ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 113

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

58. évfolyam
2015. május 1.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2015/702 határozata (2007. július 13.) az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-mediterrán megállapodáshoz csatolt, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

1

 

 

Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulást létrehozó Euro-mediterrán megállapodáshoz, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, Máltának, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából

3

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2015/703 rendelete (2015. április 30.) az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról ( 1 )

13

 

*

A Bizottság (EU) 2015/704 rendelete (2015. április 30.) az 1881/2006/EK rendeletnek a kifogott vadon élő tüskéscápákban (Squalus acanthias) található nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó felső határérték tekintetében történő módosításáról ( 1 )

27

 

*

A Bizottság (EU) 2015/705 rendelete (2015. április 30.) az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazandó mintavételi módszerek és az analitikai módszerekre vonatkozó teljesítménykritériumok megállapításáról, valamint a 80/891/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

29

 

*

A Bizottság (EU) 2015/706 végrehajtási rendelete (2015. április 30.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról

38

 

*

A Bizottság (EU) 2015/707 végrehajtási rendelete (2015. április 30.) a Rheum officinale gyökérkivonat egyszerű anyagként történő jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról ( 1 )

44

 

 

A Bizottság (EU) 2015/708 végrehajtási rendelete (2015. április 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

46

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2015/709 határozata (2015. április 21.) az EU–Törökország társulási tanácson belül az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához csatolt, a származó termékek fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásával összefüggésben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

48

 

*

A Tanács (EU) 2015/710 határozata (2015. április 21.) az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságon belül az említett megállapodáshoz csatolt, a származó termékek fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásával összefüggésben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

53

 

*

A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2015/711 határozata (2015. április 28.) harmadik államoknak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) való hozzájárulása elfogadásáról (ATALANTA/4/2015)

58

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/1


A TANÁCS (EU) 2015/702 HATÁROZATA

(2007. július 13.)

az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-mediterrán megállapodáshoz csatolt, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyv aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 310. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával,

tekintettel a 2003-as csatlakozási okmányra és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2004. február 10-én a Tanács a Közösség és annak tagállamai nevében felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a Libanoni Köztársasággal az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-mediterrán társulási megállapodásnak (1) az új tagállamoknak az EU-hoz történő csatlakozása figyelembevételére irányuló kiigazításáról.

(2)

A tárgyalások a Bizottság megelégedésére lezárultak.

(3)

A Libanoni Köztársasággal egyeztetett jegyzőkönyv szövege a 9. cikk (2) bekezdésében rendelkezik a jegyzőkönyv hatálybalépése előtt annak ideiglenes alkalmazásáról.

(4)

A Közösség és tagállamai nevében alá kell írni és ideiglenesen alkalmazni kell a jegyzőkönyvet figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap azon személy, illetve személyek kijelölésére, akik jogosultak arra, hogy a Közösség és annak tagállamai nevében aláírják az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-mediterrán megállapodás jegyzőkönyvét a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából.

A jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyvet – figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére –, ideiglenesen alkalmazni kell.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. A. SANTOS


(1)  HL L 143., 2006.5.30., 2. o.


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/3


JEGYZŐKÖNYV

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulást létrehozó Euro-mediterrán megállapodáshoz, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, Máltának, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

a továbbiakban: EK-tagállamok képviseletében az Európai Unió Tanácsa és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: Közösség képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága,

egyrészről, és

A LIBANONI KÖZTÁRSASÁG a továbbiakban: Libanon,

másrészről,

MIVEL 2002. június 17-én Luxembourgban aláírták az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti Euro-mediterrán megállapodást (a továbbiakban: Euro-mediterrán megállapodás), és az 2006. április 1-jén hatályba lépett;

MIVEL a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést 2003. április 16-án Athénban aláírták, és az 2004. május 1-jén hatályba lépett;

MIVEL 2003. március 1-jén hatályba lépett az Euro-mediterrán megállapodás kereskedelmi és kereskedelemmel összefüggő rendelkezéseiről szóló ideiglenes megállapodás;

MIVEL a csatlakozási okmány 6. cikkének (2) bekezdése értelmében az új szerződő feleknek az Euro-mediterrán megállapodáshoz történő csatlakozásáról a nevezett megállapodás jegyzőkönyvének elfogadása útján kell megállapodni;

MIVEL az Euro-mediterrán megállapodás 21. cikke értelmében konzultáció folyt annak biztosítása érdekében, hogy a Közösség és Libanon kölcsönös érdekei megfelelő figyelembevételre kerüljenek;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság között fennálló Euro-mediterrán megállapodás feleivé válnak, és a Közösség más tagállamaihoz hasonló módon elfogadják és tudomásul veszik a megállapodás, valamint a közös nyilatkozatok, nyilatkozatok és levélváltások szövegét.

2. cikk

Az Európai Unión belül a közelmúltban végbement fejlemények figyelembevétele érdekében a felek megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a megállapodásban az Európai Szén- és Acélközösségre utaló rendelkezéseket az Európai Közösségre utaló rendelkezéseknek kell tekinteni, amely átvette az Európai Szén- és Acélközösség által szerződésben vállalt valamennyi jogot és kötelezettséget.

I. FEJEZET

MÓDOSÍTÁSOK AZ EURO-MEDITERRÁN MEGÁLLAPODÁS SZÖVEGÉHEZ, BELEÉRTVE A MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETEIT ÉS JEGYZŐKÖNYVEIT

3. cikk

Származási szabályok

A 4. jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1.

A 18. cikk (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„4.   Az utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi megjegyzések egyikével kell ellátni:

ES

»EXPEDIDO A POSTERIORI«

CS

»VYSTAVENO DODATEČNĚ«

DA

»UDSTEDT EFTERFØLGENDE«

DE

»NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT«

ET

»VÄLJA ANTUD TAGANTJÄRELE«

EL

»ΕΚΔΟΘΕΝ ΕΚ ΤΩΝ ΥΣΤΕΡΩΝ«

EN

»ISSUED RETROSPECTIVELY«

FR

»DÉLIVRÉ A POSTERIORI«

IT

»RILASCIATO A POSTERIORI«

LV

»IZSNIEGTS RETROSPEKTĪVI«

LT

»RETROSPEKTYVUSIS IŠDAVIMAS«

HU

»KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL«

MT

»MAĦRUĠ RETROSPETTIVAMENT«

NL

»AFGEGEVEN A POSTERIORI«

PL

»WYSTAWIONE RETROSPEKTYWNIE«

PT

»EMITIDO A POSTERIORI«

SL

»IZDANO NAKNADNO«

SK

»VYDANÉ DODATOČNE«

FI

»ANNETTU JÄLKIKÄTEEN«

SV

»UTFÄRDAT I EFTERHAND«

AR

»

Image

«.”

2.

A 19. cikk (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„2.   Az így kiállított másodlatot az alábbi megjegyzések egyikével kell ellátni:

ES

»DUPLICADO«

CS

»DUPLIKÁT«

DA

»DUPLIKAT«

DE

»DUPLIKAT«

ET

»DUPLIKAAT«

EL

»ΑΝΤΙΓΡΑΦΟ«

EN

»DUPLICATE«

FR

»DUPLICATA«

IT

»DUPLICATO«

LV

»DUBLIKĀTS«

LT

»DUBLIKATAS«

HU

»MÁSODLAT«

MT

»DUPLIKAT«

NL

»DUPLICAAT«

PL

»DUPLIKAT«

PT

»SEGUNDA VIA«

SL

»DVOJNIK«

SK

»DUPLIKÁT«

FI

»KAKSOISKAPPALE«

SV

»DUPLIKAT«

AR

»

Image

«.”

3.

Az V. melléklet helyébe az alábbi szöveg lép:

„V. MELLÉKLET

SZÁMLANYILATKOZAT

Az alább megadott szövegű számlanyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kitölteni. A lábjegyzeteket azonban nem kell lemásolni.

Spanyol változat

El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera no (1).) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial. … (2).

Cseh változat

Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení … (1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených mají tyto výrobky preferenční původ v … (2).

Dán változat

Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes tilladelse nr. … (1)), erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i … (2).

Német változat

Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. … (1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte … (2) Ursprungswaren sind.

Észt változat

Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolli kinnitus nr. … (1)) deklareerib, et need tooted on … (2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.

Görög változat

Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ'αριθ. … (1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής … (2).

Angol változat

The exporter of the products covered by this document (customs authorisation No … (1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of … (2) preferential origin.

Francia változat

L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière no (1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle … (2)).

Olasz változat

L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. … (1)) dichiara che, salvo espressa indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale … (2).

Lett változat

Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas pilnvara Nr. … (1)), deklarē, ka, iznemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir priekšrocību izcelsme no … (2).

Litván változat

Šiame dokumente išvardintų prekių eksportuotojas (muitinės liudijimo Nr … (1)) deklaruoja, kad, jeigu kitaip nenurodyta, tai yra … (2) preferencinės kilmės prekės.

Magyar változat

A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: … (1)) kijelentem, hogy eltérő jelzés hianyában az áruk preferenciális … (2) származásúak.

Máltai változat

L-esportatur tal-prodotti koperti b'dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. … (1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b'mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta' oriġini preferenzjali … (2).

Holland változat

De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. … (1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële … oorsprong zijn (2).

Lengyel változat

Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr … (1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają … (2) preferencyjne pochodzenie.

Portugál változat

O exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira no. … (1)), declara que, salvo indicação clara em contrário, estes produtos são de origem preferencial … (2).

Szlovén változat

Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št … (1)) izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno … (2) poreklo.

Szlovák változat

Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia … (1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v … (2).

Finn változat

Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o … (1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja … alkuperätuotteita (2).

Svéd változat

Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. … (1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande … ursprung (2).

Arab változat

Image

 (3)

(hely és dátum)

 (4)

(Az exportőr aláírása, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy neve jól olvashatóan, nyomtatott betűvel is feltüntetve)

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(1)  Ha a számlanyilatkozatot egy, a jegyzőkönyv 22. cikke értelmében bejegyzett exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a számlanyilatkozatot nem bejegyzett exportőr tölti ki, a zárójelben szereplő jelzés elmarad, vagy a számára fenntartott hely üresen marad."

(2)  A termékek származását fel kell tüntetni. Ha a számlanyilatkozat teljes egészében vagy részben a jegyzőkönyv 37. cikke szerinti, Ceutáról és Melilláról származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek »CM« szimbólummal világosan jeleznie kell ezeket azon az okmányon, amelyen a nyilatkozatot kiállítja."

(3)  Ezek feltüntetése nem kötelező, amennyiben ez az információ az okmányban megtalálható."

(4)  Lásd a jegyzőkönyv 21. cikkének (5) bekezdését. Abban az esetben, amikor az exportőr nem kötelezett aláírásra, az aláírás alóli felmentés az aláíró nevének feltüntetésére is vonatkozik.”"

II. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Származási igazolás és közigazgatási együttműködés

(1)   Libanon, illetve valamely új tagállam által a köztük alkalmazott preferenciális megállapodások vagy autonóm intézkedések alapján megfelelően kiadott származási igazolásokat az illető országok ezen jegyzőkönyv értelmében elfogadják, feltéve, hogy:

a)

az ilyen származási igazolások beszerzése az EU-libanoni társulási megállapodásban szereplő kedvezményes tarifális intézkedések vagy az általános közösségi preferencia-rendszer alapján kedvezményes tarifális elbánást biztosít;

b)

a származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás napját megelőző napon állították ki;

c)

a származási igazolást a csatlakozás dátumától számított négy hónapos időszakon belül benyújtják a vámhatóságnak.

Amennyiben az árukat Libanonban vagy valamelyik új tagállamban a csatlakozási dátumot megelőzően jelentették be behozatalra a Libanon és azon új tagállam között abban az időpontban alkalmazott preferenciális megállapodás vagy autonóm intézkedések alapján, az ilyen megállapodások vagy intézkedések szerint visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolás is elfogadható, feltéve, hogy a csatlakozási dátumtól számított négy hónapos időszakon belül benyújtják a vámhatóságnak.

(2)   Libanonnak és az új tagállamoknak jogukban áll fenntartani azokat az engedélyeket, amelyekkel a „jóváhagyott exportőri” státust a közöttük alkalmazott preferenciális megállapodások, illetve autonóm intézkedések alapján jóváhagyták, feltéve, hogy:

a)

a csatlakozás napját megelőzően Libanon és a Közösség között megkötött megállapodásban szintén ilyen rendelkezést írnak elő; valamint

b)

a jóváhagyott exportőr alkalmazza az azon megállapodás értelmében hatályos származási szabályokat.

Ezeket az engedélyeket a csatlakozás dátumát követő legkésőbb egy évvel a megállapodás feltételeinek megfelelően kibocsátott új engedélyekkel kell felváltani.

(3)   Libanon, illetve az új tagállamok illetékes vámhatóságai az (1) és (2) bekezdésben említett preferenciális megállapodások, illetve autonóm intézkedések alapján kiadott származási igazolás utólagos ellenőrzésére vonatkozó kérelmeket a szóban forgó származási igazolás kibocsátását követő három évig elfogadják, és ilyet kérhetnek is behozatali nyilatkozat alátámasztására, a hozzájuk benyújtott származási igazolás elfogadását követő három évig.

5. cikk

Tranzitáruk

(1)   A megállapodás rendelkezései alkalmazhatók a Libanonból valamely új tagállamba, illetve valamely új tagállamból Libanonba történő olyan áruk behozatalára vonatkozóan, amelyek megfelelnek a 4. jegyzőkönyv rendelkezéseinek, és amelyek a csatlakozás időpontjában úton vagy ideiglenes raktározáson vannak, vámraktáron vagy vámszabadterületen, Libanonban vagy az érintett új tagállamban.

(2)   Ilyen esetekben preferenciális elbánás biztosítható, amennyiben az exportáló ország vámhatóságai által visszamenőleges hatállyal kibocsátott származási igazolást a csatlakozási dátumot követő négy hónapon belül benyújtják az importáló ország vámhatóságaihoz.

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Libanon vállalja, hogy a Közösség jelenlegi bővítése kapcsán nem nyújt be igényt, kérelmet, illetve beterjesztést, és nem módosít vagy von vissza engedményt a GATT 1994 XXIV.6 és XXVIII cikkei értelmében.

7. cikk

Ez a jegyzőkönyv az Euro-mediterrán megállapodás szerves részét alkotja. Ennek a jegyzőkönyvnek a mellékletei és az ehhez kapcsolódó nyilatkozat a jegyzőkönyv szerves részét alkotja.

8. cikk

(1)   Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa által a Közösség, valamint Libanon hagyja jóvá, saját eljárásaiknak megfelelően.

(2)   A felek értesítik egymást az első bekezdésben említett megfelelő eljárások teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.

9. cikk

(1)   Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első hónap első napján lép hatályba.

(2)   A jegyzőkönyvet 2006. április 1-jétől kell ideiglenesen alkalmazni.

