30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1018 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 29.)

a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezően jelentendő polgári légiközlekedési események besorolását meghatározó jegyzék megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 376/2014/EU rendelet a polgári légi közlekedéssel összefüggő releváns információk bejelentésének, gyűjtésének, tárolásának, védelmének, megosztásának, terjesztésének, elemzésének és nyomon követésének biztosítása céljából eseményjelentési rendszerek létrehozását írja elő szervezeti, tagállami és uniós szinten. Ezen túlmenően szabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy a gyűjtött információk felhasználását a légi közlekedés biztonságának javítására kell korlátozni, és megfelelőképpen védeni kell a bejelentőt, valamint az eseményjelentésben említett egyéb személyeket, biztosítva ezzel a biztonságra vonatkozó információk folyamatos elérhetőségét. A 376/2014/EU rendelet minden, az említett rendeletben meghatározott és annak hatálya alá tartozó légi járműre – többek között a pilóta által vezetett és a távirányítású légi járművekre is – vonatkozik.

(2)

A 376/2014/EU rendelet 4. cikke (5) bekezdésének első albekezdése értelmében a Bizottságnak az események besorolását meghatározó jegyzéket kell elfogadnia, amelyre az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozó eseményeknek az említett rendeletben meghatározott kötelező jelentési rendszerek keretében történő bejelentésekor hivatkozni kell. A 376/2014/EU rendelet 4. cikke (5) bekezdésének második albekezdése értelmében egy második jegyzék tartalmazza a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművekhez kapcsolódó események osztályozását. Ezt a második jegyzéket lehetőség szerint a légi közlekedés adott ágazatának sajátosságaihoz kell igazítani.

(3)

A 376/2014/EU rendelet azért rendelkezik a bejelentendő eseményeket kategóriákba sorolásáról, hogy a rendeletben meghatározott személyek azonosíthassák az általuk bejelentendő eseményeket. E célkitűzéssel összhangban az események listáit azon kategóriák szerint kell felosztani, amelyekre a bejelentőknek saját helyzetük szerint a 376/2014/EU rendelettel összhangban hivatkozniuk kell.

(4)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 65. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az események részletes besorolását, amelyre az eseményeknek a 376/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, kötelező jelentési rendszeren keresztül történő jelentése során hivatkozni kell, e rendelet I–V. melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. november 15-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 122., 2014.4.24., 18. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 216/2008/EK rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A LÉGI JÁRMŰ ÜZEMELTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ESEMÉNYEK

Megjegyzés: E melléklet az egyes események bejelentésének megkönnyítése céljából úgy van megszerkesztve, hogy az események olyan tevékenységfajtákhoz kapcsolódnak amelyek során előfordulásuk általában megfigyelhető. Ezt az összeállítást azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy az eseményeket ne kellene jelenteni, ha azok a listán hozzájuk kapcsolt tevékenységfajtán kívül történnek.

1. LÉGI ÜZEMELTETÉS

1.1. A repülés előkészítése

(1)	Helytelen adatok vagy hibás bejegyzések használata a navigációhoz vagy teljesítményszámításhoz használt berendezésekben, ami veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	Veszélyes áruk szállítása vagy annak kísérlete az alkalmazandó jogszabályok megszegésével, ideértve a veszélyes áruk nem megfelelő címkézését, csomagolását és kezelését is.

1.2. A légi jármű előkészítése

(1)	Nem megfelelő típusú vagy szennyezett tüzelőanyag.

(2)	Hiányzó, nem megfelelő vagy elégtelen jégtelenítő/jegesedésgátló kezelés.

1.3. Fel- és leszállás

(1)	Gurulóút vagy futópálya elhagyása.

(2)	Megvalósult vagy potenciális gurulóút- vagy futópályasértés.

(3)	Végső megközelítési és felszállási terület (FATO) megsértése.

(4)	Bármilyen megszakított felszállás.

(5)	A légi jármű alatta marad a felszállás, átstartolás vagy leszállás során szükséges vagy várható teljesítménynek.

(6)	Megvalósult vagy megkísérelt felszállás, megközelítés vagy leszállás nem megfelelő konfigurációs beállításokkal.

(7)	A farok, légcsavartoll/szárnyvég vagy gondola fel- vagy leszállás közben történt sérülése.

(8)	A megközelítés folytatása a légi jármű üzemben tartója által meghatározott stabilizált megközelítési feltételek be nem tartásával.

(9)	Műszeres megközelítés folytatása a közzétett minimumok alatt, a megfelelő vizuális referencia pontok nélkül.

(10)	Biztonsági- vagy kényszerleszállás.

(11)	Rövid vagy hosszú leszállás.

(12)	Kemény földetérés.

1.4. A repülés bármelyik szakasza

(1)	A légi jármű irányításának elvesztése.

(2)	Szokatlan repülési helyzetek, a körülményeknek nem megfelelő, a normálisnál nagyobb bólintási szög, dőlésszög vagy sebesség.

(3)	Eltérés a kiadott magasságtól.

(4)	Bármilyen repülési határgörbe-védelem működésbe lépése, beleértve az átesési figyelmeztetést, kormányrázót, kormány-előrenyomót és az automatikus védelmeket.

(5)	Az előírt navigációs pontosságnál kétszer nagyobb vagy 10 tengeri mérföldet (a kettő közül a kisebbet) meghaladó nem szándékolt eltérés a tervezett vagy kijelölt útiránytól.

(6)	A légi jármű repülési kézikönyvében megadott határértékek túllépése.

(7)	Repülés hibás magasságmérő-beállítással.

(8)	Sugárhajtómű kiáramló gázsugár, illetve rotor vagy légcsavarszél által okozott események, amelyek veszélyeztették vagy veszélyeztethették volna a légi járművet, a fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(9)	Az automatikus rendszerek vagy bármilyen más fedélzeti rendszer által a hajózó személyzet számára nyújtott információ félreértése, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

1.5. Egyéb típusú események

(1)	Rakomány vagy egyéb külsőleg szállított berendezés nem szándékolt elengedése.

(2)	Helyzetismeret elveszítése (beleértve a környezet, az üzemmód és a rendszerek ismeretének, a térbeli tájékozódásnak és az időhorizontnak az elvesztését).

(3)	Bármilyen esemény, amely során az emberi teljesítőképesség közvetlenül hozzájárult vagy hozzájárulhatott volna baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez.

2. MŰSZAKI ESEMÉNYEK

2.1. Szerkezet és rendszerek:

(1)	A légi jármű bármely szerkezeti elemének repülés közbeni elveszítése.

(2)	Egy rendszer meghibásodása.

(3)	Egy rendszer redundanciájának elveszítése.

(4)

Bármely folyadék szivárgása, amely tűzveszélyhez vagy a légi jármű szerkezetei elemének, rendszereinek vagy berendezésének – esetleg veszélyes mértékű – szennyeződéséhez vezetett, illetve veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(5)	A tüzelőanyag-rendszer hibás működése vagy károsodása, amely kihatással van a tüzelőanyag-ellátásra és/vagy -elosztásra.

(6)	Bármely jelzőrendszer működési zavara vagy meghibásodása, ha ennek következményeként a hajózószemélyzet félrevezető jelzéseket kap.

(7)	A kormányszervek rendellenes működése, azaz aszimmetrikus vagy megakadt/beragadt kormányszervek (például: a felhajtóerőt [fékszárnyak/orrsegédszárnyak], légellenállást [féklapok], térbeli helyzetet [csűrő, magassági kormány, oldalkormány] vezérlő eszközök).

2.2. Hajtóműrendszer (beleértve a hajtóműveket, a légcsavarokat és a forgószárny rendszereket), valamint a fedélzeti segédhajtómű (APU)

(1)	Egy légcsavar, rotor vagy hajtóműegység bármely részének vagy vezérlésének leállása vagy jelentős meghibásodása.

(2)	A forgószárny/faroklégcsavar, vagy az erőátvitel és/vagy azzal egyenértékű rendszerek károsodása vagy meghibásodása.

(3)	Lángkialvás, repülés közbeni leállás bármely hajtóműnél, beleértve a fedélzeti segédhajtóművet is azokban az esetekben, amikor annak üzemelnie kell (például ETOPS [kéthajtóműves légi jármű kiterjesztett hatótávolságú üzemelése] vagy MEL [minimálisan szükséges berendezések listája] alapján).

(4)	Hajtómű működési határértékének túllépése, beleértve a túlpörgést vagy bármely gyorsan forgó alkatrész (például APU [fedélzeti segédhajtómű], sűrített levegős hajtóműindító, légkondícionáló rendszer, légturbinás motor, légcsavar vagy forgószárny) fordulatszám-szabályzásának ellehetetlenülését.

(5)

A hajtómű, valamely hajtóműegység, az APU vagy az erőátviteli rendszer bármely részének leállása vagy meghibásodása, az alábbiak közül egy vagy több következménnyel:

a)	a sugárfordító nem a vezérlésnek megfelelően működik;

b)	a teljesítmény, a tolóerő vagy a fordulatszám (rpm) vezérlésének ellehetetlenülése;

c)	alkatrészek vagy törmelék leválása.

3. A LÉGINAVIGÁCIÓS SZOLGÁLATOKKAL (ANS) ÉS A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁSSAL (ATM) VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

(1)	Nem biztonságos ATC (légiforgalmi irányítói) engedély.

(2)	ATS- (légiforgalmi szolgálat) vagy ATM-egységgel való kommunikáció hosszabb időre történő megszakadása.

(3)	Egymásnak ellentmondó utasítások különböző ATS-egységektől, amely az elkülönítés sérüléséhez vezethet.

(4)	Rádióüzenet félreértése, ami veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(5)	Szándékos eltérés a légiforgalmi irányítás utasításától, ami veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

4. VÉSZHELYZETEK ÉS MÁS KRITIKUS HELYZETEK

(1)	Bármely esemény, amely vészhelyzet („MAYDAY” vagy „PAN”) bejelentését eredményezi.

(2)	Bármilyen égés, olvadás, füst, pára, elektromos ív, túlhevülés, tűz vagy robbanás.

(3)	Szennyezett levegő a pilótafülkében vagy az utastérben, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(4)	A rendellenes vagy vészhelyzetekre vonatkozó (helyes) eljárások alkalmazásának elmulasztása a hajózó- vagy a légiutas-kísérő személyzet részéről valamely vészhelyzet megoldása során.

(5)	Bármely, a repülés vagy leszállás közbeni teljesítményt befolyásoló vészhelyzeti felszerelés vagy rendellenes helyzetekben követendő eljárás alkalmazása.

(6)	Vészhelyzeti vagy mentőrendszer, illetve -berendezés meghibásodása, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(7)	Szabályozhatatlan kabinnyomás.

(8)	Kritikusan kevés tüzelőanyag, vagy a szükséges végső tartaléknál kevesebb tüzelőanyag a rendeltetési repülőtér elérésekor.

(9)	A személyzet számára rendszeresített oxigénellátó rendszer személyzet általi használata.

(10)	A hajózó- vagy légiutas-kísérő személyzet bármelyik tagjának cselekvőképtelenné válása, aminek következtében a személyzet létszáma a minimálisan szükséges alá csökken.

(11)	A személyzet tagjainak fáradtsága, amely hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja a repülési feladatok biztonságos ellátására való képességüket.

5. KÜLSŐ KÖRNYEZET ÉS IDŐJÁRÁS

(1)	Összeütközés másik légi járművel, földdel vagy akadállyal (1), vagy ezek veszélyes megközelítése a földön vagy a levegőben.

(2)	ACAS RA (a levegőben történő összeütközést elhárító fedélzeti rendszer elkerülési javaslat).

(3)	A talajjal való ütközésre figyelmeztető rendszer – például GPWS (Ground Proximity Warning System, földközelség-jelző rendszer) vagy TAWS (Terrain Awareness and Warning System, terepveszélyt előrejelző rendszer) – figyelmeztető jelzésének aktiválódása.

(4)	Ütközés állattal, beleértve a madárral ütközést is.

(5)	Idegen tárgytól származó törmelék/idegen tárgy okozta sérülés (FOD).

(6)	A futópálya-felület előre nem jelzett rossz állapota.

(7)	Légi jármű által keltett turbulenciával való találkozás.

(8)	A légi jármű zavarása tűzfegyverrel, tűzijátékkal, papírsárkánnyal, lézeres megvilágítással, erős fénnyel, lézerrel, távirányítású légijármű-rendszerrel, modell-légijárművel vagy hasonló módon.

(9)	Villámcsapás, amely a légi jármű sérülését vagy bármely rendszerének kiesését vagy meghibásodását okozta.

(10)	Jégeső, amely a légi jármű sérülését vagy bármely rendszerének kiesését vagy meghibásodását okozta.

(11)	Erős turbulencia vagy más hatás, amely a fedélzeten tartózkodók sérülését okozza, vagy a turbulencia által a légi járműben okozott következmények vizsgálatának elvégzését igényli.

(12)	Jelentős szélnyírás vagy vihar, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(13)	Jegesedés, amely irányítási nehézségekhez, a légi jármű sérüléséhez vagy bármely rendszerének leállásához vagy hibás működéséhez vezet.

(14)	Vulkáni hamufelhőn történt átrepülés.

6. VÉDELEM

(1)	Bombával történő fenyegetés vagy gépeltérítés.

(2)	Az ittas, erőszakos vagy fegyelmezetlen utasok megfékezésében mutatkozó nehézség.

(3)	Potyautas felfedezése.

(1) Az akadály jármű is lehet.

II. MELLÉKLET

A LÉGI JÁRMŰ MŰSZAKI ÁLLAPOTÁVAL, KARBANTARTÁSÁVAL VAGY JAVÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ESEMÉNYEK

1. GYÁRTÁS

A gyártó szervezet által a vonatkozó tervezési adatoktól való eltéréssel kiadott termékek, alkatrészek vagy berendezések, amelyeknél a típusalkalmassági bizonyítvány vagy tervjóváhagyás jogosultjával együtt megállapították, hogy veszélyes állapotot eredményezhetnek.

2. TERVEZÉS

Egy termék, alkatrész vagy berendezés leállása, hibás működése, hibája vagy egyéb, hozzá kapcsolódó esemény, amely veszélyes állapotot eredményezett vagy eredményezhet.

Megjegyzés: Ez a lista a 748/2012/EU bizottsági rendelet (1) szerint kiadottnak minősülő típusalkalmassági bizonyítványban, korlátozott típusalkalmassági bizonyítványban, kiegészítő típusalkalmassági bizonyítványban, ETSO-engedélyben, jelentős javítási terv jóváhagyásban vagy bármely más, releváns jóváhagyásban szereplő terméken, alkatrészen vagy berendezésen bekövetkező eseményekre vonatkozik.

3. KARBANTARTÁS ÉS FOLYAMATOS LÉGIALKALMASSÁG FENNTARTÁSÁNAK IRÁNYÍTÁSA

(1)	A légi jármű vagy alkatrész karbantartása során talált komoly szerkezeti károsodás (például: repedések, maradandó alakváltozás, rétegenkénti leválás, ragasztás leválása, égés, túlzott kopás vagy korrózió).

(2)	Folyadék (például: hidraulikafolyadék, tüzelőanyag, olaj, gáz vagy más folyékony anyag) erős szivárgása vagy szennyeződése.

(3)

A motor vagy a hajtómű bármely részének és/vagy az erőátviteli rendszernek a leállása vagy meghibásodása, az alábbiak közül egy vagy több következménnyel:

a)	alkatrészek/törmelék elszabadulása;

b)	a hajtómű bekötés szerkezeti elemének hibája.

(4)	A légcsavar károsodása, leállása vagy hibája, amely miatt a légcsavar vagy annak bármely jelentős része repülés közben leválhat és/vagy a légcsavarvezérlés meghibásodhat.

(5)	A forgószárny reduktorházának/bekötésének olyan károsodása, kiesése vagy hibája, amely miatt a forgószárny repülés közben leválhat és/vagy a forgószárnyvezérlés meghibásodhat.

(6)	Biztonsági szempontból kritikus rendszer vagy berendezés (beleértve vészhelyzeti rendszereket vagy berendezéseket is) jelentős meghibásodása a karbantartás alatti kipróbáláskor, vagy az ilyen rendszerek karbantartás utáni aktivizálásának elmulasztása.

(7)	A légi jármű alkatrészeinek helytelen össze- vagy felszerelése, amelyet valamilyen nem kifejezetten e célra szolgáló ellenőrzés vagy vizsgálati eljárás során állapítanak meg.

(8)	Komoly hiba téves értékelése vagy a MEL-hez és a műszaki naplóhoz kapcsolódó eljárások komoly megsértése.

(9)	Az elektromos vezetékrendszer (EWIS) komoly sérülése.

(10)	Bármely korlátozott élettartamú kritikus fontosságú alkatrész károsodása, amely miatt azt teljes élettartamának kitöltése előtt cserélni kell.

