13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/1

(1)

A 36/2012/EU tanácsi rendelet (2) végrehajtja a 2013/255/KKBP határozatban meghatározott legtöbb intézkedést.

(2)

A Tanács 2015. október 12-én elfogadta a 2013/255/KKBP határozatot módosító (KKBP) 2015/1836 határozatot (3). A (KKBP) 2015/1836 határozat meghatározza azon kritériumokat, amelyek alapján a személyek, szervezetek és szervek az említett határozat I. és II. mellékletében szereplő jegyzékekbe felvehetők. Az ilyen jegyzékbe vétel indokait a (KKBP) 2015/1836 határozat és a 2013/255/KKBP határozat preambulumbekezdései tartalmazzák.

(3)

A vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – különösen a gazdasági szereplők által valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – végrehajtásukhoz uniós szintű fellépés szükséges.

(4)

A 36/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 15. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   A II. mellékletben szereplő jegyzék tartalmazza azon természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek felsorolását is, akiket vagy amelyeket a Tanács a 2013/255/KKBP tanácsi határozat (4) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozóként azonosított:

valamint a velük kapcsolatban álló olyan természetes vagy jogi személyek és szervezetek, akikre vagy amelyekre e rendelet 21. cikke nem alkalmazandó.

(1b)   Az (1a) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket, szervezeteket és szerveket nem veszik fel a személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a II. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.

(4)  A Tanács 2013/255/KKBP határozata (2013. május 31.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 147., 2013.6.1., 14. o.).”"

2.

A 32. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Tanács közli a jegyzékbe vételre vonatkozó, az e cikk (1) bekezdésében említett határozatát – beleértve a jegyzékbe vétel okait is – az érintett személlyel, szervezettel vagy szervvel – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján –, lehetővé téve, hogy az érintett személy, szervezet vagy szerv észrevételeket nyújtson be. Így különösen, ha egy személyt, szervezetet vagy szervet a személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek a 15. cikk (1a) bekezdésében meghatározott valamely kategóriába tartozása miatt vették fel a II. mellékletben szereplő jegyzékbe, a személy, szervezet vagy szerv bizonyítékot és észrevételt nyújthat be arra vonatkozóan, hogy az említett kategóriába való tartozása ellenére miért tartja indokolatlannak a jegyzékbe vételét.”

3.

A II. melléklet címének helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A 14. cikkben, a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 15. cikk (1a) bekezdésében említett természetes és jogi személyek, szervezetek vagy szervek jegyzéke”.

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/3

(1)

Az 1144/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezte a 3/2008/EK tanácsi rendeletet (3), és új szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy mikor finanszírozhatók részben vagy egészben az Unió költségvetéséből a belső piacon vagy harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre és egyes mezőgazdasági termékeken alapuló élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések.

(2)

Az e rendeletben megállapított szabályok elsősorban a tagállamok által irányított egyszerű programokra vonatkoznak. A közvetlenül a Bizottság által irányított összetett programokra a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazandó. Azok a feltételek ugyanakkor, amelyek mellett a javaslattevő szervezetek programot nyújthatnak be, és amelyeket e rendelet 1. cikke határoz meg, mind az egyszerű, mind az összetett programokra alkalmazandók.

(3)

Az 1144/2014/EU rendelet 7. cikke megállapítja a javaslattevő szervezetek listáját. Szükség van annak meghatározására, hogy a javaslattevő szervezetek egyes kategóriái milyen feltételekkel nyújthatnak be az Unió által társfinanszírozandó tájékoztatási és promóciós programokra vonatkozó javaslatot. Annak érdekében, hogy a javaslattevő szervezetek reprezentatívak legyenek az érintett ágazat tekintetében, meg kell határozni a képviselet szükséges szintjét. Lehetőség szerint az ágazat többségének képviseletét kimondó egyszerű szabályt kell alkalmazni.

(4)

Az uniós társfinanszírozású tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek azt kell célozniuk, hogy új piacokat nyissanak harmadik országokban, és azokat a szervezetek szélesebb körének kell végrehajtania. Annak érdekében, hogy élénküljön a verseny, és a lehető legszélesebb körben legyen elérhető az uniós promóciós rendszer, szabályokat kell meghatározni annak biztosítására, hogy egy szervezet se részesüljön támogatásban ugyanazon promóciós program kapcsán több mint két egymást követő alkalommal.

(5)

Az egyszerű programok végrehajtásával megbízott szervek kiválasztásakor a javaslattevő szervezeteknek biztosítaniuk kell a lehető legjobb ár-érték arányt. Ennek során el kell kerülniük minden összeférhetetlenséget okozó helyzetet. Amennyiben a javaslattevő szervezet a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontja szerinti közjogi intézmény, az említett irányelvben foglalt és a nemzeti jogba átültetett szabályokat kell alkalmazni.

(6)

Az uniós promóciós rendszernek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a tagállamok által működtetett rendszereket, és egy uniós üzenetre kell összpontosítania. Ezzel összefüggésben az Unió által társfinanszírozott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek sajátos uniós dimenzióval kell rendelkezniük, amelyre vonatkozóan meg kell határozni a szükséges kritériumokat.

(7)

A belső piacon végrehajtott programok közel kétharmada esetében eddig csak a saját tagállamukat célozták meg a javaslattevő szervezetek. Emellett a termékek eredetét bizonyos feltételekkel már fel lehet tüntetni a tájékoztató és promóciós anyagokon. A valódi uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében az Unió által társfinanszírozott, a belső piacon végrehajtott programok által megcélzott piacok körét ki kell terjeszteni, és az nem korlátozódhat a javaslattevő szervezet származási tagállamára, kivéve abban az esetben, ha a programok olyan üzenetet közvetítenek, amely az európai minőségrendszerekre vagy az Európai Bizottság táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó stratégiáról szóló fehér könyvének (6) megfelelő helyes táplálkozási gyakorlatra vonatkoznak.

(8)

Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alapján finanszírozott promóciós intézkedésekkel való átfedés elkerülése érdekében az e rendelet alapján nyújtott finanszírozásból ki kell zárni a csak helyi hatást kifejtő programokat, és előnyben kell részesíteni azokat a programokat, amelyek a határokon átnyúló lefedettséget tekintve és elsősorban a belső piacot vizsgálva kiterjedt hatókörűek.

(9)

Az uniós társfinanszírozású tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek nem márkákra vagy az eredetre kell összpontosítaniuk, hanem uniós üzenetet kell közvetíteniük. E tekintetben az 1144/2014/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett valamely rendszerre kiterjedő, a belső piacon végrehajtott tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseknek az ezen rendszerek körébe tartozó jellemzőkre vagy a rendszerek által kínált garanciákra vonatkozó üzenetet kell közvetíteniük, elsősorban azzal a céllal, hogy növeljék az uniós minőségrendszerek ismertségét és elismertségét.

(10)

A fogyasztók tájékoztatása érdekében elő kell írni, hogy a valamely termék egészségre gyakorolt hatására vonatkozó tájékoztatásnak elismert tudományos alapokon kell nyugodnia, és meg kell felelnie az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) mellékletének, vagy azt el kell fogadniuk azon ország illetékes közegészségügyi hatóságainak, ahol a műveleteket végrehajtják.

(11)

A promóciós intézkedések sajátos jellegére tekintettel szabályokat kell megállapítani a kedvezményezettnél a program végrehajtása során felmerült költségek támogathatóságára vonatkozóan.

(12)

Az egyszerű programokat az 1306/2013/EU rendelet alapján kell finanszírozni. A 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 19. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a biztosítékokhoz kapcsolódó díjakat a biztosítékot nyújtó félnek kell viselnie. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 126. cikke (3) bekezdése második albekezdésének a) pontja, amelyet az összetett programokra kell alkalmazni, kimondja, hogy a vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje által benyújtott előfinanszírozási garanciához kapcsolódó költségeket uniós finanszírozásra jogosultnak kell tekinteni. Annak érdekében, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek az egyszerű és az összetett programok, amelyeket ugyanazon javaslattevő szervezetek is benyújthatnak, el kell térni a 907/2014/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdésétől, és lehetővé kell tenni, hogy a biztosítékok költségei jogosultak legyenek uniós finanszírozásra.

(13)

Az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében megfelelő intézkedéseket kell elfogadni a csalás és a súlyos gondatlanság elleni küzdelem céljából. Ennek érdekében adminisztratív szankciókat kell megállapítani, figyelemmel az eredményesség, a visszatartó erő és az arányosság elvére. Az e rendelet szerinti adminisztratív szankcióknak kellő visszatartó erővel rendelkezőnek kell minősülniük ahhoz, hogy eltántorítsanak az előírások szándékos megsértésétől.

