ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 337

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. november 25.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1252/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. május 28.) a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek hatóanyagaira vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elvei és az azokkal kapcsolatos iránymutatások tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 1253/2014/EU rendelete (2014. július 7.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

8

 

*

A Bizottság 1254/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 11.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

27

 

*

A Bizottság 1255/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. július 17.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalmának és ezen belül a közös mutatók listájának a megállapítása révén történő kiegészítéséről

46

 

*

A Bizottság 1256/2014/EU rendelete (2014. november 21.) a Hollandia lobogója alatt közlekedő hajók által a IIa és IV övezet uniós vizein folytatott, rájaalakúakra irányuló halászat tilalmáról

51

 

*

A Bizottság 1257/2014/EU rendelete (2014. november 24.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek annak I. és IV. melléklete kiigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )

53

 

 

A Bizottság 1258/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 24.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

66

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2011. november 9-i 1135/2011/EU bizottsági rendelethez ( HL L 292., 2011.11.10. )

68

 

*

Helyesbítés a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 9-i 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 324., 2012.11.22. )

69

 

*

Helyesbítés a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2012. május 23-i 437/2012/EU bizottsági rendelethez ( HL L 134., 2012.5.24. )

70

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/1


A BIZOTTSÁG 1252/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. május 28.)

a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek hatóanyagaira vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elvei és az azokkal kapcsolatos iránymutatások tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 47. cikke harmadik bekezdésére,

mivel:

(1)

Minden, az unióban gyártott hatóanyagot, beleértve a kivitelre szánt hatóanyagokat is, azokkal a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó alapelvekkel és iránymutatásokkal összhangban kell gyártani, amelyek jelenleg a Bizottság által közzétett, a hatóanyagok gyártására vonatkozó technikai iránymutatásokban szerepelnek. A hatóanyagok helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat egy kötelező erejű jogi aktusban kell megállapítani.

(2)

A harmonizált szabványok globális szintű használatának előmozdítása érdekében a hatóanyagok helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezése műszaki követelményeinek harmonizálásról szóló nemzetközi konferencia által megállapított, a hatóanyagokra vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kell megállapítani.

(3)

A helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat mindazon témakörökkel, műveletekkel és folyamatokkal kapcsolatban meg kell határozni, amelyek a hatóanyag minőségét alapvetően befolyásolják, úgy mint minőségirányítás, személyzet, helyiségek és berendezések, dokumentáció, anyaggazdálkodás, gyártás, folyamat közbeni ellenőrzések, csomagolás, címkézés, laboratóriumi ellenőrzések, visszaküldések, panaszok és termékvisszahívások, szerződésen alapuló gyártás és újracsomagolás. Ezen alapelvek és iránymutatások betartásának biztosítása céljából a hatóanyaggyártók számára elő kell írni egy hatékony rendszer létrehozását és bevezetését ezen anyagok minőségének biztosítására.

(4)

Nem megfelelő higiéniai állapotú személyzet, nem megfelelő ruházat viselése vagy potenciálisan szennyező tevékenységek végzése a gyártási területen veszélyeztetheti a hatóanyag minőségét. Ezt meg kell előzni olyan tisztasági és egészségügyi gyakorlatok alkalmazásával, amelyek megfelelnek az ott végzett gyártási műveleteknek. Ezekről a gyakorlatokról gondoskodni kell a hatóanyaggyártó által bevezetett minőségirányítási rendszerben.

(5)

A hatóanyag megfelelő minőségének biztosítása érdekében a potenciális szennyeződéseket és keresztszennyeződéseket a minimumra kell csökkenteni az e célra tervezett létesítmények, termelési folyamatok és tárolóeszközök használatának kötelezővé tételével és megfelelő szennyeződés-ellenőrzésekkel.

(6)

A keresztszennyeződés megelőzése különösen fontos az emberi egészségre ártalmas hatóanyagok gyártásánál. Más termékek szennyeződése erősen szenzibilizáló hatóanyagokkal komoly közegészségügyi veszélyt jelenthet, mivel az ilyen anyagoknak való kitettség igen gyakran eredményezi hiperérzékenység vagy allergiás reakciók kialakulását. Ebből kifolyólag ilyen hatóanyagok gyártása csak elkülönített gyártási területeken engedélyezhető. Elkülönített gyártási területek használatára lehet szükség olyan hatóanyagok gyártásánál is, melyek erősségükből illetve fertőző vagy mérgező voltukból adódóan veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Ezen anyagokkal kapcsolatban a gyártónak értékelést kell készítenie az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokról és az elkülönített gyártási területek szükségességéről.

(7)

Az esetleges minőségi problémák követésének, azonosításának és megoldásának megkönnyítése, valamint a helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelés ellenőrzése érdekében a gyártónak részletes írásos feljegyzéseket kell vezetnie minden olyan folyamatról, amelyet a hatóanyagok gyártása során végrehajt, beleértve az ezen folyamatoktól való eltéréseket is.

(8)

A gyógyszerek megfelelő minőségi, biztonsági és hatékonysági szintjének, valamint a közegészség védelmének biztosítása érdekében indokolt előírni a hatóanyaggyártók számára, hogy késedelem nélkül jelentsenek a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek gyártóinak minden olyan változtatást, amely befolyásolhatja a hatóanyag minőségét.

(9)

Megfelelő eljárások meglétére van szükség a minőséggel kapcsolatos panaszok feljegyzéséhez és kivizsgálásához, valamint a termékvisszahívások végrehajtásához, hogy gyorsan megtörténhessen a minőségi aggályok kezelése és azon hatóanyagok piacról történő kivonása, melyek nem felelnek meg a minőségi előírásoknak, vagy komoly közegészségügyi veszélyt jelentenek.

(10)

Ha a hatóanyag gyártója mást bíz meg a gyártás egy részének elvégzésével, fontos e másik fél felelősségének írásbeli tisztázása a helyes gyártási gyakorlatnak való megfelelés és a minőséggel kapcsolatos intézkedések tekintetében.

(11)

Újracsomagolás és újracímkézés során is szükséges helyes gyártási gyakorlatok alkalmazása a hatóanyagoknak a folyamat során történő hibás címkézésének vagy szennyeződésének elkerüléséhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

E rendelet megállapítja emberi felhasználásra szánt gyógyszerek hatóanyagainak – a kivitelre szánt hatóanyagokat is beleértve – helyes gyártási gyakorlatára vonatkozó alapelveket és iránymutatásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„gyártás”: az alapanyagok átvétele, az előállítás, a csomagolás, az újracsomagolás, a címkézés, az újracímkézés, a minőség-ellenőrzés, illetve a hatóanyagok kibocsátása során elvégzett műveletek vagy részműveletek, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzések;

2.

„hatóanyag kiindulási anyaga”: minden olyan anyag, amelyből hatóanyagot készítenek vagy kivonnak;

3.

„hatóanyag-intermedier”: olyan anyag, melyet egy hatóanyag gyártása során nyertek, és további feldolgozásra szánnak;

4.

„nyersanyag” bármely anyag, reagens vagy oldószer, melyet egy hatóanyag gyártásához szándékoznak felhasználni, és amelyből a hatóanyagot nem közvetlenül állítják elő vagy vonják ki.

3. cikk

Minőségirányítás

(1)   A hatóanyagok gyártói (a továbbiakban: gyártó) kötelesek hatékony rendszert létrehozni, dokumentálni és bevezetni ezen anyagok minőségének biztosítására az általuk végzett gyártási műveletek (a továbbiakban: gyártási folyamat) során. A rendszernek biztosítania kell a vezetés és a gyártó személyzet aktív részvételét.

A rendszernek biztosítania kell, hogy a hatóanyagok megfeleljenek a 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított minőségi és tisztasági követelményeknek.

A rendszerbe be kell építeni a minőségi kockázatkezelést is.

(2)   A gyártónak ki kell jelölnie egy, a minőségbiztosításért és minőségellenőrzésért felelős minőségbiztosítási egységet, amely független a gyártást végző egységtől.

(3)   A gyártónak rendszeresen belső ellenőrzéseket kell végeznie és nyomon kell követnie a megállapításokat.

4. cikk

Személyzet

(1)   A gyártónak biztosítania kell, hogy megfelelő számú személyzet rendelkezzen a hatóanyagok gyártásának elvégzéséhez és felügyeletéhez szükséges, oktatás, szakképzés vagy tapasztalat útján megszerzett képesítésekkel.

(2)   A személyzetnek jó tisztasági és egészségügyi gyakorlatokat kell követnie a gyártási területen. A személyzet nem léphet be a gyártási területre, ha:

a)

fertőző betegségben szenved, nyílt léziója vagy más olyan bőrgyógyászati problémája van a szabad testfelületén, amely hátrányosan befolyásolhatja a hatóanyag minőségét vagy tisztaságát;

b)

olyan ruházatot visel, amely láthatóan koszos, vagy nem védi a hatóanyagot a személyzettől származó esetleges szennyeződéstől, illetve nem védi a személyzetet az emberi egészségre potenciálisan veszélyt jelentő hatóanyaggal való érintkezéstől;

c)

a gyártási területre való belépéskor olyan tevékenységet folytat, amely beszennyezheti a hatóanyagot, vagy másként ronthatja annak minőségét.

5. cikk

Épületek és létesítmények

(1)   A hatóanyagok gyártásánál használt épületeket és létesítményeket úgy kell elhelyezni, tervezni és megépíteni, hogy megfeleljenek az ott végezni kívánt műveleteknek, és hogy megkönnyítsék a tisztítást és karbantartást, figyelembe véve, hogy az épületeket és létesítményeket milyen jellegű műveletekre, illetve a gyártás melyik fázisában használják.

A létesítményeket, illetve az anyagáramlást és a személyek mozgását úgy kell megtervezni, hogy biztosított legyen a különböző anyagok különválasztása, és hogy azok ne szennyezzék egymást.

(2)   Az épületeket megfelelően karban kell tartani, javítani és tisztítani kell.

(3)   Erősen szenzibilizáló hatóanyagokat elkülönített gyártási területeken kell gyártani.

Gyártási műveletek végzésénél a gyártónak értékelnie kell az elkülönített gyártási területek szükségességét olyan hatóanyagok esetében, melyek erősségükből, illetve fertőző vagy mérgező voltukból adódóan veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Az értékelésnek vizsgálnia kell az ezen hatóanyagok által az emberi egészségre gyakorolt kockázatot, figyelembe véve azok erősségét, toxicitását, fertőzőképességét és a meglévő kockázatcsökkentő eljárásokat. Az értékelést írásban kell rögzíteni.

Ha az értékelés kockázatot jelez az emberi egészségre, a hatóanyagot elkülönített gyártási területeken kell gyártani.

6. cikk

Berendezések

(1)   A hatóanyagok gyártásánál használt berendezést a szándékolt használatának, tisztításának, karbantartásának és adott esetben fertőtlenítésének megfelelően kell tervezni, méretezni és elhelyezni.

A berendezéseket úgy kell kialakítani és működtetni, hogy azon felületek, melyek a nyersanyagokkal, a hatóanyag kiindulási anyagaival, hatóanyag-intermedierekkel vagy hatóanyagokkal kerülnek érintkezésbe, ne változtassák meg a nyersanyagok, a hatóanyag kiindulási anyagai, a hatóanyag-intermedierek, illetve a hatóanyagok minőségét olyan mértékben, hogy azok ne feleljenek meg a 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított követelményeknek.

(2)   A gyártónak írásbeli eljárásokat kell kidolgoznia a berendezés tisztítására és a berendezés gyártási folyamatban történő használatra való alkalmasságának a tisztítást követően elvégzendő ellenőrzésére vonatkozóan.

(3)   A hatóanyag minőségének biztosítása szempontjából kritikus ellenőrző-, súlymérő-, egyéb mérő-, felügyelő- és vizsgálóberendezéseket írásbeli eljárások szerint és meghatározott időközönként kalibrálni kell.

7. cikk

Dokumentáció és nyilvántartás

(1)   A gyártó köteles létrehozni és fenntartani egy dokumentumkezelő rendszert és a gyártási folyamatot lefedő írásbeli eljárásokat.

Minden, a gyártási folyamattal kapcsolatos dokumentumot az írásbeli eljárásoknak megfelelően kell elkészíteni, felülvizsgálni, jóváhagyni és terjeszteni.

A gyártó feljegyzéseket vezet legalább a következő, a gyártási folyamattal kapcsolatos elemekről:

1.

a berendezések tisztítása és használata;

2.

a nyersanyagok, a hatóanyag kiindulási anyagai és a hatóanyag-intermedierek eredete;

3.

a nyersanyagokkal, a hatóanyag kiindulási anyagaival és a hatóanyag-intermedierekkel kapcsolatos ellenőrzések;

4.

a nyersanyagok, a hatóanyag kiindulási anyagai és a hatóanyag-intermedierek felhasználása;

5.

a hatóanyagok és a csomagolóanyagok címkézése;

6.

gyártási előirat;

7.

a tételek gyártása és ellenőrzése;

8.

laboratóriumi ellenőrzések.

A gyártási folyamattal kapcsolatos dokumentumok kiadását, felülvizsgálatát, cseréjét és visszavonását ellenőrizni kell, és feljegyzéseket kell vezetni ezek felülvizsgálatáról, cseréjéről és visszavonásáról.

(2)   Minden, a gyártási folyamat során a minőséggel kapcsolatban végzett tevékenységről a végrehajtással egy időben feljegyzést kell készíteni. A 7. cikk (1) bekezdésében említett írásbeli eljárásoktól való bármilyen eltérést fel kell jegyezni és meg kell indokolni. Minden eltérést, amely a hatóanyag minőségét befolyásolja, vagy megakadályozza, hogy a hatóanyag megfeleljen a 12. cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek, ki kell vizsgálni, és a vizsgálatot, valamint annak eredményeit dokumentálni kell.

(3)   A gyártási és ellenőrzési műveletek elvégzése után a gyártó minden, a gyártással és ellenőrzésekkel kapcsolatos feljegyzést megőriz a tétel lejárati ideje után legalább még egy évig. Olyan hatóanyag esetében, amelyre újratesztelési időpont van meghatározva, a gyártó a teljes tétel forgalomba hozatala után legalább három évig köteles megőrizni a feljegyzéseket.

8. cikk

Anyaggazdálkodás

(1)   A gyártónak írásbeli eljárásokkal kell rendelkeznie a bejövő anyagok minőségének biztosítására, lefedve a következő területeket:

1.

átvétel;

2.

azonosság megállapítása;

3.

zárlat;

4.

raktározás;

5.

mozgatás;

6.

mintavétel;

7.

vizsgálatok;

8.

jóváhagyás;

9.

visszautasítás.

(2)   A gyártónak rendelkeznie kell a kritikus anyagok szállítóinak értékelésére szolgáló rendszerrel.

9. cikk

Gyártás és folyamat közbeni ellenőrzés

(1)   A gyártási műveleteket ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a gyártási folyamatot felügyeljék és szabályozzák, vagy ellenőrizzék, hogy a hatóanyag megfelel-e a 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított minőségi és tisztasági követelményeknek. A 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított minőségi követelményeknek való megfelelés szempontjából kritikus gyártási műveletek végzését képzett személyzetnek kell szemmel tartania vagy ezzel egyenértékű ellenőrzésnek kell alávetni.

(2)   A nyersanyagok és hatóanyag kiindulási anyagok tömegének vagy egyéb jellemzőjének mérését pontosan kell elvégezni, és úgy, hogy a mérés ne befolyásolja ezeknek a felhasználásra való alkalmasságát.

(3)   A gyártási műveleteket, beleértve a hatóanyag-intermedierek vagy hatóanyagok tisztítása után végzett műveleteket is, olyan módon kell elvégezni, amely megvédi a nyersanyagokat, a hatóanyag kiindulási anyagait, a hatóanyag-intermediereket és a hatóanyagokat a más anyagokkal való szennyeződéstől.

10. cikk

Csomagolás és címkézés

(1)   A tárolóeszközöknek megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a hatóanyag minőségromlása vagy szennyeződése ellen a hatóanyag becsomagolásának pillanatától addig a pillanatig, amíg azt fel nem használják gyógyszerek gyártásához.

(2)   A hatóanyagok csomagolásán használt címkék tárolását, nyomtatását és felhasználását ellenőrizni kell. A címkéknek tartalmazniuk kell a hatóanyag minőségének biztosításához szükséges információkat.

11. cikk

Forgalomba hozatal

Egy hatóanyag csak akkor hozható forgalomba, ha a minőségbiztosítási egység forgalomba bocsátotta azt.

12. cikk

Laboratóriumi ellenőrzések

(1)   A gyártó követelményeket állít fel az általa gyártott hatóanyagok, valamint a gyártás során felhasznált nyersanyagok, hatóanyag kiindulási anyagok és hatóanyag-intermedierek minőségére és tisztaságára vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésben említett követelményeknek való megfelelést laboratóriumi vizsgálatokkal kell ellenőrizni.

A gyártónak minden hatóanyagtételre vonatkozóan vizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítania a következő hatóságok, illetve felek kérésére:

a)

egy tagállam illetékes hatóságai;

b)

olyan hatóanyaggyártók, akiknek a hatóanyagot további feldolgozás, csomagolás, újracsomagolás, címkézés vagy újracímkézés céljára közvetve vagy közvetlenül szállították;

c)

hatóanyagok forgalmazói és közvetítői;

d)

olyan gyógyszergyártók, akiknek a hatóanyagot közvetve vagy közvetlenül szállították.

(3)   A gyártó a hatóanyag stabilitását stabilitási vizsgálatokkal ellenőrzi. A lejárati időt vagy újratesztelési időpontot a stabilitási vizsgálatokból nyert adatok kiértékelése alapján kell megállapítani. A hatóanyag megfelelően azonosított mintáit a hatóanyag eltarthatósági időtartamának alapján kidolgozott mintavételi tervnek megfelelően meg kell őrizni.

13. cikk

Validálás

A gyártó kidolgoz és végrehajt egy validálási politikát azon folyamatokra és eljárásokra, melyek kritikusak abból a szempontból, hogy a hatóanyag megfeleljen a 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított minőségi és tisztasági követelményeknek.

14. cikk

Változás-ellenőrzés

(1)   Mielőtt a gyártó olyan változtatásokat vezet be a gyártási folyamatban, amelyek befolyásolhatják az aktív hatóanyag előállítását és ellenőrzését, értékeli e változtatások lehetséges hatását a hatóanyag minőségére.

(2)   Tilos bevezetni olyan változtatásokat a gyártási folyamatba, amelyek hátrányosan befolyásolják a hatóanyag minőségét.

(3)   A hatóanyag gyártója késedelem nélkül értesíti azokat a gyógyszergyártókat, akiknek a hatóanyagot szállítja, a gyártási folyamat minden olyan megváltoztatásáról, amely befolyásolhatja a hatóanyag minőségét.

