30.1.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/5

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/140 RENDELETE

(2015. január 29.)

a 965/2012/EU rendeletnek a zavarásmentes pilótafülke tekintetében történő módosításáról és a rendelet helyesbítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az egyes légi járművek üzemben tartásában érintett üzemben tartóknak és személyzetnek meg kell felelniük a 216/2008/EK rendelet IV. melléklete 8.b. pontjában foglalt, rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2)	A 965/2012/EU bizottsági rendelet (2) megteremti a légi járművek biztonságos üzemben tartásának feltételeit.

(3)

A repülés bizonyos fázisaiban a repülőszemélyzet megzavarásából, illetve figyelmének elterelődéséből adódó esetleges hibákkal összefüggő kockázatok kezelése érdekében meg kell követelni az üzemben tartóktól annak biztosítását, hogy a személyzet tagjainak a repülés kritikus fázisaiban, ne kelljen semmi olyan feladatot végezniük, amely nem a légi jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(4)	A 965/2012/EU rendelet határt szab az egyedi műveletek során a fedélzeten szállítható személyek számának. Ezt a számot azonban nem biztonsági okok indokolják. Az 5. cikk (7) bekezdését ezért módosítani kell.

(5)

A 71/2014/EU bizottsági rendelet (3) a 965/2012/EU rendeletet kiegészítette egy 9a. cikkel. Ezt követően a 83/2014/EU bizottsági rendelet (4) egy második 9a. cikkel egészítette ki a 965/2012/EU rendeletet, amelyet 9b. cikknek kellett volna számozni. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében a 83/2014/EU rendelettel beiktatott 9a. cikket ki kell cserélni és megfelelően kell számozni.

(6)	A jogbiztonság és a 216/2008/EK rendeletben használt fogalmakkal való összhang biztosítása érdekében bizonyos nyelveken helyesbíteni kell a 965/2012/EU rendelet által használt bizonyos kifejezéseket.

(7)	A 965/2012/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani és helyesbíteni kell.

(8)	Az e rendeletben szereplő rendelkezések az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által a 216/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdése b) pontjának és 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiadott véleményen (5) alapulnak.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 216/2008/EK rendelet 65. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 965/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő repülőgépek és helikopterek, valamint a ballonok és vitorlázó repülőgépek üzemben tartóinak nem kereskedelmi célú műveletek, ide értve a nem kereskedelmi célú egyedi műveleteket is, végzésekor a légi járműveket a VII. mellékletben előírt rendelkezésekkel összhangban kell üzemben tartaniuk.”

;

az (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	egyéb repülőgépek és helikopterek, valamint ballonok és vitorlázó repülőgépek esetében a VII. melléklet rendelkezéseivel összhangban.”

;

c)	a (7) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép: „A személyzet tagjain és a küldetéshez elengedhetetlen személyeken kívül más személyek nem szállíthatók a fedélzeten.”.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a 216/2008/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében említett, kereskedelmi légi szállítási műveletekben használt légi járműveket repülőgépek esetében a 2009. október 14-i C(2009) 7633 bizottsági határozatban meghatározott feltételekkel kell üzemben tartani.”

;

a (4a) bekezdésben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„(4a) Az 5. cikk (1) és (6) bekezdésétől eltérve, a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő repülőgépekkel és helikopterekkel, valamint ballonokkal és vitorlázó repülőgépekkel az alábbi légi szállítási műveletek végezhetők a VII. melléklettel összhangban:”

A 83/2014/EU rendelet által beiktatott 9a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9b. cikk

Felülvizsgálat

Az Ügynökség folyamatosan felülvizsgálja a repülési és szolgálati idő korlátaira és a pihenési követelményekre vonatkozó, a II. és a III. mellékletben foglalt rendelkezések hatékonyságát. Legkésőbb 2019. február 18-ig az Ügynökség elkészíti első jelentését a fenti felülvizsgálat eredményeiről.

A felülvizsgálatnak tudományos szakértelemre kell támaszkodnia és a tagállamok segítségével e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, hosszú távon összegyűjtött műveleti adatokon kell alapulnia.

A felülvizsgálatnak értékelnie kell legalább a következőknek a repülőszemélyzet éberségére tett hatását:

a)	a kedvezőbb napszakban a 13 órát meghaladó szolgálati idő;

b)	a kedvezőtlenebb napszakban a 10 órát meghaladó szolgálati idő;

c)	a 11 órát meghaladó szolgálati idő ismeretlen akklimatizálódási állapotú személyzet esetében;

d)	a nagy szektorszámot (6-ot meghaladó) tartalmazó szolgálati idő;

e)	repülési szolgálati időt követő ügyeleti szolgálat, például készenlét vagy tartalék szolgálat; és

f)	bioritmust megzavaró beosztás.”

4.	Az I., III., IV., VI. és VIII. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 965/2012/EU rendeletet a következőképpen kell helyesbíteni:

A 6. cikk (7) bekezdése helyére az alábbi szöveg lép:

„(7) Az V. melléklet SPA.PBN.100 pontjától eltérve a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő repülőgépek nem kereskedelmi célú üzemben tartását teljesítményalapú navigációs eljárások szerint, illetve olyan légtérben vagy útvonalakon, ahol teljesítményalapú navigációra vonatkozó előírások érvényesek, a kapcsolódó végrehajtási szabályok elfogadásáig és hatálybalépéséig továbbra is a vonatkozó tagállami jogszabályokkal összhangban kell végezni.”

2.	A II., III., IV., VII. és VIII. mellékletet az e rendelet II. mellékletének megfelelően kell helyesbíteni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk 3. pontját azonban 2016. február 18-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. január 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(2) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról| (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(3) A Bizottság 71/2014/EU rendelete (2014. január 27.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló 965/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 23., 2014.1.28., 27. o.).

(4) A Bizottság 83/2014/EU rendelete (2014. január 29.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 965/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 28., 2014.1.31., 17. o.).

(5) Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2013. június 10-i 05/2013 sz. véleménye a zavarásmentes pilótafülke eljárásokra vonatkozó végrehajtási szabályokat meghatározó bizottsági rendeletről.

I. MELLÉKLET

A 965/2012/EU rendelet I., III., IV., VI. és VIII. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet a következő 109a. ponttal egészül ki:

„109a. »Zavarásmentes pilótafülke«: olyan időszak, amikor a repülőszemélyzet tagjait a légi jármű biztonságos üzemeltetése vagy a légi járműben tartózkodók biztonsága szempontjából kritikus fontosságú ügyektől eltekintve nem szabad zavarni, illetve nem szabad a figyelmüket elvonni;”

A III. melléklet (ORO része) a következőképpen módosul:

Az ORO.GEN.110 f) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„f)

Az üzemben tartónak eljárásokat kell kidolgoznia és képzéseket kell tartania minden egyes légijármű-típus biztonságos üzemben tartására. Ezeknek tartalmazniuk kell a földi és légi személyzet feladatait és kötelezettségeit valamennyi földi és légi műveletre vonatkozóan. Ezek az eljárások és képzések nem írhatják elő a személyzet tagjainak, hogy a repülés kritikus szakaszaiban a légi jármű biztonságos üzemben tartásához szükségeseken kívül bármilyen egyéb tevékenységet folytassanak. Az említett eljárásoknak és képzéseknek zavarásmentes pilótafülkére vonatkozó eljárásokat és képzéseket is tartalmazniuk kell.”

;

Az ORO.MLR.105 a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A 216/2008/EK rendelet IV. mellékletének 8.a.3. pontja szerint létre kell hozni a minimális felszerelésjegyzéket (MEL) a vonatkozó standard minimális felszerelésjegyzék (MMEL) alapján, amelyet a 748/2012/EU rendeletnek megfelelően összeállított adatok határoztak meg. Amennyiben az üzemeltetési alkalmassági adatok között nem került kidolgozásra a standard minimális felszerelésjegyzék (MMEL), a minimális felszerelésjegyzék (MEL) adott esetben az üzemben tartó állama vagy a nyilvántartó állam által jóváhagyott, vonatkozó MMEL alapján is elkészíthető.”

3.	A IV. melléklet (CAT része) a következő ponttal egészül ki: „CAT.GEN.MPA.124 A légi járművek gurulása A biztonságos üzemeltetés biztosítása és a futópálya biztonságának javítása érdekében az üzemben tartónak eljárásokat kell kidolgoznia a légi járművek gurulására vonatkozóan.” .

4.	A VI. melléklet (NCC része) a következő ponttal egészül ki: „NCC.GEN.119 A légi járművek gurulása A biztonságos üzemeltetés biztosítása és a futópálya biztonságának javítása érdekében az üzemben tartónak eljárásokat kell kidolgoznia a gurulására vonatkozóan.” .

5.	A VIII. melléklet (SPO része) a következő ponttal egészül ki: „SPO.GEN.119 A légi járművek gurulása A biztonságos üzemeltetés biztosítása és a futópálya biztonságának javítása érdekében az üzemben tartónak eljárásokat kell kidolgoznia a légi járművek gurulására vonatkozóan.” .

II. MELLÉKLET

A 965/2012/EU rendelet II., III., IV., VII. és VIII. mellékletét a következőképpen kell helyesbíteni:

A II. mellékletet a következőképpen kell helyesbíteni:

Az ARO.GEN.220 a) 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8.	nem kereskedelmi célú üzemben tartók által a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművekkel végzett műveletek ellenőrzése;”

;

Az ARO.GEN.300 a) 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművek nem kereskedelmi célú üzemben tartóinak az alkalmazandó követelményeknek való folyamatos megfelelése; valamint”

A III. mellékletet a következőképpen kell helyesbíteni:

Az ORO.GEN.110 k) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.	hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő, egy hajtóműves, 5-öt meg nem haladó legnagyobb üzemi utasülésszámú helikopterrel,”

;

b)	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

c)	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

d)	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

e)	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

3.	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

A VII. mellékletet a következőképpen kell helyesbíteni:

a)	Ez a rendelkezés a magyar nyelvi változatot nem érinti.

b)	Az NCO.SPEC.100 pont szövege helyébe a következő szöveg lép: „NCO.SPEC.100 Hatály Ez az alrész a parancsnokpilóta által a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművel végzett nem kereskedelmi célú műveletek végzésekor teljesítendő követelményeket határozza meg.” .

A VIII. mellékletet a következőképpen kell helyesbíteni:

Az SPO.GEN.005 b) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)	Az a) pont sérelme nélkül a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművel végzett nem kereskedelmi célú egyedi légi szállítási műveleteket a VII. melléklettel (NCO rész) összhangban kell végezni.”

;

Az SPO.GEN.005 c) pontjának bevezető szövege helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)	Az a) pont sérelme nélkül a hajtóművel rendelkező komplex légi járműnek nem minősülő légi járművel végzett alábbi műveleteket a VII. melléklettel (NCO rész) összhangban kell végezni:”

;

Az SPO.IDE.A.160 c) pontjának szövege helyébe az alábbi szöveg lép:

„c)	hajtóművel rendelkező komplex repülőgépnek nem minősülő repülőgépek esetében egypontos kioldóval rendelkező, a felsőtestet rögzítő hevederrel kombinált biztonsági öv a hajózó személyzet minden tagjának ülésénél.”

