ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 228

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. augusztus 23.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1400 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 10.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a reorganizációs terv minimális elemeit és a terv végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentések minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1401 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 23.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékelésének módszereire és alapelveire vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

7

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1402 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 22.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalás elfogadásának három exportáló gyártó tekintetében történő visszavonásáról

16

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1403 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 22.) az ICES 27 és 28.2 alkörzeteknek a 2016-os halászati tilalmi időszak alkalmazása alól történő kivonásáról

30

 

 

A Bizottság (EU) 2016/1404 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

31

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1405 végrehajtási határozata (2016. augusztus 22.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2016) 5466. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

33

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1406 végrehajtási határozata (2016. augusztus 22.) az afrikai sertéspestis lengyelországi előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről és az (EU) 2016/1367 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2016) 5467. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

46

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1400 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 10.)

a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a reorganizációs terv minimális elemeit és a terv végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentések minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 52. cikke (12) bekezdésének a) és b) pontjára,

mivel:

(1)

Részletes szabályokat kell meghatározni azon minimálisan szerepeltetendő elemekre vonatkozóan, amelyeket bele kell foglalni a reorganizációs tervbe annak jóváhagyása céljából, valamint azon jelentések minimális tartalmára vonatkozóan, amelyeket az intézményeknek és szervezeteknek reorganizáció esetén a 2014/59/EU irányelv rendelkezéseinek megfelelően el kell készíteniük.

(2)

A reorganizációs terv kidolgozása során hasznos alapot jelenthetnek a pénzügyi szektorban nehézségekkel küzdő vállalkozások szerkezetátalakítása során az állami támogatások uniós keretrendszerének való, a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerinti megfelelés értékelésére vonatkozóan a Bizottság által elfogadott iránymutatások és ajánlások, még abban az esetben is, ha nem került sor állami támogatásra, mivel ezek célja – a reorganizációs tervéhez hasonlóan – az intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének helyreállítása.

(3)

Lehetővé kell tenni, hogy a reorganizációs terv felhasználhassa a helyreállítási tervben és a szanálási tervben levő információkat, amennyiben ezek az információk a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából, és figyelembe véve a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazását, még relevánsak.

(4)

A 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet szerkezetátalakításának és a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazását követő tevékenységeinek kezelniük kell az intézmény vagy szervezet csődjének okait. Következésképpen a reorganizációs stratégia alapját azoknak a tényezőknek kell képezniük, amelyek az intézmény vagy szervezet szanálás alá vonását eredményezték. Ez a stratégia figyelembe veheti továbbá azokat a válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket, amelyeket az illetékes hatóság vagy a szanálási hatóság hozott és hajtott végre. A releváns szabályozói és prudenciális követelmények szanálást megelőző teljesítésére vonatkozó információk érzékeltethetik azon nehézségek forrását és terjedelmét, amelyekkel az ilyen intézmény vagy szervezet szembekerült.

(5)

Bár a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet csődje egy sor sajátos okra vezethető vissza, az intézménynek vagy szervezetnek lehettek olyan egyéb hiányosságai is, amelyek nem eredményeztek csődöt, de alááshatják hosszú távú életképességüket. A szerkezetátalakításnak kezelnie kell ezeket a hiányosságokat. A sikeres reorganizációs stratégiának a reorganizáció hatálya alá tartozó intézmény vagy szervezet átfogó elemzésén kell alapulnia, amely megvizsgálja erősségeit és gyengeségeit, valamint azokat a releváns piacokat, amelyeken a szóban forgó intézmény vagy szervezet működik, valamint az általa jelentett kockázatokat és lehetőségeket. Ahhoz, hogy a szanálási hatóság és az illetékes hatóság hitelesnek tartsa a reorganizációs tervet, annak az intézmény hosszú távú életképességének helyreállítása tekintetében prudens feltételezéseken kell alapulnia.

(6)

A 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének a szanálást követő helyreállítása azt jelenti, hogy legkésőbb a reorganizációs időszak végére az intézmény képes végrehajtani belső tőkemegfelelési értékelési eljárását, továbbá előretekintő módon teljesít minden releváns prudenciális és egyéb szabályozói követelményt, és életképes – hosszú távon fenntartható – üzleti modellel rendelkezik.

(7)

A szanálási hatóságnak és az illetékes hatóságnak kellően részletes információkkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy értékelni tudja a reorganizációs tervet és nyomon kövesse annak végrehajtását. Az ilyen információ biztosítására vonatkozó követelménynek figyelembe kell vennie az információnak a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet vállalati struktúrája és a reorganizáció szempontjából gyakorolt jelentőségét, valamint az információ megbízhatóságát, különösen rendszerszintű válság esetén.

(8)

A fluktuáció a gazdasági ciklus szerves része. Ezért az üzleti terv kidolgozása során – az alapvető mögöttes feltételezések megfelelő változtatása mellett – alternatív forgatókönyveket is elemezni kell. Bár a hosszú távú életképességet forgatókönyvtől függetlenül helyre kell állítani, teljes körű alternatív reorganizációs stratégiák kidolgozása aránytalan költséget jelentene a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet számára, miközben az alternatív forgatókönyvek megvalósulásának valószínűsége elvben csekélyebb, mint az alapforgatókönyvé.

(9)

A reorganizációs tervnek lehetővé kell tennie, hogy a szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékelje annak a szanálási célok elérésére, és mindenekelőtt a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítására és a pénzügyi rendszer jelentős mértékű hátrányos befolyásolásának elkerülésére gyakorolt hatását.

(10)

A reorganizációs terv végrehajtását olyan gyakorisággal és részletességgel kell nyomon követni, amely lehetővé teszi az eltérések és egyéb nehézségek korai szakaszban történő azonosítását. A pénzügyi ágazatban általánosan alkalmazott módszer az adatok és a teljesítmény negyedéves jelentése, ami lehetővé teszi a kellő időben történő felismerést. A reorganizációs tervnek lehetővé kell tennie az eredetileg belefoglalt közbenső célok és intézkedések kiigazítását, amennyiben azt a körülmények indokolttá teszik.

(11)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „reorganizációs időszak”: a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazása és azon időpont között eltelt, ésszerű hosszúságú időszak, ameddig a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti, szanálás alá vont intézmény vagy szervezet a tervek szerint helyreállítja hosszú távú életképességét, és amely időszak alatt a reorganizációs tervbe foglalt intézkedéseket végrehajtják;

2.   „alapeset”: az az üzleti forgatókönyv, amely a vezető testület, vagy a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy a szervezet működtetése céljából kinevezett személy vagy személyek megítélése szerint az intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének helyreállítása során a legnagyobb valószínűséggel megvalósul.

2. cikk

Stratégia és intézkedések

(1)   A reorganizációs tervnek a következők mindegyikét tartalmaznia kell:

a)

a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet nehézségeihez hozzájáruló tényezők visszatekintő és pénzügyi adatokkal alátámasztott áttekintése, beleértve azon releváns teljesítménymutatókat, amelyek a szanálást megelőző időszakban romlottak, valamint a romlás okait;

b)

a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések rövid ismertetése, amennyiben az illetékes hatóság, a szanálási hatóság vagy a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet a reorganizációs terv benyújtása előtt ilyet alkalmazott;

c)

a reorganizációs stratégia és az intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének helyreállítására irányuló, a reorganizációs időszakban végrehajtandó intézkedések leírása, belefoglalva a következők mindegyikének leírását:

i.

az átalakított üzleti modell;

ii.

a reorganizációs stratégiát a csoport, a szervezet és az üzletág szintjén végrehajtó intézkedések;

iii.

a reorganizációs időszak célzott időtartama és a fontos közbenső célok;

iv.

a szanálási hatósággal és az illetékes hatósággal folytatott interakció;

v.

a megfelelő külső érdekeltek, például a szakszervezetek vagy szövetségek bevonására vonatkozó stratégia;

vi.

a reorganizációs intézkedésekkel kapcsolatos belső és külső kommunikációs stratégia.

(2)   Amennyiben a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet részeit felszámolják vagy értékesítik, az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett reorganizációs stratégiának meg kell állapítania a következőket:

a)

a releváns szervezet vagy üzletág; a felszámolás vagy értékesítés módszere, többek között a mögöttes feltételezések és az esetleges várható veszteségek;

b)

a tervezett időtartam;

c)

a fennmaradó intézmény vagy szervezet által vagy neki nyújtott finanszírozás vagy szolgáltatások;

(3)   Az eszközök, szervezetek vagy üzletágak reorganizációs tervben előirányzott elidegenítéséből származó bevételeket prudens módon kell kiszámítani egy megbízható referenciaértékre vagy értékelésre, például szakértői értékelésre, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatásra vagy hasonló üzletágak vagy szervezetek értékére alapozva. A számításnak figyelembe kell vennie a veszteség realizálásának valószínűségét.

(4)   A 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet azon részei esetében, amelyeket nem számolnak fel vagy nem értékesítenek, a reorganizációs tervnek meg kell adnia a működésükben vagy teljesítményükben jelentkező olyan hiányosságok orvoslásának módját, amelyek hatást gyakorolhatnak hosszú távú életképességükre, függetlenül attól, hogy ezek a hiányosságok nem kapcsolódnak közvetlenül a szóban forgó intézmény vagy szervezet csődjéhez.

(5)   A reorganizációs tervben megállapított intézkedések – az intézmény vagy szervezet működésének gazdasági és piaci körülményeire tekintettel – figyelembe veszik a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet erősségeit és gyengeségeit és átalakított üzleti modelljét.

(6)   A reorganizációs stratégia tartalmazhat a helyreállítási tervben vagy a szanálási tervben korábban meghatározott intézkedéseket, feltéve, hogy a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet hozzáfér a szanálási tervhez, és ezek az intézkedések a szanálást követően érvényben maradnak. Ez a lehetőség azonban nem kötelezi a szanálási hatóságot arra, hogy megossza a szanálási tervet a vezető testülettel vagy a 2014/59/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdése szerint kinevezett személlyel vagy személyekkel.

3. cikk

Pénzügyi teljesítmény – szabályozói követelmények

(1)   A reorganizációs tervnek tartalmaznia kell a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézménynek vagy szervezetnek a reorganizációs időszakra előre jelzett pénzügyi teljesítményét és ismertetnie kell, hogyan történik a hosszú távú életképesség helyreállítása. Meghatározza mindenekelőtt:

a)

a reorganizáció költségeit, valamint a reorganizáció által az intézmény vagy szervezet eredménykimutatására vagy mérlegére gyakorolt hatást;

b)

a reorganizációs időszakbeli finanszírozási igények leírását és a finanszírozás lehetséges forrásait;

c)

azt, hogy az intézmény vagy szervezet hogyan tud működni úgy, hogy fedezze minden költségét, beleértve az értékcsökkenést és a pénzügyi költségeket, és hogyan ér el megfelelő pénzügyi eredményt a reorganizációs időszak végéig;

d)

a szanálást követő mérleget, amely tükrözi az új adósság- és tőkestruktúrát, valamint az eszközök leírását, ami a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (1) bekezdése szerint végrehajtott értékelésen vagy az irányelv 36. cikkének (10) bekezdésében említett utólagos, végleges értékelésen alapul;

e)

az alapvető, mindenekelőtt a likviditásra, a hitel-visszafizetésre, a finanszírozási profilra, a nyereségességre és a hatékonyságra vonatkozó pénzügyi mérőszámok előrejelzését a csoport, a szervezet és az üzletág szintjén.

(2)   A reorganizációs terv meghatározza az intézmény vagy szervezet által annak biztosítása céljából végrehajtandó intézkedéseket, hogy képes legyen a lehető leghamarabb, és legkésőbb a reorganizációs időszak végéig előretekintő módon teljesíteni valamennyi alkalmazandó prudenciális és egyéb szabályozói követelményt, ideértve a 2014/59/EU irányelv 45. cikke szerinti, a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt.

4. cikk

Az életképesség értékelése

(1)   A reorganizációs terv elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékelni tudja a javasolt intézkedések megvalósíthatóságát. A reorganizációs terv meghatározza legalább a következőket:

a)

az alapesetben várható makrogazdasági és piaci fejleményekre vonatkozó feltételezések a megfelelő ágazati referenciaértékekhez viszonyítva;

b)

alternatív reorganizációs stratégiák vagy intézkedések rövid ismertetése annak indokolásával, hogy a reorganizációs tervben meghatározott intézkedések miért kerültek kiválasztásra a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének helyreállításához, és megfelelnek-e a szanálási célkitűzéseknek és elveknek.

(2)   A reorganizációs tervnek magában kell foglalnia azokat a szükséges információkat, amelyek lehetővé teszik a szanálási hatóság vagy az illetékes hatóság számára, hogy elvégezze a reorganizáció által a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet kritikus funkcióira és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás részletes elemzését.

(3)   A reorganizációs terv tartalmazza olyan alternatív alapvető mögöttes feltételezések elemzését, amelyek a legjobb és a legrosszabb eset forgatókönyvére egyaránt kiterjednek. A hosszú távú életképesség helyreállításának bármely forgatókönyv esetén megvalósíthatónak kell lennie, bár az időtartam, az intézkedések és a pénzügyi teljesítmény eltérő lehet.

(4)   A (3) bekezdésben említett, legjobb és legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvekre tekintettel a reorganizációs terv tartalmazza az egyes forgatókönyvek kidolgozása során felhasznált legfontosabb információk összefoglalóját és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet teljesítményét az egyes forgatókönyvek esetén. Ez az összefoglaló tartalmazza mindenekelőtt:

a)

a mögöttes feltételezéseket, például az alapvető makrogazdasági változókat;

b)

az eredménykimutatásra és a mérlegre vonatkozó előrejelzést;

c)

a fő pénzügyi mérőszámokat a csoport, szervezet és üzletág szintjén.

5. cikk

Végrehajtás és kiigazítások

(1)   A reorganizációs terv – legalább negyedéves – megfelelő specifikus közbenső célokat és teljesítménymutatókat tartalmaz. Ezek a közbenső célok és mutatók a (2) bekezdésben meghatározott folyamattal összhangban kiigazíthatók.

