ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 208

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. augusztus 2.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1313 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 1.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

 

A Bizottság (EU) 2016/1314 végrehajtási rendelete (2016. augusztus 1.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

4

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2016/1315 határozata (2016. július 18.) a szíriai konfliktus elől menekülő menekültek érdekében adott válaszlépésként, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Bizottságban az említett megállapodáshoz csatolt, a származó termékek fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyv átmeneti módosításával összefüggésben, az Európai Unió által képviselendő álláspontról

6

 

*

A Tanács (EU) 2016/1316 határozata (2016. július 26.) a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről szóló 2009/908/EU határozat módosításáról

42

 

*

A Tanács (EU) 2016/1317 határozata (2016. július 28.) a Régiók Bizottságának a Belga Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről

45

 

 

AJÁNLÁSOK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1318 ajánlása (2016. július 29.) az új épületek körében 2020-ra a közel nulla energiaigényű épületek egyeduralkodóvá válásának biztosítása céljából a közel nulla energiaigényű épületek és a bevált gyakorlatok terjesztésére vonatkozó iránymutatásról

46

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1319 ajánlása (2016. július 29.) a 2006/576/EK ajánlásnak a kedvtelésből tartott állatok takarmányában előforduló deoxinivalenol, zearalenon és ochratoxin-A tekintetében való módosításáról ( 1 )

58

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1313 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. augusztus 1.)

az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek a glifozát hatóanyag jóváhagyási feltételei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen az annak 21. cikke (3) bekezdésében említett első eshetőségre,

mivel:

(1)

A 2001/99/EK bizottsági irányelv (2) révén a hatóanyag felvételre került a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe.

(2)

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagnak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében foglaltak szerint a glifozát hatóanyag jóváhagyása hat hónappal az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottsága által adott vélemény Bizottság általi kézhezvételének az időpontja után, de legkésőbb 2017. december 31-én lejár.

(4)

2015. október 30-án (5) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (továbbiakban: a Hatóság) megküldte a Bizottságnak a glifozátot tartalmazó növényvédelmi termékekben segédanyagként használt polietoxilált faggyúamin (CAS-szám: 61791-26-2) toxikológiai értékeléséről szóló nyilatkozatát. Ebben a nyilatkozatában a Hatóság megállapította, hogy a glifozáthoz képest a polietoxilált faggyúamin minden vizsgált végponton jelentős toxicitással rendelkezik. A Hatóság emellett annak az aggályának adott hangot, hogy a polietoxilált faggyúamin glifozátot tartalmazó növényvédő szerekben felhasználva káros hatást fejthet ki az emberi egészségre. A Hatóság úgy ítélte meg továbbá, hogy a glifozátot tartalmazó növényvédő szereknek az emberi egészségre gyakorolt hatása minden valószínűség szerint a készítményben meglévő polietoxilált faggyúamin összetevő toxicitására vezethető vissza.

(5)

Az 1107/2009/EK rendelet 55. cikkével összefüggésben értelmezett 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerint a tagállamoknak elő kell segíteniük az integrált növényvédelem, valamint az alternatív megközelítések és technológiák kidolgozását és bevezetését a peszticidhasználattól való függőség csökkentése érdekében. A glifozátot tartalmazó növényvédő szereket széles körben használják nem mezőgazdasági célokra, ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a glifozátot tartalmazó növényvédő szerek használatát minimálisra korlátozzák vagy megtiltsák olyan területeken, mint a nyilvános parkok és egyéb zöldterületek, a sportpályák és egyéb szabadidős létesítmények, az iskolaudvarok és játszóterek, valamint az egészségügyi létesítmények közvetlen környéke.

(6)

A glifozátot tartalmazó növényvédő szereket szintén felhasználják betakarítás előtti alkalmazásokhoz. Bizonyos esetekben a gyomnövények elleni fellépést célzó, betakarítás előtti felhasználás összhangban van a helyes mezőgazdasági gyakorlattal. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy glifozátot tartalmazó növényvédő szereket abból a célból is felhasználnak, hogy befolyásolják a betakarítás időpontját vagy hogy optimalizálják a cséplést, márpedig lehet, hogy ezek a felhasználások nem képezik a helyes mezőgazdasági gyakorlat részét. Ezért ezek a felhasználások esetleg nem felelnek meg az 1107/2009/EK rendelet 55. cikkében foglalt előírásoknak. A tagállamoknak a növényvédő szerek engedélyezésekor ezért fokozottan ügyelniük kell arra, hogy a szóban forgó szer betakarítás előtti felhasználása megfeleljen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak.

(7)

A Bizottság felkérte a bejelentőket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(8)

A jelenlegi tudományos és technikai ismeretek fényében helyénvaló módosítani a hatóanyag használatára vonatkozó feltételeket különösen úgy, hogy a polietoxilált faggyúamin segédanyagot (CAS-szám: 61791-26-2) ne lehessen felhasználni glifozátot tartalmazó növényvédő szerekben.

(9)

Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban létre kell hozni a növényvédő szerekben fel nem használható segédanyagok listáját. A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok megkezdték az ennek a listának a létrehozására irányuló munkálatokat. E munka végrehajtása során a Bizottság kiemelt figyelmet fog fordítani a glifozátot tartalmazó növényvédő szerekben használt, potenciálisan káros segédanyagokra. Az 1107/2009/EK rendelet 27. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárási követelményekkel összhangban a fel nem használható segédanyagok listáját a jövőben külön jogi aktus fogja létrehozni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A. részében a glifozátra vonatkozó 25. sorszámú bejegyzés hetedik, „Egyedi rendelkezések” oszlopának szövege helyébe a következő szöveg lép:

„Kizárólag gyomirtó szerként engedélyezhető.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában 2016. június 27-én módosított, a glifozátról szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat. Az átfogó értékelésben a tagállamoknak:

fokozott figyelmet kell fordítaniuk az érzékeny régiókban lévő felszín alatti vizek védelmére, különösen akkor, ha a szert nem növényekhez használják,

fokozott figyelmet kell fordítaniuk a 2009/128/EK irányelv 12. cikkének a) pontjában említett felhasználásokból eredő kockázatokra,

fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a betakarítás előtti felhasználások megfeleljenek a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a glifozátot tartalmazó növényvédő szerek ne tartalmazzák a polietoxilált faggyúamin segédanyagot (CAS-szám: 61791-26-2).”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 1-jén.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  A Bizottság 2001. november 20-i 2001/99/EK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a glifozát és a tifenszulfuron-metil, mint hatóanyag felvétele érdekében történő módosításáról (HL L 304., 2001.11.21., 14. o.).

(3)  A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2011. május 25-i 540/2011/EU végrehajtási rendelete az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(5)  EFSA Journal 2015; 13(11): 4303. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/128/EK irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).


2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1314 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. augusztus 1.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. augusztus 1-jén.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

166,9

ZZ

166,9

0707 00 05

TR

116,3

ZZ

116,3

0709 93 10

TR

144,6

ZZ

144,6

0805 50 10

AR

187,3

CL

157,0

MA

157,0

TR

153,3

UY

171,3

ZA

165,3

ZZ

165,2

0806 10 10

BR

163,2

EG

214,9

MA

183,3

MX

378,3

US

233,8

ZZ

234,7

0808 10 80

AR

182,2

BR

108,4

CL

127,5

NZ

140,5

PE

106,8

US

177,7

UY

99,9

ZA

108,5

ZZ

131,4

0808 30 90

AR

207,1

CL

143,6

TR

164,7

ZA

127,9

ZZ

160,8

0809 29 00

TR

239,6

US

485,5

ZZ

362,6

0809 30 10 , 0809 30 90

TR

166,5

ZZ

166,5


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/6


A TANÁCS (EU) 2016/1315 HATÁROZATA

(2016. július 18.)

a szíriai konfliktus elől menekülő menekültek érdekében adott válaszlépésként, az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Bizottságban az említett megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyv átmeneti módosításával összefüggésben, az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 2002. május 1-jén hatályba lépett. A megállapodás 89. cikke értelmében Társulási Tanácsot hoztak létre, amelynek feladata megvizsgálni a megállapodás keretében felmerülő főbb kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdéseket.

(2)

A megállapodás 92. cikke értelmében Társulási Bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a megállapodás végrehajtása, és amelyre a Társulási Tanács bármely hatáskörét részben vagy egészen átruházhatja.

(3)

A megállapodás 94. cikkének (1) bekezdése szerint a Társulási Bizottság határozathozatali hatáskörrel rendelkezik a megállapodás igazgatása céljából, valamint azokon a területeken, ahol a Társulási Tanács hatáskört ruházott rá.

(4)

A 2002/357/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat (2) 2. cikke értelmében az Unió által a Társulási Bizottságban képviselendő álláspontot az Európai Bizottság javaslatára a Tanács határozza meg.

(5)

A megállapodás EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2006 sz. határozatával (3) módosított 3. jegyzőkönyvének 39. cikke értelmében a Társulási Bizottság határozhat az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.

(6)

A Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) a szíriai menekültügyi válságra adandó gazdasági választ illetően holisztikus megközelítésre tett javaslatot a nemzetközi közösségnek.

(7)

A Szíria és a térség támogatásáról 2016. február 4-én Londonban rendezett nemzetközi konferencián Jordánia kinyilvánította szándékát, hogy lehetővé tegye a szíriai menekülteknek a formális munkaerő-piaci részvételt Jordániában, és e célból intézkedéseket hozzon főként azért, hogy mintegy 200 000 új munkahelyet hozzon létre a szíriai menekültek számára.

(8)

Jordánia e kezdeményezéshez kapcsolódóan 2015. december 12-én kérelmet nyújtott be a megállapodás szerinti származási szabályok átmeneti enyhítése iránt, hogy ennek hatására fellendüljön az Unióba irányuló jordániai export és különösen a szíriai menekültek számára bővüljenek a foglalkoztatási lehetőségek.

(9)

Jordánia kérésének vizsgálata alapján a Tanács az Unió nevében indokoltnak tartja olyan kiegészítő származási szabályok elfogadását, amelyek a Társulási Bizottság határozata jelen határozathoz csatolt tervezetének (a továbbiakban: a Társulási Bizottság határozattervezete) mellékletében meghatározott – különösen az érintett termékekre, termelési övezetekre és a szíriai menekültek foglalkoztatásának bővítésére vonatkozó – feltételek teljesülése esetén a megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. mellékletében foglalt szabályok alternatívájaként írhatók elő a jordániai exportra vonatkozóan, és amelyeknek meg kell egyezniük az általános vámkedvezmény-rendszer „fegyver kivételével mindent” kezdeményezése keretében az Unió által a legkevésbé fejlett országokból származó behozatalra alkalmazott szabályokkal.

(10)

A Társulási Bizottság határozattervezetének melléklete 2026. december 31-ig alkalmazandó, és félidős felülvizsgálatot kell majd végezni, hogy a felek a Társulási Bizottság határozatával módosításokat hajthassanak végre, amennyiben szükséges.

(11)

Ha Jordániának sikerül létrehoznia 200 000 munkahelyet a szíriai menekültek számára, akkor a Társulási Bizottság határozattervezetének végrehajtása szempontjából is jelentősnek tekinthető mérföldkőhöz ér. Következésképpen e célkitűzés elérése esetén az Unió és Jordánia mérlegeli annak a lehetőségét, hogy tovább egyszerűsítik azon feltételeket, amelyek alapján a jordániai termelők a Társulási Bizottság határozatának kedvezményezettjei lehetnek.

(12)

A Társulási Bizottság határozata mellékletének alkalmazását megfelelő nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségeknek kell kísérnie, és lehetővé kell tenni, hogy a Társulási Bizottság határozata mellékletének alkalmazását fel lehessen függeszteni, ha annak alkalmazásának feltételei már nem teljesülnek, vagy a védintézkedések előfeltételei megvalósulnak.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A megállapodás 92. cikkének megfelelően létrehozott EU–Jordánia Társulási Bizottságban a megállapodás „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvének átmeneti módosításának tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontnak a Társulási Bizottság jelen határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

(2)   Az Uniót a Társulási Bizottságban képviselő személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak kisebb technikai jellegű módosításokat a Társulási Bizottság határozattervezetéhez.

2. cikk

A Társulási Bizottság határozatát annak elfogadásaát követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  HL L 129., 2002.5.15., 3. o.

(2)  A Tanács és a Bizottság 2002/357/EK, ESZAK határozata (2002. március 26.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás megkötéséről (HL L 129., 2002.5.15., 1. o.).

(3)  Az EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2006 határozata (2006. június 15.) az euro-mediterrán megállapodásnak a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvének módosításáról (HL L 209., 2006.7.31., 30. o.).


TERVEZET

AZ EU–JORDÁNIA TÁRSULÁSI TANÁCS [1]/2016 HATÁROZATA

(2016.[x.x.])

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 3. jegyzőkönyvében foglalt rendelkezéseknek a származó termék fogalmának meghatározása, valamint a nem származó anyagokon bizonyos, a kijelölt fejlesztési övezetekben és ipari területeken előállított termékkategóriák származó helyzetének megszerzése érdekében végzendő és a szíriai menekültek és jordániaiak foglalkoztatásának növelésével összefüggőmegmunkálások vagy feldolgozások listája tekintetében történő módosításáról

AZ EU–JORDÁNIA TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Jordán Hásimita Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen a megállapodás 94. cikkére és 3. jegyzőkönyve 39. cikkére,

mivel:

(1)

A Jordán Hásimita Királyság (a továbbiakban: Jordánia) a szíriai menekültügyi válságra adandó gazdasági választ illetően holisztikus megközelítésre tett javaslatot a nemzetközi közösségnek, és az erre irányuló kezdeményezés részeként 2015. december 12-én kérelmet nyújtott be hogy a megállapodás értelmében alkalmazott származási szabályok átmeneti enyhítése iránt, hogy annak hatására fellendüljön az Unióba irányuló jordániai export, és hogy különösen a szíriai menekültek, valamint a jordániaiak számára bővüljenek a foglalkoztatási lehetőségek.

(2)

A Szíria és a térség támogatásáról 2016. február 4-én Londonban rendezett nemzetközi konferencián Jordánia kinyilvánította szándékát, hogy támogassa a szíriai menekültek formális munkaerő-piaci részvételét Jordániában, és ezzel összefüggésben a konferenciától számított egy éven belül 50 000 új munkahelyet hozzon létre a szíriai menekültek számára, átfogó célként pedig mintegy 200 000 munkahelyet teremtsen az elkövetkezendő években.

