ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 334

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. november 21.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács 2014/821/KKBP határozata (2014. november 4.) az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról szóló megállapodás megkötéséről és aláírásáról

1

 

 

Megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról

3

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1241/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Westfälischer Pumpernickel [OFJ])

10

 

*

A Bizottság 1242/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 20.) a műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatok megjelenítésére alkalmazandó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

11

 

*

A Bizottság 1243/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 20.) a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

39

 

*

A Bizottság 1244/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 20.) az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés) szóló 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )

52

 

 

A Bizottság 1245/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. november 20.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

84

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács 2014/102/EU irányelve (2014. november 7.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Horvát Köztársaság csatlakozása miatt történő kiigazításáról ( 1 )

86

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2014/822/EU

 

*

Az Európai Parlament határozata (2014. október 23.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

88

 

 

Az Európai Parlament állásfoglalása (2014. október 23.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

90

 

 

2014/823/EU

 

*

Az Európai Parlament határozata (2014. október 23.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

93

 

 

2014/824/EU

 

*

Az Európai Parlament határozata (2014. október 23.) az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

94

 

 

Az Európai Parlament állásfoglalása (2014. október 23.) az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

95

 

 

2014/825/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. november 20.) az Európai Vidékfejlesztési Hálózat és az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat szervezeti felépítésének és működésének megállapításáról és a 2008/168/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

98

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/1


A TANÁCS 2014/821/KKBP HATÁROZATA

(2014. november 4.)

az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról szóló megállapodás megkötéséről és aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (5) és (6) bekezdésével,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2014. július 22-én elfogadta a 2014/486/KKBP határozatot (1).

(2)

A Tanács ugyanezen a napon elfogadta az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziójának jogállásáról szóló megállapodás megkötéséről Ukrajnával folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatot.

(3)

Az Unió és Ukrajna között folytatott tárgyalások eredményeként megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) született az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról.

(4)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unióra nézve jogilag kötelező erejű aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 4-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI


(1)  A Tanács 2014/486/KKBP határozata (2014. július 22.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) (HL L 217., 2014.7.23., 42. o.),


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/3


FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Ukrajna között az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Európai Unió vagy az EU,

egyrészről, és

UKRAJNA, a továbbiakban: Ukrajna vagy a fogadó állam,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE:

Ukrajna külügyminiszterének az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez címzett, 2014. július 11-én kelt levelét,

az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) szóló, 2014. július 22-i 2014/486/KKBP tanácsi határozatot,

hogy e megállapodás nem érinti a Felek nemzetközi megállapodások és más, nemzetközi bíróságok létrehozásáról szóló jogi eszközök – többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya – szerinti jogait és kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ezt a megállapodást az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójára (EUAM Ukraine) és annak személyi állományára kell alkalmazni.

(2)   Ezt a megállapodást kizárólag Ukrajna területén kell alkalmazni.

(3)   E megállapodás alkalmazásában:

a)   „EUAM Ukraine” vagy „misszió”: az EU ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója, amelyet az Európai Unió Tanácsa a 2014/486/KKBP határozattal hozott létre, ideértve a missziónak a fogadó állam területén telepített, az EUAM Ukraine misszióhoz tartozó összetevőit, egységeit, parancsnokságait és személyi állományát is;

b)   „misszióvezető”: az EUAM Ukraine irányítására az Európai Unió Tanácsa által kinevezett misszióvezető;

c)   „Európai Unió (EU)”: az EU állandó szervei és azok személyzete;

d)   „az EUAM Ukraine személyi állománya”: a misszióvezető, a missziónak az EUAM Ukraine misszióban való részvételre az EU által felkért, az uniós tagállamokból, az Európai Külügyi Szolgálattól (EKSZ), az uniós intézményekből és harmadik országokból kiküldött személyi állománya, az EUAM Ukraine által szerződéses alapon toborzott nemzetközi személyzet, akiket a misszió előkészítésére, támogatására és végrehajtására alkalmaznak, valamint a misszió keretében valamelyik küldő állam vagy uniós intézmény vagy az EKSZ számára missziót teljesítő személyi állomány. A személyi állományba nem tartoznak bele a kereskedelmi beszállítók és a helyi személyzet;

e)   „parancsnokság”: az EUAM Ukraine kijevi főparancsnoksága;

f)   „küldő állam”: bármely uniós tagállam vagy harmadik állam, amely a misszióba személyi állományt küldött;

g)   „létesítmények”: a misszió tevékenységeinek végzéséhez, valamint a misszió személyi állományának elszállásolásához szükséges épületek, helyiségek, berendezések és földterület;

h)   „helyi személyzet”: ukrán állampolgárságú vagy Ukrajnában állandó tartózkodási hellyel rendelkező személyzet;

i)   „hivatalos levelezés”: az EUAM Ukraine misszióval és annak feladataival összefüggő minden levelezés;

j)   „az EUAM Ukraine szállítóeszközei”: az EUAM Ukraine tulajdonában lévő vagy általa bérelt járművek és egyéb szállítóeszközök;

k)   „az EUAM Ukraine vagyontárgyai”: az EUAM Ukraine tevékenységeihez szükséges felszerelések – többek között szállítóeszközök – és fogyasztási cikkek.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és rendeleteit, és tartózkodik az EUAM Ukraine célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen bármely fellépéstől vagy tevékenységtől.

(2)   Az EUAM Ukraine e megállapodás szerinti feladatainak végrehajtása tekintetében autonómiát élvez. A fogadó állam tiszteletben tartja az EUAM Ukraine egységes és nemzetközi jellegét.

(3)   A misszióvezető rendszeresen tájékoztatja a fogadó állam kormányát az EUAM Ukraine missziónak a fogadó állam területén állomásozó személyi állományának létszámáról.

3. cikk

Azonosítás

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állományáról a misszió időtartamára – az érkezési és a távozási időpontot is feltüntető – jegyzéket kell szolgáltatni Ukrajna Külügyminisztériumának (a továbbiakban: az ukrán KüM), és azt szükség esetén aktualizálni kell. Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjait az ukrán KüM által kiállított és az EUAM Ukraine személyi állományának jogállását megerősítő személyazonosító kártyával kell ellátni.

(2)   A misszió szállítóeszközei megkülönböztető „EUAM Ukraine” azonosító jelzéssel – amelynek mintáját a fogadó állam illetékes hatóságainak át kell adni –, továbbá Ukrajnában használatos diplomatarendszámmal láthatók el.

(3)   Az EUAM Ukraine missziónak jogában áll az EU-lobogót a parancsnokságon, illetve másutt elhelyezni, a misszióvezető döntése alapján önmagában vagy a fogadó állam lobogójával együtt. A EUAM Ukraine misszióban részt vevő nemzeti kontingensek nemzeti zászlait vagy jelvényeit a misszióvezető döntése alapján lehet elhelyezni a misszió létesítményein, az EUAM Ukraine szállítóeszközein, valamint egyenruháin.

4. cikk

Határátlépés és mozgás Ukrajna területén

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állománya, az EUAM Ukraine vagyontárgyai és az EUAM Ukraine szállítóeszközei a hivatalos határátkelőhelyeken, tengeri kikötőkön és nemzetközi légifolyosókon keresztül lépik át a fogadó állam határát.

(2)   A fogadó állam elősegíti az EUAM Ukraine személyi állományának, az EUAM Ukraine vagyontárgyainak és az EUAM Ukraine szállítóeszközeinek a fogadó állam területére történő belépését, illetve a terület elhagyását. Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjai érvényes útlevéllel léphetik át Ukrajna határát. A fogadó állam területére történő belépéskor és a terület elhagyásakor az EUAM Ukraine személyi állományának azon tagjai, akik a misszió személyazonosító kártyájával vagy az EUAM Ukraine misszióban való részvételről szóló ideiglenes igazolással rendelkeznek, a fogadó állam területén mentesülnek a vámellenőrzés, a vízumkötelezettség és a bevándorlási előírások, illetve az idegenrendészeti ellenőrzés egyéb formái alól.

(3)   Az EUAM Ukraine személyi állománya mentesül a fogadó állam külföldiek nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései alól, de nem szerez jogot állandó tartózkodásra vagy lakóhelyre a fogadó állam területén.

(4)   Az EUAM Ukraine a fogadó állam vámterületére vagyontárgyakat hozhat be, illetve vagyontárgyakat vihet ki Ukrajna vámterületéről, amelyek mentesülnek a vámvizsgálat alól, az Ukrajnában történő hivatalos célú használatra szánt közlekedési eszközöket is beleértve. Az említett árukat, a járműveket is beleértve, a fogadó állam diplomáciai képviseletekre vonatkozó vámjogszabályaival összhangban be kell jelenteni.

(5)   Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjai járművet vezethetnek, hajót irányíthatnak, és repülőgépet vagy más közlekedési eszközt vezethetnek a fogadó állam területén, amennyiben rendelkeznek a megfelelő érvényes nemzeti vagy nemzetközi vezetői engedéllyel, hajóparancsnoki igazolvánnyal vagy repülési engedéllyel. A fogadó állam adó vagy illeték kiszabása nélkül érvényesnek ismeri el az EUAM Ukraine személyi állománya által használt járművezetői engedélyeket.

(6)   Az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya, valamint járműveik és más közlekedési eszközeik, felszereléseik és készleteik az ukrán jogszabályok tiszteletben tartásával teljes és korlátlan mozgásszabadságot élveznek a fogadó állam területén, annak parti tengerét és légterét is beleértve.

Szükség esetén a 18. cikknek megfelelően kiegészítő megállapodások megkötésére kerülhet sor.

(7)   Hivatali feladataik ellátása során az EUAM Ukraine személyi állománya és az EUAM Ukraine által alkalmazott helyi személyzet tagjai a közutakat, hidakat, kompokat, repülőtereket és kikötőket mindenfajta vámtól, díjtól, illetéktől, adótól vagy más költségtől mentesen vehetik igénybe. Az EUAM Ukraine nem mentesül az olyan feltételekkel igényelt és kapott szolgáltatásokért fizetendő ésszerű költségek alól, amelyek a fogadó állam állampolgárainak nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

5. cikk

Az EUAM Ukraine számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   A létesítmények sérthetetlenek. A fogadó állam képviselői kizárólag a misszióvezető hozzájárulásával léphetnek be a létesítményekbe.

(2)   A létesítmények, azok berendezése és az ott található más vagyontárgyak, valamint a szállítóeszközei mentességet élveznek a házkutatás, hatósági igénybevétel, lefoglalás vagy végrehajtás alól.

(3)   Az EUAM Ukraine, annak vagyona és az EUAM Ukraine vagyontárgyai – függetlenül attól, hogy hol és kinek a birtokában találhatók – mentességet élveznek bármilyen jogi eljárás alól.

(4)   Az EUAM Ukraine irattára és dokumentumai mindenkor és mindenhol sérthetetlenek.

(5)   A hivatalos levelezés sérthetetlen.

(6)   Az EUAM Ukraine céljára vásárolt és behozott áruk, nyújtott szolgáltatások és az EUAM Ukraine által használt létesítmények tekintetében az EUAM Ukraine mentesül minden nemzeti, regionális vagy helyi teher, adó és más hasonló díj alól. Az EUAM Ukraine nem mentesül a számára nyújtott szolgáltatások megfizetésének minősülő terhek, adók és díjak alól.

(7)   A fogadó állam engedélyezi az EUAM Ukraine céljából szükséges árucikkek behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, díjak, illetékek, adók és hasonló terhek alól, a tárolás, fuvarozás és más nyújtott szolgáltatások díjainak kivételével.

6. cikk

Az EUAM Ukraine személyi állománya számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjai nem tartóztathatók le és nem vehetők őrizetbe.

(2)   Az EUAM Ukraine személyi állományának iratai, levelezése és vagyontárgyai sérthetetlenek, a (6) bekezdés értelmében engedélyezett végrehajtási intézkedések kivételével.

(3)   Az EUAM Ukraine személyi állománya minden körülmények között mentességet élvez a fogadó állam büntető joghatósága alól. Az EUAM Ukraine személyi állományának biztosított kiváltságok és az Ukrajna büntető joghatósága alóli mentesség nem jelent mentességet a küldő állam vagy az uniós intézmények joghatósága alól. Az EUAM Ukraine személyi állományának a fogadó állam büntető joghatósága alóli mentességét adott esetben a küldő állam vagy az érintett uniós intézmény felfüggesztheti. A felfüggesztésnek minden esetben egyértelműnek kell lennie.

(4)   Az EUAM Ukraine személyi állománya a hivatalos feladatainak ellátása során tett szóbeli vagy írásbeli kijelentések, illetve végrehajtott cselekmények tekintetében a fogadó állam minden polgári vagy közigazgatási eljárása alól mentességet élvez. Amennyiben az EUAM Ukraine személyi állományának tagja ellen a fogadó állam bármilyen bírósága előtt polgári eljárás indul, erről haladéktalanul értesíteni kell a misszióvezetőt és a küldő állam illetékes hatóságát vagy az uniós intézményt. Az eljárás bíróság előtti megindítását megelőzően a misszióvezető és a küldő állam illetékes hatósága vagy az uniós intézmény igazolja a bíróság számára, hogy a kérdéses cselekményt az EUAM Ukraine személyi állományának tagja a hivatalos feladatai ellátása során hajtotta-e végre. Ha a cselekményt hivatalos feladatok ellátása során hajtották végre, az eljárást nem lehet megindítani, és a 16. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az adott cselekményt nem hivatalos feladatok ellátása során követték el, az eljárást folytatni lehet. A misszióvezető és a küldő állam illetékes hatósága vagy az uniós intézmény által adott igazolás jogilag kötelező a fogadó állam jogszolgáltatására nézve, amely azt nem vitathatja. Abban az esetben, ha az EUAM Ukraine személyi állományának tagja indít eljárást, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

(5)   Az EUAM Ukraine személyi állománya nem köteles tanúvallomást tenni.

(6)   Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjaival szemben nem lehet végrehajtási intézkedést foganatosítani, kivéve, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő polgári eljárás indult ellenük. Az EUAM Ukraine személyi állományának azon vagyontárgyai, amelyek a misszióvezető által kiadott igazolás szerint hivatalos feladatok ellátásához szükségesek, nem foglalhatók le ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásának céljából. Polgári eljárások esetén az EUAM Ukraine személyi állományának tagjait nem lehet személyes szabadságukban korlátozni, vagy velük szemben kényszerítő intézkedéseket alkalmazni.

(7)   Az EUAM Ukraine személyi állományának a fogadó állam joghatósága alóli mentessége nem jelent az érintett küldő állam joghatósága alóli mentességet.

(8)   Az EUAM Ukraine személyi állománya az EUAM Ukraine számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élvez a fogadó államban hatályban levő szociális biztonsági rendelkezések alól.

(9)   Az EUAM Ukraine személyi állománya az EUAM Ukraine vagy a küldő államok által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a fogadó államon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élvez a fogadó államban fizetendő adók alól.

(10)   A fogadó állam – az általa elfogadott törvényekkel és rendeletekkel összhangban – engedélyezi az EUAM Ukraine személyi állományának a személyes használatára szolgáló árucikkek behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, adók és kapcsolódó díjak alól, a tárolás, fuvarozás és hasonló szolgáltatások díjainak kivételével. A fogadó állam az ilyen árucikkek kivitelét is engedélyezi. Az EUAM Ukraine személyi állománya az általa a belföldi piacon vásárolt áruk és szolgáltatások tekintetében mentesül a fogadó állam jogszabályai szerinti hozzáadottérték-adó és más adók alól.

(11)   Az EUAM Ukraine személyi állományának személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve, ha alaposan feltételezhető, hogy az nem az EUAM Ukraine személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkeket tartalmaz, illetve hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek behozatalát vagy kivitelét a fogadó állam jogszabályai tiltják, vagy karanténszabályok vonatkoznak rá. Az ilyen személyes poggyász vizsgálatát kizárólag az EUAM Ukraine személyi állománya érintett tagjának vagy az EUAM Ukraine felhatalmazott képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

7. cikk

Helyi személyzet

A helyi személyzet kizárólag a fogadó állam által elismert mértékű kiváltságokat és mentességeket élvez. A fogadó állam azonban olyan módon gyakorol joghatóságot az említett személyzet felett, hogy indokolatlanul ne akadályozza az EUAM Ukraine feladatainak teljesítését.

8. cikk

Büntető joghatóság

A küldő állam illetékes hatóságai – az illetékes ukrán hatóságokkal egyeztetve – jogosultak a küldő állam jogszabályai által rájuk ruházott büntető joghatósági és fegyelmi jogkört gyakorolni az EUAM Ukraine személyi állományával szemben a fogadó állam területén.

9. cikk

Biztonság

(1)   A fogadó állam saját eszközeivel gondoskodik az EUAM Ukraine személyi állományának biztonságáról.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a fogadó állam meghoz minden szükséges intézkedést az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állományának védelme, épsége és biztonsága érdekében. A fogadó állam által javasolt különleges rendelkezéseket a végrehajtásuk előtt minden esetben egyeztetni kell a misszióvezetővel. A fogadó állam engedélyezi és támogatja az EUAM Ukraine személyi állományának egészségügyi okokból történő evakuálásával kapcsolatos tevékenységeket.

Szükség esetén sor kerülhet a 18. cikkben említett kiegészítő megállapodások megkötésére.

10. cikk

Egyenruha

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állománya az EUAM Ukraine megkülönböztető azonosító jelzésével ellátott nemzeti egyenruhát vagy civil ruhát viselhet.

(2)   Az egyenruha viseléséről a misszióvezető által kiadott szabályok rendelkeznek.

11. cikk

Együttműködés és az információhoz való hozzáférés

(1)   A fogadó állam teljes körű együttműködést és támogatást biztosít az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya részére. Adott esetben az Európai Unió és Ukrajna közötti, a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló, 2005. június 13-i megállapodásban foglalt eljárások is alkalmazhatók.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazásához szükséges, sor kerülhet a 18. cikkben említett kiegészítő megállapodások megkötésére.

(2)   A misszióvezető és a fogadó állam rendszeres konzultációt folytat és meghozza a szükséges intézkedéseket a szoros és kölcsönös kapcsolattartás valamennyi megfelelő szinten való biztosítása érdekében. A fogadó állam összekötő tisztviselőt nevezhet ki az EUAM Ukraine misszióhoz.

12. cikk

Támogatás és szerződéskötés a fogadó állam részéről

(1)   A fogadó állam kérésre segítséget nyújt az EUAM Ukraine számára a megfelelő létesítmények megtalálásában.

(2)   A fogadó állam – kérésre és rendelkezésre állástól függően – térítésmentesen biztosít tulajdonában lévő létesítményeket. Az EUAM Ukraine műveleti igényeinek megfelelően jogosult létesítmények építésére, azok megváltoztatására vagy más módon történő átalakítására. A fogadó állam nem követelhet kártérítést az említett létesítmények építéséért, megváltoztatásáért vagy átalakításáért.

A magánszervezetek tulajdonában lévő létesítmények, amennyiben azokat az EUAM Ukraine adminisztratív és műveleti tevékenységeinek végzéséhez kéri, megfelelő szerződéses megállapodások alapján biztosíthatók.

(3)   Eszközeihez és lehetőségeihez mérten a fogadó állam hozzájárul az EUAM Ukraine előkészítéséhez, telepítéséhez, végrehajtásához és támogatásához, ideértve az EUAM Ukraine szakértőinek közös létesítményeit és felszerelését is.

Szükség esetén a 18. cikknek megfelelően kiegészítő megállapodások megkötésére kerülhet sor.

(4)   A fogadó állam részéről az EUAM Ukraine számára nyújtott segítségre és támogatásra legalább ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a fogadó állam által saját állampolgárai részére nyújtott segítségre és támogatásra.

(5)   Az EUAM Ukraine a fogadó állam jogszabályai értelmében rendelkezik a küldetése teljesítéséhez és különösen bankszámlák nyitásához, vagyontárgyak szerzéséhez és elidegenítéséhez, valamint a bíróság előtti eljáráshoz szükséges jogképességgel.

(6)   Az EUAM Ukraine által a fogadó államban kötött szerződésekre alkalmazandó jogot e szerződések megfelelő rendelkezései határozzák meg.

(7)   Az EUAM Ukraine által kötött szerződésekben elő lehet írni, hogy a szerződés végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő jogvitában a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében említett vitarendezési eljárást kell alkalmazni.

13. cikk

Az EUAM Ukraine személyi állománya tagjainak elhalálozása

(1)   A misszióvezető jogosult gondoskodni az EUAM Ukraine személyi állománya elhalálozott tagjának és az elhalálozott személy személyes tulajdonának hazaszállításáról, és megtenni e célból a megfelelő intézkedéseket az ukrán jogszabályok tiszteletben tartásával.

(2)   Az EUAM Ukraine személyi állománya elhalálozott tagjainak boncolását csak az érintett állam hozzájárulásával és az EUAM Ukraine és/vagy az érintett állam képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

(3)   A fogadó állam és az EUAM Ukraine a lehető legteljesebb mértékben együttműködik egymással az EUAM Ukraine személyi állománya elhalálozott tagjainak mielőbbi hazaszállítása érdekében.

14. cikk

Kommunikáció

(1)   Az EUAM Ukraine a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával rádió adó- és vevőállomásokat, valamint műholdrendszereket telepíthet és üzemeltethet. Az EUAM Ukraine együttműködik a fogadó állam illetékes hatóságaival a megfelelő frekvenciák használatából eredő összeütközések elkerülése érdekében.

(2)   Az EUAM Ukraine a misszió céljai érdekében a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával korlátlan kommunikációra jogosult rádió (beleértve a műholdas, valamint a hordozható és kézi készülékeket is), telefon, távíró, telefax és más eszközök segítségével, továbbá jogosult az EUAM Ukraine létesítményein belüli, illetve a létesítmények közötti kommunikáció biztosításához szükséges berendezések telepítésére, a kábel- és földvezeték-fektetést is beleértve.

(3)   Az EUAM Ukraine a saját létesítményein belül megteheti a szükséges intézkedéseket az EUAM Ukraine és/vagy az EUAM Ukraine személyi állománya részére, illetve általuk küldött posta továbbítására.

15. cikk

Követelések haláleset, sérülés, kár és veszteség esetén

(1)   Az EUAM Ukraine, az EUAM Ukraine személyi állománya, az EU és a küldő államok nem felelnek a műveleti szükségletekhez kapcsolódóan, illetve a polgári zavargásokkal vagy az EUAM Ukraine védelmével kapcsolatos tevékenységek által a polgári vagy közvagyonban okozott károkért vagy veszteségekért.

(2)   A békés rendezés érdekében a polgári vagy közvagyont ért, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó károk vagy veszteségek fejében támasztott követeléseket, valamint a halál vagy személyi sérülés fejében támasztott, továbbá az EUAM Ukraine vagyonában bekövetkezett károk vagy veszteségek fejében támasztott követeléseket a fogadó állam jogi vagy természetes személyei által előterjesztett követelés esetében a fogadó állam illetékes hatóságain keresztül az EUAM Ukraine misszióhoz, az EUAM Ukraine által előterjesztett követelés esetében pedig a fogadó állam illetékes hatóságaihoz kell benyújtani.

(3)   Amennyiben nincs mód a békés rendezésre, a követelést az egyenlő arányban az EUAM Ukraine képviselőiből, valamint a fogadó állam képviselőiből álló, követelésekkel foglalkozó bizottsághoz kell benyújtani. A követeléseket közös megegyezéssel kell rendezni.

(4)   Ha a követelésekkel foglalkozó bizottság nem tudja rendezni a vitát, akkor azt – legfeljebb 40 000 EUR összegű követelés esetén – a fogadó állam és az EU képviselői diplomáciai úton rendezik. Az említett összeget meghaladó követelés esetén az ügyet választott bíróság elé kell vinni, amelynek döntése jogilag kötelező.

(5)   A (4) bekezdésben említett választott bíróság három választott bíróból áll, egy választott bírót a fogadó állam, egy választott bírót az EUAM Ukraine, a harmadikat pedig a fogadó állam és az EUAM Ukraine együttesen jelöli ki. Ha valamelyik fél két hónapon belül nem jelöl ki választott bírót, vagy ha a fogadó állam és az EUAM Ukraine nem tud megállapodni a harmadik választott bíró kijelöléséről, a kérdéses választott bírót az Európai Unió Bíróságának elnöke jelöli ki.

(6)   Az EUAM Ukraine és a fogadó állam közigazgatási hatóságai igazgatási megállapodást kötnek annak érdekében, hogy meghatározzák a követelésekkel foglalkozó bizottság és a választott bíróság megbízatásának feltételeit, az említett testületekben alkalmazandó eljárást és a követelések benyújtásának feltételeit.

16. cikk

Kapcsolattartás és vitás kérdések

(1)   Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely kérdést az EUAM Ukraine és a fogadó állam illetékes hatóságainak képviselői együttesen vizsgálják meg.

(2)   Előzetes rendezés hiányában az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdéseket a fogadó állam és az EU képviselői kizárólag diplomáciai úton rendezik.

17. cikk

Egyéb rendelkezések

(1)   Az e megállapodásban az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya tekintetében meghatározott mentességek, kiváltságok és jogok érvényesítéséért, valamint a megfelelő ukrán helyi hatóságok részéről történő betartásáért a fogadó állam kormánya tartozik felelősséggel.

(2)   E megállapodás rendelkezései nem tekinthetők, illetve nem értelmezhetők az uniós tagállamok vagy bármely más, az EUAM Ukraine misszióhoz hozzájáruló állam számára más megállapodások által biztosított jogoktól való eltérésnek.

18. cikk

Végrehajtási rendelkezések

E megállapodás alkalmazásában a műveleti, adminisztratív és technikai kérdések a misszióvezető és a fogadó állam közigazgatási hatóságai között megkötendő külön megállapodások tárgyát képezhetik.

19. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

(1)   Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor diplomáciai úton megérkezik az utolsó írásos értesítés arról, hogy a Felek lefolytatták azokat a belső eljárásokat, amelyek ennek a megállapodásnak a hatálybalépéséhez szükségesek, és a megállapodás az EUAM Ukraine személyi állománya utolsó tagja távozásának az EUAM Ukraine értesítése szerinti napjáig hatályban marad.

(2)   Ez a megállapodás a felek írásbeli megállapodásával módosítható vagy megszüntethető.

(3)   E megállapodás megszűnése nem érinti a megszűnést megelőzően, az e megállapodás végrehajtásából származó jogokat és kötelezettségeket.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennegyedik év november havának tizenhetedik napján angol és ukrán nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

az Európai Unió részéről

Image

Ukrajna részéről

Image


RENDELETEK

21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/10


A BIZOTTSÁG 1241/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Westfälischer Pumpernickel [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette (2) az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét a „Westfälischer Pumpernickel” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Westfälischer Pumpernickel” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Westfälischer Pumpernickel” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 7-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Phil HOGAN

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 196., 2014.6.26., 20. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/11


A BIZOTTSÁG 1242/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

a műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatok megjelenítésére alkalmazandó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 97. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 508/2014/EU rendelet 97. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok irányító hatóságainak közölniük kell a Bizottsággal az előző naptári év végéig történő finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatokat, ideértve mind a kedvezményezett, mind pedig a művelet kulcsfontosságú jellemzőit.

(2)

A finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó kumulatív adatok egységességének és hiánytalanságának biztosítása érdekében a kumulatív adatok megjelenítése tekintetében közös műszaki előírásokat és szabályokat kell megfogalmazni. E célból indokolt a 1243/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) I. mellékletében meghatározott adatbázis-struktúrát alkalmazni.

(3)

Indokolt előírni, hogy ez a rendelet – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 508/2014/EU rendelet 97. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatok – többek között mind a kedvezményezett, mind pedig a műveletek kulcsfontosságú jellemzőinek – megjelenítéséhez az irányító hatóságok az e rendelet mellékleteiben szereplő űrlapok és táblázatok szerinti műszaki előírásokat és szabályokat követik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. november 20-i 1243/2014/EU végrehajtási rendelete a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról (Lásd e Hivatalos Lap 39. oldalát.).


I. MELLÉKLET

A 1243/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott adatbázis-struktúrában szereplő alábbi mezőkben minden egyes művelet tekintetében megadandó információk

A 2014. január 1. és … december 31. között finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó kumulatív adatok

Mező

A mező tartalma

1

CCI

2

A művelet egyedi azonosítója (ID)

3

A művelet neve

5

NUTS-kód

6

Kedvezményezett

7

A kedvezményezett neme

8

A vállalkozás mérete

9

A művelet előrehaladása

10

Összes elszámolható költség

11

Összes elszámolható közkiadás

12

ETHA-támogatás

13

Jóváhagyás dátuma

14

Elszámolható kiadás összesen

15

Elszámolható közkiadás összesen

16

Az ETHA által támogatható kiadások

17

A kedvezményezett számára teljesített végső kifizetés dátuma

18

Érintett intézkedés

19

Teljesítménymutató


II. MELLÉKLET

A 1243/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott adatbázis-struktúrában szereplő alábbi mezőkben a csak a flottához kapcsolódó műveletek tekintetében megadandó információk

A 2014. január 1. és … december 31. között finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó kumulatív adatok

Mező

A mező tartalma

1

CCI

2

A művelet egyedi azonosítója (ID)

4

A hajó közösségi flotta-nyilvántartási száma (CFR-szám)


III. melléklet

A 1243/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott adatbázis-struktúrában szereplő alábbi mezőkben a projekt végrehajtására vonatkozó adatokkal kapcsolatban minden egyes művelet tekintetében megadandó információk

A 2014. január 1. és … december 31. között finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó kumulatív adatok

Mező

A mező tartalma

1

CCI

2

A művelet egyedi azonosítója (ID)

20

A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok

21

A végrehajtással kapcsolatos adatok értéke


IV. MELLÉKLET

A 1243/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott adatbázis-struktúrában szereplő alábbi mezőkben az eredménymutatókkal kapcsolatban minden egyes művelet tekintetében megadandó információk

A 2014. január 1. és … december 31. között finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó kumulatív adatok

Mező

A mező tartalma

1

CCI

2

A művelet egyedi azonosítója (ID)

22

A művelethez kapcsolódó eredménymutató(k)

23

A kedvezményezett által várt indikatív eredmény

24

A végrehajtás után hitelesített eredménymutató értéke


V. MELLÉKLET

Referenciatáblázatok

1. táblázat: A projekt végrehajtásával kapcsolatos adatok

Az intézkedés kódja

ETHA-intézkedések

A projekt végrehajtásával kapcsolatos adatok

A végrehajtással kapcsolatos adatok kódja

Lehetséges érték és az érték típusa

A közösségi flotta-nyilvántartási szám (CFR-szám) kötelezően megadandó („Igen” vagy „Nem”)

18. oszlop

20. oszlop

21. oszlop

I. fejezet: A halászat fenntartható fejlesztése

I.1.

26. cikk és 44. cikke (3) bekezdés

Innováció

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

Az innováció típusa: termékek és berendezések; eljárások és technikák; irányítási és szervezési rendszerek

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott vállalkozások közvetlenül érintett alkalmazottainak száma

3

Numerikus

I.2.

27. cikk és 44. cikke (3) bekezdés

Tanácsadási szolgáltatások

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A tanácsadási szolgáltatás típusa: megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások; szakmai tanácsadás; üzleti stratégiák

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

I.3.

28. cikk és 44. cikke (3) bekezdés

A tudományos szakértők és a halászok közötti partnerségek

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A tevékenységek típusa: hálózatok; partnerségi megállapodások vagy szövetségek; adatgyűjtés és –kezelés; tanulmányok; kísérleti projektek; terjesztési tevékenység; szemináriumok; bevált módszerek

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A partnerségben részt vevő tudományos szakértők száma

3

Numerikus

A partnerségben részt vevő halászok száma

4

Numerikus

A művelet által támogatott egyéb testületek száma

5

Numerikus

I.4.

29. cikk, (1) és (2) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, a) pont

A humán tőke, munkahelyteremtés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása – képzés, hálózatépítés, társadalmi párbeszéd, a házastársak és élettársak támogatása

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A tevékenységek típusa: képzés és tanulás; hálózatépítés; társadalmi párbeszéd

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott házastársak és élettársak száma

3

Numerikus

A művelet által támogatott személyek vagy szervezetek száma (a képzések résztvevői, a hálózatok tagjai, a társadalmi párbeszédben részt vevő szervezetek)

4

Numerikus

I.5.

29. cikk, (3) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, a) pont

A humán tőke, a munkahelyteremtés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása – gyakornokok a kisüzemi halászatot folytató hajók fedélzetén

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A tevékenységek típusa: képzés és tanulás

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott gyakornokok száma

3

Numerikus

I.6.

30. cikk és 44. cikke (4) bekezdés

Diverzifikáció és új jövedelemformák

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A diverzifikáció típusa: fedélzeti beruházások; horgászturizmus; éttermek; környezetvédelmi szolgáltatások; oktatási tevékenységek

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Az érintett halászok száma

3

Numerikus

I.7.

31. cikk és 44. cikke (2) bekezdés

Vállalkozásindítási támogatás fiatal halászok számára

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A művelet által támogatott fiatal halászok életkora

2

Numerikus

I.8.

32. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, b) pont

Egészségvédelem és biztonság

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

Felszerelés típusa: fedélzeti beruházás; egyéni felszerelések

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által érintett halászok száma

3

Numerikus

I.9.

33. cikk

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése

Az érintett halászok száma

1

Numerikus

Igen

Az érintett időszak napokban kifejezve

2

Numerikus

I.10.

34. cikk

A halászati tevékenységek végleges beszüntetése

Az érintett halászok száma

1

Numerikus

Igen

I.11.

35. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok a kedvezőtlen időjárási jelenségek és környezeti balesetek kockázatának kezelésére – az alap létrehozása

A kölcsönös kockázatkezelési alap neve

1

Karaktersor

Nem

I.12.

35. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok a kedvezőtlen időjárási jelenségek és környezeti balesetek kockázatának kezelésére – ellentételezési kifizetések

A következőkért kifizetett kompenzáció: kedvezőtlen időjárási jelenségek; környezeti balesetek; mentési költségek

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen

A legénység érintett tagjainak száma

2

Numerikus

I.13.

36. cikk

A halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek

A tevékenység típusa: megtervezés; fejlesztés; monitoring; értékelés; irányítás

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A kedvezményezett típusa

2

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

I.14.

37. cikk

A védelmi intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához és a regionális együttműködéshez nyújtott támogatás

A tevékenység típusa: megtervezés; kidolgozás és monitoring; az érdekelt felek részvétele; közvetlen újratelepítés

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

Az érintett állományok száma (adott esetben)

2

Numerikus

A projektben érintett teljes terület (km2) (adott esetben)

3

Numerikus

I.15.

38. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, c) pont

A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozása és a halászatnak a fajok védelméhez igazítása

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

Beruházás fajtája: az eszközök szelektivitása; a visszadobások csökkentése vagy a nem szándékos fogások kezelése; az ökoszisztémára és a tengerfenékre gyakorolt hatások elkerülhetővé tétele; az eszközök és fogások védelme az emlősöktől és madaraktól; a halak csoportosulását előidéző eszközök a legkülső régiókban

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott halászok száma

3

Numerikus

I.16.

39. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, c) pont

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innováció

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A művelet típusa: a hatások csökkentésére alkalmas új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása; a hatások csökkentésére alkalmas új műszaki, illetve szervezeti ismeretek alkalmazása; a fenntartható hasznosítást megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása; a fenntartható hasznosítást megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek alkalmazása

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott halászok száma

3

Numerikus

I.17.

40. cikk, (1) bekezdés, a) pont

A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – hulladékgyűjtés

A művelet által támogatott halászok száma

1

Numerikus

Igen

I.18.

40. cikk, (1) bekezdés, b)–g) pont és i) pont és 44. cikke (6) bekezdés

A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – hozzájárulás az eredményesebb gazdálkodáshoz vagy védelemhez, statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, a Natura 2000 helyszínekhez és a különleges madárvédelmi területekhez kapcsolódó védelmi és gazdálkodási tervek előkészítése, a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és monitoringja, beleértve a Natura 2000 területeket is, környezettudatosság, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb cselekvésekben való részvétel

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A művelet típusa: eszközökbe történő beruházás; erőforrás-gazdálkodás; a Natura 2000 területekhez és a különleges madárvédelmi területekhez kapcsolódó gazdálkodási tervek; a Natura 2000 területek kezelése; a védett tengeri területek kezelése; a tudatosság növelése; a biológiai sokféleség előmozdítását célzó egyéb tevékenységek

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Az érintett Natura 2000 területek teljes területe (km2) (adott esetben)

3

Numerikus

A védett tengeri területek teljes területe (km2) (adott esetben)

4

Numerikus

Az érintett halászok száma

5

Numerikus

I.19.

40. cikk, (1) bekezdés, h) pont

A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési rendszerek

A művelet által támogatott halászok száma

1

Numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

I.20.

41. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont és 44. cikke (1) bekezdés, d) pont

Energiahatékonyság javítása és az éghajlatváltozás mérséklése – fedélzeti beruházások, energia-hatékonysági ellenőrzések és rendszerek, tanulmányok

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti (csak a 41. cikk (1) bekezdésének a) pontja tekintetében)

A művelet típusa: fedélzeti felszerelések; halászati eszközök; energia-hatékonysági ellenőrzések és rendszerek; tanulmányok

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott halászok száma

3

Numerikus

a tüzelőanyag-fogyasztás csökkenése %-ban

4

Numerikus

a CO2-kibocsátások csökkenése %-ban (adott esetben)

5

Numerikus

I.21.

41. cikk, (2) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, d) pont

Energiahatékonyság javítása és az éghajlatváltozás mérséklése – hajtómű cseréje vagy korszerűsítése

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A művelet típusa: hajtómű cseréje; korszerűsítés

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

kW-ban mért teljesítmény a beavatkozás előtt (hitelesítés vagy fizikai átvizsgálás alapján)

3

Numerikus

kW-ban mért teljesítmény a beavatkozás után (hitelesítés vagy fizikai átvizsgálás alapján)

4

Numerikus

A művelet által támogatott halászok száma

5

Numerikus

a tüzelőanyag-fogyasztás csökkenése %-ban

6

Numerikus

a CO2-kibocsátások csökkenése %-ban (adott esetben)

7

Numerikus

I.22.

42. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, e) pont

Többletérték, termékminőség és a nem szándékos fogások felhasználása

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

A művelet típusa: a termékek értékét növelő beruházások; a halászati termékek minőségét javító fedélzeti beruházások.

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott halászok száma

3

Numerikus

I.23.

43. cikk, (1) és (3) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, f) pont

Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek – a halászkikötők és árverési csarnokok infrastruktúrájának javítását vagy a kirakodóhelyek és menedékek fejlesztését célzó beruházások, a halászok biztonságának javítására irányuló beruházások

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

1

Lásd a 2. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha a művelet a tengeri halászatot érinti

Beruházás kategóriája: halászkikötők; kirakodóhelyek; árverési csarnokok; menedékek

2

Lásd a 5. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Beruházás fajtája: minőség; ellenőrzés és nyomonkövethetőség; energiahatékonyság; környezetvédelem; biztonsági feltételek és munkakörülmények

3

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott halászok száma

4

Numerikus

A művelet által támogatott egyéb kikötőhasználók vagy egyéb munkavállalók száma

5

Numerikus

I.24.

43. cikk, (2) bekezdés

Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek – a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség teljesítésének megkönnyítésére irányuló beruházások

Beruházás kategóriája: halászkikötők; kirakodóhelyek; árverési csarnokok; menedékek

1

Lásd a 5. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott halászok száma

2

Numerikus

II. fejezet: Az akvakultúra fenntartható fejlesztése

II.1.

47. cikk

Innováció

Az innováció típusa: ismeretek fejlesztése; új fajok betelepítése; megvalósíthatósági tanulmányok

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

Az érintett kutatóintézet típusa

2

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

A művelet által támogatott vállalkozások közvetlenül érintett alkalmazottainak száma

3

Numerikus

II.2.

48. cikk, (1) bekezdés, a)–d) és f)–h) pont

Az akvakultúrába való termelő beruházások

Beruházás fajtája: termelő; diverzifikáció; korszerűsítés; állategészségügy; a termékek minősége; helyreállítás; kiegészítő tevékenységek

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

II.3.

48. cikk, (1) bekezdés, e), i) és j) pont

Az akvakultúrába való termelő beruházások – erőforrás-felhasználás hatékonysága, a víz és a vegyszerek használatának csökkentése, a vízhasználatot csökkentő visszaforgatásos rendszerek

Beruházás fajtája: környezetvédelem és erőforrások; vízhasználat és -minőség; zárt rendszerek

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

II.4.

48. cikk, (1) bekezdés, k) pont

Az akvakultúrába való termelő beruházások – az energiahatékonyság növelése, megújuló energia

Beruházás fajtája: energiahatékonyság; megújuló energia

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

II.5.

49. cikk

Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára

A művelet típusa: gazdálkodásirányítás létrehozása; halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybe vétele; helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (a környezetvédelmi jogszabályok betartásával a középpontban); helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (a környezeti hatásvizsgálatokkal a középpontban); helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (az állatok jólétével, egészségével és biztonságával kapcsolatos és a közegészségügyi jogszabályok betartásával a középpontban); helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (a piaci értékesítési és üzleti stratégiákkal a középpontban)

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

II.6.

50. cikk

A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

A tevékenység típusa: szakmai képzés; egész életen át tartó tanulás; terjesztési tevékenység; új szakmai készségek; a munkafeltételek javítása és a munkavégzés biztonságának előmozdítása; hálózatépítés és tapasztalatcsere

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

A művelet által támogatott házastársak és élettársak száma

3

Numerikus

II.7.

51. cikk

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése

A művelet típusa: területek meghatározása; a támogató létesítmények és infrastruktúrák javítása; a súlyos károsodás megelőzése; a megnövekedett mortalitás vagy megbetegedések észlelése nyomán hozott intézkedések

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

II.8.

52. cikk

Az akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése

Az érintett teljes terület (km2)

1

Numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

II.9.

53. cikk

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés

A művelet típusa: áttérés az ökológiai akvakultúrára; részvétel az EMAS rendszerben

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

Az érintett teljes terület (km2)

3

Numerikus

II.10.

54. cikk

Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

A művelet típusa: akvakultúra a Natura 2000 területeken; ex situ védelem és szaporítás; akvakultúra-műveletek, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzése és javítása

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Numerikus

Az érintett Natura 2000 területek teljes területe (km2)

3

Numerikus

A Natura 2000 területeken kívül érintett teljes terület (km2)

4

Numerikus

II.11.

55. cikk

Közegészségügyi intézkedések

A művelet által támogatott munkavállalók száma

1

Numerikus

Nem

II.12.

56. cikk

Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések

A művelet típusa: a betegségekkel szembeni védekezés és azok felszámolása; bevált módszerek és magatartási kódexek; az állatgyógyászati készítményektől való függés csökkentése; állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányok és bevált módszerek; egészségvédelmi csoportok; a puhatestű-tenyésztők ellentételezése

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A művelet által támogatott munkavállalók száma

2

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

II.13.

57. cikk

Akvakultúra-állományok biztosítása

A művelet által támogatott munkavállalók száma

1

Numerikus

Nem

III. fejezet: A halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztése

III.1.

62. cikk, (1) bekezdés, a) pont

Előkészítő támogatás

A kedvezményezett típusa

1

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

III.2.

63. cikk

A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

A helyi halászati akciócsoportok kiválasztása (1)

A helyi halászati akciócsoportok által érintett teljes állomány (telepek darabszáma)

1

Numerikus

Nem

A helyi halászati akciócsoportokban részt vevő közjogi szervezetek száma

2

Numerikus

A helyi halászati akciócsoportokban részt vevő magánjogi szervezetek száma

3

Numerikus

A helyi halászati akciócsoportokban részt vevő civil szervezetek száma

4

Numerikus

A helyi halászati akciócsoportok által igazgatási célból foglalkoztatott alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)

5

Numerikus

A helyi halászati akciócsoportok által szervezési célból foglalkoztatott alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)

6

Numerikus

III.3.

63. cikk

A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása

A helyi halászati akciócsoportok által támogatott projektek (beleértve a működési költségeket és szervezési tevékenységeket)

A művelet típusa: hozzáadott érték teremtése; diverzifikáció; környezet; társadalmi-kulturális vetület; irányítás; működési költségek és szervezési tevékenységek

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A kedvezményezett típusa

2

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

III.4.

64. cikk

Együttműködési tevékenységek

A művelet típusa: előkészítő támogatás; ugyanabban a tagállamban végrehajtott projektek; más tagállamokkal együtt végrehajtott projektek; az EU-n kívüli partnerekkel végrehajtott projektek

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A partnerek száma (adott esetben)

2

Numerikus

IV. fejezet: A piaci értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések

IV.1.

66. cikk

Termelési és piaci értékesítési tervek

Az érintett termelői szervezetek tagjainak száma

1

Numerikus

Nem

IV.2.

67. cikk

Tárolási támogatás

A termelői szervezetek művelet által támogatott tagjainak száma

1

Numerikus

Nem

IV.3.

68. cikk

Piaci értékesítési intézkedések

A művelet típusa: termelői szervezeteknek, termelői szervezetek társulásainak vagy ágazatközi szervezeteknek a létrehozása; új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása (a piaci potenciállal rendelkező fajokkal a középpontban); új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása (a nem szándékos fogásokkal a középpontban); új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása (az alacsony környezeti hatást kiváltó vagy ökológiai termékekkel a középpontban); a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a fenntartható termékek tanúsításával és promóciójával a középpontban); a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a minőségrendszerekkel a középpontban); a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a közvetlen értékesítéssel a középpontban); a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a csomagolással a középpontban); a termelés átláthatósága; nyomonkövethetőség és ökocímkék; szerződésminták; kommunikációs és promóciós kampányok

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

 

A művelet által támogatott vállalkozások száma

2

Numerikus

A termelői szervezetek művelet által támogatott tagjainak száma

3

Numerikus

IV.4.

69. cikk

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása

Beruházás fajtája: energiamegtakarítás vagy a környezeti hatások csökkentése; a biztonság, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülmények javítása; az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott halak feldolgozása; a melléktermékek feldolgozása; az ökológiai akvakultúra-termékek feldolgozása; új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások vagy gazdálkodási rendszerek

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A támogatott vállalkozások száma

2

Numerikus

A művelet által támogatott munkavállalók száma

3

Numerikus

V. fejezet: A halászati és akvakultúra-termékek tekintetében felmerülő többletköltségek ellentételezése a legkülső régiókban

V.1.

70. cikk

Ellentételezési rendszer

Ellentételezett többletköltségek

1

Numerikus

Nem

A művelet által támogatott vállalkozások száma

2

Numerikus

A művelet által támogatott munkavállalók száma

3

Numerikus

VI. fejezet: A megosztott irányítású közös halászati politikát szolgáló kísérő intézkedések

VI.1.

76. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

A művelet típusa: technológia beszerzése, üzembe helyezése és/vagy fejlesztése; az adattovábbítást lehetővé tévő elemek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése; a nyomonkövethetőséghez szükséges elemek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése; az adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása; járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése; egyéb ellenőrző eszközök beszerzése; innovatív ellenőrzési és monitoringrendszerek fejlesztése és kísérleti projektek végrehajtása; képzési és csereprogramok; az ellenőrzések költség-haszon elemzése és értékelése; szemináriumok és médiaeszközök; működési költségek; cselekvési terv végrehajtása

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Igen, ha fedélzeti beruházásról van szó

A kedvezményezett típusa

2

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

VI.2.

77. cikk

Adatgyűjtés

A kedvezményezett típusa

1

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

VII. fejezet: Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

VII.1.

78. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

A művelet típusa: az operatív program végrehajtása; informatikai (IT-) rendszerek; az igazgatási kapacitás javítása; kommunikációs tevékenységek; értékelés; tanulmányok; ellenőrzés és auditálás, helyi halászati akciócsoportok hálózata; egyéb

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

VIII. fejezet: Az integrált tengerpolitika végrehajtásának elősegítése

VIII.1.

80. cikk, (1) bekezdés, a) pont

Integrált tengerfelügyelet

A művelet típusa: hozzájárulás az integrált tengerfelügyelethez; hozzájárulás a közös információmegosztási környezethez

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A kedvezményezett típusa

2

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

VIII.2.

80. cikk, (1) bekezdés, b) pont

A tengeri környezet védelmének előmozdítása és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználása

A művelet típusa: védett tengeri területek; Natura 2000

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

Az érintett védett tengeri területek felszíne (km2) (adott esetben)

2

Numerikus

Az érintett Natura 2000 terület felszíne (km2) (adott esetben)

3

Numerikus

A kedvezményezett típusa

4

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus

VIII.3.

80. cikk, (1) bekezdés, c) pont

A tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek javítása

A művelet típusa: monitoringprogramok létrehozása; a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel kapcsolatos intézkedések létrehozása

1

Lásd a 3. táblázatban szereplő kódot, numerikus

Nem

A kedvezményezett típusa

2

Lásd a 4. táblázatban szereplő kódot, numerikus


2. táblázat: A halászat típusa

Kód

Leírás

1

Tengeri

2

Belvízi halászat

3

Mindkettő


3. táblázat: Művelettípusok

Kód

Leírás

A kapcsolódó intézkedés(ek) kódja

1

Termékek és berendezések

I.1.

2

Eljárások és technikák

I.1.

3

Irányítási és szervezési rendszer

I.1.

4

Megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások

I.2.

5

Szakmai tanácsadás

I.2.

6

Üzleti stratégiák

I.2.

7

Hálózatok

I.3.

8

Partnerségi megállapodás vagy szövetség

I.3.

9

Adatgyűjtés és -kezelés

I.3.

10

Tanulmányok

I.3.

11

Kísérleti projektek

I.3.

12

Terjesztési tevékenység

I.3.

13

Szemináriumok

I.3.

14

Bevált módszerek

I.3.

15

Képzés és tanulás

I.4., I.5.

16

Hálózatépítés

I.4.

17

Társadalmi párbeszéd

I.4.

18

Fedélzeti beruházások

I.6.

19

Horgászturizmus

I.6.

20

Éttermek

I.6.

21

Környezetvédelmi szolgáltatások

I.6.

22

Oktatási tevékenységek

I.6.

23

Fedélzeti beruházások

I.8.

24

Egyéni felszerelések

I.8.

25

Kedvezőtlen időjárási jelenség

I.12.

26

Környezeti baleset

I.12.

27

Mentési költségek

I.12.

28

Tervezés

I.13., I.14.

29

Fejlesztés

I.13., I.14.

30

Monitoring

I.13., I.14.

31

Értékelés

I.13.

32

Irányítás

I.13.

33

Az érdekelt felek részvétele

I.14.

34

Közvetlen újratelepítés

I.14.

35

Eszközök szelektivitása

I.15.

36

Visszadobások csökkentése vagy a nem szándékos fogások kezelése

I.15.

37

Az ökoszisztémára és a tengerfenékre gyakorolt hatások elkerülhetővé tétele

I.15.

38

Az eszközök és fogások védelme az emlősöktől és madaraktól

I.15.

39

A halak csoportosulását előidéző eszközök a legkülső régiókban

I.15.

40

A hatások csökkentésére alkalmas új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása

I.16.

41

A hatások csökkentésére alkalmas új műszaki, illetve szervezeti ismeretek alkalmazása

I.16.

42

A fenntartható hasznosítást megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása

I.16.

43

A fenntartható hasznosítást megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek alkalmazása

I.16.

44

Eszközökbe történő beruházás

I.18.

45

Erőforrás-gazdálkodás

I.18.

46

A Natura 2000 területekhez és a különleges madárvédelmi területekhez kapcsolódó gazdálkodási tervek

I.18.

47

Natura 2000 területek kezelése

I.18.

48

A védett tengeri területek kezelése

I.18.

49

A tudatosság növelése

I.18.

50

A biológiai sokféleség előmozdítását célzó egyéb tevékenységek

I.18.

51

Fedélzeti felszerelések

I.20.

52

Halászati eszközök

I.20.

53

Energia-hatékonysági ellenőrzések és rendszerek

I.20.

54

Tanulmányok

I.20.

55

Hajtómű cseréje

I.21.

56

Korszerűsítés

I.21.

57

A termékek értékét növelő beruházások

I.22.

58

A halászati termékek minőségét javító fedélzeti beruházások

I.22.

59

Minőség

I.23.

60

Ellenőrzés és nyomonkövethetőség

I.23.

61

Energiahatékonyság

I.23.

62

Környezetvédelem

I.23.

63

Biztonsági feltételek és munkakörülmények

I.23.

64

Ismeretek fejlesztése

II.1.

65

Új fajok betelepítése

II.1.

66

Megvalósíthatósági tanulmányok

II.1.

67

Termelő beruházások

II.2.

68

Diverzifikáció

II.2.

69

Korszerűsítés

II.2.

70

Állategészségügy

II.2.

71

A termékek minősége

II.2.

72

Helyreállítás

II.2.

73

Kiegészítő tevékenységek

II.2.

74

Környezetvédelem és erőforrások

II.3.

75

Vízhasználat és -minőség

II.3.

76

Zárt rendszerek

II.3.

77

Energiahatékonyság

II.4.

78

Megújuló energia

II.4.

79

Gazdálkodásirányítás létrehozása

II.5.

80

Halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybe vétele

II.5.

81

Helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (a környezetvédelmi jogszabályok betartásával a középpontban)

II.5.

82

Helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (a környezeti hatásvizsgálatokkal a középpontban)

II.5.

83

Helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (az állatok jólétével, egészségével és biztonságával kapcsolatos és a közegészségügyi jogszabályok betartásával a középpontban)

II.5.

84

Helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások (a piaci értékesítési és üzleti stratégiákkal a középpontban)

II.5.

85

Szakmai képzés

II.6.

86

Egész életen át tartó tanulás

II.6.

87

Terjesztési tevékenység

II.6.

88

Új szakmai készségek

II.6.

89

A munkafeltételek javítása és a munkavégzés biztonságának előmozdítása

II.6.

90

Hálózatépítés és tapasztalatcsere

II.6.

91

Területek meghatározása

II.7.

92

A támogató létesítmények és infrastruktúrák javítása

II.7.

93

Súlyos károsodás megelőzése

II.7.

94

A megnövekedett mortalitás vagy megbetegedések észlelése nyomán hozott intézkedések

II.7.

95

Áttérés az ökológiai akvakultúrára

II.9.

96

Részvétel az EMAS rendszerben

II.9.

97

Akvakultúra a Natura 2000 területeken

II.10.

98

Ex situ védelem és szaporítás

II.10.

99

Akvakultúra-műveletek, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzése és javítása

II.10.

100

A betegségekkel szembeni védekezés és azok felszámolása

II.12.

101

Bevált módszerek és magatartási kódexek

II.12.

102

Az állatgyógyászati készítményektől való függés csökkentése

II.12.

103

Állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányok és bevált módszerek

II.12.

104

Egészségvédelmi csoportok

II.12.

105

A puhatestű-tenyésztők ellentételezése

II.12.

106

Hozzáadott érték teremtése

III.3.

107

Diverzifikáció

III.3.

108

Környezet

III.3.

109

Társadalmi-kulturális vetület

III.3.

110

Irányítás

III.3.

111

Működési költségek és szervezési tevékenységek

III.3.

112

Előkészítő támogatás

III.4.

113

Ugyanabban a tagállamban végrehajtott projektek

III.4.

114

Más tagállamokkal együtt végrehajtott projektek

III.4.

115

Az EU-n kívüli partnerekkel végrehajtott projektek

III.4.

116

Termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy ágazatközi szervezetek létrehozása

IV.3.

117

Új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása (a piaci potenciállal rendelkező fajokkal a középpontban)

IV.3.

118

Új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása (a nem szándékos fogásokkal a középpontban)

IV.3.

119

Új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása (az alacsony környezeti hatást kiváltó vagy ökológiai termékekkel a középpontban)

IV.3.

120

A minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a fenntartható termékek tanúsításával és promóciójával a középpontban)

IV.3.

121

A minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a minőségrendszerekkel a középpontban)

IV.3.

122

A minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a közvetlen értékesítéssel a középpontban)

IV.3.

123

A minőség javítása és a hozzáadott érték emelése (a csomagolással a középpontban)

IV.3.

124

A termelés átláthatósága

IV.3.

125

Nyomonkövethetőség és ökocímkék

IV.3.

126

Szerződésminták

IV.3.

127

Kommunikációs és promóciós kampányok

IV.3.

128

Energiamegtakarítás vagy a környezeti hatások csökkentése

IV.4.

129

A biztonság, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülmények javítása

IV.4.

130

Az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott halak feldolgozása

IV.4.

131

A melléktermékek feldolgozása

IV.4.

132

Az ökológiai akvakultúra-termékek feldolgozása

IV.4.

133

Új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások vagy gazdálkodási rendszerek

IV.4.

134

Technológia beszerzése, üzembe helyezése és/vagy fejlesztése

VI.1.

135

Az adattovábbítást lehetővé tévő elemek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése

VI.1.

136

A nyomonkövethetőséghez szükséges elemek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése

VI.1.

137

Az adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása

VI.1.

138

Járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése

VI.1.

139

Egyéb ellenőrző eszközök beszerzése

VI.1.

140

Innovatív ellenőrzési és monitoringrendszerek fejlesztése és kísérleti projektek

VI.1.

141

Képzési és csereprogramok

VI.1.

142

Az ellenőrzések költség-haszon elemzése és értékelése

VI.1.

143

Szemináriumok és médiaeszközök

VI.1.

144

Működési költségek

VI.1.

145

Cselekvési terv végrehajtása

VI.1.

146

Az operatív program végrehajtása

VII.1.

147

Informatikai (IT-) rendszerek

VII.1.

148

Az igazgatási kapacitás javítása

VII.1.

149

Kommunikációs tevékenységek

VII.1.

150

Értékelés

VII.1.

151

Tanulmányok

VII.1.

152

Ellenőrzés és auditálás

VII.1.

153

Helyi halászati akciócsoportok hálózata

VII.1.

154

Egyéb

VII.1.

155

Hozzájárulás az integrált tengerfelügyelethez

VIII.1.

156

Hozzájárulás a közös információmegosztási környezethez

VIII.1.

157

Védett tengeri területek

VIII.2.

158

Natura 2000

VIII.2.

159

Monitoringprogram létrehozása

VIII.3.

160

A tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel kapcsolatos intézkedések létrehozása

VIII.3.


4. táblázat: Kedvezményezettek típusai

Kód

Leírás

1

Hatóság

2

Jogi személy

3

Természetes személy

4

Halászszervezet

5

Termelői szervezetek

6

NGO

7

Kutatóközpont/egyetem

8

Vegyes


5. táblázat: Beruházástípusok

Kód

Leírás

A kapcsolódó intézkedés(ek) kódja

1

Halászkikötők

I.23., I.24.

2

Kirakodóhelyek

I.23., I.24.

3

Árverési csarnokok

I.23., I.24.

4

Menedékek

I.23., I.24.


(1)  Csak a helyi halászati akciócsoportok kiválasztása esetén kell megadni az információkat.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/39


A BIZOTTSÁG 1243/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 107. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) közös rendelkezéseket állapít meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozóan. Az említett rendelet előírja a tagállamok irányító hatóságai számára, hogy kialakítsák az egyes műveletekre vonatkozó, a monitoring, az értékelés, a pénzügyi irányítás, az ellenőrzés és az audit céljából szükséges, az egyéni műveletekre vonatkozó információkat is tartalmazó adatok számítógépes formában történő rögzítésére és tárolására szolgáló rendszerüket.

(2)

A 480/2014/EU felhatalmazáson bizottsági alapuló rendelet (3) III. melléklete felsorolja azokat az adatokat, amelyeket az egyes tagállamok által létrehozott monitoringrendszerekben számítógépes formában rögzíteni és tárolni kell.

(3)

Az 508/2014/EU rendelet 107. cikkében előírt közös monitoring- és értékelési rendszer működéséhez további adatrögzítési és -küldési szabályokra van szükség. Az 508/2014/EU rendelet 107. cikkének (3) bekezdése értelmében ezeknek a szabályoknak meg kell határozniuk a tagállamok által nyújtandó információkat, miközben a lehetséges adatforrások, például az 1303/2014/EU rendelet értelmében rögzítendő és tárolandó információk listája közötti minél nagyobb szinergiákra kell törekedniük.

(4)

Indokolt előíni, hogy ez a rendelet – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza azokat a tagállamok által a Bizottsághoz benyújtandó információkra vonatkozó szabályokat, amelyek lehetővé teszik az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) megosztott irányítás keretében finanszírozott műveletek monitoringját és értékelését.

2. cikk

Az adatok listája és az adatbázis struktúrája

(1)   Minden tagállam az e rendelet I. mellékletében meghatározott struktúrának megfelelő formában rögzíti az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázisában és benyújtja a Bizottságnak az 508/2014/EU rendelet 107. cikkének (3) bekezdésében említett információkat tartalmazó adatok listáját.

(2)   Az adatok listáját az ETHA által támogatott operatív program keretében finanszírozásra kiválasztott minden egyes művelet tekintetében rögzíteni kell és be kell nyújtani a Bizottságnak.

3. cikk

Információk bevitele az adatbázisba

A 2. cikkben említett adatokat az alábbi két szakaszban be kell vinni az adatbázisba:

a)

a művelet jóváhagyásának időpontjában;

b)

a művelet befejezését követően.

4. cikk

A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok

Az I. melléklet D. részében említett információkat (A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok) a II. mellékletben meghatározott mezők alapján kell megadni.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3)  A Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).


I. MELLÉKLET

AZ ADATBÁZIS STRUKTÚRÁJA

A. RÉSZ

Adminisztratív információk:

Mező

A mező tartalma

Leírás

Adatigények és szinergiák

1

CCI

Az operatív program közös azonosító kódja (CCI)

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) III. mellékletében található 19. adatmező

2

A művelet egyedi azonosítója (ID)

Az Alap által támogatott összes művelet esetében kötelező

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 5. adatmező

3

A művelet neve

Ha rendelkezésre áll, és ha a 2. adatmezőben szám szerepel

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 5. adatmező

4

A hajó közösségi flotta-nyilvántartási száma (CFR-szám (2))

Adott esetben.

ETHA-specifikus

5

NUTS-kód (3)

A leginkább releváns NUTS-szint megadása (alapértelmezett: III. szint)

ETHA-specifikus

6

Kedvezményezett

A kedvezményezett neve (csak jogi személyek és természetes személyek, a nemzeti jognak megfelelő formában)

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 1. adatmező

7

A kedvezményezett neme

Adott esetben (lehetséges érték: 1: férfi, 2: nő, 3: egyéb)

ETHA-specifikus

8

A vállalkozás mérete

Adott esetben (4) (lehetséges értékek: 1: mikrovállalkozás, 2: kisvállalkozás, 3: középvállalkozás 4: nagyvállalkozás)

ETHA-specifikus

9

A művelet előrehaladása

1 számjegy:

0-ás kód

=

a művelethez jóváhagyták a támogatást, de a kiadásokat még nem jelentették be a Bizottságnak

1-es kód

=

részleges végrehajtást követően ideiglenesen megszakított művelet (néhány kiadást már bejelentettek a Bizottságnak)

2-es kód

=

részleges végrehajtást követően leállított művelet (néhány kiadást már bejelentettek a Bizottságnak)

3-as kód

=

befejezett művelet (az összes kiadást bejelentették a Bizottságnak)

ETHA-specifikus

B. RÉSZ

Kiadásokra vonatkozó előrejelzés (a művelet tekintetében alkalmazott pénznemben)

Mező

A mező tartalma

Leírás

Adatigények és szinergiák

10

Összes elszámolható költség

A művelet teljes, a támogatás feltételeit tartalmazó dokumentumban jóváhagyott, elszámolható költségének összege.

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 41. adatmező

11

Összes elszámolható közkiadás

Az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének 15. pontja értelmében közkiadásnak minősülő teljes elszámolható költség összege.

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 42. adatmező

12

ETHA-támogatás

A közpénzből nyújtott támogatás összege a támogatás feltételeit tartalmazó dokumentumban meghatározottak szerint.

ETHA-specifikus

13

Jóváhagyás dátuma

A támogatás feltételeit tartalmazó dokumentum dátuma

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 12. adatmező

C. RÉSZ

A művelet pénzügyi lebonyolítása (pénznem: EUR)

Mező

A mező tartalma

Leírás

Adatigények és szinergiák

14

Elszámolható kiadás összesen

A Bizottságnak bejelentett elszámolható kiadások, amelyek a ténylegesen felmerült és kifizetett költségek alapján kerültek megállapításra, adott esetben a természetbeni hozzájárulás és értékcsökkenés figyelembevételével.

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 53. adatmező

15

Elszámolható közkiadás összesen

Az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének 15. pontja szerinti közkiadások, amelyek megfelelnek a Bizottságnak bejelentett – a ténylegesen felmerült és kifizetett költségek alapján, adott esetben a természetbeni hozzájárulás és értékcsökkenés figyelembevételével megállapított – elszámolható kiadásoknak.

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 54. adatmező

16

Az ETHA által támogatható kiadások

Az ETHA által támogatható, a Bizottságnak bejelentett elszámolható kiadásoknak megfelelő kiadások

ETHA-specifikus

17

A kedvezményezett számára teljesített végső kifizetés dátuma

 

A 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. mellékletében található 45. adatmező (csak a kedvezményezett számára nyújtott végső kifizetés dátuma)

D. RÉSZ

A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok

Mező

A mező tartalma

Megjegyzés

Adatigények és szinergiák

18

Érintett intézkedés

Az intézkedés kódja (lásd a II. mellékletet)

ETHA-specifikus

19

Teljesítménymutató

Numerikus érték

ETHA-specifikus

20

A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok

Lásd a II. mellékletet.

ETHA-specifikus

21

A végrehajtással kapcsolatos adatok értéke

Numerikus érték

ETHA-specifikus

E. RÉSZ

Eredménymutatók

Mező

A mező tartalma

Megjegyzés

Adatigények és szinergiák

22

A művelethez kapcsolódó eredménymutató(k)

Az eredménymutató kódszáma (5)

ETHA-specifikus

23

A kedvezményezett által várt indikatív eredmény

Numerikus érték

ETHA-specifikus

24

A végrehajtás után hitelesített eredménymutató értéke

Numerikus érték

ETHA-specifikus


(1)  A Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).

(2)  A közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet I. melléklete (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(4)  A kkv-k tekintetében a 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének (28) bekezdésével összhangban (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(5)  Az 508/2014/EK rendelet 107. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározva.


II. MELLÉKLET

A MŰVELET VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ADATOK

Az intézkedés kódja

Az 508/2014/EU rendelet intézkedései

A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok

I. fejezet: A halászat fenntartható fejlesztése

I.1.

26. cikk és 44. cikke (3) bekezdés

Innováció

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

Az innováció típusa: termékek és berendezések; eljárások és technikák; irányítási és szervezési rendszerek

A művelet által támogatott vállalkozások közvetlenül érintett alkalmazottainak száma

I.2.

27. cikk és 44. cikke (3) bekezdés

Tanácsadási szolgáltatások

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A tanácsadási szolgáltatás típusa: megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások; szakmai tanácsadás; üzleti stratégiák

I.3.

28. cikk és 44. cikke (3) bekezdés

A tudományos szakértők és a halászok közötti partnerségek

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A tevékenységek típusa: hálózatok; partnerségi megállapodások vagy szövetségek; adatgyűjtés és –kezelés; tanulmányok; kísérleti projektek; terjesztési tevékenység; szemináriumok; bevált módszerek

A partnerségben részt vevő tudományos szakértők száma

A partnerségben részt vevő halászok száma

A műveletben részt vevő egyéb testületek száma

I.4.

29. cikk, (1) és (2) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, a) pont

A humán tőke, munkahelyteremtés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása – képzés, hálózatépítés, társadalmi párbeszéd, a házastársak és élettársak támogatása

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A tevékenységek típusa: képzés és tanulás; hálózatépítés; társadalmi párbeszéd

A művelet által támogatott házastársak és élettársak száma

A művelet által támogatott személyek vagy szervezetek száma (a képzések résztvevői, a hálózatok tagjai, a társadalmi párbeszédben részt vevő szervezetek)

I.5.

29. cikk, (3) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, a) pont

A humán tőke, a munkahelyteremtés és a társadalmi párbeszéd előmozdítása – gyakornokok a kisüzemi halászatot folytató hajók fedélzetén

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A tevékenységek típusa: képzés és tanulás

A művelet által támogatott gyakornokok száma

I.6.

30. cikk és 44. cikke (4) bekezdés

Diverzifikáció és új jövedelemformák

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A diverzifikáció típusa: fedélzeti beruházások; horgászturizmus; éttermek; környezetvédelmi szolgáltatások; oktatási tevékenységek

Az érintett halászok száma

I.7.

31. cikk és 44. cikke (2) bekezdés

Vállalkozásindítási támogatás fiatal halászok számára

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A művelet által támogatott fiatal halászok életkora

I.8.

32. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, b) pont

Egészségvédelem és biztonság

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

Az érintett felszerelés típusa: fedélzeti beruházás; egyéni felszerelések

A művelet által érintett halászok száma

I.9.

33. cikk

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése

Az érintett halászok száma

Az érintett időszak napokban kifejezve

I.10.

34. cikk

A halászati tevékenységek végleges beszüntetése

Az érintett halászok száma

I.11.

35. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok a kedvezőtlen időjárási jelenségek és környezeti balesetek kockázatának kezelésére – az alap létrehozása

A kölcsönös kockázatkezelési alap neve

I.12.

35. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok a kedvezőtlen időjárási jelenségek és környezeti balesetek kockázatának kezelésére – ellentételezési kifizetések

A következőkért kifizetett kompenzáció: kedvezőtlen időjárási jelenségek; környezeti balesetek; mentési költségek

Az érintett hajók száma

A legénység érintett tagjainak száma

I.13.

36. cikk

A halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek

A tevékenység típusa: megtervezés; fejlesztés; monitoring; értékelés; irányítás

A kedvezményezett típusa: hatóság; jogi vagy természetes személy; halászszervezet; termelői szervezetek; egyéb

I.14.

37. cikk

A védelmi intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához és a regionális együttműködéshez nyújtott támogatás

A tevékenység típusa: megtervezés; kidolgozás és monitoring; az érdekelt felek részvétele; közvetlen újratelepítés

Az érintett állományok száma (adott esetben)

A projektben érintett teljes terület (km2)

I.15.

38. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, c) pont

A halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának korlátozása és a halászatnak a fajok védelméhez igazítása

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

Beruházás fajtája: az eszközök szelektivitása; a visszadobások csökkentése vagy a nem szándékos fogások kezelése; az ökoszisztémára és a tengerfenékre gyakorolt hatások elkerülhetővé tétele; az eszközök és fogások védelme az emlősöktől és madaraktól; a halak csoportosulását előidéző eszközök a legkülső régiókban

A művelet által támogatott halászok száma

I.16.

39. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, c) pont

A tengerek biológiai erőforrásainak védelméhez kapcsolódó innováció

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A művelet típusa: a hatások csökkentésére alkalmas új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása; a hatások csökkentésére alkalmas új műszaki, illetve szervezeti ismeretek alkalmazása; a fenntartható hasznosítást megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek létrehozása; a fenntartható hasznosítást megvalósító új műszaki, illetve szervezeti ismeretek alkalmazása

A művelet által támogatott halászok száma

I.17.

40. cikk, (1) bekezdés, a) pont

A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – hulladékgyűjtés

A művelet által támogatott halászok száma

I.18.

40. cikk, (1) bekezdés, b)–g) pont és i) pont és 44. cikke (6) bekezdés

A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – hozzájárulás az eredményesebb gazdálkodáshoz vagy védelemhez, statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, a Natura 2000 helyszínekhez és a különleges madárvédelmi területekhez kapcsolódó védelmi és gazdálkodási tervek előkészítése, a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és monitoringja, beleértve a Natura 2000 területeket is, környezettudatosság, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb cselekvésekben való részvétel

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A művelet típusa: eszközökbe történő beruházás; erőforrás-gazdálkodás; a Natura 2000 területekhez és a különleges madárvédelmi területekhez kapcsolódó gazdálkodási tervek; a Natura 2000 területek kezelése; a védett tengeri területek kezelése; a tudatosság növelése; a biológiai sokféleség előmozdítását célzó egyéb tevékenységek

Az érintett Natura 2000 területek teljes területe (km2)

A védett tengeri területek teljes területe (km2)

Az érintett halászok száma

I.19.

40. cikk, (1) bekezdés, h) pont

A tengeri biológiai sokféleség védelme és helyreállítása – emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési rendszerek

A művelet által támogatott halászok száma

I.20.

41. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont és 44. cikke (1) bekezdés, d) pont

Energiahatékonyság javítása és az éghajlatváltozás mérséklése – fedélzeti beruházások, energiahatékonysági auditok és programok, tanulmányok

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A művelet típusa: fedélzeti felszerelések; halászati eszközök; energiahatékonyság; tanulmányok

A művelet által támogatott halászok száma

a tüzelőanyag-fogyasztás csökkenése %-ban

a CO2-kibocsátások csökkenése %-ban (adott esetben)

I.21.

41. cikk, (2) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, d) pont

Energiahatékonyság javítása és az éghajlatváltozás mérséklése – Hajtómű cseréje vagy korszerűsítése

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A művelet típusa: csere; korszerűsítés

kW-ban mért teljesítmény a beavatkozás előtt (hitelesítés vagy fizikai átvizsgálás alapján)

kW-ban mért teljesítmény a beavatkozás után (hitelesítés vagy fizikai átvizsgálás alapján)

A művelet által támogatott halászok száma

a tüzelőanyag-fogyasztás csökkenése %-ban

a CO2-kibocsátások csökkenése %-ban (adott esetben)

1.22

42. cikk és 44. cikke (1) bekezdés, e) pont

Többletérték, termékminőség és a nem szándékos fogások felhasználása

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

A művelet típusa: a termékek értékét növelő beruházások; a halászati termékek minőségét javító fedélzeti beruházások.

A művelet által támogatott halászok száma

1.23

43. cikk, (1) és (3) bekezdés és 44. cikke (1) bekezdés, f) pont

Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek – a halászkikötők és árverési csarnokok infrastruktúrájának javítását vagy a kirakodóhelyek és menedékek fejlesztését célzó beruházások, a halászok biztonságának javítására irányuló beruházások

Annak megadása, hogy a művelet a tengeri vagy belvízi halászathoz kapcsolódik, vagy pedig mindkettőhöz

Beruházás kategóriája: halászkikötők; kirakodóhelyek; árverési csarnokok; menedékek

Beruházás fajtája: minőség; ellenőrzés és nyomonkövethetőség; energiahatékonyság; környezetvédelem; biztonsági feltételek és munkakörülmények

A művelet által támogatott halászok száma

A művelet által támogatott egyéb kikötőhasználók vagy egyéb munkavállalók száma

I.24.

43. cikk, (2) bekezdés

Halászkikötők, kirakodóhelyek, árverési csarnokok és menedékek – a fogások kirakodására vonatkozó kötelezettség teljesítésének megkönnyítésére irányuló beruházások

Beruházás kategóriája: halászkikötők; kirakodóhelyek; árverési csarnokok; menedékek

A művelet által támogatott halászok száma

II. fejezet: Az akvakultúra fenntartható fejlesztése

II.1.

47. cikk

Innováció

Az innováció típusa: ismeretek fejlesztése; új fajok betelepítése; megvalósíthatósági tanulmányok

Az érintett kutatóintézet típusa: magánjogi, közjogi

A művelet által támogatott vállalkozások közvetlenül érintett alkalmazottainak száma

II.2.

48. cikk, (1) bekezdés, a)–d) és f)–h) pont

Az akvakultúrába való termelő beruházások

Beruházás fajtája: termelő; diverzifikáció; korszerűsítés; állategészségügy; a termékek minősége; helyreállítás; kiegészítő tevékenységek

A művelet által támogatott munkavállalók száma

II.3.

48. cikk, (1) bekezdés, e), i) és j) pont

Az akvakultúrába való termelő beruházások – erőforrás-felhasználás hatékonysága, a víz és a vegyszerek használatának csökkentése, a vízhasználatot csökkentő visszaforgatásos rendszerek

Beruházás fajtája: környezetvédelem és erőforrások; vízhasználat és -minőség; zárt rendszerek

II.4.

48. cikk, (1) bekezdés, k) pont

Az akvakultúrába való termelő beruházások – az energiahatékonyság növelése, megújuló energia

Beruházás fajtája: energiahatékonyság; megújuló energia

II.5.

49. cikk

Gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások akvakultúra-gazdaságok számára

A művelet típusa: gazdálkodásirányítás létrehozása; helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások; halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybe vétele

A tanácsadási szolgáltatás típusa (adott esetben): a környezetvédelmi jogszabályok betartása; környezeti hatásvizsgálat; az állatok jólétével, egészségével és biztonságával kapcsolatos jogszabályok és a közegészségügyi jogszabályok betartása; piaci értékesítési és üzleti stratégiák

A művelet által támogatott munkavállalók száma

II.6.

50. cikk

A humán tőke és a hálózatépítés előmozdítása

A tevékenység típusa: szakmai képzés; egész életen át tartó tanulás; terjesztési tevékenység; új szakmai készségek; a munkafeltételek javítása és a munkavégzés biztonságának előmozdítása; hálózatépítés és tapasztalatcsere

A művelet által támogatott munkavállalók száma

A művelet által támogatott házastársak és élettársak száma

II.7.

51. cikk

Az akvakultúra-telepek potenciáljának növelése

A projektek típusa: területek meghatározása; a támogató létesítmények és infrastruktúrák javítása; a súlyos károsodás megelőzése; az elhullás vagy megbetegedések észlelését követően hozott intézkedések

A művelet által támogatott munkavállalók száma

II.8.

52. cikk

A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése

Az érintett teljes terület (km2)

A művelet által támogatott munkavállalók száma

II.9.

53. cikk

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekre és az ökológiai akvakultúrára való áttérés

A művelet típusa: áttérés az ökológiai akvakultúrára; részvétel az EMAS rendszerben

A művelet által támogatott munkavállalók száma

Az érintett teljes terület (km2)

II.10.

54. cikk

Környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra

A művelet típusa: akvakultúra a Natura 2000 területeken; ex situ védelem és szaporítás; akvakultúra-műveletek, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzése és javítása

A művelet által támogatott munkavállalók száma

Az érintett Natura 2000 területek teljes területe (km2)

A Natura 2000 területeken kívül érintett teljes terület (km2)

II.11.

55. cikk

Közegészségügyi intézkedések

A művelet által támogatott munkavállalók száma

II.12.

56. cikk

Állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedések

A művelet típusa: a betegségekkel szembeni védekezés és azok felszámolása; bevált módszerek és magatartási kódexek; az állatgyógyászati készítményektől való függés csökkentése; állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányok és bevált módszerek; egészségvédelmi csoportok; a puhatestű-tenyésztők ellentételezése

A művelet által támogatott munkavállalók száma

II.13.

57. cikk

Akvakultúra-állományok biztosítása

A művelet által támogatott munkavállalók száma

III. fejezet: A halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztése

III.1.

62. cikk, (1) bekezdés, a) pont

Az ETHA-ból a közösségvezérelt helyi fejlesztésre nyújtott támogatás – előkészítő támogatás

A kedvezményezett típusa: közjogi szervezet; NGO; más testületi szerv; magánszemély

III.2.

63. cikk

A helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása – helyi halászati akciócsoportok kiválasztása (1)

A helyi halászati akciócsoportok által érintett teljes állomány (telepek darabszáma)

A helyi halászati akciócsoportokban részt vevő közjogi szervezetek száma

A helyi halászati akciócsoportokban részt vevő magánjogi szervezetek száma

A helyi halászati akciócsoportokban részt vevő civil szervezetek száma

A helyi halászati akciócsoportok által igazgatási célból foglalkoztatott alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)

A helyi halászati akciócsoportok által szervezési célból foglalkoztatott alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)

III.3.

63. cikk

Helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása – a helyi halászati akciócsoportok által támogatott projektek (beleértve a működési költségeket és szervezési tevékenységeket)

A művelet típusa: hozzáadott érték teremtése; diverzifikáció; környezet; társadalmi-kulturális vetület; irányítás; működési költségek és szervezési tevékenységek

III.4.

64. cikk

Együttműködési tevékenységek

A művelet típusa: előkészítő támogatás; ugyanabban a tagállamban végrehajtott projektek; más tagállamokkal együtt végrehajtott projektek; az EU-n kívüli partnerekkel végrehajtott projektek

A partnerek száma (adott esetben)

IV. fejezet: A piaci értékesítéssel és a feldolgozással kapcsolatos intézkedések

IV.1.

66. cikk

Termelési és piaci értékesítési tervek

Az érintett termelői szervezetek tagjainak száma

IV.2.

67. cikk

Tárolási támogatás

A termelői szervezetek művelet által támogatott tagjainak száma

IV.3.

68. cikk

Piaci értékesítési intézkedések

A művelet típusa: termelői szervezeteknek, termelői szervezetek társulásainak vagy ágazatközi szervezeteknek a létrehozása; új piacok felkutatása és a forgalombahozatali feltételek javítása; a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése; a termelés átláthatósága; nyomonkövethetőség és ökocímkék; szerződésminták; kommunikációs és promóciós kampányok

Az új piacok felkutatására és a forgalombahozatali feltételek javítására irányuló projektek esetében: piaci potenciállal rendelkező fajok; nem szándékos fogások; alacsony környezeti hatást kiváltó vagy ökológiai termékek

A minőség javítására és a hozzáadott érték emelésére irányuló projektek esetében: minőségrendszerek, a fenntartható termékek tanúsítása és promóciója; közvetlen értékesítés; csomagolás

A művelet által támogatott vállalkozások száma

A termelői szervezetek művelet által támogatott tagjainak száma

IV.4.

69. cikk

A halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása

Beruházás fajtája: energiamegtakarítás vagy a környezeti hatások csökkentése; a biztonság, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülmények javítása; az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott halak feldolgozása; a melléktermékek feldolgozása; az ökológiai akvakultúra-termékek feldolgozása; új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások vagy gazdálkodási rendszerek

A támogatott vállalkozások száma

A művelet által támogatott munkavállalók száma

V. fejezet: A halászati és akvakultúra-termékek tekintetében felmerülő többletköltségek ellentételezése a legkülső régiókban

V.1.

70. cikk

Ellentételezési rendszer

Ellentételezett többletköltségek

A művelet által támogatott vállalkozások száma

A művelet által támogatott munkavállalók száma

VI. fejezet: A megosztott irányítású közös halászati politikát szolgáló kísérő intézkedések

VI.1.

76. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

A művelet típusa: technológia beszerzése, üzembe helyezése és/vagy fejlesztése; az adattovábbítást lehetővé tévő elemek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése; a nyomonkövethetőséghez szükséges elemek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése; az adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása; járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése; egyéb ellenőrző eszközök beszerzése; innovatív ellenőrzési és monitoringrendszerek fejlesztése és kísérleti projektek végrehajtása; képzési és csereprogramok; az ellenőrzések költség-haszon elemzése és értékelése; szemináriumok és médiaeszközök; működési költségek; cselekvési terv végrehajtása

A kedvezményezett típusa: magánjogi, közjogi, vegyes

Az érintett halászhajók száma (adott esetben)

VI.2.

77. cikk

Adatgyűjtés

A kedvezményezett típusa: magánjogi, közjogi, vegyes

VII. fejezet: Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

VII.1.

78. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

A művelet típusa: az operatív program végrehajtása; informatikai (IT-) rendszerek; az igazgatási kapacitás javítása; kommunikációs tevékenységek; értékelés; tanulmányok; ellenőrzés és auditálás, helyi halászati akciócsoportok hálózata; egyéb

VIII. fejezet: Az integrált tengerpolitika végrehajtásának elősegítése

VIII.1.

80. cikk, (1) bekezdés, a) pont

Integrált tengerfelügyelet

A művelet típusa: hozzájárulás az integrált tengerfelügyelethez; hozzájárulás a közös információmegosztási környezethez

A kedvezményezett típusa: magánjogi, közjogi, vegyes

VIII.2.

80. cikk, (1) bekezdés, b) pont

A tengeri környezet védelme, valamint a tengeri és a part menti erőforrások fenntartható felhasználása

A művelet típusa: védett tengeri területek; Natura 2000

Az érintett védett tengeri területek felszíne (km2)

Az érintett Natura 2000 terület felszíne (km2)

A kedvezményezett típusa: magánjogi, közjogi, vegyes

VIII.3.

80. cikk, (1) bekezdés, c) pont

A tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek javítása

A művelet típusa: monitoringprogramok létrehozása; a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel kapcsolatos intézkedések létrehozása

A kedvezményezett típusa: magánjogi, közjogi, vegyes


(1)  Csak a helyi halászati akciócsoportok kiválasztása esetén kell megadni az információkat.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/52


A BIZOTTSÁG 1244/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, 10. cikke (1) bekezdésére és 12. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 375/2014/EU rendelet értelmében a Bizottság előírásokat és eljárásokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokban folyó humanitárius segítségnyújtási műveletek támogatása céljából történő azonosítása, kiválasztása, felkészítése, irányítása és kiküldése során a küldő és a fogadó szervezeteknek milyen feltételeket, szabályokat és követelményeket kell alkalmazniuk. A 375/2014/EU rendelet értelmében ezeket az előírásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában, az eljárásokat pedig végrehajtási aktusok formájában kell elfogadni.

(2)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés valamennyi érintettjét – köztük magukat az önkénteseket, valamint a küldő és a fogadó szervezeteket – arra kell ösztönözni, hogy alakítsák ki a kezdeményezéshez fűződő azonosságtudatot.

(3)

Fontos, hogy az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása megkülönböztetésmentes, tisztességes és átlátható eljárás keretében történjen, a küldő és a fogadó szervezetek közötti partnerség alapján, a fogadó szervezet helyi szinten jelentkező tényleges igényeinek megfelelően.

(4)

A küldő és a fogadó szervezeteknek egyaránt alapos bevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk a feladatkörökkel és a várakozásokkal kapcsolatos félreértések elkerülése végett, valamint azért, hogy az önkéntesek a kiküldést megelőzően megfelelő gyakorlati felkészítésben részesüljenek. Ez – a releváns kulturális érzékenységet maradéktalanul figyelembe véve – megalapozná a fogadó közösségeken belüli bizalmat és elfogadást.

(5)

A képzés a kiküldés előtti felkészítés szerves része, amelyet valamennyi önkéntesjelölt számára biztosítani kell egy kötelező és választható kurzusokból álló, strukturált program keretében. Ezen túlmenően a kezdő szakemberek számára – adott esetben gyakornokként való kiküldés révén – lehetővé kell tenni kompetenciáik továbbfejlesztését és a humanitárius ágazatban releváns új szakismeretek és készségek elsajátítását. Ez különösen a küldő és a fogadó szervezetek tevékenységeit és hátterét illetően lehet célszerű.

(6)

A küldő és a fogadó szervezeteknek megfelelő felügyeleti és irányítási rendszert kell kialakítaniuk. Együttesen kell felügyelniük és értékelniük az uniós segítségnyújtási önkéntesek teljesítményét és eredményeit, valamint visszajelzést kell adniuk feladataik és célkitűzéseik kapcsán. Ez hozzájárul majd az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés elszámoltathatóságának javításához.

(7)

A felügyeletet és az irányítást mentorálásnak kell kísérnie, amely révén az uniós segítségnyújtási önkéntes további támogatásban részesül a kiküldés előtt, alatt és után.

(8)

A harmadik országba való kiküldés ideje alatt gondoskodni kell a folyamatos kommunikáció csatornájáról és a küldő szervezet által nyújtott további támogatásról. Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes számára támogatást kell biztosítani a beszámolás és a kiküldés vége tekintetében.

(9)

Ahhoz, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntesek biztonságos és higiénikus környezetben láthassák el feladataikat, valamint személyes nehézségek nélkül tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket, megfelelő munka- és életkörülményekre van szükség, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az önkéntesek szerény, fényűzéstől mentes életet élnek. Az uniós segítségnyújtási önkéntesek számára folyósított napidíjaknak és egyéb kifizetéseknek nem célja, hogy leképezzék a rendes munkavállalásért járó fizetést. Az ilyen kifizetések összegét nem a szakmai tapasztalat, a szakismeretek vagy az önkéntes feladatainak eredményei határozzák meg: kizárólagos céljuk, hogy a kiküldés ideje alatt fedezzék a megélhetés költségeit. A magas és azonos szintű védelem biztosítása érdekében valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntesre vonatkozó, átfogó biztosítási politikát kell alkalmazni, amely a harmadik országbeli kiküldésük teljes időtartama alatt, illetve az ezt megelőző vagy követő bármely más, releváns időszakban is védelmet biztosít számukra.

(10)

A gondoskodási kötelezettség kiemelkedő jelentőséggel bír, és közös felelősség. A küldő és a fogadó szervezeteknek a lehető legnagyobb mértékben gondoskodniuk kell az uniós segítségnyújtási önkéntesek egészségéről, biztonságáról, védelméről és jólétéről, valamint megfelelő védelmi, egészségügyi és biztonsági eljárásokat kell kialakítaniuk. Ugyanígy az uniós segítségnyújtási önkéntesnek is mindent meg kell tennie a saját és mások egészsége, biztonsága és védelme érdekében a munkahelyen.

(11)

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követése és értékelése a kiküldés teljes időtartamára kiterjedő, folyamatos tevékenység. Alapja a felügyeleti és teljesítménymenedzsment-rendszer, és olyan adatokkal szolgál, amelyek alapján egyértelművé válik, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes egyéni teljesítménye milyen mértékben járul hozzá – az eredmények és a hatások szintjén – az adott projekt és az egész kezdeményezés célkitűzéseihez.

(12)

Szilárd alapokon álló akkreditációs rendszerre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a küldő és a fogadó szervezetek megfeleljenek a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben rögzített előírásoknak, valamint az e rendeletben meghatározott eljárásoknak. Az akkreditációs rendszert a következő alapelvek mentén kell kialakítani: egyszerűsítés és az átfedések elkerülése, a küldő és a fogadó szervezetek megkülönböztetése, költséghatékonyság, átláthatóság és pártatlanság, a sokféleség és a hozzáférhetőség előmozdítása.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 375/2014/EU rendelet 26. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével.

(14)

Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, hiszen azokat a rendelkezéseket rögzíti, amelyek alapján a végrehajtó szervezetek kiküldik az uniós segítségnyújtási önkénteseket a harmadik országokba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 375/2014/EU rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat határozza meg, az említett rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikkének (1) bekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében felsorolt alábbi részleteket illetően:

a)

az önkéntesjelöltek azonosítása, kiválasztása és kiküldés előtti felkészítése során követendő eljárások, ideértve adott esetben a gyakornokként való kiküldést is;

b)

a képzési programra és az önkéntesjelölt kiküldésre való alkalmasságának értékelési eljárására vonatkozó rendelkezések;

c)

az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokba történő kiküldésére és harmadik országokon belüli irányítására vonatkozó rendelkezések, ideértve többek között a helyszíni felügyeletet, továbbá a coaching, a mentorálás, a továbbképzés, a megfelelő munkafeltételek biztosítása és a kiküldés utáni támogatás révén történő folyamatos támogatást;

d)

biztosítási fedezet és megfelelő életkörülmények biztosítása az önkéntesek számára, ideértve a megélhetési, lakhatási, utazási és egyéb kapcsolódó költségek fedezését,

e)

a kiküldés előtt, alatt és után követendő eljárások, amelyek biztosítják a gondoskodási kötelezettséget és a megfelelő védelmi és biztonsági intézkedéseket, ideértve a harmadik országokból való sürgősségi evakuálásra vonatkozó egészségügyi célú evakuálási és biztonsági terveket, köztük a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásra vonatkozó eljárásokat;

f)

az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követésére és értékelésére szolgáló eljárások;

g)

akkreditációs mechanizmus, amely biztosítja, hogy a küldő szervezetek betartsák a 375/2014/EU rendelet 9. cikkében említett előírásokat és eljárásokat, valamint a fogadó szervezetekre vonatkozó differenciált akkreditációs mechanizmus.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 375/2014/EU rendelet 3. cikkében, valamint a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)   „kompetencia-referenciakeret”: a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottak értelmében vett keretterv;

b)   „tanulási és fejlődési terv”: a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottak értelmében vett terv;

c)   „oktató”: egy vagy több képzési modul levezetése vagy forgatókönyv-alapú szimulációs gyakorlatok koordinálása, továbbá az önkéntesjelöltek kompetenciáinak értékelése céljából a képzésszolgáltató által alkalmazott személy;

d)   „képzési mentor”: az önkéntesjelölt kiküldésre való alkalmasságának értékelése terén koordinátorszerepet betöltő, a képzésszolgáltató által alkalmazott oktató. A képzési mentor az önkéntesjelöltek egy csoportjáért felelős. Az oktatók visszajelzései alapján koordinálja a csoportjába tartozó önkéntesjelöltek kompetenciáinak értékelését, és egyénileg foglalkozik az önkéntesjelöltekkel, mérlegelve az általuk készített önértékelést és az oktatói értékelést;

e)   „mentorálás”: a munka, a pályafutás vagy a szakmai fejlődés szempontjából lényeges tudás, társadalmi tőke és pszichoszociális támogatás informális átadásának folyamata. A mentorálás magában foglalja a rendszerint négyszemközti, huzamos időszakra kiterjedő informális kommunikációt, amelyben az egyik fél a fogadó szervezet által mentorként azonosított, a releváns tudással, szakértelemmel és tapasztalatokkal rendelkező személy, a másik fél pedig az uniós segítségnyújtási önkéntes;

f)   „beszámolás”: az a folyamat, amelynek keretében a küldő és a fogadó szervezetek, valamint az uniós segítségnyújtási önkéntesek világos tájékoztatást kapnak a feladat eredményeiről, az uniós segítségnyújtási önkéntesek teljesítményéről, a tapasztalataikkal kapcsolatos javaslatokról vagy tanulságokról, a munkájuk hasznosításáról és a levont tanulságokról, továbbá a gyakorlat pozitív szakmai lezárásáról.

2. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTESJELÖLTEK AZONOSÍTÁSÁRA ÉS KIVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

3. cikk

Azonosítási és kiválasztási eljárás

(1)   A küldő és a fogadó szervezetek együttesen dolgozzák ki az azonosítási és kiválasztási eljárást. A 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően az egyenlő bánásmódra, az esélyegyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó előírást tiszteletben tartó, átlátható, tisztességes és hatékony toborzási eljárás biztosítása érdekében pontosan meghatározott feladatkörökre, felelősségekre és eljárásokra van szükség.

(2)   Az azonosítási és kiválasztási eljárás a küldő és a fogadó szervezetek közötti partnerségen alapul, és biztosítja az időszerű és zökkenőmentes kommunikációt. A küldő szervezet gondoskodik arról, hogy a toborzási folyamat egészébe következetesen bevonják a fogadó szervezetet.

(3)   A közösen elfogadott azonosítási és kiválasztási eljárás a toborzási folyamat valamennyi szakaszában alkalmazandó.

(4)   Az azonosítási és kiválasztási eljárás legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek feladatkiosztásának, kompetenciaprofiljának és kiválasztási kritériumainak meghatározása a 4. cikkben foglaltak szerint;

b)

Felhívás és jelentkezés az 5. cikkben foglaltak szerint;

c)

A jelentkezők értékelése, a tágabb és a szűkebb jelöltlista összeállítása a 6. cikkben foglaltak szerint;

d)

Kiválasztás a 7. cikkben foglaltak szerint.

4. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek feladatkiosztásának, kompetenciaprofiljának és kiválasztási kritériumainak meghatározása

(1)   A fogadó szervezet a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban készítendő igényfelmérés alapján, az I. melléklet 1. pontjában szereplő kritériumoknak eleget téve javaslatot tesz az uniós segítségnyújtási önkéntes feladataira, ideértve a rugalmas elemeket is, amelyek a kiválasztás után az önkéntes inputjának függvényében alakíthatók.

(2)   A küldő szervezet felülvizsgálja a feladatkiosztást, és szükség szerint segít azt módosítani annak érdekében, hogy megfelelő és realisztikus összhang alakuljon ki, figyelembe véve az uniós segítségnyújtási önkéntes várható kompetenciáit, valamint a fogadó szervezet befogadási képességét és igényeit.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek a feladatkiosztás és a kompetencia-referenciakeret alapján meghatározzák az uniós segítségnyújtási önkéntes kompetenciaprofilját és a minimumkövetelményeket rögzítő kiválasztási kritériumokat, amelyek a toborzási folyamat során használatosak. A kompetenciaprofil arra is kiterjed, hogy az önkéntes vezető vagy kezdő szakember-e és szükség van-e gyakornokként való kiküldésére.

5. cikk

Felhívás és jelentkezés

(1)   A gyakorlatra vonatkozó felhívás közzététele a küldő szervezet feladata. A fogadó szervezettől származó input felhasználásával a küldő szervezet felhívási információs csomagot állít össze, amely tájékoztatást nyújt a kezdeményezésről és felkelti az önkéntesjelöltek figyelmét.

(2)   A felhívásra vonatkozó minimumkövetelmények a következők: legyen angol nyelvű, világos, konkrét és közérthető nyelvezetű, valamint az I. melléklet 2. pontjában szereplő kritériumokkal összhangban nyújtson tájékoztatást az önkéntesjelöltnek kínált pozícióról.

(3)   A felhívás legalább egy hónapon keresztül elérhető az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés központi portálján, és lehetőség van a népszerűsítés további csatornáinak alkalmazására is, hogy a jelentkezőket a központi portálra irányítsák. Alaposan indokolt körülmények között a humanitárius válságreagálási gyakorlatok esetében a felhívás egy hónapnál rövidebb – ám legalább egyhetes – időtartamra is megjeleníthető.

(4)   A jelentkezők egységes jelentkezési lapot töltenek ki és csatolják strukturált önéletrajzukat. A jelentkezők továbbá egy egységes önértékelő kérdőívet is kitöltenek, amelyben a kompetencia-referenciakeret követelményei szerint értékelik kompetenciáikat, valamint értékelik a felhívásban ismertetett feladatokhoz, élet- és munkakörülményekhez való alkalmazkodóképességüket. Ezek tekintetében szükség van az önkéntesjelöltek beleegyezésére.

6. cikk

Értékelés, a tágabb és a szűkebb jelöltlista összeállítása

(1)   A küldő szervezet értékeli a jelentkezőket a jelentkezési lapon és az önértékelő kérdőívekben megadott információk, az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben – és a konkrét gyakorlatban – való részvétellel kapcsolatos motivációjuk, valamint egy releváns humanitárius segítségnyújtási forgatókönyv elemzésére vonatkozó képességük írásbeli tesztek, esszék vagy hasonló tesztek révén történő felmérése alapján.

(2)   Az értékelés alapján a küldő szervezet tágabb jelöltlistát állít össze a fogadó szervezet számára, majd közös megegyezéssel elfogadják az interjúra behívandó jelentkezők szűkebb listáját.

(3)   A szűkebb listán szereplő jelentkezőket behívják a kompetencia-referenciakereten alapuló strukturált interjúra. Az interjú történhet személyesen vagy telekommunikációs technológiák felhasználásával, lehetőség szerint a fogadó szervezet részvételével. A további értékelési módszerek között szerepelhet értékelőközpont, csoportos tevékenység és szakmai szituációs gyakorlat.

(4)   A küldő szervezet a végleges kiválasztás előtt szükség esetén ellenőrizheti a személyes és a szakmai referenciákat. A jelentkezőket az eljárás kezdetén a felhívásban tájékoztatják az átvilágításról.

7. cikk

Kiválasztás

(1)   A kiválasztott önkéntesjelöltről a fogadó szervezet hoz végleges döntést, és a kiválasztás tényét megerősíti a küldő szervezetnek, amely a pozíció felajánlásáért és a bevezető szakasz előkészítéséért felelős. Valamennyi pozícióra póttagok is kiválaszthatók, akik a jelölt helyébe lépnek, amennyiben az nem tud vagy nem akar részt venni.

(2)   A küldő és a fogadó szervezeteknek képesnek kell lenniük igazolni, hogy a kiválasztással kapcsolatos döntésükben miként érvényesült az azonosítási és kiválasztási eljárás egésze során tiszteletben tartott egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség.

(3)   A kiválasztási eljárás ésszerű időn belül lezárandó. A küldő szervezet az összes jelentkezőt tájékoztatja a kiválasztási döntésről, valamint annak lehetőségéről, hogy visszajelzést kapjanak. A küldő szervezet felkéri a kiválasztott önkéntesjelöltet, hogy írásban erősítse meg az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvételi szándékát.

(4)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az azonosítási és kiválasztási folyamattal kapcsolatos dokumentáció visszakövethető legyen, és tárolása megfeleljen a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben szereplő adatvédelmi előírásoknak.

8. cikk

A tanulási igények értékelése

(1)   A küldő szervezet a fogadó szervezettel és az önkéntesjelölttel konzultálva, a toborzási folyamat eredményei, a fogadó szervezet igényei és a tervezett kiküldés alapján értékeli a tanulási igényeket, valamint az alábbi kritériumok szerint meghatározza a képzési program elvégzendő moduljait:

a)

Beosztási fokozat, a vezető szakemberek számára lehetővé téve, hogy a kötelező modulokra összpontosíthassanak és megfelelő szintű projektirányítási képzést és szakirányú opcionális modulokat választhassanak;

b)

A fogadó szervezet különleges kompetenciák iránti igénye, amely az önkéntesjelölt opcionális modulokban való részvétele útján kezelendő;

c)

Az önkéntesjelölt általános kompetenciái, amelyek az opcionális modulokban való részvétel útján kezelendők.

(2)   A küldő szervezet kitölti a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott tanulási és fejlődési tervet, és a képzésszolgáltatónak történő továbbítás céljából azonosítja a kiválasztott önkéntesjelölt értékelt kompetenciáit, illetve tanulási igényeit.

3. FEJEZET

AZ EU SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEI KEZDEMÉNYEZÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA

9. cikk

Képzési program

(1)   A kiválasztott önkéntesjelölteknek szóló képzési programot a képzésszolgáltató nyújtja, adott esetben a küldő és a fogadó szervezetek, illetve a korábbi önkéntesek inputjait felhasználva.

(2)   A képzési program a kompetencia-referenciakereten alapul, és mind a kezdő, mind a vezető szakemberek igényeinek megfelelően alakítható.

(3)   A képzési program vegyes tanulási megközelítést érvényesít, amely elektronikus tanulási és tantermi oktatási modulokra épül.

(4)   A minden önkéntesjelölt számára kötelező modulok között szerepel:

a)

Általános bevezetés az Unió külkapcsolataiba és válságreagálási rendszerébe;

b)

Bevezetés a humanitárius tevékenységbe, az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájába és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésbe;

c)

A személyes biztonság, védelem és egészség kezelése;

d)

Projektirányítás;

e)

Interkulturális érzékenység (és transzverzális kérdések);

f)

Forgatókönyvön alapuló szituációs gyakorlat, amelynek során az önkéntesjelölt alkalmazza az elsajátított kompetenciákat.

(5)   Az opcionális modulok között szerepel:

a)

Érdekképviselet és kommunikáció;

b)

Pszichológiai elsősegély;

c)

Multiplikátorok képzése;

d)

Önkéntesek irányítása;

e)

Szervezetfejlesztés;

f)

Szükség esetén testre szabott modulok, különösen az önkéntesjelöltek szakmai kompetenciáinak a humanitárius segítségnyújtási helyzetekre való alkalmazását illetően.

(6)   Az önkéntesjelöltek valamennyi kötelező modult elvégzik, továbbá lehetőségük van elvégezni a 8. cikk alapján kiválasztott opcionális modul(oka)t.

(7)   Az egyes modulok részleteit – köztük a modul státuszát, célcsoportját, ütemezését, a megcélzott kompetenciákat és a kapcsolódó tanulási eredményeket – magában foglaló képzési terv kidolgozása a II. mellékletben meghatározottak szerint történik.

10. cikk

Az önkéntesjelöltek értékelése a képzés alatt és után

(1)   A képzés alatt, illetve a képzés befejeztével a kompetencia-referenciakeret alapján értékelés készül az önkéntesjelöltek kiküldésre való felkészültségéről.

(2)   Az értékelést az oktatók közösen szervezik meg, és az önkéntesjelölt képzési mentora kulcsfontosságú koordinációs szerepet játszik benne.

(3)   A kompetenciák értékelése az önkéntesjelölt ismereteiről, készségeiről és attitűdjéről, köztük az alábbiakról készített oktatói értékeléseken alapul:

a)

Az önkéntesjelölt által a forgatókönyvön alapuló szituációs gyakorlat után készített önértékelés;

b)

Az oktatók által az egyes modulok után és a forgatókönyvön alapuló szituációs gyakorlat után tett megjegyzések;

c)

A képzési mentor által készített értékelés, amelyben kritikus szemmel felülvizsgálja az önértékelést, valamint a képzési mentor és az önkéntesjelölt négyszemközti, az oktatók visszajelzésein alapuló mentori elbeszélgetései nyomán készült megjegyzések.

(4)   Minden kompetencia értékelése bekerül az önkéntesjelölt tanulási és fejlődési tervébe, amelyet a képzés elvégzésekor frissítenek, feltüntetve a teljesített kurzusokat és az elért eredményeket.

(5)   A transzverzális vagy különleges kompetenciák valamelyike tekintetében gyengén teljesítő önkéntesjelölteket kizárják. Az oktatóknak és a képzési mentornak szükség esetén képesnek kell lenniük megmagyarázni és indokolni a kizárást maga után vonó értékelést, illetve döntést.

4. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTESJELÖLTEK KIKÜLDÉS ELŐTTI FELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

11. cikk

Bevezető program

(1)   A bevezetés folyamata során a jelölt vagy az uniós segítségnyújtási önkéntes megismerkedik a küldő és a fogadó szervezetek kultúrájával, politikájával és gyakorlatával, továbbá a feladatkiosztással kapcsolatos elvárásokkal.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek közösen dolgozzák ki a bevezető programot. A program meghatározza szerepüket és felelősségeiket, lehetőség szerint a kiküldetésből hazatérő uniós segítségnyújtási önkéntesektől kapott inputok alapján, ezáltal kihasználva az első kézből származó tapasztalatok előnyeit. A program kiterjed az alábbiakra:

a)

A küldő szervezet által nyújtandó kiküldés előtti bevezetés a 12. cikkben foglaltak szerint;

b)

A fogadó szervezet által nyújtandó harmadik országbeli bevezetés a 18. cikkben foglaltak szerint.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek adott esetben közös eseményeket szerveznek, amelyeken valamennyi jelölt vagy uniós segítségnyújtási önkéntes együttesen vesz részt.

12. cikk

Kiküldés előtti bevezetés

(1)   A küldő szervezetek biztosítják, hogy a kiküldés előtt valamennyi önkéntesjelölt alapos és megfelelő személyes bevezetésben részesüljön. Ez minimumkövetelményként az alábbiakra terjed ki:

a)

Szervezeti és irányítási felépítés és folyamatok, a projektben részt vevő csapatok (köztük a projektmenedzser, a válságkezelési tisztviselő, emberi erőforrások), a szervezet küldetése és célkitűzései az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés összefüggésében;

b)

Átfogó tájékoztatás a projekt tartalmáról, amelyben a jelölt tevékenykedni fog, a jelölt feladatkiosztásáról és az ezt alátámasztó igényfelmérésről; valamint a tervezett munka- és életkörülmények a 22., illetve a 24–27. cikkben előírtak értelmében;

c)

Az önkéntesre vonatkozó jogi keret a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtak szerint;

d)

Az önkéntes szempontjából releváns előírások és eljárások, köztük a fegyelmi és panasztételi kérdések, a csalásellenesség és korrupcióellenesség, a gyermekek és a kiszolgáltatott felnőttek védelme, valamint a magatartási kódex a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtak szerint;

e)

Az adott helyzetnek megfelelő kötelező védelmi tájékoztatás, illetve egészségügyi és biztonsági tájékoztatás (ideértve a kiküldést megelőző orvosi vizsgálatot) a 28. és 30. cikkben előírtak szerint;

f)

Működő felügyeleti és teljesítménymenedzsment-rendszer és -eljárás, valamint támogatási mechanizmusok, köztük mentorálás és további támogatás a 19., 20. és 21. cikkben előírtak szerint;

g)

A tanulási és fejlődési terv;

h)

Tájékoztatás az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatáról és arról, hogy a hálózat miként támogatja az önkénteseket a kiküldés előtt, alatt és után;

i)

Tájékoztatás a projekt keretében előirányzott, a 375/2014/EU rendelet 17. cikkében említett kommunikációs terven alapuló kommunikációs és láthatósági tevékenységekről, ideértve a Bizottság illetékes regionális információs tisztviselőjének elérhetőségét;

j)

Beszámolási folyamat a 23. cikkben foglaltak szerint.

(2)   A bevezetés keretében a küldő szervezet tájékoztatást nyújt a Bizottság humanitárius segítségnyújtási helyi irodájáról, amely a kiküldés szerinti országért felelős, valamint értesíti a helyi irodát az uniós segítségnyújtási önkéntesek közelgő kiküldéséről.

(3)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az önkéntesjelöltek elolvassák és megértsék a bevezetési folyamat során kapott valamennyi információt, valamint hogy ez az információ az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvételük teljes időtartama alatt könnyen elérhető maradjon.

13. cikk

Gyakornokként való kiküldés a kezdő szakemberek számára

(1)   A kezdő szakember önkéntesjelöltek számára előírhatják, hogy a képzésen túl gyakornokként való kiküldésben is vegyenek részt a küldő szervezetnél, hogy tapasztalatot szerezzenek a humanitárius munka eljárásait, etikáját és hátterét illetően, valamint alaposabban felkészüljenek az uniós segítségnyújtási önkéntesként esedékes kiküldésre. A gyakornokként való kiküldés időtartama legfeljebb hat hónap, és ennek korlátozott meghosszabbítására kizárólag kellően indokolt, kivételes esetekben van lehetőség.

(2)   A küldő szervezet a fogadó szervezettel és a gyakornok önkéntessel konzultálva, a gyakornokként való kiküldésre vonatkozó igények alapján felülvizsgálja és frissíti a tanulási és fejlődési tervben szereplő tanulási igényeket. A tanulási és fejlődési terv különösen az alábbiakat határozza meg:

a)

A gyakornok önkéntes által a gyakornoki időszak során elérendő tanulási eredmények;

b)

A gyakornok önkéntes által a tanulási folyamat részeként elvégzendő feladatok és az ehhez szükséges erőforrások;

c)

A gyakornok önkéntes által a gyakornoki időszak végére elérendő célkitűzések és eredmények.

(3)   E rendelet alábbi cikkei értelemszerűen alkalmazandók a gyakornokként való kiküldésre, és így kötelezettségeket rónak a gyakornok önkénteseket fogadó küldő szervezetekre:

a)

A 19. cikk (4), (5), (6) és (9) bekezdése, valamint a 21. és 22. cikk.

b)

A 24. cikk, kivéve az (5) bekezdést. A 375/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós országokból vagy harmadik országokból származó, az említett cikkben meghatározott feltételeket teljesítő önkéntesjelöltek, akik tartózkodási országukban a nemzeti társadalombiztosítási vagy biztosítási rendszerbe tartoznak és a fent említett országok valamelyikében végeznek gyakorlatot, csupán kiegészítő biztosításra jogosultak. A rájuk vonatkozó biztosítás tehát a nemzeti társadalombiztosítási vagy biztosítási rendszer által garantált fedezetet meghaladó költségekre korlátozódik. Kivételes és indokolt esetben, amikor a nemzeti társadalombiztosítási vagy biztosítási rendszer a 24. cikk (5) bekezdésében foglalt költségeket egyáltalán nem, vagy csupán részben fedezi, a felmerülő költségek 100 %-a fedezendő.

c)

A 25. cikk, kivéve a (6) bekezdést, a 26. cikk, valamint adott esetben a 27. cikk (1) bekezdése.

d)

A 28. cikk (1), (8) és (14) bekezdése, valamint a 30. cikk (1), (4), (5), (6) és (7) bekezdése.

14. cikk

Az önkéntesjelöltek értékelése a gyakornokként való kiküldés után

(1)   A gyakornok önkéntes a gyakornokként való kiküldés végén önértékelést készít, amely a kompetencia-referenciakereten és a tanulási és fejlődési terven alapul.

(2)   A küldő szervezetnél dolgozó közvetlen felettes a fogadó szervezettel konzultálva felülvizsgálja az önértékelést, és értékeli a gyakornok önkéntest, különösen az alábbiak szerint:

a)

a kitűzött célok fényében értékeli a gyakornok önkéntes teljesítményét;

b)

áttekinti, hogy a gyakornok önkéntes elérte-e az előre meghatározott eredményeket;

c)

azonosítja a tanulási eredményeket.

(3)   A transzverzális vagy a különleges kompetenciák bármelyikét tekintve gyenge teljesítményt nyújtó önkéntesjelölteket kizárják, és ezek a személyek nem válhatnak uniós segítségnyújtási önkéntessé. A küldő szervezetnél dolgozó közvetlen felettesnek szükség esetén képesnek kell lennie megmagyarázni és indokolni a kizárást maga után vonó értékelést, illetve döntést.

15. cikk

Kiküldés előtti további képzés

Az önkéntesjelölt képzési programban vagy gyakornokként való kiküldésben való részvételétől függetlenül a küldő szervezet a kiküldés előtt további képzést nyújthat, amilyen például az önkéntesjelöltek szakmai kompetenciáinak a fogadó szervezet igényei szerinti kiigazítása, a kiküldés szerinti országban való tevékenységhez szükséges nyelvi képzés stb.

16. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntessel kötött szerződés

(1)   A küldő szervezet a fogadó szervezettel konzultálva, a kiküldés előtti bevezetés, valamint adott esetben a 13–15. cikkben említett gyakornokként való kiküldés és egyéb kiküldés előtti képzés eredményeire építve megerősíti az arra vonatkozó végleges értékelést, hogy az önkéntesjelölt alkalmas-e az uniós segítségnyújtási önkéntesként történő kiküldésre.

(2)   A küldő szervezet és a kedvezően értékelt uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldési szerződést ír alá a 375/2014/EU rendelet 14. cikke (5) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3)   A fogadó szervezetekkel folytatott szoros konzultáció keretében kidolgozott szerződés rögzíti az uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldésének konkrét feltételeit, illetve jogait és kötelezettségeit. Feltüntetik benne továbbá a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti szerződés hatályára alkalmazandó jogot, valamint tartalmazza legalább az alábbi elemeket:

a)

Az uniós segítségnyújtási önkéntes feladatköre, beosztása és kiküldésének helye, valamint a feladatkiosztás keretében meghatározott elvégzendő feladatai, ideértve a 375/2014/EU rendelet 17. cikkében említett kommunikációs tervből eredő elemeket;

b)

A szerződés időtartama, ideértve kezdetének és végének időpontját;

c)

Teljesítménymenedzsment, ideértve a következőket:

A teljesítménymenedzsmentre vonatkozó rendelkezések, köztük az önkéntes fogadó szervezetnél dolgozó közvetlen felettese, valamint a küldő szervezet által nyújtandó folyamatos támogatásért felelős kapcsolattartó pont;

A mentorálásra vonatkozó rendelkezések;

d)

Munkakörülmények, ideértve a munkaidőt és a szabadságot;

e)

Az uniós segítségnyújtási önkéntes pénzügyi jogai és kötelezettségei, ideértve az ezek biztosításához szükséges rendelkezéseket:

Napidíj és visszatelepülési támogatás;

A vonatkozó adózási és társadalombiztosítási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatás;

Biztosítási fedezet;

Elszállásolás;

Utazás;

f)

Gyakorlati intézkedések:

Orvosi ellenőrzések;

Vízum és munkavállalási engedély;

g)

Titoktartás;

h)

Az uniós segítségnyújtási önkéntestől elvárt magatartás, ideértve a feddhetetlenséget és a magatartási kódexet, valamint a gyermekek és a kiszolgáltatott felnőttek védelmét, amely kiterjed a szexuális zaklatással szembeni zéró toleranciára – mindezeket mellékletként csatolják a szerződéshez;

i)

Fegyelmi szabályok és az önkéntes jogállás megszűnése;

j)

Közvetítési mechanizmus a problémamegoldás, a panasztétel és a vitarendezés vonatkozásában;

k)

A biztonságkezelésre, valamint az egészségre és biztonságra vonatkozó felelősségek és politikák;

l)

Tanulás és fejlődés;

Képzés és bevezetés;

Beszámolás.

(4)   A fogadó vagy a küldő szervezet és az uniós segítségnyújtási önkéntes közötti nézeteltérés esetén az uniós segítségnyújtási önkéntesnek joga van a hatékony jogorvoslathoz, a küldő szervezetre alkalmazandó nemzeti rendelkezésekkel összhangban.

17. cikk

Nyilvántartásba vétel az adatbázisban

Miután az uniós segítségnyújtási önkéntes kifejezett hozzájárulását adta, a küldő szervezet nyilvántartásba veszi az uniós segítségnyújtási önkéntes adatait a 375/2014/EU rendelet 13. cikkében említett adatbázisban (a továbbiakban: az adatbázis). Ezen adatbázissal kapcsolatosan a személyes adatok bármiféle feldolgozását a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett adatvédelmi előírásokkal összhangban kell végezni. Ezen adatbázissal kapcsolatosan a személyes adatok Bizottság által történő bármiféle feldolgozására a 45/2001/EK rendelet (2) alkalmazandó.

5. FEJEZET

AZ UNIÓS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEK KIKÜLDÉSÉRE ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

18. cikk

Az adott országon belüli bevezetés

(1)   A fogadó szervezetek biztosítják, hogy a kiküldés szerinti országba való megérkezés után valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes alapos és megfelelő, országon belüli bevezetésben részesüljön, amely kiterjed legalább az alábbiakra:

a)

Szervezeti és irányítási struktúrák és folyamatok; a projektben részt vevő csapatok (köztük a projektirányítást végző tisztviselő, az operatív és technikai csapat, a válságkezelési tisztviselő, valamint a támogató csapatok, például az emberi erőforrások és a pénzügyek terén); projekthelyszín(ek); valamint a szervezetnek az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéssel kapcsolatos küldetése és célkitűzései;

b)

Átfogó tájékoztatás a fogadó szervezet küldetéséről, feladatáról és projektjeiről; bevont közösségek; operatív háttér; valamint az uniós segítségnyújtási önkéntes által ellátandó feladatok eredményeire vonatkozó elvárások, illetve a feladatkiosztást alátámasztó igényfelmérés;

c)

Az uniós segítségnyújtási önkéntesre vonatkozó releváns helyi jogi keret;

d)

Az adott helyzetnek megfelelő kötelező védelmi tájékoztatás, illetve egészségügyi és biztonsági tájékoztatás a 28. és 30. cikkben előírtak szerint;

e)

Működő felügyeleti és teljesítménymenedzsment-rendszer és -eljárás, valamint támogatási mechanizmusok, köztük mentorálás és egyéb támogatás a 19., 20. és 21. cikkben előírtak szerint;

f)

A kiküldés szerinti országra, régióra és helységre vonatkozó kulturális tájékoztató, ideértve a megfelelő viselkedéssel kapcsolatos útmutatást;

g)

Országon belüli beszámolási folyamat a 23. cikkben foglaltak szerint.

(2)   A fogadó szervezet biztosítja, hogy az önkéntesjelöltek elolvassák és megértsék az országon belüli bevezetési folyamat során kapott valamennyi információt, valamint hogy ez az információ az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvételük teljes időtartama alatt könnyen elérhető maradjon.

19. cikk

Felügyelet és teljesítménymenedzsment

(1)   A küldő és a fogadó intézmények a teljesítménycélok, valamint az elvárt outputok és eredmények alapján együttesen kialakítanak egy teljesítménymenedzsment-rendszert, amelynek segítségével mérik az uniós segítségnyújtási önkéntes munkájának haladását és minőségét, figyelembe véve a számára kijelölt feladatokat.

(2)   A teljesítménymenedzsmentre vonatkozó eljárás részletesen meghatározza a küldő és a fogadó szervezetek feladatait és felelősségeit az uniós segítségnyújtási önkéntes felügyeletét illetően.

(3)   A bevezetés során a küldő és a fogadó szervezetek az uniós segítségnyújtási önkéntessel együtt kijelölik a teljesítménycélokat, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy az önkéntesek véleményt mondjanak a feladatkiosztás rugalmas elemeiről.

(4)   A fogadó szervezet kijelöli az uniós segítségnyújtási önkéntes felügyeletéért felelős közvetlen felettest, aki ésszerű és gyakorlati szempontból indokolt időközönként felügyeleti megbeszélést tart az önkéntessel.

(5)   Adott esetben – a gyakorlat időtartamától függően – a küldő szervezet és a fogadó szervezetnél dolgozó közvetlen felettes az uniós segítségnyújtási önkéntessel együtt közös félidős teljesítmény-felülvizsgálatot végez, hogy formálisan értékelje az integráció folyamatát és a célkitűzések terén elért haladást, valamint szükség szerint módosítsa a célkitűzéseket, a kijelölt feladatokat és a tanulási és fejlődési tervet.

(6)   Amennyiben a félidős felülvizsgálat során levont következtetés szerint az uniós segítségnyújtási önkéntes a transzverzális vagy a szakmai kompetenciák valamelyike tekintetében gyengén teljesít, a fogadó szervezet a küldő szervezettel egyetértésben dönthet a kiküldés idő előtti befejezéséről. A küldő és a fogadó szervezeteknek szükség esetén képesnek kell lenniük megmagyarázni és indokolni az ilyen értékelést, illetve döntést.

(7)   A küldő szervezet és a fogadó szervezetnél dolgozó közvetlen felettes az uniós segítségnyújtási önkéntessel együtt elvégzik a záró teljesítmény-felülvizsgálatot, hogy a gyakorlat végén értékeljék az uniós segítségnyújtási önkéntes által elért eredményeket, figyelembe véve a kijelölt feladatok kapcsán meghatározott célokat, illetve a tanulási és fejlődési tervet.

(8)   A teljesítmény-felülvizsgálat eredményeit belefoglalják az uniós segítségnyújtási önkéntes tanulási és fejlődési tervébe.

(9)   A küldő szervezet a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett adatvédelmi előírásokkal összhangban megőrzi a teljesítmény-felülvizsgálat dokumentációját, és visszaigazolást küld az adatbázisba arról, hogy sikeresen befejeződött-e a gyakorlat, és amennyiben nem, mi volt ennek az oka.

20. cikk

A küldő szervezet által nyújtott folyamatos támogatás

(1)   A küldő szervezet a kiküldést megelőzően kapcsolattartó személyt jelöl ki, aki a kiküldés időtartama alatt az uniós segítségnyújtási önkéntes rendelkezésére áll és rendszeres kapcsolatot tart fenn vele annak érdekében, hogy:

a)

elősegítse az uniós segítségnyújtási önkéntes letelepedését és az átmenetet;

b)

biztosítsa a szükséges pótlólagos támogatást az uniós segítségnyújtási önkéntesnek és a fogadó szervezetnek;

c)

szükség esetén részt vegyen a félidős és a záró felülvizsgálatban, illetve egyéb megbeszéléseken; valamint

d)

a fogadó szervezet és az uniós segítségnyújtási önkéntes közötti nézeteltérés esetén közvetítési támogatást nyújtson.

(2)   Amennyiben a kijelölt kapcsolattartó személy már nem képes ellátni szerepét a kiküldés ideje alatt, a támogatás folyamatosságának biztosítása érdekében a lehető legrövidebb időn belül gondoskodni kell a helyébe lépő személyről.

21. cikk

Mentorálás

(1)   A fogadó szervezet egy vagy több mentort jelöl ki, aki támogatja az uniós segítségnyújtási önkéntest, többek között az alábbi területeken:

a)

a szakmai készségek fejlesztése, a teljesítmény javítása és az ismeretek bővítése;

b)

kulturális integráció és alkalmazkodás;

c)

a kijelölt feladattal kapcsolatos személyre szabott tanácsadás; valamint

d)

pszichoszociális problémák kezelése.

(2)   A kijelölt mentor számára hozzáférhetővé teszik az uniós segítségnyújtási önkéntes tanulási és fejlődési tervét, illetve feladatkiosztását, és a mentor ennek alapján nyújt támogatást. A mentor rendszeres időközönként találkozik az uniós segítségnyújtási önkéntessel, hogy számba vegye az elért előrelépéseket és segítsen megoldani az esetlegesen felmerülő, a gyakorlattal kapcsolatos vagy személyes problémákat.

(3)   A mentorálás figyelembe veszi a helyi viszonyokat, és lehetőség szerint a helyi önkéntesek vonatkozásában is alkalmazható.

(4)   A küldő szervezet azáltal ösztönzi a mentorálást, hogy elemzési, képzési és egyéb kapacitásépítési támogatás nyújtása céljából partneri együttműködést folytat a fogadó szervezettel, valamint a helyi szinten tapasztalható készséghiány esetén saját struktúráin és hálózatain belül azonosítja a megfelelő, illetve a meglévőket kiegészítő készségekkel rendelkező egyéneket.

(5)   Adott esetben meggondolandó a távolról történő nyomon követés, különösen az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának használata révén.

22. cikk

Munkakörülmények

(1)   Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes számára megfelelő körülményeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyakorlat során jó teljesítményt nyújtsanak, valamint garantálják jóllétüket, motivációjukat, egészségüket és biztonságukat. E körülmények összhangban állnak a 89/391/EGK irányelv (3), illetve a 2003/88/EK irányelv (4) vonatkozó rendelkezéseivel.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek együttműködést folytatnak, hogy a helyi és nemzeti operatív helyzet alapján meghatározzák a megfelelő munkakörülményeket.

(3)   A fogadó szervezet gondoskodik a szükséges tájékoztatásról és javaslatot tesz a munkakörülményekre, amelyek alkalmasságát és megfelelőségét a küldő szervezet értékeli annak érdekében, hogy biztosítsa a rá vonatkozó gondossági kötelezettségnek, valamint az általános politikáinak és gyakorlatainak való megfelelést.

(4)   A küldő és a fogadó szervezetek együttesen biztosítják a védelmi, egészségügyi és biztonsági kockázatok megelőzését, kezelését és csökkentését, valamint azt, hogy a javasolt munkakörülmények összhangban álljanak a 28., 29. és 30. cikkben említett védelmi, egészségügyi és biztonsági eljárásokkal, valamint eleget tegyenek a munkaidőre, a szabadságra, a minimális napi és heti pihenőidőre és a munkaterületre vonatkozó, az I. melléklet 3. pontjában említett követelményeknek.

23. cikk

A gyakorlat vége és a kiküldés utáni támogatás

(1)   A küldő és a fogadó szervezetek közösen döntenek az összes uniós segítségnyújtási önkéntes – köztük az idő előtt visszatérők – számára előirányzott beszámolás tartalmáról és folyamatáról.

(2)   A fogadó szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes számára személyes vagy csoportos beszámolást szervez, amely magában foglalja a 19. cikk (7) bekezdésében említett záró teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint adott esetben a projekt átadását azon csapat vagy partnerek számára, akik a fenntarthatóság és a folytonosság biztosítása érdekében folytatni fogják az uniós segítségnyújtási önkéntes által végzett tevékenységeket.

(3)   A küldő szervezet a fogadó szervezettől kapott visszajelzés és a tanulási és fejlődési terv végleges változata alapján idejében megtartja a személyes vagy csoportos beszámolót, illetve az operatív vagy projektbeszámolót az uniós segítségnyújtási önkéntes számára.

(4)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes visszatérését követően elősegíti a kiküldés utáni orvosi ellenőrzést, valamint pszichoszociális tájékoztató előadásokat és tanácsadói támogatást kínál, amelyen az uniós segítségnyújtási önkéntes nem kötelező jelleggel részt vehet.

(5)   A küldő és a fogadó szervezetek tájékoztatják az uniós segítségnyújtási önkéntest annak lehetőségeiről, miként vállalhat szerepet a továbbiakban a humanitárius segítségnyújtással és az aktív európai polgársággal összefüggő tevékenységekben, amilyen például az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának népszerűsítése és az abban való részvétel.

(6)   A küldő szervezet felkéri a visszatért uniós segítségnyújtási önkénteseket, hogy adjanak építő jellegű visszajelzést az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésről, többek között annak kifejtése révén, hogy a jövőbeli gyakorlatok miként meríthetnek az ő hozzájárulásaikból.

6. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSRA ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Biztosítási fedezet

(1)   Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntesre teljes körű biztosítási politika alkalmazandó, amely a harmadik országbeli kiküldés teljes időtartama alatt, illetve az ezt megelőző vagy követő bármely más, releváns időszakban is védelmet biztosít számukra.

(2)   A biztosítási fedezet világszerte, napi 24 órában érvényes. Attól a naptól, amikor az uniós segítségnyújtási önkéntes elhagyja otthonát és a kiküldés szerinti harmadik országba indul, addig a napig tart, amikor az uniós segítségnyújtási önkéntes elhagyja a kiküldés szerinti harmadik országot és az utazást követően visszaér hazájába (ez az első fedezeti időszak).

(3)   Amennyiben a biztosítási fedezet meghaladja a 12 hetet, a biztosított személy országában további 8 héttel meghosszabbítják a biztosítás érvényességét, ezáltal fedezve az első fedezeti időszak alatti betegségek és sérülések egészségügyi utókezelését.

(4)   A fedezet az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéssel összefüggő valamennyi tevékenységre, továbbá az első fedezeti időszak alatt az uniós segítségnyújtási önkéntesek magántevékenységeire is vonatkozik.

(5)   Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes 100 %-os biztosítási fedezetre (teljes fedezetre) jogosult a következők tekintetében:

a)

orvosi és fogorvosi ellátás;

b)

terhesség és szülés;

c)

baleset;

d)

hazatérés;

e)

életbiztosítás;

f)

tartós és ideiglenes rokkantság vagy munkaképtelenség;

g)

felelősségbiztosítás;

h)

okmányok, menetjegyek vagy személyes használati tárgyak elveszése vagy lopása;

i)

kiegészítő támogatás.

(6)   Az uniós segítségnyújtási önkéntesekkel szembeni egyenlő bánásmód és valamennyiük fedezetének biztosítása érdekében a Bizottság közbeszerzési eljárás keretében szerződést köthet egy vagy több biztosítóval.

25. cikk

Napidíj és visszatelepülési támogatás

(1)   Az uniós segítségnyújtási önkénteseknek – mint alkalmazásban nem álló egyéneknek – a küldő szervezet átalányösszegű napidíjat biztosít, amelynek kifizetése időben és egyenlő részletekben történik.

(2)   Az átalányösszegű napidíjat egy olyan fogyasztói kosár alapján határozzák meg, amely fedezi az uniós segítségnyújtási önkéntesnek a következő tételekre fordított rendszeres kiadásait:

a)

élelmiszer;

b)

tisztálkodási cikkek és háztartási termékek;

c)

ruhanemű;

d)

helyi közlekedés és országon belüli közlekedés;

e)

a megfelelő életszínvonal és a helyi társadalmi életben való részvétel biztosításához szükségesnek ítélt egyéb kiadások (a szabadidős tevékenységekre, fodrászra, újságra és papírárura stb. fordított egyéb költségek az a)–d) pontban szereplő tételekre fordított teljes összeg legfeljebb 20 %-át tehetik ki).

f)

biztonsági tartalék azon uniós segítségnyújtási önkéntesek számára, akik az országos átlag feletti mutatókkal rendelkező térségekben tevékenykednek (az a)–d) pontban szereplő tételekre fordított teljes összeg legfeljebb 10 %-a).

(3)   A szállásköltség nem képezi az átalányösszegű napidíj részét.

(4)   A Bizottság tájékoztatást tesz közzé az egyes kiküldés szerinti országokra vonatkozó, az országmutatókon alapuló átalányösszegű napidíjakról. A fogyatékossággal összefüggésben vagy más alaposan indokolt, kivételes esetekben felmerülő rendkívüli szükségletek megtéríthetők a napidíjon felül.

(5)   Az uniós segítségnyújtási önkénteseket időben tájékoztatják a mutatók, illetve a napidíjak azon változásairól, amelyek a gyakorlat ideje alatt közvetlenül érintik őket, különösen a magas inflációs vagy deflációs rátával rendelkező országok esetében.

(6)   A kiküldés sikeres teljesítését követően a küldő szervezet rendszeresen indexált, havi 100 EUR összegű visszatelepülési támogatást fizet a visszatérő uniós segítségnyújtási önkénteseknek a kiküldés időtartama alapján meghatározott ideig.

26. cikk

Szállás

(1)   A küldő szervezet gondoskodik róla, hogy a fogadó szervezet a helyi viszonyokhoz képest ésszerű áron megfelelő szállást nyújtson az uniós segítségnyújtási önkéntesnek.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek együttesen biztosítják a védelmi, egészségügyi és biztonsági kockázatok megelőzését, kezelését és csökkentését, valamint azt, hogy a felajánlott szállás összhangban álljon a 28., 29. és 30. cikkben említett védelmi, egészségügyi és biztonsági eljárásokkal, valamint eleget tegyen az I. melléklet 4. pontjában említett követelményeknek.

(3)   A szállás-, a fűtés- és a közvetlenül kapcsolódó egyéb költségeket lehetőség szerint közvetlenül a fogadó szervezet állja. A fogadó szervezet lép szerződéses kapcsolatba a szállásadókkal, és minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a szállásadókat és a lakástulajdonosokat az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésről.

27. cikk

Utazási és utazással összefüggő költségek

(1)   A küldő szervezet – idő előtti visszatérés esetén is – megszervezi az uniós segítségnyújtási önkéntes utazását a kiküldés helyszínére és vissza, valamint állja az utazási költségeket.

(2)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes kérésére megszervezi a további visszautazást és állja annak költségeit, a következők vonatkozásában:

a)

az uniós segítségnyújtási önkéntes hazautazási szabadsága, amennyiben kiküldésének időtartama meghaladja a 18 hónapot;

b)

az egy vagy több eltartott, 12 éven aluli gyermekkel rendelkező uniós segítségnyújtási önkéntes szülői szabadsága, amennyiben kiküldésének időtartama meghaladja a 6 hónapot;

c)

külön szabadság egy felmenő vagy lemenő ági közvetlen rokon, házastárs, regisztrált élettárs vagy testvér temetése vagy orvosilag igazolt súlyos betegsége esetén.

(3)   Az utazási költségek alapulhatnak a turistaosztályú vagy másodosztályú aktuális jegyárakon, vagy egy ésszerű távolságszámítási módszertanon alapuló átalányösszeg formájában is megtéríthetők.

(4)   A küldő szervezet tájékoztatást és logisztikai támogatást nyújt az uniós segítségnyújtási önkéntes vízuma kapcsán, a fogadó szervezet pedig szükség esetén elősegíti a vízumkiadási folyamatot. A küldő szervezet állja a vízumhoz jutással kapcsolatos kiadásokat, köztük a szükséges utazási költségeket.

7. FEJEZET

A GONDOSKODÁSI KÖTELESSÉG, A BIZTONSÁG ÉS A VÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK

28. cikk

Biztonságkezelés és kockázatértékelés

(1)   A küldő szervezet olyan szervezeti biztonságpolitikát és kockázatértékelési eljárásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek az uniós segítségnyújtási önkéntesekre, megfelelőek számukra és az igények szerint módosíthatók.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek a küldő szervezet szervezeti biztonságpolitikája alapján közösen kidolgozzák az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés keretében végrehajtott tevékenységekre vonatkozó biztonságkezelési és evakuálási tervet. Ez a terv minimumszabályként legalább az I. melléklet 5. pontjában felsorolt követelményeknek eleget tesz.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek közösen kidolgozzák a kiküldés szerinti országra vonatkozó biztonsági, utazási és egészségügyi kockázatok írásbeli értékelését. Ez az értékelés minimumszabályként legalább az I. melléklet 6. pontjában felsorolt követelményeknek eleget tesz.

(4)   A (3) bekezdésben említett kockázatértékelést az adott helyzet által megkövetelt rendszerességgel – és minimumkövetelményként legalább az uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldése előtt – felülvizsgálják és frissítik. Amennyiben a kockázatértékelés következtetése szerint a kiküldésre nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktus közepette vagy ilyen konfliktussal fenyegető helyszínen kerülne sor, a kiküldést nem irányozzák elő, vagy – ha egy uniós segítségnyújtási önkéntes kiválasztása már megtörtént – törlik.

(5)   A biztonságtudatosságra és a kockázat- és biztonságkezeléssel összefüggő megfelelő magatartásra vonatkozó követelményeket belefoglalják a feladatkiosztás leírásába és a toborzási eljárásba.

(6)   A küldő szervezet a 375/2014/EU rendelet 23. cikkével összhangban tájékoztatást nyújt a tagállamok, illetve más részt vevő országok illetékes állami hatóságainak, mielőtt állampolgáraikat uniós segítségnyújtási önkéntesként kiküldik. A nem uniós polgár uniós segítségnyújtási önkénteseket kiküldő küldő szervezet a kiküldést megelőzően meggyőződik az önkéntes állampolgársága szerinti ország vagy más ország által biztosított konzuli védelemre vonatkozó szabályokról.

(7)   A küldő és a fogadó szervezetek gondoskodnak róla, hogy az önkéntes megkapja és megértse a biztonsági és védelmi eljárásokkal kapcsolatos valamennyi információt. A bevezetés keretében az utazás előtt, valamint a kiküldés szerinti országba való érkezést követően 24 órán belül sor kerül az adott helyzetnek megfelelő védelmi tájékoztatásra. Ez magában foglalja a kockázatértékelés eredményeit, az evakuálási és biztonságkezelési tervet, a biztonsági események jelentését, az evakuálási és hazatelepítési eljárásokat, a kommunikációs struktúrát, a válságkezelésért felelős kapcsolattartót, valamint a nagykövetségek, rendőrségek, tűzoltóállomások és kórházak adatait.

(8)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes minimumszabályként legalább a 24. cikkben meghatározott biztosítási fedezettel rendelkezzen.

(9)   A képzési program részét képező kötelező biztonsági képzésen felül a küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntesek számára biztosítja a saját nemzetközi személyzetének nyújtott egyéb releváns biztonsági képzéseken való részvételt.

(10)   A 16. cikk (2) bekezdésében említett szerződés aláírásakor az uniós segítségnyújtási önkéntes egyúttal arról is nyilatkozik, hogy tudatában van és eleget tesz a biztonságkezelési eljárásoknak, köztük az alábbiaknak: arra vonatkozó kötelesség, hogy tájékozott és naprakész legyen az aktuális biztonsági helyzetet illetően; a saját, a mások és a szervezet biztonságának kezelésére vonatkozó személyes felelősség; valamint a kockázatvállaló magatartástól való tartózkodásra vonatkozó kötelesség. A küldő és a fogadó szervezetek felvilágosítják az uniós segítségnyújtási önkéntest a biztonsági eljárások bárminemű megszegésének következményeiről, különösen azokról, amelyek a gyakorlat idő előtti kényszerű befejezéséhez vezetnek.

(11)   A küldő szervezet szorgalmazza, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes a kiküldés szerinti országba való érkezésekor jelentkezzen az állampolgársága szerinti nagykövetségen vagy konzulátuson, valamint tájékoztatja az önkénteseket a konzuli támogatás igénybe vételére vonatkozó lehetőségről. Amennyiben az uniós segítségnyújtási önkéntes állampolgársága szerinti ország nem rendelkezik konzuli képviselettel a kiküldés szerinti országban, a küldő szervezet szorgalmazza, hogy azok az uniós segítségnyújtási önkéntesek, akik uniós polgárok, egy másik tagállam konzulátusán vagy nagykövetségén jelentkezzenek, valamint tájékoztatja az önkénteseket a konzuli támogatás igénybe vételére vonatkozó lehetőségről.

(12)   A küldő és a fogadó szervezetek a fogadó szervezettől származó információk alapján rendszeresen frissítik az evakuálási tervet, ezáltal biztosítva, hogy a terv illeszkedjen a mindenkori működési környezethez. A terv felülvizsgálatának ütemezését a kockázatértékelés eredménye alapján határozzák meg, és a fogadó szervezet szükség esetén korábbi adatokat és aktuális frissítéseket is felhasznál a terv módosítása érdekében. Az evakuálási tervet valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes számára könnyen hozzáférhető helyen tartják.

(13)   A fogadó szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes értesüljön a működési környezet bárminemű változásairól és a biztonsági eljárások vagy intézkedések ezzel kapcsolatos esetleges módosításáról.

(14)   A fogadó szervezetnek ismernie kell az uniós segítségnyújtási önkéntes tartózkodási helyét és telefonos elérhetőségét, hogy bármikor – akár a szabadság ideje alatt is – kapcsolatba tudjon lépni vele.

29. cikk

Váratlan esemény vagy evakuálás esetén követendő eljárások

(1)   Biztonsági esemény bekövetkeztekor a lehető legrövidebb időn belül értesítik az uniós segítségnyújtási önkéntest. Az esemény súlyosságától és a küldő és a fogadó szervezetek vonatkozó eljárásaitól függően az értesítést elvégezheti a fogadó szervezet részéről a közvetlen felettes vagy a mentor, illetve a küldő szervezet részéről a válságkezelési tisztviselő, továbbá ennek keretében professzionális pszichológiai támogatás is nyújtható.

(2)   Evakuálás esetén az evakuálási terv követendő, és az uniós segítségnyújtási önkéntesről mindenkor gondoskodni kell, adott esetben azon konzulátusok vagy nagykövetségek által alkalmazott eljárásoknak megfelelően, amelyeknél az uniós segítségnyújtási önkéntes a 28. cikk (11) bekezdése szerint jelentkezett.

(3)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntesek visszatértekor felveszi velük a kapcsolatot, és megfelelő nyomon követési intézkedéseket – köztük beszámolást, pszichoszociális és orvosi támogatást – biztosít számukra.

(4)   A küldő és a fogadó szervezetek nyomon követési és értékelési keretébe beágyazzák a biztonságot, és a biztonsági eseményekből levont tanulságok tájékoztatásként szolgálnak a projektek felülvizsgálata és továbbfejlesztése során.

30. cikk

Egészség és biztonság

(1)   A küldő szervezet olyan szervezeti egészségvédelmi és biztonsági politikát érvényesít, amely kiterjed az uniós segítségnyújtási önkéntesekre, megfelelő számukra és az igényeik szerint módosítható, többek között a következőkre vonatkozó iránymutatások tekintetében:

a)

személyes egészség, így például testi egészség (betegségmegelőzés, táplálkozási és alvási tanácsadás, az éghajlattal és a földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatos kockázatok tudatosítása, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés);

b)

mentális egészség (a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos tanácsadás, stresszkezelés, problémakezelési mechanizmusok és relaxációs módszerek, pszichoszociális támogatásért felelős kapcsolattartó pontok).

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek a küldő szervezet szervezeti egészségvédelmi és biztonsági politikája alapján közösen kidolgozzák az egészségvédelmi és biztonsági politikák és iránymutatások átfogó rendszerét, ezáltal eleget téve gondoskodási kötelességüknek, valamint biztosítva az uniós segítségnyújtási önkéntesek testi és érzelmi jóllétét.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek a 28. cikk (3) bekezdésében említett kockázatértékelés részeként, a feladatkiosztás meghatározása előtt közösen értékelik, hogy a gyakorlat az I. melléklet 7. pontjában felsorolt mutatókat figyelembe véve biztos és biztonságos munka- és életkörülményeket nyújt-e az uniós segítségnyújtási önkéntesnek.

(4)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes minimumszabályként legalább átfogó egészségügyi és utazási biztosítási fedezettel rendelkezzen, összhangban a 24. cikk rendelkezéseivel.

(5)   A bevezetés során a küldő szervezet tájékoztatja az uniós segítségnyújtási önkéntest az (1) és (2) bekezdésben említett egészségvédelmi és biztonsági politikákról és iránymutatásokról, és ennek keretében a következőkről: betegségek, elsősegélynyújtás, az egyes helyszínek karbantartása, járművek és berendezések karbantartása, munkaállomások, munka és magánélet közötti egyensúly, egészségügyi és biztonsági események, egészségügyi evakuálási eljárás.

(6)   A küldő szervezet gondoskodik róla, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes az utazás előtt alapos orvosi ellenőrzésen vegyen részt, valamint biztosítja a kiküldés szerinti országban felmerülő kockázatok kapcsán javasolt gyógyszereket és oltásokat, valamint az eszközöket, például szükség esetén elsősegélycsomagokat és szúnyogriasztó felszerelést.

(7)   A fogadó szervezet gondoskodik róla, hogy a gondoskodási kötelességet beágyazzák az önkéntesek napi szintű irányításába, és a bevezetés során biztosítsák az uniós segítségnyújtási önkéntes számára a következőket:

a)

naprakész információk az egészségvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos helyi erőforrásokról, mint például orvosok, kórházak, paramedicinális szolgáltatások elérhetősége;

b)

az országon belüli tájékoztatás részeként a helyi szokásokkal és normákkal kapcsolatos iránymutatás a biztonsági kockázatok mérséklése és az integráció megkönnyítése érdekében.

(8)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes visszatérését követően elősegíti a kiküldés utáni orvosi ellenőrzést, valamint pszichoszociális tájékoztató előadásokat vagy tanácsadói támogatást kínál a beszámolási folyamat részeként. A küldő és a fogadó szervezetek előmozdítják az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatát, amely a kiküldés előtti, alatti és utáni alternatív segítségnyújtási mechanizmusként szolgál.

8. FEJEZET

AZ UNIÓS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEK EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÉNEK NYOMON KÖVETÉSÉRE ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK

31. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követése és értékelése

(1)   A küldő és a fogadó szervezetek a 19. cikkben említett felügyeleti és teljesítménymenedzsment-eljárás alapján nyomon követik és értékelik az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményét, és az uniós segítségnyújtási önkéntes számára kijelölt feladatok és célok összefüggésében mérik az előrelépéseket, az outputokat és az eredményeket.

(2)   Az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követése és értékelése a gyakorlat teljes időtartamára kiterjedő folyamat, amelynek keretében minimumszabályként legalább a következő szakaszokban célzott felülvizsgálatra kerül sor:

a)

adott esetben a 14. cikkben említett gyakornokként való kiküldés végén;

b)

a 19. cikkben említett záró teljesítmény-felülvizsgálat során és abban az esetben, ha helyénvalónak tűnik egy félidős felülvizsgálat elvégzése;

c)

a 23. cikkben említett beszámolás során.

(3)   A küldő és fogadó szervezetek olyan adatokat tesznek közzé, amelyek szemléltetik, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes egyéni teljesítménye milyen mértékben járul hozzá – az eredmények és a hatások szintjén – a projekt és az egész kezdeményezés célkitűzéseihez, figyelembe véve a 375/2014/EU rendelet 7. cikkében említett mutatókat. Az anonimizált formában közzétett, értékelés céljából hozzáférhető adatok ismertetik az uniós segítségnyújtási önkéntes által elért outputok és eredmények minőségét. Ezen adatok feldolgozása a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett adatvédelmi előírásoknak megfelelően történik.

(4)   A küldő szervezetek támogatást nyújtanak a fogadó szervezetek kapacitásépítéséhez, hogy utóbbiak képesek legyenek mérni a haladást, az outputokat és eredményeket az uniós segítségnyújtási önkéntes számára kijelölt feladatok és célok összefüggésében.

9. FEJEZET

A KÜLDŐ ÉS A FOGADÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ AKKREDITÁCIÓS MECHANIZMUS

32. cikk

A fogadó szervezetekre vonatkozó akkreditációs mechanizmus

(1)   Az akkreditációt kérelmező fogadó szervezetek a III. melléklet 1. pontjában említett követelményeknek megfelelően objektív és valós önértékelést készítenek, amelyben az e rendeletben, illetve a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben rögzített, az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások követelményeinek tükrében értékelik meglévő politikáikat és gyakorlataikat.

(2)   A fogadó szervezet az önértékelésben minden olyan hiányosságot és javításra szoruló területet feltüntet, amely vonatkozásában kapacitásépítésre lenne szükség a teljes körű megfelelés eléréséhez.

(3)   A fogadó szervezet az önértékeléssel együtt a III. melléklet 1. pontjában rögzített követelményeknek megfelelően három referenciát is benyújt, hogy átfogó tájékoztatást adjon az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások valamennyi követelményéről. A referenciáknak az érintettek alább felsorolt csoportjai közül legalább két különböző csoporttól kell származniuk:

a)

akkreditált küldő vagy fogadó szervezet, amellyel a kérelmező fogadó szervezet már folytatott vagy előirányozott partnerségi együttműködést az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvétel céljából;

b)

a Bizottság humanitárius segítségnyújtási partnere, amely hatályos keretmegállapodással (partnerségi megállapodással) rendelkezik, és amellyel a kérelmező fogadó szervezet sikeresen együttműködött egy humanitárius segítségnyújtási projekt keretében;

c)

releváns nemzetközi szervezet vagy nonprofit szervezet vagy polgári jellegű közjogi intézmény, amellyel a kérelmező fogadó szervezet sikeres együttműködést folytatott egy humanitárius segítségnyújtási projekt keretében;

d)

akkreditációs vagy ellenőrző szervezet, amely az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés szempontjából jelentős területeken akkreditálta a kérelmező fogadó szervezetet – ebben az esetben a vonatkozó akkreditációs vagy ellenőrzési dokumentáció is benyújtandó.

(4)   A kitöltött önértékelést a fogadó szervezet képviseletére és jogi kötelezettségvállalására felhatalmazott személy írja alá, és azt a (3) bekezdésben említett referenciákkal együtt továbbítják a Bizottságnak.

(5)   A Bizottság az önértékelés és a referenciák alapján értékeli a kérelmet, és meghozza az alábbi döntések valamelyikét:

a)

megadja az akkreditációt abban az esetben, ha az értékelés szerint a kérelmező fogadó szervezet teljes mértékben eleget tesz az előírások és eljárások követelményeinek;

b)

nem adja meg az akkreditációt abban az esetben, ha a kérelmező fogadó szervezet nem tesz eleget teljes mértékben az előírások és eljárások követelményeinek.

(6)   A Bizottság a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül tájékoztatja a kérelmező fogadó szervezetet az akkreditációs eljárás eredményéről, és szükség esetén részletesen ismerteti a kapacitásépítési támogatásra vonatkozó lehetőségeket, elősegítve a kérelem ismételt benyújtását. Amennyiben a kérelmező fogadó szervezet által kidolgozandó kapacitásépítési stratégia alapján vannak olyan azonosított szükségletek, amelyeket ki kell elégíteni, a kérelmező fogadó szervezet jogosult a kapacitásépítési támogatásra, és elsőbbséget élvez e téren.

33. cikk

A küldő szervezetekre vonatkozó akkreditációs mechanizmus

(1)   Az akkreditációt kérelmező küldő szervezetek a III. melléklet 2. pontjában említett követelményeknek megfelelően objektív és valós, bizonyítékokon alapuló önértékelést készítenek, amelyben az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások követelményeinek tükrében értékelik meglévő politikáikat és gyakorlataikat.

(2)   A küldő szervezet a bizonyítékokon alapuló önértékelésben minden olyan hiányosságot és javításra szoruló területet feltüntet, amely vonatkozásában technikai segítségnyújtásra lenne szükség a teljes körű megfelelés eléréséhez. A küldő szervezet emellett bemutatja az arra vonatkozó bizonyítékokat és igazoló eszközöket, hogy az előírások és eljárások egyes követelményeiben említett politikákat és gyakorlatokat valóban alkalmazza, különösen az önkéntesek tekintetében.

(3)   A kitöltött, bizonyítékokon alapuló önértékelést a küldő szervezet képviseletére és jogi kötelezettségvállalására felhatalmazott személy írja alá, és azt a (2) bekezdésben említett kísérő dokumentumokkal együtt továbbítják a Bizottságnak.

(4)   A Bizottság a bizonyítékokon alapuló önértékelés és a kísérő dokumentumok alapján értékeli a kérelmet, és meghozza az alábbi döntések valamelyikét:

a)

megadja az akkreditációt abban az esetben, ha az értékelés szerint a kérelmező küldő szervezet teljes mértékben eleget tesz az előírások és eljárások követelményeinek;

b)

nem adja meg az akkreditációt abban az esetben, ha a kérelmező küldő szervezet nem tesz eleget teljes mértékben az előírások és eljárások követelményeinek.

(5)   A Bizottság a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül tájékoztatja a kérelmező küldő szervezetet az akkreditációs eljárás eredményéről, és szükség esetén részletesen ismerteti a technikai segítségnyújtásra vonatkozó lehetőségeket, elősegítve a kérelem ismételt benyújtását. Amennyiben a kérelmező küldő szervezet által kidolgozandó technikai segítségnyújtási stratégia alapján vannak olyan azonosított szükségletek, amelyeket ki kell elégíteni, a kérelmező küldő szervezet jogosult a technikai segítségnyújtásra, és elsőbbséget élvez e téren.

34. cikk

Jogorvoslat

(1)   A Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy nem adja meg az akkreditációt és elutasítja a kérelmet, azt jelenti, hogy az elutasított kérelmező szervezet csak az elutasításról szóló határozat kézhezvételétől számított tizenkét hónap eltelte után nyújthat be újabb kérelmet. A bizottsági határozat egyúttal a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket is ismerteti.

(2)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 256. és 263. cikke értelmében a harmadik feleket érintő joghatással járó európai bizottsági jogi aktusok a Törvényszék joghatósága alá tartoznak. Hasonlóan, az EUMSZ 256., 268. és 340. cikke értelmében a szerződésen kívüli felelősség esetében az Európai Bizottság által okozott károk kompenzációjával kapcsolatos viták szintén a Törvényszék joghatósága alá tartoznak.

35. cikk

A szervezetek pénzügyi életképessége és szervezeti kapacitása

Az akkreditációs eljárás nem terjed ki az akkreditált küldő és fogadó szervezetek pénzügyi életképességének és szervezeti kapacitásának értékelésére. Az uniós pénzügyi támogatásban való részesülés előfeltétele, hogy az említett életképesség és kapacitás értékelése az akkreditációs pályázati felhívás megjelenését követő jelentkezési szakaszban megtörténjen.

36. cikk

Az akkreditáció érvényessége és rendszeres ellenőrzések

(1)   Az akkreditált küldő és fogadó szervezeteket az akkreditáció megadásáról szóló bizottsági határozat kézhezvétele után három évvel, vagy az érintett területekre vonatkozó előírások és eljárások jelentős módosulása esetén bármikor ismételten alávetik az akkreditációs eljárásnak.

(2)   Az akkreditált küldő és fogadó szervezetek az akkreditáció érvényességi idején belül szükség esetén felszólítást kaphatnak arra, hogy alávessék magukat a Bizottság által végzett rendszeres ellenőrzéseknek.

(3)   Az akkreditált küldő és fogadó szervezetek azonnal értesítik a Bizottságot a jogi, pénzügyi, technikai vagy szervezeti helyzetük bárminemű olyan változásáról, amely kérdésessé teheti az előírásoknak és eljárásoknak való megfelelésüket vagy összeférhetetlenséghez vezethetnek. A szervezetek továbbá a nevük, címük vagy jogi képviselőjük bárminemű változásáról is értesítik a Bizottságot.

37. cikk

Az akkreditáció felfüggesztése és megszüntetése

(1)   Az akkreditált küldő vagy fogadó szervezettől többek között a 36. cikk (2) bekezdésében említett rendszeres ellenőrzések során vagy bármilyen más módon kapott információk alapján a Bizottság arra az álláspontra helyezkedhet, hogy az akkreditált küldő vagy fogadó szervezet már nem felel meg egy vagy több előírásnak vagy eljárásnak. Az ilyen esetekben a Bizottság a III. melléklet 3. pontjában meghatározottakkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, így például felfüggesztheti vagy megszüntetheti az akkreditációt.

(2)   A felfüggesztett vagy megszüntetett akkreditációval rendelkező küldő vagy fogadó szervezet a felfüggesztés, illetve megszüntetés időpontjától kezdve nem küldhet ki vagy nem fogadhat uniós segítségnyújtási önkénteseket, továbbá nem jogosult az e célt szolgáló uniós pénzügyi támogatásra sem.

(3)   Az akkreditáció felfüggesztésének vagy megszüntetésének indokára – és elsősorban az uniós segítségnyújtási önkéntesek védelmére és biztonságára – való tekintettel a Bizottság kérheti a felfüggesztés vagy megszüntetés idején kiküldésben lévő uniós segítségnyújtási önkéntesek hazatelepítését.

(4)   A küldő vagy a fogadó szervezet nem jogosult kompenzációt igényelni az akkreditáció felfüggesztésére vagy megszüntetésére hivatkozva.

38. cikk

Kártérítési felelősség

A Bizottságot a küldő vagy a fogadó szervezetek akkreditált státuszából következően nem terheli felelősség a küldő vagy a fogadó szervezetek vagy harmadik felek által okozott veszteségekért vagy károkért.

10. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 122., 2014.4.24., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(4)  A Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).


I. MELLÉKLET

1.   A feladatkiosztásra vonatkozó követelmények

A feladatkiosztás legalább a következőket tartalmazza:

a)

a feladatkör részletes bemutatása, beosztás, a csapat és a közvetlen felettes leírása, a gyakorlat időtartama, helyszín(ek);

b)

a releváns, szükségleteken alapuló tevékenységek részletes leírása a fogadó szervezet(ek) által jóváhagyottak szerint, valamint az uniós segítségnyújtási önkéntes által ellátandó, jól meghatározott feladatok, ideértve a kezdeményezés kommunikációs tervén alapuló elemeket;

c)

a kompetencia-referenciakeret alapján a feladatokhoz megkövetelt kompetenciák részletes leírása;

d)

a teljesítménycélok meghatározása, figyelembe véve az uniós segítségnyújtási önkéntes gyakorlatának időtartamát és sajátosságait, valamint az önkéntes státusszal összeegyeztethető feladatköröket;

e)

a feladatkiosztás alapján elvárt outputok és eredmények mutatói, amelyeket felhasználnak az uniós segítségnyújtási önkéntes teljesítménymenedzsmentjéhez;

f)

rugalmas elemek, amelyek ésszerű határokon belül lehetővé teszik az uniós segítségnyújtási önkéntes számára, hogy egyéni profiljának és érdeklődésének megfelelően befolyásolja, illetve alakítsa a feladatokat;

g)

a munkaidőre, szabadságra, a munkavégzés helyére és a mentori támogatásra vonatkozó részletek;

h)

az irányítási és biztonságkezelési feladatkörök egyértelmű elosztása a küldő és fogadó intézmények között; valamint

i)

adott esetben a kockázat- és biztonságkezeléssel kapcsolatos biztonságtudatosságra és megfelelő magatartásra vonatkozó információk.

2.   A felhívásra vonatkozó követelmények

A felhívás legalább a következő információkat tartalmazza:

a)

az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésre, humanitárius jellegére és az önkéntesség céljaira vonatkozó világos és pontos tájékoztatás;

b)

projektleírás, beleértve az operatív és biztonsági háttér részleteit és/vagy az arra vonatkozó információt, hogy a küldő és/vagy a fogadó szervezetek vallási alapon működő szervezetek-e;

c)

az uniós segítségnyújtási önkéntes által ellátandó feladatok leírása;

d)

a profilnak megfelelő, elvárt kompetenciák és motiváció leírása;

e)

az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének összefüggésében az alkalmasságra és a kivételekre vonatkozó kritériumok (amennyiben vannak ilyenek);

f)

a kiválasztási kritériumok és adott esetben a kizáró kritériumokként szolgáló minimumkövetelmények (mint például kompetenciák szintje, motiváció vagy egyéb releváns kritériumok, így a tapasztalat, a nyelvi készségek, a fejlődő országokba való utazásra és az ottani munkavégzésre való egészségügyi alkalmasság), valamint annak feltüntetése, hogy kezdő vagy vezető szakemberi profilokat keresnek-e;

g)

annak feltüntetése, hogy az adott pozíció előreláthatólag gyakornokként való kiküldéssel jár-e;

h)

szolgálati feltételek, amelyek kiterjednek a következőkre: kiküldés időtartama, tanulási lehetőségek, munka- és életkörülmények – köztük a szállás és napidíj –, repülőutak, biztosítási fedezet, egészségügyi ellátás, szükséges oltások stb.;

i)

a jelentkezés benyújtásának határideje;

j)

a szűkebb jelöltlista összeállításának és az interjú(k)nak az időpontja;

k)

az interjú folyamata;

l)

az eredményről szóló döntés meghozatalának várható időpontja; valamint

m)

a várható ütemterv (a képzés, adott esetben a gyakornokként való kiküldés, a kiküldés előtti felkészítés és bevezetés, a kiküldés és a kiküldés utáni tevékenységek ütemezése).

3.   A munkaidőre, a szabadságra és a munkaterületre vonatkozó követelmények

Tényezők

Általános követelmények

Minimumkövetelmények

Munkaidő

A küldő és fogadó szervezetek a fogadó szervezet politikái alapján, majd az uniós segítségnyújtási önkéntessel való megbeszélés és megállapodás szerint döntenek a megfelelő munkaidőről.

A megállapított munkaidő lehetővé teszi, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes időt fordítson a fejlődésre, a feladatkiosztásban és a teljesítménycélokban meghatározottaknak megfelelően.

A rendes munkaidő egy négy hónapos időszakot tekintve nem haladhatja meg a heti 40 órás átlagot.

A túlórákat és a sürgősségi munkavégzést egyeztetik az uniós segítségnyújtási önkéntessel, figyelembe véve az önkéntes pszichológiai és testi jóllétét.

A túlórákat, a sürgősségi munkavégzést és a pihenőidőt összhangba kell hozni a 2003/88/EK irányelvben (1), illetve a vonatkozó nemzeti jogban meghatározott minimumkövetelményekkel.

Szabadság

A küldő és fogadó szervezetek a fogadó szervezet politikái alapján, majd az uniós segítségnyújtási önkéntessel való megbeszélés és megállapodás szerint döntenek a megfelelő szabadságról.

Amennyiben a szabadság feladatkörönként eltér, a szabadnapok számát az azonos vagy hasonló beosztásban dolgozó helyi személyzet szabadságának megfelelően állapítják meg.

A szabadság a következőkre terjed ki:

Havi szabadság;

Betegszabadság;

Hazautazási szabadság, amennyiben a kiküldés időtartama meghaladja a 18 hónapot;

Szülői szabadság, ideértve az anyasági és apasági szabadságot. A hat hónapot meghaladó időtartamú kiküldetést teljesítő uniós segítségnyújtási önkéntes a szülői szabadság keretében szabadnapo(ka)t kérelmezhet, hogy visszautazhasson az eltartott, 12 éven aluli gyermek(ei) tartózkodási országába;

Külön szabadság egy felmenő vagy lemenő ági közvetlen rokon, házastárs, regisztrált élettárs vagy testvér temetése vagy orvosilag igazolt súlyos betegsége esetén.

Amennyiben a helyi személyzetnek járó szabadság nagyon kevés, a küldő szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes szabadságának meghatározásakor a nemzetközi személyzetnek járó szabadságot tekintsék minimális referenciaértéknek.

A havi szabadság minden esetben havi két szabadnapot jelent, amelyet az uniós segítségnyújtási önkéntesnek a kiküldés folyamán kell felhasználnia.

A szabadság ütemezése

A rendes havi szabadságnak a gyakorlat elején vagy végén történő felhasználása nem ajánlatos.

A hazautazási szabadság az uniós segítségnyújtási önkéntes kérésére a gyakorlat kezdete után kilenc hónappal és elegendő idővel a gyakorlat vége előtt használható fel.

 

Munkaterület

A fogadó szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntesnek számára kijelölt munkaterületet biztosít, a feladatainak és az I. melléklet 7. pontjában szereplő mutatók alapján elfogadott biztos, biztonságos és egészséges munkakörnyezetnek megfelelően.

 

4.   A szállásra vonatkozó követelmények

1.

Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes tiszta, zárható szobával rendelkezik, ahol biztosított a tiszta vízhez való hozzáférés és a megfelelő higiénés körülmények. A szoba az uniós segítségnyújtási önkéntes fő munkavégzési helyétől ésszerű távolságra található.

2.

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek elszállásolása történhet többek között egy fogadó családnál egy szobában, egyéni szálláson vagy más uniós segítségnyújtási önkéntesekkel közös szálláson.

3.

A szállás a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíti az uniós segítségnyújtási önkéntesek helyi közösségbe való beilleszkedését, és lehetővé teszi számukra a külföldi közösséggel való kapcsolattartást.

4.

A szálláslehetőségek mérlegelése során figyelembe kell venni a nyelvi megfontolásokat.

5.

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek számára biztosított az olyan kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés, amelyek segítségével tudják tartani a kapcsolatot a fogadó és küldő szervezetekkel, illetve rokonaikkal.

5.   A biztonságkezelési és evakuálási tervre vonatkozó követelmények

A biztonságkezelési és evakuálási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)

a küldő szervezetnél dolgozó válságkezelési tisztviselőre/csapatra vonatkozó információk és elérhetőségek, amelyeket ismertetnek a fogadó szervezettel és az uniós segítségnyújtási önkéntessel;

b)

a küldő és a fogadó szervezetnél dolgozó, a biztonsági kockázatok kezeléséért felelős személyzet szervezeti ábrája, ideértve az aktuális elérhetőségeket;

c)

a veszélyhelyzetekre vonatkozó egyértelmű eljárások, feladatkörök és felelősségek;

d)

a küldő és fogadó szervezetek biztonsági eseményekre vonatkozó jelentési mechanizmusa;

e)

evakuálási terv;

f)

az egészségügyi evakuációra vonatkozó rendelkezések, a 24. cikkben említett biztosítási rendelkezésekkel összhangban;

g)

a fogadó szervezet által nyújtott, az adott helyzetre vonatkozó információk, iránymutatások és szabályok;

h)

a fogadó szervezet által nyújtott naprakész tájékoztatás alapján a küldő szervezet által végzett rendszeres felülvizsgálat mechanizmusa (az országspecifikus körülményekhez igazodva);

i)

a küldő szervezet által a fogadó szervezettel közösen szervezett forgatókönyv-tervezés a potenciális biztonsági helyzetek értékelése, illetve a biztonságkezelési és evakuálási terv tesztelése céljából; lehetőség szerint helyzetgyakorlatokat szerveznek annak biztosítása érdekében, hogy a küldő és fogadó szervezetek együttműködése veszélyhelyzetekben is zökkenőmentes legyen; valamint

j)

a küldő és fogadó szervezetek részéről rendelkezésre álló támogatás az uniós segítségnyújtási önkéntesek testi, anyagi és pszichológiai biztonsága és védelme érdekében.

6.   A kockázatértékelésre vonatkozó követelmények

A kockázatértékelés legalább a következőket tartalmazza:

a)

a kiküldés szerinti országban fennálló általános helyzet (mint például gazdasági helyzet, közelmúltbeli történelem és várható változások annak érdekében, hogy felmérjék a kockázat és a bizonytalanság szintjét a politikai instabilitás és összetettség, a konfliktusok, a polgári zavargások, az etnikai és vallási tendenciák stb. tekintetében, valamint hogy feltérképezzék a fenyegetéseket, illetve megállapítsák az egyes fenyegetések bekövetkeztének valószínűségét és várható hatását);

b)

a természeti katasztrófák kockázatának feltérképezése;

c)

a helyi hozzáállás, valamint a helyi közösségek és hatóságok által az uniós segítségnyújtási önkéntes/a kezdeményezés tekintetében tanúsított elfogadás mértéke;

d)

az azonos helyszínen tevékenykedő egyéb szervezetek;

e)

vészhelyzetek és evakuálási tervek;

f)

létesítmények (irodák és szállás);

g)

a biztonsági eseményekre vonatkozó jelentési mechanizmusok és nyomon követés;

h)

rendelkezésre álló összeköttetések és kommunikációs lehetőségek, valamint a kommunikációs berendezések (ideértve a hozzáférhetőséget és a megbízhatóság mértékét); valamint

i)

rendelkezésre álló közlekedés és naprakész térképek, ideértve a mozgásszabadságot és a hozzáférés megkönnyítését.

7.   A biztonságos és egészséges munka- és életkörülmények mutatói

A biztonságos és egészséges munka- és életkörülmények alábbi mutatóit kell alkalmazni:

a)

a térségre jellemző betegségek feltérképezése (víz, szúnyog vagy ember által terjedő, szezonális stb.), ideértve a megbetegedés valószínűségének mértékét és a hatásokat;

b)

az elsősegélynyújtás (belső és külső forrásokból), tűzoltók és szolgáltatások, egészségügyi létesítmények és szakemberek (pl. kórházak, ápolók, gyógyszerhez jutás) rendelkezésre állása és hozzáférhetősége;

c)

valamennyi helyszín (irodák és szállás) karbantartásának szintje; villamosenergia-pontok, világítás, szellőztetés, szennyvízelvezető és higiénés létesítmények rendelkezésre állása;

d)

a járműkarbantartás, a rendszeres ellenőrzés és szervizelés, valamint a megfelelő berendezések szintje (mint például rádió, elsősegélycsomag, biztonsági övek, víz, takaró);

e)

irodai asztalok, székek és számítógépes berendezések rendelkezésre állása és minősége;

f)

a szabadságra és a munkaidőre vonatkozó rendelkezések; szabadidős tevékenységekhez, sportolási lehetőségekhez, könyvtárakhoz, piacokhoz stb. való hozzáférés; a helyszín távoliságának mértéke; személyes térhez és vallási célú épületekhez való hozzáférés; valamint

g)

az egészségügyi és biztonsági eseményekre vonatkozó jelentési mechanizmus és nyomon követés.


(1)  A Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).


II. MELLÉKLET

Képzési tanterv

Modul neve

Személyes képzés (nap)

Célcsoport/státusz

Fő tanulási eredmények: a résztvevőktől elvárt, hogy…

Érintett fő kompetenciák

1)

Az Unióra, külkapcsolataira és válságreagálási rendszerére vonatkozó általános bevezetés

0,5

Minden csoport/kötelező

Megértsék és bemutassák az EU-t, illetve alapvető működését és alapelveit;

Megértsék és kifejtsék az EU külső tevékenységét, ideértve a közös kül- és biztonságpolitikát és a válságreagálási rendszert, valamint a külső válságokra vonatkozó árfogó uniós megközelítést;

Megértsék és kifejtsék a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának szerepét a humanitárius segítségnyújtás és a polgári védelem terén, ideértve a Főigazgatóság helyszíni hálózatait;

A humanitárius helyzetek megértése és a humanitárius alapelvek érvényesítése

2)

Bevezetés a humanitárius tevékenységbe, az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájába és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésbe

1,5

Minden csoport/kötelező

 

 

Az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikája és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés

 

 

Megértsék az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezést, ideértve annak kommunikációt tervét, a működését, és hogy mit tehetnek a szerepvállalásuk fenntartása érdekében;

Realisztikus elvárásokkal tekintsenek gyakorlatukra;

Cselekedjenek önállóan és hozzák létre saját „önkéntesi élményüket”;

Megértsék, hogy nyilvános tevékenységük és magatartásuk miként befolyásolja az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezést, illetve azt a missziót, amelyhez csatlakozni fognak; valamint

Legyenek tisztában azzal, hogy a kiküldés során mit kell és mit nem szabad tenni az olyan kérdések kapcsán, mint például a médiával való kommunikáció, információ közzététele a közösségi médiában, tüntetéseken való részvétel stb.

A humanitárius helyzetek megértése és a humanitárius alapelvek érvényesítése

Önállóság

Vezetői készségek érvényesítése

A saját magával szembeni elvárások kezelése

Önkéntes gondolkodásmód

Kommunikáció

A humanitárius tevékenység általános kerete

 

 

Megfogalmazzák a humanitárius segítségnyújtás meghatározásait;

Megnevezzenek három humanitárius elvet;

Megértsék és bemutassák a katasztrófakockázat-csökkentés, -reagálás és humanitárius segítségnyújtás és helyreállítás nemzetközi rendszerének kulcselemeit;

Megértsék és bemutassák a fő nemzetközi szereplők feladatkörét és felelősségeit a katasztrófa sújtotta, katasztrófa előtti és katasztrófa utáni térségekben;

Megértsék és kifejtsék az ENSZ központi és általános koordinációs szerepét a humanitárius válságokra adandó egységes nemzetközi válaszintézkedések elősegítése terén;

Ismerjék a katasztrófavédelmi együttműködés regionális mechanizmusait;

Megértsék és bemutassák a különböző szereplők követelményeit, korlátait és céljait, valamint a koordinációt végző szereplők kihívásait a humanitárius tevékenység, a kapcsolódó katasztrófasegély, -helyreállítás és a reziliencia fejlesztése terén;

Megértsék a változó segélyezési és fejlesztési paradigmákat, a rezilienciapolitikát, valamint

a 2015 utáni nemzetközi menetrendet.

A humanitárius helyzetek megértése és a humanitárius alapelvek érvényesítése

Elszámoltathatóság

A fellépések és a kapacitásépítés eredményeinek elérése és továbbadása

Csapatmunka

Nemzetközi humanitárius jog

 

 

Felsorolják az 1949-es négy genfi egyezmény, illetve az 1977-es kiegészítő jegyzőkönyvek fő pontjait;

Megértsék a nemzetközi humanitárius jognak a nemzetközi humanitárius rendszerben betöltött szerepét és a konkrét vészhelyzetekben történő alkalmazását;

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel a nemzetközi katasztrófareagálási jogról és a nemzetközi emberi jogokról; valamint

Ismerjék a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus és a fejlesztési támogatással kapcsolatos európai konszenzus fő pontjait.

A humanitárius helyzetek megértése és a humanitárius alapelvek érvényesítése

Elszámoltathatóság

Bevezetés a humanitárius segítségnyújtási ágazatokba

 

 

Ismerjék és bemutassák az alábbi humanitárius segítségnyújtási ágazatok különleges szükségleteit:

Élelmezés és táplálkozás;

Egészségügy;

Vízellátás, szennyvízelvezetés és higiénia (WASH);

Katasztrófakockázatok csökkentése;

Védelem;

Menedék;

Menekültek és belső menekültek;

Megélhetés;

A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása;

Reziliencia;

Nemek; valamint

Konfliktusmegelőzés.

A humanitárius helyzetek megértése és a humanitárius alapelvek érvényesítése

Vezetői készségek érvényesítése

Magatartási kódexek és normák

 

 

Ismerjék és alkalmazzák a fő Sphere-előírásokat és védelmi alapelveket;

Ismerjék és alkalmazzák a People in Aid hálózat kódexét;

Ismerjék és alkalmazzák a humanitárius szereplők elszámoltathatóságára vonatkozó kezdeményezés (Humanitarian Accountability Partnership Initiative, HAP) elszámoltathatósági és minőségirányítási előírását;

Ismerjék és alkalmazzák a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (INGO) elszámoltathatósági chartáját;

Ismerjék és értelmezzék a HAP elszámoltathatóságra vonatkozó meghatározását;

Megnevezzék a HAP hat irányadó kritériumát;

Megnevezzék az INGO chartájának kilenc alapelvét; valamint

Megértsék és gyakorolják az elszámoltathatóságot a humanitárius segítségnyújtás végső kezdeményezettjeivel szemben.

A humanitárius helyzetek megértése és a humanitárius alapelvek érvényesítése

Elszámoltathatóság

Vezetői készségek érvényesítése

3)

A személyes biztonság, egészség és védelem kezelése

1,5

Minden önkéntes/kötelező

Ismerjék és kövessék a biztonsági stratégiákat és eljárásokat;

Legyenek tisztában az érintett szervezetek biztonsági eljárásainak jelentőségével a kiküldetés során;

Tudják, miként kell felkészülni a kiküldésre;

Legyenek képesek azonosítani, megelőzni és csökkenteni a misszió során felmerülő kockázatokat;

Legyenek képesek cselekedni az olyan helyzetekben, mikor bekövetkezik a fenyegetés;

Rendelkezzenek alapvető elsősegély-nyújtási készségekkel; valamint

Rendelkezzenek alapvető stresszkezelési és pszichológiai elsősegély-nyújtási készségekkel.

A személyes biztonság, egészség és védelem kezelése

Önismeret és reziliencia

Önállóság

4)

Projektirányítás, Bevezetés 1. szint (Bevezetés a humanitárius segítségnyújtási missziók/ projektek életciklusába)

1,5

Kezdő szakemberek

Bemutassák a projektciklus fő szakaszait és a humanitárius segítségnyújtás összefüggésében ezekre alkalmazott konkrét elveket;

Kidolgozzák az alapvető projektalkalmazás vázlatát;

Alapvető igényfelmérést készítsenek egy tapasztaltabb kolléga felügyelete mellett;

Kidolgozzák a szakterületükhöz kapcsolódó egyszerű projekt végrehajtási tervét a tapasztaltabb kollégákkal konzultálva;

Kidolgozzák a projekt pénzügyi irányításához szükséges alapvető eszközöket;

Azonosítsák a projekthez szükséges további személyek fő szerepét és feladatát;

Kidolgozzák egy egyszerű projekt nyomon követési megközelítését; valamint

Felvázolják egy egyszerű projekt értékelési megközelítését;

Humanitárius segítségnyújtással összefüggő projektek irányítása

Elszámoltathatóság

Vezetői készségek érvényesítése

A fellépések és a kapacitásépítés eredményeinek elérése és továbbadása

5)

Projektirányítás, Haladó 2. szint (Bevezetés a humanitárius segítségnyújtási missziók/ projektek és programok életciklusába)

1,5

Vezető szakemberek

Alkalmazzák a projektciklussal kapcsolatos tapasztalatukat a humanitárius segítségnyújtás azon ágazatára, amelyben tevékenykednek;

Megértsék és képesek legyenek alkalmazni a humanitárius segítségnyújtás elveit a projektciklusra a helyi közösségek bevonása, az elszámoltathatóság, valamint a nemekkel kapcsolatos kérdésekre és a kiszolgáltatott csoportokra fordított kiemelt figyelem tekintetében;

Készítsenek a szakterületüket érintő projektre vonatkozó igényfelmérést;

Kidolgozzanak egy projektalkalmazást;

Felvázolják a szakterületüket érintő projekt végrehajtási tervét;

Kidolgozzák a projekt pénzügyi irányításához szükséges eszközöket;

Azonosítsák a projekthez szükséges további személyek fő szerepét és feladatát;

Azonosítsák a tájékoztatás és iránymutatás iránti igényeket;

Elkészítsék a projekt kockázatértékelését;

Kidolgozzák a projekt nyomon követési megközelítését;

Felvázolják a projekt értékelési megközelítését;

Megértsék a sikeres jelentéstétel kulcsfontosságú elveit; valamint

Azonosítsák a pénzügyi és adminisztratív jelentéstétel fő követelményeit.

Humanitárius segítségnyújtással összefüggő projektek irányítása

Elszámoltathatóság

Vezetői készségek érvényesítése

A fellépések és a kapacitásépítés eredményeinek elérése és továbbadása

6)

Interkulturális érzékenység (és transzverzális kompetenciák)

1

Minden önkéntes/kötelező

Megértsék a kulturális érzékenység tanúsításának fontosságát

Megértsék a sztereotípiákon alapuló magatartás lehetséges negatív következményeit;

Bemutassák, mik a sztereotípiák és hogyan közvetítik ezeket;

Bemutassák az új kultúrában megfigyelhető különböző reakciókat (visszahúzódás, neheztelés, felsőbbrendűség érzése, túlzott azonosulás stb.);

Megértsék a kultúra fő jellemzőit és ezek gyakorlati megnyilvánulásának módját;

Megértsék a nonverbális kommunikáció jelentőségét;

Megértsék a kommunikációs stílusok közötti különbségeket és a kommunikációt ezeknek megfelelően alakítsák;

Bemutassák és alkalmazzák az építő jellegű visszajelzések adásának alapelveit;

Legyenek tudatában a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő magatartás kialakításának és megvalósításának; valamint

Megértsék a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének alapelveit.

Interkulturális érzékenység

Csapatmunka

Kommunikáció

A saját magával szembeni elvárások kezelése

7)

Forgatókönyvön alapuló gyakorlat

3

Minden önkéntes/kötelező

Ez az elem felméri, hogy a résztvevők milyen mértékben sajátították el a korábbi modulok fő tanulási célkitűzéseit, valamint teszteli a résztvevők alábbiakra vonatkozó képességét:

Egy feltételezett humanitárius beavatkozás körülményeinek elemzése és a szervezetet, illetve személyzetét érintő fő biztonsági kockázatok azonosítása;

A biztonsági kockázatok csökkentését szolgáló eljárások kidolgozása;

A biztonsági iránymutatások végrehajtása;

Információk gyűjtése, elemzése és közlése egy gyorsértékelés keretében;

Más érintett szereplőkkel való koordináció;

A projekt logikai keretmátrixának kidolgozása és a projektek finanszírozási lehetőségeinek azonosítása a helyreállítás megkönnyítése vagy a katasztrófakockázatok enyhítése érdekében;

Csapatmunka, egy egyszerű projektterv végrehajtása és értékelése; valamint

A projekt keretében elért előrelépések és eredmények kommunikálása az érintett szereplők felé.

 

8)

Kommunikáció és érdekképviselet

1

Minden csoport/választható

Megértsék az etikai megfontolások jelentőségét a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó érdekképviselet összefüggésében;

Tanúsítsanak kulturális érzékenységet a kommunikációban és az érdekképviseletben;

Feltérképezzék az érintett szereplőket/kedvezményezetteket a humanitárius segítségnyújtás összefüggésében, valamint azonosítsák az elérésükre leginkább alkalmas kommunikációs csatornákat;

Felvázoljanak egy kommunikációs stratégiát; valamint

Kritikus szemmel felülvizsgálják a kommunikációs stratégiákat és azonosítsák a javítási lehetőségeket.

Kommunikáció

Vezetői készségek érvényesítése

Interkulturális érzékenység

9)

Pszichológiai elsősegély

1

Minden csoport/választható

Azonosítsák azt a négy területet, amelyeken egy katasztrófát, vészhelyzetet vagy egyéb traumatikus eseményt követően a stresszciklus során kifejeződnek az emberi érzések;

Meghatározzák a katasztrófa és a vészhelyzet két különböző típusát és nagyságrendjét;

Bemutassák az egészséges magatartásra összpontosító katasztrófareagálás két elvét;

Bizonyítsák kompetenciájukat legalább három, a képzés során tanult pszichológiai elsősegéllyel kapcsolatos készség terén;

Azonosítsák azokat a körülményeket, amelyek között nyújtható pszichológiai elsősegély; valamint

Azonosítsák azokat a populációkat, amelyek számára a pszichológiai elsősegély nyújtása helyénvaló.

A személyes biztonság, egészség és védelem kezelése

Önismeret és ellenálló képesség

10)

Multiplikátorok képzése

2

Vezető szakember önkéntesek/választható

Felsorolják és alkalmazzák a felnőttoktatás alapelveit;

Felsorolják a képzési ciklus szakaszait és az egyes szakaszokra vonatkozó fő követelményeket;

Megalkossák a képzések céljait és elvárt tanulási eredményeit;

Ismerjék és a képzés nyújtása során érvényesítsék a tanulócentrikus megközelítést;

Használjanak változatos képzési készségeket és technikákat;

Válasszanak megfelelő módszereket, olvasmányokat és forrásanyagokat a humanitárius tevékenységhez kapcsolódó képzés keretében; valamint

Kidolgozzák a képzés utáni értékelés eszközeit.

A fellépések és a kapacitásépítés eredményeinek elérése és továbbadása

Kommunikáció

11)

Önkéntesek irányítása

1

Vezető szakember önkéntesek/választható

Megértsék és végrehajtsák az önkéntesek irányítására vonatkozó jogi keretet;

Megtervezzék a fogadó ország helyi önkénteseinek munkáját;

Megszervezzék az önkéntesek toborzását és kiválasztását;

Létrehozzák és végrehajtsák az önkéntesek rendszeres felügyeletének, támogatásának és irányításának rendszerét;

Adott esetben megtervezzék az önkénteseknek szóló bevezetést és rövid képzéseket;

Kidolgozzák a helyi önkéntesek biztonságát és védelmét garantáló rendszereket;

Gondoskodjanak róla, hogy a helyi szervezet vezetősége hivatalosan felelősséget vállaljon az önkéntesekért, és megfelelő hierarchiával és beszámolási rendszerrel rendelkezzen; valamint

Kidolgozzanak és nyomon kövessenek különböző rendszereket.

A fellépések és a kapacitásépítés eredményeinek elérése és továbbadása

Vezetői készségek érvényesítése

Csapatmunka

Interkulturális érzékenység

12)

Szervezetfejlesztés

2

Vezető szakember önkéntesek/választható

Megnevezzék a kapacitásépítés néhány fő sajátosságát;

Megnevezzék és bemutassák a különböző szervezetfejlesztési intézkedéseket;

Bemutassák a szervezetértékelés különböző elemeit;

Felmérjék a helyi szervezet erősségeit és hiányosságait;

Legyenek képesek végrehajtani a kapacitásépítésre vonatkozó igényfelmérést;

Segítséget nyújtsanak a helyi szervezeteknek az új politikák kidolgozása során; valamint

Kidolgozzák a szervezetfejlesztés nyomon követését szolgáló kapacitásmutatókat.

A fellépések és a kapacitásépítés eredményeinek elérése és továbbadása

Vezetői készségek érvényesítése


III. MELLÉKLET

1.   Önértékelés és referenciák a fogadó szervezet számára

1.

A fogadó szervezetek önértékelése kiterjed valamennyi olyan előírásra és eljárásra, amelyek terén a kérelmező fogadó szervezetnek működő politikával vagy gyakorlattal kell rendelkeznie az önkéntesjelöltekkel és az uniós segítségnyújtási önkéntesekkel kapcsolatos szükséges követelmények teljesítése érdekében. A szervezet az egyes előírások és eljárások valamennyi követelménye tekintetében nyilatkozik arról, hogy fennállnak-e az alábbiak:

a)

a szervezet politikája/gyakorlata eleget tesz a minimumkövetelményeknek és/vagy a szervezet kötelezettséget vállal a minimumkövetelmények végrehajtására;

b)

az érintett személyzet tudatában van ennek és ennek megfelelően jár el a gyakorlatban; valamint

c)

speciális szükségletek a hiányosságok áthidalását célzó további munka/tevékenység terén.

2.

Az önértékelés ezen túlmenően magában foglalja a biztonsággal és védelemmel, valamint az önkéntesek irányításával kapcsolatos alábbi kérdésekre adott válaszokat:

a)

Hogyan biztosítja a fogadó szervezet a fogadott nemzetközi önkéntesek biztonságát és védelmét?;

b)

Az önkéntesek ottléte során hogyan irányítják és támogatják őket?; valamint

c)

A fogadó szervezet az előírások és eljárások mely területein (ha vannak ilyenek) bővíti kapacitásait jelenleg?

3.

A referencia tartalmazza az uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldésének ideje alatt a fogadó szervezettel szemben támasztott elvárásokat, és amennyiben a referenciát adó személy helyzetéből adódóan szolgáltathat információt, az egyes előírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos szükséges követelményekre vonatkozó tapasztalatát is kikéri. A referencia elsősorban:

a)

részletezi a referenciát adó személynek a szervezettel kapcsolatos tapasztalatát a fogadó szervezet által alkalmazandó releváns előírásokra és eljárásokra vonatkozó minimumkövetelmények terén (megfelelő/nem megfelelő);

b)

igazolja/magyarázza az egyes értékeléseket; valamint

c)

meghatározza a szükségleteket – amennyiben vannak – a hiányosságok áthidalását célzó további munka/tevékenység terén.

4.

Az egyszerűsítés előmozdítása érdekében a Bizottság meghatározza azokat az előírásokat és eljárásokat, amelyek tekintetében a kérelmező fogadó szervezetnek nem kell intézkedést hoznia abban az esetben, ha ez a szervezet a Bizottság humanitárius segítségnyújtási partnere és hatályos keretmegállapodást (partnerségi megállapodást) írt alá.

2.   Bizonyítékokon alapuló önértékelés a küldő szervezetek számára

1.

A küldő szervezetek bizonyítékokon alapuló önértékelése kiterjed valamennyi olyan előírásra és eljárásra, amelyek terén a szervezetnek működő politikával vagy gyakorlattal kell rendelkeznie az önkéntesjelöltekkel és az uniós segítségnyújtási önkéntesekkel kapcsolatos szükséges követelmények teljesítése érdekében. A küldő szervezet az egyes előírások és eljárások valamennyi követelménye tekintetében nyilatkozik arról, hogy fennállnak-e az alábbiak:

a)

a szervezet politikája/gyakorlata eleget tesz a minimumkövetelményeknek és/vagy a szervezet kötelezettséget vállal a minimumkövetelmények végrehajtására;

b)

az érintett személyzet tudatában van ennek és ennek megfelelően jár el a gyakorlatban;

c)

speciális szükségletek a hiányosságok áthidalását célzó további munka/tevékenység terén; valamint

d)

az adott követelménnyel egy másik elfogadott mechanizmus (pl. nemzeti, európai vagy nemzetközi rendszerek) akkreditációs folyamata keretében foglalkoznak.

2.

Az önértékelésben szereplő kijelentések igazolása céljából a kérelmező küldő szervezet bizonyítja megfelelését és bemutatja az arra vonatkozó bizonyítékokat és igazolási eszközöket, hogy az előírások és eljárások egyes követelményeiben említett politikákat és gyakorlatokat valóban alkalmazza, különösen az önkéntesek tekintetében.

3.

Az egyszerűsítés előmozdítása érdekében a Bizottság meghatározza azokat az előírásokat és eljárásokat, amelyek tekintetében a kérelmező küldő szervezetnek nem kell intézkedést hoznia abban az esetben, ha ez a szervezet a Bizottság humanitárius segítségnyújtási partnere és hatályos keretmegállapodást (partnerségi megállapodást) írt alá.

4.

A Bizottság szükség esetén az akkreditációs folyamat bármely szakaszában további bizonyítékok benyújtására kérheti a kérelmező küldő szervezetet.

3.   Az akkreditáció felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó eljárás

1.

Amennyiben a Bizottság fel akarja függeszteni vagy meg akarja szüntetni az akkreditációt, előzetes formális értesítést küld a küldő vagy fogadó szervezetnek, amelyben részletesen kifejti indokait, és felkéri az érintett szervezetet, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 45 naptári napon belül nyújtsa be észrevételeit.

2.

Ha a Bizottság a küldő vagy fogadó szervezet által benyújtott észrevételek mérlegelését követően a felfüggesztési vagy megszüntetési eljárás leállítása mellett dönt, erről formális értesítést küld az érintett szervezetnek.

3.

Ha nem érkezik észrevétel, vagy ha a Bizottság a benyújtott észrevételek ismeretében a felfüggesztési vagy megszüntetési eljárás folytatása mellett dönt, a Bizottság az előbbi esetben:

a)

felfüggeszti az akkreditációt a szervezetnek küldött formális értesítés útján, amelyben részletesen ismerteti az indokokat és a szükséges ellenőrzések elvégzésének indikatív időpontját; illetve az utóbbi esetben

b)

megszünteti az akkreditációt a szervezetnek küldött formális értesítés útján, amelyben részletesen ismerteti az indokokat és a megszüntetés hatályba lépésének időpontját.

4.

A felfüggesztés hatálybalépésének időpontja az a nap, amikor a küldő vagy fogadó szervezet kézhez kapja a 3. a) pontban említett értesítést, vagy – amennyiben az értesítés úgy rendelkezik – egy későbbi időpont.

5.

Amennyiben nem került sor az akkreditáció 3. b) pont szerinti megszüntetésére, a Bizottság – amint úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés indokai már nem állnak fenn vagy a szükséges ellenőrzések megtörténtek – formális értesítést küld a küldő vagy fogadó szervezetnek a felfüggesztés visszavonásáról.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/84


A BIZOTTSÁG 1245/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 20-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

76,3

MA

76,7

MK

78,8

ZZ

77,3

0707 00 05

AL

68,7

JO

194,1

TR

137,4

ZZ

133,4

0709 93 10

MA

40,4

TR

132,7

ZZ

86,6

0805 20 10

MA

113,2

ZZ

113,2

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

PE

74,4

TR

70,6

ZZ

72,5

0805 50 10

TR

79,2

ZZ

79,2

0808 10 80

AU

203,7

BR

53,1

CA

133,4

CL

87,9

MD

29,7

NZ

155,4

US

135,6

ZA

138,6

ZZ

117,2

0808 30 90

CN

73,0

US

201,1

ZZ

137,1


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


IRÁNYELVEK

21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/86


A TANÁCS 2014/102/EU IRÁNYELVE

(2014. november 7.)

a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Horvát Köztársaság csatlakozása miatt történő kiigazításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel Horvátország csatlakozási okmányára és különösen annak 50. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Horvátország csatlakozási okmányának 50. cikke szerint amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és ezen okmány vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács ennek érdekében– a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel – elfogadja a szükséges jogi aktusokat, ha az eredeti jogi aktust nem a Bizottság fogadta el.

(2)

A horvát vállalkozások meghatározott típusait fel kell venni a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) I. és II. mellékletébe annak érdekében, hogy az említett irányelvben előírt összehangoló intézkedések alkalmazásának hatályát biztosítani lehessen Horvátországban. A módosítások hatályát a Horvátország csatlakozása miatt szükségessé vált technikai kiigazításokra kell korlátozni.

(3)

A 2013/34/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2013/34/EU irányelv az ezen irányelv mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2015. július 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket első alkalommal a 2016. január 1-jén vagy a 2016. naptári év során kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó éves beszámolókra kell alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. november 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. C. PADOAN


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).


MELLÉKLET

A 2013/34/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet a Franciaországra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„—

Horvátországban:

dioničko društvo, društvo s ograničenom odgovornošću;”

.

2.

A II. melléklet a Franciaországra vonatkozó sor után a következő sorral egészül ki:

„—

Horvátországban:

javno trgovačko društvo, komanditno društvo, gospodarsko interesno udruženje;”

.


HATÁROZATOK

21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/88


AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATA

(2014. október 23.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2014/822/EU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2012-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt (1),

tekintettel a Tanács 2014. február 18-i ajánlására (05849/2014 – C7-0054/2014),

tekintettel a 2014. április 3-i, a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó határozatára (2) és az azt kísérő állásfoglalásra,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 185. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (6),

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0011/2014),

1.

mentesítést ad az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottsága számára a Hivatal 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

az elnök

Martin SCHULZ

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 365., 2013.12.13., 9. o.

(2)  HL L 266., 2014.9.5., 353. o.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(5)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/90


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2014. október 23.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának a 2012-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt (1),

tekintettel a Tanács 2014. február 18-i ajánlására (05849/2014 – C7-0054/2014),

tekintettel a 2014. április 3-i, a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó határozatára (2) és az azt kísérő állásfoglalásra,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 185. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (6),

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0011/2014),

Megjegyzések a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

1.

megjegyzi, hogy a tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása érdekében az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala (a Hivatal) valamennyi pénzügyi szereplő által alkalmazandó egyértelmű eljárásokat, részletes lépéseket és munkafolyamatokat foglalt bele pénzügyi és számviteli útmutatóiba; üdvözli, hogy az adott évről a következő évre történő átvitellel kapcsolatos folyamatok kiemelt figyelmet kaptak;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

2.

a Hivatal végleges éves beszámolója alapján megállapítja, hogy mind a költségvetés 89,55 %-os végrehajtási aránya, mind a kifizetési előirányzatok 76,57 %-os végrehajtási aránya javulást mutat a 2012-es eredményekhez képest; elismeri a költségvetés végrehajtási arányának javítása érdekében tett lépéseket; úgy véli azonban, hogy további előrelépés szükséges, és sürgeti a Hivatalt, hogy a jövőben folytassa a költségvetési ellenőrzési tevékenységek javítását;

Kötelezettségvállalások és átvitelek

3.

üdvözli a Hivatal által a kötelezettségvállalásokkal és az átvitelekkel kapcsolatos kérdések megoldása érdekében hozott intézkedéseket, mint például a jobb költségvetési tervezést, valamint a havi és év végi kifizetések szigorúbb felügyeletét; a Hivatal tájékoztatása alapján elismeri, hogy a Hivatal biztosította a pénzügyi folyamatokra közvetlen hatással lévő kulcsfontosságú álláshelyek betöltését, és előrelépést ért el a szakértők által igényelt kiküldetési költségek időben történő kimutatásával és visszatérítésével kapcsolatos eljárása területén;

4.

aggasztónak tartja, hogy a 2013-as pénzügyi évre átvitt törölt lekötött előirányzatok aránya továbbra is 28 %, jóllehet az arány jelentős mértékben csökkent az előző évi 45 %-hoz képest; a Számvevőszék jelentése alapján elismeri, hogy ezek az átvitelek zömében a 2013 második felében aláírt, 2013-ra és 2014-re tervezett tevékenységekre vonatkozó szerződésekhez kapcsolódnak;

5.

megjegyzi, hogy a fel nem használt előirányzatok aránya a 2012-es 17 %-ról 2013-ban 14,6 %-ra csökkent, hasonlóan a 2014-re történő átvitelek arányához, amely 611 223 EUR-ról (19 %) 461 983 EUR-ra (13 %) mérséklődött; sürgeti a Hivatalt, hogy folytassa tevékenységei tervezésének és végrehajtásának javítását és csökkentse tovább az átviteli arányokat;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

6.

tudomásul veszi egy kötelező és részletes beszerzési ellenőrzőlistának a Hivatal pénzügyi útmutatójába történő beemelését, valamint egy közbeszerzési tisztviselő kinevezését és a teljes személyzet számára szervezett általános közbeszerzési képzést; üdvözli, hogy ezen intézkedések a Hivatal beszerzési eljárásainak jobb előkészítését, végrehajtását, dokumentálását és összehangolását eredményezték;

7.

üdvözli a mentesítésért felelős hatóság kéréseire válaszul és a felvételi eljárás átláthatóságának növelése érdekében a jelenlegi felvételi eljárások tekintetében végrehajtott változtatásokat és javításokat, különös tekintettel az alábbiakra:

az írásbeli tesztek és a felvételi interjúkérdések, valamint a ponthatárok meghatározása a jelentkezések vizsgálatát megelőzően,

a vizsgabizottság kinevezésének és összetétele megváltozatásának a kinevezésre jogosult hatóság általi jóváhagyása,

a munkaerő-felvétellel kapcsolatban 2013-ban végrehajtott iránymutatások felülvizsgálata;

8.

üdvözli egyrészt a Hivatal felülvizsgált kommunikációs politikáját, amely szakmai szükségletek szerint biztosítja a személyzet mobiltelefonokkal történő ellátását, másrészt az e politika tiszteletben tartásának felügyelete érdekében elvégzett belső ellenőrzést;

9.

nyugtázza a Hivatal készpénzes műveleteire vonatkozó új banki szerződésnek egy „A+/A-1” besorolású bankkal történő megkötését; tudomásul veszi a készpénzgazdálkodással kapcsolatos iránymutatásoknak a Hivatal számviteli útmutatójába történő beemelését;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, és az átláthatóság

10.

tudomásul veszi, hogy a Hivatal szabályozói tanácsának, irányítóbizottságának és igazgatási vezetőjének éves összeférhetetlenségi nyilatkozatait hozzáférhetővé tették a Hivatal nyilvános dokumentum-nyilvántartásának külön szakaszaiban; megjegyzi, hogy a Hivatal személyzetére vonatkozó összeférhetetlenségi politika ugyanezen elveket követi, és hogy a személyzet összeférhetetlenségi nyilatkozatai szintén hozzáférhetőek a Hivatal nyilvános nyilvántartásán keresztül;

11.

megjegyzi, hogy a Hivatal nem tervezi jelenleg érvényes összeférhetetlenségi politikájának felülvizsgálatát, és hogy úgy véli, hogy valamennyi vonatkozó összeférhetetlenségi politikája megfelel a decentralizált uniós ügynökségeken belüli összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2013. decemberi bizottsági iránymutatásoknak; elismeri, hogy a Hivatal törekszik rá, hogy felhívja a figyelmet saját és tanácsa összeférhetetlenségi politikájára, és hogy szorosan nyomon fogja követni az ezen a téren bekövetkező valamennyi vonatkozó változást;

Belső ellenőrzés

12.

megjegyzi, hogy a Hivatal megfelelt a tájékoztatási és kommunikációs (ICS 12) belső ellenőrzési normákra (ICS) vonatkozó valamennyi formai követelménynek;

13.

elismeri, hogy a Hivatalnál jelenleg zajlik a tervezés és a jelentéstétel kiigazítása mérhető célértékek bevezetésével a célokkal és teljesítménymutatókkal kapcsolatos belső ellenőrzési normák (ICS 5) végrehajtása érdekében; megjegyzi, hogy a folyamatra és eljárásokra vonatkozó belső ellenőrzési normák (ICS 8) végrehajtása érdekében a Hivatal kidolgozta saját eljárási útmutatóját, és részletes belső eljárást fogadott el az előírásoknak nem megfelelő valamennyi esemény nyilvántartásba vételére; megjegyzi, hogy a dokumentumkezelésre vonatkozó belső ellenőrzési normák (ICS 11) végrehajtása érdekében a Hivatal frissítette a dokumentumkezelésre vonatkozó belső eljárásait;

14.

megjegyzi, hogy a Hivatal leltározási eljárást hozott létre az állóeszközök nyilvántartásba vételére és értékesítésére, amelyet a pénzügyi útmutatója részeként fogadtak el; megjegyzi, hogy 2013 augusztusában fizikai leltárt készítettek; üdvözli, hogy a Hivatal eljárásai alapján az eszközök leltárazását minden évben elvégzik;

15.

megjegyzi, hogy az ICS Belső Ellenőrzési Szolgálat általi felülvizsgálata be van ütemezve; kéri a Hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a felülvizsgálat eredményeiről, amint azok rendelkezésre állnak;

Teljesítmény

16.

üdvözli a Hivatal közelmúltban tett lépéseit, amelyek célja, hogy javítsák az európai polgárokkal folytatott kommunikációt a Hivatal munkája által rájuk gyakorolt hatások tekintetében, különös tekintettel a mérhető és egyértelműen meghatározott célkitűzésekre, amelyek a Hivatal tevékenységeinek megfelelőbb értékelését teszik lehetővé;

17.

tudomásul veszi, hogy a Hivatal elkezdett erőteljesebben uniós szervként megjelenni azáltal, hogy feltöltötte az Unió logóját honlapja egyes oldalaira, és várja ennek kiterjesztését a BEREC honlapjának egészére, valamint rendszerszintűen a kommunikáció minden területére, ezáltal biztosítva a Hivatal uniós költségvetésből való támogatásának láthatóságát;

18.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2014. április 3-i állásfoglalására (8).


(1)  HL C 365., 2013.12.13., 9. o.

(2)  HL L 266., 2014.9.5., 353. o.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(5)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

(8)  HL L 266., 2014.9.5., 359. o.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/93


AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATA

(2014. október 23.)

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról

(2014/823/EU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának a 2012-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt (1),

tekintettel a Tanács 2014. február 18-i ajánlására (05849/2014 – C7-0054/2014),

tekintettel a 2014. április 3-i, a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó határozatára (2) és az azt kísérő állásfoglalásra,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 185. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 208. cikkére,

tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (6),

tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0011/2014),

1.

jóváhagyja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala 2012-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala irányítóbizottságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Martin SCHULZ

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL C 365., 2013.12.13., 9. o.

(2)  HL L 266., 2014.9.5., 353. o.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(5)  HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(6)  HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7)  HL L 328., 2013.12.7., 42. o.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/94


AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATA

(2014. október 23.)

az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

(2014/824/EU)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2013)570 – C7-0275/2013) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó, 2014. április 3-i határozatára (5), valamint az azt kísérő állásfoglalásra,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre (6) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (8),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0010/2014),

1.

megtagadja a mentesítést a Tanács főtitkárától az Európai Tanács és a Tanács 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.

megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak, és hogy gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

az elnök

Martin SCHULZ

a főtitkár

Klaus WELLE


(1)  HL L 56., 2012.2.29.

(2)  HL C 334., 2013.11.15., 1. o.

(3)  HL C 331., 2013.11.14., 1. o.

(4)  HL C 334., 2013.11.15., 122. o.

(5)  HL L 266., 2014.9.5., 24. o.

(6)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(7)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(8)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/95


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2014. október 23.)

az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésére (1),

tekintettel az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2013)570 – C7-0275/2013) (2),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3),

tekintettel a Számvevőszéknek a 2012-es pénzügyi év tekintetében az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4),

tekintettel a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatot elhalasztó, 2014. április 3-i határozatára (5), valamint az azt kísérő állásfoglalásra,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre (6) és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (8),

tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A8-0010/2014),

A.

mivel az Unió minden intézményének átláthatónak és az uniós polgárok előtt elszámoltathatónak kell lennie az uniós intézményként rábízott pénzeszközök tekintetében;

B.

mivel az Európai Tanácsra és a Tanácsra mint uniós intézményekre vonatkoznia kell az uniós polgárok felé történő demokratikus elszámoltathatóságnak, tekintve, hogy az Európai Unió általános költségvetésének kedvezményezettjei;

C.

mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért;

1.

hangsúlyozza a Parlamentnek az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott, a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében betöltött szerepét;

2.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 335. cikkének megfelelően „[…] igazgatási autonómiájuk alapján a saját működésükkel kapcsolatos ügyekben az Uniót az egyes intézmények maguk képviselik”, ami azt jelenti, hogy – figyelembe véve a 966/2012/EU, Euratom rendelet (költségvetési rendelet) 55. cikkét – az intézmények egyénileg felelősek költségvetésük végrehajtásáért;

3.

hangsúlyozza a Parlament és a mentesítési eljárásban részt vevő egyéb intézmények szerepét, amint azt a költségvetési rendelet és különösen a rendelet 164–166. cikkének rendelkezései szabályozzák;

4.

megjegyzi, hogy eljárási szabályzata 94. cikkének értelmében a „Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre: […] az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan) […] – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása”;

A Számvevőszéknek az Európai Tanácsról és a Tanácsról a 2012-es pénzügyi évre szóló megbízhatósági nyilatkozatában alkotott véleménye

5.

rámutat, hogy a 2012-es pénzügyi évről szóló éves jelentésben a Számvevőszék az Európai Tanácsra és a Tanácsra vonatkozó észrevételeket tett a közbeszerzési eljárások felépítése tekintetében feltárt hibák miatt; megjegyzi, hogy az egyik hiba a tárgyalásos eljárások teljesítésével, egy másik pedig a kiválasztási feltételek alkalmazásával kapcsolatos;

6.

nyugtázza a Tanács válaszát, mely szerint „A Tanács és az Európai Tanács szilárd központi közbeszerzési keretet alkalmaz, amelyet nemrégiben igazítottak hozzá az új költségvetési rendelethez és az alkalmazási szabályokhoz. A keretet tovább fogja erősíteni a szerződések és ajánlati felhívások új mintáinak kidolgozása, valamint a kiválasztási és odaítélési feltételek meghatározásának és alkalmazásának mikéntjéről szóló célzott képzések kidolgozása”;

7.

egyetért a Számvevőszék azon ajánlásaival, hogy az Európai Tanács és a Tanács engedélyezésre jogosult tisztviselőinek megfelelő ellenőrzések és jobb iránymutatások révén javítaniuk kell a közbeszerzési eljárások megtervezését, koordinálását és végrehajtását;

8.

megállapítja, hogy a Tanács nem adott további választ a Számvevőszék ajánlásaira;

Függőben lévő kérdések

9.

ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az „Európa” épület megépítésének jelenlegi állásáról és a becsült végleges költségekről;

10.

felhívja a Tanácsot, hogy ismertesse az „Európa” épület megépítése során a projekt végrehajtásának javítása érdekében végrehajtott valamennyi intézkedést;

11.

emlékezteti a Tanácsot, hogy a Parlament előrehaladási jelentést kér a „Residence Palace” épület munkálatairól, az eddigi költségek részletes lebontásával együtt;

12.

sürgeti a Tanácsot, hogy adjon részletes, írásbeli tájékoztatást a „Residence Palace” épület megvásárlására felhasznált előirányzatok teljes összegéről, arról, hogy ezeket az előirányzatokat mely költségvetési sorokról hívták le, az eddig kifizetett és a még kifizetendő részletekről, valamint arról, hogy az épület mi célt fog szolgálni;

13.

ismételten kéri a Tanácsot, hogy nyújtson tájékoztatást igazgatása modernizálásának folyamatáról, különös tekintettel a konkrét végrehajtási intézkedésekre és a Tanács költségvetésére várhatóan gyakorolt hatásra;

14.

sajnálatát fejezi ki az eddigi mentesítési eljárások során visszatérően tapasztalt nehézségek miatt, melyeket a Tanács együttműködésének hiánya okozott; hangsúlyozza, hogy a Parlament megtagadta a mentesítést a Tanács főtitkárától a 2009-es, 2010-es és 2011-es pénzügyi évre vonatkozóan, amelynek okait a 2011. május 10-i (9), a 2011. október 25-i (10), a 2012. május 10-i (11), a 2012. október 23-i (12), a 2013. április 17-i (13) és a 2013. október 9-i (14) állásfoglalásaiban sorolta fel, továbbá elhalasztotta határozatát a Tanács főtitkárának a 2012-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítéséről, amelynek okait a 2014. április 3-i állásfoglalásában fejtette ki;

15.

kitart amellett, hogy a tényleges költségvetési ellenőrzéshez szükség van a Parlament és a Tanács közötti együttműködésre, ahogyan azt a 2014. április 3-i állásfoglalásában is kifejti; megerősíti, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozhasson a mentesítés megadásáról;

16.

emlékeztet rá, hogy a 2013. április 17-én elfogadott mentesítési határozatát követően a Parlament a Tanács kérdéseit továbbította a Bizottságnak, és hogy a Bizottság erre 2014. január 23-án levélben válaszolt; emlékezteti a Tanácsot a Bizottság álláspontjára, miszerint az összes intézménynek részt kell vennie a Parlament által a mentesítési eljárás során tett megjegyzéseket követő nyomonkövetési folyamatban, és hogy a mentesítési eljárás zökkenőmentes lefolytatása érdekében az összes intézménynek együtt kell működnie;

17.

megjegyzi, hogy a Bizottság a fent említett levelében úgy nyilatkozik, hogy nem fogja felügyelni más intézmények költségvetésének végrehajtását, és hogy egy másik intézménynek feltett kérdésekre nem adhat választ, mert azzal megsértené az adott intézménynek a saját költségvetési szakasza végrehajtásával kapcsolatos autonómiáját;

18.

sajnálja, hogy a Tanács továbbra sem válaszol a Parlament kérdéseire; emlékeztet a Parlament által 2012. szeptember 27-én tartott, „Az Európai Parlament joga a Tanács mentesítésére” című műhelytalálkozó következtetéseire, amelyen a jogi és tudományos szakértők túlnyomórészt egyetértettek abban, hogy a Parlamentet megilleti a tájékoztatáshoz való jog; ezzel kapcsolatban utal az EUMSZ 15. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, amely kimondja, hogy valamennyi intézmény, szerv és hivatal gondoskodik tevékenységének átláthatóságáról;

19.

kitart amellett, hogy a Tanács kiadásait ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a többi intézmény kiadásait, és hogy az ellenőrzés alapvető elemeit az elmúlt évek mentesítési állásfoglalásai, különösen a 2012. október 23-i mentesítési állásfoglalás határozták meg;

20.

hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az EUMSZ 316., 317. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban mentesítést adjon, azaz az átláthatóság és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus elszámoltathatóság fenntartása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes soraira vonatkozóan;

21.

véleménye szerint a kért dokumentumok Parlament számára történő benyújtásának elmulasztása különösen aláássa az uniós polgárok tájékoztatáshoz és átláthatósághoz való jogát, és egyre inkább aggodalmat kelt, mivel az uniós intézményeken belüli demokratikus deficitről árulkodik; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy a Parlament információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeit ne tekintse az intézményi felsőbbrendűség kifejeződésének, hanem helyezze előtérbe a közvélemény teljes körű tájékoztatáshoz való jogát;

22.

véleménye szerint fontolóra kell venni az EUMSZ-ben a mentesítés megadására vonatkozóan rögzített szabályok aktualizálásának különböző lehetőségeit;

23.

úgy véli, hogy a Parlament és a Tanács előrehaladást érhetne el azzal, ha a mentesítési eljárásban fennálló szerepük betöltése érdekében közösen kialakítanának egy kompromisszumos eljárást, meghatározva az egymásnak átadandó dokumentumok listáját is; ezzel kapcsolatban sürgeti a Tanácsot, hogy törekedjen politikai megoldást találni a Tanács mentesítésére, függetlenül attól, hogy a Parlament és a Tanács továbbra is különböző jogi álláspontot képvisel;

24.

úgy véli, hogy pozitív jelet küldene az uniós polgárok felé az, ha a Parlament, az Európai Tanács és a Tanács között egy nyílt és formális párbeszéd eredményeképpen megfelelő együttműködés alakulna ki.


(1)  HL L 56., 2012.2.29.

(2)  HL C 334., 2013.11.15., 1. o.

(3)  HL C 331., 2013.11.14., 1. o.

(4)  HL C 334., 2013.11.15., 122. o.

(5)  HL L 266., 2014.9.5., 24. o.

(6)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(7)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(8)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(9)  HL L 250., 2011.9.27., 25. o.

(10)  HL L 313., 2011.11.26., 13. o.

(11)  HL L 286., 2012.10.17., 23. o.

(12)  HL L 350., 2012.12.20., 71. o.

(13)  HL L 308., 2013.11.16., 22. o.

(14)  HL L 328., 2013.12.7., 97. o.


21.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/98


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. november 20.)

az Európai Vidékfejlesztési Hálózat és az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat szervezeti felépítésének és működésének megállapításáról és a 2008/168/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2014/825/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (4) bekezdésére és 53. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat az 1305/2013/EU rendelet 52. cikke (1) bekezdése értelmében a vidékfejlesztés területén uniós szinten szerepet vállaló nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek közötti hálózatépítés céljából jött létre.

(2)

Az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat („EIP-hálózat”) az 1305/2013/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének értelmében jött létre, a rendelet 55. cikkében említett, a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP támogatása, valamint az operatív csoportok, tanácsadói szolgáltatások és kutatók hálózatépítése céljából.

(3)

Ebből következik, hogy szükséges az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) és az EIP-hálózat szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályok megállapítása.

(4)

Az 1305/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésében és 53. cikke (2) bekezdésében az európai szintű vidékfejlesztési hálózatépítésre vonatkozóan meghatározott célkitűzések elérése, továbbá a rendelet 52. cikke (3) bekezdésében és 53. cikke (3) bekezdésében meghatározott, az ENRD és az EIP-hálózat által ellátandó feladatok megvalósítása érdekében, az Európai Bizottság európai kormányzásról szóló fehér könyvének (2), valamint a Bizottsághoz címzett, a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó horizontális szabályokról és a szakértői csoportok nyilvántartásáról szóló elnöki közleménynek (3) („A bizottsági szakértői csoportok kerete”) megfelelően fel kell állítani a Vidékfejlesztési Hálózatok Közgyűlését, és meg kell állapítani feladatait és felépítését.

(5)

A Közgyűlésnek a vidékfejlesztésben és a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó innováció terén szerepet vállaló állami és magánszervezetek közötti tapasztalatcsere és hálózatépítés előmozdítása a feladata. Emellett biztosítania kell az ENRD és az EIP-hálózat közötti koordinációt, a tevékenységük – beleértve a tematikus munkát – stratégiai keretét, valamint a tevékenységek megfelelő ellenőrzését és értékelését, továbbá tagokat kell javasolnia az irányítócsoportba.

(6)

A testületet nemzeti vidéki hálózatoknak, irányító hatóságoknak, kifizető ügynökségeknek, a vidékfejlesztés területén uniós szinten szerepet vállaló szervezeteknek, a LEADER helyi akciócsoportoknak, az operatív csoportokhoz kapcsolódó innovációt támogató szolgáltatások terén szerepet vállaló mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatást nyújtóknak, valamint az operatív csoportokhoz kapcsolódó innovációt támogató szolgáltatások terén tevékenykedő kutatóintézeteknek kell alkotniuk.

(7)

A nyílt, átlátható és kiegyensúlyozott képviselet biztosítása érdekében a Közgyűlés azon tagjait, amelyek a vidékfejlesztés területén uniós szinten szerepet vállaló szervezetek, a 2013/767/EU bizottsági határozatnak (4) megfelelően a vidékfejlesztésről folytatott civil párbeszédben részt vevő csoporton belül kijelölt szervezetek közül kell kijelölni (a továbbiakban: a vidékfejlesztésről folytatott civil párbeszédben részt vevő csoport).

(8)

Az ENRD és az EIP-hálózat tevékenysége eredményes és hatékony megszervezésének biztosítása érdekében – a Közgyűlés véleményének figyelembevétele mellett – fel kell állítani a Vidéki Hálózatok Irányítócsoportját, és meg kell állapítani annak feladatait és felépítését.

(9)

Az Irányítócsoportnak elő kell készítenie, végre kell hajtania és ellenőriznie kell az ENRD és az EIP-hálózat tevékenységét. El kell látnia továbbá a hálózatok tematikus munkájának koordinációját, valamint a Közgyűlés tevékenységének a vidékfejlesztés területével foglalkozó szakértői csoportok, bizottságok és az Európai strukturális és beruházási alapok munkájával történő összehangolását.

(10)

Az Irányítócsoportnak irányítóhatóságokból és/vagy nemzeti vidékfejlesztési hálózatokból, a vidékfejlesztés területén szerepet vállaló uniós szervezetekből, a vidékfejlesztési programok értékeléséért felelős nemzeti hatóságokból, mezőgazdasági szaktanácsadói szolgáltatásokat nyújtó szervezetekből és/vagy mezőgazdasági kutatóintézetekből kell állnia.

(11)

Az ENRD, az EIP-hálózat, valamint a vidékfejlesztésről folytatott civil párbeszédben részt vevő csoport közötti nyílt és rendszeres eszmecsere fenntartása érdekében ez utóbbi elnökének és alelnökének lehetőséget kell biztosítani, hogy megfigyelőként részt vehessen az Irányítócsoport ülésein.

(12)

Meg kell határozni az információk nyilvánosságra hozatala tekintetében a Közgyűlésre és az Irányítócsoportra irányadó szabályokat.

(13)

A személyes adatokat a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban kell feldolgozni.

(14)

A 2008/168/EK bizottsági határozat (6) rendelkezik az európai vidékfejlesztési hálózat szervezeti felépítéséről a 2007 és 2013 közötti időszakban. Az említett határozatot ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a vidékfejlesztési bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat egy közgyűlés és egy irányítócsoport felállítása, valamint összetételük, feladataik és működési szabályaik meghatározása révén megállapítja az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) és a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó Európai Innovációs Partnerségi Hálózat (EIP-hálózat) szervezeti felépítését és működését.

II. FEJEZET

A VIDÉKFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KÖZGYŰLÉSE

2. cikk

A Vidékfejlesztési Hálózatok Közgyűlése

E határozattal létrejön az ENRD és az EIP-hálózat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés).

3. cikk

A Közgyűlés feladatai

A Közgyűlés a következő feladatokat látja el:

a)

előmozdítja a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó innováció terén szerepet vállaló állami és magánszervezetek közötti tapasztalatcserét és hálózatépítést;

b)

biztosítja az ENRD és az EIP-hálózat közötti koordinációt;

c)

biztosítja az ENRD és az EIP-hálózat tevékenységének – beleértve a tematikus munkát – stratégiai keretét;

d)

az 1305/2013/EU rendelet 52. cikke (2) bekezdésében és 53. cikke (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések, valamint a rendelet 52. cikke (3) bekezdésében és 53. cikke (3) bekezdésében megjelölt célkitűzések vonatkozásában gondoskodik az ENRD és az EIP-hálózat tevékenységének megfelelő ellenőrzéséről és értékeléséről;

e)

javaslatot tesz az irányítócsoport tagjaira a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója (a továbbiakban: a főigazgató) számára.

4. cikk

A Közgyűlés tagsága

(1)   A Közgyűlés tagjai a következők:

a)

az 1305/2013/EU rendelet 54. cikkében említett nemzeti vidékfejlesztési hálózatok (tagállamonként egy tag);

b)

az 1305/2013/EU rendelet 66. cikkében említett irányító hatóságok (tagállamonként egy tag);

c)

az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 7. cikkében említett kifizető ügynökségek (tagállamonként egy tag);