11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/1

(1)

Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/3

(1)

Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/5

(1)

Az (EU) 2015/104 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2015. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2015-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/7

(1)

Az 1881/2006/EK rendelet (2) megállapítja az élelmiszerekben előforduló policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) felső határértékeit.

(2)

Az említett rendeletnek megfelelően a PAH-kra vonatkozó felső határértékeknek biztonságosnak kell lenniük, és a helyes előállítási, szárítási, illetve mezőgazdasági/halászati gyakorlat alapján ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintet (ALARA) kell képviselniük. A füstölt halfélékre vonatkozó 2011-es adatokból az derült ki, hogy a PAH-kra vonatkozó alacsonyabb felső határértékek is elérhetők, és ezek a 835/2011/EU bizottsági rendelettel (3) meghatározásra kerültek. Egyes esetekben azonban szükség volt a füstölési technológia kiigazítására. Ezért az alacsonyabb felső határértékek 2014. szeptember 1-jei hatálybalépését megelőző hároméves átmeneti időszakról rendelkeztek.

(3)

A Katsuobushi egy bonitóból készült hagyományos japán élelmiszertermék. Gyártási folyamata filézésből, forralásból és kicsontozásból, majd az ezt követő füstölésből/szárításból áll, amely fa égetésével keletkező füsttel történik. A japán hatóságok által szolgáltatott friss adatok azt bizonyítják, hogy a helyes füstölési gyakorlatok lehetőség szerinti alkalmazása ellenére a szóban forgó termék esetében a PAH-kra vonatkozó alacsonyabb felső határértékek nem teljesíthetők. Célszerű ezért a Katsuobushiban előforduló PAH-kra vonatkozó jelenlegi felső határértékeket a 2014. szeptember 1-je előtt alkalmazandó határértékekre változtatni.

(4)

A „Sprotid” teméknevet Észtországban egy olyan termékre alkalmazzák, amely hagyományosan mind sprattot (Sprattus sprattus), mind balti-tengeri heringet (Clupea harengus membras) tartalmaz, a szezonális tényezőktől és a rendelkezésre állástól függően. A két halfaj egyedei hasonló méretűek, a kisméretű halakhoz tartoznak. A „Sprotid” címkéjén jelezni kell, hogy a termék sprattot, balti-tengeri heringet vagy a kettő keverékét tartalmazza, és fel kell tüntetni a két halfaj arányát a termékben. A kisméretű balti-tengeri hering füstölési eljárása megegyezik a spratt esetében alkalmazott eljárással, következésképpen a két halfaj esetében előforduló PAH-szintek is hasonlóak. Ezért helyénvaló egyforma felső határértéket megállapítani a kisméretű füstölt balti-tengeri hering és a konzerv füstölt hering, valamint a kisméretű füstölt spratt és a konzerv füstölt spratt esetében.

(5)

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezésére vonatkozó jogszabályok helyébe újak léptek, ami szükségessé teszi egyes lábjegyzetek megváltoztatását. Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/11

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/13

(1)

A 2008/98/EK irányelv II. melléklete tartalmazza a hasznosítási műveletek nem kimerítő listáját.

(2)

A 2008/98/EK irányelv II. mellékletében említett R1 művelet olyan hulladékokra vonatkozik, amelyeket fűtőanyagként vagy más módon történő energia-előállítás céljából használnak fel. Ide tartoznak a kommunális szilárd hulladék feldolgozására szolgáló hulladékégető létesítmények, amennyiben energiahatékonyságuk megfelel a 2008/98/EK irányelv II. mellékletében (az R1 pontnál) szereplő energiahatékonysági képlet alkalmazásával megállapított küszöbértéknek.

(3)

Ez az arra vonatkozó műszaki adatokon alapul, hogy az Unióban a helyi éghajlati feltételek befolyásolják a kommunális szilárd hulladék feldolgozására szolgáló hulladékégető létesítmények által a villamos energia, fűtés, hűtés vagy technológiai gőz formájában műszakilag felhasználható vagy előállítható energia mennyiségét.

(4)

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának jelentése szerint az Unióban az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében indokolt a helyi éghajlati feltételek által érintett hulladékégető létesítményeknek az R1 pontnál szereplő képlet esetében alkalmazott éghajlati korrekciós tényezővel (climate correction factor, CCF) való kompenzálása. Ennek a tényezőnek a hulladékégetés esetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentumon kell alapulnia.

