15.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/1

(1)

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciája, amely a Kiotói Jegyzőkönyv részes feleinek találkozójául szolgál, elfogadta a dohai módosítást, amely létrehozta a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakát, amely 2013. január 1-jétől2020. december 31-ig tart (a továbbiakban: a dohai módosítás). Az Unió a dohai módosítást az (EU) 2015/1339 tanácsi határozattal (2) fogadta el (a megerősítésről szóló határozat).

(2)

A Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának szükséges technikai végrehajtását az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a Kiotói Jegyzék nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeiben kell elvégezni. Szükség van továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) való összhang biztosítására, valamint a nemzetközileg elfogadott elszámolási követelmények következetes végrehajtására, a kibocsátható mennyiségi egységek, eltávolítási egységek, kibocsátáscsökkentési egységek, igazolt kibocsátáscsökkentések, igazolt időszakos kibocsátáscsökkentések és igazolt tartós kibocsátáscsökkentések Unió és tagállamok általi elszámolása tekintetében az átláthatóság fokozására és a pontosság garantálására, miközben a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni az adminisztratív terheket és költségeket, ideértve a nyereségrészhez, valamint az informatikai eszközök fejlesztéséhez és karbantartásához kapcsolódó adminisztratív terheket és költségeket is.

(3)

A dohai módosítás hatálybalépésekor az Uniónak és a tagállamoknak a Kiotói Jegyzék nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeiben a megerősítésről szóló határozattal összhangban meghatározott uniós kibocsátható mennyiséggel megegyező számú kibocsátható mennyiségi egységet (KME-ket) kell kibocsátaniuk, azokhoz hozzáadva a Kiotói Jegyzőkönyv 3. cikke (7a) bekezdésének alkalmazásából adódó mennyiségeket.

(4)

Egy adott tagállam éves kibocsátási jogosultságának a 406/2009/EK határozat 10. cikke vagy az 525/2013/EU rendelet 27. cikke keretében végzett felfelé történő kiigazítását követően a tagállam számára pótlólagos KME-k szerzése válhat szükségessé a második kötelezettségvállalási időszak végén, amennyiben e pótlólagos éves kibocsátási jogosultságát a 406/2009/EK határozat keretében a kibocsátásai fedezésére használta, vagy egy másik tagállamra ruházta át. Az adott tagállam az 525/2013/EU rendelet 3. cikkének 13b. pontja szerinti előző kötelezettségvállalási időszakból megmaradt tartalékát is használhatja, amennyiben kibocsátása magasabb, mint a kibocsátható mennyisége. Minden ebből adódó KME megszerzése esetében a KME-k első nemzetközi átruházásakor az 525/2013/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyereségrészt kellene elszámolni. Az ilyen helyzetek adott esetben az 525/2013/EU rendelet 10. cikkének (7) bekezdése értelmében az uniós jogszabályok végrehajtásának a Kiotói Jegyzőkönyv keretében elfogadott szabályokhoz való igazításában tapasztalható elszámolási következetlenségeknek minősülhetnek.

(5)

Elő kell írni, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak végén elszámolási folyamatra van szükség, hogy biztosítani lehessen az éves kibocsátási jogosultságok bármely nettó átruházásának a KME-kban való rendezését a 406/2009/EK határozatnak megfelelően.

(6)

A 2003/87/EK irányelv 11a. cikkének megfelelően a helyhez kötött létesítmények üzemeltetői és a légi járművek üzemeltetői IKCS-kat és KCSE-ket cserélhetnek kibocsátási egységekre. A Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszakban érvényes IKCS-k és KCSE-k a második kötelezettségvállalási időszakban potenciálisan EU ETS kibocsátásoknak felelnek meg. Mivel a dohai módosítás korlátozza a IKCS-k és KCSE-k Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszakból a másodikba való átvitelét, a tagállamoknak e potenciális kibocsátások fedezésére megfelelő számú, az első kötelezettségvállalási időszakban érvényes KME-t kell átruházniuk az Unióra, az Uniónak pedig át kell ruháznia a tagállamokra a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszakban érvényes megfelelő IKCS-kat és KCSE-ket, amelyeket a helyhez kötött létesítmények vagy a légi járművek üzemeltetőitől kaptak a kibocsátási egységekért cserébe.

(7)

Ezért a 389/2013/EU rendeletet (5) ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

E rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, mivel a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszak kötelezettségvállalásainak teljesítésére az 525/2013/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt kiegészítő időszak leteltét megelőzően átmeneti átruházásokat kell végezni.

(9)

E rendeletet a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosítása hatálybalépésének napjától kell alkalmazni, kivéve, ha az átmeneti átruházásokról van szó,

1.

A szöveg a következő 73a. cikkel egészül ki:

„73a. cikk

Az EU ETS keretében cserélt IKCS-k és KCSE-k átruházása

(1)   A központi tisztviselő minden nemzeti tisztviselőt tájékoztat az e rendelet 60. cikke alapján az adott tagállam által kezelt üzemeltetői számlákról és a légijármű-üzemeltetői számlákról átruházott, az első kötelezettségvállalási időszakban érvényes IKCS-k és KCSE-k számáról. A központi tisztviselő e számhoz hozzáadja az e rendelet 60. cikke alapján az olyan tagállamok által kezelt üzemeltetői számlákról és a légijármű-üzemeltetői számlákról átruházott, az első kötelezettségvállalási időszakban érvényes IKCS-k és KCSE-k számának egy részét, amelyek az első kötelezettségvállalási időszakban nem rendelkeznek kiotói jegyzékkel, az IKCS-knak és KCSE-knek az első kötelezettségvállalási időszakból a másodikba való átvitele tekintetében az adott tagállamra érvényes mennyiségi korlátok arányában.

(2)   A Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszak kötelezettségvállalásainak teljesítésére az 525/2013/EU rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt kiegészítő időszak leteltét megelőzően a központi tisztviselő minden nemzeti kiotói jegyzékbe az e rendelet (1) bekezdésének megfelelően meghatározott teljes számmal megegyező számú, az első kötelezettségvállalási időszakban érvényes IKCS-t és KCSE-t vezet át az európai uniós nemzetközi jóváírási számláról.

