ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 323

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. november 7.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2014/764/EU

 

*

A Bizottság határozata (2014. március 27.) az Egyesült Királyság által videojátékok tekintetében nyújtani tervezett SA.36139. (13/C) (korábbi 13/N) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 1786. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

1

 

 

2014/765/EU

 

*

A Bizottság határozata (2014. június 25.) az SA.20949. (C 23/06.) sz. Lengyelország – Technologie Buczek állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 4099. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

9

 

 

2014/766/EU

 

*

A Bizottság határozata (2014. július 9.) a bioüzemanyagoknak nyújtott jövedékiadó-mentességre vonatkozó SA.18042 (2013/C) (korábbi MX 17/2009) (korábbi NN 61/2004) számú Spanyolország által végrehajtott állami támogatási programról (az értesítés a C(2014) 4530. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

12

 

 

2014/767/EU

 

*

A Bizottság határozata (2013. július 23.) Portugália által a Caixa Geral de Depósitos számára nyújtott SA.35062 (13/N-2) állami támogatásról (az értesítés a C(2013) 4801. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

19

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 85. számú előírása – Egységes rendelkezések az M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a hasznos teljesítmény és az elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozóan

52

 

*

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 115. sz. előírása – Egységes rendelkezések a következők jóváhagyására vonatkozóan: I.A gépjárművek meghajtási rendszerébe LPG (propán-bután gáz) alkalmazása céljából utólag beépíthető különleges LPG-rendszerek – II.A gépjárművek meghajtási rendszerébe CNG (sűrített földgáz) alkalmazása céljából utólag beépíthető különleges CNG-rendszerek

91

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/1


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. március 27.)

az Egyesült Királyság által videojátékok tekintetében nyújtani tervezett SA.36139. (13/C) (korábbi 13/N) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 1786. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/764/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1) és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I.   AZ ELJÁRÁS

(1)

Az Egyesült Királyság 2013. január 25-én értesítette a Bizottságot, hogy 2013. április 1. és 2017. március 31. között videojátékokra vonatkozó adókedvezményt kíván alkalmazni. A Bizottság 2013. március 7-én kelt levelében további információkat kért, amelyeket az Egyesült Királyság 2013. március 22-én kelt levelében adott meg.

(2)

2013. április 16-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta az Egyesült Királyságot arról a döntéséről, hogy a tervezett támogatási intézkedés kapcsán megindítja a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)

Az eljárást megindító bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket.

(4)

Az Egyesült Királyság e határozatra 2013. május 17-én kelt levelében tette meg észrevételeit. A Bizottság más érdekelt felektől is kapott észrevételeket. Ezen észrevételeket továbbította az Egyesült Királyságnak, amely azokra a felkínált válaszlehetőséggel élve 2013. augusztus 22-én kelt leveleiben reagált. A Bizottság 2013. október 7-én kelt levelében további információkat kért az Egyesült Királyságtól. Az Egyesült Királyság 2013. november 4-i keltezésű levélben válaszolt.

II.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(5)

Az egyesült királyságbeli videojáték-adókedvezménnyel a brit vagy az európai kultúrához kötődő videojátékok gyártására kívánják ösztönözni a videojáték-fejlesztőket. Az intézkedés modelljéül a Bizottság által 2006-ban jóváhagyott (3), majd 2011-ben – 2015. december 31-ig – meghosszabbított (4) brit filmes adókedvezmény szolgált.

(6)

A tervek szerint 2017 márciusáig tartó program előirányzott összköltségvetése 115 millió GBP. A 2013/2014. pénzügyi évre tervezett kiadás 10 millió GBP, a következő három pénzügyi évben pedig évente 35 millió GBP. A támogatást a HM Treasury (a brit pénzügyminisztérium) nyújtja. A „brit kultúrához kötődő játék” minősítés iránti kérelmeket a British Film Institute Certification Unit (a brit filmintézet minősítési csoportja) bírálja el.

(7)

A brit társasági adó hatálya alá tartozó, támogatható videojáték-fejlesztők az Egyesült Királyságban felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások után a gyártási költségvetés legfeljebb 25 %-át kitevő adókedvezményt igényelhetnének. Az adókedvezmény a támogatható gyártási költségeknek a videojátékból származó jövedelem adóalapjából való levonásával vehető igénybe. A levonás azonban nem haladhatja meg a gyártási költségvetés 80 %-át. Ha a kedvezményezett a számviteli időszakban veszteséges volt, adó-visszatérítés igényelhető. A 2009. évi társaságiadó-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 1217CF(3) szakaszának megfelelően az elszámolható kiadások a játék tervezésével, gyártásával és tesztelésével kapcsolatos alapkiadások.

(8)

A brit videojáték-adókedvezmény igénybevételéhez a brit filmes adókedvezményéhez hasonló kulturális tesztnek kell megfelelni. Mindkét teszt négy szempontot vizsgál: kulturális tartalom, kulturális hozzájárulás, a brit kulturális központok igénybevétele és a brit vagy EGT-állambeli nemzeti/rezidens kreatív szakemberek alkalmazása.

(9)

A bejelentett intézkedés az állami költségvetésbe fizetendő adó csökkentésével jár, vagyis az állam finanszírozza. Videojátékokat számos tagállamban gyártanak, így az ilyen játékoknak létezik belső piaca. Támogatásuk ezért érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet és versenyt. A Bizottság ennek megfelelően az eljárást megindító határozatában úgy ítélte meg, hogy az intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. A Bizottság kétségbe vonta a támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét is.

(10)

Először is, a Bizottság szerint kérdéses a támogatáshoz csatolt területi feltételek szükségessége és arányossága. A brit hatóságok a tervezett program kialakításához a brit filmes adókedvezményt vették alapul. Ennek megfelelően az adókedvezmény csak az Egyesült Királyságban felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások után igényelhető. A filmes adókedvezmény azonban a területi korlátozások általános tilalma alóli különleges kivétellel él, amelyet a filmművészeti közlemény (5) csak bizonyos filmek és tévéműsorok gyártásának támogatása kapcsán engedélyez, vagyis videojátékok esetében nem.

(11)

Másodszor, a Bizottság kétségbe vonta, hogy a játékok támogatása szükséges, mivel piacuk gyorsan növekszik. A brit hatóságok nem szolgáltatták meggyőző bizonyítékát annak, hogy a támogatás hiányában valamely piaci hiányosság a brit kultúrához kötődő játékok alulgyártottságához vezetne.

(12)

Az Egyesült Királyság szerint továbbá a videojáték-adókedvezmény a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a belső piaccal összeegyeztethető. A Bizottság ugyanakkor nincs meggyőződve arról, hogy az Egyesült Királyság által javasolt kulturális teszt a gyakorlatban is az olyan ritka, magas kulturális színvonalat képviselő videojátékok szelektív azonosításához vezetne, amelyeket támogatás nélkül nem dobnának piacra kellő mennyiségben, és hogy a teszt nélkül a brit vagy az európai kulturális témák nem kapnának elég teret a videojátékokban.

(13)

A Bizottság végül aggályát fejezte ki amiatt, hogy a támogatás miatt támogatási verseny indulhat az Unión belül, és kétségbe vonta, hogy a verseny potenciális torzulásait bármely pozitív hatás kiegyensúlyozná.

III.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(14)

A Bizottság egy tagállamtól (Franciaország), az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Finnország játékfejlesztői szövetségeitől, az európai játékfejlesztők szövetségétől (European Game Developer Federation, EGDF), filmtámogatással foglalkozó brit köztestületektől, egy műsorszóró vállalattól és különböző, egyesült királyságbeli filmgyártói szövetségektől kapott észrevételeket. A hozzászólók mind kiemelték a játékok potenciális kulturális színvonalát és jelentőségét. Úgy vélték, a piac nem ösztönöz kellőképpen a nagyobb kulturális értéket hordozó játékok gyártására. Egyikük sem jelezte, hogy tart a tagállamok közötti támogatási verseny kialakulásától.

(15)

A támogatás szükségességét illetően az érdekelt felek kifejtették, hogy az Egyesült Királyság a támogatás nélkül elvesztené vezető szerepét a videojátékok piacán. 2012-ben az Egyesült Királyságban forgalomba hozott játékok kevesebb, mint 10 %-át fejlesztették az országban. A piacot Észak-Amerika és Ázsia uralja. Az ágazatot a Kanadából induló agyelszívás is sújtja. A hozzászólók továbbá rámutattak, hogy a tagállamok előtt álló fő kihívás az olyan harmadik országokkal – különösen Kanadával – való versengésben rejlik, amelyek jelentős szubvenciókat nyújtanak játékiparuknak.

(16)

A brit független játékfejlesztők szövetsége (Independent Game Developers Association, TIGA) számos példát hozott fel olyan félbehagyott fejlesztésű brit/európai játékokra, amelyek adókedvezménnyel elkészülhettek volna. A játék- és interaktív szórakoztatóipart képviselő UK Interactive Entertainment (Ukie) észrevétele szerint a globális videojáték-piacon nagy nyomás nehezedik a fejlesztőkre annak érdekében, hogy a játékok a lehető legszélesebb közönséget célozzák. Ez különösen azt jelenti, hogy a játékoknak meg kell felelniük az észak-amerikai, illetve egyre növekvő mértékben a távol-keleti piac igényeinek, vagyis kulturális normáinak és elvárásainak. Emiatt az európai játékfejlesztők folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a globális eladhatóság érdekében csökkentsék a játékok európai kultúrához kötődő elemeit. Következésképpen az európai kultúrához kötődő játékok fejlesztői egyre nehezebben jutnak magánfinanszírozáshoz. A Ukie ezért úgy véli, hogy a támogatás piaci hiányosság orvoslásához járul hozzá.

(17)

Franciaország szerint a videojátékok egyre inkább „nemzetközi sztereotípiákat” követnek.

(18)

A TIGA ugyanakkor arról számolt be, hogy a független brit játékfejlesztők forgalmának 54 %-a az országon belüli értékesítésből származik. Ez azt jelzi, hogy a brit vásárlók főként a saját gyártású termékeket részesítik előnyben. Emellett a TIGA szerint 2008 és 2011 között az iparágban az induló vállalkozások száma (216) meghaladta az ágazatot elhagyókét (197).

(19)

A tagállamok közötti verseny torzítását illetően a TIGA elismerte, hogy az alacsonyabb költségek befolyásolják a videojáték-gyártók telephelyválasztását, ugyanakkor úgy vélte, hogy az elsődleges torzítást az olyan harmadik országok okozzák, mint Kanada, ahol az iparág az állami támogatás miatt növekedik. A TIGA szerint 2008 és 2010 között Kanadában 33 %-kal nőtt az ágazatban a foglalkoztatás, az Egyesült Királyságban viszont 9 %-kal csökkent.

IV.   AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉSZREVÉTELEI

1.   Területhez kötött ráfordítási kötelezettségek

(20)

Miután a Bizottság kifejezte azzal kapcsolatos aggályait, hogy helyénvaló-e „az Egyesült Királyságban felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások” kifejezésben rejlő, területhez kötött ráfordítási feltétel, a brit hatóságok vállalták ezen aggályok eloszlatását és az említett kifejezés helyett „az Európai Gazdasági Térségben (EGT) felhasznált termékek és igénybe vett szolgáltatások” fordulat használatát, ezzel jelezve, hogy az EGT-n belül felmerülő kiadások is elszámolhatók. Emellett törekedni fognak az elszámolható alvállalkozói költségek összegének korlátozására is. A franciaországi videojáték-adókedvezményhez hasonlóan (6) a támogatott gyártó az elszámolható alapkiadásokból projektenként legfeljebb 1 millió EUR-t költhet majd alvállalkozókra. Ezzel biztosítható, hogy a játékfejlesztés döntő részét maga a kedvezményezett végezze el.

(21)

A brit hatóságok úgy ítélik meg, hogy az alvállalkozói költségek elszámolhatóságának korlátozása csekély mértékben befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A videojáték-ágazat képviselőivel – köztük kis- és nagyméretű fejlesztőkkel – folytatott megbeszélésekből kitűnik, hogy a videojáték-fejlesztés, csakúgy mint más kreatív ágazatok, igen nagy mértékben a munkamegosztásra épül, de a fejlesztési alaptevékenységeket (a programozást, a tervezést és a művészeti kialakítást) jellemzően egy helyen végzik.

2.   A támogatás szükségessége

(22)

Ami a kultúrához kötődő játékok gyártásának alulgyártottságát illeti, az Egyesült Királyság bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy az ilyen játékok relatív és abszolút értelemben egyaránt visszaszorulóban vannak. Az ágazat általános dinamizmusát és növekedését az Egyesült Királyság sem vonja kétségbe. Mindazonáltal 2012-ben az Egyesült Királyságban forgalomba hozott játékoknak kevesebb mint 10 %-a volt brit fejlesztésű, szemben a 2008. évi 16 %-kal. A brit hatóságok emellett más szempontokból is megvizsgálták az országban 2003 és 2012 között kibocsátott játékokat. Az adatok szerint a brit kultúrához kötődő játékok száma folyamatosan csökken, arányuk az Egyesült Királyságban (származási országra való tekintet nélkül) forgalomba hozott összes játékhoz viszonyítva a 2003. évi 9 %-ról 2006-ra jelentősen, 4 %-ra csökkent, 2009 és 2012 között pedig 3 %-on állt. 2003-ban a brit fejlesztésű játékok 41 %-a teljesítette volna a kulturális tesztet, 2012-ben csak mintegy 25 %-uk.

(23)

Az Egyesült Királyság elismeri, hogy az okostelefonokra tervezett játékok elterjedésével megszűntek bizonyos akadályok a videojáték-piacra belépni kívánó kisebb fejlesztők előtt. A 2011-es adatok szerint a megelőző évhez képest nőtt az induló vállalkozások által fejlesztett videojátékok száma. A játékok tartalmát illetően viszont az Abertay Egyetem videojáték-programja keretében végzett felmérés rávilágított, hogy az egyetemen a megelőző két évben a brit kis- és mikrovállalkozások által bemutatott 306 mobil- és online játékötlet túlnyomó többsége – 255 játék – a színhely, a szereplők és a történet szempontjából sem mutatott brit jegyeket (7).

(24)

Ennek oka az lehet, hogy az adott kultúrához kötődő játékok gyártási költségei megegyeznek a „globális” játékokéval, piacuk viszont jelentősen kisebb. Gyártásuk így magasabb gazdasági kockázattal jár. A brit/európai kulturális tartalommal bíró videojátékok tehát üzletileg kevésbé életképesek, mint a globalizáltabb tartalmúak. A nemzetközi kiadók és a hazai fejlesztők sem hajlandóak a kultúrához kötődő tartalmak fejlesztésével kockázatot vállalni, ehelyett általánosabb, nemzetközi piacra szánt játékokat gyártanak.

(25)

Egy, az Egyesült Királyság által készített felmérés kimutatta, hogy a játékok történetvezetésének brit kultúrához kötődő elemei a fejlesztés során lemorzsolódnak, ahogy a fejlesztők a játék finanszírozása és saját fennmaradásuk érdekében globális forgalmazói szerződéseket próbálnak kötni. A brit videojáték-fejlesztők közel háromnegyede állítja, hogy az eredeti szellemi termékek fejlesztése az előző öt évben lelassult vagy megállt. A felmérés alapján az üzleti követelmények miatt sok fejlesztőnek meg kellett változtatnia játéka kulturális tartalmát. A válaszadók ötvenhárom százaléka jelezte, hogy kénytelen volt megszüntetni a szereplők vagy a helyszín brit vagy európai jellegét.

(26)

Mindezek fényében a támogatásnak az az ösztönző célkitűzése, hogy üzletileg életképessé tegye az egyébként valószínűleg gazdaságtalan kulturális termékeket, ezzel elősegítve azon új kulturális termékek gyártását, amelyek az adókedvezmény nélkül nem jönnének létre, illetve hogy támogassa a brit/európai kultúrához kötődő videojátékok fenntartható gyártását.

3.   A kulturális teszt megkülönböztető jellege

(27)

A program kulturális teszttel biztosítja, hogy támogatásban csak kultúrához kötődő játékok fejlesztői részesüljenek – a brit hatóságok e teszt tekintetében közölték, hogy a videojáték-adókedvezményekkel kapcsolatos kérelmek igazgatását és elbírálását a brit adóhatóság (HM Revenue & Customs, HMRC) kreatív iparágakra szakosodó különleges egysége végzi majd. A kérelmek elbírálásakor az egység kockázatértékelést végez és biztosítja az alkalmassági szabályok feltétlen betartását. A teszt használatára tehát egyértelmű körülmények között kerül sor.

(28)

A teszt azon elemei tekintetében, amelyek az adott játék kulturális színvonalának megítélését szolgálják, az Egyesült Királyság előadta, hogy az odaítélhető pontok többsége a tartalomhoz kötődik. A 31 pontból 20 pont adható a játék kulturális tartalmára és hozzájárulására. Ezek körében figyelembe veszik a történet helyszínét, a fontosabb szereplőket, a játék alaptémáját, a nyelvhasználatot és a brit kultúra és örökség megjelenítését. A fejlesztési tevékenység helyszínére csak 3 pont adható, a maradék 8 pont pedig annak függvényében ítélhető oda, hogy a foglalkoztatott kreatív szakemberek – forgatókönyvírók, zeneszerzők, tervezők, művészek és programozók – brit, illetve EGT-beli állampolgárok vagy rezidensek-e. Az előirányzott teszt tehát nem a tevékenység helyszínére, hanem a tartalomra fekteti a hangsúlyt. A tartalmi hangsúlyt tovább erősíti a kulturális minimumtartalom (az ún. aranypontok) szabálya: a teszten csak a megfelelő számú kulturális tartalmi pontot felmutató játék felelhet meg.

(29)

A tartalmi hangsúly így korlátozza a kedvezmény alkalmazási körét. Az Egyesült Királyság a kulturális teszt alkalmazásával visszamenőlegesen megvizsgálta az országban 2006-ban, 2009-ben és 2012-ben forgalomba hozott brit fejlesztésű játékokat. Az Egyesült Királyságban 2012-ben forgalomba hozott 822 játékból csak 74-et készítettek brit fejlesztők, ezeknek 25,7 %-a (19 játék) ment volna át a teszten, ha azt akkor alkalmazták volna. Az elemzés alapján az Egyesült Királyságban fejlesztett játékoknak 2006-ban és 2009-ben mintegy 27 %-a ment volna át a teszten, ami az országban forgalomba hozott összes játéknak mindössze 3–4 %-át tette volna ki.

(30)

Az Egyesült Királyság szerint a 25,7 %-os megfelelési arány azon a sávon belül van, amelyet a Bizottság a francia videojáték-adókedvezmény esetében még elfogadhatónak ítélt (8). Vonatkozó határozatában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Franciaország a játékok közel 30 %-os kiválasztási arányával megfelelően biztosítja, hogy az adókedvezményben valóban csak kulturális tartalmú videojátékok fejlesztői részesüljenek. Az Egyesült Királyság analógiával élve úgy véli, hogy a videojátékokra alkalmazandó kulturális teszt eléggé korlátozó lesz annak biztosításához, hogy a támogatás a brit/európai kultúrához kötődő videojátékokat célozza.

(31)

Az Egyesült Királyság továbbá vállalta, hogy a programot négyéves kísérleti támogatásként jelenti be, és ezen időszakban az adókedvezményt felügyelve biztosítja annak megfelelő felhasználását.

4.   Támogatási verseny

(32)

Ami a Bizottság azon aggályát illeti, hogy a támogatás az Unión belüli támogatási versenyhez és így indokolatlan versenytorzításokhoz vezethet, az Egyesült Királyság megállapította, hogy amennyiben valóban létezne ilyen támogatási verseny, nagyszámú tagállam vezetne be programokat hazai ágazatai versenyképességének növelése érdekében. Ebben az esetben azonban az Egyesült Királyság ezt nem tartja valószínűnek. Az adókedvezmények szerepet játszanak ugyan a gyártási helyszín kiválasztására vonatkozó döntés meghozatalakor, de a támogatás elsősorban a kanadai, egyesült államokbeli és dél-koreai adókedvezményekre adott válasznak tekinthető. A tagállamok között jelenleg Franciaország az egyetlen, amely adókedvezménnyel ösztönöz a kulturális tartalmú játékok fejlesztésére.

(33)

A támogatási verseny kritériuma továbbá, hogy pusztán gazdasági szempontokat vesz figyelembe, kulturális korlátozások nélkül. Két vagy több ország azon erőfeszítése, hogy bevett kulturális tesztet igénybe véve megvédje egy adott kulturális termék gyártását, nem minősül támogatási versenynek.

(34)

A tervezett támogatás célja, hogy védje a brit/európai kultúrához kötődő videojátékok gyártását, vagyis az Egyesült Királyságban és Európában fejlesztett videojátékoknak csupán töredéke tekintetében biztosít kedvezményt, illetve a videojáték-fejlesztési ágazat kiadásainak csupán kis része tekintetében nyújt támogatást. Az ágazattal folytatott konzultációk alapján az Egyesült Királyság úgy becsüli, hogy a brit/európai kultúrához kötődő játékoknak csak kis része, mintegy 10 %-a rendelkezik majd 5 millió GBP feletti költségvetéssel. A játékfejlesztési kiadások többsége lényegesen kisebb projektek keretében merül majd fel.

V.   A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

1.   Állami támogatásnak minősülés

(35)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(36)

Az adókedvezmény útján, a HMRC előzetes jóváhagyásával megvalósuló játékgyártási támogatás pénzügyi előnyt jelent a játékgyártó ágazat vállalkozásai számára, amelyet a HM Treasury költségvetéséből folyósítanak, így az az államnak tulajdonítható. Az intézkedés célja a kedvezményezett vállalkozások gyártási költségeinek csökkentése, és számukra gazdasági előnyt biztosít. Mivel kedvezményezettjei a videojáték-ágazatban működő vállalkozások, az intézkedés szelektív. Végül, mivel a játékokat más tagállamokban is gyártják, és világszerte forgalmazzák, az intézkedés érinti a tagállamok közötti kereskedelmet és versenyt. A támogatás ennek megfelelően a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

2.   A támogatás összeegyeztethetősége a belső piaccal

(37)

A program általános jogszerűségét illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság visszavonta azt a területi feltételt, amelyet a Bizottság az áruk belső piacon történő szabad mozgása és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében problémásnak talált. Az ország vállalta, hogy az elszámolható alvállalkozói költségek volumenét 1 millió GBP-ben korlátozza.

(38)

A Bizottság szerint az 1 millió GBP összegű korlát a szóban forgó esetben elfogadható, mivel a gyakorlatban a gyártási költségek mértékét tekintve valószínűleg nem akadályozza jelentősen alvállalkozók bevonását. Az Egyesült Királyság szerint a kulturális teszt által érintett videojátékok többségének gyártási költségvetése várhatóan nem haladja meg az 1 millió GBP-t, és csak mintegy 10 %-uk költségvetése haladja majd meg az 5 millió GBP-t. A videojátékok gyártási költségvetésének egyesült királyságbeli alakulása függvényében a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy felülvizsgálja ezt az értékhatárszintet, amikor az Egyesült Királyság – vállalt kötelezettségeinek megfelelően – a végrehajtást követő négy éven belül újra bejelenti ezt a támogatási intézkedést.

(39)

Az Egyesült Királyság a játékfejlesztési támogatást kultúrát előmozdító támogatásként kívánja indokolni. Ennek megfelelően a támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerint kell értékelni. A Bizottság nem készített iránymutatást e rendelkezés játékokra való alkalmazásáról. A filmművészeti közlemény azonban említi a játékokhoz nyújtható támogatás lehetőségét. A közlemény 24. pontja szerint a játékgyártást támogató állami intézkedések elbírálására eseti alapon továbbra is sor kerülhet. Amennyiben igazolható a kulturális és oktatási célokat szolgáló játékokra irányuló támogatási program szükségessége, úgy a Bizottság a filmművészeti közleményben foglalt támogatási intenzitási feltételeket fogja alkalmazni.

(40)

A Bizottságnak az intézkedés összeegyeztethetőségét ezért közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján kell értékelnie. Ellenőriznie kell, hogy a támogatás a kultúra előmozdítását szolgálja-e, és hogy nem befolyásolja-e az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A támogatásnak tehát megfelelő eszköznek kell lennie e cél elérésére, különösen a tekintetben, hogy a piaci szereplők a támogatás nélkül nem lennének eléggé ösztönözve a kívánt típusú játékok gyártására. Ami a támogatás arányosságát illeti, a filmművészeti közleményben megállapított maximális támogatási intenzitások analógia útján alkalmazhatók. A Bizottság a (20) és a (30) preambulumbekezdésben említett, franciaországi játékgyártási támogatásra vonatkozó két határozata kapcsán már megvizsgálta bizonyos videojátékok támogatásának szükségességét és kulturális célkitűzéseit.

a)   A kultúra előmozdítása

(41)

Az Egyesült Királyság által javasolt játékgyártási támogatásnak a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával való összeegyeztethetőség érdekében a kultúra előmozdítását kell szolgálnia. A program módosításának és az Egyesült Királyság által szolgáltatott további bizonyítékoknak a figyelembevételével a Bizottság meggyőződött arról, hogy az Egyesült Királyság valóban szelektív kulturális tesztet kíván alkalmazni annak biztosítására, hogy a támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban csak a kultúra előmozdítására nyújtsák.

(42)

A Bizottság először is tudomásul veszi a játékok kulturális színvonalának megállapításához használt teszt kapcsán az Egyesült Királyság által adott magyarázatot (lásd a (27)–(29) preambulumbekezdést): az előirányzott kulturális tesztben a pontok többsége (20 pont a 31-ből) a játék kulturális tartalmára és hozzájárulására adható. Ezt tovább erősíti a kulturális minimumtartalom (az ún. aranypontok) szabálya: a teszten csak a megfelelő számú kulturális tartalmi pontot felmutató játék felelhet meg.

(43)

A tartalmi hangsúly így korlátozza a kedvezmény alkalmazási körét. A korábbi években forgalomba hozott játékokon elvégzett tesztszimuláció alapján kiderült, hogy az Egyesült Királyságban gyártott játékok 26–27 %-a ment volna át a kulturális teszten. E megfelelési ráta alapján a teszt kritériumai biztosítják, hogy az adókedvezményre jogosító videojátékok tartalma valóban kultúrához kötődő legyen, és a teszt kellően korlátozó ahhoz, hogy a támogatás a brit/európai kultúrához kötődő videojátékokat célozza. Összehasonlításképp: a francia videojáték-adókedvezményre vonatkozó 2007. évi határozatában (9) a Bizottság megállapítása szerint a játékok mintegy 30 %-os kiválasztási aránya jelzi, hogy a teszt kellően szelektív.

(44)

Ebből következik, hogy az eljárást megindító határozatban felvetett aggályokat eloszlatták. Az, hogy a játékoknak csupán mintegy 27 %-a kerül kiválasztásra, jelzi, hogy az intézkedés célja nem pusztán egy adott ágazat támogatása, hanem valóban kulturális indíttatású. A támogatási intézkedés így teljesíti a ténylegesen a kultúra előmozdítására irányuló célkitűzés feltételét.

b)   Az intézkedés megfelelősége, szükségessége és arányossága

(45)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének (d) pontja alapján a videojáték-adókedvezménynek megfelelő eszköznek kell lennie a kitűzött cél eléréséhez. Az egyéb okból nyújtott, e kulturális célkitűzést nem követő állami támogatások valószínűleg inkább ágazatspecifikus célokat szolgálnának. A Bizottság elismeri, hogy az adókedvezmény ebben a formában ténylegesen lehetővé teszi az állami támogatásnak a kulturális tartalmú játékok felé való irányítását, és ily módon megfelelő eszköz a kitűzött kulturális cél eléréséhez.

(46)

A játékpiac igen dinamikus fejlődésére és változásaira tekintettel a brit hatóságok adatokat szolgáltattak annak alátámasztására, hogy a támogatás szükséges az ilyen játékok kibocsátásához, és hogy a támogatás nélkül a kultúrához kötődő játékok gyártása és piaci részesedése számottevően csökkenne. Az adatok szerint a brit kultúrához kötődő játékok száma folyamatosan csökken, arányuk az Egyesült Királyságban forgalomba hozott összes játékhoz viszonyítva a 2003. évi 9 %-ról 2006-ra jelentősen, 4 %-ra csökkent, 2009 és 2012 között pedig 3 %-on állt.

(47)

Az adott kultúrához kötődő játékok gyártási költségei megegyeznek a „globális” játékokéval, piacuk viszont jelentősen kisebb. Gyártásuk ezért magasabb gazdasági kockázattal jár. A brit/európai kulturális tartalommal bíró videojátékok tehát üzletileg kevésbé életképesek, mint a globalizáltabb tartalmúak. Emiatt a piac folyamatosan arra kényszeríti az európai játékfejlesztőket, hogy a globális eladhatóság érdekében csökkentsék a játékok európai kultúrához kötődő elemeit. Az európai kultúrához kötődő játékok fejlesztői egyre nehezebben jutnak magánfinanszírozáshoz.

(48)

A tervezett adókedvezmény a gyártási költségek csökkentése révén előmozdítja a kulturális tartalmú videojátékok gyártását a pusztán szórakoztatási célú játékokéval szemben. Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy az intézkedés alkalmas arra, hogy elegendő ösztönző hatása legyen a célkitűzés megvalósításához.

(49)

A támogatási intézkedés emellett arányos, mivel a támogatási intenzitást a támogatható játékok készítésekor ténylegesen felmerült gyártási költségek 25 %-ára korlátozza. Ez alacsonyabb, mint az audiovizuális alkotások kapcsán – a megengedhető támogatási intenzitás tekintetében analógia útján alkalmazható – filmművészeti közlemény 52. pontjának 1. alpontjában engedélyezett 50 %.

(50)

Végül, annak érdekében, hogy az intézkedés ne befolyásolja az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, annak az általa okozott versenytorzítást és kereskedelmi hatásokat pozitív hatásokkal kell kiegyensúlyoznia.

(51)

Az Egyesült Királyság és az ágazati képviselők által szolgáltatott adatok alapján 2012-ben az országban forgalomba hozott játékok kevesebb mint 10 %-át fejlesztették az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságban forgalomba hozott támogatható játékok piaci részesedése meglehetősen alacsony (4–5 %). Hasonlóképpen, arányuk az Egyesült Királyságban gyártott videojátékok között is viszonylag csekély, 27 % körüli.

(52)

Emellett egy potenciálisan érintett harmadik fél sem mutatott rá az intézkedés esetleges káros hatásaira. Éppen ellenkezőleg, az eljárás megindítását követően észrevételeket benyújtó videojáték-gyártói szövetségek – a TIGA és az EGDF – kiemelték, hogy az intézkedés nem befolyásolja nagymértékben a nemzeti ágazataikat, hanem átfogó hatása a főként Észak-Amerikából és a Távol-Keletről származó verseny tekintetében jelentős. Tagállamok közötti támogatási verseny kialakulása tehát meglehetősen valószínűtlen.

(53)

Mindenesetre hasznos, hogy az Egyesült Királyság a támogatás időtartamát négy évre korlátozza annak érdekében, hogy a piaci fejlemények tükrében lehetővé tegye alkalmazásának értékelését és magának a programnak az újraértékelését.

(54)

A Bizottság következésképpen úgy ítéli meg, hogy az eljárást megindító határozatban felvetett aggályokat eloszlatták. Az intézkedés versenytorzító és tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatásai kellően korlátozottak ahhoz, hogy mértékük ne legyen ellentétes a közös érdekkel.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(55)

A Bizottság következésképpen úgy véli, hogy a támogatásnak nem lesz olyan hatása, hogy indokolatlanul megerősítse a kedvezményezett vállalkozások piaci erejét, és nem is gátolja a piac szereplőinek dinamikus ösztönzőit, hanem éppen ellenkezőleg, növeli a piaci kínálat sokféleségét. Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy az intézkedés által okozott versenytorzulások és a kereskedelemre gyakorolt hatások korlátozottak, ily módon a támogatás globális mérlege pozitív. Ennek megfelelően a videojáték-gyártási adókedvezmény a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető a belső piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Egyesült Királyság által a 2009. évi társaságiadó-törvény módosítása révén a videojátékok tekintetében bevezetni kívánt állami támogatási intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

A támogatási intézkedés végrehajtása ennek megfelelően engedélyezett.

