ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 200

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. július 26.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2016/1192 rendelete (2016. július 6.) az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról

137

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013 december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 347., 2013.12.20. )

140

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

26.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1191 RENDELETE

(2016. július 6.)

egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. A közokiratok Unión belüli szabad forgalmának garantálása, és ezáltal az uniós polgárok szabad mozgásának elősegítése céljából az Uniónak olyan konkrét intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek egyszerűsítik a valamely tagállam hatóságai által kiállított egyes közokiratoknak egy másik tagállamban való bemutatására vonatkozóan meglévő adminisztratív követelményeket.

(2)

Valamennyi tagállam részes fele a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló, 1961. október 5-i Hágai Egyezménynek („Apostille-egyezmény”), amely egyszerűsített rendszert vezetett be az egyezmény szerződő államai által kiállított közokiratok forgalmára vonatkozóan.

(3)

A kölcsönös bizalom elvével összhangban, valamint a személyek Unión belüli szabad mozgásának előmozdítása érdekében ennek a rendeletnek olyan rendszert kell létrehoznia, amely tovább egyszerűsíti egyes olyan közokiratoknak és azok hiteles másolatainak a forgalmára vonatkozó adminisztratív alakiságokat, amelyeket valamely tagállam hatóságai egy másik tagállamban való bemutatás céljából állítottak ki.

(4)

Az ebben a rendeletben meghatározott rendszer nem sértheti a személyek azon jogát, amely szerint, amennyiben kívánják, továbbra is igénybe vehessenek más olyan, a tagállamok között alkalmazott rendszereket, amelyek mentességet biztosítanak a közokiratok felülhitelesítése, illetve a hasonló alakiságok alól. Ez a rendelet az Apostille-egyezménytől különálló, önálló jogi eszköznek tekintendő.

(5)

Továbbra is meg kell őrizni az ebben a rendeletben meghatározott rendszer és a tagállamok között alkalmazott egyéb rendszerek együttes fennállását. Az Apostille-egyezményt illetően, noha a tagállami hatóságok nem követelhetik meg az apostille-t, ha egy személy olyan, e rendelet hatálya alá tartozó közokiratot nyújt be nekik, amelyet valamely másik tagállamban állítottak ki, ez a rendelet nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy apostille-t állítsanak ki, ha azt az adott személy kéri. Ezenkívül ez a rendelet nem akadályozhatja azt, hogy egy személy továbbra is felhasználjon valamely tagállamban egy másik tagállamban kiállított apostille-t. Ennek megfelelően az Apostille-egyezmény az érintett személy kérelmére továbbra is alkalmazható a tagállamok közötti viszonylatban. Ha egy személy az e rendelet hatálya alá tartozó közokirat apostille-jal való ellátását kéri, a kiállító nemzeti hatóságoknak megfelelő módon tájékoztatniuk kell arról, hogy az e rendeletben létrehozott rendszer keretében már nincs szükség apostille-ra, ha az adott személy az okiratot egy másik tagállamban kívánja bemutatni. Ezt az információt a tagállamoknak minden esetben bármely megfelelő módon elérhetővé kell tenniük.

(6)

E rendelet hatályának a valamely tagállam hatóságai által, az adott állam nemzeti jogának megfelelően kiállított olyan közokiratokra kell kiterjednie, amelyek elsődleges célja az alábbi tények megállapítása: születés, életben lét, haláleset, név, házasságkötés (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a házasság felbontása, a különválást vagy a házasság érvénytelenítése, a bejegyzett élettársi kapcsolat (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése, leszármazás, örökbefogadás, lakóhely és/vagy tartózkodási hely, illetve állampolgárság. E rendelet hatályának ki kell terjednie a valamely személy részére az állampolgársága szerinti tagállam által kiállított, az illető büntetlen előéletét igazoló közokiratokra is. E rendelet hatályának továbbá azokra a közokiratokra is ki kell terjednie, amelyeknek bemutatását megkövetelhetik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező uniós polgároktól, amennyiben utóbbiak a vonatkozó uniós szabályozással összhangban az európai parlamenti választásokon vagy a helyhatósági választásokon aktív és/vagy passzív választójogukat abban a tagállamban kívánják gyakorolni, ahol tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(7)

Ez a rendelet nem kötelezheti a tagállamokat olyan közokiratok kiállítására, amelyek a nemzeti joguk alapján nem léteznek.

(8)

Ezt a rendeletet alkalmazni kell a közokiratok olyan hiteles másolataira is, amelyeket annak a tagállamnak az illetékes hatósága készített, amelyben az eredeti közokiratot kiállították. Ez a rendelet azonban nem alkalmazandó a hiteles másolatok másolataira.

(9)

Ezt a rendeletet alkalmazni kell a közokiratok elektronikus változataira, valamint az elektronikus úton továbbítható többnyelvű formanyomtatványokra is. Azt azonban az egyes tagállamoknak a saját nemzeti joguk alapján kell eldönteni, hogy bemutathatók-e elektronikus formátumú közokiratok és többnyelvű formanyomtatványok, és ha igen, milyen feltételek mellett.

(10)

Ez a rendelet nem alkalmazandó a tagállamokban kiállított útlevelekre és személyazonosító igazolványokra, mivel ezeket az okmányokat nem kell felülhitelesíteni vagy más hasonló alakiságnak alávetni, amikor egy másik tagállamban bemutatják őket.

(11)

Ez a rendelet és különösen a benne meghatározott igazgatási együttműködési mechanizmus nem alkalmazandó a Személyi Állapot Nemzetközi Bizottsága (ICCS) vonatkozó egyezményei alapján kiállított anyakönyvi okiratokra.

(12)

Az olyan közokiratok kategóriájába, amelyek elsődleges célja egy személy nevének a megállapítása, beletartoznak a névváltoztatásra vonatkozó közokiratok is.

(13)

A „családi állapot” fogalmát az egyének házas, különélő vagy egyedülálló állapotára utaló fogalomként kell értelmezni, ideértve a nőtlen/hajadon, az elvált és az özvegy állapotot is.

(14)

A „leszármazás” fogalma a gyermek és a gyermek szülei közötti jogviszonyként értelmezendő.

(15)

E rendelet alkalmazásában a „lakóhely”, a „tartózkodási hely” és az „állampolgárság” fogalmát a nemzeti jog szerint kell értelmezni.

(16)

A „bűnügyi nyilvántartás” fogalma alatt olyan nemzeti nyilvántartást vagy nyilvántartásokat kell érteni, amelyek az elítéléseket tartalmazzák a nemzeti jognak megfelelően. Az „elítélés” fogalmát a büntetőbíróság által egy természetes személy ellen bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős határozatként kell értelmezni, amennyiben e határozatot az ítélethozatal szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásába felveszik.

(17)

Az egyik tagállamban kiállított közokiratok valamely más tagállamban való bemutatására vonatkozó követelmények egyszerűsítésének kézzelfogható előnyökkel kell járnia az uniós polgárok számára. A magánszemélyek által kiállított okiratokat – eltérő jogi jellegük miatt – ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratoknak szintén kívül kell maradniuk e rendelet hatályán, beleértve azt az esetet is, amikor valamely tagállam hatóságai már hiteles okiratként elfogadták azokat. A rendelet hatálya alól kizárt, harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratokba bele kell tartozniuk a valamely harmadik ország hatóságai által kiállított közokiratok valamely tagállam hatóságai által készített hiteles másolatainak is.

(18)

E rendeletnek nem célja a születéssel, az életben léttel, a halálesettel, a névvel, a házasságkötéssel (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot, a házasság felbontását, a különválást, illetve a házasság érvénytelenítését), a bejegyzett élettársi kapcsolattal (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválását vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítését), a leszármazással, az örökbefogadással, a lakóhellyel és/vagy tartózkodási hellyel, az állampolgársággal, a büntetlen előélettel vagy az olyan közokiratokkal kapcsolatos tagállami anyagi jogi jogszabályok módosítása, amelyeknek bemutatását egy adott tagállam megkövetelheti azon személyektől, akik az európai parlamenti választásokon vagy a helyhatósági választásokon képviselőjelöltként indulnak vagy azon személyektől, akik az ilyen választásokon szavazóként részt vesznek, és az adott tagállam állampolgárai. Emellett ez a rendelet nem érintheti a valamely tagállamban kiállított közokirat tartalmához kapcsolódó joghatásoknak egy másik tagállamban való elismerését.

(19)

Az uniós polgárok szabad mozgásának előmozdítása érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratokat és azok hiteles másolatait mentesíteni kell a felülhitelesítés, illetve a hasonló alakiságok valamennyi formája alól.

(20)

Egyszerűsíteni kell továbbá az egyéb alakiságokat, nevezetesen a közokiratok hiteles másolatai és fordításai minden esetben való bemutatásának előírását is, a közokiratok tagállamok közötti forgalmának további könnyítése érdekében.

(21)

A nyelvi akadályok kiküszöbölése és ezáltal a közokiratok tagállamok közötti forgalmának további megkönnyítése céljából az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén többnyelvű formanyomtatványokat kell létrehozni a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolatra (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhelyre és/vagy szokásos tartózkodási helyre, valamint a büntetlen előéletre vonatkozó közokiratok tekintetében.

(22)

A többnyelvű formanyomtatványok kizárólagos rendeltetése az, hogy megkönnyítsék azoknak a közokiratoknak a fordítását, amelyekhez csatolják őket. Ezzel összhangban az ilyen formanyomtatványok nem továbbíthatóak önálló okiratokként a tagállamok között. A formanyomtatványoknak nem lehet ugyanaz a rendeltetésük és céljuk, mint az anyakönyvi bejegyzések másolatainak díjmentes kiállításáról és felülhitelesítés alóli mentességéről szóló 2. sz. ICCS-egyezménnyel, az anyakönyvi bejegyzések többnyelvű kivonatainak kiállításáról szóló 16. sz. ICCS-egyezménnyel, valamint az anyakönyvi bejegyzések többnyelvű és kódokkal ellátott kivonatai, illetve a többnyelvű és kódokkal ellátott anyakönyvi bejegyzések kiállításáról szóló 34. sz. ICCS-egyezmény alapján keletkezett alábbi iratoknak: anyakönyvi bejegyzések kivonatai vagy szó szerinti másolatai, anyakönyvi bejegyzések többnyelvű kivonatai, anyakönyvi bejegyzések többnyelvű és kódokkal ellátott kivonatai, vagy többnyelvű és kódokkal ellátott anyakönyvi bizonyítványok.

(23)

Az e rendelettel megállapított többnyelvű formanyomtatványoknak az általuk kísért közokiratok tartalmát kell tükrözniük, és a lehetőségekhez mérten elkerülhetővé kell tenniük e közokiratok fordítását. Ez a cél – miszerint elkerülhető legyen a fordítás szükségessége – nem érhető el azonban ésszerű módon néhány olyan közokirat tekintetében, amelyek tartalmát egy többnyelvű formanyomtatvány nem tudja megfelelően tükrözni, mint például a bírósági határozatok egyes kategóriái esetében. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy mely közokiratokhoz csatolható megfelelő fordítási segédletként többnyelvű formanyomtatvány. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó lehető legtöbb közokiratot többnyelvű formanyomtatvány kísérje.

(24)

Attól a személytől, aki többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokiratot mutat be, nem követelhető meg a közokirat fordításának bemutatása. Ugyanakkor annak végső eldöntése, hogy a többnyelvű formanyomtatványban foglalt információ elegendő-e a közokirat feldolgozásához, annak a hatóságnak a feladata, amelynél a közokiratot bemutatják.

(25)

Az a hatóság, amelynek a közokiratot bemutatják, kivételes esetben, ha ez a közokirat feldolgozásához szükséges, kérheti attól a személytől, aki a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért adott közokiratot bemutatta, hogy nyújtsa be a többnyelvű formanyomtatvány tartalmának fordítását vagy átiratát a hatóság tagállama szerinti hivatalos nyelven, vagy ha e tagállamban több hivatalos nyelv létezik, akkor a közokirat bemutatásának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén, feltéve, hogy az adott nyelv az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos.

(26)

A többnyelvű formanyomtatványokat kérelemre ki kell állítani a közokirat átvételére jogosult személyek számára azon közokiratok esetében, amelyekhez a többnyelvű formanyomtatványt kell csatolni. Nem indokolt, hogy a többnyelvű formanyomtatványok joghatást váltsanak ki tartalmuknak a bemutatásuk helye szerinti tagállamban történő elismerését illetően.

(27)

Az adott közokirathoz csatolandó többnyelvű formanyomtatvány elkészítésekor az e formanyomtatványt kiállító hatóságnak módjában kell, hogy álljon, hogy a többnyelvű formanyomtatvány mintájából kiválassza az adott közokirat szempontjából releváns országspecifikus bejegyzések megnevezéseit, hogy ilyen módon a többnyelvű formanyomtatvány csak azokat az információkat tartalmazza, amelyek az általa kísért közokiratban szerepelnek.

(28)

Lehetővé kell tenni, hogy az európai e-igazságügyi portálon található többnyelvű formanyomtatványok elektronikus változatait egy másik, nemzeti szinten elérhető webhely is tartalmazza, és azok kiállítása onnan is lehetséges legyen.

(29)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai e-igazságügyi portál által alkalmazott módszertől eltérő módszerrel is előállíthassák a többnyelvű formanyomtatványok elektronikus változatait, feltéve hogy a szóban forgó módszert alkalmazó tagállamok által kiállított többnyelvű formanyomtatványok is tartalmazzák az e rendeletben előírt információkat.

(30)

Megfelelő biztosítékokról kell rendelkezni a tagállamok között továbbított közokiratokkal és azok hiteles másolataival kapcsolatos csalási és hamisítási esetek megelőzése céljából.

(31)

A gyors és biztonságos, határokon átnyúló információcserék lehetővé tétele, valamint a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése érdekében e rendelettel célszerű hatékony igazgatási együttműködési mechanizmust kialakítani a tagállamok által kijelölt hatóságok között. Ezen igazgatási együttműködési mechanizmus alkalmazásának erősítenie kell a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat a belső piacon, és annak az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott belső piaci információs rendszeren (a továbbiakban: IMI) kell alapulnia.

(32)

Az 1024/2012/EU rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy e rendelet egyes rendelkezései felkerüljenek az uniós jogi aktusok igazgatási együttműködésről szóló azon rendelkezéseinek listájára, amelyek végrehajtása az 1024/2012/EU rendelet mellékletében meghatározottak szerint az IMI révén történik.

