ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 320

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. november 6.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2014/762/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 16.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az értesítés a C(2014) 7489. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

1

 

 

2014/763/EU

 

*

A Bizottság határozata (2014. október 24.) a nedvszívó higiéniai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2014) 7735. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

46

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

HATÁROZATOK

6.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/1


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 16.)

az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2014) 7489. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/762/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 32. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: az uniós mechanizmus) általános célja a tagállamok és az Unió közötti együttműködés megerősítése és a koordináció elősegítése a polgári védelem terén, annak érdekében, hogy javuljon a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését, az azokra való felkészültséget és reagálást szolgáló rendszerek hatékonysága.

(2)

A katasztrófák bármikor lesújthatnak, ezért az 1313/2013/EU határozat 7. cikke értelmében létrehozott Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központnak (ERCC) folyamatosan szoros kapcsolatot kell fenntartania a tagállami kapcsolattartó pontokkal.

(3)

A veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) az uniós mechanizmus alapvető alkotórészét képezi, mivel feladata, hogy rendes körülmények között és veszélyhelyzetekben egyaránt biztosítsa a tagállamok között cserélt információk hitelességét, sértetlenségét és titkosságát. Létre kell hozni a CECIS külön verzióját is, amely hozzáférést biztosít a regionális tengeri egyezmények titkárságai és az Unióval közös regionális tengermedencén osztozó harmadik országok számára, tekintettel a tengerszennyezéssel kapcsolatos incidensekre adott válaszok sajátosságaira.

(4)

A működési hatékonyság biztosítása érdekében minimumkövetelményeket kell meghatározni az 1313/2013/EU határozat 9. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított modulokra, egyéb reagálási képességekre és szakértőkre vonatkozóan, valamint azoknak az 1313/2013/EU határozat 9. cikkének (2) bekezdése szerinti műveleti követelményeire, működésére és interoperabilitására vonatkozóan. A moduloknak kell képesnek lenniük arra, hogy meghatározott ideig önellátó módon működjenek, gyorsan bevethetők és interoperábilisak legyenek. A modulok interoperabilitásának fokozása érdekében uniós és tagállami szintű intézkedésekre van szükség.

(5)

Az európai veszélyhelyzet-reagálási képességre (EERC) vonatkozó képességcélokat meg kell határozni és rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy elegendő számban álljon rendelkezésre valamennyi szükséges modul, egyéb reagálási képesség és szakértő az uniós mechanizmus keretében történő bevetés céljából. A minőségi és interoperabilitási követelményeket meg kell határozni és rendszeresen felül kell vizsgálni az EERC-ben részt vevő valamennyi képesség egységes minimumszintű minőségének és interoperabilitásának biztosítása érdekében.

(6)

Meg kell határozni egy minősítési és nyilvántartásba vételi eljárást, beleértve az önértékelési elemeket, annak megerősítésére, hogy az önkéntesen rendelkezésre bocsátott reagálási képességek összevont eszköztárában teljesítsék valamennyi követelményt, és szükség esetén az „adaptációs költségekre” vonatkozó korlátozott uniós társfinanszírozásban részesüljenek. Ennek a minősítési és nyilvántartásba vételi eljárásnak ezen túlmenően biztosítania kell a képességek megfelelő földrajzi egyensúlyát a kockázatok felmerülésének helyével összhangban, valamint figyelembe kell vennie valamennyi érdekelt tagállam részvételét.

(7)

Az EERC reagálási képességében fennálló hiányosságok azonosítása lehetővé kell, hogy tegye a Bizottság és a tagállamok számára, hogy együtt határozzák meg, hol nem állnak rendelkezésre a megfelelő képességek az összevont eszköztáron belül vagy kívül. A hiányosságokat önállóan vagy a tagállamok konzorciumának keretében kezelő tagállamoknak korlátozott uniós társfinanszírozásban kell részesülniük, feltéve, hogy költséghatékony és kockázatértékelések által alátámasztható módon járnak el.

(8)

Az EERC működésének fejlesztése érdekében keretszerződéseken, partnerségi keretmegállapodásokon vagy hasonló megállapodásokon keresztül az uniós társfinanszírozás korlátozott összegeivel kell támogatni a tagállamok kiegészítő képességekhez való hozzáférését, hogy kezelni tudják az átmeneti hiányokat a rendkívüli katasztrófák, azaz az olyan természetű és nagyságrendű katasztrófák során, amelyek meghaladják azt, mint amelyekre ésszerűen számítani lehet és fel lehet készülni. Ezeket a képességeket bele kell foglalni az összevont eszköztárba az uniós mechanizmus értelmében történő bevetés céljából.

(9)

Az uniós mechanizmus képzési programja továbbra is az uniós mechanizmus keretében bevetett, a polgári védelem és katasztrófakezelés területén dolgozó személyzet felkészültségének lényeges elemét jelenti. Az 1313/2013/EU határozat 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatókörrel összhangban a képzésnek ki kell terjednie a katasztrófamegelőzésre, -felkészültségre és -reagálásra.

(10)

Az uniós mechanizmus gyakorlatprogramjának továbbra is alapvető szerepet kell betöltenie az uniós mechanizmus keretében történő bevetésre való gyakorlati felkészültség tekintetében, valamint az uniós mechanizmus keretében folytatott polgári védelmi intézkedésekből levont tanulságok megosztása tekintetében. A gyakorlatprogramnak a gyakorlatok uniós mechanizmuson belüli célját és szerepét meghatározó stratégiai kereten, valamint az éves munkaprogramokban szereplő konkrét prioritásokon kell alapulnia.

(11)

A teljes katasztrófavédelmi ciklusra kiterjedő módszeres, célzott és következetes megközelítésre van szükség a levont tanulságok összegyűjtése, elemzése, terjesztése és végrehajtása céljából.

(12)

Az uniós mechanizmus keretében fontosak a katasztrófareagálás során alkalmazandó egyértelmű műveleti eljárások a katasztrófa esetén történő hatékony segítségnyújtás szempontjából, beleértve az 1313/2013/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott kapcsolódó nemzetközi szervezeteknek történő segítségnyújtást is.

(13)

Az uniós mechanizmus maximális hatékonyságának és eredményességének érdekében a segítségnyújtásra vonatkozó valamennyi kérelemnek vagy ajánlatnak a lehető legkonkrétabbnak kell lennie, és valamennyi szükséges információt tartalmaznia kell.

(14)

A segítségnyújtás eredményes összehangolása érdekében az ERCC-nek valamennyi tagállammal meg kell osztania a kritikus szükségletekről szóló értékelését és az összevont eszköztárból történő bevetésekre vonatkozó javaslatait, és megfelelő bevetési tervet kell kialakítania a segítségnyújtás iránti valamennyi kérelemre. A képességek összevont eszköztárból való kiválasztásának konkrét és objektív kritériumokon kell alapulnia, amelyek prioritását a működéssel kapcsolatos aktuális szükségletek fényében kell értékelni.

(15)

Annak érdekében, hogy adott esetben javítsák az uniós mechanizmus szerinti válaszadási időt, a tagállamoknak meg kell tenniük az összevont eszköztárban jegyzett képességeik bevetéséhez szükséges előzetes intézkedéseket.

(16)

A szakmai, értékelő és koordinációs szakértők – beleértve a csoportvezetőket – rendelkezésre állása az uniós mechanizmus lényeges elemét jelenti. A szakértők feladatait és funkcióit, valamint a bevetésükre vonatkozó eljárást meg kell állapítani.

(17)

Az 1313/2013/EU határozat 23. cikke különös rendelkezéseket állapít meg katasztrófa esetén a szállítási segítség nyújtására, a gyors és hatékony válasz uniós mechanizmus segítségével történő megkönnyítése érdekében. Szabályokat és eljárásokat kell megállapítani a tagállamok arra irányuló kérelmei tekintetében, hogy pénzügyi támogatást szerezzenek az Uniótól a segítség érintett országba való eljuttatásához, valamint e kérelmek Bizottság általi kezelése tekintetében.

(18)

Az átláthatóság, a következetesség és a hatékonyság érdekében meg kell határozni azon információkat, amelyeknek szerepelniük kell a szállítási segítségre irányuló kérelemben és a tagállamok és a Bizottság kapcsolódó válaszaiban.

(19)

Ha az 1313/2013/EU határozattal összhangban lehetőség van uniós pénzügyi támogatás nyújtására, a tagállamoknak választási lehetőséget kell biztosítani a támogatás vagy a szállítási szolgáltatás kérelmezése között.

(20)

A 2004/277/EK, Euratom (2) és a 2007/606/EK, Euratom (3) bizottsági határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(21)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a polgári védelemmel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a határozat az 1313/2013/EU határozat részletes végrehajtási szabályait állapítja meg, az alábbiak tekintetében:

a)

a Vészhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) és a tagállami kapcsolattartó pontok közötti együttműködés;

b)

a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) alkotóelemei, valamint a CECIS keretében folyó információmegosztás megszervezése;

c)

a modulok, az egyéb reagálási képességek és a szakértők azonosítása; valamint a műveleti követelmények megállapítása a modulok működése és interoperabilitása tekintetében, ideértve a modulok feladatait, képességeit, főbb alkotóelemeit, önellátási képességét és bevethetőségét;

d)

az EERC működéséhez szükséges képességcélok, minőségi és interoperabilitási követelmények, továbbá a minősítési és nyilvántartásba vételi eljárás, beleértve a pénzügyi megállapodásokat;

e)

az EERC hiányosságainak azonosítása és megszüntetése;

f)

a képzési programnak, a gyakorlatok keretének és a levont tanulságokkal kapcsolatos programnak a megszervezése;

g)

az Unión belüli és kívüli katasztrófareagálás során alkalmazandó műveleti eljárások, ideértve a kapcsolódó nemzetközi szervezetek azonosítását is;

h)

a szakértői csoportok bevetésére vonatkozó eljárások;

i)

a segítségnyújtással kapcsolatos szállítási műveletek támogatásának megszervezése.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.   „támogatáskérelmező”: az a tagállam vagy harmadik ország, amelyet katasztrófa sújt vagy közelgő katasztrófa fenyeget vagy ahol katasztrófa várható, valamint az ENSZ és annak ügynökségei, továbbá a VII. mellékletben felsorolt kapcsolódó nemzetközi szervezetek;

2.   „polgári védelmi segítség”: polgári védelmi csoportok, szakértők vagy modulok felszereléseikkel együtt, valamint a katasztrófa közvetlen következményeinek enyhítéséhez szükséges anyagok vagy készletek;

3.   „pufferkapacitások”: katasztrófareagálási képességek, amelyek elérhetősége és gyors hozzáférése az 1313/2013/EU határozat 21. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban társfinanszírozásban részesül;

4.   „intervenciós csoport”: azok az emberi és anyagi erőforrások, beleértve a modulokat, amelyeket egy vagy több tagállam hozott létre polgári védelmi intézkedések végrehajtása céljából;

5.   „technikai segítségnyújtási és támogató csoport”: azok az emberi és anyagi erőforrások, amelyeket egy vagy több tagállam hozott létre a II. mellékletben említett támogatási feladatok végrehajtása céljából.

2. FEJEZET

VESZÉLYHELYZET-REAGÁLÁSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT (ERCC)

3. cikk

Az ERCC együttműködése a tagállami kapcsolattartó pontokkal

(1)   Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kapcsolattartó pontot az ERCC-vel, amely a nap 24 órájában és a hét minden napján rendelkezésre áll. A kijelölés az I. mellékletben meghatározott „országra vonatkozó mintanyomtatvány” felhasználásával történik.

(2)   Az ERCC szoros kapcsolatot tart fenn a tagállami kapcsolattartó pontokkal annak érdekében, hogy elvégezze az ebben a határozatban és az 1313/2013/EU határozatban előírt rendes feladatait és reagálási műveleteket.

3. FEJEZET

VESZÉLYHELYZET KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÖZÖS KOMMUNIKÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI RENDSZER (CECIS)

4. cikk

A CECIS szintjei

A CECIS a következő három alkotóelemet tartalmazza:

a)

a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és kapcsolattartó pontjait az ERCC-vel összekötő hálózati szint;

b)

az uniós polgári védelmi mechanizmus működéséhez és különösen az alábbiakhoz szükséges adatbázisokból és egyéb információs rendszerekből álló felhasználói szint:

i.

értesítések közlése;

ii.

információk közlésének és cseréjének biztosítása az ERCC, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok és kapcsolattartó pontok között;

iii.

a beavatkozásokból levont tanulságok terjesztése;

c)

a CECIS-ben tárolt, illetve a CECIS-en keresztül cserélt adatok hitelességének, sértetlenségének és titkosságának biztosításához szükséges rendszerekből, szabályokból és eljárásokból álló biztonsági szint.

5. cikk

Információbiztonság

(1)   A CECIS képes a dokumentumok, adatbázisok és információs rendszerek biztonságos kezelésére a közigazgatási szervek közötti biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatásokon (sTESTA) vagy hasonló hálózatokon keresztül.

(2)   A „EU CONFIDENTIAL” vagy ennél magasabb besorolású dokumentumok és információk továbbítása a feladó és a címzett(ek) által együttesen megállapított, különös rendelkezések alapján történik a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal (4) összhangban.

6. cikk

Információ és frissítés

(1)   A tagállamok az I. mellékletben található „országra vonatkozó mintanyomtatvány” felhasználásával továbbítják a Bizottságnak a szükséges információkat.

(2)   A tagállamok a kapcsolattartó pontokról, illetve adott esetben a természeti, technológiai és radiológiai katasztrófák vagy környezeti balesetek – köztük a véletlen tengerszennyezés – elhárításában közreműködő egyéb szolgálatokról nyújtanak információt.

(3)   A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdésben említett információkkal kapcsolatos bármely változásról.

(4)   A CECIS-adatbázis kijelölt szakaszt tartalmaz az EERC-ben szereplő reagálási képességek nyilvántartásáról és rendelkezésre állásáról. A Bizottság biztosítja a nemzeti polgári védelmi kapcsolattartó pontok számára a folyamatos hozzáférést.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a CECIS-adatbázis kijelölt szakaszában mindig frissüljön a rendelkezésre állás állapota és valamennyi szükséges tényadat, az EERC-ben nyilvántartott reagálási képességek valamennyi releváns jellemzőjét illetően.

(6)   Adott esetben a tagállamok csak olvasásra szóló CECIS-hozzáférést is adhatnak más érintett nemzeti hatóságok számára.

7. cikk

CECIS felhasználói csoport

A tagállamok által kijelölt képviselőkből álló felhasználói csoport segíti a Bizottságot a CECIS validálása, tesztelése és továbbfejlesztése terén.

8. cikk

Végrehajtás és továbbfejlesztés

(1)   A Bizottság kezeli és továbbfejleszti a CECIS-t, figyelembe véve a tagállamok igényeit és követelményeit.

(2)   A tagállamok területükön kialakítják a CECIS megfelelő információtechnológiai környezetét az I. mellékletben előírt „országra vonatkozó mintanyomtatvány” értelmében tett kötelezettségvállalásokkal összhangban.

9. cikk

A tengerszennyezésre vonatkozó CECIS

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség számára egy kifejezetten a tengerszennyezésre vonatkozó CECIS alkalmazás legyen elérhető az interneten, amely figyelembe veszi a tengeri incidensekre történő reagálás sajátosságait.

(2)   Az alkalmazás az interneten keresztül szabadon hozzáférhető az Unióval közös regionális tengermedencén osztozó harmadik országok számára is. Eseti alapon a vonatkozó regionális tengeri egyezmények titkárságainak is adható hozzáférés.

4. FEJEZET

MODULOK, TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÉS TÁMOGATÓ CSOPORTOK, EGYÉB REAGÁLÁSI KÉPESSÉGEK ÉS SZAKÉRTŐK

10. cikk

Modulok, technikai segítségnyújtási és támogató csoportok, egyéb reagálási képességek és szakértők nyilvántartásba vétele

(1)   A tagállamok nyilvántartásba veszik az 1313/2013/EU határozat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghatározott modulokat, technikai segítségnyújtási és támogató csoportokat, egyéb reagálási képességeket és szakértőket a CECIS-adatbázisban.

(2)   Az EERC számára előzetesen elkülönített modulokat, technikai segítségnyújtási és támogató csoportokat, egyéb reagálási képességeket és szakértőket a CECIS-adatbázis kijelölt szakaszában veszik nyilvántartásba.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett információkat szükség szerint frissítik.

11. cikk

Modulok, technikai segítségnyújtási és támogató csoportok, egyéb reagálási kapacitások és szakértők összetétele

(1)   A modulok és a technikai segítségnyújtási és támogató csoportok egy vagy több tagállam erőforrásainak felhasználásával hozhatók létre.

(2)   Ha a modul vagy technikai segítségnyújtási és támogató csoport több alkotóelemből áll, valamely beavatkozásban való bevetése a beavatkozáshoz szükséges alkotóelemre korlátozódhat.

12. cikk

Modulok önellátási képessége

(1)   Az önellátási képességre vonatkozó következő elemek a II. mellékletben meghatározottak szerint alkalmazandók az egyes modulokra:

a)

az időjárás viszontagságainak ellenálló menedék;

b)

a műveleti bázis ellátásához és a bevetési felszerelés működtetéséhez szükséges energia és világítás;

c)

szennyvízelvezető és higiénés létesítmények a modul személyi állománya számára;

d)

élelmiszer- és ivóvízellátás a modul személyi állománya számára;

e)

egészségügyi vagy paramedikális személyzet, létesítmények és felszerelés a modul személyi állománya számára;

f)

a modul felszerelésének tárolása és karbantartása;

g)

a fontosabb, főként a kárterületen való koordinációért felelős partnerekkel való kapcsolattartást biztosító felszerelés;

h)

helyi szállítás;

i)

olyan logisztika, felszerelés és személyzet, amely lehetővé teszi, hogy a beavatkozási területre érkezést követően haladéktalanul megépüljön a műveleti bázis, és megkezdődjön a feladatellátás.

(2)   A segítséget nyújtó tagállam az önellátási követelmények teljesítésében a következő elemek biztosításával vehet részt:

a)

a szükséges személyzet, felszerelések és fogyóeszközök bevonása a modulba;

b)

a beavatkozási területen szükséges helyszíni intézkedések meghozatala;

c)

egy nem önellátó intervenciós csoport és egy technikai segítségnyújtási és támogató csoport összekapcsolásához szükséges előkészületek megtétele az érintett modulnak a 10. cikk (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét megelőzően annak érdekében, hogy teljesüljenek a 13. cikkben említett követelmények.

(3)   Az az időszak, amely alatt az önellátást a segítségnyújtástól kezdődően fenn kell tartani, nem lehet rövidebb az alábbiaknál:

a)

96 óra;

b)

a II. mellékletben meghatározott idő.

13. cikk

A modulokra és technikai segítségnyújtási és támogató csoportokra vonatkozó követelmények

(1)   A modulok megfelelnek a II. mellékletben szereplő általános követelményeknek.

(2)   A technikai segítségnyújtási és támogató csoportok megfelelnek a II. mellékletben szereplő általános követelményeknek.

(3)   A II. mellékletben szereplő követelményeket időről időre felülvizsgálják.

(4)   A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak a következők biztosítása érdekében:

a)

a modulok más modulokkal képesek együttműködni;

b)

a technikai segítségnyújtási és támogató csoportok más technikai segítségnyújtási és támogató csoportokkal, valamint az érintett helyi szereplőkkel képesek együttműködni;

c)

a modul alkotóelemei egy modulként képesek együttműködni;

d)

a technikai segítségnyújtási és támogató csoportokat alkotó elemek képesek egy technikai segítségnyújtási és támogató csoportként tevékenykedni;

e)

a modulok és a technikai segítségnyújtási és támogató csoportok az EU területén kívüli bevetés esetén képesek együttműködni az érintett országnak segítséget nyújtó nemzetközi katasztrófavédelmi erőkkel;

f)

a modulok és a technikai segítségnyújtási és támogató csoportok vezetői, helyetteseik és az összekötő tisztek részt vesznek a Bizottság által a 26–32. cikk alapján szervezett képzéseken és gyakorlatokon.

5. FEJEZET

AZ EURÓPAI VÉSZHELYZET-REAGÁLÁSI KÉPESSÉG (EERC) ÖNKÉNTESEN RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT REAGÁLÁSI KÉPESSÉGEK ÖSSZEVONT ESZKÖZTÁRÁNAK FORMÁJÁBAN TÖRTÉNŐ KIALAKÍTÁSA

14. cikk

Képességcélok

(1)   Az EERC képességcéljait a III. melléklet határozza meg.

(2)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve legalább kétévente értékeli a képességcélok megfelelőségét, valamint szükség esetén felülvizsgálja azokat a nemzeti kockázatértékelés során azonosított kockázatok vagy egyéb nemzeti vagy nemzetközi információforrások alapján.

(3)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a képességcélok értékeléséhez szükséges, kockázatokkal kapcsolatos releváns információkat.

