16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/1

A TANÁCS 2014/107/EU IRÁNYELVE

(2014. december 9.)

a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az elmúlt években jelentős mértékben fokozódott a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás problémája, ami az Európai Unión belül és világszerte jelentős aggodalomra ad okot. A be nem vallott és adózatlan jövedelem számottevően csökkenti a nemzeti adóbevételeket. Ezért sürgősen szükség van az adóbeszedés hatékonyságának és eredményességének fokozására. Az automatikus információcsere ennek fontos eszköze, és a Bizottság az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet tartalmazó 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan ösztönözni kell az automatikus információcserét mint az adóügyi átláthatóság és információcsere jövőbeli európai és nemzetközi standardját.

(2)

A G20-ak és a G8-ak a közelmúltban nemzetközi szinten is elismerték a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem eszközeként szolgáló automatikus információcsere jelentőségét. Azt követően, hogy az Amerikai Egyesült Államok és számos más ország – köztük valamennyi tagállam – tárgyalásokat folytatott azokról az automatikus információcseréről szóló kétoldalú megállapodásokról, amelyek az Egyesült Államok-beli, az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról hozott törvény végrehajtását szolgálják (Foreign Account Tax Compliance Act – közismert nevén FATCA), a G20-csoport megbízta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy ezen megállapodások alapján dolgozza ki az automatikus adóügyi információcsere egységes nemzetközi standardját.

(3)

Az Európai Tanács a 2013. május 22-i ülésén az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából felszólított az automatikus információcsere uniós és globális szintű kiterjesztésére. Az Európai Tanács üdvözölte azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket a G20-ak és a G8-ak, valamint az OECD tesz az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standard kidolgozása érdekében.

(4)

Az OECD 2014 februárjában közzétette az adózás területén a számlainformációk automatikus cseréjére vonatkozó nemzetközi standard főbb elemeit, nevezetesen az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodást és a közös adatszolgáltatási standardot, amelyeket azt követően a G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei jóváhagytak. 2014 júliusában az OECD Tanácsa közzétette a korábban még hiányzó elemekkel kiegészített teljes nemzetközi standardot, nevezetesen az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött észrevételekkel, valamint a nemzetközi standard alkalmazásához szükséges információtechnológiai előírásokkal. A G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei 2014 szeptemberében jóváhagyták a nemzetközi standard teljes csomagját.

(5)

A 2011/16/EU tanácsi irányelv (2) már előírja a jövedelem és a tőke bizonyos – főként nem pénzügyi jellegű, az adóalanyok által az adóügyi illetőségük szerinti államtól eltérő tagállamban birtokolt – kategóriái esetében a tagállamok közötti kötelező automatikus információcserét. Az irányelv továbbá lépésenkénti megközelítést alkalmaz az automatikus információcsere megerősítésére azáltal, hogy fokozatosan terjeszti ki azt a jövedelem és a tőke újabb kategóriáira, és megszünteti azt a feltételt, hogy csak akkor kell információt cserélni, ha rendelkezésre áll. Az utóbbi időben azonban amiatt, hogy kibővültek a külföldi pénzügyi termékek széles skálájába való befektetési lehetőségek, az adózás területén való uniós és nemzetközi közigazgatási együttműködés meglévő eszközei már kevésbé bizonyulnak eredményesnek a határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemben.

(6)

Amint arra az Európai Tanács felszólítása is rávilágít, indokolt benyújtani az automatikus információcserének a 2011/16/EU irányelv 8. cikke (5) bekezdésében a más tagállamokban illetékességgel rendelkezők viszonylatában már előirányzott kiterjesztéséről szóló javaslatot. Az uniós kezdeményezés biztosítani fogja az automatikus információcsere koherens, következetes és átfogó, uniós szintű megközelítését a belső piacon, ami az adóhatóságok és a gazdasági szereplők számára egyaránt költségmegtakarítással járna.

(7)

Az a tény, hogy a tagállamok a FATCA-hoz kapcsolódó megállapodásokat kötöttek vagy kötnek rövidesen az Amerikai Egyesült Államokkal, azt jelenti, hogy ezek a tagállamok a 2011/16/EU irányelv 19. cikke értelmében vett szélesebb körű együttműködést biztosítanak, vagy fognak biztosítani, és így kötelesek vagy kötelesek lesznek ilyen szélesebb körű együttműködést biztosítani más tagállamok számára is.

(8)

Amennyiben a tagállamok a 2011/16/EU irányelv 19. cikke alapján párhuzamos és nem koordinált megállapodásokat kötnek, az a belső piac zökkenőmentes működése szempontjából hátrányos torzulásokhoz vezet. Egy uniós szintű jogalkotási eszköz alapján kiterjesztett automatikus információcsere esetén a tagállamok számára fölöslegessé tenné, hogy a szóban forgó cikkre hivatkozzanak annak érdekében, hogy vonatkozó uniós jogszabály hiányában ugyanolyan tárgyú, megfelelőnek tekinthető kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek.

(9)

Annak érdekében, hogy mind az adóhatóságok, mind a gazdasági szereplők költségei és adminisztratív terhei minimálisak legyenek, alapvetően fontos annak biztosítása, hogy az Unión belüli automatikus információcsere kiterjesztett hatálya összhangban legyen a nemzetközi fejleményekkel. E cél elérése érdekében a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy Pénzügyi intézményeik az OECD által kidolgozott közös adatszolgáltatási standardban foglaltakkal teljesen összhangban levő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat alkalmazzanak. Ezenkívül a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének hatályát ki kell terjeszteni olyan módon, hogy az az OECD által kidolgozott, az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodásban és a közös adatszolgáltatási standardban szereplőkkel megegyező információkra vonatkozzon. A tervek szerint minden egyes tagállam egyetlen, tagállami szinten összeállított jegyzékkel rendelkezne, amelyen az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmények és az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlák szerepelnek, és amelyet a tagállam egyaránt használna ezen irányelv végrehajtásakor, valamint a nemzetközi standardot alkalmazó egyéb megállapodások alkalmazásában.

(10)

Az „Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény” és „Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla” kategóriák kialakításával ez az irányelv korlátozni törekszik az olyan lehetőségeket, amikor az adóalany az eszközei adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményekhez való áthelyezése vagy adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi termékekbe való befektetés révén próbál kikerülni az adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alól. Mindazonáltal bizonyos Pénzügyi intézményeket és számlákat, amelyek adókijátszási céllal való felhasználásának csekély a kockázata, ki kell venni ezen irányelv hatálya alól. Az irányelv általános szabályként nem tartalmaz küszöbértékeket, mivel azok a számlák különböző Pénzügyi intézmények között való felosztása révén könnyen megkerülhetők lennének. Adatszolgáltatási, illetve információcsere-kötelezettség hatálya alá tartozó pénzügyi adatnak kell tekinteni nemcsak minden érintett jövedelmet (kamat, osztalék és hasonló típusú jövedelmek), hanem a számlaegyenlegeket és a Pénzügyi eszközök értékesítéséből származó bevételeket is az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor az adóalany olyan, szintén jövedelemnek vagy eszköznek minősülő tőkét szándékozik elrejteni, amely tekintetében nem fizette meg az adót. Ennek megfelelően az ezen irányelv alapján történő adatfeldolgozás szükséges és arányos azon cél érdekében, hogy a tagállamok adóhatóságai helyesen és egyértelműen azonosítani tudják az érintett adóalanyokat, hogy adótörvényeiket a határokon átnyúló helyzetekben is érvényesíteni tudják, illetve be tudják tartatni, hogy fel tudják mérni az adókijátszás elkövetésének valószínűségét, és hogy el tudják kerülni a szükségtelen további vizsgálatokat.

(11)

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségeiknek eleget tehetnének a saját országuk joga szerinti eljárásokban foglalt részletes tájékoztatási előírások alkalmazásával, és az azokban foglalt gyakorisággal.

(12)

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint az adatokat továbbító és fogadó tagállamok adatkezelői minőségükben az ezen irányelvvel összhangban feldolgozott adatokat nem tárolhatják az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükségesnél hosszabb ideig. Tekintettel a tagállamok jogszabályai közötti eltérésekre, az adatmegőrzési idő maximumát mindig az adatkezelő országában hatályos adójog elévülési időre vonatkozó előírásai alapján kell megállapítani.

(13)

Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak az OECD által kidolgozott, az illetékes hatóságokkal kötendő mintamegállapodáshoz és a közös adatszolgáltatási standardhoz fűzött észrevételeket kell szemléltetés vagy értelmezés céljára, valamint az irányelvnek valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazása érdekében felhasználniuk. Az e területen hozott intézkedései során az Uniónak továbbra is különösen figyelembe kell vennie az OECD-szintű jövőbeli fejleményeket.

(14)	A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt feltétel, miszerint az automatikus információcsere a kért információ rendelkezésre állásától függhet, nem alkalmazandó az ezen irányelv által a 2011/16/EU irányelvbe felvett új elemekre.

(15)	A 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (3) bekezdéséből törölni kell a küszöbértékre való hivatkozást, mivel egy ilyen küszöbérték a gyakorlatban nem tűnik kezelhetőnek.

(16)	A rendelkezésre állásra vonatkozó feltétel 2017-ben elvégzendő felülvizsgálatát ki kell terjeszteni a 2011/16/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében említett mind az öt kategóriára, hogy minden kategória esetében minden tagállam vonatkozásában megvizsgálhassák az információcsere indokoltságát.

(17)	Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, ezen belül a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.

(18)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételekkel végzett, tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a szükséges egységesség és hatékonyság miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)	A fennálló szerkezeti különbségekre tekintettel Ausztria számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelv szerinti első automatikus információcserét 2017. szeptember 30. helyett 2018. szeptember 30-ig végezhesse el.

(20)	A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

A 3. cikkben a 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9. »automatikus csere«: más tagállamban illetékességgel rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése az adott személy illetékessége szerinti tagállammal. A 8. cikk alkalmazásában a rendelkezésre álló információ az információt közlő tagállam adónyilvántartásaiban szereplő, az adott tagállam információgyűjtésre és -feldolgozásra szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információt jelenti. A 8. cikk (3a) bekezdésével, a 8. cikk (7a) bekezdésével, a 21. cikk (2) bekezdésével, valamint a 25. cikk (2) és (3) bekezdésével összefüggésben minden, nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára jelezheti, ha az (1) bekezdésben felsoroltak közül egy vagy több jövedelem- és tőkekategóriáról nem kíván információt kapni. Erről tájékoztatnia kell a Bizottságot is.

Amennyiben egy tagállam egyetlen olyan kategóriáról sem tájékoztatja a Bizottságot, amely tekintetében információkkal rendelkezik, feltételezhető róla, hogy nem kíván az (1) bekezdéssel összhangban információkat kapni.”

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményei megfeleljenek az I. és II. mellékletben foglalt adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak, továbbá ahhoz, hogy az I. melléklet IX. szakaszával összhangban biztosítsák e szabályok tényleges alkalmazását és betartását.

Az I. és II. mellékletben foglalt, alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályoknak megfelelően minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága automatikus információcsere keretében, a (6) bekezdés b) pontjában megállapított határidőn belül az alábbi információkat szolgáltatja bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága számára a 2016. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok tekintetében, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozóan:

minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, magánszemélyek esetében születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben a mellékletekkel összhangban elvégzett átvilágításkor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe és Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

b)	számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

c)	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítás vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében beleértve a Készpénz-egyenértéket vagy visszavásárlási értéket) a naptári év vagy az adatszolgáltatási időszak végén, illetve ha a számlát évközben vagy az időszak folyamán megszüntették, akkor a számla megszüntetését;

letéti számla esetében:

a kamat teljes bruttó összege, az osztalékok teljes bruttó összege, és a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel teljes bruttó összege, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizettek vagy azon jóváírtak; és

ii.

a Pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó teljes bruttó bevétel, amelyet a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizettek vagy azon jóváírtak, és amely tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény letétkezelőként, brókerként, meghatalmazottként vagy más módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;

f)	betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

az e) pontban vagy az f) pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

Az e bekezdés alapján végzett információcsere céljából – amennyiben e bekezdés vagy a mellékletek eltérően nem rendelkeznek – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódóan teljesített kifizetések összegét és jellemzőit az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályaival összhangban kell meghatározni.

E bekezdés első és második albekezdése alkalmazandó az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz, többek között a 2003/48/EK tanácsi irányelv (3) helyett annyiban, amennyiben a kérdéses információcsere az (1) bekezdés c) pontja vagy bármely más uniós jogi eszköz hatálya alá tartozna, beleértve a 2003/48/EK irányelvet is.

(3) A Tanács 2003/48/EK irányelve (2003. június 3.) a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról (HL L 157., 2003.6.26., 38. o.).”"

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság 2017. július 1. előtt jelentést nyújt be, amelyben áttekinti és értékeli a kapott statisztikai adatokat és információkat, így például az automatikus információcsere adminisztratív és egyéb kapcsolódó költségeit és előnyeit, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati kérdéseket. A Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be a Tanácsnak az (1) bekezdésben megállapított kategóriákkal és feltételekkel – ideértve azt a feltételt is, hogy rendelkezésre álljanak a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatos információk –, vagy a (3a) bekezdésben említett elemekkel, vagy mindkettővel kapcsolatban.

A Bizottság által benyújtott javaslat megvizsgálása során a Tanács értékeli az automatikus információcsere hatékonyságának további fokozását, működésének és minőségének javítását, az alábbiak előírása céljából:

az automatikus csere révén minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának közölnie kell bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2017. január 1. utáni adómegállapítási időszakokra vonatkozó, a másik tagállamban illetőséggel rendelkező adóalanyokkal kapcsolatos információkat az (1) bekezdésben felsorolt – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – összes jövedelem- és tőkekategória tekintetében; valamint

b)	az (1) és a (3a) bekezdésben meghatározott kategóriák és elemek listáját ki kell egészíteni más kategóriákkal és elemekkel, beleértve a jogdíjakat is.”

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az információ közlésére az alábbiak szerint kerül sor:

a)	az (1) bekezdésben meghatározott kategóriák esetében évente legalább egyszer, a tagállam azon adóévének végét követő hat hónapon belül, amelyikben az információk hozzáférhetővé váltak;

b)	a (3a) bekezdésben meghatározott adatok esetében évente, azon naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak végét követő kilenc hónapon belül, amelyikre az információk vonatkoznak.”

A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az I. melléklet VIII. szakasza B.1.c), illetve C.17.g) pontjának alkalmazásában minden tagállam 2015. július 31-ig eljuttatja a Bizottságnak azon szervezetek és számlák jegyzékét, amelyeket Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kell kezelni. Minden tagállam tájékoztatja továbbá a Bizottságot, ha e tekintetben bármilyen változás történik. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi és szükség esetén frissíti a kapott információk alapján összeállított listát.

A tagállamok biztosítják, hogy az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmények, illetve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlák típusai megfeleljenek az I. melléklet VIII. szakasza B.1.c), illetve C.17.g) pontjában felsorolt valamennyi követelménynek és különösen, hogy ne hiúsítsa meg ezen irányelv céljait az, hogy egy Pénzügyi intézmény Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek, illetve egy számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősül.”

A 20. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 8. cikk szerinti automatikus információcserét a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott, egységes számítógépes formátum használatával kell elküldeni, amelynek az ilyen automatikus csere megkönnyítése, és amely a 2003/48/EK irányelv 9. cikke értelmében már létező számítógépes formátumon alapszik, amelyet minden típusú automatikus információcseréhez használni kell.”

A 21. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság felelős a CCN-hálózatnak a tagállamok közötti információcseréhez szükséges fejlesztéséért és a CCN-hálózat biztonságáért.

A tagállamok felelősek saját rendszereiknek a CCN-hálózaton keresztül végzett információcsere lehetővé tételéhez szükséges fejlesztéséért és a rendszereik biztonságáért.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatai biztonságának megsértéséről minden olyan Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, aki magánszemély, értesítést kapjon arról, ha valószínűsíthető, hogy az adatbiztonság megsértése hátrányosan érinti a személyes adatai vagy a magánélete védelmét.

A tagállamok lemondanak az ezen irányelv alkalmazásából eredő költségek megtérítése iránti minden igényükről, kivéve, megfelelő esetben a szakértőknek fizetett díjakat.”

A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)	a 25. cikk jelenlegi szövege a 25. cikk (1) bekezdésére változik;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2) Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények, valamint a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a 95/46/EK irányelv alkalmazásában adatkezelőknek minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés ellenére minden tagállam gondoskodik arról, hogy a joghatósága alá tartozó minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az összes olyan Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó érintett személyt, aki magánszemély, egyenként tájékoztassa arról, hogy az őt érintő, a 8. cikk (3a) bekezdésében említett adatokat ezen irányelvvel összhangban össze fogják gyűjteni és továbbítani fogják, továbbá gondoskodik arról, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az érintett személynek minden olyan tájékoztatást, amelyhez az adott személynek a 95/46/EK irányelvet átültető tagállami jogszabályok értelmében joga van, megfelelő időn belül megadjon annak érdekében, hogy az érintett élhessen adatvédelmi jogaival, de mindenképpen még azt megelőzően, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény továbbítaná a 8. cikk (3a) bekezdésében említett adatokat az illetősége szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére.

(4) Az ezen irányelvvel összhangban feldolgozott adatok legfeljebb az ezen irányelv céljainak teljesüléséhez szükséges ideig – de mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti jogi előírásokban foglalt elévülési idő betartásával – őrizhetők meg.”

6.	A szöveg az ezen irányelv mellékletében foglalt I. és II. melléklettel egészül ki.

2. cikk

(1) A tagállamok 2015. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az 1. cikk 2. pontjának b) alpontjában és az e cikk (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve Ausztria ezen irányelv rendelkezéseit 2017. január 1-jétől alkalmazza az említett időponttal kezdődő adómegállapítási időszakok tekintetében.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. C. PADOAN

(1) HL C 67., 2014.3.6., 68. o.

(2) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

MELLÉKLET

„

I. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

Ez a melléklet megállapítja az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által alkalmazandó adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok automatikus csere révén közölni tudják ezen irányelv 8. cikkének (3a) bekezdésében foglalt információkat. Ez a melléklet azokat a szabályokat és közigazgatási eljárásokat is ismerteti, amelyekkel a tagállamoknak rendelkezniük kell az alábbiakban megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához.

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

A C–E. pontban foglaltakra is figyelemmel minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának:

magánszemélyek esetében minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó Számlatulajdonos személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az Adóazonosító száma, születési helye és ideje, Számlatulajdonos Szervezetek esetében pedig, amennyiben az V., a VI. és a VII. szakasszal összhangban lévő átvilágítási eljárás alkalmazásakor kiderül, hogy az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a Szervezet neve, címe, tagállama(i) és (ha van) az illetősége szerinti más, joghatósággal rendelkező terület(ek), továbbá az Adóazonosító száma(i), valamint minden egyes, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam, az Adóazonosító száma, születési helye és ideje;

2.	számlaszám (számlaszám hiányában ezzel egyenértékű azonosító);

3.	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény neve és azonosító száma (ha van);

letéti számla esetében:

6.	betétszámla esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat teljes bruttó összege; és

az A. 5. vagy A. 6. pontban nem szereplő számlák esetében a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt teljes bruttó összeg, amelynek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kötelezettje vagy adósa, beleértve a naptári évben vagy más adatszolgáltatási időszakban a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.

B.	A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell, hogy az egyes összegek pénznemét.

Az A. 1. pont ellenére az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az Adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nincsenek meg az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a tagállami jog vagy valamely uniós jogi eszköz nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse be ezt az információt. Mindazonáltal az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles ésszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, a Meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az Adóazonosító szám(ok)at és a születési időt.

D.	Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, amennyiben az érintett tagállam vagy az illetőség szerinti, joghatósággal rendelkező terület nem ad ki Adóazonosító számot.

Az A. 1. pont ellenére nem kötelező adatot szolgáltatni a születési időről, kivéve, ha:

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a tagállami jog értelmében egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla, illetve valamely jelenleg hatályos vagy az ezen irányelv 2015. január 5-én hatályos uniós jogi eszköz értelmében egyébként is köteles vagy köteles volt beszerezni ezt az információt, és adatot szolgáltatni róla; és

2.	az információ rendelkezésre áll az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

II. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

Egy számla attól a naptól kezelendő Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként, amelyen a II–VII. szakaszban megállapított átvilágítási eljárások alapján annak minősítették, és – ellenkező rendelkezések hiányában – az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlához kapcsolódó információkról évente kell adatot szolgáltatni, mégpedig az azon évet követő naptári évben, amelyre az információ vonatkozik.

B.	A számla egyenlegét vagy értékét a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni.

C.	Amennyiben egy egyenleg- vagy értékhatárt valamely naptári év utolsó napján kell meghatározni, az érintett egyenleget vagy értéket azon adatszolgáltatási időszak utolsó napján kell meghatározni, amely a szóban forgó naptári évvel vagy éven belül zárul.

Minden tagállam a nemzeti jogában foglaltaknak megfelelően engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények szolgáltatót vegyenek igénybe a rájuk háruló adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez, de a kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények viselik a felelősséget.

Minden tagállam engedélyezheti, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák a Meglévő számlákra, illetve a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat alkalmazzák az Alacsony egyenlegű számlákra. Amennyiben egy tagállam engedélyezi az Új számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások alkalmazását a Meglévő számlákra, a Meglévő számlákra egyébként érvényes szabályok továbbra is alkalmazandók.

III. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A.	Bevezetés. Annak meghatározására, hogy a Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlák közül melyek az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák, az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

Alacsony egyenlegű számlák. Az Alacsony egyenlegű számlák esetében az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Lakcím. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény annak meghatározása céljából, hogy ez a magánszemély Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból abban a tagállamban vagy más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik illetőséggel, amelyben a cím található.

Elektronikus keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem a magánszemély Számlatulajdonos Bizonyító okirattal igazolt jelenlegi lakcíme alapján jár el a B. 1. pontban foglaltak szerint, akkor az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában az alábbi szempontok mindegyike alapján kell keresnie, és a B. 3.–B. 6. pontban foglaltakat kell alkalmaznia:

a)	a Számlatulajdonos valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik-e;

b)	jelenlegi levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban;

c)	egy vagy több telefonszám valamely tagállamban, viszont nem található telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában;

d)	(nem Betétszámlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy valamely tagállamban vezetett számlára;

e)	valamely tagállamban címmel rendelkező személynek adott, jelenleg érvényes meghatalmazás vagy aláírási jog; vagy

f)	»postán maradó küldemény« megbízás vagy »kézbesítési megbízott (c/o cím)« valamely tagállamban, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem rendelkezik a Számlatulajdonos egyéb címével.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a számla Magas egyenlegű számlává válik.

Amennyiben az elektronikus keresés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek adózási szempontból minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

Amennyiben az elektronikus keresés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízott (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában keresni a C. 2. pontban foglaltak szerint, illetve meg kell kísérelnie, hogy a Számlatulajdonostól beszerezzen egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben a papíralapú keresés nem vezet eredményre, és nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot sem sikerül beszerezni, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles jelenteni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

Annak ellenére, hogy a B. 2. pontban felsorolt szempontokra a keresés találatot adott ki, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban található, naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám az adott tagállamban (viszont nem található telefonszám az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamában) vagy (Betétszámlától eltérő Pénzügyi számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások egy valamely tagállamban vezetett számlára, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i.	a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam; és

ii.	a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett;

a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban címmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:

i.	a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról vagy más joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a szóban forgó tagállam; vagy

ii.	a Számlatulajdonos Bizonyító okirata arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett.

Magas egyenlegű számlák esetében elvégezendő kiterjesztett ellenőrzési eljárás. Magas egyenlegű számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:

1.	Elektronikus keresés az adatállományban. Magas egyenlegű számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a B. 2. pontban szereplő szempontok mindegyike alapján kell keresnie az elektronikusan lekérdezhető adatbázisában.

Papíralapú keresés az adatállományban. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény elektronikusan lekérdezhető adatbázisa a C. 3. pontban felsorolt összes adatmezőt tartalmazza és az összes adat megtalálható benne, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Amennyiben az elektronikus adatbázisban nem található meg az összes információ, akkor Magas egyenlegű számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ellenőriznie kell az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást is, és ha az információk abban sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó, és az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által az előző öt év folyamán beszerzett alábbi dokumentumokat is, hogy tartalmazzák-e a B. 2. pontban felsorolt valamely szempontot:

a)	a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Bizonyító okiratok;

b)	a legutóbbi számlanyitási szerződés vagy dokumentáció;

c)	az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében vagy egyéb jogszabályban előírt célból beszerzett legutóbbi dokumentáció;

d)	hatályos meghatalmazás vagy aláírási jogosultságot igazoló okirat; és

e)	(nem Betétszámlához kapcsolódó) hatályos, rendszeres átutalási megbízás.

Mentesség, amennyiben az adatbázisok elegendő információt tartalmaznak. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem köteles elvégezni a C. 2. pontban ismertetett papíralapú keresést, amennyiben az elektronikusan lekérdezhető adatbázisa tartalmazza a következőket:

a)	a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;

b)	a Számlatulajdonos lakcíme és levelezési címe, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

c)	a Számlatulajdonos telefonszáma(i), ha van, amely az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában szerepel;

d)	betétszámlától eltérő Pénzügyi számlák esetében, vannak-e a számlán lévő pénz másik számlára történő átutalására szóló rendszeres megbízások (beleértve az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másik fiókjánál vagy egy másik Pénzügyi intézménynél vezetett számlákat);

e)	adott-e a Számlatulajdonos »postán maradó küldemény« megbízást vagy »kézbesítési megbízottat (c/o címet)«; és

f)	kapcsolódik-e a számlához meghatalmazás vagy aláírási jog.

Az ügyfélkapcsolati felelős megkérdezése a tényleges ismereteiről. A C. 1. és C. 2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati felelőshöz rendelt Magas egyenlegű számlát, (beleértve a Magas egyenlegű számlával összevont Pénzügyi számlákat is), amennyiben az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a Számlatulajdonos Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

A találat következményei

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot, és a C. 4. pont alapján a számla tulajdonosa nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek, akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik.

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad ki, vagy a körülményekben később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan tagállam tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

Amennyiben a Magas egyenlegű számlákra vonatkozó, a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzés »postán maradó küldemény« megbízásra vagy »kézbesítési megbízottra (c/o címre)« hoz ki találatot, viszont más címet és a B. 2. a)–B. 2. e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles beszerezni a Számlatulajdonostól egy nyilatkozatot vagy Bizonyító okiratot annak megállapítása érdekében, hogy adózási szempontból a Számlatulajdonos hol rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem tudja beszerezni a nyilatkozatot vagy a Bizonyító okiratot, akkor köteles jelenteni a tagállama hatáskörrel rendelkező hatóságának, hogy a számla nem dokumentált számla.

Amennyiben egy Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla 2015. december 31-én nem minősül magas egyenlegű számlának, de valamely azt követő naptári év utolsó napján Magas egyenlegű számlává válik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az azon évet követő naptári év folyamán, amelyben a számla Magas egyenlegű számlává vált, köteles lefolytatni a számlára vonatkozóan a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az évre vonatkozóan, amelyben a számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősült, valamint az azt követő évekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Magas egyenlegű számla esetében elvégezte a C. pontban ismertetett kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas egyenlegű számlával kapcsolatban – az ügyfélkapcsolati felelősnek a C. 4. pont szerinti megkérdezése kivételével – egyetlen következő évben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha nem dokumentált számláról van szó, amely esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.

Amennyiben egy Magas egyenlegű számla esetében a körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen a B. 2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek minden olyan tagállam tekintetében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, és az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek olyan eljárásokat kell végrehajtania, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények megváltozását. Például, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új levelezési címe van valamely tagállamban, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és amennyiben a B. 6. pont alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól be kell szereznie a megfelelő dokumentációt.

D.	A Magánszemély tulajdonában lévő meglévő magas egyenlegű számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig le kell zárni. A Magánszemély tulajdonában lévő, meglévő alacsony egyenlegű számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig le kell zárni.

