ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 311

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. november 17.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1952 rendelete (2016. október 26.) a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó európai statisztikáról és a 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről  ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1953 rendelete (2016. október 26.) a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről

13

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1954 rendelete (2016. október 26.) a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló 1365/2006/EK rendeletnek bizonyos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról

20

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 158., 2014.5.27. )

25

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

17.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1952 RENDELETE

(2016. október 26.)

a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó európai statisztikáról és a 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az előretekintő éghajlat-politikát szorgalmazó stabil energiaunió átfogó célkitűzései a versenyképesség, a fenntarthatóság és az energiabiztonság.

(2)

A végső fogyasztók/felhasználók által fizetendő földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó kiváló minőségű, összehasonlítható, naprakész, megbízható és harmonizált adatokra azért van szükség, hogy meg lehessen tervezni az energiaunióval kapcsolatos szakpolitikát és nyomon lehessen követni a tagállamok energiapiacait.

(3)

E rendelet célja, hogy az európai statisztikák számára közös keretet biztosítson az energiapolitikák támogatására, különösen a fogyasztók/felhasználók számára teljesen integrált belső energiapiac létrehozása érdekében. A piaci integráció javítása érdekében biztosítani kell az energiaköltségekkel és -árakkal, valamint az állami támogatás szintjével kapcsolatos nagyobb átláthatóságot. E rendelet nem vonja maga után az árak vagy terhek struktúrájának harmonizálását a tagállamok között.

(4)

Ez idáig a 2008/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) közös keretet biztosított az Unióban az ipari fogyasztók által fizetendő földgáz és villamos energia áráról szóló összehasonlítható statisztika készítéséhez, továbbításához és terjesztéséhez.

(5)

A lakossági ágazatban a végső fogyasztók/felhasználók által fizetendő földgáz és villamos energia áráról szóló adatgyűjtésre eddig önkéntes megállapodás alapján került sor.

(6)

Az egyre bonyolultabbá váló belső energiapiac az adatszolgáltatásra vonatkozó, kötelező jogi erővel bíró szabályok hiányában egyre inkább megnehezíti a földgáz- és villamosenergia-árakkal kapcsolatos megbízható és naprakész adatok beszerzését, különösen a lakossági ágazat tekintetében.

(7)

A lakossági és a nem lakossági ágazatra vonatkozó kiváló minőségű áradatok jelentésének biztosítása érdekében mindkét adattípus gyűjtésének jogi aktus hatálya alá kell tartoznia.

(8)

A legtöbb tagországban az átviteli/szállítási rendszerekkel kapcsolatos adatokat az energiaszabályozók bocsátják rendelkezésre. A terjesztési költségek azonban az adat-összeállítók sokkal nagyobb számát érintik és egyes tagállamokban sokkal nagyobb nehézséget okoz az adatok jelentése. A terjesztési költségek jelentőségét és az azokkal kapcsolatos átláthatóság iránti igényt tekintve a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó adatgyűjtésnek követnie kell az európai statisztikai rendszeren belüli bevált gyakorlatokat.

(9)

A Bizottság (Eurostat) által az árak közzétételében alkalmazott fogyasztási sávok rendszerének biztosítania kell a piaci átláthatóságot és a nem bizalmas áradatok széles körű terjesztését, valamint lehetővé kell tennie az európai aggregátumok kiszámítását.

(10)

A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) jelenti a referenciakeretet az európai statisztikákhoz. Az említett rendelet értelmében statisztikákat a pártatlanság, az átláthatóság, a megbízhatóság, a tárgyszerűség, a szakmai függetlenség és a költséghatékonyság elveivel összhangban, a statisztikai adatok bizalmas kezelése mellett kell gyűjteni.

(11)

A tagállamoknak a legmegfelelőbb források és módszerek segítségével kell összegyűjteniük a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó adatokat a szükséges információk biztosítása érdekében.

(12)

A végső fogyasztók/felhasználók által fizetendő földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó adatoknak más energetikai árutőzsdei termékek áraival összehasonlíthatóaknak kell lenniük.

(13)

Az árakkal és az adatok minőségével kapcsolatos adatgyűjtésre vonatkozó információkat a szokványos jelentéstételi eljárás részeként kell továbbítani.

(14)

A fogyasztási sávok és kapcsolódó piaci részesedéseik lebontására vonatkozó részletes adatok a földgáz- és villamosenergia-árak statisztikájának lényeges részét teszik ki.

(15)

Árelemzést csak akkor lehet végezni, ha a tagállamok kiváló minőségű hivatalos statisztikát bocsátanak rendelkezésre a földgáz- és villamosenergia-árak különböző összetevői és részösszetevői tekintetében. A végső fogyasztók/felhasználók által fizetendő földgáz- és villamosenergia-árak különböző összetevőinek és részösszetevőinek részletes lebontását megvalósító felülvizsgált módszertan lehetővé teszi majd a különféle szempontok végső árakra gyakorolt hatásának elemzését.

(16)

A Bizottság (Eurostat) számára a végső fogyasztók/felhasználók által fizetendő árakról és a számukra történő értékesítés feltételeiről szolgáltatott adatoknak, és a végső fogyasztók/felhasználók számára vonatkozó, valamennyi fogyasztási sávban megfigyelhető fogyasztás szerinti lebontásnak minden szükséges információt tartalmaznia kell ahhoz, hogy a Bizottság képes legyen dönteni az energiapolitikára vonatkozó megfelelő intézkedésekről vagy javaslatokról.

(17)

Az árak átláthatóságának biztosítása érdekében alaposan meg kell ismerni a valamennyi tagállamban hatályos adókat, díjakat, illetékeket és terheket. Megállapítást nyert, hogy lényeges a hálózati költségekkel, adókkal, díjakkal, illetékekkel és terhekkel kapcsolatos adatok bontása.