(33)

Ahhoz, hogy a rendelet alkalmazása során garantált legyen a kiemelt szintű biztonság és az adatvédelem, valamint a csalás megakadályozása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az IMI garantálja a közokiratok biztonságát, valamint ezen okiratok elektronikus továbbításának biztonságos módját. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania az IMI-ben egy olyan eszközt, amely hitelesíti a rendszeren keresztül küldött információkat, amikor azokat a rendszeren kívülre exportálják. Ezenkívül a közokiratokról egymással információkat cserélő tagállami hatóságoknak az 1024/2012/EU rendelettel összhangban meg kell hozniuk az annak garantálásához szükséges intézkedéseket, hogy az IMI-n keresztül küldött közokiratokat és személyes adatokat az eredeti benyújtásuk céljának megfelelő célokból gyűjtsék, kezeljék és használják fel. Az 1024/2012/EU rendelet meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek a személyes adatok védelmének, valamint az IMI-n keresztül zajló információcsere kiemelt szintű védelmének és titkosságának garantálásához szükségesek, továbbá meghatározza a Bizottság ehhez kapcsolódó feladatait. Emellett az 1024/2012/EU rendelet arról is rendelkezik, hogy az IMI felhasználói kizárólag az abban az uniós jogi aktusban meghatározott célokból cserélhetnek egymással személyes adatokat és kezelhetik azokat, amelyen az adatcsere alapul, és az adatcserének, illetve adatkezelésnek az adatok eredeti benyújtásának céljával összhangban kell történnie.

(34)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) fogja szabályozni a személyes adatoknak a tagállamokban, illetve a tagállamok által kijelölt, független közjogi hatóságok felügyelete alatt az e rendelet alkalmazásával összefüggésben történő kezelését. Az információk és okiratok tagállami hatóságok általi valamennyi cseréjének és továbbításának meg kell felelnie a 95/46/EK irányelvnek. Emellett az ilyen cserének és továbbításnak azt a konkrét célt kellene szolgálnia, hogy e hatóságok az IMI-n keresztül – kizárólag a saját hatáskörükön belül – ellenőrizhessék a közokiratok hitelességét. Ez nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiket alkalmazzák.

(35)

A tagállamok hatóságainak kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk egymásnak e rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében, különösen a tagállamok által kijelölt hatóságok közötti igazgatási együttműködési mechanizmus alkalmazását illetően, ha egy tagállam hatóságának, amelynek egy közokiratot vagy hiteles másolatot bemutatnak, ésszerű kétsége támad a közokiratnak vagy a hiteles másolatának a hitelességét illetően.

(36)

Ha egy olyan tagállam hatóságának, amelyben egy közokiratot vagy hiteles másolatot bemutatnak, ésszerű kétsége támad a közokiratnak vagy a hiteles másolatának a hitelességét illetően, biztosítani kell számára az IMI adattárában rendelkezésre álló okiratminták ellenőrzésének lehetőségét, és ha kételyei továbbra is fennállnak, annak a lehetőségét, hogy az IMI-n keresztül tájékoztatás iránti megkeresést intézzen ezen okiratok kiállításának helye szerinti tagállam érintett hatóságaihoz, a megkeresést vagy közvetlenül a közokiratot kiállító vagy a hiteles másolatot készítő hatóságnak megküldve, vagy e tagállam központi hatóságának megkeresésével. Indokolt, hogy a megkeresett hatóságok a lehető legrövidebb időn, de minden esetben legfeljebb 5 munkanapon belül, illetve amennyiben a megkeresést egy központi hatóságon keresztül dolgozzák fel, 10 munkanapon belül válaszoljanak az ilyen megkeresésekre. A 10 munkanapos határidő különösen akkor lehet alkalmazandó, ha a megkeresett hatóságok még nem szerepelnek az IMI nyilvántartásában. Amennyiben e határidőket nem tudják betartani, a megkeresett és a megkereső hatóságnak meg kell állapodnia a határidő meghosszabbításáról.

(37)

Az e rendeletben előírt határidők számítására az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (5) kell alkalmazni.

(38)

Kivételes esetekben lehetséges, hogy a tagállami hatóságok nem tudják ellenőrizni valamely közokirat hitelességét. Ez csak abban az esetben fordulhat elő, ha bizonyos körülmények – például egy adott anyakönyvi hivatal vagy bíróság irattárának megsemmisülése következtében) a tagállami okiratok másolatainak fizikai megsemmisülése vagy elvesztése miatt, vagy nyilvántartás hiányában – a közokiratok ellenőrzése nem lehetséges. Ezért célszerű, hogy az IMI-ben legyen olyan válaszadási mód is, amely ezt a lehetőséget tükrözi.

(39)

Ha a megkeresett hatóság válasza nem erősíti meg a közokiratnak vagy a hiteles másolatának a hitelességét, vagy ha nem érkezik válasz a hatóságtól, a megkereső hatóságot nem lehet az adott közokirat vagy a hiteles másolat feldolgozására kötelezni. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni továbbá a megkereső hatóság, illetve a közokiratot vagy a hiteles másolatot bemutató személy számára, hogy bármely rendelkezésre álló eszközt felhasználjon a közokirat vagy a hiteles másolat hitelességének ellenőrzéséhez, illetve bizonyításához. E rendelet hatékonyságának garantálása érdekében kivételes helyzetben fordulhat csak elő, hogy az IMI-n keresztül nem érkezik válasz.

(40)

Szükség esetén az IMI-koordinátor vagy az érintett központi hatóságok segíthetnek megtalálni a megoldást azokra a nehézségekre, amelyekkel a tagállami hatóságok az IMI használata közben szembesülhetnek, beleértve azokat az eseteket, amelyekben nem érkezik válasz a tájékoztatás iránti megkeresésre, vagy ha nem lehetséges megegyezni a válaszadásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról.

(41)

A tagállami hatóságoknak lehetővé kell tenni, hogy kihasználhassák az IMI rendelkezésre álló funkcióit, ideértve a többnyelvű kommunikációs rendszert, az előre lefordított, egységes kérdések és válaszok használatát, valamint a belső piacon használt közokiratok mintatárát.

(42)

A tagállamok központi hatóságainak segítséget kell nyújtaniuk a tájékoztatás iránti megkeresésekkel kapcsolatban, és mindenekelőtt fogadniuk és továbbítaniuk kell az ilyen megkereséseket, és szükség esetén válaszolniuk kell azokra, valamint közölniük kell az ilyen megkeresések kapcsán a szükséges információkat, különösen azokban az esetekben, ha sem a megkereső, sem a megkeresett hatóság nem szerepel az IMI nyilvántartásában.

(43)

E rendelet alkalmazásában a tagállamok központi hatóságainak az IMI-t használva kell egymással kommunikálniuk, és azon keresztül kell feladataikat teljesíteniük. Az ugyanazon tagállam hatóságai közötti kommunikáció a nemzeti eljárásoknak megfelelően kell, hogy történjen.

(44)

Világossá kell tenni e rendelet és a hatályos uniós jog viszonyát. E tekintetben e rendelet nem érintheti a felülhitelesítésre, a hasonló alakiságokra vagy az egyéb alakiságokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó uniós jog – így a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (6) – alkalmazását. E rendelet nem érintheti továbbá az elektronikus aláírásokra és az elektronikus azonosításra vonatkozó uniós jog alkalmazását. Ha ennek a rendeletnek a rendelkezései más uniós jogi aktus olyan rendelkezéseivel ütköznek, amelyek a közokiratok bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítésének bizonyos kérdéseit szabályozzák, és tovább egyszerűsítik ezeket az előírásokat – mint például a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), valamint a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) –, akkor a további egyszerűsítést előíró másik uniós jogi aktus rendelkezései elsőbbséget élveznek.

(45)

Ezenkívül ez a rendelet nem érintheti az uniós jog – például a 93/109/EK tanácsi irányelv (10) vagy a 987/2009/EK rendelet – által létrehozott olyan egyéb igazgatási együttműködési rendszerek igénybevételét, amelyek a tagállamok között meghatározott területeken zajló információcseréről rendelkeznek. Ezt a rendeletet az ilyen különös rendszerekkel együtt alkalmazandó.

(46)

E rendeletnek – az általános céljaival való összhang megteremtése érdekében, az általa szabályozott kérdések tekintetében és a benne meghatározott mértékben – elsőbbséget kell élveznie a kettő vagy több tagállam közötti olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokkal szemben, amelyeknek a tagállamok a részes felei, és amelyek a rendelet hatálya alá tartozó kérdéseket szabályoznak.

(47)

Emellett a tagállamok egymás között fenntarthatnak, illetve köthetnek megállapodásokat az e rendelet hatálya alá nem tartozó kérdéseket illetően például a következő esetekben: a közokiratok bizonyító ereje, jogi értékkel bíró, többnyelvű formanyomtatványok, ezek felülhitelesítés alóli mentessége és a közokiratok felülhitelesítés alóli mentessége az e rendelet által szabályozott területektől eltérő területeken. A tagállamok annak érdekében is fenntarthatnak, illetve köthetnek megállapodásokat, hogy tovább egyszerűsítsék az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratoknak a tagállamok közötti forgalmát.

(48)

A harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratok nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Emellett nem érinthetik e rendelet alkalmazását azok a megállapodások, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok által kiállított és a tagállamok és az érintett harmadik országok közötti viszonylatokban felhasználandó közokiratok felülhitelesítésére, illetve a velük kapcsolatos hasonló alakiságokra vonatkoznak. Ezért ez a rendelet nem zárhatja ki, hogy a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok által kiállított és a tagállamok és az érintett harmadik országok közötti viszonylatokban felhasználandó közokiratok felülhitelesítéséről, illetve a velük kapcsolatos hasonló alakiságokról szóló két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokat kössenek az érintett harmadik országokkal. Emellett a rendelet nem gátolhatja a tagállamokat abban, hogy – amennyiben egy vagy több tagállam ilyen megállapodásnak a részes fele, vagy a jövőben részes felévé válhat –, új szerződő felek csatlakozásának elfogadásáról határozzanak, különösen ami az Apostille-egyezmény 12. cikkének második bekezdésében említettek szerint az új csatlakozásokkal szembeni kifogásemeléshez és a kifogásról szóló értesítéshez való jogot illeti, továbbá e rendelet nem gátolhatja a tagállamokat abban sem, hogy a diplomáciai képviselők, illetve konzuli tisztviselők által kiállított okiratok felülhitelesítésének megszüntetéséről szóló 1968. évi európai egyezményt alkalmazzák, módosítsák vagy új szerződő felek csatlakozásáról határozzanak.

(49)

Mivel az e rendelet hatálya alá tartozó többnyelvű formanyomtatványok nem bírnak jogi erővel, és nem jelentenek átfedést a 16. sz., a 33. sz. és a 34. sz. ICCS-egyezményben meghatározott többnyelvű formanyomtatványokkal, illetve a 27. sz. ICCS-egyezményben meghatározott életbenléti igazolásokkal, ez a rendelet nem érintheti ezeknek az egyezményeknek a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a harmadik országok közötti viszonylatban való alkalmazását.

(50)

Létre kell hozni egy, a Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló, a Bizottság képviselőjének elnökletével vezetett ad hoc bizottságot, amely meghoz az e rendelet alkalmazásának elősegítéséhez szükséges minden intézkedést, különösen azáltal, hogy biztosítja a legjobb gyakorlatok megosztását az e rendelet tagállamok közötti alkalmazása, a közokiratokkal, a hiteles másolatokkal és a hiteles fordításokkal kapcsolatos csalások megelőzése, az elektronikus közokiratok használata, valamint a többnyelvű formanyomtatványok használata és az azonosított hamisított okiratok kapcsán alkalmazott legjobb gyakorlatok megosztására.

(51)

E rendelet alkalmazásának megkönnyítése céljából a tagállamoknak – annak érdekében, hogy az információkat minden megfelelő módon, így elsősorban az európai e-igazságügyi portálon keresztül a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék – közölniük kell az IMI-n keresztül a Bizottsággal központi hatóságuk elérhetőségeit és a leggyakrabban használt, nemzeti joguk szerinti közokiratok mintáját, vagy ha egy okirat esetében nem létezik ilyen minta, akkor az adott okirat sajátos jellemzőire vonatkozó információkat.

(52)

A tagállamoknak ezenkívül meg kell küldeniük az IMI-n keresztül az azonosított hamisított okiratok anonimizált változatait is, amelyek az esetleges hamisítások feltárásához szolgálhatnak hasznos és tipikus példáiként. A hamisított okiratok megküldésének azokra a hamisított okiratokra kell korlátozódnia, amelyek átadását a nemzeti jog engedélyezi, és nem érintheti a tagállamok azon szabályait, amelyek a büntetőeljárások során szerzett bizonyítékok felfedésére vonatkoznak. A tagállamok által a hamisított okiratokkal kapcsolatban közölt információk nem hozhatók nyilvánosságra.

(53)

E rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak – abból a célból, hogy az információk az európai e-igazságügyi portálon keresztül a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek – közölniük kell a Bizottsággal az alábbiakat: azt a nyelvet vagy nyelveket, amely(ek)et a más tagállam hatóságai által kiállított közokiratok bemutatásához el tudnak fogadni; az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratok tájékoztató jellegű jegyzékét; azon közokiratok jegyzékét, amelyekhez megfelelő fordítási segédletként többnyelvű formanyomtatvány csatolható; a nemzeti jog alapján hiteles fordítások készítésére jogosult személyek jegyzékét, amennyiben van ilyen jegyzék; a nemzeti jog alapján hiteles másolat készítésére felhatalmazott hatóságtípusok tájékoztató jellegű jegyzékét; a hiteles fordítások és a hiteles másolatok azonosítására szolgáló eszközökre vonatkozó információkat; valamint a hiteles másolatok sajátos jellemzőire vonatkozó információkat.

(54)

A leggyakrabban használt közokiratok mintájára, illetve az ilyen okiratok vagy azok hiteles másolatai sajátos jellemzőire vonatkozó információkat csak akkor lehet nyilvánosan hozzáférhetővé tenni, ha ezek az információk annak a tagállamnak a joga alapján, amelynek hatóságai a közokiratot kiállították vagy a hiteles másolatot készítették, már nyilvánosan hozzáférhetők. Ehhez a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal, hogy nemzeti joguk alapján mely okiratok nyilvánosan hozzáférhetők. E rendelet alkalmazásában azonban a közokiratok vagy a hiteles másolatok azon sajátos jellemzőire vonatkozó információk, amelyeket a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal, nem foglalhatják magukban az olyan biztonsági jellemzőkre vonatkozó információk, amelyek az adott közokiratot kiállító vagy hiteles másolatot készítő hatóság szerinti tagállam joga alapján nem férhetők hozzá nyilvánosan.

