ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 332

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. december 18.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács (EU) 2015/2376 irányelve (2015. december 8.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2015/2377 határozata (2015. október 26.) az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

11

 

 

Megállapodás az Európai Unió és a Palaui Köztársaság között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről

13

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2378 végrehajtási rendelete (2015. december 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1156/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

19

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2379 végrehajtási rendelete (2015. december 16.) a 2305/2003/EK, a 969/2006/EK és az 1067/2008/EK rendelettől, az (EU) 2015/2081 végrehajtási rendelettől, az 1964/2006/EK rendelettől, a 480/2012/EU végrehajtási rendelettől, valamint az 1918/2006/EK rendelettől a gabonafélékre, a rizsre és az olívaolajra vonatkozó vámkontingensek keretében történő 2016. évi behozatali engedélyek benyújtásának és kibocsátásának időpontja tekintetében való eltérésről, és a 951/2006/EK rendelettől a kvótán kívüli cukor és izoglükóz ágazatára vonatkozó 2016. évi kiviteli engedélyek kibocsátási időpontja tekintetében való eltérésről

46

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2380 végrehajtási rendelete (2015. december 16.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és a tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

50

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2381 rendelete (2015. december 17.) az új regionális bontásra vonatkozó idősorok továbbítása tekintetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

52

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2382 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény tojótyúkok és kisebb tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kerry Ingredients and Flavours) ( 1 )

54

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2383 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének a behozatalra vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzéseknek alávetett nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listája tekintetében történő módosításáról ( 1 )

57

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2384 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

63

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2385 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) az Oroszországi Föderációból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

91

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2386 rendelete (2015. december 17.) a Kínai Népköztársaságból származó, nyilvántartásba vétel tárgyát képező, kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozataláról

111

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2387 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

114

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2388 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) a baromfihús-ágazatra vonatkozóan az 533/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2015. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

116

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2389 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) a baromfihús-ágazatra vonatkozóan az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2015. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról és a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

119

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2390 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) az Ukrajnából származó baromfihúsra vonatkozóan az (EU) 2015/2078 végrehajtási rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében 2015. december 1. és 7. között benyújtott behozataliengedély-kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról

122

 

 

A Bizottság (EU) 2015/2391 végrehajtási rendelete (2015. december 17.) a tojás- és tojásfehérje-ágazatra vonatkozóan az 539/2007/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében a 2016. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiséghez hozzáadandó mennyiségek meghatározásáról

124

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2392 végrehajtási irányelve (2015. december 17.) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről

126

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU, Euratom) 2015/2393 határozata (2015. december 8.) a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról

133

 

*

A Tanács (EU) 2015/2394 határozata (2015. december 8.) az Eurocontrol állandó bizottságában az Eurocontrol szerepeivel és feladataival, valamint a központosított szolgáltatásokkal kapcsolatban elfogadásra kerülő határozatok tekintetében az Európai Unió nevében a tagállamok által képviselendő álláspontról

136

 

*

A Tanács (EU) 2015/2395 végrehajtási határozata (2015. december 10.) a Litván Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának kiterjesztésére történő felhatalmazásáról szóló 2010/99/EU végrehajtási határozat módosításáról

140

 

*

A Tanács (EU) 2015/2396 végrehajtási határozata (2015. december 10.) a Lett Köztársaságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának kiterjesztésére történő felhatalmazásáról szóló 2009/1008/EU végrehajtási határozat módosításáról

142

 

*

A Tanács (EU) 2015/2397 határozata (2015. december 16.) a Régiók Bizottsága egy spanyol tagjának és egy spanyol póttagjának kinevezéséről

144

 

*

A Bizottság (EU) 2015/2398 végrehajtási határozata (2015. december 17.) a harmadik országban található létesítményeknek a hajó-újrafeldolgozó létesítmények európai jegyzékébe való felvételére irányuló kérelemmel kapcsolatos információkról és dokumentációról ( 1 )

145

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról szóló, 2015. október 12-i (KKBP) 2015/1835 tanácsi határozathoz ( HL L 266., 2015.10.13. )

156

 

*

Helyesbítés az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról szóló (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás módosításáról szóló 2015. augusztus 27-i (EU) 2015/1938 európai központi banki iránymutatáshoz (EKB/2015/27) ( HL L 282., 2015.10.28. )

158

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/1


A TANÁCS (EU) 2015/2376 IRÁNYELVE

(2015. december 8.)

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A határokon átnyúló adókikerülés, az agresszív adótervezés, valamint a káros adóverseny az elmúlt években egyre súlyosabb kihívást jelent, és ezek a jelenségek az Európai Unióban, illetve világszerte előtérbe kerültek. Az adóalap-erózió jelentősen csökkenti a nemzeti adóbevételeket, ami nehezíti, hogy a tagállamok növekedésbarát adópolitikát alkalmazzanak. Az Unióban is elterjedt gyakorlat a feltételes adómegállapítás, amely elősegíti a jog következetes és átlátható alkalmazását. Az adójogi kérdések adózók számára történő tisztázása biztonságot nyújt a vállalkozásoknak, és ezzel ösztönözheti a beruházást és a jogkövetést, ezért elősegítheti azt a célkitűzést, hogy az uniós Szerződések mögött meghúzódó elveket és szabadságokat alapul véve továbbfejlesszük az Unió egységes piacát. Bizonyos adózási megfontolásokból kialakított struktúrákra vonatkozó feltételes adómegállapítások azonban egyes esetekben azt eredményezték, hogy a feltételes adómegállapítást kiadó, módosító, illetve meghosszabbító tagállamban alacsony szintű adót vetettek ki mesterségesen magas nyereségösszegekre, és ennek megfelelően mesterségesen alacsony összegű volt a fennmaradó adóköteles nyereség minden egyéb érintett országban. Sürgősen szükség van ezért az átláthatóság növelésére. Ennek érdekében meg kell erősíteni a 2011/16/EU tanácsi irányelv (4) által létrehozott eszközöket és mechanizmusokat.

(2)

Az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy sürgős előrelépésre van szükség az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén mind globális, mind uniós szinten. z Európai Tanács – kiemelve az átláthatóság fontosságát – üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot terjesszen elő a feltételes adómegállapításokra vonatkozó információk Unión belüli automatikus cseréjéről.

(3)

A 2011/16/EU irányelv öt meghatározott esetben és konkrét határidőket előírva rendelkezik a tagállamok közötti kötelező spontán információcseréről. Az azon esetekre vonatkozó spontán információcsere, amikor egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának oka van feltételezni, hogy egy másik tagállamban adóbevétel-kiesés következhet be, már ma is alkalmazandó azokra a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra, amelyeket egy tagállam egy meghatározott adózónak kiad, módosít, illetve meghosszabbít az adózási rendelkezések jövőbeli értelmezése és alkalmazása tárgyában.

(4)

A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó spontán információcsere hatékonyságát azonban számos fontos gyakorlati nehézség akadályozza, melyek egyike, hogy a kibocsátó tagállam mérlegelheti, mely más tagállamokat értesítsen. Ezért az információcsere tárgyát képező információkat adott esetben az összes többi tagállam részére elérhetővé kell tenni.

(5)

A meghatározott személy vagy személyek egy csoportja részére kiadott, módosított, illetve meghosszabbított, a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások és előzetes ármegállapítások esetében – amelyekre a meghatározott személy vagy személyek csoportja jogosult hivatkozni –az automatikus információcsere körének az ilyen megállapítások minden megjelenési formájára ki kell terjednie (függetlenül azok kötelező erejétől és kiadásuk módjától).

(6)

A jogbiztonság érdekében módosítani kell a 2011/16/EU irányelvet oly módon, hogy az kiegészüljön a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás és az előzetes ármegállapítás megfelelő fogalommeghatározásával. E fogalommeghatározásoknak elegendően tágnak kell lenniük, hogy a különféle helyzetek széles skálájára kiterjedjenek, ideértve különösen az alábbi típusú határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokat és előzetes ármegállapításokat:

egyoldalú előzetes ármegállapítások és/vagy ilyen határozatok,

kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapítások és ilyen határozatok,

állandó telephely meglétét vagy hiányát megállapító megállapodások vagy határozatok,

állandó telephely adóalapjára potenciálisan hatást gyakorló tények meglétét vagy hiányát megállapító megállapodások vagy határozatok,

az egyik tagállamban lévő, másik államban adóügyi illetőségű személlyel kapcsolatban álló hibrid szervezet adójogi státusát megállapító megállapodások vagy határozatok,

valamint az olyan megállapodások vagy határozatok, amelyek meghatározzák az egyik tagállamban egy olyan eszköz értékcsökkenési leírásának alapját, amelyet a vállalatcsoport másik állambeli tagjától szereztek be.

(7)

Az adózók jogosultak hivatkozni határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra, illetve előzetes ármegállapításokra, például adózási folyamatok keretében, illetve adóellenőrzés során, azzal a feltétellel, hogy azok a közölt tények, amelyeken a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás, illetve ármegállapítás alapul, pontosan megfelelnek a valóságnak, és az adózók betartják a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításban, illetve az előzetes ármegállapításban foglalt feltételeket.

(8)

A tagállamok attól függetlenül cserélnek információt, hogy az adózó betartja-e a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításban, illetve az előzetes ármegállapításban foglalt feltételeket.

(9)

Az információszolgáltatás nem járhat üzleti, ipari vagy szakmai titok, kereskedelmi folyamat vagy olyan információ felfedésével, amelynek felfedése sérti a közrendet.

(10)

Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere minél hasznosabb legyen, az információkat a megállapítások kiadását, módosítását, illetve meghosszabbítását követően haladéktalanul továbbítani kell, és ennek érdekében meg kell határozni, hogy az információközlést milyen rendszeres időközönként kell végezni. Ugyanezen okokból helyénvaló kötelező automatikus információcseréről rendelkezni azon határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és előzetes ármegállapításokra vonatkozóan, amelyeket az ezen irányelv alkalmazásának kezdő napja előtt öt évvel kezdődő időszakban adtak ki, módosítottak, illetve hosszabbítottak meg, és 2014. január 1-jén még érvényesek voltak. Mindemellett egyes olyan személyek, illetve személyek olyan csoportjai, amelyek csoportszintű éves nettó árbevétele 40 000 000 EUR-nál kevesebb, bizonyos feltételek mellett kizárhatók e kötelező automatikus információcsere köréből.

(11)

Jogbiztonsági okokból helyénvaló szigorú feltételek mellett kizárni a kötelező automatikus információcsere köréből a harmadik országokkal kötött hatályos nemzetközi szerződések keretében az említett harmadik országok vonatkozásában született kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapításokat, ha e szerződések nem teszik lehetővé a szerződés keretében kapott információknak a szerződésben nem részes országgal való közlését. Ezekben az esetekben azonban az információcserének a 8a. cikk (6) bekezdésében meghatározott azon információkra kell kiterjednie, amelyekre az ilyen kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapítás kibocsátását eredményező kérelmek hivatkoznak. Ezért ilyen esetekben a közölt információnak tartalmaznia kell a jelzést arra vonatkozóan, hogy az információnyújtás ilyen kérelem alapján történik.

(12)

A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó kötelező automatikus információcserének minden esetben ki kell terjednie egyes alapvető információk meghatározott körére, mely minden tagállam részére elérhető lenne. A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az információcserére szolgáló formanyomtatvány kidolgozása tekintetében a 2011/16/EU irányelvben meghatározott (az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó bizottság közreműködésével folyó) eljárás alapján elfogadja az információcsere standardizálása érdekében szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezzel az eljárással kell elfogadni az információcsere megvalósításához szükséges további gyakorlati intézkedéseket is, például azokat, amelyek meghatározzák a formanyomtatvány alkalmazásával megvalósuló információcserére alkalmazandó nyelvhasználati szabályokat.

(13)

A kötelező automatikus információcserére szolgáló formanyomtatvány kidolgozása során helyénvaló figyelembe venni a káros adózási gyakorlatokkal foglalkozó OECD-fórum munkáját is, amely az adóalap-erózióra és a nyereségátcsoportosításra vonatkozó cselekvési tervvel összefüggésben jelenleg dolgoz ki egy információcserére szolgáló formanyomtatványt. Célszerű emellett koordinált módon, szorosan együttműködni az OECD-vel, és nem csupán a kötelező automatikus információcserére szolgáló formanyomtatvány kidolgozásának ügyében. A végcél a globális szinten egyenlő versenyfeltételek megvalósulása, és ennek keretében az Uniónak vezető szerepet kell játszania annak előmozdítása révén, hogy a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról és az előzetes ármegállapításokról kicserélt információk köre meglehetősen tág legyen.

(14)

A tagállamoknak meg kell osztaniuk egymás között az alapvető információkat, és ezek egy szűk körét a Bizottsággal is közölniük kell. Ennek lehetővé kell tennie, hogy a Bizottság mindenkor nyomon kövesse és értékelje a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó automatikus információcsere hatékony alkalmazását. A Bizottság által kapott információk azonban más célra nem használhatóak fel. Ez a tájékoztatás emellett nem mentesítené a tagállamokat azon kötelezettségük alól, hogy az állami támogatásokat a Bizottságnak bejelentsék.

(15)

Az automatikus információcsere működéséhez szükséges, hogy az információt fogadó tagállam visszajelzést adjon az információt közlő tagállamnak. Ezért helyénvaló hangsúlyozni, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak évente visszajelzést kell küldeniük az automatikus információcseréről a többi érintett tagállamnak. A kötelező visszajelzés gyakorlati kereteit a két félnek kell közös megállapodással kialakítania.

(16)

Ha szükséges, az ezen irányelv szerinti kötelező automatikus információcserét követően lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a 2011/16/EU irányelv megkeresésre történő információcserére vonatkozó 5. cikke alapján további információkat is kérhessenek a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokat, illetve előzetes ármegállapításokat kibocsátó tagállamtól, többek között azok teljes szövegét is.

(17)

Helyénvaló emlékeztetni arra, hogy a 2011/16/EU irányelv 21. cikkének (4) bekezdése szabályozza az együttműködési megkeresésekre, ezen belül az értesítési megkeresésekre és az azokhoz csatolt dokumentumokra alkalmazandó nyelvhasználati és fordítási követelményeket. E szabály alkalmazandó azokban az esetekben is, amikor a tagállamok a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó alapvető információk kötelező automatikus cseréjét követően további információkat kérnek.

(18)

A tagállamoknak minden ésszerű szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak érdekében, hogy felszámolják azokat az akadályokat, amelyek a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó hatékony és lehető legszélesebb körű kötelező automatikus információcsere útjában állnak.

(19)

Az erőforrások hatékony felhasználása és az információcsere előmozdítása céljából, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy minden tagállam hasonló fejlesztések végrehajtására kényszerüljön az információk tárolásának érdekében, külön rendelkezni kell egy valamennyi tagállam és a Bizottság számára hozzáférhető központi adattár létrehozásáról, ahova a tagállamok feltölthetik, és ahol tárolhatják az információkat, ahelyett hogy biztonságos e-mail útján osztanák meg ezeket az információkat. Az adattár létrehozásához szükséges gyakorlati intézkedéseket a Bizottságnak a 2011/16/EU irányelv 26. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadnia.

(20)

Az információk, statisztikai adatok és jelentések benyújtására a 2011/16/EU tanácsi irányelvben (5) megállapított határidőket ki kell terjeszteni, tekintettel a 2014/107/EU irányelv és a jelen irányelv által bevezetett módosítások jellegére és mértékére. E kiterjesztésnek biztosítania kell, hogy a benyújtandó információk tükrözzék a módosításokból eredő tapasztalatokat. A kiterjesztést mind a tagállamok által 2018. január 1-jéig benyújtandó statisztikai adatokra és egyéb információkra, mind a Bizottság által 2019. január 1-jéig benyújtandó jelentésre és – adott esetben – javaslatra alkalmazni kell.

(21)

Módosítani kell a titoktartásra vonatkozó meglévő rendelkezéseket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a kötelező automatikus információcsere kiterjesztését a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra.

(22)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ezen belül mindenekelőtt teljes mértékben biztosítani kívánja a személyes adatok védelmének és a vállalkozás szabadságának tiszteletben tartását.

(23)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti, a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükséges egységesség és hatékonyság miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.   »automatikus csere«:

a)

a 8. cikk (1) bekezdése és a 8a. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;

b)

a 8. cikk (3a) bekezdésének alkalmazásában más tagállambeli illetőségű személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, szisztematikus, előre meghatározott időközönként történő közlése az adott személy illetősége szerinti tagállammal. A 8. cikk (3a) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, valamint a 25. cikk (2) és (3) bekezdésében minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással;

c)

a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a. cikk kivételével minden, ezen irányelv egyéb rendelkezésének alkalmazásában előre meghatározott információknak az e pont a) és b) alpontja szerinti rendszeres közlése;”

b)

a szöveg kiegészül az alábbi pontokkal:

„14.

»határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás«: bármely, így például adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására valamely tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy valamely tagállam területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

b)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen adómegállapításra hivatkozni;

c)

tartalmát illetően az adott tagállamra vagy annak területi vagy közigazgatási alegységeire – ideértve a helyi hatóságokat is –vonatkozó nemzeti adójogszabályok igazgatásával vagy végrehajtásával kapcsolatos jogi vagy közigazgatási rendelkezés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik;

d)

határokon átnyúló ügyletre vagy arra a kérdésre vonatkozik, hogy egy, adott személy által más államban folytatott tevékenység állandó telephely létrehozását jelenti-e; valamint

e)

olyan más állambeli ügyleteket vagy tevékenységeket megelőzően keletkezett, amely ügyletek vagy tevékenységek állandó telephely létrejöttét eredményezhetik, vagy azt megelőzően, hogy az ilyen ügylet, ügyletsorozat vagy tevékenység időszakára vonatkozóan adóbevallást nyújtanának be.

A határokon átnyúló ügylet egyebek mellett vonatkozhat befektetésre, áruk, szolgáltatások vagy finanszírozás nyújtására, vagy tárgyi eszközök vagy immateriális javak használatára, és abban a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás címzettjének nem kell közvetlenül részt vennie;

(15)

»előzetes ármegállapítás«: adóellenőrzés keretében kibocsátott, módosított vagy meghosszabbított megállapodás, közlemény vagy bármely más, hasonló hatású eszköz vagy intézkedés, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására egy vagy több tagállam kormánya vagy adóhatósága, vagy területi vagy közigazgatási alegységei, többek között a helyi hatóságok által vagy nevében került sor, tekintet nélkül arra, hogy a tényleges felhasználására sor kerül-e;

b)

kibocsátására, módosítására vagy meghosszabbítására konkrét személynek vagy személyeknek címezve került sor, és e személy vagy személyek jogosultak ezen ármegállapításra hivatkozni; és

c)

kapcsolt vállalkozások közötti határokon átnyúló ügyletek megvalósulását megelőzően meghatározza a megfelelő kritériumokat ezen ügyletek transzferárképzésére vonatkozóan, vagy a nyereség egy állandó telephelyhez való hozzárendeléséről rendelkezik.

Vállalkozások akkor minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, ha egy vállalkozás egy másik irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében közvetve vagy közvetlenül részt vesz, vagy ha a vállalkozások irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében közvetve vagy közvetlenül azonos személyek vesznek részt.

A transzferárak azok az árak, amelyeken valamely vállalkozás fizikai termékeket, immateriális javakat vagy szolgáltatásokat ad át vagy nyújt kapcsolt vállalkozásai számára; a »transzferárazás« ennek megfelelően értendő;

(16)

A 14. pont alkalmazásában a »határokon átnyúló ügylet« olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amelynek esetében:

a)

az ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek nem mindannyian rendelkeznek adózási szempontból illetőséggel abban a tagállamban, amelyik a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást kiadta, módosította vagy meghosszabbította;

b)

az ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek valamelyike adózási szempontból egyidejűleg egynél több államban rendelkezik illetőséggel;

c)

az ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike állandó telephelyen keresztül más államban folytat tevékenységet, és az ügylet vagy ügyletsorozat az állandó telephely tevékenységének egészét vagy részét képezi. A határokon átnyúló ügylet vagy ügyletsorozat fogalmába beleértendők egy adott személy azon intézkedései is, amelyeket más államban, állandó telephelyen keresztül folytatott üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan tesz; vagy

d)

az ilyen ügyletek vagy ügyletsorozatok határokon átnyúló hatást fejtenek ki.

A 15. pont alkalmazásában a »határokon átnyúló ügylet« olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amelyben a részt vevő kapcsolt vállalkozások nem mindegyike rendelkezik adózási szempontból ugyanazon állam területén illetőséggel, vagy olyan ügylet vagy ügyletsorozat, amely határokon átnyúló hatást fejt ki.

(17)

A 15. és a 16. pont alkalmazásában a »vállalkozás« fogalma bármely formában végzett gazdasági tevékenységet magában foglal.”

2.

A 8. cikk (4) és (5) bekezdését el kell hagyni.

3.

A szöveg kiegészül az alábbi cikkekkel:

„8a. cikk

A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és az előzetes ármegállapításokra vonatkozó kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei

(1)   Az a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság, amely 2016. december 31. után határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást vagy előzetes ármegállapítást ad ki, módosít vagy hosszabbít meg, köteles automatikus információcsere keretében tájékoztatni erről a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és az Európai Bizottságot – az e cikk (8) bekezdésében foglalt korlátozásoktól eltekintve – a 21. cikkel összhangban elfogadott, vonatkozó gyakorlati intézkedések betartásával.

(2)   A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai továbbá – a 21. cikkel összhangban elfogadott, vonatkozó gyakorlati intézkedések betartásával – tájékoztatják az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, valamint az Európai Bizottságot azokról a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokról és előzetes ármegállapításokról – az e cikk (8) bekezdésében foglalt korlátozásoktól eltekintve –, amelyek kiadására, módosítására vagy meghosszabbítására a 2017. január 1. előtti ötéves időszakban került sor.

Ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatok vagy előzetes ármegállapodások kiadására, módosítására vagy meghosszabbítására 2012. január 1. és 2013. december 31. között került sor, azokról akkor kell tájékoztatást adni, ha 2014. január 1-jén még mindig érvényben voltak.

Ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatok vagy előzetes ármegállapodások kiadására, módosítására vagy meghosszabbítására 2014. január 1. és 2016. december 31. között került sor, akkor azokról tájékoztatást kell adni, függetlenül attól, hogy még mindig érvényben vannak-e.

A tagállamok az e bekezdésben előírt tájékoztatás keretében nem kötelesek közölni a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és előzetes ármegállapításokra vonatkozó információkat, amennyiben azokat – a főként pénzügyi vagy befektetési tevékenységeket folytató személyek vagy személyek csoportja kivételével – 2016. április 1. előtt adták ki, módosították vagy hosszabbították meg olyan konkrét személynek vagy személyek olyan konkrét csoportjának címezve, aki(k)nek vagy amely(ek)nek a szóban forgó határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontját megelőző pénzügyi évben a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének 5. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint csoportszintű nettó árbevétele 40 000 000 EUR-nál (vagy ennek megfelelő, más pénznemben kifejezett összegnél) kevesebb.

(3)   Az e cikk szerinti automatikus információcsere nem terjed ki azokra a harmadik országokkal kialakított kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapításokra, amelyeket olyan nemzetközi adómegállapodás keretében tárgyaltak meg, amely tiltja az előzetes ármegállapítás harmadik felekkel való közlését. Az ilyen kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapításokról a 9. cikkel összhangban kell tájékoztatást nyújtani, feltéve, hogy az a nemzetközi adómegállapodás, amelynek keretében az előzetes ármegállapítást megtárgyalták, megengedi azok közlését, és a harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatósága is engedélyezi az információ közzétételét.

Amennyiben azonban a kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapítás e bekezdés első albekezdésének első mondata alapján nem tartozna az automatikus információcsere körébe, helyette az e cikk (6) bekezdésében meghatározott, a kétoldalú vagy többoldalú előzetes ármegállapítás iránti kérelemben szereplő információkat kell közölni az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás kizárólag egy vagy több természetes személy adózásával kapcsolatos.

(5)   Az információk közlésére az alábbiak szerint kerül sor:

a)

az (1) bekezdés alapján továbbított információk esetében: azon naptári félév végét követő három hónapon belül, amelyikben a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást vagy az előzetes ármegállapítást kibocsátották, módosították vagy meghosszabbították;

b)

a (2) bekezdés alapján továbbított információk esetében: 2018. január 1. előtt.

(6)   A tagállamok által e cikk (1) és (2) bekezdése alapján nyújtandó tájékoztatásnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a személy megnevezése (a természetes személyek kivételével), és adott esetben azon csoport megnevezése, amelyhez az adott személy tartozik;

b)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, de csupán általános fogalmak használatával, anélkül, hogy a leírás kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sérti a közrendet;

c)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontja;

d)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás érvényességi idejének első napja, ha meghatározták;

e)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás érvényességi idejének utolsó napja, ha meghatározták;

f)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás típusa;

g)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy az előzetes ármegállapítás tárgyát képező ügylet vagy ügyletsorozat összege, ha azt az összeget a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás tartalmazza;

h)

előzetes ármegállapítás esetében a transzferárképzésre vagy magára a transzferárra vonatkozóan alkalmazott kritériumok ismertetése;

i)

előzetes ármegállapítás esetében a transzferárképzésnek vagy magának a transzferárnak a meghatározására alkalmazott módszer ismertetése;

j)

azon tagállamok megnevezése – ha van ilyen –, amelyeket a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás valószínűleg érint;

k)

a természetes személyek kivételével azon más tagállambeli személyek megnevezése – ha vannak ilyenek –, amelyeket a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás valószínűleg érint (azoknak a tagállamoknak a megjelölésével, amelyekhez az érintett személyek kapcsolódnak); és

l)

annak megjelölése, hogy a nyújtott tájékoztatás magán a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításon vagy előzetes ármegállapításon, vagy pedig az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett kérelmen alapul-e.

(7)   Az e cikk (6) bekezdésében említett információcsere elősegítése érdekében a Bizottság meghozza az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedéseket – ideértve az e cikk (6) bekezdésében említett információk közlésének standardizálására irányuló rendelkezéseket is a 20. cikk (5) bekezdése szerinti formanyomtatvány létrehozását célzó eljárás részeként.

(8)   Az e cikk (6) bekezdésének a), b), h) és k) pontjában meghatározott információkat az Európai Bizottsággal nem kell közölni.

(9)   A (6) bekezdés j) pontja alapján megnevezett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága késedelem nélkül, de legkésőbb hét munkanapon belül – lehetőség szerint elektronikus úton – visszaigazolja az információkat közlő hatóságnak az információk kézhezvételét. Ez az intézkedés a 21. cikk (5) bekezdésében említett adattár működésének megkezdéséig alkalmazandó.

(10)   A tagállamok az 5. cikkel összhangban, a 21. cikk (4) bekezdését figyelembe véve további információkat is kikérhetnek, így többek között a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások, illetve az előzetes ármegállapítások teljes szövegét is.

8b. cikk

Az automatikus cserére vonatkozó statisztika

(1)   A tagállamok 2018. január 1. előtt évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. és a 8a. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint – a lehetőségekhez mérten – tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.

(2)   A Bizottság 2019. január 1. előtt jelentést nyújt be, amelyben áttekinti és értékeli az e cikk (1) bekezdése alapján kapott statisztikai adatokat és információkat, így például az automatikus információcsere adminisztratív és egyéb kapcsolódó költségeit és előnyeit, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket. A Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be a Tanácsnak: vagy a 8. cikk (1) bekezdésében megállapított kategóriákkal és feltételekkel kapcsolatban – ideértve azt a feltételt is, hogy a más tagállambeli illetőségű személyekkel kapcsolatos információknak rendelkezésre kell állniuk – vagy a 8. cikk (3a) bekezdésben említett elemekkel kapcsolatban, vagy mindkettő vonatkozásában.

A Bizottság által benyújtott javaslat megvizsgálása során a Tanács felméri, hogy helyénvaló lenne-e az automatikus információcsere hatékonyságának és működésének további megerősítése, illetve színvonalának emelése, azzal a céllal hogy:

a)

az automatikus csere révén minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága közölje bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2019. január 1. utáni adómegállapítási időszakokra vonatkozó, a másik tagállambeli illetőségű adóalanyokkal kapcsolatos információkat a 8. cikk (1) bekezdésében felsorolt – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – összes jövedelem- és tőkekategória tekintetében; és

b)

a 8. cikk (1) és a (3a) bekezdésében meghatározott kategóriák és elemek listái további kategóriákkal és elemekkel bővüljenek, így többek között kiegészüljenek a jogdíjakkal.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).”"

4.

A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Bizottság 2017. január 1. előtt a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogad egy formanyomtatványt a nyelvhasználati szabályokkal együtt. A határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításról és az előzetes ármegállapításról való, 8a. cikk szerinti automatikus információcserét e formanyomtatvány igénybevételével kell végrehajtani. A formanyomtatványon közlendő adatok köre nem terjedhet túl az információcsere keretében közlendő, a 8a. cikk (6) bekezdésében felsorolt elemeken, valamint azon egyéb, ezen elemekhez kapcsolódó adatmezőkön, amelyek kitöltése a 8a. cikkben foglalt célok eléréséhez szükséges.

Az első albekezdésben említett nyelvhasználati szabályok nem akadályozhatják meg azt, hogy a tagállamok az Unió bármely hivatalos vagy munkanyelvén közöljék a 8a. cikkben említett információkat. A nyelvhasználati szabályok azonban előírhatják azt, hogy az információ legfontosabb elemeit az Unió egy másik hivatalos vagy munkanyelvén is megküldjék.”

5.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által megfelelően akkreditált személyek ezen információkhoz csak az (5) bekezdésben említett adattár és a CCN-hálózat gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges mértékű hozzáféréssel rendelkezhetnek.”;

b)

a szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az ezen irányelv 8a. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcsere céljából a Bizottság 2017. december 31-ig kidolgoz egy biztonságos tagállami szintű központi adóügyi közigazgatási együttműködési adattárat az említett bekezdések keretében közlendő információk rögzítése céljára, és ahhoz műszaki és logisztikai támogatást is biztosít. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie az adattárban rögzített információkhoz. Az adattárban rögzített információkhoz továbbá – a 8a. cikk (8) bekezdése szerinti korlátok között – a Bizottságnak is hozzáféréssel kell rendelkeznie. A Bizottság a szükséges gyakorlati intézkedéseket a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadja el.

