3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/1

A TANÁCS (EU) 2015/322 RENDELETE

(2015. március 2.)

a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás legutóbb módosított változatára (1) (a továbbiakban: az AKCS–EU partnerségi megállapodás),

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra (2) (a továbbiakban: belső megállapodás) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Beruházási Bank véleményére,

mivel:

(1)	Az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa 1/2013 határozata (3) az AKCS–EU partnerségi megállapodás egy új, Ic. melléklettel való kiegészítése révén létrehozta az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal a 2014–2020-as időszakban folytatandó együttműködés többéves pénzügyi keretét.

(2)

A belső megállapodás meghatározza a 11. Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: EFA) különböző pénzügyi keretösszegeit, a 11. EFA-hoz való hozzájárulásokat és a hozzájárulási kulcsokat, létrehozza az EFA-bizottságot, a Beruházási Keret Bizottságot (a továbbiakban: a BK-bizottság), és e bizottságokon belül meghatározza a szavazatok súlyozását és a minősített többség szabályait.

(3)

A belső megállapodás az AKCS-államok csoportjának (a továbbiakban: az AKCS-államok) (a Dél-afrikai Köztársaság kivételével) és a tengerentúli országoknak és területeknek (a továbbiakban: TOT-ok) a 2014-től 2020-ig terjedő hétéves időszakban a tagállamok hozzájárulásaiból nyújtandó uniós támogatás teljes összegét 30 506 millió EUR-ban határozza meg. Ebből az összegből az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás Ic. mellékletében szereplő, 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek megfelelően 29 089 millió EUR-t az AKCS-államok részére, 364,5 millió EUR-t a TOT-ok részére, 1 052,5 millió EUR-t pedig az EFA Bizottság általi programozásához és végrehajtásához kapcsolódó kiadási támogatásokra a Bizottság részére különítenek el, mely összegből legalább 76,3 millió EUR-t a Bizottság azon – a belső megállapodás 6. cikke (3) bekezdésében említett – intézkedéseire kell elkülöníteni, melyek az EFA-programok hatását hivatottak növelni.

(4)	A 11. EFA-ból a TOT-ok részére elkülönített összegekkel kapcsolatos szabályokat a 2013/755/EU tanácsi határozat (4) és annak végrehajtási szabályai, valamint ezek későbbi frissítései tartalmazzák.

(5)

Az 1257/96/EK tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó és annak értelmében támogatásra jogosult intézkedések csak kivételes körülmények között finanszírozhatók a 11. EFA-ból, amennyiben ez a támogatás a válsághelyzetből a fejlődéshez nélkülözhetetlen stabil feltételek megteremtéséhez vezető szakaszban folytatott együttműködés folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges és az az Unió általános költségvetéséből nem finanszírozható.

(6)	A Tanács 2006. április 11-én elfogadta az Afrikai Békekeretnek az EFA-ból történő finanszírozása elvét, és megállapodott a keret jövőbeli szabályairól és felépítéséről.

(7)

Az AKCS-államok a következő rendeletek által létrehozott tematikus programokból is jogosultak lesznek uniós támogatásra: a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6), a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), a 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) és a 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9). Ezeknek a programoknak a 11. EFA keretében finanszírozott programokhoz képest hozzáadott értéket kell nyújtaniuk, ugyanakkor összhangban kell állniuk azokkal és ki kell egészíteniük azokat.

(8)

Az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) preambulumbekezdésében (10) szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának előmozdítása érdekében az Európai Fejlesztési Alapból – az Alapra vonatkozó eljárásoknak megfelelően – finanszírozás nyújtható az EU-n kívüli országokba irányuló vagy ilyen országokból érkező tanulási mobilitással kapcsolatos fellépésekre, valamint az ezen országok hivatalaival, intézményeivel és szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. Az említett források felhasználására az 1288/2013/EU rendelet rendelkezései alkalmazandók.

(9)

Tovább kell bátorítani az AKCS-államok, a TOT-ok és az Unió legkülső régiói közötti regionális együttműködést. A belső megállapodás 10. cikke (1) bekezdésével összhangban a végrehajtási rendeletnek megfelelő intézkedéseket kell tartalmaznia a 11. EFA-ból folyósított hitelek és az Európai Regionális Fejlesztési Alap azon hitelei finanszírozásának összekapcsolására vonatkozóan, amelyeket az Unió legkülső régiói és az AKCS-államok, valamint a Karib-térségben, Nyugat-Afrikában és az indiai-óceáni térségben lévő tengerentúli országok és területek közötti együttműködési projektek finanszírozására fordítanak, mindenekelőtt az ilyen projektek közös igazgatására szolgáló egyszerűsített mechanizmusok révén.

(10)	A 11. EFA végrehajtása érdekében meg kell határozni a támogatás programozására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó eljárást, és meg kell állapítani a támogatás felhasználásának felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat.

(11)

A 11. EFA programozásához és végrehajtásához a 2005. december 22-i európai konszenzus a fejlesztési politikáról, valamint a „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tételével” kapcsolatos 2012. május 14-i tanácsi következtetések nyújtják az általános szakpolitikai keretet, továbbá a segélyhatékonyság nemzetközi szintű megállapodás tárgyát képező elvei, mint például a következő dokumentumokban foglalt elvek: Párizsi Nyilatkozat a Segélyhatékonyságról (2005), az Európai Unió magatartási kódexe a fejlesztési politika terén való komplementaritásról és munkamegosztásról (2007), az accrai cselekvési programra irányuló uniós iránymutatások (2008), a segélyhatékonysággal kapcsolatos – az uniós átláthatósági garanciára, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság más aspektusaira is kiterjedő – és többek között a puszani partnerségi nyilatkozat (2011) aláírásához vezető, a segélyhatékonyságról szóló negyedik, Puszanban megrendezett magas szintű fórumon képviselt közös uniós álláspont, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv (2010), valamint az ENSZ-nek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye, amelyeknek az Unió is részes fele.

(12)

A Tanács 2012. május 14-én elfogadta a harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetés-támogatás jövőbeli megközelítéséről szóló tanácsi következtetéseket. A Tanács ezekben a következtetésekben elkötelezte magát amellett, hogy a költségvetés-támogatást hatékonyan alkalmazza a szegénység visszaszorításának és az országos rendszerek igénybevételének az elősegítésére, továbbá hogy a támogatást kiszámíthatóbbá tegye, és erősítse a partnerországok szerepvállalását a fejlesztési szakpolitikák és reformok terén, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusnak, a változtatási programnak, valamint a nemzetközi segélyhatékonysági programnak megfelelően.

(13)

Az Uniónak törekednie kell arra, hogy előmozdítsa egy átfogó megközelítés alkalmazását a válságokra és katasztrófákra, valamint a konfliktus sújtotta területeken bekövetkező és az instabil – ezen belül az átmeneti – helyzetekre való válaszadásra. E megközelítést különösen a biztonságról és fejlődésről, az Unió instabil helyzetekre adott válaszairól, a konfliktusmegelőzésről szóló tanácsi következtetésekre, valamint az ezeket követően elfogadott további következtetésekre kell alapozni. Fontos, hogy az Unió az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodásban foglalt megközelítést és elveket alkalmazza. Ez várhatóan elősegíti a biztonságot, a diplomáciát, a fejlesztést és a humanitárius szempontokat előtérbe helyező megközelítések közötti egyensúly biztosítását, valamint a rövid távú válaszintézkedések és a hosszú távra szóló intézményi támogatás összekapcsolását.

(14)

A Tanács „A demokratikus kormányzás uniós támogatásáról: Központban a kormányzási kezdeményezés” című bizottsági jelentésről szóló, 2013. december 12-i következtetéseiben megjegyezte, hogy a partnerország igényeitől és az Európai Unió által a kiszámítható finanszírozásra vállalt kötelezettségtől függetlenül az ösztönző-alapú megközelítési elemeket is magában foglaló programozás ösztönző hatással lehet a demokratikus kormányzás fejlődésére és eredményeire, és dinamikusan reagálhat a partnerország elkötelezettségére és előrehaladására az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás területén. A Tanács továbbá megjegyezte, hogy bár a pénzügyi ösztönzők önmagukban nem képesek demokratikus reformok előidézésre, egy ösztönző-alapú megközelítés akkor tud a legjobb hatásfokkal működni, ha az érdemi hatás és eredmények elérése érdekében rendelkezésre áll a források kritikus tömege, illetve ha az allokációk a szélesebb uniós szerepvállalási stratégia részét képezik. Az ösztönző-alapú megközelítés kidolgozásakor figyelembe kell venni a teljesítményalapú mechanizmusokkal, mint például a 10. EFA kormányzási kezdeményezésével kapcsolatban szerzett tapasztalatokat és levont tanulságokat.

(15)

A 10. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás (11) értelmében létrehozott EFA-bizottság 2013 során több előkészítő véleménycserét tartott arról, milyen módon történjen a 11. EFA forrásainak többéves indikatív elosztása. Ezek a megbeszélések megteremtették a nemzeti indikatív allokációk végleges jóváhagyásának alapját.

(16)

Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ez az Unió külső tevékenységét szolgáló eszközök közötti koherencia és azok egymást kiegészítő jellege révén, valamint multiplikátorhatást eredményező pénzügyi eszközök alkalmazásával érhető el. Célszerű, hogy az Unió fejlesztési együttműködési politikájának alakítása, valamint az intézkedések stratégiai tervezése, programozása és végrehajtása során az Unió arra törekedjen, hogy koherenciát biztosítson külső tevékenységeinek többi területével.

(17)

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem az Unió legnagyobb kihívásai közé tartozik, és sürgős nemzetközi fellépést igényel. A 2011. június 29-i„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben kinyilvánított szándék szerint – mely közlemény hangsúlyozza az Unió azon vállalását, hogy belső és külső szakpolitikái keretében három pillér, a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi pillér összefogásával mozdítsa elő az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedést – e rendeletnek a lehető legjobban hozzá kell járulnia ahhoz a célkitűzéshez, hogy a teljes uniós finanszírozás legalább 20 %-át éghajlat-politikai célkitűzésekre fordítsák, miközben tiszteletben tartja a AKCS–EU partnerségi megállapodásban szereplő partnerség elvét az AKCS-államokkal. A karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes társadalommal kapcsolatos tevékenységeknek hatásaik erősítése érdekében lehetőség szerint kölcsönösen támogatniuk kell egymást.

(18)

Az Unió és a tagállamok javítják a fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáik következetességét és azok egymást kiegészítő jellegét, különösen azáltal, hogy országos és regionális szinten adnak választ a partnerországok és -régiók igényeire. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikája egymást erősítő és kiegészítő jellegének biztosításához közös többéves programozásra és az ahhoz kapcsolódó további, helyi szintű lépésekre irányuló közös munkára van szükség, amely magában foglalja közös elemzések készítését, közös válaszintézkedések meghozatalát, a feladatok megosztását, az indikatív pénzügyi allokációk meghatározását és – adott esetben – egy közös eredménykeret létrehozását.

(19)

A 2007. decemberi EU–Afrika csúcstalálkozón fogadták el az EU–Afrika közös stratégiát, melyet megerősített a 2010. novemberi EU–Afrika csúcstalálkozó. A Tanács az EU–karibi közös partnerségi stratégiáról is fogadott el következtetéseket 2012. november 19-én, melyek az EU–karibi partnerségről szóló 2006. április 11-i tanácsi következtetések helyébe léptek. A Csendes-óceán térségével kapcsolatban a Tanács 2012. május 14-én következtetéseket fogadott el a megújított fejlesztési partnerségről, amelyek naprakésszé teszik és kiegészítik a 2006-ban elfogadott stratégiát (a Tanács 2006. július 17-i következtetései).

(20)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét arányos intézkedések útján kell biztosítani a teljes finanszírozási ciklus során, ide értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök behajtását, és adott esetben a szankciókat is. Ezeket az intézkedéseket a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal kötött hatályos megállapodásokkal összhangban kell végrehajtani.

(21)	Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetét és működését a 2010/427/EU tanácsi határozat (12) állapítja meg,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Célkitűzések és támogathatósági kritériumok

(1) Az AKCS-államokkal és -régiókkal a 11. EFA keretében folytatott földrajzi együttműködés az AKCS–EU partnerségi megállapodás általános rendelkezései között szereplő célkitűzéseken, alapelveken és értékeken alapul.

(2) Az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus és a Változtatási program, valamint azok későbbi módosításai és kiegészítései keretein belül különösen a következők érvényesek:

a)	az e rendelet szerint folytatott együttműködés elsődleges célja a szegénység visszaszorítása, hosszú távon pedig annak felszámolása;

az e rendelet szerint folytatott együttműködés hozzájárul továbbá:

i.	a fenntartható és inkluzív gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés elősegítéséhez;

ii.	a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és a nemzetközi jog vonatkozó elveinek megerősítéséhez és támogatásához; továbbá

iii.	egy jogalapú megközelítés megvalósításához, amelybe valamennyi emberi jog beletartozik.

Az első albekezdésben említett célok megvalósítását megfelelő mutatók segítségével, köztük humán fejlesztési mutatókkal, így az említett albekezdés a) pontja tekintetében különösen az 1. millenniumi fejlesztési céllal, az említett albekezdés b) pontjára vonatkozóan az 1–8. millenniumi fejlesztési céllal, valamint 2015-öt követően az Unió és tagállamai által nemzetközi szinten megállapított további mutatókkal kell mérni.

(3) A programozást úgy kell megtervezni, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segély Bizottsága (OECD/DAC) által kidolgozott, a hivatalos fejlesztési támogatásokra (a továbbiakban: ODA) vonatkozó kritériumoknak, figyelembe véve az Unió azon célját, hogy a 2014–2020-as időszak alatt elérje, hogy az összes külső támogatásának legalább 90 %-a hivatalos fejlesztési támogatásnak minősüljön.

(4) Az 1257/96/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, és annak értelmében támogatásra jogosult intézkedések főszabály szerint nem finanszírozhatók e rendelet alapján, kivéve az együttműködés folyamatosságának biztosítása érdekében a válságból kivezető, fejlesztést segítő kiegyensúlyozott feltételek megteremtésének biztosítását célzó intézkedéseket. Az ilyen esetekben különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a humanitárius segélynyújtás, a helyreállítás és a fejlesztési támogatás ténylegesen össze legyenek kapcsolva, és így hozzájáruljanak a katasztrófakockázatok csökkentéséhez és a velük szembeni ellenálló képesség erősítéséhez.

2. cikk

Általános elvek

(1) E rendelet végrehajtása során az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikke szerint biztosítani kell az összhangot az Unió külső tevékenységének más területeivel és a többi vonatkozó uniós szakpolitikával, valamint biztosítani kell a politikák fejlesztési célú koherenciáját. E célkitűzésnek megfelelően a jelen rendelet szerint finanszírozott intézkedések – beleértve az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) által kezelteket is – az Unió és az érintett harmadik országok és régiók között megkötött dokumentumokban, például megállapodásokban, nyilatkozatokban és cselekvési tervekben rögzített együttműködési politikákon, valamint az Unió határozatain, különös érdekein, szakpolitikai prioritásain és stratégiáin alapulnak.

(2) Az Unió és a tagállamok olyan közös többéves programozás kidolgozására törekednek, amely a partnerországoknak a szegénység visszaszorítására irányuló vagy azzal egyenértékű fejlesztési stratégiáit veszi alapul. Végezhetnek közös tevékenységeket, ideértve a kiemelt ágazatokat és az országon belüli munkamegosztást meghatározó ilyen stratégiák közös elemzését és az azokra való együttes reagálást is. Ezekre a közös tevékenységekre sor kerülhet közös, minden érintett donor részvételével zajló missziók keretében, vagy társfinanszírozás és felhatalmazásos együttműködési megállapodások alkalmazása révén.

(3) Az Unió előmozdítja a globális kihívások multilaterális megközelítését, és e tekintetben együttműködik a tagállamokkal és a partnerországokkal. Adott esetben ösztönzi a nemzetközi szervezetekkel és szervekkel, valamint a többi bilaterális donorral való együttműködést.

(4) Az Unió és tagállamai, valamint a partnerországok közötti kapcsolatok az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság közös értékein, valamint a felelősségvállalás és a kölcsönös elszámoltathatóság elvein alapulnak és előmozdítják ezeket. A partnereknek nyújtandó támogatás egyrészt a fejlettségi szintjükhöz, másrészt az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a jó kormányzás melletti elkötelezettségük mértékéhez és az e téren elért eredményeikhez lesz igazítva.

A partnerországokhoz fűződő kapcsolatokban figyelembe kell venni továbbá a partnerországoknak a nemzetközi megállapodások és az Unióval létesített szerződéses kapcsolatok végrehajtása vonatkozásában tett kötelezettségvállalásait és elért eredményeit, az AKCS–EU Partnerségi Megállapodásban előírtak szerint többek között a migráció területén is.

(5) Az Unió a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően előmozdítja a partnerországokkal és -régiókkal folytatott hatékony együttműködést. Az Unió a támogatását lehetőség szerint hozzáigazítja a partnerek nemzeti vagy regionális fejlesztési stratégiáihoz, reformpolitikájához és eljárásaihoz, továbbá támogatja a demokratikus felelősségvállalást és a hazai és kölcsönös elszámoltathatóságot. E célból az Unió előmozdítja a következőket:

a)	egy átlátható, a partnerország vagy -régió vezetésével és felelősségvállalásával zajló fejlesztési folyamat, mely magában foglalja a helyi szakértők bevonásának ösztönzését;

egy olyan jogalapú megközelítés, amely minden – polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális – emberi jogra kiterjed annak érdekében, hogy az emberi jogi elveket beépítse e rendelet végrehajtásába, segítséget nyújtson a partnerországoknak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint a szegény és kiszolgáltatott csoportokra összpontosítva támogassa a jogaik érvényesítésében azokat, akiket a jogok megilletnek;

a partnerországok lakossága szerepvállalásának növelése, a fejlesztés inkluzív és részvételközpontú megközelítése, és a társadalom valamennyi szegmensének széles körű bevonása a fejlesztési folyamatba és a nemzeti és regionális párbeszédbe, beleértve a politikai párbeszédet is. Különös figyelmet kell fordítani a parlamentek, helyi hatóságok és a civil társadalom szerepére, többek közt a részvétel, a felügyelet és az elszámoltathatóság tekintetében;

az OECD/DAC legjobb gyakorlataival összhangban hatékony együttműködési módszerek és eszközök, beleértve az olyan innovatív eszközök alkalmazását, mint például a támogatások és kölcsönök ötvözése, egyéb kockázatmegosztási mechanizmusok a kiválasztott ágazatokban és országokban, valamint a magánszektor bevonása, kellő figyelmet fordítva az államadósság fenntarthatóságával, az ilyen mechanizmusok számával és a rendszeres hatásvizsgálat követelményével kapcsolatos kérdésekre e rendelet céljaival – különösen a szegénység csökkentésével – összhangban, valamint konkrét költségvetési támogatási mechanizmusok, mint például az államépítéssel kapcsolatos szerződések. Minden programot, beavatkozást és együttműködési módszert és eszközt hozzá kell igazítani az egyes partnerországok vagy -régiók sajátos körülményeihez, melynek során a következőkre helyeződik a hangsúly: programalapú megközelítések, a támogatásfinanszírozás kiszámítható teljesítése, a magánforrások, köztük a helyi magánszektor forrásainak mozgósítása, az alapvető szolgáltatásokhoz való általános és megkülönböztetésmentes hozzáférés, valamint az egyes országok saját rendszereinek fejlesztése és használata;

e)	a hazai bevételek mozgósítása és a partnerországok költségvetési politikájának megerősítése a szegénység és a segélyektől való függőség csökkentése céljából;

a szakpolitikák és a programozás hatásának javítása a donorok közötti koordináció, következetesség és összehangolás révén a szinergiák megteremtése, valamint az átfedések és a párhuzamosságok elkerülése céljából, a komplementaritás javítása és a több donorra kiterjedő kezdeményezések támogatása érdekében, továbbá a koordinációval és segélyhatékonysággal kapcsolatban elfogadott iránymutatásokat és a legjobb gyakorlatra vonatkozó elveket alkalmazó partnerországokban és régiókban folytatott koordináció révén;

a fejlesztés eredményalapú megközelítései, többek közt átlátható és az országok irányításával megvalósuló eredményértékelési keretek révén, amelyek adott esetben nemzetközi szinten megállapított célkitűzéseken, továbbá összehasonlítható és összesíthető mutatókon alapulnak, mint például a millenniumi fejlesztési célok, és amelyek célja az eredmények mérése és kommunikálása, ideértve a fejlesztési támogatás eredményeit, hozadékait és hatását is.

(6) Az Unió szükség szerint támogatja a bilaterális, regionális és multilaterális együttműködést és párbeszédet, a partnerségi megállapodások fejlesztési dimenzióját és a háromoldalú együttműködést. Az Unió ösztönzi a Dél–Dél együttműködést.

(7) Fejlesztési együttműködési tevékenységei során az Unió adott esetben támaszkodik a tagállamok reformokkal és átmenettel kapcsolatos tapasztalataira és a levont tanulságokra, és megosztja ezeket.

(8) Az Unió – az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás 4. cikkének megfelelően – rendszeres információcserére törekszik a partnerség szereplőivel.

II. CÍM

PROGRAMOZÁS ÉS A FORRÁSOK ELOSZTÁSA

3. cikk

A forráselosztás általános kerete

(1) A Bizottság meghatározza a források többéves indikatív elosztását minden egyes AKCS-állam és -régió, valamint az AKCS-n belüli együttműködés vonatkozásában az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. mellékletének 3., 9. és 12c. cikkében szereplő kritériumok alapján és a belső megállapodás 2. cikkében rögzített pénzügyi korlátokon belül.

(2) A nemzeti indikatív allokációk meghatározása során differenciált megközelítést kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a partnerországok számára egyedi, testre szabott együttműködést lehessen biztosítani a következők alapján:

a)	szükségleteik;

b)	az általuk megteremthető vagy számukra hozzáférhető pénzügyi források és az abszorpciós kapacitásuk;

c)	kötelezettségvállalásaik és teljesítményük; valamint

d)	az uniós támogatás potenciális hatása.

A leginkább rászoruló, így különösen a legkevésbé fejlett, alacsony jövedelmű, valamint a válság sújtotta, válságot követő, vagy instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő országok számára elsőbbséget kell biztosítani a forráselosztási folyamat során.

A 7. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően az Unió a támogatását – dinamikus, eredményorientált és országspecifikus intézkedések révén – egyrészt az érintett ország helyzetéhez, másrészt a jó kormányzás, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság melletti elkötelezettségének mértékéhez és az e téren elért eredményeihez igazítja, továbbá ahhoz, hogy az ország milyen mértékben képes reformokat végrehajtani és kielégíteni lakossága igényeit és szükségleteit.

(3) Az EFA-bizottság véleménycserét tart arról, hogy milyen módszert alkalmazzanak a forrásoknak az (1) bekezdésben említett többéves indikatív elosztásának meghatározására.

4. cikk

A programozás általános kerete

(1) Az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás értelmében az AKCS-államoknak és -régióknak nyújtandó támogatásra vonatkozó programozási folyamatot az említett megállapodás IV. mellékletének 1–14. cikkében, valamint az e rendelet 1. és 2. cikkében említett általános elvekkel összhangban kell végezni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a programozást az érintett partnerországgal vagy -régióval közösen kell végezni, és növekvő mértékben össze kell hangolni a partnerország vagy -régió szegénységcsökkentési vagy egyéb, ennek megfelelő stratégiáival.

Az Unió és a tagállamok a programozási folyamat korai szakaszában és a teljes folyamat alatt konzultálnak egymással abból a célból, hogy előmozdítsák az együttműködési tevékenységeik koherenciáját, egymást kiegészítő jellegét és összhangját. E konzultáció eredményeként közös programozásra kerülhet sor a helyi képviselettel rendelkező tagállamokkal. A közös programozásnak figyelembe kell vennie az egyes uniós donorok komparatív előnyeit. Más tagállamok is hozzájárulhatnak ehhez az Unió együttes külső tevékenységének erősítése céljából.

Az EBB finanszírozási műveleteinek hozzá kell járulniuk az Unió általános elveinek megvalósulásához, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében megfogalmazottakhoz, valamint az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzéseihez, úgymint a szegénységnek az inkluzív és fenntartható növekedés révén való csökkentéséhez és a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéshez. Az EBB-nek és a Bizottságnak adott esetben a szinergiák maximalizálására kell törekedniük a 11. EFA programozási folyamata során. Az Unió külső tevékenységeinek fokozottabb összehangolása érdekében már a programozási folyamat korai szakaszában konzultálni kell az EBB-vel a szakterületéhez és műveleteihez kapcsolódó kérdésekről.

A többi donorral és fejlesztési szereplővel, így a civil társadalom, valamint a regionális és helyi hatóságok képviselőivel is konzultálni kell.

(3) Az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésében és 4. cikkének (5) bekezdésében említett körülmények esetén a Bizottság különös rendelkezéseket határozhat meg a fejlesztési támogatások programozását és végrehajtását illetően, azáltal, hogy maga kezeli az érintett állam számára elkülönített forrásokat a vonatkozó uniós szakpolitikáknak megfelelően.

(4) Az Unió elméletileg legfeljebb három ágazatra összpontosítja a bilaterális támogatását, amelyeket a partnerországokkal közösen kell kiválasztani.

5. cikk

Programozási dokumentumok

(1) A stratégiai dokumentumokat az Unió és az érintett partnerország vagy -régió készíti el annak érdekében, hogy koherens szakpolitikai kerete legyen a fejlesztési együttműködésnek, amely összhangban áll az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás általános céljával, hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel, valamint a megállapodás IV. mellékletének 2., 8., és 12a. cikkében megállapított elvekkel.

A stratégiai dokumentumok előkészítése és végrehajtása során tiszteletben kell tartani a segélyhatékonyság következő elveit: nemzeti felelősségvállalás, partnerség, koordináció, harmonizáció, a kedvezményezett ország vagy régió rendszereihez való igazodás, átláthatóság, kölcsönös elszámoltathatóság és eredményorientáltság, e rendelet 2. cikkének megfelelően. A programozási időszakot elvben hozzá kell igazítani a partnerország stratégiájának ciklusaihoz.

(2) Az érintett partnerország vagy -régió egyetértésével nem szükséges stratégiai dokumentumot készíteni:

a)	az olyan országoknak vagy régióknak, amelyek fejlesztési tervvel vagy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadásakor alapul vett fejlesztési dokumentum formáját öltő fejlesztési stratégiával rendelkeznek;

b)	azon országoknak vagy régióknak, amelyek vonatkozásában az Unió és a tagállamok közös többéves programozási dokumentumot fogadtak el;

c)	azon országoknak vagy régióknak, amelyek már rendelkeznek olyan közös keretdokumentummal, amely átfogó uniós megközelítést tartalmaz az adott partnerországhoz vagy -régióhoz fűződő kapcsolatok, köztük az uniós fejlesztési politika vonatkozásában;

d)	az Unióval közösen megállapított stratégiával rendelkező régióknak;

azon országoknak, amelyek esetében 2017. január 1-je előtt új nemzeti fejlesztési ciklus kezdődik, és az Unió ehhez a ciklushoz szándékozik igazítani a stratégiáját; az ilyen esetekben a 2014 és az új nemzeti ciklus kezdete közötti átmeneti időszakra vonatkozó többéves indikatív program tartalmazza majd az Unió intézkedéseit az adott ország vonatkozásában.