(3)

Az alkalmazandó származási szabályok átmeneti enyhítésével az Unióba történő behozatallal kapcsolatos preferenciális elbánás megállapításának tekintetében az egyébként érvényesnél kevésbé szigorú származási szabályok vonatkoznának bizonyos, Jordániában előállított árukra. Az alkalmazandó származási szabályok efféle átmeneti enyhítésea szíriai válsággal összefüggésben, a nagyszámú szíriai menekült befogadásából fakadó költségek csökkentése érdekében Jordániának nyújtott uniós támogatás részét képezné.

(4)

Az Unió álláspontja szerint a származási szabályok kért enyhítése hozzájárulna a 200 000 új munkahely szíriai menekültek számára való létrehozására vonatkozó átfogó célkitűzés eléréséhez.

(5)

A származási szabályok enyhítését bizonyos feltételekhez kötnék, hogy azok az exportőrök élvezzék az előnyeit, akik hozzájárulnak a szíriai menekültek foglalkoztatására irányuló jordániai erőfeszítésekhez.

(6)

E határozat melléklete azokra a Jordánián belül kijelölt fejlesztési övezetekben és ipari területeken lévő termelő létesítményekben gyártott árukra vonatkozik, amelyek gyártása a jordániai lakosságéval párhuzamosan elősegíti a szíriai menekültek foglalkoztatásának bővítését is.

(7)

E kezdeményezés célja a kereskedelem és a beruházások élénkítése az említett fejlesztési övezetekben és ipari területeken, hogy kedvezőbb gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek álljanak a szíriai menekültek és a jordániai lakosság rendelkezésére.

(8)

A megállapodás 3. jegyzőkönyvének II. mellékletét ezért ki kell egészíteni a nem származó anyagokon az érintett termékek származóvá minősítésének előfeltételeként elvégzendő megmunkálások vagy feldolgozások listájával. A megmunkálások vagy feldolgozások e kiegészítő listájának az Unió által az általános vámkedvezmény-rendszer „fegyver kivételével mindent” kezdeményezése keretében a legkevésbé fejlett országokból származó behozatalra alkalmazott származási szabályokon kell alapulnia.

(9)

Lehetővé kell tenni, hogy az e határozat megmunkálások és feldolgozások kiegészítő listáját meghatározó mellékletének alkalmazása adott termelő létesítmény vonatkozásában ideiglenesen felfüggeszthető legyen, amennyiben a létesítmény nem teljesíti az e határozat melléklete 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket.

(10)

Ezenkívül az e határozat melléklete alkalmazásának ideiglenes felfüggesztését abban az esetben is lehetővé kell tenni, ha az e határozat mellékletének 2. cikkében felsorolt termékek bármelyikét olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a megállapodás 24. és 26. cikke értelmében a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék uniós termelőinek súlyos kárt okoz, vagy azokat ilyen kárral fenyegeti az Unió teljes területén vagy annak egy részén, illetve súlyos zavarokat idéz elő vagy azzal fenyeget az uniós gazdaság bármely ágazatában.

(11)

E határozat érvényessége a beruházásbővítés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez elegendő, korlátozott időtartamra szólhat, és ezért 2026. december 31-én hatályát veszti. Emellett az Unió és Jordánia e határozat melléklete 1. cikkének (7) bekezdésének megfelelően félidős felülvizsgálatot végez, és az e határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján az Unió–Jordánia Társulási Bizottság együttes határozatával módosíthatja e határozat mellékletét.

(12)

E határozat végrehajtása szempontjából is jelentős mérföldkövet jelentene, ha Jordánia teljesítené azt a 2016. február 4-i nemzetközi konferencián kitűzött célt, hogy mintegy 200 000 munkahelyet hoz létre a szíriai menekültek számára, amely esetben az Unió és Jordánia mérlegeli e támogatási intézkedés további egyszerűsítését. Ehhez a Társulási Bizottság határozatával módosítani kell e határozat mellékletét,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodás 3. jegyzőkönyvének a nem származó anyagokon az előállított termék származóvá minősítése érdekében végzett megmunkálások vagy feldolgozások listáját tartalmazó II. melléklete a megállapodás 3. jegyzőkönyvének e határozat mellékletében foglalt IIa. mellékletével módosul és egészül ki.

2. cikk

A megállapodás 3. jegyzőkönyvének e határozat mellékletében foglalt IIa. melléklete az alkalmazás feltételeit és azoknak a megmunkálásoknak vagy feldolgozásoknak a listáját határozza meg, amelyeket a nem származó anyagokon az adott, a szíriai menekültek fokozott foglalkoztatásával összefüggésben álló földrajzi területeken előállított termék származóvá minősítése érdekében kell elvégezni.

3. cikk

A melléklet e határozat elválaszthatatlan részét képezi.

4. cikk

Ez a határozat a Társulási Bizottság által történő elfogadása napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

Kelt [Ammánban][Brüsszelben], 2016. […]

Az EU–Jordánia Társulási Bizottság részéről


MELLÉKLET

IIa. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTÉS A NEM SZÁRMAZÓ ANYAGOKON AZ ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK SZÁRMAZÓVÁ MINŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGREHAJTANDÓ MEGMUNKÁLÁSOK VAGY FELDOLGOZÁSOK LISTÁJÁHOZ

1. cikk

Általános rendelkezések

1.   A 2. cikkben felsorolt termékekre a 3. jegyzőkönyv II. mellékletében foglalt szabályok helyett az itt előírt szabályok is alkalmazhatók, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

(a)

a nem származó anyagokon az érintett termék származóvá minősítése érdekében végzendő megmunkálások vagy feldolgozások a következő fejlesztési övezetek és ipari területek valamelyikén belül történnek:, II. Abdullah bin al-Husszein iparváros – al-Karak, al-Dzsíza ipari terület – Ammán, al-Kasztal ipari terület – Ammán, al-Kuvajra ipari terület – Akaba, al-Tadzsammuát ipari terület – Szaháb, Dulajl iparváros – az-Zarká, el-Hasmíja ipari terület az-Zarká, ar-Ruszajfa iparterületek – az-Zarká, el-Szukná ipari terület – az-Zarká, Irbid fejlesztési övezet és Irbid al-Haszan iparváros,, II. Abdullah bin al-Husszein város – Szaháb, Husszein bin Talál király fejlesztési övezet – al-Mafrak (al-Mafrak iparvárossal együtt), Maán fejlesztési övezet – Maán, Marka ipari terület – Ammán, Muvakkar iparváros – Ammán; valamint

(b)

az e fejlesztési övezetekben és ipari területeken található, az érintett termékek megmunkálását vagy feldolgozását végző egyes termelő létesítményekben foglalkoztatott teljes munkaerőben a szíriai menekültek aránya az e melléklet hatálybalépésétől számított első és második évben legalább 15 %-ot, a harmadik évtől pedig legalább 25 %-ot tesz ki. Az arány kiszámítása az e melléklet hatálybalépését követő tetszőleges időpontban, majd azután évente végzendő el a formális és tisztességes munkahelyen foglalkoztatott és a vonatkozó jordániai jogszabályok értelmében legalább tizenkét hónapos munkavállalási engedéllyel rendelkező szíriai menekültek teljes munkaidős egyenértékben kifejezett számának figyelembevételével.

2.   Jordánia illetékes hatóságai ellenőrzik az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését, az e feltételeknek megfelelő termékek exportőreinek engedélyszámot adnak, és haladéktalanul visszavonják ezt az engedélyszámot, ha az említett feltételek már nem teljesülnek.

3.   Az e melléklet szerint kiállított származási igazolás a következő angol nyelvű nyilatkozatot tartalmazza: „Derogation – Annex II(a) of Protocol 3 – name of the Development Zone or industrial area and authorisation number granted by the competent authorities of Jordan” (Eltérés a 3. jegyzőkönyv IIa. melléklete alapján – a fejlesztési övezet vagy ipari terület neve és az illetékes jordániai hatóságok által adott engedélyszám).

4.   Amikor a jordániai vámhatóságok ennek az EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2006 számú határozatával (1) módosított jegyzőkönyvnek a 33. cikke (5) bekezdése szerint tájékoztatják az Európai Bizottságot vagy az Európai Unió tagállamainak (a továbbiakban: a tagállamok) kérelmező vámhatóságait a az ellenőrzés eredményéről, fel kell tüntetniük, hogy a 2. cikkben felsorolt termékek eleget tesznek az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

5.   Ha a megerősítési eljárás vagy bármilyen más rendelkezésre álló információ azt jelzi, hogy az (1) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülnek, akkor Jordánia saját kezdeményezésre, illetve az Európai Bizottság vagy a tagállami vámhatóságok kérésére e szabályszegések megállapítása és megelőzése érdekében köteles kellő sürgősséggel megfelelő vizsgálatokat lefolytatni vagy gondoskodni e vizsgálatok lefolytatásáról. E célból ezekben a vizsgálatokban az Európai Bizottság és a tagállami vámhatóságok részt vehetnek.

6.   Jordánia e melléklet hatálybalépését követően évente jelentésben tájékoztatja az Európai Bizottságot e melléklet működéséről és hatásairól – a jelentés tartalmazza a 8 számjegyű vagy a lehető legpontosabb részletességű szinten megadott termelési és exportstatisztikákat, valamint a fejlesztési övezetekben és ipari területeken termelő társaságok listáját az általuk foglalkoztatott szíriai menekültek éves szinten megadott százalékos arányával együtt. A Felek közösen vizsgálják meg e jelentéseket és az e melléklet végrehajtásával és ellenőrzésével összefüggésben felmerült kérdéseket a társulási megállapodás alapján létrehozott testületekben, különösen az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási albizottságban. A Felek emellett mérlegelik a megfelelő nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Világbank bevonását az ellenőrzésbe.

7.   A Felek e melléklet hatálybalépése után négy évvel félidős felülvizsgálatot végeznek annak eldöntése céljából, hogy az e melléklet végrehajtása során szerzett tapasztalatok és a szíriai konfliktus fejleményeinek fényében szükség van-e változtatásokra. A Társulási Bizottság e félidős felülvizsgálat alapján mérlegeli e melléklet lehetséges módosításait.

8.   Miután Jordánia teljesítette a szíriai menekültek formális munkaerő-piaci részvételének előmozdítására irányuló célját azzal, hogy összesen mintegy 200 000 munkavállalási engedélyt állít ki nekik, a Felek mérlegelik e melléklet rendelkezéseinek további egyszerűsítését a szíriai menekültválság konfliktus fejleményeire tekintettel. A Társulási Bizottság ennek érdekében módosíthatja e mellékletet.

9.

(a)

Az Unió a Társulási Bizottság elé utalhatja az ügyet, amennyiben megítélése szerint nincs elegendő bizonyíték arra, hogy Jordánia vagy valamely konkrét termelő létesítmény teljesíti az (1) bekezdésben foglalt feltételeket. A továbbutalásban közölni kell, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének elmulasztása Jordániának vagy valamely konkrét termelő létesítménynek tudható be.

(b)

Ha a Társulási Bizottság az ügy elé utalásától számított 90 napon belül nem nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek-e, ugyanakkor e mellékletet sem módosítja, akkor e melléklet alkalmazását fel kell függeszteni. A felfüggesztés terjedelmének az Unió által a Társulási Bizottság felé történő továbbutalásban megadottal azonosnak kell lennie.

(c)

A Társulási Bizottság a 90 napos határidő meghosszabbításáról is határozhat, amely esetben a felfüggesztés akkor lép hatályba, ha a Társulási Tanács a meghosszabbított határidőn belül nem teszi meg a b) pontban megjelölt egyik intézkedést sem.

(d)

E melléklet ismét alkalmazásba léphet, ha a Társulási Bizottság úgy határoz.

(e)

Felfüggesztés esetén e melléklet további 4 hónapig alkalmazható azokra az árukra, amelyek árutovábbítás alatt állnak vagy az Unió területén vámraktárban vagy vámszabad területen átmeneti megőrzés alatt állnak a melléklet ideiglenes felfüggesztésének napján, és amelyek származási igazolását e melléklet rendelkezéseinek megfelelően kiállították az ideiglenes felfüggesztés napja előtt.

10.   Amennyiben a 2. cikkben felsorolt, az e melléklet alkalmazásában kedvezményezett termékek bármelyikét olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a megállapodás 24. és 26. cikke értelmében a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék uniós termelőinek súlyos kárt okoz, vagy azokat ilyen kárral fenyegeti az Unió teljes területén vagy annak egy részén, illetve súlyos zavarokat idéz elő vagy azzal fenyeget az uniós gazdaság bármely ágazatában, akkor az Unió vizsgálat céljából a Társulási Bizottság elé utalhatja az ügyet. Ha a Társulási Bizottság az ügy elé utalásától számított 90 napon belül nem hoz határozatot e súlyos károkozás, annak fenyegetése vagy a súlyos zavarok megszüntetéséről, és nem születik más kielégítő megoldás sem, akkor e melléklet érintett termékre való alkalmazását fel kell függeszteni mindaddig, amíg a Társulási Bizottság határozatban nem állapítja meg a súlyos kárnak, az azzal való fenyegetettségnek vagy a súlyos zavaroknak a megszűnését, vagy a Társulási Bizottságot kielégítő megoldásról nem értesítik.

11.   E melléklet alkalmazásának kezdőidőpontja a Társulási Bizottság azon határozatának hatálybalépésének napja, amelyhez csatolták, e melléklet alkalmazásának záróidőpontja pedig 2026. december 31.

2. cikk

Termékek, valamint az elvégzendő megmunkálások és feldolgozások listája

Az alábbiakban az e melléklet hatálya alá tartozó termékek listájának, valamint a megmunkálásokra és feldolgozásokra a II. mellékletben előírt szabályok alternatívájaként alkalmazható szabályoknak az ismertetése szerepel.

A megállapodás 3. jegyzőkönyvének I. melléklete, amely a 3. jegyzőkönyv II. mellékletében található listához fűzött bevezető megjegyzéseket tartalmazza, az alábbi módosításokkal értelemszerűen alkalmazandó a következő listára:

 

Az 5.2. megjegyzés második bekezdése a következő alapanyagokkal egészül ki:

üvegszálak;

fémszálak.

