23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/2

A TANÁCS (EU) 2015/802 RENDELETE

(2015. május 19.)

egyes nehézpárlatok és hasonló termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (1) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrában a 2710 vtsz. alatt a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételeket (a továbbiakban:vámtételek) felfüggesztették egyes olyan olajok és hasonló termékek tekintetében, amelyekben a nem aromás alkotórészek tömege meghaladja az aromás alkotórészekét, feltéve, hogy ezeket az olajokat és hasonló termékeket meghatározott eljárásoknak szándékoznak alávetni és ezek a termékek a 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (2) előírt meghatározott célú felhasználás (a továbbiakban: meghatározott célú felhasználás) hatálya alá tartoznak.

(2)	Egyes olajok és hasonló termékek, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészekét (a továbbiakban: nehézpárlatok és hasonló termékek) 2013. április 3-ig szintén a 2710 vtsz. alá kerültek besorolásra, és ezáltal meghatározatlan ideig vámmentességet élveztek.

(3)	2013. április 4-e óta azonban az említett nehézpárlatok és hasonló termékek a vámmentességet nem biztosító 2707 vtsz. alá kerültek besorolásra.

(4)	Az 1387/2013/EU tanácsi rendelet (3)2014. július 1-jei hatállyal ideiglenesen felfüggesztette az említett nehézpárlatok és hasonló termékek autonóm vámtételeit.

(5)

Mivel az Unióban nincs kínálat ilyen nehézpárlatokból és hasonló termékekből, az autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztését a 2013. április 4-től2014. június 30-ig tartó időszak alatt megszakítás nélkül kellett volna alkalmazni, feltéve, hogy ezeket a nehézpárlatokat és hasonló termékeket valamely meghatározott eljárás alá vetendő, finomítói nyersanyagként való felhasználásra szánták, és azok meghatározott célú felhasználás hatálya alá tartoztak.

(6)	A 2707 99 99 KN-kód alá besorolt nehézpárlatokra és hasonló termékekre vonatkozó autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztésével járó kedvezmények megfelelő biztosítása céljából ezért az ideiglenes felfüggesztést 2013. április 4-től2014. június 30-ig visszamenőleges hatállyal alkalmazni kell.

(7)	Az autonóm vámtételek visszamenőleges hatályú felfüggesztésének érvényre juttatása érdekében a 2454/93/EGK rendelet 294. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó engedély visszamenőleges hatályát is ki kell 2013. április 4-ig terjeszteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra Második részének 27. árucsoportjához tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában felsorolt meghatározott eljárások valamelyike alá vetendő, finomítói nyersanyagként való felhasználásra szánt, a 2707 99 99 KN-kód alá besorolt nehézpárlatokra és hasonló termékekre vonatkozó autonóm vámtételek 2013. április 4-től2014. június 30-ig felfüggesztésre kerülnek, feltéve, hogy a meghatározott célú felhasználásnak a 2454/93/EGK rendelet 291–300. cikkében előírt szabályai alkalmazásra kerülnek.

Az (1) bekezdés alkalmazásában a 2454/93/EGK rendelet 294. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően a meghatározott célú felhasználásra vonatkozó engedély visszamenőleges hatálya 2013. április 4-ig kiterjeszthető, feltéve, hogy az említett rendelet 294. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételek mindegyike teljesül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. RINKĒVIČS

(1) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(2) A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

(3) A Tanács 1387/2013/EU rendelete (2013. december 17.) egyes mezőgazdasági és ipari termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az 1344/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 201. o.).

23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/4

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/803 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 19.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Műanyagból készült emberi koponyát formázó árucikk, körülbelül 9 × 11 × 7 cm mérettel. Az árucikk villogó fénykibocsátó diódákat (LED) tartalmaz, amelyek áramforrását egy elem biztosítja, és amelyek a koponya szemüregébe vannak beépítve és az árucikk alján elhelyezett kapcsolóval fel- és lekapcsolhatók.

(Lásd a fényképet) (*)

3926 40 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1., 3. b) és 6. általános szabály, valamint a 3926 és a 3926 40 00 KN-kód szövege határozza meg.

Az árucikk nem sorolható be lámpaként a 9405 vámtarifaszám alá, mivel elsősorban nem szobák megvilágítására szánták és a különleges lámpákhoz sem tartozik (lásd még a 9405 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat (HRM) (I) pontjának (1) és (3) alpontját).

Objektív jellemzői alapján az árucikket nem kizárólag ünnepi árucikknek szánták (lásd még a Kombinált Nómenklatúra magyarázatában a 9505 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatot). Az árucikk az egész év folyamán használható dekorációként. Következésképpen ünnepi tárgyként a 9505 vámtarifaszám alá történő besorolása is kizárt.

Az árucikk a 3. b) általános értelmezési szabály értelmében különböző alkotórészekből áll. Egyfelől egy műanyagból készült emberi koponyát formázó alkotórészből, másfelől elemmel működő LED-ekből áll, amelyek együttesen alkotnak egy egészt (lásd még a 3. b) általános értelmezési szabályhoz tartozó HRM (IX) pontját).

