10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/1

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2016. április 28-án elfogadta a 2283 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot, amely azonnali hatállyal megszüntetett minden Elefántcsontparttal szembeni ENSZ-szankciót.

(2)

2010. október 29-én a Tanács a hatályon kívül helyezte 2004/852/KKBP közös álláspontot (2).

(3)

2016. június 9-én a Tanács hatályon kívül helyezte a 2010/656/KKBP határozatot (3).

(3)

A 174/2005/EK (4) és az 560/2005/EK (5) tanácsi rendeleteteket hatályon kívül kell helyezni,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/3

(1)

A közös kritériumok, eljárások és követelmények meghatározásának hozzá kell járulnia az elfogadott piaci gyakorlatok terén alkalmazott egységes megoldások kialakulásához, egyértelműbbé kell tennie az e gyakorlatok engedélyezéséhez alapul szolgáló jogi kereteket, és elő kell mozdítania a piaci szereplők közötti méltányos és hatékony magatartásformákat. Ezenfelül a piacok rendezett működését és a piaci integritás megerősítését is elő kell segítenie.

(2)

Biztosítandó, hogy az elfogadott piaci gyakorlatok ne ássák alá az innovációt és a pénzügyi piacok további dinamikus fejlődését, az esetleg újszerű piaci gyakorlatokat eredményező új vagy kialakuló piaci trendeket az illetékes hatóságoknak nem célszerű automatikusan elfogadhatatlanként kezelniük. Az illetékes hatóságoknak ehelyett meg kell vizsgálniuk, hogy e piaci gyakorlatok megfelelnek-e az e rendeletben és az 596/2014/EU rendeletben megállapított követelményeknek.

(3)

Az elfogadott piaci gyakorlatokat oly módon kell végrehajtani, hogy az más piaci szereplők és más kapcsolódó piacok veszélyeztetése nélkül biztosítsa a piac integritását és a befektetők védelmét. Megfelelően figyelembe kell tehát venni az átláthatóságot és az elfogadott piaci gyakorlatnak minősítendő piaci gyakorlatokat szabályozó feltételeket. Annak értékelése során, hogy milyen szintű átláthatóságot biztosítanak a nyilvánosság és az illetékes hatóságok számára azok a piaci gyakorlatok, amelyeket elfogadott piaci gyakorlatként történő minősítésre javasolnak, az illetékes hatóságoknak tekintettel kell lenniük a javasolt elfogadott piaci gyakorlat végrehajtásának különböző szakaszaira. Következésképpen helyénvaló sajátos átláthatósági követelményeket megállapítani e szakaszok – nevezetesen az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtását megelőző szakasz, az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtásának szakasza és az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtásának beszüntetése – tekintetében.

(4)

Az illetékes hatóságok által elfogadott piaci gyakorlatnak minősíthető piaci gyakorlatok jellege és természete eltérő lehet. Valamely piaci gyakorlat elfogadott piaci gyakorlattá történő minősítése során az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, milyen gyakorisággal szükséges megkövetelni a tájékoztatást a gyakorlatot végrehajtó személyektől, hogy e gyakoriság megfeleljen a szóban forgó piaci gyakorlat jellegének. A tájékoztatás gyakoriságának megállapítása során egyensúlyt kell teremteni egyfelől a nyilvánosság tájékoztatására és az illetékes hatóság folyamatos nyomonkövetési munkáját lehetővé tevő tájékoztatásra vonatkozó igény, másfelől az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtók rendszeres tájékoztatás okozta terheinek csökkentésére vonatkozó igény között. A kereskedési helyszíneken kívül is végrehajtható piaci gyakorlatok értékelése során emellett az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy megvalósul-e a piac számára biztosított jelentős mértékű átláthatóság követelménye.

(5)

Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell az általuk elfogadott piaci gyakorlatok megfelelő és gondos nyomon követését. Ennek érdekében meg kell követelni, hogy a piaci gyakorlatot végrehajtó személyek az illetékes hatóságok felügyeleti feladatainak és az 596/2014/EU rendeletben meghatározott végrehajtási intézkedéseinek elvégzését lehetővé tevő nyilvántartást vezessenek a végrehajtott ügyletekről és megbízásokról. Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a piaci gyakorlat végrehajtásával kapcsolatos tevékenység elkülöníthető legyen az egyéb saját számlás vagy ügyfélmegbízás alapján teljesített kereskedési tevékenységektől. Ez megvalósítható külön számlák vezetésén keresztül.

