10.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/1

(1)

A 2011. október 20-án nyilvántartásba vett, a SANI alkalmazáson keresztül benyújtott 2011. október 18-i 6332. sz. értesítéssel Lettország előzetesen értesítette a Bizottságot az A/S Air Baltic Corporationnek („airBaltic” vagy „a társaság”) nyújtott 16 millió LVL (22,65 millió EUR) (2) összegű kölcsönről. A lett hatóságok azt az álláspontot képviselték, hogy a kölcsön nem minősült állami támogatásnak, ugyanakkor a jogbiztonság és az átláthatóság érdekében mégis megtették az előzetes bejelentést. Az előzetes értesítést SA.33799 (2011/PN) hivatkozási számon nyilvántartásba vették.

(2)

2011. október 27-én találkozóra került sor a lett hatóságokkal és a tanácsadóikkal, majd azt követően a lett hatóságok a 2011. november 7-én kelt levelükben további információkat nyújtottak be. A Bizottság további információkat kért 2011. november 16-i, 2011. november 17-i, 2011. december 1-jei és 2011. december 9-i e-mailjében, amelyre a lett hatóságok 2011. november 16-án, 2011. november 22-én, 2011. december 7-én, illetve 2011. december 13-án e-mailben válaszoltak.

(3)

2012. január 4-én Lettország további információkat nyújtott be, és kifejtette, hogy a 16 millió LVL összegű – a fenti 1.1 bekezdésben említett – kölcsönt már 2011. október 21-én, a Bizottság előzetes engedélye nélkül a társaság rendelkezésére bocsátották. Ezen túlmenően Lettország 2011. december 13-án úgy határozott, hogy emeli a társaság tőkéjét, és 2011. december 14-én másodszor is kölcsönt nyújtott az airBalticnak.

(4)

Tekintettel arra, hogy a támogatást már odaítélték a társaságnak, valamint tekintettel a 2012. január 9-én érkezett panaszra (lásd alább az 1.2. szakaszt), a lett hatóságok a 2012. február 21-i e-mailjükben visszavonták az előzetes értesítést. Az SA.33799. (2011/PN) sz. állami támogatás ügyét 2012. február 27-én hivatalosan lezárták.

(5)

2012. január 9-én a SIA Baltijas aviācijas sistēmas nevű magánvállalkozás („BAS” vagy „a panaszos”), az airBaltic korábbi részvényese által benyújtott panasz érkezett a Bizottsághoz a lett állam által az airBalticnak nyújtott állítólagos támogatásokkal kapcsolatban.

(6)

A Bizottság 2012. január 23-án kelt levelében továbbította a panaszt véleményezésre Lettországnak, amely 2012. március 13-án válaszolt. A Bizottság a 2012. május 14-én kelt levelében további információkat kért Lettországtól, amelyeket 2012. július 16-án kapott meg.

(7)

A 2012. július 20-án nyilvántartásba vett, 2012. július 18-án kelt levélben a Bizottsághoz újabb panasz érkezett Inga Piterniece asszonytól, a BAS igazgatótanácsának egykori tagjától a lett állam által az airBaltic részére nyújtott állítólagos további támogatás ügyében. A Bizottság 2012. július 24-i e-mailjében továbbította az újabb panaszt véleményezésre Lettországnak, amely 2012. augusztus 22-én és szeptember 4-én válaszolt.

(8)

A lett hatóságokkal, a tanácsadóikkal és az airBaltic képviselőivel való találkozásra 2012. július 5-én és augusztus 17-én került sor.

(9)

A Bizottság a 2012. november 20-án kelt levelében tájékoztatta Lettországot, hogy a támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott („az eljárás megindításáról szóló határozat”). Lettország a 2013. január 23-án kelt levelében észrevételeket nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban. A Bizottság a 2013. március 6-án kelt levelében információkat kért Lettországtól, amely 2013. április 8-án válaszolt. Ezenkívül 2013. június 25-én találkozóra került sor a lett hatóságokkal, majd Lettország 2013. augusztus 14-én, szeptember 18-án, október 9-én és október 25-én további információkat nyújtott be. 2013. október 22-én, 2013. november 22-én és 2014. január 10-én újabb találkozóra került sor a lett hatóságokkal és a jogi képviselőikkel. Lettország további információkat nyújtott be 2013. november 7-én és 8-án, december 2-án, 13-án és 20-án, valamint 2014. január 28-án és 31-én, február 28-án, március 24-én és 26-án, április 9-én és május 16-án.

(10)

A Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozata 2013. március 8-án került közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket a szóban forgó támogatásokra vonatkozó észrevételeik előterjesztésére.

(11)

A Bizottság észrevételeket kapott a Ryanairtől és az airBaltictól, valamint három személytől az airBaltic hitelezői részéről (FLS, AB Jet és Eurobalt Junipro). A Bizottság továbbította ezeket az észrevételeket Lettországnak, amely lehetőséget kapott rá, hogy reagáljon ezekre; Lettország megjegyzései 2013. május 27-én kelt levelében érkeztek meg.

(12)

Lettország a 2014. július 4-én kelt levelében beleegyezett, hogy lemond az EUMSZ 342. cikkéből eredő jogairól az 1/1958/EK rendelet 3. cikkével kapcsolatban, és elfogadtatja ezt a határozatot, majd angol nyelven értesítést küld róla.

(13)

A lett légi közlekedési piac Lettország uniós csatlakozása óta gyors ütemben bővült. 2003 és 2007 között a rigai nemzetközi repülőtéren az utasszám átlagos éves növekedése – a két célállomás között utazó és az átszálló utasokat is beleértve – elérte a 47 %-ot: az utasok száma körülbelül 700 000-ről (2003) 3,2 millióra (2007) nőtt. A fapados légitársaságok, elsősorban a Ryanair megjelenése hozzájárult a piac növekedéséhez, mert az új útvonalak megnyílásával számottevő új kereslet jelentkezett.

(14)

A 2008–2009. évi globális gazdasági válság súlyosan érintette Lettország gazdasági növekedését és ebből kifolyólag a légi közlekedési piacát. A válság következményeként a két célállomás között utazó utasok száma Lettországban 3,2 millióról (2008) 2,7 millióra (2009) csökkent, noha a teljes utasszám az átszálló utasoknak köszönhetően tovább emelkedett.

(15)

2010-től folytatódott a piac általános növekedése, amely éves szinten átlagosan elérte a 12 %-ot. A két célállomás között utazó utasok száma átlagosan 9 %-kal nőtt évente, az átszálló utasok forgalmának növekedése pedig elérte az évi 18 %-ot. A lett légi közlekedési piac 2012 és 2015 között várhatóan évi 7 %-os növekedést fog mutatni.

(16)

A rigai nemzetközi repülőtér vezető szerepet játszik a balti térségben. 2011-ben hozzávetőlegesen 5,1 millióan utaztak Rigába vagy keltek útra Rigából, ezzel szemben Tallinn esetében ez a szám 1,9 millió, Vilnius esetében pedig 1,7 millió. 2011-ben az airBaltic szállította a Rigán keresztül repülők 66 %-át, míg a Ryanair, a második legnagyobb piaci szereplő és az airBaltic fő vetélytársa az utasok 20 %-át. 15 másik légitársaság üzemeltetett Rigába induló vagy Rigából érkező járatokat (teljes körű szolgáltatásokat nyújtó légitársaságok és fapados légitársaságok), amelyek az utasforgalom 14 %-át bonyolították le (4).

(17)

Az airBaltic 1995-ben alakult a Scandinavian Airlines (SAS) és a lett állam közös vállalkozásaként. 2009 januárjában a SAS eladta a vállalkozásban fennálló teljes részesedését (47,2 %) a BAS-nak.

(18)

A sajtóban megjelent információk alapján úgy tűnik, hogy a BAS magánvállalkozásként került megalapításra, és 2010 decemberéig Bertolt Flick kizárólagos tulajdonában volt, aki ekkor a részvényei 50 %-át átruházta a Bahamákon bejegyzett Taurus Asset Management Fund Ltd-re („Taurus”) (5).

(19)

2011 októberétől az airBaltic részvényei – a Közlekedési Minisztériumon keresztül – a lett állam (52,6 %), valamint a BAS (47,2 %) és az orosz Transaero légitársaság (0,2 %) tulajdonában voltak. Az airBaltic elnöke és vezérigazgatója ekkor Bertolt Flick volt. 2011. november 1-je óta az airBaltic vezérigazgatói pozícióját Martin Gauss, a Malév korábbi vezérigazgatója tölti be.

(20)

A lett hatóságok által nyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy a BAS biztosítékként felajánlotta az airBalticban fennálló részesedését (47,2 %) a Latvijas Krājbankának, a Snoras litván bank lett leányvállalatának (6). 2011. november 16-án a Snoras összeomlott, és államosították (7). 2011. november 17-én a lett Pénz- és Tőkepiaci Bizottság (Finance and Capital Markets Commission, FCMC) elrendelte, hogy a Latvijas Krājbanka 100 000 EUR-t meghaladó összegű banki műveleteit korlátozzák (8). Az FCMC 2011. november 21-i rendeletével a Latvijas Krājbanka működését felfüggesztették, és vagyonkezelőket neveztek ki (9).

(21)

A benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy a BAS elmulasztotta teljesíteni a Latvijas Krājbanka felé fennálló pénzügyi kötelezettségeinek egy részét. Ennek eredményeképpen a Latvijas Krājbanka 2011. november 30-án a korábban a BAS által birtokolt airBaltic-részvényeit egy kivételével névértéken, 224 453 LVL (317 787 EUR) nagyságú összegért eladta a Közlekedési Minisztériumnak (10). Ezzel Lettország részesedése az airBalticban 99,8 %-ra nőtt, miközben a BAS csak egyetlen részvényt tartott meg.

(22)

A sajtóban megjelent információk alapján úgy tűnik, hogy a BAS részvényesei is felajánlották a BAS-részvényeiket biztosítékként a Latvijas Krājbanka számára (11). 2012. február 6-án, a BAS-szal kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárás (12) keretében a Latvijas Krājbanka egyik leányvállalata átvette a BAS részvényeit a korábbi részvényesektől, és új vezetőséget nevezett ki.

(23)

Végezetül 2012. június 8-án a lett állam 1 LVL összegért megvásárolta a BAS egyetlen airBaltic-részvényét. Így ettől az időponttól kezdve a BAS nem rendelkezett részesedéssel az airBalticban (13).

(24)

Az airBaltic pénzügyi helyzetét illetően a lett hatóságok kifejtették, hogy a társaság nehézségei 2008-ban kezdődtek a globális gazdasági recesszió és az olajárak drasztikus emelkedése következtében. Az airBaltic ennek eredményeképpen 2008-ban 28 millió LVL (39,64 millió EUR) veszteséget könyvelt el. A társaság 2009-ben azonban 14 millió LVL (19,82 millió EUR) nyereséggel zárt (14). 2010-ben az airBaltic ismét veszteséges volt (34,2 millió LVL, azaz 48,42 millió EUR). 2011 júniusában a lett gazdasági miniszter azt mondta, hogy az airBaltic 2011 első öt hónapjában 18 millió LVL (25,48 millió EUR) veszteséggel üzemelt, és közel állt a csődhöz (15). Az airBaltic 2011. szeptember 21-én jogvédelemért folyamodott a hitelezőivel szemben (16). A 2011. évi ellenőrzött eredmények szerint a veszteség összege 83,5 millió LVL (118,22 millió EUR).

(25)

2012. augusztus 27-én Lettország felhívást tett közzé, hogy a lehetséges befektetők nyilvánítsák ki az airBaltic tőkéjének egy részvény híján 50 %-a megszerzése iránti érdeklődésüket (17), de más jellegű tranzakciókat sem zártak ki. A befektetők kiválasztásának fő szempontjai a befektető képessége az airBaltic fejlesztésének elősegítésére, a befektető hírneve és tapasztalata, valamint a pénzügyi forrásai. A folyamat a tervek szerint 2014-ig tart.

(26)

Egy 2011. október 3-án kelt megállapodás („a megállapodás”) alapján Lettország beleegyezett, hogy 16 millió LVL (22,65 millió EUR) összegű kölcsönt („az első állami kölcsön”, 1. intézkedés) nyújt az airBalticnak a BAS-tól származó további 14 millió LVL (19,82 millió EUR) nagyságú kölcsön („a BAS-kölcsön”) mellett. A két kölcsön feltételei kapcsolódtak egymáshoz és azonosak voltak, és a kezdeti kamatlábat [11–13] (18) %-ban állapították meg. Ugyanakkor az airBalticnak szánt kölcsön nyújtásakor a BAS lemondott arról a jogáról, hogy fedezet mellett biztosítsa ezt a kölcsönt.

(27)

A megállapodás azt is kimondta, hogy legkésőbb 2011. december 15-ig az állam további, meghatározatlan összegű, a szavazati jogával arányos nagyságú kölcsönt nyújt az airBalticnak az első állami kölcsön feltételeivel megegyező feltételek mellett. Mindkét állami kölcsönt tőkésíteni kívánták, amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek, többek között, ha az airBaltic igazgatótanácsa jóváhagyja az üzleti/szerkezetátalakítási tervet.

(28)

A megállapodás 7. cikke rendelkezett az airBaltic jövőbeli tőkeemelésének feltételeiről. Különösen a 7.3. cikk mondta ki, hogy „az állami kölcsön és a BAS-kölcsön […] hozzáadódhat a tőkésít+endő összeghez”. A 7.4. cikk értelmében a BAS vállalta, hogy a kölcsön tőkésítésére és a tőkeemelésre szavaz. Arra az esetre, ha a BAS nem teljesíti a kötelezettségvállalásait, a 7.4. cikk feljogosította az államot arra, hogy 1 LVL összegért megvásárolja a BAS airBaltic-részvényeit (19).

(29)

Lettország 2011. október 21-én nyújtotta az első állami kölcsönt az airBalticnak (lásd fent a (3) preambulumbekezdést). A BAS 2011. november 1-jén nyújtotta a BAS-kölcsönt.

(30)

2011. december 13-án, miután Lettország részesedése az airBalticban 99,8 %-ra nőtt (lásd fent a (21) preambulumbekezdést), a lett kormány úgy határozott, hogy jóváhagyja az első állami kölcsön kamatlábának [11–13] %-ról [2–4] %-ra való csökkentését. Mivel az első állami kölcsön és a BAS-kölcsön összefüggött egymással (lásd fent a (26) preambulumbekezdést), ez utóbbira is ugyanazt a kamatlábat alkalmazták.

(31)

2011. december 13-án, az első állami kölcsön kamatlábának csökkentésével egyidejűleg (lásd fent a (30) preambulumbekezdést) a lett kormány úgy határozott, hogy két részletben 67 millió LVL (94,86 millió EUR) összegű átváltható kölcsönt nyújt az airBalticnak [9–11] %-os kamatláb mellett („második állami kölcsön”, 2. intézkedés) (20).

(32)

A második állami kölcsön 41,6 millió LVL (58,89 millió EUR) nagyságú első részlete a 2011. december 14-i megállapodás értelmében azonnal az airBaltic rendelkezésére állt. A 25,4 millió LVL (35,96 millió EUR) nagyságú második részlet 2012. december 14-én, az eljárás megindításáról szóló határozat Bizottság általi elfogadását követően vált elérhetővé a társaság számára.

(33)

Az airBaltic részvényeseinek 2011. december 22-i közgyűlésén a lett állam és a BAS (bár ekkor már csak egyetlen részvénnyel rendelkezett a társaságban) megállapodott egy 110 millió LVL (155,74 millió EUR) összegű tőkeemelésről („tőkeemelés”, 3. intézkedés). Ezt az első állami kölcsön, a második állami kölcsön első részlete és a BAS-kölcsön tőkésítésével kívánták elérni a BAS 37,7 millió LVL (53,38 millió EUR) összegű, készpénzben történő hozzájárulása mellett.

(34)

A lett állam 2011. december 29-én végrehajtotta az airBaltic tőkeemelésében való részvételére vonatkozó határozatát, és tőkésítette az első állami kölcsönt és a második állami kölcsön első részletét.

(35)

A lett Közlekedési Minisztérium a 2012. január 4-én kelt levelében arra kérte a BAS-t, hogy a BAS-kölcsön tőkésítésével és a készpénzinjekcióval járuljon hozzá a tőkeemeléshez. A lett hatóságok kérései ellenére úgy tűnt, hogy a BAS nem kívánja teljesíteni a részvényesi közgyűlésen elfogadott megállapodást. A 2012. január 6. és 26. között kelt leveleiben a BAS kifogásolta, hogy az állam megvásárolta a Latvijas Krājbankától a korábban a BAS által birtokolt airBaltic-részvényeket (lásd fent a (21) preambulumbekezdést), és kérte, hogy az állam ne hozzon határozatokat az airBaltic tőkéjének megváltoztatásáról. 2012. január 19-én az FCMC hivatalosan megtiltotta a BAS-nak és az airBalticnak, hogy a BAS-kölcsön a tőkeemelés részét képezze.

(36)

2012. január 30-ig, azaz a tőkeemeléssel kapcsolatos jegyzési időszak első szakaszának végéig a BAS nem tőkésítette a kölcsönt, és készpénzinjekcióra sem került sor.

(37)

A Bizottsághoz 2012. január 9-én benyújtott panasz az első és második állami kölcsönre, valamint a tőkeemelésre vonatkozott. Ezenkívül a BAS panasszal élt két másik olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely potenciálisan állami támogatást jelentett az airBaltic számára: az állam 2010 áprilisában kamatszelvény nélküli kötvényeket vásárolt az airBaltictól (4. intézkedés), valamint 2011. november 21-én és 22-én a Latvijas Krājbanka 2,8 millió EUR nagyságú összeget fizetett az airBalticnak (5. intézkedés).

(38)

Lettország kifejtette, hogy a 4. intézkedés részeként az airBaltic akkori fő részvényesei, azaz a lett állam és a BAS 30 millió LVL (42,47 millió EUR) értékben kamatszelvény nélküli kötvényeket vásároltak az airBaltictól. Lettország kötvényeit nem közvetlenül a Közlekedési Minisztérium (az airBaltic-részvények tényleges tulajdonosa) jegyezte, hanem a Lett Állami Rádió- és Televízióközpont (Latvian State Radio and Television Centre, LVRTC), egy 100 %-ban állami tulajdonban lévő vállalat. Lettország és a BAS a részesedése arányában, darabonként 1 LVL névértéken, kamat nélkül vásárolta meg a kötvényeket. Ennek eredményeképpen a lett állam körülbelül 15,78 millió LVL (22,34 millió EUR), a BAS pedig körülbelül 14,22 millió LVL (20,13 millió EUR) értékű kamatszelvény nélküli kötvényt vásárolt az airBaltictól. A kötvényeket 2015. július 1-jén, kötvényenként egy részvény alapon kívánják tőkésíteni.

(39)

Az 5. intézkedéssel kapcsolatban a lett hatóságok kifejtették, hogy 2011. november 21-én és 22-én a panaszos állításaival ellentétben nem került sor kifizetésre az airBaltic részére. Ugyanakkor az airBaltic három fizetési meghagyást nyújtott be a Latvijas Krājbankának azt megelőzően, hogy az FCMC 2011. november 17-én határozatot hozott a Latvijas Krājbanka 100 000 EUR-tmeghaladó összegű banki műveleteinek korlátozásáról, valamint a Latvijas Krājbanka valamennyi tevékenységének 2011. november 21-vel történő beszüntetéséről (lásd fent a (20) preambulumbekezdést). Ezeket a meghagyásokat a Latvijas Krājbanka napokkal később teljesítette. Az érintett banki műveletek a 2011. november 25-én történt, […] millió USD összegű kifizetés az IATA Clearing House-nak és […] millió EUR összegű kifizetés a rigai nemzetközi repülőtérnek, valamint a 2011. november 30-án történt, […] millió EUR összegű átutalás az airBaltic Swedbankban vezetett bankszámlájára.

(40)

2012 márciusában az airBaltic elfogadta a reShape című tervet. A terv számos intézkedést tartalmaz, többek között hatékonyabb repülőgépek vásárlását (21) és egyes útvonalak megszüntetését, ami lehetővé tenné, hogy a realista és az optimista forgatókönyv szerint a társaság 2014-ben elérje a megtérülési szintet. Ugyanakkor a pesszimista forgatókönyv szerint az airBaltic kamatfizetés és adózás előtti eredménye (EBIT) legalább 2016-ig negatív lesz.

(41)

A reShape terv szerint a társaságnak eddig nyújtott 83 millió LVL (117,51 millió EUR) nagyságú összegen (22) túl további [45–55] millió LVL ([64–78] millió EUR) nagyságú összegre lesz szükség […] a reális forgatókönyv szerint. Ez az összeg az optimista forgatókönyv szerint [5–15] millió LVL ([7–21] millió EUR) nagyságú összegre csökken, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont [135–145] millió LVL ([192–206] millió EUR) összegre nő.

(42)

Lettország és a BAS mellett számos további befektető is szerepelt a megállapodást kötő felek között. Ezek a befektetők megállapodtak abban, hogy kettő, egyenként 35 millió EUR nagyságú szindikált hitelt nyújtanak az airBalticnak [5–7] % nagyságú kezdeti kamatláb mellett. Az 1. számú szindikált hitelt a Latvijas Krājbanka és a Snoras litván bank fogja nyújtani. A 2. számú szindikált hitelt több társaság, köztük a Taurus fogja biztosítani. A szindikált hitelek az érintett magánbefektetők airBaltickal szembeni követeléseinek megújítását célozták meg. Arra az esetre, ha a BAS nem teljesíti a megállapodásban vállalt kötelezettségeit, az airBalticnak a 2. számú szindikált hitelt nyújtó befektetők (köztük a Taurus, a BAS részvényese) a megállapodás 7.4. cikkével összhangban megállapodtak, hogy „1 LVL összegért az államra vagy az általa megnevezett társaságra ruházzák a […] fennálló 2. számú [szindikált] hitelből származó valamennyi követelésüket”.

(43)

2012. július 18-án újabb panasz érkezett a Bizottsághoz (lásd fent a (7) preambulumbekezdést) a befektetőknek a megállapodás 7.4. cikke értelmében fennálló kötelezettsége vonatkozásában, miszerint mindössze 1 LVL összegért az államra vagy az általa megnevezett társaságra ruházzák a 2. számú szindikált hitelből származó valamennyi követelésüket (lásd fent a (28) preambulumbekezdést). A panaszos azt állítja, hogy a lett állam a 2012. február 9-én és 2012. június 12-én kelt levelében úgy határozott, hogy az airBalticnak nyújtandó 2. számú szindikált hitel részét képező 5 millió EUR összegű (azaz a Taurusnak a 35 millió EUR nagyságú teljes hitelhez történő hozzájárulását jelentő) követelést 1 LVL összegért az airBalticra engedményezi (6. intézkedés).

(44)

2012. november 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást. Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság arra az előzetes álláspontra jutott, hogy az airBaltic az említett intézkedések meghozatalakor nehéz helyzetben lévő cégnek számított. Emellett kifejezte kétségeit a vizsgált hat intézkedéssel kapcsolatban, és azt az előzetes következtetést vonta le, hogy mindegyik állami támogatásnak minősül.

(45)

A Bizottság először megállapította, hogy az állam az első állami kölcsönt (1. intézkedés) a BAS-kölcsönnel egyidejűleg – a részesedésük arányában – és azonos feltételek mellett biztosította, ami első látásra azt sugallná, hogy a két kölcsönt egyenlő feltételek mellett nyújtották. A Bizottság ugyanakkor megállapította, hogy az első állami kölcsönt és a BAS-kölcsönt önállóan nem, csak a megállapodás rendelkezéseinek összefüggésében vizsgálhatja meg. Ennek megfelelően a Bizottság megállapította, hogy a megállapodásból nem következett az, hogy a BAS-nak a BAS-kölcsönön felül átváltható kölcsönt is kellett volna nyújtania az airBalticnak a második állami kölcsön mellett, valamint azt, hogy az állam olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek eltértek a BAS által vállalt kötelezettségektől, és gazdaságilag jelentősebbek voltak. A Bizottság azt is megállapította, hogy a BAS-nak az airBalticba történő befektetésről szóló határozatát úgy hozták meg, hogy a közigazgatási szervek már jelezték hajlandóságukat a társaság pénzügyi támogatására.

(46)

Az első állami kölcsön kamatlábának, valamint a kamatláb 2011 decemberében történt [5–15] százalékpontos csökkentésének (lásd fent a (30) preambulumbekezdést) vonatkozásában a Bizottság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az airBaltic akkori jelentős nehézségeit tekintve a kamatlábak megfelelnének a piaci viszonyoknak.

(47)

A második állami kölcsön (2. intézkedés) vonatkozásában a Bizottság először megállapította, hogy már a megállapodásban is szó volt róla, jóllehet az összeget nem határozták meg, és számos tényezőtől tették függővé. A Bizottság szerint a második állami kölcsön nem tekinthető egyenlő alapon nyújtott kölcsönnek, mert – Lettország érvelésével ellentétben – nem következett a megállapodásból, hogy a BAS-nak is átváltható kölcsönt kell nyújtania az airBalticnak a BAS-kölcsönön felül. Ezenkívül a Bizottság kiemelte, hogy amikor Lettország az airBalticnak nyújtandó második állami kölcsönről határozott, a BAS részéről valószínűtlen volt az egyidejűség, mert nem állt fenn semmilyen kötelezettsége arra nézve, hogy további kölcsönt nyújtson az airBalticnak.

(48)

A második állami kölcsön kamatlábát (9–11 %) illetően a Bizottság kifejezte kételyeit azzal kapcsolatban, hogy egy magánbefektető adott-e volna kölcsönt a társaságnak ilyen kamatláb mellett, tekintve az airBaltic nehézségeit és azt a tényt, hogy ugyanazt a biztosítékot használták, mint az első állami kölcsön esetében.

(49)

A 2011. december 22-én elfogadott tőkeemelést (3. intézkedés) illetően a Bizottság megállapította, hogy a feltőkésítésről szóló határozat elfogadása idején a BAS már csak egyetlen airBaltic-részvénnyel rendelkezett (mert az állam megvásárolta őket a Latvijas Krājbankától). Ennek eredményeképpen az állam részesedése a társaságban 99,8 %-ra nőtt (lásd fent a (21) preambulumbekezdést). Az átváltás ezért csekély gazdasági jelentőséggel bírt a BAS számára, amelyet – a korábbi részesedésének visszaszerzése érdekében – nemcsak arra kértek, hogy alakítsa tőkévé a BAS-kölcsönt, hanem arra is, hogy 37,7 millió LVL (53,38 millió EUR) készpénzt fektessen be, mindezt úgy, hogy a társaság nehézségeit tekintve korlátozott volt annak a lehetősége, hogy rövid vagy középtávon megtérüljön a saját tőke. Emellett a Bizottság kételyeit fejezte ki a 3. intézkedés tényleges dátumával kapcsolatban.

(50)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a BAS-nak és az államnak adott időszakon belül – feltehetően 2012. január 30-ig, azaz a tőkeemelés jegyzési időszaka első szakaszának lezárultáig – kellett végrehajtania az airBalticba történő tőkeinjekciót. Az állam ezt 2011. december 29-én vagy 30-án megtette, a BAS ugyanakkor végül soha nem alakította tőkévé a kölcsönt, és nem került sor a készpénzinjekcióra. A Bizottság szerint a kölcsönök tőkévé alakítását megelőzően Lettországnak várnia kellett volna, és ésszerű mértékben meg kellett volna győződnie arról, hogy a BAS is hasonlóképpen fog eljárni. A Bizottság ennek alapján úgy ítélte meg, hogy a 3. intézkedés nem felelt meg a piacgazdasági befektető elvének.

(51)

A 30 millió LVL (42,47 millió EUR) értékű kamatszelvény nélküli kötvénynek az airBaltictól 2010 áprilisában történt megvásárlását (4. intézkedés) illetően a Bizottság kiemelte, hogy a jellegük szempontjából ezek a kötvények tőkeinjekciónak felelnek meg. Mivel kezdettől fogva kizárták a nyereségességet, hiszen a kötvények kamatmentesek voltak, és mivel a társaság nehézségeit, a légi közlekedési ágazat helyzetét és a társaságot újra nyereségessé tévő terv akkori hiányát tekintve valószínűtlennek tűnt, hogy a tőkésítés hozzájárulna a jövőbeli nyereségességhez, a Bizottság kifejezte a kételyeit azzal kapcsolatban, hogy a 4. intézkedés megfelelt-e a piaci viszonyoknak. Emellett a Bizottság nem tudta kizárni azt a lehetőséget, hogy a BAS azért vásárolta meg a kötvényeket, mert a kötvények kibocsátását megelőzően Lettország nagy érdeklődést tanúsított az airBaltic iránt.

(52)

A Latvijas Krājbanka általi kifizetett 2,8 millió EUR nagyságú összeget (5. intézkedés) illetően a Bizottság nem tudta teljes bizonyossággal megállapítani, hogy – a kifizetések időpontjában – a Latvijas Krājbanka mint 100 %-ban állami tulajdonú bank lépései függetlenek voltak-e az állam lépéseitől. E a tekintetben a Bizottság megállapította, hogy Lettország nem szolgált bizonyítékkal arra nézve, hogy az airBaltic még azelőtt benyújtotta a fizetési és átutalási meghagyásokat, hogy az FCMC 2011. november 17-én úgy határozott, korlátozza az ügyfelenként 100 000 EUR-t meghaladó összegű banki műveleteket.

(53)

Végezetül az airBalticra engedményezett 5 millió EUR nagyságú követelést (6. intézkedés) illetően a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában kifejtette, hogy a megállapodás 7.4. cikke alapján Lettország úgy határozott, hogy az airBalticnak nyújtandó, 5 millió EUR összegű, a 2. számú szindikált hitel részét jelentő követelést (amelyet a Taurus biztosított a 35 millió EUR teljes összegből) 1 LVL fejében az airBalticra kívánják engedményezni. A Bizottság kiemelte, hogy gazdasági szempontból ez a művelet nagyon hasonló a követelésekről való lemondáshoz, és ezzel Lettország felmentette az airBalticot az alól a kötelezettsége alól, hogy kamatot fizessen és visszafizesse a 2. számú szindikált hitel egy részét a követelés tulajdonosának. Emellett a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a 6. intézkedés nem felelt meg a piacgazdasági befektető elvének, mivel az airBaltic a megállapodás értelmében nem jogosult a hitelre 1 LVL összegért.

(54)

A 2. számú szindikált hitel részét képező, összesen 30 millió LVL (42,47 millió EUR) összegű további követelést (lásd fent a (42) preambulumbekezdést) illetően a Bizottság megállapította, hogy a fenti érvelés értelemszerűen ezekre a követelésekre is vonatkozik.

(55)

A Bizottság ezért arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a vizsgált hat intézkedés jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség és felfüggesztési kötelezettség megsértésével hozták őket.

(56)

A Bizottság emellett hangot adott a kételyeinek azzal kapcsolatban, hogy a vizsgált hat intézkedés összeegyeztethető-e a belső piaccal, különösen mivel a lett hatóságok nem adták meg az összeegyeztethetőség lehetséges indokait. Az összeegyeztethetőség lehetséges indokainak vonatkozásában a Bizottság – az airBaltic nehéz helyzetére való tekintettel – előzetesen úgy vélte, hogy csak az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások alapján (23) nyújtott állami támogatásra vonatkozó kritériumok alkalmazandók. E tekintetben az akkor rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy vélte, hogy a megmentési támogatás feltételei nem teljesültek, és a reShape terv nem tartalmazta az ahhoz szükséges elemeket, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatások 3.2. szakasza értelmében szerkezetátalakítási tervnek tekintsék.

(57)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozattal kapcsolatos észrevételeiben Lettország megállapítja, hogy az 1., 2., 3. és 6. intézkedés összefügg egymással és a megállapodásból fakad, ezért alapvetően egyazon pénzügyi tranzakció részét képezik, amelyet a megállapodás hatálybalépésének időpontja (2011. október 3.) vonatkozásában kell vizsgálni. Ennek alapján Lettország azt a következtetést vonja le, hogy ezen intézkedések vonatkozásában egyidejűség áll fenn, és megfelelnek a piacgazdasági befektető elvének, ezért nem minősülnek állami támogatásnak.

(58)

Lettország azt állítja, hogy a BAS kezdeményezte a megállapodás megkötését és valójában felkérte az államot, hogy vegyen részt a tőkeemelésben. Az állam végül beleegyezett a befektetésbe a megállapodásban meghatározott szigorú feltételek mellett. A megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme az állam és a BAS körülbelül 100 millió LVL (141,58 millió EUR) összegű, két szakaszban megvalósuló befektetése: i. 30 millió LVL (42,47 millió EUR) az első állami kölcsön és a BAS-kölcsön formájában; valamint ii. körülbelül 70 millió LVL (99,1 millió EUR), amelyet az állam és a BAS a részesedése arányában biztosít. Lettország szerint ezért a BAS-nak szerződéses kötelezettsége volt, hogy a részesedése arányában további tőkét injektáljon az airBalticba. Lettország a megállapodás 7.2. cikkéből vonja le ezt a következtetést, amely cikk kimondja, hogy az állam egy második kölcsönt nyújt az airBalticnak „a szavazati joga arányában”, ami Lettország álláspontja szerint azt jelenti, hogy a BAS is készpénzinjekcióra kötelezett a részesedése arányában.