 

a 7.3. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy e műveletek bármilyen kombinációja, illetve az ezekhez hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust.

ex 25. árucsoport

Só, kén, földek és kövek, gipsz, mész és cement, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2519

Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható

ex 27. árucsoport

Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei, bitumenes anyagok; ásványi viaszok, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2707

Energetikai célra vagy fűtőanyagként történő felhasználásra szánt, a kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásával előállított ásványi olajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, és amelyeknek több mint 65 térfogatszázaléka átdesztillál legfeljebb 250°C hőmérsékleten (ideértve a könnyűbenzin és a benzol keverékeit is)

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (2)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

2710

Kőolaj és bitumenes anyagokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legkevesebb 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (3)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

2711

Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

2712

Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (3)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

2713

Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka

Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több különleges eljárás (2)

vagy

Más műveletek úgy, hogy az összes felhasznált anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

ex 28. árucsoport

Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból;

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2811

Kén-trioxid

Előállítás kén-dioxidból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2840

Nátrium-perborát

Előállítás dinátrium-tetraborát-pentahidrátból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

2843

Nemesfémek kolloid állapotban; nemesfémek szervetlen vagy szerves vegyületei, vegyileg nem meghatározottak is; nemesfémek amalgámjai

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2843 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve

ex 2852

Belső éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékainak higanyvegyületei

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 2909 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

 

Nukleinsavak és sóik higanyvegyületei, a vegyileg nem meghatározottak is; más heterociklikus vegyületek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 2852 , a 2932 , a 2933 és a 2934 vámtarifaszám alá besorolt felhasznált anyagok összértéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 29. árucsoport

Szerves vegyi anyagok; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2905

Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Azonban felhasználható az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholát is, ha összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

2905 43 ;

2905 44 ;

2905 45

Mannit; Szorbit (D-glucit); Glicerin

Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

2915

Telített, aciklikus, egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 2915 és a 2916 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20c %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 2932

Belső éterek és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 2909 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

 

Ciklikus acetálok és belső félacetálok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

2933

Csak nitrogén-heteroatomos heterociklikus vegyületek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 2932  és a 2933 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20%-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

2934

Nukleinsavak és sóik, vegyileg nem meghatározottak is; más heterociklikus vegyületek

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból A 2932 , a 2933 és a 2934 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke azonban nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

31. árucsoport

Trágyázószerek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

32. árucsoport

Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színezőanyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 33. árucsoport

Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- és testápoló készítmények; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3301

Szilárd és vízmentes illóolajok (terpénmentesek is); rezinoidok; kivont oleorezinek; illóolaj-koncentrátum zsírban, szilárd olajban, viaszban vagy hasonló anyagban, amelyet hideg abszorpció vagy macerálás útján nyernek; illóolajok terpénmentesítésekor nyert terpéntartalmú melléktermék; illóolajok vizes desztillátuma és vizes oldata.

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, beleértve az e vámtarifaszámon belül valamely másik „csoportba” (4) tartozó anyagokat is. Azonban felhasználhatók ugyanazon csoportba tartozó anyagok is, ha értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 34. árucsoport

Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló árucikkek, mintázópaszta, „fogászati viasz” és gipszalapú fogászati készítmények, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3404

Műviaszok és elkészített viaszok:

Paraffin, ásványolajviasz, bitumenes ásványi anyagból előállított viasz, paraffingács vagy izzasztott préselt paraffinviasz alapanyagból

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

35. árucsoport

Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból; az előállítás során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

37. árucsoport

Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 38. árucsoport

Különféle vegyipari termékek; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3803

Finomított tallolaj

Nyers tallolaj finomítása

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3805

Szulfátterpentin-alkohol, tisztítva

Nyers szulfátterpentinszesz tisztítása desztillálással vagy finomítással

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

3806 30

Észtergyanta

Előállítás gyantasavból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3807

Fakátrány (fakátrányszurok)

Fakátrány desztillációja

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

3809 10

Textil-, papír-, bőr- vagy hasonló iparban használt, máshol nem említett végkikészítő szerek, festést gyorsító és elősegítő vagy színtartósságot növelő anyagok, valamint más termékek és készítmények (pl. appretálószerek és pácanyagok): Keményítőtartalommal

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

3823

Ipari monokarboxil-zsírsav, finomításból nyert savas olaj; ipari zsíralkohol

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 3823 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

3824 60

Szorbit, a 2905 44 alszám alá tartozó kivételével

Előállítás a termékétől és a 2905 44 alszámtól eltérő bármely alszám alá tartozó anyagokból. A termékével azonos alszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 39. árucsoport

Műanyag és ebből készült áruk, a következőket kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3907

Polikarbonátból és akrilnitril-butadién-sztirol kopolimerből (ABS) készült kopolimer

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagokat is használni lehet, ha azok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át. (5)

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

 

Poliészter

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás tetrabróm-(biszfenol-A) polikarbonátból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3920

Ionomer lap vagy film

Előállítás hőre lágyuló parciális sóból, amely fémionokkal, főleg cink- és nátriumionokkal részben semlegesített etilén és metakrilsav kopolimere

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 3921

Fémezett műanyag fólia

Előállítás kevesebb mint 23 mikron vastagságú különösen átlátszó poliészter fóliából (6)

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 40. árucsoport

Gumi és ebből készült áruk, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

4012

Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kis nyomású gumiabroncs, gumiabroncs-futófelület és gumiabroncs-tömlővédő szalag:

 

 

Újrafutózott tömör vagy kisnyomású gumi légabroncs

Használt gumiabroncsok újrafutózása

 

Más

Előállítás a 4011 és a 4012 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 41. árucsoport

Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

4101 –4103

Szarvasmarhafélék (a bivalyt is beleértve) vagy lófélék nyers bőre (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképpen tartósítva, a cserzett, a pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is; juh- vagy báránybőr nyersen (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), gyapjasan vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.c) pontjában felsoroltak kivételével; más nyersbőr (kezeletlenül vagy sózva, szárítva, meszezve, pácolva vagy másképp tartósítva, a cserzett, pergamentált vagy tovább kikészített bőrök kivételével), szőrtelenítve vagy hasítva is, a 41. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.b) és c) pontjában felsoroltak kivételével

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

4104 –4106

Szőrtelenül cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem kikészítve

A 4104 11 , a 4104 19 , a 4105 10 , a 4106 21 , a 4106 31 vagy a 4106 91  alszám alá tartozó, cserzett vagy előcserzett bőr újracserzése

vagy

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

4107 , 4112 , 4113

Cserzés vagy kérgesítés után tovább kikészített bőr

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 4104 41 , a 4104 49 , a 4105 30 , a 4106 22 , a 4106 32 és a 4106 92 alszám alá tartozó anyagok azonban csak akkor használhatók fel, ha a cserzett vagy kérgesített, száraz állapotban lévő bőröket újracserzik

42. árucsoport

Bőráruk, nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók, állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 43. árucsoport

Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

4301

Nyers szőrme (beleértve a szűcsáruként felhasználható fejet, farkat, lábat és más részeket vagy vágott darabokat is), a 4101 , 4102 vagy a 4103 vtsz. alá tartozó nyers szőrös bőr kivételével

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 4302

Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva:

 

 

Lap, kereszt és hasonló formák

Az össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül

 

Más

Előállítás össze nem állított, cserzett vagy kikészített szőrméből

4303

Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk

Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből

ex 44. árucsoport

Fa és faipari termékek; faszén; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 4407

Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

ex 4408

Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva

Részekből összeállítás (lapolás), gyalulás, csiszolás vagy végillesztés

ex 4410 és ex 4413

Gyöngyléc és szegélyléc, beleértve a padlószegélylécet és más szegélylemezt is

Peremezés vagy mintázás

ex 4415

Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag

Előállítás méretre nem vágott falemezből

ex 4418

Ács- és épületasztalos-ipari termék

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Üreges fapanel, zsindely és hasíték azonban felhasználható

 

Gyöngyléc és szegélyléc

Peremezés vagy mintázás

ex 4421

Gyufaszál, cipész faszeg vagy facsap

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével

ex 51. árucsoport

Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

5106 –5110

Fonal gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből

Természetes szálak fonása vagy műszálak préselése, és fonás (7)

5111 –5113

Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből:

Szövés (7)

vagy

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

ex 52. árucsoport

Pamut; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

5204 –5207

Pamutfonal és -cérna

Természetes szálak fonása vagy műszálak sajtolása, amihez fonás társul (7)

5208 –5212

Pamutszövet:

Szövés (7)

vagy

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

ex 53. árucsoport

Más növényi textilszálak, papírfonal és papírfonalból szőtt szövet; a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

5306 –5308

Fonal más növényi textilrostból papírfonal

Természetes szálak fonása vagy műszálak sajtolása, amihez fonás társul (7)

5309 –5311

Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból

Szövés (7)

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

5401 –5406

Fonal, monofil és cérna végtelen műszálból

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul, VAGY természetes szálak fonása (7)

5407 és 5408

Végtelen műszálból előállított fonalból készült szövet:

Szövés (7)

vagy

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

5501 –5507

Vágott műszálak

Műszálak sajtolása

5508 –5511

Vágott műszálból készült fonal és varrócérna

Természetes szálak fonása vagy műszálak sajtolása, amihez fonás társul (7)

5512 –5516

Szövet vágott műszálból:

Szövés (7)

vagy

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

ex 56. árucsoport

Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk;

A következők kivételével: Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak fonása

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul (7)

5602

Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:

 

 

Tűnemez

Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul

Azonban:

az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, illetve

az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez,

felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

vagy

Csak szövetképzés a természetes szálakból készült nemez esetében (7)

 

Más

Műszálak sajtolása, amihez szövetképzés társul

vagy

Csak szövetképzés a természetes szálakból készült más nemez esetében (7)

5603

Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

Bármely, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás, a tűlyukasztást is beleértve

5604

Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy 5405 vámtarifaszám alá tartozó textilszál, és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva:

 

 

Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva

Előállítás textilanyaggal be nem vont gumifonalból vagy -zsinegből

 

Más

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul, vagy természetes szálak fonása (7)

5605

Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak

Műszálak sajtolása, amihez fonás társul, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása (7)

5606

Paszományozott fonal és az 5404 és az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal

Műszálak préselése és fonás, vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása()

vagy

Fonás, amihez pelyhesítés társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés társul (7)

57. árucsoport

Szőnyegek és más textil padlóborítók:

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Előállítás kókuszrost fonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

Vagy

Tűzés, és festés vagy nyomás

Műszálak préselése és nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve (7)

Azonban:

az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál,

az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, illetve

az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel,

amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

Jutaszövet hátoldalként felhasználható

ex 58. árucsoport

Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés, kivéve:

Szövés (7)

vagy

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

5805

Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl.: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

5810

Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

5901

Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez

Szövés, amihez festés, vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, és festés vagy nyomás

5902

Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból:

 

 

Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

Szövés

 

Más

Műszálak sajtolása, amihez szövés társul

5903

Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy laminálva, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

5904

Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul (7)

5905

Textil falborító:

 

 

Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul

 

Más

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez szövés társul

vagy

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

Nyomás, amihez legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (7):

5906

Gumizott textilszövet, az 5902 vtsz. alá tartozó kivételével:

 

 

Kötött vagy hurkolt kelmék

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul

vagy

Kötés, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (7)

 

Szintetikus végtelen szálból előállított fonalból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal

Műszálak sajtolása, amihez szövés társul

 

Más

Szövés, amihez festés vagy bevonás társul

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez szövés társul

5907

Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi díszlet, stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonló számára

Szövés, amihez festés, vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

vagy

Nyomás és legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

5908

Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is:

 

 

Fehérizzású gázharisnya, impregnálva

Előállítás csőszerűen kötött gázharisnyaszövetből

 

Más

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

5909 –5911 .

Ipari felhasználásra alkalmas textiltermékek:

 

 

Polírozókorong vagy -gyűrű az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, nemezből készített termékek kivételével

Szövés

 

Csőszerű vagy végtelenített, egyszeres vagy többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal szőtt, vagy laposszövésű, többszörös lánc- és/vagy vetülékfonallal szőtt, az 5911 vámtarifaszám alá tartozó, a papírgyártásban vagy más műszaki céllal általánosan használt textilszövet, nemezelve, impregnálva vagy bevonva is

Szövés (7)

 

Más

Végtelen műszálak préselése VAGY természetes szálak vagy vágott műszálak fonása, és szövés (7)

vagy

A szövéshez festés vagy bevonás társul

60. árucsoport

Kötött vagy hurkolt kelmék

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul

vagy

Kötés, amihez festés vagy pelyhesítés vagy bevonás társul

vagy

Pelyhesítés, amihez festés vagy nyomás társul

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul

vagy

Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, és kötés, feltéve, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át

61. árucsoport

Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok:

 

 

Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával előállítva

Előállítás kelméből

 

Más

Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, vagy végtelen műszálak sajtolása; e műveletek mindegyikéhez kötés társul (formára kötött termékek)

vagy

Természetes szálakból készült fonal festése, amihez kötés társul (formára kötött termékek) (7)

ex 62. árucsoport

Ruházati cikk, kellék és tartozék, a kötött vagy hurkolt áru kivételével; kivéve:

Előállítás kelméből

6213 és 6214

Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló:

 

 

Hímzett

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

VAGY

Előállítás hímzés nélküli szövetből, ha a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (8)

VAGY

A konfekcionálást megelőző nyomáshoz legalább két előkészítő vagy kikészítő művelet társul (például szennyeződés eltávolítása, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és a csomók eltávolítása), feltéve, hogy a felhasznált nem nyomott kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (7)  (8)

 

Más

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

A konfekcionálást követő nyomáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerezés, hőrögzítés, bolyhozás, mángorlás, zsugorodásmentesítés, tartós kikészítés, avatás, impregnálás, javítás és csomóeltávolítás), amennyiben a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5 %-át (7)  (8)

6217

Más konfekcionált ruházati kellékek és tartozékok; vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vámtarifaszám alá tartozók kivételével:

 

 

Hímzett

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (8)

 

Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve)

vagy

Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált nem bevont kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (8)

 

Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

ex 63. árucsoport

Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

6301 –6304 .

