ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 311

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. október 31.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

Értesítés az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

1

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 1159/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. október 30.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról

2

 

*

A Bizottság 1160/2014/EU rendelete (2014. október 30.) a 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az országok és területek jegyzéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )

17

 

*

A Bizottság 1161/2014/EU rendelete (2014. október 30.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kiigazításáról ( 1 )

19

 

 

A Bizottság 1162/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. október 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

21

 

*

Az Európai Központi Bank 1163/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a felügyeleti díjakról (EKB/2014/41)

23

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2014/101/EU irányelve (2014. október 30.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )

32

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2014/749/EU

 

*

Az Európai Tanács határozata (2014. október 23.) az Európai Bizottság kinevezéséről

36

 

*

A Tanács 2014/750/KKBP határozata (2014. október 30.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP tanácsi határozat módosításáról

39

 

*

A Tanács 2014/751/KKBP határozata (2014. október 30.) a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/573/KKBP határozat módosításáról

54

 

 

2014/752/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 30.) Japán központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

55

 

 

2014/753/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 30.) Szingapúr központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

58

 

 

2014/754/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 30.) Hongkong központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

62

 

 

2014/755/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 30.) Ausztrália központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

66

 

 

2014/756/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 29.) az IPBC-t és propikonazolt tartalmazó biocid termékekre vonatkozó egyes engedélyezések tekintetében Németország által a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján bejelentett korlátozásokról (az értesítés a C(2014) 7909. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

69

 

 

2014/757/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 29.) egy IPBC-t tartalmazó biocid termékre vonatkozó engedély tekintetében Németország által a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően bejelentett korlátozásokról (az értesítés a C(2014) 7914. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

72

 

 

2014/758/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 29.) a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a Németország által bejelentett, biocid termékre vonatkozó engedélyezés megtagadására irányuló javaslat elutasításáról (az értesítés a C(2014) 7915. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

75

 

 

2014/759/EU

 

*

A Bizottság végrehajtási határozata (2014. október 29.) a 2007/777/EK határozat III. mellékletének a háziasított sertésféléktől származó bizonyos húskészítmények Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvánamintának a Trichinellára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2014) 7921. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

78

 

 

2014/760/EU

 

*

A Bizottság határozata (2014. október 29.) a Németország által a 89/686/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének megfelelően a Hitzeschutzanzug FW Typ 3 hő elleni védőruházat forgalomból való kivonására és forgalomba hozatalának tilalmára hozott intézkedésről (az értesítés a C(2014) 7977. számú dokumentummal történt)

80

 

 

AJÁNLÁSOK

 

 

2014/761/EU

 

*

A Bizottság ajánlása (2014. október 29.) a belső energiapiaci szabályoknak az EU-tagállamok és az Energiaközösség szerződő felei közötti megfelelő alkalmazásáról

82

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/1


Értesítés az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti, 2014. március 21-én és 2014. június 27-én Brüsszelben aláírt társulási megállapodásnak az alábbi részei 2014. november 1-jétől ideiglenesen alkalmazandók a megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatoknak (1) – közülük a másodikat módosították (2) – a 4. cikke alapján, annyiban, amennyiben azok uniós hatáskörbe tartozó kérdésekre vonatkoznak:

 

I. cím;

 

II. cím: 4. cikk, 5. cikk és 6. cikk;

 

III. cím: 14. és 19. cikk;

 

V. cím: 1. fejezet (a 338. cikk k) pontja, valamint a 339. és a 342. cikk kivételével), 6. fejezet (a 361. cikk, a 362. cikk (1) bekezdésének c) pontja, a 364. cikk, valamint a 365. cikk a) és c) pontja kivételével), 7. fejezet (a 368. cikk (3) bekezdése és a 369. cikk a) és d) pontja (3) kivételével), 12. és 17. fejezet, (a 404. cikk h) pontja kivételével), 18. fejezet (a 410. cikk b) pontja és a 411. cikk kivételével), 20., 26. és 28. fejezet, valamint a 353. és a 428. cikk;

 

VI. cím;

 

VII. cím (a 479. cikk (1) bekezdése kivételével), amennyiben e cím rendelkezései a megállapodás ideiglenes alkalmazásának biztosítására korlátozódnak;

 

XXVI. melléklet, XXVII. melléklet (a nukleáris kérdések kivételével), XXVIII–XXXVI. melléklet (a XXXII. melléklet 3. pontjának kivételével);

 

XXXVIII–XLI. melléklet, XLIII. és XLIV. melléklet, valamint a III. jegyzőkönyv.


(1)  HL L 161., 2014.5.29., 1. o.

HL L 278., 2014.9.20., 1. o.

(2)  HL L 289., 2014.10.3., 1. o.

(3)  A 369. cikk c) pontjában szereplő „a karbantartásra, kapacitáshiányra és a hiányzó infrastrukturális láncszemekre összpontosuló finanszírozási stratégiák kidolgozása” szövegrész nem ró finanszírozási kötelezettséget a tagállamokra.


RENDELETEK

31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/2


A TANÁCS 1159/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. október 30.)

a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8a. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács 2006. május 18-án elfogadta a 765/2006/EK rendeletet.

(2)

A Tanács úgy véli, hogy egyes személyek és szervezetek esetében már nem indokolt, hogy szerepeljenek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 765/2006/EK rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékében.

(3)

Ezenkívül a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 765/2006/EK rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékében szereplő egyes személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat aktualizálni kell.

(4)

A 765/2006/EK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 765/2006/EK rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI


(1)  HL L 134., 2006.5.20., 1. o.


MELLÉKLET

I.

A következő személyeket és szervezeteket törölni kell a 765/2006/EK rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékből:

A.   Személyek

2.

Akulich, Sviatlana Rastsislavauna [Akulics, Szvjatlana Raszciszlavavna];

3.

Aliaksandrau, Dzmitry Piatrovich [Aljakszandrav, Dzmitrij Pjatrovics];

34.

Chasnouski, Mechyslau Edvardavich [Csasznovszki, Mecsiszlav Edvardavics];

45.

Gardzienka, Siarhei Aliaksandravich [Gardzienka, Szjarhej Aljakszandravics];

46.

Guseu, Aliaksei Viktaravich [Guszev, Aljakszej Viktaravics];

70.

Kaliada, Aliaksandr Mikhailavich [Kaljada, Aljakszandr Mihajlavics];

76.

Kastsian, Siarhei Ivanavich [Kaszcjan Szjarhej Ivanavics];

82.

Khadanovich, Aliaksandr Alyaksandrauvich [Hadanovics, Aljakszandr Aljakszandravics];

90.

Kisialiova, Nadzeia Mikalaeuna [Kiszjaljova, Nadzeja Mikalajevna];;

99.

Krot, Ihar Uladzimiravich [Krot, Ihar Uladzimiravics];

100.

Krukouski, Viachaslau Iafimavich [Krukovszki, Vjacsaszlav Jafimavics];

102.

Kukharchyk, Piotr Dzmitryevich [Kuharcsik, Pjotr Dzmitrijevics];;

132.

Mikhalchanka, Aliaksei Yakaulevich [Mihalcsanka, Aljakszej Jakavlevics];;

141.

Orda, Mikhail Siarheevich [Orda, Mihail Szjarhejevics];

143.

Padaliak, Eduard Vasilievich [Padaljak, Eduard Vaszilevics];

147.

Peftsieu, Uladzimir Paulavich [Pefcijev, Uladzimir Pavlavics];

159.

Reliava, Aksana Anatolyeuna [Reljava, Akszana Anatoljevna];

172.

Sheiko, Ina Valerieuna [Sejko, Ina Valerjevna];

189.

Stosh, Mikalai Mikalaevich [Sztos, Mikalaj Mikalajevics];

197.

Taranda, Aliaksandr Mikhailavich [Taranda, Aljakszandr Mihajlavics];

198.

Tarapetskaia, Halina Mikhailauna [Tarapeckaja, Halina Mihajlavna];

199.

Ternavsky, Anatoly Andreevich [Ternavszkij, Anatolij Andrejevics];

205.

Tsitsiankova, Alena Viktarauna [Cicjankova, Alena Viktaravna];

220.

Yuferytsyn, Dzmitry Viktaravich [Jufericin, Dzmitrij Viktaravics].

B.   Szervezetek

2.

Private Unitary Enterprise (PUE) BT Telecommunications;

6.

JLLC Neftekhimtrading;

21.

JLLC Triplepharm;

22.

LLC Triple-Veles;

23.

Univest-M;

24.

FLLC Unis Oil;

25.

JLLC UnivestStroyInvest.

II.

A 2012/642/KKBP határozat mellékletében szereplő következő személyekre és szervezetekre vonatkozó bejegyzések helyébe az alábbiak lépnek:

A.   Személyek

 

Nevek

A fehérorosz változat angol és magyar átírása

Az orosz változat angol és magyar átírása

Név

(fehéroroszul)

Név

(oroszul)

Azonosító adat

A jegyzékbe vétel indokai

12.

Bakhmatau, Ihar Andreevich (Bahmatav, Ihar Andrejevics)

Bakhmatov, Igor Andreevich (Bahmatov, Igor Andrejevics)

Image

БАХМАТОВ, Игорь Андреевич

Cím: БФСО „Динамо”

220030, г. Минск, ул. Кирова 8 корп. 2

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. Korábbi beosztása kapcsán – a KGB személyzeti ügyekért és a személyzet feladatainak szervezéséért felelős vezetőhelyetteseként – felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért. 2012 májusában a tartalékos haderőhöz nevezték ki.

Ezenfelül a jegyzékben a B. szakasz 20. számú bejegyzésben szereplő CJSC Dinamo-Minsk Központi Tanácsának tagja.

33.

Charnyshou Aleh Anatolievich (Csarnisov, Aleh Anatoljevics)

Chernyshev, Oleg Anatolievich (Csernisev, Oleg Anatoljevics)

Image

Image

Cím: КГБ 210623, г. Минск, проспект Независимости, 17

2014 áprilisa óta a KGB külügyi hírszerzésért felelős vezetőhelyettese. Ezredesként a KGB „Alpha” terrorelhárítási egységének vezetője volt. A választásokat követő 2010. december 19-i minszki tiltakozó tüntetés leverése után a KGB fogvatartási központjában embertelenül és megszégyenítő módon bántak az ellenzéki aktivistákkal. Ebben Csernisev személyesen részt vett. Tetteivel közvetlenül megsértette Fehéroroszországnak az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

35.

Chatviartkova, Natallia Alexeeuna (Csatvjartkova, Natallja Alexejevna)

Chetvertkova, Natalia Alexeevna (Chetvertkova, Natalya Alexeevna) (Csetvertkova, Natalja Alexejevna)

ЧАТВЯРТКОВА, Наталля Алексееўнa

ЧЕТВЕРТКОВА, Наталья Алексеевнa

 

A minszki Partizanszkij kerületi bíróság korábbi elnökhelyettese és bírája (2012. június 18-ig).

Ő vezette Andrej Szannyikov korábbi elnökjelölt, Ilja Vaszilevics, Fedor Mirzojanov, Oleg Gnyedcsik és Vlagyimir Jerjomenok civil társadalmi aktivisták tárgyalását. A tárgyalást a büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezéseinek egyértelmű megsértésével vezette. Helyt adott a vádlott személyéhez nem köthető bizonyítékok és tanúvallomások felhasználásának.

40.

Dysko, Henadz Iosifavich (Diszko, Henadz Joszifavics)

Dysko, Gennadi Iosifovich (Diszko, Gennagyij Joszifovics)

Image

Image

Születési idő: 1964

Születési hely: Oshmiany, Hrodna region

Cím: 210601 г.Витебск, ул. Жесткова, 14а (ul. Zhestkova, 14a Vitebsk)

A Vicebszki terület ügyésze 2011. augusztus 2-ig. Felelősség terheli a civil társadalommal szembeni erőszakos fellépésért a 2010. decemberi választásokat követően. Ideértendő a Szjarhej Kavalenka és Andrej Hajdukov ügyével kapcsolatos felelőssége is.

41.

Dzemiantsei, Vasil Ivanavich (Dzemyantsey, Vasil Ivanovich) (Dzemjancej, Vaszil Ivanavics)

Dementei, Vasili Ivanovich (Dementey, Vasili Ivanovich) (Gyementyej, Vaszilij Ivanovics)

ДЗЕМЯНЦЕЙ, Васiль Iванавiч

ДЕМЕНТЕЙ, Василий Иванович

Születési idő: 1954.9.20.

Születési hely: Chashniki district, Vitebsk region

Személyazonosító igazolvány száma: 3200954E045PB4

Cím: Гродненская региональная таможня

230003, г. Гродно, ул. Карского, 53

A hrodnai regionális vámügyi bizottság vezetője, korábban a KGB első elnökhelyettese (2005–2007), valamint az állami vámbizottság vezetőhelyettese volt.

Felelősség terheli a KGB civil társadalom és demokratikus ellenzék ellen irányuló elnyomó tevékenységeiért, különösen 2006–2007-ben.

42.

Dziadkou, Leanid Mikalaevich (Dzjadkov, Leanyid Mikalajevics)

Dedkov, Leonid Nikolaevich (Gyedkov, Leonyid Nyikolajevics)

ДЗЯДКОЎ, Леанiд Мiкалаевiч

ДЕДКОВ, Леонид Николаевич

Születési idő: 1964.10.

Személyazonosító igazolvány száma: 3271064M000PB3

Cím: КГБ 210623, г. Минск, проспект Независимости, 17

Korábban (2013 júliusától) a KGB külügyi hírszerzésért felelős vezetőhelyettese. Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

55.

Hureeu Siarhei Viktaravich (Hureyeu Siarhey Viktaravich) (Hurejev, Szjarhej Viktaravics)

Gureev Sergei Viktorovich, (Gureyev Sergey Viktorovich) (Gurejev, Szergej Viktorovics)

Image

ГУРЕЕВ, Сергей Викторович

 

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. Korábbi belügyminiszter-helyettesként és az előzetes vizsgálati osztály vezetőjeként felelősség terheli tiltakozó megmozdulások leveréséért, valamint az emberi jogok megsértéséért a 2010. decemberi választásokkal kapcsolatos vizsgálati eljárások során. 2012 februárjában csatlakozott a tartalékos állományhoz. Jelenleg a tartalékos erők vezérezredese.

62.

Iauseev, Ihar Uladzimiravich (Yauseev, Ihar Uladzimiravich; Yauseyev, Ihar Uladzimiravich) (Javszejev, Igar Uladzimiravics)

Evseev, Igor Vladimirovich (Yevseev, Igor Vladimirovich; Yevseyev, Igor Vladimirovich) (Jevszejev, Igor Vlagyimirovics)

ЯЎСЕЕЎ, Irap Уладзiмiравiч

ЕВСЕЕВ, Игорь Владимирович

Születési idő: 1968

Cím: г.Витебск, пр-т Фрунзе, д.41а

Vicebszki regionális rendőrparancsnok (2012 júniusától), rendőrtábornok (2013-től). Korábban a minszki rendőrparancsnok helyettese és a minszki tömegoszlatásért felelős operatív csoport (OMON) vezetője. Ő vezényelte azokat a csapatokat, amelyek leverték a 2010. december 19-i békés tüntetést, és a brutalitásban saját kezűleg is részt vett. Ezért 2011 februárjában kitüntetést és az érdemeit méltató levelet kapott Lukasenko elnöktől. 2011-ben az általa vezetett csapatok több olyan tiltakozást vertek le, amelyeket politikai aktivisták és békés polgárok tartottak Minszkben.

68.

Kakunin, Aliaksandr Aliaksandravich (Kakunin, Aliaxandr Aliaxandravich) (Kakunyin Aljakszandr Aljakszandrovics)

Kakunin, Aleksandr Aleksandravich (Kakunin, Alexandr Alexandrovich) (Kakunyin Alekszandr Alekszandravics) (Kakunyin Alekszandr Alekszandrovics)

Alexander Aleksandrovich Kakunin

Alexander Aleksandrovich Kakunin (Александр Александрович Какунин, Аляксандр, Аляксандровіч Какунін)

КАКУНИН Александр Александрович

Image

A babrujszki IK-2 büntetőtábor parancsnoka.

Felelősség terheli A. Szannyikov és A. Beljackij politikai foglyokkal szemben a babrujszki IK-2 büntetőtáborban alkalmazott embertelen bánásmódért. Felügyelete alatt ellenzéki aktivistákat kínoztak, megtagadták az ügyvédhez való jogukat, és a büntetőtáborban magánzárkába helyezték őket. Kakunyin nyomás alá helyezte A. Beljackijt és A. Szannyikovot annak érdekében, hogy azok kegyelmi kérvényt írjanak alá.

73.

Kanapliou Uladzimir Mikalaevich (Kanapljov Uladzimir Mikalajevics)

Konoplev, Vladimir Nikolaevich (Konopljev Vlagyimir Nyikolajevics)

КАНАПЛЕЎ, Уладзiмiр Мiкалаевiч

КОНОПЛЕВ, Владимир Николаевич

Születési idő: 1954.1.3.

Születési hely: Akulintsi, Mohilev region

Személyazonosító igazolvány száma: 3030154A124PB9

Cím: Национальный олимпийский комитет Республики Беларусь

220020 г. Минск ул.Радужная, 27

Szoros kapcsolatban áll Lukasenko elnökkel, akivel a 80-as, és különösen a 90-es években együtt dolgozott. A Nemzeti Olimpiai Bizottság elnökhelyettese (a bizottság elnöke Alekszandr Lukasenko), a Kézilabda-szövetség elnöke. A Parlament alsóházának korábbi elnöke; e pozícióra az elnök nevezte ki. A 2006-os elcsalt elnökségi választás egyik legfontosabb szereplője.

Az elnökség jóvoltából lakáshoz jutott a vezetők drozdi lakónegyedében, Minszkben.

78.

Kavaliou, Aliaksandr Mikhailavich (Kavaljov, Aljakszandr Mihajlavics)

Kovalev, Aleksandr Mikhailovich (Kovaljov, Alekszandr Mihajlovics)

КАВАЛЕЎ, Аляксандр Мiхайлавiч

КОВАЛЕВ, Александр Михайлович

 

A horki büntetőtábor igazgatója. Felelősség terheli a fogvatartottakkal szembeni embertelen bánásmódért, különösen Dmitrij Daskevics civil társadalmi aktivista (akit a 2010. december 19-i választások, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedések kapcsán zártak börtönbe) zaklatásáért és kínzásáért.

85.

Khmaruk, Siargei Konstantinovich (Hmaruk, Szjargej Kansztancinavics)

Khmaruk, Sergei Konstantinovich (Khmaruk, Sergey Konstantinovich) (Hmaruk, Szergej Konsztantyinovics)

ХМАРУК, Сяргей Канстанцiнавiч

ХМАРУК, Сергей Константинович

Cím: Прокуратура г. Минска ул. Раковская 38

Minszk város ügyésze. A Breszti terület korábbi ügyésze. Felelősség terheli a civil társadalommal szembeni erőszakos fellépésért a 2010. decemberi választásokat követően.

2011 februárjában előléptették.

93.

Konan, Viktar Aliaksandravich (Konan, Viktar Aljakszandravics)

Konon, Viktor Aleksandrovich (Konon, Viktor Alekszandrovics)

КОНАН, Вiктар Аляксандравiч

КОНОН, Виктoр Александрович

 

Tevékenyen részt vett a fehérorosz demokrácia aláásásában. Helyettes főügyészként (2012-ig) betöltött korábbi szerepének köszönhetően – többek között 2010-ben is – ő felelt a főügyészi hivatal által végzett, független és ellenzéki szervezetek ellen irányuló hírszerzési tevékenységekért, és ezekben közvetlenül részt is vett.

94.

Kornau, Uladzimir Uladzimiravich (Kornav, Uladzimir Uladzimiravics)

Kornov, Vladimir Vladimirovich (Kornov, Vlagyimir Vlagyimirovics)

КОРНАЎ, Уладзiмiр Уладзiмiравiч

КОРНОВ, Владимир Владимирович

Cím: Суд Советского района г. Минска

220113, г. Минск, Логойский тракт, 3

Tel: +375 17 280 83 40

Minszk város Szovjetszkij kerületi bíróságának vezetője, a minszki városi bíróság volt bírájaként ő engedélyezte Beljackij fellebbezésének elutasítását. Beljackij tevékenyen védelmezte és segítette azokat, akik szenvedő alanyai voltak a 2010. december 19-i választásokat követő elnyomásnak, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedéseknek.

95.

Korzh, Ivan Aliakseevich (Korzs, Ivan Aljakszejevics)

Korzh, Ivan Alekseevich (Korzs, Ivan Alekszejevics)

КОРЖ, Iван Аляксеевiч

КОРЖ, Иван Алексеевич

 

Vezérezredes, a hrodnai területi KGB vezetője. Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és demokratikus ellenzék elnyomása céljából a Hrodnai területen végzett tevékenységekért.

97.

Krasheuski, Viktar (Krasevszki, Viktar)

Krashevski, Viktor (Krasevszkij, Viktor)

Image

КРАШЕВСКИЙ, Виктор

 

Vezérezredes, a Védelmi Minisztérium hírszerzési osztályának (GRU) volt vezetője, a fehérorosz fegyveres erők helyettes vezérkari főnöke (2013. februárig). Felelősség terheli a hírszerző szolgálatok által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

105.

Kuzniatsou, Ihar Nikonavich (Kuznyacov, Ihar Nikonavics)

Kuznetsov, Igor Nikonovich (Kuznyecov, Igor Nikonovics)

КУЗНЯЦОЎ, Irap Нiконaвiч

КУЗНЕЦОВ, Игорь Никонович

Cím: KGB Training Centre Бядули 2, 220034, Минск

Vezérezredes, a KGB képzési központjának vezetője, a KGB minszki területi és Minszk városi részlegének korábbi vezetője.

A KGB személyzetének felkészítéséért és képzéséért felelős személyként felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért. Korábbi tisztségeiből kifolyólag felelősség terheli a Minszk városban és a Minszki területen a KGB által végzett ugyanilyen elnyomó tevékenységekért.

114.

Liabedzik, Mikhail Piatrovich (Ljabedzik, Mihail Pjatrovics)

Lebedik, Mikhail Petrovich (Lebegyik, Mihail Petrovics)

ЛЯБЕДЗIК, Мiхаiл Пятровiч

ЛЕБЕДИК, Михаил Петрович

Cím: Ул. Б.Хмельницкого, 10 а, Минск, 220013

A 2010-es elnökválasztási kampány idején a központi választási bizottság vezetőjévé nevezték ki. A médiában folytatott választási kampány eljárásainak és szabályainak való megfelelés nyomon követéséért felelős felügyelőbizottság vezetőjének első helyetteseként (2014. január 21-én újraválasztották) aktív szerepet játszott a rezsimnek a 2010-es és 2012-es választási kampány során folytatott propagandájában. Az elnöktől 2011. október 26-án megkapta a „Franzisk Skorina” érdemrendet. 2012 szeptemberében megtagadta, hogy a független média tagjai is részt vegyenek a felügyelőbizottság munkájában. A „Szovjetszkaja Belarusz”, az elnöki hivatal által megjelentetett és az állami propaganda legfőbb eszközének számító újság első helyettes szerkesztője. Kormánybarát politika forrása, meghamisítja a tényeket és méltatlan észrevételeket tesz a Fehéroroszországban a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalommal szemben jelenleg zajló folyamatok kapcsán, azokat szisztematikusan kedvezőtlen színben tünteti fel és lekicsinylően szól róluk; különösen ez volt a helyzet a 2010. évi elnökválasztást követően.

115.

Liaskouski, Ivan Anatolievich (Ljaszkovszki, Ivan Anatoljevics)

Leskovski, Ivan Anatolievich (Leszkovszkij, Ivan Anatoljevics)

ЛЯСКОЎСКI, Iван Анатольевiч

ЛЕСКОВСКИЙ, Иван Анатольевич

 

A homeli területi KGB volt vezetője és a homeli KGB korábbi vezetőhelyettese. Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és demokratikus ellenzék elnyomása céljából a Homeli területen végzett tevékenységekért. Nem megfelelő magatartásáért az elnök 2014. április 2-án eltávolította posztjáról.

117.

Lomats, Zianon Kuzmich (Lomac, Zjanon Kuzmics)

Lomat, Zenon Kuzmich (Lomaty, Zenon Kuzmics)

ЛОМАЦЬ, Зянон Кузьмiч

ЛОМАТЬ, Зенон Кузьмич

Születési idő: 1944.1.27.

