2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/1

(1)

Az 524/2013/EU rendelet uniós szintű online vitarendezési platform (a továbbiakban: online vitarendezési platform) létrehozását írja elő. Az online vitarendezési platformot interaktív és többnyelvű weboldal formájában kell megvalósítani, amely egyetlen belépési ponton keresztül megközelíthető azon fogyasztók és kereskedők számára, akik online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekre vonatkozó vitáikat bírósági eljáráson kívül kívánják rendezni.

(2)

Az 524/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlapnak felhasználóbarátnak kell lennie. A panaszosoknak ezért a panaszok benyújtására szolgáló űrlapot vázlatként kell tudniuk kitölteni a panasz benyújtása előtt. Biztosítani kell, hogy azok a vázlatok, amelyeket a panaszosok nem nyújtottak be, megfelelő idő után automatikusan kitörlődjenek az online vitarendezési platformról.

(3)

Az online vitarendezési platform akadálytalan működésének biztosítása érdekében meg kell határozni, hogyan tájékoztassák az ellenérdekű felet arról, hogy egy panaszt nyújtottak be az online vitarendezési platformon, valamint milyen információkat kell felhasználni a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlapról az illetékes alternatív vitarendezési fórum meghatározásának megkönnyítésére.

(4)

Ugyanezen okból és az 524/2013/EU rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az alternatív vitarendezési fórumoknak melyik időpontban kell az online vitarendezési platform rendelkezésére bocsátaniuk a vita rendezésére vonatkozó információkat.

(5)

Meg kell határozni az egyes viták lezárásának időpontját azon esetekre, amikor a panasz további feldolgozása nem lehetséges, annak érdekében, hogy az ilyen vitákhoz kapcsolódó személyes adatokat a lezárás időpontja után hat hónappal törölhessék. Ide tartoznak azok a viták, amelyekben a felek nem tudnak megállapodni az alternatív vitarendezési fórumról az ellenérdekű fél válaszának hiányában vagy amikor egy alternatív vitarendezési fórum egy adott jogvita rendezését elutasítja.

(6)

Az országos illetékes hatóságoknak értesíteniük kell a Bizottságot és egységes módon frissíteniük kell a nemzeti alternatív vitarendezési fórumok jegyzékét annak érdekében, hogy ésszerűsítsék e fórumok csatlakozását az online vitarendezési platformhoz az 524/2013/EU rendelet értelmében.

(7)

Célszerű meghatározni, hogy az online vitarendezési platform segítségével kezelt vitában résztvevő feleknek mikor kell visszajelzést adniuk az online vitarendezési platform működéséről és a vitájukkal foglalkozó alternatív vitarendezési fórumról.

(8)

Az 524/2013/EU rendelet előírja, hogy minden egyes tagállamban jelöljenek ki egy online vitarendezési kapcsolattartó pontot, amely támogatást nyújt a vitában résztvevő feleknek, és a vitákkal online vitarendezési platformon keresztül foglalkozó alternatív vitarendezési fórumoknak. Az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében indokolt közös elveket meghatározni az együttműködés alátámasztására.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 524/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott, a fogyasztói jogviták online rendezésével foglalkozó bizottság véleményével,

a)

a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módja;

b)

az online vitarendezési platform feladatai ellátásának módja;

c)

az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módja.

a)

a vitában részes feleknek az 524/2013/EU rendelet melléklete szerinti elektronikus panaszbejelentő űrlapon megadott postai címe, valamint,

b)

az ágazat, amelyre a vita vonatkozik.

a)

az ellenérdekű fél azt nyilatkozza, hogy nem hajlandó alternatív vitarendezési fórumot igénybe venni;

b)

a feleknek 30 nappal az elektronikus panaszbejelentő űrlap benyújtása után nem sikerül megegyezniük arról, hogy melyik alternatív vitarendezési fórum foglalkozzon a vitájuk rendezésével;

c)

a felek által elfogadott alternatív vitarendezési fórum elutasítja a vitával való foglalkozást;

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/5

(1)

Az 1924/2006/EK rendelet értelmében csak akkor lehet az élelmiszereken egészségre vonatkozó állításokat feltüntetni, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján.

(2)

Az 1924/2006/EK rendelet azt is előírja, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaihoz nyújthatják be egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmeiket. Az illetékes nemzeti hatóságnak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA, a továbbiakban: Hatóság) kell továbbítania az érvényes kérelmeket.