10. cikk

Ez a jegyzőkönyv két-két eredeti példányban készült a szerződő felek hivatalos nyelvein, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

11. cikk

Az Euro-mediterrán megállapodás szövegéből, beleértve az annak szerves részét alkotó mellékleteket és jegyzőkönyveket, valamint a záróokmány szövegéből, a mellékletét képező nyilatkozatokkal együtt, cseh, észt, magyar, lett, litván, máltai, lengyel, szlovák és szlovén nyelvű változat is készül, amelyek ugyanúgy hitelesek, mint az eredeti szövegek. Ezeket a szövegeket a Társulási Tanács hagyja jóvá.

Съставено в Брюксел на първи април две хиляди и петнадесета година.

Hecho en Bruselas, el uno de abril de dos mil quince.

V Bruselu dne prvního dubna dva tisíce patnáct.

Udfærdiget i Bruxelles den første april to tusind og femten.

Geschehen zu Brüssel am ersten April zweitausendfünfzehn.

Kahe tuhande viieteistkümnenda aasta aprillikuu esimesel päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, την πρώτη Απριλίου δύο χιλιάδες δεκαπέντε.

Done at Brussels on the first day of April in the year two thousand and fifteen.

Fait à Bruxelles, le premier avril deux mille quinze.

Sastavljeno u Bruxellesu prvog travnja dvije tisuće petnaeste.

Fatto a Bruxelles, addì primo aprile duemilaquindici.

Briselē, divi tūkstoši piecpadsmitā gada pirmajā aprīlī.

Priimta du tūkstančiai penkioliktų metų balandžio pirmą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenötödik év április havának első napján.

Magħmul fi Brussell, fl-ewwel jum ta' April tas-sena elfejn u ħmistax.

Gedaan te Brussel, de eerste april tweeduizend vijftien.

Sporządzono w Brukseli dnia pierwszego kwietnia roku dwa tysiące piętnastego.

Feito em Bruxelas, em um de abril de dois mil e quinze.

Întocmit la Bruxelles la întâi aprilie două mii cincisprezece.

V Bruseli prvého apríla dvetisícpätnásť.

V Bruslju, dne prvega aprila leta dva tisoč petnajst.

Tehty Brysselissä ensimmäisenä päivänä huhtikuuta vuonna kaksituhattaviisitoista.

Som skedde i Bryssel den första april tjugohundrafemton.

Image

За държавите-членки

Por los Estados miembros

Za členské státy

For medlemsstaterne

Für die Mitgliedstaaten

Liikmesriikide nimel

Για τα κράτη μέλη

For the Member States

Pour les États membres

Za države članice

Per gli Stati membri

Dalībvalstu vārdā

Valstybių narių vardu

A tagállamok részéről

Għall-Istati Membri

Voor de lidstaten

W imieniu państw Członkowskich

Pelos Estados-Membros

Pentru statele membre

Za členské štáty

Za države članice

Jäsenvaltioiden puolesta

För medlemsstaterna

Image

Image

За Европейския съюз

Рог la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā —

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

Image

За Република Ливан

Por la República Libanesa

Za Libanonskou republiku

For Den Libanesiske Republik

Für die Libanesische Republik

Liibanoni Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία του Λιβάνου

For the Republic of Lebanon

Pour la République libanaise

Za Libanonsku Republiku

Per la Repubblica del Libano

Libānas Republikas vārdā –

Libano Respublikos vardu

A Libanoni Köztársaság részéről

Għar-repubblika tal-Libanu

Voor de Republiek Libanon

W imieniu Republiki Libańskiej

Pela República do Líbano

Pentru Republica Libaneză

Za Libanonskú republiku

Za Republiko Libanon

Libanonin tasavallan puolesta

För Republiken Libanon

Image

Image



FORDÍTÁS

Az Európai Unió és a Libanoni Köztársaság

KÖZÖS NYILATKOZATA

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló Euro-mediterrán megállapodáshoz csatolt, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, Málta, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyv aláírásához kapcsolódóan

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Közösség helyébe az Európai Unió lépett, és annak jogutódja lett, valamint ezen időponttól kezdve az Európai Unió gyakorolja az Európai Közösség jogait és az Európai Uniót terhelik annak kötelezettségei.

Ezért a fent említett jegyzőkönyv szövegében az „Európai Közösség”-re való hivatkozásokat adott esetben „Európai Unió”-ként kell értelmezni.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 1-jén.

az Európai Unió részéről

a Libanoni Köztársaság részéről


RENDELETEK

1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/703 RENDELETE

(2015. április 30.)

az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (11) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 715/2009/EK rendelet különböző feladatokat ró a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatára (ENTSOG) és a 713/2009/EK rendelettel létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségére (2) (a továbbiakban: Ügynökség). E feladatok egyike a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (6) bekezdésében felsorolt területekre kiterjedő, valamennyi földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltető által alkalmazandó európai üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozása.

(2)

Az Unión belüli földgázszállító hálózatokon megvalósuló hatékony földgáz-kereskedelem és földgázszállítás ösztönzése és elősegítése, és ezáltal a nagyobb fokú piaci integráció érdekében az ENTSOG által az Ügynökség ajánlásával, a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott eljárással összhangban kidolgozott tervezet alapján létre kell hozni a 715/2009/EK rendelet 8. cikk (6) bekezdésének e) és d) pontjában meghatározott, az interoperabilitás és az adatcsere szabályaira vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot.

(3)

A műszaki, az üzemeltetési és a kommunikációs szempontok harmonizációjának hiánya akadályozhatja a földgáz szabad áramlását az Unióban, és ezáltal hátráltathatja a piaci integrációt. Az interoperabilitásra és az adatcserére vonatkozó uniós szabályoknak lehetővé kell tenniük az ezen a területen szükséges harmonizációt, és ennek eredményeként a tényleges piaci integrációt. Ezért, valamint a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők által a kereskedelem és az üzemeltetés terén folytatott együttműködés előmozdítása érdekében e rendeletben szabályozni kell az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokat, az alkalmazott mértékegységeket, a gázminőséget, a gáz szagosítását és az adatcserét. Olyan szabályokat és eljárásokat kell megállapítani, amelyek révén megvalósítható az Unión belüli hatékony földgáz-kereskedelemhez és a földgázszállító rendszerek közötti hatékony földgázszállításhoz szükséges mértékű harmonizáció.

(4)

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek fokozniuk kell az átláthatóságot és az egymással folytatott együttműködést minden olyan esetben, amikor az egy rendszer-összekötési pont két oldalán meglévő eltérő gázminőség és szagosítási gyakorlat hátráltathatja a piaci integrációt. Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül érvényesek, különös tekintettel a gázminőségre és a szagosításra.

(5)

E rendelet gázminőségre vonatkozó rendelkezéseinek hatékony megoldásokat kell nyújtaniuk anélkül, hogy sértenék a magas fűtőértékű gázra vonatkozó európai szabványnak a CEN keretei között, az M/400. sz. megbízáson alapuló szabványosítási eljárás keretében jelenleg folyamatban lévő kidolgozását.

(6)

Az interoperabilitás tekintetében a 13., a 17. és a 18. cikkben meghatározott szabályok a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (7) bekezdése szerinti piaci integrációt hivatottak biztosítani, és alkalmazási területük nem kizárólag a rendszer-összekötési pontokra terjed ki.

(7)

E rendelet 13. cikke nem érinti a 2009/142/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 1. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a tagállamok által a referenciafeltételek közlésekor alkalmazott mértékegységeket. Az érintettek az EN ISO 13443 „Földgáz. Szabványos referenciafeltételek” európai szabvánnyal összhangban a mellékletben található táblázatot alkalmazhatják.

(8)

E rendelet V. fejezetének az európai belső gázpiac kiteljesítésének és működésének, a gázellátás biztonságának és az információkhoz való megfelelő és biztonságos hozzáférésnek a biztosítása, valamint a határkeresztező szállítási tevékenység elősegítése érdekében megfelelő mértékű harmonizációt kell biztosítania az adatcsere területén.

(9)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 51. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével.

(10)

A 715/2009/EK rendelet 8. cikke (8) és (9) bekezdésének megfelelően az ENTSOG-nak figyelemmel kell kísérnie és elemeznie kell e rendelet végrehajtását, és megállapításairól jelentést kell tennie az Ügynökségnek annak érdekében, hogy az Ügynökség elláthassa a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatait,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Az e rendelettel létrehozott üzemi és kereskedelmi szabályzat az interoperabilitás és az adatcsere szabályait, valamint a földgázszállító rendszerek üzemeltetésére vonatkozó harmonizált szabályokat állapítja meg.

(2)   E rendeletet a rendszer-összekötési pontokban kell alkalmazni. A 13. cikket az adatok közzététele vonatkozásában a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 3.2. pontja értelmében vett releváns pontokra kell alkalmazni. A 17. cikket a rendszer-összekötési pontok mellett a szállítóhálózatok minden más olyan pontjára is alkalmazni kell, amelyben gázminőségmérések történnek. A 18. cikket a szállítási rendszerekre kell alkalmazni. E rendelet a nemzeti hatóságok határozatától függően alkalmazható a harmadik országok felől való belépési és a harmadik országok felé való kilépési pontokban is.

(3)   Hacsak az érintett tagállamok másként nem állapodnak meg, e rendelet nem alkalmazandó az azon tagállamok közötti rendszer-összekötési pontokra, amelyek valamelyike a 2009/73/EK irányelv 49. cikke alapján eltérésre jogosult.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 715/2009/EK rendelet 2. cikkében, a 984/2013/EU bizottsági rendelet (5) 3. cikkében, a 312/2014/EU bizottsági rendelet (6) 3. cikkében, valamint a 2009/73/EK irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások irányadók. E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)   „kivételes esemény”: olyan, ésszerűen nem befolyásolható vagy megelőzhető, nem tervezett esemény, amely átmeneti kapacitáscsökkenést eredményezhet, és ennek következtében oly módon befolyásolhatja egy adott rendszer-összekötési pontban a gáz minőségét vagy mennyiségét, hogy az további következményekkel járhat a szállításirendszer-üzemeltetők, valamint a szállításirendszer-üzemeltetők és a rendszerhasználók kapcsolata tekintetében;

b)   „kezdeményező szállításirendszer-üzemeltető”: az a szállításirendszer-üzemeltető, amely az egyeztetést kezdeményezi azáltal, hogy a szükséges adatokat megküldi az egyeztető szállításirendszer-üzemeltetőnek;

c)   „kisebb mennyiség szabálya”: az a szabály, amelynek értelmében ha egy adott rendszer-összekötési pont két oldalán eltérőek a feldolgozott mennyiségek, akkor a visszaigazolt mennyiség a feldolgozott mennyiségek kisebbikével egyenlő;

d)   „egyeztetés”: az a folyamat, amelynek során az adott rendszer-összekötési pont két oldalán található rendszerhasználókat érintő feldolgozott gázmennyiségeket összehasonlítják és egymáshoz igazítják, és meghatározzák a rendszerhasználók visszaigazolt mennyiségeit;

e)   „egyeztető szállításirendszer-üzemeltető”: az a szállításirendszer-üzemeltető, amely az egyeztetést elvégzi, és annak eredményét megküldi a kezdeményező szállításirendszer-üzemeltetőnek;

f)   „mért mennyiség”: az a gázmennyiség, amely a szállításirendszer-üzemeltető mérőműszerei szerint adott időegység alatt egy meghatározott rendszer-összekötési ponton fizikailag átáramlott;

g)   „üzemeltetési egyensúlyozási számla”: a szállításirendszer-üzemeltetők által az egy adott rendszer-összekötési ponton jelentkező irányítási különbségek elszámolására igénybe vett számla, amelynek célja, hogy egyszerűsítse a gázelszámolást a rendszer-összekötési pont által érintett rendszerhasználók tekintetében;

h)   „feldolgozott mennyiség”: a kezdeményező és az egyeztető szállításirendszer-üzemeltető által megállapított azon gázmennyiség, amely figyelembe veszi a rendszerhasználói nominálást vagy újranominálást és a vonatkozó szállítási szerződésben foglalt szerződéses rendelkezéseket, és amely az egyeztetés alapját képzi;

i)   „irányítási különbség”: az egy adott rendszer-összekötési ponton átáramló gáz szállításirendszer-üzemeltetők által tervezett szállítandó mennyisége és mért mennyisége közötti különbség.

II. FEJEZET

ÖSSZEKAPCSOLÁSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MEGÁLLAPODÁSOK

3. cikk

Általános rendelkezések

A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy a 6–12. cikkben foglalt részletes szabályoknak megfelelően minden rendszer-összekötési pont tekintetében összekapcsolási és üzemeltetési megállapodás határozza meg legalább:

a)

az áramlásszabályozás szabályait;

b)

a gázmennyiségek és a gázminőség mérésének elveit;

c)

az egyeztetés szabályait;

d)

a gázmennyiségek allokálásának szabályait;

e)

a kivételes események bekövezésekor követendő kommunikációs eljárásokat;

f)

az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokból fakadó viták rendezését;

g)

az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodások módosításának rendjét.

4. cikk

Tájékoztatási kötelezettség

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetők azonosítják az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokban található, a rendszerhasználókat közvetlenül érintő információkat, és ezekről az információkról tájékoztatják a rendszerhasználókat.

(2)   Mielőtt olyan összekapcsolási és üzemeltetési megállapodást kötnének meg vagy módosítanának, amely tartalmazza a 3. cikk c), d) és e) pontjában foglalt szabályokat, a szállításirendszer-üzemeltetők legalább két hónappal a megállapodás megkötése vagy módosítása előtt felkérik a rendszerhasználókat arra, hogy észrevételeket tegyenek a szabályok javasolt szövegéhez. A szállításirendszer-üzemeltetők a megállapodásaik megkötésekor vagy módosításakor kötelesek figyelembe venni a rendszerhasználók észrevételeit.

(3)   Ha a szállításirendszer-üzemeltetők e rendelet hatálybalépése után olyan megállapodást kötnek, amely megállapítja vagy módosítja a 3. cikk értelmében az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokban kötelezően meghatározandó feltételeket, akkor ezeket a feltételeket a megállapodás megkötése után 10 napon belül megküldik nemzeti szabályozó hatóságuknak és az ENTSOG-nak. Ezen túlmenően a szállításirendszer-üzemeltetők a tagállam illetékes nemzeti hatóságainak kérésére 10 napon belül megküldik az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokat.

5. cikk

Összekapcsolási és üzemeltetési mintamegállapodás

(1)   Az ENTSOG 2015. június 30-ig kidolgozza és közzéteszi a 6–10. cikkben foglalt alapértelmezett szerződési feltételeket tartalmazó összekapcsolási és üzemeltetési mintamegállapodás tervezetét.