(11)	Ismeretlen vagy gyanús eredetű termékek, alkatrészek vagy anyagok, illetve üzemképtelen kritikus fontosságú komponens használata.

(12)	Félrevezető, téves vagy nem kielégítő felhasználandó karbantartási adat vagy eljárás – a nyelvi problémát is beleértve –, amely jelentős karbantartási hibákhoz vezethet.

(13)	A légi jármű karbantartási korlátozásainak vagy tervezett karbantartásának helytelen ellenőrzése vagy alkalmazása.

(14)	Légi jármű karbantartás utáni üzembe helyezése bármilyen, a repülésbiztonságot veszélyeztető meg nem felelés esetén.

(15)	A karbantartás során a légi járműben helytelen karbantartás, nem megfelelő vagy üzemképtelen földi kiszolgáló eszköz használata által okozott, további karbantartási tevékenységet igénylő komoly kár.

(16)	Égés, olvadás, füst, elektromos ív, túlhevülés vagy tűz azonosított előfordulása.

(17)	Bármilyen olyan esemény, amely során az emberi teljesítőképesség – beleértve a fáradtságot is – közvetlenül hozzájárult vagy hozzájárulhatott volna baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez.

(18)

Egy fedélzeti adatrögzítő rendszert (mint például fedélzeti adatrögzítő rendszer, adatkapcsolat-rögzítő rendszer vagy pilótafülke-hangrögzítő rendszer) érintő jelentős meghibásodás, megbízhatósági probléma vagy a felvétel minőségével kapcsolatos visszatérő probléma, vagy a fedélzeti adatrögzítő rendszer használhatóságának biztosításához szükséges információ hiánya.

(1) A Bizottság 2012. augusztus 3-i 748/2012/EU rendelete járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 224., 2012.8.21., 1. o.).

III. MELLÉKLET

A LÉGINAVIGÁCIÓS SZOLGÁLATOKKAL ÉS BERENDEZÉSEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ESEMÉNYEK

1. LÉGI JÁRMŰHÖZ KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNYEK

(1)	Összeütközés vagy veszélyes megközelítés másik légi járművel, földdel vagy akadállyal (1), a földön vagy a levegőben, beleértve a légi jármű kormányzott földnek ütközéséhez közeli helyzetet (near CFIT) is.

(2)	Az elkülönítési minimumok megsértése (2).

(3)	Nem megfelelő elkülönítés (3).

(4)	ACAS RA (a levegőben történő összeütközést elhárító fedélzeti rendszer elkerülési javaslatok).

(5)	Ütközés állattal, beleértve a madárral való ütközést is.

(6)	Megvalósult vagy potenciális gurulóút vagy futópálya-elhagyás.

(7)	Megvalósult vagy potenciális gurulóút- vagy futópályasértés.

(8)	Végső megközelítési és felszállási terület (FATO) megsértése.

(9)	A légi jármű eltérése az ATC engedélytől.

(10)

A légi jármű eltérése az alkalmazandó légiforgalmi szolgáltatás (ATM) szabályaitól:

a)	a légi jármű eltérése a vonatkozó közzétett ATM eljárásoktól;

b)	légtérsértés, beleértve a légtérbe való engedély nélküli berepülést is;

c)	eltérés a légi járművön elhelyezett és üzemeltetett ATM-berendezéssel kapcsolatos szabályzatok előírásaitól.

(11)	Hívójel összekeverésével összefüggő események.

2. FUNKCIÓK VAGY SZOLGÁLATOK MINŐSÉGÉNEK ROMLÁSA VAGY TELJES KIESÉSE

(1)

ATM szolgáltatások nyújtásának vagy ATM feladatok ellátásának ellehetetlenülése:

a)	légiforgalmi szolgáltatások nyújtásának vagy a légiforgalmi szolgálati feladatok ellátásának ellehetetlenülése;

b)	légtérgazdálkodási szolgáltatások nyújtásának vagy légtérgazdálkodási feladatok ellátásának ellehetetlenülése;

c)	légiforgalmi áramlás-szervezési szolgáltatások nyújtásának vagy légiforgalmi áramlás-szervezési feladatok ellátásának ellehetetlenülése.

(2)	Hiányzó vagy jelentősen hibás, sérült, nem megfelelő vagy félrevezető információ bármely kisegítő szolgálat részéről (4), beleértve a futópálya-felület rossz állapotára vonatkozó információt is.

(3)	A kommunikációs szolgáltatás kimaradása.

(4)	A légtérellenőrző szolgáltatás kimaradása.

(5)	Az adatfeldolgozási és -elosztási funkció vagy szolgáltatás kimaradása.

(6)	A navigációs szolgáltatás kimaradása.

(7)	Az ATM-rendszer biztonságának sérülése, amelynek közvetlen negatív hatása volt vagy lehetett volna a biztonságos szolgáltatásra.

(8)	ATS szektor vagy munkaállomás jelentős túlterhelése, amely a szolgáltatás szintjének romlásához vezethet.

(9)	Fontos üzenet hibás vétele vagy félreértése, beleértve a használt nyelv ismeretének hiányát is, ha annak közvetlen negatív hatása volt vagy lehetett volna a biztonságos szolgáltatás nyújtására.

(10)	Egy légi járművel vagy másik ATS-egységgel való kommunikáció hosszabb időre történő megszakadása.

3. EGYÉB ESEMÉNYEK

(1)	Vészhelyzet bejelentése („MAYDAY” vagy „PAN”).

(2)	A léginavigációs szolgálatok jelentős külső zavarása (például az FM sávban sugárzó rádióadók zavarhatják az ILS-t [műszeres leszállító rendszert], VOR-t [VHF Omni Directional Radio Range – körsugárzó rádió irányadó] vagy a kommunikációt).

(3)	Egy légi jármű, ATS-egység vagy a rádióforgalom jelentős zavarása, beleértve a tűzfegyverrel, tűzijátékkal, papírsárkánnyal, lézeres megvilágítással, erős fénnyel, lézerrel, távirányítású légijármű-rendszerrel, modell-légijárművel vagy hasonló módon történő zavarást is.

(4)	Tüzelőanyag kiengedése.

(5)	Bombával történő fenyegetés vagy gépeltérítés.

(6)	Fáradtság, amely hátrányosan befolyásolja vagy befolyásolhatja a léginavigációs vagy légiforgalmi feladatok biztonságos ellátására való képességet.

(7)	Bármilyen esemény, amely során az emberi teljesítőképesség közvetlenül hozzájárult vagy hozzájárulhatott volna baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez.

(1) Az akadály jármű is lehet.

(2) Ez olyan helyzetre vonatkozik, ahol az előírt minimális elkülönítési távolságokat nem tartották be légi járművek között, vagy légi jármű és olyan légtér között, amelyre minimális elkülönítési távolság van előírva.

(3) Minimális elkülönítési távolságra vonatkozó előírás hiányában olyan helyzet, amikor a pilóták megítélése szerint a légi járművek túl közel haladtak el egymáshoz, így szerintük nem valósult meg a biztonságos elkülönítés.

(4) Például: légiforgalmi szolgálat (ATS), automatikus közelkörzeti tájékoztató szolgálat (ATIS), meteorológiai szolgálatok, navigációs adatbázisok, térképek, diagramok, légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS), kézikönyvek.

IV. MELLÉKLET

REPÜLŐTEREKKEL ÉS FÖLDI SZOLGÁLATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ESEMÉNYEK

1. A REPÜLŐTÉR BIZTONSÁG-IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

Megjegyzés: E szakasz az egyes események bejelentésének megkönnyítése céljából úgy van megszerkesztve, hogy az események olyan tevékenységfajtákhoz kapcsolódnak amelyek során előfordulásuk általában megfigyelhető. Ezt az összeállítást azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy az eseményeket ne kellene jelenteni, ha azok a listán hozzájuk kapcsolt tevékenységfajtán kívül történnek.

1.1. Légi járművel vagy akadállyal kapcsolatos események

(1)	Összeütközés másik légi járművel, földdel vagy akadállyal (1), vagy azok veszélyes megközelítése a földön vagy a levegőben.

(2)	Ütközés állattal, beleértve a madárral ütközést is.

(3)	Gurulóút vagy futópálya elhagyása.

(4)	Megvalósult vagy potenciális gurulóút- vagy futópályasértés.

(5)	Végső megközelítési és felszállási terület (FATO) megsértése vagy elhagyása.

(6)	Légi- vagy földi jármű nem követi az engedélyt, utasítást vagy korlátozást a repülőtér mozgási területén való üzemelés közben (például: téves futópálya/gurulóút vagy egy repülőtér korlátozott része).

(7)	Idegen tárgy a repülőtér mozgási területén, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(8)	Olyan akadályok a repülőtéren vagy annak közelében, amelyeket nem tettek közzé az AIP-ben (légiforgalmi tájékoztató kiadvány) vagy NOTAM-ban (Notice to Airmen) és/vagy nincsenek kellőképpen megjelölve vagy kivilágítva.

(9)	Hátratolás (push-back), saját erőből tolatás (power-back) vagy gurulás jármű, berendezés vagy személy általi zavarása.

(10)	Utas vagy illetéktelen személy felügyelet nélkül maradása a forgalmi előtéren.

(11)	Sugárhajtómű kiáramló gázsugarának, illetve rotor vagy légcsavar szelének hatása.

(12)	Vészhelyzet bejelentése („MAYDAY” vagy „PAN”).

1.2. Funkciók vagy szolgálatok minőségének romlása vagy teljes kiesése

(1)

A következők közötti kommunikáció kimaradása vagy zavara:

a)	repülőtéri, járműben tartózkodó vagy egyéb földi személyzet és ATS-egység vagy előtér-irányítói szolgáltatási egység;

b)	előtér-irányítói szolgáltatási egység és légi jármű, jármű vagy ATS-egység.

(2)	Repülőtéri berendezés vagy rendszer jelentős kiesése, hibás működése vagy hibája, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet vagy az annak fedélzetén tartózkodókat.

(3)	Jelentős hiányosságok a repülőtér kivilágításában, jelöléseiben vagy jeleiben.

(4)	A repülőtér veszélyhelyzeti riasztó rendszerének meghibásodása.

(5)	A mentőszolgálatok és tűzoltóság szolgáltatásai a vonatkozó követelményeket nem elégítik ki.

1.3. Egyéb események

(1)	A repülőtér berendezéseiben, környezetében vagy felszerelésében bekövetkező tűz, füst vagy robbanás, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	A repülőtér védelmével kapcsolatos események (például: jogosulatlan belépés, szabotázs, bombával történő fenyegetés).

(3)	A repülőtér üzemi feltételeiben beállt jelentős változás jelentésének elmulasztása, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(4)	Elmaradt, nem megfelelő vagy elégtelen jégtelenítő/jegesedésgátló kezelés.

(5)	Jelentős mennyiségű tüzelőanyag kiömlése tankolás közben.

(6)	Szennyezett vagy nem megfelelő típusú tüzelőanyag vagy más folyadék (beleértve az oxigént, nitrogént, olajat és az ivóvizet is) betöltése.

(7)	Rossz állapotú futópálya-felület kezelésének elmulasztása.

(8)	Bármilyen esemény, amely során az emberi teljesítőképesség közvetlenül hozzájárult vagy hozzájárulhatott volna baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez.

2. LÉGI JÁRMŰ FÖLDI KISZOLGÁLÁSA

2.1. Légi járművel vagy repülőtérrel kapcsolatos események

(1)	Összeütközés másik légi járművel, földdel vagy akadállyal, vagy azok veszélyes megközelítése a földön vagy a levegőben.

(2)	Futópálya- vagy gurulóútsértés.

(3)	Futópálya vagy gurulóút elhagyása.

(4)	A légi jármű szerkezetének, rendszereinek és berendezéseinek a poggyász, postai küldemény vagy teheráru szállításából adódó lényeges elszennyeződése.

(5)	Hátratolás (push-back), saját erőből tolatás (power-back) vagy gurulás jármű, berendezés vagy személy általi zavarása.

(6)	Idegen tárgy a repülőtér mozgási területén, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(7)	Utas vagy illetéktelen személy felügyelet nélkül maradása a forgalmi előtéren.

(8)	A repülőtér berendezéseiben, környezetében vagy felszerelésében bekövetkező tűz, füst vagy robbanás, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(9)	A repülőtér védelmével kapcsolatos események (például: jogosulatlan belépés, szabotázs, bombával történő fenyegetés).

2.2. Funkciók vagy szolgálatok minőségi romlása vagy teljes kiesése

(1)	Egy légi járművel, járművel, ATS-egységgel vagy előtér-irányítói szolgáltató egységgel való kommunikáció megszakadása vagy zavara.

(2)	Repülőtéri felszerelés vagy rendszer jelentős kiesése, hibás működése vagy hibája, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet vagy az annak fedélzetén tartózkodókat.

(3)	Jelentős hiányosságok a repülőtér kivilágításában, jelöléseiben vagy jeleiben.

2.3. Földi kiszolgálással kapcsolatos események

(1)	Utasok, poggyász, postai küldemény vagy teheráru nem megfelelő kezelése vagy berakodása, amely várhatóan lényeges hatással lesz a légi jármű tömegére és/vagy súlypontjának helyzetére (beleértve a terhelési adatlappal kapcsolatos számítások jelentős hibáját is).

(2)	Beszállást segítő eszköz eltávolítása, ami veszélyeztette a fedélzeten tartózkodókat.

(3)	A poggyász, postai küldeményt vagy teheráru nem megfelelő elhelyezése vagy rögzítése, amely bármilyen módon veszélyeztetheti a légi járművet, annak berendezéseit vagy a fedélzeten tartózkodókat, illetve akadályozhatja a vészhelyzeti kiürítést.

(4)	Veszélyes áru szállítása vagy annak kísérlete, illetve kezelése, ami a működés biztonságát veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna, illetve veszélyes állapotot eredményezett (például az ICAO műszaki utasításában (2) meghatározott, veszélyes áruval kapcsolatos váratlan esemény vagy baleset).

(5)	Poggyász- vagy utasnyilvántartási problémák.

(6)	A légi jármű számára előírt földi kiszolgálási és szervizelési eljárásoknak való meg nem felelés, különösen jégmentesítési, tüzelőanyag-feltöltési vagy rakodási eljárások esetében, beleértve valamely eszköz helytelen csatlakoztatását vagy eltávolítását is.

(7)	Jelentős mennyiségű tüzelőanyag kiömlése tankolás közben.

(8)	Nem megfelelő mennyiségű tüzelőanyag feltöltése, amely várhatóan lényeges hatással lesz a légi jármű repülési tartamára, a teljesítményre, a súlypont helyzetére vagy a légi jármű szerkezeti szilárdságára.

(9)	Szennyezett vagy nem megfelelő típusú tüzelőanyag vagy más folyadék (beleértve az oxigént, nitrogént, olajat és az ivóvizet is) betöltése.

(10)	A földi kiszolgálásra használt földi berendezések bármilyen leállása, hibás működése vagy hibája, amely a légi jármű sérülését okozta vagy okozhatta volna (például vonórúd vagy GPU [földi energiaellátó egység]).

(11)	Elmaradt, nem megfelelő vagy elégtelen jégtelenítő/jegesedésgátló kezelés.

(12)	A légi jármű sérülése földi kiszolgáló berendezés vagy járművek által, beleértve az előzetesen nem jelentett sérülést is.

(13)	Bármilyen esemény, amely során az emberi teljesítőképesség közvetlenül hozzájárult vagy hozzájárulhatott volna baleset vagy súlyos repülőesemény bekövetkezéséhez.

(1) Az akadály jármű is lehet.

(2) Műszaki utasítás veszélyes áruk biztonságos légi szállításához (ICAO Doc 9284).

V. MELLÉKLET

A HAJTÓMŰVEL RENDELKEZŐ KOMPLEX LÉGI JÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ LÉGI JÁRMŰVEKKEL, KÖZTÜK A VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPEKKEL ÉS A LEVEGŐNÉL KÖNNYEBB JÁRMŰVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ ESEMÉNYEK

E melléklet alkalmazásában:

a) „hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi jármű”: a 216/2008/EK rendelet 3. cikkének j) pontjában meghatározottól különböző légi jármű;

b) „vitorlázó repülőgép”: a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) 2. cikkének (117) bekezdése szerinti légi jármű;

c) „levegőnél könnyebb jármű”: a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) melléklete „A listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című szakaszának ML10 pontjában meghatározott légi jármű.

1. HAJTÓMŰVEL RENDELKEZŐ KOMPLEX LÉGI JÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ LÉGI JÁRMŰVEK, KIVÉVE VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPEK ÉS LEVEGŐNÉL KÖNNYEBB JÁRMŰVEK

1.1. Légi üzemeltetés

(1)	A légi jármű irányításának nem szándékos elveszítése.

(2)	A tervezett leszállási területen kívüli leszállás.

(3)	A légi jármű nem éri el vagy nem képes elérni a felszállás, emelkedés vagy leszállás közben rendes körülmények között szükséges teljesítményt.

