ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 239

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. szeptember 15.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról ( 1 )

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2015/1514 végrehajtási rendelete (2015. szeptember 14.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról

30

 

*

A Bizottság (EU) 2015/1515 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. június 5.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

63

 

*

A Bizottság (EU) 2015/1516 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. június 10.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az európai strukturális és beruházási alapok által a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában finanszírozott műveletekre vonatkozó átalány megállapításáról

65

 

*

A Bizottság (EU) 2015/1517 végrehajtási rendelete (2015. szeptember 11.) az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 236. alkalommal történő módosításáról

67

 

*

A Bizottság (EU) 2015/1518 végrehajtási rendelete (2015. szeptember 14.) az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

69

 

*

A Bizottság (EU) 2015/1519 végrehajtási rendelete (2015. szeptember 14.) az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az 597/2009/EK tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

99

 

 

A Bizottság (EU) 2015/1520 végrehajtási rendelete (2015. szeptember 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

140

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (KKBP) 2015/1521 határozata (2015. szeptember 14.) a Líbiában és térségében a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme kockázatának csökkentését célzó fizikai biztonsági és készletkezelési tevékenységek támogatásáról szóló 2013/320/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

142

 

*

A Tanács (EU) 2015/1522 határozata (2015. szeptember 14.) a Moldovai Köztársaságnak a Felülvizsgált Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében a Kormányzati Beszerzési Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról

144

 

*

A Tanács (EU) 2015/1523 határozata (2015. szeptember 14.) a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról

146

 

*

A Tanács (KKBP) 2015/1524 határozata (2015. szeptember 14.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról

157

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

IRÁNYELVEK

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1513 IRÁNYELVE

(2015. szeptember 9.)

a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, valamint 114. cikkére az ezen irányelv 1. cikkének (3)–(13) bekezdése és 2. cikkének (5)–(7) bekezdése vonatkozásában,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az adott tagállamban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E célérték elérésének a tagállamok számára rendelkezésre álló és várhatóan a legszámottevőbb hozzájárulást nyújtó egyik módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása. A 2009/28/EK hangsúlyozza továbbá, hogy különösen fontos az energiahatékonyság megvalósítása a közlekedési ágazatban, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó, százalékban meghatározott kötelező célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedés általános energiaigénye tovább nő. Ezért tekintettel az energiahatékonyságnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében is játszott fontos szerepére, ösztönözni kell a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatra vonatkozó energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információkat foglaljanak bele a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) IV. melléklete, valamint az energiahatékonyság közlekedési ágazatban történő előmozdítására vonatkozó más uniós jogszabályok alapján benyújtandó jelentéseikbe.

(2)

Tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 7a. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamoknak arra kell kötelezniük az üzemanyag-, illetve energiaforgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúti önjáró munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a belvízi, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A fosszilis tüzelőanyagok forgalmazói számára a fosszilis tüzelőanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.

(3)

A 2009/28/EK irányelv fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása az említett irányelvben megállapított célértékek teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérendő, a fosszilis tüzelőanyagok használatához viszonyított üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.

(4)

Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi eset a földhasználat közvetett megváltozásával jár, amely – ha nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterület átalakításával jár – jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának hatását szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő. E rendelkezéseknek kellőképpen figyelembe kell venniük a már végrehajtott beruházások védelmének szükségességét.

(5)

A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ennek oka, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése céljából célszerű különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a cukornövények és gabonafélék, valamint más keményítőben gazdag növények között. Ezenfelül ösztönözni kell az olyan, új és fejlett bioüzemanyagok kutatását és fejlesztését, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására.

(6)

A feldolgozási maradványok szándékosan növelt, a fő termék rovására történő előállítására való ösztönzés elkerülése érdekében a feldolgozási maradványok fogalommeghatározásából ki kell zárni az olyan feldolgozási eljárás eredményeként létrejövő maradványokat, amelyet kimondottan e célból módosítottak.

(7)

A közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. A fejlett, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versenyeznek az élelmiszer-és takarmánypiaci növény előállítására szolgáló mezőgazdasági területért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen fejlett bioüzemanyagok kutatásának, fejlesztésének és termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért.

(8)

Kívánatos lenne az Unióban felhasznált fejlett bioüzemanyagok fogyasztásának a jelenlegi tendenciákhoz képest jelentősen magasabb szintjét elérni már 2020-ban. Az egyes tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a fejlett bioüzemanyagok fogyasztását, és törekedniük kell arra, hogy a területükön felhasznált bioüzemanyagok fogyasztása elérjen egy minimális szintet, mégpedig az elérni kívánt, nemzeti szintű, jogilag nem kötelező erejű célértékek azon kötelezettség keretében történő meghatározásával, melynek értelmében a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában való részaránya 2020-ban legalább az adott tagállamban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. Amennyiben rendelkezésre állnak, a nemzeti célérték elérésére irányuló tagállami terveket az átláthatóság és a piac számára biztosított kiszámíthatóság növelése érdekében közzé kell tenni.

(9)

Célszerű továbbá, hogy a tagállamok a nemzeti célérték meghatározásának időpontjában beszámoljanak a Bizottságnak a területükön fogyasztott fejlett bioüzemanyagok szintjéről és ezeknek a 2020-ra kitűzött nemzeti célértékeknek a teljesítése terén elért eredményekről, és erről összefoglaló jelentést tegyenek közzé annak céljából, hogy fel lehessen mérni, hogy az ezen irányelv által bevezetett intézkedésekkel mennyire eredményesen csökkenthető a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás kockázata a fejlett bioüzemanyagok előmozdítása révén. A földhasználat közvetett megváltozását kisebb mértékben előidéző és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében nagy mennyiségű megtakarítást eredményező fejlett bioüzemanyagok és azok alkalmazásának előmozdítása várhatóan 2020 után is fontos szerepet töltenek majd be a közlekedés dekarbonizációjában és a karbonszegény közlekedési technológiák kifejlesztésében.

(10)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a közlekedési ágazatban csökkenjenek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés okozta kibocsátások és veszélyek az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretében, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg olyan további eszközöket és intézkedéseket, amelyek a 2020 utáni időszakban is átfogó és technológiai szempontból semleges módon közelítik meg a közlekedés kibocsátáscsökkentésének és energiahatékonyságának, az elektromos hajtású közlekedésnek és a megújuló energiaforrások használatának támogatását.

(11)

Szintén fontos, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó Megújulóenergia-útiterv – amelyet a 2009/28/EK irányelv 23. cikkének (9) bekezdése értelmében a Bizottságnak, többek között a közlekedési ágazat vonatkozásában, 2018-ban kell előterjesztenie – az Európai Tanács 2015. március 20-i ülésén megállapított következtetéseknek megfelelően kidolgozandó, energiával és éghajlattal kapcsolatos, szélesebb körű uniós technológiai és innovációs stratégia részeként kerüljön kidolgozásra. Ezért célszerű megfelelő időben felülvizsgálni a fejlett bioüzemanyag-technológiák kifejlesztésére és bevezetésére vonatkozó ösztönzők hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgálat eredményeit teljes körűen figyelembe lehessen venni a 2020 utáni időszakra vonatkozó útiterv kialakításakor.

(12)

A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások becsült mennyisége közötti különbségek az eltérő adatbevitelből és az olyan mezőgazdasági fejleményekre vonatkozó, eltérő alapfeltevésekből fakadnak, mint például a mezőgazdasági terméshozamokkal és termelékenységgel kapcsolatos tendenciák, a társtermékek hozzárendelése, a megfigyelt globális földhasználat-változás és az erdőirtás aránya, amelyek nem állnak a bioüzemanyag-gyártók ellenőrzése alatt. A bioüzemanyag-alapanyagok legnagyobb részét az Unióban állítják elő, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült kibocsátásokra viszont várhatóan az Unión kívül olyan területeken kerül majd sor, ahol a töblettermelés megvalósítására valószínűleg alacsonyabb költségek mellett nyílik lehetőség. Az Unión kívüli, trópusi erdővel benőtt területek más földhasználati formára való átállítására és az Európai Unión kívüli tőzeglápok lecsapolására vonatkozó feltételezések erőteljesen befolyásolják a biodízel olajnövényekből történő előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült kibocsátásokat, ezért nagyon fontos ezeknek az adatoknak és feltételezéseknek a – földterületek más földhasználati formára való átállításával és az erdőirtással kapcsolatos – mindenkori legfrissebb információk alapján történő felülvizsgálata, beleértve az e területeken a folyamatban lévő nemzetközi programok keretében elért eredmények rögzítését is. A Bizottságnak ezért jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján fel kell mérnie az ezen irányelv által bevezetett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő közvetett földhasználat-változásból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozását célzó intézkedések hatékonyságát és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kiigazított becsült kibocsátási tényezőknek a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé történő felvételének lehetőségét.

(13)

A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. február 13-i bizottsági közleménnyel és „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve”című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleménnyel, amelyek Európa-szerte az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítók működését szorgalmazzák, a 2009/28/EK irányelvben az ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.

(14)

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nagyobb mértékű felhasználása – csakúgy, mint más energiaágazatok esetében – eszközül szolgálhat a közlekedési ágazatot érintő számos kihívás megoldásához is. Indokolt ezért további ösztönzést biztosítani a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a közlekedési ágazatban való használatához, és oly módon megemelni a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiának az elektromos vasúti és közúti járművek energiafogyasztásában képviselt részaránya kiszámításakor alkalmazandó szorzótényezőket, hogy ezáltal fokozódjon e járművek bevezetése és piaci térnyerése. Ezenkívül célszerű megvizsgálni a közlekedési ágazatban megvalósítandó energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzésére irányuló további intézkedések bevezetésének lehetőségét.

(15)

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) elősegíti, hogy az Unió közelebb kerüljön a hulladékkeletkezés elkerülésére és a hulladék erőforrásként történő felhasználására törekvő „újrahasznosító társadalom” kialakításának céljához. A hulladékhierarchia a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén általánosságban prioritási sorrendet állapít meg a környezet szempontjából legelőnyösebb lehetőségek között. A tagállamoknak támogatniuk kell az újrahasznosított anyagoknak a hulladékhierarchiával és az újrahasznosító társadalom kialakításának céljával összhangban történő felhasználását, és amennyiben lehetséges, nem szabad támogatniuk az ilyen újrahasznosított anyagok hulladéklerakóban való elhelyezését vagy elégetését. Egyes olyan alapanyagok, amelyek a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentenek, hulladéknak tekinthetők. Mindazonáltal ezek még felhasználhatók lehetnek olyan egyéb célokra, amelyek magasabb prioritást képviselnek, mint a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiában szereplő energetikai hasznosítás. Ezért a tagállamoknak célszerű kellő figyelmet fordítaniuk a hulladékhierarchia elvére a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok előmozdítására irányuló ösztönzési intézkedéseikben, illetve az ilyen bioüzemanyagok előállításával kapcsolatban a csalási lehetőségek minimalizálására irányuló intézkedéseikben is annak érdekében, hogy az ilyen bioüzemanyag-alapanyagok felhasználását célzó ösztönzők ne hassanak a hulladékcsökkentésre, az újrahasznosítás fokozására, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és fenntartható kiaknázására irányuló erőfeszítések ellenében. A tagállamok a 2009/28/EK irányelv alapján tett jelentéseikbe belefoglalhatják az ennek érdekében hozott intézkedéseiket.

(16)

Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános üvegházhatásúgáz-mérleg javítása érdekében meg kell emelni, illetve negatív ösztönzést kell alkalmazni az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást hozó létesítményekkel kapcsolatos további beruházások tekintetében. A küszöbérték megemelése a 2009/28/EK irányelv 19. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot nyújt a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.

(17)

A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások minimalizálása céljából célszerű korlátozni a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét, anélkül azonban, hogy egyúttal általánosan korlátoznánk az ilyen bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók felhasználását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 193. cikkének megfelelően az uniós szinten bevezetett korlátozás nem sérti a tagállamok számára biztosított azon lehetőséget, hogy alacsonyabb határértékeket állapítsanak meg a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyisége vonatkozásában.

(18)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a korlátozást a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére alkalmazzák.

(19)

Tekintettel a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók mennyisége korlátozásának szükségességére a tagállamoknak törekedniük kell az ilyen bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók e korlátot meghaladó fogyasztásához nyújtott támogatások kivezetésére.

(20)

A gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozás nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok szabadon eldönthessék, hogy milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10 %-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piachoz való hozzáférése továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv ezért nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.

(21)

A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeiről a bioüzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló, a 98/70/EK irányelv szerinti, az üzemanyag-forgalmazók és a Bizottság által végzett jelentéstétel, valamint a bioüzemanyagokból és a folyékony bio-energiahordozókból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló, a 2009/28/EK irányelv szerinti, a Bizottság általi jelentéstétel alkalmával be kell számolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.

(22)

A földhasználat közvetett megváltozása nyomán jelentkező kockázatok akkor merülhetnek fel, ha a kifejezetten energiakinyerés céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények termesztése olyan meglévő mezőgazdasági területen zajlik, amelyet élelmiszer és takarmány termesztésére használnak. Az élelmiszer- és takarmánynövényekhez képest azonban a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett növények magasabb terméshozammal rendelkeznek és képesek hozzájárulni az erősen leromlott és szennyeződött földterületek helyreállításához. Ennek ellenére a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett növényekből származó bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával és az ennek következtében létrejött földhasználat-változás tényleges hatásaival kapcsolatos információk korlátozottak. Ezért a Bizottságnak figyelemmel kellene követnie a kifejezetten nem élelmezési célú növényekből származó bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók Unió területén történő előállítását és fogyasztását és az ehhez kapcsolódó hatásokat, és arról rendszeresen be kellene számolnia. Az Unióban már működő projekteket azonosítani kellene és fel kellene használni a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó kockázatok és előnyök alaposabb elemzéséhez használt információbázisok fejlesztéséhez.

(23)

Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok esetében a termelékenység fokozását célzó rendszerek hiányában szokványosnak tekintett szinteken túlmutató, az intenzív kutatáson, a technológiai fejlődésen és a tudástranszferen keresztül a mezőgazdasági ágazatokban megvalósuló hozamnövekedés, valamint az olyan területeken megvalósuló másodvetés, amelyeket korábban nem használtak másodvetés céljára, hozzájárulhat a földhasználat közvetett megváltozása hatásainak enyhítéséhez. Amennyire e hatások enyhítésének mértéke nemzeti szinten, illetve projektszinten számszerűsíthető, az ezen irányelv keretében bevezetett intézkedések kétféleképpen is tükrözhetik a termelékenység terén elért javulást: egyrészt a földhasználat közvetett megváltozásából eredő alacsonyabb becsült kibocsátási értékeken keresztül, másrészt pedig a megújuló energiaforrásból származó energiának a közlekedés területén 2020-ra elérendő részarányához az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok által biztosított hozzájárulás révén.

(24)

Az önkéntes rendszerek egyre fontosabb szerephez jutnak a 98/70/EK irányelvben és a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Ezért helyénvaló a Bizottságot megbízni azzal, hogy az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (6) bekezdésével és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (6) bekezdésével összhangban már elismert rendszereket is – előírja a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy a legjobb gyakorlatok azonosításának, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtásának a céljából elkészíthesse jelentését az önkéntes rendszerek működéséről.

(25)

A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében célszerű tisztázni, hogy milyen feltételek alapján kell alkalmazni a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvvel összhangban létrehozott, a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését célzó valamennyi rendszer közötti kölcsönös elismerés elvét.

(26)

Az élelmezés- és táplálkozásbiztonság terén minden szinten elengedhetetlen a helyes kormányzás és az összes emberi jogot felölelő, jogokon alapuló megközelítés, az élelmezés- és táplálkozásbiztonságra gyakorolt kedvezőtlen hatások esetén pedig egységességre kell törekedni a különböző szakpolitikák között. Ebben az összefüggésben különösen fontos a földbirtoklást és a földhasználati jogokat érintő kormányzás és biztonság. Ezért a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari rendszerekbe történő felelős beruházásra vonatkozó elveket, amelyeket az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Világélelmezés-biztonsági Bizottsága 2014 októberében fogadott el. Helyénvaló, hogy a tagállamok támogassák a földbirtoklás, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó, a Világélelmezés-biztonsági Bizottság által 2013 októberében elfogadott önkéntes iránymutatások végrehajtását.

(27)

Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok kapcsán általában felmerülnek a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében jelentkező kockázatok, de ez alól vannak kivételek is. A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell az olyan rendszerek kialakítását és alkalmazását, amelyekkel megbízhatóan igazolható, hogy az adott projekt keretében előállított, adott mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag nem szorította ki az egyéb célokat szolgáló termesztést. Ez például abban az esetben fordulhat elő, amikor az előállított bioüzemanyagok mennyisége megegyezik azon többlettermelés mennyiségével, amely a termelékenység fokozását célzó ilyen rendszerek nélküli termelési mennyiségek meghaladását célzó termelékenység-fokozó beruházások révén állítható elő, vagy amennyiben a bioüzemanyagok előállítása olyan földterületeken történik, amelyeken a földhasználat közvetlen megváltozása nem fejtett ki jelentős negatív hatást az adott földterület által már előzőleg is biztosított olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokra, mint például a szénkészletek védelme és a biológiai sokféleség. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia az ilyen rendszerek azonosítására és tanúsítására vonatkozó kritériumok meghatározásának lehetőségét, amelyek megbízhatóan képesek igazolni, hogy az adott projekt keretében előállított, adott bioüzemanyag-alapanyag mennyisége nem szorította ki a bioüzemanyag-előállítástól eltérő célú termesztést, és hogy a bioüzemanyag-alapanyagot az Unió bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumaival összhangban termesztették. E célból az alapanyagoknak csak a kiszorítás ilyen rendszer révén elért tényleges mérséklődésének megfeleltethető mennyiségei vehetők figyelembe.

(28)

Indokolt egymáshoz igazítani az alapértelmezett értékek alkalmazásának szabályait, mert ezzel biztosítható a gyártás földrajzi helyétől független, egyenlő bánásmód a gyártók számára. Míg a harmadik országok használhatnak alapértelmezett értékeket, addig az uniós gyártóknak a jelenlegi szabályok szerint a tényleges értékeket kell alapul venniük, ha azok meghaladják az alapértelmezett értékeket vagy ha az adott tagállam elmulasztott jelentést benyújtani, ez pedig növeli adminisztratív terheiket. A jelenlegi szabályozás ezért egyszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy az alapértelmezett értékek használata ne kizárólag a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (2) bekezdésében említett listákon szereplő uniós földterületekre korlátozódjon.

(29)

Az EUMSZ hatálybalépésével a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelv alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket az EUMSZ 290. és 291. cikkében foglaltakhoz kell igazítani.

(30)

A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(31)

A 98/70/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a bioüzemanyag-előállítási módokat illetően a becsült jellemző és alapértelmezett értékek hozzáadása, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés kiigazítása, továbbá a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó alapértelmezett értékek megállapítása, a szén-dioxid-leválasztás és a közlekedési célú felhasználás tekintetében.

(32)

A 2009/28/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon bioüzemanyag-alapanyagokat és üzemanyagokat felsoroló jegyzék esetleges kibővítése tekintetében, amelyek esetében úgy kell tekinteni, hogy az említett irányelv 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítéséhez való hozzájárulásuk az energiatartalmuk kétszeresének felel meg, továbbá a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításának módjait illetően a becsült jellemző és alapértelmezett értékek hozzáadása, valamint a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez való, a 2009/28/EK irányelv III. melléklete szerinti hozzáigazítása tekintetében.

(33)

Különösen fontos, hogy a Bizottság a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv alkalmazása tekintetében végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(34)

A Bizottságnak a mindenkori legkiválóbb és legfrissebb tudományos eredmények alapján felül kell vizsgálnia, hogy milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás hatásának korlátozása, valamint az e hatás további minimalizálását célzó módszerek alkalmazása szempontjából.

(35)

Fontos, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatával járó, fenntartható bioüzemanyagokba és a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésének egyéb módjaiba történő befektetések hosszú távú kilátásainak megteremtése érdekében a Bizottság késedelem nélkül benyújtsa a 2020 utánra szóló költséghatékony és technológiasemleges szakpolitikára vonatkozó átfogó javaslatát.

(36)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (8) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely részletesen ismerteti az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(37)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúti gépjárművekben és a nem közúti önjáró munkagépekben használt üzemanyagok egységes piacának biztosítását és az ilyen üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 98/70/EK irányelv módosításai

A 98/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

„10.   »nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok«: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;

11.   »keményítőben gazdag növények«: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

12.   »a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok«: azok a bioüzemanyagok, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

13.   »feldolgozási maradvány«: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

14.   »mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok«: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban.”.

2.

A 7a. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„A légi közlekedésben használt bioüzemanyagok forgalmazói számára a tagállamok lehetővé tehetik, hogy hozzájáruljanak az e cikk (2) bekezdésében meghatározott kibocsátáscsökkentési kötelezettséghez, amennyiben a bioüzemanyag megfelel a 7b. cikkben lefektetett fenntarthatósági kritériumnak.”;

b)

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az e cikk első albekezdésében említett célértéknek való megfelelés céljából a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből és az elsősorban energiakinyerés céljára mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok maximális hozzájárulása nem haladhatja meg a 2009/28/EK irányelv 3. cikk (4) bekezdése második albekezdésének d) pontjában meghatározott maximális hozzájárulást.”;

c)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk (4) bekezdésének a tagállamok általi egységes végrehajtását biztosító részletes szabályok megállapítása érdekében.”;

d)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy legkésőbb 2017. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapértelmezett értékeinek megállapítása érdekében, amennyiben ezeket az értékeket 2015. október 5-ig nem állapítják meg a következők tekintetében:

a)

nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagok;

b)

szén-dioxid-leválasztás és közlekedési célú felhasználás.

(7)   A tagállamok az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel keretében gondoskodnak arról, hogy az üzemanyag-forgalmazók évente jelentést tegyenek a tagállam által kijelölt hatóságnak a bioüzemanyag előállítási módjairól, az V. melléklet A. részében szereplő alapanyag-kategóriákból nyert bioüzemanyagok mennyiségéről, valamint a teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátásról, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, a bioüzemanyagok által okozott kibocsátások becsült előzetes középértékeit is beleértve. A tagállamok ezeket az adatokat továbbítják a Bizottságnak.”.

3.

A 7b. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli csökkenésnek legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. október 5-ét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok vonatkozásában. Egy létesítmény akkor tekintendő úgy, hogy üzemel, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok előállítását.

A 2015. október 5-én vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli csökkenésnek 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok használatából eredő üvegházhatású gázkibocsátásbeli megtakarítást a 7d. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”;

b)

a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

4.

A 7c. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az e bekezdés első két albekezdésében említett megfelelő és lényeges információk jegyzékének összeállítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Így a Bizottság elsősorban azt biztosítja, hogy ezen adatszolgáltatás ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet általában a gazdasági szereplők és a mezőgazdasági kistermelők, termelői szervezetek és szövetkezetek számára.”;

b)

az (5) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A (4) bekezdésben említett önkéntes rendszerek (a továbbiakban: önkéntes rendszerek) rendszeresen, évente legalább egyszer közzéteszik a független auditot végző tanúsító szervek jegyzékét, feltüntetve, hogy az egyes tanúsító szerveket mely szervezet vagy nemzeti hatóság ismerte el, illetve hogy azok mely szervezet vagy nemzeti hatóság ellenőrzése alatt állnak.

Elsősorban a csalás megelőzése érdekében a Bizottság kockázatértékelés, illetve az e cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett jelentések alapján pontosan meghatározhatja a független auditra vonatkozó előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezt a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.”;

c)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az e cikk (4) bekezdése alapján meghozott határozatokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen határozatok érvényességének időtartama legfeljebb öt év.

A Bizottságnak elő kell írnia, hogy az önkéntes rendszerek közül azoknak, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak, 2016. október 6-ig és azt követően évente, minden év április 30-ig egy, az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott szempontok mindegyikére kiterjedő jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára. A jelentésnek általában az előző naptári évre kell kiterjednie. Az első jelentésnek 2015. szeptember 9-ét követő legalább hat hónapos időszakra kell kiterjednie. A jelentéstételi kötelezettség csak azokra az önkéntes rendszerekre vonatkozik, amelyek legalább 12 hónapja működnek.

A Bizottság 2017. április 6-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi az e bekezdés második albekezdésében említett jelentéseket, és áttekinti azoknak a (4) bekezdésben említett megállapodásoknak vagy azoknak az önkéntes rendszereknek a működését, amelyekre vonatkozóan e cikkel összhangban határozatot hoztak, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat. A jelentésnek a rendelkezésre álló legjobb információkon – így többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó információkon –, továbbá az érintett megállapodások vagy rendszerek alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia. A jelentésben a következőket kell elemezni:

 

általánosságban:

a)

az auditok függetlensége, módja és gyakorisága az e követelmények kapcsán a Bizottság által a szóban forgó önkéntes rendszer elfogadásáról szóló dokumentációban megfogalmazottakkal, valamint az ágazati legjobb gyakorlattal kapcsolatban;

b)

az előírásoknak való nem megfelelés feltárására és kezelésére szolgáló módszerek hozzáférhetősége, az e módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok és e módszerek alkalmazásának átláthatósága, különös tekintettel a rendszer tagjai részéről elkövetett – vélt vagy valós – súlyos jogsértésekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére;

c)

átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országaiban és régióiban használt nyelveken elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetők és a vonatkozó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége és az audit jelentések hozzáférhetősége;

d)

az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel a határozathozatalt megelőzően az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata és az auditok során folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

e)

a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;

f)

a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma;

g)

a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus végrehajtásának egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint adott esetben a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

 

és különösen:

h)

lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i)

a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j)

a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k)

a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

A tagállamok a nemzeti rendszerüket bejelenthetik a Bizottságnak. A Bizottság e rendszereket elsőbbséggel értékeli. Az ily módon bejelentett nemzeti rendszerek az ezen irányelv által meghatározott feltételeknek való megfelelésére vonatkozó határozatot – a bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzésére szolgáló rendszerek kölcsönös két- és többoldalú elismerésének a megkönnyítése érdekében – a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a határozat kedvező, az e cikkel összhangban létrehozott rendszerek a 7b. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzését illetően nem utasíthatják el az adott tagállam rendszereinek kölcsönös elismerését.”;

d)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja valamely bioüzemanyag-forrás tekintetében a 7b. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül – a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó forrásból származó bioüzemanyagot figyelembe veheti-e a 7a. cikk alkalmazásában.”.

5.

A 7d. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3), (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig a (2) bekezdésben említettekkel egyenértékű és az illetékes szervek által készített jelentésekben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről.

(4)   A Bizottság – a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak az említett területeken szokványos bioüzemanyag-alapanyagok termesztéséből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására, a 7b. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5)   A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé a IV. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékekről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

Amennyiben az első albekezdésben említett jelentésekben foglaltak azt jelzik, hogy a IV. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékeket a legfrissebb tudományos eredmények alapján esetleg ki kell igazítani, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

b)

a (6) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (7) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő lép:

„(7)   A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a IV. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazandó, további bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli a IV. mellékelt C. részében meghatározott módszertan módosítását is, különösen az alábbiak tekintetében:

a hulladékok és a maradékanyagok számításba vételének módszere,

a társtermékek számításba vételének módszere,

a kogeneráció számításba vételének módszere, valamint

a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok társtermékként való elismerése.

A hulladék növényi vagy állati eredetű olajból készült biodízelre vonatkozó alapértelmezett értékeket a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy a IV. mellékletet ki kell egészíteni, a Bizottság felhatalmazást kap a 10a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, a IV. melléklet A., B., D. és E. részében szereplő, becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiegészítése – de nem törlése vagy módosítása – tekintetében, azon bioüzemanyag-előállítási módok vonatkozásában, amelyekre vonatkozóan az említett melléklet még nem tartalmaz konkrét értékeket.”;

d)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Amennyiben az a IV. melléklet C. része 9. pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében szükséges, a Bizottság részletes műszaki előírásokat és fogalommeghatározásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

6.

A 7e. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, a 7b. cikk (7) bekezdésében, a 7c. cikk (2) bekezdésében, a 7c. cikk (9) bekezdésében, 7d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett jelentéseket, valamint a 7c. cikk (3) bekezdése első és ötödik albekezdésének és a 7d. cikk (2) bekezdésének értelmében előterjesztett jelentéseket és információkat a 2009/28/EK irányelv és ezen irányelv alkalmazásában készítik és küldik el.”.

7.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok a benzin esetében az I., a dízelüzemanyagok esetében pedig a II. mellékletben említett analitikai módszerek alapján figyelemmel kísérik a 3. és a 4. cikkben foglalt követelmények betartását.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok minden év augusztus 31-ig benyújtják az előző naptári évre vonatkozó nemzeti üzemanyag-minőségi adatokról szóló jelentést. A Bizottság egy, a 11. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén egységes mintát dolgoz ki a nemzeti üzemanyag-minőségi adatok összesítésének a benyújtására. Az első jelentést 2002. június 30-ig kell benyújtani. 2004. január 1-jétől a jelentés formátumának meg kell felelnie a vonatkozó európai szabványban meghatározott formátumnak. Ezenkívül a tagállamok jelentést készítenek a területükön forgalmazott benzin és dízelüzemanyagok teljes mennyiségéről, valamint a legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú ólmozatlan benzin- és dízelüzemanyagok forgalmazott mennyiségéről. A tagállamok éves jelentést készítenek továbbá a területükön forgalmazott, legfeljebb 10 mg/kg kéntartalmú benzin és dízelüzemanyagok földrajzilag megfelelően kiegyensúlyozott eloszlásban való hozzáférhetőségéről.”.

8.

A 8a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálati módszer alkalmazásával végzett értékelés fényében az Európai Parlament és a Tanács – a Bizottság jogalkotási javaslata alapján – felülvizsgálhatja a tüzelőanyagok MMT-tartalmára vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott korlátozást.”.

9.

A 9. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„k)

az előállítási módokat, a forgalmazott mennyiségeket és a teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ideértve az Unióban fogyasztott bioüzemanyagoknak az V. melléklet szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő gázkibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő gázkibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat.”.

10.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

A cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az engedélyezett analitikai módszerek és a gőznyomás engedélyezett eltérése kiigazítására szolgáló eljárás”;

b)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 10a. cikknek megfelelően, az engedélyezett analitikai módszerek kiigazításához szükséges mértékben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a II. mellékletben említett európai szabványok felülvizsgálataival való összhang biztosítása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 10a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a benzinek etanoltartalmára vonatkozóan a III. mellékletben kPa-ban kifejezett gőznyomás megengedett eltérését a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott határértéken belül kiigazítsa. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem érinthetik a 3. cikk (4) bekezdése alapján megadott eltéréseket.”.

11.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7a. cikk (6) bekezdése, a 7d. cikk (7) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.

12.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot az üzemanyagok minőségével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében vett bizottság.

(2)   A 7b., 7c. és 7d. cikkek alapján a bioüzemanyagok fenntarthatóságával kapcsolatos ügyekben a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésében említett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”."

13.

Ezen irányelv I. mellékletével összhangban a IV. melléklet módosul, és beillesztésre kerül az V. melléklet.

2. cikk

A 2009/28/EK irányelv módosításai

A 2009/28/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk második bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„p)   »hulladék«: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározást kell alkalmazni. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá az említett fogalommeghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok;

q)   »keményítőben gazdag növények«: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

r)   »lignocellulóz-tartalmú anyagok«: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza;

s)   »nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok«: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;

t)   »feldolgozási maradvány«: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

u)   »nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok«: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak.

v)   »mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok«: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban;

w)   »a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók«: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).”."

