ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 210

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. augusztus 4.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1328 végrehajtási rendelete (2016. július 29.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

1

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1329 végrehajtási rendelete (2016. július 29.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

27

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1330 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 2.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet módosításáról ( 1 )

43

 

 

A Bizottság (EU) 2016/1331 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 3.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

97

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1332 határozata (2016. július 28.) a bútorok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2016) 4778. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

100

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

4.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1328 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. július 29.)

a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Ideiglenes intézkedések

(1)

2016. február 12-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2016/181 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) (a továbbiakban együttesen: érintett országok) származó egyes síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű, hidegen hengerelt (hidegen tömörített), de tovább meg nem munkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek, (a továbbiakban: hidegen síkhengerelt acéltermékek) Unióba irányuló behozatalára.

(2)

A Bizottság 2015. május 14-én, azt követően indított vizsgálatot (3), hogy 2015. április 1-jén az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

(3)

Az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2014. április 1. és a 2015. március 31. közötti időszakra irányult (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) ölelte fel.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(4)

A Bizottság az (EU) 2015/2325 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) a Kínából és Oroszországból származó vagy ott feladott érintett termék behozatalára nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be. A behozatalok nyilvántartásba vétele 2016. február 12-én az ideiglenes intézkedések bevezetésével megszűnt.

(5)

A nyilvántartásba vétel kérdése és a szóban forgó dömpingellenes vám esetleges visszamenőleges alkalmazása, valamint az azzal kapcsolatban kapott észrevételek az (EU) 2016/1329 bizottsági végrehajtási rendeletben (5) olvashatók. E rendelet csak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ideiglenes megállapításokat követően kapott észrevételeket, valamint a Bizottság e kérdésekkel összefüggő végleges álláspontját taglalja.

1.3.   Az eljárás további menete

(6)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján kivetették az ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(7)

Egy kapcsolatban álló acélipari szolgáltatóközpont és egy kereskedő kérte a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) beavatkozását a visszatérítések ügyében. A meghallgató tisztviselő megvizsgálta a kérelmet és írásban válaszolt. Ezen túlmenően az Eurofer kérésére 2016. május 3-án meghallgatást tartottak a meghallgató tisztviselő előtt.

(8)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. Annak érdekében, hogy a jövedelmezőséggel kapcsolatban átfogóbb információk álljanak rendelkezésre, a Bizottság felkérte a mintába felvett uniós gyártókat, hogy adjanak meg a 2005–2010 közötti évekre vonatkozó jövedelmezőségi adatokat a vizsgált termék Unión belüli értékesítése tekintetében. Valamennyi, mintába felvett uniós gyártó benyújtotta a kért információkat.

(9)

A fenti (8) preambulumbekezdésben említett kérdőívre adott válaszok ellenőrzése érdekében helyszíni ellenőrző látogatásokra került sor az alábbi uniós gyártók által benyújtott adatok vonatkozásában:

ThyssenKrupp Germany, Duisburg, Németország

ArcelorMittal Belgium NV, Gent, Belgium

ArcelorMittal Sagunto SL, Puerto de Sagunto, Spanyolország

(10)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínából és Oroszországból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek Unióba történő behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot ki kívánja vetni, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek számára meghatározott időszakot biztosítottak a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeik benyújtásához.

(11)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

1.4.   A kiegészítő információk iránti kérelemmel, az ellenőrzéssel és felhasználással kapcsolatos állítások

(12)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egyes exportáló gyártók észrevételeket tettek az uniós gyártóknak a kért információk benyújtására vonatkozó határidőt illetően, és megkérdőjelezték ezen adatok és az ellenőrzési eljárás helyességét. E felek arra utaltak, hogy előfordulhat, hogy az uniós gazdasági ágazat nem helyes adatokat nyújtott be és kedvezményes elbánásban részesült, megsértve ezzel a többi fél objektív, pártatlan és megkülönböztetésmentes vizsgálatra irányuló jogait. Ezt az uniós gazdasági ágazatot érintő állítólagos kedvezményes elbánást a Bizottság által velük szemben tanúsított engedékenység is igazolja, hiszen elmulasztottak bizonyos lényeges információkat benyújtani (a felek hiányzó számlákra hivatkoztak).

(13)

Ami a kedvezményes elbánásra vonatkozó állítást illeti, ezt az érvet elvetettük. A szóban forgó kérdés az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdésében foglaltakkal kapcsolatos. Az említett preambulumbekezdésből kiderül, hogy belső árutovábbítás esetén nem állítanak ki számlát, ami összhangban áll az elfogadható számviteli eljárásokkal. Arról nincs szó, hogy az uniós gazdasági ágazat engedélyt kapott volna arra, hogy ne nyújtsa be a kért információt.

(14)

Ugyanezen exportáló gyártók azt állították, hogy az uniós gyártóktól származó kiegészítő adatok begyűjtése és ellenőrzése révén a Bizottság megkülönböztette az orosz exportáló gyártókat, akik korábban kérelmezték a második ellenőrzést.

(15)

Először is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság vizsgálatot folytató hatóságként egyértelműen rendelkezik kiegészítő adatok kérésére irányuló joggal, amennyiben azt elemzéséhez szükségesnek és helyénvalónak ítéli meg akár a vizsgálat ideiglenes, akár végleges szakaszában. Ebben az esetben a (154) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottságnak minden oka megvolt arra, hogy bekérje ezeket a kiegészítő adatokat és azt követően ellenőrizze azokat. Az ellenőrzések kizárólag a benyújtott, de korábbi kérelem tárgyát nem képező kiegészítő adatokat vették számba és biztosították, hogy az adatok, amelyekre végül a Bizottság megállapításait alapozta, megbízhatóak legyenek. Másodszor az orosz exportáló gyártóknak egy második ellenőrző látogatás iránti kérelmei valójában ugyanazokhoz, az eredeti ellenőrzés tárgyát képező adatokhoz kapcsolódtak, miközben egyes uniós gyártók telephelyén tartott második ellenőrző látogatásra a (8) preambulumbekezdésben említett kiegészítő adatok ellenőrzése és annak meghatározása miatt volt szükség, hogy a dömpingellenes vámokat visszamenőleges hatállyal kell-e kivetni. Ezért a Bizottság a fenti állításokat elutasította.

1.5.   Érintett termék és hasonló termék

(16)

Az ideiglenes rendelet (21) és (22) preambulumbekezdése meghatározza az érintett termék ideiglenes meghatározását. Az abban foglalt meghatározás tekintetében egyik fél sem nyújtott be észrevételt.

(17)

Az érintett termék a végleges fogalommeghatározás szerint a Kínából és az Oroszországból származó, jelenleg az ex 7209 15 00, 7209 16 90, 7209 17 90, 7209 18 91, ex 7209 18 99, ex 7209 25 00, 7209 26 90, 7209 27 90, 7209 28 90, 7211 23 30, ex 7211 23 80, ex 7211 29 00, 7225 50 80 és a 7226 92 00 KN-kód alá besorolt, síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül.

A következő terméktípusok nem tartoznak az érintett termék fogalmába:

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, kevesebb mint 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült, bármilyen szélességű termék, valamint

síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

(18)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (22)–(24) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

2.   DÖMPING

2.1.   Kína

2.1.1.   Piacgazdasági elbánás

(19)

Ahogyan azt az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdése kifejti, a vizsgálatban érintett exportáló gyártók egyike sem igényelt piacgazdasági elbánást.

2.1.2.   Analóg ország

(20)

Az ideiglenes rendeletben a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésével összhangban Kanadát választotta ki analóg országnak.

(21)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy a dömping- és kárkülönbözet közötti különbség miatt kétségessé vált a Bizottság számításainak helyessége. Ugyanez az érdekelt fél azt is állította, hogy ha tényszerűen helytálló is, ilyen különbségnek érvénytelenítenie kellene Kanada analóg országként történő kiválasztását, tekintve az érintett termék árszintjeit ebben az országban.

(22)

A Bizottság megerősíti számításait. Ezen túlmenően a Bizottság emlékeztet arra, hogy az analóg ország kiválasztása olyan országok körében történik, amelyekben a hasonló termékre vonatkozó árat az exportáló ország körülményeihez a lehető leghasonlóbb körülmények között képezik. Az árszint önmagában ebben a választásban nem kritérium.

(23)

A fentiekre tekintettel elutasítják azt az állítást, mely szerint Kanada nem megfelelő analóg ország. A Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (27)–(34) preambulumbekezdésében vázolt érvelést és az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében Kanada analóg országként történő kiválasztását.

2.1.3.   Rendes érték

(24)

A rendes érték meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (35)–(45) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

2.1.4.   Exportár

(25)

Az ideiglenes rendeletre vonatkozó észrevételekben egy vállalatcsoport felhívta a figyelmet a kár és a dömpingszámítások közötti következetlenségre, amely állítása szerint a Bizottság által vétett hiba miatt történt. A Bizottság azonban megállapította, hogy a következetlenség oka a szóban forgó vállalatcsoport által vétett kis hiba volt és az az exportárat is befolyásolta. A Bizottság kijavította ezt a hibát.

2.1.5.   Összehasonlítás

(26)

A rendes érték és az exportárak összehasonlításával kapcsolatban nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes rendelet (49) és (50) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

2.1.6.   Dömpingkülönbözetek

(27)

A fenti (25) preambulumbekezdésben említett exportár változása miatt egy vállalatcsoport dömpingkülönbözetét újraszámolták és az valamelyest megemelkedett. Ez a növekedés az összes többi kínai vállalat dömpingkülönbözetét is megváltoztatja, mivel e különbözet ezen a vállalatcsoporton alapul.

(28)

A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

1. táblázat

Dömpingkülönbözetek, Kína

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet %

Angang csoport

59,2

Shougang csoport

52,7

Más együttműködő vállalatok

56,9

Minden más vállalat

59,2

2.2.   Oroszország

2.2.1.   Bevezetés

(29)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy orosz exportáló gyártó vitatta az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását. Új adatokat nyújtott be annak érdekében, hogy igazolja az ideiglenes rendelet (60) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat, amelyekben a Bizottság bizonyította, hogy az exportáló gyártó nagyobb értékesített mennyiségről számolt be, mint amelyet a termelés fizikailag lehetővé tett.

(30)

A Bizottság két meghallgatást szervezett, lehetőséget adva az érintett exportáló gyártónak, hogy észrevételeket tegyen és elmagyarázza állításait.

(31)

A meghallgatások során a Bizottság kiemelte, hogy az ellenőrzést követően benyújtott észrevételek/magyarázatok csak akkor fogadhatók el, ha az azok alapját képező adatokat már korábban benyújtották vagy a kérdőívre adott válasszal vagy legkésőbb az ellenőrző látogatás során benyújtott adatokhoz kapcsolhatók. Az exportáló gyártó vagy a kérdőívre adott válaszban már megadott információkkal, vagy a helyszínen gyűjtött adatokban foglalt információkkal nem tudta alátámasztani érveit. A Bizottság ezért megerősíti az ideiglenes szakaszban tett megállapításokat, amelyek az alaprendelet 18. cikkének Bizottság általi alkalmazásához vezettek, és amelyek az ideiglenes rendelet (60) és (61) preambulumbekezdésében kerültek meghatározásra. Ennélfogva – összhangban az alaprendelet 18. cikkével – a Bizottság a szóban forgó vállalatra vonatkozó dömpingkülönbözetet véglegesen a rendelkezésre álló tények alapján állapította meg.

(32)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy exportáló gyártó kiemelte, hogy megkülönböztető bánásmódban részesült a jelenlegi dömpingellenes vizsgálattal összefüggésben, ami befolyásolta az eljárási jogait, ideértve a védelemhez való jogot is. Ez az exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem fogadta el a második ellenőrzést belgiumi leányvállalatának telephelyén, jóllehet az uniós gazdasági ágazat gyártóinak és importőreinek telephelyén sor került második ellenőrzésre is. A (15) preambulumbekezdésben kifejtett okokból ezt az állítást el kell utasítani.

(33)

Ez az exportáló gyártó azt is állította, hogy a Bizottság igénybe vehette volna a kapcsolatban álló kereskedőjének/importőrének exportárait, illetve a Bizottsággal teljes mértékben együttműködő egyetlen exportáló gyártó termelési költségeire vonatkozó adatokat. Ezáltal a Bizottság állítólag elkerülhette volna az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását, mivel a kapcsolatban álló kereskedőt/importőrt külön ellenőrizte és az együttműködése tekintetében nem vetett fel problémát. A fentiek alapján az a tény, miszerint (a kötött felhasználás kivonását követően és a készletváltozással kiigazítva) az exportáló gyártó által megadott értékesítési összvolumen meghaladta az előállított mennyiségeket, nem tette lehetővé a Bizottság számára, hogy azt a következetést levonja, miszerint az Unióba irányuló exportértékesítéseket teljes mértékben bejelentették. A Bizottság ezért elutasította a vállalat arra vonatkozó javaslatát, hogy az Unióba irányuló összértékesítést csak részlegesen képviselő ügyleteket vegye figyelembe. Következésképp a Bizottság nem vette igénybe az termelési költségekre vonatkozó adatokat, mivel nem álltak rendelkezésre az összehasonlításhoz felhasználható exportértékesítések.

(34)

Két exportáló gyártó észrevételeket tett az ellenőrző látogatások lebonyolítását illetően és arra kérte a Bizottságot, hogy állításaik kivizsgálásáig függessze fel a vizsgálatot. Ebben az összefüggésben az exportáló gyártók vitatják az alaprendelet 18. cikkének Bizottság általi alkalmazását. Ezenfelül az Orosz Föderáció Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztériuma kérelmezte a bevezetendő végleges dömpingellenes intézkedések alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg az illetékes uniós intézmények kellőképpen mérlegelik a két exportáló gyártó hivatalos panaszát.

(35)

A Bizottság megjegyzi, hogy az ellenőrzés a vizsgálati eljárás egy lépése, amelyet a Bizottság vizsgálati hatóságként folytat. A Bizottság részletesen bemutatta azokat a lényegi okokat, amelynek alapján úgy határozott, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza. Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása a vállalatok által a Bizottság részére írásban benyújtott bizonyítékokon és e bizonyítékok megbízhatóságán és következetességén alapul. Az exportáló gyártók számára lehetőség nyílt arra, hogy az eljárás során maradéktalanul gyakorolják védelemhez való jogukat információk, észrevételek benyújtása, meghallgatások és tárgyalások révén, ideértve két, konkrétan a felmerült kérdéseknek szentelt meghallgatást is.

(36)

Ami a felfüggesztési kérelmet illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy valamely bevezetett intézkedés felfüggesztésének egyetlen alapja az alaprendelet értelmében a 14. cikk (4) bekezdése. A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy nem teljesülnek az említett cikkben meghatározott felfüggesztésre vonatkozó feltételek. E cikk előírja, hogy az intézkedések csak akkor függeszthetők fel az Unió érdekében, amennyiben a piaci viszonyok ideiglenesen annyira megváltoztak, hogy a kár a felfüggesztés eredményeként valószínűleg nem folytatódna. Nincs arra mutató jel, hogy a jelen esetben ilyen feltételek teljesülnének, és a Bizottság megjegyzi, hogy ilyen körülményekre nem utalt semelyik fél sem. A vizsgálat inkább arra mutatott rá, hogy a végleges intézkedések bevezetésére vonatkozó feltételek – az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban – teljesültek. A Bizottság ezért elutasítja ezt a kérelmet.

2.2.2.   Rendes érték

(37)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy exportáló gyártó vitatta a Bizottság által a hidegen síkhengerelt acéltermékek termelési költségeivel kapcsolatos kiigazítást, az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdésében foglaltak és (80) preambulumbekezdésében indokoltak szerint. Az érintett exportáló gyártó azonban nem terjesztett elő olyan érvet, amely lehetővé tette volna a Bizottság számára, hogy megváltoztassa az azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a vállalat által a kérdőívre adott válaszban benyújtott lényeges felhasználási ráták nem voltak megfelelőek a Bizottság számára ahhoz, hogy megfelelően értékelje a hidegen síkhengerelt acéltermékeknek a vállalat általi előállításához használt anyagok költségeit. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(38)

Ugyanaz az exportáló gyártó azt állította, hogy két tengerentúli leányvállalatának felszámolásával kapcsolatos veszteségeket ki kellene zárni az értékesítési, általános és adminisztratív költségek (SGA-költségek) megállapításából. Ezen túlmenően azt állította, hogy a csomagolási költségeket duplán vették számításba az előállítási és az SGA-költségekben. A Bizottság megállapításait ennek megfelelően felülvizsgálta, mivel az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a vállalat által adott magyarázatokat alátámasztották a kérdőívre adott válasszal vagy az ellenőrző látogatás során vagy azt megelőzően megfelelő módon benyújtott adatok.

(39)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségek (SGA-költségek) felülvizsgálatát követően a Bizottság néhány belföldi értékesítést nyereségesnek talált. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy a vállalat saját SGA-költségei és nyeresége alapján kiszámolja a dömpingkülönbözetet. Az ideiglenes szakaszban a Bizottság nem talált nyereséges belföldi értékesítést és ezért a dömpingkülönbözetet az SGA-költségek és a külső forrásokból származó nyereség igénybevételével számította ki.

(40)

Két exportáló gyártó nem értett egyet az SGA-költségeinek az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében foglaltak szerinti, a Bizottság általi kiszámítási módjával. Azzal érveltek, hogy a Bizottságnak nem kellene a devizahitelek átértékeléséből eredő veszteségeket az SGA-költségek részeként figyelembe venni, mivel a vállalatoknál valójában nem merült fel semmilyen költség és csak átértékelték a mérleget a pénzügyi beszámolási időszakuk utolsó napján aktuális árfolyam alapján. A Bizottság – hivatkozással a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra és az orosz általánosan elfogadott számviteli gyakorlatra – nem ért egyet ezzel az érvvel. E veszteségek megfelelően bekerültek a gyártók nyilvántartásába és a vizsgálati időszak során merültek fel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(41)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártók megismételték állításaikat, anélkül, hogy új tényeket mutattak volna be a vitatott veszteségek tekintetében. Az exportáló gyártók hivatkoztak a 2852/2000/EK tanácsi rendeletre (6) (az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó poliészter vágott szál), amelyben a Bizottság elutasította az SGA-költségekbe belefoglalt nettó devizanyereséget.

(42)

A Bizottság megjegyzi, hogy az exportáló gyártók által említett eset tényszerű helyzete eltérő. Mint a fent említett 2852/2000/EK rendelet (34) preambulumbekezdése is kifejti, a Bizottság úgy találta, hogy a devizanyereség elsősorban nem a gyártáshoz és értékesítéshez kapcsolódott.

(43)

Az exportáló gyártók nem kérdőjelezték meg hitelkötelezettségüknek a hasonló termék termelési költségeihez fűződő kapcsolatát. A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy a veszteségek az említett hitelekkel álltak összefüggésben, amelyeket a hasonló termék gyártásához szükséges befektetett eszközök finanszírozására használtak fel. Következésképp az ilyen veszteségeket figyelembe kell venni a vállalat SGA-költségeinek meghatározása során. Következésképpen a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(44)

Az újabb végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz exportáló gyártó újból megismételte állítását. Az állítás azonban túlmutat az további adatközlés bizonyos szempontjain. A Bizottság fenntartja az előző bekezdésekben kifejtett álláspontját.

(45)

Egy exportáló gyártó vitatta azt a módszertant, amelyet a Bizottság vett igénybe a kapcsolatban álló belföldi kereskedők összes SGA-költségeinek kiszámításához, amely során a Bizottság az SGA-költségeket a belföldi piacon a független vevőkre irányuló értékesítések vonatkozásában bejelentettek szerint használta fel. A Bizottság elfogadta ezt az érvelést és kijavította a végleges számítást. Mivel ezek a javított SGA-költségek lényegében nem tértek el az eredetileg felhasznált költségektől és az értékesítéseknek csak korlátozott számára volt hatással, e javítás nem befolyásolta az ennek eredményeként kapott dömpingkülönbözetet.

(46)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság a teljes termelési költség megállapítása céljából duplán vette számításba a csomagolási költségeket a jövedelmezőséget mérő tesztben. A Bizottság ezt az állítást elutasította. Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalban foglalt teljes körű részletek alapján a Bizottság a teljes termelési költség kiszámítása előtt törölte a csomagolási költségeket az SGA-költségekből.

(47)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártók nem értettek egyet a rendes érték kiszámításához használt módszertannal. Állításuk szerint a Bizottság az SGA-költségek téves százalékarányát használta és az SGA-költségeknek kizárólag a nyereséges értékesítésekre történő használata révén a Bizottság eltúlozta a rendes értéket.

(48)

A Bizottság objektív módon folytatja a vizsgálatot. A rendes érték megállapításához alkalmazott módszertant következetesen használják valamennyi esetben, amelyben a kapcsolódó feltételek teljesülnek. A Bizottság alkalmazza az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdését, amely előírja, hogy az SGA-költségekre és a nyereségre szánt összegek a szokásos kereskedelmi forgalomban mutatkozó értékesítéseken alapulnak. Az exportáló gyártók azon állítása, miszerint az SGA-költségek állandó összegét kell alkalmazni függetlenül attól, hogy e kiadások a szokásos kereskedelmi forgalomban mutatkozó értékesítésekhez kapcsolódnak-e, ellentmond e rendelkezésnek. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(49)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy exportáló gyártó felvetette a hazai piacon bonyolított ügyletek felsorolásában szereplő negatív bejegyzések kérdését a rendes érték kiszámítása vonatkozásában. Az exportáló gyártó elmagyarázta, hogy azok a bejegyzések a számlák javításával kapcsolatosak és elszámolási rendszerének konfigurációja miatt került sor rájuk, amelyben a számla javítása csak az eredeti bejegyzésnek megfelelő negatív bejegyzéssel történő teljes mértékű kiegyenlítése révén történhet. Azzal érvelt, hogy a Bizottság a rendes érték kiszámítása során nem vette figyelembe elszámolási rendszerének specifikus konfigurációját és ezért a számítás nem volt pontos.

(50)

A Bizottság először is megjegyzi, hogy az exportáló gyártó a Bizottság kérdőívében foglalt instrukciókat nem tartotta be, hiszen e javításokat ügyletként tüntette fel a felsorolásban ahelyett, hogy bejelentést tett volna a javító bejegyzésekről a Bizottság kérdőívének megfelelő oszlopában. Másodszor a végleges nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártó benyújtotta a javított dömpingkülönbözetet, de nem nyújtotta be a belföldi ügyletek felülvizsgált felsorolását vagy a dömping felülvizsgált kiszámítását. Harmadszor a Bizottság megjegyzi, hogy ezen állítás valójában az adatok minőségére utal, amelyeket maga az exportáló gyártó nyújtott be a Bizottság részére a vizsgálat során. Negyedrészt a Bizottság a vizsgálat ideiglenes szakaszában kellő tájékoztatást adott a rendes érték kiszámításáról, ideértve az exportáló gyártó által benyújtott belföldi ügyleteket is. Mindazonáltal az exportáló gyártó nem tett észrevételt erre a számításra vonatkozóan az ideiglenes nyilvánosságra hozatalról szóló észrevételeiben. Ugyanazon belföldi ügyletek felsorolását használták fel a végül nyilvánosságra hozott dömping kiszámítása során. Az exportáló gyártó nem adott magyarázatot arra vonatkozóan, miért nem hozta fel ezt a kérdést a vizsgálat korábbi szakaszában.

(51)

Az exportáló gyártó magatartásában az e kérdés tekintetében mutatkozó hiányosságok ellenére a Bizottság objektív és pártatlan vizsgálatot folytató hatóságként megvizsgálta ezt az állítást és arra a következtetésre jutott, hogy az esetleges kétszeres figyelembevétel elkerülése érdekében valóban javítani kell a rendes érték kiszámítását. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az exportőr a Bizottság rendelkezésére bocsátott egy olyan kulcsot, amely szerint az ügyletek felsorolása szűrhető, hogy a javításokat ki lehessen zárni és csak a végleges bejegyzések legyenek láthatóak. A Bizottság a végleges nyilvánosságra hozatalt követően a felsorolásnak az exportáló gyártó által javasolt javítási módszerét alkalmazta az ellenőrzött adatokra, és ezért teljes mértékben elfogadta az állítást.

