28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/1

A TANÁCS (EU) 2016/837 HATÁROZATA

(2016. április 21.)

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásnak, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásnak, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvnek, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségekcsökkentése továbbra is szükséges. Erre figyelemmel létre kell hozni az EGT-tag EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásainak új mechanizmusát, valamint az új Norvég Finanszírozási Mechanizmust.

(2)

2013. október 7-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Izlanddal, a Liechtensteini Hercegséggel és a Norvég Királysággal az EGT-tag EFTA-államoknak az Európai Gazdasági Térség gazdasági és szociális kohéziójához való jövőbeli pénzügyi hozzájárulásairól szóló megállapodásról. A Bizottság az Unió nevében tárgyalásokat folytatott az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásról. A fenti megállapodás az EGT-megállapodáshoz csatolt 38c. számozással ellátott jegyzőkönyv formájában jön létre. A Bizottság az Európai Unió nevében tárgyalásokat folytatott továbbá a Norvég Királyság és az Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásról.

(3)

Az Izland és Norvégia által az Európai Gazdasági Közösséggel kötött szabadkereskedelmi megállapodások kiegészítő jegyzőkönyveiben rögzített, Izlandról és Norvégiából származó egyes halak és halászati termékek Unióba irányuló behozatalára alkalmazandó különleges rendelkezések 2014. április 30-án lejártak és azokat e jegyzőkönyvek 1. cikkének megfelelően felül kell vizsgálni. A Bizottság ezért tárgyalásokat folytatott az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodás, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodás új kiegészítő jegyzőkönyveiről.

(4)

A meglevő finanszírozási mechanizmusok új mechanizmusokkal való felváltása, amelyek különböző időszakokra, az alapok különböző összegeire és a különböző végrehajtási intézkedésekre vonatkoznak, továbbá az egyes halak és halászati termékekre vonatkozó koncessziók megújítása és kiterjesztése egészében véve az EGT-hez tartozó EFTA államokkal való társulás fejlesztésének fontos elemét képezi, amely alátámasztja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 217. cikkére való hivatkozást.

(5)	A megállapodások és kiegészítő jegyzőkönyvek mindegyike rendelkezik hatálybalépése előtti ideiglenes alkalmazásáról.

(6)	A megállapodást és a kiegészítő jegyzőkönyveket alá kell írni, és azokat a megkötésükhöz szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásnak, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásnak, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvnek, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, figyelemmel az említett megállapodások és kiegészítő jegyzőkönyvek megkötésére.

Az aláírandó megállapodások és kiegészítő jegyzőkönyvek szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásoknak és kiegészítő jegyzőkönyveknek Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodást, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodást az előbbi megállapodás 3. cikkével, illetve az utóbbi megállapodás 11. cikkének 3. bekezdésével összhangban ideiglenesen alkalmazni kell az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő első hónap első napjától, az említett megállapodások a megkötésére vonatkozó eljárások befejezéséig.

Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét az említett jegyzőkönyv 5. cikk (3) bekezdésével összhangban, az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

Az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét az említett jegyzőkönyv 4. cikk (3) bekezdésével összhangban, az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő első hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

4. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. április 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

G.A. VAN DER STEUR

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/3

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság között az EGT Finanszírozási Mechanizmusról (2014–2021)

AZ EURÓPAI UNIÓ,

IZLAND,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,

MIVEL az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (a továbbiakban az EGT-megállapodás) részes felek egyetértettek abban, hogy a közöttük zajló kereskedelem és gazdasági kapcsolatok folyamatos és kiegyensúlyozott erősítésének ösztönzése érdekében a régióik közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket csökkenteni kell,

MIVEL az e célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az EFTA-államok finanszírozási mechanizmust hoztak létre az Európai Gazdasági Térség keretében,

MIVEL az EGT Finanszírozási Mechanizmust a 2004–2009 közötti időszakban szabályozó rendelkezéseket az EGT-megállapodás 38a. jegyzőkönyve, valamint 38a. jegyzőkönyvének kiegészítése tartalmazza,

MIVEL az EGT Finanszírozási Mechanizmust a 2009–2014 közötti időszakban szabályozó rendelkezéseket az EGT-megállapodás 38b. jegyzőkönyve, valamint 38b. jegyzőkönyvének kiegészítése tartalmazza,

MIVEL az Európai Gazdasági Térségen belül a gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket továbbra is csökkenteni kell, és ezért az EGT-tag EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásaira vonatkozóan, a 2014–2021 közötti időszakra új mechanizmust kell létrehozni,

ÚGY HATÁROZTAK, HOGY MEGKÖTIK A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁST:

1. cikk

Az EGT-megállapodás 117. cikkének szövege helyébe a következő szöveg lép:

„A finanszírozási mechanizmusokra irányadó rendelkezéseket a 38. jegyzőkönyv, a 38a. jegyzőkönyv, a 38a. jegyzőkönyv kiegészítése, a 38b. jegyzőkönyv, a 38b. jegyzőkönyv kiegészítése, valamint a 38c. jegyzőkönyv tartalmazza.”.

2. cikk

Az EGT-megállapodás a 38b. jegyzőkönyv után új 38c. jegyzőkönyvvel egészül ki. A 38c. jegyzőkönyv szövegét e megállapodás melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ezt a megállapodást a részes feleknek saját belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

Ez a megállapodás az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

Az első és második bekezdésben említett eljárások befejezéséig ezt a megállapodást az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő első hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

4. cikk

Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, izlandi és norvég nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely e megállapodás minden részes fél részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Съставено в Брюксел на трети май две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el tres de mayo de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třetího května dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredje maj to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am dritten Mai zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta maikuu kolmandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τρεις Μαΐου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the third day of May in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le trois mai deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu trećeg svibnja godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì tre maggio duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trešajā maijā.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų gegužės trečią dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év május havának harmadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tielet jum ta' Mejju fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, drie mei tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzeciego maja roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em três de maio de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la trei mai două mii șaisprezece.

V Bruseli tretieho mája dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne tretjega maja leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantena päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den tredje maj år tjugohundrasexton.

Gjört í Brussel þriðja dag maímánaðar árið tvö þúsund og sextán.

Utferdiget i Brussel den tredje mai to tusen og seksten.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Fyrir Ísland

Für das Fürstentum Liechtenstein

For Kongeriket Norge

MELLÉKLET

38C. JEGYZŐKÖNYV

a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról

1. cikk

1. A 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatokban nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal Izland, Liechtenstein és Norvégia (a továbbiakban: az EFTA-államok) hozzájárulnak az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kedvezményezett államokhoz fűződő kapcsolataik megerősítéséhez.

2. A 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmus révén finanszírozott valamennyi programot és tevékenységet az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának közös értékeire kell alapozni.

2. cikk

1. Az 1. cikkben meghatározott pénzügyi hozzájárulás teljes összege 1 548,1 millió EUR, amelyet a 2014. május 1-jétől2021. április 30-ig terjedő időszakban évente 221,16 millió EUR összegű részletekben bocsátanak rendelkezésre kötelezettségvállalás céljából.

2. A teljes összeg egyrészt a 6. cikkben meghatározott országspecifikus támogatásokból, másrészt a 7. cikkben meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alapból tevődik össze.

3. cikk

1. Az országspecifikus támogatást a következő kiemelt ágazatokban kell rendelkezésre bocsátani:

a)	Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség;

b)	Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés;

c)	Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság;

d)	Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok;

e)	Bel- és igazságügy.

A kiemelt ágazatokon belüli programterületeket – a célkitűzések és a támogatási területek felvázolásával – e jegyzőkönyv melléklete határozza meg.

a)	A kiemelt ágazatokat a 10. cikk 3. bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kell kiválasztani, koncentrálni és a kedvezményezett államok különböző szükségleteihez igazítani, figyelembe véve ezek méretét és a hozzájárulás összegét.
b)	Az országspecifikus támogatás teljes összegének 10 %-át egy civil társadalmi alap számára kell elkülöníteni, amelyet a 6. cikkben említett felosztási kulccsal összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

4. cikk

1. A kiemelt ágazatokra való koncentrálás, valamint a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében, az 1. cikkben említett átfogó célkitűzésekkel összhangban, továbbá figyelembe véve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát, többek között a foglalkoztatásra, a nemzeti prioritásokra, az országspecifikus ajánlásokra és az Európai Bizottsággal az EU kohéziós politikájának keretében kötött partnerségi megállapodásokra összpontosítva, az EFTA-államok egyetértési megállapodást kötnek minden egyes kedvezményezett állammal a 10. cikk 3. bekezdésével összhangban.

2. Az Európai Bizottsággal stratégiai szinten kerül sor konzultációra, a 10. cikk 3. bekezdése szerint meghatározott egyetértési megállapodásokról folytatott tárgyalások alkalmával, az EU kohéziós politikájával való kiegészítő jelleg és szinergiák előmozdítása, valamint azon lehetőségek feltérképezése céljából, hogy a pénzügyi eszközöket miként lehetne felhasználni a pénzügyi hozzájárulások hatásának növelésére.

5. cikk

1. Az országspecifikus ajánlások alá tartozó azon programok tekintetében, amelyekért a kedvezményezett államokat terheli végrehajtási felelősség, az EFTA-hozzájárulás – amennyiben az EFTA-államok másként nem határoznak – nem haladhatja meg a programköltség 85 %-át.

2. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

3. A projektek tekintetében az EFTA-államok felelőssége a pénzeszközöknek az elfogadott terv szerinti rendelkezésre bocsátására korlátozódik. Harmadik felekkel szemben nem tartoznak felelősséggel.

6. cikk

Az országspecifikus támogatást a következő kedvezményezett államok rendelkezésére kell bocsátani: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia, az alábbi felosztás szerint:

Kedvezményezett állam	Pénzeszközök (millió EUR)
Bulgária	115,0
Horvátország	56,8
Ciprus	6,4
Cseh Köztársaság	95,5
Észtország	32,3
Görögország	116,7
Magyarország	108,9
Lettország	50,2
Litvánia	56,2
Málta	4,4
Lengyelország	397,8
Portugália	102,7
Románia	275,2
Szlovákia	54,9
Szlovénia	19,9

7. cikk

1. A regionális együttműködést célzó globális alapot 55,25 millió EUR összeg erejéig bocsátják rendelkezésre. Az alap hozzájárul az EGT Finanszírozási Mechanizmus 1. cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához.

2. Az alap 70 %-át a fenntartható és minőségi ifjúsági foglalkoztatás előmozdítására kell rendelkezésre bocsátani, különös hangsúlyt helyezve az alábbi területekre:

a)	Munkavállalási és képzési mobilitási programok fiatalok számára, különös hangsúllyal azokra, akik nem állnak foglalkoztatásban, illetve nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben;

b)	Duális képzési programok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, a fiatalok bevonása;

c)	Tudásmegosztás, a bevált gyakorlatok megosztása és egymástól való tanulás az ifjúsági foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek/intézmények között.

Az alap e részét a 25 %-ot (Eurostat referenciaév: 2013.) meghaladó ifjúsági munkanélküliséget mérő kedvezményezett államokat és más uniós tagállamokat bevonó projektek számára kell rendelkezésre bocsátani, és azokban legalább két országnak – abból legalább egy kedvezményezett államnak – kell részt vennie. Az EFTA-államok partnerként vehetnek részt.

3. Az alap 30 %-át a 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatokban folytatott regionális együttműködésre kell rendelkezésre bocsátani, különös tekintettel a tudásmegosztásra, a legjobb gyakorlatok megosztására, valamint az intézményépítésre.

Az alap e részét a kedvezményezett államokat és szomszédos harmadik országokat bevonó projektekre kell rendelkezésre bocsátani. A projektekben legalább három országnak, köztük legalább két kedvezményezett államnak kell részt vennie. Az EFTA-államok partnerként vehetnek részt.

8. cikk

Az EFTA-államok 2020-ig félidős felülvizsgálatot végeznek az egyes érintett kedvezményezett államoknak juttatott összegeken belül rendelkezésre álló, nem lekötött pénzeszközök átcsoportosítása céljából.

9. cikk

1. Az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott pénzügyi hozzájárulást szorosan össze kell hangolni Norvégiának a norvég finanszírozási mechanizmus által előírt kétoldalú hozzájárulásával.

2. Az EFTA-államok biztosítják, hogy az előző bekezdésben említett mindkét finanszírozási mechanizmus esetében azonos kérelmezési eljárások és végrehajtási szabályok érvényesüljenek.

3. Adott esetben figyelembe kell venni az Európai Unió kohéziós politikájában bekövetkező releváns változásokat.

10. cikk

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus alkalmazására a következők vonatkoznak:

A végrehajtás minden szakaszában a legmagasabb szintű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és költséghatékonyságot, továbbá a jó kormányzás, a partnerség és a többszintű kormányzás, a fenntartható fejlődés, a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetésmentesség elveit kell alkalmazni.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseit a kedvezményezett államok és az EFTA-államok közötti szoros együttműködés keretében kell megvalósítani.

a)	Az EFTA-államok működtetik a 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alapot, és ők felelősek annak végrehajtásért, ideértve az irányítást és a kontrollt is;

b)	A 10. cikk 3. bekezdésében meghatározott egyetértési megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az EFTA-államok működtetik a 3. cikk 2. bekezdésének b) pontjában meghatározott civil társadalmi alapot, és ők felelősek annak végrehajtásért, ideértve az irányítást és a kontrollt is.

Az EFTA-államok minden kedvezményezett állammal egyetértési megállapodást kötnek – a 2. bekezdésben említett alapok kivételével – a vonatkozó országspecifikus támogatásról, amely megállapodás meghatározza a többéves programozás keretét, valamint az irányítási és kontrollstruktúrákat.

Az egyetértési megállapodások alapján a kedvezményezett államok egyedi programokra vonatkozó javaslatokat terjesztenek az EFTA-államok elé, amelyek értékelik és jóváhagyják a javaslatokat, valamint minden egyes program esetében támogatási megállapodást kötnek a kedvezményezett államokkal. Az EFTA-államok vagy az érintett kedvezményezett állam kifejezett kérésére az Európai Bizottság elvégzi valamely egyedi programra vonatkozó javaslat vizsgálatát, még annak elfogadása előtt, hogy biztosítsa az Európai Unió kohéziós politikájának való megfelelést.

b)	Az elfogadott programok végrehajtásáért a kedvezményezett államok felelnek, amelyeknek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket kell biztosítaniuk a hatékony végrehajtás és irányítás garantálása céljából.

c)	Az EFTA-államok belső előírásaiknak megfelelően kontrollokat végezhetnek. E célból a kedvezményezett államok minden szükséges segítséget, tájékoztatást és dokumentációt megadnak.

d)	Szabálytalanságok esetén az EFTA-államok felfüggeszthetik a finanszírozást, és visszafizettethetik a pénzeszközöket.

A széleskörű részvétel biztosítása érdekében adott esetben partnerségeket kell alkalmazni a pénzügyi hozzájárulás előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése során. A partnerek lehetnek többek között helyi, regionális és nemzeti szintűek, érkezhetnek a magánszektorból, civil társadalomból, és szociális partnerek is lehetnek a kedvezményezett államokban és az EFTA-államokban.

f)	A kedvezményezett államokban a többéves programozás keretében bármelyik projekt végrehajtható többek között a kedvezményezett államokban és az EFTA-államokban letelepedett szervezetekkel együttműködésben, a közbeszerzésre alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

4.	Az EFTA-államok igazgatási költségeit a 2. cikk 1. bekezdésében említett teljes összegből kell fedezni, és e költségeket az e cikk 5. bekezdésben említett végrehajtási rendelkezésekben kell meghatározni.

Az EFTA-államok bizottságot hoznak létre az EGT Finanszírozási Mechanizmus általános igazgatására. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket az EFTA-államok bocsátják ki a kedvezményezett államokkal folytatott konzultációt követően, mely utóbbiakat az Európai Bizottság segítheti. Az EFTA-államok arra törekednek, hogy e rendelkezéseket az egyetértési megállapodások aláírását megelőzően kibocsássák.

6.	Az EFTA-államok jelentést tesznek az EGT Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseihez – és adott esetben az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra meghatározott tizenegy tematikus célkitűzéséhez (1) – való hozzájárulásukról.

11. cikk

A 2. cikkben meghatározott időszak végén és a megállapodás alapján fennálló jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, a Szerződő Felek a megállapodás 115. cikke alapján felülvizsgálják az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek kezelésének szükségességét.

A 38C. JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE

Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség

1.	Vállalkozásfejlesztés, innovációs és kkv-k

Kutatás

3.	Oktatás, ösztöndíjak, tanulószerződéses gyakorlati képzések és a fiatalok vállalkozói készsége

4.	A munka és a magánélet egyensúlya

Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés

5.	Európai népegészségügyi kihívások

6.	A romák társadalmi befogadása és felelősségvállalásának ösztönzése

7.	Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok

8.	A fiatalok munkaerőpiaci részvétele

9.	Helyi fejlesztés és szegénységcsökkentés

Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság

10.	Környezet és ökoszisztémák

11.	Megújuló energia, energiahatékonyság, energiabiztonság

12.	Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok

13.	Kulturális vállalkozói szellem, kulturális örökség és kulturális együttműködés

14.	Civil társadalom

15.	Jó kormányzás, elszámoltatható intézmények, átláthatóság

16.	Emberi jogok – nemzeti végrehajtás

Bel- és igazságügy

17.	Menekültügy és migráció

18.	Büntetés-végrehajtási intézmények és előzetes letartóztatás

19.	Nemzetközi rendőrségi együttműködés és a bűnözés elleni küzdelem

20.	Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága és eredményessége, a jogállamiság megerősítése

21.	Családon belüli erőszak és nemi alapú erőszak

22.	Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség

(1) 1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; 2) az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; 3) a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k), a mezőgazdasági, illetve a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; 4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; 6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; 8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; 9) a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a szegénység és megkülönböztetés elleni küzdelem; 10) az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; 11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/11

MEGÁLLAPODÁS

a Norvég Királyság és az Európai Unió között a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó norvég Finanszírozási Mechanizmusról

1. cikk

1. A Norvég Királyság vállalja, hogy a 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatoknak külön Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal hozzájárul az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kedvezményezett államokhoz fűződő kapcsolatainak megerősítéséhez.

2. A 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmus révén finanszírozott valamennyi programot és tevékenységet az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának közös értékeire kell alapozni.

2. cikk

1. Az 1. cikkben meghatározott pénzügyi hozzájárulás teljes összege 1 253,7 millió EUR, amelyet a 2014. május 1-jétől2021. április 30-ig terjedő időszakban évente 179,1 millió EUR összegű részletekben bocsátanak rendelkezésre kötelezettségvállalás céljából.

3. cikk

1. Az országspecifikus támogatást a következő kiemelt ágazatokban kell rendelkezésre bocsátani:

a)	Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség;

b)	Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés;

c)	Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság;

d)	Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok;

e)	Bel- és igazságügy.

A kiemelt ágazatokon belüli programterületeket – a célkitűzések és a támogatási területek felvázolásával – e megállapodás melléklete határozza meg.

a)	A kiemelt ágazatokat a 10. cikk 3. bekezdésében ismertetett eljárásnak megfelelően kell kiválasztani, koncentrálni és a kedvezményezett államok különböző szükségleteihez igazítani, figyelembe véve ezek méretét és a hozzájárulás összegét.
b)	Az országspecifikus támogatás teljes összegének 1 %-át egy, a tisztességes munka és a háromoldalú párbeszéd előmozdítását célzó alap számára kell elkülöníteni, amelyet a 6. cikkben említett felosztási kulccsal összhangban kell rendelkezésre bocsátani.
c)	Ösztönözni kell a civil társadalommal folytatott együttműködést, a határon átnyúló együttműködést, valamint a szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködést.

4. cikk

1. A kiemelt ágazatokra való koncentrálás, valamint a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében, az 1. cikkben említett átfogó célkitűzésekkel összhangban, továbbá figyelembe véve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát, többek között a foglalkoztatásra, a nemzeti prioritásokra, az országspecifikus ajánlásokra és az Európai Bizottsággal az EU kohéziós politikájának keretében kötött partnerségi megállapodásokra összpontosítva, a Norvég Királyság egyetértési megállapodást köt minden egyes kedvezményezett állammal a 10. cikk 3. bekezdésével összhangban.

5. cikk

1. Az országspecifikus ajánlások alá tartozó azon programok tekintetében, amelyekért a kedvezményezett államokat terheli végrehajtási felelősség, a Norvég Királyság hozzájárulása – amennyiben a Norvég Királyság másként nem határoz – nem haladhatja meg a programköltség 85 %-át.

2. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

3. A projektek tekintetében a Norvég Királyság felelőssége a pénzeszközöknek az elfogadott terv szerinti rendelkezésre bocsátására korlátozódik. Harmadik felekkel szemben nem tartozik felelősséggel.

6. cikk

Az országspecifikus támogatást a következő kedvezményezett államok rendelkezésére kell bocsátani: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia, az alábbi felosztás szerint:

Kedvezményezett állam	Pénzeszközök (millió EUR)
Bulgária	95,1
Horvátország	46,6
Ciprus	5,1
Cseh Köztársaság	89,0
Észtország	35,7
Magyarország	105,7
Lettország	51,9
Litvánia	61,4
Málta	3,6
Lengyelország	411,5
Románia	227,3
Szlovákia	58,2
Szlovénia	17,8

7. cikk

1. A regionális együttműködést célzó globális alapot 44,75 millió EUR összeg erejéig bocsátják rendelkezésre. Az alap hozzájárul a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 1. cikkben meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához.

2. Az alap 60 %-át a fenntartható és minőségi ifjúsági foglalkoztatás előmozdítására kell rendelkezésre bocsátani, különös hangsúlyt helyezve az alábbi területekre:

a)	Munkavállalási és képzési mobilitási programok fiatalok számára, különös hangsúllyal azokra, akik nem állnak foglalkoztatásban, illetve nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben;

b)	Duális képzési programok, tanulószerződéses gyakorlati képzések, a fiatalok bevonása;

c)	Tudásmegosztás, a bevált gyakorlatok megosztása és egymástól való tanulás az ifjúsági foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezetek/intézmények között.

3. Az alap 40 %-át a 3. cikkben felsorolt kiemelt ágazatokban folytatott regionális együttműködésre kell rendelkezésre bocsátani, különös tekintettel a tudásmegosztásra, a legjobb gyakorlatok megosztására, valamint az intézményépítésre.

8. cikk

A Norvég Királyság 2020-ig félidős felülvizsgálatot végez az egyes érintett kedvezményezett államoknak juttatott összegeken belül rendelkezésre álló, nem lekötött pénzeszközök átcsoportosítása céljából.

9. cikk

1. Az 1. cikk alapján fizetendő hozzájárulásokat szorosan össze kell hangolni az EFTA-államoknak az EGT Finanszírozási Mechanizmus által előírt kétoldalú hozzájárulásával.

2. A Norvég Királyság biztosítja, hogy az előző bekezdésben említett mindkét finanszírozási mechanizmus esetében azonos kérelmezési eljárások és végrehajtási szabályok érvényesüljenek.

3. Adott esetben figyelembe kell venni az Európai Unió kohéziós politikájában bekövetkező releváns változásokat.

10. cikk

A Norvég Finanszírozási Mechanizmus alkalmazására a következők vonatkoznak:

A Norvég Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseit a kedvezményezett államok és a Norvég Királyság közötti szoros együttműködés keretében kell megvalósítani.

A Norvég Királyság működteti az alábbi alapokat, illetve felelős azok végrehajtásért, ideértve az irányítást és a kontrollt is:

a)	a 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott, regionális együttműködést célzó globális alap;

b)	a 3. cikk 2. bekezdésének b) pontjában meghatározott, a tisztességes munka és a háromoldalú párbeszéd előmozdítását célzó alap.

A Norvég Királyság minden kedvezményezett állammal egyetértési megállapodást köt – a 2. bekezdésben említett alapok kivételével – a vonatkozó országspecifikus támogatásról, amely megállapodás meghatározza a többéves programozás keretét, valamint az irányítási és kontrollstruktúrákat.

Az egyetértési megállapodások alapján a kedvezményezett államok egyedi programokra vonatkozó javaslatokat terjesztenek a Norvég Királyság elé, amely értékeli és jóváhagyja a javaslatokat, valamint minden egyes program esetében támogatási megállapodást köt a kedvezményezett államokkal. A Norvég Királyság vagy az érintett kedvezményezett állam kifejezett kérésére az Európai Bizottság elvégzi valamely egyedi programra vonatkozó javaslat vizsgálatát, még annak elfogadása előtt, hogy biztosítsa az Európai Unió kohéziós politikájának való megfelelést.

b)	Az elfogadott programok végrehajtásáért a kedvezményezett államok felelnek, amelyeknek megfelelő irányítási és kontrollrendszereket kell biztosítaniuk a hatékony végrehajtás és irányítás garantálása céljából.

c)	A Norvég Királyság nemzeti előírásainak megfelelően kontrollokat végezhet. E célból a

d)	Szabálytalanságok esetén a Norvég Királyság felfüggesztheti a finanszírozást és visszafizettetheti a pénzeszközöket.

f)	A kedvezményezett államokban a többéves programozás keretében bármelyik projekt végrehajtható többek között a kedvezményezett államokban és a Norvég Királyságban letelepedett szervezetekkel együttműködésben, a közbeszerzésre alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

4.	A Norvég Királyság igazgatási költségeit a 2. cikk 1. bekezdésében említett teljes összegből kell fedezni, és e költségeket az e cikk 5. bekezdésben említett végrehajtási rendelkezésekben kell meghatározni.

A Norvég Finanszírozási Mechanizmus általános igazgatásáért a Norvég Királyság vagy bármely általa kijelölt szerv felelős. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtására vonatkozó további rendelkezéseket a Norvég Királyság bocsátja ki a kedvezményezett államokkal folytatott konzultációt követően, mely utóbbiakat az Európai Bizottság segítheti. A Norvég Királyság arra törekszik, hogy e rendelkezéseket az egyetértési megállapodások aláírását megelőzően kibocsássa.

6.	A Norvég Királyság jelentést tesz a Norvég Finanszírozási Mechanizmus célkitűzéseihez – és adott esetben az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra meghatározott tizenegy tematikus célkitűzéséhez (1) – való hozzájárulásáról.

11. cikk

1. Ezt a megállapodást a Részes Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

2. Ez a megállapodás az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

3. Az 1. és 2. bekezdésben említett eljárások befejezéséig ezt a megállapodást az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő első hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

12. cikk

Съставено в Брюксел на трети май две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el tres de mayo de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třetího května dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredje maj to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am dritten Mai zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta maikuu kolmandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τρεις Μαΐου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the third day of May in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le trois mai deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu trećeg svibnja godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì tre maggio duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trešajā maijā.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų gegužės trečią dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év május havának harmadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tielet jum ta' Mejju fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, drie mei tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzeciego maja roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em três de maio de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la trei mai două mii șaisprezece.

V Bruseli tretieho mája dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne tretjega maja leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantena päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den tredje maj år tjugohundrasexton.

Utferdiget i Brussel den tredje mai to tusen og seksten.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

For Kongeriket Norge

MELLÉKLET

A NORVÉG KIRÁLYSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI, A 2014–2021 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ NORVÉG FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ

Innováció, kutatás, oktatás és versenyképesség

1.	Vállalkozásfejlesztés, innovációs és kkv-k

Kutatás

3.	Oktatás, ösztöndíjak, tanulószerződéses gyakorlati képzések és a fiatalok vállalkozói készsége

4.	A munka és a magánélet egyensúlya

5.	Szociális párbeszéd – Tisztességes munka

Társadalmi befogadás, ifjúsági foglalkoztatás és szegénységcsökkentés

6.	Európai népegészségügyi kihívások

7.	A romák társadalmi befogadása és felelősségvállalásának ösztönzése

8.	Veszélyeztetett gyerekek és fiatalok

9.	A fiatalok munkaerőpiaci részvétele

10.	Helyi fejlesztés és szegénységcsökkentés

Környezet, energia, éghajlatváltozás és karbonszegény gazdaság

10.	Környezet és ökoszisztémák

12.	Megújuló energia, energiahatékonyság, energiabiztonság

13.	Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

Kultúra, civil társadalom, jó kormányzás, valamint alapvető jogok és szabadságok

14.	Kulturális vállalkozói szellem, kulturális örökség és kulturális együttműködés

15.	Civil társadalom

16.	Jó kormányzás, elszámoltatható intézmények, átláthatóság

11.	Emberi jogok – nemzeti végrehajtás

Bel- és igazságügy

18.	Menekültügy és migráció

19.	Büntetés-végrehajtási intézmények és előzetes letartóztatás

20.	Nemzetközi rendőrségi együttműködés és a bűnözés elleni küzdelem

21.	Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága és eredményessége, a jogállamiság megerősítése

22.	Családon belüli erőszak és nemi alapú erőszak

23.	Katasztrófamegelőzés és katasztrófavédelmi felkészültség

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/18

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV

az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság közötti megállapodáshoz

AZ EURÓPAI UNIÓ,

és

IZLAND

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között 1972. július 22-én aláírt megállapodásra, valamint a halak és halászati termékek Izland és a Közösség közötti kereskedelmére alkalmazandó jelenlegi szabályokra,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt, egyes halak és halászati termékek Unióba történő behozatalára 2009–2014 között alkalmazandó különleges rendelkezésekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvre és különösen annak 1. cikkére,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel csatolt kiegészítő jegyzőkönyvre és különösen annak 2. cikkére,

ÚGY HATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A JEGYZŐKÖNYVET:

1. cikk

1. Az Izlandról származó egyes halak és halászati termékek Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó különös rendelkezéseket e jegyzőkönyv és annak melléklete állapítja meg. Az éves vámmentes kontingenseket e jegyzőkönyv melléklete határozza meg. E vámkontingensek – a 4. cikk 3. bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően – az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napjától 2021. április 30-ig alkalmazandók.

2. Ezen időszak végén a Szerződő Felek megvizsgálják az 1. bekezdésben említett különös rendelkezések fenntartásának szükségességét, és szükség esetén – az összes kapcsolódó érdek figyelembe vételével – felülvizsgálják a kontingensszinteket.

2. cikk

1. A vámkontingenseket – a 4. cikk 3. bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően – az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napján kell megnyitni.

2. A vámkontingens-mennyiségeket e jegyzőkönyv melléklete határozza meg. Az első vámkontingens e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napjától 2017. április 30-ig áll rendelkezésre. Az ezt követő vámkontingenseket 2017. május 1-jétől kezdődően az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett időszak végéig évente május 1-jétől április 30-ig kell felosztani.

3. A 2014. május 1-jétől az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáig tartó időszakra vonatkozó vámkontingens-mennyiségeket arányosan kell felosztani és rendelkezésre bocsátani az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett időszak hátralévő részére.

3. cikk

Az e jegyzőkönyv mellékletében felsorolt vámkontingensekre alkalmazandó származási szabályok azonosak az Európai Gazdasági Közösség és Izland között 1972. július 22-én aláírt megállapodás 3. jegyzőkönyvében meghatározottakkal.

4. cikk

1. Ezt a jegyzőkönyvet a részes feleknek saját belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán kell letétbe helyezni.

2. Ez a jegyzőkönyv az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

3. Ezt a jegyzőkönyvet az 1. és 2. bekezdésében említett eljárások befejezéséig az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

5. cikk

Ez a jegyzőkönyveegy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és izlandi nyelven a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely minden részes fél részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Съставено в Брюксел на трети май през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el tres de mayo de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třetího května dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredje maj to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am dritten Mai zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta maikuu kolmandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τρεις Μαΐου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the third day of May in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le trois mai deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu trećeg svibnja godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì tre maggio duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trešajā maijā.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų gegužės trečią dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év május havának harmadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tielet jum ta' Mejju fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, drie mei tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzeciego maja roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em três de maio de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la trei mai două mii șaisprezece.

V Bruseli tretieho mája dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne tretjega maja leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantena päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den tredje maj år tjugohundrasexton.

Gjört í Brussel þriðja dag maímánaðar árið tvö þúsund og sextán.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Fyrir Ísland

MELLÉKLET

A JEGYZŐKÖNYV 1. CIKKÉBEN EMLÍTETT KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A meglévő állandó vámmentes kontingenseken kívül az Európai Unió a következő éves vámmentes kontingenseket nyitja meg az Izlandról származó termékek előtt:

KN-kód	Árumegnevezés	Éves (május 1–április 30.) vámkontingens-mennyiség nettó tömege, eltérő rendelkezés hiányában (*)
0303 51 00	A Clupea harengus és Clupea pallasii fajhoz tartozó hering, fagyasztva, a máj és az ikra kivételével (1)	950 tonna
0306 15 90	Norvég homár (Nephrops norvegicus), fagyasztva	1 000 tonna
0304 49 50	Vörös álsügér filé (Sebastes spp.), frissen vagy hűtve	2 000 tonna
1604 20 90	Más halkészítmény	2 500 tonna

(1) A vámkontingens igénybevétele nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek esetében a szabad forgalomba bocsátáshoz szükséges vámáru-nyilatkozat benyújtására a február 15. és június 15. közötti időszakban kerül sor.

(*) A mennyiségek hozzáadására a kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban kerül sor.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/22

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV

az Európai Gazdasági közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz

AZ EURÓPAI UNIÓ,

és

A NORVÉG KIRÁLYSÁG,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között 1973. május 14-én aláírt megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), valamint a halak és halászati termékek Norvégia és a Közösség közötti kereskedelmére alkalmazandó jelenlegi szabályokra,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt, egyes halak és halászati termékek Unióba történő behozatalára 2009–2014 között alkalmazandó különleges rendelkezésekről szóló kiegészítő jegyzőkönyvre és különösen annak 1. cikkére,

TEKINTETTEL az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel csatolt kiegészítő jegyzőkönyvre és különösen annak 2. és 3. cikkére,

ÚGY HATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A JEGYZŐKÖNYVET:

1. cikk

1. A Norvégiából származó egyes halak és halászati termékek Európai Unióba történő behozatalára alkalmazandó különös rendelkezéseket e jegyzőkönyv és annak melléklete állapítja meg.

2. Az éves vámmentes kontingenseket e jegyzőkönyv melléklete határozza meg. E vámkontingensek 2014. május 1-jétől2021. április 30-ig érvényesek. A kontingensszinteket ezen időszak végéig minden érintett érdekeit figyelembe véve felül kell vizsgálni.

2. cikk

1. A vámkontingenseket – a 4. cikk 3. bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően – az e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napján kell megnyitni.

2. Az első vámkontingens e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napjától 2017. április 30-ig áll rendelkezésre. Az ezt követő vámkontingenseket 2017. május 1-jétől kezdődően az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett időszak végéig évente május 1-jétől április 30-ig kell felosztani.

3. cikk

Norvégia megteszi a szükséges lépéseket az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő hajókkal Norvégiába szállított halak és halászati termékek szabad áthaladását lehetővé tevő megállapodás folyamatosságának biztosítása érdekében.

Figyelembe véve azt a 2014. május 1-jétől e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáig tartó időszakot, amikor az áthaladási megállapodás nem volt érvényben, az áthaladási megállapodás e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása megkezdésének napjától számított hét évig alkalmazandó.

4. cikk

Az e jegyzőkönyv mellékletében felsorolt vámkontingensekre alkalmazandó származási szabályok azonosak az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között 1973. május 14-én aláírt megállapodás 3. jegyzőkönyvében meghatározottakkal.

5. cikk

2. Ez a jegyzőkönyv az utolsó megerősítő vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.

3. Ezt a jegyzőkönyvet az 1. és 2. bekezdéseiben említett eljárások befejezéséig az erről szóló utolsó értesítés letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

6. cikk

Ez a jegyzőkönyveegy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és norvég nyelven a szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál helyezik letétbe, amely minden részes fél részére eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

Съставено в Брюксел на трети май през две хиляди и шестнадесета година.

Hecho en Bruselas, el tres de mayo de dos mil dieciséis.

V Bruselu dne třetího května dva tisíce šestnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredje maj to tusind og seksten.

Geschehen zu Brüssel am dritten Mai zweitausendsechzehn.

Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta maikuu kolmandal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τρεις Μαΐου δύο χιλιάδες δεκαέξι.

