15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/1

(1)

A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2020-ban legalább az adott tagállamban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. E célérték elérésének a tagállamok számára rendelkezésre álló és várhatóan a legszámottevőbb hozzájárulást nyújtó egyik módja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása. A 2009/28/EK hangsúlyozza továbbá, hogy különösen fontos az energiahatékonyság megvalósítása a közlekedési ágazatban, mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energiára vonatkozó, százalékban meghatározott kötelező célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha a közlekedés általános energiaigénye tovább nő. Ezért tekintettel az energiahatékonyságnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében is játszott fontos szerepére, ösztönözni kell a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatra vonatkozó energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információkat foglaljanak bele a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) IV. melléklete, valamint az energiahatékonyság közlekedési ágazatban történő előmozdítására vonatkozó más uniós jogszabályok alapján benyújtandó jelentéseikbe.

(2)

Tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre, valamint arra a tényre, hogy a kibocsátás jelentős hányada a közúti közlekedéshez használt üzemanyagokból származik, a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 7a. cikkének (2) bekezdése alapján a tagállamoknak arra kell kötelezniük az üzemanyag-, illetve energiaforgalmazókat, hogy 2020. december 31-ig legalább 6 %-kal csökkentsék az EU-ban a közúti gépjárművekben, a nem közúti önjáró munkagépekben, a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint a belvízi, kedvtelési célú vízi járművekben használt üzemanyagokból származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A fosszilis tüzelőanyagok forgalmazói számára a fosszilis tüzelőanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásának csökkentésére rendelkezésre álló módszerek egyike a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keverékek előállítása.

(3)

A 2009/28/EK irányelv fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában, amelyek betartása az említett irányelvben megállapított célértékek teljesítésének részeként való elszámolás, valamint az állami támogatási programokban való részvételi jogosultság feltétele. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával elérendő, a fosszilis tüzelőanyagok használatához viszonyított üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítás minimális mértékét. A 98/70/EK irányelv ugyanilyen fenntarthatósági kritériumokat állapít meg a bioüzemanyagok tekintetében.

(4)

Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell kielégíteni. Az utóbbi eset a földhasználat közvetett megváltozásával jár, amely – ha nagy mennyiségű szénkészlettel rendelkező földterület átalakításával jár – jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibocsátást vonhat maga után. A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért indokolt olyan rendelkezésekkel kiegészíteni, amelyek a földhasználat közvetett megváltozásának hatását szabályozzák, mivel a bioüzemanyagokat ma elsősorban meglévő mezőgazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő. E rendelkezéseknek kellőképpen figyelembe kell venniük a már végrehajtott beruházások védelmének szükségességét.

(5)

A bioüzemanyag iránti várható kereslet tagállami előrejelzései, valamint a különböző bioüzemanyag-alapanyagokhoz a földhasználat közvetett megváltozása kapcsán köthető kibocsátások becslései alapján valószínűsíthető, hogy az üvegházhatást okozó gázoknak a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen közömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ennek oka, hogy 2020-ra a bioüzemanyagot várhatóan teljes egészében olyan földterületen termesztett növényekből állítják majd elő, amely az élelmiszer- és takarmánypiacokat szolgálhatná ki. Az ilyen jellegű kibocsátás csökkentése céljából célszerű különbséget tenni a növények különböző csoportjai, így az olajnövények, a cukornövények és gabonafélék, valamint más keményítőben gazdag növények között. Ezenfelül ösztönözni kell az olyan, új és fejlett bioüzemanyagok kutatását és fejlesztését, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat közvetlen és közvetett megváltozására.

(6)

A feldolgozási maradványok szándékosan növelt, a fő termék rovására történő előállítására való ösztönzés elkerülése érdekében a feldolgozási maradványok fogalommeghatározásából ki kell zárni az olyan feldolgozási eljárás eredményeként létrejövő maradványokat, amelyet kimondottan e célból módosítottak.

(7)

A közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez várhatóan folyékony megújuló energiaforrásokra lesz szükség. A fejlett, például hulladékokból vagy algákból előállított bioüzemanyagok használatával jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás takarítható meg, mivel esetükben alacsony a földhasználat közvetett megváltozásának kockázata, és közvetlenül nem versenyeznek az élelmiszer-és takarmánypiaci növény előállítására szolgáló mezőgazdasági területért. Helyénvaló ennek megfelelően ezen fejlett bioüzemanyagok kutatásának, fejlesztésének és termelésének fokozását ösztönözni, ugyanis jelenleg a piacon nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben, részben azért, mert a már megszilárdult élelmiszernövény-alapú bioüzemanyag-technológiákkal kell versenybe szállniuk az állami támogatásokért.

(8)

Kívánatos lenne az Unióban felhasznált fejlett bioüzemanyagok fogyasztásának a jelenlegi tendenciákhoz képest jelentősen magasabb szintjét elérni már 2020-ban. Az egyes tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a fejlett bioüzemanyagok fogyasztását, és törekedniük kell arra, hogy a területükön felhasznált bioüzemanyagok fogyasztása elérjen egy minimális szintet, mégpedig az elérni kívánt, nemzeti szintű, jogilag nem kötelező erejű célértékek azon kötelezettség keretében történő meghatározásával, melynek értelmében a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában való részaránya 2020-ban legalább az adott tagállamban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10 %-a legyen. Amennyiben rendelkezésre állnak, a nemzeti célérték elérésére irányuló tagállami terveket az átláthatóság és a piac számára biztosított kiszámíthatóság növelése érdekében közzé kell tenni.

(9)

Célszerű továbbá, hogy a tagállamok a nemzeti célérték meghatározásának időpontjában beszámoljanak a Bizottságnak a területükön fogyasztott fejlett bioüzemanyagok szintjéről és ezeknek a 2020-ra kitűzött nemzeti célértékeknek a teljesítése terén elért eredményekről, és erről összefoglaló jelentést tegyenek közzé annak céljából, hogy fel lehessen mérni, hogy az ezen irányelv által bevezetett intézkedésekkel mennyire eredményesen csökkenthető a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás kockázata a fejlett bioüzemanyagok előmozdítása révén. A földhasználat közvetett megváltozását kisebb mértékben előidéző és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében nagy mennyiségű megtakarítást eredményező fejlett bioüzemanyagok és azok alkalmazásának előmozdítása várhatóan 2020 után is fontos szerepet töltenek majd be a közlekedés dekarbonizációjában és a karbonszegény közlekedési technológiák kifejlesztésében.

(10)

Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a közlekedési ágazatban csökkenjenek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés okozta kibocsátások és veszélyek az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretében, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg olyan további eszközöket és intézkedéseket, amelyek a 2020 utáni időszakban is átfogó és technológiai szempontból semleges módon közelítik meg a közlekedés kibocsátáscsökkentésének és energiahatékonyságának, az elektromos hajtású közlekedésnek és a megújuló energiaforrások használatának támogatását.

(11)

Szintén fontos, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó Megújulóenergia-útiterv – amelyet a 2009/28/EK irányelv 23. cikkének (9) bekezdése értelmében a Bizottságnak, többek között a közlekedési ágazat vonatkozásában, 2018-ban kell előterjesztenie – az Európai Tanács 2015. március 20-i ülésén megállapított következtetéseknek megfelelően kidolgozandó, energiával és éghajlattal kapcsolatos, szélesebb körű uniós technológiai és innovációs stratégia részeként kerüljön kidolgozásra. Ezért célszerű megfelelő időben felülvizsgálni a fejlett bioüzemanyag-technológiák kifejlesztésére és bevezetésére vonatkozó ösztönzők hatékonyságát annak biztosítása érdekében, hogy a felülvizsgálat eredményeit teljes körűen figyelembe lehessen venni a 2020 utáni időszakra vonatkozó útiterv kialakításakor.

(12)

A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátások becsült mennyisége közötti különbségek az eltérő adatbevitelből és az olyan mezőgazdasági fejleményekre vonatkozó, eltérő alapfeltevésekből fakadnak, mint például a mezőgazdasági terméshozamokkal és termelékenységgel kapcsolatos tendenciák, a társtermékek hozzárendelése, a megfigyelt globális földhasználat-változás és az erdőirtás aránya, amelyek nem állnak a bioüzemanyag-gyártók ellenőrzése alatt. A bioüzemanyag-alapanyagok legnagyobb részét az Unióban állítják elő, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült kibocsátásokra viszont várhatóan az Unión kívül olyan területeken kerül majd sor, ahol a töblettermelés megvalósítására valószínűleg alacsonyabb költségek mellett nyílik lehetőség. Az Unión kívüli, trópusi erdővel benőtt területek más földhasználati formára való átállítására és az Európai Unión kívüli tőzeglápok lecsapolására vonatkozó feltételezések erőteljesen befolyásolják a biodízel olajnövényekből történő előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő becsült kibocsátásokat, ezért nagyon fontos ezeknek az adatoknak és feltételezéseknek a – földterületek más földhasználati formára való átállításával és az erdőirtással kapcsolatos – mindenkori legfrissebb információk alapján történő felülvizsgálata, beleértve az e területeken a folyamatban lévő nemzetközi programok keretében elért eredmények rögzítését is. A Bizottságnak ezért jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján fel kell mérnie az ezen irányelv által bevezetett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő közvetett földhasználat-változásból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozását célzó intézkedések hatékonyságát és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kiigazított becsült kibocsátási tényezőknek a megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé történő felvételének lehetőségét.

(13)

A bioalapú ipari ágazatok hosszú távú versenyképességének biztosítása érdekében és összhangban az „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című 2012. február 13-i bizottsági közleménnyel és „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve”című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleménnyel, amelyek Európa-szerte az integrált és változatos termékszerkezettel rendelkező biofinomítók működését szorgalmazzák, a 2009/28/EK irányelvben az ösztönzőket célszerű oly módon megállapítani, hogy előnyhöz juttassák a bioüzemanyag célú felhasználáson kívül egyéb jelentős gazdasági értékkel nem rendelkező biomassza-alapanyagokat.

(14)

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nagyobb mértékű felhasználása – csakúgy, mint más energiaágazatok esetében – eszközül szolgálhat a közlekedési ágazatot érintő számos kihívás megoldásához is. Indokolt ezért további ösztönzést biztosítani a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának a közlekedési ágazatban való használatához, és oly módon megemelni a megújuló energiaforrásból előállított villamos energiának az elektromos vasúti és közúti járművek energiafogyasztásában képviselt részaránya kiszámításakor alkalmazandó szorzótényezőket, hogy ezáltal fokozódjon e járművek bevezetése és piaci térnyerése. Ezenkívül célszerű megvizsgálni a közlekedési ágazatban megvalósítandó energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzésére irányuló további intézkedések bevezetésének lehetőségét.

(15)

A 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) elősegíti, hogy az Unió közelebb kerüljön a hulladékkeletkezés elkerülésére és a hulladék erőforrásként történő felhasználására törekvő „újrahasznosító társadalom” kialakításának céljához. A hulladékhierarchia a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák területén általánosságban prioritási sorrendet állapít meg a környezet szempontjából legelőnyösebb lehetőségek között. A tagállamoknak támogatniuk kell az újrahasznosított anyagoknak a hulladékhierarchiával és az újrahasznosító társadalom kialakításának céljával összhangban történő felhasználását, és amennyiben lehetséges, nem szabad támogatniuk az ilyen újrahasznosított anyagok hulladéklerakóban való elhelyezését vagy elégetését. Egyes olyan alapanyagok, amelyek a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentenek, hulladéknak tekinthetők. Mindazonáltal ezek még felhasználhatók lehetnek olyan egyéb célokra, amelyek magasabb prioritást képviselnek, mint a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiában szereplő energetikai hasznosítás. Ezért a tagállamoknak célszerű kellő figyelmet fordítaniuk a hulladékhierarchia elvére a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok előmozdítására irányuló ösztönzési intézkedéseikben, illetve az ilyen bioüzemanyagok előállításával kapcsolatban a csalási lehetőségek minimalizálására irányuló intézkedéseikben is annak érdekében, hogy az ilyen bioüzemanyag-alapanyagok felhasználását célzó ösztönzők ne hassanak a hulladékcsökkentésre, az újrahasznosítás fokozására, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és fenntartható kiaknázására irányuló erőfeszítések ellenében. A tagállamok a 2009/28/EK irányelv alapján tett jelentéseikbe belefoglalhatják az ennek érdekében hozott intézkedéseiket.

