ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 206

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. július 30.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ilyen engedélyekhez letétbe helyezett biztosítékok felszabadításáról és visszatartásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről, a 2535/2001/EK, az 1342/2003/EK, a 2336/2003/EK, a 951/2006/EK, a 341/2007/EK és a 382/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 2390/98/EK, az 1345/2005/EK, a 376/2008/EK és az 507/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

15

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )

44

 

*

A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )

71

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

30.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1237 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 18.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ilyen engedélyekhez letétbe helyezett biztosítékok felszabadításáról és visszatartásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről, a 2535/2001/EK, az 1342/2003/EK, a 2336/2003/EK, a 951/2006/EK, a 341/2007/EK és a 382/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 2390/98/EK, az 1345/2005/EK, a 376/2008/EK és az 507/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 177. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 66. cikke (3) bekezdésének c) és e) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet, amely hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (3), szabályokat állapít meg a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek tekintetében. Egyben felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el e téren. Annak érdekében, hogy a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere az új jogi keretben zökkenőmentesen működjön, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet 176. cikke előírja, hogy a szóban forgó cikkben meghatározott ágazatok egy vagy több termékének az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető. Az ilyen ágazatoknak a behozatali vagy kiviteli engedély bemutatásához kötött termékeiről jegyzéket kell készíteni.

(3)

A kereskedelmi forgalom engedélyek révén történő nyomon követését rugalmasan kell kezelni. Azoknak az eseteknek a meghatározásához, amikor meg kell követelni az engedélyt, más lehetséges információforrásokat – például a vámfelügyeleti rendszert – is célszerű figyelembe venni; emellett azt is figyelembe kell venni, hogy szükség van-e az engedélyekre, illetve hogy mennyi időbe telik, amíg az engedélyek révén összegyűjtik a szükséges információkat. Meg kell határozni azokat a konkrét eseteket is, amikor nincs szükség engedélyre.

(4)

Biztosítani kell, hogy az engedélyek kiállítását biztosíték letétbe helyezéséhez kössék, ezzel garantálva, hogy az engedély érvényességi időtartama alatt ténylegesen sor kerüljön a termékek behozatalára vagy kivitelére. Meg kell határozni azt is, hogy mikor tekinthető teljesítettnek a behozatali vagy kiviteli kötelezettség.

(5)

A behozatali vagy kiviteli engedély behozatalra vagy kivitelre jogosít, és ezért ennek a jognak az érvényesítéséhez a behozatali vagy kiviteli nyilatkozat benyújtásakor be kell mutatni az engedélyt.

(6)

Mivel előfordulhat, hogy nem az engedély jogosultja vagy kedvezményezettje használja az engedélyt, a jogbiztonság és az igazgatási hatékonyság érdekében pontosan meg kell határozni, hogy mely személyek jogosultak használni az engedélyt, ideértve a jogosult vagy kedvezményezett nevében eljáró vámügyi képviselőt is.

(7)

Tekintettel az érintett mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos nemzetközi kereskedelmi gyakorlatra, a szóban forgó importált vagy exportált termékek mennyiségére vonatkozóan célszerű megengedni bizonyos mértékű mennyiségi eltéréseket az engedélyen szereplő mennyiséghez képest.

(8)

Amennyiben egy behozatali engedélyt olyan vámkontingens kezelésére is használnak, amelyre kedvezményes rendelkezések vonatkoznak, e kedvezményes rendelkezések hatálya az importőrökre is kiterjed az engedély alapján, amely mellé bizonyos esetekben harmadik országból származó dokumentumot is csatolni kell. A kontingensek túllépésének elkerülése érdekében a kedvezményes rendelkezés legfeljebb az engedélyben megjelölt mennyiségre érvényes. Ilyen esetekben helyénvaló megengedni az eltérést, feltéve, hogy arra a mennyiségre, amely meghaladja az engedélyen feltüntetett mennyiséget, de még a megengedett eltérésen belül van, nem érvényes a kedvezményes rendelkezés, hanem a szerződéses vámot kell fizetni.

(9)

Célszerű konkrét szabályokat megállapítani az engedély átruházhatóságával kapcsolatban.

(10)

Rendelkezéseket kell megállapítani a behozatali és kiviteli engedélyekhez letétbe helyezett biztosíték felszabadítására és visszatartására vonatkozóan.

(11)

Az ágazat sajátos jellege miatt meg kell határozni néhány további feltételt a kender és a fokhagyma behozatali engedélyeire vonatkozóan.

(12)

Az egyértelműség érdekében célszerű szabályokat megállapítani az olyan termékekre kiállított behozatali és kiviteli engedélyek tekintetében, amelyek esetében ez a rendelet eltörli vagy érinti a behozatali vagy kiviteli engedély meglétének kötelezettségét, de az engedélyek e rendelet alkalmazásának kezdő napján még érvényesek.

(13)

Mivel ennek a rendeletnek és az (EU) 2016/1239 bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) az a célja, hogy egyszerűsítse a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerére vonatkozó rendelkezéseket és hozzáigazítsa azokat az 1308/2013/EU rendelet által létrehozott új jogi kerethez, a jelenleg hatályos rendelkezéseket le kell cserélni. Az egyértelműség érdekében a 2535/2001/EK (5), az 1342/2003/EK (6), a 2336/2003/EK (7), a 951/2006/EK (8), a 341/2007/EK (9) és a 382/2008/EK (10) bizottsági rendelet bizonyos rendelkezéseit törölni kell, a 2390/98/EK (11), az 1345/2005/EK (12), a 376/2008/EK (13) és az 507/2008/EK (14) bizottsági rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni.

(14)

A törölt rendelkezésekben és a hatályon kívül helyezett rendeletekben szereplő intézkedésekről az ebben a rendeletben foglaltakra való áttérés bizonyos gyakorlati következményekkel járhat. Ezért célszerű elhalasztani ennek a rendeletnek az alkalmazását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „engedély”: egy konkrét érvényességi időtartammal rendelkező, elektronikus vagy papíralapú dokumentum, amely termékek behozatalára vagy kivitelére jogosít és egyben erre kötelez;

b)   „mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítés”: a behozatali engedélyre, illetve a kiviteli engedélyre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint az engedély iránti kérelemben és az engedélyen feltüntetendő információkat tartalmazó, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (15) közzétett dokumentum.

2. cikk

Azok az esetek, amikor engedélyre van szükség

(1)   Behozatali engedélyt kell bemutatni a következő termékek esetében:

a)

a melléklet I. részében felsorolt termékek, amennyiben azokat nem vámkontingensek keretében, hanem bármilyen más módon jelentik be szabad forgalomba bocsátásra, amennyiben az említett I. rész másként nem rendelkezik;

b)

azok a termékek, amelyeket – az 1308/2013/EU rendelet 184. cikke (2) bekezdésének b), illetve c) pontja szerint – párhuzamos vizsgálati módszerrel vagy a hagyományos/újonnan érkező importőrök módszerével vagy ezek kombinációjával, illetve más megfelelő módszer alkalmazásával kezelt vámkontingensek keretében jelentenek be szabad forgalomba bocsátásra;

c)

azok a termékek, amelyek esetében a melléklet I. része erre a rendelkezésre utal, amikor – az 1308/2013/EU rendelet 184. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint – az „érkezési sorrend” elve szerint kezelt vámkontingensek keretében jelentik be őket szabad forgalomba bocsátásra;

d)

azok a termékek, amelyekre a melléklet I. része utal, amikor engedélyek révén végrehajtandó kedvezményes rendelkezés keretében jelentik be őket szabad forgalomba bocsátásra;

e)

azok a termékek, amelyek kiviteli engedély alkalmazásával lefolytatott passzív feldolgozási eljárás hatálya alá esnek, és amelyeket a melléklet I. részének A vagy B szakaszában felsorolt termékként helyeznek ismét szabad forgalomba;

f)

azok a termékek, amelyeket az 1308/2013/EU rendelet 185. cikkének megfelelően jelentenek be szabad forgalomba bocsátásra, amennyiben csökkentett behozatali vám alkalmazandó.

(2)   Kiviteli engedélyt kell bemutatni a következő termékek esetében:

a)

a melléklet II. részében felsorolt termékek;

b)

azok az uniós termékek, amelyek esetében a valamely harmadik országban az ilyen termékek tekintetében megnyitott és az EU vagy e harmadik ország által kezelt vámkontingens keretében való elfogadáshoz kiviteli engedélyt kell bemutatni;

c)

a melléklet II. részében említett alábbi exportálandó uniós termékek:

i.

az aktív feldolgozáshoz kapcsolódó vámeljárás hatálya alá tartozó termékek;

ii.

azok a termékek, amelyeket az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) III. melléklete alaptermékként sorol fel, és amelyek a passzív feldolgozáshoz kapcsolódó vámeljárás hatálya alá tartoznak;

iii.

azok a termékek, amelyekre alkalmazható a behozatali vagy kiviteli vám összegének – a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) III. címének 3. fejezete szerinti – visszafizetése, illetve elengedése, mellyel kapcsolatban még nem született végleges határozat.

3. cikk

Azok az esetek, amikor nincs szükség engedélyre

(1)   Nincs szükség engedélyre, nem kell ilyet kiállítani vagy bemutatni a következő esetekben:

a)

nem kereskedelmi jellegű termékek szabad forgalomba bocsátása vagy kivitele a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (18) I. melléklete Első része II. szakaszának (D)(2) pontjában meghatározottak szerint;

b)

azok az esetek, amelyekben az 1186/2009/EK tanácsi rendelet (19) értelmében a behozatali vagy a kiviteli vámok, valamint a Szerződés 207. cikke alapján elfogadott intézkedések alól mentességet kell adni;

c)

szabad forgalomba vagy kivitelre bocsátandó termékek olyan mennyisége, amely nem lépi túl a mellékletben meghatározott mennyiséget;

d)

a 952/2013/EU rendelet VI. címe 2. fejezete 1. szakaszának megfelelően térti árukként szabad forgalomba bocsátandó termékek;

e)

azok a termékek, amelyekre nézve az újrakiviteli árunyilatkozat elfogadásakor a nyilatkozattevő igazolja, hogy e termékekre vonatkozóan kedvező döntés született a behozatali vám visszafizetése vagy elengedése ügyében a 952/2013/EU rendelet III. címe 3. fejezetének 3. szakasza szerint.

Az első albekezdés b) és c) pontjától eltérve engedély szükséges abban az esetben, ha a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre az engedély által biztosított preferenciális rendelkezések keretében kerül sor.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában az egy engedély keretébe tartozó mennyiség az ugyanazon logisztikai művelet keretében szabad forgalomba bocsátandó vagy exportálandó minden mennyiséget beleértve számítandó ki.

(2)   Nincs szükség engedélyre, nem kell ilyet kiállítani és bemutatni azoknak a termékeknek az esetében, amelyeket magánszemélyek vagy magánszemélyek csoportjai szállítanak ki azzal a céllal, hogy azokat humanitárius segélyezés céljából harmadik országban ingyenesen szétosszák, ha e szállítmányok természetüknél fogva esetiek, különböző termékeket tartalmaznak, és szállítóeszközönként nem haladják meg a 30 000 kg-ot. Az e feltételeknek meg nem felelő élelmiszersegély-műveletek ennek a rendeletnek és az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendeletnek megfelelően engedélykötelesek.

4. cikk

Biztosíték

(1)   Az engedélyekhez biztosíték szükséges, kivéve a mellékletben szereplő eseteket.

(2)   Az engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek biztosítékot kell letétbe helyeznie, amelyet legkésőbb a kérelem benyújtásának napján brüsszeli idő szerint 13.00 óráig az engedélyt kiállító hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

(3)   Nem követelhető meg biztosíték, ha annak értéke legfeljebb 100 EUR.

Erre a célra a biztosíték összege az ugyanazon logisztikai művelethez tartozó kötelezettségekből eredő valamennyi mennyiséget beleértve számítandó ki.

(4)   Nincs szükség biztosítékra, ha a kérelmező:

a)

hatósági feladatokat ellátó köztestület; vagy

b)

az a) pontban említett feladatokat tagállami felügyelet alatt végző magántestület.

(5)   Azonnal fel kell szabadítani azt a biztosítékot, amely olyan mennyiségre vonatkozik, amelyre nem állítottak ki engedélyt.

5. cikk

Jogok és kötelezettségek, megengedett eltérés

(1)   A behozatali vagy kiviteli engedély az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 7. cikkének (1) pontjában foglaltak szerint jogot biztosít és kötelez az engedélyben szereplő termékek meghatározott mennyiségének az engedély érvényességi időtartama alatt történő szabad forgalomba bocsátására vagy kivitelére.

(2)   A szabad forgalomba bocsátásról vagy kivitelről szóló vám-árunyilatkozatot a következőknek kell benyújtaniuk:

a)

az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő minta szerinti engedély 4. szakaszában megnevezett jogosult („jogosult”);

b)

az a) pontban említett engedély 6. szakaszában megnevezett kedvezményezett; vagy

c)

a jogosult vagy kedvezményezett nevében a 952/2013/EU rendelet 18. cikkében foglaltaknak megfelelően eljáró kijelölt vámjogi képviselő; ez esetben a vám-árunyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a képviselő az (1) bekezdésben említett kötelezettséget az engedély jogosultja vagy kedvezményezettje nevében teljesíti.

(3)   Amennyiben egy konkrét uniós jogszabály így rendelkezik, a szabad forgalomba bocsátásra vagy kivitelre vonatkozó kötelezettség magában foglalhatja az engedélyen feltüntetett országból vagy országcsoportból való kibocsátást vagy az oda való kivitelt is.

(4)   A szabad forgalomba bocsátásra vagy kivitelre vonatkozó kötelezettség teljesítettnek tekintendő, ha az engedélyen feltüntetett teljes mennyiség vámkezelése megtörtént a vonatkozó eljárás keretében. E tekintetben az engedélyen feltüntetett mennyiségre pozitív vagy negatív megengedett eltérés alkalmazandó az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 8. cikkének megfelelően.

(5)   Nem alkalmazható pozitív eltérés, ha a behozatali engedélyen feltüntetett mennyiség azonos egy olyan kiviteli dokumentumban meghatározott mennyiséggel, amely bizonyítja, hogy a termék sajátos minőségének, fajtájának vagy jellemzőinek köszönhetően preferenciális elbánásra jogosult az erre vonatkozó nemzetközi megállapodásban előírtak szerint.

Abban az esetben, ha a behozatali engedélyre egy vámkontingenshez van szükség, a behozatali engedélyen feltüntetett mennyiséget a pozitív megengedett eltérésen belül túllépő mennyiség szabad forgalomba bocsátható ugyanazon engedély keretében, a szokásos vámtételt alkalmazva.

6. cikk

Átruházás

(1)   Az engedélyekből adódó kötelezettségek nem ruházhatók át. Eltérő rendelkezés hiányában az engedélyekből származó jogokat az engedélyek jogosultja az engedélyek érvényességi időtartama alatt átruházhatja.

(2)   Az engedélyekből vagy azok kivonatából származó jogok átruházása csak egyetlen kedvezményezett javára történhet, és csak azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket még nem írtak jóvá az adott engedélyen vagy kivonaton.

(3)   Az átruházást az engedély jogosultja kérheti annál az engedélyt kiállító hatóságnál, amely az eredeti engedélyt kiállította.

(4)   A kedvezményezettek másokra nem ruházhatják át jogaikat, de visszaruházhatják azokat az eredeti jogosultra (visszátruházás). A jogosultra történő visszátruházás azokra a mennyiségekre vonatkozhat, amelyeket még nem írtak jóvá az adott engedélyen vagy annak kivonatán. Az engedélyt kiállító hatóság a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésnek megfelelően jóváhagyja a visszátruházást.

(5)   Az átruházás vagy a jogosultra való visszátruházás attól a naptól hatályos, amelyen az engedélyt kiállító hatóság jóváhagyja azt.

7. cikk

Biztosítékok felszabadítása és visszatartása

(1)   A biztosíték a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (20) 24. cikkének (2) bekezdése szerint részben is felszabadítható a termékek azon mennyiségével arányosan, melyre nézve a behozatali vagy kiviteli kötelezettség teljesítésének bizonyítékát bemutatták. Ez a mennyiség nem lehet kevesebb, mint az engedélyen feltüntetett összmennyiség 5 %-a.

Ha azonban a behozott vagy kivitt mennyiség kevesebb, mint az engedélyen feltüntetett mennyiség 5 %-a, akkor a biztosíték teljes összegét vissza kell tartani.

(2)   A biztosíték visszatartandó részének kiszámítása során adott esetben az engedélyt kiállító hatóság levonja az 5. cikk (4) bekezdésében említett, a mennyiségre vonatkozó megengedett eltérésnek megfelelő összeget.

(3)   Abban az esetben, ha a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az engedélyt kiállító hatóság mentesítést ad a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben a biztosított összeg értéke nem éri el az 500 EUR-t, az érintett fél a visszatartandó biztosíték összegével azonos összeget fizet az engedély érvényességének lejárati napját követő 60 nap elteltével.

(4)   Ha egy adott engedélyre vonatkozóan a visszatartandó biztosíték teljes összege 100 EUR vagy kevesebb, az engedélyt kiállító hatóság a biztosíték teljes összegét felszabadítja.

8. cikk

Értesítések

A tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 223. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási aktusban megállapított részletes feltételeknek megfelelően értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)

a kiállított helyettesítő engedélyekről, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint;

b)

a vis maior eseteiről, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint;

c)

a kender vonatkozásában az elfogadott rendelkezésekről, a kiszabott szankciókról és az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságokról, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint;

d)

a fokhagyma vonatkozásában a „B” engedélyekben szereplő mennyiségekről, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 18. cikkében foglaltak szerint;

e)

az etil-alkoholt vonatkozásában a kiállított behozatali engedélyekről, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 19. cikke szerint;

f)

a szabálytalanságokról, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint;

g)

az engedélyek iránti kérelmek fogadása, valamint az engedélyek és a helyettesítő engedélyek kiadása tekintetében illetékes hatóságokról, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint;

h)

a hivatalos bélyegzőkről és adott esetben a szárazbélyegzőkről, az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint.

II. FEJEZET

ÁGAZATI KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Kender

(1)   Az e rendelet melléklete I. részének C., D. és G. szakaszában felsorolt, kenderből készült termékek szabad forgalomba bocsátásához az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő minta szerinti behozatali engedély („AGRIM” behozatali engedély) szükséges.

Engedély kiállítására csak akkor kerül sor, ha azon tagállam számára, amelyben a kenderből készült termékek szabad forgalomba bocsátandók, kielégítő módon bizonyítást nyer, hogy az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének (1) bekezdésében és az ebben a rendeletben meghatározott valamennyi feltétel, valamint az érintett tagállam által az 1308/2013/EU rendelet 189. cikke (2) bekezdésének értelmében meghatározott követelmények teljesülnek.

(2)   Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésben szereplő, a kenderből készült termékekre vonatkozó útmutatásoknak megfelelő információkat.

Az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok további, az engedély iránti kérelemmel, valamint az engedély kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos követelményeket is meghatározhatnak.

(3)   Az 1308/2013/EU rendelet 189. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában az érintett tagállamok megállapítják a nem vetésre szolgáló kendermag importőrei részére kiadott engedélyekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések tartalmazzák az engedélyezési és az ellenőrzési feltételek, valamint a szabálytalanság esetén alkalmazandó bírságok meghatározását.

(4)   A nem vetésre szánt kendermag szabad forgalomba bocsátásának esetében a melléklet I. részének G szakaszában említettek szerint a behozatali engedély csak akkor állítható ki, ha az engedéllyel rendelkező importőr vállalja, hogy az engedélyét kiállító tagállamban az érintett műveletek ellenőrzésében illetékes hatóságok részére a tagállam által meghatározott határidőn belül és feltételek mellett bemutatja azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy az engedély tárgyát képező kendermag az engedély kiállításának napját megelőző 12 hónapon belül keresztülment a következő műveletek egyikén:

a)

vetésre használhatatlanná tétel;

b)

állati takarmányozás céljára a kendermagtól eltérő maggal való összekeverés, feltéve, hogy a kendermag a teljes keverék legfeljebb 15 %-át – kivételes esetben legfeljebb 25 %-át – teszi ki, amennyiben az engedéllyel rendelkező importőr indokolással együtt kérelmezi azt;

c)

harmadik országba történő kivitel.

Ha az engedélyben szereplő kendermag egy része nem esett át a 12 hónapos időszakon belül az első albekezdésben említett műveletek egyikén, akkor a tagállam az engedéllyel rendelkező importőr indokolással kísért kérelmére egy vagy két alkalommal hat hónappal meghosszabbíthatja a határidőt.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat azok a piaci szereplők készítik el, akik a műveleteket elvégezték, és azok legalább a következő adatokat tartalmazzák:

a)

a piaci szereplő neve, teljes címe, tagállama és aláírása;

b)

az első albekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően elvégzett művelet leírása és elvégzésének napja;

c)

annak a kendermagnak a mennyisége kilogrammban, amelyet a műveletnek alávetettek.

Kockázatelemzés alapján minden érintett tagállam ellenőrzi a területén elvégzett, az első albekezdésben említett műveletekkel kapcsolatos dokumentumok pontosságát.

(5)   A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve a kenderből készült termékekre vonatkozó behozatali engedélyből származó jogok nem átruházhatóak.

10. cikk

Fokhagyma

(1)   A melléklet I. részének E. és F. szakaszában felsorolt fokhagymatermékekre vonatkozó behozatali engedélyek megnevezése „B” engedély.

(2)   A kérelmezők csak a székhelyük és a héa-nyilvántartás helye szerinti tagállam engedélyt kiállító hatóságához nyújthatnak be „B” engedélyre vonatkozó kérelmet.

(3)   A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve a „B” engedélyből származó jogok nem átruházhatóak.

III. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A 2535/2001/EK, az 1342/2003/EK, a 2336/2003/EK, a 951/2006/EK, a 341/2007/EK és a 382/2008/EK rendelet módosítása

(1)   A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

a)

a 2535/2001/EK rendelet 20., 21. és 22. cikke;

b)

az 1342/2003/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 8. cikkének (2) bekezdése, 9. cikkének (1) és (2) bekezdése, 12. cikkének a) pontja és 16. cikke;

c)

a 2336/2003/EK rendelet 5. és 7. cikke;

d)

a 951/2006/EK rendelet 4c., 4d., 4e. cikke, 5. cikkének (1) bekezdése, 7–7f. cikke, 8a. cikke, 9. cikke, 10. cikke, 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése, 12a. cikke, 17. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (1) bekezdése;

e)

a 341/2007/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése, valamint 13. és 14. cikke;

f)

a 382/2008/EK rendelet 2. cikke, 5. cikkének (1) és (2) bekezdése, 6. cikkének (1) és (2) bekezdése, 7. cikke, valamint 8. cikkének (1) és (2) bekezdése.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendelkezések továbbra is alkalmazandók a vonatkozó rendeletek alapján kiállított engedélyekre.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2390/98/EK, az 1345/2005/EK, a 376/2008/EK és az 507/2008/EK rendelet hatályát veszti.

Mindazonáltal

a szóban forgó rendeletek továbbra is alkalmazandók az azok alapján kiállított engedélyekre; és

a 376/2008/EK rendelet 34. cikkének (10) bekezdése továbbra is alkalmazandó mindaddig, amíg a vámkontingensekre vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 186. és 187. cikke alapján elfogadott releváns szabályok alkalmazandóvá nem válnak.

13. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti a 2016. november 6-án még érvényes engedélyek érvényességi időtartamát és az ilyen engedélyek esetében letétbe helyezendő biztosíték összegét.

(2)   A jogosult kérésére az engedélyért letétbe helyezett biztosítékot fel kell szabadítani, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az engedély érvényessége az (1) bekezdésben szereplő időpontig nem járt le;

b)

az engedélyre már nincs szükség az érintett termékekre vonatkozóan az (1) bekezdésben szereplő időponttól kezdve;

c)

az engedélyt az (1) bekezdésben szereplő időpontig csak részben vagy egyáltalán nem használták fel.

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. november 6-tól kell alkalmazni.

A 11. cikk (1) bekezdésének d) pontját azonban 2017. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).

(5)  A Bizottság 2001. december 14-i 2535/2001/EK rendelete a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 341., 2001.12.22., 29. o.).

(6)  A Bizottság 2003. július 28-i 1342/2003/EK rendelete a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról (HL L 189., 2003.7.29., 12. o.).

(7)  A Bizottság 2003. december 30-i 2336/2003/EK rendelete a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intézkedések megállapításáról szóló 670/2003/EK tanácsi rendelet egyes részletes alkalmazási szabályainak bevezetéséről (HL L 346., 2003.12.31., 19. o.).

(8)  A Bizottság 2006. június 30-i 951/2006/EK rendelete a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 178., 2006.7.1., 24. o.).

(9)  A Bizottság 2007. március 29-i 341/2007/EK rendelete a harmadik országokból behozott fokhagymára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozóan vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről (HL L 90., 2007.3.30., 12. o.).

(10)  A Bizottság 2008. április 21-i 382/2008/EK rendelete a marha- és borjúhúságazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról (HL L 115., 2008.4.29., 10. o.).

(11)  A Bizottság 1998. november 5-i 2390/98/EK rendelete az 1706/98/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokból, illetve a tengerentúli országokból és területekről származó egyes gabonahelyettesítő termékek és feldolgozott gabona- és rizstermékek behozatalára vonatkozó szabályok tekintetében történő megállapításáról, valamint a 2245/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 297., 1998.11.6., 7. o.).

(12)  A Bizottság 2005. augusztus 16-i 1345/2005/EK rendelete az olívaolaj-ágazatban a behozatali engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 212., 2005.8.17., 13. o.).

(13)  A Bizottság 2008. április 23-i 376/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról (HL L 114., 2008.4.26., 3. o.).

(14)  A Bizottság 2008. június 6-i 507/2008/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről szóló 1673/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 149., 2008.6.7., 38. o.).

(15)  Értesítés a behozatali és a kiviteli engedélyekről (HL C 278., 2016.7.30.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 510/2014/EU rendelete a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(18)  A Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(19)  A Tanács 2009. november 16-i 1186/2009/EK rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (HL L 324., 2009.12.10., 23. o.).

(20)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).


MELLÉKLET

I. RÉSZ

BEHOZATALRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYKÖTELEZETTSÉG

A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek jegyzéke

A.   Rizs (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja és I. mellékletének II. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (1)

1006 20

Előmunkált (barna) rizs, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is

1 000  kg

1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is

1 000  kg

1006 40 00

Törmelék rizs, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is

1 000  kg


B.   Cukor (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja és I. mellékletének III. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (2)

1701

A vámkontingensektől eltérő preferenciális feltételekkel importált valamennyi termék (3), (4)

(—)


C.   Vetőmagok (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja és I. mellékletének V. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Biztosíték

Nettó mennyiség (5)

ex 1207 99 20

Vetésre szánt kendermagfajták

 (6)

(—)


D.   Len és kender (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikk (2) bekezdésének h) pontja és I. mellékletének VIII. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Biztosíték

Nettó mennyiség (7)

5302 10 00

Valódi kender nyersen vagy áztatva

 (8)

(—)


E.   Gyümölcs- és zöldségfélék (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontja és I. mellékletének IX. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (9)

0703 20 00

Fokhagyma, frissen vagy hűtve, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (10)

(—)

ex 0703 90 00

Más hagymaféle, frissen vagy hűtve, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (10)

(—)


F.   Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének j) pontja és I. mellékletének X. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (11)

ex 0710 80 95

Fokhagyma (12) és Allium ampeloprasum (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (13)

(—)

ex 0710 90 00

Zöldségkeverékek fokhagymával (12) és/vagy Allium ampeloprasummal (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (13)

(—)

ex 0711 90 80

Fokhagyma (12) és Allium ampeloprasum ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1)  bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (13)

(—)

ex 0711 90 90

Zöldségkeverékek fokhagymával (12) és/vagy Allium ampeloprasummal ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (13)

(—)

ex 0712 90 90

Szárított fokhagyma (12) és Allium ampeloprasum és szárított zöldségkeverékek fokhagymával (12) és/vagy Allium ampeloprasummal, egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, beleértve a vámkontingensek keretében, a 2. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (13)

(—)


G.   Egyéb termékek (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének x) pontja és I. melléklete XXIV. részének 1. szakasza)

KN-kód

Árumegnevezés

Biztosíték

Nettó mennyiség (14)

1207 99 91

Nem vetésre szánt kendermag

 (15)

(—)


H.   Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének u) pontja és I. mellékletének XXI. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (16)

ex 2207 10 00

Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

100 hl

ex 2207 20 00

Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

100 hl

ex 2208 90 91

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

100 hl

ex 2208 90 99

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

100 hl

II. RÉSZ

KIVITELRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYKÖTELEZETTSÉG

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett termékek jegyzéke

A.   Rizs (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja és I. mellékletének II. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (17)

1006 20

Előmunkált (barna) rizs

500 kg

1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is

500 kg


B.   Cukor (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja és I. mellékletének III. része)

KN-kód

Árumegnevezés

Nettó mennyiség (18)

1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban (19)

2 000  kg

1702 60 95

1702 90 95

Más cukor szilárd állapotban és cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével (19)

2 000  kg

2106 90 59

Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével (19)

2 000  kg


(1)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(2)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(3)  Az importengedély-kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(4)  Kivéve a 1701 99 10 KN-kód alá tartozó, Moldovából származó cukor kedvezményes behozatalát, ahogy az az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2014. június 16-i 2014/492/EU tanácsi határozatban (HL L 260., 2014.8.30., 1. o.) szerepel, valamint a 1701 KN-kód alá tartozó, Grúziából származó cukor kedvezményes behozatalát, ahogy az az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2014. június 16-i 2014/494/EU tanácsi határozatban (HL L 261., 2014.8.30., 1. o.) szerepel.

(—)

Engedély bemutatása kötelező, függetlenül a mennyiségtől.

(5)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(6)  Nem kell biztosítékot nyújtani.

(—)

Engedély bemutatása kötelező, függetlenül a mennyiségtől.