Done at Brussels on the third day of May in the year two thousand and sixteen.

Fait à Bruxelles, le trois mai deux mille seize.

Sastavljeno u Bruxellesu trećeg svibnja godine dvije tisuće šesnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì tre maggio duemilasedici.

Briselē, divi tūkstoši sešpadsmitā gada trešajā maijā.

Priimta du tūkstančiai šešioliktų metų gegužės trečią dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év május havának harmadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tielet jum ta’ Mejju fis-sena elfejn u sittax.

Gedaan te Brussel, drie mei tweeduizend zestien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzeciego maja roku dwa tysiące szesnastego.

Feito em Bruxelas, em três de maio de dois mil e dezasseis.

Întocmit la Bruxelles la trei mai două mii șaisprezece.

V Bruseli tretieho mája dvetisícšestnásť.

V Bruslju, dne tretjega maja leta dva tisoč šestnajst.

Tehty Brysselissä kolmantena päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattakuusitoista.

Som skedde i Bryssel den tredje maj år tjugohundrasexton.

Gjört í Brussel þriðja dag maímánaðar árið tvö þúsund og sextán.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

For Kongeriket Norge

MELLÉKLET

A JEGYZŐKÖNYV 1. CIKKÉBEN EMLÍTETT KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

A meglévő állandó vámmentes kontingenseken kívül az Európai Unió a következő éves vámmentes kontingenseket nyitja meg a Norvégiából származó termékek előtt:

KN-kód	Árumegnevezés	Éves (május 1. – április 30.) vámkontingens-mennyiség nettó tömege, eltérő rendelkezés hiányában (*)
0303 19 00	Más fagyasztott szalmonidák	2 000 tonna
0303 51 00	A Clupea harengus és Clupea pallasii fajhoz tartozó hering, fagyasztva, a máj és az ikra kivételével (1)	26 500 tonna
0303 54 10	A Scomber scombrus és Scomber japonicus fajhoz tartozó makréla, fagyasztva, egészben, a máj és az ikra kivételével (1)	25 000 tonna
ex 0304 89 49 ex 0304 99 99	Makréla, fagyasztott filé és fagyasztott hús	11 300 tonna
0303 55 30	Chilei fattyúmakréla (Trachurus murphyi), fagyasztva	2 200 tonna
ex 0303 55 90	Más hal, fagyasztva, a fattyúmakréla (scad) (Caranx trachurus) kivételével
0303 56 00	Kobia (Rachycentron canadum)
0303 69 90	Más hal, fagyasztva
0303 82 00	Valódi rájafélék (Rajidae)
0303 89 55	Aranydurbincs (Sparus aurata)
0303 89 90	Más hal, fagyasztva minden termék a máj és az ikra kivételével
0304 86 00	Fagyasztott filé a Clupea harengus és Clupea pallasii fajhoz tartozó heringből	55 600 tonna
ex 0304 99 23	Fagyasztott hús (kopoltyúfedő) a Clupea harengus és Clupea pallasii fajhoz tartozó heringből (1)	55 600 tonna
ex 0304 49 90	Friss filé a Clupea harengus és Clupea pallasii fajhoz tartozó heringből	9 000 tonna
ex 0304 59 50	Friss hús (kopoltyúfedő) a Clupea harengus és Clupea pallasii fajhoz tartozó heringből	9 000 tonna
ex 1605 21 10 ex 1605 21 90 ex 1605 29 00	Garnélarák és fűrészes garnélarák, hámozva és fagyasztva, elkészítve vagy konzerválva	7 000 tonna
ex 1604 12 91 ex 1604 12 99	Hering, fűszerezve és/vagy ecetben pácolva, sós lében tartósítva	11 400 tonna nettó száraz tömegben
0305 10 00	Emberi fogyasztásra alkalmas liszt, dara és labdacs (pellet) halból	1 000 tonna

(*) A mennyiségek hozzáadására a kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban kerül sor.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/26

A TANÁCS (EU) 2016/838 HATÁROZATA

(2016. május 23.)

az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, a 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével és a 218. cikke (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)	A Tanács 2010. május 10-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Grúziával a partnerségi és együttműködési megállapodást (2) felváltó, az Unió és Grúzia közötti új megállapodás megkötése céljából.

(2)	A tárgyalások sikeresen lezárultak és az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) 2013. november 29-én parafálták.

(3)	A 2014/494/EU tanácsi határozattal (3) összhangban 2014. június 27-én aláírták a megállapodást, feltételezve annak későbbi időpontban történő megkötését.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (7) bekezdése szerint helyénvaló, hogy a Tanács felhatalmazza a Bizottságot a megállapodás módosításainak jóváhagyására, amelyeket a megállapodás 408. cikke (4) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság fogad el – a megállapodás 179. cikkének megfelelően – a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság javaslata alapján.

(5)	Helyénvaló megállapítani az olyan földrajzi árujelzők oltalmára irányuló megfelelő eljárásokat, amelyek a megállapodás értelmében oltalom alá kerülnek.

(6)	A megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy kötelezettségeket ír elő, amelyekre az uniós és tagállami bíróságok és törvényszékek előtt közvetlenül hivatkozni lehet.

(7)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodást (a megállapodás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja (4).

2. cikk

A megállapodás 431. cikkének (1) bekezdésében előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (5).

3. cikk

A megállapodás 179. cikke alkalmazásában az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá a megállapodásnak a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozatain alapuló módosításait. Ha valamely földrajzi árujelzőre vonatkozó kifogást követően az érdekelt felek nem tudnak megállapodásra jutni, akkor azzal kapcsolatban a Bizottság az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 57. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás alapján álláspontot fogad el.

4. cikk

(1) A megállapodás IV. címe 9. fejezetének „Földrajzi árujelzők” című 3. alszakasza szerint oltalom alatt álló elnevezéseket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott leírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz.

(2) A megállapodás 175. cikkének megfelelően a tagállamok és az Unió intézményei – többek között valamely érdekelt fél kérelmére – érvényesítik a megállapodás 170–174. cikkében meghatározott oltalmat.

5. cikk

A megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy kötelezettségeket ír elő, amelyekre az uniós és tagállami bíróságok és törvényszékek előtt közvetlenül hivatkozni lehet.

6. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) 2014. december 18-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Partnerségi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia között (HL L 205., 1999.8.4., 3. o.)

(3) A Tanács 2014/494/EU határozata (2014. június 16.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 261., 2014.8.30., 1. o.).

(4) A megállapodást a Hivatalos Lapban hirdették ki az aláírásra vonatkozó határozattal együtt (HL L 261., 2014.8.30., 4. o.).

(5) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/28

A TANÁCS (EU) 2016/839 HATÁROZATA

(2016. május 23.)

egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)	2009. június 15-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Moldovai Köztársasággal az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a partnerségi és együttműködési megállapodást felváltó új megállapodás megkötése céljából (2).

(2)	A tárgyalások sikeresen lezárultak és az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) 2013. november 29-én parafálták.

(3)	A 2014/492EU tanácsi határozattal (3) összhangban 2014. június 27-én aláírták a megállapodást, feltételezve annak későbbi időpontban történő megkötését.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (7) bekezdése alapján helyénvaló, hogy a Tanács felhatalmazza a Bizottságot a megállapodás módosításainak jóváhagyására, amelyeket a megállapodás 438. cikke (4) bekezdésében meghatározott, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság fogad el a megállapodás 306. cikke szerinti, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság javaslata alapján.

(5)	Helyénvaló megállapítani az olyan földrajzi árujelzők oltalmára irányuló megfelelő eljárásokat, amelyek a megállapodás értelmében oltalomban részesülnek.

(6)	A megállapodás nem értelmezhető úgy, mint amely olyan jogokat biztosít vagy kötelezettségeket ír elő, amelyekre az uniós és tagállami bíróságok és törvényszékek előtt közvetlenül hivatkozni lehet.

(7)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja (4).

2. cikk

A megállapodás 464. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (5).

3. cikk

A megállapodás 306. cikke alkalmazásában a megállapodásnak a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozatain alapuló módosításait az Unió nevében a Bizottság hagyja jóvá. Ha valamely földrajzi árujelzőre vonatkozó kifogást követően az érdekelt felek nem tudnak megállapodásra jutni, akkor azzal kapcsolatban a Bizottság az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 57. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás keretében álláspontot fogad el.

4. cikk

(1) A megállapodás V. címe 9. fejezetének „Földrajzi árujelzők” című 3. alszakasza szerint oltalom alatt álló elnevezéseket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott leírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz.

(2) A megállapodás 301. cikkének megfelelően a tagállamok és az Unió intézményei – többek között valamely érdekelt fél kérelmére – érvényesítik a megállapodás 297–300. cikkében meghatározott oltalmat.

5. cikk

6. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) 2014. november 13-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

(2) Partnerségi és együttműködési megállapodás az Európai Közösségek és tagállamai és a Moldovai Köztársaság között (HL L 181., 1998.6.24., 3. o. ).

(3) A Tanács 2014. június 16-i 2014/492EU határozata az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 260., 2014.8.30., 1. o.).

(4) A megállapodást az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 260., 2014.8.30., 3. o.) hirdették ki az aláírásról szóló határozattal együtt.

(5) A megállapodás hatálybalépésének napját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/30

A TANÁCS (EU) 2016/840 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 27.)

a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2012. január 18-án elfogadta a 36/2012/EU rendeletet.

(2)	Kettő személyt törölni kell a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek a 36/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt jegyzékéből.

(3)	A 36/2012/EU rendelet II. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő bizonyos személyekre vonatkozó adatokat naprakésszé kell tenni.

(4)	A 36/2012/EU rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 36/2012/EU rendelet II. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS

(1) HL L 16., 2012.1.19., 1. o.

MELLÉKLET

A 36/2012/EU rendelet II. mellékletének A. szakaszában foglalt jegyzékéből az alábbi személyekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell:

15.	Mohamed Farahat (a.k.a. Muhammad Farahat)

17.	Muhammad ( ) Nasif ( ) (más néven: Naseef, Nassif, Nasseef) Khayrbik ( )

II.

A 36/2012/EU rendelet II. mellékletének A. szakaszában az alábbi személyekre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek:

	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel okai	A jegyzékbe vétel időpontja
8.	Rami ( ) Makhlouf ( )	Születési idő: 1969. július 10.; születési hely: Damaszkusz; útlevél száma: 454224	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a távközlési, a pénzügyi szolgáltatási, a közlekedési és az ingatlankereskedelmi ágazatban vannak érdekeltségei; pénzügyi érdekeltsége van és/vagy felső vezetői és igazgatói beosztást tölt be a Syriatelnél – amely Szíria első számú mobiltelefon-szolgáltatója –, valamint az Al Mashreq, a Bena Properties és a Cham Holding befektetési alapoknál. Üzleti érdekeltségein keresztül a szíriai rezsim finanszírozója és támogatója. A Makhlouf család befolyásos tagja, és szoros kapcsolatban áll az Aszad családdal; Basar al-Aszad elnök unokatestvére.	2011.5.9.
18.	Mohammed ( ) Hamcho ( )	Születési idő: 1966. május 20.; útlevél száma: 002954347	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a mérnöki iparban, az építőiparban, a médiaágazatban, a vendéglátóiparban és az egészségügyben vannak érdekeltségei. Pénzügyi érdekeltsége van és/vagy felső vezetői és igazgatói beosztást tölt be számos szíriai vállalatnál, nevezetesen a Hamsho international-nél, a Hamsho Communication-nél, az Mhg International-nél, a Jupiter for Investment and Tourism project-nél és a Syria Metal industries-nál. A damaszkuszi kereskedelmi kamara főtitkáraként (erre a posztra 2014. decemberében nevezte ki az akkori gazdasági miniszter, Khodr Orfali), a Kína–Szíria Kétoldalú Kereskedelmi Tanácsok elnökeként (2014. márciusa óta), valamint a Szíriai Fém- és Acélipari Tanács elnökeként (2015. decembere óta) fontos szerepet tölt be a szíriai üzleti körökben. Szoros üzleti kapcsolatban áll a szíriai rezsim kulcsfontosságú szereplőivel, többek között Maher al-Aszaddal. Mohammed Hamcho üzleti érdekeltségein keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója, emellett kapcsolatban áll a rezsim más haszonélvezőivel és támogatóival.	2015.1.27.
22.	Ihab ( ) (más néven: Ehab, Iehab) Makhlouf ( )	Születési idő: 1973. január 21.; születési hely: Damaszkusz; útlevél száma: N002848852	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember. Ihab Makhlouf a Syriatel – amely Szíria első számú mobiltelefon-szolgáltatója – alelnöke és részvényese. Számos más szíriai vállalatban és szervezetben is vannak üzleti érdekeltségei, többek között a Ramak Construction Co-ban és a Syrian International Private University for Science and Technology-ban (Szíriai Nemzetközi Tudományos és Műszaki Magányegyetem, SIUST). A Syriatel a koncessziós szerződése értelmében nyereségének jelentős részét átutalja a szíriai kormánynak, így Ihab Makhlouf mint a vállalat alelnöke szintén közvetlen támogatója a szíriai rezsimnek. A Makhlouf család befolyásos tagja és szoros kapcsolatban áll az Aszad családdal; Basar al-Aszad elnök unokatestvére.	2011.5.23.
28.	Khalid ( ) (más néven: Khaled) Qaddur ( ) (más néven: Qadour, Qaddour, Kaddour)		Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a távközlési, a kőolaj- és a műanyagiparban vannak érdekeltségei. Közeli üzleti kapcsolatban áll Maher al-Aszaddal. Üzleti tevékenységén keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója. Egyebek mellett üzleti tevékenysége révén kapcsolatban áll Maher al-Aszaddal.	2015.1.27.
29.	Ra'if ( ) Al-Quwatly ( ) (más néven: Ri'af Al-Quwatli a.k.a. Raeef Al-Kouatly)	Születési idő: 1967.2.3. születési hely: Damaszkusz	Maher Al-Asszad üzlettársa és egyes üzleti érdekeltségeinek kezelője, a rezsim pénzügyi támogatója.	2011.6.23.
32	Mohammed ( ) Makhlouf ( ) (más néven: Abu Rami)	Születési idő: 1932.10.19.; születési hely: Latakia, Szíria.	A Makhlouf család befolyásos tagja, Rami, Ihab és Iyad Makhlouf apja és üzlettársa. Szoros kapcsolatban áll az Aszad családdal, és Basar és Maher al-Aszad anyai nagybátyja. Abu Rami néven is ismert. Szíriában üzleti tevékenységet kifejtő vezető üzletember, akinek a szíriai ipar számos ágazatában van érdekeltsége és/vagy a szíriai ipar számos ágazatában tevékenykedik. Jelentős befolyással és/vagy érdekeltséggel rendelkezik a General Organisation of Tobacco nevű vállalatban, valamint a kőolaj-, a földgáz- és a fegyveriparban, illetve a bankszektorban. Részt vesz az Aszad-rezsim fegyverbeszerzéshez és banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti ügyeiben. Tekintettel a szíriai rezsimmel ápolt kiterjedt üzleti és politikai kapcsolataira, a rezsim támogatója és haszonélvezője.	2011.8.1.
33.	Ayman ( ) Jabir ( ) (más néven: Aiman Jaber)	születési hely: Latakia	Szíriában üzleti tevékenységet kifejtő vezető üzletember, akinek az acél-, a média-, a fogyasztásicikk- és a kőolajágazatban – többek között az ezen ágazatok által termelt cikkek kereskedelmében – vannak érdekeltségei. Számos szíriai vállalatban és szervezetben érdekelt pénzügyileg és/vagy tölt be felső vezetői pozíciót. Ilyenek a következők: Al Jazira (más néven: Al Jazeera; El Jazireh), Dunia TV, valamint a Sama Satellite Channel. Az Al Jazira nevű cége révén elősegítette az Overseas Petroleum Trading vállalattól Szíriába irányuló olajimportot. Ayman Jaber üzleti érdekeltségein keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója. Közvetlen támogatást nyújt a rezsim Shabiha és/vagy Suqur as-Sahraa elnevezésű milíciáinak, és vezető szerepet játszik bennük. Üzleti tevékenysége révén kapcsolatban áll Rami Makhlouffal, a rezsimhez kötődő milíciákban betöltött szerepe révén pedig Maher al-Aszaddal.	2015.1.27.
41.	Ali ( ) Douba ( )	Születési idő: 1933.; Születési hely: Karfis, Szíria	Az 1980-as hama-i gyilkosságok felelőse. Basar al-Asszad különleges tanácsadójának hívták vissza Damaszkuszba.	2011.8.23.
48.	Samir ( ) Hassan ( )		Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a szíriai gazdaság több ágazatában vannak érdekeltségei és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van és/vagy jelentős befolyással rendelkezik az Amir Group és a Cham Holding nevű konglomerátumokban, amelyek az ingatlankereskedelem, a turizmus és a közlekedés területén, valamint a pénzügyi szektorban fejtik ki tevékenységüket. Khodr Orfali gazdasági miniszter által történt kinevezését követően 2014. márciusa óta ő tölti be a Kétoldalú Üzleti Tanácsok Oroszországért felelős elnöki tisztségét. Samir Hassan ezen felül készpénzadományokkal támogatja a rezsim háborús törekvéseit. Kapcsolatban áll a rezsimet támogatókkal és annak haszonélvezőivel, így például a Tanács által jegyzékbe vett Rami Makhlouffal és Issam Anboubával, a szíriai rezsim haszonélvezőivel.	2014.9.27.
108.	Mohammad ( ) (más néven: Mohamed, Muhammad, Mohammed) Al-Jleilati ( )	Születési idő: 1945; születési hely: Damaszkusz	Volt pénzügyminiszter (posztját 2013. február 9-ig töltötte be). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2011.12.1.
111.	Joseph ( ) Suwaid ( )	Születési idő: 1958; születési hely: Damaszkusz	Volt államminiszter (legalább 2014. január 21-ig volt hivatalban). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2012.3.23.
112.	Hussein ( ) (más néven: Hussain) Mahmoud ( ) Farzat ( ) (más néven: Hussein Mahmud Farzat)	Születési idő: 1957; születési hely: Hama	Volt államminiszter (legalább 2014-ig volt hivatalban). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2012.3.23.
114.	Emad ( ) Abdul-Ghani ( ) Sabouni ( ) (más néven: Imad Abdul Ghani Al Sabuni)	Születési idő: 1964; születési hely: Damaszkusz	Volt távközlési és technológiai miniszter (legalább 2014. áprilisáig volt hivatalban). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2012.2.27.
117.	Adnan ( ) Hassan ( ) Mahmoud ( )	Születési idő: 1966; születési hely: Tartous.	Korábbi tájékoztatási miniszter. Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2011.9.23.
192	Hashim Anwar al-Aqqad (más néven: Hashem Aqqad, Hashem Akkad, Hashim Akkad)	Születési idő: 1961; születési hely: Mohagirine, Szíria	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a szíriai gazdaság több ágazatában vannak érdekeltségei és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van és/vagy jelentős befolyással rendelkezik az Anwar Akkad Sons Group (AASG) nevű vállalatcsoportban és az ahhoz tartozó United Oil nevű vállalatban. Az AASG konglomerátumnak a következő ágazatokban vannak érdekeltségei: kőolaj-, földgáz- és vegyipar, biztosítás, ipari gépek, ingatlankereskedelem, turizmus, kiállítások, szerződések, valamint orvosi felszerelések. Hashim Anwar al-Aqqad a szíriai parlamentnek is tagja volt egészen 2012-ig. Al-Aqqad nem érhette volna el sikereit a rezsim támogatása nélkül. Tekintettel a szíriai rezsimmel ápolt kiterjedt üzleti és politikai kapcsolataira, a rezsim támogatója és haszonélvezője.	2014.7.23.
201	Wael Abdulkarim (más néven: Wael Al Karim)	Al Karim for Trade and Industry, PO Box 111, 5797 Damascus, Syria	A szíriai kőolaj-, vegy- és feldolgozóiparban tevékenykedő vezető üzletember. Nevezetesen az Abdulkarim Group (más néven: Al Karim Group/Alkarim for Trade and Industry/Al Karim Trading and Industry/Al Karim for Trade and Industry) nevű szervezetet képviseli. Az Abdulkarim Group kenőanyagok, zsírok és ipari vegyi anyagok vezető gyártója Szíriában.	2015.3.7.
203	George Haswani (más néven: Heswani; Hasawani; Al Hasawani)	Cím: Damascus Province, Yabroud, Al Jalaa St, Syria	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a mérnöki, építőipari, valamint a kőolaj- és földgázágazatban vannak érdekeltségei és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van és/vagy jelentős befolyással rendelkezik számos szíriai vállalatban és szervezetben, nevezetesen egy vezető mérnöki és építőipari vállalkozásban, a HESCO Engineering and Construction Company-ban. George Haswani szoros kapcsolatban áll a szíriai rezsimmel. Mint a szíriai rezsim számára az ISIL-től történő olajszállítási ügyletekben közvetítői szerepet betöltő személy, támogatja a rezsimet és haszonélvezője annak. A rezsim haszonélvezője azáltal is, hogy alvállalkozói szerződést kötött a Stroytransgaz nevű, kiemelkedő jelentőségű orosz olajvállalattal.	2015.3.7.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/36

A TANÁCS (EU) 2016/841 RENDELETE

(2016. május 27.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 27-i (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2016. május 27-én elfogadta a (KKBP) 2016/849 határozatot.

(2)	A 329/2007/EK tanácsi rendelet (2) végrehajtja a (KKBP) 2016/849 határozatban előírt intézkedéseket.

(3)

A (KKBP) 2016/849 határozat megtiltja a kettős felhasználású termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó további cikkeknek, anyagoknak és felszereléseknek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba (a továbbiakban: Észak-Korea) történő szolgáltatását, eladását vagy átadását. A határozat megtiltja továbbá Észak-Koreába és Észak-Koreából történő pénzátutalásokat – az előzetesen kifejezetten engedélyezett átutalások kivételével –, valamint az Észak-Korea és annak állampolgárai által a tagállamok joghatósága alá tartozó területeken végrehajtott befektetéseket és az uniós tagországok állampolgárai vagy szervezetei által Észak-Koreában végrehajtott befektetéseket. A határozat ezenkívül megtiltja az észak-koreai fuvarozók által üzemeltetett vagy Észak-Koreából származó bármilyen légi járműnek a tagállamok területére történő leszállását, onnan történő felszállását vagy a tagállamok területe feletti átrepülését, valamint az Észak-Korea tulajdonában álló, általa üzemeltetett vagy általa legénységgel ellátott bármilyen hajó tagállami kikötőbe való belépését. A határozat tilalmat vezet be a luxuscikkek Észak-Koreából történő importjára, valamint tilalmakat vezet be az Észak-Koreával folytatott kereskedelem pénzügyi támogatására. A határozat továbbá az olyan szerződések esetében, amelyeket egy meghatározott dátum előtt kötöttek meg, mentességet vezet be bizonyos észak-koreai személyek és szervezetek pénzeszközei és gazdasági forrásai befagyasztásának kötelezettségére.

(4)	A 329/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 329/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„10. »befektetési szolgáltatások«: az alábbi szolgáltatások és tevékenységek:

a)	pénzügyi instrumentummal kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása;

b)	megbízás végrehajtása az ügyfél nevében;

c)	saját számlás kereskedés;

d)	portfóliókezelés;

e)	befektetési tanácsadás;

f)	pénzügyi instrumentumok elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás) és/vagy a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése;

g)	pénzügyi instrumentum elhelyezése az instrumentum vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül;

h)	szabályozott piacra történő bevezetéssel vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő bevezetéssel kapcsolatos bármilyen szolgáltatás;

11. »pénzátutalás«:

a fizető fél nevében pénzforgalmi szolgáltatón keresztül elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeget egy pénzforgalmi szolgáltatón keresztül hozzáférhetővé tegye a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a fizető fél és a kedvezményezett személye azonos-e vagy sem;

b)	nem elektronikus úton, így például készpénzben, csekkel vagy készpénzátutalási megbízással végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg hozzáférhetővé váljon, függetlenül attól, hogy a fizető fél és a kedvezményezett személye azonos-e vagy sem.

12. »kedvezményezett«: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt jogosultja;

13. »fizető fél«: az a személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról pénzátutalást engedélyez, vagy – fizetési számla hiányában – pénzátutalási megbízást ad;

14. »pénzforgalmi szolgáltató«: a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) 1. cikkének (1) bekezdésében említett pénzforgalmi szolgáltatók kategóriái, a 2007/64/EK irányelv 26. cikke szerint mentességben részesülő természetes vagy jogi személyek és a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (**) 9. cikke szerint mentességben részesülő, pénzátutalási szolgáltatást nyújtó jogi személyek.

(*) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.)."

(**) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).”."

A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Tilos:

a)	az Ic. mellékletben felsorolt arany, titánérc, vanádiumérc és ritkaföldfémek vagy az Id. mellékletben felsorolt szén, vas és vasérc Észak-Koreából történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem;

b)	az If. mellékletben felsorolt kőolajtermékek Észak-Koreából történő behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem;

c)	az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) és b) pontban említett tilalom megkerülése.

Az Ic. melléklet tartalmazza a (4) bekezdés a) pontjában említett aranyat, titánércet, vanádiumércet és ritkaföldfémeket.

Az Id. melléklet tartalmazza a (4) bekezdés a) pontjában említett szenet, vasat és vasércet.

Az If. melléklet tartalmazza a (4) bekezdés b) pontjában említett kőolajtermékeket.”.

A 3a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3a. cikk

(1) A 2. cikk (1) bekezdésétől és a 3. cikk (1) bekezdésétől eltérve a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek tartott feltételekkel engedélyezhetik a 2. cikk (1) bekezdésében említett cikkek és technológia – beleértve a szoftvereket – közvetlen vagy közvetett szolgáltatását, eladását, átadását vagy kivitelét, illetve a 3. cikk (1) bekezdésében említett segítségnyújtást vagy brókertevékenységeket, feltéve, hogy az áruk és technológia, segítségnyújtás vagy brókerszolgáltatás élelmezési, mezőgazdasági, orvosi vagy egyéb humanitárius célokat szolgálnak, kivéve, ha ezt e rendelet megtiltja.

(2) Az érintett tagállam az e cikk alapján megadott engedélyekről négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjától és a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjától eltérve a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek tartott feltételekkel engedélyezhetik a szóban forgó rendélkezésekben említett ügyleteket, feltéve, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja az egyedi jóváhagyási kérelmet.

(4) Az érintett tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot a (3) bekezdés alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott jóváhagyási kérelmekről.”.

A 3b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3b. cikk

(1) Azon túlmenően, hogy a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (***), az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (****) és az (EU) 2015/2447 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (*****) a belépési és kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatokat és a vámáru-nyilatkozatokat érintő rendelkezésekben meghatározottak szerint az érkezést és az indulást megelőzően az illetékes vámhatóságok számára tájékoztatást kell adni, annak a személynek, aki az e cikk (2) bekezdésében említett információt szolgáltatja, nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy az áruk szerepelnek-e az EU közös katonai listáján, vagy e rendelet hatálya alá tartoznak-e, illetve amennyiben az áruk kivitele engedélyhez kötött, meg kell adnia a kiállított kiviteli engedélyben szereplő árukat és technológiákat.

(2) Az e cikkben említett, előírt kiegészítő információkat vámáru-nyilatkozaton, illetve ilyen nyilatkozat hiányában az adott esetnek megfelelően írásos formában kell benyújtani.

(***) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.)."

(****) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.)."

(*****) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).”"

5.	A 3c. cikket el kell hagyni.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

(1) Tilos:

a)	a III. mellékletben felsorolt luxuscikkek közvetlen vagy közvetett eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele Észak-Koreába;

b)	a III. mellékletben felsorolt luxuscikkek Észak-Koreából történő közvetlen vagy közvetett vétele, behozatala vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Észak-Koreából származnak-e vagy sem;

c)	az olyan tevékenységekben folytatott tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az a) és b) pontban említett tilalmak megkerülése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az ott említett tilalom nem vonatkozik az utazók személyes használati tárgyaira, illetve a nem kereskedelmi természetű, az utazók személyes céljaira szolgáló, az útipoggyászukban található árukra.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tilalmak nem alkalmazandók azon árukra, amelyek a nemzetközi jog szerint mentességet élvező, a tagállamok észak-koreai diplomáciai vagy konzuli képviseletei vagy nemzetközi szervezetek hivatalos céljaihoz szükségesek, illetve azok személyzeteinek személyes használati tárgyaira.

(4) A II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek tartott feltételekkel engedélyezhetik a III. melléklet 17. pontjában felsorolt áruk tekintetében végzett ügyleteket, amennyiben az áruk humanitárius célokat szolgálnak.”.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

(1) Az (EU) 952/2013 243–249. cikkében említett, az Unió területén – a repülőtereket, a tengeri kikötőket és a vámszabad területeket is beleértve – található vagy azon áthaladó rakományt az alábbi esetekben átvizsgálásnak kell alávetni annak biztosítása céljából, hogy a rakomány nem tartalmaz az 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013) vagy 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok, illetve az e rendelet értelmében tiltott cikkeket:

a)	a rakomány Észak-Koreából származik;

b)	a rakományt Észak-Koreának szánták;

c)	a rakományt Észak-Korea vagy annak állampolgárai, vagy az előbbiek nevében vagy az irányítása szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy azok tulajdonában álló vagy ellenőrzése alá tartozó szervezetek közvetítették vagy bonyolították;

d)	a rakományt a IV. mellékletben felsorolt személyek, szervezetek vagy szervek közvetítették vagy bonyolították;

e)	a rakományt észak-koreai lobogó alatt hajózó hajón, vagy Észak-Koreában lajstromozott légi járművön szállítják, vagy a hajó vagy a légi jármű honosság nélküli.

(2) Amennyiben a rakomány nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az Unió területén – a repülőtereket, a tengeri kikötőket és a vámszabad területeket is beleértve – található vagy azon áthaladó rakományt az alábbi esetekben átvizsgálásnak kell alávetni, amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy olyan cikkeket tartalmaz, amelyek eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele e rendelet értelmében tilos:

a)	ha a rakomány Észak-Koreából származik;

b)	a rakományt Észak-Koreának szánták; vagy

c)	ha a rakományt Észak-Korea vagy annak állampolgárai, vagy az előbbiek nevében eljáró személyek vagy szervezetek közvetítették vagy bonyolították.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem érinti a diplomáciai és konzuli poggyászoknak a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi szerződésben és a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezményben előírt sérthetetlenségét és védelmét.

(4) Tilos észak-koreai hajók üzemanyaggal való ellátása, ellátmányozása vagy bármely más módon történő kiszolgálása, amennyiben a szolgáltatást nyújtók – többek között az illetékes vámhatóságoktól kapott, a hatóságokhoz a hajók indulását vagy érkezését megelőzően érkező, a 3a. cikk (1) bekezdésében említett információk alapján – olyan információk birtokában vannak, amelyek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a hajók olyan cikkeket szállítanak, amelyek szolgáltatása, eladása, átadása vagy kivitele e rendelet értelmében tilos, kivéve, ha a szolgáltatásnyújtás humanitárius okokból szükséges.”.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„5b. cikk

(1) Tilos kereskedelmi tevékenységben végrehajtott befektetéseket fogadni vagy jóváhagyni az Unió területén, amennyiben a befektetést az alábbiak hajtják végre:

a)	Észak-Korea kormányához tartozó személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	a Koreai Munkáspárt;

c)	Észak-Korea állampolgárai;

d)	az észak-koreai jog alapján bejegyzett vagy létrehozott jogi személyek, szervezetek vagy szervek;

e)	a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek, szervezetek vagy szervek;

f)	a tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2) Tilos:

az (1) bekezdés a)–f) pontjában említett, Észak-Korea nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiban vagy tevékenységeiben, vagy bányászati, finomítási és vegyipari ágazatok tevékenységeiben részt vevő jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel közös vállalkozás létrehozása, vagy azokban tulajdonosi érdekeltség szerzése vagy kiterjesztése, beleértve a teljes körű felvásárlást, illetve részvények vagy részesedést biztosító egyéb értékpapírok megszerzését is;

b)	finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett jogi személyek, szervezetek vagy szervek részére vagy az ilyen jogi személyek, szervezetek vagy szervek finanszírozásának dokumentált céljára;

c)	az e bekezdés a) és b) pontjában említett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó befektetési szolgáltatások nyújtása.

5c. cikk

(1) Tilos Észak-Koreába irányuló és Észak-Koreából indított pénzátutalásokat végrehajtani, kivéve, ha azok a (3) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak.

(2) Tilos a 16. cikk hatálya alá tartozó hitelintézetek és pénzügyi intézmények számára bármilyen ügylet megkötése vagy abban való részvétel folytatása az alábbiakkal:

a)	Észak-Koreában székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi intézmények;

b)	az Észak-Koreában székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi intézmények VI. mellékletben felsorolt, az e rendelet 16. cikkének hatálya alá tartozó fióktelepei vagy leányvállalatai;

c)	az Észak-Koreában székhellyel rendelkező hitelintézetek és pénzügyi intézmények VI. mellékletben felsorolt, az e rendelet 16. cikkének hatálya alá nem tartozó fióktelepei vagy leányvállalatai;

d)	a VI. mellékletben felsorolt olyan hitelintézetek és pénzügyi intézmények, amelyek sem székhellyel nem rendelkeznek Észak-Koreában, sem a 16. cikk hatálya alá nem tartoznak, de az ezeket ellenőrző személyek, szervezetek vagy szervek Észak-Koreában rendelkeznek lakóhellyel, illetve székhellyel,

kivéve, ha az ilyen ügylet a (3) bekezdés hatálya alá tartozik és azt a (4) bekezdés a) pontjával összhangban engedélyezték, vagy a szóban forgó ügylet esetében a (4) bekezdés b) pontjával összhangban nincs szükség engedélyezésre.

(3) A következő ügyletek engedélyezhetők a (4) bekezdés a) pontjával összhangban:

a)	élelmiszerekkel, egészségüggyel vagy orvosi felszerelésekkel kapcsolatos, valamint mezőgazdasági vagy humanitárius célokat szolgáló ügyletek;

b)	személyes pénzküldeményekkel kapcsolatos ügyletek;

c)	az e rendeletben előírt mentességek végrehajtásával kapcsolatos ügyletek;

d)	az e rendelet értelmében nem tiltott konkrét kereskedelmi szerződéssel kapcsolatos ügyletek;

e)	a nemzetközi jog szerint immunitást élvező diplomáciai vagy konzuli képviseletekkel vagy nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos ügyletek, amennyiben ezekre a tranzakciókra az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor;

f)	a kizárólag az Unió vagy annak tagállamai által fejlesztési célokból finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges, a közvetlenül a polgári lakosság szükségleteit szolgáló vagy a nukleáris leszerelést előmozdító ügyletek;

eseti alapon az Észak-Koreával, annak állampolgáraival, az észak-koreai jog alapján bejegyzett vagy létrehozott jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel szembeni követeléseket teljesítő kifizetésekhez kapcsolódó ügyletek, valamint az olyan hasonló természetű ügyletek, amelyek nem járulnak hozzá az e rendelet értelmében tiltott tevékenységekhez, amennyiben az érintett tagállam legalább 10 nappal korábban értesítette a többi tagállamot és a Bizottságot az engedély megadásáról.

(4) A (3) bekezdésben említett, Észak-Koreába irányuló és Észak-Koreából indított pénzátutalásokkal járó ügyletek esetében:

a)	a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóságok előzetes engedélyére van szükség a 15 000 EUR feletti vagy azzal egyenlő összegű ügyletekhez;

b)	nincs szükséges előzetes engedélyre a 15 000 EUR-val egyenlő vagy az alatti összegű ügyletekhez.

(5) Nincs szükség előzetes engedélyre az Észak-Koreában a nemzetközi jog szerint mentességet élvező, tagállami diplomáciai vagy konzuli képviseletek vagy nemzetközi szervezetek hivatalos céljaihoz szükséges ügyletekhez vagy pénzátutalásokhoz.

(6) A tagállamok tájékoztatják egymást és a Bizottságot a (4) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezésről.