(6)

Az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó jogalany státusa külön tekintetbe veendő elem, különösen abban az esetben, ha az illető jogalany a piaci gyakorlat közvetlen kedvezményezettjével azonos, más személy nevében vagy számlájára cselekszik. Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell, hogy a szóban forgó piaci gyakorlat elfogadása szempontjából releváns-e, hogy a piaci gyakorlatot felügyelt személy hajtja végre.

(7)

Az elfogadott piaci gyakorlatnak minősítendő piaci gyakorlat piaci likviditásra és hatékonyságra gyakorolt hatásának értékelése során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a piaci gyakorlat célját, például azt, hogy bizonyos körülmények között célja-e a piaci gyakorlatnak az illikvid pénzügyi eszközökkel való rendszeres kereskedés előmozdítása, a visszaélésszerű nyomásgyakorlás megakadályozása, az árjegyzés biztosítása abban az esetben, ha fennáll a kereskedési partnerek hiányának veszélye, vagy a műveletek rendezett végrehajtásának elősegítése abban az esetben, ha azokban domináns helyzetben lévő szereplő vesz részt. Az ár tekintetében e célok közé tartozhat a túlzott árfolyamrés és a pénzügyi eszköz korlátozott kereslete vagy kínálata okozta áringadozások csökkentése a piaci trend torzítása nélkül, átlátható árak biztosítása vagy az árak méltányos értékelésének megkönnyítése olyan piacokon, ahol a kereskedés nagy része a kereskedési helyszíneken kívül zajlik.

(8)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(9)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(10)

A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

a)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) alapján engedélyezett befektetési vállalkozás;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján engedélyezett hitelintézet;

c)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott pénzügyi szerződő fél;

d)

az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által meghatározott „hatáskörrel rendelkező pénzügyi hatóság” vagy „nemzeti szabályozó hatóság” által engedélyezett, szervezetileg szabályozott és felügyelt személy;

e)

az azonnali vagy származtatott árupiacokért felelős illetékes hatóságok, szabályozói testületek vagy ügynökségek által engedélyezett, szervezetileg szabályozott és felügyelt személy;

f)

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét létrehozó 2003/87/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) megfelelni köteles gazdasági szereplők.

a)

értékeli, hogy a piaci gyakorlat megfelel-e az 596/2014/EU rendelet 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott és az e fejezet 2. szakaszában tovább részletezett feltételeknek;

b)

a piaci gyakorlat elfogadott piaci gyakorlatként történő elismerésének helyénvalóságáról konzultál a megfelelő testületekkel, ideértve legalább a kibocsátók, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a befektetők, a kibocsátáskereskedelmi piaci résztvevők, a multilaterális vagy szervezett kereskedési rendszert működtető piaci szereplők, a szabályozott piacot működtető szereplők képviselőit és más hatóságokat.

a)

az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtására jogosult személyek típusainak leírása;

b)

az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtásából – annak közvetlen végrehajtása révén vagy az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtásával megbízott másik személy kijelölésén keresztül – hasznot húzni jogosult személyek típusainak vagy személyek csoportjának (a továbbiakban: kedvezményezett) leírása;

c)

az elfogadott piaci gyakorlat által érintett pénzügyi eszközök típusának leírása;

d)

annak feltüntetése, hogy az elfogadott piaci gyakorlatot meghatározott ideig lehet-e folytatni, továbbá a gyakorlat ideiglenes megszakításához, felfüggesztéséhez vagy megszüntetéséhez vezető helyzetek vagy körülmények leírása.