Objektív jellemzői alapján az árucikket főként díszítésre szánták. A megvilágítás csak kiegészítő, a díszítő hatást fokozó elem. Következésképpen a műanyagból készült emberi koponyát formázó alkotórész határozza meg az árucikknek a 3. b) általános értelmezi szabály értelmében vett lényeges jellemzőjét.

Ezért az árucikket a 3926 40 00 KN-kód alá, műanyagból készült, más díszítésre szolgáló tárgyként kell besorolni.

(*) A fénykép csupán tájékoztató jellegű.

23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/7

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/804 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 19.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló, kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Egy emelővel való felemelés közben egy személy ülő helyzetben tartására kialakított textiláru.

Az áru alapvetően téglalap alakú, szőtt textilanyagból (poliészterből) áll. A téglalap két rövidebb oldalának egyikén két fülszerű toldás található, amelyek ülésként működnek. Az anyag többi része a személy hátát és oldalát támasztja meg. Az anyag egyes részei párnázottak (polipropilén szivacs töltet).

Az anyag széleire több textil pántot varrtak, amelyekkel az árut az emelőre lehet erősíteni és fel lehet emelni.

(Lásd a képeket) (*)

6307 90 98

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a XI. áruosztályhoz tartozó megjegyzések 7. f) pontja, valamint a 6307 , a 6307 90 és a 6307 90 98 KN-kód szövegezése határozza meg.

Besorolása a 8431 31 00 KN-kód alá kizárólag vagy elsősorban a 8428 vtsz. alá tartozó géphez (emelők) való használatra alkalmas alkatrészként kizárt, mert az áru nem elengedhetetlen az emelő működéséhez (lásd a C-152/10. sz., Unomedical ügyet, ECLI:EU:C:2011:402, 29., 34. és 36. pont). Ezenfelül a hevederek kizártak a 8431 vtsz. alól, és a XI. áruosztályba vannak besorolva (lásd még a 8431 vtsz-hez tartozó HR-magyarázat negyedik bekezdésének b) pontját).

Az árucikk elsősorban textilanyagból készült, és a különböző részek varrással vannak összeállítva.

Az árucikket ezért a 6307 90 98 KN-kód alá, textilanyagból készült más készáruként kell besorolni.

(*) A képek csupán tájékoztató jellegűek.

23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/10

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/805 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 19.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a táblázat 3. oszlopában feltüntetett indokok alapján a 2. oszlopban megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 19-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Heinz ZOUREK

adóügyi és vámuniós főigazgató

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

35 g súlyú elektronikus műszer (úgynevezett „rate gyro”), amely legfeljebb három szögsebesség-érzékelőt tartalmaz, 24 × 24 × 28 mm méretű házban. A ház hőmérséklet-érzékelőt és különféle elektronikát is tartalmaz, és kábellel van ellátva.

A műszer körülbelül 50–1 200 °/s (fok/másodperc) közötti tartományban érzékeli a szögsebességet és elektronikus összetevői segítségével az érzékelt értékekkel arányos elektromos kimenő jelet állít elő. A műszer a jelet nem jelzi ki, hanem a kábellel hozzákapcsolt más berendezéshez továbbítja.

A hőmérséklet-érzékelő a kimenő jel hőmérséklet-változás miatti esetleges eltéréseinek kompenzálásához szolgáltat információkat.

A műszer arra szolgál, hogy megfelelő működési pozícióval kapcsolatos utasítást adjon különféle berendezéseknek, például szélturbináknak, motoroknak vagy ipar gépeknek.

9031 80 38

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a 90. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja, valamint a 9031 , a 9031 80 és a 9031 80 38 KN-kód szövege határozza meg.

Mivel a műszer szögsebesség-érzékelőt és hőmérséklet-érzékelőt is tartalmaz, ez a 90. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontja (a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontja) értelmében egy összeszerelés következtében egészet képező összetett gép. Mivel a hőmérséklet-érzékelő főként a kimenő jel kompenzálásához szolgáltat információkat, a műszer fő funkcióját a szögsebesség-érzékelők szolgáltatják.

Mivel a műszert nem használják navigálásra, a 9014 vámtarifaszám alá, navigációs eszközként vagy annak alkatrészeként és tartozékaként való besorolása kizárt.

Noha a műszer érzékeli a fokok számát másodpercenként, nem hasonló a 9029 vámtarifaszámhoz tartozó sebességmérőkhöz, mivel az érzékelt értékeket nem jeleníti meg a műszer, hanem egy elektromos jel formájában más berendezéshez továbbítja.

Ezért az árucikket a 9031 80 38 KN-kód alá, a 90. árucsoportban máshol nem említett, elektronikus mérő- vagy ellenőrző műszerként, készülékként és gépként kell besorolni.