(3) Nem szükséges stratégiai dokumentum azon országok vagy -régiók esetében, amelyek részére a jelen rendelet alapján a 2014–2020-as időszak folyamán nyújtandó uniós források kezdeti keretösszege nem haladja meg az 50 millió EUR-t. Az ilyen esetekben a többéves indikatív programok tartalmazzák majd az Unió intézkedéseit ezen országok vagy régiók vonatkozásában.

Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben szereplő lehetőségek nem elfogadhatók a partnerország vagy -régió számára, stratégiai dokumentumot kell készíteni.

(4) A 4. cikk (3) bekezdésében említett körülmények fennállása kivételével a többéves indikatív programok a partnerországgal vagy -régióval folytatott párbeszéden alapulnak, azokat az e cikkben említett stratégiai dokumentumok vagy hasonló dokumentumok alapján kell elkészíteni, és azok az érintett országgal vagy régióval kötött megállapodás tárgyát képezik majd.

E rendelet alkalmazásában az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő és az ott rögzített elveknek és feltételeknek megfelelő közös többéves programozási dokumentum, amely indikatív forráselosztást is tartalmaz, a 14. cikkben szereplő eljárásnak megfelelően a partnerország vagy -régió egyetértésével többéves indikatív programnak tekinthető.

(5) A többéves indikatív programok meghatározzák az uniós finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező ágazatokat, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat, valamint az indikatív pénzügyi allokációt is, átfogóan és az egyes prioritási területekre vonatkozóan egyaránt. Arra is kitérnek, hogy a javasolt programok hogyan járulnak majd hozzá az e cikkben említett átfogó országstratégiához, illetve a Változtatási program megvalósításához.

A segélyhatékonysági elveknek megfelelően az AKCS-n belüli együttműködésre vonatkozó stratégiának el kell kerülnie a szétaprózódottságot, biztosítania kell az országos és regionális programok kiegészítő jellegét és valódi hozzáadott értéket kell nyújtania ezekhez.

(6) Az országok és régiók számára készített programozási dokumentumokon kívül a Bizottság és az AKCS-államok az AKCS-titkárságon keresztül közösen elkészítik az AKCS-n belüli együttműködés stratégiai dokumentumát és a kapcsolódó többéves indikatív programot az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. mellékletének 12–14. cikkében rögzített elveknek megfelelően.

(7) A 4. cikk (3) bekezdésében szereplő különös rendelkezések különleges támogatási programok formáját ölthetik, a 6. cikk (1) bekezdésében szereplő különös szempontok figyelembevételével.

6. cikk

A válság sújtotta, illetve válságot követő vagy instabil helyzetben lévő országokra és régiókra vonatkozó programozás

(1) A válság sújtotta, illetve válságot követő vagy instabil helyzetben lévő, vagy természeti katasztrófáknak kitett országokra és régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor megfelelően figyelembe kell venni az érintett lakosság, országok és régiók kiszolgáltatottságát, sajátos szükségleteit és körülményeit.

Az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett az „Új megállapodás az instabil államokban való szerepvállalásról” elnevezésű program és az azokban foglalt elvek végrehajtása mellett, többek között azáltal, hogy figyelmét az öt béke- és államépítési célra összpontosítja, biztosítja a helyi szerepvállalást, és szorosan igazodik az új megállapodás végrehajtásának részeként kidolgozott nemzeti tervekhez.

Megfelelő figyelmet kell fordítani a konfliktusmegelőzésre és -rendezésre, az állam- és békeépítésre, a konfliktus utáni megbékélési és újjáépítési intézkedésekre, és különös hangsúlyt kell helyezni az inkluzív és legitim politikákra, a biztonságra, a jog érvényesülésére és a gazdasági alapokra, valamint az elszámoltatható és tisztességes szolgáltatásnyújtáshoz szükséges kapacitás kiépítésére. E folyamatokban különös figyelmet kell fordítani a nők szerepére és a gyermekekkel kapcsolatos szempontokra.

Amennyiben a partnerországokat vagy -régiókat válság sújtja, illetve válságot követő vagy instabil helyzetbe kerülnek, vagy ilyen helyzetek közvetlenül érintik őket, a szükséghelyzettől a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében különös hangsúlyt kell helyezni a segélynyújtás, a helyreállítás és a fejlesztés közötti koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében, a politikai kezdeményezések esetét is beleértve. Az instabil helyzetben lévő vagy természeti katasztrófák által rendszeresen sújtott országokra és régiókra vonatkozó programozás keretében rendelkezni kell a katasztrófákra való felkészülésről és azok megelőzéséről, valamint az ilyen katasztrófák következményeinek kezeléséről, továbbá foglalkozni kell a sokkhatásokkal szembeni kiszolgáltatottság és az ezeknek való ellenálló képesség megerősítése kérdéseivel is.

(2) A válság sújtotta, válságot követő, illetve instabil helyzetben lévő országok és régiók esetében az ország vagy régió együttműködési stratégiája ad hoc felülvizsgálatnak vethető alá. E felülvizsgálatok a hosszú távú fejlesztés és együttműködés felé való átmenet biztosítása érdekében konkrét és testre szabott stratégiát javasolhatnak, előmozdítva ezzel a humanitárius és fejlesztéspolitikai eszközök közötti jobb együttműködést és átmenetet.

7. cikk

A programozási dokumentumok jóváhagyása és módosítása

(1) A programozási dokumentumokat és a bennük foglalt indikatív allokációkat a Bizottság hagyja jóvá a 14. cikkben szereplő eljárás szerint.

A programozási dokumentumokat – azoknak az EFA-bizottság részére történő megküldésével egy időben – a Bizottság a Közös Parlamenti Közgyűlésnek is megküldi tájékoztatásul, az e rendelet IV. címe szerinti döntéshozatali eljárás teljes mértékű tiszteletben tartása mellett.

Ezt követően az érintett AKCS-állam vagy -régió jóváhagyja a programozási dokumentumokat az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. mellékletében foglaltak szerint. Azok az országok vagy régiók, amelyek még nem írtak alá programozási dokumentumot, e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek mellett továbbra is támogathatók.

(2) A stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok, valamint a bennük foglalt indikatív allokációk kiigazíthatók, figyelembe véve az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. mellékletének 5., 11. és 14. cikkében szereplő felülvizsgálatokat.

E rendelet 2. cikkének (4) bekezdésével és 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban, valamint az EFA-val kapcsolatos, illetve más ösztönzőkkel kapcsolatban szerzett korábbi tapasztalatokra és az így levont tanulságokra építve az egyes országok indikatív allokációit ki lehet egészíteni, többek között egy teljesítményalapú mechanizmus révén. E tekintetben elismerve, hogy különleges elbánásban kell részesíteni az instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő államokat sajátos igényeik megfelelő figyelembevételének biztosítása érdekében, a forrásokat – amennyiben lehetséges, a 10. EFA keretében a kormányzáshoz kötődő ösztönző keret mértékéig – az eredményorientált reformok ösztönzésére kell rendelkezésre bocsátani, a Változatási programmal összhangban és az AKCS–EU Partnerségi Megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítése céljából. Az EFA-bizottság az e rendelet 14. cikke (2) bekezdésével összhangban véleménycserét tart a teljesítményalapú mechanizmusról.

(3) A 14. cikkben szereplő eljárás alkalmazandó az olyan lényegi módosítások esetén is, amelyek a stratégia, annak programozási dokumentumai és/vagy programozható forrásallokációja jelentős módosítását eredményezik. Adott esetben a programozási dokumentum megfelelő kiegészítéseit ezt követően az érintett AKCS-államnak vagy -régiónak is jóvá kell hagynia.

(4) Kellően indokolt sürgős esetekben – mint a válságok vagy a demokráciát, jogállamiságot, emberi jogokat vagy alapvető szabadságokat érő közvetlen fenyegetések, köztük a 6. cikk (2) bekezdésében említett esetek – a 14. cikk (4) bekezdésében szereplő eljárás alkalmazható az 5. cikkben említett programozási dokumentumok módosítására.

III. CÍM

VÉGREHAJTÁS

8. cikk

A végrehajtás általános kerete

Az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás értelmében az AKCS-államok és -régiók számára nyújtott, a Bizottság és az EBB által igazgatott támogatások végrehajtása a belső megállapodás 10. cikkének (2) bekezdésében szereplő pénzügyi szabályzatnak (a továbbiakban: az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat) megfelelően történik.

9. cikk

Cselekvési programok, egyedi intézkedések és különleges intézkedések elfogadása

(1) A Bizottság éves cselekvési programokat fogad el az 5. cikkben említett indikatív programozási dokumentumok alapján.

Rendszeres tevékenységek esetében legfeljebb három évre szóló többéves cselekvési programokat is elfogadhat.

Amennyiben az szükséges és kellően indokolt, egy adott tevékenység egyedi intézkedésként is elfogadható az éves vagy többéves cselekvési programok elfogadása előtt vagy azt követően.

(2) A cselekvési programokat és egyedi intézkedéseket a Bizottság a partnerországgal vagy -régióval együtt, a helyi képviselettel rendelkező tagállamok bevonásával, és adott esetben – különösen közös programozás esetén – más donorokkal és az EBB-vel egyeztetve készíti el. A helyi képviselettel nem rendelkező tagállamok tájékoztatást kapnak az e téren folytatott tevékenységekről.

A cselekvési programoknak tartalmazniuk kell minden egyes tervezett művelet pontos leírását. Ebben a leírásban meg kell jelölni az elérendő célokat, a várt eredményeket és a fő tevékenységeket.

A leírásban a várt eredményeket az elért eredmények, a hozadékok és a hatások tekintetében kell ismertetni, megjelölve a számszerűsített, illetve a minőségi célokat, és ki kell térni a közöttük lévő kapcsolatra, valamint arra, hogy azok hogyan kapcsolódnak a többéves indikatív programban meghatározott célkitűzésekhez. A végeredmények és elvben a hozadékok méréséhez alapértékeket és határidőhöz kötött referenciaértékeket kijelölő konkrét, mérhető és reális mutatókat kell meghatározni, a lehető legnagyobb mértékben igazodva a partnerország vagy -régió saját eredményeihez és referenciaértékeihez. Adott esetben költség-haszon elemzést kell végezni.

A leírásban ismertetni kell a kockázatokat és – adott esetben – a kockázatok csökkentésére vonatkozó javaslatokat, ki kell térni a konkrét ágazati keretek elemzésére, a legfontosabb érdekelt felekre, a végrehajtás módozataira, a költségvetésre és a végrehajtás indikatív ütemezésére, valamint költségvetési támogatás esetén a folyósítási kritériumokra, az esetleges változó részleteket is beleértve. Meg kell határozni továbbá a kapcsolódó támogatási intézkedéseket, valamint a monitoringra, az ellenőrzésre és az értékelésre vonatkozó szabályokat.

Adott esetben a leírásban ki kell térni az EBB-nek a partnerországban vagy -régióban folyamatban lévő vagy tervezett tevékenységeit érintő kiegészítő jellegre.

(3) A 4. cikk (3) bekezdésében említett esetekben, valamint előre nem látható és megfelelően indokolt szükségletek vagy rendkívüli körülmények esetén a Bizottság különleges intézkedéseket is elfogadhat, ideértve az olyan intézkedéseket is, amelyek a sürgősségi segélyről a hosszú távú fejlesztési műveletekre való áttérés megkönnyítését célozzák, vagy elősegítik, hogy a lakosság jobban megbirkózzon az ismétlődő válságokkal.

(4) Az (1) bekezdésben említett azon cselekvési programokat és egyedi intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan az Unió pénzügyi támogatása meghaladja az 5 millió EUR-t, valamint azokat a különleges intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan az Unió pénzügyi támogatása meghaladja a 10 millió EUR-t, a Bizottság az e rendelet 14. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el. Nem kötelező ez az eljárás a küszöbértéket el nem érő cselekvési programok és intézkedések, valamint azok nem lényegi módosításai esetén. A nem lényegi módosítások lehetnek technikai kiigazítások, mint például a végrehajtási időszak meghosszabbítása, a pénzeszközöknek az előirányzott költségvetésen belüli átcsoportosítása, illetve a költségvetés növelése vagy csökkentése az eredeti költségvetés 20 %-át el nem érő mértékben – legfeljebb 10 millió EUR összegig –, feltéve, hogy ezek a módosítások nem érintik jelentősen az eredeti cselekvési program vagy intézkedés célkitűzéseit. Az ilyen esetekben a Bizottság fogadja el a cselekvési programokat és intézkedéseket, valamint ezek nem lényegi módosításait, melyekről a Bizottság az elfogadásukat követő egy hónapon belül értesíti az EFA-bizottságot.

Bármely tagállam kérheti egy projektnek vagy programnak az EFA-bizottság részére benyújtott cselekvési programból való visszavonását az e rendelet 14. cikkében meghatározott eljárással összhangban. Ha ezt a kérelmet – a belső megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben, a 8. cikk (3) bekezdése szerint – a tagállamok blokkoló kisebbsége támogatja, a Bizottság az adott projekt vagy program nélkül fogadja el a cselekvési programot. Hacsak a Bizottság az EFA-bizottságban képviselt tagállamok álláspontjával összhangban úgy nem dönt, hogy nem kívánja végrehajtani a visszavont projektet vagy programot, az a későbbiekben a cselekvési programon kívül, egyedi intézkedésként újra benyújtható az EFA-bizottságnak, és ezt követően azt a Bizottság fogadja el az e rendelet 14. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

Kellően indokolt sürgős esetekben, mint a válságok, a természeti vagy ember okozta katasztrófák vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat érintő közvetlen fenyegetések esetében a Bizottság az e rendelet 14. cikke (4) bekezdésében szereplő eljárás szerint egyedi vagy különleges intézkedéseket fogadhat el, vagy módosíthatja a meglévő cselekvési programokat és intézkedéseket.

(5) A Bizottság a belső megállapodás 6. cikkében szereplő kiadási támogatások vonatkozásában különleges cselekvési programokat fogad el az e rendelet 14. cikkében szereplő eljárás szerint. A kiadási támogatásokra vonatkozó cselekvési programokban bekövetkező bármilyen változást ugyanezen eljárás szerint fogadják el.

(6) A projektek szintjén megfelelő előzetes környezeti vizsgálatot kell végezni, többek között az éghajlat-változási, a biodiverzitási és a kapcsolódó társadalmi hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny projektek környezeti hatásvizsgálatát (KHV), különösen, ha azok feltehetően jelentős kedvezőtlen – különleges, szerteágazó vagy korábban nem tapasztalt – környezeti és/vagy társadalmi hatásokkal járnak. E vizsgálatokat a nemzetközileg elismert gyakorlatnak megfelelően kell végezni. Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV) kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az eredményekhez való nyilvános hozzáférést.

10. cikk

Kiegészítő tagállami hozzájárulások

(1) A tagállamok saját kezdeményezésükre a belső megállapodás 1. cikkének (9) bekezdésével összhangban a közös társfinanszírozási intézkedéseken kívül önkéntes hozzájárulásokat nyújthatnak a Bizottságnak vagy az EBB-nek az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzései elérésének elősegítése érdekében. Ezek a hozzájárulások nem érintik a 11. EFA általános forráselosztását. Ezeket a hozzájárulásokat a belső megállapodás 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendes tagállami hozzájárulásokkal azonos módon kezelik, kivéve a belső megállapodás 6. és 7. cikkében foglalt rendelkezéseket, amelyek tekintetében kétoldalú hozzájárulási megállapodásban külön szabályok állapíthatók meg.

(2) A források csak kellően indokolt körülmények között vonatkozhatnak meghatározott célokra, például a 4. cikk (3) bekezdésében szereplő kivételes körülményekre adandó válasz esetén. Ebben az esetben a Bizottságnak tett önkéntes hozzájárulások címzett bevételként kezelendők az EFA-ra vonatkozó pénzügyi szabályzatnak megfelelően.

(3) Az önkéntes hozzájárulásokat integrálják a programozási és felülvizsgálati folyamatba és az e rendeletben említett éves cselekvési programokba, egyedi intézkedésekbe és különleges intézkedésekbe, és azok tükrözik a partnerország vagy -régió felelősségvállalását.

(4) A cselekvési programok, egyedi intézkedések vagy különleges intézkedések ebből következő bármilyen változását a Bizottság fogadja el a 9. cikk szerint.

(5) Azon tagállamok, amelyek az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzései elérésének elősegítése céljából önkéntes kiegészítő hozzájárulásokat bíznak a Bizottságra vagy az EBB-re, ezekről a hozzájárulásokról előzetesen tájékoztatják a Tanácsot és az EFA-bizottságot vagy a BK-bizottságot.

11. cikk

Adók, illetékek és díjak

Az uniós támogatás nem keletkeztet speciális adókat, illetékeket és díjakat, és ilyenek beszedését sem vonja maga után.

Az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. melléklete 31. cikkének sérelme nélkül ezek az adók, illetékek és díjak támogathatók az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatban szereplő feltételek mellett.

12. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb jogellenes tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, illetve – szabálytalanságok észlelése esetén – a tévesen kifizetett összegek visszafizettetése vagy adott esetben visszaszolgáltatása révén, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi bírságok révén.

(2) A Bizottság vagy annak képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot, illetve nemzetközi szervezetek esetében – a velük elért megállapodásokkal összhangban – felülvizsgálatot végezni a vissza nem térítendő támogatások valamennyi kedvezményezettjénél, valamint az e rendelet alapján uniós finanszírozásban részesült valamennyi vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (14) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott támogatási megállapodásokkal, támogatási határozatokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződések, támogatási megállapodások és támogatási határozatok rendelkezéseket tartalmaznak a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF arra történő kifejezett felhatalmazásáról, hogy elvégezhetik az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

13. cikk

Állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályok a közbeszerzések, támogatások és más odaítélési eljárások tekintetében

A közbeszerzések, támogatások és más odaítélési eljárások esetében alkalmazandó, állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályokat az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. mellékletének 20. cikke határozza meg.

IV. CÍM

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSOK

14. cikk

Az EFA-bizottság feladatai

(1) A belső megállapodás 8. cikke által létrehozott EFA-bizottság az ezen cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás szerint nyilvánít véleményt.

Az EBB-től egy személy megfigyelőként részt vesz az EFA-bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban.

(2) Az EFA-bizottság feladatai az e rendelet II. és III. címében foglalt feladatkörökre terjednek ki:

a)	a 11. EFA keretében nyújtott uniós támogatás programozása és a programozás felülvizsgálata, különös tekintettel az országstratégiákra, a regionális és AKCS-n belüli stratégiákra; valamint

az uniós támogatás végrehajtásának nyomon követése és értékelése, amely kiterjed többek között a támogatásnak a szegénység csökkentésére gyakorolt hatására, az ágazati szempontokra, horizontális kérdésekre, a tagállamokkal és más donorokkal a helyszínen folytatott koordináció működésére és a 2. cikkben említett segélyhatékonysági elvek alkalmazásában elért haladásra.

Azon költségvetési támogatási programok tekintetében, amelyekről az EFA-bizottság kedvező véleményt nyilvánított, de a végrehajtásuk során felfüggesztésre kerültek, a Bizottság előzetesen tájékoztatja az EFA-bizottságot a felfüggesztésről, illetve a folyósítások újraindítására vonatkozó későbbi határozatról.

Bármely tagállam bármikor felkérheti a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást az EFA-bizottságnak és tartson véleménycserét az e bekezdésben említett feladatokhoz kapcsolódó kérdésekről. E véleménycsere nyomán a tagállamok ajánlásokat fogalmazhatnak meg, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie.

(3) Az EFA-bizottság véleményének kikérésekor a Bizottság képviselője az EFA-bizottság eljárási szabályzatáról szóló, a belső megállapodás 8. cikkének (5) bekezdésében említett tanácsi határozatban meghatározott határidőkön belül tervezetet nyújt be az EFA-bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. Az EFA-bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított, de 30 napot nem meghaladó határidőn belül véleményt nyilvánít. Az EBB részt vesz a véleménycserében. Véleményét az EFA-bizottság a belső megállapodás 8. cikkének (3) bekezdésében előírt minősített többséggel hozza meg a tagállamok szavazatai alapján, amelyek súlyozását a belső megállapodás 8. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

Az EFA-bizottság véleménynyilvánítását követően a Bizottság azonnal alkalmazandó hatállyal elfogadja az intézkedéseket.

Ha azonban ezek az intézkedések nem állnak összhangban az EFA-bizottság véleményével, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja azokról a Tanácsot. Ebben az esetben a Bizottság az intézkedések alkalmazását a közléstől számított, elvben legfeljebb 30 napos, de kivételes körülmények között legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható időtartamra elhalasztja. A Tanács ezen az időtartamon belül – ugyanolyan minősített többséggel eljárva, mint az EFA-bizottság – eltérő határozatot hozhat.

(4) A 7. cikk (4) bekezdése és a 9. cikk (4) bekezdése szerinti, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság az EFA-bizottságnak történő előzetes benyújtás nélkül fogadja el az intézkedéseket, amelyek azonnali hatállyal alkalmazandók, és amelyek az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartama alatt hatályban maradnak.

Elfogadásukat követően legkésőbb 14 nappal az elnök benyújtja az intézkedéseket véleménynyilvánítás céljából az EFA-bizottságnak.

Amennyiben az EFA-bizottság kedvezőtlen véleményt nyilvánít e cikk (3) bekezdésével összhangban, a Bizottság azonnal hatályon kívül helyezi az e bekezdés első albekezdésével összhangban elfogadott intézkedéseket.

15. cikk

Az Afrikai Békekeret

Az AKCS-n belüli indikatív programokban forrásokat különítenek el az Afrikai Békekeret számára. Ezeket a forrásokat a regionális indikatív programok kiegészíthetik. A következő külön eljárás alkalmazandó:

az Afrikai Unió kérésére, az AKCS–EU Nagykövetek Bizottságának jóváhagyásával a Bizottság többéves cselekvési programokat készít, melyekben részletezi az elérendő célokat, a lehetséges fellépések hatókörét és jellegét, valamint a végrehajtás módját; a fellépés szintjén egységes jelentéstételi formátumot kell megállapítani. Az egyes cselekvési programok melléklete meghatározza az összes lehetséges fellépéstípusra vonatkozó – az egyes fellépések jellegének, nagyságrendjének és sürgősségének megfelelő – döntéshozatali eljárásokat;

a cselekvési programokat – beleértve az a) pontban említett mellékletet is – és azok bármely módosítását az előkészítő tanácsi munkacsoportok és a Politikai és Biztonsági Bizottság vitatja meg, és a belső megállapodás 8. cikkének (3) bekezdésében meghatározott minősített többséggel a COREPER hagyja jóvá, majd azokat a Bizottság fogadja el;

c)	a cselekvési programok szolgálnak – az a) pontban említett melléklet kivételével – a Bizottság és az Afrikai Unió között megkötendő finanszírozási megállapodás alapjául;

a Politikai és Biztonsági Bizottságnak a finanszírozási megállapodás értelmében végrehajtandó valamennyi fellépést előzetesen jóvá kell hagynia; az érintett előkészítő tanácsi munkacsoportokat a fellépéseknek a Politikai és Biztonsági Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően kellő időben, az a) pontban említett egyedi döntéshozatali eljárásoknak megfelelően tájékoztatni kell, illetve – a béketámogató műveletek finanszírozása esetén mindenképp – konzultálni kell velük annak biztosítása érdekében, hogy a katonai és biztonsági szempontok mellett az előirányzott intézkedések fejlesztéssel kapcsolatos szempontjait is figyelembe vegyék. A béketámogató műveletek finanszírozásának sérelme nélkül külön hangsúlyt kell helyezni a hivatalos fejlesztési támogatásként (ODA) elismert tevékenységekre;

e)	a Bizottság évente és a Tanács vagy az EFA-bizottság kérésére tevékenységi jelentést készít az alapok felhasználásáról a Tanács és az EFA-bizottság tájékoztatására, amely különbséget tesz az ODA-hoz kapcsolódó és az ahhoz nem kapcsolódó kötelezettségvállalások és kifizetések között.

Az első többéves cselekvési program végén az Unió és tagállamai áttekintik az Afrikai Békekeret eredményeit és eljárásait, és megvitatják a jövőbeli finanszírozási lehetőségeket. Ezzel összefüggésben, valamint annak érdekében, hogy az Afrikai Békekeretet biztosabb alapokra helyezzék, az Unió és tagállamai megvitatják mind a – többek között az EFA-ból finanszírozott – béketámogató műveletek forrásainak a kérdését, mind pedig az afrikai vezetésű béketámogató műveleteknek nyújtott, 2020-on túli fenntartható uniós támogatás kérdését. Emellett a Bizottság legkésőbb 2018-ig elvégzi a Békekeret értékelését.

16. cikk

A Beruházási Keret Bizottság

(1) A belső megállapodás 9. cikke által az EBB égisze alatt létrehozott Beruházási Keret Bizottság (a továbbiakban: a BK-bizottság) a tagállamok képviselőiből és a Bizottság képviselőjéből áll. A bizottság üléseire megfigyelőként meghívást kap a Tanács Főtitkársága és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) egy-egy képviselője. Minden tagállam és a Bizottság kinevez egy-egy képviselőt, valamint egy kijelölt póttagot a bizottságba. A folytonosság biztosítása érdekében a BK-bizottság elnökét kétéves időtartamra a BK-bizottság maga választja a saját tagjai közül. Az EBB biztosítja a bizottság titkárságát és a támogató szolgáltatásokat. Csak a tagállamok által kijelölt BK-bizottsági tagok vagy azok helyettesei rendelkeznek szavazati joggal.

A BK-bizottság eljárási szabályzatát – az EBB által a Bizottsággal folytatott konzultációt követően készített javaslat alapján – a Tanács fogadja el egyhangúlag.

A BK-bizottság minősített többséggel jár el. A szavazatokat a belső megállapodás 8. cikkében megállapítottak szerint súlyozzák.

A BK-bizottság évente legalább négyszer ülésezik. Az EBB vagy a BK-bizottság tagjainak kérésére további ülések is összehívhatók az eljárási szabályzatában meghatározottak szerint. Emellett a BK-bizottság az eljárási szabályzatában megállapított feltételeknek megfelelően írásbeli eljárás útján is véleményt nyilváníthat.

(2) A BK-bizottság jóváhagyja a következőket:

a)	a beruházási keret végrehajtására vonatkozó operatív iránymutatások;

b)	az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzései és az Unió fejlesztéspolitikájának általános elvei alapján a beruházási keret beruházási stratégiái és üzleti tervei, ideértve a teljesítménymutatókat is;

c)	a beruházási keret éves jelentései;

d)	a beruházási kerettel kapcsolatos bármely általános szakpolitikai dokumentum, beleértve az értékelő jelentéseket is.

(3) Emellett a BK-bizottság véleményt nyilvánít az alábbiakról:

a)	az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdése és 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kamattámogatás nyújtásáról szóló javaslatok. Ilyen esetekben a BK-bizottság az említett kamattámogatás felhasználását is véleményezi;

b)	a beruházási keretből nyújtott finanszírozásra vonatkozó javaslatok olyan projektek esetében, amelyekről a Bizottság negatív véleményt nyilvánított;

c)	a beruházási kerettel kapcsolatos, a beruházási keret operatív iránymutatásaiban meghatározott általános elveken alapuló egyéb javaslatok;

d)	az EBB eredménymérési keretének kidolgozására irányuló javaslatok, annyiban, amennyiben ez a keret alkalmazandó az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás szerinti műveletekre.