(5)

Éghajlati korrekciós tényező alkalmazásával egyes hulladékégető berendezések megfelelnének az R1 pontnál szereplő küszöbértéknek, így automatikusan hasznosító hulladékégető létesítménnyé válnának. Ettől függetlenül egy ilyen korrekciós tényező alkalmazása ösztönözné a hulladékégető művet arra, hogy a hulladékból nyert energia-előállítás magas hatékonyságát a 2008/98/EK irányelvben meghatározott célokkal és hulladékhierarchiával összhangban biztosítsa.

(6)

Az R1 pontnál szereplő képlet esetében alkalmazandó éghajlati korrekciós tényezőnek a hulladékégető létesítmény helyének éghajlati körülményein kell alapulnia.

(7)

A 2008/98/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az ezen irányelvben biztosított intézkedések összhangban vannak a Bizottságnak a 2008/98/EK irányelv 39. cikkében kifejezett véleményével,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/16

(1)

A 2005/889/KKBP együttes fellépés 10. cikke (1) bekezdésének értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság a Szerződés 38. cikkének megfelelően felhatalmazást kapott arra, hogy meghozza a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. május 29-én azt javasolta, hogy a 2015. július 1-jétől2016. június 30-ig tartó időszakra Natalina CEA-t nevezzék ki az EU BAM Rafah misszióvezetőjének.

(3)

A (KKBP) 2015/1065 tanácsi határozat (2) az EU BAM Rafah megbízatását 2016. június 30-ig meghosszabbította,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/17

(1)

A 2013/354/KKBP tanácsi határozat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Szerződés 38. cikke harmadik bekezdésének megfelelően felhatalmazást kapott arra, hogy meghozza az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) politikai ellenőrzésére és stratégiai irányítására vonatkozó megfelelő határozatokat, beleértve a misszióvezető kinevezéséről szóló határozatot is.

(2)

A PBB 2015. február 17-én elfogadta a (KKBP) 2015/381 határozatot (2), amellyel Rodolphe MAUGET-t nevezte ki az EUPOL COPPS misszióvezetőjévé a 2015. február 16-tól2015. június 30-ig tartó időszakra.

(3)

A Tanács 2015. július 2-án elfogadta a (KKBP) 2015/1064 határozatot (3), amellyel a 2015. július 1-jétől2016. június 30-ig tartó időszakra meghosszabbította az EUPOL COPPS megbízatását.

(4)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt javasolta, hogy a 2015. július 1-jétől2016. június 30-ig terjedő időtartamra hosszabbítsák meg Rodolphe MAUGET-nak az EUPOL COPPS misszióvezetőjeként betöltött megbízatását,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/18

(1)

A Tanács 2010. július 26-án elfogadta az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének támogatásával 2013. november 24-én megállapodásra jutott Iránnal egy olyan közös cselekvési tervről, amely megközelítést tartalmaz az iráni nukleáris kérdés hosszú távú és átfogó megoldásának elősegítése céljából. Megállapodás született arról, hogy az átfogó megoldáshoz vezető folyamat első lépéseként hat hónapos időtartamra mindkét fél együttesen jóváhagyott és közös megegyezéssel megújítható kezdeti intézkedéseket hoz.

(3)

A Tanács 2015. július 7-én a (KKBP) 2015/1099 határozattal (2) a közös cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásának 2015. július 10-ig történő meghosszabbításáról határozott.

(4)

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és az Oroszországi Föderáció az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének támogatásával 2015. július 10-én megállapodásra jutott Iránnal a közös cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtásának 2015. július 13-ig történő meghosszabbításáról, hogy ezáltal elegendő idő álljon rendelkezésre a tárgyalások folytatására az átfogó közös cselekvési tervvel kapcsolatos megállapodás elérése céljából.

(5)

Az uniós korlátozó intézkedéseknek a közös cselekvési terv értelmében történő felfüggesztését ezért 2015. július 13-ig meg kell hosszabbítani. A vonatkozó szerződéseket az említett időpontig teljesíteni kell.

(6)

A 2010/413/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/20

(1)

A Bizottság 2013. október 14-én elfogadta a 2013/505/EU végrehajtási határozatot (2) (a továbbiakban: határozat), amelyben engedélyezte a Francia Köztársaság által az 1907/2006/EK rendelet 129. cikke értelmében hozott, az ammóniumsók cellulózvatta szigetelőanyagokban való használatának korlátozására vonatkozó átmeneti intézkedést.