(14)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 3/2008/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 501/2008/EK bizottsági rendeletet (10) hatályon kívül kell helyezni. Az említett rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell azokra a programokra, amelyek kiválasztása a rendelkezéseinek megfelelően történt,

a)

a valamely tagállamban vagy uniós szinten létrehozott, az 1144/2014/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett szakmai vagy szakmaközi szervezetek reprezentatívnak minősülnek a program által érintett ágazat tekintetében:

b)

az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 3. cikkének 2. pontjában meghatározott és az 1144/2014/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett csoportosulások reprezentatívnak minősülnek az 1151/2012/EU rendelet értelmében oltalmat élvező azon elnevezés vonatkozásában, amelyre az adott program kiterjed, amennyiben a csoportosulás az oltalmat élvező elnevezéssel jelölt termék(ek) forgalmazható termelésének – mennyiséget vagy értéket tekintve – legalább 50 %-át képviseli;

c)

az 1144/2014/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett termelői szervezetek vagy termelői szervezetekből álló társulások reprezentatívnak minősülnek a program által érintett termék(ek) vagy ágazat tekintetében, amennyiben azokat a tagállam az 1308/2013/EU rendelet 154. vagy 156. cikkének megfelelően vagy az 1379/2013/EU rendelet 14. cikkének megfelelően elismerte;

d)

a fogyasztói bizalom elvesztését követően végrehajtott programok kivételével az 1144/2014/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, az agrár-élelmiszer-ipari ágazatban működő szervek annak révén reprezentatívak a program által érintett ágazat(ok) tekintetében, hogy az érintett termék(ek) vagy ágazat képviselői is helyet foglalnak a tagjaik között.

a)

összhangban kell lenniük az érintett termékekre és azok forgalomba hozatalára vonatkozó uniós szabályozással;

b)

kiterjedt hatókörrel kell rendelkezniük, főként a tervezett mérhető, határokon átnyúló hatást tekintve. A belső piacon ez azt jelenti, hogy a programot vagy legalább két tagállamban kell végrehajtani az előirányzott költségvetés megfelelő részéből, figyelemmel különösen a piac méretére az egyes érintett tagállamokban, vagy egy tagállamban kell végrehajtani, amennyiben az a tagállam eltér a javaslattevő szervezet(ek) származási tagállamától. Ez a követelmény nem vonatkozik az olyan programokra, amelyek az 1144/2014/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett uniós minőségrendszereket érintő üzenetet közvetítenek, és az olyan programokra, amelyek helyes táplálkozási gyakorlatokkal kapcsolatos üzenetet közvetítenek;

c)

uniós dimenzióval kell rendelkezniük mind az üzenet tartalmát, mind a hatásukat tekintve, különösen: tájékoztatást kell nyújtaniuk az európai termelési normákról, az európai élelmiszer-ipari termékek minőségéről és biztonságáról, valamint az európai táplálkozási gyakorlatokról és kultúráról, támogatniuk kell az európai termékekről kialakult kedvező képet a belső piacon és a nemzetközi piacokon, és növelniük kell az európai termékek és logók ismertségét a nagyközönség és a kereskedelmi vállalkozások körében. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a belső piacon végrehajtott, az 1144/2014/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett egy vagy több rendszert érintő programoknak erre (ezekre) a rendszer(ek)re kell összpontosítaniuk a fő uniós üzenetükben. Ha e programon belül egy vagy több termék illusztrálja ez(eke)t a rendszer(eke)t, annak/azoknak másodlagos üzenetként kell megjelennie/megjelenniük a fő uniós üzenethez képest.

a)

a belső piacon az üzenetnek meg kell felelnie az 1924/2006/EK rendelet mellékletének, vagy azt el kell fogadnia azon tagállam nemzeti közegészségügyi hatóságának, ahol a műveleteket végrehajtják;

b)

harmadik országokban az üzenetet el kell fogadnia azon ország nemzeti közegészségügyi hatóságának, ahol a műveleteket végrehajtják.

a)

a javaslattevő szervezetnél a program végrehajtása során ténylegesen felmerülnek, kivéve a végleges jelentésekhez és az értékeléshez kapcsolódó költségeket;

b)

szerepelnek a program becsült átfogó költségvetésében;

c)

szükségesek a társfinanszírozott program végrehajtásához;

d)

azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz szerepelnek a javaslattevő szervezet számviteli nyilvántartásában, és a javaslattevő szervezet székhelye szerinti tagállam alkalmazandó számviteli standardjaival összhangban kerültek meghatározásra;

e)

megfelelnek az alkalmazandó adó- és társadalombiztosítási szabályoknak;

f)

ésszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és hatékonyság tekintetében.

a)

a 907/2014/EU rendelet 19. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a valamely bank vagy pénzügyi intézmény által biztosított és a javaslattevő szervezet által benyújtott előzetes garanciához kapcsolódó költségek, amennyiben a garanciát az 1144/2014/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésével összhangban megkövetelik;

b)

a finanszírozási kérelmek alátámasztása céljából megkövetelt külső ellenőrzésekhez kapcsolódó költségek;

c)

a bérekre, társadalombiztosítási költségekre és a program végrehajtásához rendelt személyzet díjazásának részét képező más költségekre korlátozódó személyzeti költségek, amelyek az alkalmazandó nemzeti jognak vagy a munkaszerződésnek megfelelően merülnek fel, valamint a javaslattevő szervezettel kötött, munkaszerződéstől eltérő más közvetlen szerződés alapján dolgozó vagy egy harmadik fél által pénzbeli ellenszolgáltatás fejében kirendelt természetes személyekhez kapcsolódó költségek;

d)

a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) összege abban az esetben, ha a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza, és ha a 2006/112/EK tanácsi irányelv (14) 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti adóalanynak nem minősülő kategórián kívüli kedvezményezett fizeti;

e)

a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések eredményeit értékelő, az 1144/2014/EU rendelet 15. cikkének (4) bekezdésében említett, egy független és megfelelő képesítéssel rendelkező külső szervezet által készített tanulmányok költségei.

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/9

(1)

A 2568/91/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza az olívaolajok és az olívapogácsa-olajok fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőit, valamint az e jellemzők értékelésére szolgáló módszereket. Ezeket a módszereket és az olajok jellemzőire vonatkozó határértékeket – a vegyészeti szakértők véleményét figyelembe véve és a Nemzetközi Olívatanács (a továbbiakban: IOC) keretében végzett munka eredményeivel összhangban – rendszeresen aktualizálják.

(2)

Az IOC által megállapított legújabb nemzetközi szabványok uniós szintű végrehajtásának biztosítása érdekében ki kell igazítani a 2568/91/EGK rendelet I. mellékletének második táblázatához fűzött egyik megjegyzésben a linolénsavra megállapított alsó határértékeket. Emellett ugyanabban a mellékletben az extra szűz olívaolaj zsírsav-etil-észter-tartalmának fokozatos csökkentésére vonatkozó ütemtervben a 2015-re való hivatkozást a 2016-ra való hivatkozással kell felváltani.

(3)

Az olívaolajban található külső eredetű növényi olajok kimutatására szolgáló, a 2568/91/EGK rendelet XXa. mellékletében meghatározott módszer már nem használatos. Következésképpen az említett rendelet I. mellékletének első táblázatához fűzött, e módszerre hivatkozó megjegyzést el kell hagyni.

(4)

Ezért a 2568/91/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/14

(1)

Az 1144/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezte a 3/2008/EK tanácsi rendeletet (2), és új szabályokat állapít meg a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekre vonatkozóan. Egyben felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el e téren. Az új jogi keret zökkenőmentes működésének és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. Ezeknek a jogi aktusoknak kell az (EU) 2015/1829 (3) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel hatályon kívül helyezett 501/2008/EK bizottsági rendelet (4) helyébe lépniük.

(2)

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe bizonyos eredeteket. Az 1144/2014/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján azonban bizonyos feltételekkel meg lehet jelölni a termékek eredetét. Szabályokat kell megállapítani elsősorban annak biztosítására, hogy az eredet megemlítése ne ássa alá egy program fő uniós üzenetét.

(3)

Annak érdekében, hogy a megcélzott közönség ne téveszthessen össze egy, az eredetet megemlítő általános kampányt egy olyan kampánnyal, amely az uniós minőségrendszerek keretében bejegyzett, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott konkrét termékekre vonatkozik, az eredet megjelölését a nemzeti eredetre kell korlátozni. A támogatható rendszereknek az 1144/2014/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított listájára figyelemmel ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy e konkrét rendszerek esetében az eredet megjelölése ne szorítkozzon a nemzeti eredetre. Emellett lehetőséget kell biztosítani a nemzetek feletti eredet – például az északi, alpesi vagy mediterrán eredet – megjelölésére, mivel az közös páneurópai hivatkozásnak felel meg.