(2)   A mintamegállapodásnak a nemzeti joggal való összhangjáról bármely nemzeti szabályozó hatóság véleményt alkothat, és azt 2015. augusztus 31-ig megküldheti az Ügynökségnek. Ezt követően az Ügynökség az ENTSOG által kidolgozott mintamegállapodást – a nemzeti szabályozó hatóságok véleményének kellő figyelembevételével – 2015. október 31-ig véleményezi. Az ENTSOG az Ügynökség véleményének figyelembevételével 2015. december 31-ig közzéteszi internetes oldalain a véglegesített mintamegállapodást.

(3)   Ha a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők nem tudnak megállapodni egy vagy több, az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásukban a 3. cikkel összhangban rögzítendő, a 6–10. cikkben foglalt szerződési feltételről, akkor ezekről a szerződési feltételekről az ENTSOG által kidolgozott mintamegállapodás alapján kell rendszer-összekötési megállapodást kötniük.

6. cikk

Az áramlásszabályozás szabályai

(1)   Az áramlásszabályozás tekintetében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek:

a)

olyan szabályok kidolgozásáról gondoskodni, amelyek biztosítják a szabályozható, pontos, előre látható és hatékony gázáramlást a rendszer-összekötési pontban;

b)

gondoskodni a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlás szabályozására és az áramlási különbségek egyeztetéssel való minimalizálására vonatkozó szabályok kidolgozásáról;

c)

kijelölni a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlás szabályozásáért felelős szállításirendszer-üzemeltetőt. Ha a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők nem állapodnak meg a kijelölésről, akkor a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlás szabályozásáért az áramlásszabályozó berendezést üzemeltető szállításirendszer-üzemeltető a másik vagy többi szállításirendszer-üzemeltetővel együttműködésben felel.

(2)   A gáz áramlásának szabályozásához a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők minden rendszer-összekötési pont és a gáznap minden órája tekintetében meghatározzák a gázáramlás mennyiségét és irányát.

Az (1) bekezdés c) pontja szerint kijelölt szállításirendszer-üzemeltető azzal a feltétellel felel a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlás szabályozásáért, hogy a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők mindegyike a nyomásra vonatkozó szerződéses kötelezettségét a következő módon teljesíti:

a)

az irányítási különbség minimalizálásához szükséges pontossággal; és

b)

a gázszállító rendszerek hatékony kihasználása érdekében bizonyos fokú állandósággal.

(3)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők által a gázáramlás mennyiségére és irányára vonatkozóan meghozott döntésnek tükröznie kell:

a)

az egyeztetés eredményét;

b)

az üzemeltetési egyensúlyozási számla kiigazítását;

c)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők között például a gázáramlás növelése vagy csökkentése, a minimális gázáramlás, a gázáramlásnak egy virtuális rendszer-összekötési pontban (ha van ilyen) történő felosztása és/vagy az áramlási irány megváltoztatása vagy az üzemeltetés költséghatékonysága céljából létrejött, az áramlásszabályozás hatékonyságát fokozó megállapodásokat;

d)

a határkeresztező gázkereskedés tekintetében a gázminőség különbségei miatt fennálló korlátozások kezelésére vonatkozóan a 15. cikk alapján és/vagy a szagosításra vonatkozóan a 19. cikk alapján elfogadott esetleges megállapodást.

(4)   A szállításirendszer-üzemeltető módosíthatja a gáz mennyiségét vagy áramlásának irányát, vagy akár mindkettőt, ha ez szükséges ahhoz, hogy:

a)

megfeleljen a rendszer-összekötési pontra vonatkozó nemzeti vagy uniós biztonsági jogszabályok rendelkezéseinek;

b)

megfeleljen a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerint kidolgozott vészhelyzeti tervekben és megelőzési cselekvési tervekben foglalt követelményeknek;

c)

reagáljon az üzemeltető rendszerét érintő kivételes eseményekre.

7. cikk

A gázmennyiségek és a gázminőség mérésének elvei

(1)   A mennyiségek, az energiatartalom és a gázminőség mérésének elvei tekintetében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők gondoskodnak:

a)

a rendszer-összekötési pontban alkalmazandó mérési szabványok részletes meghatározásáról;

b)

a mérőberendezések telepítéséért, üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős szállításirendszer-üzemeltető kijelöléséről. A kijelölt üzemeltető köteles a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlás mérésére vonatkozóan minden információt és adatot kellő időben és az előírt gyakorisággal a szomszédos szállításirendszer-üzemeltető(k) rendelkezésére bocsátani.

(2)   A rendszer-összekötési pontokban elhelyezendő mérőberendezések telepítését, üzemeltetését és karbantartását a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőkre érvényes, a nemzeti szabályozásból fakadó műszaki követelmények figyelembevételével kell végezni.

(3)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek meg kell állapodniuk a mérések elveiről, és e megállapodásuknak ki kell terjednie legalább:

a)

a mérőállomás leírására, beleértve az alkalmazandó mérő- és elemzőberendezést, valamint a meghibásodás esetén alkalmazandó másodlagos berendezés adatait is, ha van ilyen;

b)

a mérendő gázminőségi paraméterekre, mennyiségekre és energiatartalomra, a mérőberendezés működésében megengedhető legnagyobb hibára vagy bizonytalanságra, a mérések gyakoriságára és az alkalmazandó mértékegységekre, valamint a mérések során alkalmazandó szabványokra és esetleges átváltási tényezőkre;

c)

a közvetlenül nem mért paraméterek számítása céljából alkalmazandó eljárásokra és módszerekre;

d)

a szállított energia meghatározásában megengedhető legnagyobb hiba vagy bizonytalanság számítási módszerének leírására;

e)

a mért paraméterek tekintetében alkalmazott adat-ellenőrzési folyamat bemutatására;

f)

a mérések ellenőrzése és a minőségbiztosítás céljából bevezetett intézkedésekre, beleértve a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők által közösen meghatározandó ellenőrzési és kiigazítási eljárásokat is;

g)

a mért paraméterekre vonatkozó, a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők közötti adatszolgáltatás módjára, beleértve annak gyakoriságát és tartalmát is;

h)

a mérőberendezést üzemeltető szállításirendszer-üzemeltető(k) által a másik vagy többi szállításirendszer-üzemeltetőnek küldendő jelek és riasztások pontos jegyzékére;

i)

a mérőberendezések hibájának (a mért mennyiségek alá- vagy túlbecslése a mérőrendszer meghatározott bizonytalansági tartományát meghaladó mértékben) megállapítása vagy utólagos megállapítása következtében kialakuló átmeneti helyzetben követendő eljárásra és a mérési eredmények kiigazításának módszerére. Ez a szállításirendszer-üzemeltető megteszi a megfelelő intézkedéseket az átmeneti helyzet megszüntetésére;

j)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők egymás közötti viszonylatában a mérőberendezés hibája esetén alkalmazandó szabályokra;

k)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők egymás közötti viszonylatában a következők tekintetében alkalmazandó szabályokra:

i.

belépés a mérőlétesítménybe;

ii.

a mérőlétesítményen végzett kiegészítő ellenőrzések;

iii.

a mérőlétesítmény módosítása;

iv.

jelenlét a mérőlétesítmény kalibrálásakor és karbantartásakor.

(4)   Ha a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők az (1) és a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeik teljesítését elmulasztják, a következők szerint kell eljárni:

a)

a mérőberendezést üzemeltető szállításirendszer-üzemeltető felelőssége a berendezés telepítése, üzemeltetése és karbantartása, valamint a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlások mérésére vonatkozó adatok kellő időben történő megküldése a másik szállításirendszer-üzemeltetőnek;

b)

az EN 1776 „Gázellátó rendszerek. Földgázmérő állomások. Működési követelmények” európai szabvány mindenkori hatályos változatában foglaltakat kell alkalmazni.

8. cikk

Az egyeztetés szabályai

(1)   Az egyeztetés tekintetében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek meghatározni:

a)

az egyeztetés részletes szabályait, figyelembe véve adott esetben a napi, illetve óránkénti nominálásra vonatkozó megállapodásokat;

b)

a rendszerhasználókat érintő feldolgozott és visszaigazolt gázmennyiség-adatok, valamint a rendszer-összekötési pont(ok)ban megvalósuló gázáramlás tervezett mennyiségének számításához szükséges adatok szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők viszonylatában történő közlésének és feldolgozásának szabályait.

(2)   A nominálásokat és az újranominálásokat a következők szerint kell kezelni:

a)

ha a feldolgozott mennyiségek nem egyeznek meg egymással, akkor olyan egyeztetési szabályt kell alkalmazni, amely a rendszer-összekötési pont két oldalán található két rendszerhasználó vonatkozásában minden esetben azonos visszaigazolt mennyiséget eredményez;

b)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők megállapodhatnak abban, hogy a kisebb mennyiség szabályától eltérő egyeztetési szabályt alkalmaznak, amennyiben a szabályt nyilvánosan közzéteszik, és a szabály közzététele után a rendszerhasználóknak legalább két hónapot biztosítanak arra, hogy a javasolt egyeztetési szabályt véleményezzék;

c)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek meg kell határozniuk saját feladatkörüket az egyeztetés folyamatában, vagyis azt, hogy a kezdeményező vagy az egyeztető szállításirendszer-üzemeltető szerepét töltik-e be;

d)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek meg kell határozniuk a nominálási vagy újranominálási ciklus keretében végrehajtandó egyeztetés időtervét azzal, hogy az egyeztetés egésze a nominálási vagy újranominálási ciklus kezdetétől számítva nem tarthat két óránál tovább, és ennek kapcsán figyelembe kell venniük:

i.

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők által kicserélendő azon adatokat, köztük legalább a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottakat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a rendszerhasználókat a visszaigazolt mennyiségeikről még a nominálási vagy újranominálási ciklus vége előtt tájékoztassák;

ii.

annak szükségességét, hogy a fenti i. alpontban meghatározott adatcsere-folyamat lehetővé tegye a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők számára, hogy minden számítást és kommunikációt pontosan és kellő időben elvégezzenek.

(3)   Az egy meghatározott rendszer-összekötési pontra vonatkozó nominálások feldolgozásakor a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a rendszer-összekötési pont két oldalán megvalósuló gázáramlást következetesen, a rendszer-összekötési pont egyik vagy mindkét oldalán alkalmazott, a 6. cikk (4) bekezdésében felsorolt okok miatti esetleges átmeneti kapacitáscsökkentés figyelembevételével számítsák.

(4)   Az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásoknak az egyeztetés céljából végrehajtandó adatcserére vonatkozó rendelkezéseiben meg kell határozni:

a)

az egyeztetés céljából a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők által végrehajtandó adatcserét;

b)

az egyeztetés céljából végrehajtott adatcsere során átadandó harmonizált információk körét, amelynek tartalmaznia kell legalább:

i.

a rendszer-összekötési pont megjelölését;

ii.

a rendszerhasználó vagy adott esetben a rendszerhasználó portfóliója megjelölését;

iii.

a rendszerhasználónak gázt szállító vagy a rendszerhasználótól gázt átvevő fél vagy adott esetben portfóliója megjelölését;

iv.

az egyeztetés tárgyát képező gázáramlás kezdő és záró időpontját;

v.

a gáznapot;

vi.

a feldolgozott és a visszaigazolt gázmennyiségeket;

vii.

a gáz áramlásának irányát.

(5)   Ha a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásukban másként nem rendelkeznek, a következőképpen kell eljárni:

a)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők a kisebb mennyiség szabályát alkalmazzák. A kisebb mennyiség szabályának általános alkalmazása csak a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 2.2.3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén korlátozható abban az esetben, ha a szabály alkalmazása akadályozná, hogy a szűkületkezelési eljárások keretében nem megszakítható kapacitást kínáljanak;

b)

az érintett áramlásszabályozó berendezést üzemeltető szállításirendszer-üzemeltető jár el egyeztető szállításirendszer-üzemeltetőként;

c)

a szállításirendszer-üzemeltetők az egyeztetést a következő lépésekben, az alábbiakban meghatározott sorrendben végzik:

i.

a nominálási vagy újranominálási ciklus kezdetétől számított 45 percen belül a kezdeményező szállításirendszer-üzemeltető kiszámítja és megküldi a feldolgozott gázmennyiségeket;

ii.

a nominálási vagy újranominálási ciklus kezdetétől számított 90 percen belül az egyeztető szállításirendszer-üzemeltető kiszámítja és megküldi a visszaigazolt gázmennyiségeket;

iii.

a nominálási vagy újranominálási ciklus kezdetétől számított két órán belül a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők megküldik a rendszerhasználóknak a visszaigazolt gázmennyiségeket, és megtervezik a rendszer-összekötési pontban megvalósuló gázáramlást. Ezt a műveleti sorrendet a 984/2013/EU rendelet 22. cikkében foglalt, a megszakításról szóló értesítés és a megszakítás közötti minimális időkülönbségre vonatkozó szabály, valamint az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezések sérelme nélkül kell követni.

9. cikk

A gázmennyiségek allokálásának szabályai

(1)   A gázmennyiségek allokálása tekintetében a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek olyan szabályokat kell kidolgozniuk, amelyek biztosítják a rendszer-összekötési pont két oldalán allokált mennyiségek következetességét.

(2)   Ha összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásukban másként nem rendelkeznek, a szállításirendszer-üzemeltetők üzemeltetési egyensúlyozási számlát vezetnek. A mérőberendezést üzemeltető szállításirendszer-üzemeltető az ellenőrzött gázmennyiségek alapján újraszámítja az üzemeltetési egyensúlyozási számla egyenlegét, és az eredményről értesíti a szomszédos szállításirendszer-üzemeltető(ke)t.

(3)   Üzemeltetési egyensúlyozási számla alkalmazása esetén:

a)

az irányítási különbséget a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőkhöz tartozó üzemeltetési egyensúlyozási számlán kell jóváírni, míg az egyes szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek a visszaigazolt mennyiségekkel egyenlő mennyiségű gázt kell allokálniuk rendszerhasználóik számára;

b)

a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek arra kell törekedniük, hogy üzemeltetési egyensúlyozási számlájuk egyenlege a lehető legközelebb legyen a nullához;

c)

az üzemeltetési egyensúlyozási számla egyenlegére vonatkozó korlátozások meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes rendszer-összekötési pontok és/vagy összekapcsolt szállítóhálózatok sajátosságait, így különösen:

i.

a rendszer-összekötési pont fizikai jellemzőit;

ii.

a vezetékkészlet lehetőségét az egyes szállítóhálózatokban;

iii.

a rendszer-összekötési ponton rendelkezésre álló teljes műszaki kapacitást;

iv.

a gázáramlás dinamikáját az összekapcsolt szállítóhálózatokban.

Ha az üzemeltetési egyensúlyozási számla egyenlegére vonatkozó korlátozások kimerülnek, a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők megállapodhatnak e korlátozások enyhítésében annak érdekében, hogy a rendszerhasználóknak a visszaigazolt mennyiségeikkel megegyező mennyiségeket vagy a mért mennyiségek alapján arányosítással meghatározott mennyiségeket allokáljanak.