Születési hely: Karabani, minszki terület

Tevékenyen részt vett a fehérorosz demokrácia aláásásában. Korábban az állami ellenőrző bizottság elnöke volt (2010-ig), és emiatt ő volt az egyik legfontosabb szereplője Alesz Beljackij – az egyik legismertebb emberijogvédő, a Vjaszna fehéroroszországi emberjogi szervezet vezetője, az FIDH alelnöke – ügyének. Beljackij tevékenyen védelmezte és segítette azokat, akik szenvedő alanyai voltak a 2010. december 19-i választásokat követő elnyomásnak, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedéseknek.

118.

Lopatko, Alexander Alexandrovich (Lopatko, Alekszandr Alekszandrovics)

Александр Александрович Лопатко

Аляксандр Аляксандровiч Лапатка

A maziri IK-9 büntetőtábor vezetőhelyettese

Felelősség terheli a D. Daskeviccsel szemben alkalmazott embertelen bánásmódért, a Daskeviccsel szemben elkövetett kínzásokat és a jogi képviselethez való jogának a megtagadását is beleértve. Lopatko kulcspozíciót töltött be abban a büntetőtáborban, ahol Daskevicset fogva tartották, és ahol a politikai foglyokkal (így Daskeviccsel) szemben pszichés nyomásgyakorlást alkalmaztak (alvásmegvonást és magánzárkát is ideértve).

120.

Lukashenka, Dzmitry Aliaksandravich (Lukasenka Dzmitrij Aljakszandravics)

Lukashenko, Dmitri Aleksandrovich (Lukasenko Dmitrij Alekszandrovics)

Image

ЛУКАШЕНКО, Дмитрий Александрович

Születési idő: 1980.3.23.

Cím: President's Sports Club

220029, г. Минск, ул. Старовиленская, 4.

Üzletember, aktívan részt vesz a Lukasenko családot érintő pénzügyi műveletekben.

Az elnöki sportklub elnöke.

126.

Maltsau, Leanid Siamionavich (Malcav Leanyid Szjamjonavics)

Maltsev, Leonid Semenovich (Malcev, Leonyid Szemenovics)

МАЛЬЦАЎ, Леанiд Сяменавiч

МАЛЬЦЕВ, Леонид Семенович

Születési idő: 1949.8.29.

Születési hely: Vetenevka, Slonim rayon, Hrodna Region

(д. Ветеньевка, Слонимского района, Гродненской области)

Személyazonosító igazolvány száma: 3290849A002PB5

Az Állami Határbizottság elnöke, a Biztonsági Tanács volt titkára.

137.

Navumau, Uladzimir Uladzimiravich (Navumav, Uladzimir Uladzimiravics)

Naumov, Vladimir Vladimirovich (Naumov, Vlagyimir Vlagyimirovics)

НАВУМАЎ, Уладзiмiр Уладзiмiравiч

НАУМОВ, Владимир Владимирович

Születési idő: 1956.2.7.

Születési hely: Smolensk (Russia)

Nem tett lépéseket az 1999–2000-ben Fehéroroszországban eltűnt Jurij Zaharenko, Viktor Goncsar, Anatolij Kraszovszkij és Dmitrij Zavadszkij máig megoldatlan ügyének kivizsgálására. Korábban belügyminiszter és az elnök biztonsági szolgálatának vezetője volt. Egészségügyi okokból történő 2009. április 6-i nyugdíjba vonulásáig belügyminiszterként felelős volt a békés tüntetések leveréséért.

Az elnökség jóvoltából lakáshoz jutott a vezetők drozdi lakónegyedében Minszkben.

146.

Paulichenka, Dzmitry Valerievich (Pavlicsenka, Dzmitrij Valerjevics)

Pavlichenko, Dmitri Valerievich (Pavlichenko, Dmitriy Valeriyevich) (Pavlicsenko, Dmitrij Valerijevics)

Image

ПАВЛИЧЕНКО, Дмитрий Валериевич

Születési idő: 1966

Születési hely: Vitebsk

Cím: Белорусская ассоциация ветеранов спецподразделений войск МВД „Честь”

220028, Минск Маяковского, 111

Kulcsfontosságú szerepet játszott Jurij Zaharenko, Viktor Goncsar, Anatolij Kraszovszkij és Dmitrij Zavadszkij máig megoldatlan eltűnésében 1999-2000-ben Fehéroroszországban. A belügyminisztérium különleges reagálási egységének (SOBR) korábbi vezetője.

Üzletember, a belügyminisztérium keretein belül létrejött, a belügyminisztérium különleges erőinél szolgáló veteránok egyesületének tiszteletbeli elnöke.

148.

Piakarski, Aleh Anatolievich (Pjakarszki, Aleh Anatoljevics)

Pekarski, Oleg Anatolievich (Pekarszkij, Oleg Anatoljevics)

ПЯКАРСКI, Алег Анатольевiч

ПЕКАРСКИЙ, Олег Анатольевич

Személyazonosító igazolvány száma: 3130564A041PB9

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. 2012-ig a belügyminiszter első helyettese volt; ebben a minőségében felelősség terheli a civil társadalommal szembeni, a 2010. decemberi választásokat követő erőszakos fellépésért.

A tartalékos haderő ezredese.

155.

Pykina, Natallia Mikhailauna (Pykina, Natalia Mikhailauna) (Pikina, Natalja Mihajlavna)

Pikina, Natalia Mikhailovna (Pykina, Natalya Mikhailovna) (Pikina, Natalja Mihajlovna)

Image

Image

Születési idő: 1971.4.20.

Születési hely: Rakov

Cím: Суд Партизанского района г. Минска

220027, г. Минск, ул. Семашко, 33

Felelősség terheli a civil társadalom képviselőivel szembeni politikai indíttatású közigazgatási és büntetőjogi szankciók végrehajtásáért. A Partizanszki kerületi bíróság bírája; ő foglalkozott a Lihovid-üggyel. 2011. március 29-én Lihovidot, a Szabadságért Mozgalom egyik aktivistáját 3 és fél év börtönbüntetésre ítélte. Jelenleg a minszki Partizanszkij kerületi bíróság elnökhelyettese.

157.

Rakhmanava, Maryna Iurievna (Rahmanava, Marina Jurjevna)

Rakhmanova, Marina Iurievna (Rahmanova, Marina Jurjevna)

РАХМАНАВА, Марына Юр'еуна

РАХМАНОВА, Марина Юрьевна

Születési idő: 1970

Születési hely: Hrodna

A központi választási bizottság tagja és a hrodnai területi helyhatóság lakossági megkeresésekkel foglalkozó osztályának vezetője. A központi választási bizottság tagjaként felelős a nemzetközi választási normáknak a 2010. december 19-i elnökválasztáson és a 2012. szeptemberi parlamenti választásokon való megsértéséért.

160.

Rubinau Anatol Mikalaevich (Rubinav Anatol Mikalajevics)

Rubinov, Anatoli Nikolaevich (Rubinov, Anatolij Nyikolajevics)

PYБIНAЎ, Анатоль Мiкалаевiч

РУБИНОВ, Анатолий Николаевич

Születési idő: 1939.4.15.

Mohilev

A Parlament felsőházának elnöke, korábban az elnöki hivatal médiáért és ideológiáért felelős vezetőhelyettese (2006–2008). E minőségében az állami propaganda és a rezsim ideológiai támogatásának egyik legfontosabb forrása és közvetítője volt. 2014 márciusa óta a Biztonsági Tanács tagja.

161.

Rusak, Viktar Uladzimiravich (Ruszak, Viktar Uladzimiravics)

Rusak, Viktor Vladimirovich (Ruszak, Viktor Vlagyimirovics)

РУСАК, Вiктар Уладзiмiравiч

РУСАК, Виктор Владимирович

Születési idő: 1955.5.4.

Születési hely: Minsk

Cím: Палата представителей Национального собрания Республики Беларусь

220010, Республика Беларусь, г. Минск, ул. Советская, 11

A parlament alsóházának tagja, a nemzetbiztonsági bizottság vezetőhelyettese. A KGB gazdasági biztonsággal foglalkozó hivatalának korábbi vezetője.

Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

166.

Sauko, Valery Iosifavich (Szavko, Valerij Joszifavics)

Savko, Valeri Iosifovich (Szavko, Valerij Joszifovics)

САЎКО, Валерый Iосiфавiч

САВКО, Валерий Иосифович

 

A rezsimpárti szakszervezet hrodnai szervezetének vezetője. A 2010. évi elnökválasztás és a 2014. márciusi helyhatósági választások során a Hrodnai terület regionális választási bizottságának az elnöke volt. A regionális választási bizottság elnökeként felelős a nemzetközi választási normák megsértéséért a 2010. december 19-i elnökválasztás során, valamint felelősség terheli a Hrodnai területen 2014. márciusában lebonyolított helyhatósági választások során az eredmények meghamisításáért.

167.

Shaeu, Valiantsin Piatrovich (Shayeu, Valyantsin Piatrovich) (Sajev, Valjancin Pjatrovics)

Shaev, Valentin Petrovich (Shayev, Valentin Petrovich) (Sajev, Valentyin Petrovics)

ШАЕЎ, Валянцiн Пятровiч

ШАЕВ, Валентин Петрович

 

A Biztonsági Tanács tagja, a vizsgálati bizottság vezetője és korábbi vezetőhelyettese, korábban a Homeli terület regionális bizottságának ügyésze. Felelősség terheli a civil társadalommal szembeni erőszakos fellépésért a 2010. decemberi választásokat követően.

171.

Shchurok, Ivan Antonavich (Scsurok, Ivan Antonavics)

Shchurok, Ivan Antonovich (Scsurok, Ivan Antonovics)

ШЧУРОК, Iван Антонавiч

ЩУРОК, Иван Антонович

 

A központi választási bizottság tagja és a vicebszki területi önkormányzat oktatási főosztályának vezetője. A központi választási bizottság tagjaként felelős a nemzetközi választási normáknak a 2010. december 19-i elnökválasztáson és a 2012. szeptemberi parlamenti választásokon való megsértéséért.

184.

Sirenka, Viktar Ivanavich (Szirenka, Viktar Ivanavics)

Sirenko, Viktor Ivanovich (Szirenko, Viktor Ivanovics)

Image

СИРЕНКО, Виктор Иванович

Születési idő: 1962.3.4.

Személyazonosító igazolvány száma: 3040362B062PB7

Cím: Комитет по здравоохранению Минского горисполкома

ул. Маяковского, 22, корп. 2, 220006, г. Минск

Minszk város egészségügyi ellátással foglalkozó bizottságának elnöke és a minszki sürgősségi kórház korábbi fősebésze. Nem lépett fel Nyekljajev elnökjelölt elhurcolása ellen, akit súlyosan összevert állapotban szállítottak 2010. december 19-én a minszki sürgősségi kórházba, és cinkosságot vállalt az ismeretlen elkövetőkkel azáltal, hogy nem értesítette a rendőrséget. E mulasztásának köszönhetően előléptették.

Minszk város egészségügyi ellátással foglalkozó bizottságának elnökeként felelősség terheli abban, hogy felügyelte a foglalkozás-egészségügyi intézmények használatát az emberi jogokat megsértő cselekmények során.

185.

Sivakau, Iury Leanidavich (Sivakau, Yury Leanidavich) (Szivakav, Jurij Leanyidavics)

Sivakov, Iury (Yurij, Yuri) Leonidovich (Szivakov, Jurij Leonyidovics)

СIВАКАЎ, Юрый Леанiдавiч

СИВАКОВ, Юрий Леонидович

Születési idő: 1946.8.5.

Születési hely: Onory, Sakhalin Region

Cím: Белорусская ассоциация ветеранов спецподразделений войск МВД „Честь”

220028, Минск Маяковского, 111

Megszervezte Jurij Zaharenko, Viktor Goncsar, Anatolij Kraszovszkij és Dmitrij Zavadszkij máig megoldatlan eltüntetését 1999-2000-ben Fehéroroszországban. Korábban idegenforgalmi és sportügyi miniszter, belügyminiszter, valamint az elnöki hivatal vezetőhelyettese volt.

186.

Skurat, Viktar Vatslavavich (Szkurat, Viktar Vaclavavics)

Skurat, Viktor Vatslavovich (Szkurat, Viktor Vaclavovics)

СКУРАТ, Вiктар Вацлавaвiч

СКУРАТ, Виктор Вацлавович

 

A belügyminisztérium közbiztonsági osztályának korábbi vezetője. Ebben a minőségében felelős az emberi jogok súlyos megsértéséért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, különösen igaz ez a 2010. évi elnökválasztás utáni időszakra. 2011 februárjában szolgálataiért elismerő oklevéllel jutalmazták. 2013 februárjában nyugdíjba vonult. A Fehérorosz Köztársaság Belügyminisztériumának felügyelete alatt álló állami vállalat, a MZOR nevű holdingtársaság biztonsági osztályának vezetője, és így közvetlen kapcsolatban áll a Lukasenko-rezsimmel.

201.

Traulka, Pavel (Traulka, Pavel)

Traulko, Pavel (Traulko, Pavel)

ТРАУЛЬКА, Павел

ТРАУЛЬКО, Павел

 

Alezredes, a KGB katonai kémelhárítási egységének korábbi operatív irányítója (jelenleg a fehérorosz vizsgálóbizottság sajtószolgálatának vezetője). Hamis bizonyítékok felhasználásával és fenyegetéssel kényszerített vallomásra ellenzéki aktivistákat a KGB minszki fogvatartási központjában a választásokat követő 2010. december 19-i minszki tiltakozó tüntetés leverése után. Közvetlenül felelős volt a kegyetlen, embertelen és megszégyenítő bánásmódért és büntetésekért, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jog megtagadásáért. Tetteivel közvetlenül megsértette Fehéroroszországnak az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

202.

Trutka, Iury Igorevich (Trutka, Yury Igorevich) (Jurij Igorevics Trutka)

Trutko, Iury (Yurij, Yuri) Igorevich (Jurij Igorevics Trutko)

ТРУТКA, Юрый Iгаравич

ТРУТКО, Юрий Игоревич

A babrujszki IK-2 büntetőtábor parancsnokhelyettese

Felelősség terheli az A. Szannyikov és A. Beljackij politikai foglyokkal szemben a babrujszki IK-2 büntetőtáborban alkalmazott embertelen és kegyetlen bánásmódért. Felügyelete alatt ellenzéki aktivistákat kínoztak, megtagadták a jogi képviselethez való jogukat, és a büntetőtáborban magánzárkába helyezték őket. Trutko nyomás alá helyezte A. Beljackijt és A. Szannyikovot annak érdekében, hogy kegyelmi kérvényt írjanak alá.

217.

Volkau, Siarhei Mikhailavich (Volkav, Szjarhej Mihajlavics)

Volkov, Sergei Mikhailovich (Volkov, Sergey Mikhailovich) (Volkov, Szergej Mihajlovics)

ВОЛКАЎ, Сяргей Мiхайлавiч

ВОЛКОВ, Сергей Михайлович

 

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. A KGB hírszerzési hivatalának korábbi vezetőjeként felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

221.

Zaharouski, Anton Uladzimiravich (Zaharovszki, Anton Uladzimiravics)

Zagorovski, Anton Vladimirovich (Zagorovszkij, Anton Vlagyimirovics)

ЗАГАРОЎСКI, Антон Уладзiмiравiч

ЗАГОРОВСКИЙ, Антон Владимирович

 

Minszk város ügyésze, Minszk város Frunzenszkij kerületének korábbi ügyésze, a Vaszilij Parfenkov nevű tüntető ügyében 2011 februárjában, valamint az A. Szannyikov ellen indított ügyben 2011 júliusában eljáró ügyész. Felelősség terheli a civil társadalom képviselőivel szembeni politikai indíttatású közigazgatási és büntetőjogi szankciók végrehajtásáért.

222.

Zaitsau, Vadzim Iurievich (Zajcav, Vadzim Jurjevics)

Zaitsev, Vadim Iurievich (Zajcev, Vagyim Jurjevics)

ЗАЙЦАЎ, Вадзiм Юр'евiч

ЗАЙЦЕВ, Вадим Юрьевич

Születési idő: 1964

Születési hely: Zhitomyr region, Ukraine (USSR)

2013 júniusa óta a félig magántulajdonban lévő Cosmos TV-nek a fehérorosz kormány által az állam képviselőjeként kinevezett vezérigazgatója. A KGB korábbi vezetője (2008 júliusától 2012 novemberéig).

Ő alakította a KGB-t a civil társadalom és a demokratikus ellenzék ellen alkalmazott elnyomás központi szervévé. Ő a felelős azért, hogy a média hamis információkat közölt a 2010. december 19-i tüntetés résztvevőiről. E hamis információk szerint a tüntetők fegyverként használható anyagokat tartottak maguknál. Életveszélyesen megfenyegette Andrej Szannyikov korábbi elnökjelölt feleségét és gyermekét. Ő a legfontosabb kezdeményezője a demokratikus ellenzék jogszerűtlen zaklatását, valamint a fogvatartottak kínzását és a velük való rossz bánásmódot elrendelő parancsoknak.

224.

Zakharau, Aliaksei Ivanavich (Zaharav, Aljakszej Ivanavics)

Zakharov, Aleksei Ivanovich (Zakharov, Alexey Ivanovich) (Zaharov, Alekszej Ivanovics)

ЗАХАРАЎ, Аляксей Iванавiч

ЗАХАРОВ, Алексей Иванович

 

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. A KGB kémelhárítási hivatalának korábbi vezetőjeként (mely hivatalt 2012-ig töltötte be) felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért. Felügyelete alatt a KGB alkalmazottai részt vettek a 2010. december 19-i tüntetést követően a politikai aktivisták kihallgatásában.

226.

Zhadobin, Iury Viktaravich (Zhadobin, Yury Viktaravich) (Zsadobin, Jurij Viktaravics)

Zhadobin, Iuri Viktorovich (Zhadobin, Yuri Viktorovich) (Zsadobin, Jurij Viktorovics)

ЖАДОБIН, Юрый Biктapaвiч

ЖАДОБИН, Юрий Викторович

Születési idő: 1954.11.14.

Születési hely: Dnipropetrovsk

Személyazonosító igazolvány száma: 3141154A021PB0

2009. decembere óta védelmi miniszter.

A Biztonsági Tanács tagjaként ő hagyja jóvá a miniszteri szinten hozott elnyomó intézkedéseket, így ő hagyta jóvá azt a döntést is, mely a 2012. december 19-i békés tüntetés leverését szolgálta. 2010 decemberét követően a demokratikus ellenzékre utalva méltatta a „destruktív erők teljes vereségét”.

227.

Zhuk, Alena Siamionauna (Zhuk Alena Syamionauna) (Zsuk, Alena Szjamjonavna)

Zhuk Elena Semenovna (Zhuk Yelena Semyonovna) (Zsuk, Jelena Szjemjonovna)

ЖУК, Алена Сямёнаўна

ЖУК, Елена Семеновна

 

A vicebszki terület Pervomajszkij járási bíróságának bírája. 2012. február 24-én ő ítélte Szjarhej Kavalenkát – aki 2012–2013-ban politikai okok miatt fogságban volt – két év és egy hónap börtönbüntetésre a próbaidő megsértése miatt. Alena Zsuk közvetlenül felelős egy személy emberi jogainak megsértéséért, mivel megtagadta Szjarhej Kavalenka jogát a tisztességes tárgyaláshoz. Szjarhej Kavalenkát korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mivel Vicebszkben kitűzte az ellenzéki mozgalom szimbólumát, a betiltott történelmi fehér-vörös-fehér zászlót. Az ezt követően Alena Zsuk által kiszabott büntetés a bűntett jellegéhez képest aránytalanul szigorú volt, és nem állt összhangban a fehérorosz büntetőtörvénykönyvvel. Alena Zsuk tetteivel közvetlenül megsértette Fehéroroszországnak az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

228.

Zhuk, Dzmitry Aliaksandravich (Zsuk, Dzmitrij Aljakszandravics)

Zhuk, Dmitri Aleksandrovich (Zsuk, Dmitrij Alekszandrovics)

ЖУК, Дзмiтрый Аляксандравiч

ЖУК, Дмитрий Александрович

Születési idő: 1970.7.7.

Személyazonosító igazolvány száma: 3070770A081PB7

Cím: БЕЛОРУССКОЕ ТЕЛЕГРАФНОЕ АГЕНТСТВО

Республика Беларусь, 220030, Минск, ул. Кирова, 26

2003 májusa óta a BELTA állami hírügynökség vezérigazgatója.

Felelősség terheli azért, hogy a média olyan állami propagandát terjeszt, mely meghamisított adatokat felhasználva támogatja és jogosnak állítja be a demokratikus ellenzék és a civil társadalom elnyomását 2010. december 19-én.

230.

Zhukouski, Siarhei Kanstantsinavich (Zsukovszki, Szjarhej Kansztancinavics)

Zhukovski, Sergei Konstantinovich (Zsukovszkij, Szergej Konsztantinovics)

ЖУКОЎСКI, Сяргей Канстанцiнавiч

ЖУКОВСКИЙ, Сергей Константинович

 

Minszk Zavodszkoj kerületi bíróságának helyettes főügyésze. Részt vett Irina Kalip, Szergej Marcelev és Pavel Szeverinyec ügyének tárgyalásában, akik a civil társadalom neves képviselői. Az általa előterjesztett vád egyértelműen politikai indíttatású volt, és egyértelműen sértette a büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezéseit. A vád alapja a 2010. december 19-i események helytelen besorolása volt, amit sem a bizonyítékok, sem a tanúvallomások nem támasztottak alá.

B.   Szervezetek

 

Elnevezés

A fehérorosz változat angol átírása

Az orosz változat angol átírása

Elnevezés

(fehéroroszul)

Elnevezés

(oroszul)

Azonosító adat

A jegyzékbe vétel indokai

1.

Beltechexport

 

Image

Belarusz Köztársaság, 220012, Minszk, Nezavisimost ave., 86-B

Tel.: (+375 17) 263-63-83,

Fax: (+375 17) 263-90-12

A Beltechexport a fegyverek és katonai felszerelések egyik fő fehéroroszországi exportőreként húz hasznot a rendszerből; ehhez a tevékenységhez a fehéroroszországi hatóságok engedélye szükséges.

3.

Beltech Holding

Белтех Холдинг

 

 

A Beltech Holding hasznot húz a rezsimből, mindenekelőtt a Beltech Holding részét képező Beltechexport révén. A Beltechexport a fegyverek és katonai felszerelések egyik fő fehéroroszországi exportőreként húz hasznot a rezsimből; ehhez a tevékenységhez a fehéroroszországi hatóságok engedélye szükséges.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/17


A BIZOTTSÁG 1160/2014/EU RENDELETE

(2014. október 30.)

a 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az országok és területek jegyzéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a 92/65/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. és 19. cikkére,

mivel:

(1)

A 998/2003/EK rendelet megállapítja a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállítására alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeket és az ilyen mozgások ellenőrzésére alkalmazandó szabályokat.

(2)

A 998/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részében található jegyzék azokat a harmadik országokat és területeket sorolja fel, amelyek mentesek a veszettségtől, valamint azokat a harmadik országokat és területeket, amelyek vonatkozásában a kedvtelésből tartott állatoknak a területükről történő nem kereskedelmi célú mozgása következtében az Unió területére behurcolt veszettség kockázatáról megállapították, hogy nem nagyobb, mint a tagállamok közötti mozgáshoz kapcsolódó kockázat.

(3)

A jegyzékbe történő felvételhez a harmadik országnak igazolnia kell a veszettséggel kapcsolatos státusát, valamint bizonyítania kell, hogy megfelel bizonyos követelményeknek a veszettség gyanújának bejelentésére, az ellenőrző rendszerre, az állat-egészségügyi szolgálatai szerkezetére és felépítésére, továbbá a veszettség megelőzésére és leküzdésére irányuló valamennyi szabályozó intézkedés végrehajtására vonatkozóan, valamint a veszettség elleni védőoltások forgalmazására vonatkozó rendelkezéseknek.

(4)

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság információkat nyújtott be a veszettséggel kapcsolatos státusa, valamint a 998/2003/EK rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés tekintetében. A benyújtott információk értékelése alapján úgy tűnik, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfelel az említett rendeletben foglalt követelményeknek, ezért fel kell venni a 998/2003/EK rendelet II. mellékletének C. részében szereplő jegyzékbe.