(4)	Futópályasértés.

(5)	Futópálya elhagyása.

(6)	Légiközlekedésre alkalmatlan vagy nem megfelelően felkészített légi járművel végzett repülés, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(7)

IMC (műszer szerinti repülési) feltételek közé történő berepülés IFR (műszer szerinti repülési szabályok) repülésre nem jóváhagyott légi jármű vagy IFR képesítéssel nem rendelkező pilóta által, ami veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(8)	Rakomány nem szándékos leoldása (3).

1.2. Műszaki események

(1)	Rendellenes erősségű vibráció (például: a csűrőlapok, magassági kormánylapok remegése [„flatter”] vagy a légcsavar vibrációja).

(2)	Nem megfelelően működő vagy nem bekötött vezérlőszerv.

(3)	A légi jármű törzsének szerkezetének sérülése vagy jelentős rongálódása.

(4)	A légi jármű bármely szerkezeti elemének vagy berendezésének repülés közbeni elveszítése.

(5)	Egy motor, rotor, légcsavar, tüzelőanyag-rendszer vagy más alapvető rendszer leállása.

(6)	Bármely folyadék szivárgása, amely tűzveszélyhez vagy a légi jármű szerkezeteinek, rendszereinek vagy berendezésének – esetleg veszélyes mértékű – szennyeződéséhez vagy a fedélzeten tartózkodók veszélyeztetéséhez vezetett;

1.3. A léginavigációs szolgálatokkal és a légiforgalmi szolgáltatással való együttműködés

(1)

A léginavigációs szolgálatokkal való olyan interakció (például: nem megfelelő szolgáltatás nyújtása, egymásnak ellentmondó közlemények vagy légiforgalmi irányítói engedélytől való eltérés), amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	Légtérsértés.

1.4. Vészhelyzetek és más kritikus helyzetek

(1)	Bármilyen, segélyhívást eredményező esemény.

(2)	Tűz, robbanás, füst, mérgező gázok vagy gőzök a légi járműben.

(3)	A pilóta cselekvőképtelenné válása, amelynek során képtelenné válik bármilyen feladat ellátására.

1.5. Külső környezet és időjárás

(1)	Összeütközés másik légi járművel, földdel vagy akadállyal (4) a földön vagy a levegőben.

(2)	Másik légi jármű, föld vagy akadály veszélyes megközelítése a földön vagy a levegőben, amikor az összeütközés elkerüléséhez vészhelyzeti elkerülő manővert kellett végrehajtani.

(3)	Ütközés vadon élő állattal – madarat is ideértve –, ami a légi jármű sérülését vagy bármely alapvető rendszer elvesztését vagy hibás működését okozta.

(4)	A légi jármű zavarása tűzfegyverrel, tűzijátékkal, papírsárkánnyal, lézeres megvilágítással, erős fénnyel, lézerrel, távirányítású légijármű-rendszerrel, modell-légijárművel vagy hasonló módon.

(5)	Villámcsapás, amely a légi jármű sérülését vagy bármely rendszerének elvesztését okozta.

(6)	Erős turbulencia, amely a fedélzeten tartózkodók sérülését okozta, vagy a légi jármű repülés utáni, turbulencia okozta károk tekintetében történő átvizsgálását indokolja.

(7)	Jegesedés – porlasztójegesedést is beleértve –, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

2. VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPEK

2.1. Légi üzemeltetés

(1)	A légi jármű irányításának nem szándékos elveszítése.

(2)	Olyan esemény, melynek során a vitorlázógép pilótája nem tudta kioldani a csörlőkötelet vagy vontatókötelet, és vészhelyzeti eljárással kellett ezt megtennie.

(3)	A csörlőkötél vagy vontatókötél kioldása oly módon, hogy az veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a vitorlázógépet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(4)	Felszállás közbeni motorleállás segédmotoros vitorlázógép esetében.

(5)	Légiközlekedésre alkalmatlan vagy hiányosan felkészített vitorlázógéppel történő repülés, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a vitorlázógépet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

2.2. Műszaki események

(1)	Rendellenes erősségű vibráció (például: a csűrőlapok, magassági kormánylapok remegése [„flatter”] vagy a légcsavar vibrációja).

(2)	Nem megfelelően működő vagy nem bekötött kormányszerv.

(3)	A vitorlázógép szerkezetének sérülése vagy jelentős rongálódása.

(4)	A vitorlázógép bármely szerkezeti elemének vagy berendezésének repülés közbeni elveszítése.

2.3. A léginavigációs szolgálatokkal és a légiforgalmi szolgáltatással való együttműködés

(1)

A léginavigációs szolgálatokkal való olyan interakció (például: nem megfelelő szolgáltatás nyújtása, egymásnak ellentmondó közlemények vagy légiforgalmi irányítói engedélytől való eltérés), amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a vitorlázógépet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	Légtérsértések.

2.4. Vészhelyzetek és más kritikus helyzetek

(1)	Bármilyen, segélyhívást eredményező esemény.

(2)	Olyan helyzet, amelyben nem marad rendelkezésre álló biztonságos leszállási terület.

(3)	Tűz, robbanás, füst, illetve mérgező gázok vagy gőzök a vitorlázógépben.

(4)	A pilóta cselekvőképtelenné válása, amelynek során képtelenné válik bármilyen repülési feladat ellátására.

2.5. Külső környezet és időjárás

(1)	Összeütközés a földön vagy a levegőben másik légi járművel, földdel vagy akadállyal.

(2)	Egy légi jármű, föld vagy akadály veszélyes megközelítése a földön vagy a levegőben, amikor az összeütközés elkerüléséhez vészhelyzeti elkerülő manővert kellett végrehajtani.

(3)	A vitorlázógép zavarása tűzfegyverrel, tűzijátékkal, papírsárkánnyal, lézeres megvilágítással, erős fénnyel, lézerrel, távirányítású légijármű-rendszerrel, modell-légijárművel vagy hasonló módon.

(4)	Villámcsapás, amely a vitorlázógép sérülését okozta.

3. LEVEGŐNÉL KÖNNYEBB JÁRMŰVEK (BALLONOK ÉS LÉGHAJÓK)

3.1. Légi üzemeltetés

(1)	Légiközlekedésre alkalmatlan vagy hiányosan felkészített levegőnél könnyebb járművel történő repülés, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a levegőnél könnyebb járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	Az őrláng nem szándékolt végleges kialvása.

3.2. Műszaki események

(1)

A következő részek vagy irányítószervek bármelyikének meghibásodása: tüzelőanyag-tartály bemerülő csöve, tépőzár kötél megvezető görgője, szabályzókötél, rögzítőkötél, az égőszabályzó szelepének szivárgása, az tüzelőanyag-palack szelepének szivárgása, a karabiner, az tüzelőanyag-vezeték, a töltőgáz-szelep, a kupola vagy gáztartály, a befúvó, a leengedő szelep (szabadon repülő gázballon esetében), a csörlő (lehorgonyzott gázballon esetében).

(2)	A töltőgáz jelentős szivárgása vagy szökése (például: porozitás vagy nem jól záró gázszelepek miatt).

3.3. A léginavigációs szolgálatokkal és a légiforgalmi szolgáltatással való együttműködés

(1)

A léginavigációs szolgálatokkal való olyan interakció (például: helytelen szolgáltatás nyújtása, egymásnak ellentmondó közlemények vagy légiforgalmi irányítói engedélytől való eltérés), amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a levegőnél könnyebb járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	Légtérsértés.

3.4. Vészhelyzetek és más kritikus helyzetek

(1)	Bármilyen, segélyhívást eredményező esemény.

(2)	Tűz, robbanás, füst, illetve mérgező gőzök a levegőnél könnyebb járműben (az égő rendes működésén túl).

(3)	A levegőnél könnyebb járműben tartózkodó személy kiesése a kosárból vagy gondolából.

(4)	A pilóta cselekvőképtelenné válása, amelynek során képtelenné válik bármilyen feladat ellátására.

(5)	Földi személyzet halálhoz vagy személyi sérüléshez vezető szándékolatlan felemelése vagy vonszolása.

3.5. Külső környezet és időjárás

(1)	Összeütközés másik légi járművel, földdel vagy akadállyal, vagy ezek veszélyes megközelítése a földön vagy a levegőben, ami veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a levegőnél könnyebb járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(2)	A levegőnél könnyebb jármű tűzfegyverrel, tűzijátékkal, papírsárkánnyal, lézeres megvilágítással, erős fénnyel, lézerrel, távirányítású légijármű-rendszerrel, modell-légijárművel vagy hasonló módon történő zavarása.

(3)	Kedvezőtlen időjárási viszonyok váratlan előállása, amely veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a levegőnél könnyebb járművet, az annak fedélzetén tartózkodókat vagy bármely más személyt.

(1) A Bizottság 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU végrehajtási rendelete a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 281., 2012.10.13., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/43/EK irányelve a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

(3) Ez a tétel kizárólag a 216/2008/EK rendelet 3. cikkének i) pontja értelmében vett kereskedelmi célú üzemben tartásra vonatkozik.

(4) Az akadály jármű is lehet.

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1019 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 29.)

az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1106/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról, az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 861/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2015/49 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet),

tekintettel az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. november 5-i 1106/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

A. HATÁLYOS INTÉZKEDÉSEK

(1)

A Tanács az 1106/2013/EU végrehajtási rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetett ki azon rozsdamentes acélhuzalok Unióba való behozatalára, amelyek:

—	2,5 vagy annál nagyobb tömegszázalékban nikkelt tartalmaznak, a 28 tömegszázalék vagy annál több, de 31 tömegszázalékot nem meghaladó mennyiségű nikkelt és 20 tömegszázaléknál több, de maximum 22 tömegszázalék krómot tartalmazó huzal kivételével,

—	kevesebb mint 2,5 tömegszázalékban nikkelt tartalmaznak, a 13 tömegszázalék vagy annál több, de 25 tömegszázalékot nem meghaladó mennyiségű krómot, és 3,5 tömegszázalék vagy annál több, de maximum 6 tömegszázalék alumíniumot tartalmazó huzal kivételével,

és amelyek jelenleg a 7223 00 19 és 7223 00 99 KN-kódok alá tartoznak, és Indiából származnak (a továbbiakban: érintett termék).

(2)	A végleges dömpingellenes vám kivetéséhez vezető vizsgálat során számos indiai exportáló gyártó együttműködött. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közülük választotta ki az indiai exportáló gyártók vizsgálat alá vont mintáját.

(3)	A Tanács a mintába felvett vállalatok esetében 0 %-tól 12,5 %-ig terjedő egyedi vámtételeket, míg az együttműködő, de a mintában nem szereplő vállalatok esetében 5 %-os súlyozott átlagos vámot vetett ki az érintett termék behozatalára.

(4)	A Tanács a nem jelentkező, illetve a vizsgálatban együtt nem működő többi vállalat esetében országosan 12,5 %-os vámtételt vetett ki.

(5)

Az 1106/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikke kimondja, hogy ha bármely új indiai exportáló gyártó elégséges bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arról, hogy:

a)	nem exportálta az érintett terméket az Unióba az intézkedések alapjául szolgáló időszakban, azaz 2011. április 1. és 2012. március 31. között (a továbbiakban: vizsgálati időszak);

b)	nem áll kapcsolatban az említett rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések hatálya alatt álló egyetlen exportőrrel vagy gyártóval sem; továbbá

c)	vagy ténylegesen a vizsgálati időszak után exportálta az érintett terméket az Unióba vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségű érintett terméknek a vizsgálati időszak után az Unióba történő exportálására;

akkor az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdése módosítható oly módon, hogy az új exportáló gyártó esetében a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra alkalmazott vámtételt, azaz az 5 %-os súlyozott átlagos vámot alkalmazzák.

B. ÚJ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓ ÁLTAL BENYÚJTOTT KÉRELEM

(6)	Az indiai Superon Schweisstechnik India Ltd. (a továbbiakban: első kérelmező) és Anand ARC Ltd. (a továbbiakban: második kérelmező) vállalat kérte a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó vámtétel alkalmazását (a továbbiakban: új exportáló gyártóknak járó elbánás).

(7)	A Bizottság vizsgálatot folytatott annak megállapítására, hogy a kérelmezők megfelelnek-e az új exportáló gyártóknak járó elbánáshoz szükséges, az 1106/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikkében megállapított feltételeknek.

(8)	A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőknek és bizonyítékot kért arra nézve, hogy megfelelnek az 1106/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikkében megállapított összes fenti feltételnek.

(9)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt annak megállapításához, hogy a kérelmezők megfelelnek-e az új exportáló gyártóknak járó elbánáshoz szükséges mindhárom feltételnek. Ellenőrző látogatásokat végzett az alábbi vállalatok telephelyén:

—	Superon Schweisstechnik India Ltd., Gurgaon;

—	Anand ARC Ltd., Mumbai.

(10)

Az első kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott ahhoz, hogy bizonyítsa: megfelel az 1106/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikkében említett mindhárom feltételnek. Az első kérelmező valóban bizonyítani tudta, hogy:

i.	az érintett terméket nem exportálta az Unióba a 2011. április 1. és 2012. március 31. közötti időszakban;

ii.	nem áll kapcsolatban az 1106/2013/EU végrehajtási rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések hatálya alatt álló egyetlen indiai exportőrrel vagy gyártóval sem; továbbá

iii.	ténylegesen 2012 októberétől kezdődően exportált 30 tonnát kitevő jelentős mennyiséget az Európai Unióba az érintett termékből;

ezért az 1106/2013/EU végrehajtási rendelet 2. cikkének megfelelően alkalmazható rá a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében alkalmazandó (azaz 5 %-os) vámtétel, és fel kell venni a mintában nem szereplő indiai együttműködő exportáló gyártók jegyzékébe.

(11)	A második kérelmező ugyanakkor nem felelt meg az első feltételnek, mert a vizsgálati időszakban exportálta az érintett terméket az Unióba. Az új exportáló gyártóknak járó elbánás iránti kérelme ezért elutasításra került.

(12)

A Bizottság a fenti megállapításokról tájékoztatta a kérelmezőket és az uniós gazdasági ágazatot, és lehetőséget biztosított számukra észrevételeik megtételére. Az egyik exportáló gyártó a határozat visszamenőleges alkalmazását kérelmezte. Ez a lehetőség azonban nem képezi a jelenlegi eljárás részét, és erről az exportáló gyártó megfelelő tájékoztatást kapott. Más észrevétel nem érkezett.

(13)	Az első kérelmezőhöz egy új TARIC-kiegészítő kódot (B997) szükséges rendelni. Pusztán a TARIC technikai integrációja miatt e rendelettel módosítani kell a 861/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (3), méghozzá ugyanennek a TARIC-kiegészítő kódnak (B997) az első kérelmezőhöz történő rendelésével.

(14)

Az (EU) 2015/49 bizottsági végrehajtási rendelet (4) elfogadására anélkül került sor, hogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményt nyilvánított volna. A jogbiztonság és a jogos elvárások védelme érdekében ezért az (EU) 2015/49 végrehajtási rendeletet hatályon kívül kell helyezni és tartalmát az (EU) 2015/49 végrehajtási rendelet hatálybalépésével kezdődő hatállyal ismét el kell fogadni.

(15)	Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1106/2013/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

a)	az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt táblázatban szereplő „B781” TARIC-kiegészítő kód helyébe a „lásd a mellékletet” szöveg lép;

b)	a melléklet helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

A 861/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt táblázatban szereplő „B999” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „B999 (a Superon Schweisstechnik India Ltd., Gurgaon, Haryana, India, esetében a TARIC-kiegészítő kód: B997)”.

3. cikk

Az (EU) 2015/49 bizottsági végrehajtási rendelet 2015. január 16-i hatállyal hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet 2015. január 16-tól bír joghatással.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL L 298., 2013.11.8., 1. o.

(3) A Tanács 2013. szeptember 2-i 861/2013/EU végrehajtási rendelete az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 240., 2013.9.7., 1. o.).

(4) A Bizottság 2015. január 14-i (EU) 2015/49 végrehajtási rendelete az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1106/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról és az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 861/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 9., 2015.1.15., 17. o.).