(18)

Azon tagállamoknak, amelyekben alacsony a földgáz lakossági fogyasztása a háztartások végleges energiafogyasztásának arányához képest, mentesülniük kell a lakossági végső felhasználókra vonatkozó földgázárakkal kapcsolatos adatszolgáltatás alól.

(19)

Az adatok megbízhatóságának javítása érdekében a Bizottságnak (Eurostat) a tagállamokkal együtt pontosan és a statisztikai irányítási kerettel összhangban fel kell mérnie és szükség esetén javítania kell az adatgyűjtésre és -feldolgozásra vonatkozó módszertant. Ezért rendszeresen minőségi jelentéseket kell készíteni, és az áradatok minőségi értékelését is rendszeresen el kell végezni.

(20)

Egy tagállam indokolt kérelme alapján a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy eltéréseket biztosítson ezen tagállamnak azon egyedi kötelezettségek tekintetében, amelyek kapcsán e rendeletnek az adott tagállam nemzeti statisztikai rendszerére történő alkalmazása nagyszabású átalakítást igényel, vagy az adatszolgáltatókra valószínűleg jelentős többletterheket ró.

(21)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az adattovábbítás formátuma és szabályai, a minőségi jelentések tartalmára vonatkozó technikai minőségbiztosítási követelmények, és az eltérések biztosítása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(22)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó európai statisztikák szisztematikus előállítására irányuló közös jogi keret megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban azok terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

A 2008/92/EK irányelv ezért hatályát veszti.

(24)

Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre az Unióban a háztartási fogyasztókra/felhasználókra és a nem háztartási végső fogyasztókra/felhasználókra vonatkozó földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó, összehasonlítható európai statisztikák kialakítása, előállítása és közzététele tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

a „saját célra termelők”, a„végső energiafogyasztás” és a „háztartás” fogalmak ugyanazon jelentéssel bírnak, mint az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) A. mellékletében megtalálható fogalmak;

2.

az „átvitel”, az „elosztás”, a „fogyasztó”, a „végső fogyasztó”, a „háztartási fogyasztó”, a „nem háztartási fogyasztó” és az „ellátás” fogalmak ugyanazon jelentéssel bírnak, mint a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkében megtalálható fogalmak, amennyiben a villamos energiával összefüggésben használják azokat;

3.

a „szállítás”, az „elosztás”, a „gázellátás”, a „felhasználó”, a „háztartási felhasználó”, a „nem háztartási felhasználó” és a „végső felhasználó” fogalmak a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 2. cikkében megtalálható fogalmak, amennyiben a földgázzal összefüggésben használják azokat;

4.

„hálózati összetevő”: az átviteli/szállítási és elosztási hálózati költségek kombinációja az I. melléklet 6. pontjában és a II. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint.

3. cikk

Adatforrások

A tagállamoknak az I. és II. melléklettel összhangban kell összeállítaniuk az adatokat a földgáz- és villamosenergia-árakról, valamint a hálózati költségekkel, adókkal, díjakkal, illetékekkel és terhekkel kapcsolatos összetevőkről és részösszetevőkről, továbbá fogyasztási mennyiségekről. Az alábbi források egyikét vagy közülük többet is fel kell használni, figyelembe véve az adatszolgáltatókra rótt terhek csökkentésére és az adminisztratív egyszerűsítésre irányuló elvet:

a)

statisztikai felmérések;

b)

adminisztratív források;

c)

statisztikai becslési módszereket alkalmazó egyéb források.

4. cikk

Lefedettség

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az adatgyűjtés és -összeállítás az I. és a II. melléklettel összhangban érthető és összehasonlítható, jó minőségű adatokat biztosítson, amelyek reprezentatívak a földgáz és a villamos energia ára és a fogyasztás tekintetében.

(2)   A tagállamok nem kötelesek a háztartási felhasználókra vonatkozó földgázárakkal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, amennyiben a földgáz háztartási fogyasztása alacsonyabb a háztartások nemzeti végső energiafogyasztásának 1,5%-ánál.

(3)   A Bizottság (Eurostat) legalább háromévente felülvizsgálja, hogy mely tagállamok nem kötelesek a (2) bekezdés szerint ilyen adatokat továbbítani.

5. cikk

Adattovábbítás

(1)   A tagállamok az I. és a II. mellékletben meghatározott adatokat szolgáltatják a Bizottság (Eurostat) számára.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az I. és a II. mellékletben meghatározott adattovábbításra vonatkozó formátum és szabályok megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A tagállamok a statisztikákat az adott referencia-időszak végét követő három hónapon belül nyújtják be a Bizottsághoz (Eurostathoz).

6. cikk

Referencia-időszakok és az adattovábbítás gyakorisága

(1)   Az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározott adatok referencia-időszakai évenkéntiek (januártól decemberig) vagy félévenkéntiek (januártól júniusig és júliustól decemberig). Az első referencia-időszak 2017-ben kezdődik.

(2)   Az adattovábbítás gyakorisága:

a)

évente (a januártól decemberig tartó időszakra) az I. melléklet 6. pontjának a) alpontjában és 7. pontjában, valamint a II. melléklet 5. pontjának a) alpontjában és 6. pontjában említett adatok vonatkozásában;

b)

félévente (a januártól júniusig és a júliustól decemberig tartó időszakokra) az I. melléklet 6. pontjának b) alpontjában és a II. melléklet 5. pontjának b) alpontjában említett adatok vonatkozásában.

7. cikk

Minőségbiztosítás

(1)   A tagállamok biztosítják az e rendelettel összhangban szolgáltatott adatok minőségét. E célból a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egységes minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(2)   A tagállamok késedelem nélkül, de legkésőbb a változás időpontját követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) bárminemű módszertani vagy egyéb változásról, amely jelentős hatást gyakorolhat a földgáz- és villamosenergia-árak statisztikájára.