(59)

Lettország azt is megállapítja, hogy a megállapodás számos rendkívüli intézkedést tartalmaz, amelyek célja az állam pénzügyi érdekeinek védelme abban az esetben, ha a BAS nem teljesíti a kötelezettségeit: i. az államnak joga van arra, hogy 1 LVL összegért megvásárolja a részvényeket a BAS-tól; ii. az airBalticnak a 2. számú szindikált hitelt nyújtó magánbefektetők kötelesek az airBaltickal szembeni követeléseiket bizonyos körülmények között az államra engedményezni; és iii. a befektetők kötelesek kárpótolni az airBalticot bizonyos mérlegen kívüli, hozzávetőleg […] millió EUR nagyságú kötelezettségekért (24). Lettország szerint az, hogy a BAS és a befektetők elfogadták ezeket a rendkívüli intézkedéseket azt bizonyítja, hogy a befektetők meg voltak győződve arról, hogy a BAS teljesíti a kötelezettségeit. Ennek alapján Lettország úgy ítéli meg, hogy az 1., 2. és 3. intézkedés együtt jár, és megfelel a piacgazdasági befektető elvének. Emellett mivel a 6. intézkedés a rendkívüli intézkedések folyománya, Lettország szerint ez sem minősül állami támogatásnak.

(60)

Emellett az 1. intézkedés vonatkozásában Lettország hozzáteszi, hogy a kamatláb összhangban volt a piacgazdasági befektető elvével és a referencia-kamatlábról szóló közleménnyel (25), és azzal érvel, hogy a kamatláb [11–13] %-ról [2–4] %-ra való csökkentése gazdaságilag ésszerű döntés volt az állam részéről annak érdekében, hogy csökkentsék az (ekkor már 99,8 %-ban birtokolt) airBaltic finanszírozási költségeit. A 2. intézkedés vonatkozásában Lettország úgy véli, hogy a kamatláb összhangban volt a piacgazdasági befektető elvével.

(61)

A 3. intézkedés vonatkozásában a lett hatóságok azzal érvelnek, hogy az első állami kölcsön, valamint a második állami kölcsön első részletének tőkésítésére a BAS egyidejű határozata alapján került sor, amelyet a BAS az airBaltic 2011. december 22-i. részvényesi közgyűlésén a BAS-kölcsön tőkésítéséről és a 37,7 millió LVL (53,38 millió EUR) összegű készpénzinjekcióról hozott. A lett hatóságok ismét hangsúlyozzák, hogy az 1., a 2. és a 3. intézkedést nem önmagában kell vizsgálni, hanem kizárólag a tágabb tranzakcióval összefüggésben, amelynek elválaszthatatlan részét képezik. Mivel a BAS és az állam egyidejűleg egyezett meg ebben a tranzakcióban, Lettország kizárja az állami támogatás jelenlétét. Lettország továbbá azt állítja, nem számít, hogy a BAS nem teljesítette a kötelezettségvállalását a határidőn belül (azaz 2012. január 30-ig), és az államnak nem volt más választása, mint tőkésíteni az első állami kölcsönt és a második állami kölcsön első részletét, amit 2011. december 29-én meg is tett. Lettország emellett kifejti, hogy az állam minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalása teljesítésére kényszerítse a BAS-t.

(62)

A 6. intézkedés vonatkozásában Lettország hozzáteszi, hogy a követeléseknek az airBalticra történő engedményezése a megállapodás 7.4. cikkében előrevetített intézkedések következménye. Lettország szerint ez biztosítja, hogy a teljes megállapodás egyenlő alapon született, mert a követelésnek az airBalticra történő engedményezése garantálja, hogy a magánbefektetők arányosan hozzájárulnak az airBalticba történő pénzügyi injekcióhoz.

(63)

A 4. intézkedés vonatkozásában Lettország úgy véli, hogy a kamatszelvény nélküli kötvényeket az állam és a BAS egyidejűleg és azonos feltételek mellett bocsátotta ki, ezért kizárja, hogy állami támogatásra került volna sor. Lettország azt is kifejti, hogy a kötvények kibocsátására vonatkozó határozatot a BAS kezdeményezésére hozták meg. Azzal kapcsolatban, hogy ezek a kötvények nem jártak nyereséggel, Lettország azt állítja, hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie az úgynevezett „tulajdonosi hatás”-t, valamint azt, hogy az államot az airBaltic részvényeseként más indokok vezérelték, mint egy külső befektetőt.

(64)

Végezetül az 5. intézkedés vonatkozásában Lettország úgy véli, hogy az nem érintett állami forrásokat és az FCMC intézkedései semmi esetre sem tulajdoníthatók az államnak.

(65)

Mivel Lettország úgy vélte, hogy nem került sor állami támogatásra, először nem hozott fel érveket amellett, hogy ezek az intézkedések összeegyeztethetőek a belső piaccal. Ugyanakkor a hivatalos vizsgálati eljárás során Lettország ismertette az ezzel kapcsolatos érvelését, és megállapította, hogy ha sor is került állami támogatásra, az a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás értelmében összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatás.

(66)

Ezek alapján Lettország 2013 decemberében benyújtott egy szerkezetátalakítási tervet, amely szerint az airBaltic szerkezetátalakítása 2011 áprilisában vette kezdetét, amikor a terv első változatát benyújtották a társaság vezetőségének. Ez a dokumentum megnevezte az airBaltic néhány gyengeségét, és megállapította, hogy [175–185] millió EUR összegű tőkére van szükség. 2012 márciusában a terv első változatából született a reShape terv, amely Lettország szerint a 2013 decemberében benyújtott szerkezetátalakítási terv előzetes lépését jelentette.

(67)

A szerkezetátalakítási terv ötéves szerkezetátalakítást irányoz elő 2011 áprilisától 2016 áprilisáig, amelynek teljes költsége [150–170] millió LVL ([214–242] millió EUR). A szerkezetátalakítási terv háromféle szerkezetátalakítási intézkedést irányoz elő: i. a meglévő járatokkal kapcsolatos bevételek és kiadások optimalizálása; ii. a hálózat átalakítása, amelynek eredményeként változások történnek a célállomások, a járatok gyakorisága és a menetrend tekintetében; valamint iii. a hálózat és a flotta optimalizálása. A szerkezetátalakítási terv összesen 26 kezdeményezést tartalmaz a bevételeket és a kiadásokat illetően, amelyekhez további kezdeményezések társulnak a hálózat átalakítása és a flotta megújítása terén. Az airBaltic életképességének helyreállítását tekintve a terv azzal számol, hogy a társaság ezekkel a kezdeményezésekkel 2014-ben eléri a megtérülési küszöböt, és azt követően nyereséges marad, miközben az EBIT 2014-ben eléri az [1–3] millió LVL ([1,4–4,2] millió EUR), 2016-ban pedig a [9–12] millió LVL ([12,8–17] millió EUR) összeget. A szerkezetátalakítási terv emellett realista, pesszimista és optimista forgatókönyv alapján készült felülvizsgált pénzügyi előrejelzéseket is tartalmaz, amely forgatókönyvekről érzékenységi elemzések is készültek a kockázatok és a lehetséges hatásuk felmérése érdekében..

(68)

A terv ezen túl számos kompenzációs intézkedést javasol: i. a flotta 27 %-os csökkentése; ii. 14 nyereséges útvonal feladása; és iii. […] résidőpár feladása koordinált repülőtereken. 2011 és 2016 között az airBaltic [17–20] %-kal fogja csökkenteni a kapacitását az ASK tekintetében (26) (csak a nyereséges útvonalakat tekintve ez [7–10] %). Lettország szerint az ilyen mértékű kapacitáscsökkentés megfelelne a múltbeli eseteknek. A szerkezetátalakítási terv emellett tartalmazza […] résidőpár feladását, mivel több útvonalat megszüntetnek.

(69)

A szerkezetátalakítási terv 150–170 millió LVL-re ([214–242] millió EUR) becsüli a szerkezetátalakítás költségeit, amelyet harmadik felek által biztosított kölcsönök visszafizetésére, az egyes légi járművek forgalomból való kivonásából és ártalmatlanításából fakadó veszteségek kompenzálására, végkielégítésekre, új légi járművek vásárlására stb. fognak fordítani.

(70)

A szerkezetátalakítás teljes költségeit tekintve a szerkezetátalakítási terv szerint az airBaltic tervezett saját hozzájárulása [100–110] millió LVL ([141–155] millió EUR), azaz a szerkezetátalakítás teljes költségének [60–70] %-a. A szerkezetátalakítási terv szerint a saját hozzájárulás forrásai a magánbefektetők pénzügyi injekciói (többek között likviditási keret és előlegfizetés), magánkölcsönök, egy új légi járművekre vonatkozó lízingszerződés és az adósságok részleges leírása két bank részéről.

(71)

A hivatalos vizsgálati eljárás során a Bizottság észrevételeket kapott a Ryanairtől és az airBaltictól, valamint három személytől az airBaltic hitelezői részéről.

(72)

A Ryanair egyetért a Bizottság előzetes megállapításával, miszerint a vizsgált intézkedések nincsenek összhangban a piacgazdasági befektető elvével, és összeegyeztethetetlenek a belső piaccal. A Ryanair azonban azt állítja, hogy a Bizottságnak a piacgazdasági befektető elvéről szóló vizsgálata nem volt teljes körű az eljárás megindításáról szóló határozatában, mert a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy egy magánbefektető az airBaltic felszámolása mellett döntött volna-e a további tőkebefektetés helyett (27). A Ryanair emellett azt állítja, hogy a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló határozatában meg kellett volna vizsgálnia, vajon az airBaltic felszámolása nyereségesebb volt-e az állam számára, mint további pénzügyi támogatások biztosítása. A Ryanair úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy észrevételeket fűzzön a reShape tervhez, mégis kifejezésre juttatja a kételyeit azzal kapcsolatban, vajon újra nyereséges lesz-e az airBaltic, és úgy ítéli meg, hogy a társaságot likvidálni kellett volna.

(73)

A Ryanair azt is állítja, hogy az airBalticnak nyújtott bármilyen támogatás károsan befolyásolná a piaci helyzetét, mert a Ryanair 13 Rigából induló útvonalat üzemeltet, amelyeknek több mint fele esetében közvetlen versenyben áll az airBaltickal.

(74)

Az airBaltic kihangsúlyozza az észrevételeiben, hogy a társaság nehéz helyzete az előző vezetőség munkájára és arra vezethető vissza, hogy Flick úr, aki – az airBaltic szerint – kizárólag egy terjeszkedésen és nem a nyereségességen alapuló kereskedelmi stratégiára összpontosított, 2011 októberét megelőzően sajnálatos döntéseket hozott. Az airBaltic emellett kifejti, hogy a társaság korábbi vezetősége számos előnytelen szerződést kötött és üzleti szempontból ésszerűtlen tranzakciókat hajtott végre, miközben átláthatatlan vállalati és szervezeti felépítést hozott létre.

(75)

Ugyancsak az airBaltic szerint, amikor Lettország úgy határozott, hogy részt vesz a megállapodásban és végrehajtja azt, ésszerű magánbefektetőként viselkedett. Az airBaltic megállapítja, hogy Lettország és a BAS befektetésére egyidejűleg került sor, és komoly áldozatokat követelt a BAS-tól és más magánbefektetőktől. Ezen túlmenően a megállapodás elégséges biztosítékot tartalmazott arra nézve, hogy Lettország érdekei teljes körű védelmet élveznek a BAS-szal szemben; ezeknek a biztosítékoknak az alkalmazása – az airBaltic szerint – ésszerűbb volt Lettország számára, mint a befektetési kötelezettségvállalásainak megszegése, annak következtében pedig a társaság csődjének előidézése, a meglévő részvényesek tulajdonosi tőkeértékének megsemmisítése és a magánbefektetők kárigényeinek elszenvedése. Ezek alapján az airBaltic azt a következtetést vonja le, hogy Lettországnak a megállapodás megkötésére vonatkozó határozata nem tartalmaz állami támogatási elemeket.

(76)

Annak vonatkozásában, hogy az állam 2010 áprilisában kamatszelvény nélküli kötvényeket vásárolt az airBaltictól (4. intézkedés), az airBaltic azon a véleményen van, hogy ez gazdaságilag ésszerű lépés volt, illetve az állam és a BAS teljes mértékben egyidejű befektetéséről van szó, ezért kizárja az állami támogatás meglétét. A Latvijas Krājbanka által a 2011. november 21-én és 22-én az airBalticnak fizetett 2,8 millió EUR (5. intézkedés) vonatkozásában az airBaltic úgy véli, hogy ezek a határozatok az airBaltic működése során születettek és magánforrásokat érintenek, ezért kizárható az állami források jelenléte.

(77)

Az airBaltic végezetül kiemeli a szerepét abban, hogy összeköttetést biztosított Lettország és az EU többi része között, és információkkal szolgál a reShape tervnek a társaság új vezetősége általi végrehajtásával kapcsolatban.

(78)

A három személy által az airBaltic hitelezői nevében tett észrevételek hasonló felépítést követnek. A hitelezők általánosságban panaszt emelnek az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyát képző intézkedésekkel, különösen a 6. intézkedéssel kapcsolatban. Emellett hivatkoznak az airBaltic bizonyos kifizetetlen adósságaira, amelyek nyilvánvalóan a megállapodásból fakadnak, és amelyek állítólag néhány hitelező fizetésképtelenségéhez vezettek.

(79)

A harmadik felek észrevételeivel kapcsolatos megjegyzéseiben Lettország egyért az airBaltickal abban, hogy a vizsgált intézkedések nem jelentettek állami támogatást.

(80)

A Ryanair észrevételeit illetően Lettország megjegyzi, hogy a Ryanair által hivatkozott esetjog – amely azt sugallja, hogy az államnak a pénzügyi támogatás helyett likvidálnia kellett volna az airBalticot – nem alkalmazandó, mert abban az időpontban az állam csupán a részvényese, nem pedig a fő hitelezője volt az airBalticnak. Lettország szerint a magánhitelezői teszt ebben az esetben nem alkalmas arra, hogy megítéljék az állam befektetési döntéseinek ésszerűségét. Lettország emellett azt állítja, hogy amikor a megállapodás mellett döntött, a rövid távú veszteségeket választotta a hosszú távú nyereségesség érdekében, és ezeket a befektetési döntéseket a BAS kezdeményezésére hozták. Lettország azt is megállapítja, hogy az airBaltic veszteségeit csökkentették, és a Ryanair érvelését alaptalannak tartja és elutasítja.

(81)

Lettország végezetül a három személynek az airBaltic hitelezői nevében tett észrevételeit illetően úgy véli, hogy azok nem kapcsolódnak az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő intézkedésekhez, és úgy tűnik, az volt a céljuk, hogy javítsák a hitelezők pozícióját az airBaltickal folytatott kereskedelmi perekben.

(82)

Ez a határozat kiindulásképpen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás (lásd alább a 7.1. szakaszt) értelmében az airBaltic nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e. Ezt követően elemzi, hogy a vizsgált intézkedések vajon az airBalticnak nyújtott állami támogatásnak minősülnek-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (lásd alább a 7.2. szakaszt), és vajon az ilyen támogatás jogszerű-e (lásd alább a 7.3. szakaszt), illetve összeegyeztethető-e a belső piaccal (lásd alább a 7.4. szakaszt).

(83)

Ahogy az az eljárás megindításáról szóló határozatban már szerepel, a lett hatóságok kifejtik, hogy az airBaltic 2008-ban került nehéz helyzetbe a globális gazdasági recesszió és az olajárak drasztikus emelkedése következtében. Ennek eredményeképpen az airBaltic 2008-ban 28 millió LVL (39,64 millió EUR) veszteséget könyvelt el. A társaság 2009-ben 6 millió LVL (8,49 millió EUR) nyereséggel zárt. Az airBaltic 2010-ben azonban ismét veszteséges volt, és ez a 34,2 millió LVL (48,42 millió EUR) veszteség 2011-ben 84,7 millió LVL (119,2 millió EUR) összegre nőtt. A Bizottság emlékeztet rá, hogy a lett gazdasági miniszter 2011 júniusában azt állította, hogy az airBaltic a csőd szélén áll (28), a sajtó pedig arról tudósított, hogy a társaság 2011. szeptember 21-én a hitelezőkkel szembeni jogvédelemért folyamodott (29).

(84)

Az airBaltic auditált éves pénzügyi beszámolói szerint a társaság 2009 és 2012 között negatív saját tőkével rendelkezett, amelynek összege ráadásul minden évben emelkedett. Az airBaltic 2009-ben valójában 19,2 millió LVL (27,18 millió EUR) nagyságú negatív saját tőkével rendelkezett, amely 2010-ben 23,3 millió LVL (32,99 millió EUR), 2011-ben 105,6 millió LVL (149,51 millió EUR), majd 2012-ben 125,1 millió LVL (177,12 millió EUR) negatív összegre emelkedett.

Táblázat

Az airBaltic legfontosabb pénzügyi adatai 2007 és 2011. június között (ezer LVL)

(85)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 10. pontjának c) bekezdése kimondja, hogy egy vállalkozás akkor van nehéz helyzetben, ha „a hazai jog szerint […] megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás kritériumainak”. Úgy tűnik, ez jellemző az airBalticra legalább 2011. szeptember 21-e óta – ha nem korábban kezdődően –, amikor is jogvédelemért folyamodott a hitelezőivel szemben. A Bizottság azonban megállapítja, hogy a bíróság néhány nappal később állítólag elutasította a jogvédelmet, nyilvánvalóan a Lettország és a BAS közötti tárgyalások miatt, amelyek a megállapodással zárultak. Ettől függetlenül a Bizottság úgy véli, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 11. pontja értelmében az airBaltic mindenesetre nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül.

(86)

Ezen rendelkezés értelmében egy vállalkozás akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, „ha egy vállalkozás nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték”. A fenti táblázatból egyértelműen kiderül, hogy az airBaltic (2009 kivételével) 2008 óta veszteséges. Úgy tűnik azonban, hogy az airBaltic 2009-ben csak az üzemanyagárak rendkívüli zuhanása miatt volt képes nyereséget termelni. Ezért, ahogy az eljárás megindításáról szóló határozatban is szerepel, úgy tűnik, hogy a 2009. évi nyereségesség a rendkívüli körülményeknek köszönhető egyszeri eset volt, és nem strukturális tendencia. A társaság adósságai és pénzügyi kiadásai jelentősen nőttek 2008 és 2009, illetve különösen 2009 és 2010 között, amikor a pénzügyi kiadások 3,8 millió LVL (5,38 millió EUR) nagyságú összegről 17,4 millió LVL (24,64 millió EUR) nagyságú összegre emelkedtek (30). Ennek eredményeként továbbá az airBaltic kiadásokkal kapcsolatos változói évi [5–10] %-kal nőttek, azaz gyorsabban, mint a bevételekkel kapcsolatos változók, amelyek évi [2–7] %-os ütemben emelkedtek. Végezetül a Bizottság ismét hangsúlyozza az eljárás megindításáról szóló határozat megállapítását, miszerint az airBaltic veszteségei olyan mértéket öltöttek, hogy a negatív saját tőke 2010-ben elérte a hozzávetőleg 23,3 millió LVL (32,99 millió EUR) nagyságú összeget, amely a 2011-ben bekövetkezett további veszteségek hatására 105,6 millió LVL (149,51 millió EUR) nagyságú összegre nőtt. Valamennyi fent említett tényező figyelembevételével úgy tűnik, hogy teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 11. pontjának kritériumai.

(87)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás értelmében az airBaltic legalább 2011-től nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt.

(88)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(89)

Az állami támogatás esetleges jelenlétének megállapítása érdekében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy mind a hat vizsgált intézkedés esetében teljesülnek-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt halmozott feltételek (azaz az állami forrásokból történő kifizetés, a szelektív előny, a verseny potenciális torzulása és annak az EU-n belüli kereskedelemre gyakorolt hatása).

(90)

Lettország azzal érvel, hogy az 1. intézkedést a 2., 3. és 6. intézkedéssel együtt kell értékelni, mert egy időben, 2011. október 3-án állapodtak meg róluk, amikor Lettország és a BAS is az airBaltic fő részvényese volt.

(91)

A Bizottság egyetért a lett hatóságokkal abban, hogy az első állami kölcsön (1. intézkedés) és a BAS-kölcsön nem értékelhető egymástól függetlenül, ezért a mindkét kölcsön alapját képező megállapodás összefüggésében kell megvizsgálni őket. Ugyanakkor a Bizottság nem ért egyet Lettország azon érvelésével, hogy a többi intézkedést egyetlen tranzakcióként kell vizsgálni.

(92)

A Bizottság úgy véli, hogy 2011. október 3-án, a megállapodás megkötésekor a BAS és az állam teljes bizonyossággal kötelezettséget vállalt arra, hogy az első állami kölcsönt (1. intézkedés) és a BAS-kölcsönt rendelkezésre bocsátja. Ezért elmondható, hogy ezekről az intézkedésekről azon a napon egyeztek meg. Ugyanakkor a második állami kölcsön (2. intézkedés) és a tőkeemelés (3. intézkedés) pontos összege nem állapítható meg teljes bizonyossággal a megállapodásban szereplő információkból. A 2. intézkedés vonatkozásában a megállapodás csak azt mondja ki, hogy Lettország a részesedése arányában nyújt kölcsönt, de ezt nem számszerűsíti. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a megállapodás 7.1. cikke kimondja, hogy a saját tőke várható növekedése (az első és második állami kölcsön, valamint a BAS-kölcsön tőkésítése, illetve a BAS további készpénz-hozzájárulása eredményeként) nem haladja meg a 100 millió LVL (141,58 millió EUR) összeget. Ugyanakkor a következőket kell megállapítani. Először is a megállapodásban csak az első állami kölcsön (16 millió LVL) és a BAS-kölcsön (14 millió LVL) szerepelt számszerűsített formában. A 100 millió LVL nagyságú összeg mindössze előrejelzés volt, becslés arra nézve, hogy a saját tőke milyen emelése lehet szükséges vagy várható az év végére; a sajáttőke-emelés összege nem került egyértelműen meghatározásra a megállapodásban. A sajáttőke-emelés tényleges összege, amelyről 2011 decemberében megállapodtak, 110 millió LVL volt (lásd fent a (33) preambulumbekezdést), azaz több, mint amit a megállapodás előrevetített. A Bizottság úgy véli, hogy a 2. és 3. intézkedés összegét 2011. október 3-án nem határozták meg, illetve az nem volt megállapítható.

(93)

A Bizottság a 6. intézkedés vonatkozásában hasonlóképpen megállapítja, hogy amikor 2011. október 3-án megkötötték a megállapodást, az állam nem tudta, vajon szükség lesz-e arra, hogy a megállapodás 7.4. cikkéhez folyamodjon, és engedményeztetnie kell-e majd a magánbefektetők követeléseit a saját részére. Emellett az állam nem volt köteles az airBaltic részére engedményezni a 2. számú szindikált hitelből származó követeléseket. A magánbefektetők követeléseinek az állam részére történő engedményezése puszta eshetőség volt annak függvényében, hogy a BAS nem teljesíti a megállapodásban foglalt kötelezettségeit, ami olyasmi, amit 2011. október 3-án nem tudhattak, és amit nem volt okuk gyanítani. Ezért a 6. intézkedés nem tekinthető a megállapodás aláírásakor biztosított intézkedésnek, és nem tekinthető az első állami kölcsönnel és a BAS-kölcsönnel egyidejű intézkedésnek.

(94)

Emellett Lettország azt állítja, hogy a magánbefektetői követelések többségének, amelyeket meg kívántak újítani a két szindikált hitelben, nem volt biztosítéka, és ha az állam hagyta volna, hogy a társaság csődbe menjen, a magánbefektetők kártérítésért perelték volna az államot, ami nagyobb költséggel járt volna az állam számára, mint ha biztosítja az intézkedések fennmaradó részét az airBaltic számára.

(95)

A Bizottság álláspontja szerint az az állítás, miszerint a magánbefektetők kártérítésért perelték volna az államot, pusztán feltételezés, és semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Emellett semmi sem utal arra, hogy Lettország valóban figyelembe vette ezeket a megfontolásokat az airBalticnak nyújtott támogatás biztosításakor.

(96)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a lett hatóságok érvelése az egyidejűségről nem állja meg a helyét. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az 1., 2., 3. és 6. intézkedés nem tekinthető egyetlen, 2011. október 3-án eldöntött tranzakciónak, ezért külön vizsgálja meg őket.

(97)

A Bizottság megállapítja, hogy az első állami kölcsönt közvetlenül Lettország biztosította az Államkincstáron keresztül a Közlekedési Minisztérium kérésére. Ez kifejezetten szerepel a megállapodásban. Ezért egyértelmű, hogy az 1. intézkedés állami forrásokat érint, és az államnak tulajdonítható. Lettország nem vitatja ezt a megállapítást.

(98)

Annak vizsgálata érdekében, hogy az 1. intézkedés jogszerűtlen szelektív előnyhöz juttatta-e az airBalticot, a Bizottság először megállapítja, hogy az első állami kölcsönről és a BAS-kölcsönről 2011. október 3-án, azaz a megállapodás aláírásának napján állapodtak meg. Ekkor Lettország és a BAS volt a társaság fő részvényese, és a részesedésük (külön-külön 52,6 % és 47,2 %) arányában biztosították a kölcsönt, azonos, egymással összefüggő feltételek mellett.

(99)

Ahogy az a fenti (45) preambulumbekezdésben szerepel, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában megállapította, hogy a BAS azért döntött az airBalticba történő befektetés mellett, mert befolyásolhatta az a tény, hogy a hatóságok hajlandóak pénzügyi támogatást nyújtani a társaságnak. Ugyanakkor bár a lett kormány kinyilvánította érdeklődését az iránt, hogy az airBaltic maradjon a nemzeti légi társaság (31), a Bizottság megállapítja, hogy a lett állam által nyújtott támogatás egyeztetések tárgyát képezte, továbbra is határozatlan volt, és feltételekhez kötötték. Ennek alapján a Bizottság nem tudja kizárni, hogy az első állami kölcsönt és a BAS-kölcsönt egyidejűleg nyújtották, kizárva ezzel az állami támogatás jelenlétét. Ahogyan a Törvényszék egyértelművé tette, „önmagában az egyidejűség még jelentős mértékű magánbefektetések esetében sem lehet elegendő az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás hiányának anélkül történő megállapításához, hogy figyelembe vennék az egyéb releváns ténybeli vagy jogi körülményeket” (32).

(100)

A Bizottság ezért azt is megvizsgálta, hogy az első állami kölcsön (és a BAS-kölcsön) [11–13] %-os kamatlába megfelel-e a piaci viszonyoknak.

(101)

A hivatalos vizsgálati eljárás során Lettország bizonyítékokat nyújtott be a fedezet (védjegyek és követelések) értékével kapcsolatban, amelyet a társaság 2011 nyarán kezdődött könyvvizsgálatának részeként a […] független könyvvizsgáló állapított meg. Mivel a követelések (2011. szeptember 30-tól) a vonatkozó pénzügyi információk részét képezték, ezért ezek szintén a(z) […] által végzett vizsgálat tárgyát képezték. A védjegyeket illetően a védjegyek értéke azon az áron alapult, amelyért az airBaltic visszavásárolta őket a BAS-tól. A fedezet felszámolási értékének meghatározása céljából Lettország […] % leszámítolási kamatlábat alkalmazott a Lett Államkincstár belső biztosítékértékelési módszereinek megfelelően, ami a Bizottság véleménye szerint megfelelő a fedezet jellegét tekintve. Ennek alapján a fedezet felszámolási értéke [15–25] millió LVL ([21,3–35,5] millió EUR), ami [15–25] %-kal több, mint az első állami kölcsön összege.

(102)

Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy az első állami kölcsön jelentős biztosítékának tekintetében a [11–13] %-os kamatláb alkalmazása összhangban áll a referencia-kamatlábról szóló közleménnyel (33). Azt az állítást, miszerint a [11–13] %-os kamatláb megfelelt a piaci viszonyoknak, megerősíti továbbá az a tény, hogy a BAS (egy magánbefektető) lemondott arról a jogáról, hogy biztosítékkal fedezett kölcsönt adjon (lásd fent a (26) preambulumbekezdést): a BAS-kölcsön ezért kockázatosabb volt, mint az állami kölcsön, mégis ugyanolyan kamatláb mellett biztosították.

(103)

A biztosítékkal történő fedezés és a kamatláb mértékét figyelembe véve a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az 1. intézkedés nem jelentett szelektív előnyt az airBaltic számára, és kizárható az állami támogatás jelenléte, és nem szükséges tovább vizsgálni, hogy teljesül-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő többi halmozott feltétel (34).

(104)

2011. december 13-án, azaz amint Lettországnak az airBalticban való részesedése 99,8 %-ra emelkedett (lásd fent a (21) preambulumbekezdést), a lett kormány úgy határozott, hogy jóváhagyja az első állami kölcsön – és így a BAS-kölcsön – kamatlábának a kockázati prémiumnak megfelelő, [9–11] százalékpontos, [11–13] %-ról [2–4] %-ra történő csökkentését.

(105)

Lettország a kamatláb csökkentése indokoltan történt, mert a kölcsön kockázatmentes volt, tekintve, hogy a fedezet felszámolási értéke a becslések szerint [15–25] millió LVL ([21,3–35,5] millió EUR) volt, ami [15–25] %-kal több, mint az első állami kölcsön összege (lásd fent a (101) preambulumbekezdést).

(106)

A Bizottságot nem győzte meg Lettország érvelése, miszerint az állam a kamatláb csökkentésével csökkentette az airBaltic, az akkor szinte teljes egészében az állam tulajdonában (99,8 %) lévő társaság finanszírozási költségeit (mivel a BAS-kölcsön kamatlába is csökkentésre került). Ez – Lettország szerint – ésszerű döntés volt az állam részéről, mert a kamat formájában elmaradt állami bevételeket kompenzálta az az előny, amelyhez az állam az airBaltic fő részvényeseként jutott azáltal, hogy a társaságnak alacsonyabb kamatot kellett fizetnie.

(107)

Másrészről a Bizottság emlékeztet arra, hogy az első állami kölcsön és a BAS-kölcsön biztosításának idején a megállapodás kimondta, hogy mindkét kölcsön feltételei azonosak és összefüggnek egymással, ezért az egyik kölcsön változása ugyanolyan változáshoz vezetne a másik kölcsönben is. A kamatláb csökkentése ezért mindkét kölcsönt érinti, és változatlanul fennáll a kölcsön nagy értékű biztosítékkal történő fedezete, valamint az a tény, hogy a BAS-kölcsön fedezetlen volt. Mivel a BAS előre beleegyezett, hogy a BAS-kölcsön feltételeit az első állami kölcsön feltételeihez köti, a Bizottságnak nincs oka azt hinni, hogy ez a döntés nem felel meg a piaci viszonyoknak.

(108)

Ezek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az 1. intézkedés a kamatláb csökkentésének figyelembevételével sem juttatta szelektív előnyhöz az airBalticot, és kizárható az állami támogatás jelenléte.

(109)

A második állami kölcsönt közvetlenül Lettország nyújtotta az Államkincstáron keresztül a lett kormány 2011. december 13-i határozata alapján, amely felhatalmazta a Pénzügyminisztériumot, hogy 67 millió LVL (94,86 millió EUR) átváltható kölcsönt biztosítson az airBalticnak az állami költségvetésből. A 2. intézkedéshez ezért állami forrásokat vettek igénybe, és az intézkedés az államnak tulajdonítható.

(110)

A Bizottság megjegyzi, hogy a második állami kölcsön biztosításának időpontjára, azaz 2011. december 13-ára a BAS egyetlen részvény kivételével a teljes részesedését elvesztette az airBalticban, amely így 99,8 %-ban az állam tulajdonában volt. Az állam és a BAS ezért a továbbiakban nem töltött be ugyanolyan pozíciót részvényesként.

(111)

Lettország azt állítja, hogy a megállapodás 7.2. cikke értelmében, amely kimondja, hogy Lettország „a részesedése arányában” nyújt kölcsönt az airBaltic számára, a BAS köteles volt pénzügyi támogatást nyújtani az airBalticnak a részvényei számának megfelelő összegben. A BAS-nak ezt a 2011. decemberi tőkeinjekció időpontjában, készpénz formájában kellett megtennie. A Bizottság azonban megállapítja, hogy 2011. december 13-án a BAS mindössze egyetlen airBaltic-részvénnyel rendelkezett. Ebből következik, hogy az államnak körültekintő piacgazdasági befektetőként kellett volna eljárnia, és meg kellett volna vizsgálnia, hogy tekintettel a részesedésbeli változásokra, ösztönözte-e valami a BAS-t arra, hogy készpénzt injektáljon a társaságba a tőkeemelés időpontjában. Az állam valójában előre látta ezt a lehetőséget, és számos rendkívüli intézkedést belevett a megállapodásba – különösen a 7.4. cikkbe – arra az esetre, ha a BAS elmulasztaná teljesíteni a kötelezettségvállalásait. Továbbá ahogy Lettország elismeri, a második állami kölcsön második részletét el kívánták engedni, amennyiben a BAS nem nyújtana további pénzügyi támogatást.