(2)

A határozat 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az átmeneti intézkedést 21 hónapos időtartamra engedélyezte, amely 2013. október 15-től2015. július 14-ig tart.

(3)

A 21 hónapos időtartam bevezetésének célja az volt, hogy Franciaországnak elegendő idő álljon rendelkezésre a korlátozási eljárás lefolytatására, amelynek kezdeményezésére az 1907/2006/EK rendelet 129. cikkének (3) bekezdésében előírt korlátozási eljárás kötelezi, és amelynek módja az, hogy a határozat időpontjától számított 3 hónapon belül a XV. melléklettel összhangban dokumentációt nyújt be az Európai Vegyianyag-ügynökségnek. A határozat úgy rendelkezik, hogy az engedély érvényét veszti még a 21 hónapos időtartam lejárta előtt, amennyiben a korlátozási eljárás előbb lezárul.

(4)

Az 1907/2006/EK rendelet a 69. cikkének (4) bekezdésében előírt dokumentáció megfelelőségi vizsgálata kapcsán előre nem látható nehézségek merültek fel, ezért a korlátozási eljárás lefolytatása késik, és arra 2016 tavasza előtt valószínűleg nem kerül sor.

(5)

Az átmeneti intézkedés engedélyezésének indoka változatlan.

(6)

A jogbizonytalanságot, és ennek eredményeképp a Franciaország által hozott átmeneti intézkedés engedélyének a korlátozási eljárás lezárulta miatti esetleges lejártát elkerülendő meg kell hosszabbítani az átmeneti intézkedés engedélyezett végrehajtásának időtartamát.

(7)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a REACH-bizottság véleményével,

11.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 184/22

(1)

A Porsche AG (a továbbiakban: kérelmező) 2014. október 13-án kérelmet nyújtott be a „szabadonfutó funkció” innovatív technológiaként való jóváhagyására. A Bizottság a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) 4. cikkének megfelelően megvizsgálta, hogy a kérelem hiánytalan-e. A kérelem hiánytalannak bizonyult, így a Bizottság számára a kérelem elbírálására rendelkezésre álló idő annak hivatalos kézhezvételét követő napon, 2014. október 14-én kezdetét vette.

(2)

A Bizottság a 443/2009/EK rendelet 12. cikkének, a 725/2011/EU végrehajtási rendeletnek, valamint az innovatív technológiák jóváhagyásának a 443/2009/EK rendelet alapján történő kérelmezésére vonatkozó technikai iránymutatásnak (a továbbiakban: technikai iránymutatás) (3) megfelelően értékelte a kérelmet.

(3)

A kérelem a Porsche AG „szabadonfutó” funkciójára vonatkozik. Ez az innovatív technológia az automata sebességváltó intelligens vezérlőstratégiájában áll, amely egy olyan üzemmódot tesz lehetővé, amelyben a jármű úgy halad, hogy nincs kapcsolat a belső égésű motor és a kerekek között (azaz a tengelykapcsoló oldott állapotban van). A szabadonfutó üzemmódban a motor ugyan üresjáratban van, de a segédberendezések (pl. generátor, kompresszor, vízszivattyú) működése biztosított. Emellett „szabadonfutás” közben a jármű mozgási és helyzeti energiáját közvetlenül a menetellenállás leküzdésére, azaz az üzemanyag-fogyasztás csökkentésére használják.

(4)

A kérelmező igazolta, hogy a kérelemben leírt típusú szabadonfutó funkciót a referenciaévnek tekintett 2009-ben nyilvántartásba vett új személygépkocsik nem több mint 3 %-ában alkalmazták.

(5)