MELLÉKLET

A mintában nem szereplő indiai együttműködő exportáló gyártók:

Vállalat neve	Település	TARIC-kiegészítő kód
Bekaert Mukand Wire Industries	Lonand, Tal. Khandala, Satara District, Maharashtra	B781
Bhansali Bright Bars Pvt. Ltd.	Mumbai, Maharashtra	B781
Bhansali Stainless Wire	Mumbai, Maharashtra	B781
Chandan Steel	Mumbai, Maharashtra	B781
Drawmet Wires	Bhiwadi, Rajasthan	B781
Jyoti Steel Industries Ltd.	Mumbai, Maharashtra	B781
Mukand Ltd.	Thane	B781
Panchmahal Steel Ltd.	Dist. Panchmahals, Gujarat	B781
Superon Schweisstechnik India Ltd	Gurgaon, Haryana	B997

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/22

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1020 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 29.)

a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény tojótyúkoknak és kisebb tojó-baromfifajoknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedélyek megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélykérelmet nyújtottak be egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény új felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó, Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény tojótyúkoknak és kisebb tojó-baromfifajoknak szánt takarmány-adalékanyagként történő új felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába tartozó, Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítményt brojlercsirkék esetében a 107/2010/EU bizottsági rendelet (2), tojójérce, hízókacsa, fürj, fácán, fogoly, gyöngytyúk, galamb, hízóliba és strucc esetében a 885/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3), elválasztott malacok és a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések esetében a 306/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4), hízópulykák és tenyészpulykák esetében pedig a 787/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) takarmány-adaélanyagaként tíz évre engedélyezte.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2014. december 11-i véleményében (6) megállapította, hogy a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati és emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság azt is megállapította, hogy egyes adatok szerint az adalékanyag kedvezően hat a tojótyúkok tojástermelésére. E megállapítás a kisebb tojó-baromfifajokra is kiterjeszthető. A Hatóság szerint nem szükséges elrendelni forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(6)

A Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerinti engedélyezni kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) A Bizottság 2010. február 8-i 107/2010/EU rendelete a Bacillus subtilis ATCC PTA-6737 brojlercsirkék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 36., 2010.2.9., 1. o.).

(3) A Bizottság 2011. szeptember 5-i 885/2011/EU végrehajtási rendelete a Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) tojójérce, hízókacsa, fürj, fácán, fogoly, gyöngytyúk, galamb, hízóliba és strucc takarmányadalékaként való engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 229., 2011.9.6., 3. o.).

(4) A Bizottság 2013. április 2-i 306/2013/EU végrehajtási rendelete a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény felhasználásának az elválasztott malacok és a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések tekintetében történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja a Kemin Europa N.V.) (HL L 91., 2013.4.3., 5. o.).

(5) A Bizottság 2013. augusztus 16-i 787/2013/EU végrehajtási rendelete egy Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény hízópulykáknak és tenyészpulykáknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) (HL L 220., 2013.8.17., 15. o.).

(6) EFSA Journal 2015; 13(1):3970.

MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma	Az engedély jogosultjának neve	Adalékanyag	Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer	Állatfaj vagy -kategória	Maximális életkor	Minimális tartalom	Maximális tartalom	További rendelkezések	Az engedély lejárta
						CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban
Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.
4b1823	Kemin Europa N.V.	Bacillus subtilis ATCC PTA-6737	Az adalékanyag összetétele: Legalább 1 × 1010 CFU/g adalékanyagot tartalmazó Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) készítmény Szilárd formában A hatóanyag jellemzése: A Bacillus subtilis (ATCC PTA-6737) csíraképes spórái Analitikai módszer (1) Számlálás: a takarmányminták hőkezelését követően triprontartalmú szójaagart alkalmazó lemezes számlálásos módszer. Azonosítás: pulzáló erőterű gél-elektroforézist (PFGE) alkalmazó módszer.	Tojótyúkok Kisebb tojóbaromfifajok	—	1 × 108	—	Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási körülményeket és a pelletálási stabilitást.	2025.7.20.

(1) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/25

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1021 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 29.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 29-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	32,3
	MA	145,9
	MK	33,7
	ZZ	70,6
0707 00 05	MK	20,6
	TR	106,1
	ZZ	63,4
0709 93 10	TR	122,9
0709 93 10	ZZ	122,9
0805 50 10	AR	124,3
	BO	143,4
	TR	102,0
	ZA	160,8
	ZZ	132,6
0808 10 80	AR	169,6
	BR	101,4
	CL	129,4
	NZ	141,7
	US	148,6
	ZA	120,0
	ZZ	135,1
0809 10 00	TR	263,1
0809 10 00	ZZ	263,1
0809 29 00	TR	340,5
	US	581,4
	ZZ	461,0

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/27

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1022 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 29.)

a fagyasztott marhahúsra vonatkozóan a 431/2008/EK rendelettel megnyitott vámkontingens keretében 2015. július 1. és 2016. június 30. között benyújtott behozatali jog iránti kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 188. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 431/2008/EK bizottsági rendelet (2) éves vámkontingenst nyitott a marhahúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakra benyújtott behozatali jog iránti kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni, milyen mértékben bocsáthatók ki a behozatali jogok; ezt az 1301/2006/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított, a kérelmezett mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható meghatározásával indokolt megállapítani.

(3)	Az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 431/2008/EK rendelet alapján a 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakra benyújtott behozatali jog iránti kérelmekben szereplő mennyiségekre az e rendelet mellékletében megállapított elosztási együtthatót kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 29-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) A Bizottság 2008. május 19-i 431/2008/EK rendelete a szarvasmarhafélék 0202 KN-kód alá tartozó fagyasztott húsára, valamint a 0206 29 91 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és e vámkontingens kezeléséről (HL L 130., 2008.5.20., 3. o.).

(3) A Bizottság 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK rendelete az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 238., 2006.9.1., 13. o.).

MELLÉKLET

Tételszám

A 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakra benyújtott kérelmekre alkalmazandó elosztási együttható

(%)

09.4003

27,836632

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/29

A TANÁCS (EU) 2015/1023 HATÁROZATA

(2015. június 15.)

egyes tagállamoknak az Andorrának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 81. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint. A gyermekeknek a jogellenes elvitellel és visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

Az Unió elfogadta a 2201/2003/EK tanácsi rendeletet (2) (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet), amelynek az a célja, hogy megvédje a gyermekeket jogellenes elvitelük vagy visszatartásuk káros hatásaitól, és eljárásokat állapítson meg a szokásos tartózkodási helyük szerinti államba történő gyors visszatérésük biztosítására, valamint biztosítsa a kapcsolattartási jogok és felügyeleti jogok védelmét.

(3)

A 2201/2003/EK rendelet kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között és melynek célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)	Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

Az Unió arra ösztönzi a harmadik államokat, hogy csatlakozzanak az 1980. évi Hágai Egyezményhez, és támogatja az 1980. évi Hágai Egyezmény helyes végrehajtását, többek között azáltal, hogy a tagállamokkal együtt részt vesz a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által rendszeresen szervezett különbizottságokban.

(6)	Az uniós tagállamok és harmadik államok között alkalmazandó közös jogi keret tekinthető a legjobb megoldásnak az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)	Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)	Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő feleivé váljanak. Az Unió ezért nem csatlakozhat az egyezményhez, és nem helyezhet letétbe valamely állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)	Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, az elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)	Andorra 2011. április 6-án letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányát. Az említett egyezmény Andorra vonatkozásában 2011. július 1-jén lépett hatályba.

(11)

Már több tagállam elfogadta Andorra csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. Az andorrai helyzet felmérése nyomán megállapítást nyert, hogy azok a tagállamok, amelyek még nem fogadták el Andorra csatlakozását, az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudják fogadni Andorra csatlakozását.

(12)

Azon tagállamokat tehát, amelyek még nem fogadták el Andorra csatlakozását, fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében letétbe helyezzék Andorra csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatukat. A Belga Királyságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, Írországnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, az Olasz Köztársaságnak, a Spanyol Királyságnak és a Szlovák Köztársaságnak, amelyek már elfogadták Andorra csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez, nem kell új nyilatkozatot letétbe helyezniük, mivel a nemzetközi közjog értelmében a korábbi nyilatkozataik továbbra is érvényesek.

(13)	A 2201/2003/EK rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, és részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(14)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Azon tagállamok, amelyek még nem fogadták el Andorra csatlakozását, felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unió érdekében elfogadják Andorra csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményhez (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény).

(2) Ezen tagállamok legkésőbb 2016. június 16-ig nyilatkozatot helyeznek letétbe az alábbi megfogalmazásban arról, hogy az Unió érdekében elfogadják Andorra csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez:

„[TAGÁLLAM teljes neve] kijelenti, hogy az (EU) 2015/1023 tanácsi határozattal összhangban elfogadja Andorra csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményhez”.

(3) Minden tagállam tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot Andorra csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatának letétbe helyezéséről és a letétbe helyezést követően két hónapon belül közli a Bizottsággal a nyilatkozat szövegét.

2. cikk

Azon tagállamoknak, amelyek már ezen határozat elfogadásának napja előtt letétbe helyezték az Andorrának az 1980. évi Hágai egyezményhez való csatlakozása elfogadásáról szóló nyilatkozatot, nem kell újabb nyilatkozatot tenniük.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek a határozatnak az összes tagállam a címzettje, a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, Írország, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság és a Szlovák Köztársaság kivételével.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

Dz. RASNAČS

(1) 2015. február 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/32

A TANÁCS (EU) 2015/1024 HATÁROZATA

(2015. június 15.)

egyes tagállamoknak a Szingapúrnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen a 81. cikke (3) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az Európai Unió egyik célja, hogy előmozdítsa a gyermekek jogainak védelmét az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint. A gyermekeknek a jogellenes elvitellel és visszatartással szembeni védelmét szolgáló intézkedések e politika fontos részét képezik.

(2)

(3)

A 2201/2003/EK kiegészíti és megerősíti a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény), amely nemzetközi szintű kötelezettségi és együttműködési rendszert hoz létre a szerződő államok, illetve a központi hatóságok között és amelynek célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek gyors visszatérésének biztosítása.

(4)	Az Unió valamennyi tagállama részes fele az 1980. évi Hágai Egyezménynek.

(5)

(6)	Az uniós tagállamok és harmadik államok között alkalmazandó közös jogi keret tekinthető a legjobb megoldásnak az érzékeny természetű, a gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi esetekre.

(7)	Az 1980. évi Hágai Egyezmény kimondja, hogy az egyezmény a csatlakozó állam és azon szerződő államok között alkalmazandó, amelyek nyilatkozatot tettek a csatlakozás elfogadásáról.

(8)	Az 1980. évi Hágai Egyezmény nem teszi lehetővé, hogy az olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, mint az Unió, annak szerződő feleivé váljanak. Az Unió ezért nem csatlakozhat az egyezményhez, és nem helyezhet letétbe valamely állam csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatot sem.

(9)	Az Európai Unió Bíróságának 1/13. sz. véleménye értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján tett, az elfogadásról szóló nyilatkozatok az Unió kizárólagos külső hatáskörébe tartoznak.

(10)	Szingapúr 2010. december 28-án letétbe helyezte az 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásáról szóló okmányt. Az említett egyezmény Szingapúr vonatkozásában 2011. március 1-jén lépett hatályba.

(11)

Már több tagállam elfogadta Szingapúr csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez. A szingapúri helyzet felmérése nyomán megállapítást nyert, hogy azok a tagállamok, amelyek még nem fogadták el Szingapúr csatlakozását, az 1980. évi Hágai Egyezményben foglalt feltételek alapján az Unió érdekében el tudják fogadni Szingapúr csatlakozását.

(12)

Azon tagállamokat tehát, amelyek még nem fogadták el Szingapúr csatlakozását, fel kell hatalmazni arra, hogy az e határozatban foglalt feltételeknek megfelelően az Unió érdekében letétbe helyezzék az Szingapúr csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatukat. A Belga Királyságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Francia Köztársaságnak, a Görög Köztársaságnak, Írországnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Németországi Szövetségi Köztársaságnak, az Olasz Köztársaságnak, a Spanyol Királyságnak, a Svéd Királyságnak és a Szlovák Köztársaságnak, amelyek már elfogadták Szingapúr csatlakozását az 1980. évi Hágai Egyezményhez, nem kell új nyilatkozatot letétbe helyezniük, mivel a nemzetközi közjog értelmében a korábbi nyilatkozataik továbbra is érvényesek.

(13)	A 2201/2003/EK rendelet az Egyesült Királyságra és Írországra nézve kötelező, és részt vesznek e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(14)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Azon tagállamok, amelyek még nem fogadták el Szingapúr csatlakozását, felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unió érdekében elfogadják Szingapúr csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményhez (a továbbiakban: az 1980. évi Hágai Egyezmény).

(2) Ezen tagállamok legkésőbb 2016. június 16-ig nyilatkozatot helyeznek letétbe az alábbi megfogalmazásban arról, hogy az Unió érdekében elfogadják Szingapúr csatlakozását az 1980.évi Hágai Egyezményhez:

„[TAGÁLLAM teljes neve] kijelenti, hogy az (EU) 2015/1024 tanácsi határozattal összhangban elfogadja Szingapúr csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményhez”.

(3) Minden tagállam tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot Szingapúr csatlakozásának elfogadásáról szóló nyilatkozatának letétbe helyezéséről és a letétbe helyezést követően két hónapon belül közli a Bizottsággal a nyilatkozat szövegét.

2. cikk

Azon tagállamoknak, amelyek már ezen határozat elfogadásának napja előtt letétbe helyezték a Szingapúrnak az 1980. évi Hágai egyezményhez való csatlakozása elfogadásáról szóló nyilatkozatot, nem kell újabb nyilatkozatot tenniük.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek a határozatnak az összes tagállam a címzettje, a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, az Észt Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Görög Köztársaság, Írország, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Svéd Királyság és a Szlovák Köztársaság kivételével.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

Dz. RASNAČS

(1) 2015. február 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A Tanács 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/35

A TANÁCS (EU) 2015/1025 HATÁROZATA

(2015. június 19.)

a Máltán fennálló túlzott hiányról szóló 2013/319/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Bizottság ajánlása alapján elfogadott 2013/319/EU határozattal (1) a Tanács megállapította, hogy Máltán túlzott államháztartási hiány áll fenn. A Tanács megjegyezte, hogy 2012-ben a máltai GDP-arányos államháztartási hiány elérte a 3,3 %-ot, meghaladva ezzel a Szerződésben a GDP 3 %-aként meghatározott referenciaértéket, miközben az államadósság a Szerződés szerint a GDP 60 %-aként meghatározott referenciaérték felett volt. A Tanács megállapította továbbá, hogy Málta nem tett megfelelő előrelépést az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés irányába és így nem teljesítette a túlzott hiány 2012-es korrekcióját (2) követő átmeneti időszakra vonatkozó követelményeket (3).

(2)

2013. június 21-én az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (7) bekezdésével és a 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást intézett Máltához azzal a céllal, hogy legkésőbb 2014-ig szüntesse meg a túlzott hiányt. Az ajánlást nyilvánosságra hozták.

(3)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó adatokat. Az említett jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 479/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni az államháztartási hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat (4).

(4)

A túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről a Tanácsnak a közölt adatok alapján kell döntést hozni. Emellett a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha a Bizottság előrejelzései szerint a hiány az előrejelzésnek megfelelő időtávon nem haladja majd meg a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbértéket (5); valamint az adósságráta megfelel az adósságra vonatkozó referenciaérték előretekintő elemének.

(5)

Málta 2015. áprilisi adatszolgáltatását követően a Bizottság (Eurostat) által a 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok, a 2015. évi stabilitási program és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések megalapozottak:

—

Az államháztartási hiány azt követően, hogy 2012-ben a GDP 3,6 %-ának megfelelő értékkel tetőzött, 2013-ra a GDP 2,6 %-ára, 2014-re pedig a GDP 2,1 %-ára csökkent. A hiánycsökkenést 2014-ben elsősorban a ciklikus feltételek javulása, továbbá a folyó bevételeket jelentősen (a GDP 2,5 %-ának megfelelő mértékben) megnövelő költségvetési intézkedések idézték elő, amelyek összességében meghaladták a folyó kiadások (a GDP 0,8 %-ának megfelelő mértékű) növekedését. A hiánycsökkenés továbbá (a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékben) a nettó tőkekiadásokhoz köthető, amit az uniós források magasabb felhasználási aránya magyaráz.

—

A máltai kormány által 2015. április 30-án benyújtott, a 2015–2018 közötti időszakra vonatkozó stabilitási programban vázolt tervek szerint az államháztartási hiány 2015-ben a GDP 1,6 %-ára csökken, majd 2016-ban a GDP 1,1 %-ának megfelelő értékre süllyed. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése 2015-re 1,8 %-os, 2016-ra 1,5 %-os GDP-arányos hiánnyal számol. Így a tervek szerint a hiány az előrejelzés távlatában a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

—	A strukturális egyenleg, vagyis a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli államháztartási egyenleg a 2013–2014 közötti időszakban a GDP 1,3 %-ának megfelelő mértékben javult.

—

A GDP-arányos államadósság a 2012-es 67,4 %-os értékről 2013-ra 69,2 %-ra nőtt, aminek hátterében átmeneti adósságnövelő SFA-tételek álltak. Ezt követően az államadósság 2014-re a GDP 68,0 %-ára csökkent. Az előrejelzés szerint a bruttó államadósság 2016-ban a GDP 65,4 %-ának megfelelő szintig tovább csökken, ami az optimista makrogazdasági forgatókönyvnek is köszönhető. Emellett 2014-ben biztosított az előretekintő adósságszabálynak való megfelelés.