23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/806 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 22.)

a minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyének formájára vonatkozó előírások megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 910/2014/EU rendelet alapján a minősített bizalmi szolgáltatások bizalmi jegyét a minősített bizalmi szolgáltatók használhatják a felhasználók bizalmának és kényelmének fokozása érdekében. Ez a bizalmi jegy egyértelműen megkülönbözteti a minősített bizalmi szolgáltatásokat más bizalmi szolgáltatásoktól, ami hozzájárul a piac átláthatóságához, és ezáltal erősíti az online szolgáltatások iránti bizalmat és e szolgáltatások könnyű kezelhetőségét, amely feltételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felhasználók teljes körűen kiaknázhassák az elektronikus szolgáltatásokban rejlő előnyöket, és tudatosan hagyatkozzanak e szolgáltatásokra.

(2)

A Bizottság pályázatot írt ki a tagállamok formatervezési és művészeti egyetemein tanuló hallgatók számára, hogy javaslatokat gyűjtsön az új logóra vonatkozóan. A három legjobb pályaművet egy szakértőkből álló zsűri választotta ki az „e-Mark U Trust” pályázatban meghatározott műszaki és tervezési előírások alapján. 2014. október 14-tőlnovember 14-ig online konzultációra került sor. A Bizottságnak el kell fogadnia a minősített bizalmi szolgáltatások új uniós bizalmi jegyeként azt a javasolt logót, amelyre az említett időszakban a honlapra látogatók többsége szavazott, és amelyet a zsűri végső döntésével jóváhagyott.

(3)

Annak érdekében, hogy a logó használata az uniós jogszabályok szerinti alkalmazhatóság időpontjától megkezdődhessen, valamint a belső piac hatékony működésének garantálása, a tisztességes verseny biztosítása és a fogyasztói érdekek védelme érdekében a minősített bizalmi szolgáltatások új uniós bizalmi jegye az Egyesült Királyság szellemi tulajdonjogi hivatalánál együttes védjegyként bejegyzésre került, és így a továbbiakban hatályos, használható és oltalmat élvez. A logó szerepelni fog az uniós és nemzetközi nyilvántartásokban is.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 910/2014/EU rendelet 48. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyének meg kell felelnie az I. és a II. mellékletben meghatározott formának, a 2. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül.

2. cikk

(1) A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyének referenciaszínei a Pantone 654. sz. és 116 sz. árnyalat; vagy négyszínnyomás használata esetén kék (100 % cián + 78 % bíbor + 25 % sárga + 9 % fekete) és sárga (19 % bíbor + 95 % sárga); RGB-színek használata esetén a referenciaszínek a kék (43 piros + 67 zöld + 117 kék) és a sárga (243 piros + 202 zöld + 18 kék).

(2) A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyét csak abban az esetben lehet fekete-fehérben használni – a II. mellékletben látható formában –, ha gyakorlati szempontok nem indokolják a színek használatát.

(3) Amennyiben a minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegye sötét háttér előtt szerepel, a jegyet negatív formában kell használni ugyanazon háttérszín alkalmazásával, amint azt az I. és a II. melléklet mutatja.

(4) Amennyiben a színes minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegye színes háttér előtt helyezkedik el és ezért nehezen látható, a háttérszínekkel való kontraszt fokozása érdekében a minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegye vonallal körülhatárolható.

3. cikk

A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyét legalább olyan méretben kell feltüntetni, amely biztosítja a vizuális tulajdonságok és a fő formák megőrzését, a mérete azonban semmi esetre nem lehet kisebb 64 × 85 pixel 150 dpi-nél.

4. cikk

A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyét olyan módon kell használni, amely lehetővé teszi azon minősített szolgáltatások egyértelmű jelzését, amelyre a bizalmi jegy vonatkozik. A bizalmi jegy társítható grafikai vagy szöveges elemekkel, amelyek egyértelműen jelölik a bizalmi jegyhez kapcsolódó minősített bizalmi szolgáltatásokat, amennyiben ezek az elemek nem módosítják sem a minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyének jellegét, sem a 910/2014/EU rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében említett vonatkozó bizalmi listákra mutató linket.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 257., 2014.8.28., 73. o.

I. MELLÉKLET

A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegye színesben

II. MELLÉKLET

A minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegye fekete-fehérben

23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/808 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. május 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. május 22-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	69,6
	MA	93,5
	MK	102,7
	ZZ	88,6
0707 00 05	AL	41,5
	MK	41,2
	TR	111,1
	ZZ	64,6
0709 93 10	TR	127,8
0709 93 10	ZZ	127,8
0805 10 20	EG	43,7
	IL	70,8
	MA	56,2
	ZA	61,0
	ZZ	57,9
0805 50 10	BO	147,7
	BR	103,9
	MA	111,5
	TR	98,3
	ZA	178,1
	ZZ	127,9
0808 10 80	AR	176,7
	BR	105,1
	CL	135,3
	NZ	157,6
	US	232,9
	UY	68,9
	ZA	110,0
	ZZ	140,9
0809 29 00	US	413,6
0809 29 00	ZZ	413,6

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

23.5.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 128/21

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/810 HATÁROZATA

(2015. január 23.)

a Belgium által nyújtott SA.20326 (2013/C) (ex 2012/NN) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2015) 130. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felkérte az érdekelt feleket, hogy a fent említett cikkek értelmében nyújtsák be észrevételeiket (2), és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

2011. október 7-én kelt levelével az Európai Bizottság értesítette a belga hatóságokat a foglalkoztatási adó alóli, a K+F érdekében történő részleges mentesítésre vonatkozó intézkedéseket tartalmazó N 649/2005. számú jogszabály (a továbbiakban: a program) ellenőrzésére irányuló vizsgálat megindításáról.

