8.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/1

(1)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel a 2014/59/EU irányelv által meghatározott szanálási kerettel foglalkoznak egy intézmény helyreállításának és szanálásának tervezési szakaszától kezdve a korai beavatkozás szakaszán át egészen a szanálási intézkedés pillanatáig. Ezen egy időben hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, valamint a szanálási folyamat megkönnyítése érdekében szükséges, hogy az intézmények, hatóságok és piaci szereplők, beleértve a nem uniós befektetőket, kötelezettségeiket és jogaikat átfogóan szemlélhessék és azokhoz könnyen hozzáférjenek. Célszerű ezért a 2014/59/EU irányelv által előírt releváns szabályozástechnikai standardokat egyetlen rendeletbe foglalni.

(2)

A 2014/59/EU irányelv fogalommeghatározásain túl szükség van néhány használt technikai kifejezés külön meghatározására.

(3)

A helyreállítási tervekbe minimálisan foglalandó információkra vonatkozó egységes szabályoknak figyelembe kell venniük – ugyanakkor nem zárhatják ki – az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a 2014/59/EU irányelv 4. cikkével összhangban egyszerűsített kötelezettségeket határozzanak meg egyes intézmények számára a helyreállítási tervek tartalmára és részleteire vonatkozóan.

(4)

Ezek az egységes szabályok a 2014/59/EU irányelv 4. cikkével összhangban meghatározott egyszerűsített kötelezettségek sérelme nélkül tovább pontosítják az egyéni helyreállítási terv, és az említett irányelv 7. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban a csoportszintű helyreállítási terv által tartalmazandó információkat.

(5)

Elengedhetetlen, hogy a helyreállítási tervekben szereplő információ megfelelő és specifikus legyen attól függően, hogy a helyreállítási terveket olyan intézmények dolgozták-e ki, amelyek nem tagjai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 111. és 112. cikke szerinti összevont felügyelet alá tartozó valamely csoportnak, vagy a 2014/59/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti egyéni helyreállítási tervek-e, vagy a 2014/59/EU irányelv 7. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti csoportszintű helyreállítási tervek-e.

(6)

A helyreállítási tervek belső felépítésének megkönnyítése érdekében a tájékoztatási követelményeket több szakaszban kell csoportosítani, amelyek közül néhányat az e rendeletben meghatározottak szerint alszakaszokra kell bontani.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási terveket szükség esetén kellő időben hatékonyan végre lehessen hajtani, alapvető, hogy e tervek szilárd irányítási struktúrára épüljenek. A helyreállítási terveknek ezért tartalmazniuk kell az érintett sajátos irányítási szabályozások leírását. A tervnek mindenekelőtt ismertetnie kell, hogyan dolgozták ki, ki hagyta jóvá, és hogyan épül be az intézmény vagy csoport általános vállalatirányításába. Ahol releváns, ismertetni kell az adott esetben egy leányvállalat egyéni helyreállítási terve és a csoportszintű helyreállítási terv közötti összhang biztosítása érdekében hozott intézkedéseket.

(8)

A helyreállítási tervek elengedhetetlenek a helyreállítási intézkedési lehetőségek megvalósíthatóságának értékeléséhez. A helyreállítási tervnek ezért célszerű részletes információt tartalmaznia a határozathozatali eljárásról, tekintettel annak az irányítási struktúra alapvető elemeként, a 2014/59/EU irányelv 9. cikke szerinti indikátorokat használó felterjesztési eljárás alapján való aktiválására. Mivel minden válság más, egy indikátor teljesülése nem aktivál automatikusan egy specifikus helyreállítási intézkedési lehetőséget, vagy általánosabban, nem hoz működésbe egy automatizált keretet, amely alapján egy adott helyreállítási intézkedési lehetőséget végre kell hajtani előre meghatározott eljárási előírások alapján. Az indikátorokat sokkal inkább annak jelzésére kell felhasználni, hogy felterjesztési eljárás indítására van szükség, beleértve annak elemzését, hogy milyen módon kezelhető legjobban egy válsághelyzet. Az említett indikátorok általi jelzést megelőzően a szokásos kockázatkezelésben felhasznált adatokat és referenciaértékeket is alkalmazni kell az intézmény vagy csoport arról való tájékoztatására, hogy fennáll pénzügyi helyzete romlásának és annak kockázata, hogy az indikátorok jelezni kezdenek. Noha ezek a korai figyelmeztető jelek nem a 2014/59/EU irányelv szerinti indikátorok, és így nem jelzik a helyreállítási szakasz megkezdését és nem teszik szükségessé a szokásos eljárásokon kívüli felterjesztést, mégis segítenek az intézmény szokásos kockázatkezelése és az indikátorok nyomon követése közötti összhang biztosításában. A helyreállítási tervnek ezért leírást kell tartalmaznia arról, hogy az intézmény kockázatkezelésének megfelelő elemei hogyan kapcsolódnak az indikátorokhoz.

(9)

A stratégiai elemzésnek figyelembe kell vennie a helyreállítási tervekre vonatkozó nemzetközi standardokat, például a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak a pénzügyi intézmények eredményes szanálási rendszereinek főbb sajátosságait meghatározó dokumentumát. E főbb sajátosságokat meghatározó dokumentum értelmében a stratégiai elemzésnek azonosítania kell az intézmény alapvető és rendszerszinten jelentős funkcióit, és meg kell határoznia e funkciók helyreállítási forgatókönyvekben való fenntartásának fő lépéseit. Ennek megfelelően a stratégiai elemzésnek célszerű két részből állnia. A stratégiai elemzés első része ismerteti az intézményt vagy csoportot és annak fő üzletágait és kritikus funkcióit. Az intézmény vagy csoport ismertetésének általános áttekintést kell nyújtania az intézményről vagy csoportról és annak tevékenységeiről, fő üzletágainak és kritikus funkcióinak részletes leírásával együtt. Az olyan helyreállítási intézkedési lehetőségek értékelésének megkönnyítése érdekében, mint az üzletágak elidegenítése és értékesítése, fontos azonosítani azokat a jogi személyeket, amelyekben a fő üzletágak és kritikus funkciók találhatók, valamint elemezni a csoporton belüli összekapcsoltságot. A 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján az intézményeknek az illetékes hatóságok számára kielégítő módon igazolniuk kell, hogy a helyreállítási terv meglehetősen valószínűen végrehajtható anélkül, hogy a pénzügyi rendszerre jelentős kedvezőtlen hatást gyakoroljon. Emellett a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdése előírja az illetékes hatóságok számára annak értékelését, hogy a helyreállítási terv, vagy a benne szereplő egyes lehetőségek milyen mértékben hajthatók végre anélkül, hogy jelentős kedvezőtlen hatást gyakoroljanak a pénzügyi rendszerre. A helyreállítási terveknek ezért leírást kell tartalmazniuk a külső összekapcsoltságról.

(10)

A stratégiai elemzés második részének a lehetséges helyreállítási intézkedési lehetőségeket kell azonosítania és értékelnie. Az intézmény vagy csoport rendelkezésére álló helyreállítási intézkedési lehetőségeket kezdetben konkrét pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó forgatókönyvre való hivatkozás nélkül kell ismertetni. Ezek a válsághelyzetekre való általános felkészültség megerősítésének az eszközei és abban segítik az intézményt vagy csoportot, hogy rugalmasan reagáljon a válságra. A stratégiai elemzésnek ezután fel kell vázolnia, hogy a helyreállítási intézkedési lehetőségeket hogyan tesztelték konkrét pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó forgatókönyvek tekintetében annak előzetes felmérése érdekében, hogy mely helyreállítási intézkedési lehetőségek lennének hatékonyak az egyes forgatókönyvek esetében, ami a helyreállítási intézkedési lehetőségek hatékonyságának és az indikátorok megfelelőségének gyakorlati tesztjét jelenti. A helyreállítási intézkedési lehetőségeknek olyan intézkedéseket is tartalmazniuk kell, amelyeket az intézmény abban az esetben hozhat meg, ha teljesülnek a korai beavatkozásnak a 2014/59/EU irányelv 27. cikke szerinti feltételei.

(11)

A helyreállítási terv kommunikációja létfontosságú annak hatékony végrehajtásához és a pénzügyi rendszerre gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerüléséhez. A helyreállítási tervnek ezért a kommunikációra és közzétételre vonatkozó szakaszt is kell tartalmaznia, amely mind az érintett belső testületek és az intézmény vagy csoport személyzete felé irányuló belső kommunikációval, mind a külső kommunikációval foglalkozik.

(12)

A helyreállítási terv maga után vonhatja az intézmény üzleti szervezetének módosítását, vagy a terv frissítésének és jövőbeli végrehajtásának megkönnyítése és az indikátorok nyomon követése érdekében, vagy azért, mert az eljárás olyan akadályokat azonosított, amelyek megnehezítik a helyreállítási intézkedési lehetőségek végrehajtását. A helyreállítási tervben ezeket az intézmény vagy csoport által meghozandó szervezeti előkészítő és nyomon követő intézkedéseket ismertetni kell, megkönnyítve annak hatékony értékelését, hogy a végrehajtása meglehetősen valószínű-e, valamint megkönnyítve végrehajtásának az intézmény vagy csoport, és az illetékes hatóságok általi ellenőrzését.

(13)

Alapvetően fontos azon minimumkövetelmények meghatározása, amelyeket az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell az intézmények által kidolgozott helyreállítási tervek értékelése során, a 2014/59/EU irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében és 8. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint.

(14)

Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 16. cikke felhatalmazza az Európai Bankhatóságot (EBH) arra, hogy iránymutatásokat bocsásson ki az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából, és előírja azon illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények számára, amelyek az iránymutatások címzettjei, hogy minden erőfeszítést tegyenek meg az iránymutatásnak való megfelelés érdekében. Mivel a 2014/59/EU irányelv megbízza az EBH-t az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban az irányelv bizonyos szempontjait részletesen meghatározó iránymutatások kibocsátásával, az illetékes hatóságoknak az említett cikk értelmében figyelembe kell venniük a helyreállítási tervezés forgatókönyveire és a helyreállítási tervekbe foglalandó indikátorokra vonatkozóan az EBH által kibocsátott iránymutatásokat, úgy, hogy az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban minden erőfeszítést megtesznek az említett iránymutatásoknak való megfelelés érdekében.

(15)

A helyreállítási tervezésnek a 2014/59/EU irányelvben meghatározott célja a súlyos stresszhelyzetben lévő intézmény vagy csoport életképességének és pénzügyi helyzetének fenntartására vagy helyreállítására irányuló lehetőségek azonosítása. A helyreállítási terv értékelési kritériumainak ezért meg kell kísérelniük biztosítani azt, hogy a terv megfelelő legyen az általa érintett vállalkozások számára, és a benne azonosított lehetőségek életképesek és kellő időben végrehajthatók legyenek. Az illetékes hatóság által értékelendő konkrét szempontok a helyreállítási terv tartalmától és kiterjedésétől függenek. Az értékelendő minimumkövetelményekre vonatkozó egységes szabályokat kell meghatározni az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörének figyelembevétele érdekében, hogy a 2014/59/EU irányelv 4. cikkével összhangban egyszerűsített kötelezettségeket határozzanak meg egyes intézmények számára a helyreállítási tervek tartalmára és részleteire vonatkozóan.

(16)

Adott esetben további kritériumokat kell meghatározni a csoportszintű helyreállítási tervek értékelésére vonatkozóan, a 2014/59/EU irányelvben meghatározott, ilyen tervekre alkalmazandó további követelmények tükrözése érdekében.

(17)

A helyreállítási terveknek teljes körűnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell a 2014/59/EU irányelv által előírt minden információt, beleértve az e rendeletben részletesen meghatározott elemeket is. A terveknek emellett átfogóaknak kell lenniük, az általuk érintett vállalkozás vagy vállalkozások körülményeihez mérten kellően részletes és kellően széles körű lehetőségekkel.

(18)

A szanálási tervek tartalmára vonatkozó követelményeknek célszerű figyelembe venniük a Pénzügyi Stabilitási Tanácson keresztül e fejlemények globális szintű koordinálására irányuló, folyamatban lévő munkát.

(19)

A szanálási tervek tartalmára és a szanálhatóság értékelésére vonatkozó standardoknak kellően rugalmasnak kell lenniük az érintett intézmény vagy csoport körülményeinek figyelembevételéhez, biztosítva, hogy a tervek célzottak és hasznosak legyenek a szanálási stratégia végrehajtása szempontjából.

(20)

A szanálási hatóságoknak értékelniük kell, hogy a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás hitelesen és megvalósíthatóan teljesíti-e a szanálási célokat. Ennek során adott esetben a betétbiztosítási rendszerek vonatkozó szakértelmére kell hagyatkozniuk. Annak értékelése, hogy a felszámolás megvalósítható és hiteles-e, nem zárja ki azon értékelés szükségességét, hogy a szanálási célok ugyanolyan mértékben megvalósulnak-e a nemzeti fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámoláskor, beleértve a rendkívüli pénzügyi támogatás igénybevételének minimalizálására irányuló célt.

(21)

A szanálhatóság értékelése ismétlődő folyamat és csak azonosított előnyben részesített szanálási stratégia alapján lehetséges. A szanálási hatóságok a folyamat végén ítélhetnek úgy is, hogy egy módosított vagy egy teljesen eltérő stratégia megfelelőbb lenne.

(22)

Az előnyben részesített stratégia variánsait szintén mérlegelni kell azon körülmények figyelembevétele érdekében, amelyek megakadályozzák az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását, például amikor a hitelezői feltőkésítést alkalmazó, egy pontból kiinduló stratégia már nem megvalósítható, ha a veszteségek meghaladják az anyavállalat által kibocsátott leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket.

(23)

A csoportszintű szanálási tervekre és a szanálhatóság értékelésére vonatkozó standardoknak lehetővé kell tenniük a Pénzügyi Stabilitási Tanács által felvázolt, és a 2014/59/EU rendelet (80) preambulumbekezdésében említett egyszerűsített megközelítések egyikén alapuló szanálási stratégiát. Konkrétan, a szanálási stratégiák bevonhatnak egyetlen szanálási hatóságot, amely a szanálási eszközöket a csoport holding- vagy anyavállalati szintjén alkalmazza (egy kiindulási pont), bevonhatnak több szanálási hatóságot, amelyek a szanálási eszközöket egy határokon átnyúló csoporthoz tartozó több regionális vagy funkcionális alcsoport vagy vállalkozás tekintetében alkalmazzák (több kiindulási pont); vagy kombinálhatják e két megközelítést.

