ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 65

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. március 11.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről

1

 

 

HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/344 határozata (2016. március 9.) a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról ( 1 )

12

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

Tájékoztatás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás hatálybalépéséről

21

 

*

Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól

22

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/345 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakoriságának, adatformátumának és továbbítási módjának meghatározásáról

38

 

*

A Bizottság (EU) 2016/346 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) a váminformációs rendszerbe felveendő elemek meghatározásáról

40

 

*

A Bizottság (EU) 2016/347 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról ( 1 )

49

 

*

A Bizottság (EU) 2016/348 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) a 98/2012/EU végrehajtási rendeletnek a a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt, 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó, hízósertések takarmány-adalékanyagaként felhasznált készítmény legkisebb tartalma tekintetében történő módosításáról (az engedély jogosultja: Huvepharma EOOD) ( 1 )

56

 

 

A Bizottság (EU) 2016/349 végrehajtási rendelete (2016. március 10.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

59

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2016/350 határozata (2016. február 25.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről

61

 

*

A Tanács (EU) 2016/351 határozata (2016. március 4.) a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában a Jordániának az exporttámogatási programja megszüntetésével kapcsolatos átmeneti időszakra irányuló WTO-mentesség iránti kérelmével kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról

63

 

*

A Tanács (EU) 2016/352 határozata (2016. március 4.) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának adott bizottságaiban az ENSZ 10., 34., 41., 46., 48., 50., 51., 53., 55., 60., 73., 83., 94., 107., 110., 113., 118., 125., 128., 130. és 131. számú előírásának módosításaira, valamint a csendes közúti járművek jóváhagyásáról szóló új előírásra irányuló javaslatok tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról

64

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/343 IRÁNYELVE

(2016. március 9.)

a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 47. és 48. cikke, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. cikke, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 11. cikke rögzítik az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

(2)

Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. Az Európai Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülésének elnökségi következtetéseivel – és különösen annak 33. pontjával – összhangban, az ítéletek és egyéb igazságügyi határozatok fokozott kölcsönös elismerése, valamint a jogszabályok szükséges közelítése megkönnyítené az illetékes hatóságok közötti együttműködést és az egyének jogainak bírói védelmét. A kölcsönös elismerés elvének ezért az Unióban a polgári és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokkövévé kell válnia.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerint az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésnek az ítéletek és egyéb igazságügyi határozatok kölcsönös elismerésének alapelvén kell alapulnia.

(4)

Az említett alapelv érvényesítése azon az elven alapszik, hogy a tagállamok megbíznak egymás büntető igazságszolgáltatási rendszerében. A kölcsönös elismerés alapelvének terjedelme számos tényezőtől függ, így a gyanúsítottak és a vádlottak jogait garantáló mechanizmusoktól és az említett alapelv alkalmazásának megkönnyítéséhez szükséges közös minimumszabályoktól.

(5)

Noha a tagállamok részes felei az EJEE-nek és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a tapasztalatok szerint ez önmagában nem minden esetben nyújt alapot arra, hogy kellő mértékben megbízzanak a többi tagállam büntető igazságszolgáltatási rendszerében.

(6)

A Tanács 2009. november 30-án elfogadta a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről szóló állásfoglalást (3) (a továbbiakban: az ütemterv). A lépésenkénti megközelítést alkalmazva az ütemterv az alábbiak terén hív fel intézkedések elfogadására: fordításhoz és tolmácsoláshoz való jog (A. intézkedés), a jogokról és a vádról való tájékoztatáshoz való jog (B. intézkedés), a jogi tanácsadáshoz és a költségmentességhez való jog (C. intézkedés), a családtagokkal, munkaadókkal és konzuli hatóságokkal való kapcsolattartáshoz való jog (D. intézkedés), valamint a kiszolgáltatott gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékok (E. intézkedés).

(7)

2009. december 11-én az Európai Tanács üdvözölte az ütemtervet, és azt „A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” címet viselő stockholmi program részévé tette (4) (2.4. pont). Az Európai Tanács hangsúlyozta az ütemterv nem kimerítő jellegét, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a gyanúsítottak és a vádlottak minimális eljárási jogainak további elemeit, és mérje fel, hogy az adott területen való jobb együttműködés elősegítése érdekében szükséges-e foglalkozni egyéb kérdésekkel, például az ártatlanság vélelmével.

(8)

Az ütemterv alapján a büntetőeljárások során biztosítandó eljárási jogokra vonatkozóan ezidáig három intézkedés került elfogadásra, nevezetesen a 2010/64/EU (5), a 2012/13/EU (6), valamint a 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvek (7).

(9)

Ezen irányelv célja a büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog erősítése azáltal, hogy az ártatlanság vélelmének egyes vonatkozásaira és a tárgyaláson való jelenlét jogára vonatkozó közös minimumszabályokat rögzít.

(10)

A gyanúsítottak és a vádlottak eljárási jogainak védelmét szolgáló közös minimumszabályok meghatározásával ez az irányelv a tagállamok egymás büntető igazságszolgáltatási rendszereibe vetett bizalmának megerősítését, és ezáltal a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének megkönnyítését célozza. Az ilyen közös minimumszabályok a polgárok szabad mozgásának akadályait is megszüntethetik a tagállamok egész területén.

(11)

Ez az irányelv kizárólag a büntetőeljárásokra alkalmazandó, az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) értelmezésének megfelelően, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának sérelme nélkül. Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a polgári vagy a közigazgatási eljárásokra, ideértve amikor az utóbbiak esetlegesen szankciókat eredményeznek, így például a versenyjoggal, a kereskedelemmel, a pénzügyi szolgáltatásokkal, a közúti közlekedéssel, az adóügyekkel vagy az adóbírságokkal kapcsolatos eljárásokat, és a közigazgatási hatóságok által ezen eljárásokhoz kapcsolódóan végzett vizsgálatokat.

(12)

Ezt az irányelvet a büntetőeljárásokban gyanúsított vagy vádlott természetes személyekre kell alkalmazni. Ezt az irányelvet attól a pillanattól kezdve kell alkalmazni, hogy valamely személyt bűncselekmény vagy feltételezett bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak, tehát már az előtt is, hogy valamely tagállam illetékes hatóságai – hivatalos értesítés útján vagy más módon – az érintett személy tudomására hozták azt, hogy ő gyanúsított vagy vádlott. Ezt az irányelvet a büntetőeljárás minden szakaszában alkalmazni kell egészen azon határozat jogerőre emelkedéséig, amelyben véglegesen megállapítást nyer, hogy a gyanúsított vagy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt. Azokra a jogi lépésekre és jogorvoslati lehetőségekre, amelyek csak az adott határozat jogerőre emelkedését követően állnak rendelkezésre – ideértve az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásokat – ezen irányelv hatálya nem terjed ki.

(13)

Ezen irányelv elismeri, hogy az ártatlanság vélelmének egyes vonatkozásai esetében a természetes és a jogi személyek tekintetében eltér a védelem szükségessége és mértéke. A természetes személyek vonatkozásában ezt a védelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságának jól megalapozott ítélkezési gyakorlata is kifejezi. A Bíróság ugyanakkor megállapította, hogy az ártatlanság vélelméből fakadó jogok nem illetik meg ugyanúgy a jogi személyeket, mint a természetes személyeket.

(14)

A nemzeti jog, valamint a nemzeti és uniós szintű ítélkezési gyakorlat jelenlegi fejlődési szakaszában korai lenne uniós szinten jogszabályt alkotni az ártatlanság vélelméről a jogi személyekre vonatkozóan. Ezért ez az irányelv a jogi személyekre nem alkalmazandó. Ez nem érinti az ártatlanság vélelmének érvényesülését a jogi személyek vonatkozásában, különösen az EJEE-ben rögzítetteknek és az Emberi Jogok Európai Bírósága és a Bíróság értelmezésének megfelelően.

(15)

A jogi személyekre vonatkozóan az ártatlanság vélelmét a meglévő jogszabályi biztosítékok és ítélkezési gyakorlat útján kell biztosítani, amelynek jövőbeli fejlődése megmutatja majd, hogy szükség van-e uniós szintű fellépésre.

(16)

Az ártatlanság vélelmét sértené, ha a hatóságok nyilvános nyilatkozatai vagy az igazságügyi határozatok – a bűnösség kérdésében hozott határozatokat leszámítva – a gyanúsítottra vagy a vádlottra bűnösként utalnának egészen addig, amíg e személy bűnösségét jogszerűen meg nem állapították. Az ilyen nyilatkozatok és igazságügyi határozatok nem tükrözhetnek olyan véleményt, hogy az említett személy bűnös. Ez nem érinti azokat a vádhatósági cselekményeket – így például a vádemelést –, amelyek célja a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségének bizonyítása és nem érinti az olyan igazságügyi határozatokat, amelyek eredményeként valamely felfüggesztett büntetés végrehajthatóvá válik, feltéve, hogy tiszteletben tartották a védelemhez való jogot. Nem érinti ez az olyan igazságügyi vagy más illetékes hatóság által meghozott eljárási természetű előzetes határozatokat sem, amelyek gyanún vagy terhelő bizonyítékokon alapulnak – így például az előzetes letartóztatásról hozott határozatokat –, feltéve, hogy az említett határozatok nem utalnak bűnösként a gyanúsítottra vagy a vádlottra. Előfordulhat, hogy az illetékes hatóságnak az eljárási természetű előzetes határozat meghozatala előtt meg kell győződnie arról, hogy elegendő terhelő bizonyíték áll-e rendelkezésre a gyanúsítottal vagy a vádlottal szemben az említett határozat meghozatalának megindokolására, és a határozat ezekre a bizonyítékokra tartalmazhat utalást.

(17)

A „hatóságok nyilvános nyilatkozatai” alatt bármely olyan nyilatkozatot érteni kell, amely valamely bűncselekményre utal, és amely vagy az adott bűncselekmény kapcsán folytatott büntetőeljárásba bevont hatóságtól, például igazságügyi hatóságtól, rendőrségtől vagy más bűnüldöző hatóságtól, vagy pedig más hatóságtól, például miniszterektől és más hivatalos személyektől származik, szem előtt tartva, hogy ez nem érinti a mentességekre vonatkozó nemzeti jogot.

(18)

Az a kötelezettség, hogy a gyanúsítottakra vagy a vádlottakra nem lehet bűnösként utalni, nem akadályozhatja a hatóságokat abban, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos információkat hozzanak nyilvánosságra, amennyiben ez a bűnügyi nyomozáshoz kapcsolódó okokból feltétlenül szükséges – ilyen eset például, amikor videofelvételeket tesznek közzé, és kérik a nyilvánosság segítségét a bűncselekmény feltételezett elkövetőjének azonosításához –, illetve amennyiben ez a közérdeket szolgálja – ilyen eset például, amikor biztonsági okokból tájékoztatják egy feltételezett környezetkárosító bűncselekmény által érintett terület lakosságát, vagy amikor a vádhatóság vagy más illetékes hatóság a közrend megzavarásának megakadályozása érdekében tárgyilagos tájékoztatást nyújt egy büntetőeljárás állásáról. Az ilyen indokokra történő hivatkozást azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor ez az érdekek összességére figyelemmel ésszerű és arányos. A tájékoztatás tartalma és módja azonban semmi esetre sem keltheti azt a benyomást, hogy az érintett személy bűnös, mielőtt a bűnösségét jogszerűen meg nem állapították.

(19)

A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a média tájékoztatásakor a hatóságok ne utaljanak a gyanúsítottra vagy a vádlottra bűnösként, egészen addig, amíg az említett személy bűnösségét jogszerűen meg nem állapították. Ennek érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a hatóságokat annak fontosságáról, hogy megfelelően tartsák tiszteletben az ártatlanság vélelmét, amikor a média számára tájékoztatást adnak vagy információkat fednek fel. Ez nem érintheti a sajtó és más médiumok szabadságát védő nemzeti jogot.

(20)

Az illetékes hatóságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat bűnösként mutassák a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt fizikai kényszerítő intézkedések – például bilincs, üvegfülke, ketrec vagy lábbilincs – alkalmazása révén, kivéve ha az említett intézkedések alkalmazására az adott ügyre jellemző biztonsággal kapcsolatos okból – ideértve annak megakadályozását, hogy a gyanúsított vagy a vádlott saját magában vagy másban kárt tegyen, vagy vagyoni kárt okozzon –, vagy azzal kapcsolatos okból van szükség, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat megakadályozzák a szökésben, vagy abban, hogy harmadik személyekkel, például tanúkkal vagy áldozatokkal kapcsolatba lépjen. A fizikai kényszerítő intézkedések alkalmazásának lehetőségéből nem következik, hogy az illetékes hatóságoknak az ilyen intézkedések alkalmazásáról formális határozatot kellene hozniuk.

(21)

Amennyiben megvalósítható, az illetékes hatóságoknak – a gyanúsítottal vagy a vádlottal kapcsolatban a bűnösség látszatának keltése elkerülése érdekében – tartózkodniuk kell attól is, hogy e személyeket a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt rabruhát viselve mutassák.

(22)

A gyanúsítottak vagy vádlottak bűnösségének megállapítása során a bizonyítási teher a vádhatóságra hárul, és bármilyen kétely a gyanúsított vagy a vádlott javára szolgál. Az ártatlanság vélelme sérülne akkor, ha a bizonyítási teher átfordulna a vádhatóságról a védelemre; ez nem érinti a bíróságnak a tényállás hivatalból való feltárására vonatkozó bármely esetleges hatáskörét, nem érinti a bíróság függetlenségét a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségének értékelése során, és nem érinti a gyanúsított vagy a vádlott büntetőjogi felelősségével kapcsolatos ténybeli vagy jogi vélelmek alkalmazását. Az ilyen vélelmeket ésszerű korlátok közé kell szorítani, a lehetséges büntetés súlyosságának figyelembevételével és a védelemhez való jog fenntartása mellett, valamint az alkalmazott eszközöknek az elérni kívánt legitim céllal ésszerűen arányosnak kell lenniük. Az említett vélelmeknek megdönthetőknek kell lenniük és alkalmazásukra kizárólag a védelemhez való jog tiszteletben tartása mellett kerülhet sor.

(23)

Néhány tagállamban nemcsak a vádhatóságnak, hanem a bíróknak és az illetékes bíróságoknak is kötelessége mind a terhelő, mind a mentő bizonyítékok feltárása. Azok a tagállamok, amelyekben nem kontradiktórius eljárási rendszer van érvényben, fenntarthatják jelenlegi rendszerüket, feltéve, hogy az megfelel ennek az irányelvnek és az egyéb vonatkozó uniós és nemzetközi jogi rendelkezéseknek.

(24)

A hallgatáshoz való jog az ártatlanság vélelmének egyik fontos vonatkozása és arra szolgál, hogy védelmet nyújtson az önváddal szemben.

(25)

Az önvádra kötelezés tilalma szintén az ártatlanság vélelmének egyik fontos vonatkozása. A gyanúsítottakat és a vádlottakat a nyilatkozatok tétele vagy kérdésekre történő válaszadás során nem szabad arra kényszeríteni, hogy olyan bizonyítékokat, dokumentumokat vagy információkat szolgáltassanak, amely önvádhoz vezetne.

(26)

A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma az azon bűncselekménnyel kapcsolatos kérdésekre vonatkozik, amelynek elkövetésével az adott személyt gyanúsítják vagy vádolják, és nem például a gyanúsított vagy a vádlott azonosításához kapcsolódó kérdésekre.

(27)

A hallgatáshoz való jogból és az önvádra kötelezés tilalmából következik, hogy az illetékes hatóságoknak nem szabad a gyanúsítottakat vagy a vádlottakat arra kényszeríteniük, hogy akaratuk ellenére információkat közöljenek. Azt, hogy sérült-e a hallgatáshoz való jog vagy az önvádra kötelezés tilalma, az EJEE szerinti tisztességes eljáráshoz való jognak az Emberi Jogok Európai Bírósága általi értelmezését figyelembe véve kell meghatározni.

(28)

A hallgatáshoz való jognak vagy az önvádra kötelezés tilalmából fakadó jognak a gyakorlását nem lehet felhasználni a gyanúsítottal vagy a vádlottal szemben, továbbá önmagában véve nem lehet bizonyítéknak tekinteni arra vonatkozóan, hogy az érintett személy elkövette az érintett bűncselekményt. Ez nem érinti a bizonyítékok bíróság vagy bírók általi mérlegelésére vonatkozó nemzeti szabályokat, feltéve, hogy tiszteletben tartják a védelemhez való jogot.

(29)

Az önvádra kötelezés tilalmának érvényesítése nem akadályozhatja az illetékes hatóságokat az olyan bizonyítékok gyűjtésében, amelyek a gyanúsítottól vagy a vádlottól jogi kényszerítő erő segítségével jogszerűen beszerezhetők, és amelyek a gyanúsítottak vagy a vádlottak akaratától függetlenül léteznek, mint például a rendelkezésre beszerzett anyagok, az olyan anyagok, amelyeknek őrzésére és megkeresésre történő kiadására jogi kötelezettség áll fenn, továbbá a lehelet-, a vér- és a vizeletminták, illetve a testszövetek DNS-teszt elvégzése érdekében.