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e bekezdés első albekezdésében említett célértékeknek való megfelelés érdekében a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók maximális összesített hozzájárulása nem haladhatja meg a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott maximális hozzájárulásnak megfelelő energiamennyiséget.”;

b)

a (4) bekezdés második albekezdése a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az első albekezdés alkalmazásában a nevező, vagyis a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének kiszámításához kizárólag a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált benzin, dízelolaj, bioüzemanyagok és villamos energia számítandó be, beleértve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energiát is;”

ii.

a b) pont a következő mondattal egészül ki:

„Ez a pont nem érinti e cikk d) pontjának és a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazását;”

iii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az a) és a b) pont alkalmazásában a megújuló energiaforrásból előállított és bármilyen típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott, illetve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására felhasznált villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a tagállamok választhatnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos uniós részarányának vagy a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos saját országbeli, a szóban forgó évnél két évvel korábbi részarányának alkalmazása között. Ezenkívül az elektromos vasúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma 2,5-szeresének tekintendő. A b) pontban említett elektromos közúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma ötszörösének tekintendő;”

iv.

az albekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„d)

a számlálóban foglalt bioüzemanyagok kiszámításánál a gabonafélékből és egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor-, illetve olajnövényekből, valamint az elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok által képviselt energia-részarány nem haladhatja meg a tagállamokban közlekedési célra 2020-ban felhasznált végső energiafogyasztás 7 %-át;

A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított bioüzemanyagok nem számítanak bele az e pont első albekezdésében említett határértékbe.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elsősorban energia kinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett, a gabonaféléktől és egyéb, keményítőben gazdag növényektől, cukor- és olajnövényektől eltérő növényekből előállított bioüzemanyagok részaránya nem számít bele az e pont első albekezdésében említett határértékbe, feltéve, hogy:

i.

a 17. cikk (2)–(5) bekezdésében említett fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére a 18. cikkel összhangban került sor; valamint

ii.

a terményeket olyan földön termesztik, amely az V. melléklet C. részének 8. pontja alá tartozik, és az V. melléklet C. részének 7. pontjában említett megfelelő »eB« bónuszt beszámították az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 17. cikk (2) bekezdésének való megfelelés céljából történő kiszámításakor.

e)

az egyes tagállamok törekednek azon célkitűzés megvalósítására, hogy a területükön fogyasztott, a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok mennyisége legalább egy bizonyos szintet elérjen. Ennek érdekében 2017. április 6-ig minden egyes tagállam meghatároz egy nemzeti célértéket, amelyet törekszik elérni Az e célhoz tartozó referenciaérték a megújuló energiaforrásokból előállított energiának 2020-ban a közlekedés valamennyi, az első albekezdésben említett formájában való részaránya tekintetében 0,5 százalékpont energiatartalomra vonatkoztatva, amely célt a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok alkalmazásával kell teljesíteni. Ezen túlmenően, a IX. mellékletben nem szereplő, az illetékes nemzeti hatóságok által hulladéknak, maradványanyagnak, nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagnak vagy lignocellulóz-tartalmú anyagnak tekintett alapanyagokból előállított bioüzemanyagokat a nemzeti célérték teljesítése céljából be lehet számítani abban az esetben, ha azokat már az (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) elfogadása előtt, meglévő létesítményekben használják.

A tagállamok – az alábbi okok közül egynek vagy többnek az alapján – a 0,5 százalékpontos referenciaértéknél alacsonyabb nemzeti célértéket is meghatározhatnak:

i.

objektív tényezők, például a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és az ott felsorolt más üzemanyagok fenntartható előállításával kapcsolatos korlátozott lehetőségek, illetve az ilyen bioüzemanyagoknak a – gazdaságos áron – korlátozott beszerezhetősége a piacon;

ii.

a közlekedési célú üzemanyagok nemzeti piacának sajátos technikai vagy éghajlati jellemzői, például a gépjárműpark összetétele és állapota; vagy

iii.

olyan nemzeti szakpolitikák, amelyek arányos mértékű pénzügyi forrásokat irányoznak elő az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiaforrásból előállított energia közlekedésben történő alkalmazásának az ösztönzésére.

Nemzeti célértékeik meghatározásakor a tagállamok megosztják a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból és más üzemanyagokból fogyasztott bioüzemanyagok mennyiségére vonatkozóan rendelkezésükre álló információkat.

A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok kellőképpen figyelembe veszik a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiát, ideértve a hulladék keletkezése és az azzal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Bizottság ezen irányelv 24. cikkével összhangban közzéteszi a következőket:

a tagállamok nemzeti célértékei,

amennyiben rendelkezésre állnak, a nemzeti célérték elérésére irányuló tagállami tervek,

adott esetben a nemzeti célértéknek a referenciaértéktől való eltérésének az indokai, az (EU) 2015/1513 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerint tett bejelentések alapján, valamint

összefoglaló jelentés a tagállamoknak a nemzeti célértékeik teljesítése terén elért eredményeiről;

f)

az első albekezdésben meghatározott célértékek teljesítéséhez való hozzájárulásuk tekintetében a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok esetében az energiatartalom kétszeresnek tekintendő.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1513 irányelve (2015. szeptember 9.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról (HL L 239., 2015.9.15., 1. o.).”;"

c)

a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság 2017. december 31-ig szükség esetén olyan javaslatot nyújt be, amely – bizonyos feltételek teljesülése esetén – lehetővé teszi a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú elektromos jármű meghajtására, illetve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energia teljes mennyiségének a beszámítását.”;

d)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az egyes szállítmányok Unión belüli többszöri elszámolása kockázatának minimalizálása érdekében a tagállamok és a Bizottság a nemzeti rendszerek közötti, valamint a nemzeti rendszerek és a 18. cikk szerint létrehozott önkéntes rendszerek közötti együttműködés megerősítésére törekednek, amely adott esetben az adatok megosztását is magában foglalja. Annak megelőzése érdekében, hogy egyes anyagokat szándékosan úgy módosítsanak vagy azért váljanak meg tőlük, hogy a IX. melléklet hatálya alá tartozzanak, a tagállamok ösztönzik olyan rendszerek kifejlesztését és alkalmazását, amelyek az értéklánc teljes hosszában nyomon követik az alapanyagokat és a belőlük készült bioüzemanyagokat. A tagállamok biztosítják, hogy csalás esetén megfelelő intézkedésre kerüljön sor. Minden tagállam 2017. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít az általa hozott intézkedésekről, feltéve, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról készített jelentéseik keretében még nem szolgáltak – a 22. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban – ezzel egyenértékű tájékoztatással a rendszer megbízhatóságára és csalás elleni védelmére vonatkozóan.

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alapanyagok IX. melléklet A. részében foglalt jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítése céljából, azonban a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való eltávolítására nem terjed ki. A Bizottság a IX. melléklet A. részének jegyzékébe felveendő minden egyes alapanyagra vonatkozóan külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, illetve nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást eredményez a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érintő negatív hatások kockázatával.”.

3.

Az 5. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.”.

4.

A 6. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok megállapodásokat köthetnek megújuló energiaforrásból előállított, meghatározott mennyiségű energiának az egyik tagállamból a másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. Az átruházott mennyiséget:

a)

le kell vonni a megújuló energiaforrásból előállított energia azon mennyiségéből, amelyet az átruházást végrehajtó tagállam általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés mérése során figyelembe vesznek; valamint

b)

hozzá kell adni a megújuló energiaforrásból előállított energia azon mennyiségéhez, amelyet az átruházást fogadó tagállam általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való megfelelés mérése során figyelembe vesznek.

(2)   A 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdése tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások időtartama egy vagy több év lehet. A Bizottságot minden olyan év végét követően legkésőbb három hónappal tájékoztatni kell a megállapodásokról, amelyben azok hatályosak voltak. A Bizottsághoz eljuttatott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett energia mennyiségét és árát.”.

5.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok tekintetében figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének legalább 60 %-nak kell lennie a 2015. október 5-ét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. Egy létesítmény akkor tekintendő úgy, hogy üzemel, ha már fizikailag megkezdte a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítását.

A 2015. október 5-én vagy azt megelőzően már üzemelő létesítmények esetében a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elért, az (1) bekezdésben említett célok vonatkozásában figyelembe vett üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésének 2017. december 31-ig legalább 35 %-nak, 2018. január 1-jétől pedig legalább 50 %-nak kell lennie.

A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenését a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell kiszámítani.”;

b)

a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

6.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az e bekezdés első két albekezdésében említett megfelelő és lényeges információk jegyzékének összeállítása céljából végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Így a Bizottság elsősorban azt biztosítja, hogy ezen adatszolgáltatás ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet általában a gazdasági szereplők, konkrétan pedig a mezőgazdasági kistermelők, termelői szervezetek és szövetkezetek számára.”;

b)

a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomasszatermékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 17. cikk (2) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok vagy a folyékony bio-energiahordozók szállítmányai megfelelnek a 17. cikk (3) (4) és (5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A Bizottság megállapíthatja, hogy az említett rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a kritikus helyzetekben alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat (például vízgyűjtővédelmet és eróziógátlást) biztosító területek megőrzése, a talaj, a víz és a levegő védelme, a degradálódott földterületek helyreállítása, valamint a vízhiánnyal küzdő területeken a túlzott vízfogyasztás elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekkel és a 17. cikk (7) bekezdésének második albekezdésében említett kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára. A Bizottság a 17. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.”;

c)

az (5) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A (4) bekezdésben említett önkéntes rendszerek (a továbbiakban: önkéntes rendszerek) rendszeresen, évente legalább egyszer közzéteszik a független auditot végző tanúsító szervek jegyzékét, feltüntetve, hogy az egyes tanúsító szerveket mely szervezet vagy nemzeti hatóság ismerte el, illetve hogy azok mely szervezet vagy nemzeti hatóság ellenőrzése alatt állnak.

Elsősorban a csalás megelőzése érdekében a Bizottság kockázatértékelés, illetve az e cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett jelentések alapján pontosan meghatározhatja a független auditra vonatkozó előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezt a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.”;

d)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az e cikk (4) bekezdése alapján meghozott határozatokat a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az ilyen határozatok érvényességének időtartama legfeljebb öt év.

A Bizottságnak elő kell írnia, hogy az egyes önkéntes rendszerek közül azoknak, amelyekre vonatkozóan a (4) bekezdés alapján határozatot hoztak, 2016. október 6-ig és azt követően évente, minden év április 30-ig egy, az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott szempontok mindegyikére kiterjedő jelentést kell benyújtaniuk a Bizottság számára. A jelentésnek általában az előző naptári évre kell kiterjednie. Az első jelentésnek 2015. szeptember 9-ét követő legalább hat hónapos időszakra kell kiterjednie. A jelentéstételi kötelezettség csak azokra az önkéntes rendszerekre vonatkozik, amelyek legalább 12 hónapja működnek.

A Bizottság 2017. április 6-ig és azt követően a 23. cikk (3) bekezdése szerinti jelentései keretében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben elemzi az e bekezdés második albekezdésben említett jelentéseket, és áttekinti azoknak a (4) bekezdésben említett megállapodásoknak vagy azoknak az önkéntes rendszereknek a működését, amelyekre vonatkozóan e cikkel összhangban határozatot hoztak, valamint meghatározza a legjobb gyakorlatokat. A jelentésnek az elérhető legjobb információkon – így többek között az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból származó információkon –, továbbá az érintett megállapodások vagy rendszerek alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia. A jelentésben általánosságban a következőket kell elemezni:

a)

az auditok függetlensége, módja és gyakorisága az e követelmények kapcsán a Bizottság által a szóban forgó önkéntes rendszer elfogadásáról szóló dokumentációban megfogalmazottakkal, valamint az ágazati legjobb gyakorlattal kapcsolatban,

b)

az előírásoknak való nem megfelelés feltárására és kezelésére szolgáló módszerek hozzáférhetősége, az e módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok és e módszerek alkalmazásának átláthatósága, különös tekintettel a rendszer tagjai részéről elkövetett – vélt vagy valós – súlyos jogsértésekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére,

c)

átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országaiban és régióiban használt nyelveken elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetők és a vonatkozó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége és az audit jelentések hozzáférhetősége,

d)

az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az auditok során a határozathozatalt megelőzően folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

e)

a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében,

f)

a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma,

g)

a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus bevezetésének egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

és ezen belül különösen:

h)

lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i)

a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j)

a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k)

a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

A Bizottság az önkéntes rendszerek által készített jelentéseket összesített formában vagy adott esetben azok teljességében elérhetővé teszi a 24. cikkben említett átláthatósági platformon.

A tagállamok a nemzeti rendszerüket bejelenthetik Bizottságnak. A Bizottság e rendszereket elsőbbséggel értékeli. Az ily módon bejelentett nemzeti rendszerek az ezen irányelv által meghatározott feltételeknek való megfelelésére vonatkozó határozatot – a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzésére szolgáló rendszerek kölcsönös két- és többoldalú elismerésének a megkönnyítése érdekében – a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a határozat kedvező, az e cikkel összhangban létrehozott rendszerek a 17. cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumok teljesülésének ellenőrzése tekintetében nem utasíthatják el az adott tagállam rendszereinek kölcsönös elismerését.”;

e)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján a Bizottság megvizsgálja valamely bioüzemanyag-forrás tekintetében a 17. cikk alkalmazását, és a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül – a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban – határozatot hoz arról, hogy az érintett tagállam a szóban forgó forrásból származó bioüzemanyagot figyelembe veheti-e a 17. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.”.

7.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3), (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentésekben, az Unión kívüli területek pedig a (2) bekezdésben említettekkel egyenértékű és az illetékes szervek által készített jelentésekben tájékoztathatják a Bizottságot a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről.

(4)   A Bizottság – a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen jellemző üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására, a 17. cikk (2) bekezdésében említett célok vonatkozásában.

(5)   A Bizottság legkésőbb 2012. december 31-ig, majd ezt követően kétévente jelentést készít és tesz közzé az V. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékekről, különös figyelmet fordítva a közlekedésből és a feldolgozásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

Amennyiben az első albekezdésben említett jelentésekben foglaltak azt jelzik, hogy az V. melléklet B. és E. részében szereplő becsült jellemző és alapértelmezett értékeket a legfrissebb tudományos eredmények alapján esetleg ki kell igazítani, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

b)

a (6) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (7) bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő lép:

„(7)   A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze az ugyanezen vagy más nyersanyagok esetében alkalmazandó, további bioüzemanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében meghatározott módszertan módosítását is, különösen az alábbiak tekintetében:

a hulladékok és a maradékanyagok számításba vételének módszere,

a társtermékek számításba vételének módszere,

a kogeneráció számításba vételének módszere, valamint

a mezőgazdasági haszonnövény-maradványok társtermékként való elismerése.

A hulladék növényi vagy állati eredetű olajból készült biodízelre vonatkozó alapértelmezett értékeket a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság azt állapítja meg, hogy az V. mellékletet ki kell egészíteni, a Bizottságot felhatalmazást kap a 25a. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, az V. melléklet A., B., D. és E. részében szereplő, becsült jellemző és alapértelmezett értékek kiegészítése – de nem törlése vagy módosítása – érdekében, azon bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításának módjai tekintetében, amelyekre vonatkozóan az említett melléklet még nem tartalmaz konkrét értékeket.”;

d)

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Az V. melléklet C. része 9. pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, amennyiben szükséges, a Bizottság részletes műszaki előírásokat és fogalommeghatározásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”.

8.

A 21. cikket el kell hagyni.

9.

A 22. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

a)

az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i)

a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok fejlesztése és részaránya, és ennek kapcsán egy fenntarthatósági szempontokra összpontosító erőforrás-elemzés az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatásokhoz kapcsolódóan, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőség és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;”;

b)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„o)

a VIII. melléklet A. részében felsorolt egyes alapanyag-kategóriáknak megfelelő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók energiaegységben kifejezett azon mennyiségi értékei, amelyeket az érintett tagállam a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott célértékek elérése érdekében figyelembe vesz.”.

10.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók használatának köszönhető üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarításról szóló jelentésében a Bizottság a tagállamok által a 22. cikk (1) bekezdésének o) pontjával összhangban bejelentett értékeket veszi figyelembe, ideértve a VIII. melléklet szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat. Ezenfelül a Bizottság értékeli, hogy a közvetlen kibocsátás-megtakarításra vonatkozó becslés változna-e és milyen irányban, ha behelyettesítési módszer alkalmazásának keretében számba vennék a társtermékeket is.”;

c)

az (5) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok hozzáférhetősége és fenntarthatósága, és ennek kapcsán az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatások értékelése, megfelelően figyelembe véve a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőségnek és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;

f)

a bioüzemanyagok valamennyi előállítási módja vonatkozásában a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos kutatási eredményekre vonatkozó információk és azok elemzése, és emellett értékelés arról, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások becsléséhez alapul vett elemzésben azonosított bizonytalansági tartomány csökkenthető-e, illetve hogy figyelembe lehet-e venni az uniós szakpolitikák – mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika – lehetséges hatásait; valamint

g)

technológiai fejlemények és az adatok rendelkezésre állása a kifejezetten energiakinyerés céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növényekből az Unióban előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alkalmazásával, gazdasági és környezeti hatásaival kapcsolatban.”;

d)

a (8) bekezdés első albekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 3. cikk (4) bekezdésében említett célértékekkel kapcsolatban az alábbiak felülvizsgálata:

i.

az e célértékek eléréséhez végrehajtandó intézkedések költséghatékonysága;

ii.

annak felmérése, hogy e célértékek megvalósíthatók-e a bioüzemanyag-előállítás fenntarthatóságának az Unióban és harmadik országokban való biztosítása mellett, és figyelembe véve a gazdasági, a környezeti és a társadalmi hatásokat, ideértve többek között a biológiai sokféleségre gyakorolt közvetett hatásokat, valamint a második generációs bioüzemanyagok kereskedelmi beszerezhetőségét;

iii.

a célértékek megvalósításának az élelmiszerek elérhető áron való beszerezhetőségére gyakorolt hatása;

iv.

az elektromos, a hibrid és a hidrogénüzemű járművek kereskedelmi beszerezhetősége, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedési ágazatban felhasznált részaránya kiszámítására választott módszer;

v.

a konkrét piaci feltételek értékelése, figyelembe véve különösen azokat a piacokat, amelyeken a közlekedési célú üzemanyagok a végső energiafogyasztásnak több mint a felét képviselik, valamint azokat a piacokat, amelyek teljes mértékben az importált bioüzemanyagoktól függenek;”.

11.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot a megújuló energiaforrásokért felelős bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett bizottság.

(2)   A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságára vonatkozó ügyekben a Bizottságot a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, az Európai Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”."

12.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„25a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében és a 19. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében és a 19. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 3. cikk (5) bekezdése, az 5. cikk (5) bekezdése és a 19. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.

13.

Ezen irányelv II. mellékletével összhangban az V. melléklet módosul, és beillesztésre kerül a VIII. és IX. melléklet.

3. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság legkésőbb 2016. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben többek között felméri, hogy az uniós piacon 2020-ra rendelkezésre áll-e a földterület használatát nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított költséghatékony bioüzemanyagok szükséges mennyisége – kitérve arra, hogy ezek fenntarthatóságának biztosítása érdekében szükség van-e további kritériumokra –, illetve felméri ezek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint áttekinti a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállítása tekintetében a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos legmegbízhatóbb tudományos eredményeket. A jelentéssel együtt adott esetben be kell nyújtani olyan további intézkedésekre irányuló javaslatokat, amelyek figyelembe veszik a gazdasági, a társadalmi és a környezeti megfontolásokat.

(2)   A Bizottság 2017. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a legkiválóbb és legfrissebb tudományos eredmények alapján megvizsgálja a következőket:

a)

az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések hatékonysága a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozása tekintetében. Ezzel összefüggésben a jelentésbe bele kell foglalni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátások modellezése során nyert eredményeket befolyásoló legfőbb feltételezésekhez kapcsolódó mindenkori legfrissebb információkat is, ideértve a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális földhasználat-változást és az erdőirtás arányát, valamint az uniós szakpolitikák – mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika – lehetséges hatásait, és a felülvizsgálati folyamatba be kell vonni az érdekelt feleket is.

b)

a földhasználatot nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdése szerinti ösztönzők hatékonysága, beleértve azt is, hogy várható-e, hogy 2020-ban az Unió egészében a közlekedés valamennyi formájában felhasznált megújuló energiaforrásokból előállított energia – energiatartalomban számított – 0,5 százaléka a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagokból és az ott felsorolt más üzemanyagokból származik;

c)

a biomassza iránti fokozott keresletnek a biomasszát felhasználó ágazatokra gyakorolt hatása;

d)

kritériumok meghatározásának lehetősége a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő azon bioüzemanyagok és bio-energiahordozók azonosítására és tanúsítására, amelyeknek előállítása megfelel a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, adott esetben a 98/70/EK irányelv V. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének aktualizálása céljából;

e)

a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények fokozott termesztésével és felhasználásával összefüggő lehetséges gazdasági és környezeti előnyök és kockázatok, ennek során felhasználva a meglévő projektekkel kapcsolatos adatokat is;

f)

a bioetanol és a biodízel uniós piaci részesedése és a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részaránya. A Bizottság emellett értékeli a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részarányát befolyásoló ösztönzőket és a bevezetés akadályait is. Ez az értékelés a költségekre, az üzemanyagszabványokra, az infrastrukturális és az éghajlati viszonyokra is kiterjed. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet az azonosított akadályok felszámolásának módja tekintetében; és

g)

tartalmazza azt, hogy mely tagállamok döntöttek úgy, hogy alkalmazzák a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozást, és hogy felmerültek-e problémák a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték végrehajtásával vagy teljesítésével kapcsolatban. A Bizottság emellett értékeli azt is, hogy a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagokat a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítése érdekében milyen mértékben forgalmazzák azon szint felett, amely hozzájárulhat a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek eléréséhez. Ez az értékelés tartalmazza a tagállamok által alkalmazott e megközelítésnek a földhasználat közvetett megváltozására gyakorolt hatása és költséghatékonysága értékelését is.

A jelentés adott esetben– amennyiben ez műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes – a lehető leghamarabb tájékoztatást ad a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagoknak és az ott felsorolt más üzemanyagoknak az Unióban a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energián belüli, energiatartalomban számított 0,5 százalékpontos részarányának elérése irányába tett előrelépést támogató finanszírozás elérhetőségéről és az e célt támogató egyéb intézkedésekről.

Az első albekezdésben említett jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni, amelyek a legkiválóbb tudományos eredmények alapján:

a)

a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, kiigazított becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátás tényezőit beillesztik a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben meghatározott megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé;

b)

további, többek között uniós szinten meghozandó intézkedéseket vezetnek be a csalások megelőzése és a velük szembeni fellépés céljából;

c)

az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló keretével összefüggésben technológiasemleges módon támogatják a fenntartható bioüzamanyagokat a 2020 utáni időszakban.

(3)   A Bizottság – amennyiben az a 98/70/EK irányelv 7c. cikke (6) bekezdésének második albekezdése és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (6) bekezdésének második albekezdése szerinti önkéntes rendszerek keretében készített jelentések alapján indokolt – javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett irányelvek önkéntes rendszerekhez kapcsolódó rendelkezéseinek a legjobb gyakorlat elősegítése céljából történő módosítására.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2017. szeptember 10-ig megfeleljenek. E rendelkezésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb intézkedéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. A tagállamok ennek alkalmával tájékoztatják a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározott nemzeti célértékeikről, valamint adott esetben a nemzeti célértékeiknek az említett pontban említett referenciaértéktől való eltéréséről és ennek indokairól.

A tagállamok 2020-ban jelentést tesznek a Bizottságnak a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének e) pontjával összhangban meghatározott nemzeti célértékeik teljesítése terén elért eredményekről, és megjelölik az esetleges elmaradások okait.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2015. szeptember 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT


(1)  HL C 198., 2013.7.10., 56. o.

(2)  Az Európai Parlament 2013. szeptember 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. december 9-i álláspontja első olvasatban (HL C 50., 2015.2.12., 1. o.). Az Európai Parlament 2015. április 28-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. július 13-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról és a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(8)  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.


I. MELLÉKLET

A 98/70/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

A IV. melléklet C. részének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„7.

A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P – eB, (1)

ahol:

el

=

a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A »szántó« (2) és az »évelő növényekkel borított szántó« (3) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CSR

=

a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CSA

=

a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P

=

a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB

=

29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

(1)  A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664."

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó."

(3)  Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).”."

2.

Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

„V. MELLÉKLET

A. rész: A bioüzemanyagok előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás előzetesen becsült mértéke (gCO2eq/MJ) (4)

Alapanyagcsoport

Középérték (5)

Az érzékenységi elemzésből származó százalékosztály-közi tartomány (6)

Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények

12

8–16

Cukornövények

13

4–17

Olajnövények

55

33–66

B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagoknál úgy kell tekinteni, hogy nem keletkezik kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

1.

az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok;

2.

a földhasználat közvetlen megváltozását okozó alapanyagok, azaz amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántó, illetve évelő növényekkel borított szántó lép (7). Ebben az esetben a földhasználat közvetlen megváltozásából eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.

(4)

(+)

Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik. A mellékletben szereplő értékek nagysága érzékeny arra, hogy a becslés céljára kidolgozott gazdasági modellek milyen feltételezéstartományt alkalmaznak (például a társtermékek kezelése, terméshozam alakulása, szénkészlet, más termények kiszorítása). Habár az e becslésekhez tartozó bizonytalansági tartományt emiatt nem lehet pontosan meghatározni, az eredményekről érzékenységi elemzés készült a legfőbb paraméterek véletlenszerű változása alapján (Monte-Carlo-elemzés).

(7)

(++)

Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).”.


(5)  Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik.

(6)  Az itt szereplő tartomány az eredmények 90 %-át reprezentálja, az elemzésből származó öt és kilencvenöt százalékos értékek felhasználásával. Az öt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 5 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 8, 4 és 33 gCO2eq/MJ alatti eredményeket). A kilencvenöt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 95 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 16, 17 és 66 gCO2eq/MJ feletti eredményeket).


II. MELLÉKLET

A 2009/28/EK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.

Az V. melléklet C. részének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„7.

A földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves kibocsátások (el) kiszámításához az összes kibocsátást egyenlően el kell osztani 20 évre. Az ilyen kibocsátások kiszámítása során a következő szabályt kell alkalmazni:

el = (CSR – CSA) × 3,664 × 1/20 × 1/P – eB  (1)

ahol:

el

=

a földhasználat megváltozása által okozott szénkészlet-változásokból eredő éves üvegházhatásúgáz-kibocsátások (a bioüzemanyagból vagy folyékony bio-energiahordozóból származó, megajoule-ban megadott energia egy egységére jutó CO2-egyenérték tömegeként, grammban kifejezve). A »szántó« (2) és az »évelő növényekkel borított szántó« (3) egyazon földhasználatnak tekintendő;

CSR

=

a referencia-földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). A referencia-földhasználat a 2008. januári vagy – ha az későbbi – a nyersanyag előállítását 20 évvel megelőző földhasználat;

CSA

=

a tényleges földhasználathoz tartozó területegységenkénti szénkészlet (a területegységre jutó szén tonnában kifejezett tömege, a talajt és a vegetációt egyaránt beleértve). Azokban az esetekben, amikor a szénkészlet egy évnél hosszabb idő alatt halmozódik fel, a CSA értékét a 20 év elteltével vagy – ha az korábbi – a növény kifejlett állapotának elérésekor becsült területegységenkénti szénkészlet adja;

P

=

a növény produktivitása (a bioüzemanyagokból vagy folyékony bio-energiahordozókból egységnyi területen évente előállított energia); valamint

eB

=

29 gCO2eq/MJ értékű bónusz olyan bioüzemanyagokra vagy folyékony bio-energiahordozókra, amelyek esetében a biomasszát helyreállított degradálódott földterületről nyerik, és teljesülnek a 8. pontban előírt feltételek.

(1)  A CO2 molekulatömegének (44,010 g/mol) a szén molekulatömegével (12,011 g/mol) való elosztása révén kapott hányados 3,664."

(2)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület meghatározása szerinti szántó."

(3)  Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).”."

2.

Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

„VIII. MELLÉKLET

A. rész: A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás előzetesen becsült mértéke (gCO2eq/MJ) (4)

Alapanyagcsoport

Középérték (5)

Az érzékenységi elemzésből származó százalékosztály-közi tartomány (6)

Gabonafélék és egyéb, keményítőben gazdag növények

12

8–16

Cukornövények

13

4–17

Olajnövények

55

33–66

B. rész: A földhasználat közvetett megváltozása kapcsán kibocsátássemlegesnek tekinthető bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók

Az alábbiakban felsorolt alapanyag-kategóriákból előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán úgy kell tekinteni, hogy nem keletkezik kibocsátás a földhasználat közvetett megváltozásából eredően:

1.

az e melléklet A. részében nem szereplő alapanyagok

2.

a földhasználat közvetlen megváltozását okozó alapanyagok, azaz amelyek termesztésekor az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák: erdőterület, füves terület, vizes élőhely, település és egyéb földterület egyikének helyébe a szántó, illetve évelő növényekkel borított szántó lép (7). Ebben az esetben a földhasználat közvetlen megváltozásából eredő kibocsátás értékét (el) a IV. melléklet C. része 7. pontjának megfelelően kellett kiszámítani.

(4)

(+)

Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik. A mellékletben szereplő értékek nagysága érzékeny arra, hogy a becslés céljára kidolgozott gazdasági modellek milyen feltételezéstartományt alkalmaznak (például a társtermékek kezelése, terméshozam alakulása, szénkészlet, más termények kiszorítása). Habár az e becslésekhez tartozó bizonytalansági tartományt emiatt nem lehet pontosan meghatározni, az eredményekről érzékenységi elemzés készült a legfőbb paraméterek véletlenszerű változása alapján (Monte-Carlo-elemzés).

(7)

(++)

Évelő növények: olyan többnyári növények, amelyek szárát vagy törzsét általában nem takarítják be évente (pl. a rövid életciklusú sarjerdő és az olajpálma).”.

3.

Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

„IX. MELLÉKLET

A. rész: A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett célérték teljesítése szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok és üzemanyagok:

a)

A földterületen tavakban vagy fotobioreaktorokban termesztett algák;

b)

Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak;

c)

Magánháztartásokból származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott biohulladék, amelyre az ugyanezen irányelv 3. cikkének 11. pontja szerinti elkülönített gyűjtés vonatkozik;

d)

Ipari hulladék biomasszahányada, amely nem alkalmas az élelmiszer- vagy takarmánynövény-termesztésben való felhasználásra, ideértve a kis- és nagykereskedelemből, valamint az agrár-élelmiszeriparból, a halászatból és akvakultúrából származó anyagokat is, az e melléklet B. részében felsorolt alapanyagok kivételével;

e)

Szalma;

f)

Állati eredetű trágya és szennyvíziszap;

g)

Pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;

h)

Tallolaj-szurok;

i)

Nyers glicerin;

j)

Kipréselt cukornád;

k)

Szőlőtörköly és borseprő;

l)

Dióhéj;

m)

Háncs és héj;

n)

Lemorzsolt kukoricacső;

o)

Az erdőgazdálkodásból és az erdőgazdálkodással kapcsolatos iparágakból származó hulladékok és maradékanyagok biomasszahányada, azaz fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin és tallolaj;

p)

A 2. cikk második bekezdésének s) pontjában meghatározott egyéb nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;

q)

A 2. cikk második bekezdésének r) pontjában meghatározott egyéb lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével;

r)

Nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagok;

s)

Közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és felhasználás, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk második bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás;

t)

Baktériumok, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk második bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás.