2. cikk

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. március 27-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  A Bizottság SA.36139. számú „Videojátékokra nyújtott adókedvezmény az Egyesült Királyságban” ügyben hozott határozata (HL C 152., 2013.5.30., 24. o.).

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  A Bizottság N 461/05. számú „UK Film Tax Incentive” ügyben hozott 2006. november 22-i határozata (HL C 9., 2007.1.13., 1. o.).

(4)  A Bizottság SA.33234. számú „UK Film Tax Incentive Extension” ügyben hozott 2011. január 27-i határozata (HL C 142., 2012.5.22., 1. o.).

(5)  A Bizottság közleménye a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtott állami támogatásról (HL C 332., 2013.11.15., 1. o.). Ugyanígy rendelkezett a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a filmművészeti és más audiovizuális alkotásokkal kapcsolatos bizonyos jogi szempontokról szóló bizottsági közlemény (HL C 43., 2002.2.16., 6. o.) is, amely a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás megindításakor volt alkalmazandó.

(6)  A Bizottság SA.33943. számú „Prolongation du régime d’aide C 47/06 – Crédit d’impôt en faveur de la création de jeux vidéo” ügyben hozott 2012. április 25-i határozata (HL C 230., 2012.8.1., 3. o.).

(7)  Az egyetem az adatokat a videojátékprototípus-programja keretében gyűjtötte; a program célja, hogy segítségével a kisvállalkozások játékötleteiket működő prototípusokká formálhassák.

(8)  A Bizottság 2007. december 11-i 2008/354/EK határozata a Franciaország által a videojáték-készítésre bevezetett adójóváírás területén a C 47/06 (ex N 648/05) állami támogatásról (HL L 118., 2008.5.6., 16. o.)

(9)  Lásd a 8. lábjegyzetet.


7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/9


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. június 25.)

az SA.20949. (C 23/06.) sz. Lengyelország – Technologie Buczek állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 4099. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/765/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

(1)

2006. június 7-én kelt levelével a Bizottság tájékoztatta Lengyelországot, hogy a fenti állami támogatási ügyben az EKSZ 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott.

(2)

2007. október 23-án elfogadott 2008/344/EK határozatában (1) (a továbbiakban: a határozat) a Bizottság megállapította, hogy a Technologie Buczek acélgyártó csoport (a továbbiakban: a TB csoport) által kapott állami támogatás összeegyeztethetetlen volt a közös piaccal, valamint kötelezte Lengyelországot, hogy a támogatást – a ténylegesen kapott támogatás arányában – fizettesse vissza a TB csoportot alkotó vállalkozásokkal, nevezetesen a csoport anyavállalatával, a Technologie Buczek S.A.-val (a továbbiakban: TB), és annak leányvállalataival, a Huta Buczek sp. z o.o.-val (a továbbiakban: HB) és a Buczek Automotive sp. z o.o.-val (a továbbiakban: BA).

(3)

2008. január 8-án a BA a Törvényszékhez fordult, kérve a határozat részleges megsemmisítését. A TB és a HB külön kereseteket nyújtott be, később azonban ezeket a kereseteket a két vállalkozás visszavonta.

(4)

2011. május 17-i ítéletében (2) a Törvényszék a BA tekintetében megsemmisítette a határozatot (részletesen lásd alább a (7) preambulumbekezdésben). 2013. március 21-én a Bíróság elutasította a Bizottságnak a Törvényszék ítéletével kapcsolatos fellebbezését (3).

(5)

A határozat BA tekintetében történő megsemmisítése nyomán a C23/06. sz. hivatalos vizsgálati eljárás nem zárult le, és a Bizottságnak a jogsértés előfordulásának pontjától kezdve azt ismét le kellett folytatnia.

(6)

2013. április 22-én, június 12-én és november 27-én a Bizottság információkat kért Lengyelországtól; Lengyelország 2013. május 8-án, 2013. július 26-án és 2014. február 10-én válaszolt e kérésekre.

2.   ÉRTÉKELÉS

(7)

A Bíróság a határozat következő rendelkezéseit semmisítette meg:

a határozat 1. cikkét, amely a TB csoportnak jogellenesen nyújtott 20 761 643 PLN összegű támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítja,

a határozat a HB és a BA által külön-külön visszafizetendő összeg nagyságát megállapító 3. cikke (1) és (3) bekezdésének a BA-ra vonatkozó részét (4),

a határozat végrehajtási rendelkezéseket tartalmazó 4. és 5. cikkének a BA-ra vonatkozó részét.

(8)

Mivel a határozat 1. cikke a TB csoport egészére vonatkozik, miközben a Bíróság által megsemmisített többi cikk nevesíti a BA-t, a Bizottság szerint mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, milyen mértékben érinti a határozat megsemmisítése a TB csoport többi tagját, azaz a TB-t és a HB-t.

(9)

A Bizottság emlékeztet a T-227/95. sz. ügyben hozott ítéletre (AssiDomän Kraft Products és társai kontra Bizottság EBHT 1997., II-01185. o., 59. és 60. pont), amelyben a Bíróság megállapította, hogy amennyiben valamely bizottsági határozat címzettje megsemmisítés iránti keresetet nyújt be, a közösségi bíróság a határozatnak csak az adott címzettre vonatkozó elemeivel foglalkozik. A határozat egyéb címzettjeire vonatkozó, nem vitatott elemei ezzel szemben nem képezik a Bíróság elé vitt ügy tárgyát. Megsemmisítés iránti kérelem esetén a Bíróság csak a felek által a Bíróság elé vitt ügy tárgyában hozhat ítéletet. A határozat csak azon címzettek tekintetében semmisíthető meg, akik sikeresen képviselték ügyüket a Bíróságon.

(10)

A fenti (3) preambulumbekezdésben említettek szerint a TB és a HB visszavonta a Törvényszékhez benyújtott keresetét, ezért a határozat – a jogellenes támogatás visszafizettetésére vonatkozó lengyel kötelezettséggel egyetemben – esetükben véglegessé vált. A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a TB visszafizetett 13 963 560,74 PLN-t, ami megfelel a TB által visszafizetendő támogatás teljes összegének, valamint a HB által visszafizetendő támogatás egy részének. A HB-t fizetésképtelennek nyilvánították, és az érintett hatóságok követeléseit a csődeljárás során az adósságok között nyilvántartásba vették. Az eljárás folyamatban van. A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a megsemmisítést követően a TB által visszafizetett összeget nem fizették vissza a TB számára, és a HB-vel szembeni követelést nem törölték a csődeljárás során regisztrált követelések közül.

(11)

Ezen okok miatt a hivatalos vizsgálati eljárás csak a BA tekintetében marad nyitva.

(12)

A Bizottság tudomásul veszi a Lengyelország által közölt azon információt, miszerint a BA-t 2012. szeptember 28-án fizetésképtelennek nyilvánították, majd 2012. november 16-án törölték a cégnyilvántartásból.

(13)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a BA csődeljárás alá vont eszközeit egyenként (nem pedig teljes üzletrészeket képviselő csomagokban) a piaci árak elérését lehetővé tevő ajánlattételi eljárások keretében értékesítették. Az eszközöket megszerző vállalkozásokhoz sem a BA alkalmazottai, sem beszállítói vagy vevői nem kerültek át olyan módon, ami a BA gazdasági folytonosságára utalhatna.

(14)

Lengyelország arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy a csődeljárás során a csődgondnok a BA minden eszközét felszámolta. Az eljárás befejeztével nem maradt olyan eszköz, amelyet más vállalkozás megszerezhetne.

(15)

Ezen okok miatt a Bizottság megállapítja, hogy egyetlen vállalkozás sem tekinthető a BA gazdasági utódjának.

(16)

A hivatalos vizsgálati eljárás a jelen ügyben ezért okafogyottá vált, mivel a kérdéses támogatás abban az esetben sem lenne visszafizettethető, ha azt a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánítanák,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése alapján 2006. június 7-én indított hivatalos vizsgálati eljárást, amely a Törvényszék T-1/08. sz. ügyben hozott 2011. május 17-i – a Bíróság C-405/11P. sz. ügyben hozott 2013. március 21-i ítélete által megerősített – ítéletét követőn a Buczek Automotive sp. z o.o. tekintetében nyitva maradt, a Bizottság lezárja, mivel az a Buczek Automotive sp. z o.o. felszámolását követően okafogyottá vált.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 25-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  A Bizottság 2007. október 23-i 2008/344/EK határozata a Lengyelország által a Grupa Technologie Buczek acélgyártó részére nyújtott C 23/06 (ex NN 35/06) állami támogatásról (HL L 116., 2008.4.30., 26. o.).

(2)  A T-1/08. sz., Buczek Automotive sp. z o.o. kontra Bizottság ügy ECLI:EU: T:2011:216.

(3)  A C-405/11 P. sz., Bizottság kontra Buczek Automotive sp. z o.o. ügy, ECLI:EU:C:2013:186.

(4)  A határozat 3. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi Lengyelországot, hogy az 1. cikkben említett támogatást a következők szerint fizettesse vissza: 13 578 115 PLN-t a HB fizet vissza, és 7 183 528 PLN-t a BA fizet vissza. A 3. cikk (3) bekezdése előírja, hogy ezen összegeket kamataikkal együtt kell visszafizettetni.


7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/12


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. július 9.)

a bioüzemanyagoknak nyújtott jövedékiadó-mentességre vonatkozó SA.18042 (2013/C) (korábbi MX 17/2009) (korábbi NN 61/2004) számú

Spanyolország által végrehajtott állami támogatási programról

(az értesítés a C(2014) 4530. számú dokumentummal történt)

(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/766/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívták az érdekelt feleket, hogy az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően nyújtsák be észrevételeiket, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

I.   AZ ELJÁRÁS

(1)

2006 óta a Versenypolitikai Főigazgatóság minden évben elvégzi a tagállamok által végrehajtott támogatási intézkedések egy mintájának utólagos felügyeletét. A Bizottság a 2006. június 6-i C(2006) 2293 számú határozattal hagyta jóvá a bioüzemanyagoknak nyújtott jövedékiadó-mentesség spanyolországi programját (NN 61/2004 sz. ügy). Ezt a programot a 2009/2010. évi felügyeleti eljárás is magában foglalta az MX 17/2009 referenciaszám alatt, amely során a Bizottság megvizsgálta, hogy a tagállamok 2009-ben miként hajtották végre a meglévő programok mintáit.

(2)

A Bizottság úgy határozott, hogy e programot a 2011/2012. évi felügyeleti eljárásba is belefoglalja, amelynek keretében a Bizottság megvizsgálta, hogy a tagállamok 2009–2010-ben miként hajtották végre a meglévő programok mintáit.

(3)

A felügyeleti eljárás során a Spanyolország által adott tájékoztatás fényében a Bizottságnak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a spanyol hatóságok kellőképpen hajtották-e végre a programot. Ezért a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindítása mellett határozott. A Bizottság e határozatáról a 2013. július 17-én kelt levelében tájékoztatta Spanyolországot.

(4)

Spanyolország 2013. szeptember 20-án tette meg észrevételeit.

(5)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó bizottsági határozatot 2014. február 7-én (2) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket.

(6)

A Bizottság 2014. március 5-én kapta meg a megújulóenergia-termelők spanyol szervezetének (APPA Biocarburantes) észrevételeit. Ezeket továbbította Spanyolországnak, amelynek lehetősége volt megjegyzéseket fűzni az észrevételekhez. 2014. május 6-án a spanyol hatóságok jelezték, hogy nem kívánnak észrevételeket tenni a harmadik felek megfigyelései tekintetében.

II.   AZ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA

(7)

Az NN 61/2004 számú, a bioüzemanyagoknak nyújtott jövedékiadó-mentességi program a szénhidrogénekre Spanyolországban kivetett 0 %-os adómértéket foglalja magában, és a 2207 20 KN-kód alá sorolt, mezőgazdasági vagy növényi eredetű termékekből előállított etilalkoholra (bioetanol), a 2905 11 00 KN-kód alá sorolt, mezőgazdasági vagy növényi eredetű termékekből előállított metilalkoholra, valamint a 1507, 1508, 1510, 1511, 1512, 1513, 1514, 1515 és 1518 KN-kód alá sorolt termékekre alkalmazandó.

(8)

A 0 %-os adómértéket ezekre a termékekre attól függetlenül alkalmazták, hogy azokat egy az egyben vagy kémiai átalakítás után használták fel. Azokban az esetekben, amikor a bioüzemanyagot más üzemanyaggal keverték, a kedvezményes adómértéket csak a keverék bioüzemanyag részére alkalmazták. A csökkentett jövedéki adót a bioüzemanyagokra azok földrajzi eredetétől függetlenül alkalmazták.

(9)

A Bizottság 2006. június 6-án hagyta jóvá a programot, amely 2012. december 31-én járt le (3).

(10)

A felügyeleti eljárás során a Spanyolország által adott tájékoztatás értékelése során kétségek merültek fel, miszerint a programot a Bizottság 2009. és 2010. évi határozatainak megfelelően hajtották-e végre. Kétségek merültek fel ezen felül azzal kapcsolatban is, hogy Spanyolország 2010-ben esetleg túlkompenzálta a kedvezményezetteket. A Bizottság aggályait a 2013. július 17-i határozat (13)–(29) preambulumbekezdése tartalmazta.

(11)

A Bizottság arra kérte Spanyolországot, hogy

a)

bizonyítsa, a programot 2009-ben és 2010-ben helyesen hajtotta végre;

b)

bizonyítsa, hogy a bioetanol esetében 2010-ben nem történt túlkompenzáció, illetve amennyiben igen, ismertesse, milyen intézkedéseket tett a túlkompenzáció elkerülésére a következő években;

c)

nyújtson be éves jelentéseket a program teljes időtartama során.

III.   AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(12)

A Bizottság az APPA Biocarburantes szervezettől 2014. március 5-én kapott megjegyzéseket, amelyek igen hasonlóak voltak a spanyol hatóságok észrevételeihez (lásd IV. szakasz). Az APPA Biocareburantes érvelése szerint a programot helyesen hajtották végre.

(13)

Amikor a bioüzemanyag költségeit összevetették a fosszilis üzemanyagok adót nem tartalmazó kiskereskedelmi árával, a bioetanol és a biodízel a teljes időszakban alulkompenzáltnak tűnt (kivételt képez a bioetanol 2010-ben és a biodízel 2012-ben). Az APPA Biocareburantes érvelése szerint e módszer hibás volt, mivel a fosszilis üzemanyagok adót nem tartalmazó kiskereskedelmi ára magában foglal minden szállítási és elosztási költséget mindaddig, amíg a termék el nem jut a végső fogyasztóhoz, miközben az összehasonlító elemzés során az ilyen logisztikai költségeket nem foglalták bele a bioüzemanyagok árába. Véleménye szerint helyesebb lenne a bioüzemanyagok előállítási költségeit a fosszilis üzemanyagok nemzetközileg jegyzett árával összevetni. E módszer alkalmazása egyértelműen a bioüzemanyagok fokozott alulkompenzációját mutatta a program időtartama során, és túlkompenzációra egyszer sem került sor.

(14)

Végezetül az APPA Biocarburantes úgy érvelt, hogy még akkor is, ha a bioüzemanyagok költségeit a fosszilis üzemanyagoknak az adót nem tartalmazó kiskereskedelmi árával vetik össze, a túlkompenzáció két egyedi helyzete pusztán átmeneti volt és a bioüzemanyagok adótámogatási rendszerének természetéből (az abszolút mennyiségeket előzetesen állapították meg és az értékelést utólagosan végezték el), valamint a mezőgazdasági nyersanyagok rendkívül változékony árából (a bioüzemanyag előállítási költségének fő komponense) adódott. A program kiigazítására nem volt szükség, a következő években (2011 és 2012) nem volt jele a bioetanol esetleges túlkompenzálásának, a biodízel esetében pedig az elmúlt évben, azaz 2012-ben történt potenciális túlkompenzálás. Ezen felül a jövőben nincs lehetőség a kiigazításra, mivel a program lejárt.

IV.   SPANYOLORSZÁG MEGJEGYZÉSEI

(15)

A spanyol hatóságok 2013. szeptember 20-án tették meg észrevételeiket. 2014. május 6-án jelezték, hogy nem kívánnak észrevételeket tenni a harmadik felek nekik továbbított megfigyelései tekintetében.

(16)

A 2013. szeptember 20-i levelükben a spanyol hatóságok tájékoztatást adtak a bioetanol és a biodízel előállítási költségei tekintetében, valamint a fosszilis üzemanyagok árai tekintetében a 2004 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. Ugyanakkor két táblázatot is benyújtottak, amelyek összevetik a bioüzemanyagok árát a fosszilis üzemanyagok adót nem tartalmazó kiskereskedelmi árával. Ezeket a táblázatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(17)

A vonatkozó táblázatok által szemléltetett adatok és elemzés az alábbi feltételezésekre alapulnak:

a)

A kiindulópontot a spanyol üzemek éves előállítási költségeire vonatkozó valós adatok plusz az 5 %-os előállítási haszonkulcs jelenti. A 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletében található adatok felhasználásával (4) a bioüzemenyag és a keverékben használt fosszilis üzemanyag eltérő energiatartalma miatt kiigazításra került sor: a bioetanol esetében 1,52 a biodízel esetében pedig 1,09.

b)

Ezeket a költségeket összevetették azon üzemanyagok árával, amelyek helyére léptek, azaz a benzin és a dízel árával. Az ár az üzemanyag adót nem tartalmazó kiskereskedelmi ára, ezért tartalmazza a bruttó kereskedelmi árrést. A bioüzemanyagok előállítási költségei valamint az azt helyettesítő fosszilis üzemanyag költségei közötti különbség jelenti a maximális kompenzációs határértékét.

c)

Az alkalmazott valódi kompenzáció egyenlő a bioetanolnak és biodízelnek megfelelő ásványi olajokra kiszabott jövedéki adóval. A mentesség nélkül a kérdéses termékekre – mint az ásványi olajok esetében – alkalmazott jövedéki adó a benzinre, illetve a dízelre alkalmazott jövedéki adó lett volna (5).

(18)

A megfelelő adatok alapján Spanyolország jelezte, hogy a 2004–2012 közötti időszakban a bioüzemanyag mindkét fajtája esetében kumulált alulkompenzáció volt megfigyelhető (455,96 EUR/1 000 l a biodízel és 897,22 EUR/1 000 l a bioetanol esetében). Amikor az éveket külön-külön vették figyelembe, az alulkompenzáció minden egyes évben megfigyelhető volt, kettő kivételével: 2010 a bioetanol és 2012 a biodízel esetében.

(19)

A bioetanol tekintetében Spanyolország kifejtette, hogy a 2010-ben megfigyelt nyilvánvaló túlkompenzáció oka a nyersanyagárak, különösen a mezőgazdasági nyersanyagok árának 2010 januárja és júniusa közötti kivételes visszaesése volt. Ezért egy olyan egyszeri, visszafordítható és előre nem látható helyzet alakult ki, amely később automatikusan helyreállt a következő évben a nyersanyagárak növekedése révén. A spanyol hatóságoknak tehát nem kellett fellépniük. Rendelkezésre bocsátották a nyersanyagárak alakulására vonatkozó részletes információkat, valamint a cukor és a gabona árindexének trendjét szemléltető grafikont (2002–2004 alap = 100).

A nyersanyagárak alakulása a 2009–2011 közötti időszakban  (6)

Image

(20)

A biodízel esetében Spanyolország kifejtette, hogy a túlkompenzációra nyilvánvalóan 2012-ben került sor, azonban a program ugyanazon év december 31-én lejárt.

(21)

Spanyolország érvelése szerint a módszer során a helyettesítő üzemanyag esetében referenciaként használt ár – az adót nem tartalmazó kiskereskedelmi ár – volt a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legszigorúbb, és alkalmasabb lett volna a világpiaci árhoz közelebbi értékkel való összehasonlítás. A spanyol hatóságok rendelkezésre bocsátottak egy táblázatot, amely összehasonlította a bioüzemanyagok költségeit a fosszilis üzemanyagok világpiaci árával, és kiemelték, hogy ebben az esetben a biodízel tekintetében nem figyelhető meg túlkompenzáció egyetlen érintett évben sem, ugyanakkor a bioetanol potenciális túlkompenzálása elhanyagolható (2 EUR/1 000 l, összevetve a 142,13 EUR/1 000 l összeggel, felhasználva a fosszilis üzemanyagok adót nem tartalmazó kiskereskedelmi árát). A kumulált alulkompenzáció a korábbi módszertannal összevetve jóval magasabb.

(22)

A spanyol hatóságok kifejtették, hogy valamennyi olyan vállalat tekintetében bejelentést tettek, amelyek jövedéki termékeket gyártanak, dolgoznak fel, tárolnak, fogadnak vagy bocsátanak ki, a 2008/118/EK tanácsi irányelvvel (7) összhangban.

(23)

Ezen irányelv 4. cikkének 1. pontja szerint az „adóraktár engedélyese” az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során adófelfüggesztés alatt adóraktárban jövedéki terméket állítson elő, dolgozzon fel, tároljon, vegyen át vagy adjon fel. Az irányelv 8. cikke megállapítja, hogy az adóraktár engedélyesét jövedékiadó-fizetési kötelezettség terheli.

(24)

A spanyol hatóságok kifejtették, hogy a zsírsav-metil-észterek szója és pálmaolajból történő előállítása tekintetében alvállalkozói szerződést aláíró két vállalat közül miért csak az egyikre vonatkozóan bocsátottak rendelkezésre adózásra vonatkozó részelteket. Mivel ez a szerződés a jövedékiadó-köteles termékekre és e termékek tartására, szállítására és ellenőrzésére vonatkozott, arra a 2008/118/EK tanácsi irányelv volt irányadó. A spanyol hatóságok leszögezték, hogy a termék tulajdonosa nem tartozott az „adóraktár engedélyesének” az irányelv 4. cikkének 1 bekezdése szerinti meghatározása hatálya alá.

V.   AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE

(25)

A Bizottság az NN 61/2004 sz. ügyben hozott határozatában már arra a következtetésre jutott, hogy ezen intézkedés az EUMSZ 107. cikke értelmében támogatást foglalt magában. A Bizottság ezt a támogatási programot a környezetvédelem állami támogatásáról szóló 2001. évi közösségi iránymutatás (8) alapján értékelte, és arra a következtetésre jutott, hogy az összeegyeztethető a belső piaccal.

(26)

A spanyol hatóságok részletes információkat bocsátottak a Versenypolitikai Főigazgatóság részére, ideértve a bioetanol és a biodízel előállítási költségeire vonatkozó adatokat a program teljes időtartama tekintetében. A bioüzemanyagok előállítási költségeinek a fosszilis üzemanyagok adót nem tartalmazó kiskereskedelmi árával való összehasonlításakor – ahogy azt az e határozat mellékletében foglalt táblázat is szemlélteti – a túlkompenzáció két esete figyelhető meg: a bioetanol esetében 2010-ben, a biodízel esetében pedig 2012-ben.

(27)

A Spanyolország által javasolt, a fosszilis üzemanyagok világpiaci árát figyelembe vevő alternatív módszertan tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy ez a módszertan eltér attól, amelyet Spanyolország javasolt és amelyet a Bizottság az NN 61/2004 sz. intézkedés értékelésekor alkalmazott. A javasolt alternatív módszertan nem fogadható el, mivel a Bizottság azt vizsgálja, hogy Spanyolország a támogatási programot helyesen hajtotta-e végre az NN 61/2004 sz. ügyben hozott azon határozatnak megfelelően, amely e programot jóváhagyta.

(28)

A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy nem figyelhető meg folyamatos túlkompenzálási tendencia. Emellett ha a támogatást a program teljes időtartama tekintetében vizsgáljuk, nincs általános túlkompenzációra utaló jel. A Bizottság tudomásul veszi Spanyolország magyarázatát (lásd a (18), (19), (20) és (22) preambulumbekezdést).

(29)

A bioetanol esetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a túlkompenzáció kiigazítása tekintetében nem volt szükség módosításra. Ebben az esetben Spanyolország bizonyítani tudta, hogy a túlkompenzációt orvosolták, főként annak révén, hogy 2010 júniusát követően jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak. 2011-ben és 2012-ben valóban nem volt megfigyelhető a bioetanol túlkompenzálása.

(30)

A biodízel tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy 2012-ben 41,85 EUR/1 000 l összegű enyhe túlkompenzáció volt megfigyelhető. Ez a túlkompenzáció úgy jelentkezett, hogy az intézkedés és különösen a támogatás szintje változatlan maradt. Ezt a helyzetet a programon kívül álló tényezők, különösképpen a fosszilis dízel spanyolországi jelentős áremelkedése okozta. A Bizottság megjegyzi, hogy a dízel ára 2012-ben 8 %-kal volt magasabb, mint 2011-ben, 36 %-kal magasabb, mint 2010-ben és 71 %-kal magasabb, mint 2009-ben. Ehhez képest a biodízel előállítási költségei 2012-ben ugyanakkorák voltak, mint 2011-ben, 16 %-kal magasabbak, mint 2010-ben és 25 %-kal magasabbak, mint 2009-ben. A Bizottság azt is tudomásul veszi, hogy a program 2012 végén lejárt, ezért nem volt lehetséges, hogy a jövedékiadó-mentességet a jövőbeli túlkompenzáció elkerülése érdekében kiigazítsák az NN 61/2004 sz. ügyben hozott bizottsági határozat (19) preambulumbekezdésének megfelelően. A Bizottság továbbá tudomásul veszi, hogy 2013-ban, illetve azt követően nem nyújtottak a program alapján semmilyen támogatást. Végezetül, a (28) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, ha a 2012-re vonatkozó adatokat is figyelembe vesszük, akkor a program teljes időszakára vonatkozóan nem figyelhető meg semmilyen túlkompenzáció. Ezt tehát annak jeleként lehet tekinteni, hogy Spanyolország támaszkodhata programban foglalt előzetes számítási módszerre.

(31)

A Spanyolország által rendelkezésre bocsátott további információkat figyelembe véve a Bizottság álláspontja szerint Spanyolország nem mulasztotta el teljesíteni az NN 61/2004 sz. ügyben hozott bizottsági határozat (19) preambulumbekezdésében meghatározott kötelezettségeit.

(32)

A Spanyolország által a 2008/118/EK irányelv alkalmazására vonatkozóan benyújtott magyarázatra alapozva a Bizottság elfogadja, hogy a spanyol hatóságok valamennyi vonatkozó vállalat tekintetében jelentést nyújtottak be.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(33)

A Bizottság megállapítja, hogy Spanyolország az NN 61/2004 számú támogatási programot helyesen, az azt jóváhagyó bizottsági határozatnak megfelelően hajtotta végre,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Spanyolország által végrehajtott NN 61/2004 számú támogatási program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a belső piaccal, és a programot az NN 61/2004 számú ügyben hozott bizottsági határozattal összhangban, helyesen hajtották végre.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 9-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL C 37., 2014.2.7., 44. o.

(2)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3)  HL L 219., 2006.9.12., 3. o.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(5)  A bioetanol esetében ez az összeg a 2004–2009 közötti időszakban 371,69 EUR/1 000 liter, a 2009–2012 közötti időszakban pedig 400,69 EUR/1 000 liter volt. A biodízel tekintetében az alkalmazott ráta a 2004–2006 közötti időszakban 269,89 EUR/1 000 liter, a 2007–2009 közötti időszakban 278 EUR/1 000 liter, a 2009–2012 közötti időszakban pedig 307 EUR/1 000 liter volt.

(6)  A cukor árindexe a jobb alsó, a gabona árindexe a jobb felső sarokban indul.

(7)  A Tanács 2008. december 16-i 2008/118/EK irányelve a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).

(8)  HL C 37., 2001.2.3., 3. o.


MELLÉKLET

1. táblázat

A bioetanol előállítási költsége Spanyolországban

A bioetanol előállítási költsége Spanyolországban

EUR/1 000 liter

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Nyersanyagok

(+)

[…] (*)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Munkaerő

(+)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Értékcsökkenés

(+)

Változó költségek és pénzügyi költségek

(+)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Szállítás és elosztás

(+)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

A melléktermékekből származó bevételek

(–)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Közvetlen támogatás

(–)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Előállítási költség összesen

 

603

692

672

582

602

581

510

688

763

Előállítási haszonkulcs (5 %)

(+)

30

35

34

29

30

29

26

34

38

A különböző energiatartalom kiigazítási együtthatója

(+)

329

378

367

318

329

317

278

376

417

A bioetanol összköltsége (adó nélkül)

(B)

962

1 104

1 073

929

961

927

814

1 098

1 218

A 95 I.O. benzin költsége (adó nélkül)

(P)

351,8

427,0

483,3

497,0

560,8

436,7

555,4

674,6

741,0

Maximális kompenzációs különbözet

(M) = (B) – (P)

610,6

677,4

589,2

431,9

400,0

490,6

258,6

423,4

476,7

Az ásványolajok jövedéki adója

(IEH)

371,7

371,7

371,7

371,7

371,7

371,7

400,7

400,7

400,7

400,7

Alulkompenzáció (I)

(I) = (M) – (IEH)

238,90

305,74

217,52

60,18

28,30

118,89

89,89

– 142,13

22,76

76,06

Forrás:

a spanyol hatóságok


2. táblázat

A biodízel előállítási költsége Spanyolországban

A biodízel előállítási költsége Spanyolországban

EUR/1 000 liter

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Nyersanyagok

(+)

[…] (**)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Munkaerő

(+)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Értékcsökkenés

(+)

Változó költségek és pénzügyi költségek

(+)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Szállítás és elosztás

(+)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

A melléktermékekből származó bevételek

(–)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Közvetlen támogatás

(–)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

Előállítási költség összesen

 

553

744

710

762

992

733

791

917

918

Előállítási haszonkulcs (5 %)

(+)

28

37

36

38

50

37

40

46

46

A különböző energiatartalom kiigazítási együtthatója

(+)

52

70

67

72

94

69

75

87

87

A biodízel összköltsége (adó nélkül)

(B)

633

852

813

872

1 135

839

905

1 050

1 051

Az A gázolaj költsége (adó nélkül)

(P)

355,0

476,0

521,7

524,9

672,8

459,0

576,5

727,9

785,5

Maximális kompenzációs különbözet

(M) = (B) – (P)

277,9

375,5

290,9

347,2

462,5

379,9

379,9

328,8

321,6

265,2

Az ásványolajok jövedéki adója

(IEH)

269,86

269,86

269,86

278

278

278

307

307

307

307

Alulkompenzáció (I)

(I) = (M) – (IEH)

8,05

105,65

21,04

69,21

184,54

101,92

72,92

21,80

14,61

–41,85

Forrás:

a spanyol hatóságok


(*)  Üzleti titok

(**)  Üzleti titok


7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/19


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. július 23.)

Portugália által a Caixa Geral de Depósitos számára nyújtott SA.35062 (13/N-2) állami támogatásról

(az értesítés a C(2013) 4801. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/767/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a fent említett rendelkezésekkel összhangban felkérte a tagállamokat és az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

2012. június 28-án a Portugál Köztársaság (a továbbiakban: Portugália) bejelentette a Caixa Geral de Depósitos, S.A. (a továbbiakban: a CGD vagy a bank) javára nyújtott feltőkésítési intézkedéseket.

(2)

A Bizottság az SA.35062 (12/NN) számú ügyben 2012. július 18-án elfogadott határozatával (a továbbiakban: a megmentési határozat) (2) megmentési támogatásként jóváhagyta a CGD 2012. június 29-én végrehajtott feltőkésítését.

(3)

Portugália 2012. szeptember 27-i elektronikus levelében tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a CGD leányvállalata, a Caixa Geral Finance Limited (a továbbiakban: a CGDF) a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvénnyel rendelkezőknek osztalékfizetést teljesít a következő napon.

(4)

A CGDF 2012. szeptember 28-án teljesítette az osztalékfizetést.

(5)

A Bizottság SA.35062 (12/NN) számú ügyben 2012. december 18-án elfogadott határozatával (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (3) az Európai Unióról szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (4) 16. cikke szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott megmentési támogatás jogellenes felhasználása tárgyában.