(7)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(8)  Nem kell biztosítékot nyújtani.

(—)

Engedély bemutatása kötelező, függetlenül a mennyiségtől.

(9)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(10)  Az importengedély-kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(—)

Engedély bemutatása kötelező, függetlenül a mennyiségtől.

(11)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(12)  Azok a termékek is ide tartoznak, amelyek esetében a „fokhagyma” szó csak egy része az árumegnevezésnek. Ezek a kifejezések – többek között – a következők lehetnek: „egyfejű fokhagyma”, „nyári hagyma”, „gerezd nélküli fokhagyma” vagy „nagyfejű fokhagyma”.

(13)  Az importengedély-kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(—)

Engedély bemutatása kötelező, függetlenül a mennyiségtől.

(14)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(15)  Nem kell biztosítékot nyújtani.

(—)

Engedély bemutatása kötelező, függetlenül a mennyiségtől.

(16)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó behozatalra.

(17)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó kivitelre.

(18)  Az a legnagyobb mennyiség, amelyre vonatkozóan a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében nem kell engedélyt bemutatni. Ez a korlátozás nem alkalmazandó a preferenciális feltételek vagy az engedélyek útján kezelt vámkontingens keretébe tartozó kivitelre.

(19)  Az exportengedély-kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.


30.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1238 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2016. május 18.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (1), (2) és (3) bekezdésére, (4) bekezdésének a) pontjára és (5) bekezdésére, valamint 223. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 64. cikke (6) bekezdésére, valamint 66. cikke (3) bekezdésének c) és e) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet helyébe lépő 1308/2013/EU rendelet (3) új szabályokat állapít meg az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében. Egyúttal felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el e téren. Annak érdekében, hogy az állami intervenciós és a magántárolási támogatási programok az új jogi keretben zökkenőmentesen működjenek, az említett jogi aktusok útján rögzíteni kell bizonyos szabályokat.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikke értelmében az állami intervenció a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, a friss és a hűtött marha- és borjúhús, a vaj és a sovány tejpor tekintetében alkalmazható a szóban forgó rendeletben előírt feltételekkel és a Bizottság által meghatározott további követelményekkel összhangban.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 17. cikke értelmében magántárolási támogatás a fehér cukor, az olívaolaj, a lenrost, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, a vaj, a sajt, a sovány tejpor, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús tekintetében nyújtható a szóban forgó rendeletben előírt feltételekkel és a Bizottság által meghatározott további követelményekkel összhangban.

(4)

Az állami intervenciós és a magántárolási támogatási programokkal összefüggő irányítási és ellenőrzési mechanizmusok egyszerűsítése és eredményességének javítása érdekében célszerű közös szabályokat megállapítani az összes támogatható termékre vonatkozóan.

(5)

Az irányítás és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében általános szabályként indokolt úgy rendelkezni, hogy az állami intervenciós és a magántárolási támogatási programokban csak a valamely tagállamban letelepedett és héanyilvántartásba vett gazdasági szereplők vehessenek részt.

(6)

Az olívaolaj- és cukortermelés hatékony ellenőrzésének érdekében a magántárolási támogatásra jogosult gazdasági szereplőknek további feltételeknek is meg kell felelniük.

(7)

Mivel az állami intervenció, illetve a magántárolási támogatás tárgyát képező termékek a termesztés vagy a betakarítás időpontja és a raktározási követelmények tekintetében eltérnek egymástól, indokolt minden egyes termék vonatkozásában egyedi támogathatósági feltételeket meghatározni. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen az új rendszerhez való alkalmazkodásra, indokolt úgy rendelkezni, hogy egyes feltételek a gabonafélék esetében csak a 2017/2018-as gazdasági évtől legyenek alkalmazandók.

(8)

Az ajánlat, a pályázat, illetve a kérelem komolyságának garantálására és annak biztosítására, hogy az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást, mind az intervenciós felvásárlás, értékesítés és az intervenciós készleteknek az Unió leginkább rászoruló személyeit segítő rendszer keretében történő elhelyezése esetében, mind pedig a magántárolási támogatás tekintetében meg kell állapítani a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelményeket.

(9)

Meg kell határozni továbbá az intervenciós felvásárlás, értékesítés és az Unió leginkább rászoruló személyeit segítő rendszer keretében történő elhelyezés kapcsán, valamint a magántárolási támogatással összefüggésben letétbe helyezett biztosíték felszabadítására és elvesztésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(10)

Az intervenciós értékesítésekhez kapcsolódó pályázati eljárások csak akkor folytathatók le megfelelő módon, ha valós pályázatok kerülnek benyújtásra. E cél elérése érdekében elő kell írni, hogy a biztosíték azzal a feltétellel legyen felszabadítható, hogy az eladási ár kifizetésére a megállapított határidőn belül sor kerül.

(11)

Annak érdekében, hogy az állami intervenciós program Unió-szerte a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban működjön egyrészről a támogatható termékek felvásárlása, másrészről a kifizető ügynökségek által átvett termékek értékesítése szempontjából, a raktározási helyszíneknek meg kell felelniük bizonyos feltételeknek.

(12)

Azokat a kifizető ügynökségeket, amelyek az egyes tagállamokban a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek megfelelően (4) az állami intervencióért felelnek, kötelezni kell arra, hogy biztosítsák a raktározási helyszínekre vonatkozó említett feltételek teljesülését.

(13)

Arra az esetre, ha a felvásárlás céljára meghatározott marhahúsmennyiség valamely tagállamban meghaladja a rendelkezésre álló hűtőházi kapacitást, lehetőséget kell biztosítani az érintett tagállam számára, hogy igénybe vegye valamely más tagállam hűtőházi kapacitását.

(14)

A magántárolási támogatás hatékony igazgatásának biztosítása érdekében konkrét szabályokat kell meghatározni a magántároláshoz nyújtott támogatás kifizetésére vonatkozóan.

(15)

Tekintve, hogy e rendelet célja az állami intervenció és a magántárolási támogatás alkalmazási körébe tartozó termékekre vonatkozó rendelkezések egyszerűsítése és az 1308/2013/EU rendelettel és az 1370/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott új jogi kerethez való hozzáigazítása (5), indokolt, hogy rendelkezései a 3427/87/EGK (6), a 2351/91/EGK (7), a 720/2008/EK (8), a 826/2008/EK (9), az 1130/2009/EK (10), az 1272/2009/EU (11) és az 807/2010/EU (12) bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések helyébe lépjenek. Ezért az egyértelműség érdekében ez utóbbi rendeleteket hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)

az említett rendelet 11. cikkében felsorolt termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése; valamint

b)

az említett rendelet 17. cikkében felsorolt termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

2. cikk

A gazdasági szereplők támogathatósága

(1)   Kizárólag az Unió területén letelepedett és héanyilvántartásba vett gazdasági szereplők nyújthatnak be:

a)

termékek állami intervenció keretében történő felvásárlásával kapcsolatos ajánlatot vagy pályázatot, illetve termékek állami intervenció keretében történő értékesítésére vonatkozó pályázatot; vagy

b)

magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatot vagy előre rögzített magántárolási támogatás iránti kérelmet.

(2)   Marhahús felvásárlása esetén az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplők közül csak a következők nyújthatnak be pályázatot:

a)

a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 4. cikkével összhangban szarvasmarhavágás céljából nyilvántartásba vett vagy jóváhagyott vágóhidak;

b)

olyan állat- és húskereskedők, akik az ilyen vágóhidakon saját számlájukra szarvasmarhákat vágatnak.

(3)   A magántárolási támogatás esetében az (1) bekezdésben említett gazdasági szereplők közül csak a következők nyújthatnak be kérelmet vagy pályázatot:

a)

az olívaolaj-ágazatban azok a gazdasági szereplők, akik megfelelnek a VII. mellékletben megállapított követelményeknek;

b)

a cukorágazatban azok a gazdasági szereplők, akik cukorgyártóként működnek.

3. cikk

A termékek támogathatósága

(1)   A termékeknek épeknek, megfelelőeknek és kereskedelmi minőségűeknek kell lenniük, továbbá meg kell felelniük az 1308/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek.

(2)   Felvásárlás esetén a termékeknek meg kell felelniük a következő jogszabályi helyeken megállapított követelményeknek:

a)

gabonafélék esetében: e rendelet I. mellékletében;

b)

a rizs esetében: e rendelet II. mellékletében;

c)

marhahús esetében: e rendelet III. mellékletében;

d)

vaj esetében: e rendelet IV. mellékletének I. és II. részében, valamint az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendelet (14) 21. cikkében;

e)

sovány tejpor esetében: e rendelet V. mellékletének I. és II. részében, valamint az (EU) 2016/1240 rendelet 21. cikkében.

A vaj és a sovány tejpor esetében további követelmény, hogy az előállításnak az e rendelet IV. mellékletének III. részével, illetve V. mellékletének III. részével összhangban jóváhagyott vállalkozásnál kellett megtörténnie.

(3)   A magántárolási támogatás esetében a termékeknek meg kell felelniük az e rendelet VI. mellékletében megállapított követelményeknek.

4. cikk

Biztosíték

A gazdasági szereplők az alábbi esetekben a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. fejezete 2. szakaszának megfelelően biztosítékot helyeznek letétbe a megfelelő kifizető ügynökség javára:

a)

intervenciós termékek felvásárlására vagy értékesítésére, illetve az 1308/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően a leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztás rendszerének keretében történő elhelyezésére irányuló ajánlat vagy pályázat benyújtása;

b)

magántárolási támogatásra vonatkozó pályázat vagy kérelem benyújtása, kivéve, ha valamely, a pályázati eljárást megnyitó vagy a támogatási összeget előre rögzítő, az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet szerinti végrehajtási rendelet másként nem rendelkezik.

5. cikk

A biztosíték felszabadítása és elvesztése

(1)   A 4. cikkben előírt biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben a kapcsolódó pályázat, ajánlat vagy kérelem nem fogadható be vagy nem került elfogadásra.

(2)   Az intervenciós felvásárlás esetében a biztosíték akkor szabadítható fel, ha:

a)

a gazdasági szereplő az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 17. cikkében említett szállítási utalványban meghatározott szállítási határidőig leszállította a megjelölt mennyiséget; valamint

b)

megállapítást nyert, hogy teljesülnek a termék támogathatóságára vonatkozóan e rendelet 3. cikkében említett követelmények; vagy

c)

az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett együttható kerül alkalmazásra. Ebben az esetben a felszabadított biztosíték összegének meg kell felelnie az el nem fogadott mennyiségnek; vagy

d)

amennyiben a gazdasági szereplő, amely esetében az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttható került alkalmazásra, visszavonja az ajánlatot.

(3)   Az intervenciós termékek értékesítése esetében a biztosíték a következők szerint szabadítható fel:

a)

a sikertelenül pályázó gazdasági szereplők számára azt követően, hogy megszületett az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 32. cikkének (1) bekezdése vagy 36. cikkének (2) bekezdése szerinti határozat;

b)

a sikeresen pályázó gazdasági szereplők esetében azon mennyiségek tekintetében, amelyek vonatkozásában megtörtént az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 35. cikke szerinti kifizetés teljesítése;

c)

ha a leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztás rendszerének alkalmazási körébe tartozó termékek elhelyezésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése megtörtént.

(4)   A magántárolási támogatás esetében a biztosíték akkor szabadítható fel, ha:

a)

az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 43. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett együttható kerül alkalmazásra. Ebben az esetben a felszabadított biztosíték összegének meg kell felelnie az el nem fogadott mennyiségnek;

b)

amennyiben a gazdasági szereplő az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 43. cikkének (2) bekezdése szerinti együttható alkalmazása miatt visszavonja az ajánlatot.

c)

a szerződésben foglalt mennyiség vonatkozásában vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítése megtörtént.

(5)   A szóban forgó biztosíték elvész, amennyiben az ajánlatot, a pályázatot, illetve a kérelmet annak benyújtója:

a)

amennyiben a gazdasági szereplő az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja vagy 43. cikkének (2) bekezdése szerinti együttható alkalmazásától különböző ok miatt visszavonja az ajánlatot. vagy

b)

a benyújtást követően módosítja.

(6)   Az intervenciós felvásárlás esetében elvész a biztosíték, ha:

a)

az el nem fogadott mennyiségeket illetően a termékek nem felelnek meg a 3. cikkben említett követelményeknek;

b)

a gazdasági szereplő a szállítási utalványban meghatározott határidőn belül nem szállítja le a termékeket, mely esetben a biztosíték – a vis maior eseteit kivéve – a le nem szállított mennyiségek arányában vész el, és a felvásárlást e mennyiségek tekintetében megszüntetik.

A gabonafélék, a rizs és a marhahús esetében azonban, ha a ténylegesen leszállított és elfogadott mennyiség kisebb, mint a szállítási utalványban megjelölt mennyiség, a biztosítékot teljes egészében fel kell szabadítani, ha a különbség nem haladja meg az 5 %-ot.

(7)   Az intervenciós termékek értékesítése esetében – a vis maior eseteit kivéve – elvész a biztosíték:

a)

azon mennyiségek tekintetében, amelyek vonatkozásában a gazdasági szereplő nem teljesítette az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 35. cikke szerinti kifizetést; e mennyiségek értékesítését meg kell szüntetni;

b)

ha a leginkább rászoruló személyek számára történő élelmiszerosztás rendszerének alkalmazási körébe tartozó termékek elhelyezésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése nem történt meg.

(8)   A magántárolási támogatás esetében elvész a biztosíték, ha:

a)

az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelően betárolt termékek mennyisége nem éri el a pályázatban vagy a kérelemben meghatározott mennyiségek 95 %-át;

b)

a tárolt mennyiség a pályázati eljárást megnyitó vagy a magántárolási támogatás összegét előre rögzítő végrehajtási rendeletben meghatározott időszakban nem éri el a 8. cikk (1) bekezdésében a szerződésben foglalt mennyiségre vonatkozóan említett százalékos arányt, ideértve a gazdasági szereplő által megjelölt silóban ömlesztve tárolt cukor esetét is;

c)

a termékek betárolására vonatkozó, az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében említett határidőt nem tartják be;

d)

az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet IV. címe I. fejezetében előírt ellenőrzésekből az derül ki, hogy a tárolt termékek nem felelnek meg az e rendelet 3. cikkében említett minőségi követelményeknek.

e)

az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 53. cikkének (3) bekezdésében foglalt előírásokat nem tartják be.

III. FEJEZET

AZ ÁLLAMI INTERVENCIÓRA VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

6. cikk

Intervenciós raktározási helyszínek

(1)   A kifizető ügynökségeknek biztosítaniuk kell, hogy az intervenciós raktározási helyszínek (a továbbiakban: raktározási helyszínek) – többek között a tárolási hőmérséklet szempontjából – alkalmasak legyenek a felvásárolt termékek tárolására és jó állapotban tartására, és megfeleljenek a 7. cikkben foglalt követelményeknek.

(2)   Azokban az időszakokban, amelyekben intervenciós felvásárlásra kerül sor, a kifizető ügynökségek kötelesek közzétenni és naprakészen tartani a területükön rendelkezésre álló raktározási helyszínekre vonatkozó információkat.

7. cikk

A raktározási helyszínekre vonatkozó követelmények

(1)   Minden raktározási helyszínnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)

rendelkezik a termékek átvételéhez szükséges megfelelő műszaki felszereltséggel;

b)

biztosított annak lehetősége, hogy az (EU) 2016/1240 rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kitárolási időszak betartása érdekében megtörténjen a megfelelő mennyiségek kitárolása;

c)

a gabonafélék, a rizs, a vaj és a sovány tejpor esetében rendelkezik az (EU) 2016/1240 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minimális tárolási kapacitással.

(2)   A kifizető ügynökségek műszaki szabványokat állapíthatnak meg a raktározási helyszínek vonatkozásában, és kötelesek meghozni minden egyéb, a betárolt termékek megfelelő állapotban való megőrzésének biztosításához szükséges intézkedést.

(3)   A marhahúságazat esetében a raktározási helyszíneknek lehetőséget kell biztosítaniuk a következőkre:

a)

a hasított testek, a hasított féltestek és a negyedekbe vágott hasított testek átvétele és kicsontozása;

b)

a további feldolgozás nélkül tárolandó összes kicsontozott hús lefagyasztása.

Ha azonban a kicsontozás nem szerepel a pályázati feltételek között, a raktározási helyszínen lehetőséget kell biztosítani a csontos hús átvételére.

Ha valamely raktározási helyszín darabolóüzeme és hűtőüzeme kapcsolódik a vágóhídhoz vagy a gazdasági szereplőhöz, a kifizető ügynökségnek el kell végeznie a megfelelő ellenőrzéseket annak biztosítására, hogy az intervenció tárgyát képző marhahús kezelése és tárolása e rendeletnek megfelelően történjen.

A kifizető ügynökség felett joghatósággal rendelkező tagállamban található hűtőházaknak alkalmasnak kell lenniük a kifizető ügynökség által számukra kiosztott teljes marhahúsmennyiség legalább három hónapon keresztül, technikailag kielégítő körülmények között történő tárolására.

Ha azonban valamely tagállamban a hűtőházak nem rendelkeznek elegendő kapacitással a számukra kiosztott marhahúsmennyiség tárolásához, az érintett kifizető ügynökség gondoskodhat a megfelelő marhahúsmennyiség másik tagállamban történő tárolásáról, amiről értesítenie kell a Bizottságot.

IV. FEJEZET

A MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

8. cikk

A magántárolási támogatás kifizetése

(1)   A magántárolási támogatás akkor fizethető ki a szerződésben foglalt mennyiségre vonatkozóan, ha a szerződéses tárolási időszak alatt tárolt mennyiség a szerződésben foglalt mennyiség legalább 99 %-át teszi ki.

Ugyanakkor az alábbi termékek esetében a támogatás akkor fizethető ki a szerződésben foglalt mennyiségre vonatkozóan, ha a szerződéses tárolási időszak alatt tárolt mennyiség a szerződésben foglalt mennyiség legalább 97 %-át teszi ki:

a)

a gazdasági szereplő által megjelölt silóban, más cukroktól elkülönítve tárolt cukor;

b)

olívaolaj;

c)

lenrost;

d)

marhahús, sertéshús, juhhús és kecskehús, amennyiben a szerződésben foglalt mennyiség a raktárba bekerülő friss húsra vonatkozik;

e)

sajt;

f)

a VI. melléklet VI. részének c) pontjában foglaltak szerint, nagy zsákokban („big bag”) kiszerelt sovány tejpor.

(2)   Ha a szerződéses tárolási időszakban tárolt mennyiség – a gazdasági szereplő által megjelölt silóban ömlesztve tárolt cukor esetét is ideértve – nem éri el az (1) bekezdésben említett, a szerződésben foglalt mennyiségre vonatkozó százalékos arányt, a vis maior eseteit kivéve nem fizethető támogatás. Mindazonáltal a sajt esetében amennyiben a kifizető ügynökség úgy találja, hogy a kérdéses sajt súlya a tárolási periódus alatt csökkent, ez a súlycsökkenés nem jelenti a támogatás csökkenését vagy a biztosíték elvesztését.

(3)   Támogatás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a szerződéses tárolási időszak megfelel a pályázati eljárást megnyitó vagy a támogatási összeget előre rögzítő végrehajtási rendeletben meghatározott tárolási időszaknak.

(4)   Ha a tárolás során vagy a kitároláskor végrehajtott ellenőrzésekből az derül ki, hogy a termékek hibásak, az érintett mennyiségekre nem fizethető támogatás. A raktári tétel fennmaradó, támogatásra jogosító része nem lehet kevesebb a pályázati eljárást megnyitó, illetve a támogatás összegét előre rögzítő végrehajtási rendeletben előírt minimális mennyiségnél.

Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a termékek hibás volta miatt valamely tétel egy részét a minimális tárolási időszak lejárta előtt vagy – amennyiben a pályázati eljárást megnyitó, illetve a támogatás összegét előre rögzítő végrehajtási rendelet rendelkezik ilyenről – a kitárolási műveletek első engedélyezett időpontja előtt tárolják ki.

A hibás termékek nem számítandók bele az (1) bekezdésben említett tárolt mennyiségbe.

(5)   A vis maior eseteit kivéve, amennyiben a gazdasági szereplő a teljes tárolt mennyiségre nézve elmulasztja figyelembe venni a tárolási időszak vonatkozásában az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében meghatározott záró időpontot, az érintett szerződéshez kapcsolódó támogatás összegét a kötelességmulasztás minden egyes napja után 10 %-kal csökkenteni kell.

E csökkentés mértéke azonban nem haladhatja meg a támogatás 100 %-át.

(6)   Az érintett szerződéshez kapcsolódóan nem fizethető ki magántárolási támogatás, amennyiben az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 53. cikkének (3) bekezdésében foglalt előírásokat nem tartják be.

V. FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Értesítések

A tagállamok az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet V. címének I. fejezetében foglalt részletes feltételeknek megfelelően értesítik a Bizottságot a jóváhagyott kifizető ügynökségekről és mennyiségekről.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

A 3427/87/EGK, a 2351/91/EGK, a 720/2008/EK, a 826/2008/EK, az 1130/2009/EK, az 1272/2009/EU és a 807/2010/EU rendelet hatályát veszti.

A 792/2009/EK bizottsági rendelet (15) helyébe lépő jogi aktusok hatálybalépéséig az 1272/2009/EU rendelet 56. cikkének (3) és (4) bekezdése, valamint a 826/2008/EK rendelet III. mellékletének A. része továbbra is alkalmazandó.

Az 1272/2009/EU rendelet I. mellékletének II. része, IX. részének IV. táblázata, valamint XI. részének h) pontja 2017. június 30-ig továbbra is alkalmazandó.

A 1272/2009/EU rendelet a keretében e rendelet hatálybalépése előtt beérkezett ajánlatok és pályázatok tekintetében továbbra is alkalmazandó.

A 826/2008/EK rendelet a keretében e rendelet hatálybalépése előtt beérkezett ajánlatok és pályázatok tekintetében továbbra is alkalmazandó.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2016. október 1-jétől alkalmazandó. Az állami intervenciós felvásárlás tekintetében az I. melléklet II. része azonban csak 2017. július 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).

(5)  A Tanács 2013. december 16-i 1370/2013/EU rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról (HL L 346., 2013.12.20., 12. o.).

(6)  A Bizottság 1987. november 16-i 3427/87/EGK rendelete a rizspiaci intervencióra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 326., 1987.11.17., 25. o.).

(7)  A Bizottság 1991. július 30-i 2351/91/EGK rendelete az intervenciós hivatal birtokában lévő, élelmiszersegélyként való felhasználásra szánt rizs vásárlásának alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 214., 1991.8.2., 51. o.).

(8)  A Bizottság 2008. július 25-i 720/2008/EK rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek, illetve az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározására és szállítására történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat) (HL L 198., 2008.7.26., 17. o.).

(9)  A Bizottság 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK rendelete egyes mezőgazdasági termékekre magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 223., 2008.8.21., 3. o.).

(10)  A Bizottság 2009. november 24-i 1130/2009/EK rendelete az intervencióból származó termékek felhasználásának és/vagy rendeltetésének igazolására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 310., 2009.11.25., 5. o.).

(11)  A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

(12)  A Bizottság 2010. szeptember 14-i 807/2010/EU rendelete az Unió legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 242., 2010.9.15., 9. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(14)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 71. oldalát).

(15)  A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).


I. MELLÉKLET

GABONAFÉLÉK FELVÁSÁRLÁSA

I. RÉSZ

A gabonafélékre vonatkozó támogathatósági kritériumok

1.

A 3. cikkben említett követelmények a gabonafélék tekintetében különösen a következők:

a)

a gabonaféle színe az adott gabonafajta jellegzetes színe;

b)

a gabonafélének nincs a normálistól eltérő szaga, mentes a bármilyen fejlődési szakaszban lévő élő kártevőktől (beleértve az atkákat is);

c)

a gabonaféle megfelel a II. részben meghatározott minimális minőségi követelményeknek; valamint

d)

a szennyező anyagok szintje, beleértve a radioaktivitási szintet is, nem haladja meg az uniós jogszabályok szerinti legmagasabb megengedett szintet.

2.

Az 1.d) pontban említett legmagasabb megengedett szennyező anyag-szintek a következők:

a)

a közönséges búza és a durumbúza esetében a 315/93/EGK tanácsi rendelet (1) értelmében megengedett szintek, ideértve a Fusarium-toxinok közönséges búzában és durumbúzában megállapítható szintjével kapcsolatos, az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) mellékletének 2.4–2.7. pontjában meghatározott követelményeket;

b)

az árpa és a kukorica esetében a 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) megállapított szintek.

3.

A tagállamok kockázatelemzés alapján ellenőrzik a szennyező anyagok szintjét, ideértve a radioaktivitást is, tekintetbe véve különösen a gazdasági szereplő által nyújtott információkat és annak az előírt szabványok betartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait, különös figyelmet fordítva az elemzések eredményeire.

Ezenkívül azokban az esetekben, amikor az elemzések azt mutatják, hogy a közönséges búza meghatározott tételének Zeleny-féle szedimentációs értéke 22 és 30 között van, ahhoz, hogy ez a búza épnek, megfelelőnek és kereskedelmi minőségűnek legyen tekinthető, az abból nyert tésztának nem ragadósnak és gépi feldolgozásra alkalmasnak kell bizonyulnia.

II. RÉSZ

Az I. részben említett minimális minőségi követelmények

 

Durumbúza

Közönséges búza

Árpa

Kukorica

A.

Maximális nedvességtartalom

14,5 %

14,5 %

14,5 %

13,5 %

B.

A kifogástalan minőségű alapgabonán kívüli anyagok maximális százalékos aránya:

12 %

12 %

12 %

12 %

1.

Tört szemek

6 %

5 %

5 %

5 %

2.

Szemszennyeződések

8,5 %

7 %

12 %

5 %

2.1.

Foltos szemektől eltérő szennyeződés

5 %

7 %

12 %

5 %

a)

zsugorodott szemek

X

X

X

n. a.

b)

más gabonaféle

3 %

X

5 %

X

c)

kártevők által károsított szemek

X

X

X

X

d)

elszíneződött csírájú szemek

X

X

n. a.

n. a.

e)

szárítás során túlhevített szemek

0,50 %

0,50 %

3 %

0,50 %

2.2.

Foltos szemek

3,5 %

n. a.

n. a.

n. a.

3.

Csírázott szemek

4 %

4 %

6 %

6 %

4.

Különféle szennyeződések

4,5 % (*)

3 %

3 %

3 %

ebből:

 

 

 

 

a)

idegen magvak:

 

 

 

 

káros

0,10 %

0,10 %

0,10 %

0,10 %

egyéb

X

X

X

X

b)

károsodott szemek:

 

 

 

 

spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek

0,05 %

0,05 %

X

X

fuzáriumos szemek

1,5 %

X

X

X

egyéb

X

X

X

X

c)

idegen anyag

X

X

X

X

d)

pelyva (kukorica esetében csutkadarabok)

X

X

X

X

e)

anyarozs

0,05 %

0,05 %

n. a.

n. a.

f)

üszöggel fertőzött szemek

X

X

n. a.

n. a.

g)

állati eredetű szennyeződések

X

X

X

X

C.

Lisztes – akár csak részben nem üveges – szemek maximális százalékos aránya

27 %

n. a.

n. a.

n. a.

D.

Minimális fajlagos tömeg (kg/hl)

78

73

62

n. a.

E.

Minimális fehérjetartalom (**)

11,5 %

11,0 %

n. a.

n. a.

F.

Hagberg-féle esésszám (másodpercben)

220

220

n. a.

n. a.

G.

Minimális Zeleny-féle szedimentációs érték (ml)

n. a.

22

n. a.

n.a.

„X”:

Olyan előírt elemzés, amelyre külön határérték nem vonatkozik, de az adott tartalom a táblázat 2. és 4. pontjában megállapított határértékbe beleszámít.

„n.a.”:

Nem alkalmazandó, mivel nincs szükség elemzésre.

A kifogástalan minőségű alap-gabonaféléken kívüli anyagok meghatározása az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet I. mellékletének I. részében található.

Az alap-gabonafélék és egyéb gabonafélék károsodott, illetve üszöggel fertőzött szemeit akkor is a „különféle szennyeződések” kategóriába kell sorolni, ha kimutathatók rajtuk más kategóriákba tartozó hibák.


(1)  A Tanács 1993. február 8-i 315/93/EGK rendelete az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

(2)  A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 7-i 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.).

(*)  Ebből a fuzáriumos szemektől eltérő szennyeződés aránya legfeljebb 3 %.

(**)  A szárazanyag százalékos arányában kifejezve.


II. MELLÉKLET

RIZS FELVÁSÁRLÁSA

I. RÉSZ

A hántolatlan rizsre vonatkozó támogathatósági kritériumok

1.

A 3. cikkben említett követelmények a rizs tekintetében különösen a következők:

a)

a hántolatlan rizs szagtalan és élő rovaroktól mentes;

b)

a nedvességtartalom nem haladja meg a 14,5 %-ot;

c)

feldolgozás utáni hozama legfeljebb öt ponttal alacsonyabb a II. részben felsorolt alaphozamoknál;

d)

a különféle szennyeződések, a más fajtájú rizsszemek és az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. részében meghatározott szabványos minőségnek meg nem felelő rizsszemek aránya nem haladja meg az e melléklet III. részében rizsfajtánként meghatározott legmagasabb százalékos arányokat;

e)

a radioaktivitási szint nem haladja meg az uniós jogszabályok szerinti legmagasabb megengedett szintet.

2.

E melléklet alkalmazásában a „különféle szennyeződések” a rizstől eltérő idegen anyagok összességét jelenti.