(16)

Az új létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítására vonatkozó minimális küszöbértékeket az általános üvegházhatásúgáz-mérleg javítása érdekében meg kell emelni, illetve negatív ösztönzést kell alkalmazni az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást hozó létesítményekkel kapcsolatos további beruházások tekintetében. A küszöbérték megemelése a 2009/28/EK irányelv 19. cikke (6) bekezdése második albekezdésének megfelelően biztosítékot nyújt a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállítási kapacitásaiba történő beruházásokhoz.

(17)

A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való váltás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások minimalizálása céljából célszerű korlátozni a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségét, anélkül azonban, hogy egyúttal általánosan korlátoznánk az ilyen bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók felhasználását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 193. cikkének megfelelően az uniós szinten bevezetett korlátozás nem sérti a tagállamok számára biztosított azon lehetőséget, hogy alacsonyabb határértékeket állapítsanak meg a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyisége vonatkozásában.

(18)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a korlátozást a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére alkalmazzák.

(19)

Tekintettel a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók mennyisége korlátozásának szükségességére a tagállamoknak törekedniük kell az ilyen bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók e korlátot meghaladó fogyasztásához nyújtott támogatások kivezetésére.

(20)

A gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 2009/28/EK irányelvben foglalt célértékek teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozás nincs hatással arra, hogy az egyes tagállamok szabadon eldönthessék, hogy milyen általuk választott úton érik el, hogy teljesüljön a hagyományos bioüzemanyagoknak az általános 10 %-os célértéken belüli arányára vonatkozó előírás. Ennek köszönhetően a 2013 vége előtt már üzemelő létesítményekben előállított bioüzemanyagok piachoz való hozzáférése továbbra is teljesen nyitott marad. Ez az irányelv ezért nincs hatással az ilyen létesítmények üzemeltetőinek jogos elvárásaira.

(21)

A földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeiről a bioüzemanyagokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló, a 98/70/EK irányelv szerinti, az üzemanyag-forgalmazók és a Bizottság által végzett jelentéstétel, valamint a bioüzemanyagokból és a folyékony bio-energiahordozókból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló, a 2009/28/EK irányelv szerinti, a Bizottság általi jelentéstétel alkalmával be kell számolni. A további földterületek bevonását nem igénylő alapanyagokból (például hulladékokból) készült bioüzemanyagokhoz nullás kibocsátási tényezőt kell rendelni.

(22)

A földhasználat közvetett megváltozása nyomán jelentkező kockázatok akkor merülhetnek fel, ha a kifejezetten energiakinyerés céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények termesztése olyan meglévő mezőgazdasági területen zajlik, amelyet élelmiszer és takarmány termesztésére használnak. Az élelmiszer- és takarmánynövényekhez képest azonban a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett növények magasabb terméshozammal rendelkeznek és képesek hozzájárulni az erősen leromlott és szennyeződött földterületek helyreállításához. Ennek ellenére a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett növényekből származó bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával és az ennek következtében létrejött földhasználat-változás tényleges hatásaival kapcsolatos információk korlátozottak. Ezért a Bizottságnak figyelemmel kellene követnie a kifejezetten nem élelmezési célú növényekből származó bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók Unió területén történő előállítását és fogyasztását és az ehhez kapcsolódó hatásokat, és arról rendszeresen be kellene számolnia. Az Unióban már működő projekteket azonosítani kellene és fel kellene használni a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó kockázatok és előnyök alaposabb elemzéséhez használt információbázisok fejlesztéséhez.

(23)

Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok esetében a termelékenység fokozását célzó rendszerek hiányában szokványosnak tekintett szinteken túlmutató, az intenzív kutatáson, a technológiai fejlődésen és a tudástranszferen keresztül a mezőgazdasági ágazatokban megvalósuló hozamnövekedés, valamint az olyan területeken megvalósuló másodvetés, amelyeket korábban nem használtak másodvetés céljára, hozzájárulhat a földhasználat közvetett megváltozása hatásainak enyhítéséhez. Amennyire e hatások enyhítésének mértéke nemzeti szinten, illetve projektszinten számszerűsíthető, az ezen irányelv keretében bevezetett intézkedések kétféleképpen is tükrözhetik a termelékenység terén elért javulást: egyrészt a földhasználat közvetett megváltozásából eredő alacsonyabb becsült kibocsátási értékeken keresztül, másrészt pedig a megújuló energiaforrásból származó energiának a közlekedés területén 2020-ra elérendő részarányához az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok által biztosított hozzájárulás révén.

(24)

Az önkéntes rendszerek egyre fontosabb szerephez jutnak a 98/70/EK irányelvben és a 2009/28/EK irányelvben foglalt fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés bizonyításában. Ezért helyénvaló a Bizottságot megbízni azzal, hogy az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által a 98/70/EK irányelv 7c. cikkének (6) bekezdésével és a 2009/28/EK irányelv 18. cikke (6) bekezdésével összhangban már elismert rendszereket is – előírja a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy a legjobb gyakorlatok azonosításának, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtásának a céljából elkészíthesse jelentését az önkéntes rendszerek működéséről.

(25)

A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében célszerű tisztázni, hogy milyen feltételek alapján kell alkalmazni a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvvel összhangban létrehozott, a bioüzemanyagokra és a folyékony bio-energiahordozókra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését célzó valamennyi rendszer közötti kölcsönös elismerés elvét.

(26)

Az élelmezés- és táplálkozásbiztonság terén minden szinten elengedhetetlen a helyes kormányzás és az összes emberi jogot felölelő, jogokon alapuló megközelítés, az élelmezés- és táplálkozásbiztonságra gyakorolt kedvezőtlen hatások esetén pedig egységességre kell törekedni a különböző szakpolitikák között. Ebben az összefüggésben különösen fontos a földbirtoklást és a földhasználati jogokat érintő kormányzás és biztonság. Ezért a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari rendszerekbe történő felelős beruházásra vonatkozó elveket, amelyeket az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Világélelmezés-biztonsági Bizottsága 2014 októberében fogadott el. Helyénvaló, hogy a tagállamok támogassák a földbirtoklás, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó, a Világélelmezés-biztonsági Bizottság által 2013 októberében elfogadott önkéntes iránymutatások végrehajtását.

(27)

Az élelmiszer- és takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok kapcsán általában felmerülnek a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében jelentkező kockázatok, de ez alól vannak kivételek is. A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell az olyan rendszerek kialakítását és alkalmazását, amelyekkel megbízhatóan igazolható, hogy az adott projekt keretében előállított, adott mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag nem szorította ki az egyéb célokat szolgáló termesztést. Ez például abban az esetben fordulhat elő, amikor az előállított bioüzemanyagok mennyisége megegyezik azon többlettermelés mennyiségével, amely a termelékenység fokozását célzó ilyen rendszerek nélküli termelési mennyiségek meghaladását célzó termelékenység-fokozó beruházások révén állítható elő, vagy amennyiben a bioüzemanyagok előállítása olyan földterületeken történik, amelyeken a földhasználat közvetlen megváltozása nem fejtett ki jelentős negatív hatást az adott földterület által már előzőleg is biztosított olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokra, mint például a szénkészletek védelme és a biológiai sokféleség. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia az ilyen rendszerek azonosítására és tanúsítására vonatkozó kritériumok meghatározásának lehetőségét, amelyek megbízhatóan képesek igazolni, hogy az adott projekt keretében előállított, adott bioüzemanyag-alapanyag mennyisége nem szorította ki a bioüzemanyag-előállítástól eltérő célú termesztést, és hogy a bioüzemanyag-alapanyagot az Unió bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumaival összhangban termesztették. E célból az alapanyagoknak csak a kiszorítás ilyen rendszer révén elért tényleges mérséklődésének megfeleltethető mennyiségei vehetők figyelembe.

(28)

Indokolt egymáshoz igazítani az alapértelmezett értékek alkalmazásának szabályait, mert ezzel biztosítható a gyártás földrajzi helyétől független, egyenlő bánásmód a gyártók számára. Míg a harmadik országok használhatnak alapértelmezett értékeket, addig az uniós gyártóknak a jelenlegi szabályok szerint a tényleges értékeket kell alapul venniük, ha azok meghaladják az alapértelmezett értékeket vagy ha az adott tagállam elmulasztott jelentést benyújtani, ez pedig növeli adminisztratív terheiket. A jelenlegi szabályozás ezért egyszerűsítésre szorul annak érdekében, hogy az alapértelmezett értékek használata ne kizárólag a 2009/28/EK irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 98/70/EK irányelv 7d. cikkének (2) bekezdésében említett listákon szereplő uniós földterületekre korlátozódjon.

(29)

Az EUMSZ hatálybalépésével a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelv alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket az EUMSZ 290. és 291. cikkében foglaltakhoz kell igazítani.

(30)

A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(31)

A 98/70/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a bioüzemanyag-előállítási módokat illetően a becsült jellemző és alapértelmezett értékek hozzáadása, valamint az üzemanyagokra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos engedélyezett elemző módszerek és a bioetanol tartalmú benzin esetében engedélyezett gőznyomáseltérés kiigazítása, továbbá a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó alapértelmezett értékek megállapítása, a szén-dioxid-leválasztás és a közlekedési célú felhasználás tekintetében.

(32)

A 2009/28/EK irányelvnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon bioüzemanyag-alapanyagokat és üzemanyagokat felsoroló jegyzék esetleges kibővítése tekintetében, amelyek esetében úgy kell tekinteni, hogy az említett irányelv 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott célérték teljesítéséhez való hozzájárulásuk az energiatartalmuk kétszeresének felel meg, továbbá a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításának módjait illetően a becsült jellemző és alapértelmezett értékek hozzáadása, valamint a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez való, a 2009/28/EK irányelv III. melléklete szerinti hozzáigazítása tekintetében.

(33)

Különösen fontos, hogy a Bizottság a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelv alkalmazása tekintetében végzett előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(34)

A Bizottságnak a mindenkori legkiválóbb és legfrissebb tudományos eredmények alapján felül kell vizsgálnia, hogy milyen mértékben bizonyulnak hatékonynak az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás hatásának korlátozása, valamint az e hatás további minimalizálását célzó módszerek alkalmazása szempontjából.

(35)

Fontos, hogy a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatával járó, fenntartható bioüzemanyagokba és a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítésének egyéb módjaiba történő befektetések hosszú távú kilátásainak megteremtése érdekében a Bizottság késedelem nélkül benyújtsa a 2020 utánra szóló költséghatékony és technológiasemleges szakpolitikára vonatkozó átfogó javaslatát.

(36)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (8) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely részletesen ismerteti az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy az ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(37)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a közúti gépjárművekben és a nem közúti önjáró munkagépekben használt üzemanyagok egységes piacának biztosítását és az ilyen üzemanyagok felhasználásával összefüggésben a környezet minimális szintű védelmét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

A 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:

„10.   »nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok«: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak;

11.   »keményítőben gazdag növények«: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

12.   »a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok«: azok a bioüzemanyagok, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

13.   »feldolgozási maradvány«: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

14.   »mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok«: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban.”.

2.

A 7a. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 7b. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 7c. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 7d. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 7e. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, a 7b. cikk (7) bekezdésében, a 7c. cikk (2) bekezdésében, a 7c. cikk (9) bekezdésében, 7d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett jelentéseket, valamint a 7c. cikk (3) bekezdése első és ötödik albekezdésének és a 7d. cikk (2) bekezdésének értelmében előterjesztett jelentéseket és információkat a 2009/28/EK irányelv és ezen irányelv alkalmazásában készítik és küldik el.”.

7.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 8a. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálati módszer alkalmazásával végzett értékelés fényében az Európai Parlament és a Tanács – a Bizottság jogalkotási javaslata alapján – felülvizsgálhatja a tüzelőanyagok MMT-tartalmára vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott korlátozást.”.

9.

A 9. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

10.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

11.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7a. cikk (6) bekezdésében, a 7d. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7a. cikk (6) bekezdése, a 7d. cikk (7) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.

12.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot az üzemanyagok minőségével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében vett bizottság.

(2)   A 7b., 7c. és 7d. cikkek alapján a bioüzemanyagok fenntarthatóságával kapcsolatos ügyekben a Bizottságot a 2009/28/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésében említett, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”."

13.

Ezen irányelv I. mellékletével összhangban a IV. melléklet módosul, és beillesztésre kerül az V. melléklet.

1.

