ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
59. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
* |
||
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
A Bizottság (EU) 2016/452 rendelete (2016. március 29.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található kaptán, propikonazol és spiroxamin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
||
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/1 |
Tájékoztatás az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépéséről
Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült kiegészítő jegyzőkönyv (1), melynek megerősítéséről a felek 2015. július 29-én, illetve 2016. február 24-én küldtek értesítést, a 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2016. március 1-jén hatályba lépett.
(1) HL L 117., 2015.5.8., 3. o.
RENDELETEK
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/2 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/451 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2015. december 16.)
az Egységes Szanálási Alap befektetési stratégiájára vonatkozó általános elvek és kritériumok, valamint kezelésére vonatkozó szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 75. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 806/2014/EU rendelet létrehozza az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) tulajdonában álló Egységes Szanálási Alapot (a továbbiakban: az Alap). |
(2) |
Az Alap befektetési stratégiájának általános elvei és kritériumai körében meg kell határozni a Testület által elfogadandó befektetési stratégia lényeges és alapvető elemeit. Ezek egyikét képezik a befektetési célkitűzések. Összhangban azzal a követelménnyel, hogy a Testületnek biztonságos és körültekintő befektetési stratégiával kell rendelkeznie, átfogó célként az Alap értékének védelmét és likviditási követelményeinek megvalósítását kell meghatározni. A befektetések természetéből, a változó piaci körülményekből és kamatkörnyezetből adódóan azonban még a legbiztonságosabb és leginkább likvid eszközök is negatív hozamokat eredményezhetnek. Következésképpen a portfólión elszenvedett esetleges veszteség nem jelenti a befektetési célkitűzések megsértését. |
(3) |
A 806/2014/EU rendelet értelmében az Alapban tartott összegeket tagállamok vagy kormányközi szervezetek által vállalt kötelezettségekbe, vagy nagy hitelképességgel bíró, magas likviditású eszközökbe kell befektetni, figyelembe véve a nagy hitelképességgel bíró és magas likviditású eszközöket, valamint az ezek összetételére vonatkozó követelményeket meghatározó (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2). Ezért a befektetések céljaként választható eszközöket és a portfólió összetételére vonatkozó kritériumokat az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletre hivatkozással kell meghatározni. Az, hogy valamely eszköz befektetési célként választható, nem vonhatja magával a Testület automatikus befektetési döntését. Ilyen döntés előtt ugyanis a Testületnek minden esetben értékelnie kell a befektetési célként választható eszközöket. Minden egyedi befektetés kockázatának mérlegelése során figyelembe kell venni a befektetés teljes eszközportfólióval való interakcióját. Például, jóllehet valamely, a portfólióval negatívan korreláló, volatilis eszköz önmagában túlságosan kockázatosnak ítélhető, ugyanakkor a portfólió egészére pozitív diverzifikációs hatással járhat. Az értékelés céljára a Testületnek választania kell azon különböző szintek (kibocsátó, eszközosztály, biztonság) és információforrások közül, amelyek lehetővé teszik számára a befektetés likviditási és hitelképességi jellemzőinek és a befektetési célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségének megítélését. |
(4) |
Kritériumokat kell megállapítani az ágazati diverzifikáció pontosabb meghatározása érdekében. Az alkalmazhatóság érdekében az ágazati diverzifikációhoz meg kell határozni az „ágazat” fogalmát. Gyakorlati okokból magas szintű ágazati osztályozást kell használni. Az Alap befektetéseinek a gazdasági szervezet típusa szerinti diverzifikációja céljára a 2223/96/EK tanácsi rendelet (3) által meghatározott szervezeti szektorok alkalmazhatók. Emellett megfelelő diverzifikációs kritériumként használhatja a Testület az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának legmagasabb szintjét (nemzetgazdasági ág). Végül, tekintettel az Alap rendeltetésére, a pénzügyi ágazattal szembeni közvetlen és közvetett kitettségeket egyaránt korlátozni kell. |
(5) |
Kritériumokat kell megállapítani a földrajzi diverzifikáció pontosabb meghatározása érdekében. Az elegendő mértékű földrajzi diverzifikáció érdekében a Testületnek eleve rendelkezésre álló kritériumokat kell alkalmaznia, nevezetesen a 806/2014/EU rendelet 77. cikkében említett elveket, amelyek szükségessé teszik az egyes részt vevő tagállamokban letelepedett intézmények hozzájárulása részarányainak kiszámítását. Tekintve, hogy e részarányok a hozzájáruló hitelintézetek és befektetési vállalkozások méretén alapulnak, és azok kockázati profiljához igazodnak, pozitívan korrelálnak majd az adott pénzügyi piac méretével és mélységével. Mivel egyéb szempontok kiegészítő befektetéseket indokolhatnak valamely adott tagállamban, a Testület számára további esetleges befektetéseket lehetővé tevő határértéket kell megállapítani, biztosítva eközben az elegendő számú részt vevő tagállam közötti diverzifikáció minimumszintjét. Emellett, mivel az említett részarányok nem állapíthatók meg a részt nem vevő tagállamokban vagy a harmadik országokban megvalósítandó befektetésekre, ezekre vonatkozóan a Testületnek olyan határértékeket kell megállapítania, amelyek – az országok közötti hasonlóságok alapján – arányosak a részt vevő tagállamokra vonatkozó határértékekkel. |
(6) |
Kritériumokat kell megállapítani az arányok tekintetében történő diverzifikáció pontosabb meghatározása érdekében. A Testület akkor jár el körültekintő módon, ha korlátozza az egyedi kibocsátásokkal vagy kibocsátókkal szembeni kitettséget, és különböző lejáratokat használ befektetési célkitűzései elérésére. Ami az egyedi kibocsátásokat illeti, a kereskedelmi értékpapírok a befektető egy (lejárat, mennyiség és más jellemzők tekintetében) adott befektetésére vonatkozó nemzetközi értékpapír-azonosító számmal (ISIN) kerülnek kibocsátásra, így a befektető akkor is 100 %-os tulajdonosa az értékpapírnak, ha nem 100 %-os tulajdonosa a teljes kereskedelmiértékpapír-kibocsátási programnak. Ezt figyelembe kell venni az egyedi kibocsátásokkal szembeni kitettségre vonatkozó korlátok megállapításakor. Emellett, mivel a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalások jelentős részét tehetik ki az Alapba befizetett hozzájárulások teljes összegének, a Testületnek a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokhoz felajánlott biztosítékokat is meg kell vizsgálnia koncentrációs kockázatának átfogó nyomon követésekor. |
(7) |
Tekintettel arra, hogy körültekintő és biztonságos befektetési stratégiát kell kialakítani, a Testületnek korlátoznia kell a származtatott ügyletek használatát. A partnerkockázat minimalizálása érdekében a Testület csak a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően engedélyezett vagy elismert központi szerződő fél által elszámolt származtatott ügyleteket használhat. A partnerkockázat minimalizálásának céljával összhangban állhatnak egyes központi bankokkal lebonyolított ügyletek is, feltéve, hogy az egyéb kockázatokat – például a hitelkockázatot – megfelelően kontrollálja a Testület. Tekintettel arra, hogy a származtatott termékeket általában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti hitelintézetek és más szervezetek bocsátják ki, az e szervezetek által kibocsátott eszközökbe való befektetésnek az említett rendelkezésben megállapított tilalma nem vonatkozhat a származtatott ügyletek használatára. |
(8) |
A Testületnek törekednie kell arra, hogy a devizakockázatot az Alapban részt vevő tagállamok devizáiból alkotott kosár vonatkozásában az Alap pénzügyi lehetőségei alapján és a mindenkor rendelkezésre álló információk, feltételezések és stresszforgatókönyvek fényében várható kifizetések alapján fedezze. A fedezet és következésképpen a fennmaradó nyitott devizakitettség mértékét úgy kell kalibrálni, hogy az Alap devizakockázatának mértéke ne haladja meg a megfelelő és az Alap befektetési célkitűzéseivel összhangban álló szintet. |
(9) |
A kockázatkezelési illetően a Testületnek támaszkodnia kell a bevált módszerekre, és létre kell hoznia az ezek alkalmazását biztosító belső hatásköröket és funkciókat. A kockázat megfelelő mérésének e folyamat elengedhetetlen részét kell alkotnia. |
(10) |
Jóllehet a befektetések végrehajtására vonatkozó döntés és így a befektetési feladatok egy részének vagy egészének esetleges kiszervezése a Testület előjoga, tekintettel az Alap feladatainak mindenkori ellátására vonatkozó közérdekre, kerülni kell minden a Testület által követendő körültekintő és biztonságos stratégiával és a Testület átfogó befektetési célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen esetleges gyakorlatot. Ezért a Testület csak olyan szolgáltatók számára szervezheti ki a befektetési feladatokat, amelyek nem nyereségérdekelt vállalkozások. Ez nem zárhatja ki azt, hogy a szolgáltatók és a Testület egyéb harmadik feleket teljesítési feladatok végrehajtására szerződtessenek. A Testületnek továbbá a kiszervezésre vonatkozó esetleges döntésektől függetlenül is mindenkor felelősséget kell viselnie, és felügyeletet kell gyakorolnia. A pénzügyi ágazatban megvalósuló kiszervezések bevált üzleti módszereire történő hivatkozáskor a Testületnek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie a meglévő bevált módszereket, például az Európai Bankfelügyeleti Bizottság kiszervezésről szóló, 2006. december 14-i iránymutatását. |
(11) |
Lehetővé kell tenni, hogy első befektetési stratégiájának elfogadásáig a Testület központi banki betétek révén teljesíthesse a 806/2014/EU rendelet 75. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakat. Hasonlóképpen lehetővé kell tenni, hogy a földrajzi koncentráció százalékos korlátainak kiszámítását lehetővé tevő tényleges adatok beérkezéséig a Testület becslések alapján határozhassa meg ezeket a korlátokat. |
(12) |
Tekintettel az Alap egyedi jellegére, előfordulhat, hogy az Alap befektetési stratégiájának e rendeletben megállapított általános elveit és kritériumait, valamint az Alap kezelésének e rendeletben megállapított szabályait ezek hatálybalépését és a Testület általi alkalmazásának megkezdését követően viszonylag rövid időn belül felül kell vizsgálni. Ebből a célból a Testületnek az Alap létrehozását követően egy évvel el kell juttatnia a Bizottsághoz az új szabályok gyakorlati alkalmazására vonatkozó megfelelő információkat, a 806/2014/EU rendelet 99. cikkére is figyelemmel. |
(13) |
Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől, azaz attól az időponttól kezdve kell alkalmazni, amikor a 806/2014/EU rendelet szerint az Alap megkezdi működését, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg az Egységes Szanálási Alapban (a továbbiakban: az Alap) tartott összegeknek az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) általi, a 806/2014/EU rendelet 75. cikkének (3) bekezdésében említett befektetésére vonatkozóan.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a harmadik felek jogaival nem terhelt, alacsony kockázatú eszközök szabadon értékesíthető, a Testület általi kizárólagos felhasználásra kijelölt, a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésében említett biztosítékaira.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „szervezeti szektor”: a 2223/96/EK tanácsi rendelet A. mellékletének 1.28 pontjában meghatározott szervezeti szektor;
2. „nemzetgazdasági ág”: az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletében megállapított nemzetgazdasági ág;
3. „közjogi intézmény”: a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 1. cikke (9) bekezdésében meghatározott közjogi intézmény;
4. „a KBER-hez tartozó központi bank”: az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 4. cikke (1) bekezdésének 45. pontjában meghatározott, KBER-hez tartozó központi bank.