(4)

A tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések nem helyezhetnek előtérbe bizonyos márkákat. Az 1144/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján azonban bizonyos műveletek során és bizonyos feltételekkel meg lehet jelölni a termékek márkáját. A márkák feltüntetésének a bemutatókra és kóstolókra kell korlátozódnia, azaz a kifejezetten az eladások növelését célzó tevékenységekre, valamint az e konkrét tevékenységek során használt tájékoztató és promóciós anyagokra. Szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy valamennyi márka egyformán látható legyen, és hogy a márkák grafikai megjelenése kisebb méretű legyen, mint amilyen a kampány fő uniós üzenetének megjelenése. Annak érdekében, hogy változatlan maradjon az intézkedések nem egy márkát előtérbe helyező jellege, szabályokat kell megállapítani annak biztosítására, hogy – a kellően indokolt esetektől eltekintve – több márka kerüljön feltüntetésre, és hogy a márkáknak szentelt felület a közlemény területének legfeljebb csak egy meghatározott százalékát foglalhassa el.

(5)

Az 1144/2014/EU rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a javaslattevő szervezetek saját maguk hajtsák végre a programjuk bizonyos részeit. Meg kell állapítani az e rendelkezések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(6)

Az egyszerű programokat az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően megosztott irányítással hajtják végre a tagállamok és az Unió, az összetett programokat pedig a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően a közvetlen irányításra vonatkozó szabályok szerint kell finanszírozni. Mivel egy adott javaslattevő szervezetnek lehetnek egyszerű és összetett programjai is, a kétféle programra vonatkozó végrehajtási szabályoknak a lehető legkevésbé kell elérniük egymástól. Ennek érdekében az egyszerű programokra olyan szabályoknak kell vonatkozniuk, amelyek egyenértékűek a 966/2012/EU, Euratom rendelet vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó, összetett programokra vonatkozó szabályaival, mint amilyen például az a rendelkezés, hogy nem kell biztosítékot nyújtani a szerződés kielégítő végrehajtásának biztosítására.

(7)

A tagállamok felelősek a Bizottság által kiválasztott egyszerű programok megfelelő végrehajtásáért. Rendelkezni kell az e rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok kijelöléséről. Az egységes feltételek biztosítása érdekében meg kell állapítani a kiválasztott egyszerű programok végrehajtására vonatkozó szerződések megkötésével kapcsolatos szabályokat. E célra a Bizottságnak szerződésmintát kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania, és ésszerű határidőt kell megállapítani a szerződések megkötésére. Tekintettel azonban arra, hogy egy program különféle típusú intézkedéseket tartalmazhat, a program végrehajtásának kezdőnapjával kapcsolatban rugalmasságot kell biztosítani.

(8)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a javaslattevő szervezeteket és a végrehajtó szerveket kötelezni kell arra, hogy megőrizzék a program helyes végrehajtásának és az elszámolt költségek uniós finanszírozhatóságának bizonyításához szükséges nyilvántartásokat és más igazoló dokumentumokat.

(9)

A tagállamoknak az 1306/2013/EU rendeletnek megfelelően kell ellenőrizniük az egyszerű programok végrehajtását. Elő kell írni a tagállamok számára azt is, hogy az érintett javaslattevő szervezettel való szerződéskötés előtt jóváhagyják a végrehajtó szerv kiválasztását, és a kifizetések teljesítése előtt ellenőrizzék a kifizetési kérelmeket. Az előlegfizetés iránti kérelmek esetétől eltekintve valamennyi kifizetési kérelemnek tartalmaznia kell egy pénzügyi jelentést, amely részletesen számot ad a javaslattevő szervezetnél felmerült elszámolható költségekről, egy, a program szakmai végrehajtására vonatkozó jelentést, valamint – az egyenlegkifizetés iránti kérelmek esetében – egy értékelő jelentést.

(10)

Az egyszerűsítés és az adminisztrációs teher csökkentése érdekében az időközi jelentések és a hozzájuk kapcsolódó kifizetési kérelmek tárgyidőszakának hosszát egy évben kell megállapítani. Emellett amikor bizonyos összegek visszatérítését kérik, be kell nyújtani egy pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolást is, amelyet független és képesített könyvvizsgáló állított ki. Az igazolásnak tanúsítania kell a tagállamok felé az elszámolt költségek elszámolhatóságát.

(11)

Annak érdekében, hogy a tagállamok az 1144/2014/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban ellenőrizni tudják, hogy a program végrehajtása keretében készült anyagok megfelelnek-e az uniós jognak és különösen azt, hogy alkalmazták-e a fő uniós üzenetre, az eredet megjelölésére és a márkák feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, elő kell írni a felhasznált anyagnak, köztük a vizuális anyagoknak a tagállam részére történő benyújtására vonatkozó kötelezettséget.

(12)

A javaslattevő szervezetek induló tőkével való ellátása érdekében előlegfizetésre vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. Az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából az előleg kifizetését biztosíték nyújtásához kell kötni. A biztosítéknak mindaddig érvényben kell maradnia, ameddig az egyenlegkifizetés során el nem számolják az előleget. Mivel a pénzügyi segítségnyújtásban részesülő tagállamokban letelepedett javaslattevő szervezetek számára nehézséget okozhat, hogy a megelőlegezhető teljes összegre vonatkozóan biztosítékot nyújtsanak, külön rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy ezek a szervezetek két részletben kaphassanak előleget.

(13)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek előírják, hogy az előlegek és az időközi kifizetések egy bizonyos összeggel az Unió által nyújtott teljes hozzájárulás alatt maradjanak.

(14)

A tapasztalatok alapján meg kell határozni a tagállamok által elvégzendő helyszíni ellenőrzések tartalmát és különösen azok gyakoriságát, tárgyát és helyszínét. Így indokolt előírni, hogy valamennyi program esetében legalább egy alkalommal sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre a program végrehajtása során. Figyelemmel arra, hogy a tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedéseket eltérő időpontban hajtják végre, és azok gyakran korlátozott időtartamúak, valamint tekintettel arra, hogy egyes programokat a javaslattevő szervezet származása szerinti tagállamon vagy akár az Unión kívül hajtanak végre, a helyszíni ellenőrzéseket a javaslattevő szervezetek helyiségeiben, és adott esetben a végrehajtó szerv helyiségeiben kell végrehajtani.

(15)

A jogosulatlan kifizetések esetében felszámított kamatot az összetett programokra hasonló esetben alkalmazandó kamatlábhoz kell igazítani.

(16)

A tájékoztatási és promóciós programok hatékonyságának és eredményességének értékelése érdekében olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek előírják, hogy a javaslattevő szervezeteknek és a tagállamoknak mind a programokat, mind pedig a promóciós szakpolitika általános teljesítményének megfelelő módon nyomon kell követniük és értékelniük kell.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

a)

az eredet megjelölése nem vezethet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szabad mozgásának az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34. cikkével ellentétes korlátozásához;

b)

az eredet megjelölése nem ösztönözheti a fogyasztókat arra, hogy kizárólag az eredetük alapján vásároljanak hazai árucikkeket, és annak a termék sajátos jellemzőire kell utalnia, nem pusztán az eredetre; valamint

c)

az eredet megjelölésének ki kell egészítenie a fő uniós üzenetet.

a)

a programra vonatkozó kérelemben meg kell indokolniuk, hogy miért szükséges a márkák feltüntetése a kampány céljainak eléréséhez, és meg kell erősíteniük, hogy a márkákat csak bemutatók és kóstolók alkalmával jelenítik meg;

b)

meg kell őrizniük az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy az érintett javaslattevő szervezet valamennyi tagja egyenlő esélyekkel tüntethette fel a márkáit;

c)

biztosítaniuk kell a következőket:

a)

együtt, a stand pultjának vagy annak megfelelő állványának elülső oldalán látható szalagban. A szalag legfeljebb 5 %-át foglalhatja el a stand pultja vagy annak megfelelő állványa elülső oldala teljes területének; vagy

b)

külön-külön, az egyes márkáknak szentelt, elkülönülő és egyforma standrészeken, a standrész pultjának vagy annak megfelelő állványának elülső oldalán, semleges és egyforma módon. Ebben az esetben a márkanév megjelenítése legfeljebb 5 %-át foglalhatja el a standrész pultja vagy annak megfelelő állványa elülső oldala teljes területének.