A kis értékű műveletek jóváhagyási folyamatának ésszerűsítése érdekében a BK-bizottság kedvező véleményt nyilváníthat az EBB-nek a kamattámogatások globális elosztásával (kamattámogatás, technikai segítségnyújtás) vagy globális engedélyezésével (hitelnyújtás, tőkefinanszírozás) kapcsolatos javaslatairól, amelyeket ezt követően – a BK-bizottság és/vagy a Bizottság további véleményezése nélkül – a globális elosztásban vagy engedélyezésben meghatározott, többek között a projektenkénti legmagasabb összegre vonatkozó kritériumoknak megfelelően az EBB oszt el az egyes projektek között.

Emellett az EBB irányító testületei időről időre kérhetik, hogy a BK-bizottság minden finanszírozási javaslatot vagy a finanszírozási javaslatok bizonyos kategóriáit véleményezze.

(4) Az EBB-nek a BK-bizottság számára időben be kell nyújtania minden olyan kérdést, amelyet a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a BK-bizottságnak jóvá kell hagynia vagy véleményeznie kell. A bizottságnak véleményezésre benyújtott bármely javaslat esetében a beruházási keretre vonatkozó operatív iránymutatásokban meghatározott vonatkozó kritériumok és elvek szerint kell eljárni.

(5) Az EBB szorosan együttműködik a Bizottsággal, és adott esetben más donorokkal is összehangolja a műveleteit. Az EBB így különösen:

a Bizottsággal közösen előkészíti vagy felülvizsgálja a beruházási keret (2) bekezdés a) pontjában említett operatív iránymutatásait. Az EBB felelősséggel tartozik az iránymutatásoknak való megfelelésért, és gondoskodik arról, hogy az általa támogatott projektek tiszteletben tartsák a nemzetközi szociális és környezetvédelmi előírásokat, és megfeleljenek az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek, az uniós fejlesztéspolitika általános elveinek, valamint az adott országra vagy régióra vonatkozó együttműködési stratégiának;

b)	a beruházási stratégiák, üzleti tervek és általános szakpolitikai dokumentumok elkészítése során kikéri a Bizottság véleményét;

tájékoztatja a Bizottságot a 18. cikk (1) bekezdése szerint általa igazgatott projektekről. A projektelbírálás szakaszában kikéri a Bizottság véleményét arról, hogy a projekt koherens-e az adott ország együttműködési stratégiájával vagy a regionális együttműködési stratégiával, vagy az esettől függően a beruházási keret általános célkitűzéseivel;

a (3) bekezdés a) pontjában említett globális elosztás keretébe tartozó kamattámogatások kivételével a projektelbírálás szakaszában szintén kéri a Bizottság egyetértését a BK-bizottsághoz benyújtott minden kamattámogatási javaslat tekintetében arra vonatkozóan, hogy az összhangban van-e az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdésével és 4. cikkének (2) bekezdésével, valamint a beruházási keret operatív iránymutatásaiban meghatározott kritériumokkal.

Ha a Bizottság a javaslat benyújtásától számított három héten belül nem küld értesítést kedvezőtlen véleményéről, úgy tekintendő, hogy a javaslatról kedvező véleményt alkotott, illetve azzal egyetért. A pénzügyi projektek vagy a közszféra projektjeire vonatkozó vélemények, valamint a kamattámogatásokkal való egyetértés tekintetében a Bizottság kérheti, hogy a végleges projektjavaslatot – két héttel az előtt, hogy azt a BK-bizottságnak elküldenék – véleményezésre vagy jóváhagyásra nyújtsák be számára.

(6) Az EBB csak akkor folytathatja a (3) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett tevékenységekkel kapcsolatos eljárást, ha a BK-bizottság azokról kedvező véleményt adott.

A BK-bizottság kedvező véleményét követően az EBB saját eljárásainak megfelelően határoz a javaslatról. Többek között úgy is határozhat, hogy nem jár el a javaslattal kapcsolatban. Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a BK-bizottságot és a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben úgy határozott, hogy nem jár el a javaslattal kapcsolatban.

Az EBB a saját eljárásainak megfelelően határoz a saját forrásaiból nyújtott hitelekről és a beruházási keretből nyújtott olyan finanszírozásokról, amelyekhez nem szükséges a BK-bizottság véleménye, a beruházási keret esetében pedig a BK-bizottság által jóváhagyott operatív iránymutatásoknak és beruházási stratégiáknak megfelelően határoz.

Az EBB a BK-bizottságnak a kamattámogatás nyújtására vonatkozó javaslatról adott kedvezőtlen véleménye ellenére is folytathatja az adott hitellel kapcsolatos eljárást, de a kamattámogatás előnyei nélkül. Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a BK-bizottságot és a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben úgy határozott, hogy az adott hitellel a fentiek szerint jár el.

A beruházási keret operatív iránymutatásaiban megállapított feltételekre, valamint arra a feltételre is figyelemmel, hogy a kérdéses hitel vagy a beruházási keretből nyújtott finanszírozás alapvető célkitűzése nem változik, az EBB úgy is határozhat, hogy módosítja a feltételeket egy olyan, a beruházási keretből nyújtott hitel vagy finanszírozás tekintetében, amelyről a (3) bekezdés értelmében a BK-bizottság kedvező véleményt adott, vagy bármely hitel esetében, amelynek kamattámogatásáról a BK-bizottság kedvező véleményt adott. Az EBB így különösen úgy is határozhat, hogy legfeljebb 20 %-kal megemeli a hitel vagy a beruházási keretből nyújtott finanszírozás összegét.

Az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdésében említett kamattámogatásos projektek esetében az ilyen emelés a kamattámogatás értékének arányos emelését is eredményezheti. Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a BK-bizottságot és a Bizottságot az olyan esetekről, amelyekben úgy határozott, hogy a fentiek szerint jár el. Amennyiben az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás II. melléklete 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározott projektek esetében a támogatás értékének növelését igénylik, azt a BK-bizottságnak véleményeznie kell, mielőtt az EBB az ügyben eljár.

(7) Az EBB a beruházási keret finanszírozási műveleteit és a beruházási keret minden pénzeszközét az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban kezeli. Többek között részt vehet olyan jogi személyek vezető és felügyeleti szerveiben, amelyekbe a beruházási keretből tőkekihelyezés történt, és a beruházási keret révén élvezett jogokat az operatív iránymutatásokkal összhangban korlátozhatja, felmondhatja és módosíthatja.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Harmadik ország vagy régió részvétele

Az uniós támogatások koherenciájának és hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság úgy határozhat, hogy a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában szereplő forrásokból támogathatók legyenek nem AKCS fejlődő országok és olyan AKCS taggal rendelkező regionális integrációs szervek, amelyek az unió külső tevékenységeinek más finanszírozási eszközeiből támogatható regionális együttműködést és integrációt mozdítják elő, ha az érintett projekt vagy program regionális vagy határokon átnyúló jellegű, és összhangban áll a AKCS–EU Partnerségi Megállapodás IV. mellékletének 6. cikkével. A 2013/755/EU tanácsi határozat alapján támogatható TOT-ok és az Unió legkülső régiói is részt vehetnek a regionális együttműködési projektekben vagy programokban, és az e területek és legkülső régiók részvételét lehetővé tevő finanszírozás a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában szereplő forrásokon felül értendő. Figyelembe kell venni a tagállamok, az Unió legkülső régiói, a TOT-ok és az AKCS-államok közötti megerősített együttműködést, és megfelelő esetben koordinációs mechanizmusokat kell kialakítani. Erről a finanszírozásról és az (EU) 2015/323 tanácsi rendeletben (15) szereplő finanszírozási típusokról rendelkezni lehet a stratégiai dokumentumokban és többéves indikatív programokban, valamint az e rendelet 9. cikkében szereplő cselekvési programokban és intézkedésekben.

18. cikk

Monitoring, jelentéstétel és az EFA-támogatások értékelése

(1) A Bizottság és az EBB rendszeresen nyomon követi tevékenységeit és a finanszírozott intézkedéseket, valamint áttekinti a várt eredmények elérése felé tett előrehaladást. A Bizottság ágazati politikáinak és tevékenységeinek hatásáról és hatékonyságáról, valamint a programozás hatékonyságáról is értékelést fog végezni, adott esetben független külső értékelések útján. A Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait kellőképpen figyelembe veszi. Az értékeléseknek az OECD-DAC bevált gyakorlatra vonatkozó elvein kell alapulniuk, annak megerősítése céljával, hogy teljesültek-e a konkrét célkitűzések – a nemek közti egyenlőség kérdéseit is figyelembe véve –, emellett ajánlásokat kell megfogalmazniuk, valamint a tanulságok levonását megkönnyítő bizonyítékokkal kell szolgálniuk a későbbi műveletek javítása érdekében. Az említett értékeléseket előre meghatározott, egyértelmű, átlátható és – adott esetben –országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell elvégezni.

Az EBB rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a 11. EFA forrásaiból finanszírozott, az EBB által kezelt projektek megvalósításáról, a beruházási keretre vonatkozó operatív iránymutatásokban megállapított eljárást követve.

(2) A Bizottság értékelő jelentéseit a szolgálatok által a főbb ajánlásokra adott válaszokkal együtt az EFA-bizottságon keresztül megküldi a tagállamoknak, valamint tájékoztatásul az EBB-nek. A bizottság keretében minden értékelés – ideértve az ajánlásokat és az azokat követő intézkedéseket is – megvitatható, amennyiben azt valamely tagállam kéri. Ilyen esetben a Bizottság egy év múlva ismét jelentést tesz az EFA-bizottságnak az elfogadott követő intézkedések végrehajtásáról. Az eredményeket a programtervezés és a forráselosztás során figyelembe kell venni.

(3) A Bizottság megfelelő mértékben bevon minden érintettet az e rendelet alapján nyújtott uniós támogatások értékelési szakaszába, és adott esetben a tagállamokkal, más donorokkal és fejlesztési partnerekkel közös értékelések elvégzésére törekedhet.

(4) A Bizottság megvizsgálja a 11. EFA végrehajtásában elért előrelépést – ideértve a többéves indikatív programok végrehajtását is –, és erről 2016-tól kezdve évente jelentést nyújt be a Tanácsnak. A jelentés elemzést fog tartalmazni a legfontosabb eredményekről és hozadékokról, és amennyiben lehetséges arról is, hogy az uniós pénzügyi támogatás milyen mértékben járult hozzá a hatások eléréséhez. E célból eredménykeretet kell majd létrehozni. A jelentést a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.

(5) Az éves jelentés az előző év vonatkozásában tájékoztatást nyújt a finanszírozott intézkedésekről, a monitoring és értékelő tevékenységek eredményeiről, az érintett fejlesztési partnerek közreműködéséről, valamint a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtásáról is, országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva. A jelentés emellett – többek között az ellenőrzési rendszerek adataira támaszkodó – minőségi elemzést ad az eredetileg előirányzott és az ahhoz képest elért eredményekről, valamint a levont tanulságok alapján hozott követő intézkedésekről.

(6) A jelentés – amennyire csak lehetséges – az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek elérésében betöltött szerepét jelző konkrét és mérhető mutatókat használ. Tükrözi a legfontosabb levont tanulságokat és az előző évekre vonatkozó értékelések ajánlásainak nyomon követését. A jelentésben értékelni kell – amennyiben lehetséges és indokolt – a segélyhatékonysági elvek betartását, az innovatív pénzügyi eszközök tekintetében is.

(7) Az Unió és tagállamai legkésőbb 2018 végéig teljesítményértékelést végeznek, amelynek során felmérik a kötelezettségvállalások és kifizetések végrehajtásának mértékét, valamint a nyújtott segélyek eredményeit és hatásait; az értékeléshez a forrásfelhasználás hatékonyságát és az EFA eredményességét mérő teljesítmény-, eredmény- és hatásmutatókat használják fel. Az értékelés arra is kitér, hogy a finanszírozott intézkedések milyen mértékben járultak hozzá az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás célkitűzéseinek az eléréséhez és a Változási programban meghatározott uniós prioritások megvalósításához. A teljesítményértékelést a Bizottság javaslata alapján végzik el.

(8) Az EBB tájékoztatja a BK-bizottságot a beruházási keret célkitűzéseinek elérése tekintetében elért eredményekről. Az AKCS–EU Partnerségi Megállapodás II. melléklete 6b. cikkének megfelelően a beruházási keret általános eredményei tekintetében a 11. EFA végrehajtásának félidejénél és végén közös felülvizsgálatot kell végezni. A félidős felülvizsgálatot az EBB-vel együttműködésben független külső szakértő végzi, és az eredményeket a BK-bizottság rendelkezésére bocsátják.

19. cikk

Éghajlat-politikai és biodiverzitási kiadások

Az éghajlat-politikához és a biodiverzitáshoz kapcsolódó összes kiadás éves becslését az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján végzik el. Az EFA keretében kiosztott finanszírozást az OECD módszertanán (a riói mutatókon) alapuló nyomonkövetési rendszerrel vizsgálják, az ennél pontosabb módszerek használatának kizárása nélkül – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak –, melyet integrálnak az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszereibe, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával és biodiverzitással kapcsolatos kiadásokat a 9. cikkben említett cselekvési programok, egyedi és különleges intézkedések szintjén, és rögzíteni lehessen ezeket az értékelésekben és az éves jelentésekben.

20. cikk

Európai Külügyi Szolgálat

E rendelet a 2010/427/EU határozattal összhangban alkalmazandó.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács nevében

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(3) HL L 173., 2013.6.26., 67. o.

(4) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(5) A Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról (HL L 163., 1996.7.2., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 44. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 77. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 235/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítását szolgáló finanszírozási eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 85. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(11) Belső megállapodás a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 247., 2006.9.9., 32. o.).

(12) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(15) A Tanács 2015/323 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (Lásd e Hivatalos Lap 17. oldalát.).

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/17

A TANÁCS (EU) 2015/323 RENDELETE

(2015. március 2.)

a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014 és 2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra (2) (a továbbiakban: a belső megállapodás) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (3),

tekintettel az Európai Beruházási Bank véleményére,

mivel:

(1)	Meg kell határozni a belső megállapodás által létrehozott 11. Európai Fejlesztési Alaphoz (a továbbiakban: EFA) nyújtandó tagállami hozzájárulások befizetésére vonatkozó részletes szabályokat.

(2)	Meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyekkel összhangban a Számvevőszéknek gyakorolnia kell hatáskörét a 11. EFA tekintetében.

(3)

Meg kell határozni a 11. EFA pénzügyi végrehajtásának részletes szabályait, különösen a következők tekintetében: az alkalmazandó elvek; az EFA forrásainak összetétele; a pénzügyi szereplők és a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokkal megbízott szervezetek; a finanszírozási határozatok, kötelezettségvállalások és kifizetések; a finanszírozás típusai, ideértve a közbeszerzéseket, a vissza nem térítendő támogatásokat, a pénzügyi eszközöket és az uniós vagyonkezelői alapokat; a beszámolók tartalma és a könyvvezetés; a Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés és az Európai Parlament általi mentesítés, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) által kezelt beruházási keret.

(4)

Az egyszerűsítés és az összhang érdekében ezt a rendeletet a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (5). Az összehangolást az e rendeletekre való közvetlen hivatkozással kell elérni, és ennek révén egyrészt meg kell könnyíteni a 11. EFA pénzügyi végrehajtásával kapcsolatos sajátosságok feltárását, másrészt csökkenteni kell a külső tevékenységek terén az uniós finanszírozási szabályok sokféleségét, ami szükségtelen terhet jelent a végső kedvezményezettek, a Bizottság és más érintett szereplők számára is.

(5)

Emlékeztetni kell arra, hogy a 11. EFA pénzügyi végrehajtásának kerete e rendeleten túl több eszközből áll, amelyek az alábbiak: AKCS-EU Partnerségi Megállapodás és különösen annak IV. melléklete; a belső megállapodás; a 2013/755/EU tanácsi határozat (6) (a továbbiakban: a tengerentúli társulási határozat), valamint az (EU) 2015/322 tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a végrehajtási rendelet).

(6)

A 11. EFA pénzügyi végrehajtása során szem előtt kell tartani a következő elveket: az egységesség és teljesség, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás valamint az átláthatóság elve. Tekintettel a 11. EFA többéves jellegére, az évenkéntiség költségvetési elve nem alkalmazandó a 11. EFA-ra.

(7)	A belső megállapodás 6. cikke értelmében a 11. EFA hatálya alá tartozó programok hatásának növelését célzó támogatási intézkedések forrásait részben a 11. EFA-t érintő pénzgazdálkodás és előrejelzés javítására kell fordítani.

(8)

A pénzügyi szereplőkre, azaz az engedélyezésre jogosult és a számvitelért felelős tisztviselőkre, valamint a feladataik átruházására és felelősségükre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendelettel, mivel a Bizottság a 11. EFA végrehajtása során a rendeletben megállapítottal megegyező végrehajtói felelősséget visel.

(9)

Meg kell határozni azokat a részletes szabályokat, amelyeknek megfelelően a Bizottság által megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő – az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok (a továbbiakban: AKCS-államok) vagy a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-ok) által engedélyezésre jogosultként kijelölt nemzeti, regionális, AKCS-n belüli vagy területi tisztviselővel szoros együttműködésben – meghozza a műveletek megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges, az AKCS-államokat és a TOT-okat érintő intézkedéseket.

(10)

A közvetett irányításra vonatkozó szabályokat – amelyek magukban foglalják a költségvetés-végrehajtási feladatokkal való megbízást, valamint annak feltételeit és korlátait – össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendelettel. A külső tevékenységek finanszírozásának egységes végrehajtása érdekében ezenfelül az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) megállapított rendelkezés mintájára, a költségvetés-végrehajtási feladatokat érintő közvetett megbízásra vonatkozóan rendelkezést kell hozni. E rendeletnek mindazonáltal különös rendelkezéseket kell tartalmaznia az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselőként eljáró ideiglenes szereplőkre, az AKCS-államok és a TOT-ok által kijelölt szolgáltató megbízására, valamint a közvetett irányítással az AKCS-államok és a TOT-ok által történő végrehajtás esetében az Unió pénzügyi érdekei védelmének erősítésére vonatkozóan.

(11)

Bár az EFA-forrásokat nem megosztott irányítással hajtják majd végre, e rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy az AKCS-államok és egyrészt a TOT-ok, másrészt az Unió legkülső régiói közötti regionális együttműködés keretében ugyanaz a szervezet használhassa fel az EFA-forrásokat és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az Unió legkülső régiói javára nyújtott támogatást, az EFA-források tekintetében e rendelet szerint, az ERFA tekintetében pedig megosztott irányítással.

(12)	Azokban az esetekben, ahol a 11. EFA-t a Bizottság hajtja végre, a finanszírozási határozatok rendelkezéseit össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendelet rendelkezéseivel.

(13)

A kötelezettségvállalásokra vonatkozó szabályokat össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendelet rendelkezéseivel, kivéve az előzetes kötelezettségvállalásokat, amelyek a 11. EFA keretében nem állnak rendelkezésre. Ezen túlmenően rendelkezni kell a határidők meghosszabbításáról, amennyiben az szükséges az AKCS-államok vagy a TOT-ok által közvetett irányítással végrehajtott tevékenységekre vonatkozóan.

(14)

A fizetési határidőket össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendeletben szereplő határidőkkel. Különös rendelkezéseket kell megállapítani, azon esetekre, amikor az AKCS-államok és a TOT-ok nem kapnak megbízást arra, hogy közvetett irányítás keretében teljesítsék a kifizetéseket, hanem azokat következésképpen továbbra is a Bizottság teljesíti a végső kedvezményezettek számára.

(15)

A belső ellenőrt, a jó igazgatást és jogorvoslatot, az informatikai rendszert, az elektronikus továbbítást, az e-kormányzást, a közigazgatási és pénzügyi szankciókat, valamint a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisának használatát illető különféle végrehajtási rendelkezéseket össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendelet rendelkezéseivel. Ezenfelül meg kell erősíteni és pontosítani kell az Unió pénzügyi érdekeinek közigazgatási szankciók alkalmazásával történő védelmét, amennyiben a 11. EFA-t közvetett irányítással az AKCS-államok és a TOT-ok hajtják végre.

(16)

A közbeszerzésre, a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra és a szakértőkre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni a 966/2012/EU, Euratom rendeletben megállapított rendelkezésekkel. A pénzügyi eszközökre és az uniós vagyonkezelői alapokra vonatkozó szabályokat össze kell hangolni a 11. EFA sajátosságaiból adódó kiigazításokkal. A TOT-oknak nyújtott költségvetési támogatás tekintetében figyelembe kell venni az érintett tagállamokkal való intézményi kapcsolatokat.

(17)

Az AKCS-államok és a TOT-ok számára adott esetben hozzáférést kell biztosítani azokhoz a rövid távú technikai segítségnyújtási és tanácsadási szolgáltatásokhoz, amelyekkel kapcsolatban kedvező tapasztalatokat szereztek olyan tagállamok, amelyek átmenetet követően léptek be az Unióba és a TAIEX-program keretében ilyen szolgáltatásokban részesültek. Annak érdekében, hogy az ilyen segítségnyújtás és tanácsadás hosszú távú előnyökkel járjon, lehetővé kell tenni a közszféra irányításával és reformjával foglalkozó tudásközpontoknak és kiválósági központoknak történő megfelelő támogatás nyújtását.

(18)	A végrehajtás és jelentéstétel egységes keretének biztosítása érdekében a beszámolók tartalmára és a könyvvezetésre, valamint a külső ellenőrzésre és a mentesítésre vonatkozó szabályoknak tükrözniük kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet szabályait.

(19)	Meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyekkel összhangban az EBB a 11. EFA bizonyos forrásait kezeli.

(20)	A 11. EFA EBB által kezelt forrásainak számvevőszéki ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell lenniük az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikkének (3) bekezdésében említett, a Számvevőszék, az EBB és a Bizottság között létrejött háromoldalú megállapodással.

(21)	Az átmeneti rendelkezésekben meg kell határozni a korábbi Európai Fejlesztési Alapokból fennmaradó egyenlegek és bevételek kezelésére, valamint az e rendeletnek az említett alapok fennmaradó műveleteire való alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(22)	Annak érdekében, hogy a 11. EFA programozása és az egyes programok végrehajtása kellő időben megtörténhessen, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

FŐBB RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

Tárgy, hatály és általános rendelkezések

1. cikk

Hatály

E rendelet rögzíti a 11. Európai Fejlesztési Alap forrásaival kapcsolatos pénzügyi feladatok végrehajtására, valamint a beszámolók tartalmára és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

A 966/2012/EU, Euratom rendelettel való kapcsolat

(1) Eltérő külön rendelkezések hiányában úgy kell tekinteni, hogy ennek a rendeletnek a 966/2012/EU, Euratom rendelet rendelkezéseire való közvetlen hivatkozásai az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásokat is magukban foglalják.

(2) Ennek a rendeletnek a 966/2012/EU, Euratom rendelet alkalmazandó rendelkezéseire való hivatkozásait úgy kell tekinteni, hogy azok nem foglalják magukban a 11. EFA-ra nem vonatkozó eljárási rendelkezéseket, különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló felhatalmazást illető rendelkezéseket.

(3) A 966/2012/EU, Euratom rendeletben vagy az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő belső hivatkozások az említett rendelkezéseket nem teszik közvetve alkalmazandóvá a 11. EFA tekintetében.

(4) Az e rendeletben szereplő fogalmak jelentése megegyezik a 966/2012/EU, Euratom rendeletben szereplő fogalmak jelentésével, kivéve ez utóbbi rendelet 2. cikkének a)–e) pontjában szereplő fogalommeghatározásokat.

E rendelet alkalmazásában azonban a 966/2012/EU, Euratom rendeletben szereplő alábbi fogalmakat meghatározása a következő:

a) „költségvetés” vagy „költségvetési”: a 11. EFA;

b) „költségvetési kötelezettségvállalás”: pénzügyi kötelezettségvállalás;

c) „intézmény”: a Bizottság;

d) „előirányzatok” vagy „operatív előirányzatok”: a 11. EFA forrásai;

e) „költségvetési sor” vagy „tétel a költségvetésben”: allokáció;

f) „alap jogi aktus”: a szövegkörnyezettől függően a belső megállapodás, a tengerentúli társulási határozat vagy a végrehajtási rendelet;

g) „harmadik ország”: a 11. EFA földrajzi hatókörébe tartozó kedvezményezett ország vagy terület.

(5) E rendelet értelmezésének célja a 966/2012/EU, Euratom rendelettel való összhang megőrzése, kivéve, ha az ilyen értelmezés összeegyeztethetetlen lenne a 11. EFA-nak a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás, a belső megállapodás, a tengerentúli társulási határozat vagy a végrehajtási rendelet szerinti sajátosságaival.

3. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (9) vonatkozik.

4. cikk

A személyes adatok védelme

E rendelet nem sérti sem a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10), sem a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) előírásait.

A személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásával kapcsolatos információkat illetően az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikke alkalmazandó.

II. CÍM

Pénzügyi alapelvek

5. cikk

Pénzügyi alapelvek

A 11. EFA forrásait a következő alapelveknek megfelelően kell felhasználni:

a)	az egységesség és a teljesség elve;

b)	az elszámolási egység elve;

c)	a globális fedezet elve;

d)	az egyediség elve;

e)	a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve;

f)	az átláthatóság elve.

A pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

6. cikk

Az egységesség és a teljesség elve

Bevétel nem szedhető be és kiadás nem teljesíthető mindaddig, amíg azt az EFA-ra nem könyvelték le.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 8. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 8. cikke (4) bekezdésének első albekezdése alkalmazandó.

7. cikk

Az elszámolási egység elve

Az euro használatára a 966/2012/EU, Euratom rendelet 19. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

8. cikk

A globális fedezet elve

Az e rendelet 9. cikkének sérelme nélkül, a bevételek összegének fedeznie kell a kifizetések becsült összegét.

Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni, a levonások és árfolyam-kiigazítások szabályait illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 23. cikkének sérelme nélkül, amely alkalmazandó.

Az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett bevétel azonban automatikusan csökkenti azokat a kifizetéseket, amelyekre az ilyen bevételekhez vezető kötelezettségvállalás terhére került sor.

Az EU nem vehet fel kölcsönt a 11. EFA keretében.

9. cikk

Címzett bevételek

(1) A címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2) A címzett bevételek közé az alábbiak tartoznak:

a tagállamok és harmadik országok, azok állami hatóságai, szervezetei vagy természetes személyek, továbbá nemzetközi szervezetek azon pénzügyi hozzájárulásai, amelyeket az Unió által finanszírozott és nevében a végrehajtási rendelet 10. cikkének megfelelően a Bizottság vagy az EBB által kezelt bizonyos külső támogatási projektekhez vagy programokhoz nyújtanak;

b)	meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

c)	a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetéséből származó bevételek;

d)	előfinanszírozási kifizetések nyomán keletkező kamatból származó bevételek, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 8. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel;

e)	pénzügyi eszközök nyomán keletkező visszafizetések és bevételek a 966/2012/EU, Euratom rendelet 140. cikkének (6) bekezdése értelmében;

f)	későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevétel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 23. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett címzett bevételek a támogató által meghatározott kiadási tételeket finanszírozzák, feltéve, hogy azokat a Bizottság elfogadja.

A (2) bekezdés e) és f) pontjában említett címzett bevételek az ahhoz hasonló kiadási tételeket finanszírozzák, mint amelyekből a címzett bevétel keletkezett.

(4) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 184. cikkének (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(5) A 966/2012/EU, Euratom rendelet adományokról szóló 22. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazandó az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett címzett bevételekre. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 22. cikkének (2) bekezdésére tekintettel adomány elfogadásához a Tanács engedélye szükséges.

