11.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 121/1

(1)

Az (EU) 2016/341 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (2) elfogadása után kiderült, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet 12. mellékletének az egyszerűsítésekkel kapcsolatos részében három nyomtatvány esetében bizonyos információk nincsenek összhangban az Uniós Vámkódex által létrehozott rendszerekkel, és a nyomtatványok olyan eljárásokra is utalnak, amelyek már nem léteznek. Ezek a problémák befolyásolják a jogi egyértelműséget, ezért helyesbítést igényelnek.

(2)

Emellett az is kiderült, hogy ugyancsak az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. mellékletének az egyszerűsítésekkel foglalkozó részéből bizonyos nyomtatványok tévedésből kimaradtak.

(3)

Az (EU) 2016/341 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért megfelelő módon helyesbíteni kell.

(4)

Az Uniós Vámkódex teljes körű alkalmazásának lehetővé tétele érdekében indokolt, hogy e rendelet rendelkezéseit 2016. május 1-jétől kelljen alkalmazni,

1.

a „Kérelem egyszerűsített árunyilatkozat, valamint a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés alkalmazásának engedélyezése iránt”, a „Kérelem egyszerűsítések alkalmazásának engedélyezése iránt, Pótlap – BEHOZATAL” és a „Magyarázatok a kérelemnyomtatvány rovataihoz” című nyomtatvány helyébe az e rendelet I. mellékletében található nyomtatványok lépnek;

2.

a melléklet kiegészül az e rendelet II. mellékletében található nyomtatványokkal.

11.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 121/11

(1)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti alaptámogatási rendszert alkalmazó valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság úgy állapítja meg a szóban forgó rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt, hogy a szóban forgó rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatárból levonja a 42., 47., 49., 51. és 53. cikknek megfelelően meghatározott felső összeghatárokat. Az 1307/2013/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok által az említett rendelkezés értelmében végrehajtott bármely növelést figyelembe kell venni.

(2)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 1. fejezete szerinti egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság úgy állapítja meg a szóban forgó rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt, hogy a szóban forgó rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatárból levonja a 42., 47., 49., 51. és 53. cikknek megfelelően meghatározott felső összeghatárokat.

(3)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 2. fejezete szerinti, átcsoportosítással nyújtható támogatást biztosító valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt az érintett tagállamok által a rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg.

(4)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra 2016-ban nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 47. cikkének (3) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének megfelelően számítja ki úgy, hogy azok a szóban forgó rendelet II. mellékletében az érintett tagállamra vonatkozóan meghatározott éves nemzeti felső összeghatár 30 %-ának feleljenek meg.

(5)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete szerinti, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatást biztosító tagállamok tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat az érintett tagállamok által a rendelet 49. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg.

(6)

Az 1307/2013/EU rendelet III. címének 5. fejezete szerinti, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 51. cikkének (4) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárokat a tagállamok által a rendelet 51. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg, amely nem lehet nagyobb mértékű, mint a II. mellékletben előírt éves felső határ 2 %-a.

(7)

Ha egy tagállamban a 2016-ban kérelmezett, fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás teljes összege meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 51. cikke (4) bekezdése alapján az adott tagállam vonatkozásában meghatározott felső összeghatárt, a különbözetet az érintett tagállam finanszírozza a szóban forgó rendelet 51. cikke (2) bekezdésének megfelelően, tiszteletben tartva az említett rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében meghatározott maximális összeget. Az egyértelműség érdekében ezt a maximális összeget indokolt minden egyes tagállam vonatkozásában rögzíteni.

(8)

Az 1307/2013/EU rendelet IV. címének 1. fejezete szerinti, a 2016-ban a termeléstől függő önkéntes támogatást biztosító valamennyi tagállam tekintetében a Bizottság a szóban forgó rendelet 53. cikkének (7) bekezdésében említett, 2016-ra vonatkozó éves nemzeti felső összeghatárt az érintett tagállamok által a rendelet 54. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett százalékos arány alapján állapítja meg.

