ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 41

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

59. évfolyam
2016. február 18.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2016/222 végrehajtási rendelete (2016. február 5.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről ((ម្រេចកំពត (Mrech Kampot)/Poivre de Kampot [OFJ])

1

 

*

A Bizottság (EU) 2016/223 végrehajtási rendelete (2016. február 17.) a kínai és vietnami exportáló gyártók által benyújtott egyes, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmek értékelési eljárásának létrehozásáról, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról

3

 

*

A Bizottság (EU) 2016/224 végrehajtási rendelete (2016. február 17.) a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról

8

 

*

A Bizottság (EU) 2016/225 végrehajtási rendelete (2016. február 17.) az egyes sajtok (EU) 2015/1852 rendeletben meghatározott mennyiségeiből fennmaradó ki nem használt mennyiségek kapcsán a termékek tagállamonkénti maximális mennyiségének és az ideiglenes rendkívüli magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határidejének meghatározásáról

10

 

*

A Bizottság (EU) 2016/226 végrehajtási rendelete (2016. február 17.) az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló 999/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

13

 

 

A Bizottság (EU) 2016/227 végrehajtási rendelete (2016. február 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

17

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2016/228 határozata (2015. július 14.) a szanálási eljárásról

20

 

*

A Tanács (EU) 2016/229 határozata (2016. február 16.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Dán Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről

22

 

*

A Bizottság (EU) 2016/230 végrehajtási határozata (2016. február 17.) a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából egyenértékűnek tekintett felügyeleti és szabályozási követelményekkel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékei tekintetében történő módosításáról ( 1 )

23

 

 

IRÁNYMUTATÁSOK

 

*

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/231 iránymutatása (2015. november 26.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/23 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/39)

28

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/222 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 5.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről ((ម្រេចកំពត (Mrech Kampot)/Poivre de Kampot [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Kambodzsa kérelmét (2) a „(ម្រេចកំពត” (Mrech Kampot)/„Poivre de Kampot” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „(ម្រេចកំពត” (Mrech Kampot)/„Poivre de Kampot” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „(ម្រេចកំពត” (Mrech Kampot)/„Poivre de Kampot” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés egy, a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. mellékletének 1.8. osztályába – A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) – tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 5-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 265., 2015.8.13., 7. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/3


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/223 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 17.)

a kínai és vietnami exportáló gyártók által benyújtott egyes, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmek értékelési eljárásának létrehozásáról, valamint a Bíróság által a C-659/13. és C-34/14. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: EUMSZ) és különösen annak 266. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

(1)

2006. március 23-án a Bizottság elfogadta a Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik (a továbbiakban: lábbelik) behozatalára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetésére vonatkozó 553/2006/EK bizottsági rendeletet (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet).

(2)

Az 1472/2006/EK tanácsi rendelettel (3) (a továbbiakban: az 1472/2006/EK tanácsi rendelet vagy a vitatott rendelet) a Tanács kétéves időtartamra 9,7 %-tól 16,5 %-ig terjedő végleges dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára.

(3)

A Tanács a 388/2008/EK rendelettel (4) kiterjesztette a Kínai Népköztársaságból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára bevezetett végleges dömpingellenes intézkedéseket a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított – a Makaóból való származás bejelentésére tekintet nélkül – behozatalra.

(4)

A 2008. október 3-án indított hatályvesztési felülvizsgálatot (5) követően a Tanács az 1294/2009/EU végrehajtási rendelettel (6) (a továbbiakban: az 1294/2009/EU rendelet) meghosszabbította a dömpingellenes intézkedések hatályát további 15 hónappal, nevezetesen 2011. március 31-ig, amely napon tehát az intézkedések hatályukat vesztették.

(5)

A Brosmann Footwear (HK/Hongkong) Ltd, a Seasonable Footwear (Zhongshan/Csungsan) Ltd, a Lung Pao Footwear (Guangzhou/Kuangcsou) Ltd és a Risen Footwear (HK/Hongkong) Co Ltd, valamint a Zhejiang Aokang Shoes Co. Ltd (a továbbiakban: a kérelmezők) az Elsőfokú Bíróság (jelenleg: Törvényszék) előtt megtámadták a vitatott rendeletet. A T-401/06. sz., Brosmann Footwear (HK) és társai kontra Tanács ügyben 2010. március 4-én (EBHT 2010., II-671. o.) és a T-407/06. és T-408/06. sz., Zhejiang Aokang Shoes és Wenzhou Taima Shoes kontra Tanács egyesített ügyekben 2010. március 4-én (EBHT 2010., II-747. o.) hozott ítéleteivel (a továbbiakban: a Törvényszék ítéletei) a Törvényszék elutasította a kereseteket.

(6)

A kérelmezők fellebbezést nyújtottak be ezen ítéletek ellen. A C-249/10. P. sz., Brosmann és társai ügyben 2012. február 2-án, valamint a C-247/10. P. sz., Zhejiang Aokang Shoes Co. Ltd. ügyben 2012. november 15-én hozott ítéleteiben a Bíróság hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéleteit. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Törvényszék jogban való tévedést követett el, amikor megállapította, hogy a Bizottság nem volt köteles megvizsgálni a mintában nem szereplő gazdasági szereplőktől származó, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontján alapuló piacgazdasági elbánás (MET) iránti kérelmeket (a C-249/10. P. sz. ügyben hozott ítélet 36. pontja és a C-247/10. P. sz. ügyben hozott ítélet 29. és 32. pontja).

(7)

A Bíróság ezt követően maga hozott érdemi döntést az ügyben. Kimondta, hogy: „[…] a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia a fellebbezőknek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontja alapján benyújtott, a vitatott rendeletben előírt dömpingellenes eljárás keretében a MET megszerzése iránti indokolt kérelmeit. Ezt követően meg kell állapítani, nem zárható ki az, hogy ez a vizsgálat a fellebbezők tekintetében a vitatott rendelet 1. cikkének (3) bekezdése értelmében velük szemben alkalmazandó 16,5 %-ostól eltérő végleges dömpingellenes vám kivetéséhez vezetett volna. E rendelkezésből ugyanis az derül ki, hogy csak egy, a mintában szereplő kínai gazdasági szereplővel szemben vetettek ki 9,7 %-os végleges vámot, aki megkapta a MET-et. Márpedig, amint az a jelen ítélet 38. pontjából következik, ha a Bizottság azt állapította volna meg, hogy piacgazdasági feltételek állnak fenn a fellebbezők tekintetében is, amennyiben egyéni dömpingkülönbözet kiszámítása nem lett volna lehetséges, velük szemben is ugyanezen vámot kellett volna alkalmazni” (a C-249/10. P. sz. ügyben hozott ítélet 42. pontja és a C-247/10. P. sz. ügyben hozott ítélet 36. pontja).

(8)

Mindezek alapján a Bíróság megsemmisítette a vitatott rendeletet az érintett kérelmezőket érintő részében.

(9)

2013 októberében a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (7) útján bejelentette, hogy úgy határozott, hogy a jogellenesség bekövetkeztének pontjától folytatja a dömpingellenes eljárást, és megvizsgálja, hogy a kérelmezők tekintetében 2004. április 1. és 2005. március 31. között piacgazdasági feltételek érvényesültek-e, valamint felkérte az érdekelt feleket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál.

(10)

A Tanács 2014 márciusában a 2014/149/EU tanácsi végrehajtási határozattal (8) elutasította a Kínai Népköztársaságból származó és a Brosmann Footwear (HK/Hongkong) Ltd, a Seasonable Footwear (Zhongshan/Csungsan) Ltd, a Lung Pao Footwear (Guangzhou/Kuangcsou) Ltd, a Risen Footwear (HK/Hongkong) Co Ltd és a Zhejiang Aokang Shoes Co. Ltd által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelikre vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló tanácsi végrehajtási rendelet elfogadására irányuló bizottsági javaslatot, és e gyártók tekintetében megszüntette az eljárást. A Tanács úgy vélte, hogy az azon exportáló gyártóktól cipőt vásárló importőrök esetében, akik részére az illetékes nemzeti vámhatóságok a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/1992/EGK rendelet (9) (a továbbiakban: a Közösségi Vámkódex) 236. cikke alapján visszatérítették az érintett vámokat, jogos elvárás keletkezett a vitatott rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján, amely előírta a Közösségi Vámkódex rendelkezéseinek és különösen a 221. cikkének alkalmazását a vámok beszedésére vonatkozóan, amelyet megkérdőjelezne a bizottsági javaslat elfogadása.

(11)

Az érintett termék két importőre, a C&J Clark International Ltd. és a Puma SE az (5)–(7) preambulumbekezdésben említett joggyakorlatra hivatkozva megtámadta az egyes lábbelik Kínából és Vietnamból történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket nemzeti bíróságaik előtt, amelyek az ügyeket előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé terjesztették.

(12)

A C-659/13. sz. C & J Clark International Limited és a C-34/14. sz. Puma SE egyesített ügyekben a Bíróság érvénytelennek nyilvánította az 1472/2006/EK rendeletet és az 1294/2009/EU végrehajtási rendeletet, amennyiben az Európai Bizottság az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (10) 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjában és 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelmények ellenére nem vizsgálta meg a mintába fel nem vett kínai és vietnami exportáló gyártók által benyújtott piacgazdasági elbánás (MET) és egyéni elbánás (IT) iránti kérelmeket (a továbbiakban: az ítéletek).

(13)

Az EUMSZ 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási – így a dömpingellenes – eljárásokkal összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséből adódik, hogy a megsemmisített aktust új, a Bíróság által megállapított jogellenességet megszüntető aktussal (a továbbiakban: Asteris-ítélet) (11) kell felváltani.

(14)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktus felváltására irányuló eljárás folytatható attól a ponttól, amikor a jogellenesség bekövetkezett (12). Ez elsősorban azt jelenti, hogy abban az esetben, amikor igazgatási eljárást lezáró aktust semmisítenek meg, akkor e megsemmisítés nem feltétlenül érinti az előkészítő lépéseket, mint amilyen például a dömpingellenes eljárás megindítása. Amennyiben olyan rendeletet semmisítenek meg, amely végleges dömpingellenes intézkedések bevezetését írta elő, akkor az azzal jár, hogy a megsemmisítést követően a dömpingellenes eljárás – hacsak a jogellenesség nem a megindítási szakaszban következett be – továbbra is folyamatban van, mivel az eljárást lezáró aktus immár nem része az Unió jogrendjének (13).