(5)

A 998/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 998/2003/EK rendelet II. mellékletének C. része a Saint Luciára és a Montserratra vonatkozó bejegyzések között a következő bejegyzéssel egészül ki:

„MK … Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 146., 2003.6.13., 1. o.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/19


A BIZOTTSÁG 1161/2014/EU RENDELETE

(2014. október 30.)

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kiigazításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikkére,

mivel:

(1)

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK rendelet I. B. melléklete műszaki előírásokat határoz meg a szóban forgó menetíró készülékek kialakítására, vizsgálatára, felszerelésére és ellenőrzésére vonatkozóan.

(2)

A 68/2009/EK bizottsági rendelet (2)2013. december 31-ig ideiglenes megoldásként bevezette az adapter beépítésének lehetőségét annak érdekében, hogy az M1 és N1 kategóriájú járműveket a 3821/85/EGK rendelet I. B. mellékletének megfelelően el lehessen látni menetíró készülékkel.

(3)

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) kapcsolatos jogalkotási eljárás 2014. január 15-én lezárult, így a rendelet hatályon kívül helyezte a 3821/85/EGK rendeletet.

(4)

A 165/2014/EU rendelet (5) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy az M1 és N1 kategóriájú járművekben használatos adapterek érvényességi idejét 2015-ig meghosszabbítsa, és még 2015 előtt megvizsgálja, hosszú távon milyen megoldás lenne célravezető az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében.

(5)

A 165/2014/EU rendeletjavaslatot kísérő, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Digitális menetíró készülék: Útiterv a jövőbeli tevékenységekhez” című bizottsági közlemény (4) a 165/2014/EU rendelet elfogadásától számított 2 éves időkeretet irányoz elő a mellékletek és a függelékek elkészítésére és elfogadására.

(6)

A 165/2014/EU rendelet műszaki előírásai között indokolt az adapterrel kapcsolatban egy végleges megoldást rögzíteni. A jogos elvárás elvét alkalmazva célszerű az adapter M1 és N1 kategóriájú járművekben való használatának lehetőségét legalább az említett technikai mellékletek és függelékek elfogadásáig meghosszabbítani.

(7)

Figyelembe véve, hogy a 172. követelmény 2013. december 31-ig volt érvényben, az adapter további használatának lehetőségét visszamenőlegesen ettől a dátumtól szükséges megadni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 3821/85/EGK rendelet 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3821/85/EGK tanácsi rendelet I. B. melléklete a következőképpen módosul:

 

Az I. rész (Fogalommeghatározások) rr) pontjának első francia bekezdésében a „2013. december 31-e” dátum helyébe a „2015. december 31-e” lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

(2)  A Bizottság 2009. január 23-i 68/2009/EK rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kilencedik kiigazításáról (HL L 21., 2009.1.24., 3. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 4-i 165/2014/EU rendelete a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).

(4)  COM(2011) 454 final.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/21


A BIZOTTSÁG 1162/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. október 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

59,9

MA

95,7

MK

50,7

ZZ

68,8

0707 00 05

AL

65,0

MK

80,7

TR

116,3

ZZ

87,3

0709 93 10

MA

82,8

TR

132,9

ZZ

107,9

0805 50 10

AR

72,8

TR

90,5

UY

29,5

ZZ

64,3

0806 10 10

BR

272,2

MD

36,9

PE

362,4

TR

139,8

US

406,3

ZZ

243,5

0808 10 80

BR

53,2

CL

87,3

NZ

141,0

ZA

214,7

ZZ

124,1

0808 30 90

CN

68,8

TR

99,6

ZZ

84,2


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/23


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1163/2014/EU RENDELETE

(2014. október 22.)

a felügyeleti díjakról

(EKB/2014/41)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, 30. cikkére és 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel az 1024/2013/EU rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban lefolytatott nyilvános konzultációra és elemzésre,

mivel:

(1)

Az 1024/2013/EU rendelet az Európai Központi Bankból (EKB) és az illetékes nemzeti hatóságokból álló egységes felügyeleti mechanizmust hoz létre.

(2)

Az 1024/2013/EU rendelet alapján az EKB felelős az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és konzisztens működéséért valamennyi hitelintézet, pénzügyi holdingtársaság és vegyes pénzügyi holdingtársaság tekintetében az összes euroövezeti tagállamban, valamint a nem euroövezeti, az EKB-val szoros együttműködést kialakított tagállamban. Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok között az egységes felügyeleti mechanizmuson belül történő együttműködésre, valamint a kijelölt nemzeti hatóságokkal történő együttműködésre vonatkozó szabályokat és eljárásokat az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) (2) rögzíti.

(3)

Az 1024/2013/EU rendelet 30. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB éves felügyeleti díjat vet ki a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetekre, valamint a mechanizmusban részt vevő valamely tagállamban bejegyzett olyan fiókokra, amelyeket a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet hozott létre. Az EKB által kivetett díjakat azon kiadások finanszírozására kell felhasználni, amelyek az EKB-nál az 1024/2013/EU rendelet 4–6. cikke által rá ruházott feladatok ellátásával összefüggésben merülnek fel, és a díjak nem haladhatják meg e kiadások összegét.

(4)

Az éves felügyeleti díjnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező valamennyi hitelintézet, valamint a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban székhellyel rendelkező hitelintézetek által a mechanizmusban részt vevő valamely tagállamban létrehozott és az egységes felügyeleti mechanizmus keretében felügyelt fiókok által évente fizetendő összeget kell magában foglalnia.

(5)

Az egységes felügyeleti mechanizmuson belül az EKB és az egyes illetékes nemzeti hatóságok felügyeleti feladatai a felügyelt szervezetek jelentősége alapján kerülnek kiosztásra.

(6)

Az EKB közvetlen felügyeleti hatáskörökkel rendelkezik a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező jelentős hitelintézetek, pénzügyi holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok, valamint a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban székhellyel rendelkező jelentős hitelintézeteknek a mechanizmusban részt vevő tagállamokban található fiókjai vonatkozásában.

(7)

Az EKB emellett felvigyázza a valamennyi – akár jelentős, akár kevésbé jelentős – hitelintézetet magában foglaló egységes felügyeleti mechanizmus működését. Az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező valamennyi hitelintézet vonatkozásában a szervezetek részére a hitelintézeti tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély kiadása, az engedély visszavonása, valamint a befolyásoló részesedések megszerzésének és eladásának értékelése.

(8)

Az illetékes nemzeti hatóságok felelősek a kevésbé jelentős felügyelt szervezetek közvetlen felügyeletéért, az EKB arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy konkrét esetekben közvetlen felügyeletet gyakoroljon, amennyiben az a magas színvonalú felügyelet következetes biztosításához szükséges. A felügyeleti díjakon keresztül beszedendő összegnek a jelentős felügyelt szervezetek és a kevésbé jelentős felügyelt szervezetek egyes kategóriái közötti megosztása során az egységes felügyeleti mechanizmuson belül a felügyeleti feladatok e megosztása és az EKB-nál ezzel összefüggésben felmerült kiadások figyelembevételre kerültek.

(9)

Az 1024/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az EKB rendeletek és határozatok révén közzéteszi az 1024/2013/EU rendeletben rá ruházott feladatok végrehajtására vonatkozó részletes operatív rendelkezéseket.

(10)

Az 1024/2013/EU rendelet 30. cikkének (3) bekezdése alapján a díjaknak a szóban forgó hitelintézet jelentőségéhez és kockázati profiljához, ezen belül a kockázattal súlyozott eszközállományához kapcsolódó objektív kritériumokon kell alapulnia.

(11)

A díjakat a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén kell kiszámítani. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a hitelintézetek a mechanizmusban részt vevő tagállamokban székhellyel rendelkező felügyelt csoport részei, úgy csoportszinten egy díj kerül kiszámításra és megfizetésre.

(12)

Az éves felügyeleti díj kiszámítása során a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban létrehozott leányvállalatok nem kerülnek figyelembevételre. E tekintetben az egy felügyelt csoport adott díjtényezői meghatározása érdekében az anyavállalat által ellenőrzött, a mechanizmusban részt vevő tagállamokban található valamennyi leányvállalatra és műveletre vonatkozó szubkonszolidált adatot szolgáltatni kell. Ugyanakkor az ilyen szubkonszolidált adat előállításának a költsége magas lehet, így emiatt a felügyelt szervezeteknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli – ideértve a részt nem vevő tagállamokban található leányvállalatokat is – konszolidáció alapján történő díjszámítást válasszák, még abban az esetben is, ha ez magasabb fizetendő díjat eredményez.

(13)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvének (3) 2. cikke (5) bekezdésében hivatkozott intézmények ki lettek zárva az 1024/2013/EU rendelettel összhangban az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok hatálya alól, erre tekintettel az EKB számukra nem fog díjakat kiszabni.

(14)

A rendelet általános hatállyal bír, teljes egészében kötelező és valamennyi euroövezeti tagállamban közvetlenül alkalmazandó. Így megfelelő jogi eszközt jelent az 1024/2013/EU rendelet 30. cikke végrehajtása gyakorlati részletes szabályainak rögzítéséhez.

(15)

Az 1024/2013/EU rendelet 30. cikkének (5) bekezdésével összhangban ez a rendelet nem érinti az illetékes nemzeti hatóságok azon jogát, hogy díjakat számítsanak fel a nemzeti joggal összhangban és olyan mértékben, amennyiben a felügyeleti feladatokat nem ruházták át az EKB-ra, illetve az EKB-val való együttműködésből, a neki nyújtott segítségből és az EKB utasításai alapján történő eljárásból eredő költségek kapcsán, összhangban a vonatkozó uniós joggal, valamint az 1024/2013/EU rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések alapján, beleértve annak 6. és 12. cikkét is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet rögzíti:

a)

a felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok vonatkozásában kivetendő éves felügyeleti díjak teljes összegének kiszámítására vonatkozó szabályokat;

b)

az egyes felügyelt szervezetek és az egyes felügyelt csoportok által viselendő éves felügyeleti díj összegének kiszámítására vonatkozó módszertant és kritériumokat;

c)

az éves felügyeleti díjak EKB általi beszedésére vonatkozó eljárást.

(2)   Az éves felügyeleti díjak teljes összege magában foglalja az éves felügyeleti díjat valamennyi jelentős felügyelt szervezet vagy csoport és valamennyi kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet vagy csoport tekintetében, és azt az EKB a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén számítja ki.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában eltérő rendelkezés hiányában az 1024/2013/EU rendeletben, valamint a 468/2014/EU rendeletben (EKB/2014/17) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, az alábbi fogalommeghatározásokkal együtt:

1.   „éves felügyeleti díj”: a minden egyes felügyelt szervezet és minden egyes felügyelt csoport tekintetében fizetendő, a 10. cikk (6) bekezdésében rögzített szabályoknak megfelelően kiszámított díj;

2.   „éves költségek”: az EKB által valamely meghatározott díjfizetési időszak tekintetében az éves felügyeleti díjon keresztül beszedendő, a 5. cikk rendelkezéseivel összhangban meghatározott összeg;

3.   „díjfizetésre kötelezett”: a 4. cikkel összhangban meghatározott díjfizető hitelintézet vagy díjfizető fióktelep, amely a díjfizetési felhívás címzettje;

4.   „díjtényezők”: a felügyelt szervezetre vagy a felügyelt csoportra vonatkozó, a 10. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, az éves felügyeleti díj kiszámításához felhasznált adatok;

5.   „díjfizetési felhívás”: az e rendelettel összhangban az érintett díjfizetésre kötelezett részére kibocsátott, és általa megfizetendő éves felügyeleti díjat megjelölő felhívás;

6.   „díjfizető hitelintézet”: a mechanizmusban részt vevő valamely tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet;

7.   „díjfizető fióktelep”: a mechanizmusban részt nem vevő valamely tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézetnek a mechanizmusban részt vevő valamely tagállamban létrehozott fióktelepe;

8.   „díjfizetési időszak”: egy naptári év;

9.   „első díjfizetési időszak”: azon időpont, amikor az EKB átveszi az 1024/2013/EU rendelettel rá ruházott feladatokat, és azon naptári év vége közötti időszak, amelyben az EKB e feladatokat átvette;

10.   „díjfizető szervezetek csoportja”: i. egy felügyelt csoport, és ii. számos díjfizető fióktelep, amelyek a 3. cikk (3) bekezdésének értelmében egy fióktelepnek minősülnek;

11.   „tagállam”: az Unió egy tagállama;

12.   „teljes eszközállomány”: az eszközök teljes értéke a 468/2014/EU rendelet 51. (EKB/2014/17) cikkében meghatározottaknak megfelelően. Díjfizető szervezetek csoportja esetében a teljes eszközállomány nem foglalja magában a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott fióktelepeket;

13.   „teljes kockázati kitettség”: díjfizető szervezetek csoportja és díjfizető szervezetek csoportjához nem tartozó díjfizető hitelintézet esetében a mechanizmusban részt vevő tagállamon belüli konszolidáció legmagasabb szintjén az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (4) 92. cikkének (3) bekezdése alkalmazásával kiszámított érték.

3. cikk

Az éves felügyeleti díj fizetésére vonatkozó általános kötelezettség

(1)   Az EKB az éves felügyeleti díjat miden egyes díjfizetési időszakban minden egyes felügyelt szervezet és minden egyes felügyelt csoport vonatkozásában megállapítja.

(2)   Az egyes felügyelt szervezetekre és felügyelt csoportokra vonatkozó éves felügyeleti díj a díjfizetésre kötelezett részére megküldött és az általa fizetendő díjfizetési felszólításban kerül meghatározásra. A díjfizetésre kötelezett lesz a díjfizetési felszólítás, valamint az EKB által a felügyeleti díjak vonatkozásában megküldött bármely felszólítás vagy tájékoztatás címzettje. A díjfizetésre kötelezett felel az éves felügyeleti díj megfizetéséért.

(3)   Ugyanazon hitelintézetnek a mechanizmusban részt vevő ugyanazon tagállamban található két vagy több díjfizető fióktelepe egy fióktelepnek tekintendő. Ugyanazon hitelintézetnek a mechanizmusban részt vevő különböző tagállamokban székhellyel rendelkező díjfizető fióktelepei nem tekintendők egy fióktelepnek.

(4)   E rendelet alkalmazásában a díjfizető fióktelepek az ugyanazon hitelintézetnek a mechanizmusban részt vevő ugyanazon tagállamban található díjfizető leányvállalataitól elkülönültnek tekintendők.

4. cikk

Díjfizetésre kötelezett

(1)   Az éves felügyeleti díj tekintetében a díjfizetésre kötelezett:

a)

a felügyelt csoporthoz nem tartozó díjfizető hitelintézet esetében a díjfizető hitelintézet;

b)

más díjfizető fiókteleppel össze nem vont díjfizető fiók esetében a díjfizető fiók;

c)

díjfizető szervezetek felügyelt csoportja esetében a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kerül megállapításra.

(2)   A díjfizető szervezetek csoportján belüli, a költségek elosztására vonatkozó megállapodások sérelme nélkül a díjfizető szervezetek csoportját egy egységként kell kezelni. A díjfizető szervezetek valamennyi csoportja kijelöli a csoport egésze tekintetében díjfizetésre kötelezettet, és értesíti az EKB-t a díjfizetésre kötelezett személyéről. A díjfizetésre kötelezett jogalany székhelyének a mechanizmusban részt vevő tagállamban kell lennie. Az értesítés csak akkor minősül érvényesnek, ha:

a)

tartalmazza az értesítés hatálya alá tartozó csoport valamennyi felügyelt szervezetének nevét;

b)

a csoport valamennyi felügyelt szervezete nevében aláírták;

c)

legkésőbb minden év július 1-jéig beérkezik az EKB-hoz annak érdekében, hogy a következő díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetési felszólítás kibocsátása során figyelembevételre kerülhessen.

Amennyiben a díjfizető szervezetek csoportjára vonatkozóan egynél több értesítés érkezik be időben az EKB-hoz, a határidőhöz legközelebb, azonban azt megelőzően az EKB-hoz beérkezett értesítés az irányadó.

(3)   Az EKB – a (2) bekezdés sérelme nélkül – fenntartja a jogot a díjfizetésre kötelezett meghatározására.

II. RÉSZ

KIADÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK

5. cikk

Éves költségek

(1)   Az éves felügyeleti díjak meghatározásának alapját az éves költségek képezik, amelyek ezen éves felügyeleti díjak fizetésén keresztül kerülnek beszedésre.

(2)   Az éves költségek összege az éves kiadások összege alapján kerül meghatározásra, amely az EKB-nál az adott díjfizetési időszakban felmerült, a felügyeleti feladataival közvetlenül vagy közvetetten összefüggő bármely kiadásokból áll.

Az éves felügyeleti díjak teljes összegének fedeznie kell, de nem haladhatja meg az EKB-nál az adott díjfizetési időszak során a felügyeleti feladataival összefüggésben felmerült kiadásokat.

(3)   Az éves költségek meghatározása során az EKB figyelembe veszi:

a)

a korábbi díjfizetési időszakokra vonatkozó, behajthatatlannak bizonyult díjak összegeit;

b)

a 14. cikkel összhangban befolyt kamatfizetéseket;

c)

a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban befolyt vagy visszatérített összegeket.

6. cikk

Az éves költségek becslése és meghatározása

(1)   Az 1024/2013/EU rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségei sérelme nélkül az EKB minden naptári év végéig kiszámítja a becsült éves költségeket a következő naptári évre vonatkozó díjfizetési időszak tekintetében.

(2)   A díjfizetési időszak végétől számított négy hónapon belül az EKB meghatározza az adott díjfizetési időszakra vonatkozó tényleges éves költségeket.

(3)   A becsült éves költségek és a tényleges éves költségek szolgálnak a 9. cikk (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott számítás alapjául.

III. RÉSZ

AZ ÉVES FELÜGYELETI DÍJ MEGHATÁROZÁSA

7. cikk

Új felügyelt szervezetek vagy a jogállás megváltozása

(1)   Amennyiben valamely felügyelt szervezet vagy egy felügyelt csoport csak a díjfizetési időszak egy részében minősül felügyelt szervezetnek, az éves felügyeleti díjat a díjfizetési időszak azon teljes hónapjainak száma alapján kell kiszámítani, amelyek alatt a felügyelt szervezet vagy a felügyelt csoport felügyelet alatt áll.

(2)   Amennyiben az EKB erre vonatkozó határozata következtében valamely felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport jogállása jelentősről kevésbé jelentősre változik vagy fordítva, az éves felügyeleti díjat azon hónapok száma alapján kell kiszámítani, amelyek utolsó napján a felügyelt szervezet vagy felügyelt csoport jelentős vagy kevésbé jelentősnek minősülő szervezet vagy csoport volt.

(3)   Amennyiben a kivetett éves felügyeleti díj összege eltér az (1) vagy a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított díj összegétől, az EKB-nak a díjfizetésre kötelezett részére visszatérítést kell nyújtania, vagy a díjfizetésre kötelezett által megfizetendő kiegészítő számlát kell kibocsátania.

8. cikk

Az éves költségek megosztása a jelentős és a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek között

(1)   Az egyes felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok vonatkozásában fizetendő éves felügyeleti díj összegének kiszámítása érdekében az éves költségeket két részre kell osztani, a felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok két kategóriájának megfelelően, az alábbiak szerint:

a)

a jelentős felügyelt szervezetektől beszedendő éves költségek;

b)

a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetektől beszedendő éves költségek.

(2)   Az éves költségek (1) bekezdés szerinti megosztására az EKB vonatkozó funkcióihoz rendelt költségek alapján kerül sor, amelyek a jelentős felügyelt szervezetek közvetlen felügyeletét és a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek közvetett felügyeletét ellátják.

9. cikk

Kivetendő összegek

(1)   Az EKB által kivetendő éves felügyeleti díjak teljes összege az alábbiak összege:

a)

az aktuális díjfizetési időszakra vonatkozó, az adott díjfizetési időszak jóváhagyott költségvetése alapján számított becsült éves költségek;

b)

a megelőző díjfizetési időszakból származó esetleges többlet vagy hiány, amely a megelőző díjfizetési időszak tekintetében felmerült tényleges éves költségeknek a megelőző díjfizetési időszakban kivetett becsült éves költségekből történő levonása útján kerül kiszámításra.

(2)   A felügyelt szervezetek és a felügyelt csoportok adott kategóriája vonatkozásában az EKB a kivetendő éves felügyeleti díj teljes összegét az éves felügyeleti díj által határozza meg, amelyet a vonatkozó díjfizetési időszak április 30-áig a honlapján közzétesz.

10. cikk

A felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díj

(1)   Az egyes jelentős felügyelt szervezetek vagy jelentős felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díjat oly módon kell megállapítani, hogy a jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok kategóriájára kiszabandó összeget a díjtényezőik alapján hozzá kell rendelni az egyes jelentős felügyelt szervezetekhez és jelentős felügyelt csoportokhoz.

(2)   Az egyes kevésbé jelentős felügyelt szervezetek vagy kevésbé jelentős felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díjat oly módon kell megállapítani, hogy a kevésbé jelentős felügyelt szervezetek és a kevésbé jelentős felügyelt csoportok kategóriájára kiszabandó összeget a díjtényezőik alapján hozzá kell rendelni az egyes kevésbé jelentős felügyelt szervezetekhez és a kevésbé jelentős felügyelt csoportokhoz.

(3)   A díjtényezők a konszolidációnak a mechanizmusban részt vevő tagállamokon belüli legmagasabb szintjén, a következő alapon kerülnek kiszámításra.

a)

Az egyes felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díj kiszámításához használt díjtényezők a referencia-időpontban a következők összegének felelnek meg:

i.

teljes eszközállomány;

ii.

teljes kockázati kitettség. Díjfizető fióktelep esetében a teljes kockázati kitettség nullának tekintendő.

b)

A díjtényezőkre vonatkozó adatokat egy, az alkalmazandó módszereket és eljárásokat leíró EKB határozatban foglaltakkal összhangban kell meghatározni és összegyűjteni. Ezt a határozatot közzéteszik az EKB honlapján.

c)

A díjtényezők kiszámítása érdekében a felügyelt csoportoknak főszabály szerint ki kell zárniuk a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatokat. A felügyelt csoportok dönthetnek akként is, hogy a díjtényezők megállapítása érdekében nem zárják ki ezeket az eszközöket.

d)

Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján kevésbé jelentősnek minősített felügyelt szervezetek vagy felügyelt csoportok esetében a teljes eszközállományra vonatkozó díjtényező nem haladhatja meg a 30 milliárd eurót.

e)

A díjtényezők tekintetében használt relatív súlyozás a következő:

i.

teljes eszközállomány: 50 %;

ii.

teljes kockázati kitettség: 50 %.

(4)   A díjfizetésre kötelezettek a díjtényezőket a megelőző év december 31-i referencia-időponttal bocsátják rendelkezésre, és az előírt adatokat az említett referencia-időpontot követő év július 1-jén vagy – amennyiben július 1-je nem munkanap – a következő munkanapon munkaidő végéig benyújtják az EKB-nak az éves felügyeleti díj kiszámításával érintett illetékes nemzeti hatóságnak. Amennyiben a felügyelt szervezetek az éves beszámolójukat a naptári évtől eltérő számviteli év vége alapján állítják össze, a díjfizetésre kötelezettek a díjtényezőket a számviteli év végére vonatkozó referencia-időponttal bocsáthatják rendelkezésre. Az illetékes nemzeti hatóságok ezeket az adatokat az EKB által megállapítandó eljárásokkal összhangban megküldik az EKB-nak. Az összes díjfizetésre kötelezett teljes eszközállományának összege és az összes díjfizetésre kötelezett teljes kockázati kitettségének összege közzétételre kerül az EKB honlapján.

(5)   Amennyiben egy díjfizetésre kötelezett nem bocstája rendelkezésre a díjtényezőket, úgy az EKB az EKB-határozatban foglalt módszertannak megfelelően határozza meg a díjtényezőket. A díjtényezők ezen cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történő rendelkezésre bocsátásának elmulasztása az ezen rendelet megsértésének tekintendő.