15. cikk

Minőségi és interoperabilitási követelmények

(1)   A modulok, technikai segítségnyújtási és támogató csoportok, egyéb reagálási képességek és szakértők esetében a IV. mellékletben részletezett minőségi és interoperabilitási követelmények alkalmazandóak az EERC-ben.

(2)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve legalább kétévente értékeli a minőségi és interoperabilitási követelmények megfelelőségét, valamint szükség esetén felülvizsgálja azokat. A minőségi követelmények elismert nemzetközi normákon alapulnak, amennyiben léteznek ilyen normák az adott területen.

16. cikk

Minősítési és nyilvántartásba vételi eljárás

(1)   A modulok, technikai segítségnyújtási és támogató csoportok, egyéb reagálási képességek és szakértők esetében a (2)–(8) bekezdésben részletezett minősítési és nyilvántartásba vételi eljárás alkalmazandó az EERC-ben.

(2)   A minősítés és nyilvántartásba vétel a IV. mellékletben meghatározott minőségi követelmények teljesítésétől függ, kivéve a pufferkapacitásokat, amelyek tekintetében a 25. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

(3)   Az olyan tagállamok, amelyek egy konkrét modult, technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, egyéb reagálási képességet vagy szakértőt kínálnak fel az EERC-be való felvétel céljából, megadják az V. mellékletben meghatározott információkat.

(4)   A Bizottság értékeli, hogy a szóban forgó modul, technikai segítségnyújtási és támogató csoport, egyéb reagálási képesség vagy szakértő felvehető-e az EERC-be, és késedelem nélkül tájékoztatja következtetéseiről az érintett tagállamot. Az értékelésben a Bizottság különösen a minőségi követelmények teljesítését, a képességcélokat, a megadott információk teljességét, a földrajzi közelséget és a tagállamok részvételét veszi figyelembe, valamint egyéb releváns tényezőket, amelyeket előzetesen meg kell határoznia, és amelyek valamennyi hasonló modulra, technikai segítségnyújtási és támogató csoportra, egyéb reagálási képességre és szakértőre alkalmazandóak.

(5)   Amennyiben az EERC-be való felvétel mellett foglal állást, a Bizottság a megadott információk, valamint az illetékes tagállami hatóságtól bekérhető pótlólagos információk alapján kezdeményezi a modulra, technikai segítségnyújtási és támogató csoportra, egyéb reagálási képességre vagy szakértőre vonatkozó minősítési eljárást. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy a minőségi és interoperabilitási követelmények teljesülnek, nyilvántartásba veheti a modult, technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, egyéb reagálási képességet vagy szakértőt az összevont eszköztárban.

(6)   A Bizottság írásban közli az illetékes tagállami hatósággal a szükséges képzésekről, gyakorlatokról és/vagy műhelytalálkozókról vagy egyéb releváns minősítési és nyilvántartásba vételi feltételekről szóló értékelését.

(7)   Amennyiben valamennyi minősítési feltétel teljesül, a Bizottság a modult, technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, egyéb reagálási képességet vagy szakértőt EERC-minősítéssel rendelkezőnek nyilvánítja, és ezt közli a tagállammal.

(8)   A modult, technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, egyéb reagálási képességet vagy szakértőt legalább három évvel később újraértékelik, amennyiben az eszközt ismét benyújtják az EERC-ben való újbóli nyilvántartásba vétel céljából.

(9)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve legalább kétévente értékeli a minősítési és nyilvántartásba vételi eljárás megfelelőségét, valamint szükség esetén felülvizsgálja azt.

17. cikk

Az adaptációs költségekre vonatkozó pénzügyi megállapodások

(1)   A tagállamok pénzügyi támogatást kérhetnek az adaptációs költségek finanszírozására külön az egyes modulokra, technikai segítségnyújtási és támogató csoportokra vagy egyéb reagálási képességekre, anélkül, hogy a Bizottság pályázati felhívást tenne közzé. Az adaptációs költségek magukban foglalják az 1313/2013/EU határozat 21. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott költségelemeket.

(2)   E kérelem alátámasztása érdekében a tagállam az adaptációs költségekre vonatkozó végrehajtási terveket nyújt be a Bizottsághoz, amelyek tartalmazzák a becsült költségeket és az időkeretet.

(3)   A Bizottság értékeli és – amennyiben a vonatkozó követelmények teljesülnek – jóváhagyja a (2) bekezdésben említett végrehajtási terveket, részletezve, hogy a vonatkozó költségek közül melyek támogathatóak mint adaptációs költségek.

(4)   A kérelem értékelését követően a Bizottság meghozza a támogatás odaítéléséről szóló határozatát.

(5)   A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak az adaptációs költségként felmerült költségek részleteiről.

6. FEJEZET

A REAGÁLÁSI KÉPESSÉGBEN FENNÁLLÓ HIÁNYOSSÁGOK KEZELÉSE

18. cikk

A képességcélokkal kapcsolatos előrelépések nyomon követése

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve folyamatosan nyomon követi a képességcélokkal kapcsolatos előrelépéseket, figyelembe véve a 20. cikk szerint azonosított képességeket, valamint rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat az előrelépésekről készült értékeléséről. A Bizottság a szükséges mértékű részletességgel tájékoztatja a tagállamokat a reagálási képességekben továbbra is fennálló hiányosságokról.

19. cikk

A reagálási képességben fennálló hiányosságok azonosítására vonatkozó eljárás

(1)   A képességcélokkal kapcsolatos előrelépések nyomon követésének részeként a Bizottság a tagállamokkal együttműködve értékelést végez a tagállamoknak az EERC-ben nyilvántartásba vett képességei, valamint a III. mellékletben meghatározott képességcélok közötti eltérésekről.

(2)   A Bizottság és a tagállamok csak azokat a képességeket tekintik az EERC számára elkülönített képességeknek, amelyeket a tagállamok által a 16. cikkel összhangban az EERC rendelkezésére bocsátandó képességként vettek nyilvántartásba.

20. cikk

Az EERC-n kívüli reagálási képességek azonosítására vonatkozó eljárás

(1)   Amennyiben a Bizottság a tagállamokkal együtt a jelen határozat 19. cikke szerinti reagálási képességben potenciálisan jelentős hiányosságokat azonosított, a tagállamokkal együttműködve, az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja, hogy a szükséges képességek rendelkezésre állnak-e az EERC-n kívül.

(2)   A Bizottság csak a következő EERC-n kívüli képességeket tekinti rendelkezésre állónak:

a)

a CECIS-ben nyilvántartásba vett képességek;

b)

pufferkapacitások; vagy

c)

az a) és b) pontba nem besorolható képességek, amelyeket azonban könnyen hozzáférhetővé lehet tenni a tagállam vagy tagállamok számára a szükséges mennyiségben, az előírt helyen, a szükséges időn belül és a szükséges időtartamra.

(3)   A (2) bekezdés c) pontjában említett képességek megállapítása céljából a Bizottság kérelmet intéz a nemzeti kapcsolattartó pontokhoz, amelyben ismerteti a potenciálisan a reagálási képességben fennálló jelentős hiányosságról szóló értékelés részleteit, és felkéri a tagállamokat, hogy szolgáltassanak információkat az EERC-n kívül rendelkezésre álló képességekről a (2) bekezdés c) pontjában említettek szerint.

(4)   A Bizottság a kérelemben meghatározza, hogy a válaszadásra kijelölt határidő legfeljebb 60 naptári nap, amelynek a pontos időtartama a (2) bekezdésben említett képességek tagállamok általi megállapításának várható összetettségétől függ.

(5)   A tagállamok a kitűzött határidőn belül írásban tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett bármely képesség részleteiről.

(6)   Amennyiben egy tagállam nem válaszol írásban a megadott határidőn belül, a Bizottság ezen értékelés céljából feltételezi, hogy a (2) bekezdésben említett képességek abban a tagállamban nem állnak rendelkezésre.

(7)   A tagállamoktól kapott információk alapján és csak a (2) bekezdésben említett képességeket figyelembe véve a Bizottság értékeli, hogy ezek a képességek megszüntetik-e az e határozat 19. cikkével összhangban azonosított, a reagálási képességben fennálló hiányosságokat. A Bizottság csak akkor tekinti a képességben fennálló hiányosságot megszűntnek, ha az EERC-n belüli képességek és a (2) bekezdésben említett képességek száma együttesen eléri vagy meghaladja a III. mellékletben meghatározott képességcélokat.

21. cikk

A reagálási képességben fennálló hiányosság kezelésére vonatkozó eljárás

(1)   Amennyiben a Bizottság a tagállamokkal együtt a reagálási képességek terén potenciálisan jelentős hiányosságokat azonosított a 19. cikkel összhangban, amelyeket nem lehet kezelni a 20. cikknek megfelelően, írásban értesíti a tagállamokat, részletezve, hogy mit tekint stratégiai reagálási képességben fennálló hiányosságnak.

(2)   A Bizottság írásban felkéri a tagállamokat, hogy kezeljék a stratégiai reagálási képességben fennálló hiányosságokat az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(3)   A tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy tervezik-e – és ha igen, mikor és miként – a stratégiai reagálási képességben fennálló hiányosságok kezelését, akár önállóan, akár más tagállamokkal együttműködve.

22. cikk

A stratégiai reagálási képességben fennálló hiányosságok kezeléséhez nyújtott bizottsági támogatás

(1)   Amennyiben uniós finanszírozásra van szükség a stratégiai reagálási képességben fennálló hiányosságok kezeléséhez az 1313/2013/EU határozat 12. cikkének (3) bekezdésével és 21. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban, a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé a tagállamok támogatása érdekében.

(2)   A pályázati felhívásokra való válaszadáskor a tagállamoknak meg kell felelniük az 1313/2013/EU határozat 21. cikke (1) bekezdése j) pontja iii. és iv. alpontjának.

(3)   A tagállamok jelzik többek között az igényelt uniós társfinanszírozás százalékos arányát.

23. cikk

A reagálási képességben fennálló hiányosságok kezelésének támogatható költségei

(1)   A reagálási képességek kezdeti létrehozásához szükséges felszerelések, szolgáltatások, illetve humán erőforrások valamennyi költsége támogatható.

(2)   A folyamatos fenntartási és működési költségek nem támogathatók.

7. FEJEZET

ÁTMENETI HIÁNYOK KEZELÉSE RENDKÍVÜLI KATASZTRÓFÁK SORÁN

24. cikk

Pénzügyi megállapodások

(1)   A Bizottság éves munkaprogramjában általánosságban meghatározza a szükséges pufferkapacitások típusát és számát, figyelembe véve bizonyos rendkívüli típusú katasztrófák lehetőségét a tagállamokban, valamint a rendkívüli intenzitást vagy egyéb tényezőket, amelyek miatt egy katasztrófa rendkívüli lehet, mint például egy másik katasztrófával való egybeesés, valamint az ilyen körülmények között esetleg fellépő átmeneti hiányok.

(2)   A Bizottság rendszeresen megindítja a szükséges pénzügyi eljárásokat az 1313/2013/EU határozat 21. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott költségek fedezésére annak érdekében, hogy biztosítsa az éves munkaprogramban meghatározott pufferkapacitásokhoz való gyors hozzáférést.

(3)   A Bizottság által társfinanszírozott pufferkapacitások kiegészítik a nemzeti készültség részeként a tagállamok rendelkezésére álló reagálási képességeket, és nem helyettesítik a meglévő reagálási képességeket.

25. cikk

Az uniós pénzügyi hozzájárulás feltételei

(1)   Az uniós pénzügyi hozzájárulás előfeltétele, hogy a 24. cikk (2) bekezdésében előírt pénzügyi eljárásokban részt vevő tagállamok elfogadják a (2)–(9) bekezdésben foglalt feltételeket. A Bizottság további feltételeket határozhat meg a pénzügyi eljárásokban.

(2)   A tagállamok az összevont eszköztár részeként rendelkezésre bocsátják a pufferkapacitásokat.

(3)   A pufferkapacitások teljesítik a szükséges minőségi és minősítési követelményeket a 24. cikk (2) bekezdésében előírt pénzügyi eljárásokban meghatározottak szerint.

(4)   A pufferkapacitásokat a vonatkozó keretszerződésekben, partnerségi keretmegállapodásokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott teljes időtartamra nyilvántartásba veszik az összevont eszköztárban. A kapacitásokat nyilvántartásba vevő tagállam(ok) csak olyan korlátozást vagy feltételt vezethetnek be, amelyet a működési körülmények alaposan indokolnak.

(5)   A pufferkapacitások nem jogosultak a 17. cikkben említett pénzügyi támogatásra.

(6)   A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja valamennyi tagállamot a CECIS-en keresztül az összevont eszköztárban nyilvántartásba vett pufferkapacitásokról.

(7)   Az összevont eszköztárban nyilvántartásba vett pufferkapacitások ugyanolyan általános feltételekkel állnak rendelkezésre az uniós mechanizmus szerinti bevetésre, mint az összevont eszköztárban nyilvántartásba vett más képességek, az 1313/2013/EU határozat 11. cikkével összhangban.

(8)   Az ERCC keretében biztosított segítségre irányuló kérelem benyújtása után az összevont eszköztárban nyilvántartásba vett pufferkapacitások bevetése a 11. fejezetben előírt, katasztrófareagálás során alkalmazandó műveleti eljárásoknak megfelelően történik.

(9)   Az összevont eszköztárban nyilvántartásba vett pufferkapacitások rendelkezésre állnak azon tagállamok hazai felhasználására, amelyek társfinanszírozták a képességek rendelkezésre állását. A hazai felhasználás előtt ezek a tagállamok konzultálnak az ERCC-vel a következők megerősítése érdekében:

i.

nincs egyidejű vagy küszöbön álló rendkívüli katasztrófa, amely a pufferkapacitás bevetése iránti kérelemhez vezethet;

ii.

a hazai felhasználás nem akadályozza indokolatlanul a többi tagállam gyors hozzáférését egy új rendkívüli katasztrófa felmerülése esetén.

8. FEJEZET

KÉPZÉSI PROGRAM

26. cikk

Képzési program

(1)   A katasztrófa megelőzésére és az arra való felkészülésre és reagálásra kiterjedő képzési programot kell kidolgozni. A program általános és szaktanfolyamokat, valamint egy szakértői csererendszert tartalmaz. A program a 27. cikkben említett célcsoportokra irányul.

(2)   A képzési program koordinálásáért és megszervezéséért, valamint tartalma és ütemterve kidolgozásáért a Bizottság felel.

27. cikk

Résztvevők

(1)   A képzési program célcsoportjai a következők:

a)

a tagállamok polgári védelemben és katasztrófavédelemben dolgozó személyzete, különösen a csoportvezetők, azok helyettesei, valamint az összekötő tisztviselők, a tagállamok szakértői a 41. cikkben meghatározottak szerint, beleértve a megelőzéssel és a felkészültséggel foglalkozó szakértőket, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok személyzetének kulcsfontosságú tagjai;

b)

az uniós intézmények és ügynökségek személyzete;

c)

az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek kiválasztott szakértői.

(2)   A képzéseken való részvétel nyitott a következő szereplők kiválasztott szakértői számára is:

a)

az Egyesült Nemzetek és annak szervezetei;

b)

a VII. mellékletben meghatározott nemzetközi szervezetek;

c)

harmadik országok, valamint adott esetben egyéb érintett szereplők.

(3)   A tagállamok és a Bizottság minden képzés tekintetében megjelölik a képzésre általuk küldött személyeket.

28. cikk

Tanfolyamok

(1)   A program egy sor kezdő szintű, operatív szintű és vezetői szintű tanfolyamból áll.

(2)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve meghatározza a tanfolyamokat, azok tartalmát, tantervét és a tanfolyamok rendszerének menetrendjét, beleértve a hozzáférésre vonatkozó követelményeket.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy az oktatók és előadók naprakészek legyenek az uniós mechanizmus releváns fejleményeivel kapcsolatosan.

29. cikk

Szakértők cseréje

A szakértők tagállamok közötti vagy a Bizottsággal történő cseréjének rendszere a következőket teszi lehetővé a szakértők számára:

a)

tapasztalatszerzés és -megosztás;

b)

többféle technika és működési eljárás megismerése;

c)

egyéb részt vevő vészhelyzet-reagálási szolgálatok és intézmények módszereinek tanulmányozása.

30. cikk

További képzési tevékenységek

Szükség esetén és az éves munkaprogrammal összhangban további képzési lehetőségeket biztosítanak a felmerülő szükségletek kielégítésére a polgári védelem és a katasztrófavédelem fellépéseinek zökkenőmentes és hatékony végrehajtása érdekében.

31. cikk

Értékelési rendszer

A Bizottság biztosítja a képzés színvonalának és tartalmának koherenciáját. Ebből a célból a Bizottság megfelelő rendszert hoz létre a végrehajtott képzési tevékenységek értékelésére.

9. FEJEZET

A GYAKORLATOK KERETE

32. cikk

Gyakorlatprogram, stratégiai keret és prioritások

(1)   A Bizottság létrehozza és irányítja a polgári védelmi gyakorlatokra vonatkozó programot.

(2)   A polgári védelmi gyakorlatokra vonatkozó program stratégiai keretbe illeszkedik, amely meghatározza a gyakorlatok célkitűzéseit és szerepét az uniós mechanizmus értelmében.

(3)   A gyakorlatprogram különösen az alábbiakat célozza:

a)

a tagállamok reagálási képességének javítása, különös tekintettel a segítségnyújtási beavatkozások során az uniós mechanizmus értelmében biztosított csoportokra és egyéb eszközökre;

b)

az eljárások javítása és ellenőrzése, valamint a segítségnyújtási beavatkozások koordinálását célzó közös megközelítés kialakítása az uniós mechanizmus értelmében, továbbá súlyos katasztrófák esetén a reakcióidő csökkentése;

c)

az együttműködés fokozása a tagállami polgári védelmi szolgálatok és a Bizottság között;

d)

a levont tanulságok azonosítása és megosztása;

e)

a levont tanulságok végrehajtásának tesztelése.

(4)   A gyakorlatprogram általános prioritásait egy átfogó, hosszú távú terv körvonalazza. Ez tartalmazza a vonatkozó katasztrófa-forgatókönyvek és képességek elemeit is.

(5)   A Bizottság:

a)

stratégiai keretet és átfogó, hosszú távú tervet dolgoz ki a tagállamokkal együttműködve, figyelembe véve a levont tanulságokkal kapcsolatos programot, valamint az egyéb releváns információkat;

b)

meghatározza a gyakorlatok célkitűzéseit, valamint azok szerepét az uniós mechanizmus más alkotóelemeivel kapcsolatosan; továbbá

c)

éves javaslatot tesz a munkaprogramban a gyakorlatok konkrét prioritásaira vonatkozóan az átfogó, hosszú távú tervvel összhangban.

10. FEJEZET

A LEVONT TANULSÁGOKKAL KAPCSOLATOS PROGRAM

33. cikk

Nyomon követés, elemzés és értékelés

(1)   A Bizottság és a tagállamok megosztják egymással azokat az adatokat, információkat és értékeléseket, amelyekre az uniós mechanizmuson belüli valamennyi releváns polgári védelmi intézkedés nyomon követése, elemzése és értékelése céljából szükségük van.

(2)   A Bizottság adatbázist hoz létre és kezel, amelyet a tagállamok és a Bizottság felhasználhatnak az adatok gyűjtésére és megosztására, az azonosított tanulságok továbbítására, valamint a végrehajtás helyzetének folyamatos áttekintésére.

(3)   A Bizottság elősegíti a tanulságok azonosítását az érintett felek bevonásával, többek között találkozók szervezése útján is.

34. cikk

A végrehajtás elősegítése

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy a Bizottság, a tagállamok és az érintett felek által azonosított tanulságokat felhasználják a döntéshozatali eljárásban az uniós mechanizmus továbbfejlesztéséhez.

(2)   Az azonosított tanulságok különösen a következők megállapításához járulnak hozzá:

a)

a képzési program prioritásai – beleértve adott esetben a tanfolyamok tartalmát és tantervét –, valamint a gyakorlatprogramok prioritásai;

b)

a megelőző és készültségi projektekre vonatkozó éves felhívások prioritásai; valamint

c)

az 1313/2013/EU határozat 10. cikkében említett tervezési tevékenységek prioritásai.

(3)   A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a levont tanulságokkal kapcsolatos programról, felsorolva a megállapított releváns tanulságokat, a tervbe vett korrekciós intézkedéseket, a felelősségi köröket és határidőket, valamint a tanulságok végrehajtásának állapotát.

(4)   A tagállamok rendszeresen jelentést tesznek a nemzeti felelősségi körükbe tartozó, megállapított tanulságok végrehajtása terén elért haladásról.

