd, Wasserzug Bitsche bzw. Kreisgrenze, Hauptstraße, entlang Kreisgrenze in südöstlicher Richtung bis zum Schnittpunkt Kreisgrenze/Edamer Straße

Das Beobachtungsgebiet umfasst alle an beiden Straßenseiten gelegenen Tierhaltungen

2016.12.24.

Landkreis Leer

Gemeinde Detern

Anfang an der Kreisgrenze Cloppenburg-Leer auf der B72 Höhe Ubbehausen. In nördlicher Richtung Ecke „Borgsweg”/ „Lieneweg” weiter in nördlicher Richtung auf den „Deelenweg”. Diesem wieder folgend auf den „Handwieserweg”. Diesem nordöstlich folgend auf die „Barger Straße” und weiter nördlich auf die Straße „Am Barger Schöpfswerkstief”.

Dieser östlich folgend, dann nördlich auf die Straße „Fennen” weiter und dieser nördlich folgend auf die Straße „Zur Wassermühle”.

Nördlich über die Jümme dem Aper Tief folgend in Höhe des „Französischer Weg” auf die „Osterstraße”. Von dort Richtung Kreisgrenze zum Landkreis Ammerland und dieser weiter folgend zum Ausgangspunkt Höhe Ubbehausen

2016.12.24.

Tagállam: Magyarország

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Békés megye Orosháza és Mezőkovácsháza járásának, valamint Csongrád megye Makó járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.39057 és az E20.74251 GPS-koordináták metszéspontja köré vont 10 km sugarú körön belülre eső részei által alkotott terület; továbbá Békéssámson, Kaszaper, Végegyháza és Mezőhegyes települések teljes beépített területe, valamint Pitvaros és Csanádalberti települések teljes közigazgatási területe

2016.12.6.

Az alábbi utak által körülzárt terület: Az 52-es út az 52 és M5-ös út kereszteződésétől és az 52-es út Kecskeméttől az 5301-es út kereszteződéséig. Ettől a ponttól az 5301-es út az 5309-es úttal való kereszteződésig. Az 5309-es út Kiskunhalasig. Kiskunhalastól az 5408-as út a megyehatárig. A megyehatárt követve az M5-ös út a kiindulási pontig, az 52-M5-ös út kereszteződéséig.

2016.12.21.

A Jászszentlászlóról észak felé, Kiskunmajsa irányába tartó 5402-es út, Jászszentlászlótól két kilométerre

A Szankról északnyugat felé, Kiskunmajsa irányába tartó 5404-es út, Szanktól egy kilométerre

Az 5405-ös út és a Szankot Kiskunmajsa-Bodoglárral összekötő út kereszteződésétől délre

A Kiskunhalast Kiskunmajsával összekötő 5402-es úton dél felé, Kiskunmajsa belterületének határától 3,5 kilométerre

Délről az 5409-es úton Kiskunmajsa belterületi határától 2,7 kilométerre

Délről Kígyóstól két kilométerre északra

Délről Csólyospálos belterületi határától 1,5 kilométerre délnyugat felé

A megye határán a Csólyospálosról a megyehatár felé tartó 5404-es út és a megyehatár kereszteződésétől három kilométerre délnyugat felé

A megyehatárt követve a Kömpöcről északnyugat felé tartó 5411-es út és a megyehatár kereszteződése

A megyehatárt észak felé követve az 5411-es úttól 1,5 kilométerre

Nyugat felé Kömpöc belterületi határától két kilométerre

Északnyugat felé a megyehatárig az északi megyehatártól 0,5 kilométerre kelet felé

Északnyugat felé a megyehatár és az 5412-es út kereszteződése

Nyugat felé 0,5 kilométerre, majd északnyugat felé a kiindulási pontig továbbá Csongrád megye Mórahalom és Kistelek járásának az N46,419599, E19,858897 és N46,393889 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei;

2016.12.22. – 2016.12.30.

Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Kiskőrös és Kiskunmajsa járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.682422, E19.638406 és N46.685278, E 19.64 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 10 km sugarú körön belül eső részei

2016.12.12.

Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Kiskunmajsa járásainak az N46.682422, E19.638406 és az N46.685278, E 19.64 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Bugac és Móricgát-Erdőszéplak települések teljes beépített területe (Bugac-Alsómonostor nélkül)

2016.12.4. – 2016.12.12.

Bács-Kiskun megye Kiskunhalas és Jánoshalma járásának, valamint Csongrád megye Mórahalom járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.268418, E19.573609 és az N46.229847; E19.619350 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 10 km sugarú körön belül eső részei; valamint Balotaszállás település teljes beépített területe

2016.12.20.

Bács-Kiskun megye Kiskunmajsa járásának az N46.268418, E19.573609 és az N46.229847; E19.619350 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Kelebia-Újfalu település teljes beépített területe

2016.12.12. – 2016.12.20.

Bács-Kiskun megye Kiskunhalas és Jánoshalma járásának, valamint Csongrád megye Mórahalom járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.229847; E19.619350 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül eső részei;

2016.12.14.

Csongrád megye Mórahalom, Kistelek és Szeged járásának, valamint Bács-Kiskun megye Kiskunmajsa járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.342763 és az E19.886990 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül eső részei

2016.12.24.

Csongrád megye Mórahalom járásának az N46.342763 és az E19.886990 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Forráskút, Üllés és Bordány települések teljes beépített területe

2016.12.16. – 2016.12.24.

Jász-Nagykun megye Kunszentmárton és Mezőtúr járásának, valamint Békés megye Szarvas járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.8926211, E20.367360 és az N46.896193; E20.388287 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 10 km sugarú körön belül eső részei; valamint Békésszentandrás és Kunszentmárton települések teljes beépített területe

2016.12.25.

Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmárton járásának az N46.8926211, E20.367360 és az N46.896193; E20.388287 GPS-koordináták által meghatározott pontok körüli 3 km sugarú körön belül eső részei; valamint Öcsöd település teljes beépített területe

2016.12.17. – 2016.12.25.

Bács-Kiskun megye Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza járásának a védőkörzet vonatkozásában meghatározott területen túlnyúló részeinek az N46.584528 és E19.665409 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belül eső részei

2016.12.26.

Bács-Kiskun megye Kiskunmajsa járásának az N46.584528 és az E19.665409 GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei;

2016.12.18. – 2016.12.26.

Tagállam: Hollandia

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Biddinghuizen

Vanaf Knardijk N302 in Harderwijk de N302 volgen in noordwestelijke richting tot aan de N305

Bij splitsing de N305 volgen in noordelijke richting tot aan N302

De N302 volgen tot Vleetweg

De Vleetweg volgen tot aan de Kuilweg

De kuilweg volgen tot aan de Rietweg

De Rietweg volgen in noordoostelijke richting tot aan de Larserringweg

De Larserringweg volgen in noordelijke richting tot de Zeeasterweg

De Zeeasterweg volgen in oostelijke richting tot aan Lisdoddepad

Lisdoddepad volgen in noordelijke richting tot aan de Dronterweg

De Dronterweg volgen in oostelijke richting tot aan de Biddingweg (N710)

De Biddingweg (N710) in noordelijke richting volgen tot aan de Elandweg

De Elandweg volgen in westelijke richting tot aan de Dronterringweg (N307)

Dronterringweg (N307) volgen in Zuidoostelijke overgaand in Hanzeweg tot aan Drontermeer(Water)

Drontermeer volgen in zuidelijke richting ter hoogte van Buitendijks

Buitendijks overgaand in Buitendijksweg overgaand in Groote Woldweg volgen tot aan Zwarteweg

De Zwarteweg in westelijke richting volgen tot aan de Mheneweg Noord

Mheneweg Noord volgen in zuidelijke richting tot aan de Zuiderzeestraatweg

Zuiderzeestraatweg in zuidwestelijke richting volgen tot aan de Feithenhofsweg

Feithenhofsweg volgen in zuidelijkerichting tot aan Bovenstraatweg

Bovenstraatweg in westelijke richting volgen tot aan Laanzichtsweg

Laanzichtsweg volgen in zuidelijke richting tot aan Bovendwarsweg

Bovendwarsweg volgen in westelijke richting tot aan de Eperweg (N309)

Eperweg (N309) volgen in zuidelijke richting tot aan autosnelweg A28 (E232)

A28 (E232) volgen in zuidwestelijke richting tot aan Harderwijkerweg (N303)

Harderwijkerweg(N303) volgen in zuidelijke richting tot aan Horsterweg

Horsterweg volgen in westelijke richting tot aan Oude Nijkerkerweg

Oude Nijkerkerweg overgaand in arendlaan volgen in zuidwestelijke richting tot aan Zandkampweg

Zandkampweg volgen in noordwestelijke richting tot aan Telgterengweg

Telgterengweg volgen in zuidwestelijke richting tot aan Bulderweg

Bulderweg volgen in westelijke richting tot aan Nijkerkerweg

Nijkerkerweg volgen in westelijke richting tot aan Riebroeksesteeg

Riebroekersteeg volgen in noordelijke/westelijke richting (doodlopend) overstekend A28 tot aan Nuldernauw (water)

Nuldernauw volgen in noordelijke richting overgaand in Wolderwijd (water) tot aan Knardijk (N302)

N302 volgen in Noordwestelijke richting tot aan N305

2016.12.28.