(3)   A központi tisztviselő biztosítja, hogy az EUTL megakadályozza az (1) bekezdésnek megfelelően átruházott egységekkel végzett minden tranzakciót az alábbiak kivételével:

(4)   A (2) bekezdésnek megfelelően elvégzett átruházás után közvetlenül minden nemzeti tisztviselő a (2) bekezdésnek megfelelően az adott tagállamnak visszaadott jóváírásokkal megegyező számú KME-t vezet át az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett megfelelő részesfél-számlára.”

2.

A szöveg a következő 73b–73 g. cikkekkel egészül ki:

„73b. cikk

A KME-k kibocsátása és letétbe helyezése

(1)   Az egységek 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 11. cikke (3) bekezdése szerinti visszavonási tranzakcióját megelőzően a központi tisztviselő köteles:

(2)   Az ESD megfelelési számlának a 31. cikk szerinti 2020-as lezárását követően legkésőbb három hónappal minden nemzeti tisztviselő köteles:

(3)   A 73f. cikkben előírt elszámolási folyamat lezárását megelőzően a központi tisztviselő biztosítja, hogy az EUTL megakadályozza az ETS KME letéti számláról vagy az ESD KME letéti számláról származó KME-kkel végzett minden tranzakciót, az alábbiak kivételével:

73c. cikk

Az egységek átruházása és felhasználása

(1)   A központi tisztviselő gondoskodik arról, hogy az EUTL megakadályozza az olyan IKCS-kat, KCSE-ket, iIKCS-kat és htIKCS-érintő tranzakciókat, amelyeket a 81. cikknek megfelelően használtak fel, az alábbiak kivételével:

(2)   Az 525/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egységeknek az első kötelezettségvállalási időszakból a másodikba történő átvitelét követően a központi adminisztrátor gondoskodik arról, hogy az EUTL e rendelet 81. cikkének megfelelően megakadályozza az IKCS-k, KCSE-k, iIKCS-k vagy htIKCS felhasználását, kivéve, ha ezen egységek a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakában is érvényesek.

73d. cikk

Az egységek törlése

(1)   Az 525/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egységeknek az első kötelezettségvállalási időszakból a másodikba történő átvitelét követően a központi adminisztrátor törli a légiközlekedési leadási elkülönítő számlán maradt IKCS-kat és KCSE-ket.

(2)   Az 525/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egységek első kötelezettségvállalási időszakból a másodikba való átvitelének teljesítését követően a központi tisztviselő felkéri a nemzeti tisztviselőket, hogy töröljék – vagy ő maga törli – a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakában érvényes azon IKCS-kat és KCSE-ket, amelyeket az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéknek az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez tartozó számláin kezelnek.

73e. cikk

Az egységek visszavonása

Amilyen mértékben a 2003/87/EK irányelv által lefedett kibocsátások meghaladják a megerősítésről szóló határozat szerint meghatározott uniós kibocsátási egységeket, a központi tisztviselő olyan mértékben visszavonja a KME-ket az EU PPSR számláról.

73f. cikk

Átvitel a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben

A központi tisztviselőnek minden, a kibocsátáskereskedelmi rendszerbeli központi elszámolószámlán lévő KME-t és az e rendelet 73a. cikkének (4) bekezdése szerint átruházott KME-t át kell vinnie az 525/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott EU PPSR számlára.

73g. cikk

Elszámolási folyamatok

(1)   A ESD megfelelési számlának 2020-ra vonatkozóan a 31. cikkel összhangban történő lezárását követő hat hónapon belül a központi tisztviselő minden tagállam számára kiszámítja az elszámolási értéket oly módon, hogy az ÉKJE-k tagállamok között a 2013–2020 közötti időszakban történt nettó átruházását levonja az ÉKJE-k nettó megszerzéséből.

(2)   Amennyiben egy tagállam esetében az (1) bekezdésnek megfelelően negatív elszámolási érték keletkezik, az adott nemzeti tisztviselő az elszámolási értékkel megegyező számú KME-t vezet át a kibocsátáskereskedelmi rendszerbeli ESD-letéti számlájáról a kibocsátáskereskedelmi rendszerbeli központi elszámolószámlára.

(3)   Amennyiben egy tagállam esetében az (1) bekezdésnek megfelelően pozitív elszámolási érték keletkezik, valamint azt követően, hogy a (2) bekezdés szerinti összes átruházás megtörtént, a központi tisztviselő az elszámolási értékkel megegyező számú KME-t vezet át az adott tagállam részesfél-számlájára.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésében említett átruházás teljesítését megelőzően az adott nemzeti tisztviselő először a KME-k első nemzetközi átruházásakor az 525/2013/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelő nyereségrésszel megegyező számú KME-t vezet át.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.)."

(7)  A Tanács 2015. július 13-i (EU) 2015/1339 határozata az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának az Európai Unió nevében történő megkötéséről, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről (HL L 207., 2015.8.4., 1. o.)."

(8)  A Bizottság 2010. október 22-i 2010/634/EU határozata az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretében a 2013. évben kiadható kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségének kiigazításáról, valamint a 2010/384/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 279., 2010.10.23., 34. o.).”"

3.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

15.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/7

(1)

A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke pénzügyi költségeit az említett rendelet I. mellékletében leírt módszereknek megfelelően kell meghatározni.

(2)

A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének I.1. pontja értelmében a szóban forgó pénzügyi költségek összegének kiszámítása a pénzügyi év elején a Bizottság által az Unió egészére megállapított egységes kamatláb alapján történik. Ez a kamatláb a három hónapos és a tizenkét hónapos határidős EURIBOR kamatlábnak az említett melléklet I.2. pontjának első bekezdése szerinti tagállami értesítés előtti, a Bizottság által megállapítandó hat hónapos referencia-időszakban meghatározott értékeinek egyharmaddal, illetve kétharmaddal súlyozott átlagaként számítandó ki.

(3)

Ezenfelül a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I.2. pontjának második bekezdése értelmében, amennyiben valamely tagállamtól az első albekezdésben említett formában és határidőn belül nem érkezik értesítés, a Bizottság az adott tagállam esetében 0 %-osnak tekinti a fizetett kamatlábat. Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a Bizottság a kamatlábat az említett pont harmadik bekezdésének megfelelően határozza meg.