(4)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők megállapodhatnak abban, hogy az üzemeltetési egyensúlyozási számla vezetése helyett más allokálási szabályt alkalmaznak, amennyiben ezt a szabályt nyilvánosan közzéteszik, és a szabály közzététele után a rendszerhasználóknak legalább két hónapot biztosítanak arra, hogy a javasolt allokálási szabályt véleményezzék.

10. cikk

A kivételes események bekövetkezésekor követendő kommunikációs eljárások

(1)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetőknek gondoskodniuk kell olyan kommunikációs eljárások létrehozásáról, amelyek a kivételes események bekövetkezésekor gyors és egyidejű tájékoztatást tesznek lehetővé. Eltérő megállapodás hiányában az érintett szállításirendszer-üzemeltetők közötti kommunikációt előbb szóban, angol nyelven kell lefolytatni, majd ezt követően elektronikus írott üzenetben meg kell erősíteni.

(2)   Az a szállításirendszer-üzemeltető, amelyre a kivételes esemény kihat, köteles erről legalább e bekezdés b) és c) pontja vonatkozásában a rendszerhasználóit, ha a kivételes esemény kihathat a rendszerhasználók visszaigazolt mennyiségeire, valamint e bekezdés a) és c) pontja vonatkozásában a szomszédos szállításirendszer-üzemeltető(ke)t tájékoztatni, és számukra minden szükséges információt megadni:

a)

az eseménynek a rendszer-összekötési ponton keresztül szállítandó gáz mennyiségeire és minőségére gyakorolt esetleges hatásairól;

b)

az eseménynek az adott rendszer-összekötési pontban aktív rendszerhasználók visszaigazolt gázmennyiségeire gyakorolt esetleges hatásairól;

c)

a kivételes esemény várható és tényleges megszűnéséről.

(3)   E cikk rendelkezéseit az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) és az annak alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok sérelme nélkül kell alkalmazni.

11. cikk

Az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásokból fakadó viták rendezése

(1)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek törekedni az összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásból fakadó vagy azzal kapcsolatos vitáik békés úton történő rendezésére, és a megállapodásban megjelölni a viták békés rendezésének meghiúsulása esetén alkalmazandó vitarendezési mechanizmust.

A vitarendezési mechanizmusnak ki kell kötnie legalább:

a)

az alkalmazandó jogot; és

b)

az illetékes bíróságot, vagy az intézményes keretek között vagy eseti jelleggel megbízott szakértő kijelölésének feltételeit, a választott bírósági eljárást is ideértve.

Ha a megjelölt vitarendezési mechanizmus választott bírósági eljárás, akkor alkalmazni kell a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény rendelkezéseit.

(2)   Vitarendezési mechanizmusra vonatkozó megállapodás hiányában a 44/2001/EK tanácsi rendelet (9) és az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. cikk

A módosítások rendje

(1)   A szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők átlátható és részletes eljárást hoznak létre összekapcsolási és üzemeltetési megállapodásuk módosítására, amelyet bármelyik szállításirendszer-üzemeltető írásban kezdeményezhet.

(2)   Ha a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők nem állapodnak meg a módosítások rendjéről, akkor igénybe vehetik a 11. cikk alapján meghatározott vitarendezési mechanizmust.

III. FEJEZET

MÉRTÉKEGYSÉGEK

13. cikk

Közös mértékegységek

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetőknek a 715/2009/EK rendelethez kapcsolódó mindennemű adatcsere és adatközlés keretében az e cikkben meghatározott mértékegységeket kell alkalmazniuk.

(2)   A szállításirendszer-üzemeltetőknek a gáz nyomását, hőmérsékletét, térfogatát, égéshőjét, energiatartalmát és Wobbe-számát a következő mértékegységekben kell kifejezniük:

a)

nyomás: bar

b)

hőmérséklet: °C (Celsius-fok)

c)

térfogat: m3

d)

égéshő (GCV): kWh/m3

e)

energiatartalom: kWh (a GCV alapján)

f)

Wobbe-szám: kWh/m3 (a GCV alapján)

A nyomás esetében a szállításirendszer-üzemeltetőknek fel kell tüntetniük, hogy abszolút nyomásról (bar(a)) vagy relatív nyomásról (bar(g)) van-e szó.

A térfogatra vonatkozó referenciafeltételek: 0 °C és 1,01325 bar(a). A GCV, az energiatartalom és a Wobbe-szám tekintetében az alapértelmezett égési referencia-hőmérséklet 25 °C.

A térfogattal, a GCV-vel, az energiatartalommal és a Wobbe-számmal kapcsolatos adatok közlésekor a szállításirendszer-üzemeltetők mindenkor kötelesek feltüntetni, hogy ezeket az értékeket milyen referenciafeltételek alapján számították.

(3)   Abban az esetben, ha egy tagállam csak egyetlen másik tagállammal áll összeköttetésben, a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők és azok a felek, akikkel adatcserét folytatnak, a nemzeti szabályozó hatóságaik jóváhagyásával megállapodhatnak egymással abban, hogy a 715/2009/EK rendelettel összefüggésben folytatott adatcsere céljából a fentiektől eltérő referenciafeltételeket alkalmaznak.

14. cikk

További mértékegységek

A szállításirendszer-üzemeltetők és a 715/2009/EK rendelettel összefüggésben velük kommunikációs kapcsolatban levő felek megállapodhatnak arról, hogy adatcsere vagy adatközlés céljára a közös mértékegységeken túlmenően további mértékegységeket és referenciafeltételeket is alkalmaznak. Ebben az esetben a referenciafeltételek közötti átváltást a gáz tényleges összetétele alapján kell elvégezni. Amennyiben a gáz összetételére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az alkalmazott átváltási tényezőknek összhangban kell lenniük a melléklettel, amelynek tartalma az EN ISO 13443 „Földgáz. Szabványos referenciafeltételek” európai szabvány mindenkori hatályos változatán alapul.

IV. FEJEZET

A GÁZ MINŐSÉGE ÉS SZAGOSÍTÁSA

15. cikk

A határkeresztező gázkereskedés gázminőségi eltérések miatti korlátozásának kezelése

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetők együttműködnek egymással annak érdekében, hogy elkerüljék a határkeresztező gázkereskedés gázminőségi eltérések miatti korlátozását. A szállításirendszer-üzemeltetők által ennek érdekében rendes működésük során kezdeményezett vagy végrehajtott intézkedések közé tartozhatnak többek között a földgázcsereügyletek és a keverés.

(2)   Amennyiben az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a határkeresztező gázkereskedés gázminőségi eltérések miatti korlátozását nem tudják elkerülni, és a korlátozást a nemzeti szabályozó hatóságok is elismerik, a hatóságok kötelezhetik a szállításirendszer-üzemeltetőket arra, hogy tizenkét hónapon belül tegyék meg – a jelzett sorrendben – a következő a)–e) pontban foglalt intézkedéseket:

a)

a gázminőségi előírások megváltoztatása nélkül dolgozzanak ki egymással együttműködésben műszakilag megvalósítható megoldási lehetőségeket az elismert korlátozás feloldására azzal, hogy ezek a megoldási lehetőségek gázáramlásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat és gázkezelést is magukban foglalhatnak;

b)

a gazdaságilag hatékony megoldások meghatározása érdekében végezzék el közösen a műszakilag megvalósítható lehetőségek költség-haszon elemzését, és ennek keretében a költségeket és a hasznokat az érintettek kategóriáira lebontva határozzák meg;

c)

minden lehetséges megoldás esetében becsüljék meg a megvalósításhoz szükséges időt;

d)

az így meghatározott megvalósítható megoldások kapcsán folytassanak nyilvános konzultációt, és ennek eredményét vegyék figyelembe;

e)

az elismert korlátozás feloldására irányuló, a költség-haszon elemzés és a nyilvános konzultáció eredményei alapján elkészített és a megvalósítás időtartamát is magában foglaló közös javaslatukat nyújtsák be jóváhagyásra nemzeti szabályozó hatóságaiknak, valamint tájékoztatás céljából az érintett tagállamok többi illetékes nemzeti hatóságának.

Amennyiben az érintett szállításirendszer-üzemeltetők nem tudnak a lehetséges megoldásról egyezségre jutni, haladéktalanul kötelesek értesíteni saját nemzeti szabályozó hatóságukat.

(3)   A (2) bekezdés e) pontja szerinti döntés meghozatala előtt az egyes nemzeti szabályozó hatóságok egyeztetnek az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságaival. Annak érdekében, hogy közös megegyezésen alapuló, összehangolt döntés szülessen, döntése meghozatalakor mindegyik nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a szomszédos nemzeti szabályozó hatóságok véleményét.

16. cikk

A gázminőség nyomon követése rövid távon, az adatok közzététele

A szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek minden egyes gáznapon belül legalább óránkénti gyakorisággal minden egyes rendszer-összekötési pont tekintetében közzétenni internetes oldalaikon a szállítási rendszereikbe az egyes fizikai rendszer-összekötési pontokon keresztül közvetlenül belépő gáz Wobbe-számát és égéshőjét. Az ENTSOG a 715/2009/EK rendelet I. melléklete 3.1.1. pontja (1) bekezdésének h) pontja alapján uniós szinten kialakított központi platformján hiperhivatkozásokat tesz közzé a szállításirendszer-üzemeltetők internetes oldalain található releváns információkhoz.

17. cikk

Tájékoztatás a gázminőség rövid távú változásairól

(1)   Ezt a cikket a rendszer-összekötési pontok mellett a szállítóhálózatok minden olyan más pontjára is alkalmazni kell, amelyben gázminőségmérések történnek.

(2)   A szállításirendszer-üzemeltető a következő felek közül kijelölhet egyet vagy többet, amelyeknek információkat szolgáltat a gázminőség változásairól:

a)

a szállításirendszer-üzemeltető hálózatához közvetlenül csatlakozó olyan végső fogyasztók, amelyek üzemi folyamatait hátrányosan befolyásolják a gáz minőségében bekövetkező változások, vagy – abban az esetben, ha a nemzeti szabályozás nem kötelezi a szállításirendszer-üzemeltetőt és a hálózatához közvetlenül csatlakozó végső fogyasztókat arra, hogy közvetlen szerződéses viszonyban legyenek egymással – a végső fogyasztó nevében eljáró olyan rendszerhasználó, amelynek üzemi folyamatait hátrányosan befolyásolják a gáz minőségében bekövetkező változások;

b)

a szállításirendszer-üzemeltető hálózatához közvetlenül csatlakozó olyan elosztórendszer-üzemeltetők, amelyek rendszeréhez olyan végső fogyasztók csatlakoznak, amelyek üzemi folyamatait hátrányosan befolyásolják a gáz minőségében bekövetkező változások;

c)

a szállításirendszer-üzemeltető hálózatához közvetlenül csatlakozó olyan tárolásirendszer-üzemeltetők, amelyek üzemi folyamatait hátrányosan befolyásolják a gáz minőségében bekövetkező változások.

(3)   Minden szállításirendszer-üzemeltető köteles:

a)

összeállítani és vezetni a tájékoztató jellegű gázminőségi adatok fogadására jogosult felek jegyzékét;

b)

együttműködni a jegyzékben szereplő felekkel annak érdekében, hogy meghatározza:

i.

a gázminőségi paraméterekre vonatkozóan rendelkezésre bocsátandó adatokat;

ii.

az adatszolgáltatás gyakoriságát;

iii.

az adatszolgáltatás időrendjét;

iv.

az adatszolgáltatás módját.

(4)   Hacsak a nemzeti szabályozó hatóság másként nem rendelkezik, a (3) bekezdés alapján a szállításirendszer-üzemeltetők nem kötelezhetők kiegészítő mérő- és előrejelző berendezések telepítésére. Az e cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglalt adatok a szállításirendszer-üzemeltető legjobb becslését tükrözik az adott időpillanatban, és ezeket az adatokat a szállításirendszer-üzemeltető belső használatra bocsátja a címzett rendelkezésére.

18. cikk

A gázminőség hosszú távú nyomon követése a szállítórendszerekben

(1)   A szállítórendszerekben lévő gáz minőségének nyomon követésével összefüggésben az ENTSOG kétévente hosszú távú előrejelzést tesz közzé, amelyben a következő tíz év távlatában megjelöli a gázminőségi paraméterek alakulásának várható tendenciáit és az egyes paraméterek potenciális változékonyságát. A gázminőség nyomon követésével összefüggő hosszú távú előrejelzést első ízben a 2017. évi tízéves hálózatfejlesztési tervvel együtt kell közzétenni.

(2)   Az előrejelzést az ENTSOG a szervezetén belül a 715/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott regionális együttműködés keretében gyűjtött adatokra alapozza.

(3)   A gázminőség nyomon követésével összefüggésben közzétett hosszú távú előrejelzésnek ki kell terjednie legalább a Wobbe-számra és az égéshőre. Az előrejelzésben a (8) bekezdés alapján az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően további gázminőségi paraméterek is szerepeltethetők.

(4)   A gázminőség nyomon követésével összefüggésben közzétett hosszú távú előrejelzésben meg kell határozni a gázminőség szempontjából releváns potenciális új beszerzési forrásokat.

(5)   Az egyes beszerzési források tekintetében az előrejelzésben figyelembe vett gázminőségi paraméterek referenciaértékeit az előző évek adatainak elemzése alapján kell meghatározni. Ezek az adatok helyettesíthetők az érdekeltek által a (8) bekezdés szerinti konzultáció keretében szolgáltatott adatokkal.

(6)   Az elemzés keretében minden vizsgált gázminőségi paraméter és minden régió vonatkozásában meg kell határozni azt a tartományt, amelyen belül a paraméter valószínűsíthetően mozogni fog.

(7)   A gázminőség nyomon követésével összefüggésben közzétett hosszú távú előrejelzésnek következetesnek kell lennie, és összhangban kell állnia az ENTSOG által az előrejelzéssel egyidejűleg elkészítendő, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervvel.

(8)   Az érdekeltekkel az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési terv kapcsán folytatott konzultációt ki kell terjeszteni a gázminőség kérdéskörére is. A konzultáció keretében az érdekelteket fel kell kérni arra, hogy megosszák nézeteiket az ENTSOG-gal a gázbeszerzési források gázminőségi paramétereinek alakulásáról.

19. cikk

A határkeresztező gázkereskedés eltérő szagosítási gyakorlat miatti korlátozásainak kezelése

(1)   Amennyiben az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a határkeresztező gázkereskedés eltérő szagosítási gyakorlat miatti korlátozását nem tudják elkerülni, és a korlátozást a nemzeti hatóságok is elismerik, a hatóságok kötelezhetik a szállításirendszer-üzemeltetőket arra, hogy az elismert korlátozás feloldása érdekében hat hónapon belül – például földgázcsereügyletek vagy gázáramlásra vonatkozó kötelezettségvállalások révén – jussanak egymással egyezségre. Az érintett szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők a megállapodásukat megküldik jóváhagyásra nemzeti hatóságaiknak.

