19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/1

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/1

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/1

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/2

(1)

Ez a rendelet részletezi a harmadik felek részéről a származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája tekintetében fennálló elegendő vételi és eladási szándék meghatározására vonatkozó kritériumokat. Amennyiben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) azt állapította meg, hogy a származtatott termékek valamely kategóriájának a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti elszámolási kötelezettség hatálya alá kell tartoznia, és hogy a származtatott termékeket egy kereskedési helyszínre bevezették vagy azzal ott kereskednek, az ESMA-nak az e rendeletben megállapított kritériumok alapján meg kell határoznia, hogy a származtatott termékek vagy azok alkategóriája kellően likvidnek tekinthetők-e ahhoz, hogy azokkal kizárólag kereskedési helyszíneken lehessen kereskedni.

(2)

A 648/2012/EU rendelet előírása szerint származtatott termékek akkor minősülnek tőzsdén kívülinek, ha azokkal nem szabályozott piacon kereskednek, vagy azokra nem vonatkoznak a szabályozott piac előírásai, míg a tőzsdén kívüli származtatott termékeknek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerinti, szűkebb fogalommeghatározása azokat a származtatott termékeket foglalja magában, amelyekkel nem kereskednek szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben, vagy amelyekre nem valamely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer előírásai vonatkoznak. Az ESMA-nak ezért meg kell vizsgálnia, hogy a származtatott termékek valamely kategóriájával vagy releváns alkategóriájával milyen mértékben kereskednek már kereskedési helyszíneken, és ezt össze kell hasonlítania a kereskedési helyszínen kívül végrehajtott kereskedés szintjével. A kereskedési helyszínen kívüli kereskedés gyakorisága azonban nem vonhatja maga után automatikusan annak megállapítását, hogy a származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája nem alkalmas kereskedési kötelezettség alá vonásra. Az ESMA-nak figyelembe kell vennie továbbá a kereskedési kötelezettség várható hatását, és ennek során mérlegelnie kell egyfelől a likviditás és a piaci integritás előmozdításának lehetőségét a pénzügyi eszközök átláthatóságának és rendelkezésre állásának megerősítése révén, másfelől egy ilyen döntés esetleges hátrányos következményeit.

(3)

Mivel a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök likvid piacának a 600/2014/EU rendelet 2. cikke 17. pontjának a) pontja szerinti fogalommeghatározása hasonló az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében előírt azon kritériumokhoz, amelyek alapján meghatározható, hogy a származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája kellően likvid-e, az eszközkezelés következetességének előmozdítása érdekében e két szempontot az értékelések során kölcsönösen figyelembe kell venni. Mindazonáltal amennyiben a származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája az átláthatóság szempontjából likvid piaccal rendelkezőnek minősül, ennek nem szabad automatikusan maga után vonnia, hogy likviditása a kereskedési kötelezettség szempontjából is megfelelő. A mennyiségi határértékek és a minőségi súlyozás az értékelések eltérő céljai szerint különbözőek lehetnek.

(4)

Tekintettel a származtatott termékekre vonatkozó kereskedési kötelezettség által potenciálisan érintett eszközök széles körére és sajátos jellemzőikre, a pénzügyi piacok folyamatos fejlődésére és az érintett nemzeti piacok változatosságára, nem határozható meg a származtatott termékek minden egyes típusára vonatkozóan olyan teljes körű lista, amely részletezi a harmadik fél részéről fennálló vételi és eladási szándék értékelése szempontjából releváns elemeket vagy az egyes elemek súlyozását.

(5)

Mindazonáltal biztosítani kell bizonyos fokú egyértelműséget annak meghatározásához, hogy a származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája kellően likvid-e, mindenekelőtt a kötések átlagos gyakoriságára és átlagos nagyságrendjére, az aktív piaci szereplők számára és típusára, valamint az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendjére vonatkozó kritériumok meghatározása révén, amelyek együttesen megfelelő alapot jelentenek a harmadik fél részéről fennálló vételi és eladási szándék szintjének megállapításához.

