ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 169

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. július 1.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap

1

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

1.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1017 RENDELETE

(2015. június 25.)

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 172. és 173. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 182. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió a tagállamok költségvetési korlátai következtében főként a beruházások hiányától, valamint az alacsony növekedéstől szenved, ami piaci bizonytalanságot okoz a gazdaság jövőjével kapcsolatban. A beruházások elmaradása – amely különösen súlyos mértékű a válság által leginkább sújtott tagállamokban – lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre, továbbá megakadályozhatják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia céljainak és célkitűzéseinek a megvalósítását. Meg kell erősíteni az Európába és egy modern tudásgazdaság infrastruktúrájába történő beruházás vonzerejét.

(2)

Átfogó fellépésre van szükség a beruházások elmaradása és a régiók közötti növekvő egyenlőtlenségek által létrehozott ördögi kör megszüntetésére, továbbá az Unió gazdaságába vetett bizalom megerősítésére, ugyanakkor a tagállamokban a beruházások számára kedvező környezet megteremtéséhez nyújtott ösztönzők fokozhatnák a gazdasági fellendülést. A beruházás-finanszírozás új lendületével együtt a hatékony, valamint gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható strukturális reformok és a költségvetési felelősségvállalás egy kedvező folyamat kialakításának eszközei, amelyben a beruházási projektek támogatják a foglalkoztatást és a keresletet, és a kibocsátási rés tartós szűküléséhez, valamint a növekedési potenciál tartós emelkedéséhez vezetnek. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) – tagállami hozzájárulással megerősítve – az európai versenyképesség javítását és a beruházások előmozdítását célzó átfogó stratégia kiegészítéseként kell működnie.

(3)

Az ESBA foglalkoztatási potenciáljának maximalizálása érdekében a tagállamoknak folytatniuk kell a hatékony, valamint a gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható strukturális reformokat, valamint egyéb kezdeményezéseket – mint például a képzési programok és az aktív munkaerő-piaci politikák –, a fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozását célzó feltételek támogatását és – a 2013-as szociális beruházási csomaggal összhangban – a célzott szociális politikákba való beruházást. Ezenkívül a tagállamoknak további tevékenységeket kell folytatniuk, például célzott képzési programokat, amelyek összhangba hozzák a munkavállalók készségeit az ESBA forrásaiból részesülő ágazatok szükségleteivel, továbbá a vállalkozásoknak szóló, testre szabott üzleti szolgáltatások bevezetését, hogy felkészítsék őket a bővülésre és a több munkahely létrehozására, valamint az induló vállalkozások és az önfoglalkoztató személyek támogatását.

(4)

A G20-csoport a globális infrastruktúra kezdeményezés révén elismerte a beruházások fontosságát a keresletfokozás, valamint a termelékenység- és növekedésösztönzés szempontjából, és elkötelezte magát a nagyobb beruházási szintet lehetővé tevő környezet kialakítása iránt.

(5)

Az Unió a gazdasági és pénzügyi válság során erőfeszítéseket tett a növekedés ösztönzésére, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló megközelítést bevezető Európa 2020 stratégiában meghatározott kezdeményezések, valamint a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere révén. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) szintén megerősítette az uniós beruházások ösztönzésében és előmozdításában játszott szerepét, részben a 2013. januári tőkeemelés útján. További intézkedésekre van szükség az uniós beruházási és makrogazdasági igények megfelelő kielégítésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a piacon rendelkezésre álló likviditás felhasználása hatékony legyen, és ösztönözzék e likviditásnak az életképes beruházási projektek finanszírozása felé irányítását.

(6)

A Bizottság megválasztott elnöke 2014. július 15-én a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokat terjesztett az Európai Parlament elé. Ezek a politikai iránymutatások arra szólítottak fel, hogy a munkahelyteremtésre irányuló beruházás-ösztönzés érdekében „az elkövetkező három évben akár 300 milliárd EUR-t mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánberuházások céljaira”.

(7)

A Bizottság 2014. november 26-án kiadta az „Európai beruházási terv” című közleményét (a továbbiakban: a beruházási terv), amelyben előirányozta az ESBA létrehozását, a beruházási projektek számára egy uniós szintű átlátható portál (Beruházási Projektek Európai Portálja) kialakítását, valamint egy beruházási tanácsadó platform létrehozását (Európai Beruházási Tanácsadó Platform), és hangsúlyt helyezett egy a beruházások előtt álló akadályok felszámolására, valamint a belső piac megvalósítására irányuló ütemtervre.

(8)

Az Európai Tanács 2014. december 18-i ülésének következtetései szerint „a beruházás ösztönzése és a piac nem megfelelő működésének kezelése Európában alapvető szakpolitikai kihívás”, továbbá „a beruházások kiemelt területként való kezelése, valamint a tagállamok elkötelezettsége a strukturális reformok intenzívebb folytatása és a növekedésbarát költségvetési konszolidáció mellett szilárd alapot teremt az európai növekedéshez és munkahelyteremtéshez”. Az Európai Tanács felhívott arra, hogy „az EBB csoporton belül létre kell hozni az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (az ESBA-t) annak érdekében, hogy 2015 és 2017 között 315 milliárd euró [helyesen: EUR] összegben új forrásokat lehessen mozgósítani beruházási célokra”, és felkérte az EBB-csoportot, „hogy 2015 januárjától indítsa el a saját forrásainak felhasználásával folytatott tevékenységeket”. Az Európai Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy „az ESBA a meglévő uniós programokon felül és az EBB hagyományos tevékenységeinek a kiegészítésére jön majd létre”.

(9)

2015. január 13-án a Bizottság kiadta az „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című közleményt, amelyben részletesen ismertette, hogy miként fogja alkalmazni e szabályokat.

(10)

A Bizottság 2015. június 24-én kijelentette, hogy „a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet (4) 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (5) 3. cikke értelmében”.

(11)

Az ESBA-nak a köz- és magánberuházásokat övező bizonytalanság kezelésére és az Unióban fennálló pénzügyi felaprózottság csökkentésére szolgáló átfogó stratégia részét kell képeznie. A stratégia három pillérből áll: beruházás-finanszírozás mozgósítása, a beruházás reálgazdaságba való eljuttatása és az uniós beruházási környezet javítása. A stratégiának elő kell mozdítania a versenyképességet és a gazdasági fellendülést, és ki kell egészítenie az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését. Az ESBA-t valamennyi egyéb, az Unióban fennálló pénzügyi felaprózottság csökkentéséhez szükséges intézkedés kiegészítőjének és – garancialapként való működéséből következően – az új beruházások ösztönzőjének kell tekinteni.

(12)

Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával – biztosítva, hogy ne kerüljön sor megkülönböztetésre azon az alapon, hogy a projektek irányítása magán vagy közösségi –, a belső piac megerősítésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. A Bizottság az „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” című közleményében bejelentette, hogy politikai prioritásnak tekinti „a szabályozási terhek könnyítését, és ezzel egyidejűleg a magas szintű szociális és egészségügyi védelem, illetve környezetvédelem, valamint a fogyasztók választási szabadságának fenntartását”, és hogy át fogja dolgozni a szabályokat arra törekedve, „hogy azok hozzájáruljanak a munkahely-teremtési és növekedési menetrendhez”. A Bizottságnak és a tagállamoknak haladéktalanul hozzá kell látniuk ehhez a feladathoz. Az erre irányuló tevékenységeknek segíteniük kell az ESBA munkáját, és általánosságban a beruházásokat Unió-szerte.

(13)

Az ESBA célja, hogy támogassa többek között az 1287/2013/EU európai és parlamenti tanácsi rendeletben (6), az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7), az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) és az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott uniós szakpolitikai célok megvalósításához hozzájáruló magas gazdasági, környezeti és társadalmi hozzáadott értékkel rendelkező, Unión belüli, produktív és transzformatív stratégiai beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek megoldását. Törekednie kell az uniós gazdaság azonnali fellendítésére és a finanszírozáshoz való hozzájutás, valamint a vállalkozások és más szervezetek versenyképességének javítására, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, azzal a céllal, hogy csökkenjen a munkanélküliség és a gazdasági növekedés az Európai Unióban.

Az ESBA-nak ezért olyan stratégiai beruházásokat kell támogatnia, amelyek többek között – de nem kizárólag – olyan közös érdekű projekteket foglalnak magukban, amelyek célja a belső piac megvalósítása a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra ágazataiban, ideértve a közlekedési és az energiahálózatok összekapcsolását és a digitális infrastruktúrát; a megújuló energia elterjesztése, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság fokozása; az energetikai ágazat fejlesztése és modernizálása az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával összhangban, valamint az említett ágazatok fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás, és a közöttük lehetséges szinergiák kihasználása. Az említett beruházásoknak továbbá magukban kell foglalniuk közös érdekű projekteket a városfejlesztés és a vidékfejlesztés területén és a szociális területen, valamint a környezetvédelem, illetve a természeti erőforrások területén; olyan projekteket, amelyek megerősítik az uniós tudományos és technológiai bázist, és a társadalom javára szolgálnak, valamint az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikák gazdasági és ipari potenciáljának jobb kiaknázását jelentik, ideértve a kutatási infrastruktúrát, valamint a kísérleti és bemutató eszközöket is; továbbá a humántőkével, a kultúrával és az egészségüggyel kapcsolatos projekteket. A piaci alapú ösztönzőknek és az ESBA által nyújtott addicionalitásnak biztosítania kell, hogy az ESBA, különösen a jelentős beruházási igények, illetve piaci hiányosságok kezelése érdekében társadalmilag és gazdaságilag életképes projektekre irányuljon, anélkül, hogy a forrásokat előre felosztaná a különböző ágazatok, illetve régiók között.

Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az ESBA környezetkímélő projekteket tudjon támogatni, és a magas növekedési potenciálú iparágak és technológiák javára tudjon válni és hozzájáruljon a környezetbarát, fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasághoz. Az Unió jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése és a regionális különbségek csökkentése révén az ESBA-nak arra kell törekednie, hogy hozzájáruljon az Unió versenyképességének, kutatási és innovációs potenciáljának, gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez, valamint stabil és tisztességesen megfizetett munkahelyek létrehozása révén a fenntartható, megújuló energián alapuló körkörös gazdaságra való energia- és erőforrás-hatékonysági áttérés támogatásához – többek között az infrastrukturális áttérés tekintetében is. Az ESBA-nak a minőségi munkahelyteremtést, a rövid, közép- és hosszú távú fenntartható növekedést és a versenyképességet, a kutatást, a kisgyermekkortól való oktatás és a képzést, az infrastruktúra- és energiaváltást és -hatékonyságot előmozdító, és ezáltal az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkével összhangban az Unió szakpolitikai céljainak megvalósításához hozzájáruló, bármilyen méretű projektekre kell irányulnia, különösen amennyiben ezek a projektek rendelkeznek a legnagyobb inkrementális értékkel. Az e rendeletben meghatározott általános célkitűzések elérése érdekében az ESBA-nak hozzá kell járulnia az EUMSZ 170., 173. és 179. cikkében, valamint 194. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósításához.

(14)

Az ESBA-nak a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén megvalósuló projekteket kell támogatnia. Az ESBA által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a meglévő uniós programok és szakpolitikák, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához. E beruházásoknak támogatniuk kell az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseinek a végrehajtását.

(15)

Az ESBA-nak az energetikai ágazat fejlesztését célzó projekteket kell támogatnia. „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleményében a Bizottság hangsúlyozta az energiahatékonyság mint önálló energiaforrás jelentőségét, és egyértelműen kimondta, hogy az ESBA „lehetőséget biztosít az épületfelújítási beruházások jelentős növelésére”. Elismert tény, hogy az energiahatékonysági beruházások 2020-ig akár 2030 millió, 2030-ig pedig további 2 millió munkahelyet teremtenek majd. Az ESBA magánberuházások vonzására, munkahelyteremtésre, rugalmas gazdasági fejlődésre és a makrogazdasági egyensúlyhiány csökkentésére irányuló célja teljesítésének biztosítása érdekében arra van szükség, hogy külön figyelem összpontosuljon az energiahatékonyságra. Az ESBA-nak az Európa 2020 stratégia és a 2030-ig terjedő éghajlat- és energiapolitika keretében meghatározott uniós energia-, éghajlat-változási és energiahatékonysági céloknak megfelelő projekteket kell támogatnia, amelyek célja, hogy teljesítsék az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseit.

(16)

Az ESBA-nak a közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztését célzó projekteket kell támogatnia. A közlekedési infrastruktúra ESBA általi támogatásának hozzá kell járulnia az 1315/2013/EU rendelet és az 1316/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megvalósításához új infrastruktúra létrehozása vagy hiányzó infrastruktúráról való gondoskodás és a meglévő infrastruktúrák modernizálása és felújítása révén, lehetővé téve ugyanakkor az ágazat kutatási és innovációs tevékenységeinek finanszírozását. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazat közötti kapcsolatokat erősítő szinergiaprojektekre, valamint az intelligens és fenntartható városi közlekedést célzó projektekre.