(7) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó ügyletek esetében a 16. cikkben említett hitelintézetek és pénzügyi intézmények a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel folytatott tevékenységük során:

a)	alkalmazzák a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (******) 8. és 9. cikke szerint meghozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket;

b)	biztosítják a 2005/60/EK irányelv és az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*******) szerint kialakított, a pénzmosás elleni és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem eljárásainak való megfelelést;

előírják az 1781/2006/EK rendelet értelmében előírt, pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok, valamint a kedvezményezettre vonatkozó adatok (például a kedvezményezett neve, a kedvezményezett fizetési számlájának száma, és adott esetben az egyedi ügyletazonosító) szolgáltatását, továbbá elutasítják az ügylet feldolgozását, ha ezen adatok bármelyike hiányzik vagy hiányos;

d)	megőrzik az ügyletek nyilvántartásait a 2005/60/EK irányelv 30. cikke b) pontjának megfelelően;

amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy pénzeszközök hozzájárulhatnak Észak-Korea nukleáris fegyverekkel, ballisztikus rakétákkal vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz vagy tevékenységeihez (a továbbiakban: a proliferáció finanszírozása), úgy a 3. cikk (1) bekezdése, illetve a 6. cikk sérelme nélkül azonnal tájékoztatják a 2005/60/EK irányelv által meghatározott illetékes pénzügyi hírszerző egységet, vagy az érintett tagállam által megjelölt, a II. mellékletben felsorolt honlapokon jelzett bármely más illetékes hatóságot;

f)	azonnal jelentést tesznek minden gyanús ügyletről, a megkísérelt ügyleteket is beleértve;

mindaddig nem hajtják végre az olyan ügyleteket, amelyekről megalapozottan feltételezik, hogy a proliferáció finanszírozásával kapcsolatosak lehetnek, amíg be nem fejezték a szükséges intézkedések elvégzését a e) pontjának megfelelően és nem teljesítették a releváns pénzügyi hírszerző egység vagy az illetékes hatóság minden utasítását.

E bekezdés alkalmazásában a pénzügyi hírszerző egység vagy a gyanús ügyleteket fogadó és elemző, nemzeti központként működő bármely egyéb illetékes hatóság jelentéseket kap a potenciális proliferáció-finanszírozásról; és kellő időben, közvetlenül vagy közvetve hozzáféréssel rendelkezik azokhoz a pénzügyi, igazgatási és bűnüldözési információkhoz, amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van, beleértve a gyanús ügyletekkel kapcsolatos jelentések elemzését is.

(8) Az előzetes engedélyezésre vonatkozóan a (3) bekezdésben előírt követelmény attól függetlenül alkalmazandó, hogy az átutalásra egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül sor. E cikk alkalmazásában »a több, összetartozónak tűnő művelet« az alábbiakra terjed ki:

a (2) bekezdés hatálya alá tartozó ugyanazon hitelintézetektől vagy pénzügyi intézményektől, illetve ugyanazon észak-koreai személytőlszervezettől vagy szervtől induló vagy azok számára történő egymást követő átutalások láncolata, amelyeket egyetlen pénzátutalási kötelezettséggel kapcsolatosan hajtanak végre, amennyiben az egyes átutalások nem érik el a 15 000 EUR-t, azonban az összesített összegük megfelel az engedélyeztetési feltételeknek; vagy

b)	különböző pénzforgalmi szolgáltatók vagy természetes vagy jogi személyek bevonásával végzett átutalások láncolata, amely egyetlen pénzátutalási kötelezettséghez kapcsolódik.

(9) Tilos az olyan tevékenységekben folytatott tudatos vagy szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az e cikkben említett tilalmak megkerülése.

(******) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.)."

(*******) Az Európai Parlament és a Tanács 1781/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról (OJ L 345, 2006.12.8., 1. o.).”"

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1) A 6. cikktől eltérve a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóságok az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását:

a pénzeszközök vagy gazdasági források a 6. cikkben említett személy, szervezet vagy szerv jegyzékbe vételének időpontja előtt keletkezett bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat, vagy azon időpont előtt hozott bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági ítélet hatálya alá tartoznak;

a pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat kizárólag ilyen határozattal biztosított vagy ilyen ítéletben érvényesként elismert követelések kielégítésére fogják használni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogaira alkalmazandó irányadó törvényekben és rendeletekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a határozat vagy ítélet kedvezményezettje nem a IV., V. vagy Va. mellékletben felsorolt valamely személy, szervezetek vagy szerv;

d)	a határozat vagy ítélet elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével; valamint

e)	a IV. mellékletben felsorolt személyek, szervezetek és szervek vonatkozásában fennálló határozatról vagy ítéletről az érintett tagállam értesítette a szankcióbizottságot.

(2) A 6. cikktől eltérve és feltéve, hogy egy kifizetés az V. mellékletben felsorolt valamely személy, szervezet vagy szerv által kötött olyan szerződés vagy megállapodás, illetve az adott személy, szervezet vagy szerv részéről létrejött olyan kötelezettség alapján válik esedékessé, amelyet az adott személynek, szervezetnek vagy szervnek a jegyzékbe vétele előtt kötöttek meg vagy amely ezen időpont előtt keletkezett, a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóságok az általuk megfelelőnek tartott feltételekkel engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági források felszabadítását, feltéve, hogy az érintett illetékes hatóság megállapította az alábbiakat:

a)	a szerződés nem kapcsolódik a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 2. cikk (3) bekezdésében vagy a 3. cikk említett cikkekhez, műveletekhez, szolgáltatásokhoz vagy ügyletekhez; valamint

b)	a kifizetést – közvetlenül vagy közvetve – nem az V. mellékletben felsorolt személy, szervezet vagy szerv kapja.

(3) Az érintett tagállam a (2) bekezdés szerinti engedélyezés előtt legalább 10 nappal értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az említett megállapításról, valamint arról, hogy szándékában áll megadni az engedélyt.”.

10.

A 9b. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9b. cikk

(1) Tilos finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani az Észak-Koreával folytatott kereskedelemhez, ideértve exporthitelek, garanciák és biztosítások nyújtását az említett kereskedelemben részt vevő személyek vagy szervezetek számára, amennyiben az ilyen pénzügyi támogatás hozzájárulhat az alábbiakhoz:

a)	Észak-Korea nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjai, vagy az e rendeletben tiltott egyéb tevékenységek;

b)	az a) pontban foglalt tilalom megkerülése.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó a pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozóan 2016. május 29. előtt megkötött szerződések és megállapodások tekintetében.

(3) Az (1) bekezdésében foglalt tilalom nem alkalmazandó élelmezési, mezőgazdasági, orvosi vagy egyéb humanitárius célú kereskedelemre nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében.”.

11.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„9c. cikk

(1) Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú követelések, amelyek teljesítését az e rendelet alapján előírt intézkedések közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben érintik, ideértve a kártérítési vagy egyéb hasonló jellegű követeléseket, különösen a beszámítási követelést vagy a garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelést, azaz kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló bármilyen követelést, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a)	a IV. vagy V. mellékletben felsorolt, jegyzékbe vett személyek, szervezetek vagy szervek;

b)	bármely más észak-koreai személy, szervezet vagy szerv, ideértve Észak-Korea kormányát és állami szerveit, vállalkozásait és ügynökségeit; vagy

c)	az a) és b) pontban említett személyeken, szervezeteken vagy szerveken keresztül, illetve a nevükben eljáró személyek, szervezetek vagy szervek.

(2) Valamely szerződés vagy ügylet teljesítését az e rendelet alapján megállapított intézkedések által érintettnek kell tekinteni, ha a követelés keletkezése vagy tartalma ezekre az intézkedésekre közvetlenül vagy közvetve visszavezethető.

(3) Egy követelés érvényesítésére vonatkozó bármely eljárás során a követelést érvényesíteni kívánó személyre hárul a bizonyítás terhe arra vonatkozóan, hogy a követelés teljesítését nem tiltja az (1) bekezdés.

(4) Ez a cikk nem érinti az (1) bekezdésben említett személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a szerződéses kötelezettségek teljesítése elmaradásának jogszerűségével kapcsolatos bírósági felülvizsgálathoz való jogát, e rendelettel összhangban.”.

12.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1) A pénzeszközök vagy gazdasági források befagyasztása, illetve a pénzeszközök vagy gazdasági források rendelkezésre bocsátásának megtagadása – amennyiben ezt jóhiszeműen, abban a meggyőződésben teszik, hogy az intézkedés e rendelettel összhangban áll – nem vonja maga után a végrehajtó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, illetve ezek vezető tisztségviselői vagy alkalmazottai felelősségét, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a pénzeszközök vagy gazdasági források befagyasztására vagy visszatartására gondatlanságból került sor.

(2) A természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek által végrehajtott intézkedések semmilyen formában nem vonják maguk után e természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek felelősségét, amennyiben azok nem tudták és nem volt ésszerű okuk feltételezni, hogy intézkedésükkel megsértik e rendelet rendelkezéseit.”.

13.

A 11a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11a. cikk

(1) Tilos az Unió területén lévő kikötőkbe való behajózás minden olyan hajó számára:

a)	amely Észak-Korea tulajdonában áll, illetve amelyet Észak-Korea üzemeltet vagy lát el legénységgel;

b)	amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy a hajó, közvetlenül vagy közvetve, egy a IV. mellékletben felsorolt személy vagy szervezet tulajdonában áll vagy ellenőrzése alá tartozik;

c)	amennyiben megalapozottan feltételezhető, hogy olyan cikkeket tartalmaz, amelyek szolgáltatása, eladása, átadása vagy kivitele e rendelet értelmében tilos;

d)	amely nem veti alá magát az átvizsgálásnak azt követően, hogy az átvizsgálást a lobogó szerinti állam vagy a lajstromozó állam engedélyezte; vagy

e)	amely honosság nélküli és nem veti alá magát átvizsgálásnak az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a)	vészhelyzet esetén;

b)	ha a tengeri hajó kikötőbe való behajózása átvizsgálás céljából történik; vagy

c)	ha a hajó visszatér a származási kikötőjébe.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalomtól eltérve a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóság engedélyezheti egy tengeri hajó kikötőbe való behajózását, ha:

a)	a szankcióbizottság előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat céljaival összeegyeztethető bármilyen más okból van szükség; vagy

b)	a tagállam előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy e rendelet céljaival összeegyeztethető bármilyen más okból van szükség.

(4) Tilos észak-koreai fuvarozók által üzemeltetett vagy Észak-Koreából származó bármilyen légi járműnek a tagállamok területéről történő felszállása, oda történő leszállása vagy a feletti átrepülése.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó:

a)	ha a légi jármű átvizsgálás céljából száll le;

b)	kényszerleszállás esetén.

(6) A (4) bekezdéstől eltérve a II. mellékletben felsorolt honlapokon megjelölt illetékes tagállami hatóság engedélyezheti egy légi járműnek a tagállamok területéről történő felszállását, oda történő leszállását vagy tagállamok területe feletti átrepülését, amennyiben az illetékes hatóság előzetesen megállapította, hogy erre humanitárius célokból vagy e rendelet céljaival összeegyeztethető bármilyen más okból van szükség.”.

14.	A 11c. cikket el kell hagyni.

15.	A rendelet e rendelet mellékletének szövegével mint If. melléklettel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS

(1) Lásd e Hivatalos Lap 79. oldalán.

(2) A Tanács 329/2007/EK rendelete (2007. március 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 88., 2007.3.29., 1. o.).

MELLÉKLET

„IF. MELLÉKLET

A 2. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KŐOLAJTERMÉKEK

2707

Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert olaj és más termék; hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét

2709

Nyers kőolaj és bitumenes ásványokból előállított nyersolaj

2710

Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék

2711

Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén

2712 10

–

Vazelin

2712 20

–	Paraffinviasz 0,75 tömegszázaléknál kisebb olajtartalommal

2712 90

–

Más

2713

Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka

2714

Természetes bitumen és aszfalt; bitumenes vagy olajpala és kátrányos homok; aszfaltit és aszfaltkő

2715

Természetes aszfaltot, természetes bitument, ásványolaj-bitument, ásványi kátrányt vagy ásványi kátrányszurkot tartalmazó bitumenes keverék (pl. bitumenes masztix, lepárlási maradvány)

–	Kőolaj- vagy bitumenes ásványokból nyert olajtartalommal

3403 11

– –	Textil, bőr, szőrme vagy más anyagok kezelésére használt készítmények

3403 19

– –

Más

–

Más

3403 91

– –	Textil, bőr, szőrme vagy más anyagok kezelésére használt készítmények

3403 99

– –

Más

– – – –

Túlnyomórészt szerves vegyületekből álló, máshol nem említett vegyipari termékek vagy készítmények

3824 90 92

– – – – –

Folyékony formában 20 °C-on

3824 90 93

– – – – –

Más

3824 90 96

– – – –

Más

3826 00 10

–	Zsírsav-monoalkil-észter (FAMAE) legalább 96,5 térfogatszázalék észter-tartalommal

3826 00 90

–

Más”

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/47

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/842 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 27.)

a 167/2008/EK rendeletnek egy kokcidiosztatikum engedélye jogosultja nevének, valamint márkanevének tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A KRKA d.d. vállalat az 1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint kérelmet nyújtott be, amelyben egy kokcidiosztatikumra (Kokcisan 120G) az 167/2008/EK bizottsági rendeletben (2) megadott engedély jogosultja nevének módosítását kéri.

(2)

A kérelmező azt állítja, hogy a Kokcisan 120G takarmány-adalékanyag forgalmazási jogát 2016. február 5-i hatállyal átruházta a Huvepharma EOOD vállalatra. Emellett a Huvepharma EOOD vállalat, a takarmány-adalékanyag forgalmazási jogának új tulajdonosa a takarmány-adalékanyag kereskedelmi nevének módosítását kérelmezte. A kérelmező megfelelő adatokkal támasztotta alá kérelmét.

(3)	Az engedély feltételeinek javasolt módosításai kizárólag adminisztratív jellegűek, és nem vonják maguk után az érintett adalékanyag újbóli értékelését. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot értesítették a kérelemről.

(4)	Ahhoz, hogy a szóban forgó takarmány-adalékanyagot a Huvepharma EOOD neve alatt, az új kereskedelmi névvel lehessen forgalmazni, módosítani kell az engedély feltételeit.

(5)	A 167/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Mivel a 167/2008/EK rendelet e rendelet általi módosításának haladéktalan alkalmazása biztonsági szempontból nem indokolt, helyénvaló átmeneti időszakot engedélyezni az adalékanyag, valamint az azt tartalmazó előkeverékek és takarmánykeverékek meglévő készleteinek felhasználására.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 167/2008/EK bizottsági rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	a második oszlopban a „KRKA, d.d. Novo mesto, Szlovénia” szövegrész helyébe a „Huvepharma EOOD, Bulgária” szöveg lép;

2.	a harmadik oszlopban a „Kokcisan 120G” szövegrész helyébe a „Huvesal 120 G” szöveg lép.

2. cikk

Az e rendelet hatálybalépésének napja előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelő adalékanyag, valamint az azt tartalmazó előkeverékek és takarmánykeverékek meglévő készletei azok kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) A Bizottság 2008. február 22-i 167/2008/EK rendelete egy kokcidiosztatikum takarmányadalékként történő, tíz évre szóló engedélyezéséről (HL L 50., 2008.2.23., 14. o.).

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/49

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/843 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. május 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	428,2
	MA	117,9
	TR	60,8
	ZZ	202,3
0707 00 05	TR	99,6
0707 00 05	ZZ	99,6
0709 93 10	TR	99,6
0709 93 10	ZZ	99,6
0805 10 20	EG	47,2
	IL	42,6
	MA	59,4
	TR	68,5
	ZA	77,6
	ZZ	59,1
0805 50 10	AR	171,6
	TR	143,1
	ZA	177,5
	ZZ	164,1
0808 10 80	AR	109,4
	BR	107,5
	CL	126,5
	CN	102,3
	NZ	149,7
	US	192,9
	ZA	112,3
	ZZ	128,7
0809 29 00	TR	531,7
	US	855,4
	ZZ	693,6

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/51

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/844 IRÁNYELVE

(2016. május 27.)

a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló, 2009. május 6-i 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2009/45/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott nemzetközi egyezmények némelyike módosult.

(2)	A 2009/45/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban az említett irányelv mellékletei módosíthatók a nemzetközi egyezmények módosításainak figyelembevétele érdekében.

(3)	A 2009/45/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/45/EK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2017. július 1-jéig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 163., 2009.6.25., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2099/2002/EK rendelete a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.).

MELLÉKLET

A 2009/45/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

A II-1. fejezetben:

a szöveg a következő II-1/A-1/4. szabállyal egészül ki.

„4. Zajvédelem

2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓK

Az 1 600 tonna bruttó űrtartalmú vagy annál nagyobb hajókat a fedélzeti zaj csökkentését szem előtt tartva kell megépíteni úgy, hogy a személyzet védve legyen a zajtól, összhangban a hajók fedélzetén engedélyezhető zajszintekről szóló, a Tengerészeti Biztonsági Bizottság által az MSC.337(91) határozattal elfogadott, az IMO által módosított IMO-szabályzattal.”;

a II-1/C/6.2.2.2. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.

alkalmas arra, hogy a legnagyobb üzemi merülés mellett kihajtsa a kormánylapátot az egyik oldalon 35°-ról a másik oldalon 35°-ra, miközben a hajó a legnagyobb előremeneti sebességgel halad, továbbá ugyanilyen körülmények között bármelyik oldalon 35°-ról a másik oldalon 30°-ig legfeljebb 28 másodperc alatt. Ha kivitelezhetetlen az e követelménynek való megfelelés igazolása olyan tengeri próbaút során, amikor a hajó legnagyobb üzemi merülés mellett a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő előremeneti sebességgel halad, akkor a hajók építésük időpontjától függetlenül az alábbi módszerek egyikével is igazolhatják az említett követelménynek való megfelelést:

1.	a tengeri próbautak során a hajó úszáshelyzete egyenes, és kormánylapátja teljesen víz alá merült, miközben a hajó a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő előremeneti sebességgel halad; vagy

amennyiben a tengeri próbautak során a kormánylapát nem merül teljesen víz alá, a megfelelő előremeneti sebességet a tengeri próbaút tekintetében javasolt terhelési körülmények között a kormánylapát alámerült felületének nagysága alapján kell kiszámítani. A számított előremeneti sebességnek olyan erőt és forgatónyomatékot kell kifejtenie a főkormányberendezésre, amelyek legalább akkorák, mintha a hajót legnagyobb üzemi merülés mellett vizsgálnák, miközben a hajó a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő előremeneti sebességgel halad; vagy

a tengeri próbaút során alkalmazott terhelési körülmények alapján megbízhatóan előre jelezték és extrapolálták a kormánylapátra a teljes terhelésnek megfelelő körülmények között kifejtett erőt és forgatónyomatékot. A hajó sebességének meg kell felelnie a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő sebességnek.”;

a II-1/C/6.3.2. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„2.

alkalmas arra, hogy legfeljebb 60 másodperc alatt az egyik oldalon 15°-ról a másik oldalon 15°-ra kihajtsa a kormánylapátot a hajó legnagyobb üzemi merülése mellett, miközben a hajó a legnagyobb előremeneti sebesség felével vagy 7 csomóval halad, attól függően, melyik érték a nagyobb. Ha kivitelezhetetlen az e követelménynek való megfelelés igazolása olyan tengeri próbaút során, amikor a hajó legnagyobb üzemi merülés mellett a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő előremeneti sebesség felével vagy 7 csomóval halad – attól függően, melyik érték a nagyobb –, akkor a hajók építésük időpontjától függetlenül az alábbi módszerek egyikével is igazolhatják az említett követelménynek való megfelelést:

a tengeri próbautak során a hajó úszáshelyzete egyenes és kormánylapátja teljesen víz alá merült, miközben a hajó a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő előremeneti sebesség felével vagy 7 csomóval halad, attól függően, melyik érték a nagyobb; vagy

amennyiben a tengeri próbautak során a kormánylapát nem merül teljesen víz alá, a megfelelő előremeneti sebességet a tengeri próbaút tekintetében javasolt terhelési körülmények között a kormánylapát alámerült felületének nagysága alapján kell kiszámítani. A számított előremeneti sebességnek olyan erőt és forgatónyomatékot kell kifejtenie a segéd kormányberendezésre, amely legalább akkora, mintha a hajót legnagyobb üzemi merülés mellett vizsgálnák, miközben a hajó a főgép maximális folyamatos fordulatszámának és a csavarszárny maximális tervezési emelkedésének megfelelő előremeneti sebesség felével vagy 7 csomóval halad, attól függően, melyik érték a nagyobb; vagy

3.	a tengeri próbaút során a terhelési állapot elérésekor a kormánylapátra kifejtett erőt és forgatónyomatékot megbízhatóan előre jelezték és extrapolálták a teljes terhelésre.”;

d)	a II-1/C/15. szabályban az alcím helyébe a következő szöveg lép: „B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ ÚJ, A II-1/A-1/4. SZABÁLY HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ HAJÓK”.

A II-2. fejezetben:

a szöveg a következő II-2/A/2.28. és II-2/A/2.29. szabállyal egészül ki:

„28.

A II-2/B/9a. szabály alkalmazása céljából a tűzvédelmi csappantyú a szellőzőcsatornába szerelt olyan eszköz, amely rendes körülmények között nyitva marad lehetővé téve a csatorna szellőzését, tűz esetén azonban a tűz terjedésének megfékezése érdekében megakadályozza a csatorna szellőzését. A fenti meghatározás alkalmazásához a következő kifejezések is kapcsolódhatnak:

1.	az automatikus tűzvédelmi csappantyú olyan tűzvédelmi csappantyú, amely égéstermékeknek való kitettség esetén magától bezárul;

2.	a manuális tűzvédelmi csappantyú olyan tűzvédelmi csappantyú, amelyet a személyzet kézzel nyit ki vagy zár be magánál a csappantyúnál; és

3.	a távvezérléssel működtetett tűzvédelmi csappantyú olyan tűzvédelmi csappantyú, amelyet a személyzet a vezérelt csappantyútól bizonyos távolságra található vezérlőberendezés segítségével zár be.

29.

A II-2/B/9a. szabály végrehajtása céljából a füstelzáró csappantyú a szellőzőcsatornába szerelt olyan eszköz, amely rendes körülmények között nyitva marad, lehetővé téve a csatorna szellőzését, tűz esetén azonban a füst és a forró gázok terjedésének megfékezése érdekében megakadályozza a csatorna szellőzését. A füstelzáró csappantyúk várhatóan nem javítják a szellőzőcsatorna által áttört, tűzvédett térelválasztók tűzállóságát. A fenti meghatározás alkalmazásához a következő kifejezések is kapcsolódhatnak:

1.	az automatikus füstelzáró csappantyú olyan füstelzáró csappantyú, amely füstnek és forró gázoknak való kitettség esetén magától bezárul;

2.	a manuális füstelzáró csappantyú olyan füstelzáró csappantyú, amelyet a személyzet kézzel nyit ki vagy zár be magánál a csappantyúnál; és

3.	a távvezérléssel működtetett füstelzáró csappantyú olyan füstelzáró csappantyú, amelyet a személyzet a vezérelt csappantyútól bizonyos távolságra található vezérlőberendezés segítségével zár be.”;

a II-2/A/6.8.2.1. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„1.	a hajó főüzemi meghajtására és az áramfejlesztésre szolgáló belsőégésű erőgépek tűzveszélyes részei, 2018. január 1-jén vagy azt követően épített hajók esetében pedig a hajó minden belsőégésű erőgépének tűzveszélyes részei;”;

a II-2/A/11.1. szabály bevezető szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„1.	A 2019. július 1-je előtt épített hajók esetében a tűzoltó felszerelés a következőkből áll:”;

a szöveg a következő II-2/A/11.1.1.3 és II-2/A/11.1a szabállyal egészül ki:

„1.3.

A tűzoltó felszerelés részét képező zárt rendszerű, sűrített levegős légzőkészüléknek 2019. július 1-jére meg kell felelnie a Tűzbiztonsági rendszerek szabályzata 3. fejezete 2.1.2.2. bekezdésének.

1a.	A 2019. július 1-jén vagy azt követően épített B., C. és D. osztályú új hajókon a tűzoltó felszerelésnek meg kell felelnie a Tűzbiztonsági rendszerek szabályzatában foglalt előírásoknak;”;

a szöveg a következő II-2/A/11.4a. szabállyal egészül ki:

„4a.

A tűzoltók kommunikációja:

Azokon a 2018. január 1-jén vagy azt követően épített hajókon, amelyek kötelesek legalább egy tűzoltó felszerelést szállítani, tűzoltásért felelős csoportonként legalább két hordozható kétirányú rádiótelefon-készüléket kell a fedélzeten tartani a tűzoltók kommunikációjának biztosítására. A cseppfolyósított földgázzal (LNG) hajtott hajók vagy a zárt ro-ro raktérrel vagy speciális kategóriájú terekkel rendelkező ro-ro személyhajók esetében az említett hordozható kétirányú rádiótelefon-készülékeknek robbanásbiztosaknak vagy gyújtószikramenteseknek kell lenniük. A 2018. január 1-je előtt épített hajóknak legkésőbb a 2019. július 1-jét követő első szemlétől meg kell felelniük e szabály követelményeinek.”;

a szöveg a következő II-2/A/15.2.6. szabállyal egészül ki:

„6.	A II-2/A/11. szabály hatálya alá tartozó hajók esetében a gyakorlatok során használt légzőkészülékek tartályait indulás előtt újra kell tölteni vagy ki kell cserélni.”;

a II-2/B/5.1. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A válaszfalak és fedélzetek tűzállóságának nemcsak az e részben egyéb helyeken előírt különleges rendelkezéseknek kell megfelelnie, hanem adott esetben az 5.1. vagy 5.1.a) táblázatban, illetve az 5.2. vagy 5.2.a) táblázatban foglaltaknak is.

Az új hajók tűzvédelmével kapcsolatos szerkezeti óvintézkedések jóváhagyásakor figyelembe kell venni a csatlakozásoknál és a hőszigetelő határvonalak végződéseinél kialakuló hőhidak közötti hőátadás kockázatát.”;

a II-2/B/5.4. szabály 5.1. táblázata után a szöveg a következő 5.1.a) táblázattal egészül ki:

„Az alábbi táblázat MINDEN 2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓRA vonatkozik:

5.1.a) táblázat

A szomszédos tereket elválasztó válaszfalak tűzállósága

Terek

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

Vezérlőállások

(1)

A-0e

A-0

A-15

A-60

A-15

A-60

Folyosók

(2)

B-0e

A-0e

B-0e

A-60

A-15

A-60

A-15

A-0d

A-30

Lakóterek

(3)

A-0e

B-0e

A-60

A-0

A-15

A-0d

A-30

A-0d

Lépcsőházak

(4)

A-0e

B-0e

A-0e

B-0e

A-60

A-0

A-15

A-0d

A-30

Kiszolgálóhelyiségek (kis tűzveszélyesség)

(5)

A-60

A-0

A. kategóriájú gépterek

(6)

A-0

A-60

Egyéb gépterek

(7)

A-0b

A-0

Rakterek

(8)

A-0

Kiszolgálóhelyiségek (nagy tűzveszélyesség)

(9)

A-0b

A-30

Szabad fedélzeti terek

(10)

A-0

Speciális kategóriájú és ro-ro terek

(11)

A-30”

a II-2/B/5.4. szabály 5.2. táblázata után a szöveg a következő 5.2.a) táblázattal egészül ki:

„Az alábbi táblázat MINDEN 2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓRA vonatkozik:

5.2.a) táblázat

A szomszédos tereket elválasztó fedélzetek tűzállósága

Terek lent ↓

Terek → fent

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

Vezérlőállások

(1)

A-0

A-60

A-0

A-60

Folyosók

(2)

A-0

A-60

A-0

A-30

Lakóterek

(3)

A-60

A-0

A-60

A-0

A-30

A-0d

Lépcsőházak

(4)

A-0

A-60

A-0

A-30

Kiszolgálóhelyiségek (kis tűzveszélyesség)

(5)

A-15

A-0

A-60

A-0

A. kategóriájú gépterek

(6)

A-60

A-60f

A-30

A-60

Egyéb gépterek

(7)

A-15

A-0

Rakterek

(8)

A-60

A-0

Kiszolgálóhelyiségek (nagy tűzveszélyesség)

(9)

A-60

A-30

A-0d

A-30

A-0d

A-30

A-0d

A-0

A-60

A-0

A-30

Szabad fedélzeti terek

(10)

—

A-0

Speciális kategóriájú és ro-ro terek

(11)

A-60

A-30

A-0d

A-30

A-0

A-60

A-0

A-30

A-0

A-30

Az 5.1., 5.1.a), 5.2. és 5.2.a) táblázatra vonatkozó megjegyzések:

(a)	Annak tisztázására, hogy melyik alkalmazandó, lásd a II-2/B/3. és 8. szabályt.

(b)

Ahol a terek ugyanabba a kategóriába esnek és a »b« felső index szerepel, a táblázatban megadott válaszfal vagy fedélzet szerinti besorolás csak akkor kötelező, ha a szomszédos terek különböző célokat szolgálnak, mint például a (9) kategória. Ha egy konyha mellett konyha van, nincs szükség válaszfalra, de ha a konyha mellett festéktároló van, akkor »A-0« válaszfalat kell alkalmazni.

(c)	A kormányállást és a térképszobát egymástól elválasztó térelválasztók lehetnek »B-0« besorolásúak.

(d)	Lásd e szabály 2.3. és 2.4. bekezdését.

(e)	A 2.1.2. bekezdés alkalmazásában az 5.1. és az 5.1.a) táblázatban szereplő »B-0« és »C« besorolás helyett »A-0« besorolást kell alkalmazni.

(f)	Nincs szükség tűzszigetelésre, amennyiben a (7) kategóriában a géptérben kicsi vagy egyáltalán nem áll fenn a tűzveszély.

(*)

Ahol a táblázatban csillag szerepel, a térelválasztónak acélból vagy egyéb egyenértékű anyagból kell készülnie, de nem kell »A« osztályúnak lennie. A 2003. január 1-jén vagy azt követően épített hajók esetében azonban, amennyiben a fedélzetet – a (10) kategóriájú terek kivételével – villamos kábelek, csővezetékek és szellőzőcsatornák átvezetése miatt megbontják, a megbontás jól záró legyen, hogy megakadályozza a tűz vagy a füst terjedését. A vezérlőállások (vészüzemi áramfejlesztők) és a szabad fedélzetek közötti térelválasztók bemeneti nyílásain nem szükséges zárószerkezetnek lennie, kivéve, ha rögzített, gázzal oltó rendszert szerelnek fel. A II-2/B/2.1.2. szabály alkalmazásában az 5.2. and 5.2.a) táblázatban szereplő csillag helyett a (8) és (10) kategóriák kivételével »A-0« besorolást kell alkalmazni.”;

a szöveg a következő II-2/B/6.3.4. szabállyal egészül ki:

„2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓK

3.4.

Gépterekben a fő műhelyekből két menekülési útvonalat kell biztosítani. E menekülési útvonalak egyikének folyamatos tűzvédelmet kell biztosítania a géptéren kívül elhelyezkedő biztonságos helyig.”;

k)	a II-2/B/9. szabály címének helyébe a következő cím lép: „9. A 2018. január 1-je előtt épített hajók szellőzőrendszerei (R 32)”;

a szöveg a következő II-2/B/9a. szabállyal egészül ki:

„9a. Hajók szellőzőrendszerei

2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓK

1. Általános

A szellőzőcsatornáknak – a szimpla és a duplafalú csatornákat egyaránt beleértve – acélból vagy azzal egyenértékű anyagból kell készülniük, kivéve a legfeljebb 600 mm hosszú hajlékony csőidomokat, amelyek a légkondicionált helyiségekben lévő ventilátorokat a szellőzőcsatornákkal kötik össze. Amennyiben az 1.6. bekezdés erről másként nem rendelkezik, a csatornák építéséhez – a szigetelésüket is beleértve – használt bármilyen más anyagnak is éghetetlennek kell lennie. A rövid, legfeljebb 2 m hosszú és a 0,02 m2-nél kisebb szabad keresztmetszetű csatornáknak (a »szabad keresztmetszetű terület« terminus még az előszigetelt csatornák esetében is a magának a csatornának és nem a szigetelésnek a belső méretei alapján számított területet jelenti) azonban nem szükséges acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készülniük, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a csatornáknak olyan éghetetlen anyagból kell készülniük, amely belül és kívül alacsony lángterjedési jellemzőkkel bíró membránokkal fedhető be, amelyek felületén az égéshő az alkalmazott anyagvastagság mellett egyetlen esetben sem haladhatja meg a 45 MJ/m2 értéket. Az égéshő értékét a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott ajánlásoknak és különösen az ISO 1716:2002 (»Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai – A bruttó égéshő (fűtőérték) meghatározása«) szabványnak megfelelően kell kiszámítani;

2.	a csatornákat csak a szellőzőrendszer végeinél alkalmazzák; és

3.	a csatornák a hosszúságuk mentén mért 600 mm-nél nincsenek közelebb az »A« vagy »B« osztályú térelválasztók megbontásához, ideértve a »B« osztályú egybefüggő mennyezetet is.

A következő berendezéseket a Tűzvizsgálati eljárások szabályzatának megfelelően meg kell vizsgálni:

a tűzvédelmi csappantyúk, ideértve a megfelelő működtető berendezéseiket, noha ilyen kipróbálásra nincs szükség a csatorna alsó végében elhelyezkedő, konyhai tűzhelyek elszívócsatornáiban lévő tűzvédelmi csappantyúk esetében, amelyeknek acélból kell készülniük és képesnek kell lenniük arra, hogy a csatornában meggátolják a huzatot; és

2.	az »A« osztályú térelválasztók szellőzőcsatorna-átvezetései, habár a próba nem szükséges, amennyiben az acélhüvelyeket szegecselt vagy csavarozott csatlakozásokkal vagy hegesztéssel közvetlenül a szellőzőcsatornákhoz kötik.

A tűzvédelmi csappantyúkat könnyen hozzáférhetően kell elhelyezni. Amennyiben a mennyezeti vagy falburkolatok mögé helyezik őket, ezeket a mennyezeti vagy falburkolatokat ellenőrző nyílással kell ellátni, amelynél meg kell jelölni a tűzvédelmi csappantyú azonosító számát. A tűzvédelmi csappantyúk azonosító számát az esetleges távvezérlőkön is fel kell tüntetni.

A szellőzőcsatornákat ellenőrzés és tisztítás céljából nyílásokkal kell ellátni. A nyílásokat a tűzvédelmi csappantyúk közelében kell elhelyezni.

A szellőzőrendszerek fő bemeneti és kimeneti nyílásait úgy kell kialakítani, hogy a szellőztetett tereken kívüli terekből is be lehessen őket zárni. A zárószerkezetnek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, jól látható és állandó jelöléssel kell ellátni, és annak jeleznie kell tüntetni a zárószerkezet működési állását.

Az »A« vagy »B« osztályú térelválasztók nyílásaitól számított 600 mm távolságon belül, valamint az »A« osztályú építési követelmények szerint építendő csatornák esetében a peremes szellőzőcsatorna illesztéseibe nem helyezhetők éghető tömítések.

Két zárt tér között nem alakíthatók ki szellőzőnyílások vagy légkiegyenlítő csatornák, kivéve, ha a II-2/B/7.7. szabály azt lehetővé teszi.

2. A csatornák elrendezése

Az A. kategóriájú gépterek, a járműterek, ro-ro terek, konyhák, speciális kategóriájú terek és rakterek szellőzőrendszereit el kell különíteni egymástól és az egyéb tereket ellátó szellőzőrendszerektől. A 36-nál kevesebb utast szállító személyhajókon a konyhai szellőzőrendszereket azonban nem szükséges teljesen elkülöníteni más szellőzőrendszerektől, hanem külön csatornákon keresztül más tereket ellátó szellőzőberendezés is kiszolgálhatja azokat. Ilyen esetben a szellőzőberendezés közelében automatikus tűzvédelmi csappantyút kell felszerelni a konyha szellőzőcsatornájában.

Az A. kategóriájú gépterek, illetve konyhák, gépjárműfedélzetek, ro-ro rakterek vagy speciális kategóriájú terek szellőzőcsatornái nem haladhatnak át lakótereken, kiszolgálóhelyiségeken vagy vezérlőállásokon, amennyiben nem felelnek meg 2.4. bekezdés feltételeinek.

