ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 139

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. június 5.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/864 végrehajtási rendelete (2015. június 4.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló 340/2008/EK rendelet módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2015/865 végrehajtási rendelete (2015. június 4.) az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

12

 

*

A Bizottság (EU) 2015/866 végrehajtási rendelete (2015. június 4.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszakára felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalások elfogadásának három exportáló gyártó tekintetében történő visszavonásáról

30

 

 

A Bizottság (EU) 2015/867 végrehajtási rendelete (2015. június 4.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

46

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

5.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/864 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 4.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló 340/2008/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 74. cikke (1) bekezdésére és 132. cikkére,

mivel:

(1)

A 340/2008/EK bizottsági rendelet (2) 22. cikkének (1) bekezdése szerint a rendeletben meghatározott díjakat az Eurostat által a 2494/95/EK tanácsi rendelet (3) alapján közzétett európai fogyasztói árindex segítségével meghatározott inflációs ráta alkalmazásával évente felül kell vizsgálni.

(2)

A 2014-ben elvégzett éves felülvizsgálat nyomán a szóban forgó díjakat az Eurostat által a 2013. évre vonatkozóan közzétett 1,5 %-os éves alkalmazandó átlagos inflációs rátának megfelelően ki kell igazítani.

(3)

A kiigazított díjakat úgy kell meghatározni, hogy a belőlük származó bevétel – az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 96. cikkének (1) bekezdése szerinti egyéb bevételi forrásaival együtt – elegendő legyen az elvégzett szolgáltatások költségének fedezésére.

(4)

Az Ügynökség igazgatótanácsának az 1907/2006/EK rendelet által ráruházott hatáskörön belül eljárva továbbra is figyelemmel kell kísérnie az Ügynökség hatékonyságnövelő erőfeszítéseit azért, hogy az igénybe vett erőforrások és az elért eredmények optimális arányban álljanak egymással. Az Ügynökség díjainak soron következő felülvizsgálatakor a Bizottságnak a 340/2008/EK bizottsági rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban figyelembe kell vennie az igazgatótanács véleményét.

(5)

A 340/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A jogbiztonság érdekében ezt a rendeletet a hatálybalépésekor elbírálásra váró érvényes kérelmekre nem helyénvaló alkalmazni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 340/2008/EK rendelet I–VIII. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet a hatálybalépésekor elbírálásra váró érvényes kérelmekre nem alkalmazandó.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  A Bizottság 2008. április 16-i 340/2008/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról (HL L 107., 2008.4.17., 6. o.).

(3)  A Tanács 1995. október 23-i 2494/95/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexekről (HL L 257., 1995.10.27., 1. o.).


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 6., 7. vagy 11. cikke szerint benyújtott regisztrációk díjai

1. táblázat

Rendes díjak

 

Egyéni benyújtás

Közös benyújtás

Az 1–10 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja

1 739 EUR

1 304 EUR

A 10–100 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja

4 674 EUR

3 506 EUR

A 100–1 000 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja

12 501 EUR

9 376 EUR

Az 1 000 tonna feletti mennyiségi tartományba eső anyagok díja

33 699 EUR

25 274 EUR


2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

 

Középvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Középvállalkozás

(közös benyújtás)

Kisvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Kisvállalkozás

(közös benyújtás)

Mikrovállalkozás

(egyéni benyújtás)

Mikrovállalkozás

(közös benyújtás)

Az 1–10 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja

1 131 EUR

848 EUR

609 EUR

457 EUR

87 EUR

65 EUR

A 10–100 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja

3 038 EUR

2 279 EUR

1 636 EUR

1 227 EUR

234 EUR

175 EUR

A 100–1 000 tonna mennyiségi tartományba eső anyagok díja

8 126 EUR

6 094 EUR

4 375 EUR

3 282 EUR

625 EUR

469 EUR

Az 1 000 tonna feletti mennyiségi tartományba eső anyagok díja

21 904 EUR

16 428 EUR

11 795 EUR

8 846 EUR

1 685 EUR

1 264 EUR

II. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése, 18. cikkének (2) és (3) bekezdése vagy 19. cikke szerint benyújtott regisztrációk díjai

1. táblázat

Rendes díjak

 

Egyéni benyújtás

Közös benyújtás

Díj

1 739 EUR

1 304 EUR


2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

 

Középvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Középvállalkozás

(közös benyújtás)

Kisvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Kisvállalkozás

(közös benyújtás)

Mikrovállalkozás

(egyéni benyújtás)

Mikrovállalkozás

(közös benyújtás)

Díj

1 131 EUR

848 EUR

609 EUR

457 EUR

87 EUR

65 EUR

III. MELLÉKLET

Regisztráció naprakésszé tételének díjai (1907/2006/EK rendelet 22. cikk)

1. táblázat

A mennyiségi tartományok naprakésszé tételének rendes díjai

 

Egyéni benyújtás

Közös benyújtás

1–10 tonna mennyiségi tartomány helyett 10–100 tonna mennyiségi tartomány

2 935 EUR

2 201 EUR

1–10 tonna mennyiségi tartomány helyett 100–1 000 tonna mennyiségi tartomány

10 762 EUR

8 071 EUR

1–10 tonna mennyiségi tartomány helyett 1 000 tonna feletti mennyiségi tartomány

31 960 EUR

23 970 EUR

10–100 tonna mennyiségi tartomány helyett 100–1 000 tonna mennyiségi tartomány

7 827 EUR

5 870 EUR

10–100 tonna mennyiségi tartomány helyett 1 000 tonna feletti mennyiségi tartomány

29 025 EUR

21 768 EUR

100–1 000 tonna mennyiségi tartomány helyett 1 000 tonna feletti mennyiségi tartomány

21 198 EUR

15 898 EUR


2. táblázat

A mennyiségi tartományok naprakésszé tételének kedvezményes díjai kkv-knak

 

Középvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Középvállalkozás

(közös benyújtás)

Kisvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Kisvállalkozás

(közös benyújtás)

Mikrovállalkozás

(egyéni benyújtás)

Mikrovállalkozás

(közös benyújtás)

1–10 tonna mennyiségi tartomány helyett 10–100 tonna mennyiségi tartomány

1 908 EUR

1 431 EUR

1 027 EUR

770 EUR

147 EUR

110 EUR

1–10 tonna mennyiségi tartomány helyett 100–1 000 tonna mennyiségi tartomány

6 995 EUR

5 246 EUR

3 767 EUR

2 825 EUR

538 EUR

404 EUR

1–10 tonna mennyiségi tartomány helyett 1 000 tonna feletti mennyiségi tartomány

20 774 EUR

15 580 EUR

11 186 EUR

8 389 EUR

1 598 EUR

1 198 EUR

10–100 tonna mennyiségi tartomány helyett 100–1 000 tonna mennyiségi tartomány

5 087 EUR

3 816 EUR

2 739 EUR

2 055 EUR

391 EUR

294 EUR

10–100 tonna mennyiségi tartomány helyett 1 000 tonna feletti mennyiségi tartomány

18 866 EUR

14 150 EUR

10 159 EUR

7 619 EUR

1 451 EUR

1 088 EUR

100–1 000 tonna mennyiségi tartomány helyett 1 000 tonna feletti mennyiségi tartomány

13 779 EUR

10 334 EUR

7 419 EUR

5 564 EUR

1 060 EUR

795 EUR


3. táblázat

Más naprakésszé tételek díjai

A naprakésszé tétel típusa

A regisztráló azonosságának a jogi személyiségét is érintő megváltozása

1 631 EUR

A naprakésszé tétel típusa

Egyéni benyújtás

Közös benyújtás

Változás a kérelemben szereplő információkhoz engedélyezett hozzáférésben:

Tisztasági fok és/vagy a szennyező vagy adalékanyagok megnevezése

4 892 EUR

3 669 EUR

A vonatkozó mennyiségi tartomány

1 631 EUR

1 223 EUR

Vizsgálati összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás

4 892 EUR

3 669 EUR

A biztonsági adatlapon szereplő információ

3 261 EUR

2 446 EUR

Az anyag kereskedelmi neve

1 631 EUR

1 223 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-neve

1 631 EUR

1 223 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, intermedierként, tudományos kutatás-fejlesztés céljára vagy termék- és folyamatorientált kutatás-fejlesztés céljára használt anyagok IUPAC-neve

1 631 EUR

1 223 EUR


4. táblázat

Más naprakésszé tételek kedvezményes díjai kkv-knak

A naprakésszé tétel típusa

Középvállalkozás

Kisvállalkozás

Mikrovállalkozás

A regisztráló azonosságának a jogi személyiségét is érintő megváltozása

1 060 EUR

571 EUR

82 EUR

A naprakésszé tétel típusa

Középvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Középvállalkozás

(közös benyújtás)

Kisvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Kisvállalkozás

(közös benyújtás)

Mikrovállalkozás

(egyéni benyújtás)

Mikrovállalkozás

(közös benyújtás)

Változás a kérelemben szereplő információkhoz engedélyezett hozzáférésben:

Tisztasági fok és/vagy a szennyező vagy adalékanyagok megnevezése

3 180 EUR

2 385 EUR

1 712 EUR

1 284 EUR

245 EUR

183 EUR

A vonatkozó mennyiségi tartomány

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

Vizsgálati összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás

3 180 EUR

2 385 EUR

1 712 EUR

1 284 EUR

245 EUR

183 EUR

A biztonsági adatlapon szereplő információ

2 120 EUR

1 590 EUR

1 141 EUR

856 EUR

163 EUR

122 EUR

Az anyag kereskedelmi neve

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-neve

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, intermedierként, tudományos kutatás-fejlesztés céljára vagy termék- és folyamatorientált kutatás-fejlesztés céljára használt anyagok IUPAC-neve

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

IV. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontja szerinti kérelmek díjai

1. táblázat

Rendes díjak

A bizalmasan kezelendő adat

Egyéni benyújtás

Közös benyújtás

Tisztasági fok és/vagy a szennyező vagy adalékanyagok megnevezése

4 892 EUR

3 669 EUR

A vonatkozó mennyiségi tartomány

1 631 EUR

1 223 EUR

Vizsgálati összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás

4 892 EUR

3 669 EUR

A biztonsági adatlapon szereplő információ

3 261 EUR

2 446 EUR

Az anyag kereskedelmi neve

1 631 EUR

1 223 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-neve

1 631 EUR

1 223 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, intermedierként, tudományos kutatás-fejlesztés céljára vagy termék- és folyamatorientált kutatás-fejlesztés céljára használt anyagok IUPAC-neve

1 631 EUR

1 223 EUR


2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

A bizalmasan kezelendő adat

Középvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Középvállalkozás

(közös benyújtás)

Kisvállalkozás

(egyéni benyújtás)

Kisvállalkozás

(közös benyújtás)

Mikrovállalkozás

(egyéni benyújtás)

Mikrovállalkozás

(közös benyújtás)

Tisztasági fok és/vagy a szennyező vagy adalékanyagok megnevezése

3 180 EUR

2 385 EUR

1 712 EUR

1 284 EUR

245 EUR

183 EUR

A vonatkozó mennyiségi tartomány

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

Vizsgálati összefoglalás vagy átfogó vizsgálati összefoglalás

3 180 EUR

2 385 EUR

1 712 EUR

1 284 EUR

245 EUR

183 EUR

A biztonsági adatlapon szereplő információ

2 120 EUR

1 590 EUR

1 141 EUR

856 EUR

163 EUR

122 EUR

Az anyag kereskedelmi neve

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-neve

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, intermedierként, tudományos kutatás-fejlesztés céljára vagy termék- és folyamatorientált kutatás-fejlesztés céljára használt anyagok IUPAC-neve

1 060 EUR

795 EUR

571 EUR

428 EUR

82 EUR

61 EUR

V. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti PPORD-bejelentések díjai

1. táblázat

A PPORD-bejelentések díjai

Rendes díj

544 EUR

Kedvezményes díj középvállalkozásoknak

353 EUR

Kedvezményes díj kisvállalkozásoknak

190 EUR

Kedvezményes díj mikrovállalkozásoknak

27 EUR


2. táblázat

A PPORD-mentesség meghosszabbításának díjai

Rendes díj

1 087 EUR

Kedvezményes díj középvállalkozásoknak

707 EUR

Kedvezményes díj kisvállalkozásoknak

380 EUR

Kedvezményes díj mikrovállalkozásoknak

54 EUR

VI. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 62. cikke szerinti engedélyezési kérelmek díjai

1. táblázat

Rendes díjak

Alapdíj

54 100 EUR

További díj anyagonként

10 820 EUR

További díj felhasználásonként

10 820 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező nem kkv: 40 575 EUR

A további kérelmező középvállalkozás: 30 431 EUR

A további kérelmező kisvállalkozás: 18 259 EUR

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR


2. táblázat

Kedvezményes díjak középvállalkozásoknak

Alapdíj

40 575 EUR

További díj anyagonként

8 115 EUR

További díj felhasználásonként

8 115 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező középvállalkozás: 30 431 EUR

A további kérelmező kisvállalkozás: 18 259 EUR

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR


3. táblázat

Kedvezményes díjak kisvállalkozásoknak

Alapdíj

24 345 EUR

További díj anyagonként

4 869 EUR

További díj felhasználásonként

4 869 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező kisvállalkozás: 18 259 EUR

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR


4. táblázat

Kedvezményes díjak mikrovállalkozásoknak

Alapdíj

5 410 EUR

További díj anyagonként

1 082 EUR

További díj felhasználásonként

1 082 EUR

További díj kérelmezőnként

További kérelmező: 4 057 EUR

VII. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 61. cikke szerinti engedély-felülvizsgálatok díjai

1. táblázat

Rendes díjak

Alapdíj

54 100 EUR

További díj felhasználásonként

10 820 EUR

További díj anyagonként

10 820 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező nem kkv: 40 575 EUR

A további kérelmező középvállalkozás: 30 431 EUR

A további kérelmező kisvállalkozás: 18 259 EUR

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR


2. táblázat

Kedvezményes díjak középvállalkozásoknak

Alapdíj

40 575 EUR

További díj felhasználásonként

8 115 EUR

További díj anyagonként

8 115 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező középvállalkozás: 30 431 EUR

A további kérelmező kisvállalkozás: 18 259 EUR

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR


3. táblázat

Kedvezményes díjak kisvállalkozásoknak

Alapdíj

24 345 EUR

További díj felhasználásonként

4 869 EUR

További díj anyagonként

4 869 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező kisvállalkozás: 18 259 EUR

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR


4. táblázat

Kedvezményes díjak mikrovállalkozásoknak

Alapdíj

5 410 EUR

További díj felhasználásonként

1 082 EUR

További díj anyagonként

1 082 EUR

További díj kérelmezőnként

A további kérelmező mikrovállalkozás: 4 058 EUR

VIII. MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet 92. cikke szerinti fellebbezések díjai

1. táblázat

Rendes díjak

A fellebbezés tárgyát képező határozat jogalapja

Díj

Az 1907/2006/EK rendelet 9. vagy 20. cikke

2 392 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 27. vagy 30. cikke

4 783 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 51. cikke

7 175 EUR


2. táblázat

Kedvezményes díjak kkv-knak

A fellebbezés tárgyát képező határozat jogalapja

Díj

Az 1907/2006/EK rendelet 9. vagy 20. cikke

1 794 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 27. vagy 30. cikke

3 587 EUR

Az 1907/2006/EK rendelet 51. cikke

5 381 EUR


5.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/12


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/865 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 4.)

az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

A.   AZ ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

A lefolytatott vizsgálat (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) eredményeként a Tanács a legutóbb a 986/2012/EU végrehajtási rendelettel (2) módosított 383/2009/EK rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára.