(4)

A 906/2014/EU rendelet I. mellékletének I.3. pontja értelmében az említett melléklet I.2. pontja alapján meghatározott kamatlábat össze kell vetni az említett melléklet I.1. pontja alapján meghatározott egységes kamatlábbal. Az egyes tagállamokra alkalmazandó kamatláb a két kamatláb közül az alacsonyabb.

(5)

Mivel a 2015 januárja és júniusa közötti hat hónapos referencia-időszakban – amelyet a Bizottság a közraktározáshoz kapcsolódó műveletek szempontjából reprezentatívnak tart – nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a tagállamoknak nem kellett a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I.2. pontjának első bekezdése szerinti értesítést küldeniük.

(6)

Indokolt az említett tényezők figyelembevételével megállapítani az EMGA 2016. pénzügyi évében alkalmazandó kamatlábakat,

15.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/9

(1)

A 703/2009/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó hengerhuzal behozatalára.

(2)

A kivetett intézkedések ad valorem vám formáját öltötték, 24 %-ban meghatározott maradványvámmal, míg egy vállalatcsoportra (a Valin Group) 7,9 %-os egyedi vámtételt állapítottak meg.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (3) közzétételét követően az említett intézkedések kapcsán a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(4)

A kérelmet 2014. április 29-én az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy a kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése a hengerhuzalok teljes uniós előállításának több mint 25 %-át teszi ki.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. augusztus 2-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2013. július 1-je és 2014. június 30-a közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) vonatkozott.

(8)

A Bizottság hivatalosan értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, az exportáló gyártókat és az ismert érintett importőröket, valamint az érintett exportáló ország képviselőit.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. Egy érdekelt fél kért meghallgatást a Bizottság szolgálatainál, amelyre 2015. március 20-án került sor.

(10)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók, illetve az Unióban működő független importőrök nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt irányoztak elő.

(11)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, reprezentatív mintát választhasson ki – felkérte a kínai exportáló gyártókat és a független importőröket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(12)

Összesen 45 ismert kínai exportáló gyártóval léptek kapcsolatba, azonban egyikőjük sem jelentkezett, hogy kitöltse a mintavételi űrlapot. Ezért nem került sor mintavételre.

(13)

A Bizottság értesítette a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló legjobb információkat lehet felhasználni. A Bizottság nem kapott a kínai hatóságoktól észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(14)

Összesen 9 ismert független importőrrel léptek kapcsolatba. Egyikük sem jelentkezett, hogy kitöltse a mintavételi űrlapot.

(15)

A vizsgálat kezdeti szakaszában 28 uniós gyártó/gyártók csoportja működött együtt a Bizottsággal, amelyek a hengerhuzal uniós gyártásának mintegy 70 %-át tették ki a felülvizsgálati időszakban. Az együttműködő gyártók nagy számára tekintettel a Bizottság a mintavételi módszert alkalmazta. A Bizottság a mintát azon legnagyobb reprezentatív termelési mennyiség alapján választotta ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható, a különböző terméktípusok földrajzi eloszlását és megfelelő lefedettségét is figyelembe véve. A kiválasztott minta eredetileg hat vállalatból állt, és a szabad piacra szánt gyártás 44,2 %-át tette ki.

(16)

Kérdőíveket küldtek a hat kiválasztott uniós gyártónak és potenciálisan analóg országokban két gyártónak, akik beleegyeztek az együttműködésbe.

(17)

A kérdőívet a mintába kiválasztott hat uniós gyártó, valamint a két, potenciálisan analóg országbeli gyártó válaszolta meg.

(18)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(19)

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplő termékkel, azaz a jelenleg a 7213 10 00, 7213 20 00, 7213 91 10, 7213 91 20, 7213 91 41, 7213 91 49, 7213 91 70, 7213 91 90, 7213 99 10, 7213 99 90, 7227 10 00, 7227 20 00, 7227 90 10, 7227 90 50 és 7227 90 95 KN-kód alá besorolt, Kínából származó, vasból, illetve ötvözött vagy ötvözetlen acélból – a rozsdamentes acél kivételével – készült, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben kiszerelt, melegen hengerelt rúd.

(20)

A felülvizsgálat – az eredeti vizsgálathoz hasonlóan – megerősítette, hogy az érintett termék, illetve a Kínában gyártott és hazai piacán értékesített hengerhuzal, továbbá az uniós gazdasági ágazat által gyártott és az uniós piacon értékesített hengerhuzal, valamint az analóg országban (Törökország) gyártott és értékesített hengerhuzal alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzői megegyeznek, valamint alapvető felhasználási módjuk is ugyanaz. Ezért ezek a termékeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekinti.

(21)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a Kínából származó dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(22)

Ahogyan az a (12) preambulumbekezdésben szerepel, a kínai exportáló gyártók egyike sem működött együtt, ezért az alaprendelet 18. cikkében foglaltak szerint a megállapítások alapjául a legjobb rendelkezésére álló tények szolgáltak, különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatok és az elérhető statisztikák, nevezetesen az Eurostat, illetve a kínai exportadatbázis adatai.

(23)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket a hazai piacon fizetett vagy fizetendő árak alapján vagy egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) számtanilag képzett érték alapján kellett megállapítani.

(24)

Az eredeti vizsgálat során a rendes érték megállapítása céljából Kína tekintetében Törökországot választott ák analóg országnak. A felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben értesítette az érdekelt feleket arról, hogy analóg országként Brazíliát tervezte kiválasztani, valamint felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben az is szerepelt, hogy más országokat is figyelembe vesznek, például Törökországot, Svájcot, Norvégiát és Japánt. Az érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek.

(25)

Brazília mellett a Bizottság kapcsolatba lépett Törökország, Svájc, Norvégia és Japán (azaz az Unióba jelentős hengerhuzal-mennyiséget exportáló országok), valamint az USA (nagy hazai iparral és piaccal rendelkező ország) összes ismert vagy potenciális hengerhuzal-gyártójával.