A lakóterek, kiszolgálóhelyiségek vagy vezérlőállások szellőzését szolgáló csatornák nem haladhatnak át A. kategóriájú géptereken, illetve konyhákon, gépjárműfedélzeteken, ro-ro raktereken vagy speciális kategóriájú tereken, amennyiben nem felelnek meg a 2.4. bekezdésben meghatározott feltételeknek.

A 2.2. és a 2.3. bekezdésben foglaltak szerint a csatornáknak meg kell felelniük az alábbi feltételcsoportok egyikének:

1.1.	a 0,075 m2-nél kisebb szabad keresztmetszetű csatornáknak legalább 3 mm vastag acélból, a 0,075 és 0,45 m2 közötti szabad keresztmetszetű csatornáknak legalább 4 mm vastag acélból, a 0,45 m2-nél nagyobb szabad keresztmetszetű csatornáknak pedig legalább 5 mm vastag acélból kell készülniük;

1.2.	a csatornákat megfelelő módon alá kell támasztani és ki kell merevíteni;

1.3.	a csatornákat automatikus tűzvédelmi csappantyúval kell ellátni a megbontott határolófalaknál; és

1.4.	a csatornákat az általuk kiszolgált terektől legalább a tűzvédelmi csappantyúkon 5 méterrel túl lévő pontig az »A-60« normának megfelelően kell szigetelni;

vagy

2.1.	a csatornáknak acélból kell készülniük a 2.4.1.1. és 2.4.1.2. bekezdésnek megfelelően; és

2.2.	a csatornákat minden olyan térben, amelyen áthaladnak, az »A-60« normának megfelelően kell szigetelni, kivéve azokat a csatornákat, amelyek a II-2/B/4.2.2. szabályban meghatározott (9) vagy (10) kategóriájú tereken haladnak át.

A 2.4.1.4. és a 2.4.2.2. bekezdés alkalmazásában a csatornák teljes keresztmetszeti külső felületét szigetelni kell. Azokat a csatornákat, amelyek egy meghatározott téren kívül, de azzal szomszédos helyen találhatók, és az említett térrel egy vagy több közös felületen osztoznak, úgy kell tekinteni, mint amelyek áthaladnak a meghatározott téren, valamint az adott térrel közös felület felett a csatornán 450 mm-re túlnyúló távolságig szigetelni kell (az ilyen megoldások vázlatait a SOLAS-egyezmény II-2. fejezete egységes értelmezései tartalmazzák (MSC.1/Circ.1276)).

Ahol szükség van arra, hogy egy szellőzőcsatorna függőleges főzónán haladjon keresztül, a térelválasztó mellett automatikus tűzvédelmi csappantyút kell felszerelni. A csappantyúnak a térelválasztó mindkét oldaláról kézzel is zárhatónak kell lennie. A vezérlőeszköz könnyen megközelíthető legyen, és azt jól láthatóan meg kell jelölni. A térelválasztó és a csappantyú közötti csatornát a 2.4.1.1. és 2.4.1.2. szabálynak megfelelően acélból kell készíteni, és úgy kell szigetelni, hogy a megbontott térelválasztóval legalább azonos tűzállósági jellemzőkkel rendelkezzen. A csappantyút legalább a térelválasztó egyik oldalán jól látható jelzőkészülékkel kell felszerelni, amely mutatja a csappantyú működési állását.

3. A tűzvédelmi csappantyúk és a szellőzőcsatorna-átvezetések részletei

Az »A« osztályú térelválasztókon áthaladó csatornáknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

amennyiben egy 0,02 m2 vagy annál kisebb keresztmetszetű vékonyan lemezelt csatorna bontja meg az »A« osztályú térelválasztókat vagy fedélzeteket, a nyílást legalább 3 mm vastag és legalább 200 mm hosszú acélhüvellyel kell ellátni, lehetőleg 100-100 mm elosztással a válaszfal mindkét oldalán, illetve a fedélzet esetében a megbontott fedélzet teljes alsó oldalán;

amennyiben egy 0,02 m2-nél nagyobb, de legfeljebb 0,075 m2 szabad keresztmetszetű szellőzőcsatorna halad át »A« osztályú térelválasztókon, a nyílásokat acéllemez hüvellyel kell ellátni. A csatornák és hüvelyek lemezvastagsága legalább 3 mm, hosszúsága legalább 900 mm. Amikor válaszfalon haladnak át, ez a hosszúság lehetőleg a válaszfal mindkét oldalán 450 mm legyen. E csatornák vagy az e csatornákat körülvevő hüvelyek tűzszigetelést kapnak. A szigetelésnek legalább annyira tűzállónak kell lennie, mint annak a térelválasztónak, amelyen a csatorna áthalad; és

a 0,075 m2-nél nagyobb szabad keresztmetszetű, »A« osztályú térelválasztókon áthaladó csatornákat automatikus tűzvédelmi csappantyúval kell felszerelni. Minden egyes csappantyút a megbontott térelválasztó közelében kell elhelyezni, valamint a csappantyú és a megbontott térelválasztó közötti csatornát a 2.4.2.1. és 2.4.2.2. szabálynak megfelelően acélból kell készíteni. A tűzvédelmi csappantyú automatikusan működik, de a térelválasztó mindkét oldaláról kézzel is zárható. A csappantyút jól látható jelzőkészülékkel kell felszerelni, amely mutatja a csappantyú működési állását. A tűzvédelmi csappantyú alkalmazása nem szükséges ott, ahol a csatornák »A« osztályú térelválasztóval körülvett tereken haladnak át, de nem e tereket látják el, feltéve, hogy a csatornák tűzállósága megegyezik a megbontott térelválasztókéval. A 0,075 m2-nél nagyobb szabad keresztmetszetű csatornák az »A« osztályú térelválasztó megbontásánál nem oszthatók fel kisebb csatornákra, és a térelválasztón való átvezetésük után nem egyesíthetők újra az eredeti csatornává annak érdekében, hogy ne legyen szükséges az e rendelkezésben előírt tűzvédelmi csappantyú felszerelése.

A »B« osztályú válaszfalakon áthaladó, 0,02 m2-t meghaladó szabad keresztmetszetű szellőzőcsatornát acéllemez hüvellyel kell kibélelni, amely 900 mm hosszú, és lehetőleg a válaszfalak mindkét oldalára 450 mm-re nyúlik át, amennyiben a csatorna megfelelő szakasza nem acélból készült.

Minden tűzvédelmi csappantyú legyen kézzel is működtethető. A csappantyúknak rendelkezniük kell közvetlen mechanikus kioldózárral, vagy alternatív lehetőségként elektromos, hidraulikus vagy pneumatikus úton kell zárhatónak lenniük. Minden tűzvédelmi csappantyúnak a térelválasztó mindkét oldaláról kézzel is működtethetőnek kell lennie. Az automatikus tűzvédelmi csappantyúkat, ideértve a távvezérléssel működtethető csappantyúkat is, olyan üzembiztonsági mechanizmussal kell ellátni, amely tűz esetén még az áramellátás, illetve a hidraulikus vagy pneumatikus nyomás megszűnésekor is bezárja a csappantyút. A távvezérléssel működtetett tűzvédelmi csappantyúk legyenek kézzel is újranyithatók a csappantyúnál.

4. A több mint 36 utast szállító személyhajók szellőzőrendszerei

Az 1., a 2. és a 3. szakaszban meghatározott követelmények mellett a több mint 36 utast szállító személyhajók szellőzőrendszereinek a következő követelményeknek is meg kell felelniük:

1.	A szellőzőventilátorokat úgy kell elhelyezni, hogy a különböző terekbe vezető csatornák a függőleges főzónában maradjanak.

2.	A zárt lépcsőházak szellőzését egy önálló ventilátor- és csatornarendszerrel (elszívó- és ellátórendszer) kell biztosítani, amely a szellőzőrendszeren belül csak e teret szolgálja ki.

Az egynél több fedélközi lakóteret, kiszolgálóhelyiséget vagy vezérlőállást kiszolgáló csatornát – keresztmetszetétől függetlenül – az egyes fedélzetek ezek miatti megbontásának közelében olyan automatikus füstelzáró csappantyúval kell felszerelni, amely a csappantyú feletti védett fedélzetről kézzel is zárható. Amennyiben a függőleges főzónán áthaladó, egy-egy fedélközi teret kiszolgáló különálló csatornák révén egy ventilátor egynél több fedélközi teret szolgál ki, minden egyes csatornát kézi működtetésű füstelzáró csappantyúval kell felszerelni a ventilátor közelében.

4.	A függőleges csatornákat szükség esetén a 4.1. és 4.2. táblázatban foglaltak szerint kell szigetelni. A csatornákat az általuk kiszolgált terek és adott esetben a mérlegelés tárgyát képező tér közötti fedélzetek vonatkozásában előírt szigeteléssel kell ellátni.

5. A konyhai tűzhelyek elszívócsatornái

1. A több mint 36 utast szállító személyhajókra vonatkozó követelmények

Az 1., 2. és 3. szakaszban meghatározott követelmények kiegészítéseként a konyhai tűzhelyek elszívócsatornáit a 2.4.2.1. és 2.4.2.2. bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megépíteni és az »A-60« normának megfelelően kell őket szigetelni minden olyan lakótérben, kiszolgálóhelyiségben vagy vezérlőállásban, amelyen áthaladnak. Az elszívócsatornákat ezenkívül a következőkkel is fel kell szerelni:

1.	a tisztítás céljából könnyen elmozdítható zsírfogó, amennyiben nem alkalmaznak más, jóváhagyott zsírtalanító rendszert;

2.	a csatorna alsó végében, a csatorna és a konyhai tűzhely elszívóernyője között elhelyezkedő, automatikusan és távvezérléssel működtethető tűzvédelmi csappantyú, továbbá egy távvezérléssel működtethető tűzvédelmi csappantyú, amelyet a csatorna felső végében, a kimeneti nyílás közelében helyeznek el;

a csatornán belüli tűz eloltására szolgáló beépített tűzoltó készülék. A tűzoltórendszereknek meg kell felelniük a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott ajánlásoknak és különösen az ISO 15371:2009 („Hajók és tengerészeti technológia – A konyhai főzőeszközök védelmére szolgáló tűzoltó rendszerek”) szabványnak;

távvezérlő berendezések az elszívó- és ellátóventilátorok lezárása, a 5.1.1.2. bekezdésben említett tűzvédelmi csappantyúk működtetése és a tűzoltó rendszerek működtetése érdekében, amelyeket a konyhán kívül, annak bejáratához közel kell elhelyezni. Amennyiben többcsatornás rendszert építenek be, a fenti vezérlőeszközökkel azonos helyen lévő távvezérlésű szerkezettel biztosítani kell, hogy lezárják azokat a csatornaágakat, amelyek ugyanazon a főjáraton keresztül szívnak, mielőtt oltószer kerülne a rendszerbe; és

5.	ellenőrzés és tisztítás céljára szolgáló, megfelelően elhelyezett nyílások, ideértve egy, az elszívóventilátor közelében lévő nyílást és egy olyan nyílást, amely a csatorna alsó végében található, ahol zsiradék halmozódik fel.

A szabad fedélzeteken felszerelt tűzhelyek elszívócsatornáinak adott esetben meg kell felelniük az 5.1.1. bekezdésben foglaltaknak, amennyiben lakótereken vagy éghető anyagokat magukban foglaló tereken haladnak át.

2. A legfeljebb 36 utast szállító személyhajókra vonatkozó követelmények

A konyhai tűzhelyek elszívócsatornáit a 2.4.1.1 és a 2.4.1.2. bekezdésnek megfelelően kell megépíteni, amennyiben lakótereken vagy éghető anyagokat magukban foglaló tereken haladnak át. Minden elszívócsatornát fel kell szerelni a következőkkel:

1.	egy tisztítás céljából könnyen elmozdítható zsírfogó;

2.	a csatorna alsó végében, a csatorna és a konyhai tűzhely elszívóernyője között elhelyezkedő, automatikusan és távvezérléssel működtethető tűzvédelmi csappantyú, továbbá egy távvezérléssel működtethető tűzvédelmi csappantyú, amelyet a csatorna felső végében, a kimeneti nyílás közelében helyeznek el;

3.	az elszívó- és ellátóventilátorok lezárására a konyhából működtethető berendezés; és

4.	a csatornán belüli tűz eloltására szolgáló beépített tűzoltó készülék.

6. Az A. kategóriájú, belsőégésű erőgépeket magukban foglaló géptereket kiszolgáló, szellőzőtermek

Ha egy szellőzőterem csak egy ilyen szomszédos gépteret szolgál ki, valamint a szellőzőterem és a géptér között nincs tűzálló térelválasztó, a gépteret kiszolgáló szellőzőcsatorna vagy -csatornák elzárására szolgáló eszköznek a szellőzőtermen és a géptéren kívül kell elhelyezkednie.

Ha egy szellőzőterem ilyen gépteret és más tereket is kiszolgál, valamint nem érintkezik az »A-0« osztályú géptérrel és annak megbontásaival, a gépteret kiszolgáló szellőzőcsatorna vagy -csatornák elzárására szolgáló eszköz a szellőzőteremben is elhelyezkedhet.

7. A több mint 36 utast szállító személyhajók mosodáinak szellőzőrendszerei

A (13) kategória alá eső mosodák és szárítóhelyiségek elszívócsatornáit a II-2/B/2.2. szabályban meghatározottak szerint fel kell szerelni a következőkkel:

1.	egy tisztítás céljából könnyen elmozdítható szűrő;

2.	a csatorna alsó végén elhelyezkedő, automatikusan és távvezérléssel is működtethető tűzvédelmi csappantyú;

3.	távvezérlő berendezések az elszívó- és ellátóventilátorok adott téren belüli lezárására és a 7.2. bekezdésben említett tűzvédelmi csappantyúk működtetésére; és

4.	szemrevételezés és tisztítás céljából megfelelően elhelyezett nyílások.”;

a szöveg a következő II-2/B/13.4., II-2/B/13.5. és II-2/B/13.6. szabállyal egészül ki:

„2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓK

A II-2/A/9. szabály megfelelő rendelkezései szerint jóváhagyott típusú beépített tűzérzékelő és tűzjelző rendszert kell felszerelni olyan gépterekben, ahol:

4.1.	jóváhagyták automatikus távvezérlő rendszerek és berendezések beépítését az adott tér felügyeletének kiváltására; és

4.2.	a főgépek és a kapcsolódó gépi berendezések, beleértve a központi áramforrást is, különböző szintű automatizált és távvezérelt rendszerekkel vannak ellátva, és azokat a vezérlőteremből állandóan személyzet felügyeli.

A II-2/A/9. szabály megfelelő rendelkezései szerint jóváhagyott típusú beépített tűzérzékelő és tűzjelző rendszert kell felszerelni a hulladékégetőt magukban foglaló zárt terekben.

A II-2/B/13.4. és 13.5. szabály által előírt, beépített tűzérzékelő és tűzjelző rendszerre az alábbi szabályok vonatkoznak:

A tűzérzékelő rendszert úgy kell megtervezni, az érzékelőket pedig úgy kell elhelyezni, hogy a gépek rendes üzemi körülményei és a környezeti hőmérséklet által megkívánt szellőzési változások mellett is gyorsan érzékeljék az adott tér bármelyik részében kialakuló tüzet. A csak hőérzékelőkkel működő érzékelő rendszerek nem engedélyezettek, csak a korlátozott magasságú terekben és ott, ahol a használatuk különösen megfelelő. Az érzékelő rendszernek hallható és látható jelzéseket kell adnia, amelyek eltérnek a többi nem tűzjelző riasztórendszer jelzésétől, és elegendő helyen érzékelhetőnek kell lennie ahhoz, hogy a riasztás a parancsnoki hídon és a felelős géptiszt számára is egyértelmű legyen.

Amennyiben a parancsnoki hídon nincs személyzet, a riasztásnak olyan helyen kell jeleznie, ahol a személyzet egy felelős tagja szolgálatban van.

A rendszert a felszerelést követően a motorok működése és a szellőztetés tekintetében változó körülmények között is ki kell próbálni.”;

a II-2/B/14.1.1.2. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„2.	A II-2/A/12., II-2/B/7., II-2/B/9. és II-2/B/9a. szabálynak a függőleges zónák sértetlenségére vonatkozó követelményeit kell alkalmazni azokra a fedélzetekre és válaszfalakra is, amelyek a vízszintes zónákat egymástól és a hajó fennmaradó részétől elválasztó határokat képezik.”;

a II-2/B/14.1.2.2. szabály helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A 2018. január 1-je előtt épített, legfeljebb 36 utast szállító új hajókon és a több mint 36 utast szállító, B osztályú meglévő hajókon a különleges kategóriájú tereket határoló válaszfalakat a II-2/B/5. szabály 5.1. táblázata (11) kategóriájában előírt szigeteléssel, a vízszintes térhatárolókat pedig a II-2/B/5. szabály 5.2. táblázata (11) kategóriájában előírt szigeteléssel kell ellátni. A 2018. január 1-jén vagy azt követően épített, legfeljebb 36 utast szállító új hajókon a különleges kategóriájú tereket határoló válaszfalakat a II-2/B/5. szabály 5.1.a) táblázata (11) kategóriájában előírt szigeteléssel, a vízszintes térhatárolókat pedig a II-2/B/5. szabály 5.2.a) táblázata (11) kategóriájában előírt szigeteléssel kell ellátni.”

A III. fejezetben:

a III/2.6. szabály táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„Terek

Személyek száma (N)

Utasok száma (P)

> 250

≤ 250

> 250

≤ 250

> 250

≤ 250

Túlélési jármű befogadóképessége (1) (2) (3) (4):

—	meglévő hajók

1,10 N

—

új hajók

1,25 N

Készenléti mentőcsónakok (4) (5)

Mentőgyűrűk (6)

Mentőmellények (8) (9) (12) (13)

1,05 N

Gyermekmentőmellények (9) (13)

0,10 P

Mentőmellények csecsemőknek (10) (13)

0 025 P

Vészfáklyák (7)

Kötélkilövő készülékek (14)

—

Radartranszponder

Kétirányú URH rádiótelefon készülék

a szöveg a következő III/9/2a. szabállyal egészül ki:

„2a.

Legkésőbb a 2018. január 1-je utáni első tervezett szárazdokkolás idejére, de 2019. július 1-jén él semmi esetre sem később azokat az LSA szabályzat 4.4.7.6.4–4.4.7.6.6 bekezdéseinek nem megfelelő kioldó mechanizmusokat, amelyekkel személyekkel terhelt mentőcsónakok bocsáthatók vízre, ki kell cserélni a szabályzatnak megfelelő felszerelésre (*).

(*) Lásd a mentőcsónakok kioldó- és bevonórendszereinek értékelésére és cseréjére vonatkozó iránymutatásokat (MSC.1/Circ.1392).”;"

a szöveg a következő III/10a. szabállyal egészül ki:

„10a. Személyek vízből való mentése

2018. JANUÁR 1-JÉN VAGY AZT KÖVETŐEN ÉPÍTETT B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ HAJÓK

A személyek vízből való mentésére vonatkozóan minden hajónak hajóspecifikus, az IMO által kidolgozott iránymutatásokat (**) figyelembe vevő tervekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie. A terveknek és eljárásoknak azonosítaniuk kell a mentési célokra szánt felszerelést és a hajón tartózkodó, a mentési műveletekben részt vevő személyzetet fenyegető kockázatok minimalizálására meghozandó intézkedéseket. A 2018. január 1-je előtt épített hajóknak a biztonsági felszerelések első időszakos vagy megújítási célú szemléjére meg kell felelniük e szabály követelményeinek.

A III/5-1.4. szabálynak megfelelő ro-ro személyhajókat úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek e szabálynak.

(**) A személyek vízből való mentésére vonatkozó tervek és eljárások kidolgozását szolgáló iránymutatások (MSC.1/Circ.1447).”;"

a szöveg a következő III/13.9. szabállyal egészül ki:

„9.

A személyzet azon tagjai, akik zárttéri behatolási és mentési feladatok ellátásáért felelnek, a hatóságok által megállapított időközönként, de egy évben legalább egyszer kötelesek részt venni a hajók fedélzetén tartandó, zárt terekbe való belépéssel összefüggő és mentési gyakorlatokban:

1. Zárttéri behatolási és mentési gyakorlatok

A zárttéri behatolási és mentési gyakorlatokat biztonságos módon kell megszervezni és levezetni, értelemszerűen figyelembe véve az IMO által kidolgozott ajánlásokban foglalt iránymutatásokat (***).

Minden zárttéri behatolási és mentési gyakorlatnak magában kell foglalnia az alábbiakat:

1.	a behatoláshoz szükséges személyi védőfelszerelés ellenőrzése és használata;

2.	a kommunikációs eszközök és eljárások ellenőrzése és használata;

3.	a zárt terek levegőjének mérésére szolgáló mérőeszközök ellenőrzése és használata;

4.	a mentőfelszerelések és mentési eljárások ellenőrzése és használata; és

5.	az elsősegélyre és újraélesztési módszerekre vonatkozó instrukciók.

(***) Lásd az IMO A.1050(27) határozatával elfogadott, »Átdolgozott ajánlás a hajók fedélzetén lévő zárt terekbe való behatolásról« című dokumentumot.”;"

a szöveg a következő III/14. szabállyal egészül ki:

„14. Feljegyzések (R 19.5)

B., C. ÉS D. OSZTÁLYÚ ÚJ ÉS MEGLÉVŐ HAJÓK:

Szemlék végzésének napján a hajóelhagyási és tűzoltási gyakorlatok, a zárttéri behatolási és mentési gyakorlatok, más életmentő felszereléssel összefüggő gyakorlatok és fedélzeti gyakorlatok részleteit rögzíteni kell a hatóságok által előírt hajónaplóba. Ha a kijelölt időpontban nem tartják meg a teljes szemlét, gyakorlatot vagy képzést, a naplóba be kell jegyezni a megtartott szemle, gyakorlat vagy képzés körülményeit és kiterjedési körét.”

(1) A túlélési járművek lehetnek mentőcsónakok, mentőtutajok, vagy ezek vegyesen, a III/2.2. szabálynak megfelelően. Amennyiben azt az utak védett természete és/vagy a működési terület kedvező klimatikus feltételei indokolják, tekintettel az IMO MSC 1046. körlevélben megfogalmazott ajánlásokra, és azt a fogadó tagállam nem utasítja vissza, a lobogó szerinti állam hatóságai elfogadhatják:

az LSA szabályzat 4.2. vagy 4.3. szakaszának meg nem felelő nyitott, megfordítható, felfújható mentőtutajokat, amennyiben a mentőtutajok teljes mértékben megfelelnek a nagy sebességű utasszállító vízi járművekre vonatkozó 1994. évi szabályzat 10. melléklete, a 2012. január 1-jén vagy azt követően épített hajók esetében pedig a nagy sebességű utasszállító vízi járművekre vonatkozó 2000. évi szabályzat 11. melléklete követelményeinek;

b)	azokat a mentőtutajokat, amelyek a mentőtutajok fenekének a hideg elleni szigetelése tekintetében nem felelnek meg az LSA szabályzat 4.2.2.2.1. és 4.2.2.2.2. bekezdésének.

A B., C. és D. osztályú meglévő hajók túlélési járművei megfelelnek az 1998. március 17-én módosított, 1974. évi SOLAS-egyezmény vonatkozó szabályainak. A ro-ro személyhajóknak meg kell felelniük a III/5-1. szabály rendelkezéseinek.

A táblázatban előírt mentőtutaj-kapacitást egyenes arányban ki lehet pótolni az LSA szabályzat 6.2. szakaszának megfelelő tengeri evakuálási rendszer vagy rendszerek használatával, beleértve ezek esetleges vízre bocsátó berendezéseit is.

(2) Amennyire megvalósítható, a túlélési járművek elosztása legyen egyenletes a hajó mindkét oldalán.

(3) A túlélési járművek – a kiegészítő mentőtutajokat is tartalmazó – összesített számának meg kell felelnie a fenti táblázatban említett követelményeknek, így például a hajóbizonyítvány szerint szállítható személyek számának (N) 1,10N = 110 % és 1,25N = 125 %. A hajón megfelelő számú túlélési járműnek kell lennie, hogy amennyiben egy túlélési jármű elvész vagy üzemképtelenné válik, a fennmaradó túlélési járművekben helyet foglalhasson annyi személy, amennyinek a szállítására a hajót hitelesítették. Amennyiben a III/7.5. szabály mentőtutajok tárolására vonatkozó követelményei nem teljesülnek, további mentőtutajokra lehet szükség.

(4) A mentőcsónakok és/vagy a készenléti mentőcsónakok számának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy amikor a hajó jóváhagyott befogadóképességének megfelelő számú utas elhagyja a hajót, minden mentőcsónak vagy készenléti mentőcsónak legfeljebb kilenc mentőtutajt irányítson.

(5) A készenléti mentőcsónakok vízre bocsátó berendezéseinek meg kell felelniük a III/10. szabály követelményeinek.

Amennyiben egy készenléti mentőcsónak megfelel az LSA szabályzat 4.5. és 4.6. szakasza követelményeinek, akkor beleszámítható a fenti táblázatban meghatározott mentőjárművek befogadóképességébe.

Egy mentőcsónak elfogadható készenléti mentőcsónaknak, amennyiben mind a mentőcsónak, mind annak vízrebocsátási és visszahelyezési berendezései megfelelnek a készenléti mentőcsónakokra vonatkozó követelményeknek.

Amennyiben kötelező készenléti mentőcsónakot szállítaniuk, a ro-ro személyhajókon lévő készenléti mentőcsónakok közül legalább egy olyan gyors mentőjármű legyen, amely megfelel a III/5-1.3. szabály rendelkezéseinek.

Amennyiben a lobogó szerinti állam hatóságai úgy vélik, hogy fizikailag lehetetlen egy készenléti mentőcsónak vagy egy gyors mentőjármű felszerelése a hajó fedélzetén, a hajót mentesíthetik e kötelezettség alól, amennyiben megfelel a következő követelményeknek:

a)	hajót úgy alakítják ki, hogy egy magatehetetlen személyt kimenthessenek a vízből;

b)	a magatehetetlen személy mentését a parancsnoki hídról figyelemmel lehet kísérni; és

c)	hajó a lehető legrosszabb körülmények között is kielégítően irányítható a személy megközelítése és kimentése során.

(6) Minden oldalon legalább egy mentőgyűrűt kell elhelyezni, amelyet egy úszóképes életmentő kötéllel kell felszerelni, amelynek hossza legalább kétszer akkora, mint az a legkisebb tengeri merülésnek megfelelő merülésvonal fölötti magasság, amelyen azt felszerelték, vagy legalább 30 méter, attól függően, melyik a hosszabb.

Két mentőgyűrűt kell felszerelni automatikusan beinduló füstjelzővel és jelzőfénnyel; ezeknek a parancsnoki hídról gyorsan kioldhatónak kell lenniük. A többi mentőgyűrűt öngyulladó fényekkel kell felszerelni az LSA szabályzat 2.1.2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.

(7) A parancsnoki hídon vagy a kormányállásban az LSA szabályzat 3.1. szakasza követelményeinek megfelelő vészjelző fáklyákat kell elhelyezni.

(8) Felfújható mentőmellényt kell biztosítani minden olyan személy számára, akinek a fedélzet szabad részein kell munkát végeznie. E felfújható mentőmellények beleszámíthatók az ezen irányelvben előírt felfújható mentőmellények teljes számába.

(9) Gyermekeknek való mentőmellényt kell biztosítani a fedélzeti utaslétszám legalább 10 %-ának megfelelő számban, illetve – ha szükséges – ennél nagyobb számban is annak érdekében, hogy minden gyermeknek jusson mentőmellény.

(10) Csecsemőknek való mentőmellényt kell biztosítani a fedélzeti utaslétszám legalább 2,5 %-ának megfelelő számban, illetve – ha szükséges – ennél nagyobb számban is annak érdekében, hogy minden csecsemőnek jusson mentőmellény.

(11)

Minden hajónak megfelelő mennyiségű mentőmellényt kell biztosítania az őrszolgálatot teljesítő, illetve a nehezen megközelíthető túlélési járművekhez beosztott személyek részére is. Az őrszolgálatot teljesítő személyek részére fenntartott mentőmellényeket a hídon, a géptér vezérlőtermében és a többi felügyelt őrhelyen kell elhelyezni.

Legkésőbb a 2012. január 1-je után esedékes első időszakos szemléig minden személyszállító hajónak meg kell felelnie a 12. és 13. lábjegyzet rendelkezéseinek.

(12) Ha a rendelkezésre álló, felnőtt méretű mentőmellények nem alkalmasak 140 kg-ig terjedő testsúlyú és 1 750 mm-ig terjedő mellkasi kerületű személyek általi használatra, megfelelő számú olyan kiegészítőket kell a fedélzeten tartani, amelyek lehetővé teszik a mentőmellények ilyen személyekhez történő rögzítését.

(13) Minden személyhajón minden egyes mentőmellényt fel kell szerelni az LSA szabályzat 2.2.3. bekezdése követelményeinek megfelelő fényforrással. Minden ro-ro személyhajónak meg kell felelnie a III/5.5.2. szabály rendelkezéseinek.

(14) A 24 m-nél rövidebb hajók nem kötelesek kötélkilövő készülékeket szállítani fedélzetükön.”;

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/66

A TANÁCS (EU) 2016/845 HATÁROZATA

(2016. május 23.)

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása, valamint a szakértői csoportok létrehozása és hatáskörük elfogadása tekintetében elfogadandó uniós álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 207. és a 212. cikkeire, összefüggésben a 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	2014. június 1-jén hatályba lépett az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás).

(2)	A megállapodás hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében, a vonatkozó intézményi keret létrehozását – a vegyes bizottság eljárási szabályzatának ugyanezen bizottság általi elfogadása révén – a lehető leghamarabb be kell fejezni.

(3)	A megállapodás 44. cikke alapján a vegyes bizottság létrehozásának célja többek között, hogy biztosítsa a megállapodás megfelelő működését és alkalmazását (a továbbiakban: a vegyes bizottság).

(4)	A megállapodás hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében, el kell fogadni a vegyes bizottság eljárási szabályzatát.

(5)	Annak érdekében, hogy a megállapodás alkalmazási körébe tartozó kulcsfontosságú területeken lehetővé váljon a szakértői szintű eszmecsere, szakértői munkacsoportokat lehet létrehozni.

(6)	Az Uniónak a vegyes bizottságon belül ugyanezen bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében képviselendő álláspontja, valamint a szakértői munkacsoportok létrehozása a vegyes bizottság mellékelt határozattervezetein alapul,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Amegállapodás 44. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságban elfogadandó uniós álláspont a következők tekintetében:

a)	a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása; és

b)	a szakértői munkacsoportok létrehozása és hatáskörük elfogadása

a vegyes bizottság e javaslat mellékletében található határozattervezetein alapul.

(2) A határozattervezetek kisebb módosításairól a vegyes bizottságban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) A Tanács 2014/278/EU határozata (2014. május 12.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével történő megkötéséről (HL L 145., 2014.5.16., 1. o.).

TERVEZET

AZ EU–KOREAI KÖZTÁRSASÁG VEGYES BIZOTTSÁG 1/2016 HATÁROZATA

(…)

a vegyes bizottság saját eljárási szabályzatának elfogadásáról

AZ EU–KORAI KÖZTÁRSASÁG VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás), és különösen annak 44. cikkére,

mivel:

(1)	A megállapodás 2014. június 1-jén lépett hatályba.

(2)	A megállapodás hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében el kell fogadni a vegyes bizottság eljárási szabályzatát,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A vegyes bizottságnak az e határozat A. mellékletében szereplő eljárási szabályzata elfogadásra kerül.

Kelt …,

az EU–Koreai Köztársaság vegyes bizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

A VEGYES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Összetétel és elnökség

(1) Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 44. cikkének megfelelően létrehozott vegyes bizottság a megállapodás 44. cikke szerint végzi feladatait.

(2) A vegyes bizottság a felek megfelelő szintű képviselőiből áll.

(3) A vegyes bizottság elnökségét a felek felváltva, egy naptári év időtartamra látják el. A vegyes bizottság elnöki tisztségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vagy a Koreai Köztársaság külügyminisztere tölti be. Az elnök meghatalmazását átruházhatja.

(4) Az első elnökségi időszak a vegyes bizottság első ülésének időpontjában kezdődik és ugyanazon év december 31. napjával ér véget.

2. cikk

Ülések

(1) A vegyes bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik. Az üléseket, melyek helyszíne felváltva Brüsszel és Szöul, az elnök hívja össze a felek kölcsönös megállapodása alapján kitűzött időpontra. A vegyes bizottság bármely fél kérésére és a felek beleegyezésével rendkívüli üléseket tarthat.

(2) A vegyes bizottság, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vezető tisztségviselői szinten ülésezik.

3. cikk

Nyilvánosság

Eltérő döntés hiányában a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak.

4. cikk

Résztvevők

(1) Az elnök a titkárság útján minden ülés előtt tájékoztatást kap a felek küldöttségének tervezett összetételéről.

(2) Adott esetben és a felek közötti kölcsönös megállapodás útján a vegyes bizottság üléseire szakértőket vagy más szervek képviselőit is meg lehet hívni, hogy bizonyos témákkal kapcsolatban tájékoztatást nyújtsanak.

5. cikk

Titkárság

Az Európai Külügyi Szolgálat és a Koreai Köztársaság külügyminisztériumának egy-egy képviselője a vegyes bizottság titkári tisztségét közösen gyakorolja. Valamennyi, a vegyes bizottság elnökéhez címzett, illetve általa tett közleményt a titkároknak meg kell küldeni. A vegyes bizottság elnökének címzett, illetve az általa kezdeményezett levelezés bármilyen írásbeli eszköz útján folytatható, beleértve az elektronikus leveleket is.

6. cikk

Az ülések napirendje

(1) Az elnök minden ülésre ideiglenes napirendet készít. Az ideiglenes napirendet és a vonatkozó dokumentumokat az ülés kezdete előtt legkésőbb 15 nappal a másik félhez eljuttatják.

(2) Az ideiglenes napirend tartalmazza azokat a pontokat, amelyeket az elnök az ülés kezdete előtt legkésőbb 21 nappal megkapott.

(3) A vegyes bizottság minden ülés elején elfogadja a napirendet. Amennyiben arról a felek megállapodnak, az ideiglenes napirenden nem szereplő pontot is felvehetnek a napirendre.

(4) Az elnök a felekkel egyetértésben az adott ügy sajátosságaira való tekintettel az (1) bekezdésben említett határidőket lerövidítheti.

7. cikk

Jegyzőkönyv

(1) A két titkár általában az ülés időpontját követő 30 naptári napon belül közösen elkészíti az ülés jegyzőkönyvtervezetét. A jegyzőkönyvtervezet a vegyes bizottságban elfogadott következtetések elnök általi összefoglalásán alapul.

(2) Az ülés időpontját követő 45 napon belül vagy a felek által közösen kitűzött határidőn belül mindkét fél jóváhagyja a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvtervezet elfogadását követően az elnök és a titkárok a jegyzőkönyv tervezetének két eredeti példányát aláírásukkal látják el. A felek megkapják a jegyzőkönyvtervezet egy-egy eredeti példányát.

8. cikk

Határozathozatal

(1) A vegyes bizottság által elfogadott határozatok vagy ajánlások címe „Határozat” vagy „Ajánlás”, amelyet sorszám, az elfogadás dátuma, valamint a tárgy megjelölése követ. A hatálybalépés időpontját mindegyik határozattervezetnek tartalmaznia kell. A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait a felek kölcsönös megállapodás alapján fogadják el.

(2) A vegyes bizottság írásbeli eljárás útján is hozhat határozatokat és tehet ajánlásokat, amennyiben a két fél megegyezik erről. A felek kölcsönös megállapodása alapján az írásbeli eljárás lezárására határidő állapítható meg, amelynek végén a vegyes bizottság elnöke – amennyiben semelyik fél nem emel ez ellen kifogást – nyilatkozatot tehet arról, hogy a felek kölcsönösen megállapodásra jutottak.

(3) A vegyes bizottság által elfogadott határozatokat és ajánlásokat a vegyes bizottság elnökei két erededi példány aláírásával hitelesítik.