;

d)	Az SPO.IDE.H.195 pont címe helyébe az alábbi szöveg lép: „Víz feletti repülés – hajtóművel rendelkező komplex helikopternek nem minősülő helikopterek” ;

Az SPO.IDE.H.203 pont bevezető szövegének helyébe az alábbi szöveg lép:

„Hajtóművel rendelkező komplex helikopterekkel víz felett, kedvezőtlen környezetben, a szárazföldtől rendes utazósebességgel 10 perc repült időnek megfelelőnél nagyobb távolságban, illetve hajtóművel rendelkező komplex helikopternek nem minősülő helikopterekkel víz felett, kedvezőtlen környezetben, a szárazföldtől 50 NM távolságra végrehajtott műveletek esetében a helikoptereknek:”

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

30.1.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 24/30

A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 78. sz. előírása – Egységes rendelkezések az L1, L2, L3, L4 és L5 kategóriájú járművek fékezés tekintetében történő jóváhagyásáról [2015/145]

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

A 03. módosítássorozat 2. helyesbítése – hatálybalépés dátuma: 2010. június 23.

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐÍRÁS

Alkalmazási kör

Fogalommeghatározások

Jóváhagyási kérelem

Jóváhagyás

Követelmények

Vizsgálatok

A járműtípus vagy a fékrendszer módosítása és a jóváhagyás kiterjesztése

A gyártás megfelelősége

Átmeneti rendelkezések

10.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.

A gyártás végleges leállítása

12.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a jóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1. melléklet –

Értesítés L kategóriájú járműtípus fékezés tekintetében történő jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 78. sz. előírás alapján

2. melléklet –

A jóváhagyási jelek elrendezése

3. melléklet –

Vizsgálati feltételek, eljárások és teljesítménykövetelmények

1. ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az L1, L2, L3, L4 és L5 kategóriájú (1) járművekre vonatkozik.

Ezek a kategóriák nem tartalmazzák a következőket:

a)	azon járművek, amelyek legnagyobb sebessége (Vmax) < 25 km/h;

b)	a fogyatékos személyek számára kialakított járművek.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen előírás alkalmazásában:

2.1.

„blokkolásgátló fékrendszer (ABS)”: olyan rendszer, amely érzékeli a kerék megcsúszását, és automatikusan úgy alakítja a keréknél (kerekeknél) fellépő fékerőket létrehozó nyomást, hogy korlátozza a kerék (kerekek) megcsúszását;

2.2.

„jármű jóváhagyása”: egy járműtípus fékezés tekintetében történő jóváhagyása;

2.3.

„alapvizsgálat”: megállás vagy megállások sorozata, melyet annak érdekében hajtanak végre, hogy igazolják a fék teljesítményét a további vizsgálatok (például a melegítési eljárás vagy a nedves fékekkel való megállás) előtt;

2.4.

„fék”: a fékrendszer azon alkatrészei, amelyeken a jármű mozgása ellenében ható erők kialakulnak;

2.5.

„fékrendszer”: a kezelőszervből, az erőátvitelből és a fékből álló – a motort viszont nem tartalmazó – alkatrész-kombináció, melynek feladata, hogy fokozatosan csökkentse a mozgásban lévő jármű sebességét, megállítsa a járművet, és megállás után fenntartsa a jármű álló helyzetét;

2.6.

„kombinált fékrendszer”

az L1 és L3 jármű-kategória esetében: olyan üzemi fékrendszer, amelyben egyetlen kezelőszervvel legalább két, különböző kerekekre ható fék egyszerre hozható működésbe;

az L2 és L5 jármű-kategória esetében: olyan üzemi fékrendszer, amelyben egyetlen kezelőszervvel az összes kerékre ható fék egyszerre hozható működésbe;

az L4 jármű-kategória esetében: olyan üzemi fékrendszer, amelyben egyetlen kezelőszervvel legalább az első és a hátsó kerékre ható fék egyszerre hozható működésbe (amennyiben a hátsó kereket és az oldalkocsi kerekét ugyanaz a fékrendszer fékezi le, az hátsó féknek minősül);

2.7.

„fékrendszer alkatrésze”: azon különálló alkatrészek egyike, amelyek összeszerelve a fékrendszert alkotják;

2.8.

„kezelőszerv”: az az alkatrész, amelyet közvetlenül a vezető működtet annak érdekében, hogy az erőátvitel részére a fékezéshez szükséges energiát biztosítsa, vagy azt szabályozza;

2.9.

„eltérő típusú fékrendszerek”: olyan berendezések, melyek az alábbi lényeges jellemzők tekintetében eltérnek egymástól:

a)	különböző jellemzőkkel rendelkező alkatrészek;

b)	különböző jellemzőkkel rendelkező anyagokból készült alkatrészek vagy eltérő alakú vagy méretű alkatrészek;

c)	az alkatrészek eltérő összeszerelése;

2.10.

„a járművezető tömege”: a járművezető névleges tömege, amely 75 kg-nak felel meg (ebből 68 kg a vezető tömege az ülésen és 7 kg a poggyász tömege);

2.11.

„kioldott tengelykapcsoló”: az az állapot, amikor a motor nem kapcsolódik a meghajtott kerékhez (kerekekhez);

2.12.

„a jármű össztömege” vagy „legnagyobb tömege”: a járműnek a gyártó által bejelentett, műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege;

2.13.

„kezdeti fékhőmérséklet”: a legmelegebb fék hőmérséklete bármely fékezési művelet előtt;

2.14.

„terhelt”: a jármű 2.12. szakaszban meghatározott össztömegének eléréséig megrakott jármű állapota;

2.15.

„kissé terhelt”: a menetkész járműnek a vizsgálati eszközökre számított 15 kg-gal megnövelt tömege és a terhelt jármű tömege közül a kisebb érték. A blokkolásgátló rendszer kis súrlódású felületen végzett vizsgálatai (3. melléklet, 9.4–9.7. szakasz) esetében a vizsgálati eszközökre számított tömeget 30 kg-ra kell emelni az alváz-kereszthosszabbítások miatt;

2.16.

„a menetkész jármű tömege”: a terheletlen jármű és a járművezető tömegének összege;

2.17.

„legnagyobb fékezési súrlódási együttható”: a gumiabroncs és az útfelület közötti súrlódás mértéke a gördülő gumiabroncs legnagyobb lassulása közben;

2.18.

„szervofékrendszer”: olyan fékrendszer, amelyben a fékerő előállításához szükséges energiát a járművezető fizikai erőkifejtése mellett egy vagy több, például vákuum segítségével energiát szolgáltató berendezés biztosítja;

2.19.

„biztonsági fékrendszer”: a kombinált fékrendszerrel rendelkező járművek második üzemi fékrendszere;

2.20.

„üzemi fékrendszer”: a mozgásban lévő jármű lelassítására szolgáló fékrendszer;

2.21.

„egykörös fékrendszer”: olyan fékrendszer, amely csak egy tengelyre hat;

2.22.

„többkörös üzemi fékrendszer”: olyan, az összes kerékre ható fékrendszer, amely két vagy több, egyazon kezelőszervvel működtetett alrendszerből áll, és amely úgy van kialakítva, hogy egy alrendszer meghibásodása (például egy hidraulikus alrendszer szivárgása) nem befolyásolja egyetlen másik alrendszer működését sem;

2.23.

„féktávolság”: az a távolság, amelyet a jármű a fék kezelőszervének a járművezető általi működésbe hozatala és a jármű teljes megállása között megtesz. Olyan vizsgálatoknál, amelyek elvégzéséhez két kezelőszerv együttes működtetése szükséges, a féktávolságot az első kezelőszerv működtetésének kezdetétől kell mérni;

2.24.

„vizsgálati sebesség”: a járműnek abban a pillanatban mért sebessége, amikor a járművezető elkezdi működésbe hozni a kezelőszerv(ek)et. Olyan vizsgálatoknál, amelyek elvégzéséhez két kezelőszerv együttes működtetése szükséges, a jármű sebességét az első kezelőszerv működtetésének kezdetétől kell mérni;

2.25.

„erőátvitel”: azon alkatrészek összessége, amelyek a kezelőszerv és a fék közötti működési kapcsolatot biztosítják;

2.26.

„a terheletlen jármű tömege”: a járműnek a gyártó(k) által megadott névleges tömege, beleértve a rendes üzemeltetéshez gyárilag felszerelt valamennyi eszköz (pl. tűzoltó készülék, alkatrészek, pótkerék), valamint a hűtőközeg, a motorolaj, és a gyártó meghatározása alapján a tüzelőanyag 90 %-ának és az egyéb gázok vagy folyadékok 100 %-ának tömegét;

2.27.

„járműtípus”: olyan L kategóriájú gépjárművek alkategóriája, amelyek nem különböznek egymástól az alábbi lényeges jellemzők tekintetében:

a)	az egységesített állásfoglalásban (R.E.3) meghatározott jármű-kategória;

b)	a járműnek a 2.12. szakasz szerint meghatározott össztömege;

c)	a tömeg megoszlása a tengelyek között;

Vmax;

e)	a fékberendezés típusa;

f)	a tengelyek száma és elrendezése;

g)	a motor típusa;

h)	a sebességfokozatok száma és áttétele;

i)	a végáttételek;

j)	a gumiabroncsok méretei;

2.28.

„Vmax”: vagy az álló helyzetből indulva, 1,6 km-es távolságon, egyenletes felületen, kissé terhelt járművel a legnagyobb mértékű gyorsulás révén elérhető sebesség, vagy az ISO 7117:1995 szabvány előírásai szerint mért sebesség;

2.29.

„a kerék blokkolása”: az az állapot, amely 1,00 értékű csúszási együttható mellett áll elő.

3. JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1. A járműtípusnak a fékezés tekintetében történő jóváhagyására vonatkozó kérelmet a járműgyártó vagy megfelelően meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2. A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat:

3.2.1.

a járműtípus részletes leírása a 2.27. szakaszban meghatározott tételek tekintetében. Meg kell adni a járműtípus és a motortípus azonosító számát és/vagy azonosító jelzéseit;

3.2.2.

a fékberendezést alkotó alkatrészek megfelelően azonosított listája;

3.2.3.

az összeszerelt fékrendszer ábrája és az azt alkotó alkatrészek járművön való elhelyezkedésének feltüntetése;

3.2.4.

az egyes alkatrészek részletes rajza, amely lehetővé teszi az alkatrész könnyű megtalálását és azonosítását.

3.3. A jóváhagyásra benyújtott típust képviselő egy járműpéldányt át kell adni a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatnak.

4. JÓVÁHAGYÁS

4.1. Amennyiben az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott járműtípus megfelel az alábbi 5. és 6. szakasz követelményeinek, az adott járműtípust jóvá kell hagyni.