11. FEJEZET

KATASZTRÓFAREAGÁLÁS SORÁN ALKALMAZANDÓ MŰVELETI ELJÁRÁSOK

35. cikk

Segítségnyújtás és reagálás iránti kérelmek

(1)   Amennyiben a katasztrófa vagy a katasztrófaveszély az Unión belül következik be, a segítség iránti kérelem CECIS-en keresztüli beérkezését követően a Bizottság megfelelő módon és késedelem nélkül végrehajtja az 1313/2013/EU határozat 15. cikkének (3) bekezdésében előírt intézkedéseket.

(2)   Amennyiben a katasztrófa vagy a katasztrófaveszély az Unión kívül következik be, ami polgári védelmi segítségnyújtást tehet szükségessé, a Bizottság tájékoztathatja a harmadik országot az uniós mechanizmus keretében történő segítségkérés lehetőségeiről.

(3)   Amennyiben egy katasztrófa által sújtott vagy küszöbön álló katasztrófa által fenyegetett tagállam vagy harmadik ország az uniós mechanizmus keretében történő segítségnyújtásra tart igényt, úgy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságain keresztül polgári védelmi segítségnyújtásra irányuló írásbeli kérelmet juttat el az ERCC-nek. Amennyiben az uniós mechanizmus, az ENSZ és annak szervezetei vagy bármely, a VII. mellékletben szereplő nemzetközi szervezet keretében történő segítségnyújtásra tart igényt, úgy polgári védelmi segítségnyújtásra irányuló írásbeli kérelmet juttat el az ERCC-nek.

(4)   A támogatáskérelmező az ERCC rendelkezésére bocsátja a helyzettel összefüggő valamennyi információt, különösen a különleges szükségletekre, a kért támogatásra és a katasztrófa helyszínére vonatkozó információkat.

(5)   A támogatáskérelmező tájékoztatja az ERCC-t az időkeretről, a beléptetési pontról és a helyszínről, amelyre vonatkozóan a segítséget kéri, valamint a katasztrófa helyszíni kezelésével megbízott operatív kapcsolattartó pontról.

(6)   Az ERCC a lehetséges mértékig specifikus bevetési terveket készít az egyes segítségnyújtás iránti kérelmekre vonatkozóan. Ezek tartalmazzák a segítségnyújtásra vonatkozó ajánlásokat, beleértve az EERC-ben nyilvántartásba vett modulok, technikai segítségnyújtási és támogató csoportok, egyéb reagálási képességek és szakértők bevetését, valamint a lehetséges kritikus szükségletek értékelését. A specifikus bevetési tervek követik a VI. mellékletben meghatározott szerkezetet és vázlatot, és az 1313/2013/EU határozat 15. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és 16. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett előre kidolgozott általános terveken alapulnak, amelyek kiterjednek a katasztrófakockázatok legfontosabb típusaira és figyelembe veszik a tagállamok kockázatértékeléseiben azonosított kockázati forgatókönyveket. A specifikus bevetési terveket átadják valamennyi tagállamnak.

(7)   Az EERC-ben nyilvántartásba vett képességek kiválasztási folyamatában a következő kritériumokat veszik figyelembe (amelyek prioritása a segítségnyújtás iránti kérelem jellemzőitől függhet):

a)

rendelkezésre állás;

b)

megfelelőség;

c)

földrajzi elhelyezkedés/közelség;

d)

becsült szállítási idő és költségek;

e)

előzetes tapasztalat;

f)

az eszköz előzetes használata;

g)

egyéb releváns kritériumok, mint például nyelvi képességek, kulturális közelség.

(8)   A tagállamokkal való eltérő megállapodás hiányában az ERCC nem kéri fel a tagállamokat az EERC-ben nyilvántartott konkrét képességek bevetésére olyan területen, ahol fegyveres konfliktus dúl vagy fenyeget, vagy olyan körülmények között, ahol a csoportok biztonsága és védelme veszélyben van.

(9)   Azok a tagállamok, amelyekhez felkérést intéztek a képességek EERC-ből történő bevetésére, az 1313/2013/EU határozat 11. cikkének (7) bekezdése alapján közlik az ERCC-vel a bevetésről szóló végső döntésüket. Az ERCC pontosítja azt a határidőt, amelyen belül a tagállamnak elvben válaszolnia kell. Ez a határidő a katasztrófa jellegétől függ, és semmilyen esetben nem lehet kevesebb, mint két óra.

(10)   A támogatáskérelmező tájékoztatja az ERCC-t, hogy milyen felajánlott segítséget fogadott el.

(11)   Amennyiben a segítségnyújtás kritikus szükséglet kielégítését célozza, és nem vagy nem elegendő mértékben áll rendelkezésre az EERC-ben, a Bizottság a CECIS-en keresztül haladéktalanul tájékoztatja valamennyi nemzeti kapcsolattartó pontot a szállításra biztosított uniós pénzügyi támogatás rendelkezésre állásáról az 1313/2013/EU határozat 23. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján.

(12)   Az ERCC tájékoztatja a tagállamokat a támogatáskérelmező által kiválasztott intervenciós csoportokról és eszközökről. A segítséget nyújtó tagállamok rendszeresen tájékoztatják az ERCC-t az általuk küldött intervenciós csoportokról és eszközökről, köztük az EERC részét képező valamennyi képességről.

(13)   A Bizottság szakértői csoportot állíthat össze, nevezhet ki és küldhet ki az 1313/2013/EU határozat 17. cikke szerint.

36. cikk

Szakértői missziók

(1)   A kiküldött szakértők ellátják az 1313/2013/EU határozat 8. cikkének d) pontjában meghatározott feladatokat. Rendszeresen jelentést tesznek a segítségnyújtást kérő állam hatóságai, valamint az ERCC számára.

(2)   Az ERCC tájékoztatja a tagállamokat a szakértői misszió alakulásáról.

(3)   A támogatáskérelmező rendszeresen tájékoztatja az ERCC-t a beavatkozás helyszínén folyó tevékenységek előrehaladásáról.

(4)   Harmadik országokban történő beavatkozások esetén a csoportvezető rendszeresen tájékoztatja az ERCC-t a beavatkozás helyszínén folyó tevékenységek előrehaladásáról.

(5)   Az ERCC összegzi a beérkezett információkat és megküldi azokat a tagállamok kapcsolattartó pontjainak és hatáskörrel rendelkező hatóságainak.

37. cikk

A beavatkozás befejezése

(1)   A segítségnyújtást kérő tagállam, illetve a segítséget nyújtó tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják az ERCC-t, valamint a helyszínre küldött szakértőket és intervenciós csoportokat, amennyiben úgy vélik, hogy segítségnyújtásuk már nem szükséges, illetve annak további teljesítése már nem biztosítható. A beavatkozás tényleges befejezésének megfelelő módon történő megszervezése a támogatáskérelmező és a tagállamok feladata. Az ERCC-t tájékoztatni kell erről.

(2)   Harmadik országokban a csoportvezető a lehető leghamarabb tájékoztatja az ERCC-t, amennyiben a támogatás kérelmezőjével folytatott alapos konzultációkat követően úgy véli, hogy a segítségnyújtás már nem szükséges, illetve akadályok állnak a hatékony segítésnyújtás útjában. Az ERCC továbbítja ezt az információt az adott országban működő uniós küldöttségnek, valamint az érintett bizottsági szolgálatoknak, az EKSZ-nek és a tagállamoknak. Az ERCC a támogatás kérelmezőjével együttműködve biztosítja a helyszínre küldött szakértők és intervenciós csoportok tényleges kivonását.

38. cikk

Jelentéstétel és a levont tanulságok

(1)   A támogatáskérelmező és a segítséget nyújtó tagállamok illetékes hatóságainak, valamint a kiküldött szakértőknek lehetősége van arra, hogy benyújtsák az ERCC-nek a beavatkozás minden szempontjára kiterjedő következtetéseiket. Az ERCC ezután összefoglaló jelentést készít a segítségnyújtásról és a levont lényeges tanulságokról.

(2)   A 33. és 34. cikken túlmenően az ERCC a tagállamokkal együtt nyomon követi a levont tanulságok végrehajtását az uniós mechanizmus keretében történő segítségnyújtási beavatkozások javítása érdekében.

39. cikk

Költségek

(1)   Ezzel ellentétes megállapodás hiányában a tagállamok által biztosított segítségnyújtás költségét a támogatáskérelmező viseli.

(2)   A segítséget nyújtó tagállam – különösen a katasztrófa jellegének, valamint az esetleges károk nagyságának figyelembevételével – részben vagy teljesen ingyenesen is nyújthat segítséget. Ezenkívül ez a tagállam bármikor lemondhat költségei megtérítésének egészéről vagy annak egy részéről.

(3)   Ezzel ellentétes megállapodás hiányában a segítségnyújtási beavatkozás teljes időtartama alatt a támogatáskérelmező gondoskodik a részt vevő csoportok elszállásolásáról és ellátásáról, és a készletek saját költségén történő pótlásáról. Mindazonáltal az intervenciós csoportok eleinte egy – a felhasznált beavatkozási eszközökhöz mérten – ésszerű időszakra logisztikailag függetlenek és önellátóak, amiről tájékoztatják az ERCC-t.

(4)   A szakértők kiküldésének és a vonatkozó logisztikai támogatásnak a költségei az 1313/2013/EU határozat 22. cikke a) pontjának megfelelően kezelendők. Ezek a költségek jogosultak az uniós finanszírozásra.

40. cikk

Kártérítés

(1)   A segítségnyújtást kérő tagállam lemond arról, hogy a neki okozott károkért a tagállamoktól kártérítést követeljen, amennyiben a károk az uniós mechanizmus és az e határozat szerinti segítségnyújtási beavatkozásokkal összefüggésben keletkeztek, kivéve amennyiben ezek bizonyítottan csalásra vagy súlyos kötelességszegésre vezethetők vissza.

(2)   A segítségnyújtási beavatkozás következtében harmadik félnél keletkezett károk esetében a segítségnyújtást kérő tagállam és a segítséget nyújtó tagállam együttműködik az említett károk megtérítésének megkönnyítése érdekében a hatályos jogszabályokkal és a vonatkozó keretszabályokkal összhangban.

12. FEJEZET

SZAKÉRTŐI CSOPORTOK KIKÜLDÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

41. cikk

Szakértői kategóriák

A tagállamok a szakértőket az alábbi kategóriákba sorolják:

a)

szakmai szakértők;

b)

értékelő szakértők;

c)

koordinációs szakértők;

d)

csoportvezetők.

42. cikk

Feladatok és funkciók

(1)   A szakmai szakértők különleges, nagyfokú szaktudást igénylő kérdések, valamint az azokkal összefüggő kockázatok tekintetében adnak tanácsokat, továbbá küldetések céljából rendelkezésre állnak.

(2)   Az értékelő szakértők helyzetértékelést végeznek, valamint tanácsokat adnak a szükséges megfelelő intézkedés tekintetében, továbbá küldetések céljából rendelkezésre állnak.

(3)   A koordinációs szakértők közé tartozhatnak a csoportvezető helyettesei, a logisztikáért és a kapcsolattartásért felelős személyek, valamint szükség esetén a személyzet további tagjai. Szükség szerint a szakmai és az értékelő szakértők is bevonhatók a koordinációs csoportba a csoportvezetőnek a küldetés egésze folyamán történő támogatása érdekében.

(4)   A csoportvezető felel az értékelő és a koordinációs csoport vezetéséért a beavatkozás során. A csoportvezető megfelelő kapcsolatot tart fenn az érintett ország hatóságaival, az ERCC-vel, beleértve az ERCC összekötő tisztviselőjét, más nemzetközi szervezetekkel, valamint az uniós mechanizmus keretében a tagállamokon kívüli segítségnyújtási beavatkozások esetén az Európai Uniónak az érintett országban található küldöttségével.

(5)   A felkészültséggel kapcsolatos feladatok ellátása céljából kiküldött szakértőket a Bizottság az őket kinevező tagállammal egyetértésben megbízhatja a 41. cikkben meghatározott feladatokkal, és e szakértőknek képesnek kell lenniük, hogy tanácsot adjanak vagy jelentést tegyenek a megfelelő készenléti intézkedésekről, beleértve az igazgatási kapacitást, a riasztási rendszerekre vonatkozó szükségleteket, a képzést, gyakorlatokat és a tájékoztatást.

(6)   A megelőzéssel kapcsolatos feladatok ellátása céljából kiküldött szakértőket a Bizottság az őket kinevező tagállammal egyetértésben megbízhatja a 41. cikkben meghatározott feladatokkal, és e szakértőknek képesnek kell lenniük, hogy tanácsot adjanak vagy jelentést tegyenek a megfelelő megelőző intézkedésekről és kockázatkezelési képességekről.

43. cikk

Szakértői adatbázis

(1)   A szakértőkre vonatkozó információkat a Bizottság a „szakértői adatbázisban” gyűjti össze, és azok a CECIS-en keresztül érhetők el.

(2)   Az EERC-ben nyilvántartásba vett szakértőket konkrétan azonosítják az (1) bekezdésben említett adatbázisban.

44. cikk

Képzési követelmények

A szakértők szükség szerint részt vesznek a 26. cikkben említett képzési programban.

45. cikk

Kijelölés

Segítségnyújtás iránti kérelem esetén a tagállamok felelőssége a rendelkezésre álló szakértők kijelölése és azok elérhetőségének megosztása az ERCC-vel.

46. cikk

Mozgósítás és szolgáltatási szerződés

(1)   Az ERCC-nek képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamok által az adott misszióra történő kinevezést követően nagyon rövid határidőn belül mozgósítsa és kiküldje a szakértőket.

(2)   A Bizottság minden szakértővel szolgáltatási szerződést ír alá, amely a következőkre terjed ki:

a)

a misszió célja;

b)

feladatok;

c)

a misszió tervezett időtartama;

d)

a helyi kapcsolattartó személy adatai;

e)

biztosítási fedezet;

f)

a kiadások fedezésére szolgáló napidíj;

g)

különleges fizetési feltételek;

h)

a szakmai szakértők, az értékelő szakértők, a koordinációért felelős szakértők, valamint a csoportvezetők számára szóló iránymutatások.

13. FEJEZET

SZÁLLÍTÁSI SEGÍTSÉG

47. cikk

A szállítási segítség formái

A szállítási segítség a következő formákat öltheti:

a)

szállítási képességek összevonása vagy megosztása;

b)

szállítási erőforrások kereskedelmi piacokon vagy más forrásokból való tagállami hozzáférésének azonosítása és elősegítése; vagy

c)

uniós támogatás nyújtása a tagállamoknak támogatások odaítélése, illetve magán- vagy egyéb szervezetek szállítási szolgáltatásának igénybevétele útján.

48. cikk

Az uniós mechanizmuson keresztül történő szállítási segítségre vonatkozó eljárás

(1)   A szállítási segítségre vonatkozó kérelem esetén a 49. és az 50. cikkben előírt eljárások alkalmazandók.

(2)   A kérelmeket az 56. cikkben említett illetékes hatóság adja ki, és azokat írásban küldik meg a Bizottságnak. A kérelmek tartalmazzák a VIII. melléklet A. részében előírt információkat.

(3)   Szállítási képességek összevonása esetén az egyik tagállam felvállalhatja az uniós pénzügyi támogatás kérelmezésének levezetését az egész műveletre vonatkozóan.

(4)   Az e határozat szerinti szállítási segítségre vonatkozó valamennyi kérelmet és a kapcsolódó válaszokat és információcserét a tagállamok és a Bizottság között az ERCC-n keresztül továbbítják és dolgozzák fel.

(5)   A kérelmeket a CECIS-en keresztül vagy elektronikus levélben küldik meg. Az uniós finanszírozást magukban foglaló, a CECIS-en keresztül, telefaxon vagy elektronikus levélben küldött kérelmek elfogadásának feltétele, hogy ezt követően haladéktalanul a Bizottság rendelkezésére bocsátják az illetékes hatóságok által aláírt eredeti kérelmeket.

(6)   A Bizottság ugyanakkor létrehozhat egy elektronikus információcsere-rendszert a kedvezményezettekkel folytatott bármely kommunikációra vonatkozóan, beleértve a támogatási megállapodások megkötését, a támogatási határozatokról való értesítéseket, valamint azok módosítását, az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 179. cikke értelmében.

49. cikk

A szállítási segítség iránti kérelem

(1)   A Bizottság a támogatás iránti kérelem beérkezésekor haladéktalanul értesíti e kérelemről a tagállamok által az 1313/2013/EU határozat 9. cikkének (7) bekezdése értelmében kijelölt kapcsolattartási pontokat.

(2)   A Bizottság az értesítésben adott esetben felkéri a tagállamokat, hogy adjanak részletes tájékoztatást azokról a szállítási erőforrásokról, amelyeket a kérelmező tagállam rendelkezésére tudnak bocsátani vagy bármely más alternatív megoldásról, amelyet az érintett ország által megfogalmazott szükségletek kielégítésére fel tudnak ajánlani. A Bizottság ezen információk megadására határidőt írhat elő.

(3)   A Bizottság által az (1) bekezdésében említettek szerint a kapcsolattartó pontoknak küldött értesítéskor a kérelmezett szállítási segítség jogosulttá válik az uniós finanszírozásra, az 53. cikk sérelme nélkül.

50. cikk

A szállítási segítség iránti kérelemre adott válaszok

(1)   Azok a tagállamok, amelyek szállítási segítséget tudnak nyújtani, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 49. cikkben említett értesítés kézhezvételétől számított 24 órán belül – kivéve, ha erről az értesítés másként rendelkezik – tájékoztatják a Bizottságot azokról a szállítási erőforrásokról, amelyeket a szállítási erőforrások összevonására vagy meghatározására vonatkozó támogatási kérelemre válaszul önkéntes alapon rendelkezésre tudnak bocsátani. Ez az információ tartalmazza a VIII. melléklet B. részében meghatározott elemeket, valamint a pénzügyi feltételekre és az esetleges egyéb korlátozásokra vonatkozó információkat.

(2)   A Bizottság a lehető leghamarabb összeállítja a rendelkezésre álló szállítási erőforrásokra vonatkozó információkat, és továbbítja azokat a kérelmet benyújtó tagállamnak.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett információkon túlmenően továbbítja a tagállamoknak a további forrásokból – többek között a kereskedelmi piacról – rendelkezésre álló szállítási erőforrásokkal kapcsolatos összes egyéb információt, és megkönnyíti a tagállamok e további erőforrásokhoz való hozzáférését.

(4)   A kérelmet benyújtó tagállam tájékoztatja a Bizottságot az általa kiválasztott szállítási megoldásokról, és kapcsolatot tart a támogatást nyújtó tagállamokkal vagy a Bizottság által meghatározott üzemeltetővel.

(5)   A Bizottság az összes tagállamot tájékoztatja a kérelmet benyújtó tagállam választásáról. Ez a tagállam rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot a polgári védelmi segítség nyújtása terén elért előrehaladásról.

51. cikk

Pénzügyi támogatás iránti kérelem

(1)   Amennyiben a tagállam meghatározta a lehetséges szállítási megoldást, de uniós finanszírozásra van szükség a polgári védelmi segítség elszállításának lehetővé tételéhez, a tagállam támogatást kérhet az Uniótól.

(2)   A tagállam kérelmében jelzi, hogy az uniós társfinanszírozást milyen százalékban fogja kérelmezni – ez nem haladhatja meg az 1313/2013/EU határozat 23. cikkének (2) bekezdése szerint a szállítási erőforrásokra vonatkozó elszámolható költségek 55 %-át, és nem haladhatja meg az 1313/2013/EU határozat 23. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint a szállítási erőforrásokra vonatkozó elszámolható költségek 85 %-át. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a kérelemről az összes tagállamot.

(3)   A Bizottság keretpartnerségeket hozhat létre a tagállamok érintett illetékes hatóságaival az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 178. cikke értelmében.

52. cikk

Szállítási szolgáltatás iránti kérelem

(1)   Abban az esetben, ha a szállítási segítséget kérelmező tagállam nem határozott meg szállítási megoldást, arra kérheti a Bizottságot, hogy kössön szerződést szállítási szolgáltatásra magán- vagy jogi személyekkel polgári védelmi segítségének az érintett országba való eljuttatása céljából.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem beérkezése után haladéktalanul tájékoztatja az összes tagállamot a kérelemről, a szállítási szolgáltatást kérelmező tagállamot pedig tájékoztatja a rendelkezésre álló szállítási megoldásokról és azok költségéről.

(3)   A tagállam az (1) és (2) bekezdésben említett információcsere alapján írásban megerősíti a szállítási szolgáltatás iránti kérelmét és azt a kötelezettségvállalását, hogy az 54. cikk rendelkezéseivel összhangban visszatérítést nyújt a Bizottságnak. A tagállam jelzi, hogy a támogatható költségek hány százalékát fogja visszatéríteni. Ez az arány az 1313/2013/EU határozat 23. cikkének (2) bekezdése szerinti szállítási tevékenységek esetében legalább 45 %, az 1313/2013/EU határozat 23. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti szállítási tevékenységek esetében pedig legalább 15 %.

(4)   A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot a szállítási szolgáltatás iránti kérelem esetleges változásairól.

