ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
58. évfolyam |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/1 |
A TANÁCS (EU) 2015/2399 HATÁROZATA
(2015. október 26.)
az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) átsorolta a Kolumbiai Köztársaságra tett utalást az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) I. mellékletéből a II. mellékletébe. |
(2) |
A Kolumbiai Köztársaságra tett utaláshoz lábjegyzet tartozik, amely szerint a vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni. |
(3) |
A 209/2014/EU rendeletnek megfelelően a Bizottság értékelte a Kolumbiai Köztársaság helyzetét az említett rendeletben szereplő kritériumok tekintetében. 2014. október 29-én a Bizottság jelentést fogadott el, amelyben megállapította, hogy a kolumbiai gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzet vonatkozásában az elmúlt években végbement jelentős javulás megfelelő indokul szolgál arra, hogy a kolumbiai állampolgárságú személyek az Európai Unióba történő beutazásukkor a vízumkötelezettség alól mentességet kapjanak |
(4) |
2015. május 19-én a Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot a Kolumbiai Köztársasággal való, az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére. |
(5) |
A megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2015. május 20-án kezdődtek, és a megállapodás 2015. június 9-i parafálásával sikeresen lezárultak. |
(6) |
A megállapodást az Unió nevében alá kell írni, és a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatokat az Unió nevében jóvá kell hagyni. A megállapodást az aláírása napját követő naptól a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell. |
(7) |
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(8) |
Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve a megállapodás megkötését.
A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
Az e határozathoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
3. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.
4. cikk
A megállapodást az aláírása napját követő naptól (5) a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.
5. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Luxembourgban, 2015. október 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
C. DIESCHBOURG
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 149., 2014.5.20., 67. o.).
(2) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
(3) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(4) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
(5) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás aláírása napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/3 |
MEGÁLLAPODÁS
az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság között a rövid távú Tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, és
A KOLUMBIAI KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Kolumbia),
a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek,
ABBÓL A CÉLBÓL, hogy továbbfejlesszék a Szerződő Felek közötti baráti kapcsolatokat, valamint azzal az óhajjal, hogy vízummentes beutazás és rövid távú tartózkodás biztosításával megkönnyítsék az utazást polgáraik számára,
TEKINTETTEL a 2014. május 15-i 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), amely többek között azzal módosította a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendeletet, hogy 19 harmadik országot – köztük Kolumbiát – átsorolt azon harmadik országok listájára, amelyek állampolgárai a tagállamokban való rövid távú tartózkodás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az 509/2014/EU rendelet 1. cikke kimondja, hogy a vízumkötelezettség alóli mentesség e 19 országra az Unió és az érintett ország között kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megőrizzék minden uniós polgár egyenlő bánásmódban részesítésének elvét,
FIGYELEMMEL arra, hogy e megállapodás nem vonatkozik azon személyekre, akik rövid távú tartózkodásuk ideje alatt kereső tevékenységet kívánnak folytatni, ezért erre a kategóriára – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó uniós jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai, valamint Kolumbia nemzeti jogszabályai alkalmazandók,
FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Cél
E megállapodás szerint az Unió polgárai és Kolumbia polgárai vízummentesen utazhatnak bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartó, a másik Szerződő Fél területére történő utazás esetén.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E megállapodás alkalmazásában:
a) „tagállam”: az Unió bármely tagállama, az Egyesült Királyság és Írország kivételével;
b) „az Unió polgára”: az a) pontban meghatározott tagállam állampolgára;
c) „Kolumbia polgára”: Kolumbia állampolgárságával rendelkező személy;
d) „schengeni térség”: az a) pontban meghatározott, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területéből álló, belső határok nélküli térség;
e) „schengeni vívmányok”: azon, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyvben említett intézkedések, amelyek célja a személyeknek a belső határoknál való ellenőrzése megszüntetésének biztosítása, összhangban a külső határokon történő és a vizumokra vonatkozó ellenőrzések egységes politikájával, valamint a bűncselekmények megelőzéséhez és leküzdéséhez közvetlenül kapcsolódó kísérő intézkedésekkel.
3. cikk
Hatály
(1) Az Unió azon polgárai, akik egy tagállam által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek Kolumbia területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.
Kolumbia azon polgárai, akik Kolumbia által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek a tagállamok területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.
(2) E cikk (1) bekezdése a kereső tevékenység folytatása céljából beutazó személyekre nem alkalmazandó.
A személyek e kategóriájára vonatkozóan az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban minden tagállam külön határozhat a vízumkötelezettség alkalmazásáról vagy visszavonásáról Kolumbia polgáraira nézve.
A személyek e kategóriájára vonatkozóan Kolumbia minden egyes tagállam polgárai esetében külön határozhat a vízumkötelezettségről vagy a vízummentességről nemzeti jogának megfelelően.
(3) Az e megállapodás által biztosított vízummentesség a Szerződő Felek beutazásra és rövid távú tartózkodásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos jogszabályainak sérelme nélkül alkalmazandó. A tagállamok és Kolumbia fenntartják a jogot a beutazás vagy a rövid távú tartózkodás megtagadására, ha a szóban forgó feltételek közül egy vagy több nem teljesül.
(4) A vízummentesség a Szerződő Felek határain való átkelésre használt közlekedési módtól függetlenül érvényes.
(5) Az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekben az uniós jog, a tagállamok nemzeti joga, illetve Kolumbia nemzeti joga az irányadó.
4. cikk
A tartózkodás időtartama
(1) Az Unió polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Kolumbia területén.
(2) Kolumbia polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén. Ezen időtartam a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamok területén történő tartózkodástól függetlenül számítandó.
Kolumbia polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak minden egyes, a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállam területén, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén való tartózkodásra számított időtartamtól függetlenül.
(3) E megállapodás nem érinti Kolumbia, valamint a tagállamok azon lehetőségét, hogy a vonatkozó nemzeti joguknak és az uniós jognak megfelelően a tartózkodást 90 napot meghaladó időtartamra meghosszabbítsák.
5. cikk
Területi hatály
(1) A Francia Köztársaság tekintetében e megállapodás csak a Francia Köztársaság európai területére vonatkozik.
(2) A Holland Királyság tekintetében e megállapodás csak a Holland Királyság európai területére vonatkozik.
6. cikk
A megállapodás igazgatására felállított vegyes bizottság
(1) A Szerződő Felek az Unió képviselőiből és Kolumbia képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) hoznak létre. Az Uniót az Európai Bizottság képviseli.
(2) A bizottság az alábbi feladatokat látja el:
a) |
felügyeli e megállapodás végrehajtását; |
b) |
javaslatot tesz e megállapodás módosítására vagy kiegészítésére; |
c) |
rendezi az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat. |
d) |
ellát bármilyen egyéb, a Szerződő Felek megállapodása szerinti feladatot. |
(3) A bizottságot szükség szerint, a Szerződő Felek valamelyikének kérésére kell összehívni.
(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
7. cikk
Az e megállapodás, valamint a tagállamok és Kolumbia között jelenleg fennálló kétoldalú vízummentességi megállapodások közötti kapcsolat
E megállapodás elsőbbséget élvez az egyes tagállamok és Kolumbia közötti bármely kétoldalú megállapodással vagy megegyezéssel szemben, amennyiben azok e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkoznak.
8. cikk
Záró rendelkezések
(1) E megállapodást a Szerződő Felek belső eljárásaikkal összhangban megerősítik vagy jóváhagyják; e megállapodás azon értesítés időpontját követő második hónap első napján lép hatályba, amely a Szerződő Felek által egymásnak küldött, az említett eljárások befejezéséről szóló értesítések közül a későbbi.
E megállapodás az aláírása napját követő naptól kezdve a megállapodás hatálybalépéséig alkalmazandó.
(2) E megállapodást határozatlan időre jön létre, azzal, hogy az az (5) bekezdéssel összhangban felmondható.
(3) E megállapodás a Szerződő Felek írásbeli megállapodása útján módosítható. A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy a Szerződő Felek értesítették egymást az ehhez szükséges belső eljárások befejezéséről.
(4) E megállapodást részben vagy egészben bármelyik Szerződő Fél felfüggesztheti, különösen a közrenddel, a nemzetbiztonság védelmével, a közegészség védelmével vagy az irreguláris bevándorlással összefüggő okokból, vagy a vízumkötelezettség bármelyik Szerződő Fél általi újbóli bevezetésekor. A felfüggesztési határozatról legalább két hónappal annak tervezett hatálybalépése előtt értesíteni kell a másik Szerződő Felet. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet, ha a felfüggesztés okai megszűntek, valamint megszünteti a felfüggesztést.
(5) E megállapodást bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján. E megállapodás az ezt követő 90 nap elteltével hatályát veszti.
(6) Kolumbia csakis az összes tagállammal szemben függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.
(7) Az Unió csakis az összes tagállamára vonatkozóan függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.
Készült két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Съставено в Брюксел на втори декември две хиляди и петнадесета година.
Hecho en Bruselas, el dos de diciembre de dos mil quince.
V Bruselu dne druhého prosince dva tisíce patnáct.
Udfærdiget i Bruxelles den anden december to tusind og femten.
Geschehen zu Brüssel am zweiten Dezember zweitausendfünfzehn.
Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta detsembrikuu teisel päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις δύο Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.
Done at Brussels on the second day of December in the year two thousand and fifteen.
Fait à Bruxelles, le deux décembre deux mille quinze.
Sastavljeno u Bruxellesu drugog prosinca dvije tisuće petnaeste.
Fatto a Bruxelles, addì due dicembre duemilaquindici.
Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada otrajā decembrī.
Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų gruodžio antrą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kéteze-tizenötödik év december havának második napján.
Magħmul fi Brussell, fit-tieni jum ta’ Diċembru fis-sena elfejn u ħmistax.
Gedaan te Brussel, de tweede december tweeduizend vijftien.
Sporządzono w Brukseli dnia drugiego grudnia roku dwa tysiące piętnastego.
Feito em Bruxelas, em dois de dezembro de dois mil e quinze.
Întocmit la Bruxelles la doi decembrie două mii cincisprezece.
V Bruseli druhého decembra dvetisíctridsať.
V Bruslju, dne drugega decembra leta dva tisoč petnajst.
Tehty Brysselissä toisena päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.
Som skedde i Bryssel den andra december år tjugohundrafemton.
За Европейския съюз
Рог la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
За Република Колумбия
Por la República de Colombia
Za Kolumbijskou republiku
For Republikken Colombia
Für die Republik Kolumbien
Colombia Vabariigi nimel
Για τη Δημοκρατία της Κολομβίας
For the Republic of Colombia
Pour la République de la Colombie
Za Republiku Kolumbiju
Per la Repubblica di Colombia
Kolumbijas Republikas vārdā –
Kolumbijos Respublikos vardu
A Kolumbiai Köztársaság részéről
Għar-Repubblika tal-Kolombja
Voor de Republiek Colombia
W imieniu Republiki Kolumbii
Pela República da Colômbia
Pentru Republica Columbia
Za Kolumbijskú republiku
Za Republiko Kolumbijo
Kolumbian tasavallan puolesta
För Republiken Colombia
(1) HL L 149., 2014.5.20., 67. o.
(2) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRA, NORVÉGIÁRA, SVÁJCRA ÉS LIECHTENSTEINRE VONATKOZÓAN
A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra.
Ilyen körülmények között kívánatos, hogy egyfelől Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másfelől Kolumbia hatóságai a jelen megállapodás feltételeihez hasonló feltételekkel haladéktalanul kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízumok alóli mentességről.
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 3. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT, KERESŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA CÉLJÁBÓL BEUTAZÓ SZEMÉLYEK KATEGÓRIÁJÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL
Az egységes értelmezés biztosítása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak, hogy e megállapodás alkalmazásában a kereső tevékenységet folytató személyek kategóriájába azon személyek tartoznak, akik a célból lépnek be a másik Szerződő Fél területére, hogy ott alkalmazottként vagy szolgáltatásnyújtóként jövedelemszerző munkát vagy díjazással járó tevékenységet folytassanak.
E kategória nem terjed ki az alábbiakra:
— |
üzletemberek, tehát üzleti megfontolásból utazó (de a másik Szerződő Fél országában alkalmazásban nem álló) személyek, |
— |
sportolók vagy művészek, akik alkalmi jelleggel folytatnak valamilyen tevékenységet, |
— |
újságírók, akiket a lakóhelyük szerinti ország médiája küldött ki, valamint |
— |
vállalaton belüli gyakornokok. |
E nyilatkozat végrehajtását az e megállapodás 6. cikkében foglalt feladatkörén belül a vegyes bizottság felügyeli, és módosításokat javasolhat, ha a Szerződő Felek tapasztalatai alapján azt szükségesnek ítéli.
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 4. CIKKÉBEN RÖGZÍTETT, BÁRMELY 180 NAPOS IDŐSZAKON BELÜLI LEGFELJEBB 90 NAPOS IDŐTARTAM ÉRTELMEZÉSÉRŐL
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 4. cikkében rögzített, bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos időtartam folyamatos tartózkodást vagy több egymást követő látogatást jelent, amelyek teljes időtartama bármely 180 napos időszakon belül nem haladja meg a 90 napot.
A „bármely” kifejezés folyamatosan aktualizált 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal: a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekintenek vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a bármely 180 napos időszakon belüli 90 napra vonatkozó követelmény. Ez többek között azt jelenti, hogy egy megszakítás nélküli 90 napos távollét legfeljebb 90 napos új tartózkodást tesz lehetővé.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A POLGÁROK VÍZUMMENTESSÉGI MEGÁLLAPODÁSRÓL TÖRTÉNŐ TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL
Elismerve az átláthatóság jelentőségét az Európai Unió és Kolumbia polgárai számára, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a vízummentességi megállapodás tartalmáról és következményeiről, valamint a kapcsolódó kérdésekről – így például a beutazási feltételekről – teljes körű tájékoztatást biztosítanak.
EGYÜTTES NYILATKOZAT A BIOMETRIKUS ÚTLEVELEK KOLUMBIAI KÖZTÁRSASÁG ÁLTALI BEVEZETÉSÉRŐL
A Kolumbiai Köztársaság mint Szerződő Fél kijelenti, hogy biometrikus útlevelek gyártására vonatkozó szerződést kötött, és vállalja, hogy legkésőbb 2015. augusztus 31-ig megkezdi a biometrikus útlevelek kibocsátását állampolgárai részére. Ezek az útlevelek teljes mértékben meg fognak felelni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 9303. sz. dokumentumában foglalt előírásoknak.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a biometrikus útlevek kibocsátása megkezdésének 2015. december 31-ig történő elmaradása elegendő indokul szolgál e megállapodás 8. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárások szerinti felfüggesztéséhez.
EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
A Szerződő Felek emlékeztetnek az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Andok Közösség és tagországai közötti (2003. december 15-én aláírt) politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 49. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, saját irreguláris migránsaik visszafogadása tekintetében fennálló kötelezettségeikre.
A Szerződő Felek szoros figyelemmel követik e kötelezettségvállalást. Megállapodnak abban, hogy az egyik fél kérésére és különösen abban az esetben, ha ezen megállapodás hatálybalépését követően növekedne az irreguláris migráció, és problémák jelentkeznének az irreguláris migránsok visszafogadása tekintetében, külön megállapodást kötnek, amely a felek visszafogadással kapcsolatos konkrét kötelezettségeit szabályozza.