(112)

A megállapodás 7.4. cikke felruházta az államot azzal a joggal, hogy 1 LVL összegért megvásárolja a BAS valamennyi airBaltic-részvényét. A megállapodás aláírásakor ez garanciát jelentett az állam számára arra nézve, hogy a BAS teljesíti a kötelezettségvállalásait, különben elveszítené valamennyi airBaltic-részvényét. A helyzet ugyanakkor radikálisan megváltozott 2011. november 30-án, amikor a Latvijas Krājbanka egy részvény kivételével eladta a BAS airBaltic-részvényeit a lett államnak (lásd fent a (21) preambulumbekezdést). Ebben az összefüggésben a 7.4. cikk értelmét vesztette. Egyetlen részvény birtokában a BAS-nak valóban kevés ösztönzése volt a kötelezettségei teljesítésére: a teljesítés elmulasztása mindössze annyit jelentene, hogy elveszítené az egyetlen megmaradt airBaltic-részvényét. Egy körültekintő piaci szereplő gondosan mérlegelte volna, hogy az új körülmények között további pénzügyi támogatást nyújtson-e az airBalticnak, és legalább biztosítékot kért volna a másik féltől (azaz a BAS-tól) arra, hogy az valóban nyújtana pénzügyi támogatást a társaságnak. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy valószínűtlen, hogy a BAS ilyen biztosítékot adott volna, hiszen igen tekintélyes összeget kellett volna befektetnie – az esetleges eredeti becslésekhez képest sokkal nagyobbat –, hogy visszaszerezze a korábbi 47,2 %-os részesedését vagy egyéb jelentősebb részesedést szerezzen az airBalticban.

(113)

Lettország arra is rámutat, hogy a második állami kölcsönt piaci feltételek mellett biztosították, kizárva ezzel az airBalticnak juttatott esetleges jogtalan előnyöket.

(114)

A fedezetet illetően Lettország megállapította, hogy a második állami kölcsönt ugyanolyan fedezet, azaz az airBaltic követelései és védjegyei mellett nyújtották, mint az első állami kölcsönt. Ahogy az a (101) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a fedezet felszámolási értékét [15–25] millió LVL ([21,3–35,5] millió EUR) összegre becsülték. Ezért úgy tűnik, hogy a második állami kölcsön esetén rendelkezésre álló fedezet mértéke alacsony. Továbbá nincs ok azt feltételezni, hogy egy piaci magánszereplő elfogadná, hogy az első állami kölcsön esetében már meglévő biztosíték összegét legalább 100 % alá csökkentsék.

(115)

Annak érdekében, hogy meggyőződjön a második állami kölcsön első részlete esetében alkalmazott kamatláb piaci megfelelőségéről, a Bizottság a lehető legjobb rendelkezésre álló mutatóként a referencia-kamatlábról szóló közleményből származó kamatlábat fogja figyelembe venni. 2011. december 13-án Lettországban 2,2 % volt az alapkamatláb. Ehhez a kedvezményezett minősítése és a kölcsön fedezettsége függvényében kamatfelár adódik hozzá. Ahogy az előző bekezdésben szerepel, a fedezet mértéke alacsony volt. Tekintettel az airBaltic akkori nehéz helyzetére, a referencia-kamatlábról szóló közleményből következik, hogy 1 000 bázispontnak megfelelő kamatfelárat kell hozzáadni az alapkamatlábhoz, amely így 12,2 %-ra nő. Ezért úgy tűnik, hogy a második állami kölcsön első részletének [9–11] % mértékű kamatlába nem felel meg a piaci viszonyoknak.

(116)

A második állami kölcsön második részletét 2012. december 14-én, [6–8] %-os kamatláb mellett bocsátották a társaság rendelkezésére. Lettország azt állítja, hogy ez a kamatláb magasabb, mint a referencia-kamatlábról szóló közlemény szerinti kamatláb, ezért megfelel a piacgazdasági befektető elvének.

(117)

A referencia-kamatlábról szóló közlemény szerint 2012. december 14-én 1,91 % volt a lett alapkamatláb. Az ehhez az alapkamatlábhoz adandó kamatfelár a kedvezményezett minősítésétől és a fedezet mértékétől függ. Ahogy az a 7.1. szakaszban kifejtésre került, a Bizottság úgy véli, hogy az airBaltic legalább 2011 óta nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült. Emellett az airBaltic követelései és védjegyei a második részlet fedezetéül szolgáltak. A fedezet elégtelenségével kapcsolatos érvelés értelemszerűen alkalmazandó, ezért 1 000 bázispontnak megfelelő kamatfelárat kell hozzáadni az alapkamatlábhoz. Az így kapott referencia-kamatláb 11,91 %, ami jóval magasabb az alkalmazott [6–8] %-nál.

(118)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság úgy véli, hogy egy körültekintő piacgazdasági szereplő nem biztosította volna a második állami kölcsönt az airBaltic részére.

(119)

Ennek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a 2. intézkedés jogosulatlan előnyhöz juttatta az airBalticot. Ez az előny a jellegét tekintve szelektív, mert az airBaltic volt az egyetlen kedvezményezettje.

(120)

A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, vajon valószínű volt-e, hogy a 2. intézkedés torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet azáltal, hogy előnyhöz juttatja az airBalticot az állami támogatásban nem részesülő versenytársaival szemben. Egyértelműnek tűnik, hogy a 2. intézkedés képes volt befolyásolni az EU-n belüli kereskedelmet és versenyt, mert az airBaltic más uniós légitársaságok vetélytársa, különösen a légi közlekedés liberalizációja harmadik szakaszának („harmadik csomag”) 1993. január 1-jén történt hatálybalépése óta. Emellett az EU-n belüli viszonylag rövidebb távolságokra történő utazás szempontjából a légi közlekedés a közúti és vasúti közlekedés vetélytársa, ezért a közúti és vasúti szolgáltatók is érintettek lehetnek.

(121)

A 2. intézkedés így lehetővé tette, hogy az airBaltic folytassa a működését, és ne kelljen szembenéznie a nehéz pénzügyi helyzetből általában fakadó következményekkel. A fenti megfontolások alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a 2. intézkedés állami támogatást jelentett az airBaltic javára.

(122)

Ahogy az fent kifejtésre került, az első állami kölcsön és a második állami kölcsön első részlete állami forrásokat érintett, és az államnak tulajdonítható. A tőkésítésükről a lett Közlekedési Minisztérium határozott, amely 2011. november 30. óta az airBaltic részvényeinek 99,8 %-val rendelkezett. Ezért a 3. intézkedéshez is állami forrásokat vettek igénybe, és az intézkedés az államnak tulajdonítható.

(123)

A Bizottság nem osztja a lett hatóságok véleményét, miszerint a 3. intézkedés nem jelentett állami támogatást. Először is a Bizottság újra kihangsúlyozza, hogy a 7.2.1. szakaszban foglalt következtetések érvényesek a 3. intézkedésre. A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a 3. intézkedést nem 2011. december 22-én (azaz az airBaltic részvényesi közgyűlésének napján), hanem 2011. december 29-én, a kölcsönök állam általi tőkésítésének napján hajtották végre. A lett hatóságok által a hivatalos vizsgálati eljárás során nyújtott információk szerint a vonatkozó szabályok értelmében a BAS-nak és az államnak 2012. január 30-ig formalizálnia kellett az airBaltic részvényesi közgyűlésén hozott tőkésítési határozatot.

(124)

A Bizottság azt is megállapítja, hogy 2011. december 29-én Lettország ésszerűen kételkedhetett abban, hogy a BAS hajlandó lesz teljesíteni a kötelezettségvállalásait. A BAS már korábban jelezte, hogy nem tőkésíti az általa nyújtott kölcsönt: Lettország is elismeri, hogy a második állami kölcsön második részlete, amelyről 2011. december 13-án határoztak, pontosan azt az eshetőséget célozta meg, hogy a BAS nem teljesíti majd a kötelezettségvállalásait. Ezenkívül 2011. november 30. óta az állam és a BAS már nem ugyanolyan pozíciót töltött be részvényesként, mert a BAS egyetlen részvény kivételével a teljes részesedését elvesztette az airBalticban, és a társaság 99,8 %-ban az állam tulajdonában volt.

(125)

Ezeket a fejleményeket tekintve az államnak az állami kölcsönök tőkésítését megelőzően arra kellett volna következtetnie a BAS fellépéséből – vagy legalább gyanakodnia kellett volna rá –, hogy a BAS-nak nem áll szándékában teljesítenie a kötelezettségeit (lásd fent a (35) preambulumbekezdést). Emellett mivel a BAS egyetlen részvény kivételével valamennyi airBaltic-részvényét elveszítette, a megállapodás 7.4. cikke értelmében biztosított megoldás – miszerint az államnak joga van megvásárolni a BAS valamennyi airBaltic-részvényét 1 LVL összegért – értelmét veszítette: az állam elveszítette azt az eszközt, amellyel a kötelezettségvállalása betartására kényszeríthette volna a BAS-t.

(126)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy egy körültekintő piacgazdasági szereplő nem tőkésítette volna a kölcsönöket azt megelőzően, hogy meggyőződött volna arról, hogy a másik fél tőkésíti az általa nyújtott kölcsönt és készpénzt injektál be, és ebben az összefüggésben gondosan megvizsgálta volna, mi ösztönzi a másik felet arra, hogy teljesítse a kötelezettségvállalásait.

(127)

Ezenkívül a Bizottság megjegyzi, hogy a BAS akkor sem szerezte volna vissza a korábbi részesedését az airBalticban, ha betartja a részvényesek közgyűlésén született megállapodást. A 47,2 %-os részesedés eléréséhez a BAS-nak sokkal nagyobb összeget kellett volna befektetnie, mint amekkorában a közgyűlésen megállapodtak. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az államnak, ha a piacgazdasági befektető elvének megfelelően jár el, gondosan mérlegelnie kellett volna, hogy a BAS fog-e jelentős összeget – 37,7 millió LVL (53,38 millió EUR) nagyságú BAS-kölcsönt és készpénzt – befektetni annak érdekében, hogy az airBalticban kisebbségi részesedést szerezzen.

(128)

További érvként Lettország kifejti, hogy a BAS-nak a készpénzinjekcióra és a BAS-kölcsön tőkésítésére vonatkozó kötelezettségét megerősítette az a garancia, amelyet Vlagyimir Antonov orosz vállalkozó adott, aki beleegyezett a szükséges kifizetésekbe a BAS nevében (35). Ugyanakkor a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a valóságban soha nem került sor erre a garanciavállalásra.

(129)

Lettország arra is rámutat, hogy 2011. december 13-án az állami kölcsönök tőkésítésére vonatkozó, a megállapodás 7.2. cikke által előírt előfeltételek teljesítésre kerültek, amikor bemutatásra került az az üzleti terv, amelynek alapján az airBaltic 2015-ben ismét nyereséges lesz, és azt állítja, hogy az állami kölcsönök tőkésítésére vonatkozó határozat ezért megfelelt a piacgazdasági befektető elvének. A Bizottságot azonban nem győzték meg Lettország érvei, mivel a terv hiányos volt, és egy ésszerűen eljáró magánbefektető nem injektált volna ez alapján jelentős összegű tőkét egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásba.

(130)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy Lettország nem egyenlő feltételek mellett járt el, amikor tőkésítette az általa nyújtott kölcsönöket és ezáltal növelte az airBaltic tőkéjét. Az állam eljárása továbbá nem felelt meg a piacgazdasági szereplő tesztnek. Az airBaltic ezért jogosulatlan előnyhöz jutott a 3. intézkedés révén, amely szelektív, mivel a társaság volt az egyedüli kedvezményezettje.

(131)

A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, vajon valószínű volt-e, hogy a 3. intézkedés torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet azáltal, hogy előnyhöz juttatja az airBalticot az állami támogatásban nem részesülő versenytársaival szemben. Értelemszerűen a fenti (120) preambulumbekezdésben levont következtetések alkalmazandók.

(132)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az első állami kölcsön, valamint a második állami kölcsön első részletének tőkésítése az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást jelentett az airBaltic részére.

(133)

Ahogy az eljárás megindításáról szóló határozatban szerepel, a kamatszelvény nélküli kötvények adásvételét formalizáló 2010. április 30-i megállapodásból következik, hogy a vevő, az LVRTC (lásd fent a (38) preambulumbekezdést), a lett állam nevében járt el. Emellett Lettország azt állította, hogy az LVRTC költségvetési okokból vásárolta meg a kötvényeket. Ezért egyértelmű, hogy a 4. intézkedéshez állami forrásokat használtak fel, és az intézkedés az államnak tulajdonítható, amit Lettország sem vitat.

(134)

A hivatalos vizsgálati eljárás során Lettország bizonyítékokat nyújtott be arra nézve, hogy az állam és a BAS is az airBalticban való részesedése arányában vásárolt kötvényeket, azonos feltételek mellett. Emellett úgy tűnik, hogy az állam 2010 áprilisa előtt nem nyújtott támogatást az airBalticnak, míg a BAS jelentős összegeket fektetett be a társaságba a fent említett dátumot megelőzően. Végezetül a vizsgálat során megállapításra került, hogy a kötvények kibocsátására vonatkozó megállapodást a BAS és az airBaltic vezetősége kezdeményezésére hozták, amely már 2009 áprilisában és júniusában javasolta az államnak a társaság tőkéjének a részesedésük arányában történő emelését.

(135)

Ahogy az eljárás megindításáról szóló határozatában hangsúlyozásra került, a Bizottság úgy véli, hogy a kamatszelvény nélküli kötvények vásárlása nem tipikus befektetés egy körültekintő piaci szereplő részéről. Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy ebben az időben Lettország és a BAS volt az airBaltic fő részvényese, és a befektetési döntésüket ennek alapján, nem pedig egy teljesen külső befektető szempontjából kell megvizsgálni. Ésszerűnek tűnik az a következtetés, hogy az airBaltic tulajdonosai ebben az időben nem rövid távú nyereségre törekedtek, hanem a társaság felszínen tartása állt érdekükben.

(136)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy Lettország körültekintő piaci szereplőként járt el, amikor a magánbefektető BAS-szal együtt kamatszelvény nélküli kötvényeket vásárolt. A Bizottság ezért a 4. intézkedés vonatkozásában kizárja a jogosulatlan előny meglétét, és az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított további halmozott feltételek vizsgálata az állami támogatást illetően felesleges.

(137)

Az 5. intézkedés a 2,8 millió EUR nagyságú összegnek a Latvijas Krājbanka által az airBaltic részére 2011. november 21-én és 22-én történt kifizetése. Ahogy az a fenti (39) preambulumbekezdésben kifejtésre került, az airBaltic három fizetési meghagyást nyújtott be a Latvijas Krājbankának azt megelőzően, hogy az FCMC 2011. november 17-én határozatot hozott a 100 000 EUR-t meghaladó összegű banki műveletek korlátozásáról, illetve 2011. november 21-én a Latvijas Krājbanka tevékenységének teljes beszüntetéséről. Lettország úgy véli, hogy nem került sor állami források felhasználására, mivel a műveletek három olyan fizetési meghagyáshoz kapcsolódtak, amelyet az airBaltic az IATA Clearing House-nak és a rigai nemzetközi repülőtérnek, valamint egy másik bankban vezetett alternatív airBaltic-bankszámlával kapcsolatban nyújtott be (lásd fent a (39) preambulumbekezdést). Lettország szerint ezek csupán az airBaltic magánforrásait érintő általános banki műveletek voltak. Lettország azt is állítja, hogy az FCMC határozatai nem tulajdoníthatók az államnak.

(138)

Lettország kifejtette, hogy az átutalás az airBaltic által azelőtt benyújtott fizetési meghagyásokra vezethető vissza, hogy az FCMC 2011. november 21-én elrendelte a Latvijas Krājbanka tevékenységének felfüggesztését. A Latvijas Krājbanka 2011. november 25-én és 30-án hajtotta végre a tranzakciókat.

(139)

Ezen túlmenően az FCMC-ről szóló, 2000. június 1-jei törvény értelmében az FCMC anélkül hozza meg a döntéseit, hogy figyelembe kellene vennie bármely más közigazgatási szerv előírásait vagy utasításait. Emellett az FCMC finanszírozása független az államtól, mivel az FCMC tevékenységeit a lett pénzügyi és tőkepiacokon aktív felek által fizetett összegekből finanszírozzák. A vonatkozó törvényekből az is kitűnik, hogy az állam nem vesz részt az FCMC-nek a hitelintézetek felügyeletére vonatkozó hatáskörének és jogainak gyakorlásában.

(140)

A beterjesztett bizonyítékok alapján a Bizottság úgy véli, hogy az FCMC által kijelölt vagyonkezelők az államtól függetlenül jártak el, így a tevékenységük nem tulajdonítható a lett államnak.

(141)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az 5. intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem jelentett állami támogatást.

(142)

Az ezzel kapcsolatban 2012. július 18-án érkezett panasz hivatkozik a befektetőknek a megállapodás 7.4. cikke értelmében fennálló kötelezettségére, amely szerint a 2. számú szindikált hitelből származó fennálló követeléseket – bizonyos feltételek mellett –1 LVL összegért átadják az államnak vagy egy általa kijelölt vállalkozásnak (lásd fent a (42) preambulumbekezdést).

(143)

A megállapodás 7.4. cikkének megfelelően a Taurus 1 LVL összegért Lettországra engedményezte az airBaltickal szembeni, 5 millió EUR nagyságú követelését. Lettország ezt követően az airBalticra engedményezte a követelést.

(144)

A fennmaradó, 30 millió LVL (42,47 millió EUR) összegű követeléseket illetően, amelyeket a 2. számú szindikált hitel keretében kívántak megújítani, a lett hatóságok a 2012. február 9-én kelt levelükben arra kérték a befektetőket, hogy 1 LVL összegért engedményezzék számukra a követeléseiket. Lettország továbbá keresetet nyújtott be három befektetővel szemben a rigai regionális bíróságon, hogy érvényesítse a megállapodás 7.4. cikkét. Lettország kinyilvánította azt a szándékát, hogy ezeket a követeléseket szintén az airBalticra engedményezze.

(145)

Lettország azt állítja, hogy az 5 millió EUR nagyságú követelésnek az airBalticra történő engedményezése rendkívüli intézkedés volt, amellyel az állam pénzügyi érdekeit kívánták megvédeni, valamint a megállapodás értelmében egyenlő feltételek mellett nyújtott intézkedésnek tekintendő, így kizárja az állami támogatás meglétét.

(146)

A Bizottság megállapítja, hogy a megállapodás 7.4. cikkéből egyértelműen következik, hogy az érintett követeléseket át kívánták engedményezni vagy adni „az államnak vagy egy általa kijelölt vállalkozásnak 1 LVL összegért”. Ezért mivel az állam hozta az 5 millió EUR nagyságú követelésnek az airBalticra történő engedményezésére irányuló határozatot, a határozat az államnak tulajdonítható és állami forrásokat érint.

(147)

A hivatalos vizsgálati eljárás során kiderült, hogy a szindikált hitelekre vonatkozó megállapodásokat soha nem írták alá. Ugyanakkor a Lettország által benyújtott bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a bíróságok elismerték a megállapodás érvényességét annak tekintetében, hogy a magánbefektetők kötelesek az államra vagy az állam által kijelölt vállalkozásra engedményezni a 2. számú szindikált hitelből származó követeléseket.

(148)

E tekintetben Lettország rámutat, hogy a lett bíróságok számos határozata szerint az 5 millió EUR nagyságú követelés tulajdonosa nem jogosult arra, hogy ennek az összegnek a visszafizetését kérje, csak arra jogosult, hogy a társaság részvénytőkéjéhez való 5 millió EUR összegű előzetes hozzájárulást megtestesítő airBaltic-részvényekre tartson igényt. Mivel az állam már az airBaltic részvényeinek 99,8 %-ával rendelkezett, Lettország azt állítja, hogy a további részvényekre való jogosultság nem jelent valós gazdasági értéket az állam számára.

(149)

A Bizottság megállapítja, hogy noha a bíróságok elismerték az állam jogát a 2. számú szindikált hitelből származó követelések átvételére a megállapodás 7.4. cikke értelmében, ez Lettország állításai ellenére nem azt jelenti, hogy Lettország köteles volt ezt a követelést az airBalticra engedményezni. A Bizottság megállapítja, hogy egy körültekintő piacgazdasági szereplő nem engedményezte volna a követelést az airBalticra 1 LVL összegért. Lettország nem nyújtott be bizonyítékokat arra nézve, miért volt hasznosabb az állam számára a követelésnek az airBalticra történő engedményezése ahelyett, hogy megtartotta volna vagy más célokra használta volna azt. Az engedményezéssel Lettország kedvezőbb helyzetbe hozta a társaságot, mint amilyenben a vetélytársai voltak.

(150)

A Bizottság továbbá nem ért egyet a lett hatóságok érvelésével, és hangsúlyozza, hogy az airBalticban fennálló további részvények többletértéket jelentenének az állam számára, még ha csak csekély mértékben is, ezért nem zárható ki az állami támogatás jelenléte (36). Ezen túlmenően a követelésnek az airBalticra történő engedményezésével az állam nemcsak a követelésről mondott le, hanem annak [5–7] % mértékű kamatozásáról is.

(151)

Végezetül Lettország azt állítja, hogy az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában a 6. intézkedés dátumának 2011. október 3., azaz a megállapodás aláírásának napja tekintendő, csakúgy, mint az 1., 2. és 3. intézkedés esetében.

(152)

A Bizottság ismét hangsúlyozza a 7.2.1. szakaszban levont következtetéseit, melyek szerint a megállapodás 2011. október 3-án történt megkötésekor az állam nem tudta, vajon a megállapodás 7.4. cikkéhez kell-e majd folyamodnia. Emellett az állam nem volt köteles az airBalticra engedményezni a rendelkezés alkalmazása által érintett követeléseket.

(153)

Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy Lettország nem támasztotta alá azt az állítását, hogy a megállapodás 7.4. cikke arra szolgált, hogy megvédje az állam befektetését az airBalticban azáltal, hogy a BAS mulasztása esetén megakadályozza az állam megkárosítását.

(154)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a 6. intézkedés meghozatalakor az állam nem piacgazdasági befektetőként járt el, és az intézkedés nem az 1., 2. és 3. intézkedéssel megegyező feltételek mellett történt. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a 6. intézkedés jogosulatlan előnyhöz juttatta az airBalticot. Ez az előny a jellegét tekintve szelektív, mert az airBaltic volt az egyetlen kedvezményezettje.

(155)

A (120) preambulumbekezdésben említett okokból valószínűsíthető volt, hogy a 6. intézkedés torzítja a versenyt és befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(156)

A fenti érvek alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a 6. intézkedés állami támogatást jelentett az airBaltic javára.

(157)

A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az 1., a 4. és az 5. intézkedés a fent megállapított okokból nem minősül állami támogatásnak.

(158)

A Bizottság ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a 2., a 3. és a 6. intézkedés az airBalticnak nyújtott állami támogatásnak minősül. Az airBaltic részére már kifizetett támogatás összegének meghatározása érdekében a Bizottság megjegyzi, hogy a 3. intézkedés a 16 millió LVL (22,65 millió EUR) nagyságú első állami kölcsön és a második állami kölcsön 41,6 millió LVL (58,89 millió EUR) összegű első részletének tőkésítését jelentette. A második állami kölcsön 25,4 millió LVL (35,96 millió EUR) összegű második részletét, amelyet 2012. december 14-én bocsátották az airBaltic rendelkezésére – azaz a második intézkedés fennmaradó részét, amelyet nem tőkésítettek –, hozzá kell adni ehhez az összeghez a 6. intézkedésként az airBalticra engedményezett 5 millió EUR összeggel együtt. Az airBalticnak nyújtott állami támogatás teljes összege így hozzávetőleg 86,53 millió LVL (122,51 millió EUR).

(159)

Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok mindaddig nem adhatnak állami támogatást, amíg a Bizottság nem határoz az intézkedés jóváhagyásáról.

(160)

A Bizottság megjegyzi, hogy Lettország úgy biztosította a 2., 3. és 6. intézkedést az airBaltic számára, hogy nem értesítette ezekről a Bizottságot a jóváhagyásuk érdekében. A Bizottság sajnálja, hogy Lettország nem tett eleget a felfüggesztési kötelezettségének, amivel megsértette az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló kötelezettségét.

(161)

Annak vonatkozásában, hogy a lett hatóságok a 2. számú szindikált hitel keretében 30 millió EUR nagyságú összeget kívántak biztosítani az airBaltic részére a 6. intézkedéssel összefüggésben, a Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében a lett hatóságok kötelesek a Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni minden támogatás nyújtására irányuló szándékukról.

(162)

Amennyiben a 2., a 3. és a 6. intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, az összeegyeztethetőségüket az említett cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivételek figyelembevételével kell értekelni. Ahogy az eljárás megindításáról szóló határozatban olvasható, az intézkedések jellegére és az airBaltic nehéz helyzetére való tekintettel kizárólag azok az összeegyeztethetőségi kritériumok alkalmazandók, amelyek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, illetve a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás és különösen a szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozó rendelkezések alapján a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentési és szerkezetátalakítási támogatására vonatkoznak.

(163)

A lett hatóságok kezdetben azt az álláspontot képviselték, hogy egyik intézkedés sem minősül állami támogatásnak. Ugyanakkor a Bizottság által az eljárás megindításáról szóló határozatban említett kétségek alapján Lettország érvelt az összeegyeztethetőség mellett, és azt állította, hogy az intézkedések összeegyeztethető szerkezetátalakítási támogatást jelentenek.

(164)

Lettország 2013 decemberében bemutatott egy aktualizált szerkezetátalakítási tervet, amelyet 2014. január 28-án, február 28-án és március 24-én további beadványokkal egészített ki. Lettország megállapítja, hogy az airBaltic szerkezetátalakítása 2011. április 18-án kezdődött, amikor az első tervet benyújtásra került a társaság vezetőségének. Az első terv, amely benyújtásra került a Bizottságnak, megnevezte az airBaltic néhány gyengeségét, és megállapította, hogy hozzávetőleg [175–185] millió EUR nagyságú részvénytőkére van szükség ahhoz, hogy a társaság megújíthassa a flottáját és hatékonyan versenyezhessen a fapados légitársaságokkal. Lettország azt állítja, hogy 2011 áprilisától számos intézkedésre sor került, többek között bezárták az airBaltic vilniusi gyűjtő-elosztó repülőterét és megszüntettek egyes útvonalakat, amivel megkezdték az airBaltic szerkezetátalakítását. Az airBaltic újbóli nyereségességének biztosítása érdekében egy későbbi szakaszban átfogó kezdeményezések születtek a bevételek, az üzemeltetés, a hálózat, a flotta és az általános szervezet vonatkozásában (a reShape terv).

(165)

Ezt az első tervet 2011-ben dolgozták ki, és tartalmazta a szerkezetátalakítás alapvető pénzügyi szempontjait. Lettország szerint ez vezetett a megállapodáshoz, majd végül 2012 márciusában a reShape tervhez.

(166)

Lettország érvei a következő szakaszokban kerülnek vizsgálatra.

(167)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 33. pontja értelmében csak a 9–13. pont értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások jogosultak szerkezetátalakítási támogatásra. A Bizottság korábban már levonta azt a következtetést, hogy az airBaltic legalább 2011-től nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült (lásd fent a (87) preambulumbekezdést).

(168)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 12. pontja kimondja, hogy az újonnan alapított vállalkozások még akkor sem jogosultak megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan. Egy vállalkozást elvileg a vonatkozó tevékenységi területen elkezdett műveleteitől számított első három éven keresztül tekintenek újonnan alapítottnak. Az airBalticot 1995-ben alapították, így nem tekinthető újonnan létrehozott vállalkozásnak. Emellett az airBaltic nem tartozik valamely vállalatcsoporthoz a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 13. pontja alkalmazásában.

(169)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az airBaltic jogosult szerkezetátalakítási támogatásra.

(170)

A Bizottság megállapítja, hogy az airBaltic szerkezetátalakítása 2011 áprilisában kezdődött, amikor a társaság vezetősége elkészítette az első szerkezetátalakítási tervet. Ez a terv főként a flotta optimalizálására és arra összpontosított, hogy a társaság légi járműveit hatékonyabb repülőgépekre kell lecserélni, ami egyben a későbbi reShape terv alapköve. Ezzel egyidejűleg bezárták a vilniusi gyűjtő-elosztó repülőteret. Hetekkel később, a(z) […] általi felülvizsgálatot követően az airBaltic vezetősége belevette a tervbe a munkavállalók számának [8–12] %-os csökkentését.

(171)

A 2011. évi terv a fent említett, hivatalosan 2012 első negyedévében elfogadott reShape terv formájában aktualizálásra került. Ahogy a fenti (164) preambulumbekezdésben megállapítást nyert, a lett hatóságok 2013 decemberében a reShape tervet aktualizálva szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottsághoz.

(172)

A Bizottság megállapítja, hogy a 2011. áprilisi szerkezetátalakítási terv meghatározta az airBaltic alapvető szükségleteit. Noha nem dolgozták ki teljes egészében, ez a terv jelentette az első lépést az airBaltic szerkezetátalakítási igényeinek meghatározása, valamint az újbóli életképesség biztosítása felé. Ezen kívül ez a terv szolgált a reShape terv alapjául, amely a megállapodás aláírásának időpontjában (azaz 2011. október 3-án) már kidolgozás alatt állt és 2012 márciusában készült el.

(173)

A Bizottság a korábbi gyakorlata során elfogadta, hogy a szerkezetátalakítási tervek idővel változnak, és a kezdeti terveket a szerkezetátalakítási időszak kiindulópontjának tekintette. Például a Varvaressos-határozat (37) esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2006 és 2009 között a cég javára hozott intézkedések a 2009. évi (a 2006–2011 közötti időszakra vonatkozó) szerkezetátalakítási terv alapján a szerkezetátalakítási folyamat részeként vizsgálandók. Az airBaltic esetéhez hasonlóan a Varvaressos 2009. évi szerkezetátalakítási terve is egy 2006. évi „stratégiai és üzleti terv” folytatása volt.

(174)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 34. pontja értelmében a támogatás nyújtásának feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi egyedi támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal. A 35. pont kifejti, hogy a szerkezetátalakítási tervnek – amely időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie – a jövőbeni működési körülményekre vonatkozó reális feltételezések alapján, ésszerű időn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét.

(175)

A 36. pont értelmében a tervnek ismertetnie kell azokat a körülményeket, amelyek nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást, és figyelembe kell vennie az uralkodó és a jövőben várható piaci viszonyokat, forgatókönyveket készítve a helyzet legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb alakulására, valamint egy alapesetre.

(176)

A tervnek olyan fordulatot kell eredményeznie, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy a szerkezetátalakítást követően fedezni tudja valamennyi költségét, beleértve az amortizációt és a pénzügyi terheket is. A várható tőkemegtérülésnek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az átalakított vállalkozás saját erejéből is versenyképes legyen a piacon (a 37. pont).

(177)

A Bizottság megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási terv ismerteti az airBaltic nehéz helyzetéhez vezető, elsősorban a 2008–2009. évi globális gazdasági válságra visszavezethető körülményeket, amely válság jelentős mértékben befolyásolta a balti térséget, többek között a légi közlekedési ágazatot.

(178)

A szerkezetátalakítási terv továbbá kifejti, hogy a korábban folytatott kereskedelmi stratégia és az airBaltic korábbi vezetőségének több határozata is hozzájárult a társaság nehézségeihez. Az airBaltic kereskedelmi stratégiáját illetően a szerkezetátalakítási terv hangsúlyozza, hogy az korábban csak a terjeszkedésre összpontosított, a nyereségességre nem, ami fenntarthatatlanul magas kiadásokhoz vezetett. A kiadásokat továbbá jelentős mértékben növelte a négy különböző típusú légi járműből álló flotta, valamint a légi járművek lízingjének magas költsége. Az útvonalak megnyitása anélkül történt, hogy a nyereségességük megfelelő vizsgálatára sor került volna, és sok útvonal veszteséges volt.

(179)

A szerkezetátalakítási terv egy 2011 áprilisában kezdődő, ötéves szerkezetátalakítási időszakra vonatkozik, és feltételezi, hogy az airBaltic legkésőbb 2016 áprilisára visszanyeri a hosszú távú életképességét, habár az alapesetet feltételező forgatókönyv szerint az airBaltic várhatóan már 2014-ben ismét nyereséges lesz. A szerkezetátalakítás időtartama így a légi utasszállító ágazat korábbi gyakorlatának megfelelően legfeljebb 5 év (38). A Bizottság következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között fontos elkerülni a kizárólag rövid távú fordulatot, és helyette szilárd alapokra kell helyezni a jövőbeli növekedést. Ebben az összefüggésben az üzemeltetés és a szolgáltatások szükséges stabilizálása éveket vesz igénybe.