(26)

Végül két hengerhuzal-gyártó – név szerint az Ereğli Demir ve Çelik Fabrikalri T.A.S. Törökországból és az ArcelorMittal Brasil Brazíliából – egyezett bele abba, hogy együttműködik a vizsgálat során, és válaszolta meg az analóg országba küldött kérdőívet.

(27)

Az e vizsgálathoz legmegfelelőbb analóg országról hozott döntéshez számos tényezőt vettek figyelembe, különösen az analóg ország olyan hazai piacának nagyságát, ahol kellő mértékű verseny tapasztalható a hasonló termék tekintetében; az együttműködő gyártók hazai értékesítéseinek reprezentatív jellegét (mennyiség és nyereségesség); az együttműködő gyártók által kínált termékméretet és termékskálát, valamint termékeik és gyártási módjuknak a kínaival való összehasonlíthatóságát.

(28)

Mivel Törökország és az együttműködő török exportáló gyártó a megfelelő analóg országra/gyártóra vonatkozó összes fő kritériumnak megfelelt, a Bizottság úgy döntött, hogy Törökországot választja analóg országnak.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint először azt vizsgálták meg, hogy a felülvizsgálati időszakban az analóg országbeli együttműködő gyártó által a hazai piacon független fogyasztók számára értékesített hasonló termék összvolumene reprezentatív-e az Unióba irányuló export összvolumenéhez képest, azaz hogy az ilyen hazai értékesítések összvolumene eléri-e a hasonló termék analóg országbeli együttműködő gyártó által uniós exportra értékesített összvolumenének legalább 5 %-át.

(30)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek tekinthető-e. Ezt úgy állapították meg, hogy meghatározták a felülvizsgálati időszakban hazai piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(31)

Miután megállapítást nyert, hogy az összes belföldi értékesítés elérte a szükséges volument, illetőleg szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül valósult meg, a rendes értéket a tényleges belföldi árak alapján állapították meg, és a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések árainak súlyozott átlagaként számították ki.

(32)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában, és mivel ebből fakadóan nem álltak rendelkezésre konkrét információk a kínai árakra vonatkozóan, az exportár meghatározásához az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló információkat használták fel. A rendelkezésre álló statisztikai forrásokat, nevezetesen az Eurostat adatait használták fel.

(33)

Az Eurostat szerint a felülvizsgált időszakban mindössze 696 tonnányi hengerhuzalt importáltak Kínából az Unióba, ami a teljes behozatal 0,04 %-át teszi ki. Ez a mennyiség a teljes uniós felhasználás (17,8 millió tonna) tekintetében elhanyagolható.

(34)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. A tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében kiigazította. Annak érdekében, hogy az exportár kifejezhető legyen a gyártelepi ár szintjén, a Bizottság a panaszban szereplő információ alapján kiigazította az Eurostat adatain alapuló, a szállításra és biztosításra vonatkozó CIF-árat. A hazai árakat az analóg országbeli gyártótól származó adatok alapján kiigazították a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek vonatkozásában.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg. Az Eurostat szerinti átlagos kínai exportár az analóg ország rendes értékével összevetve nem mutatott rá dömping meglétére.

(36)

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a (33) preambulumbekezdésben említettek szerint a felülvizsgálati időszakban nagyon alacsony volt az az érintett termék importvolumene. Megfigyelték továbbá, hogy a figyelembe vett időszakban a legtöbb KN-kód esetében erősen ingadoztak az árak, egyes esetekben akár 30-szoros arányban. Az ilyen ingadozásokat nehéz „normál” piaci erőkkel indokolni, és valószínűleg az alacsony értékesítési volumeneknek tulajdoníthatók.

(37)

Ezenfelül a kínai exportőrök együttműködésének hiányában nem állt rendelkezésre információ a kínai export termékösszetételéről, és ennek következtében az analóg ország rendes értékeivel való összehasonlítást csak összesítve lehetett elvégezni.

(38)

Ezért az alacsony importmennyiségek, a szabálytalan áringadozás, valamint az importált termékösszetételre vonatkozó információk hiányának összevont hatása következtében irrelevánsnak tekinthető az a megállapítás, hogy a felülvizsgálati időszakban nem volt dömping.

(39)

A (35)–(38) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság tovább vizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping megismétlődése. Ennek során a következő elemeket vizsgálták: kínai termelési és szabad kapacitás, a kínai exportőrök magatartása más piacokon, valamint az uniós piac vonzereje.

(40)

A Worldsteel Association (5) által szolgáltatott információk alapján, a teljes kínai hengerhuzal-gyártás az elmúlt tíz évben erősen növekvő tendenciát mutatott, és 2013-ban több mint 150 millió (6) tonnában tetőzött.

(41)

Más szóval, Kína képviseli a világszintű hengerhuzal-gyártás 77 %-át, azaz az ország értékesítési döntéseivel képes komolyan befolyásolnia piaci viszonyokat. Fontos hangsúlyozni, hogy éves gyártása több mint hétszer nagyobb a teljes uniós gyártásnál. Továbbá, a kínai hengerhuzal-gyártás 2011 óta történő növekedése (26 millió tonna) összességében tekintve önmagában is meghaladja a 17 millió tonnára becsült teljes uniós felhasználást.

(42)

A felülvizsgálat iránti kérelem szerint Kína a becslések szerint mintegy 50 millió tonna szabad kapacitással rendelkezik. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, nehéz volt további információkat begyűjteni ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor, a (40) és (41) bekezdésben említett, az európai és világszintű számokhoz képest magas gyártási szintek fényében Kína értékesítési döntéseivel könnyen komoly torzulásokat okozhat a piacokon, még akkor is, ha szabad kapacitását nem használja ki.

(43)

A kínai exportadatbázis szerint, a felülvizsgálati időszakban Kína több mint 9 millió tonna hengerhuzalt exportált világszerte, ami ugyanebben az időszakban a teljes uniós felhasználás több mint 50 %-át tette ki. Az alábbi táblázat összefoglalja a kínai exportvolumen tekintetében legnagyobb hat ország és az analóg ország, Törökország számadatait, amelyek a teljes kínai export több mint 53 %-át tették ki a felülvizsgálati időszakban.