Biddinghuizen

Vanaf kruising Swifterweg (N710) met Hoge Vaart (water), Hoge Vaart volgen in noordoostelijke richting tot aan Oosterwoldertocht (water)

Oosterwoldertocht volgen in zuidoostelijke richting tot aan Elburgerweg (N309)

Elburgerweg (N309) volgen tot aan de brug in Flevoweg over het Veluwemeer

Veluwemeer volgen in zuidwestelijke richting tot aan Bremerbergweg (N708)

Bremerbergweg (N708) volgen in noodwestelijke richting overgaand in Oldebroekerweg tot aan Swifterweg (N710)

Swifterweg (N710)volgen in noordelijke richting tot aan Hoge Vaart (water)

2016.12.20. – 2016.12.28.

Tagállam: Ausztria

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Gemeinden Langen, Buch, Schwarzach, Kennelbach, Wolfurt, Bildstein, Dornbirn, Lustenau, Lochau, Höchst, Hörbranz, Gaißau, Eichenberg

2016.12.23.

Gemeinden Bregenz, Hard, Fußach, Lauterach

2016.12.15. – 2016.12.23.

Tagállam: Svédország

A következőket magában foglaló terület:

Az alkalmazási időszak vége a 2005/94/EK irányelv 31. cikkének megfelelően

Helsingborg, Ängelholm, Bjuv és Åstorp településeknek (ADNS-kód: 01200) a védőkörzetben leírt területen túlnyúló részeinek az N56,053495 és az E12,848939 (WGS84) koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belüli területei.

2017.1.1.

Helsingborg településnek (ADNS-kód: 01200) az N56,053495 és az E12,848939 (WGS84) koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belül eső részei.

2016.12.24. – 2017.1.1.


AJÁNLÁSOK

2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/101


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2123 AJÁNLÁSA

(2016. november 30.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében fegyveres erők és szerződő hatóság részére szóló általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek a harmonizációjáról

(az értesítés a C(2016) 7711. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 5. cikke értelmében a tagállamok legalább négy általános transzferengedélyt közzé tesznek.

(2)

Az általános transzferengedélyek a 2009/43/EK irányelv által bevezetett egyszerűsített engedélyezési rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik.

(3)

Az egyes tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek hatókörének a bennük meghatározott védelmi vonatkozású termékek és az eltérő feltételek tekintetében fennálló különbségei akadályozhatják a 2009/43/EK irányelv végrehajtását és az irányelv egyszerűsítési céljának elérését. A tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörének és feltételeinek harmonizálása fontos az ilyen engedélyek előnyeinek és használatának biztosításához.

(4)

A tagállamoknak a 2009/43/EK irányelv 14. cikke értelmében létrehozott bizottságban részt vevő képviselői azt javasolták, hogy a tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörének és feltételeinek harmonizálása megvalósítható legyen bizottsági ajánlás elfogadásával.

(5)

Az ebben az ajánlásban meghatározott iránymutatások a tagállamokkal a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében fegyveres erők és szerződő hatóság részére szóló általános transzferengedélyek (a továbbiakban: fegyveres erők részére szóló általános transzferengedély) alkalmazási körének és feltételeinek a harmonizációjára vonatkozóan folytatott tárgyalások eredményét tükrözik.

(6)

Ez az ajánlás alapul szolgál a tagállamok fegyveres erők részére szóló általános transzferengedélyeinek. Az ezen ajánlás 1.1. pontjában a védelmi vonatkozású termékek felsorolása azon termékek minimális, nem kimerítő listáját képezi, amelyek transzferjét a tagállamok a fegyveres erők részére szóló általános transzferengedélyeikben engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a valamely tagállam által közzé tett, fegyveres erők részére szóló általános transzferengedély engedélyezheti más olyan, az ezen ajánlásban fel nem sorolt védelmi vonatkozású termékek transzferét, amelyek a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepelnek.

(7)

A tagállamok emlékeztetnek arra, hogy a kivitel ellenőrzése területén nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint az uniós jog értelmében olyan kötelezettségvállalások is kötik őket, mint a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2).

(8)

Ez az ajánlás az Európai Uniónak a 2009/43/EK irányelv mellékletében szereplő közös katonai listájára alkalmazandó. Ezt az ajánlást a jövőben szükség esetén naprakésszé kell tenni, hogy tükrözze az Európai Unió közös katonai listájának jövőbeni naprakésszé tételeit,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   A 2009/43/EK IRÁNYELV 5. CIKKE (2) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJA ÉRTELMÉBEN FEGYVERES ERŐK ÉS SZERZŐDŐ HATÓSÁG RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS TRANSZFERENGEDÉLYEK

1.1.   Védelmi vonatkozású termékek, amelyek a 2009/43/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében fegyveres erők és szerződő hatóság részére szóló általános transzferengedélyek keretében való transzfer tárgyát képezhetik

A következő ML-kategóriák és pontok részhalmazát képezik a védelmi vonatkozású termékek azon listájának, amely a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepel. A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében fegyveres erők és szerződő hatóság részére szóló általános transzferengedélyek legalább az alábbi ML-kategóriákban meghatározott védelmi vonatkozású termékek transzferjének engedélyezésére vonatkoznak. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy több ML-kategóriát vesznek fel a megfelelő védelmi vonatkozású termékekkel a fegyveres erők részére szóló általános transzferengedélyükbe.

A minimálisan felveendő ML-kategóriák jegyzéke:

ML 4. a) és b) pont. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

aknák

kazettás lőszerek, robbanó bombák és lőszerek, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek

puskagránátok és kézigránátok

torpedók, robbanófej nélküli torpedók és torpedótestek

bombák

vezérelt, vezérlés nélküli és más lövedékek (például nem irányított és irányított rakéták, hordozható légvédelmi rendszerek stb.)

gyalogsági robbanószerkezetek, tapadó és üreges töltetek.

Szintén kivételt képeznek e fegyverek tekintetében:

robbanófejek és robbanótöltetek

gyújtótöltetek

célfelderítő fejek, irányítási rendszerek, iránykereső eszközök

egyedi rakétafokozatok

visszatérő szerkezetek

motorok

tolóerő-vektoráló rendszerek

indító szerkezetek és indító eszközök

telepítő, csapdává alakító, zavaró vagy leállító rendszerek

kifejezetten hordozható légvédelmi rendszerekhez tervezett részegységek.

ML 5. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

ellentevékenységi termékek

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 6. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes járművek

alvázak és lövegtornyok

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 7. A g) pont.

ML 9. Az összes áru, a következők kivételével:

teljes vízi járművek és tengeralattjárók

víz alatti érzékelő eszközök és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek

levegőfüggetlen tengeralattjáró-hajtóműrendszerek és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek

teljes úszótestek

ellentevékenység eszközei

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 10. Az összes áru, a következők kivételével:

teljes légi jármű

teljes, személyzet nélküli légi járművek és a kifejezetten azokhoz tervezett vagy azok számára átalakított részegységek

törzs harci légi járművekhez és harci helikopterekhez

hajtóművek harci légi járművekhez

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 11. Az a) pont. Csak a következő áruk:

irányítási és navigációs berendezések, a hordozható légvédelmi rendszerekhez való rendszerek és az MTCR I szerint meghatározottak kivételével

automata parancsnoki és vezetési rendszerek.