(2)

A Bizottság 2011. október 7-i, 2012. február 2-i és 2013. január 6-i levelében további tájékoztatást kért a program végrehajtásáról; nevezetesen felkérte a belga hatóságokat, hogy küldjék meg neki a 2009-ben és 2010-ben 200 000 EUR-t meghaladó összegű támogatásban részesült vállalkozások jegyzékét. A belga hatóságok 2011. november 17-én, 2012. május 2-án és június 4-én, valamint 2013. május 23-án kelt levelükben válaszoltak a Bizottságnak.

(3)	Ezenfelül 2013. június 13-án egy találkozóra is sor került a bizottsági szolgálatok és a belga hatóságok között.

(4)	A Bizottság 2013. december 4-i levelében értesítette Belgiumot arról, hogy az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: a hivatalos vizsgálati eljárás) megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (3).

(5)

A belga hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatban feltett kérdésekre 2014. március 3-i, április 1-jei, valamint július 4-i és július 27-i levelükben adták meg válaszaikat és közölték észrevételeiket. Ezeket az információkat később 2014. szeptember 17-én, október 17-én és november 21-én kelt leveleikben kiegészítették. 2014. november 21-ig a Bizottság birtokába került minden olyan információ, amely szükséges volt a program belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékeléséhez.

(6)	2014. április 9-én a D39S SPRL társaság észrevételeket tett, amelyeket a Bizottság 2014. május 16-i levelével továbbított a belga hatóságoknak. A belga hatóságok nem fűztek megjegyzést az észrevételekhez.

2. AZ INTÉZKEDÉS ISMERTETÉSE

2.1. Az intézkedés célja

(7)	A programot a Bizottság 2006. július 4-i C(2006) 2941 végleges határozatával (4) (a továbbiakban: a határozat) hagyta jóvá.

(8)

A program a következő három intézkedés végrehajtásáról rendelkezett:

Az egyetemekkel vagy főiskolákkal való partnerség keretében folytatott kutatási projekteken dolgozó kutatók foglalkoztatásához nyújtott mentesség (a továbbiakban: az 1. intézkedés) 50 %-os mentességet írt elő a foglalkoztatási adó alól az Európai Gazdasági Térségben az egyetemekkel vagy főiskolákkal között partnerségi megállapodások keretében végrehajtott kutatási projekteken dolgozó kutatók javadalmazását fizető vállalkozások számára (5). Az 1. intézkedésre előirányzott költségvetés becsült összege 34 millió EUR volt.

A bizonyos diplomákkal rendelkező kutatók foglalkoztatásához nyújtott mentesség (a továbbiakban: a 2. intézkedés) 25 %-os mentességet írt elő a foglalkoztatási adó alól a bizonyos tudományos diplomákkal rendelkező kutatók javadalmazását fizető vállalkozások számára (6). A 2. intézkedésre előirányzott költségvetés becsült összege 62 millió EUR volt.

A fiatal innovatív vállalkozások számára nyújtott mentesség (a továbbiakban: a 3. intézkedés) 50 %-os mentességet írt elő a foglalkoztatási adó alól a fiatal innovatív vállalkozások (7) kategóriájába tartozó és kutatói alkalmazotti állományuk javadalmazását fizető vállalkozások számára. A 3. intézkedésre előirányzott költségvetés becsült összege 20 millió EUR volt.

(9)

A foglalkoztatási adó az összes munkaadó által az alkalmazottak javadalmazásából visszatartott és az államnak befizetett adó. A (8) preambulumbekezdésben említett három intézkedés mentességet biztosít az érintett vállalkozásoknak az általuk az említett preambulumbekezdés a) és b) pontjában meghatározott kutatók, illetve c) pontjában meghatározott kutatói állomány javadalmazásából levont foglalkoztatási adó egy részének befizetése alól.

(10)	A Bizottság határozatában arra a következtetésre jutott, hogy az 1. és a 2. intézkedés általános jellegű, ezért az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

(11)	A 3. intézkedést a határozat az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősítette, és a vizsgálatot követően a 70/2001/EK bizottsági rendeletben (8) foglalt kritériumok fényében a belső piaccal összeegyeztethetőnek ítélte.

(12)

A kutatási és fejlesztési (K+F) támogatásokra alkalmazandó pontos szabályokat a 70/2001/EK rendelet 5a. cikke írja elő. A 3. intézkedést a Bizottság K+F projektekhez nyújtott támogatásnak minősítette, amely esetében a kutatási projekt céljára foglalkoztatott alkalmazottakkal kapcsolatos személyi költségek támogathatók (9). Az alkalmazott támogatásintenzitási küszöb (35 %) a kísérleti fejlesztési projektek esetében alkalmazandó küszöbnek felel meg (10).