(52)

A Bizottság valamennyi érdekelt félnek megküldte az újabb végleges nyilvánosságra hozatal anyagát és tájékoztatást nyújtott a kérelem elfogadásáról, továbbá felkérte őket észrevételeik megtételére.

(53)

Ezt az újabb nyilvánosságra hozatalt követően egy fél azt állította, hogy az újabb nyilvánosságra hozatal tulajdonképpen tovább hangsúlyozta az orosz exportáló gyártókkal való együttműködésben tapasztalt hiányosságokat. Az említett fél továbbá azt állította, hogy az újabb nyilvánosságra hozatal valójában azt jelezte, hogy a kiegészítő adatokat figyelmen kívül lehetett volna hagyni és nem kellett volna elfogadni. A Bizottság felvetette a benyújtott információk minőségének és az együttműködésnek a kérdését, de ebben a konkrét ügyben úgy határozott, hogy az állítás objektív módon elfogadható.

(54)

Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően az orosz exportáló gyártó egyetértett a Bizottság által a dömpingkülönbözetén végrehajtott javítás elvével és mértékével.

(55)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a belföldi ügyletek felsorolása mellett benyújtotta a kérdőívre adott válaszát. A Bizottság ezt a tényt nem vitatja, ellenben a beadvány minősége vita tárgyát képezi. Az exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy az említett ügyletek listájáról nem nyújtott be észrevételeket az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően, mert azok az adatok nem befolyásolták a dömpingkülönbözet kiszámítását. A Bizottság megjegyzi, hogy az exportáló gyártó több alkalommal is megismételte a módszertanra és a számítások azon szempontjaira vonatkozó állításait, amelyek – amennyiben a Bizottság elfogadta volna azokat, (amely helyzet nem áll fenn), arra ösztönözték volna a Bizottságot, hogy felhasználja az adatokat. Ezért lényeges volt az érintett fél számára annak biztosítása, hogy az ideiglenes szakaszban nyilvánosságra hozott adatok helyesek legyenek és fel lehessen azokat használni a dömpingkülönbözet kiszámításához. Míg a vállalat felvetette az ellenőrző látogatás során a törlések és az abból eredő többször előforduló azonos bejegyzések kérdését, csak a végleges nyilvánosságra hozatal idején vált nyilvánvalóvá a probléma teljes terjedelme, amelyet a dömpingkülönbözet kiszámítására gyakorolt hatása is bizonyít. Míg a vállalat azt állítja, hogy a bejegyzések nem jóváírási értesítések, a vállalat által megadott, az e bejegyzések azonosításához vezető kulcs egy jóváírási értesítési szám. Mindazonáltal a Bizottság teljes mértékben elfogadta az állítást és a vállalat nem vitatta a dömpingkülönbözet új kiszámítását.

(56)

Egy exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem szerepeltette a tartalékok felszabadításából eredő jövedelmet az SGA-költségek kiszámításában, amely a vizsgálati időszakot megelőzően keletkezett. Az említett exportáló gyártó nézete szerint a Bizottság kettős mércét és aszimmetrikus értékelést alkalmaz, amikor a Bizottság az általa említett deviza-átértékeléssel járó veszteségekkel hasonlít össze.

(57)

A Bizottság megjegyzi, hogy megközelítése következetes. Az SGA-költségek között nem szerepelnek olyan bevételek és kiadások sem, amelyek hatást gyakorolnak az adott év nyereségére, amely a Bizottság szerint az exportáló gyártó tengerentúli műveleteivel áll összefüggésben. Ezt a tényt a végleges nyilvánosságra hozatal során tették közzé és az exportáló gyártó nem vitatta. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

2.2.3.   Exportár

(58)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (84) preambulumbekezdésében foglaltak szerint tovább vizsgálta az egyik exportáló gyártónak egy Svájcban letelepedett független kereskedőre irányuló értékesítéseit. A Bizottság mind az exportáló gyártóval, mind pedig a független kereskedővel foglalkozott és saját kutatást végzett az ügyben, hogy további információkat szerezzen kapcsolatukról.

(59)

Az Eurofer az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követő beadványában felkérte a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg az exportáló gyártó és a svájci kereskedő közötti kapcsolatot, és a számítást e vizsgálat eredménye alapján megfelelően igazítsa ki.

(60)

E vizsgálat eredményeinek értékelését követően a Bizottság úgy határozott, hogy az orosz exportáló gyártótól függetlennek tekinti ezt a svájci kereskedőt. A Bizottság nem talált olyan szempontot, amely alátámasztaná azt az állítást, miszerint az említett felek kapcsolatban álltak egymással a vizsgálat időszak alatt és ezért elutasította ezt az állítást.

(61)

Az exportáló gyártó további információkat nyújtott be, amely lehetővé tette a Bizottság számára, hogy kijavítsa az uniós független felekre irányuló értékesítéseket. Az exportáló gyártó a szóban forgó értékesítéseket előzőleg orosz rubelben kiállított belső számlák alapján jelentette be. Ezek a számlák devizában tüntették fel eredeti értéküket, a vállalat napi árfolyamának felhasználásával átváltva. A Bizottság ezt az új beadványt a helyszínen ellenőrzött információkhoz tudta kapcsolni. E javítás a dömpingkülönbözet csekély mértékű csökkenését okozta az ideiglenes számításhoz képest.

(62)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártók vitatták a velük kapcsolatban álló svájci kereskedőkön/importőrökön keresztül megvalósult értékesítések vonatkozásában az SGA-költségek és a nyereség az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerinti kiigazításainak alkalmazhatóságát.

(63)

Álláspontjuk szerint a kiigazítások csak az adott ügylethez kapcsolódóan helyénvalóak, amennyiben az értékesítések feltételei között szerepel, hogy az adott terméket a vámkezelést követően lehet elszállítani, vagyis olyan ügyletekben, amelyekben a kapcsolatban álló fél importőrként működik, például DDP-feltételek szerinti ügyletekben. Ugyanakkor azt is állították, hogy a velük kapcsolatban álló svájci kereskedőket/importőröket a gyártó exportáló hálózatának részeként kell tekinteni.

(64)

Erre válaszul a Bizottság megerősíti, hogy az SGA-költségeknek és az ésszerű nyereségnek az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének második és harmadik albekezdése alapján történő kiigazítását a kapcsolatban álló svájci kereskedőkön/importőrökön keresztül megvalósult értékesítési ügyletek valamennyi típusára alkalmazni kell.

(65)

Jóllehet az exportáló gyártók által bejelentett ügyletekre vonatkozó feltételek esetében az áruszállításra az áru szabad forgalomba bocsátását megelőzően kerül sor, és még ha a vámkezelés felelőssége a vevőt is terheli (szemben a DDP-feltételek szerinti ügyletekkel), az nem változtat azon a tényen, hogy az értékesítést a kapcsolatban álló kereskedő/importőr bonyolítja, aki az SGA-költségeket viseli és aki rendszerint nyereséget kíván realizálni szolgáltatásaiért cserébe.

(66)

Tekintve, hogy a kereskedő/importőr kapcsolatban áll az exportáló gyártóval, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében az ilyen kereskedő/importőr adatai jellegüknél fogva nem megbízhatóak, és nyereségét ésszerű alapon a vizsgálatot folytató hatóságnak kell megállapítania. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése nem zárja ki a behozatalt megelőzően felmerült költségekre vonatkozóan tett kiigazításokat, mivel e költségeket rendszerint a kereskedő/importőr viseli. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(67)

Az exportáló gyártók a végleges nyilvánosságra hozatalt követően megismételték ezt az állítást, ám új információt nem terjesztettek elő a svájci kereskedők/importőrök szerepéről. A Bizottság megjegyzi, hogy álláspontja összhangban van az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatával. Mindenesetre a tény, hogy a kapcsolatban álló vállalatok csak bizonyos feladatokat látnak el, nem akadályozza meg a Bizottságot az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítások végrehajtásában, de visszatükröződhet az alacsonyabb SGA-költségekben, amelyeket levonnak az érintett termék független vevő részére történő első viszonteladásakor érvényesített árból. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján végzett kiigazítások mértékét vitatni szándékozó érdekelt felek bizonyítási terhet viselnek. Amennyiben e felek túlzottnak ítélik a kiigazításokat, úgy állításaik igazolása céljából konkrét bizonyítékkal és számításokkal kell szolgálniuk. Az exportáló gyártók azonban nem szolgáltak olyan bizonyítékkal, amely megkérdőjelezné a felhasznált SGA-költségeket vagy a nyereség százalékarányát. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

2.2.4.   Összehasonlítás

(68)

Észrevételeikben az exportáló gyártók nem értettek egyet az adásvételi szerződés/vételi megbízás dátumának felhasználásával, hogy a devizában megvalósult exportértékesítéseket átváltsák orosz rubelre. Az exportáló gyártók abban azonban egyetértettek, hogy ez inkább megfelelő az értékesítés lényegi feltételeinek megállapításához, mint a számla kelte, jóllehet azzal érveltek, hogy a Bizottság eddig sohasem használta ezt a lehetőséget. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(69)

Az exportáló gyártók megismételték ezt az állítást a végleges nyilvánosságra hozatalt követően, hangsúlyozva, hogy a Bizottság nem nyilatkozott megfelelő módon azon okokról, hogy miért a szerződés vagy a vételi megbízás dátumát használta. Ezenfelül állításuk szerint a Bizottságnak a számla keltét megelőző legfeljebb 60 nappal korábban érvényes átváltási árfolyamot kellett volna használnia, hivatkozással az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontjával összhangban a tartós árfolyammozgásokra.

(70)

A Bizottság ebben az esetben nem biztosította a tartós árfolyammozgások kiigazítását, mivel az EUR és a RUB közötti árfolyammozgás a vizsgálati időszak vége felé a tartós árfolyammozgás helyett nagymértékű ingadozást mutatott. Ezen túlmenően amennyiben a Bizottság a tartós árfolyamváltozás kiigazítását alkalmazná az exportáló gyártó valutájának leértékelésével összefüggésben, az csökkentené az exportárat és így magasabb dömpingkülönbözetet eredményezne. Továbbá a tartós árfolyamváltozás kiigazítását kellene alkalmazni annak érdekében, hogy feltüntessék a kapcsolódó árfolyam-ingadozást és ne vezessék be az exportáló gyártók által javasolt, a számla keltétől számított 60 napos maximális határidőt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(71)

A Bizottság a szerződés vagy a vételi megbízás napján érvényes átváltási árfolyam alkalmazásának megközelítésével nagymértékben minimalizálta a vizsgálati időszak vége felé tapasztalt számottevő és előre nem látható árfolyam-ingadozások hatását. A Bizottság nem ért egyet az exportáló gyártók azon állításával, miszerint ez a módszertan indokolatlan megváltoztatását eredményezte. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének j) pontjával teljes összhangban az értékesítés időpontján érvényes árfolyamot használta és elegendő magyarázattal szolgált arra vonatkozóan, hogy a szerződés vagy a vételi megbízás napja ebben az esetben miért ennek megfelelően alakítja ki az értékesítés lényegi feltételeit. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

2.2.5.   Dömpingkülönbözetek

(72)

Figyelembe véve a rendes érték megállapításának a fenti (37)–(51) preambulumbekezdés szerinti módosításait és megerősítve az ideiglenes rendelet (65)–(93) preambulumbekezdésében foglalt egyéb megállapításokat, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek az alábbiak:

2. táblázat

Dömpingkülönbözetek, Oroszország

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet %

Magnitogorsk Iron & Steel Works OJSC

18,7

PAO Severstal

35,9

PJSC Novolipetsk Steel (7)

38,9

Minden más vállalat

38,9

3.   KÁR

3.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása

(73)

Egy érdekelt fél megkérdőjelezte a panaszosok helyzetét, utalva arra, hogy az áttekercselők nem kerültek be a számításokba. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az össztermelés kiszámítása valójában tartalmazta az áttekercselők termelési volumenét. Ezért a Bizottság ezt az észrevételt elutasította.

(74)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (94)–(98) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.2.   Uniós felhasználás

(75)

Több fél többek között megjegyezte, hogy a felhasználást összességében, vagyis a kötött és a szabadpiaci felhasználás összekapcsolásával kellett volna elemezni.

(76)

Erre vonatkozóan az ideiglenes rendelet 5. és 6. táblázatában olvasható mind a kötött, mind pedig a szabadpiaci felhasználás alakulásának bemutatása és magyarázata. E két táblázat összevonása révén az általános felhasználás (a kötött és szabadpiacokkal együtt) az alábbiak szerint alakult a figyelembe vett időszak során:

3. táblázat

Összfelhasználás (kötött és szabadpiac) (tonna)

 

2011

2012

2013

2014

Vizsgálati időszak

Összfelhasználás

36 961 744

34 375 474

36 277 064

37 461 260

37 306 302

Mutató (2011 = 100)

100

93

98

101

101

Forrás: az Eurofer kérdőívre adott, ellenőrzött válasza és az Eurostat.

(77)

A fenti táblázat szerint a 2012. évi felhasználásban bekövetkezett erőteljes visszaesést követően az általános felhasználás olyan szintre emelkedett, amely a vizsgálati időszakban valamelyest magasabb volt, mint a figyelembe vett időszak elején. A tendenciára a kötött felhasználás növekedése szolgál magyarázattal, amely abszolút értékben erőteljesebb volt a szabadpiaci felhasználás csökkenésénél.

(78)

Egy érdekelt fél jelezte, hogy az állítást, miszerint a kötött felhasználás nem áll versenyben a behozatallal, nem támasztja alá indokolt magyarázat. E fél bízik abban, hogy amennyiben a behozatal a verseny szempontjából rendelkezésre áll, az uniós gyártók élnének annak lehetőségével. A kötött felhasználást ennélfogva figyelembe kell venni.

(79)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy gazdaságilag nincs értelme annak, hogy az integrált gyártók továbbfeldolgozott termékek gyártására szánt termékeket vásároljanak a versenytársaktól, amikor kapacitással rendelkeznek az ilyen termékek gyártására. Az olyan tőkeintenzív ágazatban, mint az acélipar, a kapacitáskihasználás arányát a legmagasabb szinten kellene tartani az állandó költségek csökkentése és a termelési költségek legalacsonyabb szinten tartása érdekében. A fentiek alapján a (78) preambulumbekezdésben foglalt érvet el kell utasítani.

(80)

Egyes érdekelt felek a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeikben visszatértek a felhasználás kérdésére. Egyes felek azt állították, hogy a Bizottság nem elemezte vagy magyarázta megfelelő mértékben a kötött és a szabadpiacokat. Azonban – miként az az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdésében is kifejtésre került – egyértelmű, hogy minden egyes piac felhasználása különböző volt és a legfontosabb részt vevő feldolgozóipari ágazatok teljesítményét tükrözte. A kötött piac növekedésére olyan ágazatok fejlesztése miatt került sor, mint a gépjárműgyártás. Ezzel szemben az elsősorban általános ipari ágazatok, amelyek a szabadpiacon keresztül intézték beszállításaikat, kevésbé fejlődtek. A Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint nem került sor megfelelő mértékben a szabad és kötött piacok elemzésére.

(81)

Az uniós felhasználásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (99)–(106) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.3.   Az érintett országokból érkező behozatal

3.3.1.   Az érintett országokból származó behozatal hatásainak összesített értékelése

(82)

Az érintett országokból származó behozatal hatásainak összesített értékelésére vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (107)–(111) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

3.3.2.   Az érintett országokból származó behozatal volumene, piaci részesedése és ára

(83)

A fent említettek alapján egyes felek azt állították, hogy a kötött és szabadpiacokat is magában foglaló általános helyzetet a különböző mutatók alapján kellett volna elemezni. A piaci részesedést illetően meg kell jegyezni, hogy a kötött felhasználás (értékesítések) és az érintett országokból származó behozatalok közötti verseny hiánya miatt, valamint a feldolgozóipari termékek kötött piacának specifikussága fényében itt nem szerepel a nyilvántartásban az általános felhasználás százalékában kifejezett piaci részesedés elemzése. Ez összhangban van az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlatával (8).

(84)

Az érintett országokból származó behozatal volumenére és piaci részesedésére vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (112)–(114) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

3.3.3.   Az érintett országokból származó behozatal árai és áralákínálás

(85)

Először is meg kell jegyezni, hogy a hiba észrevételét követően az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségeket javítani kellett. Mivel ennek a hibának nem volt jelentős hatása az átlagárakra, elhanyagolható hatást gyakorolt a kiszámolt árkülönbözetekre.

(86)

Egy fél azt állította, hogy a behozatal utáni költségek fedezése céljából a CIF-értékhez hozzáadott százalékarányt tonnánkénti összeg alapján újra kellene számolni. Ezt az állítást a Bizottság elfogadta és a számításokat ennek megfelelően kiigazította, amelynek a különbözetekre gyakorolt hatása elhanyagolható.

(87)

A végleges alákínálási különbözetet ennélfogva a Bizottság felülvizsgálta és az 8,1 % Kína és 15,1 % Oroszország vonatkozásában.

(88)

Az érintett országokból származó behozatal volumenére, piaci részesedésére és árára vonatkozó további észrevételek hiányában és a fenti (87) preambulumbekezdésben foglalt áralákínálási különbözetek kivételével a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (115)–(119) preambulumbekezdésében megállapított következtetéseket.

3.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

3.4.1.   Módszertan

(89)

Több fél nyújtott be észrevételt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése érdekében felhasznált módszertanra vonatkozóan. A felek mindenekelőtt azt jelezték, hogy a kötött piac nagy mérete ellenére a gazdasági elemzés nagyrészt kizárta ezt a piacot, és hogy a következtetések kizárólag a szabadpiacra vonatkozó ténymegállapításokon alapultak. E felek mindenekelőtt azt állították, hogy külön kellett volna elemezni a kötött piacon jellemző értékesítési árakat és a jövedelmezőséget. Továbbá azt állították, hogy meg kellett volna vizsgálni a kötött és a szabadpiacot is magába foglaló általános helyzetet, és ebből az elemzésből arra a következtetésre lehetett volna jutni, hogy nem érte kár az uniós gazdasági ágazatot.

(90)

E tekintetben és az ideiglenes rendelet (123) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság külön-külön elemezte a kötött, a szabadpiacot és adott esetben az uniós gazdasági ágazat általános teljesítményét. Ami a kötött piacot illeti, e piac legnagyobb része a kötött transzferekhez kapcsolódik egy jogi személyen belül, amely esetben nem kerül számla kiállításra és ezért nincs értékesítési ár. A kapcsolatban álló vállalatok közötti kötött értékesítések esetében nyilvánvaló volt, hogy a mintában szereplő különböző gyártók körében alkalmazandó különféle transzferár-politikák fényében nem lehetett elvégezni az ár- és a jövedelmezőség-mutatók érdemi elemzését. Másrészt lehetőség nyílt a kötött felhasználás volumenének javítására és elemzést is készítettek. Ami a szabadpiacot illeti, sor került az előállítási egységköltség, az értékesítési ár, az értékesítési volumen és a jövedelmezőség elemzésére. Az egymással összefonódó kötött és szabadpiacokat lefedő általános tevékenységet illetően több mutató, mint például a termelési volumen, a kapacitás, a kapacitáskihasználás, a foglalkoztatás, a termelékenység, a készletek, a munkaerőköltség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházás-megtérülés elemzése is megtörtént.

(91)

A fentiek alapján el kell utasítani azt az állítást, miszerint az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése kizárólag a szabadpiacon alapul, és tartalmaznia kellett volna a kötött és általános tevékenység elemzését is. A Bizottság külön-külön vagy összesítve elemezte az e piacokon jellemző gazdasági helyzet alakulását magába foglaló valamennyi érdemi szempontot.

(92)

Egy fél azt állította, hogy a szabadpiac elemzésében szerepelnie kellett volna egyéb mutatók elemzésének is, például csak a szabadpiacra vonatkozó termelés, készletek és pénzforgalom elemzése. Arra a következtetésre jutott, hogy az elemzés nem tükrözi az állítólagos kár jelenlegi állását.

(93)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kizárólag a szabadpiacra vonatkozó többi kármutató elemzése kivitelezhetetlen, hiszen szoros kapcsolat áll fenn a kötött és a szabadpiac tevékenységei között. Ilyen elemzés továbbá nem vezetett volna érdemi következtetésekhez sem. Ennek következtében ezt az állítást el kellett utasítani.

(94)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egyes exportáló gyártók észrevételeikben visszatértek e kérdéshez. Azt állították, hogy a kötött és a szabadpiac elemzéséhez alkalmazott módszertan sértette a tisztességes és objektív vizsgálat elvét. Mindazonáltal a Bizottság lehetőség szerint a kötött és a szabadpiacot is megvizsgálta, és amennyiben értelmes adatok álltak rendelkezésre, adott esetben összesített értékelésre került sor. Ennélfogva egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kárra vonatkozó következtetést egy háromlépcsős értékelés (kötött és szabadpiaci, valamint kumulatív elemzés) előzte meg, amely valamennyi releváns adatot felhasznált. Amennyiben nem volt lehetőség értékelésre, a Bizottság megemlítette az azokat kiváltó okokat is.

(95)

Ezen túlmenően ezen átfogó módszertan miatt az exportáló gyártók által felvetett szempontok az adatok bemutatásával és nem lényegi információkkal összefüggő kérdésekkel kapcsolatosak, hiszen valamennyi releváns adat bemutatásra került. A bemutatott adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a szabad- és a kötött piacon realizált értékesítési volumene valamelyest, kevesebb mint 1 %-kal emelkedett, de ez a növekedés alacsonyabb mértékű, mint az említett piacokon a felhasználás növekedése. Ami az uniós piacon uralkodó árakat és jövedelmezőséget illeti, azok csak akkor relevánsak, ha az áruk értékesítése független felek körében történik. A kötött transzferek tekintetében tulajdonképpen nincsenek értékesítési árak és nincsenek megbízható értékesítési árak a kötött értékesítések vonatkozásában az ideiglenes rendelet (142) preambulumbekezdésében már említett okokból kifolyólag. Ennélfogva nem lehetett érdemi jövedelmezőség-elemzést végezni a kötött piacon. A termelési költség tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság górcső alá vette e mutató alakulását a szabadpiacon, jóllehet az alaprendelet ezt nem írja elő kifejezetten. A termelési költség alakulása a kötött piacon az ugyanazon preambulumbekezdésben említett okoknál fogva nem képezte elemzés tárgyát.

(96)

A fentiek alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kárra vonatkozó következtetést egy háromlépcsős értékelés (kötött és szabadpiaci, valamint kumulatív elemzés) előzte meg, amely valamennyi releváns adatot felhasznált. A Bizottság elutasítja azt az állítást, miszerint megsértette volna a tisztességes és objektív vizsgálat elvét.

(97)

A fentiek alapján és a kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (120)–(123) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat helyzetének értékeléséhez használt módszertant a Bizottság ezúton megerősíti.

3.4.2.   Makrogazdasági mutatók

3.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(98)

Egy érdekelt fél jelezte, hogy az uniós gazdasági ágazat a szabadpiacról figyelmét a kötött piac felé fordította és az uniós gazdasági ágazat egyre nagyobb érdeklődést mutatott az iránt, hogy a kötött piacon értékesítsen, ahol a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékeket értékesítik.

(99)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat nem dönt függetlenül arról, hogy a kötött vagy a szabadpiacra összpontosít-e. Épp ellenkezőleg, a hidegen síkhengerelt acéltermékek piacát a kereslet vezérli és nem a kínálat, mint azt az uniós gyártók rendelkezésre álló kapacitása bizonyítja. Az uniós gazdasági ágazat nem amellett döntött, hogy a kötött piacra összpontosít, de az érintett országokból származó dömpingelt behozatal egyre fokozottabb rendelkezésre állása miatt veszített piaci részesedéséből és értékesítési volumenéből a szabadpiacon. A kötött piacon nem merült fel ilyen kérdés. Az érvelést ezért el kell vetni.

(100)

Ugyanezen érdekelt fél azt állította, hogy a kapacitáskihasználás javulása nem kapcsolódik a kapacitás csökkenéséhez, inkább a termelési volumen növekedéséhez.

(101)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy bár a kapacitáskihasználás fokozódása nem kizárólag a kapacitás csökkenéséhez kapcsolódik, mivel a termelési volumen is növekedett, a kapacitáscsökkenés messze a legfontosabb oka a kapacitáskihasználás fokozódásának. Az abszolút adatokat tekintve a termelési volumen valójában csupán 337 348 tonnával nőtt, míg a kapacitás 1 873 141 tonnával csökkent. A fentiek alapján az állítást el kellett utasítani.