(6)

Az annak megállapítására szolgáló megfigyelési időszaknak, hogy származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája kellően likvid-e ahhoz, hogy azzal kizárólag kereskedési helyszíneken kereskedjenek, a származtatott termékek érintett kategóriájától vagy releváns alkategóriájától függően eltérőnek kell lennie. Megfelelő hosszúságú időtartamot kell meghatározni annak érdekében, hogy az összegyűjtött adatokat ne torzítsák olyan események, amelyek szokatlan kereskedési magatartást válthatnak ki. A megfigyelési időszaknak minden esetben legalább három hónapnak kell lennie.

(7)

Az e rendeletben ismertetett kritériumokat úgy kell kialakítani, hogy a származtatott termékek vagy a származtatott termékek kategóriáinak értékelését össze lehessen hasonlítani más, hasonló jellemzőkkel rendelkező származtatott termékekkel vagy származtatott termékek kategóriáival. A származtatott termékek hasonló jellemzőkkel rendelkező kategóriáinak azonosítása során többféle tényezőt lehet figyelembe venni, így a kereskedés pénznemét, a lejárati időpontokat, a szerződés futamidejének kezdő időpontját, valamint azt, hogy szabvány megállapodásról, illetőleg frissen kötött referenciaügyletről van-e szó.

(8)

Az ESMA-nak figyelembe kell vennie a likviditás változásait jelző korábbi adatokat annak megállapításához, hogy a származtatott termékek valamely kategóriája vagy releváns alkategóriája kellően likvid-e ahhoz, hogy azzal csak kereskedési helyszíneken kereskedjenek, valamint hogy csak bizonyos nagyságrendet el nem érő ügyletek esetén biztosított-e a kellő likviditás. Az említett értékelésekhez kapcsolódó küszöbértékek a származtatott termékek kategóriái vagy alkategóriái esetében eltérőek lehetnek, amennyiben a kategóriák vagy alkategóriák jellemzői és nominális nagysága különbözőek. Az eladási és vételi ár különbségének értékelése során az ESMA-nak figyelembe kell vennie az átlagos árkülönbözetet és az árkülönbözetek rendelkezésre állását, ugyanakkor mérlegelnie kell, hogy az árkülönbözetek hiánya vagy a túl nagy árkülönbözetek valóban nem megfelelő likviditásra utalnak-e, vagy a kereskedési kötelezettség bevezetése esetén az átláthatóság és a pénzügyi eszközök rendelkezésre állásának megerősítése révén az árkülönbözetek csökkenhetnek-e.

(9)

Az ESMA-nak az értékelés során végzett számításaiból ki kell hagynia azokat a kötéseket, amelyek esetében egyértelműen megállapítható, hogy kereskedés utáni kockázatcsökkentő kötésekről van szó, amelyek csökkentik a származtatott termékek portfólióinak nem piaci kockázatait. Az ilyen ügyletek bevonása a kereskedési kötelezettség értékelésébe ugyanis a valósnál magasabbnak tüntetheti fel a harmadik fél részéről fennálló vételi és eladási szándék szintjét.

(10)

Az ESMA-nak értékelése során figyelembe kell vennie azt is, hogy szükséges-e ügyletcsomagok engedélyezése. A befektetési vállalkozások saját számlára vagy ügyfelek nevében gyakran bonyolítanak le származtatott termékekkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel olyan ügyleteket, amelyek több egymással összefüggő, kapcsolódó tranzakciót foglalnak magukban. Tekintve, hogy az ügyletcsomagok lehetővé teszik a befektetési vállalkozások és ügyfeleik számára a kockázatkezelést és javítják a pénzügyi piacok rugalmasságát, célszerű lehet továbbra is engedélyezni egyes olyan – kétoldalú alapon, kereskedési helyszínen kívül végrehajtandó – ügyletcsomagok kötését, amelyek egy vagy több, kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozó származtatott terméket tartalmaznak.