Az e szakasz értelmében Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősített, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számlákat minden további évben is Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának kell tekinteni, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek.

IV. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁS MAGÁNSZEMÉLY TULAJDONÁBAN LÉVŐ ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN

A Magánszemély tulajdonában lévő új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Magánszemély tulajdonában lévő új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a számlanyitáskor nyilatkozatot kell bekérnie, amire sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e.

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállami illetőségű, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban kiadott Adóazonosító számát (az I. szakasz D. pontjára is figyelemmel) és a születési idejét.

Ha egy Magánszemély tulajdonában lévő új számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem hagyatkozhat az eredeti nyilatkozatra, hanem olyan érvényes nyilatkozatot kell beszereznie, amelyből megállapítható a Számlatulajdonos adózási szempontú illetősége.

V. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, MEGLÉVŐ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Szervezet tulajdonában lévő számlák, amelyek esetében nem kötelező az ellenőrzés, azonosítás vagy adatszolgáltatás. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény másként nem dönt – akár minden, Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számla, akár ezen számlák valamely világosan körülhatárolt csoportja vonatkozásában –, a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlák esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, mindaddig nem szükséges az ellenőrzés, azonosítás vagy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként való kezelés, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő naptári év utolsó napján meg nem haladja az említett összeget.

Szervezet tulajdonában lévő, ellenőrzendő számlák. A Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, valamint a Szervezetek tulajdonában lévő, azon meglévő számlákat, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi naptári év utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően ellenőrizni kell.

Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák közül kizárólag azon számlákat kell Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Szervezet, amely Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezetek tulajdonában lévő számlák kiszűrésére. A B. pontban említett, Szervezetek tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott adatokat (beleértve a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű személy. E tekintetben tagállami illetőségre utaló adatnak tekintendő például a tagállamban található székhely, bejegyzés helye vagy lakcím.

Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozatban közli, vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben bármely olyan Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a D. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nyilatkozatot kell beszereznie a Számlatulajdonostól annak minősítésére vonatkozóan, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összegyűjtött és gondozott adatokra.

Annak megállapítása, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat:

a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében gyűjtött és gondozott adatokra azon, egy vagy több Nem pénzügyi szervezet tulajdonában lévő, Meglévő számlák esetében, amelynek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget; vagy

ii.	a Számlatulajdonos vagy az említett Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata arról, hogy mely tagállamban vagy egyéb joghatósággal rendelkező területen rezidens adózási szempontból.

Az ellenőrzés időzítése és egyéb alkalmazandó eljárások Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlák esetében

1.	Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, 2017. december 31-ig el kell végezni.

Szervezet tulajdonában lévő, azon meglévő számlák ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, de valamely későbbi év december 31-ére már meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő naptári éven belül kell elvégezni.

Ha egy Szervezet tulajdonában lévő, meglévő számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek eredményeként az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek tudomására jut vagy okkal feltételezheti, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a D. pontban meghatározott eljárásokkal összhangban újra meghatározni a számla minősítését.

VI. SZAKASZ

SZERVEZET TULAJDONÁBAN LÉVŐ, ÚJ SZÁMLÁK ESETÉBEN ALKALMAZANDÓ ÁTVILÁGÍTÁSI ELŐÍRÁSOK

A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák közül az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlák kiválasztására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni:

Ellenőrzési eljárások az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, Szervezet tulajdonában lévő számlák azonosítására. A Szervezetek tulajdonában lévő, új számlák esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a következő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmaznia annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:

Annak megállapítása, hogy a Szervezet Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e.

Nyilatkozat bekérése – amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is –, mely lehetővé teszi, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény megállapítsa a Számlatulajdonos adózási szempontú illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért adatoknak – köztük a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának – ésszerű mérlegelése útján ellenőrizze, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Amennyiben a szervezet úgy nyilatkozik, hogy nem rendelkezik adózási szempontú illetőséggel, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából alapul veheti a Szervezet székhelyének címét.

Amennyiben a nyilatkozatban az áll, hogy a Számlatulajdonos tagállami illetőségű, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kezelni, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam viszonylatában nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy.

Annak megállapítása, hogy a Szervezet egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezet-e. A Szervezetek tulajdonában lévő új számlák tulajdonosai esetében (ideértve az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő Szervezeteket is) az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek meg kell állapítania, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív nem pénzügyi szervezet-e, amely egy vagy több, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Amennyiben az az Ellenőrzést gyakorló személy, akinek/amelynek a Passzív nem pénzügyi szervezet az ellenőrzése alatt áll, Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, a számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlaként kell kezelni. A mérlegelés során az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az A. 2. a)–c) pontokban foglalt iránymutatást kell követnie a körülményeknek legmegfelelőbb sorrendben.

Annak megállapítása, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e. Annak megállapítása céljából, hogy a Számlatulajdonos Passzív nem pénzügyi szervezet-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Számlatulajdonos saját minősítéséről adott nyilatkozatára kell támaszkodnia, kivéve, ha a birtokában lévő vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat ésszerűen mérlegelve azt állapítja meg, hogy a Számlatulajdonos Aktív nem pénzügyi szervezet vagy olyan egyéb, a VIII. szakasz A. 6. b) pontjában említett Befektetési szervezettől eltérő Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Részt vevő joghatóság pénzügyi intézményének.

VII. SZAKASZ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK AZ ÁTVILÁGÍTÁSRA VONATKOZÓAN

A fent leírt átvilágítási eljárások végrehajtásakor a következő szabályokat is alkalmazni kell:

A.	Nyilatkozatok és Bizonyító okiratok felhasználása. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nem támaszkodhat egy nyilatkozatra vagy Bizonyító okiratra, ha tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy a Bizonyító okirat hibás vagy nem megbízható.

Alternatív eljárások a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések és a Járadékbiztosítási szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződések és a Csoportos járadékbiztosítási szerződések kedvezményezettjeinek a Pénzügyi számláira vonatkozóan. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje (de nem szerződő fél a biztosításban), feltételezheti, hogy nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, és Pénzügyi számláját Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, kivéve, ha ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezi, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés haláleseti juttatásban részesülő egyedi kedvezményezettje Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény által gyűjtött, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III. szakasz B. pontjában említett utalásokat tartalmaznak. Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek ténylegesen tudomása van arról, vagy okkal feltételezheti azt, hogy a kedvezményezett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, akkor a III. szakasz B. pontja alapján kell eljárnia.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódnak, mindaddig Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként kezelheti, amíg esedékessé nem válik valamely kifizetés a munkavállaló/a biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződésben vagy Csoportos járadékbiztosítási szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi számla megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	a Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződést, illetve Csoportos járadékbiztosítási szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők/alkalmazottak) áll;

ii.	a munkavállalók/a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagságukhoz kapcsolódóan bármely biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és

iii.	az egyes munkavállalóknak/biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg mindösszesen nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

A »Visszavásárlási értékkel rendelkező csoportos biztosítási szerződés« olyan Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés, amely i. a valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és ii. a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.

A »Csoportos járadékbiztosítási szerződés« olyan Járadékbiztosítási szerződés, amelynek kötelezettjei valamely munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén összetartozó személyek.

Számlaegyenleg-összesítési és devizaátváltási szabályok.

Magánszemély tulajdonában lévő számlák összesítése. A magánszemélyek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát összesíteni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

Szervezet tulajdonában lévő számlák összesítése. A Szervezetek Pénzügyi számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles az általa vagy valamely Kapcsolt szervezet által vezetett összes Pénzügyi számlát figyelembe venni; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi számláknak az összesítését jelenti, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számítógépes rendszereiben olyan adatelemek alapján, mint például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám, összekapcsolhatók egymással, lehetővé téve a számlaegyenlegek vagy értékek összesítését. Az ebben az alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi számlák minden egyes tulajdonosához a Pénzügyi számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell rendelni.

Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó különleges összesítési szabály. A valamely magánszemély tulajdonában lévő Pénzügyi számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor – annak megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi számla Magas egyenlegű számlának tekintendő-e – az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek összesítenie kell mindazokat a Pénzügyi számlákat is, amelyekről az ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy okkal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy hozta azokat létre (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).

4.	A megadott összegekbe a más pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó. A tagállamok valutáiban kifejezett összegekbe minden esetben az egyéb pénznemekben kifejezett egyenérték is beleszámítandó, az adott ország jogában foglalt előírásoknak megfelelően.

VIII. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

A. Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény.

»Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény«: minden olyan tagállami Pénzügyi intézmény, amely nem minősül Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézménynek. »Tagállami pénzügyi intézmény«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely tagállami illetőségű, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott tagállamon kívül találhatók, valamint ii. a nem tagállami illetőségű Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely tagállamban találhatók.

»Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye«: i. minden olyan Pénzügyi intézmény, amely valamely Részt vevő joghatóság illetőségével rendelkezik, e Pénzügyi intézmények azon fióktelepei kivételével, amelyek az adott Részt vevő joghatóság területén kívül találhatók, valamint ii. a Részt vevő joghatóságban illetőséggel nem rendelkező Pénzügyi intézmények azon fióktelepei, amelyek valamely Részt vevő joghatóságban találhatók.

3.	»Pénzügyi intézmény«: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti intézmény, Befektetési szervezet vagy Meghatározott biztosító.

»Letétkezelő intézmény«: olyan Szervezet, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközök tartásával foglalkozik. Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy az üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások számlájára Pénzügyi eszközöket tart, ha a Szervezet Pénzügyi eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokból származó bruttó bevétele a következő két időtartam közül a rövidebbik során a Szervezet bruttó bevételének legalább 20 %-a: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével (vagy a naptári évvel nem egybeeső számviteli év utolsó napjával) záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje.

5.	»Betéti intézmény«: olyan Szervezet, amely szokásos banki vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenysége részeként betéteket fogad el.

»Befektetési szervezet«: olyan Szervezet,

amelynek üzleti tevékenységét elsősorban az alkotja, hogy ügyfelei részére vagy megbízásából az alábbi egy vagy több tevékenységet, illetve műveletet végzi:

i.	kereskedés pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök, stb.), külföldi devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható értékpapírokkal; vagy árutőzsdei határidős ügyletek kötése;

ii.	egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy

iii.	megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése;

vagy

amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Szervezet egy olyan másik Szervezet irányítása alatt áll, amely Betéti intézmény, Letétkezelő intézmény, Meghatározott biztosító vagy az A. 6. a) pontban említett Befektetési szervezet.

Egy Szervezetről akkor tekinthető úgy, hogy üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában egy Szervezet bruttó bevétele akkor tekinthető úgy, hogy elsősorban Pénzügyi eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki: i. az ennek megállapítási időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. A »Befektetési szervezet« fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek Aktív nem pénzügyi szervezetek, ha azok a D. 8. d)–g) pontokban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a »Pénzügyi intézmény« fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

A »Pénzügyi eszköz« fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, bázisswap-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), Biztosítási szerződések vagy Járadékbiztosítási szerződések, továbbá az értékpapírokban, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A »Pénzügyi eszköz« fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.

8.	»Meghatározott biztosító«: olyan Szervezet, amely biztosítóként (vagy egy biztosító holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződést vagy Járadékbiztosítási szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel tartozik.

B. Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény

1. »Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézmény«: az a Pénzügyi intézmény, amely:

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve azon kifizetések viszonylatában, amelyek alapját olyan jellegű kereskedelmi-pénzügyi tevékenységből fakadó kötelezettség képezi, amilyen tevékenységet a Meghatározott biztosítók, a Letétkezelő intézmények, illetve a Betéti intézmények folytatnak;

b)	széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap; Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-kibocsátó;

minden egyéb olyan Szervezet, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a B. 1. a)–b) pontokban ismertetett Szervezetekéhez alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel az Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményeknek ezen irányelv 8. cikke (7a) bekezdésében említett jegyzékében, feltéve, hogy az említett Szervezet Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként való minősítése nem ellentétes ezen irányelv céljaival;

d)	Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz; vagy

e)	vagyonkezelői alap, amennyiben vagyonkezelője Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény, amely az I. szakasz alapján adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó minden adatot bejelent, az alap valamennyi Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlája tekintetében.

2. »Államigazgatási szerv«: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely – az egyértelműség kedvéért – lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv. Ez a kategória a tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület szerves részeit, ellenőrzött szervezeteit és politikai alegységeit foglalja magában.

Valamely tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület »szerves része« minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda, alap, szerv vagy egyéb szervezeti egység – megnevezésétől függetlenül –, amely az adott tagállam, illetve egyéb joghatósággal rendelkező terület kormányzó hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy az adott tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület más számláin kell jóváírni, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez. Nem minősül a tagállam vagy egyéb joghatóság szerves részének az a természetes személy, aki uralkodó, tisztviselő vagy ügyintéző, de mint magánszemély jár el.

»Ellenőrzött szervezet«: olyan Szervezet, amely formailag elkülönül a tagállamtól vagy az egyéb joghatósággal rendelkező területtől, vagy egyéb módon külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:

i.	teljes mértékben egy vagy több Államigazgatási szerv tulajdonában és irányítása alatt áll, akár közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött szervezeten keresztül;

ii.	nettó bevételét a saját számláján vagy egy vagy több Államigazgatási szerv számláján írják jóvá, és az semmilyen részben nem kerülhet magánszemélyhez; továbbá

iii.	megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Államigazgatási szervre száll át.

A bevétel a fentiek alkalmazásában nem tekintendő úgy, hogy magánszemélyhez került, ha az adott személy valamely kormányzati program célzott kedvezményezettje, és a program tevékenységeire a közjólét érdekében, a köz szolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához kapcsolódnak. Ugyanakkor, amennyiben a bevétel valamely Államigazgatási szervnek egy kereskedelmi jellegű tevékenység – például magánszemélyek számára pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki tevékenység – folytatására való felhasználása révén keletkezett, akkor azt magánszemélyhez került bevételnek kell tekinteni.

3. »Nemzetközi szervezet«: bármely nemzetközi szervezet és annak hivatalai, illetve szervei, amennyiben teljes mértékben a nemzetközi szervezet tulajdonában állnak. Ez a kategória magában foglal minden olyan kormányközi szervezetet (a nemzetek feletti szervezeteket is), i. amelyet elsősorban kormányok alkotnak; ii. amely a tagállammal székhely-megállapodást vagy lényegét tekintve ahhoz hasonló megállapodást kötött; és iii. amelynek bevétele nem kerül magánszemélyhez.

4. »Központi bank«: az az intézmény, amely jogszabály vagy állami intézkedés értelmében a tagállam kormányától eltérő azon legfőbb hatóság, amely fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül a tagállam kormányától, függetlenül attól, hogy az részben vagy egészben a tagállam tulajdonában áll-e.

5. »Széles járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat, vagy ezek valamely kombinációját biztosítsa olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói – vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek számára –, az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy az alap:

a)	nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több mint 5 %-ára;

b)	állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok részére; valamint

az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:

i.	az alap általánosan mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;

ii.	az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B. 5–7. pontokban említett más rendszerekből vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkáltatóktól származik;

iii.

az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjba vonulással, fogyatékossággal vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén engedélyezettek (kivéve a B.5–7. pontokban említett más nyugdíjalapokba vagy a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákra való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra csökkentések vonatkoznak;

iv.

az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (bizonyos megengedett pótlólagos járulékbefizetések kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem függvényében korlátozott vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget, a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.

6. »Szűk járulékfizetői körrel rendelkező nyugdíjalap«: olyan alap, amely abból a célból jött létre, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek számára, akik egy vagy több munkáltatónak jelenlegi vagy korábbi munkavállalói – vagy az ilyen munkavállalók által kijelölt személyek számára –, az általuk nyújtott szolgáltatások ellentételezéseképpen, feltéve, hogy:

a)	az alapnak kevesebb mint 50 résztvevője van;

b)	az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési szervezet vagy Passzív nem pénzügyi szervezet;

c)	az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C. 17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a munkavállaló által megkeresett jövedelem és ellentételezés függvényében külön-külön korlátozottak;

d)	a nem az alap székhelye szerinti tagállami illetőségű résztvevők az alap eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és

e)	az alap állami szabályozás alá tartozik és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságok felé.

7. »Államigazgatási szerv, nemzetközi szervezet vagy központi bank nyugdíjalapja«: valamely Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank által azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik – vagy ilyen munkavállalók által kijelölt személyek –, vagy nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalóik ugyan, de a számukra biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által az Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank számára nyújtott személyes szolgáltatások ellentételezésére szolgálnak.

8. »Minősített hitelkártya-kibocsátó«: olyan Pénzügyi intézmény, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)	pusztán azért minősül Pénzügyi intézménynek, mert olyan hitelkártya-kibocsátó, amely csak olyan módon fogad el betéteket, hogy amennyiben az ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetést nem térítik vissza azonnal számára; és

a Pénzügyi intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek a fizetési kötelezettségüket többel, mint 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeggel meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy a fizetési kötelezettségüket az említett összegnél többel meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget – minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni.

9. »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszköz«: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet, amelynek esetében a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan magánszemélyek vagy Szervezetek birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy Szervezetek révén tartják azokat a befektetési eszközben, akik vagy amelyek nem Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyek; nem tartoznak ugyanakkor ide az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyek ellenőrzése alatt álló Passzív nem pénzügyi szervezetek.

A kollektív befektetési eszközként szabályozott Befektetési szervezet pusztán amiatt, hogy bemutatóra szóló részvényeket bocsátott ki fizikai formában, még megfelelhet az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó kollektív befektetési eszközre vonatkozó, a B. 9. pontban foglalt kritériumnak, feltéve, hogy:

a)	2015. december 31-e után nem bocsát ki több bemutatóra szóló részvényt fizikai formában;

b)	visszaváltás esetén minden ilyen részvényt kivon a forgalomból;

c)	lefolytatja a II–VII. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásokat, és az ilyen részvények tekintetében fennálló minden adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz azok visszavásárlásakor, illetve azok alapján egyéb kifizetések teljesítésekor; és

d)	megfelelő üzletpolitikákkal és eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az ilyen részvények visszavásárlására vagy immobilizációjára a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2018. január 1-jéig sor kerüljön.

C. Pénzügyi számla

1. »Pénzügyi számla«: valamely Pénzügyi intézménynél vezetett számla, amely egyrészt egy Betétszámlából áll, másrészt egy Letéti számlából, harmadrészt pedig:

Befektetési szervezet esetében valamilyen, a Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből. Ugyanakkor a »Pénzügyi számla« nem tartalmazhat olyan Szervezetben fennálló sajáttőke-részesedést vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely pusztán azért minősül Befektetési szervezetnek, mert az e Szervezettől eltérő egyéb Pénzügyi intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából i. befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából, vagy ii. portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél megbízásából;

a C. 1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi intézmény esetében valamely abban fennálló sajáttőke-részesedésből vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközből, amennyiben az adott eszköztípus alkalmazásának célja az I. szakaszban foglalt adatszolgáltatási kötelezettség elkerülése volt; valamint

egy olyan, Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződésből vagy Járadékbiztosítási szerződésből, amelyet Pénzügyi intézmény bocsátott ki vagy tart fenn, az olyan nem befektetéshez kötött, nem átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével, amelyeket magánszemély részére bocsátanak ki, és amelyek Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó pénzügyi számlára teljesített öregséginyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására szolgálnak.

A »Pénzügyi számla« fogalma nem foglalja magában az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősülő számlákat.

2. »Betétszámla«: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszámla, illetve minden olyan számla, amit letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen olyan hasonló instrumentum igazol, amelyet a Pénzügyi intézmény vezet szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége keretében. Szintén Betétszámlának minősül, amikor egy biztosító valamely összeget garantált befektetési szerződés vagy egyéb hasonló, kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart az ügyfél számára.

3. »Letéti számla«: olyan (Biztosítási szerződésektől és Járadékbiztosítási szerződésektől eltérő) számla, amely egy vagy több Pénzügyi eszköz valamely harmadik személy javára való tartására szolgál.

4. »Sajáttőke-részesedés«: Pénzügyi intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi intézménynek minősülő vagyonkezelői alap esetében a Sajáttőke-részesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes személyt, aki az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja. Az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személyt abban az esetben kell vagyonkezelői alap kedvezményezettjének tekinteni, ha jogosult arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten (például meghatalmazotton keresztül) kötelező juttatást kapjon az alaptól, illetve ha közvetlenül vagy közvetetten diszkrecionális juttatást kaphat az alaptól.

5. »Biztosítási szerződés«: olyan szerződés (a Járadékbiztosítási szerződés kivételével), amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy halálesettel, megbetegedéssel, balesettel, illetve felelősségi vagy vagyoni kockázattal járó meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén kifizet egy összeget.

6. »Járadékbiztosítási szerződés«: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy kifizetéseket teljesít egy olyan időtartam során, amelyet részben vagy egészben egy vagy több egyén várható élettartama alapján határoznak meg. Ide tartoznak azok a szerződések is, amelyek azon tagállam vagy más joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint, amelyben a szerződést kibocsátották, Járadékbiztosítási szerződésnek minősülnek, és amelyeknek alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során kifizetéseket teljesít.

7. »Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés«: olyan Biztosítási szerződés (a két biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely Visszavásárlási értékkel rendelkezik.

8. »Visszavásárlási érték«: a következő két érték közül a nagyobbik: i. az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás »árának« vagy a kötvénykölcsön értékének levonása nélkül kalkulálva), illetve ii. az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés keretében vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a »Visszavásárlási érték« nem tartalmazza a következő, a Biztosítási szerződés keretén belül kifizetendő összegeket:

a)	a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő összeg;

b)	a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;

a Biztosítási szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy járadékbiztosítási szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb hasonló hibák miatt került sor;

d)	a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C. 8. b) pontban meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy

biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő, feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.

9. »Meglévő számla«:

a)	adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2015. december 31-én már meglévő Pénzügyi számla;

bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi számlája, a számlanyitás dátumától függetlenül, amennyiben:

i.	a Számlatulajdonosnak ugyanannál az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél (vagy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamával azonos tagállamban lévő Kapcsolt szervezetnél) már van olyan Pénzügyi számlája, amely a C. 9. a) pont értelmében Meglévő számlának minősül;

ii.

az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény (illetve adott esetben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tagállamával azonos tagállamban lévő Kapcsolt szervezet) mind a VII. szakasz A. pontjában meghatározott adatszerzési követelmények teljesítése szempontjából, mind pedig bármelyik Pénzügyi számla egyenlegének vagy értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása szempontjából egyetlen Pénzügyi számlaként kezeli mindkét fent említett pénzügyi számlát és a Számlatulajdonos minden egyéb, a b) pont értelmében Meglévő számlának minősülő Pénzügyi számláját;

iii.

olyan Pénzügyi számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a C. 9. a) pont szerinti Meglévő számlára vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárásokra hagyatkozva is eleget tehet a Pénzmosás elleni átvilágítási követelményeknek; és

iv.	a Pénzügyi számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos – az ezen irányelv alkalmazásában közlendő adatokon túl – új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-információkat adjon meg.

10. »Új számla«: olyan, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitott Pénzügyi számla, amely nem minősül Meglévő számlának a C. 9. b) pont értelmében.

11. »Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

12. »Magánszemély tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több magánszemély.

13. »Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla«: olyan Meglévő számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

14. »Alacsony egyenlegű számla«: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

15. »Magas egyenlegű számla«: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely év december 31-én meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeget.

16. »Szervezet tulajdonában lévő új számla«: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több szervezet.

17. »Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számla«: a következő számlák valamelyike:

olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj, illetve egyéb ellátások biztosítása (beleértve a rokkantsági és az özvegyi, illetve árvaellátást is);

ii.

a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő befizetések, amelyek egyébként adókötelesek lennének, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulccsal kell adózni, illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb adókulccsal kell adózni);

iii.	a számlával összefüggésben az adóhatóság részére való adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn;

iv.	a kifizetések feltétele meghatározott nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az e meghatározott események bekövetkezését megelőzően történő kifizetésekre csökkentést kell alkalmazni; és

vagy i. az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb, vagy pedig ii. a teljes élettartam során teljesíthető összbefizetés felső határa egy 1 000 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb – minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. a) pont v. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik, és valamely szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele, vagy pedig a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozik;

ii.

iii.	a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott kritériumok teljesülése, illetve az e kritériumok teljesülését megelőzően történő kifizetés esetén csökkentést kell alkalmazni; és

iv.	az éves befizetések felső határa egy 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeg vagy annál kevesebb – a VII. szakasz C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat alkalmazva.

Azokat a Pénzügyi számlákat, amelyek egyébként megfelelnek a C. 17. b) pont iv. alpontjában meghatározott követelményeknek, nem kell az említett követelményeknek nem megfelelőknek tekinteni pusztán azért, mert azokra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy több, a C. 17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi számláról, illetve egy vagy több, a B. 5–7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;

olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka véget ér, mielőtt a biztosított magánszemély betölti a 90. életévét, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	az idő előrehaladtával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét – e két időtartam közül a rövidebbet figyelembe véve;

ii.	a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez valamely személy hozzáférhet (kivét, hitel útján vagy más módon) a szerződés megszüntetése nélkül;

iii.

a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e) és a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett bármely összeget; és

iv.	a szerződés átruházása esetén ahhoz új tulajdonosa nem ellenszolgáltatás fejében jutott;

d)	kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a halotti anyakönyvi kivonatának másolatát;

a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:

i.	bírósági végzés vagy ítélet;

ii.

ingatlan vagy személyes vagyontárgy eladása, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, hogy a számla megfelel az alábbi követelményeknek:

—

a számlára kizárólag a következők kerülnek: olyan összegű foglaló, előleg vagy letét, amely elegendő az ügylethez közvetlenül kapcsolódó kötelezettség teljesítéséhez, vagy hasonló befizetés, illetve olyan Pénzügyi eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy eladásához, cseréjéhez vagy lízingjéhez kapcsolódóan helyeznek a számlára,

—

a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését, vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a lízingelt ingatlanhoz vagy vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,

—

a számlán lévő eszközöket, ideértve az azokon keletkezett jövedelmet is, a vásárló, az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára való kifizetésre vagy más módon való jóváírásra szánják (ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), amikor az ingatlan vagy vagyontárgy eladására, cseréjére vagy a lízingszerződés felmondására sor kerül, vagy amikor a lízingszerződés megszűnik,

—	a számla nem tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, amelyet egy Pénzügyi eszköz eladásával vagy cseréjével kapcsolatban hoztak létre, és

—	a számla nem kapcsolódik a C. 17. f) pontban leírtak szerinti számlához;

iii.	kizárólag az ingatlannal biztosított hitelt nyújtó Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a törlesztőrészlet egy részét tartalékolja azért, hogy megkönnyítse az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy biztosítás későbbiekben való kifizetését;

iv.	kizárólag a Pénzügyi intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy megkönnyítse az adók egy későbbi időpontban való kifizetését;

olyan Betétszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

i.	a számlát kizárólag azért hozták létre, mert valamely ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési kötelezettségét, és a különbözetet nem térítik vissza azonnal az ügyfélnek; és

ii.

a Pénzügyi intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikákat és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az ügyfelek a fizetési kötelezettségüket többel, mint az 50 000 USD-nak megfelelő, a tagállam nemzeti valutájában kifejezett összeggel meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható, hogy a fizetési kötelezettségüket az említett összegnél többel meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül visszakapják a túlfizetett összeget – minden esetben alkalmazva a VII. szakasz C. pontjában meghatározott devizaátváltási szabályokat. Az esetleges túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket nem, az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket viszont figyelembe kell venni;

minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és amely a C. 17. a)–f) pontokban ismertetett számlákéhoz alapvetően hasonló jellemzőkkel rendelkezik, valamint amely szerepel az Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számláknak ezen irányelv 8. cikke (7a) bekezdésében említett jegyzékén, feltéve, hogy az említett számla Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlának minősítése nem ellentétes ezen irányelv céljaival.

D. Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla

»Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számla«: olyan Pénzügyi számla, amelyet valamely tagállam Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménye vezet, és tulajdonosa egy vagy több Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, vagy olyan Passzív nem pénzügyi szervezet, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy, feltéve, hogy a számlát a II–VII. szakaszban meghatározott átvilágítási eljárások során Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették.

»Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy«: olyan Tagállami személy, aki/amely nem az alábbiak egyike: i. olyan vállalat, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon; ii. bármely olyan vállalat, amely az i. alpontban meghatározott vállalat Kapcsolt szervezete; iii. Államigazgatási szerv; iv. Nemzetközi szervezet; v. Központi bank; vagy vi. Pénzügyi intézmény.

»Tagállami személy«: az egyes tagállamok viszonylatában értelmezve, olyan személy vagy Szervezet, aki vagy amely az adott más tagállam adóügyi jogszabályai értelmében más tagállambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, úgy kell kezelni, mint abban a joghatóságban illetőséggel rendelkezőt, amelyben a tényleges üzletvezetési helye található.

»Részt vevő joghatóság« az egyes tagállamok vonatkozásában:

a)	bármely más tagállam;

bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az érintett tagállamnak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező szerinti terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az érintett tagállam által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;

c)	bármely más joghatósággal rendelkező terület, i. amellyel az Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében az említett joghatósággal rendelkező terület közli az I. szakaszban meghatározott adatokat, és ii. amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.

»Ellenőrzést gyakorló személy«: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Szervezet felett. Vagyonkezelői alap esetében ez a fogalom a vagyonrendelő(ke)t, a vagyonkezelő(ke)t, a védnökö(ke)t (amennyiben van ilyen), a kedvezményezette(ke)t vagy a kedvezményezettek csoportját/csoportjait, illetve bármely más természetes személyt jelent, aki(k) vagy amely(ek) az alap felett a tényleges végső ellenőrzést gyakorolja/gyakorolják, vagyonkezelői alaptól eltérő jogi forma esetében pedig az egyenértékű vagy hasonló pozícióban lévő személyeket jelenti. Az »Ellenőrzést gyakorló személy« fogalmát a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.

6.	»Nem pénzügyi szervezet«: olyan Szervezet, amely nem Pénzügyi intézmény.

7.	»Passzív nem pénzügyi szervezet«: i. olyan Nem pénzügyi szervezet, amely nem Aktív nem pénzügyi szervezet; vagy ii. olyan, az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, amely nem valamely Részt vevő joghatóság pénzügyi intézménye.

»Aktív nem pénzügyi szervezet«: minden olyan Nem pénzügyi szervezet, amely teljesíti a következő feltételek bármelyikét:

az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és az előző naptári évben vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszakban a Nem pénzügyi szervezet eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan eszközökből, amelyek passzív bevételt termelnek, vagy azért tartják őket, hogy passzív bevételt termeljenek;

b)	a Nem pénzügyi szervezet részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy a Nem pénzügyi szervezet egy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c)	a Nem pénzügyi szervezet Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet, Központi bank, vagy olyan Szervezet, amely teljes egészében az említettek szerinti egy vagy több szervezet tulajdonában van;

a Nem pénzügyi szervezetnek lényegében minden tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő üzleti tevékenységet folytatnak, azzal a fenntartással, hogy a Szervezet nem tekinthető Aktív nem pénzügyi szervezetnek abban az esetben, ha a Szervezet befektetési alapként működik (vagy akként jelöli meg magát), ideértve például a magántőke-alapot, a kockázatitőke-alapot, a hitelből történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és ezáltal ezekben a vállalatokban – befektetési céllal – tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;

a Nem pénzügyi szervezet még nem végez tevékenységet, és előzőleg sem működött, de tőkét fektet be eszközökbe valamely, a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenység működtetése céljából –, feltéve, hogy a Nem pénzügyi szervezet megalapítását követő 24 hónap elteltével az már nem teljesíti ezt a kritériumot;

f)	a Nem pénzügyi szervezet az elmúlt öt évben nem volt Pénzügyi intézmény, és folyamatban van az eszközeinek a felszámolása vagy az átszervezése annak érdekében, hogy tevékenységét a Pénzügyi intézményekétől eltérő tevékenységként folytassa vagy indítsa újra;

a Nem pénzügyi szervezet elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat olyan Kapcsolt szervezetekkel vagy azok részére, amelyek nem Pénzügyi intézmények, és nem biztosít finanszírozási vagy fedezeti szolgáltatást olyan Szervezetek részére, amelyek nem Kapcsolt szervezetek, feltéve, hogy az említett Kapcsolt szervezetek csoportja elsősorban a Pénzügyi intézmények tevékenységétől eltérő tevékenységet folytat; vagy

a Nem pénzügyi szervezet megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:

az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hozták létre és ott működtetik, és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet, mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;

ii.	az illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;

iii.	nincsenek olyan részvényesei vagy tagjai, akiknek vagy amelyeknek a szervezet jövedelmében vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltségük van;

iv.

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai nem teszik lehetővé, hogy a Nem pénzügyi szervezet bármilyen jövedelmét vagy eszközét valamely magánszemélynek vagy nem jótékonysági Szervezetnek juttassa vagy javára fordítsa, kivéve, ha erre a Nem pénzügyi szervezet által folytatott jótékonysági tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű ellentételezésként, vagy a Nem pénzügyi szervezet által vásárolt ingatlan valós piaci értékének megfelelő kifizetésként kerül sor; és

a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállamban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hatályos jogszabályok vagy a Nem pénzügyi szervezet létesítő okiratai előírják, hogy a Nem pénzügyi szervezet felszámolása vagy megszüntetése esetén annak teljes eszközállománya egy Államigazgatási szervet vagy más nonprofit szervezetet, vagy a Nem pénzügyi szervezet illetősége szerinti tagállam vagy az illetősége szerinti más joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási alegységét illeti meg.

E. Egyéb

»Számlatulajdonos«: az a személy, akit vagy amelyet a Pénzügyi intézmény az általa vezetett Pénzügyi számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. Ezen irányelv alkalmazásában nem kezelendő Számlatulajdonosként az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi intézmény, és aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára vagy részére Pénzügyi számlát tart fenn; ebben az esetben az említett másik személyt kell a számla tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét. Ha nincs olyan személy, akinek vagy amelynek jogában áll felvenni a Visszavásárlási összeget, vagy megváltoztatni a szerződés kedvezményezettjét, akkor az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés értelmében jogosult a kifizetésre. A Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés lejáratakor minden olyan személyt, akit vagy amelyet kifizetés illet meg, Számlatulajdonosként kell kezelni.

2.	»Pénzmosás elleni átvilágítási eljárások«: az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vagy hasonló előírások értelmében végez.

3.	»Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány.

Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik szervezet »Kapcsolt szervezetének« ha i. bármelyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll; ii. a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll; vagy iii. a két Szervezet az A. 6. b) pontban meghatározott Befektetési szervezet, közös vezetésük van, és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési szervezet átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés.

5.	»Adóazonosító szám«: az adóalany azonosítására szolgáló szám (vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője).

»Bizonyító okirat«: a következők bármelyike:

a)	az azon tagállam vagy egyéb joghatóság erre felhatalmazott kormányzati szerve (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított illetőségigazolás, amelyben a kedvezményezett állítása szerint adóilletőséggel bír;

b)	magánszemély esetében bármely erre felhatalmazott kormányzati szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány, amely tartalmazza a magánszemély nevét, és jellemzően azonosítási célokat szolgál;

Szervezet esetében bármilyen felhatalmazott állami szerv (például kormány vagy hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított hivatalos irat, amely tartalmazza a Szervezet nevét és vagy az abban a tagállamban vagy joghatóságban lévő székhelyének a címét, ahol állítása szerint adóilletőséggel bír, vagy annak a tagállamnak vagy joghatóságnak a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították;

d)	auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés, csődnyilvántartás vagy értékpapír-szabályozói jelentés.

Szervezet tulajdonában lévő meglévő számla esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény Bizonyító okiratként használhat fel a saját nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó bármely olyan minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett nyilvántartásba a Pénzmosás elleni átvilágítási eljárásai céljából vagy más, jogszabályban előírt (adóügyi céloktól eltérő) célból, továbbá amelyet az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a Pénzügyi számlát Meglévő számlának minősítette, feltéve, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek nincs tudomása arról, vagy nincs oka azt feltételezni, hogy a minősítés nem helytálló vagy nem megbízható. Az »egységes ágazati osztályozási rendszer« olyan osztályozási rendszer, amelynek alkalmazásával a vállalkozásokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint besorolják.

IX. SZAKASZ

GYAKORLATI VÉGREHAJTÁS

Ezen irányelv 8. cikke (3a) bekezdésének értelmében a tagállamoknak szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal kell rendelkezniük a fent megállapított adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások tényleges alkalmazásának és betartásának biztosításához, ideértve többek között az alábbiakat:

1.	olyan szabályok, amelyekkel megakadályozható, hogy a Pénzügyi intézmények, személyek vagy közvetítők az adatszolgáltatási és átvilágítási eljárások megkerülésére irányuló gyakorlatokat alkalmazzanak;

olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, hogy vezessenek nyilvántartást a fent említett eljárások során megtett lépésekről és minden alapul vett bizonyítékról, valamint megfelelő intézkedések ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítására;

közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények teljesítik-e az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeiket; közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménnyel való kapcsolatfelvételre nem dokumentált számlák észlelése esetén;

közigazgatási eljárások annak biztosítására, hogy a továbbiakban is csekély maradjon annak a kockázata, hogy a tagállami jogban Adatszolgáltatásra nem kötelezett pénzügyi intézményként, illetve Adatszolgáltatási kötelezettség alá nem tartozó számlaként meghatározott Szervezeteket és számlákat adókijátszás céljára vegyék igénybe; és

5.	nem megfelelés esetén alkalmazandó, az előírások betartását biztosító hatékony rendelkezések.

X. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁSI IDŐPONTOK AZ AUSZTRIÁBAN TALÁLHATÓ, ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK VONATKOZÁSÁBAN

Az Ausztriában található, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények esetében az e mellékletben szereplő összes, 2016-ra és 2017-re történő hivatkozást 2017-re, illetve 2018-ra történő hivatkozásként kell értelmezni.

Az Ausztriában található, Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmények által vezetett, Meglévő számlák esetében az e mellékletben szereplő összes, 2015. december 31-re történő hivatkozást 2016. december 31-re történő hivatkozásként kell értelmezni.

II. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ADATAIRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS ÁTVILÁGÍTÁSI SZABÁLYOK

1. A körülmények megváltozása

A »körülmények megváltozása« minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy minősítését érintő új információk merülnek fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást eredményez egy adott személy minősítésével szemben. A körülmények megváltozásának tekintendők továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információk (többek között új számlatulajdonos megjelenése, a korábbi Számlatulajdonos helyébe új számlatulajdonos lépése vagy bármilyen más, a Számlatulajdonost érintő változás), illetve a vizsgált számlához kapcsolódó bármely számlát érintő új vagy megváltozott információk (alkalmazva az I. melléklet VII. szakaszának C. 1–3. pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), amennyiben az új vagy megváltozott információk befolyásolják a Számlatulajdonos minősítését.

Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az I. melléklet III. szakaszának B. 1. pontjában meghatározott, a lakcímre vagy a székhely, illetve telephely címére irányuló vizsgálat eredményeit vette alapul, és a körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, vagy okkal feltételezheti, hogy az eredeti Bizonyító okirat (vagy más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megbízható, akkor az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek az adott naptári év vagy más megfelelő adatszolgáltatási időszak utolsó napjáig, vagy – amennyiben az későbbi időpont – a körülmények megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül be kell szereznie a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény az említett határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Bizonyító okiratot, akkor az I. melléklet III. szakaszának B. 2–6. pontjában meghatározott, az adatállományban való elektronikus keresési eljárást kell alkalmaznia.

2. A számlatulajdonos nyilatkozata Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében

Szervezet tulajdonában lévő új számlák esetében annak megállapítása céljából, hogy a Passzív nem pénzügyi szervezet felett Ellenőrzést gyakorló személy Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kizárólag a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.

3. A Pénzügyi intézmény illetősége

Egy adott Pénzügyi intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban »illetőséggel rendelkező«-nek, ha az említett tagállam joghatósága alá tartozik (azaz a tagállam be tudja tartatni a Pénzügyi intézménnyel az adatszolgáltatási előírásokat). Általánosságban elmondható, hogy ha egy Pénzügyi intézmény adóügyi szempontból illetősséggel rendelkezik egy tagállamban, akkor annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozik, így tehát Tagállami pénzügyi intézménynek tekintendő. Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi intézmény (függetlenül attól, hogy egy adott tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a tagállam joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője a szóban forgó tagállamban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az ezen irányelv értelmében szolgáltatandó, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlákra vonatkozó valamennyi adatot egy másik tagállamnak szolgáltatja, mivel adóügyi szempontból abban a tagállamban rendelkezik illetőséggel. Ha azonban egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) nem rendelkezik adóügyi illetőséggel (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy olyan joghatósággal rendelkező szerinti területen található, amelyben nincsen jövedelemadó), akkor abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy egy tagállam joghatósága alá tartozik, tehát Tagállami pénzügyi intézmény, ha:

a)	az említett tagállam jogszabályainak megfelelően alapították;

b)	a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) az említett tagállamban található; vagy

c)	az említett tagállam pénzügyi felügyelete alá tartozik.

Ha egy Pénzügyi intézmény (amely nem vagyonkezelői alap) kettő vagy több tagállamban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor abban a tagállamban kell teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, amelyben a Pénzügyi számlá(ka)t vezeti.

4. Számlavezetés

Általánosságban úgy tekintendő, hogy a számlát az alábbiak szerinti Pénzügyi intézmény vezeti:

a)	Letéti számla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számlán lévő eszközök letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi intézmény a megbízó nevén tart eszközöket a Számlatulajdonos számára).

b)	Betétszámla esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket köteles végezni (kivéve a Pénzügyi intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a megbízott Pénzügyi intézmény-e).

c)	Pénzügyi intézményben fennálló sajáttőke-részesedés vagy Pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében – amennyiben a részesedés vagy értékpapír Pénzügyi számlának tekintendő – maga a szóban forgó Pénzügyi intézmény.

d)	Visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási szerződés esetében az a Pénzügyi intézmény, amely a szerződés tekintetében a kifizetéseket köteles végezni.

5. Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok

Az olyan Szervezetet, például gazdasági társulást, korlátolt felelősségű gazdasági társulást vagy hasonló jogi konstrukciót, amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, az I. melléklet VIII. szakaszának D. 3. pontja értelmében úgy kell kezelni, mint azon joghatósággal rendelkező terület illetőségével rendelkezőt, amelyben a tényleges irányításának a helyszíne található. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi konstrukció akkor tekintendő gazdasági társuláshoz vagy korlátolt felelősségű gazdasági társuláshoz »hasonlónak«, ha egy tagállam adóügyi jogszabályainak értelmében az adott tagállamban nem tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra, hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma igen tágan értelmezhető) a Passzív nem pénzügyi szervezetnek minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi konstrukciónak.

6. A Szervezet székhelyének címe

Az I. melléklet VIII. szakaszának E. 6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Szervezet hivatalos dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Szervezet abban a tagállamban vagy joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a szervezet állítása szerint adóilletőséggel bír, vagy annak a tagállamnak vagy joghatósággal rendelkező területnek a megnevezését, amelyben a Szervezetet bejegyezték vagy megalapították. A Szervezet székhelyének címe általánosságban az a hely, ahol a szervezet tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Szervezet székhelyének annak a Pénzügyi intézménynek a címe, amelynél a Szervezet számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve abban az esetben, ha ez a Szervezet által használt egyetlen cím, és a Szervezet létesítő okirataiban a Szervezet bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető továbbá a Szervezet székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan »postán maradó küldemény« megbízás van érvényben.

”

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/97

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1333/2014/EU RENDELETE

(2014. november 26.)

a pénzpiacokra vonatkozó statisztikákról

(EKB/2014/48)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a pénzpiaci tranzakciókra vonatkozó statisztikák készítését, nevezetesen a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) – a központi bankok és a pénzpiaci alapok (PPA-k) kivételével – által más MPI-kkel kötött, valamint az MPI-k és más pénzügyi intézmények, a kormányzat vagy nem pénzügyi vállalatok között létrejött, fedezett, fedezetlen, és bizonyos származtatott pénzügyi eszközökre vonatkozó pénzpiaci tranzakciókról az e rendeletben részletesebben meghatározottak szerint, azonban a csoporton belüli tranzakciók kivételével.

(2)

Az ilyen statisztikák gyűjtésének fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó, részletes és harmonizált statisztikai adatokkal rendelkezzen az euroövezeti pénzpiacokról. A fent említett pénzpiaci szegmensek tekintetében gyűjtött tranzakciókból levezetett adatok információkkal szolgálnak a monetáris politikai döntések transzmissziós mechanizmusáról. Ezért e statisztikák szükségesek az euroövezetben a monetáris politika szempontjából.

(3)

A statisztikai adatok gyűjtése szükséges továbbá annak érdekében is, hogy lehetővé tegye az EKB számára azt, hogy az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (3) összhangban elemzési és statisztikai támogatást nyújtson az egységes felügyeleti mechanizmusnak. E keretek között a statisztikai adatok gyűjtése az EKB-nak a pénzügyi stabilitás terén fennálló feladatai támogatása érdekében is szükséges.

(4)	A Nemzeti Központi Bankoknak (NKB-k) tájékoztatniuk kell az EKB-t, amennyiben úgy döntenek, hogy nem gyűjtik az e rendeletben előírt adatokat, és ebben az esetben az EKB veszi át azt a feladatot, hogy közvetlenül az adatszolgáltatóktól gyűjtse az adatokat.

(5)

Az EKB-nak – a Szerződéseknek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) megállapított feltételek értelmében – rendeleteket kell alkotnia olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER Alapokmányban meghatározott KBER-feladatok végrehajtásához, és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelkezésekben megállapított egyes esetekben.

(6)

Az MPI-k adatszolgáltatási terheinek minimalizálása és ugyanakkor a kellő időben szolgáltatott, jó minőségű statisztikák biztosítása érdekében az EKB először az euroövezetbeli legnagyobb MPI-ktől kér adatszolgáltatást, a valamennyi euroövezetbeli MPI összes mérleg szerinti fő eszközeihez viszonyított összes mérleg szerinti fő eszközeik mérete alapján. 2017. január 1-jétől az EKB Kormányzótanácsa növelheti az adatszolgáltató MPI-k számát más szempontok figyelembevételével, mint az MPI tevékenységeinek jelentősége a pénzpiacokon, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása és működése szempontjából fennálló relevanciája. Az EKB biztosítani fogja, hogy minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállam), legalább három adatszolgáltató MPI legyen, a földrajzi képviselet minimális szintjének biztosítása érdekében. Az NKB-k azon MPI-ktől is gyűjthetnek adatokat, amelyek nemzeti statisztikai adatszolgáltatási követelményeik alapján nem részei a tényleges adatszolgáltatói körnek, ebben az esetben ezen adatok szolgáltatására és ellenőrzésére e rendelet alapján kerül sor.

(7)

Az MPI-ket terhelő adatszolgáltatási teher további csökkentése érdekében a rájuk vonatkozó adatszolgáltatási követelmények megkettőződésének elkerülése által – egyúttal biztosítva az időszerű és jó minőségű statisztikák rendelkezésre állását – az EKB-nak képesnek kell lennie őket az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, illetve a származtatott szerződésekre vonatkozó adatok jelentési kötelezettsége alól mentesíteni, amennyiben ezeket az adatokat már jelentették kereskedési adattárnak, feltéve, hogy az EKB az ezen rendeletben előírt követelményeknek megfelelően hatékony hozzáféréssel rendelkezik az időszerű és standardizált adatokhoz.

(8)

A 2533/98/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB rendeletben határozhatja meg a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és alanyait az euroövezeti tagállamok tényleges adatszolgáltatói körére vonatkozóan. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésükre vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni.

(9)	A 2533/98/EK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak meg kell szervezniük saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen együtt kell működniük a KBER-rel a KBER alapokmányának 5. cikkéből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(10)	Amennyiben az e rendelet alapján gyűjtött adatok bizalmas statisztikai információkat tartalmaznak, az ilyen információk védelmére és felhasználására a 2533/98/EK rendelet 8. és 8c. cikkében szereplő előírásokat kell alkalmazni.

(11)	A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, amelyek elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését.

(12)

Bár elismert, hogy az EKB által a KBER Alapokmányának 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet megállapítja, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, és a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenni, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(13)

Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények nem érintik az EKB más jogi aktusaiban és eszközeiben rögzített adatszolgáltatási követelményeket, amelyek legalábbis részben szintén kiterjedhetnek a pénzpiacokra vonatkozó, tranzakciónkénti vagy aggregált statisztikai információszolgáltatásra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „adatszolgáltatók” és „rezidens”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározással;

2. „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): jelentése megegyezik az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (4) 1. cikkében szereplő meghatározással, és e rendelet bármely rendelkezésének kifejezett eltérő rendelkezése hiányában úgy értelmezendő, hogy az magában foglalja az MPI valamennyi, az Unióban és az EFTA-ban található fióktelepét;

3. „EPK”: egyéb pénzügyi közvetítők, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével, az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) rögzített számlák felülvizsgált európai rendszerében (a továbbiakban: ESA 2010) foglaltaknak megfelelően;

4. „biztosítók”: mindazon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában, az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

5. „nyugdíjpénztárak”: mindazon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés, az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

6. „nem pénzügyi vállalatok”: a nem pénzügyi vállalatok szektora az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

7. „kormányzat”: mindazok a gazdasági egységek, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységek, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása, az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

8. „összes mérleg szerinti fő eszközök”: az összes eszközök mínusz az egyéb eszközök, e fogalmaknak az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) szereplő meghatározása szerint;

9. „pénzpiaci statisztikák”: az MPI-k között, valamint az MPI-k és EPK-k, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi bankok, a kormányzat és nem pénzügyi vállalatok közötti, pénzpiaci instrumentumokkal végzett, fedezett, fedezetlen és származtatott pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikák, azonban a szóban forgó adatszolgáltatási időszakban megvalósult csoporton belüli tranzakciók kivételével;

10. „pénzpiaci instrumentumok”: az I., II. és III. mellékletben felsorolt bármely instrumentum;

11. „pénzpiaci alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amelyet a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alapján átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásként vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) alapján engedélyezett alternatív befektetésialap-kezelő által kezelt alternatív befektetési alapként kell engedélyezni, amely rövid lejáratú eszközökbe fektet be, és különálló vagy kumulált célkitűzése, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljon, vagy megőrizze a befektetés értékét;

12. „központi bank”: helyétől függetlenül bármely központi bank;

13. „nemzeti központi bank(ok)” vagy „NKB(-k)”: az Unió tagállamainak nemzeti központi bankjai;

14. „adatszolgáltatói kör”: a központi bankok és a PPA-k kivételével az euroövezetben rezidens MPI-k, amelyek euróban denominált betéteket fogadnak és/vagy bármely egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsátanak ki és/vagy euróban denominált hiteleket nyújtanak az I., II. és III. mellékletben felsoroltaknak megfelelően más MPI-ktől vagy más MPI-k részére, és/vagy EPK-któl, biztosítóktól, nyugdíjpénztáraktól, a kormányzattól, befektetési céllal központi bankoktól, vagy nem pénzügyi vállalatoktól vagy ezek részére;

15. „csoport”: vállalkozások csoportja (beleértve, azonban nem kizárólag, a banki csoportokat), amely egy anyavállalatból és annak leányvállalataiból áll, amelyek éves pénzügyi kimutatásait a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) alkalmazásában konszolidálják;

16. „fióktelep”: olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem független részét képezi valamely intézménynek, és közvetlenül végzi az intézmény üzleti tevékenységére jellemző néhány vagy összes tranzakciót;

17. „uniós és EFTA-beli fióktelep”: valamely uniós tagállamban vagy EFTA-országban található és bejegyzett fióktelep;

18. „Európai Szabadkereskedelmi Társulás”: a tagállamai javára a szabad kereskedelem és a gazdasági integráció előmozdítására létrehozott kormányközi szervezet;

19. „csoporton belüli tranzakció”: pénzpiaci instrumentumokkal végzett, egy adatszolgáltató és az ugyanazon összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásba teljes körűen bevont másik vállalkozás által kötött tranzakció. A tranzakcióban részt vevő vállalkozások „ugyanazon konszolidálásba” teljes körűen bevontnak tekintendők, ha mindkettő:

konszolidálásba bevont a 2013/34/EU irányelvvel összhangban, vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal (IFRS) összhangban, vagy olyan csoport viszonylatában, amely anyavállalatának vállalatközpontja harmadik országban található, az e harmadik ország olyan általánosan elfogadott számviteli elveivel összhangban, amelyeknek az IFRS-sel való egyenértékűségét az 1569/2007/EK tanácsi rendelettel (10) összhangban megállapították (vagy valamely harmadik ország olyan számviteli standardjaival összhangban, amelyek használata az említett rendelet 4. cikkével összhangban megengedett); vagy

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban ugyanazon összevont felügyelet alatt áll, vagy olyan csoport viszonylatában, amelynek esetében az anyavállalat vállalatközpontja harmadik országban található, a harmadik országbeli illetékes hatóság általi olyan ugyanazon összevont felügyelet alatt áll, amely ellenőrzött módon egyenértékű a 2013/36/EU irányelv 127. cikkében megállapított elveknek megfelelő felügyelettel;

20. „munkanap”: a pénzpiaci instrumentummal végzett tranzakcióra vonatkozó megállapodásban vagy visszaigazolásban megjelölt időpont tekintetében az a nap, amikor a kereskedelmi bankok és a devizapiacok ugyanazon pénznemben, mint az adott napon esedékes vagy az adott napra hivatkozással kiszámított fizetési kötelezettség, fizetéseket egyenlítenek ki és általános üzleti tevékenység céljából (az érintett pénzpiaci instrumentummal való kereskedést is beleértve) nyitva tartanak. Az Európai Bankszövetség (EBF), a Hitelpiaci Szövetség (LMA), a Csereügyletek és Derivatívák Nemzetközi Társasága (ISDA) vagy más vezető európai vagy nemzetközi piaci szövetség által kiadott szabványos keretmegállapodás által szabályozott, pénzpiaci instrumentumokkal végzett tranzakciók esetében az ilyen dokumentumban megadott vagy abba hivatkozás útján belefoglalt meghatározás használandó. A valamely kijelölt elszámolási rendszeren keresztül elszámolandó, pénzpiaci instrumentummal végzett tranzakció elszámolása tekintetében az a nap, amikor ez az elszámolási rendszer az ilyen tranzakció elszámolása céljára nyitva áll;

21. „TARGET2 elszámolási nap”: bármely olyan nap, amikor a TARGET2 (a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) nyitva áll;

22. „visszavásárlási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek alapján az abban részes felek olyan tranzakciókat köthetnek, amelyek keretében az egyik fél (eladó) vállalja, hogy egy közeli időpontban meghatározott eszközöket (értékpapírokat, árukat vagy egyéb pénzügyi eszközöket) ad el a másik félnek (vevő) a vételár vevő által az eladó részére történő megfizetése ellenében, azzal, hogy a vevő egyidejűleg vállalja, hogy az eszközöket meghatározott jövőbeli időpontban vagy kérésre, a visszavásárlási ár eladó által a vevő részére történő megfizetése ellenében újból értékesíti az eladónak. Az egyes tranzakciók lehetnek repoügyletek vagy eladás/visszavásárlás ügyletek. A „visszavásárlási megállapodás” lehet olyan megállapodás is, amelynek keretében eszközök fedezetként történő biztosítását vállalják, és egy közeli időpontban nyújtott készpénzkölcsön ellenében általános újrahasználati jogot biztosítanak, valamint a kölcsön és kamatok visszafizetését egy távolabbi időpontban az eszközök visszaadása ellenében. A visszavásárlási tranzakciók végezhetők előre meghatározott lejárati időponttal (rögzített futamidejű repoügylet) vagy előre meghatározott lejárati időpont nélkül, amely esetben mindkét fél lehetőséggel rendelkezik arra, hogy a megállapodást naponta továbbgörgesse vagy megszüntesse (nyitott futamidejű repoügyletek);

23. „háromszereplős repo” (tri-party repo): olyan repoügylet, amelyben egy harmadik fél felelős a fedezet kiválasztásáért és kezeléséért a tranzakció élettartama alatt;

24. „devizaswap”: olyan swap tranzakció, amelynek keretében az egyik fél elad a másik félnek egy meghatározott összeget egy meghatározott devizanemből, egy meghatározott másik devizában fennálló megállapodott összegnek egy megállapodott átváltási árfolyam (ez az azonnali [prompt] átváltási árfolyam) alapján történő fizetése ellenében, az értékesített deviza egy jövőbeli időpontban (ez a lejárati időpont) történő visszavásárlására vonatkozó megállapodás mellett, az eredetileg vásárolt deviza eltérő átváltási árfolyamon (ez a határidős [forward] átváltási árfolyam) történő eladása ellenében;

25. „egynapos index swap”: olyan kamatláb-swap, ahol az időszakos változó kamatláb egyenlő valamely egynapos kamatláb (vagy egynapos index-kamat) meghatározott időszak alatti mértani átlagával. A végső kifizetés a tranzakció nominális összegére alkalmazott rögzített kamatláb és az egynapos index swap élettartama alatt rögzített egynapos kamatos kamat különbségeként kerül kiszámításra. Mivel e rendelet csak az euróban denominált egynapos index swapokra összpontosít, az egynapos kamatláb az EONIA lesz;

26. „Bázel III LCR keret”: a Bázeli Bizottság által javasolt és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság felügyelő szerve, a Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja által 2013. január 7-én a bankszektorban a rövidtávú likviditási intézkedésekre vonatkozó minimum globális szabályozási követelményként elfogadott likviditásfedezeti ráta (LCR).