4.2. Mindegyik jóváhagyott típushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma (jelen esetben ez a 03. módosítássorozatnak megfelelően 03). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a jóváhagyási számot egy más típusú fékberendezéssel felszerelt ugyanazon járműtípushoz, illetve más járműtípushoz.

4.3. Egy járműtípusnak az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás elutasításáról, kiterjesztéséről vagy visszavonásáról, illetve a járműtípus gyártásának végleges leállításáról értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 1. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.4. Minden olyan járművön, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.4.1.

egy kör, benne az „E” betű, és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.4.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.4.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5. Ha a jármű megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott járműtípusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.4.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az előírás és a jóváhagyás számát, valamint az összes olyan előírás kiegészítő jelét, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás szerint is megadta a jóváhagyást, a 4.4.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán, egymás alatt kell feltüntetni.

4.6. A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.7. A jóváhagyási jelet a gyártó által a járműre szerelt adattáblán vagy annak közelében kell elhelyezni.

4.8. Ezen előírás 2. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5. KÖVETELMÉNYEK

5.1. A fékrendszerrel kapcsolatos követelmények

5.1.1. Valamennyi járműnek meg kell felelnie az adott járműtípusra vonatkozó valamennyi vizsgálat követelményeinek és a jármű fékjére vonatkozó jellemzőknek.

5.1.2. Az üzemi fékrendszer kezelőszervének működtetése

A járművek kialakításának lehetővé kell tennie, hogy a járművezető a szokásosan felvett vezetői testhelyzetben ülve és mindkét kezét a kormányberendezés kezelőszervén tartva működtetni tudja az üzemi fékrendszert.

5.1.3. A biztonsági fékrendszer kezelőszervének működtetése

A járművek kialakításának lehetővé kell tennie, hogy a járművezető a szokásosan felvett vezetői testhelyzetben ülve és legalább egyik kezét a kormányberendezés kezelőszervén tartva működtetni tudja a biztonsági fékrendszert.

5.1.4. Rögzítőfékrendszer

Amennyiben a jármű rögzítőfékrendszerrel van felszerelve, a rögzítőfékrendszernek álló helyzetben kell tartania a járművet a 3. melléklet 8.2. szakaszában meghatározott lejtőn.

A rögzítőfékrendszerre vonatkozó követelmények:

a)	az üzemi fékrendszer kezelőszervétől független kezelőszervvel kell rendelkeznie; valamint

b)	reteszelt helyzetét kizárólag mechanikus úton kell előidézni.

A járművek kialakításának lehetővé kell tennie, hogy a járművezető a szokásosan felvett vezetői testhelyzetben ülve működtetni tudja a rögzítőfékrendszert.

5.1.5. Az L1 és L3 kategóriájú kétkerekű járműveket vagy két, egymástól független üzemi fékrendszerrel vagy többkörös üzemi fékrendszerrel kell felszerelni, melyben legalább egy fék az első kerékre és legalább egy fék a hátsó kerékre hat.

5.1.6. Az L4 kategóriájú háromkerekű járműveknek meg kell felelniük az 5.1.5. szakaszban meghatározott, fékrendszerre vonatkozó követelményeknek. Az oldalkocsi kerekén nem kell féket elhelyezni, ha a jármű megfelel a 3. mellékletben foglalt teljesítménykövetelményeknek.

5.1.7. Az L2 kategóriájú háromkerekes járműveket rögzítőfékrendszerrel és az alábbi üzemi fékrendszerek valamelyikével kell felszerelni:

a)	két, egymástól független üzemi fékrendszer, melyek nem lehetnek kombinált fékrendszerek, és amelyek együttes működtetésük esetén valamennyi kerék fékjét működésbe hozzák; vagy

b)	többkörös üzemi fékrendszer; vagy

c)	olyan kombinált fékrendszer, amely valamennyi kerék fékjét működteti, és egy biztonsági fékrendszer, amely a rögzítőfékrendszer is lehet.

5.1.8. Az L5 kategóriájú járműveket a következő fékrendszerekkel kell felszerelni:

5.1.8.1.

rögzítőfékrendszer; valamint

5.1.8.2.

olyan, lábbal működtethető üzemi fékrendszer, amely minden kerék fékjét működésbe hozza, és amely lehet:

a)	többkörös üzemi fékrendszer; vagy

b)	olyan kombinált fékrendszer, amely valamennyi kerék fékjét működteti, és egy biztonsági fékrendszer, amely a rögzítőfékrendszer is lehet.

5.1.9. Amennyiben a jármű két, egymástól független üzemi fékrendszerrel van felszerelve, a rendszerek közös fékkel is rendelkezhetnek, ha az egyik rendszer meghibásodása nem befolyásolja a másik rendszer teljesítményét.

5.1.10. Azon járművek esetében, amelyek a fékerő átviteléhez hidraulikafolyadékot alkalmaznak, a főfékhengernek:

a)	valamennyi fékrendszerhez zárt, fedett, elkülönített tartállyal kell rendelkeznie;

b)	legalább 1,5-szer akkora tartálykapacitással kell rendelkeznie, mint annak a teljes folyadékmennyiségnek a kiszorított térfogata, amely az újtól a teljesen kopottig tartó állapotig megfelel a fékbetétek állapotának a legrosszabb fékbeállítási körülmények esetén; valamint

c)	olyan tartállyal kell rendelkeznie, amelyben a folyadékszint a tartály fedelének eltávolítása nélkül is látható és ellenőrizhető.

5.1.11. Valamennyi figyelmeztető lámpát úgy kell elhelyezni, hogy a járművezető látóterében legyenek.

5.1.12. A többkörös üzemi fékrendszerrel rendelkező járműveket piros figyelmeztető lámpával kell felszerelni, amelynek a következő körülmények esetén kell működésbe lépnie:

a)	a kezelőszervre kifejtett legfeljebb 90 N erő alkalmazásakor hidraulikus hiba lép fel; vagy

a fék kezelőszervének működtetése nélkül a főfékhenger tartályában a fékfolyadék szintje az alábbi mennyiségek közül a nagyobb értéke alá esik:

i.	a gyártó által meghatározott mennyiség; és

ii.	a folyadéktartály kapacitásának felével egyenlő vagy annál kisebb mennyiség.

A működés ellenőrzése érdekében a figyelmeztető lámpának világítania kell a gyújtáskapcsoló bekapcsolásakor, az ellenőrzés végeztével pedig ki kell aludnia. A gyújtáskapcsoló bekapcsolt helyzetében a figyelmeztető lámpának mindaddig világítania kell, amíg meghibásodás áll fenn.

5.1.13. A blokkolásgátló rendszerrel rendelkező járműveket sárga figyelmeztető lámpával kell felszerelni. A lámpának be kell kapcsolnia minden olyan működési hiba esetén, amely a blokkolásgátló rendszer jeleinek létrehozását vagy továbbítását érinti.

A működés ellenőrzése érdekében a figyelmeztető lámpának világítania kell a gyújtáskapcsoló bekapcsolásakor, az ellenőrzés végeztével pedig ki kell aludnia.

A gyújtáskapcsoló bekapcsolt helyzetében a figyelmeztető lámpának mindaddig világítania kell, amíg meghibásodás áll fenn.

5.2. Tartósság

5.2.1. A fékek kopásának önműködő vagy kézi beállítással könnyen kiegyenlíthetőnek kell lennie.

5.2.2. A súrlódó anyag vastagságának vagy szétszerelés nélkül láthatónak kell lennie, vagy ha a súrlódó anyag nem látható, a kopást egy erre a célra szolgáló eszközzel kell ellenőrizni.

5.2.3. Az ezen előírásban meghatározott egyetlen vizsgálat közben és után sem fordulhat elő a súrlódó anyag leválása vagy a fékfolyadék szivárgása.

5.3. A dinamikus teljesítmény mérése

A teljesítmény méréséhez a 3. melléklet megfelelő vizsgálataiban meghatározott módszert kell alkalmazni. Az üzemi fékrendszer teljesítményét háromféle módszerrel lehet megmérni:

5.3.1.

az átlagos legnagyobb lassulás segítségével:

az átlagos legnagyobb lassulás kiszámítása:

Formula m/s2-ban

ahol:

dm	=	átlagos legnagyobb lassulás
V1	=	a jármű sebessége, amikor a járművezető működésbe hozza a kezelőszervet
Vb	=	a jármű sebessége 0,8 V1-nél km/h-ban
Ve	=	a jármű sebessége 0,1 V1-nél km/h-ban
Sb	=	a V1 és Vb között megtett távolság méterben
Se	=	a V1 és Ve között megtett távolság méterben

5.3.2.

Féktávolság:

Az alapvető mozgásegyenletek alapján

S = 0,1 · V + (X) · V2

ahol:

S	=	a féktávolság méterben
V	=	a jármű sebessége km/h-ban
X	=	az egyes vizsgálatok követelményei alapján meghatározott változó

A korrigált féktávolságot a tényleges vizsgálati sebesség alapján a következő képlettel kell kiszámítani:

Ss = 0,1 · Vs + (Sa – 0,1 · Va) · Vs2/Va2

ahol:

Ss	=	a korrigált féktávolság méterben
Vs	=	a jármű előírt vizsgálati sebessége km/h-ban
Sa	=	a tényleges féktávolság méterben
Va	=	a jármű tényleges vizsgálati sebessége km/h-ban

Megjegyzés: a képlet csak akkor érvényes, ha a tényleges vizsgálati sebesség (Va) legfeljebb ± 5 km/h-val tér el az előírt vizsgálati sebességtől (Vs).

5.3.3.

A lassulás folyamatos rögzítése:

A bekoptatási eljárás és a vizsgálatok, például a nedves fékekkel végzett vizsgálat és a hő hatására történő fékerővesztés vizsgálata, valamint a melegítési eljárás során folyamatosan rögzíteni kell a jármű pillanatnyi lassulását a fék kezelőszervére való erőkifejtés kezdetétől a megállás végéig.

5.4. A fékbetét anyaga:

A fékbetétek nem tartalmazhatnak azbesztet.

6. VIZSGÁLATOK

Ezen előírás 3. melléklete ismerteti az előírt fékteljesítményt, és azokat a fékezési vizsgálatokat (vizsgálati feltételeket és eljárásokat), melyeket a jóváhagyásra benyújtott járműveken el kell végezni.

7. A JÁRMŰTÍPUS VAGY A FÉKRENDSZER MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

7.1. A járműtípus vagy annak fékrendszere minden módosításáról értesíteni kell a járműtípust jóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

7.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és a jármű továbbra is megfelel az előírásoknak, vagy

7.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

7.2. A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról – a változás részletes leírásával együtt – a 4.3. szakaszban említett eljárással értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

7.3. A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező illetékes hatóság sorszámot rendel a kiterjesztésről szóló értesítésekhez.

8. A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

8.1. Az ezen előírás szerint jóváhagyott minden járművet (rendszert) úgy kell gyártani, hogy a 5. szakaszban megállapított előírásokat teljesítve megfeleljen a jóváhagyott típusnak.