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy egy ilyen visszafogadási megállapodás fontos eleme lenne a jelen megállapodásban vállalt kölcsönös kötelezettségek megerősítésének, és hogy az ilyen visszafogadási megállapodás bármelyik Szerződő Fél kérésére történő megkötésének elmaradása elegendő indokul szolgál e megállapodás 8. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárások szerinti felfüggesztéséhez.
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/10 |
A TANÁCS (EU) 2015/2400 HATÁROZATA
(2015. december 8.)
az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvének az Európai Unió nevében történő megkötéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének b) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/860 tanácsi határozatnak (1) megfelelően az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvét – figyelemmel annak későbbi megkötésére – 2015. május 27-én aláírták. |
(2) |
A tárgyalások eredményeképpen született módosító jegyzőkönyv hűen tükrözi a Tanács tárgyalási irányelveit, mivel összhangba hozza a megállapodást az automatikus információcserére vonatkozó közelmúltbeli nemzetközi fejleményekkel, nevezetesen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) által kidolgozott, az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standarddal. Az Unió, annak tagállamai és a Svájci Államszövetség tevékenyen részt vettek az OECD munkájában. A megállapodásnak a módosító jegyzőkönyvvel módosított szövege a jogalapja a nemzetközi standard Unió–Svájc viszonylatban történő végrehajtásának. |
(3) |
A módosító jegyzőkönyvet az Unió nevében jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás módosító jegyzőkönyvét a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
A módosító jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
(1) A módosító jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (2).
(2) A Biztottság tájékoztatja a Svájci Államszövetséget és a tagállamokat a módosító jegyzőkönyvből fakadóan, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről szóló megállapodás 1. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban megtett értesítésekről.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.
a Tanács részéről
az elnök
P. GRAMEGNA
(1) A Tanács (EU) 2015/860 határozata (2015. május 26.) az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 136., 2015.6.3., 5. o.).
(2) A Tanács Főtitkársága gondoskodik a módosító jegyzőkönyv hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/12 |
MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV
Az európai közösség és a svájci államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/ek tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodáshoz
AZ EURÓPAI UNIÓ,
valamint
A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG (a továbbiakban: Svájc),
a továbbiakban mindkettő: a Szerződő Fél, vagy együttesen: a Szerződő Felek,
TEKINTETTEL az OECD számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standardjának (a továbbiakban: nemzetközi standard) végrehajtása érdekében, olyan együttműködés keretében, amely figyelembe veszi mindkét Szerződő Fél jogos érdekeit,
MIVEL a Szerződő Felek régóta fennálló és szoros kapcsolatban állnak egymással az adóügyekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás tekintetében, különösen a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK irányelvben (1) meghatározottakkal egyenértékű intézkedések alkalmazásában, és továbbra is e kapcsolatra alapozva elő kívánják mozdítani a nemzetközi adóügyi megfelelést,
MIVEL a Szerződő Felek egy olyan megállapodást kívánnak kötni, amely a kölcsönös automatikus információcserére alapozva előmozdítja a nemzetközi adóügyi megfelelést, a bizalmas jelleg védelme és egyéb védelem biztosítása mellett, beleértve a megosztott információk használatát korlátozó rendelkezéseket,
MIVEL az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 10. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatát, amely a megkeresés alapján történő információcserét adócsalásra, illetőleg ahhoz hasonló cselekményre korlátozva írja elő, összhangba kell hozni az OECD adóügyi átláthatóságra és információcserére vonatkozó standardjával,
MIVEL a Szerződő Felek vonatkozó adatvédelmi jogszabályaikat és gyakorlatukat fogják alkalmazni az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodással összhangban átadott személyes adatok feldolgozása során, és indokolatlan késedelem nélkül értesítik egymást e jogszabályok és gyakorlatok bármely módosítása esetén,
MIVEL a tagállamok és Svájc i. megfelelő garanciákkal rendelkeznek annak biztosítására, hogy az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodásnak megfelelően érkező információk bizalmasak maradjanak és azokat kizárólag az adók megállapításával, behajtásával és beszedésével, az azokkal kapcsolatos végrehajtással vagy büntetőeljárással, illetve a fellebbezések elbírálásával, továbbá mindezek felügyeletével foglalkozó személyek használják, kizárólag az említett tevékenységek céljaira és egyéb engedélyezett célokból, valamint ii. rendelkeznek a hatékony információcseréhez szükséges infrastruktúrával (beleértve az időben történő, pontos, biztonságos és bizalmas információcsere és a hatékony és megbízható kommunikáció biztosítására szolgáló meglévő folyamatokat, továbbá az információcserékkel vagy -kérésekkel kapcsolatos kérdések és aggodalmak azonnali megoldásához és az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás 4. cikkében foglalt rendelkezések kezeléséhez szükséges képességeket),
MIVEL az „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és az „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák kialakításával az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás korlátozni törekszik az olyan lehetőségeket, amikor az adóalany az eszközei Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményekhez való áthelyezése vagy az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás hatálya alá nem tartozó pénzügyi termékekbe való befektetés révén próbál kikerülni az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól. Mindazonáltal bizonyos Pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek adókijátszási céllal való felhasználásának csekély a kockázata, ki kell venni annak hatálya alól. Általános szabályként nem tartalmazhat küszöbértékeket, mivel azok a számlák különböző Pénzügyi intézmények között való felosztása révén könnyen megkerülhetők lennének. Adatszolgáltatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adóalany olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely tekintetében nem fizette meg az adót. Ennek megfelelően az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás alapján történő adatfeldolgozás szükséges és arányos azon cél érdekében, hogy a tagállamok és Svájc adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosítani tudják az érintett adóalanyokat, hogy adótörvényeiket a határokon átnyúló helyzetekben is érvényesíteni tudják, illetve be tudják tartatni, hogy fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét, és hogy el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) a következőképpen módosul:
1. |
a cím helyébe a következő szöveglép: „Megállapodás az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között a pénzügyiszámla-adatokra vonatkozó, a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítására irányuló automatikus információcseréről” |
2. |
A megállapodás 1–22. cikke helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Fogalommeghatározások 1. E megállapodás alkalmazásában:
2. Bármely, az e megállapodásban másképp meg nem határozott, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a korábbi jelentésével, i. a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben (2), vagy adott esetben a megállapodást alkalmazó tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentéssel, és ii. Svájc esetében annak nemzeti jogában meghatározott, az I. és a II. mellékletben szereplő jelentéssel összhangban álló jelentéssel. Ha e megállapodás vagy az I. vagy II. melléklet eltérően meg nem határozza, és hacsak a kontextus másként meg nem kívánja, illetve ha egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága és Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága a 7. cikk rendelkezései szerint (a nemzeti jog által megengedettek szerint) egy közös jelentésről meg nem állapodik, a fogalmak jelentése megegyezik a fogalomnak az e megállapodást alkalmazó, érintett, joghatósággal rendelkező terület joga szerint az adott időpontban irányadó jelentésével; i. ez a tagállamok esetében az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvben, vagy adott esetben az érintett tagállam nemzeti jogában meghatározott jelentés, és ii. Svájc esetében Svájc nemzeti jogában meghatározott jelentés, azzal, hogy a joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam vagy Svájc) hatályos adójoga szerinti jelentést kell irányadónak tekinteni az adott joghatósággal rendelkező terület egyéb jogágában meghatározott jelentéssel szemben. 2. cikk Automatikus információcsere az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan 1. E cikk rendelkezéseinek, valamint az I. és a II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően, amelyek e megállapodás szerves részét képezik, Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával évente, és minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságával évente automatikusan megosztja az e szabályok szerint összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott információkat. 2. Valamely tagállam esetében minden, Svájci adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében, és Svájc esetében minden, Tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla tekintetében az alábbi információkat kell megosztani:
3. cikk Az automatikus információcsere időpontja és módja 1. A 2. cikkben említett információcsere céljából az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összege és jellemzői az információt megosztó joghatósággal rendelkező terület (akár valamely tagállam vagy Svájc) hatályos adójogával összhangban határozhatók meg. 2. A 2. cikkben említett információcsere céljából a megosztott információnak tartalmaznia kell az egyes érintett összegek pénznemét. 3. A 2. cikk (2) bekezdése tekintetében az információcserét a 2015. május 27-én aláírt módosító jegyzőkönyv hatálybelépésétől számított első év vonatkozásában, valamint minden ezt követő évben el kell végezni, azon naptári év végét követő kilenc hónapon belül, amelyre az információ vonatkozik. 4. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 2. cikkben leírt információkat közös adatszolgáltatási standard rendszerben bővíthető jelölőnyelven automatikusan megosztják. 5. A hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is. 4. cikk Együttműködés a megfelelés és végrehajtás terén Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságát és Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága értesíti egy adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az első (értesítő) hatáskörrel rendelkező hatóság alappal feltételezi, hogy hiba következtében a 2. cikk keretében helytelen vagy hiányos információ került bejelentésre, vagy valamely Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem felel meg az I. és a II. melléklettel összhangban alkalmazandó jelentési követelményeknek és átvilágítási eljárásoknak. Az értesített hatáskörrel rendelkező hatóság minden, nemzeti jogában rendelkezésre álló megfelelő intézkedést megtesz az értesítésben leírt hibák vagy megfelelési problémák kiküszöbölésére. 5. cikk Információcsere megkeresés alapján 1. A 2. cikkben foglalt rendelkezések, valamint bármely más, Svájc és bármely tagállam közötti megkeresés alapján történő információcserét biztosító megállapodás ellenére, Svájc hatáskörrel rendelkező hatóságának és bármely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresés alapján meg kell osztania a másik féllel minden olyan információt, amely előreláthatólag releváns e megállapodás végrehajtása vagy Svájc és a tagállamok vagy azok politikai alegysége vagy helyi hatósága által előírt bármely adónemre, illetve bármely megjelölésű adóra vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazása vagy végrehajtása szempontjából, amennyiben az e nemzeti jogszabályok keretében való adózás nem ütközik a Svájc és az adott tagállam közötti kettős adózásról szóló megállapodásba. 2. E cikk (1) bekezdésének és a 6. cikknek a rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők oly módon, hogy azok Svájcot vagy egy tagállamot az alábbiakra köteleznék:
3. Ha egy tagállam vagy Svájc ezzel a cikkel összhangban kérelmező joghatósággal rendelkező területként információt kér, Svájcnak vagy az adott tagállamnak felkért joghatósággal rendelkező területként a kért információ megszerzése érdekében alkalmaznia kell az információgyűjtésre szolgáló intézkedéseit, még akkor is, ha saját adózási célokból ezekre az információkra nincs szüksége. Az előző mondatban foglalt kötelezettségre vonatkoznak a (2) bekezdésben előírt korlátozások, de ezek a korlátozások semmiképpen sem értelmezhetők oly módon, hogy azok megengednék az információnyújtás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az adott Félnek nem fűződik hazai érdeke az információhoz. 4. A (2) bekezdés rendelkezései semmi esetre sem értelmezhetők úgy, hogy azok lehetővé tennék Svájc vagy egy tagállam számára az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azon az alapon, hogy az információ bank, más pénzügyi intézmény, megbízott, illetve meghatalmazottként vagy vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben fennálló tulajdoni érdekeltségére vonatkozik. 5. A hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapodnak az alkalmazandó formanyomtatványokról, valamint az adatátvitel módszeréről vagy módszereiről, beleértve a titkosítási szabványokat is. 6. cikk A személyes adatok bizalmas kezelése és védelme 1. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) által, e megállapodás keretében beszerzett minden információt bizalmasan kell kezelni és ugyanolyan módon kell védeni, mint az adott joghatósággal rendelkező terület által a nemzeti jog keretében megszerzett információt, valamint – a személyes adatok védelme érdekében szükséges mértékben – az alkalmazandó nemzeti joggal, valamint azon biztosítékokkal összhangban, amelyeket az információt biztosító joghatósággal rendelkező terület határozhat meg annak nemzeti jogában előírtak szerint. 2. Az információ minden esetben csak olyan személyeknek vagy hatóságoknak (beleértve a bíróságokat és közigazgatási vagy felügyelő testületeket) adható ki, akik/amelyek a joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) adóinak megállapításával, behajtásával és beszedésével, az azokkal kapcsolatos végrehajtással vagy büntetőeljárással, a fellebbezések elbírálásával, illetve mindezek felügyeletével foglalkoznak. Kizárólag a fent említett személyek vagy hatóságok használhatják az információkat, és kizárólag az előző mondatban megjelölt célokból. E személyek vagy hatóságok az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve az információkat az érintett adókkal kapcsolatos nyilvános bírósági eljárásokon vagy bírósági határozatokban nyilvánosságra hozhatják. 3. Az előző bekezdések rendelkezései ellenére egy joghatósággal rendelkező területre (valamely tagállam vagy Svájc) beérkező információk felhasználhatók más célokra is, amennyiben az ilyen információk az információt átadó joghatósággal rendelkező terület (Svájc, illetve egy tagállam) jogszabályi alapján felhasználhatók az adott célokra, és a joghatósággal rendelkező terület hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezi az ilyen felhasználást. Egy joghatósággal rendelkező terület (valamely tagállam vagy Svájc) által egy másik joghatósággal rendelkező terület (Svájc, illetve egy tagállam) számára biztosított információkat az utóbbi átadhatja egy harmadik, joghatósággal rendelkező terület részére (valamely másik tagállam), ha ahhoz annak, az elsőként említett, joghatósággal rendelkező területnek, amelytől az információ származott, a hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozájárult. Egy tagállam által, annak az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvet átültető hatályos jogszabálya alapján egy másik tagállam részére biztosított információ átadható Svájc számára, ha ahhoz annak a tagállamnak, amelytől az információ származott, a hatáskörrel rendelkező hatósága előzetesen hozzájárult. 4. Egy tagállam vagy Svájc minden hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a másik hatáskörrel rendelkező hatóságot, azaz Svájc, illetve az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, ha a az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó követelmény megsértik, a biztosítékok hiányáról és az ennek következtében kiszabott szankciókról és korrekciós intézkedésekről. 7. cikk Konzultációk és a megállapodás felfüggesztése 1. Amennyiben e megállapodás alkalmazása vagy értelmezése terén nehézségek lépnek fel, Svájc vagy egy tagállam bármely hatáskörrel rendelkező hatósága Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága és a tagállamok egy vagy több hatáskörrel rendelkező hatósága közötti konzultációt kérhet olyan megfelelő intézkedések kidolgozása érdekében, amelyek biztosítják e megállapodás betartását. Az említett, hatáskörrel rendelkező hatóságok a konzultációk eredményeiről haladéktalanul értesítik az Európai Bizottságot és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait. Értelmezési kérdésekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság a hatáskörrel rendelkező hatóságok bármelyikének kérésére részt vehet a konzultációban. 2. Amennyiben a konzultáció e megállapodás rendelkezéseinek jelentős mértékű megszegésére vonatkozik, és az (1) bekezdésben ismertetett eljárás nem biztosít megfelelő megoldást, valamely tagállam vagy Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága felfüggesztheti az e megállapodás szerinti, Svájccal, illetveegy bizonyos tagállammal folytatott információcserét, a másik, érintett hatáskörrel rendelkező hatóságnak küldött írásbeli értesítés útján. A felfüggesztés azonnali hatályú. E bekezdés alkalmazásában súlyos szerződésszegésnek minősül többek között e megállapodásnak az adatok bizalmas kezelésére és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése, az az eset, amikor egy tagállam vagy Svájc hatáskörrel rendelkező hatósága nem nyújt az e megállapodás által előírtak szerint időben, illetve megfelelő módon információt, vagy amikor a Szervezeteknek vagy számláknak Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként való meghatározása oly módon történik, amely ellentétes ezen megállapodás céljaival. 8. cikk Módosítások 1. A Szerződő Felek minden olyan alkalommal konzultálnak egymással, amikor a nemzetközi standardnak az OECD szintjén jelentős módosítása kerül elfogadásra, illetve amikor – a Szerződő Felek megítélése szerint – e megállapodás technikai működésének javítása érdekében vagy más nemzetközi folyamatok értékelése és mérlegelése céljából szükség van konzultációra. A konzultációkat bármelyik Szerződő Fél erre vonatkozó kérelmétől számított egy hónapon belül, vagy sürgős esetben a lehető leghamarabb meg kell tartani. 2. E kapcsolatfelvétel keretében a Szerződő Felek konzultálhatnak egymással annak megvizsgálása céljából, hogy szükség van-e e megállapodás módosításaira. 3. Az (1) és a (2) bekezdésben említett konzultáció alkalmazása céljából a Szerződő Felek értesítik egymást az e megállapodás megfelelő működését esetlegesen befolyásoló lehetséges fejleményekről. A Szerződő Felek továbbá értesítik egymást bármely, a Szerződő Fél és egy harmadik állam közötti releváns megállapodásról. 4. A konzultációkat követően e megállapodás a Szerződő Felek közötti jegyzőkönyv vagy új megállapodás útján módosítható. 5. Amennyiben egy Szerződő Fél végrehajtott egy, az OECD által a nemzetközi standardra vonatkozóan elfogadott módosítást, és ennek megfelelően módosítani kívánja e megállapodás I. és/vagy II. mellékletét, arról értesítenie kell a másik Szerződő Felet. Az értesítéstől számítva egy hónapon belül konzultációs eljárást kell lefolytatni a Szerződő Felek között. A (4) bekezdés ellenére, amennyiben a Szerződő Felek e konzultációs eljárás keretében megegyezésre jutnak e megállapodás I. és/vagy II. mellékletének módosításáról és a módosításnak a megállapodás hivatalos módosítása útján történő végrehajtásához szükséges időszakról, a módosítást kérő Szerződő Fél a fent említett eljárás lezárását követő év januárjának első napjától ideiglenesen alkalmazhatja e megállapodás I. és/vagy II. mellékletének a konzultációs eljárás során jóváhagyott módosított változatát. Egy Szerződő Fél esetében akkor tekinthető végrehajtottnak egy, az OECD által a nemzetközi standardra vonatkozóan elfogadott módosítás:
9. cikk Társaságok közötti osztalékok, kamat- és jogdíjkifizetések 1. Svájcban és a tagállamokban a csalás és visszaélés megelőzésére irányuló hazai vagy nemzetközi megállapodáson alapuló rendelkezéseket nem érintve a leányvállalatok által az anyavállalatoknak fizetett osztalékot nem terheli adó a forrásállamban, amennyiben:
2. Svájcban és a tagállamokban a csalás és visszaélés megelőzésére irányuló hazai vagy nemzetközi megállapodáson alapuló rendelkezéseket nem érintve a társult vállalkozások, illetve állandó telephelyeik közötti kamat- és jogdíjkifizetéseket nem terheli adó a forrásállamban, amennyiben:
3. Ezen megállapodás elfogadása a Svájc és a tagállamok között már meglévő, osztalék-, kamat- és jogdíjkifizetések kedvezőbb elbánású adóztatásáról rendelkező kettős adóztatási megállapodásokat nem érinti. 10. cikk Megszüntetés Ezt a megállapodást a Szerződő Felek bármelyike megszüntetheti a másik Szerződő Félnek küldött írásbeli felmondás útján. A felmondás a felmondásról szóló írásbeli értesítés keltétől számított 12 hónap elteltét követő hónap első napján lép hatályba. Felmondás esetén minden, korábban e megállapodás keretében kapott információ bizalmas marad, és továbbra is e megállapodás 6. cikke hatálya alá tartozik. 11. cikk Területi hatály Ezt a megállapodást egyrészről a tagállamok azon területein kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Svájc területén.” |
(3) |
a mellékletek helyébe a következő szöveg lép: „I. MELLÉKLET A pénzügyi számlák adataira vonatkozó adatszolgáltatási és átvilágítási közös standard (a továbbiakban: közös adatszolgáltatási standard) I. SZAKASZ ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK
II. SZAKASZ ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK
III. SZAKASZ MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK Annak meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.