II. RÉSZ

A feldolgozás utáni hozamra vonatkozó kritériumok

Feldolgozás utáni alaphozam

A fajta megnevezése

Egészszemhozam (%)

Teljes hozam (%)

Argo, Selenio, Couachi

66

73

Alpe, Arco, Balilla, Balilla Sollana, Bomba, Elio, Flipper, Lido, Sara, Thainato, Thaiperla, Veta, Guadiamar

65

73

Ispaniki A, Makedonia

64

73

Bravo, Europa, Loto, Riva, Rosa Marchetti, Savio, Veneria

63

72

Ariete, Bahia, Carola, Cigalon, Cripto, Drago, Eolo, Gladio, Graldo, Koral, Mercurio, Niva, Onda, Padano, Panda, Ribe, S. Andrea, Saturno, Senia, Smeraldo, Dion, Zeus

62

72

Strymonas

62

71

Baldo, Redi, Roma, Tebre, Volano

61

72

Thaibonnet, Puntal

60

72

Evropi

60

70

Arborio, Rea

58

72

Carnaroli, Elba, Vialone Nano

57

72

Axios

57

67

Roxani

57

66

Meg nem nevezett fajták

64

72

III. RÉSZ

Maximális százalékos arányok

Szemhiba

Kerek szemű rizs

1006 10 92 KN-kód

Közepes szemű rizs és hosszú szemű A rizs

1006 10 94 és 1006 10 96 KN-kód

Hosszú szemű B rizs

1006 10 98 KN-kód

Fakó szemek

6

4

4

Pirosbarázdás szemek

10

5

5

Pettyes és foltos szemek

4

2,75

2,75

Borostyánszínű szemek

1

0,50

0,50

Sárga szemek

0,175

0,175

0,175

Különféle szennyeződések

1

1

1

Más rizsfajtákból való szemek

5

5

5


III. MELLÉKLET

MARHAHÚS FELVÁSÁRLÁSA

I. RÉSZ

A marhahúsra vonatkozó támogathatósági kritériumok

1.

Azok az e melléklet II. részében felsorolt, friss vagy hűtött hasított testek, hasított féltestek és negyedekbe vágott hasított testek (0201 KN-kód) vásárolhatók fel, amelyek az 1308/2013/EU rendelet IV. mellékletének A. részében meghatározott alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)

nem ivartalanított, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok húsa (A kategória);

b)

ivartalanított, legalább 12 hónapos hímivarú állatok húsa (C kategória).

c)

legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok húsa (Z kategória).

2.

Az 1. pontban említett termékek kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén vásárolhatók fel:

a)

az állatok levágására a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően (1) került sor;

b)

a termékek minősítése, előkészítése és azonosítása az 1249/2008/EK bizottsági rendeletnek megfelelően (2) történt;

c)

a termékek címkézésére az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően (3) került sor;

d)

a termékek olyan állatokból származnak, amelyeket legalább kettő, de legfeljebb hat nappal korábban vágtak le.

II. RÉSZ

A termékek osztályozása

E rész alkalmazásában a Z kategória csak az I. rész 1.c) pontjában leírt hímivarú állatokra vonatkozik.

BELGIQUE/BELGIË

Carcasses, demi-carcasses:

Hele dieren, halve dieren:

 

Catégorie A, classe S2/Categorie A, klasse S2

 

Catégorie A, classe S3/Categorie A, klasse S3

 

Catégorie A, classe E2/Categorie A, klasse E2

 

Catégorie A, classe E3/Categorie A, klasse E3

 

Catégorie A, classe U2/Categorie A, klasse U2

 

Catégorie A, classe U3/Categorie A, klasse U3

 

Catégorie A, classe R2/Categorie A, klasse R2

 

Catégorie A, classe R3/Categorie A, klasse R3

 

Catégorie Z, classe S2/Categorie Z, klasse S2

 

Catégorie Z, classe S3/Categorie Z, klasse S3

 

Catégorie Z, classe E2/Categorie Z, klasse E2

 

Catégorie Z, classe U2/Categorie Z, klasse U2

 

Catégorie Z, classe U3/Categorie Z, klasse U3

 

Catégorie Z, classe R2/Categorie Z, klasse R2

 

Catégorie Z, classe R3/Categorie Z, klasse R3

БЪЛГАРИЯ

Tрупове, половинки трупове:

 

категория А, клас R2

 

категория А, клас R3

 

категория Z, клас R2

 

категория Z, клас R3

ČESKÁ REPUBLIKA

Jatečně upravená těla, půlky jatečně upravených těl:

 

Kategorie A, třída R2

 

Kategorie A, třída R3

 

Kategorie A, třídaO2

 

Kategorie A, třída U2

 

Kategorie Z, třída R2

 

Kategorie Z, třída R3

 

Kategorie Z, třída O2

DANMARK

Hele og halve kroppe:

 

Kategori A, klasse R2

 

Kategori A, klasse R3

 

Kategori A, klasse O2

 

Kategori A, klasse O3

 

Kategori Z, klasse R2

 

Kategori Z, klasse R3

 

Kategori Z, klasse O2

 

Kategori Z, klasse O3

DEUTSCHLAND

Ganze oder halbe Tierkörper:

 

Kategorie A, Klasse U2

 

Kategorie A, Klasse U3

 

Kategorie A, Klasse R2

 

Kategorie A, Klasse R3

 

Kategorie Z, Klasse U2

 

Kategorie Z, Klasse U3

 

Kategorie Z, Klasse R2

 

Kategorie Z, Klasse R3

EESTI

Rümbad, poolrümbad:

 

Kategooria A, klass R2

 

Kategooria A, klass R3

 

Kategooria Z, klass R2

 

Kategooria Z, klass R3

EIRE/IRELAND

Carcases, half-carcases:

 

Category C, class U3

 

Category C, class U4

 

Category C, class R3

 

Category C, class R4

 

Category C, class O3

 

Category C, class O4

ΕΛΛΑΔΑ

Ολόκληρα ή μισά σφάγια:

 

Κατηγορία A, κλάση R2

 

Κατηγορία A, κλάση R3

 

Κατηγορία A, κλάση O2

 

Κατηγορία A, κλάση O3

 

Κατηγορία Z, κλάση R2

 

Κατηγορία Z, κλάση R3

 

Κατηγορία Z, κλάση O2

 

Κατηγορία Z, κλάση O3

ESPAÑA

Canales o medias canales:

 

Categoría A, clase U2

 

Categoría A, clase U3

 

Categoría A, clase R2

 

Categoría A, clase R3

 

Categoría Z, clase U2

 

Categoría Z, clase U3

 

Categoría Z, clase R2

 

Categoría Z, clase R3

FRANCE

Carcasses, demi-carcasses:

 

Catégorie A, classe U2

 

Catégorie A, classe U3

 

Catégorie A, classe R2

 

Catégorie A, classe R3

 

Catégorie A, classe O2

 

Catégorie A, classe O3

 

Catégorie Z, classe U2

 

Catégorie Z, classe U3

 

Catégorie Z, classe R2

 

Catégorie Z, classe R3

 

Catégorie C, classe U2

 

Catégorie C, classe U3

 

Catégorie C, classe U4

 

Catégorie C, classe R3

 

Catégorie C, classe R4

 

Catégorie C, classe O3

HRVATSKA

Trupovi, polovice trupova:

 

Kategorija A, klasa U2

 

Kategorija A, klasa U3

 

Kategorija A, klasa R2

 

Kategorija A, klasa R3

 

Kategorija Z, klasa U2

 

Kategorija Z, klasa U3

 

Kategorija Z, klasa R2

 

Kategorija Z, klasa R3

 

Kategorija Z, klasa O2

ITALIA

Carcasse e mezzene:

 

Categoria A, classe U2

 

Categoria A, classe U3

 

Categoria A, classe R2

 

Categoria A, classe R3

 

Categoria A, classe O2

 

Categoria A, classe O3

 

Categoria Z, classe U2

 

Categoria Z, classe U3

 

Categoria Z, classe R2

 

Categoria Z, classe R3

 

Categoria Z, classe O2

 

Categoria Z, classe O3

ΚΥΠΡΟΣ

Ολόκληρα ή μισά σφάγια:

 

Κατηγορία A, κλάση R2

 

Κατηγορία Z, κλάση R2

LATVIJA

Liemeņi, pusliemeņi:

 

A kategorija, R2 klase

 

A kategorija, R3 klase

 

Z kategorija, R2 klase

 

Z kategorija, R3 klase

LIETUVA

Skerdenos ir skerdenų pusės:

 

A kategorija, R2 klasė

 

A kategorija, R3 klasė

 

A kategorija, O2 klasė

 

A kategorija, O3 klasė

 

Z kategorija, R2 klasė

 

Z kategorija, R3 klasė

LUXEMBOURG

Carcasses, demi-carcasses:

 

Catégorie A, classe U2

 

Catégorie A, classe U3

 

Catégorie A, classe R2

 

Catégorie A, classe R3

MAGYARORSZÁG

Hasított test vagy hasított féltest:

 

A kategória, R2 osztály

 

A kategória, R3 osztály

 

Z kategória, R2 osztály

 

Z kategória, R3 osztály

MALTA

Karkassi, nofs karkassi:

 

Kategorija A, klassi R3

 

Kategorija Z, klassi R3

NEDERLAND

Hele dieren, halve dieren:

 

Categorie A, klasse R2

 

Categorie A, klasse R3

 

Categorie A, klasse O2

 

Categorie A, klasse O3

 

Categorie Z, klasse R2

 

Categorie Z, klasse R3

 

Categorie Z, klasse O2

 

Categorie Z, klasse O3

ÖSTERREICH

Ganze oder halbe Tierkörper:

 

Kategorie A, Klasse U2

 

Kategorie A, Klasse U3

 

Kategorie A, Klasse R2

 

Kategorie A, Klasse R3

 

Kategorie Z, Klasse U2

 

Kategorie Z, Klasse U3

 

Kategorie Z, Klasse R2

 

Kategorie Z, Klasse R3

POLSKA

Tusze, półtusze:

 

Kategoria A, klasa R2

 

Kategoria A, klasa R3

 

Kategoria A, klasa O2

 

Kategoria A, klasa O3

 

Kategoria Z, klasa R2

 

Kategoria Z, klasa R3

 

Kategoria Z, klasa O2

 

Kategoria Z, klasa O3

PORTUGAL

Carcaças ou meias-carcaças:

 

Categoria A, classe U2

 

Categoria A, classe U3

 

Categoria A, classe R2

 

Categoria A, classe R3

 

Categoria Z, classe U2

 

Categoria Z, classe U3

 

Categoria Z, classe R2

 

Categoria Z, classe R3

ROMÂNIA

Carcase, jumătăți de carcase

 

Categoria A, clasa U2

 

Categoria A, clasa U3

 

cCategoria A, clasa R2

 

Categoria A, clasa R3

 

Categoria A, clasa O2

 

Categoria A, clasa O3

 

Categoria Z, clasa U2

 

Categoria Z, clasa U3

 

Categoria Z, clasa R2

 

Categoria Z, clasa R3

 

Categoria Z, clasa O2

 

Categoria Z, clasa O3

SLOVENIJA

Trupi, polovice trupov:

 

Kategorija A, razred U2

 

Kategorija A, razred U3

 

Kategorija A, razred R2

 

Kategorija A, razred R3

 

Kategorija A, razred O2

 

Kategorija Z, razred U2

 

Kategorija Z, razred R2

 

Kategorija Z, razred R3

 

Kategorija Z, razred O2

SLOVENSKO

Jatočné telá, jatočné polovice:

 

kategória A, trieda kvality R2

 

kategória A, trieda kvality R3

 

kategória A, trieda kvality O2

 

kategória A, trieda kvality O3

 

kategória Z, trieda kvality R2

 

kategória Z, trieda kvality R3

 

kategória Z, trieda kvality O2

 

kategória Z, trieda kvality O3

SUOMI/FINLAND

Ruhot, puoliruhot/Slaktkroppar, halva slaktkroppar:

 

Kategoria A, luokka R2/Kategori A, klass R2

 

Kategoria A, luokka R3/Kategori A, klass R3

 

Kategoria A, luokka O2/Kategori A, klass O2

 

Kategoria A, luokka O3/Kategori A, klass O3

 

Kategoria Z, luokka R2/Kategori Z, klass R2

 

Kategoria Z, luokka R3/Kategori Z, klass R3

SVERIGE

Slaktkroppar, halva slaktkroppar:

 

Kategori A, klass R2

 

Kategori A, klass R3

 

Kategori A, klass O2

 

Kategori A, klass O3

 

Kategori Z, klass R2

 

Kategori Z, klass R3

UNITED KINGDOM

I.   Great Britain

Carcases, half-carcases:

 

Category C, class U3

 

Category C, class U4

 

Category C, class R3

 

Category C, class R4

 

Category C, class O3

 

Category C, class O4

 

Category A, class U2

 

Category A, class U3

 

Category A, class R2

 

Category A, class R3

 

Category A, class O2

 

Category A, class O3

 

Category Z, class U2

 

Category Z, class U3

 

Category Z, class R2

 

Category Z, class R3

 

Category Z, class O2

 

Category Z, class O3

II.   Northern Ireland

Carcases, half-carcases:

 

Category C, class U3

 

Category C, class U4

 

Category C, class R3

 

Category C, class R4

 

Category C, class O3

 

Category C, class O4

 

Category A, class U2

 

Category A, class U3

 

Category A, class R2

 

Category A, class R3

 

Category A, class O2

 

Category A, class O3

 

Category Z, class U2

 

Category Z, class U3

 

Category Z, class R2

 

Category Z, class R3

 

Category Z, class O2

 

Category Z, class O3


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

(2)  A Bizottság 2008. december 10-i 1249/2008/EK rendelete a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).


IV. MELLÉKLET

VAJ FELVÁSÁRLÁSA

I. RÉSZ

A vajra vonatkozó támogathatósági kritériumok

1.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan vajat vásárolhat fel, amely megfelel az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének d) pontjában, az e melléklet e részének 2–6. pontjában, valamint az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet IV. mellékletének II. részében foglaltaknak.

2.

A kifizető ügynökség az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 4. cikkében említett módszerek alkalmazásával olyan mintákon ellenőrzi a vaj minőségét, amelyeket a szóban forgó végrehajtási rendelet IV. mellékletének I. részében meghatározott szabályok szerint vett. Ugyanakkor a kifizető ügynökségek a Bizottság írásos hozzájárulásával saját felügyeletük mellett működő önellenőrző rendszert is létrehozhatnak egyes minőségi követelményekre és egyes jóváhagyott vállalkozásokra vonatkozóan.

3.

A vaj radioaktivitási szintjei nem haladhatják meg az uniós jogszabályok értelmében megengedett maximális szinteket, és csak akkor kell ellenőrizni őket, ha ezt a helyzet megköveteli.

4.

A vajat az azt a napot megelőző 31 nap során kell előállítani, amelyen a kifizető ügynökség megkapja a rögzített áron történő eladásra vonatkozó ajánlatot, vagy pályázat esetében a pályázati részidőszak utolsó napját megelőző 31 nap során.

5.

Amennyiben a vajra vonatkozó intervenciós ajánlatot vagy pályázatot nem a termelés helye szerinti tagállamban nyújtják be, a felvásárlást a termelés helye szerinti tagállam illetékes szerve által kiadott tanúsítvány benyújtásához kell kötni.

A tanúsítványt legkésőbb 35 nappal az ajánlat kézhezvétele, illetve a pályázati eljárás záró időpontja után be kell mutatni a felvásárló tagállam illetékes szervének; a tanúsítványnak tartalmaznia kell az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet IV. melléklete II. része 2. pontjának a), b) és c) alpontjában említett információkat, valamint annak megerősítését, hogy a vajat az 1308/2013/EU rendelet 11. cikke d) pontjának megfelelően valamely jóváhagyott uniós vállalkozás közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből készítette.

6.

Ha a termelés helye szerinti tagállam elvégezte a 2. pontban említett ellenőrzéseket, az 5. pont szerinti tanúsítványnak tartalmaznia kell ezen ellenőrzések eredményeit is, valamint annak megerősítését, hogy az érintett termék az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének d) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő vaj. Ebben az esetben a csomagolást a termelés helye szerinti tagállam illetékes szerve által kibocsátott számozott címkével kell lezárni. A címke számát fel kell tüntetni a tanúsítványon.

II. RÉSZ

Az összetételre vonatkozó követelmények és a minőségi jellemzők

A vaj szilárd, főként „víz a zsírban” típusú emulzió, amely összetételét és minőségét illetően a következő jellemzőkkel rendelkezik:

Paraméterek

Tartalmi és minőségi jellemzők

Zsír

legalább 82 %.

Víz

maximum 16 %

Zsírmentes szárazanyag

maximum 2 %

Szabad zsírsavak

legfeljebb 1,2 mmol/100 g zsír

Peroxidérték

Maximum 0,3 meq oxigén/1 000 g zsír

Kólibaktériumok

Nem mutatható ki 1 g-ban

Nem tejzsír

nem mutatható ki triglicerid-analízissel

Érzékszervi tulajdonságok

ötből legalább négy pont külsőre, zamatra és állagra

Vízeloszlás

legalább négy pont

III. RÉSZ

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének d) pontjában említett vállalkozások jóváhagyására vonatkozó kritériumok

1.

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének d) pontjában említett vállalkozások csak akkor hagyhatók jóvá, ha:

a)

jóváhagyásuk a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban történik, és rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel;

b)

vállalják, hogy az egyes tagállamok illetékes szerve által meghatározott formában állandó nyilvántartást vezetnek, amelyben szerepeltetik a nyersanyagok szállítóját és származási helyét, a kapott vaj mennyiségeit, valamint az állami intervencióra szánt minden egyes gyártási tétel csomagolását, azonosítóját és kilépési dátumát;

c)

hozzájárulnak ahhoz, hogy az általuk termelt, intervenciós felvásárlásra felkínálni tervezett vajat hivatalos szakmai ellenőrzésnek vessék alá;

d)

vállalják, hogy legalább két munkanappal előre tájékoztatják az illetékes szervet arról a szándékukról, hogy állami intervencióra termeljenek vajat; a tagállam azonban az említettnél rövidebb határidőt is megállapíthat.

2.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes szervek előzetesen be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is végeznek az érintett vállalkozások intervenciós célú vajtermelésének programja alapján.

Az illetékes szervek elvégzik legalább a következőket:

a)

28 napos intervenciós termelési időszakonként egy ellenőrzés, valamint évente legalább egy ellenőrzés az 1.b) pontban említett nyilvántartás megvizsgálása céljából;

b)

az intervenciós célra termelt vaj esetében évente egy ellenőrzés az 1. pontban említett egyéb jóváhagyási feltételeknek való megfelelés igazolására.

3.

A jóváhagyást vissza kell vonni, ha az 1.a) pontban rögzített feltételek már nem teljesülnek. A jóváhagyást legalább hat hónap elteltével, alapos vizsgálatot követően az érintett vállalkozás kérésére ismét meg lehet adni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely vállalkozás az 1.b), 1.c) és 1.d) pontban említett kötelezettségvállalásai közül valamelyiknek nem tesz eleget, a vis maior eseteit kivéve a jóváhagyást a szabálytalanság súlyosságától függően 1 és 12 hónap közötti időszakra fel kell függeszteni.

A tagállam nem alkalmazza a felfüggesztést, ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan követték el vagy nem súlyos gondatlanság eredménye, és az a 2. pontban foglalt ellenőrzések hatékonysága szempontjából nem jelentős.

4.

A 2. és a 3. pont értelmében végrehajtott ellenőrzésekről jelentés készül, amelyben ismertetni kell:

a)

az ellenőrzés dátumát;

b)

annak időtartamát;

c)

az elvégzett műveleteket.

A jelentést a felelős felügyelő írja alá.


V. MELLÉKLET

SOVÁNY TEJPOR FELVÁSÁRLÁSA

I. RÉSZ

A sovány tejporra vonatkozó támogathatósági kritériumok

1.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan sovány tejport vásárolhat fel, amely megfelel az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában, az e melléklet e részének 2–6. pontjában, valamint az (EU) 2016/1240 rendelet V. mellékletének II. részében foglaltaknak.

2.

A kifizető ügynökség az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 4. cikkében említett módszerek alkalmazásával olyan mintákon ellenőrzi a sovány tejpor minőségét, amelyeket a szóban forgó végrehajtási rendelet V. mellékletének I. részében meghatározott szabályok szerint vett. Az ellenőrzéseknek igazolniuk kell, hogy a sovány tejpor – a 2001/114/EK tanácsi irányelv I. mellékletének 4.b) pontjában említett, fehérjetartalom-beállításhoz használt engedélyezett nyersanyagok kivételével (1) – nem tartalmaz semmilyen egyéb terméket, különös tekintettel az e melléklet II. részében meghatározott íróra és savóra.

A fehérjetartalom-beállítást – adott esetben – a folyékony fázisban kell elvégezni. A fehérjetartalom-beállításhoz használt anyagoknak az Unióból kell származniuk.

Ugyanakkor a kifizető ügynökségek a Bizottság írásos hozzájárulásával saját felügyeletük mellett működő önellenőrző rendszert is létrehozhatnak egyes minőségi követelményekre és egyes jóváhagyott vállalkozásokra vonatkozóan.

3.

A sovány tejpor radioaktivitási szintjei nem haladhatják meg az uniós jogszabályok értelmében megengedett maximális szinteket, és csak akkor kell ellenőrizni őket, ha ezt a helyzet megköveteli.

4.

A sovány tejport az azt a napot megelőző 31 nap során kell előállítani, amelyen a kifizető ügynökség megkapja a rögzített áron történő eladásra vonatkozó ajánlatot, vagy pályázat esetében a pályázati részidőszak utolsó napját megelőző 31 nap során. Ha a sovány tejport olyan silóban tárolják, amely egy nap termelését meghaladó mennyiséget tartalmaz, a sovány tejport az azt a hetet megelőző három hét során kell előállítani, amelyen a rögzített áron történő eladásra vonatkozó ajánlat beérkezik, vagy pályázat esetében a pályázati részidőszak utolsó napját megelőző négy hét során.

5.

Amennyiben a sovány tejporra vonatkozó intervenciós ajánlatot vagy pályázatot nem a termelés helye szerinti tagállamban nyújtják be, a felvásárlást a termelés helye szerinti tagállam illetékes szerve által kiadott tanúsítvány benyújtásához kell kötni.

A tanúsítványt legkésőbb 35 nappal az ajánlat kézhezvétele, illetve a pályázati eljárás záró időpontja után be kell mutatni a felvásárló tagállam illetékes szervének; a tanúsítványnak tartalmaznia kell az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet V. melléklete II. része 2, pontjának a), b) és c) alpontjában említett információkat, valamint annak megerősítését, hogy a sovány tejport az 1308/2013/EU rendelet 11. cikke e) pontjának megfelelően valamely jóváhagyott uniós vállalkozás tejből készítette, valamint hogy az esetleges fehérjetartalom-beállítást a folyékony fázisban végezték el.

6.

Ha a termelés helye szerinti tagállam elvégezte a 2. pontban említett ellenőrzéseket, az 5. pont szerinti tanúsítványnak tartalmaznia kell ezen ellenőrzések eredményeit is, valamint annak megerősítését, hogy az érintett termék az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő sovány tejpor. Ebben az esetben az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett zsákokat a termelés helye szerinti tagállam illetékes szerve által kibocsátott számozott címkével kell lezárni. A címke számát fel kell tüntetni a tanúsítványon.

II. RÉSZ

Az összetételre vonatkozó követelmények és a minőségi jellemzők

Paraméterek

Tartalmi és minőségi jellemzők

Fehérjetartalom

Legalább 34,0 % a zsírmentes szárazanyagban

Zsírtartalom

maximum 1,00 %

Víztartalom

maximum 3,5 %

Titrálható savasság tizednormál nátriumhidroxid-oldat milliliterében megadva

Legfeljebb 19,5 ml

Laktáttartalom

Legfeljebb 150 mg/100 g

Adalékanyagok

nincs

Foszfatázvizsgálat

negatív, vagyis a foszfatázos aktivitás literenként legfeljebb 350 mU a tejporból készített tejben

Oldhatósági index

legfeljebb 0,5 ml (24 °C)

Égettszemcse-index

Legfeljebb 15,0 mg, azaz legalább B korong

Csíraszám

legfeljebb 40 000 per gramm

Kólibaktériumok kimutatása

negatív 0,1 g-ban

Író kimutatása (2)

negatív (3)

Oltós savó kimutatása (4)

nincs

Savanyú savó kimutatása (5)

nincs

Íz és szag

tiszta

Megjelenés

Fehér vagy enyhén sárgás szín, szennyeződésektől és elszíneződött részecskéktől mentes

Antimikrobiális anyagok

negatív (6)

III. RÉSZ

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában említett vállalkozások jóváhagyására vonatkozó kritériumok

1.

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában említett vállalkozások csak akkor hagyhatók jóvá, ha:

a)

jóváhagyásuk a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban történik, és rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel;

b)

vállalják, hogy az egyes tagállamok illetékes szerve által meghatározott formában állandó nyilvántartást vezetnek, amelyben szerepeltetik a nyersanyagok szállítóját és származási helyét, a kapott sovány tejpor, író és savó mennyiségeit, valamint az állami intervencióra szánt minden egyes gyártási tétel csomagolását, azonosítóját és kilépési dátumát;

c)

hozzájárulnak ahhoz, hogy az általuk termelt, intervenciós felvásárlásra felkínálni tervezett sovány tejport hivatalos szakmai ellenőrzésnek vessék alá;

d)

vállalják, hogy legalább két munkanappal előre tájékoztatják az illetékes szervet arról a szándékukról, hogy állami intervencióra termeljenek sovány tejport; a tagállam azonban az említettnél rövidebb határidőt is megállapíthat.

2.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes szervek előzetesen be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is végeznek az érintett vállalkozások intervenciós célú soványtejpor-termelési programja alapján.

Az illetékes szervek elvégzik legalább a következőket:

a)

28 napos intervenciós termelési időszakonként egy ellenőrzés, valamint évente legalább egy ellenőrzés az 1.b) pontban említett nyilvántartás megvizsgálása céljából;

b)

az intervenciós célra termelt sovány tejpor esetében évente egy ellenőrzés az 1. pontban említett egyéb jóváhagyási feltételeknek való megfelelés igazolására.

3.

A jóváhagyást vissza kell vonni, ha az 1.a) pontban rögzített feltételek már nem teljesülnek. A jóváhagyást legalább hat hónap elteltével, alapos vizsgálatot követően az érintett vállalkozás kérésére ismét meg lehet adni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely vállalkozás az 1.b), 1.c) és 1.d) pontban említett kötelezettségvállalásai közül valamelyiknek nem tesz eleget, a vis maior eseteit kivéve a jóváhagyást a szabálytalanság súlyosságától függően 1 és 12 hónap közötti időszakra fel kell függeszteni.

A tagállam nem alkalmazza a felfüggesztést, ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanságot nem szándékosan követték el vagy nem súlyos gondatlanság eredménye, és az a 2. pontban foglalt ellenőrzések hatékonysága szempontjából nem jelentős.

4.

A 2. és a 3. pont értelmében végrehajtott ellenőrzésekről jelentés készül, amelyben ismertetni kell:

a)

az ellenőrzés dátumát;

b)

annak időtartamát;

c)

az elvégzett műveleteket.

A jelentést a felelős felügyelő írja alá.


(1)  A Tanács 2001. december 20-i 2001/114/EK irányelve egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről (HL L 15., 2002.1.17., 19. o.).

(2)  „Író”: a vaj előállítása során a tejszín kiköpülése és a szilárd zsír leválasztása után nyert melléktermék.

(3)  Az író hiánya vagy a termelőüzemben hetente legalább egyszer elvégzett, előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéssel állapítható meg, vagy pedig a végtermék laboratóriumi elemzésével, amely legfeljebb 69,31 mg foszfatidil-etanolamin-dipalmitoilt (PEDP) mutathat ki 100 g termékben.

(4)  „Savó”: a sajt, illetve a kazein előállítása során savak, tejoltó és/vagy fiziko-kémiai eljárások hatására nyert melléktermék.

(5)  „Savó”: a sajt, illetve a kazein előállítása során savak, tejoltó és/vagy fiziko-kémiai eljárások hatására nyert melléktermék. Az alkalmazandó módszert a kifizető ügynökséggel jóvá kell hagyatni.

(6)  A soványtejpor-termeléshez használt nyers tejnek meg kell felelnie a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének IX. szakaszában meghatározott követelményeknek.


VI. MELLÉKLET

A MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

A magántárolási támogatásra jogosító termékek radioaktivitási szintjei nem haladhatják meg az uniós jogszabályokban adott esetben előírt legnagyobb megengedett szinteket. A termék radioaktív szennyezettségének szintje csak akkor ellenőrizendő, ha a helyzet ezt megköveteli, és az ellenőrzésnek a szükséges időszakra kell korlátozódnia.

I.   Cukor

A pályázat vagy kérelem tárgyát képező cukor:

a)

fehér kristálycukor ömlesztve vagy legalább 800 kg-os nagy zsákokban, amelyeken feltüntetik a nettó tömeget;

b)

nedvességtartalma legfeljebb 0,06 %.

A 2016/2017-es cukorpiaci gazdasági év végéig a cukornak (a kivont és az átvitt fehér cukor kivételével) a pályázat vagy a kérelem benyújtása szerinti gazdasági év valamely kvótájának keretében előállítottnak kell lennie.

II.   Lenrost

Támogatás kizárólag olyan, a rostok és a szár fás részeinek teljes különválasztásával nyert hosszú lenrostok tárolásához nyújtható, amelyek a tilolást követően átlagosan legalább 50 cm hosszúak, és párhuzamos fonatokba vannak rendezve kötegek, lapok, illetve szalagok formájában; e rostok esetében támogatási kérelem vagy pályázat minimálisan 2 000 kg mennyiségre nyújtható be.

A hosszú lenrostok tárolása bálákban történik, melyeken adott esetben kód formájában fel lehet tüntetni a következőket:

a)

az előállító üzem és az előállítás szerinti tagállam azonosító száma;

b)

a betárolás dátuma;

c)

a nettó tömeg.