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1) A tényleges adatszolgáltatói kört az adatszolgáltatói körben szereplő, az euroövezetben rezidens azon MPI-k alkotják, amelyeket a Kormányzótanács a (2) vagy a (3) bekezdés alapján adatszolgáltatóként azonosít, vagy amelyeket a (4) bekezdésnek megfelelően az ott rögzített szempontok alapján adatszolgáltatóként azonosítanak, és amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettségeikről az (5) bekezdésnek megfelelően értesítenek (a továbbiakban: adatszolgáltatók).

(2) E rendelet hatálybalépésekor a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy valamely MPI adatszolgáltató, ha az MPI összes mérleg szerinti fő eszközei meghaladják az összes euroövezeti MPI összes mérleg szerinti fő eszközeinek 0,35 %-át, az EKB rendelkezésére álló legfrissebb adatok alapján, vagyis:

a)	az (5) bekezdés szerinti értesítést megelőző naptári év december végére vonatkozó adatok; vagy

b)	amennyiben az a) pont szerinti adatok nem állnak rendelkezésre, az előző év december végére vonatkozó adatok alapján.

E határozat alkalmazásában az adott MPI összes mérleg szerinti eszközeinek számítása nem foglalja magában az adott MPI fogadó országán kívüli fióktelepeit.

(3) A Kormányzótanács 2017. január 1-jétől határozhat úgy, hogy bármely más MPI-t adatszolgáltatónak minősít, az MPI összes mérleg szerinti fő eszközeinek a valamennyi euroövezeti MPI összes mérleg szerinti fő eszközeihez viszonyított nagysága, a pénzpiaci instrumentumokkal való kereskedés terén az MPI tevékenységeinek jelentősége és az euroövezetben és/vagy az egyes tagállamokban a pénzügyi rendszer stabilitása és működése szempontjából fennálló relevanciája alapján.

(4) A Kormányzótanács 2017. január 1-jétől továbbá határozhat úgy, hogy minden egyes euroövezeti tagállam esetében legalább három MPI-t kell adatszolgáltatóként azonosítani. Ennek megfelelően, amennyiben a Kormányzótanács (2) vagy (3) bekezdés szerint hozott határozatai alapján valamely euroövezeti tagállamban háromnál kevesebb MPI kerül kiválasztásra, a tényleges adatszolgáltatói kör az adott euroövezeti tagállamból más MPI-ket is magában foglal, amelyeket az érintett NKB reprezentatívnak minősít (a továbbiakban: reprezentatív adatszolgáltatók), annak érdekében, hogy az adott euroövezeti tagállamra vonatkozóan legalább három adatszolgáltató azonosításra kerüljön.

A reprezentatív adatszolgáltatókat a szóban forgó euroövezeti tagállamban rezidens legnagyobb hitelintézetek közül kell kiválasztani, az intézmények összes mérleg szerinti fő eszközei alapján, kivéve, ha az NKB-k alternatív szempontokat javasolnak, és azokról az EKB-vel írásban megállapodnak.

(5) Az EKB vagy az érintett NKB értesíti az érintett MPI-ket a Kormányzótanács (2), (3) vagy (4) bekezdés szerint hozott határozatáról és az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeikről. Az értesítést az első adatszolgáltatás kezdete előtt legalább négy hónappal, írásban kell megküldeni.

(6) A Kormányzótanács (2), (3) vagy (4) bekezdés szerint hozott határozatai ellenére az NKB-k – a nemzeti statisztikai adatszolgáltatási követelményeik alapján – a tagállamukban rezidens azon MPI-ktől is gyűjthetnek pénzpiaci statisztikákat, amelyek a (2), (3) vagy (4) bekezdés értelmében nem adatszolgáltatók (a továbbiakban: további adatszolgáltatók). Amennyiben egy NKB ily módon további adatszolgáltatókat azonosít, haladéktalanul értesíti azokat.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1) A pénzpiaci statisztikák rendes előállítása céljára az adatszolgáltatók azon tagállam NKB-ja részére, amelyben rezidensek, összevont alapon, valamennyi uniós és EFTA-beli fióktelepüket is beleértve, napi statisztikai adatokat szolgáltatnak a pénzpiaci instrumentumokra vonatkozóan. Az előírt statisztikai információkat az I., II. és III. melléklet határozza meg. Az NKB az adatszolgáltatóktól kapott statisztikai információkat e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbítja az EKB-nak.

(2) Az EKB, adott esetben az NKB-kkel együttműködve, meghatározza és végrehajtja az adatszolgáltatók által a pénzpiaci instrumentumokkal összefüggésben követendő adatszolgáltatási szabályokat. Ezek az adatszolgáltatási szabályok biztosítják az előírt statisztikai információk szolgáltatását, és lehetővé teszik az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási követelmény ellenére valamely NKB határozhat úgy, hogy a 2. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alapján kiválasztott, az NKB tagállamában rezidens adatszolgáltatók az I., II. és III. mellékletben meghatározott statisztikai információkat az EKB-nak jelentsék. Az NKB ennek megfelelően tájékoztatja az EKB-t és az adatszolgáltatókat, amelyet követően az EKB meghatározza és végrehajtja az adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási szabályokat, és átveszi az előírt adatoknak közvetlenül az adatszolgáltatóktól való begyűjtésére vonatkozó feladatot.

(4) Amennyiben egy NKB további adatszolgáltatókat választott ki és azokat a 2. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint értesítette, ezek a pénzpiaci instrumentumokra vonatkozó napi statisztikai adatokat jelentenek az NKB-nak. Az NKB a további adatszolgáltatóktól kapott statisztikai információkat az EKB kérésére e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbítja az EKB-nak.

(5) Az NKB-k a nemzeti statisztikai adatszolgáltatási követelményeikkel összhangban meghatározzák és végrehajtják a további adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-k biztosítják, hogy nemzeti adatszolgáltatási szabályaik az e rendelet 6–8. cikkével, 10. cikke (3) bekezdésével, valamint 11. és 12. cikkével egyenértékű követelményeknek való megfelelést írjanak elő a további adatszolgáltatók számára. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az előírt statisztikai információk szolgáltatását, és lehetővé tegyék az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

4. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1) Amennyiben valamely NKB a 3. cikk (3) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az adatszolgáltatók közvetlenül az EKB-nak jelentsék az I., II. és III. mellékletben meghatározott statisztikai információkat, az adatszolgáltatók ezeket az információkat az alábbiak szerint továbbítják az EKB-nak:

a)	A 2. cikk (2) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napján közép-európai idő szerint 18.00 és a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 07.00 között kell továbbítani az EKB-nak.

b)	A 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napján közép-európai idő szerint 18.00 és a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 13.00 között kell továbbítani az EKB-nak.

c)	Azon adatokat, amelyek tekintetében az NKB az 5. cikk szerinti eltéréssel rendelkezik, hetente egyszer, a kötés napján közép-európai idő szerint 18.00 és azon hét végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 között kell továbbítani az EKB-nak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő minden egyéb esetben az NKB-k az adatszolgáltatóktól kapott, az I., II. és III. mellékletben meghatározott napi pénzpiaci statisztikai információkat az alábbiak szerint továbbítják az EKB-nak.

a)	A 2. cikk (2) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 07.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak.

b)	A 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 13.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak.

A 2. cikk (6) bekezdése szerint kiválasztott további adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 13.00 előtt, hetente egyszer, azon hét végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt, vagy havonta egyszer, azon hónap végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak. Az NKB-k döntenek az adatszolgáltatás gyakoriságáról, és erről haladéktalanul tájékoztatják az EKB-t. Az NKB-k évente felülvizsgálhatják az adatszolgáltatás gyakoriságát.

d)	Azon adatokat, amelyek tekintetében az NKB az 5. cikk szerinti eltéréssel rendelkezik, hetente egyszer, azon hét végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak.

(3) Az NKB-k döntik el, hogy meddig szükséges az adatszolgáltatóktól az adatokat megkapniuk annak érdekében, hogy az NKB-k meg tudjanak felelni a (2) bekezdésben meghatározott adtaszolgáltatási követelményeknek, és erről az adatszolgáltatókat megfelelően tájékoztatják.

(4) Amennyiben az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely határidő TARGET2 üzemszüneti napra esik, a határidő az EKB honlapján bejelentett következő TARGET2 működési napig meghosszabbodik.

5. cikk

Eltérés

Abban az esetben, ha a 2. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján adatszolgáltatók kerültek kiválasztásra, az NKB határozhat úgy, hogy az adatszolgáltatók a napi pénzpiaci statisztikákat továbbíthatják az NKB-nak hetente egyszer, azon hét végén, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt, amennyiben az adatszolgáltatók a működéssel összefüggő okokból nem tudnak eleget tenni a napi adatszolgáltatási gyakoriságra vonatkozó követelménynek. Az EKB feltételekhez kötheti az eltérés NKB-k általi alkalmazását.

6. cikk

Egyesülések, szétválások, szervezeti átalakítások és fizetésképtelenség

(1) Az egyesülés, szétválás, kiválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az EKB-t és az érintett NKB-t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben annak hatálybalépése előtt – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról. Az adatszolgáltató továbbá az ilyen művelet befejezésétől számított 14 napon belül tájékoztatja az EKB-t és az érintett NKB-t.

(2) Amennyiben egy adatszolgáltató a 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott beolvadás útján egyesül valamely másik szervezettel, és az egyesülésben részt vevő szervezetek egyike adatszolgáltató volt, az egyesülés eredményeként létrejött szervezet folytatja az e rendelet alapján történő adatszolgáltatást.

(3) Amennyiben egy adatszolgáltató a 2011/35/EU irányelvben meghatározott új társaság alapítása útján egyesül valamely másik szervezettel, és az egyesülésben részt vevő szervezetek egyike adatszolgáltató volt, az így létrejövő szervezet szolgáltat adatot e rendelet alapján, amennyiben megfelel az adatszolgáltató meghatározásának.

(4) Amennyiben egy adatszolgáltató a 82/891/EGK hatodik tanácsi irányelvben (13) meghatározott különválás vagy új társaságok alapítása útján két vagy több szervezetre válik szét, és az új szervezetek egyike adatszolgáltató, az új szervezet adatot szolgáltat e rendelet alapján. A szétválás magában foglalja a kiválást is, amelynek keretében az adatszolgáltató eszközei és kötelezettségei egészét vagy egy részét egy új társaságra ruházza át az új társaság részvényei ellenében.

(5) Amennyiben egy adatszolgáltató az illetékes felügyeleti hatóság által megerősített módon fizetésképtelenné válik, elveszíti banki engedélyét vagy a banki tevékenység folytatásával egyébként felhagy, a továbbiakban már nem köteles az e rendelet alapján történő adatszolgáltatásra.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában valamely adatszolgáltató akkor tekintendő fizetésképtelennek, ha az alábbiak közül egy vagy több bekövetkezik:

a)	a hitelezők javára, vagy reorganizáció, a hitelezőkkel való megállapodás vagy egyezség céljából általános engedményezést tesz;

b)	írásban elismeri, hogy nem képes esedékessé váló tartozásai megfizetésére;

c)	saját magához vagy vagyonának egészére vagy jelentős részére vonatkozóan vagyonfelügyelő, vagyonkezelő, gondnok, felszámoló vagy hasonló tisztviselő kinevezését kéri, ahhoz hozzájárul, vagy azt hallgatólagosan elfogadja;

d)	bírósághoz, vagy más hatáskörrel rendelkező szervhez vagy hatósághoz fizetésképtelensége megállapítása iránti beadványt nyújtanak be (kivéve, ha ezt valamely szerződő fél nyújtja be az adatszolgáltatónak e szerződő féllel szembeni valamely kötelezettsége tekintetében);

felszámolják vagy fizetésképtelenné válik (vagy vele kapcsolatban hasonló eljárás kezdődik), vagy reorganizációja, megállapodás, egyezség, csődeljárás, felszámolás, vagy bármely jelenlegi vagy jövőbeli törvény vagy rendelet alapján bármely hasonló intézkedés iránti kérelmet nyújt be, vagy vonatkozásában bármely hatóság, más szervezet vagy személy ilyen kérelmet nyújt be, és (a felszámolás vagy hasonló eljárás iránti kérelem esetét kivéve, amelyek tekintetében nem alkalmazandó a 30 napos időtartam) a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a kérelem elbírálását nem függesztették fel és a kérelmet nem utasították el;

f)	az adatszolgáltatóhoz vagy vagyonának egésze vagy jelentős része fölött vagyonfelügyelőt, vagyonkezelőt, gondnokot, felszámolót vagy más hasonló tisztviselőt neveznek ki; vagy

g)	egyezségkötés (vagy más hasonló eljárás) mérlegelése céljából hitelezőinek bármilyen gyűlését hívják össze.

7. cikk

Titoktartási rendelkezések

(1) A bizalmas információkat tartalmazó adatok e rendelet alapján történő fogadása és kezelése során, beleértve az ilyen adatok más euroövezeti NKB-kkal való megosztását is, az EKB és az NKB-k a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK rendelet 8. és 8c. cikkében szereplő előírásokat alkalmazzák.

(2) Az (1) bekezdésre figyelemmel az EKB vagy valamely NKB által az e rendelet alapján gyűjtött statisztikai adatokban található bizalmas információk nem továbbíthatók az EKB-tól és az euroövezeti NKB-któl különböző hatóság vagy más harmadik fél részére, és azokkal más módon sem oszthatók meg, kivéve, ha az érintett adatszolgáltató az EKB vagy az érintett NKB felé ehhez előzetesen írásban kifejezetten hozzájárult, és az EKB vagy az érintett NKB a szóban forgó adatszolgáltatóval megfelelő titoktartási megállapodást írt alá.

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által az e rendelet 3. cikkében, valamint I., II. és III. mellékletében rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében szolgáltatott információk kötelező begyűjtésére, illetve ezen információk ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az EKB, illetve az NKB-k gyakorolják. E jogosultság különösen akkor gyakorolható, ha valamely adatszolgáltató nem tesz eleget az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott szabályoknak. A 2533/98/EK rendelet 6. cikke is alkalmazandó.

9. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

A KBER Statisztikai Bizottság nézeteinek figyelembevételével az EKB Igazgatósága jogosult technikai módosításokat végrehajtani e rendelet mellékletein, feltéve, hogy e módosítások nem változtatják meg a mögöttes fogalmi keretet, és az adatszolgáltatók adatszolgáltatási terheit sem érintik. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.

10. cikk

Első adatszolgáltatás

(1) A 2. cikk (2) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatók esetében az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás – a 12. cikkben rögzített átmeneti rendelkezésekre figyelemmel – a 2016. április 1-jére vonatkozó adatokkal kezdődik.

(2) A 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatók esetében az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás az EKB vagy az érintett NKB által a 2. cikk (5) bekezdése alapján az adatszolgáltatóval közölt időpontban kezdődik, de semmi esetre sem korábban, mint a Kormányzótanács 2. cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti határozata elfogadásától számított 12 hónap.

(3) Ezenkívül, amennyiben a 2. cikk (4) bekezdése alapján sor kerül reprezentatív adatszolgáltatók kiválasztására, a reprezentatív adatszolgáltató az első adatszolgáltatás időpontjának ideiglenes elhalasztása iránti írásbeli kérelmet nyújthat be az EKB-hoz vagy az érintett NKB-hoz, megjelölve a halasztás indokait. A kért halasztás legfeljebb hat hónapra adható meg, a további, legfeljebb hat hónapos meghosszabbítások lehetősége mellett. Az EKB vagy az érintett NKB a kérelmező reprezentatív adatszolgáltató tekintetében hozzájárulhat az első adatszolgáltatás időpontjának elhalasztásához, amennyiben e halasztást indokoltnak ítéli. Emellett, amennyiben a reprezentatív adatszolgáltató nem rendelkezik jelentendő adatokkal, vagy csak mind az EKB, mind az érintett NKB által az első adatszolgáltatáskor reprezentatívnak nem tekintett adatokkal rendelkezik, az NKB hozzájárulhat, hogy az adatszolgáltatót mentesítse az első adatszolgáltatási időpont alkalmazásától. E mentesítést az NKB csak az EKB-val együttesen adhatja meg, amennyiben mind az EKB, mind az NKB indokoltnak ítéli a kérelmet, és az nem veszélyezteti az adatszolgáltató minta reprezentativitását.

(4) A 2. cikk (6) bekezdése alapján további adatszolgáltatóként kiválasztott MPI-k esetében az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás az NKB által az 2. cikk (6) bekezdésének megfelelően az adatszolgáltatóval közölt időpontban kezdődik.

11. cikk

Időszakos felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

Az EKB az első adatszolgáltatás után 12 hónappal felülvizsgálja e rendelet működését, és arról jelentést készít. A jelentésben szereplő ajánlások alapján az EKB növelheti vagy csökkentheti az adatszolgáltatók számát és/vagy a statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Ezen kezdeti felülvizsgálatot követően minden második évben sor kerül a tényleges adatszolgáltatói kör rendszeres aktualizálására.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2016. április 1. és 2016. július 1. közötti időszakban az adatszolgáltatók jelenthetnek bizonyos, de nem az összes releváns napra vonatkozó pénzpiaci statisztikákat az EKB-nak vagy az érintett NKB-nak. Az EKB vagy az érintett NKB meghatározhatja azokat a napokat, amelyekre vonatkozóan az adatszolgáltatás kötelező.

13. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. november 26-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2) A 2014. november 14-i vélemény (HL C 407., 2014.11.15., 1. o.).

(3) A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(4) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(6) A Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EU rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(10) A Bizottság 1569/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról (HL L 340., 2007.12.22., 66. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(12) Az Európai Parlament és Tanács 2011/35/EU irányleve (2011. április 5.) a részvénytársaságok egyesüléséről (HL L 110., 2011.4.29., 1. o.).

(13) A Tanács 82/891/EGK hatodik irányelve (1982. december 17.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról (HL L 378., 1982.12.31., 47. o.).

I. MELLÉKLET

A fedezett tranzakciókhoz kapcsolódó pénzpiaci statisztikákra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer

1. RÉSZ

INSTRUMENTUMOK TÍPUSA

Az adatszolgáltatók az Európai Központi Bank (EKB) vagy az érintett nemzeti központi bank (NKB) részére jelentik valamennyi visszavásárlási megállapodást és az annak keretében kötött tranzakciókat (beleértve a háromszereplős repoügyleteket is), amelyek euróban denomináltak, legfeljebb egy éves futamidejűek (olyan tranzakciók, amelyek esetében a lejárati időpont legfeljebb 397 nappal későbbi, mint a kötés időpontja), és amelyek az adatszolgáltató és egyéb monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k), az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k), biztosítók, nyugdíjpénztárak, a kormányzat vagy beruházási célokra központi bankok, valamint a Bázel III LCR keret alapján „wholesale”-ként besorolt nem pénzügyi vállalatok között jöttek létre.

2. RÉSZ

ADATOK TÍPUSA

Az egyes tranzakciók esetében jelentendő tranzakció-alapú adatok (1) típusa:

Mező	Adatok leírása	Alternatív adatszolgáltatási lehetőség (amennyiben van) és egyéb minősítések
Transaction identifier (Tranzakciós azonosító)	Az adatszolgáltató által minden egyes tranzakciókra vonatkozóan használt belső egyedi tranzakciós azonosító.	A tranzakciós azonosító egy adott adatszolgáltatási időpontban bármely pénzpiaci szegmensre vonatkozóan jelentett bármely tranzakcióra nézve egyedi.
Reporting date (Adatszolgáltatás napja)	Az a nap, amikor az adatokat benyújtják az EKB-hoz vagy az NKB-hoz.
Electronic timestamp (Elektronikus időbélyegző)	Az az időpont, amikor a tranzakciót megkötik vagy elkönyvelik.
Counterparty code (Szerződő fél kódja)	A jelentett tranzakcióban az adatszolgáltató szerződő partnerének felismerésére szolgáló azonosító kód.	Amennyiben a tranzakciókat központi szerződő félen keresztül bonyolítják, annak jogalany-azonosítóját meg kell adni. Amennyiben a tranzakciókat EPK-kal, nem pénzügyi vállalatokkal, biztosítókkal, nyugdíjpénztárakkal, a kormányzattal vagy központi bankokkal bonyolítják, valamint minden egyéb jelentett tranzakció esetében, amelyre vonatkozóan a szerződő fél jogalany-azonosítóját nem adják meg, a szerződő fél osztályát meg kell adni.
Counterparty code ID (Szerződő fél kódjának azonosítója)	A szerződő fél továbbított egyedi kódjának típusát meghatározó attribútum.	Minden körülmények között használandó. A szerződő fél egyedi kódja megadásra kerül.
Counterparty location (Szerződő fél helye)	Azon ország Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szerinti országkódja, ahol a szerződő felet bejegyezték.	Kötelező, ha a szerződő fél egyedi kódját nem adják meg. Egyébként választható.
Transaction nominal amount (Tranzakció nominális összege)	Az eredetileg kölcsönvett vagy kölcsönadott összeg.
Collateral nominal amount (Fedezet nominális összege)	A fedezetként felhasznált értékpapír nominális összege.	A háromszereplős repók és bármely más olyan tranzakció kivételével, ahol a fedezetként felhasznált értékpapírt nem azonosítja egyetlen nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN).
Trade date (Kötési időpont)	Az a nap, amikor a felek megkötik a pénzügyi tranzakciót.
Settlement date (Elszámolás napja)	A vásárlás napja, vagyis az a nap, amikor a kölcsönadónak meg kell fizetnie a készpénzt a kölcsönvevő részére, és a kölcsönvevőnek az értékpapírt át kell ruháznia a kölcsönadóra.	A nyitott alapú repoügyletek esetében ez az az időpont, amikor a továbbgörgetés elszámolására sor kerül (még ha nem is kerül sor készpénz átadására).
Maturity date (Lejárati időpont)	A visszavásárlás napja, vagyis az a nap, amikor a kölcsönvevőnek vissza kell fizetnie a készpénzt a kölcsönadó részére.	A nyitott alapú repoügyletek esetében ez az az időpont, amikor a tartozott tőkét és a kamatokat vissza kell fizetni, amennyiben a tranzakciót nem görgetik tovább.
Transaction sign (Tranzakció előjele)	Repo esetében készpénz kölcsönvétele és fordított repo esetében készpénz kölcsönadása.
ISIN of the collateral (A fedezet ISIN-je)	A pénzügyi piacokon kibocsátott értékpapírokhoz rendelt ISIN, amely az értékpapírt egyedileg azonosító 12 alfanumerikus karakterből áll (az ISO 6166-ban meghatározottak szerint).	Jelentendő, kivéve háromszereplős repók és minden más olyan repo esetében, ahol a fedezetként felhasznált értékpapírokat nem azonosítja egyetlen ISIN.
Collateral type (Fedezet típusa)	A fedezetként felhasznált eszközosztály azonosítása érdekében, amennyiben egyedi ISIN nem kerül megadásra.	Minden esetben meg kell adni, amennyiben egyedi ISIN nem kerül megadásra.
Special collateral flag (Különleges fedezet jelölő)	Az általános fedezet mellett és a különleges fedezet mellett kötött visszavásárlási ügyletek azonosítása érdekében. Választható mező, csak akkor kell megadni, ha az adatszolgáltató számára megvalósítható.	E mező jelentése választható.
Deal rate (Ügyleti kamatláb)	Az ACT/360 pénzpiaci konvenciónak megfelelően kifejezett azon kamatláb, amely mellett a repót megkötötték, és amelyen a kölcsönadott készpénzt visszatérítik.
Collateral haircut (Fedezeti haircut)	Az alapul szolgáló fedezetre alkalmazott kockázatellenőrzési intézkedés, amelynek értelmében az alapul szolgáló fedezet értéke úgy kerül kiszámításra, hogy az eszközök piaci értéket meghatározott százalékkal (haircut) csökkentik. Az adatszolgáltatás céljára a fedezeti haircut számítása 100 mínusz a kölcsönadott/kölcsönvett készpénz és a fedezetként felhasznált eszköz felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke közötti arány.	E mezőt csak az egyes fedezeti tranzakciók esetében kell jelenteni.
Counterparty code of the tri-party agent (Háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök szerződő fél kódja)	A háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök szerződő fél kód azonosítója.	Háromszereplős repók esetében jelentendő.
Tri-party agent code ID (Háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök kódjának azonosítója)	A háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök továbbított egyedi kódjának típusát meghatározó attribútum.	Minden körülmények között használandó, amikor megadják a háromszereplős szolgáltatást nyújtó ügynök egyedi kódját.
Beneficiary in case of transactions conducted via CCPs (Kedvezményezett a központi szerződő feleken keresztül kötött tranzakciók esetében)

2. Lényegességi küszöb

A nem pénzügyi vállalatokkal bonyolított tranzakciókat csak akkor kell jelenteni, ha azokat a Bázel III LCR keret alapján „wholesale”-ként besorolt nem pénzügyi vállalatokkal kötötték (2).

3. Kivételek

A csoporton belüli tranzakciókat nem kell jelenteni.

(1) Az elektronikus adatszolgáltatási előírások és az adatokra vonatkozó technikai előírások külön kerülnek rögzítésre. Ezek a www.ecb.int címen érhetők el.

(2) Lásd „Basel III: The liquidity coverage ratio and liquidity risk monitoring tools” (Bázel III: A likviditásfedezeti ráta és a likviditási kockázat figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök), 23–27. o., elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának honlapján: www.bis.org

II. MELLÉKLET

A fedezetlen tranzakciókhoz kapcsolódó pénzpiaci statisztikákra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer

1. RÉSZ

INSTRUMENTUMOK TÍPUSA

Az adatszolgáltatók a következőket jelentik az Európai Központi Bank (EKB) vagy az érintett nemzeti központi bank (NKB) felé:

az adatszolgáltató által az alábbi táblázatban meghatározott valamennyi instrumentum felhasználásával történő, euróban denominált és legfeljebb egy éves futamidejű (azaz olyan tranzakciók, amelyek esetében a lejárati időpont legfeljebb 397 nappal későbbi, mint a kötés időpontja), egyéb monetáris pénzügyi intézményektől (MPI-k), egyéb pénzügyi közvetítőktől (EPK-k), biztosítóktól, nyugdíjpénztáraktól, a kormányzattól vagy befektetési célra központi bankoktól, valamint a Basel III LCR keret alapján „wholesale”-ként besorolt nem pénzügyi vállalatoktól történő hitelfelvétel;

az egyéb hitelintézetek részére történő, legfeljebb egy éves futamidejű (olyan tranzakciók, amelyek esetében a lejárati időpont legfeljebb 397 nappal későbbi, mint a kötés időpontja), fedezetlen betéteken keresztül vagy kereskedelmi értékpapírok, letéti jegyek, változó kamatozású értékpapírok és egyéb, legfeljebb egy éves futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a kibocsátó hitelintézettől történő vásárlásán keresztül történő minden hitelnyújtás.