(2)   Amennyiben az érintett szállításirendszer-üzemeltetők az (1) bekezdésben említett hat hónapos időszak végéig nem tudnak egyezségre jutni, vagy a nemzeti hatóságok egyetértenek abban, hogy a szomszédos szállításirendszer-üzemeltetők által benyújtott megállapodás nem kellően eredményes a korlátozás feloldásában, az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a következő tizenkét hónap folyamán a nemzeti hatóságokkal együttműködésben részletes tervet dolgoznak ki, amelyben felvázolják az elismert korlátozás feloldásának az adott rendszer-összekötési pontban alkalmazható legköltséghatékonyabb módját.

(3)   A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében az érintett szállításirendszer-üzemeltetők – a jelzett sorrendben – a következő intézkedéseket teszik meg:

a)

megállapítják a korlátozás feloldásának lehetséges módjait, és ennek keretében megvizsgálják és értékelik:

i.

a szagosítatlan határkeresztező fizikai gázáramra való áttérés lehetőségét;

ii.

a szagosított gáznak a szagosítatlan gázt szállító rendszer valamely részébe vagy teljes egészébe és az azzal összekapcsolt értékesítési oldali (downstream) rendszerekbe történő fizikai bevezetése lehetőségét;

iii.

a határkeresztező fizikai gázáram szagosításának elfogadható mértékét;

b)

a gazdaságilag hatékony megoldások meghatározása érdekében elvégzik a műszakilag megvalósítható lehetőségek közös költség-haszon elemzését. Az elemzésnek:

i.

figyelembe kell vennie a biztonság szempontját;

ii.

információkat kell tartalmaznia a szállítandó gáz előre jelzett mennyiségéről és a szükséges infrastruktúra-fejlesztési beruházások költségéről;

iii.

a költségeket és a hasznokat az érintettek kategóriáira lebontva kell meghatároznia;

c)

minden egyes megoldási lehetőség esetében megbecslik a megvalósításhoz szükséges időt;

d)

nyilvános konzultációt folytatnak, és figyelembe veszik a konzultáció eredményeit;

e)

a megvalósítható megoldásokat a költségek megtérülését biztosító mechanizmussal és a megvalósítás időütemezésével együtt jóváhagyásra beterjesztik a nemzeti hatóságoknak.

Ha a nemzeti hatóságok jóváhagyják a megoldást, azt az e) pont alapján meghatározott időütemezés szerint kell megvalósítani.

(4)   Amennyiben a nemzeti hatóságok a (3) bekezdés e) pontja alapján benyújtott megoldási javaslatok közül egyiket sem hagyják jóvá a benyújtását követő 6 hónapon belül, vagy az érintett szállításirendszer-üzemeltetők a (2) bekezdésben meghatározott 12 hónapos határidőn belül nem nyújtanak be megoldási javaslatot, a nemzeti hatóságok által meghatározott határidőn belül, amely a megoldási javaslat benyújtásától számítva nem lehet hosszabb négy évnél, szagosítatlan fizikai határkeresztező gázáramra kell áttérni. A szagosítatlan gázra való teljes műszaki átállás után a szállításirendszer-üzemeltetők elfogadják a határkeresztező gázáramokban lévő visszamaradó szagosítók műszakilag elkerülhetetlen, folyamatosan csökkenő mértékű jelenlétét.

V. FEJEZET

ADATCSERE

20. cikk

Általános rendelkezések

(1)   E fejezet alkalmazásában „partnerek”: azok a rendszerhasználók, amelyek:

a)

rendszer-összekötési pontokban aktívak; vagy

b)

rendszer-összekötési pontokban és virtuális kereskedési pontokban egyaránt aktívak.

(2)   A szállításirendszer-üzemeltetők által egymás között és partnereikkel folytatott adatcsere vonatkozásában a 715/2009/EK rendelet I. mellékletének 2.2. pontjában, a 984/2013/EU bizottsági rendeletben, a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, az 1227/2011/EU bizottsági rendeletben és az e rendeletben előírt követelményeket a 21. cikkben meghatározott közös adatcsere-megoldások útján kell teljesíteni.

21. cikk

Közös adatcsere-megoldások

(1)   A 20. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatcsere-követelményektől függően a következő adatcseretípusok vezethetők be és alkalmazhatók:

a)   dokumentumalapú adatcsere: az adatok cseréje fájlokba csomagolva, az informatikai rendszerek között automatikusan történik;

b)   integrált adatcsere: az adatcsere két alkalmazás között, közvetlenül az informatikai rendszereken történik;

c)   interaktív adatcsere: az adatcsere böngészőn keresztül elérhető webes alkalmazás segítségével, interaktív módon történik.

(2)   A közös adatcsere-megoldások a protokollt, az adatformátumot és a hálózatot tartalmazzák. Az (1) bekezdésben felsorolt adatcseretípusokhoz a következő közös adatcsere-megoldásokat kell alkalmazni:

a)

a dokumentumalapú adatcsere esetében:

i.

protokoll: AS4;

ii.

adatformátum: Edig@s-XML vagy azonos fokú interoperabilitást biztosító egyenértékű adatformátum. Az ENTSOG közzéteszi az alkalmazandó egyenértékű adatformátumot;

b)

az integrált adatcsere esetében:

i.

protokoll: HTTP/S-SOAP;

ii.

adatformátum: Edig@s-XML vagy azonos fokú interoperabilitást biztosító egyenértékű adatformátum. Az ENTSOG közzéteszi az alkalmazandó egyenértékű adatformátumot;

c)

az interaktív adatcsere esetében a HTTP/S protokollt kell alkalmazni.

Hálózatként az a)–c) pontban meghatározott valamennyi adatcseretípus esetében az internetet kell igénybe venni.

(3)   Ha felmerül az igény a közös adatcsere-megoldások módosítására, az ENTSOG-nak – saját kezdeményezésre vagy az ACER felkérésére – célszerű értékelnie a számításba jövő technikai megoldásokat, és az ezekhez szükséges esetleges változtatás(ok) tekintetében költség-haszon elemzést végeznie, amelynek keretében a technológiai fejlesztés indokait is elemzi. Az ENTSOG nyilvánosan konzultál az összes érdekelttel, és ennek keretében bemutatja az értékelés eredményeit és az elvégzett költség-haszon elemzésen alapuló javaslatát vagy javaslatait.

Ha a közös adatcsere-megoldások módosítását szükségesnek ítéli, az ENTSOG a 715/2009/EK rendelet 7. cikkében meghatározott eljárással összhangban javaslatot nyújt be az Ügynökségnek.

22. cikk

Az adatcsererendszer biztonságossága és rendelkezésre állása

(1)   A szállításirendszer-üzemeltetők és partnereik felelősek a megfelelő biztonsági intézkedések megtételéért. Ennek keretében különösen:

a)

a közlemények biztonságos és megbízható kicserélése céljából gondoskodnak a kommunikációs lánc biztonságossá tételéről, és ennek érdekében titkosítják az adatokat, a feladó aláírásának elhelyezésével biztosítják sértetlenségüket és hitelességüket, és aláírt visszaigazolás küldésével letagadhatatlanná teszik őket;

b)

megfelelő biztonsági intézkedéseket hajtanak végre az informatikai rendszereikhez való illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében;

c)

a rendszerükhöz való illetéktelen hozzáférés valós vagy vélt eseteiről haladéktalanul értesítik a velük kommunikációs kapcsolatban álló feleket.

(2)   A szállításirendszer-üzemeltetők felelősek rendszerük rendelkezésre állásáért, és:

a)

megfelelő lépéseket tesznek annak megelőzésére, hogy a rendszerükben egyetlen ponton bekövetkező meghibásodás a teljes adatcsererendszer üzemképtelenségéhez vezessen, ideértve az internetszolgáltatójukkal (internetszolgáltatóikkal) való kapcsolato(ka)t érintő hibákat is;

b)

internetszolgáltatójuknál (internetszolgáltatóiknál) igénybe veszik a megfelelő szolgáltatásokat és műszaki segítséget;

c)

minimálisra csökkentik az informatikai rendszerek tervezett karbantartása miatti állásidőt, és kellő időben előzetesen értesítik partnereiket az üzemszünetről.

23. cikk

A közös adatcsere-megoldások bevezetése

(1)   A 20. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatcsere-követelményektől függően a szállításirendszer-üzemeltetők kötelesek elérhetővé tenni és használni a 21. cikkben meghatározott adatcsere-megoldásokat.

(2)   Ha e rendelet hatálybalépésének napján a szállításirendszer-üzemeltető és érintett partnerei már alkalmaznak adatcsere-megoldásokat, és ezek a megoldások összeegyeztethetők a 22. cikk követelményeivel és a 20. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatcsere-követelményekkel, a rendszerhasználókkal lefolytatott konzultációt követően és a szállításirendszer-üzemeltető nemzeti szabályozó hatóságának jóváhagyásával ezek a meglévő adatcsere-megoldások továbbra is alkalmazhatók.

24. cikk

Közös rendszer-üzemeltetési eszközök létrehozása

(1)   Az ENTSOG a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a 20. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatcsere-követelmények mindegyikéhez létrehoz egy-egy közös rendszer-üzemeltetési eszközt, és ezeket közzéteszi az internetes oldalain. A közös rendszer-üzemeltetési eszköznek meg kell határoznia az adott adatcsere-követelmény esetében alkalmazandó közös adatcsere-megoldást. A közös rendszer-üzemeltetési eszköz szervezési követelményeket, valamint verziókezelési és implementációs iránymutatásokat is tartalmazhat.

(2)   Az ENTSOG kialakítja a közös rendszer-üzemeltetési eszközök létrehozásának átlátható eljárását. Az ENTSOG minden közös rendszer-üzemeltetési eszközről konzultációt folytat.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

A végrehajtás figyelemmel kísérése

(1)   Az ENTSOG a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdésében foglalt, a végrehajtás figyelemmel kísérésére és a jelentéstételre vonatkozó kötelezettsége körében legkésőbb 2016. szeptember 30-ig figyelemmel kíséri és elemzi e rendelet II–V. fejezetének a szállításirendszer-üzemeltetők általi végrehajtását, és megküld az Ügynökségnek minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy az Ügynökség teljesíthesse a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit.

(2)   A szállításirendszer-üzemeltetők legkésőbb 2016. július 31-ig megküldenek az ENTSOG-nak minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy az ENTSOG teljesíthesse az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit az 5. cikk sérelme nélkül 2016. május 1-jétől fogva kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (HL L 211., 2009.8.14., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/142/EK irányelve a gázüzemű berendezésekről (HL L 330., 2009.12.16., 10. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(5)  A Bizottság 2013. október 14-i 984/2013/EU rendelete a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 273., 2013.10.15., 5. o.).

(6)  A Bizottság 2014. március 26-i 312/2014/EU rendelete a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 91., 2014.3.27., 15. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

(9)  A Tanács 2000. december 22-i 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 12., 2001.1.16., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 593/2008/EK rendelete a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).


MELLÉKLET

Referenciafeltételek közötti átszámítási tényezők

Referencia-hőmérséklet °C-ban (égés, térfogat)

25/20-tól 25/0-ig

25/20-tól 15/15-ig

25/20-tól 0/0-ig

25/0-tól 15/15-ig

25/0-tól 0/0-ig

15/15-től 0/0-ig

Térfogategységre vonatkoztatott reális felső hőérték

1,0738

1,0185

1,0766

0,9486

1,0026

1,0570

Térfogategységre vonatkoztatott reális alsó hőérték

1,0738

1,0176

1,0741

0,9477

1,0003

1,0555

Reális Wobbe-szám

1,0736

1,0185

1,0764

0,9487

1,0026

1,0569

Forrás: EN ISO 13443 „Földgáz. Szabványos referenciafeltételek”


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/27


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/704 RENDELETE

(2015. április 30.)

az 1881/2006/EK rendeletnek a kifogott vadon élő tüskéscápákban (Squalus acanthias) található nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó felső határérték tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket állapít meg a halakban és a halászati termékekben található dioxinokra, dioxin jellegű poliklórozott bifenilekre (PCB-k) és nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozóan.

(2)

Érdekelteket tömörítő szervezetek adatokat szolgáltattak a kifogott vadon élő tüskéscápákban (Squalus acanthias) található nem dioxin jellegű PCB-k mennyiségéről. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a helyes halászati gyakorlat követésével, rendes fogási és növekedési feltételek mellett a jelenlegi 75 ng/g nedves tömeg felső határérték sok esetben nem teljesíthető. A bemutatott adatok arra utalnak, hogy a jelenlegi felső határérték nem igazodik ahhoz az elvhez, hogy a szennyező anyagok felső határértékeit az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintben kell meghatározni. Ezért – az emberek egészségének veszélyeztetése nélkül – helyénvaló növelni a kifogott vadon élő tüskéscápákban (Squalus acanthias) található nem dioxin jellegű PCB-kre vonatkozó jelenlegi felső határértéket.

(3)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2)  A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)


MELLÉKLET

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az 5.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.3.

Hal színhúsa, halászati termékek és azokból készült termékek (25) (34), az alábbiak kivételével:

kifogott vadon élő angolna,

kifogott vadon élő tüskéscápa (Squalus acanthias),

kifogott vadon élő édesvízi halak, kivéve az édesvízből kifogott diadróm halfajokat,

halmáj és a belőle készült termékek,

a tengeri élőlényekből készült olaj.

A rákfélékre vonatkozó felső határérték a végtagok és a has színhúsára (44) alkalmazandó. A tarisznyarákok és a tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a felső határérték a végtagok színhúsára alkalmazandó.

3,5 pg/g nedves tömeg

6,5 pg/g nedves tömeg

75 ng/g nedves tömeg”

2.

A melléklet az 5.4. pont után a következő 5.4a. ponttal egészül ki:

„5.4a.

Kifogott vadon élő tüskéscápa (Squalus acanthias) színhúsa és az abból készült termékek (34)

3,5 pg/g nedves tömeg

6,5 pg/g nedves tömeg

200 ng/g nedves tömeg”


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/29


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/705 RENDELETE

(2015. április 30.)

az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazandó mintavételi módszerek és az analitikai módszerekre vonatkozó teljesítménykritériumok megállapításáról, valamint a 80/891/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok és zsírok, a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek, valamint az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek erukasav-tartalmára vonatkozó felső határértékeket.

(2)

A 80/891/EGK bizottsági irányelv (3) megállapított egy analitikai módszert a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok és zsírok, valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalmának meghatározására. Ez az analitikai módszer időközben elavult, ezért más módszert kell alkalmazni helyette.

(3)

Egy bizonyos analitikai módszer meghatározása helyett célravezetőbbnek tűnik olyan teljesítménykritériumokat megállapítani, amelyeknek a hatósági ellenőrzések során alkalmazott analitikai módszernek meg kell felelnie. Emellett a mintavételi módszerre vonatkozóan is szabályokat kell meghatározni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Az 1881/2006/EK rendelet mellékletének 8. szakaszában megállapított erukasav-határértékek hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavételt és analízist e rendelet mellékletének megfelelően kell végezni.