III.   Hús

Támogatás csak a következők tekintetében nyújtható:

a)

az 1249/2008/EK bizottsági rendeletben (1) előírt, a hasított testek minősítésére szolgáló uniós osztályozási rendszernek megfelelően besorolt és az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint azonosított marhahús;

b)

a 12 hónaposnál fiatalabb bárányok hasított teste és annak részei;

c)

olyan állatokból származó hús, amelyeket legfeljebb 10 nappal a betárolás előtt vágtak le és az azt megelőző utolsó három (marhahús esetében), illetve utolsó két hónapban (sertés-, juh- és kecskehús esetében) az Unióban neveltek. A két hónaposnál fiatalabb korban levágott malacok esetében a húsnak olyan állatból kell származnia, amelyet születése óta az Unióban neveltek;

d)

az állatok levágására a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően került sor;

e)

olyan állatokból származó hús, amelyeknek nincs olyan tulajdonságuk, amely tárolásra vagy az azt követő felhasználásra alkalmatlanná tenné őket;

f)

olyan állatokból származó hús, amelyek levágására nem szükséghelyzeti intézkedések következtében került sor;

g)

friss hús, amely fagyasztott állapotban kerül betárolásra.

IV.   Vaj

Támogatás kizárólag olyan vaj tekintetében nyújtható, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a)

tejzsírtartalma minimum 80 tömegszázalék, zsírmentes tejszárazanyag-tartalma maximum 2 tömegszázalék, és víztartalma maximum 16 tömegszázalék;

b)

előállítására a kérelem vagy a pályázat benyújtásának napját megelőző 60 nap folyamán került sor.

A vaj csomagolásán fel kell tüntetni a nettó tömeget. Ezen kívül a vaj csomagolásának meg kell felelnie az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet IV. mellékletének II. részében foglalt csomagolási előírásoknak, kivéve az „édes tejszín” szavak kötelező feltüntetését, amennyiben a vaj pH értéke 6,2-es vagy magasabb.

A származásra vonatkozó követelménynek való megfelelés igazolható az arra vonatkozó bizonyítékokkal, hogy a vaj termelése az e rendelet IV. melléklete III. részének 1.a), 1.b) és 1.c) pontja szerint jóváhagyott vállalkozásnál történt, illetve bármely más, a termelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott megfelelő igazolással, amely tanúsítja a szóban forgó követelmény teljesülését.

Amennyiben a vajat nem abban a tagállamban állították elő, mint ahol a tárolási szerződés megkötésére sor kerül, a termelés helye szerinti tagállam a szerződés megkötésének helye szerinti tagállam kérésére köteles minden segítséget megadni a termék származásának ellenőrzéséhez.

V.   Sajt

Támogatás kizárólag olyan, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott sajt tárolásához nyújtható, amely a tárolási szerződés kezdetének napjáig elérte az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 7. cikkében említett termékleírásban az adott sajtra – a szerződéses tárolási időszakot követően forgalmazott formájában – előírt érlelési időszaknak megfelelő minimális kort, melyhez az előírt minimális érlelési időszakon túl hozzá kell adni azt az érlelési időszakot, amely alatt a sajt értéke növekedik.

Ha az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkében említett termékleírás nem ír elő minimális érlelési időszakot, a sajtnak a tárolási szerződés kezdőnapjáig el kell érnie egy olyan minimális kort, amely megfelel valamely, a sajt értékének növekedéséhez hozzájáruló érlelési időszaknak.

A sajtnak ezen túlmenően eleget kell tennie a következő követelményeknek:

a)

a gyártó vállalkozást, valamint a gyártás időpontját a sajtokon letörölhetetlen felirat jelzi, esetleg kódolva;

b)

a sajtot egész sajtként tárolják a termelés helye szerinti tagállamban, ahol az 1151/2012/EU rendelet értelmében jogosult viselni az OEM-et vagy OFJ-t; valamint

c)

a sajt nem képezte korábbi tárolási szerződés tárgyát.

A raktárkezelő köteles nyilvántartást vezetni, amelybe a betárolás napján bejegyzi a harmadik bekezdés a) pontjában említett adatokat.

VI.   Sovány tejpor

Támogatás kizárólag olyan sovány tejpor tekintetében nyújtható, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a)

legfeljebb 1,5 % zsírt és 5 % vizet tartalmaz, zsírmentes szárazanyagának fehérjetartalma pedig legalább 34 %;

b)

előállítására a kérelem vagy pályázat benyújtásának napját megelőző 60 nap folyamán került sor;

c)

tárolása 25 kg nettó tömegű zsákokban vagy legfeljebb 1 500 kg-os („big bag” típusú) nagy zsákokban történik.

A zsákokon fel kell tüntetni a nettó tömeget. Ezen kívül a sovány tejpornak meg kell felelnie az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet V. melléklete II. része 2. és 3. pontjában foglalt szállítási és csomagolási előírásoknak, kivéve a „porlasztásos sovány tejpor” szavak kötelező feltüntetését a zsákokon.

A származásra vonatkozó követelménynek való megfelelés igazolható az arra vonatkozó bizonyítékokkal, hogy a sovány tejpor termelése az e rendelet V. melléklete III. részének 1.a), 1.b) és 1.c) pontja szerint jóváhagyott vállalkozásnál történt, illetve bármely más, a termelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiadott megfelelő igazolással, amely tanúsítja a szóban forgó követelmény teljesülését.

Amennyiben a sovány tejport nem abban a tagállamban állították elő, mint ahol a tárolási szerződés megkötésére sor kerül, a termelés helye szerinti tagállam a szerződés megkötésének helye szerinti tagállam kérésére köteles minden segítséget megadni a termék származásának ellenőrzéséhez.


(1)  A Bizottság 2008. december 10-i 1249/2008/EK rendelete a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).


VII. MELLÉKLET

AZ OLÍVAOLAJ-ÁGAZATBAN MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS IRÁNT PÁLYÁZATOT VAGY KÉRELMET BENYÚJTÓ GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

Az olívaolaj-ágazati gazdasági szereplők az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)

az érintett tagállam hatályos nemzeti jogszabályai alapján elismert termelői szervezet vagy termelői szervezetekből álló társulás;

b)

az érintett tagállam által megállapított követelményeknek megfelelő olívaolaj-sajtoló üzem;

c)

az érintett tagállam által megállapított követelményeknek megfelelő olívaolaj-csomagoló üzem.

[Ha valamely olívaolaj-ágazati gazdasági szereplő elmulasztja az e rendeletben vagy az 1305/2013/EU (1), az 1307/2013/EU (2) vagy az 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kötelezettségeinek teljesítését, nem nyújthat be magántárolási támogatás iránti pályázatot vagy kérelmet az attól az időponttól számított tizenkét hónapon belül, amikor az előírások szóban forgó megsértésének okait orvosolta.

Ez az intézkedés nem alkalmazható az 1306/2013/EU rendelet 64. cikke (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett esetekben, illetve amennyiben a mulasztás kisebb súlyú.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).


30.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/44


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1239 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 18.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 178. cikkére, valamint 223. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet, amely hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (2), szabályokat állapít meg a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek tekintetében. Egyben felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el az említett engedélyeket illetően. Annak érdekében, hogy a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere zökkenőmentesen működjön az új jogi keretben, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. Tekintve, hogy a szóban forgó aktusok célja a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerére alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése és az 1308/2013/EU rendelettel létrehozott új jogi kerethez való hozzáigazítása, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) módosítja a 2535/2001/EK (4), az 1342/2003/EK (5), a 2336/2003/EK (6), a 951/2006/EK (7), a 341/2007/EK (8) és a 382/2008/EK (9) bizottsági rendeletet, valamint hatályon kívül helyezi a 2390/98/EK (10), az 1345/2005/EK (11), a 376/2008/EK (12) és az 507/2008/EK (13) bizottsági rendeletet.

(2)

Az engedélyezési rendszer megfelelő és egységes igazgatása érdekében helyénvaló közös rendelkezéseket megállapítani az engedélyek kérelmezése és kiállítása tekintetében.

(3)

Az engedély kérelmezőjének és az engedély jogosultjának egyértelmű azonosítására célszerű a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító rendszere (EORI) szerinti számot (EORI-szám) használni.

(4)

Meg kell állapítani a kiállítandó engedélyekhez kapcsolódó biztosíték megfelelő szintjét, biztosítva ezáltal, hogy az engedély érvényességének időtartama alatt ténylegesen sor kerüljön a termékek behozatalára vagy kivitelére.

(5)

Indokolt lehetővé tenni az engedélyekkel azonos hatállyal bíró engedélykivonatok kiállítását annak érdekében, hogy egyidejűleg több ügyletet is lehessen bonyolítani egy engedély alapján.

(6)

Szükség van a behozatali és a kiviteli engedélyek érvényességi időtartamának a megállapítására. Az érvényességi időtartamot, amely az adott terméktől függően változhat, annak meghatározásához kell rögzíteni, hogy mikor kell teljesíteni a kiviteli vagy behozatali kötelezettséget.

(7)

Tekintettel az érintett mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos nemzetközi kereskedelmi gyakorlatra, célszerű meghatározni az engedélyben feltüntetett termékmennyiséghez képest ténylegesen behozott vagy kivitt mennyiségre vonatkozó megengedett eltérés szintjét.

(8)

A behozatali és a kiviteli engedély jogot biztosít és kötelez a szabad forgalomba bocsátásra, illetve a kivitelre. Meg kell határozni, hogy a kiviteli vagy behozatali kötelezettség mikor minősül teljesítettnek, és hogy miként kell a teljesítést igazolni.

(9)

Helyénvaló rendelkezni az engedély megsemmisülése vagy elvesztése esetén követendő eljárásról.

(10)

Annak érdekében, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek azokban az esetekben, amikor az engedély kiállításához megkövetelt biztosíték összege viszonylag csekély, indokolt megállapítani azt a küszöbértéket, amely alatt nem kell biztosítékot letétbe helyezni.

(11)

Ugyancsak az adminisztratív terhek csökkentése érdekében helyénvaló egyes termékek tekintetében megállapítani azt a maximális mennyiséget, amelyre vonatkozóan nincs szükség engedélyre.

(12)

Intézkedéseket kell hozni azon eseteket illetően, amikor a behozatali, illetve kiviteli kötelezettség nem teljesül, különös tekintettel a vis maior elismert eseteire. Ezekben az esetekben a kötelezettség megszűntnek tekinthető, vagy az engedély érvényességi időtartama meghosszabbítható.

(13)

A kenderre, a fokhagymára és a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó behozatali engedélyek esetében a szóban forgó ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében szükséges bizonyos további értesítési kötelezettségeket előírni.

(14)

Tekintettel a jelenleg hatályos szabályokról az e rendelettel bevezetendő szabályokra való zökkenőmentes áttérés szükségességére, indokolt bizonyos átmeneti rendelkezéseket elfogadni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a „nyilatkozattevő” és a „kockázatkezelés” fogalmának a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 5. cikkének 15., illetve 25. pontjában szereplő meghatározása, továbbá az „exportőr” fogalmának az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (15) 1. cikkének 19. pontjában szereplő meghatározása alkalmazandó. Ezenkívül az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

2. cikk

Az engedélyek kérelmezése és kiállítása

(1)   Az engedélyek kérelmezése és kiállítása a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (16) I. mellékletének 3.B. szakaszában az integritás és a minőség tekintetében meghatározott szabványoknak megfelelő információtechnológiai alkalmazáson (a továbbiakban: informatikai alkalmazás) keresztül történik.

Amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen informatikai alkalmazás vagy a rendelkezésre álló informatikai alkalmazások nem működnek hatékonyan, továbbá szükségmegoldásként az informatikai alkalmazások meghibásodása esetén az engedélyek az e rendelet I. mellékletében foglalt minta nyomtatott változatának felhasználásával is kérelmezhetők és kiállíthatók, figyelembe véve az említett mellékletben szereplő utasításokat is.

(2)   A kérelmek fogadása és az engedélyek kiállítása tekintetében illetékes hatóságok nevét és címét közzé kell tenni a szóban forgó hatóságok hivatalos honlapján vagy az egyes tagállamoknak a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemmel foglalkozó hivatalos honlapján.

(3)   A kérelmeket és az engedélyeket gépírással, az Unió hivatalos nyelveinek valamelyikén, a kibocsátó tagállam illetékes hatóságai által meghatározottak szerint kell kitölteni és kiállítani.

(4)   A tagállamok illetékes hatóságai szükség esetén előírhatják, hogy a kérelmező az engedélykérelmekben vagy a kísérő dokumentumokban szereplő nem egységesített szövegeket saját költségére lefordíttassa az érintett tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek valamelyikére.

(5)   Az engedélykérelmeket az engedély céljának megfelelően és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésben (17) foglaltak szerint kell kitölteni.

(6)   Az engedélyt kiállító hatóság nem fogad el olyan kérelmet, amely nem felel meg a vonatkozó uniós szabályoknak. A hatóság a kérelmező által bejegyzett elfogadott információk felhasználásával és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésben meghatározott megfelelő információk megadásával haladéktalanul kiállítja az engedélyt. Az engedélyt kiállító hatóság az engedély papíralapú példányait aláírással, valamint bélyegzővel vagy szárazbélyegzővel érvényesíti. Az elektronikus példányokat az (1) bekezdésben említett szabványoknak megfelelően kell érvényesíteni.

3. cikk

Határidők

(1)   Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (18) 5. cikkétől eltérve az engedélykérelem benyújtási napjának azt a munkanapot kell tekinteni, amelyen a kérelmet az engedélyt kiállító hatóság kézhez veszi, feltéve, hogy a kérelem legkésőbb brüsszeli idő szerint 13 órakor beérkezik a hatósághoz.

A valamely munkanapon brüsszeli idő szerint 13 óra után beérkező kérelmeket a tényleges beérkezés napját követő első munkanapon benyújtottnak kell tekinteni.

(2)   Engedélykérelem törlésére vonatkozó kérés csak elektronikus vagy írásos formában nyújtható be, és annak a kérelem beérkezésének napján brüsszeli idő szerint 13 óráig be kell érkeznie az engedélyt kiállító hatósághoz.

(3)   Amennyiben e rendelet eljárási időtartamról rendelkezik, és annak kezdő- vagy zárónapja szombatra, vasárnapra vagy az 1182/71/EGK, Euratom rendeletben meghatározott munkaszüneti napra esik, akkor:

a)

az alkalmazandó kezdőnap a következő munkanap, és az időtartam 0 óra 00 perckor kezdődik, figyelembe véve a hatóság nyitvatartási rendjét is;

b)

az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjától és 4. cikkétől eltérve az alkalmazandó zárónap a következő munkanap, és az időtartam brüsszeli idő szerint 13 órakor ér véget.

Az első albekezdés a tagállam által adott esetben megfelelő módon közzétett hivatalos nemzeti és regionális munkaszüneti napok vonatkozásában alkalmazandó.

4. cikk

Gazdálkodói nyilvántartási és azonosító szám

(1)   A 952/2013/EU rendelet 9. cikkének megfelelően az engedély kérelmezője, jogosultja vagy kedvezményezettje számára kiadott gazdálkodói nyilvántartási számot (a továbbiakban: EORI-szám) a kérelem és az engedély 4. vagy – adott esetben – 6. szakaszába kell bejegyezni.

A kérelmezők vagy az engedélyt kiállító hatóságok nemzeti utasítások alapján feltüntethetik a kérelmező, a jogosult vagy a kedvezményezett EORI-számát a 20. szakaszban, feltéve, hogy a 4. vagy a 6. szakaszban szereplő név vagy azonosító szám kapcsolódik a 20. szakaszban megadott EORI-számhoz.

(2)   Amennyiben a termékeket a 952/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően vámjogi képviselő jelenti be szabad forgalomba bocsátás vagy kivitel céljából, a jogosult vagy a kedvezményezett EORI-számát az elektronikus vám-árunyilatkozat megfelelő adateleménél kell feltüntetni.

5. cikk

A biztosíték összege

(1)   Azon esetek tekintetében, amelyekben az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban biztosítékot kell letétbe helyezni, a biztosíték összegét e rendelet II. melléklete állapítja meg.

(2)   Ha az euróban megadott összegek nemzeti pénznemben kifejezett összegekké történő átváltásának eredményeként kapott, az engedélyen feltüntetendő összegek tizedesjegyeket is tartalmaznak, a biztosíték összegét a nemzeti pénznemben kifejezett legközelebbi egész számra lefelé kell kerekíteni.

6. cikk

Kivonatok

(1)   Ha az engedélyen feltüntetett mennyiséget eljárási vagy logisztikai okokból fel kell osztani, vagy ha a jogosultnak vagy a kedvezményezettnek szüksége van arra, hogy egy adott tagállamban elektronikus formában kiállított engedélyt felhasználjon egy másik, a kibocsátó tagállam informatikai alkalmazásaival össze nem kapcsolt tagállamban, az engedélyt kiállító hatóság a jogosult vagy a kedvezményezett kérésére engedélykivonatokat (a továbbiakban: kivonatok) állíthat ki.

(2)   A kivonatok ugyanolyan joghatással bírnak, mint a kiállításuk alapjául szolgáló engedélyek, azokon a mennyiségi határokon belül, amelyekre vonatkozóan a szóban forgó kivonatokat kiállították.

(3)   Az engedélyek kérelmezésére, kiállítására és visszaküldésére vonatkozó eljárások alkalmazandók a kivonatokra is. Az engedélyt kiállító hatóság rendelkezhet egyszerűsített kérelmezési eljárás alkalmazásáról.

(4)   Az engedélyt kiállító hatóság a kivonaton feltüntetett mennyiséget levonja az eredeti engedélyben megjelölt és adott esetben a megengedett eltérésnek megfelelően megnövelt mennyiségből, és bejegyzi a „kivonat” szót az eredeti engedélybe, a levont mennyiség mellé.

(5)   A kivonatokat haladéktalanul, további költségek felszámítása nélkül kell kiállítani, vagy elektronikus, vagy nyomtatott formában, az I. mellékletben szereplő minta felhasználásával.

(6)   A kivonatról további kivonat nem készíthető.

(7)   A kivonat felhasználása vagy érvényességének lejárta után a jogosult köteles visszaküldeni az engedélyt kiállító hatóságnak a kivonat jogosulti példányát, valamint az eredeti engedély jogosulti példányát.

7. cikk

Érvényességi időtartam

(1)   A II. mellékletben felsorolt termékek vonatkozásában az engedélyek érvényességi időtartamát az említett melléklet állapítja meg.

(2)   Az engedély a behozatali engedélyek esetében a 25. szakaszban, a kiviteli engedélyek esetében pedig a 23. szakaszban feltüntetett, az engedélyt kiállító hatóság kódjával vagy bélyegzőjével érvényesített tényleges kiállítási naptól minősül érvényesnek. A szóban forgó napot bele kell számítani az engedély érvényességi időtartamába.

Ha valamely konkrét jogszabály értelmében az érvényességi időtartamra egy másik kezdőnap alkalmazandó, az engedélyt kiállító hatóság az „Érvényes: ….-tól/-től” szövegbe illesztve ezt a napot is feltünteti az engedélynek az első albekezdésben említett megfelelő szakaszában.

8. cikk

Megengedett eltérés és kerekítés

(1)   Az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti pozitív vagy negatív megengedett eltérés nem haladhatja meg az 5 %-ot.

(2)   A mennyiségek kiszámítása során a következő kerekítési szabályok alkalmazandók:

a)

ha az első tizedesjegy helyén az ötös vagy annál nagyobb számjegy áll, a mennyiséget felfelé kell kerekíteni az engedély 17. szakaszában említett mértékegységben kifejezett legközelebbi egész értékre. Ha az első tizedesjegy helyén az ötösnél kisebb számjegy áll, a tizedesjegyekkel jelölt mennyiséget törölni kell;

b)

az állatlétszámon alapuló mennyiségek esetében a mennyiségeket felfelé kell kerekíteni az állatlétszám legközelebbi egész értékére.

9. cikk

Vám-árunyilatkozat

(1)   A vám-árunyilatkozatban az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (19) B. mellékletének II. címében foglaltaknak megfelelő, a behozatali engedélyek esetében a 25. szakaszban, a kiviteli engedélyek esetében pedig a 23. szakaszban feltüntetett egyedi kód és engedélykiállítási szám vagy – adott esetben, az I. melléklet 4. pontjával összhangban – a 2. szakaszban szereplő kód használatával hivatkozni kell az engedélyre vagy a kivonatra.

(2)   Az engedélyt kiállító hatóság informatikai alkalmazásai közvetlen hozzáférést biztosíthatnak a vámhivatal számára az elektronikus engedélyhez vagy kivonathoz. Ha a közvetlen hozzáférés nem biztosított, a nyilatkozattevő vagy az engedélyt kiállító hatóság elektronikus formában megküldi az engedélyt vagy a kivonatot a vámhivatalnak.

Ha az engedélyt kiállító hatóság vagy a vámhivatal informatikai alkalmazásai nem teszik lehetővé az első albekezdésben foglaltak alkalmazását, az engedélyek vagy kivonatok papíralapú formátumban is elküldhetők.

(3)   A nyilatkozattevőnek a papíralapú engedély vagy kivonat jogosulti példányát be kell nyújtania a vámhivatal számára, illetve a 952/2013/EU rendelet 163. cikkével összhangban a vámhatóságok rendelkezésére kell tartania azt.

10. cikk

Jóváírás és láttamozások

(1)   Az elektronikus engedélyek kiállítására irányuló eljárásra vonatkozó szabályoknak ki kell jelölniük azt a hatóságot, amelynek feladata a szabad forgalomba bocsátott vagy exportált mennyiség feltüntetése az engedélyen, és meg kell határozniuk, hogy a nyilatkozattevő és az engedélyt kiállító hatóság hogyan fér hozzá az említett információhoz.

(2)   A vámhivatal a papíralapú engedélyen feltünteti és érvényesíti a szabad forgalomba bocsátott vagy exportált mennyiséget, vagy – amennyiben a nemzeti közigazgatási szabályok úgy rendelkeznek – érvényesíti a nyilatkozattevő által a jogosulti példány 29. és 30. szakaszában feltüntetett mennyiséget, láttamozza a példányt, és visszaküldi azt a nyilatkozattevőnek, vagy – konkrét jogszabályi előírások alapján – visszaküldi a szóban forgó példányt az engedélyt kiállító hatóságnak.

(3)   Amennyiben a szabad forgalomba bocsátott vagy exportált mennyiség nem felel meg az engedélyen feltüntetett mennyiségnek, a vámhatóság a tényleges mennyiség feltüntetésével helyesbíti az engedélyben szereplő bejegyzést az engedélyben megadott mennyiség korlátain belül.

(4)   Ha a papíralapú engedélyen vagy kivonaton nem áll rendelkezésre elegendő hely a jóváírt mennyiségek feltüntetésére, a hatóságok kiegészítő lapokat is használhatnak, amelyeket folytatólagos bélyegzéssel érvényesítenek.

(5)   A jóváírás dátuma a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának napja.

(6)   A tagállamok meghatározzák, hogy az elektronikus engedélyek vonatkozásában mely hatóság látja el az e cikkben említett feladatokat, és ezt az információt közzéteszik nyilvános honlapjukon.

11. cikk

Átruházás

Ha az engedély jogosultja átruházási kérelmet nyújt be, a kedvezményezett adatait és a vonatkozó bejegyzés dátumát a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésnek megfelelően fel kell tüntetni az engedélyben. Az átruházást az engedélyt kiállító hatóságnak jóvá kell hagynia.

Az engedélynek a jogosultra történő visszátruházása esetén az engedélyt kiállító hatóságnak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésnek megfelelően jóvá kell hagynia az engedélyben a visszátruházást és annak dátumát.

Az átruházás vagy a visszátruházás attól a naptól hatályos, amelyen az engedélyt kiállító hatóság jóváhagyja azt.

12. cikk

Letétbe helyezés

(1)   A tagállamok engedélyezhetik azt, hogy az engedély az azt kiállító hatóságnál, a kifizető ügynökségnél vagy a vámhatóságnál letétbe helyezésre kerüljön, illetve azt, hogy az informatikai alkalmazásokon keresztül elérhető maradjon.

(2)   Az engedélyt kiállító hatóság meghatározza azokat az eseteket, amelyekben letétbe kell helyezni az engedélyt a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre irányuló eljárásban érintett hatóságoknál, továbbá azokat a feltételeket, amelyeket az engedély jogosultjának vagy kedvezményezettjének teljesítenie kell.

(3)   A tagállamok kijelölik a letétbe helyezés rendszerében érintett azon hatóságot, amelynek el kell látnia a 10. cikkben említett feladatokat, és ezt az információt közzéteszik nyilvános honlapjukon.

(4)   A nyilatkozattevőnek a papíralapú vám-árunyilatkozat 44. rovatában vagy az elektronikus vám-árunyilatkozat megfelelő adateleménél az engedélykiállítási szám mellett fel kell tüntetnie a „letétben” szót. Az elektronikus engedélyek esetében a tagállamok eltekinthetnek e kötelezettség alkalmazásától, vagy az említett célra különleges kódot alkalmazhatnak.

13. cikk

Az engedélyben szereplő adatok sértetlensége és ellenőrzése, kölcsönös segítségnyújtás

(1)   Az engedélyen, illetve a kivonaton szereplő bejegyzések az engedély vagy a kivonat kiállítása után nem módosíthatók.

(2)   Ha az illetékes vámhatóság kételkedik az engedélyen vagy a kivonaton szereplő bejegyzések helytállóságában, az engedélyt vagy a kivonatot visszaküldi az engedélyt kiállító hatósághoz. Ha az engedélyt kiállító hatóság kételkedik az engedélyen vagy a kivonaton szereplő bejegyzések helytállóságában, az engedélyt vagy a kivonatot visszaküldi az illetékes vámhatósághoz.

Az első albekezdés nem alkalmazandó olyan kisebb vagy nyilvánvaló hibák esetében, amelyeket az engedélyt kiállító hatóság vagy az illetékes vámhatóság a jogszabályok helyes alkalmazásával orvosolni tud.

(3)   Ha az engedélyt kiállító hatóság megítélése szerint javításra van szükség, visszavonja az engedélyt vagy a kivonatot, és haladéktalanul kiállítja a megfelelő módon javított engedélyt vagy kivonatot.

(4)   Elektronikus engedélyek vagy kivonatok esetében az engedélyt kiállító hatóság érvényesíti a javított változatot, amely az eredeti változat helyébe lép. A papíralapú engedélyekre vagy kivonatokra az engedélyt kiállító hatóság rávezeti az „engedély javítva …-án/-én” vagy a „kivonat javítva …-án/-én” bejegyzést. Minden példányon meg kell ismételni az összes korábbi bejegyzést.

(5)   Ha az engedélyt kiállító hatóság megítélése szerint nincs szükség javításra, ezt megerősíti az informatikai alkalmazásokban. Papíralapú engedélyek és kivonatok esetében az engedélyt kiállító hatóság az „ellenőrizve …….-án/-én” láttamozásnak, valamint a hatóság bélyegzőjének, a megfelelő aláírásoknak és a dátumnak a feltüntetésével vagy valamilyen hasonló módszerrel megerősíti az engedélyen vagy a kivonaton az adatok helytállóságát.

(6)   A jogosult vagy a kedvezményezett az engedélyt kiállító hatóság kérésére köteles visszaküldeni az engedélyt vagy a kivonatot.

Amennyiben kockázatkezelési szempontok alapján szükségessé válik a papíralapú engedély vagy kivonat, illetve az azon szereplő bejegyzések vagy láttamozások hitelességének ellenőrzése, vagy kételyek merülnek fel a hitelességet illetően, az érintett hatóság visszaküldi az engedélyt vagy a kivonatot, illetve annak egy fénymásolatát az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságokhoz.

Az ellenőrzésre vonatkozó kérelmet és az eredményt tartalmazó választ elektronikus úton, az 515/97/EK tanácsi rendeletnek (20) megfelelően, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésben foglalt formanyomtatvány felhasználásával kell továbbítani. A hatóságok további egyszerűsítésekről is megállapodhatnak, például a vámhivataloknak a Bizottság hivatalos honlapján közzétett jegyzékére (COL) (21) támaszkodva folytatandó közvetlen konzultációk lehetővé tételéről.

Amennyiben a megkereső hatóság és a megkeresett hatóság székhelye ugyanabban a tagállamban van, a megkeresett hatóság gondoskodik róla, hogy a megkereső hatóság 20 naptári napon belül választ kapjon. Ha a két hatóság székhelye nem ugyanabban a tagállamban található, a választ 60 naptári napon belül kell megküldeni.

(7)   Az engedély vagy a kivonat visszaküldése esetén az illetékes hatóság kérésre átvételi elismervényt ad ki az érintett félnek, vagy feljegyzi az érintett fél által benyújtott fénymásolatra az átvétel elismerésének dátumát, és bélyegzővel látja el azt.

14. cikk

A kötelezettség teljesítése és annak igazolása

(1)   Az engedélyhez kapcsolódó biztosíték akkor szabadítható fel, ha a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkében és az e cikkben említett kötelezettségek teljesítése megtörtént.

(2)   A termékek szabad forgalomba bocsátására vagy kivitelére vonatkozó jogosultság azon a napon tekintendő felhasználtnak, a kapcsolódó kötelezettség pedig teljesítettnek, amelyen a releváns vám-árunyilatkozatot – az engedély érvényességi időtartamán belül – elfogadják, feltéve, hogy:

a)

a szabad forgalomba bocsátás esetében a termékeket ténylegesen szabad forgalomba bocsátották;

b)

a kivitel esetében a termékek a vám-árunyilatkozat elfogadásának napjától számított 150 naptári napon belül elhagyták az Unió vámterületét.

(3)   A termékek szabad forgalomba bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítésének bizonyítékául az engedélynek vagy a kivonatnak a jogosult vagy a kedvezményezett birtokában lévő, a vámhatóság által megfelelően láttamozott példánya vagy annak elektronikus megfelelője szolgál.

(4)   A kivitelre vonatkozó kötelezettség teljesítésének bizonyítékául a következők valamelyike szolgál:

a)

az engedélynek vagy a kivonatnak a jogosult vagy a kedvezményezett birtokában lévő, a vámhatóság által megfelelően láttamozott példánya vagy annak elektronikus megfelelője; valamint

b)

a kiviteli vámhivatal által az áru kilépésére vonatkozóan az exportőr vagy a nyilatkozattevő számára kiadott, az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 334. cikkében említett igazolás.

