ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 333

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. december 19.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2015/2399 határozata (2015. október 26.) az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

1

 

 

Megállapodás az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság között a rövid távú Tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről

3

 

*

A Tanács (EU) 2015/2400 határozata (2015. december 8.) az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő megkötéséről

10

 

 

Módosító jegyzőkönyv Az európai közösség és a svájci államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/ek tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodáshoz

12

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2401 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 2.) az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásának tartalmáról és működéséről

50

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2402 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 12.) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

54

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2403 rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról ( 1 )

62

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2404 végrehajtási rendelete (2015. december 16.) a bizonyos állományok tekintetében rendelkezésre álló 2015. évi halászati kvótáknak a más állományok előző években való túlhalászása miatti csökkentéséről és az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet módosításáról

73

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2405 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről

89

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2406 rendelete (2015. december 18.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 nemzetközi számviteli standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )

97

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2407 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) az 1967/2006/EK tanácsi rendelettől az üveggéb (Aphia minuta) Olaszország felségvizeinek egyes területein folytatott halászatában alkalmazott, hajóról üzemeltetett kerítőhálók telepítésének mélysége és parttól számított távolsága tekintetében történő eltérés megújításáról

104

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2408 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

108

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2409 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) az Amerikai Egyesült Államokból származó baromfihúsra vonatkozóan az 536/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingens keretében a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

110

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2410 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) az Ukrajnából származó tojásra, tojástermékekre és albuminokra vonatkozóan az (EU) 2015/2077 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

112

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2411 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) az Izraelből származó baromfihúsra vonatkozóan az 1384/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

114

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2412 végrehajtási rendelete (2015. december 18.) a sertéshúságazatra vonatkozóan a 442/2009/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

116

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2015/2413 határozata (2015. december 9.) az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziója misszióvezetőjének adott megbízatás meghosszabbításáról (EUPOL AFGHANISTAN) (EUPOL Afganisztán/2/2015)

118

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2414 végrehajtási határozata (2015. december 17.) az EN 521:2006 Cseppfolyósított szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek előírásai. Hordozható, gőznyomású, szénhidrogéngázzal üzemelő készülékek című harmonizált szabvány hivatkozásának a 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, korlátozással való közzétételéről (az értesítés a C(2015) 9145. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

120

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2415 végrehajtási határozata (2015. december 17.) a Milano Malpensa, a Milano Linate, valamint a bergamói Orio al Serio repülőterekre vonatkozó módosított forgalommegosztási szabályoknak az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti jóváhagyásáról (az értesítés a C(2015) 9177. számú dokumentummal történt)

124

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2416 végrehajtási határozata (2015. december 17.) az Amerikai Egyesült Államok egyes területeinek az Agrilus planipennis Fairmaire előfordulásától mentesként történő elismeréséről (az értesítés a C(2015) 9185. számú dokumentummal történt)

128

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2417 végrehajtási határozata (2015. december 17.) az (EU) 2015/789 végrehajtási határozatnak a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedések tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2015) 9191. számú dokumentummal történt)

143

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2418 határozata (2015. december 18.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról szóló 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat módosításáról

148

 

 

AJÁNLÁSOK

 

*

2015/2419 ajánlás (2015. március 16.) az EU–Ukrajna társulási menetrend végrehajtásáról

150

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/1


A TANÁCS (EU) 2015/2399 HATÁROZATA

(2015. október 26.)

az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) átsorolta a Kolumbiai Köztársaságra tett utalást az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) I. mellékletéből a II. mellékletébe.

(2)

A Kolumbiai Köztársaságra tett utaláshoz lábjegyzet tartozik, amely szerint a vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(3)

A 209/2014/EU rendeletnek megfelelően a Bizottság értékelte a Kolumbiai Köztársaság helyzetét az említett rendeletben szereplő kritériumok tekintetében. 2014. október 29-én a Bizottság jelentést fogadott el, amelyben megállapította, hogy a kolumbiai gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzet vonatkozásában az elmúlt években végbement jelentős javulás megfelelő indokul szolgál arra, hogy a kolumbiai állampolgárságú személyek az Európai Unióba történő beutazásukkor a vízumkötelezettség alól mentességet kapjanak

(4)

2015. május 19-én a Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot a Kolumbiai Köztársasággal való, az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére.

(5)

A megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2015. május 20-án kezdődtek, és a megállapodás 2015. június 9-i parafálásával sikeresen lezárultak.

(6)

A megállapodást az Unió nevében alá kell írni, és a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatokat az Unió nevében jóvá kell hagyni. A megállapodást az aláírása napját követő naptól a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(7)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(8)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve a megállapodás megkötését.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az e határozathoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

4. cikk

A megállapodást az aláírása napját követő naptól (5) a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2015. október 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. DIESCHBOURG


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 149., 2014.5.20., 67. o.).

(2)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(3)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(4)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(5)  A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás aláírása napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/3


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság között a rövid távú Tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, és

A KOLUMBIAI KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Kolumbia),

a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek,

ABBÓL A CÉLBÓL, hogy továbbfejlesszék a Szerződő Felek közötti baráti kapcsolatokat, valamint azzal az óhajjal, hogy vízummentes beutazás és rövid távú tartózkodás biztosításával megkönnyítsék az utazást polgáraik számára,

TEKINTETTEL a 2014. május 15-i 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), amely többek között azzal módosította a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendeletet, hogy 19 harmadik országot – köztük Kolumbiát – átsorolt azon harmadik országok listájára, amelyek állampolgárai a tagállamokban való rövid távú tartózkodás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az 509/2014/EU rendelet 1. cikke kimondja, hogy a vízumkötelezettség alóli mentesség e 19 országra az Unió és az érintett ország között kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megőrizzék minden uniós polgár egyenlő bánásmódban részesítésének elvét,

FIGYELEMMEL arra, hogy e megállapodás nem vonatkozik azon személyekre, akik rövid távú tartózkodásuk ideje alatt kereső tevékenységet kívánnak folytatni, ezért erre a kategóriára – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó uniós jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai, valamint Kolumbia nemzeti jogszabályai alkalmazandók,

FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Cél

E megállapodás szerint az Unió polgárai és Kolumbia polgárai vízummentesen utazhatnak bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartó, a másik Szerződő Fél területére történő utazás esetén.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)   „tagállam”: az Unió bármely tagállama, az Egyesült Királyság és Írország kivételével;

b)   „az Unió polgára”: az a) pontban meghatározott tagállam állampolgára;

c)   „Kolumbia polgára”: Kolumbia állampolgárságával rendelkező személy;

d)   „schengeni térség”: az a) pontban meghatározott, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területéből álló, belső határok nélküli térség;

e)   „schengeni vívmányok”: azon, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyvben említett intézkedések, amelyek célja a személyeknek a belső határoknál való ellenőrzése megszüntetésének biztosítása, összhangban a külső határokon történő és a vizumokra vonatkozó ellenőrzések egységes politikájával, valamint a bűncselekmények megelőzéséhez és leküzdéséhez közvetlenül kapcsolódó kísérő intézkedésekkel.

3. cikk

Hatály

(1)   Az Unió azon polgárai, akik egy tagállam által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek Kolumbia területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.

Kolumbia azon polgárai, akik Kolumbia által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek a tagállamok területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.

(2)   E cikk (1) bekezdése a kereső tevékenység folytatása céljából beutazó személyekre nem alkalmazandó.

A személyek e kategóriájára vonatkozóan az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban minden tagállam külön határozhat a vízumkötelezettség alkalmazásáról vagy visszavonásáról Kolumbia polgáraira nézve.

A személyek e kategóriájára vonatkozóan Kolumbia minden egyes tagállam polgárai esetében külön határozhat a vízumkötelezettségről vagy a vízummentességről nemzeti jogának megfelelően.

(3)   Az e megállapodás által biztosított vízummentesség a Szerződő Felek beutazásra és rövid távú tartózkodásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos jogszabályainak sérelme nélkül alkalmazandó. A tagállamok és Kolumbia fenntartják a jogot a beutazás vagy a rövid távú tartózkodás megtagadására, ha a szóban forgó feltételek közül egy vagy több nem teljesül.

(4)   A vízummentesség a Szerződő Felek határain való átkelésre használt közlekedési módtól függetlenül érvényes.

(5)   Az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekben az uniós jog, a tagállamok nemzeti joga, illetve Kolumbia nemzeti joga az irányadó.

4. cikk

A tartózkodás időtartama

(1)   Az Unió polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Kolumbia területén.

(2)   Kolumbia polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén. Ezen időtartam a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamok területén történő tartózkodástól függetlenül számítandó.

Kolumbia polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak minden egyes, a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállam területén, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén való tartózkodásra számított időtartamtól függetlenül.

(3)   E megállapodás nem érinti Kolumbia, valamint a tagállamok azon lehetőségét, hogy a vonatkozó nemzeti joguknak és az uniós jognak megfelelően a tartózkodást 90 napot meghaladó időtartamra meghosszabbítsák.

5. cikk

Területi hatály

(1)   A Francia Köztársaság tekintetében e megállapodás csak a Francia Köztársaság európai területére vonatkozik.

(2)   A Holland Királyság tekintetében e megállapodás csak a Holland Királyság európai területére vonatkozik.

6. cikk

A megállapodás igazgatására felállított vegyes bizottság

(1)   A Szerződő Felek az Unió képviselőiből és Kolumbia képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) hoznak létre. Az Uniót az Európai Bizottság képviseli.

(2)   A bizottság az alábbi feladatokat látja el:

a)

felügyeli e megállapodás végrehajtását;

b)

javaslatot tesz e megállapodás módosítására vagy kiegészítésére;

c)

rendezi az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat.

d)

ellát bármilyen egyéb, a Szerződő Felek megállapodása szerinti feladatot.

(3)   A bizottságot szükség szerint, a Szerződő Felek valamelyikének kérésére kell összehívni.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk

Az e megállapodás, valamint a tagállamok és Kolumbia között jelenleg fennálló kétoldalú vízummentességi megállapodások közötti kapcsolat

E megállapodás elsőbbséget élvez az egyes tagállamok és Kolumbia közötti bármely kétoldalú megállapodással vagy megegyezéssel szemben, amennyiben azok e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkoznak.

8. cikk

Záró rendelkezések

(1)   E megállapodást a Szerződő Felek belső eljárásaikkal összhangban megerősítik vagy jóváhagyják; e megállapodás azon értesítés időpontját követő második hónap első napján lép hatályba, amely a Szerződő Felek által egymásnak küldött, az említett eljárások befejezéséről szóló értesítések közül a későbbi.

E megállapodás az aláírása napját követő naptól kezdve a megállapodás hatálybalépéséig alkalmazandó.

(2)   E megállapodást határozatlan időre jön létre, azzal, hogy az az (5) bekezdéssel összhangban felmondható.

(3)   E megállapodás a Szerződő Felek írásbeli megállapodása útján módosítható. A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy a Szerződő Felek értesítették egymást az ehhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(4)   E megállapodást részben vagy egészben bármelyik Szerződő Fél felfüggesztheti, különösen a közrenddel, a nemzetbiztonság védelmével, a közegészség védelmével vagy az irreguláris bevándorlással összefüggő okokból, vagy a vízumkötelezettség bármelyik Szerződő Fél általi újbóli bevezetésekor. A felfüggesztési határozatról legalább két hónappal annak tervezett hatálybalépése előtt értesíteni kell a másik Szerződő Felet. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet, ha a felfüggesztés okai megszűntek, valamint megszünteti a felfüggesztést.

(5)   E megállapodást bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján. E megállapodás az ezt követő 90 nap elteltével hatályát veszti.

(6)   Kolumbia csakis az összes tagállammal szemben függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.

(7)   Az Unió csakis az összes tagállamára vonatkozóan függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.

Készült két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на втори декември две хиляди и петнадесета година.

Hecho en Bruselas, el dos de diciembre de dos mil quince.

V Bruselu dne druhého prosince dva tisíce patnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den anden december to tusind og femten.

Geschehen zu Brüssel am zweiten Dezember zweitausendfünfzehn.

Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta detsembrikuu teisel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δύο Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.

Done at Brussels on the second day of December in the year two thousand and fifteen.

Fait à Bruxelles, le deux décembre deux mille quinze.

Sastavljeno u Bruxellesu drugog prosinca dvije tisuće petnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì due dicembre duemilaquindici.

Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada otrajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų gruodžio antrą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kéteze-tizenötödik év december havának második napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tieni jum ta’ Diċembru fis-sena elfejn u ħmistax.

Gedaan te Brussel, de tweede december tweeduizend vijftien.

Sporządzono w Brukseli dnia drugiego grudnia roku dwa tysiące piętnastego.

Feito em Bruxelas, em dois de dezembro de dois mil e quinze.

Întocmit la Bruxelles la doi decembrie două mii cincisprezece.

V Bruseli druhého decembra dvetisíctridsať.

V Bruslju, dne drugega decembra leta dva tisoč petnajst.

Tehty Brysselissä toisena päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.

Som skedde i Bryssel den andra december år tjugohundrafemton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

За Република Колумбия

Por la República de Colombia

Za Kolumbijskou republiku

For Republikken Colombia

Für die Republik Kolumbien

Colombia Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Κολομβίας

For the Republic of Colombia

Pour la République de la Colombie

Za Republiku Kolumbiju

Per la Repubblica di Colombia

Kolumbijas Republikas vārdā –

Kolumbijos Respublikos vardu

A Kolumbiai Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Kolombja

Voor de Republiek Colombia

W imieniu Republiki Kolumbii

Pela República da Colômbia

Pentru Republica Columbia

Za Kolumbijskú republiku

Za Republiko Kolumbijo

Kolumbian tasavallan puolesta

För Republiken Colombia

Image


(1)  HL L 149., 2014.5.20., 67. o.

(2)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).


EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRA, NORVÉGIÁRA, SVÁJCRA ÉS LIECHTENSTEINRE VONATKOZÓAN

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra.

Ilyen körülmények között kívánatos, hogy egyfelől Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másfelől Kolumbia hatóságai a jelen megállapodás feltételeihez hasonló feltételekkel haladéktalanul kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízumok alóli mentességről.


EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 3. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT, KERESŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA CÉLJÁBÓL BEUTAZÓ SZEMÉLYEK KATEGÓRIÁJÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

Az egységes értelmezés biztosítása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak, hogy e megállapodás alkalmazásában a kereső tevékenységet folytató személyek kategóriájába azon személyek tartoznak, akik a célból lépnek be a másik Szerződő Fél területére, hogy ott alkalmazottként vagy szolgáltatásnyújtóként jövedelemszerző munkát vagy díjazással járó tevékenységet folytassanak.

E kategória nem terjed ki az alábbiakra:

üzletemberek, tehát üzleti megfontolásból utazó (de a másik Szerződő Fél országában alkalmazásban nem álló) személyek,

sportolók vagy művészek, akik alkalmi jelleggel folytatnak valamilyen tevékenységet,

újságírók, akiket a lakóhelyük szerinti ország médiája küldött ki, valamint

vállalaton belüli gyakornokok.

E nyilatkozat végrehajtását az e megállapodás 6. cikkében foglalt feladatkörén belül a vegyes bizottság felügyeli, és módosításokat javasolhat, ha a Szerződő Felek tapasztalatai alapján azt szükségesnek ítéli.


EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 4. CIKKÉBEN RÖGZÍTETT, BÁRMELY 180 NAPOS IDŐSZAKON BELÜLI LEGFELJEBB 90 NAPOS IDŐTARTAM ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 4. cikkében rögzített, bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos időtartam folyamatos tartózkodást vagy több egymást követő látogatást jelent, amelyek teljes időtartama bármely 180 napos időszakon belül nem haladja meg a 90 napot.

A „bármely” kifejezés folyamatosan aktualizált 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal: a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekintenek vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a bármely 180 napos időszakon belüli 90 napra vonatkozó követelmény. Ez többek között azt jelenti, hogy egy megszakítás nélküli 90 napos távollét legfeljebb 90 napos új tartózkodást tesz lehetővé.


EGYÜTTES NYILATKOZAT A POLGÁROK VÍZUMMENTESSÉGI MEGÁLLAPODÁSRÓL TÖRTÉNŐ TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL

Elismerve az átláthatóság jelentőségét az Európai Unió és Kolumbia polgárai számára, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a vízummentességi megállapodás tartalmáról és következményeiről, valamint a kapcsolódó kérdésekről – így például a beutazási feltételekről – teljes körű tájékoztatást biztosítanak.


EGYÜTTES NYILATKOZAT A BIOMETRIKUS ÚTLEVELEK KOLUMBIAI KÖZTÁRSASÁG ÁLTALI BEVEZETÉSÉRŐL

A Kolumbiai Köztársaság mint Szerződő Fél kijelenti, hogy biometrikus útlevelek gyártására vonatkozó szerződést kötött, és vállalja, hogy legkésőbb 2015. augusztus 31-ig megkezdi a biometrikus útlevelek kibocsátását állampolgárai részére. Ezek az útlevelek teljes mértékben meg fognak felelni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 9303. sz. dokumentumában foglalt előírásoknak.

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a biometrikus útlevek kibocsátása megkezdésének 2015. december 31-ig történő elmaradása elegendő indokul szolgál e megállapodás 8. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárások szerinti felfüggesztéséhez.


EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

A Szerződő Felek emlékeztetnek az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Andok Közösség és tagországai közötti (2003. december 15-én aláírt) politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 49. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, saját irreguláris migránsaik visszafogadása tekintetében fennálló kötelezettségeikre.

A Szerződő Felek szoros figyelemmel követik e kötelezettségvállalást. Megállapodnak abban, hogy az egyik fél kérésére és különösen abban az esetben, ha ezen megállapodás hatálybalépését követően növekedne az irreguláris migráció, és problémák jelentkeznének az irreguláris migránsok visszafogadása tekintetében, külön megállapodást kötnek, amely a felek visszafogadással kapcsolatos konkrét kötelezettségeit szabályozza.

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy egy ilyen visszafogadási megállapodás fontos eleme lenne a jelen megállapodásban vállalt kölcsönös kötelezettségek megerősítésének, és hogy az ilyen visszafogadási megállapodás bármelyik Szerződő Fél kérésére történő megkötésének elmaradása elegendő indokul szolgál e megállapodás 8. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárások szerinti felfüggesztéséhez.


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/10


A TANÁCS (EU) 2015/2400 HATÁROZATA

(2015. december 8.)

az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének b) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/860 tanácsi határozatnak (1) megfelelően az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvét – figyelemmel annak későbbi megkötésére – 2015. május 27-én aláírták.

(2)

A tárgyalások eredményeképpen született módosító jegyzőkönyv hűen tükrözi a Tanács tárgyalási irányelveit, mivel összhangba hozza a megállapodást az automatikus információcserére vonatkozó közelmúltbeli nemzetközi fejleményekkel, nevezetesen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) által kidolgozott, az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standarddal. Az Unió, annak tagállamai és a Svájci Államszövetség tevékenyen részt vettek az OECD munkájában. A megállapodásnak a módosító jegyzőkönyvvel módosított szövege a jogalapja a nemzetközi standard Unió–Svájc viszonylatban történő végrehajtásának.

(3)

A módosító jegyzőkönyvet az Unió nevében jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvét a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A módosító jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

(1)   A módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (2).

(2)   A Biztottság tájékoztatja a Svájci Államszövetséget és a tagállamokat a módosító jegyzőkönyvből fakadóan, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban megtett értesítésekről.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. GRAMEGNA


(1)  A Tanács (EU) 2015/860 határozata (2015. május 26.) az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 136., 2015.6.3., 5. o.).