(55)

Az a körülmény, hogy egy tagállam közli a Bizottsággal, hogy a sajátjától eltérő mely nyelvet vagy nyelveket tudja elfogadni a valamely másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratok bemutatásához, nem gátolhatja a hatóságait abban, hogy a nemzeti jog alapján, vagy ha az érintett tagállam ezt lehetővé teszi, bármely további nyelvet vagy nyelveket elfogadjanak, amikor egy másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratot mutatnak be nekik.

(56)

E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a házasságkötéshez és a családalapításhoz való jogra, valamint a mozgás és a tartózkodás szabadságára. Ezt a rendeletet az említett jogoknak és elveknek megfelelően kell alkalmazni.

(57)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az uniós polgárok szabad mozgásának az egyes közokiratoknak az Unión belüli szabad forgalma által történő előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet a tagállamok hatóságai által kiállított egyes, másik tagállam hatóságainak bemutatandó közokiratokkal kapcsolatosan a következő rendszerekről rendelkezik:

a)

a felülhitelesítés vagy hasonló alakiságok alóli mentesség, valamint

b)

egyéb alakiságok egyszerűsítése.

Az első albekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem akadályozza a személyeket abban, hogy a felülhitelesítésre, illetve hasonló alakiságokra vonatkozóan a tagállamokban alkalmazandó más rendszert vegyenek igénybe.

(2)   E rendelet emellett a közokiratokhoz fordítási segédletként csatolandó többnyelvű formanyomtatványokat állapít meg a születés, az életben lét, a haláleset, a házasságkötés (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolat (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhely és/vagy a tartózkodási hely, továbbá a büntetlen előélet tekintetében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a valamely tagállam hatóságai által az adott tagállam nemzeti jogának megfelelően kiállított és egy másik tagállam hatóságai részére bemutatandó olyan közokiratokra alkalmazandó, amelyek elsődleges rendeltetése az alábbiak közül egynek vagy többnek a rögzítése:

a)

születés;

b)

életben lét;

c)

haláleset;

d)

név;

e)

házasságkötés, beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot;

f)

a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;

g)

bejegyzett élettársi kapcsolat, beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást;

h)

bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők különválása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítése;

i)

leszármazás;

j)

örökbefogadás;

k)

lakóhely és/vagy tartózkodási hely;

l)

állampolgárság;

m)

büntetlen előélet, feltéve, hogy az ezen tényre vonatkozó közokiratokat az uniós polgár részére az állampolgársága szerinti tagállam hatóságai állítják ki.

(2)   Ez a rendelet alkalmazandó azokra a közokiratokra is, amelyeknek bemutatását megkövetelhetik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban tartózkodási hellyel rendelkező uniós polgároktól, amennyiben azok az európai parlamenti választásokon vagy a helyhatósági választásokon a 93/109/EK irányelvben, illetve a 94/80/EK tanácsi irányelvben (11) foglalt feltételek mellett aktív vagy passzív választójogukat abban a tagállamban kívánják gyakorolni, ahol tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

harmadik országok hatóságai által kiállított közokiratok, és

b)

az a) pontban említett okiratoknak a tagállami hatóságok által készített hiteles másolata.

(4)   E rendelet nem alkalmazandó egy másik tagállam hatóságai által kiállított közokiratok tartalmához kapcsolódó joghatások valamely tagállamban történő elismerésére.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „közokiratok”:

a)

a valamely tagállam bíróságaival kapcsolatban álló hatóság vagy tisztviselő által kiállított okiratok, beleértve az ügyésztől, a bírósági tisztviselőtől és a bírósági végrehajtótól („huissier de justice”) származó okiratokat is;

b)

a közigazgatási okiratok;

c)

a közjegyzői okiratok;

d)

a magánokiratokon levő tanúsítványok, mint például az okirat nyilvántartásba vételét, illetve adott napon az okirat létezésének tényét rögzítő tanúsítványok, valamint az aláírások hivatalos és közjegyző általi hitelesítése;

e)

a valamely tagállam diplomáciai vagy konzuli képviselői által bármely állam területén hivatalos minőségükben eljárva kiállított okiratok, amennyiben azokat be kell mutatni egy másik tagállam területén, illetve egy másik tagállam harmadik államban eljáró diplomáciai vagy konzuli képviselőinek;

2.   „hatóság”: tagállami hatóság vagy hivatalos minőségben eljáró olyan szerv, amely a nemzeti jog alapján jogosult az e rendelet hatálya alá tartozó közokirat vagy annak hiteles másolata kiállítására vagy fogadására;

3.   „felülhitelesítés”: a valamely köztisztviselő aláírása valódiságának, az okiratot aláíró személy eljárási minőségének, valamint adott esetben az okiraton szereplő pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódiságának tanúsítására irányuló alakiság;

4.   „hasonló alakiság”: az Apostille-egyezmény által előírt tanúsítvány csatolása;

5.   „egyéb alakiságok”: a közokiratok hiteles másolata és hiteles fordítása bemutatásának előírása;

6.   „központi hatóság”: az a hatóság vagy azok a hatóságok, amelyet, illetve amelyeket a tagállamok a 15. cikknek megfelelően kijelöltek az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó feladatok ellátására;

7.   „hiteles másolat”: eredeti közokiratnak olyan másolata, amelyről a közokiratot eredetileg kiállító tagállamnak a nemzeti jogban erre felhatalmazott hatósága aláírásával tanúsítja, hogy az az eredeti közokirat pontos és teljes másolata.

II. FEJEZET

MENTESSÉG A FELÜLHITELESÍTÉS ÉS HASONLÓ ALAKISÁGOK ALÓL, VALAMINT A HITELES MÁSOLATOKKAL KAPCSOLATOS EGYÉB ALAKISÁGOK EGYSZERŰSÍTÉSE

4. cikk

Mentesség a felülhitelesítés és a hasonló alakiságok alól

Az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratok és azok hiteles másolatai mentesülnek a felülhitelesítés és hasonló alakiságok valamennyi formája alól.

5. cikk

Hiteles másolatokhoz kapcsolódó egyéb alakiságok egyszerűsítése

(1)   Amennyiben egy tagállam előírja a valamely más tagállam hatóságai által kiállított közokirat eredeti példányának a bemutatását, akkor azon tagállam hatóságai, amelyben a közokiratot bemutatják, nem követelhetik meg a közokirat hiteles másolatának bemutatását is.

(2)   Amennyiben egy tagállam lehetővé teszi egy közokirat hiteles másolatának a bemutatását, e tagállam hatóságainak el kell fogadniuk a más tagállamban készült hiteles másolatokat is.

III. FEJEZET

FORDÍTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB ALAKISÁGOK EGYSZERŰSÍTÉSE ÉS TÖBBNYELVŰ FORMANYOMTATVÁNYOK

6. cikk

Fordításokhoz kapcsolódó egyéb alakiságok egyszerűsítése

(1)   Nem követelhető meg fordítás azokban az esetekben, amikor:

a)

az adott közokirat a bemutatás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén – vagy ha az érintett tagállamnak több hivatalos nyelve van, a bemutatás helye szerinti hivatalos nyelven vagy hivatalos nyelvek egyikén –, illetve bármely olyan nyelven került kiállításra, amelyet a tagállam kifejezetten elfogadott; vagy

b)

a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre – beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot –, a bejegyzett élettársi kapcsolatra – beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást –, a lakóhelyre és/vagy a tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó közokirathoz az e rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban többnyelvű formanyomtatványt csatoltak, feltéve, hogy az a hatóság, amelynek a közokiratot bemutatják, úgy ítéli meg, hogy a többnyelvű formanyomtatványban foglalt információ elégséges a közokirat feldolgozásához.

(2)   Valamennyi tagállamban el kell fogadni az olyan személyek által készített hiteles fordításokat, akik valamely tagállam joga értelmében jogosultak ilyen fordítások készítésére.

7. cikk

Többnyelvű formanyomtatványok

(1)   A születés, az életben lét, a haláleset, a házasságkötés (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolat (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhely és/vagy a tartózkodási hely, továbbá a büntetlen előélet tárgyában a tagállamok által a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megadott közokiratokhoz az érintett közokirat átvételére jogosult személy kérelmére csatolni kell az e rendeletnek megfelelően készült többnyelvű formanyomtatványt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett többnyelvű formanyomtatványokat hatóságnak kell kiállítania, és azokon szerepelnie kell a kiállítás dátumának, valamint a kiállító hatóság aláírásának és adott esetben pecsétjének vagy bélyegzőlenyomatának.

8. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok felhasználása

(1)   A 7. cikk (1) bekezdésében említett többnyelvű formanyomtatványokat csatolni kell az ugyanott említett köziratokhoz, azok csak fordítási segédletként szolgálnak és önmagukban nem bírnak jogi értékkel.

(2)   A többnyelvű formanyomtatványok nem minősülnek az alábbiak egyikének sem:

a)

anyakönyvi bejegyzések kivonatai;

b)

anyakönyvi bejegyzések szó szerinti másolatai;

c)

anyakönyvi bejegyzések többnyelvű kivonatai;

d)

anyakönyvi bejegyzések többnyelvű és kódokkal ellátott kivonatai; vagy

e)

többnyelvű és kódokkal ellátott anyakönyvi bizonyítványok.

(3)   A többnyelvű formanyomtatványok felhasználására kizárólag a kiállításuk szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kerülhet sor.

9. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok tartalma

(1)   Minden egyes többnyelvű formanyomtatványnak tartalmaznia kell egy állandó részt, amely a következő elemekből áll:

a)

a többnyelvű formanyomtatvány címe;

b)

a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának jogalapja;

c)

hivatkozás a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti tagállamra;

d)

egy „Fontos megjegyzés” feliratú szövegdoboz;

e)

egy „Megjegyzés a kiállító hatóság számára” feliratú szövegdoboz;

f)

standard bejegyzések megnevezései és kódszámaik; valamint

g)

egy „Aláírás” feliratú szövegdoboz.

(2)   A születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), a bejegyzett élettársi kapcsolatra (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhelyre és/vagy a szokásos tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó többnyelvű formanyomtatványokban feltüntetendő állandó részeket, valamint a standard bejegyzések megnevezéseinek többnyelvű glosszáriumait az I–XI. mellékletek tartalmazzák.

(3)   Minden többnyelvű formanyomtatványnak tartalmaznia kell adott esetben egy olyan, országspecifikus bejegyzések megnevezéseit tartalmazó nem egységesített részt is, amely a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat tartalmát tükrözi, továbbá e bejegyzések megnevezéseinek kódszámait.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett országspecifikus bejegyzések megnevezéseit a tagállamok a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban közlik a Bizottsággal.

(5)   Minden többnyelvű formanyomtatványnak tartalmaznia kell emellett a standard bejegyzések megnevezéseinek és az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek többnyelvű glosszáriumát az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén.

10. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok kiállításának nyelvei

(1)   A kiállító hatóságnak a többnyelvű formanyomtatványokat a saját tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, akkor a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén kell kitöltenie.

(2)   A többnyelvű formanyomtatványok állandó részét és az országspecifikus bejegyzéseinek megnevezéseit mindkét következő nyelven ki kell adni:

a)

a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, akkor az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos, a többnyelvű formanyomtatvány kiállításának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén; valamint

b)

annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén, ahol a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokiratot be kell mutatni, vagy ha e tagállamnak több hivatalos nyelve van, akkor az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos, a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat bemutatásának helye szerinti hivatalos nyelven, illetve hivatalos nyelvek egyikén.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett két nyelven kiállított állandó részt és az országspecifikus bejegyzések megnevezéseit, valamint a 9. cikk (5) bekezdésében említett többnyelvű glosszáriumot egyetlen többnyelvű formanyomtatványnak kell tartalmaznia.

11. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok kiállításának díja

A közokiratok Unión belüli szabad forgalmának további elősegítése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a többnyelvű formanyomtatványok kiállításának díja ne haladja meg az adott többnyelvű formanyomtatvány vagy a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat – közülük is az alacsonyabb – előállítási költségét.

12. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok elektronikus változata

Az európai e-igazságügyi portálon minden egyes tagállam vonatkozásában elérhetővé kell tenni az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre – beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot –, valamint adott esetben a bejegyzett élettársi kapcsolatra – beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást –, a lakóhelyre és/vagy a tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó többnyelvű formanyomtatványoknak az e rendelet szerint elkészített mintáit, amelyek a következőket is tartalmazzák:

a)

az I–XI. mellékletben foglalt állandó részek; és

b)

azon országspecifikus bejegyzés-megnevezések, amelyeket a tagállamok a 24. cikk (2) bekezdésével összhangban közöltek a Bizottsággal.

IV. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÁS IRÁNTI MEGKERESÉS ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

13. cikk

Belső piaci információs rendszer

Az e rendelet 14. és 16. cikkében, valamint 22. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott célra az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) kell használni.

14. cikk

Tájékoztatás iránti megkeresés ésszerű kétség esetén

(1)   Amennyiben egy tagállami hatóságnak, amelynek a közokiratot vagy annak hiteles másolatát bemutatják, ésszerű kétsége támad a közokirat vagy annak hiteles másolata hitelességét illetően, a következőket teszi meg a kétség feloldása érdekében:

a)

ellenőrzi a 22. cikkben említett, az IMI adattárában található, rendelkezésre álló okiratmintákat;

b)

ha a kétség továbbra is fennáll, tájékoztatás iránti megkeresést intéz az IMI-n keresztül:

i.

a közokiratot kiállító hatósághoz vagy adott esetben a hiteles másolatot készítő hatósághoz, vagy mindkettőhöz; vagy

ii.

a megfelelő központi hatósághoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, a közokirat vagy annak hiteles másolata hitelességére vonatkozó ésszerű kétség elsősorban a következőkhöz kapcsolódhat:

a)

az aláírás valódisága;

b)

az okiratot aláíró személy eljárási minősége;

c)

a pecsét vagy bélyegzőlenyomat valódisága;

d)

az okirat hamisított vagy megmásított volta.

(3)   Az e cikk alapján előterjesztett tájékoztatás iránti megkeresésben meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat.