3. cikk
Befektetési célkitűzések
(1) A Testület körültekintő és biztonságos befektetési stratégiát követ, melynek célja az Alapban lévő összegek értékének védelme és az Alap likviditási követelményeinek betartása. A Testület figyelembe veszi az Alap pénzügyi lehetőségeit és az Alap a 806/2014/EU rendelet 76. cikkében meghatározott rendeltetéséhez kapcsolódó, várható kifizetéseket. Figyelembe veszi továbbá a rendelkezésre álló összes információt, a megfelelő feltételezéseket és a stresszforgatókönyveket.
(2) A befektetési stratégia tartalmazza a kockázatvállalási hajlandóság meghatározását, amely számszerűsíti az adott időhorizonton belül, meghatározott valószínűség mellett megengedhető maximális veszteséget.
(3) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett összegeket az Alap nemzeti részalapokra történő, a 806/2014/EU rendelet 77. cikke szerinti felosztására tekintet nélkül, összevontan, források egyetlen halmazaként kell befektetni.
4. cikk
A befektetések céljaként választható eszközök
(1) A Testület az eszközök befektetési célként való alkalmasságát az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdésében és 7. cikke (7) bekezdésének a) és b) pontjában a hitelintézetek likvid eszközeire vonatkozóan meghatározott általános követelmények alapján határozza meg.
(2) A Testület az 1. cikk (1) bekezdésében említett összegeket kizárólag olyan eszközökbe fekteti be, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében, 11. cikke (1) bekezdésében, 12. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában és 15. cikke (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(3) A hitelintézetekre vonatkozóan az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdése d) pontjának második mondatában, 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának iii. alpontjában, 11. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában, 11. cikke (1) bekezdése d) pontjának v. alpontjában és 12. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott követelmények nem alkalmazandók a Testületre.
(4) A Testület a befektetések céljaként választható eszközöket a befektetést megelőzően megfelelő értékelésnek veti alá, amelynek során értékeli az eszköz likviditását, hitelképességét és a 3. cikkben meghatározott befektetési célkitűzésekkel való összeegyeztethetőségét. Minden egyedi befektetés kockázatának mérlegelése során figyelembe kell venni a befektetés interakcióját a teljes eszközportfólióval.
(5) Amennyiben valamely eszköz a továbbiakban már nem tekinthető alkalmas befektetési célnak, a Testület fokozatosan csökkenti az Alap ezen eszközzel szembeni kitettségét. A 3. cikk sérelme nélkül a Testület ezt olyan időkeretben és módon hajtja végre, hogy a művelet a lehető legkisebb hatást gyakorolja a piaci árakra.
5. cikk
A portfólió összetétele
(1) A Testület betartja a portfólió összetételére vonatkozó következő követelményeket:
a) |
a portfólió legalább 60 %-át olyan eszközök alkotják, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésében megállapított követelményeknek; |
b) |
a portfólió legalább 30 %-át olyan eszközök alkotják, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában és g) pontjában megállapított követelményeknek; |
c) |
a portfólió legalább 15 %-át olyan eszközök alkotják, amelyek megfelelnek az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában megállapított követelményeknek. |
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő eszközök az adott befektetési forma alapul szolgáló eszközeivel egyenértékű eszközökként kezelendők.
6. cikk
Ágazati diverzifikáció
(1) Az Alapban tartott összegek befektetését megfelelő mértékben diverzifikálni kell az ágazatok között.
(2) A Testület korlátozza az egyes szervezeti szektorokkal és az egyes nemzetgazdasági ágakkal szembeni kitettségeket.
(3) A Testület figyelembe veszi, hogy a nemzetgazdasági ágak közötti korrelációk csökkenthetik a (2) bekezdés alkalmazásában megvalósított diverzifikáció tényleges szintjét.
(4) Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a Testület az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kibocsátókkal szembeni közvetett kitettségeket is korlátozza.
7. cikk
Földrajzi diverzifikáció
(1) Az Alapban tartott összegek befektetését földrajzilag diverzifikálni kell, figyelembe véve a Testület költségvetése a 806/2014/EU rendelet 60. cikke szerinti II. részének esetleges becsült kiadási struktúráját és összetételét.
(2) Az adott részt vevő tagállamban letelepedett kibocsátók 4. cikkben meghatározott, befektetések céljaként választható eszközeivel szembeni kitettségeknek az Alap teljes kitettségéhez viszonyított részaránya nem haladhatja meg az adott tagállamban engedélyezett intézményektől a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének megfelelően beszedett előzetes hozzájárulások részarányának 1,2-szeresét.
(3) Az egyes részt nem vevő tagállamokban vagy egyes harmadik országokban letelepedett kibocsátók 4. cikkben meghatározott, befektetések céljaként választható eszközeivel szembeni kitettségeknek az Alap teljes kitettségéhez képest kifejezett részarányát földrajzi szempontból megfelelő mértékben diverzifikálni kell, olyan kritériumokat figyelembe véve, mint a gazdaság mérete, a pénzügyi piac mélysége és likviditása és a kiegészítő befektetési lehetőségek.
Az ilyen kitettségek egyetlen esetben sem haladhatják meg a (2) bekezdésben megállapított határértéket.
8. cikk
Kibocsátó és kibocsátás szerinti diverzifikáció
(1) A Testület felső határértéket állapít, amely szerint az Alapban tartott összegekből bármely egyedi kibocsátásnak legfeljebb 30 %-a vásárolható meg. Ez a felső határérték csak akkor haladható meg, ha a befektetés sajátosságaira tekintettel az adott befektetés céljaként választott értékpapír bármely mennyiségének megvásárlása az adott nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) 100 %-ának tulajdonlásával jár.
(2) A Testület felső határértéket állapít meg, amely szerint az Alapban tartott összegekből bármely egyedi kibocsátó összes kibocsátásának legfeljebb 30 %-a vásárolható meg.
9. cikk
További diverzifikációs kritériumok
(1) A 3. cikk sérelme nélkül a Testület törekszik a befektetések lejárat szerinti diverzifikálására.
(2) A diverzifikációval kapcsolatos döntések során a Testület figyelembe veszi az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megállapított elemeket és adott esetben a 806/2014/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésében említett biztosítékok likviditási és egyéb jellemzőit.
10. cikk
Származtatott ügyletek
(1) A Testület származtatott ügyleteket kizárólag kockázatkezelés céljából köt, ideértve a piaci kockázat és a likviditási kockázat kezelését is. A Testület iránymutatást fogad el a származtatott ügyletek használatának lehetőségeiről.
(2) A Testület csak a következők által elszámolt származtatott ügyleteket használhat:
a) |
a 648/2012/EU rendelet 14. cikke vagy 15. cikke által engedélyezett, vagy 25. cikke által elismert központi szerződő fél; vagy |
b) |
központi bank, amennyiben az adott központi bankkal vagy annak központi kormányzatával szembeni kitettségek kijelölt külső hitelminősítő intézet által készített hitelminősítés szerint legalább 1. hitelminőségi besorolás alá tartoznak az 575/2013/EU rendelet 114. cikke (2) bekezdésének megfelelően. |
(3) Az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmény a származtatott ügyletek Testület általi, e cikk alkalmazásában történő használatára nem alkalmazandó.