(102)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (124)–(126) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.4.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(103)

Az orosz exportáló gyártók arról számoltak be, hogy az értékesítési volumen csökkenése nem tekinthető a kár bizonyítékának, mivel nagy vonalakban összhangban volt a figyelembe vett időszakban tapasztalt felhasználás visszaesésével. Azzal érveltek, hogy a csökkenés a globális nyersanyagár-csökkenéshez kapcsolódott, amelynek eredményeként csökkentek az érintett termék árai, 2012-től nőtt a harmadik országokból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazatban az érintett termék behozatala.

(104)

E tekintetben először meg kell jegyezni, hogy az értékesítésben (– 14 %) és a felhasználásban (– 9 %) tapasztalt különbség nem tekinthető jelentéktelennek. Ezenfelül a globális nyersanyagárak csökkenése nem minősül megfelelő indoknak az értékesítési volumen visszaesése terén, mivel ezek az elemek, például a nyersanyagárak és az értékesítési volumen nincsenek egymással közvetlen kapcsolatban. A globális nyersanyagárak csökkenése továbbá az uniós gazdasági ágazatra és a behozatalra egyaránt vonatkozik. Ami a harmadik országokból származó behozatalt illeti, a tendenciát a figyelembe vett időszak egészét tekintve és nem az ilyen időszak közepétől kezdődően kell elemezni. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a harmadik országokból származó behozatal abszolút (– 206 571 tonna) és relatív értékben egyaránt (a piaci részesedést tekintve 10,9 %-ról 9,1 %-ra) csökkent. Ezenfelül ami az érintett országokból származó uniós gazdasági ágazatbeli behozatalt illeti, meg kell jegyezni, hogy ezek a vásárlások stabilak voltak a figyelembe vett időszakban, és az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési forgalmának kevesebb mint 1 %-át képviselték. A fentiek alapján a kérelmet el kellett utasítani.

(105)

A piaci részesedés tekintetében ugyanezen felek megkérdőjelezték, hogy a Bizottság ideiglenesen hogyan jutott arra a következtetésre, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésében tapasztalt csökkenés (74,8 %-ról 70,8 %-ra) a kárt jelezte, miközben az Indiából, Iránból és Ukrajnából származó behozatal 5,4 %-os piaci részesedése nem tudta megszüntetni az állítólagos kár és az érintett országokból származó behozatal között fennálló okozati összefüggést.

(106)

E tekintetben érdemes megjegyezni, hogy a fent említett országok piaci részesedését a figyelembe vett időszak alatt kell értékelni és nem adott egyéves időszakokra kell összpontosítani. Ebből kifolyólag az Indiából, Iránból és Ukrajnából származó behozatal piaci részesedése 4 %-ról csupán 5,4 %-ra, vagyis csak 1,4 százalékponttal emelkedett a figyelembe vett időszak során, míg a fenti (105) preambulumbekezdésben említettek szerint a harmadik országokból származó összbehozatal 10,9 %-ról 9,1 %-ra csökkent az érintett országokból származó behozatal javára. A fentiekből következik, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének visszaesése szűkebb értelemben nem hasonlítható össze a fent említett országok piaci részesedésével, és e csökkenés úgy tekinthető, hogy önmagában utal a kárra. A fentiek alapján a kérelmet el kellett utasítani.

(107)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (127)–(132) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.4.2.3.   Foglalkoztatás, munkaerőköltségek és termelékenység

(108)

Egy érdekelt fél jelezte, hogy a foglalkoztatás visszaesését nem kellene az érintett országokból származó dömpingelt behozatalhoz kapcsolni, inkább a berendezések modernizálásához, amelynek köszönhetően szakképzettebb személyzetet kellett felvenni és magasabb munkaerőköltségek jelentkeztek.

(109)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a berendezések modernizálása és a szakképzettebb személyzet felvétele tekintetében tett állításokat nem támasztották alá bizonyítékokkal, ezért azokat el kell utasítani.

(110)

Egy másik érdekelt fél kétségeket vetett fel a figyelembe vett időszak során a foglalkoztatás terén bekövetkező negatív tendencia (– 10 %) és a munkaerőköltségek (+ 11 %) kapcsán. Arról is érdeklődött, hogy a változás érintette-e a kötött és a szabadpiacot egyaránt.

(111)

E tekintetben az ideiglenes rendelet (144) preambulumbekezdésére történik hivatkozás, amely előírja, hogy a munkaerőköltségek növekedése a foglalkoztatás jelentős csökkenéséhez kapcsolódott, amely végkielégítések kifizetését eredményezte és következésképpen megemelte az egy teljes munkaidős alkalmazottra jutó munkaerőköltséget. Azt is meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatás csökkenése nem kapcsolódott kizárólag a szabad- vagy kötöttpiaci személyzethez, inkább az általános foglalkoztatásra gyakorolt hatást, mivel a szabad- és kötött piacra szánt termékeket ugyanazon személyzet gyártja ugyanazon berendezéseken. A fentiek alapján a kérelmet el kellett utasítani.

(112)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (133) és (134) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.4.2.4.   A készletek, a dömpingkülönbözet nagysága, növekedés, árak, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházás megtérülése

(113)

A készletekre, a dömpingkülönbözet nagyságára, a növekedésre, az árakra, a jövedelmezőségre, a pénzforgalomra, a beruházásokra és a beruházás megtérülésére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (135)–(151) preambulumbekezdésben meghatározott következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.4.3.   A kárra vonatkozó következtetés

(114)

Számos érdekelt fél jelezte, hogy a kárelemzés alapjául csak a szabadpiacon jellemző mutatók negatív irányú változása szolgált és hogy az ilyen elemzés következtetései nem elegendőek annak indoklásához, hogy az uniós gazdasági ágazatot egészében jelentős kár érte.

(115)

E tekintetben és a (96) preambulumbekezdésben foglaltakat illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság nem korlátozta elemzését mindenekelőtt a szabadpiacra, de adott esetben elemezte és következtetéseket vont le általában véve az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének alakulásával kapcsolatosan és elsősorban a kötött piac fejleményei tekintetében.

(116)

Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy az a következtetés, miszerint a gazdasági ágazatot jelentős kár érte, nem kizárólag a szabadpiacon jellemző mikro- és makrogazdasági mutatók negatív tendenciáján alapul. Míg egyes mikro- és makrogazdasági mutatók valóban negatív tendenciát mutatnak a szabadpiacon, az uniós gazdasági ágazat általános teljesítményéhez kapcsolódó más mutatók, például a foglalkoztatás, az egy teljes munkaidős alkalmazottra jutó munkaerőköltség, a beruházások és a beruházás megtérülése mind az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlását bizonyítják. Mind a szabad-, mind pedig a kötött piacok méretét tekintve meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat kötött piaci teljesítményének kedvező alakulása (egyes mutatók tekintetében) nem volt elegendő a szabadpiacon realizált negatív teljesítmény ellensúlyozásához, amint azt az általános tevékenységhez kapcsolódó, fent említett mutatók negatív alakulása is bizonyítja. A fentiekre való tekintettel ezt az állítást is el kell utasítani.

(117)

A fenti (73)–(115) preambulumbekezdésben összefoglalt észrevételek elemzése alapján az ideiglenes rendelet (152)–(155) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság ezúton megerősíti.

4.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(118)

Számos érdekelt fél azt állította, hogy a kár nem volt az érintett országokból származó dömpingelt behozataloknak betudható, és hogy egyéb tényezők miatt szakadt meg az okozati összefüggés. Néhány állítás az ideiglenes szakaszban már bemutatott állítások újbóli megismétlése volt új elemek hozzáadása nélkül. Az új észrevételek elemzése alább található.

4.1.   Az európai gazdaság válságból való kilábalása

(119)

Egy érdekelt fél vitatta a 2012. évi válságot követő lassú kilábalási folyamat meglétét és azt állította, hogy az érintett országokból származó behozatal nem jelentett akadályt az uniós gazdasági ágazat számára, hogy e kilábalás előnyeiből részesülhessen. Lényegében azt állították, hogy a 2012. évi válságból való sikertelen kilábalás annak tudható be, hogy állítólag folyamatosan alacsony volt a kereslet a hidegen síkhengerelt acéltermékek iránt.

(120)

Először meg kell jegyezni, hogy a 2012. év és a vizsgálati időszak közötti felhasználás 4,4 %-kal nőtt, ami annak ellenére, hogy nem érte el a 2011. évi szintet, a lassú kilábalás jeleként értelmezhető. Ami az érintett országokból származó behozatalt illeti, érdemes megjegyezni, hogy a lassú kilábalással összefüggésben piaci részesedésük a 2012. évi 13,5 %-ról 2013-ban 18,7 %-ra emelkedett, a vizsgálati időszakban pedig elérte a 20,1 %-ot. A fentiek alapján az állítást el kell utasítani.

4.2.   Beruházások, kapacitás és termelés-növekedés

(121)

Ugyanezen érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat akarata ellenére rossz üzleti döntéseket hozott azáltal, hogy 2011-ben és 2012-ben költséges beruházásokat eszközölt és 2011-ben megnövelte kapacitását.

(122)

Ezen a ponton emlékeztetni kell arra, hogy a vizsgálat arra összpontosított, hogyan alakult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a 2011. év és a vizsgálati időszak közötti időszakban. Ennélfogva a 2010 és 2011 között tapasztalt kapacitásnövekedés nem tekinthető az elemzés hatályának részeként. Továbbá meg kell jegyezni, hogy az állítást, miszerint az uniós gazdasági ágazat állítólag drága beruházásokat eszközölt 2011-ben és 2012-ben, nem támasztja alá tényszerű bizonyíték. Végül meg kell jegyezni, hogy a mintában szereplő uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszak során eszközölt beruházások nettó eszközeik 2,5 %-ánál kevesebb arányt képviseltek, és elsősorban helyettesítést és ésszerűsítést szolgáló beruházásokból álltak. Tekintve a beruházások szintjét és jellegét, az ilyen beruházások nem tekinthetők olyannyira számottevőnek, hogy befolyásolják az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítményét. Ezt az állítást tehát el kell utasítani.

(123)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését és a végleges nyilvánosságra hozatalt követően is egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy az érintett országokból származó behozatal helyett az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének növekedésével – csökkenő felhasználás mellett – magyarázható a kár.

(124)

E tekintetben és az ideiglenes rendelet (152) preambulumbekezdésében foglaltak szerint emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat növelte termelési volumenét annak érdekében, hogy eleget tegyen a kötött felhasználás növekedésének. Mivel az uniós gazdasági ágazat elsősorban megrendelésre gyárt, amit a viszonylag alacsony készletszintek (lásd az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdését) is megerősítenek, az ilyen növekedés nem tekinthető a kár okának. A fentiek alapján az állítást el kell utasítani.

4.3.   Nyersanyagár

(125)

Több érdekelt fél vitatta a csökkenő nyersanyagáraknak az uniós gazdasági ágazat által felszámolt árakra gyakorolt hatása tekintetében levont következtetéseket. Először azt vitatták, hogy az importárak csökkenése alacsonyabb volt a nyersanyagárak csökkenésénél és a vasérc példáját említették. Beadványukban e fél jelezte, hogy a vasérc ára (RMB/tonna) 39 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során. Másodszor azt állították, hogy a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (171)–(175) preambulumbekezdésében foglalt érvelése nem cáfolta azt az állítást, hogy a csökkenő nyersanyagárak a vizsgált termék árának visszaesését eredményezte, és hogy a Bizottság nem tulajdonított elegendő súlyt a globális nyersanyagár-csökkenésnek.

(126)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az érintett országokból származó importárak átlagosan 20 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban, ami erőteljesebb, mint az uniós gazdasági ágazat esetében a termelési költségek csökkenése. A vasércet illetően továbbá és a benyújtott árinformációk RMB-ről EUR/tonnává történő átalakítását követően úgy tűnik, hogy a vasércárak csak kb. 31 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszak során. Óvatos feltételezés, hogy a vasérc részesedése az érintett országokban a költségek 35 %-át teszi ki, úgy a nyersanyagár-csökkenés csak kevesebb mint közel 11 %-os árcsökkenést eredményezne, amennyiben – mint a fentebb kifejtettek is mutatják – az érintett országokból származó importárak 20 %-kal csökkennek.

(127)

Ami a második állítást illeti, érdemes megjegyezni, hogy a Bizottság nem zárta ki azt a tényt, hogy a nyersanyagárak csökkenése a figyelembe vett időszak során hatást gyakorolt a vizsgált termék áraira. Azzal érvelt azonban, hogy a vizsgált termék ára az Unióban nem követett egyetlen világpiaci ártrendet, amely alapvetően a nyersanyagárak alakulását tükrözi. Ezenfelül a Bizottság egyéb, az árat befolyásoló tényezőket is megvizsgált, nevezetesen a regionális különbségeket és a kapacitásfelesleget. Továbbá azt jelezte, hogy amennyiben az érintett termék árcsökkenése nem lett volna erőteljesebb, mint a nyersanyagáraké, úgy a piaci versenyfeltételek tisztességesek maradtak volna és az uniós gazdasági ágazat ki tudta volna használni a költségcsökkenés előnyeit és ismét jövedelmezővé válhatott volna. Ezen az alapon a fent említett állításokat vissza kell utasítani.

(128)

Egyes exportáló gyártók észrevételeikben visszatértek a végleges nyilvánosságra hozatalra vonatkozó kérdéshez, új érvet azonban nem említettek.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat behozatala

(129)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy az érintett termék uniós gazdasági ágazat által történő behozatala nem kapott kellő hangsúlyt az okozati összefüggésre vonatkozó bizottsági vizsgálat során, amely emiatt nem teljes értékű és pontatlan.

(130)

A fenti (104) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az érintett országokból származó uniós gazdasági ágazat általi behozatal stabil volt a figyelembe vett időszak során és az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési forgalmának kevesebb mint 1 %-át képviselte. Az ideiglenes rendelet (191) preambulumbekezdésében foglaltak szerint e vásárlásokat a kereskedelmi egységek intézték, amelyeknek módjukban áll, hogy több beszerzési forrásból elégítsék ki a hidegen síkhengerelt acéltermékek iránti szükségleteiket. E kereskedelmi egységeknek a lehető legolcsóbb anyagokat kell kínálniuk, hogy meg tudják őrizni kereskedelmi kapcsolataikat. Tekintve az alacsony volumeneket és azt a tényt, miszerint e volumenek nem nőttek a figyelembe vett időszak során, a Bizottság úgy véli, hogy az érintett országokból származó behozatalt kielégítő módon figyelembe vette. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

(131)

Egyes exportáló gyártók visszatértek e kérdéshez a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeikben és azzal érveltek, hogy a Bizottság újraértelmezte a számokat, hogy indokolja a kárra vonatkozó ténymegállapításokat azáltal, hogy újból felbecsüli annak arányát, amelyet a behozatal képvisel az összértékesítések százalékarányában. A Bizottság tulajdonképpen nem értelmezte újra a számokat, ehelyett az ideiglenes rendeletben meghatározott tágabb számskálánál (0 % – 5 %) pontosabb adatot adott meg (kevesebb mint 1 %).

4.5.   Egyes acéltermékek kereskedelmére vonatkozó, Oroszország és az Unió között korábbiakban érvényben lévő megállapodás

(132)

Ugyanezen érdekelt felek az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt és a végleges nyilvánosságra hozatalt követően megismételték azt az érvet, hogy az orosz behozatal a korábban alkalmazandó, az egyes acéltermékek kereskedelméről szóló, Oroszország és az Unió közötti megállapodásban meghatározott, kárt nem okozó kvótákon belül maradt. Mindenekelőtt nem értett egyet azzal a következtetéssel, hogy a kvóta szintje „túl magas” volt és jelezte, hogy jelentős mértékű átfedés volt e vizsgálat termékköre és az „egyéb síkhengerelt termékek” kategóriája között (a megállapodásokban meghatározottak alapján).

(133)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a fent említett megállapodás a vizsgálati időszak előtt, 2012. augusztus 22-én, az Oroszországi Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozását követően lejárt. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a megállapodás nem irányzott elő a behozatali kvóta indexálásával kapcsolatos rendelkezést a kereslet/felhasználás tényleges éves alakulásával összhangban. Más szóval a zsugorodó piac nem eredményezné a kvóták megfelelő kiigazítását. A fent említett megállapodás 10. cikke értelmében a mennyiségeket 2,5 %-kal kellene növelni valamennyi termékcsoportban minden egyes évre vonatkozó megújítással. Ennélfogva nem meglepő, hogy a termékcsoportra vonatkozó kvótát, ideértve az e vizsgálat hatálya alá tartozó termékeket, sohasem érték el a megállapodás érvényességi időszakában.

(134)

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az ilyen éves megállapodások mellékleteiben említett kvóták nem tükrözik a piaci valóságot és a felhasználás változását, mivel a kvótát automatikusan – függetlenül a felhasználás / kereslet alakulásától – felfelé igazították. Ezenfelül mivel a kvóta soha sem merült ki a megállapodás hatályának időtartama alatt, tekinthető úgy is, hogy a kvóta „túl magas” volt nemcsak a megállapodások érvényességi ideje alatt, hanem a felhasználásnak a figyelembe vett időszakban megfigyelt változásával összehasonlítva is. Következésképp nincs értelme összehasonlítani az ilyen, 2012. augusztus 22-től már nem alkalmazandó kvótaszintet a figyelembe vett időszakban Oroszországból származó behozatali szinttel. Ezért ezt az állítást el kell utasítani.

(135)

A jelen vizsgálat termékköre és a megfelelő „egyéb síkhengerelt termékek” közötti állítólagos átfedést a Bizottság tovább elemezte. Először úgy tűnt, hogy a jelen vizsgálat termékköre kiterjed az „ötvözött hideghengerelt és bevont lemezek” termékcsoportba tartozó termékekre is. Másodszor kiderült, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó 42 TARIC-kódból csak 7 felel meg teljes mértékben az ideiglenes rendeletben említett kódoknak (7209169000, 7209179000, 7209189100, 7209269000, 7209279000, 7209289000 és 7225508000). Következésképpen a megállapodás mellékleteiben szereplő 35 TARIC-kódot ki kell zárni e vizsgálat termékköréből. Másrészt az e vizsgálat hatálya alá tartozó, megközelítőleg 10 TARIC-kód nem tartozott a fent említett megállapodás hatálya alá. A fentiek fényében úgy tűnik, hogy az állítólagos átfedést nem támasztja alá tényszerű bizonyíték és ezért az állításokat el kell utasítani.

4.6.   Az uniós gazdasági ágazat többletkapacitása

(136)

Egy másik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatot számottevő mértékben érintette a kapacitásfeleslege, amely túlkínálatot, megnövekedett költségeket és nyereségcsökkenést eredményezett, valamint visszatartott a későbbi beruházásoktól. Továbbá azt jelezte, hogy a behozatal hiányában a kapacitáskihasználás csak a 72 %-ot haladta volna meg.

(137)

Először is emlékeztetni kell arra, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során 3 %-kal csökkentette kapacitását, hogy alkalmazkodjon a változó globális piaci helyzethez. Miközben a figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat által elért kapacitáskihasználási ráta nem tekinthető kielégítőnek és nem vitatott, hogy az alacsony kapacitáskihasználási szintek befolyásolhatták az egyes ágazatok teljesítményét, meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat 2011-ben még nyereséges volt, amikor beépített teljesítőképessége meghaladta a vizsgálati időszakban megfigyelt arányt, kapacitáskihasználása pedig a vizsgálati időszakban megfigyelt aránynál alacsonyabb volt. Ennélfogva a kapacitáscsökkenéshez kapcsolódó kapacitáskihasználás javulásának fényében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kapacitáskihasználás szintje nem tekinthető okozati összefüggést megszüntető elemként. Ezen az alapon a fenti állítást vissza kell utasítani.

4.7.   Harmadik országokból származó behozatal

(138)

Több fél azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően a harmadik országokból származó behozatal hatását. Véleményük szerint behozatali szintjük megközelítette az orosz behozatali szintet, és az Iránból és Ukrajnából származó behozatal alacsonyabb áron valósult meg, mint az Oroszországból és Kínából származó behozatal. Ezenfelül és a (105) preambulumbekezdésben foglaltak szerint egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg kellőképpen az Ukrajnából, Indiából és Iránból származó és a figyelembe vett időszak során 5,4 %-os piaci részesedést elérő behozatalt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenésével összehasonlítva.

(139)

E tekintetben a Bizottság először megjegyzi, hogy mint a (104) preambulumbekezdésben foglaltak is jelzik, a harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése 10,9 %-ról 9,1 %-ra (854 281 tonnáról 647 710 tonnára) esett vissza a figyelembe vett időszak során, míg az Oroszországból származó behozatal piaci részesedése önmagában 5,9 %-ról 9,8 %-ra (466 165 tonnáról 697 661 tonnára) emelkedett. A fentiekből következik, hogy Oroszországból és más harmadik országokból származó behozatalok ellentétes tendenciát követtek. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy e vizsgálat keretében az Oroszországból származó behozatalt összesítette a Kínából származó behozatallal, továbbá az érintett országok piaci részesedése a 2011. évi 14,3 %-ról 20,1 %-ra emelkedett a vizsgálati időszakban.

(140)

Másodszor nem vitatott, hogy az Iránból és Ukrajnából származó behozatal valóban az érintett országok átlagárainál alacsonyabb átlagáron valósult meg, a Bizottság megjegyzi, hogy e behozatalok átlagos árszínvonala az érintett országokból származó behozatal alá kínált a figyelembe vett időszak egészében, és nem volt számottevő változás árképzési magatartásukban ebben az időszakban. Mivel piaci részesedésük csak csekély mértékben, 2,9 %-ról 3,4 %-ra emelkedett, nem valószínű, hogy az ilyen behozatal megszünteti az okozati összefüggést.

(141)

Harmadrészt és a (106) preambulumbekezdésben foglaltak szerint Ukrajna, India és Irán piaci részesedését a figyelembe vett időszak egésze tekintetében kell értékelni és nem adott egyéves időszakokra kell összpontosítani. Ebből kifolyólag az Indiából, Iránból és Ukrajnából származó behozatal piaci részesedése csekély mértékben, 4 %-ról 5,4 %-ra emelkedett a figyelembe vett időszak alatt, míg a más harmadik országokból (ideértve a fent felsoroltakat is) származó behozatal általánosságban 10,9 %-ról 9,1 %-ra csökkent. A fentiekből következik, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésében bekövetkezett csökkenés (– 4 %) nem hasonlítható össze a fent említett országok által csak a vizsgálati időszak során realizált piaci részesedésével, és a piaci részesedés növekedése nem tekinthető elég jelentősnek ahhoz, hogy megszüntesse az okozati összefüggést.

(142)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egyes exportáló gyártók azt állították, hogy abszolút értékben történő elemzés során az összes harmadik országból származó behozatal összehasonlítható volt az Oroszországból származó behozatallal és hogy azokat egyaránt károsnak kellene tekinteni. E tekintetben a Bizottság először megjegyzi, hogy mint azt az ideiglenes rendelet (107)–(111) preambulumbekezdésében foglaltak is jelzik, az orosz és kínai behozatal összesítve történő értékelésének feltételei teljesültek. Ennélfogva az orosz behozatalt nem kellene izolálva elemezni. Másrészt a Bizottság azt is megjegyzi, hogy míg a behozatal elemzésének az abszolút adatok figyelembevételével kell történnie, ezen abszolút adatok alakulását is elemezni kell. E tekintetben és a fentiek alapján a Bizottság megjegyzi, hogy valamennyi harmadik országból származó behozatal 206 571 tonnával csökkent a figyelembe vett időszak során, miközben az Oroszországból származó behozatal 231 496 tonnával nőtt. Az érintett országokból származó, összesítve értékelt behozatalok hasonló tendenciát követtek és 312 224 tonnával emelkedtek. A fentiek alapján a figyelembe vett időszakban valamennyi harmadik országból származó behozatal aránya jóval alacsonyabb volt, mint az érintett országokból származó behozatal. Azok az orosz behozatal vagy az érintett országokból származó behozatal tendenciájával ellentétes irányt mutattak. Ennek alapján a Bizottság megerősíti, hogy a harmadik országokból származó behozatalt megfelelően elemezte, a volumenre, az árra és a piaci részesedésre vonatkozó tendenciák figyelembevételével. Az állítást ezért elutasították.