(2)   Az (1) bekezdés a 882/2004/EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

A 80/891/EGK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)

(3)  A Bizottság 1980. július 25-i 80/891/EGK irányelve a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalmának meghatározására vonatkozó közösségi vizsgálati módszerekről (HL L 254., 1980.9.27., 35. o.).


MELLÉKLET

A. RÉSZ:   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

„tétel”

:

egy élelmiszercikk azonosítható, egyszerre szállított mennyisége, amelyről a hatósági ellenőr megállapította, hogy [származás, fajta, csomagolási típus, csomagoló, feladó vagy jelölések szempontjából] közös jellemzőkkel bír;

„altétel”

:

egy nagy tétel mintavételre kijelölt része. Minden egyes altételnek fizikailag elkülönítettnek és azonosíthatónak kell lennie;

„elemi minta”

:

a tétel vagy az altétel egyetlen pontjából vett anyagmennyiség;

„egyesített minta”

:

a tételből vagy az altételből vett összes elemi minta egyesítésével kapott minta; az egyesített minta reprezentatívnak tekintendő azon tétel vagy altétel tekintetében, amelyből vették;

„laboratóriumi minta”

:

a laboratórium részére szánt minta.

B. RÉSZ:   MINTAVÉTELI MÓDSZEREK

B.1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

B.1.1.   Személyzet

A mintavételt egy, a tagállam által kijelölt és erre felhatalmazott személy végzi.

B.1.2.   Mintavételre szánt anyag

Minden megvizsgálandó tételből vagy altételből külön-külön kell mintát venni.

B.1.3.   Óvintézkedések

A mintavétel során óvintézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy ne következzenek be olyan változások, amelyek hatással lennének a tételek erukasav-tartalmára, zavarnák az analitikai kimutathatóságot vagy elrontanák az egyesített minták reprezentativitását.

B.1.4.   Elemi minták

Az elemi mintákat lehetőség szerint a tétel vagy az altétel különböző, egymástól távol eső pontjaiból kell venni. Ha ez nem így történik, azt fel kell jegyezni az e melléklet B.1.8. pontjában előírt mintavételi jegyzőkönyvbe.

B.1.5.   Az egyesített minta előállítása

Az egyesített mintát az elemi mintákból kell előállítani.

B.1.6.   Ellenőrzési, érdekvédelmi és szakértői célokat szolgáló minták

Az ellenőrzési, érdekvédelmi és szakértői célokat szolgáló mintákat a homogenizált egyesített mintából kell venni, amennyiben ez nem ütközik az adott tagállam élelmiszer-ipari vállalkozók jogaira vonatkozó jogszabályaiba.

B.1.7.   A minták csomagolása és szállítása

Minden mintát olyan tiszta, inert edénybe kell helyezni, amely megfelelő védelmet nyújt a szennyeződésekkel, az edény belső fala általi adszorpció miatti analitveszteséggel és a szállítás során bekövetkező károsodásokkal szemben. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a minta összetétele sem a szállítás, sem a tárolás során ne változzon.

B.1.8.   A minták lezárása és címkézése

A hatósági felhasználásra vett mintákat a mintavétel helyszínén le kell zárni, és az adott tagállam szabályainak megfelelően azonosítóval kell ellátni.

Minden mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely alapján a mintavétel tárgyát képező tétel vagy altétel egyértelműen azonosítható. Ebbe a jegyzőkönyvbe a következő adatok mindegyikét fel kell jegyezni:

i.

annak a tételnek a száma, amelyből a mintát vették;

ii.

a mintavétel ideje és helye;

iii.

minden olyan további információ, amely segítheti az analízist végző személy munkáját.

B.2.   MINTAVÉTELI TERVEK

B.2.1.   A tételek felosztása altételekre

Amennyiben ez fizikailag lehetséges, a nagy tételeket altételekre kell osztani. Az ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek esetében az altételek tömegét és számát illetően az 1. táblázatot kell követni. Az egyéb termékek altételeinek tömegére és számára pedig a 2. táblázat vonatkozik. Tekintettel arra, hogy a tétel tömege nem mindig pontosan többszöröse az altételek tömegének, az altétel tömege – legfeljebb 20 %-kal – meghaladhatja az 1. és a 2. táblázatban megadott értékeket.

B.2.2.   Az elemi minták száma, tömege és térfogata

Az egyesített minta tömegének legalább 1 kg-nak, illetve térfogatának legalább 1 liternek kell lennie, kivéve azokat az eseteket, amikor ez nem lehetséges, például ha a minta egy csomagból vagy egy egységből áll.

A tételből vagy az altételből vételezendő elemi minták legkisebb számát a 3. táblázat határozza meg.

Folyékony ömlesztett termékek esetében a tételt vagy az altételt kézzel vagy géppel közvetlenül a mintavételt megelőzően a lehetőségekhez mérten és a termék minőségét nem befolyásoló mértékben alaposan össze kell keverni. Ebben az esetben feltételezni lehet, hogy a szennyező anyagok egy adott tételen vagy altételen belüli eloszlása homogén. Az egyesített mintához ezért elegendő tételenként vagy altételenként három elemi mintát venni.

Az elemi minták tömegének, illetve térfogatának hasonlónak kell lennie. Az elemi minta tömegének legalább 100 g-nak, illetve térfogatának legalább 100 ml-nek kell lennie, úgy, hogy a kapott egyesített minta tömege, illetve térfogata legalább 1 kg vagy 1 liter körül legyen. Ha ez nem így történik, azt fel kell jegyezni az e melléklet B.1.8. pontjában előírt mintavételi jegyzőkönyvbe.

1. táblázat

A tételek felosztása altételekre az ömlesztett szállítmányok formájában forgalmazott termékek esetében

A tétel tömege (tonna)

Az altételek tömege vagy száma

≥ 1 500

500 tonna

> 300 és < 1 500

3 altétel

≥ 100 és ≤ 300

100 tonna

< 100


2. táblázat

A tételek felosztása altételekre az egyéb termékek esetében

A tétel tömege (tonnában)

Az altételek tömege vagy száma

≥ 15

15–30 tonna

< 15


3. táblázat

Az egy tételből vagy altételből vételezendő elemi minták legkisebb száma

A tétel/altétel tömege vagy térfogata (kg-ban vagy literben)

A vételezendő elemi minták legkisebb száma

< 50

3

≥ 50 és ≤ 500

5

> 500

10

Ha a tétel vagy az altétel különálló csomagokból vagy egységekből áll, akkor az egyesített mintához szükséges csomagok vagy egységek számát illetően a 4. táblázatot kell követni.

4. táblázat

Az egyesített mintához felhasználandó csomagok vagy egységek (elemi minták) száma, ha a tétel vagy az altétel különálló csomagokból vagy egységekből áll

A tételt/altételt képező csomagok vagy egységek száma

A vételezendő csomagok vagy egységek száma

≤ 25

legalább 1 csomag vagy egység

26–100

kb. 5 %, legalább 2 csomag vagy egység

> 100

kb. 5 %, legalább 10 csomag vagy egység

Amennyiben a B.2. fejezetben meghatározott mintavételi módszer elfogadhatatlan gazdasági következményekkel (pl. a csomagolási forma, a tétel sérülése stb. miatt) járna, vagy alkalmazása gyakorlati okokból nem lehetséges, alternatív mintavételi módszer használható, feltéve, hogy e módszer a mintavétel tárgyát képező tétel vagy altétel szempontjából kielégítően reprezentatív, és az eljárást teljes körűen dokumentálják a B.1.8. pontban előírt jegyzőkönyvben.

B.3.   MINTAVÉTEL A KISKERESKEDELEMBEN

Kiskereskedelmi szinten az élelmiszerekből lehetőség szerint a B.2.2. pontban leírt mintavételi előírások szerint kell mintát venni.

Amennyiben a B.2.2. pontban meghatározott mintavételi módszer elfogadhatatlan gazdasági következményekkel (pl. a csomagolási forma, a tétel sérülése stb. miatt) járna, vagy alkalmazása gyakorlati okokból nem lehetséges, alternatív mintavételi módszer használható, feltéve, hogy e módszer a mintavétel tárgyát képező tétel vagy altétel szempontjából kielégítően reprezentatív, és az eljárást teljes körűen dokumentálják a B.1.8. pontban előírt jegyzőkönyvben.

C. RÉSZ:   A MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ANALÍZISE

C.1.   A LABORATÓRIUMOKRA VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

A laboratóriumoknak meg kell felelniük a 882/2004/EK rendelet 12. cikkében meghatározott követelményeknek.

Részt kell venniük az IUPAC/ISO/AOAC felügyelete alatt kidolgozott „Nemzetközi harmonizált jegyzőkönyv a (kémiai) analitikai laboratóriumok jártassági vizsgálatáról” (1) című útmutatónak megfelelő jártassági vizsgálatokban.

A laboratóriumoknak képesnek kell lenniük annak igazolására, hogy rendelkeznek belső minőség-ellenőrzési eljárásokkal. Az ilyen eljárásokra példa a „Kémiai analitikai laboratóriumokban alkalmazott belső minőség-ellenőrzésről szóló ISO/AOAC/IUPAC iránymutatások” című kiadványban (2) található.

Az analitikai pontosságot lehetőség szerint megfelelő, tanúsított referenciaanyag felhasználásával kell kiértékelni.

C.2.   A MINTÁK ELŐKÉSZÍTÉSE

C.2.1.   Óvintézkedések és általános szempontok

Az alapkövetelmény az, hogy reprezentatív és homogén laboratóriumi mintát nyerjünk másodlagos szennyeződés nélkül.

A laboratórium által átvett valamennyi mintaanyagot fel kell használni a laboratóriumi minta előállításához.

Az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott felső határértékeknek való megfelelésről a laboratóriumi minták elemzésével kapott értékek alapján kell dönteni.

C.2.2.   A laboratórium által átvett minta kezelése

A teljes egyesített mintát finomra kell őrölni (szükség esetén), majd alaposan össze kell keverni bizonyítottan teljes homogenizációt eredményező eljárás alkalmazásával.

C.3.   AZ ANALITIKAI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ TELJESÍTMÉNYKRITÉRIUMOK

C.3.1.   Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

„r”

=

megismételhetőség: az az érték, amelynél a megismételhetőségi körülmények között (azaz ugyanazon minta, ugyanazon kezelőszemély, ugyanazon berendezés, ugyanazon laboratórium és a vizsgálatok elvégzése között eltelt rövid idő) kapott egyes vizsgálati eredmények közötti abszolút különbség meghatározott valószínűséggel (általában 95 %) várhatóan kisebb lesz, és így r = 2,8 × sr.

„sr

=

a megismételhetőségi körülmények között kapott eredményekből számított szórás.

„RSDr

=

a megismételhetőségi körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórásFormula.

„R”

=

reprodukálhatóság: az az érték, amelynél a reprodukálhatósági körülmények között (azaz különböző laboratóriumokban dolgozó kezelőszemélyek által azonos anyagon, standardizált vizsgálati módszer alkalmazásával) kapott egyes vizsgálati eredmények közötti abszolút különbség meghatározott valószínűséggel (általában 95 %) várhatóan kisebb lesz; R = 2,8 × sR.

„sR

=

a reprodukálhatósági körülmények között kapott eredményekből számított szórás.

„RSDR

=

a reprodukálhatósági körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórásFormula.

„LOD”

=

kimutatási határ: az a legkisebb mért mennyiség, amelyből elfogadható statisztikai biztonsággal lehet az analit jelenlétére következtetni. A kimutatási határ számszerűen egyenlő a vakpróbák középértéke szórásának háromszorosával (n > 20).

„LOQ”

=

meghatározási határ: az analit azon legkisebb mennyisége, amely elfogadható statisztikai biztonsággal mérhető. Ha a kimutatási határ körüli koncentrációtartományban mind a mérési pontosság, mind a precizitás állandó, a meghatározási határ számszerűen egyenlő a vakpróbák középértéke szórásának hat–tízszeresével (n > 20).

„u”

=

a mérési modell bemeneti mennyiségeihez tartozó egyedi standard mérési bizonytalanságokból számított eredő standard mérési bizonytalanság (3).

„U”

=

kiterjesztett mérési bizonytalanság, 2-es kiterjesztési tényezővel számolva, ami kb. 95 %-os konfidenciaszintnek felel meg (U = 2u).

„Uf”

=

a standard mérési bizonytalanság felső határa.

C.3.2.   Általános követelmények

Az élelmiszer-ellenőrzés céljára használt analitikai módszereknek meg kell felelniük a 882/2004/EK rendelet III. mellékletében foglalt rendelkezéseknek.

C.3.3.   Egyedi követelmények

C.3.3.1.   Teljesítménykritériumok

Amennyiben az élelmiszerek szennyező anyag-tartalmának meghatározására az uniós rendelkezések nem írnak elő egyedi módszert, a laboratóriumok bármilyen validált analitikai módszert alkalmazhatnak az érintett mátrix tekintetében, feltéve, hogy a választott módszer megfelel az 5. táblázatban megállapított egyedi teljesítménykritériumoknak.

Ajánlott teljes mértékben (vagyis az adott mátrix tekintetében körvizsgálattal) validált módszereket alkalmazni, amennyiben ilyen módszerek szükségesek és rendelkezésre állnak. Egyéb megfelelő és validált (például az adott mátrix tekintetében a laboratóriumon belül validált) módszerek alkalmazása is megengedett, feltéve, hogy e módszerek megfelelnek az 5. táblázatban meghatározott teljesítménykritériumoknak.

A további részleteket lásd a lenti „Megjegyzések a teljesítménykritériumokhoz” című pontban.

A laboratóriumon belül validált módszerek validálását lehetőség szerint hitelesített referenciaanyaggal kell végezni.

5. táblázat

Az erukasav analitikai módszereire vonatkozó teljesítménykövetelmények

Paraméter

Kritérium

Alkalmazási kör

az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott élelmiszerek

Specifikusság

mátrix- vagy spektrális interferenciától mentes

Megismételhetőség (RSDr)

a (módosított) Horwitz-egyenletből levezetett RSDR 0,66-szorosa

Reprodukálhatóság (RSDR)

a (módosított) Horwitz-egyenletből levezetett érték kétszerese

Visszanyerés

95–105 %

LOD

≤ 1 g/kg

LOQ

≤ 5 g/kg

Megjegyzések a teljesítménykritériumokhoz:

A Horwitz-egyenlet (4) (koncentráció: 1,2 × 10– 7 ≤ C ≤ 0,138) és a módosított Horwitz-egyenlet (5) (koncentráció: C < 1,2 × 10– 7) olyan általános pontossági egyenletek, amelyek függetlenek az analittól és a mátrixtól, és a legtöbb rutinszerű analitikai módszer esetében kizárólag a koncentrációtól függenek.

Módosított Horwitz-egyenlet a C < 1,2 × 10– 7 koncentrációk esetére:

RSDR = 22 %

ahol:

RSDR a reprodukálhatósági körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórásFormula

C a koncentráció (azaz 1 = 100 g/100 g, 0,001 = 1 000 mg/kg). A módosított Horwitz-egyenlet a C < 1,2 × 10– 7 koncentrációk esetében alkalmazandó.