(5)   A (4) bekezdés b) pontjában említett bizonyíték benyújtása és ellenőrzése a következőképpen történik:

a)

a (4) bekezdés b) pontjában említett exportőr vagy nyilatkozattevő továbbítja a kilépési igazolást a jogosultnak, a jogosult pedig elektronikus formában benyújtja a bizonyítékot az engedélyt kiállító hatóságnak. Ha a kilépési igazolás a kilépési vámhivatal által végrehajtott javítások miatt érvényét veszti, a kiviteli vámhivatal tájékoztatja erről az exportőrt vagy annak vámjogi képviselőjét, majd az exportőr vagy annak vámjogi képviselője tájékoztatja a jogosultat, aki ennek megfelelően tájékoztatja az engedélyt kiállító hatóságot;

b)

az a) pontban ismertetett eljárás keretében meg kell adni az engedélyt kiállító hatóság számára az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének 22. pontja szerinti érintett fő hivatkozási számot (MRN),

ha egynél több tagállam érintett a kiviteli eljárásban, vagy

ha a kiviteli vámhivatal az engedélyt kiállító hatóság tagállamától eltérő tagállamban van, vagy

ha az MRN az azon tagállamban lezáruló kiviteli eljárás keretében kerül felhasználásra, ahol a kiviteli árunyilatkozatot benyújtották;

c)

az engedélyt kiállító hatóság kockázatkezelési szempontok alapján ellenőrzi a kapott információkat, beleértve az Unió vámterületéről való kilépés dátumának helyességét is. Ha az MRN és az MRN-adatbank (22) nem teszi lehetővé megfelelő ellenőrzések elvégzését, a vámhatóság az engedélyt kiállító hatóság kérésére és az érintett MRN alapján vagy megerősíti, vagy helyesbíti a kilépés dátumát.

Ha a kiviteli vámhivatal székhelye nem ugyanabban a tagállamban van, mint az engedélyt kiállító hatóságé, a 13. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eljárásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A hatóságok megállapodhatnak abban, hogy az első albekezdésben meghatározott eljárások lefolytatására közvetlenül az érintett hatóságok között kerül sor. Az engedélyt kiállító hatóságok az a) pont alkalmazásában egyszerűsített eljárásokat is előírhatnak.

(6)   A termékek szabad forgalomba bocsátásának megtörténtére vonatkozó bizonyítéknak az engedély érvényességi időtartamának lejártától számított 60 naptári napon belül be kell érkeznie az engedélyt kiállító hatósághoz.

A kivitelre és az Unió vámterületéről való kilépésre vonatkozó bizonyítéknak az engedély lejártától számított 180 naptári napon belül be kell érkeznie az engedélyt kiállító hatósághoz.

Ha az első és a második albekezdésben előírt időtartamok betartása technikai problémák miatt nem lehetséges, az engedélyt kiállító hatóság a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikke (4) bekezdésének figyelembevételével, a jogosult kérésére és bizonyítékai alapján – szükség esetén utólag is – legfeljebb 730 naptári napra meghosszabbíthatja a szóban forgó időtartamot.

(7)   Az engedélyt kiállító hatóságok eltekinthetnek a (2), a (3) és a (4) bekezdésben említett bizonyítékok bemutatásától, ha már birtokában vannak a szükséges információknak.

15. cikk

Helyettesítő engedélyek vagy kivonatok és az engedélyek vagy kivonatok másolatai

(1)   Ha az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy (2) bekezdésének a) pontjában említett termékek vonatkozásában kiállított papíralapú engedély vagy kivonat részben vagy teljesen megsemmisül, illetve elvész, a jogosult vagy a kedvezményezett kérheti az engedélyt kiállító hatóságtól helyettesítő engedély vagy kivonat kiállítását. A helyettesítő engedély vagy kivonat az eredeti engedély vagy kivonat helyébe lép, többek között az összes érintett jog és kötelezettség tekintetében.

A helyettesítő engedélyek e bekezdés alapján történő kiállításához biztosítékot kell letétbe helyezni az 5. cikknek megfelelően.

Ha az elveszett vagy részben megsemmisült eredeti engedélyt megtalálják, a jogosult visszaküldi az eredeti engedélyt az engedélyt kiállító hatóságnak, amely haladéktalanul felszabadítja az eredeti engedély tekintetében fennmaradó biztosítékot.

(2)   Helyettesítő engedély vagy kivonat csak egy alkalommal és csak az eredeti engedély vagy kivonat érvényességi időtartamára, a szóban forgó engedély vagy kivonat keretében rendelkezésre álló mennyiség fennmaradó egyenlegének erejéig állítható ki.

Nem állítható ki helyettesítő engedély vagy kivonat abban az esetben, ha a szóban forgó termékre vonatkozó engedélyek vagy kivonatok kiállítása felfüggesztésre került, illetve ha behozatali vagy kiviteli vámkontingenst érint.

(3)   A helyettesítő engedélyhez kapcsolódó biztosítékot és – amennyiben az eredeti engedélyt nem találják meg – az eredeti engedélyhez kapcsolódó biztosítékot a 14. cikknek megfelelően kell felszabadítani.

(4)   Ha a kérelem az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy (2) bekezdésének a) pontjában említettektől eltérő termékekre vonatkozóan kiállított, részben vagy teljesen megsemmisült engedélyt vagy kivonatot érint, a következő feltételeket kell alkalmazni:

a)

a jogosultnak vagy a kedvezményezettnek az engedélyt kiállító hatóság számára kielégítő módon bizonyítania kell a teljes vagy részleges megsemmisülést;

b)

a helyettesítő engedély vagy kivonat nem állítható ki, ha a jogosult vagy a kedvezményezett nem igazolta, hogy ésszerű óvintézkedéseket tett az engedély vagy kivonat megsemmisülésének megelőzésére, illetve ha a jogosult által szolgáltatott bizonyíték nem kielégítő;

c)

a helyettesítő engedély vagy kivonat kapcsán letétbe helyezendő biztosíték mértéke az eredeti engedélyhez kapcsolódó biztosíték 150 %-a, de 100 kilogrammonként, hektoliterenként, illetve állatonként legalább 3 EUR, figyelembe véve a megsemmisülés időpontjában rendelkezésre álló, fennmaradó mennyiséget és – adott esetben – a pozitív megengedett eltérést is. Az eredeti engedélyhez kapcsolódó biztosíték rendelkezésre álló egyenlege felhasználható a helyettesítő engedélyhez kapcsolódó biztosíték letétbe helyezésekor. Az eredeti engedélyhez kapcsolódó biztosítéknak a helyettesítő engedély kapcsán letétbe helyezendő biztosítékhoz képest többletként jelentkező részét a fennmaradó, rendelkezésre álló mennyiség figyelembevételével haladéktalanul fel kell szabadítani.

(5)   Helyettesítő engedélyek vagy kivonatok kiállításakor az engedélyt kiállító hatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot a következőkről:

a)

a helyettesítő engedélyek vagy kivonatok kiállítási száma és a helyettesített engedélyek vagy kivonatok kiállítási száma;

b)

az érintett termékek és a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjuk (a továbbiakban: KN-kód), valamint mennyiségük.

A Bizottság mindezekről tájékoztatja a tagállamokat.

(6)   Abban az esetben, ha a papíralapú engedély vagy kivonat elveszett vagy megsemmisült, és az elveszett vagy megsemmisült okmány már teljes mértékben vagy részben felhasználásra került, kizárólag abból a célból, hogy felszabadítsák az eredeti engedélyen már rögzített szabad forgalomba bocsátás vagy kivitel tekintetében még fennálló biztosítékot, a következő feltételeket kell alkalmazni:

a)

a jogosult vagy a kedvezményezett kérheti az engedélyt kiállító hatóságtól engedély- vagy kivonatmásolat kiállítását; e másolatokat ugyanolyan módon kell kiállítani és láttamozni, mint az eredeti okmányt. Engedély- vagy kivonatmásolat csak egy alkalommal állítható ki;

b)

az engedélyt kiállító hatóság kiadhat a jogosultnak vagy a kedvezményezettnek engedély- vagy kivonatmásolatot, amelynek minden példányán egyértelműen fel kell tüntetni a „másolat” megjegyzést;

c)

az engedély- vagy kivonatmásolatot be kell mutatni a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre vonatkozó árunyilatkozat tekintetében illetékes vámhatóságnak, amennyiben az árunyilatkozat elfogadására az elveszett engedély vagy kivonat alapján került sor. Az említett vámhatóság rávezeti a másolatra az eredeti engedély vagy kivonat alapján végrehajtott szabad forgalomba bocsátásra vagy kivitelre vonatkozó megfelelő bejegyzéseket és láttamozásokat.

16. cikk

Vis maior

(1)   Az engedélyt vagy a kivonatot kiállító tagállam illetékes hatósága a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (23) 50. cikkének figyelembevételével bizonyos eseteket vis maiorként ismerhet el, és dönthet úgy, hogy:

a)

megszünteti az engedélyben megjelölt termékeknek és mennyiségnek az engedély érvényességi időtartamán belüli szabad forgalomba bocsátására vagy kivitelére vonatkozó, az e rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében említett kötelezettséget, és felszabadítja a biztosítékot, vagy – figyelembe véve az eset körülményeit – az engedély eredeti érvényességi időtartamának lejártától számítva legfeljebb 180 nappal meghosszabbítja az engedély érvényességi időtartamát; vagy

b)

a szabad forgalomba bocsátásra vagy a kivitelre vonatkozó bizonyíték benyújtása tekintetében e rendelet 14. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartamot a szóban forgó rendelkezésben megállapított határokon belül, a biztosíték részleges visszatartása nélkül meghosszabbítja.

Az a) pontban foglaltak alapján meghozott döntés csak arra a termékmennyiségre vonatkozhat, amelyet vis maior bekövetkezte miatt nem lehetett szabad forgalomba bocsátani vagy kivinni.

(2)   Az illetékes hatóságok a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 50. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítésükben tájékoztatják a Bizottságot az érintett termékekről, megadva azok KN-kódját és a szóban forgó mennyiségeket, továbbá jelzik, hogy a döntés szabad forgalomba bocsátásra vonatkozik-e vagy kivitelre, és az engedély megszüntetésére irányul-e, avagy az engedély érvényességi időtartamának vagy a szabad forgalomba bocsátásra, illetve a kivitelre vonatkozó bizonyíték benyújtására biztosított időtartamnak a meghosszabbítására; az időtartam meghosszabbítására vonatkozó döntés esetében meg kell adni az új időtartamot. A Bizottság az erre a célra kijelölt, az engedélyt kiállító hatóságok és a vámhatóságok számára hozzáférhető honlapján minderről tájékoztatja a többi illetékes hatóságot.

(3)   Ha a jogosult vagy a kedvezményezett úgy nyilatkozik, hogy addig is, amíg a vis maiorra vonatkozó döntés megszületik, használni kívánja az engedélyt azon mennyiség tekintetében, amelyre nem kérelmezte a vis maior elismerését, az engedélyt kiállító hatóság a szóban forgó egyenleg vonatkozásában kivonatot állít ki, amelyen feltünteti a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekről szóló értesítésben meghatározott információkat.

Ez a kivonat nem ruházható át.

17. cikk

A kenderre vonatkozó tájékoztatás és értesítések

(1)   Az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében említett műveleteket érintő ellenőrzések lehetővé tétele érdekében azokban az esetekben, amikor a műveletek végrehajtására nem abban a tagállamban kerül sor, amelyben az importőr engedélyt kapott a nem vetésre szánt kendermag behozatalára, az engedélyt megadó hatóság megküldi a másik tagállam illetékes hatóságának az utóbbi területén végrehajtott műveletekre vonatkozó, az engedéllyel rendelkező importőrök által benyújtott dokumentumok másolatait.

Ha az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, az érintett tagállam illetékes hatósága tájékoztatja erről azon tagállamnak az engedély megadása terén illetékes hatóságát, amelyben az érintett importőr engedélyt kapott.

(2)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, valamint a szóban forgó cikk (4) bekezdése első, második és harmadik albekezdésének alkalmazása céljából elfogadott rendelkezésekről.

Az illetékes hatóságok minden évben legkésőbb január 31-én értesítik a Bizottságot az előző gazdasági év során feltárt szabálytalanságok következtében kirótt szankciókról és meghozott intézkedésekről.

Az illetékes hatóságok megküldik a Bizottságnak az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett ellenőrzésekért felelős hatóságok nevét és címét. A Bizottság e neveket és címeket továbbítja a többi tagállam illetékes hatóságainak.

18. cikk

A fokhagymára vonatkozó értesítések

A tagállamok minden héten szerdáig értesítik a Bizottságot az előző héten beérkezett, „B” engedély iránti kérelmek tárgyát képező összmennyiségekről.

A vonatkozó mennyiségeket a behozatali engedély iránti kérelem napja, a származás és a KN-kódok szerinti bontásban kell megadni. A II. melléklet E. és F. szakaszában szereplő, fokhagymától eltérő termékek esetében a terméknek a behozatali engedély iránti kérelem 14. szakaszában feltüntetett nevét is közölni kell.

19. cikk

A mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó behozatali engedélyekkel kapcsolatos értesítések

(1)   A tagállamok minden csütörtökön vagy – amennyiben a csütörtök munkaszüneti nap – az azt követő első munkanapon értesítik a Bizottságot a II. melléklet I. részének H. szakaszában említett termékek azon mennyiségeiről – KN-kód és származási ország szerinti bontásban –, amelyekre az előző héten behozatali engedélyeket állítottak ki.

(2)   Amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy azok a mennyiségek, amelyekre az adott tagállamban behozatali engedélyt igényeltek, piaci zavarokat okozhatnak, az érintett termékfajták mennyiségeinek megadásával haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság megvizsgálja a helyzetet, és tájékoztatja arról a tagállamokat.

20. cikk

Információcsere és a Bizottságnak küldendő értesítések

(1)   Ha ennek a rendeletnek a megfelelő alkalmazásához szükséges, az illetékes hatóságok információt cserélnek az engedélyekről és a kivonatokról, valamint az azokkal kapcsolatos szabálytalanságokról és jogsértésekről.

(2)   Az illetékes hatóságok tájékoztatják a Bizottságot, amint e rendelettel kapcsolatban bármilyen szabálytalanság vagy jogsértés a tudomásukra jut.

(3)   A tagállamok a kérelmek fogadásáért, valamint az engedélyek és a kivonatok kiállításáért felelős hatóságoknak a 2. cikk (2) bekezdésében említett internetcíméhez tartozó egységes forrásazonosítón (URL) keresztül juttatják el a vonatkozó információkat a Bizottsághoz, továbbá naprakészen tartják és szükség esetén újból megküldik ezeket az információkat. A Bizottság az érintett URL-eket közzéteszi nyilvános holnapján.

(4)   A tagállamok elküldik a Bizottságnak hivatalos bélyegzőik és – adott esetben – a hatóságok által használt szárazbélyegzők lenyomatait. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot ezekről egy kizárólag tagállami hatóságok számára hozzáférhető biztonságos honlapon.

(5)   Az e rendeletben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (24) megfelelően kell megküldeni.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az illetékes hatóságok a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is használhatják a 376/2008/EK rendelet 17. cikkében előírt, a szóban forgó rendelet I. mellékletében foglalt nyomtatványminták papíralapú változatát a kérelmezés és az engedélykiállítás céljaira. Az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján valamely más tagállamban, az e rendelet I. mellékletében foglalt mintának megfelelően kiállított kérelmek és engedélyek minden esetben és az eljárás bármely szakaszában elfogadhatók.

(2)   Az Unió vámterületéről való kilépésre vonatkozóan a 14. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében előírt bizonyítékot minden esetben el kell fogadni, amennyiben a bizonyítékot a 2454/93/EGK rendelet (25) 912a–912 g. cikkében említett T5 ellenőrző példány használatával kellett volna rendelkezésre bocsátani.

22. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. november 6-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az ilyen engedélyekhez letétbe helyezett biztosítékok felszabadításáról és visszatartásáról szóló szabályok tekintetében való kiegészítéséről, a 2535/2001/EK, az 1342/2003/EK, a 2336/2003/EK, a 951/2006/EK, a 341/2007/EK és a 382/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 2390/98/EK, az 1345/2005/EK, a 376/2008/EK és az 507/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(4)  A Bizottság 2001. december 14-i 2535/2001/EK rendelete a tejre és tejtermékekre vonatkozó behozatali szabályok és a vámkontingensek megnyitása tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 341., 2001.12.22., 29. o.).

(5)  A Bizottság 2003. július 28-i 1342/2003/EK rendelete a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról (HL L 189., 2003.7.29., 12. o.).

(6)  A Bizottság 2003. december 30-i 2336/2003/EK rendelete a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intézkedések megállapításáról szóló 670/2003/EK tanácsi rendelet egyes részletes alkalmazási szabályainak bevezetéséről (HL L 346., 2003.12.31., 19. o.).

(7)  A Bizottság 2006. június 30-i 951/2006/EK rendelete a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 178., 2006.7.1., 24. o.).

(8)  A Bizottság 2007. március 29-i 341/2007/EK rendelete a harmadik országokból behozott fokhagymára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozóan vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről (HL L 90., 2007.3.30., 12. o.).

(9)  A Bizottság 2008. április 21-i 382/2008/EK rendelete a marha- és borjúhúságazatbeli behozatali és kiviteli engedélyekre vonatkozó alkalmazási szabályokról (HL L 115., 2008.4.29., 10. o.).

(10)  A Bizottság 1998. november 5-i 2390/98/EK rendelete az 1706/98/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokból, illetve a tengerentúli országokból és területekről származó egyes gabonahelyettesítő termékek és feldolgozott gabona- és rizstermékek behozatalára vonatkozó szabályok tekintetében történő megállapításáról, valamint a 2245/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 297., 1998.11.6., 7. o.).

(11)  A Bizottság 2005. augusztus 16-i 1345/2005/EK rendelete az olívaolaj-ágazatban a behozatali engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 212., 2005.8.17., 13. o.).

(12)  A Bizottság 2008. április 23-i 376/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról (HL L 114., 2008.4.26., 3. o.).

(13)  A Bizottság 2008. június 6-i 507/2008/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről szóló 1673/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (HL L 149., 2008.6.7., 38. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(15)  A Bizottság 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(16)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).

(17)  Értesítés a behozatali és a kiviteli engedélyekről, (HL C 278., 2016.7.30.).

(18)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(19)  A Bizottság 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(20)  A Tanács 1997. március 13-i 515/97/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(21)  http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/col/col_home.jsp?Lang=hu&Screen=0

(22)  http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ecs/ecs_home.jsp?Lang=hu

(23)  A Bizottság 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU végrehajtási rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.)

(24)  A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).

(25)  A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MINTA

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

1.

Az engedélyek formanyomtatványai az 1. példányt, a 2. példányt és a kérelmet, továbbá az engedély esetleges további példányait ebben a sorrendben tartalmazó dokumentumegyüttesek.

Mindazonáltal a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az első albekezdésben előírt dokumentumegyüttesek használata helyett a kérelmezőknek csupán egy kérelmet kell kitölteniük.

2.

Ha valamely uniós intézkedés következtében előfordulhat, hogy az a mennyiség, amelyre az engedélyt kiállítják, kisebb az engedély iránti kérelemben eredetileg megjelölt mennyiségnél, a kérelmezett mennyiséget és az ahhoz kapcsolódó biztosíték összegét csak a kérelem formanyomtatványán kell feltüntetni.

3.

Az engedélykivonatok formanyomtatványai az 1. példányt és a 2. példányt ebben a sorrendben tartalmazó dokumentumegyüttesek.

4.

A 2. szakaszban a megfelelő országkód alkalmazásával fel kell tüntetni az okmányt kiállító tagállamot. Az engedélyt kiállító hatóság azonosító számot rendelhet az okmányhoz.

Tagállam

Országkód

Belgium

BE

Bulgária

BG

Cseh Köztársaság

CZ

Dánia

DK

Németország

DE

Észtország

EE

Írország

IE

Görögország

EL

Spanyolország

ES

Franciaország

FR

Horvátország

HR

Olaszország

IT

Ciprus

CY

Lettország

LV

Litvánia

LT

Luxemburg

LU

Magyarország

HU

Málta

MT

Hollandia

NL

Ausztria

AT

Lengyelország

PL

Portugália

PT

Románia

RO

Szlovénia

SI

Szlovákia

SK

Finnország

FI

Svédország

SE

Egyesült Királyság

UK

5.

Kiállításukkor az engedélyeket és a kivonatokat az engedélyt kiállító hatóság kiállítási számmal láthatja el, amelyet a 23. szakaszban (kiviteli engedély) vagy a 25. szakaszban (behozatali engedély) kell feltüntetni.

6.

A kérelmeket, az engedélyeket és a kivonatokat írógéppel vagy számítógépes úton kell kitölteni.

7.

Az engedélyt kiállító hatóság engedélyezheti a kérelmek kézírással, tintával és nyomtatott nagybetűkkel történő kitöltését.

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

I. RÉSZ

A BEHOZATALRA VONATKOZÓ ENGEDÉLYKÖTELEZETTSÉG

Az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek jegyzéke

A.   Rizs (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja és I. mellékletének II. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

1006 20

Előmunkált (barna) rizs, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is

30 EUR/t

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő második hónap végéig

1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is

30 EUR/t

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő második hónap végéig

1006 40 00

Törmelék rizs, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is

1 EUR/t

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő második hónap végéig


B.   Cukor (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja és I. mellékletének III. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

1701

A vámkontingensektől eltérő preferenciális feltételekkel importált valamennyi termék (1), (2)

20 EUR/t

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő harmadik hónap végéig


C.   Vetőmagok (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja és I. mellékletének V. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

ex 1207 99 20

Vetésre szánt kendermagfajták

 (3)

eltérő tagállami rendelkezés hiányában az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő hatodik hónap végéig


D.   Len és kender (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének h) pontja és I. mellékletének VIII. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

5302 10 00

Valódi kender nyersen vagy áztatva

 (4)

eltérő tagállami rendelkezés hiányában az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő hatodik hónap végéig


E.   Gyümölcs- és zöldségfélék (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontja és I. mellékletének IX. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

0703 20 00

Fokhagyma, frissen vagy hűtve, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (5)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap

ex 0703 90 00

Más hagymaféle, frissen vagy hűtve, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (5)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap


F.   Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének j) pontja és I. mellékletének X. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

ex 0710 80 95

Fokhagyma (6) és Allium ampeloprasum (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (7)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap

ex 0710 90 00

Zöldségkeverékek fokhagymával (6) és/vagy Allium ampeloprasummal (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is), fagyasztva, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (7)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap

ex 0711 90 80

Fokhagyma (6) és Allium ampeloprasum ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (7)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap

ex 0711 90 90

Zöldségkeverékek fokhagymával (6) és/vagy Allium ampeloprasummal, ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (7)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap

ex 0712 90 90

Szárított fokhagyma (6) és Allium ampeloprasum és szárított zöldségkeverékek fokhagymával (6) és/vagy Allium ampeloprasummal, egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, beleértve a vámkontingensek keretében, az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint importált termékeket is (7)

50 EUR/t

a kiállítási naptól (7. cikk, (2) bekezdés) számított 3 hónap


G.   Egyéb termékek (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének x) pontja és I. melléklete XXIV. részének 1. szakasza)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

1207 99 91

Nem vetésre szánt kendermag

 (8)

eltérő tagállami rendelkezés hiányában a kiállítás napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő hatodik hónap végéig


H.   Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének u) pontja és I. mellékletének XXI. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

ex 2207 10 00

Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

1 EUR hektoliterenként

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő negyedik hónap végéig

ex 2207 20 00

Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

1 EUR hektoliterenként

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő negyedik hónap végéig

ex 2208 90 91

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

1 EUR hektoliterenként

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő negyedik hónap végéig

ex 2208 90 99

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékekből állítottak elő

1 EUR hektoliterenként

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő negyedik hónap végéig

II. RÉSZ

KIVITELRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYKÖTELEZETTSÉG

Az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett termékek jegyzéke

A.   Rizs (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja és I. mellékletének II. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

1006 20

Előmunkált (barna) rizs

3 EUR/t

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő negyedik hónap végéig

1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is

3 EUR/t

az engedély kiállítási napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő negyedik hónap végéig


B.   Cukor (az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja és I. mellékletének III. része)

KN-kód

Árumegnevezés

A biztosíték összege

Érvényességi időtartam

1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban (9)

11 EUR/100 kg

a kiállítás napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő harmadik hónap végéig (10)

1702 60 95

1702 90 95

Más cukor szilárd állapotban és cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével (9)

4,2 EUR/100 kg

a kiállítás napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő harmadik hónap végéig (10)

2106 90 59

Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével (9)

4,2 EUR/100 kg

a kiállítás napjának (7. cikk, (2) bekezdés) hónapját követő harmadik hónap végéig (10)


(1)  A behozatali engedélyhez kapcsolódó kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(2)  Kivéve a Moldovából származó, 1701 99 10 KN-kódú cukor kedvezményes behozatalát, ahogy az az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2014. június 16-i 2014/492/EU tanácsi határozatban (HL L 260., 2014.8.30., 1. o.) szerepel, valamint a Grúziából származó, 1701 KN-kódú cukor kedvezményes behozatalát, ahogy az az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2014. június 16-i 2014/494/EU tanácsi határozatban (HL L 261., 2014.8.30., 1. o.) szerepel.

(3)  Nem kell biztosítékot nyújtani.

(4)  Nem kell biztosítékot nyújtani.

(5)  A behozatali engedélyhez kapcsolódó kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(6)  Azok a termékek is ide tartoznak, amelyek esetében a „fokhagyma” szó csak egy része az árumegnevezésnek. Ezek a kifejezések – többek között – a következők lehetnek: „egyfejű fokhagyma”, „nyári hagyma”, „gerezd nélküli fokhagyma”, vagy „nagyfejű fokhagyma”.

(7)  A behozatali engedélyhez kapcsolódó kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(8)  Nem kell biztosítékot nyújtani.

(9)  A kiviteli engedélyhez kapcsolódó kötelezettség 2017. szeptember 30-ig érvényes.

(10)  10 tonnát nem meghaladó mennyiség esetében az érintett fél ugyanazon kivitel tekintetében legfeljebb egy ilyen engedélyt használhat.


30.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/71


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1240 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 18.)

az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke a), b), d), e), i), j), k), l), m), n) és o) pontjára, valamint 223. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjára,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a), b), c) és i) pontjára, valamint 64. cikke (7) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (3), és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére és 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (4), és új szabályokat állapít meg az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében. Egyúttal felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el az említett területekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az állami intervenciós és a magántárolási támogatási programok az új jogi keretben zökkenőmentesen működjenek, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. A szóban forgó jogi aktusoknak fel kell váltaniuk a 3427/87/EGK (5), a 2351/91/EGK (6), a 720/2008/EK (7), a 826/2008/EK (8), az 1130/2009/EK (9) és az 1272/2009/EU (10) bizottsági rendeleteket. A felsorolt rendeleteket az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) hatályon kívül helyezi.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet 11. cikke értelmében az állami intervenció a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, a marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús, a vaj és a sovány tejpor tekintetében alkalmazható, a szóban forgó rendeletben előírt feltételek mellett.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 17. cikke értelmében magántárolási támogatás a fehér cukor, az olívaolaj, a lenrost, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, a vaj, a sajt, a sovány tejpor, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús tekintetében nyújtható, a szóban forgó rendeletben előírt feltételek mellett.

(4)

Az 1370/2013/EU rendelet az állami intervenciós árakra, az állami intervenciós felvásárlás mennyiségi korlátozásaira és a magántárolási támogatás összegének megállapítására vonatkozó szabályokat állapít meg.

(5)

Az állami intervencióval és a magántárolási támogatással összefüggő irányítási és ellenőrzési mechanizmusok egyszerűsítése és eredményességének javítása érdekében helyénvaló olyan közös szabályokat megállapítani, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 11. és 17. cikkében szereplő valamennyi termékre irányadók.

(6)

Az 1308/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság határozhat úgy, hogy megnyitja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs felvásárlását, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. A Bizottság a marhahúságazat tekintetében is megnyithatja az állami intervenciót, amennyiben egy meghatározott reprezentatív időszakban a piaci átlagár nem éri el az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át. Ezekben az esetekben a felvásárlásra pályázati eljárás útján kerül sor.

(7)

Az 1370/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az 1308/2013/EU rendelet 17. cikkében felsorolt termékekre nyújtható magántárolási támogatás összegének meghatározása céljából a Bizottság vagy pályázati eljárást kezdeményez, vagy pedig előre rögzíti a támogatási összeget.

(8)

Az állami intervenció és a magántárolási támogatás rendszerének hatékony működése érdekében a gazdasági szereplőknek az ajánlatok, pályázatok és kérelmek benyújtási eljárása tekintetében a kifizető ügynökségek által rendelkezésre bocsátott módszereket kell használniuk.

(9)

A rendszerek megfelelő irányításának biztosítása céljából meg kell állapítani a rögzített áron történő felvásárlásra, az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó pályázati eljárásokra, az intervenciós készletekből történő értékesítésre, a magántárolási támogatás felső összeghatárának megállapítására, az előzetesen rögzített összegű magántárolási támogatásra, valamint a pályázatok, ajánlatok és kérelmek benyújtására és elfogadhatóságára vonatkozó szabályokat.

(10)

Az állami intervenció működésének hatékonyabbá tétele jegyében, az egyes régiókban elszórtan található kisebb raktárhelyiségek használatának megszüntetése érdekében indokolt meghatározni az intervenciós raktárhelyiségek minimális tárolási kapacitását; ugyanakkor e szabály alkalmazása alól kivételt képezhet, ha a raktározási helyszín közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkezik.

(11)

Mivel az állami intervenciós intézkedések és a magántárolási támogatás tárgyát képező termékek a termesztés vagy a betakarítás időpontja és a raktározási követelmények tekintetében eltérnek egymástól, indokolt egyedi támogathatósági feltételeket meghatározni esetükben.