(17)

Az ESBA-nak pénzügyi támogatást kell nyújtania a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra. A finanszírozáshoz való jobb hozzáférésnek leginkább a kkv-knak kell kedveznie, többek között induló vállalkozások és az egyetemekről kinövő hasznosító (spin-off) vállalkozások, a szociális gazdasági vállalkozások és a non-profit szervezetek létrehozása céljából.

(18)

Az ESBA-nak az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlesztésére és alkalmazására irányuló projekteket kell támogatnia, beleértve az olyan közös érdekű projekteket, amelyek célja a belső piac megvalósítása a távközlés, valamint a digitális infrastruktúra területén.

(19)

Az ESBA-nak a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság területén megvalósuló projekteket kell támogatnia, beleértve a természeti erőforrások területét is.

(20)

Az ESBA-nak a humántőke, a kultúra, az egészségügy és többek között az oktatás, a képzés és a kutatás, az ikt-val kapcsolatos készségek fejlesztése, a digitális oktatás, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és a turizmus területén, valamint a szociális területeken megvalósuló projekteket is támogatnia kell. Az e területeken végrehajtott beruházások esetében olyan holisztikus támogatási módszert kell alkalmazni, amely az oktatásban és kultúrában meglévő saját értékeket kellőképp tiszteletben tartja.

(21)

Unió-szerte számos kkv, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalat szorul segítségre a piaci forrásokhoz jutás terén, különös tekintettel a nagyobb mértékű kockázattal járó beruházásokra. Az ESBA-nak segítenie kell ezeket a szervezeteket az Unió-szerte nem egyenlő feltételeket eredményező tőkehiány, piaci hiányosságok és pénzügyi felaprózottság leküzdésében azáltal, hogy az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA), illetve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint a beruházási platformok és alapok számára lehetővé teszi közvetlen és közvetett tőkeinjekciók nyújtását, valamint a garancianyújtást a hitelek kiváló minőségű értékpapírosításához, és más olyan termékekhez, amelyek az ESBA céljainak eléréséhez engedélyezettek.

(22)

Az ESBA-t az EBB-n belül kell létrehozni. Az ESBA kkv-knak, kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, valamint más szervezeteknek nyújtott finanszírozással kapcsolatos munkáját elsősorban az EBA-n keresztül kell végrehajtani.

(23)

Az ESBA-nak az egyedi projektek igényeinek legjobb kielégítése érdekében a pénzügyi termékek széles körét kell támogatnia, többek között a saját tőkét, az idegen tőkét és a garanciákat. A termékek ilyen széles köre lehetővé teszi az ESBA számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, mindemellett ösztönzi a projektekben a magánberuházást. Az ESBA nem helyettesítheti a magánpiaci finanszírozást vagy a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények által nyújtott termékeket, hanem a piac hiányosságait kezelve a magánfinanszírozás katalizátoraként kell működnie a közpénzek leghatékonyabb és stratégiai szemléletű felhasználásának biztosítása érdekében, és a kohézió Unió-szerte történő további fokozása eszközeként kell működnie.

(24)

Az Unió által társfinanszírozott kezdeményezések jobb védelme és kereskedelmi és gazdasági hasznainak jobb learatása érdekében adott esetben az ESBA-projektek résztvevőinek az 1291/2013/EU rendelet által szabályozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban (2014-2020) a projekteredmények hasznosítása és elterjesztése – többek között ezek szellemi tulajdon révén történő védelme – tekintetében megállapított szabályokhoz hasonló szabályokat kell tiszteletben tartaniuk.

(25)

Az EBB e rendelet alapján támogatott finanszírozási és beruházási műveletei eredményeinek és hatásának összesített alapon történő éves értékelése révén rendszeres monitoring alatt kell tartani az ESBA munkahelyteremtésre gyakorolt hatását és – amennyiben lehetséges – annak minőségét.

(26)

Az ESBA-nak biztosítania kell az addicionalitást a piaci hiányosságok vagy a nem megfelelő beruházási helyzetek kezeléséhez nyújtott segítség, valamint az olyan műveletek támogatása révén, amelyeket nem lehetett volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt igénybe lehet venni az e rendelet alapján létrehozott garanciát (uniós garancia), vagy nem lehetett volna ugyanolyan mértékben végrehajtani az EBB, illetve az EBA által, vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök alapján, az ESBA támogatása nélkül. Ennek érdekében az ESBA-nak alapvetően az EBB szokásos műveletei által támogatott projekteknél magasabb kockázati profillal rendelkező projektekre kell irányulnia.

(27)

Az uniós normák szerinti költség-haszon elemzés szerint az ESBA-nak a gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes beruházásokra kell irányulnia. A beruházásoknak egyúttal meg kell felelniük az ESBA általi finanszírozásra vonatkozó különleges követelményeknek.

(28)

Az ESBA-nak olyan beruházásokra kell irányulnia, amelyek esetében a beruházások indokolt kockázatainak szintje általában magasabb, mint a szokásos EBB-műveletek esetében, ugyanakkor összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, beleértve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek, a minőségi munkahelyek teremtésének, a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak a célkitűzését, megfelelve az ESBA általi finanszírozásra vonatkozó különleges követelményeknek.

(29)

Az ESBA-nak megfelelő irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amely funkciójának igazodnia kell a kizárólagos céljához, miszerint biztosítani kell az uniós garancia megfelelő módon történő igénybevételét. Ezen irányítási struktúra elemei az irányítóbizottság, az ügyvezető igazgató és a beruházási bizottság. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB döntéshozatalába és nem gyakorolhat befolyást arra, valamint nem lehet az EBB irányító szerveinek helyettesítője. Az irányítóbizottságnak többek között stratégiai iránymutatásokat, valamint a működéséhez szükséges szabályokat kell meghatároznia az ESBA számára. Az ügyvezető igazgatónak felelnie kell az ESBA napi szintű irányításáért, valamint neki kell elvégeznie a beruházási bizottság üléseinek előkészítő munkálatait.

(30)

A beruházási bizottságnak átlátható és független módon határozatot kell hoznia az uniós garancia igénybevételéről a lehetséges projektek, valamint a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, illetve beruházási platformokon keresztül támogatott műveletek tekintetében. A beruházási bizottságnak nyolc, az e rendeletben meghatározott széles körű szakértelemmel bíró független szakértőből, és az ügyvezető igazgatóból kell állnia. A beruházási bizottságnak elszámoltathatónak kell lennie az irányítóbizottság felé, amelynek felügyelnie kell az ESBA célkitűzéseinek teljesülését és folyamatosan monitoring alatt kell tartania, hogy a beruházási bizottság tagjai tiszteletben tartják-e az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeiket.

(31)

Annak érdekében, hogy az ESBA támogatni tudja a beruházásokat, az Uniónak uniós garanciát kell nyújtania, amelynek összege bármely időpontban nem haladhatja meg a 16 000 000 000 EUR-t. Portfolióalapú nyújtás esetén a garanciafedezet az eszköz típusától függően (idegen tőke, saját tőke vagy garancia) felső korlátot kap, a fennálló kötelezettségvállalások portfóliója volumenének százalékos arányában. A várakozások szerint, ha az uniós garancia az EBB által nyújtandó 5 000 000 000 EUR-val társul, az ESBA támogatásával 60 800 000 000 EUR értékű további beruházás jöhet létre az EBB-nél és az EBA-nál. Az ESBA által támogatott 60 800 000 000 EUR összeg várhatóan összesen további 315 000 000 000 EUR értékű beruházást generál az Unióban az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három éven belül. A tagállamok beruházási terv végrehajtásában való részvétele tekintetében elvárható, hogy az növelje a hatást. A garancialehívás nélkül teljesülő projektekhez kapcsolódó garanciáknak rendelkezésre kell állniuk új műveletek támogatásához.

(32)

E rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amely független értékelést tartalmaz e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek ki kell térnie arra, hogy az ESBA eléri-e célkitűzéseit és hogy biztosított-e az Unión belüli beruházások támogatása tekintetében elkötelezett program. A jelentésnek többek között értékelnie kell az e rendeletben megállapított általános célkitűzések megvalósítását, a magántőke mozgósítását, valamint tartalmaznia kell az ESBA által biztosított addicionalitásnak, az ESBA által támogatott műveletek kockázati profiljának, valamint az ESBA makrogazdasági hatásának értékelését, ideértve a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatását. Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy indokolt fenntartani egy beruházás-támogatási rendszert, a Bizottság adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet módosítására, többek között az új beruházási időszak meghatározása, valamint a beruházások és a megfelelő finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében. Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy az ESBA nem éri el célkitűzéseit, és nem indokolt fenntartani egy beruházás-támogatási rendszert, a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell előterjesztenie e rendelet módosítására az ESBA körültekintő megszüntetése érdekében, az e rendelet keretében már jóváhagyott műveleteknek nyújtott uniós garancia fenntartása mellett.

(33)

Az EBB piaci kibocsátások révén finanszírozza az ESBA-műveleteket. Az Európai Központi Bank bejelentette azon döntését, hogy beemeli az EBB kötvényeket azon kötvények listájára, amelyek jogosultak az állami szektor eszközeinek másodpiacon történő megvásárlására vonatkozó program (PSPP) keretében való vásárlásra.

(34)

Annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül el lehessen érni a 315 000 000 000 EUR kezdeti célösszeget, a nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek, illetve a beruházási platformoknak és alapoknak az uniós garancia támogatásával prominens szerepet kell játszaniuk az életképes projektek meghatározásában, a projektek fejlesztésében, illetve adott esetben azok összevonásában, valamint a potenciális befektetők vonzásában. Ezzel összefüggésben lehetővé kell tenni olyan, több országra kiterjedő platformok létrehozását, amelyekkel előmozdíthatók a határokon átnyúló projektek, illetve a több tagállamra kiterjedő projektegyüttesek.

(35)

Adott esetben a beruházási platformok uniós, nemzeti és regionális szinten képesek összefogni a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(36)

Forrásainak további növelésének lehetővé tétele érdekében az ESBA-ban való részvételt nyitottá kell tenni harmadik felek, például tagállamok számára. Lehetővé kell tenni, hogy egyéb harmadik felek, mint például regionális önkormányzatok, nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, tagállamok tulajdonában álló vagy tagállamok által ellenőrzött regionális bankok vagy állami ügynökségek, magánszektorbeli szervezetek, valamint Unión kívüli szervezetek is közvetlenül hozzájárulhassanak az ESBA-hoz az irányítóbizottság egyetértése mellett. Harmadik felek ESBA-ban való részvétele nem járhat az adott harmadik fél irányítóbizottságban való részvételével, vagy az ESBA irányítási struktúráján belüli bármilyen egyéb jogával.

(37)

Ez a rendelet nem zárhatja ki, hogy az Unión belüli projekteket irányító szervezetek együttműködjenek harmadik országbeli partnerekkel, vagy fokozzák az ilyen együttműködéseket.

(38)

Az ESBA számára lehetővé kell tenni, hogy magánfinanszírozási struktúrákat, amilyen például az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA), támogasson. Az EHTBA-k, amelyek megfelelnek a 2015/760/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott követelményeknek, olyan hosszú távú eszközosztályokra koncentrálnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy szerepet játsszanak abban, hogy a szélesebb gazdaságba irányuló állami vagy magán/állami beruházások megvalósításához kiegészítő eszközt biztosítsanak. Beruházási politikáik révén az EHTBA-k képesek betölteni kijelölt szerepüket, hogy a beruházási terv megvalósításának kiemelt eszközeként szolgáljanak. A Bizottságnak rangsorolnia és egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos eljárásokat.

(39)

Lehetővé kell tenni, hogy harmadik felek az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár egy-egy projekt esetében, akár beruházási platformokon keresztül.

(40)

Annak érdekében, hogy nemzeti és regionális szinten mozgósítsák a beruházásokat, lehetőséget kell biztosítani, hogy az EBB az uniós garancia viszontgaranciája mellett nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek, beruházási platformoknak vagy alapoknak garanciát nyújtson, lehetőség szerint tőkekövetelmény-engedmény céljából. Ezeket a műveleteket ESBA-műveletnek kell tekinteni.

(41)

Azon általános célkitűzés fényében, hogy biztosítsák a beruházásokat elősegítő szabályozási környezetet, valamint azon tény fényében, hogy az infrastruktúra-eszközöknek a nemteljesítés és a behajtás tekintetében igen jó értékei vannak, és hogy az infrastruktúra-projektek finanszírozását az intézményi befektetői eszközportfóliók diverzifikációjára szolgáló eszköznek lehet tekinteni, újra meg kell vizsgálni az infrastrukturális beruházások vonatkozó uniós prudenciális szabályozásban jelenleg meghatározott kezelését.