(2)  A Tanács Főtitkársága gondoskodik a módosító jegyzőkönyv hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/12


MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV

Az európai közösség és a svájci államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/ek tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodáshoz

AZ EURÓPAI UNIÓ,

valamint

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG (a továbbiakban: Svájc),

a továbbiakban mindkettő: a Szerződő Fél, vagy együttesen: a Szerződő Felek,

TEKINTETTEL az OECD számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardjának (a továbbiakban: nemzetközi standard) végrehajtása érdekében, olyan együttműködés keretében, amely figyelembe veszi mindkét Szerződő Fél jogos érdekeit,

MIVEL a Szerződő Felek régóta fennálló és szoros kapcsolatban állnak egymással az adóügyekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás tekintetében, különösen a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelvben (1) meghatározottakkal egyenértékű intézkedések alkalmazásában, és továbbra is e kapcsolatra alapozva elő kívánják mozdítani a nemzetközi adóügyi megfelelést,

MIVEL a Szerződő Felek egy olyan megállapodást kívánnak kötni, amely a kölcsönös automatikus információcserére alapozva előmozdítja a nemzetközi adóügyi megfelelést, a bizalmas jelleg védelme és egyéb védelem biztosítása mellett, beleértve a megosztott információk használatát korlátozó rendelkezéseket,

MIVEL az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 10. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatát, amely a megkeresés alapján történő információcserét adócsalásra, illetőleg ahhoz hasonló cselekményre korlátozva írja elő, összhangba kell hozni az OECD adóügyi átláthatóságra és információcserére vonatkozó standardjával,

MIVEL a Szerződő Felek vonatkozó adatvédelmi jogszabályaikat és gyakorlatukat fogják alkalmazni az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodással összhangban átadott személyes adatok feldolgozása során, és indokolatlan késedelem nélkül értesítik egymást e jogszabályok és gyakorlatok bármely módosítása esetén,

MIVEL a tagállamok és Svájc i. megfelelő garanciákkal rendelkeznek annak biztosítására, hogy az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodásnak megfelelően érkező információk bizalmasak maradjanak és azokat kizárólag az adók megállapításával, behajtásával és beszedésével, az azokkal kapcsolatos végrehajtással vagy büntetőeljárással, illetve a fellebbezések elbírálásával, továbbá mindezek felügyeletével foglalkozó személyek használják, kizárólag az említett tevékenységek céljaira és egyéb engedélyezett célokból, valamint ii. rendelkeznek a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúrával (beleértve az időben történő, pontos, biztonságos és bizalmas információcsere és a hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy -kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggodalmak azonnali megoldásához és az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket),

MIVEL az „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák kialakításával az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás korlátozni törekszik az olyan lehetőségeket, amikor az adóalany az eszközei Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményekhez való áthelyezése vagy az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás hatálya alá nem tartozó pénzügyi termékekbe való befektetés révén próbál kikerülni az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól. Mindazonáltal bizonyos Pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek adókijátszási céllal való felhasználásának csekély a kockázata, ki kell venni annak hatálya alól. Általános szabályként nem tartalmazhat küszöbértékeket, mivel azok a számlák különböző Pénzügyi intézmények között való felosztása révén könnyen megkerülhetők lennének. Adatszolgáltatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adóalany olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely tekintetében nem fizette meg az adót. Ennek megfelelően az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás alapján történő adatfeldolgozás szükséges és arányos azon cél érdekében, hogy a tagállamok és Svájc adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosítani tudják az érintett adóalanyokat, hogy adótörvényeiket a határokon átnyúló helyzetekben is érvényesíteni tudják, illetve be tudják tartatni, hogy fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét, és hogy el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) a következőképpen módosul:

1.

a cím helyébe a következő szöveglép:

„Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről”

2.

A megállapodás 1–22. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E megállapodás alkalmazásában:

a)

»Európai Unió«: az Európai Unióról szóló szerződéssel létrehozott Unió; azokat a területeket foglalja magában, amelyek esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésben meghatározott feltételekkel.

b)

»Tagállam«: az Európai Unió egy tagállama.

c)

»Svájc«: a Svájci Államszövetség területe, annak jogszabályaiban meghatározottaknak megfelelően, a nemzetközi joggal összhangban.

d)

»Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságai és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai« a III. mellékletének a) és b)-ac) pontjában felsorolt hatóságokat jelentik. A III. melléklet e megállapodás elválaszthatatlan részét képezi. A III. mellékletben a hatáskörrel rendelkező hatóságok felsorolását Svájc az említett melléklet a) pontjában szereplő hatóság esetében a másik Szerződő Fél egyszerű értesítésével módosíthatja, az Európai Unió pedig ugyanígy módosíthatja a felsorolást az említett melléklet b)–ac) pontjában felsorolt egyéb hatóságok esetében.

e)

»Tagállami pénzügyi intézmény«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely tagállami illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott tagállamon kívül találhatók, valamint ii. a nem tagállami illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek az adott tagállamban találhatók.

f)

»Svájci pénzügyi intézmény«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely svájci illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek Svájcon kívül találhatók, valamint ii. a nem svájci illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek Svájcban találhatók.

g)

»Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény«: minden olyan Tagállami pénzügyi intézmény vagy Svájci pénzügyi intézmény (az adott esettől függően), amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek.

h)

»Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla vagy Svájci adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla (az adott esettől függően), feltéve, hogy a számlát az I. és a II. mellékletnek megfelelő, az adott tagállamban vagy Svájcban alkalmazandó átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

i)

»Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan Pénzügyi számla, amelyet Svájc Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal tagállami Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

j)

»Svájci adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan Pénzügyi számla, amelyet valamely tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal svájci Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

k)

»Tagállami személy«: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely Svájc Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye szerint az I. és a II. mellékletnek megfelelő átvilágítási eljárások értelmében tagállambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki tagállambeli illetőségű volt.

l)

»Svájci személy«: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely egy tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye szerint az I. és a II. mellékletnek megfelelő átvilágítási eljárások értelmében svájci illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki svájci illetőségű volt.

2.   Bármely, az e megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a korábbi jelentésével, i. a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben (2), vagy adott esetben a megállapodást alkalmazó tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentéssel, és ii. Svájc esetében annak nemzeti jogában meghatározott, az I. és a II. mellékletben szereplő jelentéssel összhangban álló jelentéssel.

Ha e megállapodás vagy az I. vagy II. melléklet eltérően meg nem határozza, és hacsak a kontextus másként meg nem kívánja, illetve ha egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága a 7. cikk rendelkezései szerint (a nemzeti jog által megengedettek szerint) egy közös jelentésről meg nem állapodik, a fogalmak jelentése megegyezik a fogalomnak az e megállapodást alkalmazó, érintett, joghatósággal rendelkező terület joga szerint az adott időpontban irányadó jelentésével; i. ez a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben, vagy adott esetben az érintett tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentés, és ii. Svájc esetében Svájc nemzeti jogában meghatározott jelentés, azzal, hogy a joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam vagy Svájc) hatályos adójoga szerinti jelentést kell irányadónak tekinteni az adott joghatósággal rendelkező terület egyéb jogágában meghatározott jelentéssel szemben.

2. cikk

Automatikus információcsere az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan

1.   E cikk rendelkezéseinek, valamint az I. és a II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően, amelyek e megállapodás szerves részét képezik, Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával évente, és minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságával évente automatikusan megosztja az e szabályok szerint összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott információkat.

2.   Valamely tagállam esetében minden, Svájci adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében, és Svájc esetében minden, Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében az alábbi információkat kell megosztani:

a)

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, címe, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az I. és II. melléklettel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma, valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, címe, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

b)

számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c)

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

d)

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) az irányadó naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát az adott év vagy időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetése;

e)

letéti számla esetében:

i)

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; valamint

ii)

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f)

betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; valamint

g)

a (2) bekezdés e) vagy f) pontjában nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

3. cikk

Az automatikus információcsere időpontja és módja

1.   A 2. cikkben említett információcsere céljából az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összege és jellemzői az információt megosztó joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam vagy Svájc) hatályos adójogával összhangban határozhatók meg.

2.   A 2. cikkben említett információcsere céljából a megosztott információnak tartalmaznia kell az egyes érintett összegek pénznemét.

3.   A 2. cikk (2) bekezdése tekintetében az információcserét a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybelépésétől számított első év vonatkozásában, valamint minden ezt követő évben el kell végezni, azon naptári év végét követő kilenc hónapon belül, amelyre az információ vonatkozik.

4.   A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2. cikkben leírt információkat közös adatszolgáltatási standard rendszerben bővíthető jelölőnyelven automatikusan megosztják.

5.   A hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is.

4. cikk

Együttműködés a megfelelés és végrehajtás terén

Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságát és Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti egy adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az első (értesítő) hatáskörrel rendelkező hatóság alappal feltételezi, hogy hiba következtében a 2. cikk keretében helytelen vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem felel meg az I. és a II. melléklettel összhangban alkalmazandó jelentési követelményeknek és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített hatáskörrel rendelkező hatóság minden, nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák kiküszöbölésére.

5. cikk

Információcsere megkeresés alapján

1.   A 2. cikkben foglalt rendelkezések, valamint bármely más, Svájc és bármely tagállam közötti megkeresés alapján történő információcserét biztosító megállapodás ellenére, Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságának és bármely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresés alapján meg kell osztania a másik féllel minden olyan információt, amely előreláthatólag releváns e megállapodás végrehajtása vagy Svájc és a tagállamok vagy azok politikai alegysége vagy helyi hatósága által előírt bármely adónemre, illetve bármely megjelölésű adóra vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazása vagy végrehajtása szempontjából, amennyiben az e nemzeti jogszabályok keretében való adózás nem ütközik a Svájc és az adott tagállam közötti kettős adózásról szóló megállapodásba.

2.   E cikk (1) bekezdésének és a 6. cikknek a rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők oly módon, hogy azok Svájcot vagy egy tagállamot az alábbiakra köteleznék:

a)

Svájc, illetve az adott tagállam jogszabályaitól vagy igazgatási gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedések meghozatala;

b)

olyan információ átadása, amely Svájc, illetve az adott tagállam jogszabályai szerint vagy a közigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;

c)

olyan információ átadása, amely kereskedelmi, üzleti, ipari, szakmai titkot, szakmai folyamatot vagy olyan információt fedne fel, amely a közrendbe (ordre public) ütközne.

3.   Ha egy tagállam vagy Svájc ezzel a cikkel összhangban kérelmező joghatósággal rendelkező területként információt kér, Svájcnak vagy az adott tagállamnak felkért joghatósággal rendelkező területként a kért információ megszerzése érdekében alkalmaznia kell az információgyűjtésre szolgáló intézkedéseit, még akkor is, ha saját adózási célokból ezekre az információkra nincs szüksége. Az előző mondatban foglalt kötelezettségre vonatkoznak a (2) bekezdésben előírt korlátozások, de ezek a korlátozások semmiképpen sem értelmezhetők oly módon, hogy azok megengednék az információnyújtás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az adott Félnek nem fűződik hazai érdeke az információhoz.

4.   A (2) bekezdés rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők úgy, hogy azok lehetővé tennék Svájc vagy egy tagállam számára az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az információ bank, más pénzügyi intézmény, megbízott, illetve meghatalmazottként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben fennálló tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

5.   A hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az alkalmazandó formanyomtatványokról, valamint az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is.

6. cikk

A személyes adatok bizalmas kezelése és védelme

1.   Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) által, e megállapodás keretében beszerzett minden információt bizalmasan kell kezelni és ugyanolyan módon kell védeni, mint az adott joghatósággal rendelkező terület által a nemzeti jog keretében megszerzett információt, valamint – a személyes adatok védelme érdekében szükséges mértékben – az alkalmazandó nemzeti joggal, valamint azon biztosítékokkal összhangban, amelyeket az információt biztosító joghatósággal rendelkező terület határozhat meg annak nemzeti jogában előírtak szerint.

2.   Az információ minden esetben csak olyan személyeknek vagy hatóságoknak (beleértve a bíróságokat és közigazgatási vagy felügyelő testületeket) adható ki, akik/amelyek a joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) adóinak megállapításával, behajtásával és beszedésével, az azokkal kapcsolatos végrehajtással vagy büntetőeljárással, a fellebbezések elbírálásával, illetve mindezek felügyeletével foglalkoznak. Kizárólag a fent említett személyek vagy hatóságok használhatják az információkat, és kizárólag az előző mondatban megjelölt célokból. E személyek vagy hatóságok az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve az információkat az érintett adókkal kapcsolatos nyilvános bírósági eljárásokon vagy bírósági határozatokban nyilvánosságra hozhatják.

3.   Az előző bekezdések rendelkezései ellenére egy joghatósággal rendelkező területre (valamely tagállam vagy Svájc) beérkező információk felhasználhatók más célokra is, amennyiben az ilyen információk az információt átadó joghatósággal rendelkező terület (Svájc, illetve egy tagállam) jogszabályi alapján felhasználhatók az adott célokra, és a joghatósággal rendelkező terület hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezi az ilyen felhasználást. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) által egy másik joghatósággal rendelkező terület (Svájc, illetve egy tagállam) számára biztosított információkat az utóbbi átadhatja egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület részére (valamely másik tagállam), ha ahhoz annak, az elsőként említett, joghatósággal rendelkező területnek, amelytől az információ származott, a hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozájárult. Egy tagállam által, annak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvet átültető hatályos jogszabálya alapján egy másik tagállam részére biztosított információ átadható Svájc számára, ha ahhoz annak a tagállamnak, amelytől az információ származott, a hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozzájárult.

4.   Egy tagállam vagy Svájc minden hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a másik hatáskörrel rendelkező hatóságot, azaz Svájc, illetve az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó követelmény megsértik, a biztosítékok hiányáról és az ennek következtében kiszabott szankciókról és korrekciós intézkedésekről.

7. cikk

Konzultációk és a megállapodás felfüggesztése

1.   Amennyiben e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése terén nehézségek lépnek fel, Svájc vagy egy tagállam bármely hatáskörrel rendelkező hatósága Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága és a tagállamok egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatósága közötti konzultációt kérhet olyan megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében, amelyek biztosítják e megállapodás betartását. Az említett, hatáskörrel rendelkező hatóságok a konzultációk eredményeiről haladéktalanul értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait. Értelmezési kérdésekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság a hatáskörrel rendelkező hatóságok bármelyikének kérésére részt vehet a konzultációban.

2.   Amennyiben a konzultáció e megállapodás rendelkezéseinek jelentős mértékű megszegésére vonatkozik, és az (1) bekezdésben ismertetett eljárás nem biztosít megfelelő megoldást, valamely tagállam vagy Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága felfüggesztheti az e megállapodás szerinti, Svájccal, illetveegy bizonyos tagállammal folytatott információcserét, a másik, érintett hatáskörrel rendelkező hatóságnak küldött írásbeli értesítés útján. A felfüggesztés azonnali hatályú. E bekezdés alkalmazásában súlyos szerződésszegésnek minősül többek között e megállapodásnak az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése, az az eset, amikor egy tagállam vagy Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága nem nyújt az e megállapodás által előírtak szerint időben, illetve megfelelő módon információt, vagy amikor a Szervezeteknek vagy számláknak Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való meghatározása oly módon történik, amely ellentétes ezen megállapodás céljaival.

8. cikk

Módosítások

1.   A Szerződő Felek minden olyan alkalommal konzultálnak egymással, amikor a nemzetközi standardnak az OECD szintjén jelentős módosítása kerül elfogadásra, illetve amikor – a Szerződő Felek megítélése szerint – e megállapodás technikai működésének javítása érdekében vagy más nemzetközi folyamatok értékelése és mérlegelése céljából szükség van konzultációra. A konzultációkat bármelyik Szerződő Fél erre vonatkozó kérelmétől számított egy hónapon belül, vagy sürgős esetben a lehető leghamarabb meg kell tartani.

2.   E kapcsolatfelvétel keretében a Szerződő Felek konzultálhatnak egymással annak megvizsgálása céljából, hogy szükség van-e e megállapodás módosításaira.

3.   Az (1) és a (2) bekezdésben említett konzultáció alkalmazása céljából a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás megfelelő működését esetlegesen befolyásoló lehetséges fejleményekről. A Szerződő Felek továbbá értesítik egymást bármely, a Szerződő Fél és egy harmadik állam közötti releváns megállapodásról.

4.   A konzultációkat követően e megállapodás a Szerződő Felek közötti jegyzőkönyv vagy új megállapodás útján módosítható.

5.   Amennyiben egy Szerződő Fél végrehajtott egy, az OECD által a nemzetközi standardra vonatkozóan elfogadott módosítást, és ennek megfelelően módosítani kívánja e megállapodás I. és/vagy II. mellékletét, arról értesítenie kell a másik Szerződő Felet. Az értesítéstől számítva egy hónapon belül konzultációs eljárást kell lefolytatni a Szerződő Felek között. A (4) bekezdés ellenére, amennyiben a Szerződő Felek e konzultációs eljárás keretében megegyezésre jutnak e megállapodás I. és/vagy II. mellékletének módosításáról és a módosításnak a megállapodás hivatalos módosítása útján történő végrehajtásához szükséges időszakról, a módosítást kérő Szerződő Fél a fent említett eljárás lezárását követő év januárjának első napjától ideiglenesen alkalmazhatja e megállapodás I. és/vagy II. mellékletének a konzultációs eljárás során jóváhagyott módosított változatát.

Egy Szerződő Fél esetében akkor tekinthető végrehajtottnak egy, az OECD által a nemzetközi standardra vonatkozóan elfogadott módosítás:

a)

a tagállamok esetében: ha a módosítás az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvbe átültetésre került;

b)

Svájc esetében: ha a módosításegy harmadik országgal megkötött megállapodásba vagy a nemzeti jogba átültetésre került.

9. cikk

Társaságok közötti osztalékok, kamat- és jogdíjkifizetések

1.   Svájcban és a tagállamokban a csalás és visszaélés megelőzésére irányuló hazai vagy nemzetközi megállapodáson alapuló rendelkezéseket nem érintve a leányvállalatok által az anyavállalatoknak fizetett osztalékot nem terheli adó a forrásállamban, amennyiben:

az anyavállalat a leányvállalat tőkéjéből legalább két évig minimum 25 %-os közvetlen részesedéssel rendelkezik, és

az egyik társaság adóilletősége valamely tagállamban, a másik társaság adóilletősége Svájcban van, és

a harmadik államokkal kötött, kettős adózásról szóló megállapodások értelmében egyik társaságnak sincs adóilletősége az adott harmadik államban, és

mindkét társaság – mentesítés nélkül – társaságiadó-köteles, és korlátozott felelősségű társasági formában működik (3).

2.   Svájcban és a tagállamokban a csalás és visszaélés megelőzésére irányuló hazai vagy nemzetközi megállapodáson alapuló rendelkezéseket nem érintve a társult vállalkozások, illetve állandó telephelyeik közötti kamat- és jogdíjkifizetéseket nem terheli adó a forrásállamban, amennyiben:

az ilyen társaságok legalább két évig minimum 25 %-os közvetlen részesedésű kapcsolt vállalkozások, vagy mindkettő egy harmadik társaság tulajdonában van, amelynek legalább két évig minimum 25 %-os közvetlen részesedése van mind az első, mind a második társaság tőkéjében, és

az egyik társaság adóilletősége vagy állandó telephelye valamely tagállamban, a másik társaság adóilletősége vagy állandó telephelye Svájcban van van, és

a harmadik államokkal kötött, kettős adózásról szóló megállapodások értelmében egyik társaságnak sincs adóilletősége vagy állandó telephelye az adott harmadik államban, és

valamennyi társaság – mentesítés nélkül – társaságiadó-köteles különösen a kamat- és jogdíjkifizetések esetében, és korlátozott felelősségű társasági formában működik (3).

3.   Ezen megállapodás elfogadása a Svájc és a tagállamok között már meglévő, osztalék-, kamat- és jogdíjkifizetések kedvezőbb elbánású adóztatásáról rendelkező kettős adóztatási megállapodásokat nem érinti.

10. cikk

Megszüntetés

Ezt a megállapodást a Szerződő Felek bármelyike megszüntetheti a másik Szerződő Félnek küldött írásbeli felmondás útján. A felmondás a felmondásról szóló írásbeli értesítés keltétől számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén minden, korábban e megállapodás keretében kapott információ bizalmas marad, és továbbra is e megállapodás 6. cikke hatálya alá tartozik.