B. rész: A 3. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett célértékhez való hozzájárulás szempontjából kétszeres energiaértéken beszámítandó alapanyagok:

a)

Használt sütőolaj;

b)

Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban 1. és 2. kategóriába sorolt állati eredetű zsírok.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).”."


(5)  Az itt megadott középértékek az egyenként modellezett alapanyag-értékek súlyozott átlagát jelentik.

(6)  Az itt szereplő tartomány az eredmények 90 %-át reprezentálja, az elemzésből származó öt és kilencvenöt százalékos értékek felhasználásával. Az öt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 5 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 8, 4 és 33 gCO2eq/MJ alatti eredményeket). A kilencvenöt százalékos érték olyan értéket jelent, amely alatt a megfigyelések 95 %-a található (vagyis a teljes felhasznált adatmennyiség 5 %-a mutatott 16, 17 és 66 gCO2eq/MJ feletti eredményeket).


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/30


A TANÁCS (EU) 2015/1514 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. szeptember 14.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 269/2014/EU rendeletet.

(2)

A Tanács által lefolytatott felülvizsgálat alapján a mellékletben szereplő bejegyzéseket módosítani kell, egy elhunyt személyre vonatkozó bejegyzést pedig törölni kell.

(3)

A 269/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 269/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. szeptember 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. ASSELBORN


(1)  HL L 78., 2014.3.17., 6. o.


MELLÉKLET

I.

A következő személyt törölni kell a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékből:

Személyek

72.

Oleksiy Borisovych MOZGOVY

II.

A 269/2014/EU rendelet I. mellékletében szereplő következő személyekre és egy szervezetre vonatkozó bejegyzések helyébe az alábbiak lépnek:

Személyek

 

Név

Azonosító adatok

Indokolás

A jegyzékbe vétel dátuma

1.

Sergey Valeryevich AKSYONOV,

Sergei Valerievich AKSENOV (Сер Валерьевич AKCëHOB),

Serhiy Valeriyovych AKSYONOV (Сергiй Валерiйович Аксьонов)

Születési idő: 1972.11.26.

Születési hely: Belci (Bălți), jelenleg Moldovai Köztársaság

A krími Verkhovna Rada 2014. február 27-én oroszbarát fegyveresek jelenlétében a „Krím miniszterelnökének” választotta Aksyonovot. „Megválasztását” Oleksandr Turchynov 2014. március 1-jén alkotmányellenesnek mondta ki. Aksyonov a 2014. március 16-ra kitűzött „népszavazást” aktív lobbitevékenységgel támogatta. 2014. október 9-től az úgynevezett „Krími Köztársaság”„vezetője”.

Az Orosz Államtanács elnökségének tagja.

2014.3.17.

2.

Vladimir Andreevich Konstantinov

(Владимир Андреевич Константинов)

Születési idő: 1956.11.19.

Születési hely: Vlagyimirovka (más néven Vladimirovca), Slobozia régió, Moldovai SZSZK (jelenleg Moldovai Köztársaság) vagy

Bogomol, Moldovai SZSZK

A Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnökeként Konstantinov aktívan hozzájárult a Verkhovna Rada által az Ukrajna területi integritását sértő „népszavazásról” hozott döntéshez, valamint arra buzdította a szavazókat, hogy a Krím függetlenségére szavazzanak.

2014.3.17.

3.

Rustam Ilmirovich Temirgaliev

(Рустам Ильмирович Темиргалиев)

Születési idő: 1976.8.15.

Születési hely: Ulan-Ude, Burját ASZSZK

(Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság)

A Krími Minisztertanács korábbi alelnökeként Temirgaliev aktívan hozzájárult a Verkhovna Rada által az Ukrajna területi integritását sértő „népszavazásról” hozott döntéshez. Aktívan lobbizott azért, hogy a Krím az Oroszországi Föderáció részévé váljon.

2014.3.17.

4.

Denis Valentinovich Berezovskiy

(Денис Валентинович Березовский)

Születési idő: 1974.7.15.

Születési hely: Harkiv, Ukrán SZSZK

Berezovskiyt 2014. március 1-jén az ukrán haditengerészet parancsnokává nevezték ki, de ezt követően eredeti, az ukrán haditengerészetnek tett esküjét megszegve letette a krími fegyveres erők hűségesküjét.

Mindezek után az Oroszországi Föderáció fekete-tengeri flottájának parancsnokhelyettesévé nevezték ki.

2014.3.17.

5.

Aleksei Mikhailovich Chaliy

(Алексей Михайлович Чалый)

Születési idő: 1961.6.13.

Születési hely: Moszkva vagy Szevasztopol

Chaliyt 2014. február 23-án közfelkiáltással „Szevasztopol polgármesterévé” választották, ő pedig elfogadta a „szavazás” eredményét. Aktív kampányt folytatott annak érdekében, hogy Szevasztopol egy 2014. március 16-ra tervezett népszavazással az Oroszországi Föderáció különálló entitásává váljon. Aláírta a Krími Köztársaság Oroszországhoz csatolásáról szóló szerződést. Szevasztopol város jogalkotó gyűlésének elnöke.

2014.3.17.

6.

Pyotr Anatoliyovych Zima

(Пётр Анатольевич Зима)

Születési idő: 1965.3.29.

Zimát 2014. március 3-án Aksyonov „miniszterelnök” a krími titkosszolgálat új vezetőjévé nevezte ki, ő pedig elfogadta a kinevezést. Fontos információkat, többek között adatbázist adott át az orosz hírszerzésnek (SBU). Ezek között a Majdan europárti aktivistáira és krími emberijog-védőkre vonatkozó információk is szerepeltek. Jelentős szerepet játszott annak megakadályozásában, hogy az ukrán hatóságok ellenőrzést gyakorolhassanak a Krím területén. Az ukrán titkosszolgálat korábbi krími tisztviselői 2014. március 11-én bejelentették a Krím független titkosszolgálatának megalakulását.

2014.3.17.

7.

Yuriy Gennadyevich Zherebtsov

(Юрий Геннадиевич Жеребцов)

Születési idő: 1969.11.19.

Születési hely: Izmajil, Odesszai terület, Ukrán SZSZK vagy Odessza

A krími Verkhovna Rada elnökének tanácsadója, az Ukrajna területi integritását sértő 2014. március 16-i„népszavazás” egyik fő szervezője. Az úgynevezett „Krími Köztársaság” civil kamarájának tagja.

2014.3.17.

8.

Sergey Pavlovych Tsekov

(Сергей Павлович Цеков)

Születési idő: 1953.9.29. vagy 1953.9.23.

Születési hely: Szimferopol

A Verkhovna Rada alelnöke; Sergey Aksyonovval együtt Tsekov kezdeményezte a Krími Autonóm Köztársaság kormányának jogellenes leváltását. Miután leváltással fenyegette meg, a kormány eltávolításának folyamatába bevonta Vladimir Konstantinovot is. Nyilvánosan elismerte, hogy a krími parlamenti képviselők felkérésére érkeztek orosz katonák a krími Verkhovna Rada elfoglalására. Ő volt az egyik első krími vezető, aki nyilvánosan a Krím Oroszországhoz csatolását kérte.

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának az úgynevezett „Krími Köztársaság” által delegált tagja.

2014.3.17.

9.

Ozerov, Viktor Alekseevich

(Виктор Алексеевич Озеров)

Születési idő: 1958.1.5.

Születési hely: Abakán, Hakászia

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Biztonsági és Védelmi Bizottságának elnöke.

Ozerov 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanács Biztonsági és Védelmi Bizottságának nevében nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.

2014.3.17.

10.

Dzhabarov, Vladimir Michailovich

(Владимир Михайлович Джабаров)

Születési idő: 1952.9.29.

A Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottságának első alelnöke.

Dzhabarov 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyekért felelős Bizottságának nevében nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.

2014.3.17.

11.

Klishas, Andrei Aleksandrovich

(Андрей Александрович Клишас)

Születési idő: 1972.11.9.

Születési hely: Szverdlovszk

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Alkotmányjogi Bizottságának elnöke.

Klishas 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába. Nyilvános megszólalásaiban Klishas azzal igyekezett indokolni az ukrajnai orosz katonai intervenciót, hogy „az Ukrán elnök támogatja a krími hatóságoknak az Orosz Föderáció elnökéhez intézett azon felhívását, hogy nyújtson mindenre kiterjedő támogatást a krími polgárok védelmében”.

2014.3.17.

12.

Ryzhkov, Nikolai Ivanovich

(Николай Иванович Рыжков)

Születési idő: 1929.9.28.

Születési hely: Dilevka, Donecki terület, Ukrán SZSZK

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Szövetségi Ügyekért, Regionális Politikáért és az Északi Területekért felelős Bizottságának tagja.

Ryzhkov 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.

2014.3.17.

13.

Bushmin, Evgeni Viktorovich

(Евгений Викторович Бушмин)

Születési idő: 1958.10.4.

Születési hely: Lopatino, Szergacsijszki terület, OSZSZSZK

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke.

Bushmin 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.

2014.3.17.

14.

Totoonov, Aleksandr Borisovich

(Александр Борисович Тотоонов)

Születési idő: 1957.4.3.

Születési hely: Ordzhonikidze, Észak-Oszétia

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsa Kulturális, Tudományos és Információs Bizottságának tagja.

Totoonov 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.

2014.3.17.

15.

Panteleev, Oleg Evgenevich

(Олег Евгеньевич Пантелеев)

Születési idő: 1952.7.21.

Születési hely: Zsitnikovszkoje, Kurgán terület

A Szövetségi Tanács Parlamenti Ügyekért felelős Bizottságának korábbi első alelnöke.

Panteleev 2014. március 1-jén nyilvánosan támogatta a Szövetségi Tanácsban, hogy orosz erőket telepítsenek Ukrajnába.

2014.3.17.

16.

Mironov, Sergei Mikhailovich

(Сергей Михайлович Миронов)

Születési idő: 1953.2.14.

Születési hely: Puskin, Leningrádi terület

A Duma (Államtanács) tagja; a Dumán belüli Tisztességes Oroszország frakció vezetője.

Ő indítványozta azt a törvényt, amely lehetővé teszi az Oroszországi Föderáció számára, hogy az orosz polgárok védelmére hivatkozva államalakulatának részévé tegye külföldi országok területeit a szóban forgó ország vagy nemzetközi szerződés felhatalmazása nélkül.

2014.3.17.

17.

Zheleznyak, Sergei Vladimirovich

(Сергей Владимирович Железняк)

Születési idő: 1970.7.30.

Születési hely: Szentpétervár (korábban Leningrád)

Az Oroszországi Föderáció Államtanácsának (Duma) alelnöke.

Aktívan támogatta orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését és a Krím annektálását. Személyesen vezette az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését támogató demonstrációt.

2014.3.17.

18.

Slutski, Leonid Eduardovich

(Леонид Эдуардович Слуцкий)

Születési idő: 1968.1.4.

Születési hely: Moszkva

Az Államtanács (Duma) Független Államok Közösségével (FÁK) foglalkozó Bizottságának elnöke (az LDPR tagja).

Aktívan támogatta orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését és a Krím annektálását.

2014.3.17.

19.

Vitko, Aleksandr Viktorovich

(Александр Викторович Витко)

Születési idő: 1961.9.13.

Születési hely: Vicebszk (Belorusz SZSZK)

A Fekete-tengeri Flotta parancsnoka, altengernagy.

A szuverén ukrán területet elfoglaló orosz haderő parancsnokságát látta el.

2014.3.17.

20.

Sidorov, Anatoliy Alekseevich

(Анатолий Алексеевич Сидоров)

Születési idő: 1958.7.2.

Születési hely: Sziva, Permi terület, Szovjetunió

Parancsnok, Oroszország Nyugati Katonai Körzete, ennek egyes egységeit is a Krímbe telepítették. Az Ukrajna szuverenitását aláásó krími orosz katonai jelenlétet biztosító egységek egy részének irányításáért felel, valamint segítséget nyújtott a krími hatóságoknak ahhoz, hogy megakadályozzák a „népszavazás” és az Oroszországhoz való csatlakozás elleni demonstrációkat.

2014.3.17.

21.

Galkin, Viktorovich Aleksandr

(Александр Викторович Галкин)

Születési idő: 1958.3.22.

Születési hely: Ordzhonikidze, Észak-Oszétiai ASZSZK

Oroszország Déli Katonai Körzete, amelynek erői a Krímben állomásoznak; a Fekete-tengeri Flotta Galkin parancsnoksága alá tartozik, a Krímbe tartó csapatok jelentős része a Déli Katonai Körzeten is keresztülhaladt.

Oroszország Déli Katonai Körzetének parancsnoka. A Déli Katonai Körzet egyes egységeit is a Krímbe telepítették. Az Ukrajna szuverenitását aláásó krími orosz katonai jelenlétet biztosító egységek egy részének irányításáért felel, valamint segítséget nyújtott a krími hatóságoknak ahhoz, hogy megakadályozzák a „népszavazás” és az Oroszországhoz való csatlakozás elleni demonstrációkat. Emellett a Fekete-tengeri Flotta a Déli Körzet ellenőrzése alatt áll.

2014.3.17.

22.

Rogozin, Dmitry Olegovich

(Дмитрий Олегович Рогозин)

Születési idő: 1963.12.21.

Születési hely: Moszkva

Az Oroszországi Föderáció miniszterelnök-helyettese. Nyilvánosan Krím Oroszországhoz csatolására buzdított.

2014.3.21.

23.

Glazyev, Yurievich Sergey

(Сергей Юрьевич Глазьев)

Születési idő: 1961.1.1.

Születési hely: Zaporizzsja (Ukrán SZSZK)

Az Oroszországi Föderáció elnökének tanácsadója. Nyilvánosan Krím Oroszországhoz csatolására buzdított.

2014.3.21.

24.

Matviyenko, Valentina Ivanova (born Tyutina)

(Валентина Ивановна Матвиенко (born Тютина))

Születési idő: 1949.4.7.

Születési hely: Sepetyivka, Hmelnicki (Kamenec-Podolszki) terület (Ukrán SZSZK)

A Szövetségi Tanács elnöke. A Szövetségi Tanácsban 2014. március 1-jén nyilvánosan az orosz erők Ukrajnába telepítése mellett foglalt állást.

2014.3.21.

25.

Naryshkin, Sergei Evgenevich

(Сергей Евгеньевич Нарышкин)

Születési idő: 1954.10.27.

Születési hely: Szentpétervár (korábban Leningrád)

Az Állami Duma elnöke. Nyilvánosan az orosz erők Ukrajnába telepítése mellett foglalt állást. Nyilvánosan kiállt az Oroszország–Krím újraegyesítési szerződés és az ahhoz kapcsolódó szövetségi alkotmányos törvény mellett.

2014.3.21.

26.

Dmitry Konstantinovich KISELYOV,

Dmitrii Konstantinovich KISELEV

(Дмитрий Константинович Киселёв)

Születési idő: 1954.4.26.

Születési hely: Moszkva

Elnöki dekrétummal 2013. december 9-től a „Rosszija Szegodnya” orosz szövetségi állami hírügynökség elnöke.

Az orosz erők Ukrajnába telepítését támogató kormánypropaganda központi alakja.

2014.3.21.

27.

Nosatov, Alexander Mihailovich

(Александр Михайлович Носатов)

Születési idő: 1963.3.27.

Születési hely: Szevasztopol (Ukrán SZSZK)

A Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettese, ellentengernagy.

A szuverén ukrán területet elfoglaló orosz haderő parancsnokságát látta el.

2014.3.21.

28.

Kulikov, Valery Vladimirovich

(Валерий Владимирович Куликов)

Születési idő: 1956.9.1.

Születési hely: Zaporizzsja (Ukrán SZSZK)

A Fekete-tengeri Flotta parancsnokhelyettese, ellentengernagy.

A szuverén ukrán területet elfoglaló orosz haderő parancsnokságát látta el.

2014.3.21.

29.

Surkov, Vladislav Yurievich

(Владислав Юрьевич Сурков)

Születési idő: 1964.9.21.

Születési hely: Szolncevo, Lipecki terület

Az Oroszországi Föderáció elnökének szárnysegédje. Ő volt az egyik szervezője a Krímben a helyi krími közösségek annak érdekében való mozgósításának, hogy a krími ukrán hatóságok aláásását szolgáló megmozdulásokat szervezzenek.

2014.3.21.

30.

Mikhail Grigorievich Malyshev

(Михаил Григорьевич Малышев)

Születési idő: 1955.10.10.

Születési hely: Szimferopol, Krím

A krími választási bizottság elnöke. A krími „népszavazás” lebonyolításáért felelős. Feladata az orosz rendszerben a „népszavazás” eredményeinek aláírása.

2014.3.21.

31.

Valery Kirillovich Medvedev

(Валерий Кириллович Медведев)

Születési idő: 1946.8.21.

Születési hely: Smakovka, Primorszki terület

A szevasztopoli választási bizottság elnöke. A krími „népszavazás” lebonyolításáért felelős. Feladata az orosz rendszerben a „népszavazás” eredményeinek aláírása.

2014.3.21.

32.

Igor Nikolaevich (Mykolayovich) Turchenyuk altábornagy

(Игорь Николаевич Турченюк)

Születési idő: 1959.12.5.

Születési hely: Os, Kirgiz SZSZK

A krími területre vezényelt orosz csapatok tényleges parancsnoka (e csapatokról Oroszország továbbra is hivatalosan mint „helyi önvédelmi milíciákról” beszél). A Déli Katonai Körzet parancsnokhelyettese.

2014.3.21.

33.

Elena Borisovna Mizulina (született Dmitriyeva)

(Елена Борисовна Мизулина (született Дмитриева)

Születési idő: 1954.12.9.

Születési hely: Buj, Kosztromai terület

Az Állami Duma alelnöke. Olyan közelmúltbeli orosz jogalkotási javaslatok kezdeményezője és társszerzője, melyek célja az volt, hogy más országok régiói számára is lehetővé tegyék Oroszországhoz való csatlakozásukat saját központi hatóságaik hozzájárulása nélkül.

2014.3.21.

34.

Dmitry Nikolayevich Kozak

(Дмитрий Николаевич Козак)

Születési idő: 1958.11.7.

Születési hely: Bandurovo, Kirovográdi terület, Ukrán SZSZK

Miniszterelnök-helyettes Felügyelte az annektált Krími Autonóm Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálását.

2014.4.29.

35.

Oleg Yevgenyvich Belaventsev

(Олег Евгеньевич Белавенцев)

Születési idő: 1949.9.15.

Születési hely: Moszkva

Az Oroszországi Föderáció elnökének teljhatalmú képviselője az úgynevezett Krími Szövetségi Körzetben, az Oroszországi Biztonsági Tanács nem állandó tagja. Felelős az orosz államfő alkotmányos előjogainak az annektált Krími Autonóm Köztársaság területén való érvényesítéséért.

2014.4.29.

36.

Oleg Genrikhovich Savelyev

(Олег Генрихович Савельев)

Születési idő: 1965.10.27.

Születési hely: Leningrád

Krími ügyekért felelős miniszter. Felelős az annektált Krími Autonóm Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálásáért.

2014.4.29.

37.

Sergei Ivanovich Menyailo

(Сергей Иванович Меняйло)

Születési idő: 1960.8.22.

Születési hely: Alagir, Észak-Oszét

ASZSZK, Szovjetúnió

Szevasztopol annektált ukrán város kormányzója.

2014.4.29.

38.

Olga Fedorovna Kovitidi

(Ольга Фёдоровна Ковитиди)

Születési idő: 1962.5.7.

Születési hely: Szimferopol, Ukrán SZSZK

Az Oroszországi Szövetségi Tanácsnak az annektált Krími Autonóm Köztársaságot képviselő tagja.

2014.4.29.

40.

Sergei Ivanovich Neverov

(Сергей Иванович Неверов)

Születési idő: 1961.12.21.

Születési hely: Tastagol, Szovjetúnió

A Duma elnökhelyettese, az Egyesült Oroszország párt tagja. Kezdeményezője az annektált Krími Autonóm Köztársaság Oroszországba való integrálásáról szóló jogszabály benyújtásának.

2014.4.29.

41.

Igor Dmitrievich SERGUN

(Игорь Дмитриевич Сергун)

Születési idő: 1957.3.28.

Születési hely: Podolszk, Moszkvai terület

A Hírszerzési Főigazgatóság (GRU) vezetője, az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek vezérkarifőnök-helyettese, altábornagy. Felelős a GRU tisztviselőinek kelet-ukrajnai tevékenységéért.

2014.4.29.

42.

Valery Vasilevich Gerasimov

(Валерий Васильевич Герасимов)

Születési idő: 1955.9.8.

Születési hely: Kazán

Az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek vezérkari főnöke, az Oroszországi Föderáció védelmi miniszterének első helyettese, hadseregtábornok. Felelős az orosz erőknek az Ukrajnával közös határon való, nagy számban történő telepítéséért, valamint a helyzet enyhülésének megakadályozásáért.

2014.4.29.

43.

German Prokopiv

 

A „Luganszki Őrség” tevékeny vezetője. Részt vett a Biztonsági Szolgálat luhanszki regionális hivatala épületének elfoglalásában. Szoros kapcsolatban áll a „Délkeleti Hadsereggel”.

2014.4.29.

44.

Valeriy Dmitrievich Bolotov

(Валерий Дмитриевич Болотов)

Születési idő: 1970.2.13.

Születési hely: Luhanszk

A Biztonsági Szolgálat luhanszki regionális hivatalának épületét elfoglaló, „Délkeleti Hadsereg” nevű szeparatista csoport egyik vezetője. Nyugalmazott tiszt. Az épület elfoglalása előtt ő és társai olyan fegyverek birtokában voltak, amelyeket feltehetően illegálisan szereztek Oroszországból, illetve helyi bűnözői csoportoktól.

2014.4.29.

45.

Andriy Yevgenovych PURGIN

(Андрiй Eвгенович Пургiн),

Andrei Evgenevich PURGIN

(Андрей Евгеньевич Пургин)

Születési idő: 1972.1.26.

Születési hely: Doneck

A „Donyecki Népköztársaság” vezetője, szeparatista tevékenységek aktív résztvevője és szervezője, a donecki „orosz turisták” akcióinak koordinátora. A „Donyec-medencei polgári kezdeményezés az Eurázsiai Unióért” társalapítója. A „Donyecki Népköztársaság Népi Tanácsának” úgynevezett „elnöke”.

2014.4.29.

46.

Denys Volodymyrovych PUSHYLIN

(Денис Володимирович Пушилiн),

Denis Vladimirovich PUSHILIN

(Денис Владимирович Пушилин)

Születési idő: 1981.5.9. vagy 1982.5.9.

Születési hely: Makijivka (Donecki terület)

A „Donyecki Népköztársaság” egyik vezetője. Részt vett a regionális kormányzat épületeinek elfoglalásában és megszállásában. A szeparatisták tevékeny szószólója. Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„Népi Tanácsának” úgynevezett elnökhelyettese.

2014.4.29.

47.

Tsyplakov Sergey Gennadevich

Születési idő: 1983.5.1.

Születési hely: Harciszk (Donecki terület)

A radikális ideológiát valló „Donyec-medencei Népi Milícia” egyik vezetője. Több állami épület elfoglalásában is tevékenyen részt vett a Donecki területen.

2014.4.29.

48.

Igor Vsevolodovich Girkin

(Игорь Всеволодович Гиркин) más néven: Igor Strelkov (Ihor Strielkov)

Születési idő: 1970.12.17.

Születési hely: Moszkva

Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői vezérkara Hírszerzési Főigazgatóságának (GRU) tagjaként azonosították. Részt vett a szlovjanszki incidensekben. Szergej Akszjonov önjelölt krími miniszterelnök biztonsági tanácsadója. A „Novorosszija” népi mozgalom elnöke.

2014.4.29.

49.

Vyacheslav Viktorovich Volodin

(Вячеслав Викторович Володин)

Születési idő: 1964.2.4.

Születési hely: Alekszjevka, Szaratovi terület

Oroszország elnöki hivatalának első személyzeti vezetőhelyettese. Ő felügyeli a Krímnek mint annektált ukrán régiónak az Oroszországi Föderációba való politikai integrációját.

2014.5.12.

50.

Vladimir Anatolievich Shamanov

(Владимир Анатольевич Шаманов)

Születési idő: 1957.2.15.

Születési hely: Barnaul

Az orosz légierő parancsnoka, vezérezredes. Magas beosztásánál fogva felelős az orosz légierőnek a Krímbe történő telepítéséért.

2014.5.12.

51.

Vladimir Nikolaevich Pligin

(Владимир Николаевич Плигин)

Születési idő: 1960.5.19.

Születési hely: Ignatovo

Vologodszki terület, Szovjetúnió

A Duma Alkotmányjogi Bizottságának elnöke. Felelős a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi annektálását célzó jogszabályok kidolgozásáért.

2014.5.12.

52.

Petr Grigorievich JAROSH

(Петр Григорьевич Ярош)

Születési idő:: 1971.1.30., vagy 1966.3.16.

Születési hely: Szkvorcovo, Szimferopoli terület, Krím félsziget

A Szövetségi Migrációs Hivatal krími irodájának vezetője. Felelős azért, hogy a krími lakosok számára rendszeresen és gyorsított eljárásban orosz útlevelet állítottak ki.

2014.5.12.

53.

Oleg Grigorievich Kozyura

(Олег Григорьевич Козюра)

Születési idő: 1962.12.19.

Születési hely: Zaporizzsja

A Szövetségi Migrációs Hivatal krími irodájának vezetője. Felelős azért, hogy a szevasztopoli lakosok számára rendszeresen és gyorsított eljárásban orosz útlevelet állítottak ki.

2014.5.12.

54.

Viacheslav PONOMARIOV,

Vyacheslav Volodymyrovich PONOMARYOV

(В'ячеслав Володимирович Пономарьов),

Viacheslav Vladimirovich PONOMAREV

(Вячеслав Владимирович Пономарëв)

Születési idő: 1965.5.2.

Születési hely: Szlavjanszk (Donecki terület)

Szlavjanszk korábbi önjelölt polgármestere. Arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy küldjön orosz csapatokat a város védelmére, később pedig fegyverekért folyamodott hozzá. Emberei emberrablásokban vesznek részt (foglyul ejtették Irma Kratot és Simon Osztrovszkijt, a Vice News újságíróját, akiket később szabadon engedtek, emellett az EBESZ bécsi dokumentuma alapján működő katonai megfigyelőket tartottak fogva). Továbbra is aktívan támogatja a szeparatista tevékenységeket és politikákat.

2014.5.12.

55.

Igor Nikolaevich Bezler

(Игорь Николаевич Безлер) más néven: Bes (ördög)

Születési idő: 1965.12.30.

Születési hely: Szimferopol, Krím félsziget

Az önszerveződő horlivkai milícia egyik vezetője. Ő vette át az irányítást az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat Doneck területen működő irodájának épülete felett, majd Horlivka városában elfoglalta a Belügyminisztérium kerületi irodáját. Kapcsolatban áll Ihor Strielkovval, akinek parancsnoksága alatt az SBU szerint részt vett Vologyimir Ribak, horlivkai önkormányzati képviselő meggyilkolásában.

2014.5.12.

57.

Oleg TSARIOV,

Oleh Anatoliyovych TSAROV

(Олег Анатолтович Царьов),

Oleg Anatolevich TSAREV

(Олег Анатольевич Цаpëв)

Születési idő: 1970.6.2.

Születési hely: Dnyipropetrovszk

Korábban a Rada tagja volt, és e minőségében nyilvánosan a délkelet-ukrajnai régiókat magában foglaló „Novorosszijai Szövetségi Köztársaság” megalapítására buzdított. Továbbra is aktívan támogatja a szeparatista tevékenységeket és politikákat.

2014.5.12.

58.

Roman Viktorovich Lyagin

(Роман Викторович Лягин)

Születési idő: 1980.5.30.

Születési hely: Doneck, Ukrajna

A „Donyecki Népköztársaság” központi választási bizottságának elnöke. Aktívan közreműködött a „Donyecki Népköztársaság” önrendelkezéséről szóló, 2014. május 11-i népszavazás megszervezésében. Korábbi „szociális és munkaügyi miniszter”.

2014.5.12.

59.

Aleksandr Sergeevich MALYKHIN,

Alexander Sergeevich MALYHIN

(Александр Сергеевич Малнхин)

Születési idő: 1981.1.12.

A „Luganszki Népköztársaság” központi választási bizottságának elnöke. Aktívan közreműködött a „Luganszki Népköztársaság” önrendelkezéséről szóló, 2014. május 11-i népszavazás megszervezésében.

2014.5.12.

60.

Natalia Vladimirovna Poklonskaya

(Наталья Владимировна Поклонская)

Születési idő: 1980.3.18.

Születési hely: Mihajlovka, Vorosilovgradi terület, Ukrán SZSZK, vagy Jevpatorija, Ukrán SZSZK

A Krím ügyésze. Tevékenyen részt vesz a Krím Oroszország általi annektálásában.

2014.5.12.

61.

Igor Sergeievich Shevchenko

(Игорь Сергеевич Шевченко)

Születési hely: Szevasztopol, Krím félsziget

Szevasztopol ügyésze. Tevékenyen részt vesz Szevasztopol Oroszország általi annektálásában.

2014.5.12.

62.

Aleksandr Yurevich BORODAI

(Александр Юрьевич Бородай)

Születési idő: 1972.7.25.

Születési hely: Moszkva

Korábban az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke”, és e minőségében felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” szeparatista „kormányának” tevékenységeiért, (például 2014. július 8-án úgy nyilatkozott, hogy „hadseregünk különleges műveletet végez az ukrán” fasiszták „ellen”), a „Novorosszijai Unióról” szóló egyetértési megállapodás aláírója. Továbbra is aktívan támogatja a szeparatista tevékenységeket és politikákat.

2014.7.12.

63.

Alexander KHODAKOVSKY,

Oleksandr Serhiyovych KHODAKOVSKIY

(Олександр Сергiйович Ходаковський),

Aleksandr Sergeevich KHODAKOVSKII

(Александр Сергеевич Ходаковский)

Születési idő: 1972.12.18.

Születési hely: Doneck

Korábban az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság védelmi minisztere”, és e minőségében felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság kormányának” szeparatista biztonsági tevékenységeiért. Továbbra is aktívan támogatja a szeparatista tevékenységeket és politikákat.

2014.7.12.

64.

Alexandr Aleksandrovich KALYUSSKY,

(Александр Александрович Калюсский)

Születési idő: 1975.10.9.

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság szociális ügyekért felelős de facto miniszterelnök-helyettese”. Felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” szeparatista „kormányának” tevékenységeiért.

2014.7.12.

65.

Alexander KHRYAKOV,

Aleksandr Vitalievich KHRYAKOV

(Александр Витальевич Хряков),

Oleksandr Vitaliyovych KHRYAKOV

(Олександр ВiTалiйович Хряков)

Születési idő: 1958.11.6.

Születési hely: Doneck

Korábban az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság tájékoztatási és tömegkommunikációs minisztere”. Felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság kormányának” szeparatistabarát propagandatevékenységeiért.

2014.7.12.

66.

Marat Faatovich BASHIROV

(Марат Фаатович Баширов)

Születési idő: 1964.1.20.

Születési hely: Izhevszk, Oroszországi Föderáció

Korábban az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság Minisztertanácsának miniszterelnöke”, beiktatva 2014. július 8-án.

Felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” szeparatista „kormányának” tevékenységeiért.

2014.7.12.

67.

Vasyl NIKITIN,

Vasilii Aleksandrovich NIKITIN

(Василий Александрович Никитин)

Születési idő: 1971.11.25.

Születési hely: Sargun (Üzbegisztán)

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság Minisztertanácsának miniszterelnök-helyettese” (korábban: a „Luganszki Népköztársaság miniszterelnöke” és a „Délkeleti Hadsereg” volt szóvivője).

Felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” szeparatista „kormányának” tevékenységeiért.

Felelős a Délkeleti Hadsereg azon nyilatkozatáért, amely szerint a régió „új” státusa miatt a „Luganszki Népköztársaságban” nem lehet megtartani az ukrán elnökválasztásokat.

2014.7.12.

68.

Aleksey Vyacheslavovich KARYAKIN

(Алексей Вячеславович Карякин)

Születési idő: 1980.4.7. vagy 1979.4.7.

Születési hely: Sztahanov (Luhanszki terület)

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke”.

Felelős a „Legfelsőbb Tanács” szeparatista „kormányzati” tevékenységeiért; felelős azért, mert felkérte az Oroszországi Föderációt a „Luganszki Népköztársaság” függetlenségének elismerésére.

A „Novorossziai Unióról” szóló egyetértési megállapodás aláírója.

2014.7.12.

69.

Yuriy Volodymyrovych IVAKIN

(Юрiй Володимирович Iвакiн),

Iurii Vladimirovich IVAKIN

(Юрий Владимирович Ивакин)

Születési idő: 1954.8.13.

Születési hely: Perevalszk (Luhanszki terület)

Korábban az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság belügyminisztere”, és e minőségében felelős az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság kormányának” szeparatista kormányzati tevékenységeiért.

2014.7.12.

70.

Igor PLOTNITSKY,

Igor Venediktovich PLOTNITSKII

(Игорь Венедиктович Плотницкий)

Születési idő: 1964.6.24., vagy 1964.6.25., vagy 1964.6.26.

Születési hely: Luhanszk (esetleg Kelmenci, Csernyivci terület)

Korábban a „Luganszki Népköztársaság” úgynevezett „védelmi minisztere”, jelenleg pedig úgynevezett „vezetője”.

Felelős az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” szeparatista „kormányának” tevékenységeiért.

2014.7.12.

71.

Nikolay KOZITSYN

Születési idő: 1956.6.20.

Születési hely: Donecki terület

A kozák haderők parancsnoka.

Felelős a szeparatisták által az ukrán kormányerők ellen Kelet-Ukrajnában vívott harcok irányításáért.

2014.7.12.

73.

Mikhail Efimovich FRADKOV

(Михаил Ефимович Фрадков)

Születési idő: 1950.9.1.

Születési hely: Kurumocs, Kujbisevi terület

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának állandó tagja, az Oroszországi Föderáció Külügyi Hírszerző Szolgálatának igazgatója. A biztonsági kérdésekben tanácsadással szolgáló és koordinációt folytató Biztonsági Tanács tagjaként részt vett az orosz kormány azon politikai döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.7.25.

74.

Nikolai Platonovich PATRUSHEV

(Николай Платонович Патрушев)

Születési idő: 1951.7.11.

Születési hely: Leningrád (Szentpétervár).

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának állandó tagja. A biztonsági kérdésekben tanácsadással szolgáló és koordinációt folytató Biztonsági Tanács tagjaként részt vett az orosz kormány azon politikai döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.7.25.

75.

Aleksandr Vasilievich BORTNIKOV

(Александр Васильевич Бортников)

Születési idő: 1951.11.15.

Születési hely: Perm

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának állandó tagja, az Oroszországi Föderáció Külügyi Hírszerző Szolgálatának igazgatója. A biztonsági kérdésekben tanácsadással szolgáló és koordinációt folytató Biztonsági Tanács tagjaként részt vett az orosz kormány azon politikai döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.7.25.

76.

Rashid Gumarovich NURGALIEV

(Рашид Гумарович Нургалиев)

Születési idő: 1956.10.8.

Születési hely: Zsitikara, Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának állandó tagja és helyettes titkára. A biztonsági kérdésekben tanácsadással szolgáló és koordinációt folytató Biztonsági Tanács tagjaként részt vett az orosz kormány azon politikai döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.7.25.

77.

Boris Vyacheslavovich GRYZLOV

(Борис Вячеславович Грызлов)

Születési idő: 1950.12.15.

Születési hely: Vlagyivosztok

Az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának állandó tagja. A biztonsági kérdésekben tanácsadással szolgáló és koordinációt folytató Biztonsági Tanács tagjaként részt vett az orosz kormány azon politikai döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.7.25.

78.

Sergei Orestovoch BESEDA

(Сергей Орестович Беседа)

Születési idő: 1954.5.17.

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) parancsnoka (Ötödik Csoportfőnökség).

Az FSZB magas rangú tisztjeként olyan szolgálat élén áll, mely a hírszerzési műveletekért és a nemzetközi tevékenységekért felel és azokat felügyeli.

2014.7.25.

79.

Mikhail Vladimirovich DEGTYAREV

(Михаил Владимирович Дегтярëв)

Születési idő: 1981.7.10.

Születési hely: Kubijsev (Szamara)

Az Állami Duma tagja.

2014.5.23-án Moszkvában bejelentette az el nem ismert, úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„de facto nagykövetségének” felavatását. Hozzájárul az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető intézkedésekhez.

2014.7.25.

80.

Ramzan Akhmadovitch KADYROV

(Рамзан Ахматович Кадыров)

Születési idő: 1976.10.5.

Születési hely: Centaroj

A Csecsen Köztársaság elnöke. Kadyrov nyilatkozataiban többször a Krím törvénytelen annektálása és az ukrajnai fegyveres felkelés mellett foglalt állást. Többek között 2014. június 14-én kijelentette, hogy „kész mindent megtenni a Krím újjászületéséért”. Ennek kapcsán a Krím törvénytelen annektálásához nyújtott támogatásáért a Krím Autonóm Köztársaság ideiglenes vezetőjétől megkapta „A Krím felszabadításáért” járó kitüntetést. Ezenfelül 2014. június 1-jén kijelentette, hogy kérésre kész 74 000 csecsen önkéntest küldeni Ukrajnába.

2014.7.25.

81.

Alexander Nikolayevich TKACHYOV

(Александр Николаевич Ткачëв)

Születési idő: 1960.12.23.

Születési hely: Viszelki, Krasznodári terület

Korábban a Krasznodári terület kormányzója.

A Krím törvénytelen annektálásához nyújtott támogatásáért a Krím Autonóm Köztársaság ideiglenes vezetőjétől megkapta „A Krím felszabadításáért” járó kitüntetést. Ennek alkalmával a Krím Autonóm Köztársaság ideiglenes vezetője kifejtette, hogy Tkachyov az elsők között biztosította támogatásáról a Krím új „vezetését”.

2014.7.25.

82.

Pavel GUBAREV

(Павел Юрьевич Губарев)

Születési idő: 1983.2.10.

Születési hely: Szeverodoneck

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” önjelölt vezetőinek egyike. Orosz beavatkozásért folyamodott Ukrajna keleti részében, többek között orosz békefenntartó erők telepítése révén. Kapcsolatban áll Igor Strelkovval/Girkinnel, aki az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető intézkedésekért felelős. Gubarev felelős a szakadárok fegyveres erőibe való toborzásért.

Továbbá Doneckben oroszbarát erők segítségével átvette a regionális kormányzati épület feletti irányítást, valamint önmagát „népi kormányzónak” kiáltotta ki.

Annak ellenére, hogy Ukrajna területi integritásának veszélyeztetése miatt letartóztatták, majd szabadon bocsátották, folyamatosan prominens szerepet játszott a szakadárok tevékenységeiben, ezzel aláásva Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.7.25.

83.

Ekaterina Iurievna GUBAREVA

(Екатерина Юрьевна Губарева),

Katerina Yuriyovna GUBARIEVA

(Катерина Юрiйовнa Губарева)

Születési idő: 1983.7.5.

Születési hely: Kahovka (Herszoni terület)

Korábbi úgynevezett „külügyminiszteri” minőségében kiállt az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” mellett, ezzel aláásva Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Ezenfelül bankszámláján keresztül finanszíroznak törvénytelen szakadár csoportokat. Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, támogatta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedéseket és politikákat. Továbbra is aktívan támogatja a szeparatista tevékenységeket és politikákat.

2014.7.25.

84.

Fedor Dmitrievich BEREZIN

(Фëдор Дмитриевич Березин),

Fedir Dmitrovych BEREZIN

(Федiр Дмитрович Березiн)

Születési idő: 1960.2.7.

Születési hely: Doneck

Korábban az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „helyettes védelmi minisztere”. Kapcsolatban áll Igor Strelkovval/Girkinnel, aki az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető intézkedésekért felelős. Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, Berezin támogatta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedéseket és politikákat. Továbbra is aktívan támogatja a szeparatista tevékenységeket és politikákat.

2014.7.25.

85.

Valery Vladimirovich KAUROV

Валерий Владимирович Кауров

Születési idő: 1956.4.2.

Születési hely: Odessza

Az úgynevezett „Novorosszija Köztársaság” önjelölt „elnöke”. Felkérte Oroszországot, hogy telepítsen fegyveres csapatokat Ukrajnába. Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, támogatta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedéseket és politikákat.

2014.7.25.

86.

Serhii Anatoliyovych ZDRILIUK

Сергей Анатольевич Здрнлюкv

Születési idő: 1972.6.23.

Születési hely: Vinnicjai terület

Igor Strelkov/Girkin magas rangú asszisztense; Strelkov/Girkin az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető intézkedésekért felelős. Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, Zdriliuk támogatta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedéseket és politikákat.

2014.7.25.

87.

Vladimir ANTYUFEYEV

Владимир Антюфеев

(más néven: Vladimir SHEVTSOV, Vladimir Iurievici ANTIUFEEV, Vladimir Gheorghievici ALEXANDROV, Vadim Gheorghievici SHEVTSOV)

Születési idő: 1951.2.19.

Születési hely: Novoszibirszk

Volt „állambiztonsági miniszter” a Dnyeszter-melléki szakadár területen. Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” biztonságért és bűnüldözésért felelős korábbi miniszterelnök-helyettese. E minőségében felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „kormányának” szakadár „kormányzati” tevékenységeiért.

2014.7.25.

88.

Alexey Alexeyevich GROMOV

(Алексей Алексеевич Громов)

Születési idő: 1960.5.31.

Születési hely: Zagorszk (Szergijev Poszad)

Az elnöki hivatal első vezetőhelyetteseként az orosz médiaszolgáltatókat arra utasította, hogy az ukrajnai szakadárok és a Krím annektálása mellett foglaljanak állást, ezzel támogatva Kelet-Ukrajna destabilizálását és a Krím annektálását.

2014.7.30.

90.

Boris Alekseevich LITVINOV

(Борис Алексеевич Литвинов)

Születési idő: 1954.1.13.

Születési hely: Dzerzsinszk (Donecki terület)

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „Népi Tanácsának” tagja, továbbá az úgynevezett „Legfelsőbb Tanácsának” korábbi elnöke. Ő volt a kezdeményezője azoknak a politikai lépéseknek és azon illegitim népszavazás megszervezésének, amelyek következtében kikiáltották az úgynevezett „Donyecki Népköztársaságot”, ami Ukrajna területi integritása, szuverenitása és egysége megsértésének minősül.

2014.7.30.

91.

Sergey Vadimovich ABISOV

(Сергей Вадимович Абисов)

Születési idő: 1967.11.27.

Születési hely: Szimferopol, Krím félsziget

Elfogadta, hogy Oroszország elnöke 2014. május 5-én (a 301. kormányrendelettel) a „Krími Köztársaság” úgynevezett „belügyminiszterévé” nevezze ki. Úgynevezett „belügyminiszteri” minőségében aláásta Ukrajna területi integritását, szuverenitását és egységét.

2014.7.30.

92.

Arkady Romanovich ROTENBERG,

Arkadii Romanovich ROTENBERG

(Аркадий Романович Ротенберг)

Születési idő: 1951.12.15.

Születési hely: Leningrád (Szentpétervár)

Arkady Rotenberg régóta kapcsolatban áll Putyin elnökkel, akinek dzsúdó-edzőpartnere volt.

Vagyonára Putyin hivatali ideje alatt tett szert. Nagyfokú gazdasági sikere az őt – különösen a közbeszerzési szerződések odaítélése terén – támogató legfontosabb döntéshozók befolyásának tudható be.

Az orosz döntéshozókkal fennálló szoros kapcsolatát kihasználva jutott az orosz állam vagy állami tulajdonban lévő vállalkozások által odaítélt fontos szerződésekhez. Például a tulajdonában lévő vállalkozásoknak több igen jövedelmező szerződést ítéltek oda a Szocsi Téli Olimpia előkészületeivel kapcsolatban.

Emellett a Sztrojgazmontazs vállalat tulajdonosa. Ez a vállalat egy olyan híd megépítésére vonatkozó állami szerződéshez jutott, mely Oroszországot a jogellenesen annektált Krími Autonóm Köztársasággal kötné össze, megszilárdítva ezzel a Krím integrálását az Oroszországi Föderációba, ami pedig fokozottan aláássa Ukrajna területi integritását.

Azon Proszvescsenyije kiadó igazgatótanácsának elnöke, amely elsődleges végrehajtója volt az „Oroszország gyermekeihez: Lakcímed – Krím” elnevezésű projektnek, amely egy annak érdekében indított PR-kampány, hogy a krími gyermekeket meggyőzzék, hogy immár Oroszországban élő orosz állampolgárrá lettek, és amely így támogatta a Krím integrálására irányuló orosz kormánypolitikát.

2014.7.30.

93.

Konstantin Valerevich MALOFEEV

(Константин Валерьевич Малофеев)

Születési idő: 1974.7.3.

Születési hely: Puscsino

Malofeev szoros kapcsolatban áll kelet-ukrajnai és krími szakadárokkal. Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „miniszterelnökének”, Borodainak az egykori munkaadója; a Krím annektálásának folyamata során találkozott Aksyonovval, az úgynevezett „Krími Köztársaság” úgynevezett „miniszterelnökével”. Az ukrán kormány bűnügyi nyomozást indított ellene a szakadároknak anyagi és pénzügyi eszközökkel nyújtott állítólagos támogatása miatt. Ezenfelül számos nyilvános nyilatkozatban támogatta a Krím annektálását és Ukrajna Oroszországba való integrálását. 2014 júniusában kijelentette: „Egész Ukrajnát nem lehet Oroszországba integrálni. De a keleti részét talán.”

Következésképpen Malofeev támogatja Kelet-Ukrajna destabilizálását.

2014.7.30.

94.

Yuriy Valentinovich KOVALCHUK

(Юрий Валентинович Ковальчук)

Születési idő: 1951.7.25.

Születési hely: Leningrád (Szentpétervár).

Kovalchuk régóta kapcsolatban áll Putyin elnökkel. Az úgynevezett Ozero Dacha társalapítója; ez a társaság befolyásos személyek gyülekezete Putyin elnök körül.

Hasznot húz az orosz döntéshozókhoz fűződő kapcsolataiból. Ő a Bank Rossiya elnöke és legnagyobb részvényese (2013-ban mintegy 38 %-ban annak tulajdonosa), mely bank az Oroszországi Föderáció magas rangú tisztviselőinek személyi bankja. A Krím jogellenes annektálása óta a Bank Rossiya több fiókot nyitott a Krímben és Szevasztopolban, megszilárdítva ezzel e területeknek az Oroszországi Föderációba való integrálását.

Ezenfelül a Bank Rossiya jelentős részesedéssel rendelkezik a National MEDIA Groupban, amely azokat a televíziócsatornákat irányítja, amelyek aktívan támogatják az orosz kormány Ukrajnát destabilizáló intézkedéseit.

2014.7.30.

95.

Nikolay Terentievich SHAMALOV

(Николай Терентьевич Шамалов)

Születési idő: 1950.1.24.

Születési hely: Belarusz

Shamalov régóta kapcsolatban áll Putyin elnökkel. Az úgynevezett Ozero Dacha társalapítója; ez a társaság befolyásos személyek gyülekezete Putyin elnök körül.

Hasznot húz az orosz döntéshozókhoz fűződő kapcsolataiból. Ő a Bank Rossiya második legnagyobb részvényese (2013-ban mintegy 10 %-ban annak tulajdonosa), mely bank az Oroszországi Föderáció magas rangú tisztviselőinek személyi bankja. A Krím jogellenes annektálása óta a Bank Rossiya több fiókot nyitott a Krímben és Szevasztopolban, megszilárdítva ezzel e területeknek az Oroszországi Föderációba való integrálását.

Ezenfelül a Bank Rossiya jelentős részesedéssel rendelkezik a National MEDIA Groupban, amely azokat a televíziócsatornákat irányítja, amelyek aktívan támogatják az orosz kormány Ukrajnát destabilizáló intézkedéseit.

2014.7.30.

96.

Alexander Vladimirovich ZAKHARCHENKO

(Александр Владимирович Захарченко)

Születési idő: 1976.6.26.

Születési hely: Doneck

2014. augusztus 7-én Alexander Borodai helyébe lépett mint az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „miniszterelnöke”. Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, Zakharchenko olyan tevékenységeket és politikákat támogatott, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

97.

Vladimir KONONOV/más néven: Cár

(Владимир Петровнч Кононов)

Születési idő: 1974.10.14.

Születési hely: Gorszkij

Augusztus 14-én Igor Strelkov/Girkin helyébe lépett mint az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „védelmi minisztere”. A jelentések szerint április óta vezeti szakadár fegyveresek egy különítményét Doneckben, és ígéretet tett arra, hogy stratégiai feladatként visszaszorítja az Ukrajna által elkövetett katonai agressziót. Kononov tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

98.

Miroslav Vladimirovich RUDENKO

(Мирослав Владимирович Руденко)

Születési idő: 1983.1.21.

Születési hely: Debalceve

Kapcsolatban áll a „Donyec-medencei Népi Milíciával”. Kijelentette többek között, hogy harcolni fognak az ország többi részén is. Rudenko tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság Parlamentjének” úgynevezett „népképviselője”.

2014.9.12.

99.

Gennadiy Nikolaiovych TSYPKALOV,

Gennadii Nikolaevich TSYPKALOV

(Геннадий Николаевич ЦыПлаков)

Születési idő: 1973.6.21.

Születési hely: Rosztovi terület (Oroszországi Föderáció)

Marat Bashirov helyébe lépett mint az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” úgynevezett „miniszterelnöke”. Korábban a „Délkeleti Hadsereg” elnevezésű milíciában vállalt tevékeny szerepet. Tsypkalov tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

101.

Oleg Vladimirovich BEREZA

(Олег Владимирович Берëза)

Születési idő: 1977.3.1.

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „belügyminisztere”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Bereza tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

102.

Andrei Nikolaevich RODKIN

(Андрей Николаевич Родкин)

Születési idő: 1976.9.23.

Születési hely: Moszkva

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” moszkvai képviselője. Nyilatkozataiban többek között arról beszélt, hogy a milíciák készen állnak gerillaháborút folytatni, valamint kijelentette, hogy a milíciák lefoglalták az ukrán fegyveres erők egyes fegyverrendszereit. Rodkin tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

103.

Aleksandr Akimovich KARAMAN

(Александр Акимович Караман),

Alexandru CARAMAN

Születési idő: 1956.7.26. vagy 1956.6.26.

Születési hely: Csöbörcsök, Slobozia körzet, jelenleg Moldovai Köztársaság

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „szociális ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Karaman tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Dmitry Rogozinnak, Oroszország miniszterelnök-helyettesének pártfogoltja. Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„minisztertanácsának vezetője”.

2014.9.12.

104.

Georgiy L'vovich MURADOV

(Георгий Львович Мурадов)

Születési idő: 1954.11.19.

Születési hely: Kocsmesz, Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

A Krím úgynevezett „miniszterelnök-helyettese” és Putyin elnök teljhatalmú képviselője a Krímben. Muradov fontos szerepet játszott a Krím jogellenes annektálását követően a Krím feletti orosz intézményi ellenőrzés megszilárdításában. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogatott, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

105.

Mikhail Sergeyevich SHEREMET

(Михаил Сергеевич Шеремет)

Születési idő: 1971.5.23.

Születési hely: Dzsankoj

A Krím úgynevezett „első miniszterelnök-helyettese”. Sheremet kulcsszerepet játszott az Oroszországgal való egyesülésről március 16-án a Krímben tartott népszavazás megszervezésében és lebonyolításában. A jelentések szerint a népszavazás idején Sheremet volt a Moszkva-barát krími „önvédelmi erők” parancsnoka. Sheremet tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2014.9.12.

106.

Yuri Leonidovich VOROBIOV

(Юрий Леонидович Воробьев)

Születési idő: 1948.2.2.

Születési hely: Krasznojarszk

Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke. 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanácsban nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja az orosz haderők Ukrajnába telepítését. Ezt követően a kapcsolódó rendelet mellett szavazott.

2014.9.12.

107.

Vladimir Volfovich ZHIRINOVSKY

(Владимир Вольфович Жириновски)

Születési idő: 1946.4.25.

Születési hely: Alma-Ata, Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság

Az Állami Duma Tanácsának tagja; az LDPR párt vezetője. Aktívan támogatta orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését és a Krím annektálását. Aktívan szorgalmazta Ukrajna felosztását. Az LDPR párt elnökeként megállapodást írt alá az úgynevezett „Donyecki Népköztársasággal”.

2014.9.12.

108.

Vladimir Abdualiyevich VASILYEV

(Васильев Владимир Абдуалиевич)

Születési idő: 1949.8.11.

Születési hely: Klin

Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

109.

Viktor Petrovich VODOLATSKY

(Виктор Петрович Водолацкий)

Születési idő: 1957.8.19.

Születési hely: Sztefanidinodar, Rosztovi terület

Az Oroszországi és Külföldi Kozák Erők Uniójának elnöke („ataman”), és az Állami Duma képviselője. Támogatta a Krím annektálását, és elismerte, hogy az oroszországi kozákok a Moszkva által támogatott szakadárok oldalán tevékenyen részt vettek az ukrajnai konfliktusban. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

110.

Leonid Ivanovich KALASHNIKOV

(Леонид Иванович Калашников)

Születési idő: 1960.8.6.

Születési hely: Sztepnoj Dvorec

Az Állami Duma Külügyi Bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

111.

Vladimir Stepanovich NIKITIN

(Владимир Степанович Никитин)

Születési idő: 1948.4.5.

Születési hely: Opocska

Az Állami Dumának a FÁK-országokkal fennálló kapcsolatokkal, az eurázsiai integrációval és a külföldön élő oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának egykori első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

112.

Oleg Vladimirovich LEBEDEV

(Олег Владимирович Лебедев)

Születési idő: 1964.3.21.

Születési hely: Rudnij, Kosztanaji terület, Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság

Az Állami Dumának a FÁK-országokkal fennálló kapcsolatokkal, az eurázsiai integrációval és a külföldön élő oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

113.

Ivan Ivanovich MELNIKOV

(Иван Иванович Мельников)

Születési idő: 1950.8.7.

Születési hely: Bogorogyick

Az Állami Duma első alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

114.

Igor Vladimirovich LEBEDEV

(Игорь Владимирович Лебедев)

Születési idő: 1972.9.27.

Születési hely: Moszkva

Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

115.

Nikolai Vladimirovich LEVICHEV

(Николай Владимирович Левичев)

Születési idő: 1953.5.28.

Születési hely: Puskin

Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

116.

Svetlana Sergeevna ZHUROVA

(Светлана Сергеевна Журова)

Születési idő: 1972.1.7.

Születési hely: Pavlovo (Leningrádi terület)

Az Állami Duma Külügyi Bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

117.

Aleksey Vasilevich NAUMETS

(Алексей Васильевич Haумец)

Születési idő: 1968.2.11.

Az orosz hadsereg vezérőrnagya. A légierő 76-ik hadosztályának parancsnoka, amely aktív volt az orosz katonai jelenlétben Ukrajna területén, elsősorban a Krím jogellenes annektálása során.

2014.9.12.

118.

Sergey Viktorovich CHEMEZOV

(Сергей Викторович Чемезов)

Születési idő: 1952.8.20.

Születési hely: Cseremhovo

Sergei Chemezov egyike a Putyin elnökkel közismerten közeli kapcsolatban álló személyeknek. A KGB tisztjeként mindketten Drezdában állomásoztak, és S.V. Chemezov tagja az „Egyesült Oroszország” Legfelsőbb Tanácsának. Az orosz elnökkel fenntartott kapcsolata révén vezető beosztásokat nyert el állami irányítás alatt álló vállalatokban. A Rostec konglomerátum, a vezető orosz, állami tulajdonban lévő, védelmi és ipari termékeket gyártó vállalat elnöke. Az orosz kormány határozata nyomán a Technopromexport, amely a Rostec egyik leányvállalata, erőműveket tervez építeni a Krímben, ezáltal támogatja annak az Oroszországi Föderációba történő integrálását.

Ezen túlmenően, a Rosoboronexport, amely a Rostec egyik leányvállalata, támogatta a védelmi iparágban tevékenykedő krími vállalatoknak az orosz védelmi iparba történő integrálását, megszilárdítva ezzel a Krímnek az Orosz Föderációhoz való jogellenes annektálását.

2014.9.12.

119.

Alexander Mikhailovich BABAKOV

(Aлександр Михайлович Бабаков)

Születési idő: 1963.2.8.

Születési hely: Kisinyov

Az Állami Duma képviselője, az Állami Dumán belüli, az Orosz Föderáció hadiipari komplexumának a fejlesztését célzó jogalkotási rendelkezésekkel foglalkozó bizottság elnöke. Az „Egyesült Oroszország” prominens tagja, valamint üzletember, aki komoly befektetésekkel rendelkezik Ukrajnában és a Krímben.

2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2014.9.12.

120.

Serhiy KOZYAKOV (más néven Sergey Kozyakov)

Сергей Козьяков

Születési idő: 1982.9.29.

A „Luganszki Központi Választási Bizottság” elnökeként felelős volt a 2014. november 2-i, úgynevezett „választások” megszervezéséért az úgynevezett „Luganszki Népköztársaságban”. Ezek a „választások” sértik az ukrán törvényeket, ezért jogellenesek.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, és hogy megszervezte a jogellenes „választásokat”, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

121.

Oleg Konstantinovich AKIMOV más néven Oleh AKIMOV

(Олег Константинович Акимов)

Születési idő:: 1981.9.15.

Születési hely: Luhanszk

A „Luganszki Népköztársaság Nemzeti Tanácsában” a „Luganszki Gazdasági Unió” helyettes vezetője. Indult a 2014. november 2-i, úgynevezett „választásokon” az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság”„elnöki” pozíciójának betöltéséért. Ezek a „választások” sértik az ukrán törvényeket, ezért jogellenesek.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, és azzal hogy hivatalosan jelöltette magát a jogellenes „választásokon”, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

122.

Larisa Leonidovna AIRAPETYAN, más néven Larysa AYRAPETYAN, Larisa AIRAPETYAN vagy Larysa AIRAPETYAN

(Лариса Леонидовна Айрапетян)

Születési idő: 1970.2.21.

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság egészségügyi minisztere”. Indult a 2014. november 2-i, úgynevezett „választásokon” az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság”„elnöki” pozíciójának betöltéséért.

Ezek a „választások” sértik az ukrán törvényeket, ezért jogellenesek.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, és azzal hogy hivatalosan jelöltette magát a jogellenes „választásokon”, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

123.

Yuriy Viktorovich SIVOKONENKO, más néven Yuriy SIVOKONENKO, Yury SIVOKONENKO, Yury SYVOKONENKO

(Юрий Викторович Сивоконенко)

Születési idő: 1957.8.7.

Születési hely: Doneck

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„parlamenti” képviselője, és a Donbasz Berkut veteránszövetségében lát el feladatokat. Indult a 2014. november 2-i, úgynevezett „választásokon” az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„elnöki” pozíciójának betöltéséért. Ezek a „választások” sértik az ukrán törvényeket, ezért jogellenesek.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, és azzal hogy hivatalosan jelöltette magát a jogellenes „választásokon”, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

124.

Aleksandr Igorevich KOFMAN, más néven Oleksandr KOFMAN

(Александр Игоревич Кофман)

Születési idő: 1977.8.30.

Születési hely: Makijivka (Donecki terület)

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„Parlamentjének” úgynevezett „külügyminisztere” és úgynevezett „első alelnöke”. Indult a 2014. november 2-i, úgynevezett jogellenes „választásokon” az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„elnöki” pozíciójának betöltéséért. Ezek a „választások” sértik az ukrán törvényeket, ezért jogellenesek.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, és azzal hogy hivatalosan jelöltette magát a jogellenes „választásokon”, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

125.

Ravil Zakarievich KHALIKOV

(Равиль Закариевич Халиков)

Születési idő: 1969.2.23.

Születési hely: Belozere falu, Romodanovszkij körzet, Szovjetunió

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„miniszterelnökének első helyettese” és korábbi „főügyésze”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

126.

Dmitry Aleksandrovich SEMYONOV,

Dmitrii Aleksandrovich SEMENOV

(Дмитрий Александрович Семенов)

Születési idő: 1963.2.3.

Születési hely: Moszkva

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság”„miniszterelnökének pénzügyekért felelős első helyettese”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

127.

Oleg BUGROV

(Олег Бугров)

Születési idő: 1969.8.29.

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” korábbi „védelmi minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

128.

Lesya LAPTEVA

(Леся Лаптева)

 

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” korábbi „oktatási, tudományos, kulturális és vallásügyi minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

129.

Yevgeniy Eduardovich MIKHAYLOV

(más néven Yevhen Eduardovych Mychaylov)

(Евгений Здуардович Михайлов)

Születési idő: 1963.3.17.

Születési hely: Arhangelszk

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság kormányának kancelláriavezetője”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

132.

Vladyslav Nykolayevych DEYNEGO más néven Vladislav Nykolayevich DEYNEGO

(Владислав Николаевич Дейнего)

Születési idő: 1964.3.12.

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság Népi Tanácsának”„elnökhelyettese”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2014.11.29.

133.

Pavel DREMOV, más néven Batya

(Павел Леонидович ДРËМОВ),

Pavlo Leonidovych DRYOMOV

(Павло Леонщович Дрьомов)

Születési idő: 1976.11.22.

Születési hely: Sztahanov

Az „Első Kozák Regiment” parancsnoka, mely a kelet-ukrajnai harcokban részt vevő fegyveres szakadár csoport.

E minőségében aktívan támogatta azokat a tevékenységeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

134.

Alexey MILCHAKOV, más néven Fritz, Serbian

(Алексей МИЛЬЧАКОВ)

Születési idő: 1991.4.30. vagy 1991.1.30.

Születési hely: Szentpétervár

A „Ruszics” egység parancsnoka, mely a kelet-ukrajnai harcokban részt vevő fegyveres szakadár csoport.

E minőségében aktívan támogatta azokat a tevékenységeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

135.

Arseny PAVLOV, más néven Motorola

ApcéHий Сергеевич ПÁВЛОВ (más néven Моторoла)

Születési idő: 1983.2.2.

Születési hely: Uhta, Komiföld

A „Spárta” hadtest parancsnoka, mely a kelet-ukrajnai harcokban részt vevő fegyveres szakadár csoport.

E minőségében aktívan támogatta azokat a tevékenységeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

136.

Mikhail Sergeevich TOLSTYKH, más néven Givi

(Михаил Сергеевич Толстых)

Születési idő: 1980.7.19.