(3)

A kérelem kézhezvételét követően a Hatóságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és véleményt kell nyilvánítania az egészségre vonatkozó adott állításról.

(4)

A Bizottság az egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről a Hatóság által megfogalmazott vélemény figyelembevételével határoz.

(5)

Az 1924/2006/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése alapján a SANOFI-AVENTIS FRANCE által benyújtott kérelmet és az amellé csatolt, védett adatok védelmére irányuló kérelmet követően a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania a növényi szterol-észtereknek a vér LDL-koleszterinszintjének csökkentésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről. Az egészségre vonatkozó állítást az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdése (a) pontja alapján a 983/2009/EK (2) és 384/2010/EU bizottsági rendeletekben (3) engedélyezték. A kérelmező a 376/2010/EU rendelettel (4) módosított 983/2009/EK rendelet, valamint a 384/2010/EU rendelet szerinti felhasználási feltételek kiterjesztését kérte a vízben feloldandó por formájú étrend-kiegészítőkre napi 2 g beviteli érték mellett, melyek hathetes napi rendszerességű fogyasztás után „5,4–8,1 %-kal” csökkentenék a vér LDL-koleszterinszintjét.

(6)

A Bizottság és a tagállamok 2014. február 21-én megkapták a Hatóság tudományos szakvéleményét (EFSA-Q-2013-00595) (5), amely azt a következtetést tartalmazta, hogy bár a növényi szterol-észterek hozzáadása olyan élelmiszerekhez, mint a margarinszerű kenhető élelmiszerek, majonéz, salátaöntetek, illetve olyan tejtermékekhez, mint tej, sajt és joghurtok – köztük alacsony zsírtartalmú joghurtok –, valóban csökkenti a vér LDL-koleszterinszintjét, amint ez már számos tanulmányból kiderült, a rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem lehet megállapítani a kérelmező által kérelmezett növényi szterol-észterek azon effektív dózisát (vízben oldható porként), amelynek meghatározott időn belül meghatározott mértékű hatást kellene elérnie.

(7)

Az 1924/2006/EK rendelet 16. cikke (6) bekezdésének második bekezdése szerint a kérelmező, vagy a nyilvánosság tagjai észrevételeket tehetnek a Bizottságnak a Hatóság által a fent nevezett rendelet 16. cikke (6) bekezdésének első bekezdése szerint nyilvánosságra hozott szakvéleményekről. 2014. április 14-én a Bizottság felkérte a Hatóságot arra, hogy választ adjon a kérelmezőtől kapott tudományos észrevételekre az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdése szerint. Az észrevételek a Hatóság azon tudományos értékelésével voltak kapcsolatosak, amely a növényi szterol-észterek porként való felhasználási feltételeinek kiterjesztéséről szól, mindenekelőtt azzal a beavatkozáson alapuló tanulmánnyal, amelyre az elfogadott tudományos szakvélemény támaszkodott, valamint azzal az újonnan publikált metaanalízissel, melyet az észrevételekkel együtt nyújtottak be.

(8)

A Bizottság 2014. május 21-én megkapta a Hatóságtól a tudományos szakvélemény észrevételeire adott válaszát (EFSA-Q-2014-00310) (6), melyben a Hatóság megismételte a tudományos szakvéleményben közölt, a beavatkozáson alapuló tanulmányt figyelembe vevő végkövetkeztetését (EFSA-Q-2013-00595). A Hatóság emellett még kijelentette, hogy az újonnan publikált metaanalízis nem szolgál elegendő információval ahhoz, hogy tudományosan alátámassza a növényi szterol-észterek felhasználási feltételeinek a porokra való kiterjesztését. Mivel a kérelmezett felhasználási feltételek keretében az állítás nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott feltételeknek, így az állítás nem engedélyezhető.

(9)

Az 1924/2006/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján a Jemo-pharm A/S által benyújtott kérelmet és az amellé csatolt, védett adatok védelmére irányuló kérelmet követően a Hatóságnak véleményt kellett nyilvánítania a CranMax® hatásával, valamint az egyes baktériumok húgyutakhoz való tapadásának magakadályozása folytán a húgyúti fertőzés veszélyének csökkentésével kapcsolatos egészségre vonatkozó állítás engedélyezéséről (EFSA-Q-2013-00649) (7). A kérelmező a következőképpen megfogalmazott állítást javasolta: „Meggátolja az E. coli húgyúti falakhoz való tapadását nőknél, mely a húgyúti fertőzések kialakulásának egyik kockázati tényezője”.