(15)

Eltekintve attól a ténytől, hogy az intézmények nem vizsgálták meg a mintába fel nem vett kínai és vietnami exportáló gyártók által benyújtott, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmeket, az 1472/2006/EK rendeletben és az 1294/2009/EU végrehajtási rendeletben foglalt minden egyéb ténymegállapítás érvényben marad.

(16)

Ebben az ügyben a jogellenesség a megindítás után következett be. A Bizottság emiatt úgy határozott, hogy ezt, az akkor még mindig folyamatban lévő dömpingellenes eljárást a jogellenesség bekövetkeztének pontjától folytatja, és megvizsgálja, hogy az érintett exportáló gyártók tekintetében 2004. április 1. és 2005. március 31. között piacgazdasági feltételek érvényesültek-e.

(17)

A Bizottság a C&J Clark International Ltd. és a Puma SE behozatalát érintő valamennyi, piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránt benyújtott kérelmet értékelni fogja.

(18)

Helyénvaló elrendelni, hogy mindeközben a nemzeti vámhatóságok az alaprendelet 14. cikke alapján ne térítsék vissza az említett vámokat. A Bizottság az ítélet időpontjától számított nyolc hónapon belül elvégzi az említett értékelést.

(19)

Azon egyéb importőrök behozatala tekintetében, akik nem kívántak megsemmisítés iránti keresetet benyújtani és akik ezért a Közösségi Vámkódex 236. cikke értelmében a dömpingellenes vámok visszatérítése iránti kérelmeikben támaszkodhatnak az ítéletre, a Bizottság a források hatékony felhasználása érdekében csak azon exportáló gyártók piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmeit fogja értékelni, akikre vonatkoznak a nemzeti vámhatóságoknál kellő időben és formában benyújtott visszatérítés iránti igények. A Bizottság megjegyzi, hogy a Közösségi Vámkódex 236. cikkének (2) bekezdése szerint a behozatali vagy kiviteli vámokat a megfelelő vámhivatalnál a szóban forgó vámösszegnek az adóssal való közlésétől számított 3 éven belül benyújtott kérelemre fizetik vissza vagy engedik el. A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a dömpingellenes vámot kivető rendelet érvénytelenítése nem minősül az említett rendelkezés szerinti előre nem látható, és így azon hároméves határidő meghosszabbítását lehetővé tevő körülménynek, amely során az importőr igényelheti a szóban forgó rendelet értelmében megfizetett importvámok visszafizetését.

B.   A BÍRÓSÁG C-659/13. ÉS C-34/14. SZ. EGYESÍTETT ÜGYEKBEN HOZOTT ÍTÉLETEINEK VÉGREHAJTÁSA

(20)

Amennyiben az intézmények valamely jogi aktusát a Bíróság előzetes döntése érvénytelennek nyilvánítja, ezen ítélet mindenkivel szemben hatásokat vált ki (14), nevezetesen nem korlátozódik a kérdést a Bíróságnak előterjesztő nemzeti bíróság előtti eljárás kérelmezőjére. Ilyen helyzetben a Bizottságnak ezért az intézkedés megsemmisítéséhez vezető jogellenességgel érintett valamennyi fél tekintetében végre kell hajtania az ítéletet.

(21)

A Bizottságnak lehetősége van arra, hogy a vitatott rendeletnek csak azon aspektusait helyesbítse, amelyek a szóban forgó rendelet megsemmisítéséhez vezettek, és változatlanul hagyja az értékelésnek az ítélet által nem érintett részeit (15).

(22)

Az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság eláll a mintába fel nem vett kínai és vietnami exportáló gyártók által azon vizsgálat során benyújtott valamennyi piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelem kivizsgálásától, amely a vitatott rendelet elfogadásához vezetett. Ehelyett helyénvalónak ítéli, hogy arra kötelezze a nemzeti vámhatóságokat, amelyeknek a Közösségi Vámkódex (16) 236. cikke alapján dömpingellenes vámok visszatérítése iránti kérelmekről kell döntést hozniuk, hogy továbbítsák a Bizottságnak a visszatérítés iránti kérelmet és várják meg a piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelem bizottsági értékelését és adott esetben a dömpingellenes vámok megfelelő mértékű ismételt kivetését, mielőtt továbblépnének a visszatérítési eljárásban. E kötelezettség jogalapja az alaprendelet 14. cikke, amely előírja, hogy a vámot kivető rendelet meghatározza a tagállamok általi beszedés részletes módját.

(23)

A Bizottság ezt követően ellenőrizni fogja, hogy az exportáló gyártó, akinek exportja a visszafizetés iránti kérelem hatálya alá tartozott, valóban igényelte-e a piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem értékelését, és amennyiben igen, az ilyen exportáló gyártó részesüljön-e piacgazdasági elbánásban vagy egyéni elbánásban, vagy sem.

(24)

A Bizottság el fogja fogadni az alkalmazandó vámtétel értékelését és adott esetben ismételt kivetését meghatározó rendeleteket. Az említett újonnan megállapított vámtételek a megsemmisített rendelet hatálybalépésének időpontjától lépnek hatályba.

(25)

A nemzeti vámhatóságok ezért kötelesek megvárni az ilyen vizsgálat eredményét, mielőtt döntenének a visszafizetés iránti kérelemről.

(26)

A Bizottság a felesleges késedelem elkerülése érdekében törekedni fog arra, hogy tiszteletben tartsa az alaprendeletben a piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelem értékelésére előírt határidőt, amely a nemzeti vámhatóságok által szolgáltatott információk kézhezvételétől számított nyolc hónap.

C.   KÖVETKEZTETÉSEK

(27)

A Puma SE és a C&J Clark International Ltd vállalatoknak értékesítő exportáló gyártók piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmeinek elemzést az ítélet időpontjától számított nyolc hónapon belül kell elvégezni.

(28)

Ami a többi kínai és vietnami exportáló gyártóra kivetett dömpingellenes vámot illeti (eltekintve a 2014/149/EU tanácsi végrehajtási határozat hatálya alá tartozó és itt, az első mondatban említett exportáló gyártóktól), azon nemzeti vámhatóságoknak, akikhez beérkeztek ezen többi exportáló gyártó kivitele tekintetében megfizetett dömpingellenes vámok visszafizetése vagy elengedése iránti kérelmek, kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal, hogy értékelni tudja a piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmeket és adott esetben ismételten kivethesse a dömpingellenes vámokat.

D.   BIZOTTSÁG

(29)

A rendelet összhangban van az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A nemzeti vámhatóságok, amelyekhez a Közösségi Vámkódex 236. cikke alapján az 1472/2006/EK rendelettel vagy az 1294/2009/EU végrehajtási rendelettel kivetett és a nemzeti vámhatóságok által beszedett dömpingellenes vámok visszatérítése iránti olyan kérelem érkezett, amely azon a tényen alapul, hogy a mintába fel nem vett exportáló gyártó piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelmet nyújtott be, továbbítják a szóban forgó kérelmet és bármely alátámasztó okmányt a Bizottságnak.

(2)   A Bizottság a kérelem és bármely alátámasztó okmány kézhezvételétől számított nyolc hónapon belül ellenőrzi, hogy az exportáló gyártó valóban benyújtott-e piacgazdasági elbánás és egyéni elbánás iránti kérelmet. Amennyiben igen, úgy a Bizottság értékeli az említett kérelmet, és az alaprendelet 20. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalt követően bizottsági végrehajtási rendelet útján ismételten kiveti a megfelelő vámot.

(3)   A nemzeti vámhatóságok megvárják a vámokat ismételten kivető, vonatkozó bizottsági végrehajtási rendelet kihirdetését, mielőtt határoznak a dömpingellenes vámok visszafizetésére és elengedésére irányuló kérelemről.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).

(2)  HL L 98., 2006.4.6., 3. o.

(3)  A Tanács 2006. október 5-i 1472/2006/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból és Vietnamból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 275., 2006.10.6., 1. o.).

(4)  A Tanács 2008. április 29-i 388/2008/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára az 1472/2006/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított ugyanezen termék behozatalára – a Makaóból való származás bejelentésére tekintet nélkül – történő kiterjesztéséről (HL L 117., 2008.5.1., 1. o.).

(5)  HL C 251., 2008.10.3., 21. o.

(6)  A Tanács 2009. december 22-i 1294/2009/EU végrehajtási rendelete a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az intézkedések lejárati felülvizsgálatot követően a Vietnamból és a Kínai Népköztársaságból származó, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó, a Makaó Különleges Közigazgatási Területről szállított – a Makaóból való származás bejelentésére tekintet nélkül –, egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára kiterjesztett – végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 352., 2009.12.30., 1. o.).

(7)  HL C 295., 2013.10.11., 6. o.

(8)  A Tanács 2014. március 18-i 2014/149/EU végrehajtási határozata a Kínai Népköztársaságból származó és a Brosmann Footwear (HK/Hongkong) Ltd, a Seasonable Footwear (Zhongshan/Csungsan) Ltd, a Lung Pao Footwear (Guangzhou/Kuangcsou) Ltd, a Risen Footwear (HK/Hongkong) Co Ltd és Zhejiang Aokang Shoes Co. Ltd által gyártott egyes bőr felsőrésszel rendelkező lábbelik behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló végrehajtási rendeletre irányuló javaslat elutasításáról (HL L 82., 2014.3.20., 27. o.).

(9)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(10)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

(11)  A 97, 193, 99 és 215/86. sz., Asteris AE és társai és a Görög Köztársaság kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 1988., 2181. o.) 27. és 28. pontja.

(12)  A C-415/96. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., I-6993. o.) 31. pontja; a C-458/98. P. sz., Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács ügyben hozott ítélet (2000., I-8147. o.) 80–85. pontja; a T-301/01. sz., Alitalia kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (2008., II-1753. o.) 99. és 142. pontja; a T-267/08. és T-279/08. sz., Région Nord-Pas de Calais kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (2011., II-0000. o.) 83. pontja.