Az említett biztonságos központi adattár üzembe helyezéséig a 8a. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt automatikus információcserét az e cikk (1) bekezdésével és a vonatkozó gyakorlati intézkedésekkel összhangban kell végrehajtani.”

6.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok éves értékelést nyújtanak be a Bizottságnak a 8. és a 8a. cikkben említett automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért eredményekről. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítja az éves jelentés formáját, illetve a benyújtására vonatkozó feltételeket.”;

b)

az (5) és a (6) bekezdést el kell hagyni.

7.

A szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Bizalmas adatkezelés

(1)   A Bizottság biztosítja az ezen irányelv értelmében számára továbbított információknak az uniós hatóságokra irányadó rendelkezések szerinti bizalmas kezelését; az említett információk semmilyen célra nem használhatók fel annak megállapításán túl, hogy a tagállamok megfelelnek-e, illetve milyen mértékben felelnek meg ennek az irányelvnek.

(2)   A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga más ilyen jellegű információknak is biztosít.

Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.”

8.

A 25. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A személyes adatok ezen irányelv alapján való, uniós intézmények vagy szervek általi feldolgozására a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó. Ezen irányelv helyes alkalmazása érdekében azonban a 45/2001/EK rendelet 11. cikkében, 12. cikkének (1) bekezdésében, valamint 13–17. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok alkalmazási körét az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben korlátozni kell.”

2. cikk

(1)   A tagállamok 2016. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Az említett rendelkezéseket 2017. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. GRAMEGNA


(1)  2015. október 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)

(2)  HL C 332., 2015.10.8., 64. o.

(3)  2015. október 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé)

(4)  A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(5)  A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/11


A TANÁCS (EU) 2015/2377 HATÁROZATA

(2015. október 26.)

az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, összefüggésben annak 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) átsorolta a Palaui Köztársaságra tett utalást az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) I. mellékletéből a II. mellékletébe.

(2)

A Palaui Köztársaságra tett utaláshoz lábjegyzet tartozik, amely szerint a vízumkötelezettség alóli mentességet az Európai Unióval kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.

(3)

2014. október 9-én a Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot a Palaui Köztársasággal való, az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére.

(4)

A megállapodással kapcsolatos tárgyalások 2014. december 17-én kezdődtek, és a megállapodás levélváltás útján történő, a Palaui Köztársaságn általi 2015. május 27-i és az Unió általi 2015. június 10-i parafálásával sikeresen lezárultak.

(5)

A megállapodást az Unió nevében alá kell írni, és a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatokat az Unió nevében jóvá kell hagyni. A megállapodást az aláírása napját követő naptól a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(6)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (3) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodásnak (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében történő aláírására a Tanács felhatalmazást ad, feltételezve a megállapodás megkötését.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Az e határozathoz csatolt nyilatkozatokat a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

4. cikk

A megállapodást az aláírása napját követő naptól (5) a megkötéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2015. október 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. DIESCHBOURG


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 509/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 149., 2014. 5.20., 67. o.).

(2)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001. 3.21., 1. o.).

(3)  A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(4)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(5)  A Tanács Főtitkársága gondoskodik a megállapodás aláírása napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/13


MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Palaui Köztársaság között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió, és

PALAUI KÖZTÁRSASÁG (a továbbiakban: Palau),

a továbbiakban együtt: a Szerződő Felek,

ABBÓL A CÉLBÓL, hogy továbbfejlesszék a Szerződő Felek közötti baráti kapcsolatokat, valamint azzal az óhajjal, hogy vízummentes beutazás és rövid távú tartózkodás biztosításával megkönnyítsék az utazást polgáraik számára,

TEKINTETTEL a 2014. május 15-i 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), amely többek között azzal módosította a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK tanácsi rendeletet, hogy 19 harmadik országot – köztük Palaut – átsorolt azon harmadik országok listájára, amelyek állampolgárai a tagállamokban való rövid távú tartózkodás esetén mentesülnek a vízumkötelezettség alól,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az 509/2014/EU rendelet 1. cikke kimondja, hogy a vízumkötelezettség alóli mentesség e 19 országra az Unió és az érintett ország között kötendő vízummentességi megállapodás hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megőrizzék minden uniós polgár egyenlő bánásmódban részesítésének elvét,

FIGYELEMMEL arra, hogy e megállapodás nem vonatkozik azon személyekre, akik rövid távú tartózkodásuk ideje alatt kereső tevékenységet kívánnak folytatni, ezért erre a kategóriára – a vízumkötelezettség vagy -mentesség és a munkavállalás tekintetében – továbbra is a vonatkozó uniós jogszabályok és a tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai, valamint Palau nemzeti jogszabályai alkalmazandók,

FIGYELEMMEL az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyvre, valamint az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvre, és megerősítve, hogy e megállapodás rendelkezései az Egyesült Királyságra és Írországra nem alkalmazandók,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Cél

E megállapodás szerint az Unió polgárai és Palau polgárai vízummentesen utazhatnak bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartó, a másik Szerződő Fél területére történő utazás esetén.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)   „tagállam”: az Unió bármely tagállama, az Egyesült Királyság és Írország kivételével;

b)   „az Unió polgára”: az a) pontban meghatározott tagállam állampolgára;

c)   „Palau polgára”: Palau állampolgárságával rendelkező bármely személy;

d)   „schengeni térség”: az a) pontban meghatározott, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területéből álló, belső határok nélküli térség.

3. cikk

Hatály

(1)   Az Unió azon polgárai, akik egy tagállam által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek Palau területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.

Palau azon polgárai, akik Palau által kiállított, érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkeznek, vízum nélkül beléphetnek a tagállamok területére és ott tartózkodhatnak a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt.

(2)   E cikk (1) bekezdése a kereső tevékenység folytatása céljából beutazó személyekre nem alkalmazandó.

A személyek e kategóriájára vonatkozóan az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban minden tagállam külön határozhat a vízumkötelezettség alkalmazásáról vagy visszavonásáról Palau polgáraira nézve.

A személyek e kategóriájára vonatkozóan Palau minden egyes tagállam polgárai esetében külön határozhat a vízumkötelezettségről vagy a vízummentességről nemzeti jogának megfelelően.

(3)   Az e megállapodás által biztosított vízummentesség a Szerződő Felek beutazásra és rövid távú tartózkodásra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos jogszabályainak sérelme nélkül alkalmazandó. A tagállamok és Palau fenntartják a jogot a beutazás vagy a rövid távú tartózkodás megtagadására, ha a szóban forgó feltételek közül egy vagy több nem teljesül.

(4)   A vízummentesség a Szerződő Felek határain való átkelésre használt közlekedési módtól függetlenül érvényes.

(5)   Az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekben az uniós jog, a tagállamok nemzeti joga, illetve Palau nemzeti joga az irányadó.

4. cikk

A tartózkodás időtartama

(1)   Az Unió polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak Palau területén.

(2)   Palau polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén. Ezen időtartam a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállamok területén történő tartózkodástól függetlenül számítandó.

Palau polgárai bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak minden egyes, a schengeni vívmányokat még nem teljes körűen alkalmazó tagállam területén, a schengeni vívmányokat teljes körűen alkalmazó tagállamok területén való tartózkodásra számított időtartamtól függetlenül.

(3)   E megállapodás nem érinti Palau, valamint a tagállamok azon lehetőségét, hogy a vonatkozó nemzeti joguknak és az uniós jognak megfelelően a tartózkodást 90 napot meghaladó időtartamra meghosszabbítsák.

5. cikk

Területi hatály

(1)   A Francia Köztársaság tekintetében e megállapodás csak a Francia Köztársaság európai területére vonatkozik.

(2)   A Holland Királyság tekintetében e megállapodás csak a Holland Királyság európai területére vonatkozik.

6. cikk

A megállapodás igazgatására felállított vegyes bizottság

(1)   A Szerződő Felek az Unió képviselőiből és Palau képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságot (a továbbiakban: a bizottság) hoznak létre. Az Uniót az Európai Bizottság képviseli.

(2)   A bizottság többek között az alábbi feladatokat látja el:

a)

felügyeli e megállapodás végrehajtását;

b)

javaslatot tesz e megállapodás módosítására vagy kiegészítésére;

c)

rendezi az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat.

(3)   A bizottságot szükség szerint, a Szerződő Felek valamelyikének kérésére kell összehívni.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

7. cikk

Az e megállapodás, valamint a tagállamok és Palau között jelenleg fennálló kétoldalú vízummentességi megállapodások közötti kapcsolat

E megállapodás elsőbbséget élvez az egyes tagállamok és Palau közötti bármely kétoldalú megállapodással vagy megegyezéssel szemben, amennyiben azok e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkoznak.

8. cikk

Záró rendelkezések

(1)   E megállapodást a Szerződő Felek belső eljárásaikkal összhangban megerősítik vagy jóváhagyják; e megállapodás azon értesítés időpontját követő második hónap első napján lép hatályba, amely a Szerződő Felek által egymásnak küldött, az említett eljárások befejezéséről szóló értesítések közül a későbbi.

E megállapodás az aláírása napját követő naptól kezdve ideiglenesen alkalmazandó.

(2)   E megállapodást határozatlan időre jön létre, azzal, hogy az az (5) bekezdéssel összhangban felmondható.

(3)   E megállapodás a Szerződő Felek írásbeli megállapodása útján módosítható. A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy a Szerződő Felek értesítették egymást az ehhez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(4)   E megállapodást részben vagy egészben bármelyik Szerződő Fél felfüggesztheti, különösen a közrenddel, a nemzetbiztonság védelmével, a közegészség védelmével vagy az illegális bevándorlással összefüggő okokból, vagy a vízumkötelezettség bármelyik Szerződő Fél általi újbóli bevezetésekor. A felfüggesztési határozatról legalább két hónappal annak tervezett hatálybalépése előtt értesíteni kell a másik Szerződő Felet. Az e megállapodás alkalmazását felfüggesztő Szerződő Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Szerződő Felet, ha a felfüggesztés okai megszűntek, valamint megszünteti a felfüggesztést.

(5)   E megállapodást bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján. E megállapodás az ezt követő 90 nap elteltével hatályát veszti.

(6)   Palau csakis az összes tagállammal szemben függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.

(7)   Az Unió csakis az összes tagállamára vonatkozóan függesztheti fel vagy mondhatja fel e megállapodást.

Készült két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Съставено в Брюксел на седми декември две хиляди и петнадесета година.

Hecho en Bruselas, el siete de diciembre de dos mil quince.

V Bruselu dne sedmého prosince dva tisíce patnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den syvende december to tusind og femten.

Geschehen zu Brüssel am siebten Dezember zweitausendfünfzehn.

Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta detsembrikuu seitsmendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις εφτά Δεκεμβρίου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.

Done at Brussels on the seventh day of December in the year two thousand and fifteen.

Fait à Bruxelles, le sept décembre deux mille quinze.

Sastavljeno u Bruxellesu sedmog prosinca dvije tisuće petnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì sette dicembre duemilaquindici.

Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada septītajā decembrī.

Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų gruodžio septintą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenötödik év december havának hetedik napján.

Magħmul fi Brussell, fis-seba jum ta’ Diċembru fis-sena elfejn u ħmistax.

Gedaan te Brussel, de zevende december tweeduizend vijftien.

Sporządzono w Brukseli dnia siódmego grudnia roku dwa tysiące piętnastego.

Feito em Bruxelas, em sete de dezembro de dois mil e quinze.

Întocmit la Bruxelles la șapte decembrie două mii cincisprezece.

V Bruseli siedmeho decembra dvetisíctridsať.

V Bruslju, dne sedmega decembra leta dva tisoč petnajst.

Tehty Brysselissä seitsemäntenä päivänä joulukuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.

Som skedde i Bryssel den sjunde december år tjugohundrafemton.

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

За Република Палау

Por la República de Palaos

Za Republiku Palau

For Republikken Palau

Für die Republik Palau

Belau Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία του Παλάου

For the Republic of Palau

Pour la République des Palaos

Za Republiku Palau

Per la Repubblica di Palau

Palau Republikas vārdā –

Palau Respublikos vardu

Palaui Köztársaság részéről

Għar-Repubblika ta' Palau

Voor de Republiek Palau

W imieniu Republiki Palau

Pela República de Palau

Pentru Republica Palau

Za Palauskú republiku

Za Republiko Palau

Palaun tasavallan puolesta

För Republiken Palau

Image


(1)  HL L 149., 2014.5.20., 67. o.

(2)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).


EGYÜTTES NYILATKOZAT IZLANDRA, NORVÉGIÁRA, SVÁJCRA ÉS LIECHTENSTEINRE VONATKOZÓAN

A Szerződő Felek tudomásul veszik az Európai Unió, valamint Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein között fennálló szoros kapcsolatot, különös tekintettel az említett országoknak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez történő társulásáról szóló, 1999. május 18-i és 2004. október 26-i megállapodásra.

Ilyen körülmények között kívánatos, hogy egyfelől Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein, másfelől Palau hatóságai a jelen megállapodás feltételeihez hasonló feltételekkel haladéktalanul kétoldalú megállapodásokat kössenek a rövid távú tartózkodásra vonatkozó vízumok alóli mentességről.


EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 3. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT, KERESŐ TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA CÉLJÁBÓL BEUTAZÓ SZEMÉLYEK KATEGÓRIÁJÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

Az egységes értelmezés biztosítása érdekében a Szerződő Felek megállapodnak, hogy e megállapodás alkalmazásában a kereső tevékenységet folytató személyek kategóriájába azon személyek tartoznak, akik a célból lépnek be a másik Szerződő Fél területére, hogy ott alkalmazottként vagy szolgáltatásnyújtóként jövedelemszerző munkát vagy díjazással járó tevékenységet folytassanak.

E kategória nem terjed ki az alábbiakra:

üzletemberek, tehát üzleti megfontolásból utazó (de a másik Szerződő Fél országában alkalmazásban nem álló) személyek,

sportolók vagy művészek, akik alkalmi jelleggel folytatnak valamilyen tevékenységet,

újságírók, akiket a lakóhelyük szerinti ország médiája küldött ki, valamint

vállalaton belüli gyakornokok.

E nyilatkozat végrehajtását az e megállapodás 6. cikkében foglalt feladatkörén belül a vegyes bizottság felügyeli, és módosításokat javasolhat, ha a Szerződő Felek tapasztalatai alapján azt szükségesnek ítéli.


EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ E MEGÁLLAPODÁS 4. CIKKÉBEN RÖGZÍTETT, BÁRMELY 180 NAPOS IDŐSZAKON BELÜLI LEGFELJEBB 90 NAPOS IDŐTARTAM ÉRTELMEZÉSÉRŐL

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az e megállapodás 4. cikkében rögzített, bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos időtartam folyamatos tartózkodást vagy több egymást követő látogatást jelent, amelyek teljes időtartama bármely 180 napos időszakon belül nem haladja meg a 90 napot.

A „bármely” kifejezés folyamatosan aktualizált 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal: a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekintenek vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a bármely 180 napos időszakon belüli 90 napra vonatkozó követelmény. Ez többek között azt jelenti, hogy egy megszakítás nélküli 90 napos távollét legfeljebb 90 napos új tartózkodást tesz lehetővé.


EGYÜTTES NYILATKOZAT A POLGÁROK VÍZUMMENTESSÉGI MEGÁLLAPODÁSRÓL TÖRTÉNŐ TÁJÉKOZTATÁSÁRÓL

Elismerve az átláthatóság jelentőségét az Európai Unió és Palau polgárai számára, a Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a vízummentességi megállapodás tartalmáról és következményeiről, valamint a kapcsolódó kérdésekről – így például a beutazási feltételekről – teljes körű tájékoztatást biztosítanak.


RENDELETEK

18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/19


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2378 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 15.)

az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1156/2012/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (1), (3) és (4) bekezdésére, valamint 21. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 77/799/EGK tanácsi irányelvet (2) felváltotta a 2011/16/EU irányelv. Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésre vonatkozó szabályok számos fontos kiigazítására sor került, különösen a tagállamok közötti információcsere tekintetében a határokon átnyúló információcsere hatékonyságának és eredményességének fokozása céljából.

(2)

A 2011/16/EU irányelvet módosította a 2014/107/EU tanácsi irányelv (3): bevezette a pénzügyi számlákra vonatkozó kötelező automatikus információcserét és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat.

(3)

Az új jogi keret működésének biztosítása végett a 2011/16/EU irányelv előír bizonyos szabályokat a formanyomtatványokra és számítógépes formátumokra vonatkozóan, valamint előírja, hogy végrehajtási aktusok útján kell elfogadni a tagállamok közötti információcsere gyakorlati intézkedéseit. A 2011/16/EU irányelv vonatkozásában alkalmazandó formanyomtatványok és számítógépes formátumok tekintetében az 1156/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) részletes szabályokat határoz meg.

(4)

A 2011/16/EU irányelv végrehajtásának céljából elvégzendő változásokat mérlegelve, továbbá a végrehajtási aktus olvashatóságának megkönnyítése érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni az 1156/2012/EU végrehajtási rendeletet, és új, egységes szerkezetbe foglalt szabályokat meghatározni.

(5)

Az információcsere megkönnyítése érdekében a 2011/16/EU irányelv előírja, hogy az irányelv szerinti információcsere – a kötelező automatikus információcsere kivételével – egységesített formanyomtatványok használatával történjék.

(6)

Az alkalmazandó formanyomtatványoknak számos, kellőképpen széles körű mezőt kell tartalmazniuk annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a megfelelő mezők kitöltésével az összes releváns esetet könnyen kezelni tudják.

(7)

A kötelező automatikus információcsere alkalmazására a 2011/16/EU irányelv előírja, hogy a gyakorlati intézkedéseket és a számítógépes formátumot egyaránt a Bizottság fogadja el. A cserélt információ megfelelőségének és használhatóságának, valamint maga az információcsere hatékonyságának biztosítása érdekében részletes szabályokat kell meghatározni.

(8)

Mivel a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti öt jövedelem- és tőkekategóriára vonatkozó kötelező automatikus információcserének feltétele az információ rendelkezésre állása, indokolt, hogy a megfelelő számítógépes formátum csupán az átfogó struktúra és elemcsoportok szintjéig legyen meghatározva, az egyes elemcsoportok alatt cserélt részletes elemek továbbra is a tagállamokban való rendelkezésre állás függvényei legyenek.

(9)

Figyelembe véve, hogy a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3a) bekezdése értelmében cserélt információt az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények a 2011/16/EU irányelv I. és II. mellékletében meghatározott alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok szerint gyűjtik, továbbá hogy így a cserének nem feltétele az információ rendelkezésre állása, az alkalmazandó számítógépes formátumot ki kell terjeszteni úgy, hogy a legalacsonyabb szintű adatokat is felölelje, és minden egyes elemet tartalmazzon, adott esetben lényeges attribútumaival együtt.

(10)

A 2011/16/EU irányelv szerint az információt lehetőség szerint a közös kommunikációs hálózat (CCN-hálózat) használatával, elektronikus úton kell továbbítani. Ahol szükséges, gyakorlati intézkedéseket kell meghatározni a kommunikációhoz. Részletes szabályokat kell meghatározni azon jelentések, elszámolások és más dokumentumok közlésére, amelyek nem részei a cserélt információnak, hanem alátámasztják azt, valamint részletes szabályokat kell meghatározni – a CCN-hálózaton kívüli kommunikáció esetében és a többi kétoldalú megállapodás sérelme nélkül – a kommunikációra és a cserélt információ azonosítására.

(11)

A tagállamokban 2016. január 1-jétől kell alkalmazni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi számlákra vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében a 2011/16/EU irányelv 8. cikke (3a) bekezdésének megfeleljenek. Ezért ezt a rendeletet ugyanezen a naptól kezdődően kell alkalmazni.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Formanyomtatványok a megkeresésre történő információcseréhez, a spontán információcseréhez, az értesítésekhez és a visszajelzéshez

(1)   Az alkalmazandó formanyomtatványok tekintetében a „mező” olyan helyet jelent a formanyomtatványon, amelybe a 2011/16/EU irányelv szerint cserélendő információk rögzíthetők.

(2)   A 2011/16/EU irányelv 5. cikke szerinti, információközlés és közigazgatási vizsgálat iránti megkeresésekre, valamint a 7. cikk szerinti vonatkozó válaszokra, átvételi elismervényekre, további háttér-információ iránti kérelmekre, a kérés teljesítésének lehetetlenségére vagy az elutasítására alkalmazandó formanyomtatványnak meg kell felelnie e rendelet I. mellékletének.

(3)   A 2011/16/EU irányelv 9. és 10. cikke szerinti spontán módon közölt információkra és a visszaigazolásukra alkalmazandó formanyomtatványnak meg kell felelnie e rendelet II. mellékletének.

(4)   A 2011/16/EU irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti közigazgatási kézbesítés iránti megkeresésekre és az említett irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerinti válaszaira alkalmazandó formanyomtatványnak meg kell felelnie e rendelet III. mellékletének.

(5)   A 2011/16/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti visszajelzésre alkalmazandó formanyomtatványnak meg kell felelnie e rendelet IV. mellékletének.

2. cikk

A kötelező automatikus információcsere számítógépes formátumai

(1)   A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelező automatikus információcsere során alkalmazandó számítógépes formátumnak meg kell felelnie e rendelet V. mellékletének.

(2)   A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3a) bekezdése szerinti kötelező automatikus információcsere során alkalmazandó számítógépes formátumnak meg kell felelnie e rendelet VI. mellékletének.

3. cikk

A CCN-hálózat használatával kapcsolatos gyakorlati intézkedések

(1)   A 2011/16/EU irányelv szerint továbbított információkban említett jelentések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok a közös kommunikációs hálózattól eltérő kommunikációs eszköz felhasználásával küldhetők.

(2)   Amennyiben a 2011/16/EU irányelvben említett információk továbbítása nem elektronikus úton, a közös kommunikációs hálózat felhasználásával történik, és amennyiben kétoldalú megállapodással másként nem határozzák meg, a tájékoztatásnak a továbbított információk leírását és az információt továbbító, hatáskörrel rendelkező hatóság aláírását tartalmazó levélben kell történnie.

4. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1156/2012/EU végrehajtási rendelet 2016. január1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett végrehajtási rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

5. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 64., 2011.3.11., 1. o.

(2)  A Tanács 1977. december 19-i 77/799/EGK irányelve a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról (HL L 336., 1977.12.27., 15. o.).

(3)  A Tanács 2014. december 9-i 2014/107/EU irányelve a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 359., 2014.12.16., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2012. december 6-i 1156/2012/EU végrehajtási rendelete az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 335., 2012.12.7., 42. o.).


I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatvány

A 2011/16/EU irányelv 5. cikke szerinti információ és közigazgatási vizsgálat iránti megkeresésekre, valamint a 7. cikk szerinti válaszokra, átvételi elismervényekre, további háttér-információ iránti kérelmekre, a kérés teljesítésének lehetetlenségére vagy az elutasítására alkalmazandó formanyomtatvány a következő mezőket tartalmazza (1):

Jogalap

Hivatkozási szám

Dátum

A megkereső és a megkeresett hatóságok megnevezése

A vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy megnevezése

Általános esetleírás és adott esetben konkrét háttér-információk, amelyek valószínűleg lehetővé teszik a 2011/16/EU irányelv 2. cikkében említett adókra vonatkozó tagállami jogszabályok alkalmazásához és végrehajtásához szükséges információ előrelátható relevanciájának elbírálását.

Az információkérés adózási célja

A vizsgált időszak

Bármely olyan személy neve és címe, akiről feltételezhető, hogy a kért információ birtokában van

A 2011/16/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében előírt jogi követelmény teljesítése

A 2011/16/EU irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében előírt jogi követelmény teljesítése

Konkrét közigazgatási vizsgálatra vonatkozó indokolt kérés és a kért konkrét közigazgatási vizsgálat elvégzésének megtagadására vonatkozó indokok

Az információkérés visszaigazolása

További háttér-információk iránti kérelem

Az információkérés teljesítésének lehetetlenségét vagy elutasítását alátámasztó indokok

A megállapított határidőig történő válaszadás elmulasztásának okai és az az időpont, ameddig a megkeresett hatóság megítélése szerint képes választ adni.


(1)  A formanyomtatványon azonban csak az adott ügyben ténylegesen kitöltött mezőknek szükséges megjelenniük.


II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (3) bekezdésében említett formanyomtatvány

A 2011/16/EU irányelv 9. cikke szerinti spontán módon közölt információkra és azoknak a 10. cikk szerinti visszaigazolásaira alkalmazandó formanyomtatvány a következő mezőket tartalmazza (1):

Jogalap

Hivatkozási szám

Dátum

A küldő és a kapó hatóságok megnevezése

Annak a személynek a megjelölése, akire a spontán információcsere vonatkozik

Azon időszak, amelyre a spontán információcsere vonatkozik

A 2011/16/EU irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében előírt jogi követelmény teljesítése

A spontán módon közölt információk visszaigazolása.


(1)  A formanyomtatványon azonban csak az adott ügyben ténylegesen kitöltött mezőknek szükséges megjelenniük.


III. MELLÉKLET

Az 1. cikk (4) bekezdésében említett formanyomtatvány

A 2011/16/EU irányelv 13. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti értesítés iránti kérelemre és azoknak az említett irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerint válaszaira alkalmazandó formanyomtatvány a következő mezőket tartalmazza (1):

Jogalap

Hivatkozási szám

Dátum

A megkereső és a megkeresett hatóságok megnevezése

A jogi eszköz vagy határozat címzettjének neve és címe

Egyéb információk, amelyek megkönnyíthetik a címzett azonosítását

A jogi eszköz vagy határozat tárgya

A megkeresett hatóság a 2011/16/EU irányelv 13. cikkének (3) bekezdése szerinti válasza, amely tartalmazza a jogi eszköz vagy határozat címzettnek történő kézbesítésének időpontját.


(1)  A formanyomtatványon azonban csak az adott ügyben ténylegesen kitöltött mezőknek szükséges megjelenniük.


IV. MELLÉKLET

Az 1. cikk (5) bekezdésében említett formanyomtatvány

A 2011/16/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti visszajelzésre alkalmazandó formanyomtatvány a következő mezőket tartalmazza (1):

Hivatkozási szám

Dátum

A visszajelzést kiadó, hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése

Általános visszajelzés a közölt információról

A közölt információhoz közvetlenül kapcsolódó eredmények.


(1)  A formanyomtatványon azonban csak az adott ügyben ténylegesen kitöltött mezőknek szükséges megjelenniük.


V. MELLÉKLET

Az 2. cikk (1) bekezdésében említett számítógépes formátum

A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelező automatikus információcsere során használt számítógépes formátum megfelel a következő faszerkezetnek, és a következő elemcsoportokat tartalmazza (1):

a)

A teljes üzenet esetében:

Image

b)

A munkaviszonyból származó jövedelemre és vezető tisztségviselők tiszteletdíjára vonatkozó információközlés üzenettörzse esetében:

Image

c)

A nyugdíjakra vonatkozó információközlés üzenettörzse esetében:

Image

d)

Az életbiztosítási termékekre vonatkozó információközlés üzenettörzse esetében:

Image

e)

Ingatlan tulajdonjogára és ingatlanból származó jövedelemre vonatkozó információközlés üzenettörzse esetében:

Image

f)

Üzenettörzs abban az esetben, amikor egy konkrét kategóriával kapcsolatban nincs szükség információközlésre:

Image

g)

A valamely konkrét kategóriába tartozó információ megérkezését visszaigazoló üzenettörzs esetében:

Image

(1)  A számítógépes formátumban azonban csak az adott ügyben ténylegesen rendelkezésre álló és alkalmazandó elemcsoportoknak szükséges megjelenniük.


VI. MELLÉKLET

Az 2. cikk (2) bekezdésében említett számítógépes formátum

A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3a) bekezdése szerinti kötelező automatikus információcsere során használt számítógépes formátum megfelel a következő faszerkezetnek, és a következő elemeket és attribútumokat tartalmazza (1):

a)

A teljes üzenet esetében:

Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image

b)

A fenti a) pont szerinti üzenetben a FATCA (az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvény) és a CRS (közös adatszolgáltatási standard) által közösen használt típusok esetében:

Image Image Image Image

c)

A fenti a) pont szerinti üzenetben a közös OECD-típusok esetében:

Image Image Image

(1)  A számítógépes formátumban azonban csak a 2011/16/EU irányelv I. és II. mellékletében található adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok teljesítésénél az adott ügyben ténylegesen alkalmazandó elemeknek és attribútumoknak szükséges megjelenniük.


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/46


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2379 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 16.)

a 2305/2003/EK, a 969/2006/EK és az 1067/2008/EK rendelettől, az (EU) 2015/2081 végrehajtási rendelettől, az 1964/2006/EK rendelettől, a 480/2012/EU végrehajtási rendelettől, valamint az 1918/2006/EK rendelettől a gabonafélékre, a rizsre és az olívaolajra vonatkozó vámkontingensek keretében történő 2016. évi behozatali engedélyek benyújtásának és kibocsátásának időpontja tekintetében való eltérésről, és a 951/2006/EK rendelettől a kvótán kívüli cukor és izoglükóz ágazatára vonatkozó 2016. évi kiviteli engedélyek kibocsátási időpontja tekintetében való eltérésről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a GATT XXIV. cikkének (6) bekezdése alapján folytatott tárgyalások eredményeként összeállított CXL. jegyzékben meghatározott engedmények végrehajtásáról szóló, 1996. június 18-i 1095/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 20. cikke n) pontjára, 144. cikke g) pontjára és 187. cikke e) pontjára,

mivel:

(1)

A 2305/2003/EK (3), a 969/2006/EK (4), az 1067/2008/EK (5) bizottsági rendelet és az (EU) 2015/2081 bizottsági végrehajtási rendelet (6) különös rendelkezéseket ír elő az árpának a 09.4126 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához, a kukoricának a 09.4131 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához, a kiválótól eltérő minőségű közönséges búzának a 09.4123, a 09.4124, a 09.4125 és a 09.4133 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához, valamint egyes Ukrajnából származó gabonaféléknek a 09.4306, a 09.4307 és a 09.4308 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(2)

Az 1964/2006/EK bizottsági rendelet (7) és a 480/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (8) különös rendelkezéseket ír elő a Bangladesből származó rizsnek a 09.4517 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához és a törmelékrizsnek a 09.4079 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalához szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(3)

Az 1918/2006/EK bizottsági rendelet (9) különös rendelkezéseket ír elő a Tunéziából származó olívaolajnak a rendelkezésre álló vámkontingens keretében történő behozatalához szükséges engedélyek iránti kérelmek benyújtására és ezen engedélyek kibocsátására.