(9)

A 2016-os év tekintetében az 1307/2013/EU rendelet szerinti közvetlen támogatási rendszerek végrehajtása 2016. január 1-jén kezdődött. A szóban forgó rendeletnek a 2016. igénylési évre történő alkalmazhatósága és a vonatkozó költségvetési felső határok alkalmazhatósága közötti összhang érdekében e rendeletet ugyanattól a naptól kell alkalmazni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

11.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 121/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

11.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 121/22

(1)

A 999/2001/EK rendelet értelmében meg kell határozni a tagállamok vagy harmadik országok, illetve azok régióinak (a továbbiakban: országok és régiók) BSE-státusát a következő három kategória egyikébe történő besorolással: elhanyagolható, ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázat.

(2)

A 2007/453/EK bizottsági határozat (2) melléklete tartalmazza az országok és régiók BSE-státus szerinti felsorolását.

(3)

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) vezető szerepet tölt be az egyes országok és régiók BSE-kockázat alapján történő osztályozásában.

(4)

Az OIE Közgyűlése 2015. május 26-án„A tagállamok BSE-kockázati státusának elismeréséről” című 21. sz. határozatában (3) Franciaországot „elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő” országként ismerte el. 2015. augusztus 4-én az (EU) 2015/1356 bizottsági végrehajtási határozat (4) módosította a 2007/453/EK határozatot annak érdekében, hogy az uniós jog tükrözze Franciaország és más országok elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő státusát.

(5)

Franciaország 2016. március 24-én értesítette a Bizottságot, a többi tagállamot és az OIE-t, hogy Franciaországban egy 2011 áprilisában született szarvasmarhafélében klasszikus BSE-t mutattak ki.

(6)

A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (5) 11.4.3. cikke szerint egy ország elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő státusúvá nyilvánításának egyik feltétele az, hogy amennyiben az adott országban klasszikus BSE fordul elő ott született állatnál, minden belföldi, klasszikus BSE-vel fertőzött állat több mint 11 éve született. Ezért – Franciaország tájékoztatását követően, amely megerősítette, hogy egy ötéves szarvasmarhafélében klasszikus BSE-t mutattak ki, az OIE Állatbetegségekkel Foglalkozó Tudományos Bizottsága felfüggesztette Franciaországnak – a 21. sz. határozatban megadott – elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő státusát, és 2016. március 25-i hatállyal visszaállította az ország korábbi, ellenőrzött BSE-kockázatú státusát.

(7)

A 2007/453/EK határozat mellékletében szereplő országlistát tehát a döntés értelmében módosítani kell.

(8)

A 2007/453/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani szükséges.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

Az „A. Elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országok vagy régiók” részből el kell hagyni a „— Franciaország” bejegyzést;

2.

a „— Franciaország” bejegyzést be kell illeszteni a „B. Ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országok vagy régiók” részbe, a „— Spanyolország” sor után és a „— Litvánia” sor elé.

11.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 121/24

(1)

Az (EU) 2015/774 európai központi banki határozat (EKB/2015/10) (1) létrehozott egy a közszektor eszközeinek másodlagos piacokon történő megvásárlására irányuló programot (a továbbiakban: PSPP), amely kiterjesztette az eurorendszer fennálló eszközvásárlási programjait a közszektor értékpapírjaira. A PSPP a harmadik fedezettkötvény-vásárlási program, az eszközfedezetűértékpapír-vásárlási program és a vállalati szektort érintő jövőbeli vásárlási program mellett a kibővített eszközvásárlási program részét képezi. Az eszközvásárlási program célja a monetáris politika transzmissziójának előmozdítása, az euroövezet gazdaságának történő hitelezés megkönnyítése, a háztartások és cégek hitelfelvételi feltételeinek enyhítése és a hozzájárulás ahhoz, hogy az inflációs ráták visszatérjenek a középtávon 2 % alatti, azonban ahhoz közeli szintekhez, az Európai Központi Bank árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges céljával összhangban.

(2)

A Kormányzótanács árstabilitás biztosítására irányuló megbízatásával összhangban módosítani kell a PSPP egyes jellemzőit az inflációs pálya középtávon 2 % alatti, de ahhoz közeli szintek felé irányuló tartós korrekciójának biztosítása érdekében. A módosítások összhangban állnak a Kormányzótanács monetáris politikai megbízatásával és megfelelően tükrözik a kockázatkezelési megfontolásokat.

(3)

Pontosabban, a PSPP célkitűzéseinek elérése érdekében az eszközvásárlási program keretében történő havi vásárlások révén együttesen a piacnak biztosított likviditást 80 milliárd euróra kell növelni.