(3)   A tagállamok háromévente egységes minőségi jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz (Eurostathoz) az adatokról a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontokkal összhangban. E jelentéseknek tartalmaznia kell az adatok hatályával és gyűjtésével, a számítás szempontjaival, a módszertannal és a felhasznált adatforrásokkal kapcsolatos információkat, valamint az ezekben bekövetkezett bármely változásokat.

(4)   A Bizottság (Eurostat) értékeli a szolgáltatott adatok minőségét, és felhasználja ezt az értékelést és a (3) bekezdésben említett minőségi jelentések elemzését az e rendelet hatálya alá tartozó európai statisztikák minőségéről szóló jelentés elkészítéséhez és közzétételéhez.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (3) bekezdésében említett minőségi jelentések tartalmára vonatkozó technikai minőségbiztosítási követelmények meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

Közzététel

A Bizottság (Eurostat) legkésőbb minden referencia-időszak végét követő öt hónapon belül közzéteszi a földgáz- és villamosenergia-árak statisztikáját.

9. cikk

Eltérések

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján eltéréseket biztosíthat azon egyedi kötelezettségek tekintetében, amelyek kapcsán e rendeletnek egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerére történő alkalmazása nagyszabású átalakítást igényel vagy az adatszolgáltatókra valószínűleg jelentős többletterheket ró. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett tagállam 2017. augusztus 8-ig megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak.

(3)   Az (1) bekezdés szerint biztosított eltérések a lehető legrövidebb időtartamig maradnak hatályban és semmiképp sem haladhatják meg a három évet.

(4)   Az (1) bekezdés szerint biztosított eltéréssel rendelkező tagállamnak az eltérés időtartama alatt a 2008/92/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia.

10. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

11. cikk

A 2008/92/EK irányelv hatályon kívül helyezése

(1)   A 2008/92/EK irányelv 2017. március 1-jével hatályát veszti.

(2)   E cikk (1) bekezdése ellenére a 2008/92/EK irányelv továbbra is alkalmazandó az e rendelet 9. cikkében előírt feltételek szerint.

(3)   A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. október 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. LESAY


(1)  Az Európai Parlament 2016. szeptember 13-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. október 13-i határozata.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról (HL L 298., 2008.11.7., 9. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).


I. MELLÉKLET

FÖLDGÁZÁRAK

A háztartási felhasználókra és a nem háztartási végső felhasználókra vonatkozó földgázárakról szóló statisztikai adatok gyűjtését és összeállítását célzó módszertant ez a melléklet határozza meg.

1.   Árak

Az árak a háztartási és a nem háztartási végső felhasználók által a fővezetéken keresztül saját célra vételezett földgázra vonatkozó árak.

2.   Földgáz

A földgáznak magában kell foglalnia a földgázt és a szállítási és elosztó hálózatban földgázzal kevert egyéb gáznemű tüzelőanyagokat, például biogázt. A kifejezetten erre a célra kialakított hálózaton keresztül elosztott és földgázzal nem kevert egyéb gáznemű tüzelőanyagok (pl. gázgyári gáz, kokszkemencegáz, kohógáz és biogáz) nem tartoznak ide.

3.   Adatszolgáltató egységek

Az adatoknak tartalmazniuk kell a földgáz valamennyi háztartási felhasználóját és nem háztartási végső felhasználóját, viszont ki kell zárni azon felhasználókat, akik a földgázt kizárólag az alábbi célokra használják:

villamosenergia-termelés erőművekben vagy kapcsolt energiatermelő létesítményekben; vagy

nem energiafelhasználás céljából (pl. vegyipari felhasználásra).

4.   Mértékegységek

Az árak a háztartási felhasználók és nem háztartási végső felhasználók által fizetendő nemzeti átlagárak.

Az árakat nemzeti pénznem/gigajoule (GJ)-ban kifejezve kell megadni. A felhasznált energia egységét a bruttó fűtőérték (GCV) alapján kell mérni.

Az árakat súlyozni kell a földgázellátó-vállalkozások piaci részesedése szerint valamennyi fogyasztási sávban. Amennyiben nem lehet kiszámolni a súlyozott átlagárakat, számtani átlagárakat lehet megadni. Az adatoknak minden esetben reprezentatív módon kell bemutatniuk a nemzeti piacot.

5.   Fogyasztási sávok

Az áraknak egy egységes, éves földgáz-fogyasztási sávrendszeren kell alapulniuk.

a)

A háztartási felhasználók tekintetében az alábbi sávokat kell alkalmazni:

Fogyasztási sáv

Éves földgázfogyasztás (GJ)

 

Minimális

Maximális

D1 sáv

 

< 20

D2 sáv

≥ 20

< 200

D3 sáv

≥ 200

 

b)

A nem háztartási végső felhasználók tekintetében az alábbi sávokat kell alkalmazni:

Fogyasztási sáv

Éves földgázfogyasztás (GJ)

 

Minimális

Maximális

I1 sáv

 

< 1 000

I2 sáv

≥ 1 000

< 10 000

I3 sáv

≥ 10 000

< 100 000

I4 sáv

≥ 100 000

< 1 000 000

I5 sáv

≥ 1 000 000

< 4 000 000

I6 sáv

≥ 4 000 000

 

6.   Részletezési szint

Az áraknak valamennyi fizetendő terhet tartalmazniuk kell: hálózati díjak plusz elfogyasztott energia mínusz rabatt vagy díj, plusz egyéb terhek (pl. mérőóra-bérlés, állandó költségek). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

A részletes adatokat az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően kell továbbítani.

a)   Az összetevőkre és részösszetevőkre megállapított részletezési szint

Az árakat három fő összetevőre és külön részösszetevőkre kell osztani.