(12)

Az állami intervenciós és magántárolási támogatási rendszer megbízható irányítása érdekében indokolt meghatározni azt a minimális mennyiséget, amely alatt a kifizető ügynökség nem fogadhat el sem felvásárlásra, sem értékesítésre irányuló ajánlatot vagy pályázatot, és el kell dönteni, hogy rögzítik-e a magántárolási támogatás felső összeghatárát vagy sem. Ha azonban egy tagállamban a nagykereskedelmi feltételek és gyakorlatok, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás miatt indokolt az e rendeletben rögzítetteknél magasabb alsó mennyiségi korlátokat megállapítani, helyénvaló, hogy az adott kifizető ügynökség a rögzített áron történő felvásárláskor magasabb megengedett legkisebb mennyiséget írhasson elő.

(13)

A rögzített árú intervenció és az állami intervencióra irányuló pályázati eljárás esetében egyaránt szükség van a biztosíték értékszintjének megállapítására, amely garantálja az ajánlat vagy pályázat komolyságát és biztosítja, hogy az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást.

(14)

Az állami intervenció hatékony irányításának biztosítása céljából helyénvaló értesítési kötelezettséget előírni a tagállamok és a Bizottság között a benyújtott ajánlatokról, illetve pályázatokról. Megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkében rögzített mennyiségi korlátozások betartását.

(15)

A szóban forgó rendszerek lehetőséget adnak a beérkezett ajánlatok és pályázatok alapján a maximális felvásárlási ár, illetve a magántárolási támogatás felső összeghatárának rögzítésére. A piacon azonban kialakulhat olyan helyzet, amikor gazdasági vagy egyéb szempontok miatt el kell tekinteni a felvásárlási ár, illetve támogatási összeghatár rögzítésétől, és valamennyi beérkezett pályázatot vissza kell utasítani.

(16)

Az állami intervenciós rendszer világos és hatékony működése érdekében indokolt meghatározni a szállítási utalvány kiállítására és a termékeknek a kifizető ügynökség által a meghatározott raktározási helyszínre történő szállítására vonatkozó általános szabályokat. Ezenkívül a gabonafélék és a rizs, valamint a marhahús, a vaj és a sovány tejpor ágazatainak sajátosságaira tekintettel indokolt ezen ágazatok tekintetében egyedi szabályokat is meghatározni.

(17)

A tárolt intervenciós készletek megfelelő kezelése érdekében, illetve a gabonafélék és a rizs ágazati sajátosságaira figyelemmel helyénvaló megállapítani a raktározási helyszín maximális távolságával és az e távolság túllépése esetén viselendő költségekkel kapcsolatban a tagállamokra háruló kötelezettségeket.

(18)

A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) közös szabályainak alkalmazása érdekében helyénvaló előírni, hogy a termékeknek a tárolási időszakban végzett ellenőrzését az említett rendelet 3. cikke szerint kell végrehajtani. Emellett indokolt az említett ellenőrzések és elemzések alapján átvételi jegyzőkönyv készítését előírni.

(19)

Az állami intervenció keretében tárolt termékek jó minőségének garantálása érdekében elő kell írni, hogy amennyiben a termék nem felel meg az alkalmazandó támogathatósági követelményeknek, a gazdasági szereplő köteles legyen azt visszavenni, illetve viselni a termék raktározási helyszínen való tárolásának időszakában keletkező költségeket.

(20)

Amennyiben a marhahús esetében kicsontozásra van szükség, az érintett ágazat tekintetében az általános szabályokat kiegészítő külön szabályokat kell megállapítani.

(21)

Szabályokat kell megállapítani továbbá a kifizetésekre vonatkozóan, amelyek a termék minőségéhez vagy a raktározás helyszínéhez kapcsolódó árkiigazítás tárgyát képezhetik. A gabonafélék tekintetében az árkiigazításra vonatkozó egyes feltételeket helyénvaló, ha csak a 2017–2018-as gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni, hogy a gazdasági szereplők számára elegendő idő álljon rendelkezésre az új állami intervenciós rendszerhez való alkalmazkodásra.

(22)

Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló kifizető ügynökségek számára elő kell írni, hogy a pályázati felhívásról olyan hirdetményt állítsanak össze és tegyenek közzé, amely tartalmazza a termék jellemzőire és a tárolás helyszínére vonatkozó szükséges információkat. Ennek érdekében helyénvaló előírni, hogy az említett közzététel és a pályázatok első benyújtási határideje között elegendő idő álljon rendelkezésre.

(23)

A Bizottságnak a pályázatok és az uniós piaci helyzet alapján kell döntenie arról, hogy megállapít-e minimális intervenciós értékesítési árat vagy sem. A Bizottság döntésének megfelelően a kifizető ügynökségek elfogadják, illetve elutasítják az eladásra rendelkezésre álló termékekre vonatkozó pályázatokat. A marhahús, a vaj és a sovány tejpor elosztására vonatkozóan egyedi szabályokat kell elfogadni.

(24)

A tagállamokban a raktározási helyszíneken maradt csekély mennyiségek értékesítésének megkönnyítése, valamint a rendszer hatékony igazgatása érdekében helyénvaló előírni, hogy az intervenciós termékek szóban forgó mennyiségeinek értékesítése céljából a kifizető ügynökség – saját felelősségére és az Unió által megnyitott pályázati eljárásokra vonatkozóan előírt szabályok értelemszerű alkalmazása mellett – pályázati eljárást indíthat, valamennyi érintett fél részére egyenlő esélyt biztosítva. Ugyanezen okokból helyénvaló lehetővé tenni a kifizető ügynökség számára, hogy azokat a mennyiségeket, amelyek – az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végzett szemrevételezés alapján – már nem újracsomagolhatók vagy minőségük csökkent, közvetlen értékesítésre bocsássák.

(25)

A magántárolási támogatási rendszer megfelelő nyomon követhetősége érdekében részletesen meg kell határozni a tárolási szerződésekben feltüntetendő információkat, a szerződő felek által teljesítendő kötelezettségeket és az előírt tárolási feltételeket, különös tekintettel azokra, amelyek a tárolási műveletek ellenőrzéséért felelős illetékes hatóság számára lehetővé teszik a raktározási feltételek eredményes ellenőrzését. Meg kell határozni továbbá a szerződésekben feltüntethető tárolási időszakokra vonatkozó szabályokat is.

(26)

A magántárolási támogatási rendszer hatékony működése érdekében indokolt meghatározni a termékek raktárból történő kitárolására, valamint a magántárolási támogatás kifizetésére vonatkozó általános szabályokat. A vaj és a sovány tejpor esetében, tekintettel e termékek sajátosságaira, az általános szabályok mellett indokolt egyedi szabályokat is meghatározni.

(27)

Amennyiben a magántárolási támogatás összege előzetesen rögzített összeg, indokolt mérlegelési időszakról rendelkezni azzal a céllal, hogy a támogatási kérelmekre vonatkozó határozatok bejelentése előtt a piaci helyzet értékelését lehetővé tegyék. Emellett adott esetben rendelkezni kell a magántárolási rendszer túlzott vagy spekulatív alkalmazásának elkerülését szolgáló, különösen a folyamatban lévő kérelmekre vonatkozó egyedi intézkedésekről. Ezekhez az intézkedésekhez gyors fellépésre van szükség, ezért fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az 1308/2013/EU rendelet 229. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül is eljárhasson és minden szükséges intézkedést késedelem nélkül meghozhasson.

(28)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a szabálytalanságok és a csalás leküzdésére. Ezeknek az intézkedéseknek helyszíni ellenőrzéssel kiegészített teljes körű adminisztratív ellenőrzést kell magukban foglalniuk. Meg kell határozni ezen ellenőrzési intézkedések körét, tartalmát, időzítését és jelentéstételi előírásait annak érdekében, hogy méltányos és egységes megközelítési mód érvényesüljön a tagállamok között.

(29)

A jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése során a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (13) megfelelően kell eljárni.

(30)

Az állami intervenciós és magántárolási támogatási rendszer hatékony irányítása érdekében indokolt előírni, hogy a tagállamok rendszeres időközönként tájékoztassák a Bizottságot a készletek helyzetéről, a raktározási helyszínekre beszállított és onnan kiszállított termékekről, valamint az 1308/2013/EU rendelet 11. és 17. cikkében szereplő termékek árának és termelésének aktuális helyzetéről.

(31)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Ez a rendelet az 1308/2013/EU és az 1370/2013/EU rendelet alkalmazására vonatkozó szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)

az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében felsorolt termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése;

b)

az 1308/2013/EU rendelet 17. cikkében felsorolt termékekhez nyújtott magántárolási támogatás odaítélése.

(2)   Ezt a rendeletet a végrehajtási rendeletekben meghatározott egyedi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni a következők tekintetében:

a)

az intervenciós termékek felvásárlására, illetve az intervencióból megmaradt termékek értékesítésére vonatkozó pályázati eljárás megnyitása; illetve

b)

a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítése.

II. FEJEZET

Általános közös szabályok

2. cikk

A pályázatok, ajánlatok és kérelmek benyújtása és elfogadhatósága

(1)   A gazdasági szereplők az állami intervencióhoz kapcsolódó ajánlatokat és pályázatokat, valamint a magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatokat és kérelmeket az érintett tagállam kifizető ügynöksége által megállapított módszernek megfelelően nyújtják be.

(2)   Ahhoz, hogy egy ajánlat, pályázat vagy kérelem elfogadható legyen, azt az adott ajánlat, pályázat vagy kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, és a kifizető ügynökség által előírt űrlapon fel kell tüntetni legalább az alábbi információkat:

a)

a benyújtó gazdasági szereplő neve, címe és a főtevékenységének helyszíne szerinti tagállamban kapott héa-nyilvántartási száma;

b)

az érintett termék, illetve terméktípus, adott esetben a vonatkozó KN-kóddal;

c)

az ajánlat, pályázat vagy kérelem tárgyát képező mennyiség, melynek adott esetben meg kell felelnie az 5. cikkben előírt minimális mennyiségeknek.

(3)   Az e rendeletben, illetve a pályázati eljárás megnyitásáról vagy a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló releváns végrehajtási rendeletekben előírt feltételeken túlmenően az ajánlat, pályázat vagy kérelem nem tartalmazhat további, a benyújtó gazdasági szereplő által előírt feltételeket.

(4)   Amennyiben az ajánlatok, pályázatok vagy kérelmek benyújtási határideje munkaszüneti nap, az ajánlatokat, pályázatokat vagy kérelmeket legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon kell benyújtani.

(5)   A szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon benyújtott ajánlatok, pályázatok és kérelmek a benyújtás napját követő első munkanapon a kifizető ügynökség által kézhez vettnek minősülnek.

(6)   Az ajánlat, a pályázat és a kérelem a benyújtást követően nem vonható vissza és nem módosítható.

(7)   A kifizető ügynökség nyilvántartásba veszi az elfogadható ajánlatokat, pályázatokat és kérelmeket, az azokban szereplő mennyiségeket, valamint beérkezésük időpontját.

(8)   Az ajánlat, pályázat vagy kérelem elfogadásából származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

II. CÍM

ÁLLAMI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Az állami intervencióra vonatkozó egyedi szabályok

3. cikk

Intervenciós raktározási helyszínek

(1)   Valamennyi intervenciós raktározási helyszínnek (a továbbiakban: raktározási helyszín) rendelkeznie kell az alábbi minimális tárolási kapacitással:

a)

gabonafélék esetében: 5 000 tonna, a 2017/2018-as intervenciós időszaktól 7 500 tonna, a 2018/2019-es időszaktól 10 000 tonna, a 2019/2020-as időszaktól 15 000 tonna;

b)

a rizs esetében: 5 000 tonna, a 2017/2018-as intervenciós időszaktól 7 500 tonna, a 2018/2019-es időszaktól 10 000 tonna;

c)

a vaj és a sovány tejpor esetében: 400 tonna, a 2017-es intervenciós időszaktól 600 tonna, a 2018-as időszaktól 800 tonna.

Azok a tagállamok, amelyeknek éves átlagos gabonatermése nem éri el a 20 millió tonnát, a 2019/2020-as időszaktól a minimális tárolási kapacitásra vonatkozóan továbbra is alkalmazhatják a 10 000 tonnás határértéket.

(2)   E cikk alkalmazásában a „minimális tárolási kapacitás” olyan minimális kapacitást jelöl, amelynek nem kell feltétlenül állandóan rendelkezésre állnia, de amelyet a felvásárlási időszakban könnyen rendelkezésre tudnak bocsátani.

(3)   A kifizető ügynökség csak abban az esetben térhet el az (1) bekezdéstől, ha bizonyítja, hogy az említett bekezdésben előírt minimális tárolási kapacitás nem áll rendelkezésre, és az eltérés által érintett raktározási helyszínek közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkeznek.

4. cikk

A termékek támogathatóságának megállapítása

(1)   A termékek állami intervenció tekintetében való támogathatóságának megállapításához az alábbi rendelkezésekben előírt módszereket kell alkalmazni:

a)

a gabonafélék esetében: az I. melléklet I., II., III. és IV. része;

b)

a rizs esetében: a II. melléklet I. része;

c)

a marhahús esetében: a III. melléklet I. része;

d)

a vaj esetében: e rendelet IV. mellékletének I. része és a 273/2008/EK bizottsági rendelet (14);

e)

a sovány tejpor esetében: e rendelet V. mellékletének I. része és a 273/2008/EK bizottsági rendelet.

(2)   Az I. mellékletben említett, az állami intervencióra felkínált gabonafélék minőségének meghatározásához alkalmazandó módszereknek a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok keretében megállapított, a folyó gazdasági év első napján hatályos legújabb változatnak megfelelőnek kell lenniük.

II. FEJEZET

A termékek intervenciós felvásárlása

1. szakasz

Általános rendelkezések

5. cikk

A felkínált vagy megpályázott termékek minimális mennyisége

(1)   A felvásárlás keretében az ajánlat vagy pályázat tárgyát képező minimális termékmennyiség:

a)

a közönséges búza, árpa és kukorica esetében: 160 tonna;

b)

a durumbúza esetében: 20 tonna;

c)

a rizs esetében: 40 tonna;

d)

a marhahús esetében: 20 tonna;

e)

a vaj esetében: 30 tonna;

f)

a sovány tejpor esetében: 30 tonna.

Azok a tagállamok, amelyeknek éves átlagos gabonatermése nem éri el a 20 millió tonnát, a közönséges búza, az árpa és a kukorica esetében a minimális termékmennyiséget 120 tonnában is megállapíthatják.

(2)   A kifizető ügynökség előírhat az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb minimális mennyiségeket, ha az érintett tagállamban érvényesülő nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás ezt indokolttá teszi.

6. cikk

A termékek felvásárlásához kapcsolódó biztosíték összege

A termékek állami intervenciós felvásárlásához kapcsolódó ajánlatok vagy pályázatok benyújtásakor letétbe helyezendő, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a) pontjában előírt biztosíték összegének a következőnek kell lennie:

a)

a gabonafélék esetében: 20 EUR/tonna;

b)

a rizs esetében: 30 EUR/tonna;

c)

a marhahús esetében: 300 EUR/tonna;

d)

a vaj esetében: 50 EUR/tonna;

e)

a sovány tejpor esetében: 50 EUR/tonna.

7. cikk

Az ajánlatok és pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1)   Az ajánlat vagy pályázat abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve pályázati eljárás esetén a pályázati eljárás megnyitásáról szóló, a 12. cikkben említett végrehajtási rendeletnek. Emellett teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a)

tartalmazza legalább az alábbi információkat:

i.

a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii.

a marhahús esetét kivéve a termék raktározási helyszíne az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában;

iii.

a gabonafélék és a rizs esetében azon raktározási helyszín, amelyre az ajánlat vagy pályázat vonatkozik;

iv.

a gabonafélék és a rizs esetében a betakarítás éve és az Unión belüli termőterület vagy termőterületek;

v.

a vaj és a sovány tejpor esetében az előállítás időpontja;

vi.

a vaj és a sovány tejpor esetében az előállító jóváhagyott vállalkozás neve és engedélyszáma;

b)

a gazdasági szereplő az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke a) pontjának megfelelően biztosítékot helyezett letétbe;

c)

a gabonafélék és a rizs esetében a gazdasági szereplő nyilatkozatot tett arról, hogy:

i.

a termékek az Unióból származnak;

ii.

az ajánlat, illetve pályázat homogén tételre vonatkozik, amelynek rizs esetében azonos fajtájú hántolatlan rizsből kell állnia;

iii.

a betakarítás után a termék kapott-e növényvédő kezelést vagy sem, adott esetben feltüntetve az alkalmazott növényvédőszer nevét, valamint azt, hogy a szóban forgó szert a használatra vonatkozó feltételeknek megfelelően alkalmazták, és az az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) alapján engedélyezett növényvédő szer.

(2)   A marhahús kivételével valamennyi termék esetében a benyújtó gazdasági szereplő a 2. cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványon kérheti, hogy a termék átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azt az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint e rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek.

8. cikk

Az ajánlatok vagy pályázatok ellenőrzése a kifizető ügynökség által

(1)   A kifizető ügynökség a 2. és a 7. cikkben előírt követelmények alapján dönt az ajánlatok és pályázatok elfogadhatóságáról.

Ha a kifizető ügynökség úgy határoz, hogy az adott ajánlat vagy pályázat nem fogadható el, három munkanapon belül értesíti erről az érintett gazdasági szereplőt. Azok az ajánlatok, amelyekről az érintett gazdasági szereplők nem kapnak ilyen értesítést, elfogadhatónak minősülnek.

(2)   A gabonafélék és a rizs esetében az ajánlatok vagy pályázatok elfogadhatóságának megállapítását követően a kifizető ügynökség adminisztratív módszerekkel ellenőrizheti a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatokat, adott esetben a gazdasági szereplő által megjelölt raktározási helyszín szerint illetékes kifizető ügynökség közreműködésével, az 57. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

9. cikk

A Bizottság értesítése az ajánlatokról és pályázatokról

(1)   A tagállamok az alábbi határidőkön belül értesítik a Bizottságot az elfogadható ajánlatokról és pályázatokról:

a)

ajánlatok esetében legkésőbb minden keddi napon (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig értesítést kell küldeni a Bizottság részére, amely tartalmazza az előző hét folyamán elfogadható ajánlatok tárgyát képező termékmennyiségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat.

Amennyiben az ajánlatok tárgyát képező mennyiségek megközelítik az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határértékeket, a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy mely naptól kezdődően kell a Bizottság számára minden munkanap értesítést küldeniük.

Az adott naptól kezdődően a tagállamoknak minden munkanap (brüsszeli idő szerint) 14:00 óráig értesítést kell küldeniük a Bizottság számára az előző munkanap folyamán intervencióra felkínált mennyiségekről.

b)

Pályázatok esetén a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben meghatározott határidőket kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát, illetve a vaj és a sovány tejpor esetében a jóváhagyott vállalkozás nevét és engedélyszámát.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható ajánlatról vagy pályázatról a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

2. szakasz

Rögzített áron történő felvásárlás

10. cikk

Közönséges búza, vaj és sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó ajánlatok benyújtása

Az ajánlatokat az 1308/2013/EK rendelet 12. cikkében meghatározott állami intervenciós időszak első napjától lehet a kifizető ügynökségnek benyújtani.

11. cikk

A mennyiségi korlátozások betartását biztosító intézkedések

(1)   Az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított mennyiségi korlátozások betartása érdekében a Bizottság – az említett rendelet 3. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően – határozhat úgy, hogy:

a)

lezárja a rögzített áron történő intervenciós felvásárlást;

b)

amennyiben a teljes felajánlott mennyiség elfogadása a meghatározott maximális mennyiség túllépését jelentené, az egyes gazdasági szereplőktől a határozat napján beérkezett és a Bizottságnak bejelentett ajánlatokban szereplő teljes mennyiségre vonatkozóan elosztási együtthatót állapít meg;

c)

adott esetben elutasítja a tagállamok kifizető ügynökségeihez benyújtott, függőben lévő ajánlatokat.

A Bizottság a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának első albekezdése szerinti értesítést követő két munkanapon, illetve a 9. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése szerinti értesítést követő öt munkanapon belül meghozza határozatát.

E cikk alkalmazásában amennyiben az értesítés időpontja munkaszüneti napra esik, a Bizottság rendelkezésére álló határidő az adott munkaszüneti napot követő első munkanaptól kezdődik. Ha a Bizottság határozatának meghozatalára rendelkezésre álló időszak munkaszüneti napokat is tartalmaz, csak a munkanapok számítanak.

(2)   A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amelyre az (1) bekezdés b) pontjában említett elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 5 munkanapon belül ajánlatát visszavonhatja.

3. szakasz

Pályázati eljárás útján történő felvásárlás

12. cikk

Pályázati eljárás

(1)   A termékek felvásárlására irányuló, az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említett pályázati eljárást a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet nyitja meg, amely különösen a következő információkat tartalmazza:

a)

az érintett termékek, valamint:

i.

a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii.

a marhahús esetében az az információ, hogy a pályázat kicsontozandó hasított testekre irányul, vagy kicsontozás nélküli tárolásra;

b)

a pályázati eljárás időtartama („pályázati időszak”) és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók.

(2)   A Bizottság a marhahús felvásárlására vonatkozó pályázati eljárást kategóriánként és tagállamonként vagy azok régióiként, a legutolsó két hét során feljegyzett piaci árak alapján nyithat meg, az 1308/2013/EU rendelet 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. A Bizottság a legutolsó hét során feljegyzett piaci árak alapján, az említett rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően lezárhatja a pályázati eljárást.

(3)   Amennyiben a Bizottság az 1370/2013/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerint korlátozott pályázati eljárást kezdeményez, az eljárás megnyitásáról rendelkező végrehajtási rendeletnek pontosítania kell, hogy a pályázati eljárás melyik tagállamra, illetve mely tagállam mely régiójára korlátozódik.

(4)   A rizs esetében a pályázati eljárás az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete I. része I.2. szakaszának a), b), illetve c) pontjában meghatározott kategóriák – nevezetesen „kerek szemű rizs”, „közepes szemű rizs”, „hosszú szemű A rizs” vagy „hosszú szemű B rizs” – közül egy vagy több hántolatlan rizstípusra is korlátozható.

(5)   A marhahús esetében a következő szabályok alkalmazandók:

a)

a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci áraknak tekintetbe kell venniük az érintett tagállamban vagy intervenciós régióban az U, R és O minőségi osztályokra vonatkozó, a III. melléklet II. részében szereplő átváltási együtthatók alkalmazásával R3-as minőségben kifejezett árakat;

b)

az átlagos piaci árakat az 1249/2008/EK bizottsági rendelettel (16) összhangban kell rögzíteni;

c)

a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci ár a b) pontban említett összes minőségi osztály piaci árának az átlaga, amelyet az egyes kategóriáknak az illető tagállamban vagy régióban végzett összes vágáshoz viszonyított arányával kell súlyozni.

Az Egyesült Királyság a következő két intervenciós régióból áll:

i.

I. régió: Nagy-Britannia;

ii.

II. régió: Észak-Írország.

13. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1)   A 2. és 7. cikkben megállapított általános feltételeken túlmenően a pályázat csak akkor elfogadható, ha abban legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve feltüntetik a termék mértékegységenkénti javasolt árát, héa nélkül, euróban kifejezve.

A gabonafélék és a rizs esetében a termék pályázatban szereplő tonnánkénti ára a gabonafélék vonatkozásában az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő ár, illetve a rizs vonatkozásában az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. szakaszában meghatározott szabványos minőségnek megfelelő ár, amely a pályázó által megjelölt raktározási helyszínre szállított, ki nem rakodott termékre vonatkozik.

A vaj és a sovány tejpor esetében a javasolt ár a kijelölt raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék 100 kg-ra eső ára.

A marhahús esetében a pályázatoknak tartalmazniuk kell a 12. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerint, az R3-as minőségű termék tonnájára kifejezve megadott árat, valamint azt, hogy az csontozásra szánt csontos húsra vonatkozik-e.

(2)   E rendelet 15. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a pályázatban szereplő ár nem lehet magasabb az 1370/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított állami intervenciós árnál.

14. cikk

A felvásárlási árra vonatkozó határozatok

(1)   A 9. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság határozatot hoz, amelyben:

a)

nem rögzít maximális felvásárlási árat; vagy

b)

rögzíti a maximális felvásárlási ár összegét.

(2)   A (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

15. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1)   Amennyiben a Bizottság nem rögzít maximális felvásárlási árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2)   Amennyiben a Bizottság rögzített maximális felvásárlási árat, a kifizető ügynökség csak a rögzített összegnek megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadhatja el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan pályázatokat fogadhat el, amelyekről a 9. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3)   A kifizető ügynökség az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 14. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozza meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

Ez az értesítés az elfogadott pályázatok esetében nem feltétlenül szükséges abban az esetben, ha a kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő öt munkanapon belül kiállítja a 17. cikkben említett szállítási utalványt. Ezen elfogadási eljárás esetén nincs lehetőség a szállítási utalvány kiállítására rendelkezésre álló határidőnek a 17. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti meghosszabbítására.

16. cikk

A marhahús felvásárlására vonatkozó korlátozások

Ha a kifizető ügynökségek részére nagyobb mennyiségű marhahúst ajánlanak fel, mint amennyit azok képesek átvenni, a felvásárlást arra a mennyiségre korlátozhatják, amelyet saját területükön vagy a 12. cikk (5) bekezdésében említett intervenciós régióik egyikében át tudnak venni.

A kifizető ügynökségek az említett korlátozás esetén gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

4. szakasz

Szállítás és szállítási költségek

17. cikk

Szállítási utalvány

(1)   A kifizető ügynökség, miután a 8. és 13. cikknek megfelelően meggyőződött az ajánlat elfogadhatóságáról, a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett határidőtől vagy a 14. cikk (1) bekezdésében említett határozat hatálybalépésétől számított öt munkanapon belül szállítási utalványt állít ki.

A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy meghosszabbítja a szállítási utalvány kiállítására rendelkezésre álló határidőt, amennyiben ezt az elfogadott gabona és rizs nagy mennyisége szükségessé teszi. Ugyanakkor a termékek szállításának végső határideje nem haladhatja meg az első albekezdésben említett határidőtől, illetve hatálybalépési időponttól számított 65 napot. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(2)   A keltezéssel és sorszámmal ellátott szállítási utalványon a következőknek kell szerepelnie:

a)

a szállítandó mennyiség;

b)

a termékek szállításának végső határideje;

c)

a raktározási helyszín, ahová a termékeket szállítani kell;

d)

az az ár, amelyen az ajánlatot vagy pályázatot elfogadták.

(3)   Szállítási utalvány kizárólag olyan mennyiségekre állítható ki, amelyekről a 9. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

18. cikk

A gabonafélék és rizs szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A kifizető ügynökség kijelöli azt a raktározási helyszínt, amelyre a gabonaféléket vagy rizst a legalacsonyabb áron el kell szállítani.

(2)   A raktározási helyszínre történő szállítást legkésőbb a szállítási utalvány kiállításának napját követő 60 napon belül teljesíteni kell. Az elfogadott mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum 14 nappal meghosszabbíthatja. Ez esetben a 17. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett szállítási időszak is ennek megfelelően meghosszabbodik. A kifizető ügynökség értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(3)   A gabonafélék esetében az I. melléklet IV. részében meghatározott módszer szerint elvégzett alábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeket a gazdasági szereplő viseli:

i.

amiláz-aktivitási teszt (Hagberg-teszt);

ii.

a közönséges búza és a durumbúza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló vizsgálat;

iii.

Zeleny-teszt;

iv.

gépi feldolgozhatósági teszt;

v.

szennyező anyag-elemzések.

19. cikk

A gabonafélék és a rizs szállítási költségei

(1)   A gabonaféléknek és a rizsnek az ajánlat vagy pályázat benyújtásakori tárolási helyszínről a szállítási utalványban megjelölt raktározási helyszínre történő szállításához kapcsolódó költségeket a gazdasági szereplő viseli, amennyiben a megtett távolság legfeljebb 50 km.

E maximális távolságon túl a felmerülő szállítási többletköltséget a kifizető ügynökség állja, és azt tonnánként és kilométerenként 0,05 EUR-s tarifával a Bizottság visszatéríti.

(2)   Amennyiben a gabonaféléket vagy rizst felvásárló kifizető ügynökség más tagállamban található, mint az, amelynek területén a terméket tárolják, az (1) bekezdésben említett maximális távolság számításánál nem kell figyelembe venni a gazdasági szereplő raktára és a felvásárló kifizető ügynökség tagállamának határa közötti távolságot.

20. cikk

A marhahús szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A marhahús felvásárlási ára a raktározási helyszín belépési mázsálójához, illetve kicsontozandó termékek esetén a darabolóüzembe eljuttatott marhahús ára.

(2)   A kirakodás költségeit a gazdasági szereplő viseli.

(3)   A gazdasági szereplő legkésőbb a szállítási utalvány kiállításának napját követő 15 napon belül köteles leszállítani a termékeket. A megítélt mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum hét nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

21. cikk

A vaj és a sovány tejpor csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A vajat nettó 25 kg-os, a IV. melléklet II. részében megállapított követelményeknek megfelelő tömbökbe kell csomagolni, és azokban szállítani.

(2)   A sovány tejport nettó 25 kg-os, az V. melléklet II. részében megállapított követelményeknek megfelelő zsákokba kell csomagolni, és azokban szállítani.

(3)   A gazdasági szereplő a vajat vagy a sovány tejport a szállítási utalvány kiállítási dátumától számított 21 napon belül a raktározási helyszín rakodórámpájához szállítja. Az elfogadott mennyiségtől függően azonban a kifizető ügynökség az említett időszakot maximum hét nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

A vajat és a sovány tejport hosszabb ideig tartó tárolásra alkalmas minőségű raklapokon kell szállítani; a szóban forgó raklapokat átvételkor egyenértékű raklapokra cserélik be. A kifizető ügynökség e rendszer helyett egyenértékű alternatív rendszert hagyhat jóvá.

A vajnak vagy a sovány tejpornak a raktározási helyszín rakodórámpájánál történő kirakodása során felmerülő költségek a kifizető ügynökséget terhelik.