Horwitz-egyenlet az 1,2 × 10– 7 ≤ C ≤ 0,138 koncentrációk esetére:

RSDR = 2C(– 0,15)

ahol:

RSDR a reprodukálhatósági körülmények között kapott eredményekből számított relatív szórásFormula

C a koncentráció (azaz 1 = 100 g/100 g, 0,001 = 1 000 mg/kg). A Horwitz-egyenlet az 1,2 × 10– 7 ≤ C ≤ 0,138 koncentrációk esetében alkalmazandó.

C.3.3.2.   Célszerűségi elv

A laboratóriumon belül validált módszerek esetében megengedett az úgynevezett „célszerűségi elv” (6) alkalmazása annak értékelésére, hogy a szóban forgó módszerek alkalmasak-e hatósági ellenőrzésre. Hatósági ellenőrzésre azok a módszerek alkalmasak, amelyek esetében az eredmények eredő standard mérési bizonytalansága (u) kisebb, mint az alábbi képlettel kiszámított legnagyobb standard mérési bizonytalanság:

Formula

ahol:

Uf a legnagyobb standard mérési bizonytalanság (μg/kg),

LOD a módszer kimutatási határa (μg/kg); A kimutatási határnak a releváns koncentráció tekintetében meg kell felelnie a C.3.3.1. pontban meghatározott teljesítménykritériumoknak,

C a releváns koncentráció (μg/kg),

α olyan konstans, amelyet a C értékétől függően kell használni. Az alkalmazandó értékeket a 6. táblázat tartalmazza.

6. táblázat

Az α konstans értékei az ebben a pontban megadott képletben, a releváns koncentrációtól függően

C (μg/kg)

α

≤ 50

0,2

51–500

0,18

501–1 000

0,15

1 001 –10 000

0,12

> 10 000

0,1

D. RÉSZ:   AZ EREDMÉNYEK JELENTÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE

D.1.   JELENTÉSTÉTEL

D.1.1.   Az eredmények megadása

Az eredményeket ugyanabban a mértékegységben és annyi tizedesjegy pontossággal kell megadni, mint ahogyan az 1881/2006/EK rendeletben a felső határértékek szerepelnek.

D.1.2.   A visszanyerés kiszámítása

Amennyiben az analitikai módszer extrakciós lépést tartalmaz, az analitikai eredményt a visszanyerési rátával korrigálni kell. Ebben az esetben meg kell adni a visszanyerés mértékét.

Amennyiben az analitikai módszer nem tartalmaz extrakciós lépést, az eredményt visszanyerési korrekció nélkül lehet jelenteni, feltéve, hogy – ideális esetben megfelelő és hitelesített referenciaanyag használata révén – bizonyítani tudják, hogy a mérési bizonytalanságot figyelembe véve elérték az igazolt koncentrációt (azaz a mérés rendkívül pontos), és a módszer nem torzít. Amennyiben az eredményt visszanyerési korrekció nélkül jelentik, ezt jelezni kell.

D.1.3.   Mérési bizonytalanság

Az analitikai eredményt x +/– U formában kell jelenteni, ahol x az analitikai eredmény, U a kiterjesztett mérési bizonytalanság, a kiterjesztési tényező 2, amely körülbelül 95 %-os konfidenciaszintet eredményez. (U = 2u).

Az analízist végző személynek figyelembe kell vennie a „Report on the relationship between analytical results, measurement uncertainty, recovery factors and the provisions in EU food and feed legislation” (Jelentés az analitikai eredmények, a mérési bizonytalanság, a visszanyerési tényezők és az EU élelmiszerre és takarmányra vonatkozó jogszabályainak kapcsolatáról) című dokumentumot (7).

D.2.   AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE

D.2.1.   A tétel vagy az altétel elfogadása

A tétel vagy az altétel akkor fogadható el, ha a laboratóriumi minta analitikai eredménye nem haladja meg az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott vonatkozó felső határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és – amennyiben az analitikai módszer során extrakciót alkalmaztak – az eredmény visszanyerési korrekcióját.

D.2.2.   A tétel vagy az altétel elutasítása

A tétel vagy altétel nem fogadható el, ha a laboratóriumi minta analitikai eredménye minden kétséget kizáróan meghaladja az 1881/2006/EK rendeletben meghatározott vonatkozó felső határértéket, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és – amennyiben az analitikai módszer során extrakciót alkalmaztak – az eredmény visszanyerési korrekcióját.

D.2.3.   Alkalmazási kör

Az ellenőrzési célokat szolgáló minta analitikai eredményeire a D.2.1. és a D.2.2. pontban megállapított értelmezési szabályok érvényesek. Az érdekvédelmi vagy szakértői célból végzett analízisekre a nemzeti jogszabályok vonatkoznak.


(1)  „The international harmonized protocol for the proficiency testing of analytical chemistry laboratories”, M. Thompson, S.L.R. Ellison, R. Wood, Pure Appl. Chem., 2006, 78, 145–196. o.

(2)  Szerkesztette: M. Thompson és R. Wood, Pure Appl. Chem., 1995, 67, 649–666. o.

(3)  International vocabulary of metrology – Basic and general concepts and associated terms (VIM) (Nemzetközi metrológiai szótár – Alapvető és általános fogalmak és kapcsolódó kifejezések), JCGM 200:2008.

(4)  W. Horwitz, L.R. Kamps. K.W. Boyer, J.Assoc.Off.Analy.Chem.,1980, 63, 1344.

(5)  M. Thompson, Analyst, 2000, 125, 385–386. o.

(6)  M. Thompson and R. Wood, Accred. Qual. Assur., 2006, 10, 471–478. o.

(7)  http://ec.europa.eu/food/food/chemicalsafety/contaminants/report-sampling_analysis_2004_en.pdf


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/38


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/706 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. április 30.)

a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére és 14. cikke (5) bekezdésére,

a tagállamok tájékoztatását követően,

mivel:

A.   VIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSA HIVATALBÓL

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján úgy döntött, hogy saját kezdeményezésére vizsgálatot indít a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszására vonatkozóan, és a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára nyilvántartásba-vételi kötelezettséget ír elő.

B.   A TERMÉK

(2)

Az esetleges kijátszás által érintett termék a 2918 14 00 és az ex 2918 15 00 KN-kód alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó citromsav (ideértve a trinátrium-citrát dihidrátot is) (a továbbiakban: az érintett termék).

(3)

A vizsgált termék, amely jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kódok alá tartozik, megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban azt – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Malajziában adják fel (a továbbiakban: a vizsgált termék).

C.   MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(4)

A jelenleg hatályban lévő és esetlegesen kijátszott intézkedések az (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) elrendelt dömpingellenes intézkedések (a továbbiakban: a meglévő intézkedések).

D.   INDOKOK

(5)

A Bizottságnak elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalára elrendelt, meglévő dömpingellenes intézkedéseket a vizsgált termék Malajziából történő importja révén kijátsszák.

(6)

A Bizottság rendelkezésére álló meggyőző bizonyítékok a következők:

(7)

A Bizottság rendelkezésére álló információ szerint az érintett termékre vonatkozó intézkedések elrendelését (3) követően jelentősen megváltozott a kereskedelem szerkezete a Kínai Népköztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló kivitel vonatkozásában, aminek a vám kivetésén kívül nincs más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka.

(8)

Az említett változás valószínűleg abból ered, hogy az Unióba tartó érintett terméket Malajzián keresztül szállítják. Mindazonáltal a vizsgálat kiterjed minden olyan gyakorlatra, eljárásra vagy munkára, amelyre a vám kivetésén kívül nincs más megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok.

(9)

A Bizottságnak továbbá elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére azzal összefüggésben, hogy az érintett termékre vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatása a mennyiség és az ár tekintetében nem érvényesül. Úgy tűnik, hogy az érintett termék behozatalát a vizsgált termék jelentős mennyiségű behozatala váltotta fel. Elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre emellett arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított, kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(10)

Végezetül, a Bizottság elegendő meggyőző bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék árai az érintett termékre korábban megállapított rendes értékhez viszonyítva dömpingelt árak.

E.   AZ ELJÁRÁS

(11)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy indokolt legyen az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindítása, továbbá ahhoz, hogy – függetlenül attól, hogy Malajziából származóként lett-e bejelentve – elrendelje a vizsgált termék behozatalának az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelező nyilvántartásba vételét.

a)   Kérdőívek

(12)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: az ismert malajziai exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert kínai népköztársasági exportőrök/gyártók, valamint ezek ismert szövetségei, az ismert uniós importőrök és ezek ismert szövetségei, továbbá a Kínai Népköztársaság és Malajzia hatóságai. Információkat szükség szerint az uniós gazdasági ágazattól is be lehet kérni.

(13)

Mindenesetre valamennyi érdekelt félnek haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkében meghatározott határidőkön belül fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal, és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérdőívet kell igényelnie, mivel az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

(14)

A Kínai Népköztársaság és Malajzia hatóságait ennek megfelelően értesítik a vizsgálat megindításáról.

b)   Információgyűjtés és meghallgatások

(15)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az azokat alátámasztó bizonyítékokat. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

c)   Mentesség a behozatal nyilvántartásba vétele, illetve az intézkedések alól

(16)

Az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a vizsgált termék behozatalai mentességet kaphatnak a nyilvántartásba vétel vagy az intézkedések alól, amennyiben az import nem minősül kijátszásnak.

(17)

Mivel az esetleges kijátszás az Unión kívül valósul meg, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján mentességet lehet biztosítani azon malajziai citromsavgyártók számára, amelyek bizonyítani tudják, hogy a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó egyetlen gyártóval sem állnak kapcsolatban (4)  (5), és akikről bebizonyosodik, hogy nem vettek részt az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kijátszásokban. Azoknak a gyártóknak, amelyek mentességet kívánnak szerezni, bizonyítékokkal kellően alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk az e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

F.   NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

(18)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat megállapítja az intézkedések kijátszását, a Malajziában feladott áruk behozatalai nyilvántartásba vételének napjától megfelelő mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

G.   HATÁRIDŐK

(19)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell állapítani azon határidőket, amelyeken belül:

az érdekelt felek jelentkezhetnek a Bizottságnál, álláspontjukat írásban kifejthetik, és benyújthatják kitöltött kérdőíveiket vagy bármely más információt, melyet figyelembe kell venni a vizsgálat során,

a malajziai gyártók mentességet kérelmezhetnek a behozatal nyilvántartásba vétele, illetve az intézkedések alól,

az érdekelt felek írásban kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat.

(20)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében megjelölt határidőn belül jelentkeznek-e.

H.   AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA

(21)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat ilyen információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(22)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni..

(23)

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(24)

A számítógépes válaszadás elmulasztása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszok kívánt formában történő benyújtása indokolatlan mértékű többletterhet vagy indokolatlan többletköltséget jelentene számára. Az érdekelt félnek ilyenkor haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

I.   A VIZSGÁLAT IDŐKERETEI

(25)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

J.   SZEMÉLYES ADATOK FELDOLGOZÁSA

(26)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni.

K.   MEGHALLGATÓ TISZTVISELŐ

(27)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

(28)

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az e bizottsági rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

(29)

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a kereskedelmi szerkezet megváltozásának fennállására, az említett változás megfelelő, illetve nem megfelelő magyarázatára vagy gazdasági indokára, a meglévő intézkedések javító hatása érvényesülésének hiányára, és a vizsgált termékre vonatkozóan megállapított rendes értékre tekintettel fennálló dömpingre vonatkozó ellenérveiket.

(30)

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően vizsgálat indul annak megállapítására, hogy a jelenleg az ex 2918 14 00 (2918140010 TARIC-kód) és az ex 2918 15 00 KN-kód (2918150011 TARIC-kód) alá tartozó citromsav és trinátrium-citrát dihidrát Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett, Unióba irányuló behozatalai kijátsszák-e az (EU) 2015/82 végrehajtási rendelettel bevezetett intézkedéseket.

2. cikk

Az 1225/2009/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vámhatóságok megteszik az e rendelet 1. cikkében meghatározott, az Unióba irányuló behozatal nyilvántartásba vételéhez szükséges lépéseket.

A nyilvántartásba vétel az e rendelet hatálybalépésének napját követő kilenc hónap elteltével hatályát veszti.

A Bizottság rendelet útján utasíthatja a vámhatóságokat, hogy többé ne vegyék nyilvántartásba az olyan gyártók által előállított termékek Unióba irányuló behozatalait, amelyek mentességet kértek a nyilvántartásba vétel alól, és amelyekről megállapítást nyert, hogy teljesítik a mentességhez szükséges feltételeket.

3. cikk

(1)   A kérdőíveket a Bizottságtól kell igényelni az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 15 napon belül.

(2)   Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, írásban ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat.

(3)   A behozatal nyilvántartásba vétele vagy az intézkedések alóli mentességet kérelmező malajziai gyártóknak bizonyítékokkal kellőképpen alátámasztott kérelmet kell benyújtaniuk ugyanezen a 37 napos határidőn belül.

(4)   Az érdekelt felek ugyanezen a 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

(5)   A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információk és/vagy adatok Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, amely lehetővé teszi, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(6)   Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az e bizottsági rendeletben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (7) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

(7)   A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részleteseknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be a kért formában és minőségben elkészített nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

(8)   Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályok tekintetében: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amint az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

(9)   A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË (BELGIUM)

E-mail: TRADE-R614-CITRIC-CIRCUMVENTION@ec.europa.eu

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  A Bizottság 2015. január 21-i (EU) 2015/82 végrehajtási rendelete az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat nyomán a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan végleges dömpingellenes vám kivetéséről és az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatokról (HL L 15., 2015.1.22., 8. o.).

(3)  A Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozóan dömpingellenes intézkedéseket először a 1193/2008/EK tanácsi rendelettel vezettek be (HL L 323., 2008.12.3., 1. o.). A dömpingellenes intézkedéseket a hatályvesztési felülvizsgálat nyomán az (EU) 2015/82 bizottsági végrehajtási rendelettel fenntartották.

(4)  A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyeket kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(5)  Mindazonáltal, még ha a gyártók az említett értelemben kapcsolatban állnak is a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó vállalatokkal, mentesség biztosítható, ha nem lehet bizonyítani, hogy a meglévő intézkedések hatálya alá tartozó vállalatokkal fenntartott kapcsolatot a meglévő intézkedések kijátszására hozták létre vagy használták fel.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/44


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/707 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. április 30.)

a Rheum officinale gyökérkivonat egyszerű anyagként történő jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megtagadásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (5) bekezdésére, összefüggésben 13. cikke (2) bekezdésével,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 23. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Institut Technique de l'Agriculture Biologique 2013. április 26-án a Rheum officinale gyökérkivonat egyszerű anyagként történő jóváhagyására irányuló kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelemhez csatolták a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében előírt információkat.