(2)

Az intézkedések keretében 46,2 %-os értékvám került kivetésre, amely alól a Kiswire Qingdao, Ltd (0 %), valamint az Ossen Innovation Materials Co. Joint Stock Company Ltd és az Ossen Jiujiang Steel Wire Cable Co. Ltd (mindkettő 31,1 %) kivételt képezett.

2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz 2014. február 7-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatára.

(4)

A kérelmet a European Stress Information Service (a továbbiakban: ESIS, illetve a kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes PSC-huzalok és -sodratok tekintetében a teljes uniós termelés több mint 25 %-át teszi ki.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(6)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. május 8-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

4.   A hatályvesztési felülvizsgálatban érintett időszakok

(7)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2013. április 1-je és 2014. március 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

5.   A vizsgálatban és a mintavételben érintett felek

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, a tudomása szerint érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(9)

Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók, valamint az uniós független importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ezen érdekelt felek vonatkozásában az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételre kerülhet sor.

(10)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az uniós gyártókból ideiglenesen kiválasztott egy mintát, amelyet a hasonló termék gyártási volumene alapján választott ki. A mintában öt uniós gyártó szerepelt. A mintában szereplő öt uniós gyártó termelése az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 64 %-át tette ki a vizsgálati időszakban. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett. Az ideiglenes minta ezért megerősítésre került és az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekinthető.

(11)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, a kínai exportáló gyártók és az uniós független importőrök tekintetében szükséges-e a mintavétel –, felkérte a szóban forgó feleket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Mivel azonban ezen felek egyike sem jelentkezett, az exportáló gyártók és a független importőrök tekintetében nem volt szükséges a mintavétel.

6.   Kérdőívek és ellenőrzés

(12)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a dömpingből eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint ahhoz, hogy meghatározza az uniós érdeket.

(13)

Ennek céljából a Bizottság kérdőívet küldött valamennyi, tudomása szerint érintett félnek, valamint minden egyéb olyan félnek, amely ezt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérte, nevezetesen a kínai ismert exportáló gyártóknak, annak a nyolc, piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak, amelyben a jelek szerint gyártják a hasonló terméket, a mintavételbe bevont uniós gyártóknak és az ismert uniós felhasználóknak.

(14)

A kérdőívre a mintába felvett öt uniós gyártó, valamint további tizenkét gyártó küldte el válaszát. A kérdőívre egy felhasználótól is érkezett válasz. Tizenegy felhasználó és három beszállító írásos észrevételeket nyújtott be. Egyetlen kínai exportáló gyártó sem válaszolt a kérdőívre. A kérdőívre három válasz érkezett piacgazdasággal rendelkező harmadik országban működő gyártóktól.

(15)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

a)

Mintába felvett uniós gyártók:

CB Trafilati Acciai, Tezze sul Breta, Olaszország,

D&D Drótáru Ipari és Kereskedelmi, Miskolc, Magyarország,

DWK Drahtwerk GmbH, Köln, Németország,

Nedri Spanstaal BV, Venlo, Hollandia,

Trenzas y Cables de Acero PSC, Santander, Spanyolország.

b)

Gyártók a piacgazdasággal rendelkező harmadik országban:

Scaw South Africa (Pty) Limited, Germiston, Dél-Afrika.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1.   Az érintett termék

(16)

Az érintett termékek a jelenleg az ex 7217 10 90, az ex 7217 20 90, az ex 7312 10 61, az ex 7312 10 65 és az ex 7312 10 69 KN-kód alá besorolt, Kínából származó, lemezelés vagy bevonás nélküli, ötvözetlen acélból készült huzalok, a cinkkel lemezelt vagy bevont, ötvözetlen acélból készült huzalok, valamint az akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli, legfeljebb 18 huzalból álló, legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodort huzalok. Az olyan, hét huzalból álló, galvanizált (de további bevonat nélküli) huzalsodratok, amelyeknél a központi huzal átmérője a külső hat huzal átmérőjénél legfeljebb 3 %-kal nagyobb, nem tartoznak a jelenleg hatályos intézkedések alá és nem képezik e felülvizsgálat tárgyát.

(17)

Az érintett terméket elsősorban beton megerősítéséhez használják az építőiparban, de függesztő elemekben és kábelhidakban is megtalálható. Magas széntartalmú acél hengerhuzalból állítják elő, amelynél tisztítás, húzás és melegítés – és a sodratok esetében – spirális tekercselés után érik el az átmérőre, az ellenálló képességre és a szilárdságra vonatkozó sajátos jellemzőket.

2.   A hasonló termék

(18)

A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített PSC-huzalok és -sodratok, a Dél-Afrika, mint analóg ország belföldi piacán gyártott és értékesített PSC-huzalok és -sodratok, valamint a Kínában gyártott, és potenciálisan az Unióban értékesíthető PSC-huzalok és -sodratok ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon célra alkalmazzák őket.

(19)

Ezért ezek a termékeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekinti.

C.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   Előzetes megjegyzések

(20)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a Kínából származó dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(21)

A felülvizsgálati időszakban Kína elhanyagolható mennyiséget exportált az érintett termékből. Kína esetében ezért nem valószínű, hogy a dömping folytatódna. A dömping megismétlődésének valószínűségét csak a más harmadik országokba irányuló export során alkalmazott árakra alapozva lehetett értékelni.

(22)

Ahogy a (14) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság a kínai exportáló gyártóktól nem kapott választ. Így a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az átfogó elemzés, ezen belül a dömpingszámítás alapját az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények képezték. A kínai hatóságok tájékoztatást kaptak arról, hogy a Bizottság szándéka, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza és megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(23)

Ebből adódóan a dömping megismétlődésének valószínűségét a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információk, valamint egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (Eurostat, kínai és más harmadik országok statisztikái) és az ágazattól származó jelentések felhasználásával mérték fel.

2.   Analóg ország

(24)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján Kína nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak. Az eredeti vizsgálat során a rendes érték megállapítása céljából Törökország került kiválasztásra mint piacgazdasággal rendelkező harmadik ország („analóg ország”).

(25)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben: i. a kérelmező javaslata alapján analóg országként e hatályvesztési felülvizsgálatban is Törökországot tervezte kiválasztani; ii. meghatározta az Unióba PSC-huzalokat és -sodratokat exportáló, piacgazdasággal rendelkező egyéb harmadik országokat, amelyek: Brazília, India, Oroszország, Dél-Afrika, Dél-Korea és Thaiföld. 2013-ban ezen országok esetében volt a legmagasabb a PSC-huzalok és -sodratok Unióba irányuló importja (az Eurostat adatai szerint).

(26)

A Bizottság megvizsgálta, hogy folyik-e PSC-huzalok és -sodratok gyártása és értékesítése azokban a piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban, amelyekben a jelek szerint gyártanak PSC-huzalokat és -sodratokat. A Bizottság felvette a kapcsolatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott hét acéltermelő ország, továbbá az USA gyártóival és azok ágazati szövetségeivel.

(27)

A Bizottság India, Dél-Afrika és Törökország egyes gyártóitól kapott választ a kérdőívre. A kérelmező kifogást nyújtott be India analóg országnak való minősítése ellen arra hivatkozva, hogy az acéliparnak nyújtott állami támogatások miatt India belföldi piacán torzulások tapasztalhatók. A Bizottság más érdekelt felek részéről nem kapott észrevételeket.

(28)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következő okok miatt e felülvizsgálati eljárásban Dél-Afrika lenne a legmegfelelőbb analóg ország:

az országban az érintett termék összes típusát gyártják,

az alapvető fizikai és műszaki jellemzők tekintetében az unióssal azonos minőségi szabványok érvényesülnek,

a kérdőívre adott válaszok magas színvonalúak és teljes körűek voltak,

az ország belföldi piacán kellő mértékű verseny tapasztalható,

az együttműködő gyártó belföldi értékesítési kellő volumenűek.

3.   Valószínűsíthető dömping a felülvizsgálati időszakban

3.1.   A rendes érték meghatározása

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban az analóg ország együttműködő gyártójától kapott információk alapján meghatározták a Kínára érvényes rendes értéket.

(30)

A Bizottság először megvizsgálta, hogy az analóg ország együttműködő gyártója esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatívnak tekinthető-e. A hasonló termék független vevők részére történő belföldi értékesítésének összmennyisége a felülvizsgálati időszakban elérte az érintett terméknek a dömpingszámításkor figyelembe vett országokba irányuló exportértékesítése összmennyiségének legalább 5 %-át. Ennek alapján az érintett termék együttműködő gyártója által az analóg ország belföldi piacán az érintett termék belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatívnak tekinthető.

(31)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy összehasonlíthatóak a dömpingszámításkor figyelembe vett harmadik országokba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal.

(32)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(33)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípusnak a kiszámított előállítási költséggel megegyező, vagy azt meghaladó nettó áron értékesített mennyisége meghaladta e terméktípus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át, és ha

b)

e terméktípus értékesítési árának súlyozott átlaga megegyezett, vagy meghaladta az egy egységre jutó előállítási költséget.

(34)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(35)

A rendes értéket az egyes terméktípusok felülvizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

a)

a terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb az adott típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki; vagy

b)

e terméktípus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget.

(36)

Egy olyan terméktípusnál, amelynek esetében az analóg ország belföldi piacán az érintett termékből nem volt belföldi értékesítés, a rendes értéket úgy határozták meg, hogy az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a hasonló termék előállítási költségeinek súlyozott átlagához bizonyos összegű értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint nyereséget adtak.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban ez az összeg az analóg ország együttműködő gyártójának hasonló terméke tekintetében a szokásos kereskedelmi forgalomban zajló előállítás és értékesítés tényleges adatain alapult.

3.2.   A valószínűsíthető exportár megállapítása

(38)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az exportárakat a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megállapítani.

(39)

A Bizottság elemezte az Eurostattól származó statisztikákat. A Kínából importált termék mennyisége korlátozott volt, így azok árait nem lehetett reprezentatívnak tekinteni.

(40)

A Bizottság elemezte a kínai kereskedelmi statisztikákat. E statisztikákban az érintett termék olyan HR-kódok alá került besorolásra, amelyek egyéb, jelentősen magasabb értékű terméket, így például rozsdamentes acélból készült termékeket és acél drótköteleket is magukban foglaltak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kereskedelmi statisztikák alapján nem lehet megállapítani az érintett termék valószínűsíthető exportárát.

(41)

A Bizottság kiválasztotta azokat az országokat, amelyekbe a legnagyobb mennyiségben irányul Kínából export az említett HR-kód alá tartozó – az érintett terméket is magában foglaló – termékekből (Brazília, Japán, Malajzia, Dél-Korea, USA és Vietnam). A Bizottság ezután azt vizsgálta, hogy ezen országok importstatisztikái alapján be lehet-e azonosítani a PSC-huzalokat és -sodratokat az érintett termékként, és megállapította, hogy ilyen PSC-huzalok és -sodratok jelentős mennyiségben kerültek importálásra. Mivel e két kritériumnak csak néhány ország kereskedelmi statisztikái feleltek meg, a valószínűsíthető exportár e statisztikák kínai importra vonatkozó adatai alapján került megállapításra.

3.3.   Összehasonlítás

(42)

A rendes érték és a valószínűsíthető exportár összehasonlítását kínai FOB alapon végezték el.

(43)

A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Értelemszerűen kiigazításokra került sor a fuvarozási költségek, a biztosítási költségek, a vissza nem téríthető héa, az exportköltségek, az árengedmények és kedvezmények terén fennálló különbségek alapján.

3.4.   Valószínűsíthető dömping a felülvizsgálati időszakban

(44)

A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a valószínűsíthető dömpingkülönbözetet 27,2 %-ban állapították meg.