(10)

A Bizottság és a tagállamok 2014. május 5-én megkapták a Hatóság tudományos véleményét, melynek következtetése szerint a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a CranMax® fogyasztása, és az egyes baktériumok húgyutakhoz való tapadásának magakadályozása folytán a húgyúti fertőzés veszélyének csökkentése között nem állapítható meg ok-okozati összefüggés. Következésképpen az állítás nem engedélyezhető, mivel nem felel meg az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(11)

A Bizottság számára az 1924/2006/EK rendelet 16. cikkének (6) bekezdésével összhangban benyújtott észrevételeket figyelembe vették az e rendeletben előírt intézkedések meghatározása során.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/8

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedélyek megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az Enterococcus faecium DSM 10663/NCIMB 10415 készítmény takarmány-adalékanyagként történő használatát – a 70/524/EGK irányelv alapján, határozatlan időre – brojlercsirkék esetében az 1259/2004/EK bizottsági rendelet (3), borjak esetében a 255/2005/EK bizottsági rendelet (4), malacok esetében az 1200/2005/EK bizottsági rendelet (5), hízópulykák és kutyák esetében pedig az 1520/2007/EK bizottsági rendelet (6) engedélyezte. Az említett készítményt ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének a rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett (2) bekezdése szerint kérelmet nyújtottak be az Enterococcus faecium DSM 10663/NCIMB 10415 készítmény tenyészborjak, malacok, brojlercsirkék, hízópulykák és kutyák takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelésére vonatkozóan, valamint az említett rendelet 7. cikkének megfelelően a szóban forgó adalékanyag macskák esetében történő új felhasználása iránt, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2014. március 4-i (7) és 2014. május 21-i (8) véleményében megállapította, hogy az Enterococcus faecium DSM 10663/NCIMB 10415 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem a környezetre. A Hatóság továbbá megállapította, hogy a készítmény alkalmazása növelheti a tenyészborjak, a (szopós- és elválasztott) malacok, a brojlercsirkék és a hízópulykák tenyésztéstechnikai teljesítményét. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(5)

Mivel a Hatóság a macskák és kutyák esetében a széklet minőségére gyakorolt kisebb, de jelentős hatást figyelt meg, ezt megfelelőnek ítélték annak megerősítéséhez, hogy a készítmény az érintett fajok esetében hatásos.

(6)

Az Enterococcus faecium DSM 10663/NCIMB 10415 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az 1831/2003/EK rendelet szerinti új engedély megadása következtében az 1259/2004/EK rendeletet, a 255/2005/EK rendeletet, az 1200/2005/EK rendeletet és az 1520/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

1.

Az 1. cikket el kell hagyni.

2.

Az I. mellékletet el kell hagyni.

1.

A 2. és 3. cikket el kell hagyni.

2.

A II. és III. mellékletet el kell hagyni.

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/12

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/14

(1)

A megállapodásba beépült 549/2004/EK rendelet értelmében a tagállamoknak és Svájcnak nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra (Functional Airspace Block, a továbbiakban: FAB) vonatkozó terveket, ezen belül kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket vagy FAB-szintű célkitűzéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot. Az említett rendelet arról is rendelkezik, hogy a Bizottság a rendelet 11. cikke (6) bekezdésének d) pontja alapján értékeli e célkitűzések megfelelőségét, és ajánlásokat adhat ki abban az esetben, ha úgy találja, hogy az említett kritériumok nem teljesülnek. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) határozza meg.

(2)

A „biztonság”, a „környezet”, a „kapacitás” és a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületek tekintetében a második referencia-időszakra (2015–2019) vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a 2014/132/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) jelölte ki.

(3)

Svájc 2014. június 30-án benyújtotta a Bizottsághoz FAB-szintű – ezesetben a FAB Europe Central („FABEC”) légtérblokkra vonatkozó – teljesítménytervét. Az értékelésnél a Bizottság a teljesítménytervben benyújtott információkat vette alapul.