(4) A felek dönthetnek arról, hogy saját hivatalos lapjukban közzéteszik a vegyes bizottság által elfogadott határozatokat és ajánlásokat.

9. cikk

Levelezés

(1) A vegyes bizottsághoz címzett levelezést valamelyik titkári feladatokat ellátó tisztviselőnek kell címezni, aki tájékoztatja erről a másik titkárt.

(2) A vegyes bizottságnak címzett leveleket a titkárság az elnökhöz továbbítja, és amennyiben indokolt, a jelen eljárási szabályzat 10. cikkében említett dokumentumként körözteti.

(3) A vegyes bizottság elnökétől származó leveleket a titkárság elküldi a feleknek, és amennyiben indokolt, ezen eljárási szabályzat 10. cikkében említett dokumentumként körözteti.

10. cikk

Dokumentumok

(1) Amennyiben a vegyes bizottság tanácskozásai írott dokumentumokon alapulnak, ezeket a dokumentumokat a titkárság ellátja számmal, és a tagok körében körözteti.

(2) Mindegyik titkár felelős azért, hogy a dokumentumokat az ő részéről a vegyes bizottságban részt vevő megfelelő tagoknak megküldje, és szisztematikusan másolatot küldjön ezekről a másik titkárnak.

11. cikk

Költségek

(1) A felek mindegyike maga fedezi a vegyes bizottság ülésein való részvételével összefüggő személyzeti, utazási és tartózkodási költségeket, valamint postai és távközlési költségeit.

(2) Az ülések megrendezésével és a dokumentumok sokszorosításával kapcsolatos kiadásokat az ülésnek otthont adó fél viseli.

12. cikk

Az eljárási szabályzat módosítása

A 8. cikkel összhangban az eljárási szabályzat a felek kölcsönös megállapodása útján módosítható.

13. cikk

Szakértői munkacsoportok

(1) A vegyes bizottság további szakértői munkacsoportokat hozhat létre, melyek feladatai ellátásában segítik.

(2) A vegyes bizottság dönthet a meglévő szakértői munkacsoportok megszüntetéséről, illetve hatáskörük meghatározásáról vagy módosításáról, vagy további szakértői munkacsoportok létrehozásáról.

(3) A szakértői munkacsoportok üléseiket követően jelentést tesznek a vegyes bizottságnak.

(4) A szakértői munkacsoportok nem rendelkeznek döntéshozói jogkörrel, de ajánlásokat terjeszthetnek a vegyes bizottság elé.

TERVEZET

AZ EU–KOREAI KÖZTÁRSASÁG VEGYES BIZOTTSÁG 2/2016 HATÁROZATA

(…)

szakértői munkacsoportok létrehozásáról és azok hatáskörének elfogadásáról

AZ EU–KORAI KÖZTÁRSASÁG VEGYES BIZOTTSÁG

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy a megállapodás alkalmazási körébe tartozó kulcsfontosságú területeken lehetővé váljon a szakértői szintű eszmecsere, szakértői munkacsoportokat kell felállítani. A felek további megállapodásával mind a szakértői munkacsoportok jegyzéke, mind pedig az egyes szakértői munkacsoportok hatásköre módosítható.

(2)	A vegyes bizottság – eljárási szabályzatának 13. cikke szerint – további szakértői munkacsoportokat hozhat létre, melyek segítik feladatai ellátásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

Ezennel létrejönnek az e határozat I. mellékletben felsorolt szakértői munkacsoportok. A szakértői munkacsoportok hatásköre e határozat II. mellékletben kerül meghatározásra.

Kelt …,

az EU–Koreai Köztársaság vegyes bizottság részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

EU–KOREAI KÖZTÁRSASÁG VEGYES BIZOTTSÁG SZAKÉRTŐI MUNKACSOPORTOK

(1)	az energiaüggyel, a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással foglalkozó szakértői munkacsoport.

(2)	a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői munkacsoport.

II. MELLÉKLET

HATÁSKÖR AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI KERETMEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN LÉTREHOZOTT SZAKÉRTŐI MUNKACSOPORTOK HATÁSKÖRE

1. cikk

(1) Az egyes szakértői munkacsoportok üléseiken foglalkozhatnak a megállapodás végrehajtásával, a megállapodás alkalmazási körébe tartozó területeken.

(2) A szakértői munkacsoportok megvitathatják a kétoldalú együttműködés vonatkozó területeivel kapcsolatos témákat vagy konkrét projekteket is.

(3) Bármelyik fél kérésére egyedi kérdéseket is fel lehet vetni.

2. cikk

A szakértői munkacsoportok a vegyes bizottság felügyelete alatt működnek. A szakértői munkacsoportok minden ülés után, az ülést követő 30 naptári napon belül jelentést tesznek és továbbítják az ülés jegyzőkönyvét, valamint következtetéseiket a vegyes bizottság elnökének.

3. cikk

A szakértői munkacsoportok a felek képviselőiből állnak.

A felek egyetértésével a szakértői munkacsoportok üléseikre szakértőket hívhatnak meg és meghallgathatják őket a szakértői munkacsoport ülése napirendjének konkrét pontjai tekintetében.

4. cikk

A szakértői munkacsoportok elnökségét a felek felváltva látják el a vegyes bizottság eljárási szabályzatának megfelelően.

5. cikk

Az Európai Külügyi Szolgálat és a Koreai Köztársaság külügyminisztériumának egy-egy képviselője közösen gyakorolja a szakértői munkacsoportok titkári tisztségét. A szakértői munkacsoportokat érintő valamennyi közleményt a két titkárhoz kell eljuttatni.

6. cikk

(1) A szakértői munkacsoportok a felek megállapodása szerint és valamelyik fél írásos kérelmére szükség esetén bármilyen ügyben összehívhatók. A szakértői munkacsoport minden ülését a felek közötti megállapodás szerinti időben és helyen tartják.

(2) Az egyik félnek a szakértői munkacsoport ülésének összehívására irányuló kérelmére a másik fél állandó titkára a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül válaszol.

(3) Különösen sürgős esetben a két fél egyetértésével a szakértői munkacsoport összehívására rövidebb időn belül is sor kerülhet.

(4) Az elnököt minden egyes ülést megelőzően tájékoztatni kell a két fél küldöttségének tervezett összetételéről.

(5) A szakértői munkacsoport üléseit a két titkár együttesen hívja össze.

7. cikk

A napirendre felvenni kívánt pontokat a szakértői munkacsoport szóban forgó ülése előtt legalább 15 munkanappal kell megküldeni a titkároknak. A pontokhoz kapcsolódó bármilyen dokumentumot az ülés előtt legalább 10 munkanappal kell megküldeni a titkároknak. A titkárok az ülés előtt legalább 5 munkanappal közlik a napirendtervezetet. A napirend véglegesítésére a felek megállapodásával kerül sor. Kivételes esetekben, a felek egyetértése mellett, további pontok rövidebb időn belül is felvehetők a napirendre.

8. cikk

Valamennyi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Eltérő határozat hiányában a szakértői munkacsoportok ülései nem nyilvánosak.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/76

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK (EU, Euratom) 2016/846 HATÁROZATA

(2016. május 24.)

a Törvényszék bíráinak kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 19. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 254. és 255. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló, az (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) módosított 3. jegyzőkönyv 48. cikke előírja, hogy a Törvényszéknek 2015. december 25-től 40 tagból kell állnia. Az említett rendelet 2. cikkének a) pontja a további tizenkét bíró hivatali idejét oly módon határozza meg, hogy a szóban forgó hivatali idő vége összhangban legyen a Törvényszék 2016. szeptember 1-jén és 2019. szeptember 1-jén esedékes részleges megújításával.

(2)	A kormányok Inga REINE-t, Fredrik SCHALIN-t és Peter George XUEREB-et jelölték a Törvényszék további bírói tisztségeinek betöltésére.

(3)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján létrehozott bizottság véleményt adott arról, hogy Inga REINE, Fredrik SCHALIN és Peter George XUEREB alkalmas a bírói feladatoknak a Törvényszéken történő ellátására,

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok kormányainak képviselői az e határozat hatálybalépésétől a 2019. augusztus 31-ig tartó időszakra az alábbi személyeket a Törvényszék bíráivá nevezik ki:

—	Inga REINE,

—	Fredrik SCHALIN,

—	Peter George XUEREB.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 24-én.

az elnök

P. DE GOOIJER

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/77

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK (EU, Euratom) 2016/847 HATÁROZATA

(2016. május 24.)

a Törvényszék egy bírájának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 19. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 254. és 255. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Törvényszék tizennégy bírájának hivatali ideje 2016. augusztus 31-én lejár. Ezért dönteni kell a 2016. szeptember 1-jétől2022. augusztus 31-ig terjedő időszakra történő kinevezésekről.

(2)	Az észt kormány Lauri MADISE hivatali idejének meghosszabbítását javasolta.

(3)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 255. cikke alapján létrehozott bizottság véleményt adott arról, hogy Lauri MADISE alkalmas a bírói feladatoknak a Törvényszéken történő ellátására,

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok kormányainak képviselői a 2016. szeptember 1-jétől2022. augusztus 31-ig tartó időszakra Lauri MADISE-t a Törvényszék bírájává nevezik ki.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 24-én.

az elnök

P. DE GOOIJER

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/78

A TANÁCS (EU, Euratom) 2016/848 HATÁROZATA

(2016. május 25.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Dán Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel a dán kormány javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)	A Tanács 2015. szeptember 18-án, illetve 2015. október 1-jén elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig tartó időtartamra történő kinevezéséről szóló (EU, Euratom) 2015/1600 (1), illetve (EU, Euratom) 2015/1790 (2) határozatot.

(2)	Mikkel DALSGAARD hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Klaus MATTHIESEN-t (Head of Negotiations, Confederation of Professionals in Denmark, FTF) a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. szeptember 20-ig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J.R.V.A. DIJSSELBLOEM

(1) A Tanács 2015. szeptember 18-i (EU, Euratom) 2015/1600 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről (HL L 248., 2015.9.24., 53. o.).

(2) A Tanács 2015. október 1-jei (EU, Euratom) 2015/1790 határozata az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről (HL L 260., 2015.10.7., 23. o.).

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/79

A TANÁCS (KKBP) 2016/849 HATÁROZATA

(2016. május 27.)

a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. december 22-én elfogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/800/KKBP határozatot (1), amellyel többek között végrehajtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) az 1718 (2006) és az 1874 (2009) sz. határozatait.

(2)	Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2013. március 7-én elfogadta a 2094 (2013) sz. ENSZ BT-határozatot, amelyben a lehető leghatározottabban elítélte a KNDK által 2013. február 12-én végrehajtott, az ENSZ BT vonatkozó határozatait sértő és nyíltan semmibe vevő kísérleti atomrobbantást.

(3)	A Tanács 2013. április 22-én elfogadta a korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozatot (2), amely felváltotta a 2010/800/KKBP határozatot, és többek között végrehajtotta az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), és a 2094 (2013) sz. ENSZ BT-határozatokat.

(4)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016. március 2-án elfogadta a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot, amelyben igen súlyos aggodalmának adott hangot a KNDK által 2016. január 6-án elvégzett, az ENSZ BT vonatkozó határozatait sértő kísérleti atomrobbantás miatt, elítélte a KNDK-nak az ENSZ BT vonatkozó határozatait egyértelműen sértő, 2016. február 7-i műholdfellövését, amelyhez ballisztikus rakétatechnológiát vettek igénybe, valamint megállapította, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető egyértelmű veszély továbbra is fennáll a régióban és tágabb környezetében.

(5)	A Tanács 2016. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2016/476 határozatot (3), amellyel módosította a 2013/183/KKBP határozatot és végrehajtotta a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatot.

(6)	A KNDK-nak az idei év korábbi időszakában tanúsított tevékenységére figyelemmel – amely komoly fenyegetést jelent a régióban és tágabb környezetében a nemzetközi békére és biztonságra nézve –, a Tanács további korlátozó intézkedések bevezetéséről határozott.

(7)

Az ENSZ BT 2270 (2016) sz. határozata – amely súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a KNDK a fegyvereladásból származó bevételeit nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére fordítja –, ezért az ENSZ BT a fegyverekre vonatkozó korlátozásokat kiterjeszti minden fegyvertípusra és kapcsolódó felszerelésre, ideértve a kézi- és könnyűfegyvereket, valamint ezek kapcsolódó felszereléseit is. A határozat megtiltja továbbá bármely olyan termék átadását vagy beszerzését is, amely hozzájárulhat a KNDK fegyveres erői operatív képességeinek fejlesztéséhez vagy olyan exporttevékenységhez, amely támogatja vagy fokozza valamely, a KNDK-n kívüli ENSZ-tagállam fegyveres erőinek operatív képességeit.

(8)

A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat egyértelművé teszi, hogy a fegyverekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtás tilalmának értelmében az ENSZ-tagállamok nem fogadhatnak oktatókat, tanácsadókat vagy egyéb tisztviselőket abból a célból, hogy azok katonai, félkatonai vagy rendőri jellegű képzésekben részesüljenek.

(9)

A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat értelmében bizonyos termékek átadására, beszerzésére, illetve technikai segítségnyújtásra vonatkozó tilalom kiterjed az ilyen termékeknek javítás, szervízelés, felújítás, tesztelés, műszaki visszafejtés vagy értékesítés céljából a KNDK-ba történő szállítására is, függetlenül attól, hogy az adott termék tulajdonjoga, vagy az afölötti ellenőrzési jog átruházásra kerül-e; a határozat kiemeli továbbá, hogy a vízumtilalmi intézkedéseket az ilyen célokból utazó személyekre is alkalmazni kell.

(10)	A Tanács szerint indokolt megtiltani a kettős felhasználású termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó további termékeknek, anyagoknak és felszereléseknek a KNDK részére történő eladását, szolgáltatását és átadását.

(11)

A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat kibővíti a vagyoni eszközök befagyasztása és a vízumtilalmi intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékét, valamint kiterjeszti a vagyoni eszközök befagyasztását a KNDK kormányának és a Koreai Munkáspártnak a szervezeteire is, amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó vagyoni eszközök a KNDK ballisztikus rakétákkal kapcsolatos vagy nukleáris programjaihoz, illetve az ENSZ BT vonatkozó határozataival betiltott egyéb tevékenységekhez kötődnek.

(12)

Az ENSZ BT 2270 (2016) sz. határozata – aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a KNDK visszaél a diplomáciai kapcsolatokról és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményekben meghatározott kiváltságokkal és mentességekkel –, ezért az ENSZ BT további intézkedések foganatosításáról határoz annak megakadályozása érdekében, hogy a KNDK diplomatái, kormányképviselői vagy harmadik országbeli személyek a jegyzéken szereplő személyek vagy szervezetek nevében vagy irányításával járjanak el vagy tiltott tevékenységet végezzenek.

(13)	A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat egyértelműsíti az ENSZ-tagállamok kötelezettségeit a téren, hogy megakadályozzák a KNDK állampolgárainak bizonyos érzékeny témákat érintő speciális képzésekben való részvételét.

(14)	A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat ezenfelül kiterjeszti a közlekedési, illetve a pénzügyi ágazatokra vonatkozó intézkedések hatályát.

(15)

A pénzügyi ágazatra vonatkozó intézkedések tekintetében a Tanács úgy ítéli meg, hogy helyénvaló betiltani a pénzeszközöknek a KNDK-ba vagy a KNDK-ból történő átutalását – az előzetesen kifejezetten engedélyezett átutalások kivételével –, valamint a KNDK által a tagállamok joghatósága alá tartozó területen, illetve a tagállami állampolgárok vagy szervezetek által a KNDK területén eszközölt befektetéseket.

(16)

A vonatkozó ENSZ BT-határozatban előírt intézkedéseken felül a tagállamoknak meg kell tagadniuk a KNDK-beli légitársaságok által üzemeltetett, illetve a KNDK-ból induló valamennyi légi járműnek a területükön való le- és felszállásra és a területük feletti átrepülésre vonatkozó engedélyt. A tagállamok minden olyan hajónak a kikötőjükbe való belépést meg kell tiltaniuk, amelynek tulajdonosa vagy működtetője a KNDK, vagy amelynek személyzetét a KNDK biztosítja.

(17)	A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat megtiltja bizonyos ásványok beszerzését és a légijármű-üzemanyagok kivitelét.

(18)	A Tanács úgy véli, hogy a luxuscikkek kivitelére vonatkozó tilalmat ki kell terjeszteni az ilyen áruknak a KNDK-ból való behozatalára is.

(19)	A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat további tilalmakat vezet be a KNDK-val folytatott kereskedelem pénzügyi támogatására vonatkozóan.

(20)

A Tanács úgy véli, hogy helyénvaló kiterjeszteni a tilalmat a KNDK-val való kereskedelemhez nyújtott állami pénzügyi támogatásra is, különösen annak elkerülése érdekében, hogy a pénzügyi támogatások hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységekhez vagy a nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek fejlesztéséhez.

(21)

A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat emlékeztet arra, hogy a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) felszólította az államokat, hogy vezessenek be fokozott átvilágítási, illetve ellenintézkedéseket annak érdekében, hogy a KNDK által folytatott tiltott pénzügyi tevékenységgel szemben megvédjék a joghatóságuk alatt álló területeket, valamint felszólította az ENSZ-tagállamokat arra, hogy alkalmazzák a 7. FATF-ajánlást, a kapcsolódó értelmező közleménnyel és egyéb iránymutatásokkal együtt a proliferációval kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók hatékony végrehajtása céljából.

(22)

Az ENSZ BT a 2270 (2016) sz. határozatban kiemeli, hogy az abban foglalt intézkedéseknek nem célja, hogy hátrányosan érintse a KNDK polgári lakosságának humanitárius helyzetét, sem pedig az olyan tevékenységeket, melyeket nem tiltanak vonatkozó ENSZ BT-határozatok; nem céljuk továbbá akadályozni a KNDK területén az ország polgári lakosságának támogatást és segítséget nyújtó nemzetközi, illetve nem kormányzati szervezetek tevékenységét sem.

(23)	Az ENSZ BT a 2270 (2016) sz. határozatban kifejezi elkötelezettségét a helyzet békés, diplomáciai és politikai jellegű megoldása mellett. Megerősíti, hogy támogatja a hatoldalú megbeszélések folyamatát, és a megbeszélések folytatására szólítja fel a feleket.

(24)

A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat értelmében a KNDK tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, az ENSZ Biztonsági Tanács pedig készen áll arra, hogy annak függvényében, hogy a KNDK betartja-e kötelezettségeit, szükség szerint megerősítse, módosítsa, felfüggessze vagy feloldja a vonatkozó intézkedéseket, valamint elkötelezett amellett, hogy további jelentős intézkedéseket vezessen be, amennyiben a KNDK újabb kísérleti atomrobbantást vagy műholdfellövést hajt végre.

(25)

A Tanács 2016. februárjában a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat 22. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 329/2007/EK rendelet (4) 6. cikke (2), és (2a) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot végzett, és megerősítette, hogy a határozat II. mellékletében, valamint a rendelet V. mellékletében szereplő személyeket és szervezeteket továbbra is fel kell tüntetni a jegyzékben.

(26)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, nevezetesen a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. Ezt a határozatot az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(27)	Ez a határozat továbbá maradéktalanul tiszteletben tartja a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerinti kötelezettségeit és az ENSZ BT határozatainak jogilag kötelező erejét.

(28)	Az egyértelműség érdekében a 2013/183/KKBP határozatot hatályon kívül kell helyezni és egy új határozattal kell felváltani.

(29)	Egyes intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

EXPORT- ÉS IMPORTKORLÁTOZÁSOK

1. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területén keresztül vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével a következő termékeket és technológiákat – többek között szoftvereket – a KNDK részére közvetlenül vagy közvetve eladni, szolgáltatni átadni vagy kivinni függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e:

fegyverek és minden kapcsolódó felszerelés, beleértve a fegyvereket és a lőszereket, a katonai járműveket és felszereléseket, a katonai jellegű felszereléseket és az említettek tartalék alkatrészeit is, a ballisztikai védelmet nyújtó anyagokkal gyártott vagy ellátott azon nem harci járművek kivételével, amelyek kizárólagos rendeltetése az Unió és tagállamai KNDK-ban tartózkodó személyi állományának védelme;

a Biztonsági Tanács vagy az 1718 (2006) sz. ENSZ BT-határozat 12. pontja alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: a szankcióbizottság) által az 1718 (2006) sz. ENSZ BT-határozat 8. a) ii. pontjával, a 2087 (2013) sz. ENSZ BT-határozat 5. b) pontjával és a 2094 (2103) sz. ENSZ BT-határozat 20. pontjával összhangban meghatározott minden olyan termék, anyag, felszerelés, áru és technológia, amely hozzájárulhat a KNDK nukleáris tevékenységgel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz;

bizonyos olyan egyéb termékek, anyagok, felszerelések, áruk és technológiák, amelyek hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz vagy katonai tevékenységeihez, beleértve minden olyan kettős felhasználású termékeket és technológiát, amelyek a 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet (5) I. mellékletében szerepelnek;

d)	bármely, a kettős felhasználású termékekkel és technológiával kapcsolatos termék, anyag és felszerelés; az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e rendelkezés hatálya alá tartozó termékek körét;

a ballisztikusrakéta-ágazatban használt egyes kulcsfontosságú alkotóelemek, mint például a ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó rendszerekben használt bizonyos fajta alumíniumok; az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e pont hatálya alá tartozó termékek körét;

minden más termék, amely hozzájárulhat a KNDK nukleáris tevékenységekkel, a ballisztikus rakétákkal vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által tiltott tevékenységekhez, illetve az említett ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által előírt intézkedések megkerüléséhez; az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e pont hatálya alá tartozó termékek körét.

bármely egyéb olyan termék – kivéve az élelmiszereket és a gyógyszereket – amelyről a tagállam megállapította, hogy közvetlenül hozzájárulhat a KNDK fegyveres erői operatív képességeinek fejlesztéséhez vagy olyan exporttevékenységhez, amely támogatja vagy fokozza valamely, a KNDK-n kívüli állam fegyveres erőinek operatív képességeit.

(2) Tilos továbbá:

közvetlenül vagy közvetetten bármely KNDK-beli személynek, szervezetnek vagy szervnek, illetve a KNDK-ban történő felhasználás céljából olyan szakmai képzést, tanácsadást, szolgáltatást, segítséget nyújtani, illetve brókertevékenységet vagy más közvetítői szolgáltatást végezni, amely az (1) bekezdésben említett termékekkel vagy technológiákkal vagy az ezen termékek rendelkezésre bocsátásával, gyártásával, karbantartásával vagy használatával kapcsolatos;

közvetlenül vagy közvetetten bármely KNDK-beli személynek, szervezetnek vagy szervnek, illetve a KNDK-ban történő felhasználás céljából az (1) bekezdésben említett termékekkel vagy technológiákkal kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi segítséget nyújtani, beleértve különösen az e termékek vagy e technológiák eladásával, szolgáltatásával, átadásával vagy kivitelével vagy az ezzel összefüggő szakmai képzés, tanácsadás, szolgáltatás, segítség vagy közvetítői szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást, valamint biztosítást és viszontbiztosítást;

c)	olyan tevékenységben tudatosan vagy szándékosan részt venni, amelynek célja vagy hatása az a) és b) pontban említett tilalmak megkerülése.

(3) Ezen túlmenően tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével az (1) bekezdésben említett termékeket és technológiákat a KNDK-tól beszerezni, valamint a KNDK részéről a tagállamok állampolgárai számára a (2) bekezdésben említett szakmai képzést, tanácsadást, szolgáltatást, segítséget, finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e.

2. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett intézkedések nem alkalmazandók azon termékek eladására, szolgáltatására, átadására, illetve beszerzésére, melyek esetében:

a tagállam megállapította, hogy a szóban forgó tevékenység kizárólag humanitárius, illetve megélhetési célokat szolgál, nem pedig KNDK-beli személyek vagy szervezetek jövedelemszerzési céljait, valamint nem kapcsolódik az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok, illetve ezen határozat értelmében tiltott tevékenységekhez, amennyiben a tagállam előzetesen értesíti a szankcióbizottságot ezen megállapításáról és arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a szóban forgó termékek ilyen célú felhasználásának megelőzése érdekében; vagy

b)	a szankcióbizottság eseti alapon megállapította, hogy egy adott eladási, szolgáltatási, vagy átadási ügylet nem ellentétes az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok céljaival.

3. cikk

(1) Tilos az arany és a nemesfémek, valamint a gyémánt közvetett vagy közvetlen eladása, vétele,, szállítása, valamint az ezekkel kapcsolatos brókertevékenység a KNDK kormánya, annak közhatalmi szervei, köztestületei és ügynökségei, vagy a KNDK Központi Bankja, továbbá az ezek nevében vagy utasítására eljáró személyek és szervezetek, vagy tulajdonában álló vagy ellenőrzése alá tartozó szervezetek részére.

(2) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alárendelkezés hatálya alá tartozó termékek körét.

4. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével aranyat, titánium- és vanádiumércet, valamint ritkaföldfémeket a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e.

(2) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alá tartozó termékek körét.

5. cikk

Tilos a KNDK pénznemében újonnan nyomtatott, vert, illetve kiadatlan bankjegyeknek és pénzérméknek a KNDK Központi Bankjába vagy annak javára történő szállítása.

6. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területén keresztül vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével luxuscikkeket közvetlenül vagy közvetve a KNDK részére eladni, szolgáltatni, vagy átadni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e vagy sem.

(2) Tilos luxuscikkeket a KNDK-ból behozni, venni vagy átadni.

(3) Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az (1) és (2) bekezdések hatálya alá tartozó termékek körét.

7. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok lobogója alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével szenet, vasat és vasércet a KNDK-tól beszerezni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a KNDK területén van-e. Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e bekezdés hatálya alá tartozó termékek körét.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a szén beszerzésére, amennyiben a beszerzést végző tagállam hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a szóban fogó szén nem a KNDK-ból származik, és kizárólag azért szállították keresztül a KNDK-n, hogy kivitelére Raszon kikötőjéből kerülhessen sor, amennyiben a tagállam erről az ügyletekről előre értesíti a szankcióbizottságot, és amennyiben ezen ügyletek nem termelnek bevételt a KNDK ballisztikus rakétákkal vagy nukleáris tevékenységgel kapcsolatos programjai, illetve az ENSZ BT 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. határozataival betiltott tevékenységei számára.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó olyan ügyletekre, amelyekről megállapították, hogy kizárólag megélhetési célokat szolgálnak és nem termelnek bevételt a KNDK ballisztikus rakétákkal vagy nukleáris tevékenységgel kapcsolatos programjai, illetve az ENSZ BT 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. határozataival vagy e határozattal betiltott tevékenységei számára.

8. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területén keresztül vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt hajózó hajó vagy valamely tagállamban lajstromozott légi jármű igénybevételével légijármű-üzemanyagot, ezen belül repülőbenzint, nafta-, illetve kerozin-típusú sugárhajtómű-tüzelőanyagot, valamint kerozin-típusú rakéta-hajtóanyagot a KNDK részére közvetlenül vagy közvetve eladni, szolgáltatni, vagy átadni, függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a szankcióbizottság előzetesen különleges eseti elbírálás alapján jóváhagyta az ilyen, igazoltan alapvető humanitárius szükségletek kielégítését szolgáló termékeknek a KNDK részére történő átadását, és amennyiben a szállítás és felhasználás hatékony nyomon követése meghatározott rendelkezések szerint történik.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a KNDK-n kívüli polgári utasszállító légi járművek részére történő üzemanyag eladására vagy szolgáltatásra, amennyiben az üzemanyag kizárólag a KNDK-ba történő beutazáshoz, illetve az onnan való visszautazáshoz szükséges.

9. cikk

Tilos a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat által nem szabályozott kőolajtermékeket a KNDK-ból behozni, venni vagy átadni. Az Unió megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meghatározza az e cikk hatálya alá tartozó termékek körét.

II. FEJEZET

A KERESKEDELMI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

10. cikk

(1) A tagállamok nem nyújtanak állami pénzügyi támogatást a KNDK-val való kereskedelemhez az ilyen kereskedelemben érintett állampolgáraik vagy szervezeteik számára, beleértve az exporthiteleket, garanciákat és biztosításokat. Ez nem érinti az e határozat hatályba lépését megelőzően létesített kötelezettségvállalásokat, feltéve, ha az ilyen pénzügyi kötelezettségvállalások nem járulnak hozzá a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által tiltott tevékenységekhez.

(2) Tilos a magánforrásokból származó pénzügyi támogatás nyújtása a KNDK-val való kereskedelemhez az ilyen kereskedelemben érintett tagállamok állampolgárai vagy szervezetei számára, beleértve az exporthiteleket, garanciákat és biztosításokat, amennyiben ez a pénzügyi támogatás hozzájárulhat a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz vagy tevékenységeihez, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013) vagy a 2094 (2013), vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által tiltott egyéb tevékenységekhez, vagy az említett ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által előírt intézkedések megkerüléséhez.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti az élelmezési, mezőgazdasági, orvosi vagy egyéb humanitárius célokat szolgáló kereskedelmet.

III. FEJEZET

A BEFEKTETÉSEKRE VONATKOZÓ KORLÁTOZÁSOK

11. cikk

(1) Tilos a KNDK-nak, a KNDK-beli állampolgároknak és a KNDK-ban székhellyel rendelkező vagy az ottani joghatóság alá tartozó szervezeteknek, illetve az említettek nevében vagy irányítása szerint eljáró személyeknek vagy szervezeteknek, továbbá az említettek tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó szervezeteknek befektetni azokon a területeken, amelyek a tagállamok joghatósága alá tartoznak.

(2) Tilos:

a KNDK-ban található tevékenységeket folytató szervezetekben részesedést szerezni vagy növelni azt, vagy a KNDK-beli szervezetek vagy a KNDK tulajdonában lévő KNDK-n kívüli szervezetek, amelyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz vagy tevékenységeihez vagy bányászati, finomítási és vegyipari tevékenységeihez kapcsolódó tevékenységeket folytatnak, ideértve e szervezetek teljes körű felvásárlását, valamint a részvények vagy a részesedést biztosító egyéb értékpapírok megszerzését is;

a KNDK-ban található szervezetek, vagy a KNDK-beli szervezetek vagy a KNDK tulajdonában lévő KNDK-n kívüli szervezetek, amelyek az a) pontban említett tevékenységeket folytatnak finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani,vagy a KNDK-ban található, igazolhatóan ilyen szervezetek felé irányuló bármilyen finanszírozást nyújtani;

c)	a KNDK-ban található, az a) pontban említett tevékenységeket folytató szervezetekkel vagy az ellenőrzésük alá tartozó leányvállalatokkal vagy kapcsolt vállalatokkal közös vállalkozást létrehozni;

d)	az a) – c) pontokban említett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó befektetési szolgáltatásokat nyújtani.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI SZEKTOR

12. cikk

A tagállamok nem vállalnak támogatásra, pénzügyi segítségnyújtásra vagy kedvezményes kölcsönökre vonatkozó újabb kötelezettségeket a KNDK-val szemben – beleértve a nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvételük általi kötelezettségvállalásokat is –, a közvetlenül a polgári lakosság szükségleteit szolgáló vagy a nukleáris leszerelést előmozdító, humanitárius vagy fejlesztési célúak kivételével. A tagállamok továbbá éberséget tanúsítanak a jelenlegi kötelezettségvállalások csökkentése, és amennyiben lehetséges, megszüntetése érdekében.

13. cikk

A KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal és más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz vagy tevékenységeihez vagy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által tiltott tevékenységekhez, vagy az említett ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által előírt intézkedések megkerüléséhez esetlegesen hozzájáruló pénzügyi szolgáltatások nyújtásának, illetve ilyen célú pénzügyi vagy más eszközöknek vagy forrásoknak – ezen belül nagy mennyiségű készpénznek – a tagállamok területére, azon keresztül vagy onnan kiindulva, vagy a tagállamok állampolgárai vagy a jogrendjük alá tartozó szervezetek, vagy a joghatóságuk alá tartozó személyek vagy pénzügyi intézmények által vagy részére történő átutalásának megakadályozása érdekében az alábbiakat kell alkalmazni:

1.	A pénzeszközöknek a KNDK-ba vagy a KNDK-ból történő bármely átutalása nem lehetséges, kivéve az olyan átutalások, amelyek 3. pont hatálya alá esnek, és amelyeket a 4. pont értelmében engedélyeztek.

A tagállamok joghatósága alá tartozó pénzügyi intézmények nem kezdhetnek tranzakciót, illetve nem folytathatják megkezdett tranzakciókat:

a)	a KNDK-ban székhellyel rendelkező bankokkal, beleértve a KNDK Központi Bankját;

b)	a KNDK-ban székhellyel rendelkező bankoknak a tagállamok joghatósága alá tartozó fiókjaival vagy leányvállalataival;

c)	a KNDK-ban székhellyel rendelkező bankoknak a tagállamok joghatósága alá nem tartozó fiókjaival vagy leányvállalataival; vagy

d)	olyan pénzügyi szervezetekkel, amelyek nem rendelkeznek székhellyel a KNDK-ban, és a tagállamok joghatósága alá sem tartoznak, de amelyek a KNDK-ban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező személyek vagy szervezetek ellenőrzése alatt állnak,

kivéve, ha az ilyen tranzakciók 3. pont hatálya alá tartoznak és azokat a 4. pont értelmében engedélyezték.

A 4. pontban foglalt előzetes engedély alapján az alábbi tranzakciók engedélyezhetők:

a)	az élelmiszerekkel, egészségügyi vagy orvosi felszerelésekkel kapcsolatos, valamint mezőgazdasági vagy humanitárius célokat szolgáló tranzakciók;

b)	a személyes pénzküldeményekkel kapcsolatos tranzakciók;

c)	az e határozatban előírt mentességek végrehajtásával kapcsolatos tranzakciók;

d)	az e határozat által elrendelt tilalom alá nem tartozó, különleges kereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tranzakciók;

e)	a nemzetközi jog szerint mentességet élvező diplomáciai vagy konzuli képviseletekkel vagy nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tranzakciók, amennyiben ezekre a tranzakciókra az adott diplomáciai vagy konzuli képviselet vagy nemzetközi szervezet általi hivatalos felhasználás céljából kerül sor;

f)	a kizárólag Unió vagy tagállamai által finanszírozott projektek végrehajtásához szükséges tranzakciók, amennyiben azok fejlesztési célkitűzésként közvetlenül a polgári lakosság szükségleteit szolgálják vagy a nukleáris leszerelést mozdítják elő;

eseti alapon és az engedélyezést megelőzően 10 nappal küldött értesítés mellett a KNDK, vagy KNDK-beli személyek, vagy szervezetek elleni követelést teljesítő kifizetéshez kapcsolódó tranzakciók; és hasonló természetű olyan tranzakciókat, amelyek nem járulnak hozzá az e határozat által elrendelt tilalom hatálya alá tartozó tevékenységek végzéséhez.

A 3. pontban említett tranzakciók esetében a pénzeszközöknek a KNDK-ba vagy a KNDK-ból történő bármely átutalásához a tagállam előzetes engedélye szükséges amennyiben az meghaladja a 15 000 EUR-t. A tagállam illetékes hatósága az érintett tagállam minden megadott engedélyről a többi tagállamot tájékoztatja.

5.	A 4.pontban említett előzetes engedély nem szükséges olyan pénzeszközök átutalásához vagy tranzakciókhoz, amelyek a tagállamok KNDK-beli a diplomáciai vagy konzuli képviseletének hivatalos céljaira szükségesek.

A pénzügyi intézmények az 2. pontban meghatározott bankokkal és pénzügyi intézményekkel folytatott tevékenységük során:

a)	folyamatos felügyeletet biztosítanak a számlaműveletekkel kapcsolatban, többek között ügyfél-átvilágítási programjaik révén, valamint a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kötelezettségeik keretében;

b)	előírják a fizetési megbízások valamennyi olyan adatmezőjének kitöltését, amely az adott tranzakció megbízójával és kedvezményezettjével kapcsolatos; ha nem adják meg ezeket az adatokat, elutasítják a tranzakció végrehajtását;

c)	öt éven át megőrzik a tranzakciók nyilvántartásait, és kérésre ezeket a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátják;

azonnal jelentést tesznek a gyanúról a Pénzügyi Hírszerző Egységnek (FIU) vagy az érintett tagállam által kijelölt más illetékes hatóságnak. ha feltételezik, illetve alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy pénzeszközöket a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal és más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz vagy tevékenységeihez használnak fel, gyanúról A FIU vagy más illetékes hatóság alkalomszerűen, közvetlenül vagy közvetve hozzáféréssel rendelkezik a feladatainak megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi, igazgatási és bűnüldözési információkhoz, beleértve a gyanús tranzakciókkal kapcsolatos jelentések elemzését is.