(30)

A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma nem gátolhatja meg a tagállamokat abban, hogy úgy határozzanak, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények, például a kisebb közlekedési szabálysértések esetében az eljárás egészét vagy annak bizonyos szakaszait írásban, vagy a gyanúsítottnak vagy a vádlottnak az adott bűncselekmény kapcsán az illetékes hatóság általi kihallgatása nélkül lehet lefolytatni, feltéve, hogy ez összhangban áll a tisztességes eljáráshoz való joggal.

(31)

A tagállamoknak meg kell fontolniuk annak biztosítását, hogy amikor a gyanúsítottakat vagy a vádlottakat a 2012/13/EU irányelv 3. cikke szerint jogaikról tájékoztatják, akkor az önvádra kötelezés tilalmáról is tájékoztassák őket, úgy, ahogyan az önvádra kötelezés tilalma az ezen irányelvvel összhangban álló nemzeti jog alapján alkalmazandó.

(32)

A tagállamoknak meg kell fontolniuk annak biztosítását, hogy amikor a gyanúsítottak vagy a vádlottak részére a 2012/13/EU irányelv 4. cikke szerinti jogokról szóló írásbeli tájékoztatót átadják, akkor az ilyen tájékoztató az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozóan is tartalmazzon tájékoztatatást, úgy, ahogyan az önvádra kötelezés tilalma az ezen irányelvvel összhangban álló nemzeti jog alapján alkalmazandó.

(33)

A tisztességes eljáráshoz való jog a demokratikus társadalom egyik alapelve. A gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak a tárgyaláson való jelenlétre vonatkozó joga ezen a jogon alapul, és azt az egész Unióban biztosítani kell.

(34)

Amennyiben a gyanúsított vagy a vádlott rajta kívül álló okok miatt nem tud jelen lenni a tárgyaláson, biztosítani kell számára annak lehetőségét, hogy a nemzeti jogban előírt határidőn belül új tárgyalási időpontot kérjen.

(35)

A gyanúsítottak és a vádlottak tárgyaláson való jelenlétének joga nem abszolút. Bizonyos feltételek esetén a gyanúsítottak és a vádlottak kifejezetten vagy hallgatólagosan, ugyanakkor egyértelműen lemondhatnak erről a jogról.

(36)

Bizonyos körülmények között lehetővé kell tenni, hogy a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségét vagy ártatlanságát megállapító határozatot akkor is meghozhassák, ha az érintett személy nincs jelen a tárgyaláson. Ilyen eset lehet például, amikor a gyanúsítottat vagy a vádlottat kellő időben tájékoztatták a tárgyalásról és a megjelenés elmaradásának jogkövetkezményeiről, ennek ellenére nem jelent meg. Azt, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat értesítették a tárgyalásról, úgy kell érteni, hogy személyesen idézték, vagy pedig az említett személy más úton hivatalos tájékoztatást kapott a tárgyalás helyéről és időpontjáról olyan módon, amely lehetővé tette az említett személy számára, hogy tudomást szerezzen a tárgyalásról. Azt, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat tájékoztatták a megjelenés elmaradásának jogkövetkezményeiről, különösen úgy kell érteni, hogy az érintett személyt tájékoztatják arról, hogy a tárgyaláson való meg nem jelenése esetén is sor kerülhet határozathozatalra.

(37)

Lehetővé kell tenni olyan tárgyalás megtartását, amelynek eredményeként a gyanúsított vagy a vádlott távollétében bűnösséget vagy ártatlanságot megállapító határozat születhet, amennyiben e személyt tájékoztatták a tárgyalásról, és a tárgyaláson való képviseletével meghatalmazott egy általa választott vagy az állam által kirendelt védőt, aki képviselte a gyanúsítottat vagy a vádlottat a tárgyaláson.

(38)

Annak megítélésekor, hogy a tájékoztatás módja kielégítő-e annak biztosításához, hogy a személy tudomást szerezzen a tárgyalásról, különös figyelmet kell fordítani adott esetben egyrészt arra, hogy a hatóságok milyen gondosságot tanúsítottak annak érdekében, hogy az érintett személyt tájékoztassák, másrészt arra, hogy az érintett személy milyen gondosságot tanúsított annak érdekében, hogy a neki címzett információt megkapja.

(39)

Ha a tagállamok lehetővé teszik a tárgyalásnak a gyanúsítottak vagy a vádlottak távollétében történő megtartását, azonban az adott gyanúsított vagy vádlott távollétében történő határozathozatal feltételei nem teljesültek, mert a gyanúsított vagy a vádlott ésszerű erőfeszítések megtétele ellenére sem volt fellelhető – például azért, mert elmenekült vagy megszökött –, lehetővé kell tenni, hogy ennek ellenére a gyanúsított vagy a vádlott távollétében határozatot hozzanak és az ilyen határozatot végrehajtsák. Ebben az esetben a tagállamoknak biztosítania kell azt, hogy a gyanúsítottakat vagy vádlottakat a határozatról való tájékoztatáskor, különösen elfogásukkor, tájékoztassák a határozat megtámadásának lehetőségéről és az új tárgyaláshoz való jogról, vagy valamely más jogorvoslatról is. Az ilyen tájékoztatást írásban kell megadni. A tájékoztatás szóban is megadható, ha a tájékoztatás megadásának tényét a nemzeti jog szerinti jegyzőkönyvezési eljárással összhangban rögzítik.

(40)

A tagállamok illetékes hatóságai számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat ideiglenesen kizárják a tárgyalásról, amennyiben ez a büntetőeljárás megfelelő lefolytatásának biztosítását szolgálja. Ilyen eset lehet például, amikor a gyanúsítottat vagy a vádlottat a bíró utasítására kivezetik a tárgyalóteremből, mert zavarja a meghallgatást, vagy amikor úgy tűnik, hogy a gyanúsított vagy a vádlott jelenléte akadályozza valamely tanú megfelelő meghallgatását.

(41)

A tárgyaláson való jelenlét joga csak abban az esetben gyakorolható, ha egy vagy több meghallgatásra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a tárgyaláson való jelenlét joga nem gyakorolható, ha a vonatkozó nemzeti eljárási szabályok értelmében meghallgatásra nem kerül sor. Az említett nemzeti szabályoknak összhangban kell lenniük a Chartával és az EJEE-vel a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága értelmezésének megfelelően, különösen a tisztességes eljáráshoz való jog tekintetében. Ilyen eset például, amikor az eljárás lefolytatására egyszerűsített módon, teljes egészében vagy részben írásban, vagy meghallgatás nélkül kerül sor.

(42)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ennek az irányelvnek a végrehajtása során, különösen a tárgyaláson való jelenlét joga és az új tárgyaláshoz való jog tekintetében figyelembe vegyék a kiszolgáltatott személyek különleges szükségleteit. A büntetőeljárás során gyanúsított és vádolt kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról szóló, 2013. november 27-i bizottsági ajánlás (8) szerint kiszolgáltatott gyanúsítottnak vagy vádlottnak tekintendő minden olyan gyanúsított vagy vádlott, aki nem képes megérteni a büntetőeljárást vagy abban hatékonyan részt venni életkora, szellemi vagy fizikai állapota vagy bármilyen esetleges fogyatékossága miatt.

(43)

A gyermekek kiszolgáltatottak, ezért sajátos szintű védelemre szorulnak. Ezért az ebben az irányelvben megállapított bizonyos jogok tekintetében sajátos eljárási biztosítékokat kell kialakítani.

(44)

Az uniós jog hatékony érvényesülésének elve megköveteli, hogy a tagállamok megfelelő és hatékony jogorvoslati lehetőségeket alakítsanak ki az uniós jog által az egyénekre ruházott jogok megsértése esetére. A tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog védelme céljából az ezen irányelvben foglalt bármely jog megsértése esetére rendelkezésre álló hatékony jogorvoslatnak a gyanúsítottat vagy a vádlottat a lehető legnagyobb mértékben ugyanolyan helyzetbe kell hoznia, mint amelyben akkor lenne, ha a jogsértés nem következett volna be.

(45)

Olyan bizonyíték vagy a gyanúsított vagy a vádlott által tett olyan nyilatkozat értékelése során, amelynek beszerzésére a hallgatáshoz való jog vagy az önvádra kötelezés tilalma megsértésével került sor, a bíróságoknak és a bíróknak tiszteletben kell tartaniuk a védelemhez való jogot és az eljárás tisztességességét. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, amely szerint a kínzás vagy más megalázó bánásmód eredményeként beszerzett nyilatkozatoknak az EJEE 3. cikkébe ütköző módon történő bizonyítékként való felhasználása a büntetőeljárásban a tényállás megállapítására az eljárás egészét tisztességtelenné teszi. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni ENSZ Egyezmény szerint olyan nyilatkozatra, amelyről bebizonyosodott, hogy kínzással szerezték, semmilyen eljárásban nem lehet bizonyítékként hivatkozni, annak az eljárásnak a kivételével, amelyben azt a kínzással vádolt személy ellen használják fel annak bizonyítására, hogy a nyilatkozatot megtették.

(46)

Ezen irányelv hatékonyságának ellenőrzése és értékelése érdekében a tagállamoknak meg kell küldeniük a Bizottságnak az ezen irányelvben meghatározott jogok végrehajtásával kapcsolatosan rendelkezésre álló adatokat. Az ilyen adatok közé tartozhatnak az igazságügyi és bűnüldöző hatóságok által nyilvántartott, az ártatlanság vélelme ezen irányelvben foglalt valamely vonatkozásának, vagy a tárgyaláson való jelenlét jogának megsértése esetén alkalmazott jogorvoslatra vonatkozó adatok.

(47)

Ez az irányelv tiszteletben tartja a Charta, valamint az EJEE által elismert alapvető jogokat és elveket, köztük a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a személyi sérthetetlenséghez való jogot, a gyermekek jogait, a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedését, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az ártatlanság vélelmét, valamint a védelemhez való jogot. Figyelemmel kell lenni különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkére, amely szerint az Unió elismeri a Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket, és amely szerint az alapvető jogok, ahogyan azokat az EJEE biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend általános elveit képezik.

(48)

Mivel ezen irányelv minimumszabályokat határoz meg, a tagállamok kiterjeszthetik az ezen irányelvben meghatározott jogokat annak érdekében, hogy magasabb szintű védelmet nyújtsanak. A tagállamok által nyújtott védelem szintje sosem csökkenhet a Charta vagy az EJEE által biztosított, a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által értelmezett standardok alá.

(49)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen közös minimumszabályok meghatározását az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásaira és a büntetőeljárásokban a tárgyaláson való jelenlét jogára nézve, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(50)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, ezek a tagállamok nem vesznek részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(51)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv az alábbiakra vonatkozó közös minimumszabályokat állapítja meg:

a)

a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelmének egyes vonatkozásai;

b)

a büntetőeljárás során a tárgyaláson való jelenlét joga.

2. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet azokra a természetes személyekre kell alkalmazni, akik büntetőeljárásban gyanúsítottak vagy vádlottak. Ezt az irányelvet a büntetőeljárás minden szakaszában alkalmazni kell, attól a pillanattól kezdve, amikor valamely személyt bűncselekmény vagy feltételezett bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak meg, azon határozat jogerőre emelkedéséig, amelyben véglegesen megállapítást nyer, hogy a gyanúsított vagy a vádlott elkövette-e az érintett bűncselekményt.

2. FEJEZET

AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME

3. cikk

Az ártatlanság vélelme

A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottak és a vádlottak mindaddig ártatlannak tekintendők, amíg bűnösségüket jogszerűen meg nem állapították.

4. cikk

A bűnösségre történő nyilvános utalások

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy egészen addig, amíg a gyanúsítottak vagy a vádlottak bűnösségét jogszerűen meg nem állapították, a hatóságok nyilvános nyilatkozatai, valamint az igazságügyi határozatok – a bűnösséget megállapító határozatokat kivéve – ne utaljanak az említett személyekre úgy, mintha bűnösök lennének. Ez nem érinti azokat a vádhatósági cselekményeket, amelyek célja a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségének bizonyítása, és nem érinti azokat az igazságügyi vagy más illetékes hatóság által meghozott eljárási természetű előzetes határozatokat sem, amelyek gyanún vagy terhelő bizonyítékokon alapulnak.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy – ezen irányelvvel, és különösen annak 10. cikkével összhangban – az e cikk (1) bekezdésében megállapított, a gyanúsítottakra vagy a vádlottakra bűnösként való utalás tilalmának megsértése esetére megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre.

(3)   A gyanúsítottakra vagy a vádlottakra bűnösként való utalás (1) bekezdésében megállapított tilalma nem akadályozhatja a hatóságokat abban, hogy valamely büntetőeljárásra vonatkozóan információkat hozzanak nyilvánosságra, amennyiben ez a bűnügyi nyomozással vagy a közérdekkel összefüggő okból feltétlenül szükséges.

5. cikk

A gyanúsítottak és a vádlottak megjelenítése

(1)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyanúsítottakat és a vádlottakat fizikai kényszerítő intézkedések alkalmazása révén ne állítsák be bűnösként a bíróságon vagy a nyilvánosság előtt.

(2)   Az (1) bekezdés nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy fizikai kényszerítő intézkedéseket alkalmazzanak, ha az említett intézkedések alkalmazására az adott ügyben felmerülő konkrét, biztonsággal kapcsolatos, vagy azon okból van szükség, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat megakadályozzák a szökésben, vagy abban, hogy harmadik személyekkel kapcsolatba lépjen.

6. cikk

A bizonyítási teher

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottak vagy a vádlottak bűnösségének megállapítása tekintetében a bizonyítási teher a vádhatóságot terhelje. Ez nem érinti a bíró vagy az illetékes bíróság bármely arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a terhelő és a mentő bizonyítékokat egyaránt feltárja, és a védelem arra vonatkozó jogát, hogy az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően bizonyítékot terjesszen elő.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a bűnösség kérdésében felmerült bármely kétely a gyanúsított vagy a vádlott javára legyen értékelve, ideértve azt az esetet is, amikor a bíróság azt mérlegeli, hogy az érintett személyt fel kell-e menteni.

7. cikk

A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak jogukban áll hallgatni azzal a bűncselekménnyel kapcsolatosan, amelynek elkövetésével őket gyanúsítják vagy vádolják.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottak és a vádlottak önvádra kötelezésének tilalma érvényesül.

(3)   Az önvádra kötelezés tilalmának érvényesítése nem akadályozza az illetékes hatóságokat az olyan bizonyítékok beszerzésében, amelyeket a gyanúsítottól vagy a vádlottól jogi kényszerítő erő alkalmazásával jogszerűen be lehet szerezni, és amelyek a gyanúsítottak vagy a vádlottak akaratától függetlenül léteznek.

(4)   A tagállamok lehetővé tehetik igazságügyi hatóságaik számára, hogy a büntetés kiszabása során figyelembe vegyék a gyanúsítottak és a vádlottak együttműködő magatartását.

(5)   A hallgatáshoz való jognak vagy az önvádra kötelezés tilalmából fakadó jognak a gyanúsított és a vádlott általi gyakorlása nem használható fel ellene, továbbá nem tekinthető bizonyítéknak arra nézve, hogy elkövette az érintett bűncselekményt.

(6)   Ez a cikk nem gátolja a tagállamokat abban, hogy úgy határozzanak, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények esetében az eljárás egészét vagy bizonyos szakaszait írásban, vagy anélkül lehet lefolytatni, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat az adott bűncselekmény kapcsán az illetékes hatóságok kihallgatnák, feltéve, hogy ez összhangban áll a tisztességes eljáráshoz való joggal.

3. FEJEZET

A TÁRGYALÁSON VALÓ JELENLÉT JOGA

8. cikk

A tárgyaláson való jelenlét joga

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak joguk van a tárgyalásukon jelen lenni.

(2)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az olyan tárgyalás, amelynek eredményeként határozat születhet a gyanúsított vagy a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról, az érintett személy távollétében is megtartható, feltéve, hogy:

a)

a gyanúsítottat vagy a vádlottat kellő időben tájékoztatták a tárgyalásról és a meg nem jelenés következményeiről; vagy

b)

a tárgyalásról értesített gyanúsítottat vagy vádlottat általa meghatalmazott vagy az állam által kirendelt védő képviseli.

(3)   A (2) bekezdéssel összhangban meghozott határozat az érintett személlyel szemben végrehajtható.

(4)   Ha a tagállamok lehetővé teszik a tárgyalásnak a gyanúsított vagy a vádlott távollétében történő megtartását, azonban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelés nem lehetséges, mivel a gyanúsított vagy a vádlott ésszerű erőfeszítések megtétele ellenére sem volt fellelhető, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a határozat ennek ellenére meghozható és végrehajtható. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a gyanúsítottat vagy a vádlottat a határozatról való tájékoztatáskor, különösen elfogásukkor, tájékoztassák a határozat megtámadásának lehetőségéről és az új tárgyaláshoz való jogról is, vagy valamely más jogorvoslatról, a 9. cikknek megfelelően.

(5)   Ez a cikk nem érinti azokat a nemzeti szabályokat, amelyek úgy rendelkeznek, hogy a bíró vagy az illetékes bíróság ideiglenesen kizárhatja a gyanúsítottat vagy a vádlottat a tárgyalásról, ha ez a büntetőeljárás szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükséges, amennyiben ez a védelemhez való joggal összhangban áll.

(6)   Ez a cikk nem érinti azokat a nemzeti szabályokat, amelyek előírják, hogy az eljárást, vagy annak bizonyos szakaszait írásban folytassák le, amennyiben ez a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban áll.