11. cikk
Pénznem
(1) A Testület a devizakockázatot az euro vagy a nem eurót használó, részt vevő tagállamok devizáinak vonatkozásában a fennmaradó devizakockázat mértékének korlátozása érdekében fedezi.
(2) Adott esetben az (1) bekezdésben említett devizák közötti devizakockázat kezelése érdekében a Testület figyelembe veszi a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott elemeket.
12. cikk
További általános elvek
(1) A 806/2014/EU rendelet 73. cikkében meghatározott alternatív finanszírozási forrásokra és az azonnal rendelkezésre álló kiegészítő pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésről szóló, az említett rendelet 74. cikkében meghatározott pénzügyi megállapodásokra vonatkozó előjogainak védelme érdekében a Testület minden befektetési döntés során figyelembe veszi az Alap hitelképességére gyakorolt lehetséges hatásokat.
(2) A 3. cikk sérelme nélkül a Testület az Alap befektetéseihez kapcsolódó ügyleteket olyan módon hajtja végre, hogy a művelet korlátozott hatást gyakoroljon a piaci árakra, még piaci stresszhelyzetben is.
(3) Mivel az 1. cikk (1) bekezdésében említett összegek azonnali befektetése vagy kivonása befolyásolhatja a piacot, a Testület megengedhet az Alap befektetési stratégiájának általános elveitől és kritériumaitól való bizonyos mértékű ideiglenes eltérést.
13. cikk
A stratégia felülvizsgálata
A Testület évente felülvizsgálja a befektetési stratégiát.
14. cikk
Igazgatás
(1) A Testület a befektetési stratégia hatékony végrehajtása érdekében kormányzási keretrendszert fogad el, ezen belül meghatározza a feladatok és hatáskörök elosztását és a szükséges felhatalmazásokat.
(2) A Testület elfogadja belsőkontroll-standardjait annak ellenőrzésére, hogy a befektetési stratégia végrehajtása megfelel-e a befektetési stratégiának és az e rendeletben megállapított szabályoknak.
(3) A Testület ügyvezetői testülete tájékoztatja a plenáris testületet a befektetési stratégia végrehajtásának eredményeiről.
(4) A Testület elfogadja az e rendelet alkalmazása céljából szükséges belső szabályokat és eljárásokat.
(5) A Testület a plenáris testületben bizottságot hozhat létre abból a célból, hogy az támogassa a Testület e rendelet alkalmazásával kapcsolatos munkáját.
15. cikk
Kockázatkezelés
(1) A Testület betartja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és kockázatkezelés elveit.
(2) Az adott kockázattípusok kezelése és ellenőrzése céljából a Testület megfelelő mérőszámok használatával minden kockázatot számszerűsít.
(3) A Testület minden kockázattípus esetében több kockázati mérőszámot alkalmaz, megvizsgálja a kockázatok jelenbeli és jövőbeli aspektusait, és mennyiségi és minőségi információkat is felhasznál annak érdekében, hogy elkerülje az egyetlen kockázati mérőszámra való túlzott ráhagyatkozást.
(4) A Testület a rendszeres kockázatelemzést stressztesztekkel és forgatókönyv-elemzéssel egészíti ki a nagy kockázatú területek azonosítása és a pénzügyi sokkok kombinált hatásának értékelése céljából.
16. cikk
Kiszervezés
(1) A Testület ügyvezetői testülete határozhat úgy, hogy a 806/2014/EU rendelet 75. cikkének (3) bekezdése által a Testületre ruházott egyes tevékenységek egészét vagy azok egy részét kiszervezi.
(2) A Testület az (1) bekezdésben említett tevékenységeket csak – egy vagy több – közjogi intézményhez, a KBER-hez tartozó központi bankhoz, a nemzetközi közjog alapján létrehozott nemzetközi intézményhez vagy az uniós jog szerinti intézményhez szervezheti ki, amennyiben ezek bejáratott gyakorlattal rendelkeznek hasonló befektetések kezelésére, és nem sértve a szolgáltatók azon képességét, hogy harmadik felektől vásároljanak szolgáltatásokat.
(3) A Testület által a szolgáltatónak adott befektetési felhatalmazásban egyértelműen meg kell határozni legalább a befektetési időtávot, a lejáratot, a lehetséges befektetési univerzumot és a benchmarking követelményeket, valamint ki kell alakítani a Testület számára a szolgáltató által rendszeresen teljesítendő jelentéstételre vonatkozó kereteket.
(4) A Testület és a szolgáltatók között az (1) bekezdésben említett tevékenységekre vonatkozóan megkötött szerződésben rendelkezni kell a Testület felmondási jogairól, a kiszervezési láncról és a szolgáltató általi szerződésszegésről.
(5) A Testület ügyvezetői testülete a kiszervezésre vonatkozó soron lévő határozatokról tájékoztatja a plenáris testületet.
(6) Amennyiben a Testület egészben vagy részben kiszervezi az (1) bekezdésben említett tevékenységeket, teljes mértékben felelős marad a 806/2014/EU rendeletben és az e rendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítéséért.
(7) Az (1) bekezdésben említett tevékenységek kiszervezése esetén a Testület figyelembe veszi a pénzügyi ágazatban megvalósuló kiszervezések bevált üzleti módszereit.
(8) Amennyiben a Testület egészben vagy részben kiszervezi az (1) bekezdésben említett tevékenységeket, mindenkor biztosítja a következőket:
a) |
a kiszervezés nem eredményezi a Testület felelősségének átruházását; |
b) |
a kiszervezés nem zárja ki sem a Testület a 806/2014/EU rendelet 45. cikke és 46. cikkének (1) bekezdése szerinti elszámoltathatóságát, sem 47. cikke szerinti függetlenségét; |
c) |
a kiszervezés nem fosztja meg a Testületet a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és kontrollmechanizmusoktól; |
d) |
a szolgáltató a Testületével egyenértékű üzletmenet-folytonossági intézkedéseket alkalmaz; |
e) |
a Testület megtartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat, és folyamatosan felügyeli e feladatokat és kezeli e kockázatokat; |
f) |
a Testület közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó releváns információkhoz; |
g) |
a szolgáltató a Testületre vonatkozó bizalmas információkat védetten kezeli. |
17. cikk
Átmeneti rendelkezések
(1) Első befektetési stratégiájának elfogadását megelőzően a Testület az 1. cikk (1) bekezdésében említett összegek egészét elhelyezheti betétként egy vagy több tagállam központi bankjánál.
(2) A 7. cikk (2) bekezdésében említett részarányok meghatározásához szükséges számítások első alkalommal történő elvégzését megelőzően a Testület becsléseket használhat a 7. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazása során.
18. cikk
Jelentés
A Testület e rendelet alkalmazásáról 2016. december 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak.
19. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. december 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 225., 2014.7.30., 1. o.
(2) A Bizottság 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.)