(24)

A szanálási tervezésnek és a szanálhatósági értékelésnek minden esetben figyelembe kell vennie a szanálási intézkedést hozó hatóságtól eltérő szanálási hatóság részéről szükséges – például információszolgáltatás, kritikus megosztott szolgáltatások folyamatos biztosítása, vagy a szanálási intézkedés meghozatalától való eltekintésre irányuló határozat révén tett – támogató intézkedéseket, szem előtt tartva más szanálási hatóságok azon jogát, hogy saját kezdeményezésükre eljárjanak, ha ez a hazai pénzügyi stabilitás eléréséhez a vezető szanálási hatóságok eredményes intézkedése hiányában szükséges.

(25)

A 2014/59/EU irányelv mellékletének C. szakasza számos szempontot meghatároz, amelyet az intézmény vagy csoport szanálhatóságának értékelésekor mérlegelni kell, de a felsorolás nem kimerítő, és további pontosítást igényel.

(26)

A 2014/59/EU irányelv 32. cikke értelmében szanálási intézkedés csak akkor hozható, ha az intézmény vagy csoport rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében való felszámolása nem szolgálná a közérdeket, és ezért a szanálhatóság értékelése az ilyen felszámolásra a szanálási intézkedés alternatívájaként tekint.

(27)

A 2014/59/EU irányelv 23. cikkének (1) bekezdése számos ahhoz teljesítendő feltételt határoz meg, hogy az anyavállalat, az EU-szintű anyaintézmény és csoporthoz tartozó bizonyos más vállalkozások, valamint más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő intézmény vagy pénzügyi intézmény leányvállalataik az említett irányelv III. fejezetében meghatározott csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodás alapján pénzügyi támogatást nyújthassanak hitel, garanciavállalás vagy biztosítékként használandó eszközök átadása formájában a csoporthoz tartozó másik vállalkozásnak, amely teljesíti a korai beavatkozás feltételeit. A 2014/59/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése alapján a pénzügyi támogatást nyújtó, csoporthoz tartozó vállalkozás illetékes hatósága megtilthatja vagy korlátozhatja a pénzügyi támogatás nyújtását.

(28)

Tekintettel a támogatásban részesülő vállalkozás pénzügyi nehézségeire és arra a feltételre, hogy ésszerűen számítani lehessen arra, hogy a pénzügyi támogatás orvosolja ezeket a pénzügyi nehézségeket, el kell végezni a támogatásban részesülő vállalkozás tőke- és likviditási szükségleteinek, valamint a pénzügyi nehézségek belső és külső okainak, és a múltbeli, jelenlegi és várható piaci feltételeknek az elemzését. Az elemzésnek ki kell térnie a támogatásban részesülő vállalkozás nehézségeinek okait kezelő tervezett intézkedésekre, amelyek hatékonyan támogathatják pénzügyi helyzetének helyreállítását.

(29)

A különböző feltételek értékelése a támogatást nyújtó vállalkozás, és a támogatást nyújtó intézményért felelős illetékes hatóság felelősségi körébe tartozik. Az értékelés során figyelembe kell venni a potenciális kedvezőtlen fejlemények kockázatát. A támogatást nyújtó vállalkozáshoz kapcsolódó feltételek átfogó értékeléséhez a támogatást nyújtó vállalkozásért felelős illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a pénzügyi támogatásban részesülő, csoporthoz tartozó vállalkozásért felelős illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátott információkat és értékeléseket is.

(30)

Annak a feltételnek, miszerint a támogatásnyújtás feltételeinek összhangban kell lenniük a 2014/59/EU irányelv 19. cikkének (7) bekezdésével, a támogatást követő, illetve a támogatás nyújtása nélküli helyzet összehasonlítása, és a releváns információk teljes körű közzététele alapján figyelembe kell vennie a támogatásban részesülő vállalkozás nemteljesítési kockázatát és a támogatást nyújtó vállalkozásnál a támogatásban részesülő vállalkozás nemteljesítése esetén felmerülő veszteséget. Az említett feltételeknek tükrözniük kell a támogatást nyújtó vállalkozás saját érdekét a 19. cikk (7) bekezdésének b) pontjában leírtak szerint, amely alapján ebbe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának eredményeképpen valamely fél részesül. Ennek ellenőrzése a támogatást nyújtó vállalkozásnál és a csoport egészénél e két forgatókönyv esetén felmerülő költségek és haszon alapos elemzésével történik.

(31)

A pénzügyi támogatási megállapodások és a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása javíthatja a csoport szanálhatóságát, például ha összhangban van a szanálási stratégia által biztosított veszteségviselési mechanizmussal. Ugyanakkor veszélyeztetheti is a választott szanálási stratégia végrehajtásának megvalósíthatóságát, például ha a stratégia a csoport különböző részeinek elválasztását tervezi. Ezért a szanálhatóságra gyakorolt hatás értékelését a szanálhatóság értékelésére, az egyéni szanálási tervre, és adott esetben a szanálási kollégiumok együttes határozatával meghatározott csoportszintű szanálási tervre kell alapozni.

(32)

A 2014/59/EU irányelv 36. cikke alkalmazásában – beleértve 49. cikke (3) bekezdését és 74. cikkét – végzett értékelési feladataik során szükséges biztosítani, hogy a független értékelőket ne befolyásolják állami hatóságok, beleértve a szanálási hatóságot, sem az említett irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet, és ne is tűnjenek befolyásoltnak.

(33)

Ennek megfelelően egységes szabályokat kell alkalmazni azon körülmények meghatározására, amelyek esetében egy személy az érintett állami hatóságoktól, köztük a szanálási hatóságtól, és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézménytől vagy szervezettől függetlennek minősül. Ezeknek a szabályoknak követelményeket kell tartalmazniuk az érintett személy szakértelmére és erőforrásaira vonatkozóan, valamint az érintett állami hatóságokhoz, köztük a szanálási hatóságokhoz, és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézményhez vagy szervezethez fűződő kapcsolatukra vonatkozóan.

(34)

A függetlenség megerősíthető a független értékelő szakértelmének és erőforrásainak megfelelőségét biztosító feltételekkel. Konkrétabban, biztosítani kell, hogy a független értékelő rendelkezzen a szükséges képesítésekkel, tudással és szakértelemmel minden releváns témakörben, különös tekintettel a banki ágazatbeli értékelésre és számvitelre. Biztosítani kell azt is, hogy a független értékelő az értékelés elvégzéséhez elegendő humán és technikai erőforrással rendelkezzen, vagy azokhoz hozzáférjen. E célból indokolt lehet úgy hozzáférni elegendő humán és technikai erőforráshoz, hogy az értékelés elvégzéséhez kapcsolódóan más értékelési szakemberektől vagy ügyvédi irodáktól vagy egyéb forrásokból származó személyzetet vagy szerződéses vállalkozót alkalmaznak. Ha az értékelés elvégzésének támogatásához személyzetet vagy szerződéses vállalkozókat alkalmaznak, összeférhetetlenségi ellenőrzésnek kell alávetni őket annak biztosítása érdekében, hogy a függetlenség ne kerüljön veszélybe. Minden esetben a független értékelő felelős az értékelés eredményéért.

(35)

Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy a független értékelő képes legyen az érintett állami hatóságok, köztük a szanálási hatóságok, és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet indokolatlan igénybevétele nélkül, hatékonyan elvégezni az értékelést. Mindazonáltal az értékelés elvégzésének elősegítéséhez szükséges utasítások vagy iránymutatás rendelkezésre bocsátása, például a szanálási célból történő értékelésre vonatkozó uniós jogszabályok alapján előírt módszertannal kapcsolatban, nem minősül indokolatlan igénybevételnek, ha ezek az utasítások vagy az iránymutatás szükségesnek tekinthető az értékelés elvégzésének elősegítéséhez. Emellett a segítségnyújtást, például azt, ha az érintett intézmény vagy szervezet a független értékelő rendelkezésére bocsát rendszereket, pénzügyi kimutatásokat, szabályozói jelentéseket, piaci adatokat, egyéb adatokat vagy egyéb segítséget, nem szabad megakadályozni, ha a kinevező hatóság vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóság értékelése alapján erre szükség van az értékelés elvégzésének elősegítéséhez. Az esetlegesen létrehozott eljárásokkal összhangban az utasítások, iránymutatások és a támogatás más formáinak rendelkezésre bocsátásáról eseti vagy csoportos alapon is meg lehet állapodni.

(36)

Nem szabad megakadályozni az értékeléssel kapcsolatban ésszerű javadalmazás fizetését és az ésszerű ráfordítások megtérítését.

(37)

A függetlenség veszélybe kerülhet, ha az értékelést olyan személy végzi, aki az érintett állami hatóságok, köztük a szanálási hatóságok, és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet alkalmazottja vagy hozzájuk kapcsolódik, még abban az esetben is, ha teljes szerkezeti elkülönítést alakítottak ki az önellenőrzés, érdekeltség veszélyének, az önérdekkel kapcsolatos veszély, a bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélyének kezelése érdekében. Ezért biztosítani kell a megfelelő jogi elkülönítést, hogy a független értékelő ne lehessen az érintett állami hatóság, beleértve a szanálási hatóságot, vagy az érintett intézmény vagy szervezet alkalmazottja vagy szerződéses munkavállalója, és ne tartozhasson ezekkel egy csoportba.

(38)

Szükséges annak biztosítása is, hogy a független értékelőnek ne legyen az érintett állami hatósággal, beleértve a szanálási hatóságot, és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézménnyel vagy szervezettel közös vagy velük ellentétes jelentős érdeke, beleértve a felső vezetését, a többségi részvényeseket, a csoporthoz tartozó vállalkozásokat és a jelentős hitelezőket, amint az előfordulhatna, ha a független értékelő az érintett intézmény vagy szervezet jelentős hitelezője. Hasonlóképp, a személyes kapcsolatok is jelenthetnek jelentős érdeket.

(39)

Ennek megfelelően a kinevező hatóságnak vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóságnak értékelnie kell, hogy fennáll-e jelentős közös vagy ellentétes érdek. Ennek az értékelésnek a céljából a független értékelőnek értesítenie kell a kinevező hatóságot vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóságot minden olyan tényleges vagy potenciális érdekről, amelyről a személy úgy véli, hogy az említett hatóság értékelése alapján jelentős érdeket tehet ki, és a hatóság által ésszerűen kérhető minden információt rendelkezésre bocsát ezen értékelés elősegítéséhez. Jogi személyek esetében a függetlenséget a társaság vagy partnerség egészére vonatkozóan kell értékelni, de figyelembe kell venni a szerkezeti elkülönítést és az egyéb olyan intézkedéseket, amelyeket adott esetben bevezettek a személyzet értékelésben esetleg részt vevő tagjainak a személyzet többi tagjától való megkülönböztetése céljából, az önellenőrzés, érdekeltség veszélye, az önérdekkel kapcsolatos veszély, a bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélyének kezelése érdekében. Ha e veszélyek jelentősége az alkalmazott védintézkedésekhez képest olyan mértékű, hogy a személy függetlensége megkérdőjeleződik, az adott társaság vagy partner nem lehet a független értékelő.

(40)

A független értékelő értékelői tevékenységre való alkalmasságának értékelését megelőző évben a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló semmilyen körülmények között nem tekinthető függetlennek. Ami a függetlenség értékelésének időpontját közvetlenül megelőző években az érintett intézménynek vagy szervezetnek nyújtott egyéb könyvvizsgálói vagy értékelési szolgáltatásokat illeti, ezekről szintén azt kell feltételezni, hogy jelentős közös vagy ellentétes érdeket jelentenek, kivéve, ha a kinevező hatóság vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóság számára kielégítő módon igazolást nyer, hogy nem ez a helyzet, tekintettel minden releváns körülményre, beleértve a szerkezeti elkülönítést vagy egyéb bevezetett intézkedéseket.

(41)

A kinevezést követően alapvető, hogy a független értékelő az alkalmazandó szakmai etikai kódexnek és szakmai előírásoknak megfelelő szabályokat és eljárásokat tartson fenn azon tényleges vagy potenciális érdek azonosítása érdekében, amely az értékelő szerint jelentős közös vagy ellentétes érdeket tehet ki. A kinevező hatóságot vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóságot azonnal értesíteni kell az azonosított tényleges vagy potenciális érdekekről, akiknek mérlegelniük kell, hogy ezek jelentős érdeket tesznek-e ki, mely esetben a független értékelő kinevezését meg kell szüntetni és új értékelőt kell kinevezni.

(42)

A 2014/59/EU irányelv előírja a tagállamoknak, hogy szanálási hatóságaikat egy sor hatáskörrel lássák el, többek között az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 66. pontjában meghatározott leírási és átalakítási hatáskörökkel, amelyek a szanálási intézkedéstől függetlenül, vagy azzal együtt alkalmazhatók.

(43)

Fontos biztosítani, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök minden olyan kötelezettséggel kapcsolatban alkalmazhatók legyenek, amelyeket nem zár ki a 2014/59/EU irányelv 44. cikkének (2) bekezdése. Azon kötelezettségek esetében, amelyekre harmadik ország joga irányadó – a 2014/59/EU irányelv 55. cikke (1) bekezdésében foglalt kizárás alá tartozó kötelezettségek közé tartozók kivételével –, szerződéses rendelkezésbe kell foglalni a leírási és átalakítási hatáskörök ilyen kötelezettségekre való alkalmazhatóságát.

(44)

A 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdésében említett szerződéses rendelkezést az adott cikk alá tartozó kötelezettséget létrehozó, a 2014/59/EU irányelv IV. címe IV. fejezete 5. szakaszának átültetése érdekében elfogadott rendelkezések alkalmazása kezdetének időpontja után kötött megállapodásokba kell foglalni.

(45)

A 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdésében említett szerződéses rendelkezést a releváns megállapodásokba mindenekelőtt az olyan kötelezettség kapcsán kell belefoglalni, amely létrehozásakor nem teljes mértékben biztosított, vagy teljes mértékben biztosított, de a kötelezettségre irányadó szerződéses rendelkezés nem kötelezi az adóst olyan biztosíték fenntartására, amely folyamatosan teljes mértékben fedezi a kötelezettséget az uniós jogban vagy harmadik ország egyenértékű jogában meghatározott szabályozói követelményeknek megfelelően.

(46)

A 2014/59/EU irányelv IV. címe IV. fejezete 5. szakaszának átültetése érdekében elfogadott rendelkezések alkalmazása kezdetének időpontja előtt kötött releváns megállapodások esetében a szerződéses rendelkezést akkor kell belefoglalni, ha az adott megállapodás keretében az átültetési időpont után jönnek létre kötelezettségek.

(47)

Emellett a 2014/59/EU irányelv IV. címe IV. fejezete 5. szakaszának átültetése érdekében elfogadott rendelkezések alkalmazása kezdetének időpontja előtt kötött releváns megállapodások esetében az olyan lényeges módosításoknak, amelyek a megállapodás egyik felének érdemi jogait és kötelezettségeit érintik, tartalmazniuk kell a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdésében említett, a szerződéses rendelkezés belefoglalására vonatkozó kötelezettséget. A releváns megállapodás felének érdemi jogait és kötelezettségeit nem érintő, nem lényeges módosítások nem váltják ki a szerződéses rendelkezés belefoglalásának követelményét; minden egyéb esetben bele kell foglalni a szerződéses rendelkezést.