(4)   A kifizető ügynökségnek elő kell írnia, hogy a sovány tejport a raktárakban raklapokra helyezzék és ezeken tárolják úgy, hogy könnyen azonosítható és azonnal hozzáférhető tételeket képezzen.

22. cikk

Szállítás

(1)   A szállítás dátuma:

a)

gabonafélék, rizs, vaj és sovány tejpor esetében: az a nap, amelyen igazolják, hogy a szállítási utalványban feltüntetett teljes mennyiség beszállításra került a kijelölt raktározási helyszínre. Ez a dátum nem lehet korábbi a szállítási utalvány kiállítási dátumát követő napnál;

b)

valamennyi marhahússzállítmány esetében: az a nap, amikor a szállítmány beérkezik a raktározási helyszín belépési mázsálójához, illetve kicsontozandó termékek esetén a darabolóüzembe.

(2)   A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy a gabonafélék, rizs, vaj vagy sovány tejpor átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azok az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában találhatók, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében, valamint e rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek. Ez esetben a szállítás dátuma a szállítási utalvány kiállítását követő nap, és ez a nap minősül a 908/2014/EU végrehajtási rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontja céljából alkalmazandó időpontnak is.

(3)   A termékeket a kifizető ügynökség vagy annak képviselője veszi át; a képviselőnek a gazdasági szereplőtől függetlennek kell lennie.

5. szakasz

Ellenőrzés és átvétel

23. cikk

Átvételi jegyzőkönyv

(1)   Ha az ellenőrzések és elemzések alapján megállapítást nyert az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében lefektetett támogathatósági követelmények teljesülése, a kifizető ügynökség átvételi jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni legalább a következőket:

a)

a szállítmányok mennyisége, valamint a rizs esetében a fajta;

b)

a termékek jellemzői az elemzések alapján, amennyiben ez az ár kiszámítása szempontjából releváns;

c)

adott esetben az át nem vett mennyiségek. Ez esetben a gazdasági szereplőket erről megfelelően tájékoztatni kell.

(2)   Az átvételi jegyzőkönyvet keltezéssel kell ellátni és meg kell küldeni a gazdasági szereplőnek, valamint a raktár üzemeltetőjének.

24. cikk

A gazdasági szereplő kötelezettségei

A terméknek teljesítenie kell az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében lefektetett támogathatósági követelményeket. Ha az előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy a termékek nem felelnek meg a támogathatósági követelményeknek, a gazdasági szereplő köteles:

a)

az érintett termékeket saját költségére visszavenni;

b)

viselni a termék raktározási helyszínre történő betárolásától az onnan való kitárolás időpontjáig keletkező költségeket.

A gazdasági szereplő által fizetendő tárolási költségeket a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (17) 3. cikke szerint megállapított betárolási, kitárolási és tárolási költségek átalányösszegei alapján kell megállapítani.

25. cikk

A marhahúsra vonatkozó csontozási követelmény

Amennyiben a pályázati eljárás feltételeként a kicsontozás elő van írva, a kifizető ügynökség gondoskodik a beszállított marhahús III. melléklet III. részének megfelelő kicsontozásáról.

6. szakasz

Árkiigazítások és kifizetések

26. cikk

A gabonafélék és a rizs árkiigazításai

(1)   Az 1370/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében előírt árkiigazítást:

a)

a gabonafélék esetében e rendelet I. mellékletének V. és VI. részének megfelelően kell elvégezni;

b)

a rizs esetében e rendelet II. mellékletének II. részének megfelelően kell elvégezni.

(2)   Ha a kifizető ügynökség a termékek átvételét és tárolását a 22. cikk (2) bekezdése szerinti raktározási helyszínen végzi, a felvásárlási árra 5 EUR/tonna csökkentést kell alkalmazni.

27. cikk

Kifizetések

(1)   Az átvételi jegyzőkönyvben megállapított mennyiségek utáni kifizetéseket a 22. cikkben említett szállítási időponttól számított legkésőbb 65. napon kell teljesíteni, kivéve, ha közigazgatási vizsgálat van folyamatban.

(2)   Kifizetés csak a ténylegesen leszállított és átvett mennyiségek után jár. Ha azonban ez a mennyiség nagyobb a szállítási utalványban szereplő mennyiségnél, kifizetés csak a szállítási utalványban szereplő mennyiség után jár.

III. FEJEZET

Az intervenciós termékek értékesítése

28. cikk

A pályázati eljárás megnyitása

(1)   Az állami intervencióra átvett és értékesíthető termékek pályázati eljárás útján kerülnek értékesítésre.

(2)   A pályázati eljárást az értékesítés megnyitásáról rendelkező végrehajtási rendelet nyitja meg

A pályázatok benyújtásának legkorábbi határidejét úgy kell megállapítani, hogy az legalább az említett végrehajtási rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított hat nappal későbbre essen.

(3)   A pályázati eljárás megnyitása az Unió vagy egy adott tagállam egy vagy több régiójában tárolt termék értékesítésére is irányulhat.

(4)   Az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletnek különösen a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

az érintett termékek, valamint különösen:

i.

a rizs esetében a rizs típusának és fajtájának jelzése;

ii.

a marhahús esetében az érintett húsrészek;

b)

a pályázati eljárás időtartama („pályázati időszak”) és a pályázat benyújtására rendelkezésre álló részidőszakok;

c)

a marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében a minimális mennyiség, amelyre pályázat nyújtható be;

d)

a pályázat benyújtásakor letétbe helyezendő biztosíték összege.

A végrehajtási rendelet emellett a következőket tartalmazza:

a)

a pályázati eljárásban érintett teljes mennyiségek;

b)

a gabonafélék és a rizs esetében – adott esetben – a szállítási költségekre vonatkozó rendelkezések.

(5)   A pályázati eljárás meghatározott felhasználásokra és/vagy rendeltetési helyekre is korlátozható, és tartalmazhat e felhasználás vagy rendeltetési hely ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

29. cikk

A pályázati felhívásról szóló hirdetmény és a pályázati felhívással kapcsolatos rendelkezések

(1)   Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló egyes kifizető ügynökségek kidolgozzák a pályázati felhívásról szóló hirdetményt, és azt a pályázatok első benyújtási határideje előtt legalább négy nappal közzéteszik.

(2)   A pályázati felhívásról szóló hirdetménynek különösen az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a)

a pályázati felhívásról szóló hirdetményt kibocsátó kifizető ügynökség neve és címe;

b)

az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletre való hivatkozás;

c)

az egyes részleges pályázati felhívásokra vonatkozóan a pályázatok benyújtásának határideje;

d)

az egyes raktározási helyszínek esetében a raktár üzemeltetőjének neve és címe, valamint adott esetben:

i.

a gabonafélék és a rizs esetében az értékesítésre rendelkezésre álló mennyiségek, a gazdasági szereplők számára egyenlő hozzáférést biztosító módon meghatározott értékesítési tételekre felosztva, az egyes értékesítési tételek minőségének leírásával;

ii.

a marhahús esetében az egyes húsrészekből rendelkezésre álló mennyiségek, a III. melléklet IV. részének megfelelően, valamint a szállítás időpontja;

iii.

vaj és sovány tejpor esetében a rendelkezésre álló mennyiségek és a szállítás időpontja;

e)

a 30. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett szállítási szakasz, valamint adott esetben a csomagolás típusa;

f)

a szállítóeszközre történő rakodáshoz rendelkezésre álló létesítmények a raktározási helyszínen;

g)

a vaj esetében adott esetben a raktározási helyszínenként rendelkezésre álló édes tejszínvaj mennyisége, a IV. melléklet II. része 2. pontja d) alpontjának megfelelően.

(3)   A kifizető ügynökség biztosítja, hogy a pályázati felhívásról szóló hirdetmények megfelelő nyilvánosságot kapjanak.

(4)   A kifizető ügynökség megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felek:

a)

a pályázat benyújtása előtt saját költségükön megvizsgálhassák az értékesítésre felkínált gabonaféléket és rizst, azokból mintát vehessenek és a mintákat bevizsgáltathassák;

b)

megtekinthessék az I. melléklet IV. részében, a II. melléklet I. részében, a IV. melléklet I. részében, illetve az V. melléklet I. részében említett megfelelő elemzések eredményeit.

30. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1)   A pályázat abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletnek. Emellett teljesítenie kell az alábbi követelményeket:

a)

hivatkozást tartalmaz az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletre, és feltüntetik benne a pályázatok benyújtására megadott részidőszak végét;

b)

a marhahús esetében feltünteti az érintett húsrészeket;

c)

gabonafélék és a rizs esetében tartalmazza az értékesítési tétel teljes mennyiségét;

d)

feltünteti a mértékegységenkénti javasolt árat, héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve, a következő módon:

i.

a gabonafélék és a rizs esetében a szállítóeszközre felrakodott termék tekintetében,

ii.

a vaj és a sovány tejpor esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához raklapon szállított vagy adott esetben a szállítóeszközre – amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi – raklapon felrakodott termék tekintetében;

iii.

a marhahús esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék tekintetében.

e)

a marhahús, a vaj és sovány tejpor esetében feltünteti azt, hogy az a pályázat megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben említett minimális mennyiségre vonatkozik;

f)

feltünteti a raktározási helyszínt, ahol a terméket tárolják; a vaj és a sovány tejpor esetében alternatív raktározási helyszín is feltüntethető;

g)

a gazdasági szereplő letétbe helyezte az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben előírt összegű biztosítékot.

(2)   A gabonafélék esetében a pályázati ár az (EU) 2016/1238 rendelet I. mellékletének II. részében meghatározott minimális minőségre, illetve a rizs esetében az 1308/2013/EU rendelet III. mellékletének A. szakaszában meghatározott szabványos minőségre vonatkozik.

(3)   A marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében az ár a nettó tömegre vonatkozik.

A vaj esetében a pályázat adott esetben kikötheti, hogy az kizárólag a 29. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti édes tejszínvajra vonatkozik.

31. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról

(1)   A tagállamok az értékesítést megnyitó végrehajtási rendeletben meghatározott határidőn belül értesítik a Bizottságot az összes elfogadható pályázatról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható pályázatról a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

32. cikk

A felvásárlási árra vonatkozó határozatok

(1)   A 31. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság az 1308/2013/EK rendelet 229. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően határozatot hoz, amelyben:

a)

nem rögzít minimális értékesítési árat; vagy

b)

rögzíti a minimális értékesítési árat.

A vaj és a sovány tejpor esetében a minimális értékesítési ár az értékesítésre felkínált termékek fellelhetőségének helyétől függően változhat.

(2)   A (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

33. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1)   Amennyiben a Bizottság nem rögzített minimális értékesítési árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2)   Amennyiben a minimális értékesítési ár rögzítésre került, a kifizető ügynökségek minden olyan pályázatot elutasítanak, amely a minimális árat el nem érő árra vonatkozó ajánlatot tartalmaz.

A kifizető ügynökségek kizárólag olyan pályázatokat fogadhatnak el, amelyekről a 31. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3)   A kifizető ügynökségek az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 32. cikkben említett bizottsági határozat közzététele után hozzák meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

34. cikk

A marhahús, a vaj és a sovány tejpor elosztására vonatkozó egyedi szabályok

(1)   A vaj és a sovány tejpor esetében a nyertes gazdasági szereplő az, amely pályázatában a legmagasabb árat kínálja. Amennyiben a rendelkezésre álló teljes mennyiség nem kerül elosztásra, a fennmaradó mennyiséget az ajánlatokban szereplő árak alapján, a legmagasabb ártól kezdve a többi gazdasági szereplőnek kell odaítélni.

(2)   Ha egy adott pályázat elfogadása az érintett raktározási helyszínen rendelkezésre álló marhahús-, vaj- és soványtejpor-mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkozna, csak a rendelkezésre álló mennyiség ítélhető oda a szóban forgó gazdasági szereplőnek. Ugyanakkor a gazdasági szereplő beleegyezésével a kifizető ügynökség más raktározási helyszínekről is odaítélhet termékmennyiségeket, a pályázatban szereplő mennyiség eléréséhez.

(3)   Amennyiben egy adott raktározási helyszínen tárolt termékért azonos árat kínáló két vagy több pályázat elfogadása olyan szerződéseket eredményezne, amelyek a rendelkezésre álló marhahús-, vaj- vagy soványtejpor-mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak, a rendelkezésre álló mennyiséget a pályázatban szereplő mennyiségekkel arányosan kell elosztani a pályázók között. Amennyiben azonban ez az elosztás a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett minimális mennyiségnél kisebb mennyiség odaítélését eredményezi, az odaítélést sorshúzással végzik el.

(4)   Amennyiben az összes sikeres pályázat elfogadása után a raktározási helyszínen maradó marhahús-, vaj- vagy soványtejpor-mennyiség a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett minimális mennyiségnél kisebb, a kifizető ügynökség felajánlja a fennmaradó mennyiséget a nyertes gazdasági szereplőknek, azzal kezdve, amelyik a legmagasabb árat ajánlotta. A nyertes gazdasági szereplőnek fel kell ajánlani azt a lehetőséget, hogy a fennmaradó mennyiséget a minimális eladási áron megvásárolja.

(5)   A kifizető ügynökség a terméket a betárolás napja alapján osztja el, a gazdasági szereplő által megjelölt raktározási helyszínen lévő teljes mennyiség legrégebbi termékével vagy – adott esetben – a gazdasági szereplő által megjelölt hűtőházban rendelkezésre álló vaj, édes tejszínvaj vagy marhahúsrészek legrégebbi mennyiségével kezdve.

35. cikk

Kifizetések

A termék elszállítása előtt és a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül a gazdasági szereplők az általuk a raktározási helyszínről lehívott minden egyes mennyiségre vonatkozóan megfizetik a kifizető ügynökségnek a pályázatuknak megfelelő összeget, amelyről a kifizető ügynökség a 33. cikk (3) bekezdésével összhangban értesítette őket.

36. cikk

Tagállamok általi értékesítés

(1)   Abban a tagállamban, amelyben nem kerül sor a 28. cikk alapján pályázati eljárás megnyitására, a kifizető ügynökség saját hatáskörben értékesítésre vonatkozó pályázati eljárást nyithat abban az esetben, ha az intervenciós termékekből a raktározási helyszíneken maradó teljes mennyiség kisebb az alábbiaknál:

a)

minden egyes gabonaféle esetében: 10 000 tonna;

b)

a rizs esetében: 2 000 tonna;

c)

a marhahús, a vaj vagy a sovány tejpor esetében: 200 tonna.

(2)   A kifizető ügynökségek által az (1) bekezdéssel összhangban megnyitott pályázati eljárás esetében az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet II. fejezete és e fejezet rendelkezései alkalmazandók, e rendelet 28. cikkének (2) bekezdése, 29. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 30. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontja, 31. cikke, valamint 32. cikkének (2) bekezdése kivételével. A 32. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó, a vonatkozó tagállami határozat útján.

(3)   A kifizető ügynökségek az (1) bekezdésben meghatározott mennyiségi korlátokon belül közvetlen értékesítésre bocsáthatják azokat a mennyiségeket, amelyekről a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének g) pontja és 3. cikkének (4) bekezdése szerinti éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végzett szemrevételezés után bebizonyosodott, hogy már nem újracsomagolhatók vagy minőségük csökkent.

(4)   A kifizető ügynökségek gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

37. cikk

Kitárolási utalvány

(1)   A 35. cikkben említett összeg megfizetését követően a kifizető ügynökség kitárolási utalványt állít ki, amelyen feltünteti a következőket:

a)

az a mennyiség, amelynek tekintetében a megfelelő összeget kifizették;

b)

a raktározási helyszín, ahol a terméket tárolják;

c)

a termék kitárolásának határideje.

(2)   A gazdasági szereplő a neki megítélt terméket a 33. cikk (3) bekezdésben említett értesítést követő harminc napon belül elszállítja. Az említett határidő lejártát követően felmerülő mindennemű költség és kockázat a gazdasági szereplőt terheli.

38. cikk

A vaj és a sovány tejpor kitárolása

(1)   A kifizető ügynökség a raktározási helyszínről való kitárolás időpontjában – a raktározási helyszínen kívülre történő szállítás esetén – a vajat és a sovány tejport raklapon, a raktározási helyszín rakodórámpájánál bocsátja rendelkezésre, a szállítóeszközre rakva, amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi. A felmerülő költségeket a kifizető ügynökség viseli.

(2)   A gazdasági szereplő a raktározási helyszínről való kitároláskor a rendelkezésére bocsátott raklapok helyett azonos minőségű raklapokat ad a kifizető ügynökségnek. A felek a kifizető ügynökség beleegyezésével e rendszer helyett egyenértékű alternatív rendszert alakíthatnak ki.

(3)   A rakodás vagy a raklapról való levétel költségeit a vajat és sovány tejport átvevő gazdasági szereplő fizeti.

III. CÍM

MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

A magántárolási támogatásra vonatkozó egyedi szabályok

I. szakasz

Általános rendelkezések

39. cikk

Pályázati eljárás megnyitása és a támogatás összegének előzetes rögzítése

(1)   A pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

az érintett termékek, illetve terméktípusok, adott esetben a vonatkozó KN-kódokkal;

b)

előzetesen rögzített összegű támogatás esetében az érintett termékek tárolásához mértékegységenként nyújtott támogatás összege;

c)

a termékmennyiségek mérésének mértékegysége;

d)

az az információ, hogy a pályázat vagy előzetesen rögzített összegű támogatás már betárolt termékekre vonatkozik-e;

e)

pályázatok esetében a pályázati eljárás időtartama („pályázati időszak”) és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók, előzetesen rögzített összegű támogatás esetében pedig a kérelmek benyújtásának időszaka;

f)

a tárolási időszak;

g)

adott esetben a teljes tárolt mennyiség;

h)

a pályázatonként vagy kérelmenként meghatározott minimális mennyiség;

i)

pályázatok, illetve – adott esetben – kérelmek esetében a mértékegységenkénti biztosíték összege;

j)

a betárolás és a kitárolás időszaka;

k)

adott esetben a részletes leírások, amelyeket fel kell tüntetni a csomagoláson.

(2)   Amennyiben a magántárolási támogatás nyújtása az 1308/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően egyes tagállamokra vagy egy tagállam egyes régióira korlátozódik, a pályázatok és kérelmek kizárólag az érintett tagállamban nyújthatók be.

(3)   Pályázatok esetén legalább hat napnak el kell telnie a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet hatálybalépése és pályázatok benyújtásának legkorábbi időpontja között.

40. cikk

A magántárolási támogatásra vonatkozó pályázatok és kérelmek benyújtása és elfogadhatósága

A magántárolási támogatásra vonatkozó pályázat vagy kérelem abban az esetben elfogadható, ha megfelel a 2. cikkben előírt követelményeknek, illetve teljesülnek a következő feltételek:

a)

tartalmazza legalább az alábbi információkat:

i.

a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletre való hivatkozás;

ii.

a tárolási időszak, amennyiben azt a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról, illetve az ilyen támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet előírja;

iii.

a pályázat vagy kérelem által érintett termékek mennyisége;

iv.

amennyiben a termékek be vannak tárolva, minden egyes magántárolási helyszín elnevezése és címe, a tárolásra szolgáló raktári tételek/bálák/tartályok/silók elhelyezkedése a megfelelő mennyiségekkel, illetve adott esetben a jóváhagyott vállalkozás engedélyszáma;

v.

pályázatok esetében a pályázatok benyújtására megadott részidőszak vége;

vi.

pályázatok esetében a mértékegységenkénti javasolt támogatás összege héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve;

b)

annak igazolása, hogy a gazdasági szereplő letétbe helyezte a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben előírt biztosíték összegét.

41. cikk

A pályázatok és kérelmek ellenőrzése a kifizető ügynökség által

(1)   A kifizető ügynökség a 2. és a 40. cikkben előírt követelmények alapján dönt a pályázatok és kérelmek elfogadhatóságáról.

(2)   Ha a kifizető ügynökség úgy határoz, hogy az adott pályázat vagy kérelem nem fogadható el, a pályázat vagy kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül értesíti erről az érintett gazdasági szereplőt.

42. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról és kérelmekről

(1)   A tagállamok az alábbi határidőkön belül értesítik a Bizottságot az elfogadható pályázatokról és kérelmekről:

a)

pályázatok esetében a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendeletben meghatározott határidőket kell alkalmazni;

b)

kérelmek esetében legkésőbb minden keddi napon (brüsszeli idő szerint) 12:00 óráig értesítést kell küldeni a Bizottság részére, amely tartalmazza az előző hét folyamán elfogadható kérelmek tárgyát képező termékmennyiségeket, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat. A Bizottság előírhatja az értesítések gyakoriságának növelését abban az esetben, ha a rendszer irányításához szükséges ezen információ.

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítések nem tartalmazhatják a benyújtó gazdasági szereplő nevét, címét és héa-nyilvántartási számát.

(3)   Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőn belül nem értesíti elfogadható pályázatról vagy kérelemről a Bizottságot, úgy kell tekinteni, hogy a tagállam arról értesítette a Bizottságot, hogy nem érkezett be egyetlen pályázat sem.

II. szakasz

A magántárolási támogatás összegének pályázati eljárás útján történő rögzítése

43. cikk

A magántárolási támogatás maximális összegéről szóló határozatok

(1)   A 42. cikk szerinti értesítéssel bejelentett pályázatok alapján a Bizottság az 1370/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően határozatot hoz, amelyben:

a)

nem rögzít maximális támogatási összeget; vagy

b)

rögzíti a támogatás maximális összegét.

(2)   Amennyiben a pályázat a 39. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint megállapított maximális mennyiségre vonatkozik, és a teljes felajánlott mennyiség támogatása a maximális mennyiség túllépését jelentené, a Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával elosztási együttható megállapítására vonatkozó határozatot fogadhat el. Ez az együttható a támogatás felső összeghatárára vonatkozóan beérkezett pályázatokra alkalmazandó.

A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amelyre az elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 10 munkanapon belül visszavonhatja pályázatát.

(3)   A támogatással kapcsolatos, az (1) és a (2) bekezdésben említett határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

44. cikk

Az egyes pályázatokra vonatkozó határozatok

(1)   Amennyiben a magántárolási támogatás maximális összege nem kerül rögzítésre, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2)   Amennyiben a Bizottság rögzített maximális támogatási összeget, a kifizető ügynökség a 43. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül csak a rögzített összegnek megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadhatja el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

A kifizető ügynökség kizárólag olyan pályázatokat fogadhat el, amelyekről a 42. cikknek megfelelően értesítették a Bizottságot.

(3)   A kifizető ügynökség az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett határozatokat a 43. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozza meg.

A kifizető ügynökség az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesíti a gazdasági szereplőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

III. szakasz

A magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítése

45. cikk

Az előzetesen rögzített összegű magántárolási támogatásra irányuló kérelmekről szóló határozatok

(1)   A már betárolt termékek esetében az elfogadható kérelmeket az adott kérelem beérkezésének időpontját követő nyolcadik munkanapon kell elfogadottnak tekinteni, feltéve, hogy a Bizottság időközben nem fogad el a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(2)   A még be nem tárolt termékek esetében a kifizető ügynökség az elfogadható kérelem beérkezésének időpontját követő nyolcadik munkanapon értesíti a gazdasági szereplőt a kérelmek elfogadásáról szóló határozatról, feltéve, hogy a Bizottság időközben nem fogad el a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(3)   Amennyiben a helyzet elemzése azt mutatja, hogy a magántárolási támogatás rendszere túlzott mértékben került alkalmazásra, illetve a túlzott mértékű alkalmazás vagy a spekuláció veszélye áll fenn, a Bizottság az 1308/2013/EU rendelet 229. cikke (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül a következőképpen határozhat:

a)

felfüggesztheti a támogatási program alkalmazását nem több mint öt munkanapra; az említett időszakban benyújtott kérelmek nem fogadhatók el;

b)

egyszeri százalékarányt állapíthat meg, amely alapján a kérelmekben foglalt mennyiségeket csökkenteni kell, adott esetben figyelemmel a minimális szerződéses mennyiség betartatására is;

c)

elutasíthatja a felfüggesztési időszak előtt benyújtott azon kérelmeket, amelyekről az elfogadási határozatot a felfüggesztési időszakban kellett volna meghozni.

A 2. cikk (6) bekezdésétől eltérve az a gazdasági szereplő, amely az első albekezdés b) pontjának hatálya alá esik, a csökkentési százalékarányt meghatározó határozat hatálybalépésének napjától számított 10 munkanapon belül visszavonhatja kérelmét.

IV. szakasz

A termékek magántárolásba helyezése

46. cikk

A még be nem tárolt termékek magántárolási helyszínére vonatkozó információk

A gazdasági szereplő a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett értesítés kézhezvételét követően, illetve a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítést követően értesíti a kifizető ügynökséget a termékek betárolásának időkeretéről, valamint az egyes magántárolási helyszínek elnevezéséről és címéről és a kapcsolódó mennyiségekről. Az értesítést legalább öt munkanappal a tárolási tételek betárolásának kezdete előtt el kell küldeni a kifizető ügynökség részére. A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy az öt munkanapnál rövidebb időszakot is elfogad.

47. cikk

Még be nem tárolt termékek betárolása

(1)   A termékeket pályázatok esetében a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett értesítéstől, illetve kérelmek esetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítéstől számított 28 napon belül kell betárolni.

(2)   Hústermékek esetében a betárolás a pályázat vagy kérelem által érintett minden egyes mennyiségi tétel esetében azon a napon kezdődik, amikor az az illetékes hatóság ellenőrzése alá kerül. Ez az a nap, amikor a friss vagy hűtött hús nettó súlyát megállapítják:

a)

a magántárolás helyszínén, ha a húst a helyszínen fagyasztják le;

b)

a fagyasztás helyén, ha a húst erre alkalmas, a magántárolás helyszínén kívüli létesítményekben fagyasztják le.

(3)   A betárolás azon a napon minősül befejezettnek, amikor a pályázat vagy kérelem által érintett mennyiség utolsó egyedi tétele is betárolásra került.

II. FEJEZET

Tárolási szerződések

I. szakasz

A szerződések megkötése

48. cikk

Szerződéses tárolási időszak

(1)   A szerződéses tárolási időszak az alábbi időpontok másnapján veszi kezdetét:

a)

a 44. cikk (3) bekezdésében említett értesítés napja, vagy pedig a már betárolt termékek esetében – a 45. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül – az elfogadható kérelem beérkezésének napja;

b)

a még be nem tárolt termékek esetében az a nap, amikor a betárolás a 47. cikk (3) bekezdésének megfelelően befejezettnek minősül.

(2)   A szerződéses tárolási időszak utolsó napját a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet rögzítheti, a 39. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően.

Az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (18) 3. cikkének (4) bekezdésétől eltérve amennyiben a szerződéses tárolási időszak utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a szerződéses tárolási időszak az adott nap utolsó órájával ér véget.

49. cikk

A szerződések megkötése

A szerződések egyrészről azon tagállam kifizető ügynöksége között jönnek létre, amelynek területén a termékek tárolásra kerültek vagy fognak kerülni, illetve az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében lefektetett követelményeknek megfelelő azon gazdasági szereplők között, amelyek pályázata vagy kérelme elfogadásra került.

A szerződéseknek a ténylegesen betárolt mennyiségekre kell vonatkozniuk (ún. „szerződéses mennyiség”), amely nem haladhatja meg pályázatok esetében a 44. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett mennyiséget, illetve a már betárolt termékekre vonatkozó kérelmekben szereplő mennyiséget, illetve a még be nem tárolt mennyiségekre vonatkozó kérelmek esetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett határozatról szóló értesítésben szereplő mennyiséget.

Amennyiben a ténylegesen betárolt mennyiség kevesebb mint a pályázatban vagy kérelemben megjelölt mennyiség 95 %-a, vagy a 45. cikk (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásából következő mennyiség, a felek nem köthetnek szerződést.

A szerződés nem köthető meg abban az esetben, ha a termékek támogathatósága nem igazolt.

50. cikk

Értesítés a szerződések megkötéséről

A kifizető ügynökség a 61. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési jelentés kiadásának időpontjától számított öt munkanapon belül értesíti a sikeres gazdasági szereplőt a megkötöttnek tekintett szerződésről, a szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi dokumentum kézhezvételének feltételével.

A szerződés megkötésének napja az a nap, amikor a kifizető ügynökség értesíti a gazdasági szereplőt.

II. szakasz

A szerződés elemei és a gazdasági szereplő kötelezettségei

51. cikk

A szerződés elemei

A szerződésnek úgy kell felépülnie, hogy adott esetben magába foglalja az 52. cikkben előírt elemeket, valamint mindazon elemeket, melyeket előír:

a)

a pályázati eljárás megnyitásáról szóló végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezései és maga a pályázat; vagy

b)

a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezései és maga a kérelem.

52. cikk

A gazdasági szereplő kötelezettségei

(1)   A szerződéseknek legalább a következő kötelezettségeket kell tartalmazniuk a gazdasági szereplő részére:

a)

a szerződéses mennyiség betárolása és tárolása a szerződéses tárolási időszakban saját kockázatra és költségen, olyan feltételek között, amelyek biztosítják az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében említett termékjellemzők fenntartását:

i.

a tárolt termékek helyettesítése nélkül, kivéve a cukor esetét, a (3) bekezdéssel összhangban;

ii.

a tárolt termékeknek egy másik magántárolási raktározási helyszínre, illetve cukor esetében másik silóba történő átszállítása nélkül;

b)

a magántárolási helyszínre való betárolás időpontjában készített mérlegelési dokumentumok megőrzése;

c)

a betárolási műveletekhez kapcsolódó dokumentumok – köztük a tárolásra szolgáló raktári tételek/bálák/tartályok/silók elhelyezkedésére vonatkozó adatok a megfelelő mennyiségekkel – elküldése a kifizető ügynökség részére legkésőbb öt munkanapon belül a 47. cikk (3) bekezdésében említett betárolási időponttól számítva;

d)

annak lehetővé tétele a kifizető ügynökség számára, hogy a szerződésben szereplő kötelezettségek betartását bármikor ellenőrizhesse;

e)

a betárolt termékek könnyű hozzáférhetővé tétele, és egyéni azonosíthatósága raktári tételek/bálák/tartályok/silók szerint.