(11)

Meg kell állapítani azokat a kritériumokat, amelyek alapján az ESMA meg tudja határozni, hogy a származtatott termékek kategóriája vagy releváns alkategóriája esetében szükség van-e a fennálló kereskedési kötelezettség módosítására, felfüggesztésére vagy visszavonására, amennyiben a származtatott termékek adott kategóriájával vagy releváns alkategóriájával már egyetlen kereskedési helyszínen sem kereskednek.

(12)

A következetesség és a jogbiztonság érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(13)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(14)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

azoknak a napoknak a száma, amelyeken ügyletkötésre került sor;

b)

a kötések száma.

a)

az átlagos napi forgalom, amelynek megállapításához az összes kötés együttes nominális értékét el kell osztani a kereskedési napok számával;

b)

a kötések átlagos értéke, amelynek megállapításához az összes kötés együttes nominális értékét el kell osztani a kötések számával.

a)

a származtatott termékek adott kategóriájával vagy releváns alkategóriájával kereskedő piaci szereplők teljes száma nem lehet kevesebb kettőnél;

b)

azon kereskedési helyszínek száma, ahol a származtatott termékek adott kategóriáját vagy releváns alkategóriáját bevezették vagy azzal kereskednek;

c)

az olyan árjegyzők vagy egyéb piaci szereplők száma, amelyeket kötelező erejű írásbeli megállapodás vagy kötelezettség köt likviditás biztosítására.

a)

a (többek között a volumen szerint) súlyozott árkülönbözetek (spread) nagyságrendje különböző időszakokban;

b)

árkülönbözetek a kereskedési nap különböző időpontjaiban.

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/6

(1)

A 600/2014/EU rendelet megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a kereskedés és az elszámolás céljára a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek számára, ideértve a kereskedés és az elszámolás céljára az egyes pénzügyi eszközök értékének meghatározásához használt referenciaértékekre (benchmarkokra) vonatkozó engedélyekhez és információkhoz való hozzáférést. Tekintettel a referenciaértékek sokféleségére, a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek számára a kereskedés és az elszámolás biztosításához szükséges információk számos tényező – egyebek mellett a kereskedés vagy elszámolás tárgyát képező pénzügyi eszközök vagy a pénzügyi eszköz referenciaértékét képező benchmark típusa – függvényében eltérőek lehetnek. Következésképpen a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférést kérjenek a kereskedés és az elszámolás céljára szükséges bármely információhoz.

(2)

A referenciaértékek sokfélesége és alkalmazásuk különbségei miatt egyenmegoldásra nincs mód, és nem célszerű messzemenően harmonizálni az engedélyezési megállapodások tartalmát. A hozzáférés feltételeinek előre meghatározott és kimerítő szempontok alapján történő korlátozása ezért minden fél számára káros lehet.

(3)

Biztosítani kell, hogy a referenciaértékek tulajdonosi jogait gyakorló személyek csak abban az esetben állapíthassanak meg különböző feltételeket a referenciaértékekhez való hozzáférés tekintetében a különböző kategóriákba sorolt központi szerződő felek és kereskedési helyszínek számára, ha ez például a kért mennyiség, alkalmazási kör vagy használati terület alapján objektíven indokolt és arányosan alkalmazott. A központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek különböző kategóriáit és az e kategóriák meghatározására alkalmazott kritériumokat nyilvánosságra kell hozni.

(4)

Esetről esetre változik, hogy egy referenciaértéket milyen módon értékelnek újnak vagy sem. Biztosítani kell ezért, hogy amennyiben a referenciaértékek tulajdonosi jogait gyakorló személyek újnak minősítenek egy referenciaértéket, és erre hivatkozva megtagadják az azonnali hozzáférést, igazolják, milyen alapon minősítették azt újnak. Az újnak nyilvánított referenciaérték vizsgálata során különböző tényezők és ezek megfelelő súlyozásának kombinációját kell figyelembe venni, és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés értékelése nem támaszkodhat kizárólag egyetlen tényezőre.