(2)   A reorganizációs terv biztosítja a vezető testület vagy a 2014/59/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban kinevezett személy vagy személyek számára annak a lehetőségét, hogy kiigazítsák a reorganizációs stratégiát vagy az egyedi intézkedéseket, amennyiben végrehajtásuk a tervezett időtartamon belül várhatóan már nem járul hozzá a hosszú távú életképesség helyreállításához. A szanálási hatóságot és az illetékes hatóságot a reorganizációs terv végrehajtása során elért eredményekről szóló, a 6. cikkben meghatározott jelentésben tájékoztatni kell ezekről a kiigazításokról. Amennyiben sürgős helyzetben arra szükség van, a kiigazításokról rendkívüli jelentésben is tájékoztatást lehet adni.

(3)   A vezető testület vagy a 2014/59/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban kinevezett személy vagy személyek csak akkor térhetnek el a reorganizációs terv végrehajtásától, ha a kiigazításra a 2014/59/EU irányelv 52. cikke (7), (8) és (9) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyást kaptak.

6. cikk

Az elért eredményekről szóló jelentés

(1)   A 2014/59/EU irányelv 52. cikke (10) bekezdésének megfelelően a szanálási hatósághoz be kell nyújtani az elért eredményekről szóló jelentést, amelynek tartalmaznia kell a reorganizációs terv végrehajtása során elért eredmények vizsgálatát és értékelését, legalább a következőkre kiterjedően:

a)

az elért közbenső célok, a megvalósított intézkedések, és a reorganizációs tervben előirányzotthoz képest elért hatásuk;

b)

az intézmény vagy szervezet teljesítménye és a reorganizációs terv előrejelzéseivel, valamint az elért eredményekről szóló előző jelentéssel való összehasonlítás;

c)

annak okai, ha a közbenső célokat vagy a teljesítménymutatókat nem érték el és a késedelmek vagy a hiányosságok orvoslására vonatkozó javaslatok;

d)

a reorganizációs terv végrehajtása során felmerülő egyéb problémák, amelyek megakadályozhatják a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja szerinti intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességének helyreállítását;

e)

a jövőbeli intézkedések és közbenső célok, valamint annak értékelése, hogy teljesülésük mennyire valószínű;

f)

a pénzügyi teljesítményre vonatkozó aktualizált előrejelzések;

g)

amennyiben szükséges és indokolt, az egyedi intézkedések, közbenső célok vagy teljesítménymutatók kiigazítására vonatkozó javaslat az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

(2)   A szanálási hatóságok bármikor előírhatják a vezető testület vagy a 2014/59/EU irányelv 72. cikkének (1) bekezdésével összhangban kinevezett személy vagy személyek számára, hogy adjanak tájékoztatást a reorganizációs terv végrehajtásáról.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 10-én.

a Bizottság részéről

elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 190. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1401 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 23.)

a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékelésének módszereire és alapelveire vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 49. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/59/EU irányelv felruházza a szanálási hatóságokat egy szanálás alatt álló intézmény kötelezettségeinek leírására és átalakítására irányuló hatáskörrel.

(2)

A származtatott ügyletek bizonyos hitelintézetek kötelezettségstruktúrájának jelentős részét tehetik ki. Mindazonáltal az ilyen ügyletek értékelése összetett folyamat, mivel értékük az alapul szolgáló instrumentumok, eszközök vagy szervezetek értékéhez kötődik, amely folyamatosan változik és csak lejáratkor vagy lezáráskor kristályosodik ki.

(3)

A múltbeli tapasztalat jól példázza, hogy a származtatott kötelezettségek egyik partner csődje esetén történő értékelésének összetettsége időigényessé teheti az értékelési folyamatot, óriási költségekkel járhat és peres ügyekhez vezethet.

(4)

Ezen túlmenően a gyakorlat azt mutatja, hogy a származtatott ügyletek különböző módszereket tartalmazhatnak a partnerek között lezáráskor esedékes összeg meghatározására, melyek közül néhány teljes mértékben a teljesítő partnerre hagyja a lezárási összeg vagy a lezárási időpont, vagy mindkettő meghatározását.

(5)

Ennek megfelelően az erkölcsi kockázat elkerülése és a szanálási intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a szanálási hatóságoknak megfelelő módszereket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségeknek a szanálási folyamat gyorsaságával összeegyeztethető határidőn belül, valamint objektív, és ha megvalósítható, azonnal hozzáférhető információk alapján történő értékelésére. Az értékelési módszernek meg kell határoznia néhány eljárási rendelkezést a lezárásra vonatkozó határozatok szanálási hatóság általi közlésére, valamint arra vonatkozóan, hogy hogyan kell helyettesítő ügyletekre szert tenni a lezárt ügyletek partnereitől.

(6)

A nettósítási megállapodás hatálya alá tartozó származtatott ügyletek egyetlen lezárási összeget tesznek lehetővé a szerződés szerinti idő előtti megszüntetés esetén. A 2014/59/EU irányelv 49. cikke előírja, hogy az ilyen szerződések értékét nettó alapon a megállapodás feltételei szerint kell meghatározni. A szanálási hatóságoknak vagy a független értékelőknek ezért tiszteletben kell tartaniuk a nettósítási megállapodásokban meghatározott nettósítási halmazokat anélkül, hogy bizonyos szerződéseket kiválaszthatnának és másokat mentesíthetnének.

(7)

A 2014/59/EU irányelv 49. cikke értelmében a származtatott ügyletek értékét a szanálási hatóság vagy független értékelő az említett irányelv 36. cikke alapján végrehajtott értékelési folyamat részeként határozza meg. A származtatott kötelezettségek tekintetében az értékelési folyamat célja egy azonnali és előzetes, hitelezői feltőkésítési célú értékelés meghatározása kell legyen, és ugyanakkor megfelelő rugalmasságot kell biztosítania a szanálási hatóság számára a követelések összegének utólagos kiigazításához.

(8)

Annak felmérését, hogy hitelezői feltőkésítés alkalmazására vagy származtatott kötelezettségeknek a hitelezői feltőkésítés hatálya alóli kizárására kerüljön-e sor a 2014/59/EU irányelv 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően, a lezárásra vonatkozó határozat meghozatala előtt kell elvégezni, az említett irányelv 36. cikke szerinti értékelési folyamat részeként.

(9)

A származtatott kötelezettségek értékelésének lehetővé kell tennie a szanálási hatóságok számára, hogy a lezárásra vonatkozó határozat meghozatala előtt felmérjék azt a potenciális összeget, amellyel a szóban forgó kötelezettségek hitelezői feltőkésítése megvalósítható lehet a lezárást követően, valamint azt a potenciális értékromlást, amely a lezárás eredményeként bekövetkezhet.

(10)

A származtatott ügyletek lezárása további veszteségeket kristályosíthat ki, amelyek nem tükröződnek a folyamatos értékelésben, és például a szanálás alatt álló intézmény által fizetendő lezárási költségeket növelő, a partnernél felmerült tényleges pótlási költségekből erednek, vagy a szanálás alatt álló intézménynél nyitott piaci kockázat által érintett kitettségekhez kapcsolódó ügyleteknek a lezárás következtében történő helyreállítása során felmerült költségekből erednek. Ha a származtatott ügyletek lezárása miatt felmerült vagy várhatóan felmerülő veszteségek meghaladják azon kapcsolódó kötelezettségek arányát, amelyek a hitelezői feltőkésítéshez ténylegesen rendelkezésre állnának, a többletveszteség növelheti a hitelezői feltőkésítés terhét a szanálás alatt álló intézmény más hitelezői számára. Ilyen esetekben azon veszteségek összege, amelyeket hitelezői feltőkésítés során nem származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek viselnének, magasabb lenne, mint a származtatott ügyletek lezárása és hitelezői feltőkésítése nélkül, és ezért a szanálási hatóság mérlegelheti a származtatott ügyletek hitelezői feltőkésítés alóli kizárását a 2014/59/EU irányelv 44. cikke (3) bekezdése d) pontjának és az említett irányelv 44. cikke (11) bekezdése alapján elfogadott, (EU) 2016/860 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (2) megfelelően. A hitelezői feltőkésítésre vonatkozó hatáskör ilyen kötelezettségekkel kapcsolatos alkalmazásának a 2014/59/EU irányelv 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kizárások hatálya alá, valamint az említett irányelv 44. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, és az (EU) 2016/860 felhatalmazáson alapuló rendeletben részletezett diszkrecionális kizárások hatálya alá kell tartoznia.

(11)

Mivel a 2014/59/EU irányelv 49. cikkének (3) és (4) bekezdését következetesen kell értelmezni, pontosan meg kell határozni a származtatott ügyletek független értékelők és szanálási hatóságok általi értékelésére vonatkozó módszereket és elveket.

(12)

A lezárt kötelezettségek tényleges vagy feltételezett pótlási költségére támaszkodó értékelési módszer az uralkodó piaci gyakorlathoz hasonló eredményekre jutna, és összhangban lenne a 2014/59/EU irányelv 74. cikkében előírt azon értékelésre irányadó elvekkel, amelynek célja megállapítani, hogy a részvényesek és hitelezők jobb elbánásban részesültek volna-e, ha a szanálás alatt álló intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás alá került volna („a hitelezők nem járhatnak rosszabbul” elv).

(13)

Az értékelési módszer alkalmazása során a szanálási hatóságnak lehetősége kell legyen különböző adatforrásokra támaszkodni, beleértve a szanálás alatt álló intézmény, a partnerek és a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott adatforrásokat. Mindazonáltal helyénvaló elveket meghatározni azon adattípusokra vonatkozóan, amelyeket az értékelés során az érték tárgyilagos meghatározásának biztosítása érdekében figyelembe kell venni.

(14)

A szanálási hatóság által lezárt származtatott ügyletek partnerei dönthetnek úgy, hogy a lezárást követően a kitettségeik pótlása érdekében egy vagy több helyettesítő ügyletet kötnek. Ezeknek a helyettesítő ügyleteknek előnyben részesített adatforrást kell jelenteniük az értékeléshez mindaddig, amíg azokat üzletileg ésszerű feltételekkel kötik meg a lezárás időpontjában vagy azt követően a lehető leghamarabb. A szanálási hatóságoknak ezért a lezárásra vonatkozó határozat közlésekor lehetőséget kell adniuk a partnereknek arra, hogy az értékelés várható referencia-időpontjával összhangban lévő határidőn belül bizonyítékot szolgáltassanak az üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekre. Amennyiben a partnerek a határidőn belül benyújtottak ilyen bizonyítékot, az értékelőnek a szóban forgó helyettesítő ügyletek árfolyamaival kell meghatároznia a lezárási összeget. Ha a partnerek a határidőn belül nem nyújtottak be üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekre vonatkozó bizonyítékot, a szanálási hatóságoknak képesnek kell lenniük az értékelésük elvégzésére olyan rendelkezésre álló piaci információk alapján, mint például a középárfolyamok és a vételi-eladási árfolyamok különbsége, hogy így felmérjék a feltételezett pótlási költséget, azaz azt a veszteséget vagy költséget, amely felmerült volna egy fedezeti ügylet vagy egy kapcsolódó kereskedési pozíció nettó kockázati kitettségi alapon történő helyreállítása következtében.

(15)

A származtatott ügyletek és piacaik nagyon heterogének, és nem lehetséges egyetlen piaci gyakorlatot azonosítani a helyettesítő ügyletek megkötésére. Ezért az „üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletek” fogalmát széleskörűen kell meghatározni, hogy az értékelő minden piaci környezetben elvégezhesse a szükséges értékelést. Ez a fogalom ezért úgy értendő, mint egy nettósított kockázati kitettségi alapon, a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő feltételek mellett, és a legjobb ár-érték arányra ésszerűen törekedve kötött helyettesítő ügylet. Az értékelőnek mindenekelőtt – más elemek mellett – érdemes figyelembe vennie a partner által megkeresett kereskedők számát, a kapott kötelező érvényű jegyzések számát, és azt, hogy a legjobb árat kínáló jegyzést választott ák-e. A szanálási hatóságnak emellett képesnek kell lennie meghatározni a lezárásról szóló értesítésben azokat a kritériumokat, amelyeket értékelésében alkalmazni fog.

(16)

Az utóbbi években elfogadott uniós jogszabályok a nemzetközi standardokkal összhangban a származtatott ügyletek piacán az átláthatóság növelésére és a kockázatcsökkentésre törekedtek a szabványos tőzsdén kívüli („OTC”) származtatott ügyletek kötelező központi szerződő félen keresztüli elszámolásának, a központi szerződő félnél elszámolt származtatott ügyletekre és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek széles körére vonatkozó értékelési és letéti követelményeknek, valamint az összes tőzsdén kívüli származtatott ügylet kereskedési adattárakba történő kötelező bejelentésének az előírásával.

(17)

Abban az esetben, ha a központi szerződő fél klíringtagja szanálás alá kerül és a szanálási hatóság a hitelezői feltőkésítést megelőzően lezárt származtatott ügyleteket, az adott klíringtag nemteljesítő klíringtagnak minősül a központi szerződő fél tekintetében az adott nettósítási halmaz vagy halmazok kapcsán. A központi szerződő felek által a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírásai fényében végrehajtott, egy klíringtag nemteljesítése esetén irányadó belső eljárások és mechanizmusok („a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásai”) megbízható alapot nyújtanak a nettósítási halmazban a lezárásból eredő származtatott kötelezettségek értékének meghatározásához, akár a szanálási eljárás során a hitelezői feltőkésítés keretében is.

(18)

A központi szerződő fél nemteljesítési eljárásainak végrehajtása a kiváltó eseményt követően néhány vagy több napot is igénybe vehet. A szanálás konkrét esetében a nemteljesítési eljárás befejezésének a származtatott ügyletek értékének meghatározása érdekében történő, nagyon hosszú ideig tartó kivárása alááshatja a szanálás ütemezését és céljait, és szükségtelen fennakadást okozhat a pénzügyi piacokon. Ezért a szanálási hatóságnak meg kell állapodnia a központi szerződő féllel és a központi szerződő fél illetékes hatóságával egy határidőről, ameddig az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget meg kell határozni, figyelembe véve mind a központi szerződő fél, mind a szanálási hatóság kötöttségeit.