(6) A 11. EFA címzett bevételnek minősülő forrásait a bevétel Bizottsághoz való beérkezésekor automatikusan rendelkezésre kell bocsátani. Ugyanakkor – adott esetben a tagállamokkal kötött megállapodás értelmében euróban – meg kell becsülni a követelések összegét ahhoz, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett címzett bevétel esetében rendelkezésre lehessen bocsátani a 11. EFA forrásait; a kifizetéseket csak az ilyen bevételek tényleges beérkezését követően lehet teljesíteni.

10. cikk

Az egyediség elve

A 11. EFA forrásai az AKCS-államok vagy a TOT-ok tekintetében konkrét célokra és az együttműködés fő eszközeivel összhangban előirányzott források.

Az AKCS-államokra vonatkozóan ezen eszközöket a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás Ic. mellékletében található pénzügyi jegyzőkönyv rögzíti. A források célhoz kötése (indikatív allokációk) során a belső megállapodás és a végrehajtási rendelet rendelkezéseit is alapul kell venni, valamint figyelembe kell venni a belső megállapodás 6. cikke szerinti programozáshoz és végrehajtáshoz kapcsolódó támogatási kiadásokra tartalékolt forrásokat is.

A TOT-ok vonatkozásában ezen eszközöket a tengerentúli társulási határozat negyedik része és II. melléklete rögzíti. A források célhoz kötése során figyelembe kell venni az említett melléklet 3. cikke (3) bekezdésében említett, el nem különített tartalékot és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében tanulmányokra vagy technikai segítségnyújtási intézkedésekre szánt forrásokat is.

11. cikk

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

(1) A gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvét illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 30. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazandó. E cikk (3) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül, az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikke nem alkalmazandó.

(2) Konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célokat kell megszabni. E célkitűzések megvalósítását teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni.

(3) A döntéshozatal javítása, különösen az e rendelet 21. cikke szerinti tagállami hozzájárulások meghatározása és annak indokolása érdekében a következő értékelésekre van szükség:

a)	a 11. EFA forrásainak felhasználását az elvégzendő művelet előzetes értékelésének kell megelőznie, amely kiterjed az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében felsorolt elemekre;

b)	a műveletet utólagos értékelésnek kell alávetni, hogy bizonyosságot lehessen szerezni arról, hogy a tervezett eredmények indokolják az alkalmazott eszközöket.

(4) Az e rendelet VIII. címében szereplő finanszírozási típusokat és az e rendelet 17. cikkében szereplő végrehajtási módokat annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a tevékenységek konkrét célkitűzéseit, és eredményeket felmutatni, különös figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek részét képezi az egyösszegű átalányok, átalánydíjak és egységköltségek alkalmazásának a mérlegelése.

12. cikk

Belső kontroll

A 966/2012/EK, Euratom rendelet 32. cikke alkalmazandó.

13. cikk

Az átláthatóság elve

(1) A 11. EFA végrehajtása, valamint a beszámolók összeállítása az átláthatóság elvével összhangban történik.

(2) A belső megállapodás 7. cikke szerinti, a kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és az esedékes hozzájárulások éves összegére vonatkozóan éves kimutatást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) E rendelet 4. cikkének sérelme nélkül, a végső kedvezményezettekre vonatkozó és egyéb információk közzétételét illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 35. cikke (2) bekezdésének első albekezdése és 35. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában a „földrajzi hely” fogalom adott esetben a NUTS 2 szintű régiónak felel meg, amennyiben a végső kedvezményezett természetes személy.

(4) A 11. EFA keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos vagy közös társfinanszírozással.

Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több, egyértelműen azonosítható részre bontják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végfelhasználása mindig azonosítható legyen.

Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy vonják össze, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett feladatok egyike esetében sem azonosítható. Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatási és a közbeszerzési szerződések – a 966/2012/EU, Euratom rendelet 35. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében, valamint 35. cikkének (3) bekezdésében előírt – utólagos közzétételének összhangban kell állnia a megbízott szervezet esetleges szabályaival.

(5) A Bizottság pénzügyi segítségnyújtás esetén adott esetben minden szükséges intézkedést megtesz az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében. Ez – a kellően indokolt eseteket kivéve – magában foglalja az uniós források végső kedvezményezettjeinek láthatóságára vonatkozó követelményeket megállapító intézkedéseket. A Bizottság felel a kedvezményezettek az említett követelményeknek való megfelelése nyomon követéséért.

III. CÍM

A 11. EFA forrásai és végrehajtása

14. cikk

A 11. EFA forrásainak összetétele

A 11. EFA forrásai a belső megállapodás 1. cikkének (2), (4) és (6) bekezdésében említett felső összeghatárból, a belső megállapodás 1. cikkének (9) bekezdésében említett összegekből, valamint az e rendelet 9. cikkében említett egyéb címzett bevételekből tevődnek össze.

15. cikk

A 11. EFA forrásainak szerkezete

A 11. EFA bevételeit és kiadásait típusuk vagy célzott felhasználásuk szerint kell besorolni.

16. cikk

A 11. EFA végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1) A Bizottság felelősséget vállal az Uniónak a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás 57. cikkében és a tengerentúli társulási határozatban meghatározott feladatai ellátásáért. Ennek érdekében a 11. EFA bevételeit és kiadásait e rendelet e részének és harmadik részének rendelkezéseivel összhangban, saját felelősségére és a 11. EFA forrásainak határain belül hajtja végre.

(2) A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy a 11. EFA forrásait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használják fel.

17. cikk

A végrehajtás módjai

(1) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 56. és 57. cikke alkalmazandó.

(2) Az e cikk (3)–(5) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, a 966/2012/EU, Euratom rendelet első része IV. címének 2. fejezetében, valamint 188. és 193. cikkében szereplő végrehajtási módokra vonatkozó szabályok alkalmazandók. A tagállamokkal megosztott irányítást illetően az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 59. cikke azonban nem alkalmazandó.

(3) A megbízott szervezetek kötelesek biztosítani az Unió külpolitikájával való összhangot, és a Bizottságra alkalmazandó feltételekkel megegyező feltételek mellett megbízhatnak más szervezeteket költségvetés-végrehajtási feladatokkal. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelezettségeiket évente teljesítik. Az ellenőri véleményt a jelentéstől és a vezetői nyilatkozattól számított egy hónapon belül kell benyújtani, hogy figyelembe lehessen venni azokat a Bizottság megbízhatósági nyilatkozatában.

A Bizottság által megbízott, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett nemzetközi szervezetek és az ugyanezen rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjában említett tagállami szervek – a Bizottságra alkalmazandó feltételekkel megegyező feltételek mellett – megbízhatnak megfelelő operatív és pénzügyi kapacitásokkal rendelkező non-profit szervezeteket is költségvetés-végrehajtási feladatokkal.

Az AKCS-államok és a TOT-ok költségvetés-végrehajtási feladatokat bízhatnak saját szolgálataikra, és szolgáltatási szerződés alapján a magánjog alá tartozó szervekre. E szerveket nyílt, átlátható, arányos és megkülönböztetéstől mentes eljárás keretében kell kiválasztani, az összeférhetetlenség kizárásával. A szolgáltatási szerződés feltételeit a finanszírozási megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Amennyiben a 11. EFA-t közvetett irányítással az AKCS-államok vagy a TOT-ok hajtják végre, az ajánlatkérői minőségükben eljáró AKCS-államok vagy TOT-ok felelősségének sérelme nélkül a Bizottság:

a)	adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet 80. cikke szerint visszafizetteti a végső kedvezményezettekkel az esedékes összegeket, többek között az EUMSZ 299. cikkében megállapítottakkal megegyező feltételek mellett végrehajtható határozat útján;

b)	ha a körülmények indokolják, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 109. cikkében megállapítottakkal megegyező feltételek mellett közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciókat róhat ki.

Ennek érdekében a finanszírozási megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a Bizottság és az AKCS-állam, illetve a TOT közötti együttműködésre vonatkozóan.

(5) Az Unió nemzetközi, regionális vagy nemzeti pénzalapokhoz, például az EBB, a tagállamok vagy a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek által – több támogatótól származó közös finanszírozás vonzása céljából – létrehozott vagy kezelt pénzalapokhoz, vagy az egy vagy több támogató által projektek közös végrehajtása céljából létrehozott pénzalapokhoz való hozzájárulás útján is biztosít pénzügyi támogatást.

Adott esetben elő kell mozdítani az uniós pénzügyi intézményeknek a más szervezetek által létrehozott pénzügyi eszközökhöz való kölcsönös hozzáférését.

IV. CÍM

Pénzügyi szereplők

18. cikk

A pénzügyi szereplőkre és felelősségükre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A Bizottság minden pénzügyi szereplő számára biztosítja a feladatai ellátásához szükséges forrásokat, valamint a feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen leíró szabályzatot.

(2) A feladatok elkülönítésére a 966/2012/EU, Euratom rendelet 64. cikke alkalmazandó.

(3) A pénzügyi szereplők felelősségét illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet első része IV. címének IV. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

19. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, jogköreit és feladatait, valamint az uniós küldöttségvezetők jogköreit és feladatait illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 65., 66. és 67. cikke alkalmazandó.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés mellékletében szerepeltetni kell az adott pénzügyi évet érintő kötelezettségvállalások, célhoz kötött pénzeszközök és teljesített kifizetések allokációk, országok, területek, régiók, illetve alrégiók szerint csoportosított összegeit és azoknak az érintett EFA elindítása óta göngyölített végösszegeit tartalmazó táblázatot.

(2) Amennyiben a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője tudomást szerez a 11. EFA forrásainak kezelésére vonatkozó eljárások végrehajtása során előforduló problémákról, az engedélyezésre jogosult nemzeti, regionális, AKCS-n belüli vagy területi tisztviselővel együtt felveszi a kapcsolatot az illetékes személyekkel, és megtesz minden szükséges lépést a problémák orvoslására. Amennyiben az engedélyezésre jogosult nemzeti, regionális, AKCS-n belüli vagy területi tisztviselő nem tesz eleget a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás vagy a tengerentúli társulási határozat értelmében ráruházott feladatoknak vagy képtelen ellátni ezeket, a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője ideiglenesen átveheti az előbbi helyét és eljárhat annak nevében vagy képviseletében; ebben az esetben a Bizottság az adott AKCS-állam vagy TOT számára elkülönített források terhére igényt tarthat az adminisztratív többletfeladatokkal kapcsolatos költségek megtérítésére.

20. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő

(1) A 11. EFA számvitelért felelős tisztviselőjeként a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő jogkörét és feladatait, valamint a számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogköröket illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 68. cikke – annak (1) bekezdése második albekezdésének kivételével –, továbbá 69. cikke alkalmazandó. Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 54. cikke és 57. cikkének (3) bekezdése, valamint az 58. cikke (5) bekezdésének második albekezdése és 58. cikkének (6) bekezdése nem alkalmazandó.

V. CÍM

Bevételi műveletek

21. cikk

Az éves hozzájárulás és annak részletei

(1) A belső megállapodás 7. cikkével összhangban az n+2. évre szóló hozzájárulás éves összegének felső határértékét és az n+1. évre szóló hozzájárulás éves összegét, valamint annak három részletben történő kifizetését az e cikk (2)–(7) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

Az egyes tagállamok által fizetendő részleteket úgy kell meghatározni, hogy arányosak legyenek az adott tagállamnak a 11. EFA-hoz nyújtott, a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésében rögzített hozzájárulásával.

(2) A Bizottság az n. év október 15-ig javaslatot nyújt be, amely meghatározza a következőket:

a)	az n+2. évre szóló hozzájárulás éves összegének felső határértéke,

b)	az n+1. évre szóló hozzájárulás éves összege,

c)	az n+1. évre szóló hozzájárulás első részletének összege,

d)	statisztikai módszerek alapján elkészített indikatív, nem kötelező erejű előrejelzés az n+3. és n+4. évi hozzájárulások várható éves összegeiről.

A Tanács az n. év november 15-ig határoz e javaslatról.

A tagállamok az n+1. évre vonatkozó hozzájárulás első részletét legkésőbb az n+1. év január 21-ig fizetik be.

(3) A Bizottság az n+1. év június 15-ig javaslatot nyújt be, amely meghatározza a következőket:

a)	az n+1. évre szóló hozzájárulás második részletének összege;

b)	az n+1. évre szóló hozzájárulásnak a tényleges igények alapján – a belső megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban – módosított éves összege, amennyiben az éves összeg eltér a tényleges igényektől.

A Tanács legkésőbb 21 naptári nappal a bizottsági javaslat előterjesztését követően határoz a javaslatról.

A tagállamok a második részletet legkésőbb a tanácsi határozat elfogadásától számított 21 naptári napon belül fizetik be.

(4) Az n+1. év június 15-ig a Bizottság – figyelembe véve az EBB-nek a beruházási keret irányításával és működésével, többek között az EBB által végrehajtott kamattámogatással kapcsolatos előrejelzéseit – összeállítja és megküldi a Tanácsnak a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, továbbá az n. évben lehívott, valamint az n+1. és n+2. évben lehívandó esedékes hozzájárulások éves összegéről szóló kimutatást. A Bizottság megállapítja a tagállami hozzájárulások éves összegét valamint az EFA által még kifizetendő összeget, külön feltüntetve az EBB és a Bizottság által kezelt összegeket. Az n+1. és n+2. évre vonatkozó összegeket a források javasolt összegének hatékony biztosítását szem előtt tartva kell megállapítani, ugyanakkor törekedni kell az egyes évek közötti jelentős eltérések kiküszöbölésére és a jelentős mértékű év végi maradványösszegek elkerülésére.

(5) A Bizottság az n+1. év október 10-ig javaslatot nyújt be, amely meghatározza a következőket:

a)	az n+1. évre szóló éves hozzájárulás harmadik részlete,

b)	az n+1. évre szóló hozzájárulásnak a tényleges igények alapján – a belső megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban – módosított éves összege, amennyiben az éves összeg eltér a tényleges igényektől.

A Tanács legkésőbb 21 naptári nappal a bizottsági javaslat előterjesztését követően határoz a javaslatról.

A tagállamok a harmadik részletet legkésőbb a tanácsi határozat elfogadásától számított 21 naptári napon belül fizetik be.

(6) Az egy adott évre vonatkozó részletek összege nem haladhatja meg az arra az évre meghatározott hozzájárulás éves összegét. A hozzájárulás éves összege nem haladhatja meg az arra az évre meghatározott felső összeghatárt. A felső összeghatárt kizárólag a belső megállapodás 7. cikkének (4) pontja szerint lehet megemelni. A felső összeghatár lehetséges megemelését bele kell foglalni az e cikk (2), (3) és (5) bekezdésében említett javaslatokba.

(7) Az n+2. évre szóló tagállami hozzájárulások éves összegének felső határértékével, az n+1. évre szóló hozzájárulás éves összegével és a hozzájárulások részleteivel kapcsolatban meg kell határozni a következőket:

a)	a Bizottság által kezelt összeg; és

b)	az EBB által kezelt összeg, ideértve az általa kezelt kamattámogatásokat is.

22. cikk

A részletek befizetése

(1) A hozzájárulások lehívása során először a korábbi Európai Fejlesztési Alapokra megállapított összegeket kell felhasználni egymás után.

(2) A tagállamok hozzájárulásait euróban kell meghatározni és befizetni.

(3) A 21. cikk (7) bekezdésének a) pontjában említett hozzájárulást az egyes tagállamok az „Európai Bizottság – Európai Fejlesztési Alap” megjelölésű, az érintett tagállam központi bankjában vagy az általa kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott elkülönített számlán írják jóvá. Az ilyen hozzájárulások összege mindaddig ezen az elkülönített számlán marad, amíg teljesíteni nem kell a kifizetéseket. A Bizottság arra törekszik, hogy az elkülönített számlákról oly módon emelje le a kifizetendő összegeket, hogy a számlákon kezelt pénzeszközök megoszlása továbbra is megfeleljen a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájárulási kulcsnak.

Az e rendelet 21. cikke (7) bekezdésének b) pontjában említett hozzájárulást az egyes tagállamok az 53. cikk (1) bekezdésével összhangban írják jóvá.

23. cikk

Be nem fizetett hozzájárulási összegek utáni kamat

(1) A 21. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében megállapított határidők lejártakor az érintett tagállam köteles kamatot fizetni a következő feltételeknek megfelelően:

a kamatláb mértéke az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett kamatlábnál két százalékponttal magasabb. A késedelem minden egyes hónapjára a kamatláb további negyed százalékponttal emelkedik;

b)	a kamatot a fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell megfizetni.

(2) Az e rendelet 21. cikke (7) bekezdésének a) pontjában említett hozzájárulás tekintetében a kamatot a belső megállapodás 1. cikkének (6) bekezdésében említett számlák egyikén kell jóváírni.

Az e rendelet 21. cikke (7) bekezdésének b) pontjában említett hozzájárulás tekintetében a kamatot az e rendelet 53. cikke (1) bekezdésével összhangban a beruházási keret számláján kell jóváírni.

24. cikk

A be nem fizetett hozzájárulások lehívása

A AKCS-EU Partnerségi Megállapodás Ic. mellékletében rögzített pénzügyi jegyzőkönyv lejártát követően a hozzájárulásoknak azt a részét, amelyet a tagállamoknak e rendelet 21. cikkével összhangban továbbra is be kell fizetniük, a Bizottság és az EBB az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban szükség esetén lehívhatja.

25. cikk

Egyéb bevételi műveletek

(1) A követelések összegére vonatkozó becslést, a követelések összegének megállapítását, a visszafizettetés engedélyezését és szabályait, az elévülési időt és az uniós jogosultságok tagállamokban való kezelését illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 77–79. cikke, 80. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 81. és 82. cikke alkalmazandó. A visszafizettetésre az EUMSZ 299. cikke szerint végrehajtható bizottsági határozat útján kerülhet sor.

(2) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 77. cikkének (3) bekezdésére és 78. cikkének (2) bekezdésére tekintettel a saját forrásokra való hivatkozást a tagállamok az e rendelet 21. cikkében meghatározott hozzájárulásaira való hivatkozásként kell érteni.

(3) Az euróban megállapított beszedésekre az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 83. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A saját valutában megállapított beszedésekre szintén a fenti rendelkezések alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy a kamatláb a valutát kibocsátó ország központi bankja által meghatározott, a beszedési utalvány kiállítása hónapjának első naptári napján érvényes kamatláb.

(4) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 84. cikkének (3) bekezdésére tekintettel, az Uniót megillető összegeket a 11. EFA vonatkozásában külön jegyzékben kell feltüntetni, amelyet csatolni kell az e rendelet 44. cikke (2) bekezdésében említett jelentéshez.

(5) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 85. és 90. cikke nem alkalmazandó.

VI. CÍM

Kiadási műveletek

26. cikk

Finanszírozási határozatok

A kiadásokra irányuló kötelezettségvállalást a Bizottság által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 84. cikke alkalmazandó, (2) bekezdésének a kivételével.

27. cikk

A kötelezettségvállalásokra alkalmazandó szabályok

(1) A kötelezettségvállalásokat és a külső tevékenységek végrehajtását illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 85. cikke – a (3) bekezdése c) pontjának kivételével –, valamint 86., 87., 185. cikke és 189. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazandó. Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 95. cikkének (2) bekezdése, 97. cikke (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint 98. cikke nem alkalmazandó.

(2) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 189. cikke (2) bekezdésének alkalmazását illetően, amennyiben az AKCS-államok és TOT-ok e rendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerint költségvetés-végrehajtási feladatokkal bíznak meg valamely szervezetet, a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három éven túlra meghosszabbítható az az időszak, amely a tevékenységet végrehajtó egyedi szerződések és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások megkötésére nyitva áll.

(3) Amennyiben a 11. EFA forrásait közvetett irányítással az AKCS-államokkal vagy TOT-okkal együtt hajtják végre, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a vonatkozó indokolás elfogadását követően – meghosszabbíthatja a 966/2012/EU, Euratom rendelet 86. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett kétéves időszakot, és a szóban forgó rendelet 189. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett hároméves időszakot.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett meghosszabbított időszakok, illetve a 966/2012/EU, Euratom rendelet 86. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében és 189. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett időszakok végén a fel nem használt egyenlegeket adott esetben vissza kell vonni.

(5) A AKCS-EU Partnerségi Megállapodás 96. és 97. cikke szerint elfogadott intézkedések esetében az e cikk (3) bekezdésében, illetve a 966/2012/EU, Euratom rendelet 86. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésében és 189. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett meghosszabbított időszakok hatálya felfüggeszthető.

(6) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 87. cikke (1) bekezdése c) pontjának és (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a megfelelést és a szabályszerűséget a vonatkozó rendelkezések, különösen a Szerződések, a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás, a tengerentúli társulási határozat, a belső megállapodás, e rendelet és minden olyan jogi aktus tekintetében kell értékelni, amelyeket e rendelkezések végrehajtásaként fogadtak el.

(7) Minden egyes jogi kötelezettségvállalás kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzési és könyvvizsgálati, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig vizsgálati jogkörrel rendelkezik; ezeket a jogköröket dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján valamennyi olyan kedvezményezett, vállalkozó és alvállalkozó felett gyakorolják, akik részesültek a 11. EFA forrásaiból.

28. cikk

A kiadások megerősítése, engedélyezése és kifizetése

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 88., 89., 90. cikke – a (4) bekezdése második albekezdésének kivételével –, 91. cikke és 184. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó.

29. cikk

A kifizetésekre vonatkozó határidők

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a Bizottság által teljesített kifizetésekre a 966/2012/EU, Euratom rendelet 92. cikke alkalmazandó.

(2) Amennyiben a 11. EFA forrásait közvetett irányítással az AKCS-államokkal vagy TOT-okkal együtt hajtják végre és a kifizetéseket nevükben a Bizottság teljesíti, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 92. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett határidő alkalmazandó minden olyan kifizetésre, amelyet annak a) pontja nem említ. A finanszírozási megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a rendelkezéseket, amelyek az ajánlatkérő időben történő együttműködésének biztosításához szükségesek.

(3) Amennyiben valamely kifizetés a Bizottságnak felróható okok miatt késik, az ezzel kapcsolatos követeléseket a belső megállapodás 1. cikkének (6) bekezdésében említett számláról vagy számlákról kell kiegyenlíteni.

VII. CÍM

Különböző végrehajtási rendelkezések

30. cikk

A belső ellenőr

A 11. EFA belső ellenőreként a Bizottság belső ellenőre jár el. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 99. és 100. cikke alkalmazandó.

31. cikk

Informatikai rendszerek, elektronikus továbbítás és e-kormányzat

A műveletek elektronikus irányítását és a dokumentumok elektronikus kezelését illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 93., 94. és 95. cikke értelemszerűen alkalmazandó a 11. EFA-ra.

32. cikk

Jó igazgatás és jogorvoslat

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 96. és 97. cikke alkalmazandó.

33. cikk

A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisának használata

A 11. EFA végrehajtására vonatkozóan használni kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet 108. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott központi kizárási adatbázist, amely a szóban forgó rendelet 106. cikkében, valamint 109. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és 109. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében lévő pályázók, ajánlattevők, részvételre jelentkezők és kedvezményezettek részletes adatait tartalmazza; ugyanezen rendelet 109. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó a 11. EFA végrehajtása tekintetében.

A közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisának használatára és az ahhoz való hozzáférésre a 966/2012/EU, Euratom rendelet 108. cikkének (2) és (5) bekezdése, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 142. és 144. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 108. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben az Unió pénzügyi érdekei magukban foglalják a 11. EFA végrehajtását.

34. cikk

Igazgatási megállapodások az Európai Külügyi Szolgálattal

Az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság szolgálatai részletes rendelkezésekről állapodhatnak meg annak érdekében, hogy megkönnyítsék az uniós küldöttségek számára a belső megállapodás 6. cikke szerint a 11. EFA-hoz kötődő támogatási kiadásokra fenntartott források felhasználását.

VIII. CÍM

A finanszírozás típusai

35. cikk

A finanszírozás típusaira vonatkozó általános rendelkezések

(1) Az e cím szerint nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió, az AKCS-államok és a TOT-ok közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

a)	háromoldalú megállapodások, amelyek értelmében az Unió valamely harmadik országgal hangolja össze egy AKCS-államnak, TOT-nak vagy régiónak nyújtott támogatását;

igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamoknak, a legkülső régióknak, valamint az AKCS-államoknak vagy TOT-oknak vagy azok régióinak közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közigazgatási szakértőket küldenek ki;

célzott kapacitásépítéssel foglalkozó uniós szakértői mechanizmusok kialakítása az AKCS-államokban, a TOT-okban vagy azok valamely régiójában, rövid távú technikai segítségnyújtás és tanácsadási szolgáltatások, valamint a közszféra irányításával és reformjával foglalkozó, fenntartható tudásközpontok és kiválósági központok támogatása;

d)	a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozásához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás;

e)	ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek révén az Unió valamely AKCS-állam vagy TOT ágazati programjához nyújt támogatást; vagy

f)	kamattámogatások a 37. cikknek megfelelően.

(2) A 36–42. cikkben szereplő finanszírozási típusok mellett pénzügyi támogatás a következőkön keresztül is nyújtható:

a)	a nemzetközileg elfogadott adósságelengedési programok keretében megvalósuló adósságelengedés;

kivételes esetekben ágazati és általános importprogramok, amelyek a következő formát ölthetik:

—	természetbeni ágazati importprogramok,

—	a szóban forgó ágazat importjának finanszírozására devizát biztosító ágazati importprogramok, vagy

—	a termékek széles skáláját átfogó általános import finanszírozására devizát biztosító általános importprogramok.

(3) Pénzügyi támogatás nyújtható a következőkhöz való hozzájárulás útján is: nemzetközi, regionális vagy nemzeti pénzalapok, például az EBB, a tagállamok vagy az AKCS-államok, a TOT-ok vagy régiók, illetve nemzetközi szervezetek által – több támogatótól származó közös finanszírozás vonzása céljából – létrehozott vagy kezelt pénzalapok, vagy az egy vagy több támogató által projektek közös végrehajtása céljából létrehozott pénzalapok.

Adott esetben elő kell mozdítani az uniós pénzügyi intézményeknek a más szervezetek által létrehozott pénzügyi eszközökhöz való kölcsönös hozzáférését.

(4) Az AKCS-államok és TOT-ok átmeneti és reformfolyamataira irányuló támogatások végrehajtásakor az Unió a tagállamok tapasztalataira, illetve az ezekből levont tanulságokra támaszkodik, és ezeket megosztja a partnerországokkal is.

36. cikk

Közbeszerzés

(1) A 966/2012/EU, Euratom rendeletnek a közbeszerzési szerződések fogalmát meghatározó 101. cikke alkalmazandó.

(2) E rendelet alkalmazásában az ajánlatkérő:

a)	a Bizottság – egy vagy több AKCS-állam vagy TOT nevében és érdekében;

b)	a 966/2012/EU, Euratom rendelet 185. cikkében említett, a kapcsolódó költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott szervezetek és személyek.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett ajánlatkérők által vagy nevükben odaítélt közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan a 966/2012/EU, Euratom rendelet első része V. címe 1. fejezetének, valamint második része IV. címe 3. fejezetének rendelkezései alkalmazandók, a következő kivételekkel:

a)	a 966/2012/EU, Euratom rendelet 103. cikke, 104. cikke (1) bekezdésének második albekezdése, valamint 111. cikke;

b)	az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 127. cikkének (3) és (4) bekezdése, 128. cikke, 134–137. cikke, 139. cikkének (3)–(6) bekezdése, 148. cikkének (4) bekezdése, 151. cikkének (2) bekezdése, 160. cikke, 164. cikke, 260. cikkének második mondata és 262. cikke.