(180)

A szerkezetátalakítási terv hangsúlyozza a változást az airBaltic kereskedelmi stratégiájában, amelynek célja egy hibrid légitársaság kialakítása a nagyobb bevételt hozó ügyfelek megcélzásával a teljes szolgáltatást nyújtó légitársaságok által hagyományosan kínált legtöbb szolgáltatás révén, illetve a tipikusan a fapados légitársaságok által kifejlesztett költséghatékonyság megvalósításával. A társaság új vezetősége 2011 októbere óta már jelentős mértékben végrehajtotta ezt a stratégiát. A szerkezetátalakítási terv továbbá a szerkezetátalakítási intézkedések három fő fajtáját irányozza elő:(i. a meglévő járatokkal kapcsolatos bevételek és kiadások optimalizálása; ii. a hálózat átalakítása, amelynek eredményeként változások történnek a célállomások, a járatok gyakorisága és a menetrend tekintetében a RASK és a CASK (39) optimalizálása érdekében; és iii. a hálózat és a flotta optimalizálása az optimális hálózat és flotta nagyságának felülvizsgálatával és meghatározásával. Összesen 13 kezdeményezést dolgoztak ki a bevételek és 13 kezdeményezést a kiadások vonatkozásában, valamint két további kezdeményezés született a hálózat átalakítását és a flotta megújítását illetően.

(181)

A flotta optimalizálását illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az airBaltic sokszínű és öregedő flottája kevésbé üzemanyag-hatékony, és több karbantartást igényel, mint a versenytársak flottája, ami a kiadások emelkedéséhez vezet. 2012 és 2013 során az airBaltic úgy döntött, hogy a költségek csökkentése érdekében csak a rendelkezésére álló légi járművek egy részét fogja üzemeltetni. 2013-ban a Fokker és a Boeing 757 gépek kivonása miatt bekövetkezett kapacitásveszteség részleges ellensúlyozására az airBaltic két Q400 Bombardier géppel bővítette a flottáját. A flotta lecserélésének céljából továbbá kedvezőbb feltételek mellett újratárgyalták a jelenlegi lízingszerződéseket arra az időszakra, amíg […]-ban/-ben vagy […]-ban/-ben elérhető lesz az új Bombardier CS300. 2014 végére az airBaltic 25 légi járművet fog üzemeltetni, és ekkora flottával működik tovább a szerkezetátalakítási időszak 2016. évi lezárultáig. A szerkezetátalakítási időszak alatt a légi flotta nagysága általánosságban 27 %-kal kerül csökkentésre.

(182)

A hálózat átalakítását illetően a Bizottság megjegyzi, hogy 2013-ban az új hálózat az előző évhez képest [16–21] millió LVL ([22,7–29,8] millió EUR) extra bevételt hozott C1-es szinten (40), többek között a veszteséges útvonalak (például […]) megszüntetésének és a járatritkításnak ([…], […] és […]) köszönhetően.

(183)

A bevételekre vonatkozó kezdeményezések között szerepel új viteldíjstruktúrák bevezetése, illetve a poggyászdíj struktúrájának optimalizálása. Emellett támogatják az online utasfelvételt, az utaskabin személyzete és az értékesítési munkatársak pedig rugalmas bérezés mellett fognak dolgozni. A kiadásokra vonatkozó kezdeményezések között szerepel az üzemanyagárak újratárgyalása a jelenlegi szállítókkal, valamint a hajtóművek ellenőrzésére és a nagyjavításokra vonatkozó szerződések újratárgyalása, a lízingek optimalizálása, továbbá a hangárok költségének és a repülőgép személyzete szállásköltségének csökkentése. A földi szolgáltatókkal kötött jelenlegi szerződéseket is újra fogják tárgyalni.

(184)

Az előző bekezdésekben ismertetett szerkezetátalakítási intézkedések többsége már végrehajtásra került. A bevételek optimalizálására és a kiadások csökkentésére irányuló kezdeményezések, valamint a flotta megújításának és a hálózat átalakításának eredményeképpen az airBaltic 2012-ben 30 millió LVL (42,47 millió EUR) negatív EBIT-tel zárt, szemben a költségvetésben előirányzott 38 millió LVL (53,8 millió EUR) negatív EBIT-tel. 2013-ban a negatív EBIT-et 7,7 millió LVL (10,9 millió EUR) nagyságú összegre csökkentették, amely szintén meghaladta a célkitűzéseket. A társaság 2014-ben várhatóan eléri a megtérülési szintet, és azt követően nyereséges marad, miközben az EBIT 2014-ben eléri az [1–3] millió LVL ([1,4–4,2] millió EUR), illetve 2016-ban a [9–12] millió LVL ([12,8–17] millió EUR) nagyságú összeget. A tőkearányos jövedelmezőség 2014-re várhatóan eléri a [3–6] %-ot, 2016-ra pedig a [18–21] %-ot.

(185)

A szerkezetátalakítási terv tartalmaz megbízható feltételezésekre épülő, realista, pesszimista és optimista forgatókönyveken alapuló, átdolgozott pénzügyi előrejelzéseket. Például a realista forgatókönyv feltételezi a piac [6–8] %-os növekedését, miközben az airBaltic növekedését 2014-ben [1–3] %-ra, 2015-ben és 2016-ban pedig [2–4] %-ra korlátozza, évi [1–3] %-os infláció és az üzemanyagáraknak a [950–1000] USD/t-ról (2014) [1 000–1 050] USD/t-ra (2016) való emelkedése mellett. Az utasférőhely-kihasználtság [69–71] %-ról (2014) [71–75] %-ra (2016) nő. Ebben a forgatókönyvben a kezdeményezések végrehajtása lehetővé teszi az airBaltic számára, hogy 2014-ben elérje a megtérülési szintet ([1–3] millió LVL ([1,4–4,2] millió EUR) EBIT mellett), és a társaság ezt követően is nyereséges marad, 2015-ben [6–9] millió LVL ([8,5–12,8] millió EUR) EBIT, 2016-ban pedig [9–12] millió LVL ([12,8–17] millió EUR) EBIT mellett.

(186)

Az airBaltic kamatfizetés és adózás előtti eredménye 2016-ra minden forgatókönyv szerint pozitív lesz: az optimista forgatókönyv szerint [10–15] millió LVL ([14,2–21,3] millió EUR), a pesszimista szerint [5–10] millió LVL ([7,1–14,2] millió EUR). A forgatókönyveket emellett érzékenységi elemzésnek vetik alá, hogy felbecsüljék a kockázatokat és azok lehetséges hatását 2016-ig, különös tekintettel a devizakockázatra (az amerikai dollár felértékelődésére/leértékelődésére a lett lattal és az euróval szemben), valamint az utasférőhely-kihasználtságban, az üzemanyag piaci árában, az egy utaskilométerre eső bevételben, illetve az utasszámban bekövetkező változásokra.

(187)

A Bizottság megvizsgálta a szerkezetátalakítási tervet, és úgy véli, annak lehetővé kell tennie az airBaltic számára, hogy a várakozásoknak megfelelően legkésőbb 2016 áprilisáig visszanyerje a hosszú távú életképességét. A szerkezetátalakítási terv részét képezi az airBaltic nehéz helyzetéhez vezető körülmények részletes vizsgálata, amelyekkel megfelelően foglalkoznak a szerkezetátalakítási intézkedések eredményeként a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos kezdeményezések, valamint a hálózat átalakítására és a flotta megújítására irányuló kezdeményezések formájában.

(188)

Emellett a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Lettország által benyújtott szerkezetátalakítási terv megfelelően számszerűsíti a különböző szerkezetátalakítási intézkedések hatását, a feltételezések elégségesek és megfelelőek a légi utasszállítási ágazat szempontjából, és minden forgatókönyv szerint megfelelően előrevetítik az életképességet a teljes szerkezetátalakítási időszakban. Az érzékenységi elemzés megfelelő, és azt mutatja, hogy a figyelembe vett tényezők korlátozott hatással lesznek a kamatfizetés és adózás előtti eredményre.

(189)

Ezért a meghozott jelentős szerkezetátalakítási intézkedéseket és az eddig elért fejlődést tekintve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv lehetővé fogja tenni az airBaltic számára, hogy ésszerű időn belül visszanyerje a hosszú távú életképességét.

(190)

Emellett a Lettország által benyújtott bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy az airBaltic jó úton halad a szerkezetátalakítási tervben megfogalmazott célkitűzések többségének teljesítése felé, ami a terv megbízhatóságának újabb jele.

(191)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 38. pontja értelmében kompenzációs intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat elfogadható szintre csökkentsék. Ezen intézkedések magukban foglalhatják az eszközöktől való megfosztást, a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentését vagy az érintett piacokra való belépés akadályainak csökkentését (a 39. pont).

(192)

Ebben a vonatkozásban a veszteséges tevékenységek megszüntetése, melyek mindenképpen szükségesek az életképesség visszaállításához, nem tekintendők a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentésének a kompenzációs intézkedések elbírása céljából (a 40. pont).

(193)

Lettország kompenzációs intézkedésként javasolja az airBaltic számára nyereséges útvonalak megszüntetését, ami kapacitáscsökkenéshez és a koordinált repülőtereken résidőpárok elvesztéséhez vezet.

(194)

A veszteséges útvonalaknak az életképesség visszanyerése érdekében történő feladása mellett a szerkezetátalakítási terv előírja 14, a C1 kategóriájú hozzájárulás alapján nyereséges útvonal (41) feladását. A Bizottság gyakorlata szerint akkor nyereséges egy útvonal, ha a feladását megelőző évben C1 kategóriájú pozitív hozzájárulást eredményezett (42). A C1 kategóriájú hozzájárulás figyelembe veszi a járatot, az utasokat és az egyes útvonalakra jutó forgalmazási költségeket (változó költségeket). A C1 kategóriájú hozzájárulás megfelelő mércének tekinthető, mivel az adott útvonallal közvetlenül összefüggő minden költséget figyelembe veszi. A C1 kategóriájú pozitív hozzájárulást eredményező útvonalak bevétele nemcsak az útvonal változó költségeit fedezi, hanem hozzájárul a vállalat állandó költségeinek fedezéséhez is.

(195)

A kapacitás vonatkozásában a szerkezetátalakítási terv ezért előírja, hogy míg 2011 áprilisában a társaság teljes kapacitása [5–5,5] milliárd ASK volt, addig a 2016 áprilisában lezáruló szerkezetátalakítási időszak végén az airBaltic kapacitása várhatóan eléri a [4–4,5] milliárd ASK-t, ami [17–20] %-os csökkenést jelent. A Bizottság e tekintetben megállapítja, hogy főként a hosszú távú életképesség visszanyerése érdekében 2014 végére 34 légi járműről (2011. április) 25 légi járműre csökkentik a flottát, és ekkora flottával üzemelnek a szerkezetátalakítási időszak 2016 áprilisában bekövetkező végéig (lásd fent a (181) preambulumbekezdést). A nyereséges útvonalak kizárólagos figyelembevételével a kapacitáscsökkentés mértéke [7–10] %.

(196)

Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy az airBaltic megszüntetett számos útvonalat a teljesen koordinált (43) […]-i és […]-i repülőtérről. Ennek eredményeképpen 2011-ben és 2012-ben […] résidőpár szűnt meg teljesen koordinált repülőtereken, ami új üzleti lehetőségeket teremt a vetélytársak számára, hogy járatokat üzemeltessenek ezekről a repülőterekről/ezekre a repülőterekre, illetve hogy fokozzák az ottani jelenlétüket.

(197)

A kompenzációs intézkedések megfelelőségének elbírálásakor a Bizottság figyelembe veszi a piac szerkezetét és a versenyfeltételeket annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések egyike se rontsa a piac szerkezetét (a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 39. pontja). Az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a támogatás torzító hatásaival és különösen az adott vállalkozás méretével és relatív piaci jelentőségével. A csökkentés mértékét esetről esetre külön-külön kell megállapítani (a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 40. pontja).

(198)

A Bizottság megjegyzi, hogy az airBaltic az európai légi közlekedési piac jelentéktelen szereplője a teljes európai légi közlekedési ágazat 0,5 %-ának megfelelő teljesítménnyel.

(199)

A Bizottság továbbá arra az álláspontra jutott, hogy figyelembe véve az air Balticnak az európai légitársaságok ágazatának utasszámban mért teljes hasznosított kapacitásához és eredményéhez viszonyított kis méretét, az airBaltic [7–10] %-os kapacitáscsökkentése nem jelentéktelen. Egy ilyen viszonylag kicsi légitársaság számára, mint az airBaltic, a flotta és a kapacitás további csökkenése veszélyeztetheti a hosszú távú életképesség visszanyerését a vetélytársaknak nyújtott jelentős piaci lehetőségek nélkül. Továbbá noha az airBaltic Lettország legnagyobb légifuvarozója, a 2011. évi [65–70] %-ról 2016-ban [55–60] %-ra fog csökkenni a piaci részesedése Rigában.

(200)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a regionális beruházási támogatások szempontjából Lettország támogatott terület (44). A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 56. pontja szerint „a támogatás engedélyezésekor a támogatott térségekben kevésbé szigorú feltételek alkalmazhatók a kompenzációs intézkedések végrehajtását és a kedvezményezett hozzájárulásának mértékét illetően. Ha a vidékfejlesztési szükségletek igazolják, azokban az esetekben, ha a túlzott versenytorzulás elkerülése érdekében a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése tűnik a legmegfelelőbb intézkedésnek, a támogatott térségekben kisebb a kért csökkentés, mint a nem támogatott térségekben.”

(201)

A Bizottság a javasolt kompenzációs intézkedések megfelelőségének vizsgálatakor figyelembe vette a jelenlegi eset sajátosságait is, szem előtt tartva Lettország periférikus földrajzi helyzetét és megközelíthetőségét az Európai Unió többi országa szempontjából. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy Lettország vasúti hálózatának nagy többsége orosz nyomtávolságot használ, amely szélesebb, mint az EU nagy részében használt szokásos nyomtávolság, ezért interoperabilitási problémák jelentkeznek a szomszédos uniós országokkal. Úgy tűnik, a tengeri szállítás is csak korlátozott mértékben helyettesítheti a légi közlekedést, különösen a személyszállítás terén. Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy a szárazföldön elérhető legközelebbi nemzetközi repülőtér Vilniusban és Tallinnban található, mintegy 300 km távolságban Rigától, ezért ezek nem kényelmes alternatív gyűjtő-elosztó repülőterek, különösen az üzleti célból utazók szempontjából.

(202)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az airBaltic által hozott kompenzációs intézkedések – azaz a [7–10] %-os kapacitáscsökkentés és a résidők feladása a koordinált repülőtereken – a jelen eset körülményeit tekintve elfogadhatóak. A Lettország által tervezett kompenzációs intézkedések ezért a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás értelmében elégségesek annak biztosítására, hogy az airBalticnak nyújtott szerkezetátalakítási támogatásból származó, a kereskedelmi feltételekre gyakorolt káros hatások elfogadható szintre csökkenjenek.

(203)

A megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 43. pontja szerint a támogatás összegének a szükséges minimumra való korlátozása érdekében a kedvezményezetteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk saját forrásaikból a szerkezetátalakítási tervhez. Ide tartozhat olyan eszközök eladása, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalkozás fennmaradásához, valamint a piaci feltételek mellett történő külső finanszírozás.

(204)

A saját hozzájárulásnak, kizárva minden jövőbeli nyereséget, mint például a pénzforgalmat, ténylegesnek, vagyis valósnak kell lennie (a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 43. pontja). A saját hozzájárulás természeténél fogva nem tartalmazhat további állami támogatást. A nagyobb vállalkozások esetében a Bizottság általában a szerkezetátalakítási költségekhez történő legalább 50 %-os hozzájárulást tekinti megfelelőnek. Ugyanakkor kivételes körülmények között és nehéz helyzetekben a Bizottság alacsonyabb hozzájárulást is elfogadhat (a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 44. pontja).

(205)

A szerkezetátalakítási terv [150–170] millió LVL ([214–242] millió EUR) nagyságú összegre becsüli a szerkezetátalakítás költségét, amelynek alapját az alábbiak képezik: a harmadik felek által nyújtott kölcsönök visszafizetéséhez szükséges források ([5–15] millió LVL, azaz [7,1–21,3] millió EUR), az egyes repülőgépek kivonásából és ártalmatlanításából eredő veszteségek kompenzálása ([15–25] millió LVL, azaz [21,3–35,5] millió EUR), a behajthatatlan követelésekre képzett céltartalék ([5–10] millió LVL, azaz [7,1–15,3] millió EUR), végkielégítések ([1–4] millió LVL, azaz [1,4–5,6] millió EUR), új légi járművek, különösen […] Bombardier Q400NG és […] Boeing 737-500 beszerzése (összesen [50–60] millió LVL, azaz [71,1–85,3] millió EUR), a védjegyek visszavásárlása a BAS-tól ([5–15] millió LVL, azaz [7,1–21,3] millió EUR), előre nem látott, a […] követeléséből származó mérlegen kívüli kötelezettségek ([5–15] millió LVL, azaz [7,1–21,3] millió EUR), valamint [45–55] millió LVL ([64–78,2] millió EUR) nagyságú összeg a várt veszteségek ellensúlyozására, amíg az airBaltic újra nyereséges nem lesz.

(206)

A szerkezetátalakítás teljes költségét ([150–170] millió LVL, azaz [214–242] millió EUR) tekintve a szerkezetátalakítási terv szerint az airBaltic tervezett saját hozzájárulása [100–110] millió LVL ([141–155] millió EUR), azaz a szerkezetátalakítás teljes költségének [60–70] %-a. A saját hozzájárulás az alábbi összetevőkből áll:

(207)

Az i. pontban említett magán pénzügyi injekciókat illetően Lettország bizonyította, hogy a BAS 2011 júniusa és júliusa között előzetesen befizetett [7–9] millió LVL ([10–13] millió EUR) nagyságú összeget a társaság saját tőkéjébe. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a befizetések a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 43. pontja értelmében saját hozzájárulásnak minősülnek, mivel a BAS magánbefektető volt, és a Bizottságnak nincs oka azt hinni, hogy nem a piaci logikának megfelelően járt el. Ugyanezt a következtetést vonták le a Transatlantic Holdings által 2011 szeptemberében az airBaltic […] kifizetetlen részvényeiért fizetett [6–8] millió LVL ([8,5–12,3] millió EUR) nagyságú összeg esetében.

(208)

A fenti ii. pont vonatkozásában a Bizottság úgy véli, hogy a BAS által nyújtott 14 millió LVL (19,82 millió EUR) nagyságú kölcsön, azaz a BAS-kölcsön, piaci feltételek mellett történő külső finanszírozásnak számít, amely elfogadható saját hozzájárulásként egy olyan magánbefektető részéről, aki abban az időben a társaság részvényese volt.

(209)

Az új légi járművek [45–55] millió LVL ([64–78] millió EUR) értékű lízingszerződéseit illetően (a fenti (iii) pont) a szerkezetátalakítási terv kifejti, hogy az airBaltic 2013 márciusában a flottacsökkentési és -optimalizálási programja részeként légi járművekre vonatkozó új lízingszerződéseket kötött magánpartnerekkel. A szerződések tárgya […] Bombardier Dash 8 Q400NG légi jármű 10 évre szóló nettó lízingje körülbelül […] millió USD ([…] millió EUR) összértékben, azaz hozzávetőleg […] USD ([…] EUR) havi bérleti díjért.

(210)

A szerkezetátalakítási terv szerint a lízinget […] biztosította piaci feltételek mellett. A havi díj fedezi a maradványértékkel csökkentett vételár amortizációját a 10. év végén az adott légi jármű esetében (amihez hozzájön még egy bizonyos árrés […] a finanszírozási és üzemeltetési költségek fedezésére, valamint a haszonkulcs), ezzel hatékonyan kiegyenlítve az új légi járművek vételárát.

(211)

A Bizottság megállapítja, hogy a lízingszerződések a finanszírozás bevett formáinak számítanak a légi közlekedési ágazatban, és egy szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozásnak nyújtott kölcsönnek feleltethetők meg. A kölcsön jelentős részén fedezet van, de ez nem zárja ki, hogy a kölcsönt „saját hozzájárulásnak” tekintsék. Lettország továbbá megerősítette, hogy a lízingszerződések esetében szokásos fedezetet biztosítottak (azaz nem teljesítés esetén a repülőgépek lefoglalhatók, illetve készpénzletét). A lízingbe adó ezért bizonyos mértékű hitelezői kockázatot vállal, mert az airBaltic nem teljesítése esetén jelentős veszteségeket szenvedne, azaz azonnal elvesztené a bérleti díjból származó bevételét, és ez a helyzet mindaddig fennállna, amíg nem tudja újra bérbe adni a légi járművet egy másik ügyfélnek, valamint kiadásokkal járna a légi járműnek az új üzemeltető részére történő átalakítása (45).

(212)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a lízingszerződések tanúsága szerint az airBaltic képes volt a piaci feltételek mellett történő külső finanszírozás megszerzésére. A lízingszerződések ezért annak bizonyítékának tekintendők, hogy a piacok hisznek az airBaltic hosszú távú életképességében, mivel a megállapodásokat csak a szokásos fedezettel biztosították, és a finanszírozó továbbra is bizonyos mértékű kockázatot vállal. Ez megfelel a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 43. pontjának, amely kimondja, hogy a saját hozzájárulásnak piaci feltételek mellett történő külső finanszírozásból kell származnia, és a hozzájárulás jelzi, hogy a piacok hisznek az életképesség tervezett visszaállításának lehetőségében. A Bizottság ezért a [45–55] millió LVL ([64–78] millió EUR) nagyságú lízinget a saját hozzájárulás részének tekinti. Emellett ez megfelel a Bizottság korábbi gyakorlatának, például a cseh légitársaság esetében (46).

(213)

Ugyanakkor a Bizottság kételyeit fejezte ki a szerkezetátalakítási tervben szereplő saját hozzájárulás néhány fajtájával kapcsolatban, amint az az alábbiakban kifejtésre kerül.

(214)

A(z) […] által az airBaltic saját tőkéjébe 2011 júliusában történt, […] millió LVL ([…] millió EUR) összegű előzetes befizetés vonatkozásában a Lettország által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy ez közvetlenül kapcsolódik a 6. intézkedéshez, amely esetében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az állami támogatást jelentett. Ezért a(z) […] által az airBaltic saját tőkéjébe előzetesen befizetett összeg nem tekinthető saját hozzájárulásnak, amely szükségszerűen mentes az állami támogatástól.

(215)

A(z) […] által 2011 áprilisa és júniusa között az alkatrészek adásvételéhez nyújtott, […] millió LVL ([…] millió EUR) összegű likviditási keret tekintetében a lett hatóságok nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely alapján a Bizottság egyértelműen megérthetné ezt az intézkedést és a jelentőségét a kedvezményezett életképességének visszanyerésébe vetett hit vonatkozásában. A Bizottság ezért nem tudja teljes bizonyossággal levonni azt a következtetést, hogy ez a keret elfogadható saját hozzájárulásként.

(216)

Az [5–15] millió LVL ([7,1–21,3] millió EUR) értékű, a BAS által az airBalticnak a védjegyek visszavásárlásához nyújtott eladói hitel vonatkozásában Lettország nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy ténylegesen sor került a kölcsönre.

(217)

A fentiek alapján a Bizottság nem fogadja el saját hozzájárulásnak a(z) […] által az airBaltic saját tőkéjébe 2011 júliusában előzetesen befizetett, […] millió LVL ([…] millió EUR) nagyságú összeget, a(z) […] által 2011 áprilisa és júniusa között az alkatrészek adásvételéhez nyújtott, […] millió LVL ([…] millió EUR) összegű likviditási keretet, az [5–15] millió LVL ([7,1–21,3] millió EUR) értékű, a BAS által az airBalticnak a védjegyek visszavásárlásához nyújtott eladói hitelt és az adósságok részleges, […] millió LVL ([…] millió EUR) összeggel történő leírását. A Bizottság azzal kapcsolatban is kételyeit fejezi ki, különösen az ebben a tekintetben nyújtott nem meggyőző információk alapján (az adósságok nem egyértelmű jellege, többek között az airBaltic számos követelése és a védjegyei), hogy az adósságok két bank általi, […] millió LVL ([…] millió EUR) összegű részleges leírása saját hozzájárulásnak számít-e.

(218)

A Bizottság mindazonáltal megállapítja, hogy a saját hozzájárulásként tervezett további intézkedések ugyanakkor megfelelnek a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 43. pontjának, és ezért elfogadható a saját hozzájárulás mértéke. Ennek értéke [75–85] millió LVL ([107–120] millió EUR), ami a szerkezetátalakítási költségek körülbelül [48–50] %-ának felel meg. Egy az airBaltichoz hasonló nagy vállalkozás esetében a saját hozzájárulás mértéke általában 50 %. Ugyanakkor a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 56. pontja értelmében elképzelhető, hogy a Bizottság kevésbé szigorú a saját hozzájárulás mértékét illetően a támogatott területeken, ahogy Lettország esetében az intézkedések meghozatalakor (lásd fent a (200) preambulumbekezdést).

(219)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 43. pontjának követelményei teljesültek.

(220)

Végezetül tiszteletben kell tartani a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás 72. pontját, amely kimondja, hogy az a vállalkozás, amely az elmúlt tíz évben megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesült, nem jogosult megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra (az „először és utoljára” elv).

(221)

Mivel az 1., a 4. és az 5. intézkedés nem minősül állami támogatásnak, az „először és utoljára” elv szempontjából figyelmen kívül kell hagyni őket. Ezenkívül a lett hatóságok megerősítették, hogy az airBaltic az elmúlt tíz éven nem részesült megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásból. A Bizottság ezért úgy véli, hogy tiszteletben tartották az „először és utoljára” elvet.

(222)

A fentiek alapján a Bizottság úgy találja, hogy Lettország jogszerűtlenül hajtotta végre a 2., a 3. és a 6. intézkedést az airBaltic érdekében, megszegve ezzel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését. Ugyanakkor a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések és a szerkezetátalakítási terv megfelelnek a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásról szóló iránymutatás feltételeinek. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a támogatás összeegyeztethető a belső piaccal.

(223)

Végezetül a Bizottság megállapítja, hogy Lettország beleegyezett abba, hogy elfogadtatja ezt a határozatot, majd angol nyelven értesítést küld róla,

10.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 183/29

—

a National Bank of Greece S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával;

—

a First Business Bank S.A.-nak a National Bank of Greece S.A. részére történő átruházási megbízással való szanálásával;

—

a Probank S.A.-nak a National Bank of Greece S.A. részére történő átruházási megbízással való szanálásával; továbbá

—

a Cooperative Bank of Lesvos-Limnos, a Cooperative Bank of Achaia és a Cooperative Bank of Lamia szanálásával kapcsolatban végrehajtott

(1)

2008. november 19-i határozatával a Bizottság jóváhagyott egy „Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések” elnevezésű rendszert (a „görög banktámogatási program”) a görög pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából. A görög banktámogatási program az alkotóelemeit képező három intézkedés szerint tesz lehetővé támogatásnyújtást: feltőkésítési intézkedés, garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedés (2).

(2)

A 2008. november 19-i határozat (14) preambulumbekezdése rögzítette, hogy egy szerkezetátalakítási tervről értesítik a Bizottságot a feltőkésítési intézkedés kedvezményezettjeire vonatkozólag.

(3)

2009 májusában a Bankot a görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése alapján feltőkésítették.

(4)

2010. augusztus 2-án a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan. A Bizottság ezt a tervet, későbbi frissítéseit, valamint a görög hatóságok által benyújtott további információkat SA.30342 (PN 26/2010) sz. ügyként, majd SA.32788 (2011/PN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(5)

2011 decemberében Görögország a feltőkésítési intézkedés szerint ismét feltőkésítette a Bankot. 2011. december 22-én a Bizottság jóváhagyta a Bank második feltőkésítését (3).

(6)

A Bank több ízben is kedvezményezettje volt az adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre a görög banktámogatási program alapján nyújtott állami garanciáknak (4). Ugyancsak a kedvezményezettje volt az állam által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtásnak („államilag garantált ELA”).

(7)

2012. március 18-án a Görög Nemzeti Bank visszavonta három hitelszövetkezet („a három hitelszövetkezet”), nevezetesen a Cooperative Bank of Lesvos-Limnos („Lesvos-Limnos Bank”), a Cooperative Bank of Achaia („Achaia Bank”) és a Cooperative Bank of Lamia („Lamia Bank”) engedélyét, és felszámolás alá helyezte őket.

(8)

A Bizottság a Görögországtól a hitelszövetkezetek szanálásáról nem hivatalosan kapott információt SA.34534 (2012/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(9)

2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a három hitelszövetkezet egyes kötelezettségeinek átruházását a Bankra, és meghatározta a finanszírozási rések (5) összegét, amelyet a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap („HFSF”) fedez a 4051/2012. sz. törvény (6) értelmében. A finanszírozási rések az átruházott kötelezettségek értékével voltak egyenlőek, mivel a három hitelszövetkezettől eszközök átadására nem került sor.

(10)

2012. április 20-án a HFSF a Banknak megküldött levélben kötelezettséget vállalt arra, hogy részt vesz a Bank tervezett tőkeemelésében. 2012. május 28-án a HFSF 7 430 millió EUR áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak („az első áthidaló feltőkésítés”).

(11)

2012 májusában a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a HFSF által a Banknak adott kötelezettségvállalási nyilatkozatról. A Bizottság ezt be nem jelentett támogatásként vette nyilvántartásba (SA.34824 (2012/NN) ügyszám alatt), mivel az intézkedést addigra már végrehajtották.

(12)

2012. július 27-én a Bizottság az első áthidaló feltőkésítéssel kapcsolatban hivatalos vizsgálati eljárást indított („az NBG eljárás megindításáról szóló határozat”) (7).

(13)

2012 decemberében a HFSF egy 2 326 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak („a második áthidaló feltőkésítés”) (8). A görög hatóságok ezt az intézkedést 2012. december 27-én jelentették be a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az intézkedéseket SA.36007 (2013/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(14)

2013 júniusában a Bank bejelentette 1 079 millió EUR összegű jogosultsági kibocsátásának (9) sikeres befejezését, miközben a HFSF részben részvénytőkére váltotta az első és a második áthidaló feltőkésítést („a 2013. tavaszi feltőkésítés”, amely tartalmazza mind az 1 079 millió EUR-s jogosultsági kibocsátást, mind az első és második feltőkésítés átváltását). A 2013 tavaszi feltőkésítés teljes összege 9 756 millió EUR volt, amelyből 8 677 millió EUR-t a HFSF injekciózott be (a „HFSF részvétele a 2013 tavaszi feltőkésítésben”).

(15)

2013. december 19-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a 2013. tavaszi feltőkésítés feltételeiről.

(16)

2014. június 25-én a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy végleges szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan („a szerkezetátalakítási terv”). Ugyanezen a napon tájékoztatást nyújtottak az államilag garantált ELA-ról. Jelezték, hogy folytatni kívánják a Bank ilyen módon történő likviditási támogatását, valamint adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre nyújtott állami garanciák biztosítását a görög banktámogatási program szerint. A Bizottság a bejelentést SA.34824 (2012/C) számon vette nyilvántartásba.

(17)

A Bizottság számos találkozót és telekonferenciát tartott, továbbá elektronikus levélváltást bonyolított a görög hatóságok és a Bank képviselőivel.

(18)

Görögország elfogadja, hogy e határozat elfogadására kivételesen csak angolul kerül sor.

(19)

2009 júliusában Görögország a görög banktámogatási program (10) feltőkésítési intézkedése alapján 50 millió EUR összegben feltőkésítette a First Business Bank S.A.-t („FB Bank”).

(20)

2013 tavaszán a Görög Nemzeti Bank úgy határozott, hogy egy vételi és beolvasztási eljárással (11) megkezdi az FB Bank szanálását.

(21)

2013. május 1-jén a Görög Nemzeti Bank felkérte a négy legnagyobb görögországi bankot, hogy nyújtsanak be kötelezettség nélküli ajánlatot az FB Bank eszközeinek és forrásainak portfóliójára. Az ajánlatadóknak szóló levelében a Görög Nemzeti Bank kijelentette, hogy a HFSF a finanszírozási résen felül fedezi a felvásárlónak az FB Banktól átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükségletét.

(22)

2013. május 8-án a Bank és egy másik bank előzetes ajánlatot nyújtott be.

(23)

2013. május 10-én a Bank felülvizsgálta az ajánlatát.

(24)

Ugyanezen a napon a Görög Nemzeti Bank megkezdte az FB Bank szanálását, valamint egyes eszközök és források átruházását a Bankra.

(25)

2013. május 11-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot az FB Bank szanálásáról. A Bizottság ezt a tájékoztatást és a görög hatóságok későbbi beadványait SA.36658 (2014/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(26)

2013. június 28-án a HFSF folyósította a finanszírozási rés előzetesen becsült összegének kétharmadát.

(27)

2013. július 29-én a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a finanszírozási résnek a szanálás idején 2013. március 31-i adatok alapján becsült összesen mintegy 524 millió EUR-t kitevő finanszírozásáról.

(28)

2013. november 7-én a Görög Nemzeti Bank véglegesítette a teljes finanszírozási rés számítását, amely szerint a teljes finanszírozási rés 457 millió EUR-t tett ki (12).

(29)

2013. november 13-án a HFSF kifizette a finanszírozási rés maradék egyenlegét a Banknak.

(30)

2014. június 25-én a görög hatóságok bejelentették a Bizottságnak, hogy a Banknak nem áll szándékában a HFSF-et arra kérni, hogy az FB Bank eszközeinek megszerzésével keletkezett tőkeszükséglet összegét a Bankba injekciózza.

(31)

2013. május 10-én a Görög Nemzeti Bank egy biztost nevezett ki a Probank S.A.-hoz („Probank”).