(48)

A megfelelő szintű konvergencia lehetővé tétele és egyidejűleg annak biztosítása érdekében, hogy a jogrendszerek közötti különbségeket vagy a kötelezettség jellegéből vagy formájából adódó különbségeket a szanálási hatóságok, és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett intézmények és szervezetek figyelembe tudják venni, helyénvaló meghatározni a szerződéses rendelkezés kötelező tartalmát.

(49)

Az érintett hatóságok közötti eredményes koordinációt biztosító, Unión belüli egységes megközelítés megvalósítása céljából, valamint azért, hogy a szanálási hatóság képes legyen megfelelően alátámasztott és gyors szanálási határozatokat hozni, ez a rendelet meghatározza a 2014/59/EU irányelv 81. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott értesítések eljárásait és tartalmát.

(50)

Az értesítéseket – tekintettel a tárgy sürgősségére és fontosságára – biztonságos elektronikus kommunikáció útján kell teljesíteni. A felek közti koordináció előmozdítása érdekében az eljárás előzetes szóbeli kommunikációt és utólagos visszaigazolást irányoz elő.

(51)

Az értesítéseknek megfelelő információt kell nyújtaniuk az átvevő félnek ahhoz, hogy azonnal el tudja végezni feladatait, ezért meg kell határozni a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet fizetésképtelensége, vagy valószínű fizetésképtelenné válása esetén annak vezető testülete által az illetékes hatóságnak benyújtandó értesítés konkrét tartalmát. Hasonlóképpen, az ilyen értesítéseknek az illetékes hatóságok részéről a szanálási hatóság felé történő kommunikációjának tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik utóbbi számára feladatai teljesítését. A konkrét tartalomra vonatkozó követelményeket az arra vonatkozó értékelésről szóló értesítés tekintetében is elő kell írni, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, amikor ezt az értékelést az illetékes hatóság, illetve a szanálási hatóság kezdeményezi. Ilyen esetben az értesítésnek részleteznie kell a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott releváns feltételeket is.

(52)

A szanálási intézkedések érdekelt feleinek megfelelő tájékoztatására irányuló, az egész Unióban harmonizált megközelítés biztosítása érdekében ez a rendelet meghatározza a szanálási intézkedés hatásait összefoglaló közlemény eljárásait és tartalmát, beleértve a 2014/59/EU irányelv 69., 70. és 71. cikkének megfelelően bizonyos jogok gyakorlásának felfüggesztésére vagy korlátozására irányuló határozatot.

(53)

Ez a rendelet meghatározza az ilyen közlemény tartalmát, tekintettel a lakossági és nem lakossági ügyfeleknek és hitelezőknek eljuttatandó egyes kritikus információkra; az e rendeletben meg nem határozott elemek vonatkozásában a közleménynek összhangban kell lennie a szanálási terv részeként kidolgozott, és az e rendelet II. fejezetének I. és II. szakaszában tárgyalt szélesebb kommunikációs stratégiával. A csoportszintű szanálási tervezés és szanálás által adott esetben egynél több tagállamban kifejtett jelentős hatás miatt szükséges a szanálási kollégium létrehozása, valamint a 2014/59/EU irányelv 88. cikkében meghatározott funkciók és feladatok teljesítése során a szanálási kollégium által követendő eljárások tekintetében egységes, részletes szabályok meghatározására irányuló szabályozástechnikai standardok elfogadása.

(54)

A szanálási kollégium létrehozása során el kell kerülni az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a felügyeleti kollégium által már elvégzett munka megkettőzését. Fontos biztosítani azt is, hogy ezt a munkát úgy alakítsák ki, hogy az igazodjon a kollégium működésének igényeihez. Mindenekelőtt helyénvaló biztosítani, hogy a csoportszintű szanálási hatóság figyelembe vegye, frissítse és megfelelően kiigazítsa az összevont felügyeletet ellátó hatóság által a felügyeleti kollégium keretében végzett releváns munkát, különös tekintettel a releváns csoporthoz tartozó vállalkozások és következésképpen azon hatóságok azonosítására, amelyeket meg kell hívni a kollégiumban tagként vagy megfigyelőként való részvételre („feltérképezési folyamat”).

(55)

A 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (6) bekezdésével összhangban ugyanazon feladatokat és funkciókat ellátó egyéb csoportokra vagy kollégiumokra való hivatkozást úgy kell értelmezni, hogy magában foglalja, de nem kizárólagosan a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a G20 által kidolgozott közös elvek és megközelítések alapján létrehozott válságkezelő csoportokat. Fontos ezért előírni, hogy a csoportszintű szanálási hatóságok a szanálási kollégium létrehozására irányuló kötelezettségük értékelésekor azt is értékeljék, hogy ezek az egyéb csoportok vagy kollégiumok e rendelet rendelkezéseinek megfelelően működnek-e.

(56)

A harmadik országok szanálási hatóságainak a szanálási kollégiumba megfigyelőként való bevonását már előirányozza a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (3) bekezdése. Szükséges ezért meghatározni a szanálási kollégiumban való részvételük megszervezésére és a különböző kollégiumi feladatokba való bevonásukra vonatkozó eljárást.

(57)

Az eredményes szanálási tervezés megvalósításához hatékony és gyors interakcióra és együttműködésre van szükség a szanálási kollégium és a bankcsoport, különösen a csoportszintű szanálási hatóság és az EU-szintű anyavállalat között. E célból elvárt, hogy a csoportszintű szanálási hatóság tájékoztassa az EU-szintű anyavállalatot a szanálási kollégium létrehozásáról, összetételéről és az ezen összetételben történő változásokról. A csoportszintű szanálási hatóság és az EU-szintű anyavállalat közötti hatékony és gyors interakció és együttműködés azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez szükséges intézkedési sebességet, vagy az előkészítő vagy megelőző jelleget és a szanálási tervezés során szükséges összetett gazdasági értékelést.

(58)

A szanálási kollégium írásba foglalt szabályainak és eljárásainak magukban kell foglalniuk a hatékony és eredményes döntéshozatali eljárás biztosításához szükséges szervezeti rendelkezéseket. A szanálási kollégiumnak mindenekelőtt fel kell ismernie, hogy a kollégiumi funkciók végrehajtása és annak biztosítása céljából, hogy a tagok megfelelő módon hozzájárulhassanak a kollégium egyes funkcióihoz, rugalmas alcsoportokat kell létrehozni a szanálási kollégiumon belül. Mindenekelőtt amikor indokoltnak tűnik, hogy a kollégium tagjaitól eltérő hatóságok megfigyelőként részt vegyenek a kollégiumban, a csoportszintű szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a részvétel feltételeit meghatározzák az írásba foglalt szabályok, és hogy ne legyenek kedvezőbbek az ebben a rendeletben a kollégium tagjaira vonatkozóan meghatározott feltételeknél.

(59)

A szanálási kollégium írásba foglalt szabályainak és eljárásainak emellett magukban kell foglalniuk az annak biztosításához szükséges operatív rendelkezéseket, hogy a kollégium lehetővé tegye a szanálási hatóságok számára mind a tőlük a felügyeleti kollégium felé irányuló információ koordinálását, mind azon információk elemzésének, figyelembevételének és értékelésének megszervezését, amelyet a szanálási hatóság kap a felügyeleti kollégiumtól. Az írásba foglalt szabályok ezért ideális esetben kiterjednek a felügyeleti és a szanálási kollégium, legfőképpen a csoportszintű szanálási hatóság és az összevont felügyeletet ellátó hatóság közötti kommunikációs eljárásra. Az írásba foglalt szabályoknak emellett meg kell határozniuk a szanálási kollégiumban a közös álláspont elérése érdekében követendő eljárást, minden olyan esetben, amikor a gyakorlatban koordinációra van szükség, de a 2014/59/EU irányelv nem írja elő az együttes határozatot.

(60)

A csoportszintű szanálási hatóságnak hozzá kell férnie a feladatai és felelősségi körei teljesítéséhez szükséges minden információhoz, és koordinátorként kell eljárnia a kollégiumi tagoktól, vagy a csoporthoz tartozó vállalkozásoktól kapott információk összegyűjtése és terjesztése során, figyelemmel a 2014/59/EU irányelvben meghatározott titoktartási előírásokra és a bizalmas információk cseréjére vonatkozó előírásokra.

(61)

Annak biztosítása érdekében, hogy az operatív eljárások hatékonyan kezelni tudják a sürgősségi helyzeteket, a csoportszintű szanálási hatóságnak tesztelnie kell a szanálási kollégium működését, és amennyiben indokoltnak tekinti, lehetősége kell legyen bevonni az EU-szintű anyavállalatot e tesztek végrehajtásába.

(62)

Minden együttes határozathozatali eljárás esetében elengedhetetlen az időben történő és valószerű tervezés. Az ezekben a folyamatokban részt vevő minden szanálási hatóságnak időben és hatékonyan, valamint az együttes határozathozatalra vonatkozó releváns ütemterveknek megfelelően a csoportszintű szanálási hatóság rendelkezésére kell bocsátania hozzájárulását.

(63)

Szükséges biztosítani, hogy az együttes határozatokat gyorsan és időben meghozzák. Ez különösen fontos a szanálásra vonatkozó határozatok esetében, de a szanálási tervezésnél is lényeges. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az együttes határozathozatali eljárásban részt vevő minden hatóság elegendő időt kapjon álláspontja kinyilvánítására. Az e két célkitűzés közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében a csoportszintű szanálási hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy javaslattervezetét benyújtsa az eljárásban részt vevő egyéb hatóságoknak, és egyidejűleg megfelelő határidőt szabjon meg, amelynek letelte után feltételezni kell, hogy a kifogást nem emelő hatóságok jóváhagyják a javaslatot. A kapcsolódó határidő megállapításakor a csoportszintű szanálási hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie a határozathozatali eljárás jogszabályi rendelkezések által meghatározott, vagy maga a kollégium által korábban meghatározott tényleges időtartamát.

(64)

A hatékony eljárás kialakításának biztosítása érdekében a csoportszintű szanálási hatóság rendelkezik végleges felelősséggel a követendő lépések időzítésének meghatározásáért. Meg kell határozni az együttes határozat eléréséhez vezető lépéseket, felismerve, hogy bizonyos lépések végrehajthatók párhuzamosan, mások egymást követően.

(65)

A 2014/59/EU irányelv 13. cikke (3) bekezdése értelmében a csoportszintű szanálási terveket legalább évente felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a csoportszintű szanálási terveket eseti alapon is felülvizsgálják és aktualizálják, ha ennek szükségessége felmerül, vagy a felügyeleti kollégium által kapott információ alapján, vagy a szanálási kollégium saját kezdeményezésére.

(66)

A szanálási kollégiumok működése átláthatóságának javítása érdekében e rendeletben egyértelműen meg kell határozni az együttes határozatnak az EU-szintű anyavállalat és az érintett csoporthoz tartozó más vállalkozások felé történő kommunikációjára vonatkozó egységes feltételeket. Az eljárások és eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása, és így a konvergencia megvalósítása érdekében elengedhetetlen a szanálási kollégiumon belüli együttes határozathozatalhoz szükséges eljárásra és dokumentációra vonatkozó egységes szabályok világos meghatározása.

(67)

Az együttes határozat hiányában a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatok szanálási hatóságai által hozott egyéni határozatok koordinálását is biztosítani kell, hogy a szanálási kollégium el tudja látni a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (1) bekezdésében előírt feladatát. Ezért szükséges meghatározni az eljárást, amely alapján a kollégium a csoportszintű szanálási hatóság és az egyéb hatóságok kereteként működhet, hogy együttes határozat hiányában is hatékony és működőképes csoportszintű szanálási tervezés legyen elérhető.

(68)

A szanálási kollégiumban részt vevő érintett szanálási hatóságoknak annak eldöntésekor, hogy szükség van-e csoportszintű szanálási programra, a 2014/59/EU irányelv 91. és 92. cikkével összhangban mérlegelniük kell, hogy van-e a szóban forgó szanálásnak csoportdimenziója. E célból a csoportszintű szanálási hatóságnak törekednie kell a csoporthoz tartozó minden olyan vállalkozás azonosítására, amelyekre hatással van, vagy hatással lehet, ha a csoporthoz tartozó valamely vállalkozás vagy az EU-szintű anyavállalat teljesíti a 2014/59/EU irányelv 32. vagy 33. cikke szerinti feltételeket.

(69)

A szanálás optimális feltételeinek biztosítása érdekében rövid időn belül, hatékonyan és eredményesen kell eljárni. Ezért fontos előírni, hogy a szanálási kollégium a csoportszintű szanálási program szükségességének mérlegelése során vegye figyelembe a nemzeti finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tételének szükségességét is. Mindenekelőtt a finanszírozási tervek és a 2014/59/EU irányelv alkalmazása tekintetében kell figyelembe vennie a szanálási kollégiumnak, hogy szükséges-e a nemzeti finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tétele. A közös felhasználásúvá tétel hiányában a finanszírozási terv tartalmát és eljárását megfelelően ki kell igazítani. A hatékonyság ezen túlmenő biztosítása érdekében a csoportszintű szanálási hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a csoportszintű szanálási program szükségességére vonatkozó végleges pozitív értékelését a programra vonatkozó javaslatával helyettesítse.

(70)

A csoportszintű szanálási programnak a lehetséges és indokolt mértékben figyelembe kell vennie és követnie kell a csoportszintű szanálási tervet, kivéve, ha a szanálási hatóságok – az adott eset körülményeit figyelembe véve – úgy értékelik, hogy a szanálási célok hatékonyabban megvalósíthatók olyan intézkedések révén, amelyek a szanálási tervben nincsenek előírva.

(71)

A koordináció céljából szükséges, hogy egy intézmény szanálásának minden érintettje teljes képet kapjon azon szanálási hatóság álláspontjáról és intézkedéseiről, amely nem ért egyet a csoportszintű szanálási programra vonatkozó együttes határozattal. Ezért minden egyet nem értő hatóságnak világosan indokolnia kell a csoportszintű szanálási hatóság számára, hogy miért nem ért egyet.

(72)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(73)

A 2013/36/EU irányelv 111. és 112. cikke szerint összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportnak részét nem képező intézményekre vonatkozó szanálási tervek tartalmára, illetve a 2014/59/EU irányelv 10. és 13. cikkének megfelelően a csoportok esetében előírt szanálási tervek tartalmára vonatkozó szabályozástechnikai standardok céljából, valamint a 2014/59/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében, illetve 16. cikkének (2) bekezdésében előírt, az intézmények vagy csoportok szanálhatóságának értékelése során megvizsgálandó kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok céljából az EBH konzultációt folytatott az Európai Rendszerkockázati Testülettel.