(4)   Az e cikk alapján előterjesztett tájékoztatás iránti megkeresést az érintett közokirat egy példányának vagy hiteles másolatának kell kísérnie, és azt elektronikusan kell eljuttatni az IMI-n keresztül. Az ilyen megkeresésekhez és az ilyen megkeresésekre adott válaszokhoz semmilyen adó, illeték vagy díj nem kapcsolódhat.

(5)   A hatóságoknak a lehető legrövidebb időn, de minden esetben legfeljebb 5 munkanapon belül, illetve amennyiben a megkeresést egy központi hatóságon keresztül dolgozzák fel, 10 munkanapon belül válaszolniuk kell az e cikk alapján előterjesztett megkeresésekre.

Kivételes esetben, amennyiben az első albekezdésben említett határidő nem tartható, a megkeresett hatóság és a megkereső hatóság megállapodik e határidő meghosszabbításáról.

(6)   Ha a közokiratnak vagy hiteles másolatának a hitelessége nem nyer megerősítést, a megkereső hatóság nem köteles azt feldolgozni.

15. cikk

A központi hatóságok kijelölése

(1)   E rendelet alkalmazása céljából minden tagállam kijelöl legalább egy központi hatóságot.

(2)   Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, meghatározza azt a központi hatóságot, amelyhez minden megkereséssel fordulni lehet, és amely továbbítja azt az adott tagállam megfelelő hatóságának.

16. cikk

A központi hatóságok feladatai

A központi hatóságok feladata az, hogy segítséget nyújtsanak a 14. cikk szerinti, tájékoztatás iránti megkeresésekkel kapcsolatban, így különösen az, hogy:

a)

továbbítsák és fogadják az ilyen megkereséseket, és adott esetben válaszoljanak azokra; valamint

b)

megadják a megkeresések tekintetében szükséges információkat.

V. FEJEZET

AZ UNIÓS JOG EGYÉB RENDELKEZÉSEIHEZ ÉS EGYÉB DOKUMENTUMOKHOZ VALÓ VISZONY

17. cikk

Az uniós jog egyéb rendelkezéseihez való viszony

(1)   Ez a rendelet nem érinti a felülhitelesítésre, a hasonló alakiságokra vagy az egyéb alakiságokra vonatkozó egyéb rendelkezéseket tartalmazó uniós jog alkalmazását, hanem kiegészíti azt.

(2)   Ez a rendelet nem érinti az elektronikus aláírásokra és az elektronikus azonosításra vonatkozó uniós jog alkalmazását.

(3)   Ez a rendelet nem érinti az olyan egyéb igazgatási együttműködési rendszerek igénybevételét, amelyeket a tagállamok közötti, meghatározott területeken való információcseréről rendelkező uniós jog hozott létre.

18. cikk

Az 1024/2012/EU rendelet módosítása

Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következő ponttal egészül ki:

„9.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (*): 14. cikk és 16. cikk, valamint a 22. cikk (1) és (2) bekezdése.

19. cikk

A nemzetközi egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony

(1)   Ez a rendelet nem érinti a hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó olyan nemzetközi egyezmények alkalmazását, amelyeknek e rendelet elfogadásának időpontjában egy vagy több tagállam a részese.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére ez a rendelet azon kérdések tekintetében, amelyekre alkalmazandó, a rendeletben meghatározott mértékig elsőbbséget élvez a tagállamok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások rendelkezéseivel szemben az azokban részes tagállamok közötti viszonylatban.

(3)   Ez a cikk nem érinti az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdését.

(4)   Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a tagállami vagy a harmadik országbeli hatóságok által kiállított és a tagállamok és az érintett harmadik országok közötti viszonylatban felhasználható közokiratok felülhitelesítéséről, illetve hasonló alakiságokról nemzetközi, illetve harmadik országokkal kötendő megállapodásokról tárgyalásokat folytassanak, ilyeneket megkössenek, módosítsanak, alkalmazzanak, illetve ilyenekhez csatlakozzanak. Ez a rendelet nem zárja ki, hogy a tagállamok új szerződő feleknek az említett olyan megállapodásokhoz történő csatlakozásának elfogadásáról határozzanak, amelyeknek egy vagy több tagállam részes fele vagy a jövőben részes felévé válhat.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Célhoz kötöttség

(1)   Az információk és okiratok tagállamok általi, e rendelet alapján végzett cseréjének és továbbításának azt a kizárólagos célt kell szolgálnia, hogy az illetékes hatóságok az IMI-n keresztül ellenőrizzék a közokiratok hitelességét.

(2)   E rendelet nem érinti a közokiratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazását.

21. cikk

Az e rendelet tartalmával kapcsolatos információk

A Bizottság és a tagállamok megfelelő eszközök útján, például az európai e-igazságügyi portálon vagy a tagállamok hatóságainak honlapján keresztül hozzáférhetővé teszik az e rendelet tartalmával kapcsolatos információkat.

22. cikk

A központi hatóságokra vonatkozó információk és e hatóságok elérhetőségei

(1)   A tagállamok 2018. augusztus 16-ig közlik az IMI-n keresztül az alábbiakat:

a)

a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt központi hatóság vagy hatóságok megnevezése és e hatóságok elérhetőségei, valamint adott esetben a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóság;

b)

a nemzeti jog által előírt, leggyakrabban használt közokiratok mintája, vagy – amennyiben az adott közokiratnak nincs egységes mintája – az adott közokirat sajátos jellemzőire vonatkozó információk; valamint

c)

az azonosított hamisított okiratok anonimizált változatai.

(2)   A tagállamok az IMI-n keresztül közlik az (1) bekezdésben említett információk bármely későbbi módosulását.

(3)   A Bizottság megfelelő módon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi:

a)

az (1) bekezdés a) pontjában említett információkat;

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett azon információkat, amelyek a közokiratot kiállító hatóság szerinti tagállam joga alapján nyilvánosan hozzáférhetők.

23. cikk

A legjobb gyakorlatok megosztása

(1)   Létre kell hozni egy, a Bizottság és a tagállamok képviselőiből álló, és a Bizottság képviselője által vezetett ad hoc bizottságot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ad hoc bizottságnak meg kell tennie az e rendelet alkalmazásának elősegítéséhez szükséges minden intézkedést, különösen az alábbiakra vonatkozó legjobb gyakorlatok megosztása és rendszeres frissítése útján:

a)

az e rendelet tagállamok közötti alkalmazása;

b)

a közokiratokkal, a hiteles másolatokkal és a hiteles fordításokkal kapcsolatos csalások megelőzése;

c)

a közokiratok elektronikus változatainak használata;

d)

a többnyelvű formanyomtatványok használata;

e)

az azonosított hamisított okiratok.

24. cikk

A tagállamok által közlendő információk

(1)   A tagállamok 2018. augusztus 16-ig közlik a Bizottsággal a következőket:

a)

azon nyelvek, amelyeken elfogadják a hatóságaiknak bemutatandó közokiratokat a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint;

b)

az e rendelet hatálya alá tartozó közokiratok tájékoztató jellegű jegyzéke;

c)

azon közokiratok jegyzéke, amelyekhez megfelelő fordítási segédletként többnyelvű formanyomtatvány csatolható;

d)

a nemzeti jog alapján hiteles fordítások készítésére jogosult személyek jegyzéke, amennyiben van ilyen jegyzék;

e)

a nemzeti jog alapján hiteles másolat kiállítására felhatalmazott hatóságtípusok tájékoztató jellegű jegyzéke;

f)

információk a hiteles fordítások és a hiteles másolatok azonosítására szolgáló eszközökről; valamint

g)

információk a hiteles másolatok sajátos jellemzőiről.

(2)   Minden tagállam az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikével azonos hivatalos nyelvén, illetve nyelvein 2017. február 16-ig közli a Bizottsággal a születésre, az életben létre, a halálesetre, a házasságkötésre (beleértve a házasságkötési képességet és a családi állapotot), valamint adott esetben a bejegyzett élettársi kapcsolatra (beleértve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének képességét és a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő jogállást), a lakóhelyre és/vagy a tartózkodási helyre, továbbá a büntetlen előéletre vonatkozó többnyelvű formanyomtatványokban feltüntetendő országspecifikus bejegyzések megnevezéseit.

(3)   A Bizottság az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek a (2) bekezdés szerint kapott jegyzékeit az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén 2018. február 16-ig közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az európai e-igazságügyi portálon.

(4)   A tagállamok közlik a Bizottsággal az (1) és (2) bekezdésben említett információk bármely későbbi módosulását.

(5)   A Bizottság az európai e-igazságügyi portálon nyilvánosan hozzáférhetővé teszi:

a)

az (1) bekezdés a)–f) pontjában említett információkat; továbbá

b)

az (1) bekezdés g) pontjában említett azon információkat, amelyek a hiteles másolatot kiállító hatóság szerinti tagállam joga alapján nyilvánosan hozzáférhetők.

25. cikk

A többnyelvű formanyomtatványok országspecifikus bejegyzései megnevezéseinek módosítása

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a 24. cikk (2) bekezdésében említett országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek bármely módosításáról.

(2)   A Bizottság az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek az (1) bekezdésben említett módosításait közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A Bizottság az országspecifikus bejegyzések megnevezéseinek az (1) bekezdésben említett módosításait nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az európai e-igazságügyi portálon, és az egyes tagállamok vonatkozásában ennek megfelelően módosítja a többnyelvű formanyomtatványok mintáját.

26. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2024. február 16-ig majd azt követően legalább háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról, amelyben értékeli a központi hatóságok közötti együttműködés szempontjából releváns gyakorlati tapasztalatokat is. A jelentésnek tartalmaznia kell a következők helyénvalóságának értékelését is:

a)

e rendelet hatályának kiterjesztése a 2. cikkben és az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említetteken kívüli ügyekkel kapcsolatos közokiratokra;

b)

a hatálynak az e bekezdés a) pontjában említett kiterjesztése esetén többnyelvű formanyomtatványok létrehozása az e bekezdés a) pontjában meghatározott olyan ügyekre vonatkozó közokiratokkal kapcsolatban, amelyekre e rendelet hatálya kiterjeszthető; valamint

c)

elektronikus rendszerek használata a közokiratok közvetlen továbbításához és a tagállami hatóságok közötti információcseréhez annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a csalás lehetőségét az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések területén.

(2)   A Bizottság 2021. február 16-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a következők helyénvalóságáról:

a)

e rendelet hatályának kiterjesztése a következőkre:

i.

a társaságok vagy egyéb vállalkozások jogállásával és képviseletével kapcsolatos közokiratok;

ii.

oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok; valamint

iii.

a hivatalosan elismert fogyatékosságot igazoló közokiratok;

b)

többnyelvű formanyomtatványok létrehozása a következőkkel kapcsolatban:

i.

a 2. cikk (1) bekezdésében említett azon közokiratok, amelyekkel kapcsolatban e rendelet nem hoz létre többnyelvű formanyomtatványt; valamint

ii.

az e bekezdés a) pontjában meghatározott olyan ügyekkel kapcsolatos közokiratok, amelyekre e rendelet hatálya kiterjeszthető.

c)

elektronikus rendszerek használata a közokiratok közvetlen továbbításához és a tagállami hatóságok közötti információcseréhez annak érdekében, hogy ki lehessen zárni a csalás lehetőségét az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések területén.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentéshez adott esetben kiigazítást célzó javaslatokat is csatolni kell, különösen e rendelet hatályának az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti, új ügyekkel kapcsolatos közokiratokra történő kiterjesztése, valamint az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti új, többnyelvű formanyomtatványok létrehozása, valamint az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés c) pontjában említett, a közokiratok közvetlen továbbítására és a tagállami hatóságok közötti információcserére szolgáló elektronikus rendszerek használata tekintetében.

27. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2019. február 16-tól kell alkalmazni, kivéve

a)

a 24. cikk (2) bekezdését, amelyet 2017. február 16-tól kell alkalmazni;

b)

a 12. cikket és a 24. cikk (3) bekezdését, amelyet 2018. február 16-tól kell alkalmazni; valamint

c)

a 22. cikket és a 24. cikk (1) bekezdését, amelyet 2018. augusztus 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. július 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. március 10-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2016. május 10-i álláspontja.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az „IMI-rendelet”) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(5)  A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(6)  A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(10)  A Tanács 93/109/EK irányelve (1993. december 6.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 329., 1993.12.30., 34. o.).

(11)  A Tanács 94/80/EK irányelve (1994. december 19.) az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 368., 1994.12.31., 38. o.).


I. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

III. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

IV. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

V. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VI. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VII. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

VIII. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

IX. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

X. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

XI. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

26.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/137


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2016/1192 RENDELETE

(2016. július 6.)

az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 256. cikke (1) bekezdésére, 257. cikke első és második bekezdésére, valamint 281. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bíróság kérelmére,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló, az (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) módosított 3. jegyzőkönyv 48. cikke akként rendelkezik, hogy a – 2015. december 25-től 40 bíróból álló – Törvényszéket alkotó bírák létszáma 2016. szeptember 1-jétől 47, 2019. szeptember 1-jétől pedig tagállamonként kettő legyen.

(2)

Amint arra az (EU, Euratom) 2015/2422 rendelet (9) preambulumbekezdése utal, a Törvényszéket alkotó bírák létszámának 2016. szeptember 1-jén hét fővel történő növelésével egyidejűleg az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 270. cikke szerinti hatáskört át kell ruházni a Törvényszékre. Ez a hatáskör-átruházás az EUMSZ 256. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (a továbbiakban: Közszolgálati Törvényszék) megszüntetését feltételezi.

(3)

Ennek megfelelően az egyrészt valamennyi intézmény, szerv vagy hivatal, másrészt pedig azok alkalmazottai közötti olyan jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskört, amelyek az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartoznak, át kell ruházni a Törvényszékre.

(4)

Következésképpen hatályon kívül kell helyezni a 2004/752/EK, Euratom tanácsi határozatot (4) és a 979/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5), valamint módosítani kell a 3. jegyzőkönyvet.

(5)

A Törvényszék az európai uniós közszolgálati ügyekben az eljárást úgy folytatja le, hogy megpróbálja figyelembe venni az e területtel kapcsolatos jogviták sajátosságait, ideértve az eljárás minden szakaszában a jogvita egyezséggel történő rendezése lehetőségének vizsgálatát.

(6)

Továbbá, annak érdekében, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtt a hatáskör átruházásának időpontjában folyamatban lévő ügyekben biztosítva legyen az eljárás szabályszerű lefolytatása, valamint a Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni azon fellebbezésekre vonatkozó szabályok kialakítása érdekében, amelyek elbírálása az említett időpontban folyamatban van, vagy amelyeket ezen időpontot követően nyújtanak be, megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani az európai uniós közszolgálati ügyeknek a Törvényszékhez való áttételét illetően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2004/752/EK, Euratom határozat és a 979/2012/EU, Euratom rendelet hatályát veszti.