(2)   Az (1) bekezdés a) pont ii. alpontjától eltérve a kifizető ügynökség a következő feltételek mellett engedélyezheti a betárolt termékek más helyszínre szállítását:

i.

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) hatálya alá tartozó sajtok esetében, a gazdasági szereplő indokolt kérelme alapján;

ii.

egyéb termékek esetében rendkívüli esetekben, a gazdasági szereplő indokolt kérelme alapján.

(3)   E cikk (1) bekezdésének e) pontjától eltérve a szerződés tárgyát képező cukor a gazdasági szereplő által kijelölt silóban együtt tárolható más cukorral, amennyiben a szerződéses időszak folyamán az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően a szerződéses mennyiség mindvégig betárolva van.

(4)   A gazdasági szereplő kérésre hozzáférhetővé teszi az ellenőrzésért felelős kifizető ügynökség számára valamennyi szerződés minden dokumentumát, lehetővé téve különösen a raktárba helyezett termékekre vonatkozó következő információk ellenőrzését:

a)

a jóváhagyott vállalkozás és – szükség esetén – a termelés helye szerinti tagállam azonosító száma;

b)

a termékek eredete és előállításának időpontja, illetve a cukor esetében az előállítás gazdasági éve, a hús esetében pedig a levágás napja;

c)

a betárolás időpontja;

d)

a termék súlya, illetve hústermékek esetében a csomagolt húsrészek száma;

e)

a magántárolási helyszín címe, valamint a terméknek a magántárolási helyszínen belüli gyors azonosítását lehetővé tévő mód, illetve ömlesztett cukor esetén a gazdasági szereplő által kijelölt siló azonosítója;

f)

a szerződéses tárolási időszak utolsó napja, valamint a szerződéses tárolási helyszínről való kitárolás tényleges időpontja.

(5)   A gazdasági szereplő vagy – adott esetben – a raktár üzemeltetője nyilvántartást vezet a raktárról, amelyben szerződésszám alapján nyilvántartja:

a)

a raktárba helyezett termékek csomag/tétel/tartály/siló szerinti azonosító számát;

b)

a betárolás és a kitárolás dátumát;

c)

a raktárba helyezett termékek mennyiségét csomag/tétel/tartály/siló szerint;

d)

a termékek csomag/tétel/tartály/siló szerinti elhelyezkedését a raktáron belül.

III. FEJEZET

A termékek kitárolása és a magántárolási támogatás kifizetése

I. szakasz

A termékek kitárolása

53. cikk

Kitárolás

(1)   A kitárolás a szerződéses tárolási időszak utolsó napját követő napon, vagy adott esetben a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben rögzített dátumtól veszi kezdetét.

(2)   A kitárolás teljes raktári tételenként történik, kivéve, ha a kifizető ügynökség engedélyezi a kisebb mennyiségekben való kitárolást.

A 60. cikkben említett leplombált termékek esetén ugyanakkor csak leplombált mennyiséget lehet kiszállítani a raktárból.

(3)   Amennyiben a pályázati eljárás megnyitásáról, illetve a magántárolási támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló végrehajtási rendeletben a szerződéses tárolás időtartama meghatározott számú napok között van, a gazdasági szereplő legalább a kitárolási műveletek megkezdése előtt öt munkanappal értesíti a kifizető ügynökséget a termékek kitárolására irányuló szándékáról, jelezve az érintett raktári tételeket/bálákat/tartályokat/silókat.

A kifizető ügynökség úgy határozhat, hogy az öt munkanapnál rövidebb időszakot is elfogad.

II. szakasz

Kifizetés

54. cikk

A magántárolási támogatás kifizetésének kérelmezése

A gazdasági szereplő a szerződéses tárolási időszak vége előtt három hónapon belül kifizetési kérelmet nyújt be.

55. cikk

A magántárolási támogatás kifizetése

A támogatás kifizetésére legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásának napjától számított 120 napon belül kerül sor, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségeit.

Amennyiben azonban közigazgatási vizsgálat van folyamatban, kifizetést addig nem lehet folyósítani, amíg a jogosultság elismerése meg nem történt.

IV. CÍM

ELLENŐRZÉSEK ÉS SZANKCIÓK

I. FEJEZET

Ellenőrzések

56. cikk

Az állami intervencióhoz és a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A kifizető ügynökségek megtesznek minden szükséges intézkedést az állami intervenció és a magántárolási támogatás nyújtása feltételeként az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendeletben, e rendeletben, valamint az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett rendeletekben előírt követelményeknek való megfelelés érdekében.

Ezen intézkedések magukba foglalhatják az állami intervencióhoz kapcsolódó ajánlatok és pályázatok, illetve a magántárolási támogatáshoz kapcsolódó pályázatok és kérelmek teljes körű adminisztratív ellenőrzését, amelyet helyszíni dokumentumalapú és fizikai ellenőrzések egészíthetnek ki, az e címben leírtaknak megfelelően.

(2)   Az állami intervencióra beszállított termékek súlyának ellenőrzésére, illetve magántárolási támogatás esetében a szerződéses mennyiség ellenőrzésére a kifizető ügynökség tisztviselőinek jelenlétében kerül sor.

(3)   Az állami intervenció és a magántárolási támogatás által érintett termékek minőségének és összetételének ellenőrzésére szolgáló fizikai minták begyűjtését a kifizető ügynökség tisztviselői végzik, vagy az ő jelenlétükben kell elvégezni.

(4)   A számviteli nyomonkövethetőség érdekében a kifizető ügynökség által ellenőrzött minden készlet- és pénzügyi bizonylatot és dokumentumot pecséttel vagy kézjeggyel kell ellátni az ellenőrző látogatás során. Számítógépes nyilvántartás átvizsgálásakor a vizsgálati aktában elektronikus formában vagy egy kinyomtatott példányban meg kell őrizni az ellenőrzés jegyzőkönyvét. A Bizottság kérésére betekintést kell biztosítani számára a fenti jegyzőkönyvbe.

57. cikk

Az állami intervencióhoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A termékek átvétele vonatkozásában e rendeletben előírt ellenőrzések sérelme nélkül az intervenciós készletek ellenőrzését a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően kell elvégezni.

(2)   Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett raktározási helyszín az ajánlat vagy pályázat benyújtásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található, az ajánlatot vagy pályázatot megkapó kifizető ügynökség segítséget kérhet az adott raktározási helyszínért felelős kifizető ügynökségtől, ami helyszíni ellenőrzést is magába foglalhat. A segítségkérésnek az ajánlatot, illetve pályázatot fogadó kifizető ügynökség által megjelölt időszakon belül kell eleget tenni.

(3)   Marhahús esetében az ellenőrzéseket a III. melléklet I. és III. részének megfelelően kell elvégezni.

58. cikk

A gabonafélék és a rizs állami intervenciójához kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Az 56. cikk (2) bekezdésétől eltérve a leszállított mennyiséget a gazdasági szereplő és a kifizető ügynökség képviselője – akinek a gazdasági szereplőtől függetlennek kell lennie – jelenlétében kell lemérni.

Amennyiben azonban a kifizető ügynökség képviselője egyúttal a raktár üzemeltetője is, a kifizető ügynökség a szállítás időpontjától számított 30 napon belül saját maga legalább a térfogat ellenőrzésére kiterjedő vizsgálatot végez. A mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át az 5 %-os tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben az 5 %-os tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktár üzemeltetője viseli a mérlegelés költségeit. Egyéb esetekben a mérlegelés költségeit a kifizető ügynökség viseli.

(2)   Abban az esetben, ha a gabonafélékben található szennyező anyagok szintjének ellenőrzését az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I. részének 3. pontjában említett kockázatelemzés alapulvételével el kell végezni, a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjére vonatkozó követelmények be nem tartásából eredő pénzügyi következményekért a 907/2014/EU rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében meghatározott szabályok szerint a kifizető ügynökség tartozik felelősséggel.

Az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében azonban az anyagi következmények az uniós költségvetést terhelik abban az esetben, ha a kifizető ügynökség a Bizottság megelégedésére bizonyítani tudja a betároláskor alkalmazandó előírások betartását, a szokásos tárolási körülmények meglétét, valamint a raktárüzemeltető egyéb kötelezettségeinek teljesülését.

59. cikk

A gabonaféléknek és a rizsnek a raktárüzemeltető raktározási helyszínén történő átvételére vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Ha a gabonafélék vagy a rizs átvétele azon a raktározási helyen történik, ahol a termékeket az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, az átvett mennyiség megállapítására az uniós jogszabályoknak, különösen a 907/2014/EU rendelet III. mellékletének való megfelelést biztosító szakmai szabványokat teljesítő készletnyilvántartás alapján kerül sor, feltéve, hogy:

a)

a készletnyilvántartás tartalmazza:

i.

a legfeljebb tíz hónappal az átvételt megelőzően elvégzett mérlegelés során feljegyzett tömeget;

ii.

a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, különös tekintettel a nedvességtartalomra;

iii.

adott esetben az esetleges átsilózást és az elvégzett kezeléseket;

b)

a raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak;

c)

a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek a kifizető ügynökség vagy annak képviselője által 60 tonnánként vett mintákból álló reprezentatív mintáéival.

(2)   Ha az (1) bekezdés alkalmazandó, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti készletnyilvántartásban és pénzügyi elszámolásban feljegyzendő tömegnek meg kell egyeznie a készletnyilvántartásban feltüntetett tömeggel, adott esetben – a mérlegelés során feljegyzett, illetve a reprezentatív minta alapján meghatározott nedvességtartalom és/vagy idegenanyag-tartalom százaléka (Schwarzbesatz) közötti különbség figyelembevétele érdekében – kiigazítva. Az idegenanyag-tartalom százalékos arányai közötti különbséget csak a készletnyilvántartásban szereplő tömeg csökkentésénél lehet figyelembe venni.

Az átvételtől számított 30 napon belül a kifizető ügynökségnek térfogat-ellenőrzést kell végeznie. A mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át az 5 %-os tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben az 5 %-os tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő, a raktár üzemeltetője viseli a mérlegelés költségeit, figyelembe véve a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletének 1. pontjában foglalt tűréshatárokat. Egyéb esetekben a mérlegelés költségeit az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap viseli.

60. cikk

A magántárolási támogatáshoz kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A kifizető ügynökség minden egyes betárolt tétel tekintetében helyszíni dokumentumalapú ellenőrzést kezdeményez a 48. cikk (1) bekezdésében említett szerződéses raktározási időszak kezdetétől számított 30 napon belül, a 49. cikkben említett szerződéses mennyiség ellenőrzése céljából. Az ilyen ellenőrzéseknek részét kell képeznie az 52. cikk (5) bekezdésében említett készletnyilvántartások és olyan igazoló dokumentumok ellenőrzése, mint a szállítási és súlybizonyítvány, valamint a tételek jelenlétének és a termékek azonosítójának a magánraktározási helyszínen való fizikai ellenőrzése.

Hústermékek esetében az ellenőrzéseket a magántárolási helyszínre való betároláskor, olívaolaj esetén a tartályok hivatalos leplombálása előtt kell elvégezni.

A kifizető ügynökség kellően indokolt esetben az első albekezdésben említett időszakot maximum 15 nappal meghosszabbíthatja. A kifizető ügynökség ez esetben értesíti döntéséről az érintett gazdasági szereplőket.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzéseken túlmenően a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán, amely a teljes betárolt mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, fizikai ellenőrzést kell végezni, meggyőződve arról, hogy a termékek és tárolási tételek mennyisége, jellege, összetétele, csomagolása és jelölése megfelel a magántárolás követelményeinek, és a gazdasági szereplő által a pályázatban vagy kérelemben leírt egyedi jellemzőknek.

Sajt esetében fizikai ellenőrzéseket kell végezni minden tételen, a szerződéses mennyiség ellenőrzése céljából.

(3)   A kifizető ügynökség a tárolási időszak folyamán előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is köteles végezni, melyek révén meggyőződik a szerződéses mennyiség jelenlétéről és azonosításáról a magántárolási helyszínen, illetve az ömlesztve tárolt cukor jelenlétéről a gazdasági szereplő által megjelölt silóban. Az ellenőrzést a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán kell elvégezni, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek. Ez a minta a (2) bekezdésnek megfelelően már ellenőrzött tételeknek legfeljebb 25 %-át foglalhatja magában, kivéve, ha másként nem lehetne a tételek legalább 5 %-át helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizni, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek.

Az első albekezdésben említett előre be nem jelentett ellenőrzések nem szükségesek abban az esetben, ha a kifizető ügynökség a gazdasági szereplő beleegyezésével oly módon plombálta le a termékeket, hogy a szerződéses mennyiségek nem vihetők el a raktározási helyszínről a plomba feltörése nélkül.

(4)   A szerződéses tárolási időszak végén vagy – ha az 53. cikk (3) bekezdése alkalmazandó – a termékek kitárolásának megkezdése előtt a kifizető ügynökség helyszíni ellenőrzéseket végez a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése céljából, a készletnyilvántartások és igazoló dokumentumok dokumentumalapú ellenőrzése, valamint a tételek magántárolási helyszínen való jelenlétére és a termékek azonosságára irányuló ellenőrzések alapján.

Az első albekezdésben említett ellenőrzéseken túlmenően a tételek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív statisztikai mintán, amely azon teljes mennyiség legalább 5 %-ának felel meg, amelyre szerződést kötöttek, fizikai ellenőrzést kell végezni, ellenőrizve a termékek mennyiségét, típusát, csomagolását, jelölését és azonosítóját a magántárolási helyszínen.

(5)   Amennyiben a kifizető ügynökség a gazdasági szereplő beleegyezésével oly módon plombálta le a termékeket, hogy a betárolt mennyiségek a plombálás feltörése nélkül nem távolíthatók el az egyes tételekből, a (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések a plombák meglétére és sértetlenségére korlátozódhatnak.

61. cikk

Ellenőrzési jelentések

(1)   A kifizető ügynökség az egyes elvégzett helyszíni ellenőrzéstől, és adott esetben az 56. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzésektől számított öt munkanapon belül azokról ellenőrzési jelentést készít. A jelentésben pontosan le kell írni a különböző ellenőrzött szempontokat, és a következő adatokat:

a)

az ellenőrzés megkezdésének dátumát és időpontját;

b)

a kiadott előzetes értesítés részleteit;

c)

az ellenőrzés időtartamát;

d)

a jelen lévő felelős személyeket;

e)

az elvégzett ellenőrzések jellegét és mértékét, megadva különösen az ellenőrzött dokumentumokra és termékekre vonatkozó részleteket;

f)

az eredményeket és következtetéseket;

g)

azt, hogy szükséges-e az ellenőrzés bármilyen nyomon követése.

A jelentést a kifizető ügynökség felelős tisztviselője köteles aláírni, valamint azt ellen kell jegyeznie a gazdasági szereplőnek, illetve adott esetben a raktár üzemeltetőjének, vagy nyomonkövethető módon el kell küldeni a gazdasági szereplőnek. A jelentést csatolni kell a kifizetési dokumentumokhoz.

(2)   Az ellenőrzés tárgyát képező termékek meg nem felelése esetén az ellenőrzést ki kell terjeszteni egy tágabb statisztikai mintára, amelyet a kifizető ügynökség határoz meg.

(3)   A kifizető ügynökség feljegyzi a szabályok minden olyan megsértését – figyelembe véve annak súlyát, mértékét, időtartamát és ismétlődését –, amely a 62. cikk (1) bekezdésének megfelelően a támogatásból való kizáráshoz és/vagy a jogosulatlanul kifizetett magántárolási támogatás visszafizetéséhez vezethet, adott esetben kamatokkal együtt, a 62. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

II. FEJEZET

Szankciók és adminisztratív intézkedések

62. cikk

A magántárolási támogatáshoz kapcsolódó szankciók és adminisztratív intézkedések

(1)   Amennyiben a kifizető ügynökség megállapítja, hogy a gazdasági szereplő által benyújtott valamely, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet, e rendelet vagy az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett valamely végrehajtási rendelet által előírt dokumentum valótlan információkat tartalmaz, és az érintett valótlan információ döntő jelentőségű a magántárolási támogatás odaítélése szempontjából, a kifizető ügynökség a szabálytalanságot megállapító jogerős közigazgatási határozat elfogadásának időpontjától számítva egy évre kizárhatja a gazdasági szereplőt a valótlan információ által érintett termékre vonatkozó támogatás-odaítélési eljárásból.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt kizárást nem kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő a kifizető ügynökség számára meggyőzően bizonyítja, hogy az említett bekezdésben hivatkozott helyzet vis maior miatt következett be, illetve nyilvánvaló tévedés.

(3)   A jogosulatlanul kifizetett támogatást kamatokkal együtt vissza kell fizettetni az érintett gazdasági szereplőkkel. A 908/2014/EU végrehajtási rendelet 27. cikkében megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazandók.

(4)   A közigazgatási szankciók végrehajtása és a jogosulatlanul kifizetett összegek e szakaszban előírtak szerinti visszatéríttetése nem érinti a szabálytalanságok Bizottságnak történő, az 1848/2006/EK bizottsági rendelet (19) szerinti bejelentését.

V. CÍM

ÉRTESÍTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Értesítések

I. szakasz

Az értesítésekre vonatkozó általános rendelkezések

63. cikk

Az értesítés módja

Az e rendeletben, valamint az 1. cikkben említett végrehajtási rendeletekben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (20) megfelelően kell benyújtani.

64. cikk

A kifizető ügynökségekre vonatkozó értesítések

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot az intervenciós felvásárlásért és értékesítésért, valamint a magántárolási támogatásért felelős jóváhagyott kifizető ügynökségekről.

(2)   A Bizottság a jóváhagyott kifizető ügynökségek jegyzékét a tagállamok és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, többek között internetes közzététel révén.

II. szakasz

Az állami intervencióhoz kapcsolódó értesítések

65. cikk

Az intervenciós készletekre vonatkozó információkhoz kapcsolódó értesítések

(1)   Az intervenciós készleteket birtokló kifizető ügynökségekkel rendelkező tagállamok legkésőbb minden egyes hónap 15. napjáig értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a)

a gabonafélék és a rizs esetében:

i.

a gazdasági év kezdetén tárolt mennyiségekről;

ii.

a gazdasági év kezdetétől átvett halmozott mennyiségekről;

iii.

a gazdasági év kezdetétől a raktározási helyszínekről elszállított halmozott mennyiségekről, adott esetben a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve, valamint az elveszett halmozott mennyiségekről;

iv.

a meghatározott rendeltetésű halmozott mennyiségekről, adott esetben a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve;

v.

a heti értesítési időszak végén ajánlat tárgyát képező mennyiségekről;

b)

a vaj és a sovány tejpor esetében:

i.

az előző hónap végén az egyes termékek tárolt mennyiségéről, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségekről;

ii.

az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontásáról, az érintett termékek értékesítéséhez kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról szóló rendeleteknek megfelelően;

iii.

az előző hónap végén tárolt mennyiségek kor szerinti bontásáról;

c)

a marhahús esetében:

i.

az előző hónap végén az egyes termékek tárolt mennyiségéről, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségekről;

ii.

az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontásáról, az érintett termékek értékesítéséhez kapcsolódó pályázati eljárás megnyitásáról szóló rendeleteknek megfelelően;

iii.

az előző hónapban megkötött vásárlási szerződésekben szereplő egyes húsrészek mennyiségéről;

iv.

az előző hónapban kibocsátott kitárolási utalványokban szereplő húsrészek mennyiségéről;

v.

az előző hónapban betárolt egyes húsrészek mennyiségéről;

vi.

az egyes húsrészekből az előző hónap végén meglévő le nem kötött raktárkészletről és tényleges bent lévő raktárkészletről, feltüntetve, hogy a le nem kötött készlet mennyi ideje áll a raktárban;

d)

valamennyi termék esetében:

i.

a pályázati eljárás megnyitásáról, az odaítélt mennyiségekről és a rögzített minimális eladási árakról a 36. cikk alkalmazása esetén;

ii.

a leginkább rászoruló személyek támogatására szolgáló program rendelkezésére bocsátott termékekre vonatkozó információkról.

(2)   A Bizottság kérheti az (1) bekezdésben előírt értesítések gyakoriságának növelését, amennyiben azt az intervenciós rendszer hatékony irányításához szükségesnek ítéli meg.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában:

a)

„betárolt mennyiségek” azok a mennyiségek, amelyeket fizikailag elhelyeztek a raktárban függetlenül attól, hogy azokat a kifizető ügynökség átvette-e vagy sem;

b)

„kitárolt mennyiségek” azok a mennyiségek, amelyeket a raktárból elszállítottak, vagy amennyiben a felvásárló az elszállítást megelőzően átvette azokat, az átvett mennyiségek.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a)

a „le nem kötött raktárkészlet” olyan készlet, amelyre még nem kötöttek értékesítési szerződést;

b)

a „tényleges raktárkészlet” a le nem kötött, valamint a már értékesítési szerződésben lekötött, de még át nem vett raktárkészlet.

III. szakasz

A magántárolási támogatásra vonatkozó értesítések

66. cikk

A magántárolással kapcsolatos információkra vonatkozó értesítések

A magántárolási támogatás felhasználása szerinti tagállam értesíti a Bizottságot:

a)

legalább hetente egyszer azokról a termékekről és mennyiségekről, amelyekre vonatkozóan szerződést kötött az előző hét folyamán, tárolási időszak szerinti lebontásban;

b)

az előző hónapra vonatkozólag legkésőbb az adott hónap 15-éig:

i.

a tárgyhó során be- és kitárolt termékmennyiségekről, adott esetben terméktípusok szerinti bontásban;

ii.

a tárgyhó végén magántárolásban lévő termékmennyiségekről, adott esetben terméktípusok szerinti bontásban;

iii.

azon termékmennyiségekről, amelyek szerződéses tárolási időszaka lejárt;

iv.

ha a tárolási időszakot az 1308/2013/EU rendelet 20. cikke m) pontjának megfelelően lerövidítették vagy meghosszabbították, azon termékekről és mennyiségekről, amelyeket illetően a raktározási időszakot felülvizsgálták, valamint a raktározás megszüntetésének eredeti, illetve felülvizsgált dátumairól;

c)

minden év március 31-éig az előző naptári évre vonatkozóan a IV. címnek megfelelően elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményeiről.

II. FEJEZET

Záró rendelkezések

67. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 1-jétől kell alkalmazni. Az állami intervenciós felvásárlás tekintetében azonban az I. melléklet V. részének III. és IV. táblázatát, valamint VI. részének b) pontját 2017. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(3)  HL L 346., 2013.12.20., 12. o.

(4)  A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(5)  A Bizottság 1987. november 16-i 3427/87/EGK rendelete a rizspiaci intervencióra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 326., 1987.11.17., 25. o.).

(6)  A Bizottság 1991. július 30-i 2351/91/EGK rendelete az intervenciós hivatal birtokában lévő, élelmiszersegélyként való felhasználásra szánt rizs vásárlásának alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 214., 1991.8.2., 51. o.).

(7)  A Bizottság 2008. július 25-i 720/2008/EK rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek, illetve az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározására és szállítására történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 198., 2008.7.26., 17. o.).

(8)  A Bizottság 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK rendelete egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 223., 2008.8.21., 3. o.).

(9)  A Bizottság 2009. november 24-i 1130/2009/EK rendelete az intervencióból származó termékek felhasználásának és/vagy rendeltetésének igazolására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 310., 2009.11.25., 5. o.).

(10)  A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

(11)  A Bizottság 2016. május 18-i (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát.).

(12)  A Bizottság 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 18. o.).

(13)  A Bizottság 2014. augusztus 6-i 908/2014/EU végrehajtási rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.)

(14)  A Bizottság 2008. március 5-i 273/2008/EK rendelete a tej és tejtermékek elemzési és minőségértékelési módszerei tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 88., 2008.3.29., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1107/2009/EK rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(16)  A Bizottság 2008. december 10-i 1249/2008/EK rendelete a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 337., 2008.12.16., 3. o.).

(17)  A Bizottság 2014. március 11-i 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 1. o.).

(18)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(19)  A Bizottság 2006. december 14-i 1848/2006/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 355., 2006.12.15., 56. o.).

(20)  A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).


I. MELLÉKLET

GABONAFÉLÉK

I. RÉSZ

1.   A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONÁN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1.   Tört szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

1.2.   Szemszennyezettség

a)   Zsugorodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, zsugorodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó. Az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó árpa esetében azonban a zsugorodott szem a legalább 64 kilogramm/hektoliter fajlagos tömegű, e tagállamokban intervencióra felkínált vagy pályázat tárgyát képező olyan szemeket jelent, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es hasítéknyílású rostán.

A kukorica esetében a zsugorodott szem nem alkalmazandó.

b)   Egyéb gabonafélék

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

c)   Kártevők által károsított szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

d)   Elszíneződött csírájú szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében az „elszíneződött csírájú szem” nem alkalmazandó.

e)   Szárítás során túlhevített szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

f)   Foltos szemek

A durumbúza esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a foltos szemekre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A közönséges búza, az árpa és a kukorica esetében a „foltos szemek” meghatározás nem alkalmazandó.

1.3.   Csírázott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

1.4.   Idegenanyag-tartalom

a)   Idegen magvak

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak.

b)   Károsodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás magában foglalja a fuzáriumos szem meghatározását is.

c)   Idegen anyagok

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, idegen anyagokra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében az EN 16378 szabvány szerinti, idegen anyagokra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

d)   Pelyva (kukorica esetében csutkadarabok)

e)   Anyarozs

f)   Romlott szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti, romlott szemekre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében a „romlott szemek” meghatározás nem alkalmazandó.

g)   Állati eredetű szennyeződések

1.5.   Élő kártevők

1.6.   Lisztes szemek

A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek. A lisztes szemekre vonatkozó meghatározást az EN 15585 szabvány is tartalmazza.

2.   A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.1.   Durumbúza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.2.   Közönséges búza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek (csak 8 % felett) és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.3.   Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

2.4.   Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek, a tényleges idegen anyagok, a csutkadarabok és az állati eredetű szennyeződések.

II. RÉSZ

Módszerek az intervencióra felkínált, pályázat tárgyát képező vagy intervenció keretében felvásárolt gabona minőségének meghatározásához

Az intervencióra felkínált vagy intervenciós pályázat tárgyát képező gabona minőségének meghatározása a 4. cikk szerint a következő módszerekkel történik:

a)

a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer:

i.

a közönséges búza, a durumbúza és az árpa esetében: az EN 15587 szabvány,

ii.

a kukorica esetében: az EN 16378 szabvány;

b)

a nedvességtartalom meghatározására szolgáló referencia-módszer:

i.

a kukorica esetében: az EN ISO 6540 szabvány,

ii.

a kukoricától eltérő gabonafélék esetében: az EN ISO 712 szabvány, vagy az EN 15948 szabványnak megfelelő infravörös technológián alapuló módszer.

Vita esetén a kukorica esetében az EN ISO 6540 szabvány, a kukoricától eltérő egyéb gabonafélék esetében pedig az EN ISO 712 szabvány alkalmazásából származó eredmények irányadók.

c)

a közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási referencia-módszere: az e melléklet III. részében meghatározott módszer;

d)

a durumbúza és az őrölt közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszer: az alábbiakban meghatározott módszer:

i.

EN ISO 20483 szabvány, vagy

ii.

CEN ISO/TS 16634-2 szabvány.

Vita esetén kizárólag az EN ISO 20483 szabvány alkalmazásának eredményei az irányadók.

e)

az őrölt közönséges búza Zeleny-indexének meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 5529 szabvány szerinti módszer;

f)

a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 3093 szabvány szerinti módszer;

g)

a durumbúza lisztesszem-arányának meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN 15585 szabvány szerinti módszer;

h)

a fajsúly meghatározására szolgáló referencia-módszer: az EN ISO 7971/3 szabvány szerinti módszer;

i)

a mikotoxin-szint meghatározására szolgáló mintavételi módszerek és elemzési módszerek: az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (1) mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet (2) I. és II. mellékletében meghatározott mintavételi módszerek és elemzési módszerek.

III. RÉSZ

A közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási módszere

1.   Cím

A búzaliszt tesztsütésének módszere.

2.   Alkalmazási kör

A módszer olyan lisztre vonatkozik, amelyet kísérletileg őröltek búzából élesztős kenyér előállítása céljából.

3.   Alapelv

A tészta lisztből, vízből, élesztőből, sóból és szaharózból készül egy meghatározott keverőben. A szétadagolást és gömbölyítést követően a darabokat 30 percig pihentetik; formázzák őket, sütőlapokra helyezik és kisütik egy rögzített időtartamú végső próba után. A tésztakezelési körülményeket feljegyzik. A vekniket térfogat és magasság alapján bírálják.

4.   Összetevők

4.1.   Élesztő

Saccharomyces cerevisiae DHW-Hamburg-Wansbeck típusú aktív száraz élesztő vagy azonos tulajdonságokkal rendelkező termék.

4.2.   Csapvíz

4.3.   Cukor-só-aszkorbinsav oldat

Oldjunk fel 30 ± 0,5 g nátrium-kloridot (kereskedelmi osztályú), 30 ± 0,5 g szaharózt (kereskedelmi osztályú) és 0,040 ± 0 001 g aszkorbinsavat 800 ± 5 g vízben. Naponta frissen készítendő.

4.4.   Cukoroldat

Oldjunk fel 5 ± 0,1 g szaharózt (kereskedelmi osztályú) 95 ± 1 g vízben. Naponta frissen készítendő.

4.5.   Enzimaktív malátaliszt

Kereskedelmi osztályú.

5.   Berendezések és készülékek

5.1.   Sütőterem

22–25 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.2.   Hűtőgép

4 ± 2 °C hőmérséklet fenntartásához.

5.3.   Mérleg

Maximális terhelése 2 kg, pontossága 2 g.

5.4.   Mérleg

Maximális terhelése 0,5 kg, pontossága 0,1 g.

5