11. cikk

Területi hatály

Ezt a megállapodást egyrészről a tagállamok azon területein kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Svájc területén.”

(3)

a mellékletek helyébe a következő szöveg lép:

I. MELLÉKLET

A pénzügyi számlák adataira vonatkozó adatszolgáltatási és átvilágítási közös standard (a továbbiakban: közös adatszolgáltatási standard)

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

A.

A C–E. pontban foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatni a megfelelő joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) hatáskörrel rendelkező hatóságának:

1.

magánszemélyek esetében minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az adóilletősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Svájc), az Adóazonosító száma, születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasszal összhangban lévő átvilágítási eljárás alkalmazásakor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, joghatóság(ok) (valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)), továbbá az Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az adóilletősége szerinti joghatósággal rendelkező terület(ek) (valamely tagállam vagy Svájc), az Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

2.

számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

3.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

4.

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) a naptári év vagy az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát év közben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetése;

5.

letéti számla esetében:

a)

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

b)

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

6.

betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

7.

az A. 5. vagy A. 6. pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B.

A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.

C.

Az A. 1. pont ellenére az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az Adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a nemzeti jog vagy valamely európai uniós jogi eszköz (adott esetben) nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse be ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles ésszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, a Meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az Adóazonosító szám(ok)at és a születési időt.

D.

Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, amennyiben az érintett tagállam, Svájc vagy az adóilletőség szerinti, joghatósággal rendelkező terület nem ad ki Adóazonosító számot.

E.

Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a nemzeti jog értelmében egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és az információ rendelkezésre áll az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A.

Egy számla attól a naptól kezelendő Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, amelyen a II–VII. szakaszban megállapított átvilágítási eljárások alapján annak minősítették, és – ellenkező rendelkezések hiányában – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódó információkról évente kell adatot szolgáltatni, mégpedig az azon évet követő naptári évben, amelyre az információ vonatkozik.

B.

A számla egyenlegét vagy értékét a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni.

C.

Amennyiben egy egyenleg- vagy értékhatárt valamely naptári év utolsó napján kell meghatározni, az érintett egyenleget vagy értéket azon adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni, amely a szóban forgó naptári évvel vagy éven belül zárul.

D.

Minden tagállam vagy Svájc a nemzeti jogában foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények szolgáltatót vegyenek igénybe a rájuk háruló adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez, de a kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények viselik a felelősséget.

E.

Az egyes tagállamok vagy Svájc engedélyezhetik, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák a Meglévő számlákra, illetve a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák az Alacsony egyenlegű számlákra. Amennyiben egy tagállam vagy Svájc engedélyezi az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő számlákra, a Meglévő számlákra egyébként érvényes szabályok továbbra is alkalmazandók.

III. SZAKASZ

MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

Annak meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

A.

Olyan számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla esetében, amely Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés, nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet ilyen szerződést valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek.

B.

Alacsony egyenlegű számlák. Az Alacsony egyenlegű számlák esetében az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

1.

Lakcím. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény annak meghatározása céljából, hogy ez a magánszemély Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból abban a tagállamban vagy Svájcban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik illetőséggel, amelyben a cím található.

2.

Elektronikus keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme alapján jár el a B. 1. pontban foglaltak szerint, akkor az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában az alábbi szempontok valamelyike alapján kell keresnie, és a B. 3.–B. 6. pontban foglaltakat kell alkalmaznia:

a)

a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkezik-e;

b)

jelenlegi levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül;

c)

egy vagy több telefonszám valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül, viszont nem található telefonszám adott esetben Svájcban vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában;

d)

(nem Betétszámlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül vezetett számlára;

e)

valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságán belül címmel rendelkező személynek adott, jelenleg érvényes meghatalmazás vagy aláírási jog; vagy

f)

»postán maradó küldemény« megbízás vagy »kézbesítési megbízott (c/o cím)« Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem rendelkezik a Számlatulajdonos egyéb címével.

3.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas egyenlegű számlává válik.

4.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek adózási szempontból minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

5.

Amennyiben az elektronikus keresés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízott (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában keresni a C. 2. pontban foglaltak szerint, illetve meg kell kísérelnie, hogy a Számlatulajdonostól beszerezzen egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben a papíralapú keresés nem vezet eredményre, és nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot sem sikerül beszerezni, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles jelenteni az adott esettől függően a tagállama vagy Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6.

Annak ellenére, hogy a B. 2. pontban felsorolt szempontokra a keresés találatot adott ki, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles a Számlatulajdonost Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkezőnek tekinteni, ha:

a)

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül található, naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül (viszont nem található telefonszám – az adott esettől függően – az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában vagy Svájcban) vagy (Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságon belül vezetett számlára, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i.

a Számlatulajdonos nyilatkozata az adóilletősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről (egy tagállam, Svájc vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület), amelyek között nem szerepel a szóban forgó Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság; és

ii.

a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

b)

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli címmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i.

a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről (egy tagállam, Svájc vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület), amelyek között nem szerepel a szóban forgó Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság; vagy

ii.

a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett.

C.

Magas egyenlegű számlák esetében elvégezendő kiterjesztett ellenőrzési eljárás. Magas egyenlegű számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1.

Elektronikus keresés az adatállományban. Magas egyenlegű számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a B. 2. pontban szereplő szempontok valamelyike alapján kell keresnie az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

2.

Papíralapú keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisa a C. 3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és az összes adat megtalálható benne, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Amennyiben az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas egyenlegű számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ellenőriznie kell az érvényes központi ügyfélnyilvántartást is, és ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által az előző öt év folyamán beszerzett alábbi dokumentumokat is, hogy tartalmazzák-e a B. 2. pontban felsorolt valamely szempontot:

a)

a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Bizonyító okiratok;

b)

a legutóbbi számlanyitási szerződés vagy dokumentáció;

c)

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások (AML/KYC) keretében vagy egyéb jogszabályban előírt célból beszerzett legutóbbi dokumentáció;

d)

hatályos meghatalmazás vagy aláírási jogosultságot igazoló okirat; és

e)

(nem Betétszámlához kapcsolódó) hatályos, rendszeres átutalási megbízás.

3.

Mentesség, amennyiben az adatbázisok elegendő információt tartalmaznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles elvégezni a C. 2. pontban ismertetett papíralapú keresést, amennyiben az elektronikusan lekérdezhető adatbázisa tartalmazza a következőket:

a)

a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b)

a Számlatulajdonos lakcíme és levelezési címe, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

c)

a Számlatulajdonos telefonszáma(i), ha van ilyen, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

d)

betétszámlától eltérő Pénzügyi számlák esetében, vannak-e a számlán lévő pénz másik számlára történő átutalására szóló rendszeres megbízások (beleértve az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másik fiókjánál vagy egy másik Pénzügyi intézménynél vezetett számlákat);

e)

adott-e a Számlatulajdonos »postán maradó küldemény« megbízást vagy »kézbesítési megbízott (c/o)« címet; és

f)

kapcsolódik-e a számlához meghatalmazás vagy aláírási jog.

4.

Az ügyfélkapcsolati felelős megkérdezése a tényleges ismereteiről. A C. 1. és C. 2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas egyenlegű számlát (beleértve a Magas egyenlegű számlával összevont Pénzügyi számlákat is), amennyiben az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

5.

A találat következményei

a)

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot, és a C. 4. pont alapján a számla tulajdonosa nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik.

b)

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

c)

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízottra (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles beszerezni a Számlatulajdonostól egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy a Bizonyító okiratot, akkor köteles jelenteni – az adott esettől függően – tagállama vagy Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

6.

Amennyiben egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépését megelőző december 31-én nem minősül magas egyenlegű számlának, de valamely azt követő naptári év utolsó napján Magas egyenlegű számlává válik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az azon évet követő naptári év folyamán, amelyben a számla Magas egyenlegű számlává vált, köteles lefolytatni a számlára vonatkozóan a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az évre vonatkozóan, amelyben a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősült, valamint az azt követő évekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

7.

Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Magas egyenlegű számla esetében elvégezte a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas egyenlegű számlával kapcsolatban – az ügyfélkapcsolati felelősnek a C. 4. pont szerinti megkérdezése kivételével – egyetlen következő évben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha nem dokumentált számláról van szó, amely esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

8.

Amennyiben egy Magas egyenlegű számla esetében a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen a B. 2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

9.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek olyan eljárásokat kell végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Például, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és amennyiben a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentációt.

D.

A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő magas egyenlegű számlák ellenőrzését a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül le kell zárni. A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő alacsony egyenlegű számlák ellenőrzését a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépését követő két éven belül le kell zárni.

E.

Az e szakasz értelmében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősített, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlákat minden további évben is Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

IV. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A.

Magánszemély tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a számlanyitáskor nyilatkozatot kell bekérnie, amire sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e.

B.

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkezik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság területén kiadott Adóazonosító számát (az I. szakasz D. pontjára is figyelemmel) és a születési idejét.

C.

Ha egy Magánszemély tulajdonában lévő új számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem olyan érvényes nyilatkozatot kell beszereznie, amelyből megállapítható a Számlatulajdonos adóilletősége.

V. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A valamely Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A.

Szervezet tulajdonában lévő számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másként nem dönt – akár minden, Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számla, akár ezen számlák valamely világosan körülhatárolt csoportja vonatkozásában –, a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget, mindaddig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként való kezelés, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett összeget.

B.

Szervezet tulajdonában lévő, ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

C.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák közül kizárólag azon számlákat kell Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Szervezet, amely Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

D.

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a)

Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személy. E tekintetben Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségére utaló adatnak tekintendő például az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság szerinti székhely, bejegyzés helye vagy lakcím.

b)

Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkezik, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozatban közli, vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a D. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a)

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nyilatkozatot kell beszereznie a Számlatulajdonostól annak minősítésére vonatkozóan, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b)

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c)

Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat:

i.

a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött és gondozott adatokra azon, egy vagy több Nem pénzügyi szervezet tulajdonában lévő, Meglévő számlák esetében, amelynek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget; vagy

ii.

a Számlatulajdonos vagy az említett Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata arról, hogy mely joghatóság(ok) (egy tagállam, Svájc vagy egyéb joghatóság) adóilletőségével rendelkezik.

E.

Az ellenőrzés időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében

1.

Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én meghaladja a 250 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget, a jegyzőkönyv hatálybalépését követő két éven belül le kell zárni.

2.

Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget, de valamely későbbi év december 31-ére már meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő naptári éven belül kell elvégezni.

3.

Ha egy Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a D. pontban meghatározott eljárásokkal összhangban újra meghatározni a számla minősítését.

VI. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

A.

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

1.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

a)

Nyilatkozat bekérése – amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is –, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Amennyiben a szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából alapul veheti a Szervezet székhelyének címét.

b)

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkezik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság vonatkozásában nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

2.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az A. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

a)

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Számlatulajdonos saját minősítéséről adott nyilatkozatára kell támaszkodnia, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

b)

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

c)

Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatára.

VII. SZAKASZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN

A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:

A.

Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat egy nyilatkozatra vagy Bizonyító okiratra, ha tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

B.

Alternatív eljárások a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és a Járadékbiztosítási szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződések és a Csoportos járadékbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek a Pénzügyi számláira vonatkozóan. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de nem Szerződő Fél a biztosításban), feltételezheti, hogy nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, és Pénzügyi számláját Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által gyűjtött, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III. szakasz B. pontjában említett utalásokat tartalmaznak. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti azt, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, akkor a III. szakasz B. pontja alapján kell eljárnia.

Egy tagállam vagy Svájc választhatja annak engedélyezését, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódnak, mindaddig Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, amíg esedékessé nem válik valamely kifizetés a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi számla megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződést, illetve Csoportos járadékbiztosítási szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők/alkalmazottak) áll;

b)

a munkavállalók/a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagságukhoz kapcsolódóan bármely biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

c)

az egyes munkavállalóknak/biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg mindösszesen nem haladja meg az 1 000 000 USD-t vagy annak megfelelő, a tagállam vagy Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget.

A »Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződés« olyan Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés, amely i. a valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és ii. a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

A »Csoportos járadékbiztosítási szerződés« olyan Járadékbiztosítási szerződés, amelynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

A 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a tagállamok közlik Svájccal, illetőleg Svájc közli az Európai Bizottsággal, hogy élt(ek)-e az e pontban meghatározott lehetőséggel. A Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Svájcnak szánt információ eljuttatását, és a Svájc által közölt információt köteles eljuttatni valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Svájc általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

C.

Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

1.

Magánszemély tulajdonában lévő számlák összesítése. A magánszemélyek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát összesíteni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

2.

Szervezet tulajdonában lévő számlák összesítése. A Szervezetek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát figyelembe venni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

3.

Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. A valamely személy tulajdonában lévő Pénzügyi számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor – annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi számla Magas egyenlegű számlának tekintendő-e – az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek összesítenie kell mindazokat a Pénzügyi számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy okkal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy hozta azokat létre (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).

4.

A megadott összegekbe a más pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó. A tagállamok nemzeti valutáiban vagy Svájc valutájában kifejezett dollárösszegekbe vagy összegekbe minden esetben az egyéb pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó, az adott ország nemzeti jogában foglalt előírásoknak megfelelően.

VIII. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E megállapodás alkalmazásában:

A.

Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény

1.

»Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény«: minden olyan tagállami Pénzügyi intézmény, illetve svájci Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek.

2.

»Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely valamely Részt vevő joghatóság adóilletőségével rendelkezik, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén kívül találhatók, valamint ii. a Részt vevő joghatóság adóilletőségével nem rendelkező Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely Részt vevő joghatóság területén találhatók.

3.

»Pénzügyi intézmény«: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott biztosító.

4.

»Letétkezelő intézmény«: olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy az üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20 %-a: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje.

5.

»Betéti intézmény«: olyan Szervezet, amely szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el.

6.

»Befektetési szervezet«: olyan Szervezet,

a)

amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, illetve műveletet végzi:

i.

kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök stb.) külföldi devizával; árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal; átruházható értékpapírokkal; vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii.

egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii.

megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése;

vagy

b)

amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezet akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. »Befektetési szervezet«: nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek Aktív nem pénzügyi szervezetek, ha azok a D. 9. d)–g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a »Pénzügyi intézmény« fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7.

A »Pénzügyi eszköz« fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, bázisswap-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), a Biztosítási szerződéseket vagy Járadékbiztosítási szerződéseket, továbbá az értékpapírokban, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A »Pénzügyi eszköz« fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8.

»Meghatározott biztosító«: olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B.

Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1.   »Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény«: az a Pénzügyi intézmény, amely:

a)

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve azon kifizetések viszonylatában, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet a Meghatározott biztosítók, a Letétkezelő intézmények, illetve a Betéti intézmények folytatnak;

b)

Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;

c)

minden egyéb olyan Szervezet, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, továbbá amely a B. 1. a)–b) pontokban ismertetett Szervezetekéhez alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik és a nemzeti jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként van meghatározva, valamint amelyre – tagállami Szervezet esetében – vonatkoznak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (7a) bekezdésében foglalt rendelkezések, és Svájc tájékoztatást kapott róla, svájci Szervezet esetében pedig az Európai Bizottság tájékoztatást kapott róla, feltéve, hogy az említett Szervezet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként való minősítése nem ellentétes ezen megállapodás céljaival;

d)

Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz; vagy

e)

vagyonkezelői alap, amennyiben vagyonkezelője Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, amely az I. szakasz alapján adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden adatot bejelent, az alap valamennyi Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlája tekintetében.

2.   »Államigazgatási szerv«: tagállam, Svájc vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam, Svájc vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, Svájc, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy a fentebb említett (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a tagállam, Svájc vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

a)

Valamely tagállam, Svájc vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület »szerves része« minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott tagállam, Svájc, illetve az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott tagállam, Svájc vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a tagállam, Svájc vagy egyéb joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el.

b)

»Ellenőrzött szervezet«: olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a tagállamtól, Svájctól vagy egyéb joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

i.

teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és ellenőrzése alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

ii.

nettó bevételét a saját számláján vagy egy vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá

iii.

megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.

c)

A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely Államigazgatási szervnek egy kereskedelmi jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

3.   »Nemzetközi szervezet«: bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), i. amelyet elsősorban kormányok alkotnak; ii. amely a tagállammal, Svájccal vagy egyéb joghatósággal rendelkező területtel székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és iii. amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

4.   »Központi bank«: az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a tagállam, Svájc vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a tagállam, Svájc vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a tagállam, Svájc vagy az egyéb joghatósággal rendelkező terület tulajdonában áll-e.

5.   »Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat, vagy ezek valamely kombinációját biztosítsa olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói (vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy az alap:

a)

nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5 %-ára;

b)

állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok részére; valamint

c)

az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

i.

az alap általánosan mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

ii.

az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B. 5–7. pontban említett más rendszerekből vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkáltatóktól származik;

iii.

az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjba vonulással, rokkantsággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek (kivéve a B. 5–7. pontban említett más nyugdíjalapokba vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra csökkentések vonatkoznak; vagy

iv)

az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (bizonyos megengedett pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályok alkalmazásával.

6.   »Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói (vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy:

a)

az alapnak kevesebb mint 50. résztvevője van;

b)

az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési szervezet vagy Passzív nem pénzügyi szervezet;

c)

az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d)

a nem az alap székhelye szerinti, joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam vagy Svájc) illetőségével rendelkező résztvevők az alap eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és

e)

az alap állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok felé.

7.   »Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank Nyugdíjalapja«: valamely Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank által azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik (vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek), vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által az Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8.   »Minősített hitelkártya-kibocsátó«: olyan Pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

pusztán azért minősül Pénzügyi intézménynek, mert olyan hitelkártya-kibocsátó, amely csak olyan módon fogad el betéteket, hogy amennyiben az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetést nem térítik vissza azonnal számára; és

b)

a Pénzügyi intézmény a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek több mint 50 000 USD, illetve azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összegű túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összegnél nagyobb túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

9.   »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz«: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet, amelynek esetében a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Szervezetek birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Szervezetek révén tartják azokat a befektetési eszközben, akik vagy amelyek nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek; nem tartoznak ugyanakkor ide az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezetek.

A kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet pusztán amiatt, hogy bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki fizikai formában, még megfelelhet az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszközre vonatkozó, a B. 9. pontban foglalt kritériumnak, feltéve, hogy:

a)

a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-e után nem bocsát ki több bemutatóra szóló részvényt fizikai formában;

b)

visszaváltás esetén minden ilyen részvényt kivon a forgalomból;

c)

lefolytatja a II–VII. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásokat, és az ilyen részvények tekintetében fennálló minden adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz azok visszavásárlásakor, illetve azok alapján egyéb kifizetések teljesítésekor; és

d)

megfelelő üzletpolitikákkal és eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az ilyen részvények visszavásárlására vagy immobilizációjára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított két éven belül sor kerüljön.

C.

Pénzügyi számla

1.   »Pénzügyi számla«: valamely Pénzügyi intézménynél vezetett számla, amely egyrészt egy Betétszámlából áll, másrészt egy Letéti számlából, harmadrészt pedig:

a)

Befektetési szervezet esetében valamilyen, a Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből. Ugyanakkor a »Pénzügyi számla« nem tartalmazhat olyan Szervezetben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely pusztán azért minősül Befektetési szervezetnek, mert az e Szervezettől eltérő egyéb Pénzügyi intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából i. befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy ii. portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

b)

a C. 1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi intézmény esetében valamely abban fennálló sajáttőke-részesedésből vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből, amennyiben az adott eszköztípus alkalmazásának célja az I. szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség elkerülése volt; valamint

c)

egy olyan, Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből vagy Járadékbiztosítási szerződésből, amelyet Pénzügyi intézmény bocsátott ki vagy tart fenn, az olyan nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével, amelyeket magánszemély részére bocsátanak ki, és amelyek Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi számlára teljesített öregséginyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgálnak.