(6)

E határozat közzétételével a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy küldjék meg észrevételeiket arról az előzetes következtetéséről, miszerint az osztalékfizetés a megmentési határozat feltételei megsértésének minősül, azonban ehhez kapcsolódó észrevétel nem érkezett.

(7)

Portugália sürgősségi okok miatt kivételesen hozzájárul a határozat angol nyelven történő elfogadásához.

2.   LEÍRÁS

2.1.   A kedvezményezett

(8)

A CGD Portugália teljes tulajdonában álló bankcsoport. 2012. december 31-én nettó eszközállománya (a számviteli elvek alapján) (5) összesen 116,9 milliárd EUR-t, nettó hitelállománya pedig összesen 74,7 milliárd EUR-t tett ki. A bank tevékenységi köre kiterjed – többek között – a következőkre: országos és nemzetközi kereskedelmi banki tevékenység (nevezetesen Spanyolországban, Afrika portugál ajkú országaiban, Makaóban, valamint Brazíliában), befektetési banki tevékenység, vagyonkezelés, szakosított hitelüzletág és biztosítási tevékenységek.

(9)

2012-ben a CGD már a legtöbb üzletágban, amelyben működött, vezető pozíciót töltött be a portugál belföldi piacon (különösen az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és előlegek, ügyfélbetétek, biztosítás, lízing, befektetési banki tevékenység, valamint vagyonkezelés területén).

1. táblázat

A CGD fő pénzügyi adatai (számviteli elvek alapján)

 

2012.12.31.

Eszközök összesen (milliárd EUR)

116,9

Lakossági hitelek (milliárd EUR)

74,7

Lakossági betétek (milliárd EUR) (*)

71,4

Bankközi források összesen (milliárd EUR) (**)

35,2

Alkalmazottak száma, teljes csoport

23 028

Fióktelepek száma, teljes csoport

1 293

Nemzeti piaci részesedés a betétekből

28,1  %

Nemzeti piaci részesedés a kölcsönökből

21,3  %

2.2.   A támogatási intézkedéseket kiváltó események

(10)

Az adósságválság kezdete óta a CGD nehézségekkel küzdve fért hozzá a bankközi piacokhoz. A nehézségek a közép- és hosszú távú tőkepiacokhoz való hozzáféréssel kezdődtek, majd fokozatosan kiterjedtek a rövid távú pénzpiacokra is.

(11)

Ennek eredményeképpen a CGD-nek csökkentenie kellett a bankközi finanszírozástól való függőségét, így 2010 első negyedében működésbe hozta feltételhez kötött likviditási tervét alapvetően azért, hogy a) alternatív finanszírozási forrásokat találjon főként biztosítékkal fedezett finanszírozás révén; b) növelje az EKB által elfogadható elismert biztosítékok körét; c) eladja a nem stratégiai eszközöket; és d) bizonyítsa saját hitelképességét a befektetők és az ügyfelek előtt.

(12)

Portugália, a Bizottság, az EKB és az IMF által elfogadott gazdasági és pénzügyi segítségnyújtási terv nyomán felkérték a CGD-t, hogy a 2011–2015 közötti időszakra nyújtson be egy negyedévente felülvizsgálandó finanszírozásra és tőkeszükségletre vonatkozó tervet (a továbbiakban: az FT-terv). Az FT-terv első változatát 2011. július 26-án nyújtották be, és azóta több felülvizsgálaton esett át.

(13)

A szolvencia tekintetében a CGD Bázel II-es szabályoknak megfelelően kiszámított Core Tier 1 (a továbbiakban: CT1) aránya 2011. december 31-én 9,48 %-on állt. Az FT-terv egyik célja többek között az volt, hogy egyrészt a portugál kormány, másrészt az IMF, a Bizottság és az EKB által aláírt egyetértési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) követelményeinek megfelelően 2012. december 31-ig elérjék a Bázel II-es szabályok szerinti 10 %-os CT1 arányt. Az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) ajánlása nyomán a 2012. június 30-án kezdődő időszakra vonatkozóan módosították a tartalékolt tőke mértékét az FT-tervben annak érdekében, hogy kielégítsék a bank által tartalékolt állami és önkormányzati adósság alapján kiszámolt tőkeszükségletet (a továbbiakban: államadósság-puffer), valamint az EBH által végzett stresszteszt nyomán fellépő tőkeszükségletet (a továbbiakban: az EBH követelményei).

(14)

Az FT-terv 2012. májusi változata szerint és az EBH ajánlását követően 1,65 milliárd EUR összegű tőkeemelés szükségességét állapították meg.

2.3.   Támogatási intézkedések

(15)

Portugália mint a CGD egyedüli részvényese által véghezvitt feltőkésítési intézkedések a következőkből álltak:

i.

750 millió EUR összegben új törzsrészvények jegyzése (a továbbiakban: tőkeemelés); és

ii.

900 millió EUR összegben a CGD által kibocsátott átváltható értékpapírok jegyzése, amelyek az EBH követelményei szerint a fizetőképesség biztosítása céljából megfelelnek a CT1-nek.

(16)

A támogatási intézkedések részletes leírása a megmentési határozat (12)–(25) preambulumbekezdésében található.

2.4.   A támogatás jogellenes felhasználása tárgyában indított hivatalos vizsgálati eljárás

(17)

A megmentési határozat (31) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Portugália vállalta annak biztosítását, hogy a CGD (csoportként) a Portugália hitelintézeteinek új feltőkésítési programja (6) szerint feltőkésített bankokra vonatkozó korlátozásokkal megegyező magatartási korlátozásokat vezet be, többek között az alábbiakat:

osztalékfizetés tilalma,

osztalékszelvény-beváltás és kamatfizetés tilalma a nem Portugália által birtokolt hibrid értékpapírok és alárendelt kölcsönök után, illetve abban az esetben, ha nem áll fenn semmilyen jogi kötelezettség a kifizetés végrehajtására.

(18)

2012. szeptember 28-án a CGD leányvállalata, a CGDF a Bizottság egyetértése nélkül 405 415 EUR összegben osztalékfizetést teljesített a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvényekre. Az összeg a 2012. június 29-i tőkeinjekció 0,025 %-ának felel meg.

(19)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság előzetesen úgy vélte, hogy a CGDF által 2012. szeptember 28-án teljesített osztalékfizetés a megmentési határozat értelmében a CGD esetében alkalmazott osztalékfizetési tilalom hatálya alá tartozik, továbbá az osztalékfizetés az odaítélt megmentési támogatás jogellenes felhasználásának minősül.

3.   A CGD SZERKEZETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA

(20)

A CGD által benyújtott szerkezetátalakítási terv négy fő elemből áll:

a CGD csoport mérlegében a tőkeáttétel csökkentése a biztosítási üzletág és a fennmaradó nem stratégiai részesedések értékesítése, valamint a kapcsolódó eszközök leépítése által,

a működési hatékonyság növelése,

a CGD spanyolországi működésének szerkezetátalakítása,

a 900 millió EUR összegű átváltható értékpapírok visszafizetése az átszervezési időszak alatt.

A tőkeáttétel csökkentése

(21)

A CGD a 2012. júniusi tőkeemelés előtt már több kísérletet tett a tőkeáttétel csökkentésére a mérlegében. 2010 decembere és 2012 júniusa között a bank körülbelül 8,2 milliárd EUR-val csökkentette mérlegét (számviteli elvek).

(22)

A szerkezetátalakítási terv ezenkívül további tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítéseket fogalmaz meg. A terv előirányozza a biztosítási üzletág (Caixa Seguros) és egyéb nem stratégiai részesedések értékesítését, valamint a kapcsolódó eszközök leépítését, ami lehetővé teszi a CGD számára, hogy alapvető lakossági banki műveleteire összpontosíthasson és tőkét szabadíthasson fel, ezáltal erősítve a bank törzstőkéjét a jövőben. A CGD célul tűzte ki a csoport mérlegében a tőkeáttétel [10–20] milliárd EUR értékű eszközzel való csökkentését, ami – a 2012. decemberi konszolidált mérleggel összehasonlítva (a számviteli elvek alapján) – [10–20] %-os csökkenést jelent. A biztosítási üzletág eladása a tőkeáttétel-csökkentés folyamatának fontos eleme, mivel körülbelül […] (***) milliárd EUR-val járul hozzá a csökkentéshez. A fennmaradó nem stratégiai részesedések értékesítése körülbelül [0–5] milliárd EUR-val, a volt Banco Português de Negócios (a továbbiakban: BPN) adósságának visszafizetése [0–5] milliárd EUR-val, a kapcsolódó spanyolországi hitelek leépítése pedig [0–5] milliárd EUR-val csökkenti a mérleget. Ezenkívül a kapcsolódó portfolió körülbelül kétharmadát ([10–20] milliárd EUR) szintén leépítik 2017 végéig, míg a kapcsolódó portfolió fennmaradó részét 2017 után építik le.

(23)

A Caixa Seguros Portugáliában piacvezető társaság; 2012 decemberében a teljes piaci részesedése 31 % az életbiztosítások, és 26 % a nem-életbiztosítások terén, amely magában foglal egy kombinált biztosítótársaságot az élet és nem-élet üzletágban, valamint különösen az egészség- és gépjármű-biztosítás területén tevékenykedő egyéb speciális biztosítótársaságokat. 2012. december 31-én a Caixa Seguros a CGD konszolidált nettó eszközeinek 9,2 %-át tette ki, továbbá a CGD részvényesei által 89,7 millió EUR nettó bevételt termelt a közvetlen biztosítási díjak volumene alapján, amely 2012-ben elérte a 3 195 milliárd EUR-t.

(24)

A CGD szerkezetileg át fogja alakítani a Caixa Segurost piacképességének növelése és az értékesítési folyamat előmozdítása érdekében. A CGD […]. Az értékesítési folyamat minden lehetséges kombinációnak teret ad, amelyek a következők lehetnek: […]. A CGD szerkezetátalakítási terve feltételezi, hogy […].

(25)

A CGD továbbá értékesíteni fogja a(z) […] által a tőzsdén jegyzett portugál vállalatokban tartott valamennyi fennmaradó nem stratégiai részesedését, ezáltal további [200–250] millió EUR-val csökkentve a tőkeáttételt a mérlegben. A CGG nem stratégiai részesedéseinek nagy részét már értékesítette, ami körülbelül 450 millió EUR bevételt termelt a számára.

(26)

A CGD továbbá tervezi olyan eszközök portfoliójának fokozatos leépítését, amely a csődbe ment Banco Português de Negócios (a továbbiakban: BPN) (7) adósságából fakad; ennek nominális értéke [0–5] milliárd EUR, nettó eszközértéke pedig körülbelül [0–5] milliárd EUR. A kapcsolódó visszafizetési terv szerint 2017 végéig a nettó eszközök értékét [40–50] %-kal [0–5] milliárd EUR-ra csökkentik.

(27)

Végül a CGD spanyolországi lakossági és vállalati banki műveleteiből származó, kölcsönökből álló portfolióját is leépíti. Ennek a portfoliónak az értéke körülbelül [0–5] milliárd EUR.

Működési hatékonyság

(28)

A szerkezetátalakítási terv második fő eleme a bank működési hatékonyságának növelése. A CGD már 2011-ben és 2012-ben is hozott intézkedéseket költségbázisa optimalizálására, és – a válság előtti pénzügyi adatokhoz képest – csökkentette is a belföldi műveleteihez kapcsolódó bérköltségeit, valamint az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket.

(29)

A CGD úgy folytatja az optimalizációs folyamatot, hogy tovább csökkenti a működési költségeket a szerkezetátalakítás alatt. A további költségmegtakarítás elérésének fő mozgatórugói a bank személyi állományának csökkentése és a leszerződtetett szolgáltatások újratárgyalása. A szerkezetátalakítási terv szerint a CGD tovább fogja csökkenteni bérköltségeit a szerkezetátalakítás alatt; 2013 decemberében [5–10] %-os csökkentéssel [500–550] millió EUR bérköltséget, 2017 decemberében pedig [450–500] millió EUR bérköltséget irányoz elő. A személyi állományt illetően Portugáliában az alkalmazottak számát [5–10] %-kal csökkentik. Míg 2012. decemberben 9 401 munkavállaló dolgozott a belföldi lakossági banki tevékenységek területén, a CGD szándéka szerint e szám 2017 decemberéig [8 500–9 000]-ra/re csökken.

(30)

A CGD működési hatékonyságának növekedéséhez a fiókhálózat optimalizálásával is hozzájárulnak; a 2012 júniusában meglévő 840 fiókról […]-ig [750–800] fiókra, vagyis [5–10] %-kal csökkentik a belföldi fiókhálózatot. A [70–80] fiók bezárása Portugáliában 2012 júniusától […]-ig egy rendszeres optimalizációs folyamat része, melynek során újraértékelik és ésszerűsítik a CGD belföldi lakossági lábnyomát, amitől évi [0–5] millió EUR megtakarítást remélnek. 58 fiókot már bezártak vagy azok éppen bezárás alatt állnak, a fennmaradó [10–20] fiókot pedig […]-ig zárják be.

(31)

Végül a CGD működési hatékonyságát a szolgáltatásokból és jutalékokból befolyó jövedelem növelésével javítják majd, amely jövedelem 2012-ben a teljes nettó működési bevételek 25 %-át tette ki, míg a portugál bankszektorban elért részesedés átlagosan 29 %-os volt. A CGD új díjszerkezeteket vezet be annak érdekében, hogy jövedelemforrásait jobban összehangolja a hozzá hasonló társaságokéival.

A spanyol műveletek szerkezetének átalakítása

(32)

A szerkezetátalakítási terv harmadik fő eleme a spanyolországi banki műveletek szerkezetátalakítását érinti. Míg általában a CGD nemzetközi műveletei sokkal jobban teljesítenek jelenleg a belföldi műveleteknél és nagyban hozzájárulnak a bank általános teljesítményéhez, a CGD spanyolországi műveletei veszteségesek. A CGD 1991-ben kezdte meg lakossági műveleteit Spanyolországban a Banco de Extremadura és a Chase Manhattan España, majd 1995-ben a Banco Simeón felvásárlásával. Ezek a lakossági banki műveletek jelenleg Banco Caixa Geral (a továbbiakban: BCG) néven a CGD leányvállalataként működnek Spanyolországban. 2007-ben a CGD vállalati banki műveleteket is indított, amelyek a CGD által Spanyolországban korábban felállított fiókban működtek, és amelyek ingatlanprojektekre, kapcsolódó projektfinanszírozásra és konzorciális hitelezésre összpontosítottak. A CGD spanyolországi lakossági műveletei az elmúlt évtizedben nehezen érték el a nyereségküszöböt, ám a helyzet a vállalati műveletek területén még ennél is rosszabb volt. A kevéssel a pénzügyi válság előtt elindított vállalati műveletek nagyon gyenge eredményt értek el, és aránylag rövid idő alatt jelentős, körülbelül 250 millió EUR veszteséget termeltek 2012 decemberéig. A vállalati műveleteket teljesen leállítják, és […].

(33)

A CGD ezek ellenére kulcsfontosságú piacként tekint Spanyolországra, ahol továbbra is jelen kíván lenni, különösen azért, hogy támogathassa a portugál kis- és középvállalatok (a továbbiakban: kkv-k) exporttevékenységét. A spanyolországi lakossági műveletek tehát – bár sokkal kisebb mértékben, de – továbbra is fennmaradnak. A műveletek jövedelmezőségének visszaállítása érdekében a fiókok számát [47–52] %-kal csökkentik; a 2012. júniusban meglévő 209 fiókról [100–110] fiókra mérséklik a számukat […]-ig. A spanyolországi műveletek ellátását végző személyi állományt […]-ig a 2012. júniusi 974 alkalmazottról [500–523] alkalmazottra mérséklik, amely [46–49] %-os csökkentést jelent.

(34)

Földrajzi lefedettség tekintetében a BCG Galícia, Castilla y León, Asturias és Extremadura régiókra koncentrálja lakossági műveleteit, a főbb határon átnyúló kereskedelmi központokban (Madridban és Katalóniában) pedig mérsékelt jelenlétet tart fenn, illetve nagyon korlátozottan, régiónként [0–5] fiókkal lesz jelen a releváns határon átnyúló kapcsolatokkal rendelkező területeken, továbbá fontos finanszírozási forrásként szolgál a spanyol műveletek, nevezetesen Baszkföld, Andalúzia, Aragónia és Valencia számára.

Az átváltható értékpapírok visszafizetése

(35)

A szerkezetátalakítási terv negyedik fontos pillérének, a 900 millió EUR összegű átváltható értékpapír átszervezési időszak alatt történő visszafizetésének célja a CGD átlagos finanszírozási költségeinek mérséklése. A mérleg tőkeáttétel-csökkentése, valamint az operatív jövedelmezőség növelése által a CGD-nek képesnek kell lennie az átváltható értékpapírok visszaváltására. Különösen a biztosítási üzletág értékesítése szabadíthat fel elegendő szavatolótőkét, amellyel a korai visszafizetés teljesíthető.

(36)

Egyrészt az átlagos finanszírozási költségek csökkentésére irányuló célkitűzések egyensúlyban tartása, másrészt az elegendő tőkepuffer megtartása érdekében a szerkezetátalakítási terv megállapítja, hogy a 2014-es adóévben a CGD tőketöbblete (vagyis az uniós és portugál jog szerinti alkalmazandó minimális tőkeszükséglet [ideértve az I. és a II. pillért] és a [100–150] bázispontú tőkepuffer összege) [50–60] %-át az átváltható értékpapírok visszaváltására fogja fordítani. A 2015-ös adóévben és adott esetben az azt követő években a CGD tőketöbblete [90–100] %-át fogja az átváltható értékpapírok visszaváltására fordítani.

(37)

A 2. táblázat a számviteli elvek szerinti főbb pénzügyi előrejelzéseket mutatja, amelyeket a CGD szerkezetátalakítási terve tartalmaz:

2. táblázat

A CGD főbb pénzügyi adatai (2011–2017)

Eredménykimutatás

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Változás 2012-2017 (%)

Központi

Összesen

Központi

Összesen

Központī

Összesen

Központi

Összesen

Központi

Összesen

Központi

Összesen

Központi

Összesen

Központi

Összesen

Adózás előtti nyereséa

–90

– 545

– 303

– 367

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

(…)

[…]

[…]

Költséa/bevétel arány

57  %

54  %

52  %

52  %

[70-80] %

[60-70] %

[60-70] %

[60-70] %

[40-50] %

[40-50] %

[40-50] %

[40-50] %

[40-50] %

[40-50] %

– [20-30]

– [20-30]

Alkalmazott

17 502

23 205

17 296

23 028

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[1 000 -20 000 ]

[0-5]

– [20-30]

Fióktelep

1 344

1 344

1 293

1 293

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

[1 000 -1 500 ]

– [0-5]

– [0-5]

Sajátt őke-arányos megtérülés

–2,5  %

–7,4  %

–5,5  %

–6,3  %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…] %

[…]

[…]


Mérleg

2011

2012

2015

2017

Változás 2012-2017 (%)

Eszközök

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Hitel ügyfelek számára (nettó)

78 248

75 095

3 153

74 713

71 338

3 375

[70 000 -75 000 ]

[65 000 -70 000 ]

[1 500 -2 000 ]

[70 000 -75 000 ]

[70 000 -75 000 ]

[1 000 -1 500 ]

– [0-5] %

– [0-5]

– [60-70]

Nem teljesítő hitelek

4 800

4 727

72

6 551

6 427

124

[10 000 -15 000 ]

[9 500 -10 000 ]

[400-450]

[10 000 -15 000 ]

[10 000 -15 000 ]

[500-550]

[60-70] %

[60-70]

[300-350]

Eszközök összesen

120 642

103 262

17 380

116 857

100 333

16 523

[100 000 -150 000 ]

[95 000 -100 000 ]

[8 500 -9 000 ]

[100 000 -150 000 ]

[100 000 -150 000 ]

[5 000 -10 000 ]

– [5-10] %

[0-5]

– [60-70]

Kockázattal súlyozott eszközá

69 021

66 207

2 813

68 315

65 963

2 352

[65 000 -70 000 ]

[60 000 -65 000 ]

[1 000 -1 500 ]

[65 000 -70 000 ]

[65 000 -70 000 ]

[1 000 -1 500 ]

[0-5] %

[0-5]

– [50-60]


Kötelezettségek

2011

2012

2015

2017

Változás 2012-2017 (%)

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Összesen

Központi

Kapcsolódó

Központi bank

9 013

9 013

0

10 300

10 300

0

[5 000 -10 000 ]

[5 000 -10 000 ]

[0-5]

[2 000 -2 500 ]

[2 000 -2 500 ]

[0-5]

– [70-80] %

– [70-80]

Ügyfelekkel szembeni kötelez

70 587

64 030

6 557

71 404

65 545

5 859

[70 000 -75 000 ]

[65 000 -70 000 ]

[3 500 -4 000 ]

[75 000 -80 000 ]

[70 000 -75 000 ]

[1 500 -2 000 ]

[5-10] %

[10-20]

– [70-80]

Kötelezettségek összesen

120 642

114 085

6 557

116 857

110 997

5 859

[100 000 -150 000 ]

[100 000 -150 000 ]

[3 500 -4 000 ]

[100 000 -150 000 ]

[100 000 -150 000 ]

[1 500 -2 000 ]

– [5-10] %

– [0-5]

– [70-80]

LTD

122  %

117  %

n.a.

114  %

109  %

n.a.

[100-150] %

[100-150] %

n.a.

[90-100] %

[90-100] %

n.a.

– [10-20] %

– [10-20]

 

EBH CT1

n.a.

n.a.

n.a.

9,5  %

9,6  %

9,5  %

[5-10] %

[10-20] %

[5-10] %

[10-20] %

[10-20] %

[5-10] %

[10-20] %

[10-20]

[0-5]

4.   A PORTUGÁL HATÓSÁGOK ÁLLÁSPONTJA

4.1.   A portugál hatóságok álláspontja a szerkezetátalakítási tervről

(38)

Portugália a tőkeemelést – különösen a jelenlegi piaci körülmények között és annak fényében, hogy a tőkeemelést az átváltható értékpapírok jegyzésével egy időben végezték – állami támogatásnak tekinti.

(39)

Portugália elismeri, hogy az átváltható értékpapírok jegyzése állami támogatásnak minősül annak fényében, hogy az értékpapírok jegyzését az új feltőkésítési programban előírt azon jegyzési feltételekhez igazították, amelyek állami támogatásnak minősülnek (8).

(40)

Portugália előadja, hogy a CGD rendszerszintű fontossággal bír a portugál pénzügyi rendszeren belül, hogy az intézkedésekre szükség volt a CGD tőkéjének a Portugál Nemzeti Bank, a Banco de Portugal (a továbbiakban: a Portugál Nemzeti Bank), valamint a trojka értékelésében meghatározott tőkeszükséglethez való hozzáigazításához, továbbá hogy a támogatási intézkedések feltételei a CGD szerkezetátalakítására vonatkozó kötelezettségvállalásokban meghatározott feltételeivel együtt elegendő biztosítékokat tartalmaznak a versennyel kapcsolatos lehetséges visszaélések és a versenytorzulás kiküszöbölésére.

4.2.   A portugál hatóságok álláspontja a támogatás jogellenes felhasználására irányuló eljárásról

(41)

Portugália a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvények tulajdonosai részére teljesített kifizetést nem osztalékfizetésnek, hanem osztalékszelvény-beváltásnak tekinti, amely arra vonatkozó jogi kötelezettség fennállása esetén teljesíthető.

(42)

Portugália kijelenti, hogy a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvények mögöttes feltételei szerint az osztalékfizetés elmaradása az osztalék teljes kifizetésének idejétől számított negyedik kifizetési időpontig megakadályozná a bankot egyenértékű (parity obligations) vagy alárendelt kötelezettségek (junior obligations) visszavásárlásában vagy visszakövetelésében. Portugália úgy véli, hogy az átváltható értékpapírok visszavásárlása, amelynek teljesítését a CGD kifejezetten vállalta, egyenértékű vagy alárendelt kötelezettségek visszavásárlásának minősül.

(43)

Portugália megerősíti, hogy abbéli feltételezései alapján egyezett bele az osztalékfizetésbe, miszerint a kifizetés elmaradása a következő 12 hónapban lehetetlenné tette volna a CGD számára az átváltható értékpapírok visszavásárlását, illetve, ha semmilyen osztalék nem kerül kifizetésre az ötéves nyilvános befektetési időszak alatt, a CGD egyáltalán nem lesz képes az átváltható értékpapírok visszavásárlására szerződéses kötelezettségei megsértése nélkül. Portugália szemszögéből az ilyen késedelem összeegyeztethetetlen a CGD számára nyújtott állami támogatás mértékének és idejének minimalizálására irányuló határozott kötelezettséggel. Ennek megfelelően Portugália úgy véli, hogy a de facto körülmények jogilag kötelező érvényűvé tették az osztalékfizetést.

4.3.   A portugál hatóságok kötelezettségvállalásai

(44)

Portugália a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban számos kötelezettséget (a továbbiakban: Kötelezettségvállalások) vállalt, amelyeket e határozat mellékletei tartalmaznak.

(45)

Ezen túlmenően a kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a portugál hatóságok vállalják egy végrehajtást felügyelő megbízott (a továbbiakban: a végrehajtást felügyelő megbízott) kinevezését, akinek feladata a portugál hatóságok és a CGD a Bizottság felé tett kötelezettségvállalásainak ellenőrzése.

5.   ÉRTÉKELÉS

5.1.   Az állami támogatás létezése

(46)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget – amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet –, a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

(47)

Ahhoz, hogy egy adott intézkedés állami támogatásnak minősüljön az alábbi feltételek együttes teljesülése szükséges: a) állami forrásból finanszírozottnak kell lennie; b) szelektív előnyt kell biztosítania, amely alkalmas bizonyos vállalatok, vagy bizonyos termékek előállításának előnyben részesítésére; c) torzítania kell a versenyt vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.

(48)

A Bizottság már megállapította, hogy a megmentési határozat (33)–(42) preambulumbekezdésében foglalt indokok miatt a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az intézkedések állami támogatásnak minősülnek. A 750 millió EUR összegben jegyzett új törzsrészvények és a CGD által kibocsátott, 900 millió EUR összegben jegyzett átváltható értékpapírok jegyzéséből álló feltőkésítési intézkedéseket Portugália hajtotta végre, és így állami források is érintettek. Az intézkedések szelektív előnyt biztosítottak a CGD számára, hiszen sokkal kedvezőbb feltételek mellett tették lehetővé számára a tőkeemelést, mint az a piacon uralkodó körülmények mellett lehetséges lett volna. A CGD egy nemzetközileg aktív bank, amely Portugáliában és más országokban is versenyben áll más bankokkal. Ezért a számára nyújtott előny befolyásolhatja az Unión belül kereskedelmet, továbbá torzíthatja a versenyt.

5.2.   A támogatás összeegyeztethetősége a belső piaccal

(49)

A CGD számára nyújtott támogatás összeegyeztethetőségét illetően a Bizottságnak először meg kell határoznia, hogy a támogatásra vonatkozik-e a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja, vagyis a támogatás Portugália gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányul-e. Ezután a Bizottságnak e jogalap alapján meg kell határoznia, hogy a javasolt intézkedések összhangban vannak-e a belső piaccal.

5.2.1.   A támogatás összeegyeztethetőségének jogalapja

(50)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha az „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás”.

(51)

A portugál gazdaság komoly zavarát már számos, a portugál hatóságok által a pénzügyi válság leküzdésére hozott intézkedések Bizottság általi jóváhagyása megerősítette. A Bizottság legutóbbi, a portugál feltőkésítési program (9) meghosszabbítására irányuló jóváhagyásában már tudomásul vette, hogy a portugál gazdaságban folyamatosan fenyeget a komoly zavar beálltának veszélye, ám a bankok számára nyújtott állami támogatás megfelelően kezeli ezt a zavart. A Bizottság megállapítja, hogy a portugál bankrendszernek komoly nehézségekkel kellett szembenéznie a támogatási intézkedések meghozatalakor abból kifolyólag, hogy a portugál bankok egy része magas tőkeáttételű volt, magas hitel-betét aránnyal rendelkezett, és a nem teljesítő hitelek egyre magasabb arányával kellett megküzdenie. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy Portugália pénzügyi támogatást kap az euróövezeti tagállamoktól, amelynek egy része kifejezetten a portugál bankok megsegítésére irányul (10).

(52)

A CGD-nek, Portugália egyik vezető bankjának rendszerszintű fontossága, valamint a portugál gazdaság számára biztosított hitelnyújtási tevékenységének jelentősége miatt a Bizottság elfogadja, hogy amennyiben a bank nem tudott volna megfelelni a megerősített tőkekövetelményeknek, az a portugál gazdaságra nézve komoly következményekkel járt volna.

(53)

A portugál gazdaság jelenlegi helyzetét, valamint a banknak a nemzetközi és bankközi finanszírozási piacokhoz való hozzáférésének általános hiányát figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek.

5.2.2.   A támogatásnak a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel és a meghosszabbítási közleménnyel való összeegyeztethetősége

(54)

Az állami támogatásként azonosított összes intézkedést a CGD szerkezetátalakításával összefüggésben hozták meg. „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című bizottsági közlemény (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási közlemény) (11) megállapítja a jelenlegi válság során a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítási támogatásának nyújtására alkalmazandó szabályokat. A szerkezetátalakítási közlemény szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti belső piaccal való összeegyeztethetőség érdekében egy pénzintézet szerkezetátalakításának a jelenlegi pénzügyi válság összefüggésében: i. elő kell segítenie a bank életképességének a helyreállítását; ii. a kedvezményezett elegendő saját hozzájárulását kell tartalmaznia (tehermegosztás), és biztosítania kell, hogy a támogatás a szükséges minimális szintre legyen korlátozva; és iii. elegendő versenytorzulást korlátozó intézkedést kell tartalmaznia.

(55)

A szerkezetátalakítási közleményben meghatározott követelményektől függetlenül az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: a meghosszabbításról szóló 2011-es közlemény) (12) 14. pontja kimondja, hogy a Bizottság „a bankok hosszú távú életképességét arányosan fogja értékelni, teljes mértékben figyelembe véve azokat az elemeket, melyek arra engednek következtetni, hogy a bank hosszú távon jelentős szerkezetátalakítás nélkül is életképes lehet, különösen amennyiben a tőkehiány lényegében az államadóssággal kapcsolatos bizalmi válsággal függ össze, a közpénzből finanszírozott tőkeinjekció pedig csak az [európai] államkötvények átértékeléséből fakadó veszteségek ellensúlyozására szolgál olyan bankoknál, amelyek egyébként életképesek, és az elemzés azt mutatja, hogy a szóban forgó bankok nem vállaltak túlzott kockázatot az államkötvények vásárlásakor.

(56)

A Bizottság e tekintetben megállapítja, hogy a CGD tőkeszükséglete lényegében a portugál államadóssággal kapcsolatos bizalmi válsággal függött össze. Habár ezeket nem közvetlenül az államkötvények piaci árakon történő értékelésének hatása okozta, a mögöttes ok hasonló volt, mivel az EBH előírta a bankok számára, hogy a mérlegen szereplő államkötvények mértékéhez kötött tőkepuffert (úgynevezett államadósság-puffert) hozzanak létre, és ezért növelte a minimális tőkeszükségletet.

(57)

A CGD az EBH által előírt teljes 1,65 milliárd EUR tőkepuffer-szükségletéből – amely ugyanilyen mértékű állami támogatást tett szükségessé – 1 073 milliárd EUR (65 %) a portugál államadósságnak való kitettségnek köszönhető. A Bizottság elemzése továbbá azt mutatta, hogy a CGD nem vállalt túlzott kockázatot az államkötvények vásárlásakor. Az államadósság portfolióját (az EKB által egy évig finanszírozott) carry trade ügyletek végzésével szerezte meg. Bár az ilyen ügyleteket bizonyos körülmények között átlag feletti kockázatvállalásnak tekintik, a megszerzett kötvények elfogadható biztosítékként szolgáltak, a vonatkozó minősítések pedig jóval meghaladták a befektetési minősítést (Portugália minősítése AA- volt).

(58)

A fenti okok miatt a Bizottság a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja értelmében arányos értékelést fog elvégezni.