Születési hely: Ilovajszk

A „Szomáli” hadtest parancsnoka, mely a kelet-ukrajnai harcokban részt vevő fegyveres szakadár csoport.

E minőségében aktívan támogatta azokat a tevékenységeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

137.

Eduard Aleksandrovich BASURIN

(Здуард Александрович Басурин)

Születési idő: 1966.6.27. vagy 1966.6.21.

Születési hely: Doneck

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság”„védelmi miniszterének” úgynevezett „parancsnokhelyettese”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

138.

Alexandr SHUBIN

Александр Васильевич ШУБИН

Születési idő: 1972.5.20. vagy 1972.5.30.

Születési hely: Luhanszk

A úgynevezett törvénytelen „Luganszki Népköztársaság” úgynevezett „igazságügyi minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak az ország további destabilizálásához.

2015.2.16.

139.

Sergey Anatolievich LITVIN

(Сергей Анатольевич Литвин)

Születési idő: 1973.7.2.

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” úgynevezett „minisztertanácsának elnökhelyettese”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

141.

Ekaterina FILIPPOVA

Екатерина Владимировна ФИЛИППОВА

Születési idő: 1988.11.20.

Születési hely: Krasznoarmejszk

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „igazságügyi minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

142.

Aleksandr TIMOFEEV

Александр ТИМОФЕЕВ

Születési idő: 1974.1.27.

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „költségvetési minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak az ország további destabilizálásához.

2015.2.16.

143.

Evgeny Vladimirovich MANUILOV

(Евгений Владимирович Мануйлов)

Születési idő: 1967.1.5.

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” úgynevezett „költségvetési minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

144.

Viktor YATSENKO

(Виктор ЯЦЕНКО)

Születési idő: 1985.4.22.

Születési hely: Herszon

Az úgynevezett „Donyecki Népköztársaság” úgynevezett „kommunikációs minisztere”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

146.

Zaur ISMAILOV

(Заур Исмаилов Рауфович)

Születési idő: 1978.7.25. (vagy 1975.3.23.)

Születési hely: Krasznij Lucs, Vorosilovgrád Luhanszk

Az úgynevezett „Luganszki Népköztársaság” úgynevezett „főügyésze”.

Azzal, hogy elvállalta e tisztséget és e minőségben eljárt, aktívan támogatta azokat a cselekményeket és politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárulnak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.

147.

Anatoly Ivanovich ANTONOV

(Анатолий Иванович Антонов)

Születési idő: 1955.5.15.

Születési hely: Omszk

A védelmi miniszter helyettese, és e minőségében részt vesz az orosz csapatok Ukrajnába való telepítésének támogatásában.

A jelenlegi orosz Védelmi Minisztérium struktúrájának megfelelően e minőségében részt vesz azon orosz kormánypolitikák alakításában és végrehajtásában, amelyek fenyegetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2015.2.16.

148.

Arkady Viktorovich BAKHIN

(Аркадий Викторович Бахин)

Születési idő: 1956.5.8.

Születési hely: Kaunas, Litvánia

A védelmi miniszter első helyettese, és e minőségében részt vesz az orosz csapatok Ukrajnába való telepítésének támogatásában.

A jelenlegi orosz Védelmi Minisztérium struktúrájának megfelelően e minőségében részt vesz azon orosz kormánypolitikák alakításában és végrehajtásában, amelyek fenyegetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2015.2.16.

149.

Andrei Valeryevich KARTAPOLOV

(Андрей Валерьевич Картaпoлoв)

Születési idő: 1963.11.9.

Születési hely: NDK

Az Oroszországi Föderáció hadseregének helyettes vezérkari főnöke és a vezérkaron belül működő fő műveleti osztály igazgatója. E két minőségében aktívan részt vesz az Ukrajnába telepített orosz erők hadjáratának alakításában és végrehajtásában.

A vezérkar hivatalos tevékenységeinek megfelelően azzal, hogy operatív ellenőrzést gyakorol a fegyveres erők felett, aktívan részt vesz azon orosz kormánypolitikák alakításában és végrehajtásában, amelyek fenyegetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.

2015.2.16.

150.

Iosif (Joseph) Davydovich KOBZON

(Иосиф Дaвьιдoвич Кобзон)

Születési idő: 1937.9.11.

Születési hely: Csaszov Jar, Ukrajna

Az Állami Duma tagja.

Ellátogatott az úgynevezett „Donyecki Népköztársaságba”, és itt a szakadárok mellett szólalt fel. Az Oroszországi Föderációban a „Donyecki Népköztársaság” tiszteletbeli konzulává választott ák.

2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2015.2.16.

151.

Valery Fedorovich RASHKIN

(Валерий Фëдoрoвич Рашкин)

Születési idő: 1955.3.14.

Születési hely: Zsilino, Kalinyingrádi terület

Az Állami Duma etnikai kérdésekkel foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese.

A „Krasznaja Moszkva – Vörös Moszkva hazafias frontsegély” megalapítója, mely nyílt demonstrációkat szervezett a szakadárok támogatására, ezzel támogatva azokat a politikákat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státusú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.

2015.2.16.

Szervezet:

33.

„Prizrak” dandár

(„Бригада 'Призрак”)

Fegyveres szakadár csoport, mely aktívan támogatott olyan cselekményeket, amelyek aláásták Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, és hozzájárultak Ukrajna további destabilizálásához.

2015.2.16.


15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/63


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1515 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. június 5.)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 85. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A központi szerződő felek a pénzügyi piacokon kötött szerződések szerződő felei közötti közvetítő szerepét töltik be. E szerződő felek a velük kapcsolatos hitelkockázatot a nemteljesítés potenciális veszteségeit fedező biztosíték nyújtásával csökkentik. A központi szerződő fél kizárólag magas likviditású eszközöket, általában pénzeszközöket fogad el a változóbiztosíték-nyújtás céljaira, mivel az nemteljesítés esetén gyorsan lehívható.

(2)

A nyugdíjkonstrukció-rendszerek számos tagállamban aktív résztvevői a tőzsdén kívüli származtatott termékek piacának. Mindazonáltal a nyugdíjkonstrukció-rendszerek pénzeszközök helyett általában inkább magasabb hozamú befektetéseket, például értékpapírokat tartanak, ezzel magas hozamot biztosítva a nyugdíjasok számára. A nyugdíjkonstrukció-rendszereket üzemeltető szervezetek elsődleges célja a nyugállományba vonulók nyugellátásának rendszerint életjáradék, esetenként időszakos vagy egyösszegű kifizetések formájában való biztosítása, ezért a maximális eredményesség és a lehető legnagyobb ügyfélhozamok érdekében jellemzően minimálisra csökkentik a pénzeszközben tartott forrásaik szintjét. Ha tehát az ilyen szervezeteket arra köteleznék, hogy tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket központilag számolják el, eszközeik egy jelentős részét pénzeszközre kellene váltaniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a központi szerződő felek folyamatos biztosítéknyújtási követelményeinek.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdése ezért úgy rendelkezik, hogy a rendelet hatálybalépését követő három éven át a 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a nyugdíjkonstrukció-rendszerek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó befektetési kockázatokat. Az átmeneti időszak azon intézményekre is vonatkozik, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy nemteljesítés esetén kártérítést nyújtsanak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjainak.

(4)

A jelenlegi helyzet teljes körű értékelése érdekében a Bizottság a 648/2012/EU rendelet 85. cikkének (2) bekezdése értelmében jelentést készített, amelyben értékelte, hogy a központi szerződő felek megtették-e a szükséges erőfeszítéseket a nem pénzbeli fedezetek változó biztosítékként való, nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi átadását biztosító technikai megoldások kidolgozására. A Bizottság az értékeléshez alaptanulmányt készíttetett arról, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszerek milyen megoldásokat alkalmazva nyújthatnak nem pénzbeli fedezetet a központi szerződő felek számára, valamint arról, hogy megoldás hiányában a mentesség megszüntetése milyen mértékben csökkentené az érintett nyugdíjkonstrukció-rendszerek nyugdíjas kedvezményezettjeinek nyugdíját.

(5)

A Bizottság a jelentés megállapításaival összhangban úgy véli, hogy a központi szerződő felek még nem tették meg a szükséges erőfeszítéseket a megfelelő technikai megoldások kidolgozására, és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolása továbbra is negatív hatást gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjellátására.

(6)

A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett hároméves átmeneti időszakot ezért célszerű két évvel meghosszabbítani.

(7)

E rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie ahhoz, hogy még a hatályos átmeneti időszak vége előtt, vagy azután a lehető leghamarabb sor kerüljön annak meghosszabbítására. A hatálybalépés késedelme jogbizonytalanságot okozna a nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára a tekintetben, hogy fel kell-e készülniük az elszámolási kötelezettségek közeljövőbeli teljesítésére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 89. cikke (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség 2017. augusztus 16-ig nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a 2. cikk 10. pontjában meghatározott nyugdíjkonstrukció-rendszerek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó befektetési kockázatokat. Az átmeneti időszak azon intézményekre is vonatkozik, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy nemteljesítés esetén kártérítést nyújtsanak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjainak.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.


15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/65


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1516 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. június 10.)

az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az európai strukturális és beruházási alapok által a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában finanszírozott műveletekre vonatkozó átalány megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU Európai Parlament és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 61. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkével összhangban a közhozzájárulás számítása során figyelembe kell venni a műveletek által termelt bevételeket.

(2)

Az 1303/2013/EU rendelet rendelkezik arról, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában végrehajtott műveletekre százalékban kifejezett bevételi átalányt kell alkalmazni a diszkontált nettó bevétel kiszámítása nélkül.

(3)

A múltbeli adatok alapján a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában termelt nettó bevételre vonatkozó átalányt 20 %-ban kell megállapítani a túlfinanszírozás és a piaci torzulások elkerülése érdekében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet meghatározza a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában a műveletek potenciális nettó bevételének előre történő meghatározása és a műveletek elszámolható kiadásainak az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerinti megállapítása céljából alkalmazandó átalányt.

2. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, a nettó bevétel százalékban meghatározott átalány formájában meghatározott százalékos arányának alkalmazása céljából 20 %-os átalány kerül megállapításra a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában végrehajtott műveletekre.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 320. o.


15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/67


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1517 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. szeptember 11.)

az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 236. alkalommal történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 7a. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2015. szeptember 3-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) szankcióbizottsága jóváhagyta egy személy felvételét az al-Kaida szankcióbizottság által összeállított, azon személyeket, csoportokat és szervezeteket tartalmazó jegyzékbe, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell.

(3)

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. szeptember 11.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat vezetője


(1)  HL L 139., 2002.5.29., 9. o.


MELLÉKLET

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletének „Természetes személyek” része a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Sofiane Ben Goumo (más néven a) Sufyan bin Qumu; b) Abou Fares al Libi). Születési ideje: 1959.6.26. Születési helye: Derna, Líbia. Állampolgársága: líbiai. Címe: Líbia. Egyéb információ: a) az Ansar al Charia Derna vezetője. A 2a. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott megjelölés időpontja: 2015.9.3.”


15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/69


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1518 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. szeptember 14.)

az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Hatályos intézkedések

(1)

Az 599/2009/EK rendelettel (2) a Tanács tonnánként 0–198 EUR közötti végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: az Egyesült Államok vagy az érintett ország) származó, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) behozatalára, amely akkor a következő KN-kódok alá tartozott: ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824909787). Az említett rendelettel kivetett dömpingellenes vámok a továbbiakban: a meglévő intézkedések.

(2)

A kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a 444/2011/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács kiterjesztette az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat a biodízel Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be –, mely rendelkezés alól kivételt képezett a BIOX Corporation (Oakville, Ontario, Kanada) és a Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada) vállalat által előállított termék. Ugyanezzel a rendelettel a Tanács kiterjesztette az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot a legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó biodízel-keverék Egyesült Államokból származó behozatalaira is.

1.2.   Más harmadik országok vonatkozásában hatályban lévő intézkedések

(3)

Ezen eljáráson kívül jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalával szemben (4).

1.3.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(4)

Az USA-ból származó biodízel behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet 2014. április 9-én az Európai Biodízeltanács (a továbbiakban: kérelmező vagy EBB) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek az Unió teljes biodízeltermelésének több mint 25 %-át képviselik. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

1.4.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. július 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

Ugyanezen a napon a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében hatályos kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan is. Ez egy párhuzamosan zajló, de különálló eljárás, amellyel egy külön rendelet foglalkozik.

1.5.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(8)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

1.6.   Érdekelt felek

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételük érdekében vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az egyesült államokbeli ismert exportáló gyártókat, az Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint szövetségeket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.7.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

a)   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív termelési és értékesítési mennyiségek alapján választotta ki, biztosítva egyúttal a megfelelő földrajzi eloszlást is. Az ideiglenes minta hét különböző tagállam hét uniós gyártóját tartalmazta, amelyek összesen közel 30 %-át adták az uniós biodízeltermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket.

(13)

Egy olaszországi vállalat kérte a mintába való felvételét. Ez a vállalat azonban csak 2013 végén kezdte meg tevékenységét, miután megszerezte egy olyan másik olasz biodízelgyártó biodízelüzemét, amely szerepelt az ideiglenes mintában. A figyelembe vett időszakban érvényesülő tendenciák értékeléséhez szükséges releváns múltbeli adatok hiánya miatt, és mivel egy másik olasz vállalkozás már szerepelt az ideiglenes mintában, a Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó vállalatot nem veszi fel a mintába.

(14)

Az amerikai Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board, a továbbiakban: NBB) megjegyezte, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta eltért a biodízellel összefüggésben a korábbi vizsgálatok során kiválasztott mintától, és megemlített két olyan, a jelenlegi mintában nem szereplő vállalatot, amely jelentős termelési és értékesítési volumenekkel rendelkezett. Mindazonáltal az NBB által megnevezett két vállalat vagy a mintában már szereplő, nagyobb értékesítési volumennel rendelkező másik vállalathoz kapcsolódó vállalat volt, vagy a mintába ideiglenesen kiválasztott vállalatok valamelyikéhez képest ugyanazon tagállamban alacsonyabb értékesítési volumennel rendelkezett. Ebből kifolyólag e két vállalat bármelyikének a mintába való felvétele nem változtatott volna az ideiglenesen kiválasztott mintával reprezentativitásán. Az ideiglenesen kiválasztott mintára vonatkozóan így megerősítést nyert, hogy a minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatív.

(15)

A nyilvánosságra hozatalt követően az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy az uniós ágazat 30 %-át képviselő mintát nem lehet az uniós biodízel ágazat egészét reprezentálónak tekinteni, és hogy a mikrogazdasági mutatókat mélyrehatóbban kellett volna elemezni. Az USA kormánya a WTO Fellebbviteli Testületének az Európai Közösségek – Kötőelemek ügyben hozott azon megállapítására hivatkozik, mely szerint a 27 %-os minta arányát tekintve az egész ágazathoz viszonyítva alacsonynak minősült, és csak sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatok esetében lenne jelentős hányadnak tekinthető.

(16)

A kötőelemekre vonatkozó vizsgálattal szemben, e vizsgálat céljából a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot az ágazat egészeként értelmezte, és nem szűkítette azt le a mintába felvett vállalatokra (lásd a lenti (93) preambulumbekezdést). Ezen túlmenően valamennyi makrogazdasági mutatót a gazdasági ágazat egészére vonatkozóan értékelték, és csupán néhány mikrogazdasági mutatót elemeztek a mintába felvett vállalatok szintjén. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó elemzése mikro- és makrogazdasági mutatókra is támaszkodott. Mindenesetre az uniós gazdasági ágazat sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatnak tekintendő, mivel szerte az Unióban több mint 200 gyártót tömörít, amelyek túlnyomó többsége kis- és középvállalkozás. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat 30 %-át képviselő minta reprezentatív, következésképp az állítást elutasítja.

b)   Mintavétel az importőrök körében

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(18)

Mindössze néhány független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

c)   Mintavétel az egyesült államokbeli exportáló gyártók körében

(19)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi egyesült államokbeli exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte az Egyesült Államok Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(20)

Az egyesült államokbeli gyártók közül 27 válaszolt a Bizottságnak, de csak kilenc gyártó adta meg az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért export- és/vagy belföldi értékesítésre vonatkozó adatokat a mintavétel céljából. Egyikük sem exportált az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság által kiválasztott minta a legnagyobb volumenű belföldi és exportértékesítéssel rendelkező három exportáló gyártóból állt. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az Egyesült Államok hatóságaival, de azok nem tettek észrevételt.

(21)

A mintába felvett gyártók közül egyik sem válaszolta meg kérdőívet a határidőn belül. 2014. október 7-én a Bizottság tájékoztatta a mintába felvett három exportáló gyártót a válaszadás elmaradásáról.

(22)

2014. október 10-én a mintába felvett exportáló gyártók egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy döntött, nem válaszolja meg a kérdőívet. A mintába felvett másik két exportáló gyártó kérésére a Bizottság meghosszabbította a határidőket, teljes körűen azonban egyik gyártó sem válaszolta meg a kérdőívet.

(23)

A Bizottság 2014. november 10-én levelet küldött a mintában szereplő három vállalatnak, amelyben tájékoztatta őket azon szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni és a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni. Az Egyesült Államok hatóságai is tájékoztatást kaptak erről a szándékról. A levéllel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2014. november 21. volt.

(24)

Mindazonáltal 2014. november 21-ig a mintában szereplő vállalatok közül kettő egyáltalán nem reagált, a harmadik vállalat pedig kifejtette, hogy a rendelkezésre álló időkeret nem volt elegendő számukra ahhoz, hogy benyújtsák válaszukat.

(25)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a mintába felvett egyesült államokbeli exportáló gyártók egyike sem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ennek következtében a Bizottság az alaprendelet 18. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett döntött, melynek értelmében átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(26)

A Cargill Inc. vállalkozás megjegyezte, hogy az 599/2009/EK rendelet de minimis dömpingkülönbözetet írt elő, és így 0 % végleges dömpingellenes vámot vetett ki az általuk gyártott és exportált Egyesült Államokból származó biodízelre. Emellett azt is megjegyezték, hogy a WTO Fellebbviteli Testület „Mexikó – rizs” jelentés (7) megállapításaival összhangban azon az exportáló gyártón, amelyről az eredeti vizsgálatban nem állapították meg, hogy dömpinget folytatott, nem lehet elvégezni a dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát.

(27)

A Cargill Inc. vállalkozás ezért kérelmezte, hogy – a hatályvesztés felülvizsgálatának eredményétől függetlenül – továbbra is mentesüljön a dömpingellenes vámok alól. A kérelmet a Bizottság elfogadta.

1.8.   A kérdőívre adott válaszok és az ellenőrző látogatások

(28)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak és a független közösségi importőrök/kereskedők és felhasználók részére, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben megszabott határidőkön belül jelentkeztek.

(29)

A Bizottság beszerezte és ellenőrizte mindazon információkat, melyeket a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott. A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártók

Bio-Oils Huelva S.L., Huelva, Spanyolország,

Biopetrol Rotterdam BV, Rotterdam, Hollandia,

Diester industrie SAS, Rouen, Franciaország,

Novaol S.R.L., Milánó, Olaszország,

Preol a.s., Lovosice, Cseh Köztársaság,

Rafineria Trzebinia S.A., Trzebinia, Lengyelország,

Verbio Vereinigte BioEnergie AG, Lipcse, Németország.

1.9.   Nyilvánosságra hozatal

(30)

2015. június 3-án a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartását tervezte, és felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottság fontolóra vette és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket.

(31)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB kérte a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását, mely lehetőséget biztosították számára.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos a meglévő intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) tárgyát képező termékkel, azaz az USA-ból származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, ex 2710 20 11, ex 2710 20 15, ex 2710 20 17, ex 3824 90 92, ex 3826 00 10 és az ex 3826 00 90 KN-kód alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A biodízel megújuló üzemanyag, amelyet a közlekedési ágazatban dízelmotorok meghajtására használnak. Ugyanakkor a hagyományos motorok tiszta biodízellel nem üzemeltethetők, ásványi dízel és korlátozott mennyiségű biodízel keverékével azonban igen.

(34)

Az USA-ban gyártott biodízel főként zsírsav-metil-észter (FAME), amely a biodízel alapanyagául szolgáló sokféle növényi olaj (szója, pálmaolaj, repce), valamint használt sütőolaj, állati eredetű zsír vagy biomassza származéka. Az „észter” kifejezés a növényi olajok transz-észterezésére, azaz az olaj alkohollal való keverésére utal. A „metil” kifejezés a metanolra utal, amely az eljárásban legáltalánosabban használt alkohol, jóllehet a gyártási eljárás során etanolt is lehet alkalmazni, amelyből így „zsírsav-etil-észter” keletkezik.

(35)

Valamennyi biodízeltípus és a keverékben előforduló biodízel ugyanolyan vagy rendkívül hasonló alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanarra a célra használják fel, jóllehet előfordulhatnak különbségek az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, illetve a gyártási eljárás tekintetében. A vizsgálat tárgyát képező termék esetleges változatai nem változtatják meg annak alapvető meghatározását, jellemzőit, illetve azt, hogy a különböző felek milyen terméknek tekintik azt. Ennek megfelelően a végfelhasználó szempontjából közömbös, hogy a töltőállomáson elérhető keverék mely biodízel-alapanyag felhasználásával készült.

2.2.   Hasonló termék

(36)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottaknak megfelelően a Egyesült Államok belföldi piacán értékesített biodízel és az Egyesült Államokból származó, exportra értékesített biodízel ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználása is azonos. Hasonlóképpen, az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználása megegyezik az Egyesült Államokból az Unióba exportált termék jellemzőivel, illetve felhasználásával. Ezért a szóban forgó vizsgálat alkalmazásában az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

2.3.   A termékkört érintő kérelmek

(37)

Az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy a biomasszából (8) előállított biodízel szélesebb termékkört jelent, mint a felülvizsgálat tárgyát képező termék. Mindazonáltal, miként azt az eredeti vizsgálat kapcsán az ideiglenes kiegyenlítő vámokat kivető rendelet megállapította (9), a biodízel és biodízelkeverékek valamennyi típusa – ideértve a biomasszából előállított biodízelt is – biodízel-üzemanyagnak tekintendő, és az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásokról és alternatív üzemanyagokról szóló jogszabálycsomag hatálya alá tartozik. Ennek az az oka, hogy a biomasszából előállított biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználási módjai megegyeznek a más alapanyagokból előállított biodízelével, vagy nagyon hasonlók ahhoz. Az eredeti vizsgálat során tett megállapítást az érdekelt felek egyike sem vitatta, és az a jelen hatályvesztési felülvizsgálatban is érvényes marad. Következésképpen a Bizottság elutasítja az Egyesült Államok kormányának ezen állítását.

3.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(38)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

3.1.   Előzetes megjegyzések

(39)

A mintába felvett, a fenti (25) preambulumbekezdésben említett kiválasztott gyártók együttműködésének hiánya miatt nem volt lehetőség elemzést készíteni az egyesült államokbeli gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatok alapján. Ezért a Bizottság az alábbi információforrásokra támaszkodott: az egyesült államokbeli biodízelgyártók egy része által az eljárás megindításának szakaszában a mintavétel kapcsán kiküldött kérdőívekre adott válaszokban közölt adatok, az Eurostat adatai, a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem, a kérelmező későbbi beadványai, az egyesült államokbeli Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board), az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatalának (Energy Information Administration) és az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (Department of Energy) és Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (International Trade Commission) weboldalai.

3.2.   Dömpingelt behozatal a felülvizsgálati időszakban

(40)

Az intézkedések 2009-ben történő bevezetése óta az Egyesült Államokból származó biodízelnek az Unióba irányuló behozatala szinte nullára esett vissza, 2013-ban igen kis mennyiséget exportáltak, és azt is a felülvizsgálati időszakban. Ilyen körülmények között a Bizottság nem tartotta relevánsnak a dömping szintjének felmérését a felülvizsgálati időszakban. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban nem folytatódott a dömping.

3.3.   A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó bizonyíték

(41)

A Bizottság elemezte, hogy van-e bizonyíték a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan, amennyiben az intézkedés hatályát veszti. Különösen a következő elemek vizsgálatára került sor: az Unióban és az Egyesült Államokban előállított termékek árai közötti kapcsolat, a harmadik országokba irányuló export árai és az egyesült államokbeli árszint közötti kapcsolat, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, a kihasználatlan kapacitások és az intézkedések kijátszása, valamint a visszanyerés.

3.3.1.   Az Unióban és az Egyesült Államokban előállított termékek árai közötti kapcsolat

(42)

Az egyesült államokbeli biodízelgyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság szolgálatai három információforrásra támaszkodtak a biodízel felülvizsgálati időszakra vonatkozó, egyesült államokbeli belföldi értékesítési árának meghatározásakor: i. az eljárás megindításakor a mintavétel céljából kiküldött kérdőívre adott válaszokra, amelyeket az eljárás megindításának szakaszában számos egyesült államokbeli biodízelgyártó benyújtott; ii. az NBB által közölt információkra, a „Jacobsen” nevű piacelemző által összegyűjtött adatok alapján; valamint iii. a kérelmező által közölt információkra, az Olajár Információs Szolgálat (Oil Price Information Service, OPIS) által összegyűjtött adatok alapján.

(43)

Az e három forrásból származó adatok a kereskedelem különböző szintjeire vonatkozó és eltérő Incoterms feltételek mellett érvényes árakat tartalmaznak. Ugyanakkor az értékek nagyon közel állnak egymáshoz. Az e három forrásból származó értékek átlaga 1 196,93 USD/tonna. Az euró/dollár felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamát (1 EUR = 1,356 USD) alapul véve ezen összeg alapján az egyesült államokbeli belföldi értékesítési ár 883 EUR/tonnának (10) felel meg.

(44)

Az uniós gyártók által az Unióban a felülvizsgálati időszakban értékesített biodízel átlagos ex-works ára, ahogyan az a lenti 8. táblázatban szerepel, 905 EUR/tonna (1 227,18 USD) volt.

(45)

Az uniós piacra való visszatéréshez az amerikai gyártóknak a 905 EUR/tonna árnál alacsonyabb áron kellene értékesíteniük. A gyártók végső árának fedezniük kell egyebek mellett az óceáni fuvarozási és biztosítási költségeket, valamint a biodízelre jelenleg alkalmazandó 6,5 %-os vámot is. A vizsgálat során kapott adatok alapján ez így körülbelül 100 EUR/tonna összeget eredményezne. A Bizottság ezt az összeget az NBB által kiszámított, vámokra, szállítási és fuvarozási összegekre (körülbelül 94 EUR) alapozta, és a behozatalt követő további költségek fedezése érdekében felkerekítette 100 EUR-ra.

(46)

Következésképpen, ha az amerikai gyártók újra exportálnának az EU-ba, az egyesült államokbeli belföldi értékesítési árnál alacsonyabb (805 EUR/tonna árnál alacsonyabb) ex-works áron azaz dömpingáron kellene értékesíteniük. A harmadik országokba irányuló export áraira vonatkozó (63) és a szabad kapacitásokra vonatkozó (71) preambulumbekezdésben részletesebben leírt körülmények alapján valószínű, hogy az egyesült államokbeli gyártók újra fogják kezdeni az uniós piacra irányuló kivitelt, amennyiben a hatályos intézkedések hatályukat vesztenék, mivel ez lehetővé tenné számukra számára a termelési egységköltség csökkenését, miként az részletesebben kifejtésre kerül az alábbi (72) preambulumbekezdésben.

(47)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB megkérdőjelezte a Bizottság által meghatározott átlagos belföldi értékesítési ár pontosságát és emlékeztetett arra, hogy az egyik korábbi beadványában alacsonyabb érték (789,36 EUR/tonna) lett megjelölve az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által rendelkezésre bocsátott árak alapján.

(48)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján ezt az állítást elutasítja:

(49)

Ami az NBB által megjelölt átlagárat illeti, nem tekinthető pontos alapnak, mert az kiskereskedelmi ár és nem pedig ex-works ár volt. Konkrétabban az NBB a benzingallon-egyenértéken (GGE) mért biodízelnek az USA-ban (a töltőállomáson) 2014. júliusban érvényes átlagos havi kiskereskedelmi árát adta meg és csak egy időpontra, azaz 2014. szeptember 19-re vonatkozó átváltási árfolyam használatával.

(50)

Ami a Bizottság által számított átlagárat illeti, ez egy ésszerű érték, figyelembe véve, hogy – az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában – a legjobb rendelkezésre álló tények felhasználásával lett kiszámítva. Ez a néhány egyesült államokbeli gyártó által az eljárás megindításakor jelzett, az NBB saját maga által közölt, a „Jacobsen” nevű piacelemző által összegyűjtött árak, valamint az OPIS által összegyűjtött és az EBB által rendelkezésre bocsátott árak átlaga. A súlyozott átlag kiszámítását lehetővé tévő mennyiségekre vonatkozó adatok hiányában ez egy egyszerű számtani átlag volt. A három érték ugyanakkor nagyon hasonló volt. A Bizottság nem ismerte és nem tudta figyelembe venni az Incoterms feltételeket, valamint a kereskedelem szintjét, az OPIS árait azonban kiigazította az Egyesült Államokon belüli ésszerű szállítási költségekkel. A belföldi és az exportárak közötti jelentős különbség alapján az Incoterms feltételekkel és a kereskedelem szintjével való bármilyen kiigazítás nem változtatott volna azon a következtetésen, hogy ha az egyesült államokbeli gyártók újra akarják kezdeni az uniós piacon való értékesítést, dömpingelt áron kellene eladniuk.

(51)

Az NBB a biodízel átlagos uniós árából kiinduló, megbízható átlagos exportár kiszámításához alkalmazott 100 EUR/tonna összeget is vitatta és helyette a 110,49 EUR alkalmazását javasolta. A fenti (45) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a vámokra, szállításra és fuvarozásra vonatkozóan az NBB által javasolt összegeket alkalmazta. A Bizottság csak a behozatalt követő további költségeknél alkalmazott az NBB által megadott 16,69 EUR-nál alacsonyabb összeget, mert az NBB nem bizonyította be, hogy a behozatalt követő összegnek a CIF határparitásos ár 2 %-nak kell lennie. Mindenesetre a Bizottság és az NBB becslése közötti különbség elhanyagolható és nem változtat a dömping valószínűségére vonatkozó következtetésen, azt is figyelembe véve, hogy ebben a tekintetben nem volt szükség pontos dömpingszámításokra.

(52)

Az NBB azt állította, hogy ugyanúgy, mint az eredeti vizsgálatban a fizikai különbségek tekintetében kiigazítást kellett volna alkalmazni, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államokban a biodízel előállításához szükséges legfőbb alapanyag a szója, az Unióban pedig a repce, amely jobb minőségű és felár alkalmazását teszi szükségessé.

(53)

Ezt az állítást el kell utasítani. Az eredeti vizsgálatban az egyesült államokbeli és uniós gyártók ellenőrzött adatainak összehasonlítása alapján végezték el a kiigazítást. Először is a Bizottság az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban nem tudta megállapítani, hogy kiigazítást kellene végezni. Másodszor, ha bármilyen kiigazítást kellene végezni, a Bizottság nem tudná meghatározni annak mértékét. Az eredeti vizsgálatban fennálló körülmények megváltoztak, mindenekelőtt az, hogy a biodízel előállításához használt alapanyag-keverék az Európai Unióban és az Egyesült Államokban sem ugyanaz már. Az NBB 10 %-os kiigazítást kért, de nem támasztotta alá az ilyen mértékű kiigazítást.