(13)  A C-415/96. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1998., I-6993. o.) 31. pontja; a C-458/98. P. sz., Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács ügyben hozott ítélet (2000., I-8147. o.) 80–85. pontja.

(14)  A 66/80. sz. International Chemical Corporation ügyben hozott ítélet (EBHT 1981., 1191. o.) 18. pontja.

(15)  A C-458/98. P. sz., Industrie des Poudres Sphériques kontra Tanács ügyben hozott ítélet (2000., I-8147. o.) 80–85. pontja.

(16)  Illetőleg 2016. május 1-jétől az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.) vonatkozó rendelkezései alapján.


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/8


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/224 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 17.)

a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikke (2) bekezdésére, 20. cikke c), f), l), m) és n) pontjára, valamint 223. cikke (3) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

A 947/2014/EU (4) és a 948/2014/EU (5) bizottsági végrehajtási rendelet a különösen nehéz piaci helyzetre való tekintettel – amelyet elsősorban az Oroszország által az Unióból származó tejtermékek importjára kivetett tilalom idézett elő – bevezette a vaj, illetve a sovány tejpor magántárolási rendszerét.

(2)

A szóban forgó magántárolási rendszerek alkalmazási időszakát meghosszabbította az 1337/2014/EU (6), az (EU) 2015/303 (7) és az (EU) 2015/1548 (8) bizottsági végrehajtási rendelet. Ennek eredményeképpen a támogatás iránti kérelmeket 2016. február 29-ig lehet benyújtani.

(3)

2015. június 25-én Oroszország további egy évre, 2016. augusztus 6-ig meghosszabbította az Unióból származó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek importjára vonatkozó tilalmat.

(4)

Emellett a 2015-ös év során mindvégig bizonytalan maradt a tej és a tejtermékek iránti globális kereslet, a fő exportáló régiókban viszont nőtt a tejtermelés.

(5)

Ennek következtében a vaj és a sovány tejpor ára tovább csökkent az Unióban, és az árakat leszorító piaci nyomás várhatóan továbbra sem enyhül majd.

(6)

A jelenlegi piaci helyzetre való tekintettel helyénvaló biztosítani a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatási rendszerek zavartalan rendelkezésre állását és meghosszabbítani azokat a 2016. évi intervenciós időszak végéig, 2016. szeptember 30-áig.

(7)

Annak érdekében, hogy folyamatosan be lehessen nyújtani kérelmeket az említett rendszerek keretében, e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 947/2014/EU végrehajtási rendelet módosítása

A 947/2014/EU rendelet 5. cikkében a „2016. február 29.” szöveg helyébe a „2016. szeptember 30.” szöveg lép.

2. cikk

A 948/2014/EU végrehajtási rendelet módosítása

A 948/2014/EU rendelet 5. cikkében a „2016. február 29.” szöveg helyébe a „2016. szeptember 30.” szöveg lép.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 346., 2013.12.20., 12. o.

(3)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(4)  A Bizottság 2014. szeptember 4-i 947/2014/EU végrehajtási rendelete a vaj magántárolási rendszerének bevezetéséről és a magántárolási támogatás összegének előre történő megállapításáról (HL L 265., 2014.9.5., 15. o.).

(5)  A Bizottság 2014. szeptember 4-i 948/2014/EU végrehajtási rendelete a sovány tejpor magántárolási rendszerének bevezetéséről és a magántárolási támogatás összegének előre történő megállapításáról (HL L 265., 2014.9.5., 18. o.).

(6)  A Bizottság 2014. december 16-i 1337/2014/EU végrehajtási rendelete a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vaj és a sovány tejpor magántárolási támogatása iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról (HL L 360., 2014.12.17., 15. o.).

(7)  A Bizottság 2015. február 25-i (EU) 2015/303 végrehajtási rendelete a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról (HL L 55., 2015.2.26., 4. o.).

(8)  A Bizottság 2015. szeptember 17-i (EU) 2015/1548 végrehajtási rendelete a 947/2014/EU és a 948/2014/EU végrehajtási rendeletnek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határideje tekintetében történő módosításáról (HL L 242., 2015.9.18., 26. o.).


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/10


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/225 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 17.)

az egyes sajtok (EU) 2015/1852 rendeletben meghatározott mennyiségeiből fennmaradó ki nem használt mennyiségek kapcsán a termékek tagállamonkénti maximális mennyiségének és az ideiglenes rendkívüli magántárolási támogatás iránti kérelmek benyújtási határidejének meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az egyes sajtok magántárolására vonatkozó ideiglenes rendkívüli támogatási program megnyitásáról és a támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló, 2015. október 15-i (EU) 2015/1852 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/1852 felhatalmazáson alapuló rendelet egyes sajtok magántárolására vonatkozó ideiglenes rendkívüli támogatási programot nyitott meg, és előzetesen rögzítette a támogatás összegét.

(2)

Az (EU) 2015/1852 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint a kérelmek benyújtásának határideje 2016. január 15.

(3)

Írország, Franciaország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy a továbbiakban is használni kívánja a magántárolási támogatási programot.

(4)

2016. január 15. után 68 123 tonna maradt kihasználatlanul. Célszerű tehát elérhetővé tenni ezt a mennyiséget azon tagállamok számára, amelyek jelezték, hogy a továbbiakban is használni kívánják a magántárolási támogatási programot, és indokolt megállapítani az említett mennyiség tagállamonkénti bontását, figyelembe véve a tagállamok által 2016. január 15-ig kérelmezett mennyiségeket is.

(5)

A kérelmek benyújtására vonatkozóan új határidőt kell megállapítani.

(6)

Az (EU) 2015/1852 felhatalmazáson alapuló rendeletben az egyes sajtok magántárolására vonatkozó ideiglenes rendkívüli támogatási program végrehajtására vonatkozóan megállapított szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelettel meghatározott program végrehajtására is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

A fennmaradó ki nem használt sajtmennyiségekre vonatkozó, az (EU) 2015/1852 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt ideiglenes rendkívüli magántárolási támogatási program hatálya alá tartozó termékek tagállamonkénti maximális mennyiségét e rendelet melléklete határozza meg.

Az (EU) 2015/1852 felhatalmazáson alapuló rendeletben a program végrehajtására vonatkozóan megállapított szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet mellékletében meghatározott mennyiségekre is.

2. cikk

Támogatási kérelmek

Támogatási kérelmet e rendelet hatálybalépésének napjától lehet benyújtani. A kérelmek benyújtásának határideje 2016. szeptember 30.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 271., 2015.10.16., 15. o.


MELLÉKLET

Tagállam

Maximális mennyiség

(tonna)

Írország

4 127

Franciaország

6 340

Olaszország

27 025

Litvánia

2 616

Hollandia

16 526

Finnország

694

Svédország

2 126

Egyesült Királyság

8 669

Összesen

68 123


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/226 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 17.)

az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről szóló 999/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére, valamint 14. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2022/95/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó, 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára. A vám hatásának semlegesítését megállapító újabb vizsgálat alapján az intézkedéseket a 663/98/EK tanácsi rendelet (3) módosította. A 384/96/EK tanácsi rendelet (4) 11. cikkének (2), illetve (3) bekezdése szerinti hatályvesztési és időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 658/2002/EK rendelettel (5) tonnánként 47,07 EUR összegű végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára. Ezt követően a termékkörre vonatkozó, a 384/96/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően elvégzett időközi felülvizsgálat után a 945/2005/EK tanácsi rendelettel (6) tonnánként 41,42 EUR és 47,07 EUR összeg közötti végleges dömpingellenes vám kivetésére került sor az Oroszországból származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 20 KN-kód alá tartozó, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát-tartalmú szilárd műtrágya behozatalára.

(2)

A 384/96/EK rendelet 11. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti második hatályvesztési és második részleges időközi felülvizsgálatot követően a 661/2008/EK tanácsi rendelet (7) fenntartotta az előző preambulumbekezdésben ismertetett (legutóbb a 945/2005/EK rendelettel módosított) dömpingellenes intézkedéseket, kivéve a EuroChem csoport tekintetében, amelynél a vám rögzített összege tonnánként 28,88 EUR és 32,82 EUR között volt.

(3)

2008/577/EK határozatában (8) a Bizottság elfogadta a mennyiségi felső határokat tartalmazó kötelezettségvállalásokat, amelyeket többek között az Open Joint Stock Company (JSC, oroszul OAO) Acron és a JSC Dorogobuzh orosz gyártók ajánlottak fel.

(4)

A Törvényszék a 2008. szeptember 10-i ítéletében (9), amelyet a 2009. július 9-i ítélet (10) értelmezett, megsemmisítette a 945/2005/EK rendeletet, amennyiben az az OJSC UCC UralChem (a továbbiakban: UralChem) részét képező Open Joint Stock Company (a továbbiakban: JSC) Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat vállalatra (a továbbiakban: Kirovo) vonatkozott. A Tanács a 989/2009/EK rendelettel (11) ennek megfelelően módosította a 661/2008/EK rendeletet. Következésképpen a Kirovo vállalat tekintetében a (tonnánként 47,07 EUR összegű) dömpingellenes vám csak a jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára alkalmazandó.

(5)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat után a 999/2014/EU végrehajtási rendeletében (12) fenntartotta a (legutóbb a 989/2009/EK rendelettel módosított) dömpingellenes intézkedéseket.

(6)

A Kirovo 2015. szeptember 16-án bejelentette a Bizottságnak az Uralchem Group vállalatcsoporton belüli átszervezési terveit. A Kirovo 2015. október 1-jétől ténylegesen már nem az OJSC UCC Uralchemen (Uralchem) belüli részvénytársaságként működik, hanem Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat Branch of OJSC UCC Uralchem (Kirovo fióktelep) néven az Uralchem egyik fióktelepévé vált. A vállalkozás közölte, hogy az átszervezés célja a teljes Uralchem csoport vállalatirányításának javítása.