Életképesség helyreállítása

(59)

A Bizottság szerkezetátalakítási közleményében előírásként szerepel, hogy az érintett tagállamnak átfogó szerkezetátalakítási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy hogyan állítják helyre a kedvezményezett hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül ésszerű időn, de legfeljebb öt éven belül. A hosszú távú életképesség akkor teljesül, amikor a bank a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően önerőből képes részt venni a tőkéért folyó piaci versenyben. Egy bank akkor ér el hosszú távú életképességet, ha képes valamennyi költsége fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos megtérülést termel. A bank életképességének visszatérését elsősorban belső intézkedésekkel kell elérni, és hiteles szerkezetátalakítási tervvel kell megalapozni.

(60)

Portugália már benyújtotta a CGD ötéves időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási tervét, amely 2017-ig érvényes, és amely a szerkezetátalakítási időszak végén már a bank életképességének visszatérését mutatja.

(61)

A szerkezetátalakítási közlemény 10. pontja előírja, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedéseknek orvosolniuk kell a kedvezményezett gyenge pontjait. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv megnevezi a CGD legfontosabb gyenge pontját, vagyis a bank általánosan gyenge jövedelmezőségét a belföldi banki műveletek terén, amelyek tevékenységének 80 %-át teszik ki. A CGD belföldi tevékenységeinek gyenge eredményét csak részben ellensúlyozza a CGD nemzetközi műveleteinek pozitív teljesítménye, habár e műveletekre általában a befektetett tőke pozitív megtérülése (ROCE) volt jellemző a múltban és most is. 2012-ben például Angolában a banki tevékenységek a befektetett tőke vonatkozásában [50–60] %-os megtérülést értek el, Mozambikban [20–30] %-ot, Dél-Afrikában [20–30] %-ot, Makaóban pedig [20–30] %-ot. Ezzel szemben Portugáliában a CGD banki tevékenységei csak [10–20] %-os megtérülést mutattak 2012-ben. Mivel a nemzetközi tevékenységek pozitívan járulnak hozzá a CGD csoport általános gazdasági helyzetéhez, azonban a tevékenységeknek csak kis részét teszik ki, ezért a szerkezetátalakítási terv a belföldi műveletek jövedelmezőségére összpontosít.

(62)

A Bizottság üdvözli, hogy a CGD az állami támogatás elnyerése előtt már hozott intézkedéseket bér- és adminisztratív költségeinek csökkentésére. A jelenlegi makrogazdasági helyzet, valamint a belföldi bankpiac kilátásai azonban határozottabb fellépést követeltek; ilyen például a szerkezetátalakítási tervben meghatározott optimalizációra irányuló erőfeszítések megtétele. A bank személyi állományának célzott csökkentése – amelynek során Portugáliában a banki területen 9 401 főről [8 500–9 000] főre csökkentik az alkalmazottak számát a szerkezetátalakítási időszakban, ezáltal előirányozva a bérköltségek [5–10] %-os mérséklését – a szükséges megtakarítások eléréséhez megfelelő eszköz, különösen annak fényében, hogy az adminisztratív költségvetést is jelentősen meg fogják nyirbálni.

(63)

A Bizottságnak a CGD fiókhálózatáról szóló elemzése először azt mutatta, hogy van még min javítani az egyértelműen alulteljesítő fiókok kezelése terén. A fiókok rendszeres felülvizsgálatára a CGD által nemrég létrehozott eljárás azonban megfelelő eszköz a lakossági hálózat teljesítményének folyamatos ellenőrzésére, hogy szükség esetén kiigazíthassa belföldi lábnyomát. A CGD a szerkezetátalakítási tervben kijelentette, hogy [5–10] %-kal csökkenteni fogja belföldi fiókhálózatát, tehát a 840 fiókból [70–80] fiókot be fog zárni. A Bizottság szerint a célzott csökkentés kellően hozzáigazítja a CGD belföldi jelenlétét a piaci követelményekhez, és emellett általánosságban megfelelő szolgáltatási szintet tart fenn az ügyfelek számára.

(64)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a CGD működési hatékonysága a szolgáltatásokból és jutalékokból befolyó jövedelem új díjszerkezetek bevezetésével elért növelésével is javulni fog. A díjakból és jutalékokból befolyó jövedelem növekedése – tekintve, hogy egyrészt a jutalékrészesedés a CGD eredménykimutatásában igen alacsony a portugál bankszektor átlagához képest, másrészt az alkalmazandó díjszerkezetek felett a bank teljes körűen rendelkezik – indokoltnak tűnik.

(65)

A mérleg tőkeáttétel-csökkentése tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a CGD szerkezetátalakítási terve kiegyensúlyozott és óvatosan elkerüli azt, hogy negatív hatást gyakoroljon a portugál gazdaság talpra állására annak ellenére, hogy a kapcsolódó intézkedések összesen [10–20] milliárd EUR összegre rúgnak, amely a mérleg [10–20] %-os csökkentésének felel meg. Amennyiben a CGD, Portugália legnagyobb bankja egyszerűen lecsökkentette volna a hitelezésre szánt keretét, az hitelválsághoz vezetett volna, és komolyan sújtotta volna a reálgazdaságot. Ezt azért tudták elkerülni, mert a CGD tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítéseinek fő forrásai nincsenek összekapcsolva a portugál gazdaság számára nyújtott hitel mennyiségével. A CGD hitelezési kapacitását sem a biztosítási üzletág és a fennmaradó nem stratégiai részesedések értékesítése, sem a volt BPN adósságának visszafizetése, sem a spanyolországi kapcsolódó hitelek leépítése nem befolyásolta. A tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítések tehát jól célzottak, mivel lehetővé teszik a CGD számára, hogy alapvető lakossági banki műveleteire összpontosítson és tőkét szabadítson fel, amely erősíti a bank törzstőkéjét, eközben elkerülve a tőkeáttétel-csökkentés portugál gazdaságra gyakorolt lehetséges negatív hatásait.

(66)

Hasonlóképpen a Bizottság megemlíti a CGD a portugál kormánnyal szemben vállalt kötelezettségét, miszerint évente 30 millió EUR-t elkülönít egy alapba, amely ezért cserébe Portugália reálgazdaságának finanszírozási biztonsága érdekében kkv-k és közepesen feltőkésített vállalkozások tőkéjébe fektet be. E befektetések nem irányulhatnak konkurens vállalkozásban való részesedés megszerzésére; a Bizottság továbbá úgy véli, hogy a befektetések a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében nem torzítják a piacot. E kötelezettségvállalásnak nincs olyan része, amely további előnyhöz juttatná a CGD-t, ezért a Bizottságnak ebben a határozatban nem kell tovább vizsgálnia az adott kötelezettségvállalás állapotát.

(67)

A CGD biztosítási tevékenységeinek értékesítését illetően a CGD szerkezetátalakítási tervének megfelelően a Caixa Segurost piacképességének növelése érdekében át kell alakítani. A CGD ésszerű javaslattal állt elő a Caixa Seguros szerkezetátalakítási időszakon belüli értékesítésének végrehajtására vonatkozóan.

(68)

A CGD spanyolországi banki műveleteinek teljes fordulata jelentős eleme a CGD tervének, miszerint rövid idő alatt pozitív teljes jövedelmezőséget kíván elérni. Határozott döntést kell hozni a probléma kezelésére különösen annak fényében, hogy a spanyolországi műveletek már jó ideje nem jövedelmezőek, és már a pénzügyi válság kezdete előtt is csak negatívan járultak hozzá az eredményhez.

(69)

A CGD a szerkezetátalakítási tervben már meghatározta a számára legmegfelelőbb megoldást, vagyis hogy leállítja vállalati tevékenységét Spanyolországban, valamint átszervezi, és kisebb mértékben folytatja lakossági tevékenységét, továbbá alternatív megoldásokat is felvázolt, nevezetesen a spanyolországi működés teljes leállítását, értékesítés vagy eszközcsere útján történő leválasztását, progresszív leépítését, illetve vegyesvállalati partner bevonását. Valamennyi alternatív megoldásnak azonban megvan az árnyoldala, és várhatóan jelentős tőkeveszteséget okozott volna. A CGD ezért arra a következtetésre jutott, hogy gazdasági szempontból a spanyol műveletek szerkezetátalakítása a legjobb megoldás.

(70)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a spanyol műveletek szerkezetátalakítása a jelenlegi makrogazdasági környezetben nehéz vállalásnak bizonyul, de ezzel egy időben elismeri, hogy az alternatív megoldások valószínűleg költségesebbek lennének. A Bizottság üdvözli, hogy a vállalati tevékenységeket leállították, illetve hogy a BCG minden esetben leépíti spanyol műveleteinek kapcsolódó eszközökből álló portfoliójának jelentős részét, nagymértékben, körülbelül [50–60] %-kal csökkenti spanyolországi lábnyomát, továbbá a csoportban elérhető szolgáltatások által keresi a költségmegtakarítási lehetőségeket.

(71)

A Bizottság szemszögéből azonban a spanyolországi műveletek teljes fordulatának megvalósítására irányuló célkitűzést a lehető leghamarabb meg kell erősíteni. Ezen okból a Bizottság szerint elengedhetetlen Portugália arra vonatkozó vállalása, hogy a BCG a […] által vagy megfelel a mellékletben előírt Kötelezettségvállalások 4.2.7.3.1.5. szakaszában meghatározott, a bér- és adminisztratív költségek vonatkozó határaira, a költség-bevétel arányra, a finanszírozásra, a betétekre, az új hitelekre, a nettó árrésre és a nem teljesítő hitelekre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak, vagy – ezek elérésének elmaradása esetén – nem nyit új üzletet Spanyolországban, és leépíti összes spanyolországi tevékenységét. E biztosíték és a rövid távon hiányzó alternatív megoldások fényében a Bizottság elfogadja a spanyolországi kereskedelmi banki tevékenységek teljes fordulatának elérésére irányuló tervet a CGD szerkezetátalakítási tervének elemeként.

(72)

A Bizottság akkor is hitelesnek véli a CGD szerkezetátalakítási tervét, ha a Portugáliában jelenleg fennálló nehéz gazdasági helyzet hosszabb ideig tart, mint azt alapesetben hitték. A CGD előrejelzése szerint a hitelkockázat a szerkezetátalakítási időszak alatt a jelenleg is magas 12 %-os szintről 2017 végére [10–20] %-ra nő. A bank továbbá előrevetíti, hogy a hitelkockázat céltartalék-képzését [50–60] %-ra növeli. Ezt a fedezeti arányt összhangban lévőnek lehet tekinteni azon portugál bankok – például a Banco Espirito Santo vagy a Banco Santander Totta – fedezeti arányával, amelyek nem részesültek állami támogatásban. A CGD fedezeti arányát annak fényében kell vizsgálni, hogy a bank Portugáliában hagyományosan erős pozícióval rendelkezik a jelzáloghitelezés területén, ezért hitelportfoliójában a jelzáloghitel jelentős hányadot tesz ki; az átlagos hitelfedezeti ráta körülbelül [70–80] %. E tényezőket figyelembe véve a hitelkockázat [50–60] %-os fedezete elegendőnek tűnik a CGD jövőbeni hitelveszteségeinek fedezésére a szerkezetátalakítási időszak alatt.

(73)

A Bizottság végezetül megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási tervben meghatározott valamennyi intézkedés a CGD életképességének helyreállítására, valamint a jövedelmezőség kielégítő szintre emelésére irányul, ahogy azt a CGD portugáliai banki tevékenységeire vonatkozó, 2017. december 31-ig elérendő [5–10] %-os sajáttőke-arányos megtérülés, illetve a CGD csoport valamennyi tevékenysége konszolidált eredményének 2017. december 31-ig elérendő [5–10] %-os sajáttőke-arányos megtérülése is jelezte.

Minimumra korlátozott támogatás, saját hozzájárulás és tehermegosztás

(74)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény jelzi, hogy a támogatás szükséges minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás mértékének és az erkölcsi kockázatnak a kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett megfelelő mértékű hozzájárulására van szükség. E célból i. korlátozni kell a szerkezetátalakítási költségeket és a támogatási összeget; és ii. szükség van egy jelentős mértékű saját hozzájárulásra.

(75)

A CGD szerkezetátalakítási terve nem tartalmaz olyan elemet, amely arra utalna, hogy a támogatás meghaladja a bank hosszú távú életképességének helyreállításához szükséges eszközöket. A (13) preambulumbekezdésben leírtak szerint a fedezetet igénylő tőkehiányt egyfelől a portugál kormány, másfelől pedig az IMF, az EKB és a Bizottság közötti egyetértési megállapodás alapján határozták meg.

(76)

A versenytorzulás megfelelő korlátozásának egyik legjobb módja a szerkezetátalakításról szóló közlemény 34. pontja szerint az állami beavatkozások megfelelő ellentételezése. A Bizottság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy az átváltható értékpapírok formájában biztosított tőkét a Bizottság és az EKB iránymutatásainak (13) megfelelően ellentételezték. Az átváltható értékpapírok ellentételezése az első évben 8,5 %-nál kezdődik és az idő előrehaladtával lépcsőzetesen emelkedik; az ellentételezési ráta a befektetés időszaka alatt átlagosan évi 9,2 %. A lépcsőzetes mechanizmus a CGD-t az állami beavatkozás elhagyására fogja ösztönözni.

(77)

A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv és a kapcsolódó kötelezettségvállalások alapján a CGD tőketöbbletét az átváltható értékpapírok teljes körű visszafizetésére fogja fordítani (lásd a Kötelezettségvállalások 5. szakaszát).

(78)

A CGD 2014-ben tőketöbbletének [50–60] %-át, 2015-ben és az azt követő években pedig tőketöbbletének [90–100] %-át fogja a 900 millió EUR összegű átváltható értékpapír visszafizetésére fordítani. A visszafizetési mechanizmus korlátozza a CGD mérlegében feltüntethető tőkepuffer mértékét, így biztosítva azt, hogy a támogatás a szerkezetátalakítási időszak alatt a szükséges minimális szintre legyen korlátozva.

(79)

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a biztosítási üzletág értékesítése szavatolótőkét fog felszabadítani, és ezzel sokkal valószínűbbé teszi azt, hogy a CGD rendelkezni fog az átváltható értékpapírok visszafizetésére fordítható tőketöbblettel, ezáltal saját maga is hozzájárul majd a szerkezetátalakítási költségekhez.

(80)

A Bizottság azonban hozzáteszi, hogy a CGD megsértette az osztalékfizetés tilalmát, és a Portugália által a megmentési határozattal összefüggésben tett kötelezettségvállalással ellentétben 405 415 EUR értékben osztalékot fizetett ki.

(81)

Az osztalékfizetés és az osztalékszelvények beváltása tilalmának célja, hogy megakadályozza a források kiáramlását, ezáltal biztosítva, hogy a támogatás visszafizetésre kerüljön, és az adott állami támogatás a szükséges minimális szintre legyen korlátozva. A bank részvényeseit, valamint a hibrid tőke és alárendelt kölcsön tulajdonosait e célból a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni az állami támogatás nyújtotta lehetséges előnyökből.

(82)

A tény, hogy a CGD osztalékfizető pozícióba került, bizonyította, hogy a támogatás nem a szükséges minimális szintre volt korlátozva. A CGD által a jogellenes felhasználás vizsgálati eljárása során benyújtott információ nem változtatta meg az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt bizottsági értékelést, miszerint a kifizetés osztalékfizetésnek minősül, amely a megmentési határozat szerint az osztalékfizetés tilalma alá esik, vagy olyan jogi kötelezettség érvényes rá, amely értelmében megengedett lett volna a megmentési határozat szerinti végrehajtása.

(83)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az 1,65 milliárd EUR összegű támogatási intézkedések az osztalékfizetésre felhasznált 405 415 EUR kivételével a szükséges minimális szintre voltak korlátozva. A Bizottság e tekintetben kifejezetten megjegyzi, hogy a CGD vállalta, hogy az osztalékfizetés összegével megegyező összeget – vagyis a támogatás azon részét, amely meghaladta a szükséges minimális szintre korlátozott összeget – visszafizeti Portugália számára. E kötelezettségvállalás értelmében a támogatást úgy kell tekinteni, hogy az a szükséges minimális szintre van korlátozva.

(84)

A Bizottság ezen túlmenően megállapítja, hogy Portugália elkötelezett az osztalékfizetés, az osztalékszelvény-beváltás és a kamatfizetés tilalma mellett (lásd a Kötelezettségvállalások 6.7. szakaszát).

(85)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 24. pontja továbbá előírja, hogy az állami tőke megfelelő ellentételezése a tehermegosztás megvalósításának eszköze is. A (76) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint a Bizottság úgy véli, hogy az átváltható értékpapírok formájában biztosított tőke megfelelő ellentételezésben részesül.

(86)

Végül a Bizottság megállapítja, hogy a CGD már végrehajtott és továbbra is végre fog hajtani költségcsökkentő intézkedéseket, különösen a személyi állomány és a fiókhálózat csökkentésére vonatkozóan Portugáliában, így a CGD belső intézkedésekkel is hozzájárul a szerkezetátalakítási költségekhez.

(87)

Fenti okokból kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy a támogatás a szükséges minimális szintre legyen korlátozva, továbbá előírja a megfelelő saját hozzájárulást és a tehermegosztást.

A versenytorzulás korlátozása

(88)

Végezetül a szerkezetátalakításról szóló közlemény 4. szakasza előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek a versenytorzulás korlátozására irányuló intézkedéseket kell tartalmaznia. Az ilyen intézkedéseket a szerkezetátalakítást követően működő kedvezményezett bank piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacainak jellemzői. A Bizottságnak továbbá figyelembe kell vennie a kedvezményezett a szerkezetátalakítási időszak alatt nyújtott saját hozzájárulásának és tehermegosztásának mértékét.

(89)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a CGD 1,65 milliárd EUR értékben kapott állami támogatást tőkeinjekció és átváltható értékpapírok formájában. A támogatás mértéke a bank kockázattal súlyozott eszközállománya (14) 2,3 %-ának felel meg, amely viszonylag alacsony arány. Mivel az átváltható értékpapírok megfelelő ellentételezésben részesülnek, a lehetséges versenytorzulások korlátozása érdekében csak enyhe intézkedések meghozatalára van szükség.

(90)

A CGD mérlegfőösszegének, földrajzi lábnyomának és személyi állományának arányos csökkentése mind hozzá fog járulni a versenytorzulások korlátozásához. Amíg a Caixa Seguros leválasztása és a spanyol műveletek csökkentése és szerkezetátalakítása hozzájárul a bank életképességének helyreállításához, a fennmaradó mérleg csökkentését a támogatásból eredő versenytorzulásokhoz képest megfelelőnek tekintik.

(91)

A strukturális intézkedéseken kívül Portugália számos magatartásbeli korlátozás mellett is elkötelezte magát. A Bizottság tudomásul veszi a Kötelezettségvállalások 6. szakaszában megállapított magatartásbeli kötelezettségvállalásokat, például az állami támogatás hirdetésének tilalmát és az agresszív kereskedelmi gyakorlatok tilalmát, amely meggátolja a CGD-t abban, hogy a támogatást versenyellenes piaci magatartásra használja. A Bizottság különösen üdvözli a felvásárlás tilalmának vállalását, amely biztosítja, hogy az állami támogatást nem a versenytársak bekebelezésére, hanem rendeltetésének megfelelően a CGD életképességének helyreállítására használják majd.

(92)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre a lehetséges versenytorzulás korlátozására, különösen az állami támogatás szükségességéhez vezető események, vagyis az EBH államadósság-pufferje következményeként alkalmazott 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontját figyelembe véve.

5.3.   Ellenőrzés

(93)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakasza értelmében a Bizottság rendszeres jelentéstételt ír elő annak igazolására, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják végre.

(94)

Ezen túlmenően a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását és a Kötelezettségvállalásokban foglalt valamennyi kötelezettségvállalás teljes körű és helyes végrehajtását egy független, megfelelő képesítéssel rendelkező végrehajtást felügyelő megbízott fogja folyamatosan ellenőrizni.

KÖVETKEZTETÉSEK

A Portugália által vállalt kötelezettségvállalások alapján megállapítható, hogy a szerkezetátalakítási támogatás a szükséges minimális szintre van korlátozva, a versenytorzulásokat megfelelően kezelik, valamint a benyújtott szerkezetátalakítási terv képes a CGD hosszú távú életképességének helyreállítására. A szerkezetátalakítási támogatást a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A CGD által kibocsátott új törzsrészvények 750 millió EUR összegű, valamint a CGD által kibocsátott átváltható értékpapírok 900 milllió EUR összegű, Portugália általi jegyzéséből álló állami támogatás – a mellékletben meghatározott kötelezettségvállalásokra tekintettel –összeegyeztethető a belső piaccal.

2. cikk

Portugália biztosítja a 2012. október 15-én benyújtott, valamint a 2013. július 19-én benyújtott kiegészítéssel kiegészített szerkezetátalakítási terv, illetve a mellékletben foglalt kötelezettségvállalások teljes körű végrehajtását a mellékletben foglalt ütemtervvel összhangban.

3. cikk

Portugália az e határozatról szóló értesítést követő két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében meghozott intézkedésekről.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 23-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök


(1)  HL C 116., 2013.4.23., 13. o.

(2)  http://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/247111/247111_1420908_83_2.pdf

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(5)  Ebben a határozatban a CGD-hez kapcsolódó pénzügyi információk általában azokon a prudenciális elveken alapulnak, amelyeket a CGD szabályozási kötelezettsége részeként a Banco de Portugal számára nyújtott vonatkozó pénzügyi tájékoztatás megtételéhez, valamint olyan belső pénzügyi előrejelzésekhez használ, amelyeket minden egyes szervezeti egység esetében rendszeresen frissítenek. A CGD ugyanezeket a prudenciális elveket alkalmazta a szerkezetátalakítási tervében foglalt valamennyi pénzügyi információra, továbbá a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: az IMF), az Európai Központi Bank (a továbbiakban: az EKB), valamint az Európai Bizottság (a továbbiakban együtt: a trojka) számára rendszeresen benyújtandó finanszírozási és tőkebevonási tervekben feltüntetett pénzügyi információkra is.

A CGD csoport az éves jelentésben közzétett éves beszámolókban azonban a számviteli elveket alkalmazza. A számviteli elvek figyelembe veszik az összes leányvállalatot függetlenül attól, hogy azok a Portugál Nemzeti Bank szabályozási körébe tartoznak-e. A CGD esetében a prudenciális elvek és a számviteli elvek alkalmazása között a legrelevánsabb különbség a biztosítási és egészségbiztosítási szervezeti egységek holdingtársaságához, a Caixa Seguros e Saúde (a továbbiakban: a Caixa Seguros) biztosítóhoz köthető, amelyre a tőkemódszer alapján vonatkoznak a prudenciális elvek.

A nyilvánosan elérhető adatokkal való megfelelőbb összehasonlítás érdekében az ebben a határozatban szereplő pénzügyi információk egy részét tehát a számviteli elvek alapján tüntették fel, ám ebben az esetben azt egyértelműen jelölik.

(*)  Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek.

(**)  Összes kötelezettség, kivéve az ügyfelekkel vagy a nemzeti bankkal szembeni kötelezettségeket.

(6)  Az SA.34055 (11/N) számú ügyben hozott 2012. május 30-i határozat, HL C 249., 2012.8.18., 5. o.

(***)  Bizalmas információ.

(7)  A BPN-t 2008-ban államosították és 2011-ben értékesítették. Eszközei egy részét a CGD-re ruházták át.

(8)  Lásd a Portugália hitelintézeteinek új feltőkésítési programjáról szóló, 2012. május 30-i SA. 34055 (11/N) számú határozat (25) preambulumbekezdését.

(9)  Az SA. 35747 (12/N) számú ügyben hozott 2012. december 17-i határozat, HL C 43., 2013.2.15., 21. o.

(10)  Lásd az Európai Unió Tanácsának 2011. május 17-i 10191/11. számú sajtóközleményét:

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/122072.pdf

(11)  HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

(12)  HL C 356., 2011.6.12., 7. o.

(13)  A feltőkésítés áráról szóló 2008. november 20-i EKB kormányzótanácsi ajánlások.

(14)  A támogatási intézkedés végrehajtásának vonatkozó referencia-időpontjától.


MELLÉKLET

A CAIXA GERAL DE DEPÓSITOS, S.A.-RA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

1.   Háttér

Ez a dokumentum a Caixa Geral de Depósitos S.A. (a továbbiakban: a CGD vagy a Bank) szerkezetátalakításának feltételeit (a továbbiakban: Kötelezettségvállalások) állapítja meg, amelyek végrehajtása mellett elkötelezte magát a Portugál Köztársaság és a CGD.

2.   Fogalommeghatározások

A szövegkörnyezet eltérő előírása hiányában ebben a dokumentumban az egyes számú ragozás magában foglalja a többes számú ragozást (és fordítva), az itt feltüntetett, nagy kezdőbetűvel írt kifejezések jelentése pedig a következő:

Kifejezés

Jelentés

Vagyonkezelés

a lakossági (befektetési alapok és nyugdíjalapok kezelése, az egyéni befektetési igényekre szabott megoldások fejlesztése) és intézményi ügyfelek (köztük nyugdíjalapok, biztosítótársaságok, vállalatok és közintézmények) megtakarításainak befektetésére vonatkozó speciális megoldások fejlesztése (befektetési portfoliók kezelése az ügyfél elvárásai alapján referenciaérték nyomon követésével vagy abszolút hozamot kínáló megoldások követésével)

Bankbiztosítás

olyan partnerség a bank és egy harmadik fél biztosítótársaság között, ahol a Bank lakossági hálózatán keresztül biztosítási termékeket értékesít

BCG Spanyolország

Banco Caixa Geral, S.A. (Spanyolország), illetve spanyol lakossági műveletek

Caixa Seguros

a CGD biztosítási üzletágban aktív fő leányvállalata

Költség-bevétel arány

a működési költségek (bér- és értékesítési, általános és adminisztratív költségek) és a működési bevétel (nettó kamatbevétel, jutalékbevétel, tőkeeszközökből származó bevétel, pénzügyi műveletekből származó bevétel és műveletekből származó egyéb bevétel összege) aránya

Kötelezettségvállalások

az ebben a dokumentumban megállapított, a CGD szerkezetátalakításához kapcsolódó kötelezettségvállalások

Vállalati banki szolgáltatások

a vállalatok (nagyvállalatok vagy kkv-k) számára nyújtott banki szolgáltatások

Hitelkockázat fedezeti aránya

a hitelkockázat fedezeti aránya a hitelveszteségre képzett céltartalékkal

Központi régió

a belföldi központi régió (Portugália) és a nemzetközi központi régió (a 4.2.2.1. pontban meghatározottak szerint)

Hitelkockázat

a Portugál Bank 16/2004. sz. utasításának (2013. május 31-i konszolidált változat, amely tartalmazza a 23/2011. sz. utasításban bevezetett felülvizsgálatot) meghatározása szerint a következő elemek összege:

a)

olyan hitelek után fizetendő teljes összeg, amelyek tőkeösszeg- vagy kamatfizetése legalább 90 napja esedékes. Az előzőleg szerződésben nem rögzített folyószámlahiteleket is hitelkockázatnak kell tekinteni, amennyiben a folyószámlahitel 90 napnál régebb óta fennáll;

b)

a legalább 90 napja kiegyenlítetlen, szerkezetátalakított kinn levő hitelek teljes összege, amelyek (a teljes tőkeösszegre és kinn levő kamatokra) megfelelő jelzálogfedezettel nem rendelkeznek, vagy amelyekre a hitelfelvevő nem fizette meg teljes körűen a kamatokat és egyéb esedékes költségeket;

c)

a hitelek teljes összege a kevesebb mint 90 napja esedékes tőkeösszeg- és kamatfizetés törlesztőrészleteivel, amelyek azonban bizonyíthatóan hitelkockázatnak minősülnek, beleértve az adós csődeljárását vagy felszámolását. Az adós fizetésképtelensége esetén a visszaszerezhető összegeket már nem kell hitelkockázatnak tekinteni a vonatkozó megállapodásban, amennyiben azt a bíróság a fizetésképtelenségi és vállalat-helyreállítási törvénykönyv (Código de Insolvência e Recuperação de Empresas) alapján jóváhagyta, és amennyiben a követelés összege kétséget kizáróan behajtható.

Határozat

az Európai Bizottság 2013. július 24-i határozata a CGD szerkezetátalakításáról, amellyel összefüggésben e Kötelezettségvállalások létrejöttek

Elidegenítésért felelős vagyonkezelő

a Bizottság által jóváhagyott és a CGD által kinevezett, a CGD-től független egy vagy több természetes vagy jogi személy, aki kizárólagos felhatalmazást kap a CGD-től a Caixa Seguros vevő részére történő értékesítésére. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő a CGD a […] leválasztására vonatkozó feltétel nélküli kötelezettségének megfelelően védi a CGD jogos pénzügyi érdekeit.

Alkalmazott

a CGD-vel megkötött munkaszerződésben álló személy

Faktorálás

olyan pénzügyi ügylet, ahol a vállalkozás kedvezményes áron értékesíti követeléseit (vagyis a számláit) egy harmadik félnek (faktornak). Összetett termék, amely pénzügyi, hitelbiztosítási és pénzgazdálkodási szolgáltatásokat (behajtást) kínál.

Nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek

meghatározását lásd a 4.2.2.2. pontban

Befektetési banki tevékenységek

speciális pénzügyi szolgáltatások vállalati és intézményi ügyfelek részére, köztük tanácsadás a vállalati összeolvadások és felvásárlások, a projektfinanszírozás, a vállalati finanszírozás (felvásárlás finanszírozása, strukturált finanszírozás, kötvények, kereskedelmi papírok, értékpapírosítás stb.), a saját tőke piaci műveletei (első nyilvános ajánlattétel, tenderre ajánlattétel, tőkéhez kapcsolódó ügyletek stb.), és a piaci kockázatkezelés (fedezeti és strukturált pénzügyi megoldások) területén. Ezen túlmenően tartalmaz még pénzügyi bróker szolgáltatásokat és kutatási jelentések készítését intézményi és magánszemély befektetők részére, közvetítési szolgáltatást fix hozamú értékpapírok esetén, illetve strukturált hitelek szindikálását.

KPI-k

Kulcsfontosságú teljesítménymutatók

Lízing

olyan szerződés, amely által egy magánszemély vagy vállalat megszerzi bizonyos állóeszközök használati jogát, és ezért rendszeresen a szerződés szerinti összeget fizeti, a szerződés lejártakor pedig lehetősége nyílik az eszköz megvásárlására

Hitel-betét arány

nettó hitel-betét arány

Végrehajtást felügyelő megbízott vagy Megbízott

E melléklet I. függelékének 6.10. bekezdésében meghatározott jelentéssel bír

Új termelés

minden újonnan szerződtetett üzlet, kivéve a már korábban szerződésesben vállalt valamennyi termelést vagy olyan új termelést, amely a hitelbiztosíték értékének megtartásához feltétlenül szükséges, vagy amely egyebekben a tőkeveszteség minimalizálására és/vagy hitel várható megtérülési értékének javítására irányul

Nem teljesítő hitelek aránya az új hiteleken belül

olyan új hitelek termelése, amelyek tőkeösszegének vagy kamatának törlesztése legalább 90 napja esedékes/új hitelek teljes portfoliója

Saját részre végzett kereskedés

a CGD rendszeres kereskedése a bank saját tőkéjének és mérlegének felhasználásával, amely nem kapcsolódik az ügyfeleknek nyújtott üzleti szolgáltatásokhoz.

Szerkezetátalakítási időszak

A 3.3. bekezdésben megállapított időszak

Bérlés

olyan megállapodás, amelyben fizetnek egy nem pénzügyi vállalat által birtokolt áru (különösen gépjármű) ideiglenes használatáért, és amelyhez gyakran számos kapcsolt szolgáltatás is társul

Szerkezetátalakítási terv

a CGD utoljára a 2013. július 19-i írásos közleményekkel módosított és kiegészített, a Portugál Köztársaságon keresztül az Európai Bizottsághoz benyújtott terve

Korrekciós intézkedések

olyan intézkedés(ek), amely(ek) segíti(k) a CGD-t az azonosított cél(ok) elérésében. A Korrekciós intézkedéseket a 4.2.3.3. pontban leírt módon mutatja be a CGD. A végrehajtást felügyelő megbízott elemzi a javasolt korrekciós intézkedéseket, és jelentést ír a Bizottságnak arról, hogy megfelelnek-e a szerkezetátalakítási tervben foglalt célkitűzéseknek.