4.   Az export alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

4.1.   Az exportáló gyártók termelési kapacitása

(45)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a következő források kerültek felhasználásra:

a kérelmező által benyújtott információk,

nyilvánosan hozzáférhető kiadványok,

az eredeti vizsgálat során gyűjtött információk.

(46)

Közismert, hogy a kínai acélipar messze a legnagyobb a világon. A kérelmező által benyújtott információk alapján a PSC-huzalok és -sodratok tekintetében 2013-ban Kína éves termelése 2,5–3 millió tonna közötti mennyiséget tett ki, becsült kapacitása pedig 4–5 millió tonna között volt. Ebből a mennyiségből 1–1,5 millió tonna közötti mennyiséget exportáltak harmadik országokba, és 1–2 millió tonnát értékesítettek a belföldi piacon. PSC-huzalokból és -sodratokból a Kínába irányuló import elhanyagolható volt. Kínában a kihasználatlan szabad gyártási kapacitás (ami 1,5–2 millió tonna között van) legalább háromszorosa az uniós piacénak.

(47)

A kérelmező becslése alapján Kínában a PSC-huzalok és -sodratok tekintetében a gyártási kapacitás messze meghaladja az évi 11 millió tonnát. Ha tehát a belföldi és az exportértékesítés évente 6–7 millió tonna között van, akkor a teljes szabad kapacitás meghaladja a 4 millió tonnát.

(48)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az intézkedések bevezetését megelőzően a Kínából származó import 3 év alatt meghétszereződött, és csaknem elérte a 87 000 tonnát (ez az eredeti vizsgálat idején 8,2 %-át, a felülvizsgálati időszak alatt azonban már 17 %-át tette ki az uniós piac felhasználásának).

(49)

Így az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős a kockázata annak, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős mennyiségű PSC-huzalt és -sodratot értékesítenek az uniós piacon.

4.2.   Az uniós piac vonzereje

(50)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. Azon kockázat értékelése, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az értékesítés az uniós piacra helyeződik át, nyilvánosan hozzáférhető forrásokon alapul.

(51)

Az uniós piac jelentős méretű, és a felülvizsgálati időszak alatt értéke becslések szerint 365 millió EUR volt. Továbbá az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árával összehasonlítva a Kínából a (41) preambulumbekezdésben említett releváns harmadik országokba irányuló export tekintetében az áralákínálás mértékét e felülvizsgálat során 47 %-ban állapították meg. Ezek az árkülönbségek egyértelműen jelzik az uniós piac vonzerejét és azt, hogy Kína képes arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén árversenybe kezdjen.

(52)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek az uniós piacon érvényesülő árakon túlmenően olyan további tényezőkről számoltak be, amelyek bizonyítják az uniós piac vonzerejét. Ide tartoznak a következők:

átlátható és kiszámíthatóan működő pályázati eljárások,

kedvező fizetési feltételek,

PSC-huzalokat és -sodratokat nagy mennyiségben használó nagyvállalatok,

egyes tagállamokban az építőipar fellendülése.

Mindez azt bizonyítja, hogy az ár nem az egyetlen olyan tényező, amely az Uniót vonzó piaccá teszi a kínai exportőrök számára.

(53)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy komoly a kockázata annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kereskedelem a gazdaságilag kevésbé vonzó harmadik országokba irányuló értékesítésről az uniós piacra helyeződik át.

5.   A dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(54)

A Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje alapján arra lehet következtetni, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen megnövekszik az érintett termék Kínából származó dömpingelt exportja.

D.   AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(55)

A figyelembe vett időszakban 21 uniós gyártó állította elő a hasonló terméket. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a 21 vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

E.   AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1.   Uniós felhasználás

(56)

A Bizottság az uniós felhasználást úgy határozta meg, hogy az uniós gazdasági ágazat uniós piacon való értékesítési volumenét összeadta a Kínából és más harmadik országokból származó behozatallal, az Eurostat adatbázisából származó, TARIC-kód (az Európai Unió integrált vámtarifája) szerinti lebontásban nyilvántartott adatok alapján.

(57)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás (tonna)

564 973

561 342

504 591

508 226

497 708

Index

100

99

89

90

88

Forrás: Eurostat és a kérdőívre adott válaszok

(58)

A figyelembe vett időszak során az uniós felhasználás 12 %-kal csökkent. A kereslet szűkülése elsősorban 2011–2012-ben volt jellemző, és illeszkedett az építőipari ágazatban a pénzügyi válságot követően bekövetkezett általános trendbe.

2.   Az érintett országból származó behozatal

2.1.   Az érintett országból származó behozatal volumene és piaci részesedése

(59)

A Kínából származó behozatal volumenének és piaci részesedésének meghatározása Eurostat-adatok alapján történt.

(60)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából származó behozatal volumene és piaci részesedése

Ország

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Kína

Volumen (tonna)

676

5

503

76

99

Index

100

1

74

11

15

Piaci részesedés

0,1 %

0,0 %

0,1 %

0,0 %

0,0 %

Forrás: Eurostat (TARIC)

(61)

A dömpingellenes intézkedések bevezetése nyomán a kínai behozatal csaknem teljesen megszűnt. A figyelembe vett időszak során a kínai behozatal igen kis mértékű volt: a 2010-es 676 tonnáról (az uniós piac 0,1 %-a) a felülvizsgálati időszakban 99 tonnára esett vissza.

2.2.   Az érintett országból származó behozatalokra jellemző árak

(62)

Mivel a felülvizsgálati időszakban Kína rendkívül keveset értékesített az érintett termékből az Unióban, így ezekre az adatokra támaszkodva nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

(63)

Mivel az egyéb piacokra irányuló kínai exportra vonatkozó kínai kereskedelmi statisztikák felhasználása nem volt lehetséges (lásd a (40) preambulumbekezdést), a valószínűsíthető exportár a PSC-huzalok és -sodratok Kínából történő behozatalára vonatkozóan egyes harmadik országoknál rendelkezésre álló statisztikák alapján került megállapításra (lásd a (41) preambulumbekezdést).

(64)

Az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék árát összehasonlították a Kínában gyártott és egyes harmadik országok részére értékesített PSC-huzalok és -sodratok árával. Az összehasonlítás során uniós határparitáson számított CIF-árakat használtak.

(65)

Az árak összehasonlításából kiderült, hogy a valószínűsíthető áralákínálási különbözet jelentős, 47 %-os volt.

3.   Más harmadik országokból származó, az intézkedések hatályán kívül eső behozatal

(66)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Az egyéb harmadik országokból származó behozatalok volumene és piaci részesedése

Ország

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Thaiföld

Volumen (tonna)

11 454

12 889

11 371

8 061

6 416

Index

100

113

99

70

56

Piaci részesedés

2,0 %

2,3 %

2,3 %

1,6 %

1,3 %

Dél-Afrika

Volumen (tonna)

1 681

561

1 727

6 682

6 463

Index

100

33

103

397

384

Piaci részesedés

0,3 %

0,1 %

0,3 %

1,3 %

1,3 %

Egyéb szereplők

Volumen (tonna)

12 981

15 867

16 690

12 036

10 911

Index

100

122

129

93

84

Piaci részesedés

2,3 %

2,8 %

3,3 %

2,4 %

2,2 %

Az összes harmadik ország (Kína kivételével)

Volumen (tonna)

26 112

29 316

29 788

26 779

23 790

Index

100

112

114

103

91

Piaci részesedés

4,6 %

5,2 %

5,9 %

5,3 %

4,8 %

Forrás: Eurostat (TARIC)

(67)

A figyelembe vett időszakban Kínán kívül az egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése viszonylag stabil volt: 4,6 % és 5,9 % között alakult. A behozatal több mint fele Thaiföldről és Dél-Afrikából származott. Az exportáló országok között volt továbbá India, Oroszország és Ukrajna.

4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(68)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

4.1.   Makrogazdasági mutatók

4.1.1.   Előállítás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

(69)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság a következőképpen alakult:

4. táblázat

Előállítás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Gyártási volumen (tonna)

687 576

657 933

609 099

615 466

602 692

Index

100

96

89

90

88

Gyártási kapacitás

1 047 810

1 043 810

922 270

934 170

858 170

Index

100

100

88

89

82

Kapacitáskihasználtság

66 %

63 %

66 %

66 %

70 %

Index

100

96

101

100

107

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (az összes gyártó)

(70)

A figyelembe vett időszak során az uniós gyártás 12 %-kal csökkent. Mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabil, az előállítás szorosan követte az érintett termék uniós piacon való felhasználásának alakulását.

(71)

A gyártási volumen szűkülésének hatására az uniós gazdasági ágazat jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tett. A szerkezetátalakítás nyomán a figyelembe vett időszakban 18 %-kal csökkent a gyártási kapacitás: ez meghaladta a kereslet csökkenésének mértékét.

(72)

Ennek eredményeképpen a figyelembe vett időszakban a kapacitáskihasználtság 66 %-ról 70 %-ra javult. Ez azonban továbbra is az optimális szint alatt van, ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazatot többletkapacitás jellemzi.

4.1.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(73)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumene és Unión belüli piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen az uniós piacon (tonnában)

538 185

532 021

474 300

481 370

473 819

Index

100

99

88

89

88

Piaci részesedés

95,3 %

94,8 %

94,0 %

94,7 %

95,2 %

Index

100

99

99

99

100

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (az összes gyártó)

(74)

A hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének volumene az uniós felhasználás alakulásával összhangban 12 %-kal csökkent.

(75)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban nagyjából stabil maradt. Az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott átlagos értékesítési ár a figyelembe vett időszak utolsó három évében 10 %-kal maradt el az egyéb harmadik országokból származó behozatalra jellemző áraktól, azt megelőzően pedig nagyjából azonosak voltak az árak.

4.1.3.   Növekedés

(76)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós felhasználással azonos mértékben csökkent, és a piaci részesedés 95,2 %-on stabilizálódott.

4.1.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(77)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Foglalkoztatottak száma

1 580

1 544

1 435

1 405

1 267

Index

100

98

91

89

80

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

435

426

424

438

476

Index

100

98

98

101

109

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (az összes gyártó)

(78)

Az ágazatban végbement szerkezetátalakítás nyomán a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje jelentősen csökkent: a foglalkoztatottak száma a 2010-ben 1 580 volt, ami a felülvizsgálati időszakban 1 267-re esett vissza.

(79)

A figyelembe vett időszak során a termelékenység 9 %-kal nőtt. Ennek az volt az oka, hogy a foglalkoztatottság szintje gyorsabban csökkent, mint az uniós előállítás szintje.

4.2.   Mikrogazdasági mutatók

4.2.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(80)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Átlagos eladási árak az Unióban

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Átlagos eladási egységár az Unióban (EUR/tonna)

767

822

782

741

726

Index

100

107

102

97

95

Előállítási egységköltség (EUR/tonna)

784

834

789

741

726

Index

100

106

101

95

93

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (a mintában szereplő gyártók)

(81)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagára a figyelembe vett időszakban 5 %-kal csökkent. A 2010 és 2011 között végbement növekedés, majd a következő évben tapasztalt csökkenés elsősorban a nyersanyagköltség növekedését tükrözte. Az ezt követően tapasztalt árcsökkenés inkább ahhoz az árnyomáshoz kapcsolódott, amely az uniós felhasználás csökkenésének és az uniós gazdasági ágazat többletkapacitásának együttes hatásából eredt.

(82)

Az előállítási egységköltség a figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkent. Amint az fentebb is szerepel, az első két évben megfigyelt növekedés a nyersanyagköltség növekedéséből adódott. A jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítések, továbbá a kapacitáskihasználtság és a termelékenység javulása következtében a gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban sikeresen biztosította az egyensúlyt a gyártási költségek és az eladási átlagárak között.

4.2.2.   Munkaerőköltségek

(83)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Átlagos bér munkavállalónként (EUR)

41 351

43 035

44 440

43 429

43 942

Index

100

104

107

105

106

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (a mintában szereplő gyártók)

(84)

A munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség 6 %-kal nőtt. Az infláció hatásán túlmenően ez elsősorban azt jelzi, hogy főként azokban az országokban szűntek meg munkahelyek, ahol alacsonyak a bérköltségek, továbbá tükrözi a termelékenység fokozására tett erőfeszítéseket.

4.2.3.   Készletek

(85)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Készletek

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

16 885

15 314

17 596

16 073

17 352

Index

100

91

115

91

108

Zárókészletek az előállítás százalékában kifejezve

2,5 %

2,3 %

2,9 %

2,6 %

2,9 %

Index

100

95

118

106

117

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (a mintában szereplő gyártók)

(86)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 8 %-kal növekedtek. Az előállítás százalékában kifejezett zárókészletek azonban az uniós gyártásnak stabilan alacsony százalékát tették ki.

4.2.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(87)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése

 

2010

2011

2012

2013

Felülvizsgálati időszak

Az Unióban független vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

– 3,2 %

– 2,7 %

– 1,5 %

– 0,8 %

– 0,5 %

Index

100

116

153

174

183

Pénzforgalom (EUR)

– 3,1 %

– 1,3 %

0,3 %

1,5 %

0,6 %

Index

100

158

211

248

221

Beruházások (EUR)

3 204 173

1 851 350

1 300 200

1 464 117

1 673 643

Index

100

58

41

46

52

Beruházások megtérülése

– 13 %

– 16 %

– 9 %

– 8 %

– 6 %

Index

100

82

130

141

153

Forrás: A kérdőívre adott válaszok (a mintában szereplő gyártók)

(88)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A mintába felvett gyártók jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban összességében javult: a rendkívül alacsony – 3,2 %-ról a felülvizsgálati időszakban éppen a fedezeti pont fölé emelkedett.

(89)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat finanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom ugyanazt a tendenciát követte, mint a jövedelmezőség, azaz a figyelembe vett időszakban folyamatosan javult és különösen erőteljesen javult a felülvizsgálati időszakot megelőző utolsó három időszakban.