(7)

Az Uralchem egy másik termelőegységgel, az Uralchem bereznyiki (Oroszország) Azot fióktelepével is rendelkezik, amelynek tekintetében az ammónium-nitrát 999/2014/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi típusára (tonnánként 47,07 EUR összegű) dömpingellenes vám alkalmazandó. Ezért meg kell vizsgálni a szabályok kijátszásának kockázatát, tekintettel arra, hogy immár ugyanazon ammónium-nitráttermelő jogi személyen belül két fióktelep (Bereznyiki és Kirovo) létezik.

(8)

A Bizottság tehát megvizsgálta a vállalkozás által benyújtott, valamint az egyéb rendelkezésére álló információkat, és megállapította, hogy az alábbi okokból alacsony a veszélye annak, hogy az Uralchem különböző fióktelepei kijátsszák a dömpingellenes intézkedéseket.

(9)

Egyrészt az intézkedéseknek a 989/2009/EK rendeletet követő módosítása (amellyel a Kirovóra alkalmazandó dömpingellenes vámokat a jelenleg a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatalára korlátozták) óta nincs bizonyíték arra, hogy az Uralchem visszaélt volna a Kirovóra alkalmazandó mentességgel. A jelenleg nem a 3102 30 90 és 3102 40 90 KN-kód alá tartozó ammónium-nitrát behozatala az intézkedések módosítása óta stabil maradt. Emellett a Bizottság szemében nem utal semmi arra, hogy a bereznyiki üzem bármely termékét helytelenül tüntette volna fel oly módon, mintha azt a Kirovo állította volna elő, és ezáltal visszaélt volna a Kirovónak nyújtott mentességgel.

(10)

Másrészt az Uralchem közölte, hogy az alkalmazandó oroszországi nemzeti jogszabályok szerint a műtrágyákra kötelező bejegyzés és jelölés vonatkozik, amely magában foglalja a termelőegység tényleges jogi megnevezését és fizikai címét. A gyártó termelőegységét számos egyéb hivatalos dokumentumban is fel kell tüntetni. Végezetül abban az esetben, ha az ammónium-nitrát exportálásra kerül, a termelőegységet számos kötelező dokumentumban – kiviteli vámáru-nyilatkozat, származási bizonyítvány és fuvarlevél – fel kell tüntetni. Nem valószínű tehát, hogy amennyiben az Uralchem Kirovo fióktelepe megkapja az A959 TARIC-kiegészítő kódot, azzal a csoport bármely másik termelőegysége visszaélne.

(11)

Harmadrészt az Uralchem a Bizottságnak küldött 2015. október 13-i levelében kötelezettséget vállalt aziránt, hogy nem tesz olyan lépést, amely az A959 TARIC-kiegészítő kóddal való visszaéléshez vezetne oly módon, hogy e TARIC-szám alatt exportálnának az Unióba olyan termékeket, amelyeket nem a Kirovi területen található kirovo-csepecki Kirovo fiókktelepen állítottak elő.

(12)

Negyedrészt a Berezniki és a Kirovo üzem maximális kapacitásával a Bizottság is tisztában van, és a meglévő kapacitás kibővítéséhez vezető új létesítmények megépítéséhez évekre lenne szükség. Ezért a behozatal esetleges jövőbeni növekedése – különösen a Kirovo üzem maximális kapacitását meghaladó mértékben – azt jelentheti, hogy a Bizottság hivatalból megindítja a kijátszás elleni vizsgálatot.

(13)

Ugyanakkor a kijátszás kockázatának további csökkentése érdekében különleges intézkedésekre van szükség az Uralchem vállalkozáson belüli különböző fióktelepekre alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához. Az Uralchemnek érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatnia a tagállami vámhatóságoknak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított vámtétel alkalmazandó.

(14)

A Bizottság minden érdekelt felet tájékoztatott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján módosítani szándékozik a 999/2014/EU végrehajtási rendeletet. A felek számára meghatározott időszakot biztosítottak a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételeik benyújtásához. Az Uralchem és az Oroszországi Föderáció kormánya észrevételeket nyújtott be. A Bizottság figyelembe vette észrevételeiket.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2014/EU végrehajtási rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja a következőképpen módosul:

„b)

A Joint Stock Company United Chemical Company Uralchem kirovo-csepecki KCKK fióktelepe által gyártott áruk esetében (kiegészítő TARIC-kód: A959):

Árumegnevezés

KN-kód

TARIC-kód

Rögzített összegű vám (EUR/tonna)

Ammónium-nitrát, nem vizes oldatban

3102 30 90

47,07

Ammónium-nitrát és kalcium-karbonát vagy más szervetlen nem trágyázó anyag keveréke, 28 tömegszázalékot meghaladó nitrogéntartalommal

3102 40 90

47,07

Az (1) bekezdésben említett, a Joint Stock Company United Chemical Company Uralchem kirovo-csepecki KCKK fióktelepe által előállított és a fenti táblázatban nem említett áruk esetében nem alkalmazandó dömpingellenes vám.

A Joint Stock Company United Chemical Company Uralchem kirovo-csepecki KCKK fióktelepe által előállított egyes termékekre vonatkozó dömpingellenes vám alkalmazása mellőzésének feltétele, hogy a Joint Stock Company United Chemical Company Uralchem a tagállami vámhatóságoknak érvényes kereskedelmi számlát nyújtson be, amelyen szerepel egy alábbi szövegezésű, keltezéssel és a számlát kibocsátó jogi személy tisztviselőjének aláírásával, nevével és beosztásával ellátott nyilatkozat: »Alulírott igazolom, hogy az e számlán szereplő, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (… mennyiségű) ammónium-nitrát előállítója az oroszországi (Joint Stock Company United Chemical Company Uralchem kirovo-csepecki KCKK fióktelepe, cím) (TARIC-kiegészítő kód: A959). Kijelentem, hogy az e számlán feltüntetett információk hiánytalanok és helytállóak.« A fenti számla benyújtásának hiányában a »minden más vállalatra« megállapított vámtétel alkalmazandó a Joint Stock Company United Chemical Company Uralchem kirovo-csepecki KCKK fióktelepe által előállított ammónium-nitrát valamennyi terméktípusára.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Tanács 1995. augusztus 16-i 2022/95/EK rendelete az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 198., 1995.8.23., 1. o.).

(3)  A Tanács 1998. március 23-i 663/98/EK rendelete az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 2022/95/EK rendelet módosításáról (HL L 93., 1998.3.26., 1. o.).

(4)  A Tanács 1995. december 22-i 384/96/EK rendelete az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.).

(5)  A Tanács 2002. április 15-i 658/2002/EK rendelete az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 102., 2002.4.18., 1. o.).

(6)  A Tanács 2005. június 21-i 945/2005/EK rendelete a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 658/2002/EK rendelet és a többek között Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalra vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 132/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 160., 2005.6.23., 1. o.).

(7)  A Tanács 2008. július 8-i 661/2008/EK rendelete a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és a 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 185., 2008.7.12., 1. o.).

(8)  A Bizottság 2008. július 4-i 2008/577/EK határozata az Oroszországból és Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban vállalt kötelezettségvállalások elfogadásáról (HL L 185., 2008.7.12., 43. o.).

(9)  A T-348/05. sz., JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat kontra Tanács ügyben 2008. szeptember 10-én hozott ítélet (EBHT 2008., II-00159. o.) rendelkező részének 1. pontja.

(10)  A T-348/05 INTP. sz., JSC Kirovo-Chepetsky Khimichesky Kombinat kontra Tanács ügyben 2009. július 9-én hozott ítélet (EBHT 2009., II-00116. o.) rendelkező részének 1. pontja.

(11)  A Tanács 2009. október 19-i 989/2009/EK rendelete az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 661/2008/EK rendelet módosításáról (HL L 278., 2009.10.23., 1. o.).

(12)  A Bizottság 2014. szeptember 23-i 999/2014/EU végrehajtási rendelete az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről (HL L 280., 2014.9.24., 19. o.).


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/17


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/227 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2016. február 17.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én .

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

EG

86,9

IL

283,6

MA

93,0

SN

172,2

TN

107,9

TR

114,4

ZZ

143,0

0707 00 05

MA

84,1

TR

184,9

ZZ

134,5

0709 93 10

MA

42,7

TR

171,3

ZZ

107,0

0805 10 20

CL

98,4

EG

44,8

IL

118,8

MA

54,1

TN

49,8

TR

61,6

ZZ

71,3

0805 20 10

IL

123,4

MA

87,7

TR

84,6

ZZ

98,6

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

EG

68,8

IL

133,1

MA

118,5

TR

74,7

ZZ

98,8

0805 50 10

IL

106,9

MA

74,1

TR

92,4

ZZ

91,1

0808 10 80

CL

93,1

US

108,2

ZZ

100,7

0808 30 90

CL

148,6

CN

89,3

ZA

97,6

ZZ

111,8


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/20


A TANÁCS (EU) 2016/228 HATÁROZATA

(2015. július 14.)

a szanálási eljárásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2009. december 1-jei 2009/937/EU tanácsi határozatra (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére és 14. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikkének (7) bekezdése olyan szanálási eljárást hoz létre, melynek során a Tanács felkérést kaphat, hogy hozzon határozatot valamely szanálási program elfogadásáról.

(2)

2016. január 1-jével kezdődően a Tanács az adott szanálási program elfogadását követő 24 órán belül egyszerű többséggel, a Bizottság javaslata alapján eljárva kifogást emelhet a szanálási program ellen, illetve jóváhagyhatja az Egységes Szanálási Testület által elfogadott szanálási program szerint az Alapból biztosítandó összeg jelentős módosítását, vagy kifogást emelhet ellene.

(3)

Tekintettel a rendelet 18. cikkének (7) bekezdésében megállapított igen szűk határidőre, célszerű, hogy a Tanács a határozatát írásbeli szavazás útján fogadja el. A szanálási programok kifogásolása, valamint a program szerint az Alapból biztosítandó összeg jelentős módosításának jóváhagyása vagy kifogásolása jellegénél fogva sürgősségi eljárás keretében kell, hogy történjen.