9. cikk

Az új tárgyaláshoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy ha a gyanúsított vagy a vádlott nem volt jelen a saját tárgyalásán és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesültek, az érintett személynek joga van egy új tárgyaláshoz, vagy más olyan jogorvoslathoz, amely lehetővé teszi az ügy érdemi részének új elbírálását, ideértve új bizonyíték megvizsgálását, és amely az eredeti határozat megváltoztatásához vezethet. E tekintetben a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gyanúsítottnak vagy vádlottnak jogában áll jelen lenni, ténylegesen részt venni, a nemzeti jog szerinti eljárásoknak megfelelően, továbbá a védelemhez való jogokat gyakorolni.

4. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk

Jogorvoslatok

(1)   A tagállamok a gyanúsítottak és a vádlottak számára az ezen irányelv által biztosított jogaik megsértése esetére hatékony jogorvoslatot biztosítanak.

(2)   A bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó nemzeti szabályok és rendszerek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják a védelemhez való jog és az eljárás tisztességességének tiszteletben tartását a gyanúsított vagy a vádlott által a hallgatáshoz való jog, vagy az önvádra kötelezés tilalma megsértésével tett nyilatkozatok, vagy az így szerzett bizonyítékok mérlegelésekor.

11. cikk

Adatgyűjtés

A tagállamok 2020. április 1-ig, majd azt követően háromévente megküldik a Bizottságnak azon rendelkezésre álló adatokat, amelyek szemléltetik, hogy miként juttatták érvényre az ezen irányelvben meghatározott jogokat.

12. cikk

Jelentés

A Bizottság 2021. április 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról.

13. cikk

A csökkentés kizárása

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely a Charta, az EJEE, a nemzetközi jog egyéb releváns rendelkezései, vagy bármely tagállam joga által biztosított bármely, magasabb szintű védelmet nyújtó jogot és eljárási biztosítékot korlátoz vagy azoktól eltér.

14. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2018. április 1-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

16. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2016. március 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J.A. HENNIS-PLASSCHAERT


(1)  HL C 226., 2014.7.16., 63. o.

(2)  Az Európai Parlament 2016. január 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. február 12-i határozata.

(3)  HL C 295., 2009.12.4., 1. o.

(4)  HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.).

(8)  HL C 378., 2013.12.24., 8. o.


HATÁROZATOK

11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/12


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/344 HATÁROZATA

(2016. március 9.)

a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A Bizottság „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményében hangsúlyozta a tagállamok szorosabb együttműködésének szükségességét, és bejelentette, hogy konzultációkat fog indítani egy uniós szintű, a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni küzdelmet elősegítő platform létrehozásáról a munkaügyi felügyeletek és más végrehajtó hatóságok között; e platform célja az együttműködés javítása, a bevált gyakorlatok cseréje és a vizsgálatokra vonatkozó közös elvek meghatározása.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 148. cikkének megfelelően a Tanács az (EU) 2015/1848 határozattal (4) iránymutatásokat fogadott el a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. A szóban forgó iránymutatások útmutatást nyújtanak a tagállamok számára saját nemzeti reformprogramjaik meghatározását és a reformok végrehajtását illetően. A foglalkoztatási iránymutatások képezik a Tanács által az említett cikk értelmében a tagállamok számára megfogalmazott országspecifikus ajánlások alapját. Az elmúlt években ezek az országspecifikus ajánlások a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésre vonatkozó ajánlásokat is tartalmaztak.

(3)

Az EUMSZ 151. cikke a szociálpolitika terén célkitűzésként fogalmazza meg a foglalkoztatás, valamint az élet- és munkakörülmények javítását. E célkitűzések elérése érdekében az Unió támogathatja és kiegészítheti a munkahelyi egészség és biztonság, a munkakörülmények, a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedése és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén hozott tagállami intézkedéseket. Az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében az Unió – kizárva a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását – olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között.

(4)

Az Európai Parlament „A hathatós munkaügyi ellenőrzésekről: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégia” című, 2014. január 14-i állásfoglalásában üdvözölte az európai platform létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést, és az uniós szintű együttműködés megerősítésére szólított fel – az állásfoglalás szerint – az uniós gazdaságot károsító, tisztességtelen versenyhez vezető, az uniós szociális modellek pénzügyi stabilitását veszélyeztető és a munkavállalók szociális és munkahelyi védelmét mind jobban meggyengítő be nem jelentett munkavégzés kezelése terén.

(5)

A „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen” című, 2007. október 24-i bizottsági közlemény a következőképpen határozta meg a be nem jelentett munkavégzés fogalmát: „bármely olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok szabályozó rendszerében meglévő különbségeket”. E fogalommeghatározás alapján a jogellenes tevékenységek nem tartoztak ide.

(6)

A be nem jelentett munkavégzés gyakran határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik. A be nem jelentett munkavégzés jellege – a gazdasági, közigazgatási és a szociális környezet függvényében – országonként eltérő lehet. Szintén országonként eltérő a be nem jelentett munkavégzés jogszabályi megítélése és eltérőek a nemzeti szinten használt fogalommeghatározások is. Ezért a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet célzó intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy figyelembe vegyék ezeket az eltéréseket.

(7)

Egyes becslések szerint a be nem jelentett munkavégzés az Unió gazdaságának jelentős részét képezi. Mivel a be nem jelentett munkavégzést a nemzeti jogszabályok a tagállamokban eltérően definiálják, nehéz pontos adatokhoz jutni annak elterjedtségéről.

(8)

A nemzeti jogszabályokban meghatározott önfoglalkoztató státusszal való visszaélés – legyen szó akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekről – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel társítanak. Színlelt önfoglalkoztatásról akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önfoglalkoztatóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző. Az e határozattal létrehozott platformnak (a továbbiakban: a platform) kezelnie kell a be nem jelentett munkavégzés különböző formáit, valamint az azzal társított, megtévesztő módon bejelentett munkavégzést, így például a színlelt önfoglalkoztatást.

(9)

A be nem jelentett munkavégzés komoly következményekkel jár az érintett munkavállalók számára, akik azzal szembesülnek, hogy bizonytalan és esetenként veszélyes munkakörülményeket, jóval alacsonyabb fizetést, a munkajogok súlyos megsértését, valamint a munkaügyi és szociális védelmi jogszabályok szerinti védelem jelentősen csökkentett szintjét kénytelenek elfogadni, így megfosztják őket a megfelelő szociális ellátásoktól, a nyugdíjjogosultságoktól és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréstől, valamint a készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeitől.

(10)

Bár a be nem jelentett munkavégzés társadalomra és gazdaságra gyakorolt negatív hatásai számos különböző formát öltenek, a platform a munkakörülmények javítására, valamint a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás ösztönzésére irányul. A társadalombiztosítási és adóbevételek csökkenése következtében a be nem jelentett munkavégzésnek jelentős költségvetési vonzatai vannak, aláásva ezzel a szociális védelmi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. Hátrányosan hat a foglalkoztatásra és a termelékenységre, valamint torzítja az egyenlő versenyfeltételeket.

(11)

A be nem jelentett munkavégzés eltérő hatással van a különböző társadalmi csoportokra, többek között a nőkre, a migránsokra és a háztartási alkalmazottakra, mivel egyes be nem jelentett munkavállalók különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak.

(12)

A tagállamokban különböző szakpolitikai megközelítéseket és intézkedéseket vezettek be a be nem jelentett munkavégzés kezelésére. A tagállamok a be nem jelentett munkavégzés egyes aspektusaira vonatkozóan továbbá kétoldalú megállapodásokat is kötöttek, és többoldalú projekteket hajtottak végre. A be nem jelentett munkavégzés összetett problémájának megoldása azonban még kidolgozásra vár, és ehhez holisztikus megközelítésre van szükség. A két- vagy többoldalú megállapodások vagy a közigazgatási együttműködést érintő mechanizmusok alkalmazását a platform nem akadályozhatja.

(13)

A platform tevékenységeiben való részvétel nem érinti a be nem jelentett munkavégzés kezelésével kapcsolatos tagállami hatásköröket és/vagy kötelezettségeket, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) irányadó és alkalmazandó egyezményei, például az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. sz. egyezmény szerinti nemzeti vagy nemzetközi felelősségi köreiket.

(14)

A tagállamok közötti uniós szintű együttműködés ugyanakkor továbbra sem átfogó sem a tagállami részvételt, sem pedig azokat a kérdéseket illetően, amelyekre az együttműködés kiterjed. A tagállamok érintett hatóságai közötti, határokon átnyúló együttműködés tekintetében nem létezik formális mechanizmus a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdések átfogó módon történő kezelésére.

(15)

A tagállamok közötti uniós szintű együttműködés ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyabban és eredményesebben tudják kezelni a be nem jelentett munkavégzést. Ezzel összefüggésben a platform keretében a bevált gyakorlatok és az információk cseréjének elősegítésére és támogatására, valamint egy olyan uniós szintű keret biztosítására kell törekedni, amelynek célja, hogy a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatban közös felfogás alakuljon ki, bővüljön a szakértelem és elemzések készüljenek. A be nem jelentett munkavégzésre vonatkozó közös meghatározásoknak és fogalmaknak tükrözniük kell a munkaerő-piaci fejleményeket. A platformnak ösztönöznie kell továbbá az azon tagállamok különböző végrehajtó hatóságai közötti együttműködést, amelyek önkéntes alapon vesznek részt az ilyen határokon átnyúló fellépésekben.

(16)

E határozat célja a tagállamok közötti uniós szintű együttműködés ösztönzése. A be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos helyzet a tagállamok között igen eltérő, és ezért az együttműködés területeit illetően különböznek a tagállami érintett hatóságok és egyéb szereplők szükségletei is. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy maguk döntsenek arról, hogy milyen mértékben kapcsolódnak be a platform keretében plenáris szinten jóváhagyott tevékenységekbe.

(17)

Uniós szinten ösztönözni kell a tagállamok közötti szoros és hatékony együttműködést a be nem jelentett munkavégzés kezelésével kapcsolatos fellépéseik támogatása és kiegészítése érdekében. A nemzeti szintű fellépés az egyes tagállamokban fennálló konkrét helyzettől függ, és a platformon belüli fellépések nem helyettesíthetik annak nemzeti szintű vizsgálatát, hogy mely fellépések lennének a megfelelőek.

(18)

A munkakörülményekre és a munkahelyi szociális védelemre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásához kapcsolódó gyakorlati problémák meghatározása, elemzése és megoldása, valamint a platform tevékenységei eredményeinek érvényesítését célzó nemzeti szintű intézkedésekre irányuló döntéshozatal továbbra is a tagállamok és érintett hatóságaik hatáskörébe tartozik.

(19)

A platform keretében valamennyi releváns információforrást fel kell használni, különösen a tanulmányokat, a tagállamok között létrejött kétoldalú megállapodásokat és a többoldalú együttműködési projekteket, valamint szinergiákat kell teremteni a meglévő uniós szintű eszközök és struktúrák között annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen ezen intézkedések elrettentő vagy megelőző hatását. A platform fellépéseire egy olyan keret formájában lehet sort keríteni, amely közös képzésekből, kölcsönös felülvizsgálatokból, valamint – a már meglévő megvalósíthatósági tanulmányokat, többek között az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) által végzett munkát figyelembe véve – olyan eszközök létrehozásából áll, mint például egy interaktív tudásbank, illetve a platform fellépései – az adatvédelem jelentőségét elismerve – az adatcserére vonatkozó megoldásokat is magukban foglalhatnak. Az európai kampányok vagy közös stratégiák növelhetnék a be nem jelentett munkavégzés problémájával kapcsolatos tudatosságot, a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló, a tagállamokban eltérő mértékben már létező politikákra és stratégiákra építve. A platformba nem kormányzati szereplőket is be kell vonni, mivel fontos információkkal szolgálhatnak.

(20)

A platformnak hozzá kell járulnia a tagállamok közötti együttműködés megerősítéséhez, többek között a határokon átnyúló együttműködés és végrehajtás innovatív megközelítéseinek előmozdítása, valamint az ilyen együttműködéssel kapcsolatos tagállami tapasztalatok értékelése révén. A be nem jelentett munkavégzés visszaszorításához elengedhetetlen a kellő időben zajló információcsere.

(21)

Amennyiben a platform valamely tagja úgy véli, hogy egyes konkrét esetek felvetése hasznos lenne az információk és bevált gyakorlatok platformon belüli cseréje szempontjából, gondoskodni kell az esetek megfelelő anonimizálásáról. A platform kizárólag olyan környezetben működhet hatékonyan, amelyben a be nem jelentett munkavégzés eseteit jelentő személyek védelemben részesülnek a kedvezőtlen bánásmóddal szemben. A platform tehát fórumként kell hogy szolgáljon e tekintetben a bevált gyakorlatok cseréjéhez.

(22)

Az információk és a bevált gyakorlatok cseréje révén lehetővé válik a platform számára, hogy hasznos információkkal szolgáljon a be nem jelentett munkavégzés kezelésével kapcsolatos lehetséges uniós szintű fellépés – így például a Bizottság általi fellépés – számára. Az európai szemeszter keretében a platform fellépései érdemben hozzájárulhatnak a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos intézkedésekhez.

(23)

A be nem jelentett munkavégzés kezelésében különböző nemzeti végrehajtó hatóságok működnek közre, így például a munkaügyi felügyeletek, a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó egyéb hatóságok, a szociális biztonsági felügyeletek, valamint az adóhatóságok. Bizonyos esetekben a bevándorlási hivatalok és a foglalkoztatási szolgálatok, valamint a vámhatóságok, a közös közlekedéspolitika végrehajtásáért felelős hatóságok, a rendőrség, az ügyészség és a szociális partnerek is közreműködhetnek.

(24)

A be nem jelentett munkavégzés átfogó és sikeres kezelése érdekében a tagállamoknak a különböző szakpolitikák kombinációját kell alkalmazniuk. Ezt az érintett hatóságok és az egyéb szereplők közötti strukturált együttműködés ösztönzése révén kell elősegíteni. A platformban részt kell venniük a be nem jelentett munkavégzés kezelésében vezető szerepet játszó és/vagy aktívan részt vevő érintett nemzeti hatóságoknak, különösen a végrehajtó hatóságoknak. Tagállami hatáskörben marad az arra irányuló döntéshozatal, hogy mely hatóságok képviseljék őket a platform különböző tevékenységeiben. A tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködés az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban kell hogy történjen.

(25)

E célkitűzések elérése érdekében a platformot minden tagállamban egy magas rangú képviselőnek kell támogatnia, akinek koordinálnia kell és kapcsolatot kell tartania a be nem jelentett munkavégzés sokoldalú aspektusaival foglalkozó tagállami hatóságokkal és – adott esetben – egyéb szereplőkkel, például a szociális partnerekkel.

(26)

A platformban az uniós szintű – mind az ágazatközi, mind pedig a be nem jelentett munkavégzés által legsúlyosabban érintett vagy a be nem jelentett munkavégzés kezelésében sajátos szerepet játszó ágazatokbeli – szociális partnereknek részt kell venniük és együtt kell működniük a releváns nemzetközi szervezetekkel, például a Nemzetközi Munkaügy Szervezettel (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az uniós ügynökségekkel, különösen az Eurofounddal és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA). Az Eurofoundnak és az EU-OSHA-nak a platform munkájában megfigyelőként való részvétele nem járhat együtt a már meglévő megbízatásuk kibővítésével.

(27)

A platformnak el kell fogadnia eljárási szabályzatát, munkaprogramjait és rendszeres jelentéseit.

(28)

A platform keretében lehetőséget kell biztosítani konkrét kérdések megvizsgálása céljából munkacsoportok felállítására, és a platform speciális szaktudással rendelkező szakértőket is igénybe vehet.

(29)

A platformnak uniós szinten együtt kell működnie azokkal a releváns szakértői csoportokkal és bizottságokkal, amelyek munkája kapcsolódik a be nem jelentett munkavégzés kérdéséhez.

(30)

A platformot és tevékenységeit az Európai Parlament és a Tanács által megállapított előirányzatokon belül az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjának (EaSI) Progress területén keresztül kell finanszírozni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a platform átláthatóan és hatékonyan használja fel a számára előirányzott pénzügyi forrásokat.

(31)

Tekintettel a nyitottság és a dokumentumokhoz való hozzáférés EUMSZ 15. cikkében meghatározott elveinek jelentőségére, a platformnak átlátható módon és az említett elvekkel összhangban kell folytatnia tevékenységét.

(32)

A Bizottságnak meg kell tennie a platform létrehozásához szükséges adminisztratív intézkedéseket.

(33)

A platformnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szem előtt kell tartania az abban rögzített elveket.

(34)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), valamint a vonatkozó nemzeti végrehajtási intézkedések alkalmazandók a személyes adatok e határozat keretében történő kezelésére.

(35)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A platform létrehozása

Létrejön a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló, tagállamok közötti uniós együttműködés erősítését célzó platform (a továbbiakban: a platform).

E határozat alkalmazásában a be nem jelentett munkavégzés „kezelése”: a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása, az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés és az ellene folytatott küzdelem, valamint a be nem jelentett munkavégzés bejelentésének előmozdítása.