IV. SZAKASZ ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:
V. SZAKASZ SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK A valamely Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:
VI. SZAKASZ SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:
VII. SZAKASZ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:
VIII. SZAKASZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK E megállapodás alkalmazásában:
IX. SZAKASZ GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS A tagállamoknak és Svájcnak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:
II. MELLÉKLET A pénzügyi számlák adataira vonatkozó kiegészítő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok 1. A körülmények megváltozása A »körülmények megváltozása« minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet VII. szakaszának C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatározott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy – amennyiben az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet III. szakaszának B. 2–6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia. 2. A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul. 3. A Pénzügyi intézmény illetősége Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban »illetőséggel rendelkező«-nek, ha az említett tagállam, Svájc vagy más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik (azaz a Részt vevő joghatóság be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból valamely tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban illetősséggel rendelkezik, akkor annak a tagállamnak, Svájcnak vagy más Részt vevő joghatóságnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek, Svájci pénzügyi intézménynek, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban adóilletőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam, Svájc, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban, Svájcban, illetve más Részt vevő joghatóságban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az ezen megállapodás vagy a nemzetközi standardot végrehajtó más megállapodás értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik Részt vevő joghatóságnak (akár valamely tagállam, Svájc vagy más Részt vevő joghatóság) szolgáltatja, mivel abban a másik Részt vevő joghatóságban rendelkezik adóilletőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam, Svájc, illetve más Részt vevő joghatóság joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, Svájci pénzügyi intézmény, illetve Részt vevő joghatóság pénzügyi intézmény, ha:
Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több Részt vevő joghatóságban (egy tagállamban, Svájcban vagy más Részt vevő joghatóságban) rendelkezik adóilletőséggel, akkor abban a Részt vevő joghatóságban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti. 4. Számlavezetés Általánosságban úgy tekintendő, hogy a számlát az alábbiak szerinti Pénzügyi intézmény vezeti:
5. Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezőt, amelyben a tényleges üzletvezetés helye található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz »hasonlónak«, ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett ország adóügyi jogszabályainak értelmében az adott Adatszolgáltatásra kötelezett országban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak. 6. A Szervezet székhelyének címe Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban, Svájcban vagy más joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint adóilletőséggel rendelkezik, vagy az abban a tagállamban, Svájcban vagy más joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan »postán maradó küldemény« megbízás van érvényben. III. MELLÉKLET A szerződő felek hatáskörrel rendelkező hatóságainak jegyzéke A megállapodás alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok a következők:
|
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
1. Ezt a módosító jegyzőkönyvet a Szerződő Feleknek belső eljárásaikkal összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk. A Szerződő Felek értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről. A módosító jegyzőkönyv az végső értesítést követő január 1-jén lép hatályba.
2. Az e módosító jegyzőkönyvben a megkeresésre történő információcsere tekintetében megállapított rendelkezések az olyan, megkeresésre történő információcserére alkalmazandók, amelyek esetében a megkeresésre a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján vagy azt követően kerül sor, és az információk olyan pénzügyi évre vonatkoznak, amely a jegyzőkönyv hatálybalépése évének január 1-jén vagy azt követően kezdődik. Azt az esetet kivéve, ha a módosító jegyzőkönyvvel módosított 5. cikk alkalmazandó, a megállapodás 10. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata továbbra is alkalmazandó.
3. A módosító jegyzőkönyv hatálybalépése nem érinti a magánszemélyeknek a 9. cikk e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata szerinti kérelmeit.
4. A megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változata alkalmazási időszakának végéig Svájc záróelszámolást készít, a tagállamok részére zárókifizetést teljesít, és a megállapodás 2. cikkének e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatának megfelelően tájékoztatja a tagállamokat a területén letelepedett kifizetőktől kapott, a megállapodás e módosító jegyzőkönyvvel való módosítását megelőző változatának utolsó alkalmazási évére – illetőleg adott esetben egy korábbi évre – vonatkozó információkról.
3. cikk
A megállapodás a következő jegyzőkönyvvel egészül ki:
„Jegyzőkönyv az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti, a számlainformációknak a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítását célzó automatikus cseréjéről szóló megállapodáshoz
Az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött jelen módosító jegyzőkönyv aláírásának alkalmával a kellően felhatalmazott alulírottak megállapodtak az alábbi rendelkezésekben, melyek az e módosító jegyzőkönyvvel módosított megállapodás szerves részét képezik:
1. |
A felek egyetértenek abban, hogy az 5. cikk szerinti információcserére irányuló megkeresésre csak akkor kerülhet sor, ha a megkereső állam (akár valamely tagállam vagy Svájc) a saját adóügyi eljárásai alapján rendelkezésre álló valamennyi rendes információforrást kimerítette. |
2. |
A felek egyetértenek abban, hogy a megkereső állam (akár valamely tagállam vagy Svájc) Hatáskörrel rendelkező Hatósága az e megállapodás 5. cikke szerinti megkeresés alkalmával a megkeresett állam (Svájc, illetve az adott tagállam) Hatáskörrel rendelkező Hatóságának rendelkezésére bocsátja az alábbi információkat:
|
3. |
A felek egyetértenek abban, hogy az »előreláthatólag fontos« követelmény bevezetésének célja az, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere a lehető legszélesebb körű legyen, ugyanakkor egyértelművé tegye, hogy a tagállamok és Svájc nem végezhetnek önkényes adatgyűjtést (ún. »fishing expedition«), vagy nem kérhetnek információkat akkor, ha valószínűtlen, hogy a kért információk az adott adófizető adóügyei tekintetében lényegesek lennének. Jóllehet a 2. bekezdés olyan fontos eljárási követelményeket tartalmaz, melyek célja az önkényes adatgyűjtés megelőzése, a 2. bekezdés i–v. pontját nem szabad úgy értelmezni, hogy az meghiúsítsa a hatékony információcserét. Az »előreláthatólag fontos« követelménynek egy (névvel vagy másképp azonosított) adófizető vagy több (névvel vagy másképp azonosított) adófizető esetében is meg lehet felelni. |
4. |
A felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás nem rendelkezik a spontán információcseréről. |
5. |
A felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 5. cikke szerinti információcsere alkalmával az adófizetők jogaira vonatkozóan a megkeresett államban (akár valamely tagállam vagy Svájc) előírt közigazgatási eljárási szabályokat kell alkalmazni. A felek továbbá egyetértenek abban, hogy e rendelkezések célja tisztességes eljárást biztosítani az adófizetők számára, nem pedig megakadályozni vagy indokolatlanul hátráltatni az információcserét.” |
4. cikk
Nyelvek
E módosító jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely nyelvi változatok mindegyike egyaránt hiteles.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak e módosító jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.
Съставено в Брюксел на двадесет и седми май две хиляди и петнадесета година.
Hecho en Bruselas, el veintisiete de mayo de dos mil quince.
V Bruselu dne dvacátého sedmého května dva tisíce patnáct.
Udfærdiget i Bruxelles den syvogtyvende maj to tusind og femten.
Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten Mai zweitausendfünfzehn.
Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta maikuu kahekümne seitsmendal päeval Brüsselis.
Έγινε στις Βρυξέλλες, στις είκοσι εφτά Μαΐου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.
Done at Brussels on the twenty-seventh day of May in the year two thousand and fifteen.
Fait à Bruxelles, le vingt-sept mai deux mille quinze.
Sastavljeno u Bruxellesu dvadeset sedmog svibnja dvije tisuće petnaeste.
Fatto a Bruxelles, addì ventisette maggio duemilaquindici.
Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada divdesmit septītajā maijā.
Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų gegužės dvidešimt septintą dieną Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenötödik év május havának huszonhetedik napján.
Magħmul fi Brussell, fis-sebgħa u għoxrin jum ta’ Mejju tas-sena elfejn u ħmistax.
Gedaan te Brussel, de zevenentwintigste mei tweeduizend vijftien.
Sporządzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego maja roku dwa tysiące piętnastego.
Feito em Bruxelas, em vinte e sete de maio de dois mil e quinze.
Întocmit la Bruxelles la douăzeci și șapte mai două mii cincisprezece.
V Bruseli dvadsiateho siedmeho mája dvetisícpätnásť.
V Bruslju, dne sedemindvajsetega maja leta dva tisoč petnajst.
Tehty Brysselissä kahdentenakymmenentenäseitsemäntenä päivänä toukokuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.
Som skedde i Bryssel den tjugosjunde maj tjugohundrafemton.
За Европейския съюз
Рог la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europæiske Union
Für die Europäische Union
Euroopa Liidu nimel
Για την Ευρωπαϊκή Ένωση
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienības vārdā –
Europos Sąjungos vardu
Az Európai Unió részéről
Għall-Unjoni Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europejskiej
Pela União Europeia
Pentru Uniunea Europeană
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
За Конфедерация Швейцария
Por la Confederación Suiza
Za Švýcarskou konfederaci
For Det Schweiziske Forbund
Für die Schweizerische Eidgenossenschaft
Šveitsi Konföderatsiooni nimel
Για την Ελβετική Συνομοσπονδία
For the Swiss Confederation
Pour la Confédération suisse
Za Švicarsku Konfederaciju
Per la Confederazione svizzera
Šveices Konfederācijas vārdā –
Šveicarijos Konfederacijos vardu
A Svájci Államszövetség részéről
Għall-Konfederazzjoni Żvizzera
Voor de Zwitserse Bondsstaat
W imieniu Konfederacji Szwajcarskiej
Pela Confederação Suíça
Pentru Confederația Elvețiană
Za Švajčiarsku konfederáciu
Za Švicarsko konfederacijo
Sveitsin valaliiton puolesta
För Schweiziska edsförbundet
(1) HL L 157., 2003.6.26., 38. o.
(2) HL L 64., 2011.3.11., 1. o.
(3) Svájc tekintetében a »korlátolt felelősségű társaság« kifejezés a következőket fedi le:
— |
société anonyme/Aktiengesellschaft/società anonima, |
— |
société à responsabilité limitée/Gesellschaft mit beschränkter Haftung/società a responsabilità limitata, |
— |
société en commandite par actions/Kommanditaktiengesellschaft/società in accomandita per azioni. |
A SZERZŐDŐ FELEK NYILATKOZATAI:
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MÓDOSÍTÓ JEGYZŐKÖNYV HATÁLYBALÉPÉSÉRŐL
A Szerződő Felek arra számítanak, hogy Svájcnak a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó alkotmányos követelményei és az Európai Unióban a nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozó jogi követelmények időben teljesülnek ahhoz, hogy a módosító jegyzőkönyv 2017. január 1-jén hatályba léphessen. Ennek érdekében a Szerződő Felek megtesznek minden hatalmukban álló intézkedést.
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁSRÓL ÉS A MELLÉKLETEKRŐL
A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a megállapodás és a mellékletek végrehajtása során – az egységes alkalmazás érdekében – a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal kötendő OECD-mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött megjegyzéseket kell hivatkozásként vagy értelmezés céljára felhasználni.
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a megkeresésre történő információcserére vonatkozó 5. cikk végrehajtása során a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD-modellegyezmény 26. cikkéhez fűzött megjegyzést kell értelmezés céljára felhasználni.