(6)   Az egyes díjfizetésre kötelezettek által fizetendő éves felügyeleti díj kiszámítását az alábbiakban vázoltaknak megfelelően kell elvégezni.

a)

Az éves felügyeleti díj a minimális díjösszetevő és a változó díjösszetevő összege.

b)

A minimális díjösszetevő a felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok adott kategóriája éves felügyeleti díjai teljes összegének rögzített százalékaként számítandó ki a 8. és a 9. cikkben foglaltaknak megfelelően meghatározva. A jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok kategóriája esetében a rögzített százalék 10 %. Ez az összeg egyenlően kerül elosztásra valamennyi díjfizetésre kötelezett között. A 10 milliárd EUR, vagy ennél kevesebb összes eszközzel rendelkező jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok vonatkozásában a minimális díjösszetevő megfelezésre kerül. A kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és a kevésbé jelentősek minősülő felügyelt csoportok kategóriája esetében a rögzített százalék 10 %. Ez az összeg egyenlően kerül elosztásra a díjfizetésre kötelezettek között. A minimális díjösszetevő az egyes díjfizetésre kötelezettekre vonatkozó éves felügyeleti díj alsó határának felel meg.

c)

A változó díjösszetevő az egyes felügyelt szervezetek adott kategóriájára vonatkozó, a 8. és a 9. cikkben foglaltaknak megfelelően meghatározott éves felügyeleti díjak teljes összegének és az ugyanazon kategória minimális díjösszetevőjének a különbsége. A változó díjösszetevőt az egyes díjfizetésre kötelezetteknek az összes díjfizetésre kötelezett (3) bekezdés alapján kiszámított súlyozott díjtényezői összegében való részesedése alapján rendelik az adott kategória egyes díjfizetésre kötelezettjeihez.

Az előző bekezdéseknek megfelelően elvégzett számítások alapján, valamint az ezen cikk (4) bekezdésében meghatározott díjtényezőkkel összhangban az EKB dönt az egyes díjfizetésre kötelezettek által fizetendő éves felügyeleti díjról. A fizetendő éves felügyeleti díjról a díjfizetési felszólításban adnak tájékoztatást a díjfizetésre kötelezettnek.

IV. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOKKAL

11. cikk

Együttműködés az illetékes nemzeti hatóságokkal

(1)   Az EKB a végső díj szintjének meghatározása előtt megbeszéléseket folytat az illetékes nemzeti hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy a felügyelet valamennyi érintett hitelintézet és fióktelep számára költséghatékony és ésszerű legyen. Ennek érdekében az EKB az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködésben kialakítja és megvalósítja a kapcsolattartás megfelelő csatornáját.

(2)   Az illetékes nemzeti hatóságok az EKB kérésére segítséget nyújtanak az EKB-nak a díjak kivetését illetően.

(3)   A mechanizmusban részt nem vevő olyan tagállamokban található hitelintézetek esetében, amely tagállamoknak az EKB-val folytatott szoros együttműködése nem került felfüggesztésre vagy megszüntetésre, az EKB utasításokat ad az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságának a díjtényezők összegyűjtését és az éves felügyeleti díj számlázását illetően.

V. RÉSZ

SZÁMLÁZÁS

12. cikk

Díjfizetési felszólítás

(1)   Az EKB évente díjfizetési felszólítást bocsát ki minden díjfizetésre kötelezett részére.

(2)   A díjfizetési felszólítás meghatározza az éves felügyeleti díj megfizetésének módját. A díjfizetésre kötelezettnek eleget kell tennie a díjfizetési felszólításban az éves felügyeleti díj megfizetése tekintetében meghatározott követelményeknek.

(3)   A díjfizetési felszólítás alapján esedékes összeget a díjfizetésre kötelezettnek a díjfizetési felszólítás kibocsátásától számított 35 napon belül kell megfizetnie.

13. cikk

A díjfizetési felszólítás közlése

(1)   A díjfizetésre kötelezett felelős a díjfizetési felszólítás benyújtására vonatkozó kapcsolattartási adatok naprakész nyilvántartásáért, és tájékoztatja az EKB-t minden, a kapcsolattartási adatokban (név, beosztás, szervezeti egység, cím, e-mail cím, telefonszám, faxszám), bekövetkezett változásról. A díjfizetésre kötelezett valamennyi díjfizetési időszakban legkésőbb július 1-jéig tájékoztatja az EKB-t a kapcsolattartási adatokban bekövetkezett változásokról. Ezek a kapcsolattartási adatok egy természetes személyre, illetve lehetőség szerint a díjfizetésre kötelezett egy szervezeti egységére kell, hogy vonatkozzanak.

(2)   Az EKB a díjfizetési felszólítást az alábbi módok egyikének megfelelően közli: a) elektronikus úton vagy egyéb hasonló távközlési eszköz útján, b) faxon, c) futárszolgálat útján, d) tértivevényes ajánlott levélben, e) nyomtatott példány kézbesítése vagy személyes átadása útján. A díjfizetési felszólítás aláírás nélkül is hiteles.

14. cikk

Nemfizetés esetén fizetendő kamat

Az EKB rendelkezésére álló egyéb jogorvoslatok sérelme nélkül a részleges fizetés, nemfizetés vagy a díjfizetési felszólításban meghatározott fizetési feltételek nemteljesítése esetén az éves felügyeleti díj fennmaradó összege után a fizetés esedékessége napjától napi szinten számított, az EKB fő refinanszírozási műveleteinek kamatlába plusz 8 százalék mértékű kamatot kell fizetni.

VI. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Szankciók

E rendelet megsértése esetén az EKB a 468/2014/EU rendelettel (EKB/2014/17) kiegészített 2532/98/EK tanácsi rendelettel (5) összhangban szankciókat róhat ki a felügyelt szervezetekre.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az első díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetési felszólítás a 2015-ös díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetési felszólítással együtt kerül kibocsátásra.

(2)   Az EKB számára az éves felügyeleti díj kivetése megkezdésének lehetővé tétele érdekében a díjfizető szervezetek minden egyes csoportja kijelöli a csoport tekintetében díjfizetésre kötelezettet, és annak személyéről a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban 2014. december 31-ig értesíti az EKB-t.

(3)   A díjfizetésre kötelezett a 13. cikk (1) bekezdésében hivatkozott adatokat első ízben 2015. március 1-jéig szolgáltatja.

17. cikk

Jelentés és felülvizsgálat

(1)   Az 1024/2013/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EKB minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak és az eurocsoportnak az éves felügyeleti díjak szerkezetének és összegének tervezett alakulásáról.

(2)   Az EKB 2017-ig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát, különös tekintettel az egyes felügyelt szervezetekre és csoportokra kivetendő éves felügyeleti díjak kiszámítására vonatkozó módszertanra és kritériumokra.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. október 22-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(5)  A Tanács 2532/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről (HL L 318., 1998.11.27., 4. o.).


IRÁNYELVEK

31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/32


A BIZOTTSÁG 2014/101/EU IRÁNYELVE

(2014. október 30.)

a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Biztosítani kell a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv 8. cikkében előírtak szerint létrehozott, a vizek ökológiai állapotának megfigyelésére szolgáló típusparaméterek megfigyelésére alkalmazott módszerek minőségét és összehasonlíthatóságát.

(2)

A 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.3.6. szakasza előírja, hogy a típusparaméterek megfigyelésére alkalmazott módszereknek összhangban kell lenniük az ott felsorolt nemzetközi szabványokkal vagy más nemzeti vagy nemzetközi szabványokkal, amelyek biztosítják az adatok egyenértékű tudományos minőségét és összehasonlíthatóságát. Az V. mellékletben felsorolt nemzetközi szabványok az említett irányelv elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló szabványok voltak.

(3)

A 2000/60/EK irányelv kihirdetése óta az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) számos, a fitoplanktonok, a makrofiták és a fitobentosz, a bentikus gerinctelenek és a halak biológiai mintavételezésére, valamint a hidromorfológiai jellemzőkre vonatkozó új szabványt jelentetett meg, ezek közül többet a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO) közösen. Ezekkel a szabványokkal ki kell egészíteni a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.3.6. szakaszát.

(4)

Az új szabványok folyamatos kidolgozásának és a meglévő szabványok aktualizálásának eredményeképpen néhány, a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.3.6. szakaszában felsorolt szabványt a CEN tagszervezetei már nem tesznek közzé, ezért ezeket a szabványokat a jegyzékből el kell hagyni.

(5)

Két, a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.3.6. szakaszában felsorolt szabvány (EN ISO 8689-1:1999 és EN ISO 8689-2:1999 9) a biológiai osztályozásra és nem a megfigyelésre vonatkozik; ezeket az osztályozási határértékek megállapítására vonatkozó protokollok kialakításához használták az irányelvvel kapcsolatos közös végrehajtási stratégia keretében, és szintén elhagyhatók a jegyzékből.

(6)

A 2000/60/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ezen irányelvben biztosított intézkedések összhangban vannak a Bizottságnak a 2000/60/EK irányelv 21. cikk (1) bekezdésében kifejezett véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2000/60/EK irányelv V. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. május 20-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.


MELLÉKLET

A 2000/60/EK irányelv V. mellékletében az 1.3.6. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„1.3.6.   A minőségi elemek megfigyelésének szabványai

A típusparaméterek megfigyeléséhez használt módszereknek – amennyiben a megfigyelésre vonatkoznak – összhangban kell lenniük az alább felsorolt nemzetközi szabványokkal vagy más nemzeti vagy nemzetközi szabványokkal, amelyek biztosítják az adatok egyenértékű tudományos minőségét és összehasonlíthatóságát.

A minőségi elemek biológiai mintavételezésének szabványai

A szabványokban előírt specifikus módszerek mellett alkalmazandó általános módszerek az alábbi biológiai minőségi elemek tekintetében:

EN ISO 5667-3:2012

Vízminőség – Mintavétel – 3. rész: A minták tartósítása és kezelése

A fitoplankotonokra vonatkozó szabványok

EN 15204:2006

Vízminőség – Útmutató szabvány a fitoplanktonok inverz mikroszkópos számlálására (Utermöhl-technika)

EN 15972:2011

Vízminőség – Útmutató a tengeri fitoplankton kvantitatív és kvalitatív vizsgálatához

ISO 10260:1992

Vízminőség – A biokémiai paraméterek mérése – Az a-klorofill-koncentráció spektrometriás meghatározása

A makrofitákra és a fitobentoszra vonatkozó szabványok

EN 15460:2007

Vízminőség – Útmutató szabvány tavakban lévő makrofiták felmérésére

EN 14184:2014

Vízminőség – Útmutató a folyóvizek vízi makrofitáinak felméréséhez

EN 15708:2009

Vízminőség – Útmutató szabvány a fitobentosz felméréséhez, mintavételéhez és laboratóriumi vizsgálatához sekély folyóvizekben

EN 13946:2014

Vízminőség – Útmutató folyók és tavak bentikus kovamoszatainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez

EN 14407:2014

Vízminőség – Útmutató folyóvizekből és tavakból vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához és számlálásához

A bentikus gerinctelenekre vonatkozó szabványok

EN ISO 10870:2012

Vízminőség – Útmutató az édesvízi bentikus makrogerinctelenek mintavételi módszereinek és eszközeinek kiválasztásához

EN 15196:2006

Vízminőség – Útmutatás a chironomidák (kétszárnyúak rendje) lárvái levedlett bőrének mintavételéhez és a minta kezeléséhez ökológiai értékelés céljából

EN 16150:2012

Vízminőség – Útmutató a bentikus makrogerinctelenek időarányos Multi-Habitat eljáráson alapuló mintavételéhez

EN ISO 19493:2007

Vízminőség – Útmutató szilárd aljzaton lévő élőlényközösségek tengerbiológiai vizsgálatához

EN ISO 16665:2013

Vízminőség – Útmutató a laza tengerfenék makrofaunájának mennyiségi mintavételéhez és a minta kezeléséhez

A halakra vonatkozó szabványok

EN 14962:2006

Vízminőség – Útmutató a halak mintavételi módszereinek alkalmazási területéhez és kiválasztásához

EN 14011:2003

Vízminőség – Halak mintavétele elektromos halászati módszerrel

EN 15910:2014

Vízminőség – Útmutató a halbőség becslésére mobil hidroakusztikus módszerekkel

EN 14757:2005

Vízminőség – Halak mintavétele több nyílásméretű eresztőhálóval

Szabványok a hidromorfológiai paraméterekhez

EN 14614:2004

Vízminőség – Útmutató szabvány folyóvizek hidromorfológiai jellemzőinek értékeléséhez

EN 16039:2011

Vízminőség – Útmutató szabvány a tavak hidromorfológiai jellemzőinek felméréséhez

Szabványok a fizikai-kémiai paraméterekhez

Bármely vonatkozó CEN/ISO szabvány”


HATÁROZATOK

31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/36


AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA

(2014. október 23.)

az Európai Bizottság kinevezéséről

(2014/749/EU)

AZ EURÓPAI TANÁCS,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére, valamint (7) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2010/80/EU határozatával (1) kinevezett Bizottság hivatali ideje 2014. október 31-én lejár.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Európai Tanács elfogadta az Bizottság tagjainak számáról szóló 2013/272/EU határozatot (2).

(3)

A Bizottság jelenlegi hivatali idejének lejártától 2019. október 31-ig terjedő időtartamra ki kell nevezni az új Bizottságot, amely az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét – mint egyben a Bizottság egyik alelnökét – is beleértve a tagállamok egy-egy állampolgárából áll.

(4)

Az Európai Tanács Jean-Claude JUNCKER-t jelölte ki azon személynek, akit az Európai Parlamentnek a Bizottság elnöki tisztére javasol, a jelöltet pedig az Európai Parlament a 2014. július 15-i plenáris ülésén megválasztotta a Bizottság elnökévé.

(5)

A Tanács a 2014/648/EU, Euratom határozattal (3) – a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezésben – elfogadta az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjává javasol kinevezni. A 2014/648/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról szóló 2014/716/EU, Euratom határozattal (4) a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezéssel a Tanács elfogadta azon további személyek listáját, akiket a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni.

(6)

Az Európai Parlament a 2014. október 22-én tartott szavazással jóváhagyta az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a kinevezését.

(7)

Ezért ki kell nevezni a Bizottságot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Tanács a 2014. november 1-jétől2019. október 31-ig terjedő időszakra a következő személyeket nevezi ki az Európai Bizottság

elnökévé:

Jean-Claude JUNCKER

tagjává:

Vytenis Povilas ANDRIUKAITIS

Andrus ANSIP

Miguel ARIAS CAÑETE

Dimítriosz AVRAMÓPULOSZ

Elżbieta BIEŃKOWSKA

Violeta BULC

Corina CREȚU

Valdis DOMBROVSKIS

Krisztalina GEORGIJEVA

Johannes HAHN

Jonathan HILL

Phil HOGAN

Věra JOUROVÁ

Jyrki KATAINEN

Cecilia MALMSTRÖM

Neven MIMICA

Carlos MOEDAS

Pierre MOSCOVICI

NAVRACSICS Tibor

Günther OETTINGER

Maroš ŠEFČOVIČ

Hrísztosz SZTILÍANIDESZ

Marianne THYSSEN

Frans TIMMERMANS

Karmenu VELLA

Margrethe VESTAGER

Federica MOGHERINI, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

2. cikk

Ez a határozat 2014. november 1-jén lép hatályba.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 23-án.

az Európai Tanács részéről

az elnök

H. VAN ROMPUY


(1)  Az Európai Tanács 2010/80/EU határozata (2010. február 9.) az Európai Bizottság kinevezéséről (HL L 38., 2010.2.11., 7. o.).

(2)  Az Európai Tanács 2013/272/EU határozata (2013. május 22.) az Európai Bizottság tagjainak számáról (HL L 165., 2013.6.18., 98. o.).

(3)  A Tanácsnak a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezéssel hozott 2014/648/EU, Euratom határozata (2014. szeptember 5.) a Tanács javaslata alapján a Bizottság tagjaivá kinevezendő további személyek listájának elfogadásáról (HL L 268., 2014.9.9., 5. o.)

(4)  A Tanácsnak a Bizottság megválasztott elnökével közös megegyezéssel hozott 2014/716/EU, Euratom határozata (2014. október 15.) a Tanács javaslata alapján a Bizottság tagjaivá kinevezendő további személyek listájának elfogadásáról, valamint a 2014/648/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről és felváltásáról (HL L 299., 2014.10.17., 29. o.)


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/39


A TANÁCS 2014/750/KKBP HATÁROZATA

(2014. október 30.)

a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP tanácsi határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2012. október 15-én elfogadta a 2012/642/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2012/642/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseket 2015. október 31-ig meg kell hosszabbítani.

(3)

A Tanács úgy véli, hogy egyes személyek és szervezetek esetében már nem indokolt, hogy szerepeljenek a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékében.

(4)

Ezenkívül a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékében szereplő egyes személyekre és szervezetekre vonatkozó adatokat aktualizálni kell.

(5)

A 2012/642/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/642/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ezt a határozatot 2015. október 31-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozat megújítható vagy – adott esetben – módosítható.”

.

2.

A melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI


(1)  A Tanács 2012/642/KKBP határozata (2012. október 15.) a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 285., 2012.10.17., 1. o.).


MELLÉKLET

I.

A következő személyeket és szervezeteket törölni kell a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékből:

A.   Személyek

2.

Akulich, Sviatlana Rastsislavauna [Akulics, Szvjatlana Raszciszlavavna];

3.

Aliaksandrau, Dzmitry Piatrovich [Aljakszandrav, Dzmitrij Pjatrovics];

34.

Chasnouski, Mechyslau Edvardavich [Csasznovszki, Mecsiszlav Edvardavics];

45.

Gardzienka, Siarhei Aliaksandravich [Gardzienka, Szjarhej Aljakszandravics];

46.

Guseu, Aliaksei Viktaravich [Guszev, Aljakszej Viktaravics];

70.

Kaliada, Aliaksandr Mikhailavich [Kaljada, Aljakszandr Mihajlavics];

76.

Kastsian, Siarhei Ivanavich [Kaszcjan Szjarhej Ivanavics];

82.

Khadanovich, Aliaksandr Aliaksandravich [Hadanovics, Aljakszandr Aljakszandravics];

90.

Kisialiova, Nadzeia Mikalaeuna [Kiszjaljova, Nadzeja Mikalajevna];

99.

Krot, Ihar Uladzimiravich [Krot, Ihar Uladzimiravics];

100.

Krukouski, Viachaslau Iafimavich [Krukovszki, Vjacsaszlav Jafimavics];

102.

Kukharchyk, Piotr Dzmitryevich [Kuharcsik, Pjotr Dzmitrijevics];

132.

Mikhalchanka, Aliaksei Iakaulevich [Mihalcsanka, Aljakszej Jakavlevics];

141.

Orda, Mikhail Siarheevich [Orda, Mihail Szjarhejevics];

143.

Padaliak, Eduard Vasilievich [Padaljak, Eduard Vaszilevics];

147.

Peftsieu, Uladzimir Paulavich [Pefcijev, Uladzimir Pavlavics];

159.

Reliava, Aksana Anatolyeuna [Reljava, Akszana Anatoljevna];

172.

Sheiko, Ina Valerieuna [Sejko, Ina Valerjevna];

189.

Stosh, Mikalai Mikalaevich [Sztos, Mikalaj Mikalajevics];

197.

Taranda, Aliaksandr Mikhailavich [Taranda, Aljakszandr Mihajlavics];

198.

Tarapetskaia, Halina Mikhailauna [Tarapeckaja, Halina Mihajlavna];

199.

Ternavsky, Anatoly Andreevich [Ternavszkij, Anatolij Andrejevics];

205.

Tsitsiankova, Alena Viktarauna [Cicjankova, Alena Viktaravna];

220.

Yuferytsyn, Dzmitry Viktaravich [Jufericin, Dzmitrij Viktaravics].

B.   Szervezetek

2.

Private Unitary Enterprise (PUE) BT Telecommunications;

6.

JLLC Neftekhimtrading;

21.

JLLC Triplepharm;

22.

LLC Triple-Veles;

23.

Univest-M;

24.

FLLC Unis Oil;

25.

JLLC UnivestStroyInvest.

II.

A 2012/642/KKBP határozat mellékletében szereplő következő személyekre és szervezetekre vonatkozó bejegyzések helyébe az alábbiak lépnek:

A.   Személyek

 

Nevek

A fehérorosz változat angol és magyar átírása

Az orosz változat angol és magyar átírása

Név

(fehéroroszul)

Név

(oroszul)

Azonosító adat

A jegyzékbe vétel indokai

12.

Bakhmatau, Ihar Andreevich (Bahmatav, Ihar Andrejevics)

Bakhmatov, Igor Andreevich (Bahmatov, Igor Andrejevics)

Image

БАХМАТОВ, Игорь Андреевич

Cím: БФСО „Динамо”

220030, г. Минск, ул. Кирова 8 корп. 2

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. Korábbi beosztása kapcsán – a KGB személyzeti ügyekért és a személyzet feladatainak szervezéséért felelős vezetőhelyetteseként – felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért. 2012 májusában a tartalékos haderőhöz nevezték ki.

Ezenfelül a jegyzékben a B. szakasz 20. számú bejegyzésben szereplő CJSC Dinamo-Minsk Központi Tanácsának tagja.

33.

Charnyshou Aleh Anatolievich (Csarnisov, Aleh Anatoljevics)

Chernyshev, Oleg Anatolievich (Csernisev, Oleg Anatoljevics)

Image

Image

Cím: КГБ 210623, г. Минск, проспект Независимости, 17

2014 áprilisa óta a KGB külügyi hírszerzésért felelős vezetőhelyettese. Ezredesként a KGB „Alpha” terrorelhárítási egységének vezetője volt. A választásokat követő 2010. december 19-i minszki tiltakozó tüntetés leverése után a KGB fogvatartási központjában embertelenül és megszégyenítő módon bántak az ellenzéki aktivistákkal. Ebben Csernisev személyesen részt vett. Tetteivel közvetlenül megsértette Fehéroroszországnak az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

35.

Chatviartkova, Natallia Alexeeuna (Csatvjartkova, Natallja Alexejevna)

Chetvertkova, Natalia Alexeevna (Chetvertkova, Natalya Alexeevna) (Csetvertkova, Natalja Alexejevna)

ЧАТВЯРТКОВА, Наталля Алексееўнa

ЧЕТВЕРТКОВА, Наталья Алексеевнa

 

A minszki Partizanszkij kerületi bíróság korábbi elnökhelyettese és bírája (2012. június 18-ig).

Ő vezette Andrej Szannyikov korábbi elnökjelölt, Ilja Vaszilevics, Fedor Mirzojanov, Oleg Gnyedcsik és Vlagyimir Jerjomenok civil társadalmi aktivisták tárgyalását. A tárgyalást a büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezéseinek egyértelmű megsértésével vezette. Helyt adott a vádlott személyéhez nem köthető bizonyítékok és tanúvallomások felhasználásának.

40.

Dysko, Henadz Iosifavich (Diszko, Henadz Joszifavics)

Dysko, Gennadi Iosifovich (Diszko, Gennagyij Joszifovics)

Image

Image

Születési idő: 1964

Születési hely: Oshmiany, Hrodna region

Cím: 210601 г.Витебск, ул. Жесткова, 14а (ul. Zhestkova, 14a Vitebsk)

A Vicebszki terület ügyésze 2011. augusztus 2-ig. Felelősség terheli a civil társadalommal szembeni erőszakos fellépésért a 2010. decemberi választásokat követően. Ideértendő a Szjarhej Kavalenka és Andrej Hajdukov ügyével kapcsolatos felelőssége is.

41.

Dzemiantsei, Vasil Ivanavich (Dzemyantsey, Vasil Ivanovich) (Dzemjancej, Vaszil Ivanavics)

Dementei, Vasili Ivanovich (Dementey, Vasili Ivanovich) (Gyementyej, Vaszilij Ivanovics)

ДЗЕМЯНЦЕЙ, Васiль Iванавiч

ДЕМЕНТЕЙ, Василий Иванович

Születési idő: 1954.9.20.

Születési hely: Chashniki district, Vitebsk region

Személyazonosító igazolvány száma: 3200954E045PB4

Cím: Гродненская региональная таможня

230003, г. Гродно, ул. Карского, 53

A hrodnai regionális vámügyi bizottság vezetője, korábban a KGB első elnökhelyettese (2005–2007), valamint az állami vámbizottság vezetőhelyettese volt.