(74)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

1.

az egyéni helyreállítási tervben, és a 2014/59/EU irányelv 7. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban a csoportszintű helyreállítási tervben szerepeltetendő információk;

2.

az illetékes hatóság által mind az egyéni, mind a csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelmények, a 2014/59/EU irányelv 6. cikke (8) bekezdésének megfelelően;

3.

az olyan intézmények esetében előírt szanálási tervek tartalma, amelyek nem tagjai a 2013/36/EU irányelv 111. és 112. cikke szerint összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoportnak, illetve a csoportok esetében előírt szanálási tervek tartalma, a 2014/59/EU irányelv 10. és 13. cikkének megfelelően;

4.

a 2014/59/EU irányelv 15. cikkének (4) bekezdésében, illetve 16. cikkének (2) bekezdésében előírt, az intézmények, illetve csoportok szanálhatóságának értékelése során megvizsgálandó szempontok és kritériumok;

5.

a 2014/59/EU irányelv 23. cikke (1) bekezdésének a), c), e) és i) pontjában a valamely csoporthoz tartozó vállalkozás által az említett irányelv 19. cikkével összhangban nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében meghatározott feltételek;

6.

azok a körülmények, melyek fennállása esetén valamely személy a szanálási hatóságtól és a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézménytől vagy szervezettől egyaránt függetlennek minősül az említett irányelv 36. cikke (1) bekezdésének és 74. cikkének az alkalmazásában;

7.

azon kötelezettségek jegyzéke, amelyekre a 2014/59/EU irányelv 55. cikkének (1) bekezdésében említett, a szerződéses rendelkezés belefoglalási kötelezettségéből való kizárás alkalmazandó, és az említett bekezdésben előírt szerződéses rendelkezés tartalma;

8.

a 2014/59/EU irányelv 81. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett értesítésekhez, és a szóban forgó irányelv 83. cikkében említett, felfüggesztésre vonatkozó közleményhez kapcsolódó eljárások és tartalom;

9.

a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (1) bekezdésében említett feladatok teljesítése tekintetében a szanálási kollégiumok létrehozására és operatív működésére vonatkozó részletes szabályok.

a)

a 2014/59/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően olyan intézmény által kidolgozott helyreállítási terv, amely nem tagja a 2013/36/EU irányelv 111. és 112. cikke szerinti összevont felügyelet alá tartozó valamely csoportnak;

b)

a 2014/59/EU irányelv 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy EU-szintű anyavállalat leányvállalata által készített helyreállítási terv;

1.

a helyreállítási terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása, a 4. cikknek megfelelően;

2.

az irányításra vonatkozó információk az 5. cikknek megfelelően;

3.

stratégiai elemzés a 6–12. cikknek megfelelően;

4.

kommunikációs és közzétételi terv a 14. cikknek megfelelően;

5.

az előkészítő intézkedések elemzése a 15. cikknek megfelelően.

a)

a helyreállítási tervben az irányításra vonatkozó információk;

b)

a helyreállítási tervben lévő stratégiai elemzés, beleértve a 12. cikk (3) bekezdésében említett általános helyreállítási képesség összefoglalóját;

c)

a helyreállítási terv illetékes hatóságnak benyújtott előző változata óta az intézményben, a csoportban vagy a helyreállítási tervben bekövetkezett lényeges változás;

d)

a helyreállítási tervben lévő kommunikációs és közzétételi terv;

e)

a helyreállítási tervben meghatározott előkészítő intézkedések.

1.

a helyreállítási terv kidolgozásának módja, kitérve legalább a következőkre:

2.

a helyreállítási terv jóváhagyására irányadó politikák és eljárások, beleértve legalább a következőket:

3.

a helyreállítási intézkedési lehetőségek kellő időben történő végrehajtásának biztosításához szükséges feltételek és eljárások, beleértve legalább a következőket:

4.

a tervnek az intézmény vagy csoport általános kockázatkezelési keretével való összhangja, többek között az intézmény vagy csoport rendszeres belső kockázatkezelési folyamatának részeként használt releváns referenciaértékek (korai figyelmeztető jelek) leírása, amennyiben ezek a referenciaértékek hasznos tájékoztatást nyújtanak a vezetésnek arról, hogy az indikátorok potenciálisan teljesülhetnek;

5.

a vezetői információs rendszerek, többek között az azt biztosító szabályozások leírása, hogy a helyreállítási intézkedési lehetőségek végrehajtásához szükséges információk rendelkezésre álljanak a stresszhelyzetben való megbízható és kellő időben történő határozathozatal céljára.

a)

a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások ismertetése, a 7. cikkben meghatározottak szerint;

b)

a helyreállítási intézkedési lehetőségek leírása, a 8–12. cikkben meghatározottak szerint.

a)

a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások általános jellemzése, többek között:

b)

a fő üzletágak és kritikus funkciók hozzárendelése a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyekhez és fióktelepekhez;

c)

a terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások jogi és pénzügyi szerkezete, többek között a csoporton belüli összekapcsoltság részletes magyarázata a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek vagy fióktelepek tekintetében és különösen a következők leírása:

d)

a külső összekapcsoltság leírása, beleértve legalább a következőket:

a)

jelentősen hozzájárulnak a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások nyereségéhez vagy azok finanszírozásához, vagy eszközeik, kötelezettségeik vagy tőkéjük jelentős részét birtokolják;

b)

kulcsfontosságú kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

c)

központilag látnak el kulcsfontosságú operatív, kockázatkezelési vagy adminisztratív funkciókat;

d)

olyan lényeges kockázatot viselnek, amely a legrosszabb eset forgatókönyve szerint veszélyeztetheti az intézmény vagy csoport életképességét;

e)

nem lehet őket anélkül eladni vagy felszámolni, hogy az valószínűsíthetően ne okozna jelentős kockázatot az intézményre vagy a csoport egészére nézve;

f)

fontosak legalább az egyik olyan tagállam pénzügyi stabilitása szempontjából, amelyben székhellyel rendelkeznek vagy tevékenységet folytatnak.

a)

a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások életképességének és pénzügyi helyzetének fenntartásához vagy helyreállításához szükséges, a tőkével és a likviditással kapcsolatos intézkedések köre, amelyek elsődleges célja a kritikus funkciók és fő üzletágak életképességének biztosítása;

b)

szabályok és intézkedések, amelyeknek elsődleges célja az intézmény szavatoló tőkéjének vagy a csoport konszolidált szavatoló tőkéjének megőrzése vagy helyreállítása külső feltőkésítésen vagy a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások tőkepozícióját javító belső intézkedéseken keresztül;

c)

azt biztosító szabályok és intézkedések, hogy a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások megfelelően hozzáférjenek válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, biztosítva, hogy folytatni tudják működésüket és teljesíteni tudják kötelezettségeiket azok esedékességekor;

d)

a kockázat és a tőkeáttétel csökkentésére, vagy az üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések, adott esetben beleértve az eszközök, jogi személyek vagy üzletágak lehetséges lényeges elidegenítésének elemzését;

e)

szabályok és intézkedések, amelyeknek elsődleges célja a kötelezettségek önkéntes átstrukturálásának megvalósítása anélkül, hogy nemteljesítési, megszüntetési, leminősítési vagy hasonló eseményt váltanának ki.

(1)

pénzügyi és operatív hatásvizsgálat, amely meghatározza a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások fizetőképességére, likviditására, finanszírozási pozíciójára, nyereségességére és működési folyamataira várhatóan gyakorolt hatást; ha lényeges, az értékelésnek egyértelműen azonosítania kell a csoporthoz tartozó különböző vállalkozásokat, amelyekre hatással lehet az intézkedési lehetőség vagy amelyek részt vehetnek annak végrehajtásában;

(2)

a külső hatás és a rendszerszintű következmények értékelése, amely meghatározza a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások által ellátott kritikus funkciókra várhatóan gyakorolt hatást, és a részvényesekre, ügyfelekre, mindenekelőtt a betétesekre és lakossági befektetőkre, a partnerekre és adott esetben a csoport többi részére gyakorolt hatást;

(3)

az értékelési feltételezések és minden egyéb, az 1. és 2. pont szerinti értékelés céljából alkotott feltételezés, beleértve az eszközök értékesíthetőségére vagy a többi pénzügyi intézmény magatartására vonatkozó feltételezéseket.

a)

a helyreállítási intézkedési lehetőséghez kapcsolódó kockázat értékelése, a helyreállítási intézkedési lehetőség vagy egy egyenértékű intézkedés végrehajtásának tapasztalatából kiindulva;

b)

a terv hatékony és kellő időben történő végrehajtását gátló jelentős akadályok részletes elemzése és leírása, valamint annak leírása, hogy ezeket az akadályokat meg lehet-e szüntetni, és hogyan;

c)

adott esetben a helyreállítási intézkedési lehetőség hatékony végrehajtását gátló olyan potenciális akadályok elemzése, amelyek a csoport felépítéséből vagy csoporton belüli megállapodásokból erednek, beleértve, hogy vannak-e jelentős gyakorlati vagy jogi akadályai a csoporton belüli azonnali szavatolótőke-átruházásnak vagy a kötelezettségek vagy eszközök visszafizetésének;

d)

a b) és c) pontban azonosított potenciális akadályokhoz kapcsolódó megoldások.

a)

a releváns pénzügyi piaci infrastruktúrákhoz való folyamatos hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések;

b)

a helyreállítási terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások működési folyamatai – az infrastruktúrát és az informatikai szolgáltatásokat is ideértve – folyamatosságának fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések;

c)

a helyreállítási intézkedési lehetőség végrehajtásának és eredményességének várható időkerete;

d)

a helyreállítási intézkedési lehetőség eredményessége és az indikátorok megfelelősége számos, a pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó forgatókönyvben, értékelve az egyes forgatókönyveknek a helyreállítási terv által érintett vállalkozásra vagy vállalkozásokra gyakorolt hatását, különös tekintettel a tőkéjükre, likviditásukra, nyereségességükre, kockázati profiljukra és működési folyamataikra.

a)

belső kommunikáció, mindenekelőtt a személyzettel, üzemi tanácsokkal vagy a munkavállalók egyéb képviselőivel;

b)

külső kommunikáció, mindenekelőtt a részvényesekkel és egyéb befektetőkkel, illetékes hatóságokkal, partnerekkel, pénzügyi piacokkal, pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, betétesekkel és a nyilvánossággal, a helyzetnek megfelelően;

c)

a potenciális negatív piaci reakciók kezelésére irányuló hatékony javaslatok.

1.

a terv kiterjed-e a 2014/59/EU irányelv mellékletének A. szakaszában felsorolt, és e rendelet I. fejezetének I. szakaszában tovább pontosított minden információra;

2.

a terv által megadott információ naprakész-e, a vállalkozásnál vagy vállalkozásoknál bekövetkezett lényeges változások tekintetében is, különös tekintettel jogi vagy szervezeti felépítésüknek, vagy tevékenységüknek, vagy pénzügyi helyzetüknek a terv legutolsó benyújtása óta bekövetkezett változására, a 2014/59/EU irányelv 5. cikke (2) bekezdésével összhangban;

3.

ahol alkalmazandó, a helyreállítási terv tartalmaz-e elemzést arról, hogy a terv által vázolt körülmények között a terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások hogyan és mikor igényelhetik a központi banki eszközrendszer alkalmazását, és megjelöli, hogy várhatóan mely eszközök lennének fedezetként befogadhatók;

4.

a terv kellően tükrözi-e a terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások egyedi feltételeinek szempontjából releváns különféle súlyos makrogazdasági és pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó forgatókönyvek megfelelően széles körét, figyelembe véve az EBH által a 2014/59/EU irányelv 5. cikke (7) bekezdésének megfelelően kibocsátott, a helyreállítási tervben alkalmazandó forgatókönyvek körét részletesen meghatározó iránymutatásokat, megtéve mindent az azoknak való megfelelés érdekében az 1093/2010/EU rendelet 16. cikke (3) bekezdésével összhangban;

5.

a terv tartalmaz-e egy indikátorokból álló keretet, amely meghatározza, hogy mely ponton hoznák meg adott esetben a tervben említett megfelelő intézkedéseket;

6.

az 1–5. pontban említett információk a teljes csoportra vonatkozóan szerepelnek-e;

7.

a terv tartalmazza-e adott esetben a 2014/59/EU irányelv III. fejezete szerint kötött, csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodásnak megfelelően elfogadott, csoporton belüli pénzügyi támogatások nyújtására vonatkozó rendelkezéseket;

8.

a terv a 2014/59/EU irányelv 7. cikke (6) bekezdésének megfelelően a tervben megjelenített, súlyos makrogazdasági és pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó minden forgatókönyv esetében meghatározza-e a következőket:

1.

a terv akkor tekinthető egyértelműnek, ha:

2.

a terv által tartalmazott információ akkor minősül relevánsnak, ha az információ az intézmény vagy csoport pénzügyi erejének és életképességének fenntartását vagy helyreállítását szolgáló lehetőségek azonosítására összpontosít;

3.

a helyreállítási terv akkor minősül átfogónak, ha – figyelembe véve mindenekelőtt az érintett vállalkozás vagy vállalkozások tevékenységének jellegét, valamint méretüket és más intézményekkel és csoportokkal, valamint általánosságban a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságuk mértékét – a terv:

4.

a terv belső összhangja akkor tekinthető adottnak, ha:

a)

a tervnek a terv által érintett vállalkozás vagy vállalkozások általános vállalatirányításával és belső folyamataival, valamint a vállalkozás/vállalkozások kockázatkezelési keretével való integrációjának és összhangjának a mértéke;

b)

a terv elegendő számú megalapozott és életképes helyreállítási intézkedési lehetőséget tartalmaz-e, amelyek meglehetősen valószínűvé teszik, hogy az intézmény vagy csoport képes gyorsan és hatékonyan kezelni a pénzügyi nehézségek különböző forgatókönyveit;

c)

a tervben lévő helyreállítási intézkedési lehetőségek meghatároznak-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan kezelni tudják a 2014/59/EU irányelv 5. cikke (6) bekezdésének megfelelően figyelembe vett súlyos makrogazdasági és pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó forgatókönyveket;

d)

a lehetőségek végrehajtásának ütemterve valószerű-e, és figyelembe veszik-e a helyreállítási intézkedések végrehajtásának biztosítását szolgáló eljárások;

e)

az intézmény vagy csoport pénzügyi stresszhelyzet megszüntetésére való felkészültségének szintje, amely különösen annak értékelésével határozható meg, hogy megfelelően azonosították-e a szükséges előkészítő intézkedéseket, és adott esetben végrehajtották-e ezeket az intézkedéseket, vagy készült-e terv ezek végrehajtására;

f)

azon súlyos makrogazdasági és pénzügyi stresszhelyzetre vonatkozó forgatókönyvek körének megfelelősége, amelyek tekintetében a tervet tesztelték;

g)

a tervnek a forgatókönyvek tekintetében történő, f) pontban említett teszteléséhez kapcsolódó eljárások megfelelősége, és hogy az egyes forgatókönyvek esetében a helyreállítási intézkedési lehetőségek és az indikátorok elemzését milyen mértékben igazolja vissza az említett tesztelés;

h)

a terven és az egyes helyreállítási intézkedési lehetőségeken belüli feltételezések és értékelések valószerűek-e és megalapozottak-e.

a)

a végrehajtás milyen mértékben van az intézmény vagy csoport ellenőrzése alatt, és milyen mértékben hagyatkozik harmadik felek intézkedéseire;

b)

a terv kellően széles körű helyreállítási intézkedési lehetőségeket és megfelelő indikátorokat, feltételeket és eljárásokat tartalmaz-e a lehetőségek időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében;

c)

a terv milyen mértékben veszi figyelembe a javasolt helyreállítási intézkedési lehetőség végrehajtásának az intézményre vagy csoportra gyakorolt, ésszerűen előrelátható hatásait;

d)

valószínűsíthető-e, hogy a terv és különösen a helyreállítási intézkedési lehetőségek fenntartják az intézmény vagy csoport életképességét és helyreállítják pénzügyi stabilitását;

e)

amennyiben alkalmazandó, az intézmény vagy csoport, vagy hasonló jellemzőkkel bíró versenytársak milyen mértékben tudtak kezelni egy a figyelembe vett forgatókönyvhöz hasonló jellemzőket felmutató korábbi pénzügyi stresszhelyzetet a leírt helyreállítási intézkedési lehetőségek alkalmazásával, különös tekintettel a helyreállítási intézkedési lehetőségek kellő időben történő végrehajtására, és csoportszintű helyreállítási terv esetében a helyreállítási intézkedési lehetőségek csoporton belüli koordinálására.