A SZERZŐDŐ FELEK KÖZÖS NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS I. MELLÉKLETE III. SZAKASZÁNAK A. PONTJÁRÓL
A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják az I. melléklet III. szakasza A. pontjának gyakorlati jelentőségét, amely pont úgy rendelkezik, hogy meglévő Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és Járadékbiztosítási szerződések esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet ilyen szerződést valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személynek.
A Szerződő Felek közös értelmezése szerint az I. melléklet III. szakasza A. pontjának alkalmazásában csak akkor tekinthető úgy, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogszerűen nem értékesíthet Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést valamely Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személynek, ha a Részt vevő joghatóság (valamely tagállam vagy Svájc) adóilletőségével rendelkező Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményekre vonatkozó európai uniós és tagállami, illetve svájci jog nemcsak azt mondja ki, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság (akár Svájc, illetve valamely tagállam) területén jogszerűen nem értékesíthet visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést, hanem azt is, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek jogszerűen nem értékesíthet Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést.
Ezért a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, az pedig Svájcot, ha a svájci Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Európai Unió joga vagy az adott tagállam joga alapján – függetlenül attól, hogy azokat hol véglegesítik – nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket az adott tagállamban illetőséggel rendelkező személyeknek. Ugyanígy Svájc értesíti az Európai Bizottságot, az pedig a tagállamokat, ha egy vagy több tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei a svájci jog alapján – függetlenül attól, hogy azokat hol véglegesítik -nem értékesíthetnek ilyen szerződéseket svájci illetőségű személyeknek. Az említett értesítéseket – a módosító jegyzőkönyv hatálybalépésekor előálló jogi helyzetre való tekintettel – a jegyzőkönyv hatálybalépése előtt meg kell küldeni. Ilyen értesítés hiányában úgy kell tekinteni, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett ország joga alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények bizonyos körülmények fennállása esetén jogszerűen értékesíthetnek Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést az adott Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek. Amennyiben azon joghatóság joga, amely alá az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tartozik, ugyancsak nem akadályozza meg, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények jogszerűen Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést és Járadékbiztosítási szerződést értékesítsenek az Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság adóilletőségével rendelkező személyeknek, akkor az adott Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményekre és szerződésekre az I. melléklet III. szakaszának A. pontja nem alkalmazható.
SVÁJC NYILATKOZATA A MEGÁLLAPODÁS 5. CIKKÉRŐL
A svájci küldöttség közölte az Európai Bizottsággal, hogy tartózkodik a jogszerűtlenül megszerzett adatokon alapuló megkeresésre történő információcserétől. Az Európai Bizottság tudomásul vette Svájc álláspontját.
RENDELETEK
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/50 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2401 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2015. október 2.)
az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásának tartalmáról és működéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére, valamint 8. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírja az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság) az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásának létrehozását és vezetését. |
(2) |
A nyilvántartás az európai politikai pártként vagy európai politikai alapítványként való bejegyzés iránti kérelmekkel benyújtott adatok, részletek és dokumentumok, valamint minden ezt követően e rendeletnek megfelelően az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok által benyújtott adatok, részletek és dokumentumok tára. |
(3) |
A Hatóságnak meg kell kapnia a nyilvántartással kapcsolatos feladatai teljes körű ellátásához szükséges információkat és bizonylatokat. |
(4) |
A nyilvántartás közszolgáltatást nyújt az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a jogbiztonság jegyében. Ezen okból a Hatóságnak úgy kell működtetnie a nyilvántartást, hogy megfelelő hozzáférést biztosítson a benne foglalt információkhoz, valamint hitelesítse azokat, és egyidejűleg tiszteletben tartsa az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 33. cikke értelmében fennálló, a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettségeit, ideértve a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 45. cikkében meghatározott adatkezelői szerepét. |
(5) |
A Hatóságnak szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatot kell biztosítani, amely a Bizottság által az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikke (3) bekezdésének értelmében elfogadott végrehajtási rendeletben meghatározott információkat tartalmazza. |
(6) |
A működési módozatokat – amelyeknek arányosnak kell maradniuk – a Hatóság fogja meghatározni. |
(7) |
A nyilvántartásnak el kell térnie az Európai Parlament által az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 32. cikkének megfelelően felállított honlaptól, ugyanakkor egyes, a nyilvántartásban tárolt dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni ezen a honlapon, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A nyilvántartás tartalma
(1) Az európai politikai pártokkal és az európai politikai alapítványokkal kapcsolatosan a nyilvántartásnak a következő dokumentumokat és adott esetben ezek frissítéseit kell tartalmaznia:
a) |
az alapszabályokat, ideértve azoknak az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 4. és 5. cikke által előírt valamennyi elemét és ezek bármely módosítását; |
b) |
az 1141/2014/EU, Euratom rendelethez mellékelt, kitöltött és aláírt szabványnyilatkozatot; |
c) |
amennyiben szükséges, az alapszabályokon túl az európai politikai párt és – amennyiben létezik – a hozzá kapcsolódó alapítvány pénzügyi, igazgatási és irányítási struktúrájának részletes leírását, a két szervezet közötti egyértelmű különállás feltüntetésével; |
d) |
amennyiben a kérelmező székhelye szerinti tagállam előírja, nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a kérelmező eleget tett a kérelmezéshez szükséges valamennyi alkalmazandó nemzeti követelménynek, és hogy alapszabálya megfelel a nemzeti jog minden vonatkozó előírásának; |
e) |
bármely, a tagállami hatóságoktól származó dokumentum vagy levelezés, amely az e cikk alá tartozó dokumentumokhoz vagy információhoz kapcsolódik; |
(2) Az európai politikai pártokkal kapcsolatosan a nyilvántartásnak az (1) bekezdésben hivatkozott dokumentumokon túlmenően a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:
a) |
az európai politikai pártként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem, amelyet a kérelmező szervezet elnöke vagy vezetője aláírt; |
b) |
a nyilvántartásba vétel iránti kérelem előtti legutóbbi európai parlamenti választásokon elért hivatalos eredmények másolata, és az európai politikai párt nyilvántartásba vételét követően minden európai parlamenti választást követően az elért hivatalos eredmények másolata; |
c) |
természetes személyekből álló európai politikai párt esetében legalább hét, különböző tagállamból származó személy által aláírt nyilatkozat, akik az Európai Parlamentben, nemzeti vagy regionális parlamentekben vagy közgyűlésekben választás útján szerzett mandátummal rendelkeznek, megerősítve az érintett európai politikai pártban tervezett tagságukat; az európai parlamenti, nemzeti vagy regionális választások eredményének, vagy a tagságban bekövetkezett változásoknak, esetleg mindkettő következtében létrejött változások; |
d) |
abban az esetben, ha a kérelmező egy olyan politikai párt, amely még nem vett részt az európai parlamenti választásokon, írásbeli nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy nyilvánosan kifejezte a következő európai parlamenti választásokon való részvételre irányuló szándékát, a hozzá kapcsolódó nemzeti vagy regionális politikai pártok (vagy mindkettő) feltüntetésével, valamint a választásokon való jelöltállítás szándékával; |
e) |
a jelenlegi tagpártok listája, az alapszabályhoz mellékelten, minden egyes tagpárt esetében feltüntetve annak nevét, rövidítését, a tagság típusát és azt a tagállamot, ahol alapították; |
(3) Az európai politikai alapítványokkal kapcsolatosan a nyilvántartásnak az (1) bekezdésben hivatkozott dokumentumokon túlmenően a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:
a) |
az európai politikai alapítványként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem, amelyet a kérelmező szervezet elnöke vagy vezetője, valamint azon európai politikai párt elnöke vagy vezetője aláírt, amelyhez a kérelmező politikai alapítvány kapcsolódik; |
b) |
az irányító testület tagjainak névsora, az egyes tagok nemzetiségének feltüntetésével; |
c) |
a tagszervezetek jelenlegi listája, minden egyes tagszervezet esetében feltüntetve annak teljes nevét, rövidítését, a tagság típusát és azt a tagállamot, ahol alapították. |
(4) A nyilvántartásban a következő, minden nyilvántartásba vett európai politikai pártra és európai szintű politikai alapítványra vonatkozó információkat kell naprakészen tartani:
a) |
a szervezet típusa (európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány); |
b) |
a Hatóság által az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartására vonatkozó nyilvántartási számok rendszeréről és a kiállított szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatokról szóló bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban kiosztott nyilvántartási szám; |
c) |
a teljes név, a rövidítés és a logó; |
d) |
a tagállam, ahol az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány székhelye található; |
e) |
ha a tagállam, ahol a székhely található, párhuzamos nyilvántartást vezet, az illetékes nyilvántartó hatóság neve, címe és (ha van) honlapja; |
f) |
a székhely címe és (amennyiben az eltérő) a levelezési cím, e-mail cím és (ha van) honlap; |
g) |
az európai politikai pártként vagy európai politikai alapítványként történő nyilvántartásba vétel dátuma, és (adott esetben) a nyilvántartásból való törlés dátuma; |
h) |
ha egy európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány egy tagállami nyilvántartásba vett szervezetből alakult át, e szervezet teljes neve és jogi státusa, ideértve bármely nyilvántartási számot; |
i) |
az alapszabályok elfogadásának és bármely módosításának dátuma; |
j) |
az európai politikai párt vagy tagpárt azon tagjainak száma (adott esetben), akik európai parlamenti képviselők; |
k) |
az európai politikai párt kapcsolódó európai politikai alapítványának neve és nyilvántartási száma (ha van ilyen); |
l) |
az európai politikai alapítványok esetében a kapcsolódó európai politikai párt neve és nyilvántartási száma; |
m) |
az adminisztratív, pénzügyi és jogi képviseleti hatáskörrel felruházott szervezetek tagjai vagy ilyen pozíciót betöltő személyek személyazonossága, ideértve a nevet, a születési időt, a nemzetiséget és a lakóhelyet, arra vonatkozó beosztásuk és hatáskörük egyértelmű feltüntetésével, hogy egyénileg vagy együttesen harmadik felekkel szemben a szervezet nevében kötelezettségeket vállalhatnak-e, illetve a szervezet képviseletét jogi eljárásokban elláthatják-e. |
(5) A nyilvántartásban az (1)–(4) bekezdésben szereplő valamennyi dokumentumot és információt határozatlan ideig kell tárolni.
2. cikk
Kiegészítő információk és bizonylatok
A nyilvántartásba vételt kérelmezők és a nyilvántartásba vett európai politikai pártok és európai politikai alapítványok az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 8. cikke (2) bekezdésében előírtakon túl az 1. cikkben szereplő dokumentumokat és információkat, valamint ezek bármely frissítéseit is kötelesek benyújtani a Hatósághoz.
A Hatóság felkérheti az európai politikai pártokat és az európai politikai alapítványokat a megadott hiányos vagy elavult dokumentumok és információk helyesbítésére.
3. cikk
A nyilvántartás által nyújtott szolgáltatások
(1) A Hatóság a nyilvántartásból szabványosított formátumú kivonatokat állít ki. A Hatóság nyilvántartási kivonatot nyújt bármely természetes vagy jogi személynek a kérelem kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül.
(2) Ahol a Hatóság hatáskörrel rendelkezik az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján, a Hatóságnak kérelemre hitelesítenie kell, hogy a szabványosított formátumú kivonatban nyújtott információ helyes, naprakész és a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelő.
Ahol a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján, kérelemre hitelesítenie kell, hogy a rendelkezésére álló, szabványosított formátumú kivonatban nyújtott információ a lehető legnagyobb mértékben teljes, naprakész és helyes, miután a lehetséges ésszerű ellenőrzéseket elvégezték. Ezek közé az ellenőrzések közé tartozik az illetékes tagállami hatóságoktól az információk megerősítésnek beszerzése olyan mértékig, ameddig a vonatkozó nemzeti jogalkotás az érintett hatóságok számára erre jogalapot biztosít. Az (1) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a jelen albekezdés alá tartozó kérelmekre.
Az e bekezdésben hivatkozott igazolásban a Hatóságnak egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szerint hatáskörrel rendelkezik-e.
(3) A Hatóságnak kérelemre a (2) bekezdésben hivatkozott igazolást kell biztosítania az uniós intézmények és szervek, továbbá a tagállami hatóságok és bíróságok számára. Kérelemre ilyen igazolást kell kibocsátania továbbá az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok számára saját státusukkal kapcsolatosan.
A Hatóság megfelelően indokolt kérelem kézhezvételét követően ilyen igazolást nyújthat bármely más természetes vagy jogi személynek is, ha erre jogi vagy közigazgatási eljárásokhoz szükség van.
(4) A Hatóság részletesen meghatározza a szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatok és az igazolások iránti kérelmek benyújtására, valamint, valamint a kivonatok és igazolások kiállítására vonatkozó eljárásokat, ideértve az e szolgáltatások nyújtásához igénybevett elektronikus eszközök használatára vonatkozó szabályokat.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 2-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 317., 2014.11.4., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/54 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2402 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2015. október 12.)
a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (10) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság a 2011/877/EU végrehajtási határozatában (3) – egy, a releváns tényezők, köztük az építés éve és a tüzelőanyag típusa szerint differenciált értékeket tartalmazó mátrix formájában – megállapította a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. Ezeket az értékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni. |
(2) |
A Bizottság – a reális körülmények közötti üzemeltetéshez tartozó, a tagállamok és az érdekeltek által szolgáltatott adatok figyelembevételével – felülvizsgálta a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket. A rendelkezésre álló legjobb és gazdaságilag indokolható technológiákban a felülvizsgálat tárgyidőszakában (2011–2015) bekövetkezett fejlődés figyelembevételével a Bizottság megállapította, hogy a 2011/877/EU bizottsági határozatban a kapcsolt energiatermelő egység építésének éve vonatkozásában tett megkülönböztetést a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek tekintetében indokolt fenntartani. |
(3) |
Az egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálata az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján megerősítette, hogy a 2011/877/EU határozatban az éghajlati viszonyokkal összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket csak a gáztüzelésű létesítmények esetében indokolt alkalmazni. |
(4) |
A felülvizsgálat az elmúlt évek tapasztalatai és az elemzések alapján azt is megállapította, hogy a 2011/877/EU határozatban a hálózati veszteségekkel összefüggésben megállapított korrekciós tényezőket továbbra is indokolt alkalmazni. A hálózati veszteségek jobb figyelembevétele érdekében azonban a feszültséghatárokat és a korrekciós tényezők értékét ki kell igazítani. |
(5) |
A felülvizsgálat bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket bizonyos esetekben indokolt módosítani. A már hatályban lévő rendszerek utólagos módosításának elkerülése érdekében az új referenciaértékek csak 2016-tól lesznek alkalmazandók, míg a 2016 előtt épült létesítmények esetében a jelenlegi értékek maradnak alkalmazandók. Nem bizonyult szükségesnek az olyan korrekciós tényezők alkalmazása sem, amelyek az éghajlati viszonyoktól függnek, mert a környezeti hőmérséklet nem befolyásolja jelentős mértékben a tüzelőanyagból való hőtermelés termodinamikáját. Emellett olyan korrekciós tényezőkre sincs szükség, amelyek a hálózati hőveszteséget veszik figyelembe, mert a hőenergia felhasználása mindig az előállítás helyéhez közel történik. |
(6) |
A felülvizsgálat során bebizonyosodott, hogy különbséget kell tenni a gőzt és a forró vizet előállító kazánok energiahatékonysági referenciaértéke között. |
(7) |
A reális körülmények közötti üzemeltetés adatai rámutattak, hogy a felülvizsgálat tárgyidőszakában bizonyos tüzelőanyag-típusokkal működő korszerű létesítmények esetében a tényleges működési jellemzők statisztikailag szignifikáns mértékben javultak. |
(8) |
Annak érdekében, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre irányuló beruházások stabil feltételek között valósulhassanak meg, és a jövőben is megmaradjon a beruházók bizalma, meg kell állapítani a villamosenergia- és a hőtermelés egységes referenciaértékeit. |
(9) |
A külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozóan a 2011/877/EU határozatban megállapított referenciaértékeket 2015. december 31-ig kell alkalmazni, ezért 2016. január 1-jén új referenciaértékek bevezetése szükséges. Ahhoz, hogy az új referenciaértékek akkortól valóban alkalmazhatók legyenek, e rendeletnek a kihirdetését követő első napon hatályba kell lépnie. |
(10) |
A Bizottságot a külön hő- és villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes referenciaértékek felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján történő aktualizálására a 2012/27/EU irányelv 14., 22. és 23. cikke hatalmazza fel. Ezt a felhatalmazást a Bizottság 2012. december 4-ével kezdődően, öt évre kapta. Nem zárható ki, hogy a felhatalmazást a jogalkotó nem hosszabbítja meg a 2017. december 4. utáni időszakra, ezért az e rendeletben megállapított referenciaértékek alkalmazását időbeli korlát nélkül indokolt elrendelni. Ha a Bizottság időközben új felhatalmazást kap, szándékában áll az e rendeletben megállapított referenciaértékeket legkésőbb négy évvel e rendelet hatálybalépése után felülvizsgálni. |
(11) |
A 2012/27/EU irányelv egyik célja a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés energiamegtakarítási célú támogatása, ezért ösztönözni kell a régebbi kapcsolt energiatermelő egységek olyan felújítását, amelyek nyomán javul az energiahatékonyságuk. Ebből a megfontolásból, és igazodva ahhoz a követelményhez, hogy az egységes hatásfok-referenciaértékek a 2012/27/EU irányelv II. mellékletének f) pontjában meghatározott elveken alapuljanak, a kapcsolt energiatermelő egységekre vonatkozó villamosenergia-előállítási hatásfok-referenciaértékeknek a létesítmény megépítését követő tizenegyedik évtől fogva növekedniük kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az egységes hatásfok-referenciaértékek megállapítása
A külön villamosenergia- és hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket az I. és a II. melléklet állapítja meg.