(4)

Figyelemmel a 2016. évi munkaszüneti napokra, az érintett kontingensmennyiségek betartása érdekében bizonyos időszakokban helyénvaló a behozatali engedélyek iránti kérelmek benyújtásának és ezen engedélyek kibocsátásának időpontja tekintetében eltérni a 2305/2003/EK, a 969/2006/EK és az 1067/2008/EK rendelettől, az EU 2015/2081 végrehajtási rendelettől, az 1964/2006/EK rendelettől, valamint a 480/2012/EU végrehajtási rendelettől és az 1918/2006/EK rendelettől.

(5)

A 951/2006/EK bizottsági rendelet (10) 7d. cikkének (1) bekezdése értelmében a kvótán kívüli cukor és izoglükóz kivitelére vonatkozó engedélyeket az engedélykérelmek benyújtásának hetét követő péntektől bocsátják ki, feltéve, hogy a Bizottság ebben az időszakban nem hoz semmilyen különös intézkedést.

(6)

Tekintettel a 2016. évi munkaszüneti napokra és azok következményeire az Európai Unió Hivatalos Lapjának megjelenésére nézve, a kérelmek benyújtása és az engedélyek kiállítása közötti időszak túl rövid a piac megfelelő irányításának biztosításához. Ezért ezt az időszakot meg kell hosszabbítani.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Gabonafélék

(1)   A 2305/2003/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve 2016. január 4. hétfőtől 2016. december 16. péntek brüsszeli idő szerint 13 óráig nyújtható be az árpának a 09.4126 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelem a 2016. évre.

(2)   A 2305/2003/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésének első albekezdésétől eltérve az árpának a 09.4126 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó, az e rendelet I. mellékletében megjelölt időszakokban kérelmezett, a 2016. évre vonatkozó engedélyeket az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki, figyelembe véve az 1301/2006/EK bizottsági rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseket is (11).

(3)   A 969/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve 2016. január 4. hétfőtől 2016. december 16. péntek brüsszeli idő szerint 13 óráig nyújtható be a kukoricának a 09.4131 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelem a 2016. évre.

(4)   A 969/2006/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a kukoricának a 09.4131 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó, az e rendelet I. mellékletében megjelölt időszakokban kérelmezett engedélyeket az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki a 2016-os évre, az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel.

(5)   1067/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve 2016. január 4. hétfőtől 2016. december 16. péntek brüsszeli idő szerint 13 óráig nyújtható be a kiválótól eltérő minőségű közönséges búzának a 09.4123, a 09.4124, a 09.4125 és a 09.4133 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelem a 2016. évre.

(6)   Az 1067/2008/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a kiválótól eltérő minőségű közönséges búzának a 09.4123, a 09.4124, a 09.4125 és a 09.4133 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó, az e rendelet I. mellékletében megjelölt időszakokban kérelmezett engedélyeket az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki a 2016-os évre, az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel.

(7)   Az (EU) 2015/2081 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve 2016. január 4. hétfőtől 2016. december 16. péntek brüsszeli idő szerint 13 óráig nyújtható be az Ukrajnából származó gabonaféléknek a 09.4306, a 09.4307 és a 09.4308 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelem a 2016. évre.

(8)   Az (EU) 2015/2081 rendelet 2. cikke (3) bekezdésétől eltérve az Ukrajnából származó gabonaféléknek a 09.4306, a 09.4307 és a 09.4308 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó, az e rendelet I. mellékletében megjelölt időszakokban kérelmezett engedélyeket az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki a 2016-os évre, az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel.

2. cikk

Rizs

(1)   Az 1964/2006/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve 2016. január 4. hétfőtől 2016. december 9. péntek brüsszeli idő szerint 13 óráig nyújtható be a Bangladesből származó rizsnek a 09.4517 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelem a 2016. évre.

(2)   A 480/2012/EU végrehajtási rendelet 2. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve 2016. január 4. hétfőtől 2016. december 9. péntek brüsszeli idő szerint 13 óráig nyújtható be a törmelékrizsnek a 09.4079 tételszámú vámkontingens keretében történő behozatalára vonatkozó engedélykérelem a 2016. évre.

3. cikk

Olívaolaj

(1)   Az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve 2016. december 13., keddig nyújthat be a Tunéziából származó olívaolaj behozatalára vonatkozó engedélykérelem.

(2)   Az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a Tunéziából származó olívaolaj behozatalára vonatkozó, az e rendelet II. mellékletében megjelölt időszakokban kérelmezett engedélyeket az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki, az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott intézkedésekre is figyelemmel.

4. cikk

A kvótán kívüli cukor és izoglükóz

A 951/2006/EK rendelet 7d. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kvótán kívüli cukor és izoglükóz kivitelére vonatkozó, az e rendelet III. mellékletében megjelölt időszakokban kérelmezett engedélyeket az ugyanezen mellékletben megjelölt időpontokban bocsátják ki, figyelembe véve – adott esetben – az említett rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt különös intézkedéseket.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2017. január 10-én hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 146., 1996.6.20., 1. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3)  A Bizottság 2003. december 29-i 2305/2003/EK rendelete a harmadik országokból származó árpa behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (HL L 342., 2003.12.30., 7. o.).

(4)  A Bizottság 2006. június 29-i 969/2006/EK rendelete a harmadik országokból származó kukorica behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (HL L 176., 2006.6.30., 44. o.).

(5)  A Bizottság 2008. október 30-i 1067/2008/EK rendelete a harmadik országokból származó, a kiválótól eltérő minőségű közönséges búzára vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendelettől való eltérésről (kodifikált változat) (HL L 290., 2008.10.31., 3. o.).

(6)  A Bizottság 2015. november 18-i (EU) 2015/2081 végrehajtási rendelete egyes Ukrajnából származó gabonafélékre vonatkozó behozatali vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 302., 2015.11.19., 81. o.).

(7)  A Bizottság 2006. december 22-i 1964/2006/EK rendelete a Bangladesből származó rizs behozatali kontingensének a 3491/90/EGK tanácsi rendelettel összhangban történő megnyitására és kezelésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 408., 2006.12.30., 19. o.).

(8)  A Bizottság 2012. június 7-i 480/2012/EU végrehajtási rendelete az 1901 10 00 KN-kód alá tartozó élelmiszer-készítmények előállításához felhasználandó, az 1006 40 00 KN-kód alá tartozó törmelékrizs vámkontingensének megnyitásáról és kezeléséről (HL L 148., 2012.6.8., 1. o.).

(9)  A Bizottság 2006. december 20-i 1918/2006/EK rendelete a Tunéziából származó olívaolaj vámkontingenseinek megnyitásáról és kezeléséről (HL L 365., 2006.12.21., 84. o.).

(10)  A Bizottság 2006. június 30-i 951/2006/EK rendelete a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 178., 2006.7.1., 24. o.).

(11)  A Bizottság 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK rendelete az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).


I. MELLÉKLET

A gabonafélék behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszaka

A kibocsátás időpontja

2016. március 18., pénteken brüsszeli idő szerint 13 órától március 25., pénteken brüsszeli idő szerint 13 óráig

2016. április 4., hétfőt követő első munkanap

2016. október 21., pénteken brüsszeli idő szerint 13 órától október 28., pénteken brüsszeli idő szerint 13 óráig

2016. november 7., hétfőt követő első munkanap


II. MELLÉKLET

Az olívaolaj behozatalára vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszaka

A kibocsátás időpontja

2016. március 21., hétfő vagy 22., kedd

2016. április 1,. pénteket követő első munkanap

2016. május 2., hétfő vagy 3., kedd

2016. május 13., pénteket követő első munkanap

2016. május 9., hétfő vagy 10., kedd

2016. május 18., szerdát követő első munkanap

2016. július 18., hétfő vagy 19., kedd

2016. július 27., szerdát követő első munkanap

2016. augusztus 8., hétfő vagy 9., kedd

2016. augusztus 17., szerdát követő első munkanap

2016. október 24., hétfő vagy 25. kedd

2016. november 3., csütörtököt követő első munkanap


III. MELLÉKLET

A kvótán kívüli cukor és izoglükóz kivitelére vonatkozó engedélykérelmek benyújtási időszaka

A kibocsátás időpontja

2016. október 24., hétfőtől 28., péntekig

2016. november 8., keddet követő első munkanap

2016. december 19., hétfőtől 23. péntekig

2017. január 6., pénteket követő első munkanap


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/50


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2380 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 16.)

az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és a tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 183. cikke b) pontjára,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy az irányadó árakat bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani kell.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1484/95/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 16-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(3)  A Bizottság 1995. június 28-i 1484/95/EK rendelete a baromfihús- és tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtására és a kiegészítő importvám megállapítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 163/67/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 1995.6.29., 47. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

KN-kód

Árumegnevezés

Irányadó ár

(EUR/100 kg)

A 3. cikkben említett biztosíték

(EUR/100 kg)

Származási hely (1)

0207 12 10

Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva

130,1

0

AR

0207 12 90

Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva

154,5

145,7

0

0

AR

BR

0207 14 10

A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva

286,0

197,1

343,8

219,0

4

32

0

24

AR

BR

CL

TH

0207 27 10

Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva

329,9

244,7

0

16

BR

CL

0408 91 80

Tojás, héj nélkül, szárítva

431,0

0

AR

1602 32 11

A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból készült termékek főzés nélkül

225,1

19

BR


(1)  A Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott országnómenklatúra szerint. A »ZZ« kód jelentése: »egyéb származási hely«.”


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/52


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2381 RENDELETE

(2015. december 17.)

az új regionális bontásra vonatkozó idősorok továbbítása tekintetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1059/2003/EK rendelet alkotja a regionális osztályozás jogi keretét, annak érdekében, hogy lehetővé váljon az összehangolt regionális statisztikák Unión belüli gyűjtése, összeállítása és terjesztése.

(2)

Az 1059/2003/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdése értelmében ha a NUTS-osztályozás módosul, az érintett tagállam a korábban továbbított adatok helyettesítése céljából az új regionális bontás idősorait továbbítja a Bizottsághoz. Az idősorok és azok hosszának jegyzékét a Bizottság határozza meg, figyelembe véve, hogy egyáltalán átadhatók-e. Ezeket az idősorokat a NUTS-osztályozás módosításától számított két éven belül kell megadni.

(3)

A NUTS-osztályozást az 1319/2013/EU bizottsági rendelet (2)2015. január 1-jei hatállyal, a 868/2014/EU bizottsági rendelet (3) pedig 2016. január 1-jei hatállyal módosította.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott jegyzékkel összhangban a tagállamok megküldik a Bizottság részére az új regionális bontásra vonatkozó idősorokat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(2)  A Bizottság 2013. december 9-i 1319/2013/EU rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 342., 2013.12.18., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2014. augusztus 8-i 868/2014/EU rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról (HL L 241., 2014.8.13., 1. o.).


MELLÉKLET

Az egyes statisztikai területek tekintetében meghatározott kezdőévek

Terület

NUTS 2 szint

NUTS 3 szint

Mezőgazdaság – mezőgazdasági számlák

2007 (1)

 

Mezőgazdaság – állatállományok

2010

 

Mezőgazdaság – növénytermesztés

2007

 

Mezőgazdaság – tejtermelés

2010

 

Mezőgazdaság – a mezőgazdasági üzemek szerkezete

2010

2010 (1)

Demográfia – népesség, élveszületések, elhalálozások

1990 (2)

1990 (2)

Munkaerőpiac – foglalkoztatottság, munkanélküliség

2010

2010 (1)

Környezetvédelem – hulladékkezelő létesítmények

2010

 

Egészségügy – halálozási okok

1994 (3)

 

Egészségügy – infrastruktúra

1993 (1)

 

Egészségügy – betegek

2000 (1)

 

Információs társadalom

2010 (1)

 

Regionális gazdasági számlák – háztartási számlák

2000

 

Regionális gazdasági számlák – regionális számlák

2000

2000

Tudomány és technológia – K+F kiadások és személyzet

2011

 

Turizmus

2012

 


(1)  A továbbítás nem kötelező.

(2)  A továbbítás nem kötelező az 1990–2012 referenciaévek tekintetében.

(3)  A továbbítás nem kötelező az 1994–2010 referenciaévek tekintetében.


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/54


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2382 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 17.)

a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény tojótyúkok és kisebb tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kerry Ingredients and Flavours)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény engedélyezésére. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem tárgya az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény tojótyúkok és kisebb tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezése.

(4)

A Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC EC 3.2.1.4) álló készítmény használatát tojótyúkok esetében a 237/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2), tojójércék és kisebb tojóbaromfifajok esetében pedig az 1365/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. április 28-i véleményében (4) megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre, ugyanakkor használatával javulhat a tojótyúkok tojásának tömege. Mivel a hatásmechanizmus azonosnak tekinthető, ez a következtetés extrapolálható a kisebb tojóbaromfifajokra is. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(6)

A Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerinti engedélyezni kell.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 2012. március 19-i 237/2012/EU végrehajtási rendelete a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidáz (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz (EC 3.2.1.4) brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kerry Ingredients and Flavours), HL L 80., 2012.3.20., 1. o.

(3)  A Bizottság 2013. december 18-i 1365/2013/EU végrehajtási rendelete a Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázt és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázt tartalmazó készítmény kisebb hízóbaromfifajok és tojójércék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kerry Ingredients and Flavours) (HL L 343., 2013.12.19., 31. o.).

(4)  The EFSA Journal (2015); 13(5):4107.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

Aktivitási egység/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyagok.

4a17

Kerry Ingredients and Flavours

Alfa-galaktozidáz

(EC 3.2.1.22)

Endo-1,4-béta-glükanáz

(EC 3.2.1.4)

Az adalékanyag összetétele

A Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidázból (EC 3.2.1.22) és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanázból (EC 3.2.1.4) álló készítmény, szilárd formában, amelynek legkisebb aktivitása:

1 000 U (1) alfa-galaktozidáz/g

5 700 U (2) endo-1,4-béta-glükanáz/g.

A hatóanyag jellemzése

A Saccharomyces cerevisiae (CBS 615.94) által termelt alfa-galaktozidáz és az Aspergillus niger (CBS 120604) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz (CBS 120604)

Analitikai módszer  (3)

Meghatározás:

kolorimetriás módszer a p-nitro-fenol-alfa-galakto-piranozid szubsztrátból alpfa-galaktozidáz hatására felszabaduló p-nitro-fenol mérésére;

kolorimetriás módszer az azurinnal térhálósított árpa-glükán szubsztrátból endo-1,4-béta-glükanáz hatására felszabaduló vízoldható festék mérésére.

Tojótyúk

100 U alfa-galaktozidáz

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatóság időtartamát és a pelletálási stabilitást.

2.

Legnagyobb ajánlott adag:

100 U alfa-galaktozidáz/kg

570 U endo-1,4-béta-glükanáz/kg.

3.

Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk, védőszemüveg és védőkesztyű viselése kötelező.

2026. január 7.

Kisebb tojóbaromfifajok

570 U endo-1,4-béta-glükanáz


(1)  1 U az az enzimmennyiség, amely p-nitrofenil-alfa-galaktopiranozidból (pNPG) 5,0 pH értéken és 37 °C-on percenként 1 μmol p-nitrofenolt szabadít fel.

(2)  1 U az az enzimmennyiség, amely béta-glükánból 5,0 pH értéken és 50 °C-on percenként 1 mg redukálócukrot (glükóz-ekvivalenst) szabadít fel.

(3)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports.


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/57


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2383 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 17.)

a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének a behozatalra vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzéseknek alávetett nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listája tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 669/2009/EK bizottsági rendelet (2) a 882/2004/EK rendelet I. mellékletében említett területekre történő beléptetési helyeken a 669/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek (a továbbiakban: lista) behozatala tekintetében fokozott hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)

A 669/2009/EK rendelet 2. cikke szerint a listát rendszeresen, legalább negyedévenként felül kell vizsgálni, legalább az említett cikkben szereplő információforrások figyelembevételével.

(3)

Az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren keresztül bejelentett közelmúltbeli élelmiszer-káresemények előfordulási gyakorisága és jelentősége, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal harmadik országokban végzett ellenőrzéseinek megállapításai, valamint a tagállamok által a 669/2009/EK rendelet 15. cikkének megfelelően a Bizottsághoz benyújtott, a nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek szállítmányaira vonatkozó negyedéves jelentések azt mutatják, hogy a listát módosítani kell.

(4)

A lista módosításának ki kell terjednie az azon árucikkekre vonatkozó bejegyzések törlésére, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy általánosságban véve elegendő mértékben megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabályok által előírt biztonsági követelményeknek, és esetükben ezért a fokozott hatósági ellenőrzés a továbbiakban nem indokolt. A listáról ezért el kell hagyni a Peruból származó csemegeszőlőre vonatkozó bejegyzést.

(5)

A következetesség és érthetőség biztosítása érdekében helyénvaló továbbá a 669/2009/EK rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövegét léptetni.

(6)

A 669/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 669/2009/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Bizottság 2009. július 24-i 669/2009/EK rendelete a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A kijelölt beléptetési helyen fokozott ellenőrzés alá eső, nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek

Takarmány és élelmiszer

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%)

Szárított szőlő

0806 20

 

Afganisztán (AF)

Ochratoxin-A

50

(Élelmiszer)

 

 

Mandula, héjában

0802 11

 

Ausztrália (AU)

Aflatoxinok

20

Mandula, héj nélkül

0802 12

 

(Élelmiszer)

 

 

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Brazília (BR)

Aflatoxinok

10

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

 

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

 

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91;

2008 11 96;

2008 11 98

 

(Takarmány és élelmiszer)

 

 

Hosszúbab

(Vigna unguiculata spp. sesquipedalis)

ex 0708 20 00;

ex 0710 22 00

10

10

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (3)

50

Padlizsán

0709 30 00;

 

ex 0710 80 95

72

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

 

 

Kínai zeller (Apium graveolens)

ex 0709 40 00

20

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (4)

50

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

 

 

Brassica oleracea

(egyéb ehető káposztaféle, (»kínai brokkoli«) (5)

ex 0704 90 90

40

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradék (2)

50

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 

Tea, aromásítva is

0902

 

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (6)

10

(Élelmiszer)

 

 

Padlizsán

0709 30 00;

 

Dominikai Köztársaság (DO)

Növényvédőszer-maradék (2)  (7)

10

ex 0710 80 95

72

Keserűdinnye (Momordica charantia)

ex 0709 99 90;

ex 0710 80 95

70

70

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

 

 

Hosszúbab

(Vigna unguiculata spp. sesquipedalis)

ex 0708 20 00;

ex 0710 22 00

10

10

Dominikai Köztársaság (DO)

Növényvédőszer-maradék (2)  (7)

20

Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.)

0709 60 10;

0710 80 51

 

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

ex 0709 60 99;

ex 0710 80 59

20

20

Földieper (frissen)

0810 10 00

 

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2)  (8)

10

(Élelmiszer)

 

 

Paprika (édes és édestől eltérő) (Capsicum spp.)

0709 60 10;

0710 80 51

 

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradék (2)  (9)

10

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99;

ex 0710 80 59

20

20

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Gambia (GM)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

 

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

 

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91;

2008 11 96;

2008 11 98

 

(Takarmány és élelmiszer)

 

 

Bételbors-levél (Piper betle L.)

ex 1404 90 00

10

India (IN)

Szalmonella (10)

50

(Élelmiszer)

 

 

Szezámmag

1207 40 90

 

India (IN)

Szalmonella (10)

20

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 

Chilipaprika (Capsicum annuum), egészben

0904 21 10

 

India (IN)

Aflatoxinok

20

Chilipaprika (Capsicum annuum), zúzva vagy őrölve

ex 0904 22 00

10

A Capsicum nemzetséghez tartozó növények szárított gyümölcse, egészben, az édes paprika kivételével (Capsicum annuum)

0904 21 90

 

Szerecsendió

(Myristica fragrans)

0908 11 00;

0908 12 00

 

(Élelmiszer – szárított fűszer)

 

 

Enzimek; elkészített enzimek

3507

 

India (IN)

Klóramfenikol

50

(Takarmány és élelmiszer)

 

 

Szerecsendió

(Myristica fragrans)

0908 11 00;

0908 12 00

 

Indonézia (ID)

Aflatoxinok

20

(Élelmiszer – szárított fűszer)

 

 

Hüvelyes borsó (fejtetlen)

ex 0708 10 00

40

Kenya (KE)

Növényvédőszer-maradék (2)  (11)

10

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 

Málna

0811 20 31;

 

Szerbia (RS)

Norovirus

10

(Élelmiszer – fagyasztott)

ex 0811 20 11;

ex 0811 20 19

10

10

Görögdinnye (Egusi, Citrullus lanatus) magja és abból készült termékek

ex 1207 70 00;

ex 1106 30 90;

ex 2008 99 99

10

30

50

Sierra Leone (SL)

Aflatoxinok

50

(Élelmiszer)

 

 

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Szudán (SD)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

 

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

 

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91;

2008 11 96;

2008 11 98

 

(Takarmány és élelmiszer)

 

 

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

ex 0709 60 99

20

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (12)

10

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 

Hosszúbab

(Vigna unguiculata spp. sesquipedalis)

ex 0708 20 00;

ex 0710 22 00

10

10

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradék (2)  (13)

20

Padlizsán

0709 30 00;

 

ex 0710 80 95

72

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

 

 

Szárított kajszibarack

0813 10 00

 

Törökország (TR)

Szulfitok (14)

10

Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

2008 50 61

 

(Élelmiszer)

 

 

Édes paprika (Capsicum annuum)

0709 60 10;

0710 80 51

 

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)  (15)

10

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

 

 

Szőlőlevél

ex 2008 99 99

11; 19

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradék (2)  (16)

50

(Élelmiszer)

 

 

Pisztácia héjában

0802 51 00

 

Egyesült Államok (US)

Aflatoxinok

20

Pisztácia héj nélkül

0802 52 00

 

(Élelmiszer)

 

 

Szárított kajszibarack

0813 10 00

 

Üzbegisztán (UZ)

Szulfitok (14)

50

Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

2008 50 61

 

(Élelmiszer)

 

 

Korianderlevél

ex 0709 99 90

72

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (17)

50

Bazsalikom (indiai, édes)

ex 1211 90 86;

ex 2008 99 99

20

75

Menta

ex 1211 90 86;

ex 2008 99 99

30

70

Petrezselyem

ex 0709 99 90

40

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

 

 

Okra

ex 0709 99 90

20

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (17)

50

Paprika (édestől eltérő) (Capsicum spp.)

ex 0709 60 99

20

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 

Pitahaya (sárkánygyümölcs)

ex 0810 90 20

10

Vietnam (VN)

Növényvédőszer-maradék (2)  (17)

20

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

 

 


(1)  Amennyiben csak bizonyos KN-kód alá tartozó termékek esetében kötelező a vizsgálat, és az árunómenklatúrában e kód alá nem tartozik meghatározott albontás, a KN-kód az »ex« jelölést kapja.

(2)  Legalább a a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott ellenőrzési programban szereplő, többféle szermaradék kimutatására alkalmazott GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel elemezhető növényvédőszer-maradékok (a növényvédő szer nyomon követése kizárólag a növényi eredetű termékekben vagy azok felszínén történik).

(3)  Klórbufám maradékai.

(4)  Fentoát maradékai.

(5)  Brassica oleracea L. convar. Botrytis (L) Alef var.Italica Plenck, cultivar alboglabra fajok. »Kai Lan«, »Gai Lan«, »Gailan«, »Kailan«, »kínai Jielan« néven is ismertek.

(6)  Trifluralin maradékai.

(7)  Acefát, aldikarb, (aldikarb, valamint szulfoxidja és szulfonja összesen, aldikarbban kifejezve), amitráz, (amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázban kifejezve), diafentiuron, dikofol, (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), ditiokarbamátok, (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot) és metiokarb (metiokarb és metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve) maradékai.

(8)  Hexaflumuron, metiokarb (metiokarb és metiokarb-szulfoxid és -szulfon összesen, metiokarbban kifejezve), fentoát és tiofanát-metil maradékai.

(9)  Dikofol, (p,p′ és o,p′ izomerek összesen), dinotefurán, folpet, prokloráz (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorázban kifejezve), tiofanát-metil és triforin maradékai.

(10)  Referencia-módszer: EN/ISO 6579, vagy a az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló, 2005. november 15-i 2073/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.) 5. cikke szerint a referencia-módszerre vonatkozóan validált módszer.

(11)  Acefát és diafentiuron maradékai.

(12)  Formetanát maradékai: formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve, protifosz és triforin.

(13)  Acefát, dikrotofosz, protiofosz, kinalfosz és triforin maradékai.

(14)  Referencia-módszerek: EN 1988-1:1998, EN 1988-2:1998 vagy ISO 5522:1981.

(15)  Diafenturion és formetanát maradékai: formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban és tiofanát-metilben kifejezve.

(16)  Ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot) és metrafenon maradékai.

(17)  Ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, mankozebet, metiramot, propinebet, tiramot és ziramot), fentoát és kinalfosz maradékai.”


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/63


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2384 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 17.)

az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

Dömpingellenes vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) lefolytatását követően a Tanács a 925/2009/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(2)

Az intézkedések keretében 13,4 %-os értékvám került megállapításra az Örményországból származó behozatalra, 17,6 %-os értékvám a Brazíliából, illetve 30 %-os értékvám a Kínából származó behozatalra, amely alól az Alcoa (Shanghai) Aluminium Products Co., Ltd (6,4 %), az Alcoa (Bohai) Aluminium Industries Co., Ltd (6,4 %), a Shandong Loften Aluminium Foil Co., Ltd (20,3 %) és a Zhenjiang Dingsheng Aluminium Co., Ltd (24,2 %) kivételt képezett.

(3)

A Bizottság a 2009/736/EK bizottsági határozattal (3) elfogadta az egyik brazíliai exportáló gyártó kötelezettségvállalásra irányuló felajánlását.

2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(4)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Brazíliával és Kínával szembeni intézkedésekre vonatkozóan hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet az AFM Aluminiumfolie Merseburg GmbH, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg SA, a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH, az Impol d.o.o. és a Symetal S.A. (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

(6)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

Az Örményországból származó behozatallal szembeni dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan a kérelmezők nem kérték hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Ebből adódóan ezen intézkedések 2014. október 7-én hatályukat vesztették (5).

3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(8)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. október 4-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

4.   Párhuzamos dömpingellenes vizsgálat

(9)

Ezzel párhuzamosan – 2014. október 8-án – a Bizottság bejelentette (7), hogy az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indít egyes, Oroszországból származó alumíniumfóliák Unióba irányuló behozatala kapcsán (a továbbiakban: párhuzamos vizsgálat).

(10)

A szóban forgó vizsgálat keretében a Bizottság 2015 júliusában az (EU) 2015/1081 rendelettel (8) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára. Az ideiglenes intézkedéseket hat hónapos időtartamra vezették be.

(11)

2015. december 17-én a Bizottság az (EU) 2015/2385 rendelettel (9) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(12)

A párhuzamosan végzett két vizsgálat esetében a felülvizsgálati időszakok, illetve figyelembe vett időszakok – a (13) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – ugyanazon időtartamra terjedtek ki.

5.   Vizsgálat

5.1.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(13)

A dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata a 2013. október 1. és 2014. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

5.2.   A vizsgálatban és a mintavételben érintett felek

(14)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőket és a többi ismert uniós gyártót, a Brazíliában, valamint a Kínában működő exportáló gyártókat, az ismert importőröket, a tudomása szerint érintett felhasználókat és kereskedőket, valamint az exportáló országok képviselőit.

(15)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és meghallgatást kérjenek a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül. A meghallgatást minden érdekelt fél számára lehetővé tették, amennyiben azt kérelmezte, illetve ismertette a meghallgatást indokoló különleges okokat.

(16)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt alkalmazhat a Kínában működő exportáló gyártók, az uniós gyártók és a független importőrök körében. A Brazíliában működő exportáló gyártók tekintetében a Bizottság nem irányzott elő mintavételt.

Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(17)

A 12 ismert kínai gyártó közül kettő nyújtott be kitöltött mintavételi kérdőívet. Tekintettel az együttműködő vállalatok alacsony számára, mintavételre nem volt szükség.

Mintavétel az uniós gyártók körében

(18)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a legnagyobb reprezentatív értékesítési és gyártási mennyiség alapján választotta ki a mintát. A minta hat uniós gyártót, valamint a velük kapcsolatban álló vállalatokat tartalmazta, mivel a vizsgálat kezdetekor a szóban forgó termék gyártásával és viszonteladásával kapcsolatos funkciókat illetően nem volt egyértelmű a csoportok felépítése. A mintába felvett uniós gyártók a teljes uniós gyártás több mint 70 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. A megadott határidőig nem érkezett észrevétel, így az ideiglenes minta megerősítést nyert. A minta reprezentatívnak minősül az uniós gazdasági ágazat tekintetében.

(19)

A mintába felvett uniós gyártók egyike 2015 márciusában teljes tevékenységét – a berendezéseket, jogokat, engedélyeket, a munkavállalókkal szemben fennálló, illetve meglévő szerződéseiből eredő kötelezettségeket is beleértve – értékesítette egy új vállalatnak. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a vizsgálat szempontjából azonban e változás irreleváns, mivel az a vizsgálati időszak után következett be.

Mintavétel a független importőrök körében

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(21)

Az eljárás megindításának szakaszában tizennégy ismert importőrrel/felhasználóval léptek kapcsolatba, akiket felkértek, hogy ismertessék tevékenységüket, és adott esetben töltsék ki a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítéshez csatolt mintavételi űrlapot.

(22)

A mintavételi űrlapot öt vállalat töltötte ki. Közülük négy áttekercseléssel foglalkozik, vagyis olyan ipari felhasználók, akik a viszonteladást megelőző továbbfeldolgozás céljából importálták az érintett terméket, egy pedig kereskedő, aki viszont a figyelembe vett időszak alatt nem importálta az érintett terméket. Tekintettel arra, hogy korlátozott számú vállalat töltötte ki a mintavételi űrlapot, a mintavétel nem volt indokolt.