A »Pénzügyi számla« fogalma nem foglalja magában az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősülő számlákat.

2.   »Betétszámla«: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszövetkezeti számla, illetve minden olyan számla, amit letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a pénzügyi intézmény vezet szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében. Szintén Betétszámlának minősül, amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára.

3.   »Letéti számla«: olyan (Biztosítási szerződésektől és Járadékbiztosítási szerződésektől eltérő) számla, amely egy vagy több Pénzügyi eszköz valamely harmadik személy javára való tartására szolgál.

4.   »Sajáttőke-részesedés«: Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Sajáttőke-részesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

5.   »Biztosítási szerződés«: olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

6.   »Járadékbiztosítási szerződés«: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7.   »Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés«: olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

8.   »Visszavásárlási érték«: a következő két érték közül a nagyobbik: i. az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás »árának« vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve ii. az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a »Visszavásárlási érték« nem tartalmazza a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő következő összegeket:

a)

a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b)

a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

c)

a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d)

a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C. 8. b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

e)

biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9.   »Meglévő számla«:

a)

Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én már meglévő Pénzügyi számla;

b)

A tagállamoknak és Svájcnak lehetősége van a »Meglévő számla« fogalmát kiterjeszteni bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi számlájára, a számlanyitás dátumától függetlenül, amennyiben:

i.

a Számlatulajdonosnak ugyanannál az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményével azonos, joghatósággal rendelkező területen (valamely tagállamban vagy Svájcban) lévő Kapcsolt szervezetnél már van olyan Pénzügyi számlája, amely a C. 9. a) pont értelmében Meglévő számlának minősül;

ii.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény illetve adott esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményével azonos, joghatóság területén (valamely tagállamban vagy Svájcban) lévő Kapcsolt szervezet mind a VII. szakasz A. pontjában meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind pedig bármelyik Pénzügyi számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi számlaként kezeli mindkét fent említett pénzügyi számlát és a Számlatulajdonos minden egyéb, a b) pont értelmében Meglévő számlának minősülő Pénzügyi számláját;

iii.

olyan Pénzügyi számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a C. 9. a) pont szerinti Meglévő számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni átvilágítási követelményeknek; és

iv.

a Pénzügyi számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az ezen megállapodás alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

A 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a tagállamok közlik Svájccal, illetőleg Svájc közli az Európai Bizottsággal, hogy élt(ek)-e az e pontban meghatározott lehetőséggel. A Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Svájcnak szánt információ eljuttatását, és a Svájc által közölt információt köteles eljuttatni valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Svájc általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

10.   »Új számla«: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi számla, amely nem minősül a C. 9. b) pont szerinti kibővített értelemben vett Meglévő számlának.

11.   »Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12.   »Magánszemély tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13.   »Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

14.   »Alacsony egyenlegű számla«: olyan Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget.

15.   »Magas egyenlegű számla«: olyan Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtti december 31-én vagy bármely azt követő év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-t, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeget.

16.   »Szervezet tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

17.   »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla«: a következő számlák valamelyike:

a)

olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (beleértve a rokkantsági és az özvegyi, illetve a haláleseti ellátást is);

ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii.

a számlával összefüggésben az adóhatóság részére való adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

iv.

a kifizetések feltétele meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az e meghatározott események bekövetkezését megelőzően történő kifizetésekre csökkentést kell alkalmazni; és

v.

vagy i. az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, vagy pedig ii. a teljes élettartam során teljesíthető összbefizetés felső határa 1 000 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. a) pont v. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

b)

olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és valamely szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy pedig a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii.

a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott kritériumok teljesülése, illetve az e kritériumok teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén csökkentést kell alkalmazni; és

iv.

az éves befizetések felső határa 50 000 USD, illetve egy azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat alkalmazva.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17 b) pont iv. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

c)

olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka véget ér, mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

az idő előrehaladtával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét, e két időtartam közül a rövidebbet figyelembe véve;

ii.

a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez valamely személy hozzáférhet (kivét, hitel útján vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül;

iii.

a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e) és a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett bármely összeget; és

iv.

a szerződés átruházása esetén ahhoz új tulajdonosa nem ellenszolgáltatás fejében jutott;

d)

kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

e)

a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

i.

bírósági végzés vagy ítélet;

ii.

ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

a számlára kizárólag a következők kerülnek: olyan összegű foglaló, előleg vagy letét, amely elegendő az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy eladásához, cseréjéhez vagy bérbeadásához kapcsolódóan helyeznek a számlára,

a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a bérbeadott ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

a számlán lévő eszközöket, ideértve az azokon keletkezett jövedelmet is, a vásárló, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára való kifizetésre vagy más módon való jóváírásra szánják (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), amikor az ingatlan vagy vagyontárgy eladására, cseréjére vagy a bérleti szerződés felmondására sor kerül, vagy amikor a bérleti szerződés megszűnik,

a számla nem tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, amelyet egy Pénzügyi eszköz eladásával vagy cseréjével kapcsolatban hoztak létre, és

a számla nem kapcsolódik a C. 17. f) pontban leírtak szerinti számlához;

iii.

kizárólag az ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a törlesztőrészlet egy részét tartalékolja azért, hogy megkönnyítse az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás későbbiekben való kifizetését;

iv)

kizárólag a Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való kifizetését;

f)

olyan Betétszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.

a számlát kizárólag azért hozták létre, mert valamely ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözetet nem térítik vissza azonnal az ügyfélnek; és

ii.

a Pénzügyi intézmény a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek több mint 50 000 USD, illetve azzal egyenértékű, a tagállam, illetve Svájc nemzeti valutájában kifejezett összegű túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy az említett összegnél nagyobb túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni;

g)

minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, továbbá amely a C. 17. a)–f) pontokban ismertetett számlákéhoz alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik és a nemzeti jogban Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként van meghatározva, valamint amelyre – tagállami Szervezet esetében – vonatkoznak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (7a) bekezdésében foglalt rendelkezések, és Svájcot értesítették róla, svájci Szervezet esetében pedig az Európai Bizottságot értesítették róla, feltéve, hogy az említett számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való minősítése nem ellentétes ezen megállapodás céljaival.

D.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

1.   »Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan számla, amelynek tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, feltéve, hogy a számlát a II–VII. szakaszban meghatározott átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

2.   »Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy«: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i. olyan vállalat, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; ii. bármely olyan vállalat, amely az i. alpontban meghatározott vállalat Kapcsolt szervezete; iii. Államigazgatási szerv; iv. Nemzetközi szervezet; v. Központi bank; vagy vi. Pénzügyi intézmény.

3.   »Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy«: olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adójogszabályai értelmében az adott joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezik, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkezett. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóilletőséggel, úgy kell tekinteni, hogy annak a joghatósággal rendelkező területnek az illetőségével rendelkezik, amelyben a tényleges üzletvezetés helye található.

4.   »Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság«: az I. szakaszban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben egy adott tagállam tekintetében Svájc, vagy Svájc tekintetében egy adott tagállam.

5.   »Részt vevő joghatóság«: az egyes tagállamok, illetve Svájc vonatkozásában:

a)

a Svájccal szembeni adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében egy adott tagállam, vagy

b)

egy adott tagállammal szembeni adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében Svájc, vagy

c)

bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel a szövegkörnyezettől függően az érintett tagállamnak vagy Svájcnak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében a másik joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az érintett tagállam által közzétett és Svájccal közölt, illetve Svájc által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

d)

a tagállamok vonatkozásában bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az Európai Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett másik joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

6.   »Ellenőrzést gyakorló személy«: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az »Ellenőrzést gyakorló személy« fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

7.   »Nem pénzügyi szervezet«: olyan Szervezet, amely nem Pénzügyi intézmény.

8.   »Passzív nem pénzügyi szervezet«: i. olyan Nem pénzügyi szervezet, amely nem Aktív nem pénzügyi szervezet; vagy ii. olyan, az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, amely nem valamely Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye.

9.   »Aktív nem pénzügyi szervezet«: minden olyan Nem pénzügyi szervezet, amely teljesíti a következő feltételek bármelyikét:

a)

az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b)

a Nem pénzügyi szervezet részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy a Nem pénzügyi szervezet egy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c)

a Nem pénzügyi szervezet Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet, Központi bank, vagy olyan Szervezet, amely teljes egészében az előbb említettek közül egy vagy több szervezet tulajdonában van;

d)

a Nem pénzügyi szervezetnek lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív nem pénzügyi szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőkealapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

e)

a Nem pénzügyi szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából, feltéve, hogy a Nem pénzügyi szervezet megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

f)

a Nem pénzügyi szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

g)

a Nem pénzügyi szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

h)

a Nem pénzügyi szervezet megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

i.

az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii.

az illetősége szerinti, joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) mentes a jövedelemadó alól;

iii.

nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

iv.

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) hatályos jogszabályai vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okirata nem teszi lehetővé, hogy a Nem pénzügyi szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Nem pénzügyi szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy a Nem pénzügyi szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

v.

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) hatályos jogszabályai előírják vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okirata előírja, hogy a Nem pénzügyi szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) kormányát vagy annak bármely politikai alegységét illeti meg.

E.

Egyéb

1.

»Számlatulajdonos«: az a személy, akit vagy amelyet a Pénzügyi intézmény az általa vezetett Pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. E melléklet alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdonosként az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi számlát tart fenn; ebben az esetben az említett másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét. Ha nincs olyan személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét, akkor az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés értelmében jogosult a kifizetésre. A Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit vagy amelyet a szerződés alapján kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2.

»Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások«: az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy hasonló előírások értelmében végez.

3.

»Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány.

4.

Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik szervezet »Kapcsolt szervezetének« ha bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés. A tagállamoknak és Svájcnak lehetősége van egy Szervezetet egy másik szervezet »Kapcsolt szervezetének« tekinteni, ha a) bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll; b) a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll; vagy c) a két Szervezet az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, közös vezetésük van, és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési szervezet átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

A 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a tagállamok közlik Svájccal, illetőleg Svájc közli az Európai Bizottsággal, hogy élt(ek)-e az ezen albekezdésben meghatározott lehetőséggel. A Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Svájcnak szánt információ eljuttatását, és a Svájc által közölt információt köteles eljuttatni valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Svájc általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

5.

»Adóazonosító szám«: az adóalany azonosítására szolgáló szám (vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője).

6.

»Bizonyító okirat«: a következők bármelyike:

a)

az azon joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) erre felhatalmazott kormányzati szerve (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint adóilletőséggel rendelkezik;

b)

magánszemély esetében bármely erre felhatalmazott kormányzati szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

c)

Szervezet esetében bármilyen felhatalmazott állami szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított hivatalos irat, amely tartalmazza a Szervezet nevét és vagy az azon a joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) lévő székhelyének a címét, ahol állítása szerint adóilletőséggel rendelkezik, vagy azon a joghatósággal rendelkező területen (akár valamely tagállam, Svájc vagy más joghatósággal rendelkező terület) lévő székhelyének címét, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy alapították;

d)

auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartás vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla esetében a tagállamoknak és Svájcnak lehetősége van engedélyezni, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Bizonyító okiratként használja fel a saját nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó bármely olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásai céljából vagy más, jogszabályban előírt (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi számlát Meglévő számlának minősítette, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nincs tudomása arról, vagy nincs oka azt feltételezni, hogy a minősítés nem helytálló vagy nem megbízható. Az »egységes ágazati osztályozási rendszer« olyan osztályozási rendszer, amelynek alkalmazásával a vállalkozásokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint besorolják.

A 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybalépése előtt a tagállamok közlik Svájccal, illetőleg Svájc közli az Európai Bizottsággal, hogy élt(ek)-e az ezen albekezdésben meghatározott lehetőséggel. A Bizottság összehangolhatja a tagállamok által Svájcnak szánt információ eljuttatását, és a Svájc által közölt információt köteles eljuttatni valamennyi tagállamnak. A szóban forgó lehetőség valamely tagállam vagy Svájc általi alkalmazására vonatkozóan bekövetkező minden további változást ugyanilyen módon kell közölni.

IX. SZAKASZ

GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS

A tagállamoknak és Svájcnak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:

1.

olyan szabályok, amelyekkel megakadályozható, hogy a Pénzügyi intézmények, személyek vagy közvetítők az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások megkerülésére irányuló gyakorlatokat alkalmazzanak;

2.

olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, hogy vezessenek nyilvántartást az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások során megtett lépésekről és minden alapul vett bizonyítékról, valamint megfelelő intézkedések ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítására;

3.

közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények teljesítik-e az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeiket; közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatfelvételre nem dokumentált számlák észlelése esetén;

4.

közigazgatási eljárások annak biztosítására, hogy a továbbiakban is csekély maradjon annak a kockázata, hogy a nemzeti jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként meghatározott Szervezeteket és számlákat adókijátszás céljára vegyék igénybe; és

5.

meg nem felelés esetén alkalmazandó, az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezések.

II. MELLÉKLET

A pénzügyi számlák adataira vonatkozó kiegészítő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok

1.   A körülmények megváltozása

A »körülmények megváltozása« minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet VII. szakaszának C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését.

Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatározott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy – amennyiben az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet III. szakaszának B. 2–6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2.   A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3.   A Pénzügyi intézmény illetősége

Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban »illetőséggel rendelkező«-nek, ha az említett tagállam, Svájc vagy más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik (azaz a Részt vevő joghatóság be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból valamely tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban illetősséggel rendelkezik, akkor annak a tagállamnak, Svájcnak vagy más Részt vevő joghatóságnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek, Svájci pénzügyi intézménynek, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban adóilletőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam, Svájc, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban, Svájcban, illetve más Részt vevő joghatóságban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az ezen megállapodás vagy a nemzetközi standardot végrehajtó más megállapodás értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik Részt vevő joghatóságnak (akár valamely tagállam, Svájc vagy más Részt vevő joghatóság) szolgáltatja, mivel abban a másik Részt vevő joghatóságban rendelkezik adóilletőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam, Svájc, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, Svájci pénzügyi intézmény, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézmény, ha:

a)

az említett tagállam, Svájc vagy más Részt vevő joghatóság jogszabályainak megfelelően alapították;

b)

a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) az említett tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban található; vagy

c)

az említett tagállam, Svájc vagy más Részt vevő joghatóság pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több Részt vevő joghatóságban (egy tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban) rendelkezik adóilletőséggel, akkor abban a Részt vevő joghatóságban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti.

4.   Számlavezetés

Általánosságban úgy tekintendő, hogy a számlát az alábbiak szerinti Pénzügyi intézmény vezeti:

a)

letéti számla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi intézmény a megbízó nevén tart eszközöket a Számlatulajdonos számára);

b)

betétszámla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket köteles végezni (kivéve a Pénzügyi intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi intézmény-e);

c)

pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedés vagy Pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – amennyiben a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi számlának tekintendő – maga a szóban forgó Pénzügyi intézmény;

d)

visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a szerződés tekintetében a kifizetéseket köteles teljesíteni.

5.   Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok

Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezőt, amelyben a tényleges üzletvezetés helye található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz »hasonlónak«, ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett ország adóügyi jogszabályainak értelmében az adott Adatszolgáltatásra kötelezett országban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak.

6.   A Szervezet székhelyének címe

Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban, Svájcban vagy más joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint adóilletőséggel rendelkezik, vagy az abban a tagállamban, Svájcban vagy más joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan »postán maradó küldemény« megbízás van érvényben.

III. MELLÉKLET

A szerződő felek hatáskörrel rendelkező hatóságainak jegyzéke

A megállapodás alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok a következők:

a)

Svájcban: Le chef du Département fédéral des finances ou son représentant autorisé/Der Vorsteher oder die Vorsteherin des Eidgenössischen Finanzdepartements oder die zu seiner oder ihrer Vertretung bevollmächtigte Person/Il capo del Dipartimento federale delle finanze o la persona autorizzata a rappresentarlo;

b)

a Belga Királyságban: De Minister van Financiën/Le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

c)

a Bolgár Köztársaságban: Изпълнителният директор на Националната агенция за приходите vagy egy meghatalmazott képviselő;

d)

a Cseh Köztársaságban: Ministr financí vagy egy meghatalmazott képviselő;

e)

a Dán Királyságban: Skatteministeren vagy egy meghatalmazott képviselő;

f)

a Németországi Szövetségi Köztársaságban: Der Bundesminister der Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

g)

az Észt Köztársaságban: Rahandusminister vagy egy meghatalmazott képviselő;

h)

a Görög Köztársaságban: Ο Υπουργός Οικονομίας και Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

i)

a Spanyol Királyságban: El Ministro de Economía y Hacienda vagy egy meghatalmazott képviselő;

j)

a Francia Köztársaságban: Le Ministre chargé du budget vagy egy meghatalmazott képviselő;

k)

a Horvát Köztársaságban: Ministar financija vagy egy meghatalmazott képviselő;

l)

Írországban: The Revenue Commissioners vagy azok meghatalmazott képviselője;

m)

az Olasz Köztársaságban: Il Capo del Dipartimento per le Politiche Fiscali vagy egy meghatalmazott képviselő;

n)

a Ciprusi Köztársaságban: Υπουργός Οικονομικών vagy egy meghatalmazott képviselő;

o)

a Lett Köztársaságban: Finanšu ministrs vagy egy meghatalmazott képviselő;

p)

a Litván Köztársaságban: Finansų ministras vagy egy meghatalmazott képviselő;

q)

a Luxemburgi Nagyhercegségben: Le Ministre des Finances vagy egy meghatalmazott képviselő;

r)

Magyarországon: A pénzügyminiszter vagy egy meghatalmazott képviselő;

s)

a Máltai Köztársaságban: Il-Ministru responsabbli għall-Finanzi vagy egy meghatalmazott képviselő;

t)

a Holland Királyságban: De Minister van Financiën vagy egy meghatalmazott képviselő;

u)

az Osztrák Köztársaságban: Der Bundesminister für Finanzen vagy egy meghatalmazott képviselő;

v)

a Lengyel Köztársaságban: Minister Finansów vagy egy meghatalmazott képviselő;

w)

a Portugál Köztársaságban: O Ministro das Finanças vagy egy meghatalmazott képviselő;

x)

Romániában: Președintele Agenției Naționale de Administrare Fiscală vagy egy meghatalmazott képviselő;

y)

a Szlovén Köztársaságban: Minister za finance vagy egy meghatalmazott képviselő;

z)

a Szlovák Köztársaságban: Minister financií vagy egy meghatalmazott képviselő;

aa)

a Finn Köztársaságban: Valtiovarainministeriö/Finansministeriet vagy egy meghatalmazott képviselő;

ab)

a Svéd Királyságban: Chefen för Finansdepartementet vagy egy meghatalmazott képviselő;

ac)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában és azokon az európai területeken, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős: a Commissioners of Inland Revenue vagy azok meghatalmazott képviselője, valamint az a gibraltári hatáskörrel rendelkező hatóság, amelyet az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek 2000. április 19-én megküldött értesítésben foglalt, a gibraltári hatóságoknak az EU és EK jogi eszközökkel és a vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatos jogköréről elfogadott szabályozással összhangban kijelöl, amely értesítés egy példányát az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága megküldi Svájcnak, és amelyet e megállapodásra alkalmazni kell.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

1.   Ezt a módosító jegyzőkönyvet a Szerződő Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A Szerződő Felek értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről. A módosító jegyzőkönyv az végső értesítést követő január 1-jén lép hatályba.

2.   Az e módosító jegyzőkönyvben a megkeresésre történő információcsere tekintetében megállapított rendelkezések az olyan, megkeresésre történő információcserére alkalmazandók, amelyek esetében a megkeresésre a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy azt követően kerül sor, és az információk olyan pénzügyi évre vonatkoznak, amely a jegyzőkönyv hatálybalépése évének január 1-jén vagy azt követően kezdődik. Azt az esetet kivéve, ha a módosító jegyzőkönyvvel módosított 5. cikk alkalmazandó, a megállapodás 10. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata továbbra is alkalmazandó.