a)

a weboldal alján látható szalagban, amely legfeljebb 5 %-át foglalhatja el a weboldal teljes területének, és amelyben minden egyes márka kisebb méretű, mint az uniós társfinanszírozást jelző uniós embléma;

b)

a kezdőlaptól elkülönített, kifejezetten erre szolgáló weboldalon, semleges és valamennyi márka esetében azonos módon.

a)

a javaslattevő szervezet származása szerinti tagállamban kevesebb márka létezik a program tárgyát képező termékhez vagy rendszerhez kapcsolódóan;

b)

kellően indokolt okból nem lehetett több terméket vagy több országot érintő programot szervezni, amely lehetővé tette volna több márka feltüntetését.

a)

a javaslattevő szervezet legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedések végrehajtása terén; és

b)

a javaslattevő szervezet biztosítja, hogy az általa végrehajtani tervezett intézkedés költsége nem haladja meg a szokásos piaci árakat.

a)

a tényleges költségekre vonatkozóan: azok a nyilvántartások és más igazoló dokumentumok, amelyek elegendőek az elszámolt költségek igazolásához, így például a szerződések, az alvállalkozói szerződések, a számlák és a könyvviteli nyilvántartások. A költségszámítási gyakorlatnak és a belsőkontroll-eljárásoknak lehetővé kell tenniük az elszámolt összegek, a számviteli adatok és az igazoló dokumentumokban található adatok közvetlen egyeztetését.

A személyzeti költségek kapcsán a javaslattevő szervezetnek és a végrehajtó szerveknek meg kell őrizniük az elszámolt óraszámra vonatkozó munkaidő-nyilvántartást. A programnak szentelt munkaórák számát megbízható módon igazoló munkaidő-nyilvántartás hiányában a tagállam az elszámolt óraszámok igazolására más módszert is elfogadhat, ha úgy ítéli meg, hogy az megfelelő mértékű bizonyossággal szolgál.

A kizárólag a program végrehajtásán dolgozó személyek esetében nem előírás a munkaidő-nyilvántartás vezetése, de szükséges egy aláírt nyilatkozat, amely megerősíti, hogy az érintett személyek kizárólag a program végrehajtásán dolgoztak;

b)

az átalányfinanszírozás keretében elszámolt költségekre vonatkozóan: azok az adatok és más igazoló dokumentumok, amelyek elegendőek az átalány kiszámításának alapját képező költségek elszámolhatóságának igazolásához.

a)

az egyes javaslattevő szervezeteknek a programhoz kapcsolódó elszámolható költségeket részletező pénzügyi kimutatása, amelyet a következőket igazoló nyilatkozat kísér:

b)

ha a program tényleges költségeihez az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulás legalább 750 000 EUR, és a tényleges költségekhez az Unió által nyújtott pénzügyi hozzájárulás időközi kifizetés formájában igényelt összege legalább 325 000 EUR, akkor a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó, egy jóváhagyott külső könyvvizsgáló által az érintett javaslattevő szervezet részére kiállított igazolás. Az igazolásnak bizonyítania kell az előterjesztett költségek (EU) 2015/1829 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének megfelelő elszámolhatóságát, valamint az e rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítését;

c)

ha nem szükséges benyújtani a b) pontban említett igazolást, akkor a költségek elszámolhatóságát bizonyító megfelelő számlák és igazoló dokumentumok másolatai.

a)

minden olyan anyag és vizuális anyag másolata, amelyet még nem továbbítottak a tagállam részére;

b)

az abban az időszakban végzett tevékenységek leírása, amelyhez az időközi kifizetés kapcsolódik, felhasználva a program 22. cikkben említett kimeneti és eredménymutatóit; valamint

c)

a programban tervezett tevékenységek és azok várható kimenetei és eredményei, valamint a ténylegesen végrehajtott tevékenységek vagy elért kimenetek és eredmények közötti esetleges különbségek indoklása.

a)

egy összefoglaló pénzügyi zárókimutatást is magában foglaló pénzügyi zárójelentés, amelyet a javaslattevő szervezet készít el, és amely valamennyi időközi kifizetésre kiterjedően összegzi a pénzügyi kimutatásokat, és bemutatja az összes felmerült kiadást;

b)

egy szakmai zárójelentés, amely tartalmazza a következőket:

a)

a kért jelentések nem kerültek benyújtásra vagy hiányosak;

b)

a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás adminisztratív ellenőrzése nem szolgál elegendő bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a költségek az (EU) 2015/1829 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke alapján elszámolhatók, valamint hogy az e rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettségek teljesültek; vagy

c)

kétség merül fel a pénzügyi kimutatásokban elszámolt költségek elszámolhatósága tekintetében.

a)

a benyújtott információk és dokumentumok pontosak;

b)

a költségek elszámolása az (EU) 2015/1829 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének és e rendelet 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően történt;

c)

a 10. cikkben említett szerződésben megállapított valamennyi kötelezettség teljesült;

d)

nem sértették meg az 1144/2014/EU rendelet 10. és 15. cikkét.

a)

a pénzügyi végrehajtás és a 22. cikkben említett kimeneti mutatók;

b)

a programoknak a 22. cikkben említett mutatórendszer használatával értékelt hatásai;

c)

a 19. és a 20. cikknek megfelelően végrehajtott adminisztratív és helyszíni ellenőrzések eredményei.

a)

a kimeneti mutatók az egyes programok keretében tervezett tevékenységek végrehajtásának mértékét mérik;

b)

az eredménymutatók a tevékenységek közvetlen, azonnali hatásait mérik;

c)

a hatásmutatók az azonnali hatásokon túlmutató hasznokat mérik.

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/27

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználásuk feltételeit.

(2)

A szóban forgó jegyzék naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárás révén, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

A Bizottsághoz 2014. május 28-án kérelmet nyújtottak be az eritrit (E 968) ízesített italokban, vagyis az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében meghatározott 14.1.4. élelmiszer-kategóriában ízfokozóként történő használatának engedélyezése iránt. A kérelmet a Bizottság ezután az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(4)

Az eritrit (E 968) használatára a csökkentett energiatartalmú és a hozzáadott cukor nélküli italok ízprofiljának és az általuk a szájban keltett érzeteknek a javítása céljából van szükség, hogy az említett italok íze hasonló legyen a rendes cukortartalmú termékekéhez. Kis mennyiségben az eritrit ízfokozó tulajdonságokkal rendelkezik, és csökkenti az említett, magas intenzitású édesítőszereket tartalmazó italok mellékízét és hosszan tartó édes ízét. Így a fogyasztók érdekeit szolgálná, hogy jobb ízbeli tulajdonságokkal rendelkező csökkentett energiatartalmú és hozzáadott cukor nélküli italok közül választhatnának.

(5)

2003-ban az élelmiszerügyi tudományos bizottság megállapította, hogy az eritrit (E 968) biztonságosan felhasználható élelmiszerekben. Az eritrit (E 968) uniós jóváhagyása egyelőre nem terjed ki az italokban történő felhasználásra, mivel az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye alapján a hashajtó hatásra vonatkozó küszöbérték az italokban tartalmazott eritrit lenyelése révén különösen a fiatal fogyasztók esetében könnyen átléphető.

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. február 12-én véleményt (3) adott ki az eritrit (E 968) élelmiszer-adalékanyag felhasználási körének bővítésére vonatkozó javaslat biztonságosságáról. A Hatóság megállapította, hogy az eritrit legfeljebb 1,6 %-os eritrittartalmú alkoholmentes italok útján, egyszerre történő akut elfogyasztása a hashajtó hatás tekintetében nem aggályos. Megállapítását a Hatóság expozícióbecslést tartalmazó adatokra alapozta, figyelembe véve az alkoholmentes italok eritrittartalmára vonatkozó javasolt 1,6 %-os felső határértéket, az eritrit korábbi felhasználásait és felszívódási tulajdonságait, valamint azt a tényt, hogy az expozíciót követően nem állapíthatók meg negatív hatások, így hashajtó hatás sem.

(7)

Indokolt ezért engedélyezni az eritrit (E 968) ízesített italokban, vagyis az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében meghatározott 14.1.4. élelmiszer-kategóriában ízfokozóként, legfeljebb 1,6 %-os tartalom mellett történő használatát.

(8)

Az 1333/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/29

(1)

A 2568/91/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza az olívaolajok és az olívapogácsa-olajok fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőit, valamint az e jellemzők értékelésére szolgáló módszereket. Az említett módszereket – kémiai szakértők véleménye alapján és a Nemzetközi Olívatanács keretében folyó munkával összhangban – rendszeresen frissítik.