2.2. A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának okai

(13)

A vizsgálat szabálytalanságokat tárt fel a 3. intézkedésre vonatkozó belga nemzeti jogszabályokkal és azok végrehajtásával kapcsolatban. A Bizottság ezért a következő elemek tekintetében megindította a hivatalos vizsgálati eljárást:

Belgium nem fogadta el az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy összhangba hozza saját jogszabályait az uniós joggal. A nemzeti jog vonatkozó rendelkezései egyáltalán nem hivatkoznak az uniós szabályozásban előírt kutatási kategóriákra. Az intézkedéseket csak 2013 júniusában hozták összhangba az uniós joggal (11);

b)	Belgium nem módosította a programot annak érdekében, hogy azt 2008. január 1-jéig összhangba hozza a Bizottság által tett és Belgium által elfogadott ajánlásokkal (12);

c)	Belgium nem értesítette a Bizottságot a módosításokról és a program meghosszabbításáról, így jogellenes támogatásokat nyújtott (13); valamint

d)	az átvilágítási eljárás keretében Belgium nem nyújtott be kellő mennyiségű információt az egyénileg nyújtott támogatások tekintetében.

(14)

A Bizottság ezenfelül az eljárás megindításáról szóló határozatban meghatározta a program keretében jogellenesen nyújtott támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzésére irányadó jogalapot. Végül a határozat (40) preambulumbekezdésében arra a következtetésre jutott, hogy e támogatásokat a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (a továbbiakban: a K+F+I keretrendszer) (14) keretében kell értékelni.

3. A BELGA HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI

(15)

Meg kell említeni, hogy az átvilágítási eljárás során a belga hatóságok elismerték, hogy nem módosították a nemzeti jogszabályokat a (13) preambulumbekezdés a) pontjában említett kutatási kategóriákra történő hivatkozás beillesztése érdekében, és hogy nem értesítették a Bizottságot sem a program módosításairól (tekintve, hogy azokat a határozat szellemében hajtották végre), sem pedig a program hatályának 2011. július 4-ét meghaladó meghosszabbításáról.

(16)

A belga hatóságok 2014. március 3-i és április 1-jei levelükben benyújtották azoknak a vállalkozásoknak a jegyzékét, amelyek 2006 és 2013 között foglalkoztatási adó alóli mentességet élveztek (az utolsó rendelkezésre álló adóügyi adatok). A teljes időszakban 231 vállalkozás részesült támogatásban a program keretében.

(17)

A belga hatóságok 2014. március 3-i levelükben jelezték továbbá, hogy vizsgálják a programnak a 651/2014/EU bizottsági rendelettel (15) való összeegyeztethetőségét, különös tekintettel annak a kutatási és fejlesztési projektekre vonatkozó 25. cikkére. A belga hatóságok nem ismertették a Bizottsággal a vizsgálatuk eredményét.

4. AZ ÉRDEKELT HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEI

(18)

A D39S vállalat (az elektronika és a távközlés terén működő kutatási és fejlesztési központ) jelezte, hogy a foglalkoztatási adó alóli mentesítés fontos támogatást jelent, amely lehetővé teszi a fiatal, innovatív vállalkozásoknak, hogy kiegészítő munkatársakat vegyenek fel. A mentesítésnek köszönhetően a D39S meg tudta erősíteni kutatási és fejlesztési tevékenységét, miközben továbbra is rugalmasan tudott reagálni a piaci igényekre.

5. A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

5.1. Állami támogatás fennállása az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében

(19)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

(20)

Ahhoz, hogy egy nemzeti intézkedést állami támogatásnak lehessen minősíteni, a következő feltételek együttes teljesülése szükséges: i. a szóban forgó intézkedés gazdasági előnyt biztosít a kedvezményezettnek; ii. ezt az előnyt az állam nyújtja; iii. ez az előny szelektív jellegű; és iv. a szóban forgó intézkedés torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, és alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(21)

Jelen esetben a fiatal innovatív vállalkozások számára a foglalkoztatási adó alól nyújtott mentesítés állami forrásból finanszírozott adóügyi intézkedés, amely kizárólag a fiatal innovatív vállalkozások fogalommeghatározásának megfelelő vállalkozásokra irányul, tehát szelektív. Az ilyen vállalkozások kutatási-fejlesztési költségeinek finanszírozásához való hozzájárulás révén az intézkedés gazdasági előnyt biztosít az érintett cégek számára. Végül mivel a kedvezményezett vállalkozások az Európán belüli kereskedelem előtt nyitott piacokon működnek, az intézkedés alkalmas arra, hogy befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(22)	A határozat ezért a programot állami támogatásnak minősítette (16). A belga hatóságok az átvilágítási eljárás keretében mindeddig nem vitatták ezt a minősítést.