3.   A módosító jegyzőkönyv hatálybalépése nem érinti a magánszemélyeknek a 9. cikk e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata szerinti kérelmeit.

4.   A megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata alkalmazási időszakának végéig Svájc záróelszámolást készít, a tagállamok részére zárókifizetést teljesít, és a megállapodás 2. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatának megfelelően tájékoztatja a tagállamokat a területén letelepedett kifizetőktől kapott, a megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatának utolsó alkalmazási évére – illetőleg adott esetben egy korábbi évre – vonatkozó információkról.

3. cikk

A megállapodás a következő jegyzőkönyvvel egészül ki:

„Jegyzőkönyv az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a számlainformációknak a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítását célzó automatikus cseréjéről szóló megállapodáshoz

Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött jelen módosító jegyzőkönyv aláírásának alkalmával a kellően felhatalmazott alulírottak megállapodtak az alábbi rendelkezésekben, melyek az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás szerves részét képezik:

1.

A felek egyetértenek abban, hogy az 5. cikk szerinti információcserére irányuló megkeresésre csak akkor kerülhet sor, ha a megkereső állam (akár valamely tagállam vagy Svájc) a saját adóügyi eljárásai alapján rendelkezésre álló valamennyi rendes információforrást kimerítette.

2.

A felek egyetértenek abban, hogy a megkereső állam (akár valamely tagállam vagy Svájc) Hatáskörrel rendelkező Hatósága az e megállapodás 5. cikke szerinti megkeresés alkalmával a megkeresett állam (Svájc, illetve az adott tagállam) Hatáskörrel rendelkező Hatóságának rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:

i.

a vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonossága;

ii.

az időszak, amelyre a kért információ vonatkozik;

iii.

a kért információra vonatkozó nyilatkozat, ideértve az információ jellegét valamint azt, hogy a megkereső állam milyen formában kívánja megkapni az információt a megkeresett államtól;

iv.

a kért információk adóügyi célja;

v.

amennyiben ismeretes, a kért adatoknak valószínűsíthetően a birtokában lévő személy(ek) neve és címe.

3.

A felek egyetértenek abban, hogy az »előreláthatólag fontos« követelmény bevezetésének célja az, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere a lehető legszélesebb körű legyen, ugyanakkor egyértelművé tegye, hogy a tagállamok és Svájc nem végezhetnek önkényes adatgyűjtést (ún. »fishing expedition«), vagy nem kérhetnek információkat akkor, ha valószínűtlen, hogy a kért információk az adott adófizető adóügyei tekintetében lényegesek lennének. Jóllehet a 2. bekezdés olyan fontos eljárási követelményeket tartalmaz, melyek célja az önkényes adatgyűjtés megelőzése, a 2. bekezdés i–v. pontját nem szabad úgy értelmezni, hogy az meghiúsítsa a hatékony információcserét. Az »előreláthatólag fontos« követelménynek egy (névvel vagy másképp azonosított) adófizető vagy több (névvel vagy másképp azonosított) adófizető esetében is meg lehet felelni.

4.

A felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás nem rendelkezik a spontán információcseréről.

5.

A felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere alkalmával az adófizetők jogaira vonatkozóan a megkeresett államban (akár valamely tagállam vagy Svájc) előírt közigazgatási eljárási szabályokat kell alkalmazni. A felek továbbá egyetértenek abban, hogy e rendelkezések célja tisztességes eljárást biztosítani az adófizetők számára, nem pedig megakadályozni vagy indokolatlanul hátráltatni az információcserét.”

4. cikk

Nyelvek

E módosító jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely nyelvi változatok mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak e módosító jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.

Съставено в Брюксел на двадесет и седми май две хиляди и петнадесета година.

Hecho en Bruselas, el veintisiete de mayo de dos mil quince.

V Bruselu dne dvacátého sedmého května dva tisíce patnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den syvogtyvende maj to tusind og femten.

Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten Mai zweitausendfünfzehn.

Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta maikuu kahekümne seitsmendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι εφτά Μαΐου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.

Done at Brussels on the twenty-seventh day of May in the year two thousand and fifteen.

Fait à Bruxelles, le vingt-sept mai deux mille quinze.

Sastavljeno u Bruxellesu dvadeset sedmog svibnja dvije tisuće petnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì ventisette maggio duemilaquindici.

Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada divdesmit septītajā maijā.

Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų gegužės dvidešimt septintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenötödik év május havának huszonhetedik napján.

Magħmul fi Brussell, fis-sebgħa u għoxrin jum ta’ Mejju tas-sena elfejn u ħmistax.

Gedaan te Brussel, de zevenentwintigste mei tweeduizend vijftien.

Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego maja roku dwa tysiące piętnastego.

Feito em Bruxelas, em vinte e sete de maio de dois mil e quinze.

Întocmit la Bruxelles la douăzeci și șapte mai două mii cincisprezece.

V Bruseli dvadsiateho siedmeho mája dvetisícpätnásť.

V Bruslju, dne sedemindvajsetega maja leta dva tisoč petnajst.

Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäseitsemäntenä päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.

Som skedde i Bryssel den tjugosjunde maj tjugohundrafemton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

За Конфедерация Швейцария

Por la Confederación Suiza

Za Švýcarskou konfederaci

For Det Schweiziske Forbund

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Šveitsi Konföderatsiooni nimel

Για την Ελβετική Συνομοσπονδία

For the Swiss Confederation

Pour la Confédération suisse

Za Švicarsku Konfederaciju

Per la Confederazione svizzera

Šveices Konfederācijas vārdā –

Šveicarijos Konfederacijos vardu

A Svájci Államszövetség részéről

Għall-Konfederazzjoni Żvizzera

Voor de Zwitserse Bondsstaat

W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej

Pela Confederação Suíça

Pentru Confederația Elvețiană

Za Švajčiarsku konfederáciu

Za Švicarsko konfederacijo

Sveitsin valaliiton puolesta

För Schweiziska edsförbundet

Image


(1)  HL L 157., 2003.6.26., 38. o.

(2)  HL L 64., 2011.3.11., 1. o.

(3)  Svájc tekintetében a »korlátolt felelősségű társaság« kifejezés a következőket fedi le:

société anonyme/Aktiengesellschaft/società anonima,

société à responsabilité limitée/Gesellschaft mit beschränkter Haftung/società a responsabilità limitata,

société en commandite par actions/Kommanditaktiengesellschaft/società in accomandita per azioni.


A SZERZŐDŐ FELEK NYILATKOZATAI:

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV HATÁLYBALÉPÉSÉRŐL

A Szerződő Felek arra számítanak, hogy Svájcnak a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó alkotmányos követelményei és az Európai Unióban a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó jogi követelmények időben teljesülnek ahhoz, hogy a módosító jegyzőkönyv 2017. január 1-jén hatályba léphessen. Ennek érdekében a Szerződő Felek megtesznek minden hatalmukban álló intézkedést.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁSRÓL ÉS A MELLÉKLETEKRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás és a mellékletek végrehajtása során – az egységes alkalmazás érdekében – a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal kötendő OECD-mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött megjegyzéseket kell hivatkozásként vagy értelmezés céljára felhasználni.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a megkeresésre történő információcserére vonatkozó 5. cikk végrehajtása során a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 26. cikkéhez fűzött megjegyzést kell értelmezés céljára felhasználni.

A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS I. MELLÉKLETE III. SZAKASZÁNAK A. PONTJÁRÓL

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják az I. melléklet III. szakasza A. pontjának gyakorlati jelentőségét, amely pont úgy rendelkezik, hogy meglévő Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és Járadékbiztosítási szerződések esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet ilyen szerződést valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személynek.

A Szerződő Felek közös értelmezése szerint az I. melléklet III. szakasza A. pontjának alkalmazásában csak akkor tekinthető úgy, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személynek, ha a Részt vevő joghatóság (valamely tagállam vagy Svájc) adóilletőségével rendelkező Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményekre vonatkozó európai uniós és tagállami, illetve svájci jog nemcsak azt mondja ki, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság (akár Svájc, illetve valamely tagállam) területén jogszerűen nem értékesíthet visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést, hanem azt is, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek jogszerűen nem értékesíthet Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést.

Ezért a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, az pedig Svájcot, ha a svájci Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Európai Unió joga vagy az adott tagállam joga alapján – függetlenül attól, hogy azokat hol véglegesítik – nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket az adott tagállamban illetőséggel rendelkező személyeknek. Ugyanígy Svájc értesíti az Európai Bizottságot, az pedig a tagállamokat, ha egy vagy több tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei a svájci jog alapján – függetlenül attól, hogy azokat hol véglegesítik -nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket svájci illetőségű személyeknek. Az említett értesítéseket – a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésekor előálló jogi helyzetre való tekintettel – a jegyzőkönyv hatálybalépése előtt meg kell küldeni. Ilyen értesítés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett ország joga alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények bizonyos körülmények fennállása esetén jogszerűen értékesíthetnek Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek. Amennyiben azon joghatóság joga, amely alá az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tartozik, ugyancsak nem akadályozza meg, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények jogszerűen Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést értékesítsenek az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek, akkor az adott Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményekre és szerződésekre az I. melléklet III. szakaszának A. pontja nem alkalmazható.

SVÁJC NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL

A svájci küldöttség közölte az Európai Bizottsággal, hogy tartózkodik a jogszerűtlenül megszerzett adatokon alapuló megkeresésre történő információcserétől. Az Európai Bizottság tudomásul vette Svájc álláspontját.


RENDELETEK

19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/50


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2401 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 2.)

az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásának tartalmáról és működéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére, valamint 8. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság) az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásának létrehozását és vezetését.

(2)

A nyilvántartás az európai politikai pártként vagy európai politikai alapítványként való bejegyzés iránti kérelmekkel benyújtott adatok, részletek és dokumentumok, valamint minden ezt követően e rendeletnek megfelelően az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok által benyújtott adatok, részletek és dokumentumok tára.

(3)

A Hatóságnak meg kell kapnia a nyilvántartással kapcsolatos feladatai teljes körű ellátásához szükséges információkat és bizonylatokat.

(4)

A nyilvántartás közszolgáltatást nyújt az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jogbiztonság jegyében. Ezen okból a Hatóságnak úgy kell működtetnie a nyilvántartást, hogy megfelelő hozzáférést biztosítson a benne foglalt információkhoz, valamint hitelesítse azokat, és egyidejűleg tiszteletben tartsa az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 33. cikke értelmében fennálló, a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettségeit, ideértve a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 45. cikkében meghatározott adatkezelői szerepét.

(5)

A Hatóságnak szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatot kell biztosítani, amely a Bizottság által az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikke (3) bekezdésének értelmében elfogadott végrehajtási rendeletben meghatározott információkat tartalmazza.

(6)

A működési módozatokat – amelyeknek arányosnak kell maradniuk – a Hatóság fogja meghatározni.

(7)

A nyilvántartásnak el kell térnie az Európai Parlament által az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 32. cikkének megfelelően felállított honlaptól, ugyanakkor egyes, a nyilvántartásban tárolt dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni ezen a honlapon,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nyilvántartás tartalma

(1)   Az európai politikai pártokkal és az európai politikai alapítványokkal kapcsolatosan a nyilvántartásnak a következő dokumentumokat és adott esetben ezek frissítéseit kell tartalmaznia:

a)

az alapszabályokat, ideértve azoknak az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 4. és 5. cikke által előírt valamennyi elemét és ezek bármely módosítását;

b)

az 1141/2014/EU, Euratom rendelethez mellékelt, kitöltött és aláírt szabványnyilatkozatot;

c)

amennyiben szükséges, az alapszabályokon túl az európai politikai párt és – amennyiben létezik – a hozzá kapcsolódó alapítvány pénzügyi, igazgatási és irányítási struktúrájának részletes leírását, a két szervezet közötti egyértelmű különállás feltüntetésével;

d)

amennyiben a kérelmező székhelye szerinti tagállam előírja, nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a kérelmező eleget tett a kérelmezéshez szükséges valamennyi alkalmazandó nemzeti követelménynek, és hogy alapszabálya megfelel a nemzeti jog minden vonatkozó előírásának;

e)

bármely, a tagállami hatóságoktól származó dokumentum vagy levelezés, amely az e cikk alá tartozó dokumentumokhoz vagy információhoz kapcsolódik;

(2)   Az európai politikai pártokkal kapcsolatosan a nyilvántartásnak az (1) bekezdésben hivatkozott dokumentumokon túlmenően a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

a)

az európai politikai pártként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem, amelyet a kérelmező szervezet elnöke vagy vezetője aláírt;

b)

a nyilvántartásba vétel iránti kérelem előtti legutóbbi európai parlamenti választásokon elért hivatalos eredmények másolata, és az európai politikai párt nyilvántartásba vételét követően minden európai parlamenti választást követően az elért hivatalos eredmények másolata;

c)

természetes személyekből álló európai politikai párt esetében legalább hét, különböző tagállamból származó személy által aláírt nyilatkozat, akik az Európai Parlamentben, nemzeti vagy regionális parlamentekben vagy közgyűlésekben választás útján szerzett mandátummal rendelkeznek, megerősítve az érintett európai politikai pártban tervezett tagságukat; az európai parlamenti, nemzeti vagy regionális választások eredményének, vagy a tagságban bekövetkezett változásoknak, esetleg mindkettő következtében létrejött változások;

d)

abban az esetben, ha a kérelmező egy olyan politikai párt, amely még nem vett részt az európai parlamenti választásokon, írásbeli nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy nyilvánosan kifejezte a következő európai parlamenti választásokon való részvételre irányuló szándékát, a hozzá kapcsolódó nemzeti vagy regionális politikai pártok (vagy mindkettő) feltüntetésével, valamint a választásokon való jelöltállítás szándékával;

e)

a jelenlegi tagpártok listája, az alapszabályhoz mellékelten, minden egyes tagpárt esetében feltüntetve annak nevét, rövidítését, a tagság típusát és azt a tagállamot, ahol alapították;

(3)   Az európai politikai alapítványokkal kapcsolatosan a nyilvántartásnak az (1) bekezdésben hivatkozott dokumentumokon túlmenően a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

a)

az európai politikai alapítványként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem, amelyet a kérelmező szervezet elnöke vagy vezetője, valamint azon európai politikai párt elnöke vagy vezetője aláírt, amelyhez a kérelmező politikai alapítvány kapcsolódik;

b)

az irányító testület tagjainak névsora, az egyes tagok nemzetiségének feltüntetésével;

c)

a tagszervezetek jelenlegi listája, minden egyes tagszervezet esetében feltüntetve annak teljes nevét, rövidítését, a tagság típusát és azt a tagállamot, ahol alapították.

(4)   A nyilvántartásban a következő, minden nyilvántartásba vett európai politikai pártra és európai szintű politikai alapítványra vonatkozó információkat kell naprakészen tartani:

a)

a szervezet típusa (európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány);

b)

a Hatóság által az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartására vonatkozó nyilvántartási számok rendszeréről és a kiállított szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatokról szóló bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban kiosztott nyilvántartási szám;

c)

a teljes név, a rövidítés és a logó;

d)

a tagállam, ahol az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány székhelye található;

e)

ha a tagállam, ahol a székhely található, párhuzamos nyilvántartást vezet, az illetékes nyilvántartó hatóság neve, címe és (ha van) honlapja;

f)

a székhely címe és (amennyiben az eltérő) a levelezési cím, e-mail cím és (ha van) honlap;

g)

az európai politikai pártként vagy európai politikai alapítványként történő nyilvántartásba vétel dátuma, és (adott esetben) a nyilvántartásból való törlés dátuma;

h)

ha egy európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány egy tagállami nyilvántartásba vett szervezetből alakult át, e szervezet teljes neve és jogi státusa, ideértve bármely nyilvántartási számot;

i)

az alapszabályok elfogadásának és bármely módosításának dátuma;

j)

az európai politikai párt vagy tagpárt azon tagjainak száma (adott esetben), akik európai parlamenti képviselők;

k)

az európai politikai párt kapcsolódó európai politikai alapítványának neve és nyilvántartási száma (ha van ilyen);

l)

az európai politikai alapítványok esetében a kapcsolódó európai politikai párt neve és nyilvántartási száma;

m)

az adminisztratív, pénzügyi és jogi képviseleti hatáskörrel felruházott szervezetek tagjai vagy ilyen pozíciót betöltő személyek személyazonossága, ideértve a nevet, a születési időt, a nemzetiséget és a lakóhelyet, arra vonatkozó beosztásuk és hatáskörük egyértelmű feltüntetésével, hogy egyénileg vagy együttesen harmadik felekkel szemben a szervezet nevében kötelezettségeket vállalhatnak-e, illetve a szervezet képviseletét jogi eljárásokban elláthatják-e.

(5)   A nyilvántartásban az (1)–(4) bekezdésben szereplő valamennyi dokumentumot és információt határozatlan ideig kell tárolni.

2. cikk

Kiegészítő információk és bizonylatok

A nyilvántartásba vételt kérelmezők és a nyilvántartásba vett európai politikai pártok és európai politikai alapítványok az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 8. cikke (2) bekezdésében előírtakon túl az 1. cikkben szereplő dokumentumokat és információkat, valamint ezek bármely frissítéseit is kötelesek benyújtani a Hatósághoz.

A Hatóság felkérheti az európai politikai pártokat és az európai politikai alapítványokat a megadott hiányos vagy elavult dokumentumok és információk helyesbítésére.

3. cikk

A nyilvántartás által nyújtott szolgáltatások

(1)   A Hatóság a nyilvántartásból szabványosított formátumú kivonatokat állít ki. A Hatóság nyilvántartási kivonatot nyújt bármely természetes vagy jogi személynek a kérelem kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül.

(2)   Ahol a Hatóság hatáskörrel rendelkezik az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján, a Hatóságnak kérelemre hitelesítenie kell, hogy a szabványosított formátumú kivonatban nyújtott információ helyes, naprakész és a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelő.

Ahol a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján, kérelemre hitelesítenie kell, hogy a rendelkezésére álló, szabványosított formátumú kivonatban nyújtott információ a lehető legnagyobb mértékben teljes, naprakész és helyes, miután a lehetséges ésszerű ellenőrzéseket elvégezték. Ezek közé az ellenőrzések közé tartozik az illetékes tagállami hatóságoktól az információk megerősítésnek beszerzése olyan mértékig, ameddig a vonatkozó nemzeti jogalkotás az érintett hatóságok számára erre jogalapot biztosít. Az (1) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a jelen albekezdés alá tartozó kérelmekre.

Az e bekezdésben hivatkozott igazolásban a Hatóságnak egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szerint hatáskörrel rendelkezik-e.

(3)   A Hatóságnak kérelemre a (2) bekezdésben hivatkozott igazolást kell biztosítania az uniós intézmények és szervek, továbbá a tagállami hatóságok és bíróságok számára. Kérelemre ilyen igazolást kell kibocsátania továbbá az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok számára saját státusukkal kapcsolatosan.

A Hatóság megfelelően indokolt kérelem kézhezvételét követően ilyen igazolást nyújthat bármely más természetes vagy jogi személynek is, ha erre jogi vagy közigazgatási eljárásokhoz szükség van.

(4)   A Hatóság részletesen meghatározza a szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatok és az igazolások iránti kérelmek benyújtására, valamint, valamint a kivonatok és igazolások kiállítására vonatkozó eljárásokat, ideértve az e szolgáltatások nyújtásához igénybevett elektronikus eszközök használatára vonatkozó szabályokat.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/54


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2402 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. október 12.)

a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (10) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság a 2011/877/EU végrehajtási határozatában (3) – egy, a releváns tényezők, köztük az építés éve és a tüzelőanyag típusa szerint differenciált értékeket tartalmazó mátrix formájában – megállapította a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. Ezeket az értékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni.