(3) A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/10 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/452 RENDELETE
(2016. március 29.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének az egyes termékekben, illetve azok felületén található kaptán, propikonazol és spiroxamin megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 49. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A kaptán, propikonazol és spiroxamin tekintetében a 396/2005/EK rendelet II. melléklete és III. mellékletének B. része megengedett szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) állapított meg. |
(2) |
A kaptán tekintetében érvényben lévő MRL-ekkel kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a 12. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően indokolással ellátott véleményt (2) adott ki. A Hatóság a növényekre vonatkozóan a szermaradék meghatározásának módosítását javasolta. A Hatóság egyes termékek tekintetében a jelenleg érvényes MRL-ek emelését vagy megtartását ajánlotta. A Hatóság megállapította, hogy az alma, a körte, a birsalma, a naspolya, a japán naspolya, a sárgabarack/kajszi, a cseresznye, az őszibarack, a szilva, a szamóca, a feketeszeder, a málna, a fürtös áfonya, a ribiszke, a köszméte/egres és a paradicsom tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, és hogy a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. A Hatóság megállapította, hogy a mandula, a csemegeszőlő, a borszőlő, a burgonya, az uborka, a dinnye, az endívia, a póréhagyma, a kukorica és a cirok tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A szóban forgó termékekre vonatkozó MRL-eket ezért az egyedi kimutatási határértéknek megfelelő értéken kell megállapítani. |
(3) |
A propikonazol tekintetében érvényben lévő MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésével a 12. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően indokolással ellátott véleményt (3) adott ki. A Hatóság megállapította, hogy a grapefruit, a citrom, a zöld citrom/lime, a mandarin, az alma, a sárgabarack/kajszi, a csemegeszőlő és borszőlő, a banán, a repcemag, a szemes árpa, a szemes zab, a szemes rizs, a szemes rozs, a szemes búza, a cukorrépa (gyökér), a sertésizom és -zsír, a szarvasmarha-izom és -zsír, a juhizom és -zsír, a kecskeizom és -zsír, a baromfiizom és -zsír, a tehéntej, a juhtej és a kecsketej,valamint a madártojások tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. A Hatóság megállapította, hogy a mandula, a cseresznye, a szilva, a szamóca, a ribiszke (piros, fekete és fehér), a köszméte/egres, a paprika, az uborka, az articsóka, a földimogyoró és a tea tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. A szóban forgó termékekre vonatkozó MRL-eket ezért az egyedi kimutatási határértéknek megfelelő értéken kell megállapítani. |
(4) |
A spiroxamin tekintetében érvényben lévő MRL-ekkel kapcsolatban a Hatóság a 396/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésével a 12. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően indokolással ellátott véleményt (4) adott ki. A növényekre vonatkozóan a szermaradék meghatározásának módosítását javasolta és megállapította, hogy a csemegeszőlő és a borszőlő, a banán, az árpa, a zab, a rozs, a búza, a baromfiizom, -zsír és -máj, valamint a madártojások tekintetében meghatározott MRL-ekkel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre bizonyos információk, ezért a kockázatkezelők részéről további vizsgálatra van szükség. Mivel nem merül fel fogyasztókat érintő kockázat, a szóban forgó termékek tekintetében az MRL-eket a jelenleg érvényes, illetve a Hatóság által megállapított szinten indokolt rögzíteni a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében. Az említett MRL-eket felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. Mivel az állati eredetű termékek esetében helyénvaló az olyan szermaradék meghatározása, mint a spiroxaminkarbonsav M06 metabolitja, spiroxaminban kifejezve (izomerek összesen), elegendő információ áll rendelkezésre az MRL-ek meghatározására a sertésizom, -zsír, -máj és -vese, a juhizom, -zsír, -máj és -vese, a kecskeizom, -zsír, máj és -vese, valamint a szarvasmarha-, juh- és kecsketej tekintetében. Lévén, hogy az árpára és a zabra vonatkozó 0,4 mg/kg-os MRL egy ma már nem ajánlott helyes mezőgazdasági gyakorlat alapján került megállapításra, az említett termékek tekintetében az MRL-eket 0,05 mg/kg-ra kell csökkenteni. |
(5) |
Azon termékek tekintetében, amelyeken a szóban forgó növényvédő szer használata nem engedélyezett, és amelyekre vonatkozóan nincs hatályban import tűréshatár vagy CXL (Codex maximum residue limits, a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek), az MRL-eket az adott kimutatási határértéknek megfelelő értéken vagy a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alapértéken kell megállapítani. |
(6) |
A Bizottság konzultációt folytatott a növényvédő szerek szermaradékaival foglalkozó uniós referencialaboratóriumokkal arról, hogy szükséges-e az egyes kimutatási határértékek kiigazítása. Az említett laboratóriumok több anyag tekintetében is arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos áruk vonatkozásában a technikai fejlődés következtében egyedi kimutatási határértékeket kell megállapítani. |
(7) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a tárgy szempontjából lényeges tényezőket figyelembe véve az MRL-ekkel kapcsolatos megfelelő módosítások megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek. |
(8) |
Az új MRL-ek kapcsán – a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül – kikérték az Unió kereskedelmi partnereinek véleményét, és megállapításaikat figyelembe vették. A kaptán borszőlőben való előfordulására vonatkozó új szermaradék-meghatározás és MRL tekintetében több harmadik országtól is érkezett észrevétel. Helyénvaló ideiglenesen fenntartani a jelenlegi szermaradék-meghatározást és MRL-t annak érdekében, hogy az újonnan javasolt szermaradék-meghatározás szerinti adatokhoz lehessen jutni a borszőlőben előforduló szermaradékokra vonatkozóan. Az említett MRL-t felül fogják vizsgálni; a felülvizsgálat az e rendelet kihirdetését követő két éven belül rendelkezésre álló információkat fogja figyelembe venni. |
(9) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(10) |
A termékek zavartalan forgalmazása, feldolgozása és fogyasztása érdekében a rendelet átmeneti intézkedéseket ír elő azokra a termékekre, amelyeket az MRL-ek módosítását megelőzően állítottak elő, és amelyekkel kapcsolatban igazolt, hogy a fogyasztók magas szintű védelme továbbra is biztosított. |
(11) |
A módosított MRL-ek érvénybe lépése előtt ésszerű határidőt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok, a harmadik országok és az élelmiszer-ipari vállalkozások felkészülhessenek az MRL-ek módosításából fakadó új követelmények teljesítésére. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
A 2016. október 19. előtt előállított termékekre a 396/2005/EK rendelet továbbra is az e rendeletben szereplő módosítások nélkül alkalmazandó.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2016. október 19-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2016. március 29-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2014. Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels (MRLs) for captan according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indoklással ellátott vélemény a kaptán szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról). EFSA Journal 2014;12(4):3663, 55. o.
(3) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Review of the existing maximum residue levels (MRLs) for propiconazole according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (A propikonazol szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata). EFSA Journal 2015; 13(1):3975.
(4) Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság; Review of the existing maximum residue levels (MRLs) for spiroxamine according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (A spiroxamin szermaradék-határértékeinek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálata). EFSA Journal 2015; 13(1):3992.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és III. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
A kaptánra, a propikonazolra és a spiroxaminra vonatkozó oszlopok helyébe a következő szöveg lép: „Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
2. |
A III. melléklet B. részében a kaptánra, a propikonazolra és a spiroxaminra vonatkozó oszlopot törölni kell. |
(*) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(**) |
Növényvédőszer-kód kombináció, amelyre a III. melléklet B. részében meghatározott MRL vonatkozik. |
(F) |
= |
zsírban oldódó |
Kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve (R) (A)
(A) |
= |
Lábjegyzet a szermaradék meghatározására vonatkozóan: Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a 3-OH THPI és az 5-OH THPI referenciaszabványa kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2017. március 30-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem lesz kereskedelmi forgalomban elérhető, akkor ennek a tényét. |
(R) |
= |
a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző: kód: 1000000, kivéve: 1040000: THPI, 3-OH THPI és 5-OH THPI összesen, kaptánban kifejezve; kód: 0151020: kaptán |
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Nem állnak rendelkezésre szermaradék-vizsgálatok a szermaradék meghatározására: kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.
|
Propikonazol (izomerek összesen) (F)
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal – ideértve az eredeti összetevők és a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitok értékelését –, valamint a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal – ideértve az eredeti összetevők és a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitok értékelését –, valamint a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
(+) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
Spiroxamin (iomerek összesen) (A) (R)
(A) |
= |
Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a spiroxaminkarbonsav M06 metabolitjának referenciaszabványa kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2017. március 30-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem lesz kereskedelmi forgalomban elérhető, akkor ennek a tényét. |
(R) |
= |
a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző: Spiroxamin – kód: 1000000, kivéve 1040000: Spiroxaminkarbonsav M06 metabolitja, spiroxaminban kifejezve (izomerek összesen) |
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a növényi metabolitok tárolási stabilitásával és toxikológiai adataival kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a növényi metabolitok toxikológiai adataival kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a javasolt szermaradék-meghatározásnak megfelelő takarmányozási vizsgálatokra vonatkozó egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
(F) |
= |
zsírban oldódó |
Kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve (R) (A)
(A) |
= |
Lábjegyzet a szermaradék meghatározására vonatkozóan: Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a 3-OH THPI és az 5-OH THPI referenciaszabványa kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2017. március 30-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem lesz kereskedelmi forgalomban elérhető, akkor ennek a tényét. |
(R) |
= |
a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző: kód: 1000000, kivéve: 1040000: THPI, 3-OH THPI és 5-OH THPI összesen, kaptánban kifejezve; kód: 0151020: kaptán |
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Nem állnak rendelkezésre szermaradék-vizsgálatok a szermaradék meghatározására: kaptán és THPI összesen, kaptánban kifejezve. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.
|
Propikonazol (izomerek összesen) (F)
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal – ideértve az eredeti összetevők és a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitok értékelését –, valamint a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal – ideértve az eredeti összetevők és a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitok értékelését –, valamint a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
(+) Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a 2,4-diklór-benzoésavvá átalakítható metabolitokra vonatkozó toxikológiai adatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
Spiroxamin (iomerek összesen) (A) (R)
(A) |
= |
Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a spiroxaminkarbonsav M06 metabolitjának referenciaszabványa kereskedelmi forgalomban nem áll rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2017. március 30-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem lesz kereskedelmi forgalomban elérhető, akkor ennek a tényét. |
(R) |
= |
a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző: Spiroxamin – kód: 1000000, kivéve 1040000: Spiroxaminkarbonsav M06 metabolitja, spiroxaminban kifejezve (izomerek összesen) |
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a növényi metabolitok tárolási stabilitásával és toxikológiai adataival kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a növényi metabolitok toxikológiai adataival kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
(+) |
A fűszerek között feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0840040) ugyanaz a szermaradék-határérték vonatkozik, mint a zöldségek kategóriájában, azon belül is a gyökér- és gumós zöldségek csoportjában feltüntetett tormára (Armoracia rusticana) (kód: 0213040), a 396/2005/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdése szerint figyelembe véve azokat a változásokat, amelyek a feldolgozás (szárítás) miatt jelentkeznek a maradékanyagok szintjén.
|
(+) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a javasolt szermaradék-meghatározásnak megfelelő takarmányozási vizsgálatokra vonatkozó egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információt, amennyiben 2018. március 30-ig benyújtják, vagy az információ benyújtásának elmaradása esetén annak hiányát.
|
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/28 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2016/453 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2016. március 29.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),
tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket. |
(2) |
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2016. március 29-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Jerzy PLEWA
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.