2. cikk

A platform összetétele

(1)   A platformot az alábbiak alkotják:

a)

az egyes tagállamok által kinevezett, az adott tagállamot képviselő magas rangú képviselő;

b)

a Bizottság képviselője;

c)

az uniós szintű ágazatközi szociális partnerek legfeljebb négy, az ágazat mindkét oldalát egyenlő mértékben képviselő, a szociális partnerek által kinevezett képviselője.

(2)   Az alábbiak megfigyelőként vehetnek részt a platform ülésein, és hozzászólásaikat a platform eljárási szabályzatával összhangban kellőképpen figyelembe kell venni:

a)

azon ágazatok szociális partnereinek legfeljebb tizennégy, az ágazat mindkét oldalát egyenlő mértékben képviselő, a szociális partnerek által kinevezett képviselője, amelyekben jelentős a be nem jelentett munkavégzés előfordulása;

b)

az Eurofound képviselője;

c)

és az EU-OSHA képviselője;

d)

az ILO képviselője;

e)

az Európai Gazdasági Térségben részes harmadik országok egy-egy képviselője.

Az első albekezdésben említett megfigyelőkön kívüli egyéb megfigyelők meghívást kaphatnak a platform ülésein való részvételre, és véleményüket – a vita tárgyát képező kérdéstől függően – a platform eljárási szabályzatával összhangban kellőképpen figyelembe kell venni.

3. cikk

Nemzeti intézkedések

Ez a határozat nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy határozzanak a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló, nemzeti szinten meghozandó intézkedésekről.

4. cikk

Célkitűzések

A platform alapvető célja az, hogy uniós szinten hozzáadott értéket képviseljen a be nem jelentett munkavégzés összetett problémájának kezeléséhez való hozzájárulás érdekében, maradéktalanul tiszteletben tartva a nemzeti hatásköröket és eljárásokat.

A platform hozzájárul egyrészt azon hatékonyabb uniós és nemzeti fellépésekhez, amelyek célja a munkakörülmények javítása, a munkaerő-piaci integráció és a társadalmi befogadás ösztönzése, ideértve az említett területeken a jogérvényesítés javítását is, másrészt a be nem jelentett munkavégzés előfordulásának csökkentéséhez, a bejelentett munkahelyek kialakulásához és ezáltal a munkaminőség, valamint a munkahelyi egészség és biztonság romlásának elkerüléséhez azáltal, hogy:

a)

a be nem jelentett munkavégzés különböző formái, valamint az azzal társított, megtévesztő módon bejelentett munkavégzés, köztük a színlelt önfoglalkoztatás hatékonyabb és eredményesebb kezelése érdekében fokozza a tagállamok különböző érintett hatóságai és az egyéb érintett tagállami szereplők közötti együttműködést;

b)

javítja a tagállamok különböző érintett hatóságainak és szereplőinek a be nem jelentett munkavégzés kezelését szolgáló kapacitását annak határokon átnyúló aspektusai tekintetében, és ezzel hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek kialakításához;

c)

felhívja a nyilvánosság figyelmét a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdésekre és a megfelelő fellépések sürgető szükségességére, valamint bátorítja a tagállamokat arra, hogy tegyenek még több erőfeszítést a be nem jelentett munkavégzés kezelésére.

II. FEJEZET

KÜLDETÉS ÉS FELADATOK

5. cikk

Küldetés

A 4. cikkben felsorolt célkitűzések megvalósítása érdekében a platform uniós szinten ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést a következőkön keresztül:

a)

a bevált gyakorlatok és az információk cseréje;

b)

a szakértelem bővítése és elemzések készítése;

c)

a hatékony és eredményes, határokon átnyúló együttműködés innovatív megközelítéseinek ösztönzése és megkönnyítése, valamint a tapasztalatok értékelése;

d)

hozzájárulás a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdések átfogó értelmezéséhez.

6. cikk

Tevékenységek

(1)   Küldetése végrehajtása során a platform elsősorban a következő tevékenységeket végzi:

a)

közös meghatározások és fogalmak, kutatási eredményeken alapuló mérési eszközök, valamint összehasonlító elemzések és az adatgyűjtésre vonatkozó releváns módszertani eszközök előmozdítása révén javítja a be nem jelentett munkavégzésre és többek között annak okaira és a regionális különbségekre vonatkozó ismereteket, más szereplők, például a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság (SPC) munkájára építve;

b)

javítja a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló különböző rendszerekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos ismereteket és kölcsönös megértést, ideértve a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusait is;

c)

elemzési módszert dolgoz ki a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló különböző szakpolitikai intézkedések – ezen belül a megelőzési intézkedések és a szankciók – hatékonyságának mérésére;

d)

az információk és a tapasztalatok hatékony cseréje érdekében eszközöket, így például tudásbankot hoz létre a különböző gyakorlatokból és a meghozott intézkedésekből, ideértve a tagállamok által a be nem jelentett munkavégzés kezelését célzó, a tagállamokban alkalmazott két- vagy többoldalú megállapodásokat is;

e)

eszközöket dolgoz ki, így például végrehajtási iránymutatásokat, valamint a bevált gyakorlatokról és közös felügyeleti elvekről szóló kézikönyveket a be nem jelentett munkavégzés kezelésére, és értékeli az ilyen eszközökkel kapcsolatos tapasztalatokat;

f)

elősegíti és támogatja a tagállamok közötti együttműködés különböző formáit a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelésére szolgáló kapacitásuk növelése révén, olyan innovatív megközelítések előmozdítása és elősegítése révén, mint például a személyzetcsere, az – alkalmazandó nemzeti adatvédelmi jogszabályoknak megfelelő – adatbázis-használat, a közös tevékenységek, valamint a részt vevő tagállamok által végzett ilyen együttműködés tapasztalatainak értékélése;

g)

megvizsgálja a gyors információcserét szolgáló rendszer megvalósíthatóságát, valamint az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályok betartása mellett javítja az adatok cseréjét, többek között feltárva az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által létrehozott belső piaci információs rendszer (IMI) és a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének (EESSI) alkalmazási lehetőségeit;

h)

megosztja a nemzeti hatóságoknak a be nem jelentett munkavégzés szempontjából releváns uniós jog alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait;

i)

képzési kapacitást alakít ki az érintett hatóságok számára, és adott esetben fejleszti azt, és keretet fogad el a közös képzés megvalósítására;

j)

kölcsönös felülvizsgálatokat szervez az ilyen értékelésekben részt venni kívánó tagállamokban a be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló fellépés előrehaladásainak nyomon követésére;

k)

megosztja a tapasztalatokat és kidolgozza a legjobb gyakorlatokat a tagállamok és adott esetben harmadik országok érintett hatóságai közötti együttműködés tekintetében, a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos, az említett országokat is érintő problémák kezelésére irányuló ilyen együttműködés hatékonyságának növelése érdekében;

l)

közös fellépéseket, így például európai kampányokat szervez, valamint koordinálja a regionális vagy az Unió egészére kiterjedő stratégiákat, ezen belül az ágazati megközelítéseket, és ezek révén növeli a be nem jelentett munkavégzés problémájával kapcsolatos tudatosságot;

m)

megosztja a be nem jelentett munkavégzés által érintett munkavállalóknak nyújtott tanácsadással és tájékoztatással kapcsolatos tapasztalatokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységek megvalósítása során a platform keretében valamennyi releváns információforrást fel kell használni, beleértve a tanulmányokat és a többoldalú együttműködési projekteket is, és figyelembe kell venni az összes uniós eszközt és struktúrát, valamint a vonatkozó bilaterális megállapodások keretében szerzett tapasztalatokat.

III. FEJEZET

A PLATFORM MŰKÖDÉSE

7. cikk

Magas rangú képviselők

(1)   Minden egyes tagállam kinevez egy magas rangú képviselőt, aki egyben a platform szavazati joggal rendelkező tagja is lesz.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy magas rangú képviselőjük megfelelő megbízatással rendelkezzen a platform tevékenységeinek végrehajtása tekintetében. Minden tagállam kinevez egy póttagot is, aki szükség esetén helyettesíti a magas rangú képviselőt, és ilyen esetben szavazati joggal is rendelkezik.

(2)   A magas rangú képviselő és a póttag kinevezése során a tagállamoknak tekintettel kellene lenniük valamennyi érintett hatóságra, különösen a végrehajtó hatóságokra, valamint a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően közreműködő egyéb szereplőkre. A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban a szociális partnereket vagy az egyéb érintett szereplőket is bevonhatják.

(3)   Az e cikk szerint kinevezett egyes magas rangú képviselőknek részt kell venniük a platform plenáris ülésein és – adott esetben – a platform egyéb tevékenységeiben és munkacsoportjaiban.

Az egyes magas rangú képviselőknek a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a be nem jelentett munkavégzés kezelésében részt vevő érintett hatóságok – és adott esetben a szociális partnerek és egyéb érintett szereplők – jegyzékét és elérhetőségeit.

Az egyes magas rangú képviselőknek összeköttetésben kell állniuk az összes érintett hatósággal és adott esetben a szociális partnerekkel és egyéb érintett szereplőkkel, továbbá koordinálniuk kell azok részvételét a platform ülésein és/vagy hozzájárulásukat a platform vagy a platform munkacsoportjainak a tevékenységeihez.

8. cikk

Működés

(1)   A platform elnöki teendőit a Bizottság képviselője látja el. Az elnök munkáját a magas rangú képviselők közül választott két társelnök segíti.

Az elnökség az elnökből és a két társelnökből áll.

Az elnökség a platform munkáját a titkársággal közösen készíti elő és szervezi meg, amely utóbbi ellátja a platform – valamint annak elnöksége és munkacsoportjai – titkársági feladatait. A titkárságot a Bizottság biztosítja.

(2)   A platform évente legalább kétszer ülésezik.

(3)   Küldetésének végrehajtása keretében a platform határozatot fogad el az alábbiakról:

a)

saját eljárási szabályzata;

b)

a kétéves munkaprogramok, amelyek többek között meghatározzák a platform prioritásait és a 6. cikkben említett tevékenységek konkrét leírását;

c)

a platform által kétévente készített jelentések;

d)

munkacsoportok létrehozása a platform munkaprogramjaiban meghatározott kérdések megvizsgálására, ideértve a munkacsoportokra vonatkozó gyakorlati szabályokat; e munkacsoportok megbízatásuk teljesítése után azonnal feloszlanak.

A platform az e bekezdésben említett határozatokat egyszerű többséggel fogadja el. A Bizottság képviselője és az egyes magas rangú képviselők egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(4)   Az elnökség adott esetben eseti elbírálás alapján a vita tárgyát képező témában jártas szakembereket is felkérhet, hogy vegyenek részt a platform vagy munkacsoport tanácskozásain.

(5)   A platform munkáját az (1) bekezdésben említett titkárság támogatja. A titkárság készíti elő a platform üléseit, a platform munkaprogram-tervezeteit és jelentéstervezeteit, és nyomon követi a platform üléseit és következtetéseit.

(6)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a platform tevékenységeiről, többek között a szakértői csoportokkal és bizottságokkal folytatott együttes ülésekről. A Bizottság továbbítja a platform munkaprogramjait és jelentéseit az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára.

9. cikk

Együttműködés

(1)   A platform hatékonyan, a munka megkettőzését elkerülve együttműködik olyan más érintett uniós szintű szakértői csoportokkal és bizottságokkal, amelyek munkája a be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódik, különösen a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottságával (SLIC), a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó szakértői bizottsággal, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottsággal, az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatával, a Foglalkoztatási Bizottsággal (EMCO), a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal (SPC) és a közvetlen adók területén igazgatási együttműködéssel foglalkozó munkacsoporttal. A platform adott esetben megfigyelőként meghívja e csoportok és bizottságok képviselőit üléseire. A hatékonyabb munkavégzés és nagyobb hatásfok érdekében együttes ülések is szervezhetők.

(2)   A platform megfelelő együttműködést alakít ki az Eurofounddal és az EU-OSHA-val.

10. cikk

Költségtérítés

A Bizottság a platform tevékenységével összefüggésben megtéríti a tagok, a póttagok, a megfigyelők és a meghívott szakértők utazási költségeit, valamint adott esetben ellátási költségeit.

A tagok, póttagok, megfigyelők és meghívott szakértők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

11. cikk

Pénzügyi támogatás

Az e határozat végrehajtásához szükséges alapvető forrásokat az EaSI keretén belül kell megállapítani. A Bizottság átlátható és hatékony módon kezeli az EaSI-n belül a platform számára előirányzott pénzügyi forrásokat.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a platformmal folytatott konzultációt követően 2020. március 13-ig jelentést nyújt be e határozat alkalmazásáról és hozzáadott értékéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, valamint adott esetben javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A jelentés különösen azt vizsgálja, hogy a platform milyen mértékben járult hozzá a 4. cikkben foglalt célkitűzések eléréséhez, milyen mértékben teljesítette az 5. cikkben foglalt küldetését, hogyan végezte a 6. cikkben foglalt tevékenységeket, és hogyan kezelte a munkaprogramjában meghatározott prioritásokat. A Bizottság adott esetben javaslatokat terjeszt elő a platform működésével kapcsolatban.

13. cikk

Címzettek

E határozat címzettjei a tagállamok.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2016. március 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J.A. HENNIS-PLASSCHAERT


(1)  HL C 458., 2014.12.19., 43. o.

(2)  HL C 415., 2014.11.20., 37. o.

(3)  Az Európai Parlament 2016. február 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. február 24-i határozata.

(4)  A Tanács (EU) 2015/1848 határozata (2015. október 5.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2015. évi iránymutatásokról (HL L 268., 2015.10.15., 28. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről („IMI-rendelet”) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/21


Tájékoztatás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás 2016. március 1-jén hatályba lépett, miután a megállapodás 13. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás 2016. február 26-án lezárult.


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/22


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az EU,

egyrészről, és

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, a továbbiakban: Svájc,

másrészről

Tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010.május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a rendelet) 49. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A rendelet kimondja, hogy céljának elérése érdekében szükséges, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a Támogatási Hivatal) nyitott legyen azon országok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az EU–val, amely alapján az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot; ilyen ország különösen Izland, Liechtenstein Norvégia és Svájc, a továbbiakban: a társult országok.

(2)

Svájc megállapodásokat – köztük különösen az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodást (2) – kötött az EU–val, amelyek értelmében elfogadta és alkalmazza az e rendelet által felölelt területre vonatkozó uniós jogot,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A részvétel mértéke

Svájc teljes mértékben részt vesz a Támogatási Hivatal munkájában, és jogosult arra, hogy a Támogatási Hivataltól támogatási fellépésekben részesüljön, a rendeletben leírtak szerint, valamint az e megállapodásban meghatározott feltételekkel összhangban.

2. cikk

Az igazgatótanács

Svájc szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként képviselteti magát a Támogatási Hivatal Igazgatótanácsában.

3. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1)   Svájc GDP-jének az összes résztvevő állam GDP-jéhez viszonyított százalékos arányával összhangban – az I. mellékletben ismertetett képlet szerint – kiszámított éves összeggel járul hozzá a Támogatási Hivatal bevételéhez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulás e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdődően merül fel. Az első pénzügyi hozzájárulást az évnek e megállapodás hatálybalépése után fennmaradó részével arányosan csökkentik.

4. cikk

Adatvédelem

(1)   A személyes adatok feldolgozása és az ilyen adatok szabad mozgása tekintetében az egyének védelmére vonatkozóan Svájc alkalmazza nemzeti szabályait (3).

(2)   E megállapodás alkalmazásában a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) alkalmazni kell a személyes adatok Támogatási Hivatal által végzett feldolgozására.

(3)   Svájc betartja az Igazgatótanács eljárási szabályzatában foglalt, a Támogatási Hivatal birtokában lévő dokumentumok bizalmasságára vonatkozó szabályokat.

5. cikk

Jogállás

A Támogatási Hivatal a svájci jog szerint jogi személyiséggel rendelkezik, továbbá Svájcban a svájci jogban a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá eljárhat bíróság előtt.

6. cikk

Felelősség

A Támogatási Hivatal felelősségét a rendelet 45. cikkének (1), (3) és (5) bekezdése szabályozza.

7. cikk

Az Európai Unió Bírósága

Svájc elismeri az Európai Unió Bíróságának a Támogatási Hivatalra vonatkozó, a rendelet 45. cikkének (2) és (4) bekezdésében előírt hatáskörét.

8. cikk

A Támogatási Hivatal személyzete

(1)   A rendelet 38. cikkének (1) bekezdésével és 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, az EU intézményei által a személyzeti szabályzatokés az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott végrehajtási intézkedések, valamint a Támogatási Hivatal által a rendelet 38. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott szabályok alkalmazandók a Támogatási Hivatal személyzeti tagjaként felvett svájci állampolgárokra.

(2)   Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától és 82. cikke (3) bekezdésének a) pontjától eltérve, az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló svájci állampolgárokat a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja, a személyzet kiválasztására és alkalmazására vonatkozó, a Támogatási Hivatal által elfogadott hatályos szabályok alapján.

(3)   A rendelet 38. cikkének (4) bekezdése mutatis mutandis alkalmazandó Svájc állampolgáraira.

(4)   Ugyanakkor svájci állampolgárt nem lehet kinevezni a Támogatási Hivatal ügyvezető igazgatói tisztjére.

9. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)   Svájc alkalmazza a Támogatási Hivatalra és annak személyzetére a megállapodáshoz csatolt II. mellékletben előírt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet, valamint a jegyzőkönyv alapján a Támogatási Hivatal személyzeti ügyei tekintetében elfogadott szabályokat.