(19)

A központi szerződő fél által az egyeztetett határidőn belül, a nemteljesítés-kezelési eljárásaival összhangban meghatározott, idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget az értékelőnek jóvá kell hagynia. Amennyiben a központi szerződő fél elmulasztja az egyeztetett határidőn belül meghatározni az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget, vagy nem alkalmazza nemteljesítési eljárásait, a szanálási hatóságnak lehetősége kell legyen saját becsléseire hagyatkozni az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeg meghatározásához. A szanálási hatóságnak képesnek kell lennie továbbá saját becslésein alapuló ideiglenes meghatározás alkalmazására, ha az ilyen intézkedést indokolja a szanálási folyamat sürgőssége, és feltéve, hogy a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásának befejezése után aktualizálja értékelését a határidő lejártakor. A szanálási hatóságnak lehetősége kell legyen figyelembe venni a központi szerződő fél által a határidő után benyújtott információkat az utólagos végleges értékelésben, ha akkor rendelkezésre állnak, és mindenképpen a 2014/59/EU irányelv 74. cikke szerinti, az elbánás különbségére vonatkozó értékelés elvégzésekor. Ez a rendelet nem sértheti a központi szerződő felek által a 648/2012/EU rendelettel összhangban végrehajtott nemteljesítés-kezelési eljárásokat.

(20)

E rendelet rendelkezései nem lehetnek hatással a központi szerződő félnek a nemteljesítő klíringtag és ügyfelei között a megállapított eszközök és pozíciók áthelyezésére szolgáló, a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének (4) bekezdésével összhangban elfogadott belső eljárására, és összhangban kell lenniük a releváns származtatott ügyletek lezárását esetlegesen érintő egyéb vonatkozó előírásokkal vagy engedélyezési feltételekkel.

(21)

A származtatott ügyletek értékelési időpontjának tükröznie kell az értékelési elvet, amely figyelembe veszi a partnereknél felmerült tényleges vagy feltételezett pótlási költséget. Annak érdekében, hogy az értékelés a lehető legpontosabb legyen, az értékelést a lezárási időpontban, vagy ha ez üzletileg nem lenne ésszerű, azon az első napon és időpontban kell végrehajtani, amelyen az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama rendelkezésre áll. Azokban az esetekben, amikor az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget a központi szerződő fél határozza meg vagy azt a helyettesítő ügyletek árfolyama alapján határozzák meg, a referencia-időpontnak a központi szerződő fél általi meghatározás, vagy a helyettesítő ügyletek időpontjának kell lennie.

(22)

Ha a szanálási hatóság sürgős helyzetben úgy dönt, hogy a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (9) bekezdése szerint ideiglenes értékelést hajt végre, a szanálási hatóságnak vagy az értékelőnek képesnek kell lennie az említett ideiglenes értékelés részeként ideiglenesen meghatározni a származtatott kötelezettségek értékét az említett referencia-időpontot megelőzően, értékbecslések és az akkor rendelkezésre álló adatok alapján. Amennyiben a szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (12) bekezdésével összhangban az ideiglenes értékelés alapján hoz szanálási intézkedést, a megfigyelt releváns piaci fejleményeket vagy a referencia-időpontbeli tényleges helyettesítő ügyletek bizonyítékát egy következő ideiglenes értékelés, vagy az említett irányelv 36. cikkének (10) bekezdése alapján elvégzett végleges értékelés tükrözi.

(23)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(24)

Az Európa Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, konzultált az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „nettósítási halmaz”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 98. pontjában meghatározott nettósítási megállapodás hatálya alá tartozó szerződések csoportja;

2.   „értékelő”: az (EU) 2016/1075 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) negyedik részében meghatározott követelményeknek és kritériumoknak megfelelően az értékelés elvégzésére kijelölt független szakértő, vagy a szanálási hatóság, ha az értékelést a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (2) és (9) bekezdése alapján végzik;

3.   „központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél, amennyiben az:

a)

az Unióban rendelkezik székhellyel és a 648/2012/EU rendelet 14–21. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően engedélyezték;

b)

harmadik országban rendelkezik székhellyel és a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elismerték;

4.   „klíringtag”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott klíringtag;

5.   „lezárási időpont”: a lezárásnak a lezárásra vonatkozó határozat közlésében a szanálási hatóság által meghatározott napja és ideje;

6.   „helyettesítő ügylet”: egy származtatott ügylet lezárási időpontjában vagy azt követően kötött ügylet, amelynek célja a megszüntetett fedezeti ügylet vagy kapcsolódó kereskedési pozíció nettó kockázati kitettségi alapon történő helyreállítása a lezárt ügylettel egyenértékű gazdasági feltételekkel;

7.   „üzletileg ésszerű helyettesítő ügylet”: nettósított kockázati kitettségi alapon, a szokásos piaci gyakorlatnak megfelelő feltételek mellett, és a legjobb ár-érték arányra ésszerűen törekedve kötött helyettesítő ügylet.

2. cikk

A lezárásból eredő értékromlás és a származtatott ügyletek hitelezői feltőkésítési potenciálja közötti összehasonlítás

(1)   A 2014/59/EU irányelv 49. cikke (4) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a szanálási hatóságnak össze kell hasonlítania a következőket:

a)

a származtatott ügyletek által a hitelezői feltőkésítésbe való bevonásuk esetén viselt veszteségek összege, amely a következők szorzata:

i.

a 2014/59/EU irányelv 36. cikke szerinti értékelés részeként meghatározott, és az említett irányelv 44. cikkének (2) bekezdése szerinti hitelezői feltőkésítésből való kizárás hatálya alá nem tartozó, az összes azonos rangú kötelezettségen belül a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek aránya; szorozva

ii.

a származtatott ügyletekkel egyenrangú összes kötelezettség által várhatóan viselt veszteség teljes összegével, beleértve a lezárásból eredő származtatott kötelezettségeket;

és

b)

a származtatott ügyletek lezárásának eredményeképp várhatóan felmerülő költségek, ráfordítások vagy egyéb értékvesztések összegének értékelésén alapuló értékromlással, amelynek kiszámítása a következő elemek összegeként történik:

i.

a lezáráshoz kapcsolódó megnövekedett partnerkövetelés kockázata, a partnernél várhatóan felmerülő újrafedezési költségekből eredően, a vételi-eladási árfolyam, a közép- és eladási árfolyam vagy a közép- és a vételi árfolyam különbségének figyelembevételével, a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban;

ii.

a szanálás alatt álló intézménynél olyan hasonló származtatott ügylet megkötése során várhatóan felmerülő költségek, amelyet szükségesnek ítélnek valamely nyitott kitettség fedezetének helyreállításához vagy a szanálási stratégiával összhangban elfogadható kockázati profil fenntartásához. A hasonló származtatott ügylet megköthető az alapletétre vonatkozó követelmények és a mindenkori vételi-eladási árfolyam különbségének figyelembevételével;

iii.

a franchise-érték származtatott ügyletek lezárásából eredő bármely csökkenése, beleértve az egyéb vagy alapul szolgáló olyan eszközök értékelési értékvesztését, amelyek a lezárás alatt álló származtatott ügyletekhez kapcsolódnak, valamint a finanszírozási költségekre vagy a bevételi szintekre gyakorolt hatást;

iv.

elővigyázatossági pufferek a lezárás olyan lehetséges kedvezőtlen kihatásai ellen, mint például az ügyletek vagy a biztosítékcsere tekintetében kialakuló hibák vagy viták.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti összehasonlítást a lezárásra vonatkozó határozat meghozatala előtt kell elvégezni, a 2014/59/EU irányelv 36. cikkében előírt, a szanálási intézkedésekre vonatkozó határozatokhoz információt nyújtó értékelés részeként. Amint az említett irányelv 36. cikkének (15) bekezdése szerint a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályba lép, az összehasonlításnak az abban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott követelményeknek kell megfelelnie.

3. cikk

A lezárásra vonatkozó határozat közlése

(1)   A leírási és átalakítási hatásköröknek a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek kapcsán történő gyakorlását megelőzően a szanálási hatóságnak közölnie kell a 2014/59/EU irányelv 63. cikke (1) bekezdésének k) pontja szerint a szerződések lezárására vonatkozó határozatát a szóban forgó szerződések partnereivel.

(2)   A lezárásra vonatkozó határozat azonnal, vagy egy a közlésben meghatározott későbbi lezárási dátummal és időpontban hatályba lép.

(3)   Az (1) bekezdésben említett határozatban a szanálási hatóság a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt követelményeket figyelembe véve meghatározza a dátumot és az időpontot, ameddig a partnerek eljuttathatják a szanálási hatósághoz a lezárási összeg 6. cikk (1) bekezdése szerinti meghatározása céljából az üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekre vonatkozó bizonyítékokat. A partnernek emellett a szanálási hatóság rendelkezésére kell bocsátania az üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletek összefoglalását.

(4)   A szanálási hatóság módosíthatja azt a dátumot és időpontot, ameddig a partnerek bizonyítékot nyújthatnak be az üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekről, amennyiben az ilyen módosítás összhangban van a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontjával.

Az azon dátum és időpont módosítására vonatkozó határozatot, ameddig a partnerek bizonyítékot nyújthatnak be az üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekről, közölni kell a partnerrel.

(5)   Az (1) bekezdésben említett határozatban a szanálási hatóság meghatározhatja az általa annak értékelése során alkalmazni kívánt kritériumokat, hogy a helyettesítő ügyletek üzletileg ésszerűek-e.

(6)   Ez a cikk nem alkalmazandó a klíringtagként eljáró szanálás alatt álló intézmény és a központi szerződő fél között kötött, központilag elszámolt származtatott ügyletek lezárására és értékelésére.

4. cikk

A nettósítási megállapodás szerepe

A nettósítási megállapodás hatálya alá tartozó szerződések esetében az értékelő a 2., 5., 6. és 7. cikkel összhangban megállapít egyetlen összeget, amelyhez a szanálás alatt álló intézménynek törvényes joga van hozzájutni, vagy amelyet törvényes kötelezettsége kifizetni a nettósítási megállapodásban meghatározottak szerint a nettósítási halmazba tartozó összes származtatott ügylet lezárása következtében.

5. cikk

Idő előtti megszüntetéskor fizetendő összegre vonatkozó értékelési elv

(1)   Az értékelő a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékét az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összegként határozza meg, amelyet a következő összegek összegeként kell kiszámítani:

a)

a lezárási időpontban esedékes, a szanálás alatt álló intézménytől a partnernek járó kifizetetlen összegek, biztosíték vagy egyéb összegek, mínusz a partnertől a szanálás alatt álló intézménynek járó kifizetetlen összegek, biztosíték és egyéb összegek;

b)

a megszüntetett ügyletek lényegi feltételeinek megfelelő gazdasági értéknek, valamint a szóban forgó ügyletek tekintetében a felek opciós jogainak a pótlása vagy megszerzése során a származtatott ügylet partnereinél felmerült veszteséget vagy költségeket, vagy az általuk elért nyereséget fedező lezárási összeg.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a kifizetetlen összeg a lezárt származtatott ügyletek tekintetében a következők összege:

a)

a lezárási időpontban vagy azt megelőzően esedékes összegek, amelyeket az említett időpontban még nem fizettek ki;

b)

a származtatott ügyletek minden olyan kötelezettségéhez leszállítandó eszköz valós piaci értékével egyező összeg, amelyet a lezárási időpontban vagy azt megelőzően szállítással kellett teljesíteni, és amelyet nem teljesítettek a lezárási időpontban;

c)

az érintett kifizetések vagy szállítási kötelezettségek esedékessé válásának időpontjától a lezárási időpontig tartó időszak során felhalmozódott kamathoz vagy ellentételezéshez kapcsolódó összegek.

6. cikk

A lezárási összeg meghatározása

(1)   Amennyiben valamely partner a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül bizonyítékot szolgáltatott az üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletre, az értékelő a szóban forgó helyettesítő ügyletek árfolyamaival határozza meg a lezárási összeget.

(2)   Ha a partner a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem szolgáltatott bizonyítékot üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekre, ha az értékelő azt állapítja meg, hogy a közölt helyettesítő ügyleteket nem üzletileg ésszerű feltételek mellett kötötték, vagy ha a 7. cikk (7) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdése alkalmazandó, az értékelőnek a következők alapján kell meghatároznia a lezárási összeget:

a)

nap végi piaci középárfolyamok a szanálás alatt álló intézményen belüli szokásos eljárásokkal összhangban a 8. cikk alapján meghatározott időpontban;

b)

a közép- és a vételi árfolyam különbsége vagy a közép- és az eladási árfolyam különbsége a nettósított kockázati pozíció irányától függően;

c)

az a) és b) pontban említett árfolyamok és különbségek kiigazításai, amennyiben szükségesek az alapul szolgáló kockázatok vagy eszközök piaca likviditásának és a kitettség piac mélységéhez viszonyított méretének, valamint a lehetséges modellkockázatnak a tükrözéséhez.

(3)   A csoporton belüli kötelezettségek tekintetében az értékelő megállapíthatja az értéket nap végi piaci középárfolyamokon a (2) bekezdés a) pontjában említettek szerint, tekintet nélkül a (2) bekezdés b) és c) pontjára, amennyiben a szanálási stratégia a megszüntetett ügyletek egy csoporton belüli másik származtatott ügylettel vagy ügyletcsoporttal történő újrafedezését vonná maga után.

(4)   A lezárási összeg értékének a (2) bekezdés szerinti meghatározásához az értékelőnek figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló és megbízható adatforrások teljes körét, és megfigyelhető piaci adatokra vagy értékbecslési célú értékelési modellekkel generált elméleti árakra hagyatkozhat, beleértve a következő adatforrásokat:

a)

harmadik felek által szolgáltatott adatok, például árjegyzőktől kapott megfigyelhető piaci adatok vagy értékelési paraméterek adatai és jegyzések, vagy amennyiben az ügylet központilag elszámolt, a központi szerződő felektől kapott értékek vagy becslések;

b)

egységesített termékek esetében az értékelő saját rendszerei által generált értékelések;

c)

a szanálás alatt álló intézménynél rendelkezésre álló adatok, például belső modellek és értékelések, beleértve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 105. cikkének (8) bekezdése szerint végzett független árfelülvizsgálatot;

d)

a partnerek által szolgáltatott, a 3. cikk (3) bekezdése szerint közölt helyettesítő ügyletre vonatkozó bizonyítéktól eltérő adatok, beleértve a hasonló vagy kapcsolódó ügyletekhez és jegyzésekhez kapcsolódó jelenlegi vagy korábbi értékelési vitákra vonatkozó adatokat;

e)

bármely más lényeges adat.