(4)

Az ügyek sürgősségére való tekintettel a Tanács az eljárási szabályzata 14. cikkének (1) bekezdésében a nyelvhasználatra vonatkozóan megállapított hatályos szabályokban meghatározott nyelvek egyikén megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozhat és hozhat határozatot. Ez nem érinti azonban azt a kötelezettséget, hogy a határozatot egy későbbi szakaszban a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott valamennyi nyelven el kell fogadni és ki kell hirdetni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Amennyiben a Tanácsnak – a Bizottság javaslata alapján – a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének (7) bekezdése szerint határozatot kell hoznia, a Tanács a jogi aktust írásbeli szavazás útján fogadja el.

(2)   A határozatok elfogadása során a Tanács tanácskozhat és döntéseket hozhat olyan dokumentumok és tervezetek alapján, amelyek csak angol nyelven vannak megszövegezve.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2015. július 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. GRAMEGNA


(1)  HL L 325., 2009.12.11., 35. o.

(2)  HL L 225., 2014.7.30., 1. o.


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/22


A TANÁCS (EU) 2016/229 HATÁROZATA

(2016. február 16.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Dán Királyság által javasolt egy tagja kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel a dán kormány javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)

2015. szeptember 18-án és 2015. október 1-jén a Tanács elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló (EU, Euratom) 2015/1600 (1), illetve (EU, Euratom) 2015/1790 (2) határozatot.

(2)

Marie-Louise KNUPPERT hivatali idejének lejártát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Arne GREVSEN-t, a Dán Szakszervezetek Szövetségének (LO) első alelnökét, a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2020. szeptember 20-ig az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

A.G. KOENDERS


(1)  A Tanács (EU, Euratom) 2015/1600 határozata (2015. szeptember 18.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről (HL L 248., 2015.9.24., 53. o.).

(2)  A Tanács (EU, Euratom) 2015/1790 határozata (2015. október 1.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2015. szeptember 21-től2020. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről (HL L 260., 2015.10.7., 23. o.).


18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/23


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/230 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. február 17.)

a 2014/908/EU végrehajtási határozatnak a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából egyenértékűnek tekintett felügyeleti és szabályozási követelményekkel rendelkező harmadik országok és területek jegyzékei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 107. cikke (4) bekezdésére és 142. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) meghatározza azon harmadik országok és területek jegyzékeit, amelyek felügyeleti és szabályozási rendelkezései egyenértékűnek tekintendők az 575/2013/EU rendelettel összhangban az Unióban alkalmazott megfelelő felügyeleti és szabályozási rendelkezésekkel.

(2)

A Bizottság – a 2014/908/EU végrehajtási határozat elfogadását eredményező egyenértékűségi értékeléseknél alkalmazott módszertan felhasználásával – tovább értékelte a befektetési vállalkozásokra és tőzsdékre alkalmazandó felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket.

(3)

Az értékelés során a Bizottság megvizsgálta a felügyeleti és szabályozási keretben a 2014/908/EU végrehajtási határozat elfogadása óta bekövetkezett lényeges fejleményeket, és figyelembe vette a rendelkezésre álló információforrásokat, többek között nemzetközi szervezetek – például a Nemzetközi Valutaalap és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete – által végzett független értékeléseket.

(4)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Japán esetében csak a befektetési vállalkozások egy alcsoportjára alkalmazott felügyeleti és szabályozási rendelkezések felelnek meg a befektetési vállalkozásokra vonatkozó uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző működési, szervezési és felügyeleti standardoknak. Az említett alcsoporthoz tartozó japán befektetési vállalkozások a pénzügyi eszközökre és tőzsdére vonatkozó japán törvény 28. cikkének megfelelően meghatározott üzleti tevékenységet végeznek, és a japán jogi keret pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásként hivatkozik rájuk. Az I-es típusú befektetési vállalkozások az engedélyezéshez kapcsolódó tőkekövetelményekre és a folyamatos kockázatalapú tőkekövetelményekre vonatkozó egyedi szabályok hatálya alá tartoznak. Az elvégzett elemzés alapján az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének és 142. cikke (1) bekezdése 4. b) pontjának alkalmazásában helyénvaló a Japánban található, pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra vonatkozó felügyeleti és szabályozási követelményeket legalább egyenértékűnek tekinteni az Unióban alkalmazottakkal.

(5)

A Bizottság megállapította, hogy Hongkong, Indonézia és Dél-Korea olyan felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaz, amelyek a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző, számos működési, szervezési és felügyeleti standardnak megfelelnek. Ezért az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének és 142. cikke (1) bekezdése 4. b) pontjának alkalmazásában helyénvaló úgy tekinteni, hogy az említett harmadik országokban és területeken elhelyezkedő befektetési vállalkozásokra vonatkozó felügyeleti és szabályozási követelmények legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal.

(6)

A Bizottság megállapította, hogy Ausztrália, Indonézia és Dél-Korea olyan felügyeleti és szabályozási rendelkezéseket alkalmaz, amelyek a tőzsdékre alkalmazandó uniós felügyeleti és szabályozási rendelkezések alapvető elemeit tükröző, számos működési standardnak megfelelnek. Ezért az 575/2013/EU rendelet 107. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában helyénvaló úgy tekinteni, hogy az említett harmadik országokban elhelyezkedő tőzsdékre vonatkozó felügyeleti és szabályozási követelmények legalább egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal.

(7)

A 2014/908/EU végrehajtási határozatot ezért módosítani kell abból a célból, hogy a harmadik országok és területek megfelelő jegyzékeibe felvegyék azon harmadik országokat és területeket, amelyek felügyeleti és szabályozási követelményei a kitettségek 575/2013/EU rendelet szerinti kezelése céljából az uniós szabályokkal egyenértékűnek tekintendők.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az európai bankbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/908/EU végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.

a II. melléklet helyébe e határozat I. mellékletének szövege lép;

2.

a III. melléklet helyébe e határozat II. mellékletének szövege lép;

3.

az V. melléklet helyébe e határozat III. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. február 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. december 12-i 2014/908/EU végrehajtási határozata a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.).


I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE A 2. CIKK ALKALMAZÁSÁBAN (BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK)

1.

Ausztrália

2.

Brazília

3.

Kanada

4.

Kína

5.

Hongkong

6.

Indonézia

7.

Japán (a pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra korlátozva)

8.

Mexikó

9.

Dél-Korea

10.

Szaúd-Arábia

11.

Szingapúr

12.

Dél-Afrika

13.

Egyesült Államok”


II. MELLÉKLET

„III. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGOK JEGYZÉKE A 3. CIKK ALKALMAZÁSÁBAN (TŐZSDÉK)

1.

Ausztrália

2.

Brazília

3.

Kanada

4.

Kína

5.

India

6.

Indonézia

7.

Japán

8.

Mexikó

9.

Dél-Korea

10.

Szaúd-Arábia

11.

Szingapúr

12.

Dél-Afrika

13.

Egyesült Államok”


III. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE AZ 5. CIKK ALKALMAZÁSÁBAN (HITELINTÉZETEK ÉS BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK)

Hitelintézetek:

1.

Ausztrália

2.

Brazília

3.

Kanada

4.

Kína

5.

Guernsey

6.

Hongkong

7.

India

8.

Man-sziget

9.

Japán

10.

Jersey-szigetek

11.

Mexikó

12.

Monaco

13.

Szaúd-Arábia

14.

Szingapúr

15.

Dél-Afrika

16.

Svájc

17.

Egyesült Államok

Befektetési vállalkozások:

1.

Ausztrália

2.

Brazília

3.

Kanada

4.

Kína

5.

Hongkong

6.

Indonézia

7.

Japán (a pénzügyi eszközökkel foglalkozó I-es típusú befektetési vállalkozásokra korlátozva)

8.

Mexikó

9.

Dél-Korea

10.

Szaúd-Arábia

11.

Szingapúr

12.

Dél-Afrika

13.

Egyesült Államok”


IRÁNYMUTATÁSOK

18.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 41/28


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/231 IRÁNYMUTATÁSA

(2015. november 26.)

az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/23 iránymutatás módosításáról (EKB/2015/39)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. és 3.3. cikkére, 5.1., 12.1., 14.3. cikkeire és 16. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. és 8. cikkére,

mivel:

(1)

A külső statisztikákat egyre nagyobb mértékben használják nem monetáris politikai célokra, beleértve a makroprudenciális elemzést és a túlzott gazdasági egyensúlyhiányok nyomon követését. Az Európai Központi Bank ezeket a tevékenységeket, illetve a nemzetközi együttműködés és kutatás terén folyó egyéb tevékenységeket az EKB/2011/23 iránymutatás (2) alapján összeállított euroövezeti aggregátumok és az ebben a vonatkozásban gyűjtött nemzeti adatok közzétételével segíti elő.

(2)

Figyelemmel a hasznok és költségek egyensúlyára, a továbbiakban nem kerül alkalmazásra a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókra és a nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó adatok továbbítására az EKB/2011/23 iránymutatás alapján 2019-től alkalmazni tervezett adatszolgáltatási időszak rövidítése.

(3)

Ezért az EKB/2011/23 iránymutatást megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Módosítások

Az EKB/2011/23 iránymutatás a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„17.   »közzétehető nemzeti adatkészletek«: a II. melléklet 2A. és 4A. táblázatának megfelelő adatok, amelyek a II. melléklet 2., illetve a 4. táblázatában bemutatott adatok részhalmazát képezik.”;

2.

a 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az NKB-k az EKB rendelkezésére bocsátják a nemzetközi tranzakciók, pozíciók és átértékelések, valamint a tartalékeszközök, egyéb devizaeszközök és tartalékkal kapcsolatos kötelezettségek adatait. Az adatokat a II. melléklet 1–5. táblázatában meghatározottak szerint és a 3. cikkben feltüntetett határidőkkel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.”;

b)

a szöveg a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A II. melléklet 2A. és 4A. táblázatában bemutatott részhalmazokat az ugyanazon melléklet 2., illetve 4. táblázatában bemutatott adatok benyújtásával együtt kell az EKB rendelkezésére bocsátani. Ebbe beletartoznak a negyedéves nemzetközi tranzakciók és pozíciók, amelyeket a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciók és a nemzetközi befektetési pozíciók továbbítására a 3. cikkben feltüntetett határidőn belül kell továbbítani.”;

3.

a 3. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

2017-től azon negyedév végét követő 82. naptári nap, amelyre az adatok vonatkoznak.”;

b)

a c) pontot el kell hagyni;

4.

a szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Az adatok EKB által történő továbbítása és közzététele

(1)   Az EKB továbbítja az NKB-knak az általa közzétett euroövezeti aggregátumokat, valamint a 2. cikk alapján gyűjtött közzétehető nemzeti adatkészleteket.