(54)

Az NBB és az USA kormánya azt állította, hogy mivel az egyesült államokbeli belföldi ár magasabb, mint az Unióba irányuló export valószínű ára, ezért az egyesült államokbeli gyártók inkább növelnék a belföldi értékesítéseiket, mintsem az Unióba exportálnának, különös tekintettel az egyesült államokbeli megnövekedett fogyasztására.

(55)

Ezt a megalapozatlan állítást el kell utasítani. Főleg a megújuló üzemanyagokra vonatkozó program keretében meghatározott ösztönzőket és kötelező célszámokat tartalmazó kormányzati politikáknak, valamint a biodízel előállítását és elegyítését célzó támogatási rendszereknek köszönhetően az utóbbi években nőtt a fogyasztás az Egyesült Államokban. Azonban az NBB saját maga által közölt adatai alapján a biodízel fogyasztás az Egyesült Államokban 2014-ben csökkent 2013-hoz képest. Nincs arra szolgáló bizonyíték, hogy a fogyasztás növekedni fog 2015-ben és 2016-ban. Éppen ellenkezőleg, nyilvánosan elérhető információk (11) arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államokban a megújuló üzemanyag kötelező használatára vonatkozó célértékek az elkövetkező években stabilak maradnak. Következésképpen nagyobb a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Államok jelenlegi fogyasztási szintje inkább stabil marad, mintsem növekedne. Mivel az Egyesült Államokban többletkapacitás áll rendelkezésre (lásd a (69) és az alább következő preambulumbekezdést) az egyesült államokbeli gyártóknál még mindig fennáll az ösztönzés az Unióba irányuló exportra, még akkor is, ha a belföldi árnál alacsonyabb áron értékesítenek, változó költségeiket azonban még így is fedezik.

(56)

Az NBB szerint a Bizottságnak magyarázattal kellett volna szolgálnia, hogy a megnövekedett termelési mennyiség hogyan csökkentette volna az egyesült államokbeli gyártók termelési költségeit. Ebben a vonatkozásban már a kezdetektől ki kellett volna nyilvánítani, hogy az együttműködés hiánya miatt a Bizottság nem tudott pontos számításokat végezni a magasabb termelési mennyiségeknek az egyesült államokbeli gyártók költségeire gyakorolt hatásra vonatkozóan. Közgazdasági szempontból viszont egyértelmű, hogy ha az állandó költségeket nagyobb termelési mennyiséggel osztjuk el, a termelés egységköltsége csökken. Ez akkor is igaz, ha a biodízel gyártásában a költségek nagyobb része változó és a felhasznált nyersanyagoktól függnek, amint azt az NBB állítja. Az állandó költségeket akkor is a teljes termelési mennyiségre kell vetíteni. Az uniós gazdasági ágazattól kapott információk azt mutatták, hogy az alapanyagok költségei teszik ki a termelési költségek nagyobb részét, de a pontos százalék a következők függvénye: a felhasznált alapanyag, az adott vállalkozás milyen mértékben integrált vertikálisan és a vállalkozás értékesítési, általános és adminisztratív költségei. Ilyen körülmények között a Bizottság az ésszerűség alapján feltételezhette, hogy a megnövekedett termelési mennyiség csökkentené az egyesült államokbeli gyártók termelési költségeit. Ez csak abban az esetben lenne másként, ha az exportár olyan alacsony lenne, hogy még a felhasznált alapanyag árát sem fedezné, de az NBB nem közölt semmilyen olyan észrevételt, amely e helyzet fennállását támasztaná alá.

3.3.2.   A harmadik országokba irányuló export árai és az egyesült államokbeli árak közötti kapcsolat

(57)

A másik elem amely azt a következtetést igazolja, hogy a dömping valószínűleg megismétlődik, az Egyesült Államokban előállított biodízel harmadik országokba irányuló, a felülvizsgálati időszak alatti export struktúrájának elemzésén alapul. A Bizottság az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának adatbázisából a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan lekérte a 382600 HTS-kód alatt nyilvántartott biodízel kivitelének mennyiségével és értékével kapcsolatos adatokat. Az összes országra vonatkozó (az Uniót is magában foglaló) exportmennyiség 567 018 tonna volt. A tonnánkénti átlagos érték a felülvizsgálati időszak alatt FAS (költségmentesen a hajó oldalához) paritáson 753,34 EUR volt. A Bizottság egy tonnánkénti átlagos értékesítési árat számított USA dollárban és azt hasonlította össze az egyesült államokbeli átlagos belföldi árral (amely meghatározásának magyarázata a fenti (42) preambulumbekezdésben található). A főbb megállapításokat az alábbiakban foglaljuk össze:

1. táblázat

Az Egyesült Államokból származó export mennyisége és az exportár a felülvizsgálati időszak alatt

Rendeltetési országok

Exportált mennyiség (tonna)

Az összes országba irányuló export százalékában

Átlagár (USD/tonna)

Átlagár (EUR/tonna)

Dömping az exportár százalékában

Gibraltár összesen (12)

76 266

13

753,19

555,45

59

Kanada összesen

247 959

44

1 167,33

860,86

3

Ausztrália összesen

4 267

1

1 019,77

752,04

17

Malajzia összesen

103 773

18

891,44

657,41

34

(58)

A táblázat azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli gyártók jelenleg dömping áron értékesítenek harmadik országoknak, a belföldi áraknál 3 %–59 %-kal alacsonyabb exportárakon. A Bizottság ezért megállapította, hogy mivel az egyesült államokbeli gyártók jelenleg dömpingáron értékesítenek harmadik országoknak, valószínű, hogy az EU-ban is dömpingáron értékesítenének a jelenlegi exportjaik más piacokra történő átirányítása révén.

(59)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB megkérdőjelezte az exportadatok pontosságát, mivel az exportmennyiség értékeléséhez használt HTS kód (38 26 00) más termékeket is magában foglal, és ezért az exportárat nem lehet összehasonlítani a biodízel belföldi árával.

(60)

A Bizottság azért használta ezt a kódot, mert az Egyesült Államok kormánya maga állította a második kiegészítő kérdőívre adott 2014. december 19-i válaszában, hogy a kódot 2012-től használták azzal a céllal, hogy pontos statisztikai adatokat biztosítsanak az Egyesült Államok biodízel kiviteléről. Ez a kód túlértékeli az érintett exportált termék értékét, ezt azonban a múltban használatos kódoknál jóval kisebb mértékben teszi. Az Egyesült Államok hatóságai arra a következtetésre jutottak, hogy a kód viszonylag pontosan tükrözi az export értékét.

(61)

Az NBB azt állította, hogy a Bizottság által számított belföldi árakat nem lehet összehasonlítani a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) adatbázisában szereplő exportárakkal és ennek megfelelően a Bizottság által számított dömpingkülönbözeteket nem lehet felhasználni.

(62)

A hatályvesztés felülvizsgálata során nincs szükség új dömpingkülönbözet számítására. Jelen esetben az intézkedések bevezetését követően a dömpingelt export leállt, ezért az elemzés a dömpingelt kivitel újbóli megindításának valószínűségére összpontosított. Az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ebben a helyzetben a harmadik országokba irányuló export árai relevánsak és indikátorként használhatók annak értékelésére, hogy mi fog történni akkor, amikor az intézkedések hatályukat vesztik. Konkrétabban a belföldi árak és a harmadik országokba irányuló export árainak összehasonlításával a cél nem a pontos dömpingkülönbözetek kiszámítása, hanem jelzést adni a dömping megismétlődésének valószínűségéről, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

3.3.3.   A harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat

(63)

Az Uniós piac vonzó piacot jelent az Egyesült Államok biodízel-kivitele számára. Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának fenti (57) preambulumbekezdésben említett adatbázisa alapján a felülvizsgálati időszakban az összes export célpiacra vonatkozó átlagos exportár tonnánként 1 021,52 USD (753,34 EUR) volt. A legmagasabb átlagár a Kanadába irányuló kivitelnél (1 167 USD/tonna vagy 860,86 EUR/tonna), a legalacsonyabb átlagár pedig a Gibraltárba irányuló kivitelnél volt (753,19 USD/tonna vagy 555,45 EUR/tonna).

(64)

Ez az átlagos exportár alacsonyabb mint az Unióban az uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakban értékesített biodízel átlagára (905 EUR/tonna). Még abban az esetben is, ha az egyesült államokbeli gyártóknak 905 EUR/tonna ár alatt kellene értékesíteniük az uniós piacra való bejutás érdekében, még mindig fennállna az ösztönzésük arra, hogy a jelenleg harmadik országokba irányuló exportjaik egy részét átirányítsák az uniós piacra, mivel az vonzóbb, mint néhány másik harmadik ország piaca.

(65)

Az NBB és az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy az USA harmadik országokba irányuló jelenlegi exportértékesítéseit nem irányítanák át az Unióba, mert a legnagyobb egységes exportpiac Kanada, ahol az árak magasabbak, mint az Unióba irányuló export ex-works ára.

(66)

A Bizottság azonban a „jelenlegi exportértékesítések egy részére” és nem az egészére utalt. A Bizottság nem állította, hogy az egyesült államokbeli gyártók leállítanák a Kanadába irányuló exportjaikat és ezeket az értékesítéseket átirányítanák az Unióba. Valójában Kanadát is vonzó piacnak lehet tekinteni az egyesült államokbeli gyártók számára, jóllehet mérete korlátozott az uniós piachoz képest (13), amely továbbra is a világ legnagyobb biodízel piaca.

(67)

Az NBB azt is állította, hogy nem lehet átirányítani az Unióba a jelenleg Malajziába irányuló kivitelt, mert ott a fogyasztás növekedőben van, és nincsenek a biodízel behozatala után fizetendő vámok.

(68)

Az ITC adatbázisában szereplő, Malajziába irányuló amerikai átlagos exportárak alapján azonban úgy tűnik, hogy az egyesült államokbeli gyártók számára az Unióban való értékesítés még a rendes vámok hozzáadásával is jövedelmezőbb lenne a Malajziában történő értékesítésnél. A fenti 1. táblázat szerint a felülvizsgálati időszakban a Malajziába irányuló export árai jelentősen alacsonyabbak voltak az uniós áraknál. Nem csak a fogyasztás növekszik Malajziában, de a termelés is, amelynek legfőbb alapanyaga a pálmaolaj. Ezenkívül ésszerűen feltételezhető, hogy a szomszédos Indonézia, amely jelentős biodízeltermelő, növelni fogja kivitelét Malajziába, abban az esetben, ha a fogyasztás növekedni fog. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

3.3.4.   Kihasználatlan kapacitás

(69)

Az egyesült államokbeli gyártók jelentős kihasználatlan kapacitásai ösztönzőleg hatnak a termelés növelésére és a biodízel dömpingelt áron történő értékesítésre az Unió piacán. Az amerikai gyártók együttműködésének hiányában az USA termelési kapacitását a Bizottság az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency) és Energiaügyi Információs Hivatalának (Energy Information Administration) weboldalán rendelkezésre álló információk alapján határozta meg.

(70)

Az Egyesült Államok biodízel gyártóinak e két hatóság felé kell jelenteniük (az előbbinek éves és utóbbinak havi rendszerességgel) a biodízellel kapcsolatos meglévő és tervezett termelési kapacitásaikat, valamint termelésüket, termelési költségeiket, készleteiket és értékesítéseiket.

(71)

Az EIA adatai alapján az egyesült államokbeli biodízelgyártók kapacitása a felülvizsgálati időszak alatt 7 128 000 tonnát tett ki. Ez a mennyiség nagyon közel van az NBB által közölt, 6 963 000 tonnának megfelelő adathoz, amelynek alapját a tagjai által a Környezetvédelmi Hivatalhoz benyújtott adatok képezték.

(72)

Az Egyesült Államok tényleges biodízeltermelése (az EIA adatai alapján) 4 450 000 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt, ami 62,4 %-os kapacitáskihasználásnak és 37,6 %-os, azaz 2 678 000 tonna szabad kapacitásnak felel meg. Valószínűsíthető, hogy ezt a kihasználatlan kapacitást az uniós piac ellátására fogják felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék. Tény, hogy az amerikai gyártók könnyen megnövelhetik a termelésüket és a többlettermelést az Unióba exportálhatják, ami azzal a gazdasági előnnyel járna, hogy javul a kapacitáskihasználás aránya és csökken a termelés egységköltsége. Az egyesült államokbeli gyártók szabad kapacitásának az uniós piacra való ráengedése jelentős hatást fejtene ki, mivel ez a kapacitás a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás közel 22 %-ának felel meg.

(73)

Ezzel összefüggésben az NBB számos észrevételt tett. Először is az NBB rámutatott arra, hogy az egyesült államokbeli tényleges termelési kapacitás kisebb, mint ahogy azt a Bizottság véli. Az NBB szerint ugyanis több, az Egyesült Államokban számos olyan üzem van, amely bár nyilvántartásba van véve, de valójában nem végez termelést, így a tényleges termelési kapacitás 5 409 000 tonna. Az NBB a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan nagyobb volumenű biodízeltermelésről is beszámolt, mely szerint a termelés 5 084 000 tonnát tett ki. Ez alapján az NBB azt állította, hogy a kapacitáskihasználás 94 % körül volt, és hogy kevés a szabad kapacitás, amelyet fel lehetne használni az Unióba irányuló exportra abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztik.

(74)

Ezt az állítást a Bizottság elutasította. Az NBB által szolgáltatott adatok nem voltak összeegyeztethetők a rendelkezésre álló hivatalos adatokkal. Az Egyesült Államokban a biodízelgyártóknak havi rendszerességgel be kell nyújtaniuk az EIA-hoz egy nyomtatványt (EIA-22M „Monthly Biodiesel Production Survey” – „havi biodízeltermelési adatlap”) amelyen többek között adatokat közölnek az éves termelési kapacitásukról és működési státuszukról, amellyel jelzik, hogy aktív, ideiglenesen inaktív vagy olyan gyártóról van-e szó, amely működését véglegesen megszüntette. 2013 januárja óta a nyilvántartott kapacitás egyik hónapról a másikra kis mértékben változott ugyan, de összességében nagyjából állandó volt.

(75)

Ezenkívül az egyesült államokbeli biodízelgyártóknak – egyéb információk mellett – évente be kell nyújtaniuk az EPA-hoz a megújulóüzemanyagok várhatóan előállított vagy importált típusára vagy típusaira, valamint a meglévő és a tervezett termelési kapacitásra vonatkozó információkat.

(76)

Az egyesült államokbeli biodízelgyártók által bejelentett, nyilvántartott kapacitás ily módon rendszeresen frissül, ezért ez egy megbízható forrásnak tekinthető. Még ha a nyilvántartott kapacitást jelenleg nem is használják ki vagy egyáltalán nem folytatnak termelési tevékenységet, a kihasználatlan kapacitást figyelembe kell venni a termelés és a kivitel növelése céljából rendelkezésre álló szabad kapacitás számításánál.

(77)

Mindazonáltal az NBB által a termelési kapacitásra vonatkozóan közölt adatok már eleve nem tartalmazták az állandó jelleggel lezárt egységek kapacitását, miként azt az NBB beadványában is elismerte. A nem állandó jelleggel lezárt üzemek értelemszerűen újból megkezdhetik a termelést, ha megváltoznak a piaci feltételek (például megnyílik az uniós piac). A hatályvesztési felülvizsgálatok esetében a „megismétlődés valószínűségére” vonatkozó teszt előretekintő megközelítést tesz szükségessé arra vonatkozóan, hogy mi történne a jövőben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék; tehát nem egyszerűen a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt helyzet számbavételéről van szó.

(78)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a jelenleg nyilvántartott kapacitás pontos alapul szolgál a teljes egyesült államokbeli termelési kapacitás és a szabad kapacitás kiszámításához, és a Bizottság elutasítja az NBB állítását.

(79)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB fenntartotta, hogy a termelési kapacitás számbavételekor nem lehet figyelembe venni a kihasználatlan kapacitást, még akkor sem, ha erről a kapacitásról nem jelentették az Egyesült Államok hatóságai felé, hogy felszámolták vagy végleg bezárták.

(80)

Ugyanakkor az EIA-nak az NBB által idézett utasításai szerint: „az éves termelési kapacitás az adott üzem által egy naptári évben – a szokásos karbantartáshoz szükséges állásidőt feltételezve – maximálisan előállított biodízel mennyiségének felel meg. Ez az üzem leszereléséig vagy kiürítéséig magában foglalja az üzem kihasználatlan kapacitásait is”. A fentiekből egyértelmű, hogy az EIA valamennyi olyan lehetséges létesítményt figyelembe vesz, amely esetleg újrakezdheti tevékenységét. Következésképpen az NBB érvelésével ellentétben azok a létesítmények, amelyek nincsenek felszámolva vagy véglegesen bezárva, a meghatározás szerint újrakezdhetik a termelést, amennyiben a jövőbeli feltételek megváltoznak.

(81)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a jelenleg nyilvántartott kapacitás pontos alapul szolgált a teljes egyesült államokbeli termelési kapacitás és a szabad kapacitás kiszámításához.

(82)

Az NBB azt is állította, hogy az Egyesült Államok biodízelágazata nem exportáló ágazatként rendezkedett be, mivel az amerikai biodízelgyártó üzemek többsége évi 15 000 000 gallonnál (55 000 tonna) kevesebbet termel. Állítólag gazdaságilag nem lenne megvalósítható, hogy az egy-egy exportszállítmányhoz szükséges biodízeltermelést több hétig raktározzák.

(83)

A Bizottság ezt az állítást is elutasította. Az Egyesült Államok biodízelágazata exportképes és a meglévő intézkedések bevezetése előtt az amerikai gyártók jelentős mennyiségű – az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (2007. április 1. és 2008. március 31. között) mintegy 1 137 000 tonna – biodízelt exportáltak az uniós piacra. Ez azt mutatja, hogy vannak olyan egyesült államokbeli gyártók, amelyek rendelkeznek az exportra termeléshez szükséges kapacitással. Emellett azok az egyesült államokbeli gyártók, amelyek egyenként nem rendelkeznek az Unióba irányuló szállítmányokhoz szükséges termelési kapacitással, továbbra is ellátják majd a belföldi piacot, és a kereskedők összesíthetik a különböző üzemek termelését és képesek lennének exportálni azt.

(84)

Következésképpen az Egyesült Államok biodízelágazata jelentős szabad kapacitással rendelkezik és ezért jelentős ösztönzés áll fenn az uniós piacra történő exportálás újrakezdésére, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

3.3.5.   Az intézkedések kijátszása és a visszanyerés

(85)

A (2) preambulumbekezdésben említettek szerint a 2009-ben kivetett dömpingellenes intézkedéseket kijátszották, Kanadában végrehajtott átrakodás és a keverék összetételének megváltoztatása révén. Az ilyen gyakorlatok megléte néhány amerikai gyártó uniós piacra való bejutásához fűződő érdekéről tanúskodik – még az intézkedések kivetése után is –, és ezért a jövőbeli dömping valószínűségére utaló jelnek minősül.

(86)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB azt állította, hogy ezeket a felülvizsgálati időszak előtt négy évvel történt eseményeket ebben az ügyben nem lehet felhasználni semmilyen következtetés levonására.

(87)

A Bizottság fenntartotta, hogy néhány piaci szereplő által folytatott múltbeli gyakorlat önmagában nem perdöntő, azonban ezt továbbra is olyan jelzésnek lehet tekinteni, amely az egyesült államokbeli gyártók uniós piacra való bejutásához fűződő komoly érdekét mutatja.

3.3.6.   Más elemek

(88)

A felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok biodízel előállítása (4 450 000 tonna) alacsonyabb volt, mint a fogyasztás (4 896 000 tonna). Következésképpen az USA több biodízelt importált, mint amennyit exportált. Ennek magyarázatát a megújuló üzemanyagokra vonatkozó program keretében a biodízelgyártásra előírt kötelező célszámokkal (2014-ben 4 238 000 tonnának megfelelő 1,28 milliárd gallon, csakúgy mint 2013-ban) kapcsolatos bizonytalanságban lehet keresni, és abban, hogy lehetőség van az importált biodízel részvételére a megújuló üzemanyagokra vonatkozó programban és az amerikai biodízel utáni adójóváírás igénylésére, amikor az hatályos. A felülvizsgálati időszakban a behozatal összesített mennyisége 1 072 000 tonna, az összes kivitel pedig 567 000 tonna volt. Amennyiben azonban a rendelkezésre álló termelési kapacitást a vizsgált időszakban nem a belső kereslet kielégítésére használták fel, valószínűtlen, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitást a jövőben erre használnák fel. Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok termelési kapacitása (7 128 000 tonna) jelentősen meghaladta a belföldi fogyasztást. Ez azt jelenti, hogy ha exportpiaci lehetőségek adódnak, az egyesült államokbeli gyártókra ez ösztönzőleg hat és valószínűleg igénybe fogják venni szabad kapacitásaikat. Ha a szabad kapacitásaikat fel tudták volna használni a belső kereslet kielégítésére, ezt már megtették volna.

(89)

Ezen túlmenően az uniós piac nagyon vonzó, mivel ez a legnagyobb piac a világon, és jelentős uniós és nemzeti ösztönzői vannak a biodízelfogyasztásnak. Az egyesült államokbeli gyártók számára előnyös lenne szabad kapacitásaikat teljes mértékben kihasználni és a kevésbé nyereséges harmadik országokba irányuló exportértékesítéseik egy részét átirányítani az uniós piacra.

(90)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB által hangoztatott érv szerint az a tény, hogy a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok biodízel fogyasztása meghaladta a termelést, azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli gyártóknak nincs olyan szabad kapacitásuk, amelyet az uniós piacra való bejutáshoz tudnának felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

(91)

A Bizottság úgy vélte, hogy az Egyesült Államokra vonatkozóan megállapított szabad kapacitást, – amelyet fel lehetne használni az egyesült államokbeli fogyasztás kielégítésére, de amelyet jelenleg nem használnak fel erre a célra – minden valószínűség szerint más, olyan kereslettel rendelkező piacok és mindenekelőtt az uniós piac kielégítésére használnának fel, ahol az Egyesült Államok exportáló gyártói jelenleg nincsenek jelen. A Bizottság kiemelte, hogy a termelési kapacitás jelentősen meghaladja az egyesült államokbeli fogyasztást, és ennek megfelelően szabad kapacitás áll rendelkezésre az Unióba irányuló kivitelre, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

3.3.7.   A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó következtetés

(92)

Az egyesült államokbeli gyártók jelentős szabad kapacitása, az uniós piac vonzereje – a méret, és eladási ár tekintetében, különösen ami a harmadik országokba irányuló amerikai kivitel árszintjét illeti –, valamint a múltbeli kijátszási gyakorlatok alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne az Egyesült Államokból az Unióba irányuló dömpingelt behozatal.

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(93)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket mintegy 200 uniós gyártó gyártotta. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(94)

A vizsgálati időszakban az uniós össztermelés közel 11 600 000 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló összes információ alapján állította össze, ideértve többek között a hatályvesztés felülvizsgálatára vonatkozó kérelemben közölt adatokat és a vizsgálat során az uniós gyártóktól begyűjtött adatokat. A fenti (12)–(13) preambulumbekezdésben említettek szerint hét uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének közel 30 %-át képviselték.

4.2.   Uniós felhasználás

(95)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós össztermelés volumene alapján határozta meg, levonva abból az exportált mennyiséget, és hozzáadva a harmadik országokból származó behozatalt. Import- és exportvolumenek az Eurostat adatai alapján.

(96)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós

felhasználás (tonna)

11 130 119

11 856 626

11 382 324

12 324 479

(index)

100

107

102

111

Forrás: az uniós gazdasági ágazat által közölt adatok, az Eurostat adatai.

(97)

A fentiek alapján a biodízel uniós felhasználása 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

4.3.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba történő behozatala az érintett országból

4.3.1.   Az érintett országból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(98)

A fentiekben említettek szerint ((40) preambulumbekezdés) az Eurostat adatai alapján az Egyesült Államokból származó biodízelnek az Unióba irányuló behozatala az intézkedések 2009-ben történt bevezetése óta szinte nullára esett vissza.

(99)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

Az USA-ból származó behozatal volumene és piaci részesedése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Egyesült Államok (tonna)

2 442

803

7

13

Index

100

33

0

1

Piaci részesedés

0

0

0

0

Forrás: Eurostat.

4.3.2.   Árak és áralákínálás

(100)

A felülvizsgálati időszak során Egyesült Államokból az Unióba importált biodízel mennyisége elhanyagolható volt, és ez nem képezhette érdemi alapját az áralákínálás kiszámításának.

(101)

Ezért az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített biodízel átlagárát és az Egyesült Államokból származó, harmadik országokba exportált biodízel átlagárát hasonlították össze – az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság statisztikai adatai alapján – a felülvizsgálati időszak tekintetében. A fentiekben említettek szerint ((63) preambulumbekezdés) az összes országba irányuló átlagos exportár FAS (költségmentesen a hajó oldalához) 753 EUR/tonna volt. Ehhez az átlagos exportárhoz hozzá kellene adni a szállítási és biztosítási költségeket, valamint egy 6,5 %-os vámtételt és a behozatal utáni költségeket az Unióba irányuló export valószínű és ésszerű árának kiszámítása érdekében, amely becslések szerint körülbelül 100 EUR/tonna (lásd a (45) preambulumbekezdést). Ebből az következik, hogy az Unióba irányuló export becsült ára alákínálna az uniós árnak, amely a felülvizsgálati időszakban 905 EUR volt.

(102)

Az NBB érvelése szerint a Bizottság nem adott magyarázatot arra, hogy az Unióba irányuló export valószínű árának meghatározásakor miért a harmadik országokba irányuló amerikai export átlagárát vette alapul a Kanadába irányuló magasabb exportár helyett. Az NBB azzal sem ért egyet, hogy a Bizottság nem indokolta meg az Unióba irányuló export árára alkalmazott 100 EUR összegű kiigazítást, és nem vette figyelembe a behozatal utáni költségeket, valamint az eltérő alapanyagokból adódó állítólagos árkülönbségeket. Következésképpen az áralákínálás elemzése valószínűleg hibás.

(103)

A vizsgálat bebizonyította, hogy az Egyesült Államok exportárai célországtól függően jelentősen eltérnek, amint azt a fenti (57) preambulumbekezdés leírja. Az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában ezért, és az Unióba irányuló export valószínű és ésszerű árának meghatározása céljával a Bizottság az említett árat az összes exportcélpiac átlaga alapján határozta meg. A legmagasabb exportár alkalmazása – miként azt az NBB szorgalmazta – nem lett volna megfelelő módszer, mint ahogy a legalacsonyabb exportár alkalmazása sem lett volna megfelelő megoldás. Ami a 100 EUR kiigazítás összetevőit és forrását, ideértve a behozatal utáni költségeket és az alapanyag miatt árkülönbséget illeti, az NBB lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatta fel, mint a dömping kiszámítása vonatkozásában. A fenti (51)–(53) preambulumbekezdésben említett okokból a Bizottság ezeket és az áralákínálás elemzésére vonatkozó állításokat is elutasítja.

4.3.3.   Más harmadik országokból származó behozatal

(104)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Malajzia (tonna)

16 622

36 543

211 430

314 494

Indonézia (tonna)

1 087 517

1 133 946

394 578

204 086

Argentína (tonna)

1 422 142

1 475 824

425 239

153 607

Más országok (tonna)

139 580

153 529

177 889

206 592

Összesen (tonna)

2 665 861

2 799 842

1 209 136

878 779

Index

100

105

45

33

Piaci részesedés

24,0 %

23,6 %

10,6 %

7,1 %

Index

100

99

44

30

Átlagár

(EUR/tonna)

927

932

779

786

Index

100

100

84

85

Forrás: Eurostat.

(105)

Az Egyesült Államokon kívüli harmadik országokból behozott biodízel mennyisége jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, ami a piaci részesedés hasonló mértékű csökkenésében is tükröződik. Az importmennyiség 2013-tól kezdődő visszaesése egybeesik az Indonéziából és Argentínából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésével. Ugyanezen időszak alatt az átlagár is csökkent 15 %-kal. Az árak alakulása hasonló tendenciát követ, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacra vonatkozó árai (lenti 8. táblázat), és ez főként az alapanyagok árának csökkenésével magyarázható. Bár az árak körülbelül 13 %-kal alacsonyabbak, mint az uniós átlagár, a szóban forgó import piaci részesedése alacsony, és nem gyakorol jelentős hatást az uniós gazdasági ágazatra.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.4.1.   Általános megjegyzések

(106)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta az összes releváns gazdasági mutatót, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére a figyelembe vett időszak alatt.

(107)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság az összes uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján, míg a mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártóktól származó, ellenőrzött adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(108)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, az értékesítés volumene, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, felépülés a korábbi dömping hatásaiból.

(109)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.4.2.   Makrogazdasági mutatók

4.4.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(110)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

8 547 884

9 138 558

10 528 886

11 596 824

Index

100

107

123

136

Termelési kapacitás (tonna)

16 072 000

16 190 288

16 997 288

16 746 869

Index

100

101

106

104

Kapacitáskihasználás

53 %

56 %

62 %

69 %

Index

100

106

116

130

Forrás: az EBB (a kérelmező) által szolgáltatott adatok.

(111)

Miközben a termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt (+ 4 %), a termelési mennyiségek 2012-től a felülvizsgálati időszak végéig jelentősen nőttek. A termelési mennyiség ezen növekedése részben magyarázható az uniós felhasználás ugyanezen időszakra eső növekedésével, ugyanakkor egybeesik az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésével is, ami egyértelmű pozitív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat termelési volumenére.

(112)

A stabil termelési kapacitás és a megnövekedett termelési mennyiségek eredményeként a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal nőtt a kapacitáskihasználás és a felülvizsgálati időszak végére elérte a 69 %-ot.

(113)

Az NBB azt állítja, hogy a mintába felvett néhány vállalkozás által a nem bizalmas jellegű kérdőívre adott válaszok magas, 78 %-tól legalább 93 %-ig terjedő kapacitáskihasználási rátákat mutatnak. Az NBB ezért azt állítja, hogy az ágazat egészére vonatkozó alacsonyabb átlagos kapacitáskihasználási ráta vélhetően inkább strukturális tényezőknek, nem pedig a behozatalnak tudható be. Mindezekre tekintettel a kapacitáskihasználást nem lenne szabad arra utaló mutatóként értelmezni, hogy az uniós gazdasági ágazat még nem épült fel a múltbeli dömping hatásaiból.

(114)

Ez az állítás nem fogadható el. A kapacitáskihasználás csak egyike a számos makrogazdasági mutatónak, amelyet a Bizottság figyelembe vesz az uniós gazdasági ágazat általános helyzetének vizsgálatakor. Az a tény, hogy a mintában szereplő vállalatok közül néhány magasabb kapacitáskihasználási rátával rendelkezik, normálisnak tekinthető, mivel a makrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó súlyozott átlagokon alapulnak. Az a tény pedig, hogy az uniós biodízelgyártók egy része a többiekhez képest gyorsabban vagy fokozottabb mértékben felépült, nem teszi ezt a mutatót feleslegessé az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó értékelése szempontjából, különösen egy rendkívül tagolt iparág esetében.

4.4.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(115)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

8 497 073

8 863 191

9 741 548

10 966 576

Index

100

104

115

129

Piaci részesedés

76,3 %

74,8 %

85,6 %

89,0 %

Index

100

98

112

117

Forrás: az EBB (a kérelmező) által szolgáltatott adatok.