Felelősség terheli a KGB civil társadalom és demokratikus ellenzék ellen irányuló elnyomó tevékenységeiért, különösen 2006–2007-ben.

42.

Dziadkou, Leanid Mikalaevich (Dzjadkov, Leanyid Mikalajevics)

Dedkov, Leonid Nikolaevich (Gyedkov, Leonyid Nyikolajevics)

ДЗЯДКОЎ, Леанiд Мiкалаевiч

ДЕДКОВ, Леонид Николаевич

Születési idő: 1964.10.

Személyazonosító igazolvány száma: 3271064M000PB3

Cím: КГБ 210623, г. Минск, проспект Независимости, 17

Korábban (2013 júliusától) a KGB külügyi hírszerzésért felelős vezetőhelyettese. Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

55.

Hureeu Siarhei Viktaravich (Hureyeu Siarhey Viktaravich) (Hurejev, Szjarhej Viktaravics)

Gureev Sergei Viktorovich, (Gureyev Sergey Viktorovich) (Gurejev, Szergej Viktorovics)

Image

ГУРЕЕВ, Сергей Викторович

 

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. Korábbi belügyminiszter-helyettesként és az előzetes vizsgálati osztály vezetőjeként felelősség terheli tiltakozó megmozdulások leveréséért, valamint az emberi jogok megsértéséért a 2010. decemberi választásokkal kapcsolatos vizsgálati eljárások során. 2012 februárjában csatlakozott a tartalékos állományhoz. Jelenleg a tartalékos erők vezérezredese.

62.

Iauseev, Ihar Uladzimiravich (Yauseev, Ihar Uladzimiravich; Yauseyev, Ihar Uladzimiravich) (Javszejev, Igar Uladzimiravics)

Evseev, Igor Vladimirovich (Yevseev, Igor Vladimirovich; Yevseyev, Igor Vladimirovich) (Jevszejev, Igor Vlagyimirovics)

ЯЎСЕЕЎ, Irap Уладзiмiравiч

ЕВСЕЕВ, Игорь Владимирович

Születési idő: 1968

Cím: г.Витебск, пр-т Фрунзе, д.41а

Vicebszki regionális rendőrparancsnok (2012 júniusától), rendőrtábornok (2013-től). Korábban a minszki rendőrparancsnok helyettese és a minszki tömegoszlatásért felelős operatív csoport (OMON) vezetője. Ő vezényelte azokat a csapatokat, amelyek leverték a 2010. december 19-i békés tüntetést, és a brutalitásban saját kezűleg is részt vett. Ezért 2011 februárjában kitüntetést és az érdemeit méltató levelet kapott Lukasenko elnöktől. 2011-ben az általa vezetett csapatok több olyan tiltakozást vertek le, amelyeket politikai aktivisták és békés polgárok tartottak Minszkben.

68.

Kakunin, Aliaksandr Aliaksandravich (Kakunin, Aliaxandr Aliaxandravich) (Kakunyin Aljakszandr Aljakszandrovics)

Kakunin, Aleksandr Aleksandravich (Kakunin, Alexandr Alexandrovich) (Kakunyin Alekszandr Alekszandravics) (Kakunyin Alekszandr Alekszandrovics)

Alexander Aleksandrovich Kakunin

Alexander Aleksandrovich Kakunin (Александр Александрович Какунин, Аляксандр, Аляксандровіч Какунін)

КАКУНИН Александр Александрович

Image

A babrujszki IK-2 büntetőtábor parancsnoka.

Felelősség terheli A. Szannyikov és A. Beljackij politikai foglyokkal szemben a babrujszki IK-2 büntetőtáborban alkalmazott embertelen bánásmódért. Felügyelete alatt ellenzéki aktivistákat kínoztak, megtagadták az ügyvédhez való jogukat, és a büntetőtáborban magánzárkába helyezték őket. Kakunyin nyomás alá helyezte A. Beljackijt és A. Szannyikovot annak érdekében, hogy azok kegyelmi kérvényt írjanak alá.

73.

Kanapliou Uladzimir Mikalaevich (Kanapljov Uladzimir Mikalajevics)

Konoplev, Vladimir Nikolaevich (Konopljev Vlagyimir Nyikolajevics)

КАНАПЛЕЎ, Уладзiмiр Мiкалаевiч

КОНОПЛЕВ, Владимир Николаевич

Születési idő: 1954.1.3.

Születési hely: Akulintsi, Mohilev region

Személyazonosító igazolvány száma: 3030154A124PB9

Cím: Национальный олимпийский комитет Республики Беларусь

220020 г. Минск ул.Радужная, 27

Szoros kapcsolatban áll Lukasenko elnökkel, akivel a 80-as, és különösen a 90-es években együtt dolgozott. A Nemzeti Olimpiai Bizottság elnökhelyettese (a bizottság elnöke Alekszandr Lukasenko), a Kézilabda-szövetség elnöke. A Parlament alsóházának korábbi elnöke; e pozícióra az elnök nevezte ki. A 2006-os elcsalt elnökségi választás egyik legfontosabb szereplője.

Az elnökség jóvoltából lakáshoz jutott a vezetők drozdi lakónegyedében, Minszkben.

78.

Kavaliou, Aliaksandr Mikhailavich (Kavaljov, Aljakszandr Mihajlavics)

Kovalev, Aleksandr Mikhailovich (Kovaljov, Alekszandr Mihajlovics)

КАВАЛЕЎ, Аляксандр Мiхайлавiч

КОВАЛЕВ, Александр Михайлович

 

A horki büntetőtábor igazgatója. Felelősség terheli a fogvatartottakkal szembeni embertelen bánásmódért, különösen Dmitrij Daskevics civil társadalmi aktivista (akit a 2010. december 19-i választások, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedések kapcsán zártak börtönbe) zaklatásáért és kínzásáért.

85.

Khmaruk, Siargei Konstantinovich (Hmaruk, Szjargej Kansztancinavics)

Khmaruk, Sergei Konstantinovich (Khmaruk, Sergey Konstantinovich) (Hmaruk, Szergej Konsztantyinovics)

ХМАРУК, Сяргей Канстанцiнавiч

ХМАРУК, Сергей Константинович

Cím: Прокуратура г. Минска ул. Раковская 38

Minszk város ügyésze. A Breszti terület korábbi ügyésze. Felelősség terheli a civil társadalommal szembeni erőszakos fellépésért a 2010. decemberi választásokat követően.

2011 februárjában előléptették.

93.

Konan, Viktar Aliaksandravich (Konan, Viktar Aljakszandravics)

Konon, Viktor Aleksandrovich (Konon, Viktor Alekszandrovics)

КОНАН, Вiктар Аляксандравiч

КОНОН, Виктoр Александрович

 

Tevékenyen részt vett a fehérorosz demokrácia aláásásában. Helyettes főügyészként (2012-ig) betöltött korábbi szerepének köszönhetően – többek között 2010-ben is – ő felelt a főügyészi hivatal által végzett, független és ellenzéki szervezetek ellen irányuló hírszerzési tevékenységekért, és ezekben közvetlenül részt is vett.

94.

Kornau, Uladzimir Uladzimiravich (Kornav, Uladzimir Uladzimiravics)

Kornov, Vladimir Vladimirovich (Kornov, Vlagyimir Vlagyimirovics)

КОРНАЎ, Уладзiмiр Уладзiмiравiч

КОРНОВ, Владимир Владимирович

Cím: Суд Советского района г. Минска

220113, г. Минск, Логойский тракт, 3

Tel: +375 17 280 83 40

Minszk város Szovjetszkij kerületi bíróságának vezetője, a minszki városi bíróság volt bírájaként ő engedélyezte Beljackij fellebbezésének elutasítását. Beljackij tevékenyen védelmezte és segítette azokat, akik szenvedő alanyai voltak a 2010. december 19-i választásokat követő elnyomásnak, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedéseknek.

95.

Korzh, Ivan Aliakseevich (Korzs, Ivan Aljakszejevics)

Korzh, Ivan Alekseevich (Korzs, Ivan Alekszejevics)

КОРЖ, Iван Аляксеевiч

КОРЖ, Иван Алексеевич

 

Vezérezredes, a hrodnai területi KGB vezetője. Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és demokratikus ellenzék elnyomása céljából a Hrodnai területen végzett tevékenységekért.

97.

Krasheuski, Viktar (Krasevszki, Viktar)

Krashevski, Viktor (Krasevszkij, Viktor)

Image

КРАШЕВСКИЙ, Виктор

 

Vezérezredes, a Védelmi Minisztérium hírszerzési osztályának (GRU) volt vezetője, a fehérorosz fegyveres erők helyettes vezérkari főnöke (2013. februárig). Felelősség terheli a hírszerző szolgálatok által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

105.

Kuzniatsou, Ihar Nikonavich (Kuznyacov, Ihar Nikonavics)

Kuznetsov, Igor Nikonovich (Kuznyecov, Igor Nikonovics)

КУЗНЯЦОЎ, Irap Нiконaвiч

КУЗНЕЦОВ, Игорь Никонович

Cím: KGB Training Centre Бядули 2, 220034, Минск

Vezérezredes, a KGB képzési központjának vezetője, a KGB minszki területi és Minszk városi részlegének korábbi vezetője.

A KGB személyzetének felkészítéséért és képzéséért felelős személyként felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért. Korábbi tisztségeiből kifolyólag felelősség terheli a Minszk városban és a Minszki területen a KGB által végzett ugyanilyen elnyomó tevékenységekért.

114.

Liabedzik, Mikhail Piatrovich (Ljabedzik, Mihail Pjatrovics)

Lebedik, Mikhail Petrovich (Lebegyik, Mihail Petrovics)

ЛЯБЕДЗIК, Мiхаiл Пятровiч

ЛЕБЕДИК, Михаил Петрович

Cím: Ул. Б.Хмельницкого, 10 а, Минск, 220013

A 2010-es elnökválasztási kampány idején a központi választási bizottság vezetőjévé nevezték ki. A médiában folytatott választási kampány eljárásainak és szabályainak való megfelelés nyomon követéséért felelős felügyelőbizottság vezetőjének első helyetteseként (2014. január 21-én újraválasztották) aktív szerepet játszott a rezsimnek a 2010-es és 2012-es választási kampány során folytatott propagandájában. Az elnöktől 2011. október 26-án megkapta a „Franzisk Skorina” érdemrendet. 2012 szeptemberében megtagadta, hogy a független média tagjai is részt vegyenek a felügyelőbizottság munkájában. A „Szovjetszkaja Belarusz”, az elnöki hivatal által megjelentetett és az állami propaganda legfőbb eszközének számító újság első helyettes szerkesztője. Kormánybarát politika forrása, meghamisítja a tényeket és méltatlan észrevételeket tesz a Fehéroroszországban a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalommal szemben jelenleg zajló folyamatok kapcsán, azokat szisztematikusan kedvezőtlen színben tünteti fel és lekicsinylően szól róluk; különösen ez volt a helyzet a 2010. évi elnökválasztást követően.

115.

Liaskouski, Ivan Anatolievich (Ljaszkovszki, Ivan Anatoljevics)

Leskovski, Ivan Anatolievich (Leszkovszkij, Ivan Anatoljevics)

ЛЯСКОЎСКI, Iван Анатольевiч

ЛЕСКОВСКИЙ, Иван Анатольевич

 

A homeli területi KGB volt vezetője és a homeli KGB korábbi vezetőhelyettese. Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és demokratikus ellenzék elnyomása céljából a Homeli területen végzett tevékenységekért. Nem megfelelő magatartásáért az elnök 2014. április 2-án eltávolította posztjáról.

117.

Lomats, Zianon Kuzmich (Lomac, Zjanon Kuzmics)

Lomat, Zenon Kuzmich (Lomaty, Zenon Kuzmics)

ЛОМАЦЬ, Зянон Кузьмiч

ЛОМАТЬ, Зенон Кузьмич

Születési idő: 1944.1.27.

Születési hely: Karabani, minszki terület

Tevékenyen részt vett a fehérorosz demokrácia aláásásában. Korábban az állami ellenőrző bizottság elnöke volt (2010-ig), és emiatt ő volt az egyik legfontosabb szereplője Alesz Beljackij – az egyik legismertebb emberijogvédő, a Vjaszna fehéroroszországi emberjogi szervezet vezetője, az FIDH alelnöke – ügyének. Beljackij tevékenyen védelmezte és segítette azokat, akik szenvedő alanyai voltak a 2010. december 19-i választásokat követő elnyomásnak, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni kemény rendőrségi intézkedéseknek.

118.

Lopatko, Alexander Alexandrovich (Lopatko, Alekszandr Alekszandrovics)

Александр Александрович Лопатко

Аляксандр Аляксандровiч Лапатка

A maziri IK-9 büntetőtábor vezetőhelyettese

Felelősség terheli a D. Daskeviccsel szemben alkalmazott embertelen bánásmódért, a Daskeviccsel szemben elkövetett kínzásokat és a jogi képviselethez való jogának a megtagadását is beleértve. Lopatko kulcspozíciót töltött be abban a büntetőtáborban, ahol Daskevicset fogva tartották, és ahol a politikai foglyokkal (így Daskeviccsel) szemben pszichés nyomásgyakorlást alkalmaztak (alvásmegvonást és magánzárkát is ideértve).

120.

Lukashenka, Dzmitry Aliaksandravich (Lukasenka Dzmitrij Aljakszandravics)

Lukashenko, Dmitri Aleksandrovich (Lukasenko Dmitrij Alekszandrovics)

Image

ЛУКАШЕНКО, Дмитрий Александрович

Születési idő: 1980.3.23.

Cím: President's Sports Club

220029, г. Минск, ул. Старовиленская, 4.

Üzletember, aktívan részt vesz a Lukasenko családot érintő pénzügyi műveletekben.

Az elnöki sportklub elnöke.

126.

Maltsau, Leanid Siamionavich (Malcav Leanyid Szjamjonavics)

Maltsev, Leonid Semenovich (Malcev, Leonyid Szemenovics)

МАЛЬЦАЎ, Леанiд Сяменавiч

МАЛЬЦЕВ, Леонид Семенович

Születési idő: 1949.8.29.

Születési hely: Vetenevka, Slonim rayon, Hrodna Region

(д. Ветеньевка, Слонимского района, Гродненской области)

Személyazonosító igazolvány száma: 3290849A002PB5

Az Állami Határbizottság elnöke, a Biztonsági Tanács volt titkára.

137.

Navumau, Uladzimir Uladzimiravich (Navumav, Uladzimir Uladzimiravics)

Naumov, Vladimir Vladimirovich (Naumov, Vlagyimir Vlagyimirovics)

НАВУМАЎ, Уладзiмiр Уладзiмiравiч

НАУМОВ, Владимир Владимирович

Születési idő: 1956.2.7.

Születési hely: Smolensk (Russia)

Nem tett lépéseket az 1999–2000-ben Fehéroroszországban eltűnt Jurij Zaharenko, Viktor Goncsar, Anatolij Kraszovszkij és Dmitrij Zavadszkij máig megoldatlan ügyének kivizsgálására. Korábban belügyminiszter és az elnök biztonsági szolgálatának vezetője volt. Egészségügyi okokból történő 2009. április 6-i nyugdíjba vonulásáig belügyminiszterként felelős volt a békés tüntetések leveréséért.

Az elnökség jóvoltából lakáshoz jutott a vezetők drozdi lakónegyedében Minszkben.

146.

Paulichenka, Dzmitry Valerievich (Pavlicsenka, Dzmitrij Valerjevics)

Pavlichenko, Dmitri Valerievich (Pavlichenko, Dmitriy Valeriyevich) (Pavlicsenko, Dmitrij Valerijevics)

Image

ПАВЛИЧЕНКО, Дмитрий Валериевич

Születési idő: 1966

Születési hely: Vitebsk

Cím: Белорусская ассоциация ветеранов спецподразделений войск МВД „Честь”

220028, Минск Маяковского, 111

Kulcsfontosságú szerepet játszott Jurij Zaharenko, Viktor Goncsar, Anatolij Kraszovszkij és Dmitrij Zavadszkij máig megoldatlan eltűnésében 1999-2000-ben Fehéroroszországban. A belügyminisztérium különleges reagálási egységének (SOBR) korábbi vezetője.

Üzletember, a belügyminisztérium keretein belül létrejött, a belügyminisztérium különleges erőinél szolgáló veteránok egyesületének tiszteletbeli elnöke.

148.

Piakarski, Aleh Anatolievich (Pjakarszki, Aleh Anatoljevics)

Pekarski, Oleg Anatolievich (Pekarszkij, Oleg Anatoljevics)

ПЯКАРСКI, Алег Анатольевiч

ПЕКАРСКИЙ, Олег Анатольевич

Személyazonosító igazolvány száma: 3130564A041PB9

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. 2012-ig a belügyminiszter első helyettese volt; ebben a minőségében felelősség terheli a civil társadalommal szembeni, a 2010. decemberi választásokat követő erőszakos fellépésért.

A tartalékos haderő ezredese.

155.

Pykina, Natallia Mikhailauna (Pykina, Natalia Mikhailauna) (Pikina, Natalja Mihajlavna)

Pikina, Natalia Mikhailovna (Pykina, Natalya Mikhailovna) (Pikina, Natalja Mihajlovna)

Image

Image

Születési idő: 1971.4.20.

Születési hely: Rakov

Cím: Суд Партизанского района г. Минска

220027, г. Минск, ул. Семашко, 33

Felelősség terheli a civil társadalom képviselőivel szembeni politikai indíttatású közigazgatási és büntetőjogi szankciók végrehajtásáért. A Partizanszki kerületi bíróság bírája; ő foglalkozott a Lihovid-üggyel. 2011. március 29-én Lihovidot, a Szabadságért Mozgalom egyik aktivistáját 3 és fél év börtönbüntetésre ítélte. Jelenleg a minszki Partizanszkij kerületi bíróság elnökhelyettese.

157.

Rakhmanava, Maryna Iurievna (Rahmanava, Marina Jurjevna)

Rakhmanova, Marina Iurievna (Rahmanova, Marina Jurjevna)

РАХМАНАВА, Марына Юр'еуна

РАХМАНОВА, Марина Юрьевна

Születési idő: 1970

Születési hely: Hrodna

A központi választási bizottság tagja és a hrodnai területi helyhatóság lakossági megkeresésekkel foglalkozó osztályának vezetője. A központi választási bizottság tagjaként felelős a nemzetközi választási normáknak a 2010. december 19-i elnökválasztáson és a 2012. szeptemberi parlamenti választásokon való megsértéséért.

160.

Rubinau Anatol Mikalaevich (Rubinav Anatol Mikalajevics)

Rubinov, Anatoli Nikolaevich (Rubinov, Anatolij Nyikolajevics)

PYБIНAЎ, Анатоль Мiкалаевiч

РУБИНОВ, Анатолий Николаевич

Születési idő: 1939.4.15.

Mohilev

A Parlament felsőházának elnöke, korábban az elnöki hivatal médiáért és ideológiáért felelős vezetőhelyettese (2006–2008). E minőségében az állami propaganda és a rezsim ideológiai támogatásának egyik legfontosabb forrása és közvetítője volt. 2014 márciusa óta a Biztonsági Tanács tagja.

161.

Rusak, Viktar Uladzimiravich (Ruszak, Viktar Uladzimiravics)

Rusak, Viktor Vladimirovich (Ruszak, Viktor Vlagyimirovics)

РУСАК, Вiктар Уладзiмiравiч

РУСАК, Виктор Владимирович

Születési idő: 1955.5.4.

Születési hely: Minsk

Cím: Палата представителей Национального собрания Республики Беларусь

220010, Республика Беларусь, г. Минск, ул. Советская, 11

A parlament alsóházának tagja, a nemzetbiztonsági bizottság vezetőhelyettese. A KGB gazdasági biztonsággal foglalkozó hivatalának korábbi vezetője.

Felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

166.

Sauko, Valery Iosifavich (Szavko, Valerij Joszifavics)

Savko, Valeri Iosifovich (Szavko, Valerij Joszifovics)

САЎКО, Валерый Iосiфавiч

САВКО, Валерий Иосифович

 

A rezsimpárti szakszervezet hrodnai szervezetének vezetője. A 2010. évi elnökválasztás és a 2014. márciusi helyhatósági választások során a Hrodnai terület regionális választási bizottságának az elnöke volt. A regionális választási bizottság elnökeként felelős a nemzetközi választási normák megsértéséért a 2010. december 19-i elnökválasztás során, valamint felelősség terheli a Hrodnai területen 2014. márciusában lebonyolított helyhatósági választások során az eredmények meghamisításáért.

167.

Shaeu, Valiantsin Piatrovich (Shayeu, Valyantsin Piatrovich) (Sajev, Valjancin Pjatrovics)

Shaev, Valentin Petrovich (Shayev, Valentin Petrovich) (Sajev, Valentyin Petrovics)

ШАЕЎ, Валянцiн Пятровiч

ШАЕВ, Валентин Петрович

 

A Biztonsági Tanács tagja, a vizsgálati bizottság vezetője és korábbi vezetőhelyettese, korábban a Homeli terület regionális bizottságának ügyésze. Felelősség terheli a civil társadalommal szembeni erőszakos fellépésért a 2010. decemberi választásokat követően.

171.

Shchurok, Ivan Antonavich (Scsurok, Ivan Antonavics)

Shchurok, Ivan Antonovich (Scsurok, Ivan Antonovics)

ШЧУРОК, Iван Антонавiч

ЩУРОК, Иван Антонович

 

A központi választási bizottság tagja és a vicebszki területi önkormányzat oktatási főosztályának vezetője. A központi választási bizottság tagjaként felelős a nemzetközi választási normáknak a 2010. december 19-i elnökválasztáson és a 2012. szeptemberi parlamenti választásokon való megsértéséért.

184.

Sirenka, Viktar Ivanavich (Szirenka, Viktar Ivanavics)

Sirenko, Viktor Ivanovich (Szirenko, Viktor Ivanovics)

Image

СИРЕНКО, Виктор Иванович

Születési idő: 1962.3.4.

Személyazonosító igazolvány száma: 3040362B062PB7

Cím: Комитет по здравоохранению Минского горисполкома

ул. Маяковского, 22, корп. 2, 220006, г. Минск

Minszk város egészségügyi ellátással foglalkozó bizottságának elnöke és a minszki sürgősségi kórház korábbi fősebésze. Nem lépett fel Nyekljajev elnökjelölt elhurcolása ellen, akit súlyosan összevert állapotban szállítottak 2010. december 19-én a minszki sürgősségi kórházba, és cinkosságot vállalt az ismeretlen elkövetőkkel azáltal, hogy nem értesítette a rendőrséget. E mulasztásának köszönhetően előléptették.

Minszk város egészségügyi ellátással foglalkozó bizottságának elnökeként felelősség terheli abban, hogy felügyelte a foglalkozás-egészségügyi intézmények használatát az emberi jogokat megsértő cselekmények során.

185.

Sivakau, Iury Leanidavich (Sivakau, Yury Leanidavich) (Szivakav, Jurij Leanyidavics)

Sivakov, Iury (Yurij, Yuri) Leonidovich (Szivakov, Jurij Leonyidovics)

СIВАКАЎ, Юрый Леанiдавiч

СИВАКОВ, Юрий Леонидович

Születési idő: 1946.8.5.

Születési hely: Onory, Sakhalin Region

Cím: Белорусская ассоциация ветеранов спецподразделений войск МВД „Честь”

220028, Минск Маяковского, 111

Megszervezte Jurij Zaharenko, Viktor Goncsar, Anatolij Kraszovszkij és Dmitrij Zavadszkij máig megoldatlan eltüntetését 1999-2000-ben Fehéroroszországban. Korábban idegenforgalmi és sportügyi miniszter, belügyminiszter, valamint az elnöki hivatal vezetőhelyettese volt.

186.

Skurat, Viktar Vatslavavich (Szkurat, Viktar Vaclavavics)

Skurat, Viktor Vatslavovich (Szkurat, Viktor Vaclavovics)

СКУРАТ, Вiктар Вацлавaвiч

СКУРАТ, Виктор Вацлавович

 

A belügyminisztérium közbiztonsági osztályának korábbi vezetője. Ebben a minőségében felelős az emberi jogok súlyos megsértéséért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, különösen igaz ez a 2010. évi elnökválasztás utáni időszakra. 2011 februárjában szolgálataiért elismerő oklevéllel jutalmazták. 2013 februárjában nyugdíjba vonult. A Fehérorosz Köztársaság Belügyminisztériumának felügyelete alatt álló állami vállalat, a MZOR nevű holdingtársaság biztonsági osztályának vezetője, és így közvetlen kapcsolatban áll a Lukasenko-rezsimmel.