(2)   Az EKB a vonatkozó euroövezeti aggregátumok közzététele után teheti közzé a közzétehető nemzeti adatkészleteket.”;

5.

a 6. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben a II. melléklet 1–5. táblázatának valamely tétele tekintetében az euroövezeti és nemzeti statisztikák számára az adatok elhanyagolhatóak vagy jelentéktelenek, illetve az adott tételhez az adatok nem gyűjthetőek be ésszerű költséggel, megengedett a biztos statisztikai módszerekkel történő legjobb becslés alkalmazása, feltéve, hogy a statisztika analitikai értékét ez nem veszélyezteti. Emellett a legjobb becslés módszere megengedett a II. melléklet 1., 2., 2A. és 6. táblázataiban szereplő következő bontásokra:

a)

egyéb befektetések elsődleges eredményének altételei;

b)

egyéb elsődleges jövedelmek és másodlagos jövedelmek altételei;

c)

a tőkemérlegben a tőkeátutalások altételei;

d)

a származtatott pénzügyi eszközökből származó kötelezettségek földrajzi bontása;

e)

ISIN-kóddal nem rendelkező befektetési alapok befektetési jegyeinek visszaforgatott nyeresége;

f)

befektetési alapok ISIN-kóddal rendelkező befektetési jegyei befektetési jövedelmének jóváírása (mindaddig, amíg a CSDB-t megfelelőnek tekintik e tétel megfelelő kiszámítására);

g)

a határokon átnyúló bankjegyszállítás címletenkénti bontásban.”;

6.

az I. és a II. melléklet ezen iránymutatás mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az azon tagállamok, amelyek pénzneme az euro, nemzeti központi bankjaival történő közlésének napján lép hatályba.

(2)   Az eurorendszerbeli központi bankoknak ennek az iránymutatásnak 2016. június 1-jétől kell megfelelniük.

3. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak címzettje az eurorendszer valamennyi központi bankja.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. november 26-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  Az Európai Központi Bank EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.).


MELLÉKLET

Az EKB/2011/23 iránymutatás I. és II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az 1.2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„1.2.   Negyedéves fizetésimérleg-statisztika

Célkitűzés

Az euroövezet negyedéves fizetésimérleg-statisztikájának célja részletesebb adatok szolgáltatása, a nemzetközi tranzakciók további elemzésének lehetővé tételére. A negyedéves fizetésimérleg-adatok továbbá a részletes nemzetgazdasági monitoring alapját képezik.

E statisztikák különösen az euroövezet előkészítés alatt álló ágazati és pénzügyi számláinak összeállításához és az Unió/euroövezet fizetési mérlegének az Európai Bizottsággal (Eurostat) együttműködve történő együttes közzétételéhez járulnak hozzá.

Követelmények

A negyedéves fizetésimérleg-statisztika a lehető legnagyobb mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (4) bekezdését). A negyedéves fizetésimérleg-statisztika előírt bontását a II. melléklet 2. és 2A. táblázatai tartalmazzák. A tőke- és pénzügyi mérlegben használt harmonizált fogalmakat és meghatározásokat a III. melléklet tartalmazza.

A negyedéves folyó fizetési mérleg bontása hasonló a havi adatokra előírt bontáshoz. A jövedelem vonatkozásában azonban negyedéves alapon részletesebb bontásra van szükség.

A pénzügyi mérlegben az EKB az »egyéb befektetések« tétel vonatkozásában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció kézikönyve hatodik kiadásában (a továbbiakban: BPM6) megfogalmazott követelményeket követi. A bontás bemutatása más (azaz a szektor élvez elsőbbséget). Ez a szektoronkénti bontás azonban összeegyeztethető a BPM6 bontásával, ahol az eszközöknek van elsőbbségük. A BPM6 bemutatásával egyezően a készpénzt és a betéteket megkülönböztetik a hitelektől és egyéb befektetésektől.

Az NKB-k kötelesek megkülönbözetni az euroövezeti tagállamokkal folytatott tranzakciókat és az összes többi nemzetközi tranzakciókat. Az euroövezet portfólióbefektetések követeléseit érintő nettó tranzakcióinak statisztikáját az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokkal folytatott, jelentett nettó tranzakciók összesítése útján kell összeállítani. Az euroövezet portfólióbefektetési kötelezettségeit érintő nettó tranzakciók statisztikájának összeállítása az összesített nemzeti kötelezettségeket érintő nettó tranzakciók és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírokkal végzett nettó tranzakciók összesítése útján történik.

Hasonló jelentési kötelezettség és az összesített adatok összeállításának hasonló módszere vonatkozik a portfólióbefektetésekhez kapcsolódó jövedelmekre.

A közvetlen befektetések vonatkozásában az NKB-k kötelesek negyedévente a következő szektoronkénti bontást benyújtani: a) betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével; b) államháztartás; c) nem MPI pénzügyi vállalatok; d) nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények. A »portfólióbefektetési követelések« és »egyéb befektetések« tételek vonatkozásában a jelentések intézményi szektoronkénti bontása követi az IMF összeállítások szabványos összetevőit, amelyek a) központi bank; b) betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével; c) pénzpiaci alapok; d) államháztartás; e) nem MPI pénzügyi vállalatok; f) nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények.

Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó kötelezettségeit érintő nettó tranzakciókról az euroövezetben rezidens kibocsátók szektora szerinti statisztika összeállításához a negyedéves adatokra vonatkozó követelmények hasonlóak, mint a havi fizetési mérlegre meghatározott követelmények.

A BMP6 – összhangban a Nemzeti Számlák Rendszerével – a kamatok eredményelszámolású kimutatását javasolja. Ez a követelmény a folyó fizetési mérleget (befektetések jövedelme) és pénzügyi mérleget egyaránt érinti.”;

b)

a 3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„3.   Nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó statisztika

Célkitűzés

A nemzetközi befektetési pozíció az euroövezet egésze külső eszközeinek és forrásainak jelentése, a monetáris politika és devizapiac elemzéséhez. Hozzájárul különösen a tagállamok külső sebezhetőségének értékeléséhez és a külföldi likvid eszközpozíciók alakulásának a pénztartó szektor általi figyelemmel kíséréséhez. E statisztikai információk kulcsfontosságúak a külföld számlák összeállításakor az euroövezet negyedéves pénzügyi számláiban, valamint segítséget nyújthatnak a fizetési mérleg tranzakcióinak összeállításában is. A nemzetközi befektetési pozíciókra vonatkozó negyedéves statisztika a részletes nemzetgazdasági monitoring alapját is képezi.

Követelmények

Az NKB-knak negyedévente kell megadniuk a tárgyidőszak végi pozíciók vonatkozásában a nemzetközi befektetési pozíciókat és az árfolyamváltozás vagy más árváltozás miatti átértékeléseket.

A nemzetközi befektetési pozíció adatai lehetőség szerint megfelelnek a nemzetközi előírásoknak (lásd ezen iránymutatás 2. cikkének (4) bekezdését). Az EKB a nemzetközi befektetési pozíciót az euroövezet egészére állítja össze. Az euroövezet nemzetközi befektetési pozíciójának bontását a II. melléklet 4. és 4A. táblázatai mutatják be.

A nemzetközi befektetési pozíció a bázisidőszak végén fennálló pénzügyi pozíciót mutatja, időszak végi áron értékelve. A pozíciók értékének változása a következő tényezőkből eredhet. Először, az értékben a bázisidőszak során történt változások egy része azon pénzügyi tranzakciók miatt következik be, amelyek a fizetési mérlegben mentek végbe és ott kerültek rögzítésre. Másodszor, a pozíciók adott időszak eleji és végi változásainak egy részét a bemutatott pénzügyi eszközök és források árainak változása okozza. Harmadszor, amennyiben a pozíciók a nemzetközi befektetési pozícióhoz használt elszámolási egységtől eltérő pénznemben merülnek fel, az egyéb pénznemekhez viszonyított árfolyamok változásai szintén hatással vannak az értékre. Végül bármely más olyan változás, amely nem a fenti tényezőknek tudható be, az időszakon belüli egyéb mennyiségi változások miatti változásnak minősül.

Az euroövezet pénzügyi tranzakcióinak és pozícióinak megfelelő egyeztetése megkívánja, hogy megkülönböztetésre kerüljön az értékben az ár- vagy árfolyamváltozás, illetve egyéb mennyiségi változás miatt bekövetkezett változások.

A nemzetközi befektetési pozíció körének a lehető legközelebbinek kell lenni a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz. A felhasznált fogalmak, meghatározások és bontások összhangban vannak a negyedéves fizetésimérleg-tranzakciókhoz használtakkal.

Lehetőség szerint a nemzetközi befektetési pozíciónak konzisztensnek kell lennie a többi statisztikával, úgymint a monetáris- és banki statisztikákkal, valamint a pénzügyi és a nemzeti számlákkal.

A havi és a negyedéves fizetési mérleg esetében az NKB-k a nemzetközi befektetési pozíció statisztikáikban kötelesek megkülönbözetni az euroövezeti tagállamokkal szembeni eszközeiket és az összes többi nemzetközi pozíciót. A portfólióbefektetések esetében meg kell különbözetni az euroövezet rezidensei és az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapír-befektetéseket. Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó nettó követeléseit bemutató statisztikát az euroövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott értékpapírokban fennálló nettó követelések összesítése útján kell összeállítani. Az euroövezet portfólióbefektetésekhez kapcsolódó nettó kötelezettségeit bemutató statisztikát az összes nettó nemzeti kötelezettségnek és az euroövezet rezidensei által kibocsátott és megvásárolt értékpapírok nettó pozíciójának összesítésével állítják össze.

A nemzetközi befektetési pozíción belül a portfólióbefektetések követeléseinek és kötelezettségeinek összeállítása kizárólag állományi adatokból történik.