(2)

A Bizottság – a reális körülmények közötti üzemeltetéshez tartozó, a tagállamok és az érdekeltek által szolgáltatott adatok figyelembevételével – felülvizsgálta a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. A rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag indokolható technológiákban a felülvizsgálat tárgyidőszakában (2011–2015) bekövetkezett fejlődés figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a 2011/877/EU bizottsági határozatban a kapcsolt energiatermelő egység építésének éve vonatkozásában tett megkülönböztetést a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek tekintetében indokolt fenntartani.

(3)

Az egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálata az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján megerősítette, hogy a 2011/877/EU határozatban az éghajlati viszonyokkal összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket csak a gáztüzelésű létesítmények esetében indokolt alkalmazni.

(4)

A felülvizsgálat az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján azt is megállapította, hogy a 2011/877/EU határozatban a hálózati veszteségekkel összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket továbbra is indokolt alkalmazni. A hálózati veszteségek jobb figyelembevétele érdekében azonban a feszültséghatárokat és a korrekciós tényezők értékét ki kell igazítani.

(5)

A felülvizsgálat bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket bizonyos esetekben indokolt módosítani. A már hatályban lévő rendszerek utólagos módosításának elkerülése érdekében az új referenciaértékek csak 2016-tól lesznek alkalmazandók, míg a 2016 előtt épült létesítmények esetében a jelenlegi értékek maradnak alkalmazandók. Nem bizonyult szükségesnek az olyan korrekciós tényezők alkalmazása sem, amelyek az éghajlati viszonyoktól függnek, mert a környezeti hőmérséklet nem befolyásolja jelentős mértékben a tüzelőanyagból való hőtermelés termodinamikáját. Emellett olyan korrekciós tényezőkre sincs szükség, amelyek a hálózati hőveszteséget veszik figyelembe, mert a hőenergia felhasználása mindig az előállítás helyéhez közel történik.

(6)

A felülvizsgálat során bebizonyosodott, hogy különbséget kell tenni a gőzt és a forró vizet előállító kazánok energiahatékonysági referenciaértéke között.

(7)

A reális körülmények közötti üzemeltetés adatai rámutattak, hogy a felülvizsgálat tárgyidőszakában bizonyos tüzelőanyag-típusokkal működő korszerű létesítmények esetében a tényleges működési jellemzők statisztikailag szignifikáns mértékben javultak.

(8)

Annak érdekében, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre irányuló beruházások stabil feltételek között valósulhassanak meg, és a jövőben is megmaradjon a beruházók bizalma, meg kell állapítani a villamosenergia- és a hőtermelés egységes referenciaértékeit.

(9)

A külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozóan a 2011/877/EU határozatban megállapított referenciaértékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni, ezért 2016. január 1-jén új referenciaértékek bevezetése szükséges. Ahhoz, hogy az új referenciaértékek akkortól valóban alkalmazhatók legyenek, e rendeletnek a kihirdetését követő első napon hatályba kell lépnie.

(10)

A Bizottságot a külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes referenciaértékek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő aktualizálására a 2012/27/EU irányelv 14., 22. és 23. cikke hatalmazza fel. Ezt a felhatalmazást a Bizottság 2012. december 4-ével kezdődően, öt évre kapta. Nem zárható ki, hogy a felhatalmazást a jogalkotó nem hosszabbítja meg a 2017. december 4. utáni időszakra, ezért az e rendeletben megállapított referenciaértékek alkalmazását időbeli korlát nélkül indokolt elrendelni. Ha a Bizottság időközben új felhatalmazást kap, szándékában áll az e rendeletben megállapított referenciaértékeket legkésőbb négy évvel e rendelet hatálybalépése után felülvizsgálni.

(11)

A 2012/27/EU irányelv egyik célja a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés energiamegtakarítási célú támogatása, ezért ösztönözni kell a régebbi kapcsolt energiatermelő egységek olyan felújítását, amelyek nyomán javul az energiahatékonyságuk. Ebből a megfontolásból, és igazodva ahhoz a követelményhez, hogy az egységes hatásfok-referenciaértékek a 2012/27/EU irányelv II. mellékletének f) pontjában meghatározott elveken alapuljanak, a kapcsolt energiatermelő egységekre vonatkozó villamosenergia-előállítási hatásfok-referenciaértékeknek a létesítmény megépítését követő tizenegyedik évtől fogva növekedniük kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egységes hatásfok-referenciaértékek megállapítása

A külön villamosenergia- és hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket az I. és a II. melléklet állapítja meg.

2. cikk

A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékekre alkalmazandó korrekciós tényezők

(1)   A tagállamok a III. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az átlagos éghajlati viszonyaikhoz igazítsák.

Ha egy tagállam területének különböző részeiben a hivatalos meteorológiai adatok szerint az éves környezeti hőmérsékletben 5 °C vagy annál nagyobb különbségek mutatkoznak, az adott tagállam az első albekezdés alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott módszer segítségével több éghajlati zónát is kijelölhet, de erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(2)   A tagállamok a IV. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az elkerült hálózati veszteségek figyelembevételével kiigazítsák.

(3)   Ha egy tagállam a III. mellékletben és a IV. mellékletben megállapított korrekciós tényezőket egyaránt alkalmazza, akkor előbb a III. mellékletet kell alkalmaznia, és csak azt követően a IV. mellékletet.

3. cikk

A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása

(1)   A tagállamok az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák. Az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek a kapcsolt energiatermelő egység építésétől számított első tíz évben alkalmazandók.

(2)   A kapcsolt energiatermelő egység építését követő tizenegyedik évtől fogva a tagállamok az (1) bekezdés alapján a 10 éves korú kapcsolt energiatermelő egységre alkalmazandó egységes hatásfok-referenciaértékeket alkalmazzák. Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek egy évig alkalmazhatók.

(3)   E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve az a naptári év, amelyben az egység először állít elő villamos energiát.

4. cikk

A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása

(1)   A tagállamok a II. mellékletben megállapított egységes referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák.

(2)   E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve megegyezik a 3. cikk alkalmazásában figyelembe vett építési évvel.

5. cikk

Kapcsolt energiatermelő egység felújítása

Ha egy meglévő kapcsolt energiatermelő egység felújításának beruházási költsége nagyobb egy új, a meglévőhöz hasonló kapcsolt energiatermelő egység beruházási költségének 50 %-ánál, a 3. és a 4. cikk alkalmazásában a felújított kapcsolt energiatermelő egység építési évének azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben a felújított kapcsolt energiatermelő egység először állít elő villamos energiát.

6. cikk

Több tüzelőanyag

Ha a kapcsolt energiatermelő egység több különböző típusú tüzelőanyaggal üzemel, a külön termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket a különböző tüzelőanyagokhoz tartozó energiabevitel súlyozott átlagával arányosan kell alkalmazni.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2011/877/EU határozat hatályát veszti.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 315., 2012.11.14., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (HL L 52., 2004.2.21., 50. o.).

(3)  A Bizottság 2011. december 19-i 2011/877/EU végrehajtási határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról és a 2007/74/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2011.12.23., 91. o.).


I. MELLÉKLET

A külön villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek

(említi az 1. cikk)

Az alábbi táblázatban a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.

Kategória

A tüzelőanyag típusa

Építési év

2012 előtt

2012–2015

2016-tól kezdődően

Szilárd

S1

Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz

44,2

44,2

44,2

S2

Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj

41,8

41,8

41,8

S3

Tőzeg, tőzegbrikett

39,0

39,0

39,0

S4

Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját

33,0

33,0

37,0

S5

Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is

25,0

25,0

30,0

S6

Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék

25,0

25,0

25,0

Folyékony

L7

Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék

44,2

44,2

44,2

L8

Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is

44,2

44,2

44,2

L9

Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt)

25,0

25,0

29,0

Gáznemű

G10

Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán

52,5

52,5

53,0

G11

Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz

44,2

44,2

44,2

G12

Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből

42,0

42,0

42,0

G13

Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt)

35,0

35,0

35,0

Más

O14

Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is)

 

 

30,0

O15

Atomenergia

 

 

33,0

O16

Naphőenergia

 

 

30,0

O17

Geotermikus energia

 

 

19,5

O18

A fentiekben nem említett más tüzelőanyag

 

 

30,0


II. MELLÉKLET

A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek

(említi az 1. cikk)

Az alábbi táblázatban a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.

Kategória

Tüzelőanyag típusa:

Építési év

2016 előtt

2016-tól kezdődően

Forró víz

Gőz (1)

Füstgázok közvetlen felhasználása (2)

Forró víz

Gőz (1)

Füstgázok közvetlen felhasználása (2)

Szilárd

S1

Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz

88

83

80

88

83

80

S2

Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj

86

81

78

86

81

78

S3

Tőzeg, tőzegbrikett

86

81

78

86

81

78

S4

Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját

86

81

78

86

81

78

S5

Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is

80

75

72

80

75

72

S6

Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék

80

75

72

80

75

72

Folyékony

L7

Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék

89

84

81

85

80

77

L8

Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is

89

84

81

85

80

77

L9

Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt)

80

75

72

75

70

67

Gáznemű

G10

Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán

90

85

82

92

87

84

G11

Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz

89

84

81

90

85

82

G12

Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből

70

65

62

80

75

72

G13

Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt)

80

75

72

80

75

72

Más

O14

Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is)

92

87

O15

Atomenergia

92

87

O16

Naphőenergia

92

87

O17

Geotermikus energia

92

87

O18

A fentiekben nem említett más tüzelőanyag

92

87


(1)  Ha a létesítmény a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hőtermelési hatásfokának meghatározása során nem veszi figyelembe a kondenzátumból visszanyert hőt, akkor a fenti táblázat „Gőz” oszlopában található hatásfokértékeket helyénvaló 5 százalékponttal megnövelni.

(2)  A füstgázok közvetlen felhasználásához tartozó értékek figyelembevétele akkor indokolt, ha a hőmérséklet legalább 250 °C.


III. MELLÉKLET

Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők és az éghajlati zónák meghatározásának módszere a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához

(említi a 2. cikk (1) bekezdése)

a)   Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők

A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció az egy adott tagállamban tapasztalható éves átlagos hőmérséklet és az ISO szerinti szabványos légköri feltételekhez tartozó hőmérséklet (15 °C) közötti különbségen alapul.

A korrekció a következő:

 

15 °C felett minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal csökken a hatásfok;

 

15 °C alatt minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal nő a hatásfok.

Példa:

Ha egy tagállamban az átlagos éves hőmérséklet 10 °C, akkor az adott tagállamban lévő kapcsolt energiatermelő egység referenciaértékét ebben a tagállamban 0,5 százalékponttal meg kell növelni.

b)   A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció csak a gáznemű tüzelőanyagok (G10, G11, G12, G13) esetében alkalmazható.

c)   Az éghajlati zónák meghatározásának módszere

Minden egyes éghajlati zóna határait az éves átlagos környezeti hőmérséklet olyan egész Celsius-fokokhoz tartozó izotermái alkotják, amelyek között legalább 4 °C a különbség. A szomszédos éghajlati zónákban az átlagos éves környezeti hőmérsékletek közötti hőmérséklet-különbségnek legalább 4 °C-nak kell lennie.

Példa:

Ha egy adott tagállamban az éves átlagos környezeti hőmérséklet 12 °C egy adott helyen és 6 °C egy másik helyen, akkor ez a tagállam dönthet úgy, hogy két olyan éghajlati zónát határoz meg, amelyet a 9 °C-os izoterma választ el egymástól:

az egyik éghajlati zóna a 9 °C-os és a 13 °C-os izoterma között helyezkedik el (a különbség 4 °C), és éves átlagos környezeti hőmérséklete 11 °C;

a másik éghajlati zóna pedig az 5 °C-os és a 9 °C-os izoterma között helyezkedik el, és éves átlagos környezeti hőmérséklete 7 °C.


IV. MELLÉKLET

Az elkerült hálózati veszteségeket leíró korrekciós tényezők a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához

(említi a 2. cikk (2) bekezdése)

A kapcsolat feszültségszintje

Korrekciós tényező (helyszínen kívüli felhasználás)

Korrekciós tényező (helyszíni felhasználás)

≥ 345kV

1

0,976

≥ 200– < 345kV

0,972

0,963

≥ 100– < 200kV

0,963

0,951

≥ 50– < 100kV

0,952

0,936

≥ 12– < 50kV

0,935

0,914

≥ 0,45– < 12kV

0,918

0,891

< 0,45 kV

0,888

0,851

Példa:

Egy 100 kW villamos teljesítményű, földgázmeghajtású dugattyús motorral működő kapcsolt energiatermelő egység 380 V feszültségű villamos energiát termel. Ennek a villamos energiának 85 %-át használják fel saját fogyasztásra, és 15 %-át táplálják be a hálózatba. A létesítmény 2010-ben épült. Az éves környezeti hőmérséklet 15 °C (tehát nincs szükség éghajlati korrekcióra).

A hálózati veszteség korrekciója után kapott, a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaérték e kapcsolt energiatermelő egység esetében a következő (az e mellékletben található tényezők súlyozott átlaga alapján):

Ref Εη = 52,5 % × (0,851 × 85 % + 0,888 × 15 %) = 45,0 %


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/62


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2403 RENDELETE

(2015. december 15.)

a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak I. melléklete III. részének második bekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/477/EGK irányelv 4. cikkével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott tűzfegyverek vagy azok részei az irányelvnek megfelelően megjelölésre és nyilvántartásba vételre, illetve hatástalanításra kerüljenek.

(2)

A 91/477/EGK irányelv I. melléklete III. része első bekezdésének a) pontjával összhangban a „tűzfegyver” meghatározásnak megfelelő tárgyak nem tartoznak e meghatározás alá, ha használatra maradandóan alkalmatlanná tették őket olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a tűzfegyver minden lényeges része maradandóan működésképtelenné váljon, és azok eltávolítása, kicserélése vagy reaktiválást célzó módosítása ne legyen kivitelezhető.

(3)

A 91/477/EGK irányelv I. melléklete III. részének második bekezdése értelmében a tagállamoknak rendelkezéseket kell hozniuk a hatástalanítás illetékes hatóság által történő ellenőrzéséről annak garantálására, hogy a tűzfegyveren elvégzett módosítások azt véglegesen működésképtelenné tegyék. A tagállamok kötelesek továbbá gondoskodni arról, hogy a tűzfegyver hatástalanítása tanúsítvány vagy okmány kiadásával, vagy egy jól látható jelnek a tűzfegyveren történő elhelyezésével igazolásra kerüljön.

(4)

Az Unió részes fele a 2014/64/EU tanácsi határozattal (2) megkötött, az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: a jegyzőkönyv).

(5)

A jegyzőkönyv 9. cikke a hatástalanításra vonatkozó általános elveket tartalmazza, amelyeket a részes feleknek be kell tartaniuk.

(6)

A tűzfegyverek e rendeletben meghatározott végleges hatástalanításának előírásai és technikái a kézi tűzfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) műszaki szakértelmének igénybevételével kerültek megállapításra. A szóban forgó bizottságot azért hozták létre, hogy ellenőrizze a nemzeti próbajel-felügyeleti hatóságok tevékenységét, és garantálja különösen, hogy minden országban legyenek törvények és rendeletek a tűzfegyverek és lőszerek hatékony és egységes felügyeletének biztosítására.

(7)

A tűzfegyver-hatástalanítás lehető legmagasabb biztonsági szintjének biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és naprakésszé teszi az e rendeletben meghatározott műszaki előírásokat. E célból a Bizottságnak célszerű figyelembe vennie a kiegészítő hatástalanítási intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokat.

(8)

Ez a rendelet nem érinti a 91/477/EGK irányelv 3. cikkét.

(9)

A biztonsági kockázatra való tekintettel indokolt e rendelet előírásainak hatálya alá vonni az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hatástalanított olyan tűzfegyvereket, amelyeket az említett időpont után hoztak kereskedelmi forgalomba – ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átruházást, cserét vagy bartert is – vagy szállítottak másik tagállamba.

(10)

A tagállamok részére célszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy területükön az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásokat kiegészítő intézkedéseket vezessenek be a tűzfegyverek hatástalanítására, amennyiben előzetesen meghoztak minden, az e rendeletben előírt közös hatástalanítási előírások és technikák alkalmazásához szükséges intézkedést.

(11)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen területükön a biztonság azonos szintjét biztosítani, azok a tagállamok, amelyek e rendelet előírásainak megfelelően kiegészítő intézkedéseket vezetnek be a területükön lévő tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan, kötelezővé tehetik annak igazolását, hogy a területükre szállítandó hatástalanított tűzfegyverek megfelelnek a szóban forgó kiegészítő intézkedéseknek.

(12)

Annak érdekében, hogy a Bizottság e rendelet felülvizsgálata során figyelembe vehesse a tűzfegyverek hatástalanítása terén a tagállamokban történt fejleményeket és a tagállamok által alkalmazott bevált módszereket, a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az általuk az e rendelet hatálya alá eső területen elfogadott releváns intézkedésekről, valamint az általuk bevezetett kiegészítő intézkedésekről. E célból az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értesítési eljárásait kell alkalmazni.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 91/477/EGK irányelvvel létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a 91/477/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott A, B, C vagy D kategóriájú tűzfegyverekre alkalmazandó.

(2)   Ez a rendelet nem vonatkozik az alkalmazási idejének kezdete előtt hatástalanított tűzfegyverekre, kivéve, ha e tűzfegyvereket másik tagállamba szállítják vagy kereskedelmi forgalomba hozzák.

2. cikk

Tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó engedéllyel rendelkező személyek és szervezetek

A tűzfegyverek hatástalanítását a nemzeti jognak megfelelően engedéllyel rendelkező köz- vagy magánszervezetek vagy személyek végezhetik.

3. cikk

A tűzfegyverek hatástalanításának ellenőrzése és tanúsítása

(1)   A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) annak ellenőrzésére, hogy a tűzfegyverek hatástalanítása az I. melléklet műszaki előírásainak megfelelően történt-e.

(2)   Amennyiben az ellenőrző szervezet maga is rendelkezik engedéllyel a tűzfegyverek hatástalanítására, a tagállamnak gondoskodnia kell a szóban forgó feladatok és a feladatokat végző személyek egyértelmű szétválasztásáról a szervezeten belül.

(3)   Honlapján a Bizottság közzéteszi a tagállamok által kijelölt ellenőrző szervezetek jegyzékét, az egyes szervezetekről szóló részletes információkkal, a szervezetek emblémájával és elérhetőségeivel együtt.

(4)   Amennyiben a tűzfegyver hatástalanítása az I. melléklet műszaki előírásainak megfelelően történt, az ellenőrző szervezet a tűzfegyver tulajdonosa részére hatástalanítási tanúsítványt ad ki a III. mellékletben szereplő minta alapján. A hatástalanítási tanúsítványban megadott adatokat meg kell adni mind a tanúsítvány kiadásának helye szerinti tagállam nyelvén, mind pedig angolul.

(5)   A hatástalanított tűzfegyver tulajdonosa a hatástalanítási tanúsítványt köteles határozatlan ideig megőrizni. Ha a hatástalanított tűzfegyvert kereskedelmi forgalomba hozzák, mellékelni kell hozzá a hatástalanítási tanúsítványt.

(6)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatástalanított tűzfegyverekről kiadott tanúsítványokról legalább 20 éven át nyilvántartást vezessenek, feltüntetve benne a hatástalanítás időpontját és a tanúsítvány számát.

4. cikk

Segítség kérése

A tűzfegyverek hatástalanításának elvégzése, illetve ellenőrzése érdekében bármely tagállam kérheti olyan szervezetek segítségét, amelyek egy másik tagállamtól kaptak engedélyt tűzfegyverek hatástalanítására, vagy amelyeket egy másik tagállam jelölt ki ellenőrző szervezetnek. Amennyiben a kérésnek helyt adnak, és az érinti a tűzfegyverek hatástalanításának ellenőrzését, a segítséget nyújtó ellenőrző szervezet a 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően hatástalanítási tanúsítványt ad ki.