2. cikk

A 3. jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„50a. cikk

(1)   A Törvényszék hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 270. cikkének megfelelően az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálására, beleértve az egyrészt valamennyi intézmény, szerv vagy hivatal, másrészt pedig azok alkalmazottai közötti azon jogvitákat, amelyek az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartoznak.

(2)   A Törvényszék a keresetlevél benyújtásától kezdődően az eljárás minden szakaszában vizsgálhatja a jogvita egyezséggel történő rendezésének lehetőségét, és törekedhet az ilyen egyezség előmozdítására.”.

2.

A 62c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„62c. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 257. cikke alapján létrehozott minden különös hatáskörű törvényszék hatáskörére, összetételére, szervezetére és eljárására vonatkozó rendelkezéseket ezen alapokmány mellékletben tartalmazza.”.

3.

Az I. mellékletet el kell hagyni.

3. cikk

A Közszolgálati Törvényszék előtt 2016. augusztus 31-én folyamatban lévő ügyeket át kell tenni a Törvényszékhez. A Törvényszék ezekben az ügyekben az ezen időpont szerinti állásuknak megfelelően és saját eljárási szabályzatával összhangban folytatja le az eljárást. Abban az esetben, ha valamely ügyet az eljárás szóbeli szakaszának befejezését követően tesznek át a Törvényszékhez, e szakaszt újra meg kell nyitni.

4. cikk

E rendelet 2. cikkének 3. pontjától eltérve a 3. jegyzőkönyv I. mellékletének 9–12. cikke továbbra is alkalmazandó a Közszolgálati Törvényszék határozatai elleni azon a fellebbezésekre, amelyek elbírálása 2016. augusztus 31-én folyamatban van a Törvényszék előtt, vagy amelyeket ezen időpontot követően nyújtanak be. Ha a Törvényszék hatályon kívül helyezi a Közszolgálati Törvényszék valamely határozatát, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a per állása az érdemi döntést nem teszi lehetővé, az ügyet a fellebbezést elbíráló tanácstól eltérő tanács elé utalja.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. július 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  2016. február 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2016. június 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. június 24-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).

(4)  A Tanács 2004/752/EK, Euratom határozata (2004. november 2.) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének felállításáról (HL L 333., 2004.11.9., 7. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 979/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének helyettesítő bíráiról (HL L 303., 2012.10.31., 83. o.).


Helyesbítések

26.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/140


Helyesbítés az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013 december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 347., 2013. december 20. )

Az 1303/2013/EU rendelet szövege helyébe a következő szöveg lép:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 177. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményeire (2),

tekintettel a Számvevőszék véleményeire (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió törekedjen a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek lemaradásának csökkentésére, és különös figyelmet kell fordítani a vidéki térségekre, az ipari átalakulás által érintett térségekre és a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókra. Az EUMSZ 175. cikke előírja, hogy az Unió e célkitűzések teljesítését az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beruházási Bank és egyéb eszközök révén megvalósított intézkedésével támogatja.

(2)

A koordináció javítása és a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap – a vidékfejlesztést támogató alap – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) –, valamint a tengerügyi és halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) keretében megosztott igazgatás szerint finanszírozott intézkedések – működésének összehangolása érdekében közös rendelkezéseket kell megállapítani ezekre az alapokra (a továbbiakban: az európai strukturális és beruházási alapok — ESB-alapok) vonatkozóan. E rendelet tartalmaz továbbá olyan általános előírásokat, amelyek az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra alkalmazandók, de nem alkalmazandók az EMVA-ra és az ETHA-ra; valamint olyan általános előírásokat, amelyek az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra alkalmazandók, de nem alkalmazandók az EMVA-ra. Az egyes ESB-alapok sajátosságai miatt azonban az egyes ESB-alapokra és az ERFA keretében megvalósítandó európai területi együttműködési célra vonatkozó egyedi szabályokat külön rendeletekben kell meghatározni.

(3)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésének következtetéseivel összhangban, amellyel elfogadták az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiát, az Uniónak és a tagállamoknak meg kell valósítaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés végrehajtását az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése mellett. Az ESB-alapoknak jelentős szerepet kell játszaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló uniós stratégia célkitűzéseinek megvalósításában.

(4)

Ami a közös agrárpolitikát (KAP) illeti, a KAP első (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap — EMGA) és második pillérére (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap – EMVA) vonatkozó irányítási és kontrollintézkedések harmonizálása és egymáshoz igazítása által jelentős szinergiákat sikerült elérni. Az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolatot ezért továbbra is fenn kell tartani, és meg kell őrizni a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

(5)

A legkülső régiók számára – strukturális, társadalmi és gazdasági helyzetük és az EUMSZ 349. cikkében említett tényezőkből adódó hátrányok ellensúlyozása érdekében –egyedi intézkedéseket kell alkalmazni, valamint kiegészítő finanszírozást kell nyújtani.

(6)

Az 1994. évi csatlakozási okmány 6. jegyzőkönyvének 2. cikkében említett súlyos természeti vagy földrajzi hátrányok ellensúlyozása céljából a ritkán lakott északi régiók számára egyedi intézkedéseket és kiegészítő finanszírozást kell biztosítani.

(7)

Az előírások helyes és következetes értelmezésének, valamint a tagállamok és a kedvezményezettek jogbiztonságának elősegítése érdekében egyes, e rendeletben használt fogalmakat meg kell határozni.

(8)

Amennyiben valamely határozat e rendelet alapján történő elfogadására vagy módosítására vonatkozóan a Bizottság számára valamilyen határidő kerül rögzítésre, az adott határozat elfogadásának vagy módosításának határideje nem foglalhatja magában azt az időszakot, amely a bizottsági észrevételeknek a tagállamok részére történő megküldését követő nappal kezdődik és azzal a nappal zárul le, amelyen a tagállamok válaszolnak az észrevételekre.

(9)

Ez a rendelet öt részből áll: az első rész rögzíti a tárgyat és a fogalommeghatározásokat, a második rész olyan szabályokat tartalmaz, amelyek minden ESB-alap esetében alkalmazandók, a harmadik rész olyan előírásokat tartalmaz, amelyek kizárólag az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra (a továbbiakban: az alapok) vonatkoznak, a negyedik rész az alapokra és az ETHA-ra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, és az ötödik rész a záró rendelkezéseket tartalmazza. Az e rendelet különböző részeinek koherens értelmezése, illetve az e rendelet és az alapspecifikus szabályok közötti összhang biztosítása érdekében fontos egyértelműsíteni az ezek között fennálló viszonyokat. Továbbá, az alapspecifikus szabályokban megállapított egyedi szabályok kiegészíthetik e rendeletet, ám csak akkor térhetnek el e rendelet rendelkezéseitől, ha az ilyen eltérésről e rendelet kifejezetten rendelkezett.

(10)

Az EUMSZ 317. cikke értelmében, illetve a megosztott irányítás összefüggésében meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára az Unió költségvetésének végrehajtásával kapcsolatos hatáskörének gyakorlását, és egyértelművé kell tenni a tagállamok együttműködési feladatait. E feltételek alkalmazása révén a Bizottságnak meg kell tudnia bizonyosodni arról, hogy a tagállamok jogszerűen és szabályosan, illetve a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) értelmében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel az ESB-alapokat. A tagállamoknak – a megfelelő területi szinten, az intézményi, jogi és pénzügyi keretüknek megfelelően – és az általuk erre a célra kijelölt szervezetek feladata a programok elkészítése és végrehajtása. Az említett feltételeknek azt is biztosítaniuk kell, hogy figyelmet fordítsanak annak szükségességére, hogy biztosítsák az adott uniós beavatkozás kiegészítő és következetes jellegét, tiszteletben tartsák az arányosság elvét, valamint figyelembe vegyék az adminisztratív terhek csökkentésének általános célkitűzését.

(11)

A partnerségi megállapodás, illetve az egyes programok érdekében az egyes tagállamoknak partnerséget kell szerveznie az illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok képviselőivel, gazdasági és szociális partnerekkel és a civil társadalmat képviselő egyéb releváns szervezetekkel, beleértve a környezetvédelmi partnereket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának ügyét előmozdító szervezeteket, beleértve adott esetben e hatóságok és szervezetek ‘ernyőszervezeteit’ is. Az ilyen típusú partnerségek célja, hogy biztosítsa a többszintű kormányzás elveinek tiszteletben tartását, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint a tagállamok eltérő intézményi és jogi kereteiből fakadó sajátosságokat is, továbbá hogy biztosítsák, hogy van felelőse az érdekelt felek által tervezett beavatkozásoknak, és építsenek az érintett szereplők tapasztalatára és know-how-jára. A tagállamoknak azonosítaniuk kell, hogy melyek a leginkább reprezentatív partnerek. E partnerek körébe kell tartozzanak mindazon intézmények, szervezetek és csoportok, amelyek képesek befolyással lenni a programok elkészítésére, vagy amelyekre hatással lehet a programok elkészítése és végrehajtása. Ezzel kapcsolatban a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben érintett partnerként azonosíthassanak

olyan ‘ernyőszervezeteket’ is, amelyek az érintett regionális, helyi és városi hatóságok különböző társulásai, szövetségei vagy egyesületei, illetve a vonatkozó nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelő egyéb szervezetek lehetnek. A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amely a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexet határoz meg a partnerségek tagállamok általi kialakításának oly módon való támogatása és megkönnyítése érdekében, hogy biztosított legyen az érintett partnerek következetes bevonása a partnerségi megállapodások és programok elkészítésébe, végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe. Ez az elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus semmilyen körülmények között nem lehet visszaható hatályú, és semmiképpen nem értelmezhető ily módon, és semmiképpen sem képezheti pénzügyi kiigazításokhoz vezető szabálytalanságok alapját. Az elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem határozhat meg az elfogadásának napjától korábbi alkalmazási időt. Az elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy határozzanak a partnerség saját intézményi és jogi keretükben, illetve nemzeti és regionális illetékességük alapján történő végrehajtásának legmegfelelőbb részletes szabályairól, feltéve hogy a partnerség e rendeletben meghatározott céljai teljesülnek.

(12)

Az ESB- alapok tevékenységeinek, illetve az általuk támogatott műveleteknek összhangban kell lenniük az alkalmazandó uniós joggal, valamint a kapcsolódó, az e rendeletet, illetve az egyes alapspecifikus szabályokat közvetlenül vagy közvetve végrehajtó nemzeti joggal.

(13)

Az Unió célja az ESB- alapok végrehajtásának valamennyi szakaszában a gazdasági és társadalmi kohézió érdekében tett erőfeszítéseinek összefüggésében az egyenlőtlenségek felszámolása, a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása és a nemi szempontok integrációja, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés kell, hogy legyen, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében, az EUMSZ 10. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve a fogyatékkal élők akadálymentes hozzáférését, valamint az Alapjogi Charta 5. cikkének (2) bekezdését, amely előírja, hogy senkit nem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.

(14)

Az ESB- alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, a környezet minőségének megőrzésével, védelmével és javításával kapcsolatos cél Unió általi előmozdítása révén kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvet. E cél érdekében a tagállamoknak információkat kell szolgáltatniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos, az uniós költségvetés legalább 20 %-ának e célokra való fordításával kapcsolatos törekvéssel összhangban kitűzött célok támogatásáról, a Bizottság által egy, az arányosság elvét tükröző végrehajtási jogi aktus útján elfogadott, a beavatkozási kategóriákon, kiemelt jelentőségű területeken vagy intézkedéseken alapuló módszer alkalmazásával.

(15)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, valamint az egyes alapok Szerződéseken alapuló célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz való hozzájárulás érdekében az ESB-alapok támogatásait korlátozott számú közös tematikus célkitűzésre kell összpontosítani. Az egyes ESB-alapok pontos hatályát az alapspecifikus szabályokban kell meghatározni. Lehetővé kell tenni, hogy e hatály csak bizonyos – e rendeletben meghatározott – tematikus célkitűzésekre korlátozódjon.

(16)

Az ESB- alapok által biztosított hozzájárulás maximalizálása, valamint a tagállami és a regionális szintű programozási folyamatokat megkönnyítő stratégiai vezérelvek megállapítása érdekében létre kell hozni egy közös stratégiai keretet. A közös stratégiai keretnek meg kell könnyítenie az uniós beavatkozás ESB- alapok szerinti ágazati és területi koordinációját, valamint a többi releváns uniós szakpolitika és eszközzel való koordinációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában kitűzött célokkal és célkitűzésekkel összhangban, figyelembe véve az egyes területtípusok főbb területi kihívásait is.

(17)

A közös stratégiai keretnek meg kell határoznia, hogy az ESB-alapok miként járulnak majd hozzá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához, az ESB-alapok integrált alkalmazását elősegítő szabályokhoz, az ESB-alapok közötti, valamint azoknak más, vonatkozó uniós politikákkal és eszközökkel való koordinációját biztosító szabályokhoz, az ESB-alapok végrehajtására vonatkozó horizontális elvekhez és a több területet érintő szakpolitikai célokhoz, az ESB-alapok együttműködési tevékenységei főbb területi kihívásainak és kiemelt területeinek kezelésére irányuló szabályokhoz.

(18)

A tagállamok és a régiók egyre inkább szembesülnek a globalizáció hatásával, a környezeti és energetikai aggályokkal, az elöregedő népességgel és a demográfiai változásokkal, a technológiai átalakulással és innovációs követelményekkel, valamint a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kihívásokkal. Az ilyen kihívások összetett és egymással összefüggő jellege miatt az ESB-alapoknak az integrált jellegű, több ágazatot átfogó és többdimenziós megoldásokat kell támogatnia. Ebben az összefüggésben és a szakpolitikák hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében lehetővé kell tenni az ESB-alapok olyan integrált csomagokban történő egyesítését, amelyek a sajátos területi szükségletekhez igazodnak.

(19)

A zsugorodó aktív népesség és a teljes népességen belül a nyugdíjasok növekvő aránya, valamint a népességeloszlással kapcsolatos problémák várhatóan továbbra is próbára teszik a tagállamok oktatási és szociális támogató struktúráit – és így az Unió versenyképességét is. Az ilyen demográfiai változásokhoz való alkalmazkodás a tagállamok és régiók előtt álló alapvető kihívások egyike lesz az elkövetkező években, és ezért azt a demográfiai változás által leginkább érintett régióknak rendkívül alaposan meg kell fontolniuk.