MELLÉKLET
Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
EG |
109,3 |
IL |
136,2 |
|
MA |
67,4 |
|
SN |
144,4 |
|
TR |
94,3 |
|
ZZ |
110,3 |
|
0707 00 05 |
MA |
77,1 |
TR |
137,0 |
|
ZZ |
107,1 |
|
0709 93 10 |
EG |
44,3 |
MA |
41,8 |
|
TR |
159,5 |
|
ZZ |
81,9 |
|
0805 10 20 |
EG |
51,3 |
IL |
69,5 |
|
MA |
55,6 |
|
TN |
69,7 |
|
TR |
72,3 |
|
ZZ |
63,7 |
|
0805 50 10 |
MA |
85,8 |
TR |
88,5 |
|
ZZ |
87,2 |
|
0808 10 80 |
BR |
91,0 |
CL |
130,3 |
|
US |
134,5 |
|
ZA |
99,3 |
|
ZZ |
113,8 |
|
0808 30 90 |
AR |
78,4 |
CL |
163,1 |
|
CN |
88,3 |
|
TR |
159,2 |
|
ZA |
121,7 |
|
ZZ |
122,1 |
(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
HATÁROZATOK
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/30 |
A TANÁCS (EU, Euratom) 2016/454 HATÁROZATA
(2016. március 22.)
az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke három bírójának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 257. cikke negyedik bekezdésére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkének (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (Közszolgálati Törvényszék) két bírójának megbízatása 2014. szeptember 30-án lejárt, egy további bírójának megbízatása pedig 2015. augusztus 31-i hatállyal járt le. Ezért az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv I. melléklete 2. cikkének és 3. cikke (1) bekezdésének értelmében három bírót kell kinevezni a megüresedett helyekre. |
(2) |
A Közszolgálati Törvényszék két bírójának kinevezése céljából 2013-ban közzétett, nyilvános pályázati felhívás (1) nyomán a 3. jegyzőkönyv I. melléklete 3. cikke (3) bekezdésének értelmében felállított bizottság (kiválasztási bizottság) véleményt nyilvánított arról, hogy a jelöltek megfelelnek-e a Közszolgálati Törvényszék bírói tisztségének betöltéséhez szükséges követelményeknek. A kiválasztási bizottság véleményéhez csatolta a legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkező hat jelöltet tartalmazó listát. |
(3) |
Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendeletének elfogadásához vezető, az Európai Unió igazságszolgáltatási szervezetrendszerének megreformálásáról szóló politikai megállapodást követően (2) a Bíróság 2015. november 17-én javaslatot nyújtott be az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló, 2016. szeptember 1-jétől alkalmazandó rendeletre vonatkozóan. |
(4) |
A jelenlegi helyzetben időbeli okokból helyénvaló volna újabb nyilvános pályázat kiírása helyett igénybe venni azon hat jelölt listáját, akiket a 2013. évi nyilvános pályázatot követően a kiválasztási bizottság a legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkezőként jelölt meg. |
(5) |
Ennek megfelelően az említett listáról három személyt ki kell nevezni a Közszolgálati Törvényszék bírójává, ügyelve a Közszolgálati Törvényszék kiegyensúlyozott összetételére, mind a tagállamok állampolgárainak a lehető legszélesebb földrajzi területen alapuló kiválasztását, mind pedig a nemzeti jogrendszerek képviseletét illetően. Az említett listáról a három legmagasabb szintű tapasztalattal rendelkező pályázó Sean VAN RAEPENBUSCH, João SANT'ANNA és Alexander KORNEZOV. João SANT'ANNA-t és Alexander KORNEZOV-ot az e határozat hatálybalépésének napjával ki kell nevezni. Tekintettel arra, hogy Sean VAN RAEPENBUSCH 2014. szeptember 30-ig már a Közszolgálati Törvényszék bírója volt, és hivatalát a 3. jegyzőkönyv 5. cikk értelmében a tanács határozatáig betölti, célszerű őt, hogy új megbízatással, az előző bírói megbízatásának lejártát követő nappal kinevezni. |
(6) |
A 3. jegyzőkönyv I. mellékletének 2. cikkéből következik, hogy bármely megüresedést egy új bíró hat éves időtartamra történő kinevezésével kell betölteni. Azonban az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek az Európai Unió Törvényszékére történő átruházásáról szóló rendelet hatálybalépésekor a Közszolgálati Törvényszék megszűnik, így az ezen határozattal kinevezett három bíró megbízatása a szóban forgó rendelet alkalmazása előtti napon ipso facto véget ér, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács a következő személyeket az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének bíróivá nevezi ki:
— |
Mr. Sean VAN RAEPENBUSCH, 2014. október 1-jei hatállyal, |
— |
Mr. João SANT'ANNA, 2016. április 1-jei hatállyal, |
— |
Mr. Alexander KORNEZOV 2016. április 1-jei hatállyal |
2. cikk
Ez a határozat 2016. április 1-jén lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2016. március 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
A.G. KOENDERS
(1) HL C 353., 2013.12.3., 11. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/32 |
A TANÁCS (EU) 2016/455 HATÁROZATA
(2016. március 22.)
a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány szövegtervezetének elemeiről szóló, az Európai Unió nevében folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésével együtt értelmezett 192. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
mivel:
(1) |
Az Unió a 98/392/EK tanácsi határozattal (1) hivatalosan megkötötte az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét (a továbbiakban: Tengerjogi Egyezmény) a Tengerjogi Egyezmény által szabályozott olyan kérdések tekintetében, amelyekre vonatkozóan a tagállamok átruházták hatáskörüket az Unióra; az Unió mindmáig az egyetlen olyan „nemzetközi szervezet”, amely a Tengerjogi Egyezmény 305. cikke (1) bekezdésének f) pontja és IX. mellékletének 1. cikke értelmében részes fele az egyezménynek. |
(2) |
A Tengerjogi Egyezmény részes feleként az Unió – a tagállamokkal együtt – részt vett a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható hasznosításával kapcsolatos kérdések vizsgálatával foglalkozó, nyílt végű informális ad hoc ENSZ-munkacsoportban (a továbbiakban: munkacsoport). A munkacsoport legutóbbi ülésén az az ajánlás született, hogy a Tengerjogi Egyezmény keretében ki kell dolgozni egy jogilag kötelező erejű nemzetközi okmányt (a továbbiakban: okmány) a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozóan. |
(3) |
A munkacsoport által 2015. január 23-án elfogadott ajánlások nyomán az ENSZ Közgyűlése 2015. június 19-én elfogadta a 69/292. sz. határozatot, amellyel – egy kormányközi konferencia megtartását megelőzően – felállít egy előkészítő bizottságot, amelyben részt vehet az ENSZ valamennyi tagállama, a szakosodott ügynökségek tagjai és a Tengerjogi Egyezmény részes felei, és amelynek feladata, hogy az okmánytervezet elemeiről érdemi ajánlásokat tegyen az ENSZ-közgyűlés számára. Az előkészítő bizottság 2016-ban kezdi meg munkáját és 2017 végéig beszámol az elért eredményekről az ENSZ-közgyűlésnek, amely határoz azon kormányközi konferencia összehívásáról és kezdetének időpontjáról, amelynek keretében megvizsgálják az előkészítő bizottság által az okmány elemeiről készített ajánlásokat és kidolgozzák a Tengerjogi Egyezmény keretében létrejövő, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány szövegét. |
(4) |
Az Unió és tagállamai részes felei a Tengerjogi Egyezménynek. A tagállamok mellett az Uniónak is részt kellene vennie az előkészítő bizottság által kidolgozandó okmánytervezet elemeiről folytatandó tárgyalásokon. Az Unió azon jogát, hogy részt vegyen e bizottság ülésein, a 69/292. sz. határozat 1. pontjának j) alpontja biztosítja. |
(5) |
A tárgyalások megkezdéséről és a tárgyalási irányelvekről szóló ezen határozatot később további határozat követheti, amely tartalmazza a kormányközi konferenciákon való részvételre vonatkozó tárgyalási irányelveket. |
(6) |
A tárgyalásokon érintett kérdések uniós, valamint tagállami hatáskörbe tartozó területek lehetnek, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy – azon kérdések tekintetében, amelyek az Unió hatáskörébe tartoznak, és amelyek vonatkozásában az Unió szabályokat állapított meg – az Unió nevében tárgyalásokat folytasson az ENSZ-közgyűlés 69/292. sz. határozata alapján létrehozott ENSZ előkészítő bizottság ülésein a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a tengeri biológiai sokféleség megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejövő, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány szövegtervezetének elemeiről.
2. cikk
A Bizottság ezeket a tárgyalásokat az Unió nevében és az e határozat függelékében foglalt tárgyalási irányelvekkel összhangban folytatja az Unió hatáskörébe tartozó és azon kérdések tekintetében, amelyekre vonatkozóan az Unió szabályokat fogadott el. A tárgyalási irányelvek nem értelmezhetők úgy, hogy azok bármilyen módon érintik az Unió, illetve a tagállamok hatásköreit.
3. cikk
A Bizottság az e határozattal felállított különbizottsággal konzultálva folytatja a tárgyalásokat. Ez a különbizottság a tengerjogi munkacsoport.