5. cikk

A hatástalanított tűzfegyverek jelölése

A hatástalanított tűzfegyvereket a II. mellékletben szereplő sablonnak megfelelően egységes egyedi jellel kell ellátni annak jelölésére, hogy azokat az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően hatástalanították. Az ellenőrző szervezet a jellel minden olyan alkatrészt ellát, amelyet a tűzfegyver hatástalanítása céljából módosítottak; a jelnek meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a)

jól látható és eltávolíthatatlan;

b)

utalást tartalmaz a tagállamra, amelyben a hatástalanítást végezték, és az ellenőrző szervezetre, amely a hatástalanításról szóló tanúsítványt kiadta;

c)

a tűzfegyver eredeti sorozatszáma(i) változatlan(ok) marad(nak).

6. cikk

A hatástalanításra vonatkozó kiegészítő intézkedések

(1)   A tagállamok az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásokon túlmenően kiegészítő intézkedéseket vezethetnek be a területükön lévő tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan.

(2)   A Bizottság a 91/477/EGK irányelvvel létrehozott bizottsággal együtt rendszeresen elemzi a tagállamok által hozott kiegészítő intézkedéseket, és megfontolja az I. mellékletben meghatározott műszaki előírások kellő időben történő felülvizsgálatát.

7. cikk

Hatástalanított tűzfegyverek szállítása az Unión belül

(1)   Hatástalanított tűzfegyverek csak akkor szállíthatók át egy másik tagállamba, ha e rendeletnek megfelelően egységes egyedi jellel vannak ellátva és hatástalanítási tanúsítványt mellékeltek hozzájuk.

(2)   A tagállamok elismerik a más tagállamok által kiadott hatástalanítási tanúsítványokat, amennyiben azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ugyanakkor azok a tagállamok, amelyek a 6. cikknek megfelelően kiegészítő intézkedéseket vezettek be, kötelezővé tehetik annak igazolását, hogy a területükre szállítandó hatástalanított tűzfegyverek megfelelnek a szóban forgó kiegészítő intézkedéseknek.

8. cikk

Az értesítésre vonatkozó követelmények

A tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadott intézkedésekről, valamint a 6. cikknek megfelelően bevezetett kiegészítő intézkedésekről. E célból a tagállamok az (EU) 2015/1535 irányelvben meghatározott értesítési eljárásokat alkalmazzák.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. április 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 15-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Elżbieta BIEŃKOWSKA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

(2)  A Tanács 2014. február 11-i 2014/164/EU határozata az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 89., 2014.3.25., 7. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 irányelve a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások

I.

A tűzfegyverek végleges működésképtelenné tételéhez elvégzendő hatástalanítási műveletek meghatározását három táblázat segíti:

az I. táblázat a tűzfegyverek különböző típusait sorolja fel,

a II. táblázat ismerteti a tűzfegyverek valamennyi lényeges alkatrészének végleges működésképtelenné tételéhez elvégzendő műveleteket,

a III. táblázat meghatározza, hogy a különböző típusú tűzfegyvereken mely hatástalanítási műveleteket kell elvégezni.

II.

A tűzfegyverek, valamint a hatástalanítási műveletek terén idővel bekövetkező műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében ezeket a műszaki előírásokat rendszeresen, legfeljebb kétévenként felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni.

III.

A tűzfegyver-hatástalanítási műveletek helyes és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve pontosítani fogja a fogalommeghatározásokat.

I. táblázat: A tűzfegyverek típusainak jegyzéke

A tűzfegyverek típusai

1

Pisztolyok (egylövetű, félautomata)

2

Revolverek (beleértve a forgódobtöltésű revolvereket is)

3

Egylövetű hosszú tűzfegyverek (nem billenőcsövű tűzfegyverek)

4

Billenőcsövű tűzfegyverek (pl. sima csövű, huzagolt, kombinált, bukó-/forgótömbzáras, rövid és hosszú tűzfegyverek)

5

Ismétlő hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt)

6

Félautomata hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt)

7

(Teljesen) automata tűzfegyverek: pl. egyes gépkarabélyok, géppuskák/géppisztolyok, (teljesen) automata pisztolyok

8

Elöltöltő tűzfegyverek


II. táblázat: Az egyes műveletek alkatrészenként

ALKATRÉSZ

ELJÁRÁS

1.

FEGYVERCSŐ

1.1.

Ha fegyvercső a tokhoz van rögzítve (1), a fegyvercsövet egy edzett acélból készült (a töltényűr átmérőjének 50 %-ánál nagyobb és legalább 4,5 mm átmérőjű) csapszeggel a töltényűrön és a tokon keresztül a tokszerkezethez kell rögzíteni. A csapszeget hegesztéssel (2) kell rögzíteni.

1.2.

Ha a fegyvercső szabadon mozgatható (nincs rögzítve), hosszanti (a kaliber felénél szélesebb és maximum 8 mm-es) nyílást kell vágni a töltényűr falának teljes hosszában, és a töltényűr kezdetétől indulva biztonságosan be kell hegeszteni egy (legalább a fegyvercső kétharmadával megegyező hosszúságú) dugót vagy rudat a fegyvercsőbe.

1.3.

A fegyvercsőnek a töltényűrtől számított első harmadába vagy lyukakat kell fúrni (amelyeknek sima csövű tűzfegyverek esetében legalább a furatátmérő kétharmadával, egyéb tűzfegyverek esetében a teljes furatátmérővel megegyezőnek kell lenniük – rövid tűzfegyverekre 3, hosszú tűzfegyverekre 6 lyukat kell fúrni egymás után), vagy a töltényűr után (60 ± 5°-os szögben) egy V alakú nyílást kell vágni, így felnyitva a fegyvercsövet, vagy a töltényűr után egy hosszanti (8–10 mm ± 0,5 mm széles, legalább 52 mm hosszú) nyílást kell vágni a lyukakkal megegyező helyen, vagy egy hosszanti (4–6 mm ± 0,5 mm széles) nyílást kell vágni a töltényűrtől a torkolatig, a torkolatból 5 mm-t kihagyva.

1.4.

A lőszert bevezető rámpával rendelkező tűzfegyverek esetében a rámpát el kell távolítani.

1.5.

Egy edzett acélból készült csapszeg használatával vagy hegesztéssel meg kell akadályozni, hogy a fegyvercsövet el lehessen távolítani a tokról.

2.

ZÁRTEST, ZÁRFEJ

2.1.

Az ütőszeget el kell távolítani vagy le kell rövidíteni.

2.2.

A zár homlokfelületét legalább 45 fokos szögben és a zárhomlokfal 50 %-ánál nagyobb felületen le kell munkálni.

2.3.

Az ütőszegfuratot be kell hegeszteni.

3.

FORGÓDOB

3.1.

A töltényhüvely átmérőjével legalább megegyező nagyságú, körkörös gyűrű kialakítása révén legalább a forgódob hosszának kétharmadán minden belső falat el kell távolítani a forgódobból.

3.2.

Amennyiben lehetséges, hegesztés révén meg kell akadályozni, hogy a forgódobot el lehessen távolítani a tokról. Amennyiben ez nem lehetséges, más megfelelő intézkedésekkel kell megakadályozni a forgódob eltávolítását.

4.

SZÁN

4.1.

A zárhomlokfal 50 %-nál nagyobb részét 45 és 90 fok közötti szögben le kell munkálni vagy el kell távolítani.

4.2.

Az ütőszeget el kell távolítani vagy le kell rövidíteni.

4.3.

Az ütőszegfuratot le kell munkálni és be kell hegeszteni.

4.4.

A szánban található reteszelőfelületeket le kell munkálni.

4.5.

Adott esetben a szán kivetőnyílása felső elülső szélének belsejét 45 fokos szögben le kell munkálni.

5.

TOK (PISZTOLYOK ESETÉBEN)

5.1.

A lőszert bevezető rámpát el kell távolítani.

5.2.

A szánvezetőlécek legalább kétharmadát le kell munkálni a tok mindkét oldalán.

5.3.

A szánakasztót le kell hegeszteni.

5.4.

A polimertokkal rendelkező pisztolyok szétszerelését hegesztéssel meg kell akadályozni. A nemzeti jogszabályoktól függően ezt az eljárást a nemzeti hatóság által végzett ellenőrzés után is el lehet végezni.

6.

AUTOMATA RENDSZER

6.1.

A gázdugattyút és a gázrendszert szétvágással vagy hegesztéssel működésképtelenné kell tenni.

6.2.

A zártestet vagy el kell távolítani és egy acéldarabot kell a helyére tenni, amelyet be kell hegeszteni, vagy a zártest méretét legalább 50 %-kal le kell csökkenteni, be kell hegeszteni, és a zárfejről le kell vágni a reteszelőfelületeket.

6.3.

Az elsütőszerkezetet egybe kell hegeszteni, lehetőség szerint a tokkal együtt. Ha a tokkal való egybehegesztés nem lehetséges, az elsütőszerkezetet el kell távolítani, és az üres helyet megfelelően ki kell tölteni (pl. egy megfelelő méretű idom odaragasztásával vagy epoxigyantával való kitöltéssel).

6.4.

Hegesztéssel vagy az eltávolítást megakadályozó megfelelő eljárással meg kell akadályozni a markolat zárórendszerének a toknál való szétszerelését. Hevederes adogatású fegyverek esetében az adogató mechanizmust biztonságosan le kell hegeszteni.

7.

ZÁRSZERKEZET

7.1.

Egy legalább 60 fokos (csúcsszögű) kúpot kell kimunkálni, hogy az alapátmérő legalább 1 cm-es vagy a zárhomlokfal átmérőjével megegyező nagyságú legyen.

7.2.

Az ütőszeget el kell távolítani, az ütőszegfuratot legalább 5 mm-es átmérőjűre kell tágítani és be kell hegeszteni.

8.

TÖLTÉNYTÁR (adott esetben)

8.1.

A tölténytárat ponthegesztéssel a tűzfegyver típusától függően a tokhoz vagy a markolathoz kell rögzíteni a tölténytár eltávolításának megakadályozása érdekében.

8.2.

Hiányzó tölténytár esetén a tölténytár helyét kell pontonként meghegeszteni, vagy tárakasztót kell rögzíteni, hogy tölténytár behelyezése ne legyen lehetséges.

8.3.

A tölténytáron, a töltényűrön és a tokon át egy edzett acélból készült csapszeget kell átvezetni. A csapszeget hegesztéssel kell rögzíteni.

9.

ELÖLTÖLTŐ RENDSZER

9.1.

A lőkúpokat el kell távolítani vagy be kell hegeszteni, a gyúnyílásokat be kell hegeszteni.

10.

HANGTOMPÍTÓ

10.1.

Edzett acélból készült csapszeg használatával, vagy ha a hangtompító a fegyver részét képezi, hegesztéssel meg kell akadályozni a hangtompítónak a fegyvercsőről való eltávolítását.

10.2.

A hangtompító valamennyi belső alkatrészét és azok kapcsolódási pontjait el kell távolítani, hogy csak a cső maradjon meg. A megmaradó cső külső részére 5 cm-enként lyukakat kell fúrni.

A fémbetétek keménysége

A csapszegek/dugók/rudak keménysége = 58 -0; + 6 HRC

TIG-hegesztéshez alkalmas, ER 316 L típusú edzett acél


III. táblázat: Az egyes tűzfegyvertípusok alapvető alkatrészein elvégzendő műveletek

TÍPUS

1

2

3

4

5

6

7

8

ELJÁRÁS

Pisztolyok (az automata pisztolyok kivételével)

Revolverek

Egylövetű hosszú tűzfegyverek (nem billenőcsövű)

Billenőcsövű tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt, kombinált)

Ismétlő hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt)

Félautomata hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt)

Automata tűzfegyverek: gépkarabélyok, géppuskák/géppisztolyok

Elöltöltő tűzfegyverek

1.1

 

 

X

 

X

X

X

 

1.2. és 1.3.

X

X

X

X

X

X

X

X

1.4.

X

 

 

 

 

X

X

 

1.5.

 

X

 

 

 

 

 

 

2.1.

 

 

X

 

X

X

X

 

2.2.

 

 

X

 

X

X

X

 

2.3.

 

 

X

 

X

X

X

 

3.1.

 

X

 

 

 

 

 

 

3.2.

 

X

 

 

 

 

 

 

4.1.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

4.2.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

4.3.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

4.4.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

4.5.

X

 

 

 

 

X

X (automata pisztolyok esetében)

 

5.1.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

5.2.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

5.3.

X

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

5.4.

X (polimertok esetében)

 

 

 

 

 

X (automata pisztolyok esetében)

 

6.1.

 

 

 

 

 

X

X

 

6.2.

 

 

 

 

 

X

X

 

6.3.

 

 

 

 

 

 

X

 

6.4.

 

 

 

 

 

 

X

 

7.1.

 

 

 

X

 

 

 

 

7.2.

 

X

 

X

 

 

 

 

8.1. vagy 8.2.

X

 

 

 

X

X

X

 

8.3.

 

 

 

 

X (csőtár)

X (csőtár)

 

 

9.1.

 

X

 

 

 

 

 

X

10.1.

X

 

X

 

X

X

X

 

10.2.

X

 

X

X

X

X

X

 


(1)  Csavarozással, kapcsolással vagy más módon.

(2)  A hegesztés olyan gyártási vagy szobrászati eljárás, melynek során anyagokat, általában fémeket vagy hőre lágyuló anyagokat erősítenek össze olvasztás révén.


II. MELLÉKLET

A hatástalanított tűzfegyverek jelölésére vonatkozó minta

Image

1)

Hatástalanítási jel

2)

A hatástalanítást végző ország hivatalos nemzetközi jele

3)

A tűzfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet emblémája

4)

A hatástalanítás éve

A teljes jelölést csak a tűzfegyver tokján kell elhelyezni, de a hatástalanítási jelet (1) és a hatástalanítást végző ország jelét (2) minden egyéb alapvető alkatrészen el kell helyezni.


III. MELLÉKLET

Image


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/73


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2404 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 16.)

a bizonyos állományok tekintetében rendelkezésre álló 2015. évi halászati kvótáknak a más állományok előző években való túlhalászása miatti csökkentéséről és az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (1), (2), (3) és (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:

a Tanács 1262/2012/EU rendelete (2),

a Tanács 1180/2013/EU rendelete (3),

a Tanács 24/2014/EU rendelete (4), valamint

a Tanács 43/2014/EU rendelete (5).

(2)

A 2015. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:

a Tanács 1221/2014/EU rendelete (6),

a Tanács 1367/2014/EU rendelete (7),

a Tanács (EU) 2015/104 rendelete (8), valamint

a Tanács (EU) 2015/106 rendelete (9).

(3)

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottságnak csökkentenie kell az adott tagállam jövőbeli halászati kvótáit.

(4)

Az (EU) 2015/1801 bizottsági végrehajtási rendelet (10) a korábbi években történt túlhalászás miatt csökkentette a bizonyos állományok tekintetében 2015-ben rendelkezésre álló halászati kvótákat.

(5)

Egyes tagállamok esetében azonban a túlhalászott állományokra vonatkozóan kiosztott kvótákat nem lehetett az (EU) 2015/1801 rendelettel csökkenteni, mert ilyen kvóták 2015-ben nem álltak e tagállamok rendelkezésére.

(6)

Bizonyos esetekben a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet (11) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélése révén lehetővé váltak részleges kvótacsökkentések. A fennmaradó mennyiségeket a 1224/2009/EK tanácsi rendelet 105. cikkének (5) bekezdése értelmében más állományok kvótája vonatkozásában kell csökkenteni.

(7)

Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha a túlhalászott állomány tekintetében a túlhalászást követő évben nem alkalmazható a kvótacsökkentés, mert az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, a csökkentést az ugyanazon földrajzi területen előforduló vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vonatkozóan kell alkalmazni. A 2012/C-72/07 számú bizottsági közlemény (12) szerint az ilyen csökkentéseket lehetőleg az olyan állományok tekintetében kiosztott kvótákon kell végrehajtani, amelyekre a kvótát túlhalászó flotta halászik, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a vegyes halászatban el kell kerülni a halak tengerbe való visszadobását.

(8)

Az érintett tagállamokkal egyeztetés folyt azokról a javasolt csökkentésekről, amelyek a túlhalászott állományoktól eltérő állományokra kiosztott kvótákat érintik.

(9)

Portugália kérésére az I és II övezet norvég vizeiben élő foltostőkehal-állomány (HAD/1N2AB.) 371 766 kilogrammos, illetve az ugyanott előforduló feketetőkehal-állomány (POK/1N2AB.) 178 850 kilogrammos, korábbi években történt túlhalászásának ellentételezésére alternatív állományként indokolt az I és II övezet vörösálsügér-állományát (RED/1N2AB.) figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy az I és II övezet norvég vizeinek vörösálsügér-állományára vonatkozó 2015. évi portugál kvóta 405 000 kilogramm, és így nem elegendő a két állomány túlhalászásáért kiszabandó kvótacsökkentés fedezésére, e kvótát a rendelkezésre álló mennyiség erejéig teljes egészében ki kell használni, a fennmaradó 145 616 kilogrammos mennyiséget pedig a következő év(ek)ben kell levonni az ugyanazon a területen élő feketetőkehal-állományra (POK/1N2AB.) vonatkozóan megállapított kvótából, amíg a teljes túlhalászott mennyiségnek megfelelő összeg visszafizetésre nem kerül.

(10)

Ezen túlmenően egyes, az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendeletben megállapított kvótacsökkentések elégtelennek tűnnek. Az előírt kvótacsökkentések a jelek szerint magasabbak voltak a kiigazított 2015-ös kvótánál, ezért az ilyen csökkentéseket nem lehet teljes mértékben végrehajtani az adott kvótákon. A 2012/C-72/07 számú bizottsági közlemény szerint a fennmaradó mennyiségeket a későbbi években rendelkezésre álló kiigazított kvótákból kell levonni.

(11)

Az (EU) 2015/1170 bizottsági végrehajtási rendelet (13) alapján a IX és X övezetben és a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizeiben élő norvéghomár-állományra (NEP/9/3411) vonatkozó 2014. évi kiigazított spanyol kvóta 10 %-ának megfelelő 3 369 kilogrammos mennyiség egy kvótaátcsoportosítás nyomán már nem áll Spanyolország rendelkezésére. Következésképpen a rendelkezésre álló 9 287 kilogrammos mennyiséget – amely kivonásra került a szóban forgó állomány tekintetében tartozásként fennálló 19 000 kilogrammos, függőben lévő kvótacsökkentés mennyiségéből – a kvóta további 3 369 kilogrammos, azonnali csökkentésével 5 918 kilogrammra kell mérsékelni.

(12)

Az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet I. mellékletében említett, 2015. évi halászati kvótákat az ugyanabban a mellékletben más állományok tekintetében megállapított levonások alkalmazásával csökkenteni kell.

2. cikk

Az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács 2012. december 20-i 1262/2012/EU rendelete az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2013. és 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 356., 2012.12.22., 22. o.).

(3)  A Tanács 2013. november 19-i 1180/2013/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 313., 2013.11.22., 4. o.).

(4)  A Tanács 2014. január 10-i 24/2014/EU rendelete bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 9., 2014.1.14., 4. o.).

(5)  A Tanács 2014. január 20-i 43/2014/EU rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2014.1.28., 1. o.).

(6)  A Tanács 2014. november 10-i 1221/2014/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, valamint a 43/2014/EU és az 1180/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 16. o.).

(7)  A Tanács 2014. december 15-i 1367/2014/EU rendelete az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2015. és 2016. évre történő meghatározásáról (HL L 366., 2014.12.20., 1. o.).

(8)  A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).

(9)  A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/106 rendelete bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról (HL L 19., 2015.1.24., 8. o.).

(10)  A Bizottság 2015. október 7-i (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelete a bizonyos állományok tekintetében 2015-ben rendelkezésre álló halászati kvótáknak a korábbi években történt túlhalászás miatti csökkentéséről (HL L 263., 2015.10.8., 19. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(12)  HL C 72., 2012.3.10., 27. o.

(13)  A Bizottság 2015. július 16-i (EU) 2015/1170 végrehajtási rendelete a 2014. évben a 847/96/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján visszatartott egyes mennyiségeknek a 2015-ös halászati kvótákhoz való hozzáadásáról (HL L 189., 2015.7.17., 2. o.).