(2)   Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alkalmazására vonatkozó eljárást a II. melléklet függeléke határozza meg.

10. cikk

Csalás elleni küzdelem

A rendeletnek az EU által Svájcban végzett pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos 44. cikke tekintetében a Támogatási Hivatal tevékenységeiben résztvevőket érintő rendelkezéseket a III. melléklet tartalmazza.

11. cikk

Bizottság

(1)   Az Európai Bizottság és Svájc képviselőiből álló bizottság felügyeli a megállapodás megfelelő végrehajtását, valamint folyamatos információszolgáltatást és véleménycserét biztosít e tekintetben. Gyakorlati okokból e bizottság a rendelet 49. cikkének (1) bekezdése alapján résztvevő egyéb társult országokkal létrehozott kapcsolódó bizottságokkal közösen ülésezik. A bizottság Svájc vagy az Európai Bizottság kérésére ülésezik. A Támogatási Hivatal igazgatótanácsa tájékoztatást kap e bizottság tevékenységéről.

(2)   Az olyan tervezett uniós jogszabályokkal kapcsolatos információkat, amelyek közvetlenül érintik vagy módosítják a rendeletet, vagy pedig várhatóan hatással lesznek az e megállapodás 3. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulásra, meg kell osztani, és a bizottságon belül meg kell vitatni.

12. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei e megállapodás szerves részét képezik.

13. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ezt a megállapodást a Szerződő Felek saját belső eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják. A Felek értesítik egymást az eljárások lezárultáról.

(2)   Ez a megállapodás az (1) bekezdésben említett értesítés napját követő első hónap első napján lép hatályba.

14. cikk

Érvényesség és megszűnés

(1)   E megállapodást határozatlan időre kell megkötni.

(2)   Mindegyik Szerződő Fél – a bizottságon belüli konzultációkat követően – a másik Szerződő Fél értesítésével felmondhatja e megállapodást. A megállapodás az ilyen értesítés küldésének a napjától számított hat hónap eltelte után szűnik meg.

(3)   E megállapodás megszűnik az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás (5) megszűnése esetén.

(4)   Ez a megállapodás két-két példányban készült, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, szlovák, szlovén és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на десети юни две хиляди и четиринадесета година.

Hecho en Bruselas, el diez de junio de dos mil catorce.

V Bruselu dne desátého června dva tisíce čtrnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den tiende juni to tusind og fjorten.

Geschehen zu Brüssel am zehnten Juni zweitausendvierzehn.

Kahe tuhande neljateistkümnenda aasta juunikuu kümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δέκα Ιουνίου δύο χιλιάδες δεκατέσσερα.

Done at Brussels on the tenth day of June in the year two thousand and fourteen.

Fait à Bruxelles, le dix juin deux mille quatorze.

Sastavljeno u Bruxellesu desetog lipnja dvije tisuće četrnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì dieci giugno duemilaquattordici.

Briselē, divi tūkstoši četrpadsmitā gada desmitajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai keturioliktų metų birželio dešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennegyedik év június havának tizedik napján.

Magħmul fi Brussell, fl-għaxar jum ta’ Ġunju tas-sena elfejn u erbatax.

Gedaan te Brussel, de tiende juni tweeduizend veertien.

Sporządzono w Brukseli dnia dziesiątego czerwca roku dwa tysiące czternastego.

Feito em Bruxelas, em dez de junho de dois mil e catorze.

Întocmit la Bruxelles la zece iunie două mii paisprezece.

V Bruseli desiateho júna dvetisícštrnásť.

V Bruslju, dne desetega junija leta dva tisoč štirinajst.

Tehty Brysselissä kymmenentenä päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattaneljätoista.

Som skedde i Bryssel den tionde juni tjugohundrafjorton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

За Конфедерация Швейцария

Por la Confederación Suiza

Za Švýcarskou konfederaci

For Det Schweiziske Forbund

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Šveitsi Konföderatsiooni nimel

Για την Ελβετική Συνομοσπονδία

For the Swiss Confederation

Pour la Confédération suisse

Za Švicarsku Konfederaciju

Per la Confederazione Svizzera

Šveices Konfederācijas vārdā –

Šveicarijos Konfederacijos vardu

A Svájci Államszövetség részéről

Għall-Konfederazzjoni Svizzera

Voor de Zwitserse Bondsstaat

W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej

Pela Confederação Suíça

Pentru Confederația Elvețiană

Za Švajčiarsku konfederáciu

Za Švicarsko konfederacijo

Sveitsin valaliiton puolesta

För Schweiziska edsförbundet

Image


(1)  HL EU L 132., 2010.5.29., 11. o.

(2)  HL EU L 53., 2008.2.27., 5. o.

(3)  A Bizottság 2000. július 26-i 2000/518/EK határozata a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján, a személyes adatok Svájcban biztosított megfelelő védelméről (HL EK L 215., 2000.8.25., 1. o.).

(4)  HL EK L 8., 2001.1.12., 1. o.

(5)  HL EU L 53., 2008.2.27., 5. o.


I. MELLÉKLET

A HOZZÁJÁRULÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK KÉPLETE

(1)

Svájcnak a Támogatási Hivatal bevételéhez való, a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott pénzügyi hozzájárulását az alábbi módon számítják ki:

Svájc bruttó hazai termékének (GDP) minden év március 31-én rendelkezésre álló legfrissebb végleges számadatait el kell osztani a Támogatási Hivatalban résztvevő valamennyi állam, ugyanazon évre rendelkezésre álló GDP-adatainak összegével. Az így kapott százalékot alkalmazzák a Támogatási Hivatalnak a rendelet 33. cikke (3) bekezdése a) pontja szerint meghatározott engedélyezett jövedelme szóban forgó évre vonatkozó részére, és így kapják meg Svájc pénzügyi hozzájárulásának összegét.

(2)

A pénzügyi hozzájárulás euróban fizetendő.

(3)

Svájc pénzügyi hozzájárulását a terhelési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb 45 napon belül befizeti. Bármilyen késedelem a hozzájárulás befizetésében azt eredményezi, hogy Svájc a lejárat napjától fennmaradó összegre kamatot fizet. A kamatláb az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a határidő lejárta szerinti hónap első napján hatályos kamatláb 3,5 százalékponttal megnövelt értékének felel meg.

(4)

Svájc pénzügyi hozzájárulását e melléklettel összhangban kiigazítják, amennyiben az EU által nyújtott, az Európai Unió általános költségvetésébe beállított, a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint meghatározott pénzügyi hozzájárulást növelik az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 26., 27. vagy 41. cikke alapján. ilyen esetben a különbözetet a terhelési értesítés kézhezvétele után 45 nappal kell befizetni.

(5)

Amennyiben N. év december 31-ig nem használják fel a Támogatási Hivatal azon kifizetési előirányzatait, amelyeket a rendelet 33. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban az N. évre az EU-tól kapott, vagy a Támogatási Hivatal N. évi költségvetését a 966/2012/EU, Euratom rendelet 26., 27. vagy 41. cikkével összhangban csökkentették, e fel nem használt vagy csökkentett kifizetési előirányzatok Svájc hozzájárulásával százalékosan arányos összegét átviszik a Támogatási Hivatal N+1. évi költségvetésébe. Svájcnak a Támogatási Hivatal N+1. évi költségvetéséhez való hozzájárulását ennek megfelelően csökkentik.


(1)  HL EU L 298., 2012.10.26., 1. o.


II. MELLÉKLET

JEGYZŐKÖNYV (7.)

AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 343. cikkének és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződés 191. cikkének megfelelően az Európai Uniót és az Euratomot a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:

I. FEJEZET

Az Európai Unió Vagyona, ingatlanai, követelései és ügyletei

1. cikk

Az Unió helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás alól. Az Unió vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2. cikk

Az Unió irattárai sérthetetlenek.

3. cikk

Az Unió, az Unió követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.

A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor az Unió hivatalos használatra jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat az Unión belüli versenyt torzító hatással.

Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

4. cikk

Az Unió a hivatali használatára szánt árucikkek tekintetében mentességet élvez minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve, ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott feltételek mellett történik.

Az Unió saját kiadványai tekintetében szintén mentességet élvez minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.

II. FEJEZET

Kapcsolattartás és laissez-passer

5. cikk

(korábbi 6. cikk)

Az Unió intézményei hivatalos kapcsolattartásuk és összes dokumentumuk továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezik, amelyben az illető állam a diplomáciai képviseleteket részesíti.

Az Unió intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

6. cikk

(korábbi 7. cikk)

Az uniós intézmények elnökei az uniós intézmények tagjai és alkalmazottai részére a Tanács által egyszerű többséggel előírt formájú útiokmányt (laissez-passer) állíthatnak ki, amelyet a tagállamok hatóságai érvényes útiokmányként fogadnak el. Ezt az útiokmányt az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított előírásoknak megfelelően a tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére állítják ki.

A Bizottság megállapodásokat köthet annak érdekében, hogy ezeket az útiokmányokat harmadik államok területén is érvényes útiokmányként ismerjék el.

III. FEJEZET

Az Európai Parlament tagjai

7. cikk

(korábbi 8. cikk)

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően:

a)

saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők,

b)

a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

8. cikk

(korábbi 9. cikk)

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk

(korábbi 10. cikk)

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a)

saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b)

a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

IV. FEJEZET

Az Európai Unió intézményeinek munkájában részt vevő tagállami képviselők

10. cikk

(korábbi 11. cikk)

Az uniós intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők, valamint az ő tanácsadóik és szakértőik feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazás és az onnan történő visszatérés során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

Ezt a cikket az Unió tanácsadó szerveinek tagjaira is alkalmazni kell.

V. FEJEZET

Az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai

11. cikk

(korábbi 12. cikk)

Az egyes tagállamok területén az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül:

a)

a szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak az Unióval szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől az Európai Unió Bíróságának az Unió, valamint az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket,

b)

házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá,

c)

a valuta- és devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik,

d)

az első alkalommal, amikor az adott országban elfoglalják hivatalukat, vámmentesen hozhatják be saját berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, továbbá hivataluk megszűnésekor az adott országból vámmentesen vihetik ki berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben azon ország kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben ezt a jogot gyakorolják,

e)

vámmentesen hozhatnak be egy saját személyes használatukra szolgáló gépkocsit, amelyet a legutolsó tartózkodási helyük vagy az állampolgárságuk szerinti országban, az ezen ország belső piacán érvényes feltételek mellett szereztek meg, illetve azt vámmentesen újra kivihetik, mindkét esetben az érintett állam kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően.

12. cikk

(korábbi 13. cikk)

Az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai az Unió által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni az Unió javára az Európai Parlament és a Tanács által rendes jogalkotási eljárás keretében, az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően elfogadott rendeletekben meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

Az Unió által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében nemzeti adókötelezettség alól mentességet élveznek.

13. cikk

(korábbi 14. cikk)

A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint az Unió tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor az Unió azon tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik – kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik ellátása miatt – az Unió szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja az Uniónak. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra is – amennyiben ez utóbbi nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint az e cikkben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.

Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti országban található ingó vagyona ebben az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól, az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha az adózás szempontjából lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.

E cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.

14. cikk

(korábbi 15. cikk)

Az Európai Parlament és a Tanács az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai szociális biztonsági juttatásainak rendszerét.

15. cikk

(korábbi 16. cikk)

Az Európai Parlament és a Tanács az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben meghatározza az uniós tisztviselők és egyéb alkalmazottak azon kategóriáit, akikre a 11. cikket, a 12. cikk második bekezdését és a 13. cikket részben vagy egészben alkalmazni kell.

Az e kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nevét, besorolását és címét időről időre továbbítani kell a tagállamok kormányainak.

VI. FEJEZET

A harmadik országok Európai Unióhoz akkreditált képviseleteinek kiváltságai és mentességei

16. cikk

(korábbi 17. cikk)

Az a tagállam, amelynek területén az Unió székhelye található, a harmadik országoknak az Unióhoz akkreditált képviseletei számára a szokásos diplomáciai mentességeket és kiváltságokat biztosítja.

VII. FEJEZET

Általános rendelkezések

17. cikk

(korábbi 18. cikk)

Az Unió tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak kizárólag az Unió érdekében lehet különféle kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket adni.

Valamennyi uniós intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes az Unió érdekével.

18. cikk

(korábbi 19. cikk)

Az uniós intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

19. cikk

(korábbi 20. cikk)

A 11–14. és a 17. cikket az Európai Tanács elnökére is alkalmazni kell.

Az említett cikkeket a Bizottság tagjaira is alkalmazni kell.

20. cikk

(korábbi 21. cikk)

A 11–14. és a 17. cikket alkalmazni kell az Európai Unió Bíróságának bíráira, főtanácsnokaira, hivatalvezetőjére, valamint segédelőadóira; ez a rendelkezés az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a bírák és főtanácsnokok bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti.

21. cikk

(korábbi 22. cikk)

Ezt a jegyzőkönyvet – a Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak sérelme nélkül – alkalmazni kell az Európai Beruházási Bankra, a Bank szerveinek tagjaira, alkalmazottaira, valamint a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt vevő képviselőire is.

Az Európai Beruházási Bank tőkeemelése esetén mentességet élvez továbbá a Bank székhelye szerinti államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. Hasonlóképpen, a Bank megszüntetése vagy felszámolása sem keletkeztet semmiféle közteher-fizetési kötelezettséget. Végezetül, a Bank és szervei által a Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységek nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

22. cikk

(korábbi 23. cikk)

Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

Az Európai Központi Bank tőkeemelés esetén mentességet élvez továbbá az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól a Bank székhelye szerinti államban. A Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

A II. MELLÉKLET függeléke

AZ EURÓPAI UNIÓ ELŐJOGOKRÓL ÉS MENTESSÉGEKRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYVÉNEK SVÁJCI ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI

(1)   Az alkalmazás kiterjesztése Svájcra

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) a tagállamokra történő hivatkozások a következő rendelkezések eltérő rendelkezései hiányában Svájcra is alkalmazandók.

(2)   A Támogatási Hivatal mentessége a közvetett adózás alól (beleértve a hozzáadottérték-adót)

A Svájcból kivitt áruk és szolgáltatások nem tartoznak a svájci hozzáadottérték-adó (héa) hatálya alá. A Támogatási Hivatal részére, annak rendes működéséhez nyújtott áruk és szolgáltatások esetében, a héa alóli mentesség a jegyzőkönyv 3. cikke második bekezdésének megfelelően visszatérítés formájában valósul meg. A héamentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).

Az héa-visszatérítés az e célra rendszeresített svájci formanyomtatványnak a Svájci Szövetségi Adóhivatal héafőosztályához történő benyújtása alapján történik. A kérelmek elbírálásának határideje fő szabály szerint a szükséges igazolásokkal ellátott visszatérítési kérelem benyújtásától számított három hónap.

(3)   A Támogatási Hivatal személyzetéhez kapcsolódó szabályok alkalmazási eljárása

A jegyzőkönyv 12. cikkének második bekezdése tekintetében, Svájc nemzeti jogának elvei alapján mentesíti a szövetségi, kantoni és települési adók alól a Támogatási Hivatalnak az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról szóló, 1969. március 25-i 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet (1) 2. cikkének megfelelő tisztviselői és más alkalmazottai részére az EU által folyósított olyan illetményeket, béreket és juttatásokat, amelyekre az EU belső adót vet ki.

Svájc nem tekintendő e függelék 1. pontja értelmében a jegyzőkönyv 13. cikkének alkalmazása céljából tagállamnak.

A Támogatási Hivatal tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó társadalombiztosítási rendszerbe tartozó családtagjaik nem kötelesek csatlakozni a svájci társadalombiztosítási rendszerhez.

Az Európai Unió Bírósága kizárólagos joghatósággal rendelkezik a Támogatási Hivatal vagy az Európai Bizottság és személyzete közötti kapcsolatokra vonatkozóan az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, illetve az uniós jog munkafeltételeket meghatározó egyéb rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.


(1)  HL EK L 74., 1969.3.27., 1. o., a legutóbb a 371/2009/EK tanácsi rendelettel (HL EU L 121., 2009.5.15., 1. o.) módosított rendelet.


III. MELLÉKLET

A TÁMOGATÁSI HIVATAL TEVÉKENYSÉGEINEK SVÁJCI RÉSZTVEVŐIT ÉRINTŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. cikk

Közvetlen kommunikáció

A Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság közvetlen kapcsolatban áll minden svájci székhellyel rendelkező és a Támogatási Hivatal tevékenységében szerződő félként, a Támogatási Hivatal programjaiban részvevőként, a Támogatási Hivatal vagy az EU költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként részt vevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül az Európai Bizottsághoz és a Támogatási Hivatalhoz küldenek minden olyan fontos információt vagy dokumentumot, amelyet az e megállapodásban említett eszközök és a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott határozatok alapján kötelességük benyújtani.

2. cikk

Ellenőrzések

(1)   Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom tanácsi rendelettel (1), az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002 bizottsági rendelettel (2), és az e megállapodásban említett egyéb jogi aktusokkal összhangban a svájci székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok előírhatnak a Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság tisztviselői vagy a Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság által kijelölt más személy által a kedvezményezettek vagy alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzéseket.

(2)   A Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság tisztviselői, illetve a Támogatási Hivatal és az Európai Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges információkhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. A hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e megállapodásban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.