ML 13. A c) és d) pont.

ML 14. Az összes áru, a hordozható légvédelmi rendszerek gyakorló eszközei kivételével.

ML 15. A b), c), d) és e) pont.

ML 16. Az összes áru, a következők kivételével:

hordozható légvédelmi rendszerekkel összefüggő áruk

Minden olyan áruval összefüggő tétel, amelyek kivitelét nem engedélyezi ugyanazon általános transzferengedély.

ML 17. Az a), b), d), e), j), k), l), m), n), o) és p) pont. Az összes áru, a következők kivételével:

Az n) pont: ki vannak zárva a vizsgálati modellek, amennyiben kifejezetten az ML4, 6, 9 vagy 10-es kategóriában meghatározott tételek fejlesztéséhez tervezték azokat, valamint a kifejezetten e vizsgálati modellekhez tervezett részegységek.

ML 21. a) és b) pont. Csak a következő áruk és csak amennyiben a jelen általános engedélyben más kategóriák tekintetében engedélyezettek:

a)

„szoftver”, amelyet kifejezetten az alábbiakban felsorolt valamely célra terveztek vagy alakítottak át:

1.

a 2009/43/EK irányelv mellékletében meghatározott berendezés üzemeltetése vagy karbantartása;

b)

Az ML21. fejezet a) pontjában nem meghatározott specifikus „szoftver”, a következők szerint:

1.

kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett „szoftver”;

4.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett és kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások céljára kifejlesztett „szoftver”;

ML 22. Az a) pont. Az összes technológia, a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges technológiák kivételével, és csak amennyiben ugyanazon általános engedélyben más kategóriák tekintetében engedélyezettek.

1.2.   A fegyveres erők részére szóló általános transzferengedélybe foglalandó feltételek

Az alábbi lista a feltételek nem kimerítő felsorolása. Ugyanakkor a tagállamok által a fegyveres erők részére szóló általános transzferengedélybe foglalt egyéb feltételek nem lehetnek ellentétesek az alább felsorolt feltételekkel, és nem gyengíthetik azokat.

Földrajzi hatály: Európai Gazdasági Térség (EU 28 + Izland és Norvégia (3)).

Az EGT-n belül a retranszfer előzetes ellenőrzések nélkül engedélyezett; csak utólagos bejelentést lehet előírni.

A fegyveres erők részére szóló általános transzferengedély a 2009/43/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott címzettek általi végfelhasználásra szól. A transzfer időpontjában nem ismert további értékesítés új kivitelnek tekintendő. Az új kivitelekre vonatkozóan a címzett tagállam illetékes hatósága felelősségi körébe tartozik a transzfer idején nem ismert további értékesítés keretében megkezdett kivitel vagy transzfer ellenőrzése.

A fegyveres erők részére szóló általános transzferengedély keretében az utólagos ellenőrzés céljából a tagállamnak biztosítania kell, hogy a szállító a 2009/43/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimális jelentési kötelezettségekkel összhangban jelentést tegyen a fegyveres erők részére szóló általános transzferengedély felhasználására vonatkozóan.

2.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy legkésőbb 2017. július 1-jéig hajtsák végre ezt az ajánlást.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy értesítsék az ezen ajánlás végrehajtását célzó intézkedésekről.

3.   CÍMZETTEK

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 30-án.

a Bizottság részéről

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(2)  A Tanács 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös álláspontja a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(3)  Az EGT Vegyes Bizottságnak a 2009/43/EK irányelvet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba foglaló 2013. június 14-i 111/2013 határozata (HL L 318., 2013.11.28., 12. o.) az alkalmazásra vonatkozó következő megjegyzést tartalmazta: „ Ez az irányelv Liechtensteinre nem alkalmazandó ”.


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/105


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2124 AJÁNLÁSA

(2016. november 30.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkében említett tanúsított címzetteknek szóló általános transzferengedélyek alkalmazási körének és feltételeinek a harmonizációjáról

(az értesítés a C(2016) 7728. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 5. cikke értelmében a tagállamok legalább négy általános transzferengedélyt közzé tesznek.

(2)

Az általános transzferengedélyek a 2009/43/EK irányelv által bevezetett egyszerűsített engedélyezési rendszer egyik kulcsfontosságú elemét képezik.

(3)

Az egyes tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek hatókörének a bennük meghatározott védelmi vonatkozású termékek és az eltérő feltételek tekintetében fennálló különbségei akadályozhatják a 2009/43/EK irányelv végrehajtását és az irányelv egyszerűsítési céljának elérését. A tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörének és feltételeinek harmonizálása fontos az ilyen engedélyek előnyeinek és használatának biztosításához.

(4)

A tagállamoknak a 2009/43/EK irányelv 14. cikke értelmében létrehozott bizottságban részt vevő képviselői azt javasolták, hogy a tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörének és feltételeinek harmonizálása megvalósítható legyen bizottsági ajánlás elfogadásával.

(5)

Az ebben az ajánlásban meghatározott iránymutatások a tagállamokkal a 2009/43/EK irányelv 9. cikke szerint tanúsított címzettek részére megadott általános transzferengedélyek értelmében zajló transzferek hatókörének és feltételeinek harmonizálására vonatkozó tárgyalások eredményét tükrözik.

(6)

Ez az ajánlás alapul szolgál a tagállamok tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélyeinek. Az ezen ajánlás 1.1. pontjában a védelmi vonatkozású termékek felsorolása azon termékek minimális, nem kimerítő listáját képezi, amelyek transzferjét a tagállamok a tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélyeikben engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a valamely tagállam által közzétett, tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedély engedélyezheti más olyan, az ezen ajánlásban fel nem sorolt védelmi vonatkozású termékek transzferét, amelyek a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepelnek.

(7)

A tagállamok emlékeztetnek arra, hogy a kivitel ellenőrzése területén nemzetközi kötelezettségvállalások, valamint az uniós jog értelmében olyan kötelezettségvállalások is kötik őket, mint a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja (2).

(8)

Ez az ajánlás az Európai Uniónak a 2009/43/EK irányelv mellékletében szereplő közös katonai listájára alkalmazandó. Ezt az ajánlást a jövőben szükség esetén naprakésszé kell tenni, hogy tükrözze az Európai Unió közös katonai listájának jövőbeni naprakésszé tételeit.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   A 2009/43/EK IRÁNYELV 9. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN TANÚSÍTOTT CÍMZETTEK RÉSZÉRE SZÓLÓ ÁLTALÁNOS TRANSZFERENGEDÉLYEK

1.1.   A 2009/43/EK irányelv 9. cikke értelmében tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélyek keretében való transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termékek

A következő ML-kategóriák és pontok részhalmazát képezik a védelmi vonatkozású termékek azon listájának, amely a 2009/43/EK irányelv mellékletében szerepel. A 2009/43/EK irányelv 9. cikke értelmében tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélyek legalább az alábbi ML-kategóriákban meghatározott védelmi vonatkozású termékek transzferjének engedélyezésére vonatkoznak. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy több ML-kategóriát vesznek fel a megfelelő védelmi vonatkozású termékekkel a tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélyükbe.

A minimálisan felveendő ML-kategóriák jegyzéke:

ML 6. Az összes ide tartozó áru, a következők kivételével:

teljes járművek

alvázak és lövegtornyok

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 9. Az összes áru, a következők kivételével:

teljes vízi járművek és tengeralattjárók

víz alatti érzékelő eszközök és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek

levegőfüggetlen tengeralattjáró-hajtóműrendszerek és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek

teljes hajótörzsek

Ellenintézkedések

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 10. Az összes áru, a következők kivételével:

teljes légi jármű

teljes, személyzet nélküli légi járművek és a kifejezetten azokhoz tervezett vagy azok számára átalakított részegységek

törzs harci légi járművekhez és harci helikopterekhez

hajtóművek harci légi járművekhez

az ugyanazon általános transzferengedély egyéb kategóriáiból kizárt berendezések és részegységek.

ML 11. Az a) pont. Csak a következő áruk:

irányítási és navigációs berendezések, a hordozható légvédelmi rendszerekhez való rendszerek és az MTCR I szerint meghatározottak kivételével

automata parancsnoki és vezetési rendszerek.