(116)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt jelentősen és a megnövekedett termeléssel összhangban nőtt. Ennek eredményeként az uniós piaci részesedése is nőtt: a figyelembe vett időszak elején mért 76 %-ról a felülvizsgálati időszak végére 89 %-ra. Az értékesítési volumen és piaci részesedés pozitív alakulása azt mutatja, hogy a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

4.4.2.3.   Növekedés

(117)

Az uniós felhasználás 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg a termelési volumen és az értékesítés egyaránt 30 %-kal emelkedett. Emellett a kapacitáskihasználás is mintegy 30 %-kal nőtt, míg a kapacitás nagyjából változatlan maradt és csak kis mértékben növekedett. Ezzel egyidejűleg nőtt a foglalkoztatás (lásd a lenti 7. táblázatot) miközben a beruházások csökkentek (11. táblázat) a figyelembe vett időszak alatt. Összességében megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedési szakaszban van.

4.4.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(118)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

A munkavállalók létszáma

2 123

2 125

2 351

2 326

Index

100

100

111

110

Termelékenység (tonna/munkavállaló)

4 021

4 301

4 479

4 986

Index

100

107

111

124

Forrás: az EBB (a kérelmező) által szolgáltatott adatok.

(119)

Az uniós biodízelágazatban a figyelembe vett időszak elején stabil maradt a foglalkoztatottak száma, de azt követően – 2012-től a felülvizsgálati időszak végéig – 10 %-kal növekedett. Ez a tendencia teljes mértékben összhangban van a más kármutatók – például a termelési volumen és az értékesítés – tendenciájával, és azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg felépülőben van a korábbi dömpinget és támogatást követően.

(120)

Mivel a foglalkoztatás növekedése arányosan kisebb, mint a biodízeltermelés növekedése, a munkavállalók számára vetített termelékenység ennek megfelelően – a figyelembe vett időszak során majdnem 25 %-kal – javult, ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre hatékonyabbá válik.

4.4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(121)

A fenti (40) preambulumbekezdésben említettek szerint az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala az intézkedések 2009-ben történő bevezetése óta gyakorlatilag megszűnt, és a felülvizsgálati időszak alatt nem volt dömping. A dömping nagyságát ezért nem lehet vizsgálni. Ugyanakkor a kármutatók elemzéséből kitűnik, hogy az Egyesült Államokkal szemben hatályban lévő intézkedések, majd azt követően az Argentínából és Indonéziából származó behozatallal szemben elrendelt intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, amely felépülni látszik a korábbi dömping hatásából.

4.4.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.4.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(122)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos (ex-works) egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Átlagos eladási árak az Unióban (EUR/tonna)

1 105

1 079

964

905

Index

100

98

87

82

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

1 107

1 153

969

868

Index

100

104

88

78

Forrás: a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatai.

(123)

Az átlagos uniós eladási ár a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent, és a termelési egységköltség is hasonló tendenciát követett. Mivel a biodízellel tőzsdei áruként kereskednek, az uniós gazdasági ágazat nem volt képes magasabb eladási árat fenntartani, hanem a termelési költségek csökkenésének megfelelően csökkentette árait. Így az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az alacsonyabb nyersanyagárak előnyeit. Ugyanakkor a termelési egységköltség az átlagos egységárnál némileg nagyobb mértékben csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat javuló hatékonyságát mutatja.

4.4.3.2.   Munkaerőköltség

(124)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. tábla

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

60 866

59 081

60 802

61 807

Index

100

97

100

102

Forrás: a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatai.

(125)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt.

4.4.3.3.   Készletek

(126)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Zárókészlet (tonna)

84 734

118 256

92 825

91 202

Index

100

140

110

108

Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve

4

5

4

3

Index

100

125

100

75

Forrás: a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatai.

(127)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek viszonylag stabilan a szokásos mértéknek megfelelő szinten maradtak.

4.4.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(128)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége, cash flow-ja, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, cash flow, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

A független vevőknek történő, Unión belüli értékesítések jövedelmezősége

(az értékesítési forgalom %-ában)

2,0

– 1,4

1,1

3,8

Index

100

– 70

55

190

Cash flow (EUR)

67 930 517

1 004 296

135 656 898

66 832 681

Index

100

1

200

98

Beruházások (EUR)

12 122 366

9 859 293

9 133 725

8 314 180

Index

100

81

75

69

Beruházások megtérülése

(nettó árbevétel százalékában)

14,0

– 14,2

12,5

44,2

Index

100

– 101

89

315

Forrás: a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatai.

(129)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a 2011. évi 2,0 %-ról a felülvizsgálati időszak végére 3,8 %-ra emelkedett. 2012-ben azonban veszteségbe fordult a jövedelmezőség (– 1,4 %), ami minden valószínűség szerint a jelentős mennyiségű, Argentínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatalra volt visszavezethető, mely az Egyesült Államokból származó korábbi behozatal helyébe lépett.

(130)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Miközben a figyelembe vett időszak tekintetében nem állapítható meg egyértelmű tendencia, a mintába felvett vállalatok ezen időszak alatt pozitív cash flow-t mutattak ki.

(131)

A figyelembe vett időszakban a beruházások csökkentek. A fenti táblában szereplő pozitív cash flow és a beruházások megtérülésének jelentős növekedése alapján nincsenek arra utaló jelek, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna a tőkebevonással vagy további beruházások végrehajtásával kapcsolatban, ha ilyen beruházásokra lett volna szükség a figyelembe vett időszakban.

(132)

Az NBB érvelése szerint a 3,8 %-os jövedelmezőség nem egyeztethető össze saját számításaikkal, amelyek alapját a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok nyilvános változataiban szereplő adatok adták, és amelyek eredményeként 8,5 %-os haszonkulcs adódott.

(133)

A Bizottság elemezte ezt az állítást, és úgy találta, hogy az NBB egy számos okból hibás módszer/számítás miatt jutott eltérő eredményre. Először is a felülvizsgálati időszakra vonatkozó jövedelmezőségi számításaik az állítással ellentétben nem a kérdőívre adott válaszokon, hanem mintavételi adatokon alapultak, amelyek azonban nem a felülvizsgálati, hanem egy attól eltérő időszakra vonatkoztak. Másodszor, az a termelési költség, amelyet az NBB a jövedelmezőség kiszámításához használt, egy másik vizsgálatnál alkalmazott vállalati minta termelési költségein alapult, és amelyet ezért nem lehet egyszerűen átültetni erre a vizsgálatra. Végül a Bizottság meghatározta a mintába felvett vállalkozások átlagos haszonkulcsát ezen cégek megbízható és ellenőrzött adatai alapján. Az NBB állítását a Bizottság ezért elutasítja.

4.4.4.   A kárra vonatkozó következtetés

(134)

A gazdasági mutatók elemzése azt mutatja, hogy a termelés és az értékesítés volumene növekedett a figyelembe vett időszakban, az uniós felhasználás viszont csak kisebb mértékben növekedett. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat növelte piaci részesedését az uniós piacon. Ezzel egyidejűleg az eladási árak és a termelési költségek hasonló mértékben csökkentek. Ez megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy teljes mértékben kiaknázza a megnövekedett értékesítési volumenek előnyeit, annak ellenére, hogy a harmadik országokból származó behozatalok jelentősen csökkentek.

(135)

Másrészt a jövedelmezőség alacsony maradt a figyelembe vett időszak alatt, és az uniós gazdasági ágazat még veszteségeket is elkönyvelt 2012-ben. Még a felülvizsgálati időszak alatt elért, csupán 4 % alatti nyereség is jelentősen alatta marad annak a nyereségnek, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak normál piaci viszonyok között ésszerű módon el kellene érnie. A Bizottság arra is emlékeztet, hogy a meglévő intézkedések kivetéséhez vezető eredeti vizsgálatban a Tanács 15 %-ban állapította meg azt a (cél)nyereséget, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak dömping nélkül ésszerűen el kellene érnie (14). Ugyanakkor főként az uniós piacon megnövekedett verseny és az Unió biodízelágazatának érettsége miatt egy későbbi, az Argentínából és Indonéziából származó biodízel-behozatalra vonatkozó vizsgálat keretében enyhén lefelé módosították és 11 %-on állapították meg azt a nyereségszintet, amelyet az uniós gazdasági ágazat számára dömping hiányában ésszerűen elérhetőnek véltek (15).

(136)

Az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetének elemzése szempontjából jelentős számos gazdasági mutató kedvező tendenciáról tanúskodik, és azt jelzi, hogy a bevezetett dömpingellenes intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat nyereségszintje azonban még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az előző vizsgálatokban célként meghatározott nyereségszinttől. Emellett a beruházások szintje alacsony és a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználás pedig, jóllehet növekedőben, de még mindig 70 % alatt van, ez elmarad a 90 %-os kihasználási rátától, amelyet akkor mértek, amikor a dömpingelt import még nem volt jelen az uniós piacon (2004–2006) és az uniós gazdasági ágazat még egészségesnek tartott helyzetben volt (16).

(137)

A gazdasági mutatók átfogó elemzése alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egyelőre nem épült fel teljesen a korábbi dömping hatásaiból. Gazdaságilag és pénzügyileg még mindig sérülékeny helyzetben van, és a jelenlegi kedvező tendencia könnyen megváltozhat, amennyiben az Amerikai Egyesült Államokból származó dömpingelt behozatal jelentős mennyiségben megismétlődik.

5.   A KÁROKOZÁS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(138)

Annak értékelése céljából, hogy mennyire valószínű az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődése az intézkedések hatályvesztése esetén, a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően elemezte az Egyesült Államokból származó behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínűsíthető hatását. A Bizottság mindenekelőtt a dömpingelt behozatal megismétlődésének valószínűségét, a behozatal várható mennyiségét és árszintjét, a szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és az amerikai gyártók árképzési magatartását elemezte.

(139)

A fenti megállapításoknak ((92) preambulumbekezdés) megfelelően valószínűsíthető az Egyesült Államokból származó dömpingelt behozatal megismétlődése abban az esetben, ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék. A Bizottság megállapította, hogy egyesült államokbeli biodízelgyártók jelenleg is dömpingelnek biodízelt más harmadik országbeli piacokra az uniós árakat el nem érő árszinteken. Mivel az uniós árak magasabbak, mint az említett más harmadik országbeli piacokon érvényes árak, valószínűsíthető, hogy az érintett kivitelnek legalább egy részét adott esetben átirányítanák az Unióba, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

(140)

A Bizottság megállapította, hogy az amerikai gyártók nagy, körülbelül 2 678 000 tonnás szabad kapacitással rendelkeznek, amely a teljes uniós felhasználás mintegy 22 %-ának felel meg.

(141)

Az Egyesült Államokban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitást a hazai piac valószínűleg nem fogja felszívni. Már ma sem az amerikai gyártók elégítik ki az Egyesült Államok piacán jelentkező kereslet egészét, jóllehet rendelkezésükre áll az ehhez szükséges kapacitás. Az sem valószínű, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitást az Unión kívüli harmadik országokba irányuló export növelésére használnák fel. Jelenleg – a fenti (42)–(63) preambulumbekezdésben részletesen bemutatottak szerint – a harmadik országokba irányuló amerikai export árai átlagosan 15 %-kal alacsonyabbak az Egyesült Államok piacára jellemző átlagos belföldi árnál, és még az Egyesült Államokból az Unióba történő szállítás költségének figyelembevételével is alacsonyabbak az átlagos uniós árnál. Ezért valószínű, hogy az amerikai gyártók más értékesítési lehetőségeket keresnének a szabad kapacitásaik részére.

(142)

Tekintettel arra, hogy az uniós piac a világ legnagyobb piac a biodízel számára, továbbá mivel a biodízel uniós piaci ára azonos az amerikai belföldi piaci árral vagy valamivel meg is haladja azt, az uniós piac nagyon vonzó lenne az amerikai biodízelgyártók számára.

(143)

Ezért nagyon valószínű, hogy az amerikai gyártók a szabad kapacitásaik nagy részét arra használnák fel, hogy visszatérjenek az uniós piacra, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék. A fent meghatározottak szerint ((46) preambulumbekezdés), valószínű, hogy az egyesült államokbeli gyártók dömpingelt árszinten exportálnának biodízelt az Unióba, azzal a céllal, hogy uniós gyártókkal az Uniós piacon versenyezzenek. Tekintettel a más exportpiacok tekintetében alkalmazott jelenlegi árazási magatartásukra (a fenti (57)–(58) preambulumbekezdés) és a rendelkezésre álló nagy szabad kapacitásra, nagyon valószínű, hogy jelentős mennyiségű amerikai biodízel jelenne meg ismét az uniós piacon az uniós árral azonos vagy az alatti dömpingelt áron.

(144)

Az amerikai import jelentős árleszorító nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amely a jelenlegi árszint mellett csak nagyon kis mértékű nyereséget termel, amely jelentősen elmarad a célként meghatározott nyereségszinttől. Ez minden valószínűség szerint a termelési és értékesítési volumenek csökkenését, alacsonyabb jövedelmezőséget és a piaci részesedés csökkenését eredményezné.

(145)

Az uniós gazdasági ágazat instabil gazdasági helyzete miatt ez a valószínűsíthető forgatókönyv jelentős kedvezőtlen hatást fejtene ki az uniós gazdasági ágazat felépülési folyamatára és minden valószínűség szerint ismét jelentős kárt okozna.

5.1.   Következtetés

(146)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot érő jelentős kár valószínűleg megismétlődne, amennyiben az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében meglévő intézkedések hatályukat vesztik.

6.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(147)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping valószínű megismétlődésére vonatkozó megállapítások ellenére nem ellentétes-e az uniós érdekkel a hatályos intézkedések fenntartása. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, valamint a biodízel importőreinek és a felhasználóinak érdekeit is.

6.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(148)

A meglévő intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államokból származó biodízel dömpingelt behozatala szinte teljes mértékben megszűnt, és kárenyhítést biztosítottak az uniós gazdasági ágazat számára. Bár az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásaiból történő felépülés pozitív jeleit mutatta, például megnövekedtek a termelési és értékesítési volumenek, a biodízel ára az uniós piacon jelentős mértékben csökkent és a jövedelmezőség nagyon alacsony maradt, így a gazdasági ágazat továbbra is instabil és sérülékeny gazdasági helyzetben van.

(149)

Ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék, az uniós gazdasági ágazat minden bizonnyal fokozott mértékű tisztességtelen versennyel szembesülne az Egyesült Államokból származó biodízel jelentős mennyiségű dömpingelt behozatala formájában. Ez megakasztaná az uniós gazdasági ágazat folyamatban lévő felépülését, és minden valószínűség szerint a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne. Az intézkedések megszüntetése ennélfogva nem szolgálja az uniós gazdasági ágazat érdekét.

6.2.   A független importőrök és kereskedők érdeke

(150)

Csak három importőr/kereskedő jelentkezett és ismertette álláspontját. Miközben az egyik vállalat azt állította, hogy a jelenlegi vámok aránytalanok, kiterjesztésük pedig torzítaná és korlátozná a piacot, végső soron pedig az árak emelkedéséhez vezetne, a másik két vállalat azt állította, hogy a meglévő intézkedések nem voltak hatással a tevékenységükre, és e vállalatok semlegesen ítélték meg a hatályos dömpingellenes intézkedések esetleges kiterjesztését.

(151)

E vizsgálat eredményei nem támasztják alá azt az érvet, amely szerint a meglévő intézkedések fenntartása korlátozná a piacot és az árak emelkedését eredményezné. Éppen ellenkezőleg, a figyelembe vett időszak alatt az uniós árak csökkentek az intézkedések megléte ellenére. Ezenkívül az uniós gazdasági ágazat jelenleg elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse a biodízel iránti uniós keresletet, továbbá rendelkezik a kereslet jövőbeli növekedésének kielégítéséhez szükséges szabad kapacitással. Ezért a felhozott érvek nem támasztják alá azt, hogy a meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne az importőrök és/vagy a kereskedők érdekeivel.

6.3.   A felhasználók érdeke

(152)

Az egyetlen felhasználó, amely jelentkezett és ismertette véleményét a Bizottsággal egy olajipari vállalkozás, amely a biodízelt ásványolajat tartalmazó keverék előállítása céljából vásárolja. Ez a felhasználó határozottan a meglévő intézkedések fenntartása mellett foglalt állást, és azt állította, hogy az intézkedések megszüntetése pusztító hatással lehet az uniós biodízelpiacra, mivel dömpingelt biodízel jelentős mennyiségű beáramlásához vezetne, amely ismételten súlyos kárt okozna az uniós biodízelágazatnak.

(153)

Nincs arra utaló jel, hogy a meglévő intézkedések negatívan hatottak volna az uniós biodízel-felhasználókra, és konkrétan semmi sem utal arra, hogy meglévő intézkedések kedvezőtlen hatást gyakoroltak volna a jövedelmezőségükre vagy üzleti tevékenységükre. Mindenesetre a stabil vagy csak kis mértékben megnövekedett uniós biodízel-felhasználás következtében az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse a jelenlegi és jövőbeni keresletet, amennyiben a kereslet a jövőben tovább emelkedne. Az intézkedések fenntartása nem eredményezne hiányt a biodízel kínálatában.

(154)

Ebből levonható az a következtetés, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes a felhasználók érdekével.

6.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(155)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az Egyesült Államokból származó biodízel-behozatalra vonatkozó meglévő intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

7.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(156)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatosan levont következtetésekre tekintettel megállapítható, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára alkalmazandó, a 444/2011/EU végrehajtási rendelettel módosított 599/2009/EK rendelet által előírt dömpingellenes intézkedéseket további öt évig fenn kell tartani.

(157)

A fenti (2) preambulumbekezdésben vázoltaknak megfelelően az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetben hatályos dömpingellenes vámokat kiterjesztették ugyanezen termék Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be –, továbbá a legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék Egyesült Államokból származó behozatalaira.

(158)

Az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetben hatályos dömpingellenes vámokat továbbra is ki kell terjeszteni ugyanezen termék Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be –, továbbá a legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék Egyesült Államokból származó behozatalaira.

(159)

A 444/2011/EU rendelettel kiterjesztett intézkedések alól mentességet élvező kanadai exportáló gyártóknak az e rendelettel bevezetett intézkedések alól is mentességet kell kapniuk.

(160)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges kiegyenlítő vámot vetnek ki az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód 1516209829), ex 1518 00 91 (TARIC-kód 1518009129), ex 1518 00 99 (TARIC-kód 1518009929), ex 2710 19 43 (TARIC-kód 2710194329), ex 2710 19 46 (TARIC-kód 2710194629), ex 2710 19 47 (TARIC-kód 2710194729), ex 2710 20 11 (TARIC-kód 2710201129), ex 2710 20 15 (TARIC-kód 2710201529), ex 2710 20 17 (TARIC-kód 2710201729), 3824 90 92 (TARIC-kód 3824909212), ex 3826 00 10 (TARIC-kódok 3826001029, 3826001039, 3826001049, 3826001099) és ex 3826 00 90 (TARIC-kód 3826009019) KN-kódok alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Dömpingellenes vámtétel (EUR/tonna, nettó)

TARIC-kiegészítő kód

Archer Daniels Midland Company, Decatur

68,6

A933

Cargill Inc., Wayzata

0

A934

Green Earth Fuels of Houston LLC, Houston

70,6

A935

Imperium Renewables Inc., Seattle

76,5

A936

Peter Cremer North America LP, Cincinnati

198,0

A937

World Energy Alternatives LLC, Boston

82,7

A939

Az I. mellékletben felsorolt vállalatok

115,6

Lásd az I. mellékletet.

Minden más vállalat

172,2

A999

A keverékekre vonatkozó dömpingellenes vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(3)   Azokban az esetekben, amikor az áruk szabad forgalomba bocsátásuk előtt megsérülnek, és így az eladó a vevő javára a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (17) 145. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kiigazítja, a (2) bekezdés szerint kiszámított dömpingellenes vám összege is csökkentendő a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányosításának megfelelő százalékos arányban.

(4)   A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott „minden más vállalatra” érvényes végleges dömpingellenes vámot vetnek ki az Unióba irányuló, Kanadában feladott, – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be – a jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209821), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009121), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009921), ex 2710 19 43 (TARIC-kód: 2710194321), ex 2710 19 46 (TARIC-kód: 2710194621), ex 2710 19 47 (TARIC-kód: 2710194721), ex 2710 20 11 (TARIC-kód: 2710201121), ex 2710 20 15 (TARIC-kód: 2710201521), ex 2710 20 17 (TARIC-kód: 2710201721), ex 3824 90 92 (TARIC-kód: 3824909210), ex 3826 00 10 (TARIC-kódok: 3826001020, 3826001030, 3826001040, 3826001089), valamint ex 3826 00 90 (TARIC-kód: 3826009011) KN-kódok alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) behozatalára, e rendelkezés alól kivételt képeznek az alább felsorolt vállalkozások által előállított termékek:

Ország

Vállalat

TARIC-kiegészítő kód

Kanada

BIOX Corporation, (Oakville, Ontario, Kanada)

B107

Kanada

Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada)

B108

A kiterjesztendő vám az 1. cikk (2) bekezdésében a „minden más vállalat” esetében meghatározott intézkedés, vagyis a nettó 172,2 EUR/tonna összegű végleges dömpingellenes vám.

A keverékekre vonatkozó dömpingellenes vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(2)   Azokban az esetekben, amikor az áruk szabad forgalomba bocsátásuk előtt megsérülnek, és így az eladó a vevő javára a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat a 2454/93/EGK rendelet 145. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kiigazítja, az 1. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított dömpingellenes vám összege is csökkentendő a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányosításának megfelelő százalékos arányban.

(3)   Az (1) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

(1)   Az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjesztik az Amerikai Egyesült Államokból származó, a jelenleg az ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209830), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009130), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009930), ex 2710 19 43 (TARIC-kód: 2710194330), ex 2710 19 46 (TARIC-kód: 2710194630), ex 2710 19 47 (TARIC-kód: 2710194730), ex 2710 20 11 (TARIC-kód: 2710201130), ex 2710 20 15 (TARIC-kód: 2710201530), ex 2710 20 17 (TARIC-kód: 2710201730), ex 3824 90 92 (TARIC-kód: 3824909220), valamint ex 3826 00 90 (TARIC-kód: 3826009030) KN-kódok alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) Unióba irányuló behozatalára.

A keverékekre vonatkozó dömpingellenes vámot a keverékben megtalálható, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és paraffingázolaj (vagyis a biodízeltartalom) tömegszázalékos arányában kell alkalmazni.

(2)   Azokban az esetekben, amikor az áruk szabad forgalomba bocsátásuk előtt megsérülnek, és így az eladó a vevő javára a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat a 2454/93/EGK rendelet 145. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kiigazítja, az 1. cikk (2) bekezdése szerint kiszámított dömpingellenes vám összege is csökkentendő a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányosításának megfelelő százalékos arányban.

(3)   Az 1. cikk (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a III. mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be, úgy a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó megfelelő hatályos rendelkezések alkalmazandók.

4. cikk

(1)   A 2. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése által kiterjesztett vám alóli mentesség iránti kérelmeket az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén, a mentességet kérő vállalat képviseletére felhatalmazott személy aláírásával, írásban kell benyújtani. A kérelmet a következő címre kell küldeni:

Európai Bizottság

Directorate General for Trade

Directorate H

Rue de la loi 170, CHAR 04/034

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: TRADE-TDI-INFORMATION@ec.europa.eu

(2)   Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően meghozott határozatával engedélyezheti a 2. cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdése által kiterjesztett vám alóli mentességet az azon vállalatoktól származó behozatalok tekintetében, amelyek nem játsszák ki az 599/2009/EK rendelettel elrendelt dömpingellenes intézkedéseket.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2015. szeptember 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Tanács 2009. július 7-i 599/2009/EK rendelete az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a behozatalra megállapított ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 179., 2009.7.10., 26. o.).

(3)  A Tanács 2011. május 5-i 444/2011/EU végrehajtási rendelete az 599/2009/EK rendelettel kivetett, az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Kanadában feladott biodízel behozatalára – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be – történő kiterjesztéséről, az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak az Egyesült Államokból származó, legfeljebb 20 tömegszázalék biodízelt tartalmazó keverékben előforduló biodízel behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Szingapúrban feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 122., 2011.5.11., 12. o.).

(4)  A Tanács 2013. november 19-i 1194/2013/EU végrehajtási rendelete az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 315., 2013.11.26., 2. o.).

(5)  Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 289., 2013.10.4., 12. o.)

(6)  Értesítés az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 217., 2014.7.10., 14. o.).

(7)  „Mexikó: marhahúsra és rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedések” című jelentés WT/DS 295/AB/R, 2005. november 29.

(8)  Az Egyesült Államok szabályozása alapján, a 26. sz. törvény 45K szakaszának c) bekezdésének 3) pontja szerint „biomasszának” minősül bármely szerves anyag a A). kőolaj és földgáz (vagy abból származó termékek), valamint B) szén (ideértve a lignitet is) vagy abból származó termékek kivételével.

(9)  A Bizottság 2009. március 11-i 194/2009/EK rendelete az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó ideiglenes kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 67., 2009.3.12., 50. o., (20) preambulumbekezdés).

(10)  Gépelési hiba következtében a nyilvánosságra hozatali dokumentumban helytelenül a 884 EUR összeg szerepelt.

(11)  Lásd például: http://biodiesel.org/news/news-display/014/05/14/biodiesel-producers-hit-hard-by-policy-uncertainty, megtekintve 2015. július 6-án.

(12)  Gibraltár nem része a vámuniónak, ezért a Gibraltárba irányuló behozatal nem minősül a termékek Unióban történő szabad forgalomba hozatalának.

(13)  Kanada biodízel fogyasztása 2015-ben valamivel meg fogja haladni a 300 000 tonnát. Lásd például: http://gain.fas.usda.gov/Recent%20GAIN%20Publications/Biofuels%20Annual_Ottawa_Canada_11-24-2014.pdf, megtekintve 2015. július 6-án.

(14)  Az 599/2009/EK rendelet (181)–(183) preambulumbekezdés.

(15)  Az 1194/2013/EU végrehajtási rendelete (202)–(208) preambulumbekezdés.

(16)  A Bizottság 2009. március 11-i 193/2009/EK rendelete az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 67., 2009.3.12., 22. o.).

(17)  A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Vállalat neve

Település

TARIC-kiegészítő kód

American Made Fuels, Inc.

Canton

A940

AG Processing Inc.

Omaha

A942

Alabama Clean Fuels Coalition Inc.

Birmingham

A940

Arkansas SoyEnergy Group

DeWitt

A940

Arlington Energy, LLC

Mansfield

A940

Athens Biodiesel, LLC

Athén

A940

Beacon Energy

Cleburne

A940

Biodiesel of Texas, Inc.

Denton

A940

BioDiesel One Ltd

Southington

A940

Buffalo Biodiesel, Inc

Tonawanda

A940

BullDog BioDiesel

Ellenwood

A940

Carbon Neutral Solutions, LLC

Mauldin

A940

Central Iowa Energy, LLC

Newton

A940

Chesapeake Custom Chemical Corp.

Ridgeway

A940

Community Fuels

Stockton

A940

Delta BioFuels, Inc.

Natchez

A940

Diamond Biofuels

Mazon

A940

Direct Fuels

Euless

A940

Eagle Creek Fuel Services, LLC

Baltimore

A940

Earl Fisher Bio Fuels

Chester

A940

East Fork Biodiesel, LLC

Algona

A940

ECO Solutions, LLC

Chatsworth

A940

Ecogy Biofuels, LLC

Tulsa

A940

ED & F Man Biofuels Inc.

New Orleans

A940

Freedom Biofuels, Inc.

Madison

A940

Fuel & Lube, LLC

Richmond

A940

Fuel Bio

Elizabeth

A940

FUMPA Bio Fuels

Redwood Falls

A940

Galveston Bay Biodiesel, LP (BioSelect Fuels)

Houston

A940

Geo Green Fuels, LLC

Houston

A940

Georgia Biofuels Corp.

Loganville

A940

Green River Biodiesel, Inc.

Moundville

A940

Griffin Industries, Inc.

Cold Spring

A940

High Plains Bioenergy

Guymon

A940

Huish Detergents, Inc.

Salt Lake City

A940

Incobrasa Industries, Ltd.

Gilman

A940

Independence Renewable Energy Corp.

Perdue Hill

A940

Indiana Flex Fuels

LaPorte

A940

Innovation Fuels, Inc.

Newark

A940

Iowa Renewable Energy, LLC

Washington

A940

Johann Haltermann Ltd.

Houston

A940

Lake Erie Biofuels, LLC

Erie

A940

Leland Organic Corporation

Leland

A940

Louis Dreyfus Agricultural Industries, LLC

Wilton

A940

Louis Dreyfus Claypool Holdings LLC

Claypool

A940

Memphis Biofuels, LLC

Memphis

A942

Middle Georgia Biofuels

East Dublin

A940

Middletown Biofuels, LLC

Blairsville

A940

Musket Corporation

Oklahoma City

A940

New Fuel Company

Dallas

A940

North Mississippi Biodiesel

New Albany

A940

Northern Biodiesel, Inc.

Ontario

A940

Northwest Missouri Biofuels, LLC

St. Joseph

A940

Nova Biofuels Clinton County, LLC

Clinton

A940

Nova Biosource

Senaca

A940

Organic Fuels, Ltd

Houston

A940

Owensboro Grain Company LLC

Owensboro

A940

Paseo Cargill Energy, LLC

Kansas City

A940

Peach State Labs, Inc.

Rome

A940

Perihelion Global, Inc.

Opp

A940

Philadelphia Fry-O-Diesel Inc.

Philadelphia

A940

Pinnacle Biofuels, Inc.

Crossett

A940

PK Biodiesel

Woodstock

A940

Pleasant Valley Biofuels, LLC

American Falls

A940

RBF Port Neches LLC

Houston

A940

Red Birch Energy, Inc.

Bassett

A940

Red River Biodiesel Ltd.

New Boston

A940

REG Ralston, LLC

Ralston

A940

Renewable Energy Products, LLC

Santa Fe Springs

A940

Riksch BioFuels LLC

Crawfordsville

A940

Safe Renewable Corp.

Conroe

A940

Sanimax Energy Inc.

DeForest

A940

Scott Petroleum

Itta Bena

A942

Seminole Biodiesel

Bainbridge

A940

Soy Solutions

Milford

A940

SoyMor Biodiesel, LLC

Albert Lea

A940

Sunshine BioFuels, LLC

Camilla

A940

TPA Inc.

Warren

A940

Trafigura AG

Stamford

A940

U.S. Biofuels, Inc.

Rome

A940

United Oil Company

Pittsbourgh

A940

Valco Bioenergy

Harlingen

A940

Vanguard Synfuels, LLC

Pollock

A940

Vinmar Overseas, Ltd

Houston

A938

Vitol Inc.

Houston

A940

Walsh Bio Diesel, LLC

Mauston

A940

Western Dubque Biodiesel, LLC

Farley

A940

Western Iowa Energy, LLC

Wall Lake

A940

Western Petroleum Company

Eden Prairie

A940


II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (4) és a 2. cikk (3) bekezdésében említett érvényes kereskedelmi számlán a számlát kibocsátó vállalat egyik tisztviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatot kell feltüntetni:

A kereskedelmi számlát kiállító szervezet tisztviselőjének neve és beosztása.

Nyilatkozat:

„Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keveréket (közismert nevén »biodízelt«) a(z) [vállalat neve és címe] [TARIC-kiegészítő kód] állította elő [érintett ország[ok]]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.”


III. MELLÉKLET

A 3. cikk (3) bekezdésében említett, érvényes kereskedelmi számlán kötelező feltüntetni a számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatot:

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása.

Nyilatkozat:

„Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keveréket (közismert nevén »biodízelt«) a(z) [vállalat neve és címe] [TARIC-kiegészítő kód] állította elő az Amerikai Egyesült Államokban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.”