A 2. cikk második bekezdése a következő pontokkal egészül ki:

„p)   »hulladék«: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározást kell alkalmazni. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá az említett fogalommeghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy szennyezett anyagok;

q)   »keményítőben gazdag növények«: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat használják-e fel vagy – mint például a silókukorica esetében – a növény egészét), gumós és gyökérnövények (például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és jamszgyökér), valamint kukoricafélék (például taró és tánia);

r)   »lignocellulóz-tartalmú anyagok«: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve hulladékanyagából származó biomassza;

s)   »nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok«: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;

t)   »feldolgozási maradvány«: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül előállítani szándékozott végtermék; ez az anyag nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;

u)   »nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok«: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok, amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és amelyeket a közlekedés területén használnak.

v)   »mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok«: olyan maradványanyagok, amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem foglalják magukban;

w)   »a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók«: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 7b. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).”."

2.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

3.

Az 5. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közlekedési célú üzemanyagok III. mellékletben meghatározott energiatartalmának a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében.”.

4.

A 6. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok megállapodásokat köthetnek megújuló energiaforrásból előállított, meghatározott mennyiségű energiának az egyik tagállamból a másik tagállamba történő statisztikai átruházásáról. Az átruházott mennyiséget:

(2)   A 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdése tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások időtartama egy vagy több év lehet. A Bizottságot minden olyan év végét követően legkésőbb három hónappal tájékoztatni kell a megállapodásokról, amelyben azok hatályosak voltak. A Bizottsághoz eljuttatott tájékoztatásnak tartalmaznia kell az érintett energia mennyiségét és árát.”.

5.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 21. cikket el kell hagyni.

9.

A 22. cikk (1) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

10.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a Bizottságot a megújuló energiaforrásokért felelős bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) értelmében vett bizottság.

(2)   A bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságára vonatkozó ügyekben a Bizottságot a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntarthatóságával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, az Európai Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”."

12.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„25a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében és a 19. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 5-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (5) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésében és a 19. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 3. cikk (5) bekezdése, az 5. cikk (5) bekezdése és a 19. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.

13.

Ezen irányelv II. mellékletével összhangban az V. melléklet módosul, és beillesztésre kerül a VIII. és IX. melléklet.

a)

az ezzel az irányelvvel bevezetett intézkedések hatékonysága a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggésben a földhasználat közvetett megváltozásából eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás korlátozása tekintetében. Ezzel összefüggésben a jelentésbe bele kell foglalni a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók előállításával összefüggő, a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó üvegházhatásúgáz-kibocsátások modellezése során nyert eredményeket befolyásoló legfőbb feltételezésekhez kapcsolódó mindenkori legfrissebb információkat is, ideértve a mezőgazdasági terméshozamok és termelékenység tekintetében mért tendenciákat, a társtermékek hozzárendelését, a megfigyelt globális földhasználat-változást és az erdőirtás arányát, valamint az uniós szakpolitikák – mint például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika – lehetséges hatásait, és a felülvizsgálati folyamatba be kell vonni az érdekelt feleket is.

b)

a földhasználatot nem igénylő alapanyagokból és nem élelmiszernövényekből előállított bioüzemanyagok számára biztosított, a 2009/28/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdése szerinti ösztönzők hatékonysága, beleértve azt is, hogy várható-e, hogy 2020-ban az Unió egészében a közlekedés valamennyi formájában felhasznált megújuló energiaforrásokból előállított energia – energiatartalomban számított – 0,5 százaléka a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagokból és az ott felsorolt más üzemanyagokból származik;

c)

a biomassza iránti fokozott keresletnek a biomasszát felhasználó ágazatokra gyakorolt hatása;

d)

kritériumok meghatározásának lehetősége a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő azon bioüzemanyagok és bio-energiahordozók azonosítására és tanúsítására, amelyeknek előállítása megfelel a 98/70/EK és a 2009/28/EK irányelvben meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, adott esetben a 98/70/EK irányelv V. mellékletének és a 2009/28/EK irányelv VIII. mellékletének aktualizálása céljából;

e)

a kifejezetten energia előállítása céljából termesztett, kifejezetten nem élelmezési célú növények fokozott termesztésével és felhasználásával összefüggő lehetséges gazdasági és környezeti előnyök és kockázatok, ennek során felhasználva a meglévő projektekkel kapcsolatos adatokat is;

f)

a bioetanol és a biodízel uniós piaci részesedése és a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részaránya. A Bizottság emellett értékeli a megújuló forrásokból előállított energia benzinben felhasznált részarányát befolyásoló ösztönzőket és a bevezetés akadályait is. Ez az értékelés a költségekre, az üzemanyagszabványokra, az infrastrukturális és az éghajlati viszonyokra is kiterjed. A Bizottság adott esetben ajánlásokat tehet az azonosított akadályok felszámolásának módja tekintetében; és

g)

tartalmazza azt, hogy mely tagállamok döntöttek úgy, hogy alkalmazzák a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítéséhez beszámítható mennyiségére vonatkozó korlátozást, és hogy felmerültek-e problémák a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték végrehajtásával vagy teljesítésével kapcsolatban. A Bizottság emellett értékeli azt is, hogy a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagokat a 98/70/EK irányelv 7a. cikkében meghatározott célérték teljesítése érdekében milyen mértékben forgalmazzák azon szint felett, amely hozzájárulhat a 2009/28/EK irányelvben meghatározott célértékek eléréséhez. Ez az értékelés tartalmazza a tagállamok által alkalmazott e megközelítésnek a földhasználat közvetett megváltozására gyakorolt hatása és költséghatékonysága értékelését is.

a)

a földhasználat közvetett megváltozásából eredő, kiigazított becsült üvegházhatásúgáz-kibocsátás tényezőit beillesztik a 2009/28/EK és a 98/70/EK irányelvben meghatározott megfelelő fenntarthatósági kritériumok közé;

b)

további, többek között uniós szinten meghozandó intézkedéseket vezetnek be a csalások megelőzése és a velük szembeni fellépés céljából;

c)

az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló keretével összefüggésben technológiasemleges módon támogatják a fenntartható bioüzamanyagokat a 2020 utáni időszakban.

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/30

(1)

A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 269/2014/EU rendeletet.

(2)

A Tanács által lefolytatott felülvizsgálat alapján a mellékletben szereplő bejegyzéseket módosítani kell, egy elhunyt személyre vonatkozó bejegyzést pedig törölni kell.

(3)

A 269/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/63

(1)

A központi szerződő felek a pénzügyi piacokon kötött szerződések szerződő felei közötti közvetítő szerepét töltik be. E szerződő felek a velük kapcsolatos hitelkockázatot a nemteljesítés potenciális veszteségeit fedező biztosíték nyújtásával csökkentik. A központi szerződő fél kizárólag magas likviditású eszközöket, általában pénzeszközöket fogad el a változóbiztosíték-nyújtás céljaira, mivel az nemteljesítés esetén gyorsan lehívható.

(2)

A nyugdíjkonstrukció-rendszerek számos tagállamban aktív résztvevői a tőzsdén kívüli származtatott termékek piacának. Mindazonáltal a nyugdíjkonstrukció-rendszerek pénzeszközök helyett általában inkább magasabb hozamú befektetéseket, például értékpapírokat tartanak, ezzel magas hozamot biztosítva a nyugdíjasok számára. A nyugdíjkonstrukció-rendszereket üzemeltető szervezetek elsődleges célja a nyugállományba vonulók nyugellátásának rendszerint életjáradék, esetenként időszakos vagy egyösszegű kifizetések formájában való biztosítása, ezért a maximális eredményesség és a lehető legnagyobb ügyfélhozamok érdekében jellemzően minimálisra csökkentik a pénzeszközben tartott forrásaik szintjét. Ha tehát az ilyen szervezeteket arra köteleznék, hogy tőzsdén kívüli származtatott ügyleteiket központilag számolják el, eszközeik egy jelentős részét pénzeszközre kellene váltaniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a központi szerződő felek folyamatos biztosítéknyújtási követelményeinek.

(3)

A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdése ezért úgy rendelkezik, hogy a rendelet hatálybalépését követő három éven át a 4. cikkben megállapított elszámolási kötelezettség nem vonatkozik azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a nyugdíjkonstrukció-rendszerek fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó befektetési kockázatokat. Az átmeneti időszak azon intézményekre is vonatkozik, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy nemteljesítés esetén kártérítést nyújtsanak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjainak.

(4)

A jelenlegi helyzet teljes körű értékelése érdekében a Bizottság a 648/2012/EU rendelet 85. cikkének (2) bekezdése értelmében jelentést készített, amelyben értékelte, hogy a központi szerződő felek megtették-e a szükséges erőfeszítéseket a nem pénzbeli fedezetek változó biztosítékként való, nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi átadását biztosító technikai megoldások kidolgozására. A Bizottság az értékeléshez alaptanulmányt készíttetett arról, hogy a nyugdíjkonstrukció-rendszerek milyen megoldásokat alkalmazva nyújthatnak nem pénzbeli fedezetet a központi szerződő felek számára, valamint arról, hogy megoldás hiányában a mentesség megszüntetése milyen mértékben csökkentené az érintett nyugdíjkonstrukció-rendszerek nyugdíjas kedvezményezettjeinek nyugdíját.

(5)

A Bizottság a jelentés megállapításaival összhangban úgy véli, hogy a központi szerződő felek még nem tették meg a szükséges erőfeszítéseket a megfelelő technikai megoldások kidolgozására, és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolása továbbra is negatív hatást gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjellátására.

(6)

A 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett hároméves átmeneti időszakot ezért célszerű két évvel meghosszabbítani.

(7)

E rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie ahhoz, hogy még a hatályos átmeneti időszak vége előtt, vagy azután a lehető leghamarabb sor kerüljön annak meghosszabbítására. A hatálybalépés késedelme jogbizonytalanságot okozna a nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára a tekintetben, hogy fel kell-e készülniük az elszámolási kötelezettségek közeljövőbeli teljesítésére,

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/65

(1)

Az 1303/2013/EU rendelet 61. cikkével összhangban a közhozzájárulás számítása során figyelembe kell venni a műveletek által termelt bevételeket.

(2)

Az 1303/2013/EU rendelet rendelkezik arról, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában végrehajtott műveletekre százalékban kifejezett bevételi átalányt kell alkalmazni a diszkontált nettó bevétel kiszámítása nélkül.

(3)

A múltbeli adatok alapján a kutatás, fejlesztés és innováció ágazatában termelt nettó bevételre vonatkozó átalányt 20 %-ban kell megállapítani a túlfinanszírozás és a piaci torzulások elkerülése érdekében,

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/67

(1)

A 881/2002/EK rendelet I. melléklete felsorolja azon személyeket, csoportokat és szervezeteket, amelyekre a rendeletnek megfelelően a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása vonatkozik.

(2)

2015. szeptember 3-án az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) szankcióbizottsága jóváhagyta egy személy felvételét az al-Kaida szankcióbizottság által összeállított, azon személyeket, csoportokat és szervezeteket tartalmazó jegyzékbe, amelyekre vonatkozóan a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását alkalmazni kell.

(3)

A 881/2002/EK rendelet I. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

15.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 239/69

(1)

Az 599/2009/EK rendelettel (2) a Tanács tonnánként 0–198 EUR közötti végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: az Egyesült Államok vagy az érintett ország) származó, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) behozatalára, amely akkor a következő KN-kódok alá tartozott: ex 1516 20 98 (TARIC-kód: 1516209820), ex 1518 00 91 (TARIC-kód: 1518009120), ex 1518 00 99 (TARIC-kód: 1518009920), ex 2710 19 41 (TARIC-kód: 2710194120), 3824 90 91, ex 3824 90 97 (TARIC-kód: 3824909787). Az említett rendelettel kivetett dömpingellenes vámok a továbbiakban: a meglévő intézkedések.

(2)

A kijátszások feltárására indított vizsgálatot követően a 444/2011/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács kiterjesztette az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámokat a biodízel Kanadában feladott behozatalaira – függetlenül attól, hogy Kanadából származóként jelentették-e be –, mely rendelkezés alól kivételt képezett a BIOX Corporation (Oakville, Ontario, Kanada) és a Rothsay Biodiesel (Guelph, Ontario, Kanada) vállalat által előállított termék. Ugyanezzel a rendelettel a Tanács kiterjesztette az 599/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot a legfeljebb 20 tömegszázalék, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó biodízel-keverék Egyesült Államokból származó behozatalaira is.