(20)

A közös stratégiai keret alapján, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén minden tagállamnak partnerségi megállapodást kell kidolgoznia. A partnerségi megállapodásnak át kell ültetnie a közös stratégiai keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba, és komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az ESB-alapok programozása által való elérésére. A partnerségi megállapodásban szabályokat kell meghatározni az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiájával való összhang biztosítására, az egyes alapokhoz kapcsolódó vállalásoknak a Szerződéseken alapuló célkitűzéseikhez való kapcsolódására, az ESB- alapok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, a partnerségi elv, a területi fejlesztés integrált megközelítésének érvényesítése érdekében. Meg kell különböztetni a partnerségi megállapodás lényeges elemeit, amelyek a Bizottság döntéshozatalába tartoznak, az egyéb, a Bizottság döntéshozatalába nem tartozó elemektől, amelyeket a tagállamok módosíthatnak. Egyedi megoldásokat kell előirányozni a partnerségi megállapodás és a programok benyújtásához és elfogadásához arra az esetre, ha egy vagy több, az alapspecifikus szabályok hatálybalépése késést szenvedne vagy várható volna, hogy késést szenved. Ez olyan rendelkezések megállapítását vonja maga után, amelyek lehetővé teszik a partnerségi megállapodás benyújtását és elfogadását még a késés által érintett ESB-alappal vagy alapokkal kapcsolatos egyes elemek hiányában is, illetve a felülvizsgált partnerségi megállapodás későbbi időpontban, a késést szenvedett, alapokkal kapcsolatos rendelet vagy rendeletek hatályba lépését követő benyújtását. Mivel az ESB-alap által társfinanszírozott, késést szenvedő programokat ebben az esetben csak az alapokkal kapcsolatos érintett rendelet hatálybalépését követően kell benyújtani és elfogadni, meg kell határozni az érintett programok benyújtásának megfelelő határidőit is.

(21)

A tagállamoknak támogatást kell összpontosítaniuk, hogy – saját nemzeti és regionális fejlesztési szükségleteiknek megfelelően – biztosítani tudják az uniós célkitűzések eléréséhez való jelentős hozzájárulást. Előzetes feltételrendszert, valamint az ennek vizsgálatára szolgáló egyértelmű és mindenre kiterjedő objektív kritériumokat kell meghatározni annak biztosítására, hogy az uniós támogatás eredményes és hatékony felhasználásához szükséges előfeltételek rendelkezésre álljanak. Ebből a célból egy adott program valamely prioritására csak abban az esetben helyénvaló előzetes feltételrendszert alkalmazni, ha az közvetlenül és érdemben kapcsolódik a valamely beruházási prioritással vagy uniós prioritással kapcsolatban kitűzött egyedi célkitűzés eredményes és hatékony eléréséhez, és arra közvetlen hatást gyakorol, mivel nem minden egyedi célkitűzés kapcsolódik szükségszerűen valamely, az egyes alapspecifikus szabályokban megállapított előzetes feltételrendszerhez. Az előzetes feltételrendszer alkalmazhatóságának vizsgálata során adott esetben tekintetbe kell venni az arányosság elvét a nyújtott támogatás szintjére figyelemmel. Az alkalmazandó előzetes feltételrendszer teljesítését a tagállamnak a programok és adott esetben a partnerségi megállapodás elkészítése keretében kell vizsgálnia. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a tagállamok által nyújtott tájékoztatás következetességét és megfelelőségét. A Bizottság számára hatáskört kell biztosítani arra, hogy pontosan meghatározott feltételek mellett felfüggessze a program adott prioritásainak javára történő időközi kifizetéseket azokban az esetekben, amelyekben a megadott határidőn belül nem teljesítenek valamely alkalmazandó előzetes feltételrendszert.

(22)

2019-ben a Bizottságnak a tagállamok közreműködésével, egy teljesítmény-keretrendszer alapján teljesítmény-felülvizsgálatot kell szerveznie. A teljesítmény-keretrendszert minden prioritásra vonatkozóan meg kell határozni a programonként kitűzött elvi és számszerűsített célok 2014–2020 közötti programozási időszakban (a továbbiakban: a programozási időszak) való teljesítésében elért eredmények monitoringja céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés felhasználása ne pazarló vagy kevéssé hatékony módon történjen, azokban az esetekben, amikor valamely prioritás bizonyíthatóan súlyos elmaradást mutat a teljesítmény-keretrendszerben meghatározott csak pénzügyi mutatókhoz, kimeneti mutatókhoz és kulcsfontosságú végrehajtási lépésekhez képest teljesítendő részeredményektől, és ez egyértelműen a Bizottság által korábban azonosított gyengeségeknek tudható be, valamint a tagállam nem teszi meg a szükséges korrekciós lépéseket, a Bizottságnak módjában kell, hogy álljon a program számára nyújtott kifizetések felfüggesztése, vagy a programozási időszak végén a pénzügyi korrekció alkalmazása. A pénzügyi korrekciók alkalmazásakor – kellő tekintettel az arányosság elvére – figyelembe kell venni a támogatás felhasználásának szintjét és az elmaradáshoz hozzájáruló külső tényezőket. Nem alkalmazandók pénzügyi korrekciók, amennyiben a célok a társadalmi-gazdasági vagy környezeti tényezők hatása, valamely tagállam gazdasági vagy környezeti állapotában bekövetkezett jelentős változások, illetve az adott prioritások végrehajtását súlyos mértékben befolyásoló vis maior okok miatt nem teljesülnek. A fizetés-felfüggesztések és pénzügyi korrekciók alkalmazásakor az eredménymutatók nem veendők figyelembe.

(23)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseivel kapcsolatos teljesítmény és a célok megvalósításának segítése érdekében valamennyi tagállam számára létre kell hozni egy teljesítménytartalékot, amely a beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésre, illetve az EMVA-ra fordított összes forrás, valamint a tengerügyi és halászati politikának a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi támogatása feltételeinek megállapításáról szóló jövőbeli uniós jogi aktussal (ETHA-rendelet) összhangban a megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedések a források 6 %-át teszi ki. Az európai területi együttműködési cél keretében megvalósuló programok számára sokféleségük és több országot átfogó jellegük miatt nem célszerű tartalékot létrehozni. Az operatív programban meghatározott ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez az 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) (ESZA-rendelet) összhangban rendelt forrásokat; a Bizottság kezdeményezésére nyújtott technikai segítségnyújtást; az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban a KAP 1. pillére alól az EMVA-hoz történő átcsoportosításokat; a 2013. és 2014. év tekintetében a 73/2009/EK tanácsi rendelet (7) 10b., 136. és 136b. cikke szerint az EMVA-hoz történő átcsoportosításokat; a Kohéziós Alapból a 92. cikk (6) bekezdésével összhangban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz történő átcsoportosításokat; a 92. cikk (7) bekezdésével összhangban a jövőbeli uniós jogi aktusban meghatározott leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alaphoz történő átcsoportosításokat; valamint a fenntartható városfejlesztésre irányuló innovatív cselekvésekhez a 92. cikk (8) bekezdésével összhangban történő átcsoportosításokat nem veszik figyelembe a teljesítménytartalék kiszámításához.

(24)

A kohéziós politika és az uniós gazdaságirányítás kapcsolatának szorosabbra fűzése szükséges annak biztosítása érdekében, hogy az ESB-alapokból eszközölt kiadások hatékonyságát megfelelő gazdaságpolitika támassza alá, és hogy az ESB-alapok – amennyiben szükséges – átirányíthatók legyenek a tagállamokat érintő gazdasági problémák kezelésére. Az ESB-alapok hatékonyságát a gondos gazdasági irányítással összekapcsoló intézkedéseket érintő első témakör keretében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kérje a partnerségi megállapodás és a programok módosítását a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatása vagy a vonatkozó pénzügyi támogatásban részesülő tagállamokban a rendelkezésre álló ESB-alapok növekedést és versenyt serkentő hatásának a maximalizálása érdekében. Újraprogramozáshoz csak azokban az esetekben szabad folyamodni, amikor annak valóban közvetlen hatása lehet a gazdaságirányítási mechanizmusok keretében a vonatkozó tanácsi ajánlások által azonosított kihívások korrekciójára, mivel a gyakori újraprogramozás gyengítené az alapkezelés kiszámíthatóságát. Az ESB-alapok hatékonyságát a gondos gazdasági irányítással összekapcsoló intézkedéseket érintő második témakör keretében, amennyiben a tagállam nem hoz hatékony intézkedéseket a gazdaságirányítási folyamat vonatkozásában, a Bizottságnak javasolnia kell a Tanácsnak, hogy részben vagy egészében függessze fel az érintett tagállam programjaira vonatkozó kötelezettségvállalásokat vagy kifizetéseket. Különböző eljárásokat kell kialakítani a kötelezettségvállalások és kifizetések felfüggesztésére. Mindazonáltal a Bizottságnak felfüggesztésre irányuló javaslatának megtételekor mindkét esetben figyelembe kell vennie az összes vonatkozó információt, valamint kellően meg kell fontolnia az Európai Parlamenttel folytatott strukturált párbeszéd során felmerülő bármely kérdést és az e párbeszéden keresztül kifejezésre juttatott véleményeket.

A felfüggesztés alkalmazási körének és szintjének arányosnak és hatékonynak kell lennie, valamint tiszteletben kell tartania a tagállamok egyenlő bánásmódhoz való jogát. A felfüggesztés során továbbá figyelembe kell venni az érintett tagállam gazdasági és társadalmi körülményeit, valamint a túlzottdeficit-eljárás és a túlzottegyensúlyhiány-eljárás különböző lépéseinek az adott tagállamra gyakorolt lehetséges általános gazdasági hatását.

(25)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, egyes Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló 15. jegyzőkönyv értelmében a túlzottdeficit- és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó egyes rendelkezések nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra. A kifizetések és kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések ezért nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra.

(26)

A társfinanszírozás elvének az ESB-alapok végrehajtása során a politikákkal kapcsolatos helyi szintű szerepvállalás biztosítása szempontjából való kiemelkedő jelentősége miatt és a felfüggesztések arányos alkalmazásával összhangban, bármely, az ESB-alapok hatékonyságát a gondos gazdasági irányítással összekapcsoló intézkedéseket érintő második témakörrel kapcsolatban előidézett felfüggesztésről szóló határozatot az adott, az ESB-alapokból finanszírozott programokhoz társfinanszírozást biztosítani köteles tagállamra alkalmazandó különleges előírások figyelembevételével kell meghozni. A felfüggesztést meg kell szüntetni és az érintett tagállamnak az alapokhoz való hozzáférést ismét biztosítani kell, amint a tagállam megteszi a szükséges lépéseket

(27)

Az ESB-alapokat a programozási időszakot a partnerségi megállapodással összhangban lefedő programok keretében kell végrehajtani. A programokat a tagállamoknak átlátható eljárások alapján kell felállítaniuk, az intézményi és jogi kereteikkel összhangban. A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük az ESB-alapokhoz kapcsolódó programozás gyakorlati keretének koordinált és következetes kialakítása érdekében. Mivel a programok tartalma szorosan összekapcsolódik a partnerségi megállapodás tartalmával, a programokat a partnerségi megállapodás benyújtásától számított három hónapon belül be kell nyújtani. Az európai területi együttműködési célok keretében megvalósuló programok benyújtására vonatkozóan az ilyen programok több országot érintő jellegének figyelembe vétele érdekében az e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapos határidőt kell előírni. Meg kell különböztetni egymástól különösen a partnerségi megállapodás és a programok központi elemeit – amelyeket a Bizottság határozatában kell szabályozni –, illetve azon egyéb elemeket, amelyeket nem a Bizottság határozatában kell szabályozni, és amelyek a tagállamok felelősségi körében módosíthatók. A programozásnak biztosítania kell az összhangot a közös stratégiai kerettel és a partnerségi megállapodással, az ESB-alapok közötti, valamint az ESB-alapok és a meglévő többi finanszírozási eszköz közötti koordinációt, és adott esetben az Európai Beruházási Bank általi hozzájárulást.

(28)

A különböző ESB-alapokból támogatott programok közötti összhangnak a – különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás szempontjából való – biztosítása érdekében a programok tartalmát illetően szükség van bizonyos közös minimumkövetelmények meghatározására, amelyek az egyes ESB-alapok egyedi jellegének figyelembevétele céljából alap-specifikus szabályokkal is kiegészíthetők.

(29)

Egyértelmű eljárásokat szükséges megállapítani a programok Bizottság általi vizsgálatára, elfogadására és módosítására vonatkozóan. A partnerségi megállapodás és a programok közötti összhang biztosítása érdekében ki kell kötni, hogy a programok – az európai területi együttműködési cél keretében megvalósuló programok kivételével – addig nem hagyhatók jóvá, amíg a Bizottság határozatában jóvá nem hagyta a partnerségi megállapodást. A tagállamok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Bizottság által a program bizonyos részeinek módosítására adott jóváhagyás automatikusan a partnerségi megállapodás vonatkozó részeinek módosítását is eredményezi. Továbbá az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéshez rendelt eszközök haladéktalan mozgósítását oly módon is biztosítani kell, hogy különleges szabályokat határoznak meg az ESZA-rendeletben említett ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó célzott operatív programok benyújtása és jóváhagyási eljárása tekintetében.

(30)

A kutatás és innováció területén végrehajtott, részben vagy egészben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházásokból származó hozzáadott érték optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni különösen az ESB-alapok, illetve az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Horizont 2020 működése között, egyben tiszteletben tartva ezek eltérő célkitűzéseit. A szinergiákat alapvetően azáltal kell megvalósítani, hogy egyrészt hasonló művelet és kedvezményezett esetében elismerhetővé kell tenni a Horizont 2020 keretében elszámolható költségek százalékban meghatározott átalányát, másrészt lehetővé kell tenni egy adott műveleten belül a különböző uniós eszközökből – köztük az ESB-alapokból és a Horizont 2020-ból – nyújtott finanszírozás ötvözését, elkerülve ugyanakkor a kettős finanszírozást. A nemzeti és regionális szereplők kutatási és innovációs kapacitásainak megerősítése, valamint a kevésbé fejlett régiókban és a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) területén gyengén teljesítő tagállamokban és régiókban a ‘kiválósághoz vezető út’ kiépítése érdekében szoros szinergiákat kell kialakítani a közös stratégiai kerethez tartozó alapok és a Horizont 2020 között valamennyi érintett programprioritás tekintetében.