(90)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 48 %-kal csökkentek. Ezek túlnyomó része karbantartáshoz szükséges beruházás volt.

(91)

A hasonló termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – a többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan – negatív értéket mutatott, de 2011-től kezdődően javult. A többi pénzügyi mutató tekintetében a százalékos különbségek az uniós gazdasági ágazat alacsony tőkeintenzitását jelzik, továbbá azt, hogy a beruházások alacsony szintje miatt az eszközök nettó értéke csökken.

(92)

Mivel a mai gazdasági környezetben a finanszírozáshoz való hozzáférés korlátozott, különösen az építőiparhoz kapcsolódó ágazatokban, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét, a gazdasági ágazat tőkebevonási képessége rendkívül korlátozott.

4.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága

(93)

A vizsgálat megállapította annak valószínűségét, hogy a dömping – jelentős különbözetekkel – megismétlődik. Ezért a dömpingkülönbözet nagysága nem tekinthető elhanyagolhatónak.

4.2.6.   A korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(94)

A fent megvizsgált makrogazdasági mutatók szerint a dömpingellenes intézkedések ugyan részben elérték a kívánt eredményt, azaz az uniós gyártókat ért károk megszüntetését, a gazdasági ágazat azonban még mindig instabil és kiszolgáltatott helyzetben van. A figyelembe vett időszak alatt az előállítás volumene valóban 12 %-kal csökkent, a független uniós vevők részére teljesített értékesítés volumene 12 %-kal visszaesett, a foglalkoztatás pedig 20 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egészében veszteséges volt. Ezért az előző dömping után nem történt meg a teljes helyreállás, és a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is igen érzékenyen reagálna az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

5.   A kárra vonatkozó következtetés

(95)

A fő kármutatók negatív tendenciát mutattak, ami az építőiparban tapasztalt válsághoz kapcsolódott. A figyelembe vett időszak alatt ily módon a felhasználás, az előállítás volumene és az értékesítés 12 %-kal visszaesett.

(96)

Az intézkedések azonban sikeresen hozzájárultak ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat átvészelje a válságot és a gyártási kapacitás és a munkahelyek számának csökkentése révén jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tegyen.

(97)

A figyelembe vett időszak utolsó éveiben már láthattuk a javulás jeleit, hiszen nőtt a termelékenység és a kapacitáskihasználtság. Továbbá a gyártási költségek közelebb kerültek az átlagos értékesítési árakhoz.

(98)

Az uniós gazdasági ágazat azonban továbbra is instabil. A legtöbb pénzügyi mutató javult ugyan, de nem ért el fenntartható szintet. Az Unióban a fogyasztás és az árak szintje továbbra is alacsony, és nincs jele tartós túlkapacitásnak.

(99)

A dömpingellenes intézkedések részben teljesítették céljukat, azaz bizonyos mértékben megszüntették az uniós gazdasági ágazatnak a Kínából származó dömpingelt behozatalok által okozott kárt. Noha egyes pénzügyi mutatók, így a jövedelmezőség és a beruházásmegtérülés a figyelembe vett időszak egészében javult, ezek továbbra is negatívak. A pénzforgalom is átbillent pozitívba. Ezért egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljes mértékben a korábbi dömping hatásait, és továbbra is instabil helyzetben van, ezért nagyon kiszolgáltatott a dömpingelt behozatal bármely megismétlődésével szemben.

(100)

Még ha az uniós gazdasági ágazat instabil helyzete jelentős kárnak minősül is, nem köthető a Kínából származó importhoz, amelynek piaci részesedése az uniós piacon kevesebb mint 1 % volt. A Kínából eredő árnyomás hiányában az uniós gazdasági ágazat képes volt piaci részesedését fenntartani, és veszteségeit csökkenteni.

F.   A KÁROKOZÁS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   Előzetes megjegyzés

(101)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, azonban továbbra is instabil. A figyelembe vett időszakban a kínai import volumene elhanyagolható volt. Ugyanakkor, amint az a (20)–(54) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálat jóvoltából megállapításra került, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping megismétlődése.

2.   A Kínából érkező behozatalnak az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén várható volumenváltozása nyomán jelentkező hatások és az árhatások

(102)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a kínai behozatalnak az uniós piacra, illetve uniós gazdasági ágazatra gyakorolt esetleges hatását elemezve felmérte, hogy a jelenleg hatályos intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése.

(103)

Az elemzés a kínai exportáló gyártók szabad kapacitására, és az egyéb országokba való export esetében általuk alkalmazott árképzésre összpontosított.

(104)

Amint az a (46) preambulumbekezdésben szerepel, a PSC-huzalok és -sodratok gyártása tekintetében 2013-ban Kína becsült teljes szabad kapacitása 1,7 millió tonna volt. Ez a mennyiség jóval meghaladta az ugyanezen időszak alatti uniós összfelhasználást.

(105)

Ésszerűen feltételezhető tehát, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ennek a szabad kapacitásnak legalább egy része az uniós piacra fog irányulni.

(106)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy amint az a (48) preambulumbekezdésben is szerepel, a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését megelőzően a Kínából származó import 3 év alatt meghétszereződött, és csaknem elérte a 87 000 tonnát, vagyis az eredeti vizsgálat idején a felhasználás 8,2 %-át, illetve az uniós piac jelenlegi felhasználásának 17 %-át. Ez azt mutatja, hogy intézkedések hiányában a kínai export gyorsan képes utat törni magának az uniós piacon.

(107)

Amint az a (65) preambulumbekezdésben is szerepel, dömpingellenes vám hiányában a Kínából érkező import és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai között jelentős (47 %-os) különbözet érvényesülne. Ez a valószínűsíthető, igen magas áralákínálási különbözet, amely a harmadik országokba irányuló kínai export árai és az uniós gazdasági ágazat árai közötti különbség alapján került megállapításra, az uniós piacot az egyéb harmadik országoknál vonzóbbá teszi a kínai export számára. Az intézkedések hatályvesztése esetén ugyanis a kínai exportáló gyártók a harmadik országokkal szemben alkalmazottnál magasabb árakon tudnának exportálni az Unióba, és még így is az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá tudnának kínálni.

(108)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók feltehetően még nagyobb árnyomást gyakorolnának az uniós piacra és növelnék piaci részesedésüket, és ezzel az uniós gazdasági ágazatnak kárt okoznának.

3.   Következtetés

(109)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira – nevezetesen a kínai exportáló gyártók becsült szabad kapacitásával és a kínai behozatal várható árszínvonalával kapcsolatban levont következtetésekre – kijelenthető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a károkozás megismétlődéséhez, illetve az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetének további romlásához vezetne, mégpedig amiatt, hogy feltehetően nagyobb mennyiségben érkezne Kínából az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáló dömpingelt árú behozatal.

G.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(110)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a beszállítók és a felhasználók érdekeit is.

(111)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(112)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a károkozás várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(113)

A vizsgálat jóvoltából megállapításra került, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a jelentős anyagi kár megismétlődése.

(114)

Az intézkedések fenntartása esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan folytatni tudja a szerkezetátalakítást, és esetlegesen javíthatja jövedelmezőségét.

(115)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

2.   Az importőrök/kereskedők érdeke

(116)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésre importőrök/kereskedők nem reagáltak.

(117)

Noha nem zárható ki, hogy az intézkedések kiszabása hátrányosan érintette tevékenységüket, az importőrök nem függenek Kínától, így PSC-huzalokat és -sodratokat más szállító országoktól, így Thaiföldről és Dél-Afrikából is be tudnak szerezni.

3.   A szállítók érdeke

(118)

Három szállító fejezte ki támogatását az intézkedések folytatását illetően. Közülük kettő hengerhuzal gyártásával foglalkozik, és kapcsolatban áll a kérelmezővel. A harmadik vállalat húzáshoz használt kenőanyagot és vegyi anyagokat szállít az uniós gazdasági ágazat részére.

(119)

Az uniós gazdasági ágazat részére értékesített hengerhuzal-mennyiség az ágazat forgalmának csupán kis részét teszi ki, így az intézkedések hatályon kívül helyezése várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a szállítókra. A hengerhuzal-gyártóknak ennek ellenére érdekében áll az intézkedések fenntartása.

4.   A felhasználók érdeke

(120)

A vizsgálat keretében tizenkét felhasználó – köztük egy olyan vállalat, amely a hasonló terméket nagy mennyiségben vásárolja – fejezte ki támogatását az intézkedések folytatását illetően.

(121)

A kérdőívre kimerítő válasz egyetlen felhasználótól sem érkezett. Az eredeti vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy a PSC-huzalok és -sodratok a felhasználók költségeinek 5 %-át, végső felhasználóik költségeinek pedig kevesebb mint 1 %-át tették ki.

(122)

Mivel Kínán kívül más országokkal szemben nincsenek hasonló intézkedések, alternatív beszerzési források állnak a felhasználók rendelkezésére. Továbbá a legnagyobb uniós gyártók hasonló piaci részesedéssel rendelkeznek, és ennek következtében intenzív a belső verseny.

(123)

Azok a felhasználók, amelyek elmondták véleményüket, hangsúlyozták, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése destabilizálná az uniós gazdasági ágazatot, és ily módon hatással volna az ellátási lánc megbízhatóságára. E felhasználók számára az esetleges költségmegtakarításoknál fontosabb az ellátási lánc megbízhatósága.

5.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(124)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kína elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

H.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(125)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára a 383/2009/EK rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(126)

A rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalaira kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok – ezen belül a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(127)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (6). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(128)

Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre a jelenleg az ex 7217 10 90, az ex 7217 20 90, az ex 7312 10 61, az ex 7312 10 65 és az ex 7312 10 69 (TARIC-kódok: 7217109010, 7217209010, 7312106111, 7312106191, 7312106511, 7312106591, 7312106911 és7312106991) KN-kódok alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó, lemezelés vagy bevonás nélküli, ötvözetlen acélból készült huzalok, a cinkkel lemezelt vagy bevont, ötvözetlen acélból készült huzalok, valamint az akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli, legfeljebb 18 huzalból álló, legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodort huzalok behozatalára. Az olyan, hét huzalból álló, galvanizált (de további bevonat nélküli) huzalsodratokra, amelyeknél a központi huzal átmérője a másik hat huzal átmérőjénél legfeljebb 3 %-kal nagyobb, nem kell végleges dömpingellenes vámot kivetni.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által előállított termékekre vonatkozó, vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

Kiswire Qingdao, Ltd, Qingdao

0 %

A899

Ossen Innovation Materials Co. Joint Stock Company Ltd, Maanshan, és Ossen Jiujiang Steel Wire Cable Co. Ltd, Jiujiang

31,1 %

A952

Minden más vállalat

46,2 %

A999

(3)   A (2) bekezdésben említett vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Amennyiben ilyen számla nem kerül bemutatásra, úgy az összes többi vállalatra érvényes vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Tanács 2012. október 22-i 986/2012/EU végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára a 383/2009/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám alkalmazási körének tisztázásáról (HL L 297., 2012.10.26., 1. o.).

(3)  A Tanács 2009. május 5-i 383/2009/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az e behozatalokra kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 118., 2009.5.13., 1. o.).

(4)  HL C 270., 2013.9.19., 12. o.

(5)  HL C 138., 2014.5.8., 33. o.

(6)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.


MELLÉKLET

A vállalat egyik tisztviselője által aláírt alábbi formátumú nyilatkozatnak szerepelnie kell az 1. cikk (3) bekezdésében említett kereskedelmi számlán:

1.

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve és beosztása.

2.

A nyilatkozat a következő:

„Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített [mennyiség] PSC-huzalt és -sodratot a (vállalat neve és bejegyzett székhelye) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő (a(z) érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.

Dátum és aláírás”


5.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/30


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/866 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 4.)

a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszakára felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló 2013/707/EU végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalások elfogadásának három exportáló gyártó tekintetében történő visszavonásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (a továbbiakban: Szerződés),

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) és különösen annak 13. cikkére,

tájékoztatva a tagállamokat,

mivel:

A.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS EGYÉB HATÁLYOS INTÉZKEDÉSEK

(1)

Az 513/2013/EU rendelettel (3) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok (a továbbiakban: modulok) és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) Európai Unióba (a továbbiakban: Unió) irányuló behozatalára.

(2)

Az exportáló gyártók egy csoportja azzal bízta meg a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamarát (továbbiakban: CCCME), hogy a nevükben nyújtson be az árra vonatkozó kötelezettségvállalást a Bizottsághoz, mely kérésnek a CCCME eleget is tett. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás feltételeiből egyértelműen kiolvasható, hogy az egyes exportáló gyártók árra vonatkozó egyedi kötelezettségvállalásainak összevonásáról van szó, amelyeket az adminisztráció egyszerűsítése végett a CCCME koordinál.

(3)

A Bizottság a 2013/423/EU végrehajtási határozatával (4) elfogadta ezt az árra vonatkozó kötelezettségvállalást az ideiglenes dömpingellenes vám tekintetében. Az ideiglenes dömpingellenes vámokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadása nyomán szükségessé vált technikai jellegű módosítások átvezetése érdekében a Bizottság a 748/2013/EU rendelettel (5) módosította az 513/2013/EU rendeletet.

(4)

Az 1238/2013/EU rendelettel (6) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott moduloknak és elemeknek (a továbbiakban: érintett termékek) az Unióba irányuló behozatalára. Az 1239/2013/EU végrehajtási rendelettel (7) a Tanács végleges szubvencióellenes vámot is kivetett az érintett termék Unióba irányuló behozatalára.