Kockázattal súlyozott eszközállományok

kockázattal súlyozott eszközállomány, amelyet a vonatkozó portugál szabályokkal összhangban és a Portugál Banknak a határozat időpontjában történő jóváhagyása alapján konszolidált alapon kell kiszámítani

Kkv

olyan kis- és középvállalkozás, amelynek forgalma legfeljebb 50 millió EUR, és a CGD felé fennálló hitelterhe nem haladja meg az 1 millió EUR-t

Kockáztatott érték

a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 1996. évi módosításában meghatározott portfoliókockázati intézkedés. A számítás alkalmazásában a számok egy történelmi szimulációs módszertanra utalnak, amelyben 10 napos tartási periódust, 99 %-os konfidenciaintervallumot és 501 kereskedési nap adatait adták meg (2 éves befektetési horizonttal megegyezően)

Kockázati tőke

pénzügyi tőke biztosítása különösen magas növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások számára a vállalkozásban részesedés megszerzéséért cserébe

3.   Általános információk

3.1.

Portugália biztosítja a CGD szerkezetátalakítási tervének helyes és teljes körű végrehajtását.

3.2.

Portugália biztosítja a szerkezetátalakítási terv végrehajtása során a Kötelezettségvállalások teljes körű betartását.

3.3.

A szerkezetátalakítási időszak 2017. december 31-én ér véget. A Kötelezettségvállalások eltérő rendelkezés hiányában a szerkezetátalakítási időszak alatt alkalmazandók.

4.   A CGD szerkezetének átalakítása: központi és kapcsolódó tevékenységek szétválasztása

4.1.   A CGD két részre osztja tevékenységeit: központi tevékenységekre és kapcsolódó tevékenységekre. A központi tevékenységek és kapcsolódó tevékenységek kombinált mérlegfőösszege (1) 2011 decemberében 120 642 millió EUR volt. 2012 júniusában a mérlegfőösszeg 117 694 millió EUR volt, 2012. december végére pedig 116 857 millió EUR-t ért el.

A CGD tevékenységeinek szétválasztását az alábbiak szerint hajtják végre:

4.2.   A központi tevékenységek

A központi tevékenységekhez rendelt eszközök

A központi tevékenységekhez tartoznak a belföldi központi tevékenységek (lakossági háztartások, kkv-k, vállalati banki szolgáltatások, befektetési banki szolgáltatások, vagyonkezelés, lízing, faktorálás, bérlés, bankbiztosítás és kockázati tőke), nemzetközi központi tevékenységek és a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek.

4.2.1.   A belföldi központi tevékenységekhez tartoznak az alábbi nettó eszközök (határnap: 2012. december 31.):

4.2.1.1.

[850–900] millió EUR készpénz és egyenleg a központi bankban;

4.2.1.2.

[1 000–1 500] millió EUR hitel (/követelés) a hitelintézetek számára;

4.2.1.3.

[2 500–3 000] millió EUR kereskedési célból tartott pénzügyi eszköz;

4.2.1.4.

[10 000–15 000] millió EUR értékesíthető pénzügyi eszköz;

4.2.1.5.

[0–5] millió EUR lejáratig tartandó pénzügyi eszköz;

4.2.1.6.

[60 000–65 000] millió EUR hitel ügyfelek számára;

ebből:

4.2.1.6.1.

fejlesztők és építés [8 000–8 500] millió EUR;

4.2.1.6.2.

lakossági jelzáloghitelek [30 000–35 000] millió EUR;

4.2.1.6.3.

nagyvállalatok [10 000–15 000] millió EUR;

4.2.1.6.4.

kkv-k [3 000–3 500] millió EUR;

4.2.1.6.5.

fogyasztói hitelek [1 500–2 000] millió EUR;

4.2.1.6.6.

egyéb [4 000–4 500] millió EUR (ide tartoznak az egyéb pénzügyi intézmények, a kormány és az önkormányzatok);

4.2.1.7.

[400–450] millió EUR ingatlan, üzem és felszerelés;

4.2.1.8.

[150–200] millió EUR immateriális eszköz;

4.2.1.9.

[4 000–4 500] millió EUR egyéb eszköz

ebből:

4.2.1.9.1.

befektetési ingatlan [80–90] millió EUR;

4.2.1.9.2.

fedezeti származékos instrumentumok [30–40] millió EUR;

4.2.1.9.3.

értékesítésre tartott befektetett eszközök [500–550] millió EUR;

4.2.1.9.4.

tényleges adókövetelések [30–40] millió EUR;

4.2.1.9.5.

halasztott adókövetelések [1 000–1 500] millió EUR;

4.2.1.9.6.

egyéb eszközök [2 000–2 500] millió EUR;

4.2.1.10.

[30–40] millió EUR nettó eszköz-hozzájárulás a II. függelékben felsorolt egyéb belföldi szerkezeti egységekben (tőkemódszer) való részvételből.

4.2.2.   A nemzetközi központi tevékenységek és a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek az alábbi nettó eszköz-hozzájárulásokat és nemzetközi területeket foglalják magukban (határnap: 2012. december 31.).

4.2.2.1.

A nemzetközi központi tevékenységek lefednek minden nemzetközi területet (a továbbiakban: nemzetközi központi régió), ahol a CGD helyi fiókban vagy kapcsolt szerkezeti egységen keresztül erős jelenléttel bír a lakossági banki szolgáltatások területén az alábbiak szerint:

4.2.2.1.1.

Spanyolország – teljes nettó eszközérték: [4 000–4 500] millió EUR (2);

4.2.2.1.2.

Franciaország – teljes nettó eszközérték: [4 000–4 500] millió EUR;

4.2.2.1.3.

Makaó (Kína) – teljes nettó eszközérték: [3 000–3 500] millió EUR;

4.2.2.1.4.

Mozambik – teljes nettó eszközérték: [1 500–2 000] millió EUR;

4.2.2.1.5.

Angola – teljes nettó eszközérték: [1 000–1 500] millió EUR;

4.2.2.1.6.

Dél-Afrika – teljes nettó eszközérték: [600–650] millió EUR;

4.2.2.1.7.

Brazília – teljes nettó eszközérték: [500–550] millió EUR;

4.2.2.1.8.

Zöld-foki-szigetek – teljes nettó eszközérték: [750–800] millió EUR;

4.2.2.1.9.

Kelet-Timor – teljes nettó eszközérték: [50–60] millió EUR;

4.2.2.1.10.

São Tomé – teljes nettó eszközérték: [0–5] millió EUR.

4.2.2.2.

A nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek speciális műveletek, amelyek a CGD csoport számára nyújtanak szolgáltatásokat (például finanszírozási szolgáltatásokat, az intézményi piacokhoz való hozzáférést és a termékek strukturálását). Az eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket erre szakosodott helyi fiókok vagy kapcsolt szerkezeti egységek végzik a kulcsfontosságú piacokon az alábbiak szerint:

4.2.2.2.1.

Luxemburg – teljes nettó eszközérték: [100–150] millió EUR;

4.2.2.2.2.

Kajmán-szigetek – teljes nettó eszközérték: [600–650] millió EUR;

4.2.2.2.3.

Egyesült Királyság (London) – teljes nettó eszközérték: [400–450] millió EUR;

4.2.2.2.4.

Amerikai Egyesült Államok (New York) – teljes nettó eszközérték: [250–300] millió EUR;

4.2.2.2.5.

Kína (Zhuhai) – teljes nettó eszközérték: [5–10] millió EUR.

4.2.3.   Méret

4.2.3.1.

2014. december végére a központi tevékenységek mérlege nem haladhatja meg a [100–150] milliárd EUR-t (3), a kockázattal súlyozott eszközállomány nem haladhatja meg a [70–80] milliárd EUR-t, a költség-bevétel arány nem haladhatja meg a [70–80] %-ot, a hitel-betét arány nem haladhatja meg a [120–130] %-ot és a kockáztatott tőke fedezeti mutatója nem lehet [50–60] %-nál alacsonyabb.

4.2.3.2.

2016. december végére a központi tevékenységek mérlege nem haladhatja meg a [100–150] milliárd EUR-t (4), a kockázattal súlyozott eszközállomány nem haladhatja meg a [70–80] milliárd EUR-t, a költség-bevétel arány nem haladhatja meg az [50–60] %-ot, a hitel-betét arány nem haladhatja meg a [120–130] %-ot és a kockáztatott tőke fedezeti mutatója nem lehet [50–60] %-nál alacsonyabb.

4.2.3.3.

A konszolidált mérlegben a teljes kitettség a […] kibocsátói felé nem lépheti túl a [10–20] milliárd EUR-t a szerkezetátalakítási időszak alatt.

4.2.3.4.

Amennyiben a fent említett mérleg, kockázattal súlyozott eszközállomány, költség-bevétel arány, hitel-betét arány és hitelkockázati fedezeti arány célértékei várhatóan nem teljesülnek, a CGD saját kezdeményezésre, illetve a végrehajtást felügyelő megbízott kérelmére egy hónapon belül bemutatja a korrekciós intézkedéseket. A végrehajtást felügyelő megbízott elemzi a javasolt korrekciós intézkedéseket és jelentést küld a Bizottságnak arról, hogy azok megfelelnek-e a szerkezetátalakítási tervben foglalt célkitűzéseknek.

4.2.4.   Fiókok és alkalmazottak

A központi tevékenységek jelenlegi szerkezetét az alábbiak szerint fogják csökkenteni Portugáliában:

4.2.4.1.

829 lakossági belföldi fiókról (2012. december 31-i adat) [750–800] fiókra (5) csökkentik a hálózatot […] előtt.

4.2.4.2.

A fiókok nem helyettesíthetők olyan egységekkel vagy szerkezetekkel, amelyek alapvetően ugyanazokat a szolgáltatásokat kínálják, ám jelentős munkaerőt igényelnek. A CGD azonban ezek helyett automata kiszolgáló pontokat szerelhet fel (pl. bankjegykiadó automatát vagy hasonló megoldást).

4.2.4.3.

A 11 904 belföldi dolgozó (2012. december 31-étől a biztosítási üzletág nélkül számolva) [10 000–15 000] főre csökkentése […]-ig, [10 000–15 000] főre csökkentése […]-ig, [10 000–15 000] főre csökkentése […] végéig és [10 000–15 000] főre csökkentése […]-ig.

4.2.4.4.

A portugáliai fiókok száma […] után és a szerkezetátalakítási időszak végéig nem emelkedhet.

4.2.4.5.

Amennyiben a fent említett fiókszám és dolgozói létszám célértékei várhatóan nem teljesülnek, a CGD saját kezdeményezésre, illetve a végrehajtást felügyelő megbízott kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül bemutatja a korrekciós intézkedéseket. A végrehajtást felügyelő megbízott elemzi a javasolt korrekciós intézkedéseket és jelentést küld a Bizottságnak arról, hogy azok megfelelnek-e a szerkezetátalakítási tervben foglalt célkitűzéseknek.

4.2.5.   A központi tevékenységek leírása

4.2.5.1.

A központi tevékenységek a lakossági kereskedelmi bankok tevékenységeivel megegyeznek; különös figyelmet fordítanak a háztartások, kkv-k és vállalatok számára nyújtott banki szolgáltatásokra, amelyek befektetési banki szolgáltatásokat, vagyonkezelési, bérlési, lízing és faktorálási szolgáltatásokat, bankbiztosítást és kockázati tőkét is kínálnak, elsősorban a belföldi központi régióra és a nemzetközi központi régióra, valamint a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekre összpontosítva.

4.2.5.2.

Következésképpen a szerkezetátalakítási időszak alatt a CGD:

4.2.5.2.1.

nem kezdhet új termelésbe a központi régión és a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek 4.2.2. pontban meghatározott területein kívül. A kétségek eloszlatása érdekében a CGD továbbra is kezdhet új termelést a központi régión kívüli lakóhellyel rendelkező ügyfelekkel, amennyiben azt a központi régióban vagy a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekben könyvelik le;

4.2.5.2.2.

biztosítja, hogy a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek nettó eszközértéke ne haladja meg a központi tevékenységek mérlegének [0–5] %-át;

4.2.5.2.3.

a 4.2. pontban leírt tevékenységeken kívül nem kezd új termelésbe Portugáliában.

4.2.6.   A nemzetközi központi tevékenységekre és a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó alapelvek

A CGD a szerkezetátalakítási időszak végéig mindent megtesz azért, hogy csökkentse a nemzetközi központi tevékenységek felé fennálló, tőkével és csoporton belüli finanszírozással kapcsolatos kitettségét. A CGD nem növeli a nemzetközi központi tevékenységek és a nemzetközi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek felé fennálló, tőkével és csoporton belüli finanszírozással kapcsolatos kitettségét, kivéve, ha az emelkedés közvetlenül egy előzőleg (e határozat előtt) már létező, harmadik féllel kötött szerződéses kötelezettségből vagy szabályozással kapcsolatos kötelezettségekből ered, illetve azt közhatóság a CGD-ről hozott jogerős és kötelező érvényű határozata előírja. A tőkére vonatkozó intézkedés végrehajtása előtt a CGD vállalja, hogy azonnal értesíti a végrehajtást felügyelő megbízottat az ilyen döntésről, illetve üzleti tervet nyújt be a megbízottnak a kiegészítő tőkét vagy finanszírozást igénylő egységekre vonatkozóan. A végrehajtást felügyelő megbízott elemzi az üzleti tervet, és jelentést küld a Bizottságnak a hozott intézkedések megfelelőségéről.

4.2.7.   A BCG Spanyolország szerkezetátalakítási terve

4.2.7.1.   A CGD a BCG Spanyolország hosszú távú életképességének biztosítása, a finanszírozás terén a CGD-től való autonómiája, valamint a CGD csoport jövedelmezőségéhez való pozitív hozzájárulása érdekében átalakítja a BCG Spanyolország üzleti tevékenységének szerkezetét.

4.2.7.2.   A CGD vállalja, hogy leállítja valamennyi tevékenységét a spanyol műveletekben, amelyek nem kötődnek közvetlenül a művelet Központi tevékenységeihez (lakossági banki szolgáltatás (6), kkv-k támogatása és határon átnyúló üzleti tevékenység). A CGD különösen azt vállalja, hogy:

4.2.7.2.1.

leállítja az új termelést a projektfinanszírozási műveletekben;

4.2.7.2.2.

leállítja az új termelést a tőkeáttétel-finanszírozási műveletekben;

4.2.7.2.3.

leállítja az új termelést a felvásárlást finanszírozó műveletekben.

4.2.7.3.   A BCG Spanyolország szerkezetátalakítását két fázisban végzik el.

4.2.7.3.1.   1. fázis

[…]-ig a CGD:

4.2.7.3.1.1.

eszközként használja a CGD spanyol fiókját a spanyolországi örökölt portfolió megerősítésére, elválasztja a központi és kapcsolódó üzleti tevékenységeket, és védelmezi a központi műveleteket. Mind a BCG Spanyolország, mind a CGD Spanyol fiókjának (Sucursal em Espanha) kapcsolódó vállalati hitel-és jelzálog-portfolióját konszolidálja a spanyol fiók, továbbá leállítja az új termelést és irányítja e portfoliók leépítését (a BCG Spanyolországból kivont [1 000–1 500] millió EUR értékű eszköz részletes listájáért lásd a III. függeléket);

4.2.7.3.1.2.

átalakítja a BCG Spanyolország lakossági hálózatát, köztük a 2012. december 31-i adat szerint [5 000–5 500] millió EUR értékű eszközt (az [5 000–5 500] millió EUR értékű eszköz részletes listájáért lásd a III. függeléket) úgy, hogy ismét a központi területek műveleteire irányítja a figyelmet, a határon átnyúló kkv-üzletágra összpontosít, és csökkenti a negatív jövedelmezőséggel, nem fenntartható hitel-betét aránnyal és nem megfelelő ügyfélszámmal rendelkező fiókok számát;

4.2.7.3.1.3.

a fiókok számát a 2012 decemberében meglévő 173-ról [100–110] fiókra csökkenti […]-ig (a fiókok részletes listáját lásd az V. függelékben), a fiókok száma a szerkezetátalakítási időszak alatt nem fog emelkedni;

4.2.7.3.1.4.

az alkalmazottak számát a 2012 decemberében meglévő 797-ről [500-523] alkalmazottra csökkenti […]-ig, az alkalmazottak száma a szerkezetátalakítási időszak alatt nem fog emelkedni;

4.2.7.3.1.5.

[…]-ig elérendő kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k)

A végrehajtást felügyelő megbízott 2014 októberétől elkezdi annak értékelését, hogy a BCG Spanyolország elérte-e a következő KPI-k célértékét […]-ig:

4.2.7.3.1.5.1.

a […] teljes időszaka alatt az összes bérköltség és értékesítési, általános és adminisztratív költség legfeljebb [50–60] millió EUR lehet, a BCG Spanyolország pedig legfeljebb [50–60] %-os költség-bevétel arányt érhet el.

4.2.7.3.1.5.2.

A BCG Spanyolországnak teljes mértékben önfinanszírozó és megfelelően feltőkésített vállalatnak kell lennie. 2012 vége és […] között semmilyen kiegészítő tőkében vagy nettó finanszírozásban nem részesülhet, és a szerkezetátalakítási időszak végéig nem léphet fel a kiegészítő tőke vagy nettó finanszírozás igénye.

4.2.7.3.1.5.3.

Az új hitel termelésének (nettó) mértéke, vagyis a 2012 vége után generált, még nem esedékes vagy […] által nem visszaváltott hitelnek legalább [900–950] millió EUR-t el kell érnie. Az új hitel termelésének határon átnyúló műveletekhez kapcsolódó részének legalább [20–30] %-t el kell érnie.

4.2.7.3.1.5.4.

A 4.2.7.3.1.5.3. pontban meghatározott és említett új hitel termelés legalább [0–5] %-kal a referencia-kamatláb (hathavi Euribor) feletti súlyozott általános nettó árrést (szórást) generál.

4.2.7.3.1.5.5.

Az új hitelek között a nem teljesítő hitelek aránya a 4.2.7.3.1.5.3. pont szerinti meghatározás alapján legfeljebb [0–5] %.

4.2.7.3.1.5.6.

A betétek összértéke eléri vagy meghaladja a [0–5] milliárd EUR-t (7). A betétek súlyozott átlagos költsége nem haladja meg a […]-t (8); a hitel-betét arány legfeljebb [100–150] %.

4.2.7.3.2.   2. fázis

4.2.7.3.2.1.

A CGD […]-tól folytatni fogja a BCG Spanyolország szerkezetátalakítási tervének megvalósítását egészen a szerkezetátalakítási időszak végéig, amennyiben […]-ig teljesítik a KPI-ket.

4.2.7.3.2.2.

Ha […]-ig nem teljesítik a fent említett KPI-ket, illetve a végrehajtást felügyelő megbízott értékelése szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a KPI-ket nem fogják teljesíteni, a BCG Spanyolország azonnal leállítja az új termelést, és megkezdi spanyolországi működésének leépítését, ezáltal a CGD biztosítani tudja visszafogott jelentétét a spanyol működés leépítésének elősegítése érdekében.

4.3.   Kapcsolódó tevékenységek

Minden olyan tevékenység és eszköz, amelyet a 4.2. szakasz kifejezetten nem említ meg, kapcsolódó tevékenységnek minősül. Az életképesség helyreállítása és a lényeges üzletre való összpontosítás érdekében a CGD eladja biztosítási és egészségügyi üzletágait, illetve valamennyi nem stratégiai részesedését, továbbá a lenti folyamatnak megfelelően elkezdi a kapcsolódó tevékenységek leépítését.

4.3.1.   A Caixa Seguros értékesítése

4.3.1.1.

A Caixa Segurost, a CGD biztosítási üzletágban aktív leányvállalatát […]-ig értékesíteni kell. A biztosítási üzletág értékesítése során […]:

4.3.1.1.1.

[…]

4.3.1.1.2.

a biztosítási üzletág ([…] milliárd EUR becsült értékű) eszközeinek elidegenítése érdekében Portugália vállalja, hogy a CGD talál olyan vevőt, aki legkésőbb […]-ig jogerős kötelező érvényű adásvételi szerződést köt a CGD-vel. Ha a CGD […]-ig nem kötött adásvételi szerződést, úgy […]-án kinevez egy elidegenítésért felelős vagyonkezelőt, akinek kizárólagos felhatalmazással ad arra vonatkozóan, hogy legkésőbb […]-ig értékesítse a biztosítási üzletág ([…] milliárd EUR becsült értékű) […] eszközeit.

4.3.1.1.3.

[…].

4.3.2.   A leépítendő kapcsolódó tevékenységekhez rendelt eszközök

4.3.2.1.

A kapcsolódó tevékenységekhez tartoznak az alábbi eszközök (határnap: 2012. december 31.):

4.3.2.1.1.

a volt BPN eszközeinek értékesítése, amelyek 2012. december 31-én tartalmazták: [4 000–4 500] millió EUR összérték ([1 000–1 500] millió EUR hitel és [2 500–3 000] millió EUR értékesítésre tartott [értékesíthető] adósság)

4.3.2.1.2.

Nem stratégiai részesedések értékesítése: [200–250] millió EUR értékesítendő […]-ig (értékesítés előirányzott értéke)

4.3.2.1.3.

A spanyol kapcsolódó hitelportfolió értékesítése, amelynek értéke 2012. december 31-én: [1 500–2 000] millió EUR (részletes lista a IV. függelékben található)

4.3.2.1.4.

A biztosítási üzletág értékesítése a 4.3.1. pontban meghatározottak szerint.

4.3.2.2.

2014. december végéig a kapcsolódó eszközök értéke nem haladhatja meg a [10–20] milliárd EUR-t.

4.3.2.3.

2016. december végéig a kapcsolódó eszközök értéke nem haladhatja meg az [5-10] milliárd EUR-t.

4.3.2.4.

A kapcsolódó tevékenységekre alkalmazandó alapelvek

4.3.2.4.1.

Új termelés korlátozása

4.3.2.4.1.1.

Új termelés leállítása, kivéve:

4.3.2.4.1.2.

szerződéses kötelezettség alatt vállalt, de még ki nem fizetett összegeket a lehetséges minimumra kell korlátozni;

4.3.2.4.1.3.

a meglévő ügyfelek számára tilos további finanszírozást nyújtani, amelynek nyújtását szerződéses kötelezettség nem írja elő, kivéve, ha az a hitelbiztosíték értékének megtartásához feltétlenül szükséges, vagy amely egyebekben a tőkeveszteség minimalizálására és/vagy hitel várható megtérülési értékének javítására irányul.

4.3.2.4.1.4.

Meglévő eszközök kezelése: A meglévő eszközöket úgy kell kezelni, hogy az maximalizálja az eszközök nettó jelenértékét. Tehát ha az ügyfél nem tudja betartani az általa felvett hitel feltételeit, a hitel szerkezetét csak akkor alakítják át (törlesztés halasztása vagy részleges eltörlése, a kérelem [egy részének] átváltása tőkére stb.), ha az ilyen szerkezetátalakítás a hitel jelenértékét növeli. Ez az alapelv a jelzáloghitelekre is érvényes.

4.3.2.4.2.

A kapcsolódó eszközök aktív leépítése

4.3.2.4.2.1.

A kapcsolódó eszközöket rendezett módon, a költségek minimális szinten tartásával kell elidegeníteni vagy felszámolni. A szerkezetátalakítási időszak végén megmaradó eszközöket az eszközök esedékessé válásakor rendezett módon kell leépíteni. Új kapcsolódó tevékenység a kötelezettségvállalásokban kifejezetten említetteken kívül nem kezdhető. E célból a következő lépéseket kell megtenni:

4.3.2.4.2.2.

Általános szabály, hogy a kapcsolódó eszközöket a lehető leggyorsabban értékesíteni kell. A CGD vállalja, hogy értékesíti ezeket az eszközöket, amennyiben az értékesítés után nem kell veszteséget elkönyvelni, kivéve azt az esetet, ha az eladási ár az ellentmondásoktól mentes értékelés tekintetében ésszerűtlennek tűnik.

4.3.2.4.3.

A nem stratégiai részesedések értékesítése:

4.3.2.4.3.1.

A CGD vállalja a következő nem stratégiai részesedések […]-ig történő leválasztását:

Vállalat

Részesedés (%) (*)

Eladási érték (€m) (**)

Értékesítés dátuma

(…)

[…] %

[200–250]

(…)

(…)

[…] %

[10–20]

(…)

4.3.2.4.3.2.

A nem stratégiai részesedések összértéke a tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítések megkezdésekor elérte a 841 millió EUR-t. 2012. decemberi 31-én a nem stratégiai részesedés [200–250] millió EUR-t tett ki.

4.3.2.4.3.3.

A CGD […]-ig teljes mértékben le fogja választani a fent felsorolt részesedéseket. Ha a CGD […]-ig nem választja le teljes mértékben a fent felsorolt részesedéseket, úgy […]-án egy elidegenítésért felelős vagyonkezelőt nevez ki, akit kizárólagos felhatalmazással ruház fel arra vonatkozóan, hogy legkésőbb […]-ig értékesítse a […] nem stratégiai részesedéseket.

4.3.2.4.3.4.

Amíg a fent felsorolt minden egyes nem stratégiai részesedés nincs eladva, a CGD semmilyen esetre sem növelheti pénzügyi kitettségét (pl. a hiteleket és garanciákat) ilyen vállalatok felé, kivéve, ha az a) a rendes üzletvitel során az érvényben lévő piaci feltételek mellett történik; vagy b) a vonatkozó tőkerészesedés értékének megtartásához feltétlenül szükséges; vagy c) amely egyebekben a tőkeveszteség minimalizálására és/vagy az ilyen kitettség vagy részesedés várható megtérülési értékének javítására irányul. A CGD minden tőle telhetőt megtesz az ilyen vállalatok felé fennálló pénzügyi kitettségének csökkentésére.

5.   A támogatás visszafizetési mechanizmusa

5.1.

A CGD az alábbi részletekben vállalja a 900 millió EUR összegű átváltható értékpapír visszafizetését:

5.1.1.

A 2014-es adóévben: az uniós és portugál jog szerinti alkalmazandó minimális tőkeszükséglet (ideértve az I. és a II. pillért) feletti tőketöbblet [50–60] %-a és [100–150] bázispontú tőkepuffer.

5.1.2.

A 2015-ös adóévben és az azt követő években: az uniós és portugál jog szerinti alkalmazandó minimális tőkeszükséglet (ideértve az I. és a II. pillért) feletti tőketöbblet [90–100] %-a és [100–150] bázispontú tőkepuffer.

5.2.

A Portugál Bank mint a CGD bankfelügyeleti szerve ebbéli kompetenciájának sérelme nélkül az átváltható értékpapírok visszafizetését – részben vagy teljesen – fel kell függeszteni, amennyiben úgy vélik, hogy az a CGD a végrehajtást felügyelő megbízott által jóváhagyott kellően indokolt kérelme alapján az elkövetkező években veszélyeztetné a bank szolvenciahelyzetét.

5.3.

A CGD vállalja a Portugál Köztársaság részére 405 415 EUR (a 2012. szeptember 28-i osztalékszelvény-beváltás összegével megegyező összeg) megfizetését a 2013-as év végéig.

6.   Magatartásbeli intézkedések és vállalatirányítás

6.1.   Felvásárlás tilalma: A CGD vállalja, hogy tartózkodik a felvásárlásoktól. Ez vállalatok és saját jogi szerkezetük megvásárlására, illetve vállalatokban olyan részesedés vagy eszközállomány megvásárlására is vonatkozik, amely kereskedelmi ügyletet vagy tevékenységi ágazatot képvisel. A tilalom azonban nem vonatkozik olyan felvásárlásokra, amelyek a pénzügyi és/vagy társulással kapcsolatos stabilitás megőrzése miatt vagy a hatékony verseny érdekében szükségesek, feltéve, hogy ezeket a végrehajtást felügyelő megbízott előzőleg jóváhagyta. A tilalom továbbá nem vonatkozik 1) olyan felvásárlásokra, amelyek az ügyfelek meglévő kötelezettségeinek pénzügyi nehézségek közötti kezelését tekintve a bank rendes folyamatos üzletviteléhez hozzátartoznak; 2) kockázati tőkével végzett tevékenységekre; 3) a 4.2.6. bekezdésben foglalt kivételek közé tartozó, illetve az ott előirányzott eljárásnak megfelelő felvásárlásokra; 4) a csoporton belüli felvásárlásokra; vagy 5) portugál vállalatokban szerzett részesedések felvásárlására, amelyek nem olyan hitelintézetekben vannak, ahol a CGD már legalább 50 %-os részesedéssel rendelkezik, feltéve, hogy ezeket a végrehajtást felügyelő megbízott előzőleg jóváhagyta. A tilalom a szerkezetátalakítási időszak végéig marad érvényben. A CGD részesedést szerezhet vállalkozásokban, amennyiben a felvásárlásra kifizetett vételi ár a CGD a határozatot megelőző hónap utolsó napján érvényes mérlegének kevesebb mint [0–5] %-a, és a CGD által a teljes szerkezetátalakítási időszak alatt végrehajtott valamennyi felvásárlásra kifizetett kumulatív nettó vételi ár a CGD ugyanazon a napon érvényes mérlegének kevesebb mint [0–5] %-a.

6.2.   Agresszív kereskedelmi gyakorlatok tilalma: A kedvezményezett bank nem alkalmazhat agresszív kereskedelmi gyakorlatokat a szerkezetátalakítási időszak teljes időtartama alatt.

6.3.   Saját részre végzett kereskedés: Portugália biztosítja, hogy a CGD nem végez a pénzügyi részleg rendes működéséhez szükséges minimumnál több kereskedést saját részre. A szerkezetátalakítási időszak alatt a kereskedési célból tartott pénzügyi eszközök kockáztatott értékének összege nem haladhatja meg a [30–40] millió EUR határértéket.

6.4.   Hirdetés: a CGD a támogatási intézkedéseket és az azokból származó előnyöket nem használhatja hirdetési célokra.

6.5.   Vállalatirányítással kapcsolatos garanciák

6.5.1.

A CGD irányítási szerveinek minden tagja rendelkezik az 1992. december 31-i 298/92. sz. módosított törvényerejű rendelet által jóváhagyott, a hitelintézetekre és pénzügyi vállalatokra vonatkozó általános keretszabályozás 30. és 31. cikkében, valamint az EBH a vezető testületi tagok és a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről szóló, 2012. november 22-i EBA/GL/2012/06. sz. módosított iránymutatásaiban megállapított kompetenciákkal. Az igazgatósági tagok száma nem haladhatja meg a 20 főt. A CGD részvényesei törekednek arra, hogy a jelenlegi igazgatóság megbízatásának lejártáig 16-ra csökkentsék ezt a számot.

6.5.2.

A CGD alapító okiratában meghatározott bizottságokon (nevezetesen a végrehajtó bizottságon és az könyvvizsgáló bizottságon), valamint az Igazgatótanács által megállapított és a nem ügyvezető igazgatókból álló stratégiai, irányítási és értékelési bizottságon kívül a CGD kizárólag olyan belső testületeket nevez ki, amelyek a vállalat ügyvezetéséhez szükségesek, és amelyek a végrehajtó bizottság tagjaiból, vagy adott esetben a vonatkozó területeken felsővezetői pozíciót betöltő CGD alkalmazottakból állnak.

6.5.3.

A CGD döntései kizárólag kereskedelmi alapokon nyugodhatnak, és a Portugália és a CGD közötti párbeszéd minden esetben független felek közötti párbeszédnek minősül.

6.5.4.

Portugália vállalja, hogy nem gyakorol nyomást a CGD mindennapos működésének irányítására vagy a CGD hitelkockázattal kapcsolatos politikákra, árképzésre és hitelezésre vonatkozó belső szabályzataira. Portugália azonban iránymutatásokat adhat ki a CGD stratégiai megközelítésére és egyéb ügyekre vonatkozóan a társasági jog általános feltételei és az állami vállalatokról szóló törvény (1999. december 17-i 558/99. sz. módosított törvényerejű rendelet) alapján. Portugália nem köt kompromisszumot a bank vezetésének teljes körű függetlenségéről a hitelkockázati és hitelezési politikákat illetően, amennyiben kikérik a véleményét a CGD üzleti terveivel és a gazdaság bizonyos szektorai számára nyújtott hitelezési tervekkel kapcsolatban.