(5)

Két referenciaérték összetétele vagy módszertana akkor is alapvetően eltérő lehet, ha értékeik – különösen rövid távon – szorosan korrelálnak egymással. Ezért egy referenciaérték újszerűségének értékelése során a benchmarkok közötti hosszú távú korrelációt, valamint összetételük és módszertanuk hasonlóságait kell figyelembe venni. A referenciaértékek sokfélesége miatt a referenciaértékek tulajdonosi jogait gyakorló személyeknek az e rendeletben meghatározott tényezők mellett a használatban lévő standardokra tekintettel egyéb, az érintett referenciaérték típusára jellemző tényezőket is figyelembe kell venniük. Az árupiaci referenciaértékek esetében más tényezőket kell értékelni, például azt, hogy a szóban forgó referenciaértékek különböző alapul szolgáló árukra vagy eltérő szállítási helyekre vonatkoznak-e.

(6)

A referenciaértékek új sorozatait – például a hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó referenciaértékek esetében – időszakos alapon vezetik be. Ilyen esetben az újonnan bevezetett referenciaérték a korábbi sorozat folytatásának minősül, és nem tekinthető új referenciaértéknek.

(7)

A következetesség és a pénzügyi piacok zavartalan működése érdekében az e rendeletben megállapított rendelkezéseket és a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit azonos időponttól kell alkalmazni.

(8)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(9)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

kereskedési helyszín esetében:

b)

központi szerződő fél esetében:

a)

a benchmark értékeinek adatfolyama;

b)

késedelem nélküli értesítés a benchmark értékeinek kiszámításában előfordult pontatlanságokról és az aktualizált vagy helyesbített érték;

c)

historikus benchmarkértékek, amennyiben a referenciaérték tulajdonosi jogait gyakorló személy rendelkezik ezekkel az információkkal.

a)

a referenciaértékkel kapcsolatos főbb fogalmak meghatározása;

b)

a referenciaérték kiszámításához használt módszertan indoklása és a módszertan felülvizsgálatát és jóváhagyását célzó eljárások;

c)

a referenciaérték meghatározása során alkalmazott kritériumok és eljárások, ideértve a bemeneti adatok leírását, a bemeneti adatok különböző típusaihoz rendelt prioritásokat, az alkalmazott extrapolációs modelleket vagy módszereket és a referenciaérték összetevőinek újrasúlyozására szolgáló eljárásokat;

d)

az esetlegesen alkalmazott mérlegelés következetességét biztosító ellenőrző eljárások és szabályok;

e)

a referenciaérték meghatározására stresszhelyzetben vagy olyan helyzetben szolgáló eljárások, amikor az ügyletiadat-források elégtelenek, pontatlanok vagy megbízhatatlanok, továbbá ezen időszakokban a referenciaértékre vonatkozó korlátozások;

f)

a referenciaérték kiszámításának órában megadott időintervalluma;

g)

a referenciaérték újrasúlyozási módszertanát szabályozó eljárások és a referenciaérték összetevőinek ezek eredményeként kialakított súlyozása;

h)

a hibás bemeneti adatok kezelésére vagy a referenciaérték hibás kiszámításának kezelésére vonatkozó eljárások, utóbbiak közé sorolva azokat a helyzeteket is, amikor a referenciaérték újbóli meghatározására lehet szükség;

i)

az összetétel és módszertan belső felülvizsgálatának és jóváhagyásának gyakoriságára vonatkozó információk és adott esetben az összetétel és módszertan külső felülvizsgálatának eljárására és gyakoriságára vonatkozó információk.