(5)

Az exportáló gyártók egy csoportja (a továbbiakban: exportáló gyártók) és a CCCME által az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalás módosított változatával kapcsolatos értesítést követően a Bizottság a 2013/707/EU végrehajtási határozattal (8) megerősítette az árra vonatkozó módosított kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) elfogadását a végleges intézkedések alkalmazási időszakára. A végrehajtási határozat melléklete felsorolja azokat az exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalást elfogadták. Ezek közé tartoznak a következő vállalkozások is:

a)

CSI Solar Power (China) Inc., Canadian Solar Manufacturing (Changshu) Inc., Canadian Solar Manufacturing (Luoyang) Inc., és a CSI Cells Co. Ltd az Európai Unióban bejegyzett kapcsolt vállalkozásaikkal együtt, amelyek együttesen az alábbi TARIC-kiegészítő kód alá tartoznak: B805 („Canadian Solar”);

b)

ET Solar Industry Limited és ET Energy Co. Ltd az Európai Unióban bejegyzett kapcsolt vállalkozásaikkal együtt, amelyek együttesen az alábbi TARIC-kiegészítő kód alá tartoznak: B819 („ET Solar”); valamint

c)

Renesola Zhejiang Ltd és Renesola Jiangsu Ltd az Európai Unióban bejegyzett kapcsolt vállalkozásaikkal együtt, amelyek együttesen az alábbi TARIC-kiegészítő kód alá tartoznak: B921 („ReneSola”).

(6)

A 2014/657/EU végrehajtási határozattal (9) a Bizottság elfogadta az exportáló gyártók csoportja és a CCCME által az érintett termékekre, azaz a Kínából származó vagy ott feladott, jelenleg az ex 8541 40 90 (TARIC-kódok: 8541409021, 8541409029, 8541409031 és 8541409039) KN-kód alá tartozó, az exportáló gyártók által előállított modulokra vagy elemekre (a továbbiakban: a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék) vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtásához kapcsolódó pontosításokra irányulóan megfogalmazott javaslatot. A (4) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes és szubvencióellenes vámok a kötelezettségvállalással együtt a továbbiakban együttesen: „intézkedések”.

B.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS MEGSÉRTETT FELTÉTELEI

(7)

Az exportáló gyártók többek között vállalták, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket az Unióba irányuló export éves mennyiségének a kötelezettségvállalásban meghatározott mértékéig nem értékesítik egy meghatározott minimális importár alatt az első független uniós vevő részére.

(8)

A kötelezettségvállalás – egy nem teljes körű felsorolás formájában – egyértelművé teszi azt is, hogy mi minősül a kötelezettségvállalás megsértésének. A felsorolt elemek között szerepelnek a vevőkkel kötött kompenzációs megállapodások, illetve az érintett termék származására vagy az exportőr kilétére vonatkozó félrevezető nyilatkozatok.

(9)

Az exportáló gyártók vállalták továbbá, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméken kívül az általuk előállított vagy forgalmazott más termékekből nem értékesítenek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből származó árbevétel egy alacsony százalékos határértékét meghaladó mennyiséget azon vevők részére, akiknek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket értékesítik (a továbbiakban: „a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korlát”).

(10)

A kötelezettségvállalás arra is kötelezi az exportáló gyártókat, hogy negyedévente részletesen tájékoztassák a Bizottságot az Unióba irányuló összes exportértékesítésükről és uniós viszonteladásukról („negyedéves jelentések”). Ennek értelmében a negyedéves jelentésekben közölt adatoknak teljes körűnek és helytállónak kell lenniük, és a jelentésekben szerepeltett tranzakcióknak teljes mértékben meg kell felelniük a kötelezettségvállalásnak.

(11)

A kötelezettségvállalás teljesítésének biztosítása érdekében az exportáló gyártók engedélyezték, hogy a negyedéves jelentésekben feltüntetett adatok pontosságának és teljességének ellenőrzése érdekében telephelyeiken ellenőrző látogatásokat végezzenek, továbbá vállalták, hogy a Bizottság által szükségesnek ítélt valamennyi információt rendelkezésre bocsátják.

C.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS AZON FELTÉTELEI, AMELYEK ALAPJÁN A BIZOTTSÁG A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS MEGSÉRTÉTÉSNEK HIÁNYÁBAN IS VISSZAVONHATJA A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELFOGADÁSÁT

(12)

A kötelezettségvállalás rögzíti azt is, hogy a Bizottság a kötelezettségvállalás alkalmazási időszaka alatt bármikor visszavonhatja annak elfogadását, ha annak ellenőrzése vagy végrehajtása kivitelezhetetlennek bizonyul.

(13)

A kötelezettségvállalás továbbá rögzíti, hogy a kötelezettségvállalás Bizottság általi elfogadása a bizalmon alapul, és a Bizottsággal kialakított bizalmi kapcsolatot sértő bármely cselekedet elegendő indokot szolgáltat a kötelezettségvállalás visszavonására.

D.   AZ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK ELLENŐRZÉSE

(14)

A kötelezettségvállalásnak való megfelelés ellenőrzése során a Bizottság megvizsgálta az exportáló gyártók által közölt, a kötelezettségvállalás szempontjából releváns információkat. Az alábbi (15)–(32) preambulumbekezdésben szereplő megállapítások a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola tekintetében beazonosított problémákkal foglalkoznak, amelyek miatt e három exportáló gyártó esetében a Bizottságnak vissza kell vonnia a kötelezettségvállalások elfogadását.

E.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ELFOGADÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁT MEGALAPOZÓ INDOKOK

i.   Canadian Solar

(15)

A Canadian Solar bizonyos kedvezményeket nyújtott számos vevőnek, amelyekről azonban nem számolt be a negyedéves jelentésekben. A Bizottság megvizsgálta ezeket a jelentésekben fel nem tüntetett kedvezményeket, és megállapította, hogy a Canadian Solar megsértette a kötelezettségvállalás szerinti jelentési kötelezettségét.

(16)

E nem bejelentett kedvezmények további vizsgálata alapján a Bizottság megállapította, hogy a Canadian Solar a minimális importárral kapcsolatos kötelezettségét is megsértette, mivel az említett kedvezményeknek az érintett vevőkkel bonyolított tranzakciókban alkalmazott értékesítési árból való levonásával a szóban forgó árak a minimális importár alatti árat eredményeznek.

(17)

A Canadian Solar továbbá a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó és a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó modulokat is értékesített ugyanabban a naptári évben ugyanazon vevőknek párhuzamosan. Ennek keretében ugyanazon vevőnek párhuzamosan értékesítettek – nagy tételben – egyfelől az Unióba (több csatornán keresztül) behozott, majd raktárkészleten felhalmozott, az intézkedések hatálya alá nem tartozó modulokat, és másfelől a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket. Ezek az értékesítések jelentősen meghaladták a párhuzamos értékesítésre vonatkozóan a kötelezettségvállalásban meghatározott korlátot. Ezzel a Canadian Solar megsértette ezeket a korlátokat.

(18)

Ezenfelül a Bizottság megvizsgálta ennek a kereskedelmi szerkezetnek a következményeit és arra a megállapításra jutott, hogy amikor a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó és a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékeket értékesítik ugyanazon vevők részére – és különösen ilyen jelentős mennyiség esetén –, fennáll a keresztkompenzáció komoly kockázata.

(19)

Üzleti modelljében a Canadian Solar egy független eredetitermék-gyártót is alkalmaz, amely állítólag harmadik országból származó elemeket felhasználva modulokat szerel össze egy másik harmadik országban a Canadian Solar számára. Az ezen eredetitermék-gyártótól származó moduloknak a Canadian Solar által az Unióba történő behozatala nem tartozik a kötelezettségvállalás hatálya alá, mivel a kötelezettségvállalás kizárólag a Kínából az Unióba irányuló közvetlen értékesítésekre alkalmazandó. Ezek a behozatalok és értékesítések – csakúgy, mint maga az eredetitermék-gyártó –, a Bizottság által végzett ellenőrzés hatályán kívül esnek.

(20)

A Bizottság megvizsgálta ennek a kereskedelmi szerkezetnek a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatásait. A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy bár korlátozott mértékben, de az említett eredetitermék-gyártó alkalmazása kivitelezhetetlenné teszi a Canadian Solar kötelezettségvállalásának ellenőrzését.

ii.   ET Solar

(21)

Az ET Solar a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket komplett napelemparkok részeként értékesítette. A kötelezettségvállalás hatálya alá terméknek az Unióba irányuló behozatalai szerepeltek az ET Solar negyedéves jelentéseiben, de a jelentésekben nem szerepeltek a napelemparkokhoz vagy a napelemparkok részeként értékesített modulok. A kötelezettségvállalás alapján viszont az ET Solar köteles lett volna szerepeltetni ezeket az értékesítéseket a jelentésekben. A napelem-parkok értékesítése során az ET Solar áruk és szolgáltatások csomagját értékesítette: a parkban beszerelt modulokat, a parkhoz szükséges további berendezéseket, valamint a park megépítéséhez és a hálózatba való bekötéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat.

(22)

Mindazonáltal a komplett napelem-parkok értékesítése a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméknek és a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékeknek és szolgáltatásoknak ugyanazon vevő részére történő párhuzamos értékesítésének minősül. Ezek az értékesítések jelentősen meghaladták a párhuzamos értékesítésre vonatkozóan a kötelezettségvállalás által engedélyezett korlátot. Ezzel az ET Solar megsértette ezeket a korlátokat.

(23)

Ezenfelül a Bizottság megvizsgálta ennek a kereskedelmi szerkezetnek a következményeit és arra a megállapításra jutott, hogy amikor a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó és a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékeket és szolgáltatásokat értékesítik ugyanazon vevők részére – és különösen ilyen jelentős mennyiség esetén –, fennáll a keresztkompenzáció komoly kockázata.

(24)

Ezen túlmenően az ET Solar nem tudta bizonyítani, hogy a minimális importárra vonatkozó kötelezettségnek eleget tett a komplett napelem-parkok értékesítése során: nincs külön a modulokra megállapított értékesítési ár, lévén a vevő a napelem-parkok üzembe helyezésére vonatkozó összesített árat fizet, ugyanakkor a modulok, illetve az egyéb berendezések és szolgáltatások árára vonatkozó megbízható lebontást nem közöltek.

(25)

Végezetül a Bizottság megvizsgálta ennek a kereskedelmi szerkezetnek a következményeit és ugyancsak arra a következtetésre jutott, hogy ez a kereskedelmi szerkezet kivitelezhetetlenné teszi az ET Solar kötelezettségvállalásának ellenőrzését.

iii.   ReneSola

(26)

A Kínában rendelkezésre álló gyártókapacitásainak igénybevétele mellett a Rene Sola üzleti modellje harmadik országokban és az Unióban található független eredetitermék-gyártók kiterjedt hálózatára is támaszkodik a Rene Sola részére előállított modulok összeszerelése kapcsán. A szóban forgó eredetitermék-gyártók különböző származású elemeket használnak, többek között Kínából származó vagy ott feladott elemeket is. Ezeket az elemeket számos esetben különböző harmadik országokban található kapcsolt vállalkozásokon keresztül importálják a harmadik országokba, illetve az Unióba.

(27)

Az ezen harmadik országbeli eredetitermék-gyártóktól származó moduloknak a behozatala és az uniós eredetitermék-gyártó által összeszerelt modulok értékesítése nem tartozik a kötelezettségvállalás hatálya alá, mivel a kötelezettségvállalás kizárólag a Kínából az Unióba irányuló közvetlen értékesítéseket engedi meg. Ezek a behozatalok és értékesítések – csakúgy, mint maga az eredetitermék-gyártó – a Bizottság által végzett ellenőrzés hatályán kívül esnek.

(28)

A Bizottság megvizsgálta ennek a kereskedelmi szerkezetnek a következményeit és arra a következtetésre jutott, hogy ez a kereskedelmi szerkezet kivitelezhetetlenné teszi a ReneSola kötelezettségvállalásának nyomon követését.

(29)

Ezen túlmenően negyedéves jelentéseiben a ReneSola félrevezető információkat közölt a vele kapcsolatban álló egyik uniós importőrrel lebonyolított tranzakciókra vonatkozóan. A ReneSolával kapcsolatban álló importőr által lebonyolított tranzakciók nyilvántartásának helyszíni ellenőrzése azt mutatta, hogy a nyilvántartás nincs összhangban a ReneSola által a kötelezettségvállalás alapján a Bizottságnak lejelentett exportértékesítési adatokkal. További ellenőrzések alapján megállapítást nyert, hogy a ReneSola e vele kapcsolatban álló importőr tekintetében a jelentésekben egy sor szállítmányra vonatkozóan nem szerepeltette a visszamondásokat, illetve módosításokat.

(30)

A Bizottság megvizsgálta a ReneSola által a kötelezettségvállalás alapján benyújtott jelentések és a tényleges értékesítési tranzakciók közötti ellentmondásokat, és arra a megállapításra jutott, hogy a ReneSola megsértette a kötelezettségvállalás szerinti jelentési kötelezettségét.

iv.   Következtetések

(31)

A kötelezettségvállalás megsértésére, illetve annak kivitelezhetetlenségére vonatkozó, a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola tekintetében megfogalmazott megállapítások a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (7) és (9) bekezdése, a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (7) és (9) bekezdése, valamint a kötelezettségvállalás feltételei alapján szükségessé teszik a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonását az említett három exportáló gyártó tekintetében.

(32)

A Bizottság emellett megvizsgálta a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola által folytatott, a fenti (15)–(30) preambulumbekezdésben részletezett magatartásnak a következményeit a Bizottsággal a kötelezettségvállalás elfogadásával kialakított bizalmi kapcsolatra nézve. A Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó cselekedetek együttesen ártottak az említett három exportáló gyártóval fenntartott bizalmi kapcsolatnak. Ebből kifolyólag a kötelezettségvállalás halmozott megsértése a kötelezettségvállalás feltételei alapján ugyancsak indokolttá teszi a kötelezettségvállalások elfogadásának visszavonását az említett három exportáló gyártó tekintetében.