(32)

2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank úgy határozott, hogy egy vételi és beolvasztási eljárással megkezdi a Probank szanálását.

(33)

2013. július 22-én a Görög Nemzeti Bank felkérte a négy legnagyobb görögországi bankot, hogy nyújtsanak be ajánlatot a Probank eszközeinek és forrásainak portfóliójára. A lehetséges ajánlatadóknak szóló levelében a Görög Nemzeti Bank kijelentette, hogy a HFSF a finanszírozási résen felül fedezi a felvásárlónak a Probanktól átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükségletét.

(34)

2013. július 24-én egy bank beadott egy ajánlattervezetet, és 2013. július 25-én a Bank benyújtotta kötelező ajánlatát.

(35)

2013. július 26-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a Probank szanálását, valamint egyes eszközök és források átruházását a Bankra.

(36)

2013. július 29-én a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a finanszírozási résnek a Görög Nemzeti Bank által 2013. március 31-i adatok alapján becsült összesen 238 millió EUR-t kitevő finanszírozásáról. A Bizottság ezt a bejelentést és a görög hatóságok által benyújtott későbbi tájékoztatást SA.37156 (2014/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(37)

2013. augusztus 9-én a HFSF folyósította a kezdetben becsült finanszírozási rés kétharmadát.

(38)

2013. december 30-án a Görög Nemzeti Bank véglegesítette a teljes finanszírozási rés számítását, amely szerint a teljes finanszírozási rés 563 millió EUR-t tett ki.

(39)

2013. december 31-én a HFSF kifizette a finanszírozási rés maradék egyenlegét a Banknak.

(40)

Ugyanezen a napon a Görög Nemzeti Bank további tájékoztatást nyújtott a Bizottságnak a finanszírozási rés véglegesítéséről.

(41)

2014. június 25-én a görög hatóságok bejelentették a Bizottságnak, hogy a Banknak nem áll szándékában a HFSF-et arra kérni, hogy a Probank eszközeinek megszerzésével keletkezett tőkeszükséglet összegét a Bankba injekciózza.

(42)

Amint azt az 1. táblázat mutatja, Görögország reál bruttó hazai terméke (GDP) 2008 és 2012 között 20 %-kal esett. Ennek eredményeképpen a görög bankok a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek gyorsan emelkedő nemfizetési rátáival szembesültek (13). Ezek a folyamatok káros hatással voltak a görög bankok eszközeinek teljesítményére, és jelentős hitelveszteségeket eredményeztek.

1. táblázat

Reál-GDP-növekedés Görögországban, 2008–2013

(43)

Ráadásul 2012 februárjában Görögország végrehajtott a magánszektorral egy, a magánszektor bevonásaként (Private Sector Involvement) ismert kötvénycserét („a PSI program”). Görög bankok vettek részt a PSI programban, amelynek során a görög kormány a meglévő magán kötvénytulajdonosoknak új értékpapírokat (köztük új görög államkötvényeket [„GGB-k”], a GDP-hez kötött értékpapírokat és az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap [„EFSF”] által kibocsátott PSI fizetési kötelezvényeket) kínált meglévő GGB-kért cserébe, 53,5 %-os névérték szerinti árfolyamon és hosszabb lejáratokkal (14). A görög hatóságok 2012. március 9-én tették közzé a kötvénycsere eredményeit (15). A csere a kötvénytulajdonosok számára jelentős veszteségeket eredményezett (a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a veszteség a görög bankok számára átlagosan a régi GGB-k névértékének 78 %-át tette ki), továbbá tőkekövetelményt támasztott, amelyeket visszamenőleg könyveltek el a görög bankok 2011-es pénzügyi kimutatásaiban.

2. táblázat

A legfontosabb görög bankok PSI veszteségei összesen (millió EUR)

(44)

Mivel a görög bankok a PSI program és a folytatódó recesszió következtében jelentős tőkehiányban szenvedtek, a második görög kiigazítási programnak a görög kormány, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közötti 2012. március 11-i gazdaság- és pénzügypolitikai memoranduma („MEFP”) pénzeszközöket tett elérhetővé e bankok feltőkésítése céljából. A görög hatóságok a program által finanszírozandó teljes bankfeltőkésítési szükségleteket és szanálási költségeket 50 milliárd EUR-ra becsülték (17). Az összeget a Görög Nemzeti Bank által a 2011 decemberével kezdődött és 2014 decemberével végződött időszakra vonatkozóan elvégzett stresszteszt („a 2012-es stresszteszt”) alapján számították ki, amely a Blackrock által készített hitelveszteségi előrejelzésre támaszkodott (18). A görög bankok feltőkésítésére a pénzeszközök a HFSF-en keresztül állnak rendelkezésre. A 3. táblázat a legfontosabb görög bankok 2012-es stresszteszt eredményei szerinti tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze.

3. táblázat

A 2012– es stresszteszt: A legfontosabb görög bankok tőkekövetelményei (millió EUR)

(45)

Az MEFP szerint „a megvalósítható tőkebevonási terveket benyújtó bankoknak lehetőségük lesz állami támogatást kérni és kapni olyan módon, amely megőrzi a magánszektor ösztönzését, hogy tőkét injektáljon be, és így minimalizálja az adófizetők terheit” (19). A Görög Nemzeti Bank csak a négy legnagyobb bankot (Eurobank, National Bank of Greece, Piraeus Bank és Alpha Bank) találta életképesnek (20). Ezek 2012 májusában kapták az első feltőkésítést a HFSF-től.

(46)

2009 vége és 2012 júniusa között a recesszió és a politikai bizonytalanság miatt a belföldi betétek a görögországi bankokban összesen 37 %-kal csökkentek. Ezeknek a bankoknak magasabb kamatokat kellett fizetniük, hogy megpróbálják megtartani a betéteket. A betétek költségei emelkedtek, így a bankok nettó kamatkülönbözete csökkent. Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi finanszírozási piacokról, teljes mértékben az eurorendszerből származó finanszírozástól váltak függővé (21), amelynek emelkedő hányada öltötte a Görög Nemzeti Bank által biztosított államilag garantált ELA formáját.

(47)

2012. december 3-án Görögország egy visszavásárlási programot indított a PSI program keretében a befektetők által kapott új GGB-kre vonatkozóan, azok névértékének 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti árakon (22). A görög bankok részt vettek ebben a visszavásárlási programban, amely további veszteségekre világított rá a mérlegeikben, mivel a PSI program idején az említett új GBB-ken elkönyvelt számviteli veszteség (vagyis a piaci érték és a névérték közötti különbség) nagyobbik hányada véglegessé és visszafordíthatatlanná vált (23).

(48)

2012 decemberében a négy legnagyobb görög bank egy második áthidaló feltőkésítést kapott a HFSF-től.

(49)

2013 tavaszán a négy bank áthidaló feltőkésítését rendes részvények formájában állandó feltőkésítéssé alakították úgy, hogy a HFSF-é lett mind a négy bank részvényállományának 80 %-a. Azon bankok esetében, amelyeknek sikerült előre meghatározott összegű magántőkét vonzaniuk, a HFSF szavazatra nem jogosító részvényeket kapott, míg azok a magánbefektetők, akik új pénzt injekcióztak be a HFSF mellett, részvényutalványokat kaptak a HFSF részvényeire.

(50)

2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank megbízott egy tanácsadót, hogy készítsen diagnosztikai tanulmányt az összes görög bank kölcsönállományáról. A tanácsadó hitelveszteség-előrejelzéseket („CLP-k”) készített a görög bankok összes belföldi kölcsönportfóliójáról, valamint külföldi fiókoknál és leányvállalatoknál görög kockázatot hordozó hitelekről egy három és fél éves és egy hitellejárat szerinti horizonton. Az elemzés két makrogazdasági forgatókönyv – egy alapforgatókönyv és egy kedvezőtlen forgatókönyv – szerinti CLP-kkel szolgált. A külföldi hitelportfóliókra vonatkozó CLP-ket a Görög Nemzeti Bank a tanácsadótól kapott bizonyos információk felhasználásával becsülte.

(51)

A CLP-k tanácsadó általi értékelése alapján 2013 őszén a Görög Nemzeti Bank új stresszteszt gyakorlatot („a 2013-as stresszteszt”) indított a görög bankok tőkehelyzete szilárdságának felmérésére egy alap- és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint. A Görög Nemzeti Bank egy második tanácsadó technikai támogatásával végezte el a tőkekövetelmények értékelését.

(52)

A 2013-as stresszteszt szerinti tőkekövetelmény-értékelés alapvető fontosságú összetevői voltak: i. a bankok kölcsönportfólióira vonatkozó CLP-k (24) konszolidált alapon a görög kockázatra és a külföldi kockázatra vonatkozóan, a meglévő hitelveszteségi tartalékok nélkül; ii. a bankok becsült működési jövedelmezősége a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban, a 2013 negyedik negyedéve során a Görög Nemzeti Banknak benyújtott szerkezetátalakítási tervek konzervatív kiigazítása alapján. A 4. táblázat a legfontosabb görög bankok tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze konszolidált alapon a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyve szerint.

4. táblázat

A 2013-as stresszteszt: Görög bankok tőkekövetelményei konszolidált alapon az alapforgatókönyvben (millió EUR)

(53)

2014. március 6-án a Görög Nemzeti Bank közölte a 2013-as stresszteszt eredményeit, és kérte a bankokat, hogy 2014 áprilisának közepéig nyújtsák be tőkebevonási terveiket az alapforgatókönyv szerinti tőkekövetelmények teljesítése érdekében.

(54)

2013 márciusának vége és 2014 májusának eleje között a négy bank folytatta a tőkeemeléseket.

(55)

A Bank teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt elsősorban Görögországban és Törökországban, valamint Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa más országaiban (Ciprus, Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság [„FYROM”]). Banki és pénzügyi termékek és szolgáltatások teljes körét kínálja a háztartásoknak és üzleti vállalkozásoknak. Aktív a lakossági, vállalati és egyedi ügyfélkiszolgálás, vagyonkezelés, biztosítás, treasury, tőkepiacok és más szolgáltatások területén. A Bank Görögországban van bejegyezve, és részvényeit jegyzik az Athéni Értéktőzsdén. 2012. szeptember 30-án a Bank összesen 37 831 főt (28) foglalkoztatott, akiknek körülbelül egyharmada Görögországban, egyharmada Törökországban, a maradék egyharmad pedig más országokban, főként Délkelet-Európában állt alkalmazásban.

(56)

A Bank részt vett a PSI programban, és 14 749 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket és államhoz kötődő hiteleket. A PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 11 735 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre (29). A 2012. decemberi visszavásárlási program során a Bank jóval a névérték alatt adta el a PSI keretében korábban kapott új GGB-ket. Az eladás egyértelművé tette az új GGB-ken elszenvedett veszteségeit.

(57)

A Bank 2010. decemberi, 2011. decemberi, 2012. decemberi és 2013. decemberi legfontosabb adatait (éves pénzügyi kimutatások szerinti összevont adatok) az 5. táblázat mutatja.

5. táblázat

A National Bank of Greece legfontosabb adatai, 2010, 2011, 2012 és 2013  (30)

(58)

Az 5. táblázat azt szemlélteti, hogy – a PSI program miatt 2011-ben elkönyvelt óriási (11 735 millió EUR (32)) veszteségen kívül – a Bank csökkenő jövedelemtől (amelynek okát – többek között – a betétek magasabb költségei jelentették), valamint görögországi és külföldi hitelportfólióinak magas és emelkedő értékvesztés miatti veszteségeitől is szenvedett. A Bank likviditási pozícióját sújtották a betétkiáramlások, de nettó hitel/betét mutatója viszonylag alacsony maradt más görög bankokéhoz képest (118 % 2012. december 31-én (33)).

(59)

A 2013-as stressztesztet követően, amely szerint a Bank által teljesítendő tőkekövetelményt 2 183 millió EUR-ra becsülték az alapforgatókönyv esetén, a Bank 2,5 milliárd EUR tőkét szándékozott szerezni a piacon.

(60)

2014. május 6-án a Bank bejelentette a könyvépítés (34) megkezdését 2,5 milliárd EUR összegben (35).

(61)

2014. május 9-én a Bank bejelentette 1 136,4 millió új rendes részvény kibocsátását és elhelyezését részvényenként 2,20 EUR áron, összesen 2,5 milliárd EUR bruttó ellenértékért (36). A tőkeemelést a meglévő részvényesek elővásárlási jogainak érvénytelenítésével hajtották végre a részvényesek 2014. május 10-én Athénban tartott közgyűlésének határozata értelmében (37). A HFSF a 3864. sz. törvény szerint független szakértők által elkészített két értékelési jelentés alapján jóváhagyta a tőkeemelést (38).

(62)

2012. március 18-án a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a három hitelszövetkezet nem teljesítette a tőkemegfelelési követelményeket, és arra a következtetésre jutott, hogy nem lennének képesek emelni a tőkéjüket. Ezért a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy visszavonja engedélyeiket, és felszámolás alá helyezi őket.

(63)

A Görög Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy szanálási intézkedések megtétele és különösen a betétek elárverezése a szanálási keretrendszerrel (3601/2007. sz. törvény 63(D) cikke) összefüggésben, valamint a vonatkozó finanszírozási rés finanszírozása döntő a befektetői bizalomnak a PSI és a második kiigazítási program sikeres lezárását követően bekövetkezett növekedése fenntartása érdekében, továbbá, hogy – a piaci vélekedés közelmúltbeli pálfordulása ellenére – e vélekedés törékeny. A Görög Nemzeti Bank becslése szerint 2012. március 19-én az ügyfelek betéteinek teljes összege (hites könyvvizsgáló által nem ellenőrzött 2013. szeptember 30-i adatok alapján) a három hitelszövetkezetnél körülbelül 325 millió EUR-t tett ki.

(64)

A Görög Nemzeti Bank vételi és beolvasztási eljárást kezdett, amikor is minden betétet (beleértve a bankközi betéteket), valamint a Görög Betéti és Befektetési Garancia Alappal („HDIGF”) szembeni követelést és kötelezettséget átruháznak a vevőre, de a hiteleket nem. 2012. március 20-án a Görög Nemzeti Bank felkérte az akkor legnagyobb öt görög hitelintézetet, hogy nyújtson be ajánlatot. A Bank és három másik bank kötelező ajánlatot nyújtott be. A Bank ajánlatát részesítették előnyben az ellenszolgáltatás és az átadás végrehajtásához szükséges idő szempontjából. A Bank az átruházott betétek értékének […] (39) %-ával egyenlő összegű ellenérték megfizetésére tett ajánlatot, és úgy becsülte, hogy az átadás egy munkanapon belül befejezhető.

(65)

2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank a Lesvos-Limnos Bank betéteinek, valamint a HDIGF-fel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a Bankra történő átruházásáról döntött (40). A Görög Nemzeti Bank szerint (41) az átadott kötelezettségek valós értéke […] millió EUR-t tett ki, miközben eszközátruházásra nem került sor. A kiszámított ellenérték (42) […] millió EUR volt, vagyis az átadott betétek […] %-a. A finanszírozási rést a 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2012. április 10-én a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2012. június 22-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Lesvos-Limnos Bank végleges finanszírozási rése 56,6 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezte a finanszírozási rés ki nem fizetett részét 2012. július 20-án.

(66)

Szanálásának idején a Lesvos-Limnos Bank 37 főt alkalmazott, és 3 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókokat a Lesvos-Limnos Banktól, amelynek alkalmazottait elbocsátották.

(67)

2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank az Achaia Bank betéteinek, valamint a HDIGF-fel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a Bankra történő átruházásáról döntött (43). A Görög Nemzeti Bank szerint (44) az átadott kötelezettségek valós értéke […] millió EUR-t tett ki, miközben eszközátruházásra nem került sor. A kiszámított ellenérték (45) […] millió EUR volt, vagyis az átadott betétek tőkéjének […] %-a. A finanszírozási rést a 3601/2007. sz. törvény 63(D)(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2012. április 10-én a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2012. június 22-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az Achaia Bank végleges finanszírozási rése 212,9 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezte a finanszírozási rés ki nem fizetett részét 2012. július 20-án.

(68)

Szanálásának idején az Achaia Bank 103 főt alkalmazott, és 13 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókokat az Achaia Banktól, amelynek alkalmazottait elbocsátották.

(69)

2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank a Lamia Bank betéteinek, valamint a HDIGF-fel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a Bankra történő átruházásáról döntött (46). A Görög Nemzeti Bank szerint az átadott kötelezettségek valós értéke […] millió EUR-t tett ki, miközben eszközátruházásra nem került sor. A kiszámított ellenérték (47) […] millió EUR volt, vagyis az átadott betéti tőke […] %-a. A finanszírozási rést a 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2012. április 10-én a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2012. június 22-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Lamia Bank végleges finanszírozási rése 56,3 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezte a finanszírozási rés ki nem fizetett részét 2012. július 20-án.

(70)

Szanálásának idején a Lamia Bank 47 főt alkalmazott, és 5 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókokat a Lamia Banktól, amelynek alkalmazottait elbocsátották.

(71)

A három hitelszövetkezet finanszírozási réseinek összegeit a 6. táblázat mutatja.

6. táblázat

A három hitelszövetkezet végleges finanszírozási rései

(72)

Az FB Bank kis bank volt, amelynek mérlegfőösszege 1,4 milliárd EUR-t tett ki a szanálása idején, miközben piaci részesedése a hitelek és betétek 1 %-a alatt maradt. 2012. december 31-én az FB Banknak 19 fiókja volt Görögországban, és 260 főt alkalmazott.

(73)

A görög banktámogatási program alapján az FB Bank az alábbiakat kapta: i. 50 millió EUR tőkeinjekció a görög államtól 2009 júliusában, ii. görög állampapírok 60 millió EUR összegben 2012 májusában (48) és iii. állami garancia 50 millió EUR névértékben kibocsátott kötvényekre 2011 márciusában.

(74)

Az FB Bank részt vett a PSI programban, és 70 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket. Amint azt a 2. táblázat szemlélteti, a PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 49 millió EUR-t tett ki. A 3. táblázat szerint az FB Bank tőkeszükségletét a 2012-es stressztesztben 168 millió EUR-ra becsülték.

(75)

2012. november 8-án a Görög Nemzeti Bank kérte az FB Bankot, hogy Core Tier 1 mutatója helyreállítása érdekében 2013. április 30-ra fejezze be a tőkeemelést.

(76)

Mivel az FB Bank a szükséges tőkeemelést 2013. április 30-ig nem hajtotta végre, a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy visszavonja az FB Bank engedélyét, és felszámolás alá helyezi az FB Bankot.

(77)

A Görög Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy szanálási intézkedések megtétele egy vételi és beolvasztási eljárás révén, valamint különösen a vonatkozó finanszírozási rés finanszírozása és az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglet ehhez kötődő fedezése döntő a betétesek görög bankrendszerbe vetett bizalmának fenntartása és így a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A Görög Nemzeti Bank becslése szerint 2012. december 31-én az ügyfelek betéteinek teljes összege az FB Bankban körülbelül 1 278 millió EUR-t tett ki, amelyből a HDIGF csak 830 millió EUR-t garantált. Így amennyiben az FB Bank szanálási intézkedések alkalmazása nélkül került volna felszámolásra, a betétekből mintegy 448 millió EUR-ra nem lett volna fedezet.

(78)

E pénzügyi stabilitási megfontolások miatt a Görög Nemzeti Bank megkezdte az FB Bank egyes eszközeinek és forrásainak (ideértve a betéteket) az árverését. Ugyanakkor az FB Bank eszközeinek megszerzése további tőkeszükségletet eredményezhetett volna a vevő számára, és így egyetlen bank se lett volna hajlandó megvásárolni a kiválasztott eszközöket és forrásokat. A HFSF-hez intézett 2013. május 8-i levelében a Görög Nemzeti Bank jelezte, hogy helyesnek tartaná, ha a HFSF fedezné a kérdéses tőkeszükségletet a szanálási költségek részeként. 2013. május 10-i végleges kötelező ajánlatában a Bank kérte az FB Banktól átruházott eszközök megszerzéséből eredő tőkeszükséglet HFSF általi fedezését. E tőkeszükséglet összegét a szanáláskor a Görög Nemzeti Bank 100 millió EUR-ra becsülte (49).

(79)

2013. május 8-án csak a Bank és egy másik bank nyújtott be kötelezettség nélküli ajánlatot. Mindkét bank ajánlata azon a feltételen alapult, hogy a HFSF fedezi mind a finanszírozási rést, mind az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükségletet. 2013. május 10-én a Bank benyújtotta végleges ajánlatát. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy az FB Bank eszközeit és forrásait átruházza a Bankra, amelynek ajánlatát előnyösebbnek tartották.

(80)

Az ügyfeleknek nyújtott hitelek (kivéve a tartósan hátralékosakat), a készpénzegyenlegek nagyobbik része, valamint immateriális javak és a jó hírnév, vagyoni jogok, az ingatlanbérléssel vagy -vásárlással kapcsolatos szerződések, bankközi kötelezettségek és az ügyfelek betétei kerültek át a Bankhoz.

(81)

A Görög Nemzeti Bank szanáláskori kezdeti értékelése szerint (50) az FB Banktól a Bankra átruházott kötelezettségek értékét 1 402 millió EUR-ra becsülték, míg az átadott eszközök becsült értéke 878 millió EUR-t tett ki. A különbség az 524 millió EUR-s finanszírozási rés. A 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a finanszírozási rést a HFSF fedezte, amely 2013. június 28-án folyósította a becsült finanszírozási rés kétharmadát, azaz 349,6 millió EUR-t. Miután a Görög Nemzeti Bank 2013. november 7-én 457 millió EUR összegben véglegesítette a finanszírozási rés számítását (51), 2013. november 13-án (52) a HFSF kifizette a Banknak a 107,4 millió EUR egyenleget.

(82)

2013. március 31-én a Probanknak 112 fiókból álló hálózata volt Görögországban, és 1 087 főt alkalmazott (53).

(83)

A Probank mérlege 2013. június 30-án 3,2 milliárd EUR körül volt (54). 2013. március 31-én a Probank piaci részesedése a hitelek terén 1,1 %, a betétekből pedig 1,7 % volt.

(84)

A Probank részt vett a PSI programban, és 415 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket. Amint azt a 2. táblázat szemlélteti, a PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 295 millió EUR-t tett ki. A 3. táblázat szerint a Probank tőkeszükségletét a 2012-es stressztesztben 282 millió EUR-ra becsülték.

(85)

2012. október 26-án a Görög Nemzeti Bank kérte a Probankot, hogy 282 millió EUR-val emelje meg a tőkéjét.

(86)

Mivel a Probank elmulasztotta a tőkeemelést, 2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy visszavonja a Probank engedélyét, és felszámolás alá helyezi a Probankot (55). Pontosabban a Probank szavatolótőkéje negatív volt, és konszolidált alapon 2013. március 31-i adatok szerint mintegy – 16 millió EUR-ra becsülték. Így a Probank nem teljesítette a minimális tőkekövetelményét, és szavatolótőkéje alacsonyabb volt, mint a minden bankra a 3601/2007. sz. törvény 5(4)(a) cikkében meghatározott minimális részvénytőke.

(87)

A Görög Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy a szanálási intézkedések döntőek voltak a betétesek görög bankrendszerbe vetett bizalmának fenntartása és így a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A Görög Nemzeti Bank becslése szerint 2013. március 31-én az ügyfelek betéteinek teljes összege a Probankban körülbelül 3 123 millió EUR-t tett ki, amelyből a HDIGF csak 1 998 millió EUR-t garantált. Így amennyiben a Probank szanálási intézkedések alkalmazása nélkül került volna felszámolásra, a betétekből mintegy 1 125 millió EUR-ra nem lett volna fedezet.

(88)

E pénzügyi stabilitási megfontolások miatt a Görög Nemzeti Bank megkezdte a Probank egyes eszközeinek és forrásainak (ideértve a betéteket) az árverését. Ugyanakkor a Probank eszközeinek megszerzése további tőkeszükségletet eredményezhetett volna a vevő számára, és így egyetlen bank se lett volna hajlandó megvásárolni a kiválasztott eszközöket és forrásokat. Ezért 2013. július 25-i végleges kötelező ajánlatában a Bank kérte a Probanktól átruházott eszközök megszerzéséből eredő tőkeszükséglet HFSF általi fedezését. Az említett tőkeszükséglet fedezésére vonatkozóan kért kötelezettségvállalást a HFSF a kapott ajánlatok értékelésekor figyelembe vette. E tőkeszükséglet összegét [180–280] millió EUR-ra becsülték (56).

(89)

2013. július 24-én egy másik nagy görög bank beadott egy ajánlattervezetet, és 2013. július 25-én a Bank benyújtotta ajánlatát. Mindkét bank ajánlata azon a feltételen alapult, hogy a HFSF fedezi mind a finanszírozási rést, mind az átruházott eszközök által létrehozott tőkeszükségletet. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy a Probank eszközeit és forrásait átruházza a Bankra, amelynek ajánlatát előnyösebbnek tartották.

(90)

Az ügyfeleknek nyújtott hitelek (kivéve a tartósan hátralékos hiteleket), a készpénzegyenlegek nagyobbik része, valamint immateriális javak és a jó hírnév, vagyoni jogok, az ingatlanbérléssel vagy -vásárlással kapcsolatos szerződések, bankközi kötelezettségek és az ügyfelek betétei kerültek át a Bankhoz.

(91)

A Görög Nemzeti Bank szanáláskori kezdeti értékelése szerint (57) a Probanktól a Bankra átruházott kötelezettségek értékét 3 198,9 millió EUR-ra becsülték, míg az átadott eszközök becsült értéke 2 961,4 millió EUR-t tett ki. A különbség a 237,6 millió EUR-s finanszírozási rés. A 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a finanszírozási rést a HFSF fedezte, amely 2013. augusztus 9-én készpénzben folyósította a becsült finanszírozási rés kétharmadát, azaz 158,4 millió EUR-t. A finanszírozási rés, amelynek számítását a Görög Nemzeti Bank 2013. december 30-án véglegesítette, 562,7 millió EUR-t tett ki (58). 2013. december 31-én a HFSF készpénzben kifizette a Banknak a 404,4 millió EUR-s egyenleget (59).

(92)

A Bank több formában szerzett támogatást a görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése, garanciaintézkedése és államkötvény-kölcsönzési intézkedése alapján.

(93)

A Bank javára szolgált és szolgál a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerinti támogatás. E határozatban e támogatás megnevezése „L1 intézkedés”. 2013. november 30-án (60) a Banknak nyújtott garanciák összege mintegy 14,8 milliárd EUR volt. Ezen a napon a Banknak államkötvények formájában nyújtott kölcsönök állománya 847 millió EUR-t tett ki. 2011. április 15-től kezdődően a Bank 787 millió EUR összegben kapott kölcsönöket államkötvényekben, valamint állami garanciákat12,9 milliárd EUR összegben.

(94)

A Bank szerkezetátalakítási tervében, amelyet a görög hatóságok 2014. június 25-én nyújtottak be a Bizottságnak, a görög hatóságok jelezték szándékukat, hogy továbbra is adnak garanciákat és kölcsönöznek államkötvényeket a Banknak a görög banktámogatási program szerint a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

(95)

2009 májusában és 2011 decemberében a Bank a feltőkésítési intézkedés alapján Görögországtól 350 millió EUR, illetve 1 000 millió EUR összegű tőkeinjekciókat, azaz összesen 1 350 millió EUR-t (A. intézkedés) kapott, amely körülbelül a Bank akkori kockázattal súlyozott eszközei („RWA”) 2 %-ával volt egyenlő.

(96)

A feltőkésítés Görögország által jegyzett, 10 %-os szelvénykamatlábú, ötéves lejáratú elsőbbségi részvények formájában történt. 2010-ben az elsőbbségi részvények futamidejét meghosszabbították, ellentételezésüket pedig megnövelték. A kezdeti ötéves időszak végétől, ha az elsőbbségi részvényeket nem vásárolják vissza, és a részvényesek közgyűlése nem hoz döntést e részvények visszaváltásáról, a görög pénzügyminiszter kumulatív alapon évi 2 %-kal növeli a szelvénykamatlábat (vagyis 12 %-os kamatláb a hatodik évre, 14 %-os a hetedik évre stb.).

(97)

Az ELA egy kivételes intézkedés, amely lehetővé teszi egy ideiglenes likviditási problémákkal küzdő, de hitelképes pénzügyi intézmény számára, hogy finanszírozáshoz jusson az eurorendszertől anélkül, hogy e művelet az egységes monetáris politika része lenne. Az ilyen pénzügyi intézmény által az ELA-ra fizetett kamatláb […] bázisponttal magasabb annál a kamatnál, amelyet a szokásos EKB refinanszírozásért fizet.

(98)

Az ELA programért a Görög Nemzeti Bank felel, ami azt jelenti, hogy az ELA nyújtásának minden költségét és az ebből eredő kockázatokat a Görög Nemzeti Bank viseli (61). Görögország a Görög Nemzeti Banknak egy olyan állami garanciát nyújtott, amely a Görög Nemzeti Bank által adott ELA teljes összegére vonatkozik. A 2362/1995. sz. törvény 65(1) cikkét módosító 3943/2011. sz. törvény 50(7) cikkének elfogadása lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter garanciákat adjon az állam nevében a Görög Nemzeti Banknak a Görög Nemzeti Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek védelme érdekében. Az ELA-t igénybe vevő bankoknak […] bázispontnak megfelelő garanciadíjat kell fizetniük az állam részére.

(99)

2012. január 31-én a Bank 8,6 milliárd EUR államilag garantált ELA kedvezményezettje volt (62), míg 2012. december 31-én a Bank 30,9 milliárd EUR államilag garantált ELA-t vett igénybe (63).

(100)

2012 óta a Bank több, a HFSF által biztosított tőketámogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 7. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át.

7. táblázat

A Banknak a HFSF révén nyújtott támogatási intézkedések

(101)

Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (14)–(33) preambulumbekezdései részletesen leírják a 2012. májusi (64) első áthidaló feltőkésítést (B1 intézkedés). Ezen intézkedés hátterét és fő jellemzőit e szakasz rendszerezi.

(102)

2012. április 20-án a HFSF egy levélben közölte a Bankkal, hogy vállalja a Bank tervezett részvénytőke-emelésében való részvételt legfeljebb 6,9 milliárd EUR összegig.

(103)

A B1 intézkedés alapján 2012. május 28-án a HFSF 7,4 milliárd EUR értékben adott át a Banknak EFSF kötvényeket, a HFSF-et létrehozó 3864/2010. sz. törvényben (a „HFSF törvény”) meghatározott áthidaló feltőkésítési rendelkezéseknek megfelelően. Az NBG eljárás megindításáról szóló határozat 50. preambulumbekezdésében a Bizottság már megállapította, hogy „A 2012. május 28-án lezárult áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozatban vállalt kötelezettségnek a végrehajtása, és így ugyanannak a támogatásnak a folytatása”. Mind a kötelezettségvállalási nyilatkozatban, mind az első áthidaló feltőkésítésben szereplő összegeket a Görög Nemzeti Bank úgy számította ki, hogy biztosítsa a Bank 8 %-os teljestőke-megfelelési mutatójának elérését 2011. december 31-én, amely az áthidaló feltőkésítés visszamenőleges könyvelésének dátuma a Bank nyilvántartásában. Amint a 3. táblázatból látható, a B1 intézkedés a 2012-es stresszteszt által azonosított tőkekövetelményt nem fedezte teljes egészében. A Bankkal szembeni elvárás az volt, hogy egy jövőbeli tőkeemeléssel növelje a tőkét, és az áthidaló feltőkésítéssel csak az volt a szándék, hogy megőrizzék a Bank EKB finanszírozásra való jogosultságát, amíg az említett tőkeemelés megtörténik.

(104)

Az első áthidaló feltőkésítés dátuma és az első áthidaló feltőkésítés rendes részvényekké és más átváltható pénzügyi eszközökké történő átváltásának dátuma közötti időszakra a Bank és a HFSF közötti előzetes részvényjegyzési megállapodás előírta, hogy a Bank a HFSF-nek az EFSF kötvények névértéke után évi 1 % díjat köteles fizetni, és arra az időszakra vonatkozóan az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetése és felhalmozott kamata a HFSF által a Banknak juttatott kiegészítő tőke-hozzájárulásnak számít (65).

(105)

2012 őszén a Bank további veszteségeket könyvelt el. Ezért a tőkéje ismét azon minimális tőkekövetelmény alá esett, amely ahhoz szükséges, hogy továbbra is jogosult maradjon az EKB általi refinanszírozásra.

(106)

Következésképpen egy második áthidaló feltőkésítés vált szükségessé. 2012. december 21-én a HFSF végrehajtott egy második, 2 326 millió EUR-s áthidaló feltőkésítést (B2 intézkedés), amelyet megint EFSF kötvényeknek a Bank részére történő átadásával fizettek.

(107)

A két áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) együttesen azt jelentette, hogy a 2012-es stresszteszt által azonosított tőkeszükségletet (9,76 milliárd EUR (66)) a HFSF 2012. december 21-én már folyósította.

(108)

2013. május 22-én a Bank igazgatótanácsa bejelentette 2 274,1 millió, 0,30 EUR névértékű új részvény kibocsátását részvényenként 4,29 EUR áron (67).