a)

az engedélyezési megállapodás alapján biztosított felhasználási kör és az egyes felhasználások esetében lehetővé tett információtartalom, minden esetben egyértelműen megjelölve a bizalmas információkat;

b)

az információk központi szerződő felek és kereskedési helyszínek általi továbbforgalmazásának feltételei, amennyiben ez engedélyezett;

c)

a szolgáltatás nyújtásának műszaki feltételei;

d)

a fizetendő díjak és a fizetési feltételek;

e)

a megállapodás lejáratának feltételei, figyelemmel a referenciaértékre hivatkozó pénzügyi eszközök élettartamára;

f)

a rendkívüli körülmények és a rendkívüli helyzetben a szolgáltatás folytatását, az átmeneti időszakokat és a szolgáltatás megszakítását szabályozó azon releváns intézkedések, amelyek:

g)

az irányadó jog és a felelősség megosztása.

a)

a szolgáltatás előre megállapított ütemezés szerinti, indokolatlan késedelem nélküli végrehajtása;

b)

a felek által nyújtott információk, köztük az esetlegesen hírnevet érintő információk naprakészen tartása a hozzáférést lehetővé tevő megállapodás teljes időtartama alatt;

c)

az engedélyezési megállapodás teljes időtartama alatt a felek közötti kommunikációt késedelem nélkül, megbízhatóan és biztonságos módon biztosító csatorna;

d)

konzultáció abban az esetben, ha bármely szervezet működését érintő változás valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorol az engedélyezési megállapodásra vagy a másik szervezet számára felmerülő kockázatokra, és ésszerű időn belüli értesítés azt megelőzően, hogy bármely szervezet működését érintő változás végrehajtásra kerül;

e)

az információ és az információk meghatározott műszaki eszközökön keresztül történő továbbítására és felhasználására vonatkozó útmutatások nyújtása;

f)

a referenciaérték tulajdonosi jogait gyakorló személy naprakész információkkal történő ellátása az információk a központi szerződő felek klíringtagjai és a kereskedési helyszínek tagjai vagy résztvevői felé történő továbbforgalmazásáról, amennyiben ez engedélyezett;

g)

a megállapított körülményeknek megfelelő, rendezett módon történő vitarendezés és felmondás.

a)

nem nettósíthatók-e vagy állíthatók-e jelentős mértékben szembe a központi szerződő fél által az újabb referenciaértéken alapuló szerződések az érintett meglévő referenciaértéken alapuló szerződésekkel;

b)

nem azonosak-e vagy hasonlók-e az érintett referenciaértékek által lefedett régiók és iparágak;

c)

nem korrelálnak-e szorosan az érintett benchmarkok értékei;

d)

nem azonos-e vagy hasonló-e az érintett referenciaértékek összetétele, tekintettel az összetevők számára, azok tényleges mivoltára, értékeire és súlyozására;

e)

nem azonos-e vagy hasonló-e az érintett referenciaértékek módszertana.

a)

nem azonos alapul szolgáló árura vonatkoznak-e az érintett referenciaértékek;

b)

nem azonosak-e az alapul szolgáló áru szállítási helyei.

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/11

(1)

A 600/2014/EU rendelet meghatározza azon, az Unióban tevékenykedő harmadik országbeli vállalkozások kezelésének harmonizált keretét, amelyek jogosult szerződő feleknek és szakmai ügyfeleknek biztosítanak befektetési szolgáltatásokat és végeznek tevékenységeket.

(2)

A harmadik országbeli vállalkozásokkal kapcsolatos egységes követelmények megállapítása, valamint az egész Unióban történő szolgáltatásnyújtás lehetőségének kihasználása érdekében helyénvaló meghatározni azt az információt, amelyet a befektetési szolgáltatások vagy befektetési tevékenységek egész Unióban történő nyújtását, illetve végzését kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) rendelkezésére bocsátania, valamint a 600/2014/EU rendelet 46. cikkének (5) bekezdésében említettek szerinti ügyfeleknek nyújtandó információ formátumát.

(3)

Annak érdekében, hogy az ESMA helyesen tudja azonosítani és bejegyezni a harmadik országbeli vállalkozásokat, az ESMA rendelkezésére kell bocsátani azok elérhetőségét, nemzeti és nemzetközi azonosító kódjaikat, valamint az arra vonatkozó engedélyük igazolását, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak abban az országban, ahol a vállalkozás letelepedett.