(5)   A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság utasíthatja a szanálás alatt álló intézményt aktualizált független árfelülvizsgálat elvégzésére a 8. cikk szerint meghatározott referencia-időpontra vonatkozóan, a lezárási időpontban rendelkezésre álló nap végi információk felhasználásával.

(6)   Ez a cikk nem alkalmazandó a szanálás alatt álló intézmény és a központi szerződő fél között kötött elszámolt származtatott ügyletek lezárási összegének meghatározására, kivéve a 7. cikk (7) bekezdésében meghatározott kivételes körülmények között.

7. cikk

A szanálás alatt álló intézmény és a központi szerződő fél között létrejött elszámolt származtatott ügyletek értékelése

(1)   Az értékelőnek az 5. cikkben meghatározott értékelési elv alapján meg kell állapítania az egyrészről a klíringtagként eljáró szanálás alatt álló intézmény, másrészről a központi szerződő fél között létrejött származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékét. Az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget a központi szerződő fél határozza meg az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásainak megfelelően, a szanálás alatt álló intézmény által nyújtott biztosíték levonása után, beleértve az alapletétet, a változó letétet és a szanálás alatt álló intézmény által a központi szerződő fél nemteljesítési alapjába fizetett hozzájárulásokat.

(2)   A szanálási hatóság a 2014/59/EU irányelv 63. cikke (1) bekezdésének k) pontja szerint közli a központi szerződő féllel és a központi szerződő fél illetékes hatóságával a származtatott ügyletek lezárására vonatkozó határozatát. A lezárásra vonatkozó határozat azonnal, vagy a közlésben meghatározott napon és időpontban lép hatályba.

(3)   A szanálási hatóság utasítja a központi szerződő felet az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összegre vonatkozó értékelésének benyújtására az érintett nettósítási halmazban lévő minden származtatott ügylethez kapcsolódóan, a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásának megfelelően.

(4)   A központi szerződő fél a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásához kapcsolódó dokumentumokat és jelentést tesz a nemteljesítés kezelésére tett lépésekről.

(5)   A szanálási hatóság a központi szerződő féllel és a központi szerződő fél illetékes hatóságával egyetértésben meghatározza azt a határidőt, ameddig a központi szerződő félnek rendelkezésre kell bocsátania az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeg értékelését. E célból a szanálási hatóság, a központi szerződő fél és a központi szerződő fél illetékes hatósága figyelembe veszi mindkét következő elemet:

a)

a 648/2012/EU rendelet 48. cikkével összhangban a központi szerződő fél irányítási szabályai által létrehozott nemteljesítési eljárás;

b)

a szanálás ütemezése.

(6)   A szanálási hatóság a központi szerződő féllel és a központi szerződő fél illetékes hatóságával egyeztetve módosíthatja az (5) bekezdésben meghatározott határidőt.

(7)   Az (1) bekezdéstől eltérve a szanálási hatóság a központi szerződő fél illetékes hatóságával folytatott konzultációt követően a következő esetek bármelyikében dönthet a 6. cikkben meghatározott módszer alkalmazása mellett:

a)

a központi szerződő fél nem bocsátja rendelkezésre az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeg értékelését a szanálási hatóság által az (5) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül; vagy

b)

a központi szerződő fél idő előtti megszüntetéskor fizetendő összegre vonatkozó értékelése nincs összhangban a központi szerződő félnek a 648/2012/EU rendelet 48. cikkében meghatározott nemteljesítési eljárásával.

8. cikk

A származtatott kötelezettségek értéke meghatározásának időpontja és idő előtti meghatározás

(1)   Az értékelő a következő időpontban határozza meg a származtatott kötelezettség értékét:

a)

amennyiben az értékelő az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget a 6. cikk (1) bekezdése szerint a helyettesítő ügyletek árfolyamán határozza meg, a helyettesítő ügyletek megkötésének napja és időpontja;

b)

amennyiben az értékelő az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget a 7. cikk (1) bekezdése szerint a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásának megfelelően határozza meg, az a nap és időpont, amikor az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összeget a központi szerződő fél meghatározta;

c)

minden egyéb esetben a lezárási időpont, vagy ha ez üzletileg nem lenne ésszerű, az a nap és időpont, amikor az alapul szolgáló eszközre vonatkozó piaci ár rendelkezésre áll.

(2)   Az értékelő a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (9) bekezdése szerint elvégzett ideiglenes értékelés részeként az (1) bekezdés alapján meghatározott időpontnál korábban is meghatározhatja a származtatott ügyletekből eredő kötelezettségek értékét. Az ilyen idő előtti meghatározást becslések alapján, az 5. cikkben és a 6. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott elvekre, és a meghatározás idején rendelkezésre álló adatokra támaszkodva kell elvégezni.

(3)   Amennyiben az értékelő a (2) bekezdés szerint idő előtti meghatározást végez, a szanálási hatóság bármikor kérheti az értékelőtől az ideiglenes értékelés aktualizálását, hogy figyelembe vegyen releváns megfigyelhető piaci fejleményeket vagy az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kötött üzletileg ésszerű helyettesítő ügyletekre vonatkozó bizonyítékokat. Ezeket a fejleményeket vagy bizonyítékokat, amennyiben rendelkezésre állnak a 3. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott napon és időpontban, figyelembe kell venni a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (10) bekezdése szerint végrehajtott utólagos, végleges értékelés során.

(4)   Amennyiben az értékelő a (2) bekezdés szerint idő előtti meghatározást hajt végre egy klíringtagként eljáró szanálás alatt álló intézmény és egy központi szerződő fél között létrejött származtatott ügylet kapcsán, az értékelőnek kellően figyelembe kell vennie a várható lezárási költségek központi szerződő fél által megadott minden becslését.

Amennyiben a központi szerződő fél a 7. cikk (5) és (6) bekezdése szerint meghatározott határidőig rendelkezésre bocsátja az idő előtti megszüntetéskor fizetendő összegre vonatkozó értékelését a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásának megfelelően, ezt az értékelést figyelembe kell venni a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (10) bekezdése szerint végrehajtott utólagos, végleges értékelés során.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 190. o.

(2)  A Bizottság 2016. február 4-i (EU) 2016/860 felhatalmazáson alapuló rendelete a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 44. cikke (3) bekezdése szerinti leírási vagy átalakítási hatáskör alkalmazása alóli kizárást szükségessé tevő körülmények részletes meghatározásáról (HL L 144., 2016.6.1., 11. o.).

(3)  At Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(5)  A Bizottság 2016. március 23-i (EU) 2016/1075 felhatalmazáson alapuló rendelete a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmát, az illetékes hatóság által a helyreállítási tervek és csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelményeket, a csoporton belüli pénzügyi támogatás feltételeit, a független értékelőkre vonatkozó követelményeket, a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerését, az értesítési követelmények és a felfüggesztésre vonatkozó közlemény eljárásait és tartalmát, valamint a szanálási kollégiumok operatív működését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 184., 2016.7.8., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).


23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/16


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1402 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. augusztus 22.)

a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalás elfogadásának három exportáló gyártó tekintetében történő visszavonásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: Szerződés),

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

tájékoztatva a tagállamokat,

mivel:

A.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS EGYÉB MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

Az 513/2013/EU rendelettel (3) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok (a továbbiakban: modulok) és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) Európai Unióba (a továbbiakban: Unió) irányuló behozatalára.

(2)

Az exportáló gyártók egy csoportja azzal bízta meg a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamarát (továbbiakban: CCCME), hogy a nevükben nyújtson be árra vonatkozó kötelezettségvállalást a Bizottsághoz, mely kérésnek a CCCME eleget is tett. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás feltételeiből egyértelműen kitűnik, hogy az egyes exportáló gyártók árra vonatkozó egyedi kötelezettségvállalásainak összevonásáról van szó, amelyeket az adminisztráció egyszerűsítése miatt a CCCME koordinál.

(3)

A Bizottság a 2013/423/EU határozattal (4) elfogadta ezt az árra vonatkozó kötelezettségvállalást az ideiglenes dömpingellenes vám tekintetében. Az ideiglenes dömpingellenes vámmal kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadása nyomán szükségessé vált technikai jellegű módosítások végrehajtása érdekében a Bizottság a 748/2013/EU rendelettel módosította (5) az 513/2013/EU rendeletet.

(4)

Az 1238/2013/EU végrehajtási rendelettel (6) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó vagy ott feladott modulok és elemek (a továbbiakban: érintett termékek) Unióba irányuló behozatalára. Az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel (7) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot is kivetett az érintett termékek Unióba irányuló behozatalára.

(5)

Az exportáló gyártók egy csoportja (a továbbiakban: az exportáló gyártók) és a CCCME által az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalás módosított változatával kapcsolatos értesítést követően a Bizottság a 2013/707/EU végrehajtási határozattal (8) megerősítette az árra vonatkozó módosított kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) elfogadását a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében. A határozat melléklete felsorolja azokat az exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalást elfogadták. Ezek közé tartoznak a következő vállalatok is:

a)

a Ningbo Osda Solar Co. Ltd, amely a B859 TARIC-kiegészítő kód alá tartozik (a továbbiakban: Osda Solar);

b)

a Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd az Unióban működő, vele kapcsolatban álló vállalattal együtt, amelyek együttesen a B860 TARIC-kiegészítő kód alá tartoznak (a továbbiakban: Qixin Solar);

c)

a SHANDONG LINUO PHOTOVOLTAIC HI-TECH CO. LTD az Unióban működő, vele kapcsolatban álló vállalattal együtt, amelyek együttesen a B869 TARIC-kiegészítő kód alá tartoznak (a továbbiakban: Linuo).

(6)

A 2014/657/EU végrehajtási határozattal (9) a Bizottság elfogadta az exportáló gyártók és a CCCME által a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó érintett termékekre, azaz a Kínából származó vagy ott feladott, jelenleg az ex 8541 40 90 KN-kód (TARIC-kódok: 8541409021, 8541409029, 8541409031 és 8541409039) alá tartozó, az exportáló gyártók által előállított modulokra vagy elemekre (a továbbiakban: a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék) vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtásához kapcsolódó pontosításokra irányulóan megfogalmazott javaslatot. A (4) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a kötelezettségvállalással együtt a továbbiakban együttesen: intézkedések.

(7)

Az (EU) 2015/866 végrehajtási rendelettel (10) a Bizottság három exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(8)

Az (EU) 2015/1403 végrehajtási rendelettel (11) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(9)

Az (EU) 2015/2018 végrehajtási rendelettel (12) a Bizottság két exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(10)

A Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (13).

(11)

A Bizottság a szubvencióellenes alaprendelet 18. cikkével összhangban hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (14).

(12)

A Bizottság emellett a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkével összhangban részleges időközi felülvizsgálatot is indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában2015. december 5-én közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (15).

(13)

Az (EU) 2016/115 végrehajtási rendelettel (16) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(14)

Az (EU) 2016/185 végrehajtási rendelettel (17) a Bizottság kiterjesztette az 1238/2013/EU rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott érintett termékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – érintett termékek behozatalára.

(15)

Az (EU) 2016/184 végrehajtási rendelettel (18) a Bizottság kiterjesztette az 1239/2013/EU tanácsi rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott érintett termékek behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot a Malajziában és Tajvanon feladott – függetlenül attól, hogy az árut Malajziából és Tajvanról származóként jelentették-e be vagy sem – érintett termékek behozatalára.

(16)

Az (EU) 2016/1045 végrehajtási rendelettel (19) a Bizottság egy további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

(17)

Az (EU) 2016/1382 végrehajtási rendelettel (20) a Bizottság öt további exportáló gyártó tekintetében visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását.

B.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI

(18)

Az exportáló gyártók többek között vállalták, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket az Unióba irányuló import éves mennyiségének a kötelezettségvállalásban meghatározott mértékéig (a továbbiakban: éves szint) nem értékesítik egy adott minimális importár (a továbbiakban: a minimális importár) alatt az első független uniós vevő részére.

(19)

Az exportáló gyártók azt is vállalták, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket kizárólag közvetlen úton értékesítik. A kötelezettségvállalás értelmében közvetlen értékesítésnek az az értékesítés minősül, amely az első független uniós vevő részére, vagy a kötelezettségvállalásban szereplő, az Unióban működő, kapcsolatban álló félen keresztül valósul meg.

(20)

A kötelezettségvállalás – egy nem teljes körű felsorolás formájában – egyértelművé teszi, hogy mi minősül a kötelezettségvállalás megsértésének. A felsorolt elemek értelmében a kötelezettségvállalás megsértését jelenti mindenekelőtt olyan kereskedelmi számla (a (4) preambulumbekezdésben említett végrehajtási rendeletekben meghatározottak szerint a továbbiakban: kötelezettségvállalási számla) vagy viszonteladási számla kibocsátása, amely vonatkozásában az alapul szolgáló pénzügyi ügylet (például a vevőtől a jóváírási/terhelési értesítést és hasonlót követő kiigazítások után ténylegesen kapott pénz összege) nincs összhangban a kereskedelmi számla névértékével.

(21)

A felsorolt elemek értelmében a kötelezettségvállalás megsértését jelentik továbbá a kötelezettségvállalásban szereplőktől eltérő vállalatok által az Unió részére teljesített közvetett értékesítések, valamint olyan kereskedelmi rendszerben való részvétel, amely a megkerülés veszélyét hordozza magában.