53. cikk

A szállítási segítségre vonatkozó uniós finanszírozásról szóló határozat

(1)   Annak meghatározása érdekében, hogy teljesülnek-e az 1313/2013/EU határozat 23. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt kritériumok, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elve, a következőket kell figyelembe venni:

a)

a tagállam által a 48. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott uniós finanszírozás iránti kérelemben foglalt információk;

b)

az érintett ország által kifejezett igények;

c)

a Bizottságnak a katasztrófa idején jelentést tevő szakértők által elvégzett bármely igényfelmérés;

d)

a döntéshozatal időpontjában a Bizottság rendelkezésére álló, a tagállamok és nemzetközi szervezetek által szolgáltatott, egyéb releváns és megbízható információk;

e)

a polgári védelmi segítség kellő időben való biztosítását lehetővé tevő szállítási megoldások eredményessége és hatékonysága;

f)

helyi beszerzési lehetőségek;

g)

a Bizottság egyéb fellépései.

(2)   A tagállamok rendelkezésre bocsátják az 1313/2013/EU határozat 23. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételek teljesülésének értékeléséhez szükséges esetleges további információkat. A tagállamok az ilyen információk iránti bizottsági kérelem beérkezése után a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot.

(3)   A Bizottság feltünteti a kifizetendő előfinanszírozást, amely elérheti a kérelmezett uniós pénzügyi hozzájárulás 85 %-át, a költségvetési források rendelkezésre állásától függően. Nem lehet előfinanszírozást nyújtani az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 185. cikke szerinti, küszöbérték alatti kis értékű támogatások esetében, kivéve, ha a pénzügyi támogatást kérelmező tagállam bizonyítani tudja, hogy az előfinanszírozás hiánya veszélyezteti a fellépés végrehajtását.

(4)   A pénzügyi támogatásra vonatkozó határozatot haladéktalanul közlik a pénzügyi támogatást kérő tagállammal. A döntést az összes többi tagállammal is közlik.

(5)   A szállítási segítségre vonatkozó egyéni kérelmek, amelyek esetében a kérelmezett uniós pénzügyi hozzájárulás kevesebb, mint 2 500 EUR, nem jogosultak uniós társfinanszírozásra, kivéve, ha azok az 51. cikk (3) bekezdésében említett keretpartnerségek részét képezik.

54. cikk

A szállítási segítségre vonatkozó uniós finanszírozás visszatérítése

Az 52. cikkben meghatározott eljárás keretében a Bizottságnál felmerülő költségek tekintetében a Bizottság az uniós pénzügyi támogatással megvalósult szállítási művelet végétől számított 90 napon belül terhelési értesítést bocsát ki az uniós finanszírozásban részesült tagállamoknak a szállítási szolgáltatás iránti kérelemre vonatkozó bizottsági döntés rendelkezéseinek megfelelő összegben, amely az 1313/2013/EU határozat 23. cikkének (3) bekezdése szerinti szállítási tevékenységek esetében a szállítási költségek legalább 15 %-ával az 1313/2013/EU határozat 23. cikkének (2) bekezdése szerinti szállítási tevékenységek esetében pedig a szállítási költségek legalább 45 %-ával egyenlő.

55. cikk

Kártérítés

A szállítási segítséget kérő tagállam tartózkodik attól, hogy a tulajdonában keletkezett vagy a személyzetének okozott károkért az Uniótól kártérítést követeljen, amennyiben a károk az e határozatban szabályozott szállítási segítség nyújtásának következményeként keletkeztek, kivéve amennyiben bizonyított, hogy a károk csalás vagy súlyos kötelességszegés eredményei.

56. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek jogosultak arra, hogy pénzügyi támogatást kérjenek és kapjanak a Bizottságtól e határozat értelmében, és erről e határozat közzétételét követően 60 napon belül tájékoztatják a Bizottságot. Az ezen információban bekövetkező változásokat haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak.

A tagállamok által az illetékes hatóságokról a 2007/606/EK, Euratom határozat 12. cikke értelmében tett értesítések azonban az érintett tagállam által tett újabb értesítésig továbbra is érvényesek.

14. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat az e határozatra történő hivatkozásként kell értelmezni és a IX. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

58. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 16-án.

a Bizottság részéről

Kristalina GEORGIEVA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 924. o.

(2)  A Bizottság 2003. december 29-i 2004/277/EK, Euratom határozata a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat végrehajtásához szükséges szabályok megállapításáról (HL L 87., 2004.3.25., 20. o.).

(3)  A Bizottság 2007. augusztus 8-i 2007/606/EK, Euratom határozata a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat szállításról szóló rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 241., 2007.9.14., 17. o.).

(4)  A Bizottság 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom határozata az eljárási szabályzatának módosításáról (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

(5)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).


I. MELLÉKLET

CECIS

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET:

A MODULOKRA, VALAMINT A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI ÉS TÁMOGATÓ CSOPORTOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.   Nagy teljesítményű szivattyúzás

Feladatok

Szivattyúzás:

elárasztott területeken,

vízellátás biztosítása tűzoltáshoz.

Képességek

Szivattyúzás közepes és nagy teljesítményű mobil szivattyúval, amelynek:

összteljesítménye legalább 1 000  m3/óra, valamint

csökkentett teljesítménnyel képes 40 méteres szintkülönbség mellett is szivattyúzni.

Képesség az alábbiakra:

működés nehezen megközelíthető területeken és terepen,

legfeljebb 40 mm-es darabokból álló, legfeljebb 5 % szilárd anyagot tartalmazó iszapos víz szivattyúzása,

hosszabb ideig tartó műveletek esetén legfeljebb 40 °C-os víz szivattyúzása,

a víz 1 000 méterre történő elvezetése.

Fő alkotóelemek

Közepes és nagy teljesítményű szivattyúk.

Különböző szabványoknak – beleértve a Storz-szabványt is – megfelelő csövek és csatlakozók.

Adott esetben a feladat folyamatos ellátásához szükséges létszámú személyzet.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

Képesség legfeljebb 21 napos beavatkozásban való részvételre.

2.   Víztisztítás

Feladatok

Ivóvíz szolgáltatása felszíni vízforrásokból a hatályos – legalább WHO-szintű – szabványoknak megfelelően.

A víztisztító berendezések kimeneti pontján történő vízminőség-ellenőrzés.

Képességek

Naponta 225 000  liter víz tisztítása.

Félnapi teljesítménynek megfelelő mennyiségű víz tárolása.

Fő alkotóelemek

Mozgatható víztisztító egység.

Mozgatható víztároló egység.

Mozgatható helyszíni labor.

Különböző szabványoknak – beleértve a Storz-szabványt is – megfelelő csatlakozók.

Adott esetben a feladat folyamatos ellátásához szükséges létszámú személyzet.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

Képesség legfeljebb 12 hetes beavatkozásban való részvételre.

3.   Nehéz körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek

Feladatok

Romok (például összedőlt épületek, balesetet szenvedett közlekedési eszközök) alatt rekedt áldozatok (1) keresése, lokalizálása és mentése.

Szükség szerint elsősegélynyújtás a további ellátás céljából történő elszállításig.

Képességek

A modulnak a hatályos nemzetközi iránymutatások – például a nemzetközi kutatási és mentési tanácsadó csoport (INSARAG) iránymutatása – figyelembevételével képesnek kell lennie a következőkre:

keresőkutyákkal és/vagy műszaki keresőberendezésekkel történő kutatás,

mentés, beleértve a tereptárgy megemelésével történő mentést,

beton bontása,

kötelekkel végzett speciális műveletek,

dúcolási alapműveletek,

veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése (2),

újraélesztési és életben tartási szakműveletek (3).

Egy beavatkozási helyszínen 7 napon keresztül napi 24 órás munkavégzésre való képesség.

Fő alkotóelemek

Igazgatás (irányítás, kapcsolattartás/koordináció, tervezés, média/beszámolók, értékelés/elemzés, biztonság).

Kutatás (keresés keresőkutyával és/vagy műszaki eszközökkel, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése).

Mentés (bontási műveletek, darabolás, megemelés és mozgatás, dúcolás, kötelekkel végzett speciális műveletek).

Orvosi ellátás, beleértve az áldozatok és az egységek tagjai, valamint a keresőkutyák ellátását.

Önellátási képesség

Munkavégzés legalább 7 napon keresztül.

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A működés 32 órán belüli megkezdése az érintett országban.

4.   Szélsőséges körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek

Feladatok

Romok (például összedőlt épületek, balesetet szenvedett közlekedési eszközök) alatt rekedt áldozatok (4) keresése, lokalizálása és mentése.

Szükség szerint elsősegélynyújtás a további ellátás céljából történő elszállításig.

Képességek

A modulnak a hatályos nemzetközi iránymutatások – például az INSARAG-iránymutatás – figyelembevételével képesnek kell lennie a következőkre:

keresőkutyákkal és műszaki keresőberendezésekkel történő kutatás,

mentés, beleértve a nagy tömegű tereptárgy megemelésével történő mentést,

vasbeton és acélszerkezetek bontása,

kötelekkel végzett speciális műveletek,

dúcolási szakműveletek,

veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése (5),

újraélesztési és életben tartási szakműveletek (6).

Több beavatkozási helyszínen 10 napon keresztül napi 24 órás munkavégzésre való képesség.

Fő alkotóelemek

Igazgatás (irányítás, kapcsolattartás/koordináció, tervezés, média/beszámolók, értékelés/elemzés, biztonság).

Kutatás (keresés műszaki keresőberendezésekkel és keresőkutyával, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése).

Mentés (bontási műveletek, darabolás, megemelés és mozgatás, dúcolás, kötelekkel végzett speciális műveletek).

Orvosi ellátás, beleértve az áldozatok és az egységek tagjai, valamint a keresőkutyák ellátását (7).

Önellátási képesség

Munkavégzés legalább 10 napon keresztül.

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A működés 48 órán belüli megkezdése az érintett országban.

5.   Helikopteres erdőtűzoltó modul

Feladatok

Nagy kiterjedésű erdő- és más növénytüzek levegőből történő oltása.

Képességek

Három, egyenként 1 000  liter kapacitású helikopter.

Képesség folyamatos munkavégzésre.

Fő alkotóelemek

Három helikopter személyzettel, amelyekből legalább kettő bármikor bevethető.

Műszaki személyzet.

Négy mobil víztartály vagy három beépített vízfelvevő és -ürítő berendezés.

Egy karbantartókészlet.

Egy pótalkatrészkészlet.

Kettő mentőcsörlő.

Kommunikációs berendezések.

Önellátási képesség

A 12. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontja alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 3 órán belüli mozgósíthatóság.

6.   Repülőgépes erdőtűzoltó modul

Feladatok

Nagy kiterjedésű erdő- és más növénytüzek levegőből történő oltása.

Képességek

Két, egyenként 3 000  liter kapacitású repülőgép.

Képesség folyamatos munkavégzésre.

Fő alkotóelemek

Kettő repülőgép.

Minimum négy főből álló repülőgép-személyzet.

Műszaki személyzet.

Földi karbantartási felszerelés.

Kommunikációs berendezések.

Önellátási képesség

A 12. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontja alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 3 órán belüli mozgósíthatóság.

7.   Helyszíni orvosi ellátóhely

Feladatok

A sérültek osztályozása (rangsorolás) a katasztrófa helyszínén.

A sérült állapotának stabilizálása, és felkészítése a kezelés szempontjából legmegfelelőbb egészségügyi létesítménybe történő szállításra.

Képességek

Óránként legalább 20 sérült rangsorolása.

Két műszakban történő munkavégzéssel 24 óránként 50 sérült állapotának stabilizálására képes orvosi egység.

Képesség 24 óra alatt 100 könnyebb sérült ellátására.

Fő alkotóelemek

12 órás műszakban dolgozó orvosi egység, amelyen belül:

a rangsorolással: 1 ápoló és/vagy 1 orvos,

az intenzív ellátással: 1 orvos és 1 ápoló,

a súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel: 1 orvos és 2 ápoló,

az evakuálással: 1 ápoló,

a szakasszisztensi feladatokkal: 4 fő foglalkozik.

Sátor:

átjárható rangsorolási, orvosi és evakuálási helyiséggel rendelkező sátor (sátrak),

sátor (sátrak) a személyzet számára.

Mentésirányító központ.

Raktár a logisztikai és az orvosi eszközök számára.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

A működés megkezdése a helyszínre érkezést követő egy órán belül.

8.   Helyszíni orvosi ellátóhely sebészeti egységgel

Feladatok

A sérültek osztályozása (rangsorolás) a katasztrófa helyszínén.

Életmentő sebészi beavatkozások („damage control surgery”) végzése.

A sérült állapotának stabilizálása, és felkészítése a kezelés szempontjából legmegfelelőbb egészségügyi létesítménybe történő szállításra.

Képességek

Óránként legalább 20 sérült rangsorolása.

Két műszakban történő munkavégzéssel 24 óránként 50 sérült állapotának stabilizálására képes orvosi egység.

Két műszakban történő munkavégzéssel 24 óránként 12 sérült számára életmentő sebészi beavatkozás elvégzésére képes sebészi egység.

Képesség 24 óra alatt 100 könnyebb sérült ellátására.

Fő alkotóelemek

12 órás műszakban dolgozó orvosi egység, amelyen belül:

a rangsorolással: 1 ápoló és/vagy 1 orvos,

az intenzív ellátással: 1 orvos és 1 ápoló,

a sebészeti ellátással: 3 sebész, 2 műtőasszisztens, 1 altatóorvos és 1 altatóasszisztens,

a súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel: 1 orvos és 2 ápoló,

az evakuálás: 1 ápoló,

a szakasszisztensi feladatokkal: 4 fő foglalkozik.

Sátor:

átjárható rangsorolási, orvosi és evakuálási helyiséggel rendelkező sátor (sátrak),

sebészeti sátor (sátrak),

sátor (sátrak) a személyzet számára.

Műveleti központ.

Raktár a logisztikai és az orvosi eszközök számára.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

A működés megkezdése a helyszínre érkezést követő egy órán belül.

9.   Tábori kórház

Feladatok

Azonnali és/vagy poszttraumatikus sebészeti vagy orvosi ellátás nyújtása a tábori kórházak külföldön történő működtetésére vonatkozó nemzetközi szinten elismert iránymutatások – például az Egészségügyi Világszervezet vagy a Vöröskereszt iránymutatásai – figyelembevételével.

Képességek

Tíz ágy súlyos sérültek számára, a kapacitás bővítésének lehetőségével.

Fő alkotóelemek

Orvosi egység, amely

rangsorolást

intenzív ellátást,

sebészeti ellátást,

súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket,

evakuálást,

szakasszisztensi feladatokat,

valamint még legalább a következő feladatokat képes ellátni: általános orvosi, sürgősségi, ortopédiai, gyermekorvosi, altatóorvosi, gyógyszerészeti, és szülészeti ellátás, valamint egészségügyi felügyelői, labor- és röntgenasszisztensi feladatok.

Sátor:

megfelelő sátrak az orvosi tevékenységek számára,

sátrak a személyzet számára.

Műveleti központ.

Raktár a logisztikai és az orvosi eszközök számára.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A segítségkérést követő legfeljebb 7 napon belüli mozgósíthatóság.

A működés megkezdése a helyszínre érkezést követő tizenkét órán belül.

Legalább 15 napig tartó munkavégzés.

10.   A katasztrófák áldozatainak légi úton történő kimentése egészségügyi céllal

Feladatok

A katasztrófák áldozatainak elszállítása a megfelelő egészségügyi létesítménybe orvosi kezelés céljából.

Képességek

Képesség 24 óránként 50 fő elszállítására.

Képesség nappal és éjjel történő repülésre.

Fő alkotóelemek

Hordágyakkal ellátott helikopterek és repülőgépek

Önellátási képesség

A 12. cikk (1) bekezdésének f) és g) pontja alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

11.   Ideiglenes sürgősségi tábor

Feladatok

Ideiglenes sürgősségi szálláshely kiépítése – ideértve a tábor felállításához szükséges személyzetet is –, főleg a katasztrófát közvetlenül követő időszakban, együttműködve a meglévő struktúrákkal, a helyi hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel, legalább a helyi hatóságoknak vagy a humanitárius szervezeteknek történő átadásig, amennyiben fenntartásukra hosszabb ideig van szükség, tovább is.

Átadás esetén a szükséges (helyi és/vagy nemzetközi) személyzetnek a modul hazatérését megelőzően történő kiképzése.

Képességek

250 fő befogadására alkalmas, megfelelően felszerelt sátortábor (50 sátor).

Fő alkotóelemek

Elismert nemzetközi és uniós iránymutatások figyelembevételével:

(téli körülményeknek megfelelően) fűthető sátrak, valamint hálózsákkal és/vagy takaróval ellátott tábori ágyak,

áramfejlesztők és világítás,

szennyvízelvezető és higiénés létesítmények,

ivóvízellátás a WHO-szabványoknak megfelelően,

szociális alaptevékenységekre igénybe vehető helyiség (lehetőség az elszállásoltak összehívására).

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

A feladat általában nem tart tovább 4-6 hétnél, mivel addigra – ha szükséges – megtörténik az átadás.

12.   Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok kimutatása és mintavétel

Feladatok

Elsődleges értékelés vagy annak megerősítése, amely magában foglalja:

a veszélyek és kockázatok leírását,

a szennyezett terület meghatározását,

a már meghozott óvintézkedések értékelését vagy megerősítését.

Minősített (a szakmai szabványoknak megfelelő) mintavétel.

A szennyezett terület elkerítése.

Előrejelzés, monitoring, a kockázatok dinamikus értékelése, beleértve a riasztásra és más intézkedésekre vonatkozó ajánlások megállapítását.

A kockázatok azonnali csökkentését célzó intézkedések támogatása.

Képességek

A kémiai kockázatok azonosítása és a sugárzásveszély kimutatása kézi, hordozható és laboratóriumi eszközökkel:

az alfa-, a béta- és a gammasugárzás, valamint az ismert izotópok kimutatása,

a főbb mérgező ipari vegyi anyagok kimutatása, illetve – amennyiben lehetséges – ezek és az ismert vegyi fegyverek szemikvantitatív elemzése.

Biológiai, vegyi és radiológiai minták összegyűjtése, kezelése és előkészítése más helyszínen történő további vizsgálat céljából (8).

Megfelelő tudományos modell alkalmazására való képesség a kockázatok előrejelzése céljából, illetve képesség a modell folyamatos monitoringgal történő igazolására.

A kockázatok azonnali csökkentését célzó intézkedések támogatása:

a kockázatok kezelése,

a kockázatok semlegesítése,

más egységeknek vagy moduloknak történő technikai segítségnyújtás.

Fő alkotóelemek

Hordozható vegyi vagy radiológiai helyszíni labor.

Kézi vagy hordozható mérőeszközök.

Helyszíni mintavételi felszerelés.

Szóródásmodellező rendszerek.

Hordozható meteorológiai állomás.

A szennyezett terület elkerítésére alkalmas eszköz.

Referenciadokumentumok és hozzáférés meghatározott tudományos szakértői forrásokhoz.

A minták és a keletkezett hulladék biztonságos és kockázatmentes kezelése.

Fertőtlenítő létesítmények a személyzet számára.

Megfelelő személy-, illetve tárgyvédelmi (szükség esetén gázbiztos) felszerelés, amely lehetővé teszi a szennyezett és/vagy oxigénszegény környezetben történő munkavégzést.

A kockázatok kezelésére és semlegesítésére szolgáló technikai felszerelés.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

13.   Kutatás és mentés vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris (CBRN) terrortámadás esetén

Feladatok

Védőfelszerelésben végzett speciális kutatási és mentési tevékenység.

Képességek

Védőfelszerelésben végzett speciális kutatási és mentési tevékenység, szükség esetén a nehéz és a szélsőséges körülményekre felkészült városi kutató és mentő modulokra irányadó követelményeknek megfelelően.

Folyamatosan három fő általi munkavégzés a krízishelyszínen.

Folyamatos munkavégzés 24 órán keresztül.

Fő alkotóelemek

A szennyezett terület elkerítésére alkalmas eszköz.

A keletkezett hulladék biztonságos és kockázatmentes kezelése.

Fertőtlenítő létesítmények a személyzet és a kimentett áldozatok számára.

Olyan személyi és tárgyvédelmi felszerelés, amely lehetővé teszi a szennyezett területen történő kutatási és mentési tevékenységet, szükség esetén a nehéz és a szélsőséges körülményekre felkészült városi kutató és mentő modulokra irányadó követelményeknek megfelelően.

A kockázatok kezelésére és semlegesítésére szolgáló technikai felszerelés.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

14.   Földi erdőtűzoltás

Feladatok

Nagy kiterjedésű erdő- és más növénytüzek földi eszközökkel történő oltása.

Képességek

7 napos folyamatos munkavégzéshez elegendő emberi erőforrás.

Korlátozottan megközelíthető területeken történő munkavégzésre való képesség.