4. cikk
Amennyiben a tárgyalások tárgya az Unió és tagállamai hatáskörébe egyaránt tartozik, a Bizottságnak és a tagállamoknak a tárgyalási folyamat során szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió és tagállamai egységes nemzetközi képviseletét.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2016. március 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
A.G. KOENDERS
(1) A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/34 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/456 HATÁROZATA
(2016. március 4.)
az Európai Csalás Elleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól (EKB/2016/3)
(átdolgozás)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 12.3. cikkére,
tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) és (7) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 883/2013/EU, Euratom rendelet úgy rendelkezik, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal) a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül a csalással kapcsolatos igazgatási vizsgálatokat (a továbbiakban: belső vizsgálatok) kezdeményez és folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) hatálya alá. |
(2) |
Az Európai Központi Bank (EKB) esetében az ilyen hivatali feladatokat és kötelezettségeket, különösen a szakmai magatartásra és titoktartásra vonatkozó kötelezettségeket a) az Európai Központi Bank személyzetének alkalmazási feltételei, b) az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, c) az alkalmazási feltételeknek a rövid távú alkalmazásról szóló IIb. melléklete, és d) az Európai Központi Banknak a rövid távú alkalmazásra vonatkozó szabályai tartalmazzák, valamint további útmutatást biztosít e) a Kormányzótanács tagjainak magatartási kódexe (2), f) az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjaira vonatkozó etikai követelmények kiegészítő kódexe (3), és az Európai Központi Bank felügyeleti testülete tagjainak magatartási kódexe (4) (a továbbiakban együttesen: az EKB alkalmazási feltételei). |
(3) |
A 883/2013/EU, Euratom rendelet 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével és a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemmel összefüggésben a Hivatal „az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat […] folytat le” a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 4. cikkének (7) bekezdése rögzíti, hogy az egyes intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek határozatot kell elfogadniuk, amelynek „különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését”. Az uniós ítélkezési gyakorlattal összhangban a Hivatal kizárólag kellően megalapozott gyanú alapján indíthat vizsgálatot (5). |
(4) |
A 883/2013/EU, Euratom rendelet (12) preambulumbekezdése értelmében a vizsgálatokat a Szerződésekkel és különösen az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvvel összhangban kell lefolytatni, tiszteletben tartva a személyzeti szabályzatot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, különösen a méltányosság elvét, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekben kinyilváníthassák álláspontjukat, és azt az elvet, hogy a vizsgálat eredményeként levont következtetések kizárólag bizonyító erejű tényeken alapulhatnak, továbbá a tagállamok között közös és az Európai Unió Bírósága által elismert alapelveket, így például a jogi tanácsadás bizalmas jellegét (ügyvédi titok védelme). E célból az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek meg kell állapítaniuk azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek a belső vizsgálatok lefolytatására vonatkoznak. |
(5) |
Az EKB/2004/11 határozat (6) annak érdekében került elfogadásra, hogy meghatározza azokat a szabályokat, amelyeknek megfelelően az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti belső vizsgálatokat az EKB-nél le kell folytatni. Annak figyelembevétele érdekében, hogy az a 883/2013/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezte az 1073/1999/EK rendeletet és annak helyébe lépett, valamint, hogy az EKB/2004/11 határozat elfogadása óta új EKB-szervek kerültek létrehozásra, a jelenlegi jogi keretet felül kell vizsgálni. |
(6) |
Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (8) az EKB belső szerveként létrehozta a felügyeleti testületet az EKB-ra ruházott, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatok megtervezése és végrehajtása érdekében. Az 1024/2013/EU rendelet 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése alapján az EKB felülvizsgálati testületet (9) és közvetítő testületet (10) hozott létre. Ezenkívül a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (11) 3. cikkének (1) bekezdése és 143. cikkének (1) bekezdése alapján az EKB közös felügyeleti csoportokat hozott létre minden egyes jelentős felügyelt szervezet vagy jelentős felügyelt csoport felügyeletére, továbbá helyszíni vizsgálati csoportokat. Ezt követően az EKB az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának (12) 9a. és 9b. cikke alapján Etikai Bizottságot (13) és Számvizsgáló Bizottságot hozott létre. |
(7) |
E határozatot alkalmazni kell a közös felügyeleti csoportok és helyszíni vizsgálati csoportok azon tagjaira, akikre nem vonatkoznak az EKB alkalmazási feltételei. Az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének azon tagjai, akik a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjai, az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokra irányuló munkájukkal kapcsolatos kérdésekben az EKB ellenőrzése alá tartoznak. Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. A 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 6. cikkének (1) bekezdése és 146. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjainak követniük kell a csoport koordinátorának utasításait. E rendelkezések az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (7) bekezdésén alapulnak, amely előírja az EKB számára, hogy fogadja el az SSM-en belüli együttműködés végrehajtásának gyakorlati részletes szabályait tartalmazó keretrendszert. |
(8) |
E határozat elfogadása során az EKB-nak meg kell indokolnia a szerződés 127. és 128. cikke, valamint az 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott külön feladatokat és kötelezettségeket érintő belső vizsgálatokra vonatkozó korlátozásokat. Ezeknek a korlátozásoknak biztosítaniuk kell az EKB bizonyos információi tekintetében szükséges titoktartást, és érvényre kell juttatniuk a csalás elleni küzdelem megerősítésére irányuló jogalkotói szándékot. E külön feladatok és kötelezettségek esetétől eltekintve az EKB-t e határozat alkalmazásában is a többi uniós intézményhez és szervhez hasonló közigazgatási intézményként kell kezelni. |
(9) |
Kivételes esetekben az EKB által feladatai végzése céljából tartott egyes bizalmas információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését. Az ilyen esetekben az Igazgatóságnak kell döntenie arról, hogy hozzáférést biztosítanak-e az információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítják-e az információkat a Hivatal számára. Az olyan területeken, mint például a monetáris politikai határozatok vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletek, illetve a devizapiacokon való beavatkozások, az egy évnél régebbi információkhoz hozzáférést kell biztosítani. Egyéb területeken, például az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal kapcsolatos információk, az EKB által az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitására vonatkozó adatok, valamint a jelenlegi és jövőbeni eurobankjegyek biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információk tekintetében indokolt, hogy a korlátozásokra ne vonatkozzon időbeli megszorítás. Bár e határozatnak meghatározott tevékenységi területekre kell korlátoznia azon információk körét, amelyeknek az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztetheti az EKB működését, szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a határozatot ki lehessen igazítani oly módon, hogy kiterjedjen előre nem látható fejleményekre, annak biztosítása érdekében, hogy az EKB folytatni tudja a Szerződés által ráruházott feladatok teljesítését. |
(10) |
E határozatnak figyelembe kell vennie, hogy az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának azon tagjai, akik nem tagjai az EKB Igazgatóságának is, a Központi Bankok Európai Rendszerében betöltött feladataik mellett nemzeti feladatokat is betöltenek, valamint, hogy az EKB felügyeleti testületének, közvetítő testületének, közös felügyeleti csoportjainak és helyszíni vizsgálati csoportjainak azon tagjai, akik a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak képviselői, szintén ellátnak nemzeti feladatokat is az 1024/2013/EU rendelet alapján ellátott feladataik mellett. Az ilyen nemzeti feladatok ellátását a nemzeti jog szabályozza, amely a Hivatal belső vizsgálatainak körén kívül esik. E határozatot ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB Kormányzótanácsának, Általános Tanácsának, felügyeleti testületének, közvetítő testületének, közös felügyeleti csoportjainak és helyszíni vizsgálati csoportjainak tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában kell alkalmazni. |
(11) |
E határozatnak tekintetbe kell vennie továbbá, hogy az EKB felülvizsgálati testületének, Számvizsgáló Bizottságának és Etikai Bizottságának külső tagjai megbízatásuk mellett más feladatokat is elláthatnak. Az ilyen feladatok ellátása a Hivatal belső vizsgálatainak körén kívül esik. E határozatot ezért az ilyen személyeknek kizárólag az EKB felülvizsgálati testületének, Számvizsgáló Bizottságának és Etikai Bizottságának tagjaként végzett szakmai tevékenységei vonatkozásában kell alkalmazni. |
(12) |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 37.1. cikke értelmében az EKB irányító szerveinek és személyzetének tagjai megbízatásuk megszűnését követően sem fedhetnek fel szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információt. Az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti testület tagjaira és az EKB azon alkalmazottaira, valamint a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el – megbízatásuk lejártát követően is – ugyanezen szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. Az EKB/2014/16 határozat 22. cikkének (1) bekezdése, illetve a 2015/433/EU határozat (EKB/2014/59) 2. cikkének (4) bekezdése ugyanígy rendelkezik az EKB felülvizsgálati testületének tagjai és póttagjai, illetve az EKB Etikai Bizottságának tagjai tekintetében. A Számvizsgáló Bizottság megbízatásának (14) 6. pontja úgy rendelkezik, hogy a Számvizsgáló Bizottság tagjai feladataik ellátása során semmilyen birtokukba kerülő titkos információt nem adhatnak ki az EKB-n/eurorendszeren kívüli személyeknek vagy szerveknek. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 10. cikke alapján a Hivatalra és annak alkalmazottaira a bizalmas jellegre és a szakmai titoktartásra vonatkozó ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint amelyek a KBER Alapokmánya és az EKB alkalmazási feltételei alapján az EKB személyzetére alkalmazandók. |
(13) |
A 883/2013/EU, Euratom rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes nemzeti hatóságok a nemzeti szabályozás szerint megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai hatékonyan teljesíthessék feladatukat. A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és az EKB aláírói felei az 1998. szeptember 18-i székhely-megállapodásnak (15), amely az EKB tekintetében végrehajtja az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyvet, és amely rendelkezéseket tartalmaz az EKB helyiségeinek, iratainak és kommunikációjának sérthetetlensége, valamint az EKB Igazgatósága tagjainak diplomáciai kiváltságai és mentességei tekintetében. |
(14) |
Tekintettel az 1073/1999/EK rendeletnek a 883/2013/EU, Euratom rendelettel történő felváltására és a szükséges módosítások jelentős számára, az EKB/2004/11 határozatot hatályon kívül kell helyezni és e határozattal kell felváltani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Hatály
Ez a határozat az alábbiakra alkalmazandó:
— |
az EKB Kormányzótanácsának és Általános Tanácsának tagjai, azoknak az EKB e döntéshozó szerveinek tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, |
— |
az EKB Igazgatóságának tagjai, |
— |
az EKB felügyeleti testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, |
— |
az EKB felülvizsgálati testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, |
— |
az EKB közvetítő testületének tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, |
— |
az EKB Számvizsgáló Bizottságának tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, |
— |
az EKB Etikai Bizottságának tagjai, azoknak az e szerv tagjaként betöltött tisztségükkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában, |
— |
a nemzeti központi bankok vagy illetékes nemzeti hatóságok irányító testületeinek vagy személyzetének tagjai, akik helyettesként és/vagy kísérőként vesznek részt az EKB Kormányzótanácsának, Általános Tanácsának vagy felügyeleti testületének ülésein, az ezzel a tisztséggel kapcsolatos kérdések vonatkozásában |
(a továbbiakban együttesen: a döntéshozó és egyéb szervek üléseinek résztvevői), és
— |
az EKB állandó vagy ideiglenes alkalmazottai, akik az EKB alkalmazási feltételeinek hatálya alatt állnak, |
— |
azok a személyek, akik nem munkaszerződés alapján dolgoznak az EKB-nél, beleértve az illetékes nemzeti hatóságok személyzetének azon tagjait, akik a közös felügyeleti csoportok és a helyszíni vizsgálati csoportok tagjai, az EKB részére végzett munkájukkal kapcsolatos ügyekben |
(a továbbiakban együttesen: érintett személyek).