(109)

2013. június 21-én (68) a Bank bejelentette a teljes részvénynövekedés összesen 9 756 millió EUR-s teljes kifizetését, beleértve a részvénykibocsátási felárat. A teljes magánrészvétel a Bank tőkeemelésében 1 079 millió EUR-t tett ki (69). Így a HFSF részvétele a Bank tőkeemelésében 8 677 millió EUR-t tett ki (B3 intézkedés).

(110)

Az összeg megegyezik a B1 és a B2 intézkedés összegével a magánrészvétel összegének levonása után. A Bank tőkeemelése révén az első és a második áthidaló feltőkésítést (B1 és B2 intézkedés) részben állandó feltőkésítéssé alakították.

(111)

Az új részvények árát az ajánlati ár meghatározását megelőző 50 tőzsdei nap forgalommal súlyozott átlagos részvényárfolyama 50 %-ában állapították meg. Egy részvényösszevonás és a Bank részvénytőkéje csökkentésének eredményeként, amelyekről a részvényesek 2012. április 29-i rendkívüli közgyűlése (70) döntött, az új részvények árát részvényenként 4,29 EUR-ban rögzítették.

(112)

A 2013. tavaszi feltőkésítést követően a HFSF 84,39 %-os részesedéssel azonnal a Bank többségi részvényesévé vált (71). A HFSF 245 779,6 millió részvényutalványt adott ki, és a magánbefektetőknek minden egyes jegyzett részvényért egy utalványt adott ellenszolgáltatás nélkül (72). Minden egyes utalvány a HFSF 8,23. részvénye meghatározott időközönként és bázisáron történő megvásárlásának jogát testesíti meg. Az első érvényesítési időpont 2013. december 26., majd a részvényutalványok hathavonta érvényesíthetőek 2017. december 26-ig. Az elszámolási árfolyam megegyezik egy éves kamattal (4 % az első évre, 5 % a második évre, 6 % a harmadik évre, 7 % a negyedik évre, majd 8 % az utolsó hat hónapra évesítve) növelt 4,29 EUR jegyzési árfolyammal (73).

(113)

A 2014-ben módosított HFSF törvény rendelkezése szerint csak az utalványok bázisára igazítható ki jogosultsági kibocsátás esetén. Ráadásul a kiigazításnak ex post kell megtörténnie, és csak a HFSF elővásárlási jogainak eladásából realizált bevétel összegéig. Elővételi jogot nem biztosító tőkeemelés esetén nincs korrekció.

(114)

Amint a 2.2.1. szakaszban már említésre került, a Lesvos-Limnos Bank 56,6 millió EUR-s, az Achaia Bank 212,9 millió EUR-s és a Lamia Bank 56,3 millió EUR-s finanszírozási rését a HFSF fedezte. Így a finanszírozási rések teljes összege 325,8 millió EUR volt.

(115)

2009 óta az FB Bank több támogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 8. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át.

8. táblázat

Az FB Banknak nyújtott támogatási intézkedések áttekintése

(116)

2009 júliusában Görögország 50 millió EUR-t injekciózott az FB Bankba; ez az összeg a bank akkori kockázattal súlyozott eszközeinek mintegy 3 %-ával volt egyenlő. A tőkeinjekcióra a görög banktámogatási program részét képező feltőkésítési intézkedés alapján került sor. A feltőkésítés elsőbbségi részvények formájában történt.

(117)

Az FB Bank a görög banktámogatási program részét képező garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerinti likviditási támogatás kedvezményezettje is volt. 2009 januárjában az FB Bank 60 millió EUR összegben kapott görög állampapírokat, amelyek 2011 decemberében jártak le (FB2 intézkedés). 2012 májusában 60 millió EUR összegben kapott görög állampapírokat, amelyek 2015 áprilisában jártak volna le, de 2013. május 23-án törölték azokat (FB3 intézkedés) (74). 2011 márciusában az FB Bank állami garanciát is kapott 50 millió EUR névértékű kibocsátott kötvényekre.

(118)

A HFSF fedezte az FB Banktól a Bankra átruházott eszközök finanszírozási rését (75). A Görög Nemzeti Bank 2013. május 10-i és november 7-i határozataival összhangban a HFSF kifizette a teljes 456,97 millió EUR összeget két részletben, 2013. július 26-án és november 13-án (76).

(119)

A szanálási eljárás értelmében a HFSF kötelezettséget vállalt az FB Banktól átruházott eszközök megszerzéséből eredő tőkeszükséglet fedezésére. Ezért a HFSF-nek az átadott RWA 9 %-ának megfelelő összegben kellene tőkét injekcióznia a Bankba. Becslések szerint a szanálás idején az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglet 100 millió EUR körül volt.

(120)

A (30) preambulumbekezdésben már említettek szerint a HFSF nem fog további tőkét injekciózni a Bankba, mivel szerkezetátalakítási tervében a Bank lemond arról a jogáról, hogy a HFSF-et kérje az átruházott eszközökhöz kötődő esetleges tőkekövetelmény fedezésére.

(121)

A Probank a görög banktámogatási program alapján semmilyen támogatási intézkedésnek nem volt a kedvezményezettje. A 9. táblázat azon más támogatási intézkedések áttekintésével szolgál, amelyeknek a Probank a kedvezményezettje volt.

9. táblázat

A Probanknak nyújtott támogatási intézkedések áttekintése

(122)

A HFSF finanszírozta a Probanktól a Bankra átruházott eszközök finanszírozási rését. A Görög Nemzeti Bank 2013. július 26-i és december 30-i határozataival összhangban a HFSF kifizette a teljes 562,73 millió EUR összeget két részletben, 2013. augusztus 9-én és december 31-én.

(123)

A szanálási eljárás értelmében a HFSF kötelezettséget vállalt a vevőnek a Probank eszközei megszerzéséből eredő tőkeszükséglete fedezésére. Ezért a HFSF-nek az átadott RWA 9 %-ának megfelelő összegben kellene tőkét injekcióznia a Bankba. Becslések szerint a szanálás idején az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglet [180–280] millió EUR körül volt.

(124)

A (41) preambulumbekezdésben már említettek szerint a HFSF nem fog további tőkét injekciózni a Bankba, mivel szerkezetátalakítási tervében a Bank lemond arról a jogáról, hogy a HFSF-et kérje az átruházott eszközökhöz kötődő esetleges tőkekövetelmény fedezésére.

(125)

2014. június 25-én Görögország benyújtotta a Bank szerkezetátalakítási tervét, amely elmagyarázza, hogy a Bank (az FB Bank, a Probank és a három hitelszövetkezet megszerzéséből eredő kombinált gazdálkodó egységként) miként szándékozik helyreállítani hosszú távú életképességét.

(126)

A szerkezetátalakítási terv révén a Bank görögországi és törökországi alapvető banki tevékenységeire fog összpontosítani.

(127)

Görögországot illetően a Bank fő prioritása a görögországi banki műveleteinek újbóli erősen nyereségessé és életképessé tétele a szerkezetátalakítási időszak végére, azaz 2018. december 31-re. E célból a szerkezetátalakítási terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a Bank működési hatékonyságának és nettó kamatkülönbözetének javítása, valamint olyan intézkedéseket, amelyek javítják tőkehelyzetét és mérlegszerkezetét.

(128)

Ami a működési hatékonyságot illeti, a Bank már megkezdett egy kiterjedt racionalizálási programot. 2009. december 31. és 2012. december 30. között a Bank csökkentette fizikai jelenlétét Görögországban. A 2009-es (77) 575-ről a 2012-es (78) 511-re csökkentette fiókjai számát, továbbá csökkentette a görögországi banki tevékenységeit ellátó dolgozók számát (a 2009. decemberi (79)12 534-ről a 2012. decemberi (80)11 230-ra).

(129)

A Bank azt tervezi, hogy 2012 decemberétől 2017 végéig tovább csökkenti görögországi alkalmazottai létszámát (13 675-ről […]-ra/-re) (81) a 260 főt alkalmazó FB Bank és az 1 087 főt alkalmazó Probank felvásárlásának hatása ellenére (82). A görögországi banki tevékenységekben 2012. december 31-én foglalkoztatottak létszáma (11 230) és a 2012. végi teljes görögországi létszám (13 675) közötti különbség az olyan nem banki tevékenységekben dolgozók létszáma miatt van mint a biztosítás (Ethniki Hellenic General Insurance S.A.), a turizmus (Astir Palace Vouliagmenis S.A.) vagy az ingatlanügyek (NBG Pangaea Reic).

(130)

2012 decemberétől 2017 végéig a Bank folytatni fogja belföldi hálózata racionalizálását. A fiókok száma […]-val/-vel 511-ről […]-ra/-re fog nőni. Emlékezni kell arra, hogy 2013-ban a Bank megszerezte az FB Bank és a Probank 19, illetve 112 fiókból álló hálózatát.

(131)

A fiókokkal és a létszámmal kapcsolatban megnőtt hatékonyság segíteni fog, hogy görögországi tevékenységeinek teljes költsége […] %-kal csökkenjen a 2012-es pro forma 1 301 millió EUR-ról […] millió EUR-ra 2017-ben (83). Ennek eredményeképpen görögországi banki tevékenységeinek várható költség/bevétel aránya a szerkezetátalakítási időszak végére […] % alá esik.

(132)

A szerkezetátalakítási terv azt is leírja, hogyan fogja a Bank csökkenteni a finanszírozási költségeit, ami kulcsfontosságú az életképesség helyreállítása érdekében. Várakozása szerint a Bank képes lesz alacsonyabb kamatlábakat fizetni a betéteire a stabilabb környezet és különösen a 2014-től várhatóan ismét növekedő görög gazdaság előre látott stabilizációja és fellendülése következtében. A betéti kamatrések (a lekötött betétek, látra szóló betétek és megtakarítási kamatlábak átlaga) várhatóan csökkenni fognak Görögországban. Hasonlóképpen, a Bank államilag garantált ELA-tól és szélesebb körű eurorendszeri finanszírozástól való függősége csökkenni fog a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

(133)

A szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint a Bank a mérlegét is meg fogja erősíteni. Nettó hitel/betét mutatója Görögországban tovább fog csökkenni, miközben tőkemegfelelése javul (a 2013. december 31-i csoportszintű 8,4 %-os Core Tier 1 mutatóról).

(134)

A Bank egy másik prioritása a nemteljesítő hitelek kezelése. A Bank erősíteni fogja hitelezési folyamatait mind a hitelnyújtást (jobb biztosítéki fedezet, csökkentett limitek), mind a nemteljesítő hitelek kezelését illetően. A nemteljesítő hitelek aránya […] fog, és a szerkezetátalakítási időszak végén az arány […] % lesz (84). A kockázati költség (a kétes követelések miatti értékvesztés) a 2012. évi 2 milliárd EUR-ról […] milliárd EUR-ra csökken 2018-ban (85).

(135)

A működési hatékonyság javulása, a nettó kamatkülönbözet növekedése és a csökkenő kockázati költség lehetővé teszi, hogy a Bank fokozza jövedelmezőségét. A Bank előrejelzése szerint görögországi nyeresége 2014-ben […] millió EUR-t, 2018-ban pedig […] millió EUR-t fog kitenni. A görögországi tevékenységek sajáttőke-arányos nyeresége 2017-ben […] %-ot fog elérni, (86) ami elegendő, tekintettel a Bank akkori kockázati profiljára (87).

(136)

A Bank már megkezdte nemzetközi hálózata tőkeáttételének csökkentését és szerkezetátalakítását. Délkelet-Európában a fiókok számát 2009 óta 170-nel csökkentették (88).

(137)

A Bank folytatni fogja nemzetközi hálózata szerkezetátalakítását és tőkeáttételének csökkentését. Nevezetesen a Bank el fogja adni külföldi leányvállalatait […]-ban/-ben, és elidegeníti fiókjait […]-ban/-ben. Ezek az elidegenítések a Bank Görögországon és Törökországon kívüli eszközeinek […] %-át, azaz […] millió EUR-t képviseltek a 2012. végi 12,101 millió EUR-ból.

(138)

A […]-ban/-ben és a […]-ban/-ben levő fiókok, valamint a […]-i leányvállalat […] kerül.

(139)

Ezen elidegenítések eredményeképpen a nettó anyavállalati finanszírozás a szerkezetátalakítási időszak végére kiküszöbölődik.

(140)

A Bank a Finansbankban meglévő tulajdonjogát 60 %-ra szándékozik csökkenteni […].

(141)

[…] ellátja a Finansbankot […]-val/-vel és növeli a Bank kötelezettségvállalását, hogy nyújtson […] a Finansbanknak a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

(142)

A Bank úgy tervezi, hogy a Finansbank jelentősen nőni fog a szerkezetátalakítási időszakban. Ugyancsak végrehajt egy költséggazdálkodási tervet. 2014-ben a Finansbank szándékozik […] és […]. A következő években a […], aminek eredményeképpen a költség/bevétel arány […]-ról […]-ra csökken a szerkezetátalakítási időszak végére (89).

(143)

A szerkezetátalakítási terv a Finansbank által vállalt kockázatok alapos vizsgálatáról rendelkezik. A várakozások szerint 2014-ről 2018-ra az értékvesztések az ügyfélhitelek kevesebb mint […] %-át fogják kitenni, míg az eszközarányos jövedelmezőség 2018-ban várhatóan […] % lesz. A Finansbank tőkearányos jövedelmezősége a teljes időszakban magas marad.

(144)

2012-ben a Bank […] millió EUR tőkenyereséggel eladta törökországi (élet- és nem élet-) biztosítási üzletágát (90).

(145)

A Bank 35 % alá csökkentette tulajdonrészét Pangea nevű, ingatlanügyekben érdekelt leányvállalatában, aminek pozitív hatása volt a Bank Core Tier 1 mutatójára (91). A Bank ugyancsak tervezi […] eladását […]-ra/-re, valamint magántőke-leányvállalatának eladását […]-ra/-re.

(146)

A Banknak sikerült jelentős összegben tőkét emelnie a piacról, így csökkentette a számára szükséges állami támogatást.

(147)

A Bank először 2009-ben vont be magántőkét egy 1 247 millió EUR-s jogosultsági kibocsátással. 2010-ben a Bank ismét szerzett 1 815 millió EUR (92) magántőkét a piacról. A (109) preambulumbekezdésben említettek szerint a Banknak sikerült még 1 079 millió EUR tőkét bevonnia magánbefektetőktől a 2013. tavaszi feltőkésítés révén. A részvényeseket – köztük azokat, akik részt vettek a 2009-es és 2010-es tőkeemelésekben – erősen felhígította a 2013. tavaszi feltőkésítés: a HFSF kapta a Bank részvényeinek 84,4 %-át, és az új befektetők kapták a részvénytulajdon 10,5 %-át, mindössze 5,1 %-ot hagyva a korábbi részvényeseknek. A törzsrészvényeseknek 2007, az amerikai elsőbbségi részvényeseknek pedig 2009 óta nem fizettek osztalékot (93).

(148)

2014 májusában a Bank 2,5 milliárd EUR tőkét szerzett a piacról. A Bank szándéka, hogy […].

(149)

Ami a hibrid és az alárendelt kölcsönök hitelezőinek hozzájárulását illeti, 2012. január 3-án a Bank felajánlotta elsőbbségi értékpapírok visszavásárlását névértékük 45 %-a és 70 %-a közötti áron. Ez alkalommal a Bank fedezett kötvényeket is vásárolt vissza. E visszavásárlások mindegyikénél az árat az instrumentumok piaci értéke alapján határozták meg, és tíz százalékpontnál nem több prémiumot tartalmazott, amelyet azért adtak hozzá, hogy a befektetőket ösztönözzék a visszavásárlásban való részvételre. Az elfogadási arány 44 % volt, és a teljes tőkeemelés mintegy 302 millió EUR-t tett ki (94).

(150)

Később, 2012-ben és 2013-ban a Bank további forrásmenedzsment-tevékenységeket indított befektetőknek kibocsátott értékpapírok tekintetében, ideértve fedezett kötvényeket, hibrid instrumentumokat, Tier 2 instrumentumokat és az Egyesült Államokban kibocsátott elsőbbségi részvényeket. Ezek a visszavásárlások további […] millió EUR tőkét eredményeztek. Összességében a Bank azt jelzi, hogy a forrásmenedzsment-tevékenységek által az utóbbi években generált teljes tőkeösszeg körülbelül […] millió EUR-ra rúg (95). Az említett visszavásárlások eredményeképpen az alárendelt és hibrid adósság állománya 2013. december 31-re 293 millió EUR-ra csökkent.

(151)

2014. június 25-én Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank és leányvállalatai megvalósítják a 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási tervet, és további kötelezettségeket vállalt a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban („a kötelezettségvállalások”). A mellékletben szereplő kötelezettségvállalásokat ez a szakasz foglalja össze.

(152)

Először Görögország vállalta, hogy a Bank átszervezi görögországi üzleti műveleteit, meghatározva a fiókok és alkalmazottak maximális számát, továbbá a maximális összköltséget, amelyet 2017. december 31-ére kell elérni (96).

(153)

Görögország azt is vállalta, hogy a Bank csökkenti a Görögországban gyűjtött betétek költségét, és eleget tesz egy maximális nettó hitel/betét aránynak (97)2017. december 31-ére (98).

(154)

A Bank külföldi leányvállalatait illetően Görögország arra vállalt kötelezettséget, hogy a Bank nem ad […]-t, és elidegenít egy kisebbségi érdekeltséget az adott leányvállalatból. Görögország olyan kötelezettséget is vállalt, hogy a Bank 2018. június 30-ára csökkenti több külföldi leányvállalata tőkeáttételét (99).

(155)

Görögország vállalta, hogy a Bank elidegeníti […]-t és magántőke-leányvállalatát, valamint számos értékpapírját. Ráadásul a Bank – korlátozott kivételekkel – nem fog befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat vásárolni (100).

(156)

Görögország számos kötelezettséget vállalt a Bank irányítására vonatkozóan. Vállalta a Bank alkalmazottai és vezetői javadalmazásának korlátozását, […] (101).

(157)

Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank erősíteni fogja hitelpolitikáját annak biztosítása érdekében, hogy a hitelek nyújtására és átstrukturálására vonatkozó döntések célja a Bank életképességének és jövedelmezőségének maximalizálása legyen. Görögország vállalta, hogy a Bank magas szintű követelményeknek fog eleget tenni a hitelkockázat nyomon követését és a hitelek szerkezetátalakítását illetően (102).

(158)

Számos kötelezettségvállalás foglalkozik a Bank kapcsolt hitelfelvevőkkel folytatott műveleteivel. E kötelezettségvállalások célja annak biztosítása, hogy a Bank ne térjen el a körültekintő banki gyakorlatoktól, amikor hiteleket nyújt alkalmazottainak, vezetőinek és részvényeseinek, valamint nyilvánosan működő gazdálkodó egységeknek, politikai pártoknak és médiavállalatoknak, vagy amikor e hitelek szerkezetét átalakítja (103).

(159)

Végül Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank megfelel bizonyos viselkedési korlátozásoknak, úgymint osztalékszelvény-beváltási és osztalékfizetési tilalom, felvásárlási tilalom és állami támogatás hirdetésének tilalma (104).

(160)

E kötelezettségvállalásokat 2018. december 31-ig egy ellenőrző megbízott fogja nyomon követni.

(161)

Görögország külön jelezte, hogy kérni fogja a Bizottság jóváhagyását, mielőtt a Bank vagy bármely állami intézmény (beleértve a HFSF-et) utalványokat vásárolna vissza (105).

(162)

2012. július 27-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a bankokról szóló 2008. évi közlemény (106) feltételeit a HFSF által a Bank javára biztosított első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét, szükségességét és arányosságát illetően (B1 intézkedés).

(163)

Az intézkedés megfelelőségét illetően, mivel a támogatásra előzetes feltőkésítéseket és likviditási támogatást követően került sor, továbbá tekintettel az elhúzódott megmentési időszakra, a Bizottság kétségeit fejezte ki, a Bank megtett-e minden lehetséges intézkedést, hogy a jövőben ne legyen szükség támogatásra (107). Ezenkívül a Bizottság számára nem volt világos, ki ellenőrizné a Bankot, miután az első áthidaló feltőkésítést felváltotta egy állandó feltőkésítés, (108) mivel a Bank vagy az állam, vagy kisebbségi magántulajdonosok ellenőrzése alá kerülhet. A Bizottság megjegyezte, szeretné biztosítani, hogy a Bank gazdálkodásának minősége, különösen a hitelezési eljárása egyik esetben se romoljon.

(164)

Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (67) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte, minden lehetséges intézkedést megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Ráadásul, mivel az áthidaló feltőkésítési időszak hossza bizonytalan volt, a Bizottság nem tudta eldönteni, hogy az ellentételezés elegendő volt-e és megfelelt-e az állami támogatási szabályok szerinti ellentételezési és tehermegosztási elveknek. Továbbá, mivel az első áthidaló feltőkésítés állandó feltőkésítéssé alakításának feltételei nem voltak ismertek az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásának idején, a Bizottság azokat nem tudta értékelni.

(165)

Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a védőintézkedések (az állami támogatás hirdetésének tilalma, a kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, a vételi opció tilalma és a visszavásárlási tilalom az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (71) preambulumbekezdésében leírtak szerint) elegendőek voltak-e az első áthidaló feltőkésítés esetében. Ezenfelül az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (72) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a verseny torzulásait okozhatja az olyan szabályok hiánya, amelyek megakadályoznák, hogy a HFSF koordinálja a négy legnagyobb görög bankot (nevezetesen a Bankot, az Alpha Bankot, az Eurobankot és a Piraeus Bankot), valamint az azt garantáló megfelelő biztosítékok hiánya, hogy azok kereskedelmileg érzékeny információt ne oszthassanak meg egymással. Ezért a Bizottság javasolta egy ellenőrző megbízott kinevezését, aki fizikailag jelen lenne a Bankban.

(166)

2013. január 3-án a Bizottság észrevételeket kapott egy görög banktól az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban. Ez a görög bank azt a megjegyzést tette, hogy a görög bankok HFSF általi feltőkésítése elvileg örvendetes lépés egy egészségesebb és életképesebb bankrendszer irányába, és nem volt ellenvetése a Bank feltőkésítésével szemben.

(167)

Ugyanakkor, miközben teljes mértékű támogatását fejezte ki a görög bankok HFSF általi feltőkésítésének elvét illetően, a szóban forgó görög bank kifejtette, hogy a verseny torzulásainak minimalizálása és a megkülönböztetés elkerülése érdekében elvárja, hogy a HFSF általi feltőkésítés lehetősége hasonló feltételekkel álljon nyitva minden Görögországban működő bank számára.

(168)

2012. szeptember 5-én Görögország észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Görög Nemzeti Bank és a HFSF állított össze.

(169)

Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a 18 milliárd EUR összegű tőke, amellyel a HFSF 2012 májusában a négy legnagyobb görög bankot feltőkésítette, kevesebb volt, mint a végleges összeg, amelyre ezeknek a bankoknak egy 10 %-ban megállapított elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató és egy hároméves kedvezőtlen stresszforgatókönyv szerinti 7 %-os Core Tier 1 tőkemutató fokozatos eléréséhez és fenntartásához szüksége volt. Azt is megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés átmeneti volt, mivel a feltőkésítési folyamatot az adott négy bank általi tőkeemeléssel fejezik be.

(170)

A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a legnagyobb görög bankok feltőkésítése a görög bankszektor hosszabb távú szerkezetátalakításának része. Megállapította, hogy ahol egy bank magánkézben marad, a vezetőség minden valószínűség szerint ugyanaz marad, amennyiben viszont egy bank állami tulajdonba kerül (vagyis a HFSF tulajdonolja), a HFSF új vezetést nevezhet ki, amelyet mindenképpen a Görög Nemzeti Bank fog értékelni. A Görög Nemzeti Bank megjegyezte, hogy minden bank vállalatirányítási kereteit, vezetésének megfelelőségét és kockázati profilját folyamatosan értékeli annak biztosítása érdekében, hogy túlzott kockázatvállalás ne történjen. Arra is rámutatott, hogy a HFSF már nevezett ki képviselőket a feltőkésített bankok igazgatótanácsaiba.

(171)

Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank feltőkésítése korlátozott volt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az akkor érvényes minimális tőkekövetelménynek (8 %). Azt is megállapította, hogy a feltőkésítéseket megelőzően elhúzódott időszak a görögországi működési környezet hirtelen romlása és a PSI program hatása, az egész projekt összetettsége, valamint a magánbefektetőknek a tőkeemelésekben való részvétele maximalizálásának szükségessége miatt volt.

(172)

Az első áthidaló feltőkésítés arányosságát illetően a Görög Nemzeti Bank rámutatott, hogy a Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási terv teljes megvalósítását biztosítja az a tény, hogy megszüntetik a HFSF szavazati jogainak felfüggesztését, ha – többek között – a szerkezetátalakítási tervet lényegesen megsértik. A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a Bank nehézségei nem abból származtak, hogy a Bank vezetése alulbecsülte a kockázatokat, és nem is kereskedelmileg agresszív intézkedésekből.

(173)

Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően, a lehetséges állami beavatkozás ügyének kezelése érdekében, ha az állam nagy összegű állami támogatásokat nyújt a HFSF-en keresztül és a HFSF teljes értékű szavazati jogokkal bír, a HFSF közölte, hogy a HFSF által finanszírozott bankok nem minősülnek nyilvánosan működő vagy állam által ellenőrzött gazdálkodó egységeknek, és a HFSF általi állandó feltőkésítésüket követően azokat nem ellenőrzi az állam. A HFSF rámutatott, hogy teljesen független, magánjog által szabályozott jogi személy, önálló döntési joggal. A HFSF törvény 16C(2) cikke értelmében nem tartozik állami ellenőrzés alá, és e törvény szerint a hitelintézetek, amelyeknek a HFSF tőketámogatást nyújtott, nem részei a tágabb értelemben vett állami szektornak. Ez vonatkozott a HFSF irányítási struktúrájára is.

(174)

Ami a HFSF-nek a Bank vezetésébe való beavatkozását illeti, a HFSF megjegyezte, hogy tiszteletben tartja a Bank autonómiáját, és nem avatkozik a napi ügyvitelébe, mivel szerepe a HFSF törvényben meghatározottra korlátozódik. Kijelentette, hogy nem lesz semmilyen állami beavatkozás vagy koordináció, és a Bank hitelezési eljárással kapcsolatos döntéseit (többek között a biztosítékra, az árazásra és a hitelfelvevők hitelképességére vonatkozóan) üzleti kritériumok alapján fogják meghozni.

(175)

A HFSF rámutatott, hogy a HFSF törvény és az előzetes részvényjegyzési megállapodás megfelelő biztosítékokról gondoskodott, hogy meggátolja a meglévő magánrészvényesek túlzott kockázatvállalását. Rámutatott például a következő elemekre: i. a HFSF képviselőinek kinevezése a Bank igazgatótanácsa független nem ügyvezető tagjaiként és bizottságokban való jelenlétük, ii. a HFSF által végzett átvilágítás a Bankban és iii. a tény, hogy az állandó feltőkésítés után szavazati jogai csak arra az időre korlátozódnak, amíg a Bank megfelel a szerkezetátalakítási terv feltételeinek.

(176)

Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét és különösen a támogatás ellentételezésének szintjét illetően a HFSF kifejtette, hogy az ellentételezésről megállapodás született a Bizottság, az EKB és az IMF képviselőivel. Ez a megállapodás szerinti szint figyelembe vette, hogy az első áthidaló feltőkésítést 2012. szeptember 30. előtt állandó feltőkésítéssé alakítják; ez a határidő 2012 márciusában került rögzítésre a Bizottság, az EKB, az IMF és Görögország közötti MEFP-ben.

(177)

Az első áthidaló feltőkésítés arányosságával kapcsolatban a HFSF megállapította, hogy az általa elfogadott intézkedések, például a (175) preambulumbekezdésben leírtak, elegendő biztosítékot jelentenek, tekintettel a kapott nagy összegű támogatásokra és az elhúzódó megmentési időszakra. Ezenkívül a HFSF kifejtette, megvannak a megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy a bankok, amelyekben a HFSF részesedéssel bír, ne osszanak meg egymással kereskedelmileg érzékeny információt. Ezen intézkedések közé tartozik különböző HFSF képviselők kinevezése a szóban forgó bankokhoz, az ezen képviselőknek adott megbízatások, amelyek kifejezetten védenek az információk egyik képviselőtől a másikhoz történő áramlásával szemben, valamint egyértelmű belső utasítások ezen tisztségviselőknek, hogy ne adják tovább a bankok kereskedelmileg érzékeny információit. Ráadásul a HFSF kijelentette, hogy nem gyakorolja a bankokkal kapcsolatos jogait olyan módon, amely gátolná, korlátozná, torzítaná, vagy jelentősen csökkentené vagy hátráltatná a tényleges versenyt. Végül a HFSF rámutatott, hogy igazgatótanácsának tagjait és alkalmazottait szigorú titoktartási szabályok és vagyonkezelői kötelezettségek, továbbá az ügyeivel kapcsolatos szakmai titoktartási rendelkezések kötik.

(178)

A Bizottságnak először meg kell állapítania, hogy a három hitelszövetkezet szanálásával kapcsolatos állami támogatás (vagyis a finanszírozási rések finanszírozása, amely lehetővé tette a betétek átruházását) a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás-e. E rendelkezés szerint állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(179)

A Bizottság először azt fogja vizsgálni, hogy az alábbi potenciális kedvezményezettek előnyben részesültek-e: i. a hitelszövetkezetek és a Bankhoz potenciálisan átvitt „tevékenységek”; és ii. a Bank.

(180)

A három hitelszövetkezetet illetően a Bizottság megállapítja, hogy a Lesvos-Limnos Bank, az Achaia Bank és a Lamia Bank felszámolás alá került, és bankengedélyeiket visszavonták. Ezért már nem fognak gazdasági tevékenységeket végezni a bankpiacon.

(181)

Az állami segítség, azaz a finanszírozási rések finanszírozása csak akkor lenne az átruházott követelésekre és kötelezettségekre a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtott állami támogatás, ha együtt egy vállalkozást alkotnának. A vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet végző jogalanyt felölel, jogállástól és finanszírozásának módjától függetlenül. Minden olyan tevékenység, amely áruk vagy szolgáltatások kínálását foglalja magába egy adott piacon, gazdasági tevékenységnek számít. Ezért annak eldöntése érdekében, hogy egy vállalkozás támogatást kap-e, meg kell állapítani, hogy a követelések és kötelezettségek átruházása gazdasági tevékenység átadásával jár-e.

(182)

A 2.2.1. szakaszban már említettek szerint, a három hitelszövetkezet szanálását követően csak a betétek, valamint a HDIGF-fel szembeni követelések és kötelezettségek kerültek a Bankhoz. A három hitelszövetkezetnek összesen 187 alkalmazottja és 21 fiókja volt. Megjegyzendő, hogy fiókok vagy munkaszerződések, vagy hitelek automatikus átadására nem került sor a három hitelszövetkezet és a Bank között. Ezért az a tény, hogy hiteleket nem ruháznak át a Bankra, hanem azok a három felszámolás alatt álló hitelszövetkezetnél maradnak, az a tény, hogy fiókok átadására és munkaszerződések automatikus átruházására nem kerül sor, hozzájárulnak (109) ahhoz a következtetéshez, hogy gazdasági tevékenység átadása nem valósul meg. Az átruházott kötelezettségek (azaz betétek) nem tekinthetők állami támogatás kedvezményezettjének, mert nem alkotnak vállalkozást.

(183)

Összefoglalva: a három meglévő jogi személy felszámolásra került, és már semmilyen banki tevékenységet nem folytat. Ugyanakkor az átruházott kötelezettségek nem képeznek gazdasági tevékenységet.

(184)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy az EFSF kötvények HFSF általi Banknak történő juttatása a három hitelszövetkezet megszerzett eszközei és forrásai finanszírozási résének fedezésére nem teszik lehetővé utóbbiak gazdasági tevékenységeinek folytatását. Így a HFSF általi támogatás nem jelent a felszámolt vállalkozásoknak nyújtott támogatást vagy az átruházott eszközöknek és forrásoknak nyújtott támogatást.

(185)

Azzal kapcsolatban, hogy a három hitelszövetkezet eszközeinek és forrásainak eladása a Banknak nyújtott állami támogatást von-e maga után, a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy bizonyos követelmények teljesülnek-e és különösen azt, hogy i. az eladási eljárás nyílt, feltétel nélküli és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladás piaci feltételek mellett történt-e; és iii. az állam maximalizálta-e az adott eszközök és források eladási árát (110).

(186)

A (64) preambulumbekezdésben már említettek szerint a Görög Nemzeti Bank csak az akkoriban Görögországban működött öt legnagyobb görög hitelintézettel lépett kapcsolatba. A megkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki, hogy a tender nyílt volt, tekintve, hogy valószínűleg csak ezen hitelintézetek voltak érdekeltek ajánlat beadásában. Valójában az eladásra kínált csomagban csak betétek voltak. Így az érintett földrajzi területen kell működni ahhoz, hogy az ezen betétekhez kötődő szinergiák előnyét élvezzék. Az adott területeken jelen nem levő bank nem tudott szolgáltatásokat kínálni a betéteseknek, így a betétmegtartás minimális lenne, és a vevő mindenféle haszon nélkül támogatná a betétek megszerzésének költségét. Ezért a Görög Nemzeti Bank ésszerűen feltételezhette a három hitelszövetkezet szanálására rendelkezésre álló rövid időn belül, hogy csak azon hitelintézetek érdeklődnek az adott eszközök megszerzése iránt, amelyeknek az üzleti modellje képessé teszi őket a szóban forgó betétesek kiszolgálására. A Bank és három másik bank kötelező ajánlatot nyújtott be. A Bank ajánlatát részesítették előnyben az ellenszolgáltatás és az átadás végrehajtásához szükséges idő szempontjából. A Bank az átruházott betétek értékének […] %-ával egyenlő összegű ellenérték megfizetésére tett ajánlatot, és úgy becsülte, hogy az átadás egy munkanapon belül befejezhető.