ML 13. A c) és d) pont.

ML 15. A c) és d) pont.

ML 16. Az összes áru, a következők kivételével:

hordozható légvédelmi rendszerekkel összefüggő áruk

Minden olyan áruval összefüggő tétel, amelyek kivitelét nem engedélyezi ugyanazon általános transzferengedély.

ML 17. Az a), b), d), e), j), k), l), m), n), o) és p) pont. Az összes áru, a következők kivételével:

Az n) pont: ki vannak zárva a vizsgálati modellek, amennyiben kifejezetten az ML4, 6, 9 vagy 10-es kategóriában meghatározott tételek fejlesztéséhez tervezték azokat, valamint a kifejezetten e vizsgálati modellekhez tervezett részegységek.

ML 21. Az a) pont. Csak a következő áruk és csak amennyiben ugyanabban az általános transzferengedélyben más kategóriák tekintetében engedélyezettek:

a)

„szoftver”, amelyet kifejezetten az alábbiakban felsorolt valamely célra terveztek vagy alakítottak át:

1.

a 2009/43/EK irányelv mellékletében meghatározott berendezés üzemeltetése vagy karbantartása;

b)

Az ML21. fejezet a) pontjában nem meghatározott specifikus „szoftver”, a következők szerint:

1.

kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett „szoftver”;

4.

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett és kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások céljára kifejlesztett „szoftver”;

ML 22. Az a) pont. Az összes technológia, a fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges technológiák kivételével, és csak amennyiben ugyanazon általános engedélyben más kategóriák tekintetében engedélyezettek.

1.2.   A tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélybe foglalandó feltételek

Az alábbi lista a feltételek nem kimerítő felsorolása. Ugyanakkor a tagállamok által a tanúsított címzettek részére szóló általános transzferengedélybe foglalt egyéb feltételek nem lehetnek ellentétesek az alább felsorolt feltételekkel, és nem gyengíthetik azokat.

Földrajzi hatály: Európai Gazdasági Térség (EU 28 + Izland és Norvégia (3)).

Az EGT-n belül a retranszfer előzetes ellenőrzések nélkül engedélyezett; csak utólagos bejelentést lehet előírni.

újrakivitel: A tagállamok az alábbi helyzetek egyikének vagy mindkét helyzet fennállásának esetén engedélyezhetik az exportkorlátozások alóli felmentést:

a 2009/43/EK irányelv 4. cikke (8) bekezdésének céljával összhangban álló integrált részegységek esetében;

ha a végfelhasználó a következő államok egyikében található: Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, Svájc, Liechtenstein és az Amerikai Egyesült Államok.

Az újrakivitel mindkét esetében a származási tagállam illetékes hatósága kérheti a szállítótól a 2009/43/EK irányelv 9. cikke értelmében tanúsított címzett által biztosított felhasználási nyilatkozatot.

A tanúsított címzett részére szóló általános transzferengedély keretében az utólagos ellenőrzés céljából a tagállamnak biztosítania kell, hogy a szállító a 2009/43/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minimális jelentési kötelezettségekkel összhangban jelentést tegyen a tanúsított címzett részére szóló általános transzferengedély felhasználására vonatkozóan.

2.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy legkésőbb 2017. július 1-jéig hajtsák végre ezt az ajánlást.

A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy értesítsék az ezen ajánlás végrehajtását célzó intézkedésekről.

3.   CÍMZETTEK

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 30-án.

a Bizottság részéről

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(2)  A Tanács 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös álláspontja a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (HL L 335., 2008.12.13., 99. o.).

(3)  Az EGT Vegyes Bizottság 2013. június 14-i 111/2013 határozata az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) módosításáról (HL L 318., 2013.11.28., 12. o.), ami a 2009/43/EK irányelvet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba foglaló, az alkalmazásra vonatkozó következő megjegyzést tartalmazta: „Ez az irányelv Liechtensteinre nem alkalmazandó.”


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/109


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2125 AJÁNLÁSA

(2016. november 30.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott ipari önszabályozó intézkedésekre vonatkozó iránymutatásról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek, végrehajtási intézkedés vagy önszabályozó intézkedés hatálya alá kell tartoznia.

(2)

A 2009/125/EK irányelv 15. cikkének (2) bekezdése megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése esetén egy adott termékre végrehajtási intézkedésnek vagy önszabályozó intézkedésnek kell vonatkoznia: ilyen kritérium, hogy a termékből jelentős mennyiséget kell értékesíteni az Unión belül (az indikatív mennyiség legalább évi 200 000 darab), hogy a terméknek jelentős hatást kell gyakorolnia a környezetre, valamint hogy a terméknek a környezeti hatása tekintetében jelentős javulási képességgel kell rendelkeznie anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna, különös tekintettel az egyéb vonatkozó közösségi jogi aktusok hiányára, a piac hiányosságaira, valamint a piacon rendelkezésre álló azonos funkciójú termékek környezetvédelmi teljesítménye közötti nagy eltérésekre.

(3)

A 2009/125/EK irányelv 17. cikke szerint egy meghatározott termékcsoport esetében a végrehajtási intézkedések alternatívájaként önkéntes megállapodások vagy egyéb önszabályozó intézkedések terjeszthetők elő, és ezeket legalább az irányelv VIII. melléklete alapján értékelni kell.

(4)

Akkor indokolt alternatív eszközhöz, például a 2009/125/EK irányelv 17. cikke szerinti ipari önkéntes önszabályozó megállapodásokhoz folyamodni a kötelező erejű végrehajtási intézkedések helyett, ha ezzel a politikai célok gyorsabban vagy költséghatékonyabb módon teljesíthetők.

(5)

Az ipari önszabályozó intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának megkönnyítése és az ilyen jellegű intézkedések következetességének biztosítása érdekében a Bizottság iránymutatást dolgozott ki ezekről az intézkedésekről.

(6)

Az iránymutatás foglalkozik különösen a 2009/125/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt, a végrehajtási intézkedések alternatívájaként előterjesztett önszabályozó intézkedések elfogadhatóságának értékelése céljából a Bizottság által alkalmazható indikatív kritériumokkal, amelyek kiterjednek a részvétel nyitottságára, a hozzáadott értékre, a reprezentativitásra, a számszerűsített és fokozatok szerint felállított célokra, a civil társadalom részvételére, a felügyeletre és a beszámolásra, az önszabályozási kezdeményezés működtetésének költséghatékonyságára, a fenntarthatóságra és az ösztönzőkkel való összeegyeztethetőségre.

(7)

A 2009/125/EK irányelv VIII. melléklete kimondja, hogy a benne foglalt kritériumjegyzék nem kimerítő jellegű, az irányelv 17. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy az önszabályozó intézkedéseket legalább a VIII. melléklet alapján kell értékelni. Az iránymutatásnak különösen az önszabályozó intézkedés végrehajtásának módjára, a részvételre jogosultak körére, a tájékoztatásra és a felügyeletre, valamint a beszámolásra és a megfelelésre kell összpontosítania.

(8)

Az iránymutatást a tagállamok és az érdekeltek a 2009/125/EK irányelv 18. cikke alapján létrehozott konzultációs fórum keretei között megvitatták.

(9)

A 2009/125/EK irányelv VIII. mellékletének 6. pontja szerint az önszabályozó intézkedéseknek átgondolt beszámolási és felügyeleti rendszert kell tartalmazniuk. Helyénvaló, hogy a Bizottság a konzultációs fórum és a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése szerinti bizottság segítségével nyomon kövesse az önszabályozó intézkedések alkalmazását, és megfontolja a kötelező jellegű végrehajtási intézkedések bevezetésének lehetőségét abban az esetben, ha az önszabályozó intézkedések nem teljesítik kitűzött céljukat,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.

Az ipar kövesse a mellékletben foglalt iránymutatást. Az iránymutatás követése segíteni fogja, hogy a Bizottság a környezettudatos tervezés területén elfogadott önszabályozó intézkedést a végrehajtási intézkedés valós alternatívájának tekintse.

2.

Ezt az ajánlást Az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2016. november 30-án.

a Bizottság részéről

Miguel ARIAS CAÑETE

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).