Képesség szivattyúkkal ellátott minimum 2 km hosszú csővezeték kiépítésére, és/vagy védelmi vonalak folyamatos tartására.

Fő alkotóelemek

A fenti feladatra kiképzett, valamint a modul bevethetőségi körébe tartozó különféle típusú tűzesetek figyelembevételével további biztonsági képzésben részesült tűzoltók.

Védelmi vonalak létrehozatalára szolgáló kézi szerszámok.

Védelmi vonal kialakítására szolgáló csövek, hordozható tartályok és szivattyúk.

Tömlőcsatlakozók, beleértve a Storz-szabványt is.

Vízzel tölthető hátizsákok.

Helikopterről leereszthető vagy lecsévézhető felszerelés.

A tűzoltók evakuálásának eljárásáról a fogadó állammal kell megállapodni.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 6 órán belüli mozgósíthatóság.

7 napos folyamatos munkavégzésre való képesség.

15.   Földi erdőtűzoltás járművekkel

Feladatok

Nagy kiterjedésű erdő- és más növénytüzek járművekkel oltása.

Képességek

Elegendő emberi erőforrás és jármű, hogy legalább 20 tűzoltó bármikor folyamatosan munkát végezhessen.

Fő alkotóelemek

A fenti feladat ellátására kiképzett tűzoltók.

Négy terepjáró képességgel rendelkező jármű.

Egyenként 2 000  literes tartálykapacitással a járműveken.

Tömlőcsatlakozók, beleértve a Storz-szabványt is.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 6 órán belüli mozgósíthatóság.

7 napos folyamatos munkavégzésre való képesség.

Szárazföldről vagy tengerről való bevethetőség. A légi úton történő bevetés csak nagyon indokolt esetekben választható.

16.   Árvízvédelem

Feladatok

Meglévő szerkezetek megerősítése és új gátak építése emelkedő vízszintű folyók, medencék, csatornák további áradásának megakadályozása céljából.

Képességek

Legalább 0,8 méter magasságú víz visszatartására való képesség, az alábbiakat felhasználva:

1 000 méter hosszú gát felépítését lehetővé tévő anyag,

a helyszínen rendelkezésre álló további anyagok.

Képesség a meglévő töltések megerősítésére.

Képesség egy teherautókkal megközelíthető területen belül legalább három helyszínen való munkavégzésre.

Folyamatos készültség.

A gátak és a töltések felügyelete és karbantartása.

Képesség a helyi személyzettel való együttműködésre.

Fő alkotóelemek

Az elejétől a végéig összese 1 000 méter hosszú vízzáró gát építéséhez szükséges anyag (a homokot a helyi hatóságoknak kell rendelkezésre bocsátaniuk).

Fóliák/műanyag fóliák (amennyiben egy meglévő gát vízzáróvá alakításához szükséges, annak felépítésétől függően).

Homokzsáktöltő gép.

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

Szárazföldről vagy tengerről való bevethetőség. A légi úton történő bevetés csak nagyon indokolt esetekben választható.

Legalább 10 napig tartó munkavégzési képesség.

17.   Árvízi mentés hajókkal

Feladatok

Vízi kutatás és mentés, valamint árvízi helyzetben bajba jutott emberek segítése hajókkal.

Életmentő segítség nyújtása, és szükség esetén az elsődleges szükségletek biztosítása.

Képességek

Képesség emberek felkutatására városi és vidéki térségekben.

Képesség emberek kimentésére az elárasztott térségekből, az első beavatkozói szintű orvosi ellátást is beleértve.

Képesség a légi kutatással (helikopterek és repülőgépek) való együttműködésre.

Képesség az alábbi elsődleges létszükségletek biztosítására az elárasztott térségben:

orvosok, orvosságok stb. szállítása,

élelmiszer és víz.

A modulnak legalább 5 hajóval kell rendelkeznie, valamint képesnek kell lennie összesen 50 személy szállítására a modul személyzetén kívül.

A hajókat hideg éghajlati feltételeknek megfelelően kell kialakítani, és képesnek kell lenniük folyásiránnyal szemben legalább 10 csomós sebességgel haladni.

Folyamatos készültség.

Fő alkotóelemek

Az alábbiaknak megfelelően kialakított hajók:

sekély vízállás (> 0,5 m),

szeles időben való alkalmazás,

éjjel és nappal való alkalmazás,

a hajókat a nemzetközi biztonsági normáknak megfelelően kell felszerelni, beleértve az utasok mentőmellényét is.

Gyors vízi mentésre kiképzett személyzet. (Nem merülés, csak felszíni mentés).

Önellátási képesség

A 12. cikk alkalmazandó.

Bevethetőség

A felajánlás elfogadását követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.

Szárazföldről vagy tengerről való bevethetőség. A légi úton történő bevetés csak jól indokolt esetekben választható.

Legalább 10 napig tartó munkavégzési képesség.

Technikai segítségnyújtási és támogató csoportok

A technikai segítségnyújtási és támogató csoportokra vonatkozó általános követelmények

Feladatok

A következő szolgáltatások nyújtása vagy megszervezése:

támogatás irodafelállításhoz és irodavezetéshez,

IKT-segítségnyújtás,

logisztikai és ellátási támogatás,

a helyszíni szállítást támogató felszerelés.

Képességek

Az értékelő, koordinációs és/vagy készenléti csapat, valamint a helyszíni műveleti központ támogatása, vagy valamely polgári védelmi egységgel való összekapcsolhatóság a 12. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint.

Fő alkotóelemek

Az alábbiakban felsorolt elemek, amelyek a nemzetközi szinten elismert iránymutatásokat – például ENSZ-iránymutatások – figyelembe véve támogatják a helyszíni műveleti központ feladatainak teljesítését:

támogatás irodafelállításhoz és irodavezetéshez,

IKT támogató felszerelés,

logisztikai és ellátási támogatáshoz használt felszerelés,

a helyszíni szállítást támogató felszerelés.

Ahhoz, hogy kellő rugalmasság legyen biztosított az adott intervenció igényei szerinti testre szabáskor, az alkotóelemeknek különböző egységekre oszthatónak kell lenniük.

Bevethetőség

A segítségkérést követő legfeljebb 12 órán belüli mozgósíthatóság.


(1)  Életben lévő áldozatok.

(2)  Alapszintű képesség; magasabb szintű képességekkel a „Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris szennyező anyagok kimutatása és mintavétel” modul rendelkezik.

(3)  Az áldozat ellátása (elsősegély és orvosi stabilizálás) a hozzáféréstől az elszállításig.

(4)  Életben lévő áldozatok.

(5)  Alapszintű képesség; magasabb szintű képességekkel a „Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris szennyező anyagok kimutatása és mintavétel” modul rendelkezik.

(6)  Az áldozat ellátása (elsősegély és orvosi stabilizálás) a hozzáféréstől az elszállításig.

(7)  Az orvosi és állatorvosi képesítési követelményeknek megfelelően.

(8)  Ezt a műveletet lehetőség szerint a megkereső ország bizonyításra vonatkozó követelményeinek figyelembevételével kell elvégezni.


III. MELLÉKLET

AZ EERC INDULÁSI KONFIGURÁCIÓJA

Modulok

Modul

Az egyidejűleg bevethető modulok száma (1)

HCP Nagy teljesítményű szivattyúzás

6

MUSAR (Közepes körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek – 1 a hideg hőmérsékleti körülményekre)

6

WP (Víztisztítás)

2

FFFP (Repülőgépes erdőtűzoltó modul)

2

AMP (Helyszíni orvosi ellátóhely)

2

ETC (Ideiglenes sürgősségi szálláshely)

2

HUSAR (Nehéz körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek)

2

CBRNDET (Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok kimutatása és mintavétel)

2

GFFF (Földi erdőtűzoltás)

2

GFFF-V (Földi erdőtűzoltás járművekkel)

2

CBRNUSAR (CBRN körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek (USAR))

1

AMP-S (Helyszíni orvosi ellátóhely sebészeti egységgel)

1

FC (Árvízvédelem)

2

FRB (Árvízi mentés hajókkal)

2

MEVAC (A katasztrófák áldozatainak légi úton történő kimentése egészségügyi céllal)

1

FHOS (Tábori kórház)

2

FFFH (Helikopteres erdőtűzoltó modul)

2


Technikai segítségnyújtási és támogató csoportok

Technikai segítségnyújtási és támogató csoport (TAST)

Az egyidejűleg bevethető TAS T-ok száma (1)

TAST (Technikai segítségnyújtási és támogató csoport)

2


Egyéb reagálási képességek

Egyéb reagálási képesség

Az egyidejűleg bevethető egyéb reagálási képességek száma (1)

Hegyi kereső- és mentőcsapatok

2

Vízi kereső- és mentőcsapatok

2

Barlangi kereső- és mentőcsapatok

2

Kereső és mentő szakfelszereléssel (pl. keresőrobottal) rendelkező csapatok

2

Személyzet nélküli légi járművel rendelkező csapatok

2

Tengeri baleseteket kezelő csapatok

2

Építőmérnöki csapatok kár- és biztonsági felmérések elvégzése, a lerombolandó/megjavítandó épületek értékelése, az infrastruktúra értékelése, valamint a rövid távú megerősítés céljából

2

Evakuáláshoz nyújtott támogatás: ideértve információkezelési és logisztikai csapatokat is

2

Tűzoltás: tanácsadó/és értékelő csapatok

2

CBRN fertőtlenítő csapatok

2

Mobil laboratóriumok környezeti vészhelyzetekhez

2

Kommunikációs csapatok vagy platformok távoli területeken a kommunikációs gyors helyreállításához

2

Orvosi evakuációs repülőgépes légi mentő és orvosi evakuációs helikopter külön Európán belülre és világszerte

2

További menedékkapacitás: 250 személyt befogadó egységek (50 sátor); ideértve önellátó egységet a kezelő személyzet számára

100

További menedék-felszerelést biztosító kapacitás: 2 500 személyt befogadó egységek (500 ponyva); lehetőleg helyileg beszerzett eszköztárral

6

Vízszivattyúk minimum 800 l/perc szivattyúzási kapacitással

100

5–150 kW közötti áramtermelők

150 kW feletti áramtermelők

100

10

Tengeri szennyezés kezelésére szolgáló képességek

szükség szerint

Az azonosított kockázatok kezeléséhez szükséges egyéb reagálási képességek (1)

szükség szerint


(1)  E rendelkezésre állás biztosításához, az EERC-ben nagyobb számú kapacitást lehet regisztrálni (pl. rotáció esetén). Hasonlóképpen, amennyiben a tagállamok több képességet bocsátanak rendelkezésre, nagyobb számot regisztrálhatnak az EERC-ben.


IV. MELLÉKLET

AZ EERC MINŐSÉGI ÉS INTEROPERABILITÁSI KÖVETELMÉNYEI

A modulok – csakúgy, mint a technikai segítségnyújtási és támogató csoportok esetlen, a II. mellékletben meghatározott követelményeket alkalmazni kell az indulási konfigurációban. A jövőre nézve, a minőségi és interoperabilitási követelményeket a Bizottság a tagállamokkal együttműködve vizsgálja felül azzal a céllal, hogy tovább fejlessze az EERC-n belüli reagálási képességek – ideértve a válaszadási idejüket is – rendelkezésre állását.

Az egyéb reagálási képességekre és szakértőkre vonatkozó minőségi és interoperabilitási követelményeket a Bizottság a tagállamokkal együttműködve határozza meg.


V. MELLÉKLET

AZ EERC-RE VONATKOZÓ MINŐSÍTÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS – INFORMÁCIÓELEMEK

INFORMÁCIÓELEMEK

Az EERC-ben szereplő valamely eszköz minősítésének és nyilvántartásba vételének kérelmezésekor megadandó információelemek magukban foglalják az alábbi elemeket és minden egyéb, a Bizottság által szükségesnek vélt információt:

1.

Saját értékelés annak megállapításával, hogy az eszköz eleget tesz az ezen eszköztípusra meghatározott minőségi követelményeknek;

2.

A modul tájékoztatója, ideértve a technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, egyéb reagálási képességet vagy szakértőt (CECIS tájékoztató);

3.

Megerősítés a szükséges intézkedések bevezetéséről annak biztosítása céljából, hogy a kapcsolódó hatóság és nemzeti kapcsolattartó pontok folyamatosan, késedelem nélkül tudják kezelni az EERC-ben nyilvántartásba vett eszközeiket illető bevetési megkereséseket;

4.

Megerősítés arról, hogy az összes szükséges intézkedést – ideértve a szükséges pénzügyi intézkedéseket is – megtették annak biztosítására, hogy az EERC-ben nyilvántartásba vett eszköz a Bizottság bevetésre vonatkozó felkérése után azonnal bevethető;

5.

Az EERC-ben szereplő előzetes kötelezettségvállalás pontos időtartama [minimum egy év, maximum három év, kivéve szakértők esetében, ahol az időtartam 6 hónap is lehet];

6.

Tájékoztatás a garantált maximális mozgósítási időről [maximum 12 óra az ajánlat elfogadása után];

7.

Az eszköz földrajzi elhelyezkedése, a mozgósítás indikatív helyszíne (repülőtér, stb.), a bevetés rendes földrajzi kiterjedése, valamint az esetleges földrajzi korlátozások;

8.

A modul standard operatív eljárásai, ideértve a technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, vagy egyéb reagálási képesség (pl. standard operatív eljárási modulokra vonatkozó iránymutatások);

9.

Valamennyi vonatkozó szállításkezeléssel kapcsolatos információ, mint például mérések, súlyok, járatkorlátozások, stb., preferált közlekedési eszközök; és adott esetben: hozzáférés a kikötőkhöz;

10.

Bármilyen egyéb korlátozás vagy egyéb előre látható bevetési feltétel;

11.

„Előzményfájl” a modul, egyéb reagálási képesség vagy szakértő korábbi bevetéseinek összefoglalásával; részvétel az uniós mechanizmus gyakorlataiban, a kulcsfontosságú személyzet (csoportvezető, csoportvezető-helyettes) képzése az uniós mechanizmuson keresztül, adott esetben nemzetközi standardoknak való megfelelés (pl. INSARAG, WHO, IFRC stb.);

12.

A kiigazítási igényekről és kapcsolódó költségekről készített saját felmérés;

13.

Minden szükséges kapcsolattartási információ;

14.

Igazolás arról, hogy a modul, ideértve a technikai segítségnyújtási és támogató csoportot, egyéb reagálási képességet, vagy a szakértő megfelel a minőségi követelményeknek [és sikeresen átesett a tanúsítási eljáráson];

Modul

Tájékoztatók, standard operatív eljárások, képzés

Helyi gyakorlatmodulok

Szimulációs gyakorlatmodulok

HCP (Nagy teljesítményű szivattyúzás)

x

x

x

MUSAR (Közepes körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek)

x

(x), ha nem IEC (*)

x

WP (Víztisztítás)

x

x

x

FFFP (Repülőgépes erdőtűzoltó modul)

x

 

x

AMP (Helyszíni orvosi ellátóhely)

x

x

x

ETC (Ideiglenes sürgősségi szálláshely)

x

 

x

HUSAR (Nehéz körülményekre felkészült városi kutató- és mentőegységek)

x

(x), ha nem IEC (*)

x

CBRNDET (Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagok kimutatása és mintavétel)

x

x

x

GFFF (Földi erdőtűzoltás)

x

 

x

GFFF-V (Földi erdőtűzoltás járművekkel)

x

 

x

CBRNUSAR (USAR CBRN körülmények között)

x

x

x

AMP-S (Helyszíni orvosi ellátóhely sebészeti egységgel)

x

 

x

FC (Árvízvédelem)

x

 

x

FRB (Árvízi mentés hajókkal)

x

x

x

MEVAC (A katasztrófák áldozatainak légi úton történő kimentése egészségügyi céllal)

x

 

x

FHOS (Tábori kórház)

x

 

x

FFFH (Helikopteres erdőtűzoltó modul)

x

 

x

TAST (Technikai segítségnyújtási és támogató csoport)

x

x

x


(*)  

IEC: INSARAG külső osztályozás.


VI. MELLÉKLET

VÁZLAT AZ ERCC SPECIFIKUS BEVETÉSI TERVEIHEZ

Az ERCC specifikus bevetési terve [katasztrófa] esetén

A beavatkozási forgatókönyv leírása

Helyzetelemzés – helyszíni koordináció

Hivatkozás előre kidolgozott általános beavatkozási forgatókönyvekre

Kilépési forgatókönyvek

Az ERCC eszközeinek kiválasztására vonatkozó kritériumok

hivatkozás a helyszíni biztonsági helyzetre

hivatkozás előre meghatározott kiválasztási kritériumokra: elérhetőség, megfelelőség, helyszín/közelség, szállítási idők és költségek, stb.

a sürgősség feltüntetése

földrajzi határok és egyéb előre meghatározott korlátok

A frissítési mechanizmus állapotára vonatkozó információk

megkeresések, felajánlások, EUCP csapat, szállítás-összevonás

Ajánlások az alábbiakra vonatkozóan:

segítségnyújtás

kritikus szükségletek

egyéb kapcsolódó, rendelkezésre álló elemek, például logisztika, vámok, címzettek


VII. MELLÉKLET

KAPCSOLÓDÓ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

E melléklet felsorolja az 1313/2013/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdésében említett kapcsolódó nemzetközi szervezeteket. Uniós polgárvédelmi segítségnyújtás e kapcsolódó nemzetközi szervezeteken keresztül vagy által kérhető.

1.

Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM)

2.

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC)

3.

Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW)


VIII. MELLÉKLET

SZÁLLÍTÁSI SEGÍTSÉG

A. RÉSZ

A szállítási segítséget igénylő tagállamok által szolgáltatandó információk

1.

Katasztrófa/vészhelyzet; érintett ország.

2.

Hivatkozások a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) által kibocsátott üzenetekre

3.

A szállítási segítséget igénylő állam/hatóságok

4.

A kért szállítási segítség formája: (válasszon ki egyet vagy többet az alábbi lehetőségek közül):

A.   A más tagállamok által rendelkezésre bocsátott szállítási eszközök azonosítása (erőforrás-összevonás)

IGEN/NEM

B.   A kereskedelmi piacon (az Európai Bizottság szállítással foglalkozó szerződő partnere) vagy máshonnan rendelkezésre álló szállítási eszközök azonosítása

IGEN/NEM

C.   Szállítási támogatás formájában nyújtott pénzügyi támogatás

IGEN/NEM

5.

A szállított segítség végső címzettje/kedvezményezettje.

6.

A szállítandó polgári védelmi segítség részletei, beleértve a tételek pontos megnevezését, a tömeget, a méretet, a térfogatot, az alapterületet, a csomagolást, megfelelő hivatkozással a légi, földi, tengeri csomagolási szabványokra, valamint az esetleges veszélyes tételeket, a jármű jellemzőit, valamint a teljes tömeget, méretet, térfogatot, alapterületet, valamint a szállítás és a segítség eljuttatása szempontjából fontos egyéb jogi, vámügyi, egészségügyi és higiéniai követelményeket.

Tájékoztatás az utazó személyzet/szállítandó utasok számát illetően.

7.

Tájékoztatás arról, hogy ez a segítség hogyan elégíti ki az érintett ország szükségleteit, hivatkozva az érintett ország kérésére vagy az igényfelmérésre, különösen az azonosított kritikus szükségletek tekintetében.

8.

Tájékoztatás a fogadó államtól vagy koordináló hatóságtól a segítség aktuális állására vonatkozóan. (elfogadták/elfogadásra vár)

9.

Kért/vagy tervezett szállítási útvonal.

10.

Berakodási hely/kikötő és helyi kapcsolattartó pont.

11.

Kirakodási hely/kikötő és helyi kapcsolattartó pont. Lehetőség szerint tájékoztatás arról, hogy ki szervezi meg a kirakodást és a vámkezelést a kirakodási helyen/kikötőben

12.

Kapcsolattartó pont a vámdokumentumokhoz/vámalakiságokhoz

13.

Annak napja/időpontja, amikorra a segítség/utas készen áll a berakodási kikötőből való elszállításra.

14.

Tájékoztatás annak esetleges lehetőségeiről, hogy a segítséget/utasokat alternatív berakodási helyre/kikötőbe/csomópontba helyezik át.

15.

(Adott esetben) további tájékoztatás, amennyiben rendelkezésre áll, a teljesítési helyről, címről, valamint a címzett elérhetőségéről.

16.

Tájékoztatás a szállítási költségekhez való esetleges hozzájárulásról.

17.

Tájékoztatás már beazonosított egyéb szállítási lehetőségekről.

18.

Az uniós társfinanszírozás iránti kérelemre vonatkozó információk (adott esetben).

19.

A szállítási segítséget igénylő szervezet képviselőjének neve és elérhetősége.

B. RÉSZ

A részt vevő államok vagy a Bizottság által szállítási támogatás felajánlásakor szolgáltatandó információk

1.

Katasztrófa/Vészhelyzet, érintett ország.

2.

Válaszadó állam/szervezet.