(4)

Figyelmet kell fordítani a harmadik országbeli vállalkozások által az ügyfeleknek történő információnyújtáshoz használt nyelvre és megjelenítésre, annak biztosítása érdekében, hogy az információ érthető és világos legyen.

(5)

E rendelet alkalmazását el kell halasztani, és össze kell hangolni a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdeti időpontjával.

(6)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(7)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

a vállalkozás teljes neve, beleértve a hivatalos nevét, és a vállalkozás által használandó minden más kereskedelmi nevet;

b)

a vállalkozás elérhetőségei, beleértve a központi ügyviteli helyének címét, telefonszámát és e-mail címét;

c)

a kérelemért felelős személy elérhetőségei, beleértve telefonszámát és e-mail címét;

d)

weboldal, adott esetben;

e)

a vállalkozás nemzeti azonosító száma, ha van;

f)

a vállalkozás jogalany-azonosítója (LEI), ha van;

g)

a vállalkozás vállalatazonosító kódja (BIC), ha van;

h)

a harmadik ország azon illetékes hatóságának neve és címe, amely a vállalkozás felügyeletéért felelős; amennyiben egynél több hatóság felel a felügyeletért, az illetékesség vonatkozó területeit meg kell adni;

i)

link a harmadik ország minden egyes illetékes hatóságának nyilvántartásához, adott esetben;

j)

információ arról, hogy milyen befektetési szolgáltatások, tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások nyújtására rendelkezik engedéllyel abban az országban, ahol a vállalkozás letelepedett;

k)

az Unióban nyújtandó befektetési szolgáltatások és végzendő befektetési tevékenységek, a kiegészítő szolgáltatásokkal együtt.

a)

megadása angolul, vagy azon tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelvei egyikén történik, amelyben a szolgáltatást nyújtani tervezik;

b)

könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;

c)

az információ érthetőségét esetleg csökkentő színek használatától mentes.

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/14

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (7) bekezdésének a 10. cikk (1)–(4) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezései egyedi előírásokat határoznak meg az Unióban szilázs-adalékanyagként használt termékek értékelésére.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a nátrium-benzoátot mint a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó, meglévő terméket valamennyi állatfajra vonatkozóan felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a nátrium-benzoát engedélyezésére, valamint az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke szerint kérelmet nyújtottak be a kálium-szorbát, a hangyasav és a nátrium-formiát engedélyezésére. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

A szóban forgó kérelmek a nátrium-benzoát, a kálium-szorbát, a hangyasav és a nátrium-formiát valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére, valamint azoknak a „technológiai adalékok” kategóriába történő besorolására irányulnak.

(5)

2012. június 13-i véleményében (2) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) arra a következtetésre jutott, hogy a nátrium-benzoát a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre; a Hatóság azonban potenciális szenzibilizálónak tekintette az anyagot, amelynek esetében a belégzésből eredő kockázat sem zárható ki. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag a könnyen, mérsékelten nehezen vagy nehezen silózható alapanyag pH-értékének csökkentése és szárazanyag-tartalmának fokozottabb megóvása révén javíthatja a szilázs előállításának hatékonyságát.

(6)

2013. június 18-i véleményében (3) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a kálium-szorbát a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre; a Hatóság azonban bőr- és szemirritáló, valamint potenciálisan légúti irritációt előidéző anyagnak tekintette. A Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az adalékanyag potenciálisan javítja a könnyen vagy mérsékelten nehezen silózható alapanyagok aerob stabilitását.

(7)

2014. szeptember 11-i véleményében (4) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a hangyasav a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre; a Hatóság szerint azonban az anyag a bőrre, a szembe és a légutakba kerülve maró hatású. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag potenciálisan javítja a silózás folyamatát, a szilázs minőségét, valamint a könnyen, mérsékelten nehezen vagy nehezen silózható alapanyagok aerob stabilitását.