MELLÉKLET

1.   CÉLOK

Az önszabályozás keretében üzleti ágazatok vagy iparágak saját kezdeményezésre olyan magatartási kódexeket vagy működési követelményeket alkotnak, amelyeknek aztán a betartatásáért is maguk felelnek. Az önszabályozás tiszta formája nem gyakori, az Unió szintjén általában a Bizottság ösztönzi vagy segíti elő az önszabályozó intézkedések létrehozását. A minőségi jogalkotás (1) összefüggésében a kellően átgondolt nem szabályozási jellegű megoldásokra a Bizottság a szakpolitikai eszköztár igénybevételének alternatívájaként tekint.

A 2009/125/EK irányelv (a továbbiakban: irányelv) kimondja, hogy az önkéntes megállapodások és más önszabályozó intézkedések alternatívái az irányelv keretében elfogadott végrehajtási intézkedéseknek, és előnyben részesítendők azokban az esetekben, amikor általuk gyorsabban vagy költséghatékonyabb módon érhetők el a szakpolitikai célok, mint kötelező erejű rendelkezésekkel (2). Az irányelv tartalmazza az önszabályozó intézkedések értékelésének indikatív kritériumait, (3) de a Bizottság által eddig elismert három önkéntes megállapodás (4) tapasztalatai alapján az irányelv 18. cikkével létrehozott konzultációs fórum tagjai megállapították, hogy ezekről a kritériumokról – és különösen a felügyelettel és a beszámolással kapcsolatban – iránymutatást szükséges kidolgozni.

Ezen iránymutatás célja az irányelven alapuló önszabályozó intézkedések létrehozásának és végrehajtásának megkönnyítése. Kidolgozásának vezérelve az ipar segítése és az önszabályozó intézkedések következetes végrehajtásának előmozdítása volt. Az iránymutatás figyelembe veszi a minőségi ön- és társszabályozás elveit (5).

Az iránymutatás követése segíteni fogja, hogy a Bizottság a környezettudatos tervezés területén elfogadott önszabályozó intézkedést a végrehajtási intézkedés valós alternatívájának tekintse. A környezettudatos tervezés területén már meglévő önszabályozó intézkedések esetében helyénvaló legkésőbb 2018-ig benyújtani a Bizottsághoz az intézkedés átdolgozott, a lehetőségekhez mérten ezen iránymutatáshoz igazított változatára vonatkozó javaslatot.

2.   AZ ÖNSZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELISMERÉSE A KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS TERÜLETÉN

A Bizottság kiemelten fogja kezelni az azokra a termékcsoportokra vonatkozó önszabályozó intézkedéseket, amelyek szerepelnek az irányelv 16. cikke alapján a környezettudatos tervezés területén elkészítendő munkatervben. Az iparnak e termékcsoportok esetében az önszabályozó intézkedésre vonatkozó esetleges javaslatot az adott termékcsoporttal kapcsolatos műszaki, környezetvédelmi és gazdasági elemzés („előkészítő vizsgálatok”) végrehajtása előtt vagy közben kell előterjesztenie a Bizottságnál.

Az ipar felkérhető arra, hogy a javaslatot a Bizottságtól és a konzultációs fórumtól kapott esetleges észrevételek alapján módosítsa.

Ha a Bizottság egy önszabályozó intézkedés elismerése mellett dönt, a továbbiakban tartózkodni fog attól, hogy a környezettudatos tervezés területén végrehajtási rendeletet fogadjon el. Ha azonban az önszabályozó intézkedés felügyelete keretében vagy az érdekeltek visszajelzéseiből az derül ki, hogy az önszabályozó intézkedés végrehajtása hiányosságokat szenved, a Bizottság újraértékeli a helyzetet.

A Bizottság az önszabályozó intézkedés elismerése esetén is elfogadhat más szakpolitikai intézkedések – például a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) vagy a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) – alapján jogi aktusokat az adott termékcsoportra nézve.

3.   IRÁNYMUTATÁS A KÖRNYEZETTUDATOS TERVEZÉS TERÜLETÉN ELFOGADOTT ÖNSZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEKHEZ

Az ipar által létrehozott önszabályozó intézkedések mindegyikének tartalmaznia kell végrehajtásának szabályait. Az irányelv alapján elismert önszabályozó intézkedések egyöntetűségének biztosítása, valamint létrehozásuk és végrehajtásuk megkönnyítése érdekében az önszabályozó intézkedéseknek követniük kell az alábbi iránymutatást. Az önszabályozó intézkedés az iránymutatásban foglaltakon túlmenően is tartalmazhat szabályokat, és az iránymutatásban foglalt szabályokat részletesebben is kifejtheti.

3.1.   A részvétel nyitottsága

Az önszabályozó intézkedést létrehozni kívánó vállalkozásoknak az intézkedés kidolgozásának megkezdése előtt nyilvánosan be kell jelenteniük szándékukat. Ennek keretében meg kell jelölniük egy kapcsolattartási pontot, amelyen keresztül más vállalatok csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.

Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell azon vállalatok felsorolását, amelyek aláírták az intézkedést. Lehetőséget kell adni arra, hogy az ugyanazon a termékpiacon tevékenykedő vállalatok bármikor csatlakozzanak az önszabályozó intézkedéshez, amennyiben részt vállalnak a végrehajtás költségeiből. Az önszabályozó intézkedéshez csatolni kell azt a tagsági űrlapot, amelyet a csatlakozni kívánó vállalatoknak ki kell tölteniük és alá kell írniuk. Az aláíróknak haladéktalanul meg kell küldeniük a Bizottságnak a kitöltött és aláírt tagsági űrlapok eredeti példányát.

Ha egy aláíró kilép az önszabályozó intézkedésből, akkor erről legalább egy hónappal a kilépést megelőzően írásban értesítenie kell az operatív bizottság elnökét (lásd a 3.5. szakaszt). Az elnöknek az aláíró kilépéséről az írásos értesítés kézhezvételét követő egy héten belül tájékoztatnia kell az operatív bizottságot.

3.2.   Hozzáadott érték

Az önszabályozó intézkedésre és a meglévő önszabályozó intézkedés átdolgozott változatára irányuló javaslatokhoz indokolást kell csatolni, amelyben – tényadatokkal alátámasztva – el kell magyarázni, hogyan biztosítja a javaslat a környezettudatos tervezés céljainak gyorsabb vagy költséghatékonyabb teljesülését.

Ha az összes vagy meghatározott számú aláíró az önszabályozó intézkedés céljaival összefüggésben külön megállapodást kötött vagy társulást hozott létre, a megállapodással vagy társulással kapcsolatos összes releváns dokumentumot meg kell jelölni és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az önszabályozó intézkedésben rendelkezni kell az összes releváns elem felülvizsgálatáról, és meg kell jelölni a felülvizsgálat időpontját vagy azokat a sajátos körülményeket, amelyek szükségessé teszik a felülvizsgálatot. A felülvizsgálat időpontját úgy kell megválasztani, hogy az intézkedésnek folyamatosan hozzáadott értéket kell képeznie, és kitűzésekor figyelemmel kell lenni az intézkedésben meghatározott követelményszintekre és az érintett termékcsoporttal kapcsolatos műszaki fejlődés ütemére.

A felülvizsgálat során meg kell állapítani, hogy szükség van-e az intézkedés új változatának kidolgozására. A felülvizsgálat és az átdolgozás folyamatának nyitottnak kell lennie az operatív bizottság megfigyelőinek részvétele előtt. A felülvizsgálat során tett megállapításokat és – szükség esetén – az önszabályozó intézkedés átdolgozott változatát be kell nyújtani a Bizottsághoz.

3.3.   Reprezentativitás

Az önszabályozó intézkedésben meg kell jelölni az aláírók piaci részesedését, amelynek az Unió piacán forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett (8) összes olyan termékdarab legalább 80 %-át képviselnie kell, amely az intézkedés hatálya alá tartozik. Az aláíróknak független jogi vagy természetes személy által összegyűjtött vagy ellenőrzött tényadatok segítségével bizonyítaniuk kell, hogy az önszabályozó intézkedés legalább a piac 80 %-át lefedi („piaci részesedés”). Ezeket a tényadatokat meg kell küldeni a Bizottságnak:

akkor, amikor az önszabályozó intézkedés vagy a meglévő önszabályozó intézkedés átdolgozott változata benyújtásra kerül – ekkor a ténymegállapításoknak az előző hat hónapból kell – eredeti vagy aktualizált formájukban – származniuk,

legkésőbb három hónappal az aláírók körében bekövetkező változások után (például egy aláíró kilépése után vagy azt követően, hogy egy aláíró az érintett részlegét egy nem aláírónak eladta), kivéve abban az esetben, ha a legutóbbi beszámoló szerint a piaci részesedés a változás után is legalább 80 % marad, valamint

két évvel a legutóbbi beszámoló megküldését követően, a piaci változások nyomán bekövetkező részesedésváltozások figyelembevétele érdekében.