a)

azt megelőzően, hogy a piaci gyakorlatot elfogadott piaci gyakorlatként végrehajtják:

b)

annak során, hogy a piaci gyakorlatot elfogadott piaci gyakorlatként végrehajtják:

c)

akkor, amikor a piaci gyakorlatot az azt végrehajtó személy, a kedvezményezett vagy mindkettő kezdeményezésére megszűnnek elfogadott piaci gyakorlatként végrehajtani:

a)

azt megelőzően, hogy a piaci gyakorlatot elfogadott piaci gyakorlatként végrehajtják: az azonosított kedvezményezettek és az elfogadott piaci gyakorlatként elismert piaci gyakorlatot végrehajtó személyek közötti megállapodások vagy szerződések, amennyiben ilyen megállapodások vagy szerződések szükségesek a végrehajtáshoz;

b)

annak során, hogy a piaci gyakorlatot elfogadott piaci gyakorlatként végrehajtják: az illetékes hatóságnak címzett időszakos beszámoló a végrehajtott ügyletek részleteiről, valamint a kedvezményezett és az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személy közötti megállapodások vagy szerződések működéséről.

a)

felügyelt személyek-e;

b)

tagjai-e annak a kereskedési helyszínnek, ahol az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtják;

c)

olyan módon tartják-e nyilván a piaci gyakorlattal kapcsolatos megbízásokat és ügyleteket, amely lehetővé teszi azok könnyű megkülönböztetését más kereskedési tevékenységektől, például az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtásának elszámolására szolgáló külön számlák vezetése révén, mindenekelőtt annak igazolása céljából, hogy a megbízásokat egyesével, külön-külön tüntetik fel, több ügyfél megbízásainak összevonása nélkül;

d)

működtetnek-e olyan specifikus belső eljárásokat, amelyek lehetővé teszik:

e)

rendelkeznek-e az elfogadott piaci gyakorlat tekintetében megállapított feltételek mindenkori teljesítésének biztosításához és ellenőrzéséhez szükséges megfelelőségi és auditkapacitásokkal;

f)

megőrzik-e a c) pontban említett nyilvántartásokat legalább öt évig.

a)

mennyiben teszi lehetővé az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személy számára, hogy a kedvezményezettől függetlenül, a kereskedés végrehajtásának módjára vonatkozó kedvezményezetti instrukciók, információk vagy befolyás nélkül cselekedjen;

b)

mennyiben teszi lehetővé a kedvezményezett és az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személy ügyfelei közötti összeférhetetlenség elkerülését.

a)

kereskedési forgalom;

b)

megbízási könyvben szereplő megbízások száma (a piac mélysége);

c)

az ügyletek teljesítésének gyorsasága;

d)

kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára, napi záróár;

e)

vételi-eladási árfolyamrés, áringadozás, volatilitás;

f)

az ajánlatok vagy ügyletkötések rendszeressége.

a)

annak lehetősége, hogy a piaci gyakorlat befolyásolja a kereskedési helyszín árképzési folyamatait;

b)

mennyiben könnyítheti meg a piaci gyakorlat a megbízási könyvben feltüntetett árak és megbízások értékelését, valamint a piaci gyakorlat elfogadott piaci gyakorlatként történő végrehajtása céljából megvalósítandó ügyletek és beadandó megbízások megfelelnek-e az adott kereskedési helyszín kereskedési szabályainak;

c)

a 3. cikkben említett információk közzétételének módja, ideértve az érintett kereskedési helyszín weboldalán történő közzétételt és adott esetben azt, hogy egyidejűleg a kedvezményezettek weboldalán is közzéteszik-e az információkat;

d)

mennyiben állapítja meg a piaci gyakorlat azon helyzetek és körülmények előzetes listáját, amelyek indokolják a piaci gyakorlat elfogadott piaci gyakorlatként történő végrehajtásának ideiglenes felfüggesztését vagy korlátozását, egyebek között bizonyos kereskedési időszakokban vagy szakaszokban, például az aukciós szakaszban, felvásárláskor, első nyilvános kibocsátás esetében, tőkeemeléskor és másodlagos kibocsátáskor.

a)

a végrehajtásához kapcsolódó megbízásoknak a kereskedési időszak nyitó vagy záró aukciós szakaszában történő beadását és végrehajtását;

b)

a végrehajtásához kapcsolódó megbízásoknak vagy ügyleteknek stabilizációs és visszavásárlási műveletek idején történő beadását vagy végrehajtását.