A földgáz fogyasztási sávonkénti felhasználói ára a három fő összetevő összege: az energia és gázellátás összetevő, a hálózati összetevő (szállítás és elosztás), és az adókat, díjakat, illetékeket és terheket tartalmazó összetevő.

Összetevő & Részösszetevő

Leírás

Energia és gázellátás

Ez az összetevő tartalmazza a szolgáltató által fizetett földgáz nyersanyagárát vagy a szállítási rendszerbe való belépési pontnál számított földgázárat, beleértve – amennyiben érvényes – az alábbi végfelhasználói költségeket: tárolási költségek plusz a végső felhasználók által a földgáz-értékesítés kapcsán fizetendő költségek.

Hálózat

A hálózati ár az alábbi végfelhasználói költségeket tartalmazza: szállítási és elosztási díjak, szállítási és elosztási veszteségek, hálózati költségek, ügyfélszolgálati költségek, rendszerszolgáltatási költségek, valamint a mérőbérlés és a fogyasztásmérés költségei.

Részösszetevő

A hálózat összetevőt végfelhasználói szállítási és elosztási hálózati költségekre kell bontani a következők szerint:

1.

A szállítási költségek átlagos relatív részesedése a háztartási felhasználók tekintetében, valamint a szállítási költségek átlagos relatív részesedése a nem háztartási felhasználók tekintetében, a teljes hálózati költségek százalékpontjában kifejezve.

2.

Az elosztási költségek átlagos relatív részesedése a háztartási felhasználók tekintetében, valamint az elosztási költségek átlagos relatív részesedése a nem háztartási végső felhasználók tekintetében, a teljes hálózati költségek százalékpontjában kifejezve.

Adók, díjak, illetékek és terhek

Ez az összetevő a lent felsorolt összes részösszetevő (adók, díjak, illetékek és terhek) összege.

Részösszetevő

Az alábbi részösszetevőket az 5. pontban meghatározott valamennyi fogyasztási sávra vonatkozóan egyéni tételként kell továbbítani.

1.

A 2006/112/EK tanácsi irányelvben (1) meghatározott hozzáadottérték-adó.

2.

A megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) előmozdításával kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek.

 

3.

A stratégiai készletekkel, kapacitás-kifizetésekkel és energiabiztonsággal kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek; a földgázelosztásra vonatkozó adók; az energiaügyi szabályozó hatóságok vagy piaci szereplők és rendszerüzemeltetők finanszírozásával kapcsolatos átállási költségek és illetékek.

4.

A levegőminőséggel és egyéb környezetvédelmi célokkal kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek; a CO2-kibocsátással vagy egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adók.

5.

Az előző négy kategória egyike alá sem tartozó valamennyi egyéb adó, díj, illeték vagy teher: távhőszolgáltatás támogatása; helyi vagy regionális adójellegű terhek; szigeti fekvés miatti kompenzáció; hálózatok vagy egyéb ellátó intézmények általi földhasználattal és állami vagy magántulajdonnal kapcsolatos engedélyekre és díjakra vonatkozó koncessziós díjak.

b)   Az adózáson alapuló részletezési szint

Az árakat az alábbi három szintre kell lebontani:

Szint

Leírás

Árak, az összes adó, díj, illeték és teher kivételével

Ez az árszint csak az energia és gázellátás összetevőt, valamint a hálózat összetevőt tartalmazza.

A hozzáadottérték-adó (héa) és az egyéb visszaigényelhető adók nélküli árak

Ez az árszint magában foglalja az energia és gázellátás összetevőt, a hálózat összetevőt, valamint a nem háztartási végső felhasználók számára a vissza nem igényelhető adókat, díjakat, illetékeket és terheket. A háztartási felhasználók tekintetében ez az árszint magában foglalja az energia és hálózat összetevőket, valamint az adókat, díjakat, illetékeket és terheket, de nem tartalmazza a héát.

Árak, beleértve az összes adót is

Ez az árszint magában foglalja az energia és gázellátás összetevőt, a hálózat összetevőt, valamint valamennyi visszaigényelhető és nem visszaigényelhető adót, díjat, illetéket és terhet, ideértve a héát is.

7.   Fogyasztási mennyiségek

A tagállamoknak a földgáz valamennyi fogyasztási sávban való relatív részesedésére vonatkozó információkat azon összmennyiség alapján kell továbbítaniuk, amelyre az árak vonatkoznak.

A fogyasztási sávokra vonatkozó éves fogyasztási mennyiségeket a második szemeszterre vonatkozó áradatokkal együtt évente egyszer kell továbbítani.

Az adatok nem lehetnek két évnél régebbiek.


(1)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).


II. MELLÉKLET

VILLAMOSENERGIA-ÁRAK

A háztartási fogyasztókra és a nem háztartási végső fogyasztókra vonatkozó villamosenergia-árakról szóló statisztikai adatok gyűjtését és összeállítását célzó módszertant ez a melléklet határozza meg.

1.   Árak

Az árak a háztartási fogyasztók és a nem háztartási végső fogyasztók által saját célra vételezett villamos energiára vonatkozó árak.

2.   Adatszolgáltató egységek

Az adatoknak tartalmazniuk kell a villamos energia valamennyi háztartási fogyasztóját és nem háztartási végső fogyasztóját, a bejelentési kötelezettség azonban nem vonatkozik a saját célra termelők által előállított, majd elfogyasztott villamos energiára.

3.   Mértékegységek

Az árak a háztartási fogyasztók és a nem háztartási végső fogyasztók által fizetendő nemzeti átlagárak.

Az árakat nemzeti pénznem/kilowattóra (kWh)-ban kifejezve kell megadni.