(23)

A Bizottságnál két másik felhasználó jelentkezett még, akiknek elküldték a felhasználók számára összeállított kérdőívet.

Kérdőívek és együttműködés

(24)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött a dömping tényének megállapításához szükséges, továbbá a dömpingből eredő kárral és az uniós érdekkel kapcsolatos minden információt.

(25)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett hat uniós gyártónak és a velük kapcsolatban álló vállalataiknak, két brazíliai exportáló gyártónak és két kínai exportáló gyártónak, egy kereskedőnek, valamint a nevezett hat unióbeli azonosított felhasználónak.

(26)

A kérdőívet a mintában szereplő összes uniós gyártó és három felhasználó válaszolta meg.

(27)

A kérdőívre adott válaszait két kínai exportáló gyártó és egy brazíliai gyártó nyújtotta be. Jóllehet a második brazíliai gyártó eredetileg úgy nyilatkozott, hogy együtt kíván működni a vizsgálatban, a kérdőívet mégsem válaszolta meg. Következésképpen e vállalatot levélben tájékoztatták a Bizottság azon szándékáról, miszerint az alaprendelet 18. cikkét fogja alkalmazni. Válaszában a vállalat közölte, hogy a kérdőívet nem tölti ki, de álláspontját a Brazíliai Alumínium Szövetség (Associação Brasileira do Aluminió, a továbbiakban: ABAL) képviselni fogja. Az ABAL ezzel együtt benyújtotta írásbeli beadványait.

Ellenőrző látogatások

(28)

A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

 

Uniós gyártók:

Aluminiumfolie Merseburg GmbH, Merseburg, Németország,

Alcomet AD, Sumen, Bulgária,

Eurofoil Luxemburg SA, Dudelange, Luxemburg és a vele kapcsolatban álló vállalata, az Eurofoil France SAS, Rugles, Franciaország,

Hydro Aluminium Slim S.p.a., Cisterna di Latina, Olaszország,

Impol d.o.o., Maribor, Szlovénia,

Symetal S.A., Athén, Görögország,

 

Felhasználók:

Cofresco Frischhalteprodukte GmbH & Co KG, Minden, Németország,

Sphere Group, Párizs, Franciaország,

 

Brazíliai exportáló gyártók:

Companhia Brasileira de Aluminio (CBA), São Paulo, Brazília,

 

Kínai exportáló gyártók:

Zhenjiang Dingsheng Aluminium Industries Joint-Stock Limited Company, Csencsiang, Kína, valamint a vele kapcsolatban álló vállalatai: Hangzhou Five Star Aluminium Company, Hangcsou, Kína; Hangzhou Dinsheng Import & Export, Hangcsou, Kína; valamint Dingsheng Aluminium Industries (Hong Kong) Trading Co, Hongkong.

Nanshan Light Alloy co. Ltd., Jentaj, Kína,

 

A piacgazdasággal rendelkező országok gyártói:

Assan Alüminyum San. ve Tic. A.S, Isztambul, Törökország,

Panda Aluminium Inc. Co., Ankara, Törökország.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(29)

Az érintett termék a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben (a továbbiakban: óriástekercs) kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (TARIC-kód: 7607111910) alá tartozó, Brazíliából és Kínából származó alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként ismert.

(30)

A háztartási alumíniumfóliát tiszta alumíniumból állítják elő, amelyet először vastag (több milliméter, vagyis az érintett terméknél akár ezerszer vastagabb) szalagokba öntenek ki, majd különböző gyártási folyamatokban a kívánt vastagságra hengerelik. A hengerelés után a fóliát termikus eljárással lágyítják, végül hengerekre tekercselik (tekercs).

(31)

A továbbfeldolgozók – az úgynevezett áttekercselők – a háztartási alumíniumfólia e tekercseit kisebb tekercsekre áttekercselik. Az előállított terméket (vagyis az érintett terméknek nem minősülő fogyasztói tekercseket) többféle területen, különösen háztartásokban, a vendéglátóiparban, az élelmiszer- és virág-kiskereskedelemben használják rövid távú csomagolás céljára.

2.   Hasonló termék

(32)

A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy az érintett termék, a brazíliai és kínai belföldi piacokon gyártott és értékesített termék, az eredeti vizsgálatban analóg országnak választott Törökország belföldi piacán gyártott és értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített termék azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel, valamint azonos alapvető felhasználási területekkel rendelkezik.

(33)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek a termékek hasonló termékek.

C.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(34)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a Brazíliából és Kínából származó dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

1.   Brazília

(35)

A vizsgálatban egy brazíliai gyártó működött együtt. Az eredeti intézkedések bevezetése előtt a gyártó exportja tette ki a háztartási alumíniumfóliák Brazíliából Unióba irányuló exportjának 100 %-át.

1.1.   A kivitel hiánya a felülvizsgálati időszakban

(36)

A felülvizsgálati időszakban Brazíliából nem exportáltak háztartási alumíniumfóliát az Unióba. Brazília esetében tehát nem valószínűsíthető a dömping folytatódása. Ebből adódóan az értékelés – amelyhez a többi harmadik országba irányuló export során alkalmazott árakat alkalmazták – a dömping megismétlődése valószínűségének vizsgálatára szorítkozott.

1.2.   A dömping megismétlődésének valószínűsége

(37)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Ez az alábbi elemek elemzését foglalta magában: a Brazíliában rendelkezésre álló termelési kapacitás, illetve szabad kapacitás, a Brazíliából származó dömpingelt behozatal hiánya a többi piac esetében, valamint az uniós piac vonzereje.

1.2.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Brazíliában

(38)

A megállapítások szerint az együttműködő brazíliai gyártó kapacitáskihasználása 90 % feletti, kihasználatlan szabad kapacitása pedig 3 000 tonna/év. Ez az uniós gazdasági ágazati termelés 6 %-ának, illetve az uniós felhasználás 3 %-ának felel meg. Következtetésként levonható volt tehát, hogy nem állt rendelkezésre jelentős szabad kapacitás, amelyet a Brazíliával szemben alkalmazott intézkedések esetleges hatályvesztése esetén az uniós piacra lehetne irányítani.

(39)

A két másik ismert brazíliai gyártó nem működött együtt a vizsgálattal, így szabad kapacitásukat nem volt mód ellenőrizni. A kérelmezők által benyújtott tanulmány becslése szerint a másik két gyártó alumíniumfóliákhoz kapcsolódó együttes, az alumíniumfóliák valamennyi típusára meghatározott kapacitása 58 000 tonna, amely az együttműködő brazíliai gyártó összkapacitásával megegyező mennyiséget jelent. Valószínűtlennek tűnik, hogy a szóban forgó két gyártó olyan jelentős szabad kapacitással rendelkezne, amelyet a Brazíliával szemben alkalmazott intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacra irányítanának: e gyártók sem a felülvizsgálati időszakban, sem pedig az eredeti intézkedések bevezetése előtt nem exportáltak az Unióba.

1.2.2.   A többi piacra Brazíliából nem érkezett dömpingelt behozatal

(40)

Az együttműködő brazíliai gyártó a felülvizsgálati időszak során egyetlen egyesült államokbeli vevőnek exportált. Ezek az exportügyletek a háztartási alumíniumfóliák 2013. évi, Brazíliából az Egyesült Államokba irányuló összkivitelének 68 %-át adták, és ezzel az együttműködő gyártó számít a legnagyobb brazíliai alumíniumfólia-exportőrnek. A szóban forgó kivitelek a háztartási alumíniumfóliák 2013. évi brazíliai összkivitelen belül 33 %-os részarányt képviseltek. Az exportár és a brazíliai rendes érték összehasonlítása alapján megállapítást nyert, hogy e kivitelek nem minősülnek dömpingelt kivitelnek. A megállapításra, miszerint nem került sor dömpingelt kivitelre, az alábbiakban meghatározott módszer alkalmazásával jutottak.

1.2.2.1.   Rendes érték

(41)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a hasonló termék brazíliai együttműködő gyártó által független vevőknek történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az exportált termékek összmennyiségével összehasonlítva, vagyis hogy e belföldi értékesítések összvolumene eléri-e a Brazíliából származó érintett termék exportra értékesített összvolumenének legalább 5 %-át. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy Brazíliában a belföldi értékesítés reprezentatív volt.

(42)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak során a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés arányát. Megállapítást nyert, hogy a belföldi értékesítésre rendes kereskedelmi forgalom keretében került sor.

(43)

Így a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a felülvizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítések súlyozott átlagáraként számítottak ki.

1.2.2.2.   Az exportár meghatározása

(44)

Az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az első független vevő tekintetében ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

1.2.2.3.   Összehasonlítás

(45)

A rendes érték és az együttműködő exportáló gyártó exportárának összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(46)

Ez alapján kiigazításokat végeztek a fizikai jellemzők, a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok esetében fennálló különbségek tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

1.2.2.4.   Dömpingkülönbözet

(47)

Ezek alapján a Bizottság megállapította, hogy az Egyesült Államokba irányuló kivitelt nem dömpingelték.

(48)

Ebből adódóan a Bizottság szerint valószínűtlen, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a brazíliai exportáló gyártók az érintett terméket az Unió piacán dömpingelt árakon értékesítenék.

1.2.3.   Az uniós piac vonzereje

(49)

Az árak a brazíliai belföldi piacon vonzók, amit az is bizonyít, hogy az előállított termékek jelentős része a belföldi piacon kerül értékesítésre. Ezek a belföldi értékesítések nyereségesek. A brazíliai árszintek hasonlóak az uniós piac áraihoz.

(50)

Várhatóan tehát az intézkedések hatályvesztése esetén nem fog számottevően nőni az uniós piacra irányuló, egyúttal az uniós árak alá kínáló brazíliai export.

1.2.4.   Az érdekelt feleknek a Brazíliából érkező dömping megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos állításai

(51)

Két érdekelt fél – az ABAL és a CBA – szerint az alábbi okok miatt valószínűtlen, hogy megismétlődne a Brazíliából származó dömping:

i.

Brazíliából egyáltalán nem exportálják az érintett terméket az uniós piacra;

ii.

a bővülő brazíliai belföldi kereslet nyomán Brazília nettó alumínium-exportőrből egyre inkább nettó alumínium-importőrré válik;

iii.

a nyersanyag-, illetve villamosenergia-árak emelkedése nyomán nőnek a termelési költségek, aminek következtében a brazíliai termékek veszítenek versenyképességükből;

iv.

annak ellenére, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliákra – erre a hasonlatos termékre – nem vonatkoznak dömpingellenes intézkedések, Brazília e termékekből nem exportál komoly mennyiséget az Unióba;

v.

az Unióban már letelepedett kapcsolatban álló vállalatok jelenléte, amelyek az uniós piacnak a Brazíliából származó exportot kiváltó ellátásáért felelősek;

vi.

Brazíliában nem áll rendelkezésre szabad kapacitás, a termelés pedig csökken, így a kapacitások árirányítása vagy bővítése nem valószínűsíthető;

vii.

a belföldi piacon, illetve exportra értékesített termékek a fizikai jellemzők tekintetében különböznek.

(52)

Ami az első állítást illeti: a vizsgálat során megerősítést nyert, hogy az Unióba nem érkezett brazíliai export. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy az export hiányának hátterében lehetséges, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések állnak. Az export hiánya ennélfogva önmagában még nem szolgál kellő bizonyítékkal azon következtetés levonásához, miszerint nem áll fenn a dömping megismétlődésének kockázata.

(53)

A második állítást illetően a vizsgálat során megerősítést nyert, hogy Brazília 2014 óta nettó importőre az elsődleges alumíniumnak. A brazíliai belföldi kereslet bővülése szintén megerősítést nyert: 2009-ről 2013-ra az alumínium-termékek belföldi felhasználása 48 %-kal, az alumíniumfóliák felhasználása pedig 24 %-kal emelkedett. Az érdekelt felek mindazonáltal arra vonatkozóan nem szolgáltak bizonyítékkal, hogy ennek szükségszerű következményeként megszűnne a dömping megismétlődésének kockázata. A megnövekedett brazíliai belföldi keresletet mindazonáltal az uniós piac vonzerejének elemzésekor a belföldi piac vonzerejét fokozó tényezőként – a fent ismertettek szerint – figyelembe vették.

(54)

A harmadik állítással kapcsolatban a vizsgálat megerősítette, hogy a belföldi piacon magasabb az árak, ez azonban nem elégséges annak megállapítására, hogy a magasabb belföldi árak miatt kizárható a dömping megismétlődése.

(55)

A negyedik állítást illetően az érdekelt felek elmulasztották bizonyítékokkal alátámasztani, hogy egy adott termék tekintetében tapasztalt magatartás alapján milyen módon lehet előre jelezni azt, hogy egy másik termék kapcsán miként fognak fellépni. Ezt az állítást ezért elutasították.

(56)

Az ötödik állítással összefüggésben a vizsgálat megerősítette, hogy ténylegesen működnek az Unióban letelepedett, az együtt nem működő brazíliai gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok. Minthogy azonban e vállalatok egyike sem működött együtt a vizsgálat során, nem lehetett megállapítani, hogy a hasonló termék gyártása esetükben ténylegesen az uniós piac ellátását szolgálta-e. Ezen állítás megerősítésére tehát nem volt mód.

(57)

A hatodik állítás kapcsán a vizsgálat megerősítette, hogy nem állt rendelkezésre jelentős szabad kapacitás. Miként az a fentiekben kifejtésre került, a Brazíliában rendelkezésre álló termelési, illetve szabad kapacitás elemzésekor e tényezőt számításba vették.

(58)

Ami a hetedik állítást illeti: a fizikai jellemzők tekintetében fennálló különbségeket – a fent ismertettek szerint – megfelelő módon figyelembe vették a rendes érték és az exportár összehasonlítása során.

1.2.5.   Következtetés a dömping megismétlődésének valószínűségéről – Brazília

(59)

A vizsgálat kimutatta, hogy Brazíliában csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre olyan szabad kapacitás, amelyet a Brazíliával szemben alkalmazott intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacra lehetne összpontosítani. A többi piac tekintetében nem volt tapasztalható dömping. A brazíliai gyártók szempontjából az uniós piac mérsékelten vonzó piacnak tekinthető annak alapján, hogy belföldi piacuk kifejezetten vonzónak számít, illetve hogy az árszintek is hasonlóak.

(60)

A fentiekből adódóan nem tekinthető valószínűnek, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne a Brazíliából származó dömping.

(61)

A Brazíliából származó érintett termék behozatalára vonatkozó eljárást ezért meg kell szüntetni.

2.   Kína

(62)

A vizsgálatban két kínai gyártó működött együtt. Az általuk eredetileg benyújtott adatok szerint az Unióba irányuló kivitel 4 264 tonnát tett ki, amely az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszak alatt Unióba érkezett teljes kínai import 250–350 %-ának felelt volna meg. A vizsgálat során megállapítottak alapján az első gyártó 900–1 100 tonna közötti mennyiséget exportált, amely a Kínából Unióba irányuló összkivitel 53–90 %-át jelenti. E kivitelek túlnyomó részét aktív feldolgozási eljárás keretében exportálták és ebből adódóan azokra sem dömpingellenes, sem pedig egyéb vámok nem vonatkoztak. A második gyártó esetében megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az érintett terméket nem exportálta az Unióba.

2.1.   Az analóg ország kiválasztása és a rendes érték kiszámítása

(63)

A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság az összes érdekelt felet felkérte, hogy tegyenek észrevételt azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához piacgazdasággal rendelkező harmadik országként Törökország kiválasztását javasolja. Az eredeti vizsgálatban Törökországot alkalmazták analóg országként.

(64)

Az egyik érdekelt fél jelezte, hogy fenntartásai vannak a Törökországgal kapcsolatos javaslattal összefüggésben, és alternatív analóg országnak Dél-Afrikát javasolta, amit azzal indokolt, hogy Dél-Afrika e célból jobb választás lenne, mivel a török gyártók költségszerkezete eltérő lenne a kínai költségszerkezettől, illetve hogy Törökország 2014 júliusában 22 %-os dömpingellenes vámot vetett ki az alumíniumfóliák valamennyi típusának kínai behozatalára.

(65)

Az érdekelt felek által tett javaslatokon túlmenően a Bizottság maga is megpróbált egy megfelelő analóg országot meghatározni. A Bizottság – az előállított alumíniumfólia jelentős mennyisége alapján – Indiát, Japánt, Dél-Koreát, az Egyesült Arab Emírségeket, az Egyesült Államokat és Tajvant azonosította lehetséges további analóg országként. Megállapítást nyert azonban, hogy Japán, az Egyesült Államok és Tajvan ugyan vékonyabb alumíniumfóliákat gyárt, de nem az érintett terméket állítja elő.

(66)

Együttműködés iránti kérelmet küldtek az Indiában, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Egyesült Arab Emírségekben és Törökországban működő ismert gyártóknak. Kizárólag két törökországi exportáló gyártó működött együtt. A többi lehetséges analóg országban működő gyártók nem választoltak a megkeresésre.

(67)

Törökországról bebizonyosodott, hogy komoly alumíniumfólia-gyártással, valamint nyitott és a nyersanyag- és energiaárak tekintetében torzulástól mentes piaccal rendelkezik. A Törökországban és Kínában alkalmazott gyártási eljárásokról megállapítást nyert, hogy hasonlóak. A Bizottság a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – Törökországot választotta analóg országnak, és a két együttműködő vállalat telephelyén ellenőrző látogatást tett.

(68)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először megvizsgálták, hogy a hasonló termék törökországi együttműködő gyártók által független vevőknek történő belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatív-e az Unióba exportált termékek összmennyiségével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen belföldi értékesítések összmennyisége eléri-e az érintett termék uniós exportra értékesített összmennyiségének legalább 5 %-át. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy az analóg országbeli belföldi értékesítés reprezentatív volt.

(69)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek tekinthető-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszak során a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges belföldi értékesítés arányát. A megállapítások szerint az egyik gyártó belföldön rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesített, a második gyártó esetében azonban nem lehetett meghatározni az értékesítések nyereségességét, aminek hátterében az állt, hogy nem álltak rendelkezésre részletes adatok a költségelszámolásra vonatkozóan.

(70)

A második gyártó esetében nem lehetett meghatározni az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a számtanilag képzett rendes értéket, mivel nem álltak rendelkezésre részletes adatok a költségek elszámolására vonatkozóan.

(71)

A rendes érték meghatározása így az első gyártó tényleges hazai ára alapján történt, amelyet a felülvizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítések árainak súlyozott átlagaként számítottak ki.

(72)

Az egyik kínai gyártó szerint a rendes értéket nem lehet csupán egyetlen törökországi gyártó belföldi értékesítése alapján megfelelő módon kiszámítani. A kínai gyártó emellett azt is hangsúlyozta, hogy a törökországi gyártó üzleti adatainak bizalmas jellege miatt az eredményként kapott dömpingkülönbözetet nem lehetett sem értékelni, sem pedig megerősíteni.

(73)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban áll, hogy egyetlen analóg országbeli gyártó adatai kerültek felhasználásra, mivel az ítélkezési gyakorlat lehetővé teszi az ilyen jellegű árak használatát, amennyiben azok a belföldi piacon érvényesülő tényleges verseny révén alakultak ki. Ahogy az a (68) és (69) preambulumbekezdésben is szerepel, Törökországban több belföldi gyártó működik, de emellett az ország még importálja is az alumíniumfóliát. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a törökországi piacon alkalmazott árak tényleges verseny eredményeként alakulnak, és egyetlen tényező sem enged arra következtetni, hogy a rendes értéket nem lehetne egyetlen gyártó árai alapján meghatározni. Ami az üzleti adatokat illeti: a Bizottság köteles a felek által benyújtott adatok bizalmas jellegét tiszteletben tartani, és ezért nem oszthatja meg a törökországi gyártóra vonatkozó bizalmas üzleti adatokat a kínai gyártóval. A szóban forgó kínai exportőr állításait ezért el kell utasítani.

2.2.   Az exportár meghatározása

(74)

Az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az első független vevők tekintetében ténylegesen kifizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(75)

Az egyik kínai gyártó jelezte, hogy esetében a héa-visszatérítés mértékét helytelenül számították ki. A számítást ennek alapján módosították, a Bizottság pedig a felülvizsgált megállapításokat az érintett gyártó számára nyilvánosságra hozta.

2.3.   Összehasonlítás

(76)

A rendes érték és az együttműködő exportáló gyártó exportárának összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban – megfelelő kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket.

(77)

Ez alapján kiigazításokat végeztek a fuvarozási, tengeri fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát.

(78)

Az egyik kínai gyártó szerint a Törökországban alkalmazott 7,5 %-os általános behozatali vám a belföldi árakat ugyanilyen mértékben felfelé mozdítja, amit a tisztességes összehasonlítás követelménye alapján ki kell igazítani. A kínai gyártó emellett indokolatlannak tartotta a csomagolási költségek tekintetében végzett kiigazítást, mivel szerinte csomagolási költségek minden gyártónál felmerülnek, függetlenül attól, hogy a gyártó hol telepedett le.

(79)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alumíniumfóliákra vonatkozóan Kína is alkalmaz behozatali vámot. Ebből adódóan nem tűnik úgy, hogy egy Törökországban alkalmazott, hasonló jellegű behozatali vám miatt az összehasonlítás torzított képet mutatna. Ráadásul, még ha jóvá is hagynák a behozatali vámra vonatkozó kiigazítást, az mit sem változtatna azon a tényen, hogy a kínai exportőröktől jelentős dömping érkezik az uniós piacra. Ami a csomagolási költségeket illeti, a kiigazítást a kínai exportárak és a törökországi belföldi árak tekintetében egyaránt elvégezték annak érdekében, hogy a csomagolás kapcsán fennálló különbségeket semlegesítsék. A csomagolási költségek esetében végzett kiigazítás ennélfogva nem torzíthatta az összehasonlítást. Ezeket az állításokat ezért el kellett utasítani.

2.4.   Dömpingkülönbözet

(80)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtak szerint a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(81)

Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a következő:

Vállalat

Dömpingkülönbözet

Zhenjiang Dingsheng Aluminium Industries Joint-Stock Limited Company, Csencsiang, Kína

28,1 %

2.5.   A dömping megismétlődésének valószínűsége – Kína

(82)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatt megvalósult dömping megállapításán túl azt is megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Az elemzést az alábbi elemekre terjesztették ki: a Kínában rendelkezésre álló termelési, illetve szabad kapacitás, a többi piacra irányuló kínai dömping, valamint az uniós piac vonzereje.

2.5.1.   Termelési és szabad kapacitás Kínában

(83)

Megállapítást nyert, hogy a két együttműködő kínai gyártó kapacitáskihasználása 85 %, illetve 90 %-os, szabad kapacitásuk pedig 50 000 tonna. Ez megfelel az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének és az uniós felhasználás 50 %-ánál is több. Az egyik együttműködő vállalatnál ráadásul folyamatban volt egy 40 000 tonnás, fóliatekercselő kapacitásbővítés kiépítése. Következtetésként levonható volt tehát, hogy jelentős szabad kapacitás állt rendelkezésre, és hogy a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályvesztése esetén e kapacitásnak legalább egy része az uniós piacra irányulna.

(84)

Mivel a többi ismert kínai gyártó nem működött együtt a vizsgálatban, esetükben a szabad kapacitást nem lehetett ellenőrizni. A kérelmezők által benyújtott tanulmány a többi, együtt nem működő kínai gyártó együttes kapacitását – az alumíniumfóliák tekintetében – a két együttműködő gyártó együttes kapacitásának hozzávetőleg tízszeresére becsülte. A tanulmány becslése szerint az alumíniumfóliák valamennyi típusát tekintve a Kínában rendelkezésre álló termelési összkapacitás 450 000 tonnával nagyobb a kínai belföldi összfelhasználásnál. A tanulmány emellett a kínai termelési kapacitás további – a 2014. évi 2,5 millió tonnáról 2018-ra 2,8 millió tonnára való – növekedését prognosztizálja, valamint hogy a kínai belföldi összfelhasználásnak ugyanezen időszak alatti 2,1 millió tonnáról 2,4 millió tonnára történő bővülése valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben lekösse a növekvő kapacitást. Ebből adódóan valószínűnek tekintették, hogy az együtt nem működő gyártók járulékos szabad kapacitással fognak majd rendelkezni, és hogy a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályvesztése esetén e kapacitásnak legalább egy része az uniós piacra irányulna.

(85)

Az egyik kínai gyártó ugyan nem vitatta a szabad kapacitás mennyisége kapcsán tett megállapításokat, azt állította, hogy valószerűtlen a feltételezés, miszerint a teljes szabad kapacitást az uniós piacra irányítanák.

(86)

A Bizottság úgy véli, hogy a (84) és (97) preambulumbekezdésben szereplő értékeléssel összhangban lehetséges, hogy a szabad kapacitás legalább egy részét az uniós piacra fogják irányítani. A (83) preambulumbekezdést ennek megfelelően módosították.

2.5.2.   A többi piacra irányuló kínai dömping

(87)

Megállapítást nyert, hogy az egyik együttműködő kínai gyártónak (akinek a legfontosabb kiviteli célpiacai: az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Egyiptom és India) a többi piacon a felülvizsgálati időszakban alkalmazott exportárai alacsonyabbak a (63)–(71) preambulumbekezdés szerint meghatározott rendes értéknél, és ennélfogva azok dömpingelt árak. A második kínai gyártónak a többi piacon alkalmazott exportárának beszerzésére nem volt mód.

(88)

Tekintettel arra, hogy a többi piacra irányuló exportot dömpingelték, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az érintett terméket a kínai exportáló gyártó a harmadik országokban dömpingelt áron értékesíti. A Bizottság megítélése szerint ezért valószínű, hogy a jelenlegi intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportáló gyártók az érintett terméket az Unió piacán is dömpingelt árakon értékesítenék.

(89)

Az egyik kínai gyártó azt állította, hogy a többi piacra irányuló export esetében feltárt dömpinggel kapcsolatos megállapítás irreleváns, hiszen a felülvizsgálat tárgyát az uniós piac, nem pedig a világpiac képezi. A kínai gyártó szerint az árak több piacot átfogó összehasonlítása nem megfelelő eljárás, mivel a világ más részein az árszerkezet különböző lehet. Az összehasonlítást ezenkívül az e piacokra irányuló uniós kivitel jelenlétére is ki kell terjeszteni, mert lehetséges, hogy e jelenlét kapcsán megállapítást nyer, hogy az Unión belüli árak túl magasak.

(90)

Miként az a (82) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a Bizottság több mutatót mérlegelt az uniós piacra irányuló dömping valószínűsíthetősége kapcsán. A Bizottság meglátása szerint azon exportőrök esetében, amelyek kapcsán megállapítást nyert, hogy a többi piacon dömpingelve értékesítettek, nagyobb a valószínűsége az uniós piacra irányuló dömpingnek, mint azon exportőröknél, amelyek a megállapítások szerint a többi piacon nem folytattak dömpinget. Ezen okból kifolyólag a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó megállapítások szempontjából ez releváns mutatónak számít. Ezért az állítást el kell utasítani.

(91)

Az uniós gyártók exportgyakorlatára vonatkozó állítással a (171) preambulumbekezdés foglalkozik.

2.5.3.   Az uniós piac vonzereje

(92)

A vizsgálat – miként az a (114) preambulumbekezdésben is szerepel – kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatti, normál behozatali eljárás alá vont kínai behozatal abban az esetben, ha nem lennének érvényben dömpingellenes vámok, átlagosan 12,2 %-kal kínáltak volna az uniós gazdasági ágazat árai alá. A kínai behozatal mintegy 75 %-át kitevő, aktív feldolgozási eljárás alá vont kínai behozatalról – amelyre ennélfogva nem alkalmazandók dömpingellenes vagy egyéb vámok – megállapítást nyert, hogy 18 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat eladási árainak. A kínai árak emellett a többi országból az Unióba irányuló export árainál is alacsonyabbak. Ezek az árkülönbségek egyértelműen jelzik az uniós piac vonzerejét és azt, hogy a kínai exportőrök képesek lennének árversenyt indítani az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(93)

Logikusan tehát arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a jelenlegi kínai export jelentős része átirányulna az uniós piacra.

(94)

Érdemes ismét megemlíteni, hogy az eredeti vizsgálat megállapítása szerint Kína az uniós piacon 30,72 %-os piaci részesedéssel rendelkezett az eredeti intézkedések bevezetése előtt. Ennélfogva várható, hogy amennyiben az intézkedések hatályukat vesztik, az uniós piacon jelenleg 2 %-os részesedéssel jelen lévő kínai export jelentősen nőni fog, hogy visszaszerezze elvesztett piaci részesedését az Unióban.

(95)

Az egyik kínai gyártó szerint a kismértékű alákínálás minden olyan esetben részét képezi a szokásos árképzési mechanizmusnak, amikor külföldi gyártók versenyeznek belföldi gyártókkal. A 12,2 %-os áralákínálás nem tekinthető aránytalanul magasnak, illetve nem okozhat nehézségeket az uniós gyártók számára.

(96)

Az áralákínálás tényének megállapítása önmagában még nem jelenti azt, hogy az exportőr tisztességtelen gyakorlatot követ. Ebben az esetben azonban a megállapított alákínálási különbözet alapján következtetni lehetett arra, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén várhatóan milyen árszinteket érne el a kínai behozatal, illetve hogy abban mekkora kapacitások rejlenek ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat kárára növelje az Unión belüli piaci részesedését. Megállapítást nyert továbbá, hogy e behozatal esetében valószínűsíthetően dömpingelt árakat alkalmaznának. Ebben az összefüggésben ezért irreleváns az érv, miszerint a 12,2 %-os szintű áralákínálás nem lenne aránytalanul magas; és azt következésképp elutasítják.

2.5.4.   Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről – Kína

(97)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal továbbra is dömpingelt árakon, jelentős mértékű dömpingkülönbözetek mellett jelenik meg az uniós piacon. Bizonyítást nyert továbbá az is, hogy a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználáshoz képest jelentős mértékű szabad kapacitás áll rendelkezésre Kínában az érintett termék gyártása terén. A Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitások egy részét alighanem az uniós piacra fogják összpontosítani.