8.2. A 8.1. szakaszban előírtak teljesülésének ellenőrzése céljából megfelelő gyártásellenőrzést kell alkalmazni.

8.3. A jóváhagyás jogosultja különösen:

8.3.1.

biztosítja a termékek hathatós minőség-ellenőrzéséhez szükséges eljárások meglétét;

8.3.2.

rendelkezik az egyes jóváhagyott típusoknak való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges mérőfelszereléssel;

8.3.3.

biztosítja a vizsgálati eredmények rögzítését, és azt, hogy a vonatkozó dokumentumokat a jóváhagyó hatósággal együtt meghatározandó ideig megőrizzék;

8.3.4.

elemzi az egyes vizsgálattípusok eredményét, hogy ellenőrizze és biztosítsa a termék jellemzőinek állandóságát, az ipari gyártásban megengedhető tűrések figyelembevételével;

8.3.5.

biztosítja, hogy minden egyes terméktípuson legalább az ezen előírás 3. mellékletében előírt vizsgálatokat elvégezzék;

8.3.6.

gondoskodik arról, hogy ha egy adott vizsgálattípusnál valamely minta vagy próbadarab azt mutatja, hogy a gyártás nem megfelelő, akkor újabb mintavételt és vizsgálatot végezzenek. Ilyen esetben minden szükséges lépést meg kell tenni a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében.

8.4. A típusjóváhagyást megadó illetékes hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártóüzemekben a gyártás megfelelőségének ellenőrzésére alkalmazott módszereket.

8.4.1. A vizsgálati naplókat és gyártási nyilvántartásokat minden ellenőrzéskor be kell mutatni a helyszíni ellenőrnek.

8.4.2. Az ellenőr szúrópróbaszerűen mintát vehet, amelyet megvizsgálnak a gyártó laboratóriumában. A minták legkisebb száma a gyártó saját ellenőrzéseinek eredményei alapján határozható meg.

8.4.3. Ha a minőségi színvonal nem tűnik kielégítőnek, vagy ha szükségesnek látszik a 8.4.2. szakasz szerint végrehajtott vizsgálat hitelességének ellenőrzése, az ellenőr választja ki a típus-jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki szolgálathoz megküldendő mintákat.

8.4.4. Az illetékes hatóság az ezen előírásban előírt bármilyen vizsgálatot elvégezhet.

8.4.5. Az illetékes hatóság által engedélyezett ellenőrzésekre általában kétévente kerül sor. Ha valamely helyszíni ellenőrzés negatív eredménnyel zárul, akkor az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a gyártás megfelelőségének minél gyorsabb helyreállítására érdekében.

9. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

9.1. Ezen előírás 03. módosítássorozatának hivatalos hatálybalépésétől az ezen előírást alkalmazó szerződő felek nem utasíthatják el a 03. módosítássorozattal módosított előírás szerinti jóváhagyások megadását. A gyártó kérésére az ezen előírást alkalmazó szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy e módosításokat a hivatalos hatálybalépés időpontja előtt alkalmazni kezdik.

9.2. A 9.1. szakaszban említett hivatalos hatálybalépéstől számított 24 hónap után az ezen előírást alkalmazó szerződő felek csak akkor adhatnak ki jóváhagyást, ha a járműtípus megfelel a 03. módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek.

9.3. A hivatalos hatálybalépéstől számított 24 hónapos időszak vége előtt megadott jóváhagyások a 9.1. szakaszban említett hatálybalépés időpontjától számított 48 hónap leteltével hatályukat vesztik, kivéve, ha a jóváhagyást megadó szerződő fél értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet arról, hogy a jóváhagyott járműtípus megfelel a 03. módosítássorozattal módosított előírás követelményeinek.

9.4. Függetlenül a fenti átmeneti rendelkezésektől, azok a szerződő felek, akik ezt az előírást csak a legújabb módosítássorozat hatálybalépése napja után kezdik el alkalmazni, nem kötelesek elfogadni az olyan jóváhagyásokat, amelyeket ezen előírás valamely előző módosítássorozata szerint adtak meg.

10. SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1. Az ezen előírás szerint valamely járműtípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a 8.1. szakaszban előírt követelmények, vagy ha az adott típushoz tartozó valamely jármű nem felel meg a 8.3. szakasz szerinti ellenőrzéseken.

10.2. Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul értesítenie kell az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet a következők szerint: a jóváhagyási értesítés végén nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel feltünteti az „JÓVÁHAGYÁS VISSZAVONÁSA” kifejezést.

11. A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott járműtípus gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóságnak az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatnia kell az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet a következők szerint: a jóváhagyási értesítés végén nagy betűkkel, aláírással és keltezéssel feltünteti a „GYÁRTÁS LEÁLLÍTÁSA” kifejezést.

12. A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleknek meg kell adniuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága számára a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó hatóságok nevét és címét.

(1) A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2) 2. szakaszának meghatározása szerint.

(2) Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.1) 3. mellékletében találhatók;

1. MELLÉKLET (*)

FÜGGELÉK

A 90. SZ. ELŐÍRÁS SZERINTI JÓVÁHAGYÁSHOZ SZÜKSÉGES JÁRMŰADATOK JEGYZÉKE

A járműtípus leírása:

1.1.

A jármű márkaneve vagy védjegye, ha rendelkezésre áll:

1.2.

A jármű kategóriája:

1.3.

A jármű típusa a 78. sz. előírás szerinti jóváhagyásban:

1.4.

A járműtípust képező járművek modellek vagy márkanevek, ha rendelkezésre állnak:

1.5.

A gyártó neve és címe:

A fékbetétek gyártmánya és típusa:

A jármű legkisebb tömege:

3.1.

A tömeg megoszlása az egyes tengelyeken (legnagyobb érték):

A jármű össztömege:

4.1.

A tömeg megoszlása az egyes tengelyeken (legnagyobb érték):

Vmax km/h

Gumiabroncs- és kerékméretek:

Az egymástól független fékrendszerek kialakítása:

A fékszelepek jellemzői (ha vannak):

8.1.

A fékerő-szabályozó szelep beállítási jellemzői:

8.2.

A nyomásszabályozó szelep beállítása:

A fék jellemzői:

9.1.

Tárcsafék típusa (pl. dugattyúk száma, átmérője, hűtött vagy tömör féktárcsa):

9.2.

Dobfék típusa (pl. szimplex, dugattyúméret és dobméretek):

10.

Főfékhenger típusa és mérete (adott esetben):

2. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.4. szakaszát)

A járműre erősített fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a szóban forgó járműtípust a fékezés vonatkozásában az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá, a 78. sz. előírás szerint, a 032439 jóváhagyási számon. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy a 78. sz. előírás a jóváhagyás megadása idején már tartalmazta a 03. módosítássorozatot.

B. MINTA

(Lásd ezen előírás 4.5. szakaszát)

A járműre erősített fenti jóváhagyási jel mutatja, hogy az adott járműtípust az Egyesült Királyságban (E11) hagyták jóvá, a 78. és a 40. sz. előírás (1) szerint. A jóváhagyási számok első két számjegye azt mutatja, hogy a jóváhagyás megadásának időpontjában a 78. sz. előírás magában foglalta a 03. módosítássorozatot, a 40. sz. előírás pedig eredeti változatlan formájában volt hatályban.

(1) A megadott szám csak példaként szolgál.

3. MELLÉKLET

VIZSGÁLATI FELTÉTELEK, ELJÁRÁSOK ÉS TELJESÍTMÉNYKÖVETELMÉNYEK

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. A vizsgálópálya felülete

1.1.1. Nagy súrlódású felület:

a)	valamennyi dinamikus fékvizsgálatnál alkalmazandó, kivéve a blokkolásgátló rendszer vizsgálatát, amelyhez alacsony súrlódású felület alkalmazása van előírva;

b)	a vizsgálatot tiszta és egyenletes felületű, legfeljebb 1 %-os lejtésű területen kell elvégezni;

c)	eltérő rendelkezés hiányában a felületnek 0,9-es legnagyobb névleges fékezési súrlódási együtthatóval kell rendelkeznie.

1.1.2. Kis súrlódású felület:

a)	valamennyi olyan dinamikus fékvizsgálatnál alkalmazandó, amelyhez kis súrlódású felület alkalmazása van előírva;

b)	a vizsgálatot tiszta, száraz és egyenletes felületű, legfeljebb 1 %-os lejtésű területen kell elvégezni;

c)	a felület legfeljebb 0,45-os legnagyobb fékezési súrlódási együtthatóval rendelkezhet.

1.1.3. A legnagyobb fékezési súrlódási együttható mérése:

A legnagyobb fékezési súrlódási együtthatót a jóváhagyó hatóság meghatározása szerint, az alábbiak valamelyikével kell megmérni:

a)	az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság (American Society for Testing and Materials, ASTM) E1136 – 93 számú (2003-ban ismételten jóváhagyott) etalonabroncsa és az ASTM E1337-90 számú (2002-ben ismételten jóváhagyott) módszere, 40 mérföld/óra sebesség mellett, vagy

b)	az e melléklet függelékében meghatározott módszer.

1.1.4. A rögzítőfékrendszer vizsgálatai:

Az előírt vizsgálati lejtőnek tiszta és száraz felülettel kell rendelkeznie, amely nem deformálódik a jármű súlya alatt.

1.1.5. A vizsgálati sáv szélessége:

Kétkerekű (L1 és L3 kategóriájú) járművek esetében 2,5 m.

Háromkerekű (L2, L5 és L4 kategóriájú) járművek esetében 2,5 m + a jármű szélessége.

1.2. Környezeti hőmérséklet

A környezeti hőmérsékletnek 4 °C és 45 °C között kell lennie.

1.3. Szélsebesség

A szélsebesség nem lehet nagyobb 5 m/s-nál.

1.4. A vizsgálati sebességre vonatkozó tűrés

A vizsgálati sebességre vonatkozó tűrés ± 5 km/h.

Abban az esetben, ha a tényleges vizsgálati sebesség eltér az előírt vizsgálati sebességtől, a tényleges féktávolságot az ezen előírás 5.3.2. szakaszában meghatározott képlet alapján korrigálni kell.

1.5. Automatikus erőátvitel

Az automatikus erőátvitellel rendelkező járműveken valamennyi vizsgálatot el kell végezni, függetlenül attól, hogy a vizsgálathoz „zárt tengelykapcsoló” vagy „kioldott tengelykapcsoló” van-e előírva.

Amennyiben az automatikus erőátvitel rendelkezik üres állással, „kioldott tengelykapcsoló” mellett elvégzendő vizsgálatoknál az üres állást kell alkalmazni.

1.6. A jármű helyzete és a kerék blokkolása:

a)	a járműnek valamennyi megállás kezdetén a vizsgálati sáv közepén kell elhelyezkednie;

b)	a megállásokat úgy kell végrehajtani, hogy a jármű kerekei ne hagyják el az alkalmazandó vizsgálati sávot, és ne kerüljön sor a kerekek blokkolására.