(6)

A túlzott hiány megszüntetését követő évtől, azaz 2015-től Málta a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába tartozik, és megfelelő ütemben kell közelítenie középtávú költségvetési célja felé, beleértve a kiadási referenciaérték tiszteletben tartását, továbbá az 1467/97/EK rendelet 2. cikke (1a) bekezdésével összhangban meg kell felelnie az adósságkritériumnak. E tekintetben fennáll a kockázata annak, hogy Málta mind 2015-ben, mind 2016-ban némileg el fog térni a középtávú költségvetési cél eléréséhez szükséges, a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű kiigazítástól. Az előrejelzés szerint 2015-ben a strukturális egyenleg javulása a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékkel elmarad majd az előírt szinttől. Miközben a 2016-ra előrevetített kiigazítás összhangban van a követelményekkel, 2015-öt és 2016-ot együttesen nézve fennáll az eltérés kockázata. Következésképp 2015-ben és 2016-ban további intézkedésekre lesz szükség.

(7)	Az EUMSZ 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban megszüntették a túlzott hiányt.

(8)	A Tanács véleménye szerint a máltai túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2013/319/EU határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből az következik, hogy Máltán a túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2013/319/EU határozat hatályát veszti.

3. cikk

E határozat címzettje a Máltai Köztársaság.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS

(1) A Tanács 2013/319/EU határozata (2013. június 21.) a Máltán fennálló túlzott hiányról (HL L 173., 2013.6.26., 52. o.).

(2) A 2012-re vonatkozó államháztartási hiányt és az államadósságot később, a jelenlegi, a GDP 3,6 %-ának, illetve 67,4 %-ának megfelelő értékre módosították.

(3) A túlzotthiány-eljárás 2012. decemberi megszüntetését követően a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján Máltának 2012-ben kezdődő hároméves átmeneti időszak állt rendelkezésére, hogy megfeleljen az adósságcsökkentési referenciaértéknek. Az átmeneti időszakra vonatkozó követelményeket a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.) 2. cikke (1a) bekezdésének második albekezdése határozza meg, részletesen pedig „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” című útmutató (2012. szeptember 3.) szabályozza. (Lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/coc/code_of_conduct_en.pdf) A 2012-re előírt minimális lineáris strukturális kiigazítás a GDP 0,4 %-ának felelt meg, miközben a strukturális hiány a GDP 0,5 százalékával romlott 2012-ben.

(4) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(5) „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” című útmutatóval összhangban.

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/37

A TANÁCS (EU) 2015/1026 HATÁROZATA

(2015. június 19.)

a Lengyelországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/589/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)	A Tanács a Bizottság ajánlása alapján a 2009. július 7-én elfogadott 2009/589/EK tanácsi határozatában (1) – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban – megállapította, hogy Lengyelországban túlzott hiány állt fenn.

(2)	Szintén 2009. július 7-én az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást intézett Lengyelországhoz azzal a céllal, hogy 2012-ig szüntesse meg a túlzott hiányt.

(3)

A Tanács 2013. június 21-én megállapította, hogy Lengyelország eredményes intézkedéseket tett, azonban az eredeti ajánlás elfogadása után az államháztartásra jelentős hatással lévő, kedvezőtlen gazdasági események következtek be. A Tanács ezért a Bizottság ajánlása alapján megállapította, hogy teljesülnek az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése szerinti feltételek, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban új ajánlást fogadott el Lengyelország vonatkozásában azzal a céllal, hogy 2014-ig szüntesse meg a túlzott hiányt (3).

(4)

2013. december 10-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Lengyelország nem tett eredményes intézkedéseket a 2013. június 21-i tanácsi ajánlásra válaszul annak érdekében, hogy 2014-re megszüntesse a túlzott hiányt (4), és az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése alapján új ajánlást (5) fogadott el, amelyben felkérte Lengyelországot, hogy 2015-ig szüntesse meg a túlzott hiányt. A Tanács az ajánlásban azt ajánlotta Lengyelországnak, hogy 2013-ban a GDP 4,8 %-ának, 2014-ben 3,9 %-ának, 2015-ben pedig 2,8 %-ának megfelelő államháztartási hiányt érjen el (a nyugdíjrendszer második pilléréből végrehajtott eszközátcsoportosítás hatásának figyelembevétele nélkül). A tanácsi ajánlás alapjául szolgáló makrogazdasági előrejelzés szerint ez összhangban van a strukturális egyenlegben elérendő, a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű 2014. évi, és a GDP 1,2 %-ának megfelelő mértékű 2015. évi javulással. Lengyelországnak továbbá azt ajánlották, hogy szigorúan hajtsa végre a már bejelentett és elfogadott intézkedéseket, és egészítse ki azokat a túlzott hiány 2015-ig, fenntartható módon történő megszüntetéséhez szükséges további intézkedésekkel. Lengyelországnak 2014. április 15-i határidővel kellett jelentést tennie az említett ajánlásnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

(5)	2014. június 2-án a Bizottság megállapította, hogy a túlzotthiány-eljárás keretében abban az időpontban nincs szükség további intézkedésekre.

(6)

Az Európai Uniórol szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban a Bizottság biztosítja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához kapcsolódó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 479/2009/EK tanácsi rendelet (6) 3. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni az államháztartási hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat.

(7)

A Tanácsnak a közölt adatok alapján kell döntést hoznia a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről. Emellett a túlzott hiány fennállásáról szóló határozat csak akkor helyezhető hatályon kívül, ha i. a Bizottság előrejelzései szerint a hiány az előrejelzésnek megfelelő időtávon nem haladja majd meg a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbértéket (7); valamint az adósságráta megfelel az adósságra vonatkozó referenciaérték előretekintő elemének.

(8)	Emellett a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban kellő figyelmet kell fordítani a rendszerszintű nyugdíjreformra, amely kötelező teljes tőkefedezeti pillért is tartalmazó többpilléres rendszert vezet be.

(9)

Lengyelország 2015. áprilisi adatszolgáltatását követően a Bizottság (Eurostat) által a 479/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott adatok, a 2015. évi konvergenciaprogram és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

—

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 3,2 %-át tette ki. Mivel ez a hiányszint a referenciaértékhez közelinek tekinthető és Lengyelországban a GDP-arányos államadósság tartósan a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt van, az országra alkalmazhatók a rendszerszintű nyugdíjreformhoz kapcsolódó, az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti rendelkezések. Lengyelországban az 1999-ben elkezdett rendszerszintű nyugdíjreformot egy 2013 decemberében elfogadott törvénnyel visszafordították. Ennek következtében a lengyel nyugdíjrendszer második (tőkefedezeti) pillérét képező magánnyugdíjalapokban felhalmozódott eszközök egy részét transzferálták az első pillért jelentő állami társadalombiztosítási rendszerbe. Emellett a kötelező tagság megszüntetésével megszűnt a nyugdíjrendszer második pillérének teljes körű lefedettsége. Ennek következtében a 2013. évi visszarendeződés megszüntette az 1999. évi reform rendszerszintű jellegét. Mindazonáltal 2014. július végéig még minden nyugdíjpénztári tag fizetett járulékot a második pillérbe. Az 1999. évi rendszerszintű nyugdíjreform nettó költségeit ezek a járulékok jelentik, így azokat figyelembe kell venni a túlzott hiány korrekciójának értékelése során. A 2014. január és július közötti időszakra vonatkozó teljes közvetlen nettó költség a becslések szerint a GDP 0,4 %-a, így az kellő indokolást nyújt a 2014-es államháztartási hiánynak a Szerződés szerint a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó részére.

—

A lengyel kormány által 2015. április 30-án benyújtott konvergenciaprogram szerint a hiány 2015-ben a GDP 2,7 %-ának, majd 2016-ban a GDP 2,3 %-ának felel majd meg. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése 2015-re 2,8 %-os, 2016-ra pedig – változatlan politikát feltételezve – 2,6 %-os GDP-arányos hiánnyal számol. Így a tervek szerint a hiány az előrejelzés távlatában a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad.

—	A Bizottság becslése szerint a strukturális egyenleg, vagyis a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli államháztartási egyenleg 2014-ben a GDP 0,9 %-ának megfelelő mértékben javult.

—	A bruttó államadósság 2014-ben a GDP 50,1 %-a volt. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése szerint a bruttó államadósság 2015-ben a GDP 50,9 %-ának, 2016-ban pedig 50,8 %-ának felel meg, vagyis a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt lesz.

(10)

A túlzott hiány megszüntetését követő évtől, azaz 2015-től Lengyelország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába tartozik, és megfelelő ütemben kell közelítenie középtávú költségvetési célja felé, beleértve a kiadási referenciaérték tiszteletben tartását. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg – változatlan politika feltételezése mellett – 2015-ben és 2016-ban egyaránt a GDP 0,2 %-ának megfelelő mértékben javul. Az átfogó értékelés alapján az előrejelzés szerint Lengyelország 2015-ben teljesíti a középtávú költségvetési cél eléréséhez szükséges kiigazítást, tekintettel arra, hogy a nettó kiadásnövekedés a referenciaérték alatt marad, 2016-ban azonban várható némi eltérés a szükséges kiigazítástól, mivel a strukturális intézkedések elmaradnak a 2016-ra előírttól, így 2016-ban további intézkedésekre lesz szükség.

(11)	Az EUMSZ 126. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban megszüntették a túlzott hiányt.

(12)	A Tanács véleménye szerint Lengyelországban a túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2009/589/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(13)

A Tanács emlékeztet arra, hogy az 1999. évi rendszerszintű nyugdíjreform a szolgáltatással meghatározott állami nyugdíjrendszert meghatározott járulékon alapuló hárompilléres rendszerrel váltotta fel. A reform fő célja a lengyel nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása volt, mindenekelőtt a lengyelországi demográfiai kilátásokkal összefüggő komoly problémákra tekintettel. A rendszerszintű reform 2013. végi visszafordítása újra megerősítette az első (állami) pillér jelentőségét, mely pillér a másodikkal ellentétben nem tőkefedezeti, hanem névleges járulékalapú rendszer. Bár az 1999. évi rendszerszintű reform visszafordítása rövid távon enyhítette a költségvetésre nehezedő terhet, nem javítja az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, mivel a magasabb társadalombiztosítási járulékokból és az alacsonyabb kamatfizetésekből származó rövid távú előnyöket ellensúlyozzák a jövőben az állami nyugdíjpillérből kifizetett magasabb nyugdíjak terhei. Összességében az 1999. évi rendszerszintű nyugdíjreform visszafordítása hosszabb távon kockázatot jelent a lengyel államháztartásra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből az következik, hogy Lengyelországban a túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2009/589/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

E határozat címzettje a Lengyel Köztársaság.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS

(1) A Tanács 2009/589/EK határozata (2009. július 7.) a Lengyelországban fennálló túlzott hiányról (HL L 202., 2009.8.4., 46. o.).

(2) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(3) A Tanács 2013. június 21-i ajánlása a Lengyelországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről.

(4) A Tanács 2013. december 10-i 2013/758/EU határozata a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán Lengyelországtól várt eredményes intézkedések meghozatalának elmulasztásáról (HL L 335., 2013.12.14., 46. o.).

(5) A Tanács 2013. december 2-i ajánlása a Lengyelországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről.

(6) A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

(7) „A Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírása, valamint iránymutatások a stabilitási programok és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozóan” című, 2012. szeptember 3-i útmutatóval összhangban. Lásd: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/coc/code_of_conduct_en.pdf

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/40

A TANÁCS (EU) 2015/1027 HATÁROZATA

(2015. június 23.)

a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról, valamint a 2007/829/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 240. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács Főtitkársága (a továbbiakban: a Főtitkárság) számára az Európai Tanács és a Tanács munkájának – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 235. cikke (4) bekezdése, illetve 240. cikke (2) bekezdése szerinti – segítésére vonatkozó megbízatása során hasznos lehet szakértők kirendelése, mivel a Főtitkárság építhet e szakértők magas szintű tudására és szakmai tapasztalatára, különösen azokon a területeken, ahol a szükséges szakértelem a Főtitkárságon belül nem áll közvetlenül rendelkezésre.

(2)	Az európai politikákkal kapcsolatos szakmai tapasztalat és tudás cseréjét szakértők ideiglenes kirendelésével kell elősegíteni, akik vagy a tagállamok közigazgatásából (kirendelt nemzeti szakértők, a továbbiakban: KNSZ-ek) vagy kormányközi szervezetektől érkeznek.

(3)	A tervek szerint a KNSZ-ek a Főtitkárságnál töltött kirendelés alatt olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek hasznukra válhatnak a későbbi tanácsi elnökségek alatt végzendő feladataik ellátása során.

(4)	A szakértők jogainak és kötelezettségeinek biztosítaniuk kell, hogy feladataikat kizárólag a Főtitkárság érdekeit szem előtt tartva végezzék.

(5)	A szakértők – tekintettel munkájuk ideiglenes jellegére és a különleges jogállásukra – a Főtitkárság nevében nem vállalhatnak felelősséget annak a Szerződésekben meghatározott közjogi jogosítványai gyakorlása tekintetében, kivéve az e határozatban előírt eltéréseket.

(6)	A szakértők alkalmazására vonatkozó feltételeket meg kell állapítani, és azokat a kiadásokat fedező költségvetési előirányzatok eredetétől függetlenül alkalmazni kell.

(7)

Tekintettel arra, hogy az e határozatban megállapított szabályok a 2007/829/EK tanácsi határozatban (1) megállapítottak helyébe lépnek, a 2007/829/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, az e határozat hatálybalépésekor folyamatban lévő kirendelésekre való további alkalmazásának sérelme nélkül.

(8)

Az 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket (a továbbiakban: személyzeti szabályzat), különösen a munkafeltételek, a szabadságok és a VII. mellékletében meghatározott juttatások számítása tekintetében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) Az e határozatban megállapított szabályok a 2. cikkben rögzített feltételeknek megfelelő, az Európai Tanács és a Tanács érdekében a Tanács Főtitkárságához kirendelt szakértőkre alkalmazandók, akik:

vagy kirendelt nemzeti szakértők (a továbbiakban: KNSZ-ek), ideértve azokat a szakértőket:

i.	akiket a tagállamok – országos vagy regionális szintű – közigazgatásából rendeltek ki;

ii.

akiket a Főtitkárság eseti alapon megadott engedélye alapján – országos vagy regionális szintű – tagállami közigazgatási szervtől eltérő munkáltató rendelt ki, amennyiben a Főtitkárság érdekei szükségessé teszik speciális szakértelem átmeneti intézkedésként történő bevonását, feltéve, hogy a munkáltató:

—	olyan független egyetem vagy kutatási szervezet, amelynek célkitűzése nem profit termelése annak újraelosztása céljából, vagy

—	az érintett munkáltató szerinti tagállam nemzeti jogában meghatározottaknak megfelelően a közszférában működik.

A KNSZ-ek költségmentes kirendelés keretében is kirendelhetők;

b)	vagy költségmentesen kirendelt szakértők, akiket valamely kormányközi szervezettől rendeltek ki (kivéve a személyzeti szabályzat 1a. cikke (2) bekezdésének értelmében vett uniós szerveket) olyan esetben, amikor speciális szaktudás vagy szakértelem átadására van szükség.

(2.) A 18., 19. és 20. cikk a költségmentesen kirendelt szakértőkre nem alkalmazandó.

2. cikk

A kirendelés feltételei

A Főtitkársághoz történő kirendelésre azok a szakértők jogosultak, akik:

1.	a kirendelést megelőzően legalább 12 hónapig – állandó munkaviszonyban vagy szerződéses alapon – a munkáltatójuk alkalmazásában álltak;

2.	kirendelésük teljes időtartama alatt a munkáltatójuk alkalmazásában maradnak;

legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal rendelkeznek a rájuk bízott feladatok elvégzése szempontjából releváns közigazgatási, tudományos, technikai, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben. A kirendelés előtt a szakértő munkáltatója a megelőző 12 hónapról munkáltatói igazolást bocsát a Főtitkárság rendelkezésére;

valamely tagállam állampolgárai.

E pont első bekezdésétől eltérve, a kormányközi szervezetek nem uniós tagállam állampolgárát is kirendelhetik szakértőként; ezekben a kivételes esetekben a Főtitkárság biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség, illetve szavatolja a Főtitkárság által folytatott szakpolitikák és tevékenységek függetlenségének és koherenciájának megőrzését;

5.	egy uniós hivatalos nyelv alapos ismeretével, valamint a feladataik ellátásához szükséges másik nyelv kielégítő ismeretével rendelkeznek.

3. cikk

Kiválasztási eljárás

(1) A szakértőket nyílt és átlátható eljárás alapján kell kiválasztani, amelynek gyakorlati részleteit a 32. cikknek megfelelően kell meghatározni.