Az árakat súlyozni kell a villamosenergiaellátó-vállalkozások piaci részesedése szerint valamennyi fogyasztási sávban. Amennyiben nem lehet kiszámolni a súlyozott átlagárakat, számtani átlagárakat lehet megadni. Az adatoknak minden esetben reprezentatív módon kell bemutatniuk a nemzeti piacot.

4.   Fogyasztási sávok

Az áraknak egy egységes, éves villamosenergia-fogyasztási sávrendszeren kell alapulniuk.

a)

A háztartási fogyasztók tekintetében az alábbi sávokat kell alkalmazni:

Fogyasztási sáv

Éves villamosenergia-fogyasztás (kWh)

Minimális

Maximális

DA sáv

 

< 1 000

DB sáv

≥ 1 000

< 2 500

DC sáv

≥ 2 500

< 5 000

DD sáv

≥ 5 000

< 15 000

DE sáv

≥ 15 000

 

b)

A nem háztartási végső fogyasztók tekintetében az alábbi sávokat kell alkalmazni:

Fogyasztási sáv

Éves villamosenergia-fogyasztás (MWh)

Minimális

Maximális

IA sáv

 

< 20

IB sáv

≥ 20

< 500

IC sáv

≥ 500

< 2 000

ID sáv

≥ 2 000

< 20 000

IE sáv

≥ 20 000

< 70 000

IF sáv

≥ 70 000

< 150 000

IG sáv

≥ 150 000

 

5.   Részletezési szint

Az áraknak valamennyi fizetendő terhet tartalmazniuk kell: hálózati díjak plusz elfogyasztott energia mínusz rabatt vagy díj, plusz egyéb terhek (pl. mérőóra-bérlés, állandó költségek). A csatlakozási díjat nem szabad az árakba beszámítani.

A részletes adatokat az alábbiakban meghatározottaknak megfelelően kell továbbítani.

a)   Az összetevőkre és részösszetevőkre megállapított részletezési szint

Az árakat három fő összetevőre és külön részösszetevőkre kell osztani.

A villamos energia fogyasztási sávonkénti végső fogyasztói ára a három fő összetevő összege: az energia és ellátás összetevő, a hálózat összetevő (átvitel és elosztás) és az adókat, díjakat, illetékeket és terheket tartalmazó összetevő.

Összetevő &

Részösszetevő

Leírás

Energia és ellátás

Ez az összetevő az alábbi végfelhasználói költségeket tartalmazza: villamosenergia-termelés, aggregálás, kiegyenlítő energia, szolgáltatott energia költségei, vevőszolgálat, ügyfélszolgálati menedzsment és egyéb ellátási költségek.

Hálózat

A hálózati ár az alábbi végfelhasználói költségeket tartalmazza: átviteli és elosztási díjak, átviteli és elosztási veszteségek, hálózati költségek, ügyfélszolgálati költségek, rendszerszolgáltatási költségek, a mérőbérlés és a fogyasztásmérés költségei.

Részösszetevő

A hálózat összetevőt végfelhasználói átviteli és elosztó hálózati költségekre kell bontani a következők szerint:

 

1.

Az átviteli költségek átlagos relatív részesedése a háztartási fogyasztók tekintetében, valamint az átviteli költségek átlagos relatív részesedése a nem háztartási végső fogyasztók tekintetében, a teljes hálózati költségek százalékpontjában kifejezve.

2.

Az elosztási költségek átlagos relatív részesedése a háztartási fogyasztók tekintetében, valamint az elosztási költségek átlagos relatív részesedése a nem háztartási fogyasztók tekintetében, a teljes hálózati költségek százalékpontjában kifejezve.

Adók, díjak, illetékek és terhek

Ez az összetevő a lent felsorolt összes részösszetevő (adó, díj, illeték és teher) összege.

Részösszetevő

Az alábbi részösszetevőket az 4. pontban meghatározott valamennyi fogyasztási sávra vonatkozóan egyéni tételként kell továbbítani.

 

1.

A 2006/112/EK irányelvben meghatározott hozzáadottérték-adó.

2.

A megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (CHP) előmozdításával kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek.

3.

A kapacitás-kifizetésekkel, energiabiztonsággal és a termelési kapacitások megfelelőségével kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek; a szénipari átszervezésre vonatkozó adók; a villamosenergia-elosztásra vonatkozó adók; az energiaügyi szabályozó hatóságok vagy piaci szereplők és rendszerüzemeltetők finanszírozásával kapcsolatos átállási költségek és illetékek.

4.

A levegőminőséggel és egyéb környezetvédelmi célokkal kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek; a CO2 vagy egyéb üvegházhatású gáz kibocsátásával kapcsolatos adók.

5.

A nukleáris ágazattal kapcsolatos adók, díjak, illetékek vagy terhek, ideértve a nukleáris létesítmények leszerelését, szemléjét és a nukleáris létesítményekre vonatkozó díjakat.

6.

Az előző öt kategória egyike alá sem tartozó valamennyi egyéb adó, díj, illeték vagy teher: távhőszolgáltatás támogatása; helyi vagy regionális adójellegű terhek; szigeti fekvés miatti kompenzáció; hálózatok vagy egyéb ellátó intézmények általi földhasználattal és állami vagy magántulajdonnal kapcsolatos engedélyekre és díjakra vonatkozó koncessziós díjak.

b)   Az adózáson alapuló részletezési szint

Az árakat az alábbi három szintre kell lebontani:

Szint

Leírás

Árak, az összes adó, díj, illeték és teher kivételével

Ez az árszint csak az energia és ellátás összetevőt, valamint a hálózat összetevőt tartalmazza.

A hozzáadottérték-adó (héa) és az egyéb visszaigényelhető adók nélküli árak

Ez az árszint magában foglalja az energia és ellátás összetevőt, a hálózat összetevőt, valamint a nem háztartási végső fogyasztók számára vissza nem igényelhető adókat, díjakat, illetékeket és terheket. A háztartási fogyasztók tekintetében ez az árszint magában foglalja az energia és hálózat összetevőket, valamint az adókat, díjakat, illetékeket és terheket, de nem tartalmazza a héát.