1.7. Vizsgálati program

A vizsgálatok sorrendje

Szakasz

1.	Megállás száraz fékekkel – az egykörös fék kezelőszervét működtetve

2.	Megállás száraz fékekkel – minden üzemi fék kezelőszervét működtetve

3.	Nagy sebességen végzett vizsgálat

4.	Nedves fékekkel történő vizsgálat

5.	Fékerővesztés hő hatására (1)

6.	Ha fel van szerelve:

6.1.	A rögzítőfékrendszer vizsgálata

6.2.	A blokkolásgátló rendszer vizsgálata

6.3.	Részleges meghibásodás többkörös üzemi fékrendszer esetében

10.

6.4.	A szervofékrendszer meghibásodása

11.

2. ELŐKÉSZÍTÉS

2.1. A motor üresjárati fordulatszáma

A motor üresjárati fordulatszámát a gyártó előírásainak megfelelően kell beállítani.

2.2. Gumiabroncsnyomás

A gumiabroncsokat a gyártó előírásainak és a vizsgálathoz előírt járműterhelési állapotnak megfelelően kell felfújni.

2.3. A kezelőszerv alkalmazásának helye és iránya

Kézzel működtetett vezérlőkar esetében a bemenő erőt (F) a vezérlőkar elülső felületén kell kifejteni, amely merőleges a vezérlőkar forgáspontja és a forgástengelyén elhelyezkedő legkülső pontja által meghatározott tengelyre (lásd az alábbi ábrát).

A bemenő erőt 50 mm-rel a vezérlőkar legkülső pontjától beljebb elhelyezkedő ponton kell kifejteni, melyet a vezérlőkar forgáspontjának középponti tengelye és a vezérlőkar legkülső pontja közötti tengelyen való méréssel kell meghatározni.

Lábbal működtetett kezelőszerv esetében a bemenő erőt a pedál közepére, a pedállal merőlegesen kell kifejteni.

2.4. A fék hőmérsékletének mérése

A jóváhagyó hatóság meghatározása szerint a fék hőmérsékletét a féktárcsa vagy a fékdob fékezési felületének hozzávetőleges közepén kell mérni az alábbi eszközök alkalmazásával:

a)	súrlódó termoelem, amely érintkezik a féktárcsa vagy a fékdob felületével; vagy

b)	a súrlódó anyagba ágyazott termoelem.

2.5. Bekoptatási eljárás

A jármű fékjeit a fékteljesítmény értékelése előtt be kell koptatni. Ezt az eljárást a gyártó is elvégezheti a következő feltételek mellett:

a)	kissé terhelt jármű;

b)	kioldott tengelykapcsoló;

kezdeti sebesség: 50 km/h vagy 0,8 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb;

végső sebesség = 5–10 km/h;

vizsgálati sebesség:

ii.

d)	fékműködtetés: az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni;

a jármű lassulása:

ha a jármű csak egykörös elülső fékrendszerrel rendelkezik:

3,0–3,5 m/s2 az L3 és L4 jármű-kategória esetében;

1,5–2,0 m/s2 az L1 és L2 jármű-kategória esetében;

ii.	ha a jármű csak egykörös hátsó fékrendszerrel rendelkezik: 1,5–2,0 m/s2;

iii.	ha a jármű kombinált fékrendszerrel vagy többkörös üzemi fékrendszerrel rendelkezik: 3,5–4,0 m/s2;

f)	lassítások száma: fékrendszerenként 100;

g)	a fék kezdeti hőmérséklete az egyes fékezések előtt ≤ 100 °C;

az első megállás előtt a járművet a kezdeti sebességre kell gyorsítani, majd a meghatározott körülmények között addig kell működtetni a fék kezelőszervét, amíg a jármű el nem éri a végső sebességet. Ezután újra fel kell gyorsítani a kezdeti sebességre, melyet addig kell tartani, amíg a fék hőmérséklete a meghatározott kezdeti értékre nem csökken. Ha ezek a feltételek teljesültek, a meghatározott módon újra fékezni kell. Ezt az eljárást a lassítások meghatározott számának megfelelő alkalommal kell megismételni. A bekoptatást követően be kell állítani a fékeket a gyártó ajánlásainak megfelelően.

3. MEGÁLLÁS SZÁRAZ FÉKEKKEL – AZ EGYKÖRÖS FÉK KEZELŐSZERVÉT MŰKÖDTETVE

3.1. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat valamennyi jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	Terheltség: a kombinált fékrendszerrel és többkörös üzemi fékrendszerrel felszerelt járművek esetében: a járművet a terhelt állapot mellett kissé terhelt állapotban is meg kell vizsgálni.

c)	Kioldott tengelykapcsoló.

3.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

Vizsgálati sebesség:

i.	az L1 és L2 jármű-kategória esetében: 40 km/h vagy 0,9 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb;

ii.	az L3, L4 és L5 jármű-kategória esetében: 60 km/h vagy 0,9 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

c)	Fékműködtetés: az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

kézzel működtethető kezelőszerv esetében

≤ 200 N;

ii.

lábbal működtethető kezelőszerv esetében

≤ 350 N az L1, L2, L3 és L4 jármű-kategória esetében;

≤ 500 N az L5 jármű-kategória esetében.

e)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 6 alkalommal.

f)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét.

3.3. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 3.2. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén a féktávolságnak meg kell felelnie az alábbi táblázat 2. oszlopában megadott értékeknek, vagy az átlagos legnagyobb lassulásnak meg kell felelnie a 3. oszlopban megadott értékeknek:

1. oszlop	2. oszlop	3. oszlop
Jármű-kategória	FÉKTÁVOLSÁG (S) (Ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban és S az előírt féktávolság méterben)	Átlagos legnagyobb lassulás
Egykörös fékrendszer, amely csak az első kerek(ek)et fékezi:
L1	S ≤ 0,1 V + 0,0111 V2	≥ 3,4 m/s2
L2	S ≤ 0,1 V + 0,0143 V2	≥ 2,7 m/s2
L3	S ≤ 0,1 V + 0,0087 V2	≥ 4,4 m/s2
L5	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
L4	S ≤ 0,1 V + 0,0105 V2	≥ 3,6 m/s2
Egykörös fékrendszer, amely csak a hátsó kerek(ek)et fékezi:
L1	S ≤ 0,1 V + 0,0143 V2	≥ 2,7 m/s2
L2	S ≤ 0,1 V + 0,0143 V2	≥ 2,7 m/s2
L3	S ≤ 0,1 V + 0,0133 V2	≥ 2,9 m/s2
L5	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
L4	S ≤ 0,1 V + 0,0105 V2	≥ 3,6 m/s2
Kombinált fékrendszerrel vagy többkörös biztonsági fékrendszerrel rendelkező járművek: terhelt és kissé terhelt:
L1 és L2	S ≤ 0,1 V + 0,0087 V2	≥ 4,4 m/s2
L3	S ≤ 0,1 V + 0,0076 V2	≥ 5,1 m/s2
L5	S ≤ 0,1 V + 0,0077 V2	≥ 5,0 m/s2
L4	S ≤ 0,1 V + 0,0071 V2	≥ 5,4 m/s2
Kombinált fékrendszerrel – biztonsági fékrendszerrel rendelkező járművek:
MIND	S ≤ 0,1 V + 0,0154 V2	≥ 2,5 m/s2

4. MEGÁLLÁS SZÁRAZ FÉKEKKEL – MINDEN ÜZEMI FÉK KEZELŐSZERVÉT MŰKÖDTETVE

4.1. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat az L3, L5 és L4 jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	Kissé terhelt jármű.

c)	Kioldott tengelykapcsoló.

4.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

b)	Vizsgálati sebesség: 100 km/h vagy 0,9 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

c)	Fékműködtetés: mindkét üzemi fékrendszer kezelőszerveinek együttes működtetése, amennyiben a jármű így van felszerelve, vagy az egykörös üzemi fékrendszer kezelőszervének működtetése, amennyiben a jármű az összes kerékre ható üzemi fékrendszerrel van felszerelve.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

kézzel működtethető kezelőszerv esetében

≤ 250 N;

lábbal működtethető kezelőszerv esetében

≤ 400 N az L3 és L4 jármű-kategória esetében;

≤ 500 N az L5 jármű-kategória esetében.

e)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 6 alkalommal.

f)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszerveit.

4.3. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 4.2. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén a féktávolság (S) előírt értéke: S ≤ 0,0060 V2 (ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban és S az előírt féktávolság méterben).

5. NAGY SEBESSÉGEN VÉGZETT VIZSGÁLAT

5.1. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat az L3, L5 és L4 jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	A vizsgálatot a legfeljebb 125 km/h legnagyobb sebességű (Vmax) járművek esetében nem kell elvégezni.

c)	Kissé terhelt jármű.

d)	Zárt tengelykapcsoló, a sebességváltó a legmagasabb sebességfokozatban.

5.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

Vizsgálati sebesség

0,8 Vmax a > 125 km/h és < 200 km/h legnagyobb sebességű (Vmax) járművek esetében;

160 km/h a legalább 200 km/h legnagyobb sebességű (Vmax) járművek esetében.

c)	Fékműködtetés: mindkét üzemi fékrendszer kezelőszerveinek együttes működtetése, amennyiben a jármű így van felszerelve, vagy az egykörös üzemi fékrendszer kezelőszervének működtetése, amennyiben a jármű az összes kerékre ható üzemi fékrendszerrel van felszerelve.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

kézzel működtethető kezelőszerv esetében

≤ 200 N;

lábbal működtethető kezelőszerv esetében

≤ 350 N az L3 és L4 jármű-kategória esetében;

≤ 500 N az L5 jármű-kategória esetében.

e)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 6 alkalommal.

f)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét (kezelőszerveit).

5.3. Teljesítménykövetelmények:

A fékeknek az 5.2. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén:

a)	a féktávolság (S) előírt értéke: ≤ 0,1 V + 0,0067 V2 (ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban és S az előírt féktávolság méterben); vagy

b)	az átlagos legnagyobb lassulás előírt értéke: ≥ 5,8 m/s2.

6. NEDVES FÉKEKKEL TÖRTÉNŐ VIZSGÁLAT

6.1. Általános adatok:

A vizsgálat két részből áll, melyeket egymás után kell végrehajtani valamennyi fékrendszeren:

i.	alapvizsgálat a száraz fékekkel való megállás vizsgálata alapján – az egykörös fékrendszer kezelőszervének működtetésével (lásd e melléklet 3. szakaszát);

ii.	nedves fékekkel történő egyszeri megállás az i. pontban meghatározott vizsgálati paraméterekkel, miközben a vizsgálat során a fék(ek)re folyamatosan vizet permeteznek annak érdekében, hogy teljesítményük nedves körülmények között is mérhető legyen.

b)	Ez a vizsgálat nem vonatkozik a rögzítőfékrendszerre, kivéve, ha az a biztonsági fék.

c)	A dobfékekre vagy a teljesen zárt tárcsafékekre nem vonatkozik a vizsgálat, kivéve, ha hűtési vagy nyitott ellenőrzési nyílásokkal rendelkeznek.

d)	A járművet a vizsgálathoz olyan műszerrel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a fékműködtető erő és a járműlassulás folyamatos rögzítését. Az átlagos legnagyobb lassulás és a féktávolság mérése ez esetben nem alkalmazandó.