201.

Traulka, Pavel (Traulka, Pavel)

Traulko, Pavel (Traulko, Pavel)

ТРАУЛЬКА, Павел

ТРАУЛЬКО, Павел

 

Alezredes, a KGB katonai kémelhárítási egységének korábbi operatív irányítója (jelenleg a fehérorosz vizsgálóbizottság sajtószolgálatának vezetője). Hamis bizonyítékok felhasználásával és fenyegetéssel kényszerített vallomásra ellenzéki aktivistákat a KGB minszki fogvatartási központjában a választásokat követő 2010. december 19-i minszki tiltakozó tüntetés leverése után. Közvetlenül felelős volt a kegyetlen, embertelen és megszégyenítő bánásmódért és büntetésekért, valamint a tisztességes tárgyaláshoz való jog megtagadásáért. Tetteivel közvetlenül megsértette Fehéroroszországnak az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

202.

Trutka, Iury Igorevich (Trutka, Yury Igorevich) (Jurij Igorevics Trutka)

Trutko, Iury (Yurij, Yuri) Igorevich (Jurij Igorevics Trutko)

ТРУТКA, Юрый Iгаравич

ТРУТКО, Юрий Игоревич

A babrujszki IK-2 büntetőtábor parancsnokhelyettese

Felelősség terheli az A. Szannyikov és A. Beljackij politikai foglyokkal szemben a babrujszki IK-2 büntetőtáborban alkalmazott embertelen és kegyetlen bánásmódért. Felügyelete alatt ellenzéki aktivistákat kínoztak, megtagadták a jogi képviselethez való jogukat, és a büntetőtáborban magánzárkába helyezték őket. Trutko nyomás alá helyezte A. Beljackijt és A. Szannyikovot annak érdekében, hogy kegyelmi kérvényt írjanak alá.

217.

Volkau, Siarhei Mikhailavich (Volkav, Szjarhej Mihajlavics)

Volkov, Sergei Mikhailovich (Volkov, Sergey Mikhailovich) (Volkov, Szergej Mihajlovics)

ВОЛКАЎ, Сяргей Мiхайлавiч

ВОЛКОВ, Сергей Михайлович

 

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. A KGB hírszerzési hivatalának korábbi vezetőjeként felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért.

221.

Zaharouski, Anton Uladzimiravich (Zaharovszki, Anton Uladzimiravics)

Zagorovski, Anton Vladimirovich (Zagorovszkij, Anton Vlagyimirovics)

ЗАГАРОЎСКI, Антон Уладзiмiравiч

ЗАГОРОВСКИЙ, Антон Владимирович

 

Minszk város ügyésze, Minszk város Frunzenszkij kerületének korábbi ügyésze, a Vaszilij Parfenkov nevű tüntető ügyében 2011 februárjában, valamint az A. Szannyikov ellen indított ügyben 2011 júliusában eljáró ügyész. Felelősség terheli a civil társadalom képviselőivel szembeni politikai indíttatású közigazgatási és büntetőjogi szankciók végrehajtásáért.

222.

Zaitsau, Vadzim Iurievich (Zajcav, Vadzim Jurjevics)

Zaitsev, Vadim Iurievich (Zajcev, Vagyim Jurjevics)

ЗАЙЦАЎ, Вадзiм Юр'евiч

ЗАЙЦЕВ, Вадим Юрьевич

Születési idő: 1964

Születési hely: Zhitomyr region, Ukraine (USSR)

2013 júniusa óta a félig magántulajdonban lévő Cosmos TV-nek a fehérorosz kormány által az állam képviselőjeként kinevezett vezérigazgatója. A KGB korábbi vezetője (2008 júliusától 2012 novemberéig).

Ő alakította a KGB-t a civil társadalom és a demokratikus ellenzék ellen alkalmazott elnyomás központi szervévé. Ő a felelős azért, hogy a média hamis információkat közölt a 2010. december 19-i tüntetés résztvevőiről. E hamis információk szerint a tüntetők fegyverként használható anyagokat tartottak maguknál. Életveszélyesen megfenyegette Andrej Szannyikov korábbi elnökjelölt feleségét és gyermekét. Ő a legfontosabb kezdeményezője a demokratikus ellenzék jogszerűtlen zaklatását, valamint a fogvatartottak kínzását és a velük való rossz bánásmódot elrendelő parancsoknak.

224.

Zakharau, Aliaksei Ivanavich (Zaharav, Aljakszej Ivanavics)

Zakharov, Aleksei Ivanovich (Zakharov, Alexey Ivanovich) (Zaharov, Alekszej Ivanovics)

ЗАХАРАЎ, Аляксей Iванавiч

ЗАХАРОВ, Алексей Иванович

 

Tevékenyen részt vett Fehéroroszország civil társadalmának elnyomásában. A KGB kémelhárítási hivatalának korábbi vezetőjeként (mely hivatalt 2012-ig töltötte be) felelősség terheli a KGB által a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomása céljából végzett tevékenységekért. Felügyelete alatt a KGB alkalmazottai részt vettek a 2010. december 19-i tüntetést követően a politikai aktivisták kihallgatásában.

226.

Zhadobin, Iury Viktaravich (Zhadobin, Yury Viktaravich) (Zsadobin, Jurij Viktaravics)

Zhadobin, Iuri Viktorovich (Zhadobin, Yuri Viktorovich) (Zsadobin, Jurij Viktorovics)

ЖАДОБIН, Юрый Biктapaвiч

ЖАДОБИН, Юрий Викторович

Születési idő: 1954.11.14.

Születési hely: Dnipropetrovsk

Személyazonosító igazolvány száma: 3141154A021PB0

2009. decembere óta védelmi miniszter.

A Biztonsági Tanács tagjaként ő hagyja jóvá a miniszteri szinten hozott elnyomó intézkedéseket, így ő hagyta jóvá azt a döntést is, mely a 2012. december 19-i békés tüntetés leverését szolgálta. 2010 decemberét követően a demokratikus ellenzékre utalva méltatta a „destruktív erők teljes vereségét”.

227.

Zhuk, Alena Siamionauna (Zhuk Alena Syamionauna) (Zsuk, Alena Szjamjonavna)

Zhuk Elena Semenovna (Zhuk Yelena Semyonovna) (Zsuk, Jelena Szjemjonovna)

ЖУК, Алена Сямёнаўна

ЖУК, Елена Семеновна

 

A vicebszki terület Pervomajszkij járási bíróságának bírája. 2012. február 24-én ő ítélte Szjarhej Kavalenkát – aki 2012–2013-ban politikai okok miatt fogságban volt – két év és egy hónap börtönbüntetésre a próbaidő megsértése miatt. Alena Zsuk közvetlenül felelős egy személy emberi jogainak megsértéséért, mivel megtagadta Szjarhej Kavalenka jogát a tisztességes tárgyaláshoz. Szjarhej Kavalenkát korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mivel Vicebszkben kitűzte az ellenzéki mozgalom szimbólumát, a betiltott történelmi fehér-vörös-fehér zászlót. Az ezt követően Alena Zsuk által kiszabott büntetés a bűntett jellegéhez képest aránytalanul szigorú volt, és nem állt összhangban a fehérorosz büntetőtörvénykönyvvel. Alena Zsuk tetteivel közvetlenül megsértette Fehéroroszországnak az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit.

228.

Zhuk, Dzmitry Aliaksandravich (Zsuk, Dzmitrij Aljakszandravics)

Zhuk, Dmitri Aleksandrovich (Zsuk, Dmitrij Alekszandrovics)

ЖУК, Дзмiтрый Аляксандравiч

ЖУК, Дмитрий Александрович

Születési idő: 1970.7.7.

Személyazonosító igazolvány száma: 3070770A081PB7

Cím: БЕЛОРУССКОЕ ТЕЛЕГРАФНОЕ АГЕНТСТВО

Республика Беларусь, 220030, Минск, ул. Кирова, 26

2003 májusa óta a BELTA állami hírügynökség vezérigazgatója.

Felelősség terheli azért, hogy a média olyan állami propagandát terjeszt, mely meghamisított adatokat felhasználva támogatja és jogosnak állítja be a demokratikus ellenzék és a civil társadalom elnyomását 2010. december 19-én.

230.

Zhukouski, Siarhei Kanstantsinavich (Zsukovszki, Szjarhej Kansztancinavics)

Zhukovski, Sergei Konstantinovich (Zsukovszkij, Szergej Konsztantinovics)

ЖУКОЎСКI, Сяргей Канстанцiнавiч

ЖУКОВСКИЙ, Сергей Константинович

 

Minszk Zavodszkoj kerületi bíróságának helyettes főügyésze. Részt vett Irina Kalip, Szergej Marcelev és Pavel Szeverinyec ügyének tárgyalásában, akik a civil társadalom neves képviselői. Az általa előterjesztett vád egyértelműen politikai indíttatású volt, és egyértelműen sértette a büntetőeljárási törvénykönyv rendelkezéseit. A vád alapja a 2010. december 19-i események helytelen besorolása volt, amit sem a bizonyítékok, sem a tanúvallomások nem támasztottak alá.

B.   Szervezetek

 

Elnevezés

A fehérorosz változat angol átírása

Az orosz változat angol átírása

Elnevezés

(fehéroroszul)

Elnevezés

(oroszul)

Azonosító adat

A jegyzékbe vétel indokai

1.

Beltechexport

 

Image

Belarusz Köztársaság, 220012, Minszk, Nezavisimost ave., 86-B

Tel.: (+375 17) 263-63-83,

Fax: (+375 17) 263-90-12

A Beltechexport a fegyverek és katonai felszerelések egyik fő fehéroroszországi exportőreként húz hasznot a rendszerből; ehhez a tevékenységhez a fehéroroszországi hatóságok engedélye szükséges.

3.

Beltech Holding

Белтех Холдинг

 

 

A Beltech Holding hasznot húz a rezsimből, mindenekelőtt a Beltech Holding részét képező Beltechexport révén. A Beltechexport a fegyverek és katonai felszerelések egyik fő fehéroroszországi exportőreként húz hasznot a rezsimből; ehhez a tevékenységhez a fehéroroszországi hatóságok engedélye szükséges.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/54


A TANÁCS 2014/751/KKBP HATÁROZATA

(2014. október 30.)

a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/573/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. szeptember 27-én elfogadta a 2010/573/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2010/573/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedéseket 2015. október 31-ig meg kell hosszabbítani.

(3)

A 2010/573/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/573/KKBP határozat 4. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ezt a határozatot 2015. október 31-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani vagy – adott esetben – módosítani kell.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI


(1)  A Tanács 2010/573/KKBP határozata (2010. szeptember 27.) a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 253., 2010.9.28., 54. o.).


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/55


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 30.)

Japán központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

(2014/752/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében rögzített eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni a központi szerződő felek tekintetében, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Japánban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. 2014. január 27-én kiegészítést kapott a szakvéleményhez. A szakvélemény megállapította, hogy számos eltérés van a központi felekre Japánban igazságszolgáltatási szinten alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jogilag kötelező érvényű követelmények között. Mindazonáltal ez a határozat nemcsak a központi szerződő felekre Japánban alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem a szóban forgó követelmények eredményeként elért kockázatcsökkentés értékelésén is.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A Japánban engedélyezett elszámoló szervezetekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények a következő jogszabályokat foglalják magukban: a pénzügyi instrumentumokra és a tőzsdére vonatkozó 2006. évi törvény (Financial Instruments and Exchange Act – FIEA), amely létrehozza az értékpapírokat és származtatott termékeket elszámoló szervezetekre vonatkozó felügyeleti keretet, valamint az árupiaci származtatott termékekre vonatkozó 2009. évi törvény (Commodity Derivatives Act – CDA), amely a tőzsdei árukat elszámoló szervezetek felügyeleti keretét jelenti. Ez a határozat csak az FIEA keretében rögzített szabályozásra terjed ki.

(7)

Az FIEA előírja, hogy az elszámolási tevékenység végzésére jogosító engedély megadása előtt Japán miniszterelnökének meg kell győződnie a következőkről: az elszámoló szervezet olyan – belső szabályaiból és eljárásaiból álló – üzleti szabályokkal rendelkezik, amelyek megfelelnek a hatályos törvényeknek és rendeleteknek; az elszámoló szervezet pénzügyi helyzete megfelelő a pénzügyi eszközök elszámolásának végrehajtásához; az elszámoló szervezet tervezett bevételére és ügyviteli kiadásaira vonatkozó várakozások kedvezőek; az elszámoló szervezet személyzete elegendő tudással és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően és megbízhatóan hajtsa végre a pénzügyi eszközök elszámolását; valamint, hogy az elszámoló szervezet struktúrájának és rendszerének kialakítása megfelelő ahhoz, hogy az elszámolás megfelelően működjön. Az FIEA 194-7. cikkének (1) bekezdése szerint a miniszterelnök a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökségre (Financial Services Agency of Japan – JFSA) ruházza át az FIEA-ból eredő hatásköreit. Ezért a JFSA vezetőjének a feladata az elszámolásra vonatkozó engedély kiadása.

(8)

Emellett a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség 2013 decemberében közzétette a pénzpiaci infrastruktúrák felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatást (a továbbiakban: az iránymutatás), amely részletezi a pénzpiaci infrastruktúrákra, többek között az elszámoló szervezetekre vonatkozó felügyeleti keretet, mindenekelőtt azt, hogy az elszámoló szervezeteknek milyen módon kell megfelelniük az FIEA-nak. Az iránymutatás végrehajtását a belső szabályok és eljárások biztosítják.

(9)

Japán jogilag kötelező érvényű követelményei így kétszintű struktúrát alkotnak. Az FIEA által az elszámoló szervezetekre vonatkozóan rögzített alapelvek (elsődleges szabályok) magas szintű előírásokat határoznak meg, amelyeket az elszámoló szervezeteknek be kell tartaniuk ahhoz, hogy engedélyt kapjanak elszámolási szolgáltatások nyújtására Japánban. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Japánban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés bizonyítása céljából az elszámoló szervezetnek jóváhagyásra be kell nyújtania belső szabályait és eljárásait a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség vezetőjének. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Japánban a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kérelmező elszámoló szervezet milyen módon teljesítse a szóban forgó magas szintű előírásokat az iránymutatásnak megfelelően. Emellett az elszámoló szervezetek belső szabályai és eljárásai az elsődleges szabályokat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak. A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség vezetője általi jóváhagyást követően az említett belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak az elszámoló szervezet számára. Következésképpen a szóban forgó szabályok szerves részét képezik a Japánban székhellyel rendelkező központi szerződő felek által betartandó jogi és felügyeleti keretrendszernek. Amennyiben az elszámoló szervezet nem tartja be az elsődleges szabályokat vagy belső szabályait és eljárásait, a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség vezetője hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy közigazgatási intézkedéseket tegyen az elszámoló szervezettel szemben, beleértve az üzleti tevékenység javítására irányuló utasításokat, illetve az elszámoló szervezet engedélyének részbeni vagy teljes visszavonását.

(10)

Az elszámoló szervezetekre vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a szervezetek belső szabályai és eljárásai, lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályok hatásával egyenértékű eredményre vezetnek. Mindenekelőtt az elszámoló szervezetekre alkalmazandó azon jogilag kötelező érvényű követelmények, amelyek szerint az összes pénzügyi forrásnak fedeznie kell bizonyos számú nemteljesítést, úgy rendelkeznek, hogy azoknak az elszámoló szervezeteknek, amelyek a Japánban elszámolt ügyletvolumen több mint 95 %-ának elszámolását végzik, rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között legalább azon két klíringtag nemteljesítésének fedezésére képesnek kell lenniük, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettségük (minimális fedezet elve – cover 2 principle). Ez a követelmény a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelmények által elért kockázatcsökkentéssel egyenértékű kockázatcsökkentést biztosít, következésképpen egyenértékűnek tekintendő.

(11)

Az elszámoló szervezetekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények a likviditási kockázat tekintetében előírják, hogy a Japánban elszámolt ügyletvolumen több mint 95 %-ának elszámolását végrehajtó elszámoló szervezetek alkalmazzák a minimális fedezet elvét. Ez a követelmény a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelmények által elért kockázatcsökkentésnek megfelelő mértékű kockázatcsökkentést biztosít, következésképpen egyenértékűnek tekintendő. Végül, a elszámoló szervezetekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények az üzletmenet-folytonosság, a biztosítéki követelmények, a befektetési politika, az elszámolási kockázat, az elkülönítés és hordozhatóság, a kezdeti fedezetek kiszámítása és az irányítás, többek között a szervezeti követelmények, a felső vezetésre vonatkozó előírások, a kockázatkezelési bizottság, az adatnyilvántartás, a befolyásoló részesedés, az illetékes hatóságnak továbbítandó információ, az összeférhetetlenség, a kiszervezés, és az üzletviteli szabályok tekintetében lényegileg a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek, következésképpen egyenértékűnek tekintendők.

(12)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a japán jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező elszámoló szervezetek megfelelnek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(13)

A 25. cikk (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Japán jogi és felügyeleti keretrendszerének a központi szerződő felek tekintetében biztosítania kell, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(14)

A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség felelős a pénzpiaci infrastruktúrák felügyeletéért. A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség megfigyelés és a prudenciális követelmények tesztelését magában foglaló kockázatalapú vizsgálati eljárások révén folyamatosan nyomon követi az elszámoló szervezetek kockázatkezelési előírásoknak való megfelelését. Mindenekelőtt a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség felkérheti az elszámoló szervezetet, hogy adjon tájékoztatást, tegyen jelentést vagy nyújtson be egyéb dokumentumot az üzleti tevékenységére vonatkozóan, és ellenőrizheti az elszámoló szervezet üzleti nyilvántartását és könyveit. Továbbá megvizsgálja, hogy az elszámoló szervezetek betartják-e kötelezettségeiket. Ezeket a vizsgálatokat jelentésben összegzik, amely azonosítja az észlelt hiányosságokat. Különböző intézkedések állnak a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség rendelkezésére annak biztosításához, hogy az elszámoló szervezetek megfelelően kezeljék a megállapított problémákat, többek között előírhatják az elszámoló szervezetek számára, hogy írásban bizonyítsák: megfelelő időben orvosolták ezeket a problémákat. A pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség további eszközökkel is rendelkezik a megfelelés érvényesítéséhez, többek között utasítást adhat az üzleti tevékenység javítására és kikényszerítheti ezeknek az utasításoknak a végrehajtását. Emellett a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség részben vagy teljes egészében visszavonhatja az elszámoló szervezet engedélyét.

(15)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

(16)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Japán jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(17)

A harmadik országbeli központi szerződő felek külföldi központi szerződő félre vonatkozó engedélyt kérelmezhetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtsanak Japánban, mint amilyen szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkeznek az érintett harmadik országban. Az engedélyt kérelmező harmadik országbeli központi szerződő félre alkalmazandó kritériumok hasonlóak a japán elszámoló szervezetek engedélyezésére vonatkozó kritériumokhoz. Mindenekelőtt a kérelmező harmadik országbeli központi szerződő félnek – a harmadik országban hatályos jogi és felügyeleti keretrendszer alapján – elegendő pénzügyi forrással, kellő tudással és tapasztalt személyzettel, valamint megfelelő rendszerrel és struktúrával kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelően és megbízhatóan hajtsa végre az elszámolási tevékenységet. Emellett a harmadik országbeli központi szerződő fél mentesül egyes, a Japánban engedélyezett belföldi központi szerződő felekre vonatkozó követelmények alól, amennyiben olyan külföldi hatóság által kiállított, egyenértékű engedéllyel rendelkezik, mely hatósággal a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség együttműködési megállapodást kötött.

(18)

Ezért úgy tekintendő, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(19)

Úgy tekinthető tehát, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere az elszámoló szervezetek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak – az ESMA-tól kapott tájékoztatást figyelembe véve – továbbra is nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos japán jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(20)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában Japánnak az ott engedélyezett elszámoló szervezetekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely a pénzügyi instrumentumokra és a tőzsdére vonatkozó 2006. évi törvényt és az azt kiegészítő, a pénzpiaci infrastruktúrák felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatást foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/58


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 30.)

Szingapúr központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

(2014/753/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében rögzített eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni a központi szerződő felek tekintetében, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Szingapúrban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény megállapította, hogy számos eltérés van a központi felekre Szingapúrban igazságszolgáltatási szinten alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények, valamint a 648/2012/EU rendelet szerinti jogilag kötelező érvényű követelmények között. Mindazonáltal ez a határozat nemcsak a központi szerződő felekre Szingapúrban alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem a szóban forgó követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények olyan módon enyhítik-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetleg érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben meghatározott jogilag kötelező érvényű követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon végrehajtott elszámolási tevékenység jóval csekélyebb kockázatot hordoz.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

A Szingapúrban engedélyezett központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények a következők: az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény (Securities and Futures Act – SFA) 289. fejezete, valamint az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre (elszámolási mechanizmusokra) vonatkozó 2013. évi rendeletek (SFA-rendeletek). Az SFA célja a biztonságos és hatékony elszámolási szolgáltatások előmozdítása és a rendszerszintű kockázat csökkentése. Az SFA-rendeletek továbbfejlesztik és végrehajtják az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény előírásait. Az SFA engedélyezési rendszert vezet be valamennyi olyan, rendszerszinten jelentős elszámolási mechanizmus tekintetében, amely központi szerződő félként jár el; ezeket a mechanizmusokat a Szingapúri Monetáris Hatóságnak (Monetary Authority of Singapore – MAS) jóváhagyott elszámolóházként engedélyeznie kell. Más elszámolási mechanizmusokat, többek között tengerentúli központi szerződő feleket az MAS elismert elszámolóházként engedélyez.

(7)

2013 januárjában az MAS közzétette a pénzpiaci infrastruktúrák felügyeletére vonatkozó monográfiát (a továbbiakban: a monográfia) is, amely megállapítja a központi szerződő felekre a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) (CPSS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által 2012 áprilisában kibocsátott, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek végrehajtása során alkalmazandó előírásokat. A monográfia mindenekelőtt ismerteti, hogy az MAS elvárása szerint a jóváhagyott elszámolóházaknak hogyan kell teljesíteniük az SFA szerinti kötelezettségeiket; az MAS figyelembe veszi a monográfiát az SFA-kötelezettségek jóváhagyott elszámolóházak általi teljesítésének értékelése során.

(8)

Jóváhagyott elszámolóházként való engedélyezésükhöz az elszámolóházaknak az SFA és az SFA-rendeletek által meghatározott konkrét követelményeket kell teljesíteniük. Az MAS feltételekhez vagy korlátozásokhoz kötheti a jóváhagyott elszámolóházak engedélyezését és bármikor kiegészíthet, változtathat vagy visszavonhat bármely, rájuk vonatkozó feltételt vagy korlátozást. A jóváhagyott elszámolóházaknak biztonságosan és hatékonyan kell működtetniük az elszámolási mechanizmust és prudens módon kell kezelniük az üzleti tevékenységükkel és műveleteikkel összefüggő kockázatokat, továbbá elegendő pénzügyi, humán- és rendszererőforrással kell rendelkezniük.

(9)

Emellett az SFA-nak megfelelően a jóváhagyott elszámolóházaknak egyedileg belső szabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek biztosítják az elszámolási mechanizmus megfelelő és hatékony működtetését, valamint a tagok megfelelő szabályozását és felügyeletét. A jóváhagyott elszámolóházak belső szabályainak és eljárásainak ki kell terjedniük az MAS által előírt konkrét témákra, többek között az elszámolási mechanizmus működtetésével összefüggő kockázatokhoz kapcsolódó követelményekre, a nemteljesítések kezelésére, valamint a tagjaik által teljesítendő feltételekre. E tekintetben a monográfia előírásai a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályain és eljárásain keresztül kerülnek végrehajtásra. A jóváhagyott elszámolóházak belső szabályait és eljárásait, valamint azok bármely módosítását a végrehajtást megelőzően be kell nyújtani a Szingapúri Monetáris Hatóságnak. Az MAS megtagadhatja a belső szabályok és eljárások, illetőleg a javasolt módosítások bármely részének engedélyezését, módosíthatja vagy kiegészítheti azokat. Emellett az SFA-rendeletek kifejezetten előírják, hogy a Szingapúri Monetáris Hatóságnak előzetesen engedélyeznie kell bármely változást a jóváhagyott elszámolóház kockázatkezelési keretrendszerében, ideértve az elfogadott biztosítékok típusát, a biztosítékok értékelésének módszertanát és a jóváhagyott elszámolóház résztvevőivel szembeni kockázati kitettségének kezelésére szolgáló fedezet meghatározását, valamint a tagok nemteljesítésének fedezésére rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat (kivéve a jóváhagyott elszámolóháznál tartott fedezetet). Az SFA szankciókat ír elő arra az esetre, ha a jóváhagyott elszámolóház belső szabályainak és eljárásainak módosítására olyan módon kerül sor, amely már nem felel meg az MAS által meghatározott követelményeknek. Következésképpen az SFA-nak megfelelően a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályai és eljárásai kötelező érvényűek ezen elszámolóházakra nézve.