1. táblázat

Kínai hengerhuzal-export világ szinten (mennyiség és árak, EUR)

(44)

A felülvizsgálati időszakban mért átlagos exportár a fenti összes ország esetében jelentősen kevesebb volt a rendes értéknél. Így a Kína által harmadik országok felé alkalmazott átlagos értékesítési árak (lásd fenti táblázat) tekintetében meghatározott dömpingkülönbözetek 14 % és 24 % között mozogtak (7).

(45)

E számadatokból az is látszik, hogy a kínai exportok növekvő tendenciát mutatnak volumenben, ugyanakkor csökkenő tendenciát mutatnak árakban. A rendelkezésre álló statisztikák azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszakot követően tovább csökkentek az árak. Számos érintett ország e tendenciákat saját gazdasági ágazatuk fenyegetéseként érzékelte, és védintézkedéseket vezettet be (többek között Malajzia és Indonézia, és az utóbbi időben, a felülvizsgálati időszakot követően Törökország (8), az USA és Pakisztán).

(46)

Végül pedig, friss sajtóközlemények (9) szerint lassulás mutatkozik a kínai hazai piacon és különösen az építőiparban (10). Így csökkennek Kína értékesítési lehetőségei: legfontosabb exportpiacai bezárulnak, fő hazai értékesítései pedig csökkennek. Ezért, ha az Unióban alkalmazott intézkedések hatályukat vesztenék, nagy lenne a valószínűsége annak, hogy Kína azonnal nagy volumenekben az uniós piac felé irányítaná alacsony árú (dömpingelt) értékesítéseit.

(47)

Mivel az uniós piacokon magasabbak az árak a harmadik országbeli piacokon megfigyelt kínai értékesítési áraknál (lásd 1. táblázat), az uniós piac vonzónak tekinthető a kínai gyártók számára. Az, hogy számos más piacon védintézkedéseket alkalmaznak, tovább növeli az uniós piac vonzerejét. Így ésszerűen arra lehet számítani, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai export jelentős mennyisége átirányulna az uniós piacra. Érdemes emlékeztetnünk arra, hogy az eredeti intézkedések bevezetése előtt, 2008-ban az uniós piacon mért kínai értékesítési volumen 1,1 millió tonna volt, a felülvizsgálati időszak során mért 700 tonnával összevetve.

(48)

Figyelembe véve a hengerhuzal tetemes kínai gyártási mennyiségét, az ország harmadik országok felé alkalmazott dömpinggyakorlatait, valamint az uniós piac fent leírt vonzerejét, nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezésének következtében azonnal újra dömpinggel kellene számolni Kínából az Unió felé.

(49)

A vizsgálati időszakban 72 uniós gyártó állított elő hasonló terméket, akik az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a teljes uniós gazdasági ágazatnak felelnek meg. Egyikük sem ellenezte a kezdeményezést.

(50)

Az érzékeny adatokra vonatkozó számadatokat a bizalmas adatok védelme érdekében indexálni kellett, vagy tartományokat kellett megadni.

(51)

A Bizottság a rendelkezésre álló importstatisztikák, az együttműködő uniós gyártók tényleges – exportértékesítések nélküli – értékesítései, valamint a nem együttműködő uniós gyártókra vonatkozó becslés alapján állapította meg az uniós felhasználást. A felhasználás meghatározása a szabadpiaci értékesítésekhez kapcsolódik, és magában foglalja a kötött értékesítéseket, de a belső felhasználást nem. A belső felhasználás, azaz a hasonló termék további feldolgozás céljából történő belső továbbítása az integrált uniós gyártók körében, nem szerepel az uniós felhasználást jelző számadatban, mivel e belső továbbítások nem lépnek versenybe a szabad piac független beszállítóinak értékesítéseivel. A kötött értékesítések, azaz a kapcsolatban álló vállalatok részére végzett értékesítések, szerepelnek az uniós felhasználást jelző számadatban, mivel a vizsgálat során gyűjtött adatok szerint az uniós gyártókkal kapcsolatban álló vállalatok más forrásból is szabadon vásárolhattak hengerhuzalt. Ezenkívül megállapították, hogy az uniós gyártók által a velük kapcsolatban álló felekre alkalmazott átlagos eladási árak összhangban voltak a velük kapcsolatban nem álló felekre alkalmazott átlagos eladási árakkal.

(52)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(53)

A felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás a 2011-ben mért 18,5 millió tonnáról 4 %-kal, 17,8 millió tonnára csökkent. A figyelembe vett időszakban kevesebb volt a felhasználás, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (2007 áprilisától 2008 márciusáig) mért 23,6 millió tonna. A felhasználás csökkenése a gazdasági válság negatív hatásából fakad, amelynek következményeként általánosságban csökkent a hengerhuzal-felhasználás, különösen a gépjárműiparban és az építőiparban.

(54)

A Kínából származó behozatal volumenének és piaci részesedésének meghatározása Eurostat-adatok alapján történt.

(55)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(56)

Jóllehet az eredeti vizsgálati időszakban a kínai import 5 %-os piaci részesedést képviselt és 1,1 millió tonnát tett ki, az Eurostat adatai alapján gyakorlatilag eltűnt az uniós piacról. A figyelembe vett időszakban a Kínából származó import 3 108 tonnáról 696 tonnára csökkent.

(57)

A 7,9 %-os vámtételre kötelezett társaság kapcsolatban áll az ArcelorMittal csoporttal, és a panaszosok szerint már nem gyárt jelentős mennyiségű hengerhuzalt. Ugyanakkor a több kínai exportáló gyártó is beszüntette az Unióba irányuló értékesítést. Úgy tűnik, hogy a hengerhuzal piaca nagyon árérzékeny, és a hatályos dömpingellenes vám által okozott 24 %-os áremelés következtében a kínai exportőrök többé nem érdeklődnek az uniós piac iránt.

(58)

A importárakat az Eurostat adatai alapján állapították meg. A Kínából az EU-ba érkező import elhanyagolható volumene, a kínai exportőrök együttműködésének hiánya, valamint az elhanyagolható importmennyiségeikre vonatkozó, terméktípussal kapcsolatos áradatok hiányában nem lehetett érdemi módon kiszámítani az áralákínálást. Ugyanakkor a Kína által harmadik országok irányába alkalmazott, az 1. táblázatban szereplő exportárak átlagosan több mint 25 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál. Ezért, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén hasonló jelentős szintű áralákínálás várható az uniós piacon.