(3)

Ezen eljáráson kívül jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalával szemben (4).

(4)

Az USA-ból származó biodízel behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet 2014. április 9-én az Európai Biodízeltanács (a továbbiakban: kérelmező vagy EBB) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek az Unió teljes biodízeltermelésének több mint 25 %-át képviselik. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődéséhez vezetne.

(6)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. július 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, az eljárás megindításáról szóló értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

Ugyanezen a napon a Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel behozatala tekintetében hatályos kiegyenlítő intézkedésekre vonatkozóan is. Ez egy párhuzamosan zajló, de különálló eljárás, amellyel egy külön rendelet foglalkozik.

(8)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

(9)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételük érdekében vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett kifejezetten tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az egyesült államokbeli ismert exportáló gyártókat, az Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint szövetségeket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív termelési és értékesítési mennyiségek alapján választotta ki, biztosítva egyúttal a megfelelő földrajzi eloszlást is. Az ideiglenes minta hét különböző tagállam hét uniós gyártóját tartalmazta, amelyek összesen közel 30 %-át adták az uniós biodízeltermelésnek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket.

(13)

Egy olaszországi vállalat kérte a mintába való felvételét. Ez a vállalat azonban csak 2013 végén kezdte meg tevékenységét, miután megszerezte egy olyan másik olasz biodízelgyártó biodízelüzemét, amely szerepelt az ideiglenes mintában. A figyelembe vett időszakban érvényesülő tendenciák értékeléséhez szükséges releváns múltbeli adatok hiánya miatt, és mivel egy másik olasz vállalkozás már szerepelt az ideiglenes mintában, a Bizottság úgy döntött, hogy a szóban forgó vállalatot nem veszi fel a mintába.

(14)

Az amerikai Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board, a továbbiakban: NBB) megjegyezte, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta eltért a biodízellel összefüggésben a korábbi vizsgálatok során kiválasztott mintától, és megemlített két olyan, a jelenlegi mintában nem szereplő vállalatot, amely jelentős termelési és értékesítési volumenekkel rendelkezett. Mindazonáltal az NBB által megnevezett két vállalat vagy a mintában már szereplő, nagyobb értékesítési volumennel rendelkező másik vállalathoz kapcsolódó vállalat volt, vagy a mintába ideiglenesen kiválasztott vállalatok valamelyikéhez képest ugyanazon tagállamban alacsonyabb értékesítési volumennel rendelkezett. Ebből kifolyólag e két vállalat bármelyikének a mintába való felvétele nem változtatott volna az ideiglenesen kiválasztott mintával reprezentativitásán. Az ideiglenesen kiválasztott mintára vonatkozóan így megerősítést nyert, hogy a minta az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatív.

(15)

A nyilvánosságra hozatalt követően az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy az uniós ágazat 30 %-át képviselő mintát nem lehet az uniós biodízel ágazat egészét reprezentálónak tekinteni, és hogy a mikrogazdasági mutatókat mélyrehatóbban kellett volna elemezni. Az USA kormánya a WTO Fellebbviteli Testületének az Európai Közösségek – Kötőelemek ügyben hozott azon megállapítására hivatkozik, mely szerint a 27 %-os minta arányát tekintve az egész ágazathoz viszonyítva alacsonynak minősült, és csak sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatok esetében lenne jelentős hányadnak tekinthető.

(16)

A kötőelemekre vonatkozó vizsgálattal szemben, e vizsgálat céljából a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot az ágazat egészeként értelmezte, és nem szűkítette azt le a mintába felvett vállalatokra (lásd a lenti (93) preambulumbekezdést). Ezen túlmenően valamennyi makrogazdasági mutatót a gazdasági ágazat egészére vonatkozóan értékelték, és csupán néhány mikrogazdasági mutatót elemeztek a mintába felvett vállalatok szintjén. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó elemzése mikro- és makrogazdasági mutatókra is támaszkodott. Mindenesetre az uniós gazdasági ágazat sok szereplőre tagolódó gazdasági ágazatnak tekintendő, mivel szerte az Unióban több mint 200 gyártót tömörít, amelyek túlnyomó többsége kis- és középvállalkozás. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat 30 %-át képviselő minta reprezentatív, következésképp az állítást elutasítja.

(17)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(18)

Mindössze néhány független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(19)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, szükséges esetben pedig a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi egyesült államokbeli exportáló gyártót arra kért, hogy közölje az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte az Egyesült Államok Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(20)

Az egyesült államokbeli gyártók közül 27 válaszolt a Bizottságnak, de csak kilenc gyártó adta meg az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében kért export- és/vagy belföldi értékesítésre vonatkozó adatokat a mintavétel céljából. Egyikük sem exportált az Unióba a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság által kiválasztott minta a legnagyobb volumenű belföldi és exportértékesítéssel rendelkező három exportáló gyártóból állt. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetés folyt a minta kiválasztásáról valamennyi érintett exportáló gyártóval és az Egyesült Államok hatóságaival, de azok nem tettek észrevételt.

(21)

A mintába felvett gyártók közül egyik sem válaszolta meg kérdőívet a határidőn belül. 2014. október 7-én a Bizottság tájékoztatta a mintába felvett három exportáló gyártót a válaszadás elmaradásáról.

(22)

2014. október 10-én a mintába felvett exportáló gyártók egyike arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy döntött, nem válaszolja meg a kérdőívet. A mintába felvett másik két exportáló gyártó kérésére a Bizottság meghosszabbította a határidőket, teljes körűen azonban egyik gyártó sem válaszolta meg a kérdőívet.

(23)

A Bizottság 2014. november 10-én levelet küldött a mintában szereplő három vállalatnak, amelyben tájékoztatta őket azon szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni és a vizsgálat megállapításait a rendelkezésre álló tényekre kívánja alapozni. Az Egyesült Államok hatóságai is tájékoztatást kaptak erről a szándékról. A levéllel kapcsolatos észrevételek megtételének határideje 2014. november 21. volt.

(24)

Mindazonáltal 2014. november 21-ig a mintában szereplő vállalatok közül kettő egyáltalán nem reagált, a harmadik vállalat pedig kifejtette, hogy a rendelkezésre álló időkeret nem volt elegendő számukra ahhoz, hogy benyújtsák válaszukat.

(25)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a mintába felvett egyesült államokbeli exportáló gyártók egyike sem működött együtt a hatályvesztési felülvizsgálatban. Ennek következtében a Bizottság az alaprendelet 18. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása mellett döntött, melynek értelmében átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(26)

A Cargill Inc. vállalkozás megjegyezte, hogy az 599/2009/EK rendelet de minimis dömpingkülönbözetet írt elő, és így 0 % végleges dömpingellenes vámot vetett ki az általuk gyártott és exportált Egyesült Államokból származó biodízelre. Emellett azt is megjegyezték, hogy a WTO Fellebbviteli Testület „Mexikó – rizs” jelentés (7) megállapításaival összhangban azon az exportáló gyártón, amelyről az eredeti vizsgálatban nem állapították meg, hogy dömpinget folytatott, nem lehet elvégezni a dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát.

(27)

A Cargill Inc. vállalkozás ezért kérelmezte, hogy – a hatályvesztés felülvizsgálatának eredményétől függetlenül – továbbra is mentesüljön a dömpingellenes vámok alól. A kérelmet a Bizottság elfogadta.

(28)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak és a független közösségi importőrök/kereskedők és felhasználók részére, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben megszabott határidőkön belül jelentkeztek.

(29)

A Bizottság beszerezte és ellenőrizte mindazon információkat, melyeket a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott. A következő vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

Uniós gyártók

(30)

2015. június 3-án a Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi érdekelt fél számára azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján a hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartását tervezte, és felkérte valamennyi érdekelt felet, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A Bizottság fontolóra vette és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket.

(31)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB kérte a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását, mely lehetőséget biztosították számára.

(32)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos a meglévő intézkedések elrendeléséhez vezető vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) tárgyát képező termékkel, azaz az USA-ból származó, jelenleg az ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99, ex 2710 19 43, ex 2710 19 46, ex 2710 19 47, ex 2710 20 11, ex 2710 20 15, ex 2710 20 17, ex 3824 90 92, ex 3826 00 10 és az ex 3826 00 90 KN-kód alá besorolt, tiszta formában előforduló, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észterek és/vagy paraffingázolaj vagy a 20 tömegszázaléknál több, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű, zsírsav-monoalkil-észtert és/vagy paraffingázolajat tartalmazó keverék (közismert nevén „biodízel”) (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(33)

A biodízel megújuló üzemanyag, amelyet a közlekedési ágazatban dízelmotorok meghajtására használnak. Ugyanakkor a hagyományos motorok tiszta biodízellel nem üzemeltethetők, ásványi dízel és korlátozott mennyiségű biodízel keverékével azonban igen.

(34)

Az USA-ban gyártott biodízel főként zsírsav-metil-észter (FAME), amely a biodízel alapanyagául szolgáló sokféle növényi olaj (szója, pálmaolaj, repce), valamint használt sütőolaj, állati eredetű zsír vagy biomassza származéka. Az „észter” kifejezés a növényi olajok transz-észterezésére, azaz az olaj alkohollal való keverésére utal. A „metil” kifejezés a metanolra utal, amely az eljárásban legáltalánosabban használt alkohol, jóllehet a gyártási eljárás során etanolt is lehet alkalmazni, amelyből így „zsírsav-etil-észter” keletkezik.

(35)

Valamennyi biodízeltípus és a keverékben előforduló biodízel ugyanolyan vagy rendkívül hasonló alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanarra a célra használják fel, jóllehet előfordulhatnak különbségek az előállításhoz felhasznált nyersanyagok, illetve a gyártási eljárás tekintetében. A vizsgálat tárgyát képező termék esetleges változatai nem változtatják meg annak alapvető meghatározását, jellemzőit, illetve azt, hogy a különböző felek milyen terméknek tekintik azt. Ennek megfelelően a végfelhasználó szempontjából közömbös, hogy a töltőállomáson elérhető keverék mely biodízel-alapanyag felhasználásával készült.

(36)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottaknak megfelelően a Egyesült Államok belföldi piacán értékesített biodízel és az Egyesült Államokból származó, exportra értékesített biodízel ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználása is azonos. Hasonlóképpen, az uniós gazdasági ágazat által előállított és az Unióban értékesített biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználása megegyezik az Egyesült Államokból az Unióba exportált termék jellemzőivel, illetve felhasználásával. Ezért a szóban forgó vizsgálat alkalmazásában az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(37)

Az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy a biomasszából (8) előállított biodízel szélesebb termékkört jelent, mint a felülvizsgálat tárgyát képező termék. Mindazonáltal, miként azt az eredeti vizsgálat kapcsán az ideiglenes kiegyenlítő vámokat kivető rendelet megállapította (9), a biodízel és biodízelkeverékek valamennyi típusa – ideértve a biomasszából előállított biodízelt is – biodízel-üzemanyagnak tekintendő, és az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásokról és alternatív üzemanyagokról szóló jogszabálycsomag hatálya alá tartozik. Ennek az az oka, hogy a biomasszából előállított biodízel alapvető fizikai és műszaki jellemzői, illetve felhasználási módjai megegyeznek a más alapanyagokból előállított biodízelével, vagy nagyon hasonlók ahhoz. Az eredeti vizsgálat során tett megállapítást az érdekelt felek egyike sem vitatta, és az a jelen hatályvesztési felülvizsgálatban is érvényes marad. Következésképpen a Bizottság elutasítja az Egyesült Államok kormányának ezen állítását.

(38)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(39)

A mintába felvett, a fenti (25) preambulumbekezdésben említett kiválasztott gyártók együttműködésének hiánya miatt nem volt lehetőség elemzést készíteni az egyesült államokbeli gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatok alapján. Ezért a Bizottság az alábbi információforrásokra támaszkodott: az egyesült államokbeli biodízelgyártók egy része által az eljárás megindításának szakaszában a mintavétel kapcsán kiküldött kérdőívekre adott válaszokban közölt adatok, az Eurostat adatai, a hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem, a kérelmező későbbi beadványai, az egyesült államokbeli Nemzeti Biodízel Tanács (National Biodiesel Board), az Egyesült Államok Energiaügyi Információs Hivatalának (Energy Information Administration) és az Amerikai Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (Department of Energy) és Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (International Trade Commission) weboldalai.