(42)

Az ESBA-nak a meglévő regionális, nemzeti és uniós programokon, valamint az EBB meglévő műveletein és tevékenységein túli (azaz addicionális), azokat kiegészítő támogatást kell nyújtania. Ezzel összefüggésben ösztönözni kell az összes meglévő és elkülönített uniós forrás teljes mértékű felhasználását, a jelenlegi szabályoknak megfelelően. Feltéve, hogy minden lényeges jogosultsági kritérium teljesül, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok bármilyen típusú uniós finanszírozás felhasználásával hozzájárulhassanak az uniós garanciával fedezett, jogosult projektek finanszírozásához, és hogy támogassák a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket, beruházási platformokat vagy alapokat. E megközelítés rugalmassága következtében az ESBA által célzott beruházási területek vélhetően a lehető legtöbb befektetőt fogják vonzani.

(43)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az ezekre az alapokra alkalmazandó jogi keret, és különösen az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerinti célkitűzésekkel, elvekkel és szabályokkal, valamint a partnerségi megállapodásokkal összhangban felhasználhassák az európai strukturális és beruházási alapokat azon jogosult projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az uniós garanciával támogatnak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy iránymutatást adjon annak biztosítása érdekében, hogy az uniós eszközöknek uniós garancia melletti EBB-finanszírozással való együttes igénybevétele megfelelő szintű kiegészítő jelleget és szinergiát tegyen lehetővé.

(44)

Mivel sürgős fellépésre van szükség az Unióban, az EBB és az EBA a szokásos profiljuktól eltérő egyéb projekteket is finanszírozhattak 2015 folyamán, és e rendelet hatálybalépéséig, az ESBA-megállapodás megkötéséig, valamint a beruházási bizottság valamennyi tagjának és az ügyvezető igazgató első kinevezéséig. Az e rendeletben előírt intézkedések előnyeinek maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni az ilyen egyéb projektek számára, hogy abban az esetben, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott alapvető kritériumokat, az uniós garancia alá kerüljenek.

(45)

Az EBB-nek az ESBA által támogatott finanszírozási és beruházási műveleteit az EBB saját szabályaival és eljárásaival összhangban – beleértve a megfelelő ellenőrző intézkedéseket és az adóelkerülés megelőzésére hozott intézkedéseket –, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) és a Számvevőszékre vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak, többek között az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között 2003. október 27-én kötött háromoldalú megállapodásnak megfelelően kell végrehajtani.

(46)

Emlékezve arra, hogy a Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége az EUMSZ 319. cikkében előírt mentesítési eljárásnak fontos alapját képezi, e rendelet alkalmazása során biztosítani kell a Számvevőszéknek az EUMSZ 287. cikkében meghatározott ellenőrzési jogának teljes mértékű tiszteletben tartását.

(47)

Az EBB-nek rendszeresen értékelnie kell az ESBA által támogatott műveleteket és jelentést kell készítenie róluk, hogy felmérje relevanciájukat, teljesítményüket és hatásukat, ideértve addicionalitásukat és hozzáadott értéküket is, valamint hogy azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezeket az értékeléseket és jelentéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal hozzájárulva az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

(48)

A beruházási irányelvek és az e rendelet szerinti egyéb vonatkozó szabályok végrehajtásakor a beruházási bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie, hogy meg kell előzni a megkülönböztetés bármely formáját, különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését illetően. A bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a nemek közötti egyenlőséget és ennek érvényre juttatását.

(49)

Az ESBA-n keresztül végrehajtandó finanszírozási és beruházási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP-nek megerősített támogatást kell nyújtania a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az Unió egészében, építve a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére. Létre kell hozni egy egyablakos rendszert az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására, és fokozni kell a projektgazdáknak helyi szinten nyújtott technikai segítséget. Az EBTP keretében nyújtott új szolgáltatásokat a más uniós programok keretén belül igénybe vehető szolgáltatásokon felül kell nyújtani, tehát az EBTP-szolgáltatások semmiképpen sem befolyásolhatják az e programok keretében nyújtott támogatás szintjét és kapacitását. E további szolgáltatásokra megfelelő forrásokat kell biztosítani. Az EBTP-nek az ESBA-finanszírozáshoz való igazságos hozzáférés biztosítása érdekében az állami projektgazdák részére ingyenes szaktanácsadást kell biztosítania az Unió egész területén. Az EBTP-nek lehetőség szerint szorosan együtt kell működnie a nemzeti, regionális vagy a nemzetinél alacsonyabb szintű hasonló struktúrákkal. Az EBTP által a kis- és középvállalkozásoknak a meglévő uniós programokon kívül nyújtott technikai segítségnyújtásért felszámított díjakat a szolgáltatások költségének egyharmadában kell maximálni. Az EBB-nek 2016. szeptember 1-jéig azt követően pedig évente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EBTP által kapott díjakról és az általa nyújtott szolgáltatásokról annak érdekében, hogy lehetővé tegye a finanszírozási igények eredményes felmérését, az évi 20 000 000 EUR összegű felső korlát határain belül.

(50)

Az EBTP-nek építenie kell különösen az olyan meglévő programok jó gyakorlataira, mint az ELENA (Európai helyi energiahatékonysági támogatás), az EEEF (Európai Energiahatékonysági Alap), a JEREMIE (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források),a JASPERS (európai régiók beruházásait támogató közös program), a JESSICA (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés) és a JASMINE (európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program).

(51)

Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap). A garanciaalapot az Unió általános költségvetéséből származó fokozatos befizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az ESBA támogatásában részesülő projektekből származó bevételek is befolynak, valamint a nemteljesítő adósoktól behajtott összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát. A garancialapon belüli bármely, a célösszeg kiigazításából eredő többletet vagy az uniós garancia kezdeti, 16 000 000 000 EUR összegre való, teljes mértékű újrafeltöltését követően a célösszegen felüli díjazást belső címzett bevételként vissza kell forgatni az Unió általános költségvetésébe annak érdekében, hogy bármely olyan költségvetési sort, amelyet adott esetben felhasználhattak a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként, fel lehessen tölteni.

(52)

A garanciaalap célja, hogy likviditási puffert biztosítson az Unió általános költségvetése számára az ESBA-nál a célkitűzései megvalósítása során felmerült veszteségekkel szemben. Az ESBA által támogatandó beruházások jellegével kapcsolatos tapasztalat alapján a garanciaalap forrásai szintjének a teljes uniós garanciakötelezettség 50 %-át kell kitennie.

(53)

A garanciaalapba való befizetéseknek és az ESBA működéséhez kapcsolódó egyéb költségvetési döntéseknek teljes mértékben meg kell felelniük a többéves pénzügyi keret feltételeinek, és azokat az Európai Parlament és a Tanács általi, az éves költségvetési eljárás keretében történő engedélyezéshez kell kötni.

(54)

A hozzájárulásnak az Unió általános költségvetéséből történő részleges finanszírozása érdekében a Horizont 2020 és az 1316/2013/EU rendelet által szabályozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezésre álló pénzügyi keretét csökkenteni kell.

(55)

Az Unión belül jelentős számú, gazdasági és műszaki szempontból potenciálisan életképes projekt létezik, amelyek a projektekhez kapcsolódó bizonytalanság és az átláthatóság hiánya miatt nem jutnak finanszírozáshoz. Ennek oka gyakran az, hogy a magánbefektetők nem tudnak a projektekről, vagy nem rendelkeznek elegendő információval a beruházási kockázatok, köztük a szabályozási kockázatok értékeléséhez. A Bizottságnak az EBB támogatásával elő kell mozdítania az olyan jelenlegi és jövőbeli projektek átlátható uniós portáljának létrehozását, amelyek alkalmasak a beruházásra (a Beruházási Projektek Európai Portálja – „BPEP”). A BPEP-nek biztosítania kell, hogy a beruházási projektekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturáltan nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék annak érdekében, hogy a befektetők átlátható és megbízható információkhoz férhessenek hozzá, kellő figyelemmel az üzleti titkok védelmére.

(56)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a regionális és a helyi hatóságokkal együttműködve részt vegyenek a BPEP létrehozásában és kezelésében, többek között oly módon, hogy információkat nyújtanak a Bizottságnak a területüket érintő beruházási projektekről. A BPEP elindítása előtt a Bizottságnak az EBB részvételével megfelelő konzultációt kell folytatnia a tagállamokkal, szakértőkkel és érdekeltekkel a BPEP-ben szerepeltetendő projektekre vonatkozó elvekről és iránymutatásokról – beleértve az olyan mechanizmusokat is, amelyekkel megakadályozható a nemzetbiztonságot potenciálisan veszélyeztető projektek nyilvánosságra hozatala –, valamint az egyedi projektekre vonatkozó információk közzétételére szolgáló sablonról.

(57)

A BPEP-nek a befektetők számára való láthatóság és tájékoztatás céljából tartalmaznia kell szerte az Unióban megvalósuló projekteket. Lehetővé kell tenni, hogy ebbe a körbe olyan projektek is beletartozzanak, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az uniós vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Valamely projektnek a BPEP-ben való szerepeltetése nem vonhat maga után és nem zárhat ki semmiféle akár uniós, akár nemzeti szintű közfinanszírozású pénzügyi támogatást.

(58)

Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ESBA fejlődéséről, hatásáról és műveleteiről, különösen az ESBA keretében végrehajtott műveleteknek a szokásos EBB-műveletekhez – ideértve a különleges tevékenységeket is – viszonyított addicionalitását illetően. Az Európai Parlament kérésére az irányítóbizottság elnökének és az ügyvezető igazgatónak meghallgatásokon kell részt vennie és rögzített határidőn belül válaszolnia kell a számára feltett kérdésekre. A Bizottságnak rendszeresen be kell számolnia a garanciaalap helyzetéről.

(59)

Az e rendelet II. mellékletében meghatározott beruházási irányelvek nem alapvető elemeinek az Unión, vagy egyes részein belüli piaci feltételekhez és a beruházási környezethez való gyors és rugalmas hozzáigazításának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a beruházási irányelvek megfelelő részeinek módosítására vonatkozóan, anélkül hogy ezen iránymutatások szakaszainak bármelyikét teljes mértékben törölné. A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el olyan mutatókat tartalmazó eredménytábla kialakítására vonatkozóan, amelynek alapján a beruházási bizottságnak biztosítania kell az uniós garancia lehetséges és tényleges igénybevételének független és átlátható értékelését. Tekintettel az ESBA egyedülálló jellegére és az EBB központi szerepére annak létrehozásában, helyénvaló, hogy a Bizottság szoros párbeszédet folytasson az EBB-vel az eredménytábla elfogadásával összefüggésben, valamint a beruházási irányelvek és az eredménytábla bármilyen kiigazítását illetően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(60)

Az ESBA egyedülálló jellemzői kivételes erőfeszítéseket tesznek szükségessé az eredménytáblát első alkalommal létrehozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése érdekében. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy érvényesüljön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendeletben az EUMSZ 290. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott kifogásolási joga. Ezért az eredménytáblát első alkalommal létrehozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolási időszakának kivételesen három hétnek kell lennie, amelyet az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három héttel meg lehet hosszabbítani. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus továbbításának időpontja tekintetében a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a kifogásolási időszakot, valamint az Európai Parlament és a Tanács eljárásait.

(61)

Az ESBA műveletei árszintjeinek – miközben követik az EBB árazási elveit – kellően figyelembe kell venniük a piaci hiányosságokat és réseket, és azt, hogy további beruházások ösztönzésére van szükség. Az uniós garanciához kapcsolódó ESBA-bevételeknek hozzá kell járulniuk az uniós garancia költségvetési támogatásához.

(62)

A Bizottságnak és az EBB-nek megállapodást kell kötnie, amelyben rögzítik az ebben a rendeletben az ESBA általuk történő kezelésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Az említett megállapodás nem sértheti az uniós jogalkotónak, a költségvetési hatóságnak, vagy az EBB-nek a Szerződésekben megállapított hatásköreit, és ezért annak olyan, elsősorban technikai és adminisztratív jellegű elemekre kell szorítkoznia, amelyek – bár nem alapvető fontosságúak – szükségesek az ESBA hatékony végrehajtásához.

(63)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az unióbeli beruházások támogatását és a szervezetek forráshoz való jobb hozzáférésének biztosítását – a beruházásokat érintő pénzügyi korlátokat tekintve – a beruházások finanszírozására fordítható költségvetési kapacitásaik egyenlőtlensége miatt – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések léptéke és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, ezért az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   Ez a rendelet létrehozza az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (a továbbiakban: ESBA), az uniós garanciát és az uniós garanciaalapot. E rendelet létrehozza továbbá az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (a továbbiakban: EBTP) és a Beruházási Projektek Európai Portálját (a továbbiakban: BPEP).

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában e rendelet előírja a Bizottság számára, hogy kössön az Európai Beruházási Bankkal (EBB) egy az ESBA-ra vonatkozó megállapodást és egy az EBTP működtetésére vonatkozó megállapodást.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „ESBA-megállapodás”: az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az ESBA kezelésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

2.   „EBTP-megállapodás”: az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az EBTP működtetésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

3.   „nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények”: hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

4.   „beruházási platformok”: különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukba foglalhatják az alábbiakat:

a)

nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

b)

több országot érintő vagy regionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

c)

tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze.