(59)

A legfőbb Unióba exportáló országok: Moldova, Norvégia, Oroszország, Ukrajna és Svájc. Az érintett termék harmadik országokból származó összes behozatala a figyelembe vett időszakban 19,2 %-kal (1,22 millió tonnáról 1,45 millió tonnára) nőtt, ami az uniós felhasználás 7,5 %-át teszi ki. Ugyanebben az időszakban az átlag egységenkénti importár fokozatosan csökkent, tonnánként 592 EUR-ról 506 EUR-ra, ami 14,6 %-os csökkenést jelent.

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

(60)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(61)

Ennek során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatók között. A figyelembe vett időszakra vonatkozó makrogazdasági mutatók meghatározására, elemzésére és vizsgálatára az uniós gazdasági ágazatra nézve szolgáltatott adatok alapján került sor. A mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártók szintjén gyűjtött és ellenőrzött adatok alapján határozták meg.

(62)

A következő szakaszokban tárgyalt makrogazdasági mutatók: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, készletek, az értékesítés volumene, piaci részesedés és növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a tényleges dömpingkülönbözet nagysága, felépülés a korábbi dömping hatásaiból. A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, előállítási költség, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése, tőkebevonási képesség és munkaerőköltségek.

(63)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(64)

A figyelembe vett időszakban a gyártás 6 %-kal csökkent, a gyártási kapacitás stabil maradt, és a kapacitáskihasználás 76 %-ról 72 %-ra esett vissza.

(65)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumene és Unión belüli piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(66)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítése 5 %-kal csökkent.

(67)

Az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti 4 %-os csökkenése mellett az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 5 %-kal csökkent, aminek következtében piaci részesedése 1,6 százalékponttal zsugorodott.

(68)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(69)

A figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt a foglalkoztatás. 7 %-kal csökkent ugyanakkor a termelékenység, ami a gyártás csökkenésének tulajdonítható, lásd a (68) preambulumbekezdésben szereplő 7. táblázatot.

(70)

Az eredeti vizsgálat során Kína tekintetében megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a minimumnak számító küszöböt, a kínai behozatal volumene viszont a figyelembe vett időszakban végig elhanyagolható szinten maradt. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azonban az uniós gazdasági ágazatot – a Kínából harmadik országokba irányuló kivitel (45) és (46) preambulumbekezdésben említett növekvő volumene és csökkenő árai miatt – várhatóan jelentős dömping érné. Az uniós gazdasági ágazat – ahogyan a (83) preambulumbekezdésben már említettük – még mindig próbál talpra állni a Kínából származó hengerhuzal korábbi, kárt okozó dömpingelt kínai behozatalának káros hatásai után.

(71)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítésekor érvényesített eladási átlagárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Átlagos értékesítési árak

Mind az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagára, mind az előállítási költség 15 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ezért az átlagos értékesítési ár követte a költségek alakulását.

(72)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. tábla

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(73)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség stabil maradt a figyelembe vett időszakban. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre fokozottabban igyekezett ellenőrizni az előállítás költségét, és ezáltal fenntartani versenyképességét.

(74)

Az uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(75)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletei összességében 18 %-kal nőttek. A hengerhuzal gyártásának jelentős része szabványos termékekből áll, az uniós gazdasági ágazatnak ezért bizonyos készletszintet biztosítania kell, hogy zökkenőmentesen ki tudja elégíteni az ügyfelei igényeit. Az előállítás százalékában kifejezett zárókészlet az uniós gazdasági ágazat előállításának alakulását követően viszonylag stabil maradt.

(76)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, cash flow, beruházások és a beruházások megtérülése

(77)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A jövedelmezőség 5,1 %-ról 4,7 %-ra csökkent. Ez alacsonyabb, mint az eredeti vizsgálatban meghatározott 9,9 %-os célnyereség.

(78)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal, és a figyelembe vett időszakban pozitív maradt. A mutató azonban jelentős, 11 %-os csökkenést mutatott. Ez kételyeket ébreszt afelől, hogy az uniós gazdasági ágazat képes-e tevékenységeit a szükséges módon továbbra is maga finanszírozni.

(79)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 58 %-kal csökkentek. Ezek elsősorban a korszerűsítés, a karbantartás, illetve a jogszabályban előírt biztonsági követelményeknek való megfelelés miatt szükségessé vált beruházások voltak. Esetleges hosszú távú negatív piaci tendenciát jelezhet az, hogy nem történt kapacitásbővítési beruházás.

(80)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti bruttó értékének százalékos arányában kifejezett nettó nyereség. Ez a mutató a nyereségek csökkenése következtében 3,8 %-ról 3 %-ra csökkent a figyelembe vett időszakban.

(81)

Figyelembe véve a csökkenő jövedelmezőséget, illetve a csökkenő pénzforgalmat, a vállalat tőkebevonási képességét szintén negatív hatás érte.

(82)

A vizsgálat során gyűjtött információk alapján úgy találták, hogy a belső felhasználásra történő gyártás aránya nem jelentős, mivel az uniós gazdasági ágazat gyártásának mindössze mintegy 11 %-át használják belsőleg a csoporton belül. A termelési volumen növelése általában méretgazdaságosságot eredményez, ami kedvező az érintett gyártó számára. Az uniós gazdasági ágazat nagyrészt vertikálisan integrált, és a belső felhasználásra történő gyártást arra fordítják, hogy azok további feldolgozásával a kapcsolódó ágazatok hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő. A vizsgálat nem mutatott ki olyan gyártási problémát, amely ezen továbbfeldolgozott termékek előállításához kapcsolódott volna. A belső felhasználásra történő gyártás valóban stabil maradt a figyelembe vett időszakban. A fenti megfontolások miatt a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat belső felhasználásra történő gyártása nem hatott negatívan a pénzügyi helyzetre.