(10)

Szingapúr jogilag kötelező érvényű követelményei így kétszintű struktúrát alkotnak. Az SFA-ban és az SFA-rendeletekben a jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozóan rögzített alapkövetelmények (elsődleges szabályok) magas szintű előírásokat határoznak meg, amelyeket a jóváhagyott elszámolóházaknak be kell tartaniuk ahhoz, hogy engedélyt kapjanak elszámolási szolgáltatások nyújtására Szingapúrban. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Szingapúrban a jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés bizonyítása céljából a jóváhagyott elszámolóháznak – a végrehajtást megelőzően – be kell nyújtania belső szabályait és eljárásait a Szingapúri Monetáris Hatóságnak, és az MAS visszautasíthatja azok engedélyezését, illetőleg módosíthatja vagy kiegészítheti azokat. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Szingapúrban a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kérelmező elszámolóház milyen módon teljesítse a szóban forgó magas szintű előírásokat a monográfiának megfelelően. Emellett a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályai és eljárásai az elsődleges szabályokat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak.

(11)

A jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a jóváhagyott elszámolóházban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végrehajtott elszámolási tevékenységben rejlő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Azonos szintű kockázatcsökkentés elérése érdekében a nagyobb, következésképpen magasabb kockázatot rejtő pénzügyi piacokon tevékenykedő központi szerződő felek esetében szigorúbb kockázatcsökkentési előírásokra van szükség, mint azok esetében, amelyek csekélyebb eredendő kockázatot jelentő kisebb pénzügyi piacokon tevékenykednek.

(12)

Azon pénzügyi piacok mérete, amelyeken a jóváhagyott elszámolóházak végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint annak a piacnak a mérete, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek nyújtják szolgáltatásaikat. Mindenekelőtt az elmúlt három évben Szingapúrban elszámolt ügyletek teljes értéke nem érte el a G10-ekhez tartozó uniós tagállamokban elszámolt ügyletek teljes értékének 1 %-át. Következésképpen a jóváhagyott elszámolóházakban való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(13)

Ezért a jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűnek tekinthető, amennyiben megfelelő az említett alacsonyabb mértékű kockázat enyhítésére. A jóváhagyott elszámolóházakra vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályaik és eljárásaik, enyhítik a Szingapúrban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet rendelkezéseinek eredményével egyenértékű kockázatcsökkentési eredményt érnek el.

(14)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a szingapúri jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező jóváhagyott elszámolóházak megfelelnek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(15)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(16)

A jóváhagyott elszámolóházak biztonságos és hatékony működését és mindenekelőtt az SFA szerinti kötelezettségeknek vagy követelményeknek, illetőleg az MAS által előírt és a jóváhagyott elszámolóházak belső szabályaiba és eljárásaiba beillesztendő követelményeknek való megfelelést biztosítandó, az MAS általános vagy konkrét utasításokat adhat ki. Az SFA szankciókat ír elő, amennyiben az érintett jóváhagyott elszámolóház nem tartja be az MAS által kiadott utasításokat. A jóváhagyott elszámolóházak belső szabályainak és eljárásainak kikényszeríthetősége tekintetében az MAS a legfelsőbb bírósághoz fordulhat, amely elrendelheti, hogy a jóváhagyott elszámolóház teljesítse, tartsa be, hajtsa végre vagy érvényesítse belső szabályait és eljárásait. Végül, az MAS többek között akkor vonhatja vissza a jóváhagyott elszámolóház engedélyét, amennyiben az nem tartja be a hatóság által előírt követelményeket, az engedélyezésre vonatkozó feltételeket vagy korlátozásokat, az MAS által az SFA keretében kiadott utasításokat, vagy az SFA rendelkezéseit.

(17)

Emellett a jóváhagyott elszámolóházaknak az SFA-rendeleteknek megfelelően éves jelentést kell benyújtaniuk az MAS felé, amelyben ismertetik, hogyan tettek eleget az SFA szerinti kötelezettségeiknek a pénzügyi év során. Be kell nyújtaniuk a Szingapúri Monetáris Hatóságnak továbbá a jóváhagyott elszámolóházra vonatkozó részletes könyvvizsgálói jelentést, amelynek tartalmaznia kell a könyvvizsgálóknak a jóváhagyott elszámolóház belső ellenőrzésére, valamint az SFA rendelkezéseinek és az MAS által az SFA keretében kiadott utasításoknak való esetleges meg nem felelésére vonatkozó megállapításait és ajánlásait.

(18)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

(19)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(20)

A harmadik országbeli központi szerződő felek elismert elszámolóházra vonatkozó engedélyt kérelmezhetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtsanak Szingapúrban, mint amilyen szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkeznek a harmadik országban.

(21)

Az elismert elszámolóházra vonatkozó engedély megadása előtt az MAS megvizsgálja, hogy azon harmadik ország szabályozása, amelyben a központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik, összehasonlítható-e a Szingapúrban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerrel, beleértve a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek alkalmazását. Az elismert elszámolóházra vonatkozó engedély megadásához szükség van az MAS és az érintett külföldi felügyeleti hatóság közötti együttműködési megállapodásra is.

(22)

Meg kell jegyezni, hogy a szingapúri jogi szabályozás harmadik országbeli központi szerződő felekre vonatkozó elismerési eljárásának struktúrája eltér a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárástól, mindazonáltal úgy kell tekinteni, hogy ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(23)

Úgy tekinthető tehát, hogy Szingapúr jogi és felügyeleti keretrendszere a jóváhagyott elszámolóházak tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak – az ESMA-tól kapott tájékoztatást figyelembe véve – továbbra is nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos szingapúri jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(24)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének alkalmazásában Szingapúrnak az ott engedélyezett jóváhagyott elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre vonatkozó törvény 289. fejezetét, valamint az értékpapírokra és határidős tőzsdei ügyletekre (elszámolási mechanizmusokra) vonatkozó 2013. évi rendeleteket és az ezeket kiegészítő, a pénzpiaci infrastruktúrák felügyeletére vonatkozó monográfiát foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/62


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 30.)

Hongkong központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

(2014/754/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében rögzített eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni a központi szerződő felek tekintetében, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) a Hongkongban engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény számos különbséget azonosított a központi szerződő felekre Hongkongban igazságszolgáltatási szinten alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények és a központi szerződő felekre a 648/2012/EU rendelet értelmében alkalmazandó követelmények között. Ez a határozat mindazonáltal nem csupán a központi szerződő felekre Hongkongban alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul: figyelembe veszi e követelmények eredményének és annak értékelését is, hogy e követelmények olyan módon enyhítik-e az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetleg érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősül a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelmények eredményével. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Hongkongban az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeket az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekről szóló rendelet és az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet tartalmazza. Az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekről szóló rendelet értelmében engedélyezett jogalanyok a Hongkongi Monetáris Hatóság (HKMA), az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet értelmében engedélyezett jogalanyok pedig az Értékpapírok és Határidős Tőzsdei Ügyletek Hongkongi Bizottságának (SFC) szabályozása alatt állnak. A központi szerződő feleket Hongkongban kizárólag az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet alapján lehet engedélyezni. E határozat ezért az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet szerint létrehozott rendszerre korlátozódik.

(7)

Az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet III. része értelmében az SFC rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy elfogadott elszámolóházként engedélyezze a központi szerződő feleket. Annak mérlegelése során, hogy elfogadott elszámolóházként engedélyezze valamely központi szerződő felet, az SFC-nek figyelembe kell vennie „a befektető nagyközönség érdekeit” és „a piacok megfelelő szabályozását”. Egy adott központi szerződő fél elfogadott elszámolóházként történő engedélyezése előtt az SFC részletesen meghatározhat „általa megfelelőnek ítélt feltételeket” és értesítés útján módosíthatja e feltételeket, ha „meggyőződött annak helyénvalóságáról”. Annak meghatározása során, hogy mi tekinthető helyénvalónak, az SFC-nek hivatkoznia kell a pénzügyi stabilitás fenntartását és a rendszerszintű kockázat csökkentését előíró törvényes felhatalmazására.

(8)

Az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet meghatározza azokat a feladatokat és követelményeket, amelyeket az elfogadott elszámolóházaknak teljesíteniük kell. Az SFC az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet 399. szakaszának (1) bekezdése értelmében iránymutatást bocsátott ki, amely a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elvek keretében rögzített nemzetközi standardokat hajtja végre. Annak értékelése során, hogy az elfogadott elszámolóházak teljesítik-e az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet szerinti kötelezettségeiket, az SFC figyelembe veszi az iránymutatást. Amennyiben valamely elfogadott elszámolóház elmulasztja az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló, az iránymutatás által kiegészített rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítését, az SFC intézkedéseket fogadhat el a helyzet orvoslására.

(9)

Az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet azt is előírja az elfogadott elszámolóházak számára, hogy fogadjanak el az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok, valamint a klíringtagjai megfelelő szabályozásához szükséges belső szabályokat és eljárásokat. Az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet és az iránymutatás követelményei ily módon az elfogadott elszámolóházak belső szabályain és eljárásain keresztül kerülnek végrehajtásra. Az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet értelmében az elfogadott elszámolóházak minden belső szabályát és eljárását, valamint azok minden módosítását jóvá kell hagynia az SFC-nek.

(10)

Hongkongban tehát a jogilag kötelező érvényű követelmények kétszintű struktúrát alkotnak. Az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendeletben az elfogadott elszámolóházakra meghatározott alapvető elvek (az elsődleges szabályok) rögzítik azokat a magas szintű előírásokat, amelyeknek az elfogadott elszámolóházaknak meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási tevékenységek Hongkongban történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják a jogilag kötelező érvényű kötelezettségek első szintjét Hongkongban. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az elfogadott elszámolóházaknak jóváhagyásra be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az SFC-nek. Ezek a belső szabályok és eljárások alkotják a jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét Hongkongban; részletes leírást kell tartalmazniuk arról, hogyan fogja az elfogadott elszámolóház az iránymutatással összhangban teljesíteni ezeket az előírásokat. Az SFC általi jóváhagyást követően a belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak az elfogadott elszámolóházra nézve.

(11)

Az elfogadott elszámolóházakra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni a keretrendszer által azon kockázat szintje tekintetében biztosított kockázatcsökkentés eredményét, amely kockázatnak az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek az elfogadott elszámolóházakban való részvételük miatt vannak kitéve. A kockázatcsökkentés eredményét az érintett központi szerződő fél által folytatott elszámolási tevékenységek eredendő kockázatának szintje (ami azon pénzügyi piac méretétől függ, ahol a központi szerződő fél tevékenykedik) és a központi szerződő felekre alkalmazandó, e kockázati szint csökkentését célzó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége együttesen határozza meg. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk szintje, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázati szinttel rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(12)

Azon pénzügyi piacok mérete, ahol az elfogadott elszámolóházak folytatják tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint azoké, amelyeken az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben a Hongkongban forgalmazott származtatott ügyletek éves névértéke nem érte el az Unióban forgalmazott származtatott ügyletek éves névértékének egy százalékát. Ugyanezen időszak alatt a Hongkongban tőzsdén forgalmazott értékpapírok piaci tőkeértéke átlagosan kevesebb volt, mint az uniós piaci tőkeérték huszonöt százaléka. Emellett az összetettebb termékek, például a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elfogadott elszámolóházak általi elszámolása még korai szakaszban van, mivel a származtatott ügyletekkel kapcsolatos elszámolási szolgáltatásokat 2013. november 25-én kezdték meg. Ezért az elfogadott elszámolóházakban való részvétel lényegesen kisebb kockázatnak teszi ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket, mint az Unióban engedéllyel rendelkező központi szerződő felekben való részvételük.

(13)

Az elfogadott elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben megfelelő ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az elfogadott elszámolóházakra alkalmazandó elsődleges szabályok, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályokkal és eljárásokkal kiegészítve csökkentik a Hongkongban fennálló, alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(14)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező elfogadott elszámolóházak olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(15)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(16)

Az SFC felügyelet, valamint kockázatalapú vizsgálati eljárások (többek között a prudenciális követelmények tesztelése) révén folyamatosan nyomon követi az elfogadott elszámolóházak kockázatkezelési követelményeknek való megfelelését. Az SFC további eszközökkel is rendelkezik a megfelelés kikényszerítésére. Az SFC-nek mindenekelőtt jogában áll az elszámolási, ill. kiegyenlítési szolgáltatások nyújtásának, illetve ilyen mechanizmusok működtetésének megszüntetésére utasítani az elfogadott elszámolóházakat, valamint visszavonni az elszámolóházak engedélyét. Emellett, amennyiben szükségesnek tartja, az SFC előírhatja az elfogadott elszámolóházak számára szabályaik bizonyos módosítását, és hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy egyoldalúan végrehajtsa e szabályok módosítását, amennyiben az érintett elfogadott elszámolóház nem teljesíti ezt a követelményt. Az SFC jogosult előírni az elfogadott elszámolóházak számára az általuk folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatban vagy annak céljából, illetve bármely, értékpapírokhoz vagy határidős tőzsdei ügylethez kapcsolódó elszámolási és kiegyenlítési mechanizmus tekintetében vezetett könyvek és nyilvántartások, valamint az üzleti tevékenységükre vagy bármely, értékpapírokhoz vagy határidős tőzsdei ügylethez kapcsolódó elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusra vonatkozó bármely más olyan információ benyújtását, amelyet az SFC feladatköreinek ellátásához ésszerűen megkövetelhet. E dokumentumok vagy információk benyújtásának ésszerű indokolás nélküli elmulasztása bírság kiszabását eredményezheti.

(17)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

(18)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(19)

Ahhoz, hogy egy jogalany Hongkongban központi szerződő félként működhessen, az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendelet értelmében elfogadott elszámolóházként vagy „automatizált kereskedési szolgáltatásokat nyújtó jogalanyként” kell elismertetnie magát. Az automatizált kereskedési szolgáltatásokat nyújtó jogalany elektronikus rendszerek segítségével nyújt szolgáltatásokat értékpapírok és határidős tőzsdei ügyletek forgalmazásához, illetve elszámolásához. 2014 márciusában a hongkongi Törvényhozó Tanács módosító rendeletet fogadott el, amely az automatizált kereskedési szolgáltatásokat nyújtó jogalany definíciójának hatályát a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre is kiterjeszti.

(20)

Az automatizált kereskedési szolgáltatásokat nyújtó jogalany koncepcióját azon harmadik országbeli központi szerződő felekre alakították ki, amelyek hongkongi résztvevők számára kívánnak szolgáltatásokat nyújtani. A harmadik országbeli központi szerződő felek kérelmezhetik, hogy automatizált kereskedési szolgáltatásokat nyújtó jogalanyként ismerjék el őket Hongkongban – ez lehetővé teszi számukra, hogy ugyanazon szolgáltatásokat nyújthassák Hongkongban, mint amelyek nyújtására az érintett harmadik országban engedéllyel rendelkeznek.

(21)

A harmadik országbeli központi szerződő fél automatizált kereskedési szolgáltatásokat nyújtó jogalanyként történő elismerés iránti kérelmének feldolgozása során az SFC értékeli a harmadik országbeli központi szerződő fél pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek való megfelelését. A kérelem jóváhagyását megelőzően emellett szükség van egy, az SFC és a kérelmező központi szerződő fél harmadik országbeli illetékes felügyeleti hatósága közötti egyetértési megállapodás megkötésére, mivel az SFC a hazai szabályozóra támaszkodik a harmadik országbeli központi szerződő fél napi szintű felügyelete terén.

(22)

Bár Hongkong jogi rendszerének a harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazandó elismerési eljárása eltér a 648/2012/EU rendeletben rögzített eljárástól, az a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében ennek ellenére ténylegesen egyenértékű rendszert biztosítónak tekintendő.

(23)

Úgy tekinthető tehát, hogy Hongkong jogi és felügyeleti keretrendszere az elfogadott elszámolóházak tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak – az ESMA-tól kapott tájékoztatást figyelembe véve – továbbra is nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos hongkongi jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(24)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikke alkalmazásában Hongkongnak az ott engedéllyel rendelkező elfogadott elszámolóházakra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely az értékpapírokról és határidős tőzsdei ügyletekről szóló rendeletet és az említett rendeletet kiegészítő, annak 399. szakasza (1) bekezdése nyomán elfogadott iránymutatást foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/66


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 30.)

Ausztrália központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

(2014/755/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó, a 648/2012/EU rendelet 25. cikkében rögzített eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási standardokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagoknak vagy kereskedési helyszíneknek. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenti a rendszerszintű kockázatot.

(2)

Annak érdekében, hogy valamely harmadik ország jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen elismerni a központi szerződő felek tekintetében, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazása lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezessen az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja: az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan szintű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (ESMA) az Ausztráliában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről alkotott szakvéleményét. A szakvélemény következtetése szerint a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt rendelkezések mindegyike esetében létezik megfelelő, az Ausztráliában engedélyezett központi szerződő felekre igazságszolgáltatási szinten alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmény.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel értelmében az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Az Ausztráliában engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeket a 2001. évi gazdasági társasági törvény tartalmazza; e törvény és a 2001. évi gazdasági társasági rendelet együtt alkotják az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok jogi keretét. A gazdasági társasági törvény 7.3. része úgy rendelkezik, hogy az elszámolási, illetve kiegyenlítési tevékenység folytatására jogosító engedély megadása előtt a miniszternek meg kell győződnie többek között arról, hogy az érintett központi szerződő fél az alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban lévő, megfelelő működési szabályokkal és eljárásokkal rendelkezik annak – ésszerű keretek közötti – biztosítására, hogy a rendszerszintű kockázat csökken és a központi szerződő felet tisztességes és hatékony módon működtetik. A központi szerződő félnek továbbá megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkeznie az összeférhetetlenség kezelésére, valamint belső szabályainak és eljárásainak érvényesítésére. Az ausztrál értékpapír- és befektetési bizottság (Australian Securities and Investments Commission – ASIC) és az ausztrál központi bank (Reserve Bank of Australia, RBA) látja el tanáccsal a minisztert az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok engedélyének megadására, valamint belső szabályaik és eljárásaik módosítására vonatkozóan, és e két intézmény feladata annak értékelése (illetve az ASIC esetében annak értékelése és kikényszerítése), hogy a központi szerződő felek megfelelnek-e a gazdasági társasági törvényben foglalt kötelezettségeiknek.

(7)

Az ASIC szabályozási iránymutatást nyújt szabályozott vállalkozásoknak, ennek során jogszabályok által már lefedett, konkrét témákhoz szolgáltat magyarázatot. Az ASIC 2012 decemberében a 211. számú, aktualizált szabályozási iránymutatás (Elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok: ausztrál és tengerentúli piaci szereplők) keretében felülvizsgálta az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok engedélyezéséről és az engedélyek felügyeletéről szóló szabályozási iránymutatását. Az ASIC 211. számú szabályozási iránymutatása a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó, a gazdasági társasági törvényben foglalt kötelezettségek szempontjából releváns elveket hajtja végre, emellett iránymutatást nyújt a központi szerződő feleknek arra vonatkozóan, hogyan feleljenek meg a gazdasági társasági törvényben foglalt kötelezettségeiknek. Ezért a gazdasági társasági törvény 211. számú szabályozási iránymutatás által értelmezett rendelkezéseinek való megfelelés elmulasztása végrehajtási intézkedéseket és szankciókat vonhat maga után.

(8)

Az RBA a gazdasági társasági törvény által rá ruházott hatáskörben pénzügyi stabilitási standardokat határozhat meg annak biztosítására, hogy a központi szerződő felek az ausztrál pénzügyi rendszer általános stabilitását megteremtő vagy azt elősegítő módon működjenek. 2012 novemberében az RBA fizetésirendszer-testülete új pénzügyi stabilitási standardok meghatározását hagyta jóvá; a központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardok (a továbbiakban: pénzügyi stabilitási standardok) 21 standardot, valamint kapcsolódó alstandardokat és iránymutatást foglalnak magukban. A központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardok 2013 márciusában, míg egyes alstandardok 2014. március 31-én léptek hatályba. A központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardokat minden engedélyezett központi szerződő félnek teljesítenie kell.

(9)

A gazdasági társasági törvény 7.3. részében és a gazdasági társasági rendeletben rögzített, az ASIC 211. számú szabályozási iránymutatásában értelmezett, az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusokra vonatkozó alapvető elvek és az RBA által meghatározott pénzügyi stabilitási standardok (együttesen az elsődleges szabályok) határozzák meg azokat a magas szintű előírásokat, amelyeknek a központi szerződő feleknek meg kell felelniük ahhoz, hogy elszámolási szolgáltatások Ausztráliában történő nyújtására jogosító engedélyt szerezhessenek. Ezek az elsődleges szabályok alkotják a jogilag kötelező érvényű kötelezettségek első szintjét Ausztráliában. Az elsődleges szabályoknak való megfelelés érdekében a központi szerződő felek emellett belső szabályokat és eljárásokat fogadnak el, amelyeknek összhangban kell lenniük a gazdasági társasági törvényben és a gazdasági társasági rendeletben rögzített, a 211. számú szabályozási iránymutatásban értelmezett specifikus követelményekkel és a pénzügyi stabilitási standardokkal; a belső szabályokat és eljárásokat az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusként való engedélyezés előtt be kell nyújtani a miniszternek. A központi szerződő fél belső szabályainak és eljárásainak módosításáról tájékoztatni kell a minisztert. A miniszter elutasíthatja a központi szerződő fél belső szabályainak és eljárásainak módosítását. A központi szerződő felek belső szabályainak és eljárásainak joghatása a szerződések joghatásával egyenértékű és jogilag kötelező érvényű a központi szerződő felekre és az azokban részt vevőkre.

(10)

Az Ausztráliában engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó elsődleges szabályokban rögzített, jogilag kötelező érvényű követelmények lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelményekkel egyenértékű eredményre vezetnek.

(11)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(12)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(13)

Az Ausztráliában engedéllyel rendelkező központi szerződő felek az ASIC és az RBA folyamatos felügyelete és felvigyázása alatt állnak. Az ASIC felelősségi körébe tartozik annak kikényszerítése, hogy a központi szerződő felek eleget tegyenek a gazdasági társasági törvényből eredő kötelezettségeiknek; e tekintetben az ASIC rendszeresen értékeli, hogy a központi szerződő felek teljesítik-e az engedélyből eredő, a pénzügyi stabilitási standardokhoz kapcsolódó és a rendszerszintű kockázat csökkentésére vonatkozó kötelezettségüktől eltérő kötelezettségeiket, mindenekelőtt tisztességes és hatékony módon működnek-e az ésszerűség keretei között – az értékelésről az ASIC jelentést nyújt be a miniszternek, a jelentést közzéteszik. Az RBA nyomon követi, hogy a központi szerződő felek eleget tesznek-e az engedélyükből fakadó és a pénzügyi stabilitáshoz, valamint a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez kapcsolódó kötelezettségeiknek, minden egyes központi szerződő fél esetében rendszeres értékelést készít a pénzügy stabilitási standardok teljesítéséről és jelentést nyújt be a miniszternek – ez a jelentés ugyancsak közzétételre kerül. Az Ausztráliában engedéllyel rendelkező központi szerződő felek írásos utasítást kaphatnak a minisztertől és az ASIC-tól. Amennyiben valamely központi szerződő fél nem teljesíti az írásos utasításban foglaltakat, az ASIC bírósághoz fordulhat, a bíróság pedig elrendelheti, hogy a központi szerződő fél hajtsa végre az írásos utasítást.