(1)

meglehetősen valószínű-e, hogy a tervet és az egyes helyreállítási intézkedési lehetőségeket gyorsan és hatékonyan végre lehet hajtani akár súlyos makrogazdasági vagy pénzügyi stresszhelyzetben is;

(2)

meglehetősen valószínű-e, hogy a tervet és az egyes helyreállítási intézkedési lehetőségeket olyan mértékben végre lehet hajtani, amellyel kellően megvalósíthatók a céljaik, anélkül hogy a pénzügyi rendszerre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolnának;

(3)

a helyreállítási intézkedési lehetőségek köre kellően csökkenti-e annak kockázatát, hogy a lehetőségek végrehajtását gátló akadályok vagy kedvezőtlen rendszerszintű hatások merüljenek fel más intézmények vagy csoportok ugyanakkor hozott helyreállítási intézkedései miatt;

(4)

a helyreállítási intézkedési lehetőségek milyen mértékben ütközhetnek olyan intézményekével vagy csoportokéval, amelyek – például hasonló üzleti modelljeik, stratégiáik vagy tevékenységi körük miatt – hasonló sérülékeny pontokkal rendelkeznek, amennyiben a lehetőségeket egy időben hajtják végre;

(5)

milyen mértékben valószínű, hogy a helyreállítási intézkedési lehetőségek több intézmény vagy csoport általi egyidejű végrehajtása negatívan befolyásolja a lehetőségek hatását és megvalósíthatóságát.

1.

a terv milyen mértékben képes a csoport egészének és a csoport bármely intézményének stabilizálására, figyelembe véve mindenekelőtt a következőket:

2.

a terv milyen mértékben nyújt megoldást a csoporton belül a helyreállítási intézkedések végrehajtását gátló, a 2014/59/EU irányelv 5. cikkének (6) bekezdésében előírt forgatókönyvvel kapcsolatban azonosított akadályok megszüntetésére; ha az akadályokat nem lehet megszüntetni, alternatív helyreállítási intézkedésekkel milyen mértékben érhetők el ugyanazok a célok;

3.

a terv milyen mértékben nyújt megoldást a szavatoló tőke csoporton belüli haladéktalan átruházásának vagy a kötelezettségek vagy eszközök visszafizetésének azonosított, jelentős gyakorlati vagy jogi akadályának megszüntetésére; ha az akadályokat nem lehet megszüntetni, alternatív helyreállítási intézkedési lehetőségekkel milyen mértékben érhetők el ugyanazok a célok.

1.

a terv összefoglalása, beleértve az intézmény vagy a csoport leírását és a 2–8. pontban említett elemek összefoglalását;

2.

a tervben figyelembe vett szanálási stratégia leírása, beleértve a következőket:

3.

a szanálási stratégia hatékony végrehajtásához szükséges információk, és ezen információk szolgáltatására vonatkozó szabályozások leírása, kitérve legalább a következőkre:

4.

a szanálás alatt a kritikus funkciókhoz való hozzáférés operatív folytonosságának biztosítására irányuló szabályozások leírása, beleértve legalább a következők leírását:

5.

a tervben előirányzott szanálási stratégia végrehajtásához szükséges finanszírozási követelmények és finanszírozási források leírása, beleértve legalább a következőket:

6.

az érdekeltek kritikus csoportjaival folytatott kommunikációra vonatkozó tervek, beleértve legalább a következőket:

7.

a szanálhatóság értékelésének következtetései, beleértve legalább a következőket:

8.

az intézmény vagy csoport által a szanálási terv kapcsán kifejtett vélemény.

a)

az intézmény vagy csoport rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében való felszámolása megvalósíthatóságának és hitelességének értékelése a 24. cikknek megfelelően;

b)

az értékelendő előnyben részesített szanálási stratégia kiválasztása a 25. cikknek megfelelően;

c)

a kiválasztott szanálási stratégia megvalósíthatóságának értékelése a 26–31. cikknek megfelelően;

d)

a kiválasztott szanálási stratégia hitelességének értékelése a 32. cikknek megfelelően.

a)

a pénzügyi piac működése és a piaci bizalom;

b)

pénzügyi piaci infrastruktúrák, mindenekelőtt:

c)

egyéb pénzügyi intézmények, mindenekelőtt:

d)

a reálgazdaság és különösen a kritikus pénzügyi szolgáltatások rendelkezésre állása.

a)

milyen szanálási eszközök használatára kerülne sor az előnyben részesített szanálási stratégia keretében, és ezek a szanálási eszközök azon jogi személyek rendelkezésére állnak-e, amelyekre a szanálási stratégia alkalmazni kívánja azokat;

b)

a javasolt szanálási stratégia keretében figyelembe vehető leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összege, a veszteségek fedezéséhez vagy a feltőkésítéshez való hozzájárulás elmaradásának kockázata, és az említett figyelembe vehető leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kibocsátó jogi személyek, figyelembe véve a következőket:

c)

a veszteségek csoporton belüli jogi személyek közötti átadásához rendelkezésre álló szerződéses vagy egyéb intézkedések;

d)

az intézmény vagy csoport működési struktúrája és üzleti modellje és különösen az, hogy nagymértékben integrált vagy decentralizált felépítésű-e, ahol jelentős mértékben elkülönülnek az intézmény vagy csoport különböző részei, figyelembe véve a következőket:

e)

a – különösen harmadik országokban – alkalmazandó szanálási eszközök végrehajthatósága;

f)

a szanálási stratégia igényli-e más hatóságok támogató intézkedését, mindenekelőtt harmadik országokban, vagy igényli-e, hogy az ilyen hatóságok eltekintsenek a független szanálási intézkedésektől; és hogy ezek az intézkedések megvalósíthatók-e és hitelesek-e az említett hatóságok számára.

a)

felépítés és működés;

b)

pénzügyi források;

c)

tájékoztatás;

d)

több országot is érintő kérdések;

e)

jogi kérdések.

1.

a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 1–7., 16., 18 és 19. pontjában szereplő szempontok;

2.

a lényeges vállalkozások és fő üzletágak infrastruktúrától, információtechnológiától, pénzkezelési vagy pénzügyi funkcióktól, alkalmazottaktól vagy egyéb kritikus megosztott szolgáltatásoktól való függősége;

3.

az irányítási, ellenőrzési és kockázatkezelési intézkedések összhangban vannak-e az intézmény vagy csoport felépítésének tervezett módosításaival;

4.

az intézmény vagy csoport jogi és franchise felépítése összhangban van-e az intézmény vagy csoport üzleti szerkezetének tervezett módosításaival;

5.

a szanálási stratégia végrehajtásához szükséges, megfelelő szanálási eszközök minden jogi személy tekintetében rendelkezésre állnak-e.

1.

a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 13., 14., 15 és 17. pontjában szereplő szempontok;

2.

azon kötelezettségek azonosításának és számszerűsítésének szükségessége, amelyek az előnyben részesített szanálási stratégia keretében valószínűleg nem járulnak hozzá a veszteségelnyeléshez vagy feltőkésítéshez, figyelembe véve legalább a következő tényezőket:

3.

a szanálás előkészítésekor és a szanálás során szükséges finanszírozás nagysága, a finanszírozási források hozzáférhetősége, és az intézményen vagy csoporton belül szükséges forrásátadás akadályai;

4.

meghatároztak-e megfelelő intézkedéseket olyan veszteségekre vonatkozóan, amelyek a csoporthoz tartozó más társaságoktól kerülnének olyan jogi személyekhez, amelyekre szanálási eszközöket alkalmaznak, beleértve többek között a csoporton belüli finanszírozás összegének és veszteségelnyelő képességének értékelését.

1.

a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 8–12. pontjában szereplő szempontok;

2.

az intézmény vagy csoport képessége arra, hogy információt nyújtson azon eszközök összegéről és csoporton belüli elhelyezkedéséről, amelyek biztosítékként várhatóan befogadhatók lennének központi banki eszközrendszerhez;

3.

az intézmény vagy csoport képessége arra, hogy információt nyújtson a szükséges leírás vagy feltőkésítés összegének meghatározása céljából végzendő értékeléshez.

1.

a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 20. pontjában szereplő szempontok;

2.

a szanálási stratégia végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a székhely szerinti és a fogadó hatóságok, köztük harmadik országok között meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos koordinációra, kommunikációra és biztosítékokra vonatkozó megfelelő eljárások megléte,

3.

az érintett székhely szerinti és a fogadó joghatóságok joga érvényteleníti-e a pénzügyi szerződésekben foglalt szerződéses felmondási jogokat, amelyeket kizárólag egy kapcsolt vállalkozás csődje és szanálása keletkeztet.

1.

a szanálási stratégia végrehajtásához szükséges szabályozói jóváhagyáshoz vagy engedélyhez kapcsolódó követelmények kellő időben teljesíthetők-e;

2.

lényeges szerződéses dokumentum lehetővé teszi-e a szerződések megszüntetését a szanálás megkezdésekor;

3.

olyan szerződéses kötelezettségek, amelyeknek alkalmazását a szanálási hatóság nem mellőzheti, tiltják-e az eszközök és/vagy kötelezettségek szanálási stratégiában tervezett átadását.

a)

a pénzügyi piac működése és mindenekelőtt a piaci bizalom;

b)

pénzügyi piaci infrastruktúrák, mindenekelőtt:

c)

egyéb pénzügyi intézmények, mindenekelőtt:

d)

a reálgazdaság és különösen a pénzügyi szolgáltatások rendelkezésre állása.

a)

a támogatásban részesülő vállalkozásnak a támogatásban részesülő vállalkozás tőke- és likviditási helyzetének leírása és a tőke- és likviditási igényeire vonatkozó előrejelzés alapján megállapított tőke- és likviditási igénye megfelelő időtartamra fedezett, figyelembe véve az ezen igények fedezésére felhasználható minden egyéb releváns pénzügyi forrást, a pénzügyi nehézségek orvoslásához szükséges időtartamot és a támogatás időtartamát;

b)

a pénzügyi helyzet és a pénzügyi nehézségek belső és külső okainak – különösen a támogatásban részesülő vállalkozás üzleti modelljének és kockázatkezelésének – elemzése, valamint a múltbeli, jelenlegi és jövőbeli piaci feltételek elemzése nem mond ellent a stabilizálási kilátásoknak;

c)

a támogatásban részesülő vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálásához szükséges intézkedéseket ismertető cselekvési terv, amely szükség esetén üzleti modelljének és kockázatkezelésének módosítását is magában foglalja;

d)

az a), b) és c) pontban említett magyarázatok és kilátások alapjául szolgáló koherens és hiteles feltételezések, amelyek figyelembe veszik a támogatásban részesülő vállalkozás stresszhelyzetét, az aktuális piaci feltételeket és az esetleges negatív fejleményeket.

a)

a feltételek megfelelően tükrözik:

b)

a feltételek a 2014/59/EU irányelv 19. cikke (7) bekezdésének megfelelően tükrözik a támogatást nyújtó vállalkozás érdekeit, valamint az azok megállapítása során az előnyök, kockázatok és költségek – többek között a támogatást nyújtó vállalkozás által a pénzügyi támogatás nyújtásának eredményeként elérhető közvetlen vagy közvetett előnyök – figyelembe vett összefüggéseit, valamint a támogatás révén a csoport által elérhető előnyöket.

a)

a támogatást nyújtó vállalkozás eszközeivel összefüggésben ésszerűen várható, hogy azok mindenkor meghaladják kötelezettségeit;

b)

a támogatást nyújtó vállalkozás ésszerű várakozások alapján megfelel a következőknek:

a)

a szanálási feltételek teljesítését követően a csoporton belüli potenciális veszteségviselés;

b)

a támogatást nyújtó vállalkozás és a támogatásban részesülő vállalkozás összekapcsoltsága;

c)

a csoporton belüli fertőzés kockázata;

d)

a pénzügyi támogatás nyújtása következtében a csoport összetettségének fokozódása;

e)

a támogatást nyújtó vállalkozás tőke- és likviditási helyzete.