Az ingatlanszerződésekre az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 124. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az e cikk (2) bekezdése b) pontjában említett ajánlatkérőkre, amennyiben a 966/2012/EU Euratom rendelet 61. cikkében említett ellenőrzések végrehajtását követően a Bizottság felhatalmazta őket saját közbeszerzési eljárásaik alkalmazására.

(4) A Bizottság által saját felelősségére odaítélt közbeszerzési szerződésekre, valamint a válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtására vonatkozóan a 966/2012/EU, Euratom rendelet első része V. címének rendelkezései alkalmazandók.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben említett eljárásokat nem tartják be, úgy a szóban forgó műveletekkel kapcsolatos kiadások nem finanszírozhatók a 11. EFA-ból.

(6) A (3) bekezdésben említett közbeszerzési eljárásokról a finanszírozási megállapodásban kell rendelkezni.

(7) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 263. cikke (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel:

az „előzetes tájékoztató” az a hirdetmény, amellyel az ajánlatkérők tájékoztató jelleggel közzéteszik – a szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alapján megkötendő szerződések kivételével – azon szerződések és keretszerződések előzetesen megállapított teljes értékét és tárgyát, amelyeket egy adott pénzügyi évben oda kívánnak ítélni;

b)	a „szerződési hirdetmény” lehetővé teszi az ajánlatkérők számára a szerződéskötési vagy keretszerződés-kötési eljárás elindítására, illetve az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 131. cikkében említett dinamikus beszerzési rendszer létrehozására vonatkozó szándékuk közzétételét;

c)	az „eljárás eredményéről szóló tájékoztató” a szerződéskötési, a keretszerződés-kötési vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján kötött szerződési eljárás eredményét teszi közzé.

37. cikk

Vissza nem térítendő támogatások

(1) E cikk (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a 966/2012/EU, Euratom rendelet első részének VI. címe, valamint 192. cikke alkalmazandó.

(2) A vissza nem térítendő támogatások a 11. EFA-ból nem visszterhesen juttatott formában, a következők bármelyikének finanszírozására juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások:

olyan tevékenységek, melyek célja, hogy elősegítsék a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás vagy a tengerentúli társulási határozat valamely célkitűzésének, vagy valamely, ugyanezen megállapodással vagy határozattal összhangban elfogadott program, illetve projekt valamely célkitűzésének az elérését; vagy

b)	az a) pontban említett célkitűzés megvalósításán dolgozó szerv működése.

Az a) pont szerinti vissza nem térítendő támogatás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikkének (1) bekezdésében említett valamely szervnek ítélhető oda.

(3) Az AKCS-államok és TOT-ok érdekelt feleivel való együttműködés esetében a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja azok egyedi adottságait, többek között igényeiket és hátterüket, mindeközben törekedve az AKCS-államok és TOT-ok érdekeltjei lehető legszélesebb körének bevonására és igényeik lehető legmegfelelőbb kielégítésére, valamint a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás, illetve a tengerentúli társulási határozat célkitűzéseinek a lehető leghatékonyabb megvalósítására. Ösztönözni kell az olyan egyedi módozatokat, mint a partnerségi megállapodások, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás, a közvetlen odaítélés, a korlátozott részvételi jogosultsággal közzétett ajánlattételi felhívás vagy az egyösszegű támogatás.

(4) E rendelet értelmében nem képeznek vissza nem térítendő támogatást a következők:

a)	a 966/2012/EU, Euratom rendelet 121. cikke (2) bekezdésének b)–f), h) és i) pontjában említett tételek;

b)	az e rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében említett pénzügyi támogatás.

(5) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 175. és 177. cikke nem alkalmazandó.

38. cikk

Pénzdíjak

A 966/2012/EU, Euratom rendelet első részének VII. címe alkalmazandó, a 138. cikk (2) bekezdése második albekezdésének kivételével.

39. cikk

Költségvetés-támogatás

A 966/2012/EK, Euratom rendelet 186. cikke alkalmazandó.

Az uniós általános vagy ágazati költségvetés-támogatás alapja a kölcsönös elszámoltathatóság és az egyetemes értékek iránti közös elkötelezettség, célja pedig az, hogy megerősítse az Unió és az AKCS-államok, illetve TOT-ok közötti szerződéses partnerségeket, és ezzel előmozdítsa a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, támogassa a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, valamint felszámolja a szegénységet.

A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az EU által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni.

E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy az AKCS-államok és a TOT-ok mennyire elkötelezettek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutatnak fel ezen a téren. A költségvetés-támogatást differenciálni kell annak érdekében, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva megfelelőbben tudjon igazodni az AKCS-államok és a TOT-ok politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.

A költségvetés-támogatás nyújtása során a Bizottság egyértelműen meghatározza és nyomon követi annak feltételrendszerét, továbbá támogatja a parlamenti ellenőrzési és a pénzügyi ellenőrzési kapacitások fejlesztését, az átláthatóság fokozását, valamint az információkhoz való nyilvános hozzáférés megkönnyítését.

Költségvetés-támogatás folyósítására akkor kerülhet sor, ha megfelelő előrelépés történt az AKCS-államokkal és a TOT-okkal megállapodott célkitűzések elérése tekintetében.

A TOT-oknak nyújtott költségvetés-támogatás esetében szem előtt kell tartani az érintett tagállammal való intézményi kapcsolataikat.

40. cikk

Pénzügyi eszközök

Pénzügyi eszközök a 26. cikkben említett finanszírozási határozatban hozhatóak létre. A pénzügyi eszközök lehetőség szerint az EBB vagy multilaterális európai pénzügyi intézmények – így például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank –, illetve bilaterális európai pénzügyi intézmények – úgymint a bilaterális fejlesztési bankok – kezelésében kell, hogy legyenek, lehetőség szerint más forrásokból származó további, vissza nem térítendő támogatásokkal összevonva.

A Bizottság pénzügyi eszközöket végrehajthat közvetlen irányítással vagy közvetett irányítással, utóbbi esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezeteket megbízva a feladatokkal. E szervezeteknek teljesíteniük kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet követelményeit, meg kell felelniük az uniós célkitűzéseknek, normáknak és szakpolitikáknak, valamint követniük kell a bevált gyakorlatokat az uniós források felhasználása és az erről szóló jelentéstétel tekintetében.

Azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumoknak, úgy tekintendők, hogy az ugyanezen rendelet 139. cikkében említett kiválasztási szempontoknak is megfelelnek. A 966/2012/EK, Euratom rendelet első részének VIII. címe alkalmazandó, a 139. cikk (1) bekezdésének, (4) bekezdése első albekezdésének és (5) bekezdésének a kivételével.

A pénzügyi eszközök végrehajtási és jelentéstételi célból csoportosíthatók.

41. cikk

Szakértők

A javadalmazott külső szakértőket illetően a 966/2012/EU, Euratom rendelet 204. cikkének második bekezdése, valamint az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 287. cikke alkalmazandó.

42. cikk

Uniós vagyonkezelői alapok

(1) E cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 187. cikke alkalmazandó.

(2) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 187. cikkének (8) bekezdésével összefüggésben az illetékes bizottság a belső megállapodás 8. cikkében említett bizottság.

IX. CÍM

A beszámolók tartalma és a könyvvezetés

43. cikk

A 11. EFA beszámolója

(1) A 11. EFA beszámolója egy adott év december 31-i pénzügyi helyzetét mutatja be, és a következőkből áll:

a)	a pénzügyi kimutatások;

b)	a pénzügyi műveletek végrehajtására vonatkozó jelentés.

A pénzügyi kimutatásokhoz csatolni kell az EBB által az 57. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott információkat.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő a következő év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót.

(3) A Számvevőszék a következő év június 15-ig megfogalmazza az előzetes beszámolóval kapcsolatos észrevételeit a 11. EFA forrásainak azon részét illetően, amelynek pénzügyi kezeléséért a Bizottság felelős, ily módon a Bizottság elvégezheti a végleges beszámoló elkészítéséhez szükségesnek tartott korrekciókat.

(4) A Bizottság elfogadja a végleges beszámolót és legkésőbb a következő év július 31-ig megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

(5) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alkalmazandó.

(6) A végleges beszámolót a Számvevőszék által az EUMSZ 49. cikkével összhangban kiadott megbízhatósági nyilatkozattal együtt a tárgyévet követő év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7) Az előzetes és a végleges beszámoló a (2) és (4) bekezdés értelmében elektronikus úton is elküldhető.

44. cikk

Pénzügyi kimutatások és a pénzügyi műveletek végrehajtására vonatkozó jelentés

(1) A 966/2012/EK, Euratom rendelet 145. cikke alkalmazandó.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti a pénzügyi műveletek végrehajtására vonatkozó jelentést, és március 15-ig továbbítja azt a számvitelért felelős tisztviselőnek azért, hogy szerepeltetni lehessen a 11. EFA beszámolójában. A jelentés megbízható és valós képet ad a 11. EFA forrásaival kapcsolatos bevételi és kiadási műveletekről. A jelentés az összegeket millió euróban tünteti fel, és a következőkből áll:

a)	a pénzügyi eredménykimutatás, amely felsorolja az adott év összes pénzügyi bevételi és kiadási műveletét;

b)	a pénzügyi eredménykimutatás melléklete, amely kiegészíti és magyarázza a kimutatásban szereplő információkat.

(3) A pénzügyi eredménykimutatás a következő táblázatokat tartalmazza:

a)	az allokációkban az előző pénzügyi év során bekövetkezett változásokat bemutató táblázat;

b)	a pénzügyi év folyamán tett kötelezettségvállalások, célhoz kötött pénzeszközök és teljesített kifizetések allokációk szerint csoportosított végösszegeit és azoknak a 11. EFA elindítása óta göngyölített végösszegeit tartalmazó táblázat.

45. cikk

A Bizottság és az EBB ellenőrzési és jelentéstételi tevékenysége

(1) A Bizottság és az EBB – mindenkori hatáskörüknek megfelelően – nyomon követik a 11. EFA keretében nyújtott támogatások felhasználását az AKCS-államokban, TOT-okban és egyéb kedvezményezetteknél, valamint a 11. EFA által finanszírozott projektek végrehajtását, különös tekintettel a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás 55. és 56. cikkében, valamint a tengerentúli társulási határozat vonatkozó rendelkezéseiben említett célkitűzésekre.

(2) Az EBB rendszeres időközönként tájékoztatja a Bizottságot a 11. EFA forrásaiból finanszírozott, az EBB által kezelt projektek végrehajtásáról; ennek során követi a beruházási keret operatív iránymutatásaiban meghatározott eljárásokat.

(3) A Bizottság és az EBB a végrehajtási rendelet 18. cikkében foglaltak szerint tájékoztatja a tagállamokat a 11. EFA forrásainak operatív felhasználásáról. A Bizottság a belső megállapodás 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban megküldi a Számvevőszéknek az említett tájékoztatást.

46. cikk

Könyvvezetés

A 11. EFA-nak a Bizottság által kezelt forrásaira a 966/2012/EU, Euratom rendelet 143. cikkének (1) bekezdésében említett számviteli szabályok alkalmazandóak. E szabályokat a 11. EFA-ra a tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával kell alkalmazni.

Az e rendelet 44. cikkében említett pénzügyi kimutatásra a 966/2012/EU, Euratom rendelet 144. cikkében említett számviteli alapelvek alkalmazandóak.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 151., 153., 154. és 155. cikke alkalmazandó.

A számvitelért felelős tisztviselő elkészíti és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel folytatott konzultációt követően elfogadja a 11. EFA műveleteire alkalmazandó számlatükröt.

47. cikk

Költségvetési számvitel

(1) A költségvetési elszámolások részletesen nyilvántartják a 11. EFA forrásainak felhasználását.

(2) A költségvetési elszámolások tartalmazzák a következő összes tételt:

a)	allokációk és a 11. EFA megfelelő forrásai;

b)	pénzügyi kötelezettségvállalások;

c)	kifizetések,

d)	valamint a pénzügyi évre vonatkozóan megállapított követelések és behajtási műveletek teljes összege, az egyes tételek egymással szembeni elszámolása nélkül.

(3) Amennyiben a kötelezettségvállalásokat, kifizetéseket és követeléseket nemzeti valutákban határozzák meg, a számviteli rendszernek szükség esetén lehetővé kell tennie, hogy az egyes tételeket a nemzeti valutákban és euróban egyaránt nyilván lehessen tartani.

(4) A globális pénzügyi kötelezettségvállalásokat a Bizottság mindenkori finanszírozási határozataiban rögzített értékeknek megfelelően euróban kell lekönyvelni. Az egyedi pénzügyi kötelezettségvállalásokat a jogi kötelezettségvállalás értékével megegyező összegben, euróban kell lekönyvelni. Ez az érték adott esetben tartalmazza a következőket:

a)	a visszatéríthető kiadások – bizonylatok bemutatását követő – kifizetésére képzett céltartalék;

b)	a 11. EFA-ból finanszírozott szerződésekben rögzített árak módosítására, valamint a mennyiségek emelkedésére és váratlan eseményekre képzett céltartalék;

c)	az árfolyam-ingadozásokra képzett céltartalék.

(5) Valamely kötelezettségvállalás teljesítésére vonatkozó összes számviteli bizonylatot meg kell őrizni az 50. cikkben említett, a kötelezettségvállalás számviteli szempontból történő lezárása pénzügyi évének tekintetében a 11. EFA forrásainak pénzügyi végrehajtására vonatkozó mentesítő határozat keltétől számított öt éven át.

X. CÍM

Külső ellenőrzés és mentesítés

48. cikk

A Bizottságra vonatkozó külső ellenőrzés és mentesítés

(1) A 16. cikk értelmében a 11. EFA Bizottság által kezelt forrásaiból finanszírozott műveletek vonatkozásában a Számvevőszék e cikk és a 49. cikk rendelkezéseivel összhangban gyakorolja hatáskörét.

(2) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 159., 160. cikke, 161. cikke – a (6) bekezdése kivételével –, 162. cikke – a (3) és (5) bekezdése első mondatának kivételével – és 163. cikke alkalmazandó.

(3) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 159. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a Számvevőszék figyelembe veszi a Szerződések, a AKCS-EU Partnerségi Megállapodás, a tengerentúli társulási határozat, a belső megállapodás, e rendelet és minden más, e jogi eszközök alapján elfogadott jogi aktus rendelkezéseit.

(4) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 162. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az első mondatban megállapított időpont június 15.

(5) A Számvevőszéket tájékoztatni kell a 966/2012/EU, Euratom rendelet 56. cikkének (1) bekezdésében említett belső szabályokról, az engedélyezésre jogosult tisztviselők kinevezését is ideértve, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet 69. cikkében említett felhatalmazó jogi aktusról.

(6) Az AKCS-államok és a TOT-ok nemzeti ellenőrző hatóságait ösztönözni kell arra, hogy megkeresésre működjenek együtt a Számvevőszékkel.

(7) A Számvevőszék más uniós intézmények kérésére véleményt adhat ki a 11. EFA-t érintő ügyekben.

49. cikk

Megbízhatósági nyilatkozat

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 162. cikkében említett éves jelentéssel egyidejűleg a Számvevőszék a beszámoló megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

50. cikk

Mentesítés

(1) A mentesítő határozat a 43. cikkben említett beszámolókra vonatkozik – kivéve az EBB által az 57. cikk értelmében rendelkezésre bocsátott beszámolókat –, és azt a 966/2012/EU, Euratom rendelet 164. cikkének és 165. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően kell elfogadni. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 164. cikkének (1) bekezdésében említett mentesítést a 11. EFA forrásainak azon része tekintetében kell megadni, amelyet a Bizottság az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően kezel az n. évre vonatkozóan.

(2) A mentesítő határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) A 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. és 167. cikke alkalmazandó.

MÁSODIK RÉSZ

BERUHÁZÁSI KERET

51. cikk

Az Európai Beruházási Bank szerepe

E rendelet második része értelmében az EBB az Unió nevében kezeli a beruházási keretet és elvégzi az ehhez kapcsolódó műveleteket, ideértve a kamattámogatásokat és a technikai segítségnyújtást is.

Az EBB ezen túlmenően a belső megállapodás 4. cikke értelmében elvégzi a saját forrásaiból folyósított – adott esetben a 11. EFA forrásaiból származó kamattámogatásokkal kombinált – finanszírozás formájában végrehajtott egyéb műveletek pénzügyi lebonyolítását.

E rendelet második részének végrehajtása nem ró semmilyen kötelezettséget vagy felelősséget a Bizottságra.

52. cikk

A beruházási kerettel kapcsolatos kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó becslések

Az EBB a belső megállapodással összhangban minden évben szeptember 1-je előtt megküldi a Bizottságnak a beruházási keret műveleteire – többek között az általa végrehajtott kamattámogatásokra – vonatkozó, a belső megállapodás 7. cikkének (1) bekezdésében említett nyilatkozat összeállításához szükséges, a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó becsléseket. Az EBB szükség esetén aktualizált becslést küld a Bizottságnak a kötelezettségvállalásokról és kifizetésekről. Ennek módozatait az e rendelet 55. cikkének (4) bekezdésében említett igazgatási megállapodás határozza meg.

53. cikk

A beruházási kerethez nyújtott hozzájárulások kezelése

(1) A tagállamok a 21. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett és a Tanács által elfogadott hozzájárulásokat – a kedvezményezettre háruló költségek nélkül – az EBB által a beruházási keret céljaira megnyitott elkülönített számlán keresztül fizetik be az EBB-nek, az 55. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási megállapodásban meghatározott részletes szabályokkal összhangban.

(2) A belső megállapodás 1. cikkének (5) bekezdésében említett időpont 2030. december 31.

(3) Amennyiben a Tanács másképp nem határoz az EBB-nek a belső megállapodás 5. cikkével összhangban biztosított javadalmazás tekintetében, az e cikk (1) bekezdésében említett elkülönített számlák egyenlege révén az EBB-nél jelentkező bevételek kiegészítik a beruházási keretet, ezeket a pénzösszegeket a 21. cikkben említett hozzájárulásra vonatkozó felhívásokban figyelembe kell venni, továbbá 2030. december 31. után pénzügyi kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.

(4) Az EBB az 55. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási megállapodásban megállapított részletes szabályokkal összhangban végzi az (1) bekezdésben említett pénzállomány kezelését.

(5) A beruházási keretet a AKCS-EU Partnerségi Megállapodásban, a tengerentúli társulási határozatban, a belső megállapodásban és az e rendelet második részében megállapított feltételekkel összhangban kezelik.

54. cikk

Az EBB javadalmazása

A beruházási kerettel kapcsolatos műveletek igazgatásáért az EBB-t megillető javadalmazást a teljes költségtérítés elve alapján határozzák meg. A Tanács a belső megállapodás 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban határoz az EBB javadalmazásának forrásairól és annak mechanizmusáról. A határozatot végrehajtó intézkedéseket bele kell foglalni az 55. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási megállapodásba.

55. cikk

A beruházási kerettel kapcsolatos végrehajtási feladatok

(1) Az EBB saját szabályait kell alkalmazni azokra az eszközökre, amelyeket a 11. EFA általa kezelt forrásaiból finanszíroznak.

(2) Amennyiben a programokat vagy projekteket a tagállamok vagy végrehajtó szerveik társfinanszírozásával valósítják meg, és azok összhangban állnak a végrehajtási rendeletben foglalt és a belső megállapodás 10. cikke (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében és a tengerentúli társulási határozat 74. cikkében előírt országspecifikus együttműködési stratégiákban és programozási dokumentumokban rögzített prioritásokkal, az EBB a tagállamokra vagy végrehajtó szerveikre ruházhatja át a beruházási kerettel kapcsolatos végrehajtási feladatok némelyikét.

(3) Az EBB közzéteszi a beruházási keretből folyósított pénzügyi támogatás végső kedvezményezettjeinek nevét, feltéve, hogy a közzététel nem veszélyezteti a végső kedvezményezettek üzleti érdekeit, eközben kellő figyelmet fordít a bizalmas kezelésre és a biztonságra vonatkozó követelményekre, különös tekintettel a személyes adatok védelmére. A közzétételre és a közzétett adatok részletességére vonatkozó kritériumok meghatározásakor figyelembe kell venni az ágazat sajátosságait és a beruházási keret jellegét.

(4) E rész részletes végrehajtási szabályait az Unió nevében eljáró Bizottság és az EBB között megkötendő igazgatási megállapodás szabályozza.

56. cikk

A beruházási keretre vonatkozó jelentéstétel

Az EBB az 55. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási megállapodásban megállapított részletes szabályokkal összhangban rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a beruházási kerettel és ezzel együtt a kamattámogatásokkal kapcsolatban végzett tevékenységekről, az EBB-hez befizetett minden egyes hozzájárulás felhasználásáról, valamint a kötelezettségvállalások, szerződések és kifizetések negyedévi teljes összegéről.

57. cikk

A beruházási keretre vonatkozó könyvvezetés és pénzügyi kimutatások

(1) Az EBB végzi a beruházási keretre vonatkozó könyvvezetést – beleértve az általa végrehajtott és a 11. EFA-ból finanszírozott kamattámogatások elszámolását –, és gondoskodik arról, hogy megfelelő ellenőrzési nyomvonal álljon rendelkezésre a pénzeszközök teljes körű ellenőrzéséhez a kifizetések beérkezésétől a folyósításig, majd az ennek alapján jelentkező bevételekig és a további beszedésekig. Az EBB a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban kidolgozza a vonatkozó számviteli szabályokat és módszereket, és ezekről tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat.

(2) Az EBB minden évben jelentést küld a Tanácsnak és a Bizottságnak a 11. EFA általa kezelt forrásaiból finanszírozott műveletek végrehajtásáról, beleértve az (1) bekezdésben említett szabályokkal és módszerekkel összhangban összeállított pénzügyi kimutatásokat és a 44. cikk (3) bekezdésében említett információkat.

E dokumentumokat tervezet formájában legkésőbb az általuk érintett pénzügyi évet követő pénzügyi év február 28-ig, végleges formában június 30-ig kell megküldeni úgy, hogy a Bizottság felhasználhassa a dokumentumokat az e rendelet 43. cikkében említett beszámolónak a belső megállapodás 11. cikke (6) bekezdésével összhangban történő összeállításához. Az EBB az általa kezelt forrásokra vonatkozó pénzgazdálkodásról szóló jelentést március 31-ig küldi meg a Bizottságnak.

58. cikk

Az EBB műveleteire vonatkozó külső ellenőrzés és mentesítés

A 11. EFA-nak az EBB által e résszel összhangban kezelt forrásaiból finanszírozott műveleteket ugyanazon ellenőrzési és mentesítési eljárásnak kell alávetni, mint amit az EBB a harmadik felek megbízásából kezelt számlák esetében alkalmaz. A Számvevőszék által elvégzendő ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék közötti háromoldalú megállapodás rögzíti.

HARMADIK RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

Átmeneti rendelkezések

59. cikk

A korábbi Európai Fejlesztési Alapokból fennmaradó egyenlegek átvitele

A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alapokhoz (a továbbiakban: a korábbi EFA-k) kapcsolódóan a belső megállapodás keretében képzett forrásokból fennmaradó egyenlegeknek a 11. EFA-ba való átvitele a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjával, valamint 1. cikke (3) és (4) bekezdésével összhangban történik.

60. cikk

A korábbi EFA-k forrásainak kamataiból származó bevételek

A korábbi EFA-forrásokból származó kamatbevételeket át kell vinni a 11. EFA-ba, és a belső megállapodás 1. cikkének (6) bekezdésében említett bevételekével megegyező célokra kell elkülöníteni. Ugyanez vonatkozik a korábbi EFA-k egyéb bevételeire, többek között a tagállamok által az ezen EFA-k felé késve teljesített hozzájárulások után felszámolt késedelmi kamatra is. Az EFA-nak az EBB által kezelt forrásai után felmerült kamatok a beruházási keretet egészítik ki.

61. cikk

A hozzájárulások összegének csökkentése a fennmaradó egyenlegekkel

A 10. EFA vagy a korábbi EFA-k keretében végrehajtott projektekből származó, a belső megállapodás 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban le nem kötött összegek, vagy a belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavont kötelezettségvállalások csökkentik a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállami hozzájárulások mértékét, amennyiben a Tanács egyhangúlag másképp nem határoz.

Ennek az egyes tagállamok hozzájárulására gyakorolt hatását az adott tagállam által a 9. és 10. EFA-hoz nyújtott hozzájárulás alapján arányosan kell kiszámítani. A hatást évente ki kell számítani.

62. cikk

E rendelet alkalmazása a korábbi EFA-k műveleteire

A jelenleg érvényben lévő jogi kötelezettségvállalások sérelme nélkül e rendelet rendelkezései alkalmazandók a korábbi EFA-kból finanszírozott műveletekre. Az említett rendelkezések nem alkalmazandók a beruházási keretre.

63. cikk

A hozzájárulásokra vonatkozó eljárások kezdete

A tagállami hozzájárulásokra vonatkozó, az e rendelet 21–24. cikkében rögzített eljárás első alkalommal az n+2. év hozzájárulásaira alkalmazandó, feltéve, hogy a belső megállapodás az n. év október 1-je és az n+1. év szeptember 30-a között hatályba lép.

II. CÍM

Záró rendelkezések

64. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(3) HL C 370., 2013.12.17., 1. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(5) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(6) A Tanács határozata 2013/755/EU (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(7) A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(9) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/39

A TANÁCS (EU) 2015/324 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 2.)

a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 10-i 224/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 10-én elfogadta a 224/2014/EU rendeletet.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) a Közép-afrikai Köztársaságra vonatkozó 2127 (2013) sz. határozata alapján létrehozott szankcióbizottság 2014. december 31-én egy személyt törölt a 2134 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 30. és 32. pontjában előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből.

(3)	A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek a 224/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 224/2014/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 70., 2014.3.11., 1. o.

MELLÉKLET

A 224/2014/EU rendelet I. mellékletéből törölni kell az alábbi személyre vonatkozó bejegyzést:

Levy YAKETE

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/41

A TANÁCS (EU) 2015/325 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 2.)

a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 356/2010/EU rendelet 13. cikkének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2010. április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. április 26-án elfogadta a 356/2010/EU rendeletet.

(2)	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 751 (1992) sz. és 1907 (2009) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2014. december 19-én egy személyt törölt az 1844 (2008) ENSZ BT-határozat 1., 3. és 7. pontjában foglalt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből.

(3)	A 356/2010/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 356/2010/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 105., 2010.4.27., 1. o.

MELLÉKLET

A 356/2010/EU rendelet I. mellékletéből törölni kell az alábbi személyre vonatkozó bejegyzést:

Mohamed SA'ID

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/43

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/326 RENDELETE

(2015. március 2.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a policiklikus aromás szénhidrogének és a ftalátok tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 131. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete egyebek mellett tartalmazza a 76/769/EGK (2) tanácsi irányelvben korábban megállapított korlátozásokat.

(2)

A 2005/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében tilos gumiabroncsok vagy azok részeinek előállításához olyan lágyító olajokat forgalomba hozni és felhasználni, amelyek benzo(a)pirénből (BaP) több mint 1 mg/kg-t vagy a nyolc felsorolt policiklikus aromás szénhidrogénből (PAH) összesen több mint 10 mg/kg-ot tartalmaznak. Ez a korlátozás jelenleg az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletében, az 50. bejegyzés 2. oszlopának 1. pontjában szerepel.