4.8.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(143)

A fentiek alapján és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (202)–(204) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

5.   AZ UNIÓS ÉRDEK

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(144)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (209) preambulumbekezdésében foglalt következtetést a Bizottság megerősíti.

5.2.   Az importőrök és a felhasználók érdekei

(145)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több fél azt állította, hogy nem állna az Unió érdekében dömpingellenes intézkedést bevezetni az érintett országokkal szemben. Az állítást a végleges nyilvánosságra hozatalt követően megismételték. Azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedések ellentétesek lennének a kisebb felhasználók érdekeivel, mivel versenyellenes hatást gyakorolnak (az uniós gyártók növelni fogják áraikat) és mivel az uniós gyártók nem gyártják a hidegen síkhengerelt acéltermékek egyes típusait.

(146)

Ezekkel az állításokkal a Bizottság már foglalkozott az ideiglenes rendelet (220)–(223) preambulumbekezdésében, de az ideiglenes vagy a végleges nyilvánosságra hozatalt követően nem nyújtottak be lényegi kiegészítő információt ezen állítások tekintetében. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

5.3.   Egyéb érvek

(147)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság elfogult az uniós gyártók iránt és feltétlenül dömpinget kíván megállapítani.

(148)

E fenti állítást nem támasztották alá további bizonyítékokkal. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a vizsgálatot az alkalmazandó jogi kereten belül a semlegességre és az átláthatóságra vonatkozó legszigorúbb normák betartásával folytatja.

(149)

Néhány fél szerint az a tény, hogy az uniós gyártók importálták a vizsgált terméket, azt mutatja, hogy nem képesek kielégíteni a termék iránti uniós keresletet.

(150)

Az ideiglenes rendelet (191) preambulumbekezdésében foglaltak szerint számos uniós gyártó olyan integrált acélcsoportok részét képezte, amelyek független kereskedelmi vállalatokkal rendelkeznek. E kereskedőknek módjában áll, hogy több beszerzési forrásból elégítsék ki a termék iránti szükségleteiket, ideértve az érintett országokat is. Meg kell ismételni, hogy e vásárlások a panaszosok értékesítéseinek kevesebb mint 1 %-át tették ki. Az önvédelem és a kereskedelmi kapcsolatok okain kívül a dokumentumok között nem szerepel semmiféle olyan adat, amely arra utalna, hogy e behozatalra azért került volna sor, mert az uniós gyártók nem képesek kielégíteni a termék iránti keresletet.

5.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(151)

Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (229)–(232) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

6.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

6.1.   A kár megszüntetéséhez szükséges mérték

(152)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több fél is benyújtotta észrevételeit az áron aluli értékesítés kiszámításához ideiglenesen használt, célul kitűzött 5 %-os nyereségszint vonatkozásában, mint azt az ideiglenes rendelet (237)–(238) preambulumbekezdésében foglaltak is mutatják. Egy érdekelt fél azt állította, hogy az ágazatban realizált nyereség nem haladta meg az 5 %-ot, míg egy másik érdekelt fél szerint a célul kitűzött 5 %-os nyereségszint túl magas. Ezen állításokat nem támasztották alá.

(153)

Az Eurofer túl alacsonynak találta a célul kitűzött 5 %-os nyereségszintet. Először is elutasította a célul kitűzött GOES nyereségszintre való hivatkozást azon az alapon, hogy különbözőnek bizonyultak többek között a K+F, a piacok és az acél sajátosságai. Másrészt az Eurofer azt állította, hogy a 2009 előtti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló és ellenőrizhető bizonyítékból kiderült, hogy a célul kitűzött nyereségszintnek legalább 10 %-ot el kellene érnie. Az Eurofer állításai részben a panasz benyújtásában részt vevő azon gyártók által benyújtott információkon alapultak, amelyek szerepeltek a mintában és a Bizottság kérésére adatokat szolgáltattak a jövedelmezőség tekintetében, többek között a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozóan, részben pedig néhány más uniós gyártó által ebben az időszakban realizált jövedelmezőségi adatokra támaszkodtak. Az Eurofer hozzáfűzte, hogy a célul kitűzött nyereségszintnek nem kellene eltérnie a vagy a gazdasági válság vagy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal által érintett évektől. Harmadrészt az Eurofer azt állította, hogy a célul kitűzött nyereségszintet a vizsgálatot követő időszak behozatala és az érintett behozatal folyamatban lévő kiegészítő tisztességtelen árértékcsökkenése fényében kell kiigazítani. Hangsúlyozni kell, hogy a múltban az uniós intézmények már a rendes nyereségszinttől magasabb szintre hagyatkoztak annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a dömpingelt behozatal által okozott kárt (9).

(154)

A Bizottság annak rendje és módja szerint elemezte az észrevételeket. Először is emlékeztetni kell arra, hogy ahogyan azt az ideiglenes rendelet (236) preambulumbekezdése is kifejti, a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszak során az érintett országokból származó behozatal jelentős volumene többek között az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére is kedvezőtlen hatást gyakorolt. Ennélfogva a figyelembe vett időszakban egyik év sem tekinthető indikatívnak a rendes versenyfeltételek mellett ésszerű módon elérhető nyereség szempontjából. Mivel az egyetlen, ebben a kérdésben az ideiglenes szakaszban benyújtott észrevételt nem támasztották alá megfelelő bizonyítékokkal, a Bizottság úgy határozott, hogy más acéltermékekre vonatkozó vizsgálatok ténymegállapításai alapján ideiglenesen meghatározza a célul kitűzött nyereségszintet. Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően azonban a Bizottság további vizsgálatokat folytatott e kérdésben nem csupán a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott észrevételek figyelembevételével, hanem további információkérés és elemzés útján is.

(155)

A fenti (8) preambulumbekezdésben már említettek szerint az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a Bizottság felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy adjanak meg a 2005–2010 közötti évekre vonatkozó jövedelmezőségi adatokat a hasonló termék uniós piacon történő értékesítése tekintetében (a 2011-től kezdődő és a vizsgálati időszakig tartó időszakra vonatkozóan ugyanezeket az információkat már az eredeti kérdőívre adott válaszban benyújtották). Ezt az információt benyújtották és a Bizottság megfelelően ellenőrizte. A 2005–2008 közötti évekre vonatkozó súlyozott jövedelmezőségi átlag, amelyet ez alapján lehetne kiszámítani, 9–15 % között mozgott az említett évek mindegyikében. A 2005–2008 közötti évek reprezentatív éveknek tűntek a célul kitűzött nyereségszint megállapítása tekintetében, mivel azokat nem érintette a gazdasági válság, amely 2009-től erőteljes hatást gyakorolt az ágazatra, továbbá abban az időszakban nem voltak jellemzőek kivételesen kedvező piaci körülmények sem. Ezenfelül az érintett országokból és más országokból származó behozatal volumene ezekben az években azt jelezte, hogy erőteljes volt a verseny.

(156)

A fentiek alapján a Bizottság ezért úgy véli, hogy a legaktuálisabb reprezentatív évben, azaz 2008-ban az ágazat által elért célul kitűzött nyereségszint megfelelőbb alap ezen ágazat tekintetében, mint az ideiglenesen alkalmazott célul kitűzött 5 %-os nyereségszint. A haszonkulcs súlyozott átlaga 9,9 %-ot képvisel, amelynek megfelelően kiigazításra került az áron aluli értékesítés kiszámítása. Tekintve, hogy az az érintett termékre vonatkozó tényleges jövedelmezőségi adatokon alapul, a rendelkezésre álló információk közül ez felel meg leginkább a célnak.

(157)

Egyes exportáló gyártók a végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeikben visszatértek a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához használt kárkülönbözet kérdéséhez. Az EFMA-ítélet (10) 60. pontját idézve rámutattak, hogy: „A kérdéses kárt megszüntető kitűzött irányár kiszámítása során [az alkalmazandó haszonkulcsnak] arra a haszonkulcsra kell korlátozódnia, amelyet a közösségi gazdasági ágazat a dömpingelt import hiányában és rendes versenyfeltételek között ésszerűen el tudna érni.” Továbbá azt jelezték, hogy a 2011-ben elért nyereség dömpingelt import hiányában megbízható haszonkulcsot eredményez. Figyelemmel arra, hogy a dokumentációban szereplő adatok a 2009-től a vizsgálati időszakig tartó időszak vonatkozásában egyértelműen nem voltak megfelelőek az alacsony árú és dömpingelt behozatal számottevő mennyisége miatt, valamint a 2009. évi pénzügyi válságok miatt, amelyek 2010-ben és 2011-ben egyaránt hatást gyakoroltak az acélágazatra, nyilvánvaló volt, a Bizottságnak jó oka volt arra, hogy visszatekintsen a múltba (amennyiben arról rendelkezésre álltak az adatok), hogy azonosítsa a legaktuálisabb reprezentatív évet és így megvizsgálja a 2005–2008 közötti időszakot. A Bizottság azt a következtetést vonta le a rendelkezésre álló adatokból, hogy a 2008. év volt a legmegfelelőbb a fent említett okokból kifolyólag. Az állítás, miszerint ez „csemegézés”, megalapozatlan, mivel a 2008. év semmi esetre sem a legmagasabb hasznot eredményező év volt a 2005–2008 közötti időszakban. A 2008. évet azért választotta a Bizottság, mert ez volt a legaktuálisabb év, amelyet rendes versenyfeltételek jellemeztek. Az uniós piaci árak, behozatali adatok és az uniós felhasználás vizsgálata rávilágított arra, hogy rendes versenypiaci helyzet állt fenn.

(158)

Ennélfogva a kár megszüntetéséhez szükséges szintet illetően a rendes nyereség megállapításához használt módszer teljes mértékben összhangban van az EFMA-ítélettel és a Bizottság az állítást elutasítja.

(159)

Ugyanazon exportáló gyártók azt állították, hogy mint azt a fenti (122) preambulumbekezdés is jelzi, a Bizottság figyelmen kívül hagyta az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzéséből a 2010-ben történt eseményeket abból az okból kifolyólag, hogy azok az elemzés időszakát megelőzően történtek, miközben a 2008. év szolgált a haszon megállapításának alapjául. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének elemzésére vonatkozó figyelembe vett időszak – az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – a 2011-től kezdődően a vizsgálati időszakig tartó időszakra korlátozódott, nincsenek jogi határok, amelyek a célul kitűzött ésszerű nyereségszint megállapítása érdekében megakadályoznák a Bizottságot abban, hogy visszatérjen a figyelembe vett időszakon kívüli időszakokra, amíg a kiválasztott időszak a dömpingelt behozatal hiányában elérhető nyereségszintet illetően reprezentatív. Ennek részletes magyarázata a fenti (157) preambulumbekezdésben olvasható. Következésképpen ezt az állítást el kell utasítani.

(160)

Ugyanazon felek azt állították, hogy a 2005–2008 közötti időszak vonatkozásában „egyéb kármutatók” hiányában az érdekelt felek nem tudtak érdemi észrevételeket benyújtani a célul kitűzött nyereségszint megfelelőségéről. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy annak a legaktuálisabb évnek a meghatározása, amelyben rendes piaci viszonyok uralkodtak és az uniós gazdasági ágazat helyzetének értékelése a figyelembe vett időszak során két olyan, külön elvégzendő feladat, amelyhez a Bizottság nem ugyanazokat az információkat igényli és/vagy elemzi. A „többi kármutató” nem releváns annak meghatározása szempontjából, hogy rendes piaci viszonyok uralkodnak-e egy adott évben. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(161)

Egyes exportáló gyártók azt állították, hogy a 2008. évi jövedelmezőségi adatokat nem kellett volna felhasználni, mert azok nem tartoznak a 2011-től a vizsgálati időszakig tartó időszakba. A fent említett EFMA-ítéletből azonban egyértelmű, hogy a figyelembe vett időszak során egyik sem alkalmas a célul kitűzött nyereségszint megállapítására. Az ideiglenes szakaszhoz hasonlóan a Bizottság most sem vett igénybe megbízható, ellenőrzött és használható információkat az ágazattól, hanem más vizsgálatokban használt jövedelmezőségi rátákra hagyatkozott. Mindazonáltal mivel a Bizottság az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően megkapta és ellenőrizte a jövedelmezőségre vonatkozó kiegészítő információt és az az információ indikatívnak bizonyult az ezen ágazatban jellemző rendes versenyfeltételek mellett ésszerű módon elérhető nyereség szempontjából, az ilyen nyereség felhasználása megfelelőbb, mint a különböző piaci körülményekkel torzított számadatok használata (termékek, versenyfeltételek), még ha aktuálisabbak is. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(162)

Egy orosz exportáló gyártó jelezte, hogy nem történt meg az áron aluli értékesítés kiszámítása azon terméktípusok tekintetében, amelyeket az uniós piacra történő belépéskor kapcsolatban álló importőrök dolgoztak fel. Mivel rendelkezésre álltak ilyen értékesítések bevonására adatok, a Bizottság ezt az állítást elfogadta és ennek megfelelően aktualizálta az áralákínálás és áron aluli értékesítés különbözeteit.

(163)

Ugyanezen orosz exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az áron aluli értékesítés szintjének meghatározása helytelen volt. Jelezte, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségei, amelyeket az áron aluli értékesítés kiszámításához vettek igénybe, egyes terméktípus tekintetében nagyon magasak voltak a közel azonos terméktípusokhoz képest, és hogy a Bizottságnak azokat vagy figyelmen kívül kellett volna hagynia, vagy valós szintre kellett volna igazítania. Továbbá azt állította, hogy jóllehet a kínai behozatalokra alkalmazott, CIF-paritáson kifejezett átlagos exportár 3 %-kal magasabb, az orosz exportőrök áron aluli értékesítési különbözete annak kétszerese. Végül azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat által értékesített összehasonlítható termékek volumene csak 6,4 %-ot képviselt teljes exportvolumenéből.

(164)

Az újbóli ellenőrzést követően a Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeivel kapcsolatos adatok pontosak. Ami a CIF értéke és az áron aluli értékesítés különbözete közötti különbséget illeti, meg kell jegyezni, hogy leegyszerűsítő az effajta összehasonlítás, és nem veszi figyelembe a lehetséges ár- és költségváltozásokat az Unióban vagy az exportáló gyártónál fellelhető terméktípusok között. Továbbá meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet nem ír elő küszöbértéket az exportált volumen és a hasonló termékek tekintetében az uniós gazdasági ágazat által értékesített megfelelő volumen közötti összehasonlításra vonatkozóan. Mindenesetre a (162) preambulumbekezdésben említett állítás figyelembevételét követően az uniós gazdasági ágazat által értékesített összehasonlítható termékek volumene teljes exportvolumenének 10 %-át képviselte. E tekintetben azt is meg kell jegyezni, hogy az említett konkrét exportáló gyártó által az Unióba exportált termékek több mint 90 %-a azonos valamely összehasonlítható uniós termékkel. A fentiek alapján a kérelmet el kell utasítani.

(165)

Több exportáló gyártó kifogásolta, hogy a Bizottság a 2. cikk (9) bekezdését alkalmazta a kár megállapításához, azt állítva, hogy a 2. cikk (9) bekezdése az alaprendelet dömpingrendelkezései között szerepel és az nem alkalmazható a kár kiszámításának analógiájára. Azzal érveltek, hogy a szabadforgalmi ár alapjául a kapcsolatban álló, az Unióban működő importőreik által az első független uniós vevőknek ténylegesen felszámolt árnak kellene szolgálni.

(166)

A kárkülönbözet kiszámításának célja annak meghatározása, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár megszüntetéséhez elegendő lenne-e a (dömpingkülönbözeten alapulónál) alacsonyabb vámmértéknek a dömpingelt behozatal exportárára történő kivetése. Ezen értékelést a szóban forgó behozatalok uniós határparitáson számított exportárára kell alapozni, mert az tekinthető az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árával összehasonlítható szintűnek. A kapcsolatban álló importőrök útján történő exportértékesítések esetében a dömpingkülönbözet kiszámítása során követett megközelítés analógiájára az exportár képzése az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint megfelelően kiigazított, az első független vevőnek felszámolt viszonteladói ár alapján történik. Mivel az exportár a kárkülönbözet kiszámításának elengedhetetlen eleme, és mivel ez a cikk az egyetlen olyan cikk az alaprendeletben, amely útmutatóul szolgál az exportár képzéséhez, e cikk alkalmazása analóg módon indokolt.

(167)

Ezenfelül a szóban forgó fél által képviselt módszer sértené az egyenlő bánásmód elvét a saját és az egyéb, független importőröknek értékesítő, a mintavételbe bevont exportáló gyártó haszonkulcsainak kiszámítása terén. Az egyéb, a mintavételbe bevont exportáló gyártóra alkalmazott módszer CIF-szinten az exportáron alapul, amelybe természetesen nem tartoznak bele az SGA-költségek és az Unióban történő újraértékesítésből származó, a vámkezelést követően fennmaradó nyereség. A Bizottság úgy véli, hogy az alákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámítására vonatkozó adott importár megállapítását ne befolyásolja az, hogy kapcsolatban álló vagy független uniós gazdasági szereplők részére történik-e a kivitel. A Bizottság által követett módszer biztosítja, hogy mindkét helyzet egyenlő bánásmódban részesül.

(168)

Ezért a Bizottság a követett megközelítést helyénvalónak ítélte meg, és a szóban forgó állításokat elutasította.

(169)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy az SGA-költségeknek és a nyereségnek az értékesítési árból való levonása miatt az áron aluli értékesítési és dömpingrátákat már nem lehet megfelelően összehasonlítani, hiszen a számításhoz szükséges nevező (vagyis a CIF-ár) már nem ugyanaz. A Bizottság ezt az állítást elutasította, mivel az SGA-költségek és a nyereség levonása csak az arány számlálóját, nem pedig a nevezőjét befolyásolja.

(170)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egyes érdekelt felek azt állították, hogy az SGA-költségek és a nyereség torzították az alacsonyabb vám szabályának hatását. Mindazonáltal mivel a dömping kiszámításához összehasonlítható módszertant alkalmaztak, az alacsonyabb vám szabálya egyértelműen nem sérült. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(171)

Egy érdekelt fél jelezte, hogy az úgynevezett alacsonyabb vám szabályának alkalmazásával nem volt helyénvaló ebben az esetben az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetése abból az okból, hogy míg a vizsgálati időszakot követően stabil maradt az uniós gazdasági ágazat termelési költsége, az Oroszországból és Kínából származó behozatali árak 2015. április és december között 19 %-kal és 22 %-kal csökkentek. Ennek alapján azt állította, hogy az ideiglenes dömpingellenes vámtételek (26,2 % és 16 %) nem voltak kielégítőek, mivel a vámokat a fent említett árcsökkenés már nagyrészt vagy teljes mértékben semlegesítette. Ezen árcsökkenések következményeként az érintett országokban működő gyártók jelentős mértékben növelni tudták az Unióba irányuló exportvolument. Továbbá a 437/2004/EK tanácsi rendelet (11) (26) preambulumbekezdésére hivatkozott, amelyben a Bizottság jelezte, hogy a ténymegállapításokat a vizsgálati időszakra kell korlátozni, kivéve, ha az új körülmények hatásai bizonyíthatóan nyilvánvalóak, kétségbevonhatatlanok és hosszan tartóak, nem manipulálhatóak, és nem az érdekelt felek szándékos cselekedeteire vezethetőek vissza.

(172)

Ezt az állítást el kell vetni. Egyrészt azt az állítást, miszerint az uniós gazdasági ágazat termelési költségei stabilak maradtak, nem támasztotta alá tényszerű bizonyíték. Másrészt míg az érintett országból származó importárak a vizsgálati időszak vége óta jelentős mértékben csökkentek, több jel is arra utal, hogy 2016 második negyedévében ismét növekednek az importárak. Az értékesítési árak csökkenése ezért úgy tűnt, hogy nem tartós, így korai lenne azt úgy kezelni.

(173)

Mivel az együttműködés szintje magas volt, a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, Kínára vonatkozó végleges kárkülönbözet a két mintában szereplő exportáló gyártó átlagaként került kiszámításra. A Kínára vonatkozó, nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó végleges kárkülönbözetet a Bizottság a két együttműködő vállalat legmagasabb különbözetének szintjén állapította meg.

(174)

Oroszország tekintetében a nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó végleges kárkülönbözetet egy, az együttműködő exportáló gyártók által előállított reprezentatív terméktípus kárkülönbözete alapján állapították meg. Ez a különbözet a PJSC Novolipetsk Steel vállalatra vonatkozik, mivel a fenti „Dömping” cím alatt kifejtett együttműködés hiánya az exportárához, és ennélfogva kárkülönbözetéhez kapcsolódik.

(175)

Figyelembe véve a rendes érték fenti (152)–(172) preambulumbekezdésben említett kérdéseket, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett végleges kár- és dömpingkülönbözetek az alábbiak: Továbbá itt szerepelnek a végleges vámtételek.

4. táblázat

Végleges különbözetek és vámtételek

Kínai exportáló gyártók:

Végleges dömpingkülönbözet

Végleges kárkülönbözet

Végleges vámmérték (%)

Angang csoport

59,2 %

19,7 %

19,7 %

Shougang csoport

52,7 %

22,1 %

22,1 %

Egyéb együttműködő vállalatok

56,9 %

20,5 %

20,5 %

Minden más vállalat

59,2 %

22,1 %

22,1 %

Orosz exportáló gyártók:

 

 

 

Magnitogorsk Iron & Steel Works OJSC

18,7 %

26,4 %

18,7 %

PAO Severstal

35,9 %

34,0 %

34,0 %

PJSC Novolipetsk Steel

38,9 %

36,1 %

36,1 %

Minden más vállalat

38,9 %

36,1 %

36,1 %

(176)

A fent említett kárkülönbözeteket a végleges nyilvánosságra hozatal után egy exportáló gyártótól érkezett észrevételeket követően – indokolt esetben – lefelé, a számjegy legközelebbi tizedére kerekítették.

(177)

Az e rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámokat a jelenlegi vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámok (ellentétben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámokkal) ennélfogva kizárólag az érintett országokból származó érintett termékek behozatalára alkalmazandók, amelyeket az említett vállalatok és az említett konkrét jogi személyek állítottak elő. Azok az importált érintett termékek, melyeket az e rendelet rendelkező részében külön nem említett egyéb vállalatok gyártanak – ideértve a külön említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogalanyokat is – nem részesülnek e vámok előnyeiből, ezekre a „minden más vállalatra” alkalmazandó vám vonatkozik.

(178)

A vállalatspecifikus egyedi dömpingellenes vámok alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően benyújtott kérelmeket) a Bizottsághoz (12) kell intézni, mellékelve minden vonatkozó információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függenek össze. Szükség esetén e rendelet az egyedi vámtételekben részesülő vállalkozások listájának aktualizálásával megfelelően módosítható.

(179)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának veszélye a lehető legkisebb legyen, a dömpingellenes intézkedések szabályszerű alkalmazásának biztosítására jelen esetben egyedi intézkedések szükségesek. E különleges intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása, amely megfelel az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a „minden más vállalatra” alkalmazandó vám vonatkozik.

6.2.   Az ideiglenes vám végleges beszedése

(180)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

6.3.   Az intézkedések alkalmazhatósága

(181)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos azt állította, hogy néhány exportáló gyártó átvállalta a kivetett ideiglenes vámokat, és nem emelte az árait. Ezt az állítást ennek a vizsgálatnak a keretében nem lehet ellenőrizni. Amennyiben külön abszorpcióellenes kérelem benyújtására kerül sor, az alaprendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján – meggyőző bizonyíték rendelkezésre bocsátásával – felülvizsgálatot lehet kezdeményezni.

(182)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó, jelenleg az ex 7209 15 00 (TARIC-kód: 7209150090), 7209 16 90, 7209 17 90, 7209 18 91, ex 7209 18 99 (TARIC-kód: 7209189990), ex 7209 25 00 (TARIC-kód: 7209250090), 7209 26 90, 7209 27 90, 7209 28 90, 7211 23 30, ex 7211 23 80 (TARIC-kódok: 7211238019, 7211238095 és 7211238099), ex 7211 29 00 (TARIC-kódok: 7211290019 és 7211290099), 7225 50 80 és 7226 92 00 KN-kód alá besorolt, síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű, hidegen hengerelt (hidegen tömörített), de tovább meg nem munkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek behozatalára.