(1)

a 39. cikknek megfelelően az értékelő rendelkezik a szükséges képesítésekkel, tapasztalattal, képességekkel, tudással és erőforrással, és hatékonyan végre tudja hajtani az értékelést bármely érintett állami hatóság vagy érintett szervezet indokolatlan igénybevétele nélkül;

(2)

az értékelő a 40. cikknek megfelelően jogilag elkülönül az érintett állami hatóságoktól és az érintett szervezettől;

(3)

az értékelő esetében nem merül fel a 41. cikk szerinti jelentős közös vagy ellentétes érdek.

a)

nem kér vagy fogad el instrukciót vagy iránymutatást érintett állami hatóságtól vagy az érintett szervezettől;

b)

nem kér vagy fogad el pénzügyi vagy más előnyt érintett állami hatóságtól vagy az érintett szervezettől.

a)

instrukciók, iránymutatás, helyiségek, technikai berendezések vagy a támogatás egyéb formájának biztosítására, amennyiben a kinevező hatóság vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóság értékelése szerint erre az értékelés céljainak elérése érdekében szükség van;

b)

az értékelés elvégzésével összefüggésben ésszerű javadalmazás vagy költségtérítés nyújtására a független értékelőnek.

a)

természetes személyek esetében a független értékelő nem lehet érintett állami hatóság vagy az érintett szervezet alkalmazottja vagy szerződő fele;

b)

jogi személyek esetében a független értékelő nem tartozhat ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz, mint az érintett állami hatóság vagy az érintett szervezet.

a)

a felső vezetés és az érintett szervezet vezető testületének tagjai;

b)

az érintett szervezetet ellenőrző vagy abban befolyásoló részesedéssel rendelkező jogi vagy természetes személyek;

c)

a kinevező hatóság vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott egyéb hatóság által a kinevező hatóság vagy az érintett tagállamban e feladat ellátásával megbízott más hatóság rendelkezésére álló információk alapján jelentősként azonosított hitelezők;

d)

a csoporthoz tartozó vállalkozások.

a)

a független értékelő által nyújtott szolgáltatások, többek között a múltban az érintett szervezetnek és a (3) bekezdésben említett személyeknek nyújtott szolgáltatások, és mindenekelőtt az említett szolgáltatások és az értékelés szempontjából releváns elemek közötti kapcsolat;

b)

a független értékelő és az érintett szervezet, valamint a (3) bekezdésben említett személyek közötti személyes és pénzügyi kapcsolatok;

c)

a független értékelő befektetései vagy egyéb jelentős pénzügyi érdekei;

d)

jogi személyek esetében bármely szerkezeti elkülönítés vagy más intézkedés, amelyre a függetlenséget érintő veszélyek, így az önellenőrzés, érdekeltség, önérdek, bizalmi viszony vagy megfélemlítés veszélyének kezelése céljából kerül sor, ideértve az olyan intézkedéseket, amelyek célja az értékelésbe bevonható személyzetnek a személyzet más tagjaitól való megkülönböztetése.

a)

a hatályos etikai kódexeknek és szakmai előírásoknak megfelelően olyan szabályzatokat és eljárásokat tart fenn, amelyek révén bármely, a (2) bekezdés szerint esetleg jelentős érdeknek minősülő tényleges vagy potenciális érdek azonosítható;

b)

haladéktalanul értesíti a kinevező hatóságot vagy az érintett tagállamban e feladat elvégzésével adott esetben megbízott, a (2) bekezdésben említett egyéb hatóságot minden olyan tényleges vagy potenciális érdekről, amely a független értékelő szerint a hatóság értékelése alapján esetleg a (2) bekezdés szerinti jelentős érdeknek számít;

c)

megteszi a megfelelő lépéseket annak biztosításához, hogy az értékelés végrehajtásában részt vevő személyzet vagy egyéb személy ne rendelkezzen a (2) bekezdés szerinti jelentős érdekkel.

a)

nem teljes mértékben fedezett;

b)

teljes mértékben fedezett, de olyan szerződéses feltételek hatálya alá tartozik, amelyek alapján az adós nem köteles a kötelezettség folyamatos teljes mértékű fedezésére az uniós jogban vagy valamely harmadik ország – az uniós joggal egyenértékűnek minősülő joghatást kiváltó – jogában előírt szabályozási követelményeknek megfelelően.

a)

az említett időpontot követően létrehozott kötelezettség, függetlenül attól, hogy az említett időpontot megelőzően kötött releváns megállapodások alapján jött-e létre, beleértve a szerződéses felek által kötött, többszörös kötelezettségeket kezelő keretmegállapodásokat;

b)

az említett időpontot megelőzően kötött releváns megállapodások alapján, az említett időpontot megelőzően vagy azt követően létrehozott olyan kötelezettségek, amelyek lényegesen módosultak;

c)

az említett időpontot követően kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral összefüggő kötelezettségek;

d)

az említett időpontot megelőzően kötött releváns megállapodások alapján, az említett időpontot megelőzően vagy azt követően kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral összefüggő olyan kötelezettségek, amelyek lényegesen módosultak.

a)

a szanálási hatóság kérésére, vagy azon harmadik országbeli közigazgatási vagy igazságügyi hatóság kezdeményezésére, amelynek joga a kötelezettségre vagy instrumentumra alkalmazandó, lehetővé teszi a megfelelően felhatalmazott harmadik országbeli közigazgatási vagy igazságügyi hatóság számára, hogy olyan időszakon belül, amelyről a szanálási hatóság megállapítja, hogy nem veszélyezteti a leírási és átalakítási hatáskörök említett hatóság általi hatékony alkalmazását, megtegye a következők valamelyikét:

b)

biztosítja, hogy a leírási és átalakítási hatáskörök gyakorlásának a harmadik országbeli közigazgatási vagy igazságügyi hatóság általi, az a) pontnak megfelelő elismerésére, elutasítására vagy támogatására vonatkozó indokok egyértelműek legyenek és a következő egy vagy több kivételes esetre korlátozódjanak:

1.

a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet partnere által annak elismerése vagy elfogadása, hogy a kötelezettség a szanálási hatóság leírási és átalakítási hatáskörének hatálya alá tartozhat;

2.

az egyes szanálási hatóságok 2014/59/EU irányelv IV. címe IV. fejezete 5. szakaszát átültető nemzeti jog szerinti, vagy adott esetben a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti, mindenekelőtt a 2014/59/EU irányelv 63. cikke (1) bekezdésének e), f), g) és j) pontjában meghatározott leírási és átalakítási hatáskörének ismertetése;

3.

a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet partnere által annak elismerése és elfogadása:

4.

a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet partnere által annak elismerése vagy elfogadása, hogy a szerződéses rendelkezés a partnerek között a releváns megállapodás tárgyához kapcsolódóan kötött egyéb megállapodások, szabályok vagy megegyezések abban megállapított kizárására vonatkozóan kimerítő jellegű.

a)

az értesítést küldő intézmény vagy szervezet neve, létesítő okirat szerinti székhelyének címe és – amennyiben rendelkezésre áll – jogalany-azonosítója;

b)

adott esetben a szóban forgó intézmény vagy szervezet közvetlen, illetve legfelső szintű anyavállalatának neve és létesítő okirat szerinti székhelyének címe;

c)

azon releváns információk és elemzések, amelyeket a vezető testület figyelembe vett az annak meghatározásához kapcsolódó értékelés végrehajtása során, hogy teljesülnek-e a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (4) bekezdése szerinti feltételek;

d)

a vezető testület azon írásbeli állásfoglalásának másolata, amelyben megerősíti arra vonatkozó értékelését, hogy az intézmény vagy a szervezet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik;

e)

a vezető testület által az értékelése kapcsán lényegesnek tekintett bármely kiegészítő információ.

1.

a kapott értesítés másolata, amely tartalmazza a 46. cikk (1) bekezdése szerinti összes információt;

2.

az illetékes hatóság által tett, a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében említett válságmegelőzési intézkedések vagy fellépések részletei, illetve adott esetben az általa a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet számára előírt intézkedések vagy fellépések;

3.

bármely olyan kiegészítő igazoló dokumentum, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart ahhoz, hogy a szanálási hatóság megalapozott döntést tudjon hozni.

a)

az értesítés tárgyát képező, a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet nevét;

b)

a 46. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott információt;

c)

a 2014/59/EU irányelv 32. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt értékelés összefoglalóját.

a)

a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett, szanálás alatt álló intézmény vagy szervezet neve, létesítő okirat szerinti székhelyének címe és – amennyiben rendelkezésre áll – jogalany-azonosítója;

b)

adott esetben a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet közvetlen és legfelső szintű anyavállalatának neve és létesítő okirat szerinti székhelyének címe;

c)

a csoporthoz tartozó egyéb olyan vállalkozások és kapcsolódó fióktelepek nevének jegyzéke, amelyeket a szanálási intézkedések érintenek, ideértve a harmadik országban elhelyezkedő fióktelepekre vonatkozó – lehetséges mértékű – információt;

d)

a végrehajtott releváns szanálási intézkedéseknek a következőket magában foglaló összefoglalója, az említett szanálási intézkedések hatálybalépésének időpontjai és mindenekelőtt a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásai:

e)

a 2014/59/EU irányelv 69., 70. és 71. cikke szerinti felfüggesztések hatálya alá nem tartozó szerződéses kötelezettségvállalások szokásos teljesítésének, többek között a törlesztés ütemtervének megerősítése;

f)

az intézményen belüli kapcsolattartó pontok, ahol az ügyfelek és a hitelezők a 2014/59/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézményre vagy szervezetre és annak műveleteire vonatkozó további információt és aktualizálást kérhetnek.

a)

a csoportszintű szanálási hatóság véleménye a megfigyelőjelöltre alkalmazandó titoktartási és szakmai titoktartási szabályok egyenértékűségéről, figyelemmel a b) pontra is;

b)

a megfigyelő szanálási kollégiumban való részvételére vonatkozó feltételek, amelyeket a csoportszintű szanálási hatóság által javasolt írásba foglalt szabályoknak és eljárásoknak tartalmazniuk kell;

c)

a csoportszintű szanálási hatóság által az érintett fióktelep jelentőségére vonatkozóan alkotott álláspont, amennyiben a jelölt a fióktelepért felelős harmadik országbeli szanálási hatóság;

d)

azon határidő megállapítása, amelynek lejártával egyetértés elérését kell feltételezni; az említett határidőn belül a 2014/59/EU irányelv 88. cikke (2) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett, egyet nem értő szanálási kollégiumi tag előterjesztheti teljes körű indokolással ellátott kifogását a csoportszintű szanálási hatóság e bekezdés a) pontjában említett véleményével összefüggésben.

a)

a csoport, az EU-szintű anyavállalat, a leányvállalatok és a jelentős fióktelepek leírása;

b)

a kollégium tagjainak és megfigyelőinek azonosítása;

c)

a szanálási kollégium hatóságok közötti együttműködésre, valamint a tevékenységek és feladatok összehangolására vonatkozó általános keretének leírása.

a)

adott esetben a különböző feladatok ellátására létrehozott különböző szanálási kollégiumi alcsoportok leírása. E célból, különös tekintettel az együttes határozathozatalban részt vevő kollégiumi tagokra, a csoportszintű szanálási hatóság mérlegeli a szanálási kollégium különböző alcsoportokba szervezésének szükségességét;

b)

a kollégium meghatározott tevékenységeiben részt vevő kollégiumi tagok és megfigyelők azonosítása. E célból a csoportszintű szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a különböző kollégiumi alcsoportok, többek között a megfigyelőket is magukban foglaló alcsoportok ne eredményezzék az együttes határozathozatali eljárás korlátozását vagy hátráltatását, különös tekintettel a kollégium azon tagjaira, akik számára előírás az együttes határozathozatal a 2014/59/EU irányelv releváns rendelkezéseivel összhangban;

c)

a megfigyelők szanálási kollégiumban való részvétele keretének és feltételeinek leírása, beleértve a kollégium különböző párbeszédeibe és folyamataiba való bevonásuk feltételeit, valamint az információcserét érintő jogaikat és kötelezettségeiket, tekintettel a 2014/59/EU irányelv 90. és 98. cikkére. A csoportszintű szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a megfigyelők részvételére vonatkozó általános feltételrendszer ne legyen előnyösebb, mint a kollégiumi tagokra vonatkozóan e rendelet szerint meghatározott keret és feltételek, valamint a szóban forgó kollégiumra vonatkozó releváns írásba foglalt szabályok;

d)

a sürgősségi helyzetekben alkalmazandó együttműködési és koordinációs szabályok leírása, különös tekintettel a rendszerszintű vészhelyzetekre, amelyek a csoporthoz tartozó bármely vállalkozás életképességét veszélyeztethetik;

e)

az olyan esetekben végrehajtandó eljárások leírása, amikor nem előírás az együttes határozathozatal, de szükségesnek tűnik közös megegyezés elérése a szanálási kollégiumon vagy annak bármely alcsoportján belül;

f)

az információcserére vonatkozó szabályok leírása, többek között a releváns alkalmazási kör, a gyakoriság és a kommunikációs csatornák, tekintettel a 2014/59/EU irányelv 90. és 98. cikkére és a csoportszintű szanálási hatóság által az információk összegyűjtése és a kollégiumi tagok, valamint a megfigyelők közötti terjesztése terén végrehajtandó koordinátori feladatokra;

g)

a kollégiumi tagokkal, valamint a megfigyelőkkel megosztandó – különösen a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (1) bekezdésében említett szanálási tervezéshez, szanálhatósági értékeléshez és egyéb feladatokhoz kapcsolódó – lényeges információk ismertetése, figyelemmel a 2014/59/EU irányelv 90. és 98. cikkére és a csoportszintű szanálási hatóság szerepére is;

h)

a bizalmas információk 2014/59/EU irányelv 90. és 98. cikke szerinti kezelésére vonatkozó szabályok leírása;

i)

a rendszeres és eseti személyes megbeszélések rendezésére vonatkozó eljárások leírása;

j)

a szanálási hatóságok által a felügyeleti kollégiumnak vagy az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak – jogszabályi előírás vagy saját kezdeményezés alapján – nyújtandó független hozzájárulás koordinálási módszerének ismertetése;

k)

a j) pontban említett hozzájárulás közlésének módjára vonatkozó leírás, különösen a csoportszintű szanálási hatóság szerepének ismertetése az említett hozzájárulás összevont felügyeletet ellátó hatóságnak történő továbbítása kapcsán;

l)

az összevont felügyeletet ellátó hatóságra, az érintett tagállamok illetékes hatóságaira, az EU-szintű anyavállalatra és az 58. cikkben említett, csoporthoz tartozó vállalkozásokra vonatkozó kommunikációs politika ismertetése;

m)

bármely más, a szanálási kollégium működését érintő megállapodás; továbbá

n)

a megszűnésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos rendelkezések.

a)

a külső kommunikáció összehangolására vonatkozó feladatok elosztása folyamatos működés esetén, olyan helyzetben, amikor az intézmény vagy a csoport fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak minősül, valamint szanálási helyzetben;

b)

a csoportszintű szanálási stratégiával összefüggésben nyilvánosságra hozandó információ szintjének meghatározása;

c)

a nyilvános nyilatkozatok összehangolása olyan helyzetekben, amikor az intézmény vagy a csoport fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak minősül;

d)

a szanálási intézkedésekkel összefüggő nyilvános nyilatkozatok összehangolása, ideértve azon határozatok vagy aktusok közzétételét, amelyek révén a szanálási intézkedésre sor került, vagy a szanálási intézkedés hatásait összefoglaló közlemények közzétételét.

a)

az alkalmazandó biztonságos kommunikációs módszerek;

b)

a kicserélendő információk;

c)

a releváns kapcsolattartó személyek;

d)

a releváns kollégiumi tagok által követendő kommunikációs eljárások.