Takaró, úti takaró, ágynemű stb.; függöny stb.: más lakástextília:

 

 

Nemezből, nem szőtt textíliából

Bármely, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve, amihez konfekcionálás (a szabást is beleértve) társul

 

Más:

 

 

– –

Hímzett

Szövés vagy kötés, és konfekcionálás (a szabást is beleértve)

vagy

Előállítás hímzés nélküli kelméből, feltéve, hogy a felhasznált hímzés nélküli kelme értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át (8)  (9)

 

– –

Más

Szövés vagy kötés, és konfekcionálás (a szabást is beleértve)

6305

Zsák áruk csomagolására

Szövés vagy kötés és konfekcionálás (a szabást is beleértve) (7)

6306

Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikkek:

 

 

Nem szőtt textíliából

Bármely, nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás alkalmazása, a tűlyukasztást is beleértve, amihez konfekcionálás (a szabást is beleértve) társul

 

Más

Szövés, amihez konfekcionálás társul (a szabást is beleértve) (7)  (8)

vagy

Bevonás – feltéve, hogy a felhasznált be nem vont szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át, és konfekcionálás (a szabást is beleértve)

6307

Más készáru, beleértve a szabásmintát is

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át

6308

Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermékek készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben

A készletben lévő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 25 %-át.

ex 64. árucsoport

Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áru; a következők kivételével:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével

6406

Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

65. árucsoport

Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

ex 68. árucsoport

Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 6803

Palakőből vagy agglomerált palából készült áru

Előállítás megmunkált palakőből

ex 6812

Azbesztrostból készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt és magnézium-karbonátalapú keverékből készült áru

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 6814

Csillámból készült áru, beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is, papírból, kartonból vagy más anyagból készült alátéten

Előállítás megmunkált csillámból (beleértve az agglomerált vagy rekonstruált csillámot is)

69. árucsoport

Kerámiatermékek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 70. árucsoport

Üveg és üvegáruk, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

7006

A 7003 , a 7004 vagy a 7005 vtsz. alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált széllel, metszve, fúrva:

 

 

Dielektromos vékonyréteggel bevont üveglap szubsztrátum, a SEMII szabványainak megfelelő félvezetői minőségben (10)

Előállítás a 7006 vámtarifaszám alá tartozó nem bevont üveglap szubsztrátumból

 

Más

Előállítás a 7001 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7010

Üvegballon, üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

7013

Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018  vtsz. alá tartozók kivételével)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Üvegáru metszése, feltéve, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

vagy

Kézi munkával készült, fúvott üveg kézi díszítése (szitanyomás kivételével), feltéve, hogy a felhasznált kézi munkával készült, fúvott üveg összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának az 50 %-át

ex 7019

Üvegrostból készült áru (a fonal kivételével)

Előállítás:

színezetlen pászmából, előfonatból, fonalból vagy vágott szálból, vagy

üveggyapotból

ex 71. árucsoport

Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

7106 , 7108 és 7110

Nemesfémek:

 

 

Megmunkálatlan

Előállítás a 7106 , a 7108 és a 7110 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

A 7106 , 7108 vagy 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása

vagy

A 7106 , a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel

 

Félgyártmány vagy por alakban

Előállítás megmunkálatlan nemesfémből

ex 7107 , ex 7109 és ex 7111

Nemesfémmel plattírozott fém, félgyártmány

Előállítás nemesfémmel plattírozott nem nemesfémből, megmunkálatlanul

7115

Más áru nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

7117

Ékszerutánzat

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Előállítás nemesfémmel nem plattírozott vagy bevont nem nemesfém részekből, feltéve, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 73. árucsoport

Vas vagy acéláruk; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

ex 7301

Szádpalló

Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7302

Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín, fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (keresztkengyel), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez szükséges speciális anyag

Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7304 , 7305 és 7306

Cső és üreges profil vasból (az öntöttvas kivételével) vagy acélból

Előállítás a 7206 , a 7207 , a 7208 , a 7209 , a 7210 , a 7211 , a 7212 , a 7218 , a 7219 , a 7220 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 7307

Csőszerelvény rozsdamentes acélból

A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, feltéve, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át

7308

Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel

ex 7315

Hólánc

Előállítás úgy, hogy a 7315 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

ex 74. árucsoport

Réz és ebből készült áruk, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

7403

Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

ex 76. árucsoport

Alumínium és ebből készült áruk; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

7601

Megmunkálatlan alumínium

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

7607

Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 7606 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

ex 78. árucsoport

Ólom és ebből készült áruk, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

7801

Megmunkálatlan ólom:

 

 

Finomított ólom

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

 

Más

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 7802 vámtarifaszám alá tartozó hulladékot vagy törmeléket azonban nem lehet felhasználni

80. árucsoport

Ón és ebből készült áruk

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

ex 82. árucsoport

Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból.

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8206

A 8202 –8205 vtsz.-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben

Előállítás a 8202 –8205 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202 –8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat is be lehet azonban foglalni a készletbe, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

8211

Kés sima vagy fogazott pengével (beleértve a kertészkést is), a 8208  vtsz. alá tartozó kés kivételével, és ezek vágópengéi

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Nem nemesfémből készült késpenge és nyél azonban felhasználható

8214

Máshol nem említett késművesáru (pl. hajnyíró gép, mészárosbárd vagy konyhai bárd, aprító- és darabolókés, papírvágó kés); Manikűr- vagy pedikűrkészlet és felszerelés (körömreszelő is)

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható

8215

Kanalak, villák, merőkanalak, szűrőkanalak, tortalapátok, halkések, vajkések, cukorfogók és hasonló konyhai vagy asztali eszközök

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Nem nemesfémből készült nyél azonban felhasználható

ex 83. árucsoport

Másutt nem említett különféle áruk nem nemesfémből; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 8302

Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk épülethez, valamint automatikus ajtócsukó

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8302 vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át

ex 8306

Kis szobor és más dísztárgy nem nemesfémből

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8306  vámtarifaszám alá tartozó más anyagok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

ex 84. árucsoport

Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8401

Atomreaktor; nem besugárzott fűtőanyagelem (patron) atomreaktorhoz; izotóp szétválasztására szolgáló gép és berendezés

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8407

Szikragyújtású, belső égésű, vagy belső égésű dugattyús motorok

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8408

Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel)

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8427

Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8482

Golyós vagy görgős gördülőcsapágy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 85. árucsoport

Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és – lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8501 , 8502

Elektromotor és elektromos generátor; Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8503 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8513

Hordozható elektromos lámpa saját (pl. szárazelemes, akkumulátoros, elektromágneses) energiaforrással, a 8512  vtsz. alá tartozó világítókészülék kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8519

Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8521

Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8522 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8523

Hang vagy más jel felvételére alkalmas, ilyen célra előkészített, felvételt nem tartalmazó adathordozó, a 37. árucsoportba tartozó termékek kivételével

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8525

Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és más videokamera-felvevők

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8526

Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8527

Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával kombinálva is, közös házban

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8528

Monitorok és kivetítők, beépített televízió-vevőkészülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is:

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8529 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8535 –8537 .

Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál

Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos és a 8538 vámtarifaszám alá tartozó anyagok kivételével

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8540 11 és 8540 12

Katódsugaras televízió-képcső, beleértve a katódsugaras videomonitor-csövet is

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 8542 31 – ex 8542 33 és ex 8542 39

Monolitikus integrált áramkörök

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át

vagy

Diffúziós művelet, amely során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy az összeszerelést és/vagy a tesztelést hol végezték

8544

Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval is; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8545

Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk, fémmel vagy anélkül

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8546

Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8547

Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, kizárólag szigetelőanyagból, eltekintve bármilyen apróbb fémrésztől (pl. belső menetes foglalat), amelyeket az öntésnél csak a szerelhetőség érdekében helyeztek az anyagba, a 8546  vtsz. alá tartozó szigetelő kivételével; szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8548

Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze:

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

86. árucsoport

Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti- vagy villamosvágány-tartozékok és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés.

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 87. árucsoport

Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével; kivéve:

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

8711

Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt is), és kerékpár kisegítő motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsik

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 90. árucsoport

Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9002

Lencse, prizma, tükör és más optikai elem bármilyen anyagból, szerelve, amely a műszer vagy készülék alkatrésze vagy szerelvénye, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9033

A 90. árucsoportba tartozó gép, készülék, műszer vagy berendezés (ebben az árucsoportban máshol nem említett) alkatrésze és tartozéka

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

91. árucsoport

Órák és kisórák és ezek alkatrészei

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

94. árucsoport

Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 95. árucsoport

Játékok, játékszerek és sporteszközök; mindezek alkatrészei és tartozékai, kivéve:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

ex 9506

Golfütő és alkatrészei

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A golfütőfejek készítéséhez azonban durván megmunkált tömbök felhasználhatók

ex 96. árucsoport

Különböző áruk, a következők kivételével:

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

vagy

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9601 és 9602

Megmunkált elefántcsont, csont, teknősbékahéj, szarv, agancs, korall, gyöngyház és faragásra alkalmas más állati eredetű anyag és ezekből készült áru (beleértve az öntéssel formázott árut is).

Megmunkált növényi vagy ásványi eredetű, faragásra alkalmas anyag és ezekből készült áru; öntött vagy faragott tárgy viaszból, sztearinból, természetes mézgából vagy természetes gyantából vagy mintázó pasztából, és másutt nem említett formázott vagy faragott tárgy; nem kemény, megmunkált zselatin (a 3503  vtsz. alá tartozó zselatin kivételével) és ebből készült áru

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból

9603

Seprű, kefe és ecset (gép, készülék- vagy járműalkatrészt képező kefe is), kézi működtetésű, mechanikus padlóseprő motor nélkül, nyeles felmosó-, mosogatóruha és tollseprű, kefe, seprű vagy ecset előállításához előkészített csomó és nyaláb; szobafestő párna és henger; gumibetétes törlő (a gumihengeres kivételével)

Gyártás, mely során valamennyi felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9605

Utazási készlet testápoláshoz, varráshoz vagy cipő- vagy ruhatisztításhoz

A készletben lévő termékek mindegyikének meg kell felelnie annak a szabálynak, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át

9606

Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más alkatrészei; nyers gomb

Gyártás:

a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és

úgy, hogy az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9608

Golyóstoll, filc- és más, szivacsvégű toll és jelző; töltőtoll, rajzolótoll és más toll; másoló töltőtoll (átírótoll); töltőceruza vagy csúszóbetétes ceruza; tollszár, ceruzahosszabbító és hasonló; mindezek alkatrészei (beleértve a kupakot és a klipszet is), a 9609  vtsz. alá tartozó áru kivételével

Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó tollhegy vagy tollhegycsúcs azonban felhasználható

9612

Írógép- vagy hasonló szalag, tintával vagy más anyaggal – lenyomat készítésére – átitatva, orsón vagy kazettában is; bélyegzőpárna, átitatva is, dobozzal is

Gyártás:

a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és

úgy, hogy az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át

9613 20

Zseböngyújtó, gáztöltésű, újratölthető

Előállítás úgy, hogy a 9613  vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %-át

9614

Pipa (pipafej is), és szivar- és cigarettaszipka és ezek alkatrészei

Gyártás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból


(1)  Az EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2006 határozata (2006. június 15.) az euro-mediterrán megállapodásnak a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvének módosításáról (HL L 209., 2006.7.31., 30. o.).

(2)  A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 7.1. és a 7.3. bevezető megjegyzésben.

(3)  A „különleges eljárások”-kal kapcsolatos különleges feltételeket lásd a 7.2. bevezető megjegyzésben.

(4)  „Csoportnak” minősül a vámtarifaszám bármely, a többi résztől pontosvesszővel elválasztott része.

(5)  Az egyfelől a 3901–3906 vámtarifaszám alá, másfelől a 3907–3911 vámtarifaszám alá tartozó anyagokból álló termékek esetében ez a korlátozás csak arra az anyagcsoportra érvényes, amely tömegét tekintve a termék legfontosabb alkotóeleme.

(6)  Az alábbi fóliák számítanak különösen átlátszónak, amelyek optikai tompítása a Gardner Hazemeter ASTM-D 1003-16 módszerrel (azaz Hazefactor) kevesebb, mint 2 %.

(7)  A textilanyagok keverékéből készült termékekre vonatkozó különleges feltételeket lásd az 5. bevezető megjegyzésben.

(8)  Lásd a 6. bevezető megjegyzést.

(9)  A kötött vagy hurkolt kelméből (formára kiszabott vagy közvetlenül formára kötött kelméből) a darabok összevarrásával vagy összeállításával előállított nem rugalmas és nem gumizott kötött vagy hurkolt árucikkekre vonatkozóan lásd a 6. bevezető megjegyzést.

(10)  SEMII – Semiconductor Equipment and Materials Institute Incorporated.


2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/42


A TANÁCS (EU) 2016/1316 HATÁROZATA

(2016. július 26.)

a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről szóló 2009/908/EU határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei 2009/881/EU európai tanácsi határozatra (1), és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács a 2009/908/EU határozattal (2) megállapította azt a sorrendet, amely szerint az Európai Unió tagállamai a 2007. január 1-jétől2020. június 30-ig tartó időszakban betöltik a Tanács elnöki tisztét, valamint az említett sorrend szerinti elnökségeket három tagállamból álló csoportokba osztotta.

(2)

Az Európai Unió 2013. július 1-jén egy új tagállammal, Horvátországgal bővült.

(3)

Egy tagállam, bár kormánya az EUSZ 50. cikke szerint erről még nem tett bejelentést, nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy ki fog lépni az Unióból. E körülmény figyelembevétele érdekében, a szóban forgó tagállam jogait és kötelezettségeit nem érintve, módosítani kell a tanácsi elnökségek sorrendjét.

(4)

Célszerű, hogy a Tanács a közeljövőre vonatkozóan meghatározza a Tanács elnöki tiszte betöltésének sorrendjét. Ezt a sorrendet a Szerződésekben és a 2009/881/EU európai tanácsi határozatban foglalt kritériumokkal összhangban kell meghatározni. A 2009/908/EU határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről szóló, 2009. december 1-jei 2009/908/EU tanácsi határozat a következőképpen módosul:

(1)

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A Tanács elnökségét a 2017. július 1-jétől2030. december 31-ig tartó időszakban betöltő tagállamok sorrendjét, valamint az e sorrend szerinti elnökségeknek a három tagállamból álló csoportokba osztását e határozat I. melléklete határozza meg.”;

(2)

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A Tanács 2029. december 31-ét megelőzően határoz a Tanács elnökségét 2031. január 1-jétől betöltő tagállamok sorrendjéről.”;

(3)

A 2009/908/EU tanácsi határozat I. mellékletének szövege helyébe az e határozat mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. LAJČÁK


(1)  HL L 315., 2009.12.2., 50. o.

(2)  A Tanács 2009/908/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről (HL L 322., 2009.12.9., 28. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

Tervezet – A tanácsi elnökségek táblázata  (*)

Hollandia (**)

január–június

2016

Szlovákia (**)

július–december

2016

Málta (**)

január–június

2017

Észtország

július–december

2017

Bulgária

január–június

2018

Ausztria

július–december

2018

Románia

január–június

2019

Finnország

július–december

2019

Horvátország

január–június

2020

Németország

július–december

2020

Portugália

január–június

2021

Szlovénia

július–december

2021

Franciaország

január–június

2022

Cseh Köztársaság

július–december

2022

Svédország

január–június

2023

Spanyolország

július–december

2023

Belgium

január–június

2024

Magyarország

július–december

2024

Lengyelország

január–június

2025

Dánia

július–december

2025

Ciprus

január–június

2026

Írország

július–december

2026

Litvánia

január–június

2027

Görögország

július–december

2027

Olaszország

január–június

2028

Lettország

július–december

2028

Luxemburg

január–június

2029

Hollandia

július–december

2029

Szlovákia

január–június

2030

Málta

július–december

2030


(*)  Az Egyesült Királyságot tagállamként megillető jogokat és kötelezettségeket nem érintve.