(22)

A kötelezettségvállalás arra is kötelezi az exportáló gyártókat, hogy negyedévente részletesen tájékoztassák a Bizottságot az Unióba irányuló összes exportértékesítésükről és uniós viszonteladásukról (a továbbiakban: negyedéves jelentések). Ennek értelmében a negyedéves jelentésekben közölt adatoknak teljes körűnek és helytállónak kell lenniük, és a jelentésekben szerepeltetett ügyleteknek teljes mértékben meg kell felelniük a kötelezettségvállalás feltételeinek.

(23)

Az exportáló gyártó viseli a felelősséget a kötelezettségvállalás azon megsértéséért, amelyet egy vele kapcsolatban álló fél követ el, függetlenül attól, hogy az szerepel-e vagy sem a kötelezettségvállalásban.

C.   AZ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓKKAL KAPCSOLATOS NYOMON KÖVETÉS

(24)

A kötelezettségvállalásnak való megfelelés nyomon követése során a Bizottság ellenőrizte az Osda Solar, a Qixin Solar és a Linuo által benyújtott, a kötelezettségvállalás szempontjából releváns információkat. A Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése, valamint a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján emellett bizonyítékokat kapott egy tagállam vámhatóságaitól is.

(25)

A (26)–(34) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások azokkal az Osda Solar, a Qixin Solar és a Linuo tekintetében feltárt problémákkal foglalkoznak, amelyek miatt ezen exportáló gyártók esetében a Bizottságnak vissza kell vonnia a kötelezettségvállalás elfogadását.

D.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELFOGADÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁT MEGALAPOZÓ INDOKOK

a)   Az Osda Solar általi értékesítések

(26)

Negyedéves jelentésében az Osda Solar a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék egy olyan értékesítési ügyletéről számolt be, amelyet állítólagosan egy független uniós importőr számára teljesített, és ezzel kapcsolatban kötelezettségvállalási számlát állított ki. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján a fenti ügyletben érintett importőr kapcsolatban áll az Osda Solarral. Mivel az importőr nem szerepel kapcsolatban álló félként a kötelezettségvállalásban, az Osda Solar megsértette a kötelezettségvállalásnak a (19) és (21) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

(27)

Ezenkívül a szóban forgó, kapcsolatban álló importőr legalább egy olyan viszonteladási számlát kiállított az uniós végfelhasználónak, amely nem vette figyelembe a minimális importárat. Következésképpen az Osda Solar megsértette a kötelezettségvállalásnak a (18) és (23) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

b)   A Qixin Solar általi értékesítések

(28)

Negyedéves jelentésében a Qixin Solar a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék egy olyan értékesítési ügyletéről számolt be, amelyet állítólagosan egy független uniós importőr számára teljesített, és ezzel kapcsolatban kötelezettségvállalási számlát állított ki. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján a fenti ügyletben érintett importőr kapcsolatban áll a Qixin Solarral. Mivel az importőr nem szerepel kapcsolatban álló félként a kötelezettségvállalásban, a Qixin Solar megsértette a kötelezettségvállalásnak a (19) és (21) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

(29)

Ezenkívül a kapcsolatban álló importőr legalább egy olyan viszonteladási számlát kiállított az uniós végfelhasználónak, amely nem vette figyelembe a minimális importárat. Következésképpen a Qixin Solar megsértette a kötelezettségvállalásnak a (18) és (23) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

(30)

Emellett a (29) preambulumbekezdésben említett ügylet hónapjában a Qixin Solar közvetlen úton értékesítette a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket ugyanannak a vevőnek, azaz megkerüléshez vezető kereskedelmi rendszerben vett részt. Következésképpen a Qixin Solar megsértette a kötelezettségvállalásnak a (21) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

c)   A Linuo általi értékesítések

(31)

Negyedéves jelentésében a Linuo a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék egy olyan értékesítési ügyletéről számolt be, amelyet állítólagosan egy független uniós importőr számára teljesített, és ezzel kapcsolatban kötelezettségvállalási számlát állított ki. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján a fenti ügyletben érintett importőr kapcsolatban áll a Linuóval. Mivel az importőr nem szerepel kapcsolatban álló félként a kötelezettségvállalásban, a Linuo megsértette a kötelezettségvállalásnak a (19) és (21) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

(32)

Ezenkívül a szóban forgó, kapcsolatban álló importőr legalább egy olyan viszonteladási számlát kiállított az uniós végfelhasználónak, amely nem vette figyelembe a minimális importárat. Következésképpen a Linuo megsértette a kötelezettségvállalásnak a (18) és (23) preambulumbekezdésben ismertetett feltételeit.

E.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI SZÁMLÁK ÉRVÉNYTELENÍTÉSE

(33)

A negyedéves jelentésekben szereplő információk és a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok azt mutatják, hogy a (27), (29) és (32) preambulumbekezdésben említett viszonteladási számlák és a (30) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalási számlák a következő ügyletekhez kapcsolódnak.

A kötelezettségvállalás tárgyát képező árut kísérő kereskedelmi számla száma

Dátum

Szállító

Vevő

ODAEU150006

2015.12.23.

Ningbo Osda Solar Co. Ltd

Triple Shine B.V.

QXC150051

2015.6.20.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

Energy Plus B.V

QXC150040

2015.6.2.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

QXC150046

2015.6.10.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

QXC150049

2015.6.17.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

QXC150052

2015.6.23.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

LNPV-058A-1502-017-1

2015.2.6.

SHANDONG LINUO PHOTOVOLTAIC HI-TECH CO. LTD

Lion Sun B.V.

Ennélfogva az 1238/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az 1239/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a Bizottság a szóban forgó számlákat érvénytelennek nyilvánítja. A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor keletkezett vámtartozást a nemzeti vámhatóságoknak be kell szedniük a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 105. cikkének (3)–(6) bekezdése szerint, amikor hatályba lép a kötelezettségvállalás elfogadásának a három exportáló gyártó és az Unióban működő, velük kapcsolatban álló vállalatok tekintetében történő visszavonása. A vámok beszedéséért felelős nemzeti vámhatóságok ennek megfelelően tájékoztatást fognak kapni.

Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának ugyanezen rendelet III. mellékletének 7. pontjával összefüggésben értelmezett rendelkezései, valamint az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának ugyanezen rendelet 2. mellékletének 7. pontjával összefüggésben értelmezett rendelkezései értelmében a behozatal csak akkor mentesül a vámok alól, amennyiben a számla feltünteti az árat és az esetleges kedvezményeket. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a vámok még akkor is alkalmazandók, ha az árukat kísérő kereskedelmi számlákat a Bizottság nem érvénytelenítette.

F.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS EGÉSZÉNEK KIVITELEZHETŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉS

(34)

A kötelezettségvállalás értelmében a kötelezettségvállalásnak valamely exportáló gyártó általi megsértése nem eredményezi automatikusan a kötelezettségvállalás elfogadásának minden exportáló gyártóra kiterjedő visszavonását. Ilyen esetben a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kötelezettségvállalás konkrét megsértésének a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatását az összes exportáló gyártó és a CCCME tekintetében.

(35)

A Bizottság ennek megfelelően megvizsgálta a kötelezettségvállalás Osda Solar, Qixin Solar és Linuo általi megsértésének a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatását az összes exportáló gyártó és a CCCME tekintetében.

(36)

Jóllehet a kötelezettségvállalás három exportáló gyártó általi megsértése hasonló mintát követ, a Bizottság úgy véli, hogy a kötelezettségvállalás megsértéséért a szóban forgó exportáló gyártók felelősek; a nyomon követés eddig nem állapította meg azt, hogy jelentős számú exportáló gyártó vagy a CCCME ilyen mintát követve rendszeresen megsértette volna a kötelezettségvállalást. A Bizottság ezért jelenleg úgy véli, hogy a kötelezettségvállalás működése általában véve biztosított, a kötelezettségvállalás elfogadásának az összes exportáló gyártóra és a CCCME-re kiterjedő visszavonása nem indokolt.

(37)

Ennek ellenére a Bizottság egy 2016. július 11-i levélben tájékoztatta a CCCME-t a kötelezettségvállalás három exportáló gyártó általi, hasonló mintát követő, a fentiekben vázolt megsértéséről, és ezzel egyidejűleg kijelentette, hogy amennyiben a kötelezettségvállalás hasonló mintát követő megsértése a jövőben is fennáll, a Bizottság újraértékelheti a kötelezettségvállalás egészének kivitelezhetőségét.

G.   ÍRÁSBELI BEADVÁNYOK ÉS MEGHALLGATÁSOK

(38)

A dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján az érdekelt felek számára biztosították a lehetőséget meghallgatásukra és észrevételeik megtételére.

(39)

A nyilvánosságra hozatalt követően két exportáló gyártó tett bizalmas észrevételeket az értékesítési csatornákra, illetőleg a minimális importárnak való megfelelésre vonatkozóan. Az észrevételek bizalmas jellegűek voltak és a felek a Bizottság kérése ellenére az e célra megállapított határidőig nem nyújtottak be nem bizalmas összefoglalót. A dömpingellenes alaprendelet 19. cikkének (3) bekezdésével és a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezek az észrevételek figyelmen kívül hagyhatók. Mindenesetre a Bizottság a kapott észrevételek miatt nem változtatott a kötelezettségvállalás (26)–(32) preambulumbekezdésben említett megsértésére, továbbá a (33) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítésére vonatkozó értékelésén.

H.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELFOGADÁSÁNAK VISSZAVONÁSA ÉS VÉGLEGES VÁMOK KIVETÉSE

(40)

Ezért a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján, továbbá a kötelezettségvállalás feltételeivel összhangban arra a következtetésre jutott, hogy az Osda Solar, a Qixin Solar és a Linuo, valamint az Unióban működő, velük kapcsolatban álló vállalatok tekintetében a kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni.

(41)

Ennek megfelelően a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése értelmében az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges dömpingellenes vám és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkével kivetett végleges kiegyenlítő vám e rendelet hatálybalépésének napjától automatikusan alkalmazandó az Osda Solar (TARIC-kiegészítő kód: B859), a Qixin Solar (TARIC-kiegészítő kód: B860) és a Linuo (TARIC-kiegészítő kód: B869) által gyártott érintett termék Kínából származó vagy ott feladott behozatalára.

(42)

Tájékoztatási célból az e rendelet mellékletében szereplő táblázat felsorolja azon exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalásnak a 2013/707/EU végrehajtási határozat általi elfogadása nem változik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság a B859 TARIC-kiegészítő kód alá tartozó Ningbo Osda Solar Co. Ltd, az együttesen a B860 TARIC-kiegészítő kód alá tartozó Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd és az Unióban működő, vele kapcsolatban álló vállalat, valamint az együttesen a B869 TARIC-kiegészítő kód alá tartozó SHANDONG LINUO PHOTOVOLTAIC HI-TECH CO. LTD és az Unióban működő, vele kapcsolatban álló vállalat tekintetében visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását.

2. cikk

(1)   A Bizottság a következő kötelezettségvállalási számlákat érvénytelennek nyilvánítja:

A kötelezettségvállalás tárgyát képező árut kísérő kereskedelmi számla száma

Dátum

Szállító

Vevő

ODAEU150006

2015.12.23.

Ningbo Osda Solar Co. Ltd

Triple Shine B.V.

QXC150051

2015.6.20.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

Energy Plus B.V

QXC150040

2015.6.2.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

QXC150046

2015.6.10.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

QXC150049

2015.6.17.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

QXC150052

2015.6.23.

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

München Solarenergie GmbH

LNPV-058A-1502-017-1

2015.2.6.

SHANDONG LINUO PHOTOVOLTAIC HI-TECH CO. LTD

Lion Sun B.V.

(2)   A Bizottság ezúton felszólítja a nemzeti vámhatóságokat, hogy szedjék be az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásakor keletkezett vámtartozást.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(3)  HL L 152., 2013.6.5., 5. o.

(4)  HL L 209., 2013.8.3., 26. o.

(5)  HL L 209., 2013.8.3., 1. o.

(6)  HL L 325., 2013.12.5., 1. o.

(7)  HL L 325., 2013.12.5., 66. o.

(8)  HL L 325., 2013.12.5., 214. o.

(9)  HL L 270., 2014.9.11., 6. o.

(10)  HL L 139., 2015.6.5., 30. o.

(11)  HL L 218., 2015.8.19., 1. o.

(12)  HL L 295., 2015.11.12., 23. o.

(13)  HL C 405., 2015.12.5., 8. o.

(14)  HL C 405., 2015.12.5., 20. o.

(15)  HL C 405., 2015.12.5., 33. o.

(16)  HL L 23., 2016.1.29., 47. o.

(17)  HL L 37., 2016.2.12., 76. o.

(18)  HL L 37., 2016.2.12., 56. o.

(19)  HL L 170., 2016.6.29., 5. o.

(20)  HL L 222., 2016.8.17., 10. o.

(21)  HL L 269., 2013.10.10., 1. o.