2. cikk
A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékekre alkalmazandó korrekciós tényezők
(1) A tagállamok a III. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az átlagos éghajlati viszonyaikhoz igazítsák.
Ha egy tagállam területének különböző részeiben a hivatalos meteorológiai adatok szerint az éves környezeti hőmérsékletben 5 °C vagy annál nagyobb különbségek mutatkoznak, az adott tagállam az első albekezdés alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott módszer segítségével több éghajlati zónát is kijelölhet, de erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.
(2) A tagállamok a IV. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőket alkalmazzák annak érdekében, hogy az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket az elkerült hálózati veszteségek figyelembevételével kiigazítsák.
(3) Ha egy tagállam a III. mellékletben és a IV. mellékletben megállapított korrekciós tényezőket egyaránt alkalmazza, akkor előbb a III. mellékletet kell alkalmaznia, és csak azt követően a IV. mellékletet.
3. cikk
A külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása
(1) A tagállamok az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák. Az I. mellékletben megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek a kapcsolt energiatermelő egység építésétől számított első tíz évben alkalmazandók.
(2) A kapcsolt energiatermelő egység építését követő tizenegyedik évtől fogva a tagállamok az (1) bekezdés alapján a 10 éves korú kapcsolt energiatermelő egységre alkalmazandó egységes hatásfok-referenciaértékeket alkalmazzák. Ezek az egységes hatásfok-referenciaértékek egy évig alkalmazhatók.
(3) E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve az a naptári év, amelyben az egység először állít elő villamos energiát.
4. cikk
A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek alkalmazása
(1) A tagállamok a II. mellékletben megállapított egységes referenciaértékeket a kapcsolt energiatermelő egység építési évének függvényében alkalmazzák.
(2) E cikk alkalmazásában a kapcsolt energiatermelő egység építési éve megegyezik a 3. cikk alkalmazásában figyelembe vett építési évvel.
5. cikk
Kapcsolt energiatermelő egység felújítása
Ha egy meglévő kapcsolt energiatermelő egység felújításának beruházási költsége nagyobb egy új, a meglévőhöz hasonló kapcsolt energiatermelő egység beruházási költségének 50 %-ánál, a 3. és a 4. cikk alkalmazásában a felújított kapcsolt energiatermelő egység építési évének azt a naptári évet kell tekinteni, amelyben a felújított kapcsolt energiatermelő egység először állít elő villamos energiát.
6. cikk
Több tüzelőanyag
Ha a kapcsolt energiatermelő egység több különböző típusú tüzelőanyaggal üzemel, a külön termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékeket a különböző tüzelőanyagokhoz tartozó energiabevitel súlyozott átlagával arányosan kell alkalmazni.
7. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2011/877/EU határozat hatályát veszti.
8. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő első napon lép hatályba.
Rendelkezéseit 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. október 12-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 315., 2012.11.14., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 2004/8/EK irányelve a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról (HL L 52., 2004.2.21., 50. o.).
(3) A Bizottság 2011. december 19-i 2011/877/EU végrehajtási határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról és a 2007/74/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2011.12.23., 91. o.).
I. MELLÉKLET
A külön villamosenergia-előállításra vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek
(említi az 1. cikk)
Az alábbi táblázatban a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.
Kategória |
A tüzelőanyag típusa |
Építési év |
|||
2012 előtt |
2012–2015 |
2016-tól kezdődően |
|||
Szilárd |
S1 |
Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
S2 |
Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj |
41,8 |
41,8 |
41,8 |
|
S3 |
Tőzeg, tőzegbrikett |
39,0 |
39,0 |
39,0 |
|
S4 |
Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját |
33,0 |
33,0 |
37,0 |
|
S5 |
Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is |
25,0 |
25,0 |
30,0 |
|
S6 |
Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék |
25,0 |
25,0 |
25,0 |
|
Folyékony |
L7 |
Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
L8 |
Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
|
L9 |
Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt) |
25,0 |
25,0 |
29,0 |
|
Gáznemű |
G10 |
Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán |
52,5 |
52,5 |
53,0 |
G11 |
Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz |
44,2 |
44,2 |
44,2 |
|
G12 |
Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből |
42,0 |
42,0 |
42,0 |
|
G13 |
Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt) |
35,0 |
35,0 |
35,0 |
|
Más |
O14 |
Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is) |
|
|
30,0 |
O15 |
Atomenergia |
|
|
33,0 |
|
O16 |
Naphőenergia |
|
|
30,0 |
|
O17 |
Geotermikus energia |
|
|
19,5 |
|
O18 |
A fentiekben nem említett más tüzelőanyag |
|
|
30,0 |
II. MELLÉKLET
A külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek
(említi az 1. cikk)
Az alábbi táblázatban a külön hőtermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek a fűtőértéken alapulnak, és az ISO szerinti szabványos légköri feltételeket (15 °C környezeti hőmérséklet, 1,013 bar, 60 % relatív páratartalom) tételezik fel.
Kategória |
Tüzelőanyag típusa: |
Építési év |
||||||
2016 előtt |
2016-tól kezdődően |
|||||||
Forró víz |
Gőz (1) |
Füstgázok közvetlen felhasználása (2) |
Forró víz |
Gőz (1) |
Füstgázok közvetlen felhasználása (2) |
|||
Szilárd |
S1 |
Kőszén, beleértve az antracitot is, bitumenes kőszén, sovány szén, koksz, félkoksz, petrolkoksz |
88 |
83 |
80 |
88 |
83 |
80 |
S2 |
Barnaszén/lignit, barnaszén brikett/lignitbrikett, palaolaj |
86 |
81 |
78 |
86 |
81 |
78 |
|
S3 |
Tőzeg, tőzegbrikett |
86 |
81 |
78 |
86 |
81 |
78 |
|
S4 |
Száraz biomassza, beleértve a fát és más szilárd biomasszát, így a falabdacsot (pelletet) és a brikettet, a szárított fanyesedéket, a tiszta száraz fahulladékot, a diófélék héját, valamint az olajbogyó és más gyümölcsök magját |
86 |
81 |
78 |
86 |
81 |
78 |
|
S5 |
Más szilárd biomassza, beleértve az S4. kategóriában nem említett más fát, valamint a feketelúgot és az acetátoldatot is |
80 |
75 |
72 |
80 |
75 |
72 |
|
S6 |
Települési és ipari hulladék (nem megújuló) és megújuló/biológiailag lebontható hulladék |
80 |
75 |
72 |
80 |
75 |
72 |
|
Folyékony |
L7 |
Nehéz fűtőolaj, gázolaj/dízelolaj, más kőolajtermék |
89 |
84 |
81 |
85 |
80 |
77 |
L8 |
Folyékony bioüzemanyag, beleértve a biometanolt, a bioetanolt, a biobutanolt, a biodízelt és más folyékony bioüzemanyagokat is |
89 |
84 |
81 |
85 |
80 |
77 |
|
L9 |
Folyékony hulladék, beleértve a biológiailag lebontható és a nem megújuló hulladékot (például a faggyút, a zsírt és a sörtörkölyt) |
80 |
75 |
72 |
75 |
70 |
67 |
|
Gáznemű |
G10 |
Földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, cseppfolyósított földgáz és biometán |
90 |
85 |
82 |
92 |
87 |
84 |
G11 |
Finomítói gázok, hidrogén és szintézisgáz |
89 |
84 |
81 |
90 |
85 |
82 |
|
G12 |
Biogáz anaerob rothasztásból, hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelésből |
70 |
65 |
62 |
80 |
75 |
72 |
|
G13 |
Kokszkemencegáz, kohógáz, bányagáz és más visszanyert gázok (nem ideértve a finomítói gázt) |
80 |
75 |
72 |
80 |
75 |
72 |
|
Más |
O14 |
Hulladékhő (beleértve a magas hőmérsékletű technológiai hulladékgázt és az exoterm kémiai reakciók reakciótermékeit is) |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
O15 |
Atomenergia |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
|
O16 |
Naphőenergia |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
|
O17 |
Geotermikus energia |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
|
O18 |
A fentiekben nem említett más tüzelőanyag |
— |
— |
— |
92 |
87 |
— |
(1) Ha a létesítmény a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hőtermelési hatásfokának meghatározása során nem veszi figyelembe a kondenzátumból visszanyert hőt, akkor a fenti táblázat „Gőz” oszlopában található hatásfokértékeket helyénvaló 5 százalékponttal megnövelni.
(2) A füstgázok közvetlen felhasználásához tartozó értékek figyelembevétele akkor indokolt, ha a hőmérséklet legalább 250 °C.
III. MELLÉKLET
Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők és az éghajlati zónák meghatározásának módszere a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához
(említi a 2. cikk (1) bekezdése)
a) Az átlagos éghajlati viszonyokhoz tartozó korrekciós tényezők
A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció az egy adott tagállamban tapasztalható éves átlagos hőmérséklet és az ISO szerinti szabványos légköri feltételekhez tartozó hőmérséklet (15 °C) közötti különbségen alapul.
A korrekció a következő:
|
15 °C felett minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal csökken a hatásfok; |
|
15 °C alatt minden egyes Celsius-fok hatására 0,1 százalékponttal nő a hatásfok. |
Példa:
Ha egy tagállamban az átlagos éves hőmérséklet 10 °C, akkor az adott tagállamban lévő kapcsolt energiatermelő egység referenciaértékét ebben a tagállamban 0,5 százalékponttal meg kell növelni.
b) A környezeti hőmérséklet szerinti korrekció csak a gáznemű tüzelőanyagok (G10, G11, G12, G13) esetében alkalmazható.
c) Az éghajlati zónák meghatározásának módszere
Minden egyes éghajlati zóna határait az éves átlagos környezeti hőmérséklet olyan egész Celsius-fokokhoz tartozó izotermái alkotják, amelyek között legalább 4 °C a különbség. A szomszédos éghajlati zónákban az átlagos éves környezeti hőmérsékletek közötti hőmérséklet-különbségnek legalább 4 °C-nak kell lennie.
Példa:
Ha egy adott tagállamban az éves átlagos környezeti hőmérséklet 12 °C egy adott helyen és 6 °C egy másik helyen, akkor ez a tagállam dönthet úgy, hogy két olyan éghajlati zónát határoz meg, amelyet a 9 °C-os izoterma választ el egymástól:
az egyik éghajlati zóna a 9 °C-os és a 13 °C-os izoterma között helyezkedik el (a különbség 4 °C), és éves átlagos környezeti hőmérséklete 11 °C;
a másik éghajlati zóna pedig az 5 °C-os és a 9 °C-os izoterma között helyezkedik el, és éves átlagos környezeti hőmérséklete 7 °C.
IV. MELLÉKLET
Az elkerült hálózati veszteségeket leíró korrekciós tényezők a külön villamosenergia-előállítás egységes hatásfok-referenciaértékeinek alkalmazásához
(említi a 2. cikk (2) bekezdése)
A kapcsolat feszültségszintje |
Korrekciós tényező (helyszínen kívüli felhasználás) |
Korrekciós tényező (helyszíni felhasználás) |
≥ 345kV |
1 |
0,976 |
≥ 200– < 345kV |
0,972 |
0,963 |
≥ 100– < 200kV |
0,963 |
0,951 |
≥ 50– < 100kV |
0,952 |
0,936 |
≥ 12– < 50kV |
0,935 |
0,914 |
≥ 0,45– < 12kV |
0,918 |
0,891 |
< 0,45 kV |
0,888 |
0,851 |
Példa:
Egy 100 kW villamos teljesítményű, földgázmeghajtású dugattyús motorral működő kapcsolt energiatermelő egység 380 V feszültségű villamos energiát termel. Ennek a villamos energiának 85 %-át használják fel saját fogyasztásra, és 15 %-át táplálják be a hálózatba. A létesítmény 2010-ben épült. Az éves környezeti hőmérséklet 15 °C (tehát nincs szükség éghajlati korrekcióra).