Az NKB-k (és adott esetben más illetékes statisztikai hatóságok) legalább a negyedéves portfólióbefektetési követeléseket és kötelezettségeket értékpapíronként gyűjtik, a VI. mellékletben szereplő táblázatban előírt modellek egyikének megfelelően.”;

2.

a II. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a 2. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„2. táblázat

Negyedéves fizetési mérleg

 

Követel

Tartozik

1.

Folyó fizetési mérleg  (1)

 

 

Áruk

Geo 4 (2)

Geo 4

Normál termékforgalom a fizetési mérleg szerint

Geo 3

Geo 3

Nettó árukivitel közvetítői kereskedelem keretében

Geo 3

 

Közvetítői kereskedelem keretében beszerzett áruk (negatív jóváírás)

Geo 3

 

Közvetítői kereskedelem keretében eladott áruk

Geo 3

 

Nem monetáris arany

Geo 3

Geo 3

Szolgáltatásimport – kvázi tranzitkereskedelem miatti kiigazítás

Geo 4

Geo 4

Szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Mások tulajdonában lévő fizikai inputokkal összefüggő gyártási szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Szállítás

Geo 4

Geo 4

Idegenforgalom

Geo 4

Geo 4

Építés

Geo 4

Geo 4

Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Pénzügyi szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

Közvetve mért pénzügyi közvetítői szolgáltatások (FISIM)

Geo 3

Geo 3

Szellemi tulajdon használatának máshova nem sorolt díja

Geo 4

Geo 4

Távközlési, számítástechnikai és informatikai szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Egyéb üzleti szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Kutatás-fejlesztési szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

Műszaki, kereskedelemhez kapcsolódó és más üzleti szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

Elsődleges jövedelem

 

 

Munkavállalók díjazása

Geo 4

Geo 4

Befektetési jövedelem

 

 

Közvetlen befektetés

 

 

Részesedések

Geo 4

Geo 4

Osztalékok és jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból

 

 

Közvetlen befektetéssel érintett vállalatokban

Geo 3

Geo 3

Közvetlen befektetőben (fordított befektetés)

Geo 3

Geo 3

Kapcsolt vállalkozások között

Geo 3

Geo 3

Rezidens szektoronként (2. ágazat) (3)

Geo 2

Geo 2

Újrabefektetett jövedelem

Geo 4

Geo 4

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 4

Geo 4

Közvetlen befektetéssel érintett vállalatokban

Geo 3

Geo 3

Közvetlen befektetőben (fordított befektetés)

Geo 3

Geo 3

Kapcsolt vállalkozások között

Geo 3

Geo 3

Ebből: kamat

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Portfólióbefektetés

 

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 4

Geo 1

Részvényjellegű értékpapírok

 

 

Osztalékok

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

Befektetési jegyek

 

 

Osztalékok

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

Újrabefektetett jövedelem

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

Rövid lejáratú

Geo 4

Geo 1

Kamat

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

Hosszú lejáratú

Geo 4

Geo 1

Kamat

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

Egyéb befektetés

Geo 4

Geo 4

Jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból

Geo 3

Geo 3

Kamat

Geo 3

Geo 3

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Ebből: SDR-ek kamata

 

Geo 1

Ebből: kamat FISIM levonása előtt

Geo 3

Geo 3

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Biztosítási kötvények, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek tulajdonosainak betudható jövedelmek

Geo 3

Geo 3

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Tartalékeszközök

Geo 3

 

Ebből: kamat

Geo 3

 

Egyéb elsődleges jövedelmek

Geo 4

Geo 4

Államháztartás

Geo 3

Geo 3

Termelési és importadók

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Termékadók

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Egyéb termelési adók

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Támogatások

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Terméktámogatások

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Egyéb termelési támogatások

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Bérleti díjak

Geo 3

Geo 3

Egyéb szektorok

Geo 3

Geo 3

Termelési és importadók

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Termékadók

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Egyéb termelési adók

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Támogatások

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Terméktámogatások

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Egyéb termelési támogatások

Geo 3/Uniós intézmények

Geo 3/Uniós intézmények

Bérleti díjak

Geo 3

Geo 3

Másodlagos jövedelem

Geo 4

Geo 4

Államháztartás

Geo 3

Geo 3

Folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók

Geo 3

Geo 3

Társadalombiztosítási járulékok

Geo 3

Geo 3

Társadalombiztosítási juttatások

Geo 3

Geo 3

Folyó nemzetközi együttműködés

Geo 3

Geo 3

Ebből: uniós intézményekkel szemben (az EKB kivételével)

Uniós intézmények

Uniós intézmények

Egyéb folyó transzferek

Geo 3

Geo 3

Hozzáadottérték-adó és bruttó nemzeti terméken alapuló uniós saját forrás

Uniós intézmények

Uniós intézmények

Egyéb szektorok

Geo 3

Geo 3

Folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók

Geo 3

Geo 3

Társadalombiztosítási járulékok

Geo 3

Geo 3

Társadalombiztosítási juttatások

Geo 3

Geo 3

Nettó nem életbiztosítási díjak

Geo 3

Geo 3

Nem életbiztosításból eredő követelések

Geo 3

Geo 3

Egyéb folyó transzferek

Geo 3

Geo 3

Ebből: Személyes transzferek (rezidens és nem rezidens háztartások között)

Geo 3

Geo 3

Ebből: munkavállalók pénzátutalásai

Geo 4

Geo 4

Nyugdíjjogosultságok változása miatti kiigazítások

Geo 3

Geo 3

2.

Tőkemérleg

Geo 4

Geo 4

Nem termelt nem pénzügyi eszközök bruttó beszerzésének/eladásának egyenlege

Geo 3

Geo 3

Tőketranszferek

Geo 3

Geo 3

Államháztartás

Geo 3

Geo 3

Tőkeadók

Geo 3

Geo 3

Beruházási támogatások

Geo 3

Geo 3

Egyéb tőketranszferek

Geo 3

Geo 3

Ebből: adósságelengedés

Geo 3

Geo 3

Egyéb szektorok

Geo 3

Geo 3

Tőkeadók

Geo 3

Geo 3

Beruházási támogatások

Geo 3

Geo 3

Egyéb tőketranszferek

Geo 3

Geo 3

Ebből: adósságelengedés

Geo 3

Geo 3

 

Pénzügyi eszközök nettó beszerzése

Nettó felmerült kötelezettségek

Nettó

3.

Pénzügyi mérleg

Geo 1

Geo 1

 

Közvetlen befektetés

Geo 4

Geo 4

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 4

Geo 4

 

a.

Részesedések

Geo 2

Geo 2

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2

Geo 2

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2

Geo 2

 

Egyéb (pl. ingatlan)

Geo 2

Geo 2

 

b.

Befektetési jegyek

Geo 2

Geo 2

 

1.

Részesedés az újrabefektetett nyereség kivételével

 

 

 

Közvetlen befektetéssel érintett vállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Közvetlen befektetőben (fordított befektetés)

Geo 3

Geo 3

 

Kapcsolt vállalkozások között

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

 

2.

Újrabefektetett nyereség

Geo 4

Geo 4

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 4

Geo 4

 

Közvetlen befektetéssel érintett vállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Közvetlen befektetőben (fordított befektetés)

Geo 3

Geo 3

 

Kapcsolt vállalkozások között

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

 

Portfólióbefektetés

Geo 4

Geo 1

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 4

Geo 1

 

Részvényjellegű értékpapírok

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2

Geo 1

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

 

 

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2

 

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2

 

 

Befektetési jegyek

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

 

Ebből: újrabefektetett nyereség

Geo 3

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

 

Ebből: újrabefektetett nyereség

Geo 2

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 4

Geo 1

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 4

Geo 1

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

 

Származtatott pénzügyi eszközök (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

Geo 3

Egyéb befektetés

Geo 4

Geo 4

 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 4

Geo 4

 

Egyéb részesedések

Geo 3

Geo 3

 

Készpénz és betétek

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hitelek

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3, IMF

Geo 3, IMF

 

Hosszú lejáratú

Geo 3, IMF

Geo 3, IMF

 

Biztosítás, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 3

 

Kereskedelmi hitelek és előlegek

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Egyéb követelések/kötelezettségek

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

SDR-ek

 

Geo 1

 

Tartalékeszközök

Geo 3

 

 

4.

Egyenlegező tételek

 

 

 

Áruk és szolgáltatások egyenlege

 

 

Geo 4

Folyó fizetési mérleg egyenlege

 

 

Geo 1

Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–) (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege)

 

 

Geo 1

Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–) (a pénzügyi mérlegből)

 

 

Geo 1

Nettó hibák és kihagyások

 

 

Geo 1

b)

a szöveg a következő 2A. táblázattal egészül ki:

„2A. táblázat

Negyedéves fizetésimérleg-statisztika – közzétehető részhalmaz

 

Követel

Tartozik

Egyenleg/Nettó

1.

Folyó fizetési mérleg

Geo 2

Geo 1

 

Áruk

Geo 2

Geo 2

 

Normál termékforgalom a fizetési mérleg szerint

Geo 1

Geo 1

 

Nettó árukivitel közvetítői kereskedelem keretében

Geo 1

 

 

Szolgáltatások

Geo 2

Geo 2

 

Mások tulajdonában lévő fizikai inputokkal összefüggő gyártási szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Szállítás

Geo 1

Geo 1

 

Idegenforgalom

Geo 1

Geo 1

 

Építés

Geo 1

Geo 1

 

Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Pénzügyi szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Szellemi tulajdon használatának máshova nem sorolt díja

Geo 1

Geo 1

 

Távközlési, számítástechnikai és informatikai szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb üzleti szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Be nem sorolt szolgáltatások

Geo 1

Geo 1

 

Elsődleges jövedelem

Geo 2

Geo 1

 

Munkavállalók díjazása

Geo 2

Geo 2

 

Befektetési jövedelem

Geo 2

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Közvetlen befektetés

Geo 2

Geo 2

 

Részesedések

Geo 2

Geo 2

 

Osztalékok és jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból

Geo 1

Geo 1

 

Újrabefektetett jövedelem

Geo 1

Geo 1

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 2

Geo 2

 

Portfólióbefektetés

Geo 2

Geo 1

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 2

Geo 1

 

Részvényjellegű értékpapírra járó osztalékok

Geo 1

Geo 1

 

Befektetési jegyek jövedelme

Geo 1

Geo 1

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 2

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 2

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 2

Geo 1

 

Egyéb befektetés

Geo 2

Geo 2

 

Kamat

Geo 1

Geo 1

 

Ebből: kamat FISIM levonása előtt

Geo 1

Geo 1

 

Tartalékeszközök

Geo 1

 

 

Egyéb elsődleges jövedelmek

Geo 2

Geo 2

 

Másodlagos jövedelem

Geo 2

Geo 2

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Ebből: munkavállalók pénzátutalásai

Geo 1

Geo 1

 

2.