(**)  A jelenlegi trió tájékoztatási céllal szerepel e mellékletben.”.


2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/45


A TANÁCS (EU) 2016/1317 HATÁROZATA

(2016. július 28.)

a Régiók Bizottságának a Belga Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 305. cikkére,

tekintettel a belga kormány javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. január 26-án, 2015. február 5-én, illetve 2015. június 23-án elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló (EU) 2015/116 (1), (EU) 2015/190 (2), illetve (EU) 2015/994 (3) határozatot.

(2)

A Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett, miután lejárt az a mandátum, amelynek alapján Hicham IMANE-t (Député wallon) tagnak javasolták.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. január 25-ig, a Régiók Bizottsága tagjává nevezi ki a következő személyt:

Hicham IMANE, Conseiller communal de la Ville de Charleroi (mandátumváltozás).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. LAJČÁK


(1)  A Tanács 2015. január 26-i (EU) 2015/116 határozata a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 20., 2015.1.27., 42. o.).

(2)  A Tanács 2015. február 5-i (EU) 2015/190 határozata a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 31., 2015.2.7., 25. o.).

(3)  A Tanács 2015. június 23-i (EU) 2015/994 határozata a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2015. január 26-tól2020. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről (HL L 159., 2015.6.25., 70. o.).


AJÁNLÁSOK

2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/46


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1318 AJÁNLÁSA

(2016. július 29.)

az új épületek körében 2020-ra a közel nulla energiaigényű épületek egyeduralkodóvá válásának biztosítása céljából a közel nulla energiaigényű épületek és a bevált gyakorlatok terjesztésére vonatkozó iránymutatásról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió energiahatékonysági politikájában az épületek központi jelentőségűek, mivel a végső energiafogyasztás csaknem 40 %-áért (1) felelősek.

(2)

Az Európai Bizottság az energiahatékonyságról és annak az energiabiztonsághoz, valamint a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerethez való hozzájárulásáról szóló közleményében (2) és „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleményében (3) is rávilágított arra, hogy az építőipari ágazat milyen fontos szerepet tölt be az energiahatékonyság javítása szempontjából.

(3)

Az energiaunió létrehozása szempontjából a legfontosabb prioritás a hatályos energiapolitikai jogszabályok maradéktalan végrehajtása és érvényesítése.

(4)

A 2020-ra kitűzött energiahatékonysági célokkal összefüggésben az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv a fő jogi eszköz, amely az épületek energiahatékonyságával foglalkozik.

(5)

Az irányelv 9. cikke konkrét célként tűzte ki, hogy 2020 végére valamennyi új épületnek közel nulla vagy nagyon alacsony energiaigényűnek kell lennie. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának pedig igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia.

(6)

A 9. cikk (1) bekezdésének követelményeit átültető nemzeti jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy 2020. december 31-re valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen. Ugyanez a közel nulla energiaigénnyel kapcsolatos célkitűzés vonatkozik rövidebb, 2018. december 31-i határidővel a közigazgatási szervek által használt és a tulajdonukban levő új épületekre. A nemzeti jogszabályoknak átlátható nemzeti jogi keretet kell teremtenie a gazdasági szereplők számára az új épületek energiahatékonyságára 2020 végétől vonatkozó követelmények tekintetében.

(7)

Az irányelv azt is előírja a tagállamoknak, hogy az új épületekre vonatkozó követelmények mellett vezessenek be olyan támogatási politikákat, amelyek a meglévő épületvagyon közel nulla energiaigényűvé való alakítását ösztönzik.

(8)

A Bizottság „A tagállamok által elért eredmények a közel nulla energiaigényű épületek terén” címmel jelentést (4) nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok témával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettsége keretében további információk gyűltek össze.

(9)

A tagállamok által elért eredmények lassan javulnak, a folyamatot azonban fel kellene gyorsítani. Noha nemzeti szinten egyre több a közel nulla energiaigényű épületek számának növekedését támogató intézkedés, a tagállamoknak fokozniuk kell az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy az irányelvben kitűzött határidőkre valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen.

(10)

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata folyamatban van. A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó elvek, amelyek a hatályos irányelv egyik pillérjét alkotják, a tervek szerint 2020-tól általánossá válnak az új épületek tekintetében. A felülvizsgálat keretében értékelésre kerül, hogy szükség lesz-e kiegészítő intézkedésekre 2030-ig. Az új szakpolitikákat és megközelítéseket szilárd alapokra kell építeni. Alapvető fontosságú, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, 2020-ra elérendő célként kitűzött követelményeket maradéktalanul végrehajtsák.

(11)

Ezt az irányelv 9. cikkének (4) bekezdése is alátámasztja, amely úgy rendelkezik, hogy a Bizottság ajánlást adhat ki a tagállamok számára a közel nulla energiaigényű épületekről.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.

A tagállamoknak követniük kell az ezen ajánlás mellékletében foglalt iránymutatást. A szóban forgó iránymutatás alkalmazása egyrészt segít biztosítani, hogy 2020. december 31-re valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen, másrészt megkönnyíti a tagállamok számára a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére irányuló nemzeti terveik kidolgozását.

2.

Ezt az ajánlást ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 29-én.

a Bizottság részéről

Miguel ARIAS CAÑETE

a Bizottság tagja


(1)  Lásd: „Energy, transport and environment indicators, 2012 edition” (Energiaügyi, közlekedési és környezeti mutatók, 2012. évi kiadás), Európai Bizottság. E becsült érték a háztartások és a szolgáltatási ágazatok végső energiafogyasztásának összege. Tartalmazza például a berendezések villamosenergia-fogyasztását, az ipari épületek energiafogyasztását azonban nem.

(2)  SWD(2014) 255 final.

(3)  Az energiaunióra vonatkozó csomag, COM(2015) 80 final.

(4)  COM(2013) 483 final/2.


MELLÉKLET

1.   BEVEZETÉS

A nemzeti építési szabályzatokba beépített hatékonysági követelményeknek köszönhetően az új épületek ma csak feleannyi energiát fogyasztanak, mint az 1980-as évek jellemző épületei.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (a továbbiakban: irányelv) előírja a tagállamok számára, hogy az új építésű épületek és a jelentős felújítás alatt álló, meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket állapítsanak meg. E minimumkövetelményeken túl az irányelv egyértelműen előírja, hogy az évtized végére valamennyi új épületnek közel nulla vagy nagyon alacsony energiaigényűnek kell lennie, és közel nulla energiaigényű épületnek kell minősülnie. A meglévő épületállomány azonban elavult és rossz hatásfokú, felújítása pedig lassú ütemben folyik. Az irányelvvel összhangban a meglévő épületállományt is hasonló szabványoknak megfelelően kellene átalakítani.

Az energiaunió (1) létrehozása szempontjából a legfontosabb prioritás a hatályos energiapolitikai jogszabályok maradéktalan végrehajtása és érvényesítése. A hatályos jogi keret két alapvető követelménye biztosítani, hogy 2020. december 31-re valamennyi új épület (két évvel korábban pedig valamennyi középület) közel nulla energiaigényű épület legyen, valamint támogatni a meglévő épületállománynak a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások szerinti átalakítását.

2.   HÁTTÉR: AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVNEK A KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI

2.1.   A közel nulla energiaigényű épületek fogalma

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a közel nulla energiaigényű épület „…az I. melléklettel összhangban meghatározott, igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is”.

A fogalommeghatározás első része kimondja, hogy az energiahatékonyság az a meghatározó elem, amely eldönti, hogy egy épület „közel nulla energiaigényű épület”-e, vagy sem. Az irányelv I. melléklete szerint meghatározott energiahatékonyságnak nagyon magasnak kell lennie. A fogalommeghatározás második része iránymutatást ad ennek a nagyon magas hatékonyságnak az eléréséhez, például úgy, hogy az eredményül kapott kis mennyiségű energiát igen jelentős mértékben megújuló energiából kell fedezni.

A közel nulla energiaigényű épületek koncepciója a megújuló energia és az energiahatékonysági intézkedések együttes alkalmazását feltételezi. Az épületre felszerelt eszközökkel termelt megújuló energia csökkenti a bevitt energia nettó mennyiségét. Sok esetben a helyszínen termelt megújuló energia nem lesz elegendő ahhoz, hogy további energiahatékonysági intézkedések vagy a helyszínen kívüli megújuló energiaforrások primerenergia-tényezőinek jelentős mértékű csökkentése nélkül közel nullára csökkenjen az energiaigény. Ezért az igen hatékony, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó magasabb és szigorúbb követelmények meghatározása ösztönözni fogja az épületre felszerelt eszközökkel termelt megújuló energia fokozott felhasználását, és nagy valószínűséggel a helyszínen kívüli energiahordozók primerenergia-tényezőinek kiigazítását eredményezi, figyelembe véve azok megújulóenergia-tartalmát.

Az irányelv megállapítja ugyan a közel nulla energiaigényű épületek meghatározásának keretét, azonban e meghatározás alkalmazásának gyakorlati részleteit (például, hogy mit jelent az „igen magas energiahatékonyság” és mekkora „a megújuló forrásokból származó energia” ajánlott jelentős részaránya) a tagállamok feladata kidolgozni, amikor az irányelv 9. cikkét átültetik a nemzeti jogrendszerükbe.

2.1.1.   Mekkora egy „közel nulla energiaigényű épület” energiahatékonysága?

Az épület energiahatékonysága a fogalommeghatározás (2) szerint „az épület szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia […] mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát”. A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (3) és az azt kísérő iránymutatások (4) hasznos iránymutatásként szolgálnak ahhoz, hogyan kell kiszámítani egy épület energiahatékonyságát (5).

A rendelet I. mellékletének 3. pontja értelmében az energiahatékonyság kiszámításának keretében elsőként a fűtési és a hűtési célú végsőenergia-igényt  (6), végül pedig a nettó primerenergia-felhasználást kell meghatározni. A számítás az épület energiaigénye felől a források (azaz a primer energia) felé halad.

Az irányelv szerint a tagállamok saját nemzeti primerenergia-tényezőket alkalmazhatnak a végső bevitt energia primer energiára való átváltására, és az épületek energiahatékonyságának kiszámítására.

A primerenergia-felhasználást az egyes energiahordozók (pl. villamos energia, fűtőolaj, biomassza, távfűtés és -hűtés) tekintetében specifikus primerenergia-tényezők felhasználásával kell kiszámítani. A felhatalmazáson alapuló rendeletet kísérő iránymutatás a bevitt és a kivett villamos energia esetében egyaránt 2,5-es primerenergia-tényező alkalmazását javasolja.

A helyben termelt (és helyben felhasznált vagy kivett) energia csökkenti a bevitt energiával összefüggő primerenergia-igényt.

Az energiahatékonyság-számítás végcélja a nettó primer energiában kifejezett éves teljes energiafelhasználás meghatározása, amely a fűtésre, a hűtésre, a szellőztetésre, a meleg víz előállítására és a világításra felhasznált energiának felel meg. Ez az éves energiamérleg-számítás összhangban van a hatályos irányelv által megállapított kerettel. Egyes tanulmányok szerint azonban előnyökkel járhat az energiamérleg kisebb időlépcsőkben való számítása (pl. a napi és szezonális hatások figyelembevétele érdekében) (7).

A 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően a minimumkövetelményeknek figyelembe kell venniük az általános beltéri klimatikus körülményeket, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges negatív hatások, mint például az elégtelen szellőzés. Az európai épületállomány beltéri levegőminősége, kényelme és higiénés körülményei romlásának elkerülése érdekében (8) az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek a közel nulla energiaigényű épületek Európa-szerte való alkalmazásával járó fokozatos szigorítását a beltéri környezettel kapcsolatos megfelelő stratégiákat követve kell végezni.

Egyes tanulmányok (9) azt jelzik, hogy az új és felújított épületek energiahatékonysága gyakran nem éri el a tervezett szintet. Mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy az energiahatékonyság-számítást kalibrálni lehessen a tényleges energiafelhasználással.

2.1.2.   A költségoptimalizált és a közel nulla energiaigényű épületekre meghatározott szintek közötti kapcsolat

Az irányelv megállapított egy referenciaérték-rendszert (a költségoptimum elve) annak érdekében, hogy iránymutatást adjon a tagállamoknak a nemzeti, illetve regionális építési szabályzatok energiahatékonysági követelményeinek meghatározásához és rendszeres felülvizsgálatához. Az irányelv szerint a költségoptimum elve (10) határozza meg mind az épületek felújítása, mind az új épületek tekintetében a követelmények minimális szigorát.

Az irányelv 5. cikke szerinti, költségoptimalizálásra vonatkozó követelményeknek megfelelően a nemzeti energiahatékonysági minimumkövetelményeket ötévente felül kell vizsgálni, és szigorítani kell, ha azok lényegesen kisebb energiahatékonyságot biztosítanak, mint a nemzeti költségoptimális szintek.

A költségoptimalizálási módszertan lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2020-ban meghatározzák a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények skáláját. Ehhez egyenként és együttesen is értékelni kell és össze kell hasonlítani a referenciaépületekre alkalmazandó intézkedéscsomagok részét alkotó, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos különböző intézkedéseket.

Ennek megfelelően a tagállamok a szigeteléssel kapcsolatos intézkedések vagy egyéb energiahatékonysági intézkedések, a nagy hatékonyságú épületgépészeti rendszerek és a helyszíni megújuló energiaforrások (11) használatának különféle kombinációit alkalmazhatják a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szint meghatározására és elérésére. A tagállamoknak a költségoptimum-számítások részeként meg kell vizsgálniuk, hogy az intézkedések e három típusa milyen mértékben járul hozzá az eredményekhez.

A tagállamoknak energiahordozónként meg kell határozniuk a primerenergia-tényezőket. A szóban forgó primerenergia-tényezők alapulhatnak a nemzeti vagy regionális átlagértékeken, valamint egyedi értékeken. Ezeknek a tényezőknek figyelembe kell venniük, hogy az épület számára szolgáltatott energia mekkora része megújuló energia – többek között közeli forrásból – annak érdekében, hogy a helyszíni és a helyszínen kívüli megújuló energiaforrások azonos megítélés alá essenek.