(98)

Ezenfelül: a harmadik országokba irányuló kínai kivitel árai dömpingelt árak voltak. A harmadik országok piacain a kínai kivitel esetében alkalmazott ezen árazási gyakorlat azt mutatja, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg folytatódna az uniós piacra irányuló dömping.

(99)

Ezen túlmenően az uniós piac az árak szempontjából olyan vonzerővel rendelkezik, amely alapján arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályvesztése magában rejti annak kockázatát, hogy a kínai kivitelt átirányítják az uniós piacra.

(100)

A fentiekre tekintettel fennáll a valószínűsége, hogy a hatályos intézkedések hatályvesztése esetén, valamint a hatályvesztés nyomán jelentős mértékben nőni fog az érintett termék Kínából származó dömpingelt behozatala.

D.   AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(101)

A hasonló terméket tizenkét ismert uniós gyártó állította elő a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(102)

A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás becsült mennyisége 47 349 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az Eurostat statisztikai adatai, a mintába felvett uniós gyártók által benyújtott kérdőívre adott ellenőrzött válaszok és a kérelmezők által a mintába fel nem vett uniós gyártókra vonatkozóan szolgáltatott becsült adatok alapján határozta meg. A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós gyártásának több mint 70 %-át képviselték.

E.   AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1.   Előzetes megjegyzések

(103)

A kérelmezők adatot szolgáltattak az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozóan a figyelembe vett időszak alatti termelésről, termelési kapacitásról, értékesítési volumenről, foglalkoztatásról és exportvolumenről. Az adatokat két kategóriára – a mintába felvett uniós gyártókra és a mintába fel nem vett uniós gyártókra – bontva, minimális és maximális értéktartomány alapján becsülték meg és szolgáltatták. A mintába felvett uniós gyártók esetében a Bizottság a nevezett vállalatok kérdőívre adott válaszaiban szereplő és ellenőrzött tényleges adatokat használta fel. A mintába fel nem vett uniós gyártók tekintetében a kérelmezők által szolgáltatott adatokra támaszkodtak. A szóban forgó becsült adatokat annak érdekében, hogy meg tudják tenni észrevételeiket, az érdekelt felek rendelkezésére bocsátották. Észrevétel azonban nem érkezett.

2.   Uniós felhasználás

(104)

E vizsgálatban a párhuzamos vizsgálat során megállapított, illetve nyilvánosságra hozott uniós felhasználási számadatokat használták fel. Ezen értékeket az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési összmennyiségére vonatkozó becslés, a behozatal összmennyiségére vonatkozó – és szükség esetén az Oroszországból származó behozatal kapcsán folytatott párhuzamos vizsgálatban érintett exportáló gyártó által megadott ellenőrzött adatokkal korrigált – Eurostat-adatok, valamint a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok alapján határozták meg.

(105)

Oroszországban csak egyetlen exportáló gyártó van jelen, ezért esetében a vonatkozó számadatokat titoktartási céllal tartományban kellett megadni. Ezen túlmenően: azt elkerülendő, hogy az oroszországi importvolumen kivonási művelet elvégzésével kiszámítható legyen, a felhasználásra és a többi harmadik országból származó import volumenére vonatkozó adatokat is tartományokba rendezve kellett megadni.

(106)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

A háztartási alumíniumfólia uniós felhasználása (tonna)

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Uniós felhasználás

[71 300–82 625]

[74 152–92 540]

[84 847–108 239]

[83 421–105 760]

Index (2011 = 100)

100

[104–112]

[119–131]

[117–128]

Forrás: a párhuzamos vizsgálat keretében, az Eurostat-adatok, kérdőívre adott válaszok, valamint a kérelmezők által szolgáltatott információk alapján nyilvánosságra hozott számadatok.

(107)

Az uniós felhasználás 2011 és 2013 között növekedett, 2013 és a felülvizsgálati időszak között azonban csökkent. Összességében a felhasználás 17–28 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználásnak a 2011 és a felülvizsgálati időszak közötti emelkedése túlnyomórészt az Oroszországból és a többi harmadik országból származó import növekedésének köszönhető, mivel az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése csak kis mértékben növekedett (lásd a (134) preambulumbekezdést).

3.   A Kínából érkező behozatal mennyisége, ára és piaci részesedése

(108)

Mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem valószínűsíthető a Brazíliából származó dömping folytatódása vagy megismétlődése (lásd a (60) preambulumbekezdést), az import mennyiségére, árára és piaci részesedésére irányuló elemzés a Kínából származó behozatalra korlátozódik. A Kínából származó behozatal mennyiségét és árát a Bizottság az Eurostat adatai alapján állapította meg.

a)   A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(109)

A Kínából származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Kína

Normál behozatali eljárás keretében importált mennyiség (tonna)

[2 000–2 300]

[200–400]

[150–350]

[300–400]

Aktív feldolgozási eljárás keretében importált mennyiség (tonna)

[800–1 000]

[700–1 000]

[950–1 300]

[900–1 300]

Importmennyiség összesen (valamennyi eljárás, tonnában)

[2 843–3 205]

[967–1 378]

[1 137–1 603]

[1 222–1 699]

Index (2011 = 100)

100

[34–43]

[40–50]

[43–53]

Piaci részesedés

4 %

1 %

1 %

2 %

Forrás: Eurostat.

(110)

A Kínából származó behozatal mennyisége 47–57 %-kal csökkent, amelynek megfelelően 4 %-ról 2 %-ra – vagyis 2 százalékponttal – csökkent a piaci részesedése a figyelembe vett időszakban. A Kínából származó behozatal mennyisége és piaci részesedése egyaránt alacsony maradt a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt.

b)   Importárak és áralákínálás

(111)

Az alábbi táblázat mutatja a dömpingelt behozatal átlagárát.

3. táblázat

A dömpingelt behozatal átlagárai

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Kína

Átlagár (EUR/tonna)

2 251

2 417

2 306

2 131

Index (2011 = 100)

100

107

102

95

Forrás: Eurostat.

(112)

A Kínából származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszak alatt 2 251 EUR/tonnáról 2 131 EUR/tonnára csökkent, ami körülbelül 5 %-os csökkenést jelent. A figyelembe vett időszak egészében a kínai importárak átlagosan alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai az uniós piacon és az egyéb harmadik országokból származó behozatal árai.

(113)

A felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal mintegy 75 %-a, amely több mint 1 %-os piaci részesedést jelent, aktív feldolgozási eljárás alá vont behozatal volt, amelyre ennélfogva nem volt alkalmazandó dömpingellenes vagy egyéb vám. Erről megállapítást nyert, hogy 18 %-kal alákínál az uniós gazdasági ágazat eladási árainak. Az együttműködő exportáló gyártó esetében, amely a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal mintegy 53–90 %-át képviselte és behozatalának 98 %-a aktív feldolgozási eljárás alá tartozott, 15 % és 18 % közötti alákínálási különbözet került megállapításra.

(114)

A kínai behozatal fennmaradó 25 %-a normál behozatali eljárás alá tartozott. A kínai CIF-árakat a vámmal és a dömpingellenes vámmal kiigazítva a szóban forgó kínai behozatalra kiszámított átlagárak magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat eladási árai az uniós piacon, így negatív áralákínálás valósult meg (– 12,5 %). Mindazonáltal az importárakat a dömpingellenes intézkedések figyelmen kívül hagyásával vizsgálva, az áralákínálási különbözet 12,2 % lenne.

(115)

A teljes kínai behozatal tekintetében a behozatali eljárástól függetlenül és a normál behozatali eljárás alá vont import CIF-árát az alkalmazandó vámmal és dömpingellenes vámmal kiigazítva, megállapítható, hogy a kínai árak a felülvizsgálati időszakban átlagosan 10,2 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(116)

Az egyik kínai gyártó azzal érvelt, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont kínai behozatalra vonatkozóan megállapított 18 %-os áralákínálási különbözet nem helytálló, mert az uniós gyártók árai 7,5 %-os beépített normál vámtarifát tartalmaznak, amely alól a belföldi felhasználók az Unióban gyártott háztartási alumíniumfólia harmadik országokba irányuló exportja során nem mentesülhetnek. Mindazonáltal az érdekelt fél nem alapozta meg az állítást és mindenekelőtt nem magyarázta meg a beépített normál vámtarifa fogalmát. Mindenesetre emlékeztetni kell arra, hogy az aktív feldolgozási eljárás alá vont behozatalra nem alkalmazandók az egyéb vámok, ahogy a (113) preambulumbekezdés is ismerteti. Ezért nem lenne indokolt olyan vámokat illetően kiigazításokat tenni, amelyeket nem vetettek ki. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Bizottság indokoltan alkalmazott kiigazítást a vámok kapcsán, amikor a (114) preambulumbekezdésben megállapította az alákínálási különbözetet a normál behozatali eljárás alá tartozó behozatal tekintetében, a (115) preambulumbekezdésben pedig valamennyi kínai import tekintetében a behozatali eljárástól függetlenül. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(117)

Ugyanez a kínai gyártó azt állította, hogy szükséges volt levonni a vámtételt a (114) és a (115) preambulumbekezdésben megállapított 12,2 %-os, illetőleg 10,2 %-os alákínálási különbözetből. A Bizottság azonban tisztázta, hogy az említett különbözetek megállapításához már figyelembe vette a normál behozatali eljárás alá tartozó behozatalra alkalmazandó vámot. Az érvelést ezért elutasította.

4.   Egyéb harmadik országokból származó behozatal

4. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal (valamennyi behozatali eljárás)

Ország

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Brazília

Mennyiség (tonna)

0

0

0

0

Oroszország

Mennyiség (tonna)

[19 532–26 078]

[23 243–34 422]

[27 345–39 116]

[26 368–37 812]

 

Index (2011 = 100)

100

[119–132]

[140–150]

[135–145]

 

Piaci részesedés

29 %

34 %

34 %

34 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

[2 145–2 650]

[2 038–2 624]

[1 952–2 571]

[1 973–2 597]

 

Index (2011 = 100)

100

[95–99]

[91–97]

[92–98]

Törökország

Mennyiség (tonna)

[5 120–6 100]

[8 090–10 553]

[11 213–14 213]

[11 520–14 579]

 

Index (2011 = 100)

100

[158–173]

[219–233]

[225–239]

 

Piaci részesedés

7 %

11 %

13 %

13 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 950

2 743

2 710

2 571

 

Index (2011 = 100)

100

93

92

87

Egyéb harmadik országok (Kína kivételével)

Mennyiség (tonna)

[3 100–3 750]

[279–750]

[1 891–3 000]

[3 162–4 313]

 

Index (2011 = 100)

100

[9–20]

[61–80]

[102–115]

 

Piaci részesedés

4 %

1 %

2 %

4 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 878

2 830

2 687

2 406

 

Index (2011 = 100)

100

98

93

84

Összesen

Mennyiség (tonna)

[29 000–35 000]

[33 000–43 000]

[41 000–54 000]

[42 000–56 000]

 

Index (2011 = 100)

100

[113–125]

[142–155]

[145–160]

 

Piaci részesedés

41 %

46 %

50 %

51 %

 

Átlagár (EUR/tonna)

2 538

2 453

2 401

2 367

 

Index (2011 = 100)

100

97

95

93

Forrás: Eurostat, az Oroszországra vonatkozó adatokat a párhuzamos vizsgálatban állapították meg és tették közzé.

(118)

A figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal növekedése 45 % és 60 % között volt, ami gyorsabb, mint az uniós felhasználás alakulása. Az egyéb harmadik országok piaci részesedése ezért a szóban forgó időszakban 41 %-ról 51 %-ra emelkedett.

(119)

A figyelembe vett időszakban nem volt behozatal Brazíliából. Az Oroszországból származó behozatal mennyisége 40–50 %-kal emelkedett 2011 és 2013 között, miközben a felülvizsgálati időszak alatt kismértékben csökkent. A megfelelő piaci részesedés a 2011-ben fennálló 29 %-ról 2012-re 34 %-ra emelkedett, és ezen a szinten maradt a felülvizsgálati időszak végéig. A figyelembe vett időszak alatt a Törökországból származó behozatal mennyisége 125 % és 139 % közötti mértékben növekedett, és a piaci részesedése körülbelül 7 %-ról 13 %-ra emelkedett. A török importárak 13 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszak alatt, de meghaladták az egyéb harmadik országokból (ideértve Oroszországot és Kínát) származó behozatal árszintjét, és a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat áraihoz hasonló szinten voltak.

(120)

Összességében az egyéb harmadik országokból (kivéve Kínát, Oroszországot és Törökországot) származó behozatal 2–15 %-kal növekedett. Ugyanakkor, mivel az uniós felhasználás növekedett, a teljes piaci részesedésük a 2011. évi 4 %-ról 2013-ra körülbelül 2 %-ra csökkent, majd 4 %-ra növekedett a felülvizsgálati időszak végére; az áraik – a 2012. év kivételével – alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(121)

A figyelembe vett időszak egészében magasabbak voltak az egyéb harmadik országból származó import árai a kínai importáraknál.

(122)

Az egyik kínai gyártó azzal érvelt, hogy a Bizottság által a (118)–(121) preambulumbekezdésben ismertetett, az egyéb harmadik országok behozatalára vonatkozó elemzésnek az érintett termékre való összpontosítás helyett az egész fóliapiacra ki kellett volna terjednie, mivel az uniós gyártók által a más típusú fóliákra vonatkozóan hozott döntések minden bizonnyal befolyásolják az érintett termék gyártását. Az állítást nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Mindenesetre – ahogy a (185) preambulumbekezdésben is említésre kerül – a vizsgálat megállapította, hogy a háztartási alumíniumfólia mintába bevont legnagyobb uniós gyártója kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártott, és azok az uniós gyártók, amelyek háztartási és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállítanak, nem tudtak könnyen átállni az egyik termék gyártásáról a másikéra, mivel a hatékonyság maximalizálásához mindkét termék bizonyos mennyiségben történő gyártására van szükség. Ahogy a (185) preambulumbekezdésben említésre kerül, a vizsgálat továbbá rávilágított arra, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány a figyelembe vett időszakban stabil volt. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(123)

Az egyik kínai gyártó megjegyezte, hogy mivel az uniós termelési kapacitás az uniós felhasználás kevesebb mint 50 %-át jelentette, szükség volt arra, hogy a felhasználók harmadik országbeli exportáló gyártóktól importáljanak háztartási alumíniumfóliát. Erre alapozva a kínai gyártó azzal érvelt, hogy az exportáló gyártók az uniós gyártók által nem kiszolgált felhasználók ellátása során egymással versenyeztek és nem az uniós gyártókkal. Ez az állítás azonban nem megalapozott. Először is, nem helytálló az az állítás, hogy az uniós gyártók termelési kapacitása az uniós felhasználás kevesebb mint 50 %-át képviselte. Ahogy a (106) és a (129) preambulumbekezdés említi, az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás 58–74 %-át képviselte és a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az 55 %-ot. Emellett, ahogy az 5. táblázatból látható, a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat a teljes figyelembe vett időszakban rendelkezett szabad kapacitással, amelyet fel lehetett volna használni az uniós piac kiszolgálására, ha nem lett volna jelen a versenyben a dömpingelt behozatal. Továbbá az uniós ágazat által gyártott hasonló termék a harmadik országokból származó behozatallal is versenyben volt, mivel az uniós gyártók meglévő ügyfeleinek lehetőségük volt váltani a harmadik országbeli szállítókra. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.1.   Általános megjegyzések

(124)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(125)

A (18) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár meghatározása érdekében mintavételt alkalmaztak.

(126)

A kár meghatározásához a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. A (103) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a teljes uniós gazdasági ágazatra vonatkozó makrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérelmezők által megadott és a mintába felvett vállalatok tekintetében megfelelően ellenőrzött adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintába felvett gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(127)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(128)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

5.2.   Makrogazdasági mutatók

5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(129)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, termelési összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat teljes termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Gyártási mennyiség (tonna)

44 316

46 165

48 796

47 349

Index (2011 = 100)

100

104

110

107

Termelési kapacitás (tonna)

54 777

54 485

59 186

61 496

Index (2011 = 100)

100

99

108

112

Kapacitáskihasználás

81 %

85 %

82 %

77 %

Index (2011 = 100)

100

105

102

95

Forrás: kérdőívre adott válaszok, a kérelmezők által szolgáltatott információk.

(130)

A figyelembe vett időszak alatt a gyártás ingadozott. 2011 és 2013 között emelkedett, míg 2013 és a felülvizsgálati időszak között csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a gyártási mennyiség összességében 7 %-kal nőtt.

(131)

A termelési kapacitás 12 %-kal emelkedett.

(132)

Ugyanezen időszakban a termelési kapacitásnak a gyártási mennyiségnél nagyobb növekedése következtében a kapacitáskihasználtság 5 %-kal csökkent.

(133)

Az egyik kínai gyártó azzal érvelt, hogy egy alumíniumfólia-gyártó üzem kapacitását nem lehet tonnában kifejezni, mivel ugyanaz a berendezés egy adott időszak alatt eltérő fóliamennyiséget állít elő a fólia vastagságától és szélességétől függően. Ezzel az állítással összefüggésben nem vitatható, hogy az üzem tonnában kifejezett kapacitását befolyásolhatja a gyártott fólia vastagsága vagy szélessége. Azonban az érintett termék behozatalát és egyes kártényezőket, például a felhasználást, az értékesítési volument és a gyártást úgy állapították meg, hogy a mértékegység tonna volt. A kárelemzés során ezért a következetesség érdekében és az összehasonlíthatóság céljából ugyanazt a mértékegységet kell használni. Továbbá a vizsgálat nem utalt olyan változásokra az uniós gazdasági ágazat gyártásának termékösszetételében, amelyek miatt megkérdőjelezhető a tonna mint mértékegység használata. Meg kell jegyezni azt is, hogy az érintett érdekelt fél nem nyújtott kvantitatív információt arra vonatkozóan, hogy az eltérő mértékegységek módosították volna az említett kártényező elemzését. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(134)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen (tonna)

[41 007–45 870]

[41 007–49 081]

[42 647–52 292]

[41 827–50 457]

Index (2011 = 100)

100

[100–107]

[104–114]

[102–110]

Piaci részesedés

55 %

53 %

49 %

47 %

Forrás: kérdőívre adott válaszok, Eurostat-adatok, a kérelmezők által szolgáltatott információk.

(135)

A figyelembe vett időszak alatt a háztartási alumíniumfólia értékesítési volumene kismértékben növekedett, 2011 és 2013 között túlnyomórészt emelkedett, 4–14 %-kal. A felülvizsgálati időszak során az értékesítési volumen csökkent; összességében a figyelembe vett időszak során pedig 2–10 %-kal emelkedett. Az értékesítési volumen növekedése, figyelembe véve a felhasználás egyidejű növekedését és az import növekedését, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének a 2011-ben fennálló 55 %-ról a felülvizsgálati időszakban 47 %-ra történő, vagyis a figyelembe vett időszak alatt 8 százalékpontos csökkenéséhez vezetett.

5.2.3.   Növekedés

(136)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 17–28 %-kal növekedett, ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2–10 %-kal emelkedett, ami a piaci részesedés 8 százalékpontos csökkenését jelenti.

5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(137)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Foglalkoztatottak száma

769

787

758

781

Index (2011 = 100)

100

102

99

102

Termelékenység (tonna/foglalkoztatott)

58

59

64

61

Index (2011 = 100)

100

102

112

105

Forrás: kérdőívre adott válaszok, a kérelmezők által szolgáltatott információk.

(138)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás hullámzott a figyelembe vett időszak alatt, és összességében kismértékben, 2 %-kal emelkedett.

(139)

2011 és 2013 között a termelékenység növekedett, amelynek oka a gyártásnak a foglalkoztatás növekedésénél nagyobb mértékű növekedése volt. 2013-tól a felülvizsgálati időszakig a termelékenység 7 %-kal csökkent, de meghaladta a figyelembe vett időszak kezdetekor, 2011-ben mért adatot.

5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(140)

A Kínából származó behozatal dömpingkülönbözete a felülvizsgálati időszakban 28,1 %-ot tett ki (lásd a (81) preambulumbekezdést), de a dömpingelt behozatal volumenét sikeresen visszafogó hatályos dömpingellenes intézkedések miatt az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása korlátozott volt.

(141)

Mindazonáltal, ahogy a párhuzamos vizsgálat megállapította, a figyelembe vett időszakban az Oroszországból származó dömpingelt behozatal számottevően növekedett. Ez a behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat helyreállása a dömpingellenes intézkedések ellenére sem volt lehetséges.

5.3.   Mikrogazdasági mutatók

5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(142)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Eladási árak és költségek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Átlagos eladási egységár az Unióban (EUR/tonna)

2 932

2 714

2 705

2 597

Index (2011 = 100)

100

93

92

89

Előállítási egységköltség (EUR/tonna)

2 995

2 794

2 699

2 651

Index (2011 = 100)

100

93

90

89

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(143)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagára folyamatosan, összességében 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(144)

A csökkenés ellenére az előállítási egységköltség továbbra is meghaladta az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási átlagárat, és az uniós gazdasági ágazat az eladási árral – 2013 kivételével – nem tudta fedezni gyártási költségeit. A párhuzamos vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat az oroszországi dömpingelt behozatal által az árakra gyakorolt nyomás miatt nem tudta emelni az eladási árat.

5.3.2.   Munkaerőköltség

(145)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Munkaerőköltségek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

21 692

22 207

20 603

20 594

Index (2011 = 100)

100

102

95

95

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(146)

2011 és a felülvizsgálati időszak között a mintába felvett uniós gyártók munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltsége 5 %-kal csökkent. A munkaerőköltség először 2011 és 2012 között emelkedett 2 %-kal, 2012 és 2013 között csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban állandó szinten maradt.

5.3.3.   Készletek

(147)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Készletek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek

1 931

1 999

2 133

2 085

Index (2011 = 100)

100

104

110

108

Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve

5 %

5 %

5 %

5 %

Index (2011 = 100)

100

100

100

100

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(148)

A készletek ebben az ágazatban nem tekinthetők releváns kármutatónak, mivel a gyártás és az értékesítés főként rendelés alapján történik, így a gyártók általában korlátozott nagyságú készleteket tartanak. Ennélfogva a készletek alakulása csupán tájékoztatásul szolgál.

(149)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 8 %-kal növekedtek. A készletek 2011 és 2013 között 10 %-kal emelkedtek, ugyanakkor 2013-tól a felülvizsgálati időszak végéig kis mértékben csökkentek. A termelés százalékában kifejezett zárókészletek a figyelembe vett időszak során állandó szinten maradtak.

5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(150)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Az Unióban független vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

– 2,2 %

– 2,9 %

0,2 %

– 2,1 %

Index (2011 = 100)

100

65

209

104

Pénzforgalom (EUR)

1 505 960

2 909 820

3 365 140

1 962 349

Index (2011 = 100)

100

193

223

130

Beruházások (EUR)

3 271 904

5 404 990

4 288 862

4 816 442

Index (2011 = 100)

100

165

131

147

Beruházások megtérülése

– 4 %

– 5 %

0 %

– 3 %

Index (2011 = 100)

100

60

209

108

Forrás: kérdőívre adott válaszok.

(151)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat 2013 kivételével veszteséges volt, 2013-ban a jövedelmezőségi küszöböt kismértékben meghaladó haszonkulcsot ért el. A jövedelmezőség 2011-ben és 2012-ben csökkent, 2013-ban emelkedett ugyan, de a felülvizsgálati időszakban ismét csökkent, és a 2011. évihez hasonló szintet ért el. Összességében a jövedelmezőség a figyelembe vett időszakban 4 %-kal növekedett, ami 0,1 százalékpontos növekedésnek felel meg, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem ért el nyereséget a felülvizsgálati időszakban. Ahogy a párhuzamos vizsgálat megállapította, ez a helyzet nagyrészt az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingáron történő, Unióba irányuló oroszországi behozatal árakra gyakorolt nyomásával magyarázható, amelynek következtében az uniós gazdasági ágazat nem tudta emelni az eladási árat az előállítási költséget fedező szintre.

(152)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelenti. A figyelembe vett időszakban a pénzforgalom növekvő tendenciát követve ingadozott. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom összességében 30 %-kal emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy az abszolút értékben kifejezett pénzforgalom a szóban forgó termék összforgalmával összehasonlítva alacsony szinten maradt.

(153)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 47 %-kal növekedtek. A beruházások 2011 és 2012 között 65 %-kal emelkedtek, 2013-ban csökkentek, majd a felülvizsgálati időszakban ismét növekedtek. Ezek nagyrészt az új berendezésekhez szükséges beruházásokat jelentették, és az összforgalommal összehasonlítva viszonylag alacsony szinten maradtak a felülvizsgálati időszakban.

(154)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan a hasonló termék gyártásához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – 2013 kivételével, amikor 0 %-ot tett ki – 2011-től negatív volt, ami a jövedelmezőség tendenciáját tükrözi. A beruházások megtérülése összességében kismértékben, 8 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban.

(155)

A tőkebevonási képességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a mintába felvett uniós gyártók hasonló termékre vonatkozó pénztermelő képességének romlása a belső pénztermelés lecsökkenésén keresztül gyengítette a pénzügyi helyzetüket. A vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban a tőkebevonási képesség összességében romlott.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(156)

Több főbb kármutató negatív tendenciát mutatott. A jövedelmezőséget illetően a gazdasági ágazat 2013 kivételével, amikor a jövedelmezőségi küszöböt kismértékben meghaladó haszonkulcsot ért el, szinte a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt; a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat – 2,1 %-os negatív nyereséget ért el. A figyelembe vett időszakban az eladási árak 11 %-kal csökkentek. A szintén 11 %-kal csökkent egységköltség 2013 kivételével a teljes figyelembe vett időszakban meghaladta az eladási átlagárat. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 8 százalékponttal, a 2011. évi 55 %-ról a felülvizsgálati időszakban 47 %-ra csökkent.

(157)

Néhány kármutató kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. A gyártási mennyiség 7 %-kal, a termelési kapacitás 12 %-kal növekedett. E növekedések azonban nem álltak összhangban a felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkező, jóval nagyobb mértékű, 17–28 %-kal történő növekedésével. Az értékesítési volumen 2–10 %-kal növekedett. A növekvő felhasználás jellemezte piacon azonban ez nem jelentette a piaci részesedés növekedését, ellenkezőleg, a piaci részesedés 8 százalékponttal csökkent. A beruházások 47 %-kal növekedtek. Ezek nagyrészt új berendezésekhez kapcsolódtak, és viszonylag alacsony szinten maradtak a felülvizsgálati időszak során. Hasonlóképpen, a pénzforgalom a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal emelkedett, de alacsony szinten maradt. Ezek a kedvező fejlemények tehát nem zárják ki a károkozás tényét.

(158)

Az együttműködő brazil gyártó és a Brazíliai Alumínium Szövetség azt állította, hogy egyes kérelmezők nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumainak elemzése alapján nem következett be jelentős kár. Ennek ellentmondanak az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó, ellenőrzött tényleges adatain alapuló vizsgálat megállapításai. Egyes uniós gyártók valóban nem kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártottak, ezért a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok nem tükrözhetik az uniós gazdasági ágazat tényleges helyzetét a háztartási alumíniumfólia tekintetében. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett gazdasági helyzetére vonatkozóan nem a nyilvánosan elérhető pénzügyi dokumentumok, hanem a vizsgálat során feltárt részletesebb és ellenőrzött információk alapján kell következtetéseket levonni. Ezért ezt az állítást elutasították.

(159)

Ugyanezek az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a European Aluminium Foil Association (Európai Alumíniumfólia Szövetség – EAFA) által közzétett statisztika és nyilatkozatok arra utalnak, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte kár a figyelembe vett időszakban, beleértve a felülvizsgálati időszakot is. Megállapításra került azonban, hogy a figyelembe vett statisztikák és nyilatkozatok vagy a teljes alumíniumfólia-gyártó ágazatra vagy a vékonyabb fóliák kategóriájára vonatkoztak, amely a háztartási alumíniumfólia mellett más típusokat, például a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a rugalmas csomagolófóliát is magában foglalja. Erre alapozva nem vonható le egyértelmű következtetés az érintett termékre vonatkozóan, így a Bizottság elutasította az állítást.

(160)

Az egyik kínai gyártó felvetette, hogy az egységköltség (156) preambulumbekezdésben ismertetett alakulása nem közelít a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumár alakulásához. Erre az állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy az uniós gyártók által az alumíniumkohóknak vagy a kereskedőknek fizetett ár a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár és az úgynevezett fémfelár összege. Az uniós gazdasági ágazat egységköltségének kizárólag a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár alapján történő értékelése ezért nem tekinthető teljes körűnek. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(161)

Ugyanez az érdekelt fél az állította, hogy az egységköltségek alakulásának közelítése az alumíniumár alakulásához akkor sem lenne lehetséges, ha figyelembe vennék a fémfelárat. Ez az állítás azonban nem megalapozott. A vizsgálat rámutatott továbbá, hogy a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ár a figyelembe vett időszak során több mint 20 %-kal csökkent, miközben a fémfelár ugyanebben az időszakban több mint duplájára nőtt. A Londoni Fémtőzsdén jegyzett árnak és a felárnak az alumínium összköltségeként történő együttes figyelembevétele esetén azonban a figyelembe vett időszakban körülbelül 11 %-kal csökkent a költség. Ez a csökkenés összhangban van (sőt azonos) az ugyanezen időszakra vonatkozóan a (156) preambulumbekezdésben jelzett egységköltség-csökkenéssel. Az érvelést a Bizottság ezért elutasította.

(162)

Az egyik kínai gyártó a (156) preambulumbekezdésre hivatkozott és a kár lehetséges okaként nevezte meg az alacsonyan árazott importot, az állítólag magasabb gyártási költségeket, a háztartási alumíniumfóliával összefüggő érdekek hiányát, mivel más fóliakategóriák uniós árai magasabbak, és az uniós piacon hiányzó érdekeltséget, mivel a háztartási alumíniumfólia árai az exportpiacokon magasabbak. A magasabb gyártási költségekkel összefüggésben a kínai gyártó utalt a magas fémfelárra és arra a tényre, hogy az uniós gazdasági ágazat két gyártási folyamat, a meleg hengerelés és a folyamatos öntés kombinációját használja, miközben a folyamatos öntés kizárólagos alkalmazása költséghatékonyabb lenne.