A 2. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, a szakértőket a tagállamok állampolgárai közül földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből kell kirendelni. A tagállamok és a Főtitkárság együttműködnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a férfiak és nők közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartását.

(2) Pályázati felhívást kell küldeni a tagállamok állandó képviseletei vagy adott esetben a kormányközi szervezet részére. A felhívásban fel kell tüntetni az álláshelyek leírását, a kiválasztási feltételeket és a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt.

(3) A pályázatokat a tagállamok állandó képviseletein vagy a kormányközi szervezet humánerőforrás-osztályán keresztül kell eljuttatni a Főtitkársághoz.

(4) Kellően indokolt és kivételes körülmények között, ha az Európai Tanács érdekei ezt megkövetelik, a Főtitkárság dönthet úgy, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott kiválasztási eljárás alkalmazása nélkül választ ki szakértőt.

(5) A szakértők kirendelését a Főtitkárság konkrét igényei és költségvetési lehetőségei határozzák meg.

(6) A Főtitkárság minden egyes szakértőről dossziét nyit, amely a releváns adminisztratív információkat tartalmazza.

4. cikk

A kirendeléssel kapcsolatos adminisztratív eljárás

(1) A kirendelés a Főtitkárság adminisztrációs főigazgatója, valamint az érintett tagállam állandó képviselete vagy adott esetben a kormányközi szervezet közötti levélváltás útján történik. Az érintett tagállam állandó képviseletét is értesíteni kell, ha egy kormányközi szervezet annak állampolgárát rendeli ki. A levélváltásban fel kell tüntetni a kirendelés helyét és azt, hogy a szakértő milyen besorolási csoportba fog tartozni (AD vagy AST, a személyzeti szabályzatban meghatározottak szerint). A levélváltásban fel kell tüntetni továbbá a szakértő felettesét azon főigazgatóságon, igazgatóságon, osztályon vagy szervezeti egységen belül, amelyhez kirendelték, továbbá a szakértő által elvégzendő feladatok részletes leírását. A levélváltáshoz csatolni kell a szakértőre vonatkozó szabályok egy példányát.

(2) Eseti alapon engedélyezhető a szakértőknek a IV. fejezetben említett költségmentes rövidtávú kirendelése is. Az engedélyezéskor figyelembe kell venni a szakértő felvételének helyét, a 3. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett földrajzi egyensúlyt és a felajánlott feladatokat, valamint hogy milyen főigazgatóságra rendelik ki a szakértőt.

5. cikk

A kirendelés időtartama

(1) A kirendelés időtartama legalább hat hónap és legfeljebb két év. Ez az időtartam egymást követően többször is megújítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra.

Kivételes esetekben azonban, a Főtitkárság érintett főigazgatójának kérésére és a munkáltató előzetes beleegyezésével a Főtitkárság adminisztrációs igazgatója az első albekezdésben említett négyéves maximális időtartamot meghaladó időre is engedélyezheti a kirendelés egyszeri vagy többszöri meghosszabbítását, összesen legfeljebb további két évre.

(2) A kirendelés időtartamát előre, a 4. cikk (1) bekezdésében említett levélváltásban rögzíteni kell. Ugyanez az eljárás vonatkozik a kirendelés időtartamának megújítására és meghosszabbítására.

(3) A Főtitkársághoz korábban már kirendelt szakértő ismételten kirendelhető, az alábbi feltételek mellett:

a)	a szakértő továbbra is teljesíti a kirendelésre vonatkozó, a 2. cikkben említett feltételeket;

az előző kirendelés vége – beleértve az esetleges megújításokat és hosszabbításokat is -, illetve a Főtitkársággal azt követően létrejött bármely szerződéses munkaviszony vége óta legalább hat év eltelt.

Ez a rendelkezés nem akadályozza a Főtitkárságot abban, hogy az előző kirendelés végétől számított hat év eltelte előtt elfogadja olyan szakértő kirendelését, akinek az előző kirendelése – az esetleges megújításokat és hosszabbításokat is beleértve – hat évnél rövidebb ideig tartott, ebben az esetben azonban az új kirendelés időtartama nem haladhatja meg az utóbb említett hatéves időtartam fennmaradó részét.

6. cikk

A munkáltató kötelezettségei

A szakértő munkáltatója a kirendelés teljes időtartama alatt továbbra is:

1.	fizeti a szakértő fizetését;

2.	felel a szakértő összes szociális jogának garantálásáért, különös tekintettel a társadalombiztosításra, a biztosításra és a nyugdíjra, valamint

a 10. cikk (2) bekezdésének d) pontjára is figyelemmel fenntartja a szakértő adminisztratív jogállását mint állandó tisztviselő vagy szerződéses alkalmazott, és a szakértő adminisztratív jogállásában – akár mint állandó tisztviselő, akár mint szerződéses alkalmazott – bekövetkezett bármely változásról tájékoztatja a Főtitkárság Adminisztrációs Főigazgatóságát.

7. cikk

Feladatkör

(1) A szakértők segítik a Főtitkárság tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, és elvégzik a számukra kijelölt feladatokat.

A szakértő által végzendő feladatokat a Főtitkárság és a munkáltató kölcsönös megállapodás útján határozza meg:

a)	a Főtitkárság azon szervezeti egységének érdekeit szem előtt tartva, ahová a szakértőt kirendelik, valamint

b)	figyelembe véve a szakértő képesítéseit.

(2) A szakértők számára kijelölt feladatok többek között a következők lehetnek: elemzések, tanulmányok, az ismeretek közigazgatási szervek közötti cseréje, projektmenedzsment, valamint segítségnyújtás a Főtitkárságának munkacsoportjai és előkészítő szervei részére.

Az (1) bekezdés első albekezdésétől, valamint e bekezdés első albekezdésétől eltérve, a főtitkár – azon szervezeti egység főigazgatójának javaslatára, amelyhez a szakértőt kirendelték – egyedi feladatok elvégzésével, valamint egy vagy több egyedi kiküldetés végrehajtásával bízhatja meg a szakértőt, miután meggyőződött arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

(3) A szakértők csak az alábbi feltételekkel vehetnek részt kiküldetéseken és üléseken:

a)	ha a Főtitkárság tisztviselőjét vagy egyéb alkalmazottját kísérik; vagy

b)	egyedül, de ebben az esetben megfigyelőként vagy kizárólag tájékozódási céllal.

A szakértő a Főtitkárságot nem vonhatja be külső kötelezettségvállalásba, kivéve, ha az e határozat végrehajtására vonatkozó szabályoknak megfelelően a Főtitkárság érintett szervezeti egységének főigazgatójától erre külön megbízást kapott.

(4) A szakértő által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért kizárólag a Főtitkárság felel.

(5) A Főtitkárság érintett szervezeti egységei, a szakértő munkáltatója és a szakértő mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kirendelés időtartama alatt elkerüljenek a szakértő feladatkörével kapcsolatos bármilyen tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget. E célból a Főtitkárság kellő időben tájékoztatja a szakértőt és a munkáltatót a tervezett feladatokról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amely miatt a szakértőt ne lehetne az adott feladatokkal megbízni.

A szakértőt fel kell kérni, hogy nyilatkozzon mindenekelőtt a családi körülményei (különösen a közeli vagy távolabbi hozzátartozóinak szakmai tevékenysége vagy saját, illetve hozzátartozóinak jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a kirendelés alatt végzendő feladatok között fennálló bármely lehetséges összeférhetetlenségről.

A munkáltató és a szakértő vállalja, hogy értesíti a Főtitkárságot a kirendelés során a körülményekben bekövetkezett minden olyan változásról, amely összeférhetetlenséget eredményezhet.

(6) Ha a Főtitkárság úgy ítéli meg, hogy a szakértőre bízott feladatok jellege különleges biztonsági óvintézkedéseket követel, a kirendelés előtt el kell végezni a biztonsági ellenőrzést.

(7) Az e cikk (2), (3) és (5) bekezdése rendelkezéseinek be nem tartása esetén a Főtitkárság a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően megszüntetheti a szakértő kirendelését.

8. cikk

A szakértők jogai és kötelezettségei

(1) A kirendelés ideje alatt a szakértő feddhetetlenül jár el. Különösen:

a szakértő kizárólag az Európai Tanács és a Tanács érdekeit szem előtt tartva végzi a számára kijelölt feladatokat, illetve jár el.

Különösen, a szakértő a feladatai ellátása során nem fogadhat el utasításokat a munkáltatójától, semmilyen kormánytól, személytől, magánvállalkozástól vagy közjogi szervtől, illetve javukra nem végezhet semmilyen tevékenységet;

b)	a szakértő tartózkodik minden olyan tevékenységtől és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely a Főtitkárságnál betöltött tisztségével összefügghet;

c)	a szakértő tájékoztatja a felettesét, ha feladatai ellátása során arra kérik fel, hogy olyan ügy kezeléséről vagy eredményéről hozzon döntést, amely tekintetében olyan személyes érdekeltsége van, amely befolyásolhatja a függetlenségét;

a szakértő sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat, illetve nem hozathat nyilvánosságra az Unió munkájával foglalkozó szöveget, ha erre vonatkozóan nem szerezte meg a Főtitkárságnál hatályban lévő feltételeknek és szabályoknak megfelelő engedélyt. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha az érintett szöveg tervezett megjelentetése sértené az Unió érdekeit;

e)	a szakértő által a feladatai teljesítése során elvégzett munkához fűződő minden jog a Főtitkárság tulajdonát képezi;

f)	a szakértő tartózkodási helye a kirendelés helyén vagy attól legfeljebb olyan távolságban van, amely összeegyeztethető a számára kijelölt feladatok megfelelő ellátásával;

g)	a szakértő segítséget nyújt és tanácsot ad a kirendelés szerinti felettesének, és a rá bízott feladatok teljesítéséért a felettesének tartozik elszámolással.

(2) A kirendelés időtartama alatt és azt követően a szakértőnek a legteljesebb titoktartással kell eljárnia a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tény és információ tekintetében. A szakértő semmilyen formában nem fedhet fel jogosulatlan személyek részére olyan dokumentumokat és információkat, amelyeket nem hoztak előzőleg már jogszerűen nyilvánosságra, és azokat személyes haszonszerzésre sem használhatja fel.

(3) A kirendelés befejeztével a szakértő továbbra is köteles feddhetetlenül és titoktartással eljárni az új feladatai ellátása során és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásakor.

E célból a szakértőnek a kirendelést követő hároméves időszakban haladéktalanul tájékoztatnia kell a Főtitkárságot minden olyan megbízatásról vagy feladatról, amely feltehetően összeférhetetlenséget okozhat a kirendelés időtartama alatt végrehajtott feladataihoz kapcsolódóan.

(4) A szakértőt kötik a Főtitkárságnál hatályban lévő biztonsági szabályok, beleértve az adatvédelmi szabályokat és a Főtitkárság hálózatvédelmi szabályait is. A szakértőt kötik továbbá az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok is.

(5) Amennyiben a szakértő a kirendelés időtartama alatt nem tartja be az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, a Főtitkárság a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően jogosult megszüntetni a szakértő kirendelését.

(6) A szakértő haladéktalanul, írásban értesíti a felettesét, ha a kirendelés időtartama alatt olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak a következők vélelmezésére:

a)	esetleges jogellenes tevékenység, beleértve az Unió érdekeit sértő csalást és korrupciót is; vagy

b)	a szakmai feladatok teljesítésével kapcsolatos olyan magatartás, amely az Unió tisztviselőire, illetve a szakértőkre vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegését képezhetik.

Ezt a bekezdést alkalmazni kell olyan esetekben is, amikor valamely intézmény egy alkalmazottja vagy valamely intézmény szolgálatában álló vagy részére munkát végző bármely más személy követ el súlyos kötelezettségszegést.

(7) Amennyiben a felettes az e cikk (6) bekezdésében említett tájékoztatást kap, megteszi a személyzeti szabályzat 22a. cikkének (2) bekezdésében előírt intézkedéseket. Az e határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerinti felettesre alkalmazni kell a személyzeti szabályzat 22a., 22b. és 22c. cikkét. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az érintett szakértőre is, biztosítandó a jogainak tiszteletben tartását.

9. cikk

A kirendelés felfüggesztése

(1) A szakértő vagy a munkáltató írásbeli kérésére, és ez utóbbi egyetértésével a Főtitkárság engedélyezheti a kirendelés felfüggesztését, és meghatározhatja a vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés időtartama alatt:

a)	a 19. cikkben említett juttatásokat nem kell fizetni;

b)	a 20. cikkben említett költségeket csak akkor kell fizetni, ha a felfüggesztés a Főtitkárság kérésére történik.

(2) A Főtitkárság tájékoztatja a munkáltatót és az érintett tagállam állandó képviseletét.

10. cikk

A kirendelés megszüntetése

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kirendelést meg lehet szüntetni a Főtitkárság vagy a munkáltató kérésére, három hónapos felmondási idővel. A kirendelés a munkáltató és a Főtitkárság egyetértésével a szakértő kérésére is megszüntethető ugyanilyen felmondási idővel.

(2) A kirendelés felmondási idő nélkül is megszüntethető egyes rendkívüli körülmények esetén:

a)	a munkáltató által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják;

b)	a Főtitkárság és a munkáltató közötti kölcsönös megállapodással a szakértő mindkét félhez intézett kérésére, ha a szakértő alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják;

c)	a Főtitkárság által, amennyiben a szakértő nem teljesíti az e határozatban foglalt kötelezettségeket. A szakértőnek ezt megelőzően lehetőséget kell adni arra, hogy észrevételt tehessen;

d)	a Főtitkárság által, amennyiben a szakértőnek a munkáltatónál fennálló állandó tisztviselői vagy szerződéses alkalmazotti jogállása megszűnik vagy megváltozik. A szakértőnek ezt megelőzően lehetőséget kell adni arra, hogy észrevételt tehessen.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetés esetén a Főtitkárság haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót és az érintett tagállam állandó képviseletét.

II. FEJEZET

MUNKAFELTÉTELEK

11. cikk

Szociális biztonság

(1) A kirendelést megelőzően a munkáltatónak igazolnia kell a Főtitkárság felé, hogy a kirendelés időtartama alatt a szakértő az őt alkalmazó tagállami közigazgatásra, illetve kormányközi szervezetre vonatkozó, a szociális biztonságról szóló jogszabályok hatálya alatt marad. E célból a tagállami közigazgatásnak a Főtitkárság rendelkezésére kell bocsátania a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 19. cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt („A1. hordozható dokumentum”). A kormányközi szervezetnek az A1. hordozható dokumentummal egyenértékű igazolást kell a Főtitkárság rendelkezésére bocsátania, és igazolnia kell, hogy a szociális biztonságról szóló, alkalmazandó jogszabályok rendelkeznek a külföldön felmerült egészségügyi költségek megtérítéséről.

(2) A kirendelés megkezdésétől a szakértőt a Főtitkárság biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor a szakértő megjelenik az Adminisztrációs Főigazgatóság megfelelő szervezeti egységénél a kirendelésével kapcsolatos adminisztratív ügyintézés céljából, a Főtitkárság a rendelkezésére bocsátja a biztosítás feltételeit tartalmazó dokumentumot.

(3) Amennyiben azon kiküldetés keretében, amelyben a szakértő a 7. cikk (3) bekezdésének és a 29. cikknek megfelelően részt vesz, kiegészítő vagy egyedi biztosításra van szükség, annak költségeit a Főtitkárság viseli.

12. cikk

Munkaidő

(1) A szakértőre a munkaidő és a rugalmas munkaidő tekintetében a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályok alkalmazandók, annak az álláshelynek a követelményeitől függően, amelyre a szakértőt a Főtitkárságon belül kirendelik.

(2) A szakértőnek a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben kell dolgoznia. Az adott főigazgatóság kellően indokolt kérésére – és amennyiben a Főtitkárság érdekeivel összeegyeztethető – a Főtitkárság a szakértő munkáltatójának beleegyezését követően részmunkaidős munkavégzést is engedélyezhet a szakértő számára.

(3) Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a szakértőnek legalább a rendes munkaidő felében kell dolgoznia.

(4) A Főtitkárságnál alkalmazott, a váltott műszakban történő munkavégzésre, illetve készenléti szolgálatra vonatkozó juttatások a szakértőnek is megítélhetők.

13. cikk

Betegség vagy baleset miatti távollét

(1) Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a szakértőnek a lehető legrövidebb időn belül értesítenie kell a felettesét, és közölnie kell az aktuális tartózkodási címét. Három egymást követő napot meghaladó távollét esetén a szakértőnek orvosi igazolást kell benyújtania, és a Főtitkárság által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.

(2) Amennyiben a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek teljes időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 12 napot, akkor a szakértő minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.

(3) Amennyiben a betegség vagy baleset miatti távollét időtartama meghaladja az egy hónapot vagy a szakértő által teljesített szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. E rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegség vagy baleset miatti távollét nem tarthat tovább, mint az érintett személy kirendelésének időtartama.