(3)

A szóban forgó korlátozás elfogadásának időpontjában nem álltak rendelkezésre olyan harmonizált vizsgálati módszerek, amelyekkel megállapítható lett volna a lágyító olajokban található nyolc felsorolt PAH pontos koncentrációja. Ezért a korlátozás a policiklikus aromás vegyületek (PCA) koncentrációjának megállapítására a kőolajiparban alkalmazott IP 346:1998 (4) számú vizsgálati módszerre tesz utalást, mint olyan közvetett módszerre, amelynek segítségével megállapítható, hogy teljesülnek-e a BaP és a felsorolt PAH-k összessége tekintetében előírt határértékek.

(4)

Az IP 346:1998 számú vizsgálati módszer nem kifejezetten a nyolc felsorolt PAH vizsgálatára szolgál. Továbbá az is általánosan elfogadott, hogy a szóban forgó módszer alkalmazási körét tekintve azokra a fel nem használt kenőalapolajokra korlátozódik, amelyek aszfalténfrakcióktól mentesek és összetevőik legfeljebb 5 %-ának van 300 °C alatt a forráspontja. Az e követelményeknek nem megfelelő minták vizsgálatára a módszer alkalmatlan lehet.

(5)	A 2005/69/EK irányelvnek megfelelően 2007. július 3-án a Bizottság megbízást adott az Európai Szabványügyi Bizottságnak (a továbbiakban: CEN), hogy dolgozzon ki egy pontosabb módszert.

(6)

Az új szabványos módszert a CEN az EN 16143:2013 (Kőolajtermékek – A lágyító olajokban található benzo(a)pirén (BaP) és egyes policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k) mennyiségének meghatározása – kettős folyadékkromatográfiai (LC) technikát és GC/MS analízist használó eljárás) néven fogadta el és tette közzé.

(7)

A Bizottság úgy véli, hogy mivel ez az új szabvány kifejezetten a lágyító olajokban található PAH-k vizsgálatára szolgáló vizsgálati módszert kínál, és kiküszöböli a korábbi módszer hiányosságait, az IP 346:1998 szabványra való utalás helyett indokolt az EN 16143:2013 új szabványra utalni, mint azon referencia-módszerre, amellyel megállapítható, hogy a lágyító olajok megfelelnek-e az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 50. bejegyzése 2. oszlopának 1. pontjában szereplő korlátozásnak.

(8)

A tagállamokkal és a főbb érdekelt felek szervezeteinek képviselőivel lefolytatott informális konzultáció azt mutatta, hogy a lágyító olajok esetében az egyes rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének mérése tekintetében szoros összefüggés van az IP 346:1998 módszerrel és az új CEN-módszerrel azonos elvet alkalmazó gázkromatográfiás vizsgálati módszerekkel kapott eredmények között. A gazdasági szereplők jelezték, hogy az IP 346:1998 módszernek az új CEN-módszerrel való felváltása várhatóan nem lesz hatással a lágyító olajok megfelelőségére. Az új vizsgálati módszer azonban az IP 346:1998 szabványhoz viszonyítva összetettebb és alkalmazása költségesebb.

(9)

Célszerű egy tizennyolc hónapos átmeneti időszakot biztosítani, amelynek során a fent említett korlátozás betartásának vizsgálatára mind a régi, mind az új módszer alkalmazható. Az átmeneti időszak alatt a laboratóriumok megszerezhetik az új vizsgálati módszer alkalmazásához szükséges tapasztalatot. Az átmeneti időszak továbbá előmozdítja az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott lágyító olajok megfelelőségének vizsgálatát.

(10)

A Bizottság az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete 51. bejegyzésének 3. pontjával összhangban elvégezte a bejegyzésben szereplő, a bisz(2-etilhexil)-ftalátra (DEHP), a dibutil-ftalátra (DBP) és a benzil-butil-ftalátra (BBP) vonatkozó előírások újraértékelését. Az újraértékelés 2009. szeptember 4-én kezdődött, amikor is a Bizottság felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA), hogy tekintse át a rendelkezésre álló új tudományos információkat, és vizsgálja meg, vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek indokolják a jelenlegi korlátozások újraértékelését. Az ECHA 2010 márciusában információkkal szolgált a Bizottság részére, és rámutatott, hogy célszerű volna megfontolni a vonatkozó REACH regisztrációs dossziék áttekintését. A Bizottság ezek alapján felkérte az ECHA-t, hogy tegye meg a javasolt intézkedéseket. 2011 áprilisában azonban a Dán Királyság korlátozásra vonatkozó eljárást kezdeményezett az említett ftalátok beltéri használatra szánt, valamint a bőrrel vagy a nyálkahártyával potenciálisan közvetlenül érintkezésbe lépő árucikkekben való jelenléte vonatkozásában, amelyeknek során – többek között – a regisztrációs dossziékat is áttekintették. A korlátozási eljárás végén, ahogyan az az augusztus 9-i közleményben (5) is szerepel, a Bizottság nem tett javaslatot az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének módosítására. Továbbá a 143/2011/EU bizottsági rendelettel (6) a Bizottság a szóban forgó ftalátokat felvette az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletébe. Következésképpen a szóban forgó rendelet 69. cikkének (2) bekezdésével összhangban az ECHA – a megállapított lejárati időt követően – köteles megvizsgálni, hogy a kérdéses ftalátok egyes árucikkekben való felhasználása jelent-e nem megfelelően ellenőrzött kockázatot az emberi egészségre vagy a környezetre. Ezért a szóban forgó ftalátokra vonatkozó korlátozásokat tartalmazó intézkedések tekintetében nincs szükség további felülvizsgálatra, így célszerű az említett pontot a bejegyzésből elhagyni.

(11)

2014 januárjában a Bizottság az 1907/2006/EK rendelet XVII. mellékletének 52. bejegyzésének 3. pontjával összhangban elvégezte a bejegyzésben szereplő, a diizononil-ftalátra (DINP), a diizodecil ftalátra (DIDP) és a di-n-oktil ftalátra (DNOP) vonatkozó előírások újraértékelését. Az újraértékelés 2009. szeptember 4-én kezdődött, amikor is a Bizottság felkérte az ECHA-t, hogy tekintse át a rendelkezésre álló új tudományos információkat, és vizsgálja meg, vannak-e olyan bizonyítékok, amelyek indokolnák a jelenlegi korlátozások újraértékelését. A rendelkezésre álló információkat később a 2010. évi regisztrációs határidőre beérkezett regisztrációs dossziékban szereplő információkkal egészítették ki. A vizsgálati jelentéstervezetet az ECHA ezután részletes értékelés céljából a kockázatértékelési bizottság (RAC) elé terjesztette. A RAC 2013 márciusában fogadta el véleményét, az ECHA végleges vizsgálati jelentését pedig 2013 augusztusában kapta meg a Bizottság. Az ECHA-jelentés alapján a Bizottság úgy döntött, hogy nem javasolja a XVII. melléklet 52. bejegyzésében szereplő rendelkezések módosítását, és a bejegyzésnek a 3. pontjával összhangban történő újraértékelését befejezettnek tekinti. A Bizottság újraértékelésről készített következtetései nyilvánosan hozzáférhetők (7). A szóban forgó bejegyzésből tehát indokolt elhagyni a 3. pontot.

(12)	Az 1907/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) A Tanács 1976. július 27-i 76/769/EGK irányelve az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 262., 1976.9.27., 201. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/69/EK irányelve az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv huszonhetedik módosításáról (lágyítóolajokban és gumiabroncsokban található egyes policiklusos aromás szénhidrogének) (HL L 323., 2005.12.9., 51. o.)

(4) IP 346:1998 – A PCA meghatározása a fel nem használt kenőalapolajokban és aszfaltmentes petróleumfrakcióban – dimetil-szulfoxid extrakciós refraktív index módszer.

(5) HL C 260., 2014.8.9., 1. o.

(6) A Bizottság 2011. február 17-i 143/2011/EU rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletének módosításáról (HL L 44., 2011.2.18., 2. o.).

(7) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/chemicals/files/reach/entry-52_en.pdf

MELLÉKLET

Az 1907/2006/EK rendelet XVII. melléklete a következőképpen módosul:

Az 50. bejegyzés 2. oszlopa 1. pontjának második alpontja helyébe a következő alpontok lépnek:

„Az első alpontban említett határértékek betartásának igazolására az EN 16143:2013 szabványt (Kőolajtermékek – A lágyító olajokban található benzo(a)pirén (BaP) és egyes policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-k) mennyiségének meghatározása – kettős folyadékkromatográfiai (LC) technikát és GC/MS analízist használó eljárás) kell alkalmazni vizsgálati módszerként.

2016. szeptember 23-ig az első alpontban említett határértékek betartottnak tekintendők, ha a policiklusos aromás (PCA) kivonat a 3 tömegszázalékot nem haladja meg az Ásványolaj-intézet IP346: 1998 szabványa (A PCA meghatározása a fel nem használt kenőalapolajokban és aszfaltmentes petróleumfrakcióban – dimetil-szulfoxid extrakciós refraktív index módszer) szerint mérve, amennyiben a BaP és a felsorolt PAH-k tekintetében megállapított határértékek betartását, valamint a PCA-kivonat és a mért értékek korrelációját hathavonta, illetve minden jelentős működési változtatás után (amelyik korábbi) megméri a gyártó vagy az importőr.”

2.	Az 51. bejegyzés 2. oszlopának 3. pontját el kell hagyni.

3.	Az 52. bejegyzés 2. oszlopának 3. pontját el kell hagyni.

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/46

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/327 RENDELETE

(2015. március 2.)

az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a készítményekből álló adalékanyagokra vonatkozó forgalombahozatali követelmények és felhasználási feltételek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (5) bekezdésére és 16. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Egyes, az 1831/2003/EK rendelet alapján adalékanyagként engedélyezett készítményekben olyan technológiai adalékanyagokat, egyéb anyagokat vagy termékeket alkalmaznak, amelyek a készítményben lévő hatóanyag tekintetében valamilyen funkciót látnak el, így például stabilizálják vagy standardizálják azt, illetve elősegítik kezelését vagy a takarmányhoz való hozzákeverését. Az említett technológiai adalékanyagok, egyéb anyagok vagy termékek növelhetik például a hatóanyag folyékonyságát vagy homogenitását, illetve csökkenthetik porképző képességét. A készítményekből álló engedélyezett adalékanyagok konkrét összetétele tehát attól függ, hogy milyen okból kerül sor az említett készítmények alkalmazására. Ugyanakkor azon technológiai adalékanyagoknak, egyéb anyagoknak vagy termékeknek, amelyek egy hatóanyag integritásának megőrzése érdekében kerülnek felhasználásra, nem célja az, hogy a készítményt később tartalmazó takarmányban valamilyen funkciót lássanak el.

(2)

Figyelembe véve, hogy a technológiai haladásnak köszönhetően új készítmények kerülnek kifejlesztésre, helyénvaló tüzetesebben megvizsgálni a készítményekből álló adalékanyagok jellegzetességeit, és forgalomba hozataluk során nagyobb átláthatóságot és egyértelműséget biztosítani anélkül, hogy az ilyen adalékanyagokat tartalmazó előkeverékek összetételéhez fűződő szellemi tulajdonjogok sérülnének.

(3)

Különösen indokolt az 1831/2003/EK rendelet III. mellékletébe kiegészítő címkézési követelményeket felvenni az ilyen adalékanyagokra és az azokat tartalmazó előkeverékekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen, hogy a keverékekben alkalmazott technológiai adalékanyagokat engedélyezték-e az adott rendeltetés tekintetében, és hogy azok kizárólag a készítményben lévő hatóanyag tekintetében látnak-e el valamilyen funkciót.

(4)

Noha a legfontosabb információkat az adalékanyag vagy az előkeverék csomagolásán vagy tárolóedényén kell feltüntetni, a technológiai fejlődés a készítmények összetételére vonatkozó írásbeli információk rugalmasabb és költséghatékonyabb módon való írásbeli közlését is lehetővé teszi. Mindez összhangban áll a címkézésnek a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) szereplő fogalommeghatározásával.

(5)

A vállalkozóknak tájékoztatást kell tudniuk nyújtani a forgalomba hozott készítmények összetételéről, mivel ezek az információk lehetővé teszik a végfelhasználók vagy a vásárlók számára, hogy megalapozott döntést hozzanak, lehetővé teszik a megfelelő kockázatértékelést, és az ügyletek tisztességes voltát szolgálják.

(6)

A szóban forgó címkézési és tájékoztatási követelmények kizárólag az 1831/2003/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kategóriákba tartozó adalékanyagokra vonatkoznak. A készítményként engedélyezett ilyen adalékanyagok esetében az engedélyezés csupán a hatóanyagra vonatkozik, és nem terjed ki a készítmény többi összetevőjére, amelyek változhatnak.

(7)	Az emberek vagy az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése érdekében a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell a forgalomba hozott és felhasznált készítmény összetevői közötti fizikai-kémiai és biológiai kompatibilitást.

(8)

A készítményekből álló adalékanyagokkal kapcsolatos technológiai haladás és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében ezért módosítani kell az 1831/2003/EK rendeletnek az egyes takarmány-adalékanyagokra és előkeverékekre vonatkozó különleges címkézési követelményekről szóló III. mellékletét és az általános felhasználási feltételekről szóló IV. mellékletét.

(9)	A készítményekből álló, meglévő adalékanyagok és az azokat tartalmazó takarmányok zavartalan forgalomba hozatala és felhasználása érdekében átmeneti időszakot kell biztosítani, amelyben a készletek kimerülésükig továbbra is felhasználhatók.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A III. és IV. melléklet módosítása

Az 1831/2003/EK rendelet III. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

A készítményekből álló azon adalékanyagok és az ilyen adalékanyagokat tartalmazó azon előkeverékek, amelyeket 2017. március 23. előtt állítottak elő és címkéztek fel az 1831/2003/EK rendelet 2015. március 23. előtt hatályos változatának megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 767/2009/EK rendelete a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 229., 2009.9.1., 1. o.).

MELLÉKLET

Az 1831/2003/EK rendelet III. és IV. melléklete a következőképpen módosul:

A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK EGYES ADALÉKANYAGOK ÉS ELŐKEVERÉKEK ESETÉBEN

Állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok, kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok:

—	a szavatosság lejárati ideje vagy a gyártás időpontjától számított eltarthatósági idő,

—	a használati utasítás, valamint

—	a koncentráció.

Enzimek, a fenti adatokon kívül:

—	a hatóanyag vagy hatóanyagok egyedi neve az enzimaktivitásukkal összhangban, a megadott engedélynek megfelelően,

—	a Nemzetközi Biokémiai Egyesület azonosítási száma, valamint

—	a koncentráció helyett: aktivitási egységek (aktivitási egység/gramm vagy aktivitási egység/milliliter).

Mikroorganizmusok:

—	a szavatosság lejárati ideje vagy a gyártás időpontjától számított eltarthatósági idő,

—	a használati utasítás,

—	a törzs azonosítási száma, valamint

—	a telepképző egységek száma grammonként.

Tápértékkel rendelkező adalékanyagok:

—	a hatóanyag-tartalom, valamint

—	a szavatosság lejárati ideje vagy a gyártás időpontjától számított eltarthatósági idő.

Technológiai és érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok, az aromaanyagok kivételével:

—	a hatóanyag-tartalom.

Aromaanyagok:

—	az előkeverékekbe keverés aránya.

KIEGÉSZÍTŐ CÍMKÉZÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK EGYES, KÉSZÍTMÉNYEKBŐL ÁLLÓ ADALÉKANYAGOKRA ÉS ILYEN KÉSZÍTMÉNYEKET TARTALMAZÓ ELŐKEVERÉKEKRE VONATKOZÓAN

A 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kategóriákba tartozó adalékanyagok:

i.	a készítményben található valamennyi technológiai adalékanyag egyedi nevének, azonosítási számának és arányának feltüntetése a csomagoláson vagy a tárolóedényen, amennyiben a vonatkozó engedélyben meg van határozva azok maximális tartalma;

ii.

az alábbi információk (bármilyen írásos formában vagy a készítményt kísérő dokumentumba foglalva):

—	a készítményben található valamennyi technológiai adalékanyag egyedi neve és azonosítási száma, valamint

—	a készítményben található minden egyéb anyag vagy termék neve, tömegük szerint csökkenő sorrendben feltüntetve.

A 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kategóriákba tartozó adalékanyagokat tartalmazó előkeverékek:

i.	adott esetben annak feltüntetése a csomagoláson vagy a tárolóedényen, hogy az előkeverék adalékanyag-készítményhez hozzáadott technológiai adalékanyagokat tartalmaz, amelyek maximális szintje meg van határozva a megfelelő engedélyben;

ii.	a vásárló vagy a felhasználó kérésére az e bekezdés i. pontjában említett, adalékanyag-készítményhez hozzáadott technológiai adalékanyag egyedi nevére, azonosítási számára és arányára vonatkozó információ.”

A IV. melléklet a következő 5. ponttal egészül ki:

„5.

A készítményekből álló adalékanyagokban található technológiai adalékanyagok, egyéb anyagok vagy termékek kizárólag a készítmény hatóanyagának fizikai-kémiai tulajdonságait módosíthatják, és csak engedélyezési feltételeiknek megfelelően használhatók fel, amennyiben léteznek ilyen feltételek.

A készítmény összetevői közötti fizikai-kémiai és biológiai kompatibilitást az elérni kívánt hatások figyelembevételével kell biztosítani.”

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/50

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/328 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 2.)

az állati eredetű takarmányok és élelmiszerek esetében használatos beléptetési okmány tekintetében a 322/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)	A 322/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) a Japánból származó vagy onnan szállított takarmány és élelmiszer behozatalára vonatkozóan a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követően különleges feltételeket állapított meg.

(2)

A 322/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikke szerint előzetes értesítés céljából a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalatoknak vagy képviselőiknek ki kell tölteniük a 669/2009/EK bizottsági rendeletben (3) említett közös beléptetési okmány I. részét, és el kell juttatniuk a dokumentumot a kijelölt beléptetési hely vagy állat-egészségügyi határállomás illetékes hatóságához. A 669/2009/EK rendeletben említett közös beléptetési okmány csak a nem állati eredetű takarmány és élelmiszer esetében alkalmazandó, tehát nem használható az állati eredetű takarmány és élelmiszer, így a halászati termékek esetében sem.

(3)

Azon állati eredetű takarmány és élelmiszer – beleértve a halászati termékeket – esetében, amely a 97/78/EK tanácsi irányelv (4) hatálya alá tartozik, a 136/2004/EK bizottsági rendelet (5) előírja, hogy a rendelet III. mellékletében található közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt (KÁBO-t) kell előzetes értesítés céljára használni.

(4)	Az 322/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 322/2014/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 9. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A takarmány- és élelmiszer-ipari vállalatok vagy képviselőik minden termékszállítmány érkezése előtt előzetes értesítést tesznek, a nem Fukusima prefektúrából származó tea szállítmányai kivételével.

(2) Az előzetes értesítés céljából az alábbiakat töltik ki:

a)	nem állati eredetű termékek esetében: a közös beléptetési okmány I. részét, amelyet a 669/2009/EK rendelet 3. cikkének a) pontja említ, figyelembe véve a 669/2009/EK rendelet II. mellékletében szereplő magyarázatot.

b)	a 97/78/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó állati eredetű takarmány és élelmiszer – beleértve a halászati termékeket is – esetében: a 136/2004/EK bizottsági rendelet (6) III. mellékletében meghatározott közös állat-egészségügyi beléptetési okmányt (KÁBO-t).

A megfelelő dokumentumot legalább két munkanappal a szállítmány tényleges megérkezése előtt eljuttatják a kijelölt beléptetési hely vagy állat-egészségügyi határállomás illetékes hatóságához.

(6) A Bizottság 2004. január 22-i 136/2004/EK rendelete a harmadik országokból behozott termékeknek a közösségi állat-egészségügyi határállomásokon való állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 21., 2004.1.28., 11. o.).”"

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Szabad forgalomba bocsátás

A termékszállítmányok – kivéve a 97/78/EK irányelv hatálya alá tartozó termékeket, amelyekre a 136/2004/EK rendelet vonatkozik – csak akkor bocsáthatók szabad forgalomba, ha a takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalatok vagy azok képviselői a vámhatóságoknak bemutatják (papíron vagy elektronikus formában) a közös beléptetési okmányt, amelyet az illetékes hatóság a hatósági ellenőrzések mindegyikének megtörténte után megfelelően kitöltött. A vámhatóságok csak akkor engedélyezik a szállítmány szabad forgalomba bocsátását, ha a közös beléptetési okmány II.14. rovatában az áll, hogy az illetékes hatóság kedvező döntést hozott, és ezt aláírás tanúsítja a II.21. rovatban.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2) A Bizottság 2014. március 28-i 322/2014/EU végrehajtási rendelete a Japánból származó vagy onnan szállított takarmánynak és élelmiszernek a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet követő behozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról (HL L 95., 2014.3.29., 1. o.).

(3) A Bizottság 2009. július 24-i 669/2009/EK rendelete a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról (HL L 194., 2009.7.25., 11. o.).

(4) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

(5) A Bizottság 2004. január 22-i 136/2004/EK rendelete a harmadik országokból behozott termékeknek a közösségi állat-egészségügyi határállomásokon való állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 21., 2004.1.28., 11. o.).

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/52

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/329 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 2.)

az „EXPO Milano 2015” (Olaszország) kiállítási területére való szállításra szánt állati eredetű termékek behozatala tekintetében az uniós állat- és közegészségügyi rendelkezésektől való eltérésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke 5. pontja harmadik francia bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdése b) pontjára és 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 9. cikke második bekezdésére,

tekintettel az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 29. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

Olaszország rendezi meg az „EXPO Milano 2015” elnevezésű világkiállítást 2015. május 1-je és október 31-e között Milánóban. E világkiállítás központi témája a „Bolygónk élelmezése – Életre szóló energia”. A tervek szerint mintegy 150 ország vesz részt az „EXPO Milano 2015” világkiállításon, és témájával összefüggésben várhatóan élelmiszer-ipari termékek, ezen belül állati eredetű termékek harmadik országokból az Unióba való behozatalára lesz szükség.

(2)

Az állati eredetű termékek Unióba való behozatala harmadik országok számára az uniós jogszabályokban előírt, az állat- és közegészségügyi aggályokat figyelembe vevő számos követelmény alapján lehetséges. Az „EXPO Milano 2015” világkiállításon részt vevő országok közül nem mindegyik rendelkezik állati eredetű termékek Unióba való behozatalára vonatkozó teljes körű engedéllyel. Ezért ennek megfelelően helyénvaló a jelenlegi behozatali egészségügyi követelmények alól bizonyos eltéréseket engedélyezni az említett termékeknek kizárólag az „EXPO Milano 2015” keretében való felhasználása céljából.

(3)

Az állat-egészségügyi kérdések tekintetében az állatbetegségek Unióba való behurcolásának kockázatát felvető termékek, mint például a friss hús és húskészítmények, tej, tejtermékek és más állati eredetű termékek csak akkor hozhatók be az Unióba, ha az Unióba való behozatalra vonatkozó jogszabályokban előírt minden szükséges garancia teljesül. Ugyanez vonatkozik az állati eredetű termékek Unió területén való átszállítására, amennyiben azokat egy harmadik országba szállítják. Az Unióba való szállítás vagy az Unió területén való átszállítás érdekében az állati eredetű termékeknek a vonatkozó állat-egészségügyi behozatali jogszabályban külön felsorolt harmadik országból kell származniuk, és el kell végezni rajtuk az e jogszabályokban előírt specifikus kezeléseket.

(4)

Az Unió állat-egészségügyi állapotának védelme érdekében csak azok az állati eredetű termékek Unióba való belépése engedélyezhető az „EXPO Milano 2015” keretében való felhasználás céljából, amelyek teljesítik az Unióba való behozatalra, vagy az Unió területén való átszállításra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket.

(5)

Az Unió közegészségügyi előírásainak nem megfelelő állati eredetű termékek Unióba való behozatalához kapcsolódó kockázatok tekintetében, valamint a közegészség védelme érdekében szükség van annak biztosítására, hogy az említett termékek megfeleljenek az adott származási harmadik ország közegészségügyi feltételeinek, és hogy azok abban az országban emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek. Ez ugyanolyan kockázatot eredményez, mint az Unióból az adott harmadik országba utazás, és ott ilyen termékek fogyasztása. Az illetékes olasz hatóságok ezenfelül olyan garanciákat biztosítottak, amelyek megakadályozzák, hogy a fent említett kockázatok az Unióban negatívan befolyásolják az emberi egészséget.

(6)	Az olasz hatóságok ezért biztosítják, hogy a nem megfelelő termékek egyike sem fogyasztható és értékesíthető az „EXPO Milano 2015” keretein kívül.

(7)

A kéthéjú kagylókhoz kapcsolódó lényeges közegészségügyi kockázatok tekintetében a kéthéjú kagylóknak az „EXPO Milano 2015” céljából bármilyen formában az Unióba való behozatala csak akkor engedélyezhető, ha az említett termékek teljesítik a vonatkozó uniós jogszabályokban előírt közegészségügyi behozatali feltételeket. E termékeket ezért nem indokolt e rendelet útján szabályozni.

(8)

Tekintettel a harmadik országokból származó termékek által képviselt állat- és közegészségügyi kockázatokra, amely termékek esetében speciális védintézkedéseket vezettek be, vagy szándékoznak bevezetni az állat- és közegészségügyi aggályok miatt a 97/78/EK tanácsi irányelv (4) 22. cikkének megfelelően, helyénvaló e termékeket kizárni a rendelet hatálya alól.

(9)

Az Unió állat- és közegészségügyi rendelkezéseit nem teljesítő állati eredetű termékek Unióba való behozatalához kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében e termékek esetében szigorú ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni, és e termékeknek a szállítás, a tárolás, maradványaik vagy hulladékaik szállítása és ártalmatlanítása minden szakaszában nyomon követhetőnek kell lenniük, és csak az „EXPO Milano 2015” céljából használhatók, az Unióban való értékesítésük nem engedélyezett.

(10)

E termékek Unióba való belépésének engedélyezése, ezzel egyidejűleg az Unió piacán történő értékesítésének megakadályozása céljából azokat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (5) 576. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes behozatali eljárás alá kell vonni az „EXPO Milano 2015” keretében történő elfogyasztásukig, vagy e termékek maradványainak az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) rendelkezéseinek megfelelő 1. kategóriába tartozó anyagként történő ártalmatlanításukig vagy reexportjukig. Szükség esetén e termékeket a 2913/92/EGK rendelet (7) 91. cikke (1) bekezdésének megfelelő külső árutovábbítási eljárás alá kell vonni az Unióba való belépésük helyétől azok ideiglenes behozatali eljárás alá vonásáig. E termékek fogyasztása vagy megsemmisítése a 2454/93/EGK rendelet 582. cikke (2) bekezdésének megfelelően reexportnak tekintendő.

(11)

Ezenfelül annak biztosítására, hogy az ilyen nem megfelelő termékek ne kerüljenek az Unió piacára, azokat közvetlenül az „EXPO Milano 2015” területére, vagy amennyiben az logisztikai okokból indokolt, speciálisan engedélyezett vámraktárakba kell szállítani a 97/78/EK irányelv 12. és 13. cikkében előírtak szerint közbenső tárolás céljából azok végső, az „EXPO Milano 2015” területére való szállítását megelőzően.

(12)

A nem megfelelő állati eredetű termékek nyomon követhetőségének biztosítása érdekében az illetékes hatóságok a 2004/292/EK bizottsági határozattal (8) bevezetett integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszert (a továbbiakban: TRACES rendszer) használják a termékek Unióba való behozatalának időpontjától az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínen való fogyasztásukig vagy a rendezvényt követő ártalmatlanításukig terjedő adatok feljegyzésére.