(2)

A Nemzetközi Olívatanács által megállapított legújabb nemzetközi szabványok uniós szintű végrehajtásának biztosítása érdekében bizonyos, a 2568/91/EGK rendeletben meghatározott elemzési módszereket frissíteni kell.

(3)

A tapasztalatok fényében úgy tűnik, hogy az olívaolajokban található idegen növényi eredetű olajok kimutatására szolgáló módszer téves pozitív eredményeket produkálhat. Ezért az erre a módszerre vonatkozó utalásokat el kell hagyni.

(4)

A 2568/91/EGK rendeletet ennek megfelelően kell módosítani.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

1.

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A mellékletek összefoglalása a következőképpen módosul:

3.

Az Ib. melléklet 1. függeléke e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

4.

Az V. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

5.

A IX. melléklet helyébe e rendelet III. mellékletének szövege lép.

6.

A X.A és a X.B melléklet helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép.

7.

A XII. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.

8.

A XIX. melléklet e rendelet VI. mellékletének megfelelően módosul.

9.

A XXa. mellékletet el kell hagyni.

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/53

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/55

(1)

Az Európai Védelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2004/551/KKBP tanácsi együttes fellépés (1) hozta létre, hogy támogassa az Unió védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint az európai biztonság- és védelempolitika fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

(2)

Az Európai Tanács által 2003. december 12-én jóváhagyott európai biztonsági stratégia meghatározása szerint egy védelmi ügynökség létrehozása fontos eleme a rugalmasabb és hatékonyabb európai katonai erőforrások kifejlesztésének.

(3)

Az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló 2008. december 11-i jelentés megerősítette, hogy az Ügynökség vezető szerepet tölt be a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVB) szolgáló kulcsfontosságú védelmi képességek kialakításának folyamatában.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 45. cikke előírja, hogy a Tanácsnak határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja az Ügynökség jogállását, meghatározza székhelyét és működésének szabályait, valamint hogy e határozatban figyelembe kell venni az Ügynökség tevékenységeiben való tényleges tagállami részvétel szintjét.

(5)

Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), és különösen a KBVP végrehajtásához.

(6)

Az Ügynökség szerkezeti felépítésének biztosítania kell, hogy az Ügynökség megfeleljen az Unió és tagországai KBVP-vel összefüggő operatív igényeinek, és – amennyiben az feladatainak teljesítéséhez szükséges – képes legyen együttműködni a harmadik országokkal, valamint a különböző szervezetekkel és az egyéb szereplőkkel.

(7)

Az Ügynökségnek szoros munkakapcsolatot kell kialakítania az olyan, már létező szerveződésekkel, csoportosulásokkal és szervezetekkel, mint például a LoI keretegyezmény (Letter of Intent Framework Agreement) alapján létrehozott szerveződések, csoportosulások vagy szervezetek, valamint a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet (OCCAR) és az Európai Ügynökség (ESA).

(8)

Megbízatásának teljesítése érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködjön és megfelelő megállapodásokat kössön az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal.

(9)

Az EUSZ 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) vezető szerepet kell betöltenie az Ügynökség szervezetében, és fő kapcsolattartóként kell eljárnia az Ügynökség és a Tanács között.

(10)

Politikai felügyeleti és szakpolitikai döntéshozatali feladatainak gyakorlása során a Tanácsnak iránymutatást vagy útmutatást kell kiadnia az Ügynökség részére.

(11)

Jellegükre való tekintettel az Ügynökség és a harmadik országok, szervezetek és egyéb szereplők közötti adminisztratív megállapodások megkötését a Tanácsnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.

(12)

Az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos iránymutatás, útmutatás és határozatok elfogadása során a Tanácsnak védelmi miniszteri szinten kell üléseznie. Minden, a Tanács által az Ügynökség tevékenységével kapcsolatban elfogadott iránymutatást, útmutatást vagy határozatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 240. cikkével összhangban kell kidolgozni.

(13)

A Tanács előkészítő és tanácsadó szerveinek – különösen az EUMSZ 240. cikke szerinti Állandó Képviselők Bizottságának, az EUSZ 38. cikke szerinti Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EU Katonai Bizottságának (EUKB) – hatáskörei nem változnak.

(14)

A nemzeti fegyverzeti igazgatóknak, a műveleti parancsnokoknak, a kutatási és technológiai igazgatóknak és a védelempolitikai igazgatóknak jelentéseket kell kapniuk a hatáskörükbe tartozó kérdésekről a Tanácsnak az Ügynökséggel kapcsolatos határozataival összefüggésben, illetve hozzá kell járulniuk e határozatok előkészítéséhez.

(15)

Az Ügynökségnek rendelkeznie kell a funkciói ellátásához és céljai eléréséhez szükséges jogi személyiséggel, ugyanakkor szoros kapcsolatot kell fenntartania a Tanáccsal, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Unió és intézményei hatásköreit.

(16)

Rendelkezni kell arról, hogy az Ügynökség által kezelt költségvetésekben szereplő költségekhez eseti alapon hozzájárulás nyújtható az Unió általános költségvetéséből, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali folyamatok – köztük az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése – teljes tiszteletben tartása mellett.

(17)

Az Ügynökségnek amellett, hogy valamennyi tagállam részvétele előtt nyitva áll, lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy a tagállamok külön csoportjai ad hoc projekteket vagy programokat hozzanak létre.

(18)

Azt a tényt, hogy ezek az ad hoc projektek és programok az Ügynökséghez rendelt funkciók és feladatok körébe esnek, alátámasztja az annak egyértelművé tételére irányuló törekvés, hogy e tevékenységek az Ügynökség költségvetésének szerves részét képezik. Ezzel biztosítható, hogy csak azok a tevékenységek részesüljenek az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv (7. jegyzőkönyv) 3. cikkében és a 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 151. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában szereplő mentességben, amelyek esetében az Ügynökségnek a tagállamokat támogató projektek, illetve programok szervezésében betöltött szerepe hozzáadott értéket jelent. Ahhoz, hogy ezt a mentességet alkalmazni lehessen, az Ügynökségnek hozzáadott értéket kell biztosítania. A mentesség tehát nem terjedne ki azokra az esetekre, amelyekben az Ügynökség szerepe áruknak és szolgáltatásoknak a tagállamok részére történő beszerzésére korlátozódik.

(19)

Az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat jövőbeli elfogadására is figyelemmel, valamint összhangban az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdésével és 46. cikkével, illetve az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az EUSZ 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló 10. jegyzőkönyvvel, az Ügynökségnek támogatnia kell az állandó strukturált együttműködés megvalósítását.

(20)

Az Ügynökségnek olyan döntéshozatali eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik feladatainak hatékony ellátását, ugyanakkor tiszteletben tartják a részt vevő tagállamok nemzetbiztonsági és védelmi politikáit is.

(21)

Az Ügynökségnek az EUSZ 40. cikkének teljes tiszteletben tartásával kell teljesítenie megbízatását.

(22)

Az Ügynökségnek a Tanács biztonsági előírásaival és szabályaival teljes összhangban kell eljárnia. Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, vonatkozó uniós rendelkezéseket, amelyeket az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tartalmaz, valamint az egyéneknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről szóló uniós rendelkezéseket, amelyeket a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) tartalmaz.

(23)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve nem kötelező.

(24)

Az 2001/411/KKBP tanácsi határozat (5) számos tekintetben módosításra szorul. Az említett határozatot az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni,

a)

minden év novemberében jelentést nyújt be a Tanácsnak az Ügynökségnek az adott évben folytatott tevékenységéről;

b)

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására is figyelemmel, évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Tanácsot az Ügynökségnek az 5. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában említett, az állandó strukturált együttműködéssel összefüggő értékelési tevékenységekhez való hozzájárulásáról.

a)

hozzájárul a tagállamok katonai képességeire vonatkozó célkitűzések meghatározásához és a tagállamok által a katonai képességekre vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez, különösen az alábbiak révén:

b)

előmozdítja a műveleti igények harmonizálását, valamint hatékony és egymással kompatibilis beszerzési módszerek elfogadását, különösen az alábbiak révén:

c)

a katonai képességekre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében többoldalú projektekre tesz javaslatot, gondoskodik a tagállamok által végrehajtott programok összehangolásáról és a külön meghatározott együttműködési programok irányításáról, különösen az alábbiak révén:

d)

támogatja a védelmi technológiai kutatásokat, továbbá koordinálja és tervezi a közös kutatási tevékenységeket és a jövőbeli műveleti igények kielégítését szolgáló műszaki megoldások felkutatását, különösen az alábbiak révén:

e)

hozzájárul minden olyan hasznos intézkedés meghatározásához és adott esetben végrehajtásához, amely a védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak erősítését vagy a katonai kiadások hatékonyságának javítását szolgálják, különösen az alábbiak révén:

f)