5.   „kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (12) mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások;

6.   „kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

7.   „közepes piaci tőkeértékű vállalatok”: olyan, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k, és nem kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

8.   „addicionalitás”: az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott addicionalitás.

II.   FEJEZET

EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP

3. cikk

Cél

Az ESBA célja az, hogy az EBB kockázatviselési képességének megnövelése révén támogassa az Unióban a következőket:

a)

beruházások;

b)

a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára a forráshoz jutás lehetőségeinek javítása, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

4. cikk

Az ESBA-megállapodás feltételei

(1)   A Bizottság az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően megállapodást köt az EBB-vel az ESBA kezeléséről és az uniós garancia nyújtásáról.

(2)   Az ESBA-megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a következőkről:

a)

az ESBA létrehozása, ideértve a következőket:

i.

az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható eszköz, és mint az EBB által kezelt külön számla létrehozása, amelynek műveleteit egyértelműen meg lehet különböztetni az EBB egyéb műveleteitől;

ii.

az EBB által az ESBA-n keresztül nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege – legalább 5 000 000 000 EUR, garancia vagy készpénz formájában – és feltételei;

iii.

az EBB által az ESBA-n keresztül az EBA-nak nyújtandó finanszírozás, illetve garanciák feltételei;

iv.

az uniós garancia mellett végrehajtott műveletek árazása, amelynek összhangban kell lennie az EBB általános árazási politikájával.

b)

az ESBA-ra vonatkozó, a 7. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (a továbbiakban: az EBB alapokmánya) sérelme nélkül, többek között:

i.

az irányítóbizottság összetétele és létszáma;

ii.

rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a Bizottság képviselője lássa el az irányítóbizottság üléseinek elnöki feladatait;

iii.

rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg a határozatait;

iv.

az ügyvezető igazgatónak és a helyettes ügyvezető igazgatónak a kinevezésére szolgáló eljárás, az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató javadalmazása és a munkájukra vonatkozó – az EBB személyzeti szabályzatával összhangban álló – feltételek, továbbá a helyettesítésükkel és elszámoltathatóságukkal kapcsolatos szabályok és eljárások, e rendelet sérelme nélkül;

v.

a beruházási bizottság tagjainak kinevezésére és felmentésére szolgáló eljárás, javadalmazásuk és a munkájukra vonatkozó feltételek és a beruházási bizottságon belüli szavazási szabályok, a határozatképesség feltételeinek és annak meghatározásával, hogy az egyes tagok egy-egy szavazattal rendelkeznek;

vi.

annak előírása, hogy az irányítóbizottság és a beruházási bizottság fogadja el saját eljárási szabályzatát;

vii.

annak előírása, hogy – az EBB alapokmányával összhangban – az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket az EBB irányító szervei hagyják jóvá.

viii.

rendelkezések az esetleges összeférhetetlenségek elkerülésére és kezelésére vonatkozóan;

c)

az uniós garancia, amely az EBB számára nyújtott feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal lehívható garancia, beleértve a következőket:

i.

az uniós garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra megállapított fedezettel kapcsolatos – részletes szabályok a 11. cikkel összhangban;

ii.

annak előírása, hogy a kockázatvállalás díját az ESBA hozzájárulói között a kockázatvállalásuk arányában osszák el, és hogy az Uniót megillető pénzösszegek kifizetését, valamint az uniós garanciával kapcsolatos kifizetéseket a kellő időben, kizárólag a műveletek nyereségének és veszteségének nettósítását követően hajtsák végre;

iii.

a 9. cikkel összhangban az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelmények, ideértve a kifizetési feltételeket, így például a konkrét határidőket, az esedékes összegekre fizetendő kamatokat és a szükséges likviditási megállapodásokat;

iv.

a követelések EBB-re bízandó behajtásával kapcsolatos rendelkezések és eljárások, a 11. cikk (5) bekezdésével összhangban;

d)

az uniós garancia egyedi projektekhez, illetve beruházási platformok, nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények támogatásához való igénybevételére vonatkozó, a beruházási bizottság által történő jóváhagyás szabályai, e rendelettel, és különösen annak 7. cikke (12) bekezdésével, 9. cikke (5) bekezdésével és II. mellékletével, valamint az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban;

e)

az uniós garancia igénybevételére irányuló beruházási javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárások, beleértve a következőket:

i.

a beruházási javaslatoknak a beruházási bizottság elé terjesztésére vonatkozó eljárás;

ii.

rendelkezések a beruházási javaslatoknak a beruházási bizottsághoz történő benyújtásakor megadandó információkról;

iii.

annak előírása, hogy az uniós garancia igénybevételére irányuló beruházási javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárás nem sértheti az EBB-nek az EBB alapokmányában, és különösen annak 19. cikkében meghatározott döntéshozatali szabályait;

iv.

az e rendelet 24. cikkének megfelelő átmeneti rendelkezéseket és különösen azt pontosító szabályok, hogy az EBB által a szóban forgó cikkben említett időszak során jóváhagyott műveleteket milyen módon kell az uniós garanciafedezet hatálya alá vonni;

f)

az ESBA-val kapcsolatos jelentéstétel, monitoring és elszámoltathatóság, beleértve a következőket:

i.

az EBB-re vonatkozó és adott esetben az EBA-val együttműködésben teljesítendő operatív jelentéstételi kötelezettségek, a 16. cikkel összhangban;

ii.

az ESBA-val kapcsolatos pénzügyi jelentéstételi kötelezettségek;

iii.

a pénzügyi ellenőrzésre és a csalás megelőzésére vonatkozó szabályok, a 20. és 21. cikkel összhangban;

iv.

fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia igénybevétele, a 6. és a 9. cikkben, valamint a II. mellékletben megállapított célkitűzések és kritériumok teljesítése, a magántőke mozgósítása, valamint az ESBA makrogazdasági – és ezzel együtt a beruházások támogatására gyakorolt – hatása tekintetében;

g)

az ESBA működésének értékelése a 18. cikknek megfelelően;

h)

az ESBA kommunikációs és promóciós stratégiája;

i)

az ESBA-megállapodásnak a Bizottság vagy az EBB kezdeményezésére történő módosítására vonatkozó eljárás és a módosításhoz szükséges feltételek, ideértve a módosításról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő jelentéstételre vonatkozó kötelezettséget;

j)

bármely egyéb, az ESBA kezeléséhez szükséges adminisztratív vagy szervezeti feltételek, amennyiben lehetővé teszik az uniós garancia megfelelő igénybevételét;

k)

a tagállamoknak az ESBA-hoz garanciavállalások vagy készpénz formájában történő hozzájárulásaira, valamint egyéb harmadik feleknek az ESBA-hoz kizárólag készpénz formájában történő hozzájárulásaira vonatkozó rendelkezések, amelyek az érintett tagállamokra vagy egyéb harmadik felekre nem ruházhatnak jogot sem a döntéshozatalban, sem pedig az irányítóbizottsági szavazásban való részvételre.

(3)   Az ESBA-megállapodásban elő kell írni továbbá, hogy:

a)

az ESBA-nak az EBA által végzett tevékenységeit az EBA irányító szerveinek kell irányítaniuk;

b)

az ESBA-nak az EBA által végzett tevékenységeire vonatkozóan jelentéstételi követelményeket kell előírni a 16. cikknek megfelelően;

c)

az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek után az Uniót megillető összegeket az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, majd ezt követően a költségek levonása után kell teljesíteni, a 9. cikk (6) bekezdésével és az EBTP-megállapodással összhangban.

5. cikk

Addicionalitás

(1)   E rendelet alkalmazásában „addicionalitás”: az ESBA által olyan műveletekhez nyújtott támogatás, amelyek piaci hiányosságok vagy nem megfelelő beruházási helyzetek kezelésére irányulnak, és amelyeket nem lehetett volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt igénybe lehet venni az uniós garanciát, vagy nem lehetett volna ugyanolyan mértékben végrehajtani az EBB, illetve az EBA által, vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök alapján, az ESBA támogatása nélkül. Az ESBA által támogatott projektek kockázati profilja jellemzően magasabb, mint a szokásos EBB-műveletek keretében támogatott projekteké, és az ESBA portfóliója általánosságban magasabb kockázati profillal fog rendelkezni, mint az EBB által a szokásos beruházási politikája alapján támogatott beruházási portfóliónak az e rendelet hatálybalépése előtti kockázati profilja.

Az ESBA által támogatott projektek – miközben céljuk a munkahelyteremtés és a fenntartható növekedés előmozdítása – akkor tekinthetők addicionalitást biztosítónak, ha olyan kockázattal járnak, amely az EBB különleges tevékenységeinek felel meg, az EBB alapokmányának 16. cikkében, valamint az EBB hitelkockázati politikájára vonatkozó iránymutatásaiban meghatározottak szerint.

Az ESBA olyan EBB-projekteket is támogathat, amelyek kockázata alacsonyabb, mint az EBB különleges tevékenységeire vonatkozó minimális kockázat, amennyiben az e bekezdés első albekezdésében meghatározottak szerinti addicionalitás biztosítása érdekében szükség van az uniós garancia igénybevételére.

(2)   A II. mellékletben meghatározott beruházási irányelvekkel összhangban az irányítóbizottság az ágazatokat és az országokat illetően kiigazítja a projektek összetételét, a tagállami piaci feltételek és a beruházási környezet alakulásának folyamatos monitoringja alapján, annak érdekében, hogy segítsen orvosolni a piaci hiányosságokat és a nem megfelelő beruházási helyzeteket, ideértve a pénzügyi széttagoltságból eredő problémákat is. Ezen kiigazítás végrehajtásakor az irányítóbizottságnak kerülnie kell, hogy a szükségesnél kockázatosabb megközelítést alkalmazzon.

Amennyiben a kockázati szint azt szükségessé teszi, az EBB különleges tevékenységeit e rendelet alapján szélesebb körben kell alkalmazni, mint e rendelet hatálybalépése előtt. Ez különösen azon tagállamok tekintetében alkalmazandó, ahol az EBB különleges tevékenységeit nem alkalmazták vagy csak kivételesen alkalmazták e rendelet hatálybalépése előtt, hogy ezáltal lehetővé váljon a további műveletek és projektek végrehajtása, valamint az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, illetve beruházási platformok általi további finanszírozás.

6. cikk

Az uniós garancia igénybevételére vonatkozó jogosultsági kritériumok

(1)   Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA olyan projekteket támogathat, amelyek:

a)

gazdaságilag életképesek egy uniós normáknak megfelelően lefolytatott költség-haszon elemzés szerint, figyelembe véve a magán és állami partnerek projektnek nyújtott lehetséges támogatását és társfinanszírozását;

b)

összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, többek között az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, a minőségi munkahelyek teremtésére, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéssel;

c)

addicionalitást biztosítanak;

d)

amennyiben lehetséges, a lehető legnagyobb mértékben mobilizálnak tőkét a magánszektorból; és

e)

technikailag életképesek.

(2)   Az ESBA támogatására jogosult projektek méretére nem vonatkozik korlátozás az EBB vagy az EBA által pénzügyi közvetítőkön keresztül végrehajtott műveletekre vonatkozóan.

7. cikk

Az ESBA irányítása

(1)   Az irányítóbizottságnak, a beruházási bizottságnak és az ügyvezető igazgatónak az e rendelet szerinti feladataik végrehajtásakor kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott célkitűzéseket szabad szem előtt tartaniuk.

(2)   Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja, amely a 9. cikk (2) bekezdésében foglalt általános célkitűzésekkel összhangban, az uniós garancia igénybevételének céljából meghatározza:

a)

az ESBA stratégiai orientációját, ideértve az uniós garancia elosztását az infrastruktúra és innováció ablakon belül, és a 11. cikk (3) bekezdése, valamint a II. melléklet 7. szakaszának b) pontja alapján meghozandó bármely döntést;

b)

az ESBA működéséhez szükséges működési szabályokat és eljárásokat;

c)

a beruházási platformokkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel folytatott műveletekre vonatkozó szabályokat;

d)

az ESBA kockázati profilját.

(3)   Az irányítóbizottságnak négy tagja van: három tagot a Bizottság jelöl, egyet pedig az EBB. Az irányítóbizottság a tagjai közül választja meg elnökét hároméves, egyszer megújítható határozott időtartamra. Az irányítóbizottság konszenzussal hozza meg határozatait.

Az irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően haladéktalanul közzéteszik.

Az irányítóbizottság rendszeresen konzultációt szervez a megfelelő érdekelt felekkel – különösen a társberuházókkal, a hatóságokkal, a szakértőkkel, az oktatási, képzési és kutatási intézményekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel – az EBB által e rendelet értelmében folytatott beruházási politika irányáról és végrehajtásáról.

Az EBA által az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek végrehajtására igénybevett eszközöket közösen hagyja jóvá az irányítóbizottság és az ügyvezető igazgató, a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően.