5.2. A támogatás jogszerűsége

(23)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megállapította, hogy Belgium jogellenes támogatásokat nyújtott, mivel nem értesítette a Bizottságot a foglalkoztatási adó alóli mentesítés mértékének növeléséről (a 2009. március 27-i gazdaságélénkítési törvény útján 50 %-ról 75 %-ra, majd az adóügyi és pénzügyi, valamint a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezésekről szóló, 2013. június 17-i törvény útján 75 %-ról 80 %-ra), illetve a program 2011. július 4-ét követő meghosszabbításáról (a határozat ötéves kezdeti időszakról rendelkezett). Belgium nem vitatta ezt az értékelést, és a hivatalos vizsgálati eljárás során benyújtotta a Bizottságnak a program keretében a kedvezményezett vállalkozásoknak kifizetett támogatásokra vonatkozó, az összeegyeztethetőségi vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat.

5.3. A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata

(24)

Az eljárás megindításáról szóló határozat (40) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a program összeegyeztethetőségét a K+F+I keretrendszer alapján kell értékelni, az alkalmazandó cikk pontos meghatározását azonban nyitva hagyta: az értékeléshez a K+F projektekhez nyújtott támogatásra (a K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdése) vagy – mivel a program a jelek szerint az ilyen típusú vállalkozásokat célozza meg – a fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatásra (a K+F+ I keretrendszer 5.4. bekezdése) vonatkozó rendelkezések vehetők figyelembe.

5.3.1. Módszertan

(25)

A (16) preambulumbekezdésnek megfelelően a belga hatóságok jelezték, hogy a teljes figyelembe vett időszakban 231 vállalkozás részesült támogatásban a program keretében. Az adatok elemzése során a következőkre derült fény:

a)	183 vállalkozás részesült három évre vetítve 200 000 EUR-nál kisebb összegű támogatásban a teljes figyelembe vett időszakban. Az ilyen támogatások az 1998/2006 bizottsági de minimis rendelet (17) hatálya alá tartoznak, így azokat kizárták az elemzés hatóköréből.

A fennmaradó 48 vállalkozás 200 000 EUR-nál magasabb összegű támogatásban részesült, így ezekre kiterjedt a részletes elemzés. E vállalkozások tekintetében a belga hatóságok feltüntették:

—	a kedvezményezett vállalkozások által végrehajtott projektek kutatási kategóriáját (a K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdésében előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése érdekében);

—	a támogatásintenzitás kiszámításának módszerét, példákkal kísérve (a K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdésében előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése érdekében);

—	az egyes vállalkozások alapításának dátumát (a K+F+I keretrendszer 5.4. bekezdésében előírt első feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében);

—	a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek százalékos arányát (a K+F+I keretrendszer 5.4. bekezdésében előírt második feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében);

—	az egyes vállalkozásoknak kifizetett teljes összegen belül a 3. intézkedéshez tartozó (így állami támogatást képező), illetve (a K+F+I keretrendszer 5.4. bekezdésében előírt harmadik feltétel teljesülésének ellenőrzése érdekében) az 1. és 2. intézkedéshez tartozó összegek aránya.

(26)

Ez utóbbi adat (a kapott támogatás teljes összegén belül a 3. intézkedés címén nyújtott összeg) elemzése lehetővé tette a vizsgálat hatókörének leszűkítését, mivel a 3. intézkedés címén kapott támogatás összege értelemszerűen alacsonyabb volt a belga hatóságok által bejelentett teljes (a program egésze címén kapott) összegnél. A (25) preambulumbekezdés b) pontjában említett 48 vállalkozás közül a figyelembe vett időszak egészét tekintve a 3. intézkedés címén 14 vállalkozás részesült 200 000 EUR-t meghaladó támogatásban.

5.3.2. Értékelés a K+F projektekhez nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések tekintetében (a K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdése)

(27)

A K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdése előírja az annak érdekében teljesítendő kritériumokat, hogy a K+F projektekhez nyújtott támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehessen minősíteni.

Az 5.1.1. bekezdés szerint „a kutatási projekt támogatott részének teljes egészében a következő kutatási kategóriák egyikébe kell tartoznia: alapkutatás, ipari kutatás, kísérleti fejlesztés.”

A 2014. március 23-i királyi rendelet (18) immár úgy rendelkezik, hogy a Service public fédéral de Programmation Politique scientifique (a tudománypolitikai tervezésért felelős szövetségi közszolgálat) köteles az akták vizsgálata keretében ellenőrizni „a véleményezendő kutatási vagy fejlesztési projektek vagy programok leírását”, és ezáltal meggyőződni arról, hogy a projektek beletartoznak a K+F+I keretrendszerben és a törvényben előírt kutatási kategóriák egyikébe. A belga hatóságok a részletes vizsgálat tárgyát képező 48 vállalkozás tekintetében benyújtották az azok által folytatott kutatási és fejlesztési tevékenység leírását, és kutatási kategóriákba sorolták az érintett projekteket. A Bizottság meggyőződött arról, hogy a végrehajtott projektek beletartoztak a K+F+I keretrendszerben előírt három kategória egyikébe, így megállapította, hogy teljesül a keretrendszer 5.1.1. bekezdésében előírt feltétel.