Az alábbi táblázat tartalmazza azon instrumentumkategóriák részletes standard leírását, amelyekkel kötött tranzakciókat az adatszolgáltatóknak jelenteniük kell az EKB-nak. Abban az esetben, ha az adatszolgáltatóknak a tranzakciókat NKB-jüknek kell jelenteniük, az érintett NKB-nak nemzeti szinten e rendelettel összhangban át kell ültetnie az instrumentumkategóriák ezen leírásait.

Instrumentumtípus

Leírás

Deposits (Betétek)

Fedezetlen, kamatozó betétek, amelyek vagy felmondással visszaválthatók, vagy legfeljebb egy éves futamidejűek, és amelyeket az adatszolgáltató fogad (kölcsönfelvétel) vagy elhelyez.

Certificate of deposit (Letéti jegy)

Az MPI által kibocsátott, legfeljebb egy éves rögzített futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely tulajdonosát meghatározott mértékű rögzített kamatra jogosítja fel.

Commercial paper (Kereskedelmi értékpapír)

Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely vagy fedezetlen, vagy a kibocsátó által nyújtott fedezettel biztosított, legfeljebb egy éves futamidejű, valamint kamatozó vagy diszkontált.

Floating rate note (Változó kamatozású értékpapír)

Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely esetében az időszakos kamatfizetéseket az előre meghatározott napokon (a kamatrögzítés napján) fennálló érték, vagyis egy alapul szolgáló referencia-kamatláb, például az Euribor alapján számítják, és amely legfeljebb egy éves futamidejű.

Puttable instruments (Eladható instrumenumok)

Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely tekintetében a tulajdonos eladási opcióval (put opcióval) rendelkezik, vagyis jogosult arra, hogy a kibocsátótól korai visszafizetést kérjen, ami a kibocsátás időpontjától számított legfeljebb egy éven belüli időpontban vagy időszak alatt gyakorolható először.

Callable instruments (Visszahívható instrumentumok)

Olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amely esetében a kibocsátó vételi opcióval (call opció) rendelkezik, vagyis jogosult az instrumentum korai visszavásárlására, a végső lejárat időpontja azonban nem lehet későbbi, mint a kibocsátás időpontjától számított legfeljebb egy év.

Other short-term debt securities (Egyéb rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok)

Az adatszolgáltatók által kibocsátott, legfeljebb egy éves futamidejű, a tulajdoni részesedéstől eltérő, nem alárendelt értékpapírok, amelyek általában átruházható instrumentumok, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben. Ez a tétel magában foglalja:

az olyan értékpapírokat, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár;

b)	az adatszolgáltatók által kibocsátott, átruházhatatlan instrumentumokat, amelyek később átruházhatóvá válnak és átminősítésre kerülnek „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírrá”.

2. RÉSZ

ADATOK TÍPUSA

Az egyes tranzakciók esetében jelentendő tranzakció-alapú adatok (1) típusa:

Mező	Adatok leírása	Alternatív adatszolgáltatási lehetőség (amennyiben van) és további minősítések
Transaction identifier (Tranzakciós azonosító)	Az adatszolgáltató által minden egyes tranzakciókra vonatkozóan használt belső egyedi tranzakciós azonosító.	A tranzakciós azonosító egy adott adatszolgáltatási időpontban bármely pénzpiaci szegmensre vonatkozóan jelentett bármely tranzakcióra nézve egyedi.
Reporting date (Adatszolgáltatás napja)	Az a nap, amikor az adatokat benyújtják az EKB-hoz vagy az NKB-hoz.
Electronic time stamp (Elektronikus időbélyegző)	Az az időpont, amikor a tranzakciót megkötik vagy elkönyvelik.
Counterparty code (Szerződő fél kódja)	A jelentett tranzakcióban az adatszolgáltató szerződő partnerének felismerésére szolgáló azonosító kód.	Amennyiben a tranzakciókat központi szerződő félen keresztül bonyolítják, annak jogalany-azonosítóját meg kell adni. Amennyiben a tranzakciókat EPK-kal, nem pénzügyi vállalatokkal, biztosítókkal, nyugdíjpénztárakkal, a kormányzattal vagy központi bankokkal bonyolítják, valamint minden egyéb jelentett tranzakció esetében, amelyre vonatkozóan a szerződő fél jogalany-azonosítóját nem adják meg, a szerződő fél osztályát meg kell adni.
Counterparty code ID (Szerződő fél kódjának azonosítója)	A szerződő fél továbbított egyedi kódjának típusát meghatározó attribútum.	Minden körülmények között használandó. A szerződő fél egyedi kódja megadandó.
Counterparty location (Szerződő fél helye)	Azon ország Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szerinti országkódja, ahol a szerződő felet bejegyezték.	Kötelező, ha a szerződő fél egyedi kódját nem adják meg. Egyébként választható.
Trade date (Kötési időpont)	Az a nap, amikor a felek megkötik a jelentett pénzügyi tranzakciót.
Settlement date (Elszámolás napja)	Az az időpont, amikor a kölcsönadó a készpénzt kölcsönadja a kölcsönvevőnek, vagy amikor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlása elszámolásra kerül.	Call számlák és egyéb fedezetlen, felmondással visszaváltható kölcsönfelvétel/-nyújtás esetén az az időpont, amikor a betétet továbbgörgetik (vagyis az az időpont, amikor az visszafizetésre került volna, ha nem hívták volna vissza/görgették volna tovább).
Maturity date (Lejárati időpont)	Az az időpont, amikor kölcsönvevőnek vissza kell fizetnie a készpénzt a kölcsönadó részére, vagy amikor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejár és visszafizetése esedékessé válik.	Visszahívható instrumentumok esetében a végső lejárati időpontot kell megadni. Eladható instrumentumok esetében az első időpontot kell megadni, amikor az eladási opció gyakorolható. Call számlák és egyéb fedezetlen, felmondással visszaváltható kölcsönfelvétel/-nyújtás esetén az első időpont, amikor az instrumentum visszaváltható.
First call/put date (Első vételi/eladási időpont)	Az első időpont, amikor a vételi/eladási opció gyakorolható.	Csak azon visszahívható/eladható instrumentumok esetében kell jelenteni, amelyek tartalmazzák a vételi/eladási opció első időpontját.
Call/put notice period (Vételre/eladásra vonatkozó értesítési időszak)	Visszahívható/eladható instrumentumok esetében azon naptári napok száma, amennyivel hamarabb az opcióval rendelkező félnek értesítenie kell az instrumentum tulajdonosát/kibocsátóját azon időpont előtt, amikor az opció gyakorolható. A felmondással visszaváltható betétek esetében azon naptári napok száma, amennyivel a betétesnek értesítenie kell a kölcsönvevőt azon időpont előtt, amikor a betét visszaváltható.	Csak az értesítési időszakkal rendelkező visszahívható/eladható instrumentumok és az előre megállapodott felmondási idővel rendelkező, felmondással visszaváltható betétek esetében kell jelenteni.
Call/put (Vétel/eladás)	Annak megjelölésére szolgáló jelölő, hogy az instrumentum vételi vagy eladási opcióval rendelkezik.
Transaction sign (Tranzakció előjele)	A tranzakció előjele lehetővé teszi annak közlését, hogy a tranzakció nominális összege alatt jelentett készpénzt kölcsönvették vagy kölcsönadták-e.
Transaction nominal amount (Tranzakció nominális összege)	A betétek után kölcsönadott vagy kölcsönvett készpénzösszeg. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátott/vásárolt értékpapír nominális összege.
Transaction price (Tranzakció ára)	Az az ár, amelyen az értékpapír kibocsátják, vagyis az eredeti készpénzbevétel és a nominális összeg közötti arány százalékban kifejezve.	A fedezetlen betétek esetében 100-ként kell jelenteni.
Instrumentumtípus	Azon instrumentum azonosítására szolgál, amelyen keresztül a kölcsönfelvételre/-nyújtásra sor kerül, vagyis fedezetlen betéteken, egyéb fedezetlen rövid lejáratú, rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon, egyéb fedezetlen rövid lejáratú változó kamatozású adósságinstrumentumokon, eszközfedezetű kereskedelmi értékpapíron stb. keresztül.
Type of rate (Kamatláb típusa)	Annak azonosítására szolgáló jelölő, hogy az instrumentum rögzített vagy változó kamatozású.
Deal rate (Ügyleti kamatláb)	Azon (az ACT/360 pénzpiaci konvenciónak megfelelően kifejezett) kamatláb, amely mellett a betétet nyújtották, és amelyen a kölcsönadott készpénzösszeget díjazzák. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében ez az az effektív kamatláb (az ACT/360 pénzpiaci konvenciónak megfelelően kifejezve), amelyen az instrumentumot kibocsátották/vásárolták.	Csak rögzített kamatozású instrumentumok esetében jelentendő.
Reference rate (Referencia-kamatláb)	Az alapul szolgáló referencia-kamatláb, amelynek alapján az időszakos kamatfizetéseket kiszámítják.	Csak változó kamatozású instrumentumok esetében jelentendő.
Spread (Felár)	Az adott időszakban alkalmazandó tényleges kamatláb kiszámítása érdekében az alapul szolgáló referencia-kamatlábhoz hozzáadott (amennyiben pozitív) vagy abból levont (amennyiben negatív) bázispontok száma.	Csak változó kamatozású instrumentumok esetében jelentendő.

2. Lényegességi küszöb

3. Kivételek

A csoporton belüli tranzakciókat nem kell jelenteni.

(1) Az elektronikus adatszolgáltatási előírások és az adatokra vonatkozó technikai előírások külön kerülnek rögzítésre. Ezek a www.ecb.int honlapon érhetők el.

III. MELLÉKLET

A derivatívákhoz kapcsolódó pénzpiaci statisztikákra vonatkozó adatszolgáltatási rendszer

1. RÉSZ

INSTRUMENTUMOK TÍPUSA

Az adatszolgáltatóknak a következőket kell jelenteniük az Európai Központi Bank (EKB) vagy az érintett nemzeti központi bank (NKB) felé:

az adatszolgáltató és egyéb monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k), egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k), biztosítók, nyugdíjpénztárak, kormányzat vagy befektetési célra központi bankok, valamint a Basel III LCR keret alapján „wholesale”-ként besorolt nem pénzügyi vállalatok közötti minden devizaswapügylet, amelynek keretében prompt jelleggel eurót vesznek/adnak el külföldi deviza ellenében, és azt előre megállapodott határidős devizaárfolyamon egy későbbi időpontban újból értékesítik vagy újból megvásárolják;

b)	az adatszolgáltató és egyéb MPI-k, EPK-k, biztosítók, nyugdíjpénztárak, a kormányzat vagy befektetési célra központi bankok, valamint a Bázel III LCR keret alapján „wholesale”-ként besorolt nem pénzügyi vállalatok közötti, euróban denominált egynapos index swap tranzakciók.

2. RÉSZ

ADATOK TÍPUSA

A devizaswapügyletek vonatkozásában az egyes tranzakciók esetében jelentendő tranzakció-alapú adatok (1) típusa:

Mező	Adatok leírása	Alternatív adatszolgáltatási lehetőség (amennyiben van) és egyéb minősítések
Transaction identifier (Tranzakciós azonosító)	Az adatszolgáltató által minden egyes tranzakciókra vonatkozóan használt belső egyedi tranzakciós azonosító.	A tranzakciós azonosító egy adott adatszolgáltatási időpontban bármely pénzpiaci szegmensre vonatkozóan jelentett bármely tranzakcióra nézve egyedi.
Reporting date (Adatszolgáltatás napja)	Az a nap, amikor az adatokat benyújtják az EKB-hoz vagy az NKB-hoz.
Electronic time stamp (Elektronikus időbélyegző)	Az az időpont, amikor a tranzakciót megkötik vagy elkönyvelik.
Counterparty code (Szerződő fél kódja)	A jelentett tranzakcióban az adatszolgáltató szerződő partnerének felismerése érdekében használandó azonosító kód.	Amennyiben a tranzakciókat központi szerződő félen keresztül bonyolítják, annak jogalany-azonosítóját meg kell adni. Amennyiben a tranzakciókat EPK-kal, nem pénzügyi vállalatokkal, biztosítókkal, nyugdíjpénztárakkal, a kormányzattal vagy központi bankokkal bonyolítják, valamint minden egyéb jelentett tranzakció esetében, amelyre vonatkozóan a szerződő fél jogalany-azonosítóját nem adják meg, a szerződő fél osztályát meg kell adni.
Counterparty code ID (Szerződő fél kódjának azonosítója)	A szerződő fél továbbított egyedi kódjának típusát meghatározó attribútum.	Minden körülmények között használandó. A szerződő fél egyedi kódja megadásra kerül.
Counterparty location (Szerződő fél helye)	Azon ország Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szerinti országkódja, ahol a szerződő felet bejegyezték.	Kötelező, ha a szerződő fél egyedi kódját nem adják meg. Egyébként választható.
Trade date (Kötési időpont)	Az a nap, amikor a felek megkötik a jelentett pénzügyi tranzakciót.
Spot value date (Azonnali értéknap)	Az a nap, amikor az egyik fél eladja a másiknak egy meghatározott deviza meghatározott összegét, egy meghatározott eltérő deviza megállapodott összege ellenében, egy megállapodott átváltási árfolyam mellett, amelyet azonnali átváltási árfolyamnak neveznek.
Maturity date (Lejárati időpont)	Az a nap, amikor a devizaswapügylet lejár, és az azonnali értéknapon eladott devizát visszavásárolják.
Transaction sign (Tranzakció előjele)	Annak azonosítására szolgál, hogy a tranzakció nominális összege alatt jelentett euro összeget az azonnali értéknapon veszik vagy eladják-e.	Ennek euróra vonatkozó azonnali ügyletre kell utalnia, vagyis, hogy az azonnali értéknapot eurót vesznek vagy eladnak-e.
Transaction nominal amount (Tranzakció nominális összege)	Az azonnali értéknapon vett vagy eladott euro összege.
Foreign currency code (Külföldi deviza kódja)	Az euro ellenében vett/eladott deviza nemzetközi háromjegyű ISO-kódja.
Foreign exchange spot rate (Azonnal átváltási árfolyam)	Az euro és a külföldi deviza közötti átváltási árfolyam, amely a devizaswapügylet azonnali lábára alkalmazandó.
Foreign exchange forward points (Határidős átváltás pontok)	Az azonnali átváltási árfolyam és a határidős átváltási árfolyam közötti különbség bázispontban kifejezve, az adott devizapárra vonatkozó piaci konvencióknak megfelelően jegyezve.
Beneficiary in case of transactions conducted via CCPs (Kedvezményezett a központi szerződő feleken keresztül kötött tranzakciók esetében)

Az egynapos index swap tranzakciók vonatkozásában az egyes tranzakciók esetében jelentendő tranzakció-alapú adatok típusa

Mező	Adatok leírása	Alternatív adatszolgáltatási lehetőség (amennyiben van) és egyéb minősítések
Transaction identifier (Tranzakciós azonosító)	Az adatszolgáltató által minden egyes tranzakciókra vonatkozóan használt belső egyedi tranzakciós azonosító.	A tranzakciós azonosító egy adott adatszolgáltatási időpontban bármely pénzpiaci szegmensre vonatkozóan jelentett bármely tranzakcióra nézve egyedinek kell lennie.
Reporting date (Adatszolgáltatás napja)	Az a nap, amikor az adatokat benyújtják az EKB-hoz vagy az NKB-hoz.
Electronic time stamp (Elektronikus időbélyegző)	Az az időpont, amikor a tranzakciót megkötik vagy elkönyvelik.	Választható.
Counterparty code (Szerződő fél kódja)	A jelentett tranzakcióban az adatszolgáltató szerződő partnerének felismerésére szolgáló azonosító kód.	Amennyiben a tranzakciókat központi szerződő félen keresztül bonyolítják, annak jogalany-azonosítóját meg kell adni. Amennyiben a tranzakciókat EPK-kal, nem pénzügyi vállalatokkal, biztosítókkal, nyugdíjpénztárakkal, a kormányzattal vagy központi bankokkal bonyolítják, valamint minden egyéb jelentett tranzakció esetében, amelyre vonatkozóan a szerződő fél jogalany-azonosítóját nem adják meg, a szerződő fél osztályát meg kell adni.
Counterparty code ID (Szerződő fél kódjának azonosítója)	A szerződő fél továbbított egyedi kódjának típusát meghatározó attribútum.	Minden körülmények között használandó. A szerződő fél egyedi kódja megadásra kerül.
Counterparty location (Szerződő fél helye)	Azon ország ISO szerinti országkódja, ahol a szerződő felet bejegyezték.	Kötelező, ha a szerződő fél egyedi kódját nem adják meg. Egyébként választható.
Trade date (Kötési időpont)	Az a nap, amikor a felek megkötik a pénzügyi tranzakciót.
Start date (Kezdő időpont)	Az a nap, amelyen a változó láb egynapos kamatlábát számítják.
Maturity date (Lejárati időpont)	Azon időszak utolsó napja, amely alatt az időszakos egynapos kamatot számítják.
Fixed interest rate (Rögzített kamatláb)	Az egynapos index swap kifizetésének számításához használt rögzített kamatláb.
Transaction sign (Tranzakció előjele)	Azt mutató előjel, hogy a rögzített kamatlábat az adatszolgáltató fizeti vagy kapja-e
Transaction nominal amount (Tranzakció nominális összege)	Az egynapos index swap nominális összege.

3. Lényegességi küszöb

4. Kivételek

A csoporton belüli tranzakciókat nem kell jelenteni.

(1) Az elektronikus adatszolgáltatási előírások és az adatokra vonatkozó technikai előírások külön kerülnek rögzítésre. Ezek a www.ecb.int honlapon érhetők el.

IV. MELLÉKLET

A tényleges adatszolgáltatói kör által alkalmazandó minimumszabályok

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése érdekében.

Az adattovábbításra vonatkozó minimumszabályok:

i.	az adatszolgáltatást időben és az EKB és érintett nemzeti központi bank (NKB) által előírt határidőkön belül kell teljesíteni;

ii.	a statisztikai jelentések formájának és formátumának meg kell felelnie az EKB és az érintett NKB által előírt technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

iii.	az adatszolgáltatónak meg kell adnia egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségét az EKB-nak és az érintett NKB-nak;

iv.	be kell tartani az EKB és az érintett NKB részére történő adattovábbításra vonatkozó technikai előírásokat.

Az adatok pontosságára vonatkozó minimumszabályok:

i.	a statisztikai információknak helyesnek kell lenniük;

ii.	az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

iii.	a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az EKB-nak és az érintett NKB-nak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

iv.	az adatszolgáltatóknak követniük kell az EKB és az érintett NKB által az adatok technikai átadására vonatkozóan megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

A koncepcionális megfelelés minimumszabályai:

i.	a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

ii.	az e meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

iii.	az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.	A revíziókra vonatkozó minimumszabályok: Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott revíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/117

A BIZOTTSÁG 2014/108/EU IRÁNYELVE

(2014. december 12.)

a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikkére,

mivel:

(1)	A 2009/43/EK irányelv hatálya valamennyi védelmi vonatkozású termékre kiterjed, amely szerepel az Európai Uniónak a Tanács által 2007. március 19-én elfogadott közös katonai listáján.

(2)	2014. március 17-én a Tanács elfogadta az Európai Unió naprakésszé tett közös katonai listáját (2).

(3)	A 2009/43/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2009/43/EK irányelv mellékletének helyébe ezen irányelv mellékletének szövege lép.

2. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2015. március 16-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2015. március 24-től alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 146., 2009.6.10., 1. o.

(2) HL C 107., 2014.4.9., 1. o.

MELLÉKLET

A védelmi vonatkozású termékek jegyzéke

1. megjegyzés:

Az „idézőjelben” szereplő kifejezések rögzített fogalmak; lásd az e listához csatolt „Az e listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című részt.

2. megjegyzés:

A vegyi anyagok helyenként névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. A lista az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagokra vonatkozik (beleértve a hidrátokat is), függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok feltüntetésének célja, hogy segítsenek az adott vegyi anyag vagy keverék azonosításában, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.

ML1
Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

Megjegyzés:

Az ML1. fejezet nem vonatkozik:

a)	a kifejezetten vaktöltényhez tervezett tűzfegyverekre és azokra, amelyek alkalmatlanok lövedék kilövésére;

b)	azokra a tűzfegyverekre, amelyeket kifejezetten a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kikötött végű, robbanótöltetet vagy kommunikációs csatornát nem tartalmazó, irányított lövedékek indítására terveztek;

c)	azokra a fegyverekre, amelyek nem központi gyújtású lőszert használnak és nem teljesen automatikus tüzelési rendszerűek.

puskák és kombinált fegyverek, kézifegyverek, géppuskák, géppisztolyok és sorozatvetők;

Megjegyzés:

Az ML1. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a)	az 1938 előtt gyártott puskák és kombinált fegyverek;

b)	az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák és kombinált fegyverek másolatai;

c)	az 1890 előtt gyártott kézifegyverek, sorozatvetők és géppuskák és azok másolatai;

d)	olyan puskák vagy kézifegyverek, amelyeket kifejezetten inert lövedékek sűrített levegő vagy szén-dioxid segítségével történő kilövésére terveztek;

sima csövű fegyverek, a következők szerint:

1.	kifejezetten katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;

más sima csövű fegyverek, a következők szerint:

a)	teljesen automata típushoz tartozó fegyverek;

b)	félautomata és pumpás működtetésű típushoz tartozó fegyverek;

Megjegyzés:

Az ML1. fejezet b) 2. pontja nem vonatkozik az olyan fegyverekre, amelyeket kifejezetten inert lövedékek sűrített levegő vagy szén-dioxid segítségével történő kilövésére terveztek.

Megjegyzés:

Az ML1. fejezet b) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a)	az 1938 előtt gyártott sima csövű fegyverek;

b)	az eredetileg 1890 előtt gyártott sima csövű fegyverek másolatai;

c)	a vadászati és sport célra használt sima csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kifejezetten katonai célra tervezve vagy automata tüzelési rendszerűek;

a kifejezetten az alábbi célok bármelyikére tervezett sima csövű fegyverek:

1.	háziállatok levágása;

2.	állatok elkábítása;

3.	szeizmikus vizsgálatok;

4.	ipari lövedékek kilövése; vagy

rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k) hatástalanítása.

NB.:	A hatástalanító eszközök tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének ML4. fejezetét és 1A006. pontját.

c)	hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;

az ML1. fejezet a), b) és c) pontjában meghatározott fegyverek leszerelhető tölténytárai, hangtompítói, az ilyen fegyverekhez tartozó különleges fegyverállványok, optikai fegyver-célzókészülékek és lángrejtők.

Megjegyzés:

Az ML1. fejezet d) pontja nem vonatkozik az elektronikus képfeldolgozás nélküli legfeljebb kilencszeres nagyítású, optikai fegyver-célzókészülékekre, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át, vagy amennyiben azok nem tartalmaznak kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajszálvonal-hálózatos lemezeket.

ML2
20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek, a következők szerint:

Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, sima csövű fegyverek és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.

1. megjegyzés:

Az ML2. fejezet a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. fejezet a) pontjában meghatározott berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.

2. megjegyzés:

Az ML2. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a)	az 1938 előtt gyártott puskák, sima csövű fegyverek és kombinált fegyverek;

b)	az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák, sima csövű fegyverek és kombinált fegyverek másolatai;

c)	az 1890 előtt gyártott ágyúk, tarackok, gépágyúk és aknavetők;

d)	a vadászati és sport célra használt sima csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kifejezetten katonai célra tervezve vagy automata tüzelési rendszerűek;

a kifejezetten az alábbi célok bármelyikére tervezett sima csövű fegyverek:

1.	háziállatok levágása;

2.	állatok elkábítása;

3.	szeizmikus vizsgálatok;

4.	ipari lövedékek kilövése; vagy

rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k) hatástalanítása;

NB.:	A hatástalanító eszközök tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének ML4. fejezetét és 1.A.6. pontját.

f)	a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kikötött végű, robbanó töltetet vagy kommunikációs csatornát nem tartalmazó, irányított lövedékek kézi indítói.

Füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át.

Megjegyzés:

Az ML2. fejezet b) pontja nem vonatkozik a jelzőpisztolyra.

Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező fegyverirányzékok és fegyverirányzék-rögzítő szerelékek:

1.	kifejezetten katonai használatra tervezték; és

2.	kifejezetten az ML2. fejezet a) pontjában meghatározott fegyverekhez tervezték;

d)	A kifejezetten az ML2. fejezet a) pontjában felsorolt fegyverekhez tervezett fegyverállványok és leszerelhető tölténytárak.

ML3
Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)	az ML1., ML2. vagy ML12. pontban meghatározott fegyverek és fegyverzetek lőszerei;

az ML3. fejezet a) pontjában meghatározott, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.

1. megjegyzés:

A kifejezetten e célra tervezett, az ML3. fejezetben meghatározott alkatrészek felölelik az alábbiakat:

a)	fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, golyó csészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;

b)	biztosító és élesítő eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantást kiváltó eszközök;

c)	egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;

d)	éghető töltényhüvelyek;

e)	lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.

2. megjegyzés:

Az ML3. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

a)	lövedék nélkül leperemezésre kerülő lőszerek (vaktöltény);

b)	átlyuggatott lőporkamrás vaklőszerek;

c)	olyan egyéb oktatólőszerek és vaklőszerek, amelyek nem tartalmaznak az éles lőszerekhez tervezett lőszerelemeket; vagy

d)	olyan lőszerelemek, amelyeket kifejezetten az ezen 2. megjegyzés a), b) vagy c) pontjában meghatározott oktatólőszerekhez vagy vaklőszerekhez terveztek.

3. megjegyzés:

Az ML3. fejezet nem vonatkozik azon lőszerre, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek:

jelzés;

b)	madárriasztás; vagy

c)	olajkút gázfáklya begyújtása.

ML4
Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek:

NB. 1:

Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. fejezetet.

NB. 2:

A légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS) vonatkozásában lásd az ML4. fejezet c) pontját.

Kifejezetten katonai célra kifejlesztett bombák, torpedók, gránátok, füstgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök, romboló készletek, „pirotechnikai eszközök”, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).

Megjegyzés:

Az ML4. fejezet a) pontja magában foglal:

a)	füstgránátokat, gyújtóbombákat, gyújtóbombákat és robbanó eszközöket;

b)	rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.

Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező berendezések:

1.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezték; és

kifejezetten az alábbiak bármelyikével összefüggő ’tevékenység’ céljára tervezték:

a)	az ML4. fejezet a) pontjában meghatározott eszközök valamelyike; vagy

b)	rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k).

Műszaki megjegyzés:

Az ML4. fejezet 2.b) pontjának alkalmazásában a ’tevékenység’ a következőkre vonatkozik: kezelés, indítás, telepítés, irányítás, leszerelés, robbantás, működtetés, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátás, csapdává alakítás, zavarás, keresés, felfedés, leállítás vagy megsemmisítés.

1. megjegyzés:

Az ML4. fejezet b) pontja magában foglal:

a)	mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1 000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;

b)	úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.

2. megjegyzés:

Az ML4. fejezet b) pontja nem vonatkozik azokra a kézi készülékekre, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól.

Légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS).