(187)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és a Bizottság döntéshozatali gyakorlatával összhangban a Banknak nyújtott állami támogatás kizárható (111).

(188)

A három hitelszövetkezet eladásához kötődő állami segítség nem minősül a három hitelszövetkezetnek, az átruházott eszközöknek vagy a Banknak nyújtott állami támogatásnak. Ezért az intézkedés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése értelmében nem minősül támogatásnak.

(189)

A Bizottságnak értékelnie kell, hogy az intézkedések állami támogatást jelentenek-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(190)

A Görögország FB Banknak adott 2009. júliusi 50 millió EUR-s tőkeinjekciójának (FB1 intézkedés), a 2012 májusában 60 millió EUR összegű görög állampapíroknak (FB2 intézkedés) és a 2011 márciusában 50 millió EUR névértékben kibocsátott kötvényekre az FB Banknak adott állami garanciának (FB3 intézkedés) az odaítélésére a görög banktámogatási program alapján került sor (112). A programot jóváhagyó határozatban a Bizottság megállapította, hogy a program alapján nyújtott intézkedések állami támogatást jelentenek.

(191)

Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az átruházott tevékenységek már nem léteznének az említett intézkedések nélkül. Ezek az intézkedések hozzájárultak a később a Banknak átadott gazdasági tevékenységek stabilizálásához és fenntartásához, ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elősegítették az FB Bank azon gazdasági tevékenységeit, amelyeket később átruháztak a Bankra, és állami támogatásnak minősülnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(192)

A Bizottság megállapítja, hogy a HFSF egy Görögország által bankok támogatására létrehozott és finanszírozott szervezet, ezért az FB4 és FB5 intézkedésbe állami forrásokat vontak be. A Bizottság azt is megállapítja, hogy az FB4 és FB5 intézkedés szelektív jellegű, mivel azok csak az FB Bank tevékenységeit segítik elő.

(193)

Ráadásul a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FB4 és FB5 intézkedés egyértelmű előnyt biztosít az FB Bank tevékenységeinek azok életben tartásával. Ebben az esetben az átruházási megbízás valóban egy „en bloc” eladás. Miközben a részvénytőkét és a másodrangú tartozást nem ruházzák át, a kulcsfontosságú produktív banki eszközöket átadják (fiókok, betétek és kölcsönök). Ezért az FB4 intézkedés előnyt nyújt az átruházott tevékenységeknek, mivel elegendő eszközt biztosít a betétei fedezéséhez, és az átruházott tevékenységek továbbra is léteznek az FB Bank eszközeinek en bloc eladása miatt.

(194)

Ráadásul az FB5 intézkedés nélkül az eladás nem lenne lehetséges, mert az átruházásnak negatív hatása lehetne a vevő tőkemegfelelési mutatójára. Így az átruházott tevékenységek már nem léteznének, tehát az FB4 és az FB5 intézkedés egyértelmű előnyt biztosít számukra.

(195)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FB4 és az FB5 intézkedés nem felel meg a piacgazdasági befektető elvének („MEIP”). Valójában a HFSF-nek nincs lehetősége, hogy nyereséget érjen el a hozzájárulásán: hozzájárulásáért cserébe nem kapott a Bankkal szembeni követelést, csak a felszámolás alatt álló szervezettel, azaz az FB Bankkal szembeni követelést (113). Ezért a HFSF valószínűleg nem fogja teljes egészében visszaszerezni a pénzt, amellyel hozzájárult.

(196)

Az FB4 és az FB5 intézkedés által biztosított szelektív előny torzítja a versenyt azzal, hogy egy banki tevékenységet életben tart, lehetővé teszi, hogy a piacon működjön és versenyezzen más bankokkal, ideértve külföldi bankok leányvállalatait, amelyek aktívak Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek a görög piacra lépésben. Így az FB4 és az FB5 intézkedésnek hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és potenciálisan torzítja a versenyt.

(197)

Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az FB Bankról a Bankra átruházott eszközökkel kapcsolatos 456,97 millió EUR összegű finanszírozási rés HFSF általi fedezése, valamint a HFSF kötelezettségvállalása, hogy fedezi az említett eszközökkel kapcsolatos tőkekövetelményt, amely 100 millió EUR-ra rúghat, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(198)

A (193) preambulumbekezdésben már elmagyarázottak szerint a Bizottság az FB Bank tevékenységeit az FB4 és az FB5 intézkedés kedvezményezettjeként ítéli meg, mivel a támogatás lehetővé tette ezen gazdasági tevékenységek fenntartását a Bankon belül.

(199)

Azzal kapcsolatban, hogy az FB Bank tevékenységeinek eladása a Banknak szóló állami támogatást von-e maga után, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával összhangban a Bizottságnak kell értékelnie, hogy bizonyos követelmények teljesültek-e. Különösen azt szükséges megvizsgálnia, hogy i. az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladásra piaci feltételek mellett került-e sor; és iii. a pénzintézet vagy a kormány maximálta-e az érintett eszközök és források eladási árát.

(200)

A Bank azért szerezte meg az FB Bank eszközeinek és forrásainak csomagját, mert a preferált ajánlatot más bankok számára is nyitott, megkülönböztetéstől mentes tendereljárás keretében nyújtotta be. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy csak a Görögországban működő négy legnagyobb bankkal veszi fel a kapcsolatot, amelyek közül csak a Bank és egy másik bank nyújtott be kötelezettség nélküli ajánlatot. A Görög Nemzeti Bank felkérte a két ajánlattevőt feljavított ajánlatok benyújtására. A Görög Nemzeti Bank azért választotta az NBG-t, mert annak ajánlata alacsonyabb szanálási költségekkel járt (114).

(201)

A Bizottság megállapítja, hogy a Görög Nemzeti Bank csak négy bankkal lépett kapcsolatba (115). A megkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki, hogy a tender nyílt volt, tekintettel a Görögországban működő, a szanálás idején a meghirdetett eszközök átvételére elegendő méretű és megfelelő tőkével rendelkező más bankok hiányára, továbbá tekintettel a korlátozott érdeklődésre, amelyet a szanálás idején külföldi hitel- és pénzintézetek mutattak a görögországi banki tevékenységekben való részvétel iránt. Ráadásul a Görög Nemzeti Bank előre meghatározta az átruházandó eszközök és források portfólióját, valamint a menetrendet, amelynek az ajánlatoknak meg kellett felelniük, hogy érvényesek legyenek. A Bizottság megítélése szerint az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetés-mentes volt.

(202)

Az FB Bank eszközeinek és forrásainak negatív ára (vagyis a finanszírozási rés és a fent említett tőkekövetelmény fedezésének figyelembevétele) nem zárja ki eleve, hogy az eladási ár tükrözi a vállalkozás piaci értékét (116). A Bizottságnak nincs oka úgy vélni, hogy az adott ajánlat és a kifizetett ár nem tükrözte a vállalkozás piaci árát. Emlékeztetni kell arra, hogy a görög törvények szerint először a Görög Nemzeti Bank becsli fel az átruházott eszközök valós értékét, amelyet a következő hat hónap folyamán külső szakértők igazolnak és igazítanak ki. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eladás piaci feltételekkel történt. A fentiek alapján a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és saját döntési gyakorlatával (117) összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a Banknak nyújtott állami támogatás kizárható.

(203)

A (190)–(197) preambulumbekezdések alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FB1, FB2, FB3, FB4 és FB5 intézkedés mindegyike kielégíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és állami támogatás.

(204)

Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az FB Bank tevékenységei tőketámogatás formájában 606,97 millió EUR állami támogatásban részesültek (FB1, FB4 és FB5 intézkedés), 60 millió EUR összegű görög állampapír kölcsönzése (FB2 intézkedés) és 50 millió EUR állami garancia (FB3 intézkedés) mellett, amint azt a 10. táblázat összefoglalja.

10. táblázat

Az FB Bank tevékenységeinek juttatott összes támogatás áttekintése

(205)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése”.

(206)

A Bizottság elismerte, hogy a globális pénzügyi válság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések megszüntethetik ezt a zavart. Ezt erősítette meg a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a szerkezetátalakításról szóló közlemény. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek a feszültség pénzügyi piacokon való újbóli megjelenése következtében. A Bizottság megerősítette ezt az álláspontot a 2011. évi meghosszabbításról szóló közlemény (118) és a 2013. évi bankokról szóló közlemény (119) elfogadásával.

(207)

A görög gazdaságot illetően, a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozataiban, valamint a Görögország által egyes bankoknak nyújtott állami támogatási intézkedések jóváhagyásaiban a Bizottság elismerte, hogy a görög gazdaságot komoly zavar fenyegeti, és a bankok állami támogatása alkalmas gyógymód e zavar megszüntetésére. Ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának.

(208)

A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban, ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak:

a)   Megfelelőség: A támogatásnak jól célzottnak kell lennie, hogy eredményesen teljesüljön a gazdaság komoly zavara megszüntetésének célkitűzése. Nem ez lenne a helyzet, ha az intézkedés nem lenne alkalmas a zavar orvoslására.

b)   Szükségesség: A támogatási intézkedés összegének és formájának szükségesnek kell lennie a célkitűzés megvalósításához. Ezért a cél eléréséhez szükséges minimális összegűnek kell lennie, és a zavar megszüntetéséhez leginkább megfelelő formát kell öltenie.

c)   Arányosság: Az intézkedés pozitív hatásainak pontosan ki kell egyenlíteniük a verseny torzulásait, hogy a torzulások az intézkedés céljainak eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjanak.

(209)

A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(210)

A feltőkésítésről szóló közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(211)

Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A Bank szerkezetátalakítási tervének a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 10. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

(212)

Az FB1, FB2 és FB3 intézkedésre a görög banktámogatási program alapján került sor. A programban szereplő intézkedéseket a Bizottság 2008. november 19-i határozatában már a belső piaccal összeegyeztethetőnek értékelték.

(213)

Ami az FB4 és az FB5 intézkedés megfelelőségét illeti, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések megfelelőek, mert megvédték az FB Bank betéteseit és így a pénzügyi stabilitást. Ezek a tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF-től kapott támogatás nélkül, mivel a szanálás idején az FB Bank tőkéje negatív volt, és az akkori nehéz piaci feltételek mellett egyetlen bank sem vásárolta volna meg eszközök és források olyan portfólióját, amelynek negatív értéke volt, és amely rontotta volna tőkemegfelelési helyzetét. Így az intézkedések biztosították a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Ezen az alapon a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedések megfelelnek megmentési támogatásként.

(214)

A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek – összegét és formáját tekintve – szükségesnek kell lennie az intézkedés céljának eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(215)

Amint azt a Görög Nemzeti Bank 2013. május 8-i levelében közölte, az FB Bank kis mérete ellenére engedélyének visszavonása a szanálási intézkedések alkalmazása nélkül megrendíthette volna a betéteseknek a görög bankrendszerbe vetett bizalmát, és így hatással lehetett volna a pénzügyi stabilitásra. Ezenkívül a Görög Nemzeti Bank azt is hozzátette, hogy a különböző szanálási lehetőségek közül az FB Bank vételi és beolvasztási eljárás alkalmazásával történő szanálását támogatta, a 2012. decemberi MEFP-vel összhangban. Úgy ítélte meg, hogy az említett eljárás azonnali és határozott megoldást kínált az FB Bank problémáira. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a pénzügyi stabilitási elemek alátámasztják az FB4 és az FB5 intézkedés szükségességét.

(216)

A beavatkozás összegét illetően 10/1/2013.5.10. sz. határozatában a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy egyes eszközökre és forrásokra vonatkozó átruházási megbízás volt az előnyben részesített megoldás, mivel az minimalizálta a szanálási költséget. Ez a határozat összhangban volt a 2012. márciusi MEFP-vel is. Ezenkívül a Bizottság megállapítja, hogy a görög hatóságok gondosan becsülték fel a finanszírozási rés végleges összegét, figyelembe véve az értékelési jelentést, amelyet egy törvényes könyvvizsgáló készített. A hozzájárulás pontosan fedezte az átruházott eszközök valós értéke és a kötelezettségek értéke közötti különbséget. Ráadásul a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a HFSF csak az átruházott eszközök legfeljebb 9 %-áig vállalta a tőkeszükséglet fedezését. Az a tény, hogy a két ajánlattevő közül csak a Bank volt hajlandó felülvizsgálni ajánlatát, alátámasztja a következtetést, mely szerint a hozzájárulás nem volt túlzott.

(217)

Továbbá az FB Bank tőkéje nem került átadásra, és így a felszámolt vállalkozásban, azaz az FB Banknál maradt. Ezért a részvényesek teljes veszteséget fognak szenvedni, és a HFSF hozzájárulását nem növeli a megmentésük költsége.

(218)

Ami a támogatás ellentételezését illeti, ahogy azt korábban a (195) preambulumbekezdés jelezte, a HFSF nagy valószínűséggel nem fogja teljes egészében visszaszerezni a hozzájárulásként adott pénzösszeget (120). Így nyilvánvalóan nem kap semmilyen ellentételezést, és hozzájárulása hasonló egy vissza nem térítendő támogatáshoz. Amint azt a feltőkésítésről szóló közlemény 44. pontja jelezte, egy elégtelenül ellentételezett feltőkésítés csak olyan támogatásra szoruló bankok esetében fogadhatóak el, amelyek semmilyen ellentételezést nem tudnak fizetni. A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet az FB Bankkal. Az ellentételezés hiánya a feltőkésítésről szóló közleménnyel összhangban alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé.

(219)

Következésképpen az FB4 és az FB5 intézkedésre mind összegét, mind formáját tekintve szükség van megmentési támogatásként azon célok elérése érdekében, hogy korlátozzák a görög bankrendszer és a gazdaság egészének zavarát.

(220)

A Bizottság megállapítja, hogy az FB Bank már nem létezik úgy, ahogy korábban létezett. Az a tény, hogy a támogatás megmenti az átruházott tevékenységeket, elméletileg a verseny torzulásait idézheti elő. Ugyanakkor a Bizottság pozitívumként veszi tudomásul az FB Bank kis méretét és az eladási eljárást, amelyben a versenyzőknek lehetőségük volt ajánlatot adni az FB Bank egyes eszközeire és forrásaira. Ráadásul, az FB Bank gazdasági tevékenységei átadásukat követően azonnal teljesen integrálódtak a Bankon belül, és külön gazdasági tevékenységként vagy versenytársként megszűntek létezni. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem okozza a verseny indokolatlan torzulásait.

(221)

Megállapítást nyert, hogy az FB4 és az FB5 intézkedés megfelelő és szükséges, és figyelembe véve az FB Bank kis méretét, valamint önálló versenytársként való megszűnését a Bankba történő teljes integrációja következtében, arányos a szándékolt céllal, összhangban a bankokról szóló 2008. évi közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel.

(222)

Ami az FB4 intézkedés ellentételezését illeti, a (218) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy a HFSF valószínűleg nem fogja teljes mértékben visszaszerezni az FB Bank szanálásába injekciózott 456,97 millió EUR-t (FB4 intézkedés). Az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

(223)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja úgy rendelkezik, hogy ahol a nehéz helyzetben levő hitelintézet nem tud hitelesen visszatérni a hosszú távú életképességhez, meg kell fontolni rendes felszámolását vagy elárverezését. Ezért a tagállamok ösztönözhetik a nem életképes szereplők kilépését, miközben lehetővé teszik, hogy a távozási folyamatra egy megfelelő időkereten belül kerüljön sor, megőrizve a pénzügyi stabilitást.

(224)

Ugyanakkor az FB Bank önállóan nem volt életképes, és felszámolás alá helyezték. Ebben az összefüggésben a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy „egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat”.

(225)

A 7.5.2. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy az FB Bank tevékenységeit átvitték a Bankhoz, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását. Ezenkívül az a tény, hogy az FB Bank tevékenységei teljesen integrálódtak (121) a Bankon belül, és az FB Bank megszűnt önálló versenytársként működni, alapos szerkezetátalakítást jelent, amint azt az állami támogatás elégtelen ellentételezése megköveteli.

(226)

A (216) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az FB Bank szanálására kiválasztott módszer biztosítja a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozását. Először is, a görög hatóságok gondosan, független könyvvizsgálók jelentésének figyelembevételével becsülték fel a finanszírozási rést. Ezenkívül a HFSF csak a törvény által megkövetelt minimális összeg erejéig vállalt kötelezettséget a vevőnek az átruházott tevékenységekből eredő tőkeszükségletére. Ráadásul az FB Bank gazdasági tevékenységeinek integrálása egy nagyobb szervezetbe és az ezzel járó szinergiák érvényesítése az FB Bank fiókhálózatának racionalizálása, a számítástechnikai infrastruktúra egyesítése és a finanszírozási költségek csökkentése révén elősegítik a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozását ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben az államnak kellett volna megpróbálnia az FB Bank önálló életképességének helyreállítását.

(227)

A részvénytőkét és a másodrangú tartozást nem ruházták át a Bankra, hanem azok az FB Banknál, azaz a felszámolás alatt levő vállalkozásnál maradtak. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megvalósult a részvényesek elegendő tehermegosztása, mivel csak akkor jogosultak bevételre a felszámolásból, ha a bevétel elegendő ahhoz, hogy előbb visszafizessék a tartozást a HFSF-nek, amelynek elsőbbségi követelése van a többi hitelezővel szemben. Így, tekintettel a felszámolt eszközök szűkösségére, a részvényesek valószínűleg nem kapják vissza befektetéseiket.

(228)

A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy „a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor […]. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői.”

(229)

A 60 millió EUR-nyi görög állampapírok (FB2 intézkedés) és az 50 millió EUR összegű állami garanciák (FB3 intézkedés) mellett tőke formájában kapott teljes támogatás 606,97 millió EUR-t tesz ki (FB1, FB4 és FB5 intézkedés). Az FB1 intézkedés az FB Bank 2008. december 31-i kockázattal súlyozott eszközei 3,25 %-ának felelt meg. Az FB4 intézkedés, azaz az FB Bank és a Bank közötti finanszírozási rés finanszírozása, az FB Bank 2013. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei mintegy 33,44 %-ának felelt meg. Az FB5 intézkedés – jellegéből fakadóan – az FB Banknak a Bank részére átruházott kockázattal súlyozott eszközei 9 %-ának felelt meg. Az ellentételezés hiányával kombinálva az ilyen támogatási összegek a kedvezményezett piaci jelenlétének jelentős csökkenését teszik szükségessé.

(230)

Ami a piacot illeti, ahol az FB Bank működött, a Bizottság megállapítja, hogy az FB Bank nagyon kicsi bank volt (a görög bankok összes eszközeinek 0,5 %-a alatti részesedés és a görögországi hitelek és betétek 1 %-ánál kisebb piaci részesedés). Következésképpen az FB Bank Banknak átadott eszközei és forrásai kicsik voltak a görög bankrendszer méretéhez viszonyítva.

(231)

Ráadásul az FB Bank tevékenységeit nyílt aukción kínálták fel a versenytársaknak. Eladását követően az FB Bank megszűnt önálló versenytársnak lenni, mivel az átruházott tevékenységek teljesen integrálódtak a Bankon belül.

(232)

Megállapítást nyert, hogy tekintettel az átruházott tevékenységek kis méretére, a nyílt értékesítési eljárásra és az FB Bank tevékenységeinek a Bankba történő teljes integrációjára, az igen nagy összegű támogatás és az ellentételezés hiánya ellenére nincsenek indokolatlan versenytorzulások.

(233)

Az említett elemzés alapján megállapítást nyert, hogy az FB Bank egyes eszközeinek és forrásainak értékesítése és a Bankba történő integrációja biztosítják, hogy – a szerkezetátalakítási közleménnyel összhangban – az FB Bank tevékenységei visszanyerjék hosszú távú életképességüket, a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, és ne legyenek indokolatlan versenytorzulások.

(234)

Így a 10. táblázatban felsorolt minden támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethető.

(235)

A Bizottságnak először értékelnie kell, hogy az intézkedések állami támogatást jelentenek-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(236)

A HFSF egy Görögország által bankok támogatására létrehozott és finanszírozott szervezet. Így a PB1 és a PB2 intézkedésbe állami forrásokat vontak be. Ezenkívül a PB1 és a PB2 intézkedés szelektív jellegű, mivel csak a Probank tevékenységeit segítik elő.

(237)

Ráadásul a PB1 és a PB2 intézkedés egyértelmű előnyt biztosít a Probank tevékenységeinek azok életben tartásával. Ebben az esetben az átruházási megbízás egy „en bloc” eladás, miközben a tőkét nem, a kulcsfontosságú banki eszközöket (fiókok, betétek és hitelek) viszont átruházzák.

(238)

A PB1 intézkedés és a PB2 intézkedés nem felel meg a MEIP-nek. Valójában a HFSF-nek nincs lehetősége, hogy nyereséget érjen el a hozzájárulásán: hozzájárulásáért cserébe nem kapott a Bankkal szembeni követelést, csak a felszámolás alatt álló szervezettel, azaz a Probankkal szembeni követelést (122). Ezért a HFSF valószínűleg nem fogja teljes egészében visszaszerezni a pénzt, amellyel hozzájárult.

(239)

A PB1 és a PB2 intézkedés által biztosított szelektív előny torzítja a versenyt azzal, hogy egy banki tevékenységet életben tart, lehetővé teszi, hogy a piacon működjön és versenyezzen más bankokkal, amelyek aktívak Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek a görög piacra lépésben. Így a PB1 és a PB2 intézkedésnek hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és potenciálisan torzítja a versenyt.

(240)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Probank és a Bank közötti 562,73 millió EUR összegű finanszírozási rés HFSF általi fedezése, valamint a HFSF kötelezettségvállalása, hogy fedezi az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkekövetelményt, amely [180–280] millió EUR-ra rúghat, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(241)

A Probank tevékenységei a PB1 és a PB2 intézkedés kedvezményezettjei, mivel ezek az intézkedések lehetővé tették a tevékenységek folytatását a Bankon belül.

(242)

Azzal kapcsolatban, hogy a Probank tevékenységeinek eladása a Banknak szóló állami támogatást jelent-e, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával összhangban a Bizottságnak kell értékelnie, hogy bizonyos követelmények teljesültek-e. Különösen azt szükséges megvizsgálnia, hogy i. az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladásra piaci feltételek mellett került-e sor; és iii. a pénzintézet vagy a kormány maximálta-e az érintett eszközök és források eladási árát.

(243)

A Bank azért szerezte meg a Probank eszközeit és forrásait, mert a preferált ajánlatot más bankok számára is nyitott, megkülönböztetéstől mentes tendereljárás keretében nyújtotta be. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy csak a Görögországban működő négy legnagyobb bankkal veszi fel a kapcsolatot, amelyek közül csak a Bank és egy másik bank nyújtott be ajánlatot. Tekintettel az árra és a várható szinergiákra, a Bank lett a preferált ajánlattevő.

(244)

A Görög Nemzeti Bank csak négy bankkal lépett kapcsolatba. A megkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki, hogy a tender nyílt volt, tekintettel a Görögországban működő, a szanálás idején a meghirdetett eszközök átvételére elegendő méretű és megfelelő tőkével rendelkező más bankok hiányára. Ráadásul a Probank szanálásáig – a határidő ismételt meghosszabbítása ellenére – egyetlen külföldi hitel- vagy pénzintézet se adott be érvényes, kötelező ajánlatot a Probank megvásárlására. A szanálás idején korlátozott volt a külföldi hitel- és pénzintézetek érdeklődése a görögországi banki tevékenységekben való részvétel iránt. Ráadásul a Görög Nemzeti Bank előre meghatározta az átruházandó eszközök és források portfólióját, valamint a menetrendet, amelynek az ajánlatoknak meg kellett felelniük, hogy érvényesek legyenek. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt.

(245)

A Probank eszközeinek és forrásainak negatív ára (vagyis a finanszírozási rés és a fent említett tőkekövetelmény fedezésének figyelembevétele) nem zárja ki eleve, hogy az eladási ár tükrözi a vállalkozás piaci értékét (123). A Bizottságnak nincs oka úgy vélni, hogy az adott ajánlat és a kifizetett ár nem tükrözte a vállalkozás piaci árát. Csakugyan, az eszközök valós értékét a Görög Nemzeti Bank becsülte meg, és külső könyvvizsgálók igazolták. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eladás piaci feltételekkel történt. A fentiek alapján a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és a Bizottság döntési gyakorlatával (124) összhangban megállapítást nyert, hogy a Banknak nyújtott állami támogatás kizárható.

(246)

A (236)–(240) preambulumbekezdések alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a PB1 és a PB2 intézkedés kielégíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és állami támogatás.

(247)

Így megállapítást nyert, hogy a Probank tevékenységei [742,7–842,7] millió EUR összegű tőketámogatás formájában (PB1 és PB2 intézkedés) állami támogatást kaptak, a 11. táblázatban összefoglaltak szerint.

11. táblázat

A Probank tevékenységeinek juttatott összes támogatás áttekintése

(248)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése”.

(249)

A (206) és (207) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint jelenleg a görög bankokat célzó támogatási intézkedések értékelése jogalapjának a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie.

(250)

A (208) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban, ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség, arányosság.

(251)

A feltőkésítésről szóló közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(252)

Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A szerkezetátalakítási tervnek a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 11. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

(253)

Ami a PB1 és a PB2 intézkedés megfelelőségét illeti, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a finanszírozási rés fedezése és a vevőnek az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglete fedezésére vállalt kötelezettség megfelelő, mert lehetővé tették az eladást, továbbá védték a Probank betéteseit és ezzel a pénzügyi stabilitást. Ezek a tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF-től kapott támogatás nélkül, mivel a szanálás idején a Probanknak negatív volt a tőkéje. Az akkori nehéz piaci feltételek mellett egyetlen bank se vásárolt volna negatív értékű eszköz- és forrásportfóliót, amely rontotta volna tőkemegfelelési helyzetét. 2013. május 10-én a Görög Nemzeti Bank egy biztost nevezett ki a Probankhoz, akinek feladata volt annak biztosítása is, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a Probank tőkeemelésének végrehajtása érdekében. Az a tény, hogy a szanálás idejéig egyetlen magánbefektető sem nyújtott be végleges kötelező ajánlatot a Probank megvásárlására a Probankhoz kinevezett biztos erőfeszítései ellenére, valamint a Probank tőkeemelése határidejének ismételt meghosszabbítása alátámasztja azt a megállapítást, hogy az adott tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF-től kapott támogatás nélkül. Így az intézkedések biztosították a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Ezen az alapon a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedések megfelelnek megmentési támogatásként.

(254)

A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek – összegét és formáját tekintve – szükségesnek kell lennie az intézkedés céljának eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(255)

A 2013. májusi MEFP úgy rendelkezett, hogy azon nem alapvető fontosságú bankok esetén (125), amelyek nem teljesítették a tőkekövetelményüket, a Görög Nemzeti Bank – a HFSF-fel összehangolva – felméri a lehetőségeket az adófizetők költségének minimalizálására, ideértve a vételi és beolvasztási eljárásokat, miközben a betétesek biztonságát is garantálja.

(256)

Amint azt a Görög Nemzeti Bank 2013. július 26-i határozatában (126) kimondta, a Probank engedélyének visszavonása szanálási intézkedések alkalmazása nélkül kihatással lehetne a pénzügyi stabilitásra.

(257)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a pénzügyi stabilitási elemek alátámasztják a PB1 és a PB2 intézkedés szükségességét.

(258)

Az intézkedés összegét illetően a görög hatóságok gondosan becsülték fel a finanszírozási rés összegét, figyelembe véve az értékelési jelentést, amelyet egy törvényes könyvvizsgáló készített. A hozzájárulás pontosan fedezte az átruházott eszközök valós értéke és a kötelezettségek értéke közötti különbséget. 12/1/2013.7.26. sz. határozatában a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az egyes eszközökre és forrásokra vonatkozó átruházási megbízás volt az előnyben részesített megoldás, mivel az minimalizálta a szanálási költséget. Ez a határozat összhangban van a Görögország számára készített 2013. júliusi második gazdasági kiigazítási programmal. Ráadásul a HFSF csak a Görög Nemzeti Bank becslése szerinti átruházott eszközök legfeljebb 9 %-áig vállalta a tőkeszükséglet fedezését.

(259)

Továbbá a részvénytőke nem került átruházásra a Bankra, és így a felszámolásra kerülő vállalkozásban marad. Ezért a Probank részvényesei teljes veszteséget fognak szenvedni, és a HFSF hozzájárulását nem növeli a megmentésük költsége.

(260)

Ami a támogatás ellentételezését illeti, ahogy azt korábban a (238) preambulumbekezdés jelezte, a HFSF nagy valószínűséggel nem fogja teljes egészében visszaszerezni a hozzájárulásként adott pénzösszeget. Így nyilvánvalóan nem kap semmilyen ellentételezést, és hozzájárulása hasonló egy vissza nem térítendő támogatáshoz. Amint azt a feltőkésítésről szóló közlemény 44. pontja jelezte, egy elégtelenül ellentételezett feltőkésítés csak olyan támogatásra szoruló bankok esetében fogadhatóak el, amelyek semmilyen ellentételezést nem tudnak fizetni. A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet a Probankkal. Az ellentételezés hiánya a feltőkésítésről szóló közleménnyel összhangban alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé.

(261)

Következésképpen az intézkedésekre mind összegüket, mind formájukat tekintve szükség van megmentési támogatásként azon célok elérése érdekében, hogy korlátozzák a görög bankrendszer és a gazdaság egészének zavarát.

(262)

A Probank már nem létezik úgy, ahogy korábban létezett. Az a tény, hogy a támogatás megmenti a Bankra átruházott tevékenységeket, elméletileg a verseny torzulásait idézheti elő. Ugyanakkor a Bizottság tudomásul veszi a Probank kis méretét és az eladási eljárást, amelyben a versenyzőknek lehetőségük volt ajánlatot adni a Probank egyes eszközeire és forrásaira. Ráadásul, a Probank gazdasági tevékenységei átadásukat követően azonnal teljesen integrálódtak a Bankon belül, és külön gazdasági tevékenységként vagy versenytársként megszűntek létezni. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem okozza a verseny indokolatlan torzulásait.

(263)

Megállapítást nyert, hogy a PB1 és a PB2 intézkedés megfelelő és szükséges, továbbá figyelembe véve a tervezett mélyre ható szerkezetátalakítást a Bank részére, amelyre a Probank gazdasági tevékenységeit átruházták, arányos a szándékolt céllal, összhangban a bankokról szóló 2008. évi közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel.

(264)

A PB1 intézkedés ellentételezését illetően a (260) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy a HFSF valószínűleg nem fogja teljes mértékben visszaszerezni a Probank szanálásába injekciózott 562,73 millió EUR-t (PB1 intézkedés). Az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

(265)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja úgy rendelkezik, hogy ahol a nehéz helyzetben levő hitelintézet nem tud hitelesen visszatérni a hosszú távú életképességhez, meg kell fontolni rendes felszámolását vagy elárverezését. Ezért a tagállamok ösztönözhetik a nem életképes szereplők kilépését, miközben lehetővé teszik, hogy a távozási folyamatra egy megfelelő időkereten belül kerüljön sor, megőrizve a pénzügyi stabilitást.

(266)

Ugyanakkor a Probank önállóan nem volt életképes, és felszámolás alá helyezték. Ebben az összefüggésben a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy „egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat”.

(267)

A 7.5.2. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy a Probank tevékenységeit átvitték a Bankhoz, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását. Ezenkívül az a tény, hogy a Probank tevékenységei teljesen integrálódtak (127) a Bankon belül, és a Probank megszűnt független vállalkozásként működni, alapos szerkezetátalakítást jelent, amint azt az állami támogatás elégtelen ellentételezése megköveteli.

(268)

A (258) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Probank szanálására kiválasztott módszer biztosítja a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozását. Először is, a görög hatóságok gondosan, független könyvvizsgálók jelentésének figyelembevételével felbecsülték a finanszírozási rést. Ezenkívül a HFSF csak a törvény által megkövetelt minimális összeg erejéig vállalt kötelezettséget a vevőnek az átruházott eszközökből eredő tőkeszükséglete fedezésére. Ráadásul a Probank gazdasági tevékenységeinek integrálása egy nagyobb szervezetbe és az ezzel járó szinergiák érvényesítése különösen a Probank fiókhálózatának racionalizálása, a számítástechnikai infrastruktúra egyesítése és a finanszírozási költségek csökkentése révén hozzájárulnak a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozásához ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben az államnak kellett volna megpróbálnia a Probank önálló életképességének helyreállítását.