(14)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

(15)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(16)

A harmadik országbeli központi szerződő felek „tengerentúli elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusokra vonatkozó engedélyért” (tengerentúli központi szerződő felek engedélye) folyamodhatnak, ez az engedély lehetővé teszi számukra azon elszámolási szolgáltatások mindegyikének vagy egy részének Ausztráliában történő nyújtását, amely szolgáltatások nyújtására a székhelyük szerinti országban engedéllyel rendelkeznek.

(17)

A tengerentúli központi szerződő felek engedélyéért folyamodó harmadik országbeli központi szerződő felekre Ausztráliában alkalmazott kritériumok összehasonlíthatóak azokkal, amelyek a 648/2012/EU rendelet 25. cikke szerinti elismerést kérelmező harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazandók. Az elismerés előfeltétele, hogy azon harmadik ország szabályozási rendszerét, ahol a központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik, a rendszerszintű kockázattal szembeni védelem mértéke és a szolgáltatások hatékonyságának és tisztességességének szintje tekintetében a hasonló belföldi központi szerződő felekre alkalmazandó ausztrál szabályozási rendszerrel „kellően egyenértékűnek” minősítsék. A „kellő mértékű egyenértékűség” értékelése során a 648/2012/EU rendelet szerinti értékelés során figyelembe vett szempontokhoz hasonlóak kerülnek mérlegelésre. A tengerentúli központi szerződő felek engedélyének megadásához szükség van az ausztrál hatóságok és az érintett illetékes külföldi felügyeleti hatóságok közötti együttműködési megállapodásra is.

(18)

Ezért úgy tekintendő, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(19)

Úgy tekinthető tehát, hogy Ausztrália jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszer a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel egyenértékűnek tekintendő. A Bizottságnak – az ESMA-tól kapott tájékoztatást figyelembe véve – továbbra is nyomon kell követnie a központi szerződő felekkel kapcsolatos ausztrál jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(20)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikke alkalmazásában Ausztráliának az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely a 2001. évi gazdasági társasági törvény 7.3. részét és a 2001. évi gazdasági társasági rendeletet (mindkettőt a 211. számú szabályozási iránymutatás „Elszámolási és kiegyenlítési mechanizmusok: ausztrál és tengerentúli piaci szereplők” értelmezésében), valamint a központi szerződő felekre vonatkozó pénzügyi stabilitási standardokat foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben rögzített követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/69


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 29.)

az IPBC-t és propikonazolt tartalmazó biocid termékekre vonatkozó egyes engedélyezések tekintetében Németország által a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján bejelentett korlátozásokról

(az értesítés a C(2014) 7909. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/756/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. melléklete tartalmazta a biocid termékekben felhasználható, uniós szinten jóváhagyott hatóanyagok jegyzékét. A 2008/78/EK, (3) illetve a 2008/79/EK (4) bizottsági irányelv ebbe a jegyzékbe felvette a propikonazol, illetve az IPBC hatóanyagot, és engedélyezte a 98/8/EK irányelv V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusba tartozó termékekben, azaz a faanyagvédő szerekben történő felhasználásukat. A szóban forgó anyagok tehát az 528/2012/EU rendelet 86. cikke értelmében jóváhagyott hatóanyagnak minősülnek, amelyek így felvételre kerültek a rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti jegyzékbe.

(2)

A Janssen PMP nevű vállalat a 98/8/EK irányelv 8. cikkének megfelelően kérelmezte az Egyesült Királyságnál három propikonazolt és IPBC-t tartalmazó, faanyagvédő szerként használt biocid termék engedélyezését (a továbbiakban: vitatott termékek). Az Egyesült Királyság által kiadott termékengedélyek különböző alkalmazási módszerekre vonatkoztak, amelyek között szerepelt az automatizált bemártásos eljárás ipari használatra, valamint a szórásos eljárás foglalkozás gyakorlása keretében való, illetve foglalkozás gyakorlásán kívüli (beltéri és kültéri) használatra. Ezt követően több tagállam a kölcsönös elismerés keretében engedélyezte a vitatott termékeket.

(3)

A Janssen PMP (a továbbiakban: kérelmező) hiánytalan kérelmeket nyújtott be Németországhoz a vitatott termékekre az Egyesült Királyság által kiadott engedélyek kölcsönös elismerése érdekében.

(4)

2013. augusztus 28-án Németország a 98/8/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően értesítette a Bizottságot, a többi tagállamot és a kérelmezőt a vitatott termékekre vonatkozó engedélyek korlátozására vonatkozó javaslatáról. Németország úgy ítéli meg, hogy a vitatott termékek nem felelnek meg az emberi egészség és a környezet vonatkozásában a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(5)

Németország álláspontja szerint a szórásos kültéri alkalmazást az Egyesült Királyság nem értékelte kielégítő módon a környezetvédelmi kockázatok szempontjából. A Németország által a három termékkel kapcsolatban elvégzett értékelés azt állapította meg, hogy a megvizsgált távoli talajszakaszban elfogadhatatlan mértékű kockázatok jelentkeznek.

(6)

Németország szerint a három termék egyike esetében az automatizált merítést csak a magas szinten automatizált rendszerekben volna szabad alkalmazni, mert máskülönben a terméknek foglalkozásuk gyakorlása közben kitett személyek egészségével összefüggésben elfogadhatatlan mértékű kockázatok jelentkeznek.

(7)

A Bizottság a 98/8/EK irányelv 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban felkérte a többi tagállamot és a kérelmezőt arra, hogy 90 napon belül írásban tegyék meg az értesítésekkel kapcsolatos észrevételeiket. A meghatározott határidőn belül Németországtól, az Egyesült Királyságtól és a kérelmezőtől érkeztek észrevételek. Az értesítés tartalmát a Bizottság és a biocid termékek területén hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok az 528/2012/EU rendelet 35. cikke alapján létrehozott koordinációs csoport 2013. szeptember 24-i ülésén megvitatták.

(8)

A környezetvédelmi kockázatokkal kapcsolatban az említett megbeszélések és észrevételek alapján megállapítható, hogy az Egyesült Királyság által végrehajtott környezetvédelmi értékelés megállapításai a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Series on Emmission Scenario Documents című dokumentumsorozatának (5) az értékelés végrehajtásakor rendelkezésre álló szövegváltozatában meghatározott irányadó forgatókönyvön alapultak.

(9)

Megállapítható továbbá, hogy Németország megállapításai egy olyan felülvizsgált forgatókönyvön alapulnak, amely a vonatkozó OECD-dokumentum felülvizsgált szövegváltozatában (6) található, és csak azt követően vált hozzáférhetővé, hogy az Egyesült Királyság kibocsátotta a szóban forgó engedélyeket, és Németország megküldte a velük kapcsolatos értesítését.

(10)

Ugyanakkor a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv végrehajtása területén hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok képviselőinek 47. ülésén elfogadott iránymutatás (7) szerint egy újonnan kibocsátott iránymutatás csak akkor vehető figyelembe, ha a termék engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt már rendelkezésre állt, hacsak az újabb tudományos eredmények tükrében a régi iránymutatás alkalmazásával kapcsolatban súlyos aggály nem merül fel. Az iránymutatás azt is kimondja, hogy súlyos aggály felmerülése esetén a már kiadott engedélyeket felül kell vizsgálni. Azonban sem az Egyesült Királyság, sem a termékeket a kölcsönös elismerés keretében jóváhagyó többi tagállam nem ítélte az aggályt olyan súlyosnak, hogy az már indokolná a már kiadott engedélyek felülvizsgálatát.

(11)

A fenti észrevételek alapján a Bizottság támogatja az Egyesült Királyság által végzett értékelés és a terméket a kölcsönös elismerés keretében jóváhagyó tagállamok megállapításait, és úgy ítéli meg, hogy a vitatott termékek teljesítik a környezet vonatkozásában a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeket. A Bizottságnak ezért az az álláspontja, hogy Németországnak az engedélyezések megtagadására vonatkozó javaslata a benne megjelölt indokokkal nem támasztható alá.

(12)

Az automatizált merítés alkalmazásával kapcsolatban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a vitatott termékre ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyeket egy korábbi bizottsági határozat (8) azon személyek egészségének védelme érdekében meghatározott, akik a foglalkozásuk gyakorlása keretében a szóban forgó eljárással IPBC-tartalmú termékeket alkalmaznak. Következésképpen a vitatott terméket engedélyezni kell azzal, hogy a címkén fel kell tüntetni a teljesen automatizált merítés kizárólagos alkalmazását előíró korlátozást, és a termék engedélyét ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az 528/2012/EU rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében a rendelet hatálya kiterjed a vitatott termékre. Mivel e határozat jogalapja a rendelet 36. cikkének (3) bekezdése, a rendelet 36. cikke (4) bekezdésének megfelelően ezt a határozatot valamennyi tagállamnak kell címezni.

(14)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat a referencia-tagállamban a következő azonosító számon nyilvántartásba vett és a biocid termékek nyilvántartásába ekként felvett termékekre vonatkozik:

2010/2709/7626/UK/AA/8666

2010/2709/8086/UK/AA/9499

2010/2709/7307/UK/AA/8801

2. cikk

A Bizottság elutasítja Németország azon javaslatát, amely szerint az 1. cikkben felsorolt biocid termékek engedélyezését a szórásos eljárással történő kültéri alkalmazás vonatkozásában meg kell tagadni.

3. cikk

A 2010/2709/7626/UK/AA/8666 hivatkozási számú kérelem tárgyát képező, automatizált merítéshez használt biocid termékekre vonatkozó engedélyekbe bele kell foglalni azt a feltételt, hogy a termékek címkéjén szerepelnie kell a következő utasításnak:

„A(z) (beírandó a termék neve) termék kizárólag olyan, teljesen automatizált merítési folyamat útján alkalmazható, amelyben a faanyag kezelésének és szárításának minden lépése gépi úton történik, és a termék kézi mozgatására nem kerül sor, ideértve a kezelt termékeknek a merítőkádból a lecsorgatás/szárítás és a tárolás helyére történő szállítását is (hacsak a termék nem felületszáraz a tárolás helyére történő szállítás előtt). A kezelendő fatermékeket szükség esetén a kezelés előtt, valamint a bemártási folyamat során (például hevederekkel vagy befogókészülékekkel) biztonságosan lerögzítve kell tartani, és kézi mozgatásuk mindaddig tilos, amíg a kezelt termékek nem felületszárazak.”

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 29-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2008. július 25-i 2008/78/EK irányelve a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a propikonazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 198., 2008.7.26., 44. o.).

(4)  A Bizottság 2008. július 28-i 2008/79/EK irányelve a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az IPBC hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 200., 2008.7.29., 12. o.).

(5)  Lásd a faanyagvédő szerekre vonatkozó OECD-dokumentum (2003) II. részében a kültéri faanyagkezelésre vonatkozóan meghatározott kibocsátási forgatókönyveket: http://echa.europa.eu/documents/10162/16908203/pt8_wood_preservatives_2_en.pdf

(6)  Lásd a faanyagvédő szerekre vonatkozó felülvizsgált OECD-dokumentumban (ENV/JM/MONO(2013)21) a szórásos kültéri faanyagkezelésre vonatkozóan meghatározott kibocsátási forgatókönyvet: http://search.oecd.org/officialdocuments/displaydocumentpdf/?cote=env/jm/mono(2013)21&doclanguage=en

(7)  Lásd a biocid termékek engedélyezésére és a biocid termékekre vonatkozó engedélyek kölcsönös elismerésére irányuló eljárások közben kibocsátott új iránymutatások alkalmazásáról szóló CA-July12-Doc.6.2d jelű dokumentumot a következő internetcímen: https://circabc.europa.eu/w/browse/03bce60b-cf04-49aa-8172-e9c6a75205a7

(8)  A Bizottság 2014. június 25-i 2014/402/EU végrehajtási határozata egyes IPBC-t tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyezések tekintetében Németország által a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján bejelentett korlátozásokról (HL L 188., 2014.6.27., 85. o.).


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/72


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 29.)

egy IPBC-t tartalmazó biocid termékre vonatkozó engedély tekintetében Németország által a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően bejelentett korlátozásokról

(az értesítés a C(2014) 7914. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/757/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. melléklete tartalmazta a biocid termékekben felhasználható, uniós szinten jóváhagyott hatóanyagok jegyzékét. A 2008/79/EK bizottsági irányelv (3) engedélyezte az IPBC használatát a 98/8/EK irányelv V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusba tartozó faanyagvédő szerek hatóanyagaként. Ez az anyag tehát az 528/2012/EU rendelet 86. cikke értelmében jóváhagyott hatóanyagnak minősül, amely szerepel a szóban forgó rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékben.

(2)

A 98/8/EK irányelv 8. cikkének megfelelően az ISP Cologne Holding GmbH vállalat 2010. december 22-én kérelmet nyújtott be Dániához egy IPBC-t tartalmazó biocid faanyagvédő termék (a továbbiakban: vitatott termék) engedélyezése iránt. Dánia 2011. december 19-én engedélyezte a vitatott terméket a kezelt faanyagnak a Termékértékelésre vonatkozó műszaki iránymutatás (Technical Notes for Guidance on Product Evaluation) című dokumentumban (4) leírt 2. és 3. felhasználási osztálya tekintetében. A termékre vonatkozó engedély különböző alkalmazási módszereket fed le, ezek közé tartozik a foglalkozásszerű felhasználást szolgáló automatizált merítés is. Ezt követően két tagállam kölcsönös elismerés révén engedélyezte a vitatott terméket.

(3)

Az ISP Cologne Holding GmbH (a továbbiakban: a kérelmező) 2012. február 20-án hiánytalan kérelmet nyújtott be Németországhoz a vitatott termékre Dánia által kiadott engedély kölcsönös elismerése iránt.

(4)

Németország 2013. augusztus 30-án arról értesítette a Bizottságot, a többi tagállamot és a kérelmezőt, hogy javasolja az engedélynek a 98/8/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő korlátozását. Németország megítélése szerint a vitatott termék nem felel meg a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó követelményeknek.

(5)

Németország szerint a Dánia által elvégzett értékelés során nem foglalkoztak megfelelően a vitatott termék kapcsán felmerülő környezeti aggályokkal. A kezelt faanyag 3. felhasználási osztályra jellemző feltételek melletti élettartamára vonatkozóan Németország által elvégzett környezeti kockázatértékelés azt állapította meg, hogy a 30. napon (a továbbiakban: 1. időpont) az alkalmazás módjától függetlenül a talajszennyezés elfogadhatatlan kockázata áll fenn. Németország ezért azt javasolja, hogy a vitatott termékkel kezelt faanyag 3. felhasználási osztályra jellemző feltételek melletti használata ne legyen engedélyezett.

(6)

Németország emellett úgy véli, hogy az automatizált merítéssel történő alkalmazást – a terméket foglalkozásszerűen használók egészségét érintő elfogadhatatlan kockázatok miatt – olyan rendszerekre kell korlátozni, amelyekben kellően magas fokú az automatizálás.

(7)

A Bizottság a 98/8/EK irányelv 27. cikke (1) bekezdésének megfelelően felkérte a többi tagállamot és a kérelmezőt arra, hogy 90 napon belül írásban tegyék meg a bejelentéssel kapcsolatos észrevételeiket. A fenti határidőn belül Németországtól, Dániától és a kérelmezőtől érkezett észrevétel. A bejelentés tartalmát az 528/2012/EU rendelet 35. cikkének megfelelően létrehozott koordinációs csoport 2013. szeptember 24-i ülésén is megvitatta a Bizottság és a biocid termékek területén illetékes tagállami hatóságok.

(8)

Ami a környezeti kockázatokat illeti, az említett megbeszélésekből és észrevételekből az a következtetés vonható le, hogy a Dánia által végzett értékelés megfelel a jelenlegi iránymutatásoknak (5). Ha a legrosszabb esetet feltételezve kockázatot azonosítanak az 1. időpontban, akkor feltételezhető, hogy a 2. és 3. felhasználási osztályra jellemző feltételek mellett biztonságosan használható a kezelt faanyag, amennyiben az élettartam végén elfogadhatónak tekinthető a környezetet érintő kockázat.

(9)

A Bizottság megjegyzi azt is, hogy azokról az esetekről, amelyeknél az 1. időpontban elfogadhatatlan kockázat jelentkezik, jelenleg uniós szintű megbeszélések folynak egy összehangolt megközelítés kialakítása érdekében. E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy amíg nem kerül hivatalosan elfogadásra egy ilyen megközelítés, a vitatott termékre vonatkozóan Dánia által elvégzett értékelés következtetéseit érvényesnek kell tekinteni a termék engedélyének megújításáig.

(10)

Az észrevételek fényében a Bizottság támogatja a Dánia és a terméket kölcsönös elismerés útján jóváhagyó más tagállamok által elvégzett értékelés következtetéseit, és úgy véli, hogy a vitatott termék megfelel a 98/8/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében a környezetre vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy Németországnak az engedély korlátozására vonatkozó kérése a benyújtott indokokkal nem támasztható alá.

(11)

Az automatizált merítés útján történő alkalmazást illetően a Bizottság úgy véli, hogy a vitatott termékre alkalmazni kell azokat a rendelkezéseket, amelyeket egy korábbi bizottsági határozat (6) állapított meg, amely a foglalkozásszerű felhasználók egészségének az IPBC-t tartalmazó termékek ilyen módon történő alkalmazása során való védelmével foglalkozott. Következésképpen a vitatott terméket engedélyezni kell azzal, hogy a címkén fel kell tüntetni a teljesen automatizált merítés kizárólagos alkalmazását előíró korlátozást, és ennek megfelelően módosítani kell a termékre vonatkozó engedélyt.

(12)

Az 528/2012/EU rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében a rendelet hatálya kiterjed a vitatott termékre. Mivel e határozat jogi alapjául az említett rendelet 36. cikkének (3) bekezdése szolgál, e határozatot az említett rendelet 36. cikkének (4) bekezdése értelmében az összes tagállamhoz kell címezni.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket a referencia-tagállamban a kérelem következő, a biocid termékek nyilvántartásában megadott azonosító száma jelöl:

2010/5411/6906/DK/AA/8325

2. cikk

A Bizottság elutasítja Németország azon javaslatát, hogy korlátozzák a Dánia által 2011. december 19-én kiadott, az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó engedélyt.

3. cikk

Automatizált merítéssel történő alkalmazás esetében a kérelem 1. cikkben szereplő azonosító számával azonosított biocid termékekre vonatkozó engedélyekbe bele kell foglalni azt a feltételt, hogy a termékek címkéjén szerepelnie kell a következő utasításnak:

„A(z) (a termék neve beillesztendő) termék kizárólag teljesen automatizált merítési folyamat útján alkalmazható, amennyiben a faanyag kezelésének és szárításának minden lépése gépi úton történik, és a termék kézi mozgatására nem kerül sor, ideértve a kezelt termékeknek a merítőkádból a lecsorgatás/szárítás és a tárolás helyére történő szállítását is (hacsak a termék nem felületszáraz a tárolás helyére történő szállítás előtt). A kezelendő fatermékeket szükség esetén a kezelés előtt, valamint a bemártási folyamat során (például hevederekkel vagy befogókészülékekkel) biztonságosan lerögzítve kell tartani, és kézi mozgatásuk mindaddig tilos, amíg a kezelt termékek nem felületszárazak.”

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 29-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2008. július 28-i 2008/79/EK irányelve a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az IPBC hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 200., 2008.7.29., 12. o.).

(4)  Elérhető a következő weboldalon: http://echa.europa.eu/documents/10162/16960215/bpd_guid_tnsg-product-evaluation_en.pdf.

(5)  Jelentés a hatóanyag környezetbe kerülésével foglalkozó munkaértekezletről (Arona, Olaszország, 2005. június 13–14.), elérhető a következő weboldalon: http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/our_activities/public-health/risk_assessment_of_Biocides/doc/ESD/ESD_PT/PT_08/PT_8_Leaching_Workshop_2005.pdf/at_download/file.

(6)  A Bizottság 2014. június 25-i 2014/402/EU végrehajtási határozata egyes IPBC-t tartalmazó biocid termékekre vonatkozó engedélyezések tekintetében Németország által a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján bejelentett korlátozásokról (HL L 188., 2014.6.27., 85. o.).


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/75


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 29.)

a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a Németország által bejelentett, biocid termékre vonatkozó engedélyezés megtagadására irányuló javaslat elutasításáról

(az értesítés a C(2014) 7915. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/758/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. melléklete tartalmazta a biocid termékekben felhasználható, uniós szinten jóváhagyott hatóanyagok jegyzékét. A 2008/78/EK (3), a 2008/79/EK (4), illetve a 2008/86/EK (5) bizottsági irányelv az említett jegyzékbe felvette a propikonazol, az IPBC, illetve a tebukonazol hatóanyagot, és engedélyezte a 98/8/EK irányelv V. mellékletében meghatározott 8. terméktípusba tartozó termékekben, azaz a faanyagvédő szerekben történő használatukat. A szóban forgó anyagok tehát az 528/2012/EU rendelet 86. cikke értelmében jóváhagyott hatóanyagnak minősülnek, amelyek így felvételre kerültek az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékbe.

(2)

Az Arch Timber Protection Ltd. vállalat a 98/8/EK irányelv 8. cikkének megfelelően 2010. április 2-án engedélykérelmet nyújtott be az Egyesült Királysághoz egy propikonazolt, IPBC-t és tebukonazolt tartalmazó faanyagvédő szerként használt biocid termékre (a továbbiakban: vitatott termék). Az Egyesült Királyság 2012. június 7-én engedélyezte a vitatott termék ipari felhasználását, valamint a frissen fűrészelt/kivágott fa és ki nem száradt faanyag ideiglenes védelmére történő kizárólagos felhasználását, előírva, hogy a szóban forgó termékkel kezelt fa felhasználása a Technical Notes for Guidance on Product Evaluation (Termékértékelésre vonatkozó műszaki iránymutatás) című dokumentumban (6) leírt 2. és 3. felhasználási osztályon belül történhet. A termék két csomagból áll, melyek tartalmát össze kell keverni, és fel kell oldani; az alkalmazást ipari létesítményekben, a helyszíni alkalmazási körülmények függvényében merítéssel vagy zárt térben történő szórással végzik. Ezt követően tíz tagállam kölcsönös elismerés révén engedélyezte a vitatott termékeket.

(3)

Az Arch Timber Protection Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) 2012. július 16-án hiánytalan kérelmet nyújtott be Németországhoz a vitatott termékre az Egyesült Királyság által kiadott engedély kölcsönös elismerése iránt.

(4)

2013. augusztus 19-én Németország bejelentette a Bizottságnál, a többi tagállamnál és a kérelmezőnél, hogy a 98/8/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően az engedély megtagadását javasolja. Németország úgy találta, hogy a vitatott termék környezetvédelmi szempontból nem felel meg a 98/8/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésében szereplő követelményeknek.

(5)

Németország véleménye szerint az engedélyben nem tükröződik megfelelően az, hogy a termék rendeltetése ideiglenes favédelem, és úgy véli, hogy a terméket az Egyesült Királyság nem értékelte kielégítő módon a környezetvédelmi kockázatok szempontjából. A Németország által végzett értékelés azt mutatta, hogy a termék alkalmazását követő 30. napon (a továbbiakban: 1. időpont) elfogadhatatlan környezetvédelmi kockázat áll fenn, amely aggályossá teszi a vitatott termékkel kezelt fának a 2. és 3. felhasználási osztály szerinti körülmények közötti lehetséges felhasználását is.

(6)

Németország megállapította továbbá, hogy mivel a hatóanyagok és a hatóanyagnak nem minősülő összetevők aránya a termék munkaoldataiban változó, a termék nem felel meg a biocid termékekre a 98/8/EK irányelv 2. cikke a) pontjában előírt fogalommeghatározásnak, és a terméket a 98/8/EK irányelv 2. cikkének j) pontja szerinti rokon összetételű termékcsoportként kellett volna engedélyezni.

(7)

A Bizottság a 98/8/EK irányelv 27. cikke (1) bekezdésének megfelelően felkérte a többi tagállamot és a kérelmezőt arra, hogy 90 napon belül írásban tegye meg a bejelentéssel kapcsolatos észrevételeit. A meghatározott határidőn belül Németországtól, az Egyesült Királyságtól és a kérelmezőtől érkezett