A következő terméktípusok nem tartoznak az érintett termék fogalmába:

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, kevesebb mint 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült, bármilyen szélességű termék, valamint

síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Végleges vámmérték

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Angang Steel Company Limited, Anshan

19,7 %

C097

Tianjin Angang Tiantie Cold Rolled Sheets Co. Ltd., Tianjin

19,7 %

C098

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

20,5 %

 

Minden más vállalat

22,1 %

C999

Oroszország

Magnitogorsk Iron & Steel Works OJSC, Magnitogorsk

18,7 %

C099

PAO Severstal, Cherepovets

34 %

C100

Minden más vállalat

36,1 %

C999

(3)   A (2) bekezdésben említett vállalatok számára meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített hidegen síkhengerelt acéltermékeket (mennyiség) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, úgy az összes többi vállalatra érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Az (EU) 2016/181 végrehajtási rendelet alapján ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen beszedik. A végleges dömpingellenes vámtételeket meghaladóan biztosított összegeket elengedik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/181 végrehajtási rendelete (2016. február 10.) a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 37., 2016.2.12., 1. o.).

(3)  HL C 161., 2015.5.14., 9. o.

(4)  A Bizottság 2015. december 11-i (EU) 2015/2325 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről (HL L 328., 2015.12.12., 104. o.).

(5)  A Bizottság 2016. július 29-i (EU) 2016/1329 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (Lásd e Hivatalos Lap 27. oldalát).

(6)  A Tanács 2852/2000/EK rendelete (2000. december 22.) az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó poliészter vágott szál behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 332., 2000.12.28., 17. o.).

(7)  A vállalat értesítette a Bizottságot, hogy az orosz jogszabályokban bekövetkezett változásoknak megfelelően az Open Joint Stock Company-ról (OJSC) Public Joint Stock Company (PJSC) formára változtatta meg jogi formáját. E változás 2016. január 1-je óta hatályos.

(8)  A C-315/90. sz., Gimelec and Others kontra Bizottság ügyben 1991. november 27-én hozott ítélet EU:C:1991., 447. o. 23. pontja.

(9)  A Bizottság 1990. november 5-i 3262/90/EGK rendelete az ideiglenes dömpingellenes vámnak a Japánból, a Koreai Köztársaságból és Hongkongból származó kazettákban lévő audioszalagok behozatalára történő kivetéséről (HL L 313., 1990.11.13., 5. o.).

(10)  A T-210/95. sz., European Fertilizer Manufacturer's Association (EFMA) kontra Tanács ügy (EBHT 1999., II-3291 o.).

(11)  A Tanács 2004. március 8-i 437/2004/EK rendelete a Norvégiából és a Feröer-szigetekről származó nagy szivárványos pisztráng behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 72., 2004.3.11., 23. o.).

(12)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, 1049 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók

Ország

Név

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Hebei Iron and Steel Co., Ltd., Shijiazhuang

C103

Kína

Handan Iron & Steel Group Han-Bao Co., Ltd., Handan

C104

Kína

Baoshan Iron & Steel Co., Ltd., Shanghai

C105

Kína

Shanghai Meishan Iron & Steel Co., Ltd., Nanjing

C106

Kína

BX Steel POSCO Cold Rolled Sheet Co., Ltd., Benxi

C107

Kína

Bengang Steel Plates Co., Ltd, Benxi

C108

Kína

WISCO International Economic & Trading Co. Ltd., Wuhan

C109

Kína

Maanshan Iron & Steel Co., Ltd., Maanshan

C110

Kína

Tianjin Rolling-one Steel Co., Ltd., Tianjin

C111

Kína

Zhangjiagang Yangtze River Cold Rolled Sheet Co., Ltd., Zhangjiagang

C112

Kína

Inner Mongolia Baotou Steel Union Co., Ltd., Baotou City

C113


4.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/27


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1329 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. július 29.)

a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Bevezetés

(1)

2015. május 14-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy a panaszos) panasza nyomán az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) és az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) (a továbbiakban együttesen: érintett országok) származó egyes síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű, hidegen hengerelt (hidegen tömörített), de tovább meg nem munkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek (a továbbiakban: hidegen síkhengerelt acéltermékek) Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan.

(2)

2015. november 12-én a panaszos az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A Bizottság az (EU) 2015/2325 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: nyilvántartásba vételi rendelet) nyilvántartásba vételi kötelezettséget vezetett be a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára. Az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Bizottság felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy a meghatározott határidőn belül nyújtsák be írásban megfogalmazott álláspontjukat, az azt alátámasztó bizonyítékokat, illetve meghallgatás iránti kérelmüket. A nyilvántartásba vétellel összefüggésben a panaszostól, a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetségétől (a továbbiakban: CISA), az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumától, oroszországi exportáló gyártóktól, importőröktől és/vagy felhasználóktól érkeztek észrevételek.

(3)

Az (EU) 2016/181 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára.

(4)

A dömpingre, kárra, okozati összefüggésre és uniós érdekre vonatkozó végleges bizottsági elemzést és megállapításokat az (EU) 2016/1328 bizottsági végrehajtási rendelet (4) (a továbbiakban: végleges rendelet) részletezi. E rendelet kizárólag a nyilvántartásba vétel kérdésével, valamint a nyilvántartásba vétel és a szóban forgó dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú kivetése kapcsán kapott észrevételekkel foglalkozik.

2.   Az ideiglenes intézkedések bevezetését követő, visszamenőleges hatályra vonatkozó eljárás

(5)

A Bizottság annak vizsgálatához, hogy indokolt-e a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú alkalmazása, elemezte a vizsgálat megindítása előtti és utáni felhasználást, árakat, behozatali és értékesítési volumeneket. A Bizottság ezen elemzés keretében szintén küldött kérdőíveket az érintett termék importőreinek és/vagy felhasználóinak, mégpedig a vizsgálati időszakot követő időszak – vagyis a 2015. április 1-jétől2016. január 31-ig tartó időtáv – alatti behozatali volumenükre, importáraikra és készleteikre vonatkozóan. 22 független és kapcsolatban álló importőr és/vagy felhasználó nyújtott be kitöltött kérdőívet. Ezen túlmenően még a panaszosnak és a mintába felvett öt uniós gyártónak küldtek a vizsgálati időszakot követő időszak – vagyis a 2015. április 1-jétől2016. január 31-ig tartó időtáv – alatti értékesítések tekintetében kitöltendő kérdőíveket. A panaszos és valamennyi, mintába felvett uniós gyártó benyújtotta a kérdőívekre adott válaszait.

(6)

Az (5) preambulumbekezdésben említett kérdőívekre adott válaszok ellenőrzéséhez az alábbi felek által benyújtott adatok kapcsán került sor helyszíni ellenőrző látogatásokra:

a)

Uniós gyártók

ThyssenKrupp Germany, Duisburg, Németország,

ArcelorMittal Belgium NV, Gent, Belgium,

ArcelorMittal Sagunto SL, Puerto de Sagunto, Spanyolország,

b)

Független importőrök/felhasználók

Duferco SA, Lugano, Svájc,

Marcegaglia Carbon Steel, Mantova, Olaszország.

(7)

Az Eurofer kérelme nyomán 2016. május 3-án meghallgatást tartottak a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtt. E meghallgatásra a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatala kapcsán folytatott dömpingellenes eljárás keretében került sor, és a felvetett kérdések között szerepelt a végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú esetleges beszedése.

(8)

Az importőrök kérelmére a bizottsági szolgálatok is tartottak két meghallgatást a dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú beszedésének témájában.

(9)

A Bizottság az összes felet tájékoztatta azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot szándékozott kivetni a hidegen síkhengerelt acéltermékek nyilvántartásba vett behozatalára (a továbbiakban: az újabb nyilvánosságra hozatal). A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy megtegyék az újabb nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeiket. Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(10)

Az újabb nyilvánosságra hozatal nyomán számos fél nyújtott be észrevételt. 2016. június 15-én sor került az importőrök egy csoportjának a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatására. E meghallgatást követően az egyik érdekelt fél észrevételeket nyújtott be a meghallgatást követő beadványokhoz.

B.   DÖMPINGELLENES VÁMOK VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ KIVETÉSE

1.   A nyilvántartásba vétel és a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú kivetésének általános elvei

(11)

Az „Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában” című közleményével (5) összhangban a Bizottság gondoskodik arról, hogy az iparágat már jóval az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt ténylegesen tehermentesítse. Ez a behozatalnak az ideiglenes intézkedések elfogadását megelőző nyilvántartásba vételével kivitelezhető. Ennek jóvoltából a Bizottságnak – a vonatkozó jogi feltételek teljesülése esetén – lehetősége nyílik arra, hogy az ideiglenes intézkedések elfogadása előtt három hónappal visszamenőlegesen végleges dömpingellenes vámokat alkalmazzon. A nevezett jogi feltételeket az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése határozza meg, amelyek alapjául a dömpingellenes WTO-megállapodás 10. cikkének (6) bekezdése és 10. cikkének (7) bekezdése szolgál.

(12)

Az említett jogi feltételek kétlépcsős mechanizmust alakítottak ki annak biztosítására, hogy az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását ne ássák alá.

(13)

Mivel az ez az első olyan eset, amelyben megállapítást nyert, hogy teljesülnek a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú beszedésének feltételei, a Bizottság szükségesnek tartja a módszertan részletes kifejtését, amelynek alkalmazásával az említett következtetésre jutott.

(14)

Az első lépést – melynek mozgatórugója, hogy megelőzzék a vámok javító hatásának aláásását – az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a dömpingellenes WTO-megállapodás 10. cikkének (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel jelenti, amely a behozatal nyilvántartásba vételén túlmenően azt is jelzi az érdekelt felek, mindenekelőtt pedig az importőrök felé, hogy az eljárásjogi feltételek teljesülése esetén sor kerülhet a végleges vámok visszamenőleges hatályú beszedésére. A második lépés, amelyre akkor kerül sor, ha a megelőzéssel nem sikerül megőrizni a végleges vámok javító hatását, a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú kivetése azokra a termékekre, amelyek – az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése és a dömpingellenes WTO-megállapodás 10. cikkének (6) bekezdése szerint – az ideiglenes intézkedések alkalmazásának kezdete előtt kevesebb mint 90 nappal, de nem a vizsgálat megindítása előtt kerültek fogyasztás céljából forgalomba.

(15)

A két lépés bármelyike kizárólag akkor hajtható végre, ha teljesülnek az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében és a dömpingellenes WTO-megállapodás 10. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételek.

(16)

A Bizottság megítélése szerint célravezető meghatározni, hogy a Bizottság a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú kivetésének mérlegelésekor miként értelmezi és alkalmazza az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a „behozatal jelentős mértékű további növekedése”, valamint a „várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását” feltételt.

(17)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő két vagylagos feltétel közül a második minden esetben teljesül az eljárás megindításának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével. Ebből kifolyólag az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja nem igényel további magyarázatot.

(18)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

„a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.”

(19)

A Bizottság értelmezésében az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja két teljesítendő feltételt határoz meg ahhoz, hogy a Bizottság visszamenőleges hatállyal kivethesse a végleges dömpingellenes vámot (az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában meghatározott, valamint az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének – a 14. cikk (5) bekezdésével együtt értelmezett – bevezető fordulatában szereplő feltételeken kívül). A két feltétel a következő:

a)

a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható; valamint

b)

a behozatalnak e jelentős mértékű további növekedése – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.

1.1.   A behozatal jelentős mértékű további növekedése

(20)

Ahhoz, hogy bármiféle megállapítást lehessen tenni a behozatal jelentős mértékű további növekedésének fennállására vonatkozóan, adat-összehasonlítás szükséges (6). E tekintetben meg kell határozni az összehasonlítandó időszakokat.

1.1.1.   Összehasonlítandó időszakok

(21)

Egyrészt az alaprendelet a behozatal vizsgálati időszak alatti szintjét említi. Másrészt a „további” és a „túlmenően” szavak arra utalnak, hogy a behozatal vizsgálati időszak alatti szintjét a behozatal vizsgálati időszak utáni szintjével kell összehasonlítani.

(22)

A vizsgálati időszakkal összehasonlítandó időszak mindazonáltal nem kezdődhet korábban, mint hogy teljesülne az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő két vagylagos feltétel egyike. Amikor az importőrök csak az eljárás megindításáról szóló értesítés az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével szereznek tudomást arról, hogy fennáll a dömping valószínűsége, akkor tehát a második időszak kezdőpontjaként ezt a pontot kell figyelembe venni.

(23)

Az átfogó elemzés azt hivatott értékelni, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek alapján a vámot az ideiglenes intézkedések alkalmazásának kezdete előtt is alkalmazni kell. Az utóbbi időszaknak következésképpen az ideiglenes intézkedések bevezetésével kell véget érnie, amely időpontban a behozatalra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség (7) megszűnik.

(24)

A behozatali statisztika kizárólag havi bontásban áll rendelkezésre. A Bizottság ezért az utóbbi időszakhoz az eljárás megindításának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét követő teljes naptári hónap adatait használja fel abban az esetben, ha az importőrök értesüléséhez az eljárás megindítása vehető alapul. Ha valamely más forrás, például egy huzamos ideje zajló dömping jelenti értesülésük alapját, akkor az értesülés forrásául szolgáló esemény után következő hónap számítana, amely azonban nem lehet korábbi, mint a vizsgálati időszakot követő első teljes hónap. A végpontot illetően a Bizottság két értéket határozna meg: egyet, amely magában foglalja a hónapot, amikor kezdetét veszi az ideiglenes intézkedések alkalmazása, és egy másikat, amelyik nem.

(25)

A Bizottság rendes körülmények között meghatározná egyrészt a behozatal havi átlagszintjét a vizsgálati időszak egésze – elvben 12 hónap – tekintetében, másrészt pedig az értesülés és az ideiglenes intézkedések közötti behozatal szintjének havi átlagát. Az utóbbi átlag esetében a kezdő és a végpont az előző bekezdésben ismertettek szerint kerül meghatározásra.

(26)

A Bizottság ezen túlmenően a behozatal abszolút értékben kifejezett változását, a behozatalnak a termékkészletek és piaci részesedések alakulására gyakorolt hatását, valamint a termék figyelembe vett időszak alatti felhasználását is meghatározná.

1.1.2.   Jelentős mértékűnek minősülő növekedés

(27)

Ennek meghatározásához eseti alapú elemzést kell végezni. A havi súlyozott átlagok összehasonlításán felül a Bizottság az összes egyéb releváns szempontot is figyelembe fogja venni. Ezek konkrétan az alábbiakat foglalják magukban: az érintett termék unióbeli összfelhasználásának alakulása, a készletek változása, valamint a piaci részesedések alakulása. Ebből eredően kettős, egy abszolút és egy relatív elemzést kell végezni. A fenti két havi átlag összehasonlítása tehát egy fontos, de nem szükségszerűen a döntő elemét jelenti annak meghatározásakor, hogy „jelentős mértékűnek” minősül-e a behozatal további növekedése.

1.1.3.   A megközelítés logikai alapja

(28)

A behozatalra, amely a nyilvántartásba vételt megelőzően lépett az Unióba, egyetlen esetben sem alkalmazhatók dömpingellenes vámok. E behozatal mindamellett az alábbi okokból kifolyólag lényeges szerepet tölt be annak meghatározásában, hogy valószínűsíthető-e az Unióba a nyilvántartásba vételt követően belépő behozatal esetében a vámok javító hatásának aláásása: többek között a készlettartásból adódóan a vámok javító hatása (vagyis az importált termékek árának az áremelésre vagy a vámra visszavezethető emelkedése) soha nem azonnal, hanem csak a készletek értékesítését követően jelentkezik. A behozatalnak a nyilvántartásba vételt megelőző jelentős mértékű további növekedése általában a készletek számottevő gyarapodásával jár. Ez annyit tesz, hogy a vámok javító hatása később fog jelentkezni, mint a szokásos készletek jellemezte helyzetben. Ha nyilvántartásba vétel és az ideiglenes intézkedések között további – a szokásos szintet lényegesen meghaladó készletekhez hozzáadódó – behozatal érkezik, az tovább késleltetné a javító hatást.

1.2.   A behozatal növekedése várhatóan komolyan rontja a vámok javító hatását

(29)

Második lépésként azt kell meghatározni, hogy e növekedés várhatóan komolyan rontaná-e az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását. A „várhatóan” kifejezés használata arra utal, hogy egy előretekintő elemzésről van szó. Ez kivétel nélkül ügyspecifikus elemzést takar, amelynek eredménye minden egyes olyan ügy esetében a konkrét körülményektől függ, amelyben a vámok visszamenőleges hatályú kivetésére tekintettel elrendelték a behozatal nyilvántartásba vételét.

(30)

Az említett elemzésnek többek között figyelembe kell vennie az Unióba a nyilvántartásba vétel és az ideiglenes intézkedések között belépett behozatal hatását. Amennyiben egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mértékű behozatalra került sor, a nyilvántartásba vétel elégséges volt annak elkerüléséhez, hogy az uniós gazdasági ágazat további károsodást szenvedjen. Ennélfogva általában nincs ok a második lépés, vagyis a visszamenőleges hatályú kivetés alkalmazására.

(31)

A Bizottság különösen az alábbi tényezőket vizsgálhatja meg annak értékelése során, hogy az Unióba a nyilvántartásba vétel és az ideiglenes intézkedések között belépett behozatal hatása várhatóan komolyan rontaná-e a vámok javító hatását:

a)

az említett behozatal mennyisége;

b)

az említett behozatal időzítése;

c)

az említett behozatal árai;

d)

bármely egyéb releváns körülmény: a Bizottság többek között az alábbi egyéb körülményeket fogja megvizsgálni:

i.

az importtermék nyilvántartásba vétel előtti készletei,

ii.

az importtermék árának tendenciája az értesüléstől az ideiglenes intézkedésekig,

iii.

a nyilvántartásba vétel kijátszására utaló változások a kereskedelem szerkezetében.

1.3.   Összesítés

(32)

Az egynél több érintett országra kiterjedő vizsgálatok esetében attól függ, hogy az 1.1. és 1.2. pontban leírt elemzéshez összesítik-e az ezen országokból származó behozatalt, hogy az alapként szolgáló dömpingellenes vizsgálatban e behozatalokat összesítette-e a Bizottság.

2.   Alkalmazás a jelen ügyben

(33)

A nyilvántartásba vétel a 2015. december 12. és az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésének időpontja, vagyis 2016. február 12. közötti behozatalt érinti. Az érintett országokból ezen időszak alatt érkezett behozatal hozzávetőleg 165 000 tonnát tett ki.

(34)

Az (5) preambulumbekezdésben említettek szerint a panaszos, a mintába felvett összes uniós gyártó, valamint 22 független és kapcsolatban álló importőr és/vagy felhasználó bocsátott rendelkezésre információkat. Behozataluk 46 %-át tette ki az érintett országokból származó összbehozatalnak azon – nevezetesen a 2015 áprilisától 2016 januárjáig terjedő – időszakban, amelyre vonatkozóan adatokat gyűjtöttek.

(35)

A Bizottság annak megállapítása céljából, hogy indokolt-e a vámok visszamenőleges hatályú beszedése, értékelte az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(36)

A behozatal nyilvántartásba vétele kapcsán, valamint a dömpingellenes intézkedések visszamenőleges hatályú esetleges alkalmazásáról észrevételeket nyújtottak be. Ezek az alábbiakban kerülnek elemzésre.

2.1.   Huzamos ideje zajló dömping, vagy az importőr értesülése a dömpingről vagy a kárról

(37)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint feltétel, hogy a dömping „már huzamos ideje zajlik, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően”. A jelenlegi ügyben a Bizottság úgy véli, hogy a (17), valamint az alábbi preambulumbekezdésben kifejtettek okokból kifolyólag az importőröknek a vizsgálat megindításának időpontjától tudomása volt vagy tudniuk kellett volna a dömpingről a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően.

(38)

Az egyik importőr azt állította, hogy a dömpingre vonatkozó panaszbeli meggyőző bizonyíték nem elegendő annak alátámasztásához, hogy az importőröknek tudomása volt vagy tudniuk kellett volna a dömpingről a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően. A szóban forgó fél nevezetesen először is arra mutatott rá, hogy a panasz önmagában nem számít egyértelmű bizonyítéknak arra nézve, hogy ténylegesen sor került dömpingre. Másodszor: ha elfogadott, hogy a panaszban szereplő bizonyíték elegendő annak megállapításához, hogy az importőröknek tudniuk kellett volna a dömpingről, akkor minden egyes vizsgálat esetében ki lehetne vetni visszamenőleges hatállyal vámokat. Végezetül a fél előadta, hogy az Eurofer állítása, miszerint a kínai és orosz behozatal rendkívül alacsony árai miatt az importőröknek tudniuk kellett a dömpingről, félrevezető, hiszen az állítólagos alacsony árak önmagukban még nem jelentenek bizonyítékot a dömpingelt behozatalra.

(39)

Egy másik érdekelt fél megjegyezte, hogy az Eurofer nem bocsátott rendelkezésre olyan, sajtóban megjelent jelentéseket vagy a hidegen síkhengerelt acéltermékek uniós importőrei számára elérhető, nyilvánosan hozzáférhető információkat, amelyek arról tettek volna említést, hogy a kínai gyártók bizonyos hidegen síkhengerelt acéltermékeket dömpingelnének. A szóban forgó fél hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre bocsátott sajtócikkek nem speciálisan a hidegen síkhengerelt acéltermékekről szóltak, hanem általánosságban foglalkoztak az acéllal. Ezenkívül az Eurofer által rendelkezésre bocsátott indiai és amerikai sajtójelentések lényegtelenek az unióbeli importőrök értesülése szempontjából.

(40)

Elöljáróban alá kell húzni, hogy az importőröknek az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő értesülése a dömping mértékére és a vélt vagy megállapított kárra vonatkozik (utólagos kiemelés). A Bizottság úgy véli, hogy objektív tényezők alapján az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a dömping mértékéről és a vélt kárról; és nem pusztán a panasz nyilvános változata, hanem az ezen eljárás megindításáról szóló értesítés miatt is, melyek egyaránt elérhetők voltak, és amelyeket az eljárás megindításakor valamennyi ismert érdekelt félnek – az importőröket, felhasználókat és képviseleti szervezeteiket is beleértve – eljuttattak. Az érdekelt felek ezenfelül teljes körű hozzáféréssel rendelkeztek az Eurofer nyilvántartásba vétel iránti kérelmének betekinthető változatához, amelyet valójában már magában a panaszban bejelentettek. A vizsgálat megindítására azért került sor, mert úgy ítélték meg, hogy a panaszban szereplő meggyőző bizonyíték kellően alátámasztotta annak valószínűségét, hogy az uniós piacon dömpingelik az érintett országokból származó behozatalt. E meggyőző bizonyíték egy tágabb, 2013 októberétől 2014 szeptemberéig terjedő időszakot fedett le. Ezenkívül a dömping fennállása ideiglenesen megállapítást, majd véglegesen megerősítést nyert az eljárás vizsgálati időszaka, nevezetesen a 2014 áprilisától 2015 márciusáig terjedő időszak tekintetében is. Következésképp megerősítést nyert, hogy az importőröknek attól a naptól kezdve, amikor az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a dömpingről és a vélt kárról.

(41)

Azt is meg kell jegyezni, hogy kizárólag nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozott behozatalra vethetők ki visszamenőleges hatállyal dömpingellenes vámok, és kizárólag abban az esetben, ha teljesülnek az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek. Ebből adódóan nem állja meg a helyét az állítás, miszerint „minden egyes vizsgálat esetében” kivethetők visszamenőleges hatállyal vámok. Az Eurofer által rendelkezésre bocsátott és állítólagosan lényegtelen sajtójelentések kapcsán a Bizottság elismeri, hogy e cikkek nem kifejezetten a hidegen síkhengerelt acéltermékekkel foglalkoztak, ugyanakkor az érintett országokban működő exportáló acélgyártók árazási magatartásáról megbízható jelzésként szolgáltak. A sajtójelentéseket ezenkívül az előző preambulumbekezdésekben említett egyéb objektív tények figyelembevételével kell értékelni.

(42)

Az importőrök értesülésének kérdéskörével összefüggésben felsorakoztatott érveket tehát a Bizottság elutasítja.