(4)

A teljesítmény-felülvizsgálati szerv, amely a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke alapján a teljesítményrendszer végrehajtása terén támogatja a Bizottságot, 2014. október 7-én benyújtotta a Bizottsághoz előzetes értékelő jelentését, 2014. december 15-én pedig e jelentés frissített változatát. A teljesítmény-felülvizsgálati szerv ezenfelül a nemzeti felügyeleti hatóságok által a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 18. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott, a teljesítménytervek és -célok ellenőrzésével kapcsolatos információkon alapuló jelentéseket is eljuttatott a Bizottsághoz.

(5)

A „biztonság” fő teljesítményterületre vonatkozóan a Bizottság – a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. melléklete 2. pontjában leírt elvekkel összhangban – a FABEC-re vonatkozó teljesítménytervben Svájc által a repülésbiztonság-menedzsment hatékonyságára és a kockázatelemzési eszköz (RAT) módszerével meghatározott súlyossági besorolások alkalmazására vonatkozóan benyújtott teljesítménycélok megfelelőségét is megvizsgálta. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy ezek a célkitűzések összhangban vannak a megfelelő uniós szintű teljesítménycéllal.

(6)

A „környezet” fő teljesítményterületre vonatkozóan a Bizottság – a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. melléklete 3. pontjában leírt elvekkel összhangban – megvizsgálta a FABEC-re vonatkozó teljesítménytervben Svájc által benyújtott teljesítménycélok megfelelőségét; ehhez a hálózatkezelő által kiszámított és a hálózatműködtetési terv (2014–2018/2019) legújabb, 2014. júniusi verziójában (a továbbiakban: „hálózatműködtetési terv”) rögzített, az egyes FAB-okra vonatkozó, a tényleges röppályán mért vízszintes útvonali repülési hatékonysági referenciaértékeket használta fel, amelyek alkalmazása uniós szinten biztosítja az uniós teljesítménycél elérését. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy ezek a célkitűzések összhangban vannak a megfelelő uniós szintű teljesítménycéllal.

(7)

A Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a Svájc által a FABEC tekintetében elkészített teljesítménytervben szereplő célok mind a „biztonság” és a „környezet” fő teljesítményterületen összhangban vannak az uniós szintű teljesítménycélokkal. Ezért mindezekkel a célokkal kapcsolatban nem szükséges arra vonatkozó ajánlásokat kiadni, hogy az érintett nemzeti felügyeleti hatóság felülvizsgált célokat javasoljon. A Svájc által a „kapacitás” és „költséghatékonyság” fő teljesítményterületekre vonatkozóan a FABEC-teljesítménytervben leírt teljesítménycélok tekintetében, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokkal, a Bizottság felülvizsgálatra irányuló ajánlásokat adott ki, amelyek a Svájc által benyújtott célok és az uniós szintű teljesítménycélok közötti összhang hiányáról szóló bizottsági végrehajtási határozatban szerepelnek.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/18

(1)

A megállapodásba beépült 549/2004/EK rendelet értelmében a tagállamoknak és Svájcnak nemzeti terveket vagy funkcionális légtérblokkokra (Functional Airspace Block, a továbbiakban: FAB) vonatkozó terveket, ezen belül kötelező érvényű nemzeti célkitűzéseket vagy FAB-szintű célkitűzéseket kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot. Az említett rendelet arról is rendelkezik, hogy a Bizottság a rendelet 11. cikke (6) bekezdésének d) pontja alapján értékeli e célkitűzések megfelelőségét, és ajánlásokat adhat ki abban az esetben, ha úgy találja, hogy az említett kritériumok nem teljesülnek. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a léginavigációs szolgálatok és a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) határozza meg.

(2)

A „biztonság”, a „környezet”, a „kapacitás” és a „költséghatékonyság” fő teljesítményterületek tekintetében a második referencia-időszakra (2015–2019) vonatkozó uniós szintű teljesítménycélokat a 2014/132/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) jelölte ki.

(3)

Svájc 2014. június 30-án benyújtotta a Bizottsághoz FAB-szintű – ez esetben a FAB Europe Central („FABEC”) légtérblokkra vonatkozó – teljesítménytervét. Az értékelésnél a Bizottság a teljesítménytervben benyújtott információkat vette alapul.