15. cikk

Visszautasítás és visszaküldés

(1)   A hatóanyagok vagy hatóanyag-intermedierek azon tételeit, melyek nem felelnek meg a 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított követelményeknek, vissza kell utasítani, mint ilyet meg kell jelölni és zárlat alá kell helyezni.

(2)   A gyártónak, aki egy hatóanyag visszautasított, a követelményeknek meg nem felelő tételeit újrafeldolgozza, átalakítja, vagy a gyártás során való újrahasznosítás céljából azokból nyersanyagokat vagy oldószereket von ki, a 7. cikk (1) bekezdése szerint felállított eljárásokat kell követnie és megfelelő ellenőrzéseket kell végeznie, hogy biztosítsa a következőket:

a)

az újrafeldolgozott vagy átalakított hatóanyag megfelel a 12. cikk (1) bekezdése szerint felállított minőségi követelményeknek;

b)

a kivont nyersanyagok és oldószerek alkalmasak a gyártási folyamatban való kívánt felhasználásra.

(3)   A visszaküldött hatóanyagokat mint ilyeneket azonosítani kell és zárlat alá kell helyezni.

16. cikk

Panaszok és termékvisszahívások

(1)   A gyártó feljegyez és kivizsgál minden minőséggel kapcsolatos panaszt.

(2)   A gyártónak eljárásokat kell kidolgoznia a hatóanyagoknak a piacról való visszahívására.

(3)   Ha a visszahívott hatóanyag komoly közegészségügyi veszélyt jelent, a gyártó késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságokat.

17. cikk

Szerződéses gyártás

(1)   Bármely, a hatóanyag gyártójának megbízásából egy másik fél (a továbbiakban: szerződéses gyártó) által végzett gyártási vagy ahhoz kapcsolódó műveletről írásbeli szerződést kell kötni.

A szerződés világosan meghatározza a szerződéses gyártó felelősségét a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozóan.

(2)   A hatóanyag gyártója ellenőrzi, hogy a szerződéses gyártó által végzett műveletek megfelelnek a helyes gyártási gyakorlatnak.

(3)   Egy szerződéses gyártóra bízott gyártási vagy ahhoz kapcsolódó művelet nem adható tovább harmadik félnek mint alvállalkozónak a hatóanyag gyártójának írásbeli hozzájárulása nélkül.

18. cikk

Újracsomagolás

Ha a hatóanyagot egy gyártó olyan tárolóeszközbe csomagolja újra, amely az eredeti tárolóeszköztől térfogatában, az anyagában vagy átlátszóságában különbözik, stabilitási vizsgálatokat kell végeznie a hatóanyagon, és ezen vizsgálat alapján kell megállapítania a lejárati időt vagy újratesztelési időpontot.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. május 25-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/8


A BIZOTTSÁG 1253/2014/EU RENDELETE

(2014. július 7.)

a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2009/125/EK irányelv értelmében végrehajtási intézkedés vagy önszabályozó rendelkezés keretében kell meghatározni azon, energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezési követelményeit, amelyek értékesítési és kereskedelmi szempontból jelentős volument képviselnek, és számottevő hatást gyakorolnak környezetükre az Unióban, és a környezetre gyakorolt hatásuk túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A Bizottság megvizsgálta a szellőztetőberendezések műszaki, környezeti és gazdaságossági jellemzőit. A vizsgálat tanúsága szerint az uniós piacon nagy mennyiségben forgalmaznak szellőztetőberendezéseket. A szellőztetőberendezések környezeti jellemzői közül a használat közbeni energiafogyasztás tekintendő a leglényegesebb paraméternek, amely jelentős potenciált képvisel a költséghatékony energiamegtakarítás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén.

(3)

A ventilátorok a szellőztetőberendezések fontos alkatrészei. A 327/2011/EU bizottsági rendelet (2) általános minimumkövetelményeket állapít meg a ventilátorok energiafelhasználási hatásfokára. A szellőztetőberendezések részét képező ventilátorok szellőztetőfunkciójának villamosenergia-fogyasztását az említett rendelet energiahatékonysági minimumkövetelményei szabályozzák, számos szellőztetőberendezés azonban olyan ventilátorokat használ, amelyek nem tartoznak az említett rendelet hatálya alá. Ezért a szellőztetőberendezésekre vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket szükséges bevezetni.

(4)

Az intézkedések meghatározásakor helyénvaló a lakóépületeket szellőztető berendezések és a nem lakóépületeket szellőztető berendezések között – az egyedi légtömegáram alapján – különbséget tenni, mivel a gyakorlatban is két különböző mérési szabványkészlet van használatban.

(5)

A légáramonként 30 W-nál kisebb felvett elektromos teljesítményű, kisméretű szellőztetőberendezéseket nem indokolt e rendelet követelményeinek hatálya alá vonni, esetükben kizárólag a termékinformációs követelmények teljesítését indokolt előírni. Az említett berendezéseket számos különböző alkalmazásra tervezik, működésük nagyrészt időszakos, és csupán kiegészítő funkciót töltenek be, például fürdőszobák szellőztetését végzik. Amennyiben ezek a berendezések is e rendelet hatálya alá tartoznának, az az értékesített termékek nagy mennyiségére való tekintettel a piacfelügyelet terén jelentős adminisztratív terhekkel járna, ugyanakkor csak kismértékben növelné az energiamegtakarítási lehetőségeket. Mivel azonban az említett berendezések a többi szellőztetőberendezéshez hasonló szerepet töltenek be, ezen rendelet felülvizsgálata során indokolt megvizsgálni, hogy a rendelet hatályát helyénvaló-e rájuk is kiterjeszteni. Nem indokolt továbbá e rendelet útján szabályozni a kifejezetten és kizárólag vészhelyzeti célokra vagy különleges, illetve veszélyes környezetben való működésre tervezett szellőztetőberendezéseket, mivel azok használata ritka és rövid időtartamú. A hatály alóli kizárásnak egyértelművé kell tennie, hogy az elsősorban fűtésre vagy hűtésre használt többfunkciós készülékeket és a konyhai páraelszívókat szintén ki kell zárni. A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a lakóépületeket szellőztető berendezések és a nem lakóépületeket szellőztető berendezések műszaki, környezeti és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit.

(6)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek környezetvédelmi paraméterei közül e rendelet szempontjából a használat közbeni energiafogyasztás tekintendő a leglényegesebbnek. A szóban forgó termékek éves villamosenergia-fogyasztása az Unióban 2010-ben becslések szerint 77,6 TWh volt. Ugyanakkor ezen termékek 2 570 PJ helyiségfűtési energiát takarítanak meg. A fentieket összesítve – a villamosenergiára 2,5 értékű primerenergia-átalakítási tényezőt alkalmazva – a 2010-es energiamérleg 1 872 PJ éves primerenergia-megtakarítást mutat. Az összesített megtakarítás különleges intézkedések bevezetése nélkül 2025-re előreláthatólag 2 829 PJ-ra növekszik.

(7)

Az előkészítő vizsgálatok azt mutatták, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek energiafogyasztása lényegesen csökkenthető. Az e rendeletben és az 1254/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (3) előírt, környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények együttes eredményeként az összesített megtakarítás várhatóan 1 300 PJ-lal (45 %) lesz nagyobb, azaz 2025-ben eléri a 4 130 PJ-t.

(8)

Az előkészítő vizsgálatok szerint a szellőztetőberendezések tekintetében szükségtelen a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében említett egyéb környezettudatos tervezési paraméterekre vonatkozóan követelményeket meghatározni, mivel esetükben a használati fázisban fellépő energiafogyasztás messze a legjelentősebb környezeti paraméter.

(9)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket fokozatosan indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeik e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. A menetrend meghatározásánál figyelembe kell venni a végfelhasználók és a gyártók, különösen a kis- és középvállalkozások költségeire gyakorolt hatást, ugyanakkor el kell kerülni, hogy a szellőztetőberendezések környezeti teljesítményének javítása szükségtelen késedelmet szenvedjen.

(10)

A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési és számítási módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi testületek által a Bizottság felkérése nyomán az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(11)

A jelenleg hozzáférhető, magas energiafelhasználási hatásfokkal rendelkező szellőztetőberendezés-típusokra vonatkozóan indokolt a végrehajtási intézkedésben – az intézkedés kidolgozása során összegyűjtött információk alapján – referenciaértékeket meghatározni annak érdekében, hogy a gyártók ezen értékelést felhasználhassák alternatív tervezési megoldások mérlegelésére és a termék által elért környezeti teljesítmény referenciaértékekkel való összevetésére. Ezáltal biztosítható, hogy a releváns információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások számára, ami az érintett termékkörben elő fogja segíteni az energiafogyasztást mérséklő legjobb műszaki megoldások alkalmazását és még nagyobb hatásfokú termékek kifejlesztését.

(12)

A Bizottság konzultációt folytatott a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal.

(13)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

(1)   E rendeletet a szellőzőberendezésekre kell alkalmazni; rendelkezései környezettudatos tervezési követelményeket állapítanak meg az említett berendezések forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozóan.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)

az olyan egyirányú (elszívó vagy befúvó) szellőztetőberendezésekre, amelyek felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 30 W-ot, azonban a termékinformációs követelmények ezekre is vonatkoznak;

b)

az olyan kétirányú szellőztetőberendezésekre, amelyek esetében a ventilátorok felvett elektromos összteljesítménye légáramonként 30 W-nál kisebb, azonban a termékinformációs követelmények ezekre is vonatkoznak;

c)

azon axiálventilátorokra és centrifugális ventilátorokra, amelyek mindössze a 327/2011/EU rendelet szerinti foglalattal vannak ellátva;

d)

azon szellőztetőberendezésekre, amelyeket kizárólag és kifejezetten a 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározottak szerinti robbanásveszélyes légkörben való üzemelésre terveztek;

e)

azon szellőztetőberendezésekre, amelyeket kifejezetten és kizárólag vészhelyzeti használatra, rövid időtartamú működésre terveztek, és amelyek megfelelnek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) az építmények tűzbiztonsága tekintetében meghatározott alapvető követelményeknek;

f)

a kifejezetten és kizárólag az alábbi működési körülményekre tervezett szellőztetőberendezésekre:

i.

ha az áramoltatott levegő üzemi hőmérséklete meghaladja a 100 °C-ot;

ii.

ha a ventilátort hajtó, az áramoltatott levegőn kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete meghaladja a 65 °C-ot;

iii.

ha az áramoltatott levegő hőmérséklete vagy az áramoltatott levegőn kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete – 40 °C-nál kisebb;

iv.

ha a tápfeszültség váltóáram esetében 1 000 V-nál, egyenáram esetében 1 500 V-nál nagyobb;

v.

mérgező, nagymértékben korrozív vagy gyúlékony környezetben vagy nagyfokú kopást előidéző anyagok jelenlétében;

g)

a hővisszanyerést szolgáló hőcserélővel és hőszivattyúval rendelkező berendezésekre, valamint az olyan berendezésekre, amelyeknél a hővisszanyerő rendszerben végzett hőátadástól és hőkivonástól függetlenül is van lehetőség hőátadásra és hőkivonásra, kivéve a fagyvédelmi és jégmentesítési célú hőátadást;

h)

a konyhai berendezésekről szóló 66/2014/EU bizottsági rendelet (7) hatálya alá tartozó, páraelszívóként besorolt berendezésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „szellőztetőberendezés”: elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja;

2.   „lakóépületeket szellőztető berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely esetében

a)

a maximális légtömegáram nem haladja meg a 250 m3/h-t;

b)

a maximális légtömegáram 250 és 1 000 m3/h közé esik, és a gyártó nyilatkozata szerint a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;

3.   „nem lakóépületeket szellőztető berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely esetében a maximális légtömegáram meghaladja a 250 m3/h-t, vagy a maximális légtömegáram 250 és 1 000 m3/h közé esik, és a gyártó nem nyilatkozott úgy, hogy a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;

4.   „maximális légtömegáram”: a gyártó által megadott azon legnagyobb légtömegáram, amely a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például tiszta szűrőkkel ellátott) szellőztetőberendezés beépített szabályzói vagy a berendezéshez külön beszerezhető szabályzók segítségével standard léghőmérsékleten (20 °C) és légnyomáson (101 325 Pa) elérhető; lakóépületeket szellőztető, légcsatornával ellátott berendezések esetében 100 Pa külső statikus nyomáskülönbség melletti légáramra megállapítva, lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezések esetében a 10 (minimum)-20-50-100-150-200-250 Pa össznyomáskülönbségek közül azon legalacsonyabb elérhető érték melletti légáramra megállapítva, amely egyenlő a mért nyomáskülönbség értékével, vagy majdnem eléri azt;

5.   „egyirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely csak egyetlen irányba – beltérből kültér felé (elszívás) vagy kültérből beltér felé (befúvás) – állít elő légáramot, és a mechanikusan előállított légáram természetes levegő bevezetésével vagy elszívásával egyenlítődik ki;

6.   „kétirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely a beltér és a kültér között állít elő légáramot, és rendelkezik mind elszívó, mind befúvó ventilátorral;

7.   „egyenértékű szellőztetőberendezés-modell”: az alkalmazandó termékinformációs követelmények szerint ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, de ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr által másik szellőztetőberendezés-modellként forgalomba hozott szellőztetőberendezés.

A II–IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A környezettudatos tervezés követelményei

(1)   A lakóépületeket szellőztető berendezéseknek 2016. január 1-jétől teljesíteniük kell a II. melléklet 1. pontjában szereplő különös környezettudatos tervezési követelményeket.

(2)   A nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknek 2016. január 1-jétől kell teljesíteniük a III. melléklet 1. pontjában szereplő különös környezettudatos tervezési követelményeket.

(3)   A lakóépületeket szellőztető berendezéseknek 2018. január 1-jétől teljesíteniük kell a II. melléklet 2. pontjában szereplő különös környezettudatos tervezési követelményeket.

(4)   A nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknek 2018. január 1-jétől teljesíteniük kell a III. melléklet 2. pontjában szereplő különös környezettudatos tervezési követelményeket.

4. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1)   A lakóépületeket szellőztető berendezések gyártóinak, azok meghatalmazott képviselőinek és az importőröknek 2016. január 1-jétől teljesíteniük kell a IV. melléklet szerinti tájékoztatási követelményeket.

(2)   A nem lakóépületeket szellőztető berendezések gyártóinak, azok meghatalmazott képviselőinek és az importőröknek 2016. január 1-jétől teljesíteniük kell az V. melléklet szerinti tájékoztatási követelményeket.

5. cikk

Megfelelőségértékelés

(1)   A szellőztetőberendezések gyártóinak a 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelést az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer alkalmazásával kell végrehajtani.

A lakóépületeket szellőztető berendezések megfelelőségértékeléséhez a fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó követelményt e rendelet VIII. mellékletének megfelelően kell kiszámítani.

A nem lakóépületeket szellőztető berendezések megfelelőségértékeléséhez a különös környezettudatos tervezési követelmények tekintetében végzendő méréseket és számításokat e rendelet IX. mellékletének megfelelően kell elvégezni.

(2)   A 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének megfelelően összeállított műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet IV. és V. mellékletében meghatározott termékinformációkat.

Amennyiben egy szellőztetőberendezés adott modellje esetében a műszaki dokumentációban olyan információk szerepelnek, amelyeket tervalapú számítások és/vagy más szellőztetőberendezések adatainak extrapolációja révén nyertek, a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbi információkat:

a)

a fent említett számítások és/vagy extrapoláció részletes ismertetése;

b)

a gyártó által a számítások és az extrapoláció pontosságának ellenőrzésére végzett vizsgálatok részletes ismertetése;

c)

bármely más olyan szellőztetőberendezés-modellek felsorolása, amelyek esetében a műszaki dokumentációban szereplő információkat ugyanazon az alapon nyerték;

d)

az egyenértékű szellőztetőberendezés-modellek felsorolása.

6. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében a lakóépületeket szellőztető berendezésekre és az e rendelet III. mellékletében a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre megállapított követelmények teljesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállami hatóságok az e rendelet VI. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

7. cikk

Referenciaértékek

A 2009/125/EK irányelv I. melléklete 3. részének 2. pontjában említett, szellőztetőberendezésekre alkalmazandó referenciaértékeket e rendelet VII. melléklete határozza meg.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a technológiai haladás fényében legkésőbb 2017. január 1-jéig értékelést végez arról, hogy szükség van-e a szivárgási arányokra vonatkozó követelmények meghatározására, és az értékelés eredményeit a konzultációs fórum elé tárja.

A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb 2020. január 1-jéig felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a konzultációs fórum elé tárja.

A felülvizsgálat során az alábbiak mérlegelésére kerül sor:

a)

e rendelet hatályának esetleges kiterjesztése a 30 W-nál kisebb felvett elektromos teljesítményű egyirányú berendezésekre, valamint azon kétirányú szellőztetőberendezésekre, amelyek ventilátorainak felvett elektromos összteljesítménye légáramlatonként nem éri el a 30 W-ot;

b)

a VI. mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések;

c)

az alacsony energiafogyasztású szűrők energiahatékonyságra gyakorolt hatásai figyelembevételének helyénvalósága;

d)

egy szigorúbb környezettudatos tervezési követelményeket előíró további szakasz megállapításának szükségessége.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 285., 2009.10.31., 10. o.

(2)  A Bizottság 2011. március 30-i 327/2011/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 125 W és 500 kW közötti bemeneti elektromos teljesítményű motorral hajtott ventilátorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 90., 2011.4.6., 8. o.).

(3)  A Bizottság 2014. július 11-i 1254/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 27. oldalát.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/9/EK irányelve a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 100., 1994.4.19., 1. o.)

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.)

(7)  A Bizottság 2014. január 14-i 66/2014/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási sütők, tűzhelyek és páraelszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 29., 2014.1.31., 33. o.).


I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások

E rendelet II–IX. mellékletének alkalmazásában:

1.