14. cikk

(1) A KNDK-beli bankok – ideértve a KNDK Központi Bankját, annak fiókjait, leányvállalatait és képviseleti irodáit is – és a 13. cikk 2. pontjában említett egyéb pénzügyi szervezetek nem nyithatnak sem fiókokat, sem leányvállalatokat, sem képviseleti irodákat a tagállamok területén.

(2) A meglévő fiókokat, leányvállalatokat és képviseleti irodákat az ENSZ BT 2270 (2016) sz. határozatának elfogadását követő 90 napon belül be kell zárni.

(3) A szankcióbizottság előzetes jóváhagyása nélkül a KNDK-beli bankok – ideértve a KNDK Központi Bankját, annak fiókjait és leányvállalatait is –, továbbá a 13. cikk 2. pontjában említett egyéb pénzügyi szervezetek:

a)	nem hozhatnak létre új közös vállalkozásokat a tagállamok joghatósága alá tartozó bankokkal;

b)	nem szerezhetnek tulajdoni részesedést a tagállamok joghatósága alá tartozó bankokban;

c)	nem alakíthatnak ki és nem tarthatnak fenn levelezőbanki kapcsolatot a tagállamok joghatósága alá tartozó bankokkal.

(4) A meglévő közös vállalkozásokat, tulajdoni részesedéseket és a KNDK-beli bankokkal már fennálló levelezőbanki kapcsolatokat az ENSZ BT 2270 (2016) sz. határozatának elfogadását követő 90 napon belül meg kell szüntetni.

(5) A tagállamok területén található, illetve a joghatóságuk alá tartozó pénzügyi intézmények számára tilos a KNDK-ban képviseleti irodákat, leányvállalatokat, fiókokat vagy bankszámlákat nyitni.

(6) Az ENSZ BT 2270 (2016) sz. határozat elfogadásától számított 90 napon belül be kell zárni a meglévő képviseleti irodákat, leányvállalatokat vagy bankszámlákat a KNDK-ban, amennyiben az érintett tagállam olyan hiteles információval rendelkezik, amely alapján alapos okkal feltételezhető, hogy az említett pénzügyi szolgáltatások hozzájárulhatnak a KNDK ballisztikus rakétákkal kapcsolatos vagy nukleáris programjaihoz, illetve az az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT- határozataival betiltott egyéb tevékenységekhez.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó, ha a szankcióbizottság eseti alapon úgy dönt, hogy a KNDK-ban az említett irodák, leányvállalatok vagy bankszámlák humanitárius segítségnyújtáshoz; a diplomáciai képviseletek által a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmények alapján végzett tevékenységekhez, az ENSZ, annak szakosított szervei vagy a kapcsolódó szervezetek által végzett tevékenységekhez; vagy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozataival összhangban lévő bármely más tevékenységhez szükségesek.

(8) A meglévő képviseleti irodákat, leányvállalatokat vagy bankszámlákat a KNDK-ban be kell zárni abban az esetben, ha a tagállam megbízható információk alapján alapos okkal feltételezi, hogy az ilyen pénzügyi szolgáltatások hozzájárulhatnak a KNDK ballisztikus rakétákkal kapcsolatos vagy nukleáris programjaihoz, vagy az e határozattal tiltott egyébe tevékenységekhez.

(9) Bármely tagállam mentességet biztosíthat a (8) bekezdésben foglaltak alól, amennyiben eseti alapon úgy határoz, hogy az említett képviseleti irodák, leányvállalatok vagy bankszámlák a humanitárius segítségnyújtáshoz, a diplomáciai képviseletek által a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmények alapján végzett tevékenységekhez, az ENSZ, annak szakosított szervei vagy a kapcsolódó szervezetek által végzett tevékenységekhez vagy az e határozattal összhangban lévő bármely más tevékenységhez szükségesek. Az érintett tagállam előzetesen tájékoztatja a többi tagállamot arról a szándékáról, hogy mentességet biztosít.

15. cikk

Tilos a 2013. február 18-át követően kibocsátott állami kötvényeknek vagy állami garanciát élvező kötvényeknek a közvetett vagy közvetlen eladása vagy vétele, vagy az azok kibocsátásával kapcsolatos brókertevékenység vagy segítségnyújtás a KNDK kormánya, annak közhatalmi szervei, köztestületei és ügynökségei, a KNDK Központi Bankja vagy a KNDK-ban székhellyel rendelkező más bankok – a KNDK-ban székhellyel rendelkező bankoknak a tagállamok joghatósága alá tartozó és azon kívül eső fiókjait és leányvállalatait is ideértve –, valamint a sem a KNDK-ban székhellyel nem rendelkező, sem tagállami joghatóság alá nem tartozó, ellenben a KNDK-ban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező személyek vagy szervezetek ellenőrzése alá tartozó pénzügyi szervezetek, továbbá az előbb említettek nevében vagy irányítása szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy az említettek tulajdonában álló vagy ellenőrzése alá tartozó szervezetek részére, illetve részéről.

V. FEJEZET

KÖZLEKEDÉSI ÁGAZAT

16. cikk

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy a járművekről ne kerüljön sor egyes termékeknek az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokat megsértő átadására, a tagállamok nemzeti hatóságaikkal és jogszabályaikkal összhangban és a nemzetközi jognak megfelelően, beleértve a diplomáciai és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményeket is, ellenőrzik az összes olyan rakományt, amely a területükön – a repülőtereket, a tengeri kikötőket és a vámszabad területeket is beleértve – található vagy azon áthalad és a KNDK-ból indul, illetve oda tart, amelynek szállítását a KNDK vagy annak egy állampolgára, az előbbiek nevében vagy az irányítása szerint eljáró személyek és szervezetek, illetve az I. mellékletben szereplő személyek vagy szervezetek közvetítik vagy bonyolítják, vagy amelyet a KNDK lobogója alatt közlekedő légi járművel vagy tengeri hajóval szállítanak.

(2) A tagállamok nemzeti hatóságaikkal és jogszabályaikkal összhangban és a nemzetközi jognak, beleértve a diplomáciai és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményeket is, megfelelően ellenőrzik az összes olyan rakományt, amely a területükön – a repülőtereket és a tengeri kikötőket is beleértve – található vagy azon áthalad és a KNDK-ból indul, illetve oda tart, vagy amelynek szállítását a KNDK vagy annak egy állampolgára, vagy az előbbiek nevében eljáró személyek és szervezetek közvetítik vagy bonyolítják, amennyiben a tagállamok olyan információval rendelkeznek, amely alapján okkal feltételezhető, hogy a rakomány olyan termékeket tartalmaz, melyek eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele e határozat értelmében tilos.

(3) A tagállamok a lobogó szerinti állam hozzájárulásával ellenőrzik a nyílt tengeren a hajókat, amennyiben olyan információval rendelkeznek, amely alapján okkal feltételezhető, hogy a hajók rakománya olyan termékeket tartalmaz, melyek eladása, szolgáltatása,, átadása vagy kivitele e határozat értelmében tilos.

(4) A tagállamok – nemzeti jogszabályaikkal összhangban – együttműködnek az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzésekkel kapcsolatban.

(5) A KNDK-ból induló és oda tartó rakományt szállító légi járműveknek és hajóknak meg kell felelniük az érkezés, illetve az indulás előtti kiegészítő információnyújtás követelményének minden, a tagállamokba érkező vagy onnan induló áru tekintetében.

(6) Amennyiben az (1) – (3) bekezdésben említett ellenőrzésekre kerül sor, a tagállamok az 1874 (2009) sz. ENSZ BT-határozat 14. pontjával és a 2087 (2013) sz. ENSZ BT-határozat 8. pontjával összhangban lefoglalják és megsemmisítik az olyan termékeket, amelyek eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele e határozat értelmében tilos.

(7) A tagállamok minden olyan hajótól megtagadják a kikötőjükbe való belépést, amely nem hajlandó alávetni magát a lobogója szerinti állam által jóváhagyott ellenőrzésnek, vagy amennyiben a KNDK lobogója alatt közlekedő valamely hajó nem hajlandó alávetni magát az 1874 (2009) sz. ENSZ BT-határozat 12. pontjának megfelelő ellenőrzésnek.

(8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a belépés az ellenőrzéshez szükséges, vagy veszélyhelyzet esetén, illetve a hajó kiinduló kikötőjébe való visszatérés esetén.

17. cikk

(1) A tagállamok nemzeti hatóságaikkal és jogszabályaikkal összhangban, valamint a nemzetközi jognak – különösen a vonatkozó nemzetközi polgári légiközlekedési megállapodásokkal – megfelelően megtagadják a területükön való le- és felszállásra és a területük feletti átrepülésre vonatkozó engedélyt a KNDK-beli légitársaságok által üzemeltetett, illetve a KNDK-ból induló valamennyi légi jármű számára.

(2) Kényszerleszállás vagy átvizsgálás céljából történő leszállás esetén az (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett tagállam előzetesen úgy határoz, hogy a belépés humanitárius célból vagy az e határozatban foglalt célkitűzésekkel összhangban lévő bármely más célból szükséges.

18. cikk

(1) A tagállamok minden olyan hajónak megtiltják a kikötőjükbe való belépést, amelynek tulajdonosa vagy működtetője a KNDK, vagy amelynek személyzetét a KNDK biztosítja.

(2) A tagállamok minden hajónak megtiltják a kikötőjükbe való belépést, amennyiben a birtokukban lévő információ alapján okkal feltételezhető, hogy a hajó közvetve vagy közvetlenül az I., II. és III. mellékletben felsorolt valamely személy vagy szervezet tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, vagy olyan rakományt szállít, amelynek eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy e határozat értelmében tilos.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó veszélyhelyzet vagy a hajó kiindulási kikötőjébe való visszatérés esetén, amennyiben a belépés az ellenőrzéshez szükséges átvizsgálás céljából történik, vagy ha az érintett tagállam előzetesen úgy határoz, hogy a belépés humanitárius célból vagy az e határozatban foglalt célkitűzésekkel összhangban lévő más célból szükséges.

(4) A (2) bekezdés nem alkalmazandó veszélyhelyzet vagy a hajó kiindulási kikötőjébe való visszatérés esetén, amennyiben a belépés az ellenőrzéshez szükséges átvizsgálás céljából történik, illetve ha a szankcióbizottság előzetesen úgy határoz, hogy a belépés humanitárius célból vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt célkitűzésekkel összhangban lévő bármely más célból vagy ha az érintett tagállam előzetesen úgy határoz, hogy a belépés humanitárius célból vagy az e határozatban foglalt célkitűzésekkel összhangban lévő más célból szükséges. Az érintett tagállam bármely belépés megadásáról értesíti a többi tagállamot.

19. cikk

Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről a KNDK-beli hajók üzemanyaggal való ellátása, ellátmányozása vagy más módon történő kiszolgálása, amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján okkal feltételezhető, hogy a hajók olyan termékeket szállítanak, amelyek eladása, szolgáltatása, átadása vagy kivitele e határozat értelmében tilos – kivéve, ha a szolgáltatásnyújtás humanitárius okokból szükséges –, illetve ameddig a rakományt a 16. cikk (1), (2), (3) és (6) bekezdés szerint még nem vizsgálták át, és még nem foglalták le, és szükség esetén még nem semmisítették meg.

20. cikk

(1) Tilos bérbe adni valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajókat vagy légi járműveket, illetve személyzeti szolgáltatást nyújtani egyrészt a KNDK-nak, az I., II. és III. mellékletben felsorolt személyeknek és szervezeteknek, bármely más KNDK-beli szervezetnek, továbbá más olyan személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek a tagállam megítélése szerint hozzájárultak az 1718 (2006), 1874 (2009), 2087 (2013), 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban vagy e határozatban foglalt szankciók megkerüléséhez, illetve az azokban foglalt rendelkezések megsértéséhez, másrészt az említett személyek és szervezetek nevében vagy irányításával eljáró személyeknek vagy szervezeteknek, valamint az említettek tulajdonában lévő vagy irányítása alatt álló szervezeteknek.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a bérbeadásra vagy a személyzeti szolgáltatás nyújtására, amennyiben az érintett tagállam eseti alapon előre értesítette a szankcióbizottságot, és számára egyrészt olyan bizonyító erejű információt szolgáltatott, hogy az említett tevékenységek kizárólag megélhetési célokat szolgálnak, és nem KNDK-beli személyek vagy szervezetek jövedelemszerzési céljait, valamint az annak megelőzése érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információt, hogy az említett tevékenységek hozzájárulnak az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban foglalt rendelkezések megsértéséhez.

(3) Bármely tagállam mentességet biztosíthat az (1) bekezdésben foglaltak alól, amennyiben eseti alapon úgy határoz, hogy az említett tevékenységek kizárólag megélhetési célokat szolgálnak, és nem KNDK-beli személyek vagy szervezetek jövedelemszerzési céljait, információval rendelkezik olyan intézkedésekről, amelyek célja annak megelőzése, hogy az említett tevékenységek hozzájáruljanak e határozatban foglalt rendelkezések megsértéséhez. Az érintett tagállam előzetesen tájékoztatja a többi tagállamot arról a szándékáról, hogy mentességet biztosít.

21. cikk

A tagállamok minden olyan hajót törölnek a nyilvántartásból, amelynek tulajdonosa vagy működtetője a KNDK, vagy amelynek személyzetét a KNDK biztosítja, és nem vesznek nyilvántartásba egy másik állam által a nyilvántartásból a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatának 19. pontja alapján törölt hajót.

22. cikk

(1) Tilos a KNDK-ban hajókat nyilvántartásba venni, engedélyt szerezni ahhoz, hogy egy hajó a KNDK lobogóját használja, továbbá a KNDK lobogója alatt közlekedő hajót tulajdonolni, bérbe adni, működtetni, számára hajóosztályozást, tanúsítást vagy kapcsolódó szolgáltatást nyújtani, vagy rá biztosítást kötni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon tevékenységekre, amelyekről a szankcióbizottságot eseti alapon értesítették, feltéve, hogy az érintett tagállam olyan részletes adatokat szolgáltatott a tevékenységekre vonatkozóan, amelyek magukban foglalják egyrészt a tevékenységekben részt vevő személyek és szervezetek nevét, másrészt az azt bizonyító információt, hogy az említett tevékenységek kizárólag megélhetési célokat szolgálnak, és nem a KNDK-beli személyek vagy szervezetek jövedelemszerzési céljait, harmadrészt pedig az annak megelőzése érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információt, hogy az említett tevékenységek hozzájárulnak az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT határozataiban foglalt rendelkezések megsértéséhez.

VI. FEJEZET

BELÉPÉSI ÉS LETELEPEDÉSI KORLÁTOZÁSOK

23. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbiak területükre történő belépését vagy azon való átutazását:

a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanács által jegyzékbe vett, az I. mellékletben felsorolt olyan személyek és családtagjaik – illetve a nevükben vagy az irányításuk szerint eljáró személyek –, akik felelősek a KNDK-nak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaira vonatkozó politikájáért, beleértve annak támogatását vagy előmozdítását is;

a II. mellékletben felsoroltak szerint, az I. mellékletben nem szereplő azon személyek:

i.	akik felelősek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiért, beleértve azok támogatását vagy előmozdítását is, illetve az említett személyek nevében vagy irányítása szerint eljáró személyek,

ii.

akik a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz esetlegesen hozzájáruló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, vagy ilyen célú pénzügyi vagy más eszközöket vagy forrásokat átutalnak a tagállamok területére, azon keresztül vagy onnan kiindulva, vagy a tagállamok állampolgárai vagy a tagállamok hatálya alá tartozó szervezetek, vagy a területükön található személyek vagy pénzügyi intézmények bevonásával,

iii.

akik – többek között pénzügyi szolgáltatások nyújtása révén – részt vesznek fegyvereknek és mindennemű kapcsolódó anyagnak a KNDK-nak vagy a KNDK-ból való szolgáltatásában, illetve olyan termékeknek, anyagoknak, felszereléseknek, áruknak és technológiának a KNDK-nak való szolgáltatásában, amelyek esetlegesen hozzájárulnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz;

az I. és a II. mellékletben szereplő személyek vagy szervezetek nevében vagy irányítása alatt dolgozó, az I. és a II. mellékletben nem szereplő személyek, vagy az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy e határozat szerinti szankciók megkerüléséhez, vagy az említett határozatokban vagy az e határozatban foglalt rendelkezések megsértéséhez hozzájáruló személyek, az e határozat III. mellékletében felsoroltak szerint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, ha a szankcióbizottság eseti alapon úgy dönt, hogy az utazás humanitárius okokból – beleértve a vallási kötelezettségeket is – indokolt, vagy ha a szankcióbizottság arra a következtetésre jut, hogy a mentesség megadása egyébként előmozdítja az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban foglalt célok megvalósítását.

(3) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépést.

(4) Az (1) bekezdést a tagállam nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek sérelme nélkül kell alkalmazni, nevezetesen:

a)	ha az ország egy nemzetközi kormányközi szervezetnek ad helyet;

b)	ha az ország az ENSZ által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferenciának ad otthont;

c)	kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján;

d)	az Apostoli Szentszék (Vatikánvárosi Állam) és Olaszország között 1929-ben létrejött lateráni egyezmény alapján.

(5) A (4) bekezdést azokra az esetekre is alkalmazni kell, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) ad helyet.

(6) A Tanácsot megfelelően tájékoztatni kell valamennyi olyan esetről, amikor egy tagállam a (4) vagy az (5) bekezdés szerint mentességet ad.

(7) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedések alól, ha az utazást sürgős humanitárius ok vagy kormányközi üléseken való részvétel indokolja, beleértve az olyan kormányközi üléseket is, amelyeket az Unió támogat vagy ad otthont, vagy amelyeknek az EBESZ soros elnökségét ellátó tagállam ad otthont, és amelyeken olyan politikai párbeszédet folytatnak, amely közvetlenül támogatja a korlátozó intézkedések célkitűzéseit, ideértve a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását és a jogállamiságot a KNDK-ban.

(8) Ha valamely tagállam a (7) bekezdés alapján mentességet kíván adni, arról a Tanácsot írásban értesíti. A mentességet megadottnak kell tekinteni, ha a Tanács egy vagy több tagja a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül nem emel írásban kifogást. Amennyiben a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(9) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a KNDK kormányának képviselői abból a célból utaznak át egy tagállam területén, hogy ENSZ székházában ENSZ-ügyeket intézzenek.

(10) Azokban az esetekben, amikor a (4), (5), (7) és (9) bekezdés szerint valamely tagállam engedélyezi az I., II. vagy III. mellékletben felsorolt személyek részére a területére való belépést vagy a területén történő átutazást, az engedély a kibocsátás céljára és az érintett személyekre korlátozódik.

(11) A tagállamok kötelesek éberséget tanúsítani és korlátozásokat alkalmazni a jegyzékbe vett és az I. mellékletben felsorolt személyek és szervezetek nevében vagy irányítása alatt dolgozó személyeknek a területükre való belépésével és az azon való áthaladásával kapcsolatban.

24. cikk

(1) A tagállamok azon személyeket, akikről a tagállamok megállapítják, hogy az I. vagy a II. mellékletben szereplő személyek vagy szervezetek nevében vagy irányítása alatt dolgoznak, vagy akikről a tagállamok megállapítják, hogy segítik az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban vagy ebben a határozatban foglalt szankciók megkerülését, vagy az azokban foglalt rendelkezések megsértését, összhangban az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi joggal, a KNDK-ba történő hazaszállítás céljából kiutasítják a területükről.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a személy jelenléte elengedhetetlen valamely jogi eljárás lebonyolításához, illetve kizárólag orvosi, biztonsági vagy egyéb humanitárius okokból.

25. cikk

(1) A tagállamok – az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi joggal összhangban – a KNDK-ba történő hazaszállítás céljából kiutasítják a területükről a KNDK azokat a diplomatákat, kormányképviselőket és kormányzati hatáskörben eljáró állampolgárokat, akikről megállapítják, hogy az I., II., és III. mellékletben szereplő valamely személynek vagy szervezetnek, vagy olyan személynek vagy szervezetnek a nevében vagy irányítása alatt dolgoznak, akik segítik az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban vagy e határozatban foglalt szankciók megkerülését, illetve az azokban foglalt rendelkezések megsértését.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a KNDK kormányának képviselői abból a célból utaznak át egy tagállam területén, hogy az ENSZ székházában vagy az ENSZ egyéb létesítményeiben ENSZ-ügyeket intézzenek.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy személy jelenléte bírósági eljárás lefolytatásához vagy kizárólag orvosi, biztonsági vagy más humanitárius célból szükséges, vagy amennyiben a szankcióbizottság eseti alapon úgy döntött, hogy a személy kiutasítása ellentétes lenne az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban foglalt célkitűzésekkel, vagy az érintett tagállam eseti alapon úgy döntött, hogy a személy kiutasítása ellentétes lenne az e határozatban foglalt célkitűzésekkel. Az érintett tagállam úgy dönt, hogy (1) bekezdésben foglalt személyt nem utasítja ki, erről a többi tagállamot tájékoztatja.

26. cikk

(1) A tagállamok az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi joggal összhangban a személy állampolgársága szerinti államba történő hazaszállítás céljából kiutasítják azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akikről megállapítják, hogy az I., II. és III. mellékletben szereplő személyek vagy szervezetek nevében vagy irányítása alatt dolgoznak, vagy segítik az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban vagy e határozatban foglalt szankciók megkerülését, illetve az azokban foglalt rendelkezések megsértését.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben egy személy jelenléte bírósági eljárás lefolytatásához vagy kizárólag orvosi, biztonsági vagy más humanitárius célból szükséges, vagy amennyiben a szankcióbizottság eseti alapon úgy döntött, hogy a személy kitoloncolása ellentétes lenne az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatokban foglalt célkitűzésekkel vagy az érintett tagállam eseti alapon úgy döntött, hogy a személy kiutasítása ellentétes lenne az e határozatban foglalt célkitűzésekkel. Az érintett tagállam úgy dönt, hogy (1) bekezdésben foglalt személyt nem utasítja ki, erről a többi tagállamot tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a KNDK kormányának képviselői abból a célból utaznak át egy tagállam területén, hogy az ENSZ székházában vagy az ENSZ egyéb létesítményeiben ENSZ-ügyeket intézzenek.

VII. FEJEZET

PÉNZESZKÖZÖK ÉS GAZDASÁGI FORRÁSOK BEFAGYASZTÁSA

27. cikk

(1) Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely az alábbiakhoz tartozik, azok közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy birtokában van, vagy ellenőrzése alatt áll:

az I. mellékletben felsorolt, a szankcióbizottság vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jegyzékbe vett olyan személyek vagy szervezetek, akik vagy amelyek támogatást nyújtanak vagy közreműködnek – akár jogellenes módon is – a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiban, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk – akár jogellenes módon is – ellenőrzött szervezetek;

a II. mellékletben felsoroltak szerint, az I. mellékletben nem szereplő olyan személyek és szervezetek:

akik/amelyek felelősek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiért, beleértve azok támogatását vagy előmozdítását is, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk – akár jogellenes módon is – ellenőrzött szervezetek;

ii.

akik/amelyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz esetlegesen hozzájáruló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, vagy ilyen célú pénzügyi vagy más eszközöket vagy forrásokat átutalnak a tagállamok területére, azon keresztül vagy onnan kiindulva, vagy a tagállamok állampolgárai vagy a jogrendjük alá tartozó szervezetek, vagy a területükön található személyek vagy pénzügyi intézmények bevonásával, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött szervezetek;

iii.

akik/amelyek – többek között pénzügyi szolgáltatások nyújtása révén – részt vesznek fegyvereknek és mindennemű kapcsolódó anyagnak a KNDK-nak vagy a KNDK-ból való szolgáltatásában, illetve olyan termékeknek, anyagoknak, felszereléseknek, áruknak és technológiának a KNDK-nak való szolgáltatásában, amelyek esetlegesen hozzájárulnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz;

az I. és a II. mellékletben szereplő személyek és szervezetek nevében vagy irányítása alatt dolgozó, az I. és a II. mellékletben nem szereplő személyek és szervezetek, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy e határozat szerinti szankciók megkerüléséhez, illetve az említett határozatokban vagy az e határozatban foglalt rendelkezések megsértéséhez hozzájáruló személyek, az e határozat III. mellékletében felsoroltak szerint;

a KNDK kormányának vagy a Koreai Munkáspártnak a szervezetei, a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, illetve a tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló szervezetek, amennyiben a tagállam megállapítja, hogy az említettek kapcsolatban állnak a KNDK ballisztikus rakétákkal vagy nukleáris tevékenységekkel kapcsolatos programjaival, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozataival betiltott tevékenységekkel.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek és szervezetek számára vagy javára sem közvetlenül, sem közvetetten semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható rendelkezésre.

(3) Mentességet lehet adni azon pénzeszközök és gazdasági erőforrások tekintetében, amelyek:

a)	alapvető szükségletek kielégítéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérleti díj vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelések, adók, biztosítási díjak és közműdíjak költségeit;

b)	kizárólag jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő, észszerű mértékű szakértői díjak kifizetését, illetve azzal kapcsolatos kiadások megtérítését szolgálják; vagy

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök és gazdasági erőforrások nemzeti jogszabályoknak megfelelő szokásos kezelési vagy fenntartási költségeinek, valamint szolgáltatási díjainak kiegyenlítésére szolgálnak;

azt követően, hogy az érintett tagállam értesítette a szankcióbizottságot arról a szándékáról, hogy adott esetben e pénzeszközökhöz és gazdasági erőforrásokhoz hozzáférést kíván engedélyezni, és a szankcióbizottság az értesítéstől számított öt munkanapon belül nem hozott elutasító határozatot.

(4) Mentességet lehet adni azon pénzeszközök és gazdasági erőforrások tekintetében is, amelyek:

a)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek. Az érintett tagállamadott esetben először értesíti a szankcióbizottságot és beszerzi jóváhagyását; vagy

bíróság, hatóság vagy választottbíróság által elrendelt zálogjog vagy meghozott ítélet tárgyát képezik, amely esetben a pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat a zálogjog vagy az ítélet végrehajtására fel lehet használni, feltéve hogy a zálogjog keletkezése vagy az ítéletet meghozatala azon időpontot megelőzően történt, amikor a szankcióbizottság, a Biztonsági Tanács vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett személyt vagy szervezetet jegyzékbe vette, és nem az (1) bekezdésben említett személy vagy szervezet javára szól. Az érintett tagállamnak adott esetben először értesítenie kell a szankcióbizottságot.

(5) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a befagyasztott számlákhoz hozzáadódó

a)	kamatra vagy egyéb hozamokra; vagy

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyek azt az időpontot megelőzően keletkeztek, amely előtt a fenti számlák korlátozó intézkedések hatálya alá kerültek,

feltéve, hogy ezek a kamatok, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak.

(6) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a II. mellékletben foglalt jegyzéken szereplő személyt vagy szervezetet abban, hogy a jegyzékbe vétele előtt a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tegyen, feltéve hogy az érintett tagállam megállapította az alábbiakat:

a)	a szerződés nem kapcsolódik az 1. cikkben említett tiltott termékekhez, anyagokhoz, felszereléshez, árukhoz, technológiákhoz, támogatáshoz, képzéshez, pénzügyi segítségnyújtáshoz, beruházáshoz, közvetítői szolgáltatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz;

b)	a kifizetést – sem közvetlenül, sem közvetve – nem az (1) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek valamelyike kapja;

valamint feltéve hogy az érintett tagállam az engedélyezést 10 nappal megelőzően értesítést tesz az e kifizetések eszközölésére vagy kézhezvételére, vagy adott esetben ebből az okból a pénzeszközök vagy gazdasági források befagyasztása megszüntetésének engedélyezésére irányuló szándékról.

(7) A Korea National Insurance Corporation (KNIC) tekintetében:

Az érintett tagállamok engedélyezhetik a KNIC kifizetéseinek uniós személyek és szervezetek általi elfogadását, feltéve, hogy:

a kifizetés:

a)	uniós személy vagy szervezet KNDK-beli tevékenységeihez szükséges, a KNIC által nyújtott biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően esedékes; vagy

b)	valamely szerződő fél által az Unió területén okozott kárhoz kapcsolódóan a KNIC által nyújtott biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően esedékes;

ii.	a kifizetést – sem közvetlenül, sem közvetve – nem az (1) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek valamelyike kapja;

iii.	a kifizetés – sem közvetlenül, sem közvetve – nem kapcsolódik az e határozat által tiltott tevékenységekhez.

Az érintett tagállam kizárólag abban esetben engedélyezheti uniós személyeknek és szervezeteknek a KNIC számára folyósított kifizetéseket, ha azok az említett személyek és szervezetek KNDK-beli tevékenységéhez szükséges biztosítási szolgáltatások igénybevételének célját szolgálják, feltéve, hogy e tevékenységek nem tartoznak az e határozat által tiltott tevékenységek közé.

c)	Nem szükséges ilyen engedély a KNIC által vagy számára történő azon kifizetésekhez, amelyek a tagállamok KNDK-beli diplomáciai vagy konzuli képviseletének hivatalos céljaihoz szükségesek.

Az (1) bekezdésben foglaltak nem akadályozhatják meg azt, hogy a KNIC eleget tegyen a jegyzékbe vétele előtt kötött szerződések szerinti fizetési kötelezettségeinek, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy:

i.	a szerződés nem kapcsolódik az e határozatban említett tiltott termékekhez, anyagokhoz, felszereléshez, árukhoz, technológiákhoz, támogatáshoz, képzéshez, pénzügyi segítségnyújtáshoz, beruházáshoz, közvetítői szolgáltatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz;

ii.	a kifizetést – sem közvetlenül, sem közvetve – nem az (1) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek valamelyike kapja.

A tagállamok az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről a többi tagállamot tájékoztatják.

28. cikk

A 27. cikk (1) bekezdésének d) pontja nem alkalmazandó az KNDK-nak az ENSZ, annak szakosított szervei és egyéb kapcsolódó szervezetek melletti képviseletei által és más diplomáciai vagy konzuli képviseletei által végzett olyan tevékenységeihez szükséges pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erőforrások tekintetében, amelyekről a szankcióbizottság előzetesen eseti alapon úgy döntött, hogy szükségesek a humanitárius segítségnyújtáshoz, a nukleáris leszereléshez vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat célkitűzéseivel összhangban lévő egyéb célok teljesítéséhez.

29. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt szervezetek képviseleti irodáit be kell zárni.

(2) Tilos az I. mellékletben felsorolt szervezetek, valamint az érdekükben vagy nevükben eljáró személyek vagy szervezetek közvetlen vagy közvetett részvétele közös vállalkozásokban vagy más vállalkozási formákban.

VIII. FEJEZET

EGYÉB KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK

30. cikk

A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy éberséget tanúsítsanak és megakadályozzák, hogy területükön vagy állampolgáraiktól a KNDK-beli állampolgárok olyan tudományágakkal kapcsolatos speciális oktatásban vagy képzésben részesüljenek – ideértve a magas szintű fizika, a magas szintű számítógépes szimuláció és a kapcsolódó informatika, a térinformatikai navigáció, a nukleáris technika, űrtechnológia, repüléstechnika és a kapcsolódó tudományágak terén nyújtott oktatást vagy képzést –, amelyek elősegítenék a KNDK-nak a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélyével járó tevékenységeit és a nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek fejlesztését.

31. cikk

A tagállamok – a nemzetközi joggal összhangban – fokozott éberséget tanúsítanak a KNDK diplomáciai személyzetével kapcsolatban annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy e személyzet tagjai hozzájáruljanak a KNDK ballisztikus rakétákkal kapcsolatos vagy nukleáris programjaihoz, illetve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013), vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által tiltott tevékenységekhez, illetve az említett ENSZ BT-határozatok vagy az e határozat által előírt intézkedések megkerüléséhez.

IX. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Nem teljesíthetők az olyan szerződésekkel vagy ügyletekkel kapcsolatos, bármilyen formájú követelések, amelyek teljesítését közvetlenül vagy közvetve, egészben vagy részben befolyásolják az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), a 2094 (2013) vagy a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatok értelmében elrendelt intézkedések, beleértve az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak vagy az e határozatban szereplő intézkedések végrehajtása értelmében hoztak, az azokban előírtak szerint, vagy azokkal összefüggésben az Unió vagy valamely tagállam által hozott, ideértve a kártérítési vagy egyéb hasonló jellegű követeléseket, mint például beszámítási követelést vagy garanciaérvényesítés keretében benyújtott követelést, nevezetesen kötvény, garancia vagy viszontgarancia – különösen pénzügyi garancia vagy pénzügyi viszontgarancia – kifizetésére vagy meghosszabbítására irányuló bármilyen követelést, amennyiben azokat az alábbiak nyújtották be:

a)	az I., a II. és a III. mellékletben foglalt jegyzékben szereplő személyek vagy szervezetek;

b)	bármely más KNDK-beli személy vagy szervezet, ideértve a KNDK kormányát, annak közhatalmi szerveit, köztestületeit, és ügynökségeit; vagy

c)	az a) vagy b) pontban említett személyek vagy szervezetek valamelyikén keresztül, illetve nevében eljáró személyek vagy szervezetek.

33. cikk

(1) A Tanács az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy a szankcióbizottság meghatározásai alapján az I. mellékleten módosításokat fogad el.

(2) A Tanács a tagállamoknak vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslata alapján egyhangúlag állítja össze a II. és a III. mellékletben szereplő jegyzéket és fogadja el azok módosításait.

34. cikk

(1) Ha az ENSZ Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság egy személyt vagy szervezetet jegyzékbe vesz, ezt a személyt vagy szervezetet a Tanács is felveszi az I. mellékletbe.

(2) Ha a Tanács úgy határoz, hogy egy személyt vagy szervezetet a 23. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában, vagy a 27. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések hatálya alá von, ennek megfelelően módosítja a II. vagy a III. mellékletet.

(3) A Tanács közli döntését és a jegyzékbe vétel okait – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján – az (1) és (2) bekezdésben említett személlyel vagy szervezettel, lehetővé téve az adott személy vagy szervezet számára, hogy észrevételeket tegyen.

(4) Amennyiben észrevételt tesznek vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanácsnak felül kell vizsgálnia határozatát, és erről értesítenie kell az érintett személyt vagy szervezetet.

35. cikk

(1) Az I., a II. és a III. mellékletnek tartalmaznia kell az adott személyek és szervezetek jegyzékbe vételének okait; az I. melléklet vonatkozásában ezen okokat a ENSZ BT vagy a szankcióbizottság határozza meg.

(2) Az I., a II. és a III. mellékletnek tartalmaznia kell továbbá az érintett személyek és szervezetek azonosításához szükséges adatokat (amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak); az I. melléklet vonatkozásában ezeket az adatokat az ENSZ Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság határozza meg. Személyek esetében ilyen adat lehet a név – beleértve a névváltozatokat is –, a születési hely és idő, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító igazolvány száma, a nem, a cím (amennyiben ismert), valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Szervezetek esetében ilyen adat lehet a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely. Az I. mellékletnek tartalmaznia kell az ENSZ Biztonsági Tanács vagy a szankcióbizottság általi jegyzékbe vétel időpontját.

36. cikk

(1) Ezt a határozatot – különösen a korlátozó intézkedések további személyekre, szervezetekre vagy termékekre, illetve személyek, szervezetek vagy termékek kategóriáira történő kiterjesztése tekintetében, vagy a vonatkozó ENSZ BT-határozatoknak megfelelően – felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

(2) A 23. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában és a 27. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett intézkedéseket rendszeres időközönként, de legalább 12 havonta felül kell vizsgálni. Amennyiben a Tanács a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban úgy határoz, hogy ezen intézkedések alkalmazásának feltételei már nem teljesülnek, azok az érintett személyek és szervezetek tekintetében hatályukat vesztik.

37. cikk

A 2013/183/KKBP határozat hatályát veszti.

38. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS

(1) A Tanács 2010/800/KKBP határozata (2010. december 22.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2006/795/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 341., 2010.12.23., 32. o.).

(2) A Tanács 2013/183/KKBP határozata (2013. április 22.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2010/800/KKBP határoza hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2013.4.23., 52. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2016/476 határozata (2016. március 31.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/183/KKBP határozat módosításáról (HL L 85, 2016. 4.1., 38. o.).

(4) A Tanács 329/2007/EK rendelete (2007. március 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 88., 2007.3.29. 1. o.).

(5) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HLL 134., .2009.5.29. 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 23. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek, valamint a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett személyek és szervezetek jegyzéke

A. Személyek

	Név	Egyéb ismert név	Születési idő	Az ENSZ jegyzékbe vétel dátuma	Indokolás
1.	Yun Ho-jin	más néven: Yun Ho-chin	1944.10.13.	2009.7.16.	A Namchongang Trading Corporation igazgatója; az urándúsítási programhoz szükséges felszerelések importját felügyeli.
2.	Re Je-Son	Neve koreai karakterekkel: ; Neve kínai karakterekkel: más néven: Ri Che Son	1938	2009.7.16.	2014 áprilisa óta ő az atomenergia-ágazatért felelős miniszter. A General Bureau of Atomic Energy (GBAE), azaz a KNDK nukleáris programját irányító központi ügynökség korábbi igazgatója; a nukleáris programhoz kapcsolódóan számos kezdeményezést támogatott, ideértve azt is, hogy a Jongbjoni Nukleáris Kutatóközpont és a Namchongang Trading Corporation a GBAE irányítása alá tartozzon.
3.	Hwang Sok-hwa			2009.7.16.	A General Bureau of Atomic Energy (GBAE) igazgatója; részt vesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris programjában; a GBAE Tudományos Orientációs Hivatalának vezetőjeként szolgált a Közös Nukleáris Kutatóintézet Tudományos Bizottságában.
4.	Ri Hong-sop		1940	2009.7.16.	A Jongbjoni Nukleáris Kutatóközpont volt igazgatója, aki felügyelte a fegyverminőségű plutónium előállításában részt vevő három kulcsfontosságú létesítményt: az üzemanyaggyártó üzemet, az atomreaktort és az újrafeldolgozó üzemet.
5.	Han Yu-ro			2009.7.16.	A Korea Ryongaksan General Trading Corporation igazgatója; részt vesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ballisztikusrakéta-programjában.
6.	Paek Chang-Ho	Pak Chang-Ho; Paek Ch'ang-Ho	Útlevélszám:: 381420754 Az útlevél kiállításának dátuma: 2011. december 7.; Az útlevél lejárati ideje: 2016. december 7. Születési idő: 1964.6.18.; Születési hely: Keszong, KNDK	2013.1.22.	Magas rangú tisztviselő, a Koreai Űrtechnológiai Bizottság műholdvezérlő-központjának vezetője.
7.	Chang Myong- Chin	Jang Myong-Jin	1968.2.19.; Alternatív születési idő: 1965 vagy 1966	2013.1.22.	A szohei műholdfellövő állomás igazgatója és annak a fellövőközpontnak a vezetője, ahonnan 2012. április 13-án és december 12-én műhold fellövésére került sor.
8.	Ra Ky'ong-Su	Ra Kyung-Su Chang, Myong Ho	1954.6.4. Útlevélszám: 645120196	2013.1.22.	Ra Ky'ong-Su a Tanchon Commercial Bank (TCB) tisztviselője. Ebben a minőségében tranzakciókat segített elő a TCB javára. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a Tanchon Commercial Bankot, amely a KNDK legfőbb pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, a ballisztikus rakéták, valamint az ilyen fegyverek összeszerelésével és gyártásával kapcsolatos áruk eladása terén.
9.	Kim Kwang-il		1969.9.1. Útlevélszám: PS381420397	2013.1.22.	Kim Kwang-il a Tanchon Commercial Bank (TCB) tisztviselője. Ebben a minőségében tranzakciókat segített elő a TCB és a Koreai Bányászatfejlesztési Kereskedelmi Vállalat (Korea Mining Development Trading Corporation, KOMID) javára. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a Tanchon Commercial Bankot, amely a KNDK legfőbb pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, a ballisztikus rakéták, valamint az ilyen fegyverek összeszerelésével és gyártásával kapcsolatos áruk eladása terén. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.
10.	Yo'n Cho'ng Nam			2013.3.7.	A Koreai Bányászatfejlesztési Kereskedelmi Vállalat (Korea Mining Development Trading Corporation, KOMID) főképviselője. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.
11.	Ko Ch'o'l-Chae			2013.3.7.	A Korea Mining Development Trading Corporation, KOMID (Koreai Bányászatfejlesztési Kereskedelmi Vállalat) helyettes főképviselője. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.
12.	Mun Cho'ng- Ch'o'l			2013.3.7.	Mun Cho'ng-Ch'o'l a TCB tisztviselője. Ebben a minőségében tranzakciókat segített elő a TCB javára. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a Tanchon Commercial Bankot, amely a KNDK legfőbb pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, ballisztikus rakéták, valamint az ilyen fegyverek összeszerelésével és gyártásával kapcsolatos áruk eladása terén.
13.	Choe Chun-Sik	Choe Chun Sik; Ch'oe Ch'un Sik	Születési idő: 1954. október 12., Állampolgárság: KNDK	2016.3.2.	Choe Chun-Sik a Második Természettudományi Akadémia (Second Academy of Natural Sciences – SANS) igazgatója, a KNDK nagyhatótávolságúrakéta-programjának vezetője volt.
14.	Choe Song Il		Útlevélszám: 472320665 Az útlevél lejárati ideje: 2017. szeptember 26.; Útlevélszám: 563120356 Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A Tanchon Commercial Bank képviselője Vietnamban.
15.	Hyon Kwang II	Hyon Gwang Il	Születési idő: 1961. május 27., Állampolgárság: KNDK	2016.3.2.	Hyon Kwang II a Nemzeti Űrtechnológia-fejlesztési Hivatal (National Aerospace Development Administration) Tudományos Fejlesztési Osztályának igazgatója.
16.	Jang Bom Su	Jang Pom Su	Születési idő: 1957. április 15., Állampolgárság: KNDK	2016.3.2.	A Tanchon Commercial Bank képviselője Szíriában.
17.	Jang Yong Son		Születési idő: 1957. február 20.; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) képviselője Iránban.
18.	Jon Myong Guk	Cho 'n Myo 'ng-kuk	Útlevélszám: 4721202031; Az útlevél lejárati ideje: 2017. február 21.; Állampolgársága: KNDK; Születési idő: 1976. október 18.	2016.3.2.	A Tanchon Commercial Bank képviselője Szíriában.
19.	Kang Mun Kil	Jiang Wen-ji	Útlevélszám: PS472330208; Az útlevél lejárati ideje: 2017. július 4.; Állampolgársága: KNDK;	2016.3.2.	Kang Mun Kil nukleáris beszerzési tevékenységeket végzett a Namchongang, más néven Namhung képviselőjeként.
20.	Kang Ryong		Születési idő: 1969. augusztus 21.; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) képviselője Szíriában.
21.	Kim Jung Jong	Kim Chung Chong	Útlevélszám: 199421147; Az útlevél lejárati ideje: 2014. december 29.; Útlevélszám: 381110042; Az útlevél lejárati ideje: 2016. január 25.; Útlevélszám: 563210184; Az útlevél lejárati ideje: 2018. június 18.; Születési idő: 1966. november 7.; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A Tanchon Commercial Bank képviselője Vietnamban.
22.	Kim Kyu		Születési idő: 1968. július 30., Állampolgárság: KNDK	2016.3.2.	A Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) külügyi tisztviselője.
23.	Kim Tong My'ong	Kim Chin-So'k; Kim Tong-Myong; Kim Jin-Sok; Kim, Hyok-Chol	Születési idő: 1964.; Állampolgárság: KNDK	2016.3.2.	Kim Tong My'ong a Tanchon Commercial Bank elnöke, és legalább 2002 óta különféle tisztségeket tölt be a banknál. Emellett az Amroggang ügyeinek intézésében is szerepet játszik.
24.	Kim Yong Chol		Születési idő: 1962. február 18.; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A KOMID képviselője Iránban.
25.	Ko Tae Hun	Kim Myong Gi	Útlevélszám: 563120630; Az útlevél lejárati ideje: 2018. március 20.; Születési idő: 1972. május 25.; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A Tanchon Commercial Bank képviselője.
26.	Ri Man Gon		Születési idő: 1945. október 29.; Útlevélszáma: P0381230469; Az útlevél lejárati ideje: 2016. április 6.; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	Ri Man Gon hadianyag-ipari miniszter.
27.	Ryu Jin		Születési idő: 1965. augusztus 7.; Útlevélszáma: 563410081; Állampolgársága: KNDK	2016.3.2.	A KOMID képviselője Szíriában.
28.	Yu Chol U		Állampolgársága: KNDK		Yu Chol U a Nemzeti Űrtechnológia-fejlesztési Hivatal (National Aerospace Development Administration) igazgatója.

B. Szervezetek

Név

Egyéb ismert név

Hely

A jegyzékbe vétel dátuma

Egyéb információk

Korea Mining Development Trading Corporation

más néven: CHANGGWANG SINYONG CORPORATION; más néven: EXTERNAL TECHNOLOGY GENERAL CORPORATION; más néven: DPRKN MINING DEVELOPMENT TRADING COOPERATION; más néven: „KOMID”

Central District, Phenjan, KNDK

2009.4.24.

A legfontosabb fegyverkereskedő, valamint a ballisztikus rakétákhoz és hagyományos fegyverekhez kapcsolódó áruk és felszerelések fő exportőre.

Korea Ryonbong General Corporation

más néven: KOREA YONBONG GENERAL CORPORATION;

más néven: LYON-GAKSAN GENERAL TRADING CORPORATION

Pot'onggang District, Phenjan, KNDK; Rakwon- dong,

Pothonggang District, Phenjan, KNDK

2009.4.24.

Védelmi konglomerátum, amely a KNDK védelmi ipara számára történő beszerzésekre, valamint az ország katonai vonatkozású eladásainak támogatására specializálódott.

Tanchon Commercial Bank

más néven: CHANGGWANG CREDIT BANK; más néven: KOREA CHANGGWANG CREDIT BANK

Saemul 1- Dong

Pyongchon District, Phenjan, KNDK

2009.4.24.

A KNDK fő pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, ballisztikus rakéták, és e fegyverek gyártásával és összeszerelésével kapcsolatok áruk eladása terén.

Namchongang Trading Corporation

NCG; NAMCHONGANG TRADING; NAM CHON GANG CORPORATION; NOMCHONGANG TRADING CO.; NAM CHONG GAN TRADING CORPORATION; Namhung Trading Corporation

Phenjan, KNDK.

2009.7.16.

A Namchongang a KNDK-nak a General Bureau of Atomic Energy (GBAE) ellenőrzése alatt álló kereskedelmi vállalata. A Namchongang részt vett a KNDK egyik nukleáris létesítményében azonosított, Japánból származó vákuumszivattyúk beszerzésében, valamint a nukleáris programhoz kapcsolódó felszereléseknek egy német magánszemélyhez kötődő beszerzésében. Az 1990-es évek végétől kezdve részt vett továbbá a kifejezetten az urándúsítási program céljára alkalmas alumíniumcsövek és egyéb eszközök vételében.. Képviselője egy volt diplomata, aki a KNDK-t képviselte a jongbjoni nukleáris létesítményeknek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által 2007-ben való ellenőrzése során. A Namchongangnak a tömegpusztító fegyverek elterjedésével kapcsolatos tevékenységei súlyos aggodalomra adnak okot, tekintettel a KNDK-nak a tömegpusztító fegyverek elterjedésével kapcsolatos múltbeli tevékenységére.

Hong Kong Electronics

más néven: HONG KONG ELECTRONICS KISH CO

Sanaee St., Kish Island, Irán.

2009.7.16.

A Tanchon Commercial Bank és a KOMID tulajdonában van vagy azok ellenőrzik, illetve azok nevében jár el vagy szándékozik eljárni. A Hong Kong Electronics a Tanchon Commercial Bank és a KOMID (a szankcióbizottság 2009 áprilisában mindkettőt jegyzékbe vette) nevében 2007 óta több millió dollárnyi, a tömegpusztító fegyverek elterjedéséhez kapcsolódó pénzeszközt utalt át. A Hong Kong Electronics a KOMID nevében elősegítette a pénzeszközöknek Iránból a KNDK-ba való továbbítását.

Korea Hyoksin Trading Corporation

más néven: KOREA HYOKSIN EXPORT AND IMPORT CORPORATION

Rakwon-dong, Pothonggang District, Phenjan, KNDK.

2009.7.16.

A Korea Ryonbong General Corporation (amelyet a szankcióbizottság 2009 áprilisában jegyzékbe vett) ellenőrzése alatt álló, phenjani székhelyű KNDK-beli vállalat, amely részt vesz a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében.

General Bureau of Atomic Energy (GBAE)

más néven: General Department of Atomic Energy (GDAE)

Haeudong, Pyongchen District, Phenjan, KNDK.

2009.7.16.

A GBAE felel a KNDK nukleáris programjáért, amely magában foglalja Jongbjoni Nukleáris Kutatóközpontot és annak az 5 MWe (25 MWt) teljesítményű, plutóniumot előállító kutatóreaktorát, valamint az üzemanyaggyártó és az újrafeldolgozó létesítményeket.

A GBAE részt vett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel folytatott, nukleáris programmal foglalkozó találkozókon és megbeszéléseken. A GBAE a KNDK-nak a nukleáris programokat – beleértve a Jongbjoni Nukleáris Kutatóközpont üzemeltetését is – felügyelő legfőbb kormányügynöksége.

Korean Tangun Trading Corporation

Phenjan, KNDK.

2009.7.16.

A Korea Tangun Trading Corporation a KNDK Második Természettudományi Akadémiájának az ellenőrzése alatt áll, és elsősorban a KNDK védelmi célú kutatási és fejlesztési programjaihoz szükséges nyersanyagok és technológiák beszerzéséért felel, beleértve többek között a tömegpusztító fegyverekre és azok hordozóeszközeire vonatkozó programokat és beszerzéseket, a vonatkozó többoldalú ellenőrzési rendszerek hatálya alá tartozó vagy azok által tiltott anyagokat is ideértve.

Korean Committee for Space Technology (Koreai Űrtechnológiai Bizottság)

DPRK Committee for Space Technology;

Department of Space Technology of the DPRK; Committee for Space Technology; KCST

Phenjan, KNDK.

2013.1.22.

A Koreai Űrtechnológiai Bizottság (KCST) szervezte meg a műholdvezérlő-központon keresztül a KNDK által 2012. április 13-án és 2012. december 12-én a szohei fellövőállomásról végrehajtott műhold-fellövéseket.

10.

Bank of East Land

Dongbang Bank;

Tongbang U'Nhaeng;

Tongbang Bank

P.O.32, BEL Building, Jonseung-Dung, Moranbong District, Phenjan, KNDK.

2013.1.22.

A Bank of East Land a KNDK egyik pénzügyi intézménye, amely fegyverekkel kapcsolatos tranzakciókat tesz lehetővé – és egyéb támogatást biztosít – a fegyvergyártással és -exporttal foglalkozó Green Pine Associated Corporation számára. A Bank of East Land tevékenyen együttműködött a Green Pine vállalattal a pénzalapoknak a szankciókat kijátszó átutalásában. 2007-ben és 2008-ban lehetővé tett olyan tranzakciókat, amelyek a Green Pine és iráni pénzügyi intézmények – többek között a Melli Bank és a Sepah Bank – részvételével zajlottak. A Biztonsági Tanács az 1747 (2007) sz. határozattal vette jegyzékbe a Sepah Bankot, mivel az támogatást nyújtott Irán ballisztikusrakéta-programjához. A Green Pine-t a szankcióbizottság 2012 áprilisában vette jegyzékbe.

11.

Korea Kumryong Trading Corporation

2013.1.22.

A Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) álneveként használják beszerzési tevékenységek végzése céljából. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.

12.

Tosong Technology Trading Corporation

Phenjan, KNDK.

2013.1.22.

A Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) a Tosong Technology Trading Corporation anyavállalata. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.

13.

Korea Ryonha Machinery Joint Venture Corporation

Chosun Yunha Machinery Joint Operation Company; Korea Ryenha Machinery J/V Corporation; Ryonha Machinery Joint Venture Corporation; Ryonha Machinery Corporation; Ryonha Machinery;

Ryonha Machine Tool; Ryonha Machine Tool Corporation; Ryonha Machinery Corp; Ryonhwa Machinery Joint Venture Corporation; Ryonhwa Machinery JV; Huichon Ryonha Machinery General Plant; Unsan; Unsan Solid Tools; és Millim Technology Company

Tongan-dong, Central District,Phenjan, KNDK; Mangungdae- gu, Phenjan, KNDK; Mangyongdae District, Phenjan, KNDK.

E-mail címek: ryonha@sili-bank.com; sjc-117@hot-mail.com; and millim@sili-bank.com

Telefonszám: 8502-18111; 8502-18111-8642; és 850 2 181113818642

Faxszám: 8502-381-4410

2013.1.22.

A Korea Ryonha Machinery Joint Venture Corporation anyavállalata a Korea Ryonbong General Corporation. A Korea Ryonbong General Corporation egy védelmi konglomerátum, amelynek fő tevékenységi körébe tartozik a KNDK védelmi ipari cégei részére történő beszerzések és az ország katonai jellegű eladásainak támogatása; a vállalatot a szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe.

14.

Leader (Hong Kong) International

Leader International Trading Limited; Leader (Hong Kong) International Trading Limited

LM-873, RM B, 14/F, Wah Hen Commercial Centre, 383 Hennessy Road, Wanchai, Hong Kong,-Kína.

2013.1.22.

A Leader International (hongkongi cégjegyzékszáma: 1177053) szállításokat tesz lehetővé a Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) számára. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője, valamint a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.

15.

Green Pine Associated Corporation

Cho'ngsong United Trading Company; Chongsong Yonhap; Ch'o'ngsong Yo'nhap; Chosun Chawo'n Kaebal T'uja Hoesa; Jindallae; Ku'm- haeryong Company LTD; Natural Resources Development and Investment Corporation; Saeingp'il Company

c/o Reconnaissance General Bureau Headquarters, Hyongjesan-Guyok, Phenjan, KNDK;

Nungrado, Phenjan, KNDK

2015.5.2.

A Green Pine Associated Corporation vette át a Koreai Bányászatfejlesztési Kereskedelmi Vállalat (Korea Mining Development Trading

Corporation, KOMID) több tevékenységét. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre.

A Green Pine exportálja továbbá a KNDK-ban a fegyverek és az azokhoz kapcsolódó anyagok közel felét.

A Green Pine fegyverek és azokhoz kapcsolódó anyagok Észak-Koreából való exportja miatt került szankciók hatálya alá. A Green Pine tengeri katonai járművek és fegyverzetek, például tengeralattjárók, katonai hajók és rakétarendszerek gyártására szakosodott, és torpedókat exportált, valamint műszaki támogatást nyújtott iráni védelmi vállalatoknak.

16.

Amroggang Development Banking Corporation

Amroggang Development Bank;

Amnokkang Development Bank

Tongan-dong, Phenjan, KNDK

2012.5.2.

A 2006-ban létrehozott Amroggang a Tanchon Commercial Bankhoz kapcsolódik, és a Tanchon Commercial Bank tisztviselői irányítják. A Tanchon Commercial Bank szerepet játszik a KOMID ballisztikusrakéta-eladásának finanszírozásában, valamint részt vett a KOMID által az iráni Shahid Hemmat Industrial Group (SHIG) részére küldött ballisztikus rakétákkal kapcsolatos ügyletekben is. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a Tanchon Commercial Bankot, amely a KNDK legfőbb pénzügyi szervezete a hagyományos fegyverek, ballisztikus rakéták, valamint az ilyen fegyverek összeszerelésével és gyártásával kapcsolatos áruk eladása terén. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre. A Biztonsági Tanács az 1737 (2006) határozattal vette jegyzékbe az SHIG-t, mivel e szervezet érintett volt Irán ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjában.

17.

Korea Heungjin Trading Company

Hunjin Trading Co.; Korea Henjin Trading Co.; Korea Hengjin Trading Company

Phenjan, KNDK.

2012.5.2.

A Korea Heungjin Trading Company-t (Koreai Hungdzsin Kereskedelmi Vállalat) a KOMID kereskedelmi célokra használja. Feltehetően rakétákkal kapcsolatos termékeket szolgáltatott az iráni Shahid Hemmat Industrial Group-nak. A vállalat kapcsolatban áll a KOMID-dal, mégpedig annak beszerzési hivatalával. A Hungdzsin a rakéták tervezéséhez felhasználható alkalmazásokkal ellátott, fejlett digitális irányítóműszer beszerzésére használták fel. A szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe a KOMID-ot, amely a KNDK első számú fegyverkereskedője és a ballisztikus rakétákkal és hagyományos fegyverekkel kapcsolatos áruk és felszerelések legfőbb exportőre. A Biztonsági Tanács az 1737 (2006) határozattal vette jegyzékbe az SHIG-t, mivel e szervezet érintett volt Irán ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjában.

18.

Second Academy of Natural Sciences (Második Természettudományi Akadémia)

2nd Academy of Natural Sciences; Che 2 Chayon Kwahakwon; Academy of Natural Sciences; Chayon Kwahak-Won; National Defense Academy;

Kukpang Kwahak-Won; Second Academy of Natural Sciences Research Institute; Sansri

Phenjan, KNDK.

2013.3.7.

A Second Academy of Natural Sciences (Második Természettudományi Akadémia) felel a KNDK fejlett fegyverrendszereivel kapcsolatos kutatásokért és fejlesztésekért, ideértve a rakétákat és valószínűleg a nukleáris fegyvereket is. Számos alárendelt szervezetet – többek között a Korea Tangun Trading Corporation-t – alkalmaz olyan technológiák, felszerelések és információk külföldről való beszerzésére, amelyeket az észak-koreai rakétaprogramban és valószínűsíthetően a nukleárisfegyver-programban használnak fel. A szankcióbizottság 2009 júliusában vette jegyzékbe a Tangun Trading Corporation-t, mely szervezet elsősorban a KNDK védelmi célú kutatási és fejlesztési programjaihoz szükséges nyersanyagok és technológiák beszerzéséért felelős, amibe nem kizárólagosan, de beletartoznak a tömegpusztító fegyverekkel és az azokat célba juttató rendszerekkel kapcsolatos programok és beszerzések, köztük olyan anyagoké is, amelyeket a vonatkozó multilaterális ellenőrzési rendszerek ellenőriznek vagy tiltanak.

19.

Korea Complex Equipment Import Corporation

Rakwon-dong, Pothonggang District, Phenjan, KNDK.

2013.3.7.

A Korea Complex Equipment Import Corporation anyavállalata a Korea Ryonbong General Corporation. A Korea Ryonbong General Corporation egy védelmi konglomerátum, amelynek fő tevékenységi körébe tartozik a KNDK védelmi ipari cégei részére történő beszerzések és az ország katonai jellegű eladásainak támogatása; a vállalatot a szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe.

20.

Ocean Maritime Management Company, Limited (OMM)

Donghung Dong, Central District. PO BOX 120. Phenjan, KNDK.

Dongheung-dong Changwang Street, Chung-Ku, PO Box 125, Phenjan.

2014.7.28.

Az Ocean Maritime Management Company, Limited (IMO-száma: 1790183) a Csong Cson Gang nevű teherszállító hajó üzemeltetője/kezelője. 2013 júliusában kulcsszerepet töltött be egy titkos fegyverszállítmánynak Kubából a KNDK-ba történő eljuttatása megszervezésében. A szállítmány a fegyverek mellett azokhoz tartozó anyagokat is tartalmazott. Ezzel az Ocean Maritime Management Company, Limited olyan tevékenységekhez járult hozzá, amelyeket az ENSZ BT vonatkozó határozatai – nevezetesen az 1874 (2009) sz. ENSZ BT-határozat által módosított, fegyverembargót elrendelő 1718 (2006) sz. ENSZ BT-határozat – tiltanak, illetve segítséget nyújtott a szóban forgó határozatok által bevezetett intézkedések kijátszásához.

A következő IMO-számú hajók:

a)	Chol Ryong (Ryong Gun Bong) 8606173

2016.3.2.

b)	Chong Bong (Greenlight) (Blue Nouvelle) 8909575

2016.3.2.

c)	Chong Rim 2 8916293

2016.3.2.

d)	Dawnlight 9110236

2016.3.2.

e)	Ever Bright 88 (J Star) 8914934

2016.3.2.

f)	Gold Star 3 (benevolence) 8405402

2016.3.2

g)	Hoe Ryong 9041552

2016.3.2

h)	Hu Chang (O Un Chong Nyon) 8330815

2016.3.2

i)	Hui Chon (Hwang Gum San 2) 8405270

2016.3.2

j)	Ji Hye San (Hyok Sin 2) 8018900

2016.3.2

k)	Kang Gye (Pi Ryu Gang) 8829593

2016.3.2

l)	Mi Rim 8713471

2016.3.2

m)	Mi Rim 2 9361407

2016.3.2

n)	O Rang (Po Thong Gang) 8829555

2016.3.2

o)	Orion Star (Richocean) 9333589

2016.3.2

p)	Ra Nam 2 8625545

2016.3.2

q)	RaNam 3 9314650

2016.3.2

r)	Ryo Myong 8987333

2016.3.2

s)	Ryong Rim (Jon Jin 2) 8018912

2016.3.2

t)	Se Pho (Rak Won 2) 8819017

2016.3.2

u)	Songjin (Jang Ja San Chong Nyon Ho) 8133530

2016.3.2

v)	South Hill 2 8412467

2016.3.2

w)	South Hill 5 9138680

2016.3.2

x)	Tan Chon (Ryon Gang 2) 7640378

2016.3.2

y)	Thae Pyong San (Petrel 1) 9009085

2016.3.2

(z)	Tong Hung San (Chong Chon Gang) 7937317

2016.3.2

(aa)	Tong Hung 1 8661575

2016.3.2

21.

Academy of National Defense Science (A Védelmi Tudományok Nemzeti Akadémiája)

Phenjan, KNDK.

2016.3.2.

Az Academy of National Defense Science részt vesz a KNDK arra irányuló törekvéseiben, hogy továbbfejlessze ballisztikus rakétákkal és nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programját.

22.

Chongchongang Shipping Company

Chong Chon Gang Shipping Co. Ltd.

Cím: 817 Haeun, Donghung-dong, Central District, Phenjan, KNDK; alternatív cím: 817, Haeum, Tonghun-dong, Chung-gu, Phenjan, KNDK; IMO-szám: 5342883

2016.3.2.

A Chongchongang Shipping Company saját hajójával, a Chong Chon Ganggal 2013 júliusában megkísérelt közvetlenül a KNDK-ba bejuttatni egy hagyományos fegyverekből álló tiltott szállítmányt.

23.

Daedong Credit Bank (DCB)

DCB; Taedong Credit Bank

Cím: Suite 401, Potonggang Hotel, Ansan-Dong, Pyongchon District, Phenjan, KNDK; alternatív cím: Ansan-dong, Botonggang Hotel, Pongchon, Phenjan, KNDK; SWIFT: DCBK KKPY

2016.3.2.

A Daedong Credit Bank pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) és a Tanchon Commercial Bank számára. A DCB legkésőbb 2007 óta több száz pénzügyi tranzakciót segített elő több millió dollár értékben a KOMID és a Tanchon Commercial Bank nevében. A DCB néhány esetben köztudottan megtévesztő pénzügyi gyakorlatok révén segített elő tranzakciókat.

24.

Hesong Trading Company

Phenjan, KNDK.

2016.3.2.

A Hesong Trading Corporation anyavállalata a Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID).

25.

Korea Kwangson Banking Corporation (KKBC)

KKBC

Jungson-dong, Sungri Street, Central District,, Phenjan, KNDK

2016.3.2.

A KKBC pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a Tanchon Commercial Bank és a Korea Hyoksin Trading Corporation javára, amely utóbbi a Korea Ryonbong General Corporation egyik leányvállalata. A Tanchon Commercial Bank arra használja a KKBC-t, hogy valószínűleg több millió dollár értékben pénzeszköz-átutalásokat segítsen elő általa, ideértve a Korea Mining Development Corporation-höz kötődő pénzeszközök átutalását is.

26.

Korea Kwangsong Trading Corporation

Rakwon-dong, Pothonggang District, Phenjan, KNDK

2016.3.2.

A Korea Ryongbong General Corporation a Korea Kwangsong Trading Corporation anyavállalata.

27.

Ministry of Atomic Energy Industry (Atomenergia-ipari Minisztérium)

MAEI

Haeun-2-dong, Pyongchon District, Phenjan, KNDK

2016.3.2.

Az Atomenergia-ipari Minisztériumot 2013-ban hozták létre a KNDK atomenergia-iparának modernizálása céljából, a nukleáris anyagok gyártásának növelése, minőségük javítása, valamint a KNDK független nukleáris iparának továbbfejlesztése érdekében. A MAEI ennek megfelelően központi szerepet játszik a észak-koreai nukleáris fegyverek fejlesztésében, feladata az ország nukleárisfegyver-programjának napi irányítása, és felügyeletet gyakorol a nukleáris programban érintett egyéb szervezetek felett. A minisztérium alá tartozik a nukleáris programban érintett több szervezet és kutatóközpont, valamint két bizottság: az izotópok alkalmazásával foglalkozó bizottság és az atomenergia-ügyi bizottság. Emellett a MAEI irányítja a jongbjoni nukleáris kutatóközpontot; itt találhatók a KNDK ismert plutónium létesítményei. Továbbá a szakértői csoport 2015. évi jelentése szerint 2014. április 9-én Ri Je-sont, a GBAE korábbi igazgatóját nevezték ki a MAEI vezetőjévé, akit az 1718 (2006) sz. határozat alapján létrehozott bizottság 2009-ben vett jegyzékbe a nukleáris vonatkozású programokban való részvétel vagy azok támogatása miatt.

28.

Munitions Industry Department (Hadianyag-ipari Minisztérium)

Military Supplies Industry Department (Katonai Ipari Minisztérium)

Phenjan, KNDK.

2016.3.2.

A Hadianyag-ipari Minisztérium a KNDK rakétaprogramjának kulcsfontosságú szereplője. A MID feladata az észak-koreai ballisztikus rakéták fejlesztésének felügyelete, beleérte a Taepo Dong-2-t is. A MID felügyeli az észak-koreai fegyvergyártási és kutatás-fejlesztési programokat, beleértve a KNDK ballisztikusrakéta-programját is. A MID alá tartozik a Second Economic Committee (Második Gazdasági Bizottság) és a Second Academy of Natural Sciences (Második Természettudományi Akadémia), amelyeket 2010 augusztusában vettek jegyzékbe. Az elmúlt években a MID a KN08 mobil platformról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésén dolgozott.

29.

National Aerospace Development Administration (Nemzeti Űrtechnológia-fejlesztési Hivatal)

NADA

KNDK

2016.3.2.

A NADA az észak-koreai űrtudomány és -technológia fejlesztésében vesz részt, ideértve a műhold fellövéseket és a hordozórakétákat is.

30.

Office 39 (39. Hivatal)

Office #39; Office No. 39; Bureau 39; Central Committee Bureau 39; Third Floor; Division 39

KNDK

2016.3.2.

A KNDK kormányzati szervezete.

31.

Reconnaissance General Bureau

Chongch'al Ch'ongguk; KPA Unit 586; RGB

Hyongjesan-Guyok, Phenjan, KNDK; alternatív cím: Nungrado, Phenjan, KNDK

2016.3.2.

A Reconnaissance General Bureau a KNDK legjelentősebb hírszerző szervezete, amely 2009 elején jött létre a Koreai Munkáspárt, az Operations Department (Műveleti Főosztály) és a 35. Hivatal meglévő hírszerző egységeinek, illetve a Koreai Néphadsereg Reconnaissance Bureau hírszerző irodájának egyesüléséből. A Reconnaissance General Bureau hagyományos fegyverekkel kereskedik, és irányítása alá tartozik a hagyományos fegyverekre szakosodott észak-koreai cég, a Green Pine Associated Corporation.

32.

Second Economic Committee (Második Gazdasági Bizottság)

Kangdong, KNDK

2016.3.2.

A Second Economic Committee a KNDK rakétaprogramjának központi elemeivel foglalkozik. A Second Economic Committee felügyeli a KNDK-ban a ballisztikus rakéták gyártását és irányítja a KOMID tevékenységeit.

II. MELLÉKLET

A 23. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek, valamint a 27. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyek és szervezetek jegyzéke

Azok a személyek vagy szervezetek, amelyek felelősek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiért, illetve a nevükben vagy irányításuk szerint eljáró személyek vagy szervezetek, vagy a tulajdonukban lévő vagy általuk ellenőrzött szervezetek.