2. cikk
A Hivatallal való együttműködés kötelezettsége
A Szerződések, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv, a KBER Alapokmánya és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint az emberi jogok, alapvető szabadságok és a tagállamok között közös alapelvek teljes tiszteletben tartása mellett, és tekintettel a 883/2013/EU, Euratom rendeletben rögzített eljárásokra és az e határozatban rögzített szabályokra, a döntéshozó és egyéb szervek üléseinek résztvevői és az érintett személyek kötelesek együttműködni a Hivatallal és információkat szolgáltatni a Hivatal számára, a belső vizsgálat bizalmas jellegének biztosítása mellett.
3. cikk
A jogellenes tevékenységgel kapcsolatos információk jelentésének kötelezettsége
(1) Azok az érintett személyek, akik olyan információról szereznek tudomást, amely csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit érintő bármely más jogellenes tevékenység lehetséges esetei fennállásának gyanújára ad okot, haladéktalanul kötelesek az ilyen információt a belső ellenőrzésért felelős igazgatónak, az üzleti területük vezetőjének vagy az Igazgatóság azon tagjának rendelkezésére bocsátani, aki elsődlegesen felelős az üzleti területükért. Ez utóbbi személyek kötelesek az információt haladéktalanul továbbítani a titkárságért felelős főigazgatónak. Az érintett személyeket nem lehet méltánytalan vagy hátrányosan megkülönböztető elbánásban részesíteni az ebben a cikkben említett információ közlése miatt.
(2) A döntéshozó és egyéb szervek üléseinek azon résztvevői, akik az (1) bekezdésben említett információról tudomást szereznek, kötelesek tájékoztatni a titkárságért felelős főigazgatót vagy az elnököt.
(3) Amikor a titkárságért felelős főigazgatóhoz vagy adott esetben az elnökhöz az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti információ érkezik, e határozat 4. cikkére tekintettel haladéktalanul továbbítják azt a Hivatal részére, valamint tájékoztatják a belső ellenőrzési igazgatóságot és adott esetben az elnököt.
(4) Olyan esetekben, amikor a döntéshozó vagy egyéb szervek üléseinek résztvevője vagy egy érintett személy az (1) bekezdés szerinti csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység esete lehetséges fennállását alátámasztó konkrét információkkal rendelkezik, és ugyanakkor indokoltan feltételezi azt, hogy a fenti bekezdésekben meghatározott eljárás a konkrét esetben megakadályozná az ilyen információk megfelelő jelentését a Hivatal részére, a 4. cikkre tekintet nélkül közvetlenül jelentheti az információkat a Hivatal számára.
4. cikk
A Hivatallal való együttműködés az érzékeny információkkal kapcsolatban
(1) Olyan kivételes esetekben, amikor bizonyos információknak az EKB-n kívüli terjesztése súlyosan veszélyeztethetné az EKB működését, az Igazgatóság határoz arról, hogy hozzáférést biztosít-e az ilyen információkhoz a Hivatal részére, illetve továbbítja-e az ilyen információkat a Hivatal részére. Ez a következőkre vonatkozik: a monetáris politikai határozatokra vagy a devizatartalékok kezelésével kapcsolatos műveletekre és a devizapiacokon való beavatkozásokra vonatkozó információk (amennyiben az ilyen információk egy éven belüliek); az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokra vonatkozó információk; az EKB által az illetékes nemzeti hatóságoktól a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban kapott adatok; valamint az eurobankjegyek biztonsági elemeivel és műszaki előírásaival kapcsolatos információk.
(2) Az Igazgatóság ilyen határozatainak meghozatalakor minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, így például a Hivatal által a vizsgálathoz kért információ érzékeny jellegét, az ilyen információ jelentőségét a vizsgálat szempontjából és a Hivatal, a döntéshozó vagy egyéb szervek üléseinek résztvevője vagy az érintett személy által az elnökkel ismertetett gyanú komolyságát, valamint az EKB jövőbeni működését érintő kockázat mértékét. Amennyiben a hozzáférést nem teszik lehetővé, a határozatnak ezt indokolással kell alátámasztania. Azon adatok tekintetében, amelyeket az EKB a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitásával kapcsolatban kap, az Igazgatóság dönthet úgy, hogy azokhoz nem biztosít hozzáférést a Hivatal számára, ha az Igazgatóság vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság megítélése szerint az érintett információ nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a pénzügyi rendszer vagy az egyes hitelintézetek stabilitását.
(3) Az EKB tevékenységének valamely meghatározott területét érintő, az (1) bekezdésben említett információkategóriákkal azonos érzékenységű információkat érintő, rendkívül kivételes esetekben az Igazgatóság átmenetileg határozhat úgy, hogy az ilyen információkhoz nem biztosít hozzáférést a Hivatal részére. Az ilyen határozatok esetében a (2) bekezdést kell alkalmazni; ezek a határozatok legfeljebb hat hónapig hatályosak. Ezt követően a Hivatal részére hozzáférést kell biztosítani az érintett információkhoz, kivéve, ha a Kormányzótanács időközben úgy módosította a jelen határozatot, hogy az (1) bekezdés hatálya alá tartozó kategóriákat kiegészítette az érintett információ kategóriájával.
5. cikk
Az EKB által a belső vizsgálatok során nyújtott támogatás
(1) Az EKB belső vizsgálatának megkezdésekor a Hivatal képviselői részére az EKB biztonságért felelős vezetője biztosít bejutást az EKB helyiségeibe, amennyiben azok a Hivatal főigazgatója által kiállított, olyan írásbeli meghatalmazást mutatnak fel, amely feltünteti a következőket:
a) |
a Hivatal képviselőinek személyazonosságát és beosztását a Hivatalban; |
b) |
a vizsgálat tárgyát és célját; |
c) |
a vizsgálat lefolytatásának jogalapját és az e jogalap által biztosított vizsgálati hatásköröket. |
Az elnököt, az alelnököt és a belső ellenőrzésért felelős igazgatót azonnal értesíteni kell.
(2) A Belső Ellenőrzési Igazgatóság segítséget nyújt a Hivatal számára a vizsgálat gyakorlati megszervezéséhez.
(3) A döntéshozó és egyéb szervek üléseinek résztvevői és az érintett személyek kötelesek megadni a kért információkat a Hivatal vizsgálatot lefolytató képviselői részére, kivéve, ha a kért információ a 4. cikk értelmében érzékeny információnak minősülhet, amely az esetben az Igazgatóság dönt arról, hogy az információt rendelkezésre kell-e bocsátani. A Belső Ellenőrzési Igazgatóság nyilvántartásba veszi az összes átadott információt.
6. cikk
Az érdekelt felek tájékoztatása
(1) Amikor a döntéshozó vagy egyéb szervek ülései résztvevőjének vagy valamely érintett személynek a 3. cikk (1) bekezdése értelmében csalásban, korrupcióban és egyéb jogellenes tevékenységben való érintettsége merül fel, az érdekelt személyt sürgősen tájékoztatni kell, amennyiben ez nem veszélyezteti a vizsgálatot (16). A döntéshozó vagy egyéb szervek üléseinek valamely résztvevőjét vagy valamely érintett személyt név szerint megjelölő következtetések nem vonhatók le anélkül, hogy az érdekelt félnek lehetőséget adtak volna a vele kapcsolatos valamennyi tényre (beleértve az ellene szóló bármely bizonyítékot) vonatkozó álláspontjának ismertetésére. Az érdekelt feleknek joguk van hallgatni, nem kötelezhetők arra, hogy saját magukra nézve terhelő vallomást tegyenek, valamint jogi segítséget kérhetnek.