6.5.5.

A CGD hiteltanácsának, kiterjesztett hiteltanácsának és könyvvizsgáló bizottságának teljesen független egységekként kell működniük, valamint a hiteltanácsba, a kiterjesztett hiteltanácsba és a könyvvizsgáló bizottságba való valamennyi kinevezés tiszteletben tartja, hogy e testületek tagjainak olyan pozícióban kell lenniük, ahol függetlenül és összeférhetetlenségtől mentesen cselekedhetnek.

6.5.6.

A CGD biztosítja, hogy legkésőbb 2013. december 31-ig beépíti hitelezési és kockázatvállalási politikájába azt az elvet, miszerint – az egész csoporton belül következetesen követendő, hitelkockázattal és fizetőképességgel összefüggő eljárásokat kivéve – a hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárások során minden ügyfélnek joga van a tisztességes bánásmódhoz. A hitelezési és kockázatvállalási politika fogja meghatározni azokat az elveket és értékhatárokat, amelyek felett hitel nyújtásához a vezetőség magasabb szintjeinek jóváhagyása szükséges, továbbá meghatározza a hitelek szerkezetátalakításának általános feltételeit és a kérelmek és peres eljárások kezelését.

6.5.7.

A CGD biztosítja, hogy legkésőbb 2013. december 31-ig a hitelezési és kockázatvállalási politika bizonyos részét a bankkal kapcsolatban álló hitelfelvevők (köztük alkalmazottak, részvényesek, igazgatók, vezetők, valamint házastársaik, gyermekeik és hozzátartozóik, továbbá a felsoroltak által közvetlenül vagy közvetve irányított jogalanyok) kapcsolataira irányadó szabályok számára tartják fenn.

6.5.8.

A CGD 6.5.1–6.5.7. pontokban meghatározott elveknek való megfelelésének biztosítása érdekében a végrehajtást felügyelő megbízott:

6.5.8.1.

a belső irányító szervek által kibocsátott összes jelentésből – ideértve az ülések jegyzőkönyvét – kaphat másolatot, továbbá jogosult saját megítélése szerint bármelyik ellenőrt vagy könyvvizsgálót azok vezetői minőségétől függetlenül meghallgatni. A végrehajtást felügyelő megbízott biztosítja, hogy i. az állandó felügyelők vagy időszakos ellenőrök/könyvvizsgálók ajánlásait megfelelően végrehajtották; és ii. cselekvési terveket hajtottak végre a belső ellenőrzési szabályzatban azonosított hibák korrigálására;

6.5.8.2.

rendszeresen ellenőrzi a CGD kereskedelmi gyakorlatát, különös tekintettel annak hitelezési és betétkezelési politikájára. A végrehajtást felügyelő megbízott felülvizsgálja a CGD nem teljesítő hitelek szerkezetátalakítására és előrejelzésére vonatkozó politikáját. A CGD tájékoztatja a végrehajtást felügyelő megbízottat az igazgatótanács számára küldött valamennyi kockázati jelentésről, vagy bármilyen elemzésről/felülvizsgálatról, amely a CGD hitel kitettségét értékeli. A végrehajtást felügyelő megbízott a fent említett jelentések és meghallgatások, valamint szükség esetén az egyes hiteliratok felülvizsgálata alapján elvégzi saját elemzését és vizsgálatát. A megbízott e tekintetben teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a hitelaktákhoz, és jogosult a hitelelemzők és kockázatkezelők szükség szerinti meghallgatására;

6.5.8.3.

rendszeresen ellenőrzi, hogy a CGD hogyan végzi a kérelmek és peres eljárások kezelését. A megbízott biztosítja, hogy a kérelmeket és peres eljárásokat a CGD belső ellenőrzési szabályzatában foglalt eljárások szerint kezelik, valamint azt is, hogy a CGD követi az iparág bevált gyakorlatait. A végrehajtást felügyelő megbízott a jelenlegi folyamat hibáinak kijavítására korrekciós lépéseket határoz meg.

6.6.   Testületek és alkalmazottak javadalmazása:

6.6.1.

A CGD igazolja a javadalmazási rendszerek ösztönző hatását és megfelelőségét, és biztosítja, hogy azok ne tegyék ki a bankot szükségtelen kockázatnak, fenntartható és hosszú távú vállalati célkitűzések elérésére irányuljanak, és átláthatók legyenek.

6.6.2.

A CGD pénzügyi intézményként szigorúan a portugál kormány által megállapított 2011. július 20-i 88/2011. sz. törvényerejű rendelettel módosított (a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető) 2007. április 3-i 104/2007. sz. törvényerejű rendelettel, valamint a Portugál Nemzeti Bank 2011. december 29-i 10/2011. sz. (Aviso) figyelmeztetéseiben meghatározott szabályokkal összhangban határozza meg és hajtja végre bérezési és juttatási politikáját.

6.6.3.

Ezen túlmenően az igazgatósági tagok javadalmazási politikájának meg kell felelnie a 2007. március 27-i 71/2007. sz. törvényerejű rendeletnek is, amely az állami felügyelet alatt álló vállalatok igazgatósági tagjaira vonatkozó jogszabályok rendszerét határozza meg.

6.6.4.

Hasonlóképpen a CGD vállalja annak biztosítását, hogy a Bank megfelel az Európai Bizottság által az állami támogatás uniós keretén belül e tárgyban megállapított szabályoknak és ajánlásoknak.

6.6.5.

A CGD különösen azt vállalja, hogy a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban megfelelő szintre korlátozza a személyi állomány bármely tagjának – köztük az igazgatósági tagok és a felsővezetők – teljes javadalmazását annak minden rögzített és változó elemét, továbbá a nyugdíjat is beleértve.

6.7.   Osztalékfizetés, osztalékszelvény-beváltás és kamatfizetés tilalma: A CGD nem teljesít (és biztosítja, hogy egyik leányvállalata sem teljesít) osztalékfizetést, osztalékszelvény-beváltást és kamatfizetést az elsőbbségi részvények és az alárendelt kölcsön tulajdonosainak, kivéve, ha e kifizetések teljesítésére szerződéses vagy jogi kötelezettség áll fenn. A CGD azonban teljesíthet (és lehetővé teheti leányvállalatai számára, hogy teljesítsenek) osztalékfizetést, osztalékszelvény-beváltást és kamatfizetést az elsőbbségi részvények és az alárendelt kölcsön tulajdonosainak, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a kifizetés nem teljesítése gátolná vagy megakadályozná az átváltható értékpapírok 5. szakaszban meghatározott visszafizetését (vagy az osztalékszelvények beváltását az átváltható értékpapírokra).

6.8.   Portugál kkv-k támogatása: A reálgazdaság finanszírozásának és tőkeáttétel-csökkentésének biztonsága tekintetében a CGD a portugál kormánnyal szemben vállalta, hogy évente 30 millió EUR-t elkülönít egy alapba, amelyből portugál kkv-k és közepesen feltőkésített vállalkozások tőkéjébe fektetnek be. Az alapot nemzetközi bevált gyakorlatok alapján a Bank vagy olyan harmadik fél kezeli, amely/aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és meglátja a befektetési lehetőségeket. Az alapból fizetendő befektetéseket a portugál pénzügyminisztériumnak a nemzeti jog szerinti feltőkésítés feltételeit meghatározó miniszteri rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelően előzőleg jóvá kell hagynia, a befektetéseket pedig a CGD kezeli. Az alapba a kötelezettségvállalástól számított 12 hónapon belül át nem utalt forrásokat a Portugál Államkincstárba kell utalni. Az alap meglévő hitelek refinanszírozási mechanizmusaként nem használható. A fent említett összegen felüli befektetésekhez az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.

6.9.   Egyéb magatartási szabályok: A CGD folytatja kockázatfigyelési műveleteinek terjesztését, továbbá prudens, hatékony és eredményes, valamint a fenntarthatóságot célzó kereskedelmi politikát folytat.

6.10.   Végrehajtást felügyelő megbízott

6.10.1.

Portugália biztosítja, hogy a szerkezetátalakítási terv teljes körű és helyes végrehajtását, valamint a kötelezettségvállalások teljes körű és helyes végrehajtását egy független, megfelelő képzettséggel rendelkező végrehajtást felügyelő megbízott folyamatosan ellenőrzi.

6.10.2.

A végrehajtást felügyelő megbízott kinevezésének, feladatainak, kötelezettségeinek és felmentésének az e dokumentum I. függelékében meghatározott eljárásokat kell követniük.

6.10.3.

Portugália és a CGD biztosítja, hogy a határozat végrehajtása során a Bizottság és a végrehajtást felügyelő megbízott a határozat végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információhoz korlátlanul hozzáférjen. A Bizottság vagy a végrehajtást felügyelő megbízott további magyarázatokat és pontosításokat kérhet a CGD-től. Portugália és a CGD teljes mértékben együttműködik a Bizottsággal és a végrehajtást felügyelő megbízottal a határozat végrehajtásának ellenőrzéséhez kapcsolódó minden megkeresést illetően.

6.10.4.

A szerkezetátalakítási időszak végén a végrehajtást felügyelő megbízott felmentése után a CGD évente jelentést küld a Bizottságnak a kapcsolódó tevékenységek fejlődéséről.

6.11.   Elidegenítésért felelős vagyonkezelő

6.11.1.

Portugália biztosítja, hogy a CGD időben értékesítse a Caixa Seguros biztosítási üzletágának eszközeit (becsült érték: […] milliárd EUR). A CGD e célból […]-án egy elidegenítésért felelős vagyonkezelőt nevez ki abban az esetben, ha a CGD legkésőbb […]-ig nem köt ezen eszközökre jogerős kötelező érvényű adásvételi szerződést.

6.11.2.

Portugália biztosítja, hogy a CGD értékesítse nem stratégiai részesedéseit ([200–250] millió EUR-nak megfelelő részesedés […]-ban). A CGD e célból […]-án egy elidegenítésért felelős vagyonkezelőt nevez ki abban az esetben, ha a CGD legkésőbb […]-ig nem idegenítette el a részesedéseit.

6.11.3.

Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő független a CGD-től és a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága nevében és irányítása alatt dolgozik, megbízásának ellátásához (amennyiben például befektetési bank vagy tanácsadó) rendelkezik a szükséges képesítésekkel, és nem lehet érdekütközésnek kitett helyzetben, illetve nem kerülhet ilyen helyzetbe. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő javadalmazását a CGD-től kapja oly módon, amely nem gátolja a vagyonkezelő függetlenségét és hatékonyságát megbízásának teljesítése során.


(1)  Számviteli elvek szerint.

(2)  Kivéve a spanyol fiókokat és a spanyol fiókokra átruházandó kapcsolódó eszközöket.

(3)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(4)  Lásd az 1. lábjegyzetet.

(5)  Kivéve az önkiszolgáló fiókokat és beleértve a vállalati irodákat.

(6)  A hagyományos területeken (Galícia, Extremadura, Castilla y León és Asturias), valamint a nagyvárosokban és a főbb határon átnyúló kereskedelmi központokban (Madrid, Barcelona, Baszkföld, Andalúzia, Aragónia és Valencia).

(7)  10 %-os tűréshatárral.

(8)  Lásd a 7. lábjegyzetet.

(*)  2012. decemberi 31-i értéken.

(**)  A BPN-t 2008-ban államosították és 2011-ben értékesítették. Eszközei egy részét a CGD-re ruházták át.

I. Függelék

A VÉGREHAJTÁST FELÜGYELŐ MEGBÍZOTT

(A)   A végrehajtást felügyelő megbízott kinevezése

i.

Portugália vállalja annak biztosítását, hogy a CGD kinevez egy végrehajtást felügyelő megbízottat, akire az e függelék C. bekezdésében meghatározott feladatok és kötelezettségek vonatkoznak. A megbízás a szerkezetátalakítási terv teljes hossza alatt, vagyis 2017. december 31-ig érvényes. A megbízás lejártakor a megbízott köteles végső jelentést készíteni.

ii.

A megbízott független a CGD-től. A megbízott – amennyiben például befektetési bank, tanácsadó vagy könyvvizsgáló – rendelkezik azzal a szaktudással, amely megbízatásának elvégzéséhez szükséges, és egyáltalán nem lehet érdekütközésnek kitett helyzetben. A megbízott javadalmazását a CGD-től kapja oly módon, hogy az ne akadályozza megbízatása független és hatékony teljesítését.

iii.

Portugália az e határozatról szóló értesítéstől számított hat héten belül két vagy több személy nevét terjeszti elő jóváhagyásra a Bizottsághoz a végrehajtást felügyelő megbízott pozíciójára.

iv.

A javaslatoknak elegendő információt kell tartalmazniuk a személyekről, amelynek révén a Bizottság meggyőződhet arról, hogy a javasolt megbízott megfelel az A. bekezdés ii. pontjában meghatározott követelményeknek; a javaslatoknak különösen a következő információkat kell tartalmazniuk:

a)

a javasolt megbízatás összes feltétele minden olyan rendelkezéssel együtt, amely lehetővé teszi a megbízott számára feladatai ellátását; és

b)

a munkaterv vázlata, amely bemutatja, hogy a megbízott hogyan kívánja ellátni a rá osztott feladatokat.

v.

A Bizottság saját megítélése szerint jóváhagyhatja vagy visszautasíthatja a javasolt megbízottakat, illetve jóváhagyhatja a javasolt megbízást és bármilyen módosítást végezhet rajta, amelyet a Megbízott kötelezettségei ellátásához szükségesnek tart. Amennyiben a Bizottság csak egy nevet hagy jóvá, a CGD a Bizottság által jóváhagyott megbízotti megbízatással összhangban kinevezi az érintett személyt vagy intézményt, vagy gondoskodik a személy vagy intézmény kinevezéséről. Amennyiben a Bizottság több nevet is jóváhagy, a CGD szabadon eldöntheti, hogy a jóváhagyott személyek közül kit nevez ki megbízottnak. A megbízottat – a Bizottság által jóváhagyott megbízotti megbízatással összhangban – a Bizottság jóváhagyásától számított egy héten belül kinevezik.

vi.

Amennyiben a Bizottság az összes megbízotti pozícióra javasolt személyt elutasítja, Portugália az A. bekezdés i. és iv. pontjában meghatározott kötelezettségeknek és eljárásoknak megfelelően még legalább két személyt vagy intézményt javasol a pozícióra az elutasításról szóló értesítésétől számított két héten belül.

vii.

Amennyiben a Bizottság az így javasolt megbízottakat is visszautasítja, a Bizottság jelöli ki a megbízottat, akit/amelyet a CGD nevez ki, vagy biztosítja annak kinevezését a Bizottság által jóváhagyott megbízotti megbízatással összhangban.

(B)   Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő kinevezése

i.

Portugália vállalja annak biztosítását, hogy a CGD a végrehajtást felügyelő megbízott fent megállapított kinevezési eljárását követően egy elidegenítésért felelős vagyonkezelőt is kinevez.

ii.

Portugália legkésőbb […]-ig két vagy több személyt terjeszt elő jóváhagyásra a Bizottsághoz az elidegenítésért felelős vagyonkezelő pozíciójára, amennyiben a CGD nem köt jogerős kötelező érvényű adásvételi szerződést a Caixa Segurosra vonatkozóan.

iii.

Portugália legkésőbb […]-ig két vagy több személyt terjeszt elő jóváhagyásra a Bizottsághoz az elidegenítésért felelős vagyonkezelő pozíciójára, amennyiben a CGD nem kötött jogerős kötelező érvényű adásvételi szerződést a nem stratégiai részesedésekre ([…]) vonatkozóan.

(C)   Általános feladatok és kötelezettségek

A megbízott segíti a Bizottságot a CGD kötelezettségvállalásoknak való megfelelésének biztosításában, és elvégzi a végrehajtást felügyelő megbízott kötelezettségvállalásokat tartalmazó dokumentumban meghatározott feladatait. A megbízott a munkatervvel, valamint a munkaterv Bizottság által jóváhagyott módosításaival összhangban elvégzi a megbízatása szerinti feladatokat. A Bizottság saját kezdeményezésre, vagy a megbízott vagy a CGD kérésére parancsokat és utasításokat adhat ki a megbízott számára a kötelezettségvállalásoknak való megfelelés biztosítása érdekében. A CGD nem adhat ki utasításokat a megbízott számára. A megbízott jogilag titoktartásra kötelezett.

(D)   A végrehajtást felügyelő megbízott és az elidegenítésért felelős vagyonkezelő feladatai és kötelezettségei

(1)

A megbízott feladata a Kötelezettségvállalásokban megállapított kötelezettségekkel való teljes körű és helyes megfelelés biztosítása, valamint a CGD szerkezetátalakítási terve teljes körű és helyes végrehajtásának szavatolása. A Bizottság saját kezdeményezésre vagy a megbízott kérésére parancsokat és utasításokat adhat ki a megbízott vagy a CGD számára a Kötelezettségvállalásoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(2)

A megbízott:

i.

első jelentésében részletes munkatervet javasol a Bizottság számára, amelyben leírja, hogy hogyan kívánja ellenőrizni a határozathoz csatolt kötelezettségvállalásoknak való megfelelést;

ii.

ellenőrzi a CGD szerkezetátalakítási terve teljes körű és helyes végrehajtását, különös tekintettel:

a)

a mérlegfőösszeg és a kockázattal súlyozott eszközállomány csökkentésére;

b)

az üzleti tevékenységek korlátozására;

c)

az előre meghatározott üzletágakban a tevékenység leállítására;

d)

az előre meghatározott üzletágakban a részesedések értékesítési folyamatára;

e)

a spanyolországi működés szerkezetátalakítására;

iii.

ellenőrzi, hogy a CGD betartja az elveket a vállalatirányítási részlegen, valóban hatékony és megfelelő belső szervezettel rendelkezik, illetve megfelelő kereskedelmi gyakorlatokat alkalmaz. A megbízott ezért:

a)

a belső irányító szervek által kibocsátott összes jelentésből kaphat másolatot, továbbá jogosult saját megítélése szerint bármelyik ellenőrt vagy könyvvizsgálót azok vezetői minőségétől függetlenül meghallgatni. A végrehajtást felügyelő megbízott biztosítja, hogy i. az állandó felügyelők vagy időszakos ellenőrök/könyvvizsgálók ajánlásait megfelelően végrehajtsák; és ii. hogy cselekvési terveket hajtsanak végre a belső ellenőrzési szabályzatában azonosított hibák korrigálására;

b)

rendszeresen ellenőrzi a CGD kereskedelmi gyakorlatát, különös tekintettel annak hitelezési és betétkezelési politikájára. A végrehajtást felügyelő megbízott felülvizsgálja a CGD nem teljesítő hitelek szerkezetátalakítására és előrejelzésére vonatkozó politikáját. A CGD tájékoztatja a végrehajtást felügyelő megbízottat az igazgatótanács számára küldött valamennyi kockázati jelentésről, vagy bármilyen elemzésről/felülvizsgálatról, amely a CGD hitel kitettségét értékeli. A végrehajtást felügyelő megbízott a fent említett jelentések és meghallgatások, valamint szükség esetén az egyes hiteliratok felülvizsgálata alapján elvégzi saját elemzését és vizsgálatát. A megbízott e tekintetben teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a hitelaktákhoz, és jogosult a hitelelemzők és kockázatkezelők szükség szerinti meghallgatására;

c)

rendszeresen ellenőrzi, hogy a CGD hogyan végzi a kérelmek és peres eljárások kezelését. A megbízott biztosítja, hogy a kérelmeket és peres eljárásokat a CGD belső ellenőrzési szabályzatában foglalt eljárások szerint kezelik, valamint azt is, hogy a CGD követi az iparág bevált gyakorlatait. A végrehajtást felügyelő megbízott a jelenlegi folyamat hibáinak kijavítására korrekciós lépéseket határoz meg;

iv.

ellenőrzi az összes egyéb Kötelezettségvállalásnak való megfelelést;

v.

a határozathoz csatolt kötelezettségvállalásokban foglalt, a megbízott számára kijelölt egyéb funkciókat is ellát;

vi.

általa szükségesnek vélt intézkedéseket javasol a CGD-nek annak biztosítására, hogy a CGD teljesíti a határozathoz csatolt kötelezettségvállalásokat;

vii.

figyelembe veszi a fizetőképességre és likviditásra vonatkozó szabályozásban történt változásokat a jelenlegi pénzügyi eredmény a szerkezetátalakítási tervben foglalt előirányzatokhoz képest mért fejlődésének vizsgálata során; és

viii.

minden féléves periódus lezártát következő harminc napon belül írásos jelentéstervezetet nyújt be a Bizottság, Portugália és a CGD részére. A Bizottság, Portugália és a CGD öt munkanapon belül észrevételeket fűzhet a tervezethez. Az észrevételek beérkezésétől számított öt munkanapon belül a megbízott elkészíti a végső jelentést, amelybe saját megítélése szerint a lehető legjobb módon beépíti az észrevételeket, és benyújtja azt a Bizottság és Portugália részére. A megbízott csak ezután küldi el a végső jelentés másolati példányát a CGD-hez. Amennyiben a jelentéstervezet vagy a végső jelentés a CGD előtt fel nem fedhető információt is tartalmaz, a CGD számára a jelentéstervezetnek vagy a végső jelentésnek kizárólag a nem bizalmas változata küldhető meg. A megbízott a jelentés Bizottsághoz való megküldése előtt semmilyen körülmények között sem nyújthatja be a jelentés valamely változatát Portugália és/vagy a CGD részére.

A jelentés a megbízott megbízásában meghatározott feladataira, valamint a CGD kötelezettségeknek való megfelelésére összpontosít, így lehetővé teszi a Bizottság számára annak elbírálását, hogy a CGD-t a kötelezettségeknek megfelelően irányítják-e. A Bizottság szükség esetén pontosítja a jelentés által lefedendő ügyek körét. E jelentéseken kívül a megbízott azonnal jelenti írásban a Bizottság felé, ha feltételezi, hogy a CGD nem felel meg ezeknek a kötelezettségeknek; egyúttal a jelentés nem bizalmas változatát megküldi a CGD-nek is.

(3)

Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő értékesíti egy vevő részére a Caixa Seguros biztosítási üzletág eszközeit (becsült érték: […] milliárd EUR). Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő olyan feltételeket foglalhat az adásvételi szerződésbe, amelyeket a […] előtti előnyös értékesítéshez megfelelőnek tart. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő különösen olyan ésszerű szokásjogi nyilatkozatokat, garanciákat és kármentesítéseket foglalhat az adásvételi szerződésbe, amelyek az értékesítés megvalósításához feltétlenül szükségesek. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő a CGD a […] leválasztására vonatkozó feltétel nélküli kötelezettségének megfelelően védi a CGD jogos pénzügyi érdekeit.

(4)

Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő értékesíti egy vevő részére a nem stratégiai részesedéseket (becsült érték: [200–250] millió EUR). Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő olyan feltételeket foglalhat az adásvételi szerződésbe, amelyeket a […] előtti előnyös értékesítéshez megfelelőnek tart. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő a CGD a […] leválasztására vonatkozó feltétel nélküli kötelezettségének megfelelően védi a CGD jogos pénzügyi érdekeit.

(E)   A CGD feladatai és kötelezettségei

(1)

A CGD a megbízott számára biztosít minden, a megbízása során elvégzendő feladat végrehajtásához szükséges együttműködést, segítségnyújtást és tájékoztatást, illetve tanácsadói számára is ugyanezt írja elő. A megbízott korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a CGD vagy az értékesítés előtt álló üzletrész bármilyen könyvéhez, feljegyzéséhez, dokumentumához, a vezetéshez és a személyzet többi tagjához, a létesítményekhez, a telephelyekhez és a műszaki információkhoz, amelyek a megbízatása szerinti feladatok elvégzéséhez szükségesek. A CGD egy vagy több irodát is a megbízott rendelkezésére bocsát telephelyén, továbbá a megbízott a CGD valamennyi dolgozóját találkozóra hívhatja a feladatai elvégzéséhez szükséges információ megszerzése érdekében.

(2)

A CGD jóváhagyásától függően (amelyet nem lehet ésszerűtlenül hosszú ideig visszatartani vagy halogatni) és a CGD költségén a megbízott tanácsadókat nevezhet ki (különösen a vállalati pénzügy vagy jogi tanácsadás területén), amennyiben a megbízott az ilyen tanácsadók kinevezését szükségesnek vagy megfelelőnek látja a megbízása szerinti feladatai elvégzéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez, feltéve, hogy a megbízott miatt felmerült költségek és egyéb kiadások ésszerűek. Amennyiben a CGD megtagadja a megbízott által javasolt tanácsadók jóváhagyását, helyette – a CGD indokainak meghallgatását követően – a Bizottság is jóváhagyhatja kinevezésüket. Egyedül a megbízott adhat ki utasításokat a tanácsadók számára.

(F)   A megbízott helyettesítése, felmentése és újbóli kinevezése

(1)

Amennyiben a megbízott végrehajtotta a kötelezettségvállalásokban meghatározott feladatait vagy bármilyen más indok – például összeférhetetlenség – felmerül a megbízott oldaláról:

i.

a Bizottság a megbízott meghallgatása után kérheti a CGD-t, hogy váltsa le a megbízottat;

vagy

ii.

a CGD a Bizottság jóváhagyásával leválthatja a megbízottat.

(2)

Amennyiben a megbízottat az F. szakasz (1) bekezdése szerint távolítják el, a megbízottat felkérhetik arra, hogy feladatait addig végezze, amíg az új megbízottnak minden vonatkozó információt teljes körűen át nem adott. Az új megbízottat az A. bekezdés iii–vii. pontjában említett eljárásnak megfelelően nevezik ki.

(3)

Az F. szakasz (1) bekezdésében említett eltávolításon kívül a megbízott csak akkor fejezheti be tevékenységét, ha a Bizottság felmentette a feladatvégzés alól. A felmentés csak akkor lép érvénybe, amikor a megbízott az összes rá bízott feladatot elvégezte. A Bizottság bármikor előírhatja a megbízott újbóli kinevezését, ha a későbbiekben úgy látja, hogy a vonatkozó kötelezettségvállalásokat nem hajtották végre teljes mértékben és megfelelően.

II. függelék

NETTÓ ESZKÖZ-HOZZÁJÁRULÁSOK EGYÉB BELFÖLDI SZERKEZETI EGYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELBŐL (TŐKEMÓDSZER)

2012. decemberi értékek

Szervezeti egység

Ország

Részesedés (%)

Nettó eszköz

Tőkemódszer

(millió €)

Tevékenység

SIBS SGPS

Portugália

21,6

14,7

Elektronikus fizetésre és a Portugáliában jelenlévő összes bank által használt portugál ATM-rendszer kezelésére szakosodott holdingtársaság. A vállalatban a portugál piacon működő 26 banknak van részesedése.

Prado – Cartolinas da Lousã

Portugália

37,4

4,4

Kartont és papírt gyártó ipari létesítmény. […].

Torre Ocidente

Portugália

25,0

4,1

Ingatlanvállalat, a kereskedelmi lízing egyedi eszközének tulajdonosa. […].

Locarent

Portugália

50,0

3,9

Autóbérléssel foglalkozó szolgáltató.

Ca Papel do Prado

Portugália

37,4

1,3

Az inaktív gyár ingatlanjainak tulajdonos vállalata […].

TF Fundo Turismo

Portugália

33,5

1,3

Ingatlanbefektetési alapok kezelője az idegenforgalmi szektorban, amelynek többségi részvényese a portugál állam.

Yunit Serviços

Portugália

33,33

0,3

A kkv-k termékei és szolgáltatásai számára elektronikus kereskedelmi megoldásokat fejlesztő vállalat.

Bem Comum SCR

Portugália

32,0

0,1

Befektetésialap-kezelő, szakterülete az egyéni vállalkozók és munkanélküliek által létrehozott új vállalkozások promóciója és támogatása.

III. függelék

A BCG SPANYOLORSZÁG RÉSZLETES ESZKÖZEI (AZON ESZKÖZÖKKEL, AMELYEKET A SPANYOL FIÓKBÓL HELYEZNEK ÁT)

(…)

IV. függelék

A SPANYOL FIÓK RÉSZLETES ESZKÖZEI

(…)

V. függelék

A SPANYOL FIÓKOK ([…]) LISTÁJA […]

(…)


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/52


A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 85. számú előírása – Egységes rendelkezések az M és N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a hasznos teljesítmény és az elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítménye tekintetében történő jóváhagyására vonatkozóan

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 6. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2013. július 15.

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyás iránti kérelem

4.

Jóváhagyás

5.

Követelmények és vizsgálatok

6.

A gyártás megfelelősége

7.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

8.

A hajtáslánctípus módosítása és jóváhagyásának kiterjesztése

9.

A gyártás végleges leállítása

10.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLET

1.

A belső égésű motor alapvető jellemzői és a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tájékoztatás

2.

Az elektromos hajtáslánc alapvető jellemzői és a vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos tájékoztatás

3a.

Értesítés hajtáslánc jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról, a 85. előírás szerint

3b.

Értesítés járműtípusnak a hajtáslánc tekintetében történő, a 85. előírás szerinti jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról, visszavonásáról vagy gyártásának végleges leállításáról

4.

A jóváhagyási jelek elrendezése

5.

A belső égésű motor hasznos teljesítményének mérésére szolgáló módszer

6.

Módszer az elektromos hajtásláncok hasznos teljesítményének és 30 perces legnagyobb teljesítményének mérésére

7.

A gyártás megfelelőségének ellenőrzése

8.

Referencia-tüzelőanyagok

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

1.1.

Ez az előírás az M és az N kategóriájú gépjárművek (1) meghajtására szánt belső égésű motoroknak és elektromos hajtásláncoknak a gyártó által megadott teljes terheléshez tartozó teljesítményét, valamint az M és az N kategóriájú gépjárművek meghajtására szánt elektromos hajtásláncok 30 perces legnagyobb teljesítményét a motorfordulatszám függvényében ábrázoló görbe felvételére vonatkozik.

1.2.

A belső égésű motorok az alábbi kategóriák egyikébe tartoznak:

alternáló dugattyús (szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású) motorok, a szabaddugattyús motorok kivételével;

forgódugattyús (szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású) motorok;

atmoszférikus szívású és mechanikus feltöltésű motorok.

1.3.

Az elektromos hajtásláncok szabályozókból és motorból állnak, és járművek kizárólagos meghajtására szolgálnak.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.   hajtáslánc jóváhagyása: hajtáslánctípus jóváhagyása az ezen előírás 5. vagy 6. mellékletében előírt eljárással mért hasznos teljesítmény tekintetében;

2.2.   hajtáslánctípus: gépjárműbe szánt belső égésű motorok vagy elektromos hajtásláncok olyan kategóriája, amelyben a motorok, illetve a hajtásláncok különösen az ezen előírás 1., illetve 2. mellékletében meghatározott alapvető jellemzőikben nem térnek el egymástól;

2.3.   hasznos teljesítmény: a próbapadon a forgattyústengely vagy annak megfelelője végén adott motorsebességnél vagy motorfordulatszámnál, az 5. vagy a 6. melléklet 1. táblázata szerinti segédberendezésekkel mérhető és a égköri referenciaviszonyok mellett meghatározott teljesítmény;

2.4.   legnagyobb hasznos teljesítmény: a motor teljes terhelés mellett mért, legnagyobb hasznos teljesítménye;

2.5.   30 perces legnagyobb teljesítmény: az elektromos hajtásláncnak az ezen előírás 5.3.1. szakasza szerint meghatározott, egyenáramon mért azon legnagyobb hasznos teljesítménye, amelyet 30 percen át átlagosan le képes adni;

hibrid hajtású járművek

2.6.1.   hibrid hajtású jármű: a jármű meghajtásának céljára legalább két különböző energiaátalakítóval és két különböző (a járműben található) energiatároló rendszerrel ellátott jármű;

2.6.2.   hibrid hajtású elektromos jármű: olyan jármű, amely a mechanikus hajtás érdekében a járműben tárolt következő két energiaforrásból kap energiát:

fogyó tüzelőanyag,

elektromos energiatároló berendezés (például akkumulátor, kondenzátor, lendkerék/generátor stb.);

2.6.3.   Hibrid hajtású elektromos jármű esetében a „hajtáslánc”: a következő két különböző hajtáslánctípus együttesét jelenti:

belső égésű motor, továbbá

egy (vagy több) elektromos hajtáslánc;

2.7.   („alapfelszerelés: a gyártó által az adott alkalmazáshoz biztosított bármely berendezés.)