(4)   A tagállamok és egyéb harmadik felek – az egyéb harmadik felek esetében az irányítóbizottság egyetértésétől függően – hozzájárulhatnak az ESBA-hoz, a tagállamok esetében garanciavállalások vagy készpénz formájában, az egyéb harmadik felek esetében pedig kizárólag készpénz formájában. Sem a tagállamok, sem az egyéb harmadik felek nem kapnak az irányítóbizottságban tagsági képviseletet, sem szerepet az ESBA egyéb alkalmazottainak kinevezésében, ideértve a beruházási bizottság tagjait is, továbbá nem rendelkeznek semmilyen joggal az ESBA irányításának az e rendeletben meghatározott egyéb szempontjait illetően sem.

(5)   Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA élére ügyvezető igazgatót kell kinevezni, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása, valamint a (6) bekezdésben említett beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az elnöki teendők ellátása.

Az ügyvezető igazgató munkáját a helyettes ügyvezető igazgató segíti. Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az ESBA tevékenységéről az irányítóbizottságnak.

(6)   Az irányítóbizottság az EBB eljárásainak megfelelően nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően kiválaszt egy-egy jelöltet az ügyvezető igazgatói és a helyettes ügyvezető igazgatói pozíció mindegyikére.

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiválasztási eljárás valamennyi szakaszában – szigorú titoktartási követelményeket betartva – megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell. Ez a kötelezettség az Európai Parlament és az EBB közötti, a 17. cikk (5) bekezdésében említett megállapodás megkötésétől függetlenül alkalmazandó.

Az Európai Parlament a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a kiválasztott jelölt nevének közlését követő négy héten belül meghallgatást szervez minden egyes pozícióra jelölt személlyel.

Az Európai Parlament általi jóváhagyást követően az EBB elnöke kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót határozott, legfeljebb három évig tartó időtartamra, amely egy alkalommal megújítható.

(7)   Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata az ESBA beruházási politikájával összhangban a potenciális projektek vizsgálata, valamint az EBB-műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az olyan projektek tekintetében, amelyek megfelelnek a 6. és a 9. cikkben meghatározott követelményeknek, tekintet nélkül a szóban forgó projektek 8. cikk szerinti földrajzi elhelyezkedésére. Ezen túlmenően a beruházási bizottság az illetékes szerv a beruházási platformokkal és nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel végrehajtott műveletek jóváhagyása tekintetében is.

(8)   A beruházási bizottságnak nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból kell állnia. A beruházási bizottság szakértőit nyílt és átlátható kiválasztási eljárás alapján az irányítóbizottság nevezi ki határozott, legfeljebb három évig tartó időtartamra. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hat évet. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, valamint a mikro- és a makroökonómia területén.

A beruházási bizottság szakértőinek kinevezésekor az irányítóbizottságnak gondoskodnia kell a beruházási bizottság összetételének sokrétűségéről annak érdekében, hogy a beruházási bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 9. cikkben említett ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról.

A beruházási bizottság összetételének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az irányítóbizottságnak törekednie kell olyan szakértők kiválasztására, akik az alábbi területek legalább egyikén rendelkeznek beruházási tapasztalatokkal:

a)

kutatás, fejlesztés és innováció;

b)

közlekedési infrastruktúrák és innovatív közlekedési technológiák;

c)

energetikai infrastruktúrák, energiahatékonyság és megújuló energia;

d)

információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrák;

e)

környezetvédelem és környezetgazdálkodás;

f)

oktatás és képzés;

g)

egészségügy és gyógyszerek;

h)

kkv-k;

i)

kulturális és kreatív iparágak;

j)

városi mobilitás;

k)

szociális infrastruktúrák és a szociális és szolidáris gazdaság.

(9)   A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul, az ESBA érdekeit szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A II. mellékletben meghatározott beruházási irányelvek végrehajtásakor és az uniós garancia igénybevételével kapcsolatos döntéshozatalkor a beruházási bizottság tagjai nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az EBB-től, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől. Az EBB személyzete által a beruházási bizottságnak nyújtandó elemzési, logisztikai és adminisztratív támogatás sérelme nélkül megfelelő szervezeti szabályokat kell megállapítani és fenntartani a beruházási bizottság működési függetlenségének biztosítása érdekében. Az uniós garancia odaítélése tekintetében az EBB személyzete által végzett projektértékelés nem kötelező a beruházási bizottságra nézve.

(10)   A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. A beruházási bizottság minden egyes tagja késedelem nélkül tájékoztatja az irányítóbizottságot minden olyan információról, amely az összeférhetetlenség hiányának folyamatos ellenőrzéséhez szükséges.

(11)   Az irányítóbizottság kérésére a (9) és a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségeket megsértő bármely beruházási bizottsági tag szerződését az alkalmazandó foglalkoztatási és munkaügyi jogszabályoknak megfelelően meg kell szüntetni.

(12)   A beruházási bizottság e rendelettel összhangban – beleértve a II. mellékletben meghatározott beruházási irányelveket is – dönt az uniós garancia igénybevételéről.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az uniós garancia igénybevételét jóváhagyó határozatokat nyilvánosságra kell hozni, és hozzáférhetővé kell tenni.

Az EBB évente kétszer – szigorú titoktartási követelmények betartása mellett – benyújtja az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak a beruházási bizottság uniós garancia igénybevételét elutasító valamennyi határozatának jegyzékét.

(13)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendelet II. mellékletében meghatározott beruházási irányelvek 6–8. szakasza nem alapvető elemeinek módosítására, anélkül hogy e szakaszokat teljes mértékben törölné. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az EBB-vel folytatott szoros párbeszéd keretében kell előkészíteni.

(14)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk (1)–(3) és (5) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet olyan mutatókat tartalmazó eredménytáblával történő kiegészítésére, amelynek alkalmazásával a beruházási bizottságnak biztosítania kell az uniós garancia lehetséges és tényleges igénybevételének független és átlátható értékelését. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az EBB-vel folytatott szoros párbeszéd keretében kell előkészíteni.

III.   FEJEZET

AZ UNIÓS GARANCIA ÉS AZ UNIÓS GARANCIAALAP

8. cikk

Az uniós garancia

Az Unió visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet és az ESBA-megállapodás hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez, amennyiben az említett műveletek:

a)

végrehajtására az Unión belül kerül sor; vagy

b)

egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyokat érintenek, és az európai szomszédságpolitika - ezen belül a stratégiai partnerség -, a bővítési politika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó egy vagy több harmadik országra, illetve az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országra vagy területre terjednek ki, függetlenül attól, hogy van-e partner az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken.

Az uniós garanciát a 10. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

9. cikk

Az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelmények

(1)   Az uniós garancia nyújtása az ESBA-megállapodás hatálybalépésének függvénye.

(2)   Az uniós garancia az EBB-nek a 7. cikk (7) bekezdésében említett beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtása céljából az EBA számára a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban biztosított finanszírozáshoz vagy garanciákhoz nyújtható. Az érintett műveletek összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal és támogatják a következő általános célkitűzések valamelyikét:

a)

kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

i.

a Horizont 2020 programmal összhangban lévő projektek;

ii.

kutatási infrastruktúrák;

iii.

demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

iv.

a tudományos élet – az iparral való együttműködést is beleértve – támogatása;

v.

tudás- és technológiaátadás;

b)

az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával és a 2020-as, 2030-as és 2050-es éghajlat- és energiapolitikai keretekkel összhangban, különösen a következők révén:

i.

a megújuló energia használatának vagy a megújulóenergia-ellátásnak a kiterjesztése;

ii.

energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

iii.

az energetikai infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése (különösen a határkeresztező szállítóvezetékek, az intelligens hálózatok elosztói szinten, az energiatárolás és az energiahálózatok összekapcsolása);

c)

a közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése, különösen a következők révén:

i.

az 1315/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet értelmében támogatható projektek és horizontális prioritások;

ii.

intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek (amelyek az akadálymentességre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energiafogyasztás és a balesetek csökkentésre irányulnak);

iii.

csomópontok TEN-T infrastruktúrákba való bekapcsolására irányuló projektek;

d)

az EBA-n vagy az EBB-n keresztül pénzügyi támogatás a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

i.

működő tőke és beruházás biztosítása;

ii.

kockázatfinanszírozás biztosítása a kkv-k, induló vállalkozások, a kisméretű közepes piaci tőkeértékű és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban;

e)

információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és telepítése, különösen a következők révén:

i.

digitális tartalom;

ii.

digitális szolgáltatások;

iii.

nagysebességű távközlési infrastruktúrák;

iv.

szélessávú hálózat;

f)

környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság, különösen a következők révén:

i.

a környezetvédelemhez és környezetvédelmi irányításhoz kapcsolódó projektek és infrastruktúra;

ii.

az ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése;

iii.

fenntartható város- és vidékfejlesztés;

iv.

éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések;

g)

humántőke, kultúra és egészség, különösen a következők révén:

i.

oktatás és képzés;

ii.

kulturális és kreatív ágazatok;

iii.

innovatív egészségügyi megoldások;

iv.

új, hatékony gyógyszerek;

v.

szociális infrastruktúrák, a szociális és szolidaritásra épülő gazdaság;

vi.

idegenforgalom.

(3)   Az első beruházási időszak, amelynek során az uniós garancia az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek támogatására nyújtható,

a)

2019. július 5-ig tart azon EBB-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBB és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2020. június 30-ig szerződést ír alá;

b)

2019. július 5-ig tart azon EBA-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBA és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2020. június 30-ig szerződést ír alá.

(4)   Új beruházási időszak a 18. cikkben megállapított eljárás keretében határozható meg.

(5)   Az EBB az uniós garanciát a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok vagy alapok, illetve nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények támogatására veszi igénybe – a beruházási bizottság jóváhagyását követően –, amelyek az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő műveleteket (a továbbiakban: jogosult gazdasági egységek) finanszíroznak.

Az irányítóbizottság a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban pontosan meghatározza az e bekezdés első albekezdésében említett jogosult gazdasági egységekre vonatkozó szabályokat. A beruházási bizottság értékeli, hogy az ESBA-tól támogatást kérő ilyen gazdasági egységek és konkrét eszközeik megfelelnek-e az irányítóbizottság által meghatározott szabályoknak.

A beruházási bizottság dönthet úgy, hogy fenntartja a jogot a jóváhagyott jogosult gazdasági egységeken belül előterjesztett új projektek jóváhagyására.

(6)   Az EBB alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB előírja, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek kedvezményezettjei viselik az ESBA-hoz kapcsolódó valamennyi költségét. E bekezdés második és harmadik albekezdésének sérelme nélkül az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadások vagy bármely egyéb díj fedezetét nem lehet az Unió általános költségvetéséből biztosítani.

Az EBB a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig veheti igénybe az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyeket a finanszírozási és beruházási műveletek kedvezményezettjei viseltek volna, de amelyeket a nemteljesítés bekövetkezése óta nem hajtottak be.

Emellett az EBB az uniós garanciát igénybe veheti bármely behajtási költség arányos részének fedezésére, amennyiben ezeket a költségeket nem vonták le a behajtott összegből, továbbá a likviditáskezeléshez kapcsolódó bármely költség fedezésére.

Abban az esetben, ha az EBB az ESBA nevében a 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást vagy garanciát nyújt az EBA-nak, az EBA díjai a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett díjazásból, illetve az EBA bevételeiből, behajtott követeléseiből és az általa kapott egyéb kifizetésekből nem levont mértékig fedezhetők az Unió általános költségvetéséből.

(7)   A tagállamok bármilyen uniós finanszírozási forrást igénybe vehetnek, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a transzeurópai hálózatokra és az iparra vonatkozó szakpolitikák és strukturális politikák keretében létrehozott eszközöket is azon jogosult projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB közvetlenül vagy az EBA-n keresztül az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz, amennyiben az említett projektek megfelelnek az adott eszközök és az ESBA jogi kerete szerinti jogosultsági kritériumoknak, célkitűzéseknek és alapelveknek.

A Bizottság a koordináció, a kiegészítő jelleg és a szinergiák biztosítása céljából megfelelő iránymutatást biztosít az uniós eszközök és az uniós garancia melletti EBB-finanszírozás együttes igénybevételével kapcsolatban.

10. cikk

Jogosult eszközök

(1)   A 9. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában és a 11. cikkel összhangban az EBB az uniós garanciát az e cikk (2) bekezdésében említett eszközök kockázatának fedezésére veszi igénybe.

(2)   A következő eszközök jogosultak az uniós garancia fedezetére:

a)

EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;

b)

az EBB által az EBA számára annak érdekében nyújtott finanszírozás és garanciák, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket nyújthasson, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;

c)

EBB-garancia nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok számára, az uniós garancia viszontgaranciája mellett.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett eszközöket a 8. cikkben említett olyan műveletek céljára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, amelyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, amennyiben az EBB- vagy EBA-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, az EBB vagy az EBA által aláírt vagy megkötött finanszírozási megállapodás vagy az EBB vagy az EBA által aláírt vagy megkötött ügylet alapján kerül sor.