Fontos szem előtt tartani, hogy az új épületek zömének esetében a közel nulla energiaigényű épületek koncepciója 2021 januárjától kezdődően lesz alkalmazandó (míg az új középületek esetében 2019 januárjától). Addigra a technológiai költségek valószínűleg csökkeni fognak az érettebb piacoknak és a nagyobb volumeneknek köszönhetően. Ezért valószínű, hogy 2020-ra a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szintek elérik a költségoptimális szinteket.

A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az energiamegtakarításokkal, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával összefüggő meglévő technológiák együttesen elegendők lesznek ahhoz, hogy megfelelő célt lehessen elérni a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan (12). Eddig nem merült fel olyan technológiai szakadék, amelyet 2021-ig át kellene hidalni. Az irányelv 5. cikkében előírt, költségoptimalizált szintekkel összefüggő jelentések (13) elemzése azt jelzi, hogy a költségoptimalizált szintek és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szintek közötti zökkenőmentes átmenet megvalósítható.

Minden ötéves költségoptimalizálási ciklus lehetőséget nyújt arra, hogy a nemzeti építési szabályzatokba beépítsék az energiahatékonyság-növekedést, ahogy egyre újabb technológiák válnak be, továbbá arra, hogy az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályok módosításával egyre inkább megközelítsék a költségoptimalizált szinteket. 2020 után a költségoptimum elve lehetővé fogja tenni, hogy az új és a meglévő épületekre vonatkozó nemzeti építési szabályzatok rendszeres felülvizsgálatának részeként folyamatosan szigorítsák a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeket.

2.1.3.   Mi a megújuló energiaforrások szerepe?

Különösen fontos célkitűzés a megújuló energiaforrások integrálása a közel nulla energiaigényű épületek elterjesztésére vonatkozó nemzeti tervekbe. A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) (a továbbiakban: a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv) előírja a tagállamok számára, hogy építési szabályaikban és törvényeikben olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek célja, hogy az építési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú energia részaránya emelkedjen (15).

A szóban forgó intézkedések kiegészítik az irányelv közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményeit. Az irányelv rendelkezései maguktól értetődően ösztönzik a megújuló energiaforrások – különösen a helyszínen termelt energia – igénybe vételét, mivel az épületre felszerelt eszközökkel termelt megújuló energia csökkenti a bevitt energia primerenergia-tartalmát. Ily módon a helyszínen termelt megújuló energia mindig részét képezi az épület energiahatékonyság-számításának.

Míg számos tagállam előírja a felhasznált primer energia megújulóenergia-részarányát vagy a megújuló energia kWh/(m2.év) egységben kifejezett minimális szintjét, addig más tagállamok közvetett követelményt alkalmaznak, például olyan alacsony nem megújuló primerenergia-felhasználást, amely csak akkor teljesíthető, ha a megújuló energia az építési terv részét képezi (16). Ez a rugalmasság lehetővé teszi a tagállami körülményekhez és a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodást (épülettípus, éghajlat, a hasonló megújulóenergia-technológiák költsége és elérhetősége, a keresletoldali intézkedésekkel való optimális kombináció, beépítettség stb.). A közel nulla energiaigényű épületekben leggyakrabban alkalmazott megújulóenergia-rendszerek az épületre felszerelt naphőenergiai és fotovoltaikus rendszerek. Az ilyen épületekben felhasznált egyéb megújuló energiaforrások a (talajból hőszivattyúk révén nyert) geotermikus energia és a biomassza.

Például az olyan megújulóenergia-technológiák, mint a naphőenergiai és a fotovoltaikus rendszerek költséghatékonyabbak a mediterrán éghajlatú területeken (amelyeket fokozottabb napsugárzás jellemez), mint más éghajlatú területeken. Ezért ezek a technológiák relatíve nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a szigorúbb energiahatékonysági követelmények eléréséhez.

Ami a helyszínen kívüli megújuló energiaforrásokat illeti, beleértve a közelben lévőket, mint például a távfűtés és -hűtés (17), a megújuló energia energiahordozó-összetételen belüli aránya (például a villamosenergia-hálózati mixben, ha az energiahordozó a villamos energia) a primerenergia-tényezőkön keresztül befolyásolja az épület energiahatékonyságát. A tagállamok élnek ezzel a rugalmassággal, hiszen az figyelhető meg, hogy általában a különböző energiahordozók és különösen a legtöbb megújuló energiaforrás és technológia primerenergia-tényezői jelentősen eltérnek egymástól (18).

2.2.   Mire kell kiterjedniük a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó tagállami meghatározásoknak?

A tagállamok többsége (19) már jelenleg is alkalmazza a kWh/(m2.év) egységben kifejezett primerenergia-felhasználási mutatót az I. mellékletnek megfelelően. A tagállamok ezen túlmenően gyakran más paramétereket is meghatároznak, például a külső térelhatárolók U-értékét, a fűtés és hűtés nettó és végső energiafelhasználását, valamint a szén-dioxid-kibocsátást.

A tagállamok körülbelül 60 %-a jogi dokumentumban (pl. építési szabályzatokban és energiarendeletekben) rögzítette a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó meghatározás alkalmazásának gyakorlati részleteit.

A közel nulla energiaigényű épületek fogalommeghatározása alkalmazásának gyakorlati részletei között a tagállamoknak meg kell határozniuk egy, a primerenergia-felhasználásra vonatkozó, kWh/(m2.év) egységben kifejezett számszerű mutatót (20). E gyakorlati részleteket bele kell foglalni a nemzeti átültetési intézkedésekbe vagy a közel nulla energiaigényű épületek számának növelését célzó nemzeti tervbe.

2.3.   Új épületek: a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célok menetrendje

Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a

„…tagállamok biztosítják, hogy:

a)

2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és

b)

2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.”

A 9. cikk (1) bekezdésének követelményeit átültető nemzeti jogszabályoknak olyan rendelkezéseket, intézkedéseket vagy szakpolitikákat kell megállapítaniuk, amelyek biztosítják, hogy 2020. december 31-re valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen. Ugyanez vonatkozik a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületekre, amelyeknek 2018. december 31-re kell közel nulla energiaigényű épületeknek lenniük.

A 9. cikk (1) bekezdése végrehajtásának előkészítése céljából a közel nulla energiaigényű épületek számának növelését célzó nemzeti tervekben többek között időközi céloknak kell szerepelniük az új épületek energiahatékonyságának 2015-ig történő javítására vonatkozóan. E célok vonatkozhatnak arra, hogy az említett időpontra legalább mekkorának kell lennie a közel nulla energiaigényű épületek százalékos arányának az új épületek között.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelmények 2020. december 31-re, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt követelmények pedig 2018. december 31-re teljesüljenek. Bár ezek jövőbeni határidők, a 9. cikk nemzeti jogba való átültetésének határideje 2013. január 9. volt (21). Az említett határidőre a nemzeti átültető intézkedéseknek a 9. cikk közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó valamennyi rendelkezését tartalmazniuk kellett. Ilyen hosszú felkészülési időszakra van szükség, tekintettel arra, hogy milyen sok időbe telik egy épület megtervezése, építési engedélyének megszerzése és megépítése.

Ezeknek a céloknak a nemzeti jogszabályokba foglalása átláthatóvá teszi a szakpolitikai célkitűzéseket, és világossá teszi a gazdasági szereplők és más érdekelt felek számára az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó jövőbeni követelményeket.

Ezen túlmenően a 9. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vonatkozó határidőkre „valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen”. Ennek eredményeképpen a 2021-ben újonnan épült épületet vagy lakást vásárló polgárok számíthatnak arra, hogy a piac e célokkal összhangban fejlődött, és az épületek közel nulla energiaigényűek.

Az építési ágazatban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egy építkezés befejezése vagy egy épület elkészülte bizonytalan lehet és késedelmet szenvedhet. A tagállamoknak figyelembe kell venniük az építési engedélyek érvényességi idejét, az építési és a befejező munkálatok idejének hosszát, valamint az irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében megállapított célokat ahhoz, hogy elkerüljék azon kötelezettségük nem teljesítését, miszerint biztosítaniuk kell, hogy „2021 januárjára valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen”.

2.4.   A közel nulla energiaigényű épületek kivitelezését ösztönző szakpolitikák és intézkedések

A 9. cikk (1) bekezdésének értelmében a tagállamoknak nemzeti terveket kell készíteniük a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. A nemzeti tervekben megállapítandó elemek minimumát a 9. cikk (3) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:

„A nemzeti tervek többek között a következő elemeket tartalmazzák:

a)

a közel nulla energiaigényű épületek fogalommeghatározása tagállami alkalmazásának gyakorlati részletei, amelyek tükrözik a nemzeti, regionális és helyi feltételeket, és számszerű mutatót tartalmaznak a kWh/m2/év egységben kifejezett primerenergia-fogyasztásra vonatkozóan….;

b)

időközi célok az új épületek energiahatékonyságának 2015-ig történő javítására vonatkozóan…;

c)

információ a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezését ösztönző (……) szakpolitikákról és pénzügyi vagy egyéb intézkedésekről, beleértve a 2009/28/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése és ezen irányelv 6. és 7. cikke kontextusában a megújuló forrásból származó energia új és jelentős felújítás alatt álló, meglévő épületekben való felhasználására vonatkozó nemzeti követelmények és intézkedések részleteit is.”

2.5.   A meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakításának támogatása

Az irányelv határidők és az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása nélkül a meglévő épületekre vonatkozóan is tartalmaz a közel nulla energiaigénnyel kapcsolatos kötelezettségeket. Az irányelv 9. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok „– a közszektor útmutató példáját követve – szakpolitikákat dolgoznak ki, és intézkedéseket hoznak – mint például célok meghatározása – az épületek átalakításának ösztönzése érdekében, amelyeket közel nulla energiaigényű épületekké újítanak fel, és erről tájékoztatják a Bizottságot a […] nemzeti terveikben”.

A meglévő épületállománynak az irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakítása támogatásának egyik eleme szükségszerűen a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányának növelése (9. cikk (3) bekezdése c) pont). Emellett a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 13. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a tagállamoknak építési szabályaikban és törvényeikben elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek alkalmazását.

A 9. cikk (2) bekezdésének célja tehát az, hogy a meglévő épületek mélyrehatóbb, a közel nulla energiaigényű épületek szintjén történő felújítását támogató nemzeti szakpolitikák megállapításával fokozza a felújítás mélységét. Az irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget kiegészítik az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 4. cikke szerinti nemzeti hosszú távú épületfelújítási stratégiák, amelyek eredményeként – az épületek felújítására irányuló finanszírozás és beruházások mobilizálása révén – növekednie kell a felújítások arányának. Ezek a hosszú távú felújítási stratégiák ötvözik az energiahatékonyságról szóló irányelv (felújítási arány) és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (felújítás mélysége) fenti elemeit.

Az irányelv közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó meghatározása nem tesz különbséget az új és a már meglévő épületek között. Egy ilyen különbségtétel ugyanúgy félrevezető lenne a fogyasztók számára, mint ha különböző energetikai besorolások léteznének az új és a meglévő épületek esetében.

A „közel nulla energiaigényű épületekké való átalakítás” ezért olyan mértékű felújítást jelent, amelynek köszönhetően teljesülnek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények. Ez nem akadályozza meg, hogy különböző időkeretek és pénzügyi támogatások vonatkozzanak a meglévő épületekre, mivel a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szintek a meglévő épületek esetében köztudottan hosszabb idő alatt válnak költségoptimálissá.

3.   A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A KÖZEL NULLA ENERGIAIGÉNYŰ ÉPÜLETEK FELÉ MEGTETT HALADÁS

3.1.   A közel nulla energiaigényű épület alkalmazott tagállami meghatározásai

Mivel a tagállamok eltérő módszereket alkalmaznak az energiahatékonyság kiszámítására (23), a számszerű mutatók nem összehasonlíthatók. Néhány tagállam kiterjesztette a számszerű mutató hatályát azzal, hogy olyan energiafelhasználást is beleszámít, mint például az elektromos berendezések energiafelhasználása, amelynek a figyelembevétele nem kötelező. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a világítás és az elektromos berendezések beszámítása kedvezőbb megoldásokhoz vezethet, különösen a villamos energia felhasználása tekintetében (24).

E tényezőt figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok (25) azt mutatják, hogy azokban az esetekben, ahol számszerű mutató meghatározására került sor, a követelmények igen széles skálán mozognak 0 kWh/(m2.év) és 270 kWh/(m2.év) között (ez utóbbi már az elektromos berendezések energiafelhasználását is magában foglalja), és főként a primerenergia-felhasználást határozzák meg kWh/m2/év alakban kifejezve. A magasabb értékek főként kórházakra vagy más, nem lakáscélú épületekre vonatkoznak.

A lakóépületek esetében a legtöbb tagállam azt a célt tűzte ki, hogy a primerenergia-felhasználás ne legyen magasabb, mint 50 kWh/(m2.év). A legnagyobb megengedett primerenergia-felhasználás a dániai 20 kWh/(m2.év) érték, illetve a horvátországi (tengerparti) 33 kWh/(m2.év) érték, valamint a lettországi 95 kWh/(m2.év) érték között mozog. Több ország (Belgium (Brüsszel), Észtország, Franciaország, Írország, Szlovákia, az Egyesült Királyság, Bulgária, Dánia, Horvátország (szárazföld), Málta és Szlovénia) a 45 vagy 50 kWh/(m2.év) értéket tűzte ki célul (26).

A megújuló energia arányát illetően a tagállamok beszámolója igen változatos, ám csak néhány ország határozott meg konkrét minimális százalékarányt, a többségük inkább minőségi célokat említ.

A tagállamok eddig nem számoltak be olyan jogszabályokról, amelyek értelmében az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 9. cikke (6) bekezdésében megengedett módon nem kell alkalmazni a közel nulla energiaigényű épületekkel kapcsolatos követelményeket konkrét és indokolt esetekben, amennyiben a szóban forgó épület gazdaságos élettartamára vonatkozó költség-haszon elemzés eredménye negatív.

3.2.   A közel nulla energiaigényű épületek kivitelezését ösztönző szakpolitikák és intézkedések

A helyzet 2014. októberi felmérése (27) azt mutatta, hogy a tagállamok számos olyan szakpolitikáról és intézkedésről számoltak be, amelyek elősegítik a nemzeti terveikben és nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveikben szereplő, a közel nulla energiaigényű épületekkel kapcsolatos célkitűzések elérését, azonban gyakran nem egyértelmű, hogy ezek az intézkedések milyen mértékben vonatkoznak kifejezetten a közel nulla energiaigényű épületekre. A 2013. évi bizottsági jelentésben (28) leírt helyzethez képest emelkedett a tagállamok által bejelentett szakpolitikák és intézkedések száma.