(3)   Az Európai Unió Számvevőszékét ugyanolyan jogok illetik meg, mint az Európai Bizottságot.

(4)   Az ellenőrzések e megállapodás hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.

(5)   A svájci Szövetségi Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt előzetesen tájékoztatni kell a Svájc területén lefolytatandó ellenőrzésekről. Ez a tájékoztatás nem jogi előfeltétele ezen ellenőrzések végrehajtásának.

3. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   E megállapodás és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott előírások és feltételek szerint az Európai Bizottság (OLAF) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet Svájc területén.

(2)   A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az Európai Bizottság a Svájci Szövetségi Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és bonyolítja le, és kellő időben értesíti őket az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak. Ennek érdekében a svájci illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzéseken és vizsgálatokon.

(3)   Az érintett svájci hatóságok kérése alapján a helyszíni ellenőrzéseket az Európai Bizottság az ő bevonásukkal, közösen folytatja le.

(4)   Amennyiben a program résztvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a svájci hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni az Európai Bizottság ellenőreinek, amely a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez szükséges.

(5)   Az Európai Bizottság minden szabálytalanságra utaló, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutó tényről és gyanúról haladéktalanul értesíti a Svájci Szövetségi Számvevőszéket. Az Európai Bizottság minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságot az ilyen helyszíni ellenőrzés eredményéről.

4. cikk

Tájékoztatás és konzultáció

(1)   E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes svájci és az uniós hatóságok rendszeresen tájékoztatják egymást, és valamelyik Szerződő Fél kérésére konzultációt folytatnak egymással.

(2)   Az illetékes svájci hatóság késedelem nélkül értesíti a Támogatási Hivatalt és az Európai Bizottságot az e megállapodásban említett eszközök alkalmazása szerint létrejött szerződés vagy megállapodás létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomására jutott minden tényről vagy gyanúról.

5. cikk

Titoktartás

Az e melléklet alapján bármilyen formában mástól megkapott vagy másként megszerzett információk szakmai titoknak minősülnek, és élvezik a svájci jogban, valamint az uniós intézményekre irányadó vonatkozó rendelkezésekben a hasonló információknak biztosított védelmet. Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni az uniós intézményeken belül, a tagállamokban vagy Svájcban, amelyeknek feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell, s azt csak a szerződő felek pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása céljából szabad felhasználniuk.

6. cikk

Közigazgatási intézkedések és szankciók

A svájci büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül a Támogatási Hivatal vagy az Európai Bizottság az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelettel (4), valamint az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (5) és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (6) összhangban igazgatási intézkedéseket és szankciókat alkalmazhat.

7. cikk

Behajtás és végrehajtási eljárás

A Támogatási Hivatal vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Svájcban. A végrehajtási végzést a svájci kormány által kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti a Támogatási Hivatalt vagy az Európai Bizottságot. A végrehajtást a svájci eljárásjog szerint kell lefolytatni. A végrehajtási határozat jogszerűségét illetően az Európai Unió Bírósága felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.

Az Európai Unió Bíróságának választott bírósági kikötés alapján hozott ítéletei azonos feltételek mellett végrehajthatóak.


(1)  HL EU L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  HL EK L 357., 2002.12.31., 72. o. A legutóbb a 652/2008/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL EU L 181., 2008.7.10., 23. o.) módosított rendelet.

(3)  HL EK L 292., 1996.11.15., 2. o.

(4)  HL EU L 298., 2012.10.26., 1. o.

(5)  HL EU L 362., 2012.12.31., 1. o.

(6)  HL EK L 312., 1995.12.23., 1. o.


RENDELETEK

11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/38


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/345 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 10.)

a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakoriságának, adatformátumának és továbbítási módjának meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18c. cikkére,

mivel:

(1)

Az 515/97/EK rendelet előírja, hogy a fuvarozóknak adatokat kell beküldeniük a konténermozgásokkal kapcsolatban a rendelet 18a. cikkének (6) bekezdésében felsorolt események tekintetében a Bizottság által kezelt konténerállapotüzenet-nyilvántartásba, de csak amennyiben ezek az események ismertek a bejelentő fuvarozó számára, és amelyek vonatkozásában az adatokat az elektronikus nyilvántartásaikban létrehozták, összegyűjtötték, illetve tárolják.

(2)

A konténermozgásokra vonatkozó adatok időben történő elemzése, az említett adatoknak a tengeri fuvarozóktól a konténerállapotüzenet-nyilvántartásba történő akadálytalan továbbítása és a lehetséges adatbeviteli módok sokféleségének kezelhető szinten tartása érdekében meg kell határozni a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakoriságát, adatformátumát és továbbítási módját.

(3)

A konténerforgalom volumene és rendszeres változásai miatt a csalások eredményes felderítése nagy mértékben múlik a gyanús konténermozgások időben történő azonosításán. A beérkező adatok hatékony felhasználása és azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a gyanús szállítmányok még eredményes felderítésük előtt ismeretlen helyre kerülnek, elő kell írni, hogy a fuvarozók a konténerállapot-üzeneteket azoknak a fuvarozó elektronikus nyilvántartásában való létrehozásától, gyűjtésétől vagy tárolásától számított 24 órán belül továbbítsák a konténerállapotüzenet-nyilvántartásba.

(4)

Az ágazat pénzügyi terheinek csökkentése és a konténerállapot-üzenetek továbbításának megkönnyítése érdekében a fuvarozók számára elő kell írni a fő szabványok – az ANSI ASC X12 és az UN/EDIFACT – egyikének használatát. Az ANSI ASC X12 az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) elektronikusadatcsere-protokollja (EDI), az UN/EDIFACT pedig az ENSZ által kidolgozott elektronikusadatcsere-szabvány. Ezen elektronikusadatcsere-szabványok alkalmazása várhatóan csökkenti a fuvarozókra háruló végrehajtási költségeket, mivel a tengerészeti ágazatban általánosan elterjedtnek minősülő szabványokról van szó.

(5)

A biztonságos adattovábbítás, valamint a továbbított adatok kellőképpen bizalmas kezelése és sértetlensége érdekében a konténerállapot-üzeneteket az Internet-mérnöki Munkacsoport által kidolgozott Secure Shell File Transfer Protocol (SFTP) útján kell továbbítani. Ez a továbbítási mód megfelelő mértékű biztonságot garantál, és a végrehajtás megvalósíthatóságát illetően elfogadottnak számít az ágazaton beül. A végrehajtási költségek csökkentése érdekében a fuvarozóknak meg kell engedni más továbbítási módok használatát is, feltéve, hogy e módok az SFTP-vel azonos szintű adatbiztonságot garantálnak.

(6)

A konténerállapot-üzenetek továbbításához kapcsolódó pénzügyi terhek csökkentése érdekében meg kell engedni, hogy a fuvarozók az elektronikus nyilvántartásukban létrehozott, gyűjtött vagy tárolt konténerállapot-üzeneteket együttesen, az egyedi konténerállapot-üzenetek kiválasztása nélkül továbbítsák. Meg kell engedni, hogy a Bizottság és az illetékes tagállami hatóságok ezekben az esetekben az 515/97/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz, és használják azokat.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az 515/97/EK rendelettel létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A konténerállapot-üzenetek jelentési gyakorisága

A fuvarozók a konténerállapot-üzenetek saját elektronikus nyilvántartásukba történő bevitelétől számított 24 órán belül továbbítják az elektronikus nyilvántartásukban létrehozott, gyűjtött vagy fenntartott teljes konténerállapot-üzeneteket a konténerállapotüzenet-nyilvántartásba.

A korábbi konténerállapot-üzeneteket 515/97/EK rendelet 18a. cikkének (5) bekezdése szerint az első olyan konténerállapot-üzenetnek a fuvarozó elektronikus nyilvántartásában való létrehozásától vagy gyűjtésétől számított 24 órán belül kell továbbítani, amely megállapítja, hogy a konténert az Unió vámterületére kívánják behozni.

2. cikk

A konténerállapot-üzenetek adatformátuma

A fuvarozók a konténerállapot-üzeneteket az ANSI ASC X12 vagy az UN/EDIFACT szabvány szerint jelentik.

3. cikk

A konténerállapot-üzenetek továbbítási módja

(1)   A fuvarozók a konténerállapot-üzeneteket a Secure Shell File Transfer Protocol (SFTP) útján továbbítják.

A fuvarozók a konténerállapot-üzeneteket más módon is továbbíthatják, feltéve, hogy e mód az SFTP-vel azonos szintű biztonságot garantál.

(2)   A konténerállapot-üzenetek a következőképpen továbbíthatók:

a)

az egyedi konténerállapot-üzenetek szelektív jelentése az 515/97/EK rendelet 18a. cikkének (6) bekezdése szerint; vagy

b)

a fuvarozó elektronikus nyilvántartásaiban létrehozott, gyűjtött vagy tárolt valamennyi konténerállapot-üzenet továbbítása, egyedi konténerállapot-üzenetek kiválasztása nélkül.

A konténerállapot-üzenetek b) pont szerinti továbbítása esetén a fuvarozó elfogadja, hogy a Bizottság és a tagállamok az 515/97/EK rendelet feltételei szerint hozzáférhetnek az adatokhoz és felhasználhatják azokat.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2016. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 82., 1997.3.22., 1. o.


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/40


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/346 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 10.)

a váminformációs rendszerbe felveendő elemek meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A váminformációs rendszer (VIR) célja az illetékes hatóságok támogatása a vám- és mezőgazdasági szabályok megszegésével kapcsolatos műveletek megelőzése, kivizsgálása és az azzal kapcsolatos büntetőeljárás tekintetében. Ennek érdekében a tagállamok illetékes hatóságai információt szolgáltatnak a vonatkozó eseményekről, például a váminformációs rendszerben szereplő áruk lefoglalásáról vagy visszatartásáról. Ahhoz, hogy a váminformációs rendszer továbbra is kezelni tudja az illetékes hatóságok szükségleteit, frissíteni kell a rendszerben szereplő elemek listáját.

(2)

Minden, a váminformációs rendszerben bejelentett esemény tartalmaz néhány kulcsfontosságú elemet, melyek egy ügy megfelelő értelmezéséhez szükségesek. Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok könnyen azonosíthassák az adott ügyeket vagy eseményeket a váminformációs rendszerben, lehetővé kell tenni a hivatkozási szám alapján történő keresést, amihez szükséges a hivatkozási szám belefoglalása a rendszerbe.

(3)

A csalárd tevékenységek általában egy vagy több személy aktív részvételét foglalják magukban. A potenciálisan csalárd tevékenységekben részt vevő személyek megfelelő és egyértelmű azonosítása kulcsfontosságú az események sikeres kinyomozásához. Ezért a csalárd vagy potenciálisan csalárd tevékenységekben részt vevő vállalkozásokkal és személyekkel kapcsolatos adatokat be kell jelenteni a váminformációs rendszerben.

(4)

Mivel a kereskedelmi csalások és az elrejtések módszerei a szállítóeszköztől függnek, fontos belefoglalni a váminformációs rendszerbe az azzal kapcsolatos konkrét részleteket is mint szükséges elemeket.

(5)

A gazdaságilag nem indokolt szállítási minták fontos mutatók lehetnek bizonyos típusú csalások, például a származás hamis megjelölése esetében. Ezért kulcsfontosságú az áruszállításra használt utakkal kapcsolatos információk ismerete a csalárd tevékenységek azonosításához, tehát az útvonalakkal kapcsolatos információ elengedhetetlen a vámügyi csalások megfelelő vizsgálatához, így ezt is fel kell tüntetni a váminformációs rendszerben.

(6)

A vámok és egyéb illetékek az áruk konkrét tulajdonságai alapján változhatnak. A váminformációs rendszerben bejelentett ügyek vagy események megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében az adott ügyben szereplő árukra vonatkozó információkat be kell foglalni a váminformációs rendszerbe.

(7)

Az áruk konkrét lefoglalásának, elkobzásának vagy visszatartásának vizsgálata hozzájárul az ugyanazon típusú vámügyi csalások jövőbeli felbukkanását megelőző intézkedések fejlődéséhez. Ezért kulcsfontosságú, hogy belefoglaljuk a lefoglalásra, elkobzásra vagy visszatartásra vonatkozó információkat a váminformációs rendszerbe.

(8)

Minden, az illetékes hatóságok által végrehajtott lépésnek indokolhatónak kell lennie, így megfelelő kockázati mutatókon kell alapulnia. Ezért szükséges a kockázatértékelési információk belefoglalása a váminformációs rendszerbe.

(9)

A kérdéses ügytől függően a rendszerbe bevitt ügyhöz csatolt vonatkozó dokumentáció jelentősen eltéréseket mutathat. Részét képezhetik többek között az illetékes hatóságokhoz jutott kereskedelmi dokumentumok, ám nem korlátozódhat csupán azokra.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 515/97/EK rendelettel létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Elemek

A váminformációs rendszer adatbázisába belefoglalandó elemek az alábbi, az 515/97/EK rendelet 24. cikke alapján meghatározott kategóriákba kerülnek:

a)

Az elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének összes kategóriájára azonosak:

Hivatkozási adatok

Az ügyre vonatkozó alapvető információk

Csatolt vonatkozó dokumentumok

b)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének a) pontja alatt szereplő kategóriához:

A szállított áruval kapcsolatos részletek

Dokumentumok

Lefoglalásra, visszatartásra vagy elkobzásra vonatkozó információk

Intézkedések

Kockázati mutatók

„Megjegyzések” rész

c)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének b) pontja alatt szereplő kategóriához:

A szállítóeszközökkel kapcsolatos részletek

Dokumentumok

A szállítási útvonal

Intézkedések

Kockázati mutatók

„Megjegyzések” rész

d)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének c) pontja alatt szereplő kategóriához:

Az érintett vállalkozásokra vonatkozó adatok

Dokumentumok

Intézkedések

Kockázati mutatók

„Megjegyzések” rész

e)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének d) pontja alatt szereplő kategóriához:

Az érintett személyekre vonatkozó adatok

Dokumentumok

Intézkedések

Kockázati mutatók

„Megjegyzések” rész

f)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének e) pontja alatt szereplő kategóriához:

A csalások tendenciáival kapcsolatos részletek

Kockázati mutatók

g)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének f) pontja alatt szereplő kategóriához:

A rendelkezésre álló szakértelemmel kapcsolatos részletek

h)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének g) pontja alatt szereplő kategóriához:

Lefoglalásra, visszatartásra vagy elkobzásra vonatkozó információk

Intézkedések

Kockázati mutatók

i)

További elemek az 515/97/EK rendelet 24. cikkének h) pontja alatt szereplő kategóriához:

Lefoglalásra, visszatartásra vagy elkobzásra vonatkozó információk

Intézkedések

Kockázati mutatók

A fenti elemekkel kapcsolatos további részletek a Melléklet részét képezik.

2. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 696/98/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikkét el kell hagyni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2016. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

(2)  A Bizottság 1998. március 27-i 696/98/EK rendelete a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 96., 1998.3.28., 22. o.).


MELLÉKLET

a)

HIVATKOZÁSI ADATOK

Ügy azonosító száma

Dokumentum hivatkozási száma

Nemzeti hivatkozási szám

Összefoglaló

Információszolgáltató

Kapcsolattartó

Dátum

b)

AZ ÜGYRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK

Csalás típusa

Bejelentés típusa

Szállítóeszköz

Információ minősége

c)

DOKUMENTUMOK

Típus

Dokumentum száma

Fuvardíj kifizetésének módja

Kibocsátás időpontja

Kibocsátás helye

d)

AZ ÉRINTETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK

Részvétel

Utónév

Vezetéknév

Leánykori név

Felvett név

Nem

Bármilyen különös és állandó fizikai jellemző

Születési hely

Születési idő

Állampolgárság

Cím

Utca

Házszám

Postafiók

Irányítószám

Település

Ország

Telefonszám/Mobiltelefonszám

Fax/E-mail cím

Azonosító okmányok

Okmány típusa

Okmány száma

Kibocsátás időpontja

Kibocsátás helye

Ország

Poggyász

Kategória

Típus

Márka

Tételszám

Kezelés

Jegyek

A beszerzés időpontja

A fizetés módja

Kibocsátó ország

Kibocsátó szervezet

Utazás kezdete

Tartózkodás időtartama (napok száma)

Készpénz

Bejelentett készpénz

Tervezett felhasználás

Származási hely

Pénznem

Készpénz típusa

Összeg

Átváltott összeg (EUR)

Figyelmeztetés

e)

AZ ÉRINTETT VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK

Részvétel

Név

Kereskedelmi név

Regisztráció típusa

Nyilvántartási szám (1)

Cím*

Utca

Házszám

Postafiók

Irányítószám

Település

Ország

Telefonszám/Mobiltelefonszám

Fax/E-mail cím

f)

A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS RÉSZLETEK

6.1.

KONTÉNEREK

Típus

Dokumentum száma

Státusz

Vámzárak darabszáma

Méret

g)

6.2.

KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS

Típus

Regisztráció típusa

Állampolgárság

Márka

Rendszám

Szín

Nyomtatott nevek vagy emblémák

Vámzárak darabszáma

h)

6.3.

KISMÉRETŰ HAJÓK

Típus

Név

Zászló

Lajstromozási kikötő

Hosszúság

Hosszúságegység

Bruttó tonnatartalom (a hajók köbözéséről szóló nemzetközi egyezmény alapján)

Szín

Hajó regisztrációjának típusa

Hajó lajstromszáma

i)

6.4.