2.8.   kettős üzemű motor: a 49. előírás alapján jóváhagyott motorrendszertípus vagy egy, a 49. előírás szerinti kibocsátására tekintettel jóváhagyott járműtípusba beszerelt motorrendszertípus, amelyet úgy terveztek, hogy egyidejűleg működjön külön-külön adagolt dízel tüzelőanyaggal és gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal, és az egyik tüzelőanyagból felhasznált mennyiség a másik tüzelőanyaghoz képest az üzemállapottól függően változhat;

2.9.   kettős üzemű jármű: olyan, kettős üzemű motorral meghajtott jármű, amely a motor által felhasznált tüzelőanyagokat a jármű fedélzetén elhelyezett külön tárolórendszerekből biztosítja;

2.10.   kettős üzemmód: egy kettős üzemű motor azon szokásos üzemmódja, melynek során a motor egyes üzemállapotokban egyszerre használ dízel tüzelőanyagot és gáz-halmazállapotú tüzelőanyagot;

2.11.   dízelüzemmód: kettős üzemű motor azon szokásos üzemmódja, melynek során a motor semmilyen üzemállapotban nem használ gáznemű tüzelőanyagot.

3.   JÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

3.1.

A hajtáslánctípusnak a hasznos teljesítmény, illetve az elektromos hajtáslánc 30 perces legnagyobb teljesítményének mérése tekintetében történő jóváhagyására irányuló kérelmet a hajtáslánc gyártója, a jármű gyártója vagy jogszerűen meghatalmazott képviselője nyújtja be.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell a hajtáslánc leírását, amelynek tartalmaznia kell a következő adatokat:

csak belső égésű motorral meghajtott járművek esetében az 1. mellékletben előírt minden lényeges adatot, vagy

tisztán elektromos meghajtású járművek esetében a 2. mellékletben előírt minden lényeges adatot, vagy

hibrid hajtású elektromos járművek esetében az 1. és a 2. mellékletben előírt minden lényeges adatot.

3.3.

Hibrid hajtású elektromos járművek esetében külön el kell végezni (az 5. melléklet szerint) a belső égésű motor, és külön (a 6. melléklet szerint) az elektromos hajtáslánc(ok) vizsgálatát.

3.4.

Az ezen előírás 5. és 6. mellékletében előírt tartozékokkal együtt a jóváhagyás tárgyát képező hajtáslánctípusból vagy hajtáslánctípusokból egy, illetve egy-egy jellemző darabot a jóváhagyási vizsgálatokat végrehajtó műszaki szolgálat rendelkezésére kell bocsátani.

4.   JÓVÁHAGYÁS

4.1.

Ha az ezen előírás szerint jóváhagyásra benyújtott hajtáslánc teljesítményének az alábbi 5. szakasz követelményei szerinti mérése megtörtént, akkor meg kell adni a hajtáslánctípus jóváhagyását.

4.2.

Mindegyik jóváhagyott hajtáslánctípushoz jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal módosító legutóbbi módosítássorozat száma [(az előírás eredeti változatának megfelelően jelenleg 00)]. Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a számot több hajtáslánctípushoz.

4.3.

Egy hajtáslánctípusnak ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, illetve a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3a. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.4.

Egy járműtípusnak a hajtáslánctípusra vonatkozóan az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról, a jóváhagyás kiterjesztéséről vagy elutasításáról értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó szerződő feleket az ezen előírás 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

4.5.

Minden olyan hajtásláncon, amely megfelel az ezen előírás szerint jóváhagyott hajtáslánctípusnak, a jóváhagyási értesítésben megadott, könnyen hozzáférhető helyen, jól látható módon fel kell tüntetni egy nemzetközi jóváhagyási jelet, amely a következőkből áll:

4.5.1.

egy kör, benne az „E” betű és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (2);

4.5.2.

ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a 4.5.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán.

4.5.3.

Ezeknek a jóváhagyási jeleknek a hajtásláncon történő elhelyezése helyett a gyártó úgy is dönthet, hogy az ezen előírás alapján jóváhagyott minden hajtáslánctípushoz mellékel egy olyan dokumentumot ezekről az adatokról, amely alapján a jóváhagyási jelek elhelyezhetők a járművön.

4.6.

Ha a hajtáslánc megfelel a megállapodáshoz mellékelt egy vagy több további előírás szerint abban az országban jóváhagyott típusnak, amely ezen előírás alapján megadta a jóváhagyást, akkor a 4.5.1. szakaszban előírt jelet nem szükséges megismételni; ilyen esetben az összes olyan előírás számát és jóváhagyási számát, amelyek szerint a jóváhagyást megadták ugyanabban az országban, amely ezen előírás alapján is megadta a jóváhagyást, a 4.5.1. szakaszban előírt jel jobb oldalán egymás alatt kell feltüntetni.

4.7.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

4.8.

A jóváhagyási jelet a gyártó által meghatározott hajtáslánc-azonosító adatok közelében kell elhelyezni.

4.9.

Ezen előírás 4. mellékletében példák találhatók a jóváhagyási jel elrendezésére.

5.   KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK

5.1.   Általános tudnivalók

Azokat az alkatrészeket, amelyek várhatóan befolyásolják a hajtáslánc teljesítményét, úgy kell megtervezni, legyártani és összeszerelni, hogy a hajtáslánc a szokásos használat mellett rá ható esetleges rezgések ellenére is megfeleljen az ezen előírás rendelkezéseinek.

5.2.   Belső égésű motorok vizsgálatainak leírása

5.2.1.   A hasznos teljesítmény vizsgálata során a szikragyújtású motorokat teljes gázadással, a kompressziós gyújtású és a kettős üzemű motorokat pedig a teljes terhelésnek megfelelő beállítással kell üzemeltetni úgy, hogy a motor az ezen előírás 5. mellékletének 1. táblázatában megadott módon van felszerelve.

5.2.1.1.

Az olyan kettős üzemű motorok esetében, amelyeknek van dízel üzemmódjuk, a vizsgálatot ugyanazon motor kettős üzemmódú és dízel üzemmódú üzemeltetésével kell elvégezni.

5.2.2.   Kellő számú motorfordulatszámon kell mérést végezni annak érdekében, hogy a gyártó által ajánlott legkisebb és legnagyobb motorfordulatszám közötti tartományban megfelelően megállapítható legyen a teljesítménygörbe. A fordulatszám-tartománynak tartalmaznia kell azt a fordulatszámot, amely mellett a motor legnagyobb teljesítményét, illetve legnagyobb nyomatékát adja le. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni legalább két stabilizált mérésből.

5.2.3.   Az alábbi tüzelőanyagokat kell használni:

5.2.3.1.

Benzinüzemű külső gyújtású motorok esetében:

Kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a CEC (3) által az RF-01-A-84 és az RF-01-A-85 jelű CEC-dokumentumban a benzinüzemű motorokra meghatározott referencia-tüzelőanyagok valamelyikét kell használni.

5.2.3.2.

Szikragyújtású és PB-gázzal üzemelő kettős üzemű motorok esetében:

5.2.3.2.1.

önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a 8. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyagok egyikét kell használni;

5.2.3.2.2.

nem önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

a 8. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyagok közül a legalacsonyabb C3-tartalmút kell használni; vagy

5.2.3.2.3.

egy adott tüzelőanyag-összetételre megjelölt motor esetében:

a motorhoz előírt tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.2.4.

A használt tüzelőanyagot meg kell adni a vizsgálatijegyzőkönyvben.

5.2.3.3.

Szikragyújtású és kettős üzemű földgázmotorok esetében:

5.2.3.3.1.

önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a 8. mellékletben meghatározott referencia-tüzelőanyagok egyikét kell használni;

5.2.3.3.2.

nem önállító tüzelőanyag-rendszerrel felszerelt motor esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető, legalább 52,6 MJm-3 Wobbe-indexű (4 °C, 101,3 kPa) tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben a 8. melléklet szerinti G20, tehát legnagyobb Wobbe-indexű referencia-tüzelőanyagot kell használni; vagy

5.2.3.3.3.

egy adott tüzelőanyag-tartományra megjelölt motor esetében:

H tartományú gázokra megjelölt motor esetében legalább 52,6 MJm-3 Wobbe-indexű (4 °C, 101,3 kPa), L tartományú gázokra megjelölt motor esetében legalább 47,2 MJm-3 Wobbe-indexű (4 °C, 101,3 kPa), kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben H tartományú gázokra megjelölt motor esetében a 8. melléklet szerinti G20 referencia-tüzelőanyagot, L tartományú gázokra megjelölt motor esetében a 8. melléklet szerinti G23, tehát az előírt tartományban a legnagyobb Wobbe-indexű referencia-tüzelőanyagot kell használni; vagy

5.2.3.3.4.

egy adott LNG tüzelőanyag-összetételre megjelölt motor esetében:

a motorhoz előírt tüzelőanyagot kell használni, vagy az LNG20-ra megjelölt motor esetében a 8. melléklet szerinti G20 referencia-tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.3.5.

Egy adott tüzelőanyag-összetételre megjelölt motor esetében:

a motorhoz előírt tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.3.6.

A használt tüzelőanyagot meg kell adni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

5.2.3.4.

Kompressziós gyújtású és kettős üzemű motorok esetében:

kereskedelmi forgalomban beszerezhető tüzelőanyagot kell használni. Vitás esetben az Európai Koordinációs Tanács által az RF-03-A-84 jelű CEC-dokumentumban a kompressziós gyújtású motorokra meghatározott referencia-tüzelőanyagot kell használni.

5.2.3.5.

Az olyan járművek szikragyújtású motorját, amelyek mind benzinnel, mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelhetnek, mindkét tüzelőanyaggal meg kell vizsgálni az 5.2.3.1–5.2.3.3. szakasz rendelkezései szerint. Azokat a járműveket, amelyek mind benzinnel, mind gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal üzemelhetnek, de amelyeknél a benzinüzem csak szükséghelyzetek esetére vagy indításra szolgál, és benzintartályuk legfeljebb 15 liter benzin tárolására alkalmas, a vizsgálat szempontjából úgy kell tekinteni, hogy csak gáz-halmazállapotú tüzelőanyaggal működnek.

5.2.3.6.

A kettős üzemű motorokat vagy az olyan járműveket, amelyeknek van dízelüzemmódjuk, az 5.2.3.1–5.2.3.5. szakasz rendelkezései szerint az egyes üzemmódokhoz megfelelő tüzelőanyagokkal kell megvizsgálni.

5.2.4.   A méréseket az ezen előírás 5. mellékletének rendelkezései szerint kell elvégezni.

5.2.5.   A vizsgálati jegyzőkönyvnek az ezen előírás 5. mellékletének függelékében felsoroltak szerint tartalmaznia kell a hasznos teljesítmény meghatározása érdekében elvégzett valamennyi számítást és az eredményeket, továbbá az ezen előírás 1. mellékletében felsoroltak szerint a motor jellemzőit. Ennek a dokumentumnak a kiállításához az illetékes hatóság felhasználhatja azt a jelentést, amelyet az ezen előírás rendelkezései szerint egy jóváhagyott vagy elismert laboratórium állított ki.

5.3.   Az elektromos hajtásláncok hasznos teljesítményének és 30 perces legnagyobb teljesítményének mérésére szolgáló vizsgálatok leírása

Az elektromos hajtásláncot az ezen előírás 6. mellékletében előírt felszereléssel kell ellátni. Az elektromos hajtásláncot olyan egyenárammal kell üzemeltetni, amelynek a feszültségesése az időtől és az áramerősségtől függően legfeljebb 5 százalék (a 10 másodpercnél rövidebb időszakaszokat figyelmen kívül hagyva). A vizsgálat során alkalmazott feszültséget a jármű gyártójának kell előírnia.

Megjegyzés:

Ha az akkumulátor behatárolja a 30 perces legnagyobb teljesítményt, akkor az elektromos jármű 30 perces legnagyobb teljesítménye kisebb lehet a jármű hajtásláncának e vizsgálat szerint meghatározott 30 perces legnagyobb teljesítményénél.

5.3.1.   A hasznos teljesítmény meghatározása

5.3.1.1.

A mérést megelőzően a motort összes szerelvényével együtt legalább két órán át 25 °C ± 5 °C-os hőmérsékleten kell tartani.

5.3.1.2.

A hasznos teljesítmény vizsgálata során a hajtóművet a teljesítményszabályozó maximális beállításával kell működtetni.

5.3.1.3.

Közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt a motort a próbapadon három percig a gyártó által ajánlott fordulatszámon, a legnagyobb teljesítmény 80 százalékának megfelelő teljesítmény leadásával üzemeltetni kell.

5.3.1.4.

Kellő számú motorfordulatszámon kell mérést végezni annak érdekében, hogy a nulla és a gyártó által ajánlott legnagyobb motorfordulatszám közötti tartományban megfelelően megállapítható legyen a teljesítménygörbe. A teljes mérést 5 perc alatt végre kell hajtani.

5.3.2.   A 30 perces legnagyobb teljesítmény meghatározása

5.3.2.1.

A mérést megelőzően a motort összes szerelvényével együtt legalább négy órán át 25 °C ± 5 °C-os hőmérsékleten kell tartani.

5.3.2.2.

Az elektromos hajtásláncot a próbapadon azon a teljesítményen kell működtetni, amelyet a gyártó a 30 perces legnagyobb teljesítmény legjobb becslésének tart. A fordulatszámnak abba a tartományba kell esnie, amelyben az hasznos teljesítmény meghaladja az 5.3.1. szakasz szerint mért legnagyobb teljesítmény 90 százalékát. Ezt a fordulatszámot a gyártó ajánlása alapján kell megválasztani.

5.3.2.3.

Fel kell jegyezni a fordulatszámot és a teljesítményt. A teljesítmény a vizsgálat kezdetén mért teljesítménytől legfeljebb ± 5 százalékkal térhet el. A 30 perces legnagyobb teljesítményt a 30 perc során leadott teljesítmény átlaga adja.

5.4.   Az eredmények értelmezése

A gyártó által a hajtáslánctípus vonatkozásában a hasznos teljesítményre és az elektromos hajtáslánc 30 perces teljesítményére megadott értéket el kell fogadni, ha nem tér el ± 2 százaléknál nagyobb mértékben a legnagyobb teljesítménytől és ± 4 százaléknál nagyobb mértékben a görbe más mérési pontjaiban a motorfordulatszám ± 2 százalékos tűrése mellett, valamint az (X1 min-1 + 2 százalék) és (X2 min-1 – 2 százalék) (X1 < X2) közötti motorfordulatszám-tartományban a műszaki szolgálat által a vizsgálatra rendelkezésre bocsátott hajtásláncon mért értékektől.

A kettős üzemű motorok esetében a gyártó által megadott hasznos teljesítménynek a motor kettős üzemmódban mért hasznos teljesítményének kell lennie.

6.   A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGE

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás (E/ECE/324-E/ECE/TRANS/505/Rev.2) 2. függelékében megállapított eljárásoknak, valamint az alábbi követelményeknek:

6.1.

Az ezen előírás szerint jóváhagyott motorokat úgy kell gyártani, hogy azok megfeleljenek a jóváhagyott típusnak.

6.2.

A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokra vonatkozó, az ezen előírás 7. mellékletében megállapított minimumkövetelményeknek teljesülniük kell.

7.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

7.1.

Az ezen előírás szerint egy adott hajtáslánctípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek az előzőekben előírt követelmények, illetve ha a jóváhagyási jelet viselő hajtáslánc nem felel meg a jóváhagyott típusnak.

7.2.

Ha az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, erről haladéktalanul tájékoztatja az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 3a. vagy 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

8.   A HAJTÁSLÁNCTÍPUS MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE

8.1.

Egy adott hajtáslánctípuson belül a hajtásláncnak az 1. vagy a 2. mellékletben felsorolt jellemzőket érintő minden módosításáról értesíteni kell a típusjóváhagyó hatóságot. A típusjóváhagyó hatóság ezt követően a következőképpen járhat el:

8.1.1.

úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatásuk, és a jármű továbbra is megfelel a követelményeknek; vagy

8.1.2.

új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

8.2.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a módosítások részletes leírásával együtt, a fenti 4.3. szakaszban említett eljárás szerint értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.3.

A jóváhagyás kiterjesztését engedélyező típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az ezen előírás 3a. vagy 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi felet.

9.   GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

Ha a jóváhagyás jogosultja véglegesen leállítja az ezen előírás szerint jóváhagyott hajtáslánc gyártását, akkor erről értesítenie kell a jóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet az ezen előírás 3a. vagy 3b. mellékletének megfelelő nyomtatványon.

10.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek megadják az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságának a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét és/vagy a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket vagy elutasításokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.


(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2) 2. szakaszának meghatározása szerint. – www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek megkülönböztető számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.3) 3. mellékletében találhatók –www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(3)  Európai Koordinációs Tanács.


1. MELLÉKLET

A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

Az alábbi adatokat, szükség szerint, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. A rajzokat megfelelő méretarányban, kellő részletességgel, A4-es formátumban vagy A4-es formátumra összehajtogatva kell beadni. Amennyiben vannak fényképek, azoknak megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, a teljesítményükre vonatkozó adatokat is meg kell adni.

0.

A járműre vonatkozó általános adatok…

0.1.

Gyártmány (a gyártó kereskedelmi neve): …

0.2.

Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek): …

0.3.

A típus azonosítási módja, ha a típus jelölve van a járművön: …

0.3.1.

A jelölés elhelyezése: …

0.4.

Jármű-kategória: …

0.5.

A gyártó neve és címe: …

0.6.

Az összeszerelő üzem(ek) címe: …

1.

A jármű általános szerkezeti felépítésére vonatkozó jellemzők

1.1.

A reprezentatív járműről készült fényképek és/vagy rajzok: …

1.2.

Vezető helye: bal/jobb (1): …

1.3.

Kettős üzemű jármű: igen/nem (1)

1.3.1.

Dízelüzemmóddal rendelkező kettős üzemű motor: igen/nem (1)

2.0.

Motor

2.1.

Gyártó: …

2.2.

Gyártó motorkódja (a motoron feltüntetett kódszám vagy egyéb azonosítási jel): …

2.3.

Működési elv: szikragyújtás/kompressziós gyújtás, négyütemű/kétütemű (1)

2.4.

A hengerek száma és elrendezése: …

2.5.

Furat: … mm

2.6.

Löket: … mm

2.7.

Gyújtási sorrend: …

2.8.

A motor űrtartalma: … cm3

2.9.

Térfogati sűrítési viszony: …

2.10.

Az égéstér, a dugattyútető, és szikragyújtású motornál a dugattyúgyűrű rajza: …

2.11.

Legnagyobb hasznos teljesítmény: … kW a következő fordulatszámon: … min–1 (a gyártó által megadott érték)

2.12.

A gyártó által megadott legnagyobb megengedett fordulatszám: … min–1

2.13.

Legnagyobb hasznos nyomaték (1): … Nm a következő fordulatszámon: … min–1 (a gyártó által megadott érték)

3.0.

Tüzelőanyag: dízelolaj/benzin/PB-gáz/sűrített földgáz/LNG (1)

3.0.1.

Adott esetben a 49. előírás által a jóváhagyási jelben előírt kiegészítő karakterek annak jelzésére, hogy a jóváhagyást milyen motortípusra adták ki (pl. HLt).

3.1.

Kísérleti oktánszám (RON), ólmozott: …

3.2.

Kísérleti oktánszám, ólommentes: …

3.3.

Tüzelőanyag-adagolás

3.3.1.

Porlasztó(ko)n keresztül: igen/nem (1)

3.3.1.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.1.2.

Típus(ok): …

3.3.1.3.

Darabszám: …

3.3.1.4.

Kiigazítások

3.3.1.4.1.

Fúvókák: …

3.3.1.4.2.

Légtorkok (Venturi-csövek): …

3.3.1.4.3.

Úszóház szintje: …

3.3.1.4.4.

Az úszó tömege: …

3.3.1.4.5.

Tűszelep: …

Vagy a tüzelőanyag-ellátási görbe a levegőáram függvényében ábrázolva, és a görbe betartásához szükséges beállítások

3.3.1.5.

Hidegindító rendszer: kézi/automatikus (1)

3.3.1.5.1.

Működési elv(ek): …

3.3.1.5.2.

Üzemeltetési határértékek/beállítások (1): …

3.3.2.

Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak kompressziós gyújtás): igen/nem (1)

3.3.2.1.

Rendszerleírás: …

3.3.2.2.

Működési elv: közvetlen befecskendezés/előkamrás/örvénykamrás (1)

3.3.2.3.

Befecskendező szivattyú

3.3.2.3.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.3.2.

Típus(ok): …

3.3.2.3.3.

Legnagyobb befecskendezhető mennyiség (1):… mm3/löket vagy ütem esetében: … min–1 szivattyú-fordulatszámnál, vagy választhatóan jelleggörbe: …

3.3.2.3.4.

Befecskendezés időzítése: …

3.3.2.3.5.

Előbefecskendezési görbe: …

3.3.2.3.6.

Kalibrálási eljárás: próbapadon/motoron (1)

3.3.2.4.

Fordulatszám-szabályozó

3.3.2.4.1.

Típus: …

3.3.2.4.2.

Gyártmány: …

3.3.2.4.3.

Leszabályozási pont:

3.3.2.4.3.1.

Leszabályozási pont terhelés alatt: …min–1

3.3.2.4.3.2.

Leszabályozási pont terhelés nélkül: …min–1

3.3.2.4.4.

Legnagyobb fordulatszám terhelés nélkül: …min–1

3.3.2.4.5.

Alapjárati fordulatszám: …

3.3.2.5.

Befecskendező csővezeték

3.3.2.5.1.

Hossz: …mm

3.3.2.5.2.

Belső átmérő: …mm

3.3.2.6.

Befecskendező(k)

3.3.2.6.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.6.2.

Típus(ok): …

3.3.2.6.3.

Nyitási nyomás: … kPa vagy jelleggörbe: …

3.3.2.7.

Hidegindító berendezés

3.3.2.7.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.7.2.

Típus(ok): …

3.3.2.7.3.

Meghatározás: …

3.3.2.8.

Elektronikus vezérlőegység

3.3.2.8.1.

Gyártmány(ok): …

3.3.2.8.2.

A rendszer leírása: …

3.3.3.

Tüzelőanyag-befecskendezéssel (csak szikragyújtás): igen/nem (1)

3.3.3.1.

Működési elv: szívócső (egypontos/többpontos (1)) közvetlen befecskendezés/egyéb (kérjük, határozza meg) (1): …

3.3.3.2.

Gyártmány(ok): …

3.3.3.3.

Típus(ok): …

3.3.3.4.

A rendszer leírása

3.3.3.4.1.

Vezérlőegység típusa vagy száma: …

3.3.3.4.2.

Tüzelőanyag-szabályozó típusa: …

3.3.3.4.3.

Levegőáramlás-érzékelő típusa: …

3.3.3.4.4.

Tüzelőanyag-elosztó típusa: …

3.3.3.4.5.

Nyomásszabályozó típusa: …

3.3.3.4.6.

Fojtószelepház típusa: …

A nem folytonos befecskendezésű rendszerek esetében is hasonló adatokat kell megadni.

3.3.3.5.

Befecskendező fúvóka: nyitási nyomás: … kPa vagy jelleggörbe: …

3.3.3.6.

Befecskendezés időzítése: …

3.3.3.7.

Hidegindító berendezés

3.3.3.7.1.

Működési elv(ek): …

3.3.3.7.2.

Üzemeltetési határértékek/beállítások (1): …

3.4.

Gáz- és kettős üzemű motorok

3.4.1.

Önállító tüzelőanyag-rendszer: igen/nem (1)

3.4.2.

Önállító tüzelőanyag-rendszerrel nem felszerelt motor esetében: az adott gázösszetétel/gáztartomány, amelyre a motor kalibrálva van.

4.0.

Tápszivattyú

4.1.

Nyomás: … kPa vagy jelleggörbe:

5.0.

Elektromos rendszer

5.1.

Névleges feszültség: … V, pozitív/negatív földelés (1)

5.2.

Generátor

5.2.1.

Típus: …

5.2.2.

Névleges teljesítmény: … VA

6.0.

Izzítás

6.1.

Gyártmány(ok): …

6.2.

Típus(ok): …

6.3.

Működési elv: …

6.4.

Előgyújtási görbe: …

6.5.

Statikus gyújtásidőzítés: … fok a felső holtpont előtt:

6.6.

Érintkezőcsúcs-köz: … mm

6.7.

Zárásszög: … fok

7.0.

Hűtőrendszer (folyadék/levegő) (1)

7.1.

A motorhőmérséklet-szabályozó rendszer névleges beállítási értéke: …

7.2.

Folyadék

7.2.1.

A folyadék jellege: …

7.2.2.

Keringtetőszivattyú(k): igen/nem (1)

7.2.3.

Jellemzők: …

7.2.3.1.

Gyártmány(ok): …

7.2.3.2.

Típus(ok): …

7.2.4.

Áttétel(ek): …

7.2.5.

A ventilátor és működési mechanizmusának leírása: …

7.3.

Levegő

7.3.1.

Befúvó: igen/nem (1)

7.3.2.

Jellemzők: …, vagy

7.3.2.1.

Gyártmány(ok): …

7.3.2.2.

Típus(ok): …

7.3.3.

Áttétel(ek): …

8.0.

Szívórendszer

8.1.

Feltöltő: igen/nem (1)

8.1.1.

Gyártmány(ok): …

8.1.2.

Típus(ok): …

8.1.3.

A rendszer leírása (pl. a legnagyobb feltöltőnyomás: …

KPa lefúvatószelep, ha van): …

8.2.

Töltőlevegő-hűtő: igen/nem (1)

8.3.

A szívócsövek és tartozékaik leírása és rajzai (csillapítókamra, előmelegítő, kiegészítő levegőnyílások stb.): …

8.3.1.

A szívócső leírása (rajzokkal és/vagy fényképekkel együtt): …

8.3.2.

Levegőszűrő, rajzok: …, vagy

8.3.2.1.

Gyártmány(ok): …

8.3.2.2.

Típus(ok): …

8.3.3.

Szíváshangtompító, rajzok: …, vagy

8.3.3.1.

Gyártmány(ok): …

8.3.3.2.

Típus(ok): …

9.0.

Kipufogórendszer

9.1.

A kipufogó-gyűjtőcső leírása és/vagy rajzai: …

9.2.

A kipufogórendszer leírása és/vagy rajzai: …

9.3.

Legnagyobb megengedett kipufogási ellennyomás meghatározott motorfordulatszámnál és 100 %-os terhelésnél: … kPa

10.0.

A szívó- és kipufogónyílások legkisebb keresztmetszete: …

11.0.

Szelepvezérlés vagy ezzel egyenértékű adatok

11.1.

Legnagyobb szelepemelkedés, nyitási és zárási szögek vagy alternatív elosztó hálózatok esetében a vezérlési idők adatai, a holtpontokhoz viszonyítva: …

11.2.

Referencia- és/vagy beállítási tartományok (1): …

12.0.

Légszennyezés elleni intézkedések

12.1.

További kibocsátáscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és más cím alatt nem szerepelnek):

12.2.

Katalizátor: igen/nem (1)

12.2.1.

Katalizátorok és alkatrészek száma: …

12.2.2.

A katalizátor(ok) méretei, alakja és térfogata: …

12.3.

Oxigénérzékelő: igen/nem (1)

12.4.

Légbefúvás: igen/nem (1)

12.5.

Kipufogógáz-visszavezetés: igen/nem (1)

12.6.

Részecskeszűrő: igen/nem (1)

12.6.1.

A részecskeszűrő méretei, alakja és térfogata: …

12.7.

Egyéb rendszerek (leírás és működés): …

13.0.

PB-tüzelőanyag-rendszer: igen/nem (1)

13.1.

Jóváhagyási szám a 67. számú előírás szerint: …

13.2.

Elektronikus motorvezérlő egység a PB-gáz tüzelőanyag-rendszerhez: …

13.2.1.

Gyártmány(ok): …

13.2.2.

Típus(ok): …

13.2.3.

A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

13.3.

További dokumentáció: …

13.3.1.

A benzin- és a PB-gáz-üzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

13.3.2.

Rendszer telepítési rajza (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozások kiegyenlítőtömlői stb.): …

13.3.3.

A szimbólum rajza: …

14.0.

Földgáz-tüzelőanyag-rendszer: igen/nem (1)

14.1.

Jóváhagyási szám a 110. számú előírás szerint: …

14.2.

Elektronikus motorvezérlő egység a földgáz tüzelőanyag-rendszerhez: …

14.2.1.

Gyártmány(ok): …

14.2.2.

Típus(ok): …

14.2.3.

A kibocsátással kapcsolatos beállítási lehetőségek: …

14.3.

További dokumentációk: …

14.3.1.

A benzin- és a földgázüzem közötti átváltáskor a katalizátor védelmét szolgáló rendszer leírása: …

14.3.2.

Rendszer telepítési rajza (elektromos csatlakozások, vákuumcsatlakozások kiegyenlítőtömlői stb.): …

14.3.3.

A jel rajza: …

15.0.

A gyártó által megengedett hőmérséklet

15.1.

Hűtőrendszer

15.1.1.

Folyadékhűtés

Legnagyobb kilépő hőmérséklet: …°C

15.1.2.

Léghűtés

15.1.2.1.

Vonatkoztatási pont: …

15.1.2.2.

Legnagyobb hőmérséklet a vonatkoztatási pontban: … °C

15.2.

A töltőlevegő-hűtő legnagyobb kilépő hőmérséklete: … °C

15.3.

A kipufogógáz legnagyobb hőmérséklete a kipufogócsőnek/kipufogócsöveknek a gyűjtőcső külső karimájával/karimáival szomszédos pontján: … °C

15.4.

A tüzelőanyag hőmérséklete

Legalább: … °C

Legfeljebb: … °C

15.5.

A kenőanyag hőmérséklete

Legalább: … °C

Legfeljebb: … °C

16.0.

Kenőrendszer

16.1.

A rendszer leírása

16.1.1.

A kenőanyagtartály elhelyezkedése: …

16.1.2.

Adagolórendszer (szivattyúzás/befecskendezés a szívórendszerbe/tüzelőanyagba keverve stb.) (1): …

16.2.

Kenőanyagszivattyú

16.2.1.

Gyártmány(ok): …

16.2.2.

Típus(ok): …

16.3.

Tüzelőanyagba keverve

16.3.1.

Százalékos arány: …

16.4.

Olajhűtő: igen/nem (1)

16.4.1.

Rajz(ok): …, vagy

16.4.1.1.

Gyártmány(ok): …

16.4.1.2.

Típus(ok): …

Egyéb, motor által meghajtott segédberendezés (az 5. melléklet 2.3.2. pontja szerint) (felsorolás és rövid leírás, ha szükséges):

17.0.

Kiegészítő információk a vizsgálati feltételekről (csak szikragyújtású és kettős üzemű motorok esetében)

17.1.

Gyújtógyertyák

17.1.1.

Gyártmány: …

17.1.2.

Típus: …

17.1.3.

Gyertyahézag-beállítás: …

17.2.

Gyújtótekercs

17.2.1.

Gyártmány: …

17.2.2.

Típus: …

17.3.

Gyújtás kondenzátora

17.3.1.

Gyártmány: …

17.3.2.

Típus: …

17.4.

Rádióinterferencia-gátló berendezés

17.4.1.

Gyártmány: …

17.4.2.

Típus: …

17.5.

A vizsgálathoz használt gáznemű tüzelőanyag: Referencia-tüzelőanyag (2)/egyéb (1)

17.5.1.

Ha a vizsgálathoz használt gáznemű tüzelőanyag referencia-tüzelőanyag, akkor az adott gáznemű tüzelőanyag jelölése: …

17.5.2.