Árak, beleértve az összes adót is

Ez az árszint magában foglalja az energia és ellátás összetevőt, a hálózat összetevőt, valamint valamennyi visszaigényelhető és nem visszaigényelhető adót, díjat, illetéket és terhet, ideértve a héát is.

6.   Fogyasztási mennyiségek

A tagállamoknak a villamos energia valamennyi fogyasztási sávban való relatív részesedésére vonatkozó információkat azon összmennyiség alapján kell továbbítaniuk, amelyre az árak vonatkoznak.

A fogyasztási sávokra vonatkozó éves fogyasztási mennyiségeket a második szemeszterre vonatkozó áradatokkal együtt évente egyszer kell továbbítani.

Az adatok nem lehetnek két évnél régebbiek.


17.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/13


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1953 RENDELETE

(2016. október 26.)

a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány létrehozásáról, valamint az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az uniós migrációs politika hitelességének, valamint megfelelő és hatékony működésének biztosítására, valamint az irreguláris migráció csökkentésére és megelőzésére irányuló átfogó erőfeszítéseknek alapvető részét képezi azon harmadik országbeli állampolgárok – az alapvető jogok és különösen a visszaküldés tilalmát kimondó elv maradéktalan tiszteletben tartása mellett és a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2) megfelelően megvalósuló – visszaküldése, akik nem vagy már nem felelnek meg a tagállami beutazási vagy tartózkodási feltételeknek.

(2)

A tagállamok nemzeti hatóságai nehézségeket tapasztalnak az érvényes úti okmánnyal nem rendelkező, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során.

(3)

Mivel a migránsok visszatérítési arányának a nagysága nem kielégítő, elengedhetetlenül fontos javítani a visszaküldés és a visszafogadás terén a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok főbb származási és tranzitországaival folytatott együttműködést. Az említettek vonatkozásában jelentőséggel bír a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított, továbbfejlesztett európai úti okmány.

(4)

A harmadik országbeli hatóságok nem fogadják el széles körben a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez jelenleg kiállított szabványos európai úti okmányt, amelyet az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás (3) hozott létre, többek között annak nem megfelelő biztonsági jellemzői miatt.

(5)

Ezért erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a harmadik országok visszaküldési célú referenciaokmányként elfogadják a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének végrehajtásához kiállított európai úti okmány tökéletesített és egységes változatát.

(6)

A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez biztonságosabb és egységes európai úti okmányt (visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány) kell létrehozni a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének és visszafogadásának megkönnyítése érdekében. A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány továbbfejlesztett biztonsági jellemzői és műszaki előírásai várhatóan elősegítik annak a harmadik országok általi elfogadását. Ennek az okmánynak ezért elő kell segítenie mind az Unió vagy a tagállamok által harmadik országokkal kötött visszafogadási egyezmények vagy egyéb megállapodások keretében történő visszaküldések, mind pedig a hivatalos megállapodásokban nem részt vevő harmadik országokkal a visszaküldés terén folytatott együttműködés keretében történő visszaküldések végrehajtását.

(7)

A saját állampolgárok visszafogadása a nemzetközi szokásjog szerinti kötelezettség, amelyet minden államnak be kell tartania. A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok személyazonossága megállapításának és – adott esetben – az okmányok, köztük a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány kiállításának a diplomáciai képviseletekkel folytatott együttműködés és az Unióval vagy a tagállamokkal visszafogadási megállapodást kötő harmadik országokkal folytatott tárgyalások keretébe kell illeszkednie.

(8)

Az Unió által harmadik országokkal kötött visszafogadási egyezményekben szorgalmazni kell a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány elismerését. A tagállamoknak kétoldalú és egyéb megállapodásokban, valamint hivatalos megállapodások hatályán kívül eső harmadik országokkal a visszaküldéssel kapcsolatban folytatott együttműködés összefüggésében szorgalmazniuk kell a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány elismerését. A tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy ténylegesen használják a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmányt.

(9)

A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány várhatóan hozzájárul a tagállamok és a harmadik országok közigazgatási szerveire – köztük a konzuli szolgálatokra – nehezedő igazgatási és bürokratikus terhek, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének és visszafogadásának biztosításához szükséges igazgatási eljárások hosszának csökkentéséhez.

(10)

E rendeletnek csak a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány formátumát, biztonsági jellemzőit és műszaki előírásait szükséges harmonizálnia, a kiállítására vonatkozó szabályokat nem.

(11)

A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány tartalmát és műszaki előírásait a magas szintű műszaki és biztonsági normák érvényesülésének biztosítása érdekében harmonizálni kell, különös tekintettel az utánzás és a hamisítás elleni védelemre. A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmánynak felismerhető, harmonizált biztonsági jellemzőkkel kell rendelkeznie. A 333/2002/EK tanácsi rendeletben (4) meghatározott biztonsági jellemzőket és műszaki előírásokat tehát alkalmazni kell a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmányra.

(12)

Annak érdekében, hogy a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány mintájának egyes nem alapvető fontosságú elemeit módosítani lehessen vagy ki lehessen egészíteni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során - többek között szakértői szinten - megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (5) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kapnak minden dokumentumot, szakértőik pedig rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(13)

A személyes adatok e rendelet keretében végzett kezelését illetően az illetékes hatóságoknak feladataikat e rendelet tekintetében a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) átültető nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően kell végezniük.