MELLÉKLET

A vállalatok listája

A vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Jiangsu Aide Solar Energy Technology Co. Ltd

B798

Alternative Energy (AE) Solar Co. Ltd

B799

Anhui Chaoqun Power Co. Ltd

B800

Anji DaSol Solar Energy Science & Technology Co. Ltd

B802

Anhui Schutten Solar Energy Co. Ltd

Quanjiao Jingkun Trade Co. Ltd

B801

Anhui Titan PV Co. Ltd

B803

Xi'an SunOasis (Prime) Company Limited

TBEA SOLAR CO. LTD

XINJIANG SANG'O SOLAR EQUIPMENT

B804

Changzhou NESL Solartech Co. Ltd

B806

Changzhou Shangyou Lianyi Electronic Co. Ltd

B807

CHINALAND SOLAR ENERGY CO. LTD

B808

ChangZhou EGing Photovoltaic Technology Co. Ltd

B811

CIXI CITY RIXING ELECTRONICS CO. LTD

ANHUI RINENG ZHONGTIAN SEMICONDUCTOR DEVELOPMENT CO. LTD

HUOSHAN KEBO ENERGY & TECHNOLOGY CO. LTD

B812

CSG PVtech Co. Ltd

B814

China Sunergy (Nanjing) Co. Ltd

CEEG Nanjing Renewable Energy Co. Ltd

CEEG (Shanghai) Solar Science Technology Co. Ltd

China Sunergy (Yangzhou) Co. Ltd

China Sunergy (Shanghai) Co. Ltd

B809

Dongfang Electric (Yixing) MAGI Solar Power Technology Co. Ltd

B816

EOPLLY New Energy Technology Co. Ltd

SHANGHAI EBEST SOLAR ENERGY TECHNOLOGY CO. LTD

JIANGSU EOPLLY IMPORT & EXPORT CO. LTD

B817

Era Solar Co. Ltd

B818

GD Solar Co. Ltd

B820

Greenway Solar-Tech (Shanghai) Co. Ltd

Greenway Solar-Tech (Huaian) Co. Ltd

B821

Konca Solar Cell Co. Ltd

Suzhou GCL Photovoltaic Technology Co. Ltd

Jiangsu GCL Silicon Material Technology Development Co. Ltd

Jiangsu Zhongneng Polysilicon Technology Development Co. Ltd

GCL-Poly (Suzhou) Energy Limited

GCL-Poly Solar Power System Integration (Taicang) Co. Ltd

GCL SOLAR POWER (SUZHOU) LIMITED

B850

Guodian Jintech Solar Energy Co. Ltd

B822

Hangzhou Bluesun New Material Co. Ltd

B824

Hanwha SolarOne (Qidong) Co. Ltd

B826

Hengdian Group DMEGC Magnetics Co. Ltd

B827

HENGJI PV-TECH ENERGY CO. LTD

B828

Himin Clean Energy Holdings Co. Ltd

B829

Jetion Solar (China) Co. Ltd

Junfeng Solar (Jiangsu) Co. Ltd

Jetion Solar (Jiangyin) Co. Ltd

B830

Jiangsu Green Power PV Co. Ltd

B831

Jiangsu Hosun Solar Power Co. Ltd

B832

Jiangsu Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd

B833

Jiangsu Runda PV Co. Ltd

B834

Jiangsu Sainty Photovoltaic Systems Co. Ltd

Jiangsu Sainty Machinery Imp. And Exp. Corp. Ltd

B835

Jiangsu Seraphim Solar System Co. Ltd

B836

Jiangsu Shunfeng Photovoltaic Technology Co. Ltd

Changzhou Shunfeng Photovoltaic Materials Co. Ltd

Jiangsu Shunfeng Photovoltaic Electronic Power Co. Ltd

B837

Jiangsu Sinski PV Co. Ltd

B838

Jiangsu Sunlink PV Technology Co. Ltd

B839

Jiangsu Zhongchao Solar Technology Co. Ltd

B840

Jiangxi Risun Solar Energy Co. Ltd

B841

Jiangxi LDK Solar Hi-Tech Co. Ltd

LDK Solar Hi-Tech (Nanchang) Co. Ltd

LDK Solar Hi-Tech (Suzhou) Co. Ltd

B793

Jiangyin Hareon Power Co. Ltd

Hareon Solar Technology Co. Ltd

Taicang Hareon Solar Co. Ltd

Hefei Hareon Solar Technology Co. Ltd

Jiangyin Xinhui Solar Energy Co. Ltd

Altusvia Energy (Taicang) Co. Ltd

B842

Jiangyin Shine Science and Technology Co. Ltd

B843

JingAo Solar Co. Ltd

Shanghai JA Solar Technology Co. Ltd

JA Solar Technology Yangzhou Co. Ltd

Hefei JA Solar Technology Co. Ltd

Shanghai JA Solar PV Technology Co. Ltd

B794

Jinko Solar Co. Ltd

Jinko Solar Import and Export Co. Ltd

ZHEJIANG JINKO SOLAR CO. LTD

ZHEJIANG JINKO SOLAR TRADING CO. LTD

B845

Jinzhou Yangguang Energy Co. Ltd

Jinzhou Huachang Photovoltaic Technology Co. Ltd

Jinzhou Jinmao Photovoltaic Technology Co. Ltd

Jinzhou Rixin Silicon Materials Co. Ltd

Jinzhou Youhua Silicon Materials Co. Ltd

B795

Juli New Energy Co. Ltd

B846

Jumao Photonic (Xiamen) Co. Ltd

B847

King-PV Technology Co. Ltd

B848

Kinve Solar Power Co. Ltd (Maanshan)

B849

Lightway Green New Energy Co. Ltd

Lightway Green New Energy(Zhuozhou) Co. Ltd

B851

Nanjing Daqo New Energy Co. Ltd

B853

NICE SUN PV CO. LTD

LEVO SOLAR TECHNOLOGY CO. LTD

B854

Ningbo Huashun Solar Energy Technology Co. Ltd

B856

Ningbo Jinshi Solar Electrical Science & Technology Co. Ltd

B857

Ningbo Komaes Solar Technology Co. Ltd

B858

Ningbo South New Energy Technology Co. Ltd

B861

Ningbo Sunbe Electric Ind Co. Ltd

B862

Ningbo Ulica Solar Science & Technology Co. Ltd

B863

Perfectenergy (Shanghai) Co. Ltd

B864

Perlight Solar Co. Ltd

B865

Phono Solar Technology Co. Ltd

Sumec Hardware & Tools Co. Ltd

B866

RISEN ENERGY CO. LTD

B868

SHANGHAI ALEX SOLAR ENERGY SCIENCE & TECHNOLOGY CO. LTD

SHANGHAI ALEX NEW ENERGY CO. LTD

B870

Shanghai BYD Co. Ltd

BYD(Shangluo)Industrial Co. Ltd

B871

Shanghai Chaori Solar Energy Science & Technology Co. Ltd

Shanghai Chaori International Trading Co. Ltd

B872

Propsolar (Zhejiang) New Energy Technology Co. Ltd

Shanghai Propsolar New Energy Co. Ltd

B873

SHANGHAI SHANGHONG ENERGY TECHNOLOGY CO. LTD

B874

SHANGHAI SOLAR ENERGY S&T CO. LTD

Shanghai Shenzhou New Energy Development Co. Ltd

Lianyungang Shenzhou New Energy Co. Ltd

B875

Shanghai ST Solar Co. Ltd

Jiangsu ST Solar Co. Ltd

B876

Shenzhen Sacred Industry Co. Ltd

B878

Shenzhen Topray Solar Co. Ltd

Shanxi Topray Solar Co. Ltd

Leshan Topray Cell Co. Ltd

B880

Sopray Energy Co. Ltd

Shanghai Sopray New Energy Co. Ltd

B881

SUN EARTH SOLAR POWER CO. LTD

NINGBO SUN EARTH SOLAR POWER CO. LTD

Ningbo Sun Earth Solar Energy Co. Ltd

B882

SUZHOU SHENGLONG PV-TECH CO. LTD

B883

TDG Holding Co. Ltd

B884

Tianwei New Energy Holdings Co. Ltd

Tianwei New Energy (Chengdu) PV Module Co. Ltd

Tianwei New Energy (Yangzhou) Co. Ltd

B885

Wenzhou Jingri Electrical and Mechanical Co. Ltd

B886

Shanghai Topsolar Green Energy Co. Ltd

B877

Shenzhen Sungold Solar Co. Ltd

B879

Wuhu Zhongfu PV Co. Ltd

B889

Wuxi Saijing Solar Co. Ltd

B890

Wuxi Shangpin Solar Energy Science and Technology Co. Ltd

B891

Wuxi Solar Innova PV Co. Ltd

B892

Wuxi Suntech Power Co. Ltd

Suntech Power Co. Ltd

Wuxi Sunshine Power Co. Ltd

Luoyang Suntech Power Co. Ltd

Zhenjiang Rietech New Energy Science Technology Co. Ltd

Zhenjiang Ren De New Energy Science Technology Co. Ltd

B796

Wuxi Taichang Electronic Co. Ltd

Wuxi Machinery & Equipment Import & Export Co. Ltd

Wuxi Taichen Machinery & Equipment Co. Ltd

B893

Xi'an Huanghe Photovoltaic Technology Co. Ltd

State-run Huanghe Machine-Building Factory Import and Export Corporation

Shanghai Huanghe Fengjia Photovoltaic Technology Co. Ltd

B896

Yingli Energy (China) Co. Ltd

Baoding Tianwei Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Hainan Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Hengshui Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Tianjin Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Lixian Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Baoding Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd

Beijing Tianneng Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Yingli Energy (Beijing) Co. Ltd

B797

Yuhuan BLD Solar Technology Co. Ltd

Zhejiang BLD Solar Technology Co. Ltd

B899

Yuhuan Sinosola Science & Technology Co. Ltd

B900

Zhangjiagang City SEG PV Co. Ltd

B902

Zhejiang Fengsheng Electrical Co. Ltd

B903

Zhejiang Global Photovoltaic Technology Co. Ltd

B904

Zhejiang Heda Solar Technology Co. Ltd

B905

Zhejiang Jiutai New Energy Co. Ltd

Zhejiang Topoint Photovoltaic Co. Ltd

B906

Zhejiang Kingdom Solar Energy Technic Co. Ltd

B907

Zhejiang Koly Energy Co. Ltd

B908

Zhejiang Mega Solar Energy Co. Ltd

Zhejiang Fortune Photovoltaic Co. Ltd

B910

Zhejiang Shuqimeng Photovoltaic Technology Co. Ltd

B911

Zhejiang Shinew Photoelectronic Technology Co. Ltd

B912

Zhejiang Sunflower Light Energy Science & Technology Limited Liability Company

Zhejiang Yauchong Light Energy Science & Technology Co. Ltd

B914

Zhejiang Sunrupu New Energy Co. Ltd

B915

Zhejiang Tianming Solar Technology Co. Ltd

B916

Zhejiang Trunsun Solar Co. Ltd

Zhejiang Beyondsun PV Co. Ltd

B917

Zhejiang Wanxiang Solar Co. Ltd

WANXIANG IMPORT & EXPORT CO LTD

B918

ZHEJIANG YUANZHONG SOLAR CO. LTD

B920

Zhongli Talesun Solar Co. Ltd

B922


23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/30


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1403 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. augusztus 22.)

az ICES 27 és 28.2 alkörzeteknek a 2016-os halászati tilalmi időszak alkalmazása alól történő kivonásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és a 779/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A balti-tengeri tőkehalállományok halászatára vonatkozó tilalmi időszak létrehehozásáról szóló rendelkezéseket az 1098/2007/EK rendelet állapítja meg.

(2)

Az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság határozhat az ICES 27 és 28.2 alkörzeteknek a halászati tilalmi időszak hatálya alóli kivonása alól, amennyiben a legutóbbi jelentéstételi időszakban az említett alkörzetekben kifogott tőkehal mennyisége nem ért el egy meghatározott küszöbértéket.

(3)

Figyelembe véve az érintett tagállamok által benyújtott jelentéseket és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság szakvéleményét, az ICES 27 és 28.2 alkörzetet indokolt 2016-ban kivonni az említett halászati tilalmi időszak hatálya alól.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának rendelkezései 2016-ban nem alkalmazandók az ICES 27 és 28.2 alkörzetre.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 248., 2007.9.22., 1. o.


23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/31


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1404 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. augusztus 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

165,4

ZZ

165,4

0707 00 05

TR

137,2

ZZ

137,2

0709 93 10

TR

141,6

ZZ

141,6

0805 50 10

AR

151,1

CL

144,0

MA

95,0

TR

154,0

UY

194,6

ZA

173,8

ZZ

152,1

0806 10 10

EG

222,7

TR

135,0

ZZ

178,9

0808 10 80

AR

110,6

BR

102,1

CL

125,0

CN

160,3

NZ

137,6

US

141,5

ZA

97,0

ZZ

124,9

0808 30 90

AR

93,2

CL

123,4

TR

141,2

ZA

101,3

ZZ

114,8

0809 30 10 , 0809 30 90

TR

130,7

ZZ

130,7


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/33


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1405 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. augusztus 22.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2016) 5466. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket ír elő. A végrehajtási határozat melléklete a járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel e tagállamok bizonyos területeit az érintett melléklet I., II., III. és IV. részében. A jegyzékben szerepelnek Lengyelország egyes részei.

(2)

2016 augusztusában afrikai sertéspestis tört ki házisertések között a lengyelországi Bialski powiatban két helyen, egy olyan területen, amely jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében van felsorolva. A betegség ezen előfordulása, a járványügyi helyzetben bekövetkezett újabb változással együtt a kockázati szint emelkedését jelenti, amit figyelembe kell venni. Ennek megfelelően Lengyelországnak a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt egyes területeit a melléklet III. részében kell felsorolni.

(3)

A Bizottság megjegyzi, hogy a betegség több további előfordulását, előzetes bizonyítékok alapján a vaddisznók jelenléte helyett emberi tevékenység eredményének lehet tulajdonítani, ezért azokra vonatkozóan külön bizottsági határozatot kell hozni. Amint Lengyelországtól megerősítő bizonyíték érkezik a betegség ezen előfordulásaival kapcsolatban, az e határozatban előírt intézkedéseket felül kell vizsgálni a betegség vaddisznóállományban való terjedése kockázatának kizárása érdekében.

(4)

A Lengyelország afrikai sertéspestissel kapcsolatos állat-egészségügyi helyzetéből adódó kockázatok értékelése során figyelembe kell venni az EU területén élő érintett vaddisznóállományok szóban forgó betegséggel kapcsolatos epidemiológiai helyzetének alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozatban előírt járványügyi intézkedések célzottá tétele és az afrikai sertéspestis továbbterjedésének megelőzése, továbbá az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése és a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében módosítani kell az említett végrehajtási határozat mellékletében szereplő, járványügyi intézkedések hatálya alá tartozó területek uniós jegyzékét, figyelembe véve a szóban forgó betegséggel kapcsolatban Lengyelországban fennálló epidemiológiai helyzetben bekövetkező változásokat.