(163)

Ezekre az állításokra válaszolva emlékeztetni kell arra, hogy a (156) és a (157) preambulumbekezdésből levonható az a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. Ami a gyártási költségekre vonatkozó állításokat illeti, először is meg kell jegyezni, hogy a fémfelár, mint lehetséges kártényező tekintetében a párhuzamos vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat és az orosz exportáló gyártó a háztartási alumíniumfólia gyártásához szükséges nyersanyag beszerzése tekintetében hasonló költségeket viselt, mivel e nyersanyag piaci ára az uniós és az orosz piacon is közvetlenül kapcsolódik a Londoni Fémtőzsdéhez. Ezért megállapítható, hogy a felülvizsgálati időszakban a fémfelár szintje nem volt kártényező. Ami a gyártási folyamatok lehetséges szerepét illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat a háztartási alumíniumfólia közel kétharmada esetében a folyamatos öntést alkalmazta gyártási folyamatként. A költséghatékonyság esetleges eltéréseit így korlátozza az a tény, hogy az Unióban a folyamatos öntés a meghatározó gyártási eljárás. Amint a (185) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, nem utalt semmi arra, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem fűződik érdeke a háztartási alumíniumfólia gyártásához. A vizsgálat arra vonatkozóan sem talált bizonyítékot, hogy az uniós gyártók az értékesítés során az uniós piaccal szemben előnyben részesítették volna a háztartási alumíniumfólia exportpiacát. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós gyártók a felülvizsgálati időszakban csak 1 182 tonna háztartási alumíniumfóliát exportáltak harmadik országokba, ami az uniós gyártók azonos időszakbeli belföldi értékesítésének kevesebb mint a 3 %-a. Ezeket az állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(164)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

F.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VAGY FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   Előzetes megjegyzések

(165)

Mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy nem valószínűsíthető a Brazíliából származó dömping folytatódása vagy megismétlődése, a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének elemzése a Kínából származó behozatalra korlátozódik.

(166)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság elemezte a kínai behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatását annak értékelésére, hogy mennyire valószínű a kár megismétlődése vagy folytatódása a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetén.

(167)

A (124)–(164) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. A kínai behozatal a figyelembe vett időszakban végig csak korlátozott mennyiségben volt jelen az uniós piacon, szemben az Oroszországból származó importtal, amelynek volumene és piaci részesedése ugyanezen időszak alatt növekedett. A párhuzamos vizsgálat keretében megállapításra került, hogy az Oroszországból származó import dömpingelt volt és jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, miközben a Kínából származó behozatal – tekintettel a kis mennyiségre és az árszintekre – csak részben járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, és ez nem befolyásolja az Oroszországból származó és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést. A vizsgálat mindazonáltal – ahogy a (80)–(100) preambulumbekezdés ismerteti – kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árakon valósult meg a felülvizsgálati időszak alatt, és valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping folytatódni fog.

2.   Szabad kapacitás, kereskedelmi forgalom, az uniós piac vonzereje, valamint Kína árpolitikája

(168)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős mértékű szabad kapacitás, amelyet a kínai belföldi kereslet és az uniós piacon kívüli exportpiacok nem tudnak teljes mértékben lekötni, a jelentős dömpingkülönbözettel megvalósuló dömping folytatódása a felülvizsgálati időszakban, valamint a kínai exportőrök harmadik országok piacaira irányuló, a (82)–(100) preambulumbekezdésben részletesen ismertetett dömpinggyakorlata egyértelműen jelzi, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztését követően a kínai dömpingelt behozatal mennyisége jelentősen növekedne.

(169)

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai importárak minden valószínűséggel az uniós gazdasági ágazat eladási árai alá kínálnak majd az uniós piacon. A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatti, normál behozatali eljárás alá vont kínai behozatal abban az esetben, ha nem lennének érvényben dömpingellenes vámok, átlagosan 12,2 %-kal kínált volna az uniós gazdasági ágazat árai alá (10).

(170)

Ahogy a (92)–(94) preambulumbekezésben olvasható, az uniós piac vonzó a kínai behozatal számára, mivel árai nagyjából összhangban vannak más exportpiacok áraival. Emellett Törökország 2014 júliusában dömpingellenes intézkedéseket vezetett be Kínával szemben egy sor alumíniumfóliára, beleértve az érintett terméket is. Ezért valószínű, hogy a korábban Törökországba exportált gyártott termékek egy része a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén átirányulna az uniós piacra. Ebből levonható az a következtetés, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűséggel a dömpingelt árú, az uniós gazdasági ágazat árainak nagymértékben alákínáló kínai behozatal jelentős növekedését eredményezné, és további kárt okozna.

(171)

Az együttműködő brazil gyártó és a Brazíliai Alumínium Szövetség azt állította, hogy az EAFA által közzétett statisztika alapján megállapítható, hogy az alumíniumfólia uniós gyártói megnövelték a harmadik országok piacaira irányuló exportjukat, ami jelzi, hogy ezek a piacok az uniós piacnál vonzóbbak voltak. Ezzel az állítással összefüggésben kimutatták, hogy az említett felek által használt statisztika vagy a teljes alumíniumfólia-ágazatra vagy a háztartási alumíniumfóliát és egyéb fóliatípusokat, például a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát és a rugalmas csomagolófóliát is magában foglaló vékonyabb fóliakategóriákra vonatkozott. Erre alapozva nem vonható le egyértelmű következtetés csak az érintett termékre vonatkozóan. Emellett a vizsgálat megállapította, hogy az érintett termék uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálati időszakban harmadik országok piacaira exportált volumene csak 1 182 tonnát tett ki, ami a felülvizsgálati időszakban belföldi értékesítésének kevesebb mint 3 %-át tette ki. Az ezzel összefüggő állításokat ezért a Bizottság elutasította.

3.   Következtetés

(172)

A vizsgálat megállapításai alapján levonható az a következtetés, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése minden valószínűséggel a dömpingelt árú, az uniós gazdasági ágazat árainak nagymértékben alákínáló kínai behozatal jelentős növekedését eredményezné és további kárt okozna.

G.   AZ UNIÓS ÉRDEK

1.   Előzetes megjegyzés

(173)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a kereskedők, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

2.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(174)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Ahogy a (167) preambulumbekezdésben említésre került, a jelentős kár nagyrészt a dömpingelt oroszországi behozatalból származik, miközben a kínai behozatal csak részben járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. Az is megállapításra került, hogy a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a kár folytatódása.

(175)

Valószínű, hogy a Kínával szembeni intézkedések megszüntetése esetén az uniós piacon újra jelentős mennyiségű lenne a dömpingelt árú, az uniós gazdasági ágazat eladási árainak nagymértékben alákínáló kínai behozatal, és nagyobb árnyomást jelentene, mint a dömpingelt oroszországi behozatal a felülvizsgálati időszakban. Az uniós gazdasági ágazat kénytelen lenne alkalmazkodni az alacsony árakhoz és ezáltal vesztesége növekedne.

3.   A felhasználók érdeke

(176)

Az uniós felhasználók olyan áttekercselők, amelyek a háztartási alumíniumfólia kisebb tekercsekbe (úgynevezett fogyasztói tekercsekbe) történő áttekercselését, majd ipari és kiskereskedelmi értékesítés céljára történő újracsomagolását követően csomagolóanyagok (nemcsak alumínium, hanem papír és műanyag is) kereskedelmével foglalkoznak. Hat vállalat jelentkezett és kapott kérdőívet. Három vállalat működött együtt az eljárás során oly módon, hogy benyújtotta a kitöltött kérdőívet. Két együttműködő vállalatnál került sor helyszíni ellenőrzésre.

(177)

A vizsgálat megállapította, hogy az áttekercselők számára a legfőbb nyersanyag a gyártási összköltségük körülbelül 80 %-át jelentő háztartási alumíniumfólia.

(178)

A felülvizsgálati időszakban a három együttműködő felhasználó egyike sem importált Kínából. Fő beszerzési forrásuk az uniós gazdasági ágazat, Oroszország és Törökország volt.

(179)

Mivel az áttekercselők sokféle csomagolóanyagot értékesítenek, a három együttműködő vállalat esetében a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos tevékenység a teljes tevékenységük kevesebb mint egyhatodát, de legfeljebb egyharmadát képezte.

(180)

A felülvizsgálati időszak alatt valamennyi együttműködő felhasználó arról számolt be, hogy összességében nyereséges volt. Az érintett termékkel kapcsolatos tevékenység tekintetében két együttműködő felhasználó esetében került megállapításra, hogy nyereséges, viszont a harmadik fél esetében nem lehetett következtetést levonni, mivel nem lehetett egyértelműen megállapítani az értékesítési, általános és adminisztratív (SGA) költségek megoszlását.

(181)

A fenti megállapítások alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása nem gyakorolna lényeges negatív hatást a felhasználók helyzetére.

4.   Az importőrök/kereskedők érdeke

(182)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a figyelembe vett időszakban Kínából származó háztartási alumíniumfólia kereskedelmével, behozatalával és újraértékesítésével foglalkozó egyetlen vállalat sem jelentkezett. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat és az exportáló gyártók a háztartási alumíniumfóliát nagyrészt közvetlenül a felhasználók részére értékesítették. Ennek alapján nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések bevezetése hátrányosan érintené az importőrök/kereskedők helyzetét.

5.   Beszerzési források

(183)

Egyes érdekelt felek az állították, hogy az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik elegendő kapacitással a teljes uniós kereslet kielégítésére. Az említett felek ezért azzal érveltek, hogy a Brazíliával és Kínával szembeni intézkedések fenntartása és ugyanakkor Oroszországgal szemben végleges intézkedések kivetése esetén az Unió ellátási hiánnyal kerülne szembe, ami növelné a háztartási alumíniumfólia árát. Ennek következtében az áttekercselőknek is növelniük kellene a fogyasztói tekercsek árát a fogyasztók kárára.

(184)

Ezen érvelésre válaszul a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat többletkapacitással rendelkezik, és képes növelni a háztartási alumíniumfólia gyártását és értékesítését az Unióban. Rendelkezésre állnak továbbá más beszerzési források is, például Törökország, Örményország, valamint Dél-Afrika. Végül emlékeztetni kell arra is, hogy a dömpingellenes intézkedések célja egyenlő versenyfeltételek megteremtése az Unióban, és nem a kínai és oroszországi behozatal akadályozása, hanem annak biztosítása, hogy az tisztességes árakon kerüljön az uniós piacra.

6.   Egyéb érvek

(185)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nem fűződik a továbbiakban érdeke a háztartási alumíniumfóliához, ezért az egyetlen lehetősége az importált háztartási alumíniumfólia felhasználása. A vizsgálat azonban rámutatott, hogy a mintába felvett legnagyobb uniós gyártó kizárólag háztartási alumíniumfóliát gyártott. A mintába felvett egyéb uniós gyártók esetében azt állapították meg, hogy gyártólétesítményeiket háztartási alumíniumfólia és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártására egyaránt használják. Az említett egyéb uniós gyártók a figyelembe vett időszak során viszonylag állandó arányt tartott fenn a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia és a háztartási alumíniumfólia között a gyártás és az értékesítés tekintetében. A vizsgálat tehát nem erősítette meg azokat az állításokat, hogy az uniós gazdasági ágazatnak megszűnt az érdeke a háztartási alumíniumfólia tekintetében és a Bizottság elutasította az állítást.

7.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(186)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínai Népköztársaságból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

H.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(187)

Minden felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javasolni kívánja a meglévő intézkedések fenntartását, illetve indokolt esetben azok mértékének módosítását. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(188)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a 925/2009/EK rendelettel a Kínából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Ezzel ellentétben a Brazíliából származó behozatalra vonatkozó intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni.

(189)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (11). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(190)

Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a legalább 0,008 mm, de 0,018 mm-t meg nem haladó vastagságú, alátét nélkül, legfeljebb hengerelt, 650 mm-nél nem szélesebb tekercsekben kiszerelt, 10 kg-ot meghaladó tömegű, jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó alumíniumfóliára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Alcoa (Shanghai) Aluminium Products Co., Ltd., Shanghai és Alcoa (Bohai) Aluminium Industries Co., Ltd.

6,4 %

A944

Shandong Loften Aluminium Foil Co., Ltd.

20,3 %

A945

Zhenjiang Dingsheng Aluminium Co., Ltd

24,2 %

A946

Minden más vállalat

30,0 %

A999

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

(4)   A (2) bekezdésben említett vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) alumíniumfóliát a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán megadott információ teljes és megfelel a valóságnak.” Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, úgy az összes többi vállalatra érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(5)   A Brazíliából származó, az 1. cikk (1) bekezdésében említett termék behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszűnik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Tanács 2009. szeptember 24-i 925/2009/EK rendelete az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 262., 2009.10.6., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2009. október 5-i 2009/736/EK határozata a többek között Brazíliából származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról (HL L 262., 2009.10.6., 50. o.).

(4)  Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 49., 2014.2.21., 7. o.).

(5)  Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről (HL C 350., 2014.10.4., 22. o.).

(6)  Értesítés a Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 350., 2014.10.4., 11. o.).

(7)  Értesítés az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 354., 2014.10.8., 14. o.).

(8)  A Bizottság 2015. július 3-i (EU) 2015/1081 végrehajtási rendelete az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 175., 2015.7.4., 14. o.).

(9)  A Bizottság 2015. december 17-i (EU) 2015/2385 végrehajtási rendelete az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (lásd e Hivatalos Lap 91. oldalát).

(10)  A 12,2 %-os áralákínálási ráta megállapítása során figyelembe vették, hogy a felülvizsgálati időszak első három hónapjában a vámtételek 4 %-ot tettek ki, később pedig 7,5 %-ra emelkedtek. A jelenleg hatályos 7,5 %-os vámtételnek a teljes időszakra történő alkalmazása esetén elhanyagolható lenne a hatás, mivel az áralákínálási ráta csak 0,5 %-kal csökkenne.

(11)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË.


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/91


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2385 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. december 17.)

az Oroszországi Föderációból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Ideiglenes intézkedések

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2015. július 4-én az (EU) 2015/1081 rendelettel (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) (2) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországi Föderációból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(2)

A Bizottság az eljárást 2014. október 8-án az AFM Aluminiumfolie Merseburg GmbH, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg SA, a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH és az Impol d.o.o. (a továbbiakban: panaszosok) által, az alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében 2014. augusztus 25-én benyújtott panasz alapján indította el. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott a termék dömpingjére és a dömpingből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

2.   Az eljárás további menete

(3)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján kivetették az ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(4)

A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését a Rusal csoport, az egyetlen exportőr és öt felhasználó kérelmezte. Az exportőrrel lefolytatott meghallgatásra Oroszország egy képviselője jelenlétében, 2015. október 14-én került sor. A legfontosabb megvitatott kérdések az alábbiak voltak: az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének az exportár kiszámítása tekintetében történő alkalmazása és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) történő behozatalának az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása. A felhasználókkal lefolytatott meghallgatásra 2015. október 23-án, a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételek benyújtásának határidejét követően került sor. A legfontosabb megvitatott kérdések az alábbiak voltak: a háztartási alumíniumfólia Kínából származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszása, a harmadik országokból származó behozatalnak az uniós gazdasági ágazatot ért kárra gyakorolt hatása, a dömpingellenes intézkedéseknek a háztartási alumíniumfólia Oroszországból való behozatalára történő kivetésének a felhasználókra gyakorolt hatása, valamint a minimális importár mint intézkedéstípus alkalmazásának lehetősége.

(5)

Ezenfelül 2015. október 27-én öt áttekercselő kérelmezett szembesítő meghallgatást a panaszosokkal. A panaszosok azonban nem mutattak érdeklődést egy ilyen meghallgatáson való részvétel iránt.

(6)

A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit, és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosította.

(7)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot ki kívánja vetni, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket.

(8)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket mérlegelték és indokolt esetben figyelembe vették.

3.   Mintavétel

(9)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a mintába felvett uniós gyártók egyike egy új vállalatnak értékesítette teljes tevékenységi körét, beleértve a berendezéseit, a jogi engedélyeket, az alkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeket és a meglévő szerződéseit is. Mivel e változás a vizsgálati időszakot követően történt, így az az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti kárfelmérésre nem vonatkozik.

(10)

A mintavételi eljárásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (7)–(13) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

4.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(11)

Az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata a 2013. október 1-jétől2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok azzal érveltek, hogy mivel a vizsgálati időszak 2013 utolsó negyedévére vonatkozóan is tartalmazott adatokat, a tendenciák kárelemzésben történő meghatározása nem felelt meg az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott objektivitás követelményének.

(13)

A vizsgálati időszak meghatározására az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban került sor. Ezen túlmenően a Bizottság a gazdasági ágazat helyzetére hatást gyakorló, valamennyi kapcsolódó gazdasági tényező és mutatószám tendenciáinak vizsgálatához kellőképp reprezentatív időszakra, azaz a vizsgálati időszakra és a vizsgálati időszakot megelőző három teljes pénzügyi évre hagyatkozott. Az a tény, hogy bizonyos átfedés van a vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak egyik éve között, nincs hatással a Bizottság által végrehajtott objektív kármeghatározásra. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

B.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(14)

Az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az érintett termék a jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá besorolt, Oroszországból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben (a továbbiakban: óriástekercs) kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként ismert.

(15)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél azt állította, hogy az orosz behozatal nem állt versenyben az uniós gazdasági ágazat által előállított háztartási alumíniumfóliával, jóllehet állítását nem indokolta meg, illetve nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(16)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(28) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

C.   DÖMPING

(17)

A dömpingszámítás részletei az ideiglenes rendelet (29)–(52) preambulumbekezdésében kerültek meghatározásra.

(18)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Rusal csoport vitatta az ideiglenes rendelet (40)–(42) preambulumbekezdésében foglaltak szerinti exportár-kiigazításokat. A Rusal csoport állítása szerint a kapcsolatban álló kereskedő értékesítési, általános és adminisztratív költségeinek (a továbbiakban: SGA-költségek) és nyereségének levonása csak a vámfizetéssel leszállítva (a továbbiakban: DDP) ügyletek esetében biztosított, a megjelölt helyre leszállítva (a továbbiakban: DAP) és a költség, biztosítás és fuvardíj (a továbbiakban: CIF-paritás) ügyletek esetében nem.

(19)

Ezen állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően képezte a gyártók és kapcsolatban álló kereskedőjük között meglévő társulás miatt. A vizsgálatból kiderült, hogy e társulás a kereskedelmi feltételektől függetlenül valamennyi ügylettípusra vonatkozik. Ezen túlmenően a Rusal csoport nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy miért nem lenne ésszerű az alkalmazott haszonkulcs. Ezért az ezzel kapcsolatos állításokat megalapozatlannak kell tekinteni és el kell utasítani. Az SGA-költségeket illetően a kiigazítás túlzó jellegét állító félnek kell konkrét bizonyítékkal és számításokkal szolgálnia állításának igazolása céljából, és adott esetben mindenképpen meg kell adnia az általa javasolt kiigazítás alternatív mértékét. A Rusal csoport azonban nem szolgált ezekkel az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követő beadványában.

(20)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította az exportáló gyártó kérelmét.

(21)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a Rusal csoport ismételten kifejezte egyet nem értését az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazításokkal kapcsolatban a DAP- és CIF-ügyletek vonatkozásában. A Rusal csoport nem vitatja a 2. cikk (9) bekezdésének alkalmazását, tekintve, hogy a kapcsolatban álló kereskedő valamennyi ügylettípusban (DDP, DAP és CIF) részt vett. A CIF- és DAP-feltételek szerint bonyolított ügyleteket illetően azonban a Rusal csoport vitatja a kiigazítások 2. cikk (9) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti alkalmazhatóságát, különösen az SGA-költségek és a nyereség tekintetében. Meglátása szerint a CIF- és a DAP-feltételek szerint a vevőnek történő áruszállításra a behozatalt megelőzően kerül sor, és ezért e kiigazítások nem alkalmazandók. A Rusal csoport beadványában számos esetet felsorolt, amelyben a Bizottság nyilvánvalóan nem hajtott végre kiigazítást a 2. cikk (9) bekezdése szerint. Végezetül a Rusal csoport azt állítja, hogy alternatívaként, amennyiben a Bizottság fenntartja, hogy a 2. cikk (9) bekezdésének alkalmazása automatikus kiigazítást igényel az ésszerű SGA-költségek és nyereség vonatkozásában, úgy a Bizottság szolgálatainak el kellene ismerniük, hogy a kereskedő szoros kapcsolatban állt az exportáló gyártóval a CIF- és DAP-ügyletekben, következésképp ezen ügyletekre az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdését kell alkalmazni.

(22)

Erre válaszul a Bizottság megerősíti, hogy a Rusal esetében valamennyi ügylettípusra alkalmazni kell az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó ésszerű különbözetnek a 2. cikk (9) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti kiigazítását. Jóllehet a CIF-ügyletek esetében az áruszállításra az áru szabad forgalomba bocsátását megelőzően kerül sor, és még ha a vámkezelés felelőssége a vevőt is terheli (szemben a DDP-feltételek szerinti ügyletekkel), az nem változtat azon a tényen, hogy az értékesítést a kapcsolatban álló kereskedő bonyolítja, aki az SGA-költségeket viseli és aki rendszerint nyereséget kíván realizálni szolgáltatásaiért cserébe. Tekintve, hogy a kereskedő kapcsolatban áll az exportáló gyártóval, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében az ilyen kereskedő adatai jellegüknél fogva nem megbízhatóak, és SGA-költségeit és nyereségét ésszerű alapon a vizsgálatot folytató hatóságnak kell megállapítania. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése nem zárja ki a behozatalt megelőzően felmerült költségekre vonatkozóan tett kiigazításokat, mivel e költségeket rendszerint az importőr viseli. Ennélfogva nem indokolt a CIF-paritáson lebonyolított értékesítések tekintetében az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó kiigazítások teljes kizárása. A tény, hogy a kapcsolatban álló vállalat csak bizonyos feladatokat lát el, nem akadályozza meg a Bizottságot az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítások végrehajtásában, de visszatükröződhet az alacsonyabb SGA-költségekben, amelyeket levonnak az érintett termék független vevő részére történő első viszonteladásakor érvényesített árból. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján végzett kiigazítások mértékét vitatni szándékozó érdekelt fél mindenesetre bizonyítási terhet visel. Amennyiben ez a fél túlzottnak ítéli a kiigazításokat, úgy állításainak igazolása céljából konkrét bizonyítékkal és számításokkal kell szolgálnia. A DAP-ügyleteket illetően meg kell jegyezni, hogy a szállítási helyek az uniós vámterületen belül találhatóak, és ezért a kereskedő részvételének mértéke tekintetében a különbség még kisebb a DDP-feltételek szerinti értékesítésekhez képest. A Rusal csoport által említett múltbeli eseteket illetően fontos megjegyezni, hogy a Bizottság álláspontja összhangban van az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatával. Másrészt a Bizottság a kereskedelem védelmét szolgáló intézkedések területén széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amelynek gyakorlása során nem kötik őt az általa korábban végzett mérlegelések. Mindenesetre a Rusal csoport által hivatkozott esetek mindegyikében eltérő volt a ténybeli helyzet. Ami végül az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének alkalmazására vonatkozó alternatív állítást illeti, a Bizottság a jelen preambulumbekezdésben és a (19) preambulumbekezdésben foglalt indoklásra hivatkozik és megismétli, hogy az exportőr és a kapcsolatban álló vállalat társulásának puszta ténye elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a tényleges exportárak megbízhatatlanként való kezelését, mivel az exportőr és a kapcsolatban álló vállalat közötti társulás megléte egyike azon okoknak, amelyek miatt a tényleges exportárak megbízhatatlannak tekinthetők.

(23)

Az SGA-költségek kiigazításának számszerűsítését illetően az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra vonatkozó észrevételek kézhezvételét követően a Bizottság felkérte a Rusal csoportot, hogy azonosítsa az SGA-költségek azon részét, amelyet nem tekintettek alkalmazhatónak vagy ésszerűtlennek ítéltek a CIF- és DAP-ügyletek vonatkozásában, továbbá szolgáljanak bizonyítékokkal erről az ítélkezési gyakorlat követelményeinek megfelelően. E tekintetben azonban nem érkezett semmiféle bizonyíték, mert a Rusal csoport az információk benyújtásának feltételeként az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése jogi értelmezésének Bizottság általi elfogadását határozta meg. Mivel a Rusal csoport e tárgyban nem nyújtott be információt, a Bizottság az állítást elutasítja.

(24)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29)–(52) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti és a vámfizetés nélküli, CIF (költség, biztosítás, fuvardíj) uniós határparitásos ár százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek változatlanok maradnak:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet

Rusal csoport

34,0 %

Minden más vállalat

34,0 %

D.   A KÁR

1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározása

(25)

A fenti (9) preambulumbekezdésben említett változás nem érintette az uniós gazdasági ágazat meghatározását.

(26)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(55) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

2.   Uniós felhasználás

(27)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (56)–(60) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

3.   Az érintett országból származó behozatal

(28)

Az érintett országból származó behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (61)–(70) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(29)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzését érintené a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacainak egymástól való kölcsönös függése. Az említett fél szerint e piacok egymástól való kölcsönös függését az alábbi három lényeges feltételezés indokolja: i. a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó háztartási és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is tudta ugyanazon gyártási létesítménnyel és berendezéssel gyártani, ii. viszonylag könnyű váltani a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártása között, valamint iii. mindkét termék keresletének árrugalmassága magas. A fél végül azt állította, hogy az uniós gyártók nem tudták megkülönböztetni az e termékekhez kapcsolódó gazdasági tényezőket és ezért a Bizottságnak alkalmaznia kellett volna az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdését, kárfelmérését pedig szélesebb alapra kellett volna helyezni.

(30)

Meg kell jegyezni azonban, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia más termék, mint a háztartási alumíniumfólia és alkalmazási területük különböző. Az ideiglenes rendelet (131) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a háztartási alumíniumfólia mintába felvett legnagyobb uniós gyártója kizárólag ezt az egy terméket gyártotta. Az e preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállító uniós gyártók nem tudnak könnyen váltani az egyik termék gyártásáról a másikéra, mivel a hatékonyság maximalizálásához mindkét termék esetében szükség van egy adott mennyiségben való gyártásra. Ezenfelül a vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány stabil volt. Ezen túlmenően a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállító uniós gyártók el tudták különíteni a háztartási alumíniumfólia gyártására és értékesítésére vonatkozó gazdasági és pénzügyi adatokat a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia ugyanezen adataitól. Ezért az ideiglenes rendelet (71)–(108) preambulumbekezdésében foglalt kárelemzés csak a háztartási alumíniumfólia uniós gyártására és értékesítésére vonatkozik, és azt az állítást, miszerint a Bizottságnak alkalmaznia kellett volna az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdését, a Bizottság elutasította.

(31)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ez az érdekelt fél nem értett egyet a Bizottság arra vonatkozó következtetésével, hogy az alaprendelet 3. cikke (8) bekezdésének alkalmazására ebben az esetben nem kerülhetett sor. Az érdekelt fél új információk benyújtása nélkül megismételte a fenti (29) és (30) preambulumbekezdésben foglalt állításait. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a legtöbb uniós gyártó külön tudta-e választani a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának gazdasági és pénzügyi adatait, állítását azonban nem támasztotta alá. Ennélfogva a Bizottság megerősíti, hogy ebben az esetben nem kellett alkalmaznia az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdését, mert a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatai lehetővé tették a hasonló termék előállításának külön azonosítását. Mivel az említett érdekelt fél állításai tényszerű tévedéseket mutató puszta feltételezések, így azokat a Bizottság elutasítja.

(32)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok felkérték a Bizottságot, hogy tegye hozzáférhetővé a mintába felvett uniós gyártók válaszainak betekinthető változatát és a jelentős kárt igazoló valamennyi további bizonyítékot. A hatóságok ezenfelül kérték a Bizottság által használt módszertanhoz való hozzáférést is, hogy értékeljék az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kárt.

(33)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az orosz hatóságokat –valamennyi érdekelt féllel együtt – 2015. augusztus 25-én (az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra való beadványukat követően) tájékoztatta a követendő pontos eljárásról annak érdekében, hogy hozzáférhessenek a vizsgálat nem bizalmas aktájához. Az említett válaszok betekinthető változatai megfelelő részletességűek voltak ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár megállapítását alátámasztó másik bizonyítékot illetően az meghatározásra került az ideiglenes rendelet (71)–(108) preambulumbekezdésében.

5.   A kárra vonatkozó következtetés

(34)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél azt állította, hogy nem minden kármutató mutatott negatív tendenciát és néhány kármutató pozitív tendenciájának megléte azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős kárt. Továbbá az is szerepelt az állítások között, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének nem elegendő mértékű növekedése nem mutat jelentős kárt, mivel az az uniós kereslet növekedése során tapasztalt elégtelen gyártási kapacitás eredménye volt.

(35)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a jelentős kár megállapítása valamennyi vonatkozó kármutató általános értékelésén alapul. Ebben az esetben torzulna az elemzés, amennyiben kizárólag bizonyos kiválasztott kármutatók alapján vonnánk le következtetéseket. Így az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint, habár az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása, gyártása és értékesítése növekedett a figyelembe vett időszakban, ez az emelkedés alulmúlta a fogyasztás növekedését. Az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzete ellenére az uniós gyártók erőfeszítéseket tettek, hogy a megnövekedett uniós felhasználásból való profitálás érdekében beruházzanak a kapacitások növelésébe. Mivel azonban nem sikerült az árakat a költségek fedezésének szintjére emelni, így korlátozott volt a kapacitásnövelésbe való beruházási képességük is. A gyártók az egyéb termékek értékesítéséből realizált nyereségből bizonyos mértékben képesek voltak finanszírozni a háztartási alumíniumfólia előállításából és értékesítéséből fakadó veszteségeket. Hosszú távon azonban az ilyen stratégia nem tartható fenn, hogy az uniós gazdasági ágazat olyan terméket állít elő, amely veszteséges. Ennélfogva a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint nem minden kármutató mutatott negatív tendenciát, és ezért nem volt jelentős kár.

(36)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok megismételték az ideiglenes szakaszban tett azon állításukat, hogy a panaszosok nyilvánosság számára hozzáférhető pénzügyi dokumentumai szerint nincs jelentős kár.