(14)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 v európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében a beutazási feltételeknek – a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(15)

Ez a rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak (8) megfelelően nem vesz részt; ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Továbbá az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(16)

Ez a rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozatnak (9) megfelelően nem vesz részt; ezért Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Továbbá az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és a jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(17)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (11) 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(18)

Svájc tekintetében e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (13) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(19)

Liechtenstein tekintetében e rendelet – amennyiben olyan harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nem vagy már nem felelnek meg az (EU) 2016/399 rendelet értelmében a belépési feltételeknek – az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról létrejött jegyzőkönyv (14) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (15) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(20)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a tervezett intézkedés hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket

(21)

Az egységes feltételek kialakítása és a fogalmak egyértelműségének biztosítása érdekében helyénvaló e jogi aktust rendelet formájában elfogadni.

(22)

A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi és az uniós jog, mindenekelőtt az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti kötelezettségeiket, beleértve a Charta 19. cikkében meghatározott, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelem jogát, valamint a Charta 24. cikke (2) bekezdésében foglalt kötelezettségre.

(23)

Az 1994. november 30-i tanácsi ajánlást ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése végrehajtásához kiállított egységes európai úti okmányt (visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány), megállapítva különös tekintettel annak formátumát, biztonsági jellemzőit és a rá vonatkozó műszaki előírásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „harmadik országbeli állampolgár”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgár;

2.   „visszaküldés”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott visszaküldés;

3.   „kiutasítási határozat”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott kiutasítási határozat.

3.cikk

A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány

(1)   A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány formátumának meg kell felelnie a mellékletben foglalt mintának. A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)

a harmadik országbeli állampolgár neve, családi neve, születési ideje, neme, állampolgársága, különös ismertetőjegyei és amennyiben ismert, a kiutasítási határozatban megnevezett harmadik célországbeli lakcíme;

b)

a harmadik országbeli állampolgár fényképe;

c)

a kiállító hatóság, a kiállítás időpontja és helye, valamint az érvényességi idő;

d)

a harmadik országbeli állampolgárok indulására és az érkezésére vonatkozó információk.

(2)   A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmányt a kiutasítási határozatot kibocsátó tagállam egy vagy több hivatalos nyelvén kell kiállítani, és adott esetben angol és francia nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

(3)   A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány érvényessége a valamely tagállam által kiutasított harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítási határozatban megnevezett harmadik célországba való megérkezése időpontjáig tartó egyszeri utazásra terjedhet ki.

(4)   A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmányhoz adott esetben a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének végrehajtásához szükséges egyéb dokumentumokat lehet csatolni.

(5)   A Bizottság a 6. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány formátumának módosítása érdekében.

4. cikk

Műszaki előírások

(1)   A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány biztonsági jellemzőinek és műszaki előírásainak meg kell felelniük a 333/2002/EK rendelet 2. cikkének értelmében alkalmazandó biztonsági jellemzőknek és műszaki előírásoknak.

(2)   A tagállamok továbbítják a Bizottságnak és más tagállamoknak az e rendeletnek megfelelően létrehozott, visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmány mintáját.

5. cikk

A kiállításért felszámított díjak

A visszaküldés végrehajtásához kiállított európai úti okmányt díjmentesen kell kiállítani a harmadik országbeli állampolgár számára.

6. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2016. december 7-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál a tagállamok által kijelölt szakértőkkel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott alapelvekkel összhangban..

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 3. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1994. november 30-i tanácsi ajánlás hatályát veszti.

8. cikk

Felülvizsgálat és jelentéstétel

A Bizottság 2018. december 8-ig felülvizsgálja e rendelet tényleges végrehajtását és jelentést tesz arról. A rendelet felülvizsgálatát beépítik a 2008/115/EK irányelv 19. cikkében meghatározott felmérésbe.

9. cikk

Hatálybelépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2017. április 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2016. október 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. LESAY


(1)  Az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2016. október 13-i határozata.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(3)  A Tanács ajánlása (1994. november 30.) a harmadik ország állampolgárai kiadatására szolgáló szabványos úti okmány elfogadásáról (HL C 274., 1996.9.19., 18. o.).

(4)  A Tanács 333/2002/EK rendelete (2002. február 18.) az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.).

(5)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(8)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(9)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(10)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(11)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(12)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(13)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(14)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(15)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).


MELLÉKLET

Image

Szövege kép

17.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/20


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1954 RENDELETE

(2016. október 26.)

a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló 1365/2006/EK rendeletnek bizonyos intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságra ruházandó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Szerződés) hatálybalépésének következtében a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni a Szerződés 290. és 291. cikkével.

(2)

A 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) elfogadásához kapcsolódóan a Bizottság nyilatkozat (3) útján kötelezettséget vállalt arra, hogy a Szerződésben foglalt feltételekkel összhangban felülvizsgálja azokat a jogalkotási aktusokat, amelyeket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően nem igazítottak hozzá az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz.

(3)

Az 1365/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot az említett rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtása érdekében.

(4)

Az 1365/2006/EK rendeletnek a Szerződés 290. és 291. cikkéhez való hozzáigazítása érdekében az említett rendelet által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörökkel kell felváltani.

(5)

Az 1365/2006/EK rendeletet illetően, a gazdasági és technikai helyzet alakulásának és a nemzetközi szinten elfogadott fogalommeghatározások változásainak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendeletnek a belvízi szállítás statisztikai lefedettség küszöbértékének 1 000 000 tonnánál nagyobb tömegre való felemelésére, a fogalommeghatározások kiigazítására és új fogalmak meghatározására, valamint az 1365/2006/EK rendelet mellékleteinek kiigazítására vonatkozóan, hogy azok tükrözzék a kódok és a nómenklatúra tekintetében nemzetközi szinten vagy a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban bekövetkezett változásokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (5) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(6)

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(7)

Az 1365/2006/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy adattovábbítással kapcsolatos szabályokat, ezen belül adatcsere-szabványokat, valamint az eredmények Bizottság (Eurostat) általi terjesztésével kapcsolatos szabályokat fogadjon el, továbbá hogy az előállított adatok minőségének biztosítását szolgáló módszertani követelményeket és kritériumokat dolgozzon ki és tegyen közzé. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(8)

Az arányosság elvével összhangban, a Bizottságra ruházott hatásköröknek a Szerződés 290. és 291. cikkéhez való hozzáigazítására irányuló alapvető célkitűzés elérése érdekében szükséges és célszerű megállapítani a hozzáigazítás szabályait a közlekedési statisztikák területén. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(9)

A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kísérleti tanulmányokat készítsenek a belvízi személyszállításra vonatkozó statisztikai adatok elérhetőségéről, a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is beleértve.