I. MELLÉKLET

A TÚLHALÁSZOTT ÁLLOMÁNYOKTÓL ELTÉRŐ ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KVÓTÁK CSÖKKENTÉSE

Tagállam

Fajkód

Területkód

Faj neve

Terület neve

2014. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kilogrammban) (1)

2014. évi összfogás (kilogrammban)

Kvótafelhasználás (%)

Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kilogrammban)

Szorzótényező (2)

Kiegészítő szorzótényező (3)  (4)

2014-ből fennmaradó csökkentés (5) (kilogrammban)

Fennmaradó egyenleg (6) (kilogrammban)

2015. évi csökkentések (kilogrammban)

A 2015-ben ugyanarra az állományra már alkalmazott csökkentések (kilogrammban) (7)

Fennmaradó, egy alternatív állomány vonatkozásában csökkentendő mennyiség (kilogrammban)

 

ES

DWS

56789-

Mélytengeri cápák

Az V, VI, VII, VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei

0

3 039

N.A.

3 039

/

A

/

/

4 559

0

4 559

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

BSF

56712-

Fekete abroncshal

Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

4 559

 

ES

GHL

1N2AB.

Grönlandi laposhal

Az I és II övezet norvég vizei

0

22 685

N.A.

22 685

/

/

/

/

22 685

0

22 685

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

RED

1N2AB.

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

22 685

 

ES

HAD

5BC6A.

Foltos tőkehal

Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei

2 840

18 933

666,65 %

16 093

/

A

12 540

/

36 680

2 564

34 116

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

LIN

6X14.

Északi menyhal

A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

34 116

 

ES

HAD

7X7A34

Foltos tőkehal

VIIb–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

0

3 075

N.A.

3 075

/

A

/

/

4 613

0

4 613

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

WHG

08

Vékonybajszú tőkehal

VIII övezet

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

4 613

 

ES

OTH

1N2AB.

Egyéb fajok

Az I és II övezet norvég vizei

0

26 744

N.A.

26 744

/

/

/

/

26 744

4 281

22 463

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

RED

1N2AB

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

22 463

 

ES

POK

56-14

Fekete tőkehal

VI övezet; az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

4 810

8 703

180,94 %

3 893

/

/

/

/

3 893

0

3 893

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

ES

BLI

5B67-

Kék menyhal

Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

3 893

 

NL

HKE

3A/BCD

Szürke tőkehal

IIIa övezet; az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei

0

1 655

N.A.

1 655

/

C

/

/

2 482

0

2 482

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

NL

PLE

2A3AX4

Sima lepényhal

IV övezet; a IIa övezet uniós vizei; a IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

2 482

 

NL

RED

1N2AB.

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

0

2 798

N.A.

2 798

/

/

/

/

2 798

0

2 798

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

NL

WHB

1X14

Kék puhatőkehal

Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

2 798

 

PT

HAD

1N2AB

Foltos tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

0

26 816

N.A.

26 816

/

/

/

344 950

371 766

0

371 766

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

PT

RED

1N2AB

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

371 766

 

PT

POK

1N2AB.

Fekete tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

18 000

11 850

65,83 %

– 6 150

/

/

/

185 000

178 850

0

178 850

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

PT

RED

1N2AB

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

33 234 (8)

 

UK

DGS

15X14

Tüskéscápa

Az I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

0

1 027

N.A.

1 027

/

A

/

/

1 541

0

1 541

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

UK

POK

7/3411

Fekete tőkehal

VII, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

1 541

 

UK

NOP

2A3A4.

Norvég tőkehal

IIIa övezet; a IIa és IV övezet uniós vizei

0

14 000

N.A.

14 000

/

/

/

/

14 000

0

14 000

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

UK

SPR

2AC4-C

Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások

A IIa és IV övezet uniós vizei

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

14 000

 

UK

WHB

24-N

Kék puhatőkehal

A II és IV övezet norvég vizei

0

22 204

N.A.

22 204

/

/

/

/

22 204

0

22 204

A kvótacsökkentés a következő állományt érinti:

UK

WHB

2A4AXF

Kék puhatőkehal

Feröer szigeteki vizek

/

/

/

/

/

/

/

/

/

/

22 204


(1)  A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikke (8) bekezdése szerinti cseréjének, a 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kvótaátcsoportosításoknak és/vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.

(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.

(3)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(4)  Az „A” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak a 2012., 2013. és 2014. évi folyamatos túlhalászások miatt. A „C” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.

(5)  Azon fennmaradó mennyiségek, amelyeket 2014-ben nem lehetett számításba venni az 871/2014/EU rendelet szerinti csökkentések során, mert az érintett kvóta kimerült vagy nem volt elegendő.

(6)  Azok az 1224/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző években történt túlhalászáshoz kapcsolódó, fennmaradó mennyiségek, amelyek nem vonhatók le más állományok kvótájából.

(7)  Azok a mennyiségek, amelyek a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélése révén levonhatók ugyanazon állomány kvótájából.

(8)  A portugál Direção de Serviços de Recursos Naturais kérésére, valamint tekintettel a rendelkezésre álló kvóta korlátozott mennyiségére, a csökkentést teljes mértékben a RED/1N2AB. vonatkozásában megállapított 2015. évi kvótán kell alkalmazni a rendelkezésre álló mennyiség erejéig, a fennmaradó 145 616 kilogrammos mennyiséget pedig a következő év(ek)ben kell levonni, amíg a teljes túlhalászott mennyiség visszafizetésre nem kerül.


II. MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A TÚLHALÁSZOTT ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KVÓTÁK CSÖKKENTÉSE

Tagállam

Fajkód

Területkód

Faj neve

Terület neve

2014. évi kiinduló kvóta (kilogrammban)

2014. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kilogrammban) (1)

2014. évi összfogás (kilogrammban)

Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított kvótafelhasználás

Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kilogrammban)

Szorzótényező (2)

Kiegészítő szorzótényező (3)  (4)

2014-ből fennmaradó csökkentés (5) (kilogrammban)

Fennmaradó egyenleg (6) (kilogrammban)

2015-ben alkalmazandó csökkentések (kilogrammban) (7)

2015-ben már alkalmazott csökkentések

(kilogrammban) (8)

A 2016-ban és a későbbi év(ek)ben levonandó mennyiségek (kilogrammban)

BE

PLE

7HJK.

Sima lepényhal

VIIh, VIIj és VIIk övezet

8 000

1 120

3 701

330,45 %

2 581

/

/

/

/

2 581

2 581

/

BE

SOL

8AB.

Közönséges nyelvhal

VIIIa és VIIIb övezet

47 000

327 900

328 823

100,28 %

923

/

C

/

/

1 385

1 385

/

BE

SRX

07D.

Rájaalakúak

A VIId övezet uniós vizei

72 000

60 000

69 586

115,98 %

9 586

/

/

/

/

9 586

8 489

1 097

BE

SRX

67AKXD

Rájaalakúak

A VIa, VIb és VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei

725 000

765 000

770 738

100,75 %

5 738

/

/

/

/

5 738

5 738

/

DK

COD

03AN.

Közönséges tőkehal

Skagerrak

3 177 000

3 299 380

3 408 570

103,31 %

109 190

/

C

/

/

163 785

163 785

/

DK

HER

03A.

Hering

IIIa övezet

19 357 000

15 529 000

15 641 340

100,72 %

112 340

/

/

/

/

112 340

112 340

/

DK

HER

2A47DX

Hering

IV és VIId övezet, valamint a IIa övezet uniós vizei

12 526 000

12 959 000

13 430 160

103,64 %

471 160

/

/

/

/

471 160

471 160

/

DK

HER

4AB.

Hering

A IV övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei

80 026 000

99 702 000

99 711 800

100,10 %

9 800

/

/

/

/

9 800

9 800

/

DK

PRA

03A.

Norvég garnéla

IIIa övezet

2 308 000

2 308 000

2 317 330

100,40 %

9 330

/

/

/

/

9 330

9 330

/

DK

SAN

234_2

Homoki angolnák

A 2. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizei

4 717 000

4 868 000

8 381 430

172,17 %

3 513 430

2

/

/

/

7 026 860

7 026 860

/

DK

SPR

2AC4-C

Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások

A IIa és IV övezet uniós vizei

122 383 000

126 007 000

127 165 410

100,92 %

1 158 410

/

/

/

/

1 158 410

1 158 410

/

ES

ALF

3X14-

Nyálkásfejű halak

A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

67 000

67 000

79 683

118,93 %

12 683

/

A

3 000

/

22 025

5 866

16 159

ES

BSF

56712-

Fekete abroncshal

Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei

226 000

312 500

327 697

104,86 %

15 197

/

A

/

/

22 796

22 796

/

ES

BSF

8910-

Fekete abroncshal

A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei

12 000

6 130

15 769

257,24 %

9 639

/

A

27 130

/

41 589

11 950

29 639

ES

BUM

ATLANT

Kormos marlin

Atlanti-óceán

27 200

27 200

124 452

457,54 %

97 252

/

A

27 000

/

172 878

0

172 878

ES

DWS

56789-

Mélytengeri cápák

Az V, VI, VII, VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei

0

0

3 039

N.A.

3 039

/

A

/

/

4 559

4 559

/

ES

GFB

567-

Ezüstös tengericompó

Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei

588 000

828 030

842 467

101,74 %

14 437

/

/

/

/

14 437

14 437

/

ES

GFB

89-

Ezüstös tengericompó

A VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei

242 000

216 750

237 282

109,47 %

20 532

/

A

17 750

/

48 548

48 548

/

ES

GHL

1N2AB.

Grönlandi laposhal

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

22 685

N.A.

22 685

/

/

/

/

22 685

22 685

/

ES

HAD

5BC6A.

Foltos tőkehal

Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei

/

2 840

18 933

666,65 %

16 093

/

A

12 540

/

36 680

36 680

/

ES

HAD

7X7A34

Foltos tőkehal

VIIb–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

/

0

3 075

N.A.

3 075

/

A

/

/

4 613

4 613

/

ES

NEP

9/3411

Norvég homár

IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

55 000

33 690

24 403

72,43 %

– 5 918 (9)

/

/

19 000 (10)

/

13 082

13 082 (11)

/

ES

OTH

1N2AB.

Egyéb fajok

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

26 744

N.A.

26 744

/

/

/

/

26 744

26 744

/

ES

POK

56-14

Fekete tőkehal

VI övezet; az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

/

4 810

8 703

180,94 %

3 893

/

/

/

/

3 893

3 893

/

ES

RNG

5B67-

Gránátoshal

Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei

70 000

111 160

125 401

112,81 %

14 241

/

/

/

/

14 241

14 241

/

ES

SBR

678-

Nagyszemű vörösdurbincs

A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei

143 000

133 060

136 418

102,52 %

3 358

/

/

/

/

3 358

3 358

/

ES

SOL

8AB.

Közönséges nyelvhal

VIIIa és VIIIb övezet

9 000

8 100

9 894

122,15 %

1 794

/

A+C

2 100

/

4 791

2 032

2 759

ES

SRX

89-C.

Rájaalakúak

A VIII és IX övezet uniós vizei

1 057 000

857 000

1 089 241

127,10 %

232 241

1,4

/

/

/

325 137

206 515

118 622

ES

USK

567EI.

Norvég menyhal

Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei

26 000

15 770

15 762

99,95 %

– 8

/

/

58 770

/

58 762

0

58 762

ES

WHM

ATLANT

Fehér marlin

Atlanti-óceán

30 500

25 670

98 039

381,92 %

72 369

/

/

170

/

72 539

0

72 539

FR

SRX

07D.

Rájaalakúak

A VIId övezet uniós vizei

602 000

627 000

698 414

111,39 %

71 414

/

/

/

/

71 414

71 414

/

FR

SRX

2AC4-C

Rájaalakúak

A IIa és IV övezet uniós vizei

33 000

36 000

48 212

133,92 %

12 212

/

/

/

/

12 212

12 212

/

IE

PLE

7HJK.

Sima lepényhal

VIIh, VIIj és VIIk övezet

59 000

61 000

78 270

128,31 %

17 270

/

A

/

/

25 905

25 905

/

IE

SOL

07A.

Közönséges nyelvhal

VIIa övezet

41 000

42 000

43 107

102,64 %

1 107

/

/

/

/

1 107

1 107

/

IE

SRX

67AKXD

Rájaalakúak

A VIa, VIb és VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei

1 048 000

1 030 000

1 079 446

104,80 %

49 446

/

/

/

/

49 446

49 446

/

LT

GHL

N3LMNO

Grönlandi laposhal

NAFO 3LMNO övezet

22 000

0

0

N.A.

0

/

/

46 000

/

46 000

46 000

/

LV

HER

03D.RG

Hering

28.1 alkörzet

16 534 000

19 334 630

20 084 200

103,88 %

749 570

/

/

/

/

749 570

749 570

/

NL

HKE

3A/BCD

Szürke tőkehal

IIIa övezet; az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei

/

0

1 655

N.A.

1 655

/

C

/

/

2 482

2 482

/

NL

RED

1N2AB.

Vörös álsügérek

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

2 798

N.A.

2 798

/

/

/

/

2 798

2 798

/

PT

ANF

8C3411

Ördöghalfélék

VIIIc, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei

436 000

664 000

676 302

101,85 %

12 302

/

/

/

/

12 302

12 302

/

PT

BFT

AE45WM

Kékúszójú tonhal

Atlanti-óceán a ny. h. 45°-tól keletre és a Földközi-tenger

235 500

235 500

243 092

103,22 %

7 592

/

C

/

/

11 388

11 388

/

PT

HAD

1N2AB

Foltos tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

/

0

26 816

N.A.

26 816

/

/

/

344 950

371 766

371 766

/

PT

POK

1N2AB.

Fekete tőkehal

Az I és II övezet norvég vizei

/

18 000

11 850

65,83 %

– 6 150

/

/

/

185 000

178 850

33 234

145 616

PT

SRX

89-C.

Rájaalakúak

A VIII és IX övezet uniós vizei

1 051 000

1 051 000

1 059 237

100,78 %

8 237

/

/

/

/

8 237

8 237

/

SE

COD

03AN.

Közönséges tőkehal

Skagerrak

371 000

560 000

562 836

100,51 %

2 836

/

C

/

/

4 254

4 254

/

UK

DGS

15X14

Tüskéscápa

Az I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei

0

0

1 027

N.A.

1 027

/

A

/

/

1 541

1 541

/

UK

GHL

514GRN

Grönlandi laposhal

Az V és XIV övezet grönlandi vizei

189 000

0

0

N.A.

0

/

/

1 000

/

1 000

1 000

/

UK

HAD

5BC6A.

Foltos tőkehal

Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei

3 106 000

3 236 600

3 277 296

101,26 %

40 696

/

/

/

/

40 696

40 696

/

UK

MAC

2CX14-

Makréla

VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei

179 471 000

275 119 000

279 250 206

101,50 %

4 131 206

/

/

/

/

4 131 206

4 131 206

/

UK

NOP

2A3A4.

Norvég tőkehal

IIIa övezet; a IIa és IV övezet uniós vizei

/

0

14 000

N.A.

14 000

/

/

/

/

14 000

14 000

/

UK

PLE

7DE.

Sima lepényhal

VIId és VIIe övezet

1 548 000

1 500 000

1 606 749

107,12 %

106 749

1,1

/

/

/

117 424

117 424

/

UK

SOL

7FG.

Közönséges nyelvhal

VIIf és VIIg övezet

282 000

255 250

252 487

98,92 %

(– 2 763) (12)

/

/

1 950

/

1 950

1 950

/

UK

SRX

07D.

Rájaalakúak

A VIId övezet uniós vizei

120 000

95 000

102 679

108,08 %

7 679

/

/

/

/

7 679

7 679

/

UK

WHB

24-N

Kék puhatőkehal

A II és IV övezet norvég vizei

0

0

22 204

N.A.

22 204

/

/

/

/

22 204

22 204

/


(1)  A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségek 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti cseréjének, a 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kvótaátcsoportosításoknak és/vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.

(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.

(3)  Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(4)  Az »A« azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak a 2012., 2013. és 2014. évi folyamatos túlhalászások miatt. A »C« azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.

(5)  Azon fennmaradó mennyiségek, melyeket 2014-ben nem lehetett számításba venni az 871/2014/EU rendelet szerinti csökkentések során, mert az érintett kvóta kimerült vagy nem volt elegendő.

(6)  Azok az 1224/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző években történt túlhalászáshoz kapcsolódó, fennmaradó mennyiségek, amelyek nem vonhatók le más állományok kvótájából.

(7)  Az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet értelmében 2015-ben alkalmazandó csökkentések.

(8)  Azok a 2015-ben alkalmazandó csökkentések, amelyek a rendelkezésre álló kvóta alapján ténylegesen alkalmazhatók voltak az (EU) 2015/1801 rendelet hatálybalépésének napján.

(9)  Egy 3 369 kilogrammos mennyiség nem áll rendelkezésre a Spanyolország által a 847/96/EK rendelet alapján benyújtott és az (EU) 2015/1170 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 189., 2015.7.17., 2. o.) alapján alkalmazandó átcsoportosítási kérelem miatt.

(10)  Spanyolország kérelmére a 2013-ban esedékes visszafizetést hároméves időtartamra osztották el.

(11)  A fennmaradó 3 369 kilogrammos mennyiséget e rendelet hatálybalépésének időpontjáig kell levonni.

(12)  Ez a mennyiség nem áll rendelkezésre az Egyesült Királyság által a 847/96/EK rendelet alapján benyújtott és az (EU) 2015/1170 rendelet (HL L 189., 2015.7.17., 2. o.) alapján alkalmazandó átcsoportosítási kérelem miatt.”


19.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/89


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2405 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 18.)

az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 187. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2014/668/EU tanácsi határozat (2) engedélyezte az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásnak (3) (a továbbiakban: „megállapodás”) az Európai Unió nevében történő aláírását és ideiglenes alkalmazását az említett megállapodás bizonyos rendelkezései tekintetében. A megállapodás 29. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Ukrajnából származó áruk behozatalára vonatkozó vámokat a megállapodás IV. címe I. fejezetének I-A. melléklete szerint csökkenteni kell vagy el kell törölni. Az említett melléklet függeléke felsorolja az egyes, Ukrajnából származó árukra – többek között az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre – vonatkozó vámkontingenseket.

(2)

A megállapodás ideiglenes alkalmazásáig a 374/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően 2014-ben és 2015-ben bizonyos Ukrajnából származó árukra vámkontingenseket nyitottak, és ezeket a Bizottság a 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (5) összhangban az „érkezési sorrend” elve alapján kezeli.

(3)

A megállapodást 2016. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazni kell. Ezért 2016. január 1-jétől éves vámkontingenseket kell nyitni a megállapodás IV. címe 1. fejezetének I-A. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekre vonatkozóan.

(4)

A megállapodás rendelkezései szerint az e rendelettel megállapított vámengedményekből való részesülés érdekében a mellékletben felsorolt termékeket származási igazolásnak kell kísérnie.

(5)

Az 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) által módosított 2658/87/EGK tanácsi rendelet (7) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra új KN-kódokat tartalmaz, amelyek eltérnek a megállapodásban említettektől. Indokolt tehát, hogy e rendelet mellékletében az új KN-kódok szerepeljenek.

(6)

A megállapodást 2016. január 1-jétől részben ideiglenesen alkalmazni kell. A megállapodás szerinti vámkontingensek hatékony alkalmazásának és kezelésének biztosítása érdekében e rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt, Ukrajnából származó termékek behozatalára uniós vámkontingenseket kell nyitni.

2. cikk

A mellékletben felsorolt és Ukrajnából származó termékek Unióba történő behozatalára alkalmazandó vámtételek – a mellékletben meghatározott megfelelő vámkontingenseken belül – felfüggesztésre kerülnek.

3. cikk

A mellékletben felsorolt termékeket az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodáshoz csatolt I. jegyzőkönyv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően származási igazolásnak kell kísérnie.

4. cikk

A mellékletben megállapított vámkontingenseket a Bizottság a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban kezeli.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.