6.2. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat valamennyi jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	Terheltség: a kombinált fékrendszerrel és többkörös üzemi fékrendszerrel felszerelt járművek esetében: a járművet a terhelt állapot mellett kissé terhelt állapotban is meg kell vizsgálni.

c)	Kioldott tengelykapcsoló.

Valamennyi fék vízpermetező berendezéssel van felszerelve:

tárcsafékek: a vízpermetező berendezés vázlata:

Méretek milliméterben

A tárcsafék vízpermetező berendezését a következő módon kell felszerelni:

a)	mindegyik féket 15 liter/óra átfolyási sebességű vízzel kell permetezni. A víznek egyenletesen kell érnie a rotor mindkét oldalát;

b)	ha a rotor felszíne bármilyen módon fedve van, a vizet 45°-os szögben a fedél előtt kell permetezni;

c)	amennyiben a permetezőeszközt nem lehet a vázlatnak megfelelően elhelyezni, vagy a permetező egy helyre kerül a fék hűtési vagy hasonló célú nyílásával, a permetező fúvókáját ugyanazt a sugarat alkalmazva legfeljebb 90°-kal előre lehet hozni a fékbetét szélétől.

ii.

Hűtési és nyitott ellenőrzési nyílásokkal rendelkező dobfékek:

A vízpermetező berendezést a következő módon kell felszerelni:

a)	a víznek egyenletesen, 15 liter/óra átfolyási sebességgel kell érnie a dobfékegység mindkét oldalát (az álló helyzetben lévő hátsó lapot és a forgásban lévő dobot);

b)	a permetező fúvókáit úgy kell elhelyezni, hogy a forgó dob külső kerülete és a kerékagy közepe közötti távolság kétharmadánál legyenek;

c)	a fúvókának > 15° szögben kell elhelyezkednie a fékdob hátsó lapján lévő bármely nyílás szélétől.

6.3. Alapvizsgálat

6.3.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

Az e melléklet 3. szakaszában meghatározott vizsgálatot (száraz fékekkel való megállás – az egykörös fékrendszer kezelőszervének működtetésével) valamennyi fékrendszeren el kell végezni, azonban oly módon, hogy a fékműködtető erő a jármű 2,5–3,0 m/s2-os lassulását eredményezze, a következők meghatározása mellett:

i.	az átlagos fékműködtető erő, a járműnek az előírt vizsgálati sebesség 80 és 10 százaléka közötti sebességgel való haladása mellett mérve;

ii.	a jármű átlagos lassulása a fék kezelőszervének működésbe hozatala utáni 0,5 és 1,0 másodperc közötti időszakban;

iii.	a jármű legnagyobb lassulása a teljes megállás során, de az utolsó 0,5 másodperc kivételével;

b)	3 alapvizsgálati megállást kell elvégezni, és átlagolni kell az i., ii. és iii. alpontok kapott eredményeit.

6.4. Megállás nedves fékekkel

6.4.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	A járműnek a 6.3. szakasz szerinti alapvizsgálatnál meghatározott vizsgálati sebességgel kell haladnia, a vizsgálandó fék(ek)en működésben kell lennie a vízpermetező berendezésnek, a fékrendszert pedig nem szabad működtetni.

b)	Legalább 500 m megtétele után az alapvizsgálatnál a vizsgált fékrendszer vonatkozásában meghatározott átlagos fékműködtető erőt kell kifejteni a fék kezelőszervére.

c)	Meg kell mérni a jármű átlagos lassulását a fék kezelőszervének működésbe hozatala utáni 0,5 és 1,0 másodperc közötti időszakban.

d)	Meg kell mérni a jármű legnagyobb lassulását a teljes megállás során, de az utolsó 0,5 másodperc kivételével.

6.5. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 6.4.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén a nedves fékekkel való lassulási teljesítmény előírt értéke:

a)	a 6.4.1. szakasz c) pontja szerint mért értéknek a 6.3.1. szakasz a) pontjának ii. alpontja szerinti alapvizsgálat során, azaz a fék kezelőszervének működésbe hozatala utáni 0,5 és 1,0 másodperc közötti időszakban rögzített átlagos lassulási értékek legalább 60 %-ának kell lennie; valamint

b)	a 6.4.1. szakasz d) pontja szerint mért érték a 6.3.1. szakasz a) pontjának iii. alpontja szerinti alapvizsgálat során, azaz a teljes megállás során, de az utolsó 0,5 másodperc kivételével rögzített átlagos lassulási értékek legfeljebb 120 %-a lehet.

7. FÉKERŐVESZTÉS HŐ HATÁSÁRA

7.1. Általános adatok:

A vizsgálat három részből áll, melyeket egymás után kell végrehajtani valamennyi fékrendszeren:

i.	alapvizsgálat a száraz fékekkel való megállás vizsgálata alapján – az egykörös fékrendszer kezelőszervének működtetésével (lásd e melléklet 3. szakaszát);

ii.	melegítési eljárás, amely a fék(ek) felmelegítése céljából ismételt megállások sorozatát foglalja magában;

iii.	felmelegedett fékekkel elvégzendő megállás a száraz fékekkel való megállás vizsgálata alapján – az egykörös fékrendszer kezelőszervének működtetésével (lásd e melléklet 3. szakaszát), a melegítési eljárás utáni fékteljesítmény mérése céljából.

b)	Ez a vizsgálat az L3, L5 és L4 jármű-kategóriára vonatkozik.

c)	Ez a vizsgálat nem vonatkozik a rögzítőfékrendszerekre és a biztonsági fékrendszerekre.

d)	Valamennyi megállást terhelt járművel kell végrehajtani.

A járművet a melegítési eljáráshoz olyan műszerrel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a fékműködtető erő és a járműlassulás folyamatos rögzítését. A melegítési eljárás esetében az átlagos legnagyobb lassulás és a féktávolság mérése nem alkalmazandó. Az alapvizsgálat és a meleg fékekkel való megállás esetében vagy az átlagos legnagyobb lassulás, vagy a féktávolság mérése szükséges.

7.2. Alapvizsgálat

7.2.1. A jármű állapota:

Kioldott tengelykapcsoló.

7.2.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

b)	Vizsgálati sebesség: 60 km/h vagy 0,9 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

c)	Fékműködtetés: az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

kézzel működtethető kezelőszerv esetében

≤ 200 N;

lábbal működtethető kezelőszerv esetében

≤ 350 N az L3 és L4 jármű-kategória esetében;

≤ 500 N az L5 jármű-kategória esetében.

e)	A járművet fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az előírt körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét, és rögzíteni kell a fékműködtető erő mértékét, amely az e melléklet 3.3. szakaszában szereplő táblázatban előírt fékteljesítmény eléréséhez szükséges.

7.3. Melegítési eljárás

7.3.1. A jármű állapota:

Erőátvitel:

i.	az előírt vizsgálati sebességtől az előírt vizsgálati sebesség 50 %-áig: zárt tengelykapcsoló, a legmagasabb olyan sebességfokozatban, amelyben a motorfordulatszám a gyártó által meghatározott üresjárati fordulatszám felett marad;

ii.	az előírt vizsgálati sebesség 50 %-ától a megállásig: kioldott tengelykapcsoló.

7.3.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet csak az első megállás előtt: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

Vizsgálati sebesség:

olyan egykörös fékrendszer esetében, amely csak az első kereket fékezi: 100 km/h vagy 0,7 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb;

olyan egykörös fékrendszer esetében, amely csak a hátsó kereket fékezi: 80 km/h vagy 0,7 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb;

kombinált fékrendszer vagy többkörös üzemi fékrendszer esetében: 100 km/h vagy 0,7 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

c)	Fékműködtetés: Az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni:

A fék működtetéséhez szükséges erő:

Az első megállásnál:

az az állandó fékműködtető erő, melynek révén a jármű 3,0–3,5 m/s2-os lassulása érhető el, miközben a jármű az előírt vizsgálati sebesség 80 %-áról annak 10 %-ára lassul;

amennyiben a jármű nem képes elérni az előírt lassulást, ezt a megállást az e melléklet 3.3. szakaszában szereplő táblázat lassulási követelményeinek teljesítése céljából kell elvégezni;

ii.

A többi megállásnál:

a.	az első megállásnál használttal megegyező, állandó fékműködtető erő;

b.	megállások száma: 10;

c.	a megállások közötti távolság: 1 000 m.

e)	A megállást az e szakaszban meghatározott feltételeknek megfelelően kell elvégezni, ezt követően rögtön maximális gyorsulást kell alkalmazni az előírt sebesség eléréséhez, melyet a következő megállásig tartani kell.

7.4. Megállás meleg fékekkel

7.4.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

Végre kell hajtani egy megállást az alapvizsgálatnál (7.2. szakasz) meghatározott feltételekkel azzal a fékrendszerrel, amelyet a 7.3. szakasz szerinti eljárás során felmelegítettek. Ezt a megállást a 7.3. szakasz szerinti eljárás befejezését követő egy percben kell elvégezni, oly módon, hogy a fékműködtető erő ne haladja meg a 7.2. szakasz szerinti vizsgálatnál alkalmazott erőt.

7.5. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 7.4.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén:

Féktávolság: S2 ≤ 1,67 S1 – 0,67 × 0,1V

ahol:

S1	=	a 7.2. szakasz szerinti alapvizsgálat során elért korrigált féktávolság méterben;
S2	=	a 7.4.1. szakasz szerinti meleg fékekkel való megállás során elért korrigált féktávolság méterben;
V	=	az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban; vagy

b)	az átlagos legnagyobb lassulás ≥ a 7.2. szakasz szerinti vizsgálat során rögzített átlagos legnagyobb lassulás 60 %-ánál.

8. A RÖGZÍTŐFÉKRENDSZER VIZSGÁLATA – RÖGZÍTŐFÉKRENDSZERREL FELSZERELT JÁRMŰVEK ESETÉBEN

8.1. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat az L2, L5 és L4 jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	Terhelt jármű.

c)	Kioldott tengelykapcsoló.

8.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≤ 100 °C.

b)	A vizsgálópálya felületének lejtése = 18 %.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

kézzel működtethető kezelőszerv esetében	:	≤ 400 N;
lábbal működtethető kezelőszerv esetében	:	≤ 500 N.

d)	A vizsgálat első részében a járművet a rögzítőfékrendszer használatával a lejtővel szemben kell rögzíteni a vizsgálópálya felületének lejtőjén az e szakaszban meghatározott feltételeknek megfelelően. Amennyiben a jármű álló helyzetben marad, el kell kezdeni a vizsgálati időszak mérését.

e)	A lejtővel szemben álló jármű vizsgálatának befejezését követően meg kell ismételni ugyanezt a vizsgálati eljárást a lejtő irányába néző járművel.