3.

Hivatkozások a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) és a szállítási segítséget kérő tagállam/szervezet által kibocsátott üzenetekre,

4.

A felajánlott szállítás technikai részletei, ideértve a rendelkezésre álló közlekedési eszközök típusát, a szállítás napját és időpontját, az igényelt utak vagy bevetések számát.

5.

A szállítandó polgári védelmi segítséggel kapcsolatos meghatározott adatok, korlátozások és modalitások, beleértve a tömeget, a méretet, a térfogatot, az alapterületet, a csomagolást, az esetleges veszélyes tételeket, a járművek felkészítését, a kezelési követelményeket, az utazó személyzetet/utasokat, valamint a szállítás szempontjából fontos egyéb jogi, vámügyi, egészségügyi és higiéniai követelményeket.

6.

A szállítás javasolt útvonala.

7.

Berakodási hely/kikötő és helyi kapcsolattartó pont.

8.

Kirakodási hely/kikötő és helyi kapcsolattartó pont.

9.

Kapcsolattartó pont a vámdokumentumokhoz/vámalakiságokhoz.

10.

Annak napja/időpontja, amikorra a segítség/utas készen áll a berakodási kikötőből való elszállításra.

11.

Tájékoztatás a segítség/utasok továbbszállítás céljából alternatív berakodási helyre/kikötőbe/csomópontba való átvitelére irányuló megkeresésekről.

12.

Annak napja/időpontja, amikorra a segítség/utas(ok) készen áll(nak) a berakodási kikötőből való elszállításra.

13.

További információk (adott esetben).

14.

Tájékoztatás a szállítási költségekhez való hozzájárulás iránti esetleges megkeresésről, pénzügyi hozzájárulásokról, valamint és a felajánlással kapcsolatos adott feltételek vagy korlátozások részletei.

15.

A szállítási segítséget kínáló szervezet képviselőjének neve és elérhetősége.


IX. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2004/277/EK, Euratom határozat

2007/606/EK, Euratom határozat

Ez a határozat

1. cikk

 

1. cikk

2. cikk

 

2. cikk

3. cikk (1) bekezdés (1)

3. cikk (2) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

 

10. cikk (1) bekezdés

10. cikk (3) bekezdés

3a. cikk (1) bekezdés

3a. cikk (2) bekezdés

3a. cikk (3) bekezdés

3a. cikk (4) bekezdés

 

13. cikk (1) bekezdés

13. cikk (2) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

3b. cikk

 

12. cikk

3c. cikk

 

13. cikk (4) bekezdés

4. cikk

 

5. cikk

 

3. cikk (2) bekezdés

6. cikk

 

7. cikk

 

8. cikk

 

4. cikk

9. cikk

 

10. cikk

 

5. cikk

11. cikk (1) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

 

6. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

6. cikk (3) bekezdés

12. cikk

 

7. cikk

13. cikk

 

14. cikk

 

10. cikk (1) és 10. cikk (3) bekezdés

15. cikk

 

41. cikk

16. cikk (1) bekezdés

16. cikk (2) bekezdés

16. cikk (3) bekezdés

16. cikk (4) bekezdés

 

42. cikk (1) bekezdés

42. cikk (2) bekezdés

42. cikk (3) bekezdés

42. cikk (4) bekezdés

17. cikk

 

43. cikk

18. cikk

 

44. cikk

19. cikk

 

45. cikk

20. cikk

 

46. cikk

21. cikk

 

26. cikk

22. cikk

 

27,1. cikk

23. cikk

 

26. cikk, (1) bekezdés, harmadik mondat

24. cikk

 

32. cikk (3) bekezdés

25. cikk

 

29. cikk

26. cikk

 

30. cikk

27. cikk (1) bekezdés

27. cikk (2) bekezdés

27. cikk (3) bekezdés

 

31. cikk első mondat

27. cikk (3) bekezdés

31. cikk második mondat

28. cikk

 

29. cikk (1) bekezdés

29. cikk (2) bekezdés

29. cikk (3) bekezdés

29. cikk (4) bekezdés

29. cikk (5) bekezdés

29. cikk (6) bekezdés

29. cikk (7) bekezdés

29. cikk (8) bekezdés

29. cikk (9) bekezdés

29. cikk (10) bekezdés

29. cikk (11) bekezdés

 

35. cikk, (3) bekezdés, első mondata

35. cikk (2) bekezdés

35. cikk (4) és 35. cikk (5) bekezdés

35. cikk (1) bekezdés

35. cikk (10) bekezdés

35. cikk (12) bekezdés

46. cikk (1) bekezdés

30. cikk

 

31. cikk

 

32. cikk (1) bekezdés

32. cikk (2) bekezdés

32. cikk (3) bekezdés

32. cikk (4) bekezdés

32. cikk (5) bekezdés

32. cikk (6) bekezdés

 

36. cikk (1) bekezdés

36. cikk (2) bekezdés

36. cikk (2) bekezdés

36. cikk (3) bekezdés

36. cikk (4) bekezdés

36. cikk (5) bekezdés

33. cikk

 

37. cikk

34. cikk

 

38. cikk

35. cikk

 

39. cikk

36. cikk

 

40. cikk

37. cikk

 

58. cikk

 

1. cikk

1. cikk

 

2. cikk

2. cikk

 

3. cikk (1) bekezdés

3. cikk (2) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés

3. cikk (4) bekezdés

3. cikk (5) bekezdés

48. cikk (1) bekezdés

48. cikk (2) bekezdés

48. cikk (4) bekezdés

48. cikk (5) bekezdés

 

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

49. cikk (1) bekezdés

49. cikk (2) bekezdés

49. cikk (2) bekezdés, második mondat; valamint 50. cikk (1) bekezdés, első mondat

 

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk (2) bekezdés

5. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

5. cikk (6) bekezdés

50. cikk (1) bekezdés

50. cikk (2) bekezdés

50. cikk (3) bekezdés

50. cikk (4) bekezdés

50. cikk (5) bekezdés

 

6. cikk

51. cikk

 

7. cikk

52. cikk

 

8. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés

8. cikk (4) bekezdés

8. cikk (5) bekezdés

53. cikk (1) bekezdés

53. cikk (2) bekezdés

53. cikk (3) bekezdés

53. cikk (4) bekezdés

 

9. cikk

 

10. cikk

54. cikk

 

11. cikk

55. cikk

 

12. cikk

56. cikk

 

13. cikk

58. cikk

 

Melléklet

VIII. melléklet

I. melléklet (2)

 

I. melléklet

II. melléklet (3)

 

II. melléklet

III. melléklet (4)

 

II. melléklet, a végén


(1)  A 3a., a 3b. és a 3c. cikkek beillesztése a 2004/277/EK, Euratom határozatot módosító 2008/73/EK, Euratom bizottsági határozattal (HL L 20., 2008.1.28., 23. o.) történt.

(2)  A 2004/277/EK, Euratom határozatot módosító 2008/73/EK, Euratom határozat által bevezetett I. melléklet

(3)  A 2004/277/EK, Euratom határozatot módosító 2010/481/EU, Euratom bizottsági határozat (HL L 236., 2010.9.7., 5. o.) által bevezetett II. melléklet

(4)  A 2004/277/EK, Euratom határozatot módosító 2008/73/EK, Euratom határozat által bevezetett III. melléklet


6.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 320/46


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. október 24.)

a nedvszívó higiéniai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2014) 7735. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/763/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkére érdemesek azok a termékek, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet.

(2)

A 66/2010/EK rendelet értelmében az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)

E termékcsoport innovációs ciklusát figyelembe véve a kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek e határozat elfogadásának időpontjától számítva négy évig célszerű érvényben maradniuk.

(4)

Tekintve, hogy az anyagfelhasználás jelentős mértékben hozzájárulhat a nedvszívó higiéniai termékek környezeti hatásainak egészéhez, ezért indokolt megállapítani az uniós ökocímke odaítélésének kritériumait e termékcsoport tekintetében. Ezeknek a kritériumoknak elő kell segíteniük az alapanyagok fenntartható beszerzését, a veszélyes anyagok korlátozott használatát, továbbá, hogy a jó minőségű, nagy teljesítményű és használatra alkalmas termékek kialakításukból adódóan a lehető legkisebb mértékben járuljanak hozzá a hulladéktermeléshez.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A „nedvszívó higiéniai termékek” termékcsoportba tartoznak a babapelenkák, az intim betétek, a tamponok és a melltartóbetétek (más néven szoptatós betétek), amelyek egyszer használatosak, továbbá természetes szálak és polimerek keverékéből állnak, amelyek közül az előbbiek az össztömeg kevesebb mint 90 %-át teszik ki (kivéve a tamponokat).

(2)   A termékcsoport nem tartalmaz inkontinenciatermékeket, sem más, a 93/42/EGK irányelv (2) hatálya alá tartozó termékeket.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.

a „cellulózpép” főként cellulózból álló szálasanyagot jelent, amely lignocellulóz-tartalmú anyagok pépesítő és/vagy fehérítő vegyi anyagok egy vagy több vizes oldatával való kezelésével állítanak elő;

2.

az „optikai fehérítő” és „fluoreszkáló fehérítő anyag” minden olyan adalékanyagot jelent, amelyet az anyag fehérítése vagy világosítása céljából alkalmaznak;

3.

a „műanyagok” szintetikus polimereket jelentenek, amelyek adalékanyagok vagy más anyagok hozzáadásával készülhetnek, formázhatók, továbbá végtermékként kapott anyagok és tárgyak fő szerkezeti alkotórészeként funkcionálhatnak;

4.

a „szintetikus polimerek” cellúlózpéptől különböző makromolekuláris anyagokat jelentenek, amelyeket természetes vagy szintetikus makromolekulák polimerizációs eljárással való kezelésén vagy kémiai módosításán keresztül, vagy mikrobiológiai erjesztéssel szándékosan állítanak elő.

5.

a „szuperabszorbens polimerek” szintetikus polimereket jelentenek, amelyeket saját tömegükhöz képest nagy mennyiségű folyadék felszívására és visszatartására terveztek.

3. cikk

A termék abban az esetben látható el a 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkével, ha az e határozat 1. cikkében meghatározott „nedvszívó higiéniai termékek” termékcsoportba tartozik, valamint megfelel a mellékletben megállapított kritériumoknak és a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek.

4. cikk

Az „nedvszívó higiéniai termékek” termékcsoportra vonatkozó kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények e határozat elfogadásának időpontjától számítva négy évig érvényesek.

5. cikk

A „nedvszívó higiéniai termékek” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „047”.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 24-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2)  A Tanács 1993. június 14-i 93/42/EGK irányelve az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).


MELLÉKLET

ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI KÖVETELMÉNYEK

A konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények kritériumonként vannak megadva.

Ha a kérelmezőnek a kritériumok teljesülésével kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy más bizonyítékokat kell bemutatnia, akkor ezek a kérelmezőtől és/vagy szállítójától származhatnak.

Az illetékes testületek előnyben részesítik az ISO 17025 szerint akkreditált vizsgálatokat és az EN 45011 szabvány vagy ezzel egyenértékű nemzetközi szabvány szerint akkreditált testület által végzett ellenőrzéseket.

Eseti alapon az egyes kritériumokra vonatkozóan megadott vizsgálati módszerektől eltérő módszerek is alkalmazhatók, amennyiben egyenértékűségüket a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

A hatáskörrel rendelkező szervek szükség esetén kérhetik a fentieket alátámasztó iratokat, és független ellenőrzéseket is végezhetnek.

Az uniós ökocímke odaítélésének előfeltétele az, hogy a termék megfeleljen azon ország(ok) valamennyi vonatkozó jogi követelményének, ahol a terméket forgalmazni kívánják. A kérelmező kijelenti, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE HASZNÁLATÁNAK KRITÉRIUMAI

A nedvszívó higiéniai termékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok:

1.

Termékleírás

2.

Pelyhesített cellulóz

3.

Mesterséges cellulózszálak (ideértve a viszkóz-, a modál-, a lyocell-, a kupro- és a triacetátszálat)

4.

Gyapot és más természetes cellulóz magszálak

5.

Műanyagok és szuperabszorbens polimerek

6.

Más anyagok és összetevők

7.

Tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok vagy keverékek

8.

Nyersanyag-hatékonyság a gyártásban

9.

A termék értékesítésére vonatkozó iránymutatások

10.

Használatra való alkalmasság és termékminőség

11.

Szociális szempontok

12.

Az uniós ökocímkén feltüntetett információ

Az uniós ökocímke odaítélési kritériumai a nedvszívó higiéniai termékek piacán a legjobb környezeti teljesítményt nyújtó termékeket veszik alapul.

1. kritérium Termékleírás

A termék és a csomagolás leírását (terméknév, osztályozás, funkciók) az összes alábbi jellemzőre vonatkozó információval együtt be kell nyújtani:

a termék és a csomagolás össztömege,

a termékben felhasznált alkotóelemek, alap- és adalékanyagok a vonatkozó tömeggel és adott esetben a vonatkozó CAS-számokkal.

A termék tömegére vonatkozó információt a csomagoláson is fel kell tüntetni.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező termékmintát és jelentést nyújt be, amely tartalmazza a termék technikai leírását, valamint a termék és egyes alkotórészeinek tömegére és a felhasznált alap- és adalékanyagokra vonatkozó információkat.

2. kritérium Pelyhesített cellulóz

2.1.   Beszerzés

Valamennyi cellulózrost esetében a felügyeleti lánc ellenőrzését független harmadik fél, például az FSC vagy a PEFC tanúsítványával, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációjával kell igazolni.

A cellulózrost legalább 25 %-a esetében a fenntartható erdőgazdálkodás alatt álló forrásból való származást független harmadik fél, például az FSC vagy a PEFC érvényes tanúsítványával, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációjával kell igazolni.

A cellulózrost fennmaradó részét olyan rendszerrel kell ellenőrizni, amely garanciát biztosít arra, hogy az anyagok jogszerű forrásból származnak és megfelelnek az adott rendszer nem tanúsított anyagokkal kapcsolatban támasztott minden egyéb kívánalmának.

Az erdőgazdálkodási és/vagy felügyeleti lánccal kapcsolatos tanúsítványt kiállító tanúsító testületnek rendelkeznie kell a tanúsítási rendszer akkreditációjával/elismerésével.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező beszerez a cellulózgyártó(k)tól érvényes, független szerv által minősített, felügyeleti lánc ellenőrzését igazoló tanúsítványt annak tanúsítására, hogy a fa rostanyagot a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően állították elő és/vagy jogszerű és ellenőrzött forrásokból származik. Az FSC, a PEFC, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációja elfogadható független harmadik fél tanúsítványaként.

2.2.   Fehérítés

A termékben használt cellulóz nem fehéríthető klórgázzal. A cellulóz gyártásából származó AOX-kibocsátás teljes mennyisége nem haladhatja meg a 0,170 kg/légszáraz tonnát [ADT– air dried tonne].

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a cellulózgyártó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyártás során nem használnak klórgázt, továbbá a vizsgálati jelentést, amely igazolja a megfelelést az AOX határértéknek. Az ISO 9562 vagy az ezzel egyenértékű EPA 1650C megfelel vizsgálati módszerként; mellékelni kell az e követelménynek való megfelelést igazoló részletes számításokat és a fentieket alátámasztó dokumentációt.

Az igazoló dokumentációban fel kell tüntetni a mérés gyakoriságát. Az AOX-et csak olyan folyamatokban kell mérni, ahol klórvegyületeket használnak a cellulóz fehérítéséhez.

A kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni, az üzemben elvégzett kezelés vagy települési víztisztító telepen végzett kezelés után.

A mérési időszak a gyártás 12 hónapjára terjed ki. A vizsgálatokat havonta kell elvégezni a reprezentatív 24 órás egyesített mintákon.

Új építésű vagy átépített üzem, továbbá az üzemi termelési folyamatok megváltozása esetében a méréseket nyolc egymást követő héten keresztül hetente kell elvégezni, miután az üzem elérte egyenletes működését. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

2.3.   Optikai fehérítők és színezőanyagok

Optikai fehérítők és színezőanyagok, ideértve a fluoreszkáló fehérítő anyagokat, nem adhatók szándékosan a cellulózhoz.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát annak igazolására, hogy teljesülnek a követelmények.

2.4.   KOI és foszfor (P) vízbe, illetve kénvegyületek (S) és NOx levegőbe történő kibocsátása a gyártás során

A cellulózgyártás során a levegőbe, illetve vízbe történő kibocsátást terhelési pontokban kell kifejezni (PKOI, PP, PS, PNOx). A pontok értékét a tényleges kibocsátás és az 1. táblázatban feltüntetett referenciaértékek hányadosa adja meg.

A PKOI, PP, PS, PNOx terhelési pontok egyike sem haladhatja meg az 1,5-ös értéket.

A pontok összege (Pösszes = PKOI + PP + PS + PNOx) nem haladhatja meg a 4,0-es értéket.

Minden egyes felhasznált „i” cellulózra a kapcsolódó kibocsátásokat (kg/ADT-benkifejezve) súlyozni kell az egyes felhasznált cellulózok aránya szerint („i” cellulóz a cellulóz légszáraz tonnájaként), majd értéküket össze kell adni. Az egyes felhasznált cellulóztípusok és a papírgyártás referenciaértékeit az 1. táblázat tartalmazza. Végül az összkibocsátást el kell osztani az összreferencia-értékkel, a következő KOI-képlet szerint:

Formula

1. táblázat

A cellulóz különböző típusaiból származó kibocsátások referenciaértékei

Cellulózfajta

Referenciaértékek (kg/ADT)

KOIref

Pref

Sref

NOxref

Fehérített kémiai cellulóz (nem szulfit)

18,0

0,045 (*)

0,6

1,6

Fehérített kémiai cellulóz (szulfit)

25,0

0,045

0,6

1,6

CTMP

15,0

0,01

0,2

0,3

Amennyiben egyazon gyártóüzem hőenergiát és villamos energiát is termel, a villamosenergia-termelésből eredő S- és NOx-kibocsátás értékét le kell vonni az összes mennyiségből. A hőenergia-termelésből eredő kibocsátás arányát az alábbi képlet segítségével kell kiszámítani: [MWh(hőenergia) – MWh(hőenergia)eladott]/[MWh(hőenergia) + 2 × MWh(villamos energia)]

Ahol

Az MWh(villamos energia) a képletben a kapcsolt energiatermelő létesítményben termelt villamos energiát jelenti.

Az MWh(hőenergia) a képletben a kapcsolt energiatermelés folyamata során termelt hasznos hőt jelenti.

MWh(hőenergia)eladott a képletben a cellulózgyártó üzemen kívül felhasznált hasznos hőt jelenti.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja azokat a részletes számításokat, amelyek igazolják ennek a kritériumnak a teljesítését, valamint mellékeli az ezt alátámasztó dokumentációt, amelyben szerepelnie kell az alábbi vizsgálati módszerek szerint végzett vizsgálatok jelentéseinek:

KOI: ISO 6060, EPA SM 5220D vagy HACH 8000,

P: ISO 6878, SM4500, APAT IRSA CNR 4110 vagy Dr Lange LCK 349.,

S(oxid.): EPA 8 vagy ekvivalens módszer,

S(red.): EPA 8, EPA16A vagy ekvivalens módszer,

Olaj kéntartalma: ISO 8754 vagy EPA 8,

Szén kéntartalma: ISO 351 vagy EPA 8,

NOx: ISO 11564 vagy EPA 7E.

Az ezt alátámasztó dokumentációban fel kell tüntetni a mérések gyakoriságát és a KOI, P, S és NOx terhelési pontok kiszámítását. A dokumentáció tartalmazza az összes S- és NOx-kibocsátást, amely a cellulóz előállítása során keletkezik, beleértve a gyártóüzemen kívül előállított gőzt, kivéve azokat a kibocsátásokat, amelyek az villamosenergia-termeléshez kapcsolódnak.

A méréseknek ki kell terjedniük a regeneráló kazánokra, mészégető kemencékre, gőzkazánokra és az erős szagú gázok égetőkemencéire. A diffúz kibocsátásokat figyelembe kell venni.

A levegőbe történő kénkibocsátásról szóló jegyzőkönyvben megadott értékben szerepelnie kell mind az oxidált, mind a redukált kénkibocsátásoknak (dimetil-szulfid, metil-merkaptán, hidrogén-szulfid és hasonló kibocsátások). Az olaj, szén és más, ismert kéntartalmú külső tüzelőanyag segítségével történő hőenergia-előállításhoz kapcsolódó kénkibocsátások mérés helyett kiszámíthatók, és ezeket figyelembe kell venni.

A vízbe történő kibocsátások méréseit szűretlen és ülepítetlen mintákon kell elvégezni, az üzemben elvégzett kezelés vagy települési víztisztító telepen végzett kezelés után.

A mérési időszak a termelés 12 hónapjára terjed ki. A KOI és a P mérését havonta, az S és NOx mérését évente kell elvégezni. Alternatív megoldásként a folyamatos mérés is lehetséges, amennyiben évente legalább egyszer harmadik fél hitelesíti az eredményeket.