F.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS EGÉSZÉNEK KIVITELEZHETŐSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉS

(33)

A kötelezettségvállalás értelmében a kötelezettségvállalásnak valamely exportáló gyártó általi megsértése nem eredményezi a kötelezettségvállalás elfogadásának minden exportáló gyártóra kiterjedő visszavonását. Ilyen esetben a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kötelezettségvállalás konkrét megsértésének a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatását az összes exportáló gyártó és a CCCME tekintetében.

(34)

A Bizottság ennek megfelelően megvizsgálta a kötelezettségvállalásnak a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola általi megsértésének a kötelezettségvállalás kivitelezhetőségére gyakorolt hatását az összes exportáló gyártó és a CCCME tekintetében.

(35)

A kötelezettségvállalás ezen megsértéseiért kizárólag az említett három exportáló gyártó felelős. A kötelezettségvállalás nyomon követése és az elvégzett ellenőrzések nem állapították meg azt, hogy jelentős számú exportáló gyártó vagy a CCCME rendszeresen megsértette volna a kötelezettségvállalást.

(36)

A Bizottság ezért arra a megállapításra jutott, hogy a kötelezettségvállalás működése általában véve biztosított, a kötelezettségvállalás elfogadásának az összes exportáló gyártóra és a CCCME-re kiterjedő visszavonása nem indokolt.

G.   ÍRÁSBELI BEADVÁNYOK ÉS SZÓBELI MEGHALLGATÁSOK

(37)

A dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján az érdekelt felek számára biztosították a lehetőséget meghallgatásukra és észrevételeik megtételére. A Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola benyújtották észrevételeiket és meghallgatáson is részt vettek. A meghallgatásokon a CCCME is részt vett. Észrevételeket tett egy, a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék importőreit és felhasználóit képviselő szervezet, továbbá egy, a napelemmodulok és napelemek uniós gyártóit képviselő szervezet.

i.   Canadian Solar

(38)

A Canadian Solar vitatta, hogy a jelentésekben nem tüntetett volna fel egyes olyan kedvezményeket, amelyeket számos vevőjének nyújtott, és e kedvezmények nyújtásával megsértette volna a minimális importárra vonatkozó követelményt. Érvelésük szerint három okból kifolyólag nem voltak kötelesek szerepeltetni ezeket a kedvezményeket a jelentésekben:

(39)

Egyrészt ezek a kedvezmények a kínai egységük értékesítési, általános és adminisztratív költségei (SGA-költségek) részét képezik, és az SGA-költségek nem képezhetnek ezzel egyidejűleg a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék vásárlói részére juttatott kedvezményt. Ezek így egymást kizáró kategóriák lennének.

(40)

Másrészt, a Bizottság szolgálatai által kiadott iránymutatás szerint kizárólag az uniós kapcsolt vállalkozások által nyújtott kedvezményeket kell feltüntetni a jelentésekben, illetve kedvezményként levonni az értékesítési árból.

(41)

Harmadrészt, ezek a kiadások semmilyen körülmények között sem képezhetnek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék vásárlója részére nyújtott kedvezményt, mivel a teljesített kifizetések megfelelnek a nyújtott szolgáltatások piaci értékének.

(42)

A Bizottság elutasítja ezeket az érveket, mivel a Canadian Solar köteles lett volna a vevőknek nyújtott minden kedvezményről beszámolni a jelentésekben, és ennek a kötelezettségnek az alábbi indokok alapján nem tett eleget:

(43)

Egyrészt a kötelezettségvállalás nem tesz kivételt az SGA-költségnek minősített kedvezmények tekintetében. Az SGA-költségek valójában lehetnek a vevő részére nyújtott kedvezmények, amennyiben a vevő részére SGA-költségnek minősített költség ellentételezéseként kifizetést teljesítenek.

(44)

Másrészt a Canadian Solar által előadott érv előfeltételezi azt, hogy a teljesített kifizetések valóban összhangban vannak a nyújtott szolgáltatások piaci értékével. A Canadian Solar ugyanakkor nem szolgáltatott kellő bizonyítékot erre vonatkozóan. Továbbá, még ha – a tényekkel ellentétben – a kifizetések összhangban is lennének a piaci értékkel, ez nem jelenti azt, hogy az SGA-költségnek minősített kifizetések nem juttatnak előnyt a kedvezményezettnek, azaz ebben az esetben a Canadian Solar vevőjének, lévén egyértelmű kapcsolat áll fenn a szolgáltatás megvásárlása és a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék értékesítése között.

(45)

Harmadrészt, a Canadian Solar a szövegkörnyezetéből kiragadva hivatkozik a Bizottság szolgálatai által kiadott iránymutatásra. A Canadian Solar álláspontjával szemben ezek a kiadások a vevők részére nyújtott kedvezménynek minősülnek. Az, hogy az iránymutatás csak az uniós kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó egyik kérdésre válaszolva hivatkozik ezekre kedvezményként, nem támasztja alá kizárásos alapon azt, hogy a kínai egység által fizetett ilyen jellegű kiadások ne minősülhetnének kedvezménynek. Nincs semmilyen gazdasági vagy jogi indoka annak, hogy a kínai egység ezen kiadásait másképp kellene kezelni, mint az uniós kapcsolt vállalkozások ugyanilyen típusú kiadásait.

(46)

Negyedrészt, a Bizottság szolgálatai által kiadott iránymutatásban szerepel egy felelősségkizáró nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az iránymutatás a Bizottságra nézve nem kötelező, továbbá, hogy a Bizottság szolgálatai által kiadott iránymutatásban közölt válaszok nem egyénre szabottak és korlátozott információkon alapulnak. Ezen okokból kifolyólag az iránymutatás a Bizottságra nézve kötőerővel nem bír.

(47)

A Bizottság ezért fenntartja azt a következtetését, mely szerint a Canadian Solar megsértette a kötelezettségvállalás szerinti jelentési kötelezettségét, továbbá a Canadian Solar a minimális importárral kapcsolatos kötelezettségét is megsértette, mivel az említett kedvezményeknek az érintett vevőkkel bonyolított tranzakciókban alkalmazott értékesítési árból való levonásával a szóban forgó árak a minimális importár alatti árat eredményeznek.

(48)

A Canadian Solar megpróbálta megvédeni a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó és a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékeknek a kötelezettségvállalás által engedélyezett mértéket meghaladó párhuzamos értékesítését is.

(49)

A Canadian Solar állítása szerint közvetlenül a kötelezettségvállalás hatálybalépése után elsőként még az elsősorban Kínából származó termékek felhalmozott készleteit értékesítette, amelyeket még az intézkedések hatálybalépése előtt importáltak és vámkezeltek, majd ezt követően készletre vettek. A Canadian Solar csak a készletek kimerülését követően értékesített a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket ugyanazon vevők részére.

(50)

A Candadian Solar továbbá azzal érvelt, hogy az eredetitermék-gyártó által harmadik országban előállított és feladott modulokat megvásárló vevők részére sohasem értékesítettek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket.

(51)

Ezenfelül a Canadian Solar a CCCME által kiadott iránymutatásra hivatkozik, amelynek értelmében a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméktől eltérő napelemek és napelemmodulok nem minősülnek „a vállalkozás által gyártott vagy forgalmazott bármely más típusú terméknek”. Állításuk szerint a Bizottság szolgálatai csak a 2013. december 12-én küldött e-mail üzenetükben adtak ezzel éppen ellentétes egyértelmű pontosítást.

(52)

Végezetül a Canadian Solar azt állítja, hogy az intézkedések alkalmazása nélkül behozott és vámkezelt, majd készletre vett termékek értékesítései nem tartoznak a kötelezettségvállalás rendelkezéseinek hatálya alá, továbbá, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó modulokat a minimális importárhoz közeli áron értékesítették, valamint, hogy előbb a készleteket értékesítették, és csak ezt követően értékesítették a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket. Ezen okokból kifolyólag a Canadian Solar szerint nem merül fel a keresztkompenzáció kockázata.

(53)

A Bizottság nem tudja elfogadni ezt az érvelést. A fenti (46) preambulumbekezdésben meghatározott okok miatt a Canadian Solar által hivatkozott iránymutatás a Bizottságra nézve nem kötelező. A kötelezettségvállalás szövegezése és általános megközelítése alapján egyértelmű, hogy a kötelezettségvállalás által a párhuzamos értékesítésre vonatkozóan engedélyezett korlátokon felül az exportáló gyártó nem értékesíthet ugyanazon vevő részére a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó napelemeket és napelemmodulokat, illetve a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó napelemeket és napelemmodulokat.

(54)

Ez a tilalom azokra az esetekre is alkalmazandó, amikor a modulokat az intézkedések alkalmazása nélkül hozták be és vámkezelték, majd készletre vették. Valójában a modulok párhuzamos értékesítése esetén a keresztkompenzáció kockázata még nagyobb is, mint bármilyen más típusú termék értékesítése esetén.

(55)

A Bizottság nem köteles bizonyítani a keresztkompenzáció fennállását, elegendő, ha kimutatja, hogy valamely adott exportáló gyártó tekintetében fennáll a keresztkompenzáció kockázata. A kötelezettségvállalás rendelkezéseinek célja a keresztkompenzáció lehetőségének kizárása, mivel nincs mód annak ellenőrzésére, hogy milyen áron értékesítik a kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó termékeket. Végezetül, a 2013. december 12-i e-mail nem teremtett új jogi helyzetet, csupán megerősítette a kötelezettségvállalás szövegét.

(56)

A meghallgatását követően benyújtott beadványában a Canadian Solar megerősítette, hogy 2013-ban értékesítettek az intézkedések alkalmazása nélkül importált és vámkezelt, majd készletre vett modulokat ugyanazon vevőknek, akiknek ugyanabban az évben értékesítettek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből is, és az említett értékesítések értéke nem elhanyagolható nagyságrendű. Ami azt az érvet illeti, hogy a Canadian Solar előbb a szóban forgó modulokat értékesítette és a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket csak ezt követően, a Bizottság megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalás semmilyen kivételről nem rendelkezik az értékesítések sorrendje alapján. Ezért a Bizottság elutasítja ezt az érvet.

(57)

A Canadian Solar azt állította továbbá, hogy a kötelezettségvállalás hatálybalépését követően csak korlátozott mennyiségben importált és értékesített tovább eredetitermék-gyártó által előállított modulokat, és ezzel egyidejűleg felhagyott ezen termékek uniós piacon történő értékesítés céljából történő beszerzésével.

(58)

Valójában a Canadian Solar megerősítette, hogy az eredetitermék-gyártó bevonására épülő stratégiát az üzleti modelljüknek a kötelezettségvállaláshoz való igazítása érdekében dolgozták ki, mivel az eredetitermék-gyártó által előállított modulokat olyan csomagban értékesített modulokhoz használták fel, amelyeknél a csomagban lévő egyéb termékek értéke meghaladta a kötelezettségvállalás által a párhuzamos értékesítésre vonatkozóan engedélyezett korlátot.

(59)

Emellett a Canadian Solar azt állította, hogy nem értékesített eredetitermék-gyártó által előállított modulokat olyan vevők részére, akik a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó modulokat vásároltak. Végezetül a Canadian Solar azzal érvelt, hogy a kötelezettségvállalás kifejezetten nem tiltja meg az eredetitermék-gyártó által előállított modulok értékesítését.

(60)

A Bizottság elutasítja ezeket az érveket. Miközben ugyanis a kötelezettségvállalás kifejezetten valóban nem rendelkezik az eredetitermék-gyártó által előállított modulok értékesítéséről, az eredetitermék-gyártó által előállított termékek értékesítései – a fenti (19) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint – nem tartoznak a kötelezettségvállalás hatálya alá. Ebből kifolyólag az eredetitermék-gyártó által előállított termékek értékesítései nem tartoznak a Bizottság által végzett ellenőrzés hatálya alá.

(61)

Mindazonáltal a kötelezettségvállalás egyértelműen rögzíti, hogy a kötelezettségvállalás megsértésének minősül az Unióba irányuló kereskedelem szerkezetének megváltoztatása, amennyiben ezt – a piacvédelmi intézkedések kikerülésétől eltérő – gazdasági indok nem támasztja alá.

(62)

E tekintetben az eredetitermék-gyártó által előállított moduloknak a Canadian Solar általi behozatala és viszonteladása az uniós piacon a kereskedelem szerkezetének megváltoztatását jelenti, amely arra irányult, hogy a kereskedelem szerkezete alkalmas legyen a kötelezettségvállalás feltételeinek kijátszására.

(63)

Másrészről a dömpingellenes alaprendelet és a szubvencióellenes alaprendelet nem ír elő az árbevétel százalékában meghatározott minimumértéket a kötelezettségvállalás megsértésének értékelésével összefüggésben.

(64)

Következésképp a Bizottság fenntartja azon megállapítását, mely szerint a eredetitermék-gyártó által előállított termékek értékesítései – bár ezek korlátozott mértékűek voltak – a gyakorlatban kivitelezhetetlenné tették a Canadian Solar kötelezettségvállalásának ellenőrzését, továbbá mindez a kötelezettségvállalás megsértésének minősül, mivel ezek az értékesítések megváltoztatták a Canadian Solar által folytatott kereskedelem szerkezetét.