8.3. Teljesítménykövetelmények:

A 8.2. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálat során a rögzítőfékrendszernek 5 percen át álló helyzetben kell tartania a járművet függetlenül attól, hogy a jármű orra a lejtő alja vagy teteje felé néz-e.

9. A BLOKKOLÁSGÁTLÓ RENDSZER VIZSGÁLATAI

9.1. Általános adatok:

a)	Ezek a vizsgálatok csak az L1 és L3 kategóriájú járművekbe szerelt blokkolásgátló rendszerekre vonatkoznak.

b)	A vizsgálatok célja a blokkolásgátló rendszerrel felszerelt fékrendszerek teljesítményének és annak igazolása, hogy ezen fékrendszerek milyen teljesítményt nyújtanak a blokkolásgátló rendszer elektromos hibája esetén.

c)	„Teljes ciklus”: a blokkolásgátló rendszer a fékeket a közvetlenül szabályozott kerekek blokkolásának megelőzése érdekében ismétlődően szabályozza.

d)	A kerekek blokkolása megengedett, amennyiben az a jármű stabilitását nem befolyásolja olyan mértékben, amelynek következtében a jármű kezelőjének el kell engednie a kezelőszervet vagy a jármű kereke elhagyja a vizsgálati sávot.

A vizsgálati sorozat a következő, bármilyen sorrendben elvégezhető egyedi vizsgálatokból áll:

A BLOKKOLÁSGÁTLÓ RENDSZER VIZSGÁLATAI

SZAKASZ

a)	Megállások nagy súrlódású felületen – az 1.1.1. szakasz szerint.

9.3.

b)	Megállások kis súrlódású felületen – az 1.1.2. szakasz szerint.

9.4.

c)	A kerék blokkolásának ellenőrzése nagy és kis súrlódású felületen.

9.5.

d)	A kerék blokkolásának ellenőrzése nagyról kis súrlódású felületre való átmenet során.

9.6.

e)	A kerék blokkolásának ellenőrzése kis súrlódásúról nagy súrlódású felületre való átmenet során.

9.7.

f)	Megállások a blokkolásgátló rendszer elektromos meghibásodása mellett.

9.8.

9.2. A jármű állapota:

a)	Kissé terhelt jármű.

b)	Kioldott tengelykapcsoló.

9.3. Megállások nagy súrlódású felületen:

9.3.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

b)	Vizsgálati sebesség: 60 km/h vagy 0,9 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

c)	Fékműködtetés: mindkét üzemi fékrendszer kezelőszerveinek együttes működtetése, amennyiben a jármű így van felszerelve, vagy az egykörös üzemi fékrendszer kezelőszervének működtetése, amennyiben a jármű az összes kerékre ható üzemi fékrendszerrel van felszerelve.

d)	A fék működtetéséhez szükséges erő: az a fékműködtető erő, amely ahhoz szükséges, hogy a blokkolásgátló valamennyi megállás során teljes ciklust végezzen a 10 km/h-s sebesség eléréséig.

e)	Amennyiben az egyik kerék nincs felszerelve blokkolásgátló rendszerrel, ezen a keréken az üzemi féket kell működtetni a kerék blokkolását eredményező erőnél kisebb erővel.

f)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 6 alkalommal.

g)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét.

9.3.2. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 9.3.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén:

a)	a féktávolság (S) előírt értéke ≤ 0,0063V2 (ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban és S az előírt féktávolság méterben) vagy az átlagos legnagyobb lassulás előírt értéke ≥ 6,17 m/s2; valamint

b)	nem kerülhet sor a kerekek blokkolására, és a jármű kerekei nem hagyhatják el a vizsgálati sávot.

9.4. Megállások kis súrlódású felületen:

9.4.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

A 9.3.1. szakaszban foglaltak szerint, de nagy súrlódású helyett kis súrlódású felület alkalmazásával.

9.4.2. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 9.4.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén:

a)	a féktávolság (S) előírt értéke ≤ 0,0056 V2/P (ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban, P a legnagyobb fékezési súrlódási együttható és S az előírt féktávolság méterben) vagy az átlagos legnagyobb lassulás előírt értéke ≥ 6,87 × P m/s2-ben; valamint

b)	nem kerülhet sor a kerekek blokkolására, és a jármű kerekei nem hagyhatják el a vizsgálati sávot.

9.5. A kerék blokkolásának ellenőrzése nagy és kis súrlódású felületen:

9.5.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

A vizsgálópálya felülete:

i.	nagy súrlódású felület; valamint

ii.	kis súrlódású felület.

b)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

Vizsgálati sebesség:

i.	a nagy súrlódású felületen: 80 km/h vagy 0,8 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb;

ii.	a kis súrlódású felületen: 60 km/h vagy 0,8 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

Fékműködtetés:

i.	az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni;

ii.	amennyiben mindkét fékrendszer el van látva blokkolásgátló rendszerrel, az i. alpont szerinti eljárás mellett mindkét fék kezelőszervét egyidejűleg is működtetni kell.

e)	A fék működtetéséhez szükséges erő: az a fékműködtető erő, amely ahhoz szükséges, hogy a blokkolásgátló valamennyi megállás során teljes ciklust végezzen a 10 km/h-s sebesség eléréséig.

f)	Fékműködtetési gyakoriság: a fékműködtető erőt 0,2–0,5 másodpercenként kell kifejteni.

g)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 3 alkalommal.

h)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét.

9.5.2. Teljesítménykövetelmények:

A fékeknek a 9.5.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén nem kerülhet sor a kerekek blokkolására, és a jármű kerekei nem hagyhatják el a vizsgálati sávot.

9.6. A kerék blokkolásának ellenőrzése nagyról kis súrlódású felületre való átmenet során:

9.6.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	A vizsgálópálya felülete: nagy súrlódású felület, amelyet közvetlenül egy kis súrlódású felület követ.

b)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

c)	Vizsgálati sebesség: az a sebesség, amely – attól függően, hogy melyik az alacsonyabb – 50 km/h vagy 0,5 Vmax sebesség elérését eredményezi azon a ponton, ahol a jármű a nagy súrlódású felületről áttér a kis súrlódású felületre.

Fékműködtetés:

i.	az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni;

ii.	amennyiben mindkét fékrendszer el van látva blokkolásgátló rendszerrel, az i. alpont szerinti eljárás mellett mindkét fék kezelőszervét egyidejűleg is működtetni kell.

e)	A fék működtetéséhez szükséges erő: az a fékműködtető erő, amely ahhoz szükséges, hogy a blokkolásgátló valamennyi megállás során teljes ciklust végezzen a 10 km/h-s sebesség eléréséig.

f)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 3 alkalommal.

g)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd működésbe kell hozni a fék kezelőszervét, mielőtt a jármű eléri a két különböző súrlódású felület közötti átmenetet.

9.6.2. Teljesítménykövetelmények:

A fékeknek a 9.6.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén nem kerülhet sor a kerekek blokkolására, és a jármű kerekei nem hagyhatják el a vizsgálati sávot.

9.7. A kerék blokkolásának ellenőrzése kis súrlódásúról nagy súrlódású felületre való átmenet során:

9.7.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	A vizsgálópálya felülete: kis súrlódású felület, amelyet közvetlenül egy nagy súrlódású, legalább 0,8-as legnagyobb fékezési súrlódási együtthatóval rendelkező felület követ.

b)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

c)	Vizsgálati sebesség: az a sebesség, amely – attól függően, hogy melyik az alacsonyabb – 50 km/h vagy 0,5 Vmax sebesség elérését eredményezi azon a ponton, ahol a jármű a kis súrlódású felületről áttér a nagy súrlódású felületre.

Fékműködtetés:

i.	az egyes üzemi fékrendszerek kezelőszervét külön kell működtetni;

ii.	amennyiben mindkét fékrendszer el van látva blokkolásgátló rendszerrel, az i. alpont szerinti eljárás mellett mindkét fék kezelőszervét egyidejűleg is működtetni kell.

e)	A fék működtetéséhez szükséges erő: az a fékműködtető erő, amely ahhoz szükséges, hogy a blokkolásgátló valamennyi megállás során teljes ciklust végezzen a 10 km/h-s sebesség eléréséig.

f)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de legfeljebb 3 alkalommal.

g)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd működésbe kell hozni a fék kezelőszervét, mielőtt a jármű eléri a két különböző súrlódású felület közötti átmenetet.

h)	Rögzíteni kell a jármű folyamatos lassulását.

9.7.2. Teljesítménykövetelmények:

a)	A fékeknek a 9.7.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén nem kerülhet sor a kerekek blokkolására, és a jármű kerekei nem hagyhatják el a vizsgálati sávot.

b)	Miután a hátsó kerék elhagyta a kis és nagy súrlódású felületek határát, a jármű lassulásának egy másodpercen belül fokozódnia kell.

9.8. Megállások a blokkolásgátló rendszer elektromos meghibásodása mellett:

9.8.1. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

A blokkolásgátló rendszer elektromos rendszerének letiltását követően az e melléklet 3. szakasza szerinti vizsgálatot (száraz fékekkel való megállás – az egykörös fékrendszer kezelőszervének működtetésével) kell elvégezni az adott fékrendszerre és a vizsgált járműre vonatkozó feltételek alkalmazásával.

9.8.2. Teljesítménykövetelmények:

A fékeknek a 9.8.1. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén:

a)	a rendszernek meg kell felelnie az ezen előírás 5.1.13. szakaszában meghatározott, a meghibásodásra figyelmeztető jelzésekre vonatkozó követelményeknek, valamint

b)	a féktávolságra vagy az átlagos legnagyobb lassulásra vonatkozó minimumkövetelmények tekintetében az e melléklet 3.3. szakaszában szereplő táblázat 2. vagy 3. oszlopában, az „Egykörös fékrendszer, amely csak a hátsó kerek(ek)et fékezi” című rovatban meghatározott értékeket kell alkalmazni.

10. RÉSZLEGES MEGHIBÁSODÁS VIZSGÁLATA TÖBBKÖRÖS ÜZEMI FÉKRENDSZER ESETÉBEN

10.1. Általános adatok:

a)	Ez a vizsgálat csak a többkörös üzemi fékrendszerrel rendelkező járművekre vonatkozik.

b)	A vizsgálat célja a hidraulikus rendszer szivárgása esetén még működő alrendszer teljesítményének igazolása.

10.2. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat az L3, L5 és L4 jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	Kissé terhelt jármű.

c)	Kioldott tengelykapcsoló.

10.3. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

b)	Vizsgálati sebességek: 50 km/h és 100 km/h vagy 0,8 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

kézzel működtethető kezelőszerv esetében	:	≤ 250 N;
lábbal működtethető kezelőszerv esetében	:	≤ 400 N.

d)	Megállások száma: addig kell ismételni a megállásokat, amíg a jármű nem teljesíti a teljesítménykövetelményeket, de vizsgálati sebességenként legfeljebb 6 alkalommal.