(40)

Az intézkedések 2009-ben történő bevezetése óta az Egyesült Államokból származó biodízelnek az Unióba irányuló behozatala szinte nullára esett vissza, 2013-ban igen kis mennyiséget exportáltak, és azt is a felülvizsgálati időszakban. Ilyen körülmények között a Bizottság nem tartotta relevánsnak a dömping szintjének felmérését a felülvizsgálati időszakban. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban nem folytatódott a dömping.

(41)

A Bizottság elemezte, hogy van-e bizonyíték a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan, amennyiben az intézkedés hatályát veszti. Különösen a következő elemek vizsgálatára került sor: az Unióban és az Egyesült Államokban előállított termékek árai közötti kapcsolat, a harmadik országokba irányuló export árai és az egyesült államokbeli árszint közötti kapcsolat, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat, a kihasználatlan kapacitások és az intézkedések kijátszása, valamint a visszanyerés.

(42)

Az egyesült államokbeli biodízelgyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottság szolgálatai három információforrásra támaszkodtak a biodízel felülvizsgálati időszakra vonatkozó, egyesült államokbeli belföldi értékesítési árának meghatározásakor: i. az eljárás megindításakor a mintavétel céljából kiküldött kérdőívre adott válaszokra, amelyeket az eljárás megindításának szakaszában számos egyesült államokbeli biodízelgyártó benyújtott; ii. az NBB által közölt információkra, a „Jacobsen” nevű piacelemző által összegyűjtött adatok alapján; valamint iii. a kérelmező által közölt információkra, az Olajár Információs Szolgálat (Oil Price Information Service, OPIS) által összegyűjtött adatok alapján.

(43)

Az e három forrásból származó adatok a kereskedelem különböző szintjeire vonatkozó és eltérő Incoterms feltételek mellett érvényes árakat tartalmaznak. Ugyanakkor az értékek nagyon közel állnak egymáshoz. Az e három forrásból származó értékek átlaga 1 196,93 USD/tonna. Az euró/dollár felülvizsgálati időszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamát (1 EUR = 1,356 USD) alapul véve ezen összeg alapján az egyesült államokbeli belföldi értékesítési ár 883 EUR/tonnának (10) felel meg.

(44)

Az uniós gyártók által az Unióban a felülvizsgálati időszakban értékesített biodízel átlagos ex-works ára, ahogyan az a lenti 8. táblázatban szerepel, 905 EUR/tonna (1 227,18 USD) volt.

(45)

Az uniós piacra való visszatéréshez az amerikai gyártóknak a 905 EUR/tonna árnál alacsonyabb áron kellene értékesíteniük. A gyártók végső árának fedezniük kell egyebek mellett az óceáni fuvarozási és biztosítási költségeket, valamint a biodízelre jelenleg alkalmazandó 6,5 %-os vámot is. A vizsgálat során kapott adatok alapján ez így körülbelül 100 EUR/tonna összeget eredményezne. A Bizottság ezt az összeget az NBB által kiszámított, vámokra, szállítási és fuvarozási összegekre (körülbelül 94 EUR) alapozta, és a behozatalt követő további költségek fedezése érdekében felkerekítette 100 EUR-ra.

(46)

Következésképpen, ha az amerikai gyártók újra exportálnának az EU-ba, az egyesült államokbeli belföldi értékesítési árnál alacsonyabb (805 EUR/tonna árnál alacsonyabb) ex-works áron azaz dömpingáron kellene értékesíteniük. A harmadik országokba irányuló export áraira vonatkozó (63) és a szabad kapacitásokra vonatkozó (71) preambulumbekezdésben részletesebben leírt körülmények alapján valószínű, hogy az egyesült államokbeli gyártók újra fogják kezdeni az uniós piacra irányuló kivitelt, amennyiben a hatályos intézkedések hatályukat vesztenék, mivel ez lehetővé tenné számukra számára a termelési egységköltség csökkenését, miként az részletesebben kifejtésre kerül az alábbi (72) preambulumbekezdésben.

(47)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB megkérdőjelezte a Bizottság által meghatározott átlagos belföldi értékesítési ár pontosságát és emlékeztetett arra, hogy az egyik korábbi beadványában alacsonyabb érték (789,36 EUR/tonna) lett megjelölve az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által rendelkezésre bocsátott árak alapján.

(48)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján ezt az állítást elutasítja:

(49)

Ami az NBB által megjelölt átlagárat illeti, nem tekinthető pontos alapnak, mert az kiskereskedelmi ár és nem pedig ex-works ár volt. Konkrétabban az NBB a benzingallon-egyenértéken (GGE) mért biodízelnek az USA-ban (a töltőállomáson) 2014. júliusban érvényes átlagos havi kiskereskedelmi árát adta meg és csak egy időpontra, azaz 2014. szeptember 19-re vonatkozó átváltási árfolyam használatával.

(50)

Ami a Bizottság által számított átlagárat illeti, ez egy ésszerű érték, figyelembe véve, hogy – az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában – a legjobb rendelkezésre álló tények felhasználásával lett kiszámítva. Ez a néhány egyesült államokbeli gyártó által az eljárás megindításakor jelzett, az NBB saját maga által közölt, a „Jacobsen” nevű piacelemző által összegyűjtött árak, valamint az OPIS által összegyűjtött és az EBB által rendelkezésre bocsátott árak átlaga. A súlyozott átlag kiszámítását lehetővé tévő mennyiségekre vonatkozó adatok hiányában ez egy egyszerű számtani átlag volt. A három érték ugyanakkor nagyon hasonló volt. A Bizottság nem ismerte és nem tudta figyelembe venni az Incoterms feltételeket, valamint a kereskedelem szintjét, az OPIS árait azonban kiigazította az Egyesült Államokon belüli ésszerű szállítási költségekkel. A belföldi és az exportárak közötti jelentős különbség alapján az Incoterms feltételekkel és a kereskedelem szintjével való bármilyen kiigazítás nem változtatott volna azon a következtetésen, hogy ha az egyesült államokbeli gyártók újra akarják kezdeni az uniós piacon való értékesítést, dömpingelt áron kellene eladniuk.

(51)

Az NBB a biodízel átlagos uniós árából kiinduló, megbízható átlagos exportár kiszámításához alkalmazott 100 EUR/tonna összeget is vitatta és helyette a 110,49 EUR alkalmazását javasolta. A fenti (45) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a vámokra, szállításra és fuvarozásra vonatkozóan az NBB által javasolt összegeket alkalmazta. A Bizottság csak a behozatalt követő további költségeknél alkalmazott az NBB által megadott 16,69 EUR-nál alacsonyabb összeget, mert az NBB nem bizonyította be, hogy a behozatalt követő összegnek a CIF határparitásos ár 2 %-nak kell lennie. Mindenesetre a Bizottság és az NBB becslése közötti különbség elhanyagolható és nem változtat a dömping valószínűségére vonatkozó következtetésen, azt is figyelembe véve, hogy ebben a tekintetben nem volt szükség pontos dömpingszámításokra.

(52)

Az NBB azt állította, hogy ugyanúgy, mint az eredeti vizsgálatban a fizikai különbségek tekintetében kiigazítást kellett volna alkalmazni, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államokban a biodízel előállításához szükséges legfőbb alapanyag a szója, az Unióban pedig a repce, amely jobb minőségű és felár alkalmazását teszi szükségessé.

(53)

Ezt az állítást el kell utasítani. Az eredeti vizsgálatban az egyesült államokbeli és uniós gyártók ellenőrzött adatainak összehasonlítása alapján végezték el a kiigazítást. Először is a Bizottság az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban nem tudta megállapítani, hogy kiigazítást kellene végezni. Másodszor, ha bármilyen kiigazítást kellene végezni, a Bizottság nem tudná meghatározni annak mértékét. Az eredeti vizsgálatban fennálló körülmények megváltoztak, mindenekelőtt az, hogy a biodízel előállításához használt alapanyag-keverék az Európai Unióban és az Egyesült Államokban sem ugyanaz már. Az NBB 10 %-os kiigazítást kért, de nem támasztotta alá az ilyen mértékű kiigazítást.

(54)

Az NBB és az USA kormánya azt állította, hogy mivel az egyesült államokbeli belföldi ár magasabb, mint az Unióba irányuló export valószínű ára, ezért az egyesült államokbeli gyártók inkább növelnék a belföldi értékesítéseiket, mintsem az Unióba exportálnának, különös tekintettel az egyesült államokbeli megnövekedett fogyasztására.

(55)

Ezt a megalapozatlan állítást el kell utasítani. Főleg a megújuló üzemanyagokra vonatkozó program keretében meghatározott ösztönzőket és kötelező célszámokat tartalmazó kormányzati politikáknak, valamint a biodízel előállítását és elegyítését célzó támogatási rendszereknek köszönhetően az utóbbi években nőtt a fogyasztás az Egyesült Államokban. Azonban az NBB saját maga által közölt adatai alapján a biodízel fogyasztás az Egyesült Államokban 2014-ben csökkent 2013-hoz képest. Nincs arra szolgáló bizonyíték, hogy a fogyasztás növekedni fog 2015-ben és 2016-ban. Éppen ellenkezőleg, nyilvánosan elérhető információk (11) arra engednek következtetni, hogy az Egyesült Államokban a megújuló üzemanyag kötelező használatára vonatkozó célértékek az elkövetkező években stabilak maradnak. Következésképpen nagyobb a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Államok jelenlegi fogyasztási szintje inkább stabil marad, mintsem növekedne. Mivel az Egyesült Államokban többletkapacitás áll rendelkezésre (lásd a (69) és az alább következő preambulumbekezdést) az egyesült államokbeli gyártóknál még mindig fennáll az ösztönzés az Unióba irányuló exportra, még akkor is, ha a belföldi árnál alacsonyabb áron értékesítenek, változó költségeiket azonban még így is fedezik.

(56)

Az NBB szerint a Bizottságnak magyarázattal kellett volna szolgálnia, hogy a megnövekedett termelési mennyiség hogyan csökkentette volna az egyesült államokbeli gyártók termelési költségeit. Ebben a vonatkozásban már a kezdetektől ki kellett volna nyilvánítani, hogy az együttműködés hiánya miatt a Bizottság nem tudott pontos számításokat végezni a magasabb termelési mennyiségeknek az egyesült államokbeli gyártók költségeire gyakorolt hatásra vonatkozóan. Közgazdasági szempontból viszont egyértelmű, hogy ha az állandó költségeket nagyobb termelési mennyiséggel osztjuk el, a termelés egységköltsége csökken. Ez akkor is igaz, ha a biodízel gyártásában a költségek nagyobb része változó és a felhasznált nyersanyagoktól függnek, amint azt az NBB állítja. Az állandó költségeket akkor is a teljes termelési mennyiségre kell vetíteni. Az uniós gazdasági ágazattól kapott információk azt mutatták, hogy az alapanyagok költségei teszik ki a termelési költségek nagyobb részét, de a pontos százalék a következők függvénye: a felhasznált alapanyag, az adott vállalkozás milyen mértékben integrált vertikálisan és a vállalkozás értékesítési, általános és adminisztratív költségei. Ilyen körülmények között a Bizottság az ésszerűség alapján feltételezhette, hogy a megnövekedett termelési mennyiség csökkentené az egyesült államokbeli gyártók termelési költségeit. Ez csak abban az esetben lenne másként, ha az exportár olyan alacsony lenne, hogy még a felhasznált alapanyag árát sem fedezné, de az NBB nem közölt semmilyen olyan észrevételt, amely e helyzet fennállását támasztaná alá.

(57)

A másik elem amely azt a következtetést igazolja, hogy a dömping valószínűleg megismétlődik, az Egyesült Államokban előállított biodízel harmadik országokba irányuló, a felülvizsgálati időszak alatti export struktúrájának elemzésén alapul. A Bizottság az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának adatbázisából a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan lekérte a 382600 HTS-kód alatt nyilvántartott biodízel kivitelének mennyiségével és értékével kapcsolatos adatokat. Az összes országra vonatkozó (az Uniót is magában foglaló) exportmennyiség 567 018 tonna volt. A tonnánkénti átlagos érték a felülvizsgálati időszak alatt FAS (költségmentesen a hajó oldalához) paritáson 753,34 EUR volt. A Bizottság egy tonnánkénti átlagos értékesítési árat számított USA dollárban és azt hasonlította össze az egyesült államokbeli átlagos belföldi árral (amely meghatározásának magyarázata a fenti (42) preambulumbekezdésben található). A főbb megállapításokat az alábbiakban foglaljuk össze:

1. táblázat

Az Egyesült Államokból származó export mennyisége és az exportár a felülvizsgálati időszak alatt

(58)

A táblázat azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli gyártók jelenleg dömping áron értékesítenek harmadik országoknak, a belföldi áraknál 3 %–59 %-kal alacsonyabb exportárakon. A Bizottság ezért megállapította, hogy mivel az egyesült államokbeli gyártók jelenleg dömpingáron értékesítenek harmadik országoknak, valószínű, hogy az EU-ban is dömpingáron értékesítenének a jelenlegi exportjaik más piacokra történő átirányítása révén.