(83)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó összes kármutató negatív tendenciát mutatott. Konkrétabban, az uniós gyártás 6 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználás 76 %-ról 72 %-ra esett vissza, a piaci részesedés 93,4 %-ról 1,6 százalékponttal, 91,8 %-ra esett vissza, a zárókészlet pedig 18 %-kal nőtt. Továbbá, egyéb kármutatók, mint például az Unión belül független felek számára értékesített volumen (– 6 %) és a független felekhez irányuló export (– 22 %) ugyancsak negatív tendenciát mutatott. Az Unión belüli független felek felé alkalmazott egységértékesítési ár és az előállítási költség egyaránt 15 %-kal csökkent. A jövedelmezőség 5,1 %-ról 4,7 %-ra csökkent, ami alacsonyabb, mint az eredeti vizsgálatban meghatározott 9,9 %-os célnyereség. A befektetés jelentősen, 58 %-kal, a pénzforgalom pedig 11 %-kal csökkent. Mivel a foglalkoztatás viszonylag stabil maradt, a termelékenység 7 %-kal csökkent.

(84)

E negatív tendenciák azonban nem tulajdoníthatók a kínai behozatalnak, mivel azok volumene és piaci részesedése korlátozott volt. Az elemzés ezért azzal foglalkozott, hogy a kínai import újrakezdése milyen hatással járna az uniós piacon, amely még nem állt teljesen helyre a korábbi kínai dömpinggyakorlat után.

(85)

Jóllehet a Kínából származó import volumene jelentősen csökkent az intézkedések 2009-es bevezetése óta, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén Kína jelentős fennmaradó gyártási kapacitását vélhetően könnyen az uniós piac felé lehetne fordítani.

(86)

Ahogyan a (40)–(42) preambulumbekezdésben szerepel, a hengerhuzal teljes gyártási kapacitása meghaladja a 150 millió tonnát, a szabad kapacitás pedig a becslések szerint mintegy 50 millió tonna. E két mennyiség egyaránt jóval meghaladja a teljes uniós hengerhuzal-felhasználást. Továbbá, ahogyan a kínai statisztikákból jól látszik, Kínának az elmúlt években gyártási többletét sikerült az Unióból olyan más országokba átirányítani, ahol kevesebb kereskedelmi korlátozással kellett számolni. Ez azonban megváltozott, mivel néhány harmadik piac nemrégiben olyan védintézkedéseket vezetett be, amelyek hatékonyan megakadályozták vagy legalább megnehezítették a piacokhoz való hozzáférést a kínai import számára. Minden esetre az uniós piac – az érintett termék más harmadik országbeli piacokhoz képest viszonylag magas értékesítési árai miatt – továbbra is vonzó marad. Így ésszerűen arra lehet számítani, hogy az uniós piac mérete és árszintje miatti vonzerejének következtében, az intézkedések hatályvesztése esetén a jelenlegi kínai gyártás nagy része átirányulna az uniós piacra. Figyelembe véve a jelenlegi kárképet és a kínai exportőrök dömpinggyakorlatait, a vizsgálat azt tárta fel, hogy az intézkedések megszüntetése minden valószínűség szerint a Kínából származó dömpingelt árú export jelentős növekedését eredményezné, ami jelentős anyagi kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(87)

A fentiek fényében a Bizottság megállapítja, hogy a Kínából származó behozatalra kivetett intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint újra kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

(88)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(89)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(90)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a károkozás várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(91)

Az uniós gazdasági ágazat folyamatosan vesztett piaci részesedéséből, és jelentős kár érte a figyelembe vett időszakban. Az intézkedések visszavonása esetén az uniós gazdasági ágazat minden valószínűség szerint még ennél is rosszabb helyzetbe kerülne.

(92)

Következtetésként levonható tehát, hogy a Kínával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(93)

E hatályvesztési felülvizsgálatban az importőrök/kereskedők egyike sem jelentkezett. Ezért nincs arra utaló jel, hogy az intézkedések fenntartása bármilyen negatív hatással lenne tevékenységeikre.

(94)

E hatályvesztési felülvizsgálatban a felhasználók egyike sem jelentkezett. Ami a felhasználókat illeti, az eredeti vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések kivetésének a felhasználók tevékenységére gyakorolt esetleges hatása összességében nagyon korlátozott lenne. Először is, a felhasználók túlnyomó többsége bőséges nem kínai forrásból vásárolja a hengerhuzalt. Másodszor, az intézkedések kivetésének esetleges hatását a továbbfeldolgozott termékek tekintetében kell nézni, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek. Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések fenntartása nem hatna hátrányosan a felhasználók jelenlegi helyzetére.

(95)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kína elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(96)

Minden felet értesítettek azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a meglévő intézkedések fenntartását kívánja javasolni. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. Az egyik érdekelt fél a Bizottság következtetéseit alátámasztó észrevételeket nyújtott be.

(97)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Kínából származó hengerhuzal behozatalára vonatkozóan a 703/2009/EK rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(98)

Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. E különleges intézkedések – amelyek csak azon vállalatra vonatkoznak, amely esetében egyedi vámtételeket állapítottak meg – egyebek között a következők: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása, amely megfelel az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalokra az összes többi gyártóra alkalmazandó dömpingellenes maradványvám vonatkozik.

(99)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz (11) kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(100)

Ez a rendelet összhangban van az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

15.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/26

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

15.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/28

(1)

A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra irányuló célkitűzések megvalósítása érdekében összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatás és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén. A tagállamoknak a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével közös érdekű ügynek kell tekinteniük a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú fellépésüket a Tanács keretében össze kell hangolniuk.

(2)

Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, valamint a nemek közötti egyenlőséget. A politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás és a képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatások összhangban állnak a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó, az (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásban (4) meghatározott átfogó iránymutatásokkal. Az iránymutatások együttesen alkotják az Európa 2020 stratégiát végrehajtó iránymutatást (a továbbiakban: Európa 2020 integrált iránymutatás), amelyet a Tanácsnak kell elfogadnia a tagállami és az uniós politikák irányvonalának meghatározása céljából.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezéseivel összhangban szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és alkalmaz a költségvetési, makrogazdasági és strukturális politikák területén. E különböző eszközöket az európai szemeszter átfogó keretbe foglalja a gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikák integrált, többoldalú felügyelete céljából, hogy ezzel mozdítsa elő az Európa 2020 stratégia céljainak elérését, mindenekelőtt a foglalkoztatás, az oktatás és a szegénység csökkentése terén, a 2010/707/EU tanácsi határozatban (5) foglaltak szerint. Az európai szemeszter a Bizottság 2015-ös éves növekedési jelentésében foglaltak szerinti egyszerűsítés és megerősítés révén várhatóan még hatékonyabban fog működni.