A hálózati veszteség korrekciója után kapott, a külön villamosenergia-termelésre vonatkozó hatásfok-referenciaérték e kapcsolt energiatermelő egység esetében a következő (az e mellékletben található tényezők súlyozott átlaga alapján):
Ref Εη = 52,5 % × (0,851 × 85 % + 0,888 × 15 %) = 45,0 %
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/62 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2403 RENDELETE
(2015. december 15.)
a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak I. melléklete III. részének második bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 91/477/EGK irányelv 4. cikkével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott tűzfegyverek vagy azok részei az irányelvnek megfelelően megjelölésre és nyilvántartásba vételre, illetve hatástalanításra kerüljenek. |
(2) |
A 91/477/EGK irányelv I. melléklete III. része első bekezdésének a) pontjával összhangban a „tűzfegyver” meghatározásnak megfelelő tárgyak nem tartoznak e meghatározás alá, ha használatra maradandóan alkalmatlanná tették őket olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a tűzfegyver minden lényeges része maradandóan működésképtelenné váljon, és azok eltávolítása, kicserélése vagy reaktiválást célzó módosítása ne legyen kivitelezhető. |
(3) |
A 91/477/EGK irányelv I. melléklete III. részének második bekezdése értelmében a tagállamoknak rendelkezéseket kell hozniuk a hatástalanítás illetékes hatóság által történő ellenőrzéséről annak garantálására, hogy a tűzfegyveren elvégzett módosítások azt véglegesen működésképtelenné tegyék. A tagállamok kötelesek továbbá gondoskodni arról, hogy a tűzfegyver hatástalanítása tanúsítvány vagy okmány kiadásával, vagy egy jól látható jelnek a tűzfegyveren történő elhelyezésével igazolásra kerüljön. |
(4) |
Az Unió részes fele a 2014/64/EU tanácsi határozattal (2) megkötött, az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). |
(5) |
A jegyzőkönyv 9. cikke a hatástalanításra vonatkozó általános elveket tartalmazza, amelyeket a részes feleknek be kell tartaniuk. |
(6) |
A tűzfegyverek e rendeletben meghatározott végleges hatástalanításának előírásai és technikái a kézi tűzfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) műszaki szakértelmének igénybevételével kerültek megállapításra. A szóban forgó bizottságot azért hozták létre, hogy ellenőrizze a nemzeti próbajel-felügyeleti hatóságok tevékenységét, és garantálja különösen, hogy minden országban legyenek törvények és rendeletek a tűzfegyverek és lőszerek hatékony és egységes felügyeletének biztosítására. |
(7) |
A tűzfegyver-hatástalanítás lehető legmagasabb biztonsági szintjének biztosítása érdekében a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és naprakésszé teszi az e rendeletben meghatározott műszaki előírásokat. E célból a Bizottságnak célszerű figyelembe vennie a kiegészítő hatástalanítási intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tagállami tapasztalatokat. |
(8) |
Ez a rendelet nem érinti a 91/477/EGK irányelv 3. cikkét. |
(9) |
A biztonsági kockázatra való tekintettel indokolt e rendelet előírásainak hatálya alá vonni az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hatástalanított olyan tűzfegyvereket, amelyeket az említett időpont után hoztak kereskedelmi forgalomba – ideértve az ellenszolgáltatás nélküli átruházást, cserét vagy bartert is – vagy szállítottak másik tagállamba. |
(10) |
A tagállamok részére célszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy területükön az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásokat kiegészítő intézkedéseket vezessenek be a tűzfegyverek hatástalanítására, amennyiben előzetesen meghoztak minden, az e rendeletben előírt közös hatástalanítási előírások és technikák alkalmazásához szükséges intézkedést. |
(11) |
Annak érdekében, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen területükön a biztonság azonos szintjét biztosítani, azok a tagállamok, amelyek e rendelet előírásainak megfelelően kiegészítő intézkedéseket vezetnek be a területükön lévő tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan, kötelezővé tehetik annak igazolását, hogy a területükre szállítandó hatástalanított tűzfegyverek megfelelnek a szóban forgó kiegészítő intézkedéseknek. |
(12) |
Annak érdekében, hogy a Bizottság e rendelet felülvizsgálata során figyelembe vehesse a tűzfegyverek hatástalanítása terén a tagállamokban történt fejleményeket és a tagállamok által alkalmazott bevált módszereket, a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az általuk az e rendelet hatálya alá eső területen elfogadott releváns intézkedésekről, valamint az általuk bevezetett kiegészítő intézkedésekről. E célból az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értesítési eljárásait kell alkalmazni. |
(13) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 91/477/EGK irányelvvel létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet a 91/477/EGK irányelv I. mellékletében meghatározott A, B, C vagy D kategóriájú tűzfegyverekre alkalmazandó.
(2) Ez a rendelet nem vonatkozik az alkalmazási idejének kezdete előtt hatástalanított tűzfegyverekre, kivéve, ha e tűzfegyvereket másik tagállamba szállítják vagy kereskedelmi forgalomba hozzák.
2. cikk
Tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó engedéllyel rendelkező személyek és szervezetek
A tűzfegyverek hatástalanítását a nemzeti jognak megfelelően engedéllyel rendelkező köz- vagy magánszervezetek vagy személyek végezhetik.
3. cikk
A tűzfegyverek hatástalanításának ellenőrzése és tanúsítása
(1) A tagállamok kijelölnek egy illetékes hatóságot (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) annak ellenőrzésére, hogy a tűzfegyverek hatástalanítása az I. melléklet műszaki előírásainak megfelelően történt-e.
(2) Amennyiben az ellenőrző szervezet maga is rendelkezik engedéllyel a tűzfegyverek hatástalanítására, a tagállamnak gondoskodnia kell a szóban forgó feladatok és a feladatokat végző személyek egyértelmű szétválasztásáról a szervezeten belül.
(3) Honlapján a Bizottság közzéteszi a tagállamok által kijelölt ellenőrző szervezetek jegyzékét, az egyes szervezetekről szóló részletes információkkal, a szervezetek emblémájával és elérhetőségeivel együtt.
(4) Amennyiben a tűzfegyver hatástalanítása az I. melléklet műszaki előírásainak megfelelően történt, az ellenőrző szervezet a tűzfegyver tulajdonosa részére hatástalanítási tanúsítványt ad ki a III. mellékletben szereplő minta alapján. A hatástalanítási tanúsítványban megadott adatokat meg kell adni mind a tanúsítvány kiadásának helye szerinti tagállam nyelvén, mind pedig angolul.
(5) A hatástalanított tűzfegyver tulajdonosa a hatástalanítási tanúsítványt köteles határozatlan ideig megőrizni. Ha a hatástalanított tűzfegyvert kereskedelmi forgalomba hozzák, mellékelni kell hozzá a hatástalanítási tanúsítványt.
(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatástalanított tűzfegyverekről kiadott tanúsítványokról legalább 20 éven át nyilvántartást vezessenek, feltüntetve benne a hatástalanítás időpontját és a tanúsítvány számát.
4. cikk
Segítség kérése
A tűzfegyverek hatástalanításának elvégzése, illetve ellenőrzése érdekében bármely tagállam kérheti olyan szervezetek segítségét, amelyek egy másik tagállamtól kaptak engedélyt tűzfegyverek hatástalanítására, vagy amelyeket egy másik tagállam jelölt ki ellenőrző szervezetnek. Amennyiben a kérésnek helyt adnak, és az érinti a tűzfegyverek hatástalanításának ellenőrzését, a segítséget nyújtó ellenőrző szervezet a 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően hatástalanítási tanúsítványt ad ki.
5. cikk
A hatástalanított tűzfegyverek jelölése
A hatástalanított tűzfegyvereket a II. mellékletben szereplő sablonnak megfelelően egységes egyedi jellel kell ellátni annak jelölésére, hogy azokat az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően hatástalanították. Az ellenőrző szervezet a jellel minden olyan alkatrészt ellát, amelyet a tűzfegyver hatástalanítása céljából módosítottak; a jelnek meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a) |
jól látható és eltávolíthatatlan; |
b) |
utalást tartalmaz a tagállamra, amelyben a hatástalanítást végezték, és az ellenőrző szervezetre, amely a hatástalanításról szóló tanúsítványt kiadta; |
c) |
a tűzfegyver eredeti sorozatszáma(i) változatlan(ok) marad(nak). |
6. cikk
A hatástalanításra vonatkozó kiegészítő intézkedések
(1) A tagállamok az I. mellékletben meghatározott műszaki előírásokon túlmenően kiegészítő intézkedéseket vezethetnek be a területükön lévő tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozóan.
(2) A Bizottság a 91/477/EGK irányelvvel létrehozott bizottsággal együtt rendszeresen elemzi a tagállamok által hozott kiegészítő intézkedéseket, és megfontolja az I. mellékletben meghatározott műszaki előírások kellő időben történő felülvizsgálatát.
7. cikk
Hatástalanított tűzfegyverek szállítása az Unión belül
(1) Hatástalanított tűzfegyverek csak akkor szállíthatók át egy másik tagállamba, ha e rendeletnek megfelelően egységes egyedi jellel vannak ellátva és hatástalanítási tanúsítványt mellékeltek hozzájuk.
(2) A tagállamok elismerik a más tagállamok által kiadott hatástalanítási tanúsítványokat, amennyiben azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Ugyanakkor azok a tagállamok, amelyek a 6. cikknek megfelelően kiegészítő intézkedéseket vezettek be, kötelezővé tehetik annak igazolását, hogy a területükre szállítandó hatástalanított tűzfegyverek megfelelnek a szóban forgó kiegészítő intézkedéseknek.
8. cikk
Az értesítésre vonatkozó követelmények
A tagállamok értesítik a Bizottságot az általuk az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadott intézkedésekről, valamint a 6. cikknek megfelelően bevezetett kiegészítő intézkedésekről. E célból a tagállamok az (EU) 2015/1535 irányelvben meghatározott értesítési eljárásokat alkalmazzák.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2016. április 8-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. december 15-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Elżbieta BIEŃKOWSKA
a Bizottság tagja
(1) HL L 256., 1991.9.13., 51. o.
(2) A Tanács 2014. február 11-i 2014/164/EU határozata az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 89., 2014.3.25., 7. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 irányelve a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
I. MELLÉKLET
A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó műszaki előírások
I. |
A tűzfegyverek végleges működésképtelenné tételéhez elvégzendő hatástalanítási műveletek meghatározását három táblázat segíti:
|
II. |
A tűzfegyverek, valamint a hatástalanítási műveletek terén idővel bekövetkező műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében ezeket a műszaki előírásokat rendszeresen, legfeljebb kétévenként felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni. |
III. |
A tűzfegyver-hatástalanítási műveletek helyes és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve pontosítani fogja a fogalommeghatározásokat. |
I. táblázat: A tűzfegyverek típusainak jegyzéke
A tűzfegyverek típusai |
|
1 |
Pisztolyok (egylövetű, félautomata) |
2 |
Revolverek (beleértve a forgódobtöltésű revolvereket is) |
3 |
Egylövetű hosszú tűzfegyverek (nem billenőcsövű tűzfegyverek) |
4 |
Billenőcsövű tűzfegyverek (pl. sima csövű, huzagolt, kombinált, bukó-/forgótömbzáras, rövid és hosszú tűzfegyverek) |
5 |
Ismétlő hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt) |
6 |
Félautomata hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt) |
7 |
(Teljesen) automata tűzfegyverek: pl. egyes gépkarabélyok, géppuskák/géppisztolyok, (teljesen) automata pisztolyok |
8 |
Elöltöltő tűzfegyverek |
II. táblázat: Az egyes műveletek alkatrészenként
ALKATRÉSZ |
ELJÁRÁS |
||||
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|
||||
|
|||||
|
|||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|||||
A fémbetétek keménysége |
A csapszegek/dugók/rudak keménysége = 58 -0; + 6 HRC TIG-hegesztéshez alkalmas, ER 316 L típusú edzett acél |
III. táblázat: Az egyes tűzfegyvertípusok alapvető alkatrészein elvégzendő műveletek
TÍPUS |
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
ELJÁRÁS |
Pisztolyok (az automata pisztolyok kivételével) |
Revolverek |
Egylövetű hosszú tűzfegyverek (nem billenőcsövű) |
Billenőcsövű tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt, kombinált) |
Ismétlő hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt) |
Félautomata hosszú tűzfegyverek (sima csövű, huzagolt) |
Automata tűzfegyverek: gépkarabélyok, géppuskák/géppisztolyok |
Elöltöltő tűzfegyverek |
1.1 |
|
|
X |
|
X |
X |
X |
|
1.2. és 1.3. |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
1.4. |
X |
|
|
|
|
X |
X |
|
1.5. |
|
X |
|
|
|
|
|
|
2.1. |
|
|
X |
|
X |
X |
X |
|
2.2. |
|
|
X |
|
X |
X |
X |
|
2.3. |
|
|
X |
|
X |
X |
X |
|
3.1. |
|
X |
|
|
|
|
|
|
3.2. |
|
X |
|
|
|
|
|
|
4.1. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
4.2. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
4.3. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
4.4. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
4.5. |
X |
|
|
|
|
X |
X (automata pisztolyok esetében) |
|
5.1. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
5.2. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
5.3. |
X |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
5.4. |
X (polimertok esetében) |
|
|
|
|
|
X (automata pisztolyok esetében) |
|
6.1. |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
6.2. |
|
|
|
|
|
X |
X |
|
6.3. |
|
|
|
|
|
|
X |
|
6.4. |
|
|
|
|
|
|
X |
|
7.1. |
|
|
|
X |
|
|
|
|
7.2. |
|
X |
|
X |
|
|
|
|
8.1. vagy 8.2. |
X |
|
|
|
X |
X |
X |
|
8.3. |
|
|
|
|
X (csőtár) |
X (csőtár) |
|
|
9.1. |
|
X |
|
|
|
|
|
X |
10.1. |
X |
|
X |
|
X |
X |
X |
|
10.2. |
X |
|
X |
X |
X |
X |
X |
|
(1) Csavarozással, kapcsolással vagy más módon.
(2) A hegesztés olyan gyártási vagy szobrászati eljárás, melynek során anyagokat, általában fémeket vagy hőre lágyuló anyagokat erősítenek össze olvasztás révén.
II. MELLÉKLET
A hatástalanított tűzfegyverek jelölésére vonatkozó minta
1) |
Hatástalanítási jel |
2) |
A hatástalanítást végző ország hivatalos nemzetközi jele |
3) |
A tűzfegyver hatástalanítását tanúsító szervezet emblémája |
4) |
A hatástalanítás éve |
A teljes jelölést csak a tűzfegyver tokján kell elhelyezni, de a hatástalanítási jelet (1) és a hatástalanítást végző ország jelét (2) minden egyéb alapvető alkatrészen el kell helyezni.