A 725/2011/EU végrehajtási rendelet 4. cikke (2) bekezdése f) pontjának iii. alpontjában és a 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elszámoltathatósági kritériumoknak megfelelően igazolni kell, hogy a technológia révén elérhető szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés sem a járművezető magatartásán, sem a kérelmezőtől független beállításokon vagy opciókon nem múlik. A kérelmező által benyújtott, valamint egyéb nyilvánosan elérhető információk figyelembevétele alapján a Bizottság úgy véli, hogy ez a feltétel nem teljesül abban az esetben, ha a szabadonfutó funkció kikapcsolható, és manuális újraindítást igényel. Erre például akkor kerül sor, amikor az út- vagy a járműviszonyok nem teszik lehetővé a szabadonfutást, a jármű meredek lejtőn halad, a járművezető a fékpedálra lép, bekapcsolja az automatikus sebességtartót vagy a „sport” üzemmódot, kikapcsolja az indító-leállító rendszert vagy manuálisan sebességet vált. A kérelmező az említett szempontok némelyikével kapcsolatban elemzést nyújtott be, kitérve a következő esetekre: amikor az út- vagy a járműviszonyok nem teszik lehetővé a szabadonfutást, a járművezető a fékpedálra lép vagy manuálisan sebességet vált. A szabadonfutó üzemmód járművezető általi újra bekapcsolásának egyéb vonatkozásait nem vizsgálták. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy feltételekhez kell kötni, hogy a szabadonfutó technológia megfelel-e a végrehajtási rendeletben megállapított elszámoltathatósági kritériumoknak. E feltételek révén biztosítani kell, hogy a járművezető ne tudja a szabadonfutó funkciót kikapcsolni, illetve amennyiben e funkció más módon, pl. az automata sebességváltó intelligens vezérlőstratégiájával vagy bármilyen egyéb berendezéssel kiiktatható, a funkciónak önműködően be kell kapcsolódnia közvetlenül a kikapcsolást követően. A fentiekre való tekintettel és a fenti feltétellel a Bizottság megállapítja, hogy a kérelemben benyújtott információk igazolják a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében, valamint a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 2. és 4. cikkében foglalt feltételek és kritériumok teljesülését.

(6)

Annak megállapításához, hogy ez az innovatív technológia a járművekbe beépítve mekkora szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést tesz lehetővé, meg kell határozni a viszonyítási alapul vett járművet; az innovatív technológiával felszerelt jármű hatékonyságát a 725/2011/EU végrehajtási rendelet 5. és 8. cikkének megfelelő módon e jármű hatékonyságával kell összevetni. A Bizottság szerint olyan járművet lehet megfelelő viszonyítási alapnak tekinteni, amely fel van szerelve szabadonfutó funkcióval, de e funkciója ki van kapcsolva. Amennyiben a szabadonfutó funkció kikapcsolása nem lehetséges, biztosítani kell, hogy a vizsgálati eljárás alatt a szabadonfutó funkció ne lépjen működésbe.

(7)

A kérelmező módszertant dolgozott ki a szabadonfutó technológia használatának tulajdonítható szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vizsgálatára. A képletekben megadott együtthatók közül többet a szabadonfutó technológiát befolyásoló járművezetői magatartás elemzéséből vezettek le. A Bizottság szerint az adatbázis elegendő számú utat tartalmaz annak megállapításához, hogy az innovatív technológiával csökken a járművek szén-dioxid-kibocsátása. Az innovatív technológiának köszönhető szén-dioxid-kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos bizonytalanságok mérsékléséhez azonban ennél több megbízható és független adatra lenne szükség, amelyeknek további elemzéseket is magukban kell foglalniuk arra vonatkozóan, hogy a megtett út mekkora arányban zajlott úgy, hogy a motorhajtómű és az akkumulátor a szokás üzemi hőmérsékletükön működtek, és mekkora arányban zajlott meredek lejtőn, kikapcsolt szabadonfutó funkcióval.

(8)

A szabványos NEDC, illetve a viszonyítási alapul vett jármű vonatkozásában módosított NEDC vizsgálati feltételei mellett keletkező szén-dioxid-kibocsátások különbségének figyelembevétele érdekében átváltási tényezőre van szükség a szén-dioxid-kibocsátás potenciális csökkentésének kiszámításához használt képletekben. Az ágazattal folytatott megbeszélések csak korlátozott mennyiségű információt szolgáltattak a c paraméter (átváltási tényező) szimulációk alapján megállapított értékeivel kapcsolatban. E megbeszélésekből az derült ki, hogy az eredmények eltérőek, és ez a sebességváltó jellemzőire és az egyéb járműparaméterekre vezethető vissza. Ezen adatok alapján úgy tűnik, hogy a c paraméter a 0,96–0,99 tartományba esik. A kérelmező nem nyújtott be meggyőző adatokat a c paraméter konkrét értékére vonatkozóan. Ezért megállapítást nyert, hogy c paraméterként az azonosított tartomány alsó határértéket kell használni, hogy biztonsággal meg lehessen határozni a szén-dioxid-kibocsátás valószínűsíthető csökkentését. A c átváltási tényező értéke tehát 0,96 (és nem 0,97, amint az a kérelemben indoklás nélkül szerepel).