(37)

Az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint néhány uniós gyártó nem csak háztartási alumíniumfóliát állított elő és ezért a nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi dokumentumok nem tudják feltárni az uniós gazdasági ágazat háztartási alumíniumfóliára vonatkozó jelenlegi helyzetét. Ezenfelül a vizsgálat eredményei az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos ténylegesen ellenőrzött adatain alapulnak. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(38)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megismételte azt az állítását, hogy a háztartási alumíniumfólia uniós gazdasági ágazatának helyzetét befolyásoló kapcsolódó tényezők és mutatószámok többsége kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. Ezenkívül azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének bizottsági elemzése csupán néhány mutatószámon alapul.

(39)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének bizottsági elemzése azonban az ideiglenes rendelet D. szakaszában felsorolt valamennyi tényezőn alapul. A tény, hogy néhány kármutató – például a gyártás, a gyártási kapacitás és az értékesítési volumen pozitív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, nem ássa alá azt az általános következtetést, miszerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. A mutatószámokat nem lehet egymástól elkülönítve vizsgálni, figyelembe kell venni a mutatószámok közötti korrelációt is. Az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a gyártás mennyisége a figyelembe vett időszakban 7 %-kal, a gyártási kapacitás pedig 12 %-kal nőtt. E növekedések azonban elmaradtak a felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkező, jóval nagyobb mértékű [17–28 %-kal történő] növekedésétől. Következésképp, noha az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene [2–10 %-kal] emelkedett a figyelembe vett időszak alatt egy olyan piacon, ahol a fogyasztás még nagyobb mértékben emelkedett, az értékesítési volumen növekedése nem eredményezte a piaci részesedés növekedését, épp ellenkezőleg, a piaci részesedés 8 százalékponttal csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott profitálni a megnövekedett fogyasztásból. Ezen túlmenően, noha a figyelembe vett időszak alatt 47 %-kal fokozódtak a beruházások, ez az érték még mindig alulmaradt a megnövekedett fogyasztással való szintentartáshoz szükséges beruházásoktól. Végül a pénzforgalom pozitív tendenciát mutatott, de abszolút értelemben véve alacsony szinten maradt. Következésképp az egyes mutatószámok pozitív tendenciája – a többi tényezővel való korrelációban elemezve – ténylegesen megerősíti, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte. Ennélfogva a fenti (38) preambulumbekezdésben foglalt állításokat el kellett utasítani.

(40)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően öt áttekercselő azt állította a minimális importár formájában elrendelendő intézkedések iránti kérelemmel összefüggésben, hogy a kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító uniós gyártó eladási ára emelkedett a vizsgálati időszakot követően, miközben az alumínium felára csökkent. A felek azt is állították, hogy ezek az elemek nagyobb nyereséget eredményeztek ennek az uniós gyártónak.

(41)

Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kárra vonatkozó fenti következtetést a Bizottság a figyelembe vett időszakra vonatkozó ellenőrzött adatok – figyelmen kívül hagyva a vizsgálati időszakot követő adatokat – és a mintába felvett vállalatok összességére vonatkozó reprezentatív adatok, nem pedig egy különálló uniós gyártóval kapcsolatos adatok alapján vonta le. Emiatt a Bizottság a (40) preambulumbekezdésben foglalt állítást elutasította.

(42)

A fentiek alapján, valamint egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (71)–(108) preambulumbekezdésében levont következtetéseket, melyek szerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. Az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, ami leginkább a negatív jövedelmezőségben mutatkozott meg szinte a teljes figyelembe vett időszak során.

E.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   A dömpingelt behozatal hatása

(43)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány érdekelt fél megismételte az ideiglenes vámok bevezetését megelőzően benyújtott állításait, vagyis hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem az orosz behozatalok, hanem az alábbi egyéb tényezők okozták: az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni gyártási kapacitását a növekvő kereslettel összhangban, a többi harmadik országból, például Törökországból és Kínából származó behozatalok és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia uniós gazdasági ágazat általi előállításának fokozása a háztartási alumíniumfólia kárára.

(44)

Az egyéb tényezők által az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra állítólagosan gyakorolt hatással a (49)–(97) preambulumbekezdés foglalkozik.

(45)

Ezenfelül egy fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2013-ban fokozódott, amikor az orosz behozatal volumene abszolút számokban kifejezve a legmagasabb szinten állt, ami állítólag azt bizonyítaná, hogy az orosz behozatal nincs hatással az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, és ezért nem okozta az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt.

(46)

Az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége csekély mértékben, – 2,9 % és 0,2 % között ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. 2013-ban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége alig haladta meg a megtérülési szintet, azaz 0,2 %-ot ért el. Míg az orosz behozatal mennyisége ugyanebben az évben a legmagasabb volt, piaci részesedése állandó értéken, 34 %-on maradt. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének kismértékű ideiglenes javulása nem befolyásolta azt a következtetést, miszerint az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezősége (2013 kivételével) negatív volt és az 5 %-os nyereségcél alatt maradt a teljes figyelembe vett időszak során. Nem volt hatással az ideiglenes rendelet (116) preambulumbekezdésében levont következtetésre sem, miszerint ok-okozati összefüggés állt fenn az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása és az állandó és számottevő piaci részesedést mutató dömpingelt orosz behozatalok között. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(47)

A fentiek fényében a Bizottság megállapította a dömpingelt behozatalok és az Oroszországból származó jelentős behozatali mennyiségek (egy gyártó 34 %-os piaci részesedése) és e behozatalok által az uniós piacra gyakorolt magas árnyomás (megközelítőleg 12 %-os áralákínálás) együttes jelenléte alapján tapasztalt jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(48)

A dömpingelt behozatal hatásaira vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (110)–(116) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

2.   Egyéb tényezők hatása

2.1.   Egyéb harmadik országokból származó behozatal hatása

(49)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság tudomására jutott, hogy az ideiglenes rendelet 11. táblázatában a teljes behozatal tévesen az Oroszországból származó behozatalt is tartalmazta. A lenti táblázat helyettesíti az ideiglenes rendelet 11. táblázatát:

1. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

Ország

 

2011

2012

2013

Vizsgálati időszak

Kína

Mennyiség

(tonna)

[2 843–3 205]

[967–1 378]

[1 137–1 603]

[1 222–1 699]

Mutató

(2011 = 100)

100

[34–43]

[40–50]

[43–53]

Piaci részesedés

(%)

4

1

1

2

Átlagár

(EUR/tonna)

2 251

2 417

2 306

2 131

Mutató

(2011 = 100)

100

107

102

95

Törökország

Mennyiség

(tonna)

[5 120–6 100]

[8 090–10 553]

[11 213–14 213]

[11 520–14 579]

Mutató

(2011 = 100)

100

[158–173]

[219–233]

[225–239]

Piaci részesedés

(%)

7

11

13

13

Átlagár

(EUR/tonna)

2 950

2 743

2 710

2 571

Mutató

(2011 = 100)

100

93

92

87

Egyéb harmadik országok

Mennyiség

(tonna)

[3 100–3 750]

[279–750]

[1 891–3 000]

[3 162–4 313]

Mutató

(2011 = 100)

100

[9–20]

[61–80]

[102–115]

Piaci részesedés

(%)

4

1

2

4

Átlagár

(EUR/tonna)

2 878

2 830

2 687

2 406

Mutató

(2011 = 100)

100

98

93

84

Teljes behozatal (Oroszország nélkül)

Mennyiség

(tonna)

[10 677–10 761]

[9 037–9 902]

[14 855–16 831]

[15 226–17 491]

Mutató

(2011 = 100)

100

[85–92]

[138–158]

[141–164]

Piaci részesedés

(%)

16

13

17

19

Átlagár

(EUR/tonna)

2 750

2 712

2 669

2 505

Mutató

(2011 = 100)

100

99

97

91

Forrás: Eurostat és a kérdőívekre adott válaszok

(50)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottságnak nem sikerült különválasztania és megkülönböztetnie a Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó behozatal káros hatásait. Egy másik érdekelt fél szerint a Bizottság alábecsülte a harmadik országokból származó behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását.

(51)

Ami a Kínából származó behozatalt illeti, az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság úgy találta, hogy egy adminisztratív jellegű hiba miatt kisebb javításokra volt szükség a kínai behozatalok áralákínálásának a (118) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti szintjét. A javítást követően a Bizottság azt tapasztalta, hogy a Kínából származó Unióba irányuló teljes behozatali mennyiség átlagára az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében foglalt 13 % helyett 10,2 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(52)

Ezenfelül az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kínából származó behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak során [47–57 %]-kal csökkent a piaci részesedés megfelelő, 4 %-ról 2 %-ra történő csökkenésével együtt, míg e behozatalok árai 10,2 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ennek alapján a Bizottság az ideiglenes rendelet (121) preambulumbekezdésében azt a következtetést vonta le, hogy a kínai behozatal részben hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, miközben nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Mivel a kínai behozatalok piaci részesedése alacsony volt és csökkenő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, e behozatalok nem gyakorolhattak olyan jelentős árnyomást az uniós gyártókra, hogy az megakadályozhatta volna a vállalatokat az árak nyereséges szintre történő emelésében. Megerősítést nyer az a következtetés, miszerint a kínai behozatal nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, melyet az ideiglenes rendelet (121) preambulumbekezdése fejt ki.

(53)

A Törökországból származó behozatalt illetően – az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdése alapján – az növekvő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, piaci részesedése pedig elérte a 13 %-ot a vizsgálati időszakban az uniós piacon mutatkozó nagyobb kereslet következtében, amelynek az uniós gyártók nem tudtak eleget tenni a (35) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint. A török importárak azonban jóllehet 13 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat áraival hasonló szinten, de jóval az orosz behozatal árszintje felett álltak. Mégha növekvő tendenciát is mutatott a török behozatalok piaci részesedése, tekintve az uniós gazdasági ágazat árainak hasonló (esetenként még magasabb) szintjeit, nem gyakorolhattak olyan jelentős árnyomást az uniós gyártókra, hogy az megakadályozza őket az áraik nyereséges szintre történő emelését. Ennélfogva megerősítést nyer az a következtetés, amely szerint a Törökországból származó behozatal nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(54)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megismételte az ideiglenes szakaszban tett azon állítását, hogy a Bizottság nem választotta külön és nem különböztette meg a Törökországból származó behozatal káros hatásait. Azt állította továbbá, hogy a török behozatal növekvő mennyisége kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak a piaci részesedés és a kapacitáskihasználás tekintetében és ezért állítólag megszakította az Oroszországból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(55)

A török behozatal piaci részesedése valóban növekedett a figyelembe vett időszak során, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent. A törökországi behozatal azonban 13 %-os piaci részesedést képviselt a vizsgálati időszakban, miközben az orosz behozatal piaci részesedése 34 %-ot tett ki. Ezen túlmenően a török árak azonos szinten álltak az uniós gazdasági ágazat áraival, miközben az orosz behozatal [3–7 %-kal] alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. Ezenkívül azt hangsúlyozták, hogy egy veszteséget termelő ágazat, mint a háztartási alumíniumfólia ágazata számára nem tartható fenn, hogy folyamatosan növelje értékesítési volumenét, miközben egyúttal veszteséget termel. Az ágazatnak először is a költségeket fedező szintre kell emelnie árait, mielőtt tovább növelné értékesítési volumenét. Ez azonban nem volt lehetséges az Oroszországból jelentős mennyiségekben érkező dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomás miatt. Ennélfogva a Bizottság elutasította azt az állítást, amely szerint a török behozatal megszakította az Oroszországból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(56)

Továbbá azt állították, hogy a török importárak magasabbak az orosz importáraknál, mivel a török gyártók az uniós piacra irányuló kivitelüket a 0,008–0,009 mm közötti vékonyabb alumíniumfóliára specializálják és összpontosítják, amelyet az orosz gyártó nem exportál az uniós piacra. Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékkal, ezért azt el kellett utasítani.

(57)

Ami a fennmaradó harmadik országokból eredő behozatalt illeti, mennyiségük 2011 és 2013 között [20–39 %]-kal csökkent, majd a vizsgálati időszak végén [2–15 %]-kal növekedett. Az ideiglenes rendelet (120) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint piaci részesedésük a 2011.évi 4 %-ról 2013-ban 2 %-ra csökkent, majd a vizsgálati időszak végén 4 %-ra emelkedett. Az ideiglenes rendelet ugyanazon preambulumbekezdésében kifejtettek alapján áraik az uniós gazdasági ágazat eladási árainál alacsonyabb szinten álltak, 2012 kivételével, de a figyelembe vett időszak alatt magasabbak voltak az orosz importáraknál. Ennélfogva a többi harmadik országból származó behozatal nem gyakorolhatott olyan jelentős árnyomást az uniós gyártókra, hogy az megakadályozta volna őket az árak nyereséges szintre történő emelésében. Következésképp megerősítést nyer az a következtetés, amely szerint a többi harmadik országból származó behozatal nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(58)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (117)–(122) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

2.2.   Az uniós felhasználás alakulása

(59)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a gyártási kapacitás növelése érdekében realizált beruházások ellenére nem sikerült megfelelnie a növekvő fogyasztásnak, ami állításuk szerint az elszenvedett jelentős kárt okozta.

(60)

Először is a fél nem adott magyarázatot arra, hogy a megnövekedett uniós fogyasztás önmagában hogyan fejthetett ki negatív hatást az uniós gazdasági ágazatra és szüntethette így meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Épp ellenkezőleg, rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal hiányában az uniós gazdasági ágazat várhatóan ésszerűen profitálni tudna a megnövekedett fogyasztásból.

(61)

Másodszor az orosz behozatal 5 százalékponttal növelni tudta piaci részesedését, miközben az uniós gyártók piaci részesedésük 8 százalékpontját elveszítették, vagyis 55 %-ról 47 %-ra esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(62)

Ezenfelül az ideiglenes rendelet (78) preambulumbekezdésében kifejtettek alapján az uniós gyártók erőfeszítéseket tettek gyártási kapacitásuk növelése érdekében, de nehéz pénzügyi helyzetük korlátozta őket ebben. A beruházások viszonylag alacsony szintje az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzetének volt betudható, amelyet önmagában a dömpingelt behozatal okozott. Ezen túlmenően, jóllehet az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása valamelyest növekedett a figyelembe vett időszak során, az alacsony árú dömpingelt orosz behozatal miatt csökkent a kapacitáskihasználás. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat gyártási mennyisége csekély mértékben emelkedett, piaci részesedése pedig folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár okaként ez nem vehető figyelembe. Emiatt a fenti állításokat elutasították.

(63)

Az erre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (123)–(125) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

2.3.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(64)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének hatására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (126)–(128) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

2.4.   Az uniós gazdasági ágazat tevékenysége a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák piacán

(65)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy fél azt állította, hogy a Bizottságnak nem sikerült fontolóra venni a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát mint egyéb tényezőt. Megismételte azon állítását, miszerint néhány uniós gyártó a jövedelmezőbb továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának és értékesítésének fokozását választotta a háztartási alumíniumfólia gyártása kárára. Továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának és értékesítésének és gazdasági helyzetének a háztartási alumíniumfólia uniós ágazatának általános gazdasági helyzetére gyakorolt hatását. Ezt az állítást a végleges nyilvánosságra hozatalt követően új információk megadása nélkül megismételték.

(66)

Az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint több uniós gyártó háztartási alumíniumfóliát és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is gyártott, míg a háztartási alumíniumfólia mintába felvett legnagyobb gyártója nem állított elő továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát a vizsgálati időszak során. A vizsgálat továbbá azt is feltárta, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány stabil volt, ennélfogva a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazat nem váltott a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártására a háztartási alumíniumfólia kárára. Mindenesetre, ha történt is ilyen váltás, inkább az Oroszországból származó dömpingelt behozatal hatására alakult volna így, amely folyamatosan számottevő árnyomást gyakorolt a háztartási alumíniumfóliára, ami megakadályozta az uniós gyártókat az árak nyereséges szintre történő emelésében. A vizsgálat továbbá azt mutatta, hogy az érintett termék jövedelmezőségének tendenciája összehasonlítható a mintába felvett vállalatok körében, függetlenül a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának az összes gyártásukban elfoglalt részesedésétől. A (65) preambulumbekezdésben foglalt állítást a Bizottság ezért elutasította.

(67)

Erre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (129)–(132) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

2.5.   Nyersanyagköltségek

(68)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok nem értettek egyet a Bizottság azon következtetésével, miszerint a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumínium árának alakulása nem befolyásolta azt a tényt, hogy az orosz importárak alákínáltak az uniós gazdasági ágazat eladási árának és árnyomást gyakoroltak az uniós piacra, ami nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat olyan szintre növelje eladási árát, amely fedezte volna az előállítási költségeket.

(69)

Az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdésében ismertetettek alapján a vizsgálatból kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazatnak és az orosz exportáló gyártóknak a háztartási alumíniumfólia gyártása céljából történő alumínium-beszerzés során felmerült költségei összehasonlíthatók, mivel az alumínium piaci árai mind Oroszországban, mind az Unióban közvetlenül kapcsolódtak a Londoni Fémtőzsdéhez. Ezen túlmenően, noha az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó eladási árai és az oroszországi importárak az alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyamának alakulását követve csökkentek, a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszak során az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia importárai folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál, és [3–7 %-kal] azok alá kínáltak a vizsgálati időszakban. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó eladási árai nem fedezték a gyártási egységköltséget annak ellenére, hogy az csökkent. Ez az uniós gazdasági ágazat eladási árainak alákínáló, jelentős mennyiségekben érkező dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomásnak volt betudható, ami nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megemelje eladási árait és ezért a nyersanyagköltségek csökkenéséből sem volt képes profitálni.

(70)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok megismételték azon állításukat, miszerint az uniós piacot terhelő árnyomást a háztartási alumíniumfólia orosz importja helyett a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumárak okozták, de nem szolgáltak újabb bizonyítékokkal e tekintetben. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(71)

Erre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (133)–(136) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

2.6.   Egyéb tényezők kumulált hatása

(72)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte az összes többi tényező kumulált hatását, de nem fejtette ki állításának jogalapját, illetve nem adott arra magyarázatot, hogy a jelen esethez kapcsolódó tények tükrében ez miként eredményezhette volna, hogy az egyéb tényezőkből eredő kárt a dömpingelt orosz behozatalnak tulajdonítják.

(73)

Először is az alaprendelet nem írja elő a Bizottság számára, hogy az említett tényezők hatásának elemzése során értékelést készítsen az egyéb tényezők kumulált hatásairól is. Másodszor a Bizottság a jelen esetben megfelelően meg tudta különböztetni és el tudta különíteni az összes egyéb ismert tényezőnek az uniós gazdasági ágazat helyzetére kifejtett hatását az Oroszországból származó dömpingelt behozatal káros hatásaitól. A Bizottság ezért azt a következtetést tudta levonni, hogy az általa az orosz dömpingelt behozatalnak tulajdonított kárt valójában nem az egyéb tényezők, hanem az említett behozatalok okozták. A Bizottság ezért eleget tett azon kötelezettségének, hogy nem az orosz dömpingelt behozataloknak tulajdonította az egyéb okozati tényezők által okozott kárt. Ennélfogva nincs szükség valamennyi ismert tényező kollektív elemzésére. Mindenesetre az említett érdekelt fél nem szolgáltatott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a Bizottság ebben az esetben miért tulajdonította helytelenül az orosz dömpingelt behozataloknak az egyéb tényezők által okozott kárt. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

2.7.   A Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszása

(74)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz exportáló gyártó és számos áttekercselő először azt állította, hogy a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára elrendelt hatályos dömpingellenes intézkedéseket kijátszották egy kis mértékben módosított formán keresztül, ami lehetővé teszi az Eurostatnál a 7607 11 19 KN-kód felhasználásával továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliaként történő nyilvántartásba vételét. Ezenfelül a felek azt állították, hogy a kínai statisztikai adatbázisban szereplő 0,007 mm–0,2 mm vastagságú alumíniumfólia megegyezik a 7607 11 90 és 7607 11 20 kódok alá besorolt, kijátszott háztartási alumíniumfóliával. Az állítólagosan kijátszott behozatal mennyiségét ezért évente közel 30 000 tonnára becsülik, továbbá azt állították, hogy az kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

(75)

Emlékeztetni kell arra, hogy 2012-ben a Bizottság vizsgálatot kezdeményezett a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK tanácsi rendelettel (3) elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, nem lágyított, 650 mm-nél szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfóliák behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozóan (4). 2013. július 2-án, a kérelmezők visszavonási kérelmét követően azonban a Bizottság lezárta a vizsgálatot (5) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, nem lágyított, 650 mm-nél szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztése nélkül.

(76)

A jelen eljárás nem terjedt ki az állítólagos kijátszási gyakorlatokra. A Bizottság mindenesetre a Goodwill China Business Information Ltd és az Eurostat statisztikája által benyújtott kínai adatbázis statisztikája alapján elemzést készített a Kínai Népköztársaságból származó háztartási alumíniumfólia és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozataláról.

(77)

Az alumíniumfóliának a kínai statisztikában az érdekelt felek által említett két kód alatt lebonyolított kínai exportját a lenti táblázat mutatja:

2. táblázat

A háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Kínából az Unióba történő kivitele

tonna

KN kód

2011

2012

2013

Vizsgálati időszak

Mennyiség

7607 11 90

18 786

17 177

22 444

24 760

Mennyiség

7607 11 20

4 730

3 915

6 826

8 172

Mennyiség

Összesen

23 515

21 091

29 270

32 932

Forrás: Goodwill China Business Information Ltd.

(78)

Meg kell jegyezni, hogy a fenti táblázatban szereplő kínai kódok nem kifejezetten vonatkoznak a háztartási alumíniumfóliára, és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliára is kiterjednek e kódok. Az érdekelt felek egyszerűen azt feltételezték, hogy az e két kód alatt exportált teljes mennyiség kijátszott háztartási alumíniumfólia, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a valódi továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia kivitelét is e két kódban jelentették.

(79)

Ezenfelül azt is meg kell jegyezni, hogy az Eurostatban szereplő 7607 11 19 KN-kód két különböző kódra került lebontásra: az egyik a háztartási alumíniumfólia (7607111910), a másik pedig a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia (7607111990). A Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliának a figyelembe vett időszak során megvalósult teljes behozatala az alábbi táblázatban olvasható:

3. táblázat

A Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatala

tonna

2011

2012

2013

Vizsgálati időszak

Volumen

25 506

20 996

28 135

36 464

Forrás: Eurostat.

(80)

A fentiek alapján bár nem zárható ki, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliaként bejelentett egyes behozatali mennyiségek valóban kijátszott háztartási alumíniumfólia mennyiségek, az érdekelt felek egyértelműen túlbecsülik az állítólagosan kijátszott háztartási alumíniumfólia behozatali mennyiségét, mivel a figyelembe vett időszak során a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia teljes behozatali mennyisége az állítólagosan kijátszott háztartási alumíniumfólia behozatali mennyisége alatt volt (vagyis 30 000 tonna), a vizsgálati időszak kivételével. A felek által benyújtott információk és a Bizottság által gyűjtött információk sem teszik lehetővé a háztartási alumíniumfólia állítólagosan kijátszott behozatalának elkülönítését a valódi továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliától e kódokban, és ezért a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy értékelje a kijátszott háztartási alumíniumfólia mennyiségét, ha egyáltalán az létezik.

(81)

Mivel a felek nem nyújtottak be egyéb bizonyítékot állításuk alátámasztására, a Bizottság arra következtetett, hogy az állítólagosan kijátszott behozatal mennyisége – már ha volt ilyen – nem volt olyan mértékű, hogy az megszüntette volna az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

2.8.   Egyéb érvek

(82)

Az orosz hatóságok azt állították, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a háztartási alumíniumfólia csökkenő világpiaci árainak általános tendenciáját.

(83)

Az ideiglenes rendelet (67), (91) és (118)–(120) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően az uniós árak, valamint Oroszország, Törökország, Kína és egyéb harmadik országok importárai egyaránt csökkentek a figyelembe vett időszakban. Az orosz importárak azonban folyamatosan az uniós gazdasági ágazat eladási árai alatt maradtak, és a jelentős mennyiségek esetében [3–7 %-kal] azok alá kínáltak. Emiatt a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(84)

Egy másik érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége nem növekedett a gyártási kapacitások bővítése és a beruházások növekedése miatt.

(85)

A háztartási alumíniumfólia gyártása gépekhez kötött. Ezért az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásának növelése érdekében a gépekbe történő beruházásokra van szükség. Számviteli szempontból azonban korlátozott a gépek értékcsökkenésének a gyártási összköltségben megnyilvánuló hatása, 3 % és 5 % közötti, következésképp nem fejthetett ki jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Emiatt a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(86)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok bizonyítékok szolgáltatása nélkül azt állították, hogy az Oroszországból származó statisztikai adatok csak az olcsóbb termék, a háztartási alumíniumfólia átlagos minőségét tükrözik, míg az Unió és a többi fontos harmadik ország statisztikája a háztartási alumíniumfólia drágább fóliával való keverékét tartalmazza.

(87)

A vizsgálat nem mutatott ki ilyen minőségkülönbséget az uniós gyártók által előállított háztartási alumíniumfólia és az Oroszországból behozott termék között. Az uniós gyártóktól, Oroszországtól és a többi harmadik országbeli (különösen törökországi) gyártóktól háztartási alumíniumfóliát vásárló áttekercselők nem vetettek fel semmit a vizsgálat során a különböző forrású háztartási alumíniumfóliák közötti minőségkülönbségre vonatkozóan. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(88)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a jelen eljárás keretében a Bizottság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a mintába felvett hat uniós gyártó közül négy feltételezte a Kínából érkező továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia kárt okozó dömpingjét.

(89)

Helyénvaló, hogy a Bizottság 2014. december 12-én dömpingellenes eljárást indított a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan (6), ami a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia. A fenti (30) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia két különböző termék, amelyet két különböző piacon értékesítenek. Az uniós gazdasági ágazatot a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártása és értékesítése terén ért kár – amennyiben bekövetkezett – nem tükröződik a háztartási alumíniumfólia ágazatának helyzetében. Ezenfelül a Bizottság intézkedések elrendelése nélkül lezárta a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó vizsgálatot (7). A lezárt vizsgálat nem eredményezett olyan bizottsági megállapításokat, melyek szerint a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatala kárt okozna-e az uniós gazdasági ágazatnak. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(90)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően öt áttekercselő azt állította, hogy az orosz háztartási alumíniumfólia csak marginálisan száll versenybe a mintába felvett uniós gyártók által előállított háztartási alumíniumfóliával. Továbbá azt állították, hogy az orosz háztartási alumíniumfólia versenyben áll a Törökországból és Kínából behozott háztartási alumíniumfóliával.

(91)

Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal, ennélfogva el kellett utasítani.

(92)

Az áttekercselők továbbá azzal érveltek, hogy általánosságban a mintába felvett uniós gyártók többsége nem értékesíti a háztartási alumíniumfóliát az áttekercselőknek, mert nem az szükséges a fogyasztói tekercsek előállításához, hanem a feláron, közel 3 000 EUR/tonna áron értékesített továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia.

(93)

Ez az állítás tényszerűen nem helytálló. Először is meg kell jegyezni, hogy mint az ideiglenes rendelet 7. táblázatában is olvasható, az uniós gazdasági ágazat értékesítési átlagára 2 597 EUR/tonna volt a vizsgálati időszakban, nem pedig 3 000 EUR, mint ahogyan azt állították. A vizsgálat továbbá megerősítette, hogy valamennyi mintába felvett uniós gyártó értékesített háztartási alumíniumfóliát az áttekercselőknek. A vizsgálatban együttműködő és a kérdőívre választ küldő négy áttekercselő vásárolt háztartási alumíniumfóliát uniós gyártóktól. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(94)

Az öt áttekercselő is azt állította, hogy a mintába felvett, kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító uniós gyártó valójában jelentős kárt okozott a mintába felvett többi uniós gyártónak, mivel eladási árai alákínáltak a mintába felvett többi uniós gyártó árainak. Ezenfelül azt is állították, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a mintába felvett uniós gyártók alapján számítják ki, vagyis nem fedik le a teljes uniós gazdasági ágazatot, a Bizottságnak a teljes uniós gazdasági ágazat helyett csak a mintába felvett vállalatokra kellene korlátoznia a piaci részesedésre vonatkozó elemzését.

(95)

A figyelembe vett időszak során a mintába felvett, kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító uniós gyártó eladási árai összhangban voltak az uniós gazdasági ágazat átlagáraival és egyes években még meg is haladták azokat. Ezért tényszerű tévedés azt állítani, hogy ennek az uniós gyártónak az árai alákínáltak volna a mintába felvett többi uniós gyártó árainak.

(96)

Az állítás második részét illetően a Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a kárelemzést az uniós gazdasági ágazat szintjén hajtják végre az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint. Ezenkívül az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az uniós gyártók nagy száma miatt a mintavételt az alaprendelet 17. cikkének megfelelően alkalmazták. A mintába hat vállalat került be, amelyek a teljes uniós gyártás több mint 70 %-át képviselik. További észrevételek nem érkeztek a határidőn belül a minta kiválasztására vonatkozóan, ezért a Bizottság az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak tekintette a mintát. Ezenfelül a mintavétel alkalmazása miatt az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a Bizottság különbséget tett a makro- és mikrogazdasági mutatók között. E mutatószámok jegyzékét az ideiglenes rendelet (74)–(75) preambulumbekezdése tartalmazza. Ebből az következik, hogy a jövedelmezőség egy mikrogazdasági mutató, ezért azt a mintába felvett uniós gyártók adatai alapján számítják ki, míg a piaci részesedés egy makrogazdasági mutató, amelyet az uniós gazdasági ágazat egésze vonatkozásában kell kiszámítani. Mindkét módszertan feljogosítja a Bizottságot olyan megállapítások megtételére, amelyek önmagukban érvényesek az uniós gazdasági ágazat egészére nézve.

(97)

Emiatt a Bizottság a (94) preambulumbekezdésben foglalt állításokat elutasította.

3.   Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(98)

Az érdekelt felek által előterjesztett egyik érv sem igazolta azt, hogy az Oroszországból származó dömpingelt importon kívüli más tényezők hatása önmagában megszüntetné a dömpingelt behozatal és a megállapított jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy az Oroszországból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(99)

Ezért az ideiglenes rendelet (137)–(141) preambulumbekezdésében foglalt következtetések ezennel megerősítést nyernek.