Fogalommeghatározások:

1.   „fajlagos energiafogyasztás”, „SEC” (KWh/(m2.a) mértékegységben kifejezve): lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a VIII. mellékletnek megfelelően kiszámított együttható, amely egy lakótér vagy épület szellőztetése által felhasznált, a fűtött padlófelület egy négyzetméterére eső energiamennyiséget fejezi ki;

2.   „hangteljesítményszint”, „LWA: referencia-légáram mellett a készülékház által kibocsátott és a levegő által közvetített, 1 pikowatt (1 pW) hangteljesítményre vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint decibelben (dB) kifejezve;

3.   „több sebességfokozatú meghajtószerkezet”: olyan ventilátormotor, amely a kikapcsolt (0) állapoton kívül legalább három sebességfokozaton működtethető;

4.   „frekvenciaváltó”: a ventilátorral és a motorral egybeépített, illetve velük egy rendszerben működő vagy külön biztosított olyan elektronikus vezérlőberendezés, amely az elektromos motor tápáramát a légtömegáram szabályozása céljából folyamatosan alakítja;

5.   „hővisszanyerő rendszer”: kétirányú szellőztetőberendezés olyan hőcserélővel ellátott része, melynek célja, hogy a távozó (szennyezett) levegő hőjét átadja a szellőző (friss) levegőnek;

6.   „lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt: a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) a hővisszanyerő rendszer száraz állapotában, standard léghőmérsékleten és légnyomáson, referencia-légáram melletti kiegyenlített légtömegáram, valamint a belső és külső hőmérséklet közötti 13 K különbség mellett mérve, ventilátormotorokból származó hőnyereség miatti korrekció nélkül;

7.   „belső szivárgás aránya”: hővisszanyerő rendszerrel ellátott, referencia-légtömegáram mellett működtetett szellőztetőberendezés esetében a szellőző levegőben jelen lévő távozó levegő légcsatornánál mért hányada, amely a távozó és a szellőző légáram között a készülékházon belül fellépő szivárgás eredményeként keletkezik; a vizsgálatot lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 100 Pa, nem lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 250 Pa nyomáson kell végezni;

8.   „átáramlási arány”: a távozó levegő azon hányada, amely a referencia-légáramot alapul véve visszakerül a regeneratív hőcserélő bemenő légáramába;

9.   „külső szivárgás aránya”: a referencia-légáramból származó szivárgás azon hányada, amely nyomásvizsgálat során a környező levegőből egy berendezés készülékházába, illetve abból a környező levegőbe jut; az alulnyomás és túlnyomás vizsgálatát lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 250 Pa, nem lakóépületeket szellőztető berendezés esetén 400 Pa nyomáson kell végezni;

10.   „keveredés”: a beltéri és kültéri végegységeknél a légáramoknak a kifúvó és beszívó nyílások közötti azonnali recirkulálása, illetve rövidre zárása, mely légáramok ily módon nem járulnak hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében;

11.   „keveredési ráta”: a távozó légáramnak a teljes referencia-légmennyiséghez viszonyított azon hányada, amely a beltéri és a kültéri végegységnél a kifúvó és beszívó nyílások között recirkulál, így nem járul hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében (a beltéri osztó légcsatornától 1 méterre mérve), a belső szivárgási arány levonásával;

12.   „tényleges felvett teljesítmény” (W mértékegységben kifejezve): referencia-légtömegáram és annak megfelelő külső össznyomáskülönbség melletti felvett elektromos teljesítmény, amely magában foglalja a ventilátorok, a szabályzók (ideértve a távszabályzókat) és – amennyiben be van építve – a hőszivattyú elektromos igényét;

13.   „fajlagos felvett teljesítmény”, „SPI”(W/(m3/h) mértékegységben kifejezve): a tényleges felvett teljesítmény (W) és a referencia-légtömegáram (m3/h) aránya;

14.   „légtömegáram/nyomás diagram”: lakóépületeket szellőztető egyirányú berendezések vagy kétirányú berendezések osztó része tekintetében készített, a légtömegáramot (abszcissza) és a nyomáskülönbséget ábrázoló görbesor, ahol minden görbe egy adott ventilátorsebességet jelöl, és legalább nyolc egymástól egyenlő távolságra lévő tesztpontot tartalmaz, és a görbék számát a ventilátor elkülönülő opcionális sebességfokozatainak száma (egy, kettő vagy három) határozza meg, illetőleg frekvenciaváltós ventilátor esetében legalább egy minimum-, egy maximum- és egy megfelelő középgörbét tartalmaz, amely megközelíti az SPI-tesztelésnél alkalmazott referencia-légtömeget és nyomáskülönbséget;

15.   „referencia-légtömegáram” (m3/s mértékegységben kifejezve): a légtömegáram/nyomás diagramban egy görbe azon pontjának abszcisszaértéke, amely a maximális légtömegáram legalább 70 %-ához, valamint légcsatornával ellátott berendezések esetében 50 Pa-hoz, légcsatorna nélküli berendezések esetében minimális nyomáshoz tartozó referenciaponton található, vagy ahhoz a legközelebb helyezkedik el; Kétirányú szellőztetőberendezések esetében a referencia-légtömegáram a légbefúvó kimenetre alkalmazandó.

16.   „szabályozási tényező”, „CTRL”: a SEC kiszámításához alkalmazott korrekciós tag, melynek meghatározása a VIII. melléklet 1. táblázatában leírtaknak megfelelően, a szellőztetőberendezés részét képező szabályzó típusa szerint történik;

17.   „szabályozási paraméter”: a szellőztetési igényt feltételezhetően reprezentatívan jelző, mérhető paraméter vagy paraméterek, pl. relatív nedvességszint (RH), szén-dioxid (CO2), illékony szerves vegyületek (VOC) vagy más gázok mennyisége, valamint jelenlét-, mozgás- vagy helyiséghasználat-érzékelés testhő infravörös érzékelése, ultrahanghullám-visszaverődés, fényforrások vagy berendezések emberi működtetéséből fakadó elektromos jelek alapján;

18.   „kéziszabályzó”: bármely olyan szabályzótípus, amely nem alkalmaz igényfüggő szabályozást;

19.   „igényfüggő szabályzó”: egy vagy több beépített vagy külön biztosított olyan eszköz, amely a berendezés légtömegáramát és/vagy a csövek légtömegáramait valamely szabályozási paraméter mérése során kapott eredmény alapján automatikusan szabályozza;

20.   „időprogram-szabályzó”: a szellőztetőberendezés ventilátorsebességét/légtömegáramát (óraidő szerint) szabályozó időzíthető felhasználói interfész, amely lehetővé teszi a légtömegáramnak legalább hét napra, napi legalább két csökkentett légtömegáramú vagy légtömegáram nélküli időszakra történő kézi beállítását;

21.   „igényfüggő szabályozású szellőztetés”, „DCV”: igényfüggő szabályzót alkalmazó szellőztetőberendezés;

22.   „légcsatornával ellátott berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egy vagy több helyiségének vagy zárt terének légcsatornák révén történő szellőztetésére használnak, és légcsatorna-csatlakozással látnak el;

23.   „légcsatorna nélküli berendezés”: egyedi helyiség szellőztetésére szolgáló olyan berendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egyetlen helyiségének vagy zárt terének szellőztetésére használnak, és nem látnak el légcsatorna-csatlakozással;

24.   „központi igényfüggő szabályzó”: egy légcsatornával ellátott szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely az egész szellőztetett épület vagy épületrész tekintetében központi helyen elhelyezett egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

25.   „helyi igényfüggő szabályzó”: egy szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely légcsatornával ellátott berendezés esetén egynél több, légcsatorna nélküli berendezés esetén egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

26.   „statikus nyomás”, „psf: az össznyomásnak a ventilátor dinamikus nyomásával csökkentett értéke;

27.   „össznyomás” (pf): a ventilátor nyomó- és szívócsonkjában fellépő torlónyomás közötti különbség;

28.   „torlónyomás”: az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt adiabatikus folyamattal nyugalmi helyzetbe hoznánk;

29.   „dinamikus nyomás”: a kimeneten átáramló gáz tömegáramából és átlagos sűrűségéből, valamint a berendezés kimeneti területéből meghatározott nyomás;

30.   „rekuperatív hőcserélő”: olyan, mozgó alkatrészek nélküli hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti; ilyen a párhuzamos áramlású, keresztáramú vagy ellenáramú, lemezes vagy csöves hőcserélő vagy ezek kombinációja, valamint a páradiffúziós, lemezes vagy csöves hőcserélő;

31.   „regeneratív hőcserélő”: olyan, forgókerékkel rendelkező rotációs hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti, és amely rejtett hő átadását lehetővé tevő anyaggal, meghajtómechanizmussal, készülékházzal vagy vázzal, valamint a megkerülés és az egyik légáramból a másikba való szivárgás csökkentésére szolgáló tömítésekkel rendelkezik; az ilyen hőcserélők esetében a nedvesség-visszanyerés a felhasznált anyag függvényében eltérő mértékű;

32.   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „légtömegáramának nyomásváltozás-érzékenysége: a lakóépületeket szellőztető berendezés maximális légtömegáramától + 20 Pa és – 20 Pa külső össznyomáskülönbségen mért maximális eltérés aránya;

33.   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „beltéri/kültéri légtömörsége: a ventilátor(ok) kikapcsolt állapotában a beltér és a kültér között mért légtömegáram (m3/h mértékegységben kifejezve);

34.   „kettős felhasználású berendezés”: a 305/2011/EU rendeletben meghatározott, építményekre vonatkozó alapvető tűzbiztonsági követelményeknek megfelelő szellőztetőberendezés, amely egyaránt alkalmas szellőztetési célokra, valamint tűzvédelmi célra és füstelvezetésre;

35.   „bypass-funkció”: bármely megoldás, amely megkerüli a hőcserélőt, vagy automatikusan vagy manuálisan szabályozza annak hővisszanyerő teljesítményét anélkül, hogy a légáramnak fizikailag meg kellene kerülnie azt (például nyári áteresztő doboz, rotorsebesség-szabályozás, légáram-szabályozás);

2.

Az I. melléklet 1. részében szereplő fogalommeghatározásokat kiegészítő, nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozó fogalommeghatározások:

1.   „névleges felvett elektromos teljesítmény”, „P” (kW mértékegységben kifejezve): a ventilátormeghajtók – ideértve bármely motorszabályzó tartozékot – tényleges villamosenergia-felvétele névleges külső nyomáson és névleges légtömegáram mellett;

2.   „ventilátor hatásfoka, ηfan: a (referenciakonfigurációjú) szellőztetőberendezés ventilátorának (egyedi ventilátorainak) a motor és a meghajtószerkezet hatásfokát is magában foglaló statikus hatásfoka névleges légáram és névleges külső nyomásesés mellett;

3.   „kétirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációja”: készülékházzal, legalább két (frekvenciaváltós vagy több sebességfokozatú meghajtószerkezettel rendelkező) ventilátorral, hővisszanyerő rendszerrel, a szellőző oldalon tiszta finomszűrővel, a távozó oldalon tiszta középfinom szűrővel felszerelt termék;

4.   „egyirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációja”: készülékházzal, legalább egy (frekvenciaváltós vagy több sebességfokozatú meghajtószerkezettel rendelkező) ventilátorral, és amennyiben a terméket rendeltetése szerint a szellőző oldalon szűrővel kell felszerelni, tiszta finomszűrővel felszerelt termék;

5.   „ventilátor minimális hatásfoka”, „ηνu: az e rendelet hatálya alá tartozó szellőztetőberendezések hatásfokára vonatkozó egyedi minimumkövetelmény;

6.   „névleges légtömegáram”, „qnom” (m3/s mértékegységben kifejezve): egy nem lakóépületeket szellőztető berendezésre megadott, 20 °C standard léghőmérsékleten és 101 325 Pa standard légnyomáson megállapított tervezési légtömegáram a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például szűrőket is tartalmazó) berendezés esetében;

7.   „névleges külső nyomás”, „Δps, ext” (Pa mértékegységben kifejezve): a megadott tervezési külső statikus nyomáskülönbség névleges légtömegáram mellett;

8.   „maximális mért ventilátorsebesség”, „vfan_rated” (percenkénti fordulatszámban [rpm] kifejezve): a névleges légtömegáram és névleges külső nyomás melletti ventilátorsebesség;

9.   „ventilátorkomponensek belső nyomásesése”, „Δps,int” (Pa mértékegységben kifejezve): a névleges légáram melletti statikusnyomás-esések összege referenciakonfigurációval rendelkező kétirányú szellőztetőberendezés vagy egyirányú szellőztetőberendezés esetében;

10.   „nem ventilátorhoz tartozó további komponensek belső nyomásesése”, „Δps,add” (Pa mértékegységben kifejezve): a névleges légtömegáram és névleges külső nyomás melletti összes statikusnyomás-esésnek a ventilátorkomponensek belső nyomásesésével (Δps,int ) csökkentett összege;

11.   „nem lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt_nrvu: a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) száraz referenciakörülmények között, kiegyenlített légáram és 20 K beltéri-kültéri léghőmérséklet-különbség mellett mérve, nem beszámítva a ventilátormotorokból és belső szivárgásokból származó hőnyereséget;

12.   „ventilátorkomponensek belső specifikus ventilátorteljesítménye”, „SFPint: a ventilátorkomponensek belső nyomásesésének és a ventilátor hatásfokának aránya referenciakonfiguráció esetében, W/(m3/s) mértékegységben kifejezve;

13.   „ventilátorkomponensek maximális belső specifikus ventilátorteljesítménye”, „SFPint_limit” (W/(m3/s) mértékegységben kifejezve): az e rendelet hatálya alá tartozó szellőztetőberendezések esetében az SFPint-re vonatkozó egyedi hatásfok-követelmény;

14.   „közvetítőközeges hővisszanyerő rendszer”: olyan hővisszanyerő rendszer, ahol a szellőztetett térben a távozó oldalon található hővisszanyerő készülék és az osztó oldalon található, a visszanyert hőt a légáramnak átadó készülék egy hőátadórendszeren keresztül kapcsolódik egymáshoz, ahol a hővisszanyerő rendszer két oldala az épület különböző részeiben szabadon elhelyezhető;

15.   „áramlási sebesség” (m/s mértékegységben kifejezve): a szellőző és a távozó levegő sebessége közül a nagyobb érték. Az áramlási sebesség a szellőztetőberendezésen belüli egységnyi keresztmetszeten átáramló szellőző, illetve távozó levegő áramlási sebessége. A sebességet az adott egység szűrővel ellátott részének, szűrő hiányában pedig a ventilátort magában foglaló részének keresztmetszetére vonatkoztatva kell meghatározni;

16.   „hatásfokbónusz”, „E”: azon tény figyelembevételére szolgáló korrekciós tag, miszerint a hővisszanyerés hatékonyságának növekedésével nagyobb nyomásesés történik, ami miatt nagyobb specifikus ventilátorteljesítmény szükséges;

17.   „szűrőkre vonatkozó korrekciós tag”, „F” (Pa mértékegységben kifejezve): abban az esetben alkalmazandó korrekciós tag, amikor a berendezés eltér a kétirányú szellőztetőberendezés referenciakonfigurációjától;

18.   „finomszűrő”: a IX. mellékletben meghatározott releváns feltételeknek megfelelő szűrő;

19.   „középfinom szűrő”: a IX. mellékletben meghatározott releváns feltételeknek megfelelő szűrő;

20.   „szűrőhatásfok”: a szűrő által felfogott porhányad és a szűrőbe bekerülő mennyiség átlagos aránya a IX. mellékletben a finom- és a középfinom szűrők tekintetében meghatározott feltételek szerint.


II. MELLÉKLET

A lakóépületeket szellőztető berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó, a 3. cikk (1) és (3) bekezdésében említett különleges követelmények

1.

2016. január 1-jétől:

Az átlagos éghajlati viszonyokkal számított SEC nem lehet több, mint 0 kWh/(m2.a).

Légcsatorna nélküli berendezések esetében – ideértve azon szellőztetőberendezéseket is, amelyeket rendeltetésük szerint egyetlen, vagy a szellőző, vagy a távozó oldalra csatlakoztatott légcsatornával látnak el – legfeljebb 45 dB LWA engedélyezett.

A kettős felhasználású berendezések kivételével valamennyi szellőztetőberendezésnek rendelkeznie kell egy több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezettel.

Valamennyi kétirányú szellőztetőberendezésnek rendelkeznie kell bypass-funkcióval.

2.

2018. január 1-jétől:

Az átlagos éghajlati viszonyokkal számított SEC nem lehet több, mint – 20 kWh/(m2.a).

Légcsatorna nélküli berendezések esetében – ideértve azon szellőztetőberendezéseket is, amelyeket rendeltetésük szerint egyetlen, vagy a szellőző vagy a távozó oldalra csatlakoztatott légcsatornával látnak el – legfeljebb 40 dB LWA engedélyezett.

A kettős felhasználású berendezések kivételével valamennyi szellőztetőberendezésnek rendelkeznie kell egy több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezettel.

Valamennyi kétirányú szellőztetőberendezésnek rendelkeznie kell bypass-funkcióval.

A szűrővel felszerelt szellőztetőberendezéseket szűrőcserére vonatkozó vizuális figyelmeztetéssel kell ellátni.


III. MELLÉKLET

A nem lakóépületeket szellőztető berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó, a 3. cikk (2) és (4) bekezdésében említett különleges követelmények

1.

2016. január 1-jétől:

A kettős felhasználású berendezések kivételével valamennyi szellőztetőberendezésnek rendelkeznie kell egy több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezettel.

Minden kétirányú szellőztetőberendezést fel kell szerelni hővisszanyerő rendszerrel.

A hővisszanyerő rendszernek rendelkeznie kell bypass-funkcióval.

Az ηt_nrvu minimális hőhatásfok minden hővisszanyerő rendszer esetében (kivéve a kétirányú szellőztetőberendezések közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerét) kötelezően 67 %, a hatásfokbónusz pedig E = (ηt_nrvu – 0,67) * 3 000, ha az ηt_nrvu hőhatásfok legalább 67 %, máskülönben E = 0.

Az ηt_nrvu minimális hőhatásfok a kétirányú szellőztetőberendezések közvetítőközeges hővisszanyerő rendszere esetében kötelezően 63 %, a hatásfokbónusz pedig E = (ηt_nrvu – 0,63) * 3 000, ha az ηt_nrvu hőhatásfok legalább 63 %, máskülönben E = 0.

Az egyirányú szellőztetőberendezések esetében a ventilátor minimális hatásfoka (ηνu )

6,2 % * ln(P) + 35,0 %, ha P ≤ 30 kW és

56,1 % ha P > 30 kW.

A ventilátorkomponensek maximális belső specifikus ventilátorteljesítménye (SFPint_limit , W/(m3/s) mértékegységben kifejezve)

kétirányú, közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerrel ellátott szellőztetőberendezés esetében

1 700 + E – 300 * qnom /2 – F, ha qnom < 2 m3/s, és

1 400 + E – F, ha qnom ≥ 2 m3/s;

kétirányú, egyéb hővisszanyerő rendszerrel ellátott szellőztetőberendezés esetében

1 200 + E – 300 * qnom /2 – F, ha qnom < 2 m3/s, és

900 + E – F, ha qnom ≥ 2 m3/s;

szűrővel történő használatra szánt egyirányú szellőztetőberendezés esetében 250.

2.

2018. január 1-jétől:

A kettős felhasználású berendezések kivételével valamennyi szellőztetőberendezésnek rendelkeznie kell egy több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezettel.

Minden kétirányú szellőztetőberendezést fel kell szerelni hővisszanyerő rendszerrel.

A hővisszanyerő rendszernek rendelkeznie kell bypass-funkcióval.

Az ηt_nrvu minimális hőhatásfok minden hővisszanyerő rendszer esetében (kivéve a kétirányú szellőztetőberendezések közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerét) 73 %, a hatásfokbónusz pedig E = (ηt_nrvu – 0,73) * 3 000, ha az ηt_nrvu hőhatásfok legalább 73 %, máskülönben E = 0.

Az ηt_nrvu minimális hőhatásfok a kétirányú szellőztetőberendezések közvetítőközeges hővisszanyerő rendszere esetében kötelezően 68 %, a hatásfokbónusz pedig E = (ηt_nrvu – 0,68) * 3 000, ha az ηt_nrvu hőhatásfok legalább 68 %, máskülönben E = 0.

Az egyirányú szellőztetőberendezések esetében a ventilátor minimális hatásfoka (ηνu )

6,2 % * ln(P) + 42,0 %, ha P ≤ 30 kW és

63,1 %, ha P > 30 kW.

A ventilátorkomponensek maximális belső specifikus ventilátorteljesítménye (SFPint_limit , W/(m3/s) mértékegységben kifejezve)

kétirányú, közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerrel ellátott szellőztetőberendezés esetében

1 600 + E – 300 * qnom /2 – F, ha qnom < 2 m3/s, és

1 300 + E – F, ha qnom ≥ 2 m3/s;

kétirányú, egyéb hővisszanyerő rendszerrel ellátott szellőztetőberendezés esetében

1 100 + E – 300 * qnom /2 – F, ha qnom < 2 m3/s, és

800 + E – F, ha qnom ≥ 2 m3/s;

szűrővel történő használatra szánt egyirányú szellőztetőberendezés esetében 230.

Ha a konfigurációhoz szűrő is tartozik, a terméket a szabályzórendszeren belüli olyan vizuális vagy riasztójelzéssel kell ellátni, amely aktiválódik, ha a szűrőben lévő nyomásesés túllépi a maximális megengedhető végső nyomásesést.


IV. MELLÉKLET

A 4. cikk (1) bekezdése szerinti, a lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozó tájékoztatási követelmények

1.

2016. január 1-jétől az egyes termékekről a következő információkat kell rendelkezésre bocsátani:

a)

a szállító neve vagy védjegye;

b)

a szállító által megadott modellazonosító, vagyis az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján a lakóépületeket szellőztető berendezések egy adott modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott többi modelltől;

c)

a fajlagos energiafogyasztás (SEC) kWh/(m2.a) mértékegységben megadva, minden releváns éghajlati zónára és SEC-osztályra;

d)

a gyártó által megadott, az e rendelet 2. cikke szerinti típusmeghatározás (lakóépületeket vagy nem lakóépületeket szellőztető berendezések, illetve egyirányú vagy kétirányú szellőztetőberendezések);

e)

a beépített vagy beépítésre szánt meghajtószerkezet típusa (több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezet);

f)

hővisszanyerő rendszer típusa (rekuperatív, regeneratív vagy nincs);

g)

a hővisszanyerés hőhatásfoka ( % vagy „n.a.”, ha a termék nem rendelkezik hővisszanyerő rendszerrel);

h)

maximális légtömegáram m3/h mértékegységben kifejezve;

i)

a ventilátormeghajtó (a motorszabályzó berendezéssel együttes) felvett elektromos teljesítménye maximális légtömegáram mellett (W);

j)

a hangteljesítményszint (LWA) a legközelebbi egész számra kerekítve;

k)

referencia-légtömegáram m3/s mértékegységben kifejezve;

l)

a referencia-nyomáskülönbség Pa mértékegységben kifejezve;

m)

az SPI W/(m3/h) mértékegységben kifejezve;

n)

a szabályozási tényező és a szabályozó típusa a releváns fogalommeghatározásnak és a VIII. melléklet 1. táblázatában szereplő osztályozásnak megfelelően;

o)

kétirányú szellőztetőberendezés esetében a gyártó nyilatkozata szerinti maximális belső és külső szivárgási arányok (%) vagy az átáramlási arány (csak regeneratív hőcserélőnél), valamint légcsatornával ellátott egyirányú szellőztetőberendezés esetében külső szivárgási arányok (%);

p)

azon légcsatorna nélküli kétirányú szellőztetőberendezések esetében, amelyek kialakításuk szerint nem rendelkeznek szellőző vagy távozó oldali légcsatorna-csatlakozással, a keveredési arány;

q)

a lakóépületeket szellőztető, szűrőkkel történő működésre szánt berendezések esetében a szűrőkre vonatkozó vizuális figyelmeztetés elhelyezkedése és jellemzői, ideértve azt a szöveget, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a berendezés teljesítménye és energiahatékonysága szempontjából fontos rendszeresen cserélni a szűrőt;

r)

egyirányú szellőztetőberendezések esetében az arra vonatkozó útmutatás, hogy az előírás szerinti befúvó-/elszívórácsok hogyan építendők be a homlokzatba természetes levegő befúvása/eltávolítása céljából;

s)

a 3. pontban említett szétszerelési útmutatás internetes elérhetősége;

t)

csak a légcsatorna nélküli berendezések esetében: a légtömegáram nyomásváltozás-érzékenysége + 20 Pa és – 20 Pa nyomásváltozásra;

u)

csak a légcsatorna nélküli berendezések esetében: a beltéri/kültéri légtömörség m3/h mértékegységben kifejezve;

2.

Az 1. pontban felsorolt információkat elérhetővé kell tenni:

a lakóépületeket szellőztető berendezés műszaki dokumentációjában, és

a gyártó, annak meghatalmazott képviselői és az importőrök szabad hozzáférésű internetes oldalain.

3.

A gyártók szabad hozzáférésű internetes oldalán részletes útmutatót kell elérhetővé tenni többek között arról, hogy az anyagok hatékony újrafeldolgozására való tekintettel milyen eszközök szükségesek az állandó mágneses motorok, az elektronikus alkatrészek (10 g-ot vagy 10 cm2-t meghaladó nyomtatott huzalozású lemezek/nyomtatott áramköri lemezek és kijelzők), az akkumulátorok és a nagyméretű (100 g-nál nehezebb) műanyag alkatrészek kézi szétszereléséhez, kivéve azokat a modelleket, amelyekből évente 5 darabnál kevesebbet gyártanak.


V. MELLÉKLET

A nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatási követelmények

1.

2016. január 1-jétől az egyes termékekről a következő információkat kell rendelkezésre bocsátani:

a)

a gyártó neve vagy védjegye;

b)

a gyártó által megadott modellazonosító, vagyis az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján a nem lakóépületeket szellőztető berendezések egy adott modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott többi modelltől;

c)

a gyártó által megadott, a 2. cikk szerinti típusmeghatározás (lakóépületeket vagy nem lakóépületeket szellőztető berendezések, illetve egyirányú vagy kétirányú szellőztetőberendezések);

d)

a beépített vagy beépítésre szánt meghajtószerkezet típusa (több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezet);

e)

a hővisszanyerő rendszer típusa (közvetítőközeges, egyéb, nincs);

f)

a hővisszanyerés hőhatásfoka (%, illetve „n.a.”, ha a berendezés nem rendelkezik hővisszanyerő rendszerrel);

g)

a névleges légtömegáram nem lakóépületeket szellőztető berendezések esetében, m3/s mértékegységben kifejezve;

h)

tényleges felvett elektromos teljesítmény (kW);

i)

az SFPint W/(m3/s) mértékegységben kifejezve;

j)

a tervezési légtömegáram melletti áramlási sebesség (m/s);

k)

a névleges külső nyomás (Δps, ext) (Pa);

l)

a ventilátorkomponensek belső nyomásesése (Δps,int) (Pa);

m)

nem kötelező: a nem ventilátorhoz tartozó komponensek belső nyomásesése (Δps,add) (Pa);

n)

a 327/2011/EU rendeletnek megfelelően használt ventilátorok statikus hatásfoka;

o)

a szellőztetőberendezések készülékházának a gyártó nyilatkozata szerinti maximális külső szivárgási aránya (%); a kétirányú szellőztetőberendezéseknek a gyártó nyilatkozata szerinti maximális belső szivárgási aránya (%); vagy az átvitel (csak regeneratív hőcserélők esetében); mindkét érték nyomáspróbát vagy keresőgázt alkalmazó vizsgálati módszerrel, a gyártó által megadott rendszernyomáson mérendő, illetve számítandó;

p)

a szűrők energiahatékonysága, lehetőség szerint energiaosztálya (a gyártó által megadott információ a számított éves energiafogyasztásról);

q)

a nem lakóépületeket szellőztető, szűrőkkel történő működésre szánt berendezések esetében a szűrőkre vonatkozó vizuális figyelmeztetés jellemzői, ideértve azt a szöveget, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a berendezés teljesítménye és energiahatékonysága szempontjából fontos rendszeresen cserélni a szűrőt;

r)

a kifejezetten beltéri használatra szánt, nem lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a készülékház hangteljesítményszintje (LWA), a legközelebbi egész számra kerekítve;

s)

a 3. pontban említett szétszerelési útmutató internetes elérhetősége.

2.

Az 1. a)–s) pontban felsorolt információkat elérhetővé kell tenni:

a nem lakóépületeket szellőztető berendezések műszaki dokumentációjában, és

a gyártó, annak meghatalmazott képviselői és az importőr szabad hozzáférésű internetes oldalain.

3.

A gyártók szabad hozzáférésű internetes oldalán részletes útmutatót kell elérhetővé tenni többek között arról, hogy az anyagok hatékony újrafeldolgozására való tekintettel milyen eszközök szükségesek az állandómágneses motorok, az elektronikus alkatrészek (10 g-ot vagy 10 cm2-t meghaladó nyomtatott huzalozású lemezek/nyomtatott áramköri lemezek és kijelzők), az akkumulátorok és a nagyméretű (100 g-nál nehezebb) műanyag alkatrészek kézi elő- és szétszereléséhez, kivéve azokat a modelleket, amelyekből évente 5 darabnál kevesebbet gyártanak.


VI. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A tagállami hatóságok a II–V. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából egyetlen szellőztetőberendezést vizsgálnak meg. Amennyiben a mért értékek vagy az azok alapján kiszámított értékek az 5. cikk értelmében – az 1. táblázatban szereplő tűrések figyelembevétele mellett – nem egyeznek a gyártó által megadott értékekkel:

ha a modellből évi ötnél kevesebb darabot gyártanak, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit,

ha a modellből legalább évi öt darabot gyártanak, akkor a piacfelügyeleti hatóság három további, véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá.

Ha az ezen berendezésekre mért értékek számtani középértéke – az 1. táblázatban szereplő tűrések figyelembevétele mellett – nem felel meg a követelményeknek, a modellt és minden vele egyenértékű modellt úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a II–V. melléklet követelményeinek.

Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállami hatóságok kötelesek a VIII. és IX. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket használni, és kizárólag az 1. táblázatban feltüntetett tűréseket alkalmazni.

1. táblázat

Paraméter

Ellenőrzési tűrések

SPI

A mért érték legfeljebb 1,07-szorosa lehet a gyártó által megadott maximális értéknek.

A lakóépületeket szellőztető berendezés és a nem lakóépületeket szellőztető berendezés hőhatásfoka

A mért érték legalább 0,93-szorosa a gyártó által megadott minimális értéknek.

SFPint

A mért érték legfeljebb 1,07-szorosa lehet a gyártó által megadott maximális értéknek.

Ventilátor hatásfoka – egyirányú NRVU

A mért érték legalább 0,93-szorosa a gyártó által megadott minimális értéknek.

Hangteljesítményszint – RVU

A mért érték 2 dB-nél többel nem haladhatja meg a gyártó által megadott maximális értéket.

Hangteljesítményszint – NRVU

A mért érték 5 dB-nél többel nem haladhatja meg a gyártó által megadott maximális értéket.

A gyártó és az importőr nem használhatja fel az ellenőrzési tűréseket a műszaki dokumentációban szereplő értékek megállapítása során, ezen értékeket pedig a megfeleléshez vezető értelmezésként.


VII. MELLÉKLET

Referenciaértékek

lakóépületeket szellőztető berendezések:

a)

SEC: a kétirányú szellőztetőberendezéseknél – 42 kWh/(m2.a), az egyirányú szellőztetőberendezéseknél – 27 kWh/(m2.a).

b)

Hővisszanyerés, ηt: a kétirányú szellőztetőberendezéseknél 90 %.

Nem lakóépületeket szellőztető berendezések:

a)

SFPint: a legalább 2 m3/s légtömegáramú, nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknél 150 W/(m3/s) a 2. szakasz szerinti határérték alatt; a 2 m3/s-nál alacsonyabb légtömegáramú, nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknél 250 W/(m3/s) a 2. szakasz szerinti határérték alatt.

b)

Hővisszanyerés, ηt_nrvu : 85 %, közvetítőközeges hővisszanyerő rendszerrel 80 %.


VIII. MELLÉKLET

A fajlagos energiafogyasztásra vonatkozó követelmény kiszámítása

A fajlagos energiafogyasztást (SEC) a következő egyenlettel kell kiszámítani:

Formula

ahol

—    SEC : egy lakótér vagy épület szellőztetésének a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó fajlagos energiafogyasztása [kWh/(m2.a)],

—    ta : az éves üzemórák száma [h/a],

—    pef : villamosenergia-termelésre és -elosztásra vonatkozó primerenergia-tényező [-],

—    qnet : a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó nettó szellőztetési igény [m3/h.m2],

—    MISC : olyan összesített általános típustényező, amely a szellőztetés hatékonyságát, a légcsatornák szivárgását és a járulékos infiltrációt kifejező tényezőket foglalja magában [-],

—    CTRL : szellőztetésszabályozási tényező [-],

—    x : olyan kitevő, amely a hőenergia és az elektromosáram-megtakarítás közötti nem lineáris viszony figyelembevételére szolgál, a motor és a meghajtószerkezet jellemzőitől függően [-],

—    SPI : fajlagos felvett teljesítmény [kW/(m3/h)],

—    th : a fűtési idény óráinak összesített száma [h],

—    ΔΤh : a beltéri (19 °C) és a kültéri hőmérséklet különbségének egy fűtési idényen belüli átlaga, amelyből korrekcióként 3 K levonandó a napsütésből és belső forrásból eredő hőnyereség miatt [K],

—    ηh : átlagos helyiségfűtési hatásfok [-],

—    cair : a levegő állandó nyomás és sűrűség melletti fajlagos hőkapacitása [kWh/(m3 K)],

—    qref : a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó természetes szellőztetés referenciaértéke [m3/h.m2],

—    ηt : a hővisszanyerés hőhatásfoka [-],

—    Qdefr : azon fűtőenergiának a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó éves mennyisége [kWh/m2.a], amely állítható ellenállásfűtés segítségével történő jégmentesítésre szolgál,

Formula,

ahol

—    tdefr : a jégmentesítési időszak időtartama [h/a], azaz amikor a kültéri hőmérséklet nem éri el a – 4 °C-ot, és

—    ΔΤdefr : a jégmentesítési időszak alatt a kültéri hőmérséklet és a – 4 °C átlagos különbsége K mértékegységben kifejezve.

A Qdefr kizárólag a rekuperatív hőcserélővel ellátott kétirányú berendezésekre alkalmazandó; az egyirányú és a regeneratív hőcserélővel rendelkező berendezések esetében Qdefr  = 0.

Az SPI és az ηt vizsgálati és számítási módszerek alapján nyert értékek.

A többi paramétert és azok alapértelmezett értékeit az 1. táblázat határozza meg.

1. táblázat

A SEC kiszámítására szolgáló paraméterek

általános típusmeghatározás

MISC

Légcsatornával ellátott berendezés

1,1

Légcsatorna nélküli berendezés

1,21

szellőztetésszabályozás

CTRL

Kézi szabályzó (DCV nélkül)

1

Időprogram-szabályzó (DCV nélkül)

0,95

Központi igényfüggő szabályzó

0,85

Helyi igényfüggő szabályzó

0,65

motor és meghajtó

x-érték

ki/be + egy sebesség

1

két sebesség

1,2

több sebességfokozat

1,5

változtatható sebesség

2

Éghajlat

th

[h]

ΔΤh

[K]

tdefr

[h]

ΔΤdefr

[K]

Qdefr  (1)

[kWh/a.m2]

Hideg

6 552

14,5

1 003

5,2

5,82

Átlagos

5 112

9,5

168

2,4

0,45

Meleg

4 392

5

Alapértelmezett értékek

érték

a levegő fajlagos hőkapacitása, cair [kWh/(m3K)]

0,000344

a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó nettó szellőztetési igény, qnet [m3/h.m2]

1,3

a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó természetes szellőztetés referenciaértéke, qref [m3/h.m2];

2,2

az éves üzemórák száma, ta [h]

8 760

a villamoseneriga-termelésre és -elosztásra vonatkozó primerenergia-tényező, pef

2,5

helyiségfűtési hatásfok, ηh

75 %


(1)  A jégmentesítés kizárólag a rekuperatív hőcserélővel rendelkező kétirányú berendezésekre vonatkozik, és kiszámítása az alábbiak szerint történik: Qdefr = tdefr * Δtdefr * cair * qnet * pef. Az egyirányú és a regeneratív hőcserélővel rendelkező berendezések esetében Qdefr  = 0.


IX. MELLÉKLET

Mérések és számítások a nem lakóépületeket szellőztető berendezéseknél

A nem lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a vizsgálatokat és számításokat az adott termék „referenciakonfigurációján” kell elvégezni.

A kettős felhasználású berendezésekre vonatkozó vizsgálatokat és számításokat szellőztető üzemmódban kell elvégezni.

1.   Nem lakóépületeket szellőztető berendezés hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka

Nem lakóépületeket szellőztető berendezés hővisszanyerő rendszere esetében a hőhatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni:

Formula

ahol

—    ηt : a hővisszanyerő rendszer hőhatásfoka [-],

—    t2 : a hővisszanyerő rendszert elhagyó és a helyiségbe belépő szellőző levegő hőmérséklete [°C],

—    t2 : a kültéri levegő hőmérséklete [°C],

—    t1 : a helyiséget elhagyó és a hővisszanyerő rendszerbe belépő távozó levegő hőmérséklete [°C].

2.   Szűrőkre vonatkozó korrekció

Amennyiben a referenciakonfigurációhoz képest egy vagy mindkét szűrő hiányzik, a szűrőkre vonatkozó alábbi korrekciót kell alkalmazni:

 

2016. január 1-jétől:

 

F = 0, ha a referenciakonfiguráció teljes;

 

F = 160, ha a középfinom szűrő hiányzik;

 

F = 200, ha a finomszűrő hiányzik;

 

F = 360, ha a középfinom szűrő és a finomszűrő is hiányzik.

 

2018. január 1-jétől

 

F = 150, ha a középfinom szűrő hiányzik;

 

F = 190, ha a finomszűrő hiányzik;

 

F = 340, ha a középfinom szűrő és a finomszűrő is hiányzik.

„finomszűrő”: olyan szűrő, amely megfelel az alábbi vizsgálati és számítási módszerekben a szűrőhatásfokra vonatkozó feltételeknek; a szűrő szállítója köteles megadni. A finomszűrőket 0,944 m3/s légáramon és 592 × 592 mm szűrőfelületen (keret: 610 × 610 mm) vizsgálják (áramlási sebesség: 2,7 m/s). Megfelelő előkészítés, kalibrálás és a légáram egyenletességének ellenőrzése után megmérik a tiszta szűrő kezdeti szűrőhatásfokát és nyomásesését. A szűrőt fokozatosan megfelelő porral terhelik, amíg el nem éri a 450 Pa végső nyomásesést. Először 30 g-ot töltenek a porgenerátorba, ezután egyforma időközönként legalább négy portöltési lépésnek kell következnie a végső nyomás eléréséig. A szűrőbe adagolt por sűrűsége 70 mg/m3. A szűrőhatásfokot teszt-aeroszol (DEHS – dietil-hexil-szebakát) 0,2–3 μm méretű cseppjei segítségével, körülbelül 0,39 dm3/s (1,4 m3/h) áramlási sebességnél mérik. A részecskéket egy optikai részecskeszámlálóval 13-szor számlálják meg, váltakozva a szűrő előtt és után, legalább 20 másodpercenként. Megállapítják az inkrementális szűrőhatásfok és nyomáscsökkenés értékeit. A vizsgálat egészére kiszámítják a különböző részecskeméret-kategóriákra vonatkozó átlagos szűrőhatásfokot. Finomszűrőnek az a szűrő minősíthető, amely esetében az átlagos szűrőhatásfok a 0,4 μm méretű részecskéknél meghaladja a 80 %-ot és a minimális hatásfok meghaladja a 35 %-ot. A minimális hatásfok a vizsgálat adagolási szakasza során mért töltéssemlegesítés utáni, kezdeti és legalacsonyabb hatásfok közül a legkisebb érték. A töltéssemlegesítés utáni hatásfok vizsgálata többnyire megegyezik az átlagos hatásfok fenti vizsgálatával, azzal a különbséggel, hogy a síklap alakú szűrőközegminta elektrosztatikus töltését a vizsgálat előtt izopropanollal (IPA) semlegesítik.

„középfinom szűrő”: olyan szűrő, amelynek szűrőhatásfoka megfelel az alábbi feltételeknek: A középfinom szűrő olyan, szellőztetőberendezéshez való légszűrő, melynek teljesítményét a finomszűrőkhöz hasonló módon vizsgálják és számítják ki, azonban esetükben azon feltételnek kell teljesülnie, hogy az átlagos hatásfok a 0,4 μm méretű részecskék tekintetében meghaladja a 40 %-ot; a szűrő szállítója köteles megadni.


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/27


A BIZOTTSÁG 1254/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. július 11.)

a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A 2010/30/EU irányelv előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan. Felhatalmazáson alapuló jogi aktust akkor kell elfogadni, ha az adott termék jelentős energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik, az azonos funkciójú termékek teljesítménye között nagy eltérés mutatkozik, és sem más uniós jogszabály, sem önszabályozás útján nem lehet gyorsabban vagy kevesebb költséggel megvalósítani a politikai célkitűzéseket, mint kötelező előírások útján.

(2)

A Bizottság megvizsgálta a lakóépületeket szellőztető berendezések műszaki, környezeti és gazdaságossági jellemzőit. A vizsgálat tanúsága szerint a lakóépületeket szellőztető berendezések az uniós háztartási szektor teljes energiaszükségletének jelentős részét teszik ki. E termékek energiahatékonysága terén máris számottevő javulást sikerült elérni, azonban az ilyen berendezések energiafogyasztása még mindig jelentősen csökkenthető lenne. A vizsgálat során megerősítést nyert az a tény is, hogy a termékek teljesítménye között nagy eltérés mutatkozik, és nincs olyan önszabályozási kezdeményezés és önkéntes megállapodás, amelynek révén teljesülhetnének a szakpolitika célkitűzései.

(3)

A légáramonként 30 W-nál kisebb felvett elektromos teljesítményű, kisméretű szellőztetőberendezéseket nem indokolt e rendelet útján szabályozni. Az említett berendezéseket számos különböző alkalmazásra tervezik, működésük nagyrészt időszakos, és csupán kiegészítő funkciót töltenek be, például fürdőszobák szellőztetését végzik. Amennyiben ezek a szellőztetőberendezések is e rendelet hatálya alá tartoznának, az az értékesített termékek nagy mennyiségére való tekintettel a piacfelügyelet terén jelentős adminisztratív terhekkel járna, ugyanakkor csak kismértékben növelné az energiamegtakarítási lehetőségeket. Mivel azonban az említett berendezések a többi szellőztetőberendezéshez hasonló szerepet töltenek be, ezen rendelet felülvizsgálata során indokolt megvizsgálni, hogy a rendelet hatályát helyénvaló-e rájuk is kiterjeszteni. A nem lakóépületeket szellőztető berendezéseket nem indokolt a címkézés hatálya alá vonni, mivel kiválasztásukat tervezők és építészek végzik, így az jórészt független a fogyasztói és piaci trendektől. Nem indokolt e rendelet útján szabályozni a kifejezetten és kizárólag vészhelyzeti célokra vagy különleges, illetve veszélyes környezetben való működésre tervezett szellőztetőberendezéseket sem, mivel azok használata ritka és rövid időtartamú. A hatály alóli kizárásnak egyértelművé kell tennie, hogy az elsősorban fűtésre vagy hűtésre használt többfunkciós készülékeket és konyhai páraelszívókat szintén ki kell zárni. A lakóépületeket szellőztető berendezések fajlagos energiafogyasztására vonatkozóan harmonizált címkézési és egységes termékinformációs rendelkezéseket indokolt megállapítani annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak e termékek energiahatékonyságának fokozására, a végfelhasználók pedig az energiahatékony termékek vásárlására, és javuljon a belső piac működése.

(4)

Mivel a lakóépületeket szellőztető berendezések hangteljesítményszintje fontos lehet a vásárlói döntés szempontjából, indokolt előírni az erre vonatkozó információk címkén való feltüntetését.

(5)

E rendelet, valamint a 1253/2014/EU bizottsági rendelet (2) 2025-ig együttesen előreláthatólag 1 300 PJ-lal (azaz 45 %-kal) 4 130 PJ-ra növeli majd meg az összes energiamegtakarítást.

(6)

A címkén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elismert mérési és számítási módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi testületek által az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(7)

E rendeletben egységes követelményeket kell megállapítani a címkék tartalmára és kivitelére, a műszaki dokumentációra és a termékismertető adatlapra vonatkozóan. Mivel a termékekre vonatkozó információknak a végfelhasználók számára az interneten való közzététele egyre fontosabbá válik, e rendeletnek ezenkívül meg kell határoznia azokra az információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a szellőztetőberendezések bármely formában történő távértékesítése során, valamint bármely hirdetésében és műszaki promóciós anyagában közölni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

(1)   E rendelet a lakóépületeket szellőztető berendezések energiafogyasztásának címkézésére vonatkozó követelményeket állapít meg.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)

azon egyirányú (elszívó vagy befúvó) szellőztetőberendezésekre, amelyek felvett elektromos teljesítménye nem éri el a 30 W-ot;

b)

azon szellőztetőberendezésekre, amelyeket kizárólag és kifejezetten a 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározottak szerinti robbanásveszélyes légkörben való üzemelésre terveztek;

c)

azon szellőztetőberendezésekre, amelyeket kifejezetten és kizárólag vészhelyzeti használatra, rövid időtartamú működésre terveztek, és amelyek megfelelnek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) az építmények tűzbiztonsága tekintetében meghatározott alapvető követelményeknek;

d)

a kifejezetten és kizárólag az alábbi működési körülményekre tervezett szellőztetőberendezésekre:

i.

ha az áramoltatott levegő üzemi hőmérséklete meghaladja a 100 °C-ot;

ii.

ha a ventilátort hajtó, az áramoltatott levegőn kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete meghaladja a 65 °C-ot;

iii.

ha az áramoltatott levegő hőmérséklete vagy az áramoltatott levegőn kívül elhelyezkedő motor üzemi környezeti hőmérséklete – 40 °C-nál kisebb;

iv.

ha a tápfeszültség váltóáram esetében 1 000 V-nál, egyenáram esetében 1 500 V-nál nagyobb;

v.

mérgező, nagymértékben korrozív vagy gyúlékony környezetben vagy nagyfokú kopást előidéző anyagok jelenlétében;

e)

a hővisszanyerést szolgáló hőcserélővel és hőszivattyúval rendelkező berendezésekre, valamint az olyan berendezésekre, amelyeknél a hővisszanyerő rendszerben végzett hőátadástól és hőkivonástól függetlenül is van lehetőség hőátadásra és hőkivonásra, kivéve a fagyvédelmi és jégmentesítési célú hőátadást;

f)

a 65/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) hatálya alá tartozó, páraelszívóként besorolt berendezésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „szellőztetőberendezés”: elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja;

2.   „lakóépületek szellőztetésére szolgáló berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely esetében

a)

a maximális légtömegáram nem haladja meg a 250 m3/h-t;

b)

a maximális légtömegáram 250 és 1 000 m3/h közé esik, és a gyártó nyilatkozata szerint a berendezés rendeltetése kizárólag lakóépület szellőztetése;

3.   „maximális légtömegáram”: a gyártó által megadott azon legnagyobb légtömegáram, amely a gyártó utasításainak megfelelően, teljes mértékben összeszerelt (például tiszta szűrőkkel ellátott) szellőztetőberendezés beépített szabályzói vagy a berendezéshez különálló szabályzók segítségével standard léghőmérsékleten (20 °C) és légnyomáson (101 325 Pa) elérhető; lakóépületeket szellőztető, légcsatornával ellátott berendezések esetében 100 Pa külső statikus nyomáskülönbség melletti légáramra megállapítva, lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezések esetében a 10 (minimum)-20-50-100-150-200-250 Pa össznyomáskülönbségek közül azon legalacsonyabb elérhető érték melletti légáramra megállapítva, amely egyenlő a mért nyomáskülönbség értékével, vagy majdnem eléri azt);

4.   „egyirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely csak egyetlen irányba – beltérből kültér felé (elszívás) vagy kültérből beltér felé (befúvás) – állít elő légáramot, és a mechanikusan előállított légáram természetes levegő bevezetésével vagy elszívásával egyenlítődik ki;

5.   „kétirányú szellőztetőberendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amely a beltér és a kültér között állít elő légáramot, és rendelkezik mind elszívó, mind befúvó ventilátorral;

6.   „egyenértékű szellőztetőberendezés-modell”: az alkalmazandó termékinformációs követelmények szerint ugyanolyan műszaki jellemzőkkel rendelkező, de ugyanazon gyártó, meghatalmazott képviselő vagy importőr által másik szellőztetőberendezés-modellként forgalomba hozott szellőztetőberendezés.

A II–IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A szállítók kötelezettségei

(1)   A lakóépületeket szellőztető berendezéseket piaci forgalomba hozó szállítók gondoskodnak arról, hogy 2016. január 1-jét követően teljesüljenek az alábbi követelmények:

a)

valamennyi, lakóépületeket szellőztető berendezést egy, a III. mellékletben előírt formátumú és információtartalmú nyomtatott címke kísérje, amelyet legalább a berendezés csomagolásán fel kell tüntetni. a lakóépületeket szellőztető berendezések valamennyi modelljéhez álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. mellékletben előírt formátumú és információtartalmú elektronikus címke;

b)

a terméket a IV. melléklet szerinti termékismertető adatlapnak kell kísérnie. Az adatlapot legalább a berendezés csomagolásában rendelkezésre kell bocsátani. A lakóépületeket szellőztető berendezések valamennyi modelljéhez álljon a kereskedők rendelkezésére, illetőleg szabad hozzáférésű internetes oldalakon legyen elérhető egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap;

c)

ha a tagállamok hatóságai és a Bizottság arra igényt tartanak, a termék V. melléklet szerinti műszaki dokumentációjának rendelkezésre kell állnia;

d)

rendelkezésre kell bocsátani használati utasítást;

e)

a lakóépületeket szellőztető berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiával vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó hirdetésekben szerepelnie kell az adott modell fajlagos energiafogyasztási osztályának;

f)

a lakóépületeket szellőztető berendezések egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepelnie kell az adott készülékek fajlagos energiafogyasztási osztályának.

(2)   2016. január 1-jétől a lakóépületeket szellőztető egyirányú szellőztetőberendezések a III. melléklet 1. pontjában, a lakóépületeket szellőztető kétirányú szellőztetőberendezések pedig a III. melléklet 2. pontjában előírt formátumú címke kíséretében hozhatók forgalomba.

4. cikk

A kereskedők kötelezettségei

A kereskedők kötelesek gondoskodni a következőkről:

a)

az értékesítési helyeken kiállított, lakóépületeket szellőztető berendezések külső borításának elején vagy tetején – jól látható helyen – el legyen helyezve a szállítók által a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kiállított címke;

b)

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon, lakóépületeket szellőztető berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;

c)

a lakóépületeket szellőztető berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiával vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó hirdetésekben szerepeljen utalás az adott berendezés fajlagos energiafogyasztási osztályára;

d)

a lakóépületeket szellőztető berendezések egyes modelljeinek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban fel kell tüntetni az adott modell fajlagos energiafogyasztását, valamint mellékelni kell a szállító által rendelkezésre bocsátott használati utasítást.

5. cikk

Mérési módszerek

A 3. és 4. cikk szerinti információk megadása céljából a konkrét fajlagos energiafogyasztási osztályt a II. mellékletében foglalt táblázatnak megfelelően kell meghatározni. A fajlagos energiafogyasztást, az éves villamosenergia-fogyasztást, az éves fűtési megtakarítást, a maximális légtömegáramot és a hangteljesítményszintet a VIII. melléklet szerinti mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertan figyelembevételével.

6. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A szellőztetőberendezés megfelelésének ellenőrzése céljából a tagállamok a IX. mellékletben előírt eljárást alkalmazzák.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb 2020. január 1-ig felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a konzultációs fórum elé tárja.

Ennek során a Bizottság megvizsgálja különösen a rendelet hatályának az egyéb szellőztetőberendezésekre, nevesen a nem lakóépületeket szellőztető berendezésekre és a 30 W-nál kisebb teljes felvett elektromos teljesítményű berendezésekre való kiterjesztésének lehetőségét, a fajlagos energiafogyasztás számításának módját, valamint az igényfüggő szabályozású egyirányú és kétirányú szellőztetőberendezések osztályozását.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 153., 2010.6.18., 13. o.

(2)  A Bizottság 2014. július 7-i 1253/2014/EU rendelete a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (lásd e Hivatalos Lap 8. oldalát).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. március 23-i 94/9/EK irányelve a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 100., 1994.4.19., 1. o.)

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.)

(6)  A Bizottság 2013. október 1-jei 65/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási sütők és páraelszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 29., 2014.1.31., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II–IX. melléklethez

(1)   „fajlagos energiafogyasztás”, „SEC” (KWh/(m2.a) mértékegységben kifejezve): lakóépületeket szellőztető berendezések esetében a VIII. mellékletnek megfelelően kiszámított együttható, amely egy lakótér vagy épület szellőztetése által felhasznált, a fűtött padlófelület egy négyzetméterére eső energiamennyiséget fejezi ki;

(2)   „hangteljesítményszint”, „LWA: referencia-légáram mellett a készülékház által kibocsátott és a levegő által közvetített, 1 pikowatt (1 pW) hangteljesítményre vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint decibelben (dB) kifejezve;

(3)   „több sebességfokozatú meghajtószerkezet”: olyan ventilátormotor, amely a kikapcsolt (0) állapoton kívül legalább három sebességfokozaton működtethető;

(4)   „frekvenciaváltó”: a ventilátorral és a motorral egybeépített, illetve velük egy rendszerben működő vagy külön biztosított olyan elektronikus vezérlőberendezés, amely az elektromos motor tápáramát a légtömegáram szabályozása céljából folyamatosan alakítja;

(5)   „hővisszanyerő rendszer”: kétirányú szellőztetőberendezés olyan hőcserélővel ellátott része, melynek célja, hogy a távozó (szennyezett) levegő hőjét átadja a szellőző (friss) levegőnek;

(6)   „lakóépület hővisszanyerő rendszerének hőhatásfoka”, „ηt: a szellőző levegő hőnyereségének és a távozó levegő hőveszteségének aránya (ahol a hőnyereség és a hőveszteség a kültéri hőmérséklethez viszonyítva állapítandó meg) a hővisszanyerő rendszer száraz állapotában, standard léghőmérsékleten és légnyomáson, referencia-légáram melletti kiegyenlített légtömegáram, valamint a belső és külső hőmérséklet közötti 13 K különbség mellett mérve, ventilátormotorokból származó hőnyereség miatti korrekció nélkül;

(7)   „belső szivárgás aránya”: hővisszanyerő rendszerrel ellátott, referencia-légtömegáram mellett működtetett szellőztetőberendezés esetében a szellőző levegőben jelen lévő távozó levegő légcsatornánál mért hányada, amely a távozó és a szellőző légáram között a készülékházon belül fellépő szivárgás eredményeként keletkezik; a vizsgálatot 100 Pa nyomáson kell végezni;

(8)   „átáramlási arány”: a távozó levegő azon hányada, amely a referencia-légáramot alapul véve visszakerül a regeneratív hőcserélő bemenő légáramába;

(9)   „külső szivárgás aránya”: a volumetrikus referencia-légáram azon hányada, amely egy berendezés készülékházából nyomásvizsgálat során kijut; az alulnyomás és túlnyomás vizsgálatát egyaránt 250 Pa nyomáson kell végezni;

(10)   „keveredés”: a beltéri és kültéri végegységeknél a légáramoknak a kifúvó és beszívó nyílások közötti azonnali recirkulálása, illetve rövidre zárása, mely légáramok ily módon nem járulnak hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében;

(11)   „keveredési ráta”: a távozó légáramnak a teljes referencia-légmennyiséghez viszonyított azon hányada, amely a beltéri és a kültéri végegységnél a kifúvó és beszívó nyílások között recirkulál, így nem járul hozzá az épülettér tényleges szellőztetéséhez, a berendezés referencia-légtömegáram melletti működtetése esetében (a beltéri osztó légcsatornától 1 méterre mérve), a belső szivárgási arány levonásával;

(12)   „tényleges felvett teljesítmény” (W mértékegységben kifejezve): referencia-légtömegáram és annak megfelelő külső össznyomáskülönbség melletti felvett elektromos teljesítmény, amely magában foglalja a ventilátorok, a szabályzók (ideértve a távszabályzókat) és – amennyiben be van építve – a hőszivattyú elektromos igényét;

(13)   „fajlagos felvett teljesítmény”, „SPI” (W/(m3/h) mértékegységben kifejezve): a tényleges felvett teljesítmény (W) és a referencia-légtömegáram (m3/h) aránya;

(14)   „légtömegáram/nyomás diagram”: lakóépületeket szellőztető egyirányú berendezések vagy kétirányú berendezések osztó része tekintetében készített, a légtömegáramot (abszcissza) és a nyomáskülönbséget ábrázoló görbesor, ahol minden görbe egy adott ventilátorsebességet jelöl, és legalább nyolc egymástól egyenlő távolságra lévő tesztpontot tartalmaz, és a görbék számát a ventilátor elkülönülő opcionális sebességfokozatainak száma (egy, kettő vagy három) határozza meg, illetőleg frekvenciaváltós ventilátor esetében legalább egy minimum-, egy maximum- és egy megfelelő középgörbét tartalmaz, amely megközelíti az SPI-tesztelésnél alkalmazott referencia-légtömeget és nyomáskülönbséget;

(15)   „referencia-légtömegáram” (m3/s mértékegységben kifejezve): a légtömegáram/nyomás diagramban egy görbe azon pontjának abszcisszaértéke, amely a maximális légtömegáram legalább 70 %-ához, valamint légcsatornával ellátott berendezések esetében 50 Pa-hoz, légcsatorna nélküli berendezések esetében minimális nyomáshoz tartozó referenciaponton található, vagy ahhoz a legközelebb helyezkedik el. Kétirányú szellőztetőberendezések esetében a refencia-légtömegáram a légbefúvó kimenetre alkalmazandó;

(16)   „szabályozási tényező”, „CTRL”: a SEC kiszámításához alkalmazott korrekciós tag, melynek meghatározása a VIII. melléklet 1. táblázatában leírtaknak megfelelően, a szellőztetőberendezés részét képező szabályzó típusa szerint történik;

(17)   „szabályozási paraméter”: a szellőztetési igényt feltételezhetően reprezentatívan jelző, mérhető paraméter vagy paraméterek, pl. relatív nedvességszint (RH), szén-dioxid (CO2), illékony szerves vegyületek (VOC) vagy más gázok mennyisége, valamint jelenlét-, mozgás- vagy helyiséghasználat-érzékelés testhő infravörös érzékelése, ultrahanghullám-visszaverődés, fényforrások vagy berendezések emberi működtetéséből fakadó elektromos jelek alapján;

(18)   „kéziszabályzó”: bármely olyan szabályzótípus, amely nem alkalmaz igényfüggő szabályozást;

(19)   „igényfüggő szabályzó”: egy vagy több beépített vagy külön biztosított olyan eszköz, amely a berendezés légtömegáramát és/vagy a csövek légtömegáramait valamely szabályozási paraméter mérése során kapott eredmény alapján automatikusan szabályozza;

(20)   „időprogram-szabályzó”: a szellőztetőberendezés ventilátorsebességét/légtömegáramát (óraidő szerint) szabályozó időzíthető felhasználói interfész, amely lehetővé teszi a légtömegáramnak legalább hét napra, napi legalább két csökkentett légtömegáramú vagy légtömegáram nélküli időszakra történő kézi beállítását;

(21)   „igényfüggő szabályozású szellőztetés”, „DCV”: igényfüggő szabályzót alkalmazó szellőztetőberendezés;

(22)   „légcsatornával ellátott berendezés”: olyan szellőztetőberendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egy vagy több helyiségének vagy zárt terének légcsatornák révén történő szellőztetésére használnak, és légcsatorna-csatlakozással látnak el;

(23)   „légcsatorna nélküli berendezés”: egyedi helyiség szellőztetésére szolgáló olyan berendezés, amelyet rendeltetése szerint egy épület egyetlen helyiségének vagy zárt terének szellőztetésére használnak, és nem látnak el légcsatorna-csatlakozással;

(24)   „központi igényfüggő szabályzó”: egy légcsatornával ellátott szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely az egész szellőztetett épület vagy épületrész tekintetében központi helyen elhelyezett egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

(25)   „helyi igényfüggő szabályzó”: egy szellőztetőberendezés igényfüggő szabályzója, amely légcsatornával ellátott berendezés esetén egynél több, légcsatorna nélküli berendezés esetén egyetlen érzékelő segítségével folyamatosan szabályozza a ventilátorsebességet és a légtömegáramot;

(26)   „statikus nyomás”, „psf: az össznyomásnak a ventilátor dinamikus nyomásával csökkentett értéke;

(27)   „össznyomás” (pf): a ventilátor nyomó- és szívócsonkjában fellépő torlónyomás közötti különbség;

(28)   „torlónyomás”: az a nyomás, amely az áramló gáz valamely pontjában akkor volna mérhető, ha a gázt adiabatikus folyamattal nyugalmi helyzetbe hoznánk;

(29)   „dinamikus nyomás”: a kimeneten átáramló gáz tömegáramából és átlagos sűrűségéből, valamint a berendezés kimeneti területéből meghatározott nyomás;

(30)   „rekuperatív hőcserélő”: olyan, mozgó alkatrészek nélküli hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti; ilyen a párhuzamos áramlású, keresztáramú vagy ellenáramú, lemezes vagy csöves hőcserélő vagy ezek kombinációja, valamint a páradiffúziós, lemezes vagy csöves hőcserélő;

(31)   „regeneratív hőcserélő”: olyan, forgókerékkel rendelkező rotációs hőcserélő, amely egy légáramlat hőenergiáját egy másik légáramlatnak közvetíti, és amely rejtett hő átadását lehetővé tevő anyaggal, meghajtómechanizmussal, készülékházzal vagy vázzal, valamint a megkerülés és az egyik légáramból a másikba való szivárgás csökkentésére szolgáló tömítésekkel rendelkezik; az ilyen hőcserélők esetében a nedvesség-visszanyerés a felhasznált anyag függvényében eltérő mértékű;

(32)   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „légtömegáramának nyomásváltozás-érzékenysége”: a lakóépületeket szellőztető berendezés maximális légtömegáramától + 20 Pa és – 20 Pa külső össznyomáskülönbségen mért maximális eltérés aránya;

(33)   lakóépületeket szellőztető, légcsatorna nélküli berendezés „beltéri/kültéri légtömörsége”: a ventilátor(ok) kikapcsolt állapotában a beltér és a kültér között mért légtömegáram (m3/h mértékegységben kifejezve).


II. MELLÉKLET

Fajlagos energiafogyasztási osztályok

A lakóépületeket szellőztető berendezések fajlagos energiafogyasztási (SEC) osztályai átlagos éghajlati viszonyokkal számolva:

1. táblázat

Osztályozás 2016. január 1-jétől

SEC-osztály

SEC [kWh/a.m2]

A+ (leghatékonyabb)

SEC < – 42

A

– 42 ≤ SEC < – 34

B

– 34 ≤ SEC < – 26

C

– 26 ≤ SEC < – 23

D

– 23 ≤ SEC < – 20

E

– 20 ≤ SEC < – 10

F

– 10 ≤ SEC < 0

G (legkevésbé hatékony)

0 ≤ SEC


III. MELLÉKLET

A címke

1.

A 2016. január 1-je után forgalomba hozott egyirányú szellőztetőberendezéseken elhelyezendő címke:

Image

A címkén az alábbi információknak kell szerepelniük:

I.

a szállító neve vagy védjegye;

II.

a szállító által megadott modellazonosító;

III.

energiahatékonyság; a készülék energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével. Az átlagos éghajlati viszonyok melletti energiahatékonyságot kell feltüntetni;

IV.

a hangteljesítményszint (LWA) értéke dB-ben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve;

V.

a maximális légtömegáram értéke m3/h mértékegységben megadva, a legközelebbi egész számra kerekítve; továbbá az egyirányú szellőztetőberendezéseket jelölő egyetlen nyíl;

2.

A 2016. január 1-je után forgalomba hozott kétirányú szellőztetőberendezéseken elhelyezendő címke:

Image

A címkén az alábbi információknak kell szerepelniük:

I.

a szállító neve vagy védjegye;

II.

a szállító által megadott modellazonosító;

III.

energiahatékonyság; a készülék energiahatékonysági osztályát jelző nyíl hegye legyen egy magasságban az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével. Az átlagos éghajlati viszonyok melletti energiahatékonyságot kell feltüntetni;

IV.

a hangteljesítményszint (LWA) értéke dB-ben kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve;

V.

a maximális légtömegáram értéke m3/h mértékegységben megadva, a legközelebbi egész számra kerekítve; továbbá a kétirányú szellőztetőberendezéseket jelölő két, ellenkező irányba mutató nyíl.

3.

Az 1. és 2. pontban említett, lakóépületeket szellőztető berendezések címkéjének kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:

Image

Ahol:

 

A címke legalább 75 mm széles és 150 mm magas. Amennyiben a címkét nagyobb formátumban nyomtatják ki, tartalmának arányosnak kell maradnia a fent megadott értékekkel.

 

A háttér fehér.

 

A használható színek a CMYK kód alapján a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga és 0 % fekete.

 

A címkének kivétel nélkül meg kell felelnie az alábbi formai követelményeknek (számozás a fenti ábra szerint):

Image

Az EU–címke szegélye: 3,5 pt – szín: 100 % cián – lekerekített sarkok: 2,5 mm.

Image

EU-logó: Színek: X-80-00-00 és 00-00-X-00.

Image

„Energia” mező: Szín: X-00-00-00.

Piktogram az ábra szerint: EU-logó + „Energia” mező: szélessége: 62 mm, magassága: 12 mm.

Image

Logók alatti lénia: 1 pt – szín: 100 % cián – hossza: 62 mm.

Image

A+-tól G-ig terjedő skála:

Nyíl: magassága: 6 mm, a nyilak közötti távolság: 1 mm – színek:

legfelső osztály: X-00-X-00,

második osztály: 70-00-X-00,

harmadik osztály: 30-00-X-00,

negyedik osztály: 00-00-X-00,

ötödik osztály: 00-30-X-00,

hatodik osztály: 00-70-X-00,

hetedik osztály: 00-X-X-00,

utolsó osztály: 00-X-X-00,

Szöveg: Calibri bold 13 pt, nagybetű, fehér.

Image

Fajlagos energiafogyasztási osztály

Nyíl: szélessége: 17 mm, magassága: 9 mm, 100 % fekete;

Szöveg: Calibri bold 18,5 pt, nagybetű, fehér; „+” jelek: Calibri bold 11 pt, fehér, egy sorba rendezett.

Image

A hangteljesítményszint dB-ben kifejezve:

Szegély: 1,5 pt – szín: 100 % cián – lekerekített sarkok: 2,5 mm;

Érték: Calibri bold 16 pt, 100 % fekete;

„dB” szöveg: Calibri regular 10 pt, 100 % fekete.

Image

Maximális légtömegáram m3/h mértékegységben kifejezve:

Szegély: 1,5 pt – szín: 100 % cián – lekerekített sarkok: 2,5 mm;

Érték: Calibri bold 16 pt, 100 % fekete;

„m3/h” szöveg: Calibri bold 16 pt, 100 % fekete;

Egy vagy két nyíl:

szélességük egyenként: 10 mm, magasságuk egyenként: 10 mm.

Szín: 100 % cián.

Image

Energia:

Szöveg: Calibri regular 6 pt, nagybetű, fekete.

Image

Referencia-időszak:

Szöveg: Calibri bold 8 pt.

Image

A szállító neve vagy védjegye

Image

A szállító által megadott modellazonosító

Image

A szállító neve vagy védjegye és a modellazonosító számára 62 mm × 10 mm nagyságú hely áll rendelkezésre.


IV. MELLÉKLET

Termékismertető adatlap

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, lakóépületeket szellőztető berendezések termékismertető adatlapján az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni, továbbá a termékismertető füzetben vagy a termékhez mellékelt más szakirodalomban szerepeltetni kell az alábbi információkat:

a)

a szállító neve vagy védjegye;

b)

a szállító által megadott modellazonosító, vagyis az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján a lakóépületeket szellőztető berendezések egy adott modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott többi modelltől;

c)

a fajlagos energiafogyasztás (SEC) kWh/(m2.a) mértékegységben megadva, minden releváns éghajlati zónára és SEC-osztályra;

d)

a gyártó által megadott, az e rendelet 2. cikke szerinti típusmeghatározás (egyirányú vagy kétirányú);

e)

a beépített vagy beépítésre szánt meghajtószerkezet típusa (több sebességfokozatú vagy frekvenciaváltóval ellátott meghajtószerkezet);

f)

hővisszanyerő rendszer típusa (rekuperatív, regeneratív vagy nincs);

g)

a hővisszanyerés hőhatásfoka (%, illetve „n.a.”, ha a berendezés nem rendelkezik hővisszanyerő rendszerrel);

h)

maximális légtömegáram m3/h mértékegységben kifejezve;

i)

a ventilátormeghajtó (a motorszabályzó berendezéssel együttes) felvett elektromos teljesítménye maximális légtömegáram mellett (W);

j)

a hangteljesítményszint (LWA) a legközelebbi egész számra kerekítve;

k)

referencia-légtömegáram m3/s mértékegységben kifejezve;

l)

a referencia-nyomáskülönbség Pa mértékegységben kifejezve;

m)

az SPI W/(m3/h) mértékegységben kifejezve;

n)

a szabályozási tényező és a szabályozó típusa a releváns fogalommeghatározásnak és a VIII. melléklet 1. táblázatában szereplő osztályozásnak megfelelően;

o)

kétirányú szellőztetőberendezés esetében a gyártó nyilatkozata szerinti maximális belső és külső szivárgási arányok (%) vagy az átáramlási arány (csak regeneratív hőcserélőnél), valamint légcsatornával ellátott egyirányú szellőztetőberendezés esetében külső szivárgási arányok (%);

p)

azon légcsatorna nélküli kétirányú szellőztetőberendezések esetében, amelyek kialakításuk szerint nem rendelkeznek szellőző vagy távozó oldali légcsatorna-csatlakozással a keveredési arány;

q)

a lakóépületeket szellőztető, szűrőkkel történő működésre szánt berendezések esetében a szűrőkre vonatkozó vizuális figyelmeztetés elhelyezkedése és jellemzői, ideértve azt a szöveget, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a berendezés teljesítménye és energiahatékonysága szempontjából fontos rendszeresen cserélni a szűrőt;

r)

egyirányú szellőztetőberendezések esetében az arra vonatkozó útmutatás, hogy az előírás szerinti befúvó-/elszívórácsok hogyan építendők be a homlokzatba természetes levegő befúvása/eltávolítása céljából;

s)

az elő-, össze- és szétszerelési útmutató internetes elérhetősége;

t)

csak a légcsatorna nélküli berendezések esetében: a légtömegáram nyomásváltozás-érzékenysége + 20 Pa és – 20 Pa nyomásváltozásra;

u)

csak a légcsatorna nélküli berendezések esetében: a beltéri/kültéri légtömörség m3/h mértékegységben kifejezve;

v)

az éves villamosenergia-fogyasztás (AEC) kWh villamos energia/év mértékegységben megadva;

w)

az éves fűtési megtakarítás (AHS) kWh primer energia/év mértékegységben, valamennyi éghajlattípusra (átlagos, meleg, hideg) megadva.


V. MELLÉKLET

Műszaki dokumentáció

A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában előírt műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a)

a szállító neve és címe;

b)

a szállító által megadott modellazonosító, vagyis az az (általában alfanumerikus) kód, amely alapján a lakóépületeket szellőztető berendezések egy adott modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel vagy szállítónévvel forgalmazott többi modelltől;

c)

adott esetben az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozások;

d)

az alkalmazott más számítási módszerek, mérési szabványok és előírások, ha vannak ilyenek;

e)

a szállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy neve és aláírása;

f)

adott esetben a mérések műszaki paraméterei a VIII. melléklettel összhangban, a következők szerint:

g)

befoglaló méretek;

h)

a lakóépületeket szellőztető berendezés típusának megjelölése;

i)

a modell fajlagos energiafogyasztási osztálya a II. melléklet szerint;

j)

a fajlagos energiafogyasztás (SEC) minden releváns éghajlati zónára;

k)

a hangteljesítményszint (LWA);

l)

a VIII. melléklettel összhangban elvégzett számítások eredményei.

A szállító a fenti jegyzéket a jegyzék végén további információkkal egészítheti ki.


VI. MELLÉKLET

Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)

1.

Ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet), az információkat az alábbi sorrendben kell megadni:

a)

a modell fajlagos energiafogyasztási osztálya a II. melléklet szerint;

b)

a fajlagos energiafogyasztás (SEC) kWh/(m2.a) mértékegységben megadva, minden releváns éghajlati zónára;

c)

a maximális légtömegáram m3/h mértékegységben megadva;

d)

a hangteljesítményszint (LWA) dB(A)-ban kifejezve, a legközelebbi egész számra kerekítve.

2.

Ha az információszolgáltatás a termékismertető adatlapon szereplő más adatokra is kiterjed, akkor ezeket az adatokat a IV. mellékletben meghatározott formában és sorrendben kell megadni.

3.

Az e melléklet alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni vagy másként megjeleníteni.


VII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

1.

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a)   „kijelző mechanizmus”: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b)   „beágyazott megjelenítés”: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c)   „érintőképernyő”: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

d)   „helyettesítő szöveg”: grafika helyett megjelenített olyan szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van.

2.

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében, a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott időütemezés szerint kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. mellékletben meghatározott mérettel. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

3.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)

olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)

fehér színnel és az áréval megegyező betűmérettel meg kell jelenítenie a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)

az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Image

4.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)

az e melléklet 3. pontjában említett képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)

a képnek a címkére mutató hivatkozást kell tartalmaznia;

c)

a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)

a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)

érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)

a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)

a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

5.

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a „Termékismertető adatlap” szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén az adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.


VIII. MELLÉKLET

Mérések és számítások

1.

A fajlagos energiafogyasztást (SEC) a következő egyenlettel kell kiszámítani:

Formula

ahol

—    SEC : egy lakótér vagy épület szellőztetésének a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó fajlagos energiafogyasztása [kWh/m2.a];

—    ta : az éves üzemórák száma [h/a];

—    pef : villamosenergia-termelésre és -elosztásra vonatkozó primerenergia-tényező [-];

—    qnet : a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó nettó szellőztetési igény [m3/h.m2];

—    MISC : olyan összesített általános típustényező, amely a szellőztetés hatékonyságát, a légcsatornák szivárgását és a járulékos infiltrációt kifejező tényezőket foglalja magában [-];

—    CTRL : szellőztetésszabályozási tényező [-];

—    x : olyan kitevő, amely a hőenergia és az elektromosáram-megtakarítás közötti nem lineáris viszony figyelembevételére szolgál, a motor és a meghajtószerkezet jellemzőitől függően [-];

—    SPI : fajlagos felvett teljesítmény [kW/(m3/h)];

—    th : a fűtési idény óráinak összesített száma [h];

—    ΔΤh : a beltéri (19 oC) és a kültéri hőmérséklet különbségének egy fűtési idényen belüli átlaga, amelyből korrekcióként 3 K levonandó a napsütésből és belső forrásból eredő hőnyereség miatt [K];

—    ηh : átlagos helyiségfűtési hatásfok [-];

—    cair : a levegő állandó nyomás és sűrűség melletti fajlagos hőkapacitása [kWh/(m3 K)];

—    qref : a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó természetes szellőztetés referenciaértéke [m3/h.m2];

—    ηt : a hővisszanyerés hőhatásfoka [-];

—    Qdefr : azon fűtőenergiának a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó éves mennyisége [kWh/m2.a], amely állítható ellenállásfűtés segítségével történő jégmentesítésre szolgál;

Formula,

ahol

—    t.defr : a jégmentesítési időszak időtartama [h/a], azaz amikor a kültéri hőmérséklet nem éri el a – 4 °C-ot, és

—    ΔΤdefr : a jégmentesítési időszak alatt a kültéri hőmérséklet és a – 4 °C átlagos különbsége K mértékegységben kifejezve.

A Qdefr kizárólag a rekuperatív hőcserélővel ellátott kétirányú berendezésekre alkalmazandó; az egyirányú és a regeneratív hőcserélővel rendelkező berendezések esetében Qdefr  = 0.

Az SPI és az ηt vizsgálati és számítási módszerek alapján nyert értékek.

A többi paramétert és azok alapértelmezett értékeit az 1. táblázat határozza meg. A címkék SEC-en alapuló osztályozása átlagos éghajlati viszonyokat alapul véve történik.

2.

A padlófelület 100 m2-ére jutó éves villamosenergia-fogyasztást (AEC) kWh/a mértékegységben megadott értékét; valamint az éves fűtési megtakarítást (AHS) – vagyis az éves fűtésienergia-megtakarítást (a tüzelőanyag égéshőjéből származtatott, kWh-ban megadott éves mennyiség) – az alábbiak szerint, az 1. pontban foglalt meghatározások és az 1. táblázatban megadott alapértelmezett értékek alapján kell kiszámítani, valamennyi éghajlattípusra (átlagos, meleg, hideg):

Formula;

Formula.

1. táblázat

A SEC kiszámítására szolgáló paraméterek

általános típusmeghatározás

MISC

Légcsatornával ellátott szellőztetőberendezések

1,1

Légcsatorna nélküli szellőztetőberendezések

1,21

szellőztetésszabályozás

CTRL

Kézi szabályzó (DCV nélkül)

1

Időprogram-szabályzó (DCV nélkül)

0,95

Központi igényfüggő szabályzó

0,85

Helyi igényfüggő szabályzó

0,65

motor és meghajtó

x-érték

ki/be + egy sebesség

1

két sebesség

1,2

három sebesség

1,5

változtatható sebesség

2

Éghajlat

th

[h]

ΔΤh

[K]

tdefr

[h]

ΔΤdefr

[K]

Qdefr  (1)

[kWh/a.m2]

Hideg

6 552

14,5

1 003

5,2

5,82

Átlagos

5 112

9,5

168

2,4

0,45

Meleg

4 392

5

Alapértelmezett értékek

érték

a levegő fajlagos hőkapacitása, cair [kWh/m3K]

0, 000344

a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó nettó szellőztetési igény, qnet [m3/h.m2]

1,3

a fűtött padlófelület egy m2-ére jutó természetes szellőztetés referenciaértéke, qref [m3/h.m2];

2,2

az éves üzemórák száma, ta [h]

8 760

a villamoseneriga-termelésre és -elosztásra vonatkozó primerenergia-tényező, pef

2,5

helyiségfűtési hatásfok, ηh

75 %


(1)  A jégmentesítés kizárólag a rekuperatív hőcserélővel rendelkező kétirányú berendezésekre vonatkozik, és kiszámítása az alábbiak szerint történik: Qdefr = tdefr*Δtdefr*cair*qnet*pef. Az egyirányú és a regeneratív hőcserélővel rendelkező berendezések esetében Qdefr  = 0.


IX. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A tagállami hatóságok az II. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából egyetlen, lakóépületeket szellőztető berendezést vetnek vizsgálat alá. Amennyiben a mért értékek vagy az azok alapján kiszámított értékek az 3. cikk értelmében – az 1. táblázatban szereplő tűrések figyelembevétele mellett – nem egyeznek a gyártó által megadott értékekkel, a méréseket másik három berendezésen is el kell végezni.

Ha az ezen berendezésekre mért értékek számtani középértéke – az 1. táblázatban szereplő tűrések figyelembevétele mellett – nem felel meg a követelményeknek, a modellt és minden vele egyenértékű modellt úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a II. melléklet követelményeinek.

Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállamok a fenti vizsgálatok során a VIII. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

1. táblázat

Paraméter

Ellenőrzési tűrések

SPI

A mért érték legfeljebb 1,07-szorosa lehet a gyártó által megadott maximális értéknek.

A lakóépületeket szellőztető berendezés hőhatásfoka

A mért érték legalább 0,93-szorosa a gyártó által megadott minimális értéknek.

Hangteljesítményszint

A mért érték 2 dB-nél többel nem haladhatja meg a gyártó által megadott maximális értéket.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket a műszaki dokumentációban szereplő értékek megengedett tűréseként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. A címkén és az (elektronikus) termékismertető adatlapon megadott értékek és osztályok nem lehetnek kedvezőbbek a szállítóra nézve, mint a műszaki dokumentációban található értékek.


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/46


A BIZOTTSÁG 1255/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. július 17.)

a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalmának és ezen belül a közös mutatók listájának a megállapítása révén történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról szóló, 2014. március 11-i 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 223/2014/EU rendelet előírja a Bizottság számára, hogy a nem alapvető rendelkezéseket kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (a továbbiakban: az alap) tekintetében.

(2)

A 223/2014/EU rendelet kötelezi a tagállamokat arra, hogy az operatív programok végrehajtására vonatkozó, a közös és – adott esetben – a programspecifikus mutatókkal kapcsolatos adatokat is magukban foglaló információkat tartalmazó éves és zárójelentéseket nyújtsanak be a Bizottságnak.

(3)

Annak érdekében, hogy megfelelően nyomon lehessen követni az operatív programok végrehajtását és az e programok által az alap egyedi célkitűzéseihez biztosított hozzájárulás alakulását, indokolt rendelkezni az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalmáról, valamint a jelentésekbe belefoglalandó közös mutatók listájáról.

(4)

Az e rendeletben megállapított követelményeket indokolt a feltétlenül szükséges mértékűre korlátozni, figyelembe véve a 223/2014/EU rendeletben meghatározott rendelkezéseket, valamint az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével és az ilyen adatok szabad áramlásával kapcsolatos hatályos uniós jogszabályokat, különös tekintettel a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2).

(5)

Az OP I, illetve az OP II keretében támogatott műveletek eltérő jellegének figyelembevétele céljából és az egyes operatív programokra alkalmazandó, a 223/2014/EU rendeletben előírt különböző rendelkezéseknek megfelelően az egyes operatív programok esetében különböző követelményeket indokolt alkalmazni az éves és a záró végrehajtási jelentések, valamint a jelentésbe belefoglalandó közös mutatók listája tekintetében. Figyelembe véve azt a konkrét követelményt, miszerint tiszteletben kell tartani az alap keretében támogatott személyek méltóságát, továbbá abból a célból, hogy a kedvezményezettek adminisztratív terhei a 223/2014/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően a minimálisan szükséges szintűre csökkenjenek, indokolt úgy rendelkezni, hogy bizonyos mutatók esetében az értékek meghatározása ne a végső kedvezményezettek által szolgáltatott információkon, hanem a partnerszervezeteknek a rendelkezésükre álló információkra alapozott becslésein alapuljon.

E rendeletnek – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 223/2014/EU rendeletet az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalma – többek között a közös mutatók listája – tekintetében kiegészítő rendelkezéseket állapítja meg.

2. cikk

Az éves és a záró végrehajtási jelentések tartalma, valamint a mutatók listája

(A 223/2014/EU rendelet 13. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az éves és a záró végrehajtási jelentéseknek tartalmazniuk kell a következő elemeket:

a)

a program végrehajtásával kapcsolatos információk a részben vagy teljes egészükben végrehajtott műveletekre vonatkozó közös mutatókra való hivatkozással;

b)

a 223/2014/EU rendelet 5. cikkének (6), (11) és – adott esetben – (13) bekezdésében foglalt elvek figyelembevételével megvalósuló intézkedésekre vonatkozó információk és a szóban forgó intézkedések értékelése.

Az OP II-re vonatkozó éves és záró végrehajtási jelentések az első albekezdésben említett információkon kívül információt szolgáltatnak a programspecifikus mutatókkal és a számszerűsített célértékekkel kapcsolatos adatokról, valamint az eredménymutatók értékeinek változásairól is, továbbá tájékoztatást és értékelést nyújtanak az operatív program egyedi célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladásról.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett mutatók listája a mellékletben található.

(3)   Az (1) bekezdésben említett információkon túlmenően a záró végrehajtási jelentés, valamint a 2017. és a 2022. év esetében az éves végrehajtási jelentés tájékoztatást és értékelést nyújt az alap tekintetében a 223/2014/EU rendelet 3. cikkében meghatározott egyedi és általános célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásról is.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 72., 2014.3.12., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).


MELLÉKLET

AZ OP I ÉS AZ OP II KÖZÖS MUTATÓI

Bemeneti mutatók

1.

Az elszámolható közkiadások teljes összege, amely a műveletek támogatási feltételeit meghatározó dokumentumokban jóváhagyásra került

2.

A kedvezményezetteknél a műveletek végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett elszámolható közkiadások teljes összege

Ebből (adott esetben):

a)

A kedvezményezetteknél az élelmiszersegélyek nyújtásával kapcsolatos műveletek végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett elszámolható közkiadások teljes összege

b)

A kedvezményezetteknél az alapvető anyagi támogatás nyújtásával kapcsolatos műveletek végrehajtása során felmerült és általuk kifizetett elszámolható közkiadások teljes összege

3.

A Bizottságnak bejelentett elszámolható közkiadások teljes összege

Ezeket az összegeket euróban kell megadni.

AZ OP I KÖZÖS MUTATÓI

A kiosztott élelmiszersegélyekkel kapcsolatos teljesítménymutatók  (1)

4.

Gyümölcs és zöldség

5.

Hús, tojás, hal és tengeri élelmiszer

6.

Liszt, kenyér, burgonya, rizs és egyéb keményítőtartalmú termékek

7.

Cukor

8.

Tejtermékek

9.

Zsírok és olajok

10.

Készételek és egyéb (a fenti kategóriákon kívüli) élelmiszerek

11.

A kiosztott élelmiszersegélyek mennyisége összesen

Ebből:

a)

Azon élelmiszerek részaránya, amelyek esetében az operatív programból csak a szállítás, a szétosztás és a tárolás költségeit fedezték ( %-ban)

b)

A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) által társfinanszírozott élelmiszertermékek részaránya a partnerszervezetek által kiosztott élelmiszerek teljes mennyiségéből (%-ban) (2)

12.

A teljesen vagy részben az operatív programból finanszírozott étkezések száma összesen (3)

13.

A teljesen vagy részben az operatív programból finanszírozott élelmiszercsomagok száma összesen (4)

A kiosztott élelmiszersegélyekkel kapcsolatos eredménymutatók  (5)

14.

Élelmiszersegélyben részesülő személyek száma összesen

Ebből:

a)

15 éves vagy fiatalabb gyermekek

b)

65 éves vagy idősebb személyek

c)

Nők

d)

Migránsok, külföldi hátterű személyek, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)

e)

Fogyatékos személyek

f)

Hajléktalanok

A kiosztott alapvető anyagi támogatással kapcsolatos teljesítménymutatók

15.

A kiosztott javak pénzbeli értéke összesen

Ebből:

a)

A gyermekeknek kiosztott javak pénzbeli értéke összesen

b)

A hajléktalanoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen

c)

Az egyéb célcsoportoknak kiosztott javak pénzbeli értéke összesen

16.

A gyermekeknek kiosztott javak fő kategóriái (6)

a)

Babakelengye

b)

Iskolatáskák

c)

Irodaszerek, munkafüzetek, tollak, festéshez szükséges kellékek vagy egyéb iskolai felszerelések (nem ruházati cikkek)

d)

Sportfelszerelések (sportcipők, sporttrikó, fürdőruha stb.)

e)

Ruházati cikkek (télikabát, cipő, iskolai egyenruha stb.)

f)

Egyéb kategóriák – kérjük, nevezze meg

17.

A hajléktalanoknak kiosztott javak fő kategóriái (6)

a)

Hálózsákok/takarók

b)

Konyhai felszerelések (fazekak, serpenyők, evőeszközök stb.)

c)

Ruházati cikkek (télikabát, cipő stb.)

d)

Háztartási textíliák (törülközők, ágynemű stb.)

e)

Tisztálkodási cikkek (elsősegélycsomag, szappan, fogkefe, eldobható borotva stb.)

f)

Egyéb kategóriák – kérjük, nevezze meg

18.

Az egyéb célcsoportoknak kiosztott javak fő kategóriái (6)

a)

Kérjük, nevezze meg a kategóriákat

A kiosztott alapvető anyagi támogatással kapcsolatos eredménymutatók  (5)

19.

Alapvető anyagi támogatásban részesülő személyek száma összesen

Ebből:

a)

15 éves vagy fiatalabb gyermekek

b)

65 éves vagy idősebb személyek

c)

Nők

d)

Migránsok, külföldi hátterű személyek, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)

e)

Fogyatékos személyek

f)

Hajléktalanok

AZ OP II KÖZÖS MUTATÓI

A társadalmi befogadást célzó támogatással kapcsolatos teljesítménymutatók

20.

A társadalmi befogadást célzó támogatásban részesülő személyek száma összesen

Ebből:

a)

15 éves vagy fiatalabb gyermekek

b)

65 éves vagy idősebb személyek

c)

Nők

d)

Migránsok, külföldi hátterű személyek, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)

e)

Fogyatékos személyek

f)

Hajléktalanok

Az OP II-vel kapcsolatban gyűjtött adatok a 95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti személyes adatoknak minősülnek. Az adatfeldolgozás az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges (lásd a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontját). Az „adatkezelő” meghatározását lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkében.


(1)  A 4–11. mutatók alatt a szóban forgó termékek bármely formája értendő, legyen szó akár friss, konzerv- vagy mélyhűtött élelmiszerekről; a mennyiségeket tonnában kell megadni.

(2)  Az ehhez a mutatóhoz tartozó értékeket a partnerszervezeteknek a rendelkezésükre álló információkra alapozott becslései alapján kell meghatározni.

(3)  Arról, hogy mi számít étkezésnek, a partnerszervezetek/a művelet/az irányító hatóság szintjén meg lehet egyezni. Az ehhez a mutatóhoz tartozó értékeket a partnerszervezetek által végzett értékelés alapján kell meghatározni.

(4)  Arról, hogy mi számít élelmiszercsomagnak, a partnerszervezetek/a művelet/az irányító hatóság szintjén meg lehet egyezni. A csomagoknak sem méretüket, sem tartalmukat illetően nem kell egységesnek lenniük. Az ehhez a mutatóhoz tartozó értékeket a partnerszervezetek által végzett értékelés alapján kell meghatározni.

(5)  Az ezekhez a mutatókhoz tartozó értékeket a partnerszervezeteknek a rendelkezésükre álló információkra alapozott becslései alapján kell meghatározni. Nem várható el és nem írható elő, hogy a végfelhasználók által szolgáltatott adatokon alapuljanak.

(6)  A felsorolásnak minden olyan kategóriát tartalmaznia kell, amely a kiosztott javak legalább 75 %-át kiteszi.


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/51


A BIZOTTSÁG 1256/2014/EU RENDELETE

(2014. november 21.)

a Hollandia lobogója alatt közlekedő hajók által a IIa és IV övezet uniós vizein folytatott, rájaalakúakra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 43/2014/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2014. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2014-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2014. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 21-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács 2014. január 20-i 43/2014/EU rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2014.1.28., 1. o.).


MELLÉKLET

Szám

74/TQ43

Tagállam

Hollandia

Állomány

SRX/2AC4-C

Faj

Rájaalakúak (Rajiformes)

Övezet

A IIa és IV övezet uniós vizei

A tilalom bevezetésének napja

2014.11.10.


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/53


A BIZOTTSÁG 1257/2014/EU RENDELETE

(2014. november 24.)

a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek annak I. és IV. melléklete kiigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A nyers káliumsókat természetes források bányászatával nyerik. Az ilyen természetes anyagok helyes ipari gyakorlatnak megfelelő minimális tápanyagtartalmát a 2003/2003/EK rendelet I. melléklete A.3. táblázatának 1. bejegyzése rögzíti. Amennyiben az érc káliumtartalma természetes okok miatt csökken, az előállítóknak fokozott nehézséget jelent megfelelniük a jelenlegi határértékeknek, ami veszélyeztetheti a hivatásos mezőgazdasági termelők nyers káliumsókból előállított műtrágyákkal való folyamatos ellátását. Ezért annak érdekében, hogy az előállítók továbbra is forgalmazhassák „EK-műtrágya”-ként a szóban forgó termékeket, ezeket a határértékeket indokolt az említett melléklet A.3. táblázatának 1. bejegyzésének módosításával kismértékben csökkenteni. A módosítás figyelembe veszi azt a tényt, hogy a műtrágyák a határértékek kismértékű csökkentése után is hatékonyak maradnak, így a csökkentés a 2003/2003/EK rendelet 31. cikkének (3) bekezdése szerinti műszaki fejlődésnek tekinthető.

(2)

A 3,4-dimetil-1H-pirazol-foszfát (a továbbiakban: DMPP) hagyományos nitrogénalapú (szilárd vagy folyékony) műtrágyákkal együtt alkalmazható nitrifikációinhibitor. A DMPP csökkenti a nitrogén talajba és légkörbe jutásának kockázatát, ezáltal javítja a nitrogénfelhasználás hatékonyságát.

(3)

Az N-butil-tiofoszfor-triamid és az N-propil-tiofoszfor-triamid (a továbbiakban: NBPT/NPPT) reagenskeveréke egy ureázinhibitor. Az NBPT/NPPT csökkenti a karbamidtartalmú nitrogénműtrágyák alkalmazását követő, ammónia formájában való nitrogénkijutás kockázatát, ezáltal javítja a nitrogénfelhasználás hatékonyságát.

(4)

Az uniós mezőgazdasági termelők számára való szélesebb körű elérhetőségük érdekében a DMPP-t és az NBPT/NPPT-t – a 2003/2003/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdésének megfelelően – indokolt felvenni az engedélyezett nitrifikáció- és ureázinhibitoroknak az említett rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékébe.

(5)

A szilárd és folyékony egyszerű karbamid-formaldehid műtrágyák, valamint a karbamid-formaldehidet tartalmazó szilárd NPK-, NP-, és NK-műtrágyák műtrágyatípusként fel vannak sorolva a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében. Jóllehet a karbamidkondenzátumok oldatban és szuszpenzióban stabilak, a karbamid-formaldehid-tartalmú folyékony NPK-, NP- és NK-műtrágyák még nem szerepelnek külön terméktípusként a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében. Mivel egyre nagyobb az igény a nitrogénforrásként bizonyos mennyiségű karbamid-formaldehidet tartalmazó folyékony NPK-, NP- és NK-műtrágyák forgalmazása iránt, indokolt engedélyezni a karbamid-formaldehid folyékony NPK-, NP- és NK-műtrágyákban történő használatát. Ennek megfelelően az említett rendelet I. mellékletének C.2. táblázatába indokolt hat új típusmegjelölést felvenni.

(6)

A DMPP-nek és az NBPT/NPPT-nek a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletébe való felvételén túlmenően helyénvaló a szóban forgó rendelet IV: mellékletébe az érintett műtrágyák hatósági ellenőrzése során alkalmazandó analitikai módszereket felvenni.

(7)

A 2003/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az NBPT/NPPT vizsgálatára szolgáló, jelenleg hitelesítés alatt álló analitikai módszer az Európai Szabványügyi Bizottság által még az előtt közzétételre kerüljön, hogy az NBPT/NPPT a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletébe, illetve az e műtrágyatípus vizsgálatára szolgáló új analitikai módszer ugyanazon rendelet IV. mellékletébe felvételre kerülne, a módosítások tekintetében későbbi alkalmazást célszerű előírni.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2003/2003/EK rendelet 32. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

A 2003/2003/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.

Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2.

A IV. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az I. melléklet 4. pontját és a II. melléklet 2. pontját 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 304., 2003.11.21., 1. o.


I. MELLÉKLET

A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az A.3. táblázat 1. bejegyzésének helyébe a következő szöveg lép:

„1

Nyers káliumsó

Nyers káliumsókból nyert termék

9 % K2O

A kálium vízoldható K2O-ban kifejezve

2 % MgO

Vízoldható sók formájában kötött magnézium, magnézium-oxidban kifejezve

Szokásos kereskedelmi nevekkel kiegészíthető

Vízoldható kálium-oxid

Vízoldható magnézium-oxid

Összes nátrium-oxid

A klórtartalmat fel kell tüntetni”

2.

A C.2. táblázat a következőképpen módosul:

a)

a C.2.2.–C.2.8. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„C.2.2.

Típusmegjelölés:

Karbamid-formaldehid-tartalmú NPK-műtrágya-oldat

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton, vízben való oldással nyert, karbamid-formaldehidet tartalmazó termék légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 15 %, (N + P2O5 + K2O)

Egyes tápanyagokra:

5 % N, a garantált összes nitrogéntartalom legalább 25 %-ának az (5) szerinti nitrogénformából kell származnia

3 % P2O5

3 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: (karbamid N + karbamid-formaldehid) × 0,026

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(5)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

Vízoldható P2O5

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(4)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

Vízoldható P2O5

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.3.

Típusmegjelölés:

NPK-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül.

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 20 %, (N + P2O5 + K2O)

Egyes tápanyagokra: 3 % N, 4 % P2O5, 4 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026.

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(1)

Vízoldható P2O5

(2)

Semleges ammónium-citrátban oldható P2O5

(3)

Semleges ammónium-citrátban és vízben oldható P2O5

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

A műtrágyának Thomas-salaktól, alumínium-kalcium-foszfáttól, kalcinált foszfáttól, részlegesen feltárt ásványi foszfáttól és ásványi foszfáttól mentesnek kell lennie.

(1)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége nem éri el a 2 %-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot kell feltüntetni

(2)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége legalább 2 %, a (3) szerinti oldhatóságot és a vízoldható P2O5 mennyiségét fel kell tüntetni

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.4.

Típusmegjelölés:

Karbamid-formaldehid-tartalmú NPK-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú, karbamid-formaldehidet tartalmazó termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 20 %, (N + P2O5 + K2O)

Egyes tápanyagokra:

5 % N, a garantált összes nitrogéntartalom legalább 25 %-ának az (5) szerinti nitrogénformából kell származnia

Az (5) szerinti garantált összes nitrogéntartalom legalább 3/5. részének forró vízben oldhatónak kell lennie

4 % P2O5

4 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: (karbamid N + karbamid-formaldehid) × 0,026

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(5)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(1)

Vízoldható P2O5

(2)

Semleges ammónium-citrátban oldható P2O5

(3)

Semleges ammónium-citrátban és vízben oldható P2O5

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a (2), (3) és (4) szerinti formában kötött nitrogén mennyisége eléri legalább az 1 %-ot, azt fel kell tüntetni

(3)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(4)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

A műtrágyának Thomas-salaktól, alumínium-kalcium-foszfáttól, kalcinált foszfáttól, részlegesen feltárt ásványi foszfáttól és ásványi foszfáttól mentesnek kell lennie.

(1)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége nem éri el a 2 %-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot kell feltüntetni

(2)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége legalább 2 %, a (3) szerinti oldhatóságot és a vízoldható P2O5 mennyiségét fel kell tüntetni

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.5.

Típusmegjelölés:

NP-műtrágya-oldat

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton, vízben való oldással nyert termék légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (N + P2O5)

Egyes tápanyagokra: 3 % N, 5 % P2O5

Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026.

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

Vízoldható P2O5

 

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

Vízoldható P2O5

 


C.2.6.

Típusmegjelölés:

Karbamid-formaldehid-tartalmú NP-műtrágya-oldat

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton, vízben való oldással nyert, karbamid-formaldehidet tartalmazó termék légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (N + P2O5)

Egyes tápanyagokra:

5 % N, a garantált összes nitrogéntartalom legalább 25 %-ának az (5) szerinti nitrogénformából kell származnia

5 % P2O5

Biurettartalom legfeljebb: (karbamid N + karbamid-formaldehid) × 0,026

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(5)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

Vízoldható P2O5

 

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(4)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

Vízoldható P2O5

 


C.2.7.

Típusmegjelölés:

NP-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül.

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (N + P2O5)

Egyes tápanyagokra: 3 % N, 5 % P2O5

Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026.

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai. Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(1)

Vízoldható P2O5

(2)

Semleges ammónium-citrátban oldható P2O5

(3)

Semleges ammónium-citrátban és vízben oldható P2O5

 

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

A műtrágyának Thomas-salaktól, alumínium-kalcium-foszfáttól, kalcinált foszfáttól, részlegesen feltárt ásványi foszfáttól és ásványi foszfáttól mentesnek kell lennie.

(1)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége nem éri el a 2 %-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot kell feltüntetni

(2)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége legalább 2 %, a (3) szerinti oldhatóságot és a vízoldható P2O5 mennyiségét fel kell tüntetni

 


C.2.8.

Típusmegjelölés:

Karbamid-formaldehid-tartalmú NP-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú, karbamid-formaldehidet tartalmazó termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (N + P2O5)

Egyes tápanyagokra:

5 % N, a garantált összes nitrogéntartalom legalább 25 %-ának az (5) szerinti nitrogénformából kell származnia

Az (5) szerinti garantált összes nitrogéntartalom legalább 3/5. részének forró vízben oldhatónak kell lennie

5 % P2O5

Biurettartalom legfeljebb: (karbamid N + karbamid-formaldehid) × 0,026

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(5)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(1)

Vízoldható P2O5

(2)

Semleges ammónium-citrátban oldható P2O5

(3)

Semleges ammónium-citrátban és vízben oldható P2O5

 

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(4)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

A műtrágyának Thomas-salaktól, alumínium-kalcium-foszfáttól, kalcinált foszfáttól, részlegesen feltárt ásványi foszfáttól és ásványi foszfáttól mentesnek kell lennie.

(1)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége nem éri el a 2 %-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot kell feltüntetni

(2)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége legalább 2 %, a (3) szerinti oldhatóságot és a vízoldható P2O5 mennyiségét fel kell tüntetni”

 

b)

A C.2. táblázat az alábbi C.2.9.–C.2.14. bejegyzéssel egészül ki:

„C.2.9.

Típusmegjelölés:

NK-műtrágya-oldat

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton, vízben való oldással nyert termék légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 15 % (N + K2O)

Egyes tápanyagokra: 3 % N, 5 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026.

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

 

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

 

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.10.

Típusmegjelölés:

Karbamid-formaldehid-tartalmú NK-műtrágya-oldat

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton, vízben való oldással nyert, karbamid-formaldehidet tartalmazó termék légköri nyomáson stabil formában, állati vagy növényi eredetű tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 15 % (N + K2O)

Egyes tápanyagokra:

5 % N, a garantált összes nitrogéntartalom legalább 25 %-ának az (5) szerinti nitrogénformából kell származnia

5 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: (karbamid N + karbamid-formaldehid) × 0,026

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(5)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

 

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni.

(3)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(4)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

 

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.11.

Típusmegjelölés:

NK-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül.

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (N + K2O)

Egyes tápanyagokra: 3 % N, 5 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: karbamid N × 0,026.

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

 

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

 

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.12.

Típusmegjelölés:

Karbamid-formaldehid-tartalmú NK-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú, karbamid-formaldehidet tartalmazó termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (N + K2O)

Egyes tápanyagokra:

5 % N, a garantált összes nitrogéntartalom legalább 25 %-ának az (5) szerinti nitrogénformából kell származnia

Az (5) szerinti garantált összes nitrogéntartalom legalább 3/5. részének forró vízben oldhatónak kell lennie

5 % K2O

Biurettartalom legfeljebb: (karbamid N + karbamid-formaldehid) × 0,026

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

(1)

Összes nitrogén

(2)

Nitrát-nitrogén

(3)

Ammónia-nitrogén

(4)

Karbamid-nitrogén

(5)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

 

Vízoldható K2O

(1)

Összes nitrogén

(2)

Ha a nitrogén (2), (3) és (4) szerinti formáinak bármelyike eléri az egy tömegszázalékot, azt fel kell tüntetni

(3)

Karbamid-formaldehidből származó nitrogén

(4)

Ha a biurettartalom kevesebb, mint 0,2 %, az »alacsony biurettartalom« szavak is feltüntethetők

 

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.13.

Típusmegjelölés:

PK-műtrágya-oldat

Az előállításra vonatkozó adatok:

Kémiai úton, vízben való oldással nyert termék, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (P2O5 + K2O)

Egyes tápanyagokra: 5 % P2O5, 5 % K2O

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

 

Vízoldható P2O5

Vízoldható K2O

 

Vízoldható P2O5

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető


C.2.14.

Típusmegjelölés:

PK-műtrágya-szuszpenzió

Az előállításra vonatkozó adatok:

Folyékony állagú termék, amelyben a tápanyagok vízben való szuszpendálásból és feloldásból származnak, állati vagy növényi eredetű szerves tápanyagok hozzáadása nélkül.

Minimális tápanyagtartalom (tömegszázalék) és egyéb követelmények:

Összesen: 18 % (P2O5 + K2O)

Egyes tápanyagokra: 5 % P2O5, 5 % K2O

Forma, oldhatóság és tápanyagtartalom a 4., 5. és 6. oszlopban megadottak szerint – Szemcseméret

A műtrágya azonosító adatai – Egyéb követelmények

N

P2O5

K2O

N

P2O5

K2O

1

2

3

4

5

6

 

(1)

Vízoldható P2O5

(2)

Semleges ammónium-citrátban oldható P2O5

(3)

Semleges ammónium-citrátban és vízben oldható P2O5

Vízoldható K2O

 

A műtrágyának Thomas-salaktól, alumínium-kalcium-foszfáttól, kalcinált foszfáttól, részlegesen feltárt ásványi foszfáttól és ásványi foszfáttól mentesnek kell lennie.

(1)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége nem éri el a 2 %-ot, csak a (2) szerinti oldhatóságot kell feltüntetni

(2)

Ha a vízoldható P2O5 mennyisége legalább 2 %, a (3) szerinti oldhatóságot és a vízoldható P2O5 mennyiségét fel kell tüntetni

(1)

Vízoldható kálium-oxid

(2)

Az »alacsony klórtartalom« feltüntetése legfeljebb 2 %-os klórtartalomhoz kötött

(3)

A klórtartalom feltüntethető”

3.

Az F.1. táblázat a következő 4. bejegyzéssel egészül ki:

„4

3,4-dimetil-1H-pirazol-foszfát (DMPP)

EK-szám: 424-640-9

Minimum: 0,8

Maximum: 1,6”

 

 

4.

Az F.2. táblázat a következő 3. bejegyzéssel egészül ki:

„3

Az N-butil-tiofoszfor-triamid (NBPT) és az N-propil-tiofoszfor-triamid (NPPT) (3:1 arányú (1)) reagenskeveréke

EK-szám: 700-457-2

Minimum: 0,02

Maximum: 0,3

 

 


(1)  Az N-propil-tiofoszfor-triamid (NPPT) részarányára megengedett tűrés: 20 %.”


II. MELLÉKLET

A 2003/2003/EK rendelet IV. melléklet B. szakasza a következő módszerekkel egészül ki:

„12.6. módszer

A DMPP meghatározása

EN 16328: Műtrágyák. A 3,4-dimetil-1H-pirazol-foszfát (DMPP) meghatározása. Nagy felbontású folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer

Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént.

12.7. módszer

AZ NBPT/NPPT meghatározása

EN 16651: Műtrágyák. Az N-(n-butil)tiofoszforsav-triamid (NBPT) és az N-(n-propil)tiofoszforsav-triamid (NPPT) meghatározása. Nagy felbontású folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer

Az elemzési módszer körvizsgálata megtörtént.”


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/66


A BIZOTTSÁG 1258/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 24.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 24-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

66,6

IL

45,2

MA

77,1

ZZ

63,0

0707 00 05

AL

91,9

JO

203,0

TR

135,5

ZZ

143,5

0709 93 10

MA

35,1

TR

125,7

ZZ

80,4

0805 20 10

MA

76,2

ZZ

76,2

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

59,1

PE

74,4

TR

72,6

ZZ

68,7

0805 50 10

TR

77,9

ZZ

77,9

0808 10 80

AU

203,7

BR

51,7

CA

133,4

CL

82,8

NZ

96,9

US

93,2

ZA

147,3

ZZ

115,6

0808 30 90

CN

82,7

US

201,1

ZZ

141,9


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


Helyesbítések

25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/68


Helyesbítés a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2011. november 9-i 1135/2011/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 292., 2011. november 10. )

1.

A 4. oldalon a címben:

a következő szövegrész:

„a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról”

helyesen:

„a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról”

2.

A 4. oldalon az (1) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.”

helyesen:

„Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Malajziában feladott – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.”

3.

A 4. oldalon a (2) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„… üvegszál szitaszövetek…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövetek…”.

4.

A 4. oldalon a (3) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„…üvegszálakból készült szitaszövet…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövet…”.

5.

A 4. oldalon a (6) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„…üvegszál szitaszövetek…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövetek…”.

6.

A 4. oldalon a (8) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„…üvegszál szitaszöveteket…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószöveteket…”.

7.

Az 5. oldalon a (18) preambulumbekezdésben:

a következő szövegrész:

„…üvegszál szitaszövetek…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövetek…”.

8.

A 6. oldalon az 1. cikkben:

a következő szövegrész:

„Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően vizsgálat indul annak megállapítására, hogy a jelenleg az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód (7 019 510 011 és 7019590011 TARIC-kód) alá tartozó, üvegszálakból készült szitaszövet, amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2 (az üvegszál korongokat kivéve), Malajziában feladott behozatalai – függetlenül attól, hogy azokat Malajziából származóként jelentik be vagy sem – kijátsszák-e a 791/2011/EU végrehajtási rendelettel elrendelt intézkedéseket.”

helyesen:

„Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően vizsgálat indul annak megállapítására, hogy a jelenleg az ex 7019 51 00 és ex 7019 59 00 KN-kód (7 019 510 011 és 7019590011 TARIC-kód) alá tartozó, üvegrostból készült hálószövet, amelynek szemnagysága hosszában és szélességében több mint 1,8 mm, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2 (az üvegszál korongokat kivéve), Malajziában feladott behozatalai – függetlenül attól, hogy azokat Malajziából származóként jelentik be vagy sem – a 791/2011/EU végrehajtási rendelettel elrendelt intézkedések kijátszásának minősülnek-e.”


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/69


Helyesbítés a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 9-i 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 324., 2012. november 22. )

A 28. oldalon, a melléklet B. pontjában, az új 6.8.3.1. pontban

a következő szövegrész:

„Az ACC3 gondoskodik arról, hogy az Unió területén lévő repülőtéren átvizsgálásra kerüljön minden átrakandó, tranzitként kezelendő vagy kirakandó áru vagy postai küldemény…”

helyesen:

„Az ACC3 gondoskodik arról, hogy minden uniós repülőtéren történő átrakásra, tranzitként kezelésre vagy kirakásra szánt áru és postai küldemény átvizsgálásra kerüljön…”.


25.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/70


Helyesbítés a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról szóló, 2012. május 23-i 437/2012/EU bizottsági rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 134., 2012. május 24. )

1.

A 12. oldalon, a cím

szövege:

„a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról”

helyesen:

„a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatala révén történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálat megindításáról, valamint e behozatalok nyilvántartásba-vételi kötelezettségének előírásáról”

2.

A 12. oldalon, az (1) preambulumbekezdés

szövege:

„Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegszál szitaszövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.”

helyesen:

„Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének és 14. cikke (5) bekezdésének alapján kérelmet nyújtottak be, mely a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalát illetően bevezetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásának kivizsgálására, valamint a Tajvanban és Thaiföldön feladott – akár Tajvanból és Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett – egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalai nyilvántartásba vételének elrendelésére irányult.”

3.

A 12. oldalon, a (2) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„… üvegszál szitaszövetek…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövetek…”.

4.

A 12. oldalon, a (3) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„…üvegszálakból készült szitaszövet…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövet…”.

5.

A 12. oldalon, a (6) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„…üvegszál szitaszövetek…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövetek…”.

6.

A 12. oldalon, a (9) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„…üvegszál szitaszöveteket…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószöveteket…”.

7.

A 13. oldalon, a (19) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„…üvegszálakból készült szitaszövetek…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövetek…”.

8.

A 14. oldalon, az 1. cikkben

a következő szövegrész:

„…üvegszálakból készült szitaszövet…”

helyesen:

„… üvegrostból készült hálószövet…”.