a)

rendszeres időközönként beszámolnak-e az illetékes hatóságnak az elfogadott piaci gyakorlatként elismert piaci gyakorlat végrehajtásával kapcsolatos ügyletekről;

b)

arányosak és összemérhetők-e az elfogadott piaci gyakorlat céljával az annak végrehajtására előirányzott források (készpénz és pénzügyi eszközök);

c)

az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtása keretében nyújtott szolgáltatásokért járó ellenszolgáltatás jellege és szintje, valamint, hogy az ellenszolgáltatás előre meghatározott összeg-e; változó mértékű javasolt ellenszolgáltatás nem vezethet a piac integritását vagy rendezett működését veszélyeztető magatartáshoz, és az illetékes hatóság értékelése számára rendelkezésre kell állnia;

d)

az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személyek típusai biztosítják-e az elfogadott piaci gyakorlat végrehajtására szolgáló eszközök megfelelő elkülönítését az esetleges ügyféleszközöktől vagy a végrehajtó saját eszközeitől, amennyiben ezt a vizsgált piac jellege célszerűvé teszi;

e)

világosan meg vannak-e határozva a kedvezményezettek és az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személyek feladatai, illetve adott esetben közös feladataik;

f)

az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személyek típusai kialakították-e azokat a szervezeti feltételeket és megfelelő belső konstrukciókat, amelyek biztosítják, hogy az elfogadott piaci gyakorlathoz kapcsolódó kereskedési döntéseket az adott személy más részlegeivel szemben bizalmasan és az ügyfélmegbízásoktól, portfóliókezeléstől és saját számlás megbízásoktól függetlenül kezeljék;

g)

kialakították-e a kedvezményezett és az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személy között a szükséges információk áramlását és a vonatkozó jogi vagy szerződéses kötelmek teljesítését biztosító, megfelelő beszámolási folyamatot.

a)

milyen hatást gyakorolhat a piaci gyakorlat a kisbefektetők érdekeire, amennyiben a piaci gyakorlat olyan piacokon forgalmazott pénzügyi eszközöket érint, amelyeken kisbefektetők is jelen vannak;

b)

növeli-e a piaci gyakorlat annak valószínűségét, hogy a kevésbé likvid pénzügyi eszközökkel kereskedő kisbefektetők – az általuk viselt kockázatok növelése nélkül – ügyleti partnereket találnak.

a)

nyilatkozat az elfogadott piaci gyakorlat megállapítására irányuló szándékról, a megállapítás várható időpontjának feltüntetésével;

b)

az értesítést küldő illetékes hatóság neve és a hatóság kapcsolattartóinak elérhetősége (név, munkahelyi telefonszám és e-mail cím, beosztás);

c)

a piaci gyakorlat részletes bemutatása, mely tartalmazza a következőket:

d)

azon okok, amelyek miatt a gyakorlat az 596/2014/EU rendelet 12. cikke szerinti piaci manipulációnak minősülhet;

e)

az 596/2014/EU rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés részletei.

a)

szankciók kerülnek megállapításra egy elfogadott piaci gyakorlat tekintetében;

b)

a piaci környezetnek az említett rendelet 13. cikkének (8) bekezdésében említett jelentős változása miatt a továbbiakban nem teljesül az elfogadott piaci gyakorlat megállapításához szükséges feltételek bármelyike;

c)

az illetékes hatóság okkal feltételezi, hogy az elfogadott piaci gyakorlat kedvezményezettjei vagy az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személyek megsértik vagy megsértették az 596/2014/EU rendelet rendelkezéseit.

a)

milyen mértékben teljesítették a kedvezményezettek vagy az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személyek az adott elfogadott piaci gyakorlatra vonatkozó feltételeket;

b)

milyen mértékben járult hozzá a kedvezményezettek vagy az elfogadott piaci gyakorlatot végrehajtó személyek magatartása ahhoz, hogy az 596/2014/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek már nem teljesülnek;

c)

milyen mértékben nem használják a piaci szereplők az elfogadott piaci gyakorlatot egy bizonyos ideje;

d)

az adott piaci környezet az 596/2014/EU rendelet 13. cikkének (8) bekezdése szerinti jelentős változása eredményeként az elfogadott piaci gyakorlat megállapításának feltételei már nem teljesíthetők-e, vagy azokat nem szükséges-e teljesíteni, különös tekintettel a következőkre:

e)

fennáll-e olyan helyzet, amely az elfogadott piaci gyakorlat saját általános szabályai alapján a gyakorlat megszüntetését okozza.