a)

előzetes párbeszéd a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok között a csoportszintű szanálási stratégiáról a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatóság értékelésére vonatkozó együttes határozat előkészítése keretében;

b)

az EU-szintű anyavállalat számára a csoportszintű szanálási terv kidolgozásához és a szanálhatósági értékelés elvégzéséhez szükséges információk kérése a 2014/59/EU irányelv 11. cikkének megfelelően;

c)

az e bekezdés b) pontjában meghatározott információ EU-szintű anyavállalat általi benyújtása közvetlenül a csoportszintű szanálási hatóságnak, a 2014/59/EU irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően;

d)

az EU-szintű anyavállalattól kapott információk csoportszintű szanálási hatóság általi továbbítása a 2014/59/EU irányelv 13. cikke (1) bekezdésében említett hatóságoknak, valamint a további információkérésekre vonatkozó határidő meghatározása;

e)

a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok által a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés kidolgozásához tett hozzájárulások benyújtása a csoportszintű szanálási hatóságnak;

f)

a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés tervezetének a csoportszintű szanálási hatóság általi benyújtása a szanálási kollégium tagjainak;

g)

a szanálási kollégium tagjai által a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés tervezetére vonatkozóan tett észrevételek benyújtása a csoportszintű szanálási hatóságnak;

h)

a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés tervezetének megvitatása az EU-szintű anyavállalattal, amennyiben azt a csoportszintű szanálási hatóság indokoltnak tartja;

i)

párbeszéd a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok között a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés tervezetéről;

j)

a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés tervezetére vonatkozó együttes határozat tervezetének csoportszintű szanálási hatóság általi megküldése a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságoknak;

k)

párbeszéd a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok között a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatósági értékelésre vonatkozó együttes határozat tervezetéről;

l)

a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatósági értékelésre vonatkozó együttes határozat meghozatala;

m)

az együttes határozat következtetésének és a csoportszintű szanálási terv fő elemeit tartalmazó összefoglalónak a közlése az EU-szintű anyavállalattal.

a)

megfelel az együttes határozathozatali eljárás egyes lépései alkalmazási körének és összetettségének;

b)

figyelembe veszi a szanálási kollégiumon belüli egyéb együttes határozatok ütemtervét;

c)

a lehetséges mértékig figyelembe veszi az érintett felügyeleti kollégiumon belüli egyéb együttes határozatok ütemtervét, különösen a 2014/59/EU irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerinti csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálatára és értékelésére vonatkozó együttes határozat ütemtervét.

a)

annak becsült időpontja, hogy várhatóan mikor kerül sor a csoportszintű szanálási terv kidolgozásához és a szanálhatósági értékelés elvégzéséhez szükséges információkérésre a 61. cikk (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, és a szóban forgó információ 61. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti benyújtására vonatkozó határidő;

b)

adott esetben a 61. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett párbeszéd megszervezésének becsült időpontja;

c)

a 61. cikk (2) bekezdésének m) pontjában említett közlés becsült időpontja.

1.

a csoportszintű szanálási stratégiára vonatkozó előzetes javaslat megvitatása;

2.

annak ellenőrzése, hogy a csoportszintű szanálási terv kidolgozásához és a szanálhatósági értékelés elvégzéséhez szükséges információ már valamelyik illetékes hatóság rendelkezésére áll-e, és ennek az információnak a megosztása a 2014/59/EU irányelv 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.

azon további információk meghatározása, amelyeket meg kell kérni az EU-szintű anyavállalattól;

4.

megállapodás a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok által a csoportszintű szanálási hatóságnak a csoportszintű szanálási terv kidolgozásához és a szanálhatósági értékelés elvégzéséhez szükséges hozzájárulásokról.

(1)

a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatósági értékelésre vonatkozó együttes határozatot meghozó csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok neve;

(2)

a csoportszintű szanálási terv kidolgozása és aktualizálása, valamint a szanálhatósági értékelés elvégzése során a konzultációban részt vevő szanálási hatóságok és illetékes hatóságok neve, mindenekelőtt:

(3)

az EU-szintű anyavállalat, valamint a csoporthoz tartozó azon vállalkozások neve, amelyek a csoportszintű szanálási terv és a szanálhatósági értékelés által érintettek, és amelyekre az együttes határozat vonatkozik és alkalmazandó;

(4)

a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatósági értékelésre vonatkozó együttes határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra vonatkozó hivatkozások;

(5)

a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatósági értékelésre vonatkozó együttes határozat, és annak releváns frissítései elfogadásának időpontja;

(6)

a csoportszintű szanálási terv és szanálhatósági értékelés, beleértve a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló azon intézkedéseket a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének, valamint 18. cikkének megfelelően, amelyekkel kapcsolatban az együttes határozatot meghozzák. Amennyiben folyamatban van a szóban forgó intézkedések EU-szintű anyavállalat vagy annak bármely vállalkozása általi végrehajtása, biztosítani kell a végrehajtásukra vonatkozó ütemtervvel kapcsolatos információt is;

(7)

a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatóság értékelésére vonatkozó együttes határozathozatali eljárás során a konzultációban részt vevő hatóságok álláspontjának összefoglalója;

(8)

amennyiben az együttes határozathozatali eljárás során konzultációra került sor az EBH-val, az EBH tanácsától való bármely eltérés magyarázata.

a)

a csoportszintű szanálási hatóság neve;

b)

az EU-szintű anyavállalat neve;

c)

a határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások;

d)

a határozat dátuma;

e)

a csoportszintű szanálási terv és szanálhatósági értékelés, beleértve a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket, a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amelyekkel kapcsolatban az együttes határozatot meghozzák. Amennyiben az EU-szintű anyavállalat megkezdte az említett intézkedések végrehajtását, meg kell adni a végrehajtás ütemtervét is;

f)

a csoportszintű szanálási tervre és a szanálhatóság értékelésére vonatkozó együttes határozathozatali eljárásban részt vevő szanálási kollégiumi tagok és a megfigyelők részvételére vonatkozó feltételekkel összhangban részt vevő megfigyelők neve, valamint az említett hatóságok álláspontjának összefoglalója és a véleménykülönbséghez vezető kérdésekre vonatkozó információ;

g)

a csoportszintű szanálási hatóság észrevételei a szanálási kollégium tagjainak és a megfigyelőknek az álláspontjáról és mindenekelőtt a véleménykülönbséghez vezető kérdésekről.

a)

a határozatot hozó szanálási hatóság neve és címe;

b)

a szanálási hatóság joghatósága alá tartozó azon szervezet vagy szervezetek neve, amelyekre a határozat vonatkozik és alkalmazandó;

c)

a határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások;

d)

a határozat dátuma;

e)

a szanálási terv és a joghatósága alá tartozó vállalkozások szanálhatóságának értékelése, beleértve a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket, a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelően. Amennyiben a szervezetek megkezdték az említett intézkedések végrehajtását, meg kell adni a végrehajtás ütemtervét is;

f)

a csoportszintű szanálási hatóság neve és a javasolt csoportszintű szanálási tervvel és szanálhatósági értékeléssel kapcsolatos véleménykülönbségek indokainak ismertetése.

a)

a 2014/59/EU irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett időszak lejártát egy hónappal követő nap;

b)

a 2014/59/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti konzultációra való felkérést követően az EBH által adott tanács napját egy hónappal követő nap;

c)

az EBH által a 2014/59/EU irányelv 13. cikke (5) vagy (6) bekezdésének második albekezdése szerint hozott határozatot egy hónappal követő nap, vagy az ilyen határozatban az EBH által megjelölt egyéb nap.

a)

a 2014/59/EU irányelv 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően azonosított jelentős akadályokra vonatkozó jelentés csoportszintű szanálási hatóság általi elkészítése az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val egyeztetve, valamint a jelentés terjesztése;

b)

a 2014/59/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentés csoportszintű szanálási hatóság általi eljuttatása az EU-szintű anyavállalatnak, a leányvállalatok szanálási hatóságainak és azoknak a szanálási hatóságoknak, amelyek joghatósága alá jelentős fióktelepek tartoznak;

c)

az az időpont, amikor az EU-szintű anyavállalat előterjeszti a csoportszintű szanálási hatóságnak fenntartásait és adott esetben a jelentős akadályok orvoslására irányuló, a 2014/59/EU irányelv 18. cikkének (3) bekezdése szerinti alternatív intézkedéseket;

d)

adott esetben a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatok szanálási hatóságai, valamint a szanálási kollégium többi tagjának részvételével folytatott párbeszéd a fenntartásokról és adott esetben az EU-szintű anyavállalat által a 2014/59/EU irányelv 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően javasolt, a jelentős akadályok orvoslására irányuló alternatív intézkedésekről;

e)

a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedésekre vonatkozó együttes határozat tervezetének kidolgozása;

f)

a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedésekre vonatkozó együttes határozat véglegesítése; továbbá

g)

a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedésekre vonatkozó együttes határozat közlése.

a)

az EU-szintű anyavállalatnak és a csoporthoz tartozó azon vállalkozásoknak a neve, amelyekre az együttes határozat vonatkozik és alkalmazandó;

b)

az együttes határozatot meghozó csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok neve;

c)

azon érintett illetékes hatóságok és a jelentős fióktelepek szanálási hatóságainak neve, amelyek részt vettek a csoport szanálhatóságáról, a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedésekről, valamint adott esetben az EU-szintű anyavállalat által előterjesztett észrevételekről és alternatív intézkedésekről folytatott konzultációban;

d)

a megfigyelők neve, amennyiben azok – az írásba foglalt szabályokban a megfigyelők részvételére vonatkozó feltételeknek megfelelően – részt vettek az együttes határozathozatali eljárásban;

e)

az együttes határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások;

f)

az együttes határozat dátuma;

g)

a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (5) és (6) bekezdésének megfelelően a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatok szanálási hatóságai által hozott intézkedések és az az időszak, amelyen belül a csoporthoz tartozó érintett vállalkozásoknak végre kell hajtaniuk ezeket az intézkedéseket;

h)

amennyiben a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatok szanálási hatóságai nem vagy csak részben fogadják el az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedéseket, annak magyarázata, hogy miért értékelik az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedéseket alkalmatlannak a szanálhatóság jelentős akadályainak kiküszöbölésére, továbbá hogy a g) pontban említett intézkedések hogyan csökkentenék vagy szüntetnék meg eredményesen a szanálhatóság jelentős akadályait;

i)

az együttes határozathozatali eljárás során a konzultációban részt vevő hatóságok álláspontjának összefoglalója;

j)

amennyiben az együttes határozathozatali eljárás során konzultációra került sor az EBH-val, az EBH által adott tanácstól való eltérés indokolása.

a)

a határozatot hozó csoportszintű szanálási hatóság neve;

b)

annak az EU-szintű anyavállalatnak a neve, amelyre a határozat vonatkozik és alkalmazandó;

c)

a határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások;

d)

a határozat dátuma;

e)

a csoportszintű szanálási hatóság által hozott, a 2014/59/EU irányelv 17. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti intézkedések és az a határidő, ameddig a szóban forgó intézkedéseket végre kell hajtani;

f)

amennyiben a csoportszintű szanálási hatóság nem vagy csak részben fogadja el az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedéseket, annak magyarázata, hogy miért értékelik az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedéseket alkalmatlannak a szanálhatóság jelentős akadályainak kiküszöbölésére, továbbá hogy az e) pontban említett intézkedések hogyan csökkentenék vagy szüntetnék meg eredményesen a szanálhatóság jelentős akadályait;

g)

a szanálási kollégium tagjainak és a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedésekre vonatkozó együttes határozathozatali eljárásba a megfigyelők részvételére vonatkozó feltételeknek megfelelően bevont megfigyelők neve és az említett hatóságok álláspontjának összefoglalója, valamint a véleménykülönbséghez vezető kérdésekre vonatkozó információ;

h)

a csoportszintű szanálási hatóság megjegyzései a szanálási kollégium tagjainak és a megfigyelőknek az álláspontjára, és mindenekelőtt a véleménykülönbséghez vezető kérdésekre vonatkozóan.

a)

a határozatot hozó szanálási hatóság neve és címe;

b)

a szanálási hatóság joghatósága alá tartozó azon szervezetek neve, amelyekre a határozat vonatkozik és alkalmazandó;

c)

a határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások;

d)

a határozat dátuma;

e)

a szanálási hatóság által hozott, a 2014/59/EU irányelv 17. cikkének (5) és (6) bekezdése szerinti intézkedések és az érintett szervezetek számára az intézkedések végrehajtására vonatkozóan megállapított határidő;

f)

amennyiben a leányvállalatok szanálási hatóságai nem vagy csak részben fogadják el a leányvállalatok által a 2014/59/EU irányelv 17. cikke (3) és (4) bekezdésének megfelelően javasolt intézkedéseket, annak magyarázata, hogy miért értékelik az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedéseket alkalmatlannak a szanálhatóság jelentős akadályainak kiküszöbölésére, továbbá hogy az e bekezdés e) pontjában említett intézkedések hogyan csökkentenék vagy szüntetnék meg eredményesen a szanálhatóság jelentős akadályait;

g)

a csoportszintű szanálási hatóság neve és a csoportszintű szanálási hatóság által a szanálhatóság jelentős akadályainak kezelésére javasolt intézkedésekkel összefüggő véleménykülönbségek indokainak ismertetése.

a)

adott esetben a 2014/59/EU irányelv 18. cikkének (5) bekezdésében említett időszak lejártát egy hónappal követő nap;

b)

a 2014/59/EU irányelv 18. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerinti konzultációra való felkérést követően az EBH által adott tanács napját egy hónappal követő nap;

c)

az EBH által a 2014/59/EU irányelv 18. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése vagy (7) bekezdésének második albekezdése szerint hozott határozatot egy hónappal követő nap, vagy az ilyen határozatban az EBH által megjelölt egyéb nap.

a)

a csoportszintű szanálási hatóság által a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összevont szintű és anyavállalati szintű minimumkövetelményére vonatkozó javaslat benyújtása a leányvállalatok szanálási hatóságainak és az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak;

b)

a leányvállalatok szanálási hatóságai által a joghatóságuk alá tartozó szervezetek tekintetében a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek egyedi szintű minimumkövetelményére vonatkozó javaslat benyújtása a csoportszintű szanálási hatóságnak és a megfelelő illetékes hatóságoknak;

c)

párbeszéd a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatok szanálási hatóságai között a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összevont, anyavállalati és leányvállalati szintű javasolt minimumkövetelményéről, valamint azon joghatóságok szanálási hatóságaival, amelyekben jelentős fióktelepek székhelye van;

d)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont, anyavállalati és leányvállalati szintű minimumkövetelményekkel kapcsolatos együttes határozat tervezetének csoportszintű szanálási hatóság általi előkészítése és benyújtása a leányvállalatok szanálási hatóságainak;

e)

párbeszéd a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont, anyavállalati és leányvállalati szintű minimumkövetelményekkel kapcsolatos együttes határozat tervezetéről az EU-szintű anyavállalattal és – amennyiben a tagállami jog előírja – a csoport leányvállalataival;

f)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont, anyavállalati és leányvállalati szintű minimumkövetelményekkel kapcsolatos együttes határozat meghozatala;

g)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont, anyavállalati és leányvállalati szintű minimumkövetelményekkel kapcsolatos együttes határozat közlése az EU-szintű anyavállalattal.