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására is figyelemmel, támogatja ezen együttműködést, különösen az alábbiak révén:

g)

törekszik a más uniós szakpolitikákkal való koherenciára, amennyiben e szakpolitikák a védelmi képességekre is kihatással vannak;

h)

elősegíti a részt vevő tagállamok közötti mélyebb védelmi együttműködést a szisztematikus és hosszú távú védelmi együttműködés szakpolitikai keretével összhangban;

i)

az EU válságkezelési eljárásainak figyelembevételével támogatást nyújt a KBVP-műveletekhez.

a)

az Ügynökség 10. cikkben említett ügyvezető igazgatója, illetve annak képviselője;

b)

az EUKB elnöke, illetve annak képviselője;

c)

az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) képviselői.

a)

a NATO főtitkárát vagy képviselőjét;

b)

olyan más szerveződések, csoportosulások vagy szervezetek (mint például a LoI keretegyezmény alapján létrehozott szerveződések, csoportosulások vagy szervezetek, valamint az OCCAR és az ESA) vezetőit/elnökeit, amelyek munkája kapcsolódik az Ügynökség tevékenységéhez;

c)

adott esetben más harmadik felek képviselőit.

a)

jóváhagyja a Tanácshoz benyújtandó jelentéseket;

b)

minden évben december 31-ig egyhangúlag elfogadja az Ügynökség általános költségvetését;

c)

jóváhagyja az Ügynökség hároméves tervezési keretét, amely meghatározza az Ügynökség prioritásait az általános költségvetés keretein belül, azzal a kitétellel, hogy a második és a harmadik évre megadott pénzügyi értékek csupán tervezési célt szolgálnak, és nem jelentenek jogilag kötelező erővel bíró felső korlátot;

d)

a 19. cikkel összhangban jóváhagyja az Ügynökségen belüli ad hoc projektek vagy programok létrehozását;

e)

kinevezi az ügyvezető igazgatót és helyettesét;

f)

dönt arról, hogy – a 17. cikkel összhangban – egy vagy több tagállam megbízhatja-e az Ügynökséget bizonyos hatáskörébe tartozó tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével;

g)

jóváhagyja a Tanácsnak vagy a Bizottságnak címzett ajánlásokat;

h)

elfogadja az irányítóbizottság eljárási szabályait;

i)

módosíthatja az Ügynökség általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket;

j)

módosíthatja ideiglenes és szerződéses személyzetre, valamint a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat és előírásokat;

k)

megállapítja a tagállamoknak az 1. cikk (4) bekezdésében említett részvételére vagy kilépésére vonatkozó részletes technikai és pénzügyi rendelkezéseket;

l)

elfogadja az Ügynökség vezetője által az adminisztratív megállapodásokról folytatott tárgyalásokra vonatkozó irányelveket;

m)

jóváhagyja a 23. cikk (1) bekezdésében említett ad hoc megállapodásokat;

n)

megköti a 26. cikk (1) bekezdésében említett adminisztratív megállapodásokat az Ügynökség és harmadik felek között;

o)

jóváhagyja az éves elszámolásokat és a mérleget;

p)

hozzájárulását adja az Ügynökség szervezeti felépítésével kapcsolatos határozatokhoz;

q)

jóváhagyja a 25. cikkben említett szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat és együttműködési megállapodásokat, az adminisztratív jellegű megállapodások kivételével;

r)

elfogadja az Ügynökség megbízatásának teljesítésével kapcsolatos egyéb határozatokat is.

a)

az irányítóbizottság adminisztratív és költségvetési határozatait előkészítő bizottságok, amelyek a részt vevő tagállamok küldötteiből és a Bizottság egy képviselőjéből állnak;

b)

az Ügynökség hatáskörébe tartozó meghatározott kérdésekre szakosodott bizottságok. Ezek a bizottságok a részt vevő tagállamok küldötteiből és – az irányítóbizottság eltérő rendelkezése hiányában – a Bizottság egy képviselőjéből állnak.

a)

az Ügynökség hároméves tervezési kerete végrehajtásának biztosítása;

b)

az irányítóbizottság munkájának előkészítése;

c)

az irányítóbizottságnak benyújtandó éves általános költségvetés-tervezet elkészítése;

d)

az irányítóbizottságnak benyújtandó hároméves tervezési keret elkészítése;

e)

szoros együttműködés biztosítása a Tanács előkészítő szerveivel, különösen a PBB-vel és az EUKB-vel, és e szervek információval történő ellátása;

f)

a 4. cikk (2) bekezdésében említett jelentések elkészítése;

g)

a bevételi és kiadási kimutatás elkészítése, valamint az Ügynökség általános költségvetésének és az Ügynökségre bízott ad hoc projektek vagy programok költségvetésének végrehajtása;

h)

az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

i)

valamennyi biztonsági vonatkozású feladat;

j)

valamennyi személyzeti ügy.

a)

a közvetlenül az Ügynökség által, határozott idejű szerződéssel, a részt vevő tagállamok állampolgárai közül kiválasztott alkalmazottak. A személyzet ezen tagjaira vonatkozó szabályzatot a Tanács egyhangúlag elfogadta (6). Ezt a szabályzatot az irányítóbizottság szükség esetén felülvizsgálja és módosítja, amennyiben erre felhatalmazással rendelkezik.

b)

a részt vevő tagállamok által az Ügynökség szervezetén belüli tisztségekre vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt nemzeti szakértők. A személyzet ezen tagjaira vonatkozó szabályzatot a Tanács egyhangúlag elfogadta (7). Ezt a szabályzatot az irányítóbizottság szükség esetén felülvizsgálja és módosítja, amennyiben erre felhatalmazással rendelkezik.

c)

az Ügynökséghez szükség szerint határozott időtartamra és/vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt uniós tisztviselők.

a)

olyan harmadik országok, szervezetek és egyéb szereplők személyzete, akik illetményüket ezektől kapják és amelyekkel az Ügynökség adminisztratív megállapodást kötött a 26. cikk (1) bekezdése szerint, és akiket az irányítóbizottság jóváhagyásával, a megállapodásokban megállapított feltételek mellett rendelnek ki vagy helyeznek át az Ügynökséghez;

b)

szerződéses alkalmazottak és kirendelt szakértők az Ügynökség IV. fejezetben említett egy vagy több ad hoc projektjének vagy programjának végrehajtásához való hozzájárulás céljából. Ilyen esetekben az adott ad hoc projektekhez vagy programokhoz rendelt költségvetésből fedezhető a szerződéses alkalmazottak alapbére, valamint az érintett kirendelt nemzeti szakértők juttatásai és költségei.

a)

az alábbiakhoz szükségesnek ítélt előirányzatok:

b)

a kiadások fedezéséhez szükséges bevételek előrejelzése.

a)

a részt vevő tagállamok által a bruttónemzetijövedelem- (GNI-)skála alapján befizetendő hozzájárulások;

b)

egyéb bevételek.

a)

az Unió általános költségvetéséből eseti alapon, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali mechanizmusok teljes körű tiszteletben tartásával;

b)

tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb harmadik felektől, kivéve, ha az az irányítóbizottság az Ügynökségtől kapott ilyen tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül ettől eltérően rendelkezik.

a)

Amennyiben a GNI-skálát kell alkalmazni, a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok hozzájárulásainak bontását az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon, és a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatnak (9), illetve az annak helyébe lépő bármely más határozatnak megfelelően a bruttónemzetitermék-kulcs alapján kell meghatározni.

b)

Az egyes hozzájárulások kiszámítására vonatkozó adatok az Unió legutóbb elfogadott költségvetéséhez csatolt, „Az általános költségvetés finanszírozásának összefoglalása a saját források típusa és tagállam szerinti bontásban” elnevezésű táblázat „GNI-alapú saját források” oszlopában szerepelnek. Valamennyi hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállam hozzájárulásának mértéke arányos az érintett tagállam GNI-jének a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok teljes GNI összesítésében képviselt részével.

a)

Az Ügynökség általános költségvetésének finanszírozására irányuló hozzájárulásokat a részt vevő tagállamok az adott pénzügyi évben március 15-ig, június 15-ig és október 15-ig, három egyenlő részletben fizetik be.

b)

Módosító költségvetés elfogadása esetén az érintett tagállamok a szükséges hozzájárulásokat a hozzájárulás-igénylési felhívás elküldésétől számított hatvan napon belül fizetik be.

c)

A hozzájárulásuk befizetéséhez kapcsolódó banki díjakat a tagállamok fizetik.