(5)

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe az e határozat mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014. október 9-i 2014/709/EU végrehajtási határozata az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Bauskas novads területén Īslīces, Gailīšu, Brunavas és Ceraukstes pagasts,

Dobeles novads területén Bikstu, Zebrenes, Annenieku, Naudītes, Penkules, Auru és Krimūnu, Dobeles, Berzes pagasts, Jaunbērzes pagastsnak a P98-as úttól nyugatra fekvő része, valamint Dobele pilsēta,

Jelgavas novads területén Glūdas, Svētes, Platones, Vircavas, Jaunsvirlaukas, Zaļenieku, Vilces, Lielplatones, Elejas és Sesavas pagasts,

Kandavas novads területén Vānes és Matkules pagasts,

Talsu novads területén Lubes, Īves, Valdgales, Ģibuļu, Lībagu, Laidzes, Ārlavas, Abavas pagasts, valamint Sabile, Talsi, Stende és Valdemārpils pilsēta,

Brocēnu novads,

Dundagas novads,

Jaunpils novads,

Rojas novads,

Rundāles novads,

Stopiņu novads,

Tērvetes novads,

Bauska pilsēta,

Jelgava republikas pilsēta,

Jūrmala republikas pilsēta.

2.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Jurbarkas rajono savivaldybė területén Raudonės, Veliuonos, Seredžiaus és Juodaičių seniūnija,

Pakruojis rajono savivaldybė területén Klovainių, Rozalimo és Pakruojo seniūnija,

Panevežys rajono savivaldybė területén a Krekenavos seniūnija Nevėžis folyótól nyugatra fekvő része,

Raseiniai rajono savivaldybė területén Ariogalos, Ariogalos miestas, Betygalos, Pagojukų és Šiluvos seniūnija,

Šakiai rajono savivaldybė területén Plokščių, Kriūkų, Lekėčių, Lukšių, Griškabūdžio, Barzdų, Žvirgždaičių, Sintautų, Kudirkos Naumiesčio, Slavikų és Šakių seniūnija,

Pasvalys rajono savivaldybė,

Vilkaviškis rajono savivaldybė,

Radviliškis rajono savivaldybė,

Kalvarija savivaldybė,

Kazlų Rūda savivaldybė,

Marijampolė savivaldybė.

3.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

Podlaskie województwo területén:

Augustowski powiat területén Augustów gmina Augustów, Nowinka, Płaska, Sztabin és Bargłów Kościelny városával,

Bielski powiat területén Brańsk gmina Brańsk, Boćki, Rudka, Wyszki városával, Bielsk Podlaski gminának a 19-es út által határolt vonaltól nyugatra fekvő része (Bielsk Podlaski városától észak felé haladva), amely Bielsk Podlaski városának keleti határáig és a 66-os útig (Bielsk Podlaski városától dél felé haladva) folytatódik, Bielsk Podlaski városa, Orla gminának a 66-os úttól nyugatra fekvő része,

Białostocki powiat területén Choroszcz, Juchnowiec Kościelny, Suraż, Turośń Kościelna, Tykocin, Łapy, Poświętne, Zawady és Dobrzyniewo Duże gmina,

Siemiatycki powiat területén Drohiczyn, Dziadkowice, Grodzisk, Milejczyce és Perlejewo gmina,

Suwalski powiatban Rutka-Tartak, Szypliszki, Suwałki és Raczki gmina,

Sokólski powiatban Suchowola és Korycin gmina,

Hajnowski powiat területén Kleszczele és Czeremcha gminának a 66-os úttól nyugatra fekvő részei,

Łomżyński powiat,

M. Białystok powiat,

M. Łomża powiat,

M. Suwałki powiat,

Moniecki powiat,

Sejneński powiat,

Wysokomazowiecki powiat,

Zambrowski powiat.

Mazowieckie województwo területén:

Sokołowski powiat területén Ceranów, Jabłonna Lacka, Sterdyń és Repki gmina,

Siedlecki powiat területén Korczew, Przesmyki, Paprotnia, Suchożebry, Mordy, Siedlce és Zbuczyn gmina,

M. Siedlce powiat,

Ostrołęcki powiat területén Rzekuń, Troszyn, Czerwin és Goworowo gmina,

Łosicki powiatban Olszanka, Łosice és Platerów gmina,

Ostrowski powiat.

Lubelskie województwo területén:

Włodawski powiat területén Hanna gmina,

Bialski powiat területén Miedzyrzec Podlaski gmina Miedzyrzec Podlaski várossal, Drelów, Łomazy, Rossosz, Piszczac, Kodeń, Tuczna, Sławatycze, Wisznice és Sosnówka gmina.

Radzyński powiat területén Kąkolewnica Wschodnia és Komarówka Podlaska gmina.

II. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Kallaste linn,

Rakvere linn,

Tartu linn,

Viljandi linn,

Harjumaa maakond (kivéve Kuusalu vald 1-es úttól (E20) délre fekvő részét, valamint Aegviidu és Anija valdot),

Ida-Virumaa maakond,

Läänemaa maakond,

Pärnumaa maakond,

Põlvamaa maakond,

Raplamaa maakond,

Kuusalu valdnak az 1-es úttól (E20) északra fekvő része,

Pärsti valdnak a 24126-os úttól nyugatra fekvő része,

Suure-Jaani valdnak a 49-es úttól nyugatra fekvő része,

Tamsalu valdnak a Tallinn–Tartu vasútvonaltól északkeletre fekvő része,

Tartu valdnak a Tallinn–Tartu vasútvonaltól keletre fekvő része,

a Viiratsi valdnak a következő határvonal által meghatározott nyugati része: a 92-es út nyugati része a 155-ös útig, a 155-ös út a 24156-os útig, a 24156-os út a Verilaske folyóig, majd a Verilaske folyó a vald déli pereméig,

Abja vald,

Alatskivi vald,

Avanduse vald,

Haaslava vald,

Haljala vald,

Halliste vald,

Kambja vald,

Karksi vald,

Koonga vald,

Kõpu vald,

Laekvere vald,

Luunja vald,

Mäksa vald,

Märjamaa vald,

Meeksi vald,

Peipsiääre vald,

Piirissaare vald,

Rägavere vald,

Rakvere vald,

Saksi vald,

Sõmeru vald,

Vara vald,

Vihula vald,

Võnnu vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Balvu novads területén Vīksnas, Bērzkalnes, Vectilžas, Lazdulejas, Briežuciema, Tilžas, Bērzpils és Krišjāņu pagasts,

Bauskas novads területén Mežotnes, Codes, Dāviņu és Vecsaules pagasts,

Dobeles novads területén, Jaunbērzes pagastsnak a P98-as úttól keletre fekvő része,

Gulbenes novads területén Lejasciema, Lizuma, Rankas, Druvienas, Tirzas és Līgo pagasts,

Jelgavas novads területén Kalnciema, Līvbērzes és Valgundes pagasts,

Kandavas novads területén Cēres, Kandavas, Zemītes és Zantes pagasts, valamint Kandava pilsēta,

Limbažu novads területén Skultes, Vidrižu, Limbažu és Umurgas pagasts,

Rugāju novads területén Lazdukalna pagasts,

Salacgrīvas novads területén Liepupes pagasts,

Talsu novads területén Ķūļciema, Balgales, Vandzenes, Laucienes, Virbu és Strazdes pagasts,

Ādažu novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads,

Cesvaines novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiepalgas novads,

Jēkabpils novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mērsraga novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieki novads,

Pārgaujas novads,

Pļaviņu novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

Ropažu novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Smiltenes novads,

Tukuma novads,

Varakļānu novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Limbaži pilsēta,

Jēkabpils republikas pilsēta,

Valmiera republikas pilsēta.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Anykščiai rajono savivaldybė területén Kavarskas és Kurkliai seniūnija, valamint Anykščiai seniūnijának a 121-es és a 119-es úttól délnyugatra fekvő része,

Jonava rajono savivaldybė területén Šilų és Bukonių seniūnija, valamint Žeimių seniūnija területén Biliuškiai, Drobiškiai, Normainiai II, Normainėliai, Juškonys, Pauliukai, Mitėniškiai, Zofijauka és Naujokai falu,

Kaunas rajono savivaldybė területén Akademijos, Alšėnų, Babtų, Batniavos, Čekiškės, Domeikavos, Ežerėlio, Garliavos, Garliavos apylinkių, Kačerginės, Kulautuvos, Linksmakalnio, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Užliedžių, Vilkijos, Vilkijos apylinkių és Zapyškio seniūnija,

Kėdainiai rajono savivaldybė területén Josvainių, Pernaravos, Krakių, Dotnuvos, Gudžiūnų, Surviliškio, Vilainių, Truskavos, Šėtos és Kėdainių miesto seniūnija,

Panevėžys rajono savivaldybė területén Karsakiškio, Naujamiesčio, Paįstrio, Panevėžio, Ramygalos, Smilgių, Upytės, Vadoklių,Velžio seniūnija, valamint Krekenavos seniūnija Nevėžis folyótól keletre fekvő része,

Prienai rajono savivaldybė területén Veiverių, Šilavoto, Naujosios Ūtos, Balbieriškio, Ašmintos, Išlaužo és Pakuonių seniūnija,

Šalčininkai rajono savivaldybė területén Jašiūnų, Turgelių, Akmenynės, Šalčininkų, Gerviškių, Butrimonių, Eišiškių, Poškonių és Dieveniškių seniūnija,

Varėna rajono savivaldybė területén Kaniavos, Marcinkonių és Merkinės seniūnija,

Vilnius rajono savivaldybė területén Sudervė és Dūkštai seniūnija 171-es úttól észak-keletre fekvő részei, valamint Maišiagala, Zujūnų, Avižienių, Riešės, Paberžės, Nemenčinės, Nemenčinės miesto, Sužionių, Buivydžių, Bezdonių, Lavoriškių, Mickūnų, Šatrininkų, Kalvelių, Nemėžių, Rudaminos, Rūkainių, Medininkų, Marijampolio, Pagirių és Juodšilių seniūnija,

Alytus miesto savivaldybė,

Utena rajono savivaldybė területén Sudeikių, Utenos, Utenos miesto, Kuktiškių, Daugailių, Tauragnų és Saldutiškio seniūnija,

Alytus miesto savivaldybė területén Pivašiūnų, Punios, Daugų, Alovės, Nemunaičio, Raitininkų, Miroslavo, Krokialaukio, Simno és Alytaus seniūnija,

Kaunas miesto savivaldybė,

Panevėžys miesto savivaldybė,

Prienai miesto savivaldybė,

Vilnius miesto savivaldybė,

Biržai rajono savivaldybė,

Druskininkai savivaldybė,

Ignalina rajono savivaldybė,

Lazdijai rajono savivaldybė,

Molėtai rajono savivaldybė,

Rokiškis rajono savivaldybė,

Širvintos rajono savivaldybė,

Švenčionys rajono savivaldybė,

Ukmergė rajono savivaldybė,

Zarasai rajono savivaldybė,

Birštonas savivaldybė,

Visaginas savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

Podlaskie województwo területén:

Białostocki powiat területén Czarna Białostocka, Gródek, Michałowo, Supraśl, Wasilków és Zabłudów gmina,

Sokólski powiatban Dąbrowa Białostocka, Janów, Krynki, Kuźnica, Nowy Dwór, Sidra, Sokółka és Szudziałowo gmina,

Augustowski powiat területén Lipsk gmina,

Hajnowski powiat területén Dubicze Cerkiewne gmina és Kleszczele és Czeremcha gminának a 66-os úttól nyugatra fekvő részei,

Bielski powiat területén Bielsk Podlaski gminának a 19-es út által határolt vonaltól keletre fekvő része (Bielsk Podlaski városától észak felé haladva), amely Bielsk Podlaski városának keleti határáig és a 66-os útig (Bielsk Podlaski városától dél felé haladva) folytatódik, valamint Orla gminának a 66-os úttól keletre fekvő része.

III. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Elva linn,

Võhma linn,

Jõgevamaa maakond,

Järvamaa maakond,

Valgamaa maakond,

Võrumaa maakond,

Kuusalu valdnak a 1-es úttól (E20) délre fekvő része,

Pärsti valdnak a 24126-os úttól keletre fekvő része,

Suure-Jaani valdnak a 49-es úttól keletre fekvő része,

Tamsalu valdnak a Tallinn–Tartu vasútvonaltól délnyugatra fekvő része,

Tartu valdnak a Tallinn–Tartu vasútvonaltól nyugatra fekvő része,

Viiratsi valdnak a következők által meghatározott vonaltól keletre fekvő része: a 92-es út nyugati része a 155-ös útig, a 155-ös út a 24156-os útig, a 24156-os út a Verilaske folyóig, majd a Verilaske folyó a vald déli pereméig,

Aegviidu vald,

Anija vald,

Kadrina vald,

Kolga-Jaani vald,

Konguta vald,

Kõo vald,

Laeva vald,

Nõo vald,

Paistu vald,

Puhja vald,

Rakke vald,

Rannu vald,

Rõngu vald,

Saarepeedi vald,

Tapa vald,

Tähtvere vald,

Tarvastu vald,

Ülenurme vald,

Väike-Maarja vald.

2.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Balvu novads területén Kubuļu és Balvu pagasts,

Gulbenes novads területén Beļavas, Galgauskas, Jaungulbenes, Daukstu, Stradu, Litenes és Stāmerienas pagasts,

Limbažu novads területén Viļķenes, Pāles és Katvaru pagasts,

Rugāju novads területén Rugāju pagasts,

Salacgrīvas novads területén Ainažu és Salacgrīvas pagasts,

Aglonas novads,

Alojas novads,

Beverīnas novads,

Burtnieku novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Kārsavas novads,

Krāslavas novads,

Ludzas novads,

Mazsalacas novads,

Naukšēnu novads,

Preiļu novads,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rūjienas novads,

Strenču novads,

Valkas novads,

Vārkavas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads,

Ainaži pilsēta,

Salacgrīva pilsēta.

Daugavpils republikas pilsēta,

Rēzekne republikas pilsēta.