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/13

(1)

A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 27. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a piacra bevezetett pénzügyi eszközök azonosító referenciaadatainak folyamatos benyújtását írja elő. Ezzel ellentétben az 596/2014/EU rendelet 4. cikke csak azt írja elő a kereskedési helyszínek számára, hogy egyszer értesítsék illetékes hatóságaikat azon pénzügyi eszköz adatairól, amelyre vonatkozóan bevezetés iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet bevezettek, vagy amellyel kereskednek, valamint ezt követően egyszer arról, hogy a pénzügyi eszközt kivonják a forgalomból vagy a bevezetési engedély hatálya alól. Az 596/2014/EU rendelet és a fent említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek ezen eltérésére figyelemmel az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeket össze kell hangolni a fent említett felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségekkel, hogy csökkenjen az ilyen kötelezettségek által érintett gazdálkodó egységekre háruló adminisztratív teher.

(2)

Annak érdekében, hogy lehetséges legyen a pénzügyi eszközökre vonatkozó értesítések listájának eredményes és hatékony felhasználása, a kereskedési helyszíneknek teljes és pontos értesítést kell továbbítaniuk a pénzügyi eszközökről. Ugyanezen okokból az illetékes hatóságoknak teljesség és pontosság szempontjából ellenőrizniük kell a kereskedési helyszínektől kapott, pénzügyi eszközökre vonatkozó értesítéseket, és azonnal tájékoztatniuk kell őket az azonosított hiányosságokról vagy pontatlanságokról. Ugyanígy az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) is ellenőriznie és értékelnie kell teljesség és pontosság szempontjából az illetékes hatóságoktól kapott értesítéseket és azonnal értesítenie kell őket az azonosított hiányosságokról vagy pontatlanságokról.

(3)

A pénzügyi eszközökre vonatkozó értesítések listáját az ESMA-nak az adatok hatékony felhasználásának és cseréjének megkönnyítése érdekében elektronikus, géppel olvasható és letölthető formában kell közzétennie.

(4)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul. Az ESMA nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(5)

A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/23

(1)

Az 1235/2008/EK bizottsági rendelet (2) IV. melléklete meghatározza azon illetékes ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékét, amelyek az egyenértékűség tekintetében harmadik országokban ellenőrzéseket végezhetnek és tanúsítványokat állíthatnak ki.

(2)

A 834/2007/EK rendelet 33. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismert több ellenőrző szerv elismerésének időtartama lejár 2016. június 30-án. A Bizottság által végrehajtott folyamatos felügyelet eredményei alapján az AsureQuality Limited, a Balkan Biocert Skopje, a Bio.inspecta AG, az IMO-Control Sertifikasyon Tic. Ltd Ști, az Organic Control System és a TÜV Nord Integra ellenőrző szervek elismerésének időtartamát ki kell terjeszteni 2018. június 30-áig.

(3)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/25

(1)

A 2014/59/EU irányelv III. fejezetének II. címe szabályokat ír elő azon csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások tekintetében, amelyek célja pénzügyi támogatás nyújtása valamely Unión belüli anyaintézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett vállalkozás és annak más tagállamokban vagy harmadik országokban található olyan leányvállalatai között, amelyek az anyavállalat összevont alapú felügyelete alá tartozó intézmények vagy pénzügyi vállalkozások, amennyiben a támogatásban részesülő vállalkozás megfelel a korai beavatkozás feltételeinek. E rendelkezés lehetővé teszi pénzeszközök átruházását abban az esetben, ha a csoporthoz tartozó vállalkozás nehéz helyzetbe kerül. A hitelezők és a befektetők számára a megalapozott befektetési döntéshozatalhoz elengedhetetlen, hogy átláthatóak legyenek az ilyen megállapodásokból eredő kockázatok és potenciális kötelezettségek, és egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy a támogatási megállapodás mekkora esélyt biztosít a csoport gazdasági helyzetének helyreállítására. Ezért a megállapodást – a pénzügyi kimutatásokhoz hasonlóan – a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető formában kell közzétenni.

(2)

A csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások nyilvánosságra hozandó általános feltételeinek tartalmazniuk kell a releváns információkat, azaz többek között a támogatás maximális összegét, a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték kiszámításának elveit, a lejárati szerkezet általános ismertetését és a támogatásként nyújtott hitelek maximális futamidejét. A közzétételnek mindamellett meg kell felelnie az egyéb konkrét információk bizalmas jellegével kapcsolatos követelményeknek.