(13)

Az „EXPO Milano 2015” látogatóinak és személyzetének az „EXPO Milano 2015” keretein kívül fogyasztott és árusított nem megfelelő termékek fogyasztásából eredő lehetséges közegészségügyi kockázatokról való tájékoztatása érdekében az olasz hatóságoknak tájékoztatást kell kiadniuk arról, hogy bizonyos, harmadik országokból származó állati eredetű termékek csak az adott származási harmadik ország szabályainak felelnek meg, de az Unió közegészségügyi szabványainak nem, és hogy e termékeknek az „EXPO Milano 2015” kiállítási területén kívül való fogyasztása és értékesítése tilos.

(14)	Mivel az „EXPO Milano 2015” egy ideiglenes rendezvény, az e rendeletben előírt rendelkezések korlátozott időtartamra vonatkoznak.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére való szállításra szánt állati eredetű termékek vagy az ilyen termékeket tartalmazó élelmiszerek behozatalát szabályozó uniós állat- és közegészségügyi rendelkezésektől való eltérésről rendelkezik az I. melléklet 1. pontjának megfelelően („EXPO Milano 2015” kiállítási területe).

E rendelet nem alkalmazandó a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 2.1. pontjában említett kéthéjú kagylók vagy az ezen állatokból származó élelmiszerek esetében.

E rendelet a 97/78/EK irányelv 22. cikkének megfelelően hozott, és e rendelet alkalmazási ideje alatt hatályos védintézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

2. cikk

Az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére szállítandó termékekre vonatkozó követelmények

A tagállamok az állati eredetű termékek vagy az ilyen termékeket tartalmazó élelmiszerek szállítmányainak olyan harmadik országokból vagy létesítményekből történő behozatalát, ahonnan e termékek vagy e termékeket tartalmazó élelmiszerek Unióba való behozatala az uniós jogszabályok szerint nem engedélyezett, kizárólag az „EXPO Milano 2015” kiállítási területén való használat céljából engedélyezhetik, amennyiben azok(at):

a)	olyan harmadik országból érkeznek, amely hivatalosan részt vesz az „EXPO Milano 2015” kiállításon, és amelyeket az adott harmadik országnak az „EXPO Milano 2015” kiállításon lévő kiállítási standjára szállítanak; és

b)	olyan lezárt konténerekbe vagy csomagokba csomagolják, amelyek nem teszik lehetővé a tartalom kiszivárgását és amelyeket piros és fehér színű, olvasható méretű „for exclusive destination EXPO Milano 2015” felirattal látnak el a konténerek vagy csomagok méretével arányosan; és

ha szerepelnek a II. mellékletben, teljesítik az alábbi feltételek mindegyikét:

i.	az Unió területén való átszállításuk engedélyezett a II. mellékletben említett jogszabályokban meghatározott, az Unió területén való átszállítás követelményeinek megfelelően, ami analógia útján minden termékre alkalmazandó;

ii.	a II. mellékletben említett rendelkezésekben meghatározott szállítás vagy tárolás céljából állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri azokat, ami analógia útján minden felsorolt termékre alkalmazandó;

iii.	azokat a III. mellékletben meghatározott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri;

iv.	azokat a 2454/93/EGK rendelet 576. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes behozatali eljárás alá vonják;

a 2009/821/EK bizottsági határozat (9) I. mellékletében, vagy az Unió és harmadik országok közötti bármely vonatkozó megállapodásban felsorolt, Olaszországon kívül elhelyezkedő határállomásról Olaszországba történő behozataluk esetén azokat Olaszországban e célból a 2913/92/EGK rendelet 91. cikkének (1) bekezdésében említett külső árutovábbítási eljárás alá vonják a 2454/93/EGK rendelet 576. cikke (1) bekezdésének megfelelően;

ha nem szerepelnek a II. mellékletben, teljesítik az alábbi feltételek mindegyikét:

i.	azokat a III. mellékletben meghatározott állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri;

ii.	teljesítik az e cikk c) bekezdése iv. és v. pontjában előírt feltételeket.

3. cikk

A termékek behozatala

A 2. cikkben említett termékek szállítmányainak az alábbi feltételeket kell teljesíteniük:

a)	azokat a 2009/821/EK határozat I. mellékletében, vagy az Unió és harmadik országok közötti bármely vonatkozó megállapodásban felsorolt állat-egészségügyi határállomáson keresztül hozzák be az Unióba; és

b)	a beléptetési állat-egészségügyi határállomást azok érkezése előtt legalább két nappal értesítik.

4. cikk

A beléptetési állat-egészségügyi határállomás és az illetékes vámhatóságok feladatai

(1) Az állat-egészségügyi határállomás:

a)	elvégzi a 97/78/EK irányelv 4. cikkében előírt okmányellenőrzést és az azonossági vizsgálatot;

b)	ellenőrzi, hogy az „EXPO Milano 2015” kiállításon részt vevő valamely harmadik országból származó, 2. cikkben említett termékek szállítmányait az adott országnak az „EXPO Milano 2015” kiállításon lévő standjára kívánják-e szállítani; és

közös állat-egészségügyi beléptetési okmány (KÁBO) állít ki a TRACES rendszerrel, a 2009/821/EK határozat II. mellékletében említett Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egységhez („helyi állat-egészségügyi egység Milano Città IT03603”), vagy amennyiben a terméket először az I. melléklet 2. pontjában említett vámraktárba szállítják, az adott vámraktárért felelős TRACES egységhez történő szállítás céljából;

d)	biztosítja, hogy a szállítmányokat közvetlenül az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére, vagy az I. melléklet 2. pontjában említett vámraktárba szállítják;

e)	engedélyezi a 2011/163/EU bizottsági határozat (10) melléklete által nem lefedett szállítmányok tranzitját, feltéve, hogy azokat közvetlenül az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére vagy az I. melléklet 2. pontjában említett vámraktárba szállítják;

f)	elutasítja vagy megsemmisíti azokat a termékeket, amelyek nem teljesítik a 2. cikkben előírt követelményeket.

(2) A beléptetési állat-egészségügyi határállomás és az illetékes vámhatóságok a következőket biztosítják:

a)	a termékeket a 2454/93/EGK rendelet 576. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes behozatali eljárás alá vonják az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínen való fogyasztásukig vagy a 7. cikk 10. és 11. pontja szerinti megsemmisítésükig;

b)	szükség esetén a termékeket a 2913/92/EGK rendelet 91. cikke (1) bekezdésének megfelelő külső árutovábbítási eljárás alá vonják az Unióba való belépésük helyétől azok ideiglenes behozatali eljárás alá vonásáig.

5. cikk

Az I. mellékletben említett vámraktárakért felelős állat-egészségügyi határállomás feladatai

Amennyiben a szállítmányt az I. melléklet 2. pontjában említett vámraktárba küldték, a vámraktárért felelős érintett állat-egészségügyi határállomás:

a)	biztosítja, hogy a szállítmányokat az I. mellékletben említett vámraktárból közvetlenül az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére küldjék;

b)	biztosítja, hogy az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére a szállítmányokat az illetékes hatóság felügyelete mellett e hatóság által lezárt járművekben vagy konténerekben szállítsák;

c)	biztosítja, hogy a vámraktár hatósági állatorvosa a TRACES rendszeren keresztül tájékoztassa az „EXPO Milano 2015” kiállítási terület Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egységét a szállítmánynak az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére való tervezett megérkezéséről;

d)	tudomásul veszi és feljegyzi a TRACES rendszeren keresztül az „EXPO Milano 2015” kiállítási terület Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egységétől kapott, a szállítmány érkezéséről szóló információkat;

e)	feljegyzi a IV. mellélet A. pontjában említett, az „EXPO Milano 2015” kiállítási területre küldött szállítmánnyal kapcsolatos adatokat.

6. cikk

A Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egység feladatai az „EXPO Milano 2015” kiállítási területen

A Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egység az „EXPO Milano 2015” kiállítási területen:

okmányellenőrzést és azonossági vizsgálatot végez minden, a 2. cikkben említett termék szállítmányának az „EXPO Milano 2015” kiállítási területe való megérkezésekor, és ellenőrzi a lezárás sértetlenségét, valamint a TRACES rendszerben ellenőrzi, hogy a megérkezett szállítmány egyezik-e KÁBO-ban szereplő információkkal;

b)	biztosítja, hogy a szállítmány ténylegesen az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére legyen szállítva;

c)	a TRACES rendszeren keresztül tájékoztatja a beléptetési állat-egészségügyi határállomást vagy a vámraktárért felelős feladási állat-egészségügyi határállomást a szállítmánynak az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére történő megérkezéséről, valamint a szállítmány sértetlenségéről;

d)	a IV. melléklet B. pontjában említett minden, a megérkezett szállítmányhoz kapcsolódó adatot feljegyez;

e)	biztosítja, hogy az élelmiszert csak a helyszínen való kiállítás és/vagy kóstoltatás céljára használják.

7. cikk

A Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egység feladatai a termékeknek az „EXPO Milano 2015” kiállítási területre való megérkezését követően

A szállítmánynak az „EXPO Milano 2015” kiállítási területre való megérkezését követően a Milano Città IT03603 helyi állat-egészségügyi egység:

1.	a 6. cikk d) pontjában említtet nyilvántartást folyamatosan aktualizálja a szállítmány felhasználásáról szóló információkkal;

2.	biztosítja, hogy a szállítmány ne mutasson olyan változást vagy károsodást, amely azt tervezett felhasználására alkalmatlanná tenné;

3.	lefoglal és megsemmisít minden olyan szállítmányt, amely bármilyen okból alkalmatlannak tekinthető a helyszíni kóstoltatásra;

4.	a termék rendeltetési helyeként szolgáló kiállítási standon azonosítja azt a személyt, aki felel a 8. cikk (2) bekezdésében előírt intézkedések végrehajtásáért;

5.	a 4. pontban említett személyt tájékoztatja a 8. cikk (2) bekezdésében előírt kötelezettségekről;

6.	az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínen minden olyan helyet azonosít, ahol a szállítmány termékeit kiállítják vagy helyszíni kóstoltatás céljára használják;

7.	az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínen garantálja a szállítmány teljes körű nyomon követhetőségét;

8.	garantálja, hogy a termékeket csak a helyszínen való kiállítás vagy kóstoltatás céljára használják;

9.	biztosítja, hogy az „EXPO Milano 2015” látogatói és az „EXPO Milano 2015” személyzete számára a termékeket nem értékesítik, valamint a kiállítástól és a helyszíni kóstoltatástól eltérő célból nem bocsátják rendelkezésükre;

10.

biztosítja, hogy minden, a kiállítás és helyszíni kóstoltatás céljából fel nem használt szállítmány vagy azok részei az 1. kategóriába tartozó anyagként kerüljenek összegyűjtésre és megsemmisítésre az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a)–c) pontjának megfelelően, vagy pedig 2015. december 31-ig a harmadik országba reexportra kerüljenek;

11.

biztosítja, hogy a 10. pontban említett szállítmányt vagy annak részeit tartalmazó speciális konténerek az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínét csak akkor hagyhassák el, ha azokat légmentesen lezárták és olyan rendeltetési helyre szállítják ahol az anyagot az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a)–c) pontjának megfelelően megsemmisítik, vagy pedig 2015. december 31-ig a harmadik országba reexportálják;

12.	az „EXPO Milano 2015” zárásakor vagy legkésőbb 2015. december 31-ig tájékoztatja az illetékes vámhatóságokat a termékek elfogyasztásáról vagy megsemmisítéséről.

8. cikk

Az EXPO 2015 S.p.A. és az „EXPO Milano 2015” kiállítóinak kötelezettségei

(1) Az EXPO 2015 S.p.A.:

a)	azonosítja az „EXPO Milano 2015” kiállításon jelen lévő kiállítókat, és a helyi illetékes hatóság számára elérhetővé teszi e kiállítók jegyzékét;

b)	minden kiállító esetében kijelöl egy személyt, aki a (2) bekezdésben előírt intézkedések végrehajtásáért felel;

c)	ellátja az e rendelet hatály alá tartozó termékek olyan helyre való szállításának logisztikai támogatását, ahol azokat a 7. cikk 10. és 11. pontjában előírtak szerint lehet kezelni.

(2) Az „EXPO Milano 2015” kiállítói:

a)	logisztikai támogatást biztosítanak e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságoknak a 2. cikkben említett termékek tárolása tekintetében;

b)	biztosítják, hogy a 2. cikkben említett termékek felhasználása csak a kiállításra és a helyszíni kóstoltatásra korlátozódjon;

c)	az illetékes hatóság kérésére és felügyelete mellett a 2. cikkben említett termékek tárolására elkülönített helyet és megfelelő módot biztosítanak, amelyet nem használnak kiállítás vagy helyszíni kóstoltatás céljára;

d)	tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról, ha az e bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása bármilyen módon nem teljesül vagy fennáll nem teljesülésének a veszélye;

e)	biztosítják, hogy bármely, a 2. cikkben említett, kiállításra vagy kóstoltatásra fel nem használt terméket a 7. cikk 10. és 11. pontjának megfelelően feljegyezzenek és megsemmisítsenek.

9. cikk

Tájékoztatás az „EXPO Milano 2015” látogatói és személyzete számára

(1) Az illetékes olasz hatóságnak biztosítania kell, hogy legalább az alábbi információk megjelenítésre kerüljenek az „EXPO Milano 2015” látogatói és személyzete számára az „EXPO Milano 2015” azon helyszínein, ahol a 2. cikkben említett termékeket átadják a látogatóknak, vagy ahol a látogatóknak átadásra szánt termékeket előkészítik:

„Ez az élelmiszer az EU-n kívüli országokból érkező állati eredetű termékeket tartalmaz, és csak azon országok közegészségügyi szabványainak felel meg. Tilos az ilyen termékeknek az »EXPO Milano 2015« kiállítási helyszínén kívül történő fogyasztása és forgalmazása.”

(2) Az EXPO 2015 S.p.A. az illetékes olasz hatóságok rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdésben említett információ megjelenítéséhez szükséges eszközöket és helyet.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) E rendeletet 2015. március 1-jétől2015. október 31-ig kell alkalmazni.

A 7. cikk 10. és 11. pontja, a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 8. cikk (2) bekezdésének a) és e) pontja azonban továbbra is alkalmazandó mindaddig, amíg a 2. cikkben említett, e rendelet keretében behozott termékek vagy azok részei az említett cikkeknek megfelelően 2015. december 31-ig megsemmisítésre kerülnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(2) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(3) HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

(4) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).

(5) A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(7) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

(8) A Bizottság 2004. március 30-i 2004/292/EK határozata a Traces rendszer bevezetéséről és a 92/486/EGK határozat módosításáról (HL L 94., 2004.3.31., 63. o.).

(9) A Bizottság 2009. szeptember 28-i 2009/821/EK határozata a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások listájának összeállításáról, a Bizottság állat-egészségügyi szakértői által végzett ellenőrzésekre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról és a TRACES állat-egészségügyi egységeinek meghatározásáról (HL L 296., 2009.11.12., 1. o.).

(10) A Bizottság 2011. március 16-i 2011/163/EU határozata a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).

I. MELLÉKLET

1. Az „EXPO Milano 2015” kiállítási területe

Az „EXPO Milano 2015” kiállítási területe (TRACES LVU: Milano Città IT03603)

2. Engedélyezett vámraktárak

A 97/78/EK irányelv 12. és 13. cikkében előírtak szerint az illetékes olasz hatóságok által engedélyezett, és az olasz egészségügyi minisztérium hivatalos honlapján közzétett vámraktárak:

http://www.salute.gov.it

II. MELLÉKLET

A 2. cikk c) pontjának i. és ii. alpontjában említett termékek és rendelkezések

Árumegnevezés (1)	Az alkalmazandó uniós jogszabályok, beleértve a tranzitra vonatkozókat is, valamint a használandó vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminták
Hús	A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2), beleértve az annak III. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát A Bizottság 798/2008/EK rendelete (3), beleértve az annak XI. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát A Bizottság 119/2009/EK rendelete (4), beleértve az annak III. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát
Húskészítmények	A Bizottság 2000/572/EK határozata (5), beleértve az annak III. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát
Hústermékek:	A Bizottság 2007/777/EK határozata (6), beleértve az annak IV. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát
Tej és tejtermékek	A Bizottság 605/2010/EU rendelete (7), beleértve az annak II. melléklete 3. részében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát
Összetett élelmiszer-készítmények	A Bizottság 28/2012/EU rendelete (8), beleértve az annak II. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát
Tojás, tojásból készült termékek	A 798/2008/EK rendelet, beleértve az annak XI. mellékletében meghatározott állat-egészségügyi bizonyítványmintát
Tenyésztett halászati termékek	A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (9), beleértve az annak VI. melléklete IV. függelékében meghatározott behozatali állat-egészségügyi bizonyítványmintát

(1) A táblázat első oszlopában felsorolt termékek a második oszlopban felsorolt megfelelő uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak.

(2) A Bizottság 2010. március 12-i 206/2010/EU rendelete az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(3) A Bizottság 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK rendelete azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).

(4) A Bizottság 2009. február 9-i 119/2009/EK rendelete a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának a Közösségbe irányuló behozatalára, illetve a Közösség területén történő átszállítására feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének felállításáról, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 39., 2009.2.10., 12. o.)

(5) A Bizottság 2000. szeptember 8-i 2000/572/EK határozata az előkészített húsoknak harmadik országokból a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok megállapításáról (HL L 240., 2000.9.23., 19. o.).

(6) A Bizottság 2007. november 29-i 2007/777/EK határozata a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).

(7) A Bizottság 2010. július 2-i 605/2010/EU rendelete az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állat-egészségügyi bizonyítvány megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).

(8) A Bizottság 2012. január 11-i 28/2012/EU rendelete egyes összetett élelmiszer-készítményeknek az Unióba történő behozatalával és az Unión történő átszállításával kapcsolatos bizonyítványokra vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint a 2007/275/EK határozat és az 1162/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 12., 2012.1.14., 1. o.).

(9) A Bizottság 2005. december 5-i 2074/2005/EK rendelete a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 338., 2005.12.22., 27. o.).

III. MELLÉKLET

Az „EXPO Milan 2015” kiállításra szállítandó állati eredetű termékek vagy az ilyen termékeket tartalmazó élelmiszerek állat-egészségügyi bizonyítványmintája

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikk e) pontjában, a 6. cikk d) pontjában és a 7. cikk 1. pontjában említett adatok

A. A vámraktáraknál az illetékes állat-egészségügyi határállomás által az 5. cikk e) pontjának megfelelően feljegyzendő adatok

A következő adatokat a 5. cikk e) pontjának megfelelően kell feljegyezni:

1.	A vámraktárba érkezés időpontja;

2.	A termékek leírása;

3.	Mennyiség;

4.	Származási harmadik ország;

5.	EU-ba beléptető állat-egészségügyi határállomás;

6.	A beléptetési állat-egészségügyi határállomás által kibocsátott közös állat-egészségügyi beléptetési okmány (KÁBO) TRACES-rendszerben generált száma;

7.	A származási harmadik ország (2. cikk b) pontja) által felhelyezett, és a szállítmányt kísérő meghatározott egészségügyi bizonyítványban jelentett plomba száma, e rendelet III. mellékletének megfelelően;

8.	Annak az árutovábbítási vámokmánynak a száma, amellyel a szállítmányt a beléptetési állat-egészségügyi határállomásról az engedélyezett vámraktárba szállítják;

9.	A szállítmányért felelős személy elérhetőségi adatai;

10.	A szállítmány/a szállítmány részeinek az engedélyezett vámraktárakból az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére való szállítás céljából történő kilépésének időpontja;

11.	Az engedélyezett vámraktárakból az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére szállított szállítmányt/szállítmány részeit kísérő árutovábbítási vámokmány száma;

12.	Az engedélyezett vámraktárakból az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére szállított szállítmány/szállítmány részeinek típusa;

13.	Az engedélyezett vámraktárakból az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére szállított szállítmány/szállítmány részeinek mennyisége;

14.	Az engedélyezett vámraktárakból az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére szállított szállítmány/szállítmány részei számára kibocsátott KÁBO száma;

B. Az „EXPO Milano 2015” belső struktúráinál feljegyzendő adatok a 6. cikk d) pontjának és a 7. cikk 1. pontjának megfelelően

A 6. cikk d) pontjának és a 7. cikk 1. pontjának megfelelően az alábbi adatokat kell fejlegyezni:

1.	Az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínre való érkezés időpontja;

2.	A termékek leírása;

3.	Mennyiség;

4.	Származási harmadik ország;

5.	Az EU-ba beléptető állat-egészségügyi határállomás vagy az a vámraktár, ahonnan a termékeket az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére szállítják (ha szükséges);

A beléptetési állat-egészségügyi határállomás által kibocsátott közös állat-egészségügyi beléptetési okmány (KÁBO) TRACES-rendszerben generált száma, vagy az engedélyezett vámraktár által kibocsátott új KÁBO száma az „EXPO Milano 2015” kiállítási helyszínére szállított szállítmány esetében (ha szükséges);

7.	A beléptetési állat-egészségügyi határállomásról vagy vámraktárból az „EXPO Milano 2015” kiállítási területére küldött szállítmányt/szállítmány részeit kísérő árutovábbítási vámokmány száma;

8.	A beléptetési állat-egészségügyi határállomás egészségügyi és vámhatósága vagy az engedélyezett vámraktárért felelős állat-egészségügyi határállomás egészségügyi és vámhatósága által felhelyezett plomba száma (ha szükséges);

9.	Az „EXPO Milano 2015” céljából (úgymint kiállítás és helyszíni kóstoltatás céljából) már használt szállítmány termékeinek mennyisége;

10.	A még nem használt fennmaradó mennyiség.

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/64

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/330 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. március 2.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	120,8
	MA	80,4
	TR	106,5
	ZZ	102,6
0707 00 05	JO	253,9
	TR	182,6
	ZZ	218,3
0709 93 10	MA	81,4
	TR	200,0
	ZZ	140,7
0805 10 20	EG	46,1
	IL	73,0
	MA	44,4
	TN	56,8
	TR	71,0
	ZZ	58,3
0805 50 10	TR	50,1
0805 50 10	ZZ	50,1
0808 10 80	BR	68,8
	CL	94,5
	MK	26,7
	US	180,1
	ZZ	92,5
0808 30 90	AR	132,9
	CL	166,7
	CN	99,9
	US	122,7
	ZA	95,3
	ZZ	123,5

(1) Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/66

A TANÁCS (KKBP) 2015/331 HATÁROZATA

(2015. március 2.)

az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2013. július 22-én elfogadta a 2013/393/KKBP határozatot (1), amelyben Franz-Michael SKJOLD MELLBIN-t nevezte ki az Európai Unió afganisztáni különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2015. február 28-án lejár.

(2)	Az EUKK megbízatását további nyolc hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)	Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2015. október 31-ig meghosszabbítja Franz-Michael SKJOLD MELLBIN-nek mint az Európai Unió afganisztáni különleges képviselőjének (EUKK) a megbízatását. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK az Uniót képviseli Afganisztánban, és a tagállamok afganisztáni képviselőivel szorosan együttműködve előmozdítja az uniós politikai célkitűzéseket. Ezen belül az EUKK:

a)	hozzájárul az EU–Afganisztán együttes nyilatkozatnak és az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2016-os uniós stratégiának a végrehajtásához;

b)	támogatja az Unió és Afganisztán közötti politikai párbeszédet;

támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által Afganisztánban betöltött kulcsfontosságú szerepet, különös hangsúlyt helyezve a nemzetközi segítségnyújtás erőteljesebb koordinációjához való hozzájárulásra, ezáltal elősegítve a bonni, a chicagói, a tokiói és a londoni konferencián elfogadott nyilatkozatoknak, valamint a vonatkozó ENSZ-határozatoknak a végrehajtását.

3. cikk

Megbízatás

Megbízatásának teljesítése érdekében az EUKK az uniós tagállamok afganisztáni képviselőivel szorosan együttműködve:

a)	elősegíti az afganisztáni politikai folyamatokra és fejleményekre vonatkozó uniós álláspont érvényesülését;

szoros kapcsolatot tart fenn az érintett afgán intézményekkel és támogatja fejlesztésüket, különös tekintettel a kormányra, a parlamentre és a helyi hatóságokra. Az EUKK kapcsolatot tart egyéb afgán politikai csoportokkal és más érintett afganisztáni szereplőkkel, így különösen az érintett civil társadalmi szereplőkkel is;

c)	szoros kapcsolatot tart fenn az Afganisztánban érdekelt nemzetközi és regionális szereplőkkel, így különösen az ENSZ főtitkárának különmegbízottjával, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) polgári főképviselőjével és más kulcsfontosságú partnerekkel és szervezetekkel;

információval szolgál az EU–Afganisztán együttes nyilatkozat, az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2016-os uniós stratégia, valamint a bonni, a chicagói, a tokiói és a londoni konferencián elfogadott nyilatkozatok célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményekre vonatkozóan, különösen a következő területeken:

i.	polgári kapacitásépítés, különösen az országosnál alacsonyabb szinten;

ii.	jó kormányzás és a jogállamisághoz szükséges intézmények létrehozása, különös tekintettel a független igazságszolgáltatási rendszerre;

iii.	választási és alkotmányos reformok;

iv.	a biztonsági ágazat reformja, ideértve a bírósági intézmények és a jogállamiság, a nemzeti hadsereg és a rendőri erők megerősítését és mindenekelőtt a polgári rendőrség fejlesztését;

v.	a növekedés előmozdítása, nevezetesen a mezőgazdaságon és a vidékfejlesztésen keresztül;

vi.	Afganisztán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak, valamint a nők és gyermekek jogainak a tiszteletben tartását,;

vii.	a demokratikus alapelvek és a jogállamiság tiszteletben tartása;

viii.

a nőknek a közigazgatásban, a civil társadalomban és – az 1325(2000). sz. ENSZ BT-határozattal összhangban – a békefolyamatban való részvételének az előmozdítása;

ix.	Afganisztán nemzetközi kötelezettségeinek a tiszteletben tartása, ideértve a terrorizmus, a tiltott kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem, valamint a tömegpusztító fegyverek és az azokkal kapcsolatos eszközök elterjedése elleni nemzetközi erőfeszítések terén való együttműködést is;

x.	a humanitárius segítségnyújtás, valamint a menekültek és a belső menekültek szabályos visszatérésének az elősegítése; és

xi.	az afganisztáni uniós jelenlét és tevékenységek hatékonyságának fokozása, valamint az Afganisztánra vonatkozó, 2014–2016-os uniós stratégiáról szóló, a Tanács által kért, rendszeres végrehajtási jelentések elkészítésében való részvétel;

e)	aktívan részt vesz a helyi koordinációs fórumokon, mint például a közös koordináló és felügyelő testület munkájában, a részt nem vevő tagállamokat pedig teljes körűen tájékoztatja az ezeken a szinteken hozott döntésekről;

f)	tanácsot ad az Unió Afganisztánnal kapcsolatos nemzetközi konferenciákon való részvételére és ott képviselendő álláspontjára vonatkozóan;

g)	a vonatkozó kezdeményezéseken – így például az isztambuli folyamaton és az afganisztáni regionális gazdasági együttműködési konferencián (RECCA) – keresztül tevékeny szerepet vállal a regionális együttműködés előmozdításában;

h)	hozzájárul az uniós emberi jogi politika és az uniós emberi jogi iránymutatások végrehajtásához, különös tekintettel a konfliktus sújtotta területeken élő nők és gyermekek helyzetére, elsősorban az ezzel kapcsolatos fejlemények nyomon követése és kezelése révén;

i)	adott esetben támogatást nyújt egy olyan, afgán irányítású és mindenkire kiterjedő békefolyamathoz, amely elvezet majd a bonni konferencián jóváhagyott fő kritériumokkal összhangban álló politikai rendezéshez.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1) Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2) A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3) Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2015. március 1-jétől2015. október 31-ig terjedő időszakra 3 975 000 EUR.