(3)   Az uniós garancia viszontgaranciája mellett nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek nyújtott EBB-garanciáknak – adott esetben – a tőketartalék felszabadítását kell célozniuk.

(4)   Az e rendelet alapján végzett műveletei során az EBA garanciát nyújthat nemzeti fejlesztési banknak vagy intézménynek, illetve beruházási platformnak, illetve beruházhat beruházási platformokba.

11. cikk

Az uniós garancia által biztosított fedezet és a garancia feltételei

(1)   Az uniós garancia összege bármely időpontban nem haladhatja meg a 16 000 000 000 EUR-t, amelynek egy része az EBB által az EBA számára a (3) bekezdéssel összhangban nyújtott finanszírozás vagy garanciák céljaira fordítható. Az uniós garancia mellett az Unió általános költségvetéséből teljesített kifizetések teljes nettó összege nem haladhatja meg a 16 000 000 000 EUR-t.

(2)   Egy adott portfólióval kapcsolatos kockázatvállalás díját a hozzájárulók között a kockázatvállalásuk arányában kell elosztani. Az uniós garancia keretében portfólióalapú, első veszteségre nyújtott garancia vagy teljes garancia biztosítható. Az uniós garancia más hozzájárulókkal azonos feltételek mellett nyújtható.

(3)   Amennyiben az EBB finanszírozást vagy garanciát nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az ilyen finanszírozás vagy garanciák tekintetében teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB 2 500 000 000 EUR kezdeti korláton belül azonos összegű finanszírozást vagy garanciát biztosít az uniós garancia fedezete nélkül. Az (1) bekezdés sérelme nélkül e korlátot az irányítóbizottság legfeljebb 3 000 000 000 EUR-ra módosíthatja anélkül, hogy az EBB köteles lenne ugyanekkora, a kezdeti korláton felüli összeg biztosítására.

(4)   Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést.

(5)   Amennyiben az Unió az uniós garancia alapján kifizetést teljesít az EBB-nek, az Unióra átszállnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai, az EBB pedig az Unió nevében gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról, és a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában említett rendelkezésekkel összhangban és eljárások keretében behajtott összegekből visszatérítést nyújt az Uniónak.

(6)   Az uniós garanciát a 10. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani, és annak a következőket kell fedeznie:

a)

a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében: a tőke és a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően az EBB számára esedékes, de a nemteljesítés bekövetkeztéig be nem folyt összes kamat és összeg;

b)

a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek;

c)

a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett műveletek esetében: a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

Az uniós garancia a 9. cikk (6) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett összegek fedezésére is szolgál.

12. cikk

Az uniós garanciaalap

(1)   Uniós garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap) kell létrehozni, amely olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB-nek fizetést kell teljesíteni.

(2)   A garanciaalap forrásai a következők:

a)

hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből;

b)

a garanciaalap befektetett forrásainak hozama;

c)

a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárás keretében behajtott összegek a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában előírtak szerint,

d)

az Unió bevételei és az általa az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb befizetések.

(3)   A garanciaalap e cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételt képeznek.

(4)   A garanciaalap számára a (2) bekezdés szerint biztosított forrásokat a Bizottság közvetlenül kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban fekteti be, a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban.

(5)   A garanciaalap (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeget a teljes uniós garanciakötelezettség 50 %-ában kell meghatározni.

Kezdetben a célösszeget a (2) bekezdés a) pontjában említett források fokozatos befizetésével kell elérni. Amennyiben a garanciaalap kezdeti létrehozása során uniósgarancia-lehívásokra került sor, a garanciaalapnak a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott forrásai egy, az uniósgarancia-lehívások összegének megfelelő összegig járulnak hozzá a célösszeg eléréséhez.

(6)   A garanciaalap szintje megfelelőségének a 16. cikk (6) bekezdésében előírt jelentéssel összhangban végrehajtott értékelését követően a következő kifizetéseket kell teljesíteni:

a)

a garanciaalap bármely többletét a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti belső címzett bevételként az általános költségvetésbe kell befizetni bármely olyan költségvetési sort illetően, amelyet fel lehetett volna használni a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként,

b)

a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

(7)   2019. január 1-jétől, amennyiben az uniós garancia lehívásai következtében a garanciaalap szintje nem éri el a célösszeg 50 %-át, a Bizottság jelentést nyújt be a garanciaalap feltöltéséhez esetleg szükséges rendkívüli intézkedésekről.

(8)   Az uniós garancia lehívását követően a garanciaalap (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti forrásainak a célösszeget meghaladó részét a beruházási időszak 9. cikkben meghatározott korlátain belül az uniós garancia kezdeti összegének visszaállítására kell felhasználni.

(9)   A garanciaalap (2) bekezdés c) pontja szerinti forrásait az uniós garancia kezdeti összegének visszaállítására kell felhasználni.

(10)   Az uniós garancia maximális kezdeti 16 000 000 000 EUR összegének teljes visszaállítása esetén a garanciaalapban található, a célösszeget meghaladó bármely összeget a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti belső címzett bevételként az Unió általános költségvetésébe kell befizetni bármely olyan költségvetési sort illetően, amelyet fel lehetett volna használni a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként.

13. cikk

A garanciaalap finanszírozása az Unió általános költségvetéséből

Az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet az e rendelet I. mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

A 12. cikk (5) bekezdésének második albekezdéséből származó kötelezettségek teljesítése érdekében szükség esetén 2020 utánra szóló – és legfeljebb a 2023-as pénzügyi évvel bezárólag – kifizetési előirányzatokat lehet bevezetni az Unió általános költségvetésébe.

Az Unió általános költségvetésének a garanciaalap feltöltésére szolgáló éves előirányzatait az Európai Parlament és a Tanács az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (14) teljes összhangban engedélyezi az éves költségvetési eljárás keretében.

IV.   FEJEZET

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI TANÁCSADÓ PLATFORM

14. cikk

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform

(1)   Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek meghatározását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. E támogatásba beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, az innovatív pénzügyi eszközök és a köz- és magánszektor közötti partnerség igénybevételével, valamint adott esetben az uniós joggal kapcsolatos releváns kérdésekkel kapcsolatban nyújtott célzott támogatás biztosítása, figyelembe véve a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállamok sajátosságait és szükségleteit.

Az EBTP-nek képesnek kell lennie arra, hogy technikai segítségnyújtást biztosítson a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt területeken, különösen az energiahatékonysággal, a TEN-T hálózattal és a városi mobilitással kapcsolatban.

(2)   Az EBTP a más uniós programok keretében már rendelkezésre álló szolgáltatásokon felül nyújt szolgáltatásokat, ideértve a következőket:

a)

egyablakos ügyintézés biztosítása a hatóságok és a projektgazdák által igénybe vehető technikai segítségnyújtáshoz;

b)

segítségnyújtás a projektgazdáknak adott esetben abban, hogy projektjeiket úgy fejlesszék tovább, hogy azok megfeleljenek a 6. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

c)

a helyi ismeretekre való építés az ESBA által nyújtott támogatás Unió-szerte történő előmozdítása érdekében;

d)

platform biztosítása szakértői tapasztalatcseréhez és a projektek kidolgozásával kapcsolatos know-how megosztásához;

e)

tanácsadás a beruházási platformok létrehozásával kapcsolatban.

(3)   Az EBTP szolgáltatásainak elérhetőnek kell lenniük a magán- és állami projektgazdák számára, a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket és a beruházási platformokat vagy alapokat, valamint a regionális és helyi állami szervezeteket is beleértve.

(4)   Az EBB által a (2) bekezdés szerinti EBTP-szolgáltatásokért felszámított díjak az EBTP műveletei költségeinek fedezésére és a szóban forgó szolgáltatások nyújtására szolgálnak. A kkv-knak felszámított díjak felső határa a nekik nyújtott technikai segítségnyújtás költségének egyharmada. Az állami projektgazdák számára az uniós programok keretén belül igénybe vehető szolgáltatásokon felül nyújtott EBTP-szolgáltatások díjmentesek.

(5)   Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása érdekében az EBTP-nek törekednie kell az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmének felhasználására.

(6)   Annak biztosítása érdekében, hogy az EBTP által nyújtott szolgáltatások széles kört fedjenek le az Unió egészében, az EBTP, ahol lehetséges, uniós, regionális, nemzeti vagy a nemzetinél alacsonyabb szinten együttműködik a hasonló szolgáltatásokat nyújtókkal. Az egyrészről az EBTP, másrészről valamely nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény, vagy az EBTP céljai szempontjából releváns szakértelemmel rendelkező intézmény vagy irányító hatóság - beleértve azokat is, amelyek nemzeti tanácsadóként járnak el - közötti együttműködés megvalósulhat szerződéses partnerség formájában.

(7)   Az EBTP által nyújtott szolgáltatások ellenében az Unió a 2020. december 31-ig tartó időszakban évente legfeljebb 20 000 000 EUR összeggel hozzájárul az EBTP műveletei költségeinek fedezéséhez az EBTP által a (2) bekezdés szerint nyújtott azon szolgáltatásokért, amelyek kiegészítik a más uniós programok keretén belül igénybe vehető szolgáltatásokat, amennyiben e költségeket a (4) bekezdésben említett díjakból származó fennmaradó összeg nem fedezi.

(8)   A Bizottság megállapodást köt az EBB-vel az EBTP-nek az EBB-n belül történő megvalósításáról (EBTP-megállapodás).

Az EBTP-megállapodás tartalmazza különösen a (7) bekezdéssel összhangban az EBTP számára nyújtandó szükséges finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(9)   Az EBB 2016. szeptember 1-jéig, azt követően pedig évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EBTP által a (2) bekezdés szerint nyújtott szolgáltatásokról és a költségvetésének végrehajtásáról. E jelentés tájékoztatást ad a befolyt díjakról és azok felhasználásáról is.

V.   FEJEZET

A BERUHÁZÁSI PROJEKTEK EURÓPAI PORTÁLJA

15. cikk

A Beruházási Projektek Európai Portálja

(1)   A Bizottság az EBB támogatásával létrehoz egy átlátható portált, a Beruházási Projektek Európai Portálját (BPEP), amely a jelenlegi és a jövőbeli uniós beruházási projekteket tartalmazza. Ez egy nyilvánosan hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz minden projektről.

(2)   A BPEP elsősorban a befektetők számára való láthatóság biztosítására, valamint tájékoztatási célokra szolgál. A projektek BPEP-n való szerepeltetése nem befolyásolhatja azon döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3)   A tagállamok hozzájárulhatnak a BPEP létrehozásához és kezeléséhez.

(4)   A magánprojektgazdák számára vissza nem térítendő díj számítható fel a projektpályázatok BPEP-be való felvételének feldolgozásáért. Az összegyűjtött díjbevétel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerinti külső címzett bevételt képez a BPEP számára.

VI.   FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL, ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ÉS ÉRTÉKELÉS

16. cikk

Jelentéstétel és számvitel

(1)   Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hathavonta jelentést nyújt be a Bizottságnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és a 4. cikk (2) bekezdése f) pontjának iv. alpontjában említett fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentés a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmazza.

(2)   Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)

az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel, különösen az addicionalitás biztosításának kritériumával, való összhangjának értékelése, az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések közötti eloszlásának értékelésével együtt;

b)

az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei eredményének és hatásának értékelése összevont alapon, ideértve a munkahelyteremtésre gyakorolt hatást is;

c)

annak értékelése, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek milyen mértékben járulnak hozzá a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések megvalósításához, ideértve az ESBA által a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a közlekedés (ideértve a TEN-T-t és a városi mobilitást), a telekommunikáció, az energetikai infrastruktúra és az energiahatékonyság terén eszközölt beruházások szintjének értékelését is;

d)

az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és a 4. cikk (2) bekezdése f) pontjának iv. alpontjában említett fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelése;

e)

az ESBA által támogatott projektek révén elért tőkeáttételi hatás értékelése;

f)

azoknak a projekteknek a bemutatása, amelyek esetében az európai strukturális és beruházási alapok támogatását összekapcsolják az ESBA támogatásával, valamint az egyes forrásokból származó hozzájárulások teljes összege;

g)

a kedvezményezetteknek juttatott összeg, valamint az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;

h)

az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének és az e műveletekhez kapcsolódó összesített kockázatnak az értékelése;

i)

az uniós garancia lehívására, a veszteségekre, a megtérülésre, a visszatérített összegekre és minden egyéb befolyt kifizetésre vonatkozó részletes információk;

j)

az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések.

(3)   A Bizottság által elvégzendő számviteli és az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap Bizottság által történő kezelése céljaira az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a következőket:

a)

az EBB és az EBA által készített kockázatértékelés, és az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó és besorolási információk;

b)

az Unió fennálló, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletekre lebontva;

c)

az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett portfóliókon belül.

(4)   Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – kérésre minden olyan további adatot benyújt a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5)   Az EBB és adott esetben az EBA az (1)–(4) bekezdésben említett adatokat saját költségén biztosítja.