Megjegyzés:

Az ML4. fejezet c) pontja nem vonatkozik az alábbiak mindegyikével rendelkező AMPS-ekre:

Az alábbi rakétajelző érzékelők bármelyike:

1.	100 és 400 nm közötti érzékelési csúcsteljesítménnyel rendelkező passzív érzékelők; vagy

2.	aktív pulzált doppler rakétajelző érzékelők;

b)	Ellentevékenységet generáló kiszóró rendszerek;

c)	Látható és infravörös jelet egyaránt kibocsátó világítótöltetek a föld-levegő rakéták eltérítésére; és

„Polgári légi járműre” felszerelt AMPS, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

Az AMPS csak olyan konkrét „polgári légi járművön” működtethető, amelybe az adott konkrét AMPS-t beszerelték, és amely rendelkezik az alábbiak valamelyikével:

a)	polgári típusú minősítéssel; vagy

b)	azzal egyenrangú, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elismert okmánnyal;

2.	Az AMPS a „szoftverhez” való jogosultatlan hozzáférés megakadályozására szolgáló védelmet alkalmaz; és

3.	Az AMPS rendelkezik olyan aktív mechanizmussal, amely megakadályozza a rendszer működését, ha azt eltávolították abból a „polgári légi járműből”, amelyikbe eredetileg beszerelték.

ML5
Kifejezetten katonai célra terveztt tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények a következők szerint:

a)	fegyverirányzékok, bombavető számítógépek, lövegbeállító irányzó berendezések és fegyverzetirányító rendszerek;

b)	cél-felderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatfúzió, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;

az ML5. fejezet a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei;

Megjegyzés:

Az ML5. fejezet c) pontjának alkalmazásában az ellentevékenység eszközei közé tartoznak a felderítő berendezések is.

d)	az ML5. fejezet a), b) vagy c) pontjában meghatározott eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.

ML6
Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

NB.:	Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. fejezetet.

a)	Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik. Műszaki megjegyzés: Az ML6. fejezet a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.

Egyéb szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

Az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező járművek:

a)	járművek, amelyeket a III. szint (lásd: NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabvány) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal vagy részegységekkel gyártottak vagy láttak el;

b)	olyan hajtómű, amely egyszerre hajtja meg mindkét elülső és hátulsó kereket, az olyan járműveket is beleértve, amelyek teherszállítás céljára további kerekekkel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy azokat meghajtják-e vagy sem;

c)	a jármű teljes (bruttó) súlya meghaladja a 4 500 kg-ot; és

d)	terepjáró használatra tervezték vagy alakították át.

Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező részegységek:

a)	kifejezetten az ML6. fejezet b)1. pontjában meghatározott járművekhez tervezték; és

b)	a III. szint (lásd: NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabvány) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosít.

NB:	Lásd még az ML13. fejezet a) pontját.

1. megjegyzés:

Az ML6. fejezet a) pontja magában foglalja az alábbiakat:

a)	harckocsik és más katonai fegyverzettel ellátott járművek, valamint fegyverek rögzítésre szolgáló előkészítéssel, vagy aknatelepítő, vagy az ML4. fejezetben meghatározott lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;

b)	páncélozott járművek;

c)	kétéltű és mély gázló képességgel rendelkező járművek;

d)	mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések vontatására vagy szállítására használt járművek.

2. megjegyzés:

Az ML6. fejezet a) pontjában meghatározott szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:

a)	pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten golyóálló tulajdonsággal terveztek;

b)	az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);

c)	különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;

d)	világítás elsötétítés esetére.

3. megjegyzés:

Az ML6. fejezet nem vonatkozik az olyan polgári járművekre, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át.

4. megjegyzés:

Az ML6. fejezet nem vonatkozik az olyan járművekre, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a)	1946 előtt gyártották;

b)	nem rendelkeznek az EU közös katonai listáján meghatározott és 1945 után gyártott eszközökkel, kivéve a jármű eredeti alkatrészeinek vagy tartozékainak másolatait;és

c)	nincsenek felszerelve az ML1., ML2. vagy ML3. fejezetben meghatározott fegyverrel, kivéve ha az működésképtelen és alkalmatlan lövedék kilövésére.

ML7
Vegyi vagy biológiai mérgező harcanyagok, „tömegoszlató harcanyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok a következők szerint:

a)	„Háborús felhasználáshoz igazított” biológiai vagy radioaktív harcanyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni.

Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:

idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:

O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) – fluorfoszfonátok, úgymint:

Szarin (GB): O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8); és

Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);

b)	O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) amino-ciánfoszfátok, úgymint: Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);

O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);

hólyaghúzó vegyi harcanyagok:

kénmustárok, úgymint:

1.	2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);

2.	bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505-60-2);

3.	bisz(2-klóretiltio)metán (CAS 63869-13-6);

4.	1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563-36-8);

5.	1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);

6.	1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);

7.	1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);

8.	bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);

9.	bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);

hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint:

1.	2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541-25-3);

2.	trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334-70-1);

3.	bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334-69-8);

nitrogénmustárok, úgymint:

1.	HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538-07-8);

2.	HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51-75-2);

3.	HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);

cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint:

a)	3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581-06-2);

lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint:

a)	butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);

b)	2,4,5-triklórfenoxi ecetsav (CAS 93-76-5) keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (CAS 94-75-7) (Agent Orange (CAS 39277-47-9));

CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:

1.	alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil foszfonil-difluorid, mint DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3);

o.-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);

3.	klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);

4.	klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5).

„Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:

1.	α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

2.	[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

3.	2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

4.	dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

5.	10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

6.	N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9)

1. megjegyzés:

Az ML7. fejezet d) pontja nem vonatkozik azokra a „tömegoszlató harcanyagokra”, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál.

2. megjegyzés:

Az ML7. fejezet d) pontja nem vonatkozik az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokra és azok kombinációira.

A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések:

1.	az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjaiban meghatározott anyagok; vagy

2.	az ML7. fejezet c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok.

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítő berendezések, részegységek és vegyi keverékek a következők szerint:

1.	az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában felsorolt anyagok elleni védelem céljára tervezett vagy átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

2.	az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítésére tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;

3.	kifejezetten az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett vagy előállított vegyi keverékek.

Megjegyzés:

Az ML7. fejezet f) 1. alpontja magában foglalja a következőket:

a)	a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy átalakított légkondicionáló berendezések;

b)	védőruházat.

NB:	A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában is találhatók.

Az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések továbbá kifejezetten az azokhoz tervezett részegységek.

Megjegyzés:

Az ML7. fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre.

NB:	Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját.

h)	A kifejezetten az ML7. fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák.

Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:

1.	a kifejezetten az ML7. fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett, és a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója vagy genetikai manipulációja eredményeként létrejövő „biokatalizátorok”;

biológiai rendszerek, amelyek tartalmazzák az ML7. fejezet i) pontjának 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt az alábbiak szerint:

a)	„expressziós vektorok”;

vírusok;

c)	sejtkultúrák.

1. megjegyzés:

Az ML7. fejezet b) és d) pontjai nem vonatkoznak a következőkre:

a)	cianogén-klorid (CAS 506-77-4); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.5. pontját.

b)	hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);

c)	klór (CAS 7782-50-5);

d)	karbonil klorid (foszgén) (CAS 75-44-5); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.4. pontját.

e)	difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);

f)	2004 óta nem használatos;

g)	xylyl bromide, ortho: (CAS 89-92-9), meta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81-4);

h)	benzil-bromid (CAS 100-39-0);

i)	benzil-jodid (CAS 620-05-3);

j)	brómaceton (CAS 598-31-2);

k)	cianogén-bromid (CAS 506-68-3);

l)	bróm metil-etil-keton (CAS 816-40-0);

m)	klóraceton (CAS 78-95-5);

n)	etil-jódacetát (CAS 623-48-3);

o)	jódaceton (CAS 3019-04-3);

p)	klórpikrin (CAS 76-06-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.7. pontját.

2. megjegyzés:

Az ML7. fejezet h) pontjában és i) pontjának 2. alpontjában meghatározott sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonatkoznak a polgári célt szolgáló sejtekre vagy biológiai rendszerekre, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.

ML8
„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint:

1. NB:

Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját.

2. NB:

Töltetekért és eszközökért lásd az ML4. pontot, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A008. pontját

Technikai megjegyzés

1.	Az ML8. fejezet alkalmazásában a keverék két vagy több anyag összetételét jelenti, amelyek közül legalább az egyik az ML8. pontban szerepel.

2.	Ez a lista az ML8. pontban szereplő minden anyagra vonatkozik, még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).

3.	Az ML8. fejezet alkalmazásában a részecskeméret a tömeg vagy térfogat szerinti átlagos részecskeátmérőt jelenti. A részecskemérettel kapcsolatos mintavételezés és a részecskeméret meghatározása nemzetközi szabványok vagy azokkal egyenértékű tagállami szabványok alapján fog történni.

„Robbanóanyagok” és azok keverékei:

1.	ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxide) (CAS 97096-78-1);

2.	BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412-28-9);

3.	CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);

4.	CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaizowurtzitán) (CAS 135285-90-4); CL-20 klatrátjai (lásd még VIII. fejezet g) „Perkurzorok” 3. és 4. alpontjait);

5.	CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);

6.	DADE (1,1-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7) (CAS 145250-81-3);

7.	DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);

8.	DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);

9.	DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-1-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);

10.	DIPAM (3,3′-diamino-2,2′,4,4′,6,6′-hexanitrobiphenyl vagy dipicramide)(CAS 17215-44-0);

11.	DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);

12.

furazanok a következők szerint:

a)	DAAOF (DAAF, DAAFox vagy diaminoazoxifurazan);

b)	DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);

13.

HMX és változatai az alábbiak szerint:

a)	HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazokin, 1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);

b)	HMX difluoroaminált analógjai;

c)	K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256-72-3);

14.	HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);

15.	HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);

16.

Imidazolok, a következők szerint:

a)	BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];

b)	DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);

c)	FDIA (1-fluoro-2,4-dinitroimidazol);

d)	NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];

e)	PTIA (1-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);

17.	NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];

18.	NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);

19.	Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;

20.	PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082-89-2);

21.

RDX és változatai:

a)	RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5- trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121-82-4);

b)	Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon) (CAS 115029-35-1);

22.	TAGN (triamino-guanidin-nitráte) (CAS 4000-16-2);

23.	TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 7. alpontját);

24.	TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) oktahidro-1,5-dinitro-1,5-diazocin];

25.

Tetrazolok a következők szerint:

a)	NTAT (nitrotriazol aminotetrazol);

b)	TNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];

26.	Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);

27.	TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 6. alpontját);

28.	TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 2. alpontját);

29.	TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);

30.	TNP (1,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176-04-9);

31.

Triazinok a következők szerint:

a)	DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);

b)	NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-1,3,5-triazin) (CAS 130400-13-4);

32.

Triazolok a következők szerint:

a)	5-azido-2-nitrotriazol;

b)	ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-1,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08-0);

c)	ADNT (1-amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazol);

d)	BDNTA (bisz-dinitrotriazol-amin);

e)	DBT (3,3′-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);

f)	DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);

g)	2010 óta nem használatos;

h)	NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];

i)	PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);

j)	TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);

33.

az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

a)	maximális sűrűségnél a 8.700 m/s értéket meghaladó detonációs sebesség, vagy

b)	a 34 Gpa (340 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomás;

34.	2013 óta nem használatos

35.	DNAN (2,4-dinitroanizol) (CAS 119-27-7);

36.	TEX (4,10-dinitro-2,6,8,12-tetraoxa-4,10-diazaizowurtzitán);

37.	GUDN (guanylurea-dinitramid) FOX-12 (CAS 217464-38-5);

38.

tetrazinek a következők szerint:

a)	BTAT (bisz(2,2,2-trinitroetil)-3,6-diaminotetrazin);

b)	LAX-112 (3,6-diamino-1,2,4,5-tetrazin-1,4-dioxid);

39.	343 K (70 °C) és 373 K (100 °C) közötti olvadáspontú, energiahordozó ionos anyagok 6 800 m/s értéket meghaladó detonációs sebességgel vagy 18 GPa (180 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomással;

„hajtóanyagok”:

bármely olyan szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között):

a)	több mint 240 másodperc a nem fémezett, nem halogénezett „hajtóanyagok” esetében;

b)	több mint 250 másodperc a nem fémezett, halogénezett „hajtóanyagok” esetében; vagy

c)	több mint 260 másodperc a fémezett „hajtóanyagok” esetében;

2.	2013 óta nem használatos

3.	„hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1 200 kJ/kg;

4.	„hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;

5.	elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K hőmérsékleten az 5 %-ot meghaladja;

6.	bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. fejezet a) pontja alatt meghatározott összetevőt tartalmaz;

7.	Az EU közös katonai listájában máshol nem említett, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „hajtóanyagok”;

„Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei:

kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;

Megjegyzés:

Az ML8. fejezet c) pontjának 1. alpontjában felsorolt repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.

2.	Alane (alumínium hidrid) (CAS 7784-21-6);

3.	karboránok; dekaboránok (CAS 17702-41-9); pentaboránok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok származékai;

hidrazin és származékai, (lásd még az ML8. fejezet d) pontjának (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját):

a)	hidrazin (CAS 302-01-2) 70 % és magasabb koncentrációban;

b)	monometil hidrazin (CAS 60-34-4);

c)	szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540-73-8);

nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57-14-7);

Megjegyzés:

Az ML8. fejezet c) pontjának 4. a) alpontja a kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin „keverékekre” nem vonatkozik.

fémes üzemanyagok, üzemanyag-keverékek vagy „pirotechnikai” keverékek, részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99 %-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:

a következő fémek és azok keverékei:

1.	berillium (CAS 7440-41-7) 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;

2.	vaspor (CAS 7439-89-6) 3 μm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;

az alábbi összetevőket tartalmazó keverékek:

1.	cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 μm-nél kisebb részecskemérettel; vagy

2.	bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85 %-os vagy magasabb tisztasággal és 60 μm-nél kisebb részecske mérettel;

1. megjegyzés:

Az ML8. fejezet c) pontjának 5. alpontját a robbanóanyagokra és üzemanyagokra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.

2. megjegyzés:

Az ML8. fejezet c) pontjának 5. b) alpontja csak a részecske formában lévő fémes üzemanyagokra vonatkozik abban az esetben, ha azokat más anyagokkal összekeverik olyan katonai célú keverékek előállítása érdekében, mint például a folyékony, sűrű szuszpenziójú hajtóanyagok, a szilárd hajtóanyagok és a pirotechnikai keverékek.

3. megjegyzés:

Az ML8. fejezet c) pontjának 5. b) 2. alpontja a bór-10-zel dúsított bórra és bórkarbidra (20 %-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem vonatkozik.

6.	kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított, szénhidrogén üzemanyagoknál alkalmazott „sűrítőket”, mint például fém sztearátokat (pl. oktál (CAS 637-12-7)) vagy palmitátokat tartalmazó katonai anyagok;

7.	perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;

8.	gömbösített vagy gömbszerű alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 μm vagy kisebb részecskemérettel, és legalább 99 %-os alumínium tartalmú anyagból;

9.	titán szubhidrid (TiHn), amelynek sztöchiometriai egyenértéke n = 0,65–1,68;

10.

az ML8. fejezet c) 1. pontjában nem meghatározott, nagy energiasűrűségű cseppfolyós üzemanyagok, az alábbiak szerint:

a)	szilárd és cseppfolyós üzemanyagot egyaránt tartalmazó olyan üzemanyag-keverékek (mint például a bórtartalmú üzemanyag-keverékek), amelyek tömegalapú energiasűrűsége legalább 40 MJ/kg;

más nagy energiasűrűségű üzemanyagok és üzemanyag-adalékok (pl. kubán, ionos oldatok, JP-7, JP-10), amelyek térfogatalapú energiasűrűsége 293 K (20 °C) hőmérsékleten egy atmoszféra (101,325 kPa) nyomás mellett mérve legalább 37,5 GJ/m3;

Megjegyzés:

Az ML8. fejezet c) 10. b) pontja nem alkalmazandó a JP-4-re, a JP-8-ra, a finomított fosszilis üzemanyagokra, a bioüzemanyagokra és a polgári légi közlekedésben való használatra hitelesített hajtóművekben használt üzemanyagokra.

11.

„pirotechnikai” vagy pirofóros anyagok az alábbiak szerint:

a)	olyan „pirotechnikai” vagy pirofóros anyagok, amelyeket kifejezetten arra a célra alakítottak ki, hogy az IR-spektrum bármely részén növeljék vagy szabályozzák a kisugárzott energia termelődését;

b)	magnézium, politetrafluoretilén (PTFE) és egy vinilidén difluorid-hexafluorpropilén kopolimer (mint például az MTV) keverékei;

12.

az ML8. fejezetben máshol nem meghatározott olyan üzemanyag-keverékek, „pirotechnikai” keverékek vagy „energiahordozó anyagok”, amelyek az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:

a következő anyagok bármelyikének részecskéit 0,5 %-nál nagyobb mennyiségben tartalmazzák:

1.	alumínium;

2.	berillium;

bór;

4.	cirkónium;

5.	magnézium; vagy

titán;

b)	az ML8. fejezet 8. c) 12. a) pontjában meghatározott olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek mérete egyik irányban sem éri el a 200 nm-t; és

c)	az ML8. fejezet 8. c) 12. a) pontjában meghatározott olyan részecskéket tartalmaznak, amelyek fémtartalma legalább 60 %;

A következő oxidánsok és azok keverékei:

1.	ADN (ammónium dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);

2.	AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);

fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:

a)	egyéb halogének;

b)	oxigén; vagy

nitrogén;

1. megjegyzés:

Az ML8. fejezet d) pontjának 3. alpontja nem vonatkozik a klór-trifluoridra (CAS 7790-91-2).

2. megjegyzés:

Az ML8. fejezet d) pontjának 3. alpontja nem vonatkozik a gázállapotú nitrogén-trifluoridra (CAS 7783-54-2).

4.	DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);

5.	HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465-08-2);

6.	HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588-62-2);

7.	HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773-28-8);

8.	hidrazin nitrát (CAS 37836-27-4);

9.	hidrazin perklorát (CAS 27978-54-7);

10.

folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva.

Megjegyzés:

Az ML8. fejezet d) pontjának 10. alpontja a nem gátolt vörösfüstös salétromsavra nem vonatkozik.

Kötőanyagok, lágyítók, monomerek és polimerek a következők szerint:

1.	AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) (lásd még az ML8. fejezet g) pontjának („Prekurzorok”) 1. alpontját);

2.	BAMO (bisazidometiloxetán és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) (lásd még az ML8. fejezet g) pontjának („Prekurzorok”) 1. alpontját);

3.	BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108-69-0);

4.	BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);

5.	BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659-60-5) (lásd még az ML8. fejezet g) pontjának („Prekurzorok”) 8. alpontját);

kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett és a következők közül bármelyiket tartalmazó energetikai monomerek, lágyítók vagy polimerek:

a)	nitrocsoportok;

b)	azidocsoportok;

c)	nitrát-csoportok;

d)	nitraza-csoportok; vagy

e)	difluoroamino csoportok;

7.	FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil oxetane) és annak polimerjei;

8.	FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003-79-1);

9.	FPF-1 (poly-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 376-90-9);

10.	FPF-3 (poly-2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7-diol formal);

11.	GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;

12.	HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);

13.

kevesebb mint 10 000 molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin) a következők szerint:

a)	poli(epiklórhidrindiol);

b)	poli(epiklórhidrintriol)

14.	NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);

15.	PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814-48-8);

16.	Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán), poli-NMMO vagy poli(3-nitratometil-3-metiloxetán) (CAS 84051-81-0);

17.	Polinitro-orto-karbonátok;

18.	TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159-39-0);

19.	4,5-diazidometil-2-metil-1,2,3-triazol (izo-DAMTR);

20.	PNO (poli(3-nitrato-oxetán));

„Adalékanyagok” a következők szerint:

1.	lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);

2.	BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409-41-5);

3.	BNO (butadién-nitril-oxid);

ferrocén származékok a következők szerint:

a)	butacén (CAS 125856-62-4);

b)	katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);

c)	ferrocén-karboxilsavak és a ferrocén-karboxilsav észterei;

d)	n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);

e)	más polimer ferrocén származékok melléktermékei, amelyek az ML8. fejezet f) 4. pontjában máshol nem szerepelnek;

f)	etil-ferrocén (CAS 1273-89-8);

g)	propil-ferrocén;

h)	pentil-ferrocén (CAS 1274-00-6);

i)	diciklopentil-ferrocén;

j)	diciklohexil-ferrocén;

k)	dietil-ferrocén (CAS 1273-97-8);

l)	dipropil-ferrocén;

m)	dibutil-ferrocén (CAS 1274-08-4);

n)	dihexil-ferrocén (CAS 93894-59-8);

o)	acetil-ferrocén (CAS 1271-55-2)/1,1′-diacetil-ferrocén (CAS 1273-94-5);

5.	ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7);

6.	ólom-citrát (CAS 14450-60-3);

7.	béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);

8.	ólom-malát (CAS 19136-34-6);

9.	ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);

10.	ólom-sztanát (CAS 12036-31-6);

11.	MAPO [tris-1-(2-methyl)aziridinyl phosphine oxide] (CAS 57-39-6) BOBBA8 [bis(2-methyl aziridinyl) 2-(2-hydroxypropanoxy) propylamino phosphine oxide]; és más MAPO származékok;

12.	metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);

13.	N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);

14.	3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);

15.

fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:

a)	neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titá-nium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);

b)	titán IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] pirofoszfát vagy KR3538;

c)	titán IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz (dioktil)foszfát;

16.	policián-difluor-aminoetilénoxid;

17.

kötőanyagok az alábbiak szerint:

a)	1,1R,1S-trimezinil-trisz(2-etilaziridin) (HX-868, BITA) (CAS 7722-73-8);

polifunkcionális aziridin-amidok izoftalikus, trimezikus, izocianursavas vagy trimetiládos gerincstruktúrával, és 2-metil vagy 2-etil aziridin-csoporttal;

Megjegyzés:

Az ML8. fejezet f) 17. b) pontja magában foglalja az alábbiakat:

a)	1,1H-izoftálil-bisz(2-metilaziridin)(HX-752) (CAS 7652-64-4);

b)	2,4,6-trisz(2-etil-1-aziridinil)-1,3,5-triazin (HX-874) (CAS 18924-91-9);

c)	1,1′-trimetiladipil-bisz(2-etilaziridin) (HX-877) (CAS 71463-62-2).

18.	propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);

19.	nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) (CAS 1317-60-8) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;

20.	TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412-45-3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

21.	TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-46-4); glicidollal cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

22.	TPB (trifenil bizmut) (CAS 603-33-8);

23.	TEPB (trisz(etoxifenil) bizmut) (CAS 90591-48-3);

„Prekurzorok” a következők szerint:

NB:	Az ML8. fejezet g) pontjában a hivatkozások az ezen anyagokból készült, meghatározott „Energiahordozó anyagok”-ra vonatkoznak:

1.	BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173-26-0) (lásd még az ML8. fejezet e) pontjának 1. és 2. alpontját);

2.	dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 28. alpontját);

3.	hexa-aza-izowurtzitán-származékok, többek között a HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 124782-15-6) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 4. alpontját) és aTAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 182763-60-6) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 4. alpontját);

4.	2013 óta nem használatos;

5.	TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 13. alpontját);

6.	1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 27. alpontját);

7.	1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 23. alpontját);

8.	1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) (lásd még az ML8. fejezet e) pontjának 5. alpontját);

9.	DADN (1,5-diacetil-3,7-dinitro-1, 3, 5, 7-tetraaza-ciklooktán) (lásd még az ML8. fejezet a) pontjának 13. alpontját.

1. megjegyzés:

Az ML8. fejezet nem vonatkozik az alábbi anyagokra, kivéve ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak az ML8. fejezet a) pontjában meghatározott „energiahordozó anyagokkal”, vagy az ML8. fejezet c) pontjában meghatározott fémporokkal:

a)	ammónium-pikrát (CAS 131-74-8);

b)	fekete lőpor;

c)	hexanitrodifenilamin (CAS 131-73-7);

d)	difluór-amin (CAS 10405-27-3);

e)	nitrokeményítő (CAS 9056-38-6);

f)	káliumnitrát (CAS 7757-79-1);

g)	tetranitronaftalin;

h)	trinitroanisol;

i)	trinitronaftalin;

j)	trinitroxilén;

k)	N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon (CAS 872-50-4);

l)	dioktil-malát (CAS 142-16-5);

m)	etil-hexil-akrilát (CAS 103-11-7);

n)	tri-etil-alumínium (TEA) (CAS 97-93-8), trimetilalumínium (TMA) (CAS 75-24-1), és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;

o)	nitrocellulóz (CAS 9004-70-0);

p)	nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG) (CAS 55-63-0);

q)	2,4,6-trinitrotoluol (TNT) (CAS 118-96-7);

r)	etilén-diamin-dinitrát (EDDN) (CAS 20829-66-7);

s)	penta-eritritol-tetranitrát (PETN) (CAS 78-11-5);

t)	ólomazid (CAS 13424-46-9), normál ólomstifnát (CAS 15245-44-0) és lúgos ólomstifnát (CAS 12403-82-6), valamint primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;

u)	trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111-22-8);

v)	2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav) (CAS 82-71-3);

w)	dietil-difenil karbamid (CAS 85-98-3); dimetil-difenil karbamid (CAS 611-92-7); metil-etil-difenil karbamid (centralitok);

x)	N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 603-54-3);

y)	metil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 13114-72-2);

z)	etil-N,N-difenil karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid) (CAS 64544-71-4);

aa)	2-nitro-difenil-amin (2-NDPA) (CAS 119-75-5);

bb)	4-nitro-difenil-amin (4-NDPA) (CAS 836-30-6);

cc)	2,2-dinitro-propanol (CAS 918-52-5);

dd)	nitroguanidin (CAS 556-88-7) (lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének C011. d) alpontját).

2. megjegyzés:

Az ML8. fejezet nem vonatkozik az ammónium-perklorátra (az ML8. fejezet d) pontjának 2. alpontja), az NTO-ra (az ML8. fejezet a) pontjának 18. alpontja) és a katocénra (az ML8. fejezet f) pontja 4. alpontjának b) pontja), amennyiben azok az alábbi kritériumok mindegyikét teljesítik:

a)	kifejezetten polgári felhasználású gázfejlesztő készülékekhez van kialakítva vagy előállítva;

b)	elegyet alkot vagy keverve van nem aktív, hőre keményedő kötőanyaggal vagy lágyítószerrel, és tömege kisebb, mint 250 g;

c)	az ammónium-perklorát (az ML8. fejezet d) pontjának 2. alpontja) aránya legfeljebb 80 % az aktív anyag tömegéhez képest;

d)	az NTO (az ML8. fejezet a) pontjának 18. alpontja) tömege 4 g vagy annál kisebb; és

e)	a katocén (az ML8. fejezet f) pontja 4. alpontjának b) pontja) tömege 1 g vagy annál kisebb.

ML9
Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések, tartozékok, alkatrészek és egyéb vízfelszíni járművek a következők szerint:

NB:	Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pontot.

vízi járművek és alkatrészek a következők szerint:

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi járművek, függetlenül a jelenlegi műszaki állapottól vagy működési feltételektől, és attól, hogy rendelkeznek-e fegyverzethordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei, és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

Az ML9. fejezet a) pontjának 1. alpontjában meghatározottaktól eltérő felszíni vízi járművek, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek, a járműre rögzítve vagy abba beépítve:

az ML1. pontban meghatározott, 12,7 mm vagy annál nagyobb kaliberű automata fegyverek, vagy az ML2., az ML4., az ML12. vagy az ML19. pontban meghatározott fegyverek, vagy ezeknek a fegyvereknek a ’rögzítési’ vagy felfüggesztési pontjai;

Műszaki megjegyzés:

A ’rögzítés(i pontok)’ a fegyverek rögzítésére szolgáló eszközökre vagy a tartók rögzítéséhez szükséges szerkezeti megerősítéskre vonatkoznak.

b)	az ML5. pontban meghatározott tűzvezető rendszerek;

Rendelkeznek a következők mindegyikével:

1.	’vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem’; és

2.	semlegesítési célokra tervezett ’előmosó vagy leöblítő rendszer’; vagy

Technikai megjegyzés

1.	A ’vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem’ egy zárt rendszerű helyiség, amelyet túlnyomás, szigetelt szellőztetőrendszer, korlátozott számú, CBRN-szűrőkkel ellátott szellőzőnyílás és légzárókkal felszerelt, korlátozott személyzeti hozzáférési pont jellemez.