(59)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB megkérdőjelezte az exportadatok pontosságát, mivel az exportmennyiség értékeléséhez használt HTS kód (38 26 00) más termékeket is magában foglal, és ezért az exportárat nem lehet összehasonlítani a biodízel belföldi árával.

(60)

A Bizottság azért használta ezt a kódot, mert az Egyesült Államok kormánya maga állította a második kiegészítő kérdőívre adott 2014. december 19-i válaszában, hogy a kódot 2012-től használták azzal a céllal, hogy pontos statisztikai adatokat biztosítsanak az Egyesült Államok biodízel kiviteléről. Ez a kód túlértékeli az érintett exportált termék értékét, ezt azonban a múltban használatos kódoknál jóval kisebb mértékben teszi. Az Egyesült Államok hatóságai arra a következtetésre jutottak, hogy a kód viszonylag pontosan tükrözi az export értékét.

(61)

Az NBB azt állította, hogy a Bizottság által számított belföldi árakat nem lehet összehasonlítani a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) adatbázisában szereplő exportárakkal és ennek megfelelően a Bizottság által számított dömpingkülönbözeteket nem lehet felhasználni.

(62)

A hatályvesztés felülvizsgálata során nincs szükség új dömpingkülönbözet számítására. Jelen esetben az intézkedések bevezetését követően a dömpingelt export leállt, ezért az elemzés a dömpingelt kivitel újbóli megindításának valószínűségére összpontosított. Az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ebben a helyzetben a harmadik országokba irányuló export árai relevánsak és indikátorként használhatók annak értékelésére, hogy mi fog történni akkor, amikor az intézkedések hatályukat vesztik. Konkrétabban a belföldi árak és a harmadik országokba irányuló export árainak összehasonlításával a cél nem a pontos dömpingkülönbözetek kiszámítása, hanem jelzést adni a dömping megismétlődésének valószínűségéről, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

(63)

Az Uniós piac vonzó piacot jelent az Egyesült Államok biodízel-kivitele számára. Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának fenti (57) preambulumbekezdésben említett adatbázisa alapján a felülvizsgálati időszakban az összes export célpiacra vonatkozó átlagos exportár tonnánként 1 021,52 USD (753,34 EUR) volt. A legmagasabb átlagár a Kanadába irányuló kivitelnél (1 167 USD/tonna vagy 860,86 EUR/tonna), a legalacsonyabb átlagár pedig a Gibraltárba irányuló kivitelnél volt (753,19 USD/tonna vagy 555,45 EUR/tonna).

(64)

Ez az átlagos exportár alacsonyabb mint az Unióban az uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakban értékesített biodízel átlagára (905 EUR/tonna). Még abban az esetben is, ha az egyesült államokbeli gyártóknak 905 EUR/tonna ár alatt kellene értékesíteniük az uniós piacra való bejutás érdekében, még mindig fennállna az ösztönzésük arra, hogy a jelenleg harmadik országokba irányuló exportjaik egy részét átirányítsák az uniós piacra, mivel az vonzóbb, mint néhány másik harmadik ország piaca.

(65)

Az NBB és az Egyesült Államok kormánya azt állította, hogy az USA harmadik országokba irányuló jelenlegi exportértékesítéseit nem irányítanák át az Unióba, mert a legnagyobb egységes exportpiac Kanada, ahol az árak magasabbak, mint az Unióba irányuló export ex-works ára.

(66)

A Bizottság azonban a „jelenlegi exportértékesítések egy részére” és nem az egészére utalt. A Bizottság nem állította, hogy az egyesült államokbeli gyártók leállítanák a Kanadába irányuló exportjaikat és ezeket az értékesítéseket átirányítanák az Unióba. Valójában Kanadát is vonzó piacnak lehet tekinteni az egyesült államokbeli gyártók számára, jóllehet mérete korlátozott az uniós piachoz képest (13), amely továbbra is a világ legnagyobb biodízel piaca.

(67)

Az NBB azt is állította, hogy nem lehet átirányítani az Unióba a jelenleg Malajziába irányuló kivitelt, mert ott a fogyasztás növekedőben van, és nincsenek a biodízel behozatala után fizetendő vámok.

(68)

Az ITC adatbázisában szereplő, Malajziába irányuló amerikai átlagos exportárak alapján azonban úgy tűnik, hogy az egyesült államokbeli gyártók számára az Unióban való értékesítés még a rendes vámok hozzáadásával is jövedelmezőbb lenne a Malajziában történő értékesítésnél. A fenti 1. táblázat szerint a felülvizsgálati időszakban a Malajziába irányuló export árai jelentősen alacsonyabbak voltak az uniós áraknál. Nem csak a fogyasztás növekszik Malajziában, de a termelés is, amelynek legfőbb alapanyaga a pálmaolaj. Ezenkívül ésszerűen feltételezhető, hogy a szomszédos Indonézia, amely jelentős biodízeltermelő, növelni fogja kivitelét Malajziába, abban az esetben, ha a fogyasztás növekedni fog. Ezt az állítást ezért el kell utasítani.

(69)

Az egyesült államokbeli gyártók jelentős kihasználatlan kapacitásai ösztönzőleg hatnak a termelés növelésére és a biodízel dömpingelt áron történő értékesítésre az Unió piacán. Az amerikai gyártók együttműködésének hiányában az USA termelési kapacitását a Bizottság az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency) és Energiaügyi Információs Hivatalának (Energy Information Administration) weboldalán rendelkezésre álló információk alapján határozta meg.

(70)

Az Egyesült Államok biodízel gyártóinak e két hatóság felé kell jelenteniük (az előbbinek éves és utóbbinak havi rendszerességgel) a biodízellel kapcsolatos meglévő és tervezett termelési kapacitásaikat, valamint termelésüket, termelési költségeiket, készleteiket és értékesítéseiket.

(71)

Az EIA adatai alapján az egyesült államokbeli biodízelgyártók kapacitása a felülvizsgálati időszak alatt 7 128 000 tonnát tett ki. Ez a mennyiség nagyon közel van az NBB által közölt, 6 963 000 tonnának megfelelő adathoz, amelynek alapját a tagjai által a Környezetvédelmi Hivatalhoz benyújtott adatok képezték.

(72)

Az Egyesült Államok tényleges biodízeltermelése (az EIA adatai alapján) 4 450 000 tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt, ami 62,4 %-os kapacitáskihasználásnak és 37,6 %-os, azaz 2 678 000 tonna szabad kapacitásnak felel meg. Valószínűsíthető, hogy ezt a kihasználatlan kapacitást az uniós piac ellátására fogják felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék. Tény, hogy az amerikai gyártók könnyen megnövelhetik a termelésüket és a többlettermelést az Unióba exportálhatják, ami azzal a gazdasági előnnyel járna, hogy javul a kapacitáskihasználás aránya és csökken a termelés egységköltsége. Az egyesült államokbeli gyártók szabad kapacitásának az uniós piacra való ráengedése jelentős hatást fejtene ki, mivel ez a kapacitás a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználás közel 22 %-ának felel meg.

(73)

Ezzel összefüggésben az NBB számos észrevételt tett. Először is az NBB rámutatott arra, hogy az egyesült államokbeli tényleges termelési kapacitás kisebb, mint ahogy azt a Bizottság véli. Az NBB szerint ugyanis több, az Egyesült Államokban számos olyan üzem van, amely bár nyilvántartásba van véve, de valójában nem végez termelést, így a tényleges termelési kapacitás 5 409 000 tonna. Az NBB a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan nagyobb volumenű biodízeltermelésről is beszámolt, mely szerint a termelés 5 084 000 tonnát tett ki. Ez alapján az NBB azt állította, hogy a kapacitáskihasználás 94 % körül volt, és hogy kevés a szabad kapacitás, amelyet fel lehetne használni az Unióba irányuló exportra abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat vesztik.

(74)

Ezt az állítást a Bizottság elutasította. Az NBB által szolgáltatott adatok nem voltak összeegyeztethetők a rendelkezésre álló hivatalos adatokkal. Az Egyesült Államokban a biodízelgyártóknak havi rendszerességgel be kell nyújtaniuk az EIA-hoz egy nyomtatványt (EIA-22M „Monthly Biodiesel Production Survey” – „havi biodízeltermelési adatlap”) amelyen többek között adatokat közölnek az éves termelési kapacitásukról és működési státuszukról, amellyel jelzik, hogy aktív, ideiglenesen inaktív vagy olyan gyártóról van-e szó, amely működését véglegesen megszüntette. 2013 januárja óta a nyilvántartott kapacitás egyik hónapról a másikra kis mértékben változott ugyan, de összességében nagyjából állandó volt.

(75)

Ezenkívül az egyesült államokbeli biodízelgyártóknak – egyéb információk mellett – évente be kell nyújtaniuk az EPA-hoz a megújulóüzemanyagok várhatóan előállított vagy importált típusára vagy típusaira, valamint a meglévő és a tervezett termelési kapacitásra vonatkozó információkat.

(76)

Az egyesült államokbeli biodízelgyártók által bejelentett, nyilvántartott kapacitás ily módon rendszeresen frissül, ezért ez egy megbízható forrásnak tekinthető. Még ha a nyilvántartott kapacitást jelenleg nem is használják ki vagy egyáltalán nem folytatnak termelési tevékenységet, a kihasználatlan kapacitást figyelembe kell venni a termelés és a kivitel növelése céljából rendelkezésre álló szabad kapacitás számításánál.

(77)

Mindazonáltal az NBB által a termelési kapacitásra vonatkozóan közölt adatok már eleve nem tartalmazták az állandó jelleggel lezárt egységek kapacitását, miként azt az NBB beadványában is elismerte. A nem állandó jelleggel lezárt üzemek értelemszerűen újból megkezdhetik a termelést, ha megváltoznak a piaci feltételek (például megnyílik az uniós piac). A hatályvesztési felülvizsgálatok esetében a „megismétlődés valószínűségére” vonatkozó teszt előretekintő megközelítést tesz szükségessé arra vonatkozóan, hogy mi történne a jövőben, ha az intézkedések hatályukat vesztenék; tehát nem egyszerűen a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt helyzet számbavételéről van szó.

(78)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a jelenleg nyilvántartott kapacitás pontos alapul szolgál a teljes egyesült államokbeli termelési kapacitás és a szabad kapacitás kiszámításához, és a Bizottság elutasítja az NBB állítását.

(79)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB fenntartotta, hogy a termelési kapacitás számbavételekor nem lehet figyelembe venni a kihasználatlan kapacitást, még akkor sem, ha erről a kapacitásról nem jelentették az Egyesült Államok hatóságai felé, hogy felszámolták vagy végleg bezárták.

(80)

Ugyanakkor az EIA-nak az NBB által idézett utasításai szerint: „az éves termelési kapacitás az adott üzem által egy naptári évben – a szokásos karbantartáshoz szükséges állásidőt feltételezve – maximálisan előállított biodízel mennyiségének felel meg. Ez az üzem leszereléséig vagy kiürítéséig magában foglalja az üzem kihasználatlan kapacitásait is”. A fentiekből egyértelmű, hogy az EIA valamennyi olyan lehetséges létesítményt figyelembe vesz, amely esetleg újrakezdheti tevékenységét. Következésképpen az NBB érvelésével ellentétben azok a létesítmények, amelyek nincsenek felszámolva vagy véglegesen bezárva, a meghatározás szerint újrakezdhetik a termelést, amennyiben a jövőbeli feltételek megváltoznak.

(81)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy a jelenleg nyilvántartott kapacitás pontos alapul szolgált a teljes egyesült államokbeli termelési kapacitás és a szabad kapacitás kiszámításához.

(82)

Az NBB azt is állította, hogy az Egyesült Államok biodízelágazata nem exportáló ágazatként rendezkedett be, mivel az amerikai biodízelgyártó üzemek többsége évi 15 000 000 gallonnál (55 000 tonna) kevesebbet termel. Állítólag gazdaságilag nem lenne megvalósítható, hogy az egy-egy exportszállítmányhoz szükséges biodízeltermelést több hétig raktározzák.