(269)

A részvénytőkét és a másodrangú tartozást nem ruházták át a Bankra, hanem azok a felszámolás alatt levő vállalkozásnál maradtak. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megvalósult a részvényesek elegendő tehermegosztása, mivel csak akkor jogosultak bevételre a felszámolásból, ha a bevétel elegendő ahhoz, hogy előbb visszafizessék a tartozást a HFSF-nek, amelynek elsőbbségi követelése van a többi hitelezővel szemben. Így, tekintettel a felszámolt eszközök szűkösségére, a részvényesek valószínűleg nem kapják vissza befektetéseiket.

(270)

A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy „a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor […]. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői.”

(271)

Ami a kapott támogatás összegét illeti, a tőke formájában kapott teljes támogatás [742,7–842,7] millió EUR-t tett ki (PB1 és PB2 intézkedés). A PB1 intézkedés a Probank 2013. június 30-i kockázattal súlyozott eszközei mintegy 21,15 %-ának felelt meg. A PB2 intézkedés – jellegéből fakadóan – a Probanktól átruházott eszközök […] %-ának felelt meg. Az ellentételezés hiányával kombinálva az ilyen támogatási összegek a kedvezményezett piaci jelenlétének jelentős csökkenését teszik szükségessé.

(272)

Ami a piacot illeti, ahol a Probank működött, a Bizottság megállapítja, hogy a Probank nagyon kicsi bank volt (a görög bankok összes eszközeinek körülbelül 1 %-a és mintegy 1 %-os piaci részesedés a hitelekből, valamint 2 % alatti a betétekből). Következésképpen a Probank Banknak átadott eszközei és forrásai kicsik voltak a görög bankrendszer méretéhez viszonyítva.

(273)

Ráadásul a Probank tevékenységeit nyílt aukción kínálták fel a versenytársaknak. Eladását követően a Probank megszűnt önálló versenytársnak lenni, mivel az átruházott tevékenységek teljesen integrálódtak a Bankon belül.

(274)

Megállapítást nyert, hogy tekintettel az átruházott tevékenységek kis méretére, a nyílt értékesítési eljárásra és a Probank tevékenységeinek a Bankba történő teljes integrációjára, az igen nagy összegű támogatás és az ellentételezés hiánya ellenére nincsenek indokolatlan versenytorzulások.

(275)

Az említett elemzés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Probank egyes eszközeinek és forrásainak értékesítése és a Bankba történő integrációja biztosítja, hogy – a szerkezetátalakítási közleménnyel összhangban – a Probank tevékenységei visszanyerjék hosszú távú életképességüket, a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, és ne legyenek indokolatlan versenytorzulások.

(276)

Így a 11. táblázatban felsorolt minden támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethető.

(277)

A Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania az állami támogatás meglétét.

(278)

A Bizottság a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozatokban (128) már megállapította, hogy a program alapján nyújtott likviditási támogatás állami támogatásnak minősül. 2011. április 15-én a garanciaállomány 12 873 millió EUR volt, és 2013. november 30-ra elérte a 14 798 millió EUR-t. E napokon a Banknak államkötvények formájában nyújtott kölcsönök állománya 787 millió EUR-t, illetve 847 millió EUR-t tett ki. A szóban forgó program alapján nyújtott jövőbeli likviditási támogatás ugyancsak állami támogatásnak minősülne.

(279)

A görög banktámogatási programról szóló 2008. november 19-i határozatban a Bizottság már megállapította, hogy a programban szereplő feltőkésítési intézkedés alapján nyújtandó feltőkésítések támogatásnak fognak minősülni. A Bank 1 350 millió EUR-t kapott elsőbbségi részvények formájában; ez a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek 2,1 %-át jelenti (129).

(280)

2010-ben Görögország több változtatást vezetett be az említett elsőbbségi részvények technikai paramétereiben, így amennyiben az elsőbbségi részvényeket öt éven belül nem vásárolják vissza, a szelvénykamatláb minden évben 2 %-kal emelkedik. Tekintve, hogy a változtatások az állam ellentételezését növelik, ha az elsőbbségi részvényeket öt év után nem vásárolják vissza vagy nem váltják át, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a technikai paraméterek módosításai nem biztosítanak semmilyen előnyt a Banknak, és így nem tartalmaznak további állami támogatást.

(281)

A bankokról szóló 2008. évi közlemény 51. pontjában a Bizottság tisztázta, hogy központi banki pénzeszközök pénzügyi intézmények számára történő biztosítása abban az esetben nem minősül támogatásnak, ha négy halmozott feltétel teljesül a pénzügyi intézmény fizetőképességét, a hitel biztosítékát, a pénzügyi intézménynek felszámított kamatlábat és az állami ellengarancia hiányát illetően. Mivel a Banknak megadott államilag garantált ELA nem felel meg e négy halmozott feltételnek, nevezetesen, mert államilag garantált és más támogatási intézkedésekkel együtt nyújtják, nem vonható le az a következtetés, hogy az államilag garantált ELA nem állami támogatás.

(282)

Az államilag garantált ELA megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek. Először is az intézkedés tartalmaz egy állami garanciát a Görög Nemzeti Bank javára, ezért minden veszteséget az állam visel. Ennélfogva az intézkedésbe állami erőforrások vannak bevonva. Az államilag garantált ELA lehetővé teszi a bankok számára a finanszírozáshoz jutást olyankor, amikor nincs hozzáférésük a bankközi finanszírozási piachoz és a standard eurorendszeri refinanszírozási műveletekhez. Következésképpen az államilag garantált ELA előnyt biztosít a Bank számára. Mivel az államilag garantált ELA a bankszektorra korlátozódik, az intézkedés szelektív. Az államilag garantált ELA torzítja a versenyt, mivel lehetővé teszi a Bank számára, hogy folytassa piaci működését, továbbá elkerülje nemfizetővé válását és a piacról való kényszerű kilépését. Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamokban is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, a Banknak biztosított előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(283)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) állami támogatás. Az államilag garantált ELA idővel változott. 2012. december 31-én mintegy 30,9 milliárd EUR-t tett ki.

(284)

Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat 5.1. szakaszában a Bizottság már megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés állami támogatás. A kapott tőke összege 7 430 millió EUR volt.

(285)

A B2 intézkedést a HFSF forrásaival hajtották végre, amelyek – az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (49) preambulumbekezdésében található magyarázat szerint – állami forrásokat tartalmaztak.

(286)

Ami az előny létezését illeti, a B2 intézkedés olyan szintre növelte a Bank tőkemegfelelési mutatóját, amely lehetővé tette számára piaci működésének folytatását és az eurorendszeri finanszírozáshoz való hozzáférést. Továbbá a B2 intézkedés ellentételezése az EFSF kötvények felhalmozódott kamataiból és egy további 1 %-os díjból áll. Mivel ez az ellentételezés nyilvánvalóan alacsonyabb mint a hasonló tőkeinstrumentumok ellentételezése a piacon, a Bank ilyen feltételekkel a piacon biztosan nem lett volna képes e tőkebevonásra. Ezért a B2 intézkedés állami forrásokból nyújtott előnyt a Bank számára. Mivel az intézkedést csak a Bank számára tették elérhetővé, ezért szelektív jellegű volt.

(287)

A B2 intézkedésnek köszönhetően a Bank helyzete megerősödött, hiszen a Bankot ellátták a tőkekövetelményeknek való folyamatos megfeleléshez szükséges pénzügyi forrásokkal, ami így versenytorzulásokhoz vezetett. Mivel a Bank aktív más tagállamok bankpiacain, és mivel más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban, nevezetesen a biztosítási piacon, a B2 intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(288)

A Bizottság megítélése szerint a B2 intézkedés állami támogatás. Nemzeti hatóságok általi támogatásként jelentették be. A kapott tőke összege 2 326 millió EUR volt.

(289)

A HFSF részvétele a 2013. tavaszi feltőkésítésben (B3 intézkedés) az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) részleges átalakítása egy 8 677 millió EUR-s állandó feltőkésítéssé rendes részvények formájában. Mivel a B3 intézkedés már megadott támogatás átváltása, még mindig vannak benne állami források, de nem növeli a támogatás névleges összegét. Ugyanakkor egy adott névleges támogatási összegben növeli a Bank előnyét (és ezért a versenytorzulásokat), mivel ez állandó feltőkésítés, nem pedig átmeneti feltőkésítés, mint a B1 és B2 intézkedés esetén.

(290)

Ilyen támogatást nem nyújtottak minden Görögországban működő banknak. Ami a versenytorzulásokat és a kereskedelemre gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megállapítja például, hogy a támogatás lehetővé tette a Bank számára tevékenységei gyakorlását más tagállamokban, úgymint Romániában és Bulgáriában. A Bank felszámolása külföldi tevékenységeinek megszüntetéséhez vezetett volna ezen tevékenységek felszámolása vagy e vállalkozások eladása útján. Emellett a Bank görögországi biztosítási tevékenységei versenyeznek más tagállamok biztosítótársaságai leányvállalatainak tevékenységeivel. Ezért az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ezért a Bizottság megítélése szerint a B3 intézkedés állami támogatás.

(291)

A B1, B2 és B3 intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. A B1, B2 és B3 intézkedések 9 756 millió EUR összegű állami támogatást tartalmaznak. A 7.1.3.3. szakaszban jelzettek szerint az első és a második áthidaló feltőkésítésnek (B1 és B2 intézkedés) csak egy részét alakították át egy 8 677 millió EUR-s állandó feltőkésítéssé (B3 intézkedés), míg az egyenleg hat hónappal a megadása után került visszafizetésre a HFSF-nek (130).

(292)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja azt jelzi, hogy a támogatás abszolút összege mellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie „a bank kockázattal súlyozott eszközeire vonatkozó” támogatást is. A B1, B2 és B3 intézkedésekre egy egyéves időszak folyamán került sor, 2012 áprilisától (131) 2013 májusáig. Ebben az időszakban megváltoztak a Bank kockázattal súlyozott eszközei. Ezért felmerül a kérdés, hogy a kockázattal súlyozott eszközök melyik szintjét kellene használni, különösen, hogy az állami támogatást azon kockázattal súlyozott eszközökre hivatkozva kellene-e értékelni, amelyek az időszak elején vagy amelyek az időszak végén léteztek. A B1, B2 és B3 intézkedések célja a Görög Nemzeti Bank által 2012 márciusában azonosított tőkeszükséglet fedezése (a 2012-es stresszteszt). Más szóval, a tőkeszükségletek, amelyeket a szóban forgó állami támogatási intézkedések kezelni szándékoznak, 2012 márciusában már léteztek. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a B1, B2 és B3 intézkedésekbe foglalt támogatási összeget a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközeihez kellene viszonyítani. Emlékezni kell arra is, hogy 2012 márciusa után és a 2013. tavaszi feltőkésítésig a Görög Nemzeti Bank nem vett figyelembe a görög bankok által tőkeszükségleteik – felfelé vagy lefelé történő – kiigazítása érdekében végrehajtott kivásárlásokat. Ez a tényező is igazolja, hogy a B1, B2 és B3 intézkedések a Bank kerületével kapcsolatos támogatási intézkedések voltak a 2012. március 31-i állapota szerint.

(293)

Az első és második áthidaló feltőkésítés együtt 9 756 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 15,3 %-ának felel meg.

(294)

Mivel a Banknak sikerült magántőkét vonzania, a HFSF által a Bankba injekciózott tényleges összeg csak 8 677 millió EUR-ra rúgott, amely a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 13,6 %-ának felel meg.

(295)

Az A., B1, B2, B3, L1 és L2 intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ezen intézkedéseket a 12. táblázat foglalja össze.

12. táblázat

A Bank által kapott összes támogatás áttekintése

(296)

A (207) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának (132).

(297)

A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(298)

Feltőkésítési intézkedésekre vonatkozó iránymutatás a feltőkésítésről szóló közleményben és a 2011-es meghosszabbítási közleményben található.

(299)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény meghatározza a Bizottság által elfogadott megközelítést a szerkezetátalakítási tervek értékelésére vonatkozóan, különösen az életképesség helyreállításának, a kedvezményezett megfelelő hozzájárulása biztosításának és a versenytorzulások korlátozásának szükségességét illetően.

(300)

Ezt a keretet egészítette ki a 2013-as bankokról szóló közlemény, amely a 2013. július 31. után bejelentett vagy előzetes jóváhagyás nélkül megadott támogatási intézkedésekre vonatkozik.

(301)

A Bank által már megkapott likviditási támogatás végleges jóváhagyásra került azon egymást követő határozatok révén, amelyek engedélyezték a görög banktámogatási program, valamint annak módosításai és hosszabbításai szerinti intézkedéseket (133). A Banknak nyújtott minden jövőbeli likviditási támogatást a Bizottság által rendben jóváhagyott rendszer szerint kell megadni. Az ilyen támogatás feltételeit engedélyeznie kell a Bizottságnak, mielőtt megadják, ezért további értékelésére e határozatban nincs szükség.

(302)

Az elsőbbségi részvények formájában 2009-ben megítélt feltőkésítés (A. intézkedés) a 2008-ban a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint elfogadott görög banktámogatási program szerinti feltőkésítési intézkedés alapján került megadásra. Ezért nem kell ismételten értékelni a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint, hanem csak a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján kell értékelni.

(303)

Az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) összeegyeztethetőségét először a bankokról szóló 2008. évi közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Minden 2013. július 31. után nyújtott államilag garantált ELA-ra a bankokról szóló 2013. évi közlemény vonatkozik.

(304)

A HFSF feltőkésítések (B1, B2 és B3 intézkedés) összeegyeztethetőségét, különösen az ellentételezést illetően, először a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a B1 intézkedés fent említett közleményekkel való összeegyeztethetőségét illetően. Mivel ezeket 2013. augusztus 1. előtt hajtották végre, ezek az intézkedések nem tartoznak a bankokról szóló 2013. évi közlemény hatálya alá. A HFSF feltőkésítések (B1, B2 és B3 intézkedés) összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján is értékelni kell.

(305)

Ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(306)

Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi piacokról, és teljesen a központi banki finanszírozástól váltak függővé, amint azt a (46) preambulumbekezdés is jelzi, és mivel a Bank nem tudott elegendő összegű pénzt kölcsönvenni standard refinanszírozási műveleteken keresztül, a Bank államilag garantált ELA-ra támaszkodott az elegendő likviditás megszerzéséhez, ezzel megelőzve fizetésképtelenné válását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az L2 intézkedés megfelelő mechanizmus a komoly zavar orvoslására, amelyet a Bank fizetésképtelensége okozott volna.

(307)

Mivel az államilag garantált ELA viszonylag magas finanszírozási költséggel jár a Bank részére, a Bank számára elegendő ösztönzés, hogy elkerülje az ezen finanszírozási forrásra való támaszkodást tevékenységei fejlesztése számára. A Banknak […] bázisponttal magasabb kamatlábat kellett fizetnie, mint a standard eurorendszeri refinanszírozási műveleteknél. Ráadásul a Banknak […] bázispontnyi garanciadíjat is kellett fizetnie az államnak. Mindezek eredményeképpen az államilag garantált ELA teljes költsége a Bank számára sokkal magasabb, mint az EKB-s refinanszírozás normál költségei. Nevezetesen, az előbbi és az utóbbi közötti különbség magasabb, mint a 2011. évi meghosszabbítási közlemény által megkövetelt garanciadíj szintje. Következésképpen az állam által felszámított teljes ellentételezés elégségesnek tekinthető. Ami az államilag garantált ELA összegét illeti, azt a Görög Nemzeti Bank és az EKB rendszeresen felülvizsgálja a Bank tényleges szükségletei alapján. Szorosan nyomon követik a felhasználását, és biztosítják a szükséges minimumra korlátozását. Így az L2 intézkedés nem biztosít a Banknak olyan likviditási többletet, amelyet versenyt torzító tevékenységek finanszírozására lehetne felhasználni. A szükséges minimális összegre van korlátozva.

(308)

Az államilag garantált ELA felhasználásának ilyen alapos vizsgálata és rendszeres ellenőrzése, hogy felhasználása a minimálisra korlátozódjon, a likviditás arányosságát és azt is biztosítja, hogy ne vezessen indokolatlan versenytorzuláshoz. A Bizottság azt is megállapítja, Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank végrehajt egy szerkezetátalakítási tervet, csökkentve központi banki finanszírozástól való függését, és a Bank a 7.6. szakaszban elemzettek szerinti viselkedési korlátozásoknak fog megfelelni. Ez biztosítja, hogy a likviditási támogatásra való támaszkodás a lehető leghamarabb véget érjen, és az ilyen támogatás arányos legyen.

(309)

Ezért az L2 intézkedés megfelel a bankokról szóló 2008. évi közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek. Mivel a bankokról szóló 2013. évi közlemény nem vezetett be további követelményeket a garanciákra vonatkozóan, az L2 intézkedés a bankokról szóló 2013. évi közleménynek is megfelel.

(310)

A (305) preambulumbekezdésben jelzettek szerint ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak (134): megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(311)

A feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(312)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a HFSF feltőkésítések (B1, B2 és B3 intézkedés) megfelelnek, mert megakadályozzák a Bank csődjét. Ezek nélkül nem tudta volna folytatni tevékenységeit, mivel 2012 végén a Banknak negatív volt a tőkéje (135).

(313)

Ezzel kapcsolatban az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Bank az egyik legnagyobb bankintézmény Görögországban, mind a hitelezést, mind a betétgyűjtést illetően. Mint olyan, a Bank rendszerkockázati szempontból fontos bank Görögország számára. Következésképpen a Bank fizetésképtelensége súlyos zavart okozott volna a görög gazdaságban. Az akkori körülmények között a pénzügyi intézményeknek Görögországban nehézségeik voltak a finanszírozáshoz jutással. A finanszírozás hiánya korlátozta azon képességüket, hogy hitelt nyújtsanak a görög gazdaságnak. Ebben az összefüggésben a gazdaság zavarát súlyosbította volna a Bank fizetésképtelensége. Ráadásul a B1, B2 és B3 intézkedésekre főként a PSI program miatt – amely egy rendkívül különleges és előre nem látható esemény volt – került sor, nem pedig elsősorban rossz gazdálkodás vagy a Bank túlzott kockázatvállalása miatt. Ily módon az intézkedések elsősorban a PSI program eredményeivel foglalkoznak, és hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás fenntartásához Görögországban.

(314)

Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy minden lehetséges lépést azonnal megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Amint azt e határozat (156), (157) és(158) preambulumbekezdései jelzik, Görögország kötelezettséget vállalt számos, a Bank vállalatirányításával és üzleti műveleteivel kapcsolatos intézkedés végrehajtására. Amint azt a 2.4. szakasz leírja, a Bank megkezdte tevékenységei szerkezetátalakítását is, már megvalósított költségcsökkentésekkel. Mindez eloszlatta a Bizottság kétségeit.

(315)

Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy voltak-e elegendő biztosítékok arra az esetre, ha a Bank állami ellenőrzés alá kerül, vagy arra az esetre, ha magánbefektetők megtartják az ellenőrzést, miközben a tulajdon többsége az államnál van. A (156), (157) és (158) preambulumbekezdésben leírt kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank hitelműveleteit kereskedelmi alapon fogják végezni, és a napi üzletmenet védve lesz az állami beavatkozástól. A HFSF és a Bank megállapodása szerinti kapcsolati keretrendszer azt is biztosítja, hogy a fő részvényes állam érdekei védve legyenek a Bank vezetésének túlzott kockázatvállalásától.

(316)

Így a B1, B2 és B3 intézkedések biztosítják a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Jelentős intézkedések történtek a jövőbeli veszteségek minimalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a Bank tevékenységeit nem megfelelő irányítás ne veszélyeztesse. Ennek alapján a Bizottság úgy találja, hogy a B1, B2 és B3 intézkedések megfelelőek.

(317)

A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek – összegét és formáját tekintve – szükségesnek kell lennie a cél eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(318)

A tőketámogatás összegét a Görög Nemzeti Bank a 2012-es stresszteszt keretében számította ki, biztosítandó, hogy a Bank Core Tier 1 mutatója egy bizonyos szint felett maradjon a 2012–2014-es időszakban, amint azt a 3. táblázat tükrözi. Ezért a B1, B2 és B3 intézkedés nem látja el a Bankot fölös tőkével. Amint azt a (314) preambulumbekezdés kifejti, intézkedések történtek azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a Banknak esetleg további támogatásra lesz szüksége a jövőben.

(319)

Ami az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) ellentételezését illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy azokat 2012 májusában és decemberében ítélték oda, és kifizetésük természetben történt, EFSF kötvények formájában. A szóban forgó EFSF kötvények kiadásának napjától a 2013. tavaszi feltőkésítés napjáig a HFSF ellentételezésként az EFSF kötvények felhalmozódott kamatát plusz 1 % díjat kapott (136). Amint az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat hangsúlyozza, ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor az alacsony ellentételezés időszaka egy évre korlátozódott a B1 intézkedésre vonatkozóan és öt hónapra a B2 intézkedést illetően (vagyis az áthidaló feltőkésítés szabályos feltőkésítéssé alakításáig rendes részvények formájában, nevezetesen a B3 intézkedésig). Míg az első és a második áthidaló feltőkésítés nem idézte elő a meglévő részvényesek felhígítását, a 2013. tavaszi feltőkésítés (amely az első és második áthidaló feltőkésítés részleges átalakítása volt) erősen felhígította a már meglévő részvényeseket, mivel részesedésük a Bank részvénytőkéjében 5,1 %-ra esett. Ekkor megszűnt az az abnormális helyzet, amely az első áthidaló feltőkésítés napjától állt fenn. Így az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak.

(320)

Továbbá, tekintettel a Bank nehézségeinek nem tipikus forrására, amikor is a veszteségek elsősorban az állam javára szóló adósságelengedésből (a PSI program és az adósság-visszavásárlás, amelyek jelentős előnyt – vagyis adósságcsökkentést – biztosítanak az állam számára), továbbá a Bank belföldi gazdálkodása elhúzódó recessziójának következményeiből erednek, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen átmeneti eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől (137).

(321)

Ami a B3 intézkedést illeti, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 8. pontja szerint a tőkeinjekciókat a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest elegendő engedménnyel kellene jegyezni, hogy az állam számára kielégítő ellentételezés ésszerű biztosítékát adják. Miközben a B3 intézkedés nem biztosított jelentős engedményt a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest, valójában lehetetlen volt jelentős engedményt elérni az elméleti előjog nélküli árból (138). A 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően a Bank tőkéje negatív volt, és részvényeinek összértéke csak kis töredéke volt a végrehajtandó tőkeemelés összegének. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, a meglévő részvényeseket teljesen törölni kellett-e volna. A Bizottság megállapítja, hogy a kibocsátási árfolyam 50 %-os engedménnyel volt megállapítva a kibocsátási árfolyam meghatározását megelőző ötven nap átlagos piaci árához képest. A Bizottság azt is megállapítja, hogy nagy volt a már meglévő részvényesek felhígítása, mivel e feltőkésítés után a Bank részvényállományának csak 5,1 %-át birtokolták. Ezért a piaci árhoz képest további engedmény alkalmazásának csak korlátozott hatása lett volna a HFSF ellentételezésére. Tekintettel a görög bankok (320) preambulumbekezdésben ismertetett sajátos helyzetére, valamint a tényre, hogy a támogatási igény az állam javára történt adósságelengedésből ered, a Bizottság úgy véli, hogy az állam által jegyzett részvények kibocsátási árfolyama kellően alacsony volt.

(322)

A HFSF utalványokat is kibocsátott, és a 2013. tavaszi feltőkésítésben részt vevő magánbefektetők által jegyzett minden egyes új részvényért egy utalványt adott. A HFSF ezeket az utalványokat ellenszolgáltatás nélkül adta. A (112) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint minden egyes utalvány a HFSF 8,23. részvényének meghatározott időközönként és bázisáron történő megvásárlásának jogát testesíti meg. Az elszámolási árfolyam megegyezik a HFSF éves és kumulált különbözettel (4 % az első évre, 5 % a második évre, 6 % a harmadik évre, 7 % a negyedik évre, majd 8 % az utolsó hat hónapra évesítve) növelt jegyzési árfolyamával. A HFSF által a tulajdonában levő részvényekre kapott ellentételezés de facto felső korlátja e szinteken van. Ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor, mivel az említett utalványok kulcsfontosságú tényezőt jelentettek a Bank által a 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően indított jogosultsági kibocsátás és magánkibocsátás sikerében, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az utalványok lehetővé tették a Bank számára a támogatás 1 079 millió EUR-val való csökkentését. Valóban, a Bank feltőkésítés előtti alacsony tőkemegfelelési mutatója és az akkori jelentős bizonytalanság miatt az akkor rendelkezésre álló szimulációk azt mutatták, hogy az utalványok nélkül a magánbefektetők nem értek volna el elegendő nyereséget és nem vettek volna részt. A (313) és (320) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt, mivel a HFSF minimális pozitív ellentételezést kapna, ha az utalványokat elszámolnák, és mert az MEFP célja néhány magánbefektető vonzása volt, hogy bizonyos bankok magánirányítását megtartsák és elkerüljék azt a helyzetet, amikor a teljes bankszektort a HFSF ellenőrizné, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől. Ez az elfogadás azon a tényen is alapul, hogy a 2014 márciusában módosított HFSF törvény nem rendelkezik az utalványok korrekciójáról elővételi jogot nem biztosító tőkeemelés esetén, valamint, hogy egy jogosultsági kibocsátás esetén csak az utalvány bázisára igazítható ki, és a kiigazításra csak ex post és csak a HFSF elővásárlási jogainak eladásából realizált bevétel összegéig kerülhet sor. Továbbá Görögország vállalása, hogy a Bizottság jóváhagyását fogja kérni a HFSF által kibocsátott utalványok bármely visszavásárlását megelőzően, lehetővé fogja tenni a Bizottság számára annak biztosítását, hogy esetleges jövőbeli visszavásárlások ne csökkentsék tovább a HFSF ellentételezését és növeljék az utalványtulajdonosok ellentételezését.

(323)

Ami azt a tényt illeti, hogy a HFSF részvények szavazati jogot nem biztosítanak, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a támogatás szükségessége nem elsősorban túlzott kockázatvállalásból ered. Ezenkívül a görög kormány, az Unió, az IMF és az EKB közötti program egyik célja az volt, hogy néhány bankot magánirányítás alatt tartson. Továbbá a kapcsolati keretrendszer és a szavazati jogok automatikus bevezetése abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hajtják végre, biztosítékokat nyújtanak a magán vezetők jövőbeli túlzott kockázatvállalása ellen. Végül, a PSI és a 2012. decemberi visszavásárlás egyfajta ellentételezést jelentenek az állam számára, mivel utóbbi Bankkal szembeni tartozása több milliárd euróval csökkent. Mindezen okok miatt a Bizottság el tudja fogadni, hogy a HFSF szavazatra nem jogosító részvényeket kap. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a B3 intézkedés szükséges volt.

(324)

Következésképpen a B1, B2 és B3 intézkedések mind összegüket, mind formájukat illetően szükségesek mint megmentési támogatás.

(325)

A Bank igen nagy összegű állami támogatást kapott. Így ez a helyzet jelentős versenytorzulásokhoz vezethet. Ugyanakkor Görögország elkötelezte magát számos, a negatív továbbgyűrűző hatások csökkentését célzó intézkedés végrehajtása mellett. Nevezetesen, a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank műveletei továbbra is üzleti alapon folytatódjanak, a (157) és (158) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint. Görögország egy felvásárlási tilalom mellett is elkötelezte magát, valamint számos külföldi érdekeltség és görögországi nem banki tevékenység elidegenítése mellett, a (159) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint. A versenytorzulások korlátainak további értékelését a 7.6. szakasz tartalmazza.

(326)

A Bankban egy ellenőrző megbízottat neveztek ki, hogy nyomon kövesse a vállalatirányítással és üzleti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségek pontos teljesítését. Ezzel elkerülnek bármilyen káros változást a Bank kereskedelmi gyakorlatában, és így csökkentik a lehetséges negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(327)

Végül 2014. június 25-én egy új, átfogó szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak. Ezt a szerkezetátalakítási tervet a 7.6. szakasz értékeli.

(328)

Összefoglalva, az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak. A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjának figyelembevételével a B1, B2 és B3 intézkedések arányosak.

(329)

Így megállapításra kerül, hogy a HFSF feltőkésítések (a B1, B2 és B3 intézkedés) megfelelőek, szükségesek és arányosak, figyelemmel a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjára, a feltőkésítésről szóló közleményre és a 2011. évi meghosszabbítási közleményre. Ezért a B1, B2 és B3 intézkedések megfelelnek a bankokról szóló 2008. évi közleménynek, a feltőkésítésről szóló közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek.

(330)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja kifejti, hogy vállalkozások támogatott bankok általi felvásárlása állami támogatással nem finanszírozható, hacsak erre nem a vállalkozás életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Továbbá a szerkezetátalakításról szóló közlemény 40. és 41. pontja kimondja, hogy bankoknak tilos állami támogatást felhasználni versenyző vállalkozások kivásárlására, hacsak a kivásárlás nem egy ahhoz szükséges konszolidációs folyamat része, hogy helyreállítsák a pénzügyi stabilitást vagy biztosítsák a tényleges versenyt. Ezenkívül a kivásárlások veszélyeztethetik vagy bonyolíthatják az életképesség helyreállítását. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Bank által megvalósított tulajdonszerzések összeegyeztethetőek-e a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel.

(331)

A három hitelszövetkezet egyes eszközeinek és forrásainak megvásárlása erősíti a Bank hosszú távú életképességét.

(332)

Pontosabban a megvásárlás idején a görög bankok már jelentős betétkiáramlásokat figyeltek meg 2010 és 2012 közepe között, és kizárták őket a nemzetközi finanszírozási piacokról. Ez az oka annak, amiért az öt legnagyobb görög bankból négy ajánlatot tett a három hitelszövetkezet betéteinek megszerzésére. A három hitelszövetkezet betéteinek integrálása a Bank mérlegébe előnyös volt likviditási profilja számára. Ha a Bank nem szerezte volna meg a három hitelszövetkezet betéteit, a Bank nettó hitel/betét mutatója magasabb lett volna.

(333)

Továbbá a Bank gyorsan integrálta a megszerzett betéteket – bármilyen költséges infrastruktúra vagy költséges fiókhálózat átvétele nélkül. Ráadásul a Bank nem vett át hiteleket; így a vásárlás nem növelte kockázatait vagy tőkekövetelményét.

(334)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességhez nem elengedhetetlen.

(335)

Ugyanakkor a vételár igen alacsony volt. A Bank által a mindhárom hitelszövetkezet átruházott kötelezettségei megvásárlásáért fizetett ellenértéket az átadott betétek értékének […] %-ában határozták meg, és összege […] millió EUR alatt volt, amely a Bank 2011. decemberi összes eszközeinek mintegy [0–0,02] %-ával egyenlő. Így ezen ellenérték igen alacsonynak tekinthető.

(336)

Megállapítást nyert, hogy a három hitelszövetkezet megvásárlása nem veszélyeztette a szerkezetátalakítási költségek szükséges minimumra korlátozását.

(337)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani nem támogatott vállalatok hátrányára. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy kivásárlások akkor engedélyezhetők, ha pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy tényleges verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részei, hogy a kivásárlási eljárásnak tisztességesnek kell lennie, és a kivásárlásnak biztosítania kell a tényleges verseny feltételeit a vonatkozó piacon.

(338)

A Görög Nemzeti Bank nem tartotta életképesnek a három hitelszövetkezetet, és úgy vélte, szanálási intézkedések alkalmazására van szükség a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Ezért a három hitelszövetkezet megvásárlása minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(339)

Ráadásul a vételár igen alacsony volt. Egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot a három hitelszövetkezet eszközeinek és forrásainak megvásárlására, az eladási eljárás pedig nyílt és megkülönböztetéstől mentes volt. Az Achaia Bank egyes eszközeinek és forrásainak Bank általi megvásárlását ugyancsak engedélyezte (139) a Görög Versenyhatóság (140). Ezért feltételezhető, hogy az eladási eljárás kimenetele nem veszélyezteti a tényleges versenyt Görögországban.

(340)

Így a tulajdonszerzés a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja szerinti kivétel alá esik.

(341)

Megállapítást nyert, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére (141) és a három hitelszövetkezet kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

(342)

Ami a működési jövedelmezőséget illeti, az FB Bank megvásárlása elő fogja segíteni a Bank hosszú távú életképességének visszanyerését, mivel ugyanazon földrajzi piacon levő két bank összeolvasztása lehetőséget ad szinergiák érvényesítésére. Nevezetesen, a tulajdonszerzés idején a Bank a fiókhálózat racionalizálása, a termékkínálat és a hitelpolitikák összehangolása, továbbá az IT platform racionalizálása és egyesítése révén számított szinergiák megvalósítására. Végleges ajánlatában a Bank úgy becsülte, hogy kiküszöböli az FB Bank működési költségeinek többségét, miközben arra számított, hogy az átruházott betétek költségét hozzáigazítja a Bank kamatláb-politikájához az FB Bank betéteire fizetett kamatnak a Bank által a betéteire fizetett szintekre csökkentésével, miközben megtartja az FB Bank meglévő ügyfeleit.

(343)

A jövőbeli hitelveszteségeket illetően, a Bank valós értéken szerzi meg az FB Bank hiteleit, nem pedig könyv szerinti értéken. Ez a tényező korlátozza a jövőbeli értékvesztések kockázatát.

(344)