(8)

2015. március 11-i véleményében (5) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a nátrium-formiát a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre; a Hatóság szerint azonban folyékony formában az anyag a bőrre, a szembe és a légutakba kerülve maró hatású. A Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy az adalékanyag a könnyen, mérsékelten nehezen vagy nehezen silózható alapanyag szárazanyag-veszteségének mérséklése révén jobban megőrzi a szilázsban a tápanyagokat.

(9)

A Hatóság megítélése szerint a nátrium-benzoát, a kálium-szorbát, a hangyasav és a nátrium-formiát esetében nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagokra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(10)

A nátrium-benzoát, a kálium-szorbát, a hangyasav és a nátrium-formiát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyagok használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(11)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja a nátrium-benzoátra vonatkozó engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/23

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot.

(2)

Jacek PROTAS, Marek SOWA és Jerzy ZAJĄKAŁA hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága három tagjának helye megüresedett.

(3)

Krysztof PASZYK hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett.

(4)

Władysław ORTYL-nak a Régiók Bizottsága tagjává történő kinevezését követően egy póttag helye megüresedett.

a)

tagként:

és

b)

póttagként:

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/25

(1)

A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 21. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás alapján a Bizottság 2016. október 15-ig javaslatot terjesztett elő, amelyben feltüntette a) a 2018. évi hozzájárulás éves összegének felső határát, b) a 2017. évi hozzájárulás éves összegét, c) a 2017. évi hozzájárulás első részletének összegét, valamint d) a 2019–2020. évi hozzájárulások várható éves összegeinek indikatív, nem kötelező erejű előrejelzését.

(2)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 52. cikkével összhangban 2016. július 28-án megküldte a Bizottságnak az általa kezelt eszközök kötelezettségvállalásaira és kifizetéseire vonatkozó aktualizált becsléseket.

(3)

A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 22. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulások lehívása során először a korábbi Európai Fejlesztési Alapokra (EFA-k) meghatározott összegeket kell felhasználni. Következésképpen a 10. EFA-ból kell pénzeszközöket lehívni.

(4)

Az (EU) 2015/2288 határozattal (4) a Tanács a Bizottság javaslata alapján 2015. november 30-án határozatot fogadott el, amely a 2017. évi tagállami EFA-hozzájárulások felső határát a Bizottság esetében 3 850 000 000 EUR-ban, az EBB esetében pedig 150 000 000 EUR-ban állapította meg.

(5)

A 2013/759/EU határozattal (5) a Tanács 2013. december 12-én elfogadta az áthidaló eszköz létrehozásáról szóló határozatot, mely az EFA tekintetében a 2014. január 1-je és a 11. Európai Fejlesztési Alap hatálybalépése közötti átmeneti igazgatási intézkedésekről rendelkezik (a továbbiakban: az áthidaló eszköz),

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/28

(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás (1) (a továbbiakban: megállapodás) 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 173. cikke alapján a Moldovai Köztársaság a megállapodás XVI. melléklete rendelkezéseinek megfelelően fokozatosan összhangba kerül a kapcsolódó uniós vívmányokkal.

(3)

A megállapodás 2013. november 29-i parafálása óta a megállapodás XVI. mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok közül többet módosítottak, átdolgoztak vagy hatályon kívül helyeztek és új uniós jogi aktusokkal váltottak fel. Az Unió az alábbi jogi aktusokat fogadta el és arról értesítette a Moldovai Köztársaságot:

(4)

A XVI. mellékletben felsorolt egyes uniós jogi aktusok a megállapodás IV. mellékletében (Fogyasztóvédelem) és a XI. mellékletében (Környezetvédelem) is szerepelnek. Az egyértelműség érdekében az említett, a XVI. mellékletben felsorolt jogi aktusok közelítésére alkalmazandó határidőket össze kell hangolni a megállapodás IV. mellékletében (Fogyasztóvédelem) és XI. mellékletében (Környezetvédelem) meghatározott határidőkkel.