Ha a vizsgálathoz használt gáznemű tüzelőanyag referencia-tüzelőanyag, akkor az adott gáz tüzelőanyag összetétele: …

(Kelt, iktatószám)


(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)  Az ezen előírás 8. mellékletében meghatározottak szerint.


2. MELLÉKLET

AZ ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNC ALAPVETŐ JELLEMZŐI ÉS A VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS

1.

Általános tudnivalók

1.1.

Gyártmány: …

1.2.

Típus: …

1.3.

Hajtás (1): Egyetlen motor/több motor/(számuk) …

1.4.

Átvitel elrendezése: párhuzamos/transzaxiális/egyéb, éspedig:…

1.5.

Vizsgálati feszültség: … V

1.6.

Motor alapfordulatszáma: … min–1

1.7.

A motor főtengelyének legnagyobb fordulatszáma: … min–1

(vagy alapesetben): … fordulatszám-csökkentő áttétel/sebességváltó kimeneti tengelye (2) … min–1

1.8.

Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám (3) (a gyártó közlése szerint): … min–1

1.9.

Legnagyobb teljesítmény (a gyártó közlése szerint): … kW

1.10.

Legnagyobb 30 perces teljesítmény (a gyártó közlése szerint): … kW

1.11.

Rugalmas tartomány (ahol P ≥ a legnagyobb terhelés 90 %-a):

Fordulatszám a tartomány kezdetén: … min–1

Fordulatszám a tartomány végén: … min–1

2.

Motor

2.1.

Működési elv

2.1.1.

Egyenáram (DC)/váltóáram (AC) (1) fázisok száma: …

2.1.2.

Gerjesztés/független/soros/vegyes (1)

2.1.3.

Szinkron/aszinkron (1)

2.1.4.

Tekercselt forgórész/állandó mágnesekkel/foglalattal (1)

2.1.5.

A motor pólusainak száma: …

2.2.

Tehetetlenségi tömeg: …

3.

Teljesítményszabályozó

3.1.

Gyártmány: …

3.2.

Típus: …

3.3.

Szabályozás elve: vektoros/nyitott hurkos/zárt hurkos/egyéb, éspedig: …

3.4.

A motort tápláló legnagyobb hatásos áramerősség (3): … A

… másodpercen keresztül

3.5.

Az alkalmazott feszültségtartomány: … V-tól … V-ig

4.

Hűtőrendszer:

 

Motor: folyadékos/léghűtéses (1)

 

Szabályozó: folyadékos/léghűtéses (1)

4.1.

A folyadékos hűtőberendezés jellemzői

4.1.1.

A folyadék jellege: … keringtetőszivattyú: igen/nem (1)

4.1.2.

A szivattyú jellemzői vagy gyártmánya(i) és típusa(i): …

4.1.3.

Termosztát: beállítás: …

4.1.4.

Hűtő: rajz(ok) vagy gyártmány(ok) és típus(ok): …

4.1.5.

Nyomásszabályozó szelep: nyomásbeállítás: …

4.1.6.

Ventilátor: jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok): …

4.1.7.

Ventilátor levegővezetéke: …

4.2.

A léghűtéses rendszer jellemzői:

4.2.1.

Fúvó: jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok):…

4.2.2.

Gyári levegővezetékek: …

4.2.3.

Hőmérséklet-szabályozó rendszer: igen/nem (1)

4.2.4.

Rövid ismertetés: …

4.2.5.

Levegőszűrő: … gyártmány(ok): …típus(ok): …

4.3.

A gyártó által megengedett hőmérsékletek

4.3.1.

A motor kimeneténél: (max.) …°C

4.3.2.

A szabályozó bemeneténél: (max.) … °C

4.3.3.

A motor vonatkoztatási pontjában/pontjaiban: (max.) … °C

4.3.4.

A szabályozó vonatkoztatási pontjában/pontjaiban: (max.) … °C

5.

Szigetelés kategóriája: …

6.

Nemzetközi védelmi kód (IP-kód): …

7.

Kenési rendszer elve (1):

 

Csapágyak: csúszó/golyós

 

Kenőanyag: zsír/olaj

 

Olajtömítés: van/nincs

 

Keringetés: Van/nincs


(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)  Az alkalmazott sebességfokozatban.

(3)  Adja meg a tűréshatárokat.


3A. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

3B. MELLÉKLET

ÉRTESÍTÉS

(legnagyobb formátum: A4 (210 × 297 mm))

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

4. MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYÁSI JELEK ELRENDEZÉSE

A. minta

(Lásd ezen előírás 4.4. szakaszát)

Image

A hajtásláncon elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a hajtáslánctípust a hasznos teljesítmény mérése tekintetében a 85. előírás szerint hagyták jóvá Hollandiában (E 4), a 002492 számon. A jóváhagyási szám azt is jelzi, hogy a jóváhagyást a 85. előírás eredeti változata alapján adták meg.

B. minta

(Lásd ezen előírás 4.5. szakaszát)

Image

A járművön elhelyezett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy az adott járműtípust Hollandiában (E 4), a 85. és a 31. (1) előírás szerint hagyták jóvá. A jóváhagyási szám első két számjegye azt jelzi, hogy amikor a vonatkozó jóváhagyásokat megadták, a 85. előírás változatlan formájában volt, a 31. előírás pedig már tartalmazta a 01. módosítássorozatot.


(1)  A második szám csupán példaként szolgál.


5. MELLÉKLET

A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOR HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZER

1.   A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEK ELŐÍRJÁK, HOGYAN KELL MEGHATÁROZNI A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROK TELJES TERHELÉSHEZ TARTOZÓ, A FORDULATSZÁM FÜGGVÉNYÉBEN MEGADOTT TELJESÍTMÉNYGÖRBÉJÉT.

2.   VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK

2.1.   A motorokat a gyártó javaslatai szerint előzetesen be kell járatni.

2.2.   Ha a teljesítmény mérése csak sebességváltóval felszerelt motoron végezhető el, akkor figyelembe kell venni a sebességváltó hatásfokát is.

2.3.   Segédberendezések

2.3.1.   Felszerelendő segédberendezések

A vizsgálat során a próbapadon a motor adott alkalmazásban történő működtetéséhez szükséges segédberendezéseket (ezek felsorolását lásd az 1. táblázatban) lehetőleg ugyanolyan helyzetben kell felszerelni, mint az adott alkalmazásban.

2.3.2.   Eltávolítandó segédberendezések

Egyes, a motorra szerelhető, csak a jármű működését szolgáló részegységeket le kell szerelni a vizsgálathoz. A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz erre vonatkozóan:

 

a fékek légkompresszora, a szervokompresszor, a felfüggesztés kompresszora,

 

a légkondicionáló rendszer.

 

Ha az adott segédberendezések nem távolíthatók el, akkor az általuk terheletlen állapotban felvett teljesítmény meghatározható, és hozzáadható a motorteljesítmény mért értékéhez.

1. táblázat

A motor hasznos teljesítményének megállapítását célzó vizsgálat során felszerelendő segédberendezések

(„Alapfelszerelés”: a gyártó által a motor adott alkalmazásához biztosított bármely berendezés.)


Sz.

Segédberendezés

A hasznos teljesítmény vizsgálatához felszerelve

1.

Szívórendszer

 

Szívócsonk

Forgattyúsház-szellőzés

igen, alapfelszerelés.

Levegőszűrő

Szíváshangtompító

Fordulatszám-korlátozó

igen, alapfelszerelés (1).

2.

A szívócsonk indukciós hevítőberendezése

igen, alapfelszerelés. Ha van rá mód, a legkedvezőbb beállítással.

3.

Kipufogórendszer

 

Kipufogógáz-tisztító

Kipufogó-gyűjtőcső

Turbófeltöltő

Csatlakozó csövek (2)

Hangtompító (2)

Kipufogócső (2)

Kipufogófék (1)

igen, alapfelszerelés.

4.

Tüzelőanyag-szivattyú (2)

igen, alapfelszerelés.

5.

Karburátor

 

Elektronikus vezérlőrendszer, levegőáramlás-mérő stb. (ha vannak)

igen, alapfelszerelés.

Nyomáscsökkentő

Elpárologtató

Keverő

gázüzemű motorok berendezése

6.

Tüzelőanyag-befecskendező berendezés (benzin és dízel)

 

Előszűrő

Szűrő

Szivattyú

Nagynyomású cső

Befecskendező fúvóka

Levegőbeszívó szelep (3), ha van

Elektronikus vezérlőrendszer, légáramlásmérő stb. (ha van)

Szabályozó/vezérlőrendszer. Automatikus – a légköri viszonyoktól függően működő – teljes terhelési leállító a kapcsolótáblához

igen, alapfelszerelés.

7.

Folyadékhűtő berendezés

 

Motorházfedél

A motorházfedél szellőzőnyílása

nem.

Hűtőventilátor (4)  (5)

Ventilátorburkolat

Vízszivattyú

Termosztát (6)

igen (4), alapfelszerelés.

8.

Léghűtés

 

Burkolat

Fúvó (4)  (5)

igen, alapfelszerelés.

Hőmérséklet-szabályozó

igen, alapfelszerelés.

9.

Elektromos berendezések

igen (7), alapfelszerelés.

10.

Turbófeltöltő (ha van)

 

Közvetlenül a motorral és/vagy a kipufogógázzal meghajtott kompresszor

Töltőlevegő-hűtő (8)

Hűtőszivattyú vagy ventilátor (motorral meghajtott)

Hűtőáram-vezérlő készülékek (ha vannak)

igen, alapfelszerelés.

11.

A próbapad kiegészítő ventilátora

igen, ha szükséges.

12.

Kibocsátáscsökkentő berendezések (9)

igen, alapfelszerelés.

2.3.3.   A kompressziós gyújtású motorok indítási segédberendezései

A kompressziós gyújtású motorok indítására alkalmazott segédberendezések esetében a két következő esetet kell figyelembe venni:

a)

elektromos indítás: generátor van felszerelve, és szükség szerint biztosítja a motor működéséhez elengedhetetlen segédberendezések áramellátását;

b)

nem elektromos indítás: ha vannak olyan elektromos működésű segédberendezések, amelyek elengedhetetlenek a motor működéséhez, akkor azokhoz fel kell szerelni a generátort. Ellenkező esetben a generátort el kell távolítani.

Mindkét esetben fel kell szerelni és terheletlen állapotban működtetni kell az indításhoz szükséges energia előállítását és tárolását végző rendszert.

2.4.   Beállítási feltételek

A hasznos teljesítmény meghatározását célzó méréshez alkalmazandó beállítási feltételeket a 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat

Beállítási feltételek

1.

A karburátor(ok) beállítása

A gyártó által megadott, a konkrét alkalmazás esetében további változtatások nélkül alkalmazott gyártási előírásokkal összhangban.

2.

A befecskendező szivattyú adagolórendszerének beállításai

3.

Gyújtás vagy befecskendezés vezérlése (vezérlés jelleggörbéje)

4.

Fordulatszám-szabályozó beállításai

5.

Kibocsátáscsökkentő berendezések

3.   RÖGZÍTENDŐ ADATOK

3.1.

A hasznos teljesítmény mérését szikragyújtású motoroknál a gázpedál teljes lenyomása mellett, a kompressziós gyújtású motoroknál pedig a befecskendező szivattyú teljes terhelése melletti szállítóteljesítményével kell lefolytatni, miközben a motor az 1. táblázat szerint van felszerelve.

3.2.

Az e melléklet függelékének 4. szakaszában feltüntetett adatokat kell rögzíteni. A működésre jellemző adatokat stabilizálódott üzemi körülmények között, a motor friss levegővel való megfelelő ellátása mellett kell mérni. Az égéstér korlátozott mennyiségű lerakódást tartalmazhat. A korrekciós tényezők minimumra csökkentése érdekében a vizsgálati körülményeket, mint például a beszívott levegő hőmérsékletét lehetőség szerint a referenciakörülményekhez legközelebb kell megválasztani (lásd az e melléklet 5.2. szakaszát).

3.3.

A motorba bejutó levegő (a környezeti levegő) hőmérsékletét a légszűrőbe való belépési ponttól az áramlás irányában visszafelé 0,15 m-re, illetve, ha nincs légszűrő, a levegőbeszívó csonktól 0,15 m-re kell mérni. A hőmérőt vagy a hőelemet védeni kell a hőbesugárzástól, és közvetlenül a levegőáramban kell elhelyezni. Védve kell lennie a tüzelőanyag által történő nedvesedéstől is. A jellemző átlagos bejutási hőmérséklet meghatározása érdekében kellő számú helyen kell mérést végezni.

3.4.

Az adatfelvételt csak akkor szabad elkezdeni, amikor a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérséklet legalább egy percen keresztül gyakorlatilag stabil maradt.

3.5.

Egy menet vagy leolvasás közben a motor fordulatszáma a kiválasztott fordulatszámtól legfeljebb ± 1 százalékkal vagy ± 10 min–1 értékkel térhet el, a két érték közül a nagyobbikat kell figyelembe venni.

3.6.

A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell mérni, és két olyan egymás után mért állandósult érték középértékét kell képezni, amely a fékteljesítmény és a tüzelőanyag-fogyasztás esetében 2 %-nál többel nem ingadozhat.

3.7.

A hűtőközeg kilépő hőmérsékletét a gyártó által meghatározott értéken kell tartani. Ha a gyártó nem ír elő hőmérsékletet, a hőmérsékletnek 353 K ± 5 K-nek kell lennie. Léghűtéses motorok esetében a hőmérsékletet a gyártó által jelzett pontban legfeljebb

Formula

eltéréssel a gyártó által a referenciakörülményekre előírt maximális értéken kell tartani.

3.8.

A tüzelőanyag hőmérsékletét a karburátor bemeneténél vagy a tüzelőanyag-befecskendező rendszernél kell mérni, és a motor gyártója által előírt határokon belül kell tartani.

3.9.

A kenőolajnak az olajszivattyúban vagy az olajteknőben vagy (ha van) az olajhűtő kimeneténél mért hőmérsékletét a motor gyártója által előírt határokon belül kell tartani.

3.10.

Ha a hőmérsékletnek az e melléklet 3.7., 3.8. és 3.9. szakaszában meghatározott határokon belül tartásához szükséges, kiegészítő szabályozórendszer alkalmazható.

4.   A MÉRÉSEK PONTOSSÁGA

4.1.   Forgatónyomaték: a mért nyomaték ± 11 százaléka.

A nyomatékmérő rendszert a súrlódási veszteség figyelembevétele érdekében kalibrálni kell. A fékpad mérési tartományának alsó felében a pontosság a mért nyomaték ± 2 százaléka lehet.

4.2.   „Motorfordulatszám”: A mérést ± 0,5 %-os pontossággal kell végrehajtani. A motor fordulatszámát célszerű automatikusan szinkronizált fordulatszámlálóval és időmérővel mérni.

4.3.   Tüzelőanyag-fogyasztás: a mért fogyasztás ± 1 százaléka.

4.4.   A tüzelőanyag hőmérséklete: ± 2 K.

4.5.   A motorba belépő levegő hőmérséklete: ± 1 K.

4.6.   Légköri nyomás: ± 100 Pa.

4.7.   Nyomás a beszívó vezetékben: ± 50 Pa.

4.8.   Nyomás a kipufogóvezetékben: ± 200 Pa.

5.   TELJESÍTMÉNYKORREKCIÓS TÉNYEZŐK

5.1.   Meghatározás

A teljesítménykorrekciós tényező az alábbi 5.2. szakaszban előírt légköri referenciaviszonyok melletti motorteljesítmény meghatározására alkalmazott L együttható.

ahol:

Formula

Po a korrigált teljesítmény (azaz a légköri referenciaviszonyokhoz tartozó teljesítmény)

L a korrekciós tényező (La vagy Ld)

P a mért teljesítmény (vizsgálati teljesítmény).

5.2.   Légköri referenciaviszonyok

5.2.1.   Hőmérséklet (To): 298 K (25 °C).

5.2.2.   Száraz nyomás (Pso): 99 kPa

Megjegyzés: A száraz nyomás értéke 100 kPa teljes nyomáson és 1 kPa vízgőznyomáson alapul.

5.3.   Vizsgálati légköri viszonyok

A vizsgálat során a légköri viszonyoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

5.3.1.   Hőmérséklet (T)

Szikragyújtású motorok esetében:

288 K ≤ T ≤ 308 K

Dízelmotorok esetében:

283 K ≤ T ≤ 313 K

5.3.2.   Nyomás (Ps)

80 kPa ≤ Ps ≤ 110 kPa

5.4.   Az αa és az αd korrekciós tényező (10) meghatározása

5.4.1.   Atmoszférikus szívású vagy turbófeltöltéssel rendelkező szikragyújtású motorok αa tényezője

Az αa korrekciós tényező a következő képlettel számítható ki:

Formula  (11)

ahol:

Ps a kilopascalban (kPa) kifejezett teljes száraz légköri nyomás, azaz a teljes légköri nyomás és a vízgőznyomás különbsége;

T a motor által beszívott levegő Kelvinben (K) kifejezett abszolút hőmérséklete.

A laboratóriumban teljesítendő feltételek

A vizsgálat érvényességéhez az αa korrekciós tényezőnek legalább 0,93-nak és legfeljebb 1,07-nak kell lennie.

E határértékek túllépése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben a kapott korrigált értéket meg kell adni és a vizsgálat körülményeit (hőmérséklet és nyomás) pontosan meg kell határozni.

5.4.2.   Dízelmotorok αd tényezője

Kompressziós gyújtású motorok esetében az állandó tüzelőanyag-áram melletti teljesítménykorrekciós tényező (αd) a következő képlettel számítható ki:

ahol αd = (fa) fm

fa a légköri tényező

fm az adott motortípusra és beállításra jellemző paraméter.

5.4.2.1.   Az fa légköri tényező

Ez a tényező a környezeti feltételeknek (nyomás, hőmérséklet és páratartalom) a motor által beszívott levegőre gyakorolt hatását fejezi ki. A légköri tényező képlete motortípusonként különböző.

5.4.2.1.1.   Atmoszférikus szívású és mechanikus feltöltésű motoroknál:

Formula

5.4.2.1.2.   Turbófeltöltésű, a beszívott levegő hűtésével vagy anélkül üzemelő motoroknál:

Formula

5.4.2.2.   fm motortényező

Az fm a qc (korrigált tüzelőanyag-áram) függvénye az alábbiak szerint:

fm = 0,036 qc – 1,14

ahol: qc = q/r

ahol:

q a ciklusonkénti tüzelőanyag-áramlás milligrammban, a teljes lökettérfogat literére vonatkoztatva (mg/(l×ciklus))

r a kompresszor kimeneténél és bemeneténél fennálló nyomás hányadosa (r = 1 az atmoszférikus szívású motorok esetében)

Ez a képlet a 40 mg/(l x ciklus) és 65 mg/(l x ciklus) közötti tartományba eső qc érték esetében érvényes.

Ha a qc értéke alacsonyabb, mint 40 mg/(l x ciklus), 0,3 fm állandó értékkel (fm = 0,3) kell számolni.

Ha a qc értéke magasabb, mint 65 mg/(l x ciklus), 1,2 fm állandó értékkel (fm = 1,2) kell számolni (lásd az ábrát).

Image

5.4.2.3.   A laboratóriumban teljesítendő feltételek

A vizsgálat akkor érvényes, ha az αd korrekciós tényezőre igaz, hogy: 0,9 ≤ αd ≤ 1,1

E határértékek túllépése esetén a vizsgálati jegyzőkönyvben a kapott korrigált értéket meg kell adni és a vizsgálat körülményeit (hőmérséklet és nyomás) pontosan meg kell határozni.


(1)  

(1a)

A teljes beszívási rendszert a rendeltetésszerű használatnak megfelelően kell felszerelni: amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen befolyásolja a motor teljesítményét;

kétütemű és szikragyújtású motorok esetében;

amennyiben a gyártó kéri ennek elvégzését.

Más esetben egyenértékű rendszert lehet alkalmazni, és ellenőrző vizsgálatot kell lefolytatni annak biztosítása érdekében, hogy a szívóvezetéki nyomás 100 Pa-nál többel ne térjen el a gyártó által a tiszta levegőszűrőre megadott határértéktől.

(2)  

(1b)

A teljes kipufogórendszert a tervezett alkalmazásnak megfelelően kell beépíteni:

amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen befolyásolja a motor teljesítményét;

kétütemű és szikragyújtású motorok esetében;

amennyiben a gyártó kéri ennek elvégzését.

Más esetekben egyenértékű rendszer szerelhető fel, feltéve, hogy a motor kipufogórendszerének kivezető végénél mért nyomás nem tér el 1 000 Pa-nál nagyobb mértékben a gyártó által előírt nyomástól.

A motor kipufogórendszerének kivezető vége azt a pontot jelenti, amely a kipufogórendszer motorra szerelt részének végpontjától az áramlás irányában előrefelé 150 mm-re helyezkedik el.

(1)  Ha a motorhoz kipufogófék tartozik, a fojtószelepet teljesen nyitott állásban kell rögzíteni.

A folyadék lehűtése vagy a motor hűtőjén keresztül vagy külső hűtőkörön keresztül történhet, feltéve, hogy a külső kör nyomásvesztesége és a nyomás a szivattyú belépési helyén lényegében megfelel a motor hűtőrendszerére jellemző értékeknek. Az esetleges hűtőzsalunak nyitva kell lennie.

(2)  A tüzelőanyag-adagolás nyomását szükség esetén lehet utánszabályozni a vonatkozó alkalmazási célnál fellépő nyomások reprodukálása érdekében (különösen akkor, ha tüzelőanyag-visszavezetéses rendszert alkalmaznak).

(3)  A levegőbeszívó szelep a befecskendező szivattyú pneumatikus vezérlésének szabályozószelepe. A tüzelőanyag-befecskendezés vezérlése tartalmazhat más olyan berendezéseket is, amelyek befolyásolhatják a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségét.

(4)  A hűtőt, a ventilátort, a ventilátor burkolatát, a vízszivattyút és a termosztátot a próbapadon egymáshoz viszonyítva ugyanolyan helyzetben kell felszerelni, ahogyan a járműben vannak. A hűtőfolyadékot csak a motor vízszivattyúja keringtetheti. Ha a ventilátorból, a hűtőből és a burkolatból álló rendszer nem szerelhető fel alkalmas módon a motorra, a műszaki jellemzők alapján számítással vagy külön vizsgálattal meg kell határozni a hűtőhöz és a burkolathoz képest helyesen elhelyezett, külön felszerelt ventilátor által akkor felvett teljesítményt, amikor a motor fordulatszáma megegyezik a motor teljesítményének mérése során alkalmazott fordulatszámmal. Ezt a teljesítményt, amelyet a normál légköri viszonyoknak (293,2 K (20 °C) és 101,3 kPa) megfelelően korrigálni kell, le kell vonni a korrigált teljesítményből.

(5)  Ha a rendszer leszerelhető vagy progresszív üzemű ventilátort vagy fúvót tartalmaz, a vizsgálathoz a leszerelhető ventilátort (vagy fúvót) le kell szerelni, az állítható ventilátort vagy fúvót pedig maximális csúszással kell működtetni.

(6)  A termosztát teljesen nyitott állásban rögzíthető.

(7)  A generátor legkisebb teljesítménye: a generátor teljesítményét arra az értékre kell korlátozni, amely a motor működetetéséhez nélkülözhetetlen segédberendezések ellátásához szükséges. Ha akkumulátor csatlakoztatására van szükség, teljesen feltöltött, jó állapotban lévő akkumulátort kell alkalmazni.

(8)  A töltőlevegő-hűtéses motorokat töltőlevegő-hűtéssel kell vizsgálni, amely lehet folyadék- vagy léghűtés, de ha a motor gyártója úgy kívánja, a töltőlevegő-hűtő a próbapadon elhelyezett rendszerrel is helyettesíthető.

A próbapadon elhelyezett rendszeren az egyes fordulatszámokon a teljesítményt minden esetben a motor levegőjének töltőlevegő-hűtőn keresztüli azon nyomás- és hőmérséklet-esésével kell mérni, amely megegyezik a rendszer gyártója által a teljes járműre vonatkozóan megállapított nyomás- és hőmérsékleteséssel.

(9)  Ilyen lehet például az EGR-rendszer (Kipufogógáz-visszavezetés), a katalizátor, a termikus reaktor, a másodlagos levegőellátási rendszer és a tüzelőanyag elpárolgását megakadályozó rendszer.

(10)  A vizsgálatok a légköri állapot ellenőrzésére módot adó, légkondicionált vizsgálati helyiségben is elvégezhetők.

(11)  Ha a motor olyan automatikus léghőmérséklet-szabályozással rendelkezik, amely 25 °C-on és teljes terhelésen nem adagol hevített levegőt, a vizsgálat során ezt a készüléket teljesen le kell zárni. Ha a berendezés 25 °C-on még üzemel, a vizsgálatot rendeltetésszerűen működő berendezéssel kell elvégezni, és a korrekciós tényezőben a hőmérsékletet megadó elem kitevőjét nullának kell venni (azaz nincsen hőmérséklet-korrekció).

Függelék

A motor hasznos teljesítményének mérésére vonatkozó vizsgálat eredményei

Ezt az űrlapot a vizsgálatot végző laboratórium tölti ki.

1.   Vizsgálati körülmények

1.1.

Legnagyobb teljesítményen mért nyomások

1.1.1.

Teljes légköri nyomás: … Pa

1.1.2.

Vízgőznyomás: … Pa

1.1.3.

Kipufogónyomás: … Pa

1.2.

Legnagyobb teljesítményen mért hőmérsékletek

1.2.1.

beszívott levegő: … K

1.2.2.

a motor töltőlevegő-hűtőjének kimeneténél: … K

1.2.3.

hűtőfolyadék

1.2.3.1.

a motor hűtőfolyadék-kimeneténél: … K (1)

1.2.3.2.

léghűtés esetén a vonatkoztatási pontban: … K (1)

1.2.4.

kenőanyag: … K (adja meg a mérési pontot)

1.2.5.

tüzelőanyag:

1.2.5.1.

a tüzelőanyag-szivattyú bemeneténél: … K

1.2.5.2.

a tüzelőanyag-fogyasztást mérő berendezésben: … K

1.2.6.

a kipufogógáz a gyűjtőcső/gyűjtőcsövek külső karimájával/karimáival szomszédos pontján mérve: … °C

1.3.

Motorfordulatszám alapjáraton: … min–1

1.4.

A fékpad jellemzői

1.4.1.

Gyártmány: … Modell:…

1.4.2.

Típus:…

1.5.

Az opacitásmérő jellemzői

1.5.1.

Gyártmány:…

1.5.2.

Típus:…

2.   Tüzelőanyag

2.1.

Folyékony tüzelőanyaggal működő szikragyújtású motor

2.1.1.

Gyártmány: …

2.1.2.

Termékleírás: …

2.1.3.

Kopogásgátló adalékanyag (ólom stb.): …

2.1.3.1.

Típus: …

2.1.3.2.

Tartalom: … mg/1

2.1.4.

Kísérleti oktánszám (RON): … (ASTM D 26 99-70)

2.1.4.1.

Motoroktánszám (MON): …

2.1.4.2.

Fajlagos sűrűség: … g/cm3 288 K-en

2.1.4.3.

Alsó fűtőérték: … kJ/kg

 

Motorfordulatszám (min–1)

Névleges áramlás, G (liter/s)

Abszorpciós határérték (m–1)

Mért abszorpciós értékek (m–1)

1

 

 

 

 

2

 

 

 

 

3

 

 

 

 

4

 

 

 

 

5

 

 

 

 

6

 

 

 

 

Legnagyobb hasznos teljesítmény: … kW a következő fordulatszámon: … min–1

Legnagyobb hasznos nyomaték: … Nm a következő fordulatszámon: … min–1

2.2.

Gáznemű tüzelőanyaggal működő szikragyújtású motorok és kettős üzemű motorok esetében

2.2.1.

Gyártmány: …

2.2.2.

Termékleírás: …

2.2.3.

Tárolási nyomás: … bar

2.2.4.

Használati nyomás: … bar

2.2.5.

Alsó fűtőérték: … kJ/kg

2.3.

Gáznemű tüzelőanyaggal működő kompressziós gyújtású motorok esetében

2.3.1.

Adagolórendszer: … gáz

2.3.2.

A felhasznált gáz: …

2.3.3.

Tüzelőolaj/gáz arány: …

2.3.4.

Alsó fűtőérték: …

2.4.

Dízelolajjal működő kompressziós gyújtású motorok és kettős üzemű motorok esetében

2.4.1.

Gyártmány: …

2.4.2.

A felhasznált tüzelőanyag: …

2.4.3.

Cetánszám (ASTM D 976-71) …

2.4.4.

Fajlagos sűrűség: … g/cm3 288 K-en

2.4.5.

Alsó fűtőérték: … kJ/kg

3.   Kenőanyag

3.1.

Gyártmány: …

3.2.

Termékleírás: …

3.3.

SAE-viszkozitás: …

4.   Részletes mérési eredmények (2)

Motorfordulatszám (min–1)

 

 

Mért nyomaték (Nm)

 

 

Mért teljesítmény (kW)

 

 

Mért tüzelőanyag-áramlás (g/h)

 

 

Barométeres nyomás (kPa)

 

 

Vízgőznyomás (kPa)

 

 

A belépő levegő hőmérséklete (K)

 

 

A táblázaton túl alkalmazott 1. sz.

segédberendezések miatt 2. sz.

hozzáadandó teljesítmény (kW) 3. sz.

 

 

Teljesítménykorrekciós tényező

 

 

Korrigált fékteljesítmény (kW) (ventilátorral/ventilátor nélkül (3))

 

 

A ventilátor teljesítménye (kW) (levonandó, ha nincs felszerelve ventilátor)

 

 

Hasznos teljesítmény (kW)

 

 

Hasznos nyomaték (Nm)

 

 

Korrigált fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (g/kWh) (4)

 

 

A kilépő hűtőfolyadék hőmérséklete (K)

 

 

A kenőolaj hőmérséklete a mérési pontban (K)

 

 

A levegő hőmérséklete a feltöltő után (K) (5)

 

 

A befecskendező szivattyúba belépő tüzelőanyag hőmérséklete (K)

 

 

A levegő hőmérséklete a töltőlevegő-hűtő után (K) (5)

 

 

Nyomás a feltöltő után (kPa) (5)

 

 

Nyomás a töltőlevegő-hűtő után (kPa)

 

 


(1)  A nem megfelelő rész törlendő.

(2)  A motor fordulatszámának függvényében meg kell rajzolni a hasznos teljesítmény és a hasznos nyomaték jelleggörbéjét.

(3)  A nem kívánt rész törlendő.

(4)  A kompressziós gyújtású és a szikragyújtású motor hasznos teljesítményéből számítva, szikragyújtású motor esetében a teljesítménykorrekciós tényezővel megszorozva.

(5)  A nem kívánt rész törlendő.


6. MELLÉKLET

MÓDSZER A HASZNOS TELJESÍTMÉNY ÉS AZ ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNCOK 30 PERCES LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE

1.   A TISZTÁN ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ KÖZÚTI JÁRMŰVEK ELEKTROMOS HAJTÁSLÁNCAI LEGNAGYOBB NÉVLEGES HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉS 30 PERCES LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOKRA A KÖVETKEZŐ KÖVETELMÉNYEK VONATKOZNAK.

2.   VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK

2.1.   A hajtásláncot a gyártó javaslatai szerint előzetesen be kell járatni.

2.2.   Ha a teljesítmény mérése csak sebességváltóval vagy fordulatszám-csökkentő áttétellel felszerelt hajtásláncon végezhető el, akkor figyelembe kell venni ezek hatásfokát is.

2.3.   Segédberendezések

2.3.1.   Felszerelendő segédberendezések

A vizsgálat során a járművön való használatnak megfelelő helyzetben fel kell szerelni a hajtáslánc adott alkalmazásának rendeltetésszerű használatához szükséges segédberendezéseket (a melléklet 1. táblázatának felsorolása szerint).

2.3.2.   Eltávolítandó segédberendezések

A jármű megfelelő működését szolgáló, a motorra szerelhető berendezéseket a vizsgálat idejére le kell szerelni a motorról. A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz erre vonatkozóan:

a fékek légkompresszora; a szervokompresszor; a felfüggesztés kompresszora; a légkondicionáló rendszer stb.

Ha a kérdéses részegységek n