d)

Amennyiben az éves költségvetést november 30-ig nem hagyják jóvá, az Ügynökség egy adott tagállam kérelmére e tagállam számára egyedi ideiglenes hozzájárulás-igénylési felhívást bocsáthat ki.

a)

a projekt vagy program irányítására vonatkozó szabályokat;

b)

adott esetben a projekthez vagy programhoz kapcsolódó ad hoc költségvetést, a hozzájárulások kiszámításának kulcsát és a szükséges végrehajtási szabályokat;

c)

a harmadik felek esetleges részvételét a (4) bekezdésben említett bizottságban. E harmadik felek részvétele nem sértheti az Unió döntéshozatali autonómiáját.

a)

közbeszerzési szerződések segítségével, a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban eszközölt beszerzés;

b)

a 18. cikkben említett pénzügyi rendelkezésekkel és szabályokkal összhangban odaítélt támogatások.

a)

az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó költségek;

b)

a 13. cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett költségek, amennyiben közvetlenül az érintett ad hoc projektek vagy programok irányításának következtében merültek fel.

a)

az Ügynökség és a harmadik fél közötti kapcsolat fennállásának alapelvére;

b)

az Ügynökség munkájához kapcsolódó témakörökben folytatandó konzultációkra vonatkozó rendelkezésekre;

c)

a biztonsági kérdésekre.

13.10.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/75

(1)

A Tanács 2011. május 9-én fogadta el a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2011/273/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács azóta számos alkalommal határozottan elítélte a szíriai rezsim által Szíria polgári lakossága ellen alkalmazott erőszakos elnyomást. A Tanács több ízben is mélységes aggodalmának adott hangot a szíriai helyzet folyamatos romlása, és különösen az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű és rendszeres megsértése miatt.

(3)

A Tanács 2014. április 14-én – összhangban a 2012. január 23-i tanácsi következtetésekkel, amelyekben a Tanács megerősítette az EU azon kötelezettségvállalását, hogy mindaddig további intézkedéseket fog hozni a rezsimmel szemben, amíg tart az elnyomás – kijelentette, hogy az Unió mindaddig folytatni fogja a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos politikáját a rezsimre irányulóan, amíg az fel nem hagy az elnyomással.

(4)

A Tanács több alkalommal is mély aggodalommal vette tudomásul a szíriai rezsim arra tett kísérleteit, hogy az uniós korlátozó intézkedéseket megkerülve továbbra is finanszírozást és támogatást biztosítson a rezsim számára a polgári lakossággal szemben gyakorolt erőszakos elnyomáshoz.

(5)

A Tanács megállapítja, hogy a szíriai rezsim folytatja az elnyomás politikáját, és tekintettel a helyzet súlyosságára és tartósságára, úgy ítéli meg, hogy fenn kell tartani az érvényben lévő korlátozó intézkedéseket és biztosítani kell azok hatékonyságát, oly módon, hogy továbbfejlesztjük őket, ugyanakkor megőrizzük célzott és differenciált megközelítésüket, továbbá szem előtt tartjuk a szíriai lakosság humanitárius helyzetét. A Tanács úgy véli, hogy tekintettel a Szíriában uralkodó egyedi körülményekre, személyek és szervezetek bizonyos kategóriái különleges jelentőséggel bírnak a korlátozó intézkedések hatékonysága szempontjából.

(6)

A Tanács megállapította, hogy mivel a szíriai rezsim szoros ellenőrzése alatt tartja a gazdaságot, a Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek közül csak egy szűk belső kör tudja fenntartani státuszát, mégpedig oly módon, hogy szoros kapcsolatban áll a rezsimmel és élvezi annak támogatását, továbbá befolyással bír rá. A Tanács úgy ítéli meg, hogy korlátozó intézkedések bevezetésével belépési korlátozásokat kell alkalmaznia, valamint be kell fagyasztania a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt, Szíriában tevékenykedő vezető üzletemberek pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait, illetve a hozzájuk tartozó, a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást, megakadályozva ezzel, hogy anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtsanak a rezsimnek, és elősegítve, hogy befolyásuk révén fokozódjon a nyomás a rezsimre az elnyomás megszüntetése végett.

(7)

A Tanács megállapította továbbá, hogy mivel Szíriában a hatalmat hagyományosan családi alapon gyakorolják, a jelenlegi szíriai rezsimben a hatalom az Asszád és a Makhluf család befolyásos tagjainak kezében összpontosul. A Tanács úgy ítéli meg, hogy korlátozó intézkedéseket kell hozni az Asszád és a Makhluf család egyes, a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt tagjaihoz tartozó, a tulajdonukat képező, továbbá az általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztása, valamint az említett személyek belépésének korlátozása érdekében, egyrészt azért, hogy ezen családtagokon keresztül közvetlenül nyomást lehessen gyakorolni a rezsimre az elnyomás megszüntetése végett, másrészt, hogy meg lehessen akadályozni a korlátozó intézkedéseknek a családtagokon keresztüli megkerülését.

(8)

A szíriai kormány miniszterei egyetemlegesen felelősek a szíriai rezsim által gyakorolt elnyomásért. A Tanács megállapította, hogy a szíriai kormány korábbi miniszterei – tekintettel a jelenlegi szíriai rezsim sajátos helyzetére – valószínűleg továbbra is befolyással bírnak a rezsimre. A Tanács ezért úgy véli, hogy korlátozó intézkedéseket kell hozni a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt, a szíriai kormány minisztereihez, valamint a kormányban 2011 májusát követően tisztséget vállaló, korábbi miniszterekhez tartozó, a tulajdonukat képező, továbbá az általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztása, valamint az említett személyek belépésének korlátozása érdekében.

(9)

A szíriai fegyveres erők kulcsszerepet játszanak abban, hogy a rezsim végrehajthassa elnyomó politikáját, és megsértse az emberi jogokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, így a fegyveres erők tisztjei tekintetében fennáll annak komoly veszélye, hogy további erőszakos cselekményeket követnek el. Emellett a Tanács megállapította, hogy a szíriai fegyveres erők korábbi magas rangú tisztjei – tekintettel a szíriai fegyveres erők sajátos helyzetére – valószínűleg továbbra is befolyással bírnak a rezsimre. A Tanács ezért úgy véli, hogy korlátozó intézkedéseket kell hozni a szíriai fegyveres erőknek a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt magas rangú tisztjeihez, valamint a szíriai fegyveres erők kötelékében 2011 májusát követően szolgáló, szintén a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt korábbi magas rangú tisztekhez tartozó, a tulajdonukat képező, továbbá az általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztása, valamint az említett személyek belépésének korlátozása érdekében.

(10)

A szíriai biztonsági és hírszerző szolgálatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a rezsim végrehajthassa elnyomó politikáját, és megsértse az emberi jogokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, így azok tisztjei tekintetében fennáll annak komoly veszélye, hogy további erőszakos cselekményeket követnek el. Emellett a Tanács megállapította, hogy a szíriai biztonsági és hírszerző szolgálatok korábbi tisztjei – tekintettel e szolgálatok sajátos helyzetére – valószínűleg továbbra is befolyással bírnak a rezsimre. A Tanács ezért úgy véli, hogy korlátozó intézkedéseket kell hozni a szíriai biztonsági és hírszerző szolgálatoknak a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt tagjaihoz, valamint a 2011 májusát követően szolgálatot teljesítő, szintén a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt korábbi tagjaihoz tartozó, a tulajdonukat képező, továbbá az általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztása, valamint az említett személyek belépésének korlátozása érdekében.

(11)

A Tanács megállapította, hogy a rezsimhez kötődő milíciák támogatják a szíriai rezsim elnyomó politikáját, valamint a szíriai rezsim parancsára, illetve annak nevében emberi jogi visszaéléseket követnek el és megsértik a nemzetközi humanitárius jogot, így ezen milíciák tagjai tekintetében fennáll annak komoly veszélye, hogy további erőszakos cselekményeket követnek el. A Tanács ezért úgy véli, hogy korlátozó intézkedéseket kell hozni a szíriai rezsimhez kötődő milíciáknak a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt tagjaihoz tartozó, a tulajdonukat képező, továbbá az általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszköz és gazdasági erőforrás befagyasztása, valamint az említett személyek belépésének korlátozása érdekében.

(12)

Szíriában az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog vegyi fegyverekkel történő megsértésének megelőzése érdekében a Tanács úgy ítéli meg, hogy korlátozó intézkedéseket kell hozni a Tanács által azonosított és az I. mellékletben felsorolt, az érintett ágazatban tevékenykedő személyekkel, szervezetekkel, egységekkel, ügynökségekkel, szervekkel és intézményekkel szemben.