(4) Ha azonban a szakértő a kirendelés során bekövetkező, munkájával összefüggő balesetet szenved, a szakértőnek továbbra is teljes összegben meg kell kapnia a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelenségének teljes időtartama alatt, egészen a kirendelése időtartamának végéig.

14. cikk

Éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok

(1) Az e határozatban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül a szakértőre az éves szabadság, a külön szabadság és a munkaszüneti napok tekintetében a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályok alkalmazandók.

(2) A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell azzal a szervezeti egységgel, ahová a szakértőt kirendelték.

(3) A munkáltató kellően indokolt kérésére a Főtitkárság 12 hónapos időtartamon belül további legfeljebb két nap külön szabadságot engedélyezhet. A kérelmeket eseti alapon kell elbírálni.

(4) A kirendelés végéig ki nem vett szabadság a kirendelés időtartamának végével elvész.

(5) A hat hónapnál rövidebb időtartamú kirendelést teljesítő szakértő indokolt kérésére – azon szervezeti egység főigazgatójának döntése alapján, ahová a szakértőt kirendelték – külön szabadság adható. Ez a külön szabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. Az említett külön szabadság engedélyezését megelőzően az érintett szervezeti egység főigazgatójának konzultálnia kell az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatójával.

15. cikk

Képzési külön szabadság

Ez a cikk a legalább hat hónapos időtartamra kirendelt szakértőkre alkalmazandó.

A 14. cikk (3) bekezdésétől eltérve a Főtitkárság további külön szabadságot engedélyezhet a munkáltató által a szakértőnek nyújtott képzésre, a munkáltató kellően indokolt kérése alapján, a szakértő visszailleszkedésének segítése érdekében. A 19. cikkben említett juttatások az említett további külön szabadság ideje alatt nem folyósítandók.

16. cikk

Szülési szabadság és apasági szabadság

(1) A szakértőre a szülési szabadság és az apasági szabadság tekintetében a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályok alkalmazandók.

(2) Amennyiben a munkáltatóra vonatkozó nemzeti jogszabályok hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelést – a szakértő kérésére és a munkáltató előzetes egyetértésével – a Főtitkárság által biztosított szabadságot meghaladó időtartamra fel kell függeszteni. Ilyen esetben a kirendelést a felfüggesztés időtartamának megfelelő időtartammal meg kell hosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság érdekei így kívánják.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a szakértő a munkáltató előzetes egyetértésével kérheti, hogy a kirendelés felfüggesztése terjedjen ki a szülésre engedélyezett szabadság teljes időtartamára. Ilyen esetben a kirendelést a felfüggesztés időtartamának megfelelő időtartammal meg kell hosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság érdekei így kívánják.

(4) A (2) és a (3) bekezdést örökbefogadás esetén is alkalmazni kell.

17. cikk

Kezelés és ellenőrzés

A munkaidő és a távollétek kezelése és ellenőrzése a Főtitkárság Adminisztrációs Főigazgatóságának, valamint annak a főigazgatóságnak vagy szervezeti egységnek a feladata, amelyhez a szakértőt kirendelték, összhangban a Főtitkárságnál érvényben lévő szabályokkal és eljárásokkal.

III. FEJEZET

JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK

18. cikk

A juttatások és az utazási költségek kiszámítása

(1) E határozat alkalmazásában a Főtitkárság a földrajzi szélességgel és hosszúsággal kifejezett földrajzi helyzet alapján állapítja meg a KNSZ felvételének, kirendelésének, illetve visszatérésének helyét. A Főtitkárság mint kinevezésre jogosult hatóság a megfelelő adatbázis alapján határozza meg ezeket az adatokat.

(2) Az e határozat 19. és 20. cikkében említett – egyrészről a kirendelés helye, másrészről a felvétel vagy a visszatérés helye közötti – földrajzi távolságot a két pont közötti, a földrajzi szélességük és hosszúságuk szerinti, földrajzi főkörön mért távolság figyelembevételével kell megállapítani a WGS 84 koordinátarendszer (World Geodetic System 1984) alapján.

(3) E határozat alkalmazásában:

a) a felvétel helye: az a hely, ahol a KNSZ a munkáltatója részére a kirendelését megelőzően a tevékenységét végezte;

b) a kirendelés helye: Brüsszel;

c) a visszatérés helye: az a hely, ahol a KNSZ a kirendelés után a fő tevékenységét végezni fogja.

A felvétel helyét az 4. cikk (1) bekezdésében említett levélváltásban kell meghatározni. A visszatérés helyét a munkáltató által kiállított nyilatkozat alapján kell meghatározni.

(4) E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe azok a körülmények, amelyek abból erednek, hogy a KNSZ a kirendelés helyétől eltérő tagállam vagy valamely kormányközi szervezet részére végez munkát.

19. cikk

Juttatások

(1) A KNSZ-t a kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyeket a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikke a külföldi munkavégzési támogatásra vonatkozóan a tisztviselők tekintetében előír. Az említett kritériumok teljesülése esetén a napidíj összege 128,67 EUR. Egyéb esetben a napidíj összege 32,18 EUR.

(2) A KNSZ-t a kirendelése teljes időtartamára az alábbi táblázatban foglaltak szerinti havi juttatás is megilleti:

A felvétel helye és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság (km-ben)	Összeg EUR-ban
0–150	0,00
> 150	82,70
> 300	147,03
> 500	238,95
> 800	385,98
> 1 300	606,55
> 2 000	726,04

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatások célja az is, hogy fedezzék a KNSZ költözésének költségeit, illetve a kirendelés ideje alatt felmerült éves utazási költségeket. A 14., a 15. és a 16. cikk sérelme nélkül, a juttatások a kiküldetések, az éves szabadság, a szülési szabadság, az apasági szabadság vagy az örökbefogadási szabadság, a külön szabadság és a Főtitkárság által biztosított munkaszüneti napok időtartamára is kifizetendők. Részmunkaidős munkavégzés engedélyezése esetén a KNSZ-t arányosan csökkentett juttatások illetik meg.

(4) A KNSZ részére a kirendelése megkezdésekor előlegként 75 napnak megfelelő napidíjat kell kifizetni, aminek következtében a jelzett időtartamra vonatkozólag bármely további ilyen juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben a Főtitkársághoz történő kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a KNSZ köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.

(5) A 4. cikk (1) bekezdésében előírt levélváltáskor a munkáltatónak tájékoztatnia kell a Főtitkárságot az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokhoz hasonló bármely olyan juttatásról, amelyben a KNSZ részesül. Ezek összegét le kell vonni a Főtitkárság által a KNSZ-nek fizetett megfelelő juttatásokból.

(6) A személyzeti szabályzat 65. cikkének és XI. mellékletének alkalmazásában elfogadott díjazások és juttatások naprakésszé tett összegét az elfogadásukat követő hónaptól kezdődően, visszamenőleges hatály nélkül, automatikusan alkalmazni kell a havi juttatásra és a napidíjra is. A kiigazítást követően az új összegek megjelennek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

20. cikk

Utazási költségek

(1) A KNSZ a kirendelése megkezdésekor a saját utazási költségeinek átalányösszegű megtérítésére jogosult.

(2) Az átalánytérítés alapja a felvétel helye és a kirendelés helye közötti földrajzi távolság utáni kilométerenkénti juttatás. A kilométerenkénti juttatást a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 7. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3) A kirendelés lejártát követően a KNSZ jogosult a visszatérés helyére történő saját utazása költségeinek a megtérítésére. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a KNSZ akkor lenne jogosult, ha a felvétel helyére térne vissza.

(4) A KNSZ családtagjainak utazási költségei nem térítendők meg.

21. cikk

Kiküldetések és azok költségei

(1) A szakértő a 7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően kiküldetésre küldhető.

(2) A kiküldetés költségeit a Főtitkárságnál hatályban lévő szabályoknak megfelelően kell megtéríteni.

22. cikk

Képzés

A szakértő jogosult részt venni a Főtitkárság által szervezett képzési tanfolyamokon, amennyiben a Főtitkárság érdekei úgy kívánják. A szakértőnek a kirendelés utáni szakmai előmenetelével összefüggő ésszerű érdekeit is figyelembe kell venni, amikor döntés születik a tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről.

23. cikk

Adminisztratív rendelkezések

(1) A szakértőnek a kirendelés első napján meg kell jelennie az Adminisztrációs Főigazgatóság megfelelő szervezeti egységénél a szükséges adminisztratív ügyintézés céljából. A szakértőnek a hónap első vagy tizenhatodik napján kell munkába állnia.

(2) A kifizetéseket a Főtitkárság folyósítja euróban az Unióban található valamelyik banknál vezetett bankszámlára.

IV. FEJEZET

KÖLTSÉGMENTESEN, RÖVID TÁVRA KIRENDELT SZAKÉRTŐK

24. cikk

Költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértők

(1) Költségmentes, rövid távú kirendelés keretében a Főtitkársághoz magas szintű szaktudással rendelkező szakértők rendelhetők ki meghatározott feladatok elvégzése céljából, legfeljebb hat hónapos időtartamra, amely a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghosszabbítható.

A Főtitkárság és a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőt kirendelő közigazgatási szerv között létrejött eltérő megállapodás sérelme nélkül, az ilyen kirendeléshez kapcsolódóan a Főtitkárság nem fizet juttatásokat és költségeket, kivéve – adott esetben – a 29. cikkben előírt juttatásokat.

(2) A 25–29. cikkre is figyelemmel, az 1–17., a 21–23. és a 30–32. cikkben foglalt szabályokat a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőkre is alkalmazni kell.

(3) A 8. cikk sérelme nélkül a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő magatartásának mindenkor tükröznie kell, hogy a Főtitkársághoz kirendelt alkalmazott, és az semmilyen esetben sem vethet rossz fényt a Főtitkárságnál betöltött tisztségére.

25. cikk

A költségmentes, rövid távú kirendelés megújítása és meghosszabbítása

(1) A 24. cikk (1) bekezdésében említett időtartam egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. Kivételes esetben azonban a Főtitkárság úgy határozhat, hogy hat hónapnál hosszabb időtartamú meghosszabbítást engedélyez.

(2) A költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő az e határozatban foglalt szabályokkal összhangban ismételten kirendelhető a Főtitkársághoz, feltéve, hogy az előző kirendelési időszak vége és az új kirendelés között legalább egy év eltelik.

(3) Kivételes esetben a (2) bekezdésben említett egyéves időtartam rövidebb is lehet.

26. cikk

A feladatok leírása

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott levélváltásban meg kell adni a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő kirendelésének megfelelő főigazgatóságon, igazgatóságon, osztályon vagy más szervezeti egységen belüli felelős személy nevét, valamint a szakértő által elvégzendő feladatok részletes leírását.

(2) Az elvégzendő konkrét feladatokra vonatkozóan az (1) bekezdésben említett felelős személynek kell utasításokat adnia a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő részére.

27. cikk

Biztosítás

A 29. cikk sérelme nélkül és a 11. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőt a Főtitkárság biztosítja baleseti kockázat ellen abban az esetben, ha a munkáltató nem biztosította ugyanezen kockázat ellen.

28. cikk

Munkafeltételek

(1) A 12. cikk (2) bekezdésének második mondatától eltérve a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő a kirendelése során kizárólag teljes munkaidőben teljesíthet szolgálatot.

(2) A 12. cikk (4) bekezdése a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre nem alkalmazandó.

(3) A 14. cikk (3) és (5) bekezdése a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre nem alkalmazandó. A költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő azonban indokolt kérésére külön szabadságot kaphat, azon szervezeti egység főigazgatójának döntése alapján, amelyhez kirendelték. Ez a külön szabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. Az érintett szervezeti egység főigazgatójának előzetesen konzultálnia kell az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatójával.

29. cikk

Kiküldetések

(1) Amennyiben a költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértő a kirendelés helyétől eltérő helyen folytatott kiküldetésen vesz részt, költségeinek megtérítése a tisztviselők kiküldetési költségeinek megtérítésére vonatkozó, hatályos szabályok alapján történik, kivéve, ha a Főtitkárság és a munkáltató között eltérő megállapodás jött létre.

(2) Ha a Főtitkárság valamely kiküldetéssel összefüggésben egyedi, nagy kockázatú biztosítást nyújt a tisztviselőknek, akkor ezt a kedvezményt az ugyanazon a kiküldetésen részt vevő, költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre is ki kell terjeszteni.

(3) Az EU területén kívül folytatott kiküldetésen részt vevő, költségmentesen, rövid távra kirendelt szakértőre az ilyen kiküldetések tekintetében a Főtitkárságon érvényben levő biztonsági szabályok vonatkoznak.

V. FEJEZET

PANASZTÉTEL

30. cikk

Panasztétel

Az eljárások indítására a szolgálat megkezdését követően biztosított lehetőségek sérelme nélkül, az EUMSZ 263. cikkében foglalt feltételeknek és határidőknek megfelelően, a szakértő panaszt nyújthat be az Adminisztrációs Főigazgatóságnak a személyzeti szabályzat alapján benyújtott panaszok és kérelmek kezeléséért felelős osztályára a Tanács főtitkára által e határozat alapján elfogadott, őt hátrányosan érintő határozatokkal szemben, a munkáltató által hozott döntésekből közvetlenül következő határozatokat kivéve.

A panaszt két hónapon belül kell benyújtani. Ennek a határidőnek a kezdete az érintett személy határozatról való értesítésének napja, de legkésőbb az a nap, amikor az érintett az értesítést kézhez kapta. Az Adminisztrációs Főigazgatóság főigazgatója a panasz benyújtásának időpontjától számított négy hónapon belül tájékoztatja az érintett személyt az indokolással ellátott határozatáról. Amennyiben e határidő lejártáig a szakértő nem kap választ a panaszára, azt a panasz hallgatólagos elutasításának kell tekinteni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Adatszolgáltatás

Minden tagállam állandó képviseletét évente tájékoztatni kell a Főtitkárságnál dolgozó szakértők számáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a következő adatokra is:

a)	a 2. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően valamely kormányközi szervezettől kirendelt szakértők állampolgársága;

b)	a kiválasztási eljárás alóli kivételek a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban;

c)	valamennyi szakértő beosztása;

d)	a 9., illetve a 10. cikkben foglaltak szerint felfüggesztett vagy idő előtt megszüntetett kirendelések;

e)	a KNSZ-ek juttatásainak évente aktualizált összegei a 19. cikkel összhangban.

32. cikk

Felhatalmazás

Az e határozat értelmében a Főtitkárságra ruházott valamennyi hatáskört a Tanács főtitkára gyakorolja. A Tanács felhatalmazza a Tanács főtitkárát arra, hogy az említett hatáskörök egy részét vagy egészét átruházza a Főtitkárság Adminisztrációs Főigazgatóságának főigazgatójára.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/829/EK tanácsi határozat hatályát veszti. Mindazonáltal a 34. cikk sérelme nélkül az említett határozat 2. cikkének (1) bekezdése, valamint 15–19. cikke továbbra is alkalmazandó valamennyi, az e határozat hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő kirendelésre.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot a hatálybalépését követő hónap első napjától kell alkalmazni minden új kirendelésre, valamint a kirendelések megújítására vagy meghosszabbítására vonatkozóan.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. RINKĒVIČS

(1) A Tanács 2007. december 5-i 2007/829/EK határozata a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról, valamint a 2003/479/EK határozat hatályon kívül helyezéséről(HL L 327., 2007.12.13., 10. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 15. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/53

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1028 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. június 26.)

a bételbors-levélből (Piper betle) készült vagy azt tartalmazó élelmiszerek Bangladesből történő behozatalának ideiglenes felfüggesztéséről szóló 2014/88/EU végrehajtási határozatnak az alkalmazási időszak tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2015) 4187. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjára,

mivel:

(1)

A 2014/88/EU bizottsági végrehajtási határozat (2) elfogadására az élelmiszerekben talált különböző szalmonella-vírustörzsek, köztük a salmonella typhimurium előfordulása nyomán az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerbe beérkezett számos bejelentést követően került sor. Az utóbbi vírustörzs, amely az emberi megbetegedésekért felelős második leggyakoribb szerotípus, nagy gyakorisággal fordult elő a Bangladesből származó, bételbors (Piper betle, más néven „pán” vagy „paan”) leveléből készült vagy azt tartalmazó élelmiszerekben. 2011 óta az Egyesült Királyságból több bejelentés is érkezett bételbors-levéltől származó szalmonella-mérgezésről. Emellett feltételezhető, hogy az Unión belüli esetek valós száma meghaladja a bejelentett esetekét.

(2)	A 2014/88/EU végrehajtási határozat ezért 2014. július 31-ig tartó tilalmat vezet be a bételbors-levélből készült vagy azt tartalmazó élelmiszereknek Bangladesből az Unióba történő behozatalára.

(3)	A 2014/510/EU bizottsági végrehajtási határozat (3)2015. június 30-ig meghosszabbította a 2014/88/EU végrehajtási határozat alkalmazási időszakát.