Az Uniónak hozzá kell járulnia e kísérleti tanulmányok elkészítéséhez. Ezen hozzájárulások a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 5. cikkében említett nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok részére, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően nyújtott támogatások útján valósulhatnak meg.

(10)

A jogbiztonság érdekében ez a rendelet nem érintheti a hatálybalépése előtt indított, de még folyamatban lévő, valamely intézkedés elfogadására irányuló eljárásokat.

(11)

Az 1365/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1365/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének módosítására vonatkozóan az említett bekezdésben említett statisztikai lefedettség küszöbértékének a gazdasági és technikai helyzet alakulásának figyelembevétele érdekében történő megemelése érdekében. E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).”"

2.

A 3. cikk szövege az alábbi bekezdésekkel egészül ki:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítására vonatkozóan a fogalommeghatározások kiigazítása vagy új fogalommeghatározások elfogadása, illetve a nemzetközi szinten módosított vagy elfogadott releváns fogalommeghatározások figyelembevétele érdekében.

E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.”

3.

A 4. cikk szövege az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletek módosítására vonatkozóan, hogy azok tükrözzék a kódok és a nómenklatúra tekintetében nemzetközi szinten vagy a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokban bekövetkezett változásokat. E felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra. A Bizottságnak továbbá megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzés alkalmazásával, amely tartalmazza az adatszolgáltatókra háruló terhek és az előállítási költségek felmérését is.”

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1)   2018. december 8-ig a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben kidolgozza a belvízi személyszállításra - beleértve a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is - vonatkozó statisztikák összeállításának megfelelő módszerét.

(2)   2019. december 8-ig a Bizottság az e rendelet hatálya alá tartozó adatokat szolgáltató tagállamok által elkészítendő önkéntes kísérleti tanulmányokat indít a belvízi személyszállításra - beleértve a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is - vonatkozó statisztikai adatok elérhetőségéről. A kísérleti tanulmányok célja, hogy felmérjék ezen új adatgyűjtések megvalósíthatóságát, a kapcsolódó adatgyűjtések költségeit és a statisztikák minőségét.

(3)   2020. december 8-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett kísérleti tanulmányok eredményeiről. A Bizottság adott esetben – e jelentés eredményeitől függően – ésszerű határidőn belül jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendeletnek a belvízi személyszállításra - beleértve a határokon átnyúló szállítási szolgáltatásokat is - vonatkozó statisztikák tekintetében történő módosítása céljából.

(4)   Az Unió általános költségvetéséből – adott esetben és az uniós hozzáadott értéket figyelembe véve – hozzájárulást kell biztosítani a kísérleti tanulmányok finanszírozásához.”

5.

Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az adatoknak a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításával kapcsolatos szabályokat, többek között adatcsere-szabványokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

6.

A 6. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az eredmények terjesztésével kapcsolatos szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

7.

A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a módszertani követelményeket és kritériumokat, amelyek az előállított adatok minőségének biztosítását szolgálják. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

8.

A 7. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4)   E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a minőségjelentések részletes szabályait, felépítését, gyakoriságát és összehasonlíthatósági elemeit. E végrehajtási jogi aktusokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

9.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A végrehajtásról szóló jelentések

2020. december 31-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság az európai statisztikai rendszer bizottságával folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és a jövőbeli fejleményekről.

A Bizottság a jelentésben áttekinti a tagállamok által a lehetséges javításokkal és a felhasználói igényekkel kapcsolatban továbbított vonatkozó adatokat. E jelentés különösen:

a)

értékeli az Uniónak, a tagállamoknak, valamint a statisztikai adatok szolgáltatóinak és felhasználóinak az elkészült statisztikákból származó előnyeit a költségeikhez viszonyítva;

b)

értékeli a továbbított adatok minőségét és az alkalmazott adatgyűjtési módszereket.”

10.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 2. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben és a 4. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (5) bekezdésében, a 3. cikkben és a 4. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (**) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 2. cikk (5) bekezdése, a 3. cikk, illetve a 4. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(**)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.”"

11.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (***) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(***)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.)”"

12.

A G. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet nem érinti az 1365/2006/EK rendeletben előírt intézkedések elfogadására irányuló, e rendelet hatálybalépése előtt indított, de a hatálybalépéskor még folyamatban lévő eljárásokat.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. október 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. LESAY


(1)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. július 18-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2016. október 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(3)  HL L 55., 2011.2.28., 19. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1365/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról és a 80/1119/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 264., 2006.9.25., 1. o.).

(5)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).


Helyesbítések

17.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/25


Helyesbítés az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 158., 2014. május 27. )

A 28. oldalon, a 23. cikk (5) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„Ha a jelentéskészítő tagállam (…) arra következtetésre jut, hogy a lényeges módosítás nem elfogadható, ez a következtetés az érintett tagállam által hozott következtetésnek tekintendő.”

helyesen:

„Ha a jelentéskészítő tagállam (…) arra következtetésre jut, hogy a lényeges módosítás nem elfogadható, ez a következtetés az összes érintett tagállam által hozott következtetésnek tekintendő.”