(2)

A Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) tudományos segítségnyújtásra. A Hatóság a Bizottságnak 2014. június 12-én technikai jelentést (2) nyújtott be a szóban forgó anyagról. A Bizottság 2015. március 20-án benyújtotta vizsgálati jelentését (3) és e rendelet tervezetét a Rheum officinale gyökérkivonat jóváhagyásának megtagadásáról a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának.

(3)

A kérelmező által benyújtott dokumentáció alátámasztja, hogy a Rheum officinale gyökérkivonat nem tesz eleget a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikke szerint meghatározott élelmiszerekre vonatkozó kritériumoknak.

(4)

A technikai jelentés megállapítja, hogy a szert kezelő személyeket, más dolgozókat, a közelben tartózkodókat, a fogyasztókat és a nem célzott szervezeteket érintő kockázatot tekintve aggályok merültek fel.

(5)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság vizsgálatával és a vizsgálati jelentéstervezettel kapcsolatban. A kérelmező benyújtotta észrevételeit, és azokat a Bizottság körültekintően megvizsgálta.

(6)

A kérelmező által felhozott érvek ugyanakkor nem tudták eloszlatni az anyaggal kapcsolatos aggályokat.

(7)

Következésképpen nem jelenthető ki, hogy a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkében foglalt követelmények teljesülnek. Ezért helyénvaló a Rheum officinale gyökérkivonat egyszerű anyagként való jóváhagyásának megtagadása.

(8)

E rendelet nem sérti a kérelmezők azon jogát, hogy a Rheum officinale gyökérkivonat egyszerű anyagként történő jóváhagyása érdekében további kérelmet nyújtsanak be az 1107/2009/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az egyszerű anyag jóváhagyásának megtagadása

A Rheum officinale gyökérkivonat nem hagyható jóvá egyszerű anyagként.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2)  Outcome of the consultation with Member States and EFSA on the basic substance application for Rheum officinale and the conclusions drawn by EFSA on the specific points raised (A tagállamokkal és az EFSA-val való konzultáció eredménye a Rheum officinale egyszerű anyagként való jóváhagyására irányuló kérelemről, továbbá a felmerülő konkrét kérdések kapcsán az EFSA által levont következtetések). 2014:EN-617. 31. o.

(3)  http://ec.europa.eu/sanco_pesticides/public/?event=activesubstance.selection&language=EN.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/46


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/708 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. április 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 30-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

153,9

MA

84,1

MK

119,9

TR

96,0

ZZ

113,5

0707 00 05

AL

97,3

TR

125,6

ZZ

111,5

0709 93 10

MA

102,7

TR

139,9

ZZ

121,3

0805 10 20

EG

45,0

IL

75,7

MA

52,1

TR

70,3

ZZ

60,8

0805 50 10

TR

90,6

ZZ

90,6

0808 10 80

AR

101,4

BR

109,9

CL

117,0

CN

167,0

MK

31,3

NZ

155,2

US

226,6

UY

92,0

ZA

126,8

ZZ

125,2


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


HATÁROZATOK

1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/48


A TANÁCS (EU) 2015/709 HATÁROZATA

(2015. április 21.)

az EU–Törökország társulási tanácson belül az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásával összefüggésben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához (1) csatolt 3. jegyzőkönyv (a továbbiakban: a 3. jegyzőkönyv) a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről rendelkezik.

(2)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) olyan termékek származásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, amelyek a szerződő felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képezik.

(3)

Az Unió és Törökország 2011. június 15-én, illetve 2011. november 4-én írta alá az egyezményt.

(4)

Az Unió és Törökország 2012. március 26-án, illetve 2013. december 4-én helyezte letétbe elfogadási okmányát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény az Unió és Törökország tekintetében 2012. május 1-jén, illetve 2014. február 1-jén lépett hatályba.

(5)

Az egyezmény 6. cikke értelmében a szerződő felek az egyezmény hatékony alkalmazását biztosító megfelelő intézkedéseket hoznak. Ezért az EU–Törökország társulási tanácsnak határozatot kell elfogadnia a 3. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében az egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő helyettesítéséről.

(6)

Az Unió EU–Törökország társulási tanácson belüli álláspontjának ezért a mellékelt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EU–Törökország társulási tanácson belül az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásával összefüggésben az Európai Unió nevében képviselendő álláspont az EU–Törökország társulási tanács e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

Az EU–Törökország társulási tanács határozattervezetének kisebb módosításait az EU–Törökország társulási tanács uniós képviselői a Tanács újabb határozata nélkül is jóváhagyhatják.

2. cikk

Az EU–Törökország társulási tanács határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2015. április 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. RINKĒVIČS


(1)  HL L 86., 1998.3.20., 1. o.

(2)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.


TERVEZET

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS … HATÁROZATA

(…)

az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyv helyettesítéséről

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatára (1) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyvre,

mivel:

(1)

Az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatának 4. cikke a határozatnak a származási szabályokat megállapító, valamint az Unió, Törökország és a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) egyéb szerződő felei közötti származási kumulációról rendelkező 3. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: a 3. jegyzőkönyv) hivatkozik (3).

(2)

A 3. jegyzőkönyv 39. cikke úgy rendelkezik, hogy a jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról a társulási tanács határozhat.

(3)

Az egyezmény célja a származási szabályokról szóló, a pán-euromediterrán övezetben jelenleg hatályos jegyzőkönyvek egyetlen egységes jogi aktussal történő felváltása.

(4)

Az Unió és Törökország 2011. június 15-én, illetve 2011. november 4-én írta alá az egyezményt.

(5)

Az Unió és Törökország 2012. március 26-án, illetve 2013. december 4-én helyezte letétbe elfogadási okmányát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény az Unió és Törökország tekintetében 2012. május 1-jén, illetve 2014. február 1-jén lépett hatályba.

(6)

A stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit az egyezmény felveszi a pán-euromediterrán származási kumulációs övezetbe.

(7)

A 3. jegyzőkönyvet ezért egy új, az egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EU–Törökország társulási tanács mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszeréről szóló 1/98 sz. határozatához csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 3. jegyzőkönyv helyébe az e határozat mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot … (*)-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt,

az EU–Törökország társulási tanács részéről

az elnök


(1)  HL L 86., 1998.3.20., 1. o.

(2)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(3)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(*)  Az időpontot a társulási tanács határozza meg.

MELLÉKLET

„3. jegyzőkönyv

a »származó termék« fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről

1. cikk

Az alkalmazandó származási szabályok

(1)   E határozat végrehajtása tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) I. függeléke és II. függelékének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(2)   Az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben szereplő »releváns megállapodás« kifejezés e határozatra történő hivatkozásként értelmezendő.

2. cikk

A viták rendezése

(1)   Amennyiben az egyezmény I. függelékének 32. cikke szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ezen ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a társulási tanács elé kell terjeszteni.

(2)   Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

3. cikk

A jegyzőkönyv módosítása

E jegyzőkönyv módosításáról a társulási tanács határozhat.

4. cikk

Az egyezmény felmondása

(1)   Amennyiben akár az Európai Unió, akár Törökország írásban értesíti az egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az Európai Unió és Törökország e határozat végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról.

(2)   Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig e határozat tekintetében továbbra is az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok alkalmazandók. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az Európai Unió és Törökország közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések – kumuláció

Az egyezmény I. függeléke 16. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (3) bekezdése ellenére amennyiben a kumuláció csak az EFTA-államokat, a Feröer-szigeteket, az Európai Uniót, Törökországot és a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit érinti, származási igazolásként mind az EUR.1 szállítási bizonyítvány, mind a származási nyilatkozat elfogadható.”


(1)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/53


A TANÁCS (EU) 2015/710 HATÁROZATA

(2015. április 21.)

az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságon belül az említett megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásával összefüggésben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz (1) (a továbbiakban: a megállapodás) csatolt 1. jegyzőkönyv (a továbbiakban: az 1. jegyzőkönyv) a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről rendelkezik.

(2)

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) olyan termékek származásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, amelyek a szerződő felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képezik.

(3)

Az Unió és Törökország 2011. június 15-én, illetve 2011. november 4-én írta alá az egyezményt.

(4)

Az Unió és Törökország 2012. március 26-án, illetve 2013. december 4-én helyezte letétbe elfogadási okmányát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény az Unió és Törökország tekintetében 2012. május 1-jén, illetve 2014. február 1-jén lépett hatályba.

(5)

Az egyezmény 6. cikke értelmében a szerződő felek az egyezmény hatékony alkalmazását biztosító megfelelő intézkedéseket hoznak. Ezért a megállapodással létrehozott vegyes bizottságnak határozatot kell elfogadnia a 1. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében az egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásáról.

(6)

Az Unió vegyes bizottságon belüli álláspontjának ezért a mellékelt határozattervezeten kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságon belül az említett megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvnek egy új, a származási szabályok tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel történő felváltásával összefüggésben az Európai Unió nevében képviselendő álláspont a vegyes bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

A vegyes bizottság határozattervezetének kisebb módosításait a vegyes bizottság uniós képviselői a Tanács újabb határozata nélkül is jóváhagyhatják.

2. cikk

A vegyes bizottság határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2015. április 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. RINKĒVIČS


(1)  HL L 227., 1996.9.7., 3. o.

(2)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.


TERVEZET

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG VEGYES BIZOTTSÁG … HATÁROZATA

(…)

az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv felváltásáról

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodásra (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyvre,

mivel:

(1)

Az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 6. cikkének (2) bekezdése a megállapodásnak a származási szabályokat megállapító, valamint az Unió, Törökország és a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (2) (a továbbiakban: az egyezmény) egyéb szerződő felei közötti származási kumulációról rendelkező 1. jegyzőkönyvére (a továbbiakban: 1. jegyzőkönyv) hivatkozik.

(2)

A 1. jegyzőkönyv 39. cikke úgy rendelkezik, hogy a jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról a megállapodás 14. cikkével létrehozott vegyes bizottság határozhat.

(3)

Az egyezmény célja a származási szabályokról szóló, a pán-euromediterrán övezetben jelenleg hatályos jegyzőkönyvek egyetlen egységes jogi aktussal történő felváltása.

(4)

Az Unió és Törökország 2011. június 15-én, illetve 2011. november 4-én írta alá az egyezményt.

(5)

Az Unió és Törökország 2012. március 26-án, illetve 2013. december 4-én helyezte letétbe elfogadási okmányát az egyezmény letéteményesénél. Következésképpen az egyezmény 10. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyezmény az Európai Unió és Törökország tekintetében 2012. május 1-jén, illetve 2014. február 1-jén lépett hatályba.

(6)

A stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit az egyezmény felveszi a pán-euromediterrán származási kumulációs övezetbe.

(7)

A 1. jegyzőkönyvet ezért egy új, az egyezményre hivatkozó jegyzőkönyvvel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság között az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyv helyébe az e határozat mellékletében foglalt szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot … (*)-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt,

az EU-Törökország vegyes bizottság részéről

az elnök


(1)  HL L 227., 1996.9.7., 3. o.

(2)  HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(*)  Az időpontot a vegyes bizottság határozza meg.

MELLÉKLET

„1. jegyzőkönyv

a »származó termék« fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről

1. cikk

Az alkalmazandó származási szabályok

(1)   E megállapodás végrehajtása tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (1) (a továbbiakban: az egyezmény) I. függeléke és II. függelékének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(2)   Az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben szereplő »releváns megállapodás« kifejezés e megállapodásra történő hivatkozásként értelmezendő.

2. cikk

A viták rendezése

(1)   Amennyiben az egyezmény I. függelékének 32. cikke szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ezen ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

(2)   Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

3. cikk

A jegyzőkönyv módosítása

E jegyzőkönyv módosításáról a vegyes bizottság határozhat.

4. cikk

Az egyezmény felmondása

(1)   Amennyiben akár az Európai Unió, akár Törökország írásban értesíti az egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az Európai Unió és Törökország e megállapodás végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról.

(2)   Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig e megállapodás tekintetében továbbra is az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok alkalmazandók. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az Európai Unió és Törökország közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések – kumuláció

Az egyezmény I. függeléke 16. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (3) bekezdése ellenére amennyiben a kumuláció csak az EFTA-államokat, a Feröer-szigeteket, az Európai Uniót, Törökországot és a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit érinti, származási igazolásként mind az EUR.1 szállítási bizonyítvány, mind a származási nyilatkozat elfogadható.”


(1)  EUHL L 54., 2013.2.26., 4. o.


1.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 113/58


A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG (KKBP) 2015/711 HATÁROZATA

(2015. április 28.)

harmadik államoknak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) való hozzájárulása elfogadásáról (ATALANTA/4/2015)

A POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 38. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről szóló, 2008. november 10-i 2008/851/KKBP tanácsi együttes fellépésre (1) és különösen annak 10. cikkére,

tekintettel a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelet (Atalanta) tekintetében a hozzájáruló felek bizottságának létrehozásáról szóló, 2009. április 21-i ATALANTA/3/2009 (2009/369/KKBP) politikai és biztonsági bizottsági határozatra (2),

mivel:

(1)

A 2008/851/KKBP együttes fellépés 10. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács felhatalmazta a Politikai és Biztonsági Bizottságot (PBB), hogy hozza meg a harmadik államok által felajánlott hozzájárulások elfogadásáról szóló megfelelő határozatokat.

(2)

A PBB 2014. április 29-én elfogadta az ATALANTA/2/2014 határozatot (3), amely módosította az ATALANTA/3/2009 határozatot.

(3)

Az Európai Unió Katonai Bizottságának 2014. december 10-én kelt levelét követően az EU műveleti parancsnokának a Koreai Köztársaság által nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó 2015. április 9-i ajánlása, valamint az Európai Unió Katonai Bizottságának 2015. április 15-i ajánlása alapján a Koreai Köztársaság hozzájárulását el kell fogadni.

(4)

A Koreai Köztársaság részvételére az Európai Unió és a Koreai Köztársaság között létrejött, a Koreai Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvétele kereteinek meghatározásáról szóló, 2014. május 23-én aláírt megállapodás (4) hatálybalépésétől függően kerül sor.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A PBB elfogadja és jelentősnek ítéli a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) a Koreai Köztársaság által felajánlott hozzájárulást.

(2)   A Koreai Köztársaság mentesül az Atalanta költségvetéséhez való pénzügyi hozzájárulás alól.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 28-án.

a Politikai és Biztonsági Bizottság részéről

az elnök

W. STEVENS


(1)  HL L 301., 2008.11.12., 33. o.

(2)  HL L 112., 2009.5.6., 9. o.

(3)  A Politikai és Biztonsági Bizottság 2014. április 29-i Atalanta/2/2014 határozata a harmadik államoknak a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) való hozzájárulása elfogadásáról és az ATALANTA/3/2009 határozat módosításáról (2014/244/KKBP) (HL L 132., 2014.5.3., 63. o.).

(4)  HL L 166., 2014.6.5., 3. o.