(4)

A Banglades által 2015 májusában benyújtott cselekvési terv hiányos és az ország nem nyújtott garanciákat annak hatékony alkalmazására és végrehajtására. A Banglades által 2013 májusában a bételbors-levélre bevezetett önkéntes kiviteli tilalom ugyanakkor továbbra is érvényben van. Ez utóbbi azonban nem bizonyult maradéktalanul hatékonynak, ugyanis elfogadása óta huszonöt esetről érkezett bejelentés az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerbe, amikor bételbors-levelet próbáltak behozni az Unió területére. Tehát a Banglades által nyújtott biztosítékok nem tekinthetők elegendőnek az emberi egészséget fenyegető súlyos kockázatok kezelésére. Ezért a 2014/88/EU végrehajtási határozat által bevezetett vészhelyzeti intézkedéseket fenn kell tartani.

(5)	A 2014/88/EU végrehajtási határozat alkalmazási időszakát ennek megfelelően ismét meg kell hosszabbítani.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/88/EU végrehajtási határozat 4. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Ezt a határozatot 2016. június 30-ig kell alkalmazni.”

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 26-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. február 13-i 2014/88/EU végrehajtási határozata a bételbors-levélből (Piper betle) készült vagy azt tartalmazó élelmiszerek Bangladesből történő behozatalának ideiglenes felfüggesztéséről (HL L 45., 2014.2.15., 34. o.).

(3) A Bizottság 2014. július 29-i 2014/510/EU végrehajtási határozata a bételbors-levélből (Piper betle) készült vagy azt tartalmazó élelmiszerek Bangladesből történő behozatalának ideiglenes felfüggesztéséről szóló 2014/88/EU végrehajtási határozatnak az alkalmazási időszak tekintetében történő módosításáról (HL L 228., 2014.7.31., 33. o.).

30.6.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 163/55

A TANÁCS (EU) 2015/1029 AJÁNLÁSA

(2015. június 19.)

az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, az egyes Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló 15. jegyzőkönyv 4. pontja értelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (1) bekezdésében előírt, a túlzott költségvetési hiány elkerülésére vonatkozó kötelezettség az euro bevezetéséig nem vonatkozik az Egyesült Királyságra. Az említett jegyzőkönyv 5. pontja kimondja, hogy az Egyesült Királyság törekszik a túlzott költségvetési hiány elkerülésére.

(3)	A Stabilitási és Növekedési Paktum a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, amely az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés feltételeinek megerősítését szolgáló eszköz.

(4)

A Tanács 2008. július 8-án – az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően – határozatában megállapította, hogy az Egyesült Királyságban túlzott hiány áll fenn, és – összhangban az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkével – ajánlásokat bocsátott ki a túlzott hiány legkésőbb a 2009–2010-es pénzügyi évig történő megszüntetéséről (2).

(5)

Az EKSZ 104. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Tanács 2009. április 27-i határozatában (3) megállapította, hogy az Egyesült Királyság nem intézkedett a 2008. július 8-i tanácsi ajánlásban foglaltak végrehajtásáról. 2009. december 2-án a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján felülvizsgált ajánlásokat fogadott el, amelyekben felhívta az Egyesült Királyságot, hogy 2014–2015-ig szüntesse meg túlzott költségvetési hiányát. 2010. július 6-án a Bizottság megállapította, hogy a Bizottság 2010. tavaszi előrejelzése alapján az Egyesült Királyság a Tanács 2009. december 2-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő lépésekre az adott időpontban.

(6)	2015. június 19-én a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy az Egyesült Királyság a 2010–2011 és 2014–2015 közötti időszakban nem tett eredményes intézkedéseket a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás végrehajtására.

(7)

Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hat hónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. A túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak továbbá olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(8)

A Bizottság aktualizált 2015. tavaszi előrejelzése (4) szerint a 2014–2015-ös 2,8 %-os emelkedést követően a GDP a 2015–2016-os pénzügyi évben 2,4 %-kal, a 2016–2017-es pénzügyi évben pedig 2,8 %-kal nő reálértéken (5). A növekedés legfőbb forrása mindkét évben a belső kereslet. A nominálbérek emelkedésének felgyorsulásával a továbbra is alacsony infláció mellett a magánfogyasztás az előrejelzés időhorizontján várhatóan fokozatosan nőni fog. Az infláció 2011 szeptemberében 5,2 %-on tetőzött, azóta meredeken csökkent, és 2015 első negyedévében 0,1 % volt. 2015 utolsó negyedévében az infláció várhatóan 1,1 %-ra nő, míg az éves előrejelzés 0,4 %, 2016-ra pedig 1,6 %. A beruházások 2014-et követően várhatóan némileg visszaesnek, ám a kedvező hitelfeltételek, a számottevő vállalati nyereségek és az erős kereslet miatt szintjük viszonylag magas marad. A külgazdasági szektor várhatóan továbbra is kedvezőtlenül hat a növekedésre, ám e negatív hatás az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnerét jelentő euróövezet kilátásainak javulásával a korábbinál kisebb mértékű lesz. A foglalkoztatás kedvezően alakult – a munkanélküliségi ráta 2015-ben 5,4 %-ra, 2016-ban pedig 5,3 %-ra csökkenhet.

(9)

Az államháztartási hiány 2009–2010-ben a GDP 10,9 %-án tetőzött, míg 2014–2015-re a GDP 5,2 %-ára csökkent. Ugyanebben az időszakban a strukturális egyenleg a GDP 8 %-áról a GDP 4,7 %-ára csökkent. A 2010–2011-es és a 2014–2015-ös pénzügyi év között az átlagos éves strukturális kiigazítás mértéke 0,7 % volt. A jelenlegi előrejelzésben és a Tanács 2009. december 2-i ajánlásainak alapjául szolgáló előrejelzésben szereplő potenciális kibocsátásnövekedésre vonatkozó adatok eltérésének, valamint a GDP-növekedéshez képesti standard rugalmasságon alapuló bevételalakulásra és a tényleges bevételalakulásra vonatkozó adatok eltérésének a figyelembevételével korrigált átlagos éves strukturális kiigazítás ugyanebben az időszakban a GDP 1,1 %-át tette ki. A konszolidációs tervben foglalt intézkedések döntő részét a 2010. júniusi sürgősségi költségvetés tartalmazta, és ezek nagysága a 2010–2011-es pénzügyi évtől a 2014–2015-ös pénzügyi évig terjedő időszakban a GDP 2,5 %-ának felelt meg. Az intézkedések által érintett összeg több mint egynegyede adójellegű intézkedésekhez volt köthető, míg a fennmaradó összeg háromnegyede kiadáscsökkentő intézkedéseknek köszönhető. A még szükséges, a GDP mintegy 1 %-ára rúgó költségvetési konszolidációt a 2010 júniusi költségvetést megelőző két költségvetési bejelentés, valamint a 2014 novemberéig elfogadott következő költségvetések és őszi nyilatkozatok útján hajtotta végre a kormány. A kiadásokat némileg átrendezték a folyó és tőkekiadások között, a konszolidációs időszakot pedig 2018–2019-ig meghosszabbították.

(10)

2007–2008 óta a bruttó államadósság a GDP 42,7 %-áról 2014–2015-re a GDP 88,4 %-ára emelkedett, és 2009–2010 óta folyamatosan meghaladta a Szerződésben meghatározott referenciaértéket. Az államadósság növekedéséhez hozzájárult az elsődleges hiány alakulása és a pénzügyi szektort érintő több beavatkozás, amelyek keretében lényegében államosítottak két bankot. A Bizottság 2015. évi tavaszi előrejelzése szerint a GDP-arányos államadósság kismértékben tovább nő majd. Ugyanakkor a pénzügyi szektort érintő beavatkozásokhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek kedvezően érinthetik az adósság alakulását.

(11)

Mivel a 2014–2015-ös államháztartási hiány a GDP 5,2 %-a volt, az Egyesült Királyság nem igazította ki a 2009. december 2-i tanácsi ajánlásban megállapított határidőre a túlzott hiányt. Ennek oka az elegendő intézkedések hiánya volt, valamint az, hogy a felülvizsgált adatok alapján a kiinduló, 2008–2009-es GDP-növekedés – 2,3 %, azaz a korábban jelzettnél jóval, 1,0 százalékponttal alacsonyabb volt. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival összhangban indokolt felülvizsgált ajánlást címezni az Egyesült Királyságnak a 126. cikk (7) bekezdése alapján, új határidőt állapítva meg a túlzott hiány kiigazítására.

(12)

A gazdasági és költségvetési helyzet alakulásának bizonytalansága miatt a kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célt kismértékben a Szerződés szerinti referenciaérték alatti szinten kell meghatározni annak érdekében, hogy az előírt határidőn belül garantált legyen a hatékony és tartós kiigazítás megvalósítása.

(13)

A határidő egy évvel történő meghosszabbítása, ami az 1467/97/EK rendelet szerint az általános szabály, az Egyesült Királyság számára túlzottan megterhelő lenne, mivel az az államháztartási hiány a GDP 2,2 %-ának megfelelő kiigazítását jelentené. Egy ilyen 2015–2016-os kiigazítás jelentősen visszavetné a reálbérek közelmúltban tapasztalt gyorsuló növekedését, és így negatív hatással lenne a növekedésre. Emellett további intézkedések rendkívül feszített ütemű bevezetését is szükségessé tenné. A Bizottság 2015. évi aktualizált tavaszi előrejelzése alapján egy ilyen kiigazítás igen kedvezőtlen hatást gyakorolna a gazdasági növekedésre. Ezért az Egyesült Királyság esetében célszerűnek tűnik két évvel meghosszabbítani a túlzott hiány megszüntetésére előírt határidőt.

(14)

A túlzott hiány megszüntetésére szolgáló további két év biztosítása eredményeként a közbenső 2015–2016-os államháztartási hiánycél a GDP 4,1 %-ában, a 2016–2017-es hiánycél pedig a GDP 2,7 %-ában határozható meg. A strukturális költségvetési egyenleg e célokból levezethető javulása ugyanezekben az években a GDP 0,5 %-a és 1,1 %-a. Az alapforgatókönyv a Bizottság 2015. évi aktualizált tavaszi előrejelzése, amely figyelembe veszi a korábban bejelentett, a 2015–2016-os és a 2016–2017-es pénzügyi évben a GDP 1,4 %-át kitevő, háromnegyed részben kiadáscsökkentésből álló diszkrecionális intézkedéseket. Ez a kiigazítási pálya elégséges biztosítékot jelent a 3 %-os GDP-arányos referenciaérték elérésére, a növekedést várhatóan a lehető legkisebb mértékben lassítja, és egyúttal biztosítja a minimálisan előírt 0,5 %-os GDP-arányos strukturális kiigazítás teljesítését. E célok elérése érdekében az Egyesült Királyságnak maradéktalanul és időben végre kell hajtania a 2015. évi költségvetésben foglalt és az addig bejelentett intézkedéseket, az esetleges módosítások költségvetési hatása pedig csak semleges lehet a jelenlegi tervekhez képest; ez esetben a már bejelentett intézkedéseken kívül nem lesz szükség további intézkedésekre,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

(1)

Az Egyesült Királyságnak legkésőbb 2016–2017-ig meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt.

(2)

Az Egyesült Királyságnak 2015–2016-ban a GDP 4,1 %-át, 2016–2017-ben pedig a GDP 2,7 %-át kitevő államháztartási hiányt kell elérnie, ami a Bizottság aktualizált 2015. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2015–2016-ban a GDP 0,5 %-át, 2016–2017-ben 1,1 %-át kitevő éves javulásának felel meg.

(3)

Az ajánlott strukturális kiigazítás teljesítése érdekében az Egyesült Királyságnak maradéktalanul végre kell hajtania a 2015. évi költségvetésben és az addig elfogadott költségvetésekben és őszi nyilatkozatokban foglalt konszolidációs intézkedéseket, az esetleges módosítások költségvetési hatása pedig csak semleges lehet a jelenlegi tervekhez képest. A következő kiadási felülvizsgálatban az Egyesült Királyságnak részleteznie kell a kiadáscsökkentő intézkedéseket. Ezekre szükség van a túlzott hiány 2016–2017-re megvalósítandó korrekciójához.

(4)

Ezen túlmenően, ha a gazdasági, pénzügyi vagy a költségvetési feltételek a jelenleg vártnál kedvezőbben alakulnak, az Egyesült Királyságnak 2015–2016-ban és 2016–2017-ben fel kell gyorsítania a hiány csökkentését. A költségvetési konszolidációs intézkedéseknek növekedésbarát módon kell biztosítaniuk az államháztartás strukturális egyenlegének tartós javulását. Kerülni kell mindenekelőtt a beruházási kiadások további csökkentését.

(5)

A Tanács 2015. október 15-i határidőt állapít meg az Egyesült Királyság számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

Az Egyesült Királyság hatóságainak emellett i. teljesíteniük kell a Stabilitási és Növekedési Paktumban előírt, a középtávú költségvetési cél meghatározására vonatkozó kötelezettséget és ii. az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében végre kell hajtaniuk az állami nyugdíjra való jogosultság korhatárának emelésére vonatkozó, tervezett reformokat.

Végül a költségvetési konszolidációs stratégia sikerének biztosítása érdekében fontos, hogy az európai szemeszter keretében az Egyesült Királyságnak címzett – különösen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás prevenciós ágához kapcsolódó – tanácsi ajánlásokkal összhangban átfogó strukturális reformokkal támasszák alá a költségvetési konszolidációt.

Ennek az ajánlásnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2015. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. REIRS

(1) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(2) Az Egyesült Királyságra vonatkozó túlzotthiány-eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok megtalálhatóak a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/uk_en.htm

(3) A Tanács 2009/409/EK határozata (2009. április 27.) a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdése szerinti, 2008. július 8-i tanácsi ajánlásra válaszul az Egyesült Királyság által hozandó eredményes intézkedések tényleges megtételének a 104. cikk (8) bekezdésével összhangban való megállapításáról (HL L 132., 2009.5.29., 11. o.).

(4) A 2015 első negyedévére vonatkozó GDP-növekedési adatot a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének véglegesítését követően tették közzé, így az eredményes intézkedések jelenlegi értékelése aktualizált adatokon alapul.

(5) A tavaszi előrejelzésben csak naptári évre vonatkozó adatokat publikált a Bizottság. A pénzügyi évekre vonatkozó értékek a közzétett előrejelzés negyedéves adatai alapján kerültek kiszámításra.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 163

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. június 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2015/1018 végrehajtási rendelete (2015. június 29.) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezően jelentendő polgári légiközlekedési események besorolását meghatározó jegyzék megállapításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/1019 végrehajtási rendelete (2015. június 29.) az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 1106/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról, az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló 861/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2015/49 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	18
	*	A Bizottság (EU) 2015/1020 végrehajtási rendelete (2015. június 29.) a Bacillus subtilist (ATCC PTA-6737) tartalmazó készítmény tojótyúkoknak és kisebb tojó-baromfifajoknak szánt takarmány-adalékanyagként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Kemin Europa N.V.) ( 1 )	22
		A Bizottság (EU) 2015/1021 végrehajtási rendelete (2015. június 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	25
		A Bizottság (EU) 2015/1022 végrehajtási rendelete (2015. június 29.) a fagyasztott marhahúsra vonatkozóan a 431/2008/EK rendelettel megnyitott vámkontingens keretében 2015. július 1. és 2016. június 30. között benyújtott behozatali jog iránti kérelmekben szereplő mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható megállapításáról	27
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2015/1023 határozata (2015. június 15.) egyes tagállamoknak az Andorrának a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról	29
	*	A Tanács (EU) 2015/1024 határozata (2015. június 15.) egyes tagállamoknak a Szingapúrnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. évi Hágai Egyezményhez való csatlakozásának az Európai Unió érdekében való elfogadására történő felhatalmazásáról	32
	*	A Tanács (EU) 2015/1025 határozata (2015. június 19.) a Máltán fennálló túlzott hiányról szóló 2013/319/EU határozat hatályon kívül helyezéséről	35
	*	A Tanács (EU) 2015/1026 határozata (2015. június 19.) a Lengyelországban fennálló túlzott hiányról szóló 2009/589/EK határozat hatályon kívül helyezéséről	37
	*	A Tanács (EU) 2015/1027 határozata (2015. június 23.) a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokról, valamint a 2007/829/EK határozat hatályon kívül helyezéséről	40
	*	A Bizottság (EU) 2015/1028 végrehajtási határozata (2015. június 26.) a bételbors-levélből (Piper betle) készült vagy azt tartalmazó élelmiszerek Bangladesből történő behozatalának ideiglenes felfüggesztéséről szóló 2014/88/EU végrehajtási határozatnak az alkalmazási időszak tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2015) 4187. számú dokumentummal történt) ( 1 )	53
		AJÁNLÁSOK
	*	A Tanács (EU) 2015/1029 ajánlása (2015. június 19.) az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről	55