(3)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(4)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

a)

a csoporthoz tartozó, a csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodást aláíró vállalkozások neve;

b)

a lehetséges támogatási formák;

c)

hitel esetén annak feltüntetése, hogy milyen célokra használható fel a hitel formájában folyósított tőke;

d)

garancia esetében annak feltüntetése, hogy potenciálisan mely ügyletekre és mely harmadik felekre terjed ki a fedezet;

e)

a csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodás egyes felei tekintetében a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtására való kötelezettség, illetve a csoporton belüli pénzügyi támogatásra való jogosultság kölcsönösségének mértéke; amennyiben a megállapodás nem teljes mértékben kölcsönös, az információknak különbséget kell tenniük a felek között aszerint, hogy azokra milyen különös megállapodási feltételek vonatkoznak;

f)

a csoporton belüli pénzügyi támogatás korlátai a pénzügyi támogatási megállapodásban előírt egyes támogatási formák esetében;

g)

a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték kiszámítási elvei és azok összefüggése a támogatás folyósításának pillanatában fennálló piaci viszonyokkal;

h)

a szenioritásnak, a lejárati szerkezetnek és a támogatásként nyújtott hitelek maximális futamidejének általános ismertetése;

i)

bármely egyéb visszafizetési kötelezettség általános ismertetése;

j)

a támogatásban részesülő és a támogatást nyújtó vállalkozásokkal kapcsolatos azon körülmények, illetve indikátorok általános ismertetése, amelyek kiváltják a támogatás kifizetését;

k)

a biztosítéki és letéti követelmények általános ismertetése.

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/28

(1)

Az 1303/2014/EU bizottsági rendelet (2) hibát tartalmaz, nevezetesen hogy a 7. cikk véletlenül került be a rendeletbe, holott abban nem kellene szerepelnie.

(2)

Az 1303/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 96/48/EK tanácsi irányelv (3) 21. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/29

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/31

(1)

Az (EU) 2016/826 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az 1272/2009/EU bizottsági rendeletben (3) előírt feltételeknek megfelelően sovány tejpor felvásárlására irányuló pályázati eljárást nyitott meg a szeptember 30-ig tartó időszakra.

(2)

Az 1272/2009/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Bizottság az egyedi pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok alapján meghatározza a maximális felvásárlási árat.

(3)

Az első egyedi pályázati felhívásra beérkezett pályázatok alapján indokolt maximális felvásárlási árat meghatározni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/32

(1)

A nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelenleg a globális kibocsátásoknak több mint 2 %-át teszi ki, de ez az arány exponenciálisan növekszik, és a 2050-ig terjedő előrejelzések szerint a nemzetközi légi közlekedési tevékenységekből származó ilyen kibocsátások a jelenlegi mennyiségek 200 %-át is elérhetik, ha nem változik a szabályozási környezet. A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re legalább 50 %-kal az 1990. évi szint alá kell csökkenteni. A kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséből valamennyi gazdasági ágazatnak ki kell vennie a részét, így a nemzetközi légi közlekedésnek is.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája 2015 decemberében sikerrel zárult – elfogadásra került a párizsi megállapodás, melynek célja, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti hőmérsékletszinteket legfeljebb 2 °C-kal haladja meg, de lehetőleg jóval e mérték alatt maradjon, és folytatódjanak az arra irányuló erőfeszítések, hogy a hőmérséklet-emelkedés mértéke ne lépje túl az 1,5 °C-ot.

(3)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO) a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi Chicagói Egyezmény hozta létre. Az Unió tagállamai az egyezmény szerződő felei és egyben tagjai az ICAO-nak, míg az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik az ICAO bizonyos ülésein, köztük a háromévenként ismétlődő ICAO-közgyűlésen. Az Unió és tagállamai részes fele az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvnek, amely arra kötelezi őket, hogy az ICAO-n keresztül a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások korlátozására törekedjenek. Az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (1) a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének érdekében konkrét intézkedések meghatározására és végrehajtására szólította fel az Uniót arra az esetre, ha az ICAO-n belül 2002-ig nem jönne létre megállapodás ilyen intézkedésekről.