(4)

Ezenkívül az elfogadható nemzetközi szervezetek és multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott forgalomképes értékpapírok tekintetében fel kell emelni a kibocsátói és a kibocsátási részesedési küszöböt. Az új küszöbérték úgy került meghatározásra, hogy biztosítsa, hogy az előirányzott vásárlások továbbra is arányosak legyenek a PSPP céljaival, figyelembe véve azt is, hogy a rendezett adósságátütemezések akadályozásának kockázata alacsony.

(5)

2016 áprilisától kezdődően a PSPP keretében történő, a nemzetközi szervezetek és multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott elfogadható forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásai és az egyéb elfogadható forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásai közötti felosztást módosítani kell a PSPP célkitűzéseinek elérése, valamint a PSPP tartama alatt és a megnövelt vásárlási volumenének megfelelően a PSPP zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében.

(6)

Emellett a forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok külső hitelminősítő intézet (External Credit Assessment Institution – ECAI) általi hitelminősítése céljára az ECAI kibocsátási minősítéseket is figyelembe kell venni, amennyiben sem a kibocsátó, sem a garanciavállaló nem rendelkezik ECAI minősítéssel. Ugyanakkor a forgalomképes értékpapírnak mindazonáltal rendelkeznie kell az eurorendszer hitelműveletei céljára a forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételeknek való megfeleléshez szükséges kibocsátási minősítéssel. Az (EU) 2015/774 határozatnak (EKB/2015/10) figyelembe kell vennie, hogy ezen elfogadhatósági feltételek jelenleg az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (2) negyedik részében találhatók.

(7)

Ezért az (EU) 2015/774 határozatot (EKB/2015/10) megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Annak érdekében, hogy a PSPP keretében történő vásárlás céljára elfogadhatónak minősüljenek, a forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak meg kell felelniük az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) (*) negyedik része szerinti, az eurorendszer hitelműveletei céljára a forgalomképes eszközökre vonatkozó elfogadhatósági feltételeknek, a következő követelmények mellett:

(*)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.)."

(**)  Az Európai Központi Bank EKB/2014/31 iránymutatása (2014. július 9.) az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (HL L 240., 2014.8.13., 28. o.).”"

2.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Vásárlási korlátok

(1)   A 3. cikk fenntartásával a PSPP keretében a 3. cikkben rögzített feltételeknek megfelelő forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra az eurorendszerbeli központi bankok összes portfólióiban szereplő állományának konszolidálását követően nemzetközi értékpapír-azonosító számonként (ISIN) alkalmazandó kibocsátási részesedési küszöb vonatkozik. A kibocsátási részesedési küszöb a következőképpen alakul:

(2)   A PSPP keretében történő vásárlás céljára elfogadhatónak minősülő és a 3. cikkben meghatározott fennmaradó futamidővel rendelkező valamennyi forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra az eurorendszerbeli központi bankok összes portfólióiban szereplő állományának konszolidálását követően az alábbiaknak megfelelő összesített korlát vonatkozik:

(3)   A 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében eltérő kibocsátói és kibocsátási részesedési küszöbök alkalmazandók. Ezeket a küszöböket a Kormányzótanács fogja meghatározni a kockázatkezelési, valamint a piac működésével összefüggő megfontolások megfelelő figyelembevételével.”

3.

A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A PSPP céljára elfogadható forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásainak könyv szerinti értékéből 10 %-ot az elfogadható nemzetközi szervezetek és multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott értékpapírokban, e könyv szerinti érték 90 %-át pedig elfogadható központi vagy regionális kormányzatok vagy helyi önkormányzatok és elismert ügynökségek, vagy adott esetben az e határozat 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően az elfogadható, közösségi tulajdonban levő nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírokban kell megvásárolni. Ezt a felosztást a Kormányzótanács felülvizsgálhatja. Az elfogadható nemzetközi szervezetek, multilaterális fejlesztési bankok és regionális kormányzatok vagy helyi önkormányzatok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlását csak az NKB- k végzik.”

4.

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az NKB-k részesedése a PSPP céljára elfogadható forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásának könyv szerinti értékében 90 %-ot tesz ki, a fennmaradó 10 %-ot az EKB vásárolja meg. A vásárlások országok közötti megosztása a KBER Alapokmányának 29. cikkében említett, az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó kulcsnak megfelelően történik.”