(83)

A Bizottság ezt az állítást is elutasította. Az Egyesült Államok biodízelágazata exportképes és a meglévő intézkedések bevezetése előtt az amerikai gyártók jelentős mennyiségű – az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (2007. április 1. és 2008. március 31. között) mintegy 1 137 000 tonna – biodízelt exportáltak az uniós piacra. Ez azt mutatja, hogy vannak olyan egyesült államokbeli gyártók, amelyek rendelkeznek az exportra termeléshez szükséges kapacitással. Emellett azok az egyesült államokbeli gyártók, amelyek egyenként nem rendelkeznek az Unióba irányuló szállítmányokhoz szükséges termelési kapacitással, továbbra is ellátják majd a belföldi piacot, és a kereskedők összesíthetik a különböző üzemek termelését és képesek lennének exportálni azt.

(84)

Következésképpen az Egyesült Államok biodízelágazata jelentős szabad kapacitással rendelkezik és ezért jelentős ösztönzés áll fenn az uniós piacra történő exportálás újrakezdésére, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

(85)

A (2) preambulumbekezdésben említettek szerint a 2009-ben kivetett dömpingellenes intézkedéseket kijátszották, Kanadában végrehajtott átrakodás és a keverék összetételének megváltoztatása révén. Az ilyen gyakorlatok megléte néhány amerikai gyártó uniós piacra való bejutásához fűződő érdekéről tanúskodik – még az intézkedések kivetése után is –, és ezért a jövőbeli dömping valószínűségére utaló jelnek minősül.

(86)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB azt állította, hogy ezeket a felülvizsgálati időszak előtt négy évvel történt eseményeket ebben az ügyben nem lehet felhasználni semmilyen következtetés levonására.

(87)

A Bizottság fenntartotta, hogy néhány piaci szereplő által folytatott múltbeli gyakorlat önmagában nem perdöntő, azonban ezt továbbra is olyan jelzésnek lehet tekinteni, amely az egyesült államokbeli gyártók uniós piacra való bejutásához fűződő komoly érdekét mutatja.

(88)

A felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok biodízel előállítása (4 450 000 tonna) alacsonyabb volt, mint a fogyasztás (4 896 000 tonna). Következésképpen az USA több biodízelt importált, mint amennyit exportált. Ennek magyarázatát a megújuló üzemanyagokra vonatkozó program keretében a biodízelgyártásra előírt kötelező célszámokkal (2014-ben 4 238 000 tonnának megfelelő 1,28 milliárd gallon, csakúgy mint 2013-ban) kapcsolatos bizonytalanságban lehet keresni, és abban, hogy lehetőség van az importált biodízel részvételére a megújuló üzemanyagokra vonatkozó programban és az amerikai biodízel utáni adójóváírás igénylésére, amikor az hatályos. A felülvizsgálati időszakban a behozatal összesített mennyisége 1 072 000 tonna, az összes kivitel pedig 567 000 tonna volt. Amennyiben azonban a rendelkezésre álló termelési kapacitást a vizsgált időszakban nem a belső kereslet kielégítésére használták fel, valószínűtlen, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitást a jövőben erre használnák fel. Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok termelési kapacitása (7 128 000 tonna) jelentősen meghaladta a belföldi fogyasztást. Ez azt jelenti, hogy ha exportpiaci lehetőségek adódnak, az egyesült államokbeli gyártókra ez ösztönzőleg hat és valószínűleg igénybe fogják venni szabad kapacitásaikat. Ha a szabad kapacitásaikat fel tudták volna használni a belső kereslet kielégítésére, ezt már megtették volna.

(89)

Ezen túlmenően az uniós piac nagyon vonzó, mivel ez a legnagyobb piac a világon, és jelentős uniós és nemzeti ösztönzői vannak a biodízelfogyasztásnak. Az egyesült államokbeli gyártók számára előnyös lenne szabad kapacitásaikat teljes mértékben kihasználni és a kevésbé nyereséges harmadik országokba irányuló exportértékesítéseik egy részét átirányítani az uniós piacra.

(90)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az NBB által hangoztatott érv szerint az a tény, hogy a felülvizsgálati időszakban az Egyesült Államok biodízel fogyasztása meghaladta a termelést, azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli gyártóknak nincs olyan szabad kapacitásuk, amelyet az uniós piacra való bejutáshoz tudnának felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

(91)

A Bizottság úgy vélte, hogy az Egyesült Államokra vonatkozóan megállapított szabad kapacitást, – amelyet fel lehetne használni az egyesült államokbeli fogyasztás kielégítésére, de amelyet jelenleg nem használnak fel erre a célra – minden valószínűség szerint más, olyan kereslettel rendelkező piacok és mindenekelőtt az uniós piac kielégítésére használnának fel, ahol az Egyesült Államok exportáló gyártói jelenleg nincsenek jelen. A Bizottság kiemelte, hogy a termelési kapacitás jelentősen meghaladja az egyesült államokbeli fogyasztást, és ennek megfelelően szabad kapacitás áll rendelkezésre az Unióba irányuló kivitelre, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

(92)

Az egyesült államokbeli gyártók jelentős szabad kapacitása, az uniós piac vonzereje – a méret, és eladási ár tekintetében, különösen ami a harmadik országokba irányuló amerikai kivitel árszintjét illeti –, valamint a múltbeli kijátszási gyakorlatok alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne az Egyesült Államokból az Unióba irányuló dömpingelt behozatal.

(93)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket mintegy 200 uniós gyártó gyártotta. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(94)

A vizsgálati időszakban az uniós össztermelés közel 11 600 000 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló összes információ alapján állította össze, ideértve többek között a hatályvesztés felülvizsgálatára vonatkozó kérelemben közölt adatokat és a vizsgálat során az uniós gyártóktól begyűjtött adatokat. A fenti (12)–(13) preambulumbekezdésben említettek szerint hét uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének közel 30 %-át képviselték.

(95)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós össztermelés volumene alapján határozta meg, levonva abból az exportált mennyiséget, és hozzáadva a harmadik országokból származó behozatalt. Import- és exportvolumenek az Eurostat adatai alapján.

(96)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(97)

A fentiek alapján a biodízel uniós felhasználása 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(98)

A fentiekben említettek szerint ((40) preambulumbekezdés) az Eurostat adatai alapján az Egyesült Államokból származó biodízelnek az Unióba irányuló behozatala az intézkedések 2009-ben történt bevezetése óta szinte nullára esett vissza.

(99)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

3. táblázat

Az USA-ból származó behozatal volumene és piaci részesedése

(100)

A felülvizsgálati időszak során Egyesült Államokból az Unióba importált biodízel mennyisége elhanyagolható volt, és ez nem képezhette érdemi alapját az áralákínálás kiszámításának.

(101)

Ezért az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített biodízel átlagárát és az Egyesült Államokból származó, harmadik országokba exportált biodízel átlagárát hasonlították össze – az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság statisztikai adatai alapján – a felülvizsgálati időszak tekintetében. A fentiekben említettek szerint ((63) preambulumbekezdés) az összes országba irányuló átlagos exportár FAS (költségmentesen a hajó oldalához) 753 EUR/tonna volt. Ehhez az átlagos exportárhoz hozzá kellene adni a szállítási és biztosítási költségeket, valamint egy 6,5 %-os vámtételt és a behozatal utáni költségeket az Unióba irányuló export valószínű és ésszerű árának kiszámítása érdekében, amely becslések szerint körülbelül 100 EUR/tonna (lásd a (45) preambulumbekezdést). Ebből az következik, hogy az Unióba irányuló export becsült ára alákínálna az uniós árnak, amely a felülvizsgálati időszakban 905 EUR volt.

(102)

Az NBB érvelése szerint a Bizottság nem adott magyarázatot arra, hogy az Unióba irányuló export valószínű árának meghatározásakor miért a harmadik országokba irányuló amerikai export átlagárát vette alapul a Kanadába irányuló magasabb exportár helyett. Az NBB azzal sem ért egyet, hogy a Bizottság nem indokolta meg az Unióba irányuló export árára alkalmazott 100 EUR összegű kiigazítást, és nem vette figyelembe a behozatal utáni költségeket, valamint az eltérő alapanyagokból adódó állítólagos árkülönbségeket. Következésképpen az áralákínálás elemzése valószínűleg hibás.

(103)

A vizsgálat bebizonyította, hogy az Egyesült Államok exportárai célországtól függően jelentősen eltérnek, amint azt a fenti (57) preambulumbekezdés leírja. Az egyesült államokbeli gyártók együttműködésének hiányában ezért, és az Unióba irányuló export valószínű és ésszerű árának meghatározása céljával a Bizottság az említett árat az összes exportcélpiac átlaga alapján határozta meg. A legmagasabb exportár alkalmazása – miként azt az NBB szorgalmazta – nem lett volna megfelelő módszer, mint ahogy a legalacsonyabb exportár alkalmazása sem lett volna megfelelő megoldás. Ami a 100 EUR kiigazítás összetevőit és forrását, ideértve a behozatal utáni költségeket és az alapanyag miatt árkülönbséget illeti, az NBB lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatta fel, mint a dömping kiszámítása vonatkozásában. A fenti (51)–(53) preambulumbekezdésben említett okokból a Bizottság ezeket és az áralákínálás elemzésére vonatkozó állításokat is elutasítja.

(104)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

4. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal

(105)

Az Egyesült Államokon kívüli harmadik országokból behozott biodízel mennyisége jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, ami a piaci részesedés hasonló mértékű csökkenésében is tükröződik. Az importmennyiség 2013-tól kezdődő visszaesése egybeesik az Indonéziából és Argentínából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésével. Ugyanezen időszak alatt az átlagár is csökkent 15 %-kal. Az árak alakulása hasonló tendenciát követ, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacra vonatkozó árai (lenti 8. táblázat), és ez főként az alapanyagok árának csökkenésével magyarázható. Bár az árak körülbelül 13 %-kal alacsonyabbak, mint az uniós átlagár, a szóban forgó import piaci részesedése alacsony, és nem gyakorol jelentős hatást az uniós gazdasági ágazatra.

(106)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta az összes releváns gazdasági mutatót, amely hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére a figyelembe vett időszak alatt.

(107)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság az összes uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján, míg a mikrogazdasági mutatókat a mintába felvett uniós gyártóktól származó, ellenőrzött adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(108)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, az értékesítés volumene, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, felépülés a korábbi dömping hatásaiból.

(109)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(110)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(111)

Miközben a termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt (+ 4 %), a termelési mennyiségek 2012-től a felülvizsgálati időszak végéig jelentősen nőttek. A termelési mennyiség ezen növekedése részben magyarázható az uniós felhasználás ugyanezen időszakra eső növekedésével, ugyanakkor egybeesik az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelésével is, ami egyértelmű pozitív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat termelési volumenére.

(112)

A stabil termelési kapacitás és a megnövekedett termelési mennyiségek eredményeként a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal nőtt a kapacitáskihasználás és a felülvizsgálati időszak végére elérte a 69 %-ot.

(113)

Az NBB azt állítja, hogy a mintába felvett néhány vállalkozás által a nem bizalmas jellegű kérdőívre adott válaszok magas, 78 %-tól legalább 93 %-ig terjedő kapacitáskihasználási rátákat mutatnak. Az NBB ezért azt állítja, hogy az ágazat egészére vonatkozó alacsonyabb átlagos kapacitáskihasználási ráta vélhetően inkább strukturális tényezőknek, nem pedig a behozatalnak tudható be. Mindezekre tekintettel a kapacitáskihasználást nem lenne szabad arra utaló mutatóként értelmezni, hogy az uniós gazdasági ágazat még nem épült fel a múltbeli dömping hatásaiból.

(114)

Ez az állítás nem fogadható el. A kapacitáskihasználás csak egyike a számos makrogazdasági mutatónak, amelyet a Bizottság figyelembe vesz az uniós gazdasági ágazat általános helyzetének vizsgálatakor. Az a tény, hogy a mintában szereplő vállalatok közül néhány magasabb kapacitáskihasználási rátával rendelkezik, normálisnak tekinthető, mivel a makrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó súlyozott átlagokon alapulnak. Az a tény pedig, hogy az uniós biodízelgyártók egy része a többiekhez képest gyorsabban vagy fokozottabb mértékben felépült, nem teszi ezt a mutatót feleslegessé az uniós gazdasági ágazat helyzetének átfogó értékelése szempontjából, különösen egy rendkívül tagolt iparág esetében.