(43)

A nyilvánosságra hozatalra reagálva egyes importőrök azt állították, hogy a dömpingről és a kárról való értesülés kérdéskörét annak fényében kell vizsgálni, hogy a visszamenőleges hatály „rendkívüli intézkedés”, és ez a vizsgálati hatósággal szemben komoly követelményeket támaszt, és/vagy hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontját illetően az „importőrök értesülésére” vonatkozóan javasolt megközelítés túlzottan általános. Következtetésként ezért arra jutottak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés nem elegendő ahhoz, hogy az importőrök tudomást szerezzenek a dömping és a kár fennállásáról, vagy azok mértékéről. Az eljárás megindításáról szóló értesítés, amelyről az acélkereskedelmi sajtó széles körben beszámolt, valamint a panasz nyilvános változata, amelyet egyfelől megküldtek az ismert importőröknek és/vagy felhasználóknak, másfelől pedig a vizsgálat első napjától minden érdekelt fél rendelkezésére állt, együttesen egyértelműen (és igen részletesen) ismertették az alkalmazott módszertant, a felhasznált információforrásokat, valamint leszögezték, hogy a dömping és a kár mind Kína, mind Oroszország tekintetében magas szintű. A dömping mértékét ily módon a CIF-importár százalékos értékeként kifejezve közölték. A Bizottság egyébiránt a nyilvántartásba vételi rendelet (5)–(11) preambulumbekezdésében valamennyi érdekelt felet emlékeztette, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezik a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően. A Bizottság ezért megállapítja, hogy az importőröknek tudomásuk volt, vagy tudniuk kellett volna a dömping és a károkozás fennállásáról, vagy vélt fennállásáról. Az, hogy nem minden vizsgálat vezet dömpingellenes intézkedésekhez, nem jelenti egyszersmind azt, hogy a dömpingre és a kárra vonatkozó meggyőző bizonyítékot nem bocsátották az importőrök rendelkezésére. A Bizottság ezért meg van győződve, hogy az e kérdéskör támasztotta szükséges követelmények teljesültek.

(44)

Az orosz exportáló gyártók, továbbá az egyik importőr azt állította, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésnek c) pontja szerinti bizottsági megállapítás bizonyosan nem felel meg a dömpingellenes WTO-megállapodás 10. cikke (6) bekezdésének i) pontjában foglalt előírásnak, miszerint az importőrnek tudnia kellett volna arról, hogy az exportőr dömpingel, és az ilyen dömping kárt okoz. Ezenfelül azt állították, hogy elfogadhatatlan azon bizottsági értelmezés követése, mely szerint az „értesítésülésre” vonatkozó feltétel minden olyan esetben teljesül, amikor az eljárás megindításáról értesítést tesznek közzé. Azt állították továbbá, hogy a dömping értékelése összetett folyamat, amelynek velejárója a közzé nem tehető üzleti titkokhoz való hozzáférés.

(45)

Először is le kell szögezni, hogy a WTO valamennyi tagjának jogában áll saját körülményeihez igazítva megállapítani dömpingellenes eljárásait és gyakorlatait, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a WTO normáival. A Bizottság úgy véli, hogy a vizsgálatindítás tekintetében igen magas szintű követelményeket követ, és – miként az a (43) preambulumbekezdésben is szerepel – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján igen részletes, az érdekelt felek számára hozzáférhetővé tett vizsgálatot végzett a dömpingre és a kárra vonatkozóan. Az adatok e körébe tartoznak a vállalatspecifikus belföldi és exportárak, amelyeket az importőrök nehézség nélkül összehasonlíthattak az érintett országokból származó beszerzéseik áraival annak megállapításához, hogy ezen árak dömpingelt árak-e, illetve hogy milyen mértékű a dömping. Meg kell továbbá jegyezni, hogy – miként arra az (5) preambulumbekezdés is utalt – olyan kapcsolatban álló importőrök is nyújtottak be kitöltött kérdőívet, amelyek hozzáfértek a belföldi, illetve exportárakkal kapcsolatos vonatkozó adatokhoz. Azt is meg kell jegyezni, hogy a WTO szabályai nem követelik meg az importőröktől, hogy képesek legyenek részletes dömpingszámításokat végezni, hanem csak azt, hogy tudomásuk legyen az ilyen dömping mértékéről. Ezen túlmenően a különböző kármutatók elemzését, valamint az alákínálás és az áron aluli értékesítés részletes számításait szintén rendelkezésre bocsátották, ezek pedig azt jelezték, hogy e dömpingelt behozatal kárt okozna.

(46)

Az egyik importőr azt állította továbbá, hogy beszállítói biztosították afelől, hogy nem folytatnak dömpinget, amit azonban elmulasztottak alátámasztani. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(47)

Az orosz exportáló gyártók kétségbe vonták a dömping tényére vonatkozó ténymegállapítást és jelezték, hogy az importőrök csak 2016. február 12-én szereztek tudomást az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásáról és a dömping mértékéről. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az aktában rendelkezésre álló, említett információkból, nevezetesen az eljárás megindításáról szóló értesítésből és a panasznak az importőröknek megküldött vagy rendelkezésre bocsátott nyilvános változatából egyértelműen kiderült a dömping mértéke, és ezeket az információkat az ideiglenes intézkedések bevezetése csak megerősítette. Ezt az állítást ezért el kellett utasítani.

(48)

A Bizottság tehát e konkrét ügyben megerősíti, hogy az importőrök egyértelműen rendelkeztek arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a kínai és orosz exportőrök kárt okozó dömpinget folytatnak.

2.2.   A behozatal jelentős mértékű további növekedése várhatóan komolyan rontja a végleges dömpingellenes vám javító hatását

(49)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint feltétel, hogy a „vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható”.

2.2.1.   A behozatal jelentős mértékű további növekedése

(50)

Az Eurostat adatai (8) alapján (amelyek az értékeléskor a 2016 márciusáig bezárólag álltak rendelkezésre) az érintett országokból érkező behozatal havi átlagvolumene a vizsgálati időszak alatt 118 912 tonnát tett ki. Az érintett országokból érkező behozatal havi átlagvolumene a vizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő első teljes hónappal kezdődő és az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónappal záruló időszakban (2015. június – 2016. január) 162 457 tonna volt, vagyis 37 %-kal meghaladta a vizsgálati időszakbeli értéket. Ugyanezen időszakra számítva a behozatal összvolumene 1 299 658 tonnát tett ki: Kínából 721 386 tonna, Oroszországból pedig 578 272 tonna érkezett. Ha az összehasonlítást a Kínából, illetve az Oroszországból érkező behozatali volumen havi átlagára külön-külön végezzük el, az azt mutatja, hogy Kína esetében a behozatali volumen havi átlaga 48 %-kal, Oroszország esetében 25 %-kal nőtt.

(51)

Amennyiben a vizsgálat megindítását követő első teljes hónappal kezdődő, és az ideiglenes intézkedések bevezetésének havát még magában foglaló időszak (azaz 2015. június–2016. február) az alap, akkor a behozatali volumen havi átlaga 150 673 tonna, amely 27 %-kal magasabb a vizsgálati időszakbeli értéknél. A Kínából és Oroszországból származó behozatal havi volumene 34 %-os, illetve 19 %-os növekedést mutatott.

(52)

A vizsgálat megindítását követő (2015 júniusától 2016 januárjáig tartó) időszakon belüli behozatallal kapcsolatban információkat szolgáltató 22 importőr és/vagy felhasználó behozatala az érintett országokból érkező összbehozatal 46 %-át képviselte. Az így kapott adatok azt mutatatták, hogy 2015 végére az érintett termék készletei ezen együttműködő importőrök és/vagy felhasználók esetében összesen 22 %-kal haladták meg a 2014 végi szintet. E ténymegállapítás amellett, hogy megerősíti a behozatal erőteljes növekedésének statisztikai adatokon alapuló ténymegállapítását, készletfelhalmozásra is utal.

(53)

A két elemzés egyaránt azt támasztja alá, hogy a behozatali volumen jelentős mértékben nőtt a vizsgálat megindítását követően.

(54)

Több orosz exportáló gyártó vitatta a következtetést, miszerint a behozatal növekedése jelentős mértékű volt, arra hivatkozva, hogy a „vezető hírmagyarázók és gyakorlati szakemberek” álláspontja szerint ahhoz a behozatal volumenbeli növekedésnek igazán tetemesnek kell lennie. E tekintetben először is azt kell megjegyezni, hogy a hivatkozott szakirodalom nem képezi a kemény jog részét, és semmiféle konkrét iránymutatással nem szolgál arra vonatkozóan, hogy mit kellene tetemes vagy jelentős mértéknek tekintetni, ami amúgy eseti vizsgálat alapján dől el.

(55)

A Bizottság ennek alapján meg van győződve arról, hogy a behozatal növekedése jelentős mértékűnek tekinthető, így ezt az állítást elutasítja.

(56)

Több orosz exportáló gyártó, valamint egy importőr is jelezte a Bizottság felé, hogy az Eurofer nyilvántartásba vétel iránti kérelmére vonatkozó elemzésében nem mérte fel kellőképpen az uniós szankcióknak az Oroszországgal folytatott kereskedelemre gyakorolt ideiglenes hatását. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az érintett termékre vonatkozóan nem voltak életben „szankciók” a nyilvántartásba vétel idején, ahogy sem a vizsgálati időszak alatt, sem azt követően, egészen az ideiglenes intézkedések 2016. február 12-én történő bevezetéséig nem is léteztek ilyen szankciók. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(57)

Az orosz exportáló gyártók a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott észrevételeikben újra felvetették ezt a kérdést, azt állítva, hogy annak ellenére, hogy az érintett termékre nem vonatkoztak „szankciók”, annak esetében, mivel az uniós vevők általában véve nem sok hajlandóságot mutattak az áru oroszországi beszerzésére, dominóhatás érvényesült. Ez az érvelés megalapozatlan. Emellett egyértelmű, hogy az érintett termék behozatalának a vizsgálati időszakot követő alakulását inkább a jelenlegi eljáráshoz kapcsolódó kérdések befolyásolták, semmint a más termékekre kivetett szankciók állítólagos dominóhatása. A szankciók tárgyát képező áruk egyértelműen meg lettek határozva, és így nem állítható, hogy a szankciók jelentős hatással lettek volna a vizsgálati időszakot követően tapasztalt kiemelkedő volumeningadozásokra.

(58)

Ezenkívül ugyanezen orosz exportáló gyártók és az orosz hatóságok is azzal érveltek, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedésének elemzésében az Eurofer érveit önkényesen kiválasztott időszakok összehasonlítására alapozta. Egy másik érdekelt fél szerint a hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatali volumenének egyik hónapról a másikra tapasztalható rendkívüli volatilitása miatt bármilyen két időszak összehasonlítása drámaian eltérő eredményeket hozhat. Más szóval az Eurofer kérelmében szereplő adatok nem jelezték, hogy a „behozatal jelentős mértékű növekedése” állna fenn.

(59)

A nyilvántartásba vételhez vezető panaszban összehasonlításul szolgáló időszakok kiterjedt, a vizsgálati időszakot egyfelől követő, másfelől azzal átfedésben lévő időtávokat foglaltak magukban. Ezenkívül több érdekelt fél is más időszakokat javasolt a behozatal jelentős mértékű további növekedésének összehasonlító elemzéséhez, és mindegyikük ugyanarra a megállapításra jutott (vagyis a behozatal jelentős mértékű további növekedésére a vizsgálati időszakon belüli behozatali volumenhez képest). Az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(60)

Több orosz exportáló gyártó 2016 januárjára, 2016 februárjára és 2016 márciusára vonatkozó számadatok benyújtása mellett azzal érvelt, hogy ami őket illeti, nem lehet a behozatal jelentős mértékű további növekedéséről beszélni. A Bizottság számára nem egyértelmű, hogy a beadványban miért csak bizonyos orosz exportáló gyártókra, és nem az Oroszországból érkező behozatal egészére vonatkozóan szerepeltettek számadatokat.

(61)

Való igaz, az (50) preambulumbekezdésben említett statisztikai adatok alacsonyabb havi behozatali volument jeleznek 2016. januárra, februárra és márciusra, azaz a behozatal nyilvántartása vételét, valamint – február egy része és március esetében – az ideiglenes intézkedések hatálybalépését követő időszakra. Ebben a tekintetben a következőket kell figyelembe venni. Egyfelől, ahogy az a nyilvántartásba vételi rendelet (9) preambulumbekezdésében is szerepel, a Bizottság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a 2015 szeptemberéig tartó és azt magában foglaló időszakra vonatkozó elemzés alapján elemezte. Az elemzés többek között és meggyőző módon azt mutatta, hogy – még a vizsgálat megindítását követően is– megfigyelhető volt a behozatal szintjének jelentős növekedése, ami komolyan rontaná a dömpingellenes vám javító hatását (a nyilvántartásba vételi rendelet (5) preambulumbekezdése). A behozatal nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló jelentős növekedés így csak részben érinti ugyanazt a behozatalt, mint amely alapján a Bizottság meghatározza, hogy ki kell-e visszamenőleges hatállyal vetni a vámot. Emlékeztetni kell arra, hogy ez utóbbi időszak a vizsgálat megindítását követő első teljes hónaptól (azaz 2015 júniusától) az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapot (azaz 2016 januárját) magában foglaló vagy az ideiglenes intézkedések bevezetésének hónapját (azaz 2016 februárját) magában foglaló időszakot öleli fel. Ezenkívül e sokkal hosszabb időszak során újfent a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt tapasztalható a vizsgálati időszakhoz képest. Ezen a következtetésen mit sem változtat az a tény, hogy 2016. január, február és március folyamán az ezekből az országokból érkező behozatal volumene viszonylag alacsony volt.

(62)

Másfelől az érintett országokból érkező behozatal messze legmagasabb volumenét 2015 októberében, azaz a nyilvántartásba vétel elemzési időszakát követően regisztrálták, és a behozatal volumene 2015 novemberében még mindig nagyon magas volt a vizsgálati időszakhoz képest. A behozatal nyilvántartásba vételt követő, az exportáló gyártó által jelzett viszonylag mérsékelt szintjét így a nyilvántartásba vételt közvetlenül megelőző – csak a közelgő nyilvántartásba vétellel magyarázható – e csúcsponttal összefüggésben kell értékelni. Valószínű, hogy a nyilvántartásba vétel kérelmezése és végrehajtása nélkül nagyságrendileg hasonló összvolumen lett volna megfigyelhető, ugyanakkor a havi átlagnövekedés a 2015 októberében és novemberében tapasztalható kiugrás helyett egyenletesebb lett volna. A Bizottság a 10. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti feltételek teljesülésének elemzése során nem tudja figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a behozatal nyilvántartásba vételének elemzési időszakát követő, de a tényleges nyilvántartásba vételt megelőző ezen időszak során jelentősen megnőtt a behozatal volumene.

(63)

Az egyik érdekelt fél szerint jóllehet a 2014. május és 2014. szeptember, illetve a 2015. május és 2015. szeptember közötti behozatali számadatok összevetése valóban a behozatal abszolút növekedését mutatja, az Eurofer figyelmen kívül hagyta az érintett termék behozatalának ciklikus jellegét és az uniós felhasználás alakulását. Ezt az érvelést nem támasztották alá kellő bizonyítékokkal. Jogos azt állítani, hogy az érintett termék bizonyos mértékig az adott esetben változó gazdasági konjunktúrát követi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatala ciklikus mintát követne. Az érvelést a Bizottság elutasítja.

(64)

Az uniós felhasználás tendenciáját illetően meg kell továbbá jegyezni, hogy – miként az az ideiglenes rendelet (103)–(106) preambulumbekezdésében is kifejtésre került – a kötött felhasználás 4 %-kal, kismértékben nőtt, míg a szabadpiaci felhasználás 9 %-kal csökkent. Mivel az érintett termék behozatala a szabadpiaci verseny része, a Bizottság nem érti az érvelést.

(65)

A CISA sem értett egyet az Eurofer által kiválasztott időszakokkal. A CISA beadványában kifejtette, hogy a rendelés megerősítésétől számítva legalább négy-öt hónapig is eltarthat, míg az acéltermékek Kínából érkező behozatala megvalósul. Következésképpen az érintett termék 2015 májusa és szeptembere között megvalósult behozatala tulajdonképpen az ügy megindítása előtt létrejött szerződésekhez kapcsolódik.

(66)

Az alaprendeletnek megfelelően a behozatal ilyen jelentős mértékű további növekedése a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően tapasztalható. Következésképpen a probléma értékelése a vizsgálat megindítása és az ideiglenes intézkedések közötti reprezentatív időszakon, valamint a vizsgálati időszakon alapul. A CISA érvelése csak tovább erősíti azt a ténymegállapítást, miszerint 2015 májusa és szeptembere között a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt tapasztalható, hiszen a hatályos szerződésekből eredő időeltolódás ellenére is a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt megfigyelhető az említett időszak során. Az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(67)

Több érdekelt fél azt is megjegyezte, hogy a hidegen síkhengerelt acéltermékeket nem készletezik, hanem rendelésre gyártják.

(68)

Sajátosságaiból adódóan az érintett terméket jellemzően valóban nem készletezik hosszú ideig. Például bizonyos időjárási tényezők káros hatással lehetnek a termék minőségére. Ennek ellenére a Bizottsághoz nem érkezett annak a ténymegállapításnak az ellenkezőjét alátámasztó bizonyíték, hogy jelen ügyben az eljárás megindítását követően ténylegesen sor került készletfelhalmozásra. Hangsúlyozni kell, hogy a készletfelhalmozás jobbára nem szokványos gyakorlat, és akkor kerül rá sor, ha a piacon sajátos körülmények és/vagy kilátások jelentkeznek, például a szóban forgó termék jövőbeni árát illetően. Az a tény, hogy egy adott terméket jellemzően nem készleteznek, még nem jelenti azt, hogy ilyen körülmények és kilátások jelentkezése esetén ne kerülhetne sor készletfelhalmozására. A független és a kapcsolatban álló importőrök és/vagy felhasználók által az ideiglenes intézkedések bevezetését követően benyújtott számadatok alapján azt lehetett megállapítani, hogy a 2015 végi készletek 22 %-kal meghaladták a 2014 végieket. Következésképpen tekintettel arra, hogy nem érkezett annak a ténymegállapításnak az ellenkezőjét alátámasztó bizonyíték, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése a készletfelhalmozás jele lehet, a Bizottság ezt az érvelést elutasítja.

(69)

A nyilvánosságra hozatalra válaszul az érdekelt felek megismételték állításukat, miszerint az érintett terméket jellemzően nem készletezik, hanem inkább rendelés alapján vásárolják meg. Egyfelől a hidegen síkhengerelt acéltermékeket nem kizárólag rendelésre gyártják, és az importőröket és/vagy felhasználókat még a főként rendelésre gyártott típusok esetében sem akadályozza meg ez abban, hogy a jövőbeni áremelkedésekre tekintettel készletfelhalmozás céljából nagyobb mennyiségeket vásároljanak. Ezenkívül a jelenlegi vizsgálat megindítása hatással volt a behozatali tevékenységre, miáltal – a bizonyítékok szerint – jelentősen megnövekedett a rendszerint behozott szokványos minőségi osztályok készletfelhalmozása. Emlékeztetni kell arra is, hogy a vizsgálat megindítását követő időszakon belüli behozatallal kapcsolatban információkat szolgáltató 22 importőr és/vagy felhasználó az érintett országokból érkező összbehozatal mindössze 46 %-át képviseli. Annak fényében, hogy a behozatal több mint felét képviselő importőrök és/vagy felhasználók nem nyújtották be a Bizottságnak a kért információkat, és tekintettel a vizsgálat megindítását követő hónapok során az Unióba érkező behozatal nagy volumenére, a Bizottság elegendő kielégítő bizonyíték birtokában van annak megállapításához, hogy ténylegesen sor került jelentős készletfelhalmozásra, és a beszerzett és felhasznált információk meglehetősen óvatos becsléssel szolgáltak a készletfelhalmozás szintjét illetően.

(70)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgálati időszakot követően a behozatal jelentős mértékű növekedése volt tapasztalható.

(71)

A nyilvánosságra hozatalra adott válaszukban az érdekelt felek azt állították, hogy a Bizottság jól bevált gyakorlata a vizsgálati időszakon és a nyilvántartásba vételi időszakon belüli behozatal összehasonlítása, amely szerint nem következett be növekedés a behozatal terén. Ugyanezen érdekelt felek arra is kitértek, hogy a Bizottság nem adott magyarázatot a gyakorlat ezen állítólagos megváltoztatására.

(72)

A Bizottság egyfelől megjegyzi, hogy korábbi gyakorlat (még ha létezne is ilyen gyakorlat, ami nem áll fenn, lásd a következő preambulumbekezdést) nem köti, kizárólag a Szerződések és a másodlagos jog objektív normái. Mindenesetre a Bizottság bármikor (például egy adott vizsgálat során felmerülő sajátos körülményekre tekintettel) megfelelően finomíthatja vagy formálhatja elemzését, feltéve, hogy kellően indokolja a változtatás okait. A Bizottság az általános tájékoztatóban kiterjedt gazdasági, jogi és szakpolitikai indoklást nyújtott a jelenlegi ügyben követett megközelítés alátámasztására (lásd a (11)–(32) preambulumbekezdést).

(73)

Másfelől azonban az importőr e gyakorlat állítólagos bizonyítékaként csak két korábbi ügyet tudott felhozni (napelemek és rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek), melyek egyike során sem vetettek ki visszamenőleges hatállyal vámokat. E körülmények között ezért azt nem lehet jól bevált gyakorlatnak tekinteni. Emellett szemben azzal, amit az említett érdekelt felek állítottak, a Bizottság a dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú kivetésének szükségessége értékelésekor az (EU) 2015/1429 bizottsági végrehajtási rendeletben (9) elemezte a vizsgálat megindítását követő időszakokat. Ezenkívül ezen ügyek körülményeinek összessége nem volt összehasonlítható a jelenlegi ügyben fennálló körülményekkel. Például annak ellenére, hogy a behozatal szintje a nyilvántartásba vételi időszakban a havi átlagos adatot tekintve alacsonyabb volt, mint a vizsgálat megindítását követő időszak előtt, abszolút értékben véve ez a szint továbbra is nagyon jelentős volt a jelenlegi ügyben. Figyelemmel arra, hogy a Bizottság most állapítja meg első alkalommal, hogy a vizsgált ügy tényeire tekintettel visszamenőleges hatállyal kell vámokat kivetni, a (11)–(32) preambulumbekezdésben lefektetett elveket szigorúan követte a jelenlegi vizsgálat során. Következésképpen a Bizottság nemcsak a nyilvántartásba vételi időszak alatti behozatal szintjét elemezte, hanem figyelembe vette a vizsgálat megindítása és a nyilvántartásba vétel közötti időszak során megvalósult behozatalt is. Ez összhangban van az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja rendelkezéseivel, amelyek – amint az a (21)–(25) preambulumbekezdésben kifejtésre kerül – felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy elemezze a vizsgálati időszakot követő időszakot, amely – a gyakorlatunk szerint – egy vizsgálat megindításától a nyilvántartásba vétel alkalmazásának lejártáig tart. Az elemzési időszak a joggal teljes összhangban álló ilyetén megállapítása lehetővé teszi a behozatal növekedésének és későbbi hatásának, valamint annak teljes körű értékelését, hogy mindez mennyiben képes rontani az intézkedések javító hatását.

(74)

A nyilvánosságra hozatalra adott válaszukban az orosz exportáló gyártók az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériumával együtt vitatták az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülésének vizsgálatához alkalmazott összesített értékelésre vonatkozó (azaz a kínai és az orosz behozatalra egyaránt kiterjedő) bizottsági megközelítést. Ugyanakkor az alaprendelet nem tiltja a 10. cikk (4) bekezdésének összesített értelmezését, és az összesítés feltételei egyértelműen fennállnak ebben az ügyben. Ezenkívül szükség esetén külön elemzés készült az orosz és a kínai behozatalra, amelyek ugyancsak arra a következtetésre vezettek, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt tapasztalható (lásd az (50) preambulumbekezdést), és nem utaltak arra, hogy az Oroszországi Föderációra vonatkozóan más megközelítést kellett volna alkalmazni. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

2.2.2.   A végleges dömpingellenes vám javító hatásának aláásása

2.2.2.1.   Volumen és piaci részesedés

(75)

A behozatal jelentős mértékű növekedésének a végleges dömpingellenes vám javító hatására gyakorolt hatásának értékeléséhez a Bizottság a vizsgálati időszakot követő értékesítésekre vonatkozó kérdőívet küldött az Eurofernek és 5, mintába felvett uniós gyártónak. A Bizottság a vizsgálati időszakot követő időszak számadatait a 2015 áprilisától 2016 januárjáig terjedő időszakra kérte be (a vizsgálati időszakot követő kérdőív kiküldésének időpontjában ez volt a legfrissebb időszak).