A tagállamok több mint kétharmada rendelkezik a figyelemfelhívásra és oktatásra, az építési szabályzatok szigorítására és az energetikai tanúsítványokra vonatkozó szakpolitikákkal és intézkedésekkel. A közel nulla energiaigényű épületek számának emelkedését emellett pénzügyi eszközökkel és támogatási intézkedésekkel is ösztönzik, például ösztönző politikákkal, kedvezményes kamatozású kölcsönökkel, adómentességgel, a magánszemélyeknek nyújtott energiatámogatással, megújuló energia alkalmazásához nyújtott támogatási rendszerekkel, a veszélyeztetett lakossági csoportoknak biztosított iránymutatással és finanszírozással, valamint az energiahatékony otthonok vásárlására felvett jelzáloghitelek kamattámogatásával.

A tagállamok által bejelentett szakpolitikák és intézkedések többsége a középületekre is vonatkozik. A középületekkel kapcsolatos intézkedések terjedelme jelentős eltéréseket mutat a tagállamok körében: van, ahol csak a központi kormányzat épületeit érintik, de van, ahol az összes, állami tulajdonban lévő épületet vagy az összes, közcélokra használt épületet is. Néhány tagállam a középületekkel kapcsolatos konkrét intézkedésekről is beszámolt. Ezek elsősorban ellenőrzési kampányok (pl. az „NRClick” egy energiaelszámolási rendszer a különböző belga önkormányzatok összehasonlításához) és demonstrációs projektek (pl. a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (Umweltbundesamt) nulla energiaigényű épülete Németországban).

2015-ben az egész Unióra kiterjedő áttekintés készült a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti tervekről (29). Ez a nemrégiben készült elemzés megerősíti, hogy folyamatos az előrehaladás a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezését ösztönző nemzeti intézkedések mind mennyiségét, mind minőségét illetően, beleértve a meghatározás alkalmazásának gyakorlati részleteit, a 2015-re elérendő közbenső célokat, valamint a pénzügyi és egyéb politikákat. A jelentés több példaértékű vagy élen járó szakpolitikai keretet azonosít.

Néhány tagállam megbecsülte a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások végrehajtásának előnyeit. Új teljes munkaidős munkahelyek jönnek létre: számukat Bulgáriában 649 és 1 180 között, Lengyelországban 4 100 és 6 200 között, Romániában pedig 1 390 és 2 203 között becsülik. Bulgária 38–69 millió EUR, Lengyelország 240–365 millió EUR, míg Románia 82–130 millió EUR közötti további beruházásra számít. A primerenergia-felhasználási minimumkövetelmény 2015-ben várhatóan 70 kWh/m2/év (Bulgária és Lengyelország) és 100 kWh/m2/év (Románia) közötti érték lesz, de 2020-ra lecsökken 30 kWh/m2/év és 50 kWh/m2/év közé. A megújuló energia aránya a 2015. évi 20 %-os értékről 2020-ra 40 %-os értékre fog emelkedni. A szén-dioxid-kibocsátás a 8–10 kgCO2/m2/év értékről 2020-ra 3–7 kgCO2/m2/év értékre fog csökkenni.

A közelmúltban készült tanulmányok szerint Európában gazdaságilag megvalósítható a 80 %-os vagy azt meghaladó energiamegtakarítás a közel nulla energiaigényű új épületek esetében, noha a területek éghajlatától függően erősen változik a kiválasztott intézkedések összetétele. Az eredmények azt mutatják, hogy egy, az energiahatékonysági intézkedéseket megújuló energiaforrásokkal kombináló széleskörű megközelítés az EU-ban mindenhol megvalósítható, ha eltérő költségek mellett is (30).

4.   AJÁNLÁSOK

4.1.   A közel nulla energiaigényű épület meghatározásának alkalmazása a gyakorlatban: mikor számít túl alacsonynak a közel nulla energiaigényű épületek kapcsán megcélzott energiahatékonysági szint?

Ez a szakasz azokat az általános elveket és tényezőket sorolja fel, amelyeket a tagállamoknak tanácsos figyelembe venniük a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, nemzeti szinten alkalmazandó meghatározásnak az irányelvvel összhangban való kidolgozása során.

A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások nem lehetnek egységesek az EU egész területén. Az éghajlati viszonyok által a fűtési és hűtési igényekre, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat ötvöző csomagok költséghatékonyságára gyakorolt hatás számításba vétele rugalmasságot igényel.

Mindazonáltal az irányelv által bevezetett „közel nulla” vagy „nagyon alacsony” energiaigény jelzi a tagállamok mérlegelési jogkörének mértékét és határait. A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó fogalommeghatározásoknak csaknem kiegyenlített energiamérlegre kell törekedniük.

Az új épületek esetében alkalmazandó, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szint nem lehet alacsonyabb (kevésbé szigorú), mint a 2021-re meghatározott költségoptimális szint, amelynek kiszámítására az irányelv 5. cikke szerint kerül majd sor. A költségoptimális szint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó minimumkövetelmény. Az új épületek esetében alkalmazandó, a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó energiahatékonysági szintet a majdan a piacon elérhető és bevezetett legjobb technológia, a pénzügyi szempontok, valamint a nemzeti szinten érvényesülő jogi és politikai szempontok fogják meghatározni.

A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó primerenergia-felhasználási mutatók céljára számszerű referenciaértékeket meghatározni uniós szinten akkor a leghasznosabb, ha az ezekkel a referenciaértékekkel összehasonlítandó értékek átlátható számítási módszerek eredményeként jönnek létre. Jelenleg folyik olyan szabványok (31) véglegesítése, amelyek lehetővé fogják tenni a nemzeti és regionális számítási módszerek összehasonlítását.

E megfontolások fényében a referenciaértékek általában az energiaigényekre vonatkoznak. Ennek oka az, hogy az energiaigény jelenti a primerenergia-számítás kiindulási pontját, ezért egy épület közel nulla energiaigényének elengedhetetlen feltétele, hogy a fűtéshez és hűtéshez kapcsolódó energiaigény nagyon alacsony legyen. A nagyon alacsony energiaigény annak is előfeltétele, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia jelentős részarányát és a közel nulla primerenergia-felhasználást el lehessen érni.

A 2020-as árakat és technológiákat előrevetítve a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonyságára vonatkozó referenciaértékek a következő tartományokba esnek az Unió különböző éghajlati övezeteiben (32):

 

A mediterrán övezet:

Irodák: 20–30 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 80–90 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 60 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez;

Új építésű családi ház: 0–15 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 50–65 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 50 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez;

 

Az óceáni övezet:

Irodák: 40–55 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 85–100 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 45 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez;

Új építésű családi ház: 15–30 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 50–65 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 35 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez; és

 

A kontinentális övezet:

Irodák: 40–55 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 85–100 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 45 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez;

Új építésű családi ház: 20–40 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 50–70 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 30 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez;

 

Az északi övezet:

Irodák: 55–70 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 85–100 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 30 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez;

Új építésű családi ház: 40–65 kWh/(m2.év) nettó primerenergia-felhasználás úgy, hogy jellemzően 65–90 kWh/(m2.év) primerenergia-felhasználásból 25 kWh/(m2.év) mennyiséget a helyszínen megújuló energiaforrásokból termelt energia fedez.

A tagállamok számára ajánlott, hogy integrált tervezési koncepció keretében megújuló energiaforrásokból fedezzék az épületek alacsony energiaigényeit (33).

Néhány tagállam úgy döntött, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szintet az energetikai tanúsítványok szerinti egyik legjobb energiahatékonysági osztályhoz köti (pl. A++ osztályú épület). Ez a megközelítés egyértelmű energiahatékonysági mutatóval párosítva javasolható, mivel egyértelmű tájékoztatást nyújt a befektetők számára, és a piacot a közel nulla energiaigényű épületek felé tereli.

4.2.   Annak elérése, hogy 2020 végére az új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek

Az új épületek felkészítése arra, hogy teljesítsék a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célokat, megkövetelheti a jelenlegi gyakorlatok kiigazítását. Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket és a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeket a 9. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőket figyelembe véve kell értékelni.

Ezen túlmenően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő szankcionálási mechanizmusok legyenek érvényben arra az esetre, ha egy új épület nem felel meg az energiahatékonyságra vonatkozó követelményeknek. Ez differenciált szankciókat tehet szükségessé az új épületekre vonatkozóan a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó határidők lejártát követően.

Ajánlott, hogy a tagállamok minél hamarabb mérlegeljék mindezt annak érdekében, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célok biztosan teljesüljenek. Ajánlott továbbá, hogy a tagállamok határozzák meg a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célok teljesülésének nyomon követésére alkalmazandó mechanizmust. Ennek a mechanizmusnak nyomon kell követnie a 2015-re a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban teljesítendő közbenső célok, valamint a nemzeti szinten 2020-ig meghatározott lehetséges további mérföldkövek elérését is. Ez az elkövetkező években meg fogja erősíteni a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó jelenlegi ütemterveket, és hozzá fog járulni a nyomonkövetési mechanizmusokhoz.

4.3.   A közel nulla energiaigényű épületek kivitelezését ösztönző szakpolitikák és intézkedések

A legtöbb tagállam a szakpolitikák széles skáláját választotta a közel nulla energiaigényű épületek számának ösztönzésére (pl. a figyelemfelhívást és tájékoztatást, oktatást és képzést, valamint az építési szabályok és az energetikai tanúsítványok szigorítását választotta Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Svédország, Szlovénia, az Egyesült Királyság). A szakpolitikák néha azonban meglehetősen általánosnak tűnnek, és „valamennyi épületre” vonatkoznak. Nem mindig elég egyértelmű, hogy miként támogatják kifejezetten a közel nulla energiaigényű épületek számának növelését, mint ahogy az sem, milyen mértékben járulnak hozzá a gyakorlatban a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célkitűzés eléréséhez az adott országban. Ezért javasolt, hogy szorosabb kapcsolat legyen a szakpolitikák, az intézkedések és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célok között.

Az ezekkel kapcsolatos információk közlésének megkönnyítése érdekében a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátott egy nem kötelezően alkalmazandó sablont, amelynek használata azért ajánlott, mert megkönnyíti a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó tervek összehasonlítását és elemzését (34).

4.4.   A meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakításának támogatása

A meglévő épületállomány átalakítását célzó bevált gyakorlatok közé tartoznak: a technológiák népszerűsítése (35), az ösztönző rendszerek, a pénzügyi eszközök, az adózási mechanizmusok, az olyan gazdasági eszközök, mint például a kötelező energiamegtakarítási rendszerek, az épületek felújításának ösztönzését szolgáló olyan piaci eszközök, mint a köz- és magánszféra közötti partnerségek, valamint az energetikai felújításokkal kapcsolatban tanácsadást végző, többféle kérdésre is megoldást kínáló központok (36).

A nemzeti épületállomány közel nulla energiaigényű épületekké alakításának ösztönzésére bevált gyakorlatnak tekinthető az az egyes tagállamokban alkalmazott megközelítés, amely az épületek felújításához nyújtott pénzügyi támogatást a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szintnek megfelelő magas energiahatékonysági osztályok eléréséhez köti.

Az elmúlt évtizedben a legtöbb tagállam bevezetett a meglévő épületállományra irányuló intézkedéseket, és a közelmúltban új, előretekintő terveket határoztak meg az energiahatékonysági irányelv 4. cikkével összhangban kidolgozott nemzeti felújítási stratégiákon belül. A tagállamoknak a szakpolitikai eszközöket harmonikusan kombinálva olyan szakpolitikai csomagokat kell kidolgozniuk, amelyek csak részben támaszkodnak az állami költségvetésre.

A meglévő épületállomány felújítása kapcsán fokozottan igaz, hogy megbízható adatokra van szükség a szakpolitikai hatások, ezen belül a valós energiahatékonyság és a beltéri környezet nyomon követése érdekében. Egyes olyan országokban, amelyek csak korlátozott mértékben tudják kiaknázni a napenergiában mint megújuló energiaforrásban rejlő lehetőségeket (pl. Észak-Európában), elengedhetetlenek az alternatív intézkedéseket (pl. biomassza) támogató szakpolitikák. Az ütemtervek és mutatók elfogadása szintén megfelelő eszköz az egyedi igények kielégítésére és a végrehajtás figyelemmel kísérésére. A tagállamok számára ajánlott, hogy erősítsék meg és értékeljék az elfogadott intézkedéseket annak érdekében, hogy sikeresen tudják ösztönözni a költséghatékony, mélyreható és a közel nulla energiaigényű épületek szintjének elérését célzó felújításokat.

5.   AZ AJÁNLÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

(1)

A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó alapelvek alkotják a hatályos irányelv egyik pillérét, és a tervek szerint 2020-tól ezek válnak az új épületekre vonatkozó normává. A tagállamok számára ajánlott, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, és teljeskörűen hajtsák végre és érvényesítsék az irányelv rendelkezéseit annak biztosítása érdekében, hogy az irányelvben kitűzött határidőkre valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen.

(2)

A tagállamok számára ajánlott, hogy kellően szigorúan, legalább a minimumkövetelmények várható költségoptimuma szintjén állapítsák meg a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti meghatározásokat, és integrált tervezési koncepció keretében megújuló energiaforrásokból fedezzék a közel nulla energiaigényű épületek alacsony energiaigényeit. Az ajánlott referenciaértékeket a 4.1. szakasz ismerteti. Az európai épületállomány beltéri levegőminősége, kényelme és higiénés körülményei romlásának elkerülése érdekében megfelelő beltéri környezetet kell biztosítani.

(3)

Miközben biztosítják, hogy 2020 végére az új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek, a tagállamoknak a lehető leghamarabb fel kell mérniük, hogy szükség van-e a jelenlegi gyakorlatok kiigazítására. Ajánlott továbbá, hogy a tagállamok határozzák meg a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célok teljesülésének nyomon követésére alkalmazandó mechanizmust, és vegyék fontolóra annak lehetőségét, hogy differenciált szankciókat vezessenek be az új épületek kapcsán a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó határidők lejártát követően.

(4)

A közel nulla energiaigényű épületek számának növelését célzó szakpolitikáknak és intézkedéseknek egyértelműbben tisztázniuk kell, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a közel nulla energiaigényű épületekkel kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. Javasolt, hogy legyen szorosabb kapcsolat a szakpolitikák, az intézkedések és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó célok között. Az ezekkel kapcsolatos információk közlésének megkönnyítése érdekében a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátott egy nem kötelezően alkalmazandó sablont, amelynek használata azért ajánlott, mert megkönnyíti a tervek összehasonlítását és elemzését.