(4)

Az ICAO-közgyűlés 33. ülésszakán (2001) határozat (2) született a nemzetközi légi közlekedéshez kapcsolódó nyílt kibocsátáskereskedelmi rendszer kialakítására vonatkozó fejlemények támogatásáról. Az ICAO Légiközlekedési Környezetvédelmi Bizottságának 2004. évi ajánlása nem támogatta az ICAO égisze alatt létrejövő új jogi eszközre alapuló, kifejezetten a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer kidolgozásának folytatását. Az ICAO-közgyűlés 35. ülésszakán (2004) a nyílt kibocsátáskereskedelmi rendszer továbbfejlesztése és annak lehetővé tétele mellett tette le voksát, hogy az ICAO szerződő államok kibocsátáskereskedelmi rendszereiket kiterjeszthessék a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra is (3), de 36. ülésszakán (2007) már azt szorgalmazta, hogy az egyéb ICAO szerződő államokban székhellyel rendelkező légijármű-üzemeltetők kapjanak felmentést ez alól, kivéve, ha ezen államok között közös megállapodás született arról, hogy kibocsátáskereskedelmi rendszert vezessenek be egy másik ICAO szerződő állam légijármű-üzemeltetője vonatkozásában (4). Az Unió, tagállamai és a többi európai állam következetesen fenntartották maguknak azt a jogot, hogy megkülönböztetésmentes módon piaci alapú intézkedéseket alkalmazzanak valamennyi állam minden olyan légijármű-üzemeltetőjére, amely a területükre irányulóan, a területükről kiindulva vagy azon belül nyújt szolgáltatásokat, arra hivatkozva, hogy a Chicagói Egyezmény szerint a szerződő feleknek jogukban áll saját légi közlekedési jogukat a területükre irányulóan, területükről kiindulva vagy azon belül közlekedő valamennyi légi járműremegkülönböztetéstől mentesen (5) alkalmazni.

(5)

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások korlátozása jelentős hozzájárulás az általános kibocsátáscsökkentési kötelezettségekhez, az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2008/101/EK irányelvet (6), amellyel módosította a 2003/87/EK irányelvet (7). A 2008/101/EK irányelv ötödik preambulumbekezdése szerint az Uniónak törekednie kell arra, hogy az idevágó globális megállapodás a légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedéseket is tartalmazzon, és ebben az esetben a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy a légijármű-üzemeltetőkre vonatkozóan a 2003/87/EK irányelvnek milyen módosításai szükségesek.

(6)

A Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „Párizsi Jegyzőkönyv – terv a globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelésére” című közleményében nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások eredményes szabályozása érdekében az ICAO-nak 2016 végéig intézkedéseket kell hoznia. Az ICAO-közgyűlés következő ülésére 2016-ban kerül sor; ekkor kell majd megállapodni arról a nemzetközi jogi eszközről, amelynek 2020-ra egy, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra irányuló, egységes globális piaci alapú intézkedés végrehajtását kell eredményeznie.

(7)

Az ICAO-közgyűlés 38. ülésén (2013) az a határozat született, hogy az ICAO és szerződő államai az egyes ICAO szerződő államok megfelelő környezetvédelmi vagy légiközlekedésiszervezeteivel együtt tevékenykednek azon közös középtávú ambiciózus célkitűzés elérése érdekében, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátások nettó mennyiségét 2020-tól globálisan változatlan szinten tartsák, továbbá hogy globális piaci alapú intézkedést dolgoznak ki a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások tekintetében, és az ICAO-közgyűlés 39. ülésén (2016) várható döntés előkészítése érdekében jelentést tesznek az ez irányú munka eredményéről. A nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások az előrejelzések szerint 2020-ra mintegy 70 %-kal meg fogják haladni a 2005-ös szintet (8), miközben az Unió és tagállamai következetesen azt szorgalmazták, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatású gázok 2020-ig szóló globális kibocsátáscsökkentési célértéke 10 % legyen a 2005-ös szintekhez viszonyítva. Az Unió számára azonban célravezetőnek tűnik annak támogatása is, hogy belátható időn belül globális piaci alapú intézkedést dolgozzanak ki annak érdekében, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2020-as szintjüknél ne emelkedjenek tovább, fenntartva annak a lehetőségét, hogy a célértékeket idővel adott esetben felül lehessen vizsgálni.