(2) Az olyan esetekben, amelyek a vizsgálat érdekében teljes körű titoktartást tesznek szükségessé, és/vagy nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások igénybevételét kívánják meg, az elnök vagy az alelnök hozzájárulásával korlátozott időre felfüggeszthető azon kötelezettség teljesítése, amelynek értelmében a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevőjét vagy az érintett személyt fel kell hívni álláspontjának ismertetésére.
7. cikk
Tájékoztatás a vizsgálat további cselekmény megtétele nélküli lezárásáról
Amennyiben a belső vizsgálatot követően a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek gyanúsított résztvevője vagy a gyanúsított érintett személy ellen eljárás nem indítható, a Hivatal főigazgatójának határozatával a belső vizsgálatot további cselekmény megtétele nélkül lezárják; a Hivatal igazgatója erről írásban tájékoztatja a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevőjét vagy az érintett személyt.
8. cikk
A mentesség felfüggesztése
A nemzeti bűnügyi vagy igazságügyi szervektől érkező, arra irányuló kérelmeket, hogy csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb jogellenes tevékenység lehetséges eseteiben függesszék fel a döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevőjének vagy az érintett személynek a bírósági eljárások alóli mentességét, a Hivatal főigazgatójához kell továbbítani véleményezés céljából. A döntéshozó vagy egyéb szerv üléseinek résztvevője tekintetében a felfüggesztésről a Kormányzótanács, az érintett személyek tekintetében pedig az Igazgatóság határoz.
9. cikk
Hatálybalépés és hatályon kívül helyezés
(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Az EKB/2004/11 határozat e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik naptól hatályát veszti.
(3) Az EKB/2004/11 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. március 4-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 248., 2013.9.18., 1. o.
(2) Magatartási kódex a Kormányzótanács tagjai számára (HL C 123., 2002.5.24., 9. o.).
(3) Az Etikai Követelmények Kiegészítő Kódexe az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagjai számára (az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 11.3. cikkével összhangban) (HL C 104., 2010.4.23., 8. o.).
(4) Magatartási kódex az Európai Központi Bank felügyeleti testületének tagjai számára (HL C 93., 2015.3.20., 2. o.).
(5) Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ítélet, C-11/00, ECLI:EU:C:2003:395.
(6) Az Európai Központi Bank EKB/2004/11 határozata (2004. június 3.) az Európai Csalás Elleni Hivatalnak az Európai Központi Bankot érintő, a csalás, a korrupció és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzésével kapcsolatos vizsgálatainak szabályairól, valamint az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 230., 2004.6.30., 56. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).
(8) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
(9) Az Európai Központi Bank EKB/2014/16 határozata (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).
(10) Az Európai Központi Bank 673/2014/EU rendelete (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) (HL L 179., 2014.6.19., 72. o.).
(11) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).
(12) Az Európai Központi Bank EKB/2004/2 határozata (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).
(13) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/433 határozata (2014. december 17.) az Etikai Bizottság és eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/59) (HL L 70., 2015.3.14., 58. o.).
(14) Elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu
(15) Szövetségi Hivatalos Lap (Bundesgesetzblatt) 1998., 45. szám (1998.10.27.) és 1999., 12. szám (1999.5.6.).
(16) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.) 20. cikke az érintetteknek az adatfeldolgozás esetén adandó tájékoztatást érintő minden korlátozásra vonatkozik.
30.3.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 79/41 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/457 HATÁROZATA
(2016. március 16.)
a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságáról (EKB/2016/5)
Az EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, 12.1. cikkére, 18. cikkére, és 34.1. cikke második francia bekezdésére,
tekintettel az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatásra (az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (1) és különösen annak 1. cikke (4) bekezdésére, negyedik része I., II., IV., V., VI. és VIII. címére, valamint hatodik részére,
tekintettel az eurorendszer refinanszírozási műveleteivel és a fedezetek elfogadhatóságával kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről és az EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról szóló, 2014. július 9-i EKB/2014/31 iránymutatásra (2) és különösen annak 1. cikke (3) bekezdésére, valamint 8. cikkére,
mivel:
(1) |
A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 18.1. cikke szerint az Európai Központi Bank (EKB) és azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro, hitelműveleteket végezhetnek hitelintézetekkel és más piaci szereplőkkel, megfelelő fedezet mellett történő hitelnyújtás révén. A forgalomképes eszközöknek az eurorendszer monetáris politikai műveletei céljára fedezetként való elfogadhatóságát meghatározó általános kritériumokat és hitelminőségi minimumkövetelményeket az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60), különösen annak 59. cikke és negyedik részének II. címe rögzíti. |
(2) |
Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a Kormányzótanács az eurorendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, instrumentumait, feltételeit, követelményeit és eljárásait bármikor megváltoztathatja. Az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 59. cikkének (6) bekezdése értelmében az eurorendszer fenntartja magának a jogot, hogy az eurorendszer kockázatokkal szembeni megfelelő védelmének biztosítása szempontjából általa relevánsnak tartott bármely információ alapján meghatározza, hogy egy kibocsátás, kibocsátó, adós vagy garanciavállaló megfelel-e az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek. |
(3) |
Az eurorendszer forgalomképes eszközökre vonatkozó hitelminőségi követelményeitől eltérve, az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikke értelmében az eurorendszer hitelminőségi követelményei nem vonatkoznak azokra a forgalomképes adósságinstrumentumokra, amelyeket az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő euroövezeti tagállam központi kormányzata bocsátott ki vagy garantált teljes mértékben, kivéve, ha a Kormányzótanács úgy dönt, hogy az érintett tagállam nem felel meg a pénzügyi támogatásban és/vagy a makrogazdasági programban foglalt követelményeknek. |
(4) |
Az EKB/2013/13 határozat (3) kivételes intézkedésként átmenetileg felfüggesztette az eurorendszer hitelminőségi küszöbökre vonatkozó, a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra alkalmazandó minimumkövetelményeit. Miután a Ciprusi Köztársaság befejezett egy adósságkezelési programot, és megerősítésre került, hogy megfelelt az általa megindított gazdasági és pénzügyi kiigazítási program feltételrendszerének, az EKB/2013/22 határozat (4) ismételten visszaállította a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumoknak az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben történő elfogadhatóságát azzal, hogy az ilyen instrumentumokra egyedi haircutokat kell alkalmazni, és úgy rendelkezett, hogy a Ciprusi Köztársaság olyan euroövezeti tagállamnak minősül, amely megfelel az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak. |
(5) |
Jelenleg az EBK/2014/31 iránymutatás 1. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Ciprusi Köztársaság az említett iránymutatás 8. cikke alkalmazásában olyan euroövezeti tagállamnak minősül, amely megfelel az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában foglaltaknak. Az említett iránymutatás 8. cikkének (3) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra az említett iránymutatás II. mellékletében meghatározott egyedi haircutok vonatkoznak. |
(6) |
A Ciprusi Köztársaság kérése nyomán a Nemzetközi Valutaalap programját 2016. március 7-étől megszüntették (5). Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a Ciprusi Köztársaság és a Central Bank of Cyprus közötti, pénzügyi segítségnyújtási konstrukcióról szóló megállapodás (6) 1. cikke értelmében az ESM-program befejeződésének időpontja 2016. március 31. Ennek következtében a Ciprusi Köztársaság 2016. április 1-jétől már nem minősül az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő tagállamnak. Ettől az időponttól az eurorendszer hitelminőségi követelményeinek a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok tekintetében történő átmeneti felfüggesztésére vonatkozó, az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikke (2) bekezdésében rögzített feltételek már nem fognak teljesülni. |
(7) |
Ezért a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2016. április 1-jétől a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok tekintetében az eurorendszer általános kritériumai és hitelminőségi követelményei alkalmazandók, és hogy az ilyen adósságinstrumentumokra az (EU) 2016/65 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2015/35) (7) meghatározott általános haircutok fognak vonatkozni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatósága
(1) Az EKB/2014/31 iránymutatás 8. cikke alkalmazásában a Ciprusi Köztársaság a továbbiakban nem minősül az Európai Unió/Nemzetközi Valutaalap programjában részt vevő tagállamnak.
(2) Az eurorendszer hitelminőségi küszöbökre vonatkozó, az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) és különösen annak 59. cikkében és negyedik részének II. címében rögzített minimumkövetelményei alkalmazandók a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra.
(3) A Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumokra a továbbiakban nem vonatkoznak az EKB/2014/31 iránymutatás II. mellékletében meghatározott egyedi haircutok.
(4) Az ezen határozat és a nemzeti szinten azon tagállamok nemzeti központi bankjai által, amelyek pénzneme az euro, végrehajtott (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) vagy EKB/2014/31 iránymutatás közötti eltérés esetén ez a határozat alkalmazandó.
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat 2016. április 1-jén lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. március 16-án.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 91., 2015.4.2., 3. o.
(2) HL L 240., 2014.8.13., 28. o.
(3) Az Európai Központi Bank EKB/2013/13 határozata (2013. május 2.) a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről (HL L 133., 2013.5.17., 26. o.).
(4) Az Európai Központi Bank EKB/2013/22 határozata (2013. július 5.) a Ciprusi Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságához kapcsolódó átmeneti intézkedésekről (HL L 195., 2013.7.18., 27. o.).
(5) A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde Cipruson tett nyilatkozata, 2016. március 7., 16/94. sz. sajtóközlemény.
(6) Elérhető az ESM honlapján: www.esm.europa.eu
(7) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/65 iránymutatása (2015. november 18.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtása során alkalmazott haircutokról (EKB/2015/35) (HL L 14., 2016.1.21., 30. o.).