F.   AZ UNIÓS ÉRDEK

1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(100)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok azt állították, hogy az Oroszországból származó behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése a többi harmadik országból, különösen Törökországból és Kínából érkező háztartási alumíniumfólia behozatalának növekedéséhez vezetne, és ezért az oroszországi behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelése nem az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(101)

Az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint a dömpingellenes intézkedéseknek vissza kell állítaniuk az egyenlő versenyfeltételeket az Unióban, hogy lehetővé tegye, hogy az uniós gazdasági ágazat az uniós piacon tisztességes árakon versenyezzen a többi harmadik országból, többek között Oroszországból, Kínából és Törökországból származó behozatalokkal. A tény, hogy egyéb harmadik országok növelik behozatalukat, önmagában még nem jelenti azt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tud majd profitálni az elrendelt dömpingellenes intézkedésekből. Az uniós gazdasági ágazat várhatóan növelni fogja értékesítési volumenét és piaci részesedését, valamint nyereséges szintre emeli eladási árait.

(102)

A Kínával szemben hatályos dömpingellenes intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a kínai behozatal tisztességes árszinten lép az Unió piacára, miközben a török árszintek már a figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat eladási áraival azonos szinten álltak, és nem gyakoroltak árnyomást a piacra.

(103)

A Bizottság úgy véli, hogy ez az érv nem cáfolja meg az intézkedések elrendelésének javára az alaprendelet 21. cikkével meghatározott feltételezést és annak szükségességét, hogy meg kell szüntetni az orosz dömpingelt behozatalok kereskedelmet torzító hatását és vissza kell állítani az egyenlő versenyfeltételeket.

(104)

Következésképpen ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(105)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (149) preambulumbekezdésében foglalt következtetést a Bizottság megerősíti.

2.   Az importőrök/kereskedők érdeke

(106)

A független importőrök és kereskedők érdekeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

3.   A felhasználók érdeke

(107)

Az ideiglenes és a végleges nyilvánosságra hozatalt követően több felhasználó (ún. „fogyasztói tekercseket” előállító áttekercselők) is megismételte az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően benyújtott állításait, azonban új bizonyítékkal nem szolgált.

(108)

Egy áttekercselő különösen azt hangsúlyozta, hogy a dömpingellenes vámok számottevő hatást gyakorolnak jövedelmezőségére, mivel nem fogja tudni áthárítani a vámfizetést vevőire.

(109)

Ezt azt állítást nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ezenfelül az említett áttekercselő által benyújtott adatok alapján a vizsgálatból kitűnik, hogy akkor is nyereséges marad, még ha nem is fogja tudni áthárítani a vámfizetést vevőire.

(110)

Ezenfelül a vizsgálatból az is kiderült, hogy az áttekercselők által a háztartási alumíniumfólia vételárához hozzáadott haszonkulcs jelentős, vagyis 5 % és 70 % közötti eltéréseket mutathat, az áttekercselők értékesítési stratégiájának függvényében. Az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésének megfelelően az Oroszországból háztartási alumíniumfóliát importáló említett áttekercselők tevékenysége a teljes tevékenységük kevesebb mint egyhatod, de legfeljebb egynegyed részét képezte. Továbbá az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdésének megfelelően valamennyi együttműködő vállalat összességében nyereséges volt.

(111)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy fél azt állította, hogy az áttekercselők nem alkalmaznak haszonkulcsot a vételár felett, és hogy a vételár feletti 5 % és 70 % közötti haszonkulcs – a Bizottság által a fenti (110) preambulumbekezdésben meghatározottaknak megfelelően – nem tükrözi az áttekercselők működését és jövedelmezőségét.

(112)

Emlékeztetni kell arra, hogy az áttekercselők tevékenysége az alumíniumfóliának az óriástekercsről a fogyasztóknak szánt kisebb tekercsre történő áttekercselését foglalja magában. Az áttekercselők nem változtatják meg az alumíniumfólia kémiai tulajdonságait. A (110) preambulumbekezdésben említett haszonkulcs az óriástekercsen lévő alumíniumfólia vételárának az együttműködő áttekercselőknek szánt fogyasztói tekercsen lévő alumíniumfólia eladási árával való összehasonlítással került kiszámításra. Az áttekercselőknek költségeik merülnek fel az újracsomagolási művelet során, e költségek azonban alacsonyak, mivel a legfontosabb költségtényező az alumíniumfólia költsége, amely az összes gyártási költség 80 %-át teszi ki. Az SGA-költségek jelentős eltéréseket mutatnak az egyes áttekercselők körében, értékesítési stratégiájuktól függően. Ennélfogva helyénvaló, hogy a haszonkulcs nem jelöli a vállalat működését és jövedelmezőségét, inkább azt mutatja, hogy az SGA-költségek szintje számottevő hatást gyakorol az áttekercselők jövedelmezőségére.

(113)

Továbbá azt állították, hogy az áttekercselők ágazatának helyzetelemzésében a Bizottság nem vette figyelembe a másodlagos termék behozatalát, vagyis a többi harmadik országból, például Törökországból, Norvégiából, Svájcból, Indiából és Malajziából származó fogyasztói tekercseket, amelyek helyettesítették a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalának visszaesését. Az érintett fél azonban nem nyújtott be bizonyítékokat az e behozataloknak az áttekercselői ágazat helyzetére gyakorolt hatására vonatkozóan.

(114)

Az ideiglenes rendelet (162) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalával szemben 2013-ban dömpingellenes intézkedéseket vezettek be, aminek következtében a feldolgozó ágazat mentesült a jelentős kárt okozó dömpingelt behozatal alól. A lenti táblázat a fél által említett országok tekintetében a fogyasztói tekercsek behozatalának alakulását mutatja a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetését követően:

4. táblázat

A fogyasztói tekercsek behozatali mennyiségei (tonna)

 

2013

Vizsgálati időszak

Kína

4 317,60

3 776,10

 

 

 

India

672,70

847,10

Malajzia

605,30

752,10

Norvégia

2 866,20

324,60

Svájc

22,00

30,50

Törökország

2 059,80

2 498,80

Összesen

6 226,0

4 453,10

Forrás: Eurostat.

(115)

A Kínából származó behozatali mennyiség a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalára vonatkozó eredeti dömpingellenes vizsgálat vizsgálati időszakában 12 994 tonnát tett ki (lásd a 833/2012/EU bizottsági rendelet (8) 2. táblázatát). Az intézkedések bevezetését követően a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatali mennyisége 2013-ban 8 676 tonnával (vagyis 4 317,60 tonnára) és a jelen vizsgálat vizsgálati időszaka során 9 218 tonnával (vagyis 3 776,10 tonnára) csökkent. E csökkenés volumene magasabb, mint az áttekercselő által említett öt országból származó fogyasztói tekercsek behozatalának teljes mennyisége, amelyet a fenti 4. táblázat foglal össze (2013-ban 28 %-kal és a vizsgálati időszakban 52 %-kal). Ezért megalapozatlan és el kell utasítani azt az állítást, miszerint a fent említett országokból származó behozatal helyettesítette a Kínából származó behozatal csökkenését.

(116)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több áttekercselő azt állította, hogy az áttekercselők háztartási alumíniumfóliát magában foglaló tevékenysége teljes tevékenységükben az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében a Bizottság által közölt mértéknél átlagosan nagyobb részt képvisel. Ez az állítás a vizsgálatban nem együttműködő két felhasználó által benyújtott adatokra támaszkodott. Ezért felvetődik a kérdés, hogy a Bizottságnak nem kellene-e csökkentenie a háztartási alumíniumfólia jelentőségét az áttekercselők előállítási költségében.

(117)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében tett bizottsági megállapítások az együttműködő áttekercselők ellenőrzött adatain alapulnak, és így tükrözik a jelenlegi helyzetüket. A fent említett további információkat csak a végleges nyilvánosságra hozatalt követően nyújtották be, ezért azokat az eljárás ilyen késői szakaszában már nem lehetett ellenőrizni. Így az állítást a Bizottság elutasította.

(118)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően két áttekercselő azt állította, hogy az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a jövedelmezőségükre.

(119)

E két áttekercselő nem jelentkezett a vizsgálat során a végleges nyilvánosságra hozatalt követő időpontig, és az eljárásnak ebben a késői szakaszában csak egyikük nyújtott be választ a kérdőívre. Ezért a Bizottság nem tudta ellenőrizni ezen új információkat. Ennek alapján a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy értékelje jövedelmezőségük szintjét és hogy milyen hatást gyakorol az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kivetése a jövedelmezőségükre. Az állításukat ezért a Bizottság elutasította.

(120)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően öt áttekercselő azt állította, hogy a következő okokból nem tudják majd áthárítani a dömpingellenes vámból eredő költségeket a fogyasztókra: (1) szerződéses megállapodások alapján értékesítenek, és az árak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumárakhoz kapcsolódó képleten alapuló árak; (2) a Kínából származó háztartási alumíniumfóliával készült fogyasztói tekercsek állítólagosan kijátszott behozatalából eredő árnyomás és verseny miatt nem tudják megtárgyalni a fogyasztói tekercsek árának emelését az uniós piacon, valamint (3) még ha jelenleg alacsony is a harmadik országokból származó fogyasztói tekercsek Unióba irányuló behozatala, valószínűleg növekedni fog a jövőben.

(121)

A vizsgálat megmutatta, hogy bár az áttekercselők nem tudják majd áthárítani a dömpingellenes vámot a fogyasztókra, korlátozott lesz a dömpingellenes intézkedéseknek az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő kivetésének az áttekercselőkre gyakorolt hatása. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy kétfajta áttekercselő létezik a piacon: az áttekercselők egyik kategóriája márkás fogyasztói tekercseket értékesít és jelentős SGA-költségeket visel, a másik kategóriába tartoznak a nem márkás fogyasztói tekercseket értékesítők alacsony SGA-költségekkel. A vizsgálat továbbá azt mutatta, hogy az alacsony SGA-költségeket viselő együttműködő áttekercselők valószínűleg nyereségesek maradnak a dömpingellenes intézkedéseknek az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő kivetését követően, feltéve, ha az uniós gazdasági ágazat árai is 5 %-kal emelkednek, hogy az uniós gazdasági ágazat elérhesse a nyereségcélt. A márkás fogyasztói tekercseket értékesítő együttműködő áttekercselők magas haszonkulccsal dolgoznak és SGA-költségeik is magasak. Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy képesek átvállalni a vámot.

(122)

A felhasználók érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (151)–(163) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.   Beszerzési források

(123)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több áttekercselő megismételte az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően benyújtott állításait a kínálathiányt illetően, anélkül azonban, hogy e tárgyban új bizonyítékkal szolgált volna.

(124)

Először is a dömpingellenes intézkedések célja nem az Oroszországból érkező behozatal kizárása az uniós piacról, hanem az egyenlő versenyfeltételek megteremtése az uniós piacon. Így az áttekercselők a dömpingellenes intézkedések kivetését követően még importálni tudják a háztartási alumíniumfóliát Oroszországból – de tisztességes árszinten. Ezenfelül emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes intézkedés a kárkülönbözet szintjén kerül megállapításra, ami a dömpingkülönbözet alatt van. Ennélfogva az Oroszországból származó behozatal még mindig dömpingelt, de kárt nem okozó áron érkezhet az uniós piacra.

(125)

Azt állították, hogy Dél-Afrika és India nem tekinthetők alternatív beszerzési forrásnak, amely képes volna helyettesíteni az Oroszországból származó behozatalt, mivel az ezen országokból érkező behozatali mennyiségek nagyon csekélyek voltak.

(126)

Tény, hogy a Dél-Afrikából és Indiából származó behozatal az oroszországi behozatalhoz képest kismértékű volt a figyelembe vett időszak alatt, de az nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezen országok növeljék az uniós piacra irányuló kivitelüket, amint visszaállították az egyenlő versenyfeltételeket.

(127)

Továbbá azt is állították, hogy a háztartási alumíniumfólia uniós gyártói a háztartási alumíniumfólia kapacitásának növelése és az előállítás fokozása helyett növelik a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártását, tekintve, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán a háztartási alumíniumfóliához képest feltételezhetően magasabb az árrés.

(128)

A fenti (30) és (62) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálatból kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazat érdekében áll a háztartási alumíniumfólia gyártásának folytatása, és legfeljebb csak korlátozott a háztartási alumíniumfólia gyártásáról a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliára való átváltás rugalmassága és fordítva. Végül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a háztartási alumíniumfólia legnagyobb uniós gyártója nem állított elő továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát. Az állítást ezért elutasították.

(129)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően számos áttekercselő a kizárólag bizalmasan benyújtott információk alapján azt állította, hogy nem áll rendelkezésre gyártási kapacitás az Unióban és Törökországban. Továbbá azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek az Örményországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő elrendelését követően az örmény gyártó évi 25 000 tonna gyártási kapacitással átirányította kivitelét az amerikai piacra. Ezenfelül a fél azt állította, hogy tekintve, hogy a háztartási alumíniumfólia ára a háztartási alumíniumfólia Kínából származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kijátszása miatt továbbra is alacsony marad az uniós piacon, így nem valószínű, hogy az örmény gyártó kivitelét az uniós piacra fogja irányítani. Ezen túlmenően, Brazíliát illetően, az áttekercselők párhuzamos dömpingellenes vizsgálatra hivatkoztak a Brazíliából és Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozóan, amelyben a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy nem volt várható az uniós piacra irányuló brazíliai export jelentős mértékű növekedése a jövőben. Ezenfelül azt állították, hogy India és Dél-Afrika nem bizonyulhatnak megbízható és jelentős alternatív beszerzési forrásoknak, mivel a fóliagyártásra vonatkozó szabad kapacitás korlátozott ezen országokban.

(130)

A bizalmasan benyújtott bizonyítékok nem bizonyultak elegendőnek annak megállapításához, hogy nem állt rendelkezésre elegendő gyártási kapacitás az Unióban és Törökországban. A vizsgálatból tulajdonképpen kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazat szabad kapacitással rendelkezik az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdésében foglaltak szerint. A török gyártókat illetően a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a török gyártók érdekeltek az uniós piacon, mivel a figyelembe vett időszak alatt növelték értékesítési volumenüket. Mivel az uniós piacon uralkodó árak a dömpingellenes intézkedéseknek az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő kivetését követően valószínűleg elérik a költségeket fedező szintet, így várható, hogy a török gyártók továbbra is vonzónak fogják tartani az uniós piacot, és gyártásuk egy részét lehetőleg az uniós piacra irányítják majd.

(131)

Az Örményországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2014. október 7-én (9) hatályukat vesztették, ezért az Örményországból származó háztartási alumíniumfólia behozatala szabadon léphet be az Unió piacára. Az állítólagosan kijátszott behozatalra vonatkozó állításokkal részletesen a fenti (74)–(81) preambulumbekezdés foglalkozott. Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelését követően várható, hogy a háztartási alumíniumfólia ára eléri majd a költségeket fedező szintet az uniós piacon. Így nem zárható ki, hogy következésképp az örmény gyártó kivitelét átirányítja majd az uniós piacra.

(132)

Brazíliát illetően lezárultak az intézkedések és a Brazíliából származó háztartási alumíniumfólia behozatala szabadon léphet be az Unió piacára. Mindazonáltal amint elérik az árak a költségeket fedező szintet az uniós piacon, úgy nem zárható ki, hogy a brazil gyártók vonzóbbnak fogják tartani az uniós piacot belföldi és harmadik országbeli piacaikhoz képest, és így gyártásuk egy részét lehetőleg az Unió piacára irányítják majd.

(133)

Ami Indiát és Dél-Afrikát illeti, amely országokat az ideiglenes rendelet (165) preambulumbekezdésében említett más beszerzési forrásnak tekintenek, először is meg kell jegyezni, hogy a fél állításának alátámasztására használt információk nem tettek különbséget a háztartási és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia között. Mindazonáltal, még ha ezen országokban alacsony is a szabad kapacitás, amint elérik az árak az uniós piacon a költségeket fedező szintet, nem zárható ki, hogy az uniós piac vonzóvá váljon az indiai és dél-afrikai gyártók számára és gyártásuk egy részét az uniós piacra irányítják majd.

(134)

Ennélfogva a fenti (129) preambulumbekezdésben foglalt állításokat el kellett utasítani.

(135)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (164)–(168) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

5.   Egyéb érvek

(136)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a végleges intézkedéseket a kereskedelmet legkevésbé torzító és korlátozó módon kellene bevezetni, anélkül, hogy kifejtette volna állítását a továbbiakban.

(137)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ez az érdekelt fél megismételte a fenti (136) preambulumbekezdésben foglalt állítását, azonban nem fűzött hozzá további információt.

(138)

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a dömpingellenes intézkedések szintjére vonatkozó döntések meghozatalakor a Bizottság az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően és a lenti (143) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az alacsonyabb vám szabályát alkalmazza.

(139)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (169)–(172) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

6.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(140)

Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (173) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

G.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1.   A kár megszüntetéséhez szükséges különbözet (kárkülönbözet)

(141)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél vitatta a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához alkalmazott, az ideiglenes rendelet (175)–(177) preambulumbekezdésében megjelölt nyereségcélt. A felek vitatták, hogy a 2 %-os haszonkulcs a piachoz kapcsolódó haszonkulcs lenne, és ezért inkább azt kellene használni a kármegszüntetés szintjének megállapítása érdekében. Az állítás azonban nem volt megalapozott, ennélfogva el kellett utasítani.

(142)

A kármegszüntetés szintjére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (175)–(177) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

2.   Végleges intézkedések

(143)

A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni – az alacsonyabb vám szabályának megfelelően – a kárkülönbözet szintjén.

(144)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több áttekercselő is azt állította, hogy a végleges intézkedéseket minimális importár formájában kellene bevezetni. A felek azt javasolták, hogy a minimális importárat a kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító gyártó kis mértékben megemelt nyereséges árának szintjén kellene meghatározni. A meghallgató tisztviselő előtti meghallgatást követően a felek további információkat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy az alumínium-felár csökkent a vizsgálati időszakot követően.

(145)

Annak eldöntése során azonban, hogy fennáll-e az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének értelmében vett uniós érdek, a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információt az említett célokra tekintettel figyelembe lehet venni (10). Mindazonáltal még mindig alkalmazandó az a követelmény, hogy az ilyen adatokat ellenőrizni kell, és azoknak az uniós gazdasági ágazat egészére reprezentatívnak kell lenniük. A minimális importár iránti kérelem az eljárás oly késői szakaszában érkezett, hogy a Bizottságnak nem volt ideje kiküldeni a kérdőíveket az érdekelt felekhez és ellenőrző látogatásokat szervezni. A minimális importárat kérelmező felek által benyújtott információkat nem lehetett ellenőrizni és azok nem is voltak reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat egészére. A benyújtott információk tulajdonképpen az eladási árak növekedését mutatják, miközben az alumínium felára csökken, jóllehet a Bizottság nem tud érdemi következtetéseket levonni az ellenőrizetlen és nem reprezentatív adatokról.

(146)

Ezen túlmenően a minimális importár szintjét az uniós gazdasági ágazat egészére nézve reprezentatív adatok alapján kellene kiszámítani és nem csak egyetlen egy uniós gyártó alapján, mint ahogyan azt a felhasználók javasolták. Ezenfelül a minimális importár kiszámításához használt adatokat ellenőrizni kell, és mivel a minimális importár iránti kérelem az eljárás oly késői szakaszában érkezett, a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy összegyűjtse és ellenőrizze a szükséges adatokat. A javasolt minimális importárat ezért nem lehetett helyénvalónak tekinteni.

(147)

Mindenesetre, amennyiben megváltozik az intézkedés típusa, arról valamennyi érdekelt felet teljes körűen tájékoztatni kell, egyéb esetben az uniós gazdasági ágazat eljárási jogai számottevő mértékben sérülnének. Mivel ez az állítás a vizsgálat olyan késői szakaszában hangzott el, a Bizottságnak nem volt elegendő ideje az érdekelt felek számára történő nyilvánosságra hozatalra.

(148)

Ezenfelül az a tény, hogy az exportőr egy kapcsolatban álló kereskedőn keresztül értékesít az Unióba, megbízhatatlanná teszi az exportárakat.

(149)

Ennélfogva – a fentiek fényében – a Bizottság úgy határozott, hogy ebben a konkrét esetben nem olyanok a körülmények, hogy biztosítható lenne a minimális importár bevezetése.

(150)

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az áttekercselőknek még mindig megvan a lehetőségük arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján időközi felülvizsgálatot kérjenek, amennyiben teljesülnek a feltételek.

(151)

A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

Ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet

(%)

Végleges dömpingellenes vám

(%)

Oroszország

Ural Foil OJSC, szverdlovszki régió; OJSC Rusal Sayanal, khakassiai régió – Rusal csoport

34,0

12,2

12,2

Minden más vállalat

 

 

12,2

3.   Az ideiglenes vám végleges beszedése

(152)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

4.   Kötelezettségvállalások

(153)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a Rusal csoport az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott.

(154)

A Bizottság az ajánlatot alaposan megvizsgálta. Fontos megjegyezni, hogy a Rusal egy 13 országban több mint 40 létesítménnyel rendelkező átfogó vállalatcsoport. A csoporthoz tartozik egy Örményországban működő kapcsolatban álló gyártó (Armenal), amely az érintett terméket gyártja és értékesíti az Unióba. Tekintettel az orosz exportáló gyártók és az Armenal közötti kapcsolatra, valószínű, hogy e vállalatok az érintett terméket ugyanazon vevőknek vagy e vevők egyikével kapcsolatban álló uniós vevőknek fogják értékesíteni. Ez a keresztkompenzáció magas kockázatával jár. Ezenfelül a Rusal csoport rendkívül összetett értékesítési csatornán keresztül működik, bevonva az Oroszországon belüli és kívüli, kapcsolatban álló kereskedőket és ügynököket. A kapcsolatban álló kereskedő és a kapcsolatban álló ügynök is értékesít egyéb termékeket az Unióba, és valójában ezek az egyéb termékek adják a kapcsolatban álló kereskedő forgalmának nagyobb részét. Ilyen körülmények között nem zárható ki, hogy az érintett terméket és egyéb termékeket ugyanazon vevőnek értékesítik-e. Az ilyen ügyletek a keresztkompenzáció magas kockázatával járnának és a kötelezettségvállalás nyomon követését különösen megbonyolítaná.

(155)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kötelezettségvállalás elfogadása nem lenne célravezető, és következésképp a kötelezettségvállalási ajánlatot el kellett utasítania.

(156)

Az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá besorolt, Oroszországból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben kiszerelt alumíniumfóliára.

(2)   Az (1) bekezdésben leírt termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 12,2 %.

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Az (EU) 2015/1081 rendelet alapján ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen beszedik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Bizottság 2015. július 3-i (EU) 2015/1081 végrehajtási rendelete az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 175., 2015.7.4., 14. o.).

(3)  A Tanács 2009. szeptember 24-i 925/2009/EK rendelete az Örményországból, Brazíliából és a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 262., 2009.10.6., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2012. október 22-i 973/2012/EU rendelete a 925/2009/EK tanácsi rendelet által a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, nem lágyított, 650 mm-nél szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfóliák behozatalai által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat kezdeményezéséről és az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételének elrendeléséről (HL L 293., 2012.10.23., 28. o.).

(5)  A Bizottság 2013. július 2-i 638/2013/EU rendelete a 925/2009/EK tanácsi rendelet által a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, nem lágyított, 650 mm-nél szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfóliák behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat lezárásáról (HL L 184., 2013.7.3., 1. o.).

(6)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 444., 2014.12.12., 13. o.).

(7)  A Bizottság 2015. október 23-i (EU) 2015/1928 végrehajtási határozata a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről (HL L 281., 2015.10.27., 16. o.).

(8)  A Bizottság 2012. szeptember 17-i 833/2012/EU rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumínumfólia-tekercsek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 251., 2012.9.18., 29. o.).

(9)  Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 49., 2014.2.21., 7. o.).

(10)  A Törvényszék T-192/08. sz., Transnational Company „Kazchrome” AO ügyben 2011. október 25-én hozott ítéletének 221. pontja.


18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/111


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2386 RENDELETE

(2015. december 17.)

a Kínai Népköztársaságból származó, nyilvántartásba vétel tárgyát képező, kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozataláról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

(1)

2015. április 30-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak behozatalával kapcsolatban, miután 2015. március 17-én az európai acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy panaszos) panaszt nyújtott be hozzá a kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező betonacél rudak teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

1.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(2)

A nyilvántartásba vétel tárgyát képező termék (a továbbiakban: az érintett termék) kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező, vasból, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, gyorsacélból és szilícium-mangán acélból) készült, melegen hengerelt, valamint hengerlés után csavarásnak alávetett, de egyébként tovább meg nem munkált vas vagy betonacél rudak (melyeket angolul olykor „HFP Rebars” néven említenek); melyek a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel rendelkeznek, vagy hengerlés után csavarják őket; a kiváló fáradási tulajdonság azt a képességet jelenti, hogy az anyag ismétlődő igénybevétel esetén sem szakad el, konkrétan pedig azt a képességet, hogy – 0,2-es (min/max) feszültségarány és 150 MPa nyomást meghaladó feszültségi határ mellett – ellenáll a 4,5 milliót meghaladó fáradási ciklusnak. Az érintett termék Kínából származik, és jelenleg a következő KN-kódok alá tartozik: ex 7214 20 00, ex 7228 30 20, ex 7228 30 41, ex 7228 30 49, ex 7228 30 61, ex 7228 30 69, ex 7228 30 70 és ex 7228 30 89. Ezek a KN-kódok csupán tájékoztatásul szolgálnak, és nincs kötelező hatásuk a termék besorolására.

2.   KÉRELEM

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a panaszos 2015. november 19-én nyújtotta be. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy az érintett behozatalra vonatkozó intézkedéseket a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazni lehessen.

3.   A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL INDOKOLÁSA

(4)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget azt követően lehet bevezetni a behozatalokra, hogy az uniós gazdasági ágazat erre vonatkozó kérelmet nyújtott be, amelyben elegendő bizonyítékot szolgáltatott az intézkedés meghozatalához.

(5)

A panaszos azt állítja, hogy indokolt a nyilvántartásba vétel, mivel az érintett termék behozatala továbbra is dömpingelt, továbbá hogy az importőrök teljes mértékben tisztában voltak vagy tisztában kellett volna lenniük a hosszabb időn keresztül tartó, az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó dömpingeléssel. A panaszos ezenfelül azt állítja, hogy a kínai behozatalok kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, és hogy – még a vizsgálati időszakot követően is – megfigyelhető volt az említett behozatalok szintjének jelentős növekedése, ami komolyan rontaná a dömpingellenes vám javító hatását, amennyiben előírnák egy ilyen vám alkalmazását.

(6)

A Bizottság úgy tekinti, hogy az importőrök tudtak vagy tudniuk kellett volna az exportőrök dömpingjéről. A panasz elegendő erre vonatkozó meggyőző bizonyítékot tartalmaz, amit az eljárás megindításáról szóló értesítésben (3) is feltüntettek. A panasz betekinthető változata a dömpingkülönbözetet 20–30 %-ra becsülte a kínai behozatalok esetében. A jelek szerint megvalósuló dömping mértékét tekintve jogos az a feltételezés, hogy az importőrök tudtak vagy tudniuk kellett volna a helyzetről.

(7)

A panaszos a panaszban Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben működő gyártóktól származó árinformáció alapján szolgáltatott bizonyítékot a rendes értékre. A dömping bizonyítéka az így megállapított rendes értékek és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportár összehasonlításán alapul. A kínai exportárat a Unióba irányuló kínai exportértékesítések jegyzett árai alapján állapították meg.

(8)

Emellett a panaszos mind a panaszban, mind pedig a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben elegendő bizonyítékkal szolgált a kínai exportőrök dömpingelését leíró, más (például kanadai, egyiptomi és malajziai) hatóságok által folytatott közelmúltbeli vizsgálatok formájában, amelyek az importőrök előtt feltehetőleg ismertek voltak, és amelyeket az importőröknek figyelembe kellett volna venniük.

(9)

Az eljárás 2015. áprilisi megindítása óta a Bizottság mintegy 38 %-os további növekedést állapított meg, amikor összehasonlította a 2014 áprilisa és 2015 márciusa közötti időszak (a vizsgálati időszak) importvolumeneit a 2015 áprilisa és 2015 szeptembere közötti időszak (a vizsgálat megindítását követő időszak) importvolumeneivel. Ez arra utal, hogy az érintett termék kínai behozatalának szintje jelentősen emelkedett a jelen vizsgálat megindítását követően.

(10)

A panaszos a panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben továbbá meggyőző bizonyítékkal szolgált arról, hogy a termékek behozatala során az eladási árak csökkenő tendenciát mutatnak. Az Eurostat nyilvánosan elérhető statisztikáiból kiderül, hogy a Kínából származó behozatalok egységárai a vizsgálati időszakban tapasztalt 431 EUR/tonnáról 401 EUR/tonnára csökkentek a vizsgálat megindítását követő időszakban. Ez újabb arra mutató jel, hogy a kínai anyagok importőrei teljes mértékben tisztában voltak vagy tisztában kellett volna lenniük a dömpingeléssel.

(11)

A panaszban emellett elegendő meggyőző bizonyíték szerepel a károkozás fennállásáról. A vizsgálat keretében benyújtott dokumentumokban – köztük a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben – bizonyíték található arra nézve is, hogy az említett behozatalok szintjének folyamatos növekedése további károkat okozna. Figyelembe véve az időzítést, a dömpingelt behozatalok növekvő mennyisége és a kínai exportáló gyártók árazási magatartása várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását, amennyiben az ilyen vámokat nem alkalmaznák visszamenőleges hatállyal. Ezenfelül a jelen eljárás megindításának fényében, valamint figyelembe véve a kínai importot illető eddigi fejleményeket az árak és a mennyiség tekintetében, jogos az a feltételezés, hogy az esetleges ideiglenes intézkedések elfogadását megelőzően az érintett termék behozatalának szintje tovább növekedhet, és az importőrök gyorsan készleteket halmozhatnak fel.

4.   AZ ELJÁRÁS

(12)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a panaszos elegendő meggyőző bizonyítékot bocsátott rendelkezésre az érintett termék behozatalára vonatkozó, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséhez.

(13)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.