Az önszabályozó intézkedésben pontosan meg kell határozni a piaci részesedés mérésére felhasználandó mutatót vagy mutatókat. A mutatóknak objektívnek, mérhetőnek és független szerv által ellenőrizhetőnek kell lenniük A mutatóknak az intézkedés hatálya alá tartozó összes energiával kapcsolatos termékre ki kell terjedniük.

3.4.   Számszerűsített és fokozatok szerint felállított célok

Az önszabályozó intézkedésben fel kell sorolni a hatálya alá tartozó összes terméktípust, meg kell adni a termékekre vonatkozó fogalommeghatározásokat, és meg kell jelölni azokat a terméktípusokat, amelyek az önszabályozó intézkedés hatálya alá tartozó termékcsoporthoz tartoznak ugyan, de az intézkedésben foglalt követelmények alól mentesülnek. A mentességeket meg kell indokolni.

Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell a hatálya alá tartozó termékekkel szemben támasztott tervezési és – indokolt esetben – tájékoztatási követelményeket. A követelményeknek a termék élettartama során jelentkező jelentős környezeti hatásokkal kell összefüggniük, és a termékek környezeti teljesítményének javítására kell irányulniuk.

Olyan követelményeket kell megfogalmazni, amelyek teljesülése egyértelmű és megbízható mutatók segítségével mérhető. Részletesen le kell írni azt, hogy hogyan történik a követelmények teljesítésének mérése és ellenőrzése. Az önszabályozó intézkedésnek meg kell jelölnie azt a dokumentációt, amelyen a javasolt követelmények alapulnak. Rá kell mutatni a javasolt követelmények és a dokumentáció közötti esetleges jelentősebb eltérésekre.

A követelményeket alkalmazásuk megkezdésének időpontjával együtt kell megadni, és amennyiben az önszabályozó intézkedés hosszú időtartamot fed le, egymást követő követelményszinteket kell megfogalmazni. A követelményeknek legalább az egyes aláírók által forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett összes olyan termékdarab 90 %-ára vonatkozniuk kell, amely az önszabályozó intézkedés hatálya alá tartozik.

3.5.   A civil társadalom részvétele

Az önszabályozó intézkedésre vonatkozó javaslatról konzultálni kell a tagállamok képviselőit, az ipart, a szakszervezeteket, a nagy- és a kiskereskedőket, az importőröket, a környezetvédő csoportokat és a fogyasztói szervezeteket tömörítő konzultációs fórummal.

Operatív bizottság

Az önszabályozó intézkedésnek az intézkedés végrehajtásának irányítására létre kell hoznia egy operatív bizottságot.

Az operatív bizottságnak az önszabályozó intézkedés összes aláírójából és a Bizottságból kell állnia. Az operatív bizottságban mindegyik említett szervezetet egy-egy, azonos szavazati joggal rendelkező tagnak kell képviselnie.

Lehetővé kell tenni, hogy az operatív bizottság munkájában szavazati jog nélküli megfigyelőként részt vegyenek a konzultációs fórum tagjai, valamint a független ellenőr.

Az operatív bizottságnak legalább évente egyszer üléseznie kell Brüsszelben. Az operatív bizottság üléseinek nyitottaknak kell lenniük az érdeklődők előtt, ideértve azokat a vállalatokat is, amelyek az önszabályozó intézkedés hatálya szerinti ágazatban működnek, de az önszabályozó intézkedésnek nem aláírói.

Az operatív bizottságnak a tagjai közül elnököt kell választania. Az elnöknek az operatív bizottság ülésének napirendtervezetére minden olyan napirendi pontot fel kell vennie, amelyet a tagok és a megfigyelők kérnek. Az operatív bizottság üléseire minden tagot és megfigyelőt meg kell hívni. Az önszabályozó intézkedés internetes honlapján legkésőbb egy hónappal az ülés időpontja előtt be kell jelenteni az operatív bizottság ülését, és közzé kell tenni a napirend tervezetét.

Az operatív bizottság ülésén bemutatandó és megvitatandó dokumentumokat legkésőbb az ülés időpontja előtt egy héttel meg kell küldeni az operatív bizottság összes tagjának és megfigyelőjének, és közzé kell tenni az önszabályozó intézkedés internetes honlapján.

Minden résztvevő számára biztosítani kell a jogot arra, hogy az operatív bizottság ülésén felszólaljon, valamint hogy álláspontját az elnökkel rögzíttesse a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyv tervezetét az operatív bizottság összes tagjának és megfigyelőjének meg kell küldeni, és két hetet kell biztosítani a tagoknak és a megfigyelőknek arra, hogy ahhoz észrevételeket tegyenek. A végleges jegyzőkönyvet az ülést követő egy hónapon belül közzé kell tenni az önszabályozó intézkedés internetes honlapján.

Internetes honlap

Az önszabályozó intézkedés számára létre kell hozni egy internetes honlapot. Az internetes honlapnak tartalmaznia kell legalább:

az önszabályozó intézkedés legutóbbi változatát és korábbi változatait,

az aláírók naprakész jegyzékét, valamint tájékoztatást a legutóbbi kilépésekről és kizárásokról,

a piaci részesedésről készült beszámolók összefoglalóját (az aláírók kereskedelmi adatainak és bizalmas adatainak egyenkénti közzététele nélkül),

az aláírók által a követelményeket teljesítőként megjelölt termékek naprakész jegyzékét (a jegyzék nem tartalmazhatja azokat a termékeket, amelyekről a független ellenőr azt állapította meg, hogy nem teljesítik a követelményeket),

a független ellenőr által a követelmények teljesítéséről készített beszámolókat,

a követelményeket nem teljesítő aláírók naprakész jegyzékét,

az operatív bizottság minden egyes ülésével kapcsolatban a meghívót, a napirend tervezetét, az ülés dokumentumait és az ülésről készült jegyzőkönyvet, valamint

a független ellenőr adatait, köztük elérhetőségi adatait.

Az internetes honlapnak lehetővé kell tennie, hogy a látogatók kérdéseket tegyenek fel az aláíróknak és a független ellenőrnek az önszabályozó intézkedésről. Ezeket a kérdéseket egy hónapon belül meg kell válaszolni.

Panaszok

Az önszabályozó intézkedésnek biztosítania kell, hogy bárki ingyenesen, megfelelő érvekkel alátámasztva felhívhassa a független ellenőr figyelmét azokra az esetekre, amelyekben véleménye szerint nem teljesülnek a követelmények. A független ellenőrnek minden ilyen panaszt meg kell vizsgálnia, és szükség esetén tájékoztatást kell kérnie az érintett aláírótól, termékvizsgálatokat kell végeznie és/vagy helyszíni ellenőrzéseket kell tartania. A független ellenőrnek az operatív bizottság minden ülésén áttekintést kell adnia az előző ülés óta beérkezett panaszokról, és ha valamelyiket nem vizsgálta ki, azt meg kell indokolnia.

Hozzáférés az adatokhoz

Annak érdekében, hogy a Bizottság és az operatív bizottság megfigyelői megítélhessék a javasolt és a meglévő önszabályozó intézkedésekben megtestesülő ambíció mértékét és a hatásokat, az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell olyan követelményt, amely szerint az aláíróknak kérésre hozzáférést kell biztosítaniuk a Bizottság és az operatív bizottság megfigyelői számára az intézkedés hatálya alá tartozó termékek és termékmodellek környezeti teljesítményével kapcsolatos műszaki adatokhoz, ideértve a speciális feltételekhez kapcsolódó összes jellemzőt is. Az adatokhoz való ilyen célú hozzáférésre vonatkozó szabályoknak a bizalmas üzleti adatokra nem kell kiterjedniük.

Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell olyan követelményt, amely szerint az aláíróknak a környezettudatos tervezésért felelős tagállami piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan, a termékhez nem mellékelt dokumentumot és információt, amelyet azok abból a célból kérnek, hogy – többek között termékvizsgálatok útján – ellenőrizzék az önszabályozó intézkedésben foglalt követelmények teljesülését.

3.6.   Felügyelet és beszámolás

Független ellenőr

Az önszabályozó intézkedésben foglalt követelményeknek az aláírók általi teljesítését független ellenőrnek kell figyelemmel kísérnie. Az önszabályozó intézkedésnek tartalmaznia kell a független ellenőrre irányadó szabályokat. A független ellenőr akár természetes, akár jogi személy lehet.

A független ellenőrnek rendelkeznie kell azokkal a készségekkel, amelyek szükségesek a követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez, és nem állhat fenn vele kapcsolatban összeférhetetlenség. A független ellenőr szerződéses kötelezettségei nem korlátozhatják őt a követelmények teljesülésének ellenőrzésében.

A független ellenőrnek:

feladatait kellő gondossággal kell ellátnia, és a felelősségi körébe tartozó összes feladat elvégzése felett kellő felügyeletet kell gyakorolnia,

valamennyi tevékenységét részrehajlástól mentesen kell végeznie, és véleményét, beszámolóit és jelentéseit kizárólag a tényekre szabad alapoznia, továbbá

az aláírók kereskedelmi érdekeinek és érzékeny adatainak megóvása érdekében ahol csak szükséges, tiszteletben kell tartania a titoktartás elvét, és ebből a célból kérésre az önszabályozó intézkedés minden egyes aláírójával titoktartási megállapodást kell kötnie.

Az önszabályozó intézkedésnek meg kell határoznia a független ellenőr kiválasztásának eljárását, valamint azt, hogy hogyan kell biztosítani a független ellenőrrel kapcsolatban az összeférhetetlenség kizárását és a követelmények teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges készségek meglétét. A kiválasztott független ellenőr kijelöléséről meg kell állapodni a Bizottság szolgálataival. Az operatív bizottságnak részt kell vennie a független ellenőrrel kötött szerződésben foglalt feltételek meghatározásában.

Adatszolgáltatás az aláírók részéről a követelmények teljesítéséről

Az egyes aláírók által a független ellenőrnek benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban az önszabályozó intézkedésnek szabályoznia kell legalább:

a szolgáltatandó piaci és műszaki adatok típusát,

az adatszolgáltatás formátumát,

a dokumentáció megküldésének módját, valamint

a dokumentáció benyújtásának gyakoriságát és időpontját.

Minden aláírónak a független ellenőr rendelkezésére kell bocsátania minden olyan adatot és információt (beleértve a piaci adatokat és a termékek környezeti teljesítményére vonatkozó adatokat is), amelyre az ellenőrnek szüksége van annak megbízható ellenőrzéséhez, hogy az aláíró teljesíti-e az intézkedésben vállalt összes kötelezettségét.

Az aláírók által szolgáltatott piaci adatoknak lehetővé kell tenniük a független ellenőr számára annak megállapítását, hogy a termékek legalább 90 %-a teljesíti-e a követelményeket. Ha az aláírók azt vállalják, hogy termékeik 100 %-a teljesíti a követelményeket, akkor piaci adatokat nem kell szolgáltatniuk a független ellenőrnek.

Az adatszolgáltatásnak az Unió piacán forgalomba hozott és/vagy üzembe helyezett összes olyan termékmodellre ki kell terjednie, amely az intézkedés hatálya alá tartozik. Ha egyes termékmodellek esetében a közöttük lévő különbség az önszabályozó intézkedés szempontjából nem jelentős (azaz nem hat ki a követelmények egyetlen vonatkozására sem), az adatszolgáltatás a hasonló modellekre – külön megjelöléssel – összevontan is elvégezhető. Az egyes aláírók által szolgáltatandó információk és adatok csak annyiban térhetnek el egymástól, amennyiben a rájuk vonatkozó követelmények különbözőek.

A független ellenőr felé való adatszolgáltatás formátumának minden aláíró esetében azonosnak kell lennie.

A megküldés módját illetően a lehető legnagyobb mértékben élni kell az elektronikus adatkommunikáció adta lehetőségekkel, miközben figyelembe kell venni a titoktartási követelményeket és az összes érintett félre háruló adminisztratív terhet is.

Az adatszolgáltatásnak egy-egy évre kell vonatkoznia. Az éves adatszolgáltatást minden aláírónak a tárgyidőszak végét követő két hónapon belül kell teljesítenie. Az aláíróknak a független ellenőr által a határidő után hozzájuk intézett hiánypótlási kéréseket rövid, az önszabályozó intézkedésben meghatározandó határidőn belül kell teljesíteniük.

A követelmények teljesülésének ellenőrzése

Az önszabályozó intézkedésben fel kell jogosítani a független ellenőrt arra, hogy ellenőrizze az önszabályozó intézkedésben foglalt követelmények teljesülését, és ennek érdekében:

ellenőrizze az aláírók által átadott dokumentációt,

termékvizsgálatokat végezzen, és

helyszíni ellenőrzéseket végezzen az aláíróknál.

Azt, hogy ezen eszközök közül melyikkel vagy melyekkel él, a független ellenőrnek kell eldöntenie.

Termékvizsgálatok

A termékvizsgálatok az önszabályozó intézkedés hatálya alá tartozó termékek jellemzőinek ellenőrzése céljából végzett fizikai laboratóriumi vizsgálatok. A termékvizsgálatokat főszabályként független, lehetőleg akkreditált laboratóriumoknak kell végezniük. Alternatívaképpen – és amennyiben az objektivitás maradéktalanul garantálható – a termékvizsgálatok valamelyik aláíró telephelyén is elvégezhetők.

A termékvizsgálat céljából a független ellenőrnek véletlenszerű mintavétel útján megfelelő számú, különböző aláírók által előállított terméket kell kiválasztania, és ezeket lehetőleg különböző tagállamokban működő kiskereskedőktől (fizikai vagy internetes üzletekben) kell beszereznie. Ha a termékeket közvetlenül az aláírók szolgáltatják, a vizsgálatra kerülő termékek kiválasztásában az aláírók nem vehetnek részt.

Abban az esetben, ha bármilyen forrásból úgy értesül, hogy egy adott modell vagy aláíró esetében fennáll a lehetősége a követelmények nem teljesítésének, a független ellenőr konkrét modellekből vagy egy konkrét aláíró modelljeiből is kiválaszthat termékeket termékvizsgálatra.

Az aláíróknak a független ellenőr kérésére minden olyan, a termékhez nem mellékelt dokumentumot és információt a független ellenőr rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyre annak a termékvizsgálatok elvégzéséhez szüksége van.

A részletes vizsgálati jegyzőkönyveket a külön megvizsgált termékek mindegyikére vonatkozóan át kell adni a Bizottságnak és az érintett aláírónak.

Helyszíni ellenőrzések

A független ellenőr számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy abban az esetben, ha olyan konkrét értesüléssel rendelkezik, amely ilyen ellenőrzést indokol, bármelyik aláírónál helyszíni ellenőrzést végezzen. A konkrét értesülést meg kell osztani az érintett aláíróval.

Az önszabályozó intézkedésben foglalt követelmények teljesítésének ellenőrzésére helyszíni ellenőrzés csak akkor végezhető, ha más, költséghatékonyabb eszköz nem áll rendelkezésre. A helyszíni ellenőrzés keretében a független ellenőr csak olyan tevékenységet végezhet, amely feltétlenül szükséges annak ellenőrzéséhez, hogy az aláíró teljesíti-e az önszabályozó intézkedésben foglalt követelményeket.

A független ellenőr – a rövid határidejű értesítéstől eltekintve – nem figyelmeztetheti az aláírót előre a helyszíni ellenőrzésre. Az aláírónak minden kért támogatást meg kell adnia.