(4)

A teljesítmény-felülvizsgálati szerv, amely a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikke alapján a teljesítményrendszer végrehajtása terén támogatja a Bizottságot, 2014. október 7-én benyújtotta a Bizottsághoz előzetes értékelő jelentését, 2014. december 15-én pedig e jelentés frissített változatát. A teljesítmény-felülvizsgálati szerv ezenfelül a nemzeti felügyeleti hatóságok által a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 18. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott, a teljesítménytervek és -célok ellenőrzésével kapcsolatos információkon alapuló jelentéseket is eljuttatott a Bizottsághoz.

(5)

A „kapacitás” fő teljesítményterületre vonatkozóan a Bizottság – a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. mellékletének 4. pontjában leírt elvekkel összhangban – megvizsgálta a FABEC-re vonatkozó teljesítménytervben Svájc által az útvonali légiforgalomáramlás-szervezéssel (ATFM) kapcsolatos késésre vonatkozóan benyújtott teljesítménycélok megfelelőségét; ehhez a hálózatkezelő által kiszámított és a hálózatműködtetési terv (2014–2018/2019) legújabb, 2014. júniusi verziójában (a továbbiakban: „hálózatműködtetési terv”) rögzített, az egyes FAB-kra vonatkozó kapacitás-referenciaértékeket használta fel, amelyek alkalmazása uniós szinten biztosítja az uniós teljesítménycél elérését. Az értékelés kimutatta, hogy ezek a célok nem felelnek meg az egyes referencia-értékeknek, ezért nincsenek összhangban a vonatkozó uniós szintű teljesítménycéllal.

(6)

A „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozóan a Bizottság – a 390/2013/EU végrehajtási rendelet IV. melléklete 1. pontjával együtt értelmezett 5. pontjában leírt elvekkel összhangban – megvizsgálta a FABEC-re vonatkozó teljesítménytervben Svájc által benyújtott, az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeiben kifejezett teljesítménycélok megfelelőségét, figyelembe véve az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek alakulását a második referencia-időszakban, valamint az első és a második referencia-időszak teljes időszakában (2012–2019), a szolgálati egységek számát (forgalmi előrejelzés) és az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokéhoz viszonyított szintjét. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy ezek a célkitűzések a következő okok miatt nincsenek összhangban a megfelelő uniós szintű teljesítménycéllal.

(7)

Svájc esetében a célkitűzések az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett csupán évi átlagos 1,0 %-os csökkentésén alapulnak. Ez jelentősen alatta marad az útvonali szolgálatok megállapított átlagos egységköltségeinek a második referencia-időszakra tervezett uniós szintű csökkentési célkitűzésének (– 3,3 % évente). Továbbá az első és második referencia-időszak egészére vonatkozóan az útvonali szolgálatok tervezett megállapított átlagos egységköltségei nem csökkennek az uniós trenddel párhuzamosan (– 0,6 %, szemben a – 1,7 %-kal). Ezenfelül a 2019-re vonatkozó célkitűzés az útvonali szolgálatok olyan 2019-re megállapított egységköltségein alapul, amelyek jelentősen magasabbak (+ 26,6 %), mint az útvonali szolgálatok átlagos megállapított egységköltségei a Svájchoz hasonló működési és gazdasági környezettel rendelkező tagállamokban, valamint 41 %-kal magasabbak a 2019-re vonatkozó uniós szintű teljesítménycélnál.

(8)

Ezért indokolt, hogy a Bizottság ajánlásokat adjon a Svájc által megvalósítandó azon szükséges intézkedésekre, amelyekkel biztosítható, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság az e határozatban felsorolt inkonzisztenciákat feloldó felülvizsgált teljesítménycélokat javasoljon. Az 549/2004/EK rendelet és a 390/2013/EU végrehajtási rendelet szerint ezután Svájcnak el kell fogadnia a felülvizsgált teljesítménycélokat, és azokat az e határozatról szóló értesítés időpontjától számított négy hónapon belül be kell jelentenie a Bizottságnak.

(9)

A „kapacitás” fő teljesítményterületre vonatkozó teljesítménycélokkal kapcsolatos inkonzisztenciák feloldásához legalább azt biztosítani kell, hogy a felülvizsgált teljesítménycélok megfeleljenek a hálózatműködtetési tervben meghatározott, a kapacitásra vonatkozó FAB referenciaértékeknek. A teljesítménycélok felülvizsgálata során figyelembe kell venni a hálózatműködtetési tervben meghatározott, a vonatkozó FAB referenciaértékeinek betartását biztosító javító vagy enyhítő intézkedéseket.