(5)

A pénzügyi és gazdasági válság során kiderült, hogy hol vannak az Unió és tagállamai gazdaságának gyenge pontjai. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok gazdaságai és munkaerőpiacai nagymértékben függenek egymástól. Napjaink legnagyobb kihívása abban áll, hogy biztosítani lehessen, hogy az Unió az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés irányába haladjon. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten az EUMSZ-nek és az uniós gazdasági kormányzásnak megfelelő, összehangolt, ambiciózus és hatékony politikai fellépésre van szükség. E politikai fellépés célja többek között, hogy a kínálati és keresleti oldali intézkedések ötvözésével fellendítse a beruházásokat, megújítsa a strukturális reformok iránti elkötelezettséget és felelősségteljes költségvetési gazdálkodásra ösztönözzön, és ezzel egyidejűleg szem előtt tartsa azok foglalkoztatási és szociális hatását is. E tekintetben a Tanács és a Bizottság 2015-ös közös foglalkoztatási jelentésében közzétett foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája kiemelten hasznos eszköz a főbb foglalkoztatási és szociális problémák és különbségek idejében történő feltárásához, valamint a legsürgetőbb szakpolitikai fellépést igénylő területek meghatározásához.

(6)

A munkaerőpiac reformjait, ezen belül a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat a társadalmi párbeszédre vonatkozó nemzeti gyakorlatnak megfelelően kell alakítani, megfelelő szakpolitikai teret hagyva a társadalmi-gazdasági kérdések átfogó mérlegeléséhez.

(7)

A tagállamoknak és az Uniónak a válság társadalmi hatásait is kezelniük kell, és arra kell törekedniük, hogy összetartó társadalmat alakítsanak ki, amelyben az emberek képesek felmérni az előttük álló változásokat és megfelelően reagálni rájuk, és aktív szereplői lehetnek mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenkinek, valamint csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, különösen a munkaerőpiac és a szociális védelmi rendszerek hatékony működésének biztosítása és a munkaerőpiacra való belépés előtt álló akadályok megszüntetése révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből minden polgár és minden régió részesüljön.

(8)

Az Európa 2020 integrált iránymutatásoknak megfelelő intézkedések nagyban hozzájárulnak az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája („Európa 2020”) célkitűzéseinek megvalósításához. Az Európa 2020 stratégiát alá kell támasztani azokkal az integrált európai és nemzeti szakpolitikai intézkedésekkel, melyeket az Uniónak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy az összehangolt strukturális reformok pozitív tovagyűrűző hatásokat váltsanak ki, sikerüljön a gazdaságpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját kialakítani, az európai szakpolitikák pedig egységesebb módon járuljanak hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez.

(9)

Bár az Európa 2020 integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentekkel, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőinek szoros bevonásával kell történnie.

(10)

Az Európa 2020 integrált iránymutatások a reformok végrehajtásával kapcsolatban adnak útmutatást a tagállamok számára, szem előtt tartva a tagállamok egymástól való kölcsönös függőségét. Ezek az integrált iránymutatások összhangban állnak a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a meglévő európai jogszabályokkal. Az integrált iránymutatásokra kell épülnie azoknak az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet.

(11)

A Foglalkoztatási Bizottság és a Szociális Védelmi Bizottság – a Szerződés szerinti megbízatásukkal összhangban – nyomon követik, miként kerül sor a vonatkozó szakpolitikáknak a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások fényében történő végrehajtására. Szoros együttműködést kell folytatniuk e bizottságoknak és a Tanács azon egyéb előkészítő szerveinek, amelyek részt vesznek a gazdasági és szociális politikák koordinációjában,

15.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 268/33

(1)

A tagállamok által egyes Ghánából származó növények és növényi termékek szállítmányain végzett növény-egészségügyi ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy e növények és növényi termékek esetében nagy számban észlelték károsító szervezetek, elsősorban nem európai Tephritidae, például Ceratitis cosyra (Walker), Thrips palmi Karny, illetve Bemisia tabaci (Genn.) jelenlétét. A Ghánából származó, az Unióban károsító szervezetekkel fertőzöttként azonosított szállítmányok száma 2009 óta jelentős növekedést mutat. A legtöbb károsító szervezetet – vetőmagjaik kivételével – a Capsicum L., a Lagenaria Ser., a Luffa Mill., a Momordica L. és a Solanum L. (a S. lycopersicum L. kivételével) növényeken észlelték (a továbbiakban: „meghatározott áruk”).

(2)

A Bizottság által Ghánában 2012-ben és 2015-ben végzett ellenőrzések hiányosságokat állapítottak meg a növény-egészségügyi exportbizonyítványok rendszerében. A ghánai illetékes hatóságok által tett kötelezettségvállalások és intézkedések ellenére tovább emelkedett a fertőzöttként azonosított szállítmányok száma.

(3)

Figyelembe véve az említett ellenőrzések eredményeit és az észlelések számát, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Ghána jelenlegi növény-egészségügyi biztosítékai nem elegendőek annak biztosításához, hogy a Ghánából származó növények és növényi termékek szállítmányai károsító szervezetektől mentesek legyenek, illetve hogy a meghatározott áruk Unióba történő importja ne járjon a károsító szervezetek Unióba történő behurcolásának kockázatával.

(4)

A meghatározott áruk Unióba irányuló importja jelentette kockázat kezelésére indokolt intézkedéseket hozni. Következésképpen indokolt megtiltani a meghatározott áruk Unióba történő behozatalát.

(5)

Az intézkedéseket 2016. december 31-ig kell fenntartani a behurcolás folyamatos kockázatának kezelése érdekében, mindeközben lehetővé téve Ghána számára bizonyítványozási rendszerének javítását.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,