(65)

Végezetül, a Canadian Solar azt állítja, hogy mindig eleget tettek az alkalmazandó szabályoknak, és minden ésszerűen elvárható intézkedést megtettek a kötelezettségvállalás megfelelő értelmezése és végrehajtása érdekében. Mindenekelőtt hangsúlyozzák, hogy a jogi tanácsadójuk több mint 50 megkeresést intézett a Bizottsághoz és a CCCME-hez annak érdekében, hogy felvilágosítást kapjanak a Canadian Solar kötelezettségvállalásnak való megfeleléséről, és minden esetben eleget tettek a kapott tanácsnak.

(66)

A Canadian Solar által előadott érvek nem változtatják meg az átfogó értékelést, mely szerint a Canadian Solarral összefüggésben tett megállapítások összességben aláásták a Bizottsággal kialakított bizalmi viszonyt, és így a Canadian Solar kötelezettségvállalása kivitelezhetetlenné vált, ez pedig indokolttá teszi a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonását. Valójában a Canadian Solar üzleti stratégiája arra irányult, hogy a gyakorlatban a minimumra szorítsa a kötelezettségvállalásból fakadó kötelezettségeit, semmibe véve a kötelezettségvállalás szellemét és a bizalomra épülő kapcsolat fenntartásának szükségességét.

ii.   ET Solar

(67)

A meghallgatás során az ET Solar egyértelművé tette, hogy a jelentésekben nem tüntették fel a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék értékesítéseit, amennyiben ezek az értékesítések napelemparkok értékesítésének részét képezték. Emellett kifejtették, hogy a kötelezettségvállalás hatálybalépését követően teljesített értékesítések számos esetben olyan modulokat érintettek, amelyeket az intézkedések alkalmazása nélkül vámkezeltek (de nem értékesítettek). Magyarázatot adtak továbbá egy formai hibára és másik, kisebb jelentőségű korrekcióra. Ennek eredményeképp a társaság könyvelése szerinti forgalom és a jelentésekben feltüntetett értékesítések közötti eltérés marginálisnak tekinthető.

(68)

Ezzel egyidejűleg az ET Solar megerősítette, hogy kihagyták a Bizottságnak küldött jelentésekből ezeket az állítólagosan marginális mennyiséget érintő értékesítéseket, és napelemmodulok jelentős mennyiségeit vámkezelték az intézkedések alkalmazása nélkül, ezek értékesítésére viszont már nem került sor a kötelezettségvállalás hatálybalépése előtt. Az ET Solar arról nem nyilatkozott, hogy ezek az értékesítések ugyanazon vevő részére történtek-e, mint a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék későbbi értékesítései.

(69)

Az ET Solar kifejtette továbbá, hogy a kötelezettségvállalás nem tiltja a napelemparkok értékesítését, mivel ezek összetett, integrált, önálló egységként kezelendő terméknek tekintendők, és mint ilyen nem tartoznak a „kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék” meghatározása alá.

(70)

Következésképp az ET Solar úgy véli, hogy a „más termékek” párhuzamos értékesítésére vonatkozóan a kötelezettségvállalásban rögzített korlátozás nem alkalmazandó a napelemparkokra, így ezen értékesítéseket nem is kell szerepeltetni a jelentésekben. Az ET Solar ugyanakkor megerősítette, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termék Unióba történő behozatalát eredményező, csoporton belüli ügyleteket szerepeltette a jelentésekben.

(71)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasítja az ET Solar érveit.

(72)

A kötelezettségvállalás megsértésének mértéke nem releváns szempont. A fenti (63) preambulumbekezdésben említettek szerint a dömpingellenes alaprendelet és a szubvencióellenes alaprendelet nem ír elő az árbevétel százalékában meghatározott minimumértéket a kötelezettségvállalás megsértésének értékelésével összefüggésben.

(73)

Mindazonáltal a fenti (67) preambulumbekezdésben említett, állítólagosan marginális mennyiségek valójában nem elhanyagolhatók, hanem több teli konténernyi számottevő mennyiségnek felelnek meg. Ezenfelül az ET Solar nem tudta kizárni, hogy az intézkedések alkalmazása nélkül vámkezelt napelemmodulokat jelentős mennyiségben értékesítettek ugyanazon vevők részére, akik a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó termékből is vásároltak; következésképp az ET Solar által adott magyarázat arra utal, hogy a keresztkompenzáció kockázatának kezelésére vonatkozó szabályokat ugyancsak megsértették.

(74)

Az ET Solar által értékesített napelemparkok főképp a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó, importált modulokból állnak. A kötelezettségvállalás értelmében az ET Solar köteles lett volna feltüntetni ezen modulok értékesítését a jelentésekben. A kötelezettségvállalás továbbá egyértelműen – kivételek megadása nélkül – rendelkezik arról, hogy a keresztkompenzáció elkerülése érdekében „más termékekből” ugyanazon vevő részére a párhuzamos értékesítésre vonatkozó korláton felüli mennyiség nem értékesíthető.

(75)

Következésképp a Bizottság fenntartja azon következtetését, mely szerint moduloknak a napelemparkok részeként történő értékesítésével és ezen értékesítéseknek a jelentésekből való kihagyásával az ET Solar megsértette a kötelezettségvállalást. Ebből kifolyólag a Bizottság fenntartja a minimális importárra vonatkozó kötelezettség megsértésével és az ET Solar kötelezettségvállalásának kivitelezhetetlenségével kapcsolatos következetéseit is.

iii.   ReneSola

(76)

A ReneSola azt állította, hogy üzleti modellje – mely szerint saját kínai termelési kapacitásaira, továbbá harmadik országokban és az Unióban lévő független eredetitermék-gyártók kiterjedt hálózatára támaszkodva állít elő modulokat – nem új, és már a kötelezettségvállalás hatálybalépése előtt is ennek megfelelően működött. A ReneSola érvelése szerint ezt az üzleti modellt 2014 novemberéig kifejezetten semmi sem tiltotta.

(77)

A ReneSola azt állította továbbá, hogy kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem értékesít az Unió piacán harmadik országok eredetitermék-gyártói által előállított modulokat.

(78)

A ReneSola ugyanakkor jelezte, hogy uniós eredetitermék-gyártókkal kíván gyártási tevékenységet folytatni az uniós piacon történő értékesítés céljából. A ReneSola felajánlotta, hogy egyszerűsíti az üzleti modelljét annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalás ellenőrzése kivitelezhetővé váljon.

(79)

Az esetleges keresztkompenzáció elkerülése érdekében a ReneSola felajánlotta, hogy „belső tűzfalat” alakít ki, amely kizárná az ugyanazon vállalkozás részére, illetve ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozások részére, vagy saját projektjei részére különböző forrásokból történő értékesítést. A ReneSola felajánlotta továbbá, hogy biztosítja az uniós eredetitermék-gyártóinak együttműködését a Bizottsággal.

(80)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasítja ezeket az érveket.

(81)

Az eredetitermék-gyártók ilyen kiterjedt hálózatára épülő üzleti modell ellenőrzése a fenti (26)–(28) preambulumbekezdésben kifejtettek alapján továbbra is kivitelezhetetlen marad. A ReneSola által felajánlott kötelezettségvállalások ellenére az uniós eredetitermék-gyártók igénybevétele a kötelezettségvállalás ellenőrzését kivitelezhetetlenné teszi. Az eredetitermék-gyártók tevékenysége – még ha uniós gyártókról is van szó – nem tartozik a kötelezettségvállalás hatálya alá, így arra a Bizottság ellenőrzése sem terjed ki.

(82)

A Rene Sola által a „belső tűzfallal” kapcsolatban előadott érvet semmilyen bizonyítékkal vagy további magyarázattal nem támasztották alá. Mindemellett a 2014 novemberében adott magyarázat nem jelenti azt, hogy az eredetitermék-gyártók ReneSola általi kiterjedt igénybevétele a korábbiakban ne tette volna kivitelezhetetlenné a kötelezettségvállalást. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a ReneSola nem vitatja, hogy a harmadik országokban található eredetitermék-gyártók termelésük legalább egy része tekintetében Kínából származó napelemeket alkalmaznak, miként az a ReneSola által az ellenőrzést megelőzően közölt adatokból kiolvasható. A gyakorlatban kivitelezhetetlen annak ellenőrzése, hogy az ezen napelemekből álló modulokat nem az Unióban értékesítették.

(83)

A ReneSola emellett további információkat közölt egy konkrét szállítmányra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban a negyedéves jelentésekben félrevezető információt adott. A ReneSola azt állította, hogy nem szándékosan közölt félrevezető információt, és annak hátterében a kötelezettségvállalás téves értelmezése, esetleg hanyagság állt. A ReneSola kifejtette továbbá, hogy a kötelezettségvállalás végrehajtása összetett feladat, mivel különböző jelentéstételi kötelezettségeknek kell eleget tenni az igazolásokkal és a számlákkal összefüggésben, és mind a jelentések elkészítésében, mind a helyesbítési folyamatban sok szereplő vesz részt.

(84)

A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasítja ezt az érvet.

(85)

A ReneSolával kapcsolatban álló importőr ügyletnyilvántartása szerint a ReneSola nem korrigálta a negyedéves jelentéseikben közölt (a szállítások visszamondására vagy módosítására vonatkozó) információkat. Következésképp a ReneSola által benyújtott negyedéves jelentések nem tükrözik a ténylegesen megvalósított értékesítési ügyleteket.

(86)

A ReneSola csak a Bizottság helyszíni ellenőrzését követően tájékoztatta a CCCME-t a leszállított mennyiséget érintő jelentős különbségről és az érintett kötelezettségvállalási igazolásról, illetve kért tanácsot a helyzet korrigálására vonatkozóan.

(87)

Következésképp a Bizottság fenntartja az értékelését, mely szerint a ReneSola az értékesítési adatok hiányos és hibás közlése révén megsértette a kötelezettségvállalást.

iv.   Más érdekelt felek észrevételei

(88)

Az érdekelt felek egyike a kötelezettségvállalás elfogadásának – a kötelezettségvállalás első dokumentált megsértésének időpontjától vagy legalább az ellenőrzés kezdetétől hatályos – visszamenőleges hatályú visszavonását kérte a Bizottságtól a három exportáló gyártó tekintetében, hogy kompenzálódjon az állítólagosan meg nem fizetett importvámokból eredően az Unió költségvetését érő kár.

(89)

A Bizottság elutasítja ezt a kérést, mivel e rendelet hatálybalépéséig nincs semmilyen olyan alapja a három exportáló gyártó által kiállított kötelezettségvállalási számlák érvénytelenítésének, amely indokolhatná a vámok visszamenőleges hatályú beszedését.

(90)

Egy másik érdekelt fel azt szorgalmazta a Bizottságnál, hogy az rendelkezzen a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok alkalmazási időszakát megelőző átmeneti időszakról annak érdekében, hogy az importőrök képesek legyenek elvárható módon eleget tenni fennálló szerződéses kötelezettségeiknek vagy megszüntetni azokat, illetve más beszállítókat találhassanak.

(91)

A Bizottság elutasítja ezt az érvet, mivel a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése értelmében a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonása esetén a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámok automatikusan alkalmazandók, és nincs jogalapja az átmeneti időszakról való rendelkezésnek.

(92)

Másrészt az importőr felelős mind az importvámok megfizetéséért, mind a vámhatóságoknak általa bemutatott dokumentumok szabályszerűségéért. Az importőr szerződéses partnerei által követett jogellenes magatartás káros következményeit az Unió nem viselheti. Az árra vonatkozó kötelezettségvállalás elfogadásának esetleges visszavonása a behozatali tevékenységet folytató vállalkozások által viselt kereskedelmi kockázat velejárója.

v.   Következtetések

(93)

A fenti észrevételek ellenére a Bizottság fenntartja a kötelezettségvállalás megsértésére és annak kivitelezhetetlenségére vonatkozó megállapításait a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola vonatkozásában. A Bizottság fenntartja továbbá azon következtetését, hogy a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola által megvalósított, a fenti (15)–(32) preambulumbekezdésben felsorolt lépések együttesen aláásták az említett három exportáló gyártóval kialakított bizalmi kapcsolatot.

(94)

A kötelezettségvállalás feltételei alapján mindez indokolttá teszi a kötelezettségvállalások elfogadásának visszavonását az említett három exportáló gyártó tekintetében.

H.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELFOGADÁSÁNAK VISSZAVONÁSA ÉS VÉGLEGES VÁMOK KIVETÉSE

(95)

Következésképp a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdés alapján, összhangban továbbá a kötelezettségvállalással a Bizottság megállapította, hogy a Canadian Solar, az ET Solar és a ReneSola által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni.

(96)

Ennek megfelelően a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 13. cikkének (9) bekezdése alapján az 1238/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikke alapján kivetett végleges dömpingellenes vám és az 1239/2013/EU végrehajtási rendelet 1. cikke alapján kivetett végleges szubvencióellenes vám e rendelet hatálybalépésének napjától automatikusan alkalmazandó az érintett és a Canadian Solar (TARIC-kiegészítő kód: B805), az ET Solar (TARIC-kiegészítő kód: B819), és a ReneSola (TARIC-kiegészítő kód: B921) által gyártott termék Kínai Népköztársaságból származó, vagy ott feladott behozatalaira.

(97)

Tájékoztatási célból az e rendelet mellékletében szereplő táblázat felsorolja azon exportáló gyártókat, amelyek tekintetében a kötelezettségvállalásnak a 2014/657/EU végrehajtási rendelet általi elfogadása nem módosul,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

A Bizottság visszavonja i. a CSI Solar Power (China) Inc., a Canadian Solar Manufacturing (Changshu) Inc., a Canadian Solar Manufacturing (Luoyang) Inc., és a CSI Cells Co. Ltd vállalatok (együttes TARIC-kiegészítő kód: B805); az ET Solar Industry Limited és az ET Energy Co. Ltd vállalatok (együttes TARIC-kiegészítő kód: B819); valamint a Renesola Zhejiang Ltd és a Renesola Jiangsu Ltd vállalatok (együttes TARIC-kiegészítő kód: B921) kötelezettségvállalásának elfogadását.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(3)  HL L 152., 2013.6.5., 5. o.