(76)

Az ezúton kapott információk azt mutatják, hogy az uniós szabadpiaci felhasználás ebben az időszakban 14 %-kal növekedett, míg az uniós gyártók értékesítési volumene meglehetősen stabil maradt, és csak kismértékben, 3 %-kal nőtt. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése (71 %-ról 64 %-ra) 7 százalékponttal tovább csökkent. Ez az uniós gazdasági ágazatot ért újabb kár egyértelmű jele.

(77)

Volumen tekintetében egyértelművé kell tenni, hogy a nyilvántartásba vételi időszak alatti behozatal szerepelt a „behozatal további növekedésének” értékelésében, és hogy a nyilvántartásba vételi időszak alatti behozatal önmagában csökkent a nyilvántartásba vétel előtti szintekhez képest, de változatlanul jelentős volumeneket tett ki.

(78)

Több fél is azt állította, hogy a behozatal nyilvántartásba vételi időszak alatti ilyetén csökkenése a nyilvántartásba vételi lépés sikerét bizonyítja. Ugyanakkor a nyilvántartásba vételi időszak alatti behozatal jelentős szintje (körülbelül 165 000 tonna) egyértelműen azt mutatja, hogy a nyilvántartásba vételi szakasz nem tántorította el az importőröket és/vagy felhasználókat, és amint a későbbiekben kifejtésre kerül, vámok visszamenőleges hatályú kivetésére van szükség ahhoz, hogy az intézkedések javító hatása ne sérüljön.

2.2.2.2.   Árak és áralákínálás

(79)

Az Eurostat-adatok szerinti átlagos havi importár összehasonlításával megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszakot követő 11 hónap során a Kínából és Oroszországból származó behozatal átlagos havi importárai 13 %-kal és 12 %-kal csökkentek a vizsgálati időszak alatti átlagos havi importárakhoz képest.

(80)

Igaz, hogy ugyanebben az időszakban a nyersanyagárak is csökkentek. Ennek ellenére az elvégzett elemzés azt mutatja, hogy a nyersanyagárak csökkenése csak az értékesítési árak legfeljebb 4 %-os csökkenéséért tehető felelőssé. Azt a tényt, hogy ezek a jelentősen alacsonyabb importárak rontják a dömpingellenes vám javító hatását, az érintett országokból érkező behozatal átlagos importára és az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára közötti, a vizsgálati időszakra és a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó átfogó összehasonlítása illusztrálja. Az összehasonlítás 7 %-os alákínálást mutat a vizsgálati időszak alatt, míg azt követően az alákínálás 14 %-ra emelkedett.

(81)

Ezenkívül a nyilvántartási időszakban felszámolt importárak az uniós gyártók árainál nagyobb ütemben csökkentek. A szóban forgó időszakban (10) az átlagos importár Kína esetében 408 EUR volt (azaz 19 %-kal alacsonyabb a vizsgálati időszakban és 6 %-kal alacsonyabb a vizsgálat megindításától a nyilvántartásba vételig tartó időszakban (11) mért átlagos importárához képest), míg Oroszország esetében 371 EUR (azaz 24 %-kal alacsonyabb a vizsgálati időszakban és 15 %-kal alacsonyabb a vizsgálat megindításától a nyilvántartásba vételig tartó időszakban mért átlagos importárához képest). A két országot együtt nézve az átlagos importár 386 EUR volt a nyilvántartásba vétel idején (azaz 22 %-kal alacsonyabb a vizsgálati időszakban és 11 %-kal alacsonyabb a vizsgálat megindításától a nyilvántartásba vételig tartó időszakban mért átlagos importárához képest). Következésképpen a nyilvántartásba vételi időszak alatti alákínálás átlagosan mintegy 20 %-kal tovább növekedett.

(82)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedése – figyelemmel annak időzítésére, volumenére és az átlagárainak további csökkenésére – várhatóan komolyan rontja a végleges dömpingellenes vám javító hatását.

2.2.2.3.   Készletfelhalmozás

(83)

Amint az az (52) preambulumbekezdésben is szerepel a Bizottság bizonyítékot talált a vizsgálat megindítása utáni készletfelhalmozásra. Tekintettel arra, hogy a készleten felhalmozott termékek valószínűleg végül az uniós piacon kötnek ki, a Bizottság megítélése szerint az ilyen készletfelhalmozás annak a további jele, hogy még a nyilvántartásba vétel után megvalósuló behozatal is rontja a vámok javító hatását.

(84)

Egyes érdekelt felek vitatták a készletfelhalmozásra vonatkozó érvelést, azt állítva, hogy az azzal kapcsolatos megállapítást nem támasztották alá bizonyítékok. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a vizsgálati időszakot követően megvalósuló behozatal jelentősen nőtt a vizsgálat megindítását megelőző szintekhez képest, és az együttműködő importőrök és/vagy felhasználók a készletek növekedéséről számoltak be. Emellett a hidegen síkhengerelt termékek piacára a kereskedők és a végfelhasználók általi behozatal egyaránt jellemző. Függetlenül attól, hogy az árak a jelenlegi vizsgálat megindítását követő hónapokban visszaestek, a kereskedők és a felhasználók havi átlagos behozatali szintjük és készletszintjük növelésében voltak érdekeltek, amire sort is kerítettek. Ezért egyértelmű, hogy készletfelhalmozásra került sor.

(85)

Az importőrök egy csoportja azt állította, hogy korábban már bizonyítékkal szolgált arról, hogy készletszintje csökkenő tendenciát mutatott, és hogy a vizsgálat megindítását követő időszak során megvalósult vásárlásai célja nem a készletfelhalmozás volt. Ugyanaz az érdekelt fél azt állította, hogy a készletszintek összehasonlításának alapjául szolgáló időszakok nem voltak megfelelőek, mivel abból adódóan, hogy a bankok nem mutattak hajlandóságot a készletek finanszírozására, a 2014 végi készletek rendellenesen alacsonyak voltak. Végül azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az érintett áruk még mindig készleten lennének, és jelezte, hogy a nyilvántartásba vételi időszak során vásárolt anyagok a várakozásai szerint eladásra kerültek az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt. Ezzel kapcsolatban először is meg kell jegyezni, hogy a készletszintre vonatkozó értékelés egyedi eltéréseket mutathat az érintett terméket importáló vállalatok között. Ugyanakkor a Bizottság értékelése nem korlátozódhat egyes vállalatokra, és az aktában rendelkezésre álló adatok, így az importőrök szóban forgó csoportjára vonatkozó adatok 22 %-os növekedésről számolnak be. Másodsorban megjegyzendő, hogy az állítást a bankokat vagy a készletek volumeneit illetően nem támasztották alá bizonyítékokkal. Feltéve, hogy a finanszírozás rendelkezésre állására vonatkozó állítás továbbra is helytálló, a Bizottságban felmerül a kérdés, hogy az importőrök hogyan tudták finanszírozni a behozatalnak a vizsgálat megindítását követően bekövetkezett jelentős növekedését úgy, hogy nem kaptak hozzá finanszírozást. A fentiek alapján ezeket az állításokat el kell utasítani.

2.2.2.4.   Következtetés

(86)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a behozatalnak a vizsgálati időszakot követően bekövetkezett jelentős mértékű növekedése komolyan rontotta a végleges dömpingellenes vám javító hatását.

2.3.   További megjegyzések

(87)

Több orosz exportáló gyártó is előadta, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése nem támogatja külön az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek tekintetében az összesített értékelést. Azt is előadták, hogy véleményük szerint a hidegen síkhengerelt acéltermékek orosz behozatala esetében nem teljesülnek a dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú kivetésének feltételei. Úgy, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében nincs utalás összesített értékelésre, a Bizottságnak nem lenne jogalapja ahhoz, hogy az Oroszországból érkező behozatalra visszamenőleges hatállyal végleges dömpingellenes vámokat alkalmazzon. Ennek fényében utalást tettek még a megkülönböztetésmentesség alapelvére is.

(88)

A Bizottság megismétli, hogy nem ért egyet azzal az érvvel, hogy a 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek ne teljesülnének. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az ügyben az érintett országok összesített és egyéni értékelése is azt mutatja, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének feltételei mindkét országot illetően teljesülnek. Az érvelést ezért a Bizottság elutasítja.

(89)

Több érdekelt fél is előadta, hogy a nyilvántartásba vétel miatt az importőrök és/vagy felhasználók számára jogbizonytalanság alakult ki, amely káros hatással volt üzleti tevékenységükre. Megjegyezték továbbá, hogy a dömpingellenes vámoknak a nyilvántartásba vett behozatalra történő visszamenőleges hatályú kivetése tovább súlyosbítaná az azokat az uniós importőröket és/vagy felhasználókat érintő káros hatást, amelyek ésszerűen hagyatkoztak beszállítóikra, feltételezve hogy azok nem vesznek részt a dömpingben. Elhangzott érvként még az is, hogy a visszamenőleges hatályú intézkedések hátrányosak lennének az importőrök és/vagy felhasználók számára az olyan behozatal esetén, amelyre még az eljárás megindítása előtt jött létre szerződés.

(90)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi egyfelől azt, hogy a vizsgálati hatóság azon jogáról, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén nyilvántartásba vegye a behozatalt, a vizsgálat megindításának alapjául szolgáló alaprendelet rendelkezik, és hogy az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésében meghatározott jogi feltételek értelmezése mellett csak kivételes esetekben él nyilvántartásba vétellel. Ahogy a korábbiakban már kifejtésre került, a Bizottság megítélése szerint ebben az ügyben egyértelműen teljesültek a nyilvántartásba vétel feltételei. Másfelől a tényleges nyilvántartásba vételre csak hét hónappal a jelenlegi vizsgálat megindítását követően került sor. Következésképpen a nyilvántartásba vétel tárgya olyan behozatal, amely annak teljes tudatában valósult meg, hogy folyamatban van egy dömpingellenes vizsgálat, és annak eredményeként adott esetben dömpingellenes vámok kivetésére kerülhet sor. Ezenkívül a Bizottság hangsúlyozza, hogy az alaprendelet és a WTO dömpingellenes megállapodása egyaránt biztosítja a dömpingellenes intézkedések bizonyos feltételek teljesülése melletti lehetséges visszamenőleges hatályú alkalmazását.

(91)

A fentiekre tekintettel a Bizottság nem vitatja, hogy a behozatal nyilvántartásba vétele mint olyan bizonyos fokú jogbizonytalanságot teremthet az érintett importőrök és/vagy felhasználók számára, mivel nem eredményezi automatikusan az esetleges végleges vámok visszamenőleges hatályú beszedését. A Bizottság azt sem vitatja, hogy abban az esetben, ha végül vámokat vetnek ki visszamenőleges hatállyal a nyilvántartásba vett behozatalra, az hátrányosan érintheti azokat a feleket, amelyek a nyilvántartásba vétel – ideiglenes vámok kivetésével záruló – két hónapos időszaka alatt importálták a szóban forgó terméket. Ezzel együtt a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a nyilvántartásba vétel célja az, hogy elkerülhető legyen a vámok javító hatásának aláásása, amelyet például a nyilvántartásba vétel alatti jelentős behozatal idézhet elő azt követően, hogy a nyilvántartásba vétel előtt már sor került a behozatal jelentős növekedésére és a készletfelhalmozásra. Amennyiben a nyilvántartásba vétel eredménytelen – mivel a gazdasági szereplők nem vesznek tudomást a nyilvántartásba vétel formájában kiadott figyelmeztetésről – vámok visszamenőleges hatályú alkalmazása válik szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a vámok javító hatása a nyilvántartásba vétel után történő behozatal miatt ne szenvedjen további késedelmet. Valószínű, hogy a jelenlegi ügyben számos importőr és/vagy felhasználó a visszamenőleges vámok lehetséges kivetésére vonatkozó egyértelmű figyelmeztetésre tekintettel felhagyott a behozatallal, míg mások vállalták a kockázatot. A Bizottság ezért meg van győződve arról, hogy nem sértette meg a jogbiztonság elvét.

(92)

Ezenkívül, ha a nyilvántartásba vétel után a dömping befejeződik, az importőrök igényelhetik a befizetett vámok visszatérítését.

2.4.   A visszamenőleges hatályú kivetésre vonatkozó következtetés

(93)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően dömpingellenes vámokat lehet visszamenőleges hatállyal kivetni, ha a behozatalt a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették, és a Bizottság lehetőséget biztosított az érintett importőröknek azzal kapcsolatos észrevételeik megtételére, hogy teljesülnek-e az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének feltételei.

(94)

A benyújtott észrevételek elemzését követően a Bizottság megállapítja, hogy az importőrök és/vagy felhasználók az eljárás megindításáról szóló értesítés 2015. május 14-i közzététele óta tudtak az állítólagos dömpingről és kárról, vagy arról tudniuk kellett volna. A vizsgálati időszak alatt kárt okozó behozatal szintjén túlmenően az érintett termék behozatali volumenének jelentős mértékű további növekedése volt tapasztalható a vizsgálat megindítását követően, méghozzá olyan árakon, amelyek még a vizsgálati időszak alatti áraknál is alacsonyabbak voltak. Az érintett termék ezen kiterjedt és alacsony árú mennyiségei már korábban is további negatív hatással voltak az árakra és az uniós gazdasági ágazat uniós piaci részesedésére. Mivel a behozatal volumene – a fenti árazási magatartással és a piaci részesedés fejleményeivel társulva – jelentős mértékű, és számottevően megnövekedett készletek mellett jelentkezik, a nyilvántartásba vételt követően megvalósult behozatal várhatóan komolyan rontja a végleges dömpingellenes vám javító hatását.

(95)

Ez alapján a Bizottság megállapítja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében a végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazására meghatározott feltételek teljesülnek. Ezért az (EU) 2015/2325 végrehajtási rendelet értelmében nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó érintett termékre végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.

(96)

Az alaprendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a visszamenőleges hatállyal beszedendő vám mértékét az (EU) 2016/181 végrehajtási rendelettel kivetett ideiglenes vámok szintjén kell meghatározni, amennyiben azok alacsonyabbak az (EU) 2016/1328 bizottsági végrehajtási rendelet értelmében kivetett végleges vámoknál.

(97)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó, jelenleg az ex 7209 15 00 (TARIC-kód: 7209150090), 7209 16 90, 7209 17 90, 7209 18 91, ex 7209 18 99 (TARIC-kód: 7209189990), ex 7209 25 00 (TARIC-kód: 7209250090), 7209 26 90, 7209 27 90, 7209 28 90, 7211 23 30, ex 7211 23 80 (TARIC-kódok: 7211238019, 7211238095 és 7211238099), ex 7211 29 00 (TARIC-kódok 7211290019 és 7211290099), 7225 50 80 és 7226 92 00 KN-kód alá besorolt, síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (kivéve azonban a rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű, hidegen hengerelt (hidegen tömörített), de tovább meg nem munkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli termékek, az (EU) 2015/2325 végrehajtási rendelet által nyilvántartásba vett behozatalára.

A következő terméktípusok nem tartoznak az érintett termék fogalmába:

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű, bármilyen vastagságú termék, tekercsben vagy nem tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, elektromos,

síkhengerelt, vasból vagy ötvözetlen acélból készült, bármilyen szélességű termék, kevesebb mint 0,35 mm vastagságú, tekercsben, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül, lágyított (ún. „feketelemez”),

síkhengerelt, más ötvözött acél, szilícium-elektromos acélból készült, bármilyen szélességű termék, valamint

síkhengerelt, ötvözött acél, gyorsacélból készült termék, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Végleges vámtétel (%)

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Angang Steel Company Limited, Anshan

13,7

C097

Tianjin Angang Tiantie Cold Rolled Sheets Co. Ltd., Tianjin

13,7

C098

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

14,5

 

Minden más vállalat

16

C999

Oroszország

Magnitogorsk Iron & Steel Works OJSC, Magnitogorsk

18,7

C099

PAO Severstal, Cherepovets

25,4

C100

Minden más vállalat

26,2

C999

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Bizottság 2015. december 11–i (EU) 2015/2325 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről (HL L 328., 2015.12.12., 104. o.).

(3)  A Bizottság 2016. február 10-i (EU) 2016/181 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó átmeneti dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 37., 2016.2.12., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2016. július 29-i (EU) 2016/1328 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(5)  COM(2016) 155 final, 2016. március 16.

(6)  Vizsgálóbizottsági jelentés: Egyesült Államok – Melegen hengerelt acél, 7.166. pont.

(7)  A végleges vám visszamenőleges hatályú kivetésének egy másik feltételét a behozatalnak az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele jelenti.

(8)  Mivel az érintett termék többnyire teljes KN-kódok alá tartozik, az ex KN-kódok behozatali volumenét – csakúgy mint az uniós felhasználás ideiglenes szakaszbeli megállapításához (lásd az (EU) 2016/181 végrehajtási rendelet (99) preambulumbekezdését) – teljes körűen figyelembe vették a behozatal volumenének meghatározásához.

(9)  A Bizottság 2015. augusztus 26-i (EU) 2015/1429 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 224., 2015.8.27., 10. o.).

(10)  Pontosabb statisztikák hiányában és a más statisztikai adatforrásokkal való tisztességes összehasonlítás biztosítása végett a nyilvántartásba vételi időszakra vonatkozó behozatali statisztikákat a 2015 decemberében és 2016 januárjában megvalósult behozatal alapján értékelték.

(11)  Pontosabb statisztikák hiányában és a más statisztikai adatokkal való tisztességes összehasonlítás biztosítása végett a vizsgálat megindításától a nyilvántartásba vételig tartó időszakra vonatkozó behozatali statisztikákat a 2015 júniusa és novembere között megvalósult behozatal alapján értékelték.


MELLÉKLET

A mintába fel nem vett kínai együttműködő exportáló gyártók

Ország

Név

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Hebei Iron and Steel Co., Ltd., Shijiazhuang

C103

Kína

Handan Iron & Steel Group Han-Bao Co., Ltd., Handan

C104

Kína

Baoshan Iron & Steel Co., Ltd., Shanghai

C105

Kína

Shanghai Meishan Iron & Steel Co., Ltd., Nanjing

C106

Kína

BX Steel POSCO Cold Rolled Sheet Co., Ltd., Benxi

C107

Kína

Bengang Steel Plates Co., Ltd, Benxi

C108

Kína

WISCO International Economic & Trading Co. Ltd., Wuhan

C109

Kína

Maanshan Iron & Steel Co., Ltd., Maanshan

C110

Kína

Tianjin Rolling-one Steel Co., Ltd., Tianjin

C111

Kína

Zhangjiagang Yangtze River Cold Rolled Sheet Co., Ltd., Zhangjiagang

C112

Kína

Inner Mongolia Baotou Steel Union Co., Ltd., Baotou City

C113


4.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/43


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1330 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. augusztus 2.)

a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) és (3) bekezdésére, valamint 38. cikke d) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1235/2008/EK bizottsági rendelet (2) III. melléklete megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyek a mezőgazdasági termékek ökológiai termelése tekintetében a 834/2007/EK rendeletben meghatározott termelési rendszerekkel és ellenőrzési intézkedésekkel egyenértékűnek elismert termelési rendszereket és ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak.

(2)

Ausztrália arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az „Australian Certified Organic Pty. Ltd” ellenőrző szerv internetes elérhetősége megváltozott.

(3)

A Kanada által benyújtott információk értelmében egy ellenőrző szerv elismerése visszavonásra került.

(4)

Az „SGS India Pvt. Ltd” ellenőrző szerv 2014-ben törlésre került az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletének Indiára vonatkozó bejegyzéséből, mert a behozható termékek vonatkozásában nem tartotta magát az elismerés Indiára vonatkozó hatályához. Az India által végzett felügyelet eredményei alapján az érintett ellenőrző szerv most ismét jogosulttá vált, hogy szerepeljen az említett rendelet III. mellékletének Indiára vonatkozó bejegyzésében.

(5)

A Bizottság értesítést kapott az indiai „IMO Control Private Limited” ellenőrző szerv internetes elérhetőségének változásáról.

(6)

Az Egyesült Államok által benyújtott információk értelmében egy ellenőrző szerv elismerése visszavonásra került, egy ellenőrző szervet pedig hozzáadtak az Egyesült Államok által elismert ellenőrző szervek jegyzékéhez.

(7)

A Bizottság értesítést kapott az új-zélandi „AsureQuality Limited” ellenőrző szerv internetes elérhetőségének változásáról is.

(8)

Adminisztratív hiba következtében a „Doalnara Organic Certificated Korea” az (EU) 2015/2345 bizottsági végrehajtási rendelet (3) által törlésre került a III. mellékletből. A törlés nem szándékos voltára való tekintettel a szóban forgó ellenőrző szervet újra fel kell venni a Koreai Köztársaság által elismert ellenőrző szervek jegyzékébe.

(9)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. melléklete megállapítja azon illetékes ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékét, amelyek az egyenértékűség tekintetében harmadik országokban ellenőrzéseket végezhetnek és tanúsítványokat állíthatnak ki.

(10)

Az „Egyptian Center of Organic Agriculture (ECOA)”, az „Istituto Certificazione Etica e Ambientale”, a „Letis SA”, az „Oregon Tilth” és az „Organic Standard” is címváltozásról tájékoztatta a Bizottságot.

(11)

A 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azon termékek esetében, amelyek behozatalára nem a 32. cikk értelmében és nem a 33. cikk (2) bekezdése szerint elismert harmadik országból kerül sor, a Bizottság elismerheti azon ellenőrző hatóságokat és ellenőrző szerveket, amelyek jogosultak a termékek behozatalával és az egyenértékű garanciák nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az 1235/2008/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése ezért úgy rendelkezik, hogy egy ellenőrző hatóságot vagy ellenőrző szervet nem lehet elismerni olyan harmadik országból származó termék tekintetében, amely szerepel a rendelet III. mellékletének jegyzékében, sem olyan termékkategória tekintetében, amelynek a tekintetében az adott harmadik ország elismert.

(12)

Mivel Ausztrália elismert harmadik ország a 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (2) bekezdése értelmében, és az F termékkategória tekintetében szerepel az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében, úgy tűnik, ezt az előírást a múltban nem vették következetesen figyelembe az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében szereplő „Australian Certified Organic” ellenőrző szervnek az Ausztráliából származó, az F termékkategóriába tartozó termékek tekintetében való elismerése kapcsán. A szóban forgó elismerést ezért vissza kell vonni.

(13)

Az „AsureQuality Limited” arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az elismerése szerinti egyik harmadik országban sem foglalkozik már hitelesítéssel, ezért a szervezetet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(14)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta a „Bio.inspecta AG” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategória tekintetében Elefántcsontpartra.

(15)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta a „CCPB Srl” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni az elismerés hatályát a D termékkategória tekintetében a bortermékekre.

(16)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta a „Certisys” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategóriák tekintetében Burundira, Kamerunra, Ruandára, Tanzániára és Ugandára.

(17)

A „Certisys” emellett úgy tájékoztatta a Bizottságot, hogy Vietnamban nem foglalkozik már hitelesítéssel, ezért az említett ország tekintetében törölni kell a szervezetet az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(18)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta a „Control Union Certifications” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni a szervezet elismerésének földrajzi hatályát a B, C, D, E és F termékkategória tekintetében Bangladesre, az A és D termékkategória tekintetében a Zöld-foki-szigetekre, az A, C és D termékkategória tekintetében pedig a Maldív-szigetekre.

(19)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta az „Ecocert SA” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni a szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A termékkategória tekintetében Liechtensteinre, az A és D termékkategória tekintetében Albániára, a Bahama-szigetekre, Belaruszra, Francia Polinéziára, Gambiára, Jordániára, Lesothóra, Montenegróra, a megszállt palesztin területekre és Ománra, az A, D és E termékkategória tekintetében Bangladesre, az A, B és F termékkategória tekintetében Chilére, a B termékkategória tekintetében Etiópiára, a B és E termékkategória tekintetében Namíbiára, a D termékkategória tekintetében Botswanára, valamint az E termékkategória tekintetében az Egyesült Arab Emírségekre és Zambiára.