(115)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(116)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszak alatt jelentősen és a megnövekedett termeléssel összhangban nőtt. Ennek eredményeként az uniós piaci részesedése is nőtt: a figyelembe vett időszak elején mért 76 %-ról a felülvizsgálati időszak végére 89 %-ra. Az értékesítési volumen és piaci részesedés pozitív alakulása azt mutatja, hogy a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(117)

Az uniós felhasználás 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, míg a termelési volumen és az értékesítés egyaránt 30 %-kal emelkedett. Emellett a kapacitáskihasználás is mintegy 30 %-kal nőtt, míg a kapacitás nagyjából változatlan maradt és csak kis mértékben növekedett. Ezzel egyidejűleg nőtt a foglalkoztatás (lásd a lenti 7. táblázatot) miközben a beruházások csökkentek (11. táblázat) a figyelembe vett időszak alatt. Összességében megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat növekedési szakaszban van.

(118)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(119)

Az uniós biodízelágazatban a figyelembe vett időszak elején stabil maradt a foglalkoztatottak száma, de azt követően – 2012-től a felülvizsgálati időszak végéig – 10 %-kal növekedett. Ez a tendencia teljes mértékben összhangban van a más kármutatók – például a termelési volumen és az értékesítés – tendenciájával, és azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg felépülőben van a korábbi dömpinget és támogatást követően.

(120)

Mivel a foglalkoztatás növekedése arányosan kisebb, mint a biodízeltermelés növekedése, a munkavállalók számára vetített termelékenység ennek megfelelően – a figyelembe vett időszak során majdnem 25 %-kal – javult, ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre hatékonyabbá válik.

(121)

A fenti (40) preambulumbekezdésben említettek szerint az Egyesült Államokból származó biodízel behozatala az intézkedések 2009-ben történő bevezetése óta gyakorlatilag megszűnt, és a felülvizsgálati időszak alatt nem volt dömping. A dömping nagyságát ezért nem lehet vizsgálni. Ugyanakkor a kármutatók elemzéséből kitűnik, hogy az Egyesült Államokkal szemben hatályban lévő intézkedések, majd azt követően az Argentínából és Indonéziából származó behozatallal szemben elrendelt intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, amely felépülni látszik a korábbi dömping hatásából.

(122)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos (ex-works) egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(123)

Az átlagos uniós eladási ár a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan csökkent, és a termelési egységköltség is hasonló tendenciát követett. Mivel a biodízellel tőzsdei áruként kereskednek, az uniós gazdasági ágazat nem volt képes magasabb eladási árat fenntartani, hanem a termelési költségek csökkenésének megfelelően csökkentette árait. Így az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kihasználni az alacsonyabb nyersanyagárak előnyeit. Ugyanakkor a termelési egységköltség az átlagos egységárnál némileg nagyobb mértékben csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat javuló hatékonyságát mutatja.

(124)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. tábla

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(125)

Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt.

(126)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(127)

A figyelembe vett időszak alatt a készletek viszonylag stabilan a szokásos mértéknek megfelelő szinten maradtak.

(128)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége, cash flow-ja, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, cash flow, beruházások és a beruházások megtérülése

(129)

A mintába felvett uniós gyártók jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségben kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a 2011. évi 2,0 %-ról a felülvizsgálati időszak végére 3,8 %-ra emelkedett. 2012-ben azonban veszteségbe fordult a jövedelmezőség (– 1,4 %), ami minden valószínűség szerint a jelentős mennyiségű, Argentínából és Indonéziából származó dömpingelt behozatalra volt visszavezethető, mely az Egyesült Államokból származó korábbi behozatal helyébe lépett.

(130)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Miközben a figyelembe vett időszak tekintetében nem állapítható meg egyértelmű tendencia, a mintába felvett vállalatok ezen időszak alatt pozitív cash flow-t mutattak ki.

(131)

A figyelembe vett időszakban a beruházások csökkentek. A fenti táblában szereplő pozitív cash flow és a beruházások megtérülésének jelentős növekedése alapján nincsenek arra utaló jelek, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nehézségei lettek volna a tőkebevonással vagy további beruházások végrehajtásával kapcsolatban, ha ilyen beruházásokra lett volna szükség a figyelembe vett időszakban.

(132)

Az NBB érvelése szerint a 3,8 %-os jövedelmezőség nem egyeztethető össze saját számításaikkal, amelyek alapját a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszok nyilvános változataiban szereplő adatok adták, és amelyek eredményeként 8,5 %-os haszonkulcs adódott.

(133)

A Bizottság elemezte ezt az állítást, és úgy találta, hogy az NBB egy számos okból hibás módszer/számítás miatt jutott eltérő eredményre. Először is a felülvizsgálati időszakra vonatkozó jövedelmezőségi számításaik az állítással ellentétben nem a kérdőívre adott válaszokon, hanem mintavételi adatokon alapultak, amelyek azonban nem a felülvizsgálati, hanem egy attól eltérő időszakra vonatkoztak. Másodszor, az a termelési költség, amelyet az NBB a jövedelmezőség kiszámításához használt, egy másik vizsgálatnál alkalmazott vállalati minta termelési költségein alapult, és amelyet ezért nem lehet egyszerűen átültetni erre a vizsgálatra. Végül a Bizottság meghatározta a mintába felvett vállalkozások átlagos haszonkulcsát ezen cégek megbízható és ellenőrzött adatai alapján. Az NBB állítását a Bizottság ezért elutasítja.

(134)

A gazdasági mutatók elemzése azt mutatja, hogy a termelés és az értékesítés volumene növekedett a figyelembe vett időszakban, az uniós felhasználás viszont csak kisebb mértékben növekedett. Ennek eredményeként az uniós gazdasági ágazat növelte piaci részesedését az uniós piacon. Ezzel egyidejűleg az eladási árak és a termelési költségek hasonló mértékben csökkentek. Ez megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy teljes mértékben kiaknázza a megnövekedett értékesítési volumenek előnyeit, annak ellenére, hogy a harmadik országokból származó behozatalok jelentősen csökkentek.

(135)

Másrészt a jövedelmezőség alacsony maradt a figyelembe vett időszak alatt, és az uniós gazdasági ágazat még veszteségeket is elkönyvelt 2012-ben. Még a felülvizsgálati időszak alatt elért, csupán 4 % alatti nyereség is jelentősen alatta marad annak a nyereségnek, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak normál piaci viszonyok között ésszerű módon el kellene érnie. A Bizottság arra is emlékeztet, hogy a meglévő intézkedések kivetéséhez vezető eredeti vizsgálatban a Tanács 15 %-ban állapította meg azt a (cél)nyereséget, amelyet az uniós gazdasági ágazatnak dömping nélkül ésszerűen el kellene érnie (14). Ugyanakkor főként az uniós piacon megnövekedett verseny és az Unió biodízelágazatának érettsége miatt egy későbbi, az Argentínából és Indonéziából származó biodízel-behozatalra vonatkozó vizsgálat keretében enyhén lefelé módosították és 11 %-on állapították meg azt a nyereségszintet, amelyet az uniós gazdasági ágazat számára dömping hiányában ésszerűen elérhetőnek véltek (15).

(136)

Az uniós gazdasági ágazat jelenlegi helyzetének elemzése szempontjából jelentős számos gazdasági mutató kedvező tendenciáról tanúskodik, és azt jelzi, hogy a bevezetett dömpingellenes intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. Az uniós gazdasági ágazat nyereségszintje azonban még mindig nagyon alacsony és jelentősen elmarad az előző vizsgálatokban célként meghatározott nyereségszinttől. Emellett a beruházások szintje alacsony és a figyelembe vett időszak alatt 30 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználás pedig, jóllehet növekedőben, de még mindig 70 % alatt van, ez elmarad a 90 %-os kihasználási rátától, amelyet akkor mértek, amikor a dömpingelt import még nem volt jelen az uniós piacon (2004–2006) és az uniós gazdasági ágazat még egészségesnek tartott helyzetben volt (16).

(137)

A gazdasági mutatók átfogó elemzése alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat egyelőre nem épült fel teljesen a korábbi dömping hatásaiból. Gazdaságilag és pénzügyileg még mindig sérülékeny helyzetben van, és a jelenlegi kedvező tendencia könnyen megváltozhat, amennyiben az Amerikai Egyesült Államokból származó dömpingelt behozatal jelentős mennyiségben megismétlődik.

(138)

Annak értékelése céljából, hogy mennyire valószínű az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődése az intézkedések hatályvesztése esetén, a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően elemezte az Egyesült Államokból származó behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt valószínűsíthető hatását. A Bizottság mindenekelőtt a dömpingelt behozatal megismétlődésének valószínűségét, a behozatal várható mennyiségét és árszintjét, a szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és az amerikai gyártók árképzési magatartását elemezte.

(139)

A fenti megállapításoknak ((92) preambulumbekezdés) megfelelően valószínűsíthető az Egyesült Államokból származó dömpingelt behozatal megismétlődése abban az esetben, ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék. A Bizottság megállapította, hogy egyesült államokbeli biodízelgyártók jelenleg is dömpingelnek biodízelt más harmadik országbeli piacokra az uniós árakat el nem érő árszinteken. Mivel az uniós árak magasabbak, mint az említett más harmadik országbeli piacokon érvényes árak, valószínűsíthető, hogy az érintett kivitelnek legalább egy részét adott esetben átirányítanák az Unióba, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék.

(140)

A Bizottság megállapította, hogy az amerikai gyártók nagy, körülbelül 2 678 000 tonnás szabad kapacitással rendelkeznek, amely a teljes uniós felhasználás mintegy 22 %-ának felel meg.

(141)

Az Egyesült Államokban rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitást a hazai piac valószínűleg nem fogja felszívni. Már ma sem az amerikai gyártók elégítik ki az Egyesült Államok piacán jelentkező kereslet egészét, jóllehet rendelkezésükre áll az ehhez szükséges kapacitás. Az sem valószínű, hogy a rendelkezésre álló szabad kapacitást az Unión kívüli harmadik országokba irányuló export növelésére használnák fel. Jelenleg – a fenti (42)–(63) preambulumbekezdésben részletesen bemutatottak szerint – a harmadik országokba irányuló amerikai export árai átlagosan 15 %-kal alacsonyabbak az Egyesült Államok piacára jellemző átlagos belföldi árnál, és még az Egyesült Államokból az Unióba történő szállítás költségének figyelembevételével is alacsonyabbak az átlagos uniós árnál. Ezért valószínű, hogy az amerikai gyártók más értékesítési lehetőségeket keresnének a szabad kapacitásaik részére.

(142)

Tekintettel arra, hogy az uniós piac a világ legnagyobb piac a biodízel számára, továbbá mivel a biodízel uniós piaci ára azonos az amerikai belföldi piaci árral vagy valamivel meg is haladja azt, az uniós piac nagyon vonzó lenne az amerikai biodízelgyártók számára.

(143)

Ezért nagyon valószínű, hogy az amerikai gyártók a szabad kapacitásaik nagy részét arra használnák fel, hogy visszatérjenek az uniós piacra, amennyiben a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék. A fent meghatározottak szerint ((46) preambulumbekezdés), valószínű, hogy az egyesült államokbeli gyártók dömpingelt árszinten exportálnának biodízelt az Unióba, azzal a céllal, hogy uniós gyártókkal az Uniós piacon versenyezzenek. Tekintettel a más exportpiacok tekintetében alkalmazott jelenlegi árazási magatartásukra (a fenti (57)–(58) preambulumbekezdés) és a rendelkezésre álló nagy szabad kapacitásra, nagyon valószínű, hogy jelentős mennyiségű amerikai biodízel jelenne meg ismét az uniós piacon az uniós árral azonos vagy az alatti dömpingelt áron.

(144)

Az amerikai import jelentős árleszorító nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amely a jelenlegi árszint mellett csak nagyon kis mértékű nyereséget termel, amely jelentősen elmarad a célként meghatározott nyereségszinttől. Ez minden valószínűség szerint a termelési és értékesítési volumenek csökkenését, alacsonyabb jövedelmezőséget és a piaci részesedés csökkenését eredményezné.

(145)

Az uniós gazdasági ágazat instabil gazdasági helyzete miatt ez a valószínűsíthető forgatókönyv jelentős kedvezőtlen hatást fejtene ki az uniós gazdasági ágazat felépülési folyamatára és minden valószínűség szerint ismét jelentős kárt okozna.