(5)

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok gyorsítsák fel a kifejezetten a meglévő épületállománynak a közel nulla energiaigényű épületek szintjén történő felújítását támogató szakpolitikák kidolgozását. A tagállamoknak a szakpolitikai eszközöket harmonikusan kombinálva olyan szakpolitikai csomagokat kell kidolgozniuk, amelyek biztosítják a szükséges hosszú távú stabilitást a hatékony épületekbe, ezen belül mélyreható és a közel nulla energiaigényű épületek szintjének elérését célzó felújításokba beruházó befektetők számára. Az egyedi igények kielégítéséhez és az épületállomány felújításának nyomon követéséhez ajánlott megbízható adatgyűjtést végezni a szakpolitikai hatások nyomon követése érdekében.


(1)  COM(2015) 80 final.

(2)  2. cikk (4) bekezdés.

(3)  A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről (HL L 81., 2012.3.21., 18. o.).

(4)  Iránymutatás, amely az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló módszertani keretet határoz meg (HL C 115., 2012.4.19., 1. o.).

(5)  Lásd az iránymutatás 10. oldalán szereplő táblázatot.

(6)  Az „energiaigény”, a „bevitt energia” és a „nettó primerenergia-felhasználás” kifejezéseket a 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben és az azt kísérő iránymutatásban megállapított fogalommeghatározásoknak megfelelően kell értelmezni.

(7)  Lásd például: Analysis of load match and grid interaction indicators in net zero energy buildings with simulated and monitored data (A közel nulla energiaigényű épületek terheléskiegyenlítésére és hálózattal való kölcsönhatására vonatkozó mutatók elemzése szimulált és megfigyelt adatok alapján), Applied Energy, 2014. december 31., 119–131. oldal.

(8)  A Közös Kutatóközpont Promoting healthy and energy efficient buildings in the European Union (Az egészséges és energiahatékony épületek elterjesztése az Európai Unióban) jelentése, 2016.

(9)  Lásd például: Predicted vs. actual energy performance of non-domestic buildings: Using post-occupancy evaluation data to reduce the performance gap (Nem lakáscélú épületek tervezett, illetve tényleges energiahatékonysága: a birtokbavételt követő értékelés adatainak felhasználása a hatékonysági szakadék csökkentésére), Anna Carolina Menezes, Andrew Cripps, Dino Bouchlaghem & Richard Buswell (2012), Applied Energy, 97. évfolyam, 355–364. oldal, http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0306261911007811/

(10)  Azaz az energiahatékonyság azon szintje, amely egy épület becsült élettartama folyamán a legalacsonyabb költséget eredményezi.

(11)  A „megújuló forrásokból származó energia” a megújuló, nem fosszilis forrásokból származó energia, nevezetesen szél-, nap-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus és óceánból nyert energia, vízenergia, biomasszából, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és biogázokból nyert energia.

(12)  Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából az Ecofys által készített Towards nearly zero-energy buildings – Definition on common principles under the EPBD (A közel nulla energiaigényű épületek felé: az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közös alapelveinek meghatározása) című tanulmány (http://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/nzeb_full_report.pdf).

(13)  Report of the Commission to the European Parliament and the Council on progress by Member States in reaching cost-optimal levels of minimum energy performance requirements.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(15)  Lásd a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 13. cikkének (4) bekezdését.

(16)  EPBD Concerted Action III book (Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvre vonatkozó összehangolt fellépés III. könyv), 2016.

(17)  Az EU-ban a távfűtési és -hűtési rendszerek piaci elterjedtsége az EU fűtési és hűtési kínálata mintegy 10–13 %-ának felel meg.

(18)  Lásd a 12. lábjegyzetet.

(19)  23 tagállam és az egyik belga régió.

(20)  A 9. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően.

(21)  A 28. cikk (1) bekezdésének második albekezdése.

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(23)  A folyamatban lévő szabványosítási munka és egyes projektek, mint például a GE2O projekt (http://www.geoclusters.eu/) ennek a korlátozásnak a leküzdésére törekednek, mindazonáltal figyelembe véve az olyan természetes különbségeket, mint az éghajlat.

(24)  Európában az új építésű épületek esetében a közel nulla energiaigény eléréséhez vezető optimális utak modellezése, amelyet Delia D'Agostino 2016 februárjában mutatott be a WSED konferencián (http://www.wsed.at/en/programme/young-researchers-conference-energy-efficiency-biomass/)

(25)  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0483R(01)&from=HU. Ez a jelentés az összes tagállam információit tartalmazza, kivéve Görögországét és Spanyolországét, amelyek 2014. szeptember 18-ig nem küldtek nemzeti tervet vagy egységes sablont. A közel nulla energiaigényű épület tagállami meghatározásainak naprakészebb áttekintő táblázata itt található: http://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/buildings/nearly-zero-energy-buildings

(26)  Lásd a Közös Kutatóközpont által a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti tervekről készített 2016. évi összefoglaló jelentésében foglalt információkat, a BPIE (Európai Épülethatékonysági Intézet) 2015. januári tájékoztatóját (http://bpie.eu/uploads/lib/document/attachment/128/BPIE_factsheet_nZEB_definitions_across_Europe.pdf), valamint a Bizottság által 2014 októberében közzétett naprakész információkat (https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Updated%20progress%20report%20NZEB.pdf)

(27)  https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/Updated%20progress%20report%20NZEB.pdf

(28)  http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0483R(01)&from=HU

(29)  A Közös Kutatóközpont által a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti tervekről készített 2016. évi összefoglaló jelentés az alábbi weboldalon érhető el: http://iet.jrc.ec.europa.eu/energyefficiency/publications/all

(30)  Lásd a 24. lábjegyzetet.

(31)  A Bizottság által a CEN-nek adott M/480. számú megbízás az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek megfelelő szabványok kidolgozására.

(32)  Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága megbízásából az Ecofys által készített Towards nearly zero-energy buildings – Definition on common principles under the EPBD (A közel nulla energiaigényű épületek felé: az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv közös alapelveinek meghatározása) tanulmányban (http://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/nzeb_full_report.pdf):

A mediterrán övezet alkotja az 1. zónát: Catania (továbbá: Athén, Larnaca, Luga, Sevilla, Palermo)

Az óceáni övezet alkotja a 4. zónát: Párizs (továbbá: Amszterdam, Berlin, Brüsszel, Koppenhága, Dublin, London, Macon, Nancy, Prága, Varsó)

A kontinentális övezet alkotja a 3. zónát: Budapest (továbbá: Pozsony, Ljubljana, Milánó, Bécs)

Az északi övezet alkotja az 5. zónát: Stockholm (Helsinki, Riga, Stockholm, Gdansk, Tovarene)

(33)  Egy épület integrált energiahatékonysága a szokásos használatával összefüggő különböző igények kielégítéséhez szükséges nettó primerenergia-mennyiségnek felel meg, és annak tükröznie kell a fűtési és hűtési energiaszükségletet, a használati meleg víz előállításához szükséges energiamennyiséget, valamint a beépített világítás energiaigényét. Ennek eredményeképpen az épület hőszigetelésének minősége mellett az integrált energiahatékonyság figyelembe veszi továbbá a fűtő- és a hűtőberendezéseket, a szellőzés energiaigényét, a világítóberendezéseket, az épület helyét és tájolását, a hővisszanyerést, az aktív napenergia-nyereséget és az egyéb megújuló energiaforrásokat.

(34)  A tagállamok által kitöltendő sablonok a következő honlapon érhetők el: http://ec.europa.eu/energy/en/topics/energy-efficiency/buildings/nearly-zero-energy-buildings

(35)  Az EU a Horizont 2020 program, különösen az energiahatékony épületekre vonatkozó köz-magán társulás keretében támogatja a technológiai fejlesztést – https://ec.europa.eu/research/industrial_technologies/energy-efficient-buildings_en.html

(36)  Lásd a 22. lábjegyzetet.


2.8.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 208/58


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1319 AJÁNLÁSA

(2016. július 29.)

a 2006/576/EK ajánlásnak a kedvtelésből tartott állatok takarmányában előforduló deoxinivalenol, zearalenon és ochratoxin-A tekintetében való módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 2006/576/EK bizottsági ajánlás (1) irányértékeket állapít meg a takarmány-alapanyagokban és az összetett takarmányokban előforduló deoxinivalenol, zearalenon, ochratoxin-A, fumonizin B1 + B2, valamint a T-2, és a HT-2 tekintetében.

(2)

A kutyáknak szánt takarmányokban előforduló deoxinivalenol tekintetében a jelenlegi irányszint 5 mg/kg. Figyelembe véve a kutyáknak szánt takarmányokban előforduló deoxinivalenol toxicitására vonatkozó újonnan kapott információkat, valamint az EFSA-nak a takarmányokban előforduló deoxinivalenolra vonatkozó véleményét (2), kitűnik, hogy a jelenlegi irányszint állat-egészségügyi szempontból nem biztosít megfelelő garanciát a kutyák tekintetében, és ezért helyénvaló csökkenteni a kutyáknak szánt takarmányokban előforduló deoxinivalenolra vonatkozó irányszintet.

(3)

Figyelembe véve a macskáknak és kutyáknak szánt takarmányokban előforduló zearalenon toxicitására vonatkozó újonnan kapott információkat, helyénvaló irányszintet megállapítani a macskáknak és kutyáknak szánt takarmányokban előforduló zearalenon tekintetében, hogy állat-egészségügyi szempontból a macskákra és kutyákra vonatkozóan garanciákat biztosítson, amíg az EFSA el nem készíti napra kész kockázatértékelését a takarmányokban előforduló zearalenon állatok egészségére való lehetséges kockázataira vonatkozóan.

(4)

Figyelembe véve a macskáknak és kutyáknak szánt takarmányokban előforduló ochratoxin-A toxicitására vonatkozó újonnan kapott információkat, valamint az EFSA-nak a takarmányokban előforduló ochratoxin-A-ra vonatkozó véleményét (3), helyénvaló irányszintet megállapítani a macskáknak és kutyáknak szánt takarmányokban előforduló ochratoxin-A-ra vonatkozóan, hogy állat-egészségügyi szempontból a macskák és kutyák tekintetében garanciákat biztosítson.

(5)

Az ajánlás rendelkezései olvashatóságának megőrzése érdekében az ajánlás mellékletét indokolt új melléklettel felváltani.

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A 2006/576/EK ajánlás mellékletének helyébe ezen ajánlás melléklete lép.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 29-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  A Bizottság 2006. augusztus 17-i 2006/576/EK ajánlása a deoxinivalenol, a zearalenon, az ochratoxin-A, a T-2, a HT-2 és a fumonizinek állati takarmányozásra szánt termékekben való előfordulásáról (HL L 229., 2006.8.23., 7. o.).

(2)  Az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testületnek a Bizottság kérésére elkészített, a deoxinivalenollal (DON) mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyaggal kapcsolatos szakvéleménye http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/73

(3)  Az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testületnek a Bizottság kérésére elkészített, a ochtartoxin-A-val (OTA) mint takarmányokban előforduló nemkívánatos anyaggal kapcsolatos szakvéleménye http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/101


MELLÉKLET

IRÁNYÉRTÉKEK

Mikotoxin

Takarmányozásra szánt termék

Irányérték mg/kg-ban (ppm), 12 %-os nedvességtartalmú takarmányra vonatkozóan

Deoxinivalenol

Takarmány-alapanyagok (*)

 

Gabonafélék és gabonakészítmények (**), kivéve a kukorica-melléktermékeket

8

Kukorica-melléktermékek

12

Összetett takarmányok, kivéve:

5

sertéseknek szánt összetett takarmányok;

0,9

borjaknak (< 4 hónap), valamint bárányoknak, kecskegidáknak vagy gödölyéknek és kutyáknak szánt összetett takarmányok

2

Zearalenon

Takarmány-alapanyagok (*)

 

Gabonafélék és gabonakészítmények (**), kivéve a kukorica-melléktermékeket

2

Kukorica-melléktermékek

3

Összetett takarmány az alábbiak számára:

 

malacok és kocasüldők (fiatal emsék), kutya- és macskakölykök, tenyészkutyák és -macskák

0,1

nem tenyésztésre tartott felnőtt kutyák és macskák

0,2

emsék és hízósertések

0,25

borjak, tejelő marhák, juhok (beleértve a bárányokat) és kecskék (beleértve a gidákat és gödölyéket)

0,5

Ochratoxin-A

Takarmány-alapanyagok (*)

 

Gabonafélék és gabonakészítmények (**)

0,25

Összetett takarmány az alábbiak számára:

 

sertés

0,05

baromfi

0,1

macskák és kutyák

0,01

Fumonizin B1 + B2

Takarmány-alapanyagok (*)

 

Kukorica és kukoricaalapú termékek (***)

60

Összetett takarmány az alábbiak számára:

 

sertések, lovak (lófélék), nyulak, kedvtelésből tartott állatok

5

halak

10

baromfi, borjak (< 4 hónap), bárányok, gidák és gödölyék

20

felnőtt kérődzők (> 4 hónap) és vidra

50

T-2 + HT-2 toxin

Macskáknak szánt összetett takarmányok

0,05


(*)  Azon gabonafélék és gabonakészítmények esetében, amelyekkel közvetlenül etetik az állatokat, különösen ügyelni kell arra, hogy a napi adagban való alkalmazásuk ne vezessen ahhoz, hogy az állatok a mikotoxinok magasabb szintjének legyenek kitéve, mint abban az esetben, ha kizárólag teljes értékű takarmányt használtak a napi adagban.

(**)  A „gabonafélék és gabonakészítmények” fogalom nem csak a takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló, 2013. január 16-i 68/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 29., 2013.1.30., 1. o.) mellékletének C részében található listájának 1. „Gabonamagvak és azokból nyert termékek” című szakaszában szereplő takarmány-alapanyagokat foglalja magában, hanem más, gabonafélékből nyert takarmány-alapanyagokat is, különösen a gabonából nyert száraztakarmányt és szálastakarmányt.

(***)  A „kukorica és kukoricakészítmények” fogalom nem csak a takarmány-alapanyagok 68/2013/EU rendelet mellékletének C részében található listájának 1. „Gabonamagvak és azokból nyert termékek” című szakaszában szereplő takarmány-alapanyagokat foglalja magában, hanem más, kukoricafélékből nyert takarmány-alapanyagokat is, különösen a kukoricafélékből nyert száraztakarmányt és szálastakarmányt.