III. MELLÉKLET
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/73 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2404 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. december 16.)
a bizonyos állományok tekintetében rendelkezésre álló 2015. évi halászati kvótáknak a más állományok előző években való túlhalászása miatti csökkentéséről és az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 105. cikke (1), (2), (3) és (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2014. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:
|
(2) |
A 2015. évi halászati kvótákat az alábbi rendeletek állapították meg:
|
(3) |
Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam túllépte a számára kiosztott halászati kvótákat, a Bizottságnak csökkentenie kell az adott tagállam jövőbeli halászati kvótáit. |
(4) |
Az (EU) 2015/1801 bizottsági végrehajtási rendelet (10) a korábbi években történt túlhalászás miatt csökkentette a bizonyos állományok tekintetében 2015-ben rendelkezésre álló halászati kvótákat. |
(5) |
Egyes tagállamok esetében azonban a túlhalászott állományokra vonatkozóan kiosztott kvótákat nem lehetett az (EU) 2015/1801 rendelettel csökkenteni, mert ilyen kvóták 2015-ben nem álltak e tagállamok rendelkezésére. |
(6) |
Bizonyos esetekben a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet (11) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélése révén lehetővé váltak részleges kvótacsökkentések. A fennmaradó mennyiségeket a 1224/2009/EK tanácsi rendelet 105. cikkének (5) bekezdése értelmében más állományok kvótája vonatkozásában kell csökkenteni. |
(7) |
Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy ha a túlhalászott állomány tekintetében a túlhalászást követő évben nem alkalmazható a kvótacsökkentés, mert az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, a csökkentést az ugyanazon földrajzi területen előforduló vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vonatkozóan kell alkalmazni. A 2012/C-72/07 számú bizottsági közlemény (12) szerint az ilyen csökkentéseket lehetőleg az olyan állományok tekintetében kiosztott kvótákon kell végrehajtani, amelyekre a kvótát túlhalászó flotta halászik, figyelembe véve annak szükségességét, hogy a vegyes halászatban el kell kerülni a halak tengerbe való visszadobását. |
(8) |
Az érintett tagállamokkal egyeztetés folyt azokról a javasolt csökkentésekről, amelyek a túlhalászott állományoktól eltérő állományokra kiosztott kvótákat érintik. |
(9) |
Portugália kérésére az I és II övezet norvég vizeiben élő foltostőkehal-állomány (HAD/1N2AB.) 371 766 kilogrammos, illetve az ugyanott előforduló feketetőkehal-állomány (POK/1N2AB.) 178 850 kilogrammos, korábbi években történt túlhalászásának ellentételezésére alternatív állományként indokolt az I és II övezet vörösálsügér-állományát (RED/1N2AB.) figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy az I és II övezet norvég vizeinek vörösálsügér-állományára vonatkozó 2015. évi portugál kvóta 405 000 kilogramm, és így nem elegendő a két állomány túlhalászásáért kiszabandó kvótacsökkentés fedezésére, e kvótát a rendelkezésre álló mennyiség erejéig teljes egészében ki kell használni, a fennmaradó 145 616 kilogrammos mennyiséget pedig a következő év(ek)ben kell levonni az ugyanazon a területen élő feketetőkehal-állományra (POK/1N2AB.) vonatkozóan megállapított kvótából, amíg a teljes túlhalászott mennyiségnek megfelelő összeg visszafizetésre nem kerül. |
(10) |
Ezen túlmenően egyes, az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendeletben megállapított kvótacsökkentések elégtelennek tűnnek. Az előírt kvótacsökkentések a jelek szerint magasabbak voltak a kiigazított 2015-ös kvótánál, ezért az ilyen csökkentéseket nem lehet teljes mértékben végrehajtani az adott kvótákon. A 2012/C-72/07 számú bizottsági közlemény szerint a fennmaradó mennyiségeket a későbbi években rendelkezésre álló kiigazított kvótákból kell levonni. |
(11) |
Az (EU) 2015/1170 bizottsági végrehajtási rendelet (13) alapján a IX és X övezetben és a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizeiben élő norvéghomár-állományra (NEP/9/3411) vonatkozó 2014. évi kiigazított spanyol kvóta 10 %-ának megfelelő 3 369 kilogrammos mennyiség egy kvótaátcsoportosítás nyomán már nem áll Spanyolország rendelkezésére. Következésképpen a rendelkezésre álló 9 287 kilogrammos mennyiséget – amely kivonásra került a szóban forgó állomány tekintetében tartozásként fennálló 19 000 kilogrammos, függőben lévő kvótacsökkentés mennyiségéből – a kvóta további 3 369 kilogrammos, azonnali csökkentésével 5 918 kilogrammra kell mérsékelni. |
(12) |
Az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az e rendelet I. mellékletében említett, 2015. évi halászati kvótákat az ugyanabban a mellékletben más állományok tekintetében megállapított levonások alkalmazásával csökkenteni kell.
2. cikk
Az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. december 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.
(2) A Tanács 2012. december 20-i 1262/2012/EU rendelete az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2013. és 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 356., 2012.12.22., 22. o.).
(3) A Tanács 2013. november 19-i 1180/2013/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 313., 2013.11.22., 4. o.).
(4) A Tanács 2014. január 10-i 24/2014/EU rendelete bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 9., 2014.1.14., 4. o.).
(5) A Tanács 2014. január 20-i 43/2014/EU rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2014.1.28., 1. o.).
(6) A Tanács 2014. november 10-i 1221/2014/EU rendelete a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, valamint a 43/2014/EU és az 1180/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 16. o.).
(7) A Tanács 2014. december 15-i 1367/2014/EU rendelete az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2015. és 2016. évre történő meghatározásáról (HL L 366., 2014.12.20., 1. o.).
(8) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/104 rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról, a 43/2014/EU rendelet módosításáról és a 779/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 22., 2015.1.28., 1. o.).
(9) A Tanács 2015. január 19-i (EU) 2015/106 rendelete bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2015. évre történő meghatározásáról (HL L 19., 2015.1.24., 8. o.).
(10) A Bizottság 2015. október 7-i (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelete a bizonyos állományok tekintetében 2015-ben rendelkezésre álló halászati kvótáknak a korábbi években történt túlhalászás miatti csökkentéséről (HL L 263., 2015.10.8., 19. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(12) HL C 72., 2012.3.10., 27. o.
(13) A Bizottság 2015. július 16-i (EU) 2015/1170 végrehajtási rendelete a 2014. évben a 847/96/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján visszatartott egyes mennyiségeknek a 2015-ös halászati kvótákhoz való hozzáadásáról (HL L 189., 2015.7.17., 2. o.).
I. MELLÉKLET
A TÚLHALÁSZOTT ÁLLOMÁNYOKTÓL ELTÉRŐ ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KVÓTÁK CSÖKKENTÉSE
Tagállam |
Fajkód |
Területkód |
Faj neve |
Terület neve |
2014. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kilogrammban) (1) |
2014. évi összfogás (kilogrammban) |
Kvótafelhasználás (%) |
Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kilogrammban) |
Szorzótényező (2) |
2014-ből fennmaradó csökkentés (5) (kilogrammban) |
Fennmaradó egyenleg (6) (kilogrammban) |
2015. évi csökkentések (kilogrammban) |
A 2015-ben ugyanarra az állományra már alkalmazott csökkentések (kilogrammban) (7) |
Fennmaradó, egy alternatív állomány vonatkozásában csökkentendő mennyiség (kilogrammban) |
|
|
|||||||||||||||
ES |
DWS |
56789- |
Mélytengeri cápák |
Az V, VI, VII, VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei |
0 |
3 039 |
N.A. |
3 039 |
/ |
A |
/ |
/ |
4 559 |
0 |
4 559 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
ES |
BSF |
56712- |
Fekete abroncshal |
Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
4 559 |
|
|||||||||||||||
ES |
GHL |
1N2AB. |
Grönlandi laposhal |
Az I és II övezet norvég vizei |
0 |
22 685 |
N.A. |
22 685 |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 685 |
0 |
22 685 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
ES |
RED |
1N2AB. |
Vörös álsügérek |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 685 |
|
|||||||||||||||
ES |
HAD |
5BC6A. |
Foltos tőkehal |
Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei |
2 840 |
18 933 |
666,65 % |
16 093 |
/ |
A |
12 540 |
/ |
36 680 |
2 564 |
34 116 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
ES |
LIN |
6X14. |
Északi menyhal |
A VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
34 116 |
|
|||||||||||||||
ES |
HAD |
7X7A34 |
Foltos tőkehal |
VIIb–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
0 |
3 075 |
N.A. |
3 075 |
/ |
A |
/ |
/ |
4 613 |
0 |
4 613 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
ES |
WHG |
08 |
Vékonybajszú tőkehal |
VIII övezet |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
4 613 |
|
|||||||||||||||
ES |
OTH |
1N2AB. |
Egyéb fajok |
Az I és II övezet norvég vizei |
0 |
26 744 |
N.A. |
26 744 |
/ |
/ |
/ |
/ |
26 744 |
4 281 |
22 463 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
ES |
RED |
1N2AB |
Vörös álsügérek |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 463 |
|
|||||||||||||||
ES |
POK |
56-14 |
Fekete tőkehal |
VI övezet; az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
4 810 |
8 703 |
180,94 % |
3 893 |
/ |
/ |
/ |
/ |
3 893 |
0 |
3 893 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
ES |
BLI |
5B67- |
Kék menyhal |
Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
3 893 |
|
|||||||||||||||
NL |
HKE |
3A/BCD |
Szürke tőkehal |
IIIa övezet; az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei |
0 |
1 655 |
N.A. |
1 655 |
/ |
C |
/ |
/ |
2 482 |
0 |
2 482 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
NL |
PLE |
2A3AX4 |
Sima lepényhal |
IV övezet; a IIa övezet uniós vizei; a IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
2 482 |
|
|||||||||||||||
NL |
RED |
1N2AB. |
Vörös álsügérek |
Az I és II övezet norvég vizei |
0 |
2 798 |
N.A. |
2 798 |
/ |
/ |
/ |
/ |
2 798 |
0 |
2 798 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
NL |
WHB |
1X14 |
Kék puhatőkehal |
Az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
2 798 |
|
|||||||||||||||
PT |
HAD |
1N2AB |
Foltos tőkehal |
Az I és II övezet norvég vizei |
0 |
26 816 |
N.A. |
26 816 |
/ |
/ |
/ |
344 950 |
371 766 |
0 |
371 766 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
PT |
RED |
1N2AB |
Vörös álsügérek |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
371 766 |
|
|||||||||||||||
PT |
POK |
1N2AB. |
Fekete tőkehal |
Az I és II övezet norvég vizei |
18 000 |
11 850 |
65,83 % |
– 6 150 |
/ |
/ |
/ |
185 000 |
178 850 |
0 |
178 850 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
PT |
RED |
1N2AB |
Vörös álsügérek |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
33 234 (8) |
|
|||||||||||||||
UK |
DGS |
15X14 |
Tüskéscápa |
Az I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
0 |
1 027 |
N.A. |
1 027 |
/ |
A |
/ |
/ |
1 541 |
0 |
1 541 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
UK |
POK |
7/3411 |
Fekete tőkehal |
VII, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
1 541 |
|
|||||||||||||||
UK |
NOP |
2A3A4. |
Norvég tőkehal |
IIIa övezet; a IIa és IV övezet uniós vizei |
0 |
14 000 |
N.A. |
14 000 |
/ |
/ |
/ |
/ |
14 000 |
0 |
14 000 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
UK |
SPR |
2AC4-C |
Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások |
A IIa és IV övezet uniós vizei |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
14 000 |
|
|||||||||||||||
UK |
WHB |
24-N |
Kék puhatőkehal |
A II és IV övezet norvég vizei |
0 |
22 204 |
N.A. |
22 204 |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 204 |
0 |
22 204 |
A kvótacsökkentés a következő állományt érinti: |
|||||||||||||||
UK |
WHB |
2A4AXF |
Kék puhatőkehal |
Feröer szigeteki vizek |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 204 |
(1) A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikke (8) bekezdése szerinti cseréjének, a 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kvótaátcsoportosításoknak és/vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.
(2) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.
(3) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) Az „A” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak a 2012., 2013. és 2014. évi folyamatos túlhalászások miatt. A „C” azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.
(5) Azon fennmaradó mennyiségek, amelyeket 2014-ben nem lehetett számításba venni az 871/2014/EU rendelet szerinti csökkentések során, mert az érintett kvóta kimerült vagy nem volt elegendő.
(6) Azok az 1224/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző években történt túlhalászáshoz kapcsolódó, fennmaradó mennyiségek, amelyek nem vonhatók le más állományok kvótájából.
(7) Azok a mennyiségek, amelyek a halászati lehetőségeknek az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti elcserélése révén levonhatók ugyanazon állomány kvótájából.
(8) A portugál Direção de Serviços de Recursos Naturais kérésére, valamint tekintettel a rendelkezésre álló kvóta korlátozott mennyiségére, a csökkentést teljes mértékben a RED/1N2AB. vonatkozásában megállapított 2015. évi kvótán kell alkalmazni a rendelkezésre álló mennyiség erejéig, a fennmaradó 145 616 kilogrammos mennyiséget pedig a következő év(ek)ben kell levonni, amíg a teljes túlhalászott mennyiség visszafizetésre nem kerül.