3.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Anykščiai rajono savivaldybė területén Debeikių, Skiemonių, Viešintų, Andrioniškio, Svėdasų, Troškūnų és Traupio seniūnija, valamint Anykščių seniūnijának a 121-es és a 119-es úttól északkeletre fekvő része,

Alytus rajono savivaldybė területén Butrimonių seniūnija,

Jonava rajono savivaldybė területén Upninkų, Ruklos, Dumsių, Užusalių és Kulvos seniūnija, valamint Žeimiai seniūnija területén Akliai, Akmeniai, Barsukinė, Blauzdžiai, Gireliai, Jagėlava, Juljanava, Kuigaliai, Liepkalniai, Martyniškiai, Milašiškiai, Mimaliai, Naujasodis, Normainiai I, Paduobiai, Palankesiai, Pamelnytėlė, Pėdžiai, Skrynės, Svalkeniai, Terespolis, Varpėnai, Žeimių gst., Žieveliškiai és Žeimių miestelis falu,

Kaišiadorys rajono savivaldybė,

Kaunas rajono savivaldybė területén Vandžiogalos, Lapių, Karmėlavos és Neveronių seniūnija,

Kėdainiai rajono savivaldybė területén Pelėdnagių seniūnija,

Prienai rajono savivaldybė területén Jiezno és Stakliškių seniūnija,

Panevėžys rajono savivaldybė területén Miežiškių és Raguvos seniūnija,

Šalčininkai rajono savivaldybė területén Baltosios Vokės, Pabarės, Dainavos és Kalesninkų seniūnija,

Varėna rajono savivaldybė területén Valkininkų, Jakėnų, Matuizų, Varėnos és Vydenių seniūnija,

Vilnius rajono savivaldybė területén Sudervė és Dūkštai seniūnijának a 171-es úttól délnyugatra fekvő része,

Utena rajono savivaldybė területén Užpalių, Vyžuonų és Leliūnų seniūnija,

Elektrėnai savivaldybė,

Jonava miesto savivaldybė,

Kaišiadorys miesto savivaldybė,

Kupiškis rajono savivaldybė,

Trakai rajono savivaldybė.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

Hajnowski powiat területén Czyże, Białowieża gmina, Hajnówka gmina Hajnówka várossal együtt, Narew és Narewka gmina,

Siemiatycki powiat területén Mielnik, Nurzec-Stacja és Siemiatycze gmina Siemiatycze várossal együtt.

Mazowieckie województwo területén:

Łosicki powiatban Sarnaki, Stara Kornica és Huszlew.

Lubelskie województwo területén:

Bialski powiat területén Konstantynów, Janów Podlaski, Leśna Podlaska, Rokitno, Biała Podlaska, Zalesie gmina, és Terespol gmina Terespol várossal együtt,

M. Biała Podlaska powiat.

IV. RÉSZ

Olaszország

Olaszországban a következő területek:

Szardínia minden területe.”


23.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/46


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1406 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. augusztus 22.)

az afrikai sertéspestis lengyelországi előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről és az (EU) 2016/1367 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2016) 5467. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a házisertéseket és a vaddisznókat sújtó fertőző vírusos betegség, amely súlyosan érintheti a sertéstenyésztés jövedelmezőségét, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot is.

(2)

Az afrikai sertéspestis kitörése esetén fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más sertéstenyésztő gazdaságokra, illetve a vaddisznókra is átterjed. Így az élő sertések vagy a sertéstermékek kereskedelme révén átterjedhet egyik tagállamból a másikba, vagy harmadik országokba is.

(3)

A 2002/60/EK tanácsi irányelv (3) az afrikai sertéspestis elleni védekezés érdekében az Unió területén alkalmazandó minimumintézkedéseket határoz meg. A 2002/60/EK irányelv 9. cikke úgy rendelkezik, hogy az említett betegség kitörése esetén olyan védő- és megfigyelési körzeteket kell létrehozni, ahol az irányelv 10. és 11. cikkében előírt intézkedések alkalmazandók.

(4)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot az afrikai sertéspestissel kapcsolatosan a területén fennálló helyzetről, és a 2002/60/EK irányelv 9. cikkének megfelelően olyan védő- és megfigyelési körzeteket hozott létre, ahol alkalmazzák az említett irányelv 10. és 11. cikkében említett intézkedéseket.

(5)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen zavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által létrehozott indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében szükséges uniós szinten meghatározni az érintett tagállammal együttműködésben az afrikai sertéspestis tekintetében Lengyelországban létesítendő védő- és megfigyelési körzeteket.

(6)

Ennek megfelelően e határozat mellékletében fel kell tüntetni a Lengyelországban létesített védő- és megfigyelési körzeteket, és meg kell határozni a szóban forgó körzetek fennállásának időtartamát.

(7)

2016 augusztusában a betegség hat alkalommal ütötte fel a fejét házisertések körében a wysokomazowiecki, a zambrowski, a białostocki és a bielski powiatban. Mivel Lengyelország kezdeti bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a betegség megjelenése emberi tevékenységhez köthető, továbbá az érintett területeken a vaddisznó-állomány körében nem terjed, konkrét és arányos intézkedésekre van szükség, melyek figyelembe veszik azt, hogy Lengyelország vállalta további nemzeti intézkedések alkalmazását az állatok mozgatásának korlátozása és a piacok tekintetében. Ezeknek az intézkedéseknek a 2002/60/EK irányelvben előírt intézkedések alkalmazását kell jelenteniük, különösen a sertések mozgatásának és szállításának szigorú korlátozását az irányelv 10. és 11. cikkének megfelelően a mellékletben meghatározott, két összefüggő zónát alkotó területeken.

(8)

Az általános járványügyi helyzet figyelembevétele és a megfelelő intézkedések alkalmazása érdekében felül kell vizsgálni a 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozatot (4) is. Amint Lengyelországtól megerősítő bizonyíték érkezik a betegség előfordulásaival kapcsolatban, az említett végrehajtási határozatban előírt intézkedéseket is felül kell vizsgálni a betegség vaddisznóállományban való terjedése kockázatának kizárása érdekében.

(9)

Az (EU) 2016/1367 bizottsági végrehajtási határozat (5) védekezési intézkedéseket határoz meg az afrikai sertéspestis lengyelországi előfordulása kapcsán. A határozat elfogadása óta megváltozott az e betegséggel kapcsolatos járványügyi helyzet, és az intézkedések kiigazításra szorulnak. Az egyértelműség érdekében ezért az (EU) 2016/1367 végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e határozatnak kell lépnie.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Lengyelország gondoskodik arról, hogy a 2002/60/EK irányelv 9. cikkének megfelelően kialakított védő- és megfigyelési körzetek magukban foglalják legalább az e határozat mellékletében védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket.

2. cikk

Ezt a határozatot 2016. október 15-ig kell alkalmazni.

3. cikk

Az (EU) 2016/1367 végrehajtási határozat hatályát veszti.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 22-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  A Tanács 2002. június 27-i 2002/60/EK irányelve az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/199/EK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(4)  A Bizottság 2014. október 9-i 2014/709/EU végrehajtási határozata az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Bizottság 2016. augusztus 10-i (EU) 2016/1367 végrehajtási határozata az afrikai sertéspestis lengyelországi előfordulásával összefüggő egyes védekezési intézkedésekről (HL L 216., 2016.8.11., 26. o.).


MELLÉKLET

Lengyelország

Az 1. cikk hatálya alá tartozó területek

Az alkalmazás zárónapja

Védőkörzet

A védőkörzet határvonala a következő:

a)

keleten: Sanie Dąb település északi határától dél felé a Sanie Dąb települést Kołaki Kościelne településsel összekötő közút mentén a Dąb folyóval való kereszteződésig, majd tovább a Dąb folyó mentén délkelet felé, majd tovább a Tybory-Olszewo települést nyugatról határoló erdő széle mentén, majd tovább a Tybory-Olszewo települést és Tybory-Kamianka települést összekötő közút mentén, majd tovább Tybory-Kamianka település nyugati oldalán a Tybory-Kamianka települést és Jabłonka Kościelna települést összekötő közútig, majd tovább dél felé a Kamianka tavat a Jabłonka folyóval összekötő vízfolyásig, majd tovább a vízfolyás mentén a Jabłonka folyóba való betorkollásáig, majd tovább egyenes vonalban dél felé a 66-os számú közút és a Jabłonka Kościelna települést és Miodusy-Litwa települést összekötő közút találkozási pontjáig;

b)

délen: a 66-os számú közút mentén nyugat felé a Jabłonka folyó és a 66-os számú közút kereszteződési pontjáig, majd tovább Faszcze település déli határa mentén a Jablonka folyóig, majd tovább nyugat felé a Jabłonka folyó mentén Wdziękoń Pierwszy település és Wdziękoń Drugi település közös határáig, majd tovább egyenes vonalban észak felé a 66-os számú közútig, majd tovább a 66-os számú közút mentén nyugat felé a vízfolyás és a 66-os számú közút Wdziękoń Pierwszy település vonalában lévő kereszteződési pontjáig;

c)

nyugaton: a vízfolyás mentén észak felé az erdő széléig, majd tovább Grabówka természeti terület keleti határa mentén, majd tovább az erdő keleti határa mentén a Grabówka települést Wróble-Arciszewo településsel összekötő közútig;

d)

északon: egyenes vonalban kelet felé a Dąb folyó Czarnowo Dąb település alatti szakaszáig, majd tovább egyenes vonalban kelet felé Sanie Dąb település északi határa mentén a Sanie Dąb települést és Kołaki Kościelne települést összekötő közútig.

A védőkörzet határvonala a következő:

a)

északon: Konowały településtől a helyi közút mentén a Szosa Kruszewska közúttal való kereszteződésig, majd a Szosa Kruszewska közút az erdő déli határa mentén a Kruszewo településre vezető kijáratig;

b)

nyugaton: Kruszewo településen keresztül a Narew folyó völgyének a Waniewo település vonalában húzódó keleti határa mentén a Wysokie Mazowieckie-i járás határáig;

c)

délen: a Wysokie Mazowieckie-i járás határától a Narew folyó völgyének nyugati széle mentén;

d)

keleten: a Narew folyó völgyének nyugati szélétől egyenes vonalban Topilec-Koloniáig, majd tovább egyenes vonalban Konowały településig.

A védőkörzet határvonala a következő:

a)

nyugaton: a 63-as számú közút és a Czerwony Bór-i börtönhöz vezető közút találkozási pontjától ívelt vonalban Polki Teklin település felé, majd tovább e település felett a Gać folyóval való, a Poryte Jabłoń település körül található halastavak keleti határán lévő találkozási pontig;

b)

keleten: a Poryte Jabłoń település körül található halastavak keleti határa mentén a Poryte Jabłoń települést a 66-os számú közúttal összekötő közút felé, majd tovább e település nyugati határa mentén a 63-as számú közút felé;

c)

délen: a 63-as számú közút Stare Zakrzewo település feletti szakaszától az e települést és Tabędz települést összekötő közút mentén, majd tovább e település nyugati és északi határa mentén;

d)

nyugaton: egyenes vonalban észak felé Bacze Mokre település nyugati határáig, majd tovább Bacze Mokre település nyugati határától egyenes vonalban északkelet felé a Czerwony Bór-i börtönhöz vezető közútig, majd tovább e közút mentén a 63-as számú közútig.

A védőkörzet határvonala a következő:

a)

északon: a Wysokie Mazowieckie-i járás határától Brok Mały vízfolyás mentén Miodusy Litwa településig, annak délnyugati oldalán, majd tovább a zambrówi járás határától Krajewo Białe település felé, e település déli határa mentén, majd tovább a közút mentén Stary Skarżyn település felé;

b)

nyugaton: Stary Skarżyn település nyugati határa mentén a Brok Mały vízfolyással való kereszteződésig, délkelet felé Zaręby Krztęki település alatt a zambrówi járás határáig;

c)

délen: a zambrówi járás határától a Kaczyn Herbasy település felé vivő vízfolyás mentén;

d)

keleten: a Miodusy Litwa településről kiinduló és Święck Nowiny településen keresztülhaladó közút mentén.

A védőkörzet határvonala a következő:

a)

északon: Kierzki település déli oldalától kelet felé a 671. számú közútnak a Czajki település északi határa feletti szakaszáig;

b)

keleten: a 671. számú közúttól Jabłonowo Kąty településig, majd tovább dél felé az Awissa folyó nyugati partja mentén, majd tovább az Idźki Średnie települést és Kruszewo Brodowo települést összekötő közútig Kruszewo Brodowo település nyugati oldalától;

c)

délen: a 671. számú közút Idźki-Wykno település vonalában lévő szakaszától a Sokoły települést és Jamiołki-Godzieby települést összekötő közút mentén;

d)

nyugaton: Jamiołki-Godzieby településtől a Ślina folyó keleti partja mentén Jamiołki Kowale településig, majd tovább észak felé Stypułki Borki településen keresztül a Kierzki települést és Czajki települést összekötő közút Kierzki település keleti oldalán lévő szakaszáig.

A védőkörzet határvonala a következő:

a)

keleten: az Adam Mickiewicz utca Bielsk Podlaski város határával alkotott metszéspontjától Bielsk Podlaski város keleti területei mentén;

b)

délen: Bielsk Podlaski város déli területei mentén Piliki településig, Piliki települést is beleértve, majd tovább egyenes vonalban a 66-os számú közútig;

c)

nyugaton: a 66-os számú közúttól Augustowo település nyugati területeiig, Augustowo települést is beleértve, majd tovább Augustowo településtől egyenes vonalban a vasút és az 1575B jelű helyi közút kereszteződéséig;

d)

északon: a vasút és az 1575B jelű helyi közút kereszteződésétől Bielsk Podlaski város északi területei mentén az Adam Mickiewicz utca Bielsk Podlaski város határával alkotott metszéspontjáig.

2016. október 15.

Megfigyelési körzet

Az alábbi terület a fentiekben meghatározott védőkörzet nélkül:

łomżai járás: Łomża település közigazgatási területe,

zambrówi járás: Zambrów város, Zambrów falusi körzet és Kołaki Kościelne település közigazgatási területe,

Wysokie Mazowieckie-i járás: Kulesze Kościelne település, Wysokie Mazowieckie falusi körzet és Wysokie Mazowieckie város, valamint Kobylin Borzymy, Sokoły és Czyżew település közigazgatási területe,

białystoki járás: Choroszcz, Turośń Kościelna és Łapy település közigazgatási területe,

Bielsk Podlaski-i járás: Bielsk Podlaski város, Bielsk Podlaski falusi körzet és Orla település közigazgatási területe.

2016. október 15.