Új építésű vagy átépített üzem, továbbá az üzemi termelési folyamatok megváltozása esetében a méréseket nyolc egymást követő héten keresztül hetente kell elvégezni, miután az üzem elérte egyenletes működését. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

2.5.   A gyártásból származó CO2 kibocsátás

A szén-dioxid nem megújuló forrásokból történő kibocsátása, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (akár a gyártóüzem telephelyén történik, akár azon kívül) nem haladhatja meg az előállított cellulóz tonnájára számítva a 450 kg-ot. A tüzelőanyagból származó CO2 kibocsátások számításánál a 2. táblázat szerinti kibocsátási referenciaértékeket kell felhasználni.

2. táblázat

A különböző energiaforrásokból származó CO2 kibocsátások referenciaértékei

Tüzelőanyag

CO2 fosszilis kibocsátás

Mértékegység

Szén

95

g CO2 fosszilis/MJ

Nyersolaj

73

g CO2 fosszilis/MJ

Fűtőolaj 1.

74

g CO2 fosszilis/MJ

Fűtőolaj 2–5.

77

g CO2 fosszilis/MJ

PB-gáz

69

g CO2 fosszilis/MJ

Földgáz

56

g CO2 fosszilis/MJ

Hálózati villamos energia

400

g CO2 fosszilis/kWh

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja az e követelmény teljesülését igazoló, részletes számításokat a kapcsolódó alátámasztó dokumentációval együtt.

A levegőbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségéről szintén adatokat kell közölni. Ezek között szerepelnie kell a cellulózgyártás során felhasznált összes nem megújuló tüzelőanyag-forrásnak, beleértve a villamosenergia-termelésből származó kibocsátásokat is (függetlenül attól, hogy az energiát a gyártóüzem telephelyén vagy azon kívül termelik).

A mérési időszak a termelés 12 hónapjára terjed ki. A méréseket évente kell elvégezni.

Új építésű vagy átépített üzem, továbbá az üzemi termelési folyamatok megváltozása esetében a méréseket nyolc egymást követő héten keresztül hetente kell elvégezni, miután az üzem elérte egyenletes működését. 12 hónapi gyártás után újfent be kell mutatni az eredményeket. A mérésnek az adott időszak szempontjából reprezentatívnak kell lennie.

A gyártási folyamatokhoz beszerzett és felhasznált, megújuló energiaforrásokból származó energia mennyiségét (1) nem kell figyelembe venni a CO2-kibocsátások kiszámításakor: a kérelmezőnek ugyanakkor megfelelő dokumentációval kell igazolnia, hogy az üzemben ténylegesen ilyen jellegű energiát használtak fel, illetve ezt az energiát külső forrásból vásárolták.

3. kritérium Mesterséges cellulózszálak (ideértve a viszkóz-, a modál-, a lyocell-, a kupro- és a triacetátszálakat)

3.1.   Beszerzés

a)

Valamennyi cellulózrost esetében a felügyeleti lánc ellenőrzését független harmadik fél, például az FSC vagy a PEFC tanúsítványával, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációjával kell igazolni.

A cellulózrost legalább 25 %-a esetében a fenntartható erdőgazdálkodás alatt álló forrásból való származást független harmadik fél, például az FSC vagy a PEFC érvényes tanúsítványával, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációjával kell igazolni.

A cellulózrost fennmaradó részét olyan rendszerrel kell ellenőrizni, amely garanciát biztosít arra, hogy az anyagok jogszerű forrásból származnak és megfelelnek az adott rendszer nem tanúsított anyagokkal kapcsolatban támasztott minden egyéb kívánalmának.

Az erdőgazdálkodási és/vagy felügyeleti lánccal kapcsolatos tanúsítványt kiállító tanúsító testületnek rendelkeznie kell a tanúsítási rendszer akkreditációjával/elismerésével.

b)

A gyapothulladékból előállított viszkózcellulóznak meg kell felelnie a gyapotra vonatkozó 4.1-es kritériumnak (beszerzés és nyomonkövethetőség).

Értékelés és ellenőrzés:

a)

A kérelmező beszerez a cellulózgyártó(k)tól érvényes, független szerv által minősített felügyeleti lánc ellenőrzését igazoló tanúsítványt annak igazolására, hogy a fa rostanyag a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően állították elő és/vagy jogszerű és ellenőrzött forrásokból származik. Az FSC, a PEFC, illetve ezekkel egyenértékű tanúsítási rendszerek dokumentációja elfogadható független harmadik fél tanúsítványaként.

b)

A kérelem bizonyítékokkal támasztja alá a 4.1-es, gyapotra vonatkozó kritériumnak való megfelelést (beszerzés és nyomonkövethetőség).

3.2.   Fehérítés

A cellulózrost gyártására felhasznált cellulóz nem fehéríthető klórgázzal. Az adszorbeálható szervesen kötött halogének (AOX) és a szerves kötésű klór (OCl) összmennyisége nem haladhatja meg a következő értékeket:

0,170 kg/ADT, amennyiben a cellulózgyártásból származó szennyvízben mérik (AOX), vagy

150 ppm, amennyiben a kész cellulózrostokban mérik (OCl).

Értékelés és ellenőrzés:s

A kérelmező benyújtja a cellulózszállító nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyártás során nem használnak klórgázt, továbbá egy vizsgálati jelentést, amely igazolja a megfelelést vagy az AOX vagy az OCl határértéknek, a következő vizsgálati módszereket alkalmazva:

ISO 9562 vagy az evvel ekvivalens EPA 1650C az AOX méréséhez,

ISO 11480 az OCl méréséhez.

Az AOX mérésének gyakoriságát a pelyhesített cellulózra vonatkozó 2.2-es kritériummal összhangban kell megállapítani.

3.3.   Optikai fehérítők és színezőanyagok

Optikai fehérítők és színezőanyagok, ideértve a fluoreszkáló fehérítő anyagokat, nem adhatók szándékosan a cellulózrostokhoz.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát annak igazolására, hogy teljesülnek a követelmények.

3.4.   Cellulózrostok előállítása

a)

A szálak előállításához felhasznált cellulóz több mint 50 %-át olyan viszkózcellulóz-gyárakból kell beszerezni, amelyek a gyártás során keletkezett folyadékot hasznosítják vagy

helyszíni villamosenergia és gőz termelésén, vagy

vegyi társtermékek gyártásán keresztül.

b)

A kénvegyületek levegőbe történő kibocsátásának következő határértékeit kell figyelembe venni a viszkóz- és modálszálak gyártási folyamata során:

3. táblázat

Viszkóz- és modálszálak gyártására vonatkozó kénvegyület-kibocsátási értékek

Cellulózrosttípus

Kén levegőbe történő kibocsátása – határérték (g/kg)

Vágott szál

30

Végtelen elemi szál

 

tételenkénti mosás

40

integrált mosás

170

Megjegyzés: A határértékek éves átlagban kifejezve.

Értékelés és ellenőrzés:

a)

A kérelmezőnek köteleznie kell a cellulózrost-gyártókat arra, hogy listát nyújtsanak be az előállításhoz használt cellulózrost szállítóiról és a szállított anyag mennyiségéről. Alátámasztó dokumentációt és bizonyítékokat kell benyújtani arra vonatkozóan, hogy a szállítók előírt aránya rendelkezik a megfelelő energiatermelő berendezéssel vagy társtermékek hasznosítására és előállítására alkalmas rendszerekkel az érintett gyártóüzemekben.

b)

A kérelmező az e kritériumnak való megfelelést tanúsító részletes dokumentációt és a vizsgálatról szóló jegyzőkönyveket, valamint egy megfelelőségi nyilatkozatot nyújt be.

4. kritérium Gyapot és más természetes cellulóz magszálak

4.1.   Beszerzés és nyomonkövethetőség

a)

A gyapotot a 834/2007/EK tanácsi rendelet (2) rendelkezései, az USA-beli Nemzeti Organikus Program (NOP) vagy ezekkel egyenértékű, az Unió kereskedelmi partnereinél érvényes jogi követelmények szerint kell termeszteni. A biogyapot-tartalom magában foglalhat ökológiai termesztésű vagy ökológiai termelésre való átállásból származó gyapotot.

b)

A 4.1. a) kritériumnak megfelelően termesztett és a nedvszívó higiéniai termék gyártásához felhasznált gyapotnak nyomon követhetőnek kell lennie a gyártási normák ellenőrizhetősége szempontjából.

Értékelés és ellenőrzés:

a)

A biogyapot-tartalomról független ellenőrző szerv tanúsítja, hogy a termesztése a 834/2007/EK rendelet és az USA-beli Nemzeti Organikus Program (NOP) termesztési és ellenőrzési előírásainak, vagy más kereskedelmi partnerek által meghatározott jogi követelményeknek megfelelően történt. Az ellenőrzést évente kell elvégezni az egyes származási országokat tekintve.

b)

A kérelmezőnek évesített adatok alapján igazolnia kell, hogy a végtermék(ek) gyártásához beszerzett éves gyapotmennyiség valamennyi termékcsoport tekintetében megfelel a gyapottartalomra vonatkozó előírásnak. Be kell nyújtani a mezőgazdasági termelőktől vagy termelő csoportoktól évenként megvásárolt gyapot mennyiségére vonatkozó, illetve az tanúsított bálák össztömegét dokumentáló tranzakciós adatokat vagy számlákat.

4.2.   Fehérítés

A gyapot nem fehéríthető klórgázzal.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyártás során nem használnak klórgázt.

4.3.   Optikai fehérítők és színezőanyagok

Optikai fehérítők és színezőanyagok, ideértve a fluoreszkáló fehérítő anyagokat, nem adhatók szándékosan a gyapothoz.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát annak igazolására, hogy teljesülnek a követelmények.

5. kritérium Műanyagok és szuperabszorbens polimerek

5.1.   Szintetikus polimerek és műanyagok gyártása

Minden olyan üzemnek, amelyben szintetikus polimereket és műanyagot gyártanak, berendezésekkel kell rendelkeznie a következők teljesítésére:

víztakarékosság (például a berendezésekben történő vízmozgás felügyelete és zárt rendszerekben történő vízkeringés),

integrált hulladékkezelési terv a hulladékkeletkezés megelőzésének, a hulladék újrafelhasználásának, újrafeldolgozásának, hasznosításának és végleges ártalmatlanításának optimalizálása céljából (különböző hulladékfrakciók különválasztása),

az energiahatékonyság és energiagazdálkodás optimalizálása (például a szuperabszorbens polimerek gyártása során keletkezett gőz újrafelhasználása).

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a szállítók nyilatkozatát az előírt követelményeknek való megfelelésről. A nyilatkozathoz mellékelni kell egy jelentést, amely részletesen leírja a szállítók által alkalmazott folyamatokat, annak érdekében, hogy valamennyi érintett gyártóüzem megfeleljen a követelményeknek.

5.2.   Adalékanyagok a műanyagokban

a)

A termékhez felhasznált valamennyi műanyag és szintetikus polimer tömegének legfeljebb 0,01 %-át (100 ppm) alkothatja ólom, kadmium, hexavalens króm és rokon vegyületeik.

b)

A műanyagokban használt adalékanyagok 0,10 % feletti tömegalapú koncentráció esetében nem tartozhatnak az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) osztályozási szabályai szerint az alábbi osztályokba:

rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagok, 1a., 1b. és 2. kategória (H340, H350, H350i, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df),

akut toxicitású, 1-2. kategória (H300, H310, H330, H304),

célszervi toxicitású (STOT), 1. kategória: (H370, H372),

a vízi környezetre veszélyes, 1-2. kategória (H400, H410, H411).

Értékelés és ellenőrzés:

a), b): A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát a követelményeknek való megfelelésről. Be kell nyújtani egy biztonsági adatlapokkal alátámasztott listát a hozzáadott anyagokról, amelynek tartalmaznia kell az anyagok koncentrációját és a vonatkozó figyelmeztető és R-mondatokat.

A benyújtott dokumentáció nyomon követésének és ellenőrzésének megkönnyítése céljából ellenőrizhető a szállítók véletlenszerűen kiválasztott mintája. A szállítónak biztosítania kell a hozzáférést a gyártó létesítményhez, raktárakhoz és más berendezésekhez. Bármely benyújtott és megosztott dokumentációra és információra vonatkozik a bizalmas kezelés.

5.3.   Szuperabszorbens polimerek

a)

Akrilamid (CAS-szám: 79-06-1) nem adható szándékosan a termékhez.

b)

A termékben felhasznált szuperabszorbens polimerek legfeljebb 1 000 ppm értékben tartalmazhatnak olyan maradék monomereket, amelyekre a tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagokról vagy keverékekről szóló 7. kritériumban felsorolt figyelmeztető mondatok vonatkoznak. A nátrium-poliakrilát esetében ezek a nem reagált akrilsav és a keresztkötők teljes mennyiségére vonatkoznak.

c)

A termékekben használt szuperabszorbens polimerek legfeljebb 10 tömegszázaléka tartalmazhat vízoldható kivonatokat, és ezeknek meg kell felelniük a tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok vagy keverékekről szóló 7. kritériumnak. A nátrium-poliakrilát esetében ezek az akrilsav olyan monomerjeit és oligomerjeit jelentik, amelyek molekuláris tömege az ISO 17190 vizsgálati módszer szerint kisebb, mint a szuberabszorbens polimeré.

Értékelés és ellenőrzés:

a)

A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem használta fel a szóban forgó anyagot.

b)

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát, amely dokumentálja a termékben használt szuperabszorbens polimer(ek) összetételét. Ezt termékbiztonsági adatlapok használatával kell megtenni, amelyeken szerepel az anyag teljes neve és CAS-száma, továbbá a termékben található, az előírásoknak megfelelően besorolt maradék monomerek és azok tömege. Az ajánlott vizsgálati módszerek az ISO 17190- és a WSP 210-módszer. Ismertetni kell az analízishez használt módszereket, továbbá meg kell adni az analízist végző laboratóriumok nevét.

c)

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát, meghatározva a vízben oldódó kivonatok mennyiségét a szuperabszorbens polimer(ek)ben. Az ajánlott vizsgálati módszerek az ISO 17190- és a WSP 270-módszer. Ismertetni kell az analízishez használt módszereket, továbbá meg kell adni az analízist végző laboratóriumok nevét.

6. kritérium: Más anyagok és összetevők

6.1.   Öntapadó anyagok

Az öntapadó anyagok nem tartalmazhatják semelyik következő anyagot:

fenyőgyanták (CAS-számok: 8050-09-7, 8052-10-6, 73138-82-6),

diizobutil-ftalát (DIBP, CAS-szám 84-69-5),

diizonil-ftalát (DINP, CAS-szám 28553-12-0),

formaldehid (CAS-szám 50-00-0).

Ez a követelmény nem alkalmazandó, amennyiben az említett anyagokat nem szándékosan adták az anyaghoz vagy a végtermékhez, továbbá az öntapadó anyagokban 100 ppm alatti koncentrációban (0,010 tömegszázalékban) vannak jelen.

A formaldehid esetében az öntapadó anyag gyártása során keletkezett formaldehid-tartalom legfelső határértéke az újonnan előállított polimer diszperzióban nem haladhatja meg a 250 ppm-t. A szabad formaldehid-tartalom a kikeményedett öntapadó anyagban (ragasztó) nem haladhatja meg a 10 ppm-t. E követelmény nem terjed ki a az olvadékragasztókra.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát annak igazolására, hogy teljesülnek a követelmények. Bizonyítékként biztonsági adatlapok használhatók. Be kell nyújtani a formaldehidre vonatkozó teszteredményeket, kivéve az olvadékragasztókat.

6.2.   Festékek és színezékek

Sem a termék, sem bármely homogén alkotórésze nem színezhető. A követelménytől való eltérés a lehetséges a következők esetében:

tamponzsinórok, csomagolóanyagok és ragasztószalagok,

titán-dioxid polimerekben és viszkózban,

a bőrrel közvetlenül nem érintkező anyagokat lehet színezni, amennyiben a színezés konkrét funkciókat tölt be (pl. a termék fehér vagy világos ruhán keresztüli észrevehetőségének csökkentése, a ragasztószalagok rögzítési helyének jelzése, a nedvesség jelzése).

A festékek és színezékeknek szintén meg kell felelniük a tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagokról vagy keverékekről szóló 7. kritériumnak.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmezőnek be kell nyújtania nyilatkozatát, és a szállítókat is köteleznie kell arra, hogy benyújtsák nyilatkozatukat az előírt követelmények teljesülésére vonatkozóan. Színezékek használata esetében alkalmazásukat a konkrét funkció meghatározásával kell megindokolni.

6.3.   Illatanyagok

a)

A gyermekek számára tervezett és szánt termékeknek, továbbá a tamponoknak és melltartóbetéteknek illatanyagoktól mentesnek kell lenniük.

b)

A termékhez illatanyagként hozzáadott valamennyi alapanyagot vagy keveréket a Nemzetközi Illatanyag-ipari Szövetség (IFRA) eljárási kódexének megfelelően kell gyártani és kezelni. A kódex az IFRA honlapján érhető el: http://www.ifraorg.org. A gyártónak be kell tartania az IFRA ajánlásait a tilalomra és korlátozott mértékű felhasználásra, valamint az anyagtisztasági követelményekre vonatkozóan.

c)

Bármely felhasznált illatanyagnak szintén meg kell felelnie a tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagokról vagy keverékekről szóló 7. kritériumnak.

d)

Nem használhatók fel sem olyan illatanyagok vagy illatanyag-keverékek összetevői, amelyeket a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (4) különösen aggályos kontaktallergénként határozott meg, sem olyan illatanyagok, amelyeket az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. mellékletének megfelelően fel kell tüntetni az összetevők felsorolásában. Továbbá tilos a nitropézsmák és policiklusos pézsmák használata.

e)

Az illatanyagok használatát fel kell tüntetni a termék csomagolásán. Továbbá, meg kell nevezni azokat az illatanyagokat és/vagy az illatanyag-keverékek azon összetevőit, amelyeket a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság emberi kontaktallergénként határozott meg, és amelyekre nem vonatkozik a 6.3. kritérium c) és d) pontjának korlátozása.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania, amely igazolja az a)–e) pontokban megállapított követelmények teljesülését, adott esetben alátámasztva az illatanyagok előállítójának nyilatkozatával. Illatanyagok használata esetében a felhasznált illatanyagok listája és az információk kiegészülésének látható bizonyítéka megjelenik a csomagoláson.

6.4.   Lotionok

a)

A lotionok nem használhatók fel intim betétekben, tamponokban és melltartóbetétekben. Más termékek esetében a lotionok használatát fel kell tüntetni a csomagoláson.

b)

Az intim betétektől, tamponoktól és melltartóbetétektől eltérő termékekben használt lotionnak meg kell felelnie az illatanyagokkal kapcsolatos 6.3. kritériumnak és a tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagokról vagy keverékekről szóló 7. kritériumnak, függetlenül attól, hogy a végtermékben milyen koncentrációban van jelen.

c)

A következő anyagok nem használhatók fel: triklozán, parabének, formaldehid és formaldehidet kibocsátó anyagok.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmező benyújtja nyilatkozatát a követelményeknek való megfelelésről, adott esetben a lotion gyártójának nyilatkozatával együtt. A lotionok használata esetében a csomagoláson megjelenített információk kiegészítésének látható bizonyítékát is be kell nyújtani.

6.5.   Szilikon

a)

Amennyiben a termék alkotórészeit szilikonnal kezelik, a gyártó biztosítja alkalmazottai védelmét az oldószerekkel szemben.

b)

Az alkotórészek szilikonos kezelése esetében a felhasznált vegyszerek sem oktametil-ciklotetrasziloxánt D4 (CAS 556-67-2), sem dekametil-ciklopentasziloxánt D5 (CAS 541-02-6) nem tartalmazhatnak. Ez a követelmény nem alkalmazandó, amennyiben a D4-et és D5-öt nem szándékosan adták az anyaghoz vagy a végtermékhez, és amennyiben a D4 és D5 100 ppm alatti koncentrációban (0,010 tömegszázalékban) van jelen a szilikonban.

Értékelés és ellenőrzés:

a)

A kérelmező az alkalmazott szilikonkezelési módszerről információt, az alkalmazottai védelmének igazolására pedig dokumentációt nyújt be.

b)

A kérelmező benyújtja a szállító nyilatkozatát annak igazolására, hogy teljesülnek ezek a követelmények.

6.6.   Nanoméretű ezüstrészecskék

Sem a termékhez, sem bármely homogén alkotórészéhez nem adhatók hozzá nanoméretű ezüstrészecskék.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania nyilatkozatát, és a szállítókat is köteleznie kell arra, hogy benyújtsák nyilatkozatukat a követelmények teljesülésére vonatkozóan.