KERESKEDELMI HAJÓK

Típus

Név

Zászló

Hajó regisztrációjának típusa

Hajó lajstromszáma

j)

6.5.

VASÚTI SZÁLLÍTÁS

Típus

Vonat száma

Vasúti vállalat

Állampolgárság

Vagonszám

Vámzárak darabszáma

k)

6.6.

LÉGI SZÁLLÍTÁS

Típus

Járatszám

Szállítás típusa

Légitársaság

Nyilvántartási szám

Repülőgép

Rendszám

Fő hivatkozási szám

Kezelés

Vámzárak darabszáma

6.7.

FUTÁRSZOLGÁLAT

Típus

Járatszám

Repülőgép

Rendszám

Fő hivatkozási szám

l)

TERVEZETT ÚTVONAL

Kiindulási hely

Dátum

Ország

Hely

Helyszín típusa

Földrajzi szélesség

Földrajzi hosszúság

Szállítóeszköz

m)

A SZÁLLÍTOTT ÁRUVAL KAPCSOLATOS RÉSZLETEK

Áru státusa

Áru típusa

Áru ismertetése

Kategória

HR/KN/Taric-kód (6, 8 és 10 számjegy)

Vámeljárás

A számlán feltüntetett teljes összeg

Pénznem

Átváltott összeg (EUR)

Márka

Gyártó

Mennyiség

Mértékegység

Bruttó tömeg

Volumen

Nettó tömeg

Feltüntetett címke vagy figyelmeztetés

Figyelmeztetés

8.1.

TOVÁBBI ELEMEK DOHÁNY SZÁLLÍTÁSA ESETÉN

Terméktípus

8.2.

TOVÁBBI ELEMEK GYÓGYSZEREK SZÁLLÍTÁSA ESETÉN

Gyógyszer típusa

Mennyiség

Mértékegység

Emblémák

8.3.

TOVÁBBI ELEMEK KÉSZPÉNZ SZÁLLÍTÁSA ESETÉN

Tervezett felhasználás

Származási hely

Összeg

Készpénz típusa

Mennyiség

n)

LEFOGLALÁSRA, VISSZATARTÁSRA VAGY ELKOBZÁSRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ

Státusz

Dátum

Ország

Helyszín típusa

Lefoglalás helye

Földrajzi szélesség

Földrajzi hosszúság

Elkövetési mód

Elrejtés típusa

Elrejtéssel kapcsolatos részletek

Információszolgáltató

o)

INTÉZKEDÉS

Kért intézkedés

Intézkedés oka

Feltételezett elkövetési mód

Feltételezett elrejtési típus

Meghozott intézkedés

Dátum

p)

KOCKÁZATI MUTATÓK

q)

„MEGJEGYZÉSEK” RÉSZ

Megjegyzés

r)

CSATOLT VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK

Hivatkozás

s)

A CSALÁSOK TENDENCIÁIVAL KAPCSOLATOS RÉSZLETEK

t)

A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAKÉRTELEMMEL KAPCSOLATOS RÉSZLETEK


(1)  Ezt a pontot nem lehet kitölteni, ha ez természetes személy azonosítását is lehetővé teszi.


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/49


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/347 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 10.)

az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a bennfentesek jegyzékének elkészítéséhez és frissítéséhez használt pontos formátumra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és különösen annak 18. cikke (9) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 596/2014/EU rendelet 18. cikke értelmében a kibocsátóknak, a kibocsátási egységek piaca szereplőinek, az aukciós platformoknak, az árverezőknek és aukcióellenőröknek vagy bármely más, nevükben vagy javukra eljáró személynek egy pontos formátumnak megfelelően jegyzékeket kell készíteniük a bennfentesekről, és e jegyzékeket naprakészen kell tartaniuk.

(2)

A bennfentesek jegyzékének összeállítására és frissítésére vonatkozóan az 596/2014/EU rendeletben meghatározott követelmény egységes alkalmazását elősegíti a pontos formátum meghatározása, beleértve standard formanyomtatványok használatát. Azt is biztosítja, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a pénzügyi piacok integritásának védelmére és az esetleges piaci visszaélések vizsgálatára irányuló feladatuk ellátásához szükséges információkkal.

(3)

Mivel egy szervezeten belül több bennfentes információ is létezhet egyidejűleg, a bennfentesek jegyzékének pontosan azonosítania kell a konkrét bennfentes információkat, amelyekhez a kibocsátók, a kibocsátási egységek piacának szereplői, az aukciós platformok, az árverezők és aukcióellenőrök számára munkát végző személyek hozzáfértek (vagyis hogy például ügyletről, projektről, vállalati vagy pénzügyi eseményről, pénzügyi beszámoló vagy profitfigyelmeztetés [profit warning] közzétételéről van-e szó). E célból a bennfentesek jegyzékét szakaszokra kell felosztani, és minden egyes bennfentes információt külön szakaszba kell sorolni. Minden szakaszban fel kell sorolni az összes olyan személyt, aki hozzáfér ugyanazon konkrét bennfentes információhoz.

(4)

Annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazon egyének tekintetében több bejegyzés kerüljön a bennfentesek jegyzékének különböző szakaszaiba, a kibocsátók, a kibocsátási egységek piacának szereplői, az aukciós platformok, az árverezők és aukcióellenőrök vagy a nevükben vagy javukra eljáró személyek dönthetnek úgy, hogy a bennfentesek jegyzékében egy, az állandó bennfentesek szakaszának nevezett kiegészítő szakaszt állítanak össze és tartanak naprakészen, amely jellegében különbözik a bennfentesek jegyzékének többi szakaszától, mivel nem egy konkrét bennfentes információ létezése okán hozzák létre. Ilyen esetben az állandó bennfentesek szakaszának csak azokat a személyeket kell tartalmaznia, akik funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz a kibocsátónál, a kibocsátási egységek piacának szereplőjénél, az aukciós platformnál, az árverezőnél vagy az aukcióellenőrnél.

(5)

A bennfentesek jegyzékének alapvetően a bennfentesek azonosítását megkönnyítő személyes adatokat kell tartalmaznia. Ezen információk közé tartozik az érintett egyének születési dátuma, a lakcíme, és ahol alkalmazandó, a nemzeti azonosító száma.

(6)

A bennfentesek jegyzékének tartalmaznia kell olyan adatokat is, amelyek segíthetnek az illetékes hatóságoknak a vizsgálatok lefolytatásában, a bennfentesek kereskedési magatartásának gyors elemzésében, a bennfentesek és a gyanús kereskedésben részt vevő személyek közötti kapcsolatok megállapításában, és a kritikus időszakokban köztük fennálló kapcsolatok azonosításában. E tekintetben elengedhetetlen a telefonszámok megadása, mivel ezáltal lehetővé válik az illetékes hatóságok számára, hogy gyorsan cselekedjenek és szükség esetén adatforgalmi adatokat kérjenek. Az ilyen adatokat továbbá már a kezdetektől rendelkezésre kell bocsátani, hogy a vizsgálat integritását ne veszélyeztesse az, ha az illetékes hatóságoknak valamely vizsgálat folyamán további információkéréssel kell fordulniuk a kibocsátóhoz, a kibocsátási egységek piacának szereplőjéhez, az aukciós platformhoz, az árverezőhöz és aukcióellenőrhöz vagy a bennfenteshez.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bennfentesek jegyzéke kérésre a lehető leghamarabb az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátható legyen, és hogy ne veszélyeztessen egy vizsgálatot az, hogy a bennfentesek jegyzékén szereplő személyektől kell információt kérni, a bennfentesek jegyzékét elektronikus formátumban kell elkészíteni és haladéktalanul frissíteni kell minden esetben, amikor az 596/2014/EU rendeletben meghatározott, a bennfentesek jegyzékének frissítését kiváltó körülmények fennállnak.

(8)

A bennfentesek jegyzékének benyújtásához az illetékes hatóságok által meghatározott specifikus elektronikus formátumok használata várhatóan csökkentené az illetékes hatóságok, a kibocsátók, a kibocsátási egységek piacának szereplői, az aukciós platformok, az árverezők és aukcióellenőrök és a nevükben vagy javukra eljáró személyek adminisztratív terheit is. Az elektronikus formátumok vélhetően lehetővé teszik a bennfentesek jegyzékében szereplő információk bizalmas kezelését, és az uniós jogszabályokban a személyes adatok kezelésére és az ilyen adatok továbbítására vonatkozóan megállapított szabályok betartását is.

(9)

Mivel azonban a kkv-tőkefinanszírozási piacon lévő kibocsátók mentesülnek a bennfentesek jegyzékének elkészítése és naprakészen tartása alól, és ezért az adott információkat előállíthatják és tarthatják az e rendelet által a többi kibocsátó számára előírt elektronikus formátumtól eltérő formátumban is, szükséges, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piacon lévő kibocsátókra ne vonatkozzon az a követelmény, hogy a bennfentesek jegyzékét elektronikus formátum használatával kell benyújtani az illetékes hatóságoknak. Ugyanígy indokolt az is, hogy ne legyen előírás bizonyos személyes adatok benyújtása, amennyiben az ilyen adatok nem állnak az említett kibocsátók rendelkezésére a bennfentesek jegyzékére irányuló kérés pillanatában. A bennfentesek jegyzékeit minden esetben az információk teljességét, bizalmas jellegét és integritását biztosító módon kell benyújtani.

(10)

Ez a rendelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeteken alapul.

(11)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével létrehozott Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoport véleményét.

(12)

A pénzügyi piacok zavartalan működésének biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és az e rendeletben foglalt rendelkezéseket ugyanattól az időponttól fogva kell alkalmazni, mint az 596/2014/EU rendeletben foglalt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„elektronikus eszközök”: az adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést), tárolására és továbbítására szolgáló elektronikus eszközök, amelyekben vezetékeket, rádiós és optikai technológiákat vagy bármely más elektromágneses eszközöket alkalmaznak.

2. cikk

A bennfentesek jegyzéke összeállításának és frissítésének formátuma

(1)   A kibocsátók, a kibocsátási egységek piacának szereplői, az aukciós platformok, az árverezők és aukcióellenőrök vagy a nevükben vagy javukra eljáró személyek biztosítják, hogy bennfentesekre vonatkozó jegyzékeik a különböző bennfentes információknak megfelelő külön szakaszokra legyenek bontva. A bennfentesek jegyzékét új szakaszokkal kell kiegészíteni, amint az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének meghatározása szerinti új bennfentes információ azonosítására kerül sor.

A bennfentesek jegyzékének egyes szakaszaiban csak az adott szakasz szempontjából releváns bennfentes információhoz hozzáférő egyének adatait kell szerepeltetni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett személyek egy kiegészítő szakaszt illeszthetnek be a bennfentesekre vonatkozó jegyzékeikbe, amely azon egyének adatait tartalmazza, akik mindenkor hozzáférnek minden bennfentes információhoz („állandó bennfentesek”).

Az első albekezdésben említett kiegészítő szakaszban feltüntetett állandó bennfentesek adatai nem szerepeltethetők a bennfentesek jegyzékének az (1) bekezdésben említett többi szakaszában.

(3)   Az (1) bekezdésben említett személyek az I. melléklet 1. formanyomtatványának megfelelő elektronikus formátumban állítják össze és tartják naprakészen a bennfentesek jegyzékét.

Amennyiben a bennfentesek jegyzéke tartalmazza a (2) bekezdésben említett kiegészítő szakaszt, az (1) bekezdésben említett személyek ezt a szakaszt az I. melléklet 2. formanyomtatványának megfelelő elektronikus formátumban állítják össze és tartják naprakészen.

(4)   A (3) bekezdésben említett elektronikus formátumoknak mindenkor biztosítaniuk kell a következőket:

a)

a feltüntetett információk bizalmas jellege, biztosítva, hogy a bennfentesek jegyzékéhez való hozzáférés a kibocsátónál, a kibocsátási egységek piacának szereplőjénél, az aukciós platformnál, az árverezőnél és aukcióellenőrnél, vagy a nevükben vagy javukra eljáró személyeknél egyértelműen azonosított személyekre korlátozódjon, akiknek funkciójuk vagy pozíciójuk jellege miatt szükségük van a hozzáférésre;

b)

a bennfentesek jegyzékében foglalt információk pontossága;

c)

a bennfentesek jegyzékének korábbi változataihoz való hozzáférés és annak lekérdezése.

(5)   A (3) bekezdésben említett bennfentesek jegyzékét az illetékes hatóság által meghatározott elektronikus eszközök használatával kell benyújtani. Az illetékes hatóságok közzéteszik weboldalukon a használandó elektronikus eszközöket. Ezeknek az elektronikus eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során.

3. cikk

Kkv-tőkefinanszírozási piacokon lévő kibocsátók

Az 596/2014/EU rendelet 18. cikke (6) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a kkv-tőkefinanszírozási piacra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátója kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a bennfentesek jegyzékét a II. mellékletben található formanyomtatványnak megfelelően és olyan formátumban, amely biztosítja, hogy az információ teljessége, integritása és bizalmas jellege fennmaradjon a továbbítás során.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. július 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1095/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).


1. MELLÉKLET

1. FORMANYOMTATVÁNY

A bennfentesek jegyzéke: [az ügyletspecifikus vagy eseményalapú bennfentes információ megnevezése]-hoz/-hez/-höz kapcsolódó szakasz

Dátum és időpont (a bennfentesek jegyzéke e szakaszának létrehozásáé, azaz amikor ezt a bennfentes információt azonosították): [ éééé-hh-nn; óó:pp UTC (egyeztetett világidő) ]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn, óó:pp UTC (egyeztetett világidő) ]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn ]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

A bennfentes születéskori vezetékneve(i) (ha eltér)

Munkahelyi telefonszám(ok) (munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Hozzáférés (annak dátuma és időpontja, amikor a személy hozzáférést kapott bennfentes információkhoz)

Megszűnés (annak dátuma és időpontja, amikor a személy bennfentes információhoz való hozzáférése megszűnt)

Születési idő

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

Magántelefonszámok (vezetékes és mobiltelefonszámok)

Teljes magánlakcím: utca; házszám; város; irányítószám; ország)

[Szöveg]

[Szöveg]

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A bennfentes kibocsátójának/kibocsátási egységek piaca szereplőjének/aukciós platformjának/árverezőjének/aukcióellenőrének vagy harmadik felének címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[éééé-hh-nn]

[Szám és/vagy szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[Szöveg: a bennfentes részletes lakcíme

utca és házszám

város

irányítószám

ország]

2. FORMANYOMTATVÁNY

A bennfentesek jegyzékének az állandó bennfentesekre vonatkozó szakasza

Dátum és időpont (az állandó bennfentesek szakaszának létrehozásáé) [ éééé-hh-nn, óó:pp UTC (egyeztetett világidő) ]

Dátum és időpont (legutolsó frissítés): [ éééé-hh-nn, óó:pp UTC (egyeztetett világidő) ]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn ]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

A bennfentes születéskori vezetékneve(i) (ha eltér)

Munkahelyi telefonszám(ok) (munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Felvétel

(a személy állandó bennfentesek szakaszába való felvételének dátuma és időpontja)

Születési idő

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

Magántelefonszámok (vezetékes és mobiltelefonszámok)

Teljes magánlakcím

(utca; házszám; város; irányítószám; ország)

[Szöveg]

[Szöveg]

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A bennfentes kibocsátójának/kibocsátási egységek piaca szereplőjének/aukciós platformjának/árverezőjének/aukcióellenőrének vagy harmadik felének címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[éééé-hh-nn]

[Szám és/vagy szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[Szöveg: a bennfentes részletes lakcíme

utca és házszám

város

irányítószám

ország]


II. MELLÉKLET

A kkv-tőkefinanszírozási piacokra bevezetett pénzügyi eszközök kibocsátói által benyújtandó bennfentesek jegyzékére vonatkozó formanyomtatvány

Dátum és időpont (létrehozás): [ éééé-hh-nn, óó:pp UTC (egyeztetett világidő) ]

Az illetékes hatósághoz történő továbbítás dátuma: [ éééé-hh-nn ]

A bennfentes utóneve(i)

A bennfentes vezetékneve(i)

A bennfentes születéskori vezetékneve(i) (ha eltér)

Munkahelyi telefonszám(ok) (munkahelyi közvetlen vonal és munkahelyi mobiltelefonszámok)

Társaság neve és címe

Funkció és a bennfentesség oka

Hozzáférés (annak dátuma és időpontja, amikor a személy hozzáférést kapott bennfentes információkhoz)

Megszűnés (annak dátuma és időpontja, amikor a személy bennfentes információhoz való hozzáférése megszűnt)

Nemzeti azonosító szám (ha alkalmazandó)

vagy egyéb esetben születési dátum

Teljes magánlakcím (utca; házszám; város; irányítószám; ország)

(ha az illetékes hatóság kérésének időpontjában rendelkezésre áll)

Magántelefonszámok (vezetékes és mobiltelefonszámok)

(ha az illetékes hatóság kérésének időpontjában rendelkezésre áll)

[Szöveg]

[Szöveg]

[Szöveg]

[Számok (szóköz nélkül)]

[A bennfentes kibocsátójának vagy harmadik felének címe]

[A szerepet, funkciót és az ebben a jegyzékben való szerepeltetés okát leíró szöveg]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[éééé-hh-nn, óó:pp UTC]

[Szám és/vagy szöveg vagy éééé-hh-nn a születési dátum esetében]

[Szöveg: a bennfentes részletes lakcíme

utca és házszám

város

irányítószám

ország]

[Számok (szóköz nélkül)]


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/56


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/348 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 10.)

a 98/2012/EU végrehajtási rendeletnek a a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt, 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó, hízósertések takarmány-adalékanyagaként felhasznált készítmény legkisebb tartalma tekintetében történő módosításáról (az engedély jogosultja: Huvepharma EOOD)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról, valamint az engedélyek módosításáról.