Tőkemérleg

Geo 2

Geo 2

 

Nem termelt nem pénzügyi eszközök bruttó beszerzésének/eladásának egyenlege

Geo 1

Geo 1

 

Tőketranszferek

Geo 1

Geo 1

 

 

Pénzügyi eszközök nettó beszerzése

Nettó felmerült kötelezettségek

Nettó

3.

Pénzügyi mérleg

Geo 2 (4)

Geo 1

 

Közvetlen tőkebefektetés

Geo 2

Geo 2

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Részesedések

Geo 2

Geo 2

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 2

Geo 2

 

Portfólióbefektetés

Geo 2

Geo 1

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 2

Geo 1

 

Részvényjellegű értékpapírok

Geo 1

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Befektetési jegyek

Geo 1

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

 

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

 

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

 

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként: Egyéb MPI-k

Geo 1

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 2

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 2

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 2

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Származtatott pénzügyi eszközök (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

 

 

Geo 1

Központi bank

 

 

Geo 1

Egyéb MPI-k

 

 

Geo 1

Államháztartás

 

 

Geo 1

Egyéb szektorok

 

 

Geo 1

Nem MPI pénzügyi vállalatok

 

 

Geo 1

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

 

 

Geo 1

Egyéb befektetés

Geo 2

Geo 2

 

Egyéb részesedések

Geo 1

Geo 1

 

Készpénz és betétek

Geo 2

Geo 2

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hitelek

Geo 2

Geo 2

 

Központi bank

Geo 1

 

 

Rövid lejáratú

Geo 1

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

 

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

 

 

Rövid lejáratú

Geo 1

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

 

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Biztosítás, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek

Geo 1

Geo 1

 

Kereskedelmi hitelek és előlegek

Geo 2

Geo 2

 

Ebből: Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb követelések/kötelezettségek

Geo 1

Geo 1

 

Különleges lehívási jogok

 

Geo 1

 

Tartalékeszközök

Geo 1

 

 

4.

Egyenlegező tételek

 

 

 

Áruk és szolgáltatások egyenlege

 

 

Geo 2

Folyó fizetési mérleg egyenlege

 

 

Geo 1

Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–) (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege)

 

 

Geo 1

Nettó hitelnyújtás (+)/nettó hitelfelvétel (–) (a pénzügyi mérlegből)

 

 

Geo 1

Nettó hibák és kihagyások

 

 

Geo 1

c)

a 4. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„4. táblázat

Negyedéves nemzetközi befektetési pozíció

 

Eszközök

Kötelezettségek

Nettó

 

Pozíciók

Árfolyamváltozások miatti átértékelések

Más árváltozások miatti átértékelések

Pozíciók

Árfolyamváltozások miatti átértékelések

Más árváltozások miatti átértékelések

Más árváltozások miatti átértékelések

Pénzügyi mérleg (5)

Geo 1 (6)

 

 

Geo 1

 

 

 

Közvetlen befektetés

Geo 4

 

 

Geo 4

 

 

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 4

Geo 2

Geo 2

Geo 4

Geo 2

Geo 2

 

Közvetlen befektetéssel érintett vállalatokban

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Közvetlen befektetőben (fordított befektetés)

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Kapcsolt vállalkozások között

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat) (7)

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

a.

Részesedések

 

 

 

 

 

 

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Egyéb (pl. ingatlan)

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

b.

Befektetési jegyek

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 4

Geo 2

Geo 2

Geo 4

Geo 2

Geo 2

 

Közvetlen befektetéssel érintett vállalatokban

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Közvetlen befektetőben (fordított befektetés)

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Kapcsolt vállalkozások között

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

 

Portfólióbefektetés

Geo 4

 

 

Geo 1

 

 

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 4

 

 

Geo 1

 

 

 

Részvényjellegű értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

 

 

Geo 1

 

 

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2

Geo 2

Geo 2

Geo 1

Geo 1

Geo 1

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2

Geo 2

Geo 2

Geo 1

Geo 1

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

 

 

 

 

 

 

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2

Geo 2

Geo 2

 

 

 

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2

Geo 2

Geo 2

 

 

 

 

Befektetési jegyek

 

 

 

 

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Geo 2

Geo 1

Geo 1

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Geo 2

 

 

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 4

 

 

Geo 1

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Geo 1

Geo 1

Geo 1

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Geo 2

 

 

 

 

Devizanem szerint:

 

 

 

 

 

 

 

Euro

Geo 2

 

 

Geo 1

 

 

 

US dollár

Geo 2

 

 

Geo 1

 

 

 

Egyéb valuták

Geo 2

 

 

Geo 1

 

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 4

 

 

Geo 1

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 2

Geo 2

Geo 1

Geo 1

Geo 1

 

Legfeljebb egyéves visszaváltással

 

 

 

Geo 1

 

 

 

Egy évnél hosszabb visszaváltással

 

 

 

Geo 1

 

 

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2

Geo 2

Geo 2

 

 

 

 

Legfeljebb egyéves visszaváltással

Geo 2

 

 

 

 

 

 

Egy évnél hosszabb visszaváltással

Geo 2

 

 

 

 

 

 

Devizanem szerint:

 

 

 

 

 

 

 

Euro

Geo 2

 

 

Geo 1

 

 

 

US dollár

Geo 2

 

 

Geo 1

 

 

 

Egyéb valuták

Geo 2

 

 

Geo 1

 

 

 

Származtatott pénzügyi eszközök (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

Geo 4

 

 

Geo 4

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

Geo 2

Egyéb befektetés

Geo 4

 

 

Geo 4

 

 

 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 4

 

 

Geo 4

 

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

Geo 2

Geo 2

 

Geo 2

Geo 2

 

Egyéb részesedések

Geo 2

Geo 2

Geo 2

Geo 2

Geo 2

Geo 2

 

Készpénz és betétek

Geo 4

Geo 2

 

Geo 4

Geo 2

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

 

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

Hitelek

Geo 4

Geo 2

 

Geo 4

Geo 2

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

 

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3, IMF

 

 

Geo 3, IMF

 

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 3, IMF

 

 

Geo 3, IMF

 

 

 

Biztosítás, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek

 

Geo 2

Geo 2

 

Geo 2

Geo 2

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

Kereskedelmi hitelek és előlegek

Geo 4

Geo 2

 

Geo 4

Geo 2

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

 

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

Egyéb követelések/kötelezettségek

 

Geo 2

 

 

Geo 2

 

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

 

 

 

 

 

 

Rövid lejáratú

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

 

 

Geo 3

 

 

 

SDR-ek

 

 

 

Geo 1

Geo 1

 

 

d)

a szöveg a következő 4A. táblázattal egészül ki:

„4A. táblázat

Negyedéves nemzetközi befektetési pozíció – közzétehető részhalmaz

 

Pozíciók

 

Eszközök

Kötelezettségek

Nettó

Pénzügyi mérleg

Geo 2

Geo 1

 

Közvetlen befektetés

Geo 2

Geo 2

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Részesedések

Geo 2

Geo 2

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 2

Geo 2

 

Portfólióbefektetés

Geo 2

Geo 1

 

Részesedések és befektetési alapok befektetési jegyei

Geo 2

Geo 1

 

Részvényjellegű értékpapírok

Geo 1

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások, és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Befektetési jegyek

Geo 1

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

 

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

 

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

 

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként: Egyéb MPI-k

Geo 1

 

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 2

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 2

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 2

Geo 1

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Származtatott pénzügyi eszközök (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

 

 

Geo 1

Központi bank

 

 

Geo 1

Egyéb MPI-k

 

 

Geo 1

Államháztartás

 

 

Geo 1

Egyéb szektorok

 

 

Geo 1

Nem MPI pénzügyi vállalatok

 

 

Geo 1

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

 

 

Geo 1

Egyéb befektetés

Geo 2

Geo 2

 

Egyéb részesedések

Geo 1

Geo 1

 

Készpénz és betétek

Geo 2

Geo 2

 

Központi bank

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hitelek

Geo 2

Geo 2

 

Központi bank

Geo 1

 

 

Rövid lejáratú

Geo 1

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

 

 

Egyéb MPI-k

Geo 1

 

 

Rövid lejáratú

Geo 1

 

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

 

 

Államháztartás

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb szektorok

Geo 1

Geo 1

 

Nem MPI pénzügyi vállalatok

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Rövid lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Hosszú lejáratú

Geo 1

Geo 1

 

Biztosítás, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek

Geo 1

Geo 1

 

Kereskedelmi hitelek és előlegek

Geo 2

Geo 2

 

Ebből: Nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Geo 1

Geo 1

 

Egyéb követelések/kötelezettségek

Geo 1

Geo 1

 

SDR-ek

 

Geo 1”.

 


(1)  A kiválasztott tételek fogalma és meghatározása a III. mellékletben található.

(2)  A szükséges földrajzi bontást részletesen a 7. táblázat adja meg.

(3)  A szükséges intézményi szektorok szerint bontást részletesen a 8. táblázat adja meg.”;

(4)  Beleértve: »származtatott pénzügyi eszközök (nettó)«.”;

(5)  A kiválasztott tételek fogalma és meghatározása a III. mellékletben található.

(6)  A szükséges földrajzi bontást részletesen a 7. táblázat adja meg.

(7)  A szükséges intézményi szektorok szerint bontást részletesen a 8. táblázat adja meg.”;