(10)

A „költséghatékonyság” fő teljesítményterületre vonatkozó teljesítménycélokkal kapcsolatos inkonzisztenciák feloldásához Svájcnak az útvonali szolgálatok megállapított egységköltségeiben kifejezett költséghatékonysági teljesítménycéljait lefelé kell módosítani, hogy azok összhangban legyenek az útvonali szolgálatok megállapított átlagos egységköltségeinek uniós szintű csökkentésével a második referencia-időszakban és az első és második referencia-időszak teljes időszakában.

(11)

Ezenfelül a költséghatékonysági teljesítménycélok felülvizsgálatával egyidejűleg az azok alapját képező forgalmi előrejelzéseket is felül kell vizsgálni. Figyelembe véve a forgalom 2014-ben megfigyelt növekedését, Svájc esetében a második referencia-időszakra előrejelzett szolgálati egységek számát növelni kell.

(12)

A Bizottság a 390/2013/EU végrehajtási rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével és a megállapodás 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultált Svájccal az e határozatban foglalt ajánlásokról.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/23

(1)

A 2001/83/EK irányelv 111b. cikkének (1) bekezdése szerint bármely harmadik ország felkérheti a Bizottságot annak felmérésére, hogy az Unióba exportálandó hatóanyagokra alkalmazandó keretszabályozása és a vonatkozó ellenőrzési és végrehajtási tevékenységei a közegészségügynek az Unió által nyújtottal egyenértékű védelmét biztosítják-e, és az értékelés eredményeként az adott ország felvételre kerülhet a közegészségügynek az Unió által nyújtottal egyenértékű védelmét biztosító harmadik országok jegyzékébe.

(2)

Izrael 2012. május 9-én kelt levelében kérte a 2001/83/EK irányelv 111b. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékbe való felvételét. A Bizottság által végzett egyenértékűségi értékelés megerősítette, hogy teljesülnek az említett cikkben foglalt követelmények. Az egyenértékűségi értékelés elvégzése során a Bizottság az említett irányelv 51. cikke (2) bekezdésének megfelelően figyelembe vette az ipari termékek megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról Izrael és az Unió között létrejött megállapodást (2).

(3)

Brazília 2012. október 4-én kelt levelében kérte a 2001/83/EK irányelv 111b. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékbe való felvételét. A Bizottság által végzett egyenértékűségi értékelés a vonatkozó dokumentáció elemzése és két helyszíni ellenőrzés alapján, a Brazília által 2015. március 12-én ismertetett cselekvési terv kellő figyelembevételével megerősítette, hogy teljesülnek az említett cikkben foglalt követelmények.

(4)

A 2012/715/EU bizottsági végrehajtási határozatot (3) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/25

(1)

Az Európai Unió új rendeletet (1) fogadott el az építési termékekről, Svájc pedig módosította a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett európai uniós jogszabállyal egyenértékűnek minősülő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit.

(2)

Az 1. melléklet 16. fejezetét (Építési termékek) módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(3)

Az Európai Unió új rendeletet (2) fogadott el a biocid termékekről, Svájc pedig módosította a megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett európai uniós jogszabállyal egyenértékűnek minősülő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit.

(4)

Az 1. melléklet 18. fejezetét (Biocid termékek) módosítani kell, hogy tükrözze ezeket a fejleményeket.

(5)

A megállapodás 1. mellékletének 14. fejezetében (Helyes laboratóriumi gyakorlat) és 15. fejezetében (Gyógyszerkészítmények helyes gyártási gyakorlatának ellenőrzése és a gyártási tételek tanúsítása) frissíteni kell a jogi hivatkozásokat.

(6)

A megállapodás 10. cikkének (5) bekezdése értelmében a bizottság a szerződő felek egyikének javaslata alapján módosíthatja a megállapodás mellékleteit,

(1)

A megállapodás 1. mellékletének 16. fejezete (Építési termékek) az e határozathoz csatolt A. függelékben megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(2)

A megállapodás 1. mellékletének 18. fejezete (Biocid termékek) az e határozathoz csatolt B. függelékben megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(3)

A megállapodás 1. melléklete az e határozathoz csatolt C. függelékben megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosul.

(4)

E két példányban készült határozatot a bizottság azon képviselői írják alá, akik jogosultak a felek nevében eljárni. E határozat az utolsó aláírás napján lép hatályba.