A független ellenőrnek a helyszíni ellenőrzés után egy hónapon belül meg kell küldenie észrevételezésre az érintett aláírónak a helyszíni ellenőrzésről készült jelentés tervezetét. Az aláírónak a jelentéstervezet kézhezvételét követő két héten belül meg kell tennie észrevételeit. A független ellenőrnek szükség esetén az aláíró észrevételeinek kézhezvételét követő két héten belül módosítania kell a jelentéstervezetet. A jelentést – a helyszíni ellenőrzés indokolásával együtt – át kell adni a Bizottságnak és az érintett aláírónak. A független ellenőrnek a jelentés véglegesítése után tartott első operatív bizottsági ülésen összefoglalót kell előterjesztenie a helyszíni ellenőrzésről. Az összefoglaló kizárólag csak abban az esetben fedhet fel bizalmas üzleti adatokat, ha a követelmények nem teljesítésének bizonyítása azt igényli.

Beszámolás a független ellenőr részéről

A független ellenőrnek a követelmények teljesüléséről készített beszámoló tervezetét a beszámoló tárgyidőszakát követő három hónapon belül el kell készítenie és meg kell küldenie az operatív bizottság tagjainak. Az operatív bizottság tagjai számára két hetet kell biztosítani a beszámoló észrevételezésére. A független ellenőrnek a követelmények teljesüléséről készített végleges beszámolót a jelentés tárgyidőszakát követő négy hónapon belül meg kell küldenie az operatív bizottság tagjainak. A követelmények teljesüléséről készített beszámolónak tartalmaznia kell:

tájékoztatást az adatok gyűjtésének és feldolgozásának alkalmazott módjáról, valamint a beszámoló készítése közben felmerült esetleges nehézségekről,*

az iratellenőrzés eredményeit,*

a termékvizsgálat keretében megvizsgált termékek kiválasztásának módját, valamint abban az esetben, ha a vizsgálatok konkrét modellekre vagy aláírókra irányultak, ennek indokait,*

a megvizsgált termékek felsorolását és az egyedi eredmények összefoglalását,

a beszámoló tárgyidőszakában elvégzett helyszíni ellenőrzések összefoglalóját,

a követelményeket nem teljesítő aláírók felsorolását,

a követelmények nem teljesítésének okaival kapcsolatos információkat,* valamint

a következő beszámolók tárgyidőszakára vonatkozó ajánlásokat.

Az önszabályozó intézkedésben előírható, hogy a csillaggal (*) megjelölt információkat összesítve, az összes aláíróra nézve összefoglalóan kell megadni, és nem tartalmazhatják az egyes aláírók kereskedelmi adatait és bizalmas adatait. Ilyenkor olyan egyedi jelentéseket is kell készíteni, amelyek az érintett információkat minden egyes aláíróra nézve külön tartalmazzák, és ezeket az egyedi jelentéseket a Bizottság és az érintett aláírók rendelkezésére kell bocsátani.

A követelmények nem teljesítése

A követelmények nem teljesítésének esetére többfokozatú szankciórendszert kell alkalmazni.

Ha egy aláíró nem adja át a követelmények teljesítésével kapcsolatban előírt információkat a független ellenőrnek, akkor ennél az aláírónál a független ellenőrnek az érintett adatszolgáltatás tárgyidőszakát követő évben helyszíni ellenőrzést kell tartania. Ha egy aláíró ismétlődő jelleggel nem adja át a követelmények teljesítésével kapcsolatban előírt információkat, ezt az aláírót azonnali hatállyal ki kell zárni az önszabályozó intézkedésből.

Ha a független ellenőr a helyszíni ellenőrzésről készített jelentésben vagy a követelmények teljesítéséről készített beszámolóban azt állapítja meg, hogy egy aláíró nem teljesíti az önszabályozó intézkedésben foglalt követelményeket, ezt az aláírót korrekciós intézkedésre kell kötelezni. Ha a követelmények nem teljesítése a független ellenőr jelentése után fél évvel még mindig fennáll, az érintett aláírót azonnali hatállyal ki kell zárni az önszabályozó intézkedésből.

Az elnöknek a követelményeket nem teljesítő aláíró kizárásáról – legkésőbb egy héttel azt követően, hogy a független ellenőrtől tájékoztatást kapott az azonnali hatályú kizárás valamelyik feltételének fennállásáról – írásban tájékoztatnia kell az operatív bizottságot.

3.7.   Az önszabályozási kezdeményezés működtetésének költséghatékonysága

A független ellenőrrel és annak tevékenységével, az internetes honlappal, valamint – a Bizottság által delegált képviselő és a független ellenőrön kívüli megfigyelők részvételével kapcsolatosakon kívül – az operatív bizottság működésével kapcsolatos összes költséget az aláírók viselik.

Az önszabályozó intézkedésnek ösztönöznie kell az aláírókat arra, hogy szakismereteiket, tapasztalataikat, információikat és bevált gyakorlatukat megosszák a környezettudatos tervezés területén elfogadott többi önszabályozó intézkedés aláíróival.

3.8.   Fenntarthatóság

Az önszabályozó intézkedésben meg kell jelölni az elérni kívánt szakpolitikai célokat. Ezeknek a céloknak összhangban kell lenniük az irányelv szakpolitikai céljaival.

3.9.   Összeegyeztethetőség az ösztönzőkkel

A javasolt önszabályozó intézkedésnek igazodnia kell más tényezőkhöz és a nemzeti szintű ösztönzőkhöz.


(1)  Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program, COM(2015) 215.

(2)  Lásd az irányelv (18)–(21) preambulumbekezdését, valamint 15. cikke (3) bekezdésének b) pontját és 17. cikkét.

(3)  Az irányelv VIII. melléklete.

(4)  COM(2012) 684, COM(2013) 23 és COM(2015) 178.

(5)  https://ec.europa.eu/digital-agenda/best-practice-principles-better-self-and-co-regulation

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (HL L 153., 2010.6.18., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 66/2010/EK rendelete az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).

(8)  A termékekre vonatkozó uniós szabályozásról közreadott útmutató elmagyarázza a „forgalomba hozatal” és az „üzembe helyezés” fogalom tartalmát (http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/18027/attachments/1/translations/hu/renditions/native).


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/118


A PÁN-EUROMEDITERRÁN PREFERENCIÁLIS SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOKRÓL SZÓLÓ REGIONÁLIS EGYEZMÉNNYEL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG 1/2016 HATÁROZATA

(2016. szeptember 28.)

Grúziának a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozás iránti kérelméről [2016/2126]

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre (1) (a továbbiakban: egyezmény),

mivel:

(1)

Az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdése szerint harmadik felek is az egyezmény szerződő feleivé válhatnak, ha a csatlakozni kívánó ország vagy terület legalább az egyik szerződő féllel preferenciális származási szabályokról rendelkező, hatályban lévő szabadkereskedelmi megállapodást kötött.

(2)

Grúzia 2015. szeptember 23-án írásos kérelmet nyújtott be az egyezmény letéteményeséhez az egyezményhez való csatlakozása iránt.

(3)

Grúzia hatályos szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik az egyezmény két szerződő felével, és ennek folytán teljesíti az egyezmény 5. cikkének (1) bekezdésében a szerződő féllé válás feltételéül szabott követelményt.

(4)

Az egyezmény 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint a vegyes bizottság határozatot hoz harmadik feleknek az egyezményhez való csatlakozásra való felkéréséről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Grúzia felkérést kap a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményhez való csatlakozásra.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 28-án.

a vegyes bizottság részéről

az elnök

Péter KOVÁCS


(1)   HL L 54., 2013.2.26., 4. o.


Helyesbítések

2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/119


Helyesbítés az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodással létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanácsban a Stabilizációs és Társulási Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló határozatával kapcsolatban képviselendő álláspontról szóló, 2015. október 5-i (EU) 2015/1900 tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 277., 2015. október 22. )

A 30. oldalon, a II. mellékletben, a „Napirend és kísérő dokumentumok” című szakasz negyedik bekezdésében:

a következő szövegrész:

„A (3) bekezdésben megjelölt határidő elmulasztása esetén az ülést további értesítés nélkül automatikusan törölni kell.”,

helyesen:

„A harmadik bekezdésben megjelölt határidő elmulasztása esetén az ülést további értesítés nélkül automatikusan lemondottnak kell tekinteni.”.


2016.12.3.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 329/119


Helyesbítés a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2016. október 6-i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 294., 2016. október 28. )

A 946. oldalon, az első oszlopban:

a következő szövegrész:

„ ex 3102

3105 ”

helyesen:

„ 3102

3105 ”