15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/99


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1519 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. szeptember 14.)

az Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az 597/2009/EK tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

1.1.   Hatályos intézkedések

(1)

Az 598/2009/EK rendelettel (2) a Tanács tonnánként nettó 211,2 –237 EUR közötti végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy érintett ország) származó, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) behozatalára, amely akkor a következő KN-kódok alá tartozott: ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824909787). Az e rendelettel kivetett kiegyenlítő vámok a továbbiakban: a meglévő intézkedések.

(2)

A kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a 443/2011/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács kiterjesztette az 598/2009/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámokat a biodízel Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy azt Kanadából származóként jelentették-e be –, mely rendelkezés alól kivételt képezett a BIOX Corporation (Oakville, Ontario, Kanada) és a Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada) vállalat által előállított termék. Ugyanezzel a rendelettel a Tanács kiterjesztette az 598/2009/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot a legfeljebb 20 tömegszázaléknyi, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó biodízelkeverék Egyesült Államokból származó behozatalaira is.

1.2.   Más harmadik országok vonatkozásában hatályban lévő intézkedések

(3)

Ezen eljáráson kívül jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalával szemben (4).

1.3.   Felülvizsgálati kérelem

(4)

Az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatalára vonatkozó hatályos kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke alapján.

(5)

A kérelmet 2014. április 9-én az Európai Biodízeltanács (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan uniós gyártók nevében, amelyek az Unió teljes biodízeltermelésének több mint 25 %-át képviselik. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatásnyújtás és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

1.4.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6)

Miután a Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (6) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. július 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. Ugyanezen a napon a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében hatályos dömpingellenes intézkedésekre vonatkozóan is (8). Ez egy párhuzamosan zajló, de különálló eljárás, amellyel egy külön rendelet foglalkozik.

(7)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően és az alaprendelet 22. cikke (1) bekezdésének és 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság értesítette az Egyesült Államok kormányát arról, hogy megfelelően dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és konzultációra hívta azzal a céllal, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az USA kormánya elfogadta a konzultációra való felhívást, és ennek nyomán 2014. július 3-án konzultációra került sor. A konzultációk során nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldásra jutni, mindazonáltal sikerült megfelelően megismerni az amerikai kormány hatóságai által tett észrevételeket.

1.5.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(8)

A támogatás folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár megismétlődési valószínűségének értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.6.   Érdekelt felek

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételük érdekében vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az egyesült államokbeli ismert exportáló gyártókat, az Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint szövetségeket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.7.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

a)   Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív termelési és értékesítési mennyiségek alapján választotta ki, biztosítva egyúttal a megfelelő földrajzi eloszlást is. Az ideiglenes minta hét különböző tagállam hét uniós gyártóját tartalmazta, amelyek összesen közel 30 %-át adták az uniós biodízeltermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket.

(13)

Egy olaszországi vállalat kérte a mintába való felvételét. Ez a vállalat azonban csak 2013 végén kezdte meg tevékenységét, miután megszerezte egy olyan másik olasz biodízelgyártó biodízelüzemét, amely szerepelt az ideiglenes mintában. A figyelembe vett időszakban érvényesülő tendenciák értékeléséhez szükséges releváns múltbeli adatok hiánya miatt, és mivel egy másik olasz vállalkozás már szerepelt az ideiglenes mintában, a Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó vállalatot nem veszi fel a mintába.

(14)

Az amerikai Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board, a továbbiakban: NBB) megjegyezte, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta eltért a biodízellel összefüggésben a korábbi vizsgálatok során kiválasztott mintától, és külön megemlített két olyan, az ideiglenes mintában nem szereplő vállalatot, amely jelentős termelési és értékesítési volumenekkel rendelkezett. Mindazonáltal az NBB által megnevezett két vállalat vagy a mintában már szereplő, nagyobb értékesítési volumennel rendelkező másik vállalathoz kapcsolódó vállalat volt, vagy a mintába ideiglenesen kiválasztott vállalatok valamelyikéhez képest ugyanazon tagállamban alacsonyabb értékesítési volumennel rendelkezett. Ebből kifolyólag e két vállalat bármelyikének a mintába való felvétele nem változtatott volna az ideiglenesen kiválasztott minta reprezentativitásán. Az ideiglenesen kiválasztott mintára vonatkozóan így megerősítést nyert, hogy a minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatív.

(15)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy az uniós ágazat 30 %-át képviselő mintát nem lehet az uniós biodízel ágazat egészét reprezentálónak tekinteni, és hogy a mikrogazdasági mutatókat mélyrehatóbban kellett volna elemezni. Az USA kormánya a WTO Fellebbviteli Testületének az Európai Közösségek – Kötőelemek ügyben hozott azon megállapítására hivatkozik, mely szerint egy 27 %-os minta arányát tekintve az egész ágazathoz viszonyítva alacsonynak minősült, és csak sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatok esetében lenne jelentős hányadnak tekinthető.

(16)

A kötőelemekre vonatkozó vizsgálattal szemben e vizsgálat céljából a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot az ágazat egészeként értelmezte, és nem szűkítette azt le a mintába felvett vállalatokra (lásd a lenti (151) preambulumbekezdést). Ezen túlmenően valamennyi makrogazdasági mutatót a gazdasági ágazat egészére vonatkozóan értékelték, és csupán néhány mikrogazdasági mutatót elemeztek a mintába felvett vállalatok szintjén. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó elemzése mikro- és makrogazdasági mutatókra is támaszkodott. Mindenesetre az uniós gazdasági ágazat sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatnak tekintendő, mivel szerte az Unióban több mint 200 gyártót tömörít, amelyek túlnyomó többsége kis- és középvállalkozás. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat 30 %-át képviselő minta reprezentatív, következésképp az állítást elutasítja.

b)   Mintavétel az importőrök körében

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(18)

Mindössze néhány független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

c)   Mintavétel az egyesült államokbeli exportáló gyártók körében

(19)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi egyesült államokbeli exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte az Egyesült Államok Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(20)

Az egyesült államokbeli gyártók közül 27 válaszolt a Bizottságnak, de csak kilenc gyártó adta meg az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért export- és/vagy belföldi értékesítésre vonatkozó adatokat a mintavétel céljából. Egyikük sem exportált az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság által kiválasztott minta a legnagyobb volumenű belföldi és exportértékesítéssel rendelkező három exportáló gyártóból állt. Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az Egyesült Államok hatóságaival, de azok nem tettek észrevételt.

(21)

A mintába felvett gyártók közül egyik sem válaszolta meg kérdőívet a határidőn belül. 2014. október 7-én a Bizottság tájékoztatta a mintába felvett három exportáló gyártót a válaszadás elmaradásáról.

(22)

2014. október 10-én a mintába felvett exportáló gyártók egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy döntött, nem válaszolja meg a kérdőívet. A mintába felvett másik két exportáló gyártó kérésére a Bizottság meghosszabbította a határidőket, teljes körűen azonban egyik gyártó sem válaszolta meg a kérdőívet.

(23)

A Bizottság 2014. november 10-én levelet küldött a mintában szereplő három vállalatnak, amelyben tájékoztatta őket azon szándékáról, hogy az alaprendelet 28. cikkét kívánja alkalmazni. Az Egyesült Államok hatóságai ugyancsak tájékoztatást kaptak arról, hogy a Bizottság az alaprendelet 28. cikkét szándékozik alkalmazni. A levéllel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2014. november 21. volt.

(24)

Mindazonáltal 2014. november 21-ig a mintában szereplő vállalatok közül kettő egyáltalán nem reagált, a harmadik vállalat pedig kifejtette, hogy a rendelkezésre álló időkeret nem volt elegendő számukra ahhoz, hogy benyújtsák válaszukat.

(25)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a mintába felvett egyesült államokbeli exportáló gyártók egyike sem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ennek következtében a Bizottság az alaprendelet 28. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett döntött, melynek értelmében megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

1.8.   A kérdőívre adott válaszok és az ellenőrző látogatások

(26)

A Bizottsághoz az Egyesült Államok hatóságaitól, a mintába felvett uniós gyártóktól és négy felhasználótól/kereskedőtől érkeztek válaszok a kérdőívre.

(27)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a támogatás, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes meghatározása szempontjából szükségesnek tartott.

(28)

A Bizottság ellenőrző látogatásokat tett az Amerikai Egyesült Államok következő hatóságainál:

 

Az USA szövetségi hatóságai

Pénzügyminisztérium (Department of Treasury, DOT)

Mezőgazdasági Minisztérium (Department of Agriculture, USDA)

 

Szövetségi állami hatóságok

Florida állam hatóságai, Tallahassee;

Iowa állam hatóságai, Des Moines;

Kansas állam hatóságai, Topeka;

Kentucky állam hatóságai, Frankfort;

(29)

A Bizottság az alábbi uniós gyártók telephelyein tett ellenőrző látogatásokat:

Bio-Oils Huelva S.L., Huelva, Spanyolország;

Biopetrol Rotterdam BV, Rotterdam, Hollandia;

Diester industrie SAS, Rouen, Franciaország;

Novaol S.R.L., Milánó, Olaszország;

Preol a.s., Lovosice, Cseh Köztársaság;

Rafineria Trzebinia S.A., Trzebinia, Lengyelország;

Verbio Vereinigte BioEnergie AG, Lipcse, Németország;

1.9.   Nyilvánosságra hozatal

(30)

2015. június 3-án a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a hatályos szubvencióellenes intézkedések fenntartását tervezte, és felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek által tett észrevételeket, és indokolt esetben figyelembe vette azokat.

(31)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB kérte a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását, mely lehetőséget biztosították számára.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos a meglévő intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) tárgyát képező termékkel, azaz az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, ex 2710 20 11, ex 2710 20 15, ex 2710 20 17, ex 3824 90 92, ex 3826 00 10 és az ex 3826 00 90 KN-kód alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A biodízel megújuló üzemanyag, amelyet a közlekedési ágazatban dízelmotorok meghajtására használnak. Ugyanakkor a hagyományos motorok tiszta biodízellel nem üzemeltethetők, ásványi dízel és korlátozott mennyiségű biodízel keverékével azonban igen.

(34)

Az USA-ban gyártott biodízel főként zsírsav-metil-észter (FAME), amely a biodízel alapanyagául szolgáló sokféle növényi olaj (szója, pálmaolaj, repce), valamint használt sütőolaj, állati eredetű zsír vagy biomassza származéka. Az „észter” kifejezés a növényi olajok transz-észterezésére, azaz az olaj alkohollal való keverésére utal. A „metil” kifejezés a metanolra utal, amely az eljárásban legáltalánosabban használt alkohol, jóllehet a gyártási eljárás során etanolt is lehet alkalmazni, amelyből így „zsírsav-etil-észter” keletkezik.

(35)

Valamennyi biodízeltípus és a keverékben előforduló biodízel ugyanolyan vagy rendkívül hasonló alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanarra a célra használják fel, jóllehet előfordulhatnak különbségek az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, illetve a gyártási eljárás tekintetében. A vizsgálat tárgyát képező termék esetleges változatai nem változtatják meg annak alapvető meghatározását, jellemzőit, illetve azt, hogy a különböző felek milyen terméknek tekintik azt. Ennek megfelelően a végfelhasználó szempontjából közömbös, hogy a töltőállomáson elérhető keverék mely biodízel-alapanyag felhasználásával készült.

2.2.   Hasonló termék

(36)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottaknak megfelelően a Egyesült Államok belföldi piacán értékesített biodízel és az Egyesült Államokból származó, exportra értékesített biodízel ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználása is azonos. Hasonlóképpen, az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználása megegyezik az Egyesült Államokból az Unióba exportált termék jellemzőivel, illetve felhasználásával. Ezért ezen vizsgálat alkalmazásában az alaprendelet 2. cikkének c) pontja szerinti hasonló termékek.

2.3.   A termékkört érintő állítások

(37)

Az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy a biomasszából (9) előállított biodízel szélesebb termékkört jelent, mint a felülvizsgálat tárgyát képező termék. Mindazonáltal, miként azt az eredeti vizsgálat kapcsán az ideiglenes kiegyenlítő vámokat kivető rendelet megállapította (10), a biodízel és biodízelkeverékek valamennyi típusa – ideértve a biomasszából előállított biodízelt is – biodízel-üzemanyagnak tekintendő, és az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásokról és alternatív üzemanyagokról szóló jogszabálycsomag hatálya alá tartozik. Ennek az az oka, hogy a biomasszából előállított biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználási módjai megegyeznek a más alapanyagokból előállított biodízelével, vagy nagyon hasonlók ahhoz. Az eredeti vizsgálat során tett megállapítást az érdekelt felek egyike sem vitatta, és az a jelen hatályvesztési felülvizsgálatban is érvényes marad. Következésképpen a Bizottság elutasította az Egyesült Államok kormányának ezen állítását.

3.   A TÁMOGATÁS FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1.   Előzetes megjegyzések

(38)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a támogatás valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e. A megismétlődés fogalma alapján a támogatásnak nem kell hatályban lennie a vizsgálat megindításakor, illetve az intézkedések fenntartására vonatkozó döntés meghozatalakor. A Bizottság ezért azt is ellenőrizte, valószínűsíthető-e a felülvizsgálati időszakot követően lejárt támogatások megismétlődése.

(39)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben említett összes támogatási rendszert megvizsgálta, és felkérte az Egyesült Államok hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást minden egyéb lehetséges támogatási rendszerről. Az Egyesült Államok hatóságai által a Bizottság kérdőívére adott válaszban közölt információk alapján a Bizottság a következő, a felülvizsgálati időszak alatt hatályban lévő rendszereket elemezte:

 

Szövetségi programok

a)

Biodízelkeverék és biodízel után járó adójóváírás

b)

Mezőgazdasági biodízel-kistermelők nyereségadó-jóváírása

c)

Cellulóztartalmú bioüzemanyagok előállítása után járó adójóváírás

d)

A Mezőgazdasági Minisztérium újszerű bioüzemanyagokra vonatkozó bioenergia-programja

 

Szövetségi állami programok

a)

Florida: Bioüzemanyagok beruházási adókedvezménye (Florida Biofuels Investment Tax Credit)

b)

Iowa: Biodízeltermelők adóvisszatérítése (Iowa Biodiesel Producer Tax Refund)

c)

Kansas: Minősített biodízelgyártók ösztönző programja

d)

Kentucky: Biodízeltermelés után járó adójóváírás (Kentucky Biodiesel Production Tax Credit)

(40)

A következő rendszereket a Bizottság továbbiakban nem vizsgálja, mivel az Egyesült Államok hatóságai által szolgáltatott információk alapján ezek a rendszerek vagy nem működtek, vagy a felülvizsgálati időszak előtt lejártak, vagy semmilyen előnyt sem biztosítottak az egyesült államokbeli biodízelgyártók részére a felülvizsgálati időszak alatt:

 

Szövetségi program

Újszerű bioüzemanyagokhoz kapcsolódó hitelgaranciák

 

Szövetségi állami programok

i.

Alabama – Bioüzemanyag-termelő létesítmények adókedvezménye;

ii.

Arkansas – Alternatív üzemanyagok támogatása és visszatérítések;

iii.

Illinois – Megújuló üzemanyagok fejlesztésére irányuló program;

iv.

Indiana – Biodízeltermelés után járó adójóváírás;

v.

Kentucky – Alternatív üzemanyagok termeléséhez nyújtott adóösztönzők;

vi.

Louisiana – Biodízel-berendezések és a biodízel-üzemanyagok adómentessége;

vii.

Maine – Bioüzemanyag-termelés utáni adójóváírás;

viii.

Maryland – Bioüzemanyag-termelést ösztönző program;

ix.

Mississippi – Bioüzemanyag-termelést ösztönző program;

x.

Missouri – Minősített biodízelgyártók ösztönző alapja;

xi.

Montana – Alternatív üzemanyagok termeléséhez kapcsolódó ingatlanadó-kedvezmény;

xii.

Montana – Biodízeltermelő létesítmények adókedvezménye;

xiii.

Nebraska – Biodízeltermelés beruházási adókedvezménye;

xiv.

New York – Bioüzemanyag-termelés utáni adójóváírás;

xv.

Dél-Karolina – Biodízeltermelő létesítmények adókedvezménye;

xvi.

Texas – üzemanyag- és biodízeltermelést ösztönző program;

xvii.

Virginia – Bioüzemanyag-termelés támogatása;

xviii.

Washington – Alternatív üzemanyagokhoz nyújtott kölcsönök és támogatások;

xix.

Washington – Bioüzemanyag-termelés szövetségi állami adómentesége;

3.2.   A behozatal támogatása a felülvizsgálati időszak alatt – Szövetségi programok

3.2.1.   Biodízelkeverék és biodízel után járó adójóváírás

3.2.1.1.   Jogalap

(41)

Az Egyesült Államok Törvénykönyve (U.S.C.) 26. címének 40A., valamint 6426. és 6427. szakasza a jogalapja a biodízelkeverők, -kiskereskedők és -végfelhasználók számára nyújtott adójóváírásnak. A rendelkezések a következő kedvezményeket biztosítják a biodízel-üzemanyaggal összefüggésben:

i.

biodízelkeverék utáni adójóváírás („az 1 USD/gallon rendszer”);

ii.

biodízel utáni adójóváírás;

iii.

a mezőgazdasági biodízel-kistermelők adójóváírása.

(42)

A mezőgazdasági biodízel-kistermelők nyereségadó-jóváírása kizárólag a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek jár. Ezzel a programmal a lenti (59)–(63) preambulumbekezdés foglalkozik.

3.2.1.2.   Jogosultság

(43)

A biodízelkeverék után járó, a fenti (41) preambulumbekezdés i. pontjában említett adójóváírásra az a vállalkozás jogosult, amely biodízel és dízelüzemanyag keverékét állítja elő, és ezt a keveréket üzemanyagként vagy üzemanyag célú felhasználásra értékesíti.

(44)

Az adóösztönzőt igénybe venni kívánó személynek tanúsítványt kell beszereznie a biodízel gyártójától vagy importőrétől, amelyen szerepel a termék megnevezése, továbbá az, hogy a termék milyen arányban tartalmaz biodízelt és mezőgazdasági biodízelt (11). Ez a kedvezmény jövedékiadó-jóváírás formáját ölti, vagy – amennyiben a vállalkozás által fizetendő jövedéki adó kevesebb, mint a jövedékiadó-jóváírás összesen – a vállalkozás kérheti, hogy a maradék jóváírást megtérítendő nyereségadó-jóváírásként kapja meg. A megtérítendő nyereségadó-jóváírás az adófizető nyereségadójával szemben érvényesíthető jóváírás vagy közvetlen kifizetés formáját ölti. Azért megtérítendő, mert a jóváírás többletét közvetlenül készpénzben is kifizethetik az adófizetőnek, ha a jóváírás meghaladja az adófizető által fizetendő adót.

(45)

A biodízel után járó, a fenti (41) preambulumbekezdés ii. pontjában említett adójóváírás a tiszta biodízelt forgalmazó kiskereskedők vagy végfelhasználók részére elérhető nem megtéríthető nyereségadó-jóváírás. A tiszta biodízel utáni adójóváírást csak az a személy veheti igénybe, aki a járművet tiszta biodízellel tankolja meg, vagy aki a tiszta biodízelt üzemanyagként felhasználja. Meg kell jegyezni, hogy a biodízelt saját felhasználásra előállító biodízelgyártók szintén részesülhetnek ebben a kedvezményben. Így a kedvezményt a biodízelgyártó, a kiskereskedő (aki a biodízelt betölti a végfelhasználó üzemanyagtartályába) vagy a felhasználó (pl. aki a saját gépjárművét megtankolja) veheti igénybe.

3.2.1.3.   Gyakorlati végrehajtás

(46)

Az ásványi dízelüzemanyaggal kevert biodízel után biodízelkeverék utáni jövedékiadó- vagy nyereségadó-jóváírást lehet igénybe venni. A felülvizsgálati időszakban érvényes jóváírás mértéke 1 USD volt gallononként a biodízel összes típusa tekintetében, ideértve a mezőgazdasági biodízelt és a biomasszából előállított dízelt is.

(47)

Az üzemanyag-keverék utáni végső adójóváírás attól függ, hogy a keverék milyen arányban tartalmaz biodízelt. A minimumkövetelmény az, ami a gyakorlatban is a leggyakoribb, hogy 0,1 % ásványi dízelt kell adni 99,9 % biodízelhez (ez B99-es keverék az USA-ban), mivel így érhető el a legnagyobb adókedvezmény. Az adójóváírás a keverék biodízeltartalmával arányosan jár (pl. 100 gallon B99-ben 99,9 gallon biodízel van, így 99,90 USD adójóváírás igényelhető utána). A tiszta biodízel (B100) keverékké (B99) történő átalakítása egyszerű eljárás: 0,1 % ásványi dízelt kell adni a tiszta biodízelhez; és ez nem jár az érintett termék jelentősebb átalakításával. A keverési tevékenység jogosít jóváírásra.

(48)

A biodízelgyártó akkor igényelheti ezt az adóösztönzőt, ha saját maga is folytat keverési tevékenységet. A gyártónak a tiszta biodízelt ásványi dízelüzemanyaggal kell kevernie. Az adóösztönzőre való jogosultságot illetően nincs különbség a belföldi vagy kivitelre történő értékesítésre szánt biodízelkeverék között.

(49)

Az adókedvezményre azok a vállalkozások is jogosultak, amelyek nem gyártják a tiszta biodízelt, hanem vásárolják azt, és biodízelkeveréket készítenek belőle. Ezeknek a vállalkozásoknak tanúsítványt kell beszerezniük a biodízel gyártójától vagy importőrétől (és adott esetben a közbenső viszonteladóktól), amelyben a gyártó kifejezetten igazolja, hogy nem igényelt adójóváírást. Ez a tanúsítvány átruházható, és a birtokosát a tiszta biodízel egy gallonja után 1 USD adójóváírásra jogosítja.

(50)

Az adóösztönzőt jövedékiadó- vagy nyereségadó-jóváírásként vagy közvetlen pénzkifizetésként lehet igényelni. Az adóösztönző teljes összege azonos (1 USD gallononként) akkor is, ha nyereségadó- vagy jövedékiadó-jóváírásként, az adófizetőnek teljesített közvetlen kifizetésként vagy az előzőek bármilyen kombinációjaként igénylik.

(51)

Az U.S.C. értelmében a biodízelkeverék után járó adójóváírás csak akkor nyújtható, ha a biodízel és ásványi dízel keverékét előállító vállalkozás (keverő) tanúsítványt („biodízeltanúsítvány”) szerez be a biodízel gyártójától, amelyben a gyártó többek között igazolja a tanúsítványban szereplő biodízel mennyiségét, és nyilatkozik arról, hogy a biodízel mezőgazdasági vagy attól eltérő biodízel kategóriájába tartozik-e. Ha a biodízelgyártó vállalkozás később ezt a biodízelt ásványi dízellel keveri és adójóváírást igényel, az igényléshez kiállítja a biodízeltanúsítványt a kapcsolódó dokumentumokkal együtt. A biodízeltanúsítványt megszerző olyan személynek, aki később eladja a biodízelt anélkül, hogy abból keveréket állítana elő, át kell adnia a biodízeltanúsítványt a vevőnek, a „biodízel-viszonteladó nyilatkozatával” együtt. Magyarán a keveréket előállító és adójóváírást igénylő vállalkozás a biodízeltanúsítványt beszerezheti közvetlenül a biodízel gyártójától vagy közvetve a biodízel viszonteladójától. Így a tanúsítvány átruházható, és arra jogosítja birtokosát, hogy gallononként 1 USD adójóváírást igényeljen az igénylő által a bármely biodízelkeverék előállítása során felhasznált biodízel minden gallonja után.

(52)

A felülvizsgálati időszak alatt nem merültek fel olyan új információk, amelyek alapján megkérdőjelezhető lenne az eredeti vizsgálatban levont következtetés, mely szerint ezen az adókedvezményen keresztül a biodízel minden formája támogatásban részesül.

(53)

Míg a korábbi vizsgálat idején a biodízel adókedvezménye esetében a tiszta (keveretlen) mezőgazdasági biodízel után gallononként 1 USD, egyéb keveretlen biodízel után pedig gallononként 0,50 USD adójóváírás volt érvényben, jelenleg a keveretlen biodízel után a kiskereskedő (vagy a kiskereskedőként eljáró biodízelgyártó) vagy a végfelhasználó a keveretlen (tiszta) mezőgazdasági biodízel vagy egyéb típusú biodízel után, valamint a biomasszából előállított dízel után gallononként 1,00 USD összegű, nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírást kérhet. A nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírás a vállalkozást terhelő társasági adóval szemben érvényesíthető jóváírás. Azért nem megtéríthető, mert ha a nyereségadó-jóváírás nagyobb, mint a fizetendő adó, a jóváírás többletét nem lehet közvetlenül készpénzben kifizetni a vállalkozásnak. Ugyanakkor az Egyesült Államok hatóságai által közölt információk alapján az adott év tekintetében igénybe vehető nyereségadó-jóváírás két évre visszamenőlegesen is érvényesíthető, továbbá húsz évig elhatárolható.

(54)

Az USA hatóságai elismerték, hogy egyes – kiskereskedőként vagy felhasználóként eljáró – biodízelgyártók igénybe vették ezt a kedvezményt a felülvizsgálati időszak alatt, de az általuk a felülvizsgálati időszak alatt kapott kedvezményeket nem tudták pontosan számszerűsíteni.

3.2.1.4.   Következtetés

(55)

A biodízelkeverék, illetve a biodízel után járó adójóváírás adózási ösztönzőnek minősül, függetlenül attól, hogy pénzkifizetés formájában nyújtják-e (csak a biodízelkeverék adókedvezmény esetében lehetséges) vagy elszámolható az adókötelezettséggel szemben (mindkét adókedvezmény esetében alkalmazható).

(56)

A Bizottság megítélése szerint ezek a programok az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősülnek, mivel a programok az Amerikai Egyesült Államok kormánya által közvetlen támogatásként (a csak a biodízelkeverék után járó adójóváírás esetében igényelhető pénzbeli kifizetések) és egyébként beszedendő kormányzati bevétel elengedéseként (mindkét adókedvezmény esetében érvényesíthető adójóváírás) nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosítanak. Az ösztönzők előnyhöz juttatják a kedvezményezett vállalkozásokat.

(57)

A programok a biodízelágazatban tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódnak, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősülnek, és ezért kiegyenlíthetők.

(58)

Végül, mivel a biodízelkeverék után járó adójóváírás a biodízel minden típusa után 1 USD/gallon támogatást biztosít, a Bizottság úgy véli, hogy ez a rendszer jelentős összegű támogatást nyújtott az egyesült államokbeli exportáló biodízelgyártók részére, ezáltal a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is messze a legfontosabb rendszer maradt.

3.2.2.   Mezőgazdasági biodízel-kistermelők nyereségadó-jóváírása

3.2.2.1.   Jogalap

(59)

Az U.S.C. 26. címének 40A. szakasza a mezőgazdasági biodízel-kistermelőknek járó nyereségadó-jóváírásról is rendelkezik.

3.2.2.2.   Jogosultság

(60)

Ez a program csak a tiszta mezőgazdasági biodízelt előállító kistermelők számára elérhető. Azok a biodízelkeverők vagy biodízelkereskedők, akik a biodízelt nem gyártják, hanem megvásárolják, nem jogosultak jóváírásra. Kistermelő az a személy, akinek termelési kapacitása nem haladja meg az évi 60 millió gallont a mezőgazdasági biodízel tekintetében. A mezőgazdasági biodízel-kistermelő 0,10 USD nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírást kérhet az előállított mezőgazdasági biodízel minden gallonja után. A kistermelő támogatható termelése nem haladhatja meg a 15 millió gallont az egyes adóévekben. Ahhoz, hogy a kistermelő adójóváírást igényelhessen, a mezőgazdasági biodízelt üzemanyagként kell használni, vagy ilyen célra kell értékesíteni, vagy biodízel és dízelüzemanyag olyan keverékének készítésére kell felhasználni, amely keveréket üzemanyagként használnak, vagy ilyen célra értékesítenek. A mezőgazdasági biodízel-kistermelők tehát kombinálhatják ezt a rendszert a biodízelkeverék után járó adójóváírással, és így összesen 1,10 USD/gallon adójóváírást vehetnek igénybe. Ezzel szemben a mezőgazdasági biodízel-nagytermelők csak a biodízelkeverék után járó adójóváírást jogosultak igénybe venni.

3.2.2.3.   Gyakorlati végrehajtás

(61)

A nem megtéríthető általános nyereségadó-jóváírást évente lehet igényelni, az igénylő nyereségadó-bevallásának benyújtásával egyidejűleg. Az adott adóévben az igénylő által előállított biodízel minden gallonja, de legfeljebb 15 millió gallon után járó jóváírást levonják az igénylő által fizetendő társasági adóból. Ha az igénylő által fizetendő adó kevesebb, mint az igényelt jóváírás összege, a többletet át lehet vinni a következő adóévekre.

3.2.2.4.   Következtetés

(62)

A Bizottság megítélése szerint ez a program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett támogatásnak minősül, mivel az Amerikai Egyesült Államok kormánya által egyébként beszedendő bevétel elengedéseként nyújtott pénzügyi hozzájárulást biztosít. Az ösztönző előnyhöz juttatja a kedvezményezett vállalkozásokat.

(63)

A program a biodízelgyártás ágazatában tevékenykedő vállalkozásokra korlátozódik, ezért az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának értelmében egyedinek minősül, és ezért kiegyenlíthető.

3.2.3.   Az újszerű bioüzemanyagokra vonatkozó bioenergia-program

3.2.3.1.   Jogalap

(64)

Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) újszerű bioüzemanyagokra vonatkozó bioenergia-programját a mezőgazdasági üzemek biztonságáról és a vidékfejlesztési beruházásokról szóló 2002. évi törvény (a 2002. évi farmtörvény) IX. címének 9005. szakasza szabályozza. A program eredetileg 2012-ben hatályát vesztette volna, de 2013-ban, majd 2014-ben is meghosszabbították. A 2014. évi mezőgazdasági törvény további 5 évvel, 2018 végéig meghosszabbította a programot.

3.2.3.2.   Jogosultság

(65)

A program közvetlen támogatást nyújt az újszerű bioüzemanyagok, azaz általános meghatározásuk szerint a „megújuló biomasszából, de nem kukoricakeményítőből előállított üzemanyagok” termelőinek. A meghatározás magában foglalja a biomasszából előállított dízelt is (12). A program forrásainak legfeljebb öt százaléka fordítható olyan gyártók támogatására, amelyek finomítási kapacitása az újszerű bioüzemanyagok tekintetében meghaladja az évi 150 000 000 gallont. Üzemanyagkeveréssel foglalkozó vállalkozások a program keretében nem támogathatók.

3.2.3.3.   Gyakorlati végrehajtás

(66)

A program résztvevői a kormánytól kapnak közvetlen kifizetést az igénylésük benyújtását követően. A termelőknek először nyilvántartásba kell vetetniük magukat a hatóságnál és egy szerződést kell aláírniuk. A termelőknek a pénzügyi év minden negyedévére vonatkozóan kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk ahhoz, hogy megkapják az adott negyedévben előállított újszerű bioüzemanyag-termelés után járó kifizetést. Kifizetés mind a tényleges termelés, mind a termelésnövekedés után jár. A tényleges termelés után járó kifizetéseket negyedévente számítják ki az egyes negyedévekben ténylegesen előállított újszerű bioüzemanyag mennyiségére.

(67)

A termelésnövekedés utáni kifizetéseket az adott pénzügyi évben előállított, támogatásra jogosult újszerű bioüzemanyagnak az előző pénzügyi években (2009 óta) előállított mennyiséget meghaladó része után folyósítják.