Az üzemi fékrendszert úgy kell módosítani, hogy a fékrendszerek valamelyikében teljes mértékben megszűnjön a fékteljesítmény; ezután a járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét.

f)	A vizsgálatot valamennyi alrendszerre vonatkozóan el kell végezni.

10.4. Teljesítménykövetelmények:

A fékeknek a 10.3. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén:

a)	a rendszernek meg kell felelnie az ezen előírás 5.1.11. szakaszában meghatározott, a meghibásodásra figyelmeztető jelzésekre vonatkozó követelményeknek; valamint

b)	a féktávolság (S) előírt értéke ≤ 0,1 V + 0,0117 V2 (ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban és S az előírt féktávolság méterben) vagy az átlagos legnagyobb lassulás előírt értéke ≥ 3,3 m/s2.

11. A SZERVOFÉKRENDSZER MEGHIBÁSODÁSÁNAK VIZSGÁLATA

11.1. Általános adatok:

a)	Ezt a vizsgálatot nem lehet elvégezni, ha a jármű egy másik, független üzemi fékrendszerrel is rendelkezik.

b)	A vizsgálat célja a szervofékrendszer meghibásodása esetén nyújtott üzemifékrendszer-teljesítmény igazolása.

11.2. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

Az e melléklet 3. szakasza szerinti vizsgálatot (száraz fékekkel való megállás – az egykörös fékrendszer kezelőszervének működtetésével) kell elvégezni valamennyi üzemi fékrendszer tekintetében letiltott szervofékrendszer mellett.

11.3. Teljesítménykövetelmények

A fékeknek a 11.2. szakaszban meghatározott eljárással való vizsgálata esetén a féktávolságnak meg kell felelnie az alábbi táblázat 2. oszlopában megadott értékeknek, vagy az átlagos legnagyobb lassulásnak meg kell felelnie a 3. oszlopban megadott értékeknek:

1. oszlop	2. oszlop	3. oszlop
Jármű-kategória	FÉKTÁVOLSÁG (S) (Ahol V az előírt vizsgálati sebesség km/h-ban és S az előírt féktávolság méterben)	Átlagos legnagyobb lassulás
Egykörös fékrendszer
L1	S ≤ 0,1 V + 0,0143 V2	≥ 2,7 m/s2
L2	S ≤ 0,1 V + 0,0143 V2	≥ 2,7 m/s2
L3	S ≤ 0,1 V + 0,0133 V2	≥ 2,9 m/s2
L4	S ≤ 0,1 V + 0,0105 V2	≥ 3,6 m/s2
Kombinált fékrendszerrel vagy többkörös üzemi fékrendszerrel rendelkező járművek
MIND	S ≤ 0,1 V + 0,0154 V2	≥ 2,5 m/s2

Megjegyzendő, hogy ha a szervofékrendszert egynél több kezelőszervvel lehet működésbe hozni, akkor a fenti teljesítményt az egyes kezelőszervek külön-külön való működtetésével kell elérni.

(1) a hő hatására történő fékerővesztés vizsgálatát mindig legutolsóként kell elvégezni.

FÜGGELÉK

ALTERNATÍV MÓDSZER A LEGNAGYOBB FÉKEZÉSI SÚRLÓDÁSI EGYÜTTHATÓ MEGHATÁROZÁSÁHOZ

(Lásd e melléklet 1.1.3. szakaszát)

1.1. Általános adatok:

a)	A vizsgálat célja a járműtípusra vonatkozó legnagyobb fékezési súrlódási együttható megállapítása a 3. melléklet 1.1.1. és 1.1.2. szakaszában ismertetett vizsgálati felületeken történő fékezés során.

b)	A vizsgálat több, eltérő fékműködtető erővel végrehajtott megállást foglal magában. Az adott vizsgálati felületen a maximális lassulás mértékének eléréséhez egyidejűleg mindkét kereket fékezni kell a kerekek blokkolása előtti pontig.

c)	A maximális lassulás mértéke az ezen vizsgálati megállások során rögzített legnagyobb érték.

A legnagyobb fékezési súrlódási együtthatót a következő módon kell kiszámítani azon vizsgálati megállás alapján, amely során a maximális lassulás mértékét elérték:

ahol:

a jármű sebességének 40 km/h-ról 20 km/h-ra való csökkenéséhez szükséges idő másodpercben.

Megjegyzés: Olyan járművek esetében, amelyek nem képesek az 50 km/h-s vizsgálati sebesség elérésére, a legnagyobb fékezési súrlódási együtthatót a következő módon kell megmérni:

ahol:

a jármű sebességének 0,8 Vmax-ról (0,8 Vmax – 20)-ra való csökkenéséhez szükséges idő másodpercben, ahol Vmax értékét km/h-ban kell megadni.

e)	A legnagyobb fékezési súrlódási együttható értékét három tizedesre kell kerekíteni.

1.2. A jármű állapota:

a)	Ez a vizsgálat az L1 és L3 jármű-kategóriára vonatkozik.

b)	40 km/h és 20 km/h között a blokkolásgátló rendszert ki kell iktatni vagy ki kell kapcsolni.

c)	Kissé terhelt jármű.

d)	Kioldott tengelykapcsoló.

1.3. A vizsgálati feltételek és a vizsgálati eljárás:

a)	Kezdeti fékhőmérséklet: ≥ 55 °C és ≤ 100 °C.

b)	Vizsgálati sebesség: 60 km/h vagy 0,9 Vmax, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

Fékműködtetés:

Mindkét üzemi fékrendszer kezelőszerveinek együttes működtetése, amennyiben a jármű így van felszerelve, vagy az egykörös üzemi fékrendszer kezelőszervének működtetése, amennyiben a jármű az összes kerékre ható üzemi fékrendszerrel van felszerelve.

Olyan járművek esetében, amelyek egyetlen kezelőszervvel rendelkeznek az üzemi fékrendszerhez, előfordulhat, hogy módosítani kell a fékrendszert, ha valamelyik kerék nem közelíti meg a maximális lassulást.

A fék működtetéséhez szükséges erő:

Az a fékműködtető erő, amely az 1.1. szakasz c) pontjában meghatározott maximális lassulási mérték eléréséhez szükséges.

A fékműködtető erőnek állandónak kell lennie a fékezés során.

e)	Megállások száma: a megállásokat addig kell ismételni, amíg a jármű el nem éri a legnagyobb lassulását.

f)	A járművet minden megállás előtt fel kell gyorsítani a vizsgálati sebességre, majd az e szakaszban meghatározott körülmények között működésbe kell hozni a fék kezelőszervét (kezelőszerveit).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 24

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	58. évfolyam 2015. január 30.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács (EU) 2015/138 rendelete (2015. január 29.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2015/139 végrehajtási rendelete (2015. január 27.) az 1484/95/EK rendeletnek a baromfihús- és tojáságazatban alkalmazandó, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározása tekintetében történő módosításáról	3
	*	A Bizottság (EU) 2015/140 rendelete (2015. január 29.) a 965/2012/EU rendeletnek a zavarásmentes pilótafülke tekintetében történő módosításáról és a rendelet helyesbítéséről	5
	*	A Bizottság (EU) 2015/141 végrehajtási rendelete (2015. január 29.) az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapításáról szóló 367/2014/EU végrehajtási rendelet módosításáról	11
		A Bizottság (EU) 2015/142 végrehajtási rendelete (2015. január 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	14
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (KKBP) 2015/143 határozata (2015. január 29.) az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról	16
	*	A Bizottság (EU) 2015/144 végrehajtási határozata (2015. január 28.) az állatbetegségek elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek és kifizetési kérelmek, valamint a velük kapcsolatos információk benyújtására vonatkozó eljárásoknak a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő megállapításáról (az értesítés a C(2015) 250. számú dokumentummal történt)	17
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 78. sz. előírása – Egységes rendelkezések az L1, L2, L3, L4 és L5 kategóriájú járművek fékezés tekintetében történő jóváhagyásáról [2015/145]	30

KN-kód	Árumegnevezés	Irányadó ár (EUR/100 kg)	A 3. cikkben említett biztosíték (EUR/100 kg)	Származási hely (1)
0207 12 10	Tisztított és bontott, 70 %-os csirke, fagyasztva	125,5	0	AR
0207 12 90	Tisztított és bontott, 65 %-os csirke, fagyasztva	150,6 146,2	0 0	AR BR
0207 14 10	A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasok darabolva, csont nélkül, fagyasztva	327,9 232,8 349,8 277,5	0 20 0 7	AR BR CL TH
0207 14 50	Csirkemell, fagyasztva	213,4	0	BR
0207 14 60	Csirkecomb, fagyasztva	134,5	3	BR
0207 27 10	Pulykadarabok, csont nélkül, fagyasztva	372,2 516,1	0 0	BR CL
1602 32 11	A Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból készült termékek főzés nélkül	254,6	10	BR

(millió EUR – folyó árakon)
Költségvetési év	Az EMVA rendelkezésére álló összegek						Az EMVA-ból átcsoportosított összegek	Az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg
Költségvetési év	A 73/2009/EK rendelet 10b. cikke	A 73/2009/EK rendelet 136. cikke	A 73/2009/EK rendelet 136b. cikke	Az 1307/2013/EU rendelet 66. cikke	A 73/2009/EK rendelet 136a. cikkének (1) bekezdése és az 1307/2013/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése	Az 1307/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése	A 73/2009/EK rendelet 136a. cikkének (2) bekezdése és az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése	Az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg
2014	296,3	51,6		4,0				43 778,1
2015			51,600	4,000	621,999		499,384	44 189,785
2016				4,000	1 138,146	109,619	573,047	43 949,282
2017				4,000	1 174,732	111,975	572,440	44 144,733
2018				4,000	1 184,257	111,115	571,820	44 161,448
2019				4,000	1 131,292	112,152	571,158	44 239,714
2020				4,000	1 132,133	112,685	570,356	44 262,538”

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	EG	362,8
	MA	89,9
	TR	133,5
	ZZ	195,4
0707 00 05	JO	229,9
	TR	203,2
	ZZ	216,6
0709 91 00	EG	107,0
0709 91 00	ZZ	107,0
0709 93 10	EG	165,4
	MA	225,0
	TR	222,2
	ZZ	204,2
0805 10 20	EG	47,9
	IL	78,7
	MA	68,5
	TN	62,6
	TR	76,4
	ZZ	66,8
0805 20 10	IL	148,1
	MA	91,9
	ZZ	120,0
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	54,3
	EG	74,4
	IL	125,6
	MA	130,8
	TR	80,6
	ZZ	93,1
0805 50 10	TR	42,1
0805 50 10	ZZ	42,1
0808 10 80	BR	58,5
	CL	89,9
	MK	26,7
	US	181,6
	ZZ	89,2
0808 30 90	CL	316,1
	US	243,1
	ZA	93,7
	ZZ	217,6