(8)

Annak érdekében, hogy előrelépés történjen a 2016. évi ICAO-közgyűlésen a megfelelő nemzetközi jogi eszköz elfogadása terén, az Európai Parlament és a Tanács uniós jogalkotó a 421/2014/EU rendelet (9) értelmében úgy döntött, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül található országok repülőtereire irányuló és onnan kiinduló légi járatok vonatkozásában átmenetileg teljesítettnek tekinti a 2003/87/EK irányelvben meghatározott követelményeket. E lépésével összefüggésben az Unió hangsúlyozta, hogy az EGT-államok területén található repülőterekre irányuló és onnan kiinduló légi járatok vonatkozásában éppúgy van mód jogi követelményeket alkalmazni, mint az e repülőterek közötti légi járatok származó kibocsátásokkal kapcsolatban.

(9)

A 421/2014/EU rendelet által módosított 2003/87/EK irányelv bizonyos kötelezettségeket határoz meg, amelyeket a Bizottságnak az ICAO-közgyűlés 39. ülésszakát (2016) követően kell teljesítenie. A Bizottság beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról a lépésekről, amelyek egy globális piacalapú intézkedésről szóló nemzetközi megállapodás 2020-tól történő végrehajtására irányulnak, amely révén megkülönböztetésmentes módon csökkenthetők a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások. Az említett jelentésben a Bizottság megfontolás tárgyává teszi és adott esetben az említett fejleményekre reagálva javaslatot tesz arra, hogy 2017. január 1-jétől milyen körben indokolt szabályozni az EGT-n kívüli országokban található repülőterekről kiinduló vagy oda irányuló tevékenységekből származó kibocsátásokat.

(10)

Helyénvaló meg határozni az ICAO testületei által kidolgozandó azon nemzetközi jogi eszközzel kapcsolatosan az Unió nevében képviselendő álláspontot, melynek eredményeként 2020-tól egységes globális piaci alapú intézkedés kerül végrehajtásra a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra vonatkozóan.

(11)

Az Unió az ICAO-ban tagsággal ugyan nem rendelkezik, megfigyelői státusa azonban lehetővé teszi, hogy a Bizottság az Unió álláspontját képviselve részt vehessen a vonatkozó ICAO testületek egyes tárgyalásain, ideértve a közgyűlést is.

(12)

Az uniós álláspontot jóval a következő ICAO-közgyűlés előtt el kell fogadni,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/35

(1)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (2) (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 1994. január 1-jén lépett hatályba.

(2)

Az EGT-megállapodás 98. cikke alapján az EGT Vegyes Bizottság határozhat – többek között – az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvének (a továbbiakban: 31. jegyzőkönyv) módosításáról.

(3)

A 31. jegyzőkönyv rendelkezéseket és szabályokat tartalmaz egyes, a négy alapszabadságon kívül eső területeken folytatott együttműködésre vonatkozóan.

(4)

Helyénvaló folytatni az EGT-megállapodás Szerződő Felei közötti együttműködést az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott uniós fellépések terén az áruk és szolgáltatások egységes piacának működésével és fejlesztésével kapcsolatban.

(5)

A 31. jegyzőkönyvet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy folytatni lehessen e kiterjesztett együttműködést 2015. december 31. után.

(6)

Az Unió által az EGT Vegyes Bizottságban képviselendő álláspontnak ezért a csatolt határozattervezeten kell alapulnia,

10.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 153/38

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2010. október 15-én elfogadta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 1946 (2010) sz. határozatát, amely megújította az Elefántcsontparttal szemben hozott intézkedéseket.

(2)

A Tanács 2010. október 29-én elfogadta az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2010/656/KKBP határozatot (1).

(3)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2016. április 28-án elfogadta a 2283 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot, amely azonnali hatállyal megszüntetett minden Elefántcsontparttal szembeni ENSZ-szankciót.

(4)

Az ENSZ BT 2283 (2016) sz. határozatára, valamint a közelmúltbeli elefántcsontparti fejleményekre figyelemmel a Tanács úgy határozott, hogy szintén teljes mértékben megszünteti az Unió saját, további korlátozó intézkedéseit ezzel az országgal szemben.

(5)

A 2010/656/KKBP határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,