(6)   A Bizottság a Bizottság pénzügyi kimutatásai keretében minden év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetére vonatkozó, kért információkat. Ezenfelül minden év május 31-ig éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékelést tartalmaz a célösszeg és a garancialap szintje megfelelőségéről, továbbá arról, hogy szükség van-e a garanciaalap feltöltésére. Az éves jelentés tartalmazza a garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során végbement pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés információkat tartalmaz továbbá a garanciaalap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.

17. cikk

Elszámoltathatóság

(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató beszámol az ESBA teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében is.

(2)   Az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére a Bizottság jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról.

(4)   Az Európai Parlament kérésére az EBB elnöke részt vesz az Európai Parlament által tartott, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteit érintő meghallgatáson. Az EBB elnöke szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az EBB-hez címzett, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó kérdésekre, a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

(5)   Az Európai Parlament és az EBB megállapodást köt az Európai Parlament és az EBB közötti, e rendelet szerinti információcsere részletes szabályairól, többek között az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató kiválasztására irányuló eljárásról is.

18. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   Az EBB 2017. január 5-ig értékeli az ESBA működését. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(2)   A Bizottság 2017. január 5-ig értékeli az uniós garancia igénybevételét és a garanciaalap működését. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelést a Számvevőszék véleménye kíséri.

(3)   2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente:

a)

az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről, amely tartalmazza az ESBA által az uniós beruházásokra, munkahelyteremtésre, illetve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutására gyakorolt hatásának értékelését;

b)

a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia igénybevételéről és a garanciaalap működéséről.

(4)   Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hozzájárul a Bizottság által a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően végrehajtandó értékeléshez és jelentéstételhez, és biztosítja az ahhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(5)   Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet szerinti EBB- és EBA-tevékenységek hatását és gyakorlati eredményeit.

(6)   A Bizottság 2018. július 5-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely e rendelet alkalmazásának független értékelését tartalmazza.

(7)   Abban az esetben, ha a (6) bekezdésben említett jelentés arra a következtetésre jut, hogy az ESBA:

a)

eléri célkitűzéseit, és indokolt fenntartani egy beruházástámogatási rendszert, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására az új beruházási időszak meghatározása, valamint a beruházások folytonosságának és a megfelelő finanszírozásnak a biztosítása érdekében;

b)

nem éri el célkitűzéseit, de indokolt fenntartani egy beruházástámogatási rendszert, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására a feltárt hibák kijavítása, az új beruházási időszak meghatározása, valamint a beruházások folytonosságának és a megfelelő finanszírozásnak a biztosítása érdekében;

c)

nem éri el célkitűzéseit, és nem indokolt fenntartani egy beruházástámogatási rendszert, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására az ESBA zökkenőmentes megszüntetése érdekében, az uniós garancia e rendelet keretében már jóváhagyott műveleteknek való fenntartása mellett.

(8)   Abban az esetben, ha a jóváhagyott projektek 2018. július 5. előtt teljes mértékben felhasználják az uniós garancia rendelkezésre álló összegét, a Bizottságnak haladéktalanul be kell nyújtania a (6) bekezdésben említett jelentést.

VII.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó átláthatósági politikájával és az ezzel kapcsolatos általános uniós elvekkel összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi finanszírozási és beruházási műveletével – ezen belül a pénzügyi közvetítők szerepével – kapcsolatos információkat, valamint az azzal kapcsolatos információkat, hogy e műveletek hogyan járulnak hozzá a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések megvalósításához.

20. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzés

(1)   Az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységek külső ellenőrzését az EUMSZ 287. cikkével összhangban a Számvevőszék végzi.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Számvevőszék kérésre – az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdésével összhangban – hozzáférést kap minden olyan dokumentumhoz vagy információhoz, amelyre a feladata elvégzéséhez szüksége van.

21. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)   Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot, és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik.

(2)   A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (16) és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben (17) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF a vizsgálatai során szerzett bármely információt megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben az ilyen jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB az ilyen tevékenységekkel érintett, e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei tekintetében behajtásra irányuló intézkedéseket tesz.

(3)   Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezést, amely az ESBA-megállapodásnak, az EBB szabályainak és az alkalmazandó szabályozási követelményeknek megfelelően csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárást és szükség esetén megfelelő behajtási intézkedéseket tesz lehetővé. Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárás alkalmazására vonatkozó határozatot a megfelelő finanszírozási vagy beruházási megállapodással összhangban kell meghozni.

22. cikk

Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek

(1)   Az EBB, az EBA és a pénzügyi közvetítők az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteik során nem támogathatják a jogellenes célból – például a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, a szervezett bűnözés, az adócsalás és az adókijátszás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás céljából – végzett tevékenységeket. Mindenekelőtt az EBB – az Unió, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet vagy a Pénzügyi Akció Munkacsoport szabályai alapján gyengén szabályozottnak vagy nem együttműködőnek minősített országokkal és területekkel szembeni politikájával összhangban – nem vehet részt olyan finanszírozási vagy beruházási műveletben, amely nem együttműködő országban vagy területen található gazdasági egységen keresztül kerül végrehajtásra.

(2)   Az EBB az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei során a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban, különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) előírt elveket és normákat alkalmazza. Ennek keretében az EBB az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti felfedésétől teszi függővé.

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 7. cikk (13) és (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hároméves időtartamra szól 2015. július 4-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (13) és (14) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(4)   A 7. cikk (13) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

(5)   Az eredménytáblát első alkalommal létrehozó és a 7. cikk (14) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három héten belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három héttel meghosszabbodik.

A 7. cikk (14) bekezdése értelmében elfogadott bármely további felhatalmazáson alapuló jogi aktus tekintetében e cikk (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

VIII.   FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1)   Az EBB és az EBA benyújthatják a Bizottságnak az általuk a 2015. január 1-jétől az ESBA-megállapodás megkötéséig és a beruházási bizottság valamennyi tagjának és az ügyvezető igazgatónak az e rendelet hatálybalépését követő első kinevezéséig tartó időszakban jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2)   A Bizottság értékeli az (1) bekezdésben említett műveleteket és – amennyiben megfelelnek a 6. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak, a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzéseknek és a II. mellékletnek – dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS


(1)  2015. március 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 195., 2015.6.12., 41. o.

(3)  Az Európai Parlament 2015. június 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. június 25-i határozata.

(4)  A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.).

(5)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1287/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 33. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2015/760/EU rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(12)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(14)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(17)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).


I. MELLÉKLET

AZ 1291/2013/EU RENDELET ÉS AZ 1316/2013/EU RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

1.

Az 1291/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

a)

A 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Horizont 2020 végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg 74 828,3 millió EUR folyó árakon, amelyből maximum 72 445,3 millió EUR fordítható az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre.

Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret korlátai között.

(2)   Az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre fordított összeg az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti prioritások között a következőképpen oszlik meg:

a)

Kiváló tudomány: 24 232,1 millió EUR folyó árakon;

b)

Ipari vezető szerep: 16 466,5 millió EUR folyó árakon;

c)

Társadalmi kihívások: 28 629,6 millió EUR folyó árakon.

A Horizont 2020-ból az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott különös célkitűzésekre és a JRC-nek a nem nukleáris közvetlen cselekvéseire fordítható uniós pénzügyi hozzájárulás legmagasabb teljes összege a következő:

i.

„A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”: 816,5 millió EUR folyó árakon;

ii.

„Tudomány a társadalommal és a társadalomért”: 444,9 millió EUR folyó árakon;

iii.

a JRC nem nukleáris közvetlen cselekvései: 1 855,7 millió EUR folyó árakon.

Az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott prioritások és különös célkitűzések indikatív bontása a II. mellékletben szerepel.

(3)   Az EIT a Horizont 2020-ból a II. mellékletben foglaltak szerint, folyó árakon legfeljebb 2 383 millió EUR összegű hozzájárulásban részesül.”.

b)

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A költségvetés bontása

A Horizont 2020-ra irányadó indikatív bontás – az éves költségvetési eljárás függvényében – a következő:

 

millió EUR folyó árakon

I.

Kiváló tudomány, azon belül:

24 232,1

1.

Európai Kutatási Tanács (EKT)

13 094,8

2.

Jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák

2 585,4

3.

Marie Skłodowska-Curie-cselekvések

6 162,3

4.

Kutatási infrastruktúrák

2 389,6

II.

Ipari vezető szerep, azon belül:

16 466,5

1.

Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (1), (4)

13 035

2.

Kockázatfinanszírozáshoz jutás (2)

2 842,3

3.

Innováció a kkv-knál (3)

589,2

III.

Társadalmi kihívások, azon belül (4)

28 629,6

1.

Egészségügy, demográfiai változások és jólét

7 256,7

2.

Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a tengerekkel és a szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság

3 707,7

3.

Biztonságos, tiszta és hatékony energia

5 688,1

4.

Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés

6 149,4

5.

Éghajlatváltozás elleni küzdelem, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok

2 956,5

6.

Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak

1 258,5

7.

Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme

1 612,7

IV.

A kiválóság fokozása és a részvétel ösztönzése

816,5

V.

A tudomány a társadalommal és a társadalomért

444,9

VI.

A Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései

1 855,7

VII.

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)

2 383

ÖSSZESEN

74 828,3

2.

Az 1316/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

a)

Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 2014 és 2020 közötti időszakban a CEF végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg folyó árakon 30 442 259 000 EUR. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a)

közlekedési ágazat: 24 050 582 000 EUR, ebből 11 305 500 000 EUR-t a Kohéziós Alapból kell átcsoportosítani kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

b)

távközlési ágazat: 1 041 602 000 EUR;

c)

energetikai ágazat: 5 350 075 000 EUR.

Az említett összegek nem érintik az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (5) szerinti rugalmassági mechanizmus alkalmazását.

(5)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).”."

b)

A 14. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az Unió költségvetéséből a pénzügyi eszközökhöz nyújtott teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a CEF 5. cikk (1) bekezdésében említett teljes pénzügyi keretösszegének a 8,4 %-át.”

c)

A 21. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső összeghatár legfeljebb 10 %-ra történő felemelésére, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

i.

a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának 2015-ös értékelése kedvező; valamint

ii.

a projektek szerződéses kötelezettségvállalásai tekintetében a pénzügyi eszközök igénybevétele meghaladja a 6,5 %-ot.”.


(1)  Ebből 7 423 millió EUR az információs és kommunikációs technológiákra (ikt) – azon belül 1 549 millió EUR a fotonikára, valamint mikro- és nanoelektronikára –, 3 741 millió EUR a nanotechnológiára, a fejlett anyagokra és a korszerű gyártásra és feldolgozásra, 501 millió EUR a biotechnológiára és 1 403 millió EUR a világűrre szánt keret. Ennek következtében 5 792 millió EUR áll majd rendelkezésre a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatására.

(2)  Ebből az összegből várhatóan körülbelül 994 millió EUR jut a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) projektjeinek megvalósítására. Az összegnek mintegy harmada kerülhet kkv-khoz.

(3)  Azon cél elérése érdekében, hogy a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás költségvetési keretének együttesen legalább 20 %-a jusson a kkv-kra, kezdetben e két költségvetés minimum 5 %-a a kkv-kat támogató eszközhöz kerül. A Horizont 2020 időtartama alatt a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás teljes költségvetéseinek átlagosan legalább 7 %-a kerül a kkv-kat támogató eszközhöz.

(4)  A gyorsított innovációt célzó eszköz keretében végzett kísérleti tevékenységek a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzésből és a „Társadalmi kihívások” prioritás vonatkozó különös célkitűzéseiből kapnak finanszírozást. Elegendő számú projekt fog elindulni ahhoz, hogy lehetővé váljon a kísérleti program teljes körű értékelése.”.


II. MELLÉKLET

AZ ESBA BERUHÁZÁSI IRÁNYELVEI

(1)   Hatály

A beruházási irányelvek célja, hogy ezzel a rendelettel együtt alapul szolgáljanak a beruházási bizottság számára ahhoz, hogy átlátható módon és függetlenül döntsön az uniós garancia ESBA-támogatásra jogosult EIB-műveletekhez való igénybevételéről, az e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek és más vonatkozó követelményeknek megfelelően.

A beruházási irányelvek alapját az általános célkitűzésekkel, a jogosultsági kritériumokkal, a jogosult eszközökkel és az addicionalitás fogalommeghatározásával kapcsolatban e rendeletben megállapított elvek képezik. Az irányelvek kiegészítik e rendeletet a következőkkel: (i) további iránymutatást nyújtanak a jogosultság megállapításához, (ii) kockázati keretet biztosítanak a műveletekhez, (iii) ágazati és földrajzi diverzifikációs küszöböket állapítanak meg, valamint (iv) az elsőbbség meghatározásának megkönnyítése érdekében kritériumokat állapítanak meg az ESBA-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás értékeléséhez.

A beruházási irányelvek kizárólag az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett hitel- és tőkefinanszírozási eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletekre vonatkoznak, így nem alkalmazandók a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletekre.