(9)

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének meghatározásában döntő szerep jut a jármű által megtett azon távolságnak, amely alatt a szabadonfutó funkció be volt kapcsolva. Ehhez meg kell határozni a kihasználtsági tényezőt, amely a kérelmező által a járművel szabadonfutó üzemmódban a vizsgálatok során megtett távolságot viszonyítja a módosított NEDC vizsgálati feltételei mellett szabadonfutó üzemmódban megtett távolsághoz. A kérelmező által javasolt érték az 1 volt. A Bizottság által végzett elemzés azt mutatja, hogy ez az érték a benyújtott adatokkal nem támasztható alá. Ha a kihasználtsági tényezőt a kérelmező adatainak felhasználásával határozzuk meg, 0,87-et kapunk. A kérelmező azonban nem nyújtott be elegendő adatot annak igazolására, hogy a szabadonfutó funkció kikapcsolását eredményező egyéb tényezők teljes mértékben figyelembe lettek véve. A fenti bizonytalanságok további kiigazítást tesznek indokolttá, amelynek eredményeként a kihasználtsági tényező 0,8. Ez megfelelő mozgásteret biztosítana a fenti bizonytalanságok és statisztikai szignifikanciájuk figyelembevételére. Amint elegendő megbízható és független adat áll rendelkezésre, a fenti megállapítást felül lehet vizsgálni.

(10)

A Bizottság emellett a kérelmezővel egyetértve indokoltnak tartja a kihasználtsági tényező további kiigazítását az automatikus sebességtartó működésével kapcsolatos jelenlegi feltételezések hiányosságait orvosolandó, hiszen a szabadonfutó funkció nem működik az automatikus sebességtartó bekapcsolása esetén. A kérelmező által benyújtott dokumentáció nem tartalmazott erre vonatkozó információkat. A Bizottság tudomására jutott, hogy az Egyesült Államokban az automatikus sebességtartóval kapcsolatban már végeztek kutatásokat. E kutatások során nyert adatok azt mutatják, hogy azokban a járművekben, amelyekben van automatikus sebességtartó, a megtett távolság mintegy felénél használják. Ez annyit tesz, hogy a kihasználtsági tényezőt el kell osztani kettővel az automatikus sebességtartóval felszerelt járművek esetében. A kérelmező megerősítette ezt a megállapítást, ezért a kihasználtsági tényezőt felére, azaz 0,4-re csökkentettük azon járművek esetében, amelyek rendelkeznek automatikus sebességtartóval. Amint elegendő megbízható és független adat áll rendelkezésre, a fenti megállapítást felül lehet vizsgálni.

(11)

Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a módszertan a kérelemben említett, az S szegmensbe tartozó Porsche márkájú személygépkocsik (sportkupék) tekintetében pontos, megbízható és harmadik felek által is reprodukálható adatokat szolgáltat.

(12)

A Bizottság szerint a kérelmező megfelelő módon igazolta, hogy az innovatív technológia által elért kibocsátáscsökkentés a kérelemben említett, az S szegmensbe tartozó Porsche márkájú személygépkocsik esetében legalább 1 g CO2/km.

(13)

Mivel a szén-dioxid-kibocsátásnak a típusjóváhagyás részeként előírt – a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) és a 692/2008/EK bizottsági rendelet (5) szerinti – vizsgálata nem terjed ki a szabadonfutó funkció hatásaira, a Bizottság elismeri, hogy a standard vizsgálati ciklus a Porsche szabadonfutó funkcióját nem foglalja magában.

(14)

A Bizottság megállapítja, hogy az ellenőrzési jelentést, amely megerősíti a kérelemben szereplő megállapításokat, a TÜV Nord készítette.

(15)

A Bizottság tehát úgy véli, hogy a szóban forgó innovatív technológia jóváhagyásával szemben nem emelhetők kifogások, amennyiben bevezetik a fent említett feltételeket az elszámoltathatóság biztosítására, és kiigazítják a módszertant.

(16)

A 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I., VIII. és IX. melléklete szerinti típus-jóváhagyási dokumentációban feltüntetendő általános ökoinnovációs kód meghatározása céljából meg kell állapítani az e határozattal jóváhagyott innovatív technológia egyedi kódját,

a)

a szabadonfutó funkciót nem lehet kikapcsolni;

b)

amennyiben a funkciót bármilyen más módon kiiktatták, az önműködően bekapcsolódik közvetlenül a kikapcsolást követően.