A. Személyek

	Név	Egyéb ismert név	Születési idő	A jegyzékbe vétel dátuma	Indokolás
1.	CHON Chi Bu			2009.12.22.	A General Bureau of Atomic Energy (GBAE) tagja, Jongbjon korábbi műszaki igazgatója.
2.	CHU Kyu-Chang	JU Kyu-Chang	Születési idő: 1928.11.25. Születési hely: Dél-Hamgyo'ng tartomány	2009.12.22.	A Nemzeti Honvédelmi Bizottság tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben. A Koreai Munkáspárt Központi Bizottsága Hadianyag-ipari Minisztériumának korábbi igazgatója. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
3.	HYON Chol-hae		1934 (Mandzsúria, Kína).	2009.12.22.	A Népi Fegyveres Erők általános politikai osztályának igazgatóhelyettese (a néhai Kim Dzsong-Il katonai tanácsadója).
4.	KIM Yong-chun	Young-chun	1935.3.4. Útlevélszáma: 554410660	2009.12.22.	Nemzeti Védelmi Bizottság alelnöke, a Népi Fegyveres Erők minisztere, a néhai Kim Dzsong-Il nukleáris stratégiáért felelős különleges tanácsadója.
5.	O Kuk-Ryol		1931 (Jilin tartomány, Kína)	2009.12.22.	A Nemzeti Védelmi Bizottság elnökhelyettese, a nukleáris és ballisztikai programhoz szükséges csúcstechnológia külföldről történő beszerzését felügyeli.
6.	PAEK Se-bong		1946	2009.12.22.	A Koreai Munkáspárt Központi Bizottsága (a ballisztikai programért felelős) második gazdasági bizottságának elnöke. A Nemzeti Védelmi Bizottság tagja.
7.	PAK Jae-gyong	Chae-Kyong	1933 Útlevélszáma: 554410661	2009.12.22.	A Népi Fegyveres Erők általános politikai osztályának igazgatóhelyettese és a Népi Fegyveres Erők logisztikai osztályának igazgatóhelyettese (a néhai Kim Dzsong-Il katonai tanácsadója).
8.	PYON Yong Rip	Yong-Nip	1929.9.20. Útlevélszáma: 645310121 (kiállítás időpontja: 2005.9.13.).	2009.12.22.	A Tudományos Akadémia elnöke, részt vesz a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos biológiai kutatásban.
9.	RYOM Yong			2009.12.22.	Az ENSZ szankciós listáján szereplő General Bureau of Atomic Energy igazgatója, a nemzetközi kapcsolatokért felel.
10.	SO Sang-kuk		1932 és 1938 között	2009.12.22.	A Kim Ir Szen Egyetem atomfizikai tanszékének vezetője.
11.	KIM Yong Chol altábornagy	KIM Yong-Chol; KIM Young-Chol; KIM Young-Cheol; KIM Young-Chul	1946 (Pyongan-Pukto, KNDK)	2011.12.19.	Kim Yong Chol a Reconnaissance General Bureau (RGB) parancsnoka.
12.	Pak To-Chun		1944.3.9. (Jagang, Rangrim)	2011. 12. 19.	A Nemzeti Biztonsági Tanács tagja. A fegyveriparért felelős. A jelentések szerint a nukleáris energiaügyi hivatal parancsnoka. Ez az intézmény meghatározó szerepet tölt be a KNDK nukleáris és rakétaprogramjában.
13.	CHOE Kyong-song			2016.5.20.	Vezérezredes a KNDK hadseregében. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely honvédelmi kérdésekben a KNDK kulcsfontosságú szerve. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
14.	CHOE Yong- ho			2016.5.20.	Vezérezredes a KNDK hadseregében. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely honvédelmi kérdésekben a KNDK központi szerve. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
15.	HONG Sung-Mu	HUNG Sung Mu	Születési idő: 1942.1.1.	2016.5.20.	A Hadianyag-ipari Minisztérium igazgatóhelyettese. Ő felel a hagyományos fegyverekre és a rakétákra – köztük a ballisztikus rakétákra – vonatkozó programok kidolgozásáért. Egyike a nukleáris fegyverekre vonatkozó ipari fejlesztési programokért felelős kulcsszemélyeknek. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaiért.
16.	JO Chun Ryong	CHO Chun Ryo'ng; JO Chun-Ryong, JO Cho Ryong	Születési idő: 1960.4.4.	2016.5.20.	2014. óta a Második Gazdasági Bizottság elnöke. Ez a bizottság felügyeli a lőszergyárakat és gyártólétesítményeket. A KNDK rakétaprogramjának legfontosabb elemeiben való részvétele miatt, továbbá a KNDK ballisztikus rakétái gyártásának felügyelete, és a KOMID – amely a KNDK elsődleges fegyverkereskedelmi szerve – tevékenységének irányítása miatt a Második Gazdasági Bizottságot a 2270 sz. (2016) ENSZ BT-határozat jegyzékbe vette. A Nemzeti Honvédelmi Bizottság tagja. Számos ballisztikus rakétaprogramban részt vett. A KNDK fegyverkereskedelmi iparának egyik kulcsfontosságú vezetője. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
17.	JO Kyongchol			2016.5.20.	Tábornok a KNDK hadseregében. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely honvédelmi kérdésekben a KNDK egyik kulcsfontosságú szerve. A katonai biztonsági parancsnokság igazgatója. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
18.	KIM Chun-sam			2016.5.20.	Altábornagy, a Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben. A KNDK hadsereg katonai központjának műveleti irodájának igazgatója és a katonai parancsnokság vezérkari főnökének első helyettese. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
19.	KIM Chun-sop			2016.5.20.	A Nemzeti Honvédelmi Bizottság tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben, így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
20.	KIM Jong-gak		Születési idő: 1941.07.20. Születési hely: Phenjan	2016.5.20.	Helyettes marsall a KNDK hadseregében, a Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
21.	KIM Rak Kyom	KIM Rak-gyom		2016.5.20.	Négycsillagos tábornok a KNDK hadseregében. A Stratégiai Erők (más néven Stratégiai Rakétaerők) parancsnoka, amely a jelentések szerint jelenleg négy stratégiai és taktikai rakétaegységet vezet, ideértve a KN-08 (ICBM) egységet is. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben. A médiumok jelentései szerint Kim jelen volt KIM Jung Un-nal a 2016. áprilisi ICBM hajtóműteszten. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
22.	KIM Won-hong		Születési idő: 1941.7.20. Születési hely: Phenjan Útlevélszám: 745310010	2016.5.20.	Tábornok, az Állambiztonsági Hivatal igazgatója, állambiztonsági miniszter. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának és a Nemzeti Honvédelmi Bizottságnak a tagja, amelyek a KNDK fő szervei honvédelmi ügyekben. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
23.	PAK Jong-chon			2016.5.20.	Vezérezredes a KNDK hadseregében, az észak-koreai népi fegyveres erők vezérkari főnöke, valamint a tüzérségi parancsnokság vezérkari főnök-helyettese és igazgatója. A hadsereg központjának vezetője és a tüzérségi parancsnokság igazgatója. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
24.	RI Jong-su			2016.5.20.	Altengernagy a KNDK hadseregében, a Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, amely a KNDK fő szerve honvédelmi ügyekben. Az észak-koreai haditengerészet főparancsnoka; az észak-koreai haditengerészet részt vesz a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programok kidolgozásában és az észak-koreai tengeri haderő nukleáris kapacitásainak a kiépítésében. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
25.	SON Chol-ju			2016.5.20.	Az észak-koreai népi fegyveres erők vezérezredese, valamint a modernizált légvédelmi rakéták fejlesztésének felügyelőjeként a légi erők és a légvédelmi elhárító erők politikai igazgatója. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért
26.	YUN Jong-rin			2016.5.20.	Tábornok a Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának korábbi tagja, valamint a Nemzeti Honvédelmi Bizottság tagja; e bizottságok a KNDK fő szervei honvédelmi ügyekben. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
27.	PAK Yong-sik			2016.5.20.	Négycsillagos tábornok, a Védelmi Minisztérium Állambiztonsági Hivatalának tagja, Honvédelmi miniszter. A Koreai Munkáspárt Központi Katonai Bizottságának és a Nemzeti Honvédelmi Bizottságnak a tagja, amelyek a KNDK fő honvédelmi szerveit jelentik. PAK Yong-sik jelen volt a 2016. márciusi ballisztikusrakéta-kísérletekben. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
28.	HONG Yong Chil			2016.5.20.	A Hadianyag-ipari Minisztérium igazgatóhelyettese (MID). A Hadianyag-ipari Minisztérium – amelyet 2016. március 2-án vettek jegyzékbe – a KNDK rakétaprogramjának kulcsfontosságú szereplője. Az MID feladata az észak-koreai ballisztikus rakéták fejlesztésének felügyelete, beleérte a Taepo Dong-2-t is. Az MID felügyeli az észak-koreai fegyvergyártási és kutatás-fejlesztési programokat, beleértve a KNDK ballisztikusrakéta-programját is. A Hadianyag-ipari Minisztérium alá tartozik a Second Economic Committee (Második Gazdasági Bizottság) és a Second Academy of Natural Sciences (Második Természettudományi Akadémia), amelyeket 2010. augusztusában vettek jegyzékbe. Az elmúlt években az MID a KN08 mobil platformról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésén dolgozott. Hong a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakéták kifejlesztésével kapcsolatos program számos eseményén kísérte KIM Jong Un-t, és a feltételezések szerint jelentős szerepe volt a KNDK 2016. január 6-i nukleáris tesztjében. A Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának igazgatóhelyettese. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.
29.	RI Hak Chol	RI Hak Chul; RI Hak Cheol	Születési idő: 1963.1.19. vagy 1966.5.8. Útlevél szám: 381320634, PS- 563410163	2016.5.20.	A Green Pine Associated Corporation Elnöke („Green Pine”). Az ENSZ szankcióbizottság szerint a Green Pine vette át a Koreai Bányászatfejlesztési Kereskedelmi Vállalat (Korea Mining Development Trading Corporation, KOMID) több tevékenységét. A KOMID-ot a szankcióbizottság 2009 áprilisában vette jegyzékbe, amely a KNDK legfontosabb fegyverkereskedője, valamint a ballisztikus rakétákhoz és hagyományos fegyverekhez kapcsolódó áruk és felszerelések fő exportőre. A Green Pine exportálja továbbá a KNDK-ban a fegyverek és az azokhoz kapcsolódó anyagok közel felét. A Green Pine fegyverek és azokhoz kapcsolódó anyagok Észak-Koreából való exportja miatt került szankciók hatálya alá. A Green Pine tengeri katonai járművek és fegyverzetek, például tengeralattjárók, katonai hajók és rakétarendszerek gyártására szakosodott, és torpedókat exportált, valamint műszaki támogatást nyújtott iráni védelmi vállalatoknak. Az ENSZ szankcióbizottsága a Green Pine-t jegyzékbe vette.
30.	YUN Chang Hyok		1965.8.9.	2016.5.20.	A Nemzeti Űrtechnológia-fejlesztési Hivatal (National Aerospace Development Administration) igazgatóhelyettese. A Nemzeti Űrtechnológia-fejlesztési Hivatal a 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt szankciók hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy az észak-koreai űrtudomány és -technológia fejlesztésében vesz részt, beleértve a műhold fellövéseket és a hordozórakétákat is. A 2270 (2016) sz. ENSZ BT-határozat elítélte a 2016. február 7-i műholdkilövést figyelemmel arra, hogy ballisztikus rakétatechnológiát alkalmaztak, ezzel súlyosan megszegve az 1718 (2006), az 1874 (2009), a 2087 (2013), és a 2094 (2013) sz. ENSZ BT-határozatokat. Így felelősség terheli a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal, vagy egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásáért, illetve előmozdításáért.

B. Szervezetek

	Név	Egyéb ismert név	Hely	A jegyzékbe vétel dátuma	Egyéb információk
1.	Korea Pugang mining and Machinery Corporation ltd			2009.12.22.	A Korea Ryongbong General Corporation leányvállalata (az ENSZ szankciós listáján 2009.4.24. óta szerepel), a rakéták területén felhasználható alumíniumpor gyártásával foglalkozó üzemek igazgatásáról gondoskodik.
2.	Korea Taesong Trading Company		Phenjan	2010.12.22.	Phenjani székhelyű szervezet, amelyet a Korea Mining Development Trading Corporation (KOMID) kereskedelmi célokra használ (a KOMID 2009.4.24. óta az ENSZ szankciós listáján szerepel). A Korea Taesong Trading Company a KOMID nevében járt el egyes, Szíriával kapcsolatos ügyletekben.
3.	Korean Ryengwang Trading Corporation		Rakwon-dong, Pothonggang District, Phenjan, KNDK	2009.12.22.	A Korea Ryongbong General Corporation leányvállalata (az ENSZ szankciós listáján 2009.4.24. óta szerepel).
4.	Sobaeku United Corp	Sobaeksu United Corp.		2009.12.22.	Érzékeny anyagok vagy berendezések kutatásában vagy beszerzésében részt vevő állami vállalat. Több természetes grafitlelőhely tulajdonosa, amelyek nyersanyaggal látnak el két, a ballisztika területén felhasználható grafittömböket gyártó üzemet.
5.	Yongbyon Nuclear Research Centre (Jongbjoni Nukleáris Kutatóközpont)			2009.12.22.	Katonai célú plutónium gyártásában részt vevő kutatóközpont. Az ENSZ szankciós listáján (2009.7.16. óta) szereplő General Bureau of Atomic Energy alá tartozó központ.
6.	Korea International Chemical Joint Venture Company	Choson International Chemicals Joint Operation Company; Chosun International Chemicals Joint Operation Company; International Chemical Joint Venture Corporation	Hamhung, Dél-Hamgjong tartomány, KNDK; Man gyongdae-kuyok, Phenjan, KNDK; Mangyungdae-gu, Phenjan, KNDK	2011.12.19.	Az 1718. sz. ENSZ BT-határozattal létrehozott szankcióbizottság által 2009 áprilisában jegyzékbe vett Korea Ryonbong General Corporation irányítása alatt áll: védelmi konglomerátum, amely a KNDK védelmi ipara számára történő beszerzésekre, valamint az ország katonai vonatkozású eladásainak támogatására specializálódott.
7.	Strategic Rocket Forces (Stratégiai Rakétaerők)			2016.5.20.	A KNDK nemzeti fegyveres erőinek részeként a szóban forgó szervezet részt vesz a ballisztikus rakétákkal és egyéb tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programok kidolgozásában és műveleti végrehajtásában.

II.

Azon személyek és szervezetek, amelyek pénzügyi szolgáltatásaikkal hozzájárulhatnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz

A. Személyek

	Név	Egyéb ismert név	Születési idő	A jegyzékbe vétel dátuma	Indokolás
1.	Jon Il-chun		1941.8.24.	2010.12.22.	KIM Tong-unt 2010 februárjában felmentették a 39. Hivatal igazgatói posztjáról. Ez a hivatal többek között árubeszerzéssel foglalkozik a KNDK diplomáciai képviseletei útján a szankciókat megkerülve. Az igazgatói székben JON Il-chun váltotta KIM Tong-unt. Az értesülések szerint JON Il-chun az Állami Fejlesztési Bank egyik vezetője.
2.	Kim Tong-un			2009.12.22.	A Munkáspárt Központi Bizottsága proliferáció finanszírozásával foglalkozó „39. Hivatalának” volt igazgatója.
3.	KIM Il-Su		1965.9.2. (Phenjan, KNDK)	2015.7.3.	Menedzser a Korea National Insurance Corporation (KNIC) viszontbiztosítással foglalkozó osztályán, a KNIC phenjani székhelyén; a KNIC korábbi hamburgi meghatalmazott főképviselője; a KNIC nevében vagy annak irányítása alatt jár el.
4.	KANG Song-Sam		1972.7.5. (Phenjan, KNDK)	2015.7.3.	A Korea National Insurance Corporation (KNIC) hamburgi korábbi megbízott képviselője; továbbra is a KNIC érdekében, nevében vagy annak irányítása alatt jár el.
5.	CHOE Chun-Sik		1963.12.23. (Phenjan, KNDK) Útlevélszáma: 745132109 Útlevél érvényességi ideje: 2020.2.12.	2015.7.3.	Igazgató a Korea National Insurance Corporation (KNIC) viszontbiztosítással foglalkozó osztályán; a KNIC phenjani székhelyén; a KNIC nevében vagy annak irányítása alatt jár el.
6.	SIN Kyu-Nam		1972.9.12. (Phenjan, KNDK) Útlevélszáma: PO472132950	2015.7.3.	Igazgató a Korea National Insurance Corporation (KNIC) viszontbiztosítással foglalkozó osztályán, a KNIC phenjani székhelyén, a KNIC korábbi hamburgi meghatalmazott főképviselője; a KNIC nevében vagy annak irányítása alatt jár el.
7.	PAK Chun-San		1953.12.18. (Phenjan, KNDK) Útlevélszáma: PS472220097	2015.7.3.	Legalább 2015 decemberéig igazgató a Korean National Insurance Corporation (KNIC) viszontbiztosítással foglalkozó osztályán, a KNIC phenjani székhelyén; a KNIC korábbi hamburgi meghatalmazott főképviselője; továbbra is a KNIC érdekében, nevében vagy annak irányítása alatt jár el.
8.	SO Tong Myong		1956.9.10.	2015.7.3.	A Korea National Insurance Corporation (KNIC) elnöke; a KNIC nevében vagy annak irányítása alatt jár el.

B. Szervezetek

Név

Egyéb ismert név

Hely

A jegyzékbe vétel dátuma

Egyéb információk

Korea Daesong Bank

Choson Taesong Unhaeng; Taesong Bank

Segori-dong, Gyongheung St., Potonggang District, Phenjan

Tel.: 850 2 381 8221

Tel.: 850 2 18111 mellék: 8221

Fax: 850 2 381 4576

2010.12.22.

Közvetlenül a 39. Hivatal alá tartozó észak-koreai pénzügyi intézmény, amely részt vesz a proliferáció finanszírozását célzó észak-koreai projektek támogatásában.

Korea Daesong General Trading Corporation

Daesong Trading; Daesong Trading Company; Korea Daesong Trading Company; Korea Daesong Trading Corporation

Pulgan Gori Dong 1, Potonggang District, Phenjan

Tel.: 850 2 18111 mellék: 8204/8208

Tel.: 850 2 381 8208/ 4188

Fax: 850 2 381 4431/4432

2010.12.22.

A 39. Hivatal alá tartozó vállalat, amelyet a 39. Hivatal külföldi tranzakcióinak megkönnyítésére használnak.

Kim Tong-un, a 39. Hivatal igazgatója szerepel a 329/2007/EK tanácsi rendelet V. mellékletében foglalt jegyzékben.

Korea National Insurance Company (KNIC) és fióktelepei (más néven Korea Foreign Insurance Company)

Korea Foreign Insurance Company

Haebangsan-dong, Central District, Phenjan, KNDK.

Rahlstedter Strasse 83 a, 22149 Hamburg.

Korea National Insurance Corporation of Alloway, Kidbrooke Park Road, Blackheath,

London SE30LW

2015.7.3.

Az állami tulajdonban és irányítás alatt álló Korea National Insurance Corporation (KNIC) jelentős devizajövedelmet biztosít, amely hozzájárulhat a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkalvagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz.

Emellett a phenjani székhelyű KNIC az Unió által jegyzékbe vett Koreai Munkáspárt 39. Hivatalához kapcsolódik.

III.

Azon személyek és szervezetek, akik, illetve amelyek részt vesznek fegyvereknek és mindennemű kapcsolódó anyagnak a KNDK-nak vagy a KNDK-ból való szolgáltatásában, illetve olyan termékeknek, anyagoknak, felszereléseknek, áruknak vagy technológiának a KNDK-nak való szolgáltatásában, amelyek esetlegesen hozzájárulnak a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaihoz

A. Személyek

B. Szervezetek

III. MELLÉKLET

A 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett személyek jegyzéke

…

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/125

A TANÁCS (KKBP) 2016/850 HATÁROZATA

(2016. május 27.)

a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2013. május 31-én elfogadta a 2013/255/KKBP határozatot (1).

(2)	A Tanács 2015. május 28-án elfogadta a (KKBP) 2015/837 határozatot (2), amellyel 2016. június 1-jéig meghosszabbította a 2013/255/KKBP határozatban előírt korlátozó intézkedések hatályát.

(3)	A 2013/255/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedések hatályát 2017. június 1-jéig meg kell hosszabbítani.

(4)	Kettő személyt törölni kell a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékéből.

(5)	A 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékben szereplő egyes személyekre vonatkozó adatokat naprakésszé kell tenni.

(6)	A 2013/255/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/255/KKBP határozat 34. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„34. cikk

Ezt a határozatot 2017. június 1-jéig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. A határozat megújítható, vagy adott esetben módosítható, amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy annak céljai nem valósultak meg.”.

2. cikk

A 2013/255/KKBP határozat I. melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS

(1) A Tanács 2013/255/KKBP határozata (2013. május 31.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 147., 2013.6.1., 14. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2015/837 határozata (2015. május 28.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról (HL L 132., 2015.5.29., 82. o.).

MELLÉKLET

A 2013/255/KKBP határozat I. mellékletének A. szakaszában foglalt jegyzékből az alábbi személyekre vonatkozó bejegyzéseket törölni kell:

15. Mohamed Farahat (más néven: Muhammad Farahat)

17. Muhammad () Nasif () (más néven: Naseef, Nassif, Nasseef) Khayrbik ()

II.

A 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében az alábbi személyekre vonatkozó bejegyzések helyébe a következő bejegyzések lépnek:

	Név	Azonosító adatok	A jegyzékbe vétel okai	A jegyzékbe vétel időpontja
8.	Rami ( ) Makhlouf ( )	Születési idő: 1969.7.10.; születési hely: Damaszkusz; útlevél száma: 454224	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a távközlési, a pénzügyi szolgáltatási, a közlekedési és az ingatlankereskedelmi ágazatban vannak érdekeltségei; pénzügyi érdekeltsége van és/vagy felső vezetői és igazgatói beosztást tölt be a Syriatelnél – amely Szíria első számú mobiltelefon-szolgáltatója –, valamint az Al Mashreq, a Bena Properties és a Cham Holding befektetési alapoknál. Üzleti érdekeltségein keresztül a szíriai rezsim finanszírozója és támogatója. A Makhlouf család befolyásos tagja, és szoros kapcsolatban áll az Aszad családdal; Basar al-Aszad elnök unokatestvére.	2011.5.9.
18.	Mohammed ( ) Hamcho ( )	Születési idő: 1966.5.20.; útlevél száma: 002954347	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a mérnöki iparban, az építőiparban, a médiaágazatban, a vendéglátóiparban és az egészségügyben vannak érdekeltségei. Pénzügyi érdekeltsége van és/vagy felső vezetői és igazgatói beosztást tölt be számos szíriai vállalatnál, nevezetesen a Hamsho international-nél, a Hamsho Communication-nél, az Mhg International-nél, a Jupiter for Investment and Tourism project-nél és a Syria Metal industries-nál. A damaszkuszi kereskedelmi kamara főtitkáraként (erre a posztra 2014. decemberében nevezte ki az akkori gazdasági miniszter, Khodr Orfali), a Kína–Szíria Kétoldalú Kereskedelmi Tanácsok elnökeként (2014. márciusa óta), valamint a Szíriai Fém- és Acélipari Tanács elnökeként (2015. decembere óta) fontos szerepet tölt be a szíriai üzleti körökben. Szoros üzleti kapcsolatban áll a szíriai rezsim kulcsfontosságú szereplőivel, többek között Maher al-Aszaddal. Mohammed Hamcho üzleti érdekeltségein keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója, emellett kapcsolatban áll a rezsim más haszonélvezőivel és támogatóival.	2015.1.27.
22.	Ihab ( ) (más néven: Ehab, Iehab) Makhlouf ( )	Születési idő: 1973.1.21.; születési hely: Damaszkusz; útlevél száma: N002848852.	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember. Ihab Makhlouf a Syriatel – amely Szíria első számú mobiltelefon-szolgáltatója – alelnöke és részvényese. Számos más szíriai vállalatban és szervezetben is vannak üzleti érdekeltségei, többek között a Ramak Construction Co-ban és a Syrian International Private University for Science and Technology-ban (Szíriai Nemzetközi Tudományos és Műszaki Magányegyetem, SIUST). A Syriatel a koncessziós szerződése értelmében nyereségének jelentős részét átutalja a szíriai kormánynak, így Ihab Makhlouf mint a vállalat alelnöke szintén közvetlen támogatója a szíriai rezsimnek. A Makhlouf család befolyásos tagja és szoros kapcsolatban áll az Aszad családdal; Basar al-Aszad elnök unokatestvére.	2011.5.23.
28.	Khalid ( ) (más néven: Khaled) Qaddur ( ) (más néven: Qadour, Qaddour, Kaddour)		Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, akinek a távközlési, a kőolaj- és a műanyagiparban vannak érdekeltségei. Közeli üzleti kapcsolatban áll Maher al-Aszaddal. Üzleti tevékenységén keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója. Egyebek mellett üzleti tevékenysége révén kapcsolatban áll Maher al-Aszaddal.	2015.1.27.
29.	Ra'if ( ) Al-Quwatly ( ) (más néven: Ri'af Al-Quwatli a.k.a. Raeef Al-Kouatly)	Születési idő: 1967.2.3.; születési hely: Damaszkusz; útlevél száma: N002848852.	Maher Al-Asszad üzlettársa és egyes üzleti érdekeltségeinek kezelője, a rezsim pénzügyi támogatója.	2011.6.23.
32	Mohammed ( ) Makhlouf ( ) (más néven: Abu Rami)	Születési idő: 1932.10.19.; születési hely: Latakia, Szíria.	A Makhlouf család befolyásos tagja, Rami, Ihab és Iyad Makhlouf apja és üzlettársa. Szoros kapcsolatban áll az Aszad családdal, és Basar és Maher al-Aszad anyai nagybátyja. Abu Rami néven is ismert. Szíriában üzleti tevékenységet kifejtő vezető üzletember, akinek a szíriai ipar számos ágazatában van érdekeltsége és/vagy a szíriai ipar számos ágazatában tevékenykedik. Jelentős befolyással és/vagy érdekeltséggel rendelkezik a General Organisation of Tobacco nevű vállalatban, valamint a kőolaj-, a földgáz- és a fegyveriparban, illetve a bankszektorban. Részt vesz az Aszad-rezsim fegyverbeszerzéshez és banki szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti ügyeiben. Tekintettel a szíriai rezsimmel ápolt kiterjedt üzleti és politikai kapcsolataira, a rezsim támogatója és haszonélvezője.	2011.8.1.
33.	Ayman ( ) Jabir ( ) (más néven: Aiman Jaber)	Születési hely: Latakia	Szíriában üzleti tevékenységet kifejtő vezető üzletember, akinek az acél-, a média-, a fogyasztásicikk- és a kőolajágazatban – többek között az ezen ágazatok által termelt cikkek kereskedelmében – vannak érdekeltségei. Számos szíriai vállalatban és szervezetben érdekelt pénzügyileg és/vagy tölt be felső vezetői pozíciót. Ilyenek a következők: Al Jazira (más néven: Al Jazeera; El Jazireh), Dunia TV, valamint a Sama Satellite Channel. Az Al Jazira nevű cége révén elősegítette az Overseas Petroleum Trading vállalattól Szíriába irányuló olajimportot. Ayman Jaber üzleti érdekeltségein keresztül a szíriai rezsim haszonélvezője és támogatója. Közvetlen támogatást nyújt a rezsim Shabiha és/vagy Suqur as-Sahraa elnevezésű milíciáinak, és vezető szerepet játszik bennük. Üzleti tevékenysége révén kapcsolatban áll Rami Makhlouffal, a rezsimhez kötődő milíciákban betöltött szerepe révén pedig Maher al-Aszaddal.	2015.1.27.
41.	Ali ( ) Douba ( )	Születési idő: 1933.; Születési hely: Karfis, Szíria	Az 1980-as hama-i gyilkosságok felelőse. Basar al-Asszad különleges tanácsadójának hívták vissza Damaszkuszba.	2011.8.23.
48.	Samir ( ) Hassan ( )		Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a szíriai gazdaság több ágazatában vannak érdekeltségei és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van és/vagy jelentős befolyással rendelkezik az Amir Group és a Cham Holding nevű konglomerátumokban, amelyek az ingatlankereskedelem, a turizmus és a közlekedés területén, valamint a pénzügyi szektorban fejtik ki tevékenységüket. Khodr Orfali gazdasági miniszter által történt kinevezését követően 2014 márciusa óta ő tölti be a Kétoldalú Üzleti Tanácsok Oroszországért felelős elnöki tisztségét. Samir Hassan ezen felül készpénzadományokkal támogatja a rezsim háborús törekvéseit. Kapcsolatban áll a rezsimet támogatókkal és annak haszonélvezőivel, így például a Tanács által jegyzékbe vett Rami Makhlouffal és Issam Anboubával, a szíriai rezsim haszonélvezőivel.	2014.9.27.
108.	Mohammad ( ) (más néven: Mohamed, Muhammad, Mohammed) Al-Jleilati ( )	Születési idő: 1945.; születési hely: Damaszkusz	Volt pénzügyminiszter (posztját 2013. február 9-ig töltötte be). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2011.12.1.
111.	Joseph( ) Suwaid ( )	Születési idő: 1958.; születési hely: Damaszkusz	Volt államminiszter (legalább 2014. január 21-ig volt hivatalban). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2012.3.23.
112.	Hussein ( ) (más néven: Hussain) Mahmoud ( ) Farzat ( ) (más néven: Hussein Mahmud Farzat)	Születési idő: 1957.; születési hely: Hama	Volt államminiszter (legalább 2014-ig volt hivatalban). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2012.3.23.
114.	Emad ( ) Abdul-Ghani ( ) Sabouni ( ) (más néven: Imad Abdul Ghani Al Sabuni)	Születési idő: 1964.; születési hely: Damaszkusz	Volt távközlési és technológiai miniszter (legalább 2014 áprilisáig volt hivatalban). Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2012.2.27.
117.	Adnan ( ) Hassan ( ) Mahmoud ( )	Születési idő: 1966.; születési hely: Tartous.	Korábbi tájékoztatási miniszter. Mint korábbi miniszter, részben felelős a rezsim által a szíriai polgári lakosság ellen folytatott erőszakos elnyomásért.	2011.9.23.
192	Hashim Anwar al-Aqqad (más néven: Hashem Aqqad, Hashem Akkad, Hashim Akkad)	Születési idő: 1961.; születési hely: Mohagirine, Szíria	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a szíriai gazdaság több ágazatában vannak érdekeltségei és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van és/vagy jelentős befolyással rendelkezik az Anwar Akkad Sons Group (AASG) nevű vállalatcsoportban és az ahhoz tartozó United Oil nevű vállalatban. Az AASG konglomerátumnak a következő ágazatokban vannak érdekeltségei: kőolaj-, földgáz- és vegyipar, biztosítás, ipari gépek, ingatlankereskedelem, turizmus, kiállítások, szerződések, valamint orvosi felszerelések. Hashim Anwar al-Aqqad a szíriai parlamentnek is tagja volt egészen 2012-ig. Al-Aqqad nem érhette volna el sikereit a rezsim támogatása nélkül. Tekintettel a szíriai rezsimmel ápolt kiterjedt üzleti és politikai kapcsolataira, a rezsim támogatója és haszonélvezője.	2014.7.23.
201.	Wael Abdulkarim (más néven: Wael Al Karim)	Al Karim for Trade and Industry, PO Box 111, 5797 Damascus, Syria	A szíriai kőolaj-, vegy- és feldolgozóiparban tevékenykedő vezető üzletember. Nevezetesen az Abdulkarim Group (más néven: Al Karim Group/Alkarim for Trade and Industry/Al Karim Trading and Industry/Al Karim for Trade and Industry) nevű szervezetet képviseli. Az Abdulkarim Group kenőanyagok, zsírok és ipari vegyi anyagok vezető gyártója Szíriában.	2015.3.7.
203.	George Haswani (más néven: Heswani; Hasawani; Al Hasawani)	Cím: Damascus Province, Yabroud, Al Jalaa St, Syria	Szíriában tevékenykedő vezető üzletember, a mérnöki, építőipari, valamint a kőolaj- és földgázágazatban vannak érdekeltségei és/vagy ezekben tevékenykedik. Érdekeltsége van és/vagy jelentős befolyással rendelkezik számos szíriai vállalatban és szervezetben, nevezetesen egy vezető mérnöki és építőipari vállalkozásban, a HESCO Engineering and Construction Company-ban. George Haswani szoros kapcsolatban áll a szíriai rezsimmel. Mint a szíriai rezsim számára az ISIL-től történő olajszállítási ügyletekben közvetítői szerepet betöltő személy, támogatja a rezsimet és haszonélvezője annak. A rezsim haszonélvezője azáltal is, hogy alvállalkozói szerződést kötött a Stroytransgaz nevű, kiemelkedő jelentőségű orosz olajvállalattal.	2015.3.7.

28.5.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/131

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/851 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. május 26.)

Horvátországnak az éves BSE-ellenőrzési programja felülvizsgálatára való felhatalmazása tekintetében a 2009/719/EK határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2016) 3097. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Valamennyi tagállamot évente ismétlődő TSE-ellenőrző program végzésére kötelezi aktív és passzív ellenőrzés alapján a rendelet III. mellékletével összhangban. Emellett a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1b) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az éves ellenőrzési programok felülvizsgálhatók azon tagállamok esetében, amelyek bizonyítani tudják az ország járványügyi helyzetének javulását a rendelet III. mellékletének A. fejezete I. részének 7. pontjában foglalt feltételek szerint.

(2)

A 2009/719/EK bizottsági határozat (2) felhatalmazza a mellékletében felsorolt tagállamokat a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmára (BSE) vonatkozó éves ellenőrzési programjuk felülvizsgálatára a 999/2001/EK rendelet 6. cikkének (1b) bekezdésével összhangban. Az említett melléklet 25 tagállamot sorol fel, vagyis Bulgária, Horvátország és Románia kivételével valamennyi tagállamot tartalmazza.

(3)	2015. január 22-én Horvátország az éves BSE-ellenőrző programja felülvizsgálatára irányuló kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(4)

2016. február 8-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos jelentést tett közzé Horvátország éves BSE-ellenőrző programja felülvizsgálatának étékeléséről (3) (a továbbiakban: az EFSA-jelentés). Az EFSA-jelentés szerint amennyiben a 2009/719/EK határozat mellékletében jelenleg felsorolt 25 tagállamból álló járványügyi egység Horvátországgal bővül, és e 25 tagállam tekintetében megvalósul a 2009/719/EK határozattal jelenleg engedélyezett ellenőrzési program, a 25 tagállamból és Horvátországból álló járványügyi egységben a BSE kimutatása legalább 1 a 3 789 838-ból előfordulási határértékkel 95 %-os megbízhatósággal megoldható a felnőtt szarvasmarha-állományban. Ez a határérték érzékenyebb, mint az A. típusú ellenőrzés kapcsán a 999/2001/EK rendelet II. mellékletének D. fejezetének 1.a) pontjában előírt minimális előfordulási határérték, ami az érintett országban vagy régióban 1 a 100 000-ből a felnőtt szarvasmarhafélék tekintetében, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.

(5)

2010. június 14. és 23. között, illetve 2012. november 26. és december 6. között a Bizottság ellenőrzéseket végzett Horvátországban a BSE-re vonatkozó intézkedések értékelése érdekében (a továbbiakban: a bizottsági ellenőrzések). A bizottsági ellenőrzések a szarvasmarhafélék azonosítási és nyomonkövetési rendszerére, valamint a takarmányozási tilalom alkalmazására terjedtek ki. A bizottsági ellenőrzések eredményét is felhasználták annak értékelése során, hogy Horvátország kérelme megfelel-e a 999/2001/EK rendelet III. mellékletének A. fejezete I. része 7.1. b) és c) pontjaiban foglalt feltételeknek.

(6)

Az éves BSE-ellenőrző program felülvizsgálatára irányuló horvát kérelemben foglalt információk, az EFSA-jelentés adatai és a bizottsági ellenőrzések során szerzett információk alapján Horvátország kérelme kedvező elbírálásban részesült. Ezért helyénvaló felhatalmazni Horvátországot éves BSE-ellenőrző programja felülvizsgálatára ugyanazon feltételek mellett, mint amelyek a 2009/719/EK határozat mellékletében jelenleg szereplő 25 tagállam esetében alkalmazandók.

(7)	A 2009/719/EK határozat mellékletét ennek megfelelően módosítani szükséges.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2009/719/EK határozat melléklete a „— Franciaország” bejegyzés után és az „— Olaszország” bejegyzés előtt a „— Horvátország” bejegyzéssel egészül ki.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2016. május 26-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2) A Bizottság 2009. szeptember 28-i 2009/719/EK határozata egyes tagállamok éves BSE-ellenőrzési programjaik felülvizsgálatára történő felhatalmazásáról (HL L 256., 2009.9.29., 35. o.).

(3) EFSA Journal 2016;14(2):4399.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 141

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	59. évfolyam 2016. május 28.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2016/837 határozata (2016. április 21.) az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásnak, a Norvég Királyság és az Európai Unió közötti, a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló megállapodásnak, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvnek, valamint az Európai Gazdasági Közösség és Izland közötti megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról	1
		Megállapodás az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság között az EGT Finanszírozási Mechanizmusról (2014–2021)	3
		Megállapodás a Norvég Királyság és az Európai Unió között a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó norvég Finanszírozási Mechanizmusról	11
		Kiegészítő jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság közötti megállapodáshoz	18
		Kiegészítő jegyzőkönyv az Európai Gazdasági közösség és a Norvég Királyság közötti megállapodáshoz	22
	*	A Tanács (EU) 2016/838 határozata (2016. május 23.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről	26
	*	A Tanács (EU) 2016/839 határozata (2016. május 23.) egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről	28
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2016/840 végrehajtási rendelete (2016. május 27.) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról	30
	*	A Tanács (EU) 2016/841 rendelete (2016. május 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 329/2007/EK rendelet módosításáról	36
	*	A Bizottság (EU) 2016/842 végrehajtási rendelete (2016. május 27.) a 167/2008/EK rendeletnek egy kokcidiosztatikum engedélye jogosultja nevének, valamint márkanevének tekintetében történő módosításáról ( 1 )	47
		A Bizottság (EU) 2016/843 végrehajtási rendelete (2016. május 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	49
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság (EU) 2016/844 irányelve (2016. május 27.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	51
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2016/845 határozata (2016. május 23.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása, valamint a szakértői csoportok létrehozása és hatáskörük elfogadása tekintetében elfogadandó uniós álláspontról	66
	*	A tagállamok kormányai képviselőinek (EU, Euratom) 2016/846 határozata (2016. május 24.) a Törvényszék bíráinak kinevezéséről	76
	*	A tagállamok kormányai képviselőinek (EU, Euratom) 2016/847 határozata (2016. május 24.) a Törvényszék egy bírájának kinevezéséről	77
	*	A Tanács (EU, Euratom) 2016/848 határozata (2016. május 25.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Dán Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről	78
	*	A Tanács (KKBP) 2016/849 határozata (2016. május 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről	79
	*	A Tanács (KKBP) 2016/850 határozata (2016. május 27.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról	125
	*	A Bizottság (EU) 2016/851 végrehajtási határozata (2016. május 26.) Horvátországnak az éves BSE-ellenőrzési programja felülvizsgálatára való felhatalmazása tekintetében a 2009/719/EK határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2016) 3097. számú dokumentummal történt) ( 1 )	131