(2) A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(1) Megbízatása és a rendelkezésre álló megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel a csoportjának létrehozásáért. A csoportnak rendelkeznie kell a megbízatás keretében szükséges speciális szakpolitikai ismeretekkel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csoport összetételéről.

(2) A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. Az EUKK mellé a tagállamok által az Unió intézményeihez vagy az EKSZ-hez kiküldött szakértőket is ki lehet helyezni. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak a tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(3) A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív fennhatósága alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

7. cikk

Az EUKK és annak személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK és személyzete feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó országgal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1) A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2) Az esettől függően az uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával és a hatáskörébe tartozó földrajzi terület biztonsági helyzetével összhangban meghoz minden ésszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet biztonsága érdekében, különösen az alábbiakat:

az EKSZ iránymutatása alapján biztonsági tervet dolgoz ki, amely többek között konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza a személyzet biztonságos bejutását a földrajzi területre és a földrajzi területen belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint az iroda vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervére;

b)	biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített teljes személyi állomány rendelkezzen az adott földrajzi területen fennálló körülmények által megkövetelt, magas kockázat elleni biztosítással;

c)	biztosítja, hogy csoportjának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, a földrajzi terület biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a földrajzi területre való megérkezése előtt vagy az érkezéskor;

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett ajánlásokat végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében írásban beszámol a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak ezen ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

12. cikk

Koordináció

(1) Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést koherens módon alkalmazzanak. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni a Bizottság, valamint a pakisztáni uniós küldöttség tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az Unió küldöttségeit.

(2) A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel és az uniós küldöttségek vezetőivel. Az uniós küldöttségek vezetői és a tagállamok külképviseleteinek vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK helyi politikai iránymutatással szolgál az Európai Unió afganisztáni rendfenntartó missziójának (EUPOL AFGHANISTAN) vezetője számára. Az EUKK és a polgári műveleti parancsnok szükség szerint konzultációt folytat egymással. Az EUKK a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

A követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és személyzete segítséget nyújtanak a korábbi afganisztáni EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek megválaszolásához és ilyen céllal adminisztratív támogatást, valamint hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint az érintett régióra irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2015. augusztus végéig átfogó jelentést nyújt be a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak a megbízatás végrehajtásáról.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2015. március 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) A Tanács 2013/393/KKBP határozata (2013. július 22.) az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2013/382/KKBP határozat módosításáról (HL L 198., 2013.7.23., 47. o.).

(2) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/70

A TANÁCS (KKBP) 2015/332 HATÁROZATA

(2015. március 2.)

az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen a 33. cikkére és a 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. július 8-án elfogadta a 2014/438/KKBP határozatot (1), amely Herbert SALBER-t nevezte ki az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőjévé (EUKK). Az EUKK megbízatása 2015. február 28-án lejár.

(2)	Az EUKK megbízatását további nyolc hónapra meg kell hosszabbítani.

(3)	Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

A Tanács 2015. október 31-ig meghosszabbítja a Herbert SALBER-nek, mint a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott EUKK-nak adott megbízatást. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) javaslata alapján.

2. cikk

Politikai célkitűzések

Az EUKK megbízatása az Unió dél-kaukázusi politikai célkitűzésein alapul, beleértve az Európai Tanács 2008. szeptember 1-jén Brüsszelben tartott rendkívüli ülésén elfogadott következtetésekben és a 2008. szeptember 15-i és 2012. február 27-i tanácsi következtetésekben meghatározott célkitűzéseket. E célkitűzések közé tartoznak az alábbiak:

a már meglévő mechanizmusokkal, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és annak minszki csoportjával együttműködésben a konfliktusok megakadályozása és a békés konfliktusrendezéshez való hozzájárulás a régióban, beleértve a grúziai és a hegyi karabahi válságot (a menekültek és a belső menekültek visszatérésének elősegítésével és egyéb megfelelő eszközökkel), továbbá e rendezésnek a nemzetközi jog elveivel összhangban történő végrehajtásának támogatása;

b)	konstruktív kapcsolatok kialakítása a régió tekintetében érdekelt főbb szereplőkkel;

c)	az Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia, valamint adott esetben a velük szomszédos országok közötti további együttműködés ösztönzése és támogatása;

d)	a régión belüli uniós szerepvállalás hatékonyságának és ismertségének növelése.

3. cikk

Megbízatás

A politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)	kapcsolatok kialakítása a régióbeli kormányokkal, parlamentekkel, egyéb politikai kulcsszereplőkkel, valamint igazságszolgáltatási szervekkel és civil társadalommal;

b)	a térségbeli országok ösztönzése a közös érdekű regionális témák – mint például a közös biztonsági fenyegetések, a terrorizmus elleni küzdelem, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés – terén való együttműködésre;

c)	a konfliktusok békés, a nemzetközi jog elveivel összhangban történő rendezéséhez való hozzájárulás és e rendezés megvalósításának megkönnyítése az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az EBESZ-szel és annak minszki csoportjával szoros együttműködésben;

a grúziai válsággal kapcsolatban:

a 2008. augusztus 12-i rendezési tervek 6. pontja és a 2008. szeptember 8-i végrehajtási intézkedések szerinti nemzetközi tárgyalások („genfi nemzetközi tárgyalások”) előkészítésében való közreműködés, mely tárgyalások főbb témái többek között a térség biztonságát és stabilitását szolgáló intézkedések, a menekültek és belső menekültek problémája nemzetközileg elismert elvek alapján, valamint a felek kölcsönös megállapodása alapján bármilyen egyéb kérdés;

ii.	közreműködés az Unió álláspontjának kialakításában és annak az EUKK szintjén történő képviselete az i. pontban említett tárgyalások során; valamint

iii.	a 2008. augusztus 12-i rendezési tervek és a 2008. szeptember 8-i végrehajtási intézkedések végrehajtásának előmozdítása;

e)	bizalomépítő intézkedések kialakításának és végrehajtásának elősegítése;

f)	szükség esetén segítségnyújtás egy lehetséges konfliktusrendezés végrehajtásában való uniós közreműködés előkészítéséhez;

g)	az Unió és az érintett főbb szereplők között a régióra vonatkozóan folytatott párbeszéd fokozása;

h)	segítségnyújtás az Unió részére a Dél-Kaukázusra vonatkozó átfogó politika továbbfejlesztésében;

az e cikkben említett tevékenységek keretében közreműködés az Unió emberi jogi politikájának és az emberi jogokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak a végrehajtásában, különös tekintettel a konfliktus sújtotta térségekben élő gyermekek és nők helyzetére, elsősorban az e kérdést érintő fejlemények nyomon követése és kezelése révén.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1) Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(3) Az EUKK szorosan együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel.

5. cikk

Finanszírozás

(1) Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2015. március 1-jétől2015. október 31-ig terjedő időszakra 1 350 000 EUR.

(2) A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3) A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásért elszámolással tartozik a Bizottság felé.

6. cikk

A csoport létrehozása és összetétele

(2) A tagállamok, az Unió intézményei és az EKSZ javaslatot tehetnek olyan alkalmazottak kirendelésére, akik az EUKK-t munkájában segítik. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. Az EUKK mellé a tagállamok által az Unió intézményeihez vagy az EKSZ-hez kiküldött szakértőket is ki lehet helyezni. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak a tagállamok állampolgárainak kell lenniük.

(3) A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív felügyelete alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4) Az EUKK személyzetét az EKSZ érintett osztályaival vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EUKK és személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzet feladatának elvégzéséhez és a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és egyéb garanciákról – adott esetben – a fogadó országokkal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK és az EUKK csoportjának tagjai tiszteletben tartják a 2013/488/EU tanácsi határozatban (2) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Az információkhoz való hozzáférés és logisztikai támogatás

(1) A tagállamok, a Bizottság és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK minden releváns információhoz hozzáférjen.

(2) A térségben működő uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok adott esetben logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően, valamint a megbízatásával és a hatáskörébe tartozó földrajzi terület biztonsági helyzetével összhangban – a közvetlenül az irányítása alá tartozó állomány biztonsága érdekében meghoz minden ésszerű és megvalósítható intézkedést, elsősorban az alábbiakat:

az adott misszióra vonatkozó biztonsági terv kidolgozása az EKSZ iránymutatása alapján, amely többek között a misszióra vonatkozó fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozza az állománynak a misszió területére való biztonságos bejutását és a misszió területén belüli biztonságos mozgását, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, valamint tartalmazza a vészhelyzeti intézkedési és a misszió evakuálási tervét;

b)	annak biztosítása, hogy az Unión kívül telepített teljes állomány a misszió területén fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázat elleni biztosítással rendelkezzen;

annak biztosítása, hogy az EUKK csoportjának az Unión kívül telepítendő valamennyi tagja – beleértve a szerződéssel alkalmazott helyi személyi állományt is – a misszió területére való érkezése előtt vagy oda történő megérkezésekor megfelelő, a misszió területének az EKSZ által megállapított kockázati minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön;

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi ajánlást végrehajtsák, és – az elért eredményekről és a megbízatás végrehajtásáról szóló jelentések keretében – az ajánlások végrehajtásáról és az egyéb biztonsági kérdésekről szóló írásos jelentéseket nyújtsanak be a Tanács, a főképviselő és a Bizottság számára.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK szóban és írásban rendszeresen jelentést tesz a főképviselőnek és a PBB-nek. Az EUKK szükség szerint a tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkének megfelelően az EUKK részt vehet az Európai Parlamentnek nyújtandó tájékoztatásban.

12. cikk

Koordináció

(1) Az Unió politikai céljainak elérése érdekében az EUKK hozzájárul az Unió tevékenységeinek egységéhez, összhangjához és hatékonyságához, és elősegíti annak biztosítását, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést koherens módon alkalmazzák. Az EUKK tevékenységeit össze kell hangolni a Bizottság tevékenységeivel. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja a tagállamok külképviseleteit és az uniós képviseleteket.

(2) A helyszínen az EUKK szoros kapcsolatot tart fenn az Unió küldöttségeinek vezetőivel és a tagállamok külképviseleteinek vezetőivel, akik minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy az EUKK-nak megbízatása végrehajtásában segítséget nyújtsanak. Az EUKK az Unió grúziai delegációjának vezetőjével együttműködésben iránymutatást ad az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM Grúzia) vezetőjének a helyi politikai helyzettel kapcsolatban. Az EUKK és az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójának (EUMM Grúzia) a polgári műveleti parancsnoka szükség szerint konzultációt folytat egymással. Az EUKK a helyszínen jelen levő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

A követelésekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújt a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott korábbi EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült követelések és kötelezettségek megválaszolásához és ilyen céllal adminisztratív támogatást, valamint hozzáférést biztosít a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint annak a régió számára nyújtott egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK 2015. augusztus végéig átfogó jelentést nyújt be a Tanácsnak, a főképviselőnek és a Bizottságnak a megbízatás végrehajtásáról.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2015. március 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) A Tanács 2014/438/KKBP határozata (2014. július 8.) az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról (HL L 200., 2014.7.9., 11. o.).

(2) A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/74

A TANÁCS (EU) 2015/333 HATÁROZATA

(2015. március 2.)

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy olasz tagjának kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 302. cikkére,

tekintettel az olasz kormány javaslatára,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. szeptember 13-án elfogadta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak a 2010. szeptember 21-től2015. szeptember 20-ig terjedő időtartamra történő kinevezéséről szóló 2010/570/EU, Euratom határozatot (1).

(2)	Corrado ROSSITTO halálát követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy tagjának helye megüresedett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Flora GOLINI-t (Vicepresidente nonché Membro della Giunta esecutiva confederale della CIU [Confederazione Italiana di Unione delle professioni]) a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. szeptember 20-ig, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjává nevezi ki.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 251., 2010.9.25., 8. o.

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/75

A TANÁCS (EU) 2015/334 HATÁROZATA

(2015. március 2.)

az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodás módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (a továbbiakban: AKCS-államok), másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt partnerségi megállapodásra,

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra (a továbbiakban: a belső megállapodás) (1) és különösen annak 1. cikke (7) bekezdésére és 8. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Horvát Köztársaság csatlakozásáról szóló okmányra, és különösen az Európai Fejlesztési Alapról szóló C. együttes nyilatkozatra,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Horvátország csatlakozásáról szóló okmányhoz mellékelt C. együttes nyilatkozattal összhangban Horvátországország az Unióhoz való csatlakozását követően, valamint az új, többéves pénzügyi együttműködési keret hatálybalépésével csatlakozik az Európai Fejlesztési Alaphoz, és a csatlakozás időpontját követő második naptári év január 1-jétől hozzájárul ahhoz.

(2)	A Horvát Köztársaság 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

(3)	A belső megállapodás 1. cikkének (7) bekezdésével összhangban az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett hozzájárulások – amelyek Horvátország esetében jelenleg csak becsült összegek – elosztását tanácsi határozattal kell módosítani, amennyiben új tagállam csatlakozik az Unióhoz.

(4)

A belső megállapodás 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az említett megállapodás 8. cikke (2) bekezdésében említett súlyozást – amelyek Horvátország esetében jelenleg csak becsült szavazatok –, valamint a belső megállapodás 8. cikkének (3) bekezdésében említett minősített többséget tanácsi határozattal kell módosítani, amennyiben új tagállam csatlakozik az Unióhoz.

(5)	A hozzájárulásokat és a súlyozást meg kell erősíteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat megerősíti Horvátországnak a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapban lévő, a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott hozzájárulási kulcsát és a hozzájárulás összegét, valamint az Európai Fejlesztési Alap Bizottságán belüli, a belső megállapodás 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott súlyozását.

2. cikk

A belső megállapodás a következőképpen módosul:

(1)	Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában a táblázat Horvátországra vonatkozó sorában a „Horvátország” szót követően feltüntetett kerek zárójelet és csillagot, valamint a táblázat végén található lábjegyzetben a „(*) becsült összeg” kifejezést el kell hagyni.

(2)

A 8. cikk (2) bekezdésében található táblázatból el kell hagyni az alábbiakat:

a)	a „Horvátország” szót követően feltüntetett kerek zárójelet és csillagot, valamint ugyanazon sor második oszlopában a szögletes zárójelet;

b)	a lábjegyzetben a „(*) becsült szavazat” kifejezés;

c)	az „EU27 összesen”, „998” sort;

d)	az „EU28 összesen (*)” „[1 000]” sorban feltüntetett kerek és szögletes zárójeleket, valamint a csillagot.

(3)	A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „3. Az EFA-bizottság az 1 000 szavazatból 721 szavazatos minősített többséggel jár el, amelyben legalább 15 tagállam igen szavazatát fejezi ki. A blokkoló kisebbség 280 szavazatból áll.” .

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/77

A TANÁCS (KKBP) 2015/335 HATÁROZATA

(2015. március 2.)

a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. április 26-án elfogadta a 2010/231/KKBP határozatot (1).

(2)	Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2014. október 24-én elfogadta a szomáliai és az eritreai helyzetről szóló 2182 (2014) sz. ENSZ BT-határozatot, amely többek között megerősíti a Szomáliával szembeni fegyverembargót.

(3)

A 2182 (2014) sz. ENSZ BT-határozat felhatalmazást ad az ENSZ-tagállamoknak arra, hogy ellenőrizzék a Szomáliából induló vagy oda tartó hajókat a szomáliai felségvizeken és Szomália partjainál a nyílt tengeren, amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy a hajók a széntilalmat megsértve szenet szállítanak, vagy a fegyverembargót megsértve fegyvereket vagy katonai felszereléseket szállítanak, illetve jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek számára szállítanak fegyvereket vagy katonai felszereléseket.

(4)	A 2010/231/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/231/KKBP határozat a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1) A tagállamok a 2182 (2014) sz. ENSZ BT-határozat 15–21. pontjával összhangban nemzeti szinten vagy önkéntes többnemzetiségű hajózási partnerségek – például az Egyesített Tengerészeti Erők (Combined Maritime Forces) – keretében eljárva és a szomáliai szövetségi kormánnyal együttműködve ellenőrizhetik a szomáliai felségvizeken és Szomália partjainál a nyílt tengeren (egészen az Arab-tengerig és a Perzsa-öbölig és ezeket is beleértve) a Szomáliából induló és oda tartó hajókat, amennyiben alapos okkal feltételezik, hogy a hajók:

i.	a széntilalmat megsértve szenet szállítanak Szomáliából;

ii.	a fegyverembargót megsértve közvetve vagy közvetlenül fegyvereket vagy katonai felszereléseket szállítanak Szomáliába;

iii.	fegyvereket vagy katonai felszereléseket szállítanak a szankcióbizottság által jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek számára.

(2) A tagállamoknak az (1) bekezdésben említett ellenőrzés végzésekor jóhiszemű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy megszerezzék a hajó lobogója szerinti állam előzetes beleegyezését az ellenőrzésbe.

(3) A tagállamok az (1) bekezdésben említett ellenőrzés végzésekor – az adott esetben alkalmazandó nemzetközi humanitárius jog és nemzetközi emberi jogi normák maradéktalan tiszteletben tartása mellett – foganatosíthatnak minden olyan intézkedést, amely arányos a konkrét körülményekkel; minden lehetséges erőfeszítést meg kell ugyanakkor tenniük a békés áthaladás vagy a hajózás szabadsága jogának gyakorlásával kapcsolatos indokolatlan késedelmek, illetve az e jogok gyakorlásába történő indokolatlan beavatkozás elkerülése érdekében.

(4) A tagállamok, amennyiben olyan cikkeket fedeznek fel, amelyek kézbesítése, importja vagy exportja a Szomáliára kivetett fegyverembargó vagy a széntilalom értelmében tilos, azokat lefoglalhatják és hatástalaníthatják, például azok megsemmisítése, működésképtelenné vagy használhatatlanná tétele, raktározása vagy hatástalanítás céljából az eredet vagy végcél szerinti államoktól eltérő államba szállítása révén. A tagállamok az ellenőrzés során az említett cikkek szállításához közvetlenül kapcsolódó bizonyítékot gyűjthetnek. A tagállamok a Szomáliát és Eritreát felügyelő csoport felügyelete alatt újraértékesítés révén megszabadulhatnak a lefoglalt széntől. A hatástalanítást a környezetvédelem szempontjából felelősségteljes módon kell végrehajtani. A tagállamok a hajók és azok legénysége számára engedélyezhetik, hogy az ilyen hatástalanítás elősegítése céljából kitérőt tegyenek valamely megfelelő kikötőbe a kikötő szerinti állam beleegyezésével. Az említett cikkek hatástalanná tételében együttműködő tagállamok a cikkeknek a területükre való bejutása után legkésőbb 30 nappal írásban jelentést tesznek a szankcióbizottságnak a cikkek hatástalanítása vagy megsemmisítése céljából tett lépésekről.

(5) A tagállamok haladéktalanul értesítik a szankcióbizottságot az (1) bekezdésben említett minden ellenőrzésről, többek között az ellenőrzésre vonatkozó valamennyi adatot tartalmazó azon jelentés benyújtásával, amely tartalmazza az ellenőrzés indokolását és eredményeit, továbbá amennyiben lehetséges, a hajó lobogóját, a hajó nevét, a hajóparancsnoknak, a hajótulajdonosnak és a rakomány eredeti értékesítőjének a nevét és azonosító adatait, valamint a hajó lobogója szerinti állam beleegyezésének megszerzése érdekében tett lépéseket.

(6) Az (1) bekezdésben említett helyzettől eltérő esetekben az (1) bekezdés nem érinti a tagállamoknak a nemzetközi jog szerinti jogait, kötelezettségeit és feladatait, beleértve az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye alapján fennálló jogokat és kötelezettségeket, így például azt az általános elvet, hogy a nyílt tengeren a lobogó szerinti állam kizárólagos joghatósággal rendelkezik a hajói felett.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) A Tanács 2010/231/KKBP határozata (2010. április 26.) a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2009/138/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 105., 2010.4.27., 17. o.).

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/79

A TANÁCS (KKBP) 2015/336 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. március 2.)

a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. december 23-i 2013/798/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2c. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2013. december 23-án elfogadta a 2013/798/KKBP határozatot.

(2)

(3)	A korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek a 2013/798/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/798/KKBP határozat melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 352., 2013.12.24., 51. o.

MELLÉKLET

A 2013/798/KKBP határozat mellékletéből törölni kell az alábbi személyre vonatkozó bejegyzést:

Levy YAKETE

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/81

A TANÁCS (KKBP) 2015/337 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. március 2.)

a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2009/138/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. április 26-i 2010/231/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2010. április 26-án elfogadta a 2010/231/KKBP határozatot.

(2)	Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 751 (1992) sz. és 1907 (2009) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága 2014. december 19-én egy személyt törölt az 1844 (2008) ENSZ BT-határozat 1., 3. és 7. pontjában foglalt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéből.

(3)	A 2010/231/KKBP határozat I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/231/KKBP határozat I. melléklete az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. március 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. REIZNIECE-OZOLA

(1) HL L 105., 2010.4.27., 17. o.

MELLÉKLET

A 2010/231/KKBP határozat I. mellékletéből törölni kell az alábbi személyre vonatkozó bejegyzést:

Mohamed SA'ID

3.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/83

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/338 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. február 27.)

a Magyarországon előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes ideiglenes védintézkedésekről

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfifélék fertőző vírusos betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két főbb fajtájában jelentkezhet, amelyek virulencia tekintetében eltérőek. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányt eredményez. E betegség súlyosan érintheti a baromfitenyésztés nyereségességét.

(2)	A madárinfluenza főleg madarak esetében fordul elő, de bizonyos körülmények között a fertőzés megjelenhet embereknél is, bár ennek általában nagyon csekély a kockázata.

(3)

A madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfitartó vagy egyéb, fogságban élő madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed. Ily módon a betegség az élő madarak vagy az azokból előállított termékek kereskedelme útján átterjedhet egyik tagállamról a másikra vagy harmadik országokra.

(4)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv (3) megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelésével és korai észlelésével kapcsolatos megelőző intézkedéseket, valamint meghatározza a baromfifélék vagy más, fogságban élő madarak körében előforduló madárinfluenza-járvány kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Az említett irányelv magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén védő- és megfigyelési körzetek létesítését írja elő.

(5)

Magyarország értesítette a Bizottságot arról, hogy egy, a területén található baromfitartó vagy egyéb, fogságban élő madarakat tartó gazdaságban a H5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték, és haladéktalanul meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt intézkedéseket, beleértve a védő- és megfigyelési körzetek létrehozását is.

(6)	A Bizottság Magyarországgal együttműködve megvizsgálta az intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az említett tagállam illetékes hatósága által létrehozott védő- és megfigyelési körzetek határai elegendő távolságra vannak attól a konkrét gazdaságtól, amelyben a járvány kitörését megerősítették.

(7)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarását megelőzendő, valamint a harmadik országok által felállított, indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében a Magyarországon létrehozott védő- és megfigyelési körzetek mielőbbi, uniós szinten, az említett tagállammal együttműködésben történő meghatározására van szükség.

(8)

Ennek megfelelően a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága következő üléséig e határozat mellékletében meg kell határozni egyrészt azokat a magyarországi védő- és megfigyelési körzeteket, amelyekben a 2005/94/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrző intézkedések kerülnek alkalmazásra, másrészt a szóban forgó regionalizáció időtartamát.

(9)	Ezt a határozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának következő ülésén felül kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Magyarország gondoskodik arról, hogy a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően kialakított védő- és megfigyelési körzetek legalább az e határozat mellékletének A. és B. részében védő- és megfigyelési körzetekként felsorolt területeket magukban foglalják.

2. cikk

E határozatot 2015. március 26-ig kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 27-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3) A Tanács 2005. december 20-i 2005/94/EK irányelve a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).

MELLÉKLET

A. RÉSZ

Az 1. cikkben említett védőkörzet:

ISO-országkód	Tagállam	Kód (ha van)	Elnevezés
HU	Magyarország	Irányítószám	A következőket magában foglaló terület:
			Békés megyében:
		5525	Füzesgyarmat

B. RÉSZ

Az 1. cikkben említett megfigyelési körzet:

ISO-országkód	Tagállam	Kód (ha van)	Elnevezés
HU	Magyarország	Irányítószám	A következőket magában foglaló terület:
			Békés megyében:
		5526	Kertészsziget
		5527	Bucsa
		5520	Szeghalom
		5510	Dévaványa
			Hajdú-Bihar megyében:
		4173	Nagyrábé
		4145	Csökmő
		4144	Darvas
		4171	Sárrétudvari
		4172	Biharnagybajom
		4163	Szerep

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 58

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. március 3.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról	1
	*	A Tanács (EU) 2015/323 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról	17
	*	A Tanács (EU) 2015/324 végrehajtási rendelete (2015. március 2.) a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 224/2014/EU rendelet 17. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról	39
	*	A Tanács (EU) 2015/325 végrehajtási rendelete (2015. március 2.) a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 356/2010/EU rendelet 13. cikkének végrehajtásáról	41
	*	A Bizottság (EU) 2015/326 rendelete (2015. március 2.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a policiklikus aromás szénhidrogének és a ftalátok tekintetében történő módosításáról ( 1 )	43
	*	A Bizottság (EU) 2015/327 rendelete (2015. március 2.) az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a készítményekből álló adalékanyagokra vonatkozó forgalombahozatali követelmények és felhasználási feltételek tekintetében történő módosításáról ( 1 )	46
	*	A Bizottság (EU) 2015/328 végrehajtási rendelete (2015. március 2.) az állati eredetű takarmányok és élelmiszerek esetében használatos beléptetési okmány tekintetében a 322/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	50
	*	A Bizottság (EU) 2015/329 végrehajtási rendelete (2015. március 2.) az EXPO Milano 2015 (Olaszország) kiállítási területére való szállításra szánt állati eredetű termékek behozatala tekintetében az uniós állat- és közegészségügyi rendelkezésektől való eltérésről ( 1 )	52
		A Bizottság (EU) 2015/330 végrehajtási rendelete (2015. március 2.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	64
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2015/331 határozata (2015. március 2.) az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról	66
	*	A Tanács (KKBP) 2015/332 határozata (2015. március 2.) az Európai Unió dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője megbízatásának módosításáról és meghosszabbításáról	70
	*	A Tanács (EU) 2015/333 határozata (2015. március 2.) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy olasz tagjának kinevezéséről	74
	*	A Tanács (EU) 2015/334 határozata (2015. március 2.) az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodás módosításáról	75
	*	A Tanács (KKBP) 2015/335 határozata (2015. március 2.) a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat módosításáról	77
	*	A Tanács (KKBP) 2015/336 végrehajtási határozata (2015. március 2.) a Közép-afrikai Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/798/KKBP határozat végrehajtásáról	79
	*	A Tanács (KKBP) 2015/337 végrehajtási határozata (2015. március 2.) a Szomáliával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/231/KKBP határozat végrehajtásáról	81
	*	A Bizottság (EU) 2015/338 végrehajtási határozata (2015. február 27.) a Magyarországon előforduló, a H5N8 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes ideiglenes védintézkedésekről ( 1 )	83