(31)

Az EUMSZ-ben foglalt gazdasági és társadalmi kohéziós célok kibővültek a területi kohézió céljával, és foglalkozni kell az egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális földrajzi egységek és szubregionális területek szerepével is. Ebből a célból, és a lehetőségek helyi szintű mobilizálásának növelésére, – közös szabályok meghatározásával és a kapcsolódó ESB-alapokkal való széles körű koordináció biztosításával – meg kell erősíteni és meg kell könnyíteni az adott közösség által vezérelt helyi fejlesztéseket. Az adott közösség által vezérelt helyi fejlesztéseknek figyelembe kell venniük a helyi szükségleteket és potenciált, valamint a megfelelő társadalmi-kulturális jellegzetességeket. Lényeges alapelvként a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és végrehajtására irányuló felelősséget a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni. A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák által lefedett terület és népesség meghatározásával kapcsolatos részletes szabályokat az alapspecifikus szabályokkal összhangban az adott programokban kell meghatározni.

(32)

Annak elősegítése érdekében, hogy kezelhető megközelítést sikerüljön kialakítani a közösségvezérelt helyi fejlesztésnek a programozási folyamatba való integrációjára vonatkozóan, azt egyetlen, a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre, vagy a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzésére irányuló tematikus célkitűzés keretében lehet végrehajtani, nem érintve azt, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztések részeként finanszírozott intézkedések az összes többi tematikus célkitűzéshez is hozzájárulhatnak.

(33)

Amennyiben egy város- vagy területfejlesztési stratégia integrált megközelítést igényel amiatt, hogy egy vagy több operatív program egynél több prioritási tengelye szerinti beruházásokat tartalmaz, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az alapok által támogatott tevékenységek – amely támogatás kiegészíthető az EMVA vagy az ETHA általi pénzügyi támogatással is – végrehajthatók legyenek az operatív programon vagy programokon belüli integrált területi beruházásként.

(34)

A pénzügyi eszközök egyre fontosabbá válnak az ESB-alapokra gyakorolt multiplikátorhatásuk folytán, illetve abból eredően, hogy képesek a köz- és a magánszféra forrásainak különböző formáit egyesíteni a közpolitikai célok támogatása céljából, és mivel újrafelhasználható finanszírozási formák révén az ilyen támogatást hosszú távon sokkal fenntarthatóbbá teszik.

(35)

Az ESB-alapok által támogatott pénzügyi eszközöket az egyedi piaci szükségletek költséghatékony kezelésére a programok célkitűzéseivel összhangban kell használni, és azok nem szoríthatják ki a magánszféra általi finanszírozást. A támogatási intézkedések pénzügyi eszközök révén történő finanszírozására vonatkozó határozatot ezért előzetes vizsgálat alapján kell meghozni, amelynek keretében bizonyítékokkal alátámasztva meg kell állapítani a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek fennállását és a közszféra általi beruházás iránti igény becsült szintjét, illetve mértékét. Az előzetes vizsgálat lényeges elemeit e rendeletben egyértelműen meg kell határozni. Tekintettel az előzetes vizsgálat részletes jellegére, rendelkezni kell az előzetes vizsgálat szakaszokban való teljesítés lehetőségéről, valamint az előzetes vizsgálatnak a végrehajtás során történő felülvizsgálatáról és aktualizálásáról is.

(36)

A pénzügyi eszközöket úgy kell kidolgozni és végrehajtani, hogy azok megfelelő kockázatmegosztás alapján elősegítsék a magánszférabeli befektetők és a pénzügyi intézetek jelentős részvételét. Ahhoz, hogy a pénzügyi eszközök eléggé vonzóak legyenek a magánszféra számára, alapvető, hogy azokat rugalmas módon kell kidolgozni és végrehajtani. Ezért az irányító hatóságoknak a pénzügyi eszközök végrehajtásának legmegfelelőbb formáiról az érintett program célkitűzéseivel összhangban, az előzetes vizsgálat eredményei alapján és a vonatkozó állami támogatási szabályok figyelembevételével kell dönteniük a célrégiók egyedi szükségleteinek kielégítése érdekében. Adott esetben ez a rugalmas megközelítés magában foglalja az elszámolhatósági időszak során visszafizetett források részleges újrafelhasználhatóságát a magánbefektetők vagy a piacgazdasági elven működő közszférához tartozó befektetők preferenciális díjazásának biztosítására. A preferenciális díjazás során számításba kell venni a piaci normákat és biztosítani kell, hogy az állami támogatás megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak, valamint hogy az a rendelkezésre álló magántőke hiányának ellensúlyozásához szükséges minimumösszegre korlátozódjék, figyelembe véve a piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket.

(37)

A pénzügyi eszközökön keresztül nyújtott támogatás visszatérítendő jellegének figyelembe vétele és a piaci gyakorlatokhoz való igazodás érdekében az ESB-alapokból a végső kedvezményezettek részére sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-beruházások, kölcsönök vagy garanciák, illetve egyéb kockázatmegosztási eszközök formájában nyújtott támogatás a végső kedvezményezett által végrehajtott beruházások egészére ki kell, hogy terjedjen, a héához kapcsolódó költségek megkülönböztetése nélkül. Ennek megfelelően csak a pénzügyi eszközök és a támogatások együttes igénybe vétele esetén fordulhat elő, hogy a hozzáadottérték adó (héa) végső kedvezményezettek szintjén történő figyelembevételének módja lényeges kell, hogy legyen a támogatáshoz kapcsolódó kiadások elszámolhatóságának meghatározása céljából.

(38)

Azokban az esetekben, amikor egy beruházás bizonyos részei nem eredményeznek közvetlen pénzügyi megtérülést, indokolható a pénzügyi eszközök és a vissza nem térítendő támogatások együttes, a vonatkozó állami támogatási szabályok által megengedett mértékig való igénybevétele, a projektek gazdasági fenntarthatósága érdekében. Ilyen esetekben egyedi feltételeket kell megállapítani a kettős finanszírozás kizárására.

(39)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-kat szolgáló pénzügyi eszközökhöz rendelt források elérjék a hatékony és eredményes új kkv-hitelfinanszírozáshoz minimálisan szükséges nagyságrendet, lehetővé kell tenni az ilyen forrásoknak a régiókategóriáktól függetlenül, az adott tagállam teljes területén való felhasználását. Mindazonáltal a tagállam és az EBB közötti finanszírozási megállapodásra irányuló tárgyalás számára biztosítani kell, hogy az ERFA és az EMVA általi pénzügyi hozzájárulásonkénti egységes célzott nemzeti program részeként lehetővé tegye az összegek ugyanazon tagállamon belüli egyes régiók vagy a régiók egy csoportja számára való arányos visszaosztását.

(40)

A tagállamoknak kkv-k számára, nyújtott, felső határ nélküli garanciákra és értékpapírosítást célzó közös eszközökhöz való hozzájárulásait szakaszolva kell elosztani a 2014-es, 2015-ös és 2016-os évek között, és a tagállamok által az EBB-nek fizetendő összegeket ennek megfelelően kell ütemezni a finanszírozási megállapodásban, a szokásos banki gyakorlattal összhangban, valamint az egyes években a pénzügyi kifizetésekre gyakorolt hatások elosztása céljából.

(41)

Az értékpapírosítási ügyletek esetében a programzárásnál biztosítani kell, hogy legalább az uniós hozzájárulásnak megfelelő összeg a kkv-k támogatásával kapcsolatos célkitűzésre lett fordítva, a pénzügyi eszközökre vonatkozóan a költségvetési rendeletben előírt elvekkel összhangban.

(42)

Az irányító hatóságok számára biztosítani kell azt a rugalmas lehetőséget, hogy a programok forrásaiból hozzájáruljanak az uniós szinten létrehozott és közvetlenül vagy közvetetten a Bizottság által irányított pénzügyi eszközökhöz, vagy egyéb, nemzeti, regionális, transznacionális vagy határon átnyúló keretek között létrehozott és az irányító hatóság által vagy annak felelőssége mellett irányított eszközökhöz. Az irányító hatóságoknak rendelkezniük kell a pénzügyi eszközök közvetlen végrehajtásának a lehetőségével is, akár már meglévő vagy újonnan létrehozott alapokon, akár ‘alapok alapja’ struktúrákon keresztül.

(43)

A kontrollintézkedések arányosságának biztosítása, valamint a pénzügyi eszközök révén létrejövő hozzáadott érték megóvása érdekében nem lehet, hogy a célzott végső kedvezményezetteket elrettentő, túlzott adminisztratív terhek álljanak fenn. A programok auditjáért felelős szervezeteknek először az irányító hatóságok és a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek, többek között az ‘alapok alapjai’ szintjén kell végrehajtaniuk az auditokat. Ugyanakkor felmerülhetnek olyan egyedi körülmények, amikor az irányító hatóságok szintjén vagy a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szintjén nem állnak rendelkezésre az auditok teljes elvégzéséhez szükséges dokumentumok vagy a dokumentumok nem adnak valós és pontos képet a nyújtott támogatásról. Ilyen egyedi esetekben szükséges bizonyos rendelkezéseket meghatározni annak érdekében, hogy a végső kedvezményezettek szintjén is auditokat lehessen végezni.

(44)

Az ESB-alapokból a pénzügyi eszközök számára juttatott források mértékének mindenkor meg kell felelnie a tervezett beruházások megvalósításához és a végső kedvezményezettek számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges összegnek, beleértve az irányítási költségeket és díjakat is. Az időközi kifizetési kérelmeket ezzel összhangban szakaszolva kell benyújtani. Az időközi kifizetés keretében nyújtandó összeg a releváns finanszírozási megállapodás keretében az adott pénzügyi eszköz számára lekötött program-hozzájárulások teljes összege 25 %-ának megfelelő felső összeghatárig terjedhet, és a következő időközi kifizetések annak függvényében teljesíthetők, hogy az előző kérelmekben szereplő tényleges összegeknek egy minimális százaléka került felhasználásra elszámolható kiadásként.

(45)

Szükséges egyedi szabályokat megállapítani a program lezárásakor elszámolható kiadásként elfogadott összegekre vonatkozóan, hogy az ESB-alapokból a pénzügyi eszközök számára fizetett, irányítási költségeket és díjakat is tartalmazó összegeket eredményesen használják fel a végső kedvezményezettekbe történő beruházásokra. A szabályoknak megfelelően rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék tőkerészesedés-alapú eszközök támogatását célzott vállalkozások javára, és ezért figyelembe kell venniük a vállalkozások számára biztosított tőkerészesedés-alapú eszközök bizonyos jellemzőit, mint például a kockázatitőke-alapok területén a követő finanszírozás nyújtásával összefüggő piaci gyakorlatokat. Az e rendeletben meghatározott feltételek mellett a célzott vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy az elszámolhatósági időszak lejárta után továbbra is részesülhessenek az ESB-alapokból az ilyen eszközökhöz nyújtott támogatásból.

(46)

Egyedi szabályokat kell továbbá megállapítani az ESB-alapoknak tulajdonítható támogatással kapcsolatos források elszámolhatósági időszak végéig történő újrafelhasználására, valamint további szabályokra van szükség az elszámolhatósági időszak végét követően megmaradó források újrafelhasználására vonatkozóan is.

(47)

Az ESB-alapokból származó támogatás általános szabályként nem használható fel olyan beruházások finanszírozására, amelyek fizikai teljesítése már befejeződött, vagy amelyek a beruházásra vonatkozó döntés időpontjában már maradéktalanul végrehajtásra kerültek. Ugyanakkor a városfejlesztést vagy városrehabilitációt, vagy a nem mezőgazdasági tevékenységek vidéki térségekben történő diverzifikálását célzó hasonló, infrastrukturális beruházások tekintetében bizonyos mértékű támogatásra lehet szükség a hitelállomány átstrukturálásához az új beruházás részét képező infrastruktúra tekintetében. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az ESB-alapokból származó támogatásnak a hitelállomány átstrukturálását célzó felhasználását legfeljebb a pénzügyi eszközből a beruházásra fordított program-támogatás teljes összege 20 %-ának erejéig.

(48)

A tagállamoknak monitoring alá kell vonniuk a programokat a végrehajtás és a programok célkitűzéseinek irányába tett előrehaladás felülvizsgálata érdekében. E célra a tagállamoknak intézményi, jogi és pénzügyi keretükkel összhangban monitoring-bizottságokat kell felállítaniuk, meghatározva azok összetételét és feladatait az ESB-alapok számára. Az európai területi együttműködési cél alá tartozó programok sajátos jellege miatt egyedi szabályokat kell megállapítani az adott programokat monitoring alá vonó monitoring-bizottságok számára. Az ESB-alapok közötti koordináció megkönnyítésére közös monitoring-bizottságokat lehetne felállítani. Az eredményesség biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a monitoring-bizottságok számára, hogy észrevételeket tegyenek az irányító hatóságoknak a programok végrehajtását és értékelését illetően, ideértve a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedéseket is, és hogy monitoring alá vonják az észrevételeik nyomán hozott intézkedéseket.

(49)

Az ESB-alapokat érintő monitoring- és jelentéstételi intézkedések összehangolása szükséges az irányítási intézkedések – minden szinten történő –egyszerűsítéséhez. Fontos biztosítani az arányos jelentéstételi követelményeket, de az eredményekre vonatkozó átfogó információk rendelkezésre állását is a főbb felülvizsgálatokkor. A jelentéstételi követelményeknek tehát tükrözniük kell az adott években szükséges információkat, és összhangba kell őket hozni a teljesítmény-felülvizsgálat ütemezésével.

(50)

A programok eredményeinek monitoringja érdekében éves felülvizsgálati ülést kell tartani az egyes tagállamok és a Bizottság részvételével. A tagállam és a Bizottság azonban megállapodhat abban, hogy a felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében csak 2017-ben és 2019-ben tartanak ülést.

(51)

A tagállamoknak a partnerségi megállapodásaik végrehajtásáról előrehaladási jelentéseket kell benyújtaniuk annak érdekében, hogy a Bizottság elvégezhesse az uniós célok és az egyes alapokhoz kapcsolódó, Szerződéseken alapuló célkitűzések megvalósítása előrehaladásának monitoringját. E jelentések alapján a Bizottság stratégiai jelentést készít a 2017-ben és a 2019-ben elért haladásról. Az ESB-alapoknak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia eléréséhez való hozzájárulásáról szóló rendszeres stratégiai szakpolitikai vita biztosítása, valamint a kiadások minőségének és a szakpolitika eredményességének az európai szemeszterrel összhangban való javítása érdekében a Tanácsnak meg kell vitatnia a stratégiai jelentéseket. E vita alapján a Tanácsnak képesnek kell lennie arra, hogy támogatást nyújtson az uniós szakpolitikáknak és eszközöknek a fenntartható munkahelyteremtő növekedésnek az egész Unióban történő biztosításában játszott szerepével kapcsolatos, az Európai Tanács tavaszi ülésén elvégzendő vizsgálathoz.