(2)   Jogosult partnerek, projekttípusok és eszközök

a)

Az uniós garanciában való részesülésre jogosult partnerek közé tartoznak a következők:

tetszőleges méretű szervezetek, ideértve a közüzemi szolgáltatókat, a különleges célú gazdasági egységeket vagy projekttársaságokat, a kkv-kat vagy a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat,

nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, illetve pénzügyi közvetítő intézmények,

tőke-/hitelfinanszírozási alapok és egyéb kollektívbefektetésieszköz-formák,

beruházási platformok,

közszektorbeli szervezetek (akár területi, akár nem területi szervezetek, de ide nem értve az ilyen szervezetekkel végzett, közvetlen tagállami kockázatot eredményező műveleteket), valamint közszektorbeli szervezetekhez hasonló jogalanyok.

b)

Az uniós garancia új műveletek finanszírozásának – közvetlen vagy közvetett – támogatására szolgál. Az infrastruktúra területén a zöldmezős beruházásokat (eszköz létrehozását) kell ösztönözni. A barnamezős beruházások (a meglévő eszközök fejlesztése és korszerűsítése) szintén támogathatók. Főszabály szerint nem nyújtható uniós garancia refinanszírozási műveletek (pl. hatályos kölcsönmegállapodások leváltása vagy részben vagy teljes mértékben már megvalósult projektek más formában történő pénzügyi támogatása) támogatására; kivételes és kellően indokolt körülmények között azonban kivétel tehető, ha igazolják, hogy az ügylet lehetővé tesz egy az ügylet összegével legalább egyenértékű új beruházást, amely teljesítené a 6. cikkben és a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági kritériumokat és általános célkitűzéseket.

c)

Az uniós garanciával termékek széles köre támogatható, mivel ez lehetővé teszi az ESBA számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, miközben ösztönzi a projektekben a magánberuházást, anélkül hogy kiszorítaná a magánfinanszírozást. Ennek keretében az EBB várhatóan az ESBA keretében nyújt finanszírozást, hogy elérje a legalább 315 000 000 000 eurót kitevő állami vagy magánberuházásra vonatkozóan kitűzött kezdeti célt, amely magában foglalja a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletek keretében az EBA-n keresztül, valamint a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken keresztül igénybe vehető finanszírozást. A jogosult termékek közé tartoznak többek között (1) a hitelek, a garanciák/viszontgaranciák, a mezzanine és alárendelt finanszírozás, a tőkepiaci eszközök – ideértve a hitelminőség-javító eszközöket –, a tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő – többek között nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, beruházási platformokon vagy beruházási alapokon keresztül megvalósuló – beruházások. Minderre figyelemmel annak érdekében, hogy a beruházók széles köre ruházhasson be az ESBA keretében megvalósuló projektekbe, az EBB megfelelő portfóliókat hozhat létre.

d)

A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények és a beruházási platformok vagy alapok jogosultak az EBB által a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban az uniós garancia viszontgaranciája mellett nyújtott garanciára. Az EBB e garanciájának odaítélésére vonatkozó döntés célja, hogy mind nemzeti, mind regionális szinten mozgósítsa a beruházásokat, továbbá az ESBA-kezdeményezés javára kiaknázza e szervezetek egymást kiegészítő szakértelmét, egyedi komparatív előnyeit és mozgásterét.

(3)   Addicionalitás

Az uniós garanciával olyan műveletek támogathatók, amelyek eleget tesznek az addicionalitás biztosítása e rendelet 5. cikke (1) bekezdésében meghatározott kritériumának.

Ezenkívül a következő általános elveket is alkalmazni kell:

a)

a meglévő pénzügyi eszközök megkettőzésének elkerülése érdekében az uniós garancia igénybe vehető meglévő uniós programok vagy más uniós finanszírozási források vagy közös eszközök kiegészítésére, ezekkel ötvözve, ezek megerősítésére vagy fejlesztésére;

b)

az ESBA beruházási időszaka alatt az EFSI által támogatott beruházások elvileg nem szoríthatják ki más uniós pénzügyi eszközök igénybevételét;

c)

a pénzügyi források lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében figyelmet kell fordítani arra, hogy az infrastruktúra és innováció ablakban szereplő, kkv-kra és kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra összpontosító új termékek kiegészítsék a meglévő uniós pénzügyi eszközöket és az ESBA kkv-ablak szerinti pénzügyi eszközeit. Mindazonáltal lehetőség lesz az eszközök kumulatív alkalmazására, különösen olyan esetekben, amikor a szokásos támogatás nem elegendő a beruházások fellendítéséhez.

(4)   Hozzáadott érték: az ESBA célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás

Az uniós garanciában részesülő projekteknek meg kell felelniük a 6. cikkben és a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági kritériumoknak és általános célkitűzéseknek.

(5)   Eredménytábla

A 7. cikkben említett eredménytáblát a beruházási bizottság használja fel arra a célra, hogy biztosítsa az uniós garancia lehetséges igénybevételének független és átlátható értékelését.

(6)   Beruházási ablakok

a)

A 10. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett hitel- és tőkefinanszírozási eszközök az Infrastruktúra és innováció ablak keretében állnak rendelkezésre, amely egy „Adósság típusú műveletek” alfejezetből és egy „Sajáttőke-típusú műveletek” alfejezetből áll. A műveletek (2) leosztása a két alfejezet között az EBB kölcsönbesorolási rendszere és az EBB szokásos kockázatértékelése alapján, az irányítóbizottság által nyújtott iránymutatások figyelembevételével történik.

b)

Infrastruktúra és innováció ablak – „Adósság típusú műveletek” alfejezet

Adósság típusú műveletek esetében az EBB elvégzi a szokásos kockázatértékelését, amely magában foglalja a nemteljesítés valószínűsége és a behajtási arány kiszámítását. E paraméterek alapján az EBB kockázati értéket rendel az egyes műveletekhez. E számításokat az ügylet teljes kockázatának felmérése érdekében az uniós garancia figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

Az adósság típusú műveletek mindegyikéhez kockázati besorolást rendelnek (az ügylet kölcsönbesorolása) az EBB kölcsönbesorolási rendszere alapján. A kölcsönbesorolással kapcsolatos információkat tartalmazza a beruházási bizottsághoz benyújtott projektdokumentáció. A szokásos EBB-műveletek keretében támogatott projekteknél magasabb kockázati profilú ügyletek „különleges tevékenységeknek” minősülnek az EBB alapokmánya 16. cikkében és az EBB hitelkockázati politikára vonatkozó iránymutatásaiban meghatározottak szerint. Az uniós garancia által fedezett műveletek kockázati profilja általában magasabb a szokásos EBB-műveletekénél, így a különleges tevékenységek körébe tartoznak. A jobb kölcsönbesorolással rendelkező ügyletek bekerülhetnek az ESBA portfóliójába, feltéve, hogy egyértelműen igazolt azok jelentős hozzáadott értéke, és a portfólióban való szerepeltetésük összhangban van az addicionalitás biztosításának kritériumával.

A projekteknek gazdaságilag és technikailag életképesnek kell lenniük, továbbá az EBB-finanszírozást a hatékony és eredményes banki működés elveivel összhangban kell összeállítani, és annak meg kell felelnie az EBB aktuális belső iránymutatásaiban rögzített magas szintű kockázatkezelési elveknek. Minden lényeges információt az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

Az adósság-típusú termékek árának meghatározása az EBB kölcsönökre vonatkozó aktuális árképzési módszereivel összhangban történik.

c)

Infrastruktúra és innováció ablak – „Sajáttőke-típusú műveletek” alfejezet

A sajáttőke-típusú műveletek esetében az uniós garancia igénybe vehető az egyedi vállalatokba vagy projektekbe való közvetlen beruházások támogatására (sajáttőke-típusú közvetlen beruházások), valamint alapok vagy hasonló portfóliókockázatok finanszírozására (sajáttőke-típusú portfólió), amennyiben az EBB a saját kockázatára is azonos feltételek mellett fektet be. Annak megállapítása, hogy egy ügylet hordoz-e sajáttőke-típusú kockázatokat vagy nem, az EBB szabványos értékelése alapján történik, függetlenül az ügylet jogi formájától és nómenklatúrájától.

Az EBB a sajáttőke-típusú műveleteit az EBB belső szabályaival és eljárásaival összhangban hajtja végre. A műveletek értékeléséhez szükséges minden lényeges információt az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

A sajáttőke-típusú beruházások árazása piaci alapon történik, de ha piaci ár nem áll rendelkezésre, piaci vizsgálatra vagy referenciaérték alkalmazására kerül sor.

(7)   Kitettségi korlátok kockázati kategóriák szerint

a)

A különleges tevékenységek kategóriáira vonatkozóan megállapított kitettségi korlát az ügyletekhez rendelt kölcsönbesorolásban megállapított kockázati szint emelkedésével csökken. Ezért az adósság típusú ügyletek kockázata tekintetében megállapított kitettségi korlát általában magasabb, mint a sajáttőke-típusú ügyletek kockázata esetében.

b)

Az uniós garancia által biztosított hitelminőség-javítás lehetőségének hangsúlyozása érdekében az EBB az EBB saját kockázatára végzett műveletek megfelelő korlátjánál magasabb szintre állítja be az ESBA-hoz rendelt kitettségi korlátokat. Az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjai részletes áttekintést kapnak az ESBA kockázati korlátairól. Az irányítóbizottság rendszeresen felügyeli az ESBA portfólió kockázati profilját, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket fogad el.

c)

Kivételes alapon, az irányítóbizottság egyetértésével olyan ügyletek is bekerülhetnek az ESBA portfóliójába, amelyek összege meghaladja az ESBA egyedi korlátait, feltéve, hogy esetükben az addicionalitás és a hozzáadott érték egyértelműen bizonyított, és azok beemelése valószínűleg nem veszélyezteti a teljes portfólió kockázati szintjére vonatkozóan a kezdeti beruházási időszak végére kitűzött cél elérését.

(8)   Ágazati és földrajzi diverzifikáció

Jóllehet az ESBA kereslet-vezérelt, az egész Unióban az e rendelet 8. cikkének hatálya alá tartozó jogosult projektek támogatására törekszik, ideértve a határokon átnyúló projekteket is, a források ágazati vagy földrajzi szempontú előzetes elosztása nélkül. Ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a kezdeti beruházási időszak végéig a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt.

a)   Ágazati koncentráció

Az ESBA portfóliójában megvalósuló ágazati diverzifikáció és koncentráció kezelése érdekében az irányítóbizottság koncentrációs korlátokat állapít meg az uniós garancia által fedezett műveletek kezdeti beruházási időszak végéig elért volumene tekintetében. Az indikatív koncentrációs korlátokat nyilvánosságra kell hozni.

Az irányítóbizottság – a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy módosítja ezen indikatív korlátokat. Ebben az esetben az irányítóbizottság írásban megindokolja döntését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

b)   Földrajzi koncentráció

Nem fordulhat elő, hogy a kezdeti beruházási időszak végén az ESBA támogatásával megvalósuló műveletek valamely konkrét területen koncentrálódjanak. E célból az irányítóbizottság indikatív iránymutatásokat fogad el a földrajzi diverzifikációval és koncentrációval kapcsolatban. Az irányítóbizottság – a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy módosítja ezen indikatív iránymutatásokat. Az irányítóbizottság az indikatív iránymutatásokkal kapcsolatos döntéseit írásban megindokolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ESBA célja, hogy tevékenységével valamennyi tagállamot lefedje.


(1)  Az ESBA-n keresztül kínálható termékek nem kizárólagos felsorolása.

(2)  A „művelet” kifejezés jelenthet mind projektekbe való közvetlen beruházást (hitel vagy tőke), mind pénzügyi vagy más közvetítővel végrehajtott „műveletet” (projektek, programok vagy eszközök), de – a kételyek eloszlatása végett – nem utalhat magukra az e közvetített ügyletek által támogatott projektekre.


 

1.   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a Horizont 2020 bontásáról

„Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a következő költségvetési sorok nem járulnak hozzá az ESBA finanszírozásához: „A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül”, „Marie Sklodowska-Curie-cselekvések” és „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”. A tartaléknak a bizottsági javaslathoz képest történő további felhasználásából eredő fennmaradó összeget a Bizottság által javasolt csökkentések arányában jóváírják a Horizont 2020-hoz tartozó többi költségvetési soron. Az indikatív bontást az ESBA-rendelet I. melléklete tartalmazza.”

2.   A Bizottság nyilatkozata a 2016-os költségvetési tervezetről

„A Bizottság elemezni fogja a Horizont 2020-hoz tartozó különböző költségvetési sorokból az ESBA céljaira juttatott hozzájárulásoknak az egyes programok végrehajtásának hatékonyságára gyakorolt lehetséges hatását, és adott esetben módosító indítványt javasol az Unió 2016-ra szóló általános költségvetésének tervezetéhez a Horizont 2020-hoz tartozó költségvetési sorok bontásának kiigazítása céljából.”

3.   A Bizottság nyilatkozata az ESBA-kezdeményezés keretében nyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtását célzó egyszeri hozzájárulások értékeléséről

„A Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében.”