(5)

A megállapodás 436. cikkének (3) bekezdésével összhangban naprakésszé kell tenni a megállapodás XVI. mellékletét az abban felsorolt uniós jogszabályok kapcsán bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében. Az egyértelműség érdekében a megállapodás XVI. mellékletének a változások által érintett szakaszait teljes mértékben naprakésszé kell tenni.

(6)

A Moldovai Köztársaság a megállapodás XVI. mellékletében meghatározott határidőkkel és prioritásokkal összhangban folytatja a jogszabályainak az uniós jogszabályokhoz való közelítésére irányuló eljárást. Ennélfogva indokolt annak biztosítása, hogy az uniós jogszabályoknak a közelmúltban végrehajtott naprakésszé tétele gyorsan és hatékonyan beépüljön a folyamatban lévő jogszabály-közelítési eljárásba és figyelembe vegyék a Moldovai Köztársaságban már elért előrehaladást.

(7)

Helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani a Moldovai Köztársaság számára, hogy figyelembe vegye az új uniós jogi aktusokat a nemzeti jogszabályaiban, valamint hogy alkalmazkodási időszakot biztosíthasson a gyártók és importőrök számára. Ennek megfelelően meghosszabbításra kerülnek a Moldovai Köztársaság nemzeti jogszabályainak az említett új uniós jogi aktusokhoz való közelítésére vonatkozó határidők.

(8)

A megállapodás 436. cikkének (3) bekezdése alapján az EU–Moldovai Köztársaság Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik a megállapodás mellékleteinek naprakésszé tételére vagy módosítására. A Társulási Tanács felhatalmazta a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a 2014. december 16-i 3/2014. sz határozatában, hogy naprakésszé tegyen és módosítson egyes kereskedelmi vonatkozású mellékleteket,

19.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 313/36

(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás (1) (a továbbiakban: megállapodás) 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 269. cikke (5) bekezdése alapján a XXIX-A. mellékletben foglalt közbeszerzési szerződésekre vonatkozó értékhatárokat a megállapodás hatálybalépésének évétől kezdődően kétévente rendszeresen felül kell vizsgálni és e felülvizsgálatot a megállapodás 438. cikke (4) bekezdésében meghatározott, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával kell elfogadni.

(3)

A megállapodás 273. cikke alapján a Moldovai Köztársaság biztosítja, hogy a megállapodás XXIX. mellékletében foglalt ütemezéssel összhangban a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé teszi a vonatkozó uniós közbeszerzési vívmányokkal.

(4)

A megállapodás 2013. november 29-i parafálása óta a megállapodás XXIX. mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok közül többet módosítottak, átdolgoztak vagy hatályon kívül helyeztek és új jogi aktusokkal váltottak fel. Az Unió az alábbi jogi aktusokat fogadta el és arról értesítette a Moldovai Köztársaságot:

(5)

A fent említett új irányelvek módosították a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó, a XXIX-A. mellékletben foglalt értékhatárokat.

(6)

A megállapodás 269., 273. és 436. cikkével összhangban naprakésszé kell tenni a megállapodás XXIX. mellékletét az abban felsorolt uniós vívmányok kapcsán bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében.

(7)

A közbeszerzésekről szóló új uniós vívmányok új szerkezetet kaptak. Helyénvaló tehát ezt az új szerkezetet a XXIX. mellékletben is figyelembe venni. Az egyértelműség érdekében a XXIX. mellékletet teljes egészében naprakésszé kell tenni, és azt az e határozat mellékletében szereplő szöveggel kell felváltani. Ezenkívül indokolt figyelembe venni a Moldovai Köztársaság által a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése terén elért eredményeket.

(8)

A megállapodás 436. cikkének (3) bekezdése alapján az EU–Moldovai Köztársaság Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik a megállapodás mellékleteinek naprakésszé tételére vagy módosítására. A Társulási Tanács felhatalmazta a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot a 2014. december 16-i 3/2014. sz határozattal, hogy naprakésszé tegyen és módosítson egyes kereskedelmi vonatkozású mellékleteket,