2.	Az ’előmosó vagy leöblítő rendszer’ tengervizet permetező rendszer, amely képes a hajó külső felületének és fedélzetének egyidejű lemosására.

az ML4. fejezet b) pontjában, az ML5. fejezet c) pontjában vagy az ML11. fejezet a) pontjában meghatározott, aktív, fegyver elleni eszközök, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek:

1.	’CRBN-védelem’;

2.	kifejezetten radar keresztmetszet csökkentésére tervezett hajótest és parancshídház

3.	hőkibocsátást csökkentő eszközök (pl. a kipufogó/füstgázok hűtőrendszere), kivéve a kifejezetten a hajtómű hatékonyságának általános növelésére vagy a környezeti hatások csökkentésére tervezett eszközöket; vagy

4.	a vízi jármű egésze mágnesességének csökkentésére tervezett demagnetizáló rendszer;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett motorok és hajtóműrendszerek, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei, a következők szerint:

kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező dízelmotorok:

a)	legalább 1,12 MW (1 500 LE) teljesítmény; és

b)	legalább 700/perc fordulatszám;

kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:

a)	több mint 0,75 MW (1 000 LE) teljesítmény;

b)	gyors tolatási képesség;

c)	folyadékhűtés; és

d)	teljesen zárt kivitel;

a következő jellemzők mindegyikével rendelkező antimágneses dízelmotorok:

a)	37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb teljesítmény; és

b)	a teljes tömeg 75 %-át meghaladó nem mágneses összetevők;

’levegőfüggetlen’ (AIP), kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett hajtóműrendszerek;

Műszaki megjegyzés:

’Levegőfüggetlen hajtóműrendszer’ (Air Independent Propulsion, AIP) révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül hosszabb ideig képes hajtóműrendszerének működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Az ML9. fejezet b) pontjának 4. alpontja alkalmazásában az AIP nem foglalja magában a nukleáris energiát.

c)	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

d)	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tengeralattjáró elleni és torpedó elfogó hálók;

e)	2003 óta nem használatos;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

Megjegyzés:

Az ML9.fejezet f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit foglalja magába, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani 100 méternél nagyobb merülési mélységben a szükséges jellemzőket; továbbá a mélységtől függetlenül kifejezetten „lézernyaláb” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat. Az ML9. fejezet f) pontja nem vonatkozik a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolóira.

alacsony zajszintű csapágyak a következő alkatrészek bármelyikével felszerelve, és azok a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések, amelyek ilyen csapágyakat foglalnak magukba:

1.	gáz-, vagy mágneses felfüggesztés;

2.	aktív jelelnyomás-vezérlés; vagy

3.	vibráció elnyomás-vezérlés.

ML10
„Repülőgépek”, „levegőnél könnyebb légi járművek”, „személyzet nélküli légi járművek”, repülőgép-hajtóművek (motor) és „repülőgép”-részegységek, illetve az azokhoz tartozó berendezések és alkatrészek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át, a következők szerint):

NB:	Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. pontot.

a)	„személyzettel ellátott repülőgépek” és „levegőnél könnyebb légi járművek” és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)	2011 óta nem használatos;

személyzet nélküli repülőgépek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.	„személyzet nélküli légi járművek” („UAV”), távirányítással vezetett légi járművek (RPV), autonóm programozható légi járművek és személyzet nélküli, „levegőnél könnyebb légi járművek”;

2.	indító szerkezetek, mentő eszközök és földi kiszolgáló eszközök;

3.	vezérlésre vagy irányításra tervezett berendezések;

d)	repülőgép-hajtóművek és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

a kifejezetten a következők bármelyikéhez való használatra tervezett vagy módosított légi üzemanyag-utántöltési eszközök és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

1.	az ML10. fejezet a) pontjában meghatározott „repülőgép”; vagy

2.	az ML10. fejezet c) pontjában meghatározott, személyzet nélküli repülőgép;

„földi kiszolgáló eszközök”, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) pontjában meghatározott „repülőgéphez” való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontjában meghatározott repülőgép-hajtóművekhez terveztek;

Technikai megjegyzés:

A „földi kiszolgáló eszközök” magukban foglalják a nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezéseket és a szűk területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezéseket.

az ML10. fejezet a) pontjában meghatározott „repülőgéphez” való használatra tervezett, a személyzet rendelkezésére álló védőfelszerelések, a személyzet biztonságát szolgáló berendezések, valamint más olyan, a személyzet vészhelyzetben való kimenekítését szolgáló eszközök, amelyek nem szerepelnek az ML10. fejezet a) pontjában;

Megjegyzés:

Az ML10. fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyzet általi használatra szolgáló olyan sisakokra, amelyek nem tartalmaznak az EU közös katonai listájában meghatározott berendezéseket, és amelyek nem is alkalmasak ilyenek felszerelésére vagy elhelyezésére.

NB.:	A sisakokhoz kapcsolódóan lásd még az ML13. fejezet c) pontját.

ejtőernyők, siklóernyők és kapcsolódó berendezések, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.	az EU közös katonai listájában máshol nem említett ejtőernyők;

2.	siklóernyők;

3.	kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);

i)	ejtőernyővel ledobott terhekre tervezett késleltetett nyitású berendezések vagy automatikus irányítórendszerek.

1. megjegyzés:

Az ML10. fejezet a) pontja nem vonatkozik a kimondottan katonai célra tervezett „repülőgépekre” és „levegőnél könnyebb légi járművekre” vagy az említett „repülőgépek” változataira, amennyiben megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a)	nem harci repülőgépek;

b)	nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal;és

c)	valamely uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.

2. megjegyzés:

Az ML10. fejezet d) pontja nem vonatkozik az alábbiakra:

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép-hajtóművek, amelyeket valamely uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)	dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket „személyzet nélküli légi járművekhez” terveztek.

3. megjegyzés:

Az ML10. fejezet a) és d) pontja értelmében a kifejezetten nem katonai „repülőgépekhez” vagy repülőgép-hajtóművekhez tervezett katonai jellegű részegységek és katonai jellegű kapcsolódó berendezések csak azokat a katonai jellegű részegységeket és katonai jellegű kapcsolódó berendezéseket jelentik, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.

4. megjegyzés:

Az ML10. fejezet a) pontja értelmében a katonai felhasználás a következőket jelenti: ütközet, katonai felderítés, roham, katonai kiképzés, logisztikai támogatás, valamint személyi állomány vagy katonai berendezés szállítása és légi deszantolása.

5. megjegyzés:

Az ML10. fejezet a) pontja nem vonatkozik azokra a „repülőgépekre”, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a)	először 1946 előtt gyártották;

b)	nem rendelkeznek az EU közös katonai listáján meghatározott eszközökkel, kivéve ha ezek ahhoz szükségesek, hogy a „repülőgépek” megfeleljenek valamely uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő állam biztonsági vagy légialkalmassági előírásainak; és

c)	nincsenek felszerelve az EU közös katonai listáján meghatározott fegyverrel, kivéve ha az működésképtelen és alkalmatlan arra, hogy újra üzembe helyezzék.

ML11
Az EU közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, „űrhajók” és részegységeik, a következők szerint:

kifejezetten katonai célra tervezett elektronikai berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

Megjegyzés:

Az ML11. fejezet a) pontja magában foglalja a következőket:

elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;

b)	széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

c)	elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;

d)	víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

e)	adatfeldolgozó berendezés biztonsági eszköze, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

f)	azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;

g)	irányítási és navigációs berendezések;

h)	digitális troposcatter-rádió kommunikációs adatátviteli berendezések;

i)	kifejezetten az elektronikus jel-hírszerzés céjáral kifejlesztett digitális demodulátorok;

j)	„automata parancsnoki és vezetési rendszerek”

NB:	a katonai alkalmazású „szoftverrádióval” (SDR) kapcsolatos „szoftver”tekintetében lásd az ML21. pontot.

b)	a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései és a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

c)	kifejezetten katonai használatra tervezett vagy átalakított „űrhajók” és az „űrhajók” kifejezetten katonai használatra tervezett részegységei.

ML12
Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)	a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;

b)	kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.

NB:	Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1–ML4. pontot.

1. megjegyzés:

Az ML12. fejezet az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték:

a)	indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;

primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló berendezések (pl. nagy kapacitású energiatároló kondenzátorok), hő-gazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;

NB.:	A nagy kapacitású energiatároló kondenzátorok tekintetében lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 3A001.e.2. pontját.

c)	a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;

d)	irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.

2. megjegyzés:

Az ML12. fejezet vonatkozik mindazon fegyverrendszerekre, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:

a)	elektromágneses;

b)	elektrotermikus;

plazma;

d)	könnyűgáz (könnyű gáz löveghez); vagy

e)	vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).

ML13
Páncélozott vagy védőberendezések, szerkezetek és részegységek az alábbiak szerint:

az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező páncéllemezek:

1.	katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy

2.	katonai felhasználásra alkalmas;

NB:	A testvédő páncéllemez vonatkozásában lásd az ML13. fejezet d) pontjának 2. alpontját.

b)	kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

c)	katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok és különleges kialakítású alkatrészeik, (azaz sisakborítás, bélés és komfort-töltés);

testvédő páncélzat vagy védőruházat és annak részegységei az alábbiak szerint:

lágy testvédő páncélzat vagy védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

Megjegyzés:

Az ML13. fejezet d) pontjának 1. alpontja értelmében a katonai követelmények vagy szabványok tartalmaznak legalább a repeszek elleni védelemre vonatkozó előírásokat.

2.	kemény testvédő páncéllemezek, melyek a III. szint (lásd NIJ 0101.06, 2008. július, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosítanak.

1. megjegyzés:

Az ML13. fejezet b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.

2. megjegyzés:

Az ML13. fejezet c) pontja nem vonatkozik a hagyományos acélsisakra, kivéve ha az módosításra került vagy úgy tervezték, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő tartozékkal.

3. megjegyzés:

Az ML13. fejezet c) és d) pontja nem vonatkozik azon sisakokra, testvédő páncélzatokra és az azokhoz tartozó szerelvényekre, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál.

4. megjegyzés:

Az ML13. pontban meghatározottak körébe kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak.

1. NB:

Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.

2. NB:

A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt „szálas és rostos anyagok” tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.

ML14
’Kifejezetten katonai gyakorló eszközök’ vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. pontban vagy az ML2. pontban meghatározott bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök.

Műszaki megjegyzés:

’Kifejezetten katonai gyakorló eszközök’: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátor cél gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a fegyver irányzó oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást gyakoroltató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) „repülőgépek”, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli „repülőgép” gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.

1. megjegyzés:

Az ML14. fejezet magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra tervezték vagy alakították át.

2. megjegyzés:

Az ML14. fejezet nem vonatkozik a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezésekre.

ML15
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök az alábbiak szerint:

a)	rögzítő és képfeldolgozó berendezések;

b)	kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;

c)	képerősítő berendezések;

d)	infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;

e)	képalkotó lokátorszenzor berendezések;

f)	az ML15. fejezet a)–e) pontokban meghatározott berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések.

Megjegyzés:

Az ML15. fejezet f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.

1. megjegyzés:

Az ML15. pontban a „kifejezetten ezekhez tervezett részegységek” kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetén az alábbiakat foglalja magában:

a)	infravörös képátalakító csövek (távcsövekhez, célzókészülékekhez);

b)	képerősítő csövek (távcsövekhez, célzókészülékekhez) (nem elsőgenerációs);

c)	mikrocsatorna panelek;

d)	alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;

e)	felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);

f)	piroelektromos tv kamera csövek;

g)	képalkotó berendezések hűtőrendszerei;

h)	fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;

i)	száloptikai képátalakítók;

j)	kompound félvezető fotókatódok.

2. megjegyzés:

Az ML15. fejezet nem vonatkozik az „első generációs képerősítő csövekre”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezésekre.

NB:	Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó fegyver célzókészülékek besorolása tekintetében lásd az ML1. és ML2. pontot, valamint az ML5. fejezet a) pontját.

NB:	Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját.

ML16
Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyeket kifejezetten az ML1–ML4., ML6., ML9., ML10., ML12. vagy ML19. pontban meghatározott eszközökhöz terveztek.

Megjegyzés:

az ML16. fejezet az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján azonosítható félkész gyártmányokra vonatkozik.

ML17
Különféle berendezések, anyagok és’könyvtárak’, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint:

önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:

1.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);

2.	a nyitott rendszerű készülék kifejezetten katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;

3.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;

NB.:	Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 8A002.q. pontját.

b)	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;

c)	jel elfojtáshoz, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások;

d)	kifejezetten a harci zónában történő használatra tervezett tábori műszaki eszközök;

„robotok”, „robot”-vezérlések és „végeffektorok”, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

1.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;

2.	magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték; vagy

kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;

Műszaki megjegyzés:

Az elektromágneses impulzus nem vonatkozik a közelben található berendezés (pl. gépek, készülékek vagy elektronikai berendezés) elektromágneses sugárzása vagy villámlás okozta szándékolatlan interferenciára.

f)	az EU közös katonai listájában meghatározott berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett ’könyvtárak’ (parametrikus műszaki adatbázisok);

g)	nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukba foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy ’átalakított’ részegységeket;

h)	jel elfojtása érdekében, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel;

i)	kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;

j)	kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy ’átalakított’ mobil javító műhelyek;

k)	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy ’átalakított’ harctéri generátorok;

l)	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy ’átalakított’ konténerek;

m)	komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;

n)	kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. pontokban meghatározott termékek „fejlesztéséhez” tervezett kísérleti modellek;

o)	kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézer védelmi berendezés (például szem- és érzékelővédelem);

p)	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy ’átalakított’, az EU közös katonai listájában máshol említettektől eltérő „üzemanyagcellák”.

Technikai megjegyzés

1.	Az ML17. fejezet alkalmazásában műszaki ’könyvtár’ (parametrikus adatbázis) a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek teljesítményét.

2.	Az ML17. fejezet alkalmazásában ’átalakított’ bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.

ML18
Az alábbi gyártóberendezések és azok tartozékai:

a)	kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek ’gyártásához’ tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)	kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.

Műszaki megjegyzés:

Az ML18. fejezet alkalmazásában ’gyártás’: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés.

Megjegyzés:

Az ML18. fejezet a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magában:

a)	folyamatos nitrálók;

centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:

1.	egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);

2.	hasznos terhelhetősége legalább 113 kg; vagy

3.	legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;

c)	dehidratáló prések;

d)	kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok sajtolására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;

e)	vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;

f)	legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;

g)	szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;

h)	fluidhajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;

i)	az ML8. fejezet c) pontjának 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;

j)	az ML8. fejezet c) pontjának 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.

ML19
Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek:

a)	a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett „lézer”-rendszerek;

b)	a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;

c)	a célpont megsemmisítésére vagy célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;

d)	kifejezetten az ML19. fejezet a)–c) pontjaiban meghatározott rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;

e)	az ML19. pontban meghatározott rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;

f)	„lézer”-rendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.

1. megjegyzés:

Az ML19. pontban meghatározott, irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ:

a)	elégséges teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer pusztítási hatásához;

b)	részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású energiával feltöltött vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;

c)	nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.

2. megjegyzés:

Az ML19. fejezet szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:

a)	primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;

b)	célkereső vagy követő rendszerek;

c)	a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a célpont támadási célja elérése megakadályozásának megtörténtét felmérő rendszerek;

d)	sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;

e)	gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;

f)	adaptív optikák és fáziskonjugátorok;

g)	áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;

h)	„űrminősítésű” gyorsító alkatrészek;

i)	negatívionsugár-összpontosító berendezés;

j)	nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;

k)	„űrminősítésű” fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.

ML20
Kriogén és „szupravezető” berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:

kifejezetten katonai földi, vízi, reülőgép fedélzeti vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (– 170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;

Megjegyzés:

Az ML20. fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.

olyan „szupravezető” villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, repülőgép fedélzeti, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.

Megjegyzés:

Az ML20. fejezet b) pontja nem vonatkozik az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokra, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.

ML21
„Szoftver”, a következők szerint:

a)	kifejezetten az EU közös katonai listáján meghatározott berendezések, anyagok vagy „szoftver”„kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított „szoftver”;

az ML21. fejezet a) pontjában meghatározottaktól eltérő egyéb speciális „szoftver” az alábbiak szerint:

1.	kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett „szoftver”;

2.	kifejezetten katonai felhasználásra, katonai műveletek modellezése vagy szimulálása céljára tervezett „szoftver”;

3.	hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek hatásának meghatározására szolgáló „szoftver”;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett és kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) rendszer alkalmazások céljára kifejlesztett „szoftver”;

az ML21. fejezet a) vagy b) pontjában nem meghatározott „szoftver”, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listájában nem szereplő berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listájában meghatározott berendezések katonai rendeltetésének betöltését.

ML22
„Technológia” a következők szerint:

„technológia”, amely az ML22. fejezet b) pontjában meghatározottaktól eltér és az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához”, üzemeltetéséhez, üzembe helyezéséhez (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), folyamatos üzemben tartásához (ellenőrzéséhez), javításához, nagyjavításához vagy felújításához „szükséges”;

„technológia” a következők szerint:

1.	„technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához „szükséges” még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nincsenek meghatározva;

2.	„technológia”, amely kézifegyverek „fejlesztéséhez” és „gyártásához”„szükséges” még akkor is, ha azt antik kézifegyverek másolatainak gyártására használják;

2013 óta nem használatos

NB.:	A „technológiának” korábban az ML22. fejezet b) pontjának 3. alpontjában foglalt meghatározása tekintetében lásd az ML22. fejezet a) pontját.

2013 óta nem használatos

NB.:	A „technológiának” korábban az ML22. fejezet b) pontjának 4. alpontjában foglalt meghatározása tekintetében lásd az ML22. fejezet a) pontját.

5.	„technológia”, amely kizárólag az ML7. fejezet i) pontjának 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátoroknak” a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez „szükséges”.

1. megjegyzés:

Az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához”, üzemeltetéséhez, üzembe helyezéséhez (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), folyamatos üzemben tartásához (ellenőrzéséhez), javításához, nagyjavításához vagy felújításához „szükséges”„technológia” akkor is engedélyköteles marad, ha azt az EU közös katonai listáján nem szereplő termékekre kell alkalmazni.

2. megjegyzés:

Az ML22. fejezet nem vonatkozik a következőkre:

a)	azon „technológiák”, amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek, illetőleg az engedélyezett kivitelű tételek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, működtetés folyamatos fenntartásához (ellenőrzéséhez) vagy javításához;

b)	azon „technológiák”, amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;

c)	a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó „technológiák”.

A LISTÁBAN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI

Az alábbiakban találhatóak – betűrendi sorrendben – az ebben a listában használt kifejezések fogalommeghatározásai.

1. megjegyzés:

A fogalommeghatározások a lista egészére vonatkoznak. A hivatkozások kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem érintik a definícióknak a lista egészében való általános alkalmazását.

2. megjegyzés:

Az ebben „A listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című részben szereplő szavak és kifejezések kizárólag akkor értelmezendőek a definíciónak megfelelően, ha idézőjelben („”) állnak. A félidézőjellel jelölt ( ’’) fogalmak definícióját a megfelelő részhez fűzött műszaki megjegyzés tartalmazza. Egyéb esetekben a szavak és kifejezések általánosan elfogadott (szótári) jelentésükben értelmezendők.

ML10.
„A levegőnél könnyebb légi járművek”:

hőlégballonok és léghajók, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat – például héliumot vagy hidrogént – használnak.

ML8.
„Adalékanyagok”:

robbanóanyagokban, azok tulajdonságainak javítása céljából használt anyagok.

ML17.
„Atomreaktor”:

a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó egységek, az a berendezés, amely a magban a teljesítményszintet szabályozza és azok a komponensek, amelyek általában a reaktormag primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek vagy azt szabályozzák.

ML11.
„Automata parancsnoki és vezetési rendszerek”:

Olyan elektronikus rendszerek, amelyeken keresztül a vezetés alatt álló hadműveleti, harcászati kötelék, egység, hajó, alegység vagy fegyverek hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információt betáplálják, feldolgozzák és továbbítják. Ezt a katonai vezető szerv feladatainak támogatására tervezett számítógépes és egyéb speciális hardver felhasználásával végzik. Az automatikus parancsnoki és vezetési rendszerek fő funkciói a következők: az információk hatékony automatikus gyűjtése, tárolása és feldolgozása; mindazon körülmények és helyzet bemutatása, amelyek hatással lehetnek a harc előkészítésére és megvívására; a művelet céljának és pillanatnyi állásának megfelelően a harcászati és hadműveleti számvetések elvégzése az erőforrásoknak a harccsoportok vagy hadrendi elemek vagy a harctéren telepített erők közötti megosztása céljából; a művelet vagy harc időtartama alatt bármikor helyzetértékeléshez és döntéshozatalhoz szükséges adatok előkészítése; a műveletek számítógépes szimulációja.

ML7., 22.
„Biokatalizátorok”:

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz, vagy egyéb biológiai vegyületekben használt enzimek, amelyek a vegyi harcanyagokhoz (CW) kötődnek és lebontásukat gyorsítják.

Műszaki megjegyzés:

„Enzim”: :

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt „biokatalizátor”.

ML7., 22.
„Biopolimerek”:

az alábbiak szerinti biológiai makromolekulák:

a)	egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt enzimek;

b)	monoklonális, poliklonális vagy nem idiotipikus ellenanyagok;

c)	különleges módon tervezett vagy feldolgozott receptorok;

Technikai megjegyzés

1. „Nem idiotipikus ellenanyagok” :

olyan ellenanyagok, amelyek más ellenanyagok konkrét ellenanyag-megkötő helyeihez kötődnek.

2. „Monoklonális ellenanyagok” :

olyan proteinek, amelyek egy ellenanyag-megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egy sejtklón állít elő.

3. „Poliklonális ellenanyagok” :

olyan proteinek keveréke, amelyek egy ellenanyag megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egynél több sejtklón állít elő.

4. „Receptorok” :

olyan biológiai makromolekuláris szerkezetek, amelyek képesek ligandok megkötésére, amelyek megkötése hatással van fiziológiai funkcióikra.

ML15.
„Első generációs képerősítő csövek”:

elektrosztatikus fókuszú csövek, amelyekben a ki- és bemenetnél multialkáli fotókatódból (S-20 vagy S-25) készült optikai vagy üveglemez került felhasználásra, azonban mikrocsatornás lemezeket nem tartalmaznak.

ML8.
„Energiahordozó anyagok”:

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a tervezett felhasználásukhoz szükséges energia kibocsátása céljából kémiai reakcióba lépnek. A „robbanóanyagok”, „pirotechnikai eszközök” és „hajtóanyagok” az energiahordozó anyagok alosztályait képezik.

ML7.
„Expressziós vektorok”

genetikai anyagnak a fogadósejtbe történő bejuttatására használt hordozók (például plazmid vagy vírus).

ML21., 22.
„Fejlesztés”:

kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi szakaszhoz, mint például: tervezés, tervezéskutatás, tervezéselemzések, tervezési koncepciók, a prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, a tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.

ML21., 22.
„Felhasználás”

Üzemeltetés, üzembe helyezés (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), folyamatos üzemben tartás (ellenőrzés), javítás, nagyjavítás és felújítás.

ML18., 21., 22.
„Gyártás”:

valamennyi gyártási fázis vagyis: tervezés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.

ML8.
„Hajtóanyag”:

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek kémiai reakcióba lépve – ellenőrzött ütemben – nagy mennyiségű forró gázt állítanak elő mechanikai munka végzése céljából.

ML7.
„Háborús felhasználáshoz igazított”:

olyan átalakítás vagy szelektálás (mint a tisztaság, eltarthatósági idő, fertőzőképesség, terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló-képesség megváltoztatása), amelynek célja, hogy növelje az ember- vagy állatveszteséget, rombolja a berendezéseket, vagy kárt tegyen a termésben vagy a környezetben.

ML22.
„Közhasznú”:

olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelyet a továbbterjesztésére vonatkozó korlátozás nélkül tettek közzé.

Megjegyzés: szerzői jogi korlátozások nem gátolják, hogy a „technológia” vagy „szoftver” a „közhasznú” tárgykörébe tartozzon.

ML9., 19.
„Lézer”:

komponensek olyan részegysége, amely mind térben, mind időben olyan koherens fényt biztosít, amelyet stimulált sugárzáskibocsátással erősítenek fel.

ML4., 8.
„Pirotechnikai eszközök”:

szilárd vagy folyékony üzemanyagok és oxidáló szerek keveréke, amely amikor begyújtják egy energiát termelő kémiai folyamaton megy keresztül szabályozott arányok mellett azért, hogy megfelelő időkésedelmet hozzon létre, vagy hőmennyiséget, zajt, füstöt, látható fényt vagy infravörös kisugárzást gerjesszen. A piroforok a pirotechnikai eszközök egyik olyan alosztályát képezik, amelyek nem tartalmaznak oxidálószert, levegővel érintkezve azonban spontán gyulladnak.

ML4., 10.
„Polgári repülőeszköz”:

a polgári repülésügyi hatóságok által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „repülőeszközök”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári, magán- vagy üzleti célokra használhatók.

ML8.
„Prekurzorok”:

robbanóanyagok gyártásához használt különleges vegyi anyagok.

ML8., 10., 14.
„Repülőgép”:

merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.

ML8., 18.
„Robbanóanyagok”:

olyan szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint rombolások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.

ML17.
„Robot”:

esetleg folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, amely szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)	többfunkciós;

b)	képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;

c)	három vagy több zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és

d)	rendelkezik a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

Megjegyzés:

A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

1.	olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani;

állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető;

mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik;

nem szervovezérlésű, sorrendmanipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített, programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább;

5.	Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.

ML13.
„Szálas vagy rostos anyagok”:

többek között:

a)	folytonos monofil szálak;

b)	folytonos cérnák és előfonatok;

c)	szalagok, szövetek, kusza fonatok és paszományok;

d)	vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;

e)	bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;

f)	aromás poliamid pép.

ML10.
„Személyzet nélküli légi jármű” („UAV”)

minden olyan „repülőgép”, amely a fedélzeten mindennemű emberi jelenlét nélkül képes a repülés megkezdésére, valamint az irányított repülés és navigálás fenntartására.

ML21.
„Szoftver”:

bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.

ML20.
„Szupravezető”:

olyan anyagok (fémek, ötvözetek vagy vegyületek), amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak Joule-hő keletkezése nélkül.

Egy „szupravezető” anyag „kritikus hőmérséklete” (más kifejezéssel átmeneti hőmérséklete) az a hőmérséklet, amelyen az anyag az elektromos egyenárammal szemben minden ellenállását elveszíti.

Műszaki megjegyzés:

Az anyag kritikus „szupravezető” állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező – amely a hőmérséklet függvénye – és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.

ML22.
„Szükséges”:

a „technológia” tekintetében a „technológiának” az ellenőrzés alá eső működési szint, jellemzők vagy funkciók eléréséért vagy meghaladásáért felelős része. Az ilyen „szükséges technológia” több termék részét is képezheti.

ML22.
„Technológia”:

A termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „felhasználásához” szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet ’műszaki adat’ vagy ’műszaki támogatás’.

Technikai megjegyzés

1.	A ’műszaki adat’ lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más adathordozón, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.

2.	A ’műszaki támogatás’ lehet útmutatások, készségek, képzés, a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás. A ’műszaki támogatás’ magában foglalhatja a ’műszaki adatok’ átadását is.

ML7.
„Tömegoszlató harcanyagok”:

olyan anyagok, amelyek – a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználásuk során – rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozzák, amely hatások az anyagoknak való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek. A könnygáz a „tömegoszlató harcanyagok” egyik fajtája.

ML22.
„Tudományos alapkutatás”:

kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése jelenségek vagy megfigyelhető tények alapelveiről, és elsődlegesen nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.

ML17.
„Üzemanyagcellák”

olyan elektrokémiai eszköz, amely képes egy külső forrásból kapott üzemanyag kémiai energiáját közvetlenül egyenárammá átalakítani.

ML11.
„Űrhajó”:

aktív és passzív műholdak és űrszondák.

ML19.
„Űrminősítésű”:

olyan termék, amelyet úgy terveztek és gyártottak, hogy alkalmas legyen – illetve amelyet sikeres tesztelést követően olyannak minősítettek, mint amely alkalmas – a Föld felszíne felett 100 kilométernél nagyobb magasságon való működésre.

Megjegyzés:

Az, hogy egy konkrét eszköz tesztelés révén űrminősítést kap, még nem jelenti azt, hogy az ugyanazon gyártási sorozatból vagy modellszériából származó más eszközök is „űrminősítésűek”, hacsak nem tesztelték külön azokat is.

ML17.
„Végeffektorok”:

fogószerszámok, aktív szerszámegységek és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robot” manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

Műszaki megjegyzés:

„aktív szerszámegységek” :

valamely munkadarab hajtóerejét vagy munkaenergiáját biztosító, vagy azt érzékelő eszközök.

16.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/164

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. december 12.)

a növényeket és a növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezéssel összefüggésben Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2014. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2014) 9478. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland, francia, német, olasz és spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(2014/910/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. május 15-i 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 45. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 84. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 652/2014/EU rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontja szerint uniós finanszírozás nyújtható a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv (3) 16. cikkének (1) vagy (3) bekezdése alapján, egy károsító felszámolása, elterjedésének megakadályozása, illetve további terjedése elleni védelem érdekében hozott intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó költségek fedezésére. Az említett rendelet 45. cikkének (3) bekezdése átmeneti szabályként kimondja, hogy a fent említett biztonsági intézkedések uniós támogatása iránt a tagállamok által a Bizottságnak 2014. április 30-ig benyújtott kérelmekre továbbra is a 2000/29/EK irányelv 22–24. cikke alkalmazandó.

(2)

Németország nyolc kérelmet nyújtott be uniós támogatás iránt. Az első kérelmet 2013. december 12-én nyújtották be, és az Anaplophora glabripennis elleni védekezés érdekében Baden-Württemberg tartományban 2012-ben végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték ebben a tartományban.

(3)	A második kérelmet 2013. december 18-án nyújtották be, és a Diabrotica virgifera elleni védekezés érdekében Szászországban 2012-ben és 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték.

(4)	A harmadik kérelmet 2013. december 19-én nyújtották be, és az Anaplophora glabripennis elleni védekezés érdekében Bajorországban 2012-ben és 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték ebben a tartományban.

(5)

A negyedik kérelmet 2014. április 3-án nyújtották be, és az Anaplophora glabripennis megfékezése érdekében Baden-Württemberg tartományban 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet (a (2) preambulumbekezdésben is említett) megjelenését 2012-ben észlelték ebben a tartományban.

(6)	Az ötödik kérelmet 2014. április 16-án nyújtották be, és a Diabrotica virgifera elleni védekezés érdekében Rajna-vidék-Pfalz tartományban 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2011-ben és 2012-ben észlelték ebben a tartományban.

(7)

A hatodik kérelmet 2014. április 16-án nyújtották be, és a Diabrotica virgifera elleni védekezés érdekében Baden-Württemberg tartományban 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban észlelték a tartomány különböző vidéki és városi járásaiban.

(8)

A hetedik kérelmet 2014. április 28-án nyújtották be, és az Anaplophora glabripennis elleni védekezés érdekében Észak-Rajna–Vesztfália tartományban 2012 augusztusától 2013 augusztusáig végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2009-ben észlelték ebben a tartományban.

(9)	A nyolcadik kérelmet 2014. április 30-án nyújtották be, és a Diabrotica virgifera elleni védekezés érdekében Hessenben 2012-ben és 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2011-ben észlelték.

(10)

Spanyolország öt kérelmet nyújtott be uniós támogatás iránt. Az első kérelem a Portugáliával határos négy autonóm körzetben a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2013-ban bevezetett, megerősített vizsgálatokra irányuló intézkedésekhez kapcsolódik. Az említett vizsgálatokat a szóban forgó károsító szervezet a Portugáliával határos területeken való tartós jelenléte miatt végezték el, anélkül, hogy a károsító szervezet Spanyolországban megjelent volna.

(11)	Spanyolország második kérelme a Galiciában a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2010-ben észlelték As Neves térségében.

(12)	A harmadik kérelem a Katalóniában a Pomacea insularum elleni védekezés érdekében 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2010-ben észlelték.

(13)	A negyedik kérelem az Extremadurában a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték Valverde del Fresno térségében.

(14)	Az ötödik kérelem a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés érdekében Kasztília és Leónban 2014-ben tervezett vagy végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2013-ban észlelték Sancti-Spiritus térségében.

(15)

Franciaország 2014. április 30-án két kérelmet nyújtott be uniós támogatás iránt. Az első kérelem az Elzászban az Anoplophora glabripennis elleni védekezés érdekében 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A franciaországi intézkedésekre azt követően került sor, hogy Németország határ menti területein 2011 júliusában észlelték a károsító szervezet megjelenését.

(16)	A második kérelem a Korzikán az Anoplophora glabripennis elleni védekezés érdekében 2013-ban és 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2013-ban észlelték.

(17)

Olaszország három kérelmet nyújtott be uniós támogatás iránt. Az első kérelmet 2014. április 29-én nyújtották be, és az Anaplophora glabripennis elleni védekezés érdekében Marche régióban 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2013-ban észlelték.

(18)	A második kérelmet 2014. április 29-én nyújtották be, és a Xylella fastidiosa elleni védekezés érdekében Pugliában 2013-ban és 2014-ben végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2013-ban észlelték.

(19)

A harmadik kérelmet 2014. április 30-án nyújtották be, és a Citrus tristeza virus elleni védekezés érdekében 2014 szeptembere és 2015 szeptembere között végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódik Szicíliában, ahol 2013-ban egy igen fertőző vírustörzs megjelenését erősítették meg.

(20)

Hollandia három kérelmet nyújtott be uniós támogatás iránt. Az első kérelmet 2013. december 31-én nyújtották be, és az Anthonomus eugeni elleni védekezés érdekében Westland térségében 2012-ben és 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték.

(21)	A második és a harmadik kérelmet 2014. április 30-án nyújtották be. A második kérelem az Anoplophora glabripennis elleni védekezés érdekében, Winterswijk térségében 2013-ban és 2014-ben végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték.

(22)	A harmadik kérelem a burgonya gumóorsósodás viroid elleni védekezés érdekében, Dél-Hollandiában 2013-ban és 2014-ben végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik. A károsító szervezet megjelenését 2013-ban észlelték.

(23)

Ausztria 2014. április 30-án két kérelmet nyújtott be uniós támogatás iránt, az Anoplophora glabripennis elleni védekezés érdekében végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódóan. Az első kérelem a Sankt Georgen bei Obernberg am Inn térségben 2012-ben és 2013-ban végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik, ahol a szóban forgó károsító szervezet megjelenését 2012-ben észlelték. A kérelem egy 2013 májusában benyújtott, a 2012-ben végrehajtott és – abban az időben – 2013-ban végrehajtani tervezett intézkedésekhez kapcsolódó kérelem frissítését tartalmazza.

(24)	A második kérelem a Gallspach térségében 2013-ban és 2014-ben végrehajtott intézkedésekhez kapcsolódik, ahol a szóban forgó károsító szervezet megjelenését 2013-ban észlelték.

(25)

Kérelmeikben Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Ausztria cselekvési programot ismertetett a területükre behurcolt fent említett károsító szervezetek felszámolása, illetve – amennyiben jogilag lehetséges – elterjedésének megakadályozása érdekében. Ezek a programok meghatározzák az elérendő célokat, a végrehajtott intézkedéseket, valamint ezen intézkedések időtartamát és költségét.

(26)

Valamennyi fenti intézkedés többféle növény-egészségügyi intézkedést foglal magában, így egyebek mellett – a 2000/29/EK irányelv 23. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban – fertőzött fák, illetve növényi kultúrák megsemmisítését, növényvédő szerek alkalmazását, fertőtlenítési technikák alkalmazását, illetőleg hatóságilag vagy hatósági felkérésre végrehajtott, az adott károsító szervezetek jelenlétének és az általuk okozott fertőzés mértékének, valamint a megsemmisített növények pótlásának figyelemmel kísérésére irányuló ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(27)

A Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország Hollandia és Ausztria által rendelkezésre bocsátott adatok lehetővé tették, hogy a Bizottság részletesen és átfogóan elemezze a helyzetet. A Bizottság megállapította, hogy teljesülnek az uniós finanszírozásra való jogosultság feltételei, amelyeket mindenekelőtt a 2000/29/EK irányelv 23. cikke határoz meg. Erre tekintettel indokolt uniós pénzügyi hozzájárulást nyújtani az említett kérelmekben szereplő kiadások fedezéséhez.

(28)	Az uniós finanszírozásban részesíthető intézkedések és kiadások körét a Bizottság 2012. május 25-én a tagállami növény-egészségügyi szolgálatok vezetőihez intézett levele pontosította.

(29)

A 2000/29/EK irányelv 23. cikke (5) bekezdésének második albekezdése szerint az uniós pénzügyi hozzájárulás a károsító szervezet megjelenésének észlelésétől számítva legfeljebb két éven belül végrehajtott és végrehajtani tervezett intézkedések elszámolható kiadásainak legfeljebb 50 %-át fedezheti. A 23. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése szerint azonban a fent említett időszak meghosszabbítható, amennyiben megállapítják, hogy az intézkedések célja a határidő ésszerű mértékű meghosszabbításával elérhető, mely esetben az uniós pénzügyi hozzájárulás az érintett évek során fokozatosan csökken.

(30)

Tekintettel a Bizottság keretei között működő Növény-egészségügyi Értékelő Bizottság által a benyújtott kérelmekkel kapcsolatban 2014. június 4. és 30. között megfogalmazott megállapításokra, a szóban forgó kérelmekre vonatkozó kétéves időszakot indokolt az 1040/2002/EK bizottsági rendelet (4) 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint további két évre kiterjeszteni. A csökkenő mértékű támogatás elve alapján azonban az uniós pénzügyi hozzájárulás mértékét az intézkedések harmadik évében az elszámolható kiadások 45 %-ára, negyedik évében 40 %-ára indokolt csökkenteni.

(31)

Az elszámolható kiadások 50 %-áig terjedő uniós finanszírozásban tehát a következő kérelmek részesülnek: Németország, Baden-Württemberg, Diabrotica virgifera, Alb-Donau-Kreis vidéki járások és Karlsruhe (2013), Németország, Baden-Württemberg, Anoplophora glabripennis (2012 és 2013), Németország, Bajorország, Anoplophora glabripennis (2012 és 2013), Németország, Hessen, Diabrotica virgifera (2012), Németország, Rheinland-Pfalz, Diabrotica virgifera (2013), Németország, Szászország, Diabrotica virgifera (2012 és 2013), Spanyolország, Kasztília és León, Bursaphelenchus xylophilus (2014), Franciaország, Korzika, Anoplophora glabripennis (2013 és 2014), Olaszország, Marche, Anoplophora glabripennis (2014), Olaszország, Szicília, Citrus Tristeza Virus (2014 és 2015), Olaszország, Puglia, Xylella fastidiosa (2013 és 2014), Hollandia, Winterswijk térsége, Anoplophora glabripennis (2013), Hollandia, Dél-Hollandia, burgonya gumóorsósodás viroid (2013 és 2014), Hollandia, Westland, Anthonomus eugenii (2012 és 2013), Ausztria, Sankt Georgen bei Obernberg am Inn, Anoplophora glabripennis (2012 és 2013) és Ausztria, Gallspach, Anoplophora glabripennis (2013 és 2014).

(32)

Az elszámolható kiadások 45 %-áig terjedő uniós pénzügyi hozzájárulásban a következő kérelmek részesülnek: Németország, Baden-Württemberg, Diabrotica virgifera, Rastatt vidéki járások (2013), Németország, Hessen, Diabrotica virgifera (2013), Spanyolország, Extremadura, Valverde del Fresno, Bursaphelenchus xylophilus (2014), Franciaország, Elzász, Anoplophora glabripennis (2014) és Hollandia, Winterswijk térsége, Anoplophora glabripennis (2014), tekintettel arra, hogy az e kérelmek tárgyát képező intézkedések végrehajtásuk első két évében a 2012/789/EU bizottsági végrehajtási határozattal (5) (Németország, Spanyolország és Franciaország), valamint a 2013/800/EU bizottsági végrehajtási határozattal (6) (Németország, Baden-Württemberg, Spanyolország, Franciaország és Hollandia) már részesültek uniós hozzájárulásban.

(33)

Az elszámolható kiadások 40 %-áig terjedő finanszírozásban – tárgyidőszakuk negyedik éve vonatkozásában – a következő kérelmek részesülnek: Németország, Baden-Württemberg, Diabrotica virgifera, Breisgau-Hochschwarzwald vidéki járások (2013), Németország, Anoplophora glabripennis, Észak-Rajna–Vesztfália (2012 augusztusától 2013 augusztusáig), Spanyolország, Katalónia, Pomacea insularum (2014) és Spanyolország, Galicia, Bursaphelenchus xylophilus (2014) tekintettel arra, hogy az e négy kérelem tárgyát képező intézkedések végrehajtásuk első három évében a 2011/868/EU bizottsági végrehajtási határozat (7), a 2012/789/EU végrehajtási határozat és a 2013/800/EU végrehajtási határozattal már részesültek uniós hozzájárulásban.

(34)

A 2000/29/EK irányelv 23. cikke (6) bekezdésének első és második albekezdése szerint az Unión belüli helyzet alakulásának függvényében további intézkedések végrehajtására is szükség lehet, és határozni kell az ilyen jellegű további intézkedésekhez nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról. Az intézkedéseket bizonyos követelményekhez vagy további feltételekhez kell kötni abban az esetben, ha ezek szükségesek a kitűzött cél eléréséhez. Továbbá a 23. cikk (6) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében amennyiben e további intézkedések célja alapvetően az Unió adott tagállamon kívüli területeinek védelme, határozat hozható arról, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulása a kiadások 50 %-nál nagyobb hányadát fedezze.

(35)

Spanyolország kiterjedt ellenőrzéseket végzett a Bursaphelenchus xylophilus előfordulásával kapcsolatban a Portugáliával határos területeken (Andalúzia, Extremadura, Galicia és Kasztília és León autonóm körzetekben), olyan területeken is, amelyek nincsenek kijelölve az e károsító szervezet elleni védekezés céljára. Ezek az ellenőrzések olyan intenzív monitoringtevékenységet jelentenek, amellyel az érintett területeken idejekorán kimutathatók és megsemmisíthetők a kérdéses károsító szervezetek, és ezáltal védelem biztosítható az Unió fennmaradó területei számára. Spanyolország jelentős erőforrásokat áldozott a Bursaphelenchus xylophilus két elszigetelt megjelenése elleni védekezésre Kasztília és Leónban, Extremadurában és Galiciában. A Bursaphelenchus xylophilusnak a tűlevelű növények és fák szempontjából vett nagy jelentőségére, a károsító szervezet terjedésének gyorsaságára és terjedésének az Unión belüli erdészetre és a nemzetközi fakereskedelemre kifejtett lehetséges hatásokra való tekintettel ez a fellépés minősíthető úgy, hogy célja alapvetően Spanyolország területének, valamint az Unió Spanyolországon kívüli területeinek védelme. Ezért helyénvaló, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásának mértéke e kérelem esetében nagyobb, nevezetesen 75 %-os legyen.

(36)

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 84. cikke szerint az Unió költségvetését terhelő kiadási kötelezettségvállalásokat meg kell előznie egy, az intézmény vagy az intézménytől kapott átruházott hatáskörrel rendelkező hatóságok által elfogadott olyan finanszírozási határozatnak, amely megállapítja a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit. Az 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) 94. cikke részletes szabályokat állapít meg a finanszírozási döntésre vonatkozóan.

(37)	Ez a határozat a tagállamok által benyújtott, uniós támogatás iránti kérelmekben meghatározott kiadásokra vonatkozó finanszírozási határozatnak minősül.

(38)	E határozat alkalmazásában indokolt a „lényeges változtatás” kifejezést az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 94. cikkének (4) bekezdése értelmében meghatározni.

(39)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1) Az e határozat I. mellékletében felsorolt, a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által megvizsgált kérelmek alapján a Bizottság ezúton jóváhagyja a Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában a 2000/29/EK irányelv 23. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott szükséges intézkedésekkel összefüggésben a kérelmekben megjelölt károsító szervezetek elleni védekezés céljából felmerült kiadásokat fedező 2014. évi uniós támogatás odaítélését.

Az e határozat II. mellékletében felsorolt, Spanyolország által benyújtott és a Bizottság által megvizsgált kérelmek alapján a Bizottság ezúton jóváhagyja az említett tagállamban a 2000/29/EK irányelv 23. cikkének (6) bekezdése értelmében vett további intézkedésekkel összefüggésben a Bursaphelenchus xylophilus elleni védekezés céljából felmerült kiadásokat fedező 2014. évi uniós támogatás odaítélését.

(2) Az 1. cikkben említett uniós pénzügyi hozzájárulás teljes összege 5 715 000 EUR. Az uniós finanszírozás kérelmenkénti maximális összegét az e határozat I., illetve II. melléklete tartalmazza.

(3) Az említett uniós támogatásokat az Európai Unió 2014. évi általános költségvetésének alábbi költségvetési tételéből kell finanszírozni: 17 04 04. költségvetési tétel

(4) Ez a határozat és mellékletei a 966/2012/EU, Euratom rendelet 84. cikke szerinti finanszírozási határozatnak minősülnek.

2. cikk

Az uniós hozzájárulás kifizetése

(1) Az e határozat I. és II. mellékletében meghatározott uniós finanszírozás akkor nyújtható, ha az érintett tagállamok:

a)	az intézkedéseket az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően hajtják végre, ideértve a versenyjog és a közbeszerzések területén irányadó szabályokat is;

b)	az 1040/2002/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelően benyújtják az intézkedések végrehajtását igazoló dokumentumokat;

c)	az 1040/2002/EK rendelet 5. cikkének megfelelően benyújtják a Bizottsághoz a pénzügyi hozzájárulási igényét, a végrehajtott intézkedésekről szóló technikai jelentéssel együtt.

(2) Nem kerül kifizetésre az uniós támogatás, ha az érintett tagállam az első bekezdés c) pontjában említett pénzügyi hozzájárulási igényét 2015. október 31. után nyújtja be.

3. cikk

Rugalmassági rendelkezés

Az egyedi fellépésekhez rendelt előirányzatokat érintő, az e határozat 1. cikkében meghatározott maximális hozzájárulás 15 %-át együttesen meg nem haladó változtatások az 1268/2012/EU rendelet 94. cikkének (4) bekezdése értelmében nem tekintendők lényeges változtatásnak, amennyiben nem befolyásolják jelentős mértékben a fellépések jellegét és a program célkitűzéseit. Az e határozat 1. cikkében meghatározott maximális hozzájárulás összege legfeljebb 15 %-kal növelhető.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével összhangban fogadhatja el az első bekezdésben említett változásokat.

4. cikk

Címzettek

E határozat címzettje a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2014. december 12-én.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja

(1) HL L 189., 2014.6.27., 1. o.

(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3) A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(4) A Bizottság 2002. június 14-i 1040/2002/EK rendelete a növény-egészségügyi ellenőrzésre irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulás odaítélésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint a 2051/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2002.6.15., 38. o.).

(5) A Bizottság 2012. december 14-i 2012/789/EU végrehajtási határozata a 2000/29/EK tanácsi irányelv értelmében a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezés céljából Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Hollandia és Portugália esetében felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2012-es évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról, (HL L 348., 2012.12.18., 22. o.).

(6) A Bizottság 2013. december 18-i 2013/800/EU végrehajtási határozata a növényeket és növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezés céljából Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália esetében felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2013. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról, (HL L 352., 2013.12.24., 58. o.).

(7) A Bizottság 2011. december 19-i 2011/868/EU végrehajtási határozata a növényeket és növényi termékeket károsítók elleni védekezés során Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipruson, Máltán, Hollandiában és Portugáliában felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2011. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról (HL L 341., 2011.12.22., 57. o.).

(8) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 2000/29/EK IRÁNYELV 23. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSÉN ALAPULÓ, UNIÓS PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSBAN RÉSZESÍTETT KÉRELMEK

I. szakasz

Az elszámolható kiadások 50 %-ának megfelelő összegű uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő kérelmek

Tagállam	Károsító szervezet	Érintett növény	Év	a	Az Unió maximális hozzájárulása (EUR)
Németország, Baden-Württemberg, Alb-Donau-Kreis vidéki járások és Karlsruhe	Diabrotica virgifera	Kukorica (Zea mays)	2013.	2.	12 000
Németország, Baden-Württemberg	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2012. és 2013.	1. és 2.	79 000
Németország, Bajorország	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2012. és 2013.	1. és 2.	388 000
Németország, Hessen	Diabrotica virgifera	Kukorica	2012.	2.	11 500
Németország, Rajna-vidék-Pfalz	Diabrotica virgifera	Kukorica	2013.	2.	31 000
Németország, Szászország	Diabrotica virgifera	Kukorica	2012. és 2013.	1. és 2.	27 000
Spanyolország, Kasztília és León, Sancti Spiritu	Bursaphelenchus xylophilus	Tűlevelű fák	2014.	1.	279 000
Franciaország, Korzika	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2013.7.–2014.7.	1.	109 000
Olaszország, Marche	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2014.	1.	178 000
Olaszország, Szicília	Citrus tristeza virus	Citrusfa	2014.9.–2015.9.	1.	891 000
Olaszország, Puglia	Xylella fastidiosa	Olajfák és egyéb gazdaszervezetek	2013. és 2014.	1. és 2.	751 000
Hollandia, Winterswijk település	Anoplophora glabripennis	Acer pseudoplatanus	2013.	2.	23 000
Hollandia, Dél-Hollandia	Burgonya gumóorsósodás viroid	Dahlia sp.	2013. és 2014.	1. és 2.	72 000
Hollandia, Westland	Anthonomus eugenii	Capsicum annuum	2012. és 2013.	1. és 2.	280 000
Ausztria, Sankt Georgen bei Obernberg am Inn	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2012. és 2013.	1. és 2.	80 000
Ausztria, Gallspach	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2013. és 2014.	1. és 2.	60 000
Jelmagyarázat: a = a kérelem az intézkedés végrehajtásának hányadik évére vonatkozik.

II. szakasz

A csökkenő mértékű támogatás elve alapján más arányú uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő kérelmek

Tagállam	Károsító szervezet	Érintett növény	Év	a	Társfinanszírozási ráta (%)	Az Unió maximális hozzájárulása (EUR)
Németország, Baden-Württemberg, Rastatt vidéki járás	Diabrotica virgifera	Kukorica (Zea mays)	2013.	3.	45	5 000
Németország, Baden-Württemberg, Breisgau-Hochschwarzwald vidéki járás	Diabrotica virgifera	Kukorica	2013.	4.	40	33 000
Németország, Hessen	Diabrotica virgifera	Kukorica	2013.	3.	45	10 000
Németország, Észak-Rajna–Vesztfália	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2012.8.–2013.8.	4.	40	108 000
Spanyolország, Katalónia	Pomacea insularum	Oryza sativa	2014.	4.	40	235 000
Spanyolország, Galicia, As Neves	Bursaphelenchus xylophilus	Tűlevelű fák	2014.	4.	40	1 186 000
Spanyolország, Extremadura, Valverde del Fresno	Bursaphelenchus xylophilus	Tűlevelű fák	2014.	3.	45	397 000
Franciaország, Elzász	Anoplophora glabripennis	Különböző fafajok	2014.	3.	45	75 000
Hollandia, Winterswijk	Anoplophora glabripennis	Acer pseudoplatanus	2014.	3.	45	22 500
Jelmagyarázat: a = a kérelem az intézkedés végrehajtásának hányadik évére vonatkozik.

II. MELLÉKLET

A 2000/29/EK IRÁNYELV 23. CIKKÉNEK (6) BEKEZDÉSÉN ALAPULÓ, UNIÓS PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSBAN RÉSZESÍTETT KÉRELMEK

Tagállam	Károsító szervezet	Érintett növény/növényi termék	Év	a	Társfinanszírozási ráta (%)	Az Unió maximális hozzájárulása (EUR)
Spanyolország, kiterjedt ellenőrzések a portugál határvidéken	Bursaphelenchus xylophilus	Tűlevelű fák	2013.	2.	75	372 000
Jelmagyarázat: a = a kérelem az intézkedés végrehajtásának hányadik évére vonatkozik.

Az Unió összes hozzájárulása (EUR)

5 715 000

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 359

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. december 16.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Bizottság 1329/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 9.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett formanyomtatványok meghatározásáról	30
*	A Bizottság 1330/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 15.) a meptildinokap hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	85
*	A Bizottság 1331/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 15.) a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek termékek behozatalára nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetéséről	90
	A Bizottság 1332/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	95
*	Az Európai Központi Bank 1333/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a pénzpiacokra vonatkozó statisztikákról (EKB/2014/48)	97
	IRÁNYELVEK
*	A Bizottság 2014/108/EU irányelve (2014. december 12.) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	117
	HATÁROZATOK
*	A Tanács 2014/906/KKBP határozata (2014. december 15.) a 2118 (2013) ENSZ BT-határozatnak és az OPCW Végrehajtó Tanácsa EC-M-33/Dec 1 határozatának a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról szóló 2013/726/KKBP határozat módosításáról	151
	2014/907/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 11.) a Clostridium butyricumnak (CBM 588) a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatala engedélyezéséről (az értesítés a C(2014) 9345. számú dokumentummal történt)	153
	2014/908/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről ( 1 )	155
	2014/909/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kis kaptárbogár megerősített olaszországi előfordulása tekintetében egyes védelmi intézkedésekről (az értesítés a C(2014) 9415. számú dokumentummal történt) ( 1 )	161
	2014/910/EU
*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. december 12.) a növényeket és a növényi termékeket károsító szervezetek elleni védekezéssel összefüggésben Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában felmerült kiadások fedezésére szolgáló, a 2014. évre vonatkozó uniós pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2014) 9478. számú dokumentummal történt)	164

(EUR/100kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	60,4
	IL	97,8
	MA	77,7
	TN	139,2
	TR	97,9
	ZZ	94,6
0707 00 05	AL	63,5
	EG	191,6
	TR	147,2
	ZZ	134,1
0709 93 10	MA	63,4
	TR	128,9
	ZZ	96,2
0805 10 20	AR	35,3
	MA	68,6
	TR	61,9
	UY	32,9
	ZA	31,0
	ZW	33,9
	ZZ	43,9
0805 20 10	MA	67,5
0805 20 10	ZZ	67,5
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	88,5
	TR	79,4
	ZZ	84,0
0805 50 10	TR	83,3
0805 50 10	ZZ	83,3
0808 10 80	BR	51,7
	CL	79,9
	NZ	90,6
	US	93,8
	ZA	143,5
	ZZ	91,9
0808 30 90	CN	82,7
	TR	174,9
	US	173,2
	ZZ	143,6

Összes életképes aerob baktérium	legfeljebb 103 CFU/g
Escherichia coli	1 g-ban nem kimutatható
Staphylococcus aureus	1 g-ban nem kimutatható
Pseudomonas aeruginosa	1 g-ban nem kimutatható
Élesztő- és penészgombák	legfeljebb 102 CFU/g

Tagállam	A védelmi intézkedések hatálya alá tartozó területek
Olaszország	Calabria régió: az egész régió
Olaszország	Szicília régió: az egész régió