(4)  HL L 209., 2013.8.3., 26. o.

(5)  HL L 209., 2013.8.3., 1. o.

(6)  HL L 325., 2013.12.5., 1. o.

(7)  HL L 325., 2013.12.5., 66. o.

(8)  HL L 325., 2013.12.5., 214. o.

(9)  HL L 270., 2014.9.11., 6. o.


MELLÉKLET

A vállalatok listája:

A vállalat neve

TARIC-kiegészítő kód

Jiangsu Aide Solar Energy Technology Co. Ltd

B798

Alternative Energy (AE) Solar Co. Ltd

B799

Anhui Chaoqun Power Co. Ltd

B800

Anji DaSol Solar Energy Science & Technology Co. Ltd

B802

Anhui Schutten Solar Energy Co. Ltd

Quanjiao Jingkun Trade Co. Ltd

B801

Anhui Titan PV Co. Ltd

B803

Xi'an SunOasis (Prime) Company Limited

TBEA SOLAR CO. LTD

XINJIANG SANG'O SOLAR EQUIPMENT

B804

Changzhou NESL Solartech Co. Ltd

B806

Changzhou Shangyou Lianyi Electronic Co. Ltd

B807

Changzhou Trina Solar Energy Co. Ltd

Trina Solar (Changzhou) Science & Technology Co. Ltd

Changzhou Youze Technology Co. Ltd

Trina Solar Energy (Shanghai) Co. Ltd

Yancheng Trina Solar Energy Technology Co. Ltd

B791

CHINALAND SOLAR ENERGY CO. LTD

B808

ChangZhou EGing Photovoltaic Technology Co. Ltd

B811

CIXI CITY RIXING ELECTRONICS CO. LTD

ANHUI RINENG ZHONGTIAN SEMICONDUCTOR DEVELOPMENT CO. LTD

HUOSHAN KEBO ENERGY & TECHNOLOGY CO. LTD

B812

CNPV Dongying Solar Power Co. Ltd

B813

CSG PVtech Co. Ltd

B814

China Sunergy (Nanjing) Co. Ltd

CEEG Nanjing Renewable Energy Co. Ltd

CEEG (Shanghai) Solar Science Technology Co. Ltd

China Sunergy (Yangzhou) Co. Ltd

China Sunergy (Shanghai) Co. Ltd

B809

Chint Solar (Zhejiang) Co. Ltd

B810

Delsolar (Wujiang) Ltd

B792

Dongfang Electric (Yixing) MAGI Solar Power Technology Co. Ltd

B816

EOPLLY New Energy Technology Co. Ltd

SHANGHAI EBEST SOLAR ENERGY TECHNOLOGY CO. LTD

JIANGSU EOPLLY IMPORT & EXPORT CO. LTD

B817

Era Solar Co. Ltd

B818

GD Solar Co. Ltd

B820

Greenway Solar-Tech (Shanghai) Co. Ltd

Greenway Solar-Tech (Huaian) Co. Ltd

B821

Konca Solar Cell Co. Ltd

Suzhou GCL Photovoltaic Technology Co. Ltd

Jiangsu GCL Silicon Material Technology Development Co. Ltd

Jiangsu Zhongneng Polysilicon Technology Development Co. Ltd

GCL-Poly (Suzhou) Energy Limited

GCL-Poly Solar Power System Integration (Taicang) Co. Ltd

GCL SOLAR POWER (SUZHOU) LIMITED

B850

Guodian Jintech Solar Energy Co. Ltd

B822

Hangzhou Bluesun New Material Co. Ltd

B824

Hangzhou Zhejiang University Sunny Energy Science and Technology Co. Ltd

Zhejiang Jinbest Energy Science and Technology Co. Ltd

B825

Hanwha SolarOne (Qidong) Co. Ltd

B826

Hengdian Group DMEGC Magnetics Co. Ltd

B827

HENGJI PV-TECH ENERGY CO. LTD

B828

Himin Clean Energy Holdings Co. Ltd

B829

Jetion Solar (China) Co. Ltd

Junfeng Solar (Jiangsu) Co. Ltd

Jetion Solar (Jiangyin) Co. Ltd

B830

Jiangsu Green Power PV Co. Ltd

B831

Jiangsu Hosun Solar Power Co. Ltd

B832

Jiangsu Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd

B833

Jiangsu Runda PV Co. Ltd

B834

Jiangsu Sainty Photovoltaic Systems Co. Ltd

Jiangsu Sainty Machinery Imp. And Exp. Corp. Ltd

B835

Jiangsu Seraphim Solar System Co. Ltd

B836

Jiangsu Shunfeng Photovoltaic Technology Co. Ltd

Changzhou Shunfeng Photovoltaic Materials Co. Ltd

Jiangsu Shunfeng Photovoltaic Electronic Power Co. Ltd

B837

Jiangsu Sinski PV Co. Ltd

B838

Jiangsu Sunlink PV Technology Co. Ltd

B839

Jiangsu Zhongchao Solar Technology Co. Ltd

B840

Jiangxi Risun Solar Energy Co. Ltd

B841

Jiangxi LDK Solar Hi-Tech Co. Ltd

LDK Solar Hi-Tech (Nanchang) Co. Ltd

LDK Solar Hi-Tech (Suzhou) Co. Ltd

B793

Jiangyin Hareon Power Co. Ltd

Hareon Solar Technology Co. Ltd

Taicang Hareon Solar Co. Ltd

Hefei Hareon Solar Technology Co. Ltd

Jiangyin Xinhui Solar Energy Co. Ltd

Altusvia Energy (Taicang) Co. Ltd

B842

Jiangyin Shine Science and Technology Co. Ltd

B843

JingAo Solar Co. Ltd

Shanghai JA Solar Technology Co. Ltd

JA Solar Technology Yangzhou Co. Ltd

Hefei JA Solar Technology Co. Ltd

Shanghai JA Solar PV Technology Co. Ltd

B794

Jinko Solar Co. Ltd

Jinko Solar Import and Export Co. Ltd

ZHEJIANG JINKO SOLAR CO. LTD

ZHEJIANG JINKO SOLAR TRADING CO. LTD

B845

Jinzhou Yangguang Energy Co. Ltd

Jinzhou Huachang Photovoltaic Technology Co. Ltd

Jinzhou Jinmao Photovoltaic Technology Co. Ltd

Jinzhou Rixin Silicon Materials Co. Ltd

Jinzhou Youhua Silicon Materials Co. Ltd

B795

Juli New Energy Co. Ltd

B846

Jumao Photonic (Xiamen) Co. Ltd

B847

King-PV Technology Co. Ltd

B848

Kinve Solar Power Co. Ltd (Maanshan)

B849

Lightway Green New Energy Co. Ltd

Lightway Green New Energy(Zhuozhou) Co. Ltd

B851

MOTECH (SUZHOU) RENEWABLE ENERGY CO. LTD

B852

Nanjing Daqo New Energy Co. Ltd

B853

NICE SUN PV CO. LTD

LEVO SOLAR TECHNOLOGY CO. LTD

B854

Ningbo Huashun Solar Energy Technology Co. Ltd

B856

Ningbo Jinshi Solar Electrical Science & Technology Co. Ltd

B857

Ningbo Komaes Solar Technology Co. Ltd

B858

Ningbo Osda Solar Co. Ltd

B859

Ningbo Qixin Solar Electrical Appliance Co. Ltd

B860

Ningbo South New Energy Technology Co. Ltd

B861

Ningbo Sunbe Electric Ind Co. Ltd

B862

Ningbo Ulica Solar Science & Technology Co. Ltd

B863

Perfectenergy (Shanghai) Co. Ltd

B864

Perlight Solar Co. Ltd

B865

Phono Solar Technology Co. Ltd

Sumec Hardware & Tools Co. Ltd

B866

RISEN ENERGY CO. LTD

B868

SHANDONG LINUO PHOTOVOLTAIC HI-TECH CO. LTD

B869

SHANGHAI ALEX SOLAR ENERGY SCIENCE & TECHNOLOGY CO. LTD

SHANGHAI ALEX NEW ENERGY CO. LTD

B870

Shanghai BYD Co. Ltd

BYD(Shangluo)Industrial Co. Ltd

B871

Shanghai Chaori Solar Energy Science & Technology Co. Ltd

Shanghai Chaori International Trading Co. Ltd

B872

Propsolar (Zhejiang) New Energy Technology Co. Ltd

Shanghai Propsolar New Energy Co. Ltd

B873

SHANGHAI SHANGHONG ENERGY TECHNOLOGY CO. LTD

B874

SHANGHAI SOLAR ENERGY S&T CO. LTD

Shanghai Shenzhou New Energy Development Co. Ltd

Lianyungang Shenzhou New Energy Co. Ltd

B875

Shanghai ST Solar Co. Ltd

Jiangsu ST Solar Co. Ltd

B876

Shenzhen Sacred Industry Co.Ltd

B878

Shenzhen Topray Solar Co. Ltd

Shanxi Topray Solar Co. Ltd

Leshan Topray Cell Co. Ltd

B880

Sopray Energy Co. Ltd

Shanghai Sopray New Energy Co. Ltd

B881

SUN EARTH SOLAR POWER CO. LTD

NINGBO SUN EARTH SOLAR POWER CO. LTD

Ningbo Sun Earth Solar Energy Co. Ltd

B882

SUZHOU SHENGLONG PV-TECH CO. LTD

B883

TDG Holding Co. Ltd

B884

Tianwei New Energy Holdings Co. Ltd

Tianwei New Energy (Chengdu) PV Module Co. Ltd

Tianwei New Energy (Yangzhou) Co. Ltd

B885

Wenzhou Jingri Electrical and Mechanical Co. Ltd

B886

Shanghai Topsolar Green Energy Co. Ltd

B877

Shenzhen Sungold Solar Co. Ltd

B879

Wuhu Zhongfu PV Co. Ltd

B889

Wuxi Saijing Solar Co. Ltd

B890

Wuxi Shangpin Solar Energy Science and Technology Co. Ltd

B891

Wuxi Solar Innova PV Co. Ltd

B892

Wuxi Suntech Power Co. Ltd

Suntech Power Co. Ltd

Wuxi Sunshine Power Co. Ltd

Luoyang Suntech Power Co. Ltd

Zhenjiang Rietech New Energy Science Technology Co. Ltd

Zhenjiang Ren De New Energy Science Technology Co. Ltd

B796

Wuxi Taichang Electronic Co. Ltd

Wuxi Machinery & Equipment Import & Export Co. Ltd

Wuxi Taichen Machinery & Equipment Co. Ltd

B893

Xi'an Huanghe Photovoltaic Technology Co. Ltd

State-run Huanghe Machine-Building Factory Import and Export Corporation

Shanghai Huanghe Fengjia Photovoltaic Technology Co. Ltd

B896

Xi'an LONGi Silicon Materials Corp.

Wuxi LONGi Silicon Materials Co. Ltd

B897

Years Solar Co. Ltd

B898

Yingli Energy (China) Co. Ltd

Baoding Tianwei Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Hainan Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Hengshui Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Tianjin Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Lixian Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Baoding Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd

Beijing Tianneng Yingli New Energy Resources Co. Ltd

Yingli Energy (Beijing) Co. Ltd

B797

Yuhuan BLD Solar Technology Co. Ltd

Zhejiang BLD Solar Technology Co. Ltd

B899

Yuhuan Sinosola Science & Technology Co.Ltd

B900

Zhangjiagang City SEG PV Co. Ltd

B902

Zhejiang Fengsheng Electrical Co. Ltd

B903

Zhejiang Global Photovoltaic Technology Co. Ltd

B904

Zhejiang Heda Solar Technology Co. Ltd

B905

Zhejiang Jiutai New Energy Co. Ltd

Zhejiang Topoint Photovoltaic Co. Ltd

B906

Zhejiang Kingdom Solar Energy Technic Co. Ltd

B907

Zhejiang Koly Energy Co. Ltd

B908

Zhejiang Mega Solar Energy Co. Ltd

Zhejiang Fortune Photovoltaic Co. Ltd

B910

Zhejiang Shuqimeng Photovoltaic Technology Co. Ltd

B911

Zhejiang Shinew Photoelectronic Technology Co. Ltd

B912

Zhejiang Sunflower Light Energy Science & Technology Limited Liability Company

Zhejiang Yauchong Light Energy Science & Technology Co. Ltd

B914

Zhejiang Sunrupu New Energy Co. Ltd

B915

Zhejiang Tianming Solar Technology Co. Ltd

B916

Zhejiang Trunsun Solar Co. Ltd

Zhejiang Beyondsun PV Co. Ltd

B917

Zhejiang Wanxiang Solar Co. Ltd

WANXIANG IMPORT & EXPORT CO LTD

B918

Zhejiang Xiongtai Photovoltaic Technology Co. Ltd

B919

ZHEJIANG YUANZHONG SOLAR CO. LTD

B920

Zhongli Talesun Solar Co. Ltd

B922

ZNSHINE PV-TECH CO. LTD

B923


5.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/46


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/867 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. június 4.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. június 4-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

46,1

MA

78,9

MK

71,9

TN

138,3

TR

80,1

ZZ

83,1

0707 00 05

AL

34,4

MK

40,6

ZZ

37,5

0709 93 10

TR

120,5

ZZ

120,5

0805 50 10

AR

109,6

BO

145,2

BR

107,1

TR

67,0

ZA

166,3

ZZ

119,0

0808 10 80

AR

177,9

BR

100,9

CL

158,5

NZ

147,3

US

180,8

ZA

133,1

ZZ

149,8

0809 10 00

TR

283,7

ZZ

283,7

0809 29 00

US

525,9

ZZ

525,9


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.