II. MELLÉKLET
„MELLÉKLET
A TÚLHALÁSZOTT ÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ KVÓTÁK CSÖKKENTÉSE
Tagállam |
Fajkód |
Területkód |
Faj neve |
Terület neve |
2014. évi kiinduló kvóta (kilogrammban) |
2014. évi engedélyezett kirakodások (teljes kiigazított mennyiség kilogrammban) (1) |
2014. évi összfogás (kilogrammban) |
Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított kvótafelhasználás |
Az engedélyezett kirakodásokhoz viszonyított túlhalászás (kilogrammban) |
Szorzótényező (2) |
2014-ből fennmaradó csökkentés (5) (kilogrammban) |
Fennmaradó egyenleg (6) (kilogrammban) |
2015-ben alkalmazandó csökkentések (kilogrammban) (7) |
2015-ben már alkalmazott csökkentések (kilogrammban) (8) |
A 2016-ban és a későbbi év(ek)ben levonandó mennyiségek (kilogrammban) |
|
BE |
PLE |
7HJK. |
Sima lepényhal |
VIIh, VIIj és VIIk övezet |
8 000 |
1 120 |
3 701 |
330,45 % |
2 581 |
/ |
/ |
/ |
/ |
2 581 |
2 581 |
/ |
BE |
SOL |
8AB. |
Közönséges nyelvhal |
VIIIa és VIIIb övezet |
47 000 |
327 900 |
328 823 |
100,28 % |
923 |
/ |
C |
/ |
/ |
1 385 |
1 385 |
/ |
BE |
SRX |
07D. |
Rájaalakúak |
A VIId övezet uniós vizei |
72 000 |
60 000 |
69 586 |
115,98 % |
9 586 |
/ |
/ |
/ |
/ |
9 586 |
8 489 |
1 097 |
BE |
SRX |
67AKXD |
Rájaalakúak |
A VIa, VIb és VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei |
725 000 |
765 000 |
770 738 |
100,75 % |
5 738 |
/ |
/ |
/ |
/ |
5 738 |
5 738 |
/ |
DK |
COD |
03AN. |
Közönséges tőkehal |
Skagerrak |
3 177 000 |
3 299 380 |
3 408 570 |
103,31 % |
109 190 |
/ |
C |
/ |
/ |
163 785 |
163 785 |
/ |
DK |
HER |
03A. |
Hering |
IIIa övezet |
19 357 000 |
15 529 000 |
15 641 340 |
100,72 % |
112 340 |
/ |
/ |
/ |
/ |
112 340 |
112 340 |
/ |
DK |
HER |
2A47DX |
Hering |
IV és VIId övezet, valamint a IIa övezet uniós vizei |
12 526 000 |
12 959 000 |
13 430 160 |
103,64 % |
471 160 |
/ |
/ |
/ |
/ |
471 160 |
471 160 |
/ |
DK |
HER |
4AB. |
Hering |
A IV övezetnek az é. sz. 53°30′-től északra fekvő uniós és norvég vizei |
80 026 000 |
99 702 000 |
99 711 800 |
100,10 % |
9 800 |
/ |
/ |
/ |
/ |
9 800 |
9 800 |
/ |
DK |
PRA |
03A. |
Norvég garnéla |
IIIa övezet |
2 308 000 |
2 308 000 |
2 317 330 |
100,40 % |
9 330 |
/ |
/ |
/ |
/ |
9 330 |
9 330 |
/ |
DK |
SAN |
234_2 |
Homoki angolnák |
A 2. homokiangolna-gazdálkodási terület uniós vizei |
4 717 000 |
4 868 000 |
8 381 430 |
172,17 % |
3 513 430 |
2 |
/ |
/ |
/ |
7 026 860 |
7 026 860 |
/ |
DK |
SPR |
2AC4-C |
Spratt és a kapcsolódó járulékos fogások |
A IIa és IV övezet uniós vizei |
122 383 000 |
126 007 000 |
127 165 410 |
100,92 % |
1 158 410 |
/ |
/ |
/ |
/ |
1 158 410 |
1 158 410 |
/ |
ES |
ALF |
3X14- |
Nyálkásfejű halak |
A III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
67 000 |
67 000 |
79 683 |
118,93 % |
12 683 |
/ |
A |
3 000 |
/ |
22 025 |
5 866 |
16 159 |
ES |
BSF |
56712- |
Fekete abroncshal |
Az V, VI, VII és XII övezet uniós és nemzetközi vizei |
226 000 |
312 500 |
327 697 |
104,86 % |
15 197 |
/ |
A |
/ |
/ |
22 796 |
22 796 |
/ |
ES |
BSF |
8910- |
Fekete abroncshal |
A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei |
12 000 |
6 130 |
15 769 |
257,24 % |
9 639 |
/ |
A |
27 130 |
/ |
41 589 |
11 950 |
29 639 |
ES |
BUM |
ATLANT |
Kormos marlin |
Atlanti-óceán |
27 200 |
27 200 |
124 452 |
457,54 % |
97 252 |
/ |
A |
27 000 |
/ |
172 878 |
0 |
172 878 |
ES |
DWS |
56789- |
Mélytengeri cápák |
Az V, VI, VII, VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei |
0 |
0 |
3 039 |
N.A. |
3 039 |
/ |
A |
/ |
/ |
4 559 |
4 559 |
/ |
ES |
GFB |
567- |
Ezüstös tengericompó |
Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei |
588 000 |
828 030 |
842 467 |
101,74 % |
14 437 |
/ |
/ |
/ |
/ |
14 437 |
14 437 |
/ |
ES |
GFB |
89- |
Ezüstös tengericompó |
A VIII és IX övezet uniós és nemzetközi vizei |
242 000 |
216 750 |
237 282 |
109,47 % |
20 532 |
/ |
A |
17 750 |
/ |
48 548 |
48 548 |
/ |
ES |
GHL |
1N2AB. |
Grönlandi laposhal |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
0 |
22 685 |
N.A. |
22 685 |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 685 |
22 685 |
/ |
ES |
HAD |
5BC6A. |
Foltos tőkehal |
Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei |
/ |
2 840 |
18 933 |
666,65 % |
16 093 |
/ |
A |
12 540 |
/ |
36 680 |
36 680 |
/ |
ES |
HAD |
7X7A34 |
Foltos tőkehal |
VIIb–k, VIII, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
/ |
0 |
3 075 |
N.A. |
3 075 |
/ |
A |
/ |
/ |
4 613 |
4 613 |
/ |
ES |
NEP |
9/3411 |
Norvég homár |
IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
55 000 |
33 690 |
24 403 |
72,43 % |
– 5 918 (9) |
/ |
/ |
19 000 (10) |
/ |
13 082 |
13 082 (11) |
/ |
ES |
OTH |
1N2AB. |
Egyéb fajok |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
0 |
26 744 |
N.A. |
26 744 |
/ |
/ |
/ |
/ |
26 744 |
26 744 |
/ |
ES |
POK |
56-14 |
Fekete tőkehal |
VI övezet; az Vb, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
/ |
4 810 |
8 703 |
180,94 % |
3 893 |
/ |
/ |
/ |
/ |
3 893 |
3 893 |
/ |
ES |
RNG |
5B67- |
Gránátoshal |
Az Vb, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei |
70 000 |
111 160 |
125 401 |
112,81 % |
14 241 |
/ |
/ |
/ |
/ |
14 241 |
14 241 |
/ |
ES |
SBR |
678- |
Nagyszemű vörösdurbincs |
A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei |
143 000 |
133 060 |
136 418 |
102,52 % |
3 358 |
/ |
/ |
/ |
/ |
3 358 |
3 358 |
/ |
ES |
SOL |
8AB. |
Közönséges nyelvhal |
VIIIa és VIIIb övezet |
9 000 |
8 100 |
9 894 |
122,15 % |
1 794 |
/ |
A+C |
2 100 |
/ |
4 791 |
2 032 |
2 759 |
ES |
SRX |
89-C. |
Rájaalakúak |
A VIII és IX övezet uniós vizei |
1 057 000 |
857 000 |
1 089 241 |
127,10 % |
232 241 |
1,4 |
/ |
/ |
/ |
325 137 |
206 515 |
118 622 |
ES |
USK |
567EI. |
Norvég menyhal |
Az V, VI és VII övezet uniós és nemzetközi vizei |
26 000 |
15 770 |
15 762 |
99,95 % |
– 8 |
/ |
/ |
58 770 |
/ |
58 762 |
0 |
58 762 |
ES |
WHM |
ATLANT |
Fehér marlin |
Atlanti-óceán |
30 500 |
25 670 |
98 039 |
381,92 % |
72 369 |
/ |
/ |
170 |
/ |
72 539 |
0 |
72 539 |
FR |
SRX |
07D. |
Rájaalakúak |
A VIId övezet uniós vizei |
602 000 |
627 000 |
698 414 |
111,39 % |
71 414 |
/ |
/ |
/ |
/ |
71 414 |
71 414 |
/ |
FR |
SRX |
2AC4-C |
Rájaalakúak |
A IIa és IV övezet uniós vizei |
33 000 |
36 000 |
48 212 |
133,92 % |
12 212 |
/ |
/ |
/ |
/ |
12 212 |
12 212 |
/ |
IE |
PLE |
7HJK. |
Sima lepényhal |
VIIh, VIIj és VIIk övezet |
59 000 |
61 000 |
78 270 |
128,31 % |
17 270 |
/ |
A |
/ |
/ |
25 905 |
25 905 |
/ |
IE |
SOL |
07A. |
Közönséges nyelvhal |
VIIa övezet |
41 000 |
42 000 |
43 107 |
102,64 % |
1 107 |
/ |
/ |
/ |
/ |
1 107 |
1 107 |
/ |
IE |
SRX |
67AKXD |
Rájaalakúak |
A VIa, VIb és VIIa–c és VIIe–k övezet uniós vizei |
1 048 000 |
1 030 000 |
1 079 446 |
104,80 % |
49 446 |
/ |
/ |
/ |
/ |
49 446 |
49 446 |
/ |
LT |
GHL |
N3LMNO |
Grönlandi laposhal |
NAFO 3LMNO övezet |
22 000 |
0 |
0 |
N.A. |
0 |
/ |
/ |
46 000 |
/ |
46 000 |
46 000 |
/ |
LV |
HER |
03D.RG |
Hering |
28.1 alkörzet |
16 534 000 |
19 334 630 |
20 084 200 |
103,88 % |
749 570 |
/ |
/ |
/ |
/ |
749 570 |
749 570 |
/ |
NL |
HKE |
3A/BCD |
Szürke tőkehal |
IIIa övezet; az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei |
/ |
0 |
1 655 |
N.A. |
1 655 |
/ |
C |
/ |
/ |
2 482 |
2 482 |
/ |
NL |
RED |
1N2AB. |
Vörös álsügérek |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
0 |
2 798 |
N.A. |
2 798 |
/ |
/ |
/ |
/ |
2 798 |
2 798 |
/ |
PT |
ANF |
8C3411 |
Ördöghalfélék |
VIIIc, IX és X övezet; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei |
436 000 |
664 000 |
676 302 |
101,85 % |
12 302 |
/ |
/ |
/ |
/ |
12 302 |
12 302 |
/ |
PT |
BFT |
AE45WM |
Kékúszójú tonhal |
Atlanti-óceán a ny. h. 45°-tól keletre és a Földközi-tenger |
235 500 |
235 500 |
243 092 |
103,22 % |
7 592 |
/ |
C |
/ |
/ |
11 388 |
11 388 |
/ |
PT |
HAD |
1N2AB |
Foltos tőkehal |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
0 |
26 816 |
N.A. |
26 816 |
/ |
/ |
/ |
344 950 |
371 766 |
371 766 |
/ |
PT |
POK |
1N2AB. |
Fekete tőkehal |
Az I és II övezet norvég vizei |
/ |
18 000 |
11 850 |
65,83 % |
– 6 150 |
/ |
/ |
/ |
185 000 |
178 850 |
33 234 |
145 616 |
PT |
SRX |
89-C. |
Rájaalakúak |
A VIII és IX övezet uniós vizei |
1 051 000 |
1 051 000 |
1 059 237 |
100,78 % |
8 237 |
/ |
/ |
/ |
/ |
8 237 |
8 237 |
/ |
SE |
COD |
03AN. |
Közönséges tőkehal |
Skagerrak |
371 000 |
560 000 |
562 836 |
100,51 % |
2 836 |
/ |
C |
/ |
/ |
4 254 |
4 254 |
/ |
UK |
DGS |
15X14 |
Tüskéscápa |
Az I, V, VI, VII, VIII, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizei |
0 |
0 |
1 027 |
N.A. |
1 027 |
/ |
A |
/ |
/ |
1 541 |
1 541 |
/ |
UK |
GHL |
514GRN |
Grönlandi laposhal |
Az V és XIV övezet grönlandi vizei |
189 000 |
0 |
0 |
N.A. |
0 |
/ |
/ |
1 000 |
/ |
1 000 |
1 000 |
/ |
UK |
HAD |
5BC6A. |
Foltos tőkehal |
Az Vb és VIa övezet uniós és nemzetközi vizei |
3 106 000 |
3 236 600 |
3 277 296 |
101,26 % |
40 696 |
/ |
/ |
/ |
/ |
40 696 |
40 696 |
/ |
UK |
MAC |
2CX14- |
Makréla |
VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezet; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei |
179 471 000 |
275 119 000 |
279 250 206 |
101,50 % |
4 131 206 |
/ |
/ |
/ |
/ |
4 131 206 |
4 131 206 |
/ |
UK |
NOP |
2A3A4. |
Norvég tőkehal |
IIIa övezet; a IIa és IV övezet uniós vizei |
/ |
0 |
14 000 |
N.A. |
14 000 |
/ |
/ |
/ |
/ |
14 000 |
14 000 |
/ |
UK |
PLE |
7DE. |
Sima lepényhal |
VIId és VIIe övezet |
1 548 000 |
1 500 000 |
1 606 749 |
107,12 % |
106 749 |
1,1 |
/ |
/ |
/ |
117 424 |
117 424 |
/ |
UK |
SOL |
7FG. |
Közönséges nyelvhal |
VIIf és VIIg övezet |
282 000 |
255 250 |
252 487 |
98,92 % |
(– 2 763) (12) |
/ |
/ |
1 950 |
/ |
1 950 |
1 950 |
/ |
UK |
SRX |
07D. |
Rájaalakúak |
A VIId övezet uniós vizei |
120 000 |
95 000 |
102 679 |
108,08 % |
7 679 |
/ |
/ |
/ |
/ |
7 679 |
7 679 |
/ |
UK |
WHB |
24-N |
Kék puhatőkehal |
A II és IV övezet norvég vizei |
0 |
0 |
22 204 |
N.A. |
22 204 |
/ |
/ |
/ |
/ |
22 204 |
22 204 |
/ |
(1) A halászati lehetőségeket meghatározó vonatkozó rendeletek értelmében a halászati lehetőségek 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.) 16. cikkének (8) bekezdése szerinti cseréjének, a 847/96/EK tanácsi rendelet (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.) 4. cikkének (2) bekezdése szerinti kvótaátcsoportosításoknak és/vagy a halászati lehetőségek 1224/2009/EK rendelet 37., illetve 105. cikke szerinti újrakiosztásának és csökkentésének a figyelembevétele után valamely tagállam számára rendelkezésre álló kvóták.
(2) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a túlhalászott mennyiség legfeljebb 100 tonna.
(3) Az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(4) Az »A« azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak a 2012., 2013. és 2014. évi folyamatos túlhalászások miatt. A »C« azt jelzi, hogy további 1,5-es szorzótényezőt alkalmaztak, mivel a faj valamely többéves terv hatálya alá tartozik.
(5) Azon fennmaradó mennyiségek, melyeket 2014-ben nem lehetett számításba venni az 871/2014/EU rendelet szerinti csökkentések során, mert az érintett kvóta kimerült vagy nem volt elegendő.
(6) Azok az 1224/2009/EK rendelet hatálybalépését megelőző években történt túlhalászáshoz kapcsolódó, fennmaradó mennyiségek, amelyek nem vonhatók le más állományok kvótájából.
(7) Az (EU) 2015/1801 végrehajtási rendelet értelmében 2015-ben alkalmazandó csökkentések.
(8) Azok a 2015-ben alkalmazandó csökkentések, amelyek a rendelkezésre álló kvóta alapján ténylegesen alkalmazhatók voltak az (EU) 2015/1801 rendelet hatálybalépésének napján.
(9) Egy 3 369 kilogrammos mennyiség nem áll rendelkezésre a Spanyolország által a 847/96/EK rendelet alapján benyújtott és az (EU) 2015/1170 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 189., 2015.7.17., 2. o.) alapján alkalmazandó átcsoportosítási kérelem miatt.
(10) Spanyolország kérelmére a 2013-ban esedékes visszafizetést hároméves időtartamra osztották el.
(11) A fennmaradó 3 369 kilogrammos mennyiséget e rendelet hatálybalépésének időpontjáig kell levonni.
(12) Ez a mennyiség nem áll rendelkezésre az Egyesült Királyság által a 847/96/EK rendelet alapján benyújtott és az (EU) 2015/1170 rendelet (HL L 189., 2015.7.17., 2. o.) alapján alkalmazandó átcsoportosítási kérelem miatt.”
19.12.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 333/89 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2405 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. december 18.)
az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 187. cikke a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2014/668/EU tanácsi határozat (2) engedélyezte az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásnak (3) (a továbbiakban: „megállapodás”) az Európai Unió nevében történő aláírását és ideiglenes alkalmazását az említett megállapodás bizonyos rendelkezései tekintetében. A megállapodás 29. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Ukrajnából származó áruk behozatalára vonatkozó vámokat a megállapodás IV. címe I. fejezetének I-A. melléklete szerint csökkenteni kell vagy el kell törölni. Az említett melléklet függeléke felsorolja az egyes, Ukrajnából származó árukra – többek között az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre – vonatkozó vámkontingenseket. |
(2) |
A megállapodás ideiglenes alkalmazásáig a 374/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően 2014-ben és 2015-ben bizonyos Ukrajnából származó árukra vámkontingenseket nyitottak, és ezeket a Bizottság a 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (5) összhangban az „érkezési sorrend” elve alapján kezeli. |
(3) |
A megállapodást 2016. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazni kell. Ezért 2016. január 1-jétől éves vámkontingenseket kell nyitni a megállapodás IV. címe 1. fejezetének I-A. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. |
(4) |
A megállapodás rendelkezései szerint az e rendelettel megállapított vámengedményekből való részesülés érdekében a mellékletben felsorolt termékeket származási igazolásnak kell kísérnie. |
(5) |
Az 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) által módosított 2658/87/EGK tanácsi rendelet (7) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra új KN-kódokat tartalmaz, amelyek eltérnek a megállapodásban említettektől. Indokolt tehát, hogy e rendelet mellékletében az új KN-kódok szerepeljenek. |
(6) |
A megállapodást 2016. január 1-jétől részben ideiglenesen alkalmazni kell. A megállapodás szerinti vámkontingensek hatékony alkalmazásának és kezelésének biztosítása érdekében e rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. |
(7) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A mellékletben felsorolt, Ukrajnából származó termékek behozatalára uniós vámkontingenseket kell nyitni.
2. cikk
A mellékletben felsorolt és Ukrajnából származó termékek Unióba történő behozatalára alkalmazandó vámtételek – a mellékletben meghatározott megfelelő vámkontingenseken belül – felfüggesztésre kerülnek.
3. cikk
A mellékletben felsorolt termékeket az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodáshoz csatolt I. jegyzőkönyv III. mellékletében foglaltaknak megfelelően származási igazolásnak kell kísérnie.
4. cikk
A mellékletben megállapított vámkontingenseket a Bizottság a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban kezeli.
5. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. december 18-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER