21.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/1

---

A TANÁCS 2014/821/KKBP HATÁROZATA

(2014. november 4.)

az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról szóló megállapodás megkötéséről és aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (5) és (6) bekezdésével,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. július 22-én elfogadta a 2014/486/KKBP határozatot (1).

(2)	A Tanács ugyanezen a napon elfogadta az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziójának jogállásáról szóló megállapodás megkötéséről Ukrajnával folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatot.

(3)	Az Unió és Ukrajna között folytatott tárgyalások eredményeként megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) született az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról.

(4)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és Ukrajna közötti, az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról szóló megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unióra nézve jogilag kötelező erejű aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  A Tanács 2014/486/KKBP határozata (2014. július 22.) az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) (HL L 217., 2014.7.23., 42. o.),

---

21.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/3

---

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Ukrajna között az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukraine) jogállásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Európai Unió vagy az EU,

egyrészről, és

UKRAJNA, a továbbiakban: Ukrajna vagy a fogadó állam,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE:

—	Ukrajna külügyminiszterének az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez címzett, 2014. július 11-én kelt levelét,

—	az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukraine) szóló, 2014. július 22-i 2014/486/KKBP tanácsi határozatot,

—	hogy e megállapodás nem érinti a Felek nemzetközi megállapodások és más, nemzetközi bíróságok létrehozásáról szóló jogi eszközök – többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya – szerinti jogait és kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ezt a megállapodást az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziójára (EUAM Ukraine) és annak személyi állományára kell alkalmazni.

(2)   Ezt a megállapodást kizárólag Ukrajna területén kell alkalmazni.

(3)   E megállapodás alkalmazásában:

a)   „EUAM Ukraine” vagy „misszió”: az EU ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója, amelyet az Európai Unió Tanácsa a 2014/486/KKBP határozattal hozott létre, ideértve a missziónak a fogadó állam területén telepített, az EUAM Ukraine misszióhoz tartozó összetevőit, egységeit, parancsnokságait és személyi állományát is;

b)   „misszióvezető”: az EUAM Ukraine irányítására az Európai Unió Tanácsa által kinevezett misszióvezető;

c)   „Európai Unió (EU)”: az EU állandó szervei és azok személyzete;

d)   „az EUAM Ukraine személyi állománya”: a misszióvezető, a missziónak az EUAM Ukraine misszióban való részvételre az EU által felkért, az uniós tagállamokból, az Európai Külügyi Szolgálattól (EKSZ), az uniós intézményekből és harmadik országokból kiküldött személyi állománya, az EUAM Ukraine által szerződéses alapon toborzott nemzetközi személyzet, akiket a misszió előkészítésére, támogatására és végrehajtására alkalmaznak, valamint a misszió keretében valamelyik küldő állam vagy uniós intézmény vagy az EKSZ számára missziót teljesítő személyi állomány. A személyi állományba nem tartoznak bele a kereskedelmi beszállítók és a helyi személyzet;

e)   „parancsnokság”: az EUAM Ukraine kijevi főparancsnoksága;

f)   „küldő állam”: bármely uniós tagállam vagy harmadik állam, amely a misszióba személyi állományt küldött;

g)   „létesítmények”: a misszió tevékenységeinek végzéséhez, valamint a misszió személyi állományának elszállásolásához szükséges épületek, helyiségek, berendezések és földterület;

h)   „helyi személyzet”: ukrán állampolgárságú vagy Ukrajnában állandó tartózkodási hellyel rendelkező személyzet;

i)   „hivatalos levelezés”: az EUAM Ukraine misszióval és annak feladataival összefüggő minden levelezés;

j)   „az EUAM Ukraine szállítóeszközei”: az EUAM Ukraine tulajdonában lévő vagy általa bérelt járművek és egyéb szállítóeszközök;

k)   „az EUAM Ukraine vagyontárgyai”: az EUAM Ukraine tevékenységeihez szükséges felszerelések – többek között szállítóeszközök – és fogyasztási cikkek.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és rendeleteit, és tartózkodik az EUAM Ukraine célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen bármely fellépéstől vagy tevékenységtől.

(2)   Az EUAM Ukraine e megállapodás szerinti feladatainak végrehajtása tekintetében autonómiát élvez. A fogadó állam tiszteletben tartja az EUAM Ukraine egységes és nemzetközi jellegét.

(3)   A misszióvezető rendszeresen tájékoztatja a fogadó állam kormányát az EUAM Ukraine missziónak a fogadó állam területén állomásozó személyi állományának létszámáról.

3. cikk

Azonosítás

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állományáról a misszió időtartamára – az érkezési és a távozási időpontot is feltüntető – jegyzéket kell szolgáltatni Ukrajna Külügyminisztériumának (a továbbiakban: az ukrán KüM), és azt szükség esetén aktualizálni kell. Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjait az ukrán KüM által kiállított és az EUAM Ukraine személyi állományának jogállását megerősítő személyazonosító kártyával kell ellátni.

(2)   A misszió szállítóeszközei megkülönböztető „EUAM Ukraine” azonosító jelzéssel – amelynek mintáját a fogadó állam illetékes hatóságainak át kell adni –, továbbá Ukrajnában használatos diplomatarendszámmal láthatók el.

(3)   Az EUAM Ukraine missziónak jogában áll az EU-lobogót a parancsnokságon, illetve másutt elhelyezni, a misszióvezető döntése alapján önmagában vagy a fogadó állam lobogójával együtt. A EUAM Ukraine misszióban részt vevő nemzeti kontingensek nemzeti zászlait vagy jelvényeit a misszióvezető döntése alapján lehet elhelyezni a misszió létesítményein, az EUAM Ukraine szállítóeszközein, valamint egyenruháin.

4. cikk

Határátlépés és mozgás Ukrajna területén

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állománya, az EUAM Ukraine vagyontárgyai és az EUAM Ukraine szállítóeszközei a hivatalos határátkelőhelyeken, tengeri kikötőkön és nemzetközi légifolyosókon keresztül lépik át a fogadó állam határát.

(2)   A fogadó állam elősegíti az EUAM Ukraine személyi állományának, az EUAM Ukraine vagyontárgyainak és az EUAM Ukraine szállítóeszközeinek a fogadó állam területére történő belépését, illetve a terület elhagyását. Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjai érvényes útlevéllel léphetik át Ukrajna határát. A fogadó állam területére történő belépéskor és a terület elhagyásakor az EUAM Ukraine személyi állományának azon tagjai, akik a misszió személyazonosító kártyájával vagy az EUAM Ukraine misszióban való részvételről szóló ideiglenes igazolással rendelkeznek, a fogadó állam területén mentesülnek a vámellenőrzés, a vízumkötelezettség és a bevándorlási előírások, illetve az idegenrendészeti ellenőrzés egyéb formái alól.

(3)   Az EUAM Ukraine személyi állománya mentesül a fogadó állam külföldiek nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései alól, de nem szerez jogot állandó tartózkodásra vagy lakóhelyre a fogadó állam területén.

(4)   Az EUAM Ukraine a fogadó állam vámterületére vagyontárgyakat hozhat be, illetve vagyontárgyakat vihet ki Ukrajna vámterületéről, amelyek mentesülnek a vámvizsgálat alól, az Ukrajnában történő hivatalos célú használatra szánt közlekedési eszközöket is beleértve. Az említett árukat, a járműveket is beleértve, a fogadó állam diplomáciai képviseletekre vonatkozó vámjogszabályaival összhangban be kell jelenteni.

(5)   Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjai járművet vezethetnek, hajót irányíthatnak, és repülőgépet vagy más közlekedési eszközt vezethetnek a fogadó állam területén, amennyiben rendelkeznek a megfelelő érvényes nemzeti vagy nemzetközi vezetői engedéllyel, hajóparancsnoki igazolvánnyal vagy repülési engedéllyel. A fogadó állam adó vagy illeték kiszabása nélkül érvényesnek ismeri el az EUAM Ukraine személyi állománya által használt járművezetői engedélyeket.

(6)   Az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya, valamint járműveik és más közlekedési eszközeik, felszereléseik és készleteik az ukrán jogszabályok tiszteletben tartásával teljes és korlátlan mozgásszabadságot élveznek a fogadó állam területén, annak parti tengerét és légterét is beleértve.

Szükség esetén a 18. cikknek megfelelően kiegészítő megállapodások megkötésére kerülhet sor.

(7)   Hivatali feladataik ellátása során az EUAM Ukraine személyi állománya és az EUAM Ukraine által alkalmazott helyi személyzet tagjai a közutakat, hidakat, kompokat, repülőtereket és kikötőket mindenfajta vámtól, díjtól, illetéktől, adótól vagy más költségtől mentesen vehetik igénybe. Az EUAM Ukraine nem mentesül az olyan feltételekkel igényelt és kapott szolgáltatásokért fizetendő ésszerű költségek alól, amelyek a fogadó állam állampolgárainak nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

5. cikk

Az EUAM Ukraine számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   A létesítmények sérthetetlenek. A fogadó állam képviselői kizárólag a misszióvezető hozzájárulásával léphetnek be a létesítményekbe.

(2)   A létesítmények, azok berendezése és az ott található más vagyontárgyak, valamint a szállítóeszközei mentességet élveznek a házkutatás, hatósági igénybevétel, lefoglalás vagy végrehajtás alól.

(3)   Az EUAM Ukraine, annak vagyona és az EUAM Ukraine vagyontárgyai – függetlenül attól, hogy hol és kinek a birtokában találhatók – mentességet élveznek bármilyen jogi eljárás alól.

(4)   Az EUAM Ukraine irattára és dokumentumai mindenkor és mindenhol sérthetetlenek.

(5)   A hivatalos levelezés sérthetetlen.

(6)   Az EUAM Ukraine céljára vásárolt és behozott áruk, nyújtott szolgáltatások és az EUAM Ukraine által használt létesítmények tekintetében az EUAM Ukraine mentesül minden nemzeti, regionális vagy helyi teher, adó és más hasonló díj alól. Az EUAM Ukraine nem mentesül a számára nyújtott szolgáltatások megfizetésének minősülő terhek, adók és díjak alól.

(7)   A fogadó állam engedélyezi az EUAM Ukraine céljából szükséges árucikkek behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, díjak, illetékek, adók és hasonló terhek alól, a tárolás, fuvarozás és más nyújtott szolgáltatások díjainak kivételével.

6. cikk

Az EUAM Ukraine személyi állománya számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjai nem tartóztathatók le és nem vehetők őrizetbe.

(2)   Az EUAM Ukraine személyi állományának iratai, levelezése és vagyontárgyai sérthetetlenek, a (6) bekezdés értelmében engedélyezett végrehajtási intézkedések kivételével.

(3)   Az EUAM Ukraine személyi állománya minden körülmények között mentességet élvez a fogadó állam büntető joghatósága alól. Az EUAM Ukraine személyi állományának biztosított kiváltságok és az Ukrajna büntető joghatósága alóli mentesség nem jelent mentességet a küldő állam vagy az uniós intézmények joghatósága alól. Az EUAM Ukraine személyi állományának a fogadó állam büntető joghatósága alóli mentességét adott esetben a küldő állam vagy az érintett uniós intézmény felfüggesztheti. A felfüggesztésnek minden esetben egyértelműnek kell lennie.

(4)   Az EUAM Ukraine személyi állománya a hivatalos feladatainak ellátása során tett szóbeli vagy írásbeli kijelentések, illetve végrehajtott cselekmények tekintetében a fogadó állam minden polgári vagy közigazgatási eljárása alól mentességet élvez. Amennyiben az EUAM Ukraine személyi állományának tagja ellen a fogadó állam bármilyen bírósága előtt polgári eljárás indul, erről haladéktalanul értesíteni kell a misszióvezetőt és a küldő állam illetékes hatóságát vagy az uniós intézményt. Az eljárás bíróság előtti megindítását megelőzően a misszióvezető és a küldő állam illetékes hatósága vagy az uniós intézmény igazolja a bíróság számára, hogy a kérdéses cselekményt az EUAM Ukraine személyi állományának tagja a hivatalos feladatai ellátása során hajtotta-e végre. Ha a cselekményt hivatalos feladatok ellátása során hajtották végre, az eljárást nem lehet megindítani, és a 16. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az adott cselekményt nem hivatalos feladatok ellátása során követték el, az eljárást folytatni lehet. A misszióvezető és a küldő állam illetékes hatósága vagy az uniós intézmény által adott igazolás jogilag kötelező a fogadó állam jogszolgáltatására nézve, amely azt nem vitathatja. Abban az esetben, ha az EUAM Ukraine személyi állományának tagja indít eljárást, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

(5)   Az EUAM Ukraine személyi állománya nem köteles tanúvallomást tenni.

(6)   Az EUAM Ukraine személyi állományának tagjaival szemben nem lehet végrehajtási intézkedést foganatosítani, kivéve, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő polgári eljárás indult ellenük. Az EUAM Ukraine személyi állományának azon vagyontárgyai, amelyek a misszióvezető által kiadott igazolás szerint hivatalos feladatok ellátásához szükségesek, nem foglalhatók le ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásának céljából. Polgári eljárások esetén az EUAM Ukraine személyi állományának tagjait nem lehet személyes szabadságukban korlátozni, vagy velük szemben kényszerítő intézkedéseket alkalmazni.

(7)   Az EUAM Ukraine személyi állományának a fogadó állam joghatósága alóli mentessége nem jelent az érintett küldő állam joghatósága alóli mentességet.

(8)   Az EUAM Ukraine személyi állománya az EUAM Ukraine számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentességet élvez a fogadó államban hatályban levő szociális biztonsági rendelkezések alól.

(9)   Az EUAM Ukraine személyi állománya az EUAM Ukraine vagy a küldő államok által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a fogadó államon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élvez a fogadó államban fizetendő adók alól.

(10)   A fogadó állam – az általa elfogadott törvényekkel és rendeletekkel összhangban – engedélyezi az EUAM Ukraine személyi állományának a személyes használatára szolgáló árucikkek behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, adók és kapcsolódó díjak alól, a tárolás, fuvarozás és hasonló szolgáltatások díjainak kivételével. A fogadó állam az ilyen árucikkek kivitelét is engedélyezi. Az EUAM Ukraine személyi állománya az általa a belföldi piacon vásárolt áruk és szolgáltatások tekintetében mentesül a fogadó állam jogszabályai szerinti hozzáadottérték-adó és más adók alól.

(11)   Az EUAM Ukraine személyi állományának személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve, ha alaposan feltételezhető, hogy az nem az EUAM Ukraine személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkeket tartalmaz, illetve hogy olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek behozatalát vagy kivitelét a fogadó állam jogszabályai tiltják, vagy karanténszabályok vonatkoznak rá. Az ilyen személyes poggyász vizsgálatát kizárólag az EUAM Ukraine személyi állománya érintett tagjának vagy az EUAM Ukraine felhatalmazott képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

7. cikk

Helyi személyzet

A helyi személyzet kizárólag a fogadó állam által elismert mértékű kiváltságokat és mentességeket élvez. A fogadó állam azonban olyan módon gyakorol joghatóságot az említett személyzet felett, hogy indokolatlanul ne akadályozza az EUAM Ukraine feladatainak teljesítését.

8. cikk

Büntető joghatóság

A küldő állam illetékes hatóságai – az illetékes ukrán hatóságokkal egyeztetve – jogosultak a küldő állam jogszabályai által rájuk ruházott büntető joghatósági és fegyelmi jogkört gyakorolni az EUAM Ukraine személyi állományával szemben a fogadó állam területén.

9. cikk

Biztonság

(1)   A fogadó állam saját eszközeivel gondoskodik az EUAM Ukraine személyi állományának biztonságáról.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a fogadó állam meghoz minden szükséges intézkedést az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állományának védelme, épsége és biztonsága érdekében. A fogadó állam által javasolt különleges rendelkezéseket a végrehajtásuk előtt minden esetben egyeztetni kell a misszióvezetővel. A fogadó állam engedélyezi és támogatja az EUAM Ukraine személyi állományának egészségügyi okokból történő evakuálásával kapcsolatos tevékenységeket.

Szükség esetén sor kerülhet a 18. cikkben említett kiegészítő megállapodások megkötésére.

10. cikk

Egyenruha

(1)   Az EUAM Ukraine személyi állománya az EUAM Ukraine megkülönböztető azonosító jelzésével ellátott nemzeti egyenruhát vagy civil ruhát viselhet.

(2)   Az egyenruha viseléséről a misszióvezető által kiadott szabályok rendelkeznek.

11. cikk

Együttműködés és az információhoz való hozzáférés

(1)   A fogadó állam teljes körű együttműködést és támogatást biztosít az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya részére. Adott esetben az Európai Unió és Ukrajna közötti, a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló, 2005. június 13-i megállapodásban foglalt eljárások is alkalmazhatók.

Amennyiben az első albekezdés alkalmazásához szükséges, sor kerülhet a 18. cikkben említett kiegészítő megállapodások megkötésére.

(2)   A misszióvezető és a fogadó állam rendszeres konzultációt folytat és meghozza a szükséges intézkedéseket a szoros és kölcsönös kapcsolattartás valamennyi megfelelő szinten való biztosítása érdekében. A fogadó állam összekötő tisztviselőt nevezhet ki az EUAM Ukraine misszióhoz.

12. cikk

Támogatás és szerződéskötés a fogadó állam részéről

(1)   A fogadó állam kérésre segítséget nyújt az EUAM Ukraine számára a megfelelő létesítmények megtalálásában.

(2)   A fogadó állam – kérésre és rendelkezésre állástól függően – térítésmentesen biztosít tulajdonában lévő létesítményeket. Az EUAM Ukraine műveleti igényeinek megfelelően jogosult létesítmények építésére, azok megváltoztatására vagy más módon történő átalakítására. A fogadó állam nem követelhet kártérítést az említett létesítmények építéséért, megváltoztatásáért vagy átalakításáért.

A magánszervezetek tulajdonában lévő létesítmények, amennyiben azokat az EUAM Ukraine adminisztratív és műveleti tevékenységeinek végzéséhez kéri, megfelelő szerződéses megállapodások alapján biztosíthatók.

(3)   Eszközeihez és lehetőségeihez mérten a fogadó állam hozzájárul az EUAM Ukraine előkészítéséhez, telepítéséhez, végrehajtásához és támogatásához, ideértve az EUAM Ukraine szakértőinek közös létesítményeit és felszerelését is.

Szükség esetén a 18. cikknek megfelelően kiegészítő megállapodások megkötésére kerülhet sor.

(4)   A fogadó állam részéről az EUAM Ukraine számára nyújtott segítségre és támogatásra legalább ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint a fogadó állam által saját állampolgárai részére nyújtott segítségre és támogatásra.

(5)   Az EUAM Ukraine a fogadó állam jogszabályai értelmében rendelkezik a küldetése teljesítéséhez és különösen bankszámlák nyitásához, vagyontárgyak szerzéséhez és elidegenítéséhez, valamint a bíróság előtti eljáráshoz szükséges jogképességgel.

(6)   Az EUAM Ukraine által a fogadó államban kötött szerződésekre alkalmazandó jogot e szerződések megfelelő rendelkezései határozzák meg.

(7)   Az EUAM Ukraine által kötött szerződésekben elő lehet írni, hogy a szerződés végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő jogvitában a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében említett vitarendezési eljárást kell alkalmazni.

13. cikk

Az EUAM Ukraine személyi állománya tagjainak elhalálozása

(1)   A misszióvezető jogosult gondoskodni az EUAM Ukraine személyi állománya elhalálozott tagjának és az elhalálozott személy személyes tulajdonának hazaszállításáról, és megtenni e célból a megfelelő intézkedéseket az ukrán jogszabályok tiszteletben tartásával.

(2)   Az EUAM Ukraine személyi állománya elhalálozott tagjainak boncolását csak az érintett állam hozzájárulásával és az EUAM Ukraine és/vagy az érintett állam képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

(3)   A fogadó állam és az EUAM Ukraine a lehető legteljesebb mértékben együttműködik egymással az EUAM Ukraine személyi állománya elhalálozott tagjainak mielőbbi hazaszállítása érdekében.

14. cikk

Kommunikáció

(1)   Az EUAM Ukraine a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával rádió adó- és vevőállomásokat, valamint műholdrendszereket telepíthet és üzemeltethet. Az EUAM Ukraine együttműködik a fogadó állam illetékes hatóságaival a megfelelő frekvenciák használatából eredő összeütközések elkerülése érdekében.

(2)   Az EUAM Ukraine a misszió céljai érdekében a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával korlátlan kommunikációra jogosult rádió (beleértve a műholdas, valamint a hordozható és kézi készülékeket is), telefon, távíró, telefax és más eszközök segítségével, továbbá jogosult az EUAM Ukraine létesítményein belüli, illetve a létesítmények közötti kommunikáció biztosításához szükséges berendezések telepítésére, a kábel- és földvezeték-fektetést is beleértve.

(3)   Az EUAM Ukraine a saját létesítményein belül megteheti a szükséges intézkedéseket az EUAM Ukraine és/vagy az EUAM Ukraine személyi állománya részére, illetve általuk küldött posta továbbítására.

15. cikk

Követelések haláleset, sérülés, kár és veszteség esetén

(1)   Az EUAM Ukraine, az EUAM Ukraine személyi állománya, az EU és a küldő államok nem felelnek a műveleti szükségletekhez kapcsolódóan, illetve a polgári zavargásokkal vagy az EUAM Ukraine védelmével kapcsolatos tevékenységek által a polgári vagy közvagyonban okozott károkért vagy veszteségekért.

(2)   A békés rendezés érdekében a polgári vagy közvagyont ért, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó károk vagy veszteségek fejében támasztott követeléseket, valamint a halál vagy személyi sérülés fejében támasztott, továbbá az EUAM Ukraine vagyonában bekövetkezett károk vagy veszteségek fejében támasztott követeléseket a fogadó állam jogi vagy természetes személyei által előterjesztett követelés esetében a fogadó állam illetékes hatóságain keresztül az EUAM Ukraine misszióhoz, az EUAM Ukraine által előterjesztett követelés esetében pedig a fogadó állam illetékes hatóságaihoz kell benyújtani.

(3)   Amennyiben nincs mód a békés rendezésre, a követelést az egyenlő arányban az EUAM Ukraine képviselőiből, valamint a fogadó állam képviselőiből álló, követelésekkel foglalkozó bizottsághoz kell benyújtani. A követeléseket közös megegyezéssel kell rendezni.

(4)   Ha a követelésekkel foglalkozó bizottság nem tudja rendezni a vitát, akkor azt – legfeljebb 40 000 EUR összegű követelés esetén – a fogadó állam és az EU képviselői diplomáciai úton rendezik. Az említett összeget meghaladó követelés esetén az ügyet választott bíróság elé kell vinni, amelynek döntése jogilag kötelező.

(5)   A (4) bekezdésben említett választott bíróság három választott bíróból áll, egy választott bírót a fogadó állam, egy választott bírót az EUAM Ukraine, a harmadikat pedig a fogadó állam és az EUAM Ukraine együttesen jelöli ki. Ha valamelyik fél két hónapon belül nem jelöl ki választott bírót, vagy ha a fogadó állam és az EUAM Ukraine nem tud megállapodni a harmadik választott bíró kijelöléséről, a kérdéses választott bírót az Európai Unió Bíróságának elnöke jelöli ki.

(6)   Az EUAM Ukraine és a fogadó állam közigazgatási hatóságai igazgatási megállapodást kötnek annak érdekében, hogy meghatározzák a követelésekkel foglalkozó bizottság és a választott bíróság megbízatásának feltételeit, az említett testületekben alkalmazandó eljárást és a követelések benyújtásának feltételeit.

16. cikk

Kapcsolattartás és vitás kérdések

(1)   Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely kérdést az EUAM Ukraine és a fogadó állam illetékes hatóságainak képviselői együttesen vizsgálják meg.

(2)   Előzetes rendezés hiányában az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdéseket a fogadó állam és az EU képviselői kizárólag diplomáciai úton rendezik.

17. cikk

Egyéb rendelkezések

(1)   Az e megállapodásban az EUAM Ukraine és az EUAM Ukraine személyi állománya tekintetében meghatározott mentességek, kiváltságok és jogok érvényesítéséért, valamint a megfelelő ukrán helyi hatóságok részéről történő betartásáért a fogadó állam kormánya tartozik felelősséggel.

(2)   E megállapodás rendelkezései nem tekinthetők, illetve nem értelmezhetők az uniós tagállamok vagy bármely más, az EUAM Ukraine misszióhoz hozzájáruló állam számára más megállapodások által biztosított jogoktól való eltérésnek.

18. cikk

Végrehajtási rendelkezések

E megállapodás alkalmazásában a műveleti, adminisztratív és technikai kérdések a misszióvezető és a fogadó állam közigazgatási hatóságai között megkötendő külön megállapodások tárgyát képezhetik.

19. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

(1)   Ez a megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor diplomáciai úton megérkezik az utolsó írásos értesítés arról, hogy a Felek lefolytatták azokat a belső eljárásokat, amelyek ennek a megállapodásnak a hatálybalépéséhez szükségesek, és a megállapodás az EUAM Ukraine személyi állománya utolsó tagja távozásának az EUAM Ukraine értesítése szerinti napjáig hatályban marad.

(2)   Ez a megállapodás a felek írásbeli megállapodásával módosítható vagy megszüntethető.

(3)   E megállapodás megszűnése nem érinti a megszűnést megelőzően, az e megállapodás végrehajtásából származó jogokat és kötelezettségeket.

---

21.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/10

---

A BIZOTTSÁG 1241/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 7.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Westfälischer Pumpernickel [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette (2) az Európai Unió Hivatalos Lapjában Németország kérelmét a „Westfälischer Pumpernickel” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Westfälischer Pumpernickel” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Westfälischer Pumpernickel” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 196., 2014.6.26., 20. o.

(3)  A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

---

21.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/11

---

A BIZOTTSÁG 1242/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

a műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatok megjelenítésére alkalmazandó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 97. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Tengerügyi és Halászati Alap Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 508/2014/EU rendelet 97. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok irányító hatóságainak közölniük kell a Bizottsággal az előző naptári év végéig történő finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatokat, ideértve mind a kedvezményezett, mind pedig a művelet kulcsfontosságú jellemzőit.

(2)

A finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó kumulatív adatok egységességének és hiánytalanságának biztosítása érdekében a kumulatív adatok megjelenítése tekintetében közös műszaki előírásokat és szabályokat kell megfogalmazni. E célból indokolt a 1243/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) I. mellékletében meghatározott adatbázis-struktúrát alkalmazni.

(3)	Indokolt előírni, hogy ez a rendelet – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 508/2014/EU rendelet 97. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatok – többek között mind a kedvezményezett, mind pedig a műveletek kulcsfontosságú jellemzőinek – megjelenítéséhez az irányító hatóságok az e rendelet mellékleteiben szereplő űrlapok és táblázatok szerinti műszaki előírásokat és szabályokat követik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014. november 20-i 1243/2014/EU végrehajtási rendelete a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról (Lásd e Hivatalos Lap 39. oldalát.).

---

---

---

---

---

---

21.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/39

---

A BIZOTTSÁG 1243/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

a tagállamok által nyújtandó információkra, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályoknak az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 107. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) közös rendelkezéseket állapít meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (ETHA) vonatkozóan. Az említett rendelet előírja a tagállamok irányító hatóságai számára, hogy kialakítsák az egyes műveletekre vonatkozó, a monitoring, az értékelés, a pénzügyi irányítás, az ellenőrzés és az audit céljából szükséges, az egyéni műveletekre vonatkozó információkat is tartalmazó adatok számítógépes formában történő rögzítésére és tárolására szolgáló rendszerüket.

(2)	A 480/2014/EU felhatalmazáson bizottsági alapuló rendelet (3) III. melléklete felsorolja azokat az adatokat, amelyeket az egyes tagállamok által létrehozott monitoringrendszerekben számítógépes formában rögzíteni és tárolni kell.

(3)

Az 508/2014/EU rendelet 107. cikkében előírt közös monitoring- és értékelési rendszer működéséhez további adatrögzítési és -küldési szabályokra van szükség. Az 508/2014/EU rendelet 107. cikkének (3) bekezdése értelmében ezeknek a szabályoknak meg kell határozniuk a tagállamok által nyújtandó információkat, miközben a lehetséges adatforrások, például az 1303/2014/EU rendelet értelmében rögzítendő és tárolandó információk listája közötti minél nagyobb szinergiákra kell törekedniük.

(4)	Indokolt előíni, hogy ez a rendelet – a benne meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza azokat a tagállamok által a Bizottsághoz benyújtandó információkra vonatkozó szabályokat, amelyek lehetővé teszik az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) megosztott irányítás keretében finanszírozott műveletek monitoringját és értékelését.

2. cikk

Az adatok listája és az adatbázis struktúrája

(1)   Minden tagállam az e rendelet I. mellékletében meghatározott struktúrának megfelelő formában rögzíti az 1303/2013/EU rendelet 125. cikkének (2) bekezdése szerinti adatbázisában és benyújtja a Bizottságnak az 508/2014/EU rendelet 107. cikkének (3) bekezdésében említett információkat tartalmazó adatok listáját.

(2)   Az adatok listáját az ETHA által támogatott operatív program keretében finanszírozásra kiválasztott minden egyes művelet tekintetében rögzíteni kell és be kell nyújtani a Bizottságnak.

3. cikk

Információk bevitele az adatbázisba

A 2. cikkben említett adatokat az alábbi két szakaszban be kell vinni az adatbázisba:

a)	a művelet jóváhagyásának időpontjában;

b)	a művelet befejezését követően.

4. cikk

A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok

Az I. melléklet D. részében említett információkat (A művelet végrehajtásával kapcsolatos adatok) a II. mellékletben meghatározott mezők alapján kell megadni.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 149., 2014.5.20., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3)  A Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).

---

---

---

21.11.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 334/52

---

A BIZOTTSÁG 1244/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. november 20.)

az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásáról (az „EU segítségnyújtási önkéntesei” kezdeményezés) szóló 375/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, 10. cikke (1) bekezdésére és 12. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 375/2014/EU rendelet értelmében a Bizottság előírásokat és eljárásokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy az önkéntesjelöltek és az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokban folyó humanitárius segítségnyújtási műveletek támogatása céljából történő azonosítása, kiválasztása, felkészítése, irányítása és kiküldése során a küldő és a fogadó szervezeteknek milyen feltételeket, szabályokat és követelményeket kell alkalmazniuk. A 375/2014/EU rendelet értelmében ezeket az előírásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában, az eljárásokat pedig végrehajtási aktusok formájában kell elfogadni.

(2)	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés valamennyi érintettjét – köztük magukat az önkénteseket, valamint a küldő és a fogadó szervezeteket – arra kell ösztönözni, hogy alakítsák ki a kezdeményezéshez fűződő azonosságtudatot.

(3)	Fontos, hogy az önkéntesjelöltek azonosítása és kiválasztása megkülönböztetésmentes, tisztességes és átlátható eljárás keretében történjen, a küldő és a fogadó szervezetek közötti partnerség alapján, a fogadó szervezet helyi szinten jelentkező tényleges igényeinek megfelelően.

(4)

A küldő és a fogadó szervezeteknek egyaránt alapos bevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk a feladatkörökkel és a várakozásokkal kapcsolatos félreértések elkerülése végett, valamint azért, hogy az önkéntesek a kiküldést megelőzően megfelelő gyakorlati felkészítésben részesüljenek. Ez – a releváns kulturális érzékenységet maradéktalanul figyelembe véve – megalapozná a fogadó közösségeken belüli bizalmat és elfogadást.

(5)

A képzés a kiküldés előtti felkészítés szerves része, amelyet valamennyi önkéntesjelölt számára biztosítani kell egy kötelező és választható kurzusokból álló, strukturált program keretében. Ezen túlmenően a kezdő szakemberek számára – adott esetben gyakornokként való kiküldés révén – lehetővé kell tenni kompetenciáik továbbfejlesztését és a humanitárius ágazatban releváns új szakismeretek és készségek elsajátítását. Ez különösen a küldő és a fogadó szervezetek tevékenységeit és hátterét illetően lehet célszerű.

(6)

A küldő és a fogadó szervezeteknek megfelelő felügyeleti és irányítási rendszert kell kialakítaniuk. Együttesen kell felügyelniük és értékelniük az uniós segítségnyújtási önkéntesek teljesítményét és eredményeit, valamint visszajelzést kell adniuk feladataik és célkitűzéseik kapcsán. Ez hozzájárul majd az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés elszámoltathatóságának javításához.

(7)	A felügyeletet és az irányítást mentorálásnak kell kísérnie, amely révén az uniós segítségnyújtási önkéntes további támogatásban részesül a kiküldés előtt, alatt és után.

(8)	A harmadik országba való kiküldés ideje alatt gondoskodni kell a folyamatos kommunikáció csatornájáról és a küldő szervezet által nyújtott további támogatásról. Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes számára támogatást kell biztosítani a beszámolás és a kiküldés vége tekintetében.

(9)

Ahhoz, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntesek biztonságos és higiénikus környezetben láthassák el feladataikat, valamint személyes nehézségek nélkül tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket, megfelelő munka- és életkörülményekre van szükség, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az önkéntesek szerény, fényűzéstől mentes életet élnek. Az uniós segítségnyújtási önkéntesek számára folyósított napidíjaknak és egyéb kifizetéseknek nem célja, hogy leképezzék a rendes munkavállalásért járó fizetést. Az ilyen kifizetések összegét nem a szakmai tapasztalat, a szakismeretek vagy az önkéntes feladatainak eredményei határozzák meg: kizárólagos céljuk, hogy a kiküldés ideje alatt fedezzék a megélhetés költségeit. A magas és azonos szintű védelem biztosítása érdekében valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntesre vonatkozó, átfogó biztosítási politikát kell alkalmazni, amely a harmadik országbeli kiküldésük teljes időtartama alatt, illetve az ezt megelőző vagy követő bármely más, releváns időszakban is védelmet biztosít számukra.

(10)

A gondoskodási kötelezettség kiemelkedő jelentőséggel bír, és közös felelősség. A küldő és a fogadó szervezeteknek a lehető legnagyobb mértékben gondoskodniuk kell az uniós segítségnyújtási önkéntesek egészségéről, biztonságáról, védelméről és jólétéről, valamint megfelelő védelmi, egészségügyi és biztonsági eljárásokat kell kialakítaniuk. Ugyanígy az uniós segítségnyújtási önkéntesnek is mindent meg kell tennie a saját és mások egészsége, biztonsága és védelme érdekében a munkahelyen.

(11)

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követése és értékelése a kiküldés teljes időtartamára kiterjedő, folyamatos tevékenység. Alapja a felügyeleti és teljesítménymenedzsment-rendszer, és olyan adatokkal szolgál, amelyek alapján egyértelművé válik, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes egyéni teljesítménye milyen mértékben járul hozzá – az eredmények és a hatások szintjén – az adott projekt és az egész kezdeményezés célkitűzéseihez.

(12)

Szilárd alapokon álló akkreditációs rendszerre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a küldő és a fogadó szervezetek megfeleljenek a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben rögzített előírásoknak, valamint az e rendeletben meghatározott eljárásoknak. Az akkreditációs rendszert a következő alapelvek mentén kell kialakítani: egyszerűsítés és az átfedések elkerülése, a küldő és a fogadó szervezetek megkülönböztetése, költséghatékonyság, átláthatóság és pártatlanság, a sokféleség és a hozzáférhetőség előmozdítása.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 375/2014/EU rendelet 26. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével.

(14)	Az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, hiszen azokat a rendelkezéseket rögzíti, amelyek alapján a végrehajtó szervezetek kiküldik az uniós segítségnyújtási önkénteseket a harmadik országokba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 375/2014/EU rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat határozza meg, az említett rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikkének (1) bekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében felsorolt alábbi részleteket illetően:

a)	az önkéntesjelöltek azonosítása, kiválasztása és kiküldés előtti felkészítése során követendő eljárások, ideértve adott esetben a gyakornokként való kiküldést is;

b)	a képzési programra és az önkéntesjelölt kiküldésre való alkalmasságának értékelési eljárására vonatkozó rendelkezések;

c)

az uniós segítségnyújtási önkéntesek harmadik országokba történő kiküldésére és harmadik országokon belüli irányítására vonatkozó rendelkezések, ideértve többek között a helyszíni felügyeletet, továbbá a coaching, a mentorálás, a továbbképzés, a megfelelő munkafeltételek biztosítása és a kiküldés utáni támogatás révén történő folyamatos támogatást;

d)	biztosítási fedezet és megfelelő életkörülmények biztosítása az önkéntesek számára, ideértve a megélhetési, lakhatási, utazási és egyéb kapcsolódó költségek fedezését,

e)

a kiküldés előtt, alatt és után követendő eljárások, amelyek biztosítják a gondoskodási kötelezettséget és a megfelelő védelmi és biztonsági intézkedéseket, ideértve a harmadik országokból való sürgősségi evakuálásra vonatkozó egészségügyi célú evakuálási és biztonsági terveket, köztük a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásra vonatkozó eljárásokat;

f)	az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követésére és értékelésére szolgáló eljárások;

g)	akkreditációs mechanizmus, amely biztosítja, hogy a küldő szervezetek betartsák a 375/2014/EU rendelet 9. cikkében említett előírásokat és eljárásokat, valamint a fogadó szervezetekre vonatkozó differenciált akkreditációs mechanizmus.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 375/2014/EU rendelet 3. cikkében, valamint a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló rendeletben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)   „kompetencia-referenciakeret”: a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottak értelmében vett keretterv;

b)   „tanulási és fejlődési terv”: a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározottak értelmében vett terv;

c)   „oktató”: egy vagy több képzési modul levezetése vagy forgatókönyv-alapú szimulációs gyakorlatok koordinálása, továbbá az önkéntesjelöltek kompetenciáinak értékelése céljából a képzésszolgáltató által alkalmazott személy;

d)   „képzési mentor”: az önkéntesjelölt kiküldésre való alkalmasságának értékelése terén koordinátorszerepet betöltő, a képzésszolgáltató által alkalmazott oktató. A képzési mentor az önkéntesjelöltek egy csoportjáért felelős. Az oktatók visszajelzései alapján koordinálja a csoportjába tartozó önkéntesjelöltek kompetenciáinak értékelését, és egyénileg foglalkozik az önkéntesjelöltekkel, mérlegelve az általuk készített önértékelést és az oktatói értékelést;

e)   „mentorálás”: a munka, a pályafutás vagy a szakmai fejlődés szempontjából lényeges tudás, társadalmi tőke és pszichoszociális támogatás informális átadásának folyamata. A mentorálás magában foglalja a rendszerint négyszemközti, huzamos időszakra kiterjedő informális kommunikációt, amelyben az egyik fél a fogadó szervezet által mentorként azonosított, a releváns tudással, szakértelemmel és tapasztalatokkal rendelkező személy, a másik fél pedig az uniós segítségnyújtási önkéntes;

f)   „beszámolás”: az a folyamat, amelynek keretében a küldő és a fogadó szervezetek, valamint az uniós segítségnyújtási önkéntesek világos tájékoztatást kapnak a feladat eredményeiről, az uniós segítségnyújtási önkéntesek teljesítményéről, a tapasztalataikkal kapcsolatos javaslatokról vagy tanulságokról, a munkájuk hasznosításáról és a levont tanulságokról, továbbá a gyakorlat pozitív szakmai lezárásáról.

2. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTESJELÖLTEK AZONOSÍTÁSÁRA ÉS KIVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

3. cikk

Azonosítási és kiválasztási eljárás

(1)   A küldő és a fogadó szervezetek együttesen dolgozzák ki az azonosítási és kiválasztási eljárást. A 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően az egyenlő bánásmódra, az esélyegyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó előírást tiszteletben tartó, átlátható, tisztességes és hatékony toborzási eljárás biztosítása érdekében pontosan meghatározott feladatkörökre, felelősségekre és eljárásokra van szükség.

(2)   Az azonosítási és kiválasztási eljárás a küldő és a fogadó szervezetek közötti partnerségen alapul, és biztosítja az időszerű és zökkenőmentes kommunikációt. A küldő szervezet gondoskodik arról, hogy a toborzási folyamat egészébe következetesen bevonják a fogadó szervezetet.

(3)   A közösen elfogadott azonosítási és kiválasztási eljárás a toborzási folyamat valamennyi szakaszában alkalmazandó.

(4)   Az azonosítási és kiválasztási eljárás legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	Az uniós segítségnyújtási önkéntesek feladatkiosztásának, kompetenciaprofiljának és kiválasztási kritériumainak meghatározása a 4. cikkben foglaltak szerint;

b)	Felhívás és jelentkezés az 5. cikkben foglaltak szerint;

c)	A jelentkezők értékelése, a tágabb és a szűkebb jelöltlista összeállítása a 6. cikkben foglaltak szerint;

d)	Kiválasztás a 7. cikkben foglaltak szerint.

4. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek feladatkiosztásának, kompetenciaprofiljának és kiválasztási kritériumainak meghatározása

(1)   A fogadó szervezet a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban készítendő igényfelmérés alapján, az I. melléklet 1. pontjában szereplő kritériumoknak eleget téve javaslatot tesz az uniós segítségnyújtási önkéntes feladataira, ideértve a rugalmas elemeket is, amelyek a kiválasztás után az önkéntes inputjának függvényében alakíthatók.

(2)   A küldő szervezet felülvizsgálja a feladatkiosztást, és szükség szerint segít azt módosítani annak érdekében, hogy megfelelő és realisztikus összhang alakuljon ki, figyelembe véve az uniós segítségnyújtási önkéntes várható kompetenciáit, valamint a fogadó szervezet befogadási képességét és igényeit.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek a feladatkiosztás és a kompetencia-referenciakeret alapján meghatározzák az uniós segítségnyújtási önkéntes kompetenciaprofilját és a minimumkövetelményeket rögzítő kiválasztási kritériumokat, amelyek a toborzási folyamat során használatosak. A kompetenciaprofil arra is kiterjed, hogy az önkéntes vezető vagy kezdő szakember-e és szükség van-e gyakornokként való kiküldésére.

5. cikk

Felhívás és jelentkezés

(1)   A gyakorlatra vonatkozó felhívás közzététele a küldő szervezet feladata. A fogadó szervezettől származó input felhasználásával a küldő szervezet felhívási információs csomagot állít össze, amely tájékoztatást nyújt a kezdeményezésről és felkelti az önkéntesjelöltek figyelmét.

(2)   A felhívásra vonatkozó minimumkövetelmények a következők: legyen angol nyelvű, világos, konkrét és közérthető nyelvezetű, valamint az I. melléklet 2. pontjában szereplő kritériumokkal összhangban nyújtson tájékoztatást az önkéntesjelöltnek kínált pozícióról.

(3)   A felhívás legalább egy hónapon keresztül elérhető az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés központi portálján, és lehetőség van a népszerűsítés további csatornáinak alkalmazására is, hogy a jelentkezőket a központi portálra irányítsák. Alaposan indokolt körülmények között a humanitárius válságreagálási gyakorlatok esetében a felhívás egy hónapnál rövidebb – ám legalább egyhetes – időtartamra is megjeleníthető.

(4)   A jelentkezők egységes jelentkezési lapot töltenek ki és csatolják strukturált önéletrajzukat. A jelentkezők továbbá egy egységes önértékelő kérdőívet is kitöltenek, amelyben a kompetencia-referenciakeret követelményei szerint értékelik kompetenciáikat, valamint értékelik a felhívásban ismertetett feladatokhoz, élet- és munkakörülményekhez való alkalmazkodóképességüket. Ezek tekintetében szükség van az önkéntesjelöltek beleegyezésére.

6. cikk

Értékelés, a tágabb és a szűkebb jelöltlista összeállítása

(1)   A küldő szervezet értékeli a jelentkezőket a jelentkezési lapon és az önértékelő kérdőívekben megadott információk, az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben – és a konkrét gyakorlatban – való részvétellel kapcsolatos motivációjuk, valamint egy releváns humanitárius segítségnyújtási forgatókönyv elemzésére vonatkozó képességük írásbeli tesztek, esszék vagy hasonló tesztek révén történő felmérése alapján.

(2)   Az értékelés alapján a küldő szervezet tágabb jelöltlistát állít össze a fogadó szervezet számára, majd közös megegyezéssel elfogadják az interjúra behívandó jelentkezők szűkebb listáját.

(3)   A szűkebb listán szereplő jelentkezőket behívják a kompetencia-referenciakereten alapuló strukturált interjúra. Az interjú történhet személyesen vagy telekommunikációs technológiák felhasználásával, lehetőség szerint a fogadó szervezet részvételével. A további értékelési módszerek között szerepelhet értékelőközpont, csoportos tevékenység és szakmai szituációs gyakorlat.

(4)   A küldő szervezet a végleges kiválasztás előtt szükség esetén ellenőrizheti a személyes és a szakmai referenciákat. A jelentkezőket az eljárás kezdetén a felhívásban tájékoztatják az átvilágításról.

7. cikk

Kiválasztás

(1)   A kiválasztott önkéntesjelöltről a fogadó szervezet hoz végleges döntést, és a kiválasztás tényét megerősíti a küldő szervezetnek, amely a pozíció felajánlásáért és a bevezető szakasz előkészítéséért felelős. Valamennyi pozícióra póttagok is kiválaszthatók, akik a jelölt helyébe lépnek, amennyiben az nem tud vagy nem akar részt venni.

(2)   A küldő és a fogadó szervezeteknek képesnek kell lenniük igazolni, hogy a kiválasztással kapcsolatos döntésükben miként érvényesült az azonosítási és kiválasztási eljárás egésze során tiszteletben tartott egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség és megkülönböztetésmentesség.

(3)   A kiválasztási eljárás ésszerű időn belül lezárandó. A küldő szervezet az összes jelentkezőt tájékoztatja a kiválasztási döntésről, valamint annak lehetőségéről, hogy visszajelzést kapjanak. A küldő szervezet felkéri a kiválasztott önkéntesjelöltet, hogy írásban erősítse meg az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvételi szándékát.

(4)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az azonosítási és kiválasztási folyamattal kapcsolatos dokumentáció visszakövethető legyen, és tárolása megfeleljen a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben szereplő adatvédelmi előírásoknak.

8. cikk

A tanulási igények értékelése

(1)   A küldő szervezet a fogadó szervezettel és az önkéntesjelölttel konzultálva, a toborzási folyamat eredményei, a fogadó szervezet igényei és a tervezett kiküldés alapján értékeli a tanulási igényeket, valamint az alábbi kritériumok szerint meghatározza a képzési program elvégzendő moduljait:

a)	Beosztási fokozat, a vezető szakemberek számára lehetővé téve, hogy a kötelező modulokra összpontosíthassanak és megfelelő szintű projektirányítási képzést és szakirányú opcionális modulokat választhassanak;

b)	A fogadó szervezet különleges kompetenciák iránti igénye, amely az önkéntesjelölt opcionális modulokban való részvétele útján kezelendő;

c)	Az önkéntesjelölt általános kompetenciái, amelyek az opcionális modulokban való részvétel útján kezelendők.

(2)   A küldő szervezet kitölti a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott tanulási és fejlődési tervet, és a képzésszolgáltatónak történő továbbítás céljából azonosítja a kiválasztott önkéntesjelölt értékelt kompetenciáit, illetve tanulási igényeit.

3. FEJEZET

AZ EU SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEI KEZDEMÉNYEZÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA

9. cikk

Képzési program

(1)   A kiválasztott önkéntesjelölteknek szóló képzési programot a képzésszolgáltató nyújtja, adott esetben a küldő és a fogadó szervezetek, illetve a korábbi önkéntesek inputjait felhasználva.

(2)   A képzési program a kompetencia-referenciakereten alapul, és mind a kezdő, mind a vezető szakemberek igényeinek megfelelően alakítható.

(3)   A képzési program vegyes tanulási megközelítést érvényesít, amely elektronikus tanulási és tantermi oktatási modulokra épül.

(4)   A minden önkéntesjelölt számára kötelező modulok között szerepel:

a)	Általános bevezetés az Unió külkapcsolataiba és válságreagálási rendszerébe;

b)	Bevezetés a humanitárius tevékenységbe, az Unió humanitárius segítségnyújtási szakpolitikájába és az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésbe;

c)	A személyes biztonság, védelem és egészség kezelése;

d)	Projektirányítás;

e)	Interkulturális érzékenység (és transzverzális kérdések);

f)	Forgatókönyvön alapuló szituációs gyakorlat, amelynek során az önkéntesjelölt alkalmazza az elsajátított kompetenciákat.

(5)   Az opcionális modulok között szerepel:

a)	Érdekképviselet és kommunikáció;

b)	Pszichológiai elsősegély;

c)	Multiplikátorok képzése;

d)	Önkéntesek irányítása;

e)	Szervezetfejlesztés;

f)	Szükség esetén testre szabott modulok, különösen az önkéntesjelöltek szakmai kompetenciáinak a humanitárius segítségnyújtási helyzetekre való alkalmazását illetően.

(6)   Az önkéntesjelöltek valamennyi kötelező modult elvégzik, továbbá lehetőségük van elvégezni a 8. cikk alapján kiválasztott opcionális modul(oka)t.

(7)   Az egyes modulok részleteit – köztük a modul státuszát, célcsoportját, ütemezését, a megcélzott kompetenciákat és a kapcsolódó tanulási eredményeket – magában foglaló képzési terv kidolgozása a II. mellékletben meghatározottak szerint történik.

10. cikk

Az önkéntesjelöltek értékelése a képzés alatt és után

(1)   A képzés alatt, illetve a képzés befejeztével a kompetencia-referenciakeret alapján értékelés készül az önkéntesjelöltek kiküldésre való felkészültségéről.

(2)   Az értékelést az oktatók közösen szervezik meg, és az önkéntesjelölt képzési mentora kulcsfontosságú koordinációs szerepet játszik benne.

(3)   A kompetenciák értékelése az önkéntesjelölt ismereteiről, készségeiről és attitűdjéről, köztük az alábbiakról készített oktatói értékeléseken alapul:

a)	Az önkéntesjelölt által a forgatókönyvön alapuló szituációs gyakorlat után készített önértékelés;

b)	Az oktatók által az egyes modulok után és a forgatókönyvön alapuló szituációs gyakorlat után tett megjegyzések;

c)	A képzési mentor által készített értékelés, amelyben kritikus szemmel felülvizsgálja az önértékelést, valamint a képzési mentor és az önkéntesjelölt négyszemközti, az oktatók visszajelzésein alapuló mentori elbeszélgetései nyomán készült megjegyzések.

(4)   Minden kompetencia értékelése bekerül az önkéntesjelölt tanulási és fejlődési tervébe, amelyet a képzés elvégzésekor frissítenek, feltüntetve a teljesített kurzusokat és az elért eredményeket.

(5)   A transzverzális vagy különleges kompetenciák valamelyike tekintetében gyengén teljesítő önkéntesjelölteket kizárják. Az oktatóknak és a képzési mentornak szükség esetén képesnek kell lenniük megmagyarázni és indokolni a kizárást maga után vonó értékelést, illetve döntést.

4. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTESJELÖLTEK KIKÜLDÉS ELŐTTI FELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

11. cikk

Bevezető program

(1)   A bevezetés folyamata során a jelölt vagy az uniós segítségnyújtási önkéntes megismerkedik a küldő és a fogadó szervezetek kultúrájával, politikájával és gyakorlatával, továbbá a feladatkiosztással kapcsolatos elvárásokkal.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek közösen dolgozzák ki a bevezető programot. A program meghatározza szerepüket és felelősségeiket, lehetőség szerint a kiküldetésből hazatérő uniós segítségnyújtási önkéntesektől kapott inputok alapján, ezáltal kihasználva az első kézből származó tapasztalatok előnyeit. A program kiterjed az alábbiakra:

a)	A küldő szervezet által nyújtandó kiküldés előtti bevezetés a 12. cikkben foglaltak szerint;

b)	A fogadó szervezet által nyújtandó harmadik országbeli bevezetés a 18. cikkben foglaltak szerint.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek adott esetben közös eseményeket szerveznek, amelyeken valamennyi jelölt vagy uniós segítségnyújtási önkéntes együttesen vesz részt.

12. cikk

Kiküldés előtti bevezetés

(1)   A küldő szervezetek biztosítják, hogy a kiküldés előtt valamennyi önkéntesjelölt alapos és megfelelő személyes bevezetésben részesüljön. Ez minimumkövetelményként az alábbiakra terjed ki:

a)	Szervezeti és irányítási felépítés és folyamatok, a projektben részt vevő csapatok (köztük a projektmenedzser, a válságkezelési tisztviselő, emberi erőforrások), a szervezet küldetése és célkitűzései az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés összefüggésében;

b)	Átfogó tájékoztatás a projekt tartalmáról, amelyben a jelölt tevékenykedni fog, a jelölt feladatkiosztásáról és az ezt alátámasztó igényfelmérésről; valamint a tervezett munka- és életkörülmények a 22., illetve a 24–27. cikkben előírtak értelmében;

c)	Az önkéntesre vonatkozó jogi keret a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtak szerint;

d)

Az önkéntes szempontjából releváns előírások és eljárások, köztük a fegyelmi és panasztételi kérdések, a csalásellenesség és korrupcióellenesség, a gyermekek és a kiszolgáltatott felnőttek védelme, valamint a magatartási kódex a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben előírtak szerint;

e)	Az adott helyzetnek megfelelő kötelező védelmi tájékoztatás, illetve egészségügyi és biztonsági tájékoztatás (ideértve a kiküldést megelőző orvosi vizsgálatot) a 28. és 30. cikkben előírtak szerint;

f)	Működő felügyeleti és teljesítménymenedzsment-rendszer és -eljárás, valamint támogatási mechanizmusok, köztük mentorálás és további támogatás a 19., 20. és 21. cikkben előírtak szerint;

g)	A tanulási és fejlődési terv;

h)	Tájékoztatás az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatáról és arról, hogy a hálózat miként támogatja az önkénteseket a kiküldés előtt, alatt és után;

i)	Tájékoztatás a projekt keretében előirányzott, a 375/2014/EU rendelet 17. cikkében említett kommunikációs terven alapuló kommunikációs és láthatósági tevékenységekről, ideértve a Bizottság illetékes regionális információs tisztviselőjének elérhetőségét;

j)	Beszámolási folyamat a 23. cikkben foglaltak szerint.

(2)   A bevezetés keretében a küldő szervezet tájékoztatást nyújt a Bizottság humanitárius segítségnyújtási helyi irodájáról, amely a kiküldés szerinti országért felelős, valamint értesíti a helyi irodát az uniós segítségnyújtási önkéntesek közelgő kiküldéséről.

(3)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az önkéntesjelöltek elolvassák és megértsék a bevezetési folyamat során kapott valamennyi információt, valamint hogy ez az információ az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvételük teljes időtartama alatt könnyen elérhető maradjon.

13. cikk

Gyakornokként való kiküldés a kezdő szakemberek számára

(1)   A kezdő szakember önkéntesjelöltek számára előírhatják, hogy a képzésen túl gyakornokként való kiküldésben is vegyenek részt a küldő szervezetnél, hogy tapasztalatot szerezzenek a humanitárius munka eljárásait, etikáját és hátterét illetően, valamint alaposabban felkészüljenek az uniós segítségnyújtási önkéntesként esedékes kiküldésre. A gyakornokként való kiküldés időtartama legfeljebb hat hónap, és ennek korlátozott meghosszabbítására kizárólag kellően indokolt, kivételes esetekben van lehetőség.

(2)   A küldő szervezet a fogadó szervezettel és a gyakornok önkéntessel konzultálva, a gyakornokként való kiküldésre vonatkozó igények alapján felülvizsgálja és frissíti a tanulási és fejlődési tervben szereplő tanulási igényeket. A tanulási és fejlődési terv különösen az alábbiakat határozza meg:

a)	A gyakornok önkéntes által a gyakornoki időszak során elérendő tanulási eredmények;

b)	A gyakornok önkéntes által a tanulási folyamat részeként elvégzendő feladatok és az ehhez szükséges erőforrások;

c)	A gyakornok önkéntes által a gyakornoki időszak végére elérendő célkitűzések és eredmények.

(3)   E rendelet alábbi cikkei értelemszerűen alkalmazandók a gyakornokként való kiküldésre, és így kötelezettségeket rónak a gyakornok önkénteseket fogadó küldő szervezetekre:

a)	A 19. cikk (4), (5), (6) és (9) bekezdése, valamint a 21. és 22. cikk.

b)

A 24. cikk, kivéve az (5) bekezdést. A 375/2014/EU rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós országokból vagy harmadik országokból származó, az említett cikkben meghatározott feltételeket teljesítő önkéntesjelöltek, akik tartózkodási országukban a nemzeti társadalombiztosítási vagy biztosítási rendszerbe tartoznak és a fent említett országok valamelyikében végeznek gyakorlatot, csupán kiegészítő biztosításra jogosultak. A rájuk vonatkozó biztosítás tehát a nemzeti társadalombiztosítási vagy biztosítási rendszer által garantált fedezetet meghaladó költségekre korlátozódik. Kivételes és indokolt esetben, amikor a nemzeti társadalombiztosítási vagy biztosítási rendszer a 24. cikk (5) bekezdésében foglalt költségeket egyáltalán nem, vagy csupán részben fedezi, a felmerülő költségek 100 %-a fedezendő.

c)	A 25. cikk, kivéve a (6) bekezdést, a 26. cikk, valamint adott esetben a 27. cikk (1) bekezdése.

d)	A 28. cikk (1), (8) és (14) bekezdése, valamint a 30. cikk (1), (4), (5), (6) és (7) bekezdése.

14. cikk

Az önkéntesjelöltek értékelése a gyakornokként való kiküldés után

(1)   A gyakornok önkéntes a gyakornokként való kiküldés végén önértékelést készít, amely a kompetencia-referenciakereten és a tanulási és fejlődési terven alapul.

(2)   A küldő szervezetnél dolgozó közvetlen felettes a fogadó szervezettel konzultálva felülvizsgálja az önértékelést, és értékeli a gyakornok önkéntest, különösen az alábbiak szerint:

a)	a kitűzött célok fényében értékeli a gyakornok önkéntes teljesítményét;

b)	áttekinti, hogy a gyakornok önkéntes elérte-e az előre meghatározott eredményeket;

c)	azonosítja a tanulási eredményeket.

(3)   A transzverzális vagy a különleges kompetenciák bármelyikét tekintve gyenge teljesítményt nyújtó önkéntesjelölteket kizárják, és ezek a személyek nem válhatnak uniós segítségnyújtási önkéntessé. A küldő szervezetnél dolgozó közvetlen felettesnek szükség esetén képesnek kell lennie megmagyarázni és indokolni a kizárást maga után vonó értékelést, illetve döntést.

15. cikk

Kiküldés előtti további képzés

Az önkéntesjelölt képzési programban vagy gyakornokként való kiküldésben való részvételétől függetlenül a küldő szervezet a kiküldés előtt további képzést nyújthat, amilyen például az önkéntesjelöltek szakmai kompetenciáinak a fogadó szervezet igényei szerinti kiigazítása, a kiküldés szerinti országban való tevékenységhez szükséges nyelvi képzés stb.

16. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntessel kötött szerződés

(1)   A küldő szervezet a fogadó szervezettel konzultálva, a kiküldés előtti bevezetés, valamint adott esetben a 13–15. cikkben említett gyakornokként való kiküldés és egyéb kiküldés előtti képzés eredményeire építve megerősíti az arra vonatkozó végleges értékelést, hogy az önkéntesjelölt alkalmas-e az uniós segítségnyújtási önkéntesként történő kiküldésre.

(2)   A küldő szervezet és a kedvezően értékelt uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldési szerződést ír alá a 375/2014/EU rendelet 14. cikke (5) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3)   A fogadó szervezetekkel folytatott szoros konzultáció keretében kidolgozott szerződés rögzíti az uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldésének konkrét feltételeit, illetve jogait és kötelezettségeit. Feltüntetik benne továbbá a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti szerződés hatályára alkalmazandó jogot, valamint tartalmazza legalább az alábbi elemeket:

a)	Az uniós segítségnyújtási önkéntes feladatköre, beosztása és kiküldésének helye, valamint a feladatkiosztás keretében meghatározott elvégzendő feladatai, ideértve a 375/2014/EU rendelet 17. cikkében említett kommunikációs tervből eredő elemeket;

b)	A szerződés időtartama, ideértve kezdetének és végének időpontját;

c)

Teljesítménymenedzsment, ideértve a következőket: — A teljesítménymenedzsmentre vonatkozó rendelkezések, köztük az önkéntes fogadó szervezetnél dolgozó közvetlen felettese, valamint a küldő szervezet által nyújtandó folyamatos támogatásért felelős kapcsolattartó pont; — A mentorálásra vonatkozó rendelkezések;

d)	Munkakörülmények, ideértve a munkaidőt és a szabadságot;

e)

Az uniós segítségnyújtási önkéntes pénzügyi jogai és kötelezettségei, ideértve az ezek biztosításához szükséges rendelkezéseket: — Napidíj és visszatelepülési támogatás; — A vonatkozó adózási és társadalombiztosítási szabályokkal kapcsolatos tájékoztatás; — Biztosítási fedezet; — Elszállásolás; — Utazás;

f)	Gyakorlati intézkedések: — Orvosi ellenőrzések; — Vízum és munkavállalási engedély;

g)	Titoktartás;

h)	Az uniós segítségnyújtási önkéntestől elvárt magatartás, ideértve a feddhetetlenséget és a magatartási kódexet, valamint a gyermekek és a kiszolgáltatott felnőttek védelmét, amely kiterjed a szexuális zaklatással szembeni zéró toleranciára – mindezeket mellékletként csatolják a szerződéshez;

i)	Fegyelmi szabályok és az önkéntes jogállás megszűnése;

j)	Közvetítési mechanizmus a problémamegoldás, a panasztétel és a vitarendezés vonatkozásában;

k)	A biztonságkezelésre, valamint az egészségre és biztonságra vonatkozó felelősségek és politikák;

l)	Tanulás és fejlődés; — Képzés és bevezetés; — Beszámolás.

(4)   A fogadó vagy a küldő szervezet és az uniós segítségnyújtási önkéntes közötti nézeteltérés esetén az uniós segítségnyújtási önkéntesnek joga van a hatékony jogorvoslathoz, a küldő szervezetre alkalmazandó nemzeti rendelkezésekkel összhangban.

17. cikk

Nyilvántartásba vétel az adatbázisban

Miután az uniós segítségnyújtási önkéntes kifejezett hozzájárulását adta, a küldő szervezet nyilvántartásba veszi az uniós segítségnyújtási önkéntes adatait a 375/2014/EU rendelet 13. cikkében említett adatbázisban (a továbbiakban: az adatbázis). Ezen adatbázissal kapcsolatosan a személyes adatok bármiféle feldolgozását a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett adatvédelmi előírásokkal összhangban kell végezni. Ezen adatbázissal kapcsolatosan a személyes adatok Bizottság által történő bármiféle feldolgozására a 45/2001/EK rendelet (2) alkalmazandó.

5. FEJEZET

AZ UNIÓS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEK KIKÜLDÉSÉRE ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

18. cikk

Az adott országon belüli bevezetés

(1)   A fogadó szervezetek biztosítják, hogy a kiküldés szerinti országba való megérkezés után valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes alapos és megfelelő, országon belüli bevezetésben részesüljön, amely kiterjed legalább az alábbiakra:

a)

Szervezeti és irányítási struktúrák és folyamatok; a projektben részt vevő csapatok (köztük a projektirányítást végző tisztviselő, az operatív és technikai csapat, a válságkezelési tisztviselő, valamint a támogató csapatok, például az emberi erőforrások és a pénzügyek terén); projekthelyszín(ek); valamint a szervezetnek az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéssel kapcsolatos küldetése és célkitűzései;

b)	Átfogó tájékoztatás a fogadó szervezet küldetéséről, feladatáról és projektjeiről; bevont közösségek; operatív háttér; valamint az uniós segítségnyújtási önkéntes által ellátandó feladatok eredményeire vonatkozó elvárások, illetve a feladatkiosztást alátámasztó igényfelmérés;

c)	Az uniós segítségnyújtási önkéntesre vonatkozó releváns helyi jogi keret;

d)	Az adott helyzetnek megfelelő kötelező védelmi tájékoztatás, illetve egészségügyi és biztonsági tájékoztatás a 28. és 30. cikkben előírtak szerint;

e)	Működő felügyeleti és teljesítménymenedzsment-rendszer és -eljárás, valamint támogatási mechanizmusok, köztük mentorálás és egyéb támogatás a 19., 20. és 21. cikkben előírtak szerint;

f)	A kiküldés szerinti országra, régióra és helységre vonatkozó kulturális tájékoztató, ideértve a megfelelő viselkedéssel kapcsolatos útmutatást;

g)	Országon belüli beszámolási folyamat a 23. cikkben foglaltak szerint.

(2)   A fogadó szervezet biztosítja, hogy az önkéntesjelöltek elolvassák és megértsék az országon belüli bevezetési folyamat során kapott valamennyi információt, valamint hogy ez az információ az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvételük teljes időtartama alatt könnyen elérhető maradjon.

19. cikk

Felügyelet és teljesítménymenedzsment

(1)   A küldő és a fogadó intézmények a teljesítménycélok, valamint az elvárt outputok és eredmények alapján együttesen kialakítanak egy teljesítménymenedzsment-rendszert, amelynek segítségével mérik az uniós segítségnyújtási önkéntes munkájának haladását és minőségét, figyelembe véve a számára kijelölt feladatokat.

(2)   A teljesítménymenedzsmentre vonatkozó eljárás részletesen meghatározza a küldő és a fogadó szervezetek feladatait és felelősségeit az uniós segítségnyújtási önkéntes felügyeletét illetően.

(3)   A bevezetés során a küldő és a fogadó szervezetek az uniós segítségnyújtási önkéntessel együtt kijelölik a teljesítménycélokat, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy az önkéntesek véleményt mondjanak a feladatkiosztás rugalmas elemeiről.

(4)   A fogadó szervezet kijelöli az uniós segítségnyújtási önkéntes felügyeletéért felelős közvetlen felettest, aki ésszerű és gyakorlati szempontból indokolt időközönként felügyeleti megbeszélést tart az önkéntessel.

(5)   Adott esetben – a gyakorlat időtartamától függően – a küldő szervezet és a fogadó szervezetnél dolgozó közvetlen felettes az uniós segítségnyújtási önkéntessel együtt közös félidős teljesítmény-felülvizsgálatot végez, hogy formálisan értékelje az integráció folyamatát és a célkitűzések terén elért haladást, valamint szükség szerint módosítsa a célkitűzéseket, a kijelölt feladatokat és a tanulási és fejlődési tervet.

(6)   Amennyiben a félidős felülvizsgálat során levont következtetés szerint az uniós segítségnyújtási önkéntes a transzverzális vagy a szakmai kompetenciák valamelyike tekintetében gyengén teljesít, a fogadó szervezet a küldő szervezettel egyetértésben dönthet a kiküldés idő előtti befejezéséről. A küldő és a fogadó szervezeteknek szükség esetén képesnek kell lenniük megmagyarázni és indokolni az ilyen értékelést, illetve döntést.

(7)   A küldő szervezet és a fogadó szervezetnél dolgozó közvetlen felettes az uniós segítségnyújtási önkéntessel együtt elvégzik a záró teljesítmény-felülvizsgálatot, hogy a gyakorlat végén értékeljék az uniós segítségnyújtási önkéntes által elért eredményeket, figyelembe véve a kijelölt feladatok kapcsán meghatározott célokat, illetve a tanulási és fejlődési tervet.

(8)   A teljesítmény-felülvizsgálat eredményeit belefoglalják az uniós segítségnyújtási önkéntes tanulási és fejlődési tervébe.

(9)   A küldő szervezet a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett adatvédelmi előírásokkal összhangban megőrzi a teljesítmény-felülvizsgálat dokumentációját, és visszaigazolást küld az adatbázisba arról, hogy sikeresen befejeződött-e a gyakorlat, és amennyiben nem, mi volt ennek az oka.

20. cikk

A küldő szervezet által nyújtott folyamatos támogatás

(1)   A küldő szervezet a kiküldést megelőzően kapcsolattartó személyt jelöl ki, aki a kiküldés időtartama alatt az uniós segítségnyújtási önkéntes rendelkezésére áll és rendszeres kapcsolatot tart fenn vele annak érdekében, hogy:

a)	elősegítse az uniós segítségnyújtási önkéntes letelepedését és az átmenetet;

b)	biztosítsa a szükséges pótlólagos támogatást az uniós segítségnyújtási önkéntesnek és a fogadó szervezetnek;

c)	szükség esetén részt vegyen a félidős és a záró felülvizsgálatban, illetve egyéb megbeszéléseken; valamint

d)	a fogadó szervezet és az uniós segítségnyújtási önkéntes közötti nézeteltérés esetén közvetítési támogatást nyújtson.

(2)   Amennyiben a kijelölt kapcsolattartó személy már nem képes ellátni szerepét a kiküldés ideje alatt, a támogatás folyamatosságának biztosítása érdekében a lehető legrövidebb időn belül gondoskodni kell a helyébe lépő személyről.

21. cikk

Mentorálás

(1)   A fogadó szervezet egy vagy több mentort jelöl ki, aki támogatja az uniós segítségnyújtási önkéntest, többek között az alábbi területeken:

a)	a szakmai készségek fejlesztése, a teljesítmény javítása és az ismeretek bővítése;

b)	kulturális integráció és alkalmazkodás;

c)	a kijelölt feladattal kapcsolatos személyre szabott tanácsadás; valamint

d)	pszichoszociális problémák kezelése.

(2)   A kijelölt mentor számára hozzáférhetővé teszik az uniós segítségnyújtási önkéntes tanulási és fejlődési tervét, illetve feladatkiosztását, és a mentor ennek alapján nyújt támogatást. A mentor rendszeres időközönként találkozik az uniós segítségnyújtási önkéntessel, hogy számba vegye az elért előrelépéseket és segítsen megoldani az esetlegesen felmerülő, a gyakorlattal kapcsolatos vagy személyes problémákat.

(3)   A mentorálás figyelembe veszi a helyi viszonyokat, és lehetőség szerint a helyi önkéntesek vonatkozásában is alkalmazható.

(4)   A küldő szervezet azáltal ösztönzi a mentorálást, hogy elemzési, képzési és egyéb kapacitásépítési támogatás nyújtása céljából partneri együttműködést folytat a fogadó szervezettel, valamint a helyi szinten tapasztalható készséghiány esetén saját struktúráin és hálózatain belül azonosítja a megfelelő, illetve a meglévőket kiegészítő készségekkel rendelkező egyéneket.

(5)   Adott esetben meggondolandó a távolról történő nyomon követés, különösen az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának használata révén.

22. cikk

Munkakörülmények

(1)   Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes számára megfelelő körülményeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyakorlat során jó teljesítményt nyújtsanak, valamint garantálják jóllétüket, motivációjukat, egészségüket és biztonságukat. E körülmények összhangban állnak a 89/391/EGK irányelv (3), illetve a 2003/88/EK irányelv (4) vonatkozó rendelkezéseivel.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek együttműködést folytatnak, hogy a helyi és nemzeti operatív helyzet alapján meghatározzák a megfelelő munkakörülményeket.

(3)   A fogadó szervezet gondoskodik a szükséges tájékoztatásról és javaslatot tesz a munkakörülményekre, amelyek alkalmasságát és megfelelőségét a küldő szervezet értékeli annak érdekében, hogy biztosítsa a rá vonatkozó gondossági kötelezettségnek, valamint az általános politikáinak és gyakorlatainak való megfelelést.

(4)   A küldő és a fogadó szervezetek együttesen biztosítják a védelmi, egészségügyi és biztonsági kockázatok megelőzését, kezelését és csökkentését, valamint azt, hogy a javasolt munkakörülmények összhangban álljanak a 28., 29. és 30. cikkben említett védelmi, egészségügyi és biztonsági eljárásokkal, valamint eleget tegyenek a munkaidőre, a szabadságra, a minimális napi és heti pihenőidőre és a munkaterületre vonatkozó, az I. melléklet 3. pontjában említett követelményeknek.

23. cikk

A gyakorlat vége és a kiküldés utáni támogatás

(1)   A küldő és a fogadó szervezetek közösen döntenek az összes uniós segítségnyújtási önkéntes – köztük az idő előtt visszatérők – számára előirányzott beszámolás tartalmáról és folyamatáról.

(2)   A fogadó szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes számára személyes vagy csoportos beszámolást szervez, amely magában foglalja a 19. cikk (7) bekezdésében említett záró teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint adott esetben a projekt átadását azon csapat vagy partnerek számára, akik a fenntarthatóság és a folytonosság biztosítása érdekében folytatni fogják az uniós segítségnyújtási önkéntes által végzett tevékenységeket.

(3)   A küldő szervezet a fogadó szervezettől kapott visszajelzés és a tanulási és fejlődési terv végleges változata alapján idejében megtartja a személyes vagy csoportos beszámolót, illetve az operatív vagy projektbeszámolót az uniós segítségnyújtási önkéntes számára.

(4)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes visszatérését követően elősegíti a kiküldés utáni orvosi ellenőrzést, valamint pszichoszociális tájékoztató előadásokat és tanácsadói támogatást kínál, amelyen az uniós segítségnyújtási önkéntes nem kötelező jelleggel részt vehet.

(5)   A küldő és a fogadó szervezetek tájékoztatják az uniós segítségnyújtási önkéntest annak lehetőségeiről, miként vállalhat szerepet a továbbiakban a humanitárius segítségnyújtással és az aktív európai polgársággal összefüggő tevékenységekben, amilyen például az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatának népszerűsítése és az abban való részvétel.

(6)   A küldő szervezet felkéri a visszatért uniós segítségnyújtási önkénteseket, hogy adjanak építő jellegű visszajelzést az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésről, többek között annak kifejtése révén, hogy a jövőbeli gyakorlatok miként meríthetnek az ő hozzájárulásaikból.

6. FEJEZET

A BIZTOSÍTÁSRA ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Biztosítási fedezet

(1)   Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntesre teljes körű biztosítási politika alkalmazandó, amely a harmadik országbeli kiküldés teljes időtartama alatt, illetve az ezt megelőző vagy követő bármely más, releváns időszakban is védelmet biztosít számukra.

(2)   A biztosítási fedezet világszerte, napi 24 órában érvényes. Attól a naptól, amikor az uniós segítségnyújtási önkéntes elhagyja otthonát és a kiküldés szerinti harmadik országba indul, addig a napig tart, amikor az uniós segítségnyújtási önkéntes elhagyja a kiküldés szerinti harmadik országot és az utazást követően visszaér hazájába (ez az első fedezeti időszak).

(3)   Amennyiben a biztosítási fedezet meghaladja a 12 hetet, a biztosított személy országában további 8 héttel meghosszabbítják a biztosítás érvényességét, ezáltal fedezve az első fedezeti időszak alatti betegségek és sérülések egészségügyi utókezelését.

(4)   A fedezet az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezéssel összefüggő valamennyi tevékenységre, továbbá az első fedezeti időszak alatt az uniós segítségnyújtási önkéntesek magántevékenységeire is vonatkozik.

(5)   Valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes 100 %-os biztosítási fedezetre (teljes fedezetre) jogosult a következők tekintetében:

a)	orvosi és fogorvosi ellátás;

b)	terhesség és szülés;

c)

baleset;

d)	hazatérés;

e)	életbiztosítás;

f)	tartós és ideiglenes rokkantság vagy munkaképtelenség;

g)	felelősségbiztosítás;

h)	okmányok, menetjegyek vagy személyes használati tárgyak elveszése vagy lopása;

i)	kiegészítő támogatás.

(6)   Az uniós segítségnyújtási önkéntesekkel szembeni egyenlő bánásmód és valamennyiük fedezetének biztosítása érdekében a Bizottság közbeszerzési eljárás keretében szerződést köthet egy vagy több biztosítóval.

25. cikk

Napidíj és visszatelepülési támogatás

(1)   Az uniós segítségnyújtási önkénteseknek – mint alkalmazásban nem álló egyéneknek – a küldő szervezet átalányösszegű napidíjat biztosít, amelynek kifizetése időben és egyenlő részletekben történik.

(2)   Az átalányösszegű napidíjat egy olyan fogyasztói kosár alapján határozzák meg, amely fedezi az uniós segítségnyújtási önkéntesnek a következő tételekre fordított rendszeres kiadásait:

a)	élelmiszer;

b)	tisztálkodási cikkek és háztartási termékek;

c)

ruhanemű;

d)	helyi közlekedés és országon belüli közlekedés;

e)

a megfelelő életszínvonal és a helyi társadalmi életben való részvétel biztosításához szükségesnek ítélt egyéb kiadások (a szabadidős tevékenységekre, fodrászra, újságra és papírárura stb. fordított egyéb költségek az a)–d) pontban szereplő tételekre fordított teljes összeg legfeljebb 20 %-át tehetik ki).

f)	biztonsági tartalék azon uniós segítségnyújtási önkéntesek számára, akik az országos átlag feletti mutatókkal rendelkező térségekben tevékenykednek (az a)–d) pontban szereplő tételekre fordított teljes összeg legfeljebb 10 %-a).

(3)   A szállásköltség nem képezi az átalányösszegű napidíj részét.

(4)   A Bizottság tájékoztatást tesz közzé az egyes kiküldés szerinti országokra vonatkozó, az országmutatókon alapuló átalányösszegű napidíjakról. A fogyatékossággal összefüggésben vagy más alaposan indokolt, kivételes esetekben felmerülő rendkívüli szükségletek megtéríthetők a napidíjon felül.

(5)   Az uniós segítségnyújtási önkénteseket időben tájékoztatják a mutatók, illetve a napidíjak azon változásairól, amelyek a gyakorlat ideje alatt közvetlenül érintik őket, különösen a magas inflációs vagy deflációs rátával rendelkező országok esetében.

(6)   A kiküldés sikeres teljesítését követően a küldő szervezet rendszeresen indexált, havi 100 EUR összegű visszatelepülési támogatást fizet a visszatérő uniós segítségnyújtási önkénteseknek a kiküldés időtartama alapján meghatározott ideig.

26. cikk

Szállás

(1)   A küldő szervezet gondoskodik róla, hogy a fogadó szervezet a helyi viszonyokhoz képest ésszerű áron megfelelő szállást nyújtson az uniós segítségnyújtási önkéntesnek.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek együttesen biztosítják a védelmi, egészségügyi és biztonsági kockázatok megelőzését, kezelését és csökkentését, valamint azt, hogy a felajánlott szállás összhangban álljon a 28., 29. és 30. cikkben említett védelmi, egészségügyi és biztonsági eljárásokkal, valamint eleget tegyen az I. melléklet 4. pontjában említett követelményeknek.

(3)   A szállás-, a fűtés- és a közvetlenül kapcsolódó egyéb költségeket lehetőség szerint közvetlenül a fogadó szervezet állja. A fogadó szervezet lép szerződéses kapcsolatba a szállásadókkal, és minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a szállásadókat és a lakástulajdonosokat az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésről.

27. cikk

Utazási és utazással összefüggő költségek

(1)   A küldő szervezet – idő előtti visszatérés esetén is – megszervezi az uniós segítségnyújtási önkéntes utazását a kiküldés helyszínére és vissza, valamint állja az utazási költségeket.

(2)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes kérésére megszervezi a további visszautazást és állja annak költségeit, a következők vonatkozásában:

a)	az uniós segítségnyújtási önkéntes hazautazási szabadsága, amennyiben kiküldésének időtartama meghaladja a 18 hónapot;

b)	az egy vagy több eltartott, 12 éven aluli gyermekkel rendelkező uniós segítségnyújtási önkéntes szülői szabadsága, amennyiben kiküldésének időtartama meghaladja a 6 hónapot;

c)	külön szabadság egy felmenő vagy lemenő ági közvetlen rokon, házastárs, regisztrált élettárs vagy testvér temetése vagy orvosilag igazolt súlyos betegsége esetén.

(3)   Az utazási költségek alapulhatnak a turistaosztályú vagy másodosztályú aktuális jegyárakon, vagy egy ésszerű távolságszámítási módszertanon alapuló átalányösszeg formájában is megtéríthetők.

(4)   A küldő szervezet tájékoztatást és logisztikai támogatást nyújt az uniós segítségnyújtási önkéntes vízuma kapcsán, a fogadó szervezet pedig szükség esetén elősegíti a vízumkiadási folyamatot. A küldő szervezet állja a vízumhoz jutással kapcsolatos kiadásokat, köztük a szükséges utazási költségeket.

7. FEJEZET

A GONDOSKODÁSI KÖTELESSÉG, A BIZTONSÁG ÉS A VÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK

28. cikk

Biztonságkezelés és kockázatértékelés

(1)   A küldő szervezet olyan szervezeti biztonságpolitikát és kockázatértékelési eljárásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek az uniós segítségnyújtási önkéntesekre, megfelelőek számukra és az igények szerint módosíthatók.

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek a küldő szervezet szervezeti biztonságpolitikája alapján közösen kidolgozzák az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés keretében végrehajtott tevékenységekre vonatkozó biztonságkezelési és evakuálási tervet. Ez a terv minimumszabályként legalább az I. melléklet 5. pontjában felsorolt követelményeknek eleget tesz.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek közösen kidolgozzák a kiküldés szerinti országra vonatkozó biztonsági, utazási és egészségügyi kockázatok írásbeli értékelését. Ez az értékelés minimumszabályként legalább az I. melléklet 6. pontjában felsorolt követelményeknek eleget tesz.

(4)   A (3) bekezdésben említett kockázatértékelést az adott helyzet által megkövetelt rendszerességgel – és minimumkövetelményként legalább az uniós segítségnyújtási önkéntes kiküldése előtt – felülvizsgálják és frissítik. Amennyiben a kockázatértékelés következtetése szerint a kiküldésre nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres konfliktus közepette vagy ilyen konfliktussal fenyegető helyszínen kerülne sor, a kiküldést nem irányozzák elő, vagy – ha egy uniós segítségnyújtási önkéntes kiválasztása már megtörtént – törlik.

(5)   A biztonságtudatosságra és a kockázat- és biztonságkezeléssel összefüggő megfelelő magatartásra vonatkozó követelményeket belefoglalják a feladatkiosztás leírásába és a toborzási eljárásba.

(6)   A küldő szervezet a 375/2014/EU rendelet 23. cikkével összhangban tájékoztatást nyújt a tagállamok, illetve más részt vevő országok illetékes állami hatóságainak, mielőtt állampolgáraikat uniós segítségnyújtási önkéntesként kiküldik. A nem uniós polgár uniós segítségnyújtási önkénteseket kiküldő küldő szervezet a kiküldést megelőzően meggyőződik az önkéntes állampolgársága szerinti ország vagy más ország által biztosított konzuli védelemre vonatkozó szabályokról.

(7)   A küldő és a fogadó szervezetek gondoskodnak róla, hogy az önkéntes megkapja és megértse a biztonsági és védelmi eljárásokkal kapcsolatos valamennyi információt. A bevezetés keretében az utazás előtt, valamint a kiküldés szerinti országba való érkezést követően 24 órán belül sor kerül az adott helyzetnek megfelelő védelmi tájékoztatásra. Ez magában foglalja a kockázatértékelés eredményeit, az evakuálási és biztonságkezelési tervet, a biztonsági események jelentését, az evakuálási és hazatelepítési eljárásokat, a kommunikációs struktúrát, a válságkezelésért felelős kapcsolattartót, valamint a nagykövetségek, rendőrségek, tűzoltóállomások és kórházak adatait.

(8)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes minimumszabályként legalább a 24. cikkben meghatározott biztosítási fedezettel rendelkezzen.

(9)   A képzési program részét képező kötelező biztonsági képzésen felül a küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntesek számára biztosítja a saját nemzetközi személyzetének nyújtott egyéb releváns biztonsági képzéseken való részvételt.

(10)   A 16. cikk (2) bekezdésében említett szerződés aláírásakor az uniós segítségnyújtási önkéntes egyúttal arról is nyilatkozik, hogy tudatában van és eleget tesz a biztonságkezelési eljárásoknak, köztük az alábbiaknak: arra vonatkozó kötelesség, hogy tájékozott és naprakész legyen az aktuális biztonsági helyzetet illetően; a saját, a mások és a szervezet biztonságának kezelésére vonatkozó személyes felelősség; valamint a kockázatvállaló magatartástól való tartózkodásra vonatkozó kötelesség. A küldő és a fogadó szervezetek felvilágosítják az uniós segítségnyújtási önkéntest a biztonsági eljárások bárminemű megszegésének következményeiről, különösen azokról, amelyek a gyakorlat idő előtti kényszerű befejezéséhez vezetnek.

(11)   A küldő szervezet szorgalmazza, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes a kiküldés szerinti országba való érkezésekor jelentkezzen az állampolgársága szerinti nagykövetségen vagy konzulátuson, valamint tájékoztatja az önkénteseket a konzuli támogatás igénybe vételére vonatkozó lehetőségről. Amennyiben az uniós segítségnyújtási önkéntes állampolgársága szerinti ország nem rendelkezik konzuli képviselettel a kiküldés szerinti országban, a küldő szervezet szorgalmazza, hogy azok az uniós segítségnyújtási önkéntesek, akik uniós polgárok, egy másik tagállam konzulátusán vagy nagykövetségén jelentkezzenek, valamint tájékoztatja az önkénteseket a konzuli támogatás igénybe vételére vonatkozó lehetőségről.

(12)   A küldő és a fogadó szervezetek a fogadó szervezettől származó információk alapján rendszeresen frissítik az evakuálási tervet, ezáltal biztosítva, hogy a terv illeszkedjen a mindenkori működési környezethez. A terv felülvizsgálatának ütemezését a kockázatértékelés eredménye alapján határozzák meg, és a fogadó szervezet szükség esetén korábbi adatokat és aktuális frissítéseket is felhasznál a terv módosítása érdekében. Az evakuálási tervet valamennyi uniós segítségnyújtási önkéntes számára könnyen hozzáférhető helyen tartják.

(13)   A fogadó szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes értesüljön a működési környezet bárminemű változásairól és a biztonsági eljárások vagy intézkedések ezzel kapcsolatos esetleges módosításáról.

(14)   A fogadó szervezetnek ismernie kell az uniós segítségnyújtási önkéntes tartózkodási helyét és telefonos elérhetőségét, hogy bármikor – akár a szabadság ideje alatt is – kapcsolatba tudjon lépni vele.

29. cikk

Váratlan esemény vagy evakuálás esetén követendő eljárások

(1)   Biztonsági esemény bekövetkeztekor a lehető legrövidebb időn belül értesítik az uniós segítségnyújtási önkéntest. Az esemény súlyosságától és a küldő és a fogadó szervezetek vonatkozó eljárásaitól függően az értesítést elvégezheti a fogadó szervezet részéről a közvetlen felettes vagy a mentor, illetve a küldő szervezet részéről a válságkezelési tisztviselő, továbbá ennek keretében professzionális pszichológiai támogatás is nyújtható.

(2)   Evakuálás esetén az evakuálási terv követendő, és az uniós segítségnyújtási önkéntesről mindenkor gondoskodni kell, adott esetben azon konzulátusok vagy nagykövetségek által alkalmazott eljárásoknak megfelelően, amelyeknél az uniós segítségnyújtási önkéntes a 28. cikk (11) bekezdése szerint jelentkezett.

(3)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntesek visszatértekor felveszi velük a kapcsolatot, és megfelelő nyomon követési intézkedéseket – köztük beszámolást, pszichoszociális és orvosi támogatást – biztosít számukra.

(4)   A küldő és a fogadó szervezetek nyomon követési és értékelési keretébe beágyazzák a biztonságot, és a biztonsági eseményekből levont tanulságok tájékoztatásként szolgálnak a projektek felülvizsgálata és továbbfejlesztése során.

30. cikk

Egészség és biztonság

(1)   A küldő szervezet olyan szervezeti egészségvédelmi és biztonsági politikát érvényesít, amely kiterjed az uniós segítségnyújtási önkéntesekre, megfelelő számukra és az igényeik szerint módosítható, többek között a következőkre vonatkozó iránymutatások tekintetében:

a)	személyes egészség, így például testi egészség (betegségmegelőzés, táplálkozási és alvási tanácsadás, az éghajlattal és a földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatos kockázatok tudatosítása, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés);

b)	mentális egészség (a munka és a magánélet közötti egyensúllyal kapcsolatos tanácsadás, stresszkezelés, problémakezelési mechanizmusok és relaxációs módszerek, pszichoszociális támogatásért felelős kapcsolattartó pontok).

(2)   A küldő és a fogadó szervezetek a küldő szervezet szervezeti egészségvédelmi és biztonsági politikája alapján közösen kidolgozzák az egészségvédelmi és biztonsági politikák és iránymutatások átfogó rendszerét, ezáltal eleget téve gondoskodási kötelességüknek, valamint biztosítva az uniós segítségnyújtási önkéntesek testi és érzelmi jóllétét.

(3)   A küldő és a fogadó szervezetek a 28. cikk (3) bekezdésében említett kockázatértékelés részeként, a feladatkiosztás meghatározása előtt közösen értékelik, hogy a gyakorlat az I. melléklet 7. pontjában felsorolt mutatókat figyelembe véve biztos és biztonságos munka- és életkörülményeket nyújt-e az uniós segítségnyújtási önkéntesnek.

(4)   A küldő szervezet biztosítja, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes minimumszabályként legalább átfogó egészségügyi és utazási biztosítási fedezettel rendelkezzen, összhangban a 24. cikk rendelkezéseivel.

(5)   A bevezetés során a küldő szervezet tájékoztatja az uniós segítségnyújtási önkéntest az (1) és (2) bekezdésben említett egészségvédelmi és biztonsági politikákról és iránymutatásokról, és ennek keretében a következőkről: betegségek, elsősegélynyújtás, az egyes helyszínek karbantartása, járművek és berendezések karbantartása, munkaállomások, munka és magánélet közötti egyensúly, egészségügyi és biztonsági események, egészségügyi evakuálási eljárás.

(6)   A küldő szervezet gondoskodik róla, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes az utazás előtt alapos orvosi ellenőrzésen vegyen részt, valamint biztosítja a kiküldés szerinti országban felmerülő kockázatok kapcsán javasolt gyógyszereket és oltásokat, valamint az eszközöket, például szükség esetén elsősegélycsomagokat és szúnyogriasztó felszerelést.

(7)   A fogadó szervezet gondoskodik róla, hogy a gondoskodási kötelességet beágyazzák az önkéntesek napi szintű irányításába, és a bevezetés során biztosítsák az uniós segítségnyújtási önkéntes számára a következőket:

a)	naprakész információk az egészségvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos helyi erőforrásokról, mint például orvosok, kórházak, paramedicinális szolgáltatások elérhetősége;

b)	az országon belüli tájékoztatás részeként a helyi szokásokkal és normákkal kapcsolatos iránymutatás a biztonsági kockázatok mérséklése és az integráció megkönnyítése érdekében.

(8)   A küldő szervezet az uniós segítségnyújtási önkéntes visszatérését követően elősegíti a kiküldés utáni orvosi ellenőrzést, valamint pszichoszociális tájékoztató előadásokat vagy tanácsadói támogatást kínál a beszámolási folyamat részeként. A küldő és a fogadó szervezetek előmozdítják az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés hálózatát, amely a kiküldés előtti, alatti és utáni alternatív segítségnyújtási mechanizmusként szolgál.

8. FEJEZET

AZ UNIÓS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÖNKÉNTESEK EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÉNEK NYOMON KÖVETÉSÉRE ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK

31. cikk

Az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követése és értékelése

(1)   A küldő és a fogadó szervezetek a 19. cikkben említett felügyeleti és teljesítménymenedzsment-eljárás alapján nyomon követik és értékelik az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményét, és az uniós segítségnyújtási önkéntes számára kijelölt feladatok és célok összefüggésében mérik az előrelépéseket, az outputokat és az eredményeket.

(2)   Az uniós segítségnyújtási önkéntesek egyéni teljesítményének nyomon követése és értékelése a gyakorlat teljes időtartamára kiterjedő folyamat, amelynek keretében minimumszabályként legalább a következő szakaszokban célzott felülvizsgálatra kerül sor:

a)	adott esetben a 14. cikkben említett gyakornokként való kiküldés végén;

b)	a 19. cikkben említett záró teljesítmény-felülvizsgálat során és abban az esetben, ha helyénvalónak tűnik egy félidős felülvizsgálat elvégzése;

c)	a 23. cikkben említett beszámolás során.

(3)   A küldő és fogadó szervezetek olyan adatokat tesznek közzé, amelyek szemléltetik, hogy az uniós segítségnyújtási önkéntes egyéni teljesítménye milyen mértékben járul hozzá – az eredmények és a hatások szintjén – a projekt és az egész kezdeményezés célkitűzéseihez, figyelembe véve a 375/2014/EU rendelet 7. cikkében említett mutatókat. Az anonimizált formában közzétett, értékelés céljából hozzáférhető adatok ismertetik az uniós segítségnyújtási önkéntes által elért outputok és eredmények minőségét. Ezen adatok feldolgozása a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említett adatvédelmi előírásoknak megfelelően történik.

(4)   A küldő szervezetek támogatást nyújtanak a fogadó szervezetek kapacitásépítéséhez, hogy utóbbiak képesek legyenek mérni a haladást, az outputokat és eredményeket az uniós segítségnyújtási önkéntes számára kijelölt feladatok és célok összefüggésében.

9. FEJEZET

A KÜLDŐ ÉS A FOGADÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ AKKREDITÁCIÓS MECHANIZMUS

32. cikk

A fogadó szervezetekre vonatkozó akkreditációs mechanizmus

(1)   Az akkreditációt kérelmező fogadó szervezetek a III. melléklet 1. pontjában említett követelményeknek megfelelően objektív és valós önértékelést készítenek, amelyben az e rendeletben, illetve a 375/2014/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben rögzített, az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások követelményeinek tükrében értékelik meglévő politikáikat és gyakorlataikat.

(2)   A fogadó szervezet az önértékelésben minden olyan hiányosságot és javításra szoruló területet feltüntet, amely vonatkozásában kapacitásépítésre lenne szükség a teljes körű megfelelés eléréséhez.

(3)   A fogadó szervezet az önértékeléssel együtt a III. melléklet 1. pontjában rögzített követelményeknek megfelelően három referenciát is benyújt, hogy átfogó tájékoztatást adjon az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások valamennyi követelményéről. A referenciáknak az érintettek alább felsorolt csoportjai közül legalább két különböző csoporttól kell származniuk:

a)	akkreditált küldő vagy fogadó szervezet, amellyel a kérelmező fogadó szervezet már folytatott vagy előirányozott partnerségi együttműködést az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezésben való részvétel céljából;

b)	a Bizottság humanitárius segítségnyújtási partnere, amely hatályos keretmegállapodással (partnerségi megállapodással) rendelkezik, és amellyel a kérelmező fogadó szervezet sikeresen együttműködött egy humanitárius segítségnyújtási projekt keretében;

c)	releváns nemzetközi szervezet vagy nonprofit szervezet vagy polgári jellegű közjogi intézmény, amellyel a kérelmező fogadó szervezet sikeres együttműködést folytatott egy humanitárius segítségnyújtási projekt keretében;

d)	akkreditációs vagy ellenőrző szervezet, amely az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés szempontjából jelentős területeken akkreditálta a kérelmező fogadó szervezetet – ebben az esetben a vonatkozó akkreditációs vagy ellenőrzési dokumentáció is benyújtandó.

(4)   A kitöltött önértékelést a fogadó szervezet képviseletére és jogi kötelezettségvállalására felhatalmazott személy írja alá, és azt a (3) bekezdésben említett referenciákkal együtt továbbítják a Bizottságnak.

(5)   A Bizottság az önértékelés és a referenciák alapján értékeli a kérelmet, és meghozza az alábbi döntések valamelyikét:

a)	megadja az akkreditációt abban az esetben, ha az értékelés szerint a kérelmező fogadó szervezet teljes mértékben eleget tesz az előírások és eljárások követelményeinek;

b)	nem adja meg az akkreditációt abban az esetben, ha a kérelmező fogadó szervezet nem tesz eleget teljes mértékben az előírások és eljárások követelményeinek.

(6)   A Bizottság a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül tájékoztatja a kérelmező fogadó szervezetet az akkreditációs eljárás eredményéről, és szükség esetén részletesen ismerteti a kapacitásépítési támogatásra vonatkozó lehetőségeket, elősegítve a kérelem ismételt benyújtását. Amennyiben a kérelmező fogadó szervezet által kidolgozandó kapacitásépítési stratégia alapján vannak olyan azonosított szükségletek, amelyeket ki kell elégíteni, a kérelmező fogadó szervezet jogosult a kapacitásépítési támogatásra, és elsőbbséget élvez e téren.

33. cikk

A küldő szervezetekre vonatkozó akkreditációs mechanizmus

(1)   Az akkreditációt kérelmező küldő szervezetek a III. melléklet 2. pontjában említett követelményeknek megfelelően objektív és valós, bizonyítékokon alapuló önértékelést készítenek, amelyben az önkéntesjelöltekre és az uniós segítségnyújtási önkéntesekre vonatkozó előírások és eljárások követelményeinek tükrében értékelik meglévő politikáikat és gyakorlataikat.

(2)   A küldő szervezet a bizonyítékokon alapuló önértékelésben minden olyan hiányosságot és javításra szoruló területet feltüntet, amely vonatkozásában technikai segítségnyújtásra lenne szükség a teljes körű megfelelés eléréséhez. A küldő szervezet emellett bemutatja az arra vonatkozó bizonyítékokat és igazoló eszközöket, hogy az előírások és eljárások egyes követelményeiben említett politikákat és gyakorlatokat valóban alkalmazza, különösen az önkéntesek tekintetében.

(3)   A kitöltött, bizonyítékokon alapuló önértékelést a küldő szervezet képviseletére és jogi kötelezettségvállalására felhatalmazott személy írja alá, és azt a (2) bekezdésben említett kísérő dokumentumokkal együtt továbbítják a Bizottságnak.

(4)   A Bizottság a bizonyítékokon alapuló önértékelés és a kísérő dokumentumok alapján értékeli a kérelmet, és meghozza az alábbi döntések valamelyikét:

a)	megadja az akkreditációt abban az esetben, ha az értékelés szerint a kérelmező küldő szervezet teljes mértékben eleget tesz az előírások és eljárások követelményeinek;

b)	nem adja meg az akkreditációt abban az esetben, ha a kérelmező küldő szervezet nem tesz eleget teljes mértékben az előírások és eljárások követelményeinek.

(5)   A Bizottság a kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül tájékoztatja a kérelmező küldő szervezetet az akkreditációs eljárás eredményéről, és szükség esetén részletesen ismerteti a technikai segítségnyújtásra vonatkozó lehetőségeket, elősegítve a kérelem ismételt benyújtását. Amennyiben a kérelmező küldő szervezet által kidolgozandó technikai segítségnyújtási stratégia alapján vannak olyan azonosított szükségletek, amelyeket ki kell elégíteni, a kérelmező küldő szervezet jogosult a technikai segítségnyújtásra, és elsőbbséget élvez e téren.

34. cikk

Jogorvoslat

(1)   A Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy nem adja meg az akkreditációt és elutasítja a kérelmet, azt jelenti, hogy az elutasított kérelmező szervezet csak az elutasításról szóló határozat kézhezvételétől számított tizenkét hónap eltelte után nyújthat be újabb kérelmet. A bizottsági határozat egyúttal a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket is ismerteti.

(2)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 256. és 263. cikke értelmében a harmadik feleket érintő joghatással járó európai bizottsági jogi aktusok a Törvényszék joghatósága alá tartoznak. Hasonlóan, az EUMSZ 256., 268. és 340. cikke értelmében a szerződésen kívüli felelősség esetében az Európai Bizottság által okozott károk kompenzációjával kapcsolatos viták szintén a Törvényszék joghatósága alá tartoznak.

35. cikk

A szervezetek pénzügyi életképessége és szervezeti kapacitása

Az akkreditációs eljárás nem terjed ki az akkreditált küldő és fogadó szervezetek pénzügyi életképességének és szervezeti kapacitásának értékelésére. Az uniós pénzügyi támogatásban való részesülés előfeltétele, hogy az említett életképesség és kapacitás értékelése az akkreditációs pályázati felhívás megjelenését követő jelentkezési szakaszban megtörténjen.

36. cikk

Az akkreditáció érvényessége és rendszeres ellenőrzések

(1)   Az akkreditált küldő és fogadó szervezeteket az akkreditáció megadásáról szóló bizottsági határozat kézhezvétele után három évvel, vagy az érintett területekre vonatkozó előírások és eljárások jelentős módosulása esetén bármikor ismételten alávetik az akkreditációs eljárásnak.

(2)   Az akkreditált küldő és fogadó szervezetek az akkreditáció érvényességi idején belül szükség esetén felszólítást kaphatnak arra, hogy alávessék magukat a Bizottság által végzett rendszeres ellenőrzéseknek.

(3)   Az akkreditált küldő és fogadó szervezetek azonnal értesítik a Bizottságot a jogi, pénzügyi, technikai vagy szervezeti helyzetük bárminemű olyan változásáról, amely kérdésessé teheti az előírásoknak és eljárásoknak való megfelelésüket vagy összeférhetetlenséghez vezethetnek. A szervezetek továbbá a nevük, címük vagy jogi képviselőjük bárminemű változásáról is értesítik a Bizottságot.

37. cikk

Az akkreditáció felfüggesztése és megszüntetése

(1)   Az akkreditált küldő vagy fogadó szervezettől többek között a 36. cikk (2) bekezdésében említett rendszeres ellenőrzések során vagy bármilyen más módon kapott információk alapján a Bizottság arra az álláspontra helyezkedhet, hogy az akkreditált küldő vagy fogadó szervezet már nem felel meg egy vagy több előírásnak vagy eljárásnak. Az ilyen esetekben a Bizottság a III. melléklet 3. pontjában meghatározottakkal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, így például felfüggesztheti vagy megszüntetheti az akkreditációt.

(2)   A felfüggesztett vagy megszüntetett akkreditációval rendelkező küldő vagy fogadó szervezet a felfüggesztés, illetve megszüntetés időpontjától kezdve nem küldhet ki vagy nem fogadhat uniós segítségnyújtási önkénteseket, továbbá nem jogosult az e célt szolgáló uniós pénzügyi támogatásra sem.

(3)   Az akkreditáció felfüggesztésének vagy megszüntetésének indokára – és elsősorban az uniós segítségnyújtási önkéntesek védelmére és biztonságára – való tekintettel a Bizottság kérheti a felfüggesztés vagy megszüntetés idején kiküldésben lévő uniós segítségnyújtási önkéntesek hazatelepítését.

(4)   A küldő vagy a fogadó szervezet nem jogosult kompenzációt igényelni az akkreditáció felfüggesztésére vagy megszüntetésére hivatkozva.

38. cikk

Kártérítési felelősség

A Bizottságot a küldő vagy a fogadó szervezetek akkreditált státuszából következően nem terheli felelősség a küldő vagy a fogadó szervezetek vagy harmadik felek által okozott veszteségekért vagy károkért.

10. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 122., 2014.4.24., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról, HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(4)  A Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).

---

---

---

---