7. kritérium: Tilalom vagy korlátozás hatálya alá eső anyagok vagy keverékek

7.1.   Veszélyes anyagok és keverékek

Az uniós ökocímke nem ítélhető oda, ha a termék, annak bármely, az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott árucikke vagy homogén alkotórésze olyan anyagokat vagy keverékeket tartalmaz, amelyre az 1272/2008/EK rendelet vagy a 67/548/EGK tanácsi irányelv (7) alábbi táblázatban foglalt egy vagy több figyelmeztető mondata vagy R-mondata vonatkozik, vagy az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében említett anyagokat vagy keverékeket tartalmaz, kivéve, ha azok kifejezett mentességet élveznek.

Az Unió által elfogadott legfrissebb osztályozási szabályok elsőbbséget élveznek a felsorolt veszélyességi osztályokkal és a R-mondatokkal szemben. A kérelmezőnek ezért gondoskodnia kell arról, hogy az esetleges osztályozás a legfrissebb osztályozási szabályokon alapuljon.

Az 4. táblázatban felsorolt figyelmeztető és R-mondatok általában anyagokra vonatkoznak. Ha azonban az anyagokról nem lehetséges külön adatokat beszerezni, a keverékekre vonatkozó besorolási szabályokat kell alkalmazni.

A 7.1-es kritérium teljesítése alól mentesülnek azok az anyagok vagy keverékek, amelyek jellemzői a feldolgozás hatására módosulnak, például biológiai úton nem vehetők fel, vagy kémiailag oly módon alakulnak át, hogy az esetükben korábban azonosított veszélyek már nem állnak fenn. E körbe tartoznak például a módosított polimerek és monomerek vagy a műanyagokon belül kovalens kötéssel összekapcsolódó adalékanyagok.

Azoknak az anyagoknak és keverékeknek a koncentrációs határértékei, amelyek kimerítik a veszélyességi osztályokba vagy kategóriákba való besorolás feltételeit, és amelyekhez a 4. táblázatban felsorolt figyelmeztető mondatokat vagy kockázatra utaló figyelmeztetéseket rendelték vagy rendelhetik, valamint az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkének a), b) vagy c) pontjában foglalt kritériumok szerinti anyagok koncentrációs határértékei nem haladhatják meg az 1272/2008/EK rendelet 10. cikkével összhangban meghatározott általános és egyedi koncentrációs határértékeket. Amennyiben egyedi koncentrációs határérték került meghatározásra, akkor elsősorban annak kell megfelelni, és csak utána az általános határértékeknek.

4. táblázat

Figyelmeztető mondatok és vonatkozó R-mondatok

Figyelmeztető mondat (1)

R-mondat (2)

H300 Lenyelve halálos.

R28

H301 Lenyelve mérgező.

R25

H304 Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.

R65

H310 Bőrrel érintkezve halálos.

R27

H311 Bőrrel érintkezve mérgező.

R24

H330 Belélegezve halálos.

R23/26

H331 Belélegezve mérgező.

R23

H340 Genetikai károsodást okozhat.

R46

H341 Feltételezhetően genetikai károsodást okozhat.

R68

H350 Rákot okozhat.

R45

H350i Belélegezve rákot okozhat.

R49

H351 Feltehetően rákot okoz.

R40

H360F Károsíthatja a termékenységet.

R60

H360D Károsíthatja a születendő gyermeket.

R61

H360FD Károsíthatja a termékenységet. Károsíthatja a születendő gyermeket.

R60/61/60-61

H360Fd Károsíthatja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

R60/63

H360Df Károsíthatja a születendő gyermeket. Feltehetően károsítja a termékenységet.

R61/62

H361f Feltehetően károsítja a termékenységet.

R62

H361d Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

R63

H361fd Feltehetően károsítja a termékenységet. Feltehetően károsítja a születendő gyermeket.

R62-63

H362 A szoptatott gyermeket károsíthatja.

R64

H370 Károsítja a szerveket.

R39/23/24/25/26/27/28

H371 Károsíthatja a szerveket.

R68/20/21/22

H372 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket.

R48/25/24/23

H373 Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsíthatja a szerveket.

R48/20/21/22

H400 Nagyon mérgező a vízi élővilágra.

R50

H410 Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

R50-53

H411 Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

R51-53

H412 Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.

R52-53

H413 Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra

R53

EUH059 Veszélyes az ózonrétegre.

R59

EUH029 Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.

R29

EUH031 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.

R31

EUH032 Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.

R32

EUH070 Szembe kerülve mérgező.

R39-41

H317 (1A. alkategória): Allergiás bőrreakciót válthat ki (kiváltó koncentráció: ≥ 0,1 tömegszázalék) (3).

R43

H317 (1 B. alkategória): Allergiás bőrreakciót válthat ki (kiváltó koncentráció: ≥ 1,0 tömegszázalék) (3).

H334: Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.

R42

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmezőnek be kell nyújtania a termék anyagjegyzékét, amely a termék összes árucikkének és homogén alkotórészének felsorolását is tartalmazza.

A kérelmezőnek ellenőriznie kell olyan anyagok és keverékek jelenlétét, amelyek e kritériumban foglalt figyelmeztető mondatokkal vagy R-mondatokkal jellemezhetők. A kérelmező nyilatkozatot nyújt be arról, hogy a termék, annak bármely árucikke vagy bármely homogén alkotórésze megfelel e kritériumnak.

A kérelmezőnek a megfelelő ellenőrzési formát kell kiválasztania. A fő ellenőrzési formák a következők:

Homogén alkotórészek és bármilyen kapcsolódó kezelés vagy idegen anyag (például szuperabszorbens polimer réteg) esetében: biztonsági adatlapokat kell benyújtani a termék e részét alkotó anyagokra, továbbá az anyagok összeállítása és kezelése során felhasznált, a kész részben 0,10 tömegszázalékos határértéket meghaladó anyagokról és keverékekről, amennyiben nincs alacsonyabb koncentrációs határérték érvényben az 1272/2008/EK rendelet 10. cikke szerint.

A termék vagy annak összetevői meghatározott funkcióval való felruházására használt kémiai receptúrák (pl. ragasztók és öntapadó anyagok, színezékek) esetében: biztonsági adatlapokat kell benyújtani a végtermék összeállításához használt anyagokra és keverékekre, valamint az alkotórészekhez felhasznált és azokban megmaradó anyagokra és keverékekre vonatkozóan.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kapcsolódó dokumentációt, például a szállítók által aláírt megfelelőségi nyilatkozatokat arról, hogy az anyagok, keverékek és alapanyagok nincsenek besorolva a fenti listában említett figyelmeztető mondatokhoz vagy R-mondatokhoz tartozó, az 1272/2008/EK rendelet szerinti veszélyességi osztályokba, amennyire ezt meg lehet ítélni legalább az 1907/2006/EK rendelet VII. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő információk alapján.

Az adatoknak az anyagok vagy keverékek végtermékben felhasznált formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk.

A következő műszaki adatokat kell megadni az egyes anyagok és keverékek besorolásáról vagy be nem sorolásáról szóló nyilatkozatok alátámasztására:

i.

az 1907/2006/EK rendelet szerint nem regisztrált vagy harmonizált CLP-osztályozással még nem rendelkező anyagok esetében: az említett rendelet VII. mellékletében felsorolt követelményeknek megfelelő adatok;

ii.

az 1907/2006/EK rendelet szerint regisztrált és a harmonizált CLP-osztályozásra vonatkozó követelményeknek meg nem felelő anyagok esetében: az anyag osztályozatlanságát igazoló REACH regisztrációs dosszién alapuló adatok;

iii.

a harmonizált osztályozással rendelkező vagy önállóan besorolt anyagok esetében: biztonsági adatlapok, amennyiben rendelkezésre állnak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, vagy az anyag önállóan besorolt, akkor az anyagoknak 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerinti veszélyességi osztályozásáról kell adatokat szolgáltatni;

iv.

keverékek esetében: biztonsági adatlapok, amennyiben rendelkezésre állnak. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a keverék osztályozásának az 1272/2008/EK rendeletben foglalt szabályok szerinti számítását kell megadni, továbbá a keverékeknek az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerinti veszélyességi osztályozásáról kell adatokat szolgáltatni.

A biztonsági adatlapokat az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének (Útmutató a biztonsági adatlapok elkészítéséhez) 2., 3., 9., 10., 11. és 12. szakaszában nyújtott útmutatás alapján kell kitölteni. A hiányosan kitöltött biztonsági adatlapokat a vegyi anyagok szállítóinak nyilatkozataiból származó adatokkal kell kiegészíteni.

Az anyagok lényegi jellemzőiről a vizsgálatokon kívül más eszközökkel, például alternatív módszerekkel is nyerhetők adatok: alkalmazhatók például in vitro módszerek, mennyiségi szerkezet-hatás modellek vagy az 1907/2006/EK rendelet XI. melléklete szerinti csoportosítás vagy kereszthivatkozás. A releváns adatokat kifejezetten ajánlott megosztani az ellátási lánc szereplőivel.

7.2.   Az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdése szerinti anyagok

Nem engedélyezhető eltérés a 66/2010/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében említett tilalom alól a keverékekben, árucikkekben, illetve termékek bármely homogén alkotórészében 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban jelen levő azon anyagok esetében, amelyek a kockázatok szempontjából különösen aggályos vegyi anyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 1907/2006/EK rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jegyzékben.

Értékelés és ellenőrzés

A kockázatok szempontjából különösen aggályosnak minősülő vegyi anyagok legfrissebb jegyzékére hivatkozni kell a kérelmezés benyújtásakor. A kérelmező köteles megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani, amelyben igazolja a 7.2. kritérium teljesülését, továbbá mellékelnie kell minden kapcsolódó dokumentációt, köztük az anyagok szállítói által aláírt megfelelőségi nyilatkozatokat, valamint a felhasznált anyagoknak vagy keverékeknek az 1907/2006/EK rendelet II. melléklete szerinti biztonsági adatlapjait. Az anyagok és készítmények koncentrációs határértékeit fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében foglalt követelmények szerint.

8. kritérium Nyersanyag-hatékonyság az gyártásban

A termékek gyártása és csomagolása során keletkezett hulladék mennyiségének és az újrafelhasznált vagy hasznos anyagokká és/vagy energiává átalakított résznek a különbsége nem haladhatja meg:

a tamponok esetében a végtermék tömegének 10 %-át,

minden egyéb termék esetében a végtermék tömegének 5 %-át.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek bizonyítékot kell benyújtania arról a hulladékmennyiségről, amely a gyártási folyamat során nem használtak fel újra, vagy amelyet nem alakítottak át más anyagokká és/vagy energiává.

A számításokat az ISO 14025 módszernek megfelelően kell végezni továbbá a kérelmezőnek az alábbi paraméterek mindegyikét ismertetnie kell:

a termék és a csomagolás tömege,

a gyártás során keletkező összes hulladékáram, és

a vonatkozó kezelés folyamata (újrafeldolgozás, égetés), ideértve a visszanyert és ártalmatlanított hulladékfrakciót.

A nettó hulladékmennyiséget a termelt hulladék és a hasznosított hulladék mennyiségének különbsége adja meg.

9. kritérium: A termék értékesítésére vonatkozó iránymutatások

A gyártóknak szöveggel vagy vizuális szimbólumokkal kell jelezniük a csomagoláson a következőket:

a terméket tilos a WC-n lehúzni,

miként kell a használt terméket megfelelően ártalmatlanítani.

Értékelés és ellenőrzés:

A kérelmezőnek be kell nyújtania a csomagolás egy mintapéldányát.

10. kritérium Használatra való alkalmasság és termékminőség

A termék hatékonyságának/minőségének kielégítőnek és legalább a már forgalomban lévő termékekkel egyenértékűnek kell lennie. A használatra való alkalmasságot az 5. táblázatban feltüntetett jellemzők és paraméterek szerint kell tesztelni. Amennyiben megállapítottak teljesítményküszöböket, ezeket el kell érni.

5. táblázat

A vizsgálandó termék használatra való alkalmasságát leíró jellemzők és paraméterek

Jellemzők

Előírt vizsgálati eljárás (teljesítményküszöb)

Babapelenkák

Intim betétek

Tamponok

Melltartóbetétek

Alkalmazási vizsgálatok

U1.

Nedvszívás és szivárgás elleni védelem (**)

Fogyasztói vizsgálat (szivárgás a használt termékek legfeljebb 5 %-ánál fordul elő)

U2.

Bőrszárazság

Fogyasztói vizsgálat (a terméket tesztelő fogyasztók 80 %-a kielégítőnek ítéli a teljesítményt)

Nem alkalmazható

Mint a babapelenkák esetében

U3.

Illeszkedés és kényelem

Fogyasztói vizsgálat (a terméket tesztelő fogyasztók 80 %-a kielégítőnek ítéli a teljesítményt)

U4.

Összteljesítmény

Fogyasztói vizsgálat (a terméket tesztelő fogyasztók 80 %-a kielégítőnek ítéli a teljesítményt)

Technikai vizsgálatok

T1.

Nedvszívás és szivárgás elleni védelem

Nedvszívási arány és szivárgás előtti nedvszívás

Syngina-módszer

Nincs javasolt módszer

T2.

Bőrszárazság

TEWL (transzepidermális vízvesztés), újranedvesítési módszer vagy korneometrikus vizsgálatok

Nem alkalmazható

Nincs javasolt módszer

Értékelés és ellenőrzés:

Vizsgálati jelentést kell benyújtani az alkalmazási és technikai vizsgálatokról, megadva a vizsgálati módszert, az eredményeket és a felhasznált adatokat. A vizsgálatokat olyan laboratóriumok végezhetik, amelyeket külső vagy belső minőségbiztosítási rendszerek kivitelezésére hitelesítettek.

Az uniós ökocímkére pályázó termékek meghatározott típusait és méreteit vizsgálatoknak kell alávetni. Ha azonban bizonyítható, hogy a termékek teljesítménye azonos, elégséges csak egy méretet vagy termékcsoportonként különböző méretek reprezentatív keverékét megvizsgálni. Különösen ügyelni kell a termékek mintavételére, szállítására és tárolására annak érdekében, hogy az eredmények reprodukálhatók legyenek. Javasolt elkerülni a termék azonosíthatatlanná tételét vagy a termék átcsomagolását semleges csomagolásba annak érdekében, hogy a termék és/vagy a csomagolás teljesítménye ne módosuljon.

A vizsgálatokra vonatkozó információkat, az adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartása mellett, illetékes szervek rendelkezésére kell bocsátani A vizsgálatok eredményeit egyértelműen kell ismertetni és bemutatni az adatfelhasználó számára érthető nyelven, egységeken és szimbólumokon keresztül. A következő elemeket kell meghatározni: a vizsgálatok helye és időpontja; a termékek kiválasztásához alkalmazott kritériumok és a reprezentativitásuk; kiválasztott vizsgálati jellemzők és adott esetben jellemzők kihagyásának okai; alkalmazott vizsgálati módszerek és adott esetben korlátaik. A vizsgálatok eredményeinek felhasználását illetően egyértelmű iránymutatások szükségesek.

A fogyasztói vizsgálatok további iránymutatásai:

A mintavételnek, a vizsgálat megtervezésének, a tesztelők kiválasztásának és a vizsgálati eredmények kiértékelésének meg kell felelniük a standard statisztikai eljárásoknak (AFNOR Q 34-019, ASTM E1958-07e1 vagy egyenértékű módszer).

Minden terméket kérdőív alapján kell értékelni. A vizsgálatnak legkevesebb 72 óráig, amennyiben lehetséges, egy hétig kell tartania, és a termék termék szokásos alkalmazási feltételei között kell megvalósulnia.

A tesztelők ajánlott száma legalább 30 fő. A felmérésben résztvevő összes személy a vizsgált termék meghatározott típusának/méretének tényleges használója.

Amennyiben a terméket nem kizárólag az egyik nem fogyasztói számára tervezték, a férfi és női tesztelők arányának 1:1-nek kell lennie.

A vizsgálaton résztvevő személyeknek reprezentálniuk kell a piacon jelenlevő fogyasztók különböző csoportjainak arányait. Az életkort, az országot és a nemet egyértelműen meg kell adni.

Beteg vagy krónikus bőrbetegségben szenvedő személyek nem vehetnek részt a vizsgálaton. Azokat az eseteket, amikor a tesztelő személy megbetegszik a fogyasztói vizsgálat során, fel kell tüntetni a kérdőíven, továbbá a válaszok nem vehetők figyelembe a kiértékelésnél.

A tesztelő fogyasztók 80 %-ának kielégítőnek kell megítélnie teljesítményt a bőrszárazság, az illeszkedés és kényelem és az összteljesítmény tekintetében; ez például jelentheti azt, hogy a fogyasztó 60 pont felettinek értékeli a terméket (1-100-ig terjedő pontozási skálán), vagy hogy a terméket jónak, illetve nagyon jónak értékeli (öt minősítési fokozat esetében: nagyon gyenge, gyenge, átlagos, jó, nagyon jó). A nedvszívás és szivárgás elleni védelem esetében a szivárgás a tesztelt termékek legfeljebb 5 %-ánál fordulhat elő.

Az eredményeket a fogyasztói vizsgálat befejezését követően statisztikailag ki kell értékelni.

Ismertetni kell azokat a külső tényezőket, mint például márkázás, piaci részesedés és reklám, amelyek hatással lehetnek a termékek vélt teljesítményére.

A technikai vizsgálatok további követelményei:

Amennyire lehetséges, a vizsgálatok termékre szabott, megismételhető és szigorú módszereken alapulnak.

A méréseket legalább öt mintán kell elvégezni. Az átlageredményeket a szórással együtt kell megadni.

Az 1. kritériumnak megfelelően be kell nyújtani a termék tömegére, méreteire és tervezési sajátosságaira vonatkozó leírást.

11. kritérium Szociális szempontok

A kérelmező gondoskodik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi normái, az ENSZ Globális Megállapodása és az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai szerinti munkára vonatkozó alapvető elvek és jogok tiszteletben tartásáról az engedélyezett termék előállításának teljes ellátási láncához kapcsolódó gyártóüzemekben. Az ellenőrzés céljából az ILO következő alapvető munkaügyi normáira kell hivatkozni:

029.

a kényszermunkáról

087.

az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről

098.

a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról

100.

az egyenlő díjazásáról

105.

a kényszermunka felszámolásáról

111.

a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről

138.

a foglalkoztatás alsó korhatáráról

155.

a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről

182.

a gyermekmunka legrosszabb formáinak megszüntetéséről

Ezekről a normákról tájékoztatni kell a végtermék előállításának teljes ellátási láncához kapcsolódó gyártóüzemeket.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek harmadik féltől származó, a követelményeknek való megfelelést igazoló tanúsítványt kell benyújtania, amely független ellenőrzésen és dokumentáción alapul, ideértve az ellenőrök által, az ökocímke odaítélésének ellenőrzési folyamata alatt az ellátási lánc gyártóüzemeinél tett helyszíni látogatásokat. Ennek megkeresés alapján kell történnie, majd az ökocímke érvényességi ideje alatt mindannyiszor, ahányszor új gyártóüzemek kapcsolódnak be a gyártási folyamatba.

12. kritérium Az uniós ökocímkén feltüntetett információ

Az uniós ökocímke a termék csomagolásán helyezhető el. Az uniós ökocímke 2. rovatába a következő szöveget kell írni:

„Erőforrás-felhasználásból adódó csökkentett környezeti hatás”

„Veszélyes anyagok korlátozott használata”

„A termék megfelelt a teljesítmény- és minőségvizsgálatoknak”

Ezenfelül az alábbi szöveg jelenhet meg a csomagoláson: „A következő honlapon bővebb információt találhat arra vonatkozóan, hogy miért kapta meg ez a termék az uniós ökocímkét http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/”.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmező a követelményeknek való megfelelésről nyilatkozatot, továbbá látható bizonyítékot nyújt be.


(*)  A számításban a nettó P-kibocsátást kell figyelembe venni. A fa nyersanyagban és vízben természetes módon található P levonható a teljes P-kibocsátás összegéből. Levonás legfeljebb 0,010 kg/ADT-ig fogadható el.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.)

(2)  A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(4)  SCCS Opinion on Fragrance allergens in cosmetic products adopted in June 2012 (A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FTBT) 2012. júniusában elfogadott véleménye a kozmetikai termékek illatanyagaiban található allergénekről). http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_102.pdf

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 1223/2009/EK rendelete a kozmetikai termékekről (HL L 342., 2009.12.22., 59. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(7)  A Tanács 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 196., 1967.8.16., 1. o.).

(1)  A 1272/2008/EK rendelettel összhangban.

(2)  A 67/548/EGK irányelvnek, valamint az 1999/45/EK irányelve a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 200., 1999.7.30., 1. o.) megfelelően.

(3)  Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2011. március 10-i 286/2011/EU bizottsági rendeletnek (HL L 83., 2011.3.30., 1. o.) megfelelően.

(**)  Nem vonatkozik azokra az egészségügyi betétekre, amelyek nem rendelkeznek a női alsóneműt védő nedvszívó maggal (könnyű egészségügyi betétek).