(2)

A Komagataella pastoris (DSM 23036) – korábbi nevén Pichia pastoris – által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény felhasználását a 98/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) – az 1831/2003/EK rendelet 7. cikke szerint benyújtott vonatkozó kérelmet követően – 2022. február 28-ig engedélyezte brojlercsirkék és -pulykák, tojójércék, tenyésztés céljából nevelt pulykák, tojótyúkok, egyéb hízó- és tojómadarak, elválasztott malacok, hízósertések és kocák esetében.

(3)

Az engedély jogosultja az 1831/2003/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően a szóban forgó, hízósertések takarmány-adalékanyagaként felhasznált készítményre vonatkozó engedély feltételeinek módosítását javasolja abban a tekintetben, hogy a készítmény legkisebb ajánlott tartalma 250 OTU/kg-ról 125 OTU/kg-ra csökkenjen. A kérelemhez csatolták a kérelmet alátámasztó adatokat. A Bizottság továbbította a kérelmet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság).

(4)

A Hatóság 2015. július 9-i véleményében (3) megállapította, hogy a Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett a kérelemben szereplő legkisebb ajánlott adat (125 OTU/kg a teljes értékű takarmányban) felhasználásával hatékony lehet hízósertések esetében. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő felügyeleti tervre vonatkozó egyedi követelményeket elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerekről szóló jelentést.

(5)

A Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek.

(6)

A 98/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 98/2012/EU rendelet mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 2012. február 7-i 98/2012/EU végrehajtási rendelete a Pichia pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26) brojlercsirkék és -pulykák, tojójércék, tenyésztés céljából nevelt pulykák, tojótyúkok, egyéb hízó- és tojómadarak, elválasztott malacok, hízósertések és kocák takarmány-adalékanyagaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Huvepharma AD) (HL L 35., 2012.2.8., 6. o.).

(3)  EFSA Journal 2015; 13(7):4200.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

Aktivitási egység/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyag.

4a16

Huvepharma EOOD

6-fitáz

(EC 3.1.3.26)

Az adalékanyag összetétele

A Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény, amelynek minimális aktivitása:

 

4 000 OTU (1)/g szilárd formában

 

8 000 OTU/g folyékony formában

A hatóanyag jellemzése

Komagataella pastoris (DSM 23036) által termelt 6-fitáz (EC 3.1.3.26)

Analitikai módszer  (2)

A nátrium-fitátból az enzim által felszabadított szervetlen foszfát mennyiségi meghatározásán alapuló kolorimetriás módszer

Brojlercsirkék, tojójércék, tojótyúkok, a hízó- és tenyészpulykán kívüli más madárfajok, hízósertések és kocák.

125 OTU

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatóság időtartamát és a pelletálási stabilitást.

2.

Ajánlott legnagyobb adag az összes engedélyezett faj esetében: 500 OTU/kg a teljes értékű takarmányban.

3.

Olyan takarmányban alkalmazandó, amely több mint 0,23 % fitin-kötésben lévő foszfort tartalmaz.

4.

Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk, védőszemüveg és védőkesztyű viselése kötelező.

2022. február 28.

Hízópulykák, tenyészpulykák és (elválasztott) malacok

250 OTU


(1)  1 OTU az az enzimmennyiség, amely 5,5 pH-jú citrát-pufferben 37 °C-on percenként 1 mikromol szervetlen foszfátot szabadít fel 5,1 mM nátrium-fitátból, mérés kolorimetriával: kék színű foszfor-molibdát komplex 820 nm-en.

(2)  Az analitikai módszerek részletes leírása a közösségi referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/59


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/349 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. március 10.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 10-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

236,2

MA

99,3

SN

176,8

TN

112,1

TR

100,4

ZZ

145,0

0707 00 05

MA

84,5

TR

153,1

ZZ

118,8

0709 93 10

MA

66,0

TR

158,8

ZZ

112,4

0805 10 20

EG

45,8

IL

68,5

MA

56,0

TN

64,1

TR

64,4

ZZ

59,8

0805 50 10

MA

119,5

TR

90,9

ZZ

105,2

0808 10 80

CL

93,0

CN

66,5

US

185,1

ZZ

114,9

0808 30 90

AR

110,9

CL

129,6

CN

103,0

TR

153,6

ZA

110,7

ZZ

121,6


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/61


A TANÁCS (EU) 2016/350 HATÁROZATA

(2016. február 25.)

az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 74. cikkére, 78. cikkének (1) és (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1)

A 185/2014/EU tanácsi határozattal (1) összhangban, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), feltételezve annak későbbi megkötését, 2014. február 11-én aláírták.

(2)

A megállapodást jóvá kell hagyni.

(3)

A 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (21) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az Egyesült Királyság és Írország részt vesz a Hivatal munkájában, és a rendelet rájuk nézve kötelező. Ezért a 439/2010/EU rendelet 49. cikke (1) bekezdését azáltal kell érvényre juttatniuk, hogy részt vesznek e határozatban. Az Egyesült Királyság és Írország ezért részt vesz e határozatban.

(4)

A 439/2010/EU rendelet (22) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Dánia nem vesz részt a Hivatal munkájában, és a rendelet rá nézve nem kötelező. Dánia ezért nem vesz részt e határozatban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás az Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodás 13. cikke (1) bekezdésében meghatározott értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (3).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

K.H.D.M. DIJKHOFF


(1)  A Tanács 185/2014/EU határozata (2014. február 11.) az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, utóbbinak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalban való részvétele részletes szabályairól szóló megállapodás megkötéséről (HL L 102., 2014.4.5., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).

(3)  A megállapodás hatálybalépésének dátumát az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Tanács Főtitkársága teszik közzé.


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/63


A TANÁCS (EU) 2016/351 HATÁROZATA

(2016. március 4.)

a Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában a Jordániának az exporttámogatási programja megszüntetésével kapcsolatos átmeneti időszakra irányuló WTO-mentesség iránti kérelmével kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) IX. cikkének (3) és (4) bekezdése megállapítja a WTO-egyezmény 1A. vagy 1B. vagy 1C. mellékletében és azok mellékleteiben szereplő többoldalú kereskedelmi megállapodások alóli mentességek megadásának eljárásait.

(2)

Jordánia vonatkozásában 2007. július 27-én meghosszabbították a bizonyos kivitelekből származó nyereség után fizetendő nyereségadó alóli részleges vagy teljes mentesség formájában végrehajtott jordániai exporttámogatási program megszüntetése tekintetében a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban meghatározott átmeneti időszakot. Az említett meghosszabbítás 2013. december 31-ig tartott és a kivezetési időszak 2015. december 31-én ért véget a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 27. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, bizonyos fejlődő országokra vonatkozó átmeneti időszaknak az említett megállapodás 27. cikkének (4) bekezdése alapján történő meghosszabbításának folytatására vonatkozó eljárásoknak megfelelően.

(3)

A WTO-egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján Jordánia a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 27. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kivezetési kötelezettsége alóli mentesség iránti kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy az exporttámogatási programja tekintetében a kivezetési időszak 2018. december 31-ig tartson.

(4)

A mentesség megadása nem érintené hátrányosan az Unió gazdasági vagy kereskedelmi érdekeit, ugyanakkor támogatná Jordánia arra irányuló törekvését, hogy kezelje a régióban uralkodó bonyolult és instabil politikai helyzetből fakadó gazdasági kihívásokat.

(5)

Helyénvaló ezért meghatározni a WTO Általános Tanácsában az Unió által képviselendő álláspontot Jordánia mentesség iránti kérelmének támogatása céljából,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsában az Európai Unió által képviselendő álláspont az, hogy az Unió támogatja Jordániának az exporttámogatási programja megszüntetésével kapcsolatos átmeneti időszak 2018. december 31-ig való meghosszabbítására irányuló mentesség iránti kérelmét, a mentesség iránti kérelmében meghatározottak szerint.

Ezt az álláspontot a Bizottság fejti ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

S.A.M. DIJKSMA


11.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 65/64


A TANÁCS (EU) 2016/352 HATÁROZATA

(2016. március 4.)

az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának adott bizottságaiban az ENSZ 10., 34., 41., 46., 48., 50., 51., 53., 55., 60., 73., 83., 94., 107., 110., 113., 118., 125., 128., 130. és 131. számú előírásának módosításaira, valamint a csendes közúti járművek jóváhagyásáról szóló új előírásra irányuló javaslatok tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 97/836/EK tanácsi határozat (1) értelmében az Unió csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához („1958. évi felülvizsgált megállapodás”).

(2)

A 2000/125/EK tanácsi határozat (2) értelmében az Unió csatlakozott a kerekes járművek, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekről és felszerelésekről szóló globális műszaki előírások kidolgozására irányuló megállapodáshoz („párhuzamos megállapodás”).

(3)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a tagállamok jóváhagyási rendszereit egy uniós jóváhagyási eljárással váltotta fel, és olyan harmonizált keretrendszert hozott létre, amely valamennyi új járműre, valamint azok rendszereire, alkatrészeire és önálló műszaki egységeire vonatkozóan magában foglalja a közigazgatási rendelkezéseket és általános műszaki előírásokat. Az irányelv vagy típus-jóváhagyási követelmény formájában, vagy az uniós jogszabályok alternatívájaként beépítette az ENSZ előírásait az EU típus-jóváhagyási rendszerébe. Az említett irányelv elfogadása óta egyre több ENSZ-előírás épült be az uniós jogszabályokba az EU-típusjóváhagyás keretében.

(4)

A tapasztalatokra és a műszaki fejlődésre tekintettel az ENSZ 10., 34., 41., 46., 48., 50., 51., 53., 55., 60., 73., 83., 94., 107., 110., 113., 118., 125., 128., 130. és 131. sz. előírása által érintett egyes elemekkel vagy tulajdonságokkal kapcsolatos követelményeket hozzá kell igazítani a műszaki fejlődéshez.

(5)

Továbbá új ENSZ-előírás elfogadására van szükség annak érdekében, hogy egységes rendelkezések legyenek érvényben a csendes közúti járművek jóváhagyására, azok korlátozott hallhatósága tekintetében.

(6)

Ezért meg kell határozni az említett ENSZ-előírások elfogadásával kapcsolatban az Unió nevében az 1958. évi felülvizsgált megállapodás értelmében létrehozott igazgatási bizottságban, valamint a párhuzamos megállapodás értelmében létrehozott végrehajtó bizottságban képviselendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2016. március 7–11-i időszakban az 1958. évi felülvizsgált megállapodás értelmében létrehozott igazgatási bizottságban, valamint a párhuzamos megállapodás értelmében létrehozott végrehajtó bizottságban az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy az e határozat mellékletében felsorolt javaslatokat meg kell szavazni.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

S.A.M. DIJKSMA


(1)  A Tanács 1997. november 27-i 97/836/EK határozata az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához („1958. évi felülvizsgált megállapodás”) való csatlakozásáról (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).

(2)  A Tanács 2000. január 31-i 2000/125/EK határozata a kerekes járművekről, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekről és felszerelésekről szóló globális műszaki előírások kidolgozására irányuló megállapodás megkötéséről („párhuzamos megállapodás”) (HL L 35., 2000.2.10., 12. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról („keretirányelv”) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).


MELLÉKLET

Előírás

Napirendi pont

Napirendi pont címe

Dokumentumszám

10

4.9.1.

Javaslat a 10. számú előírás 05. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (elektromágneses összeférhetőség)

ECE/TRANS/WP.29/2016/16

10

4.9.2.

Javaslat a 10. számú előírás 04. módosítássorozatának 3. kiegészítésére (elektromágneses összeférhetőség)

ECE/TRANS/WP.29/2016/17

34

4.8.1.

Javaslat a 34. számú előírás 03. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (tűzveszély elleni védelem)

ECE/TRANS/WP.29/2016/8

41

4.6.1.

Javaslat a 41. számú előírás 04. módosítássorozatának 4. kiegészítésére (motorkerékpárok zajkibocsátása)

ECE/TRANS/WP.29/2016/3

46

4.8.2.

Javaslat a 46. számú előírás 04. módosítássorozatának 3. kiegészítésére (közvetett látást biztosító eszközök)

ECE/TRANS/WP.29/2016/9

48

4.9.3.

Javaslat a 48. számú előírás 06. módosítássorozatának 7. kiegészítésére (világító- és fényjelző berendezések beépítése)

ECE/TRANS/WP.29/2016/18

48

4.9.4.

Javaslat a 48. számú előírás 05. módosítássorozatának 9. kiegészítésére (világító- és fényjelző berendezések beépítése)

ECE/TRANS/WP.29/2016/19

48

4.9.5.

Javaslat a 48. számú előírás 04. módosítássorozatának 16. kiegészítésére (világító- és fényjelző berendezések beépítése)

ECE/TRANS/WP.29/2016/20

50

4.9.6.

Javaslat az 50. számú előírás eredeti módosítássorozatainak 18. kiegészítésére (mopedek és motorkerékpárok helyzetjelző, fék- és irányjelző lámpái)

ECE/TRANS/WP.29/2016/21

51

4.6.2.

Javaslat az 51. számú előírás 03. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (M és N kategóriájú járművek zajkibocsátása)

ECE/TRANS/WP.29/2016/4

53

4.9.7.

Javaslat az 53. számú előírás 01. módosítássorozatának 18. kiegészítésére (világító- és fényjelző berendezések beépítése L3 kategóriájú járművekbe)

ECE/TRANS/WP.29/2016/22

53

4.9.8.

Javaslat az 53. számú előírás új 02. módosítássorozatára (világító- és fényjelző berendezések beépítése L3 kategóriájú járművekbe)

ECE/TRANS/WP.29/2016/23

55

4.7.1.

Javaslat az 55. számú előírás 01. módosítássorozatának 5. kiegészítésére (mechanikus kapcsolószerkezetek)

ECE/TRANS/WP.29/2016/5

60

4.15.1.

Javaslat a 60. számú előírás 5. kiegészítésére (mopedek és motorkerékpárok vezető által működtetett kezelőszervei)

ECE/TRANS/WP.29/2016/27

73

4.12.1.

Javaslat a 73. számú előírás 01. módosítássorozatának 1. helyesbítésére (csak franciául) (oldalsó aláfutásgátlók)

ECE/TRANS/WP.29/2016/31

83

4.15.2.

Javaslat a 83. számú előírás 07. módosítássorozatának 2. kiegészítésére (M1 és N1 kategóriájú járművek kibocsátása)

ECE/TRANS/WP.29/2016/28

94

4.11.1

Javaslat a 94. számú előírás 01. módosítássorozatának 3. helyesbítésére (csak oroszul) (frontális ütközés elleni védelem)

ECE/TRANS/WP.29/2016/32

107

4.8.3.

Javaslat a 107. számú előírás 05. módosítássorozatának 5. kiegészítésére (városi és távolsági autóbuszok általános felépítése)

ECE/TRANS/WP.29/2016/10

107

4.8.4.

Javaslat a 107. számú előírás 06. módosítássorozatának 5. kiegészítésére (városi és távolsági autóbuszok általános felépítése)

ECE/TRANS/WP.29/2016/11

107

4.8.5.

Javaslat a 107. számú előírás 07. módosítássorozatára (városi és távolsági autóbuszok általános felépítése)

ECE/TRANS/WP.29/2016/12

110

4.8.6.

Javaslat a 110. számú előírás 02. módosítássorozatára (CNG- és LNG-üzemű járművek)

ECE/TRANS/WP.29/2016/13

113

4.9.9.

Javaslat a 113. számú előírás 01. módosítássorozatának 6. kiegészítésére (szimmetrikus tompított fényt kibocsátó fényszórók)

ECE/TRANS/WP.29/2016/24

118

4.8.7.

Javaslat a 118. számú előírás 02. módosítássorozatának 2. kiegészítésére (anyagok égési tulajdonságai)

ECE/TRANS/WP.29/2016/14

125

4.8.8.

Javaslat a 125. számú előírás 01. módosítássorozatának 1. kiegészítésére (vezető menetirányú látómezeje)

ECE/TRANS/WP.29/2016/15

128

4.9.10.

Javaslat a 128. számú előírás eredeti módosítássorozatának 5. kiegészítésére (világító diódás [LED-es] fényforrások)

ECE/TRANS/WP.29/2016/25

130

4.7.2.

Javaslat a 130. számú előírás 1. kiegészítésére (sávelhagyásra figyelmeztető rendszer [LDWS])

ECE/TRANS/WP.29/2016/6

131

4.7.3.

Javaslat a 131. számú előírás 01. módosítássorozatának 2. kiegészítésére (fejlett vészfékező rendszerek [AEBS])

ECE/TRANS/WP.29/2016/7

 

4.13.1.

Javaslat a csendes közúti járművek jóváhagyásáról szóló új előírásra

ECE/TRANS/WP.29/2016/26