(52)

Az ESB-alapokból nyújtott támogatás eredményességét, hatékonyságát és hatását értékelni kell a programok kidolgozásának és a végrehajtás minőségének javítása érdekében, valamint annak felmérése céljából, hogy milyen hatást érnek el az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában foglalt célokhoz viszonyítva, illetve adott esetben a programnak az érintett programterület bruttó hazai termékéhez (GDP) és munkanélküliségi rátájához viszonyított méretét figyelembe véve. Ezzel kapcsolatban meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság feladatait.

(53)

A programok minőségének és kidolgozásának javítása, a célkitűzések és célértékek elérhetőségének vizsgálata érdekében el kell végezni minden egyes program előzetes értékelését.

(54)

Az irányító hatóságnak vagy a tagállamnak értékelési tervet kell készítenie. Az említett értékelési terv számára lehetségesnek kell lennie, hogy egynél több programra vonatkozzon. Az irányító hatóságoknak a programozási időszak során gondoskodniuk kell arról, hogy megvizsgálják a program eredményességét, hatékonyságát és hatását. Az irányítási döntések megkönnyítése érdekében az értékelések eredményéről értesíteni kell a monitoring-bizottságot és a Bizottságot.

(55)

Utólagos vizsgálatot kell végezni az ESB-alapok eredményességének és hatékonyságának, illetve az ESB-alapok általános céljaira és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiára gyakorolt hatásuk felmérése érdekében, figyelembe véve az adott uniós stratégiára vonatkozóan megállapított célkitűzéseket. A Bizottságnak minden egyes ESB-alap vonatkozásában összefoglaló jelentést kell készítenie, amelyben ismerteti az utólagos értékelések főbb következtetéseit.

(56)

Meg kell határozni az intézkedések azon típusait, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok kezdeményezésére – az ESB-alapokból történő támogatással, technikai segítségnyújtásként – lehet végrehajtani.

(57)

Az uniós források eredményes felhasználása, valamint a befejeződésüket követően nettó bevételt termelő műveletek túlfinanszírozásának elkerülése érdekében különböző módszereket kell használni az ilyen műveletek révén keletkezett nettó jövedelem meghatározására, többek között egy egyszerűsített megközelítést, amely az ágazatokra vagy alágazatokra alkalmazható százalékban meghatározott átalányon alapul. A százalékban meghatározott átalánynak a Bizottság számára rendelkezésre álló múltbeli adatokon, a költségek potenciális megtérülésén, valamint adott esetben a ‘szennyező fizet’ elven kell alapulnia. Felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján rendelkezni kell továbbá a százalékban meghatározott átalányok új ágazatokra való kiterjesztéséről, az új alágazatok beillesztéséről, illetve amennyiben új adatok válnak hozzáférhetővé, a jövőbeli műveletekre vonatkozó összegek felülvizsgálatáról is. A százalékban meghatározott átalányok alkalmazása különösen az információs és kommunikációs technológia (IKT), a KFI és az energiahatékonyság területén végrehajtott műveletek esetében lehet célszerű. Ezenkívül, az arányossági elv alkalmazásának biztosítása, illetve az egyéb szabályozás vagy szerződés által előírt, esetlegesen alkalmazandó rendelkezések figyelembevétele céljából, meg kell határozni azt is, hogy e szabályok alól mi képezhet kivételt.

(58)

Fontos az arányos megközelítés biztosítása, valamint a finanszírozási szükségletek kettős ellenőrzésének elkerülése az olyan műveletek esetében, amelyek befejezésüket követően nettó bevételt termelnek, amire szintén állami támogatási szabályok vonatkoznak, tekintettel arra, hogy ezek a szabályok szintén korlátozzák a nyújtható támogatás mértékét. Következésképpen a nettó bevétel kiszámítását előíró rendelkezések nem alkalmazandók az alábbi esetekben: csekély összegű (de minimis) támogatások, a kkv-k számára szabályokkal összeegyeztethető állami támogatás, ha a támogatás intenzitása vagy összege tekintetében korlátozást alkalmaznak, a nagyvállalatok számára szabályokkal összeegyeztethető állami támogatás, ha az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban elvégezték a finanszírozási szükségletek egyedi ellenőrzését. Mindazonáltal a tagállam szabadon alkalmazhatja a nettó bevétel kiszámítására szolgáló módszereket, amennyiben a nemzeti szabályok ezt előírják.

(59)

A köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) hatékony eszközök lehetnek olyan műveletek lebonyolítására, amelyek közpolitikai célok megvalósulását szolgálják, mivel összevonják a köz- és a magánszféra forrásainak különböző formáit. E rendelet – az ESB-alapoknak a PPP struktúrában megvalósítandó műveletek támogatását célzó felhasználásának megkönnyítése érdekében – egyes, az ESB-alapokra vonatkozó közös rendelkezéseket úgy alakít ki, hogy azok tekintettel legyenek az ilyen partnerségek bizonyos sajátosságaira.

(60)

A kiadások elszámolhatóságának kezdeti és végső időpontját oly módon kell meghatározni, hogy egységes és méltányos szabály vonatkozzon az ESB-alapok végrehajtására az egész Unióban. A programok végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló meghatározni, hogy a kiadások elszámolhatóságának kezdeti időpontja megelőzheti 2014. január 1-jét, amennyiben az érintett tagállam ezen időpontot megelőzően programot nyújt be. Figyelembe véve, hogy sürgősen szükség van az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára juttatott források mobilizálására az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés azonnali végrehajtásának támogatása érdekében, a kiadások elszámolhatóságának kezdeti időpontja kivételesen 2013. szeptember 1. Az ESB-alapok eredményes felhasználásának biztosítására, valamint az Unió költségvetését érintő kockázatok csökkentése érdekében korlátozásokat szükséges bevezetni a már lezárult műveletek támogatására vonatkozóan.

(61)

A szubszidiaritás elvével összhangban és az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9), az 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10), az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11), az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) és az ETHA-rendeletben meghatározott kivételek figyelembevételével, a tagállamoknak nemzeti szabályozást kell kialakítaniuk a kiadások elszámolhatósága tekintetében.

(62)

Az ESB-alapok felhasználásának egyszerűsítése és a hibakockázat csökkentése érdekében, egyben tükrözve – a szükséges megkülönböztetést is biztosítva – a szakpolitika egyedi jellemzőit, helyénvaló meghatározni a támogatás formáit, a vissza nem térítendő támogatás, a visszatérítendő támogatás, a százalékban meghatározott átalányalapú finanszírozás visszatérítésének harmonizált feltételeit, a vissza nem térítendő támogatásokra és a visszatérítendő támogatásra vonatkozó egyedi támogathatósági szabályokat és a helyfüggő műveletek támogathatóságára vonatkozó egyedi feltételeket.

(63)

Lehetővé kell tenni az ESB-alapokból vissza nem térítendő támogatások, díjak, visszatérítendő támogatás vagy pénzügyi eszközök formájában, illetve ezek ötvözései révén történő támogatás nyújtását annak érdekében, hogy a felelős szervezetek kiválaszthassák az azonosított szükségletek kielégítésére legalkalmasabb támogatási formát.

(64)

Az ESB-alapok általi támogatás eredményességének, igazságosságának és fenntartható hatásának biztosítására olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek biztosítják a vállalkozásokba és infrastruktúrákba történő beruházások hosszú élettartamát, illetve megakadályozzák, hogy az ESB-alapokat tisztességtelen előny céljaira használják fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy erre megfelelő egy minimális időtartamot alkalmazni, kivéve akkor, ha az állami támogatási szabályok más időszakot állapítanak meg. Mindazonáltal – és az arányosság elvével összhangban – lehetséges, hogy egy hároméves, korlátozottabb időszak indokolható lenne, amennyiben a beruházás kkv-k által eszközölt beruházások vagy az általuk teremtett munkahelyek fenntartására vonatkozik. Infrastrukturális beruházásokból vagy termelő beruházásokból álló művelet esetében, és amennyiben a kedvezményezett nem kkv, az ilyen műveletnek vissza kell fizetnie az ESB-alapokból nyújtott hozzájárulást, ha a kedvezményezettnek történő utolsó kifizetéstől számított tíz éven belül a termelő tevékenységet áthelyezik az Unión kívülre. Célszerű kizárni a tartósságra vonatkozó követelmény alól az ESZA-ból támogatott intézkedéseket, valamint azon intézkedéseket, amelyek az állami támogatásokra vonatkozó szabályok értelmében nem eredményeznek termelő vagy infrastrukturális beruházásokat – kivéve, ha e követelmények az alkalmazandó állami támogatási szabályokból erednek –, továbbá a pénzügyi eszközökbe bekerülő vagy eszközökből származó hozzájárulásokat. A jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell téríttetni, és azokra a szabálytalanságok esetén alkalmazandó eljárásokat kell alkalmazni.

(65)

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk az irányítási és az ellenőrzési rendszerek megfelelő struktúrájának és működésének biztosítására az ESB-alapok jogszerű és rendszeres felhasználása érdekében. Meg kell határozni a tagállamoknak a programok irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatos, valamint az uniós jog szabálytalan alkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója tekintetében fennálló kötelezettségeit.

(66)

A megosztott irányítás elveivel összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak kell felelnie a programok irányításáért és kontrolljáért. A programok keretében zajló műveletek végrehajtásáért és kontrolljáért – irányítási és kontrollrendszereik révén –a tagállamok viselik az elsődleges felelősséget. A műveletek kiválasztása vagy végrehajtása feletti kontroll eredményességének és az irányítási és kontrollrendszerek működésének a javítása érdekében az irányító hatóság feladatkörét meg kell határozni.

(67)

A tagállamoknak teljesíteniük kell az irányítási, kontroll- és audit kötelezettségeket, továbbá vállalniuk kell az e rendeletben, a költségvetési rendeletben és az alapspecifikus szabályokban a megosztott irányítással kapcsolatban meghatározott szabályok által megállapított feladatokat. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban hatékony szabályozás álljon rendelkezésre az ESB-alapokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálására. A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak a Bizottság kérésére meg kell vizsgálniuk a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek intézkedéseik hatálya alá tartoznak, és kérésre tájékoztatniuk kell a Bizottságot a vizsgálat eredményeiről.

(68)

Meg kell határozni a Bizottság azon jogköreit és feladatait, amelyek értelmében vizsgálja az irányítási és kontrollrendszerek eredményes működését, valamint felkérheti a tagállamokat intézkedések meghozatalára. A Bizottság hatáskörét ki kell terjeszteni olyan helyszíni auditok és ellenőrzések elvégzésére, amelyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre összpontosítanak, annak érdekében, hogy az ESB-alapok teljesítményéről következtetéseket lehessen levonni.

(69)

Az uniós költségvetési kötelezettségvállalásokat évente kell megtenni. A programozás eredményes irányítása érdekében az előfinanszírozásra, az időközi kifizetési kérelmekre és a végső egyenlegre vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani, az egyes ESB-alapok esetében előírt egyedi szabályok sérelme nélkül.

(70)

A programok kezdetén teljesített előfinanszírozási kifizetés biztosítja, hogy egy tagállam támogatást tudjon nyújtani a kedvezményezetteknek már a program végrehajtásának kezdetétől annak érdekében, hogy e kedvezményezettek szükség esetén megkapják a tervezett beruházások megvalósításához szükséges előleget, és a kifizetési kérelmek benyújtását követően gyors visszatérítésben részesüljenek. Ezért rendelkezéseket kell hozni az ESB-alapokból fizetendő kezdeti előfinanszírozási összegekre vonatkozóan. A kezdeti előfinanszírozást a program lezárásakor teljes mértékben el kell számolni.

(71)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében olyan intézkedésekről kell rendelkezni, amelyek időben korlátozottak, és amelyek a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy megszakítsa a kifizetéseket, amennyiben egyértelmű bizonyítékokból arra lehet következtetni, hogy az irányítási és kontrollrendszer működésében jelentős hiányosság tapasztalható, bizonyíték van kifizetési kérelemmel kapcsolatos szabálytalanságokra vagy arra, hogy elmaradt az elszámolások vizsgálatához és elfogadásához szükséges dokumentumok benyújtása. Célszerű, hogy a megszakítási időszak legfeljebb hat hónap legyen, amely időszakot a tagállam egyetértésével legfeljebb kilenc hónapra lehessen meghosszabbítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megszakítás okainak megszüntetésére, és ezáltal elkerülhető legyen a felfüggesztések alkalmazása.

(72)

Az uniós költségvetés védelme érdekében lehetséges, hogy a Bizottságnak pénzügyi korrekciókat kell végrehajtania. A tagállamok számára jogbiztonságot kell biztosítani, ehhez pedig fontos meghatározni, hogy mely körülmények fennállása esetén vezethet az alkalmazandó uniós jog vagy nemzeti jog annak alkalmazásával kapcsolatos megsértése ahhoz, hogy a Bizottság pénzügyi korrekciót hajtson végre. Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által a tagállamokra kirótt pénzügyi korrekciók az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódjanak, az ilyen a korrekcióknak olyan esetekre kell korlátozódniuk, ahol az alkalmazandó uniós jog vagy a nemzeti jog a vonatkozó uniós jog alkalmazásával kapcsolatos megsértése a műveletek, illetve az azokhoz kapcsolódó, a Bizottságnak bejelentett kiadások elszámolhatóságát, szabályosságát, irányítását vagy kontrollját érinti. Az arányosság biztosítása érdekében fontos, hogy a Bizottság a pénzügyi korrekcióról való döntéskor figyelembe vegye a jogsértés jellegét és súlyosságát, valamint az uniós költségvetésre gyakorolt kapcsolódó pénzügyi hatásokat.

(73)

A pénzügyi fegyelem előmozdítása érdekében helyénvaló a programok költségvetési kötelezettségvállalása bármely részének visszavonására vonatkozó rendelkezések megállapítása, különösen abban az esetben, amikor egy összeg mentesíthető a visszavonás alól, főként akkor, amikor a végrehajtási késedelmek olyan körülményekre vezethetők vissza, amelyek az érintett féltől függe