(20)

Az Ecocert SA továbbá értesítette a Bizottságot, hogy felvásárolta az IMO csoport több vállalategységét, köztük az IMO-Control Sertifikasyon Tic. Ltd Ști szervezetet. Egyúttal közölte, hogy az említett szervezet egyesült az Ecocert SA törökországi leányvállalatával, az Ecocert Denetim ve Belgelendirme Ltd. Ști. vállalattal. Az egyesülés nyomán létrejött, ECOCERT IMO Denetim ve Belgelendirme Ltd. Ști elnevezésű szervezet átveszi az IMO-Control Sertifikasyon Tic. Ltd Ști. tevékenységeit. Ezért az IMO-Control Sertifikasyon Tic. Ltd Ști szervezetet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből, és helyette az ECOCERT IMO Denetim ve Belgelendirme Ltd. Ști szervezetet bele kell foglalni az említett mellékletbe, a címmel és internetes címmel kapcsolatos változásokkal együtt.

(21)

Az „IBD Certifications Ltd.” értesítette a Bizottságot, hogy a szervezet hivatalosan bejegyzett elnevezése „IBD Certificações Ltda”.

(22)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta az „IMO Control Latinoamérica Ltda.” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni a szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategóriák tekintetében Brazíliára, Chilére, Kubára, Trinidad és Tobagóra, valamint Uruguayra. Emellett az „IMO Control Latinoamérica Ltda.” bejelentette, hogy a szervezet elnevezése „IMOcert Latinoamérica Ltda.”-ra változik, és internetes elérhetősége is megváltozik.

(23)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta az „IMO Control Private Limited” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni a szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és a D termékkategóriák tekintetében Laoszra, a Maldív-szigetekre és Pápua Új-Guineára.

(24)

Az „IMOswiss AG” tájékoztatta a Bizottságot, hogy Ukrajnában nem foglalkozik már hitelesítéssel, ezért az említett ország tekintetében a szervezetet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(25)

Az „International Certification Services, Inc.” úgy tájékoztatta a Bizottságot, hogy az elismerése szerinti egyik harmadik országban sem foglalkozik már hitelesítéssel, ezért a szervezetet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(26)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta a „OneCert International PVT Ltd” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni e szervezet elismerésének földrajzi hatályát az A és D termékkategóriák tekintetében Etiópiára, Mozambikra, Tanzániára és Srí Lankára, a D termékkategória tekintetében pedig Szingapúrra.

(27)

A Bizottság kézhez kapta és megvizsgálta az „Organización Internacional Agropecuaria” adatainak módosítására vonatkozó kérelmét. A beérkezett információk vizsgálata alapján a Bizottság arra a közvetkeztetésre jutott, hogy indokolt kiterjeszteni a szervezet elismerésének földrajzi hatályát a C termékkategória tekintetében Chilére.

(28)

A „Quality Assurance International” tájékoztatta a Bizottságot, hogy Paraguayban nem foglalkozik már hitelesítéssel, ezért az említett ország tekintetében a szervezetet törölni kell az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(29)

Az 1235/2008/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint a Bizottság a kapott információk alapján vagy az előírt információk közlésének elmaradása esetén bármikor módosíthatja az adatokat vagy felfüggesztheti valamely ellenőrző szervnek az említett rendelet IV. mellékletébe való bejegyzését. Ennek alapján azon ellenőrző szerv adatait, amely tekintetében a beérkezett információk összességének vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy már nem teljesülnek a vonatkozó követelmények, indokolt módosítani.

(30)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében jegyzékbe vett Uganda Organic Certification, Ltd 2016. március 18-án benyújtotta az említett rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt éves jelentést. Az éves jelentésben az IOAS tanúsító szervezet közölte, hogy felfüggesztette az Uganda Organic Certification, Ltd akkreditációját. A Bizottság felkérte az ellenőrző szervet, hogy a 834/2007/EK rendelet előírásainak megfelelően nyújtson be egy pozitív értékelő jelentéssel kísért, érvényes akkreditációs tanúsítványt, de az érintett szervezet a megadott határidőn belül nem válaszolt a kérésre. Ezért mindaddig, amíg nem érkezik be kielégítő tájékoztatás, az Uganda Organic Certification, Ltd szervezetet fel kell függeszteni az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletéből.

(31)

Az egyértelműség érdekében, nevezetesen annak biztosítása céljából, hogy az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt ellenőrző hatóságok és szervek elismerése szerinti harmadik országok minden nyelvi változatban azonos sorrendben szerepeljenek, helyénvaló az országneveket a kódszámok alapján sorrendbe állítani, és a Mellékletet teljes egészében új szöveggel váltani fel.

(32)

Ezért az 1235/2008/EK rendelet III. és IV. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(33)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1235/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)

A III. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

(2)

A IV. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. december 8-i 1235/2008/EK rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról (HL L 334., 2008.12.12., 25. o.).

(3)  A Bizottság 2015. december 15-i (EU) 2015/2345 végrehajtási rendelete a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet módosításáról (HL L 330., 2015.12.16., 29. o..).


I. MELLÉKLET

Az 1235/2008/EK rendelet III. melléklete a következőképpen módosul:

(1)

Az Ausztráliára vonatkozó bejegyzés 5. pontjában az „Australian Certified Organic Pty. Ltd” ellenőrző szerv internetes elérhetősége www.aco.net.au-ra változik.

(2)

A Kanadára vonatkozó bejegyzés 5. pontjából a CA-ORG-001 kódszámra vonatkozó sort el kell hagyni;

(3)

Az Indiára vonatkozó bejegyzés 5. pontja a következőképpen módosul:

a.

az IN-ORG-007 kódszámra vonatkozó sor helyébe az alábbi szöveg lép:

„IN-ORG-007

IMO Control Private Limited

www.imocontrol.in”

b.

az IN-ORG-012 kódszámra vonatkozó sort követően a bejegyzés a következő sorral egészül ki:

„IN-ORG-013

SGS India Pvt. Ltd

www.sgsgroup.in”

(4)

Az Egyesült Államokra vonatkozó bejegyzés 5. pontja a következőképpen módosul:

a.

a US-ORG-032 kódszámra vonatkozó sort el kell hagyni;

b.

a táblázat a következő sorral egészül ki:

„US-ORG-061

Basin and Range Organics (BARO)

www.basinandrangeorganics.org”

(5)

Az Új-Zélandra vonatkozó bejegyzés 5. pontjában az „AsureQuality Limited” ellenőrző szerv internetes elérhetősége http://www.asurequality.com-ra változik.

(6)

A Koreai Köztársaságra vonatkozó bejegyzés 5. pontja a következőképpen módosul:

a.

a táblázat a következő sorral egészül ki:

„KR-ORG-002

Doalnara Organic Certificated Korea

www.doalnara.or.kr”


II. MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

AZ EGYENÉRTÉKŰSÉG TEKINTETÉBEN ELISMERT ELLENŐRZŐ SZERVEK ÉS ELLENŐRZŐ HATÓSÁGOK JEGYZÉKE, VALAMINT A 10. CIKKBEN EMLÍTETT VONATKOZÓ ADATOK

E melléklet alkalmazásában a termékkategóriákat a következő kódok jelölik:

A: Feldolgozatlan növényi termékek

B: Élő állatok vagy feldolgozatlan állati termékek

C: Akvakultúra-termékek és tengeri moszatok

D: Feldolgozott, élelmiszerként való felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek (*)

E: Feldolgozott, takarmányként való felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek (*)

F: Termesztésre szánt vegetatív szaporítóanyag és vetőmag

Eltérő rendelkezés hiányában az egyes ellenőrző szervekre vagy ellenőrző hatóságokra vonatkozó ismertetés 2. pontjában megadott internetcímen érhető el az a 10. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett internetes oldal, amelyen megtalálható az ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó gazdasági szereplők jegyzéke, valamint egy olyan kapcsolattartó pont, amelyen keresztül azonnal elérhetők az említett gazdasági szereplők tanúsítási státusára, az érintett termékkategóriákra, valamint a felfüggesztett és tanúsításuktól megfosztott gazdasági szereplőkre és termékekre vonatkozó információk.

»Abcert AG«

1.

Cím: Martinstraße 42–44, 73728 Esslingen am Neckar, Németország

2.

Internetcím: http://www.abcert.de

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AL-BIO-137

Albánia

x

x

AM-BIO-137

Örményország

x

x

AZ-BIO-137

Azerbajdzsán

x

x

BA-BIO-137

Bosznia-Hercegovina

x

x

BY-BIO-137

Belarusz

x

x

GE-BIO-137

Grúzia

x

x

IR-BIO-137

Irán

x

x

KG-BIO-137

Kirgizisztán

x

x

KZ-BIO-137

Kazahsztán

x

MD-BIO-137

Moldova

x

x

ME-BIO-137

Montenegró

x

x

MK-BIO-137

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

x

x

RS-BIO-137

Szerbia

x

x

RU-BIO-137

Oroszország

x

x

x

TJ-BIO-137

Tádzsikisztán

x

x

TM-BIO-137

Türkmenisztán

x

x

UA-BIO-137

Ukrajna

x

x

UZ-BIO-137

Üzbegisztán

x

x

XK-BIO-137

Koszovó (**)

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Agreco R.F. Göderz GmbH«

1.

Cím: Mündener Straße 19, 37218 Witzenhausen, Németország

2.

Internetcím: http://agrecogmbh.de

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AZ-BIO-151

Azerbajdzsán

x

x

BA-BIO-151

Bosznia-Hercegovina

x

x

BF-BIO-151

Burkina Faso

x

x

BO-BIO-151

Bolívia

x

x

CM-BIO-151

Kamerun

x

x

CO-BIO-151

Kolumbia

x

x

CU-BIO-151

Kuba

x

x

CV-BIO-151

Zöld-foki-szigetek

x

DO-BIO-151

Dominikai Köztársaság

x

x

EC-BIO-151

Ecuador

x

x

EG-BIO-151

Egyiptom

x

x

ET-BIO-151

Etiópia

x

x

FJ-BIO-151

Fidzsi

x

GE-BIO-151

Grúzia

x

x

GH-BIO-151

Ghána

x

x

GT-BIO-151

Guatemala

x

x

HN-BIO-151

Honduras

x

x

ID-BIO-151

Indonézia

x

x

IR-BIO-151

Irán

x

KE-BIO-151

Kenya

x

x

KG-BIO-151

Kirgizisztán

x

x

KH-BIO-151

Kambodzsa

x

KZ-BIO-151

Kazahsztán

x

x

LK-BIO-151

Srí Lanka

x

x

MA-BIO-151

Marokkó

x

x

MD-BIO-151

Moldova

x

x

ME-BIO-151

Montenegró

x

x

MG-BIO-151

Madagaszkár

x

x

MK-BIO-151

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

x

ML-BIO-151

Mali

x

x

MX-BIO-151

Mexikó

x

NG-BIO-151

Nigéria

x

x

NI-BIO-151

Nicaragua

x

x

NP-BIO-151

Nepál

x

x

PE-BIO-151

Peru

x

x

PG-BIO-151

Pápua Új-Guinea

x

x

PH-BIO-151

Fülöp-szigetek

x

x

PY-BIO-151

Paraguay

x

x

RS-BIO-151

Szerbia

x

x

RU-BIO-151

Oroszország

x

x

SB-BIO-151

Salamon-szigetek

x

SN-BIO-151

Szenegál

x

x

SR-BIO-151

Suriname

x

x

SV-BIO-151

Salvador

x

TG-BIO-151

Togó

x

x

TH-BIO-151

Thaiföld

x

x

TM-BIO-151

Türkmenisztán

x

x

TO-BIO-151

Tonga

x

TV-BIO-151

Tuvalu

x

x

TZ-BIO-151

Tanzánia

x

x

UA-BIO-151

Ukrajna

x

x

UG-BIO-151

Uganda

x

x

UY-BIO-151

Uruguay

x

UZ-BIO-151

Üzbegisztán

x

x

VE-BIO-151

Venezuela

x

x

VN-BIO-151

Vietnám

x

x

WS-BIO-151

Szamoa

x

ZA-BIO-151

Dél-Afrika

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Albinspekt«

1.

Cím: Sheshi Hari Trumen, Nd. 1, Hy. 25, Ap. 10, 1016 Tirana, Albánia

2.

Internetcím: http://www.albinspekt.com

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AL-BIO-139

Albánia

x

x

x

XK-BIO-139

Koszovó (***)

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»ARGENCERT SA«

1.

Cím: Bernardo de Irigoyen 972 4 piso ‘B’, C1072AAT Buenos Aires, Argentína

2.

Internetcím: www.argencert.com.ar

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AR-BIO-138

Argentína

x

CL-BIO-138

Chile

x

x

PY-BIO-138

Paraguay

x

x

UY-BIO-138

Uruguay

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a III. mellékletben szereplő termékek.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Australian Certified Organic«

1.

Cím: PO Box 810 – 18 Eton St, Nundah, QLD 4012, Ausztrália

2.

Internetcím: http://www.aco.net.au

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AU-BIO-107

Ausztrália

x

x

CK-BIO-107

Cook-szigetek

x

x

CN-BIO-107

Kína

x

x

x

FJ-BIO-107

Fidzsi

x

x

FK-BIO-107

Falkland-szigetek

x

HK-BIO-107

Hongkong

x

x

ID-BIO-107

Indonézia

x

x

MG-BIO-107

Madagaszkár

x

x

MM-BIO-107

Mianmar/Burma

x

x

MY-BIO-107

Malajzia

x

x

PG-BIO-107

Pápua Új-Guinea

x

x

SG-BIO-107

Szingapúr

x

x

TH-BIO-107

Thaiföld

x

x

TO-BIO-107

Tonga

x

x

TW-BIO-107

Tajvan

x

x

VU-BIO-107

Vanuatu

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a III. mellékletben szereplő termékek.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Balkan Biocert Skopje«

1.

Cím: 2/9, Frederik Sopen Str., 1000 Skopje, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

2.

Internetcím: http://www.balkanbiocert.mk

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

MK-BIO-157

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Bioagricert S.r.l.«

1.

Cím: Via dei Macabraccia 8, Casalecchio di Reno, 40033 Bologna, Olaszország

2.

Internetcím: http://www.bioagricert.org

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

BR-BIO-132

Brazília

x

x

CN-BIO-132

Kína

x

x

EC-BIO-132

Ecuador

x

x

IN-BIO-132

India

x

IR-BIO-132

Irán

x

x

KH-BIO-132

Kambodzsa

x

x

KR-BIO-132

Koreai Köztársaság

x

LA-BIO-132

Laosz

x

x

MA-BIO-132

Marokkó

x

x

MM-BIO-132

Mianmar/Burma

x

x

MX-BIO-132

Mexikó

x

x

x

NP-BIO-132

Nepál

x

x

PF-BIO-132

Francia Polinézia

x

x

RS-BIO-132

Szerbia

x

x

SM-BIO-132

San Marino

x

TG-BIO-132

Togó

x

x

TH-BIO-132

Thaiföld

x

x

x

TR-BIO-132

Törökország

x

x

UA-BIO-132

Ukrajna

x

x

VN-BIO-132

Vietnám

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»BioGro New Zealand Limited«

1.

Cím: PO Box 9693 Marion Square, Wellington 6141, Új-Zéland

2

Internetcím: http://www.biogro.co.nz

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

FJ-BIO-130

Fidzsi

x

x

MY-BIO-130

Malajzia

x

NU-BIO-130

Niue

x

x

VU-BIO-130

Vanuatu

x

x

WS-BIO-130

Szamoa

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Bio.inspecta AG«

1.

Cím: Ackerstrasse, 5070 Frick, Svájc

2.

Internetcím: http://www.bio-inspecta.ch

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AE-BIO-161

Egyesült Arab Emírségek

x

x

AL-BIO-161

Albánia

x

x

AM-BIO-161

Örményország

x

x

AZ-BIO-161

Azerbajdzsán

x

x

BA-BIO-161

Bosznia-Hercegovina

x

x

BF-BIO-161

Burkina Faso

x

BJ-BIO-161

Benin

x

BR-BIO-161

Brazília

x

x

CI-BIO-161

Elefántcsontpart

x

x

CU-BIO-161

Kuba

x

x

DO-BIO-161

Dominikai Köztársaság

x

x

ET-BIO-161

Etiópia

x

x

GE-BIO-161

Grúzia

x

x

GH-BIO-161

Ghána

x

x

ID-BIO-161

Indonézia

x

x

IR-BIO-161

Irán

x

x

KE-BIO-161

Kenya

x

x

KG-BIO-161

Kirgizisztán

x

x

KR-BIO-161

Koreai Köztársaság

x

KZ-BIO-161

Kazahsztán

x

x

LB-BIO-161

Libanon

x

x

MA-BIO-161

Marokkó

x

x

MD-BIO-161

Moldova

x

x

PH-BIO-161

Fülöp-szigetek

x

x

RU-BIO-161

Oroszország

x

x

SN-BIO-161

Szenegál

x

x

TJ-BIO-161

Tádzsikisztán

x

x

TR-BIO-161

Törökország

x

x

TZ-BIO-161

Tanzánia

x

x

UA-BIO-161

Ukrajna

x

x

UZ-BIO-161

Üzbegisztán

x

x

VN-BIO-161

Vietnám

x

x

XK-BIO-161

Koszovó (****)

x

x

ZA-BIO-161

Dél-Afrika

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Bio Latina Certificadora«

1.

Cím: Jr. Domingo Millán 852, Jesús Maria, Lima 11, Lima, Peru

2.

Internetcím: http://www.biolatina.com

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

BO-BIO-118

Bolívia

x

x

x

CO-BIO-118

Kolumbia

x

x

GT-BIO-118

Guatemala

x

x

HN-BIO-118

Honduras

x

x

MX-BIO-118

Mexikó

x

x

NI-BIO-118

Nicaragua

x

x

x

PA-BIO-118

Panama

x

x

PE-BIO-118

Peru

x

x

x

SV-BIO-118

Salvador

x

x

VE-BIO-118

Venezuela

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Bolicert Ltd.«

1.

Cím: Street Colon 756, floor 2, office 2A, Edif. Valdivia Casilla 13030, La Paz, Bolívia

2.

Internetcím: http://www.bolicert.org

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

BO-BIO-126

Bolívia

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Bureau Veritas Certification France SAS«

1.

Cím: Immeuble Le Guillaumet – 60 avenue du Général de Gaulle 92046 – Paris La Défense Cedex – Franciaország

2.

Internetcím: http://www.qualite-france.com

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

MA-BIO-165

Marokkó

x

x

MC-BIO-165

Monaco

x

x

MG-BIO-165

Madagaszkár

x

x

x

MU-BIO-165

Mauritius

x

x

x

NI-BIO-165

Nicaragua

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»Caucacert Ltd«

1.

Cím: 2, Marshal Gelovani Street, 5th flour, Suite 410, Tbilisi 0159, Grúzia

2.

Internetcím: http://www.caucascert.ge

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

GE-BIO-117

Grúzia

x

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»CCOF Certification Services«

1.

Cím: 2155 Delaware Avenue, Suite 150, Santa Cruz, CA 95060, USA

2.

Internetcím: http://www.ccof.org

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

MX-BIO-105

Mexikó

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek és a bor.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»CCPB Srl«

1.

Cím: Viale Masini 36, 40126 Bologna, Olaszország

2.

Internetcím: http://www.ccpb.it

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

CN-BIO-102

Kína

x

x

EG-BIO-102

Egyiptom

x

x

x

IQ-BIO-102

Irak

x

x

LB-BIO-102

Libanon

x

x

x

MA-BIO-102

Marokkó

x

x

x

ML-BIO-102

Mali

x

x

PH-BIO-102

Fülöp-szigetek

x

x

SM-BIO-102

San Marino

x

x

x

SY-BIO-102

Szíria

x

x

TN-BIO-102

Tunézia

x

TR-BIO-102

Törökország

x

x

x

4.

Kivételek: az ökológiai termelésre való átállás időszakából származó termékek.

5.

A jegyzékben való feltüntetés érvényességének vége: 2018. június 30.

»CERES Certification of Environmental Standards GmbH«

1.

Cím: Vorderhaslach 1, 91230 Happurg, Németország

2.

Internetcím: http://www.ceres-cert.com

3.

Érintett kódszámok, harmadik országok és termékkategóriák:

Kódszám

Harmadik ország

Termékkategória

A

B

C

D

E

F

AE-BIO-140

Egyesült Arab Emírségek

x

AL-BIO-140

Albánia

x

x

x

AZ-BIO-140

Azerbajdzsán

x

x

BF-BIO-140

Burkina Faso

x

x

BJ-BIO-140

Benin

x

x

BO-BIO-140

Bolívia

x

x

x

BR-BIO-140

Brazília

x

x

x

BT-BIO-140

Bhután

x

x

CD-BIO-140

Kongói Demokratikus Köztársaság

x

x

CL-BIO-140

Chile

x

x

x

CM-BIO-140

Kamerun

x

x

x

CN-BIO-140

Kína

x

x

x

x

x

CO-BIO-140

Kolumbia

x

x

x

DO-BIO-140

Dominikai Köztársaság

x

x

x

EC-BIO-140

Ecuador

x

x

x

EG-BIO-140

Egyiptom

x

x

x

ET-BIO-140

Etiópia

x

x

x

GD-BIO-140

Grenada

x

x

x

GH-BIO-140

Ghána

x

GT-BIO-140

Guatemala

x

x

HN-BIO-140

Honduras

x

x

ID-BIO-140

Indonézia

x

x

x

IR-BIO-140

Irán

x

x

JM-BIO-140

Jamaika

x

x

x

KE-BIO-140

Kenya

x

x

x

KG-BIO-140

Kirgizisztán

x

x

KH-BIO-140

Kambodzsa

x

x

KZ-BIO-140

Kazahsztán

x

x

LA-BIO-140

Laosz

x

x

LC-BIO-140

Saint Lucia

x

x

x

MA-BIO-140

Marokkó

x

x

x

MD-BIO-140

Moldova

x

x

x

ME-BIO-140

Montenegró

x

x

MG-BIO-140

Madagaszkár

x

x

MK-BIO-140

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

x

x

x

x

ML-BIO-140

Mali

x

x

MM-BIO-140

Mianmar/Burma

x

x

x

MX-BIO-140

Mexikó

x

x

x

MY-BIO-140

Malajzia

x

x

MZ-BIO-140

Mozambik

x

x

NA-BIO-140

Namíbia

x

x

NG-BIO-140

Nigéria

x

x

x

NI-BIO-140

Nicaragua

x

x

NP-BIO-140

Nepál

x

x

PA-BIO-140

Panama

x

x

PE-BIO-140

Peru

x

x

x

PG-BIO-140

Pápua Új-Guinea

x

x

x

PH-BIO-140

Fülöp-szigetek

x

x

x

PK-BIO-140

Pakisztán

x

x

PS-BIO-140

Megszállt palesztin területek

x

x

PY-BIO-140

Paraguay

x

x

x

RS-BIO-140

Szerbia

x

x

x

x

RU-BIO-140

Oroszország

x

x

x

RW-BIO-140

Ruanda

x

x

x

SA-BIO-140

Szaúd-Arábia

x

x

x

SG-BIO-140

Szingapúr

x

x

x

SN-BIO-140

Szenegál

x

x

SV-BIO-140

Salvador

x

x

TG-BIO-140

Togó

x

x

TH-BIO-140

Thaiföld

x

x

x

TL-BIO-140

Kelet-Timor

x

x

TR-BIO-140

Törökország

x

x

x

TW-BIO-140

Tajvan

x

x

x

x

TZ-BIO-140

Tanzánia

x

x

x

UA-BIO-140

Ukrajna

x

x

x

UG-BIO-140

Uganda

x

x

x

UY-BIO-140

Uruguay

x

x

x

UZ-BIO-140

Üzbegisztán

x

x

x

VE-BIO-140

Venezuela

x

x

VN-BIO-140

Vietnám

x

x

x

WS- BIO-140

Szamoa

x

x

ZA-BIO-140

Dél-Afrika

x

x

x

ZW-BIO-140

Zimbabwe

x

x