a)

megfelel az együttes határozathozatali eljárás egyes lépései alkalmazási körének és összetettségének;

b)

figyelembe veszi a szanálási kollégiumon belüli egyéb együttes határozatok ütemtervét;

c)

a lehetséges mértékig figyelembe veszi az érintett felügyeleti kollégiumon belüli egyéb együttes határozatok ütemtervét, mindenekelőtt a 2013/36/EU irányelv 113. cikke szerinti intézményspecifikus prudenciális követelményekre vonatkozó együttes határozatok ütemtervét;

a)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóan az EU-szintű anyavállalat által mindenkor teljesítendő minimumkövetelmény, kivéve, ha a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (11) bekezdése szerinti mentességben részesül;

b)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozóan összevont szinten teljesítendő minimumkövetelmény.

a)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont, anyavállalati és leányvállalati szintű minimumkövetelményekkel kapcsolatos együttes határozatot meghozó csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok neve;

b)

az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a konzultációban részt vevő egyéb illetékes hatóságok neve;

c)

a megfigyelők neve, amennyiben azok – az írásba foglalt szabályokban a megfigyelők részvételére vonatkozó feltételeknek megfelelően – részt vettek az együttes határozathozatali eljárásban;

d)

az EU-szintű anyavállalatnak és a csoporthoz tartozó azon vállalkozásoknak a neve, amelyekre a határozat vonatkozik és alkalmazandó;

e)

az együttes határozat elkészítését, véglegesítését és meghozatalát szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások; a tagállamok által előírt azon további kritériumok, melyekre figyelemmel kell lenni a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározásakor;

f)

az együttes határozat tervezetének, továbbá valamennyi lényeges módosításának dátuma;

g)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont szintű minimumkövetelmény és adott esetben az e szint elérésére vonatkozó határidő, valamint a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény adott szinten történő, a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (6) bekezdésének a)–f) pontjában említett értékelési kritériumokat figyelembe vevő meghatározásának megfelelő indokolása;

h)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre az EU-szintű anyavállalat szintjén vonatkozó minimumkövetelmény, amennyiben nem érvényesül a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (11) bekezdése szerinti mentesség, és adott esetben az e szint elérésére vonatkozó határidő, valamint a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény adott szinten történő, a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (6) bekezdésének a)–f) pontjában említett értékelési kritériumokat figyelembe vevő meghatározásának megfelelő indokolása;

i)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó leányvállalati szintű egyedi minimumkövetelmény, amennyiben nem érvényesül a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (12) bekezdése szerinti mentesség, és adott esetben az e szint elérésére vonatkozó határidő, valamint a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény adott szinten történő, a 2014/59/EU irányelv 45.cikke (6) bekezdésének a)–f) pontjában említett értékelési kritériumokat figyelembe vevő meghatározásának megfelelő indokolása.

a)

a csoportszintű szanálási hatóság neve;

b)

az EU-szintű anyavállalat neve, valamint a szóban forgó joghatóság alá tartozó azon egyéb szervezetek neve, amelyekre az együttes határozat vonatkozik és alkalmazandó;

c)

a határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra, mindenekelőtt az EU-szintű anyavállalat engedélyezésének helye szerinti tagállam által előírt azon további kritériumokra vonatkozó hivatkozások, amelyek alapján a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt meghatározzák;

d)

a határozat dátuma;

e)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó összevont szintű minimumkövetelmény és adott esetben az e szint elérésére vonatkozó határidő, valamint a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény adott szinten történő, a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (6) bekezdésének a)–f) pontjában említett értékelési kritériumokat figyelembe vevő meghatározásának megfelelő indokolása;

f)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre az EU-szintű anyavállalat szintjén vonatkozó minimumkövetelmény, amennyiben nem érvényesül a 45. cikk (11) bekezdése szerinti mentesség, és adott esetben az e szint elérésére vonatkozó határidő, valamint a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény adott szinten történő, a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (6) bekezdésének a)–f) pontjában említett értékelési kritériumokat figyelembe vevő meghatározásának megfelelő indokolása;

g)

az együttes határozathozatali eljárásban részt vevő szanálási kollégiumi tagok és a megfigyelők részvételére vonatkozó feltételekkel összhangban részt vevő megfigyelők neve, valamint az említett hatóságok álláspontjának összefoglalója és a véleménykülönbséghez vezető kérdésekre vonatkozó információ;

h)

a csoportszintű szanálási hatóság megjegyzései a szanálási kollégiumi tagok és a megfigyelők álláspontjáról, mindenekelőtt a véleménykülönbséghez vezető kérdésekről;

i)

amennyiben a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménnyel kapcsolatos határozat előírja, hogy ez a követelmény az EU-szintű anyavállalat esetében összevont vagy egyedi szinten részben teljesül a szerződéses hitelezői feltőkésítési instrumentumok révén, a határozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó részleteket is, hogy a csoportszintű szanálási hatóság meggyőződött arról, hogy az instrumentumok a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (14) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően szerződéses hitelezői feltőkésítési instrumentumnak minősülnek.

a)

a határozatot hozó, leányvállalatokért felelős szanálási hatóság neve;

b)

a joghatósága alá tartozó, csoporthoz tartozó azon leányvállalatok neve, amelyekre a határozat vonatkozik és alkalmazandó;

c)

a határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra, mindenekelőtt a csoporthoz tartozó leányvállalatok engedélyezési helye szerinti tagállamok által előírt azon további kritériumokra vonatkozó hivatkozások, amelyek alapján a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményt meghatározzák;

d)

a határozat dátuma;

e)

a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a leányvállalatokra egyedi szinten alkalmazandó minimumkövetelmény és adott esetben az e szint elérésére vonatkozó határidő, valamint a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény adott szinten történő, a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (6) bekezdésének a)–f) pontjában említett értékelési kritériumokat figyelembe vevő meghatározásának megfelelő indokolása;

f)

a csoportszintű szanálási hatóság neve, valamint álláspontjának összefoglalója és a véleménykülönbséghez vezető kérdésekre vonatkozó információ;

g)

a leányvállalat szanálási hatóságának megjegyzései a csoportszintű szanálási hatóság álláspontjáról, mindenekelőtt a véleménykülönbséghez vezető kérdésekről;

h)

amennyiben a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménnyel kapcsolatos határozat előírja, hogy ez a követelmény a leányvállalat szintjén részben teljesül a szerződéses hitelezői feltőkésítési instrumentumok révén, a határozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó részleteket is, hogy a leányvállalat szanálási hatósága meggyőződött arról, hogy az instrumentumok a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (14) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően szerződéses hitelezői feltőkésítési instrumentumnak minősülnek.

a)

adott esetben a 2014/59/EU irányelv 45. cikkének (9) vagy (10) bekezdésében említett időszak lejártát egy hónappal követő nap;

b)

a 2014/59/EU irányelv 18. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerinti konzultációra való felkérést követően az EBH által adott tanács napját egy hónappal követő nap;

c)

az EBH által a 2014/59/EU irányelv 45. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdése vagy (10) bekezdésének ötödik albekezdése szerint hozott határozatot egy hónappal követő nap, vagy az ilyen határozatban az EBH által megjelölt egyéb nap.

1.

amennyiben lehetséges, a csoportszintű szanálási program és a finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tételének szükségességéről folytatott párbeszéd;

2.

a csoportszintű szanálási hatóságnak a csoportszintű szanálási program szükségességére vonatkozó értékelésének tervezete vagy határozatának tervezete, és annak közlése a szanálási kollégium tagjaival;

3.

konzultáció a szanálási kollégium tagjaival a csoportszintű szanálási program szükségességére vonatkozó értékelés vagy határozat tervezetéről;

4.

a csoportszintű szanálási program szükségességére vonatkozó határozat vagy értékelés véglegesítése és közlése a szanálási kollégiummal.

a)

a kapott értesítés;

b)

a (3) bekezdésben említett témákra vonatkozó javaslata;

c)

a párbeszéd lezárásának határideje.

a)

arra, hogy a 2014/59/EU irányelv 91. vagy 92. cikkének megfelelően a leányvállalat vagy az EU-szintű anyavállalat szanálásának vannak-e a csoportot érintő dimenziói és szükséges-e csoportszintű szanálási program kidolgozása;

b)

arra, hogy a finanszírozási tervet a 2014/59/EU irányelv 107. cikkével összhangban a nemzeti finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tételére kell-e alapozni.

a)

a 2014/59/EU irányelv 91. cikkének alkalmazásában a bejelentett szanálási vagy fizetésképtelenségi intézkedések által a csoportra vagy a csoporthoz tartozó, más tagállamban található vállalkozásokra gyakorolt valószínűsíthető hatásról alkotott véleményét, és mindenekelőtt azt, hogy a szanálási vagy egyéb intézkedések valószínűsítik-e azt, hogy a szanálási feltételek egy, a csoporthoz tartozó, más tagállamban található vállalkozással összefüggésben teljesülnek;

b)

a 2014/59/EU irányelv 92. cikkének alkalmazásában arra vonatkozó véleményét, hogy a csoportszintű szanálási programra vonatkozóan az említett irányelv 92. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétel nem alkalmazható, kellően figyelembe véve az említett cikk (2) bekezdése szerinti feltételeket;

c)

a finanszírozási tervvel összefüggésben a 2014/59/EU irányelv 107. cikke szerinti finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tételének szükségességéről alkotott véleményét.

1.

a csoportszintű szanálási program tervezetének a csoportszintű szanálási hatóság általi elkészítése és közlése a szanálási kollégium tagjaival;

2.

konzultáció a csoportszintű szanálási program tervezetéről legalább a csoportszintű szanálási program hatálya alá tartozó szervezetek szanálási hatóságaival;

3.

a csoportszintű szanálási programra vonatkozó együttes határozat csoportszintű szanálási hatóság általi elkészítése és közlése a csoportszintű szanálási program hatálya alá tartozó leányvállalatok szanálási hatóságaival;

4.

a csoportszintű szanálási programra vonatkozó együttes határozat 2014/59/EU irányelv 91. cikkének (7) bekezdése vagy 92. cikkének (3) bekezdése szerinti véglegesítése;

5.

az együttes határozat eredményének közlése a szanálási kollégium tagjaival.

a)

adott esetben azoknak az intézkedéseknek az ismertetése, amelyeket végre kell hajtani annak biztosításához, hogy a csoportszintű szanálási program működőképessé váljon;

b)

adott esetben a csoportszintű szanálási program végrehajtásához teljesítendő jogi és szabályozási előfeltételek ismertetése;

c)

a csoportszintű szanálási program végrehajtására meghatározott időtartam, a végrehajtandó szanálási intézkedések ütemezése és sorrendje;

d)

a szanálási intézkedések, a külső kommunikáció és a szanálási kollégium tagjaival folytatott belső kommunikáció összehangolásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök elosztása és a szanálási kollégium tagjainak kapcsolattartási adatai;

e)

indokolt esetben és figyelembe véve a finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tételének szükségességét, a 2014/59/EU irányelv 107. cikkén alapuló finanszírozási terv.

a)

a 2014/59/EU irányelv 13. cikkének megfelelően annak magyarázatát, hogy miért kell alternatív megoldást követni a szanálási tervre vonatkozóan, kitérve arra, hogy a javasolt intézkedések miért érik el hatékonyabban az említett irányelv 31. és 34. cikkében említett szanálási célokat és elveket, mint a szanálási tervben előírt stratégia és szanálási intézkedések;

b)

a csoportszintű szanálási program azon elemeinek azonosítását és leírását, amelyek eltérnek a 2014/59/EU irányelv 13. cikkében említett szanálási tervtől.

a)

a 104. cikk szerinti konzultáció;

b)

a csoportszintű szanálási programra vonatkozó együttes határozat 106. cikk szerinti véglegesítése.

a)

adott esetben a csoportszintű szanálási program stratégiának és szanálási intézkedéseknek megfelelő végrehajtásának a nemzeti jogból vagy másból eredő akadályait;

b)

a finanszírozási rendszerek közös felhasználásúvá tételére vonatkozóan benyújtott olyan információk releváns frissítéseit, amelyek befolyásolhatják a finanszírozási terv végrehajtását;

c)

a csoportszintű szanálási program vagy a finanszírozási terv által a csoportszintű szanálási program hatálya alá tartozó leányvállalatokra az adott tagállamban gyakorolt hatást.

a)

az együttes határozattervezet céljából hogyan kezelte a csoportszintű szanálási program hatálya alá tartozó leányvállalatok szanálási hatóságai által jelzett aggályokat és lényeges eltérő álláspontokat;

b)

amennyiben sor került konzultációra az EBH-val, miért és milyen mértékben nem követte a csoportszintű szanálási programban az EBH tanácsait.

a)

a csoportszintű szanálási hatóság és a csoportszintű szanálási program hatálya alá tartozó leányvállalatokért felelős szanálási hatóságok neve;

b)

az EU-szintű anyavállalat neve és a csoporthoz tartozó azon vállalkozások listája, amelyekre a csoportszintű szanálási program vonatkozik és alkalmazandó;

c)

a csoportszintű szanálási programra vonatkozó együttes határozat elkészítését, véglegesítését és alkalmazását szabályozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokra való hivatkozások;

d)

a csoportszintű szanálási programra vonatkozó együttes határozat tervezetének dátuma;

e)

a végleges csoportszintű szanálási program, beleértve szükség esetén a (3) bekezdésnek megfelelő indokolást.

a)

a szanálási hatóság nevét és címét;

b)

a szanálási hatóság joghatóságához tartozó szervezet nevét;

c)

az értesítés dátumát;

d)

a csoportszintű szanálási hatóság nevét;

e)

a szanálási hatóság nyilatkozatát a véleménykülönbségről vagy a csoportszintű szanálási programtól való eltérésről, illetőleg arról a véleményéről, hogy a joghatósága alá tartozó szervezet vagy szervezetek esetében indokolt független szanálási fellépések vagy intézkedések végrehajtása;

f)

a csoportszintű szanálási program azon elemeire vonatkozó részletes indokolás, amelyekkel a szanálási hatóság nem ért egyet vagy amelyektől eltér, vagy arra vonatkozó magyarázat, hogy miért tart indokoltnak független szanálási fellépéseket vagy intézkedéseket;

g)

a szanálási hatóság által végrehajtandó fellépések vagy intézkedések részletes ismertetése, ideértve a fellépések ütemezését és sorrendjét.