(13)

A korlátozó intézkedések nem érintik az Unió tagállamaiba akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletek tagjait a nemzetközi jog, többek között a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény és a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény alapján megillető kiváltságokat és mentességeket. A korlátozó intézkedések továbbá nem érintik a tagállamok Szíriában folytatott diplomáciai tevékenységeit és konzuli segítségnyújtást.

(14)

A (6)–(12) preambulumbekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyekre vagy szervezetekre nem vonatkoznak a korlátozó intézkedések, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.

(15)

A jegyzékbe vételre vonatkozó határozatokat egyéni és eseti alapon kell meghozni, aminek során szem előtt kell tartani az intézkedés arányosságát is.

(16)

A 2011/273/KKBP határozatot felváltó 2013/255/KKBP határozatot (2) ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A határozat a következő preambulumbekezdésekkel egészül ki:

2.

A (3) preambulumbekezdés számozása (15) preambulumbekezdésre változik.

3.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az I. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyeknek és a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyeknek, valamint a velük kapcsolatban álló személyeknek a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását.

(2)   A Tanácsnak a szíriai helyzettel összefüggésben – az (5)-(11) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – tett megállapításaival és értékelésével összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbiaknak a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását:

(3)   A (2) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket nem veszik fel a személyeknek és szervezeteknek az I. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.

(4)   A jegyzékbe vételre vonatkozó határozatokat egyéni és eseti alapon kell meghozni, aminek során szem előtt kell tartani az intézkedés arányosságát is.

(5)   Az (1) és (2) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.

(6)   Az (1) és (2) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot nemzetközi jogi kötelezettségek terhelnek, nevezetesen:

(7)   A (6) bekezdés rendelkezéseit azokra az esetekre is alkalmazni kell, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.

(8)   A Tanácsot értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (6) vagy a (7) bekezdés értelmében mentességet ad.

(9)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések alól, ha az utazást sürgős humanitárius ok vagy kormányközi értekezleteken való részvétel indokolja, beleértve az Unió által támogatott, vagy az EBESZ elnöki tisztét betöltő tagállamban tartott értekezleteket, amennyiben ott a szíriai demokráciát, emberi jogokat és jogállamiságot közvetlenül elősegítő politikai párbeszéd zajlik.

(10)   Ha valamely tagállam a (9) bekezdés szerinti mentességet szándékozik adni, erről írásban értesítenie kell a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ellen a Tanács egy vagy több tagja – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül – írásban kifogást emel. Abban az esetben, ha a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(11)   Azokban az esetekben, amikor az (6)–(10) bekezdésnek megfelelően egy tagállam engedélyezi az I. mellékletben felsorolt személyeknek a területére való beutazását vagy az azon történő átutazását, az engedély az abban megjelölt célra és az érintett személyre korlátozódik.”.

4.

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

(1)   Be kell fagyasztani az I. és a II. mellékletben felsorolt, a szíriai polgári lakosság ellen irányuló erőszakos elnyomásért felelős személyekhez, a rezsimet támogató és abból hasznot húzó személyekhez és szervezetekhez, valamint a velük kapcsolatban álló hozható személyekhez és szervezetekhez tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

(2)   A Tanácsnak a szíriai helyzettel összefüggésben – az (5)–(11) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – tett megállapításaival és értékelésével összhangban be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó, vagy tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:

(3)   A (2) bekezdésben említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyeket, szervezeteket vagy szerveket nem veszik fel a személyeknek és szervezeteknek az I. mellékletben foglalt jegyzékébe, illetve nem tartják őket jegyzéken, amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy nem, illetve már nem állnak kapcsolatban a rezsimmel, vagy nem gyakorolnak befolyást arra, vagy nem áll fenn velük kapcsolatban az intézkedések kijátszásának valós veszélye.

(4)   A jegyzékbe vételre vonatkozó határozatokat egyéni és eseti alapon kell meghozni, aminek során szem előtt kell tartani az intézkedés arányosságát is.

(5)   Az I. és a II. mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek részére vagy javára semmilyen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás – sem közvetlenül, sem közvetve – nem bocsátható rendelkezésre.

(6)   Az illetékes tagállami hatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezheti egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, annak megállapítását követően, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

A tagállamok az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

(7)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

A tagállamok az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

(8)   Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a jegyzékbe vett személyt vagy szervezetet abban, hogy a jegyzékbe vétele előtt szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tegyen, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.

(9)   Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a II. mellékletben szereplő valamely jegyzékbe vett szervezetet abban, hogy a jegyzékbe vételének időpontját követő 2 hónapos időtartam alatt a jegyzékbe vételének időpontját követően kapott, befagyasztott pénzeszközökből vagy gazdasági erőforrásokból kifizetést eszközöljön, amennyiben e kifizetés kereskedelemfinanszírozással kapcsolatos szerződés értelmében válik esedékessé, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – sem közvetlenül, sem közvetve – nem az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.

(10)   A (5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a befagyasztott számlákhoz hozzáadódó következő tételekre:

(11)   Az (1), (2) és (5) bekezdés nem alkalmazandó a Szíriai Központi Bank jegyzékbe vételének időpontját követően kapott és befagyasztott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Központi Bank által vagy rajta keresztül történő átadására, vagy a Szíriai Központi Bank jegyzékbe vételének időpontját követően pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Központi Bank részére vagy rajta keresztül történő átadására, amennyiben ez az átadás egy jegyzékbe nem vett pénzügyi intézmény által teljesített, konkrét kereskedelmi szerződésen alapuló kifizetéshez kapcsolódik, feltéve, hogy az érintett tagállam eseti alapon megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.

(12)   Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó befagyasztott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Központi Bank által vagy rajta keresztül történő átadására, amennyiben az átadás célja, hogy tagállami joghatóság alá tartozó pénzintézetek számára likviditást biztosítson kereskedelemfinanszírozás céljából, feltéve, hogy az átadást az érintett tagállam engedélyezte.

(13)   Az (1), (2) és (5) bekezdés nem alkalmazandó a befagyasztott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak az I. vagy a II. mellékletben szereplő pénzügyi szerv által vagy rajta keresztül történő átadására, amennyiben az átadás az I. vagy a II. mellékletben nem szereplő személy vagy szervezet általi kifizetéshez kapcsolódik és az Európai Unióban tanulmányokat folytató, illetve szakképzésben vagy tudományos kutatásban részt vevő szíriai állampolgárok részére történő pénzügyi támogatás nyújtásával kapcsolatos, feltéve, hogy az érintett tagállam eseti elbírálás alapján megállapította, hogy a kifizetést – sem közvetlenül, sem közvetve – nem az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.

(14)   Az (1), (2) és (5) bekezdés nem alkalmazandó a Syrian Arab Airlines (Szíriai Arab Légitársaság) vonatkozásában végrehajtott olyan tevékenységekre vagy ügyletekre, amelyek kizárólagos célja uniós állampolgárok és családtagjaik evakuálása Szíriából.

(15)   Az (1), (2) és (5) bekezdés nem alkalmazandó a Szíriai Kereskedelmi Bank jegyzékbe vételének időpontját követően az Unión kívülről kapott és befagyasztott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Kereskedelmi Bank által vagy rajta keresztül történő átadására, vagy a Szíriai Kereskedelmi Bank jegyzékbe vételének időpontját követően az Unión kívülről kapott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Kereskedelmi Bank részére vagy rajta keresztül történő átadására, amennyiben ez az átadás egy jegyzékbe nem vett pénzügyi intézmény által teljesített, valamely polgári célt szolgáló egészségügyi felszerelések, élelmiszer, menedék vagy higiénia biztosítására szóló konkrét kereskedelmi szerződésen alapuló kifizetéshez kapcsolódik, feltéve, hogy az érintett tagállam eseti alapon megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.”

4.

A 30. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Tanács közli a jegyzékbe vételre vonatkozó határozatát – beleértve a jegyzékbe vétel okait is – az érintett személlyel, szervezettel vagy szervvel – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján –, lehetővé téve, hogy az érintett személy, szervezet vagy szerv észrevételeket nyújtson be. Így különösen, ha egy személyt, szervezetet vagy szervet a személyeknek, szervezeteknek vagy szerveknek a 27. cikk (2) bekezdésében és a 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamely kategóriába tartozása miatt vették fel az I. mellékletben szereplő jegyzékbe, a személy, szervezet vagy szerv bizonyítékot és észrevételt nyújthat be arra vonatkozóan, hogy az említett kategóriába való tartozása ellenére miért tartja indokolatlannak a jegyzékbe vételét.”