A K+F+I keretrendszer 5.1.2. bekezdése előírja az alapvető támogatási intenzitásokat (25 % a kísérleti fejlesztés esetében), amelyekhez bizonyos esetekben – elsősorban amennyiben a támogatás kkv-ra irányul – többlettámogatás is hozzáadódhat (lásd a K+F+I keretrendszer 5.1.3. bekezdésének a) pontját).

A belga hatóságok 2014. március 3-i levelükben kiegészítő információt szolgáltattak a foglalkoztatási adó alóli mentesítés mértékének két ízben végrehajtott növeléséről, amelyek révén – a határozatban előírt támogatásintenzitás figyelembevételével – 80 %-ra nőtt az alkalmazandó adókedvezmény. A bizottsági határozatban előírt számítási módszer alkalmazásával a belga hatóságok sikeresen bebizonyították, hogy a foglalkoztatási adó alóli mentesítés mértékének 80 %-ra történő emelése 28,28 % maximális intenzitást eredményezett. A belga hatóságok ezenkívül részletesen ismertették azon vállalkozások támogatásintenzitását, amelyek esetében mélyreható vizsgálatot végeztek. A Bizottság megbizonyosodott arról, hogy ez az érték megfelel a K+F+I keretrendszer 5.1.3. bekezdésének, amely a kísérleti fejlesztés tekintetében a középvállalkozások esetében 35 %-os, a kisvállalkozások esetében pedig 45 %-os maximális támogatásintenzitásról rendelkezik. A keretrendszer az ipari kutatás és az alapkutatás esetében magasabb támogatásintenzitást tesz lehetővé.

A K+F+I keretrendszer 5.1.4. bekezdése részletezi a támogatható költségeket. Az eljárás megindításáról szóló határozat (16) preambulumbekezdésében a Bizottság megjegyzi, hogy a nemzeti jog vonatkozó rendelkezései meghatározzák, mely személyzeti kategóriák esetében alkalmazható a mentesség, azonban nem pontosítják, hogy az adóhatóság milyen módon ellenőrizheti, hogy az érintett alkalmazottak valóban kutatási-fejlesztési projekten dolgoznak-e.

A 2014. március 23-i királyi rendelet immár úgy rendelkezik, hogy a kérelmező vállalkozások által benyújtott adatok alapján a Service public fédéral de Programmation Politique scientifique (a tudománypolitikai tervezésért felelős szövetségi közszolgálat) köteles az akták vizsgálata keretében ellenőrizni „az azt bizonyító adatokat, hogy a munkavállalót kutatási és fejlesztési projekt vagy program keretében foglalkoztatják”. A Bizottság megállapította, hogy a vonatkozó nemzeti rendelkezések és azok belga hatóságok általi alkalmazása összhangban állnak a K+F+I keretrendszer 5.1.4. bekezdésében foglalt rendelkezésekkel.

A belga hatóságok a részletes vizsgálat tárgyát képező 48 vállalkozás tekintetében ismertette az e vállalkozások által fejlesztett projekteket, és feltüntette a mentesítés által érintett alkalmazottak számát és típusát.

(28)	A fent ismertetett tények alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a 3. intézkedés címén nyújtott támogatások összhangban állnak a K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdésével.

5.3.3. Értékelés a fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések tekintetében (a K+F+I keretrendszer 5.4. bekezdése)

(29)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban leszögezte, hogy „a Young Innovative Companies (fiatal innovatív vállalatok) javára nyújtott támogatásokat végrehajtó program, valamint a program összeegyeztethetőségének tervezett vizsgálata egyaránt a fiatal, innovatív vállalkozások támogatásáról szóló K+F+I keretrendszer 5.4. pontján alapul” (lásd a (46) preambulumbekezdést). A Bizottság ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a program kapcsán támogatásban részesült vállalkozások tiszteletben tartották az 5.4. pontban előírt összes feltételt (kisvállalkozási státus, életkor, a kutatásra és fejlesztésre fordított költségek százalékos aránya, a támogatás összege).

(30)	A belga hatóságok által benyújtott adatok elemzéséből kiderült, hogy 2013 végéig mindössze két vállalkozás felelt meg a K+F+I keretrendszer 5.4. bekezdésében előírt összes követelménynek (és egyúttal az 5.1. bekezdésben foglalt feltételeknek is).

(31)	A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a kutatási és fejlesztési projekteknek nyújtott támogatásokra vonatkozó K+F+I keretrendszer 5.1. bekezdését kell alkalmazandó jogalapnak tekinteni.

5.3.4. A program összeegyeztethetősége 2014. július 1-je után

(32)	A program összeegyeztethetőségére irányuló vizsgálat alapjául szolgáló K+F+I keretrendszer 2014. június 30-án hatályát vesztette.

(33)

Amennyiben teljesülnek az 1. fejezetben felsorolt és a 25. cikkben előírt feltételek (kutatási, fejlesztési és innovációs projektekhez nyújtott támogatás), 2014. július 1-jétől a program az általános csoportmentességi rendelet szerinti mentesség hatálya alá tartozhat. A Bizottság felkéri a belga hatóságokat, hogy tájékoztassák elemzésük eredményéről, és adott esetben értesítsék a program hatályának meghosszabbításáról.

6. KÖVETKEZTETÉS

(34)

A Bizottság megállapítja, hogy Belgium a program végrehajtása során megsértette az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Mindazonáltal a fent leírtak fényében a Bizottság úgy véli, hogy a programnak a belga hatóságok általi, 2011. július 4-ét követő folytatólagos alkalmazása, valamint annak módosításai az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében 2014. június 30-ig összeegyeztethetők a belső piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A fiatal innovatív vállalkozások számára a foglalkoztatási adó alól nyújtott részleges mentesítésre irányuló, Belgium által végrehajtott intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében 2014. június 30-ig összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

E határozat címzettje a Belga Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2015. január 23-án.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkét 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., illetve 108. cikke váltotta fel. A két rendelkezés lényegét tekintve azonos. E határozat alkalmazásában az EUMSZ 107., illetve 108. cikkére történő hivatkozást adott esetben az EK-Szerződés 87., illetve 88. cikkére történő hivatkozásként kell értelmezni. Az EUMSZ bevezetett bizonyos, szóhasználatra vonatkozó változtatásokat is, például a „Közösség” kifejezés „Unió”-val, a „közös piac” kifejezés „belső piac”-cal, az „Elsőfokú Bíróság” kifejezés „Törvényszék”-kel történő felváltását. Ez a határozat az EUMSZ szóhasználatát követi.

(2) HL C 69., 2014.3.7., 122. o.

(3) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(4) HL C 209., 2006.8.31., 10. o.

(5) Lásd a 2006. július 4-i határozat (5) preambulumbekezdését.

(6) Lásd a fent említett 2006. július 4-i határozat (8) preambulumbekezdését.

(7) Lásd a fent említett 2006. július 4-i határozat (12) preambulumbekezdését.

(8) A Bizottság 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 33. o.).

(9) Lásd a fent említett 2006. július 4-i határozat (26) preambulumbekezdését.

(10) Lásd a 70/2001/EK rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelettel módosított 70/2001/EK rendelet 5a. cikk (3) bekezdésének c) pontját (HL L 63., 2004.2.28., 22. o.).

(11) Lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (17) és azt követő preambulumbekezdéseit.

(12) Brüsszel fővárosi régió önkormányzatának 2008. február 22-i levele; Vallónia régió önkormányzatának 2008. március 17-i levele; valamint Flandria régió önkormányzatának 2007. július 3-i levele.

(13) Lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (22)–(27) preambulumbekezdését.

(14) HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(15) A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(16) Lásd a fent említett 2006. július 4-i határozat (21) preambulumbekezdését.

(17) A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(18) A Király 2014. március 23-i rendelete az 1992. évi jövedelemadó-törvény 275. cikke 2. és 3. paragrafusának végrehajtásáról szóló AR/CIR 92 királyi rendeletnek a foglalkoztatási adó alól történő részleges mentesítés tekintetében történő módosításáról. A belga közlöny (Moniteur Belge) 2014. március 31-i száma.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 128

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. május 23.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Tájékoztatás az Európai Unió és a Gaboni Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv hatályba lépéséről	1
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2015/802 rendelete (2015. május 19.) egyes nehézpárlatok és hasonló termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztéséről	2
	*	A Bizottság (EU) 2015/803 végrehajtási rendelete (2015. május 19.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	4
	*	A Bizottság (EU) 2015/804 végrehajtási rendelete (2015. május 19.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	7
	*	A Bizottság (EU) 2015/805 végrehajtási rendelete (2015. május 19.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	10
	*	A Bizottság (EU) 2015/806 végrehajtási rendelete (2015. május 22.) a minősített bizalmi szolgáltatások uniós bizalmi jegyének formájára vonatkozó előírások megállapításáról ( 1 )	13
	*	A Bizottság (EU) 2015/807 végrehajtási rendelete (2015. május 22.) az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 232. alkalommal történő módosításáról	16
		A Bizottság (EU) 2015/808 végrehajtási rendelete (2015. május 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	18
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2015/809 határozata (2015. május 19.) a 2019. évi bulgáriai és olaszországi Európa Kulturális Fővárosa kijelöléséről	20
	*	A Bizottság (EU) 2015/810 határozata (2015. január 23.) a Belgium által nyújtott SA.20326 (2013/C) (ex 2012/NN) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2015) 130. számú dokumentummal történt) ( 1 )	21
	*	Az Európai Központi Bank (EU) 2015/811 határozata (2015. március 27.) az illetékes nemzeti hatóságok birtokában lévő európai központi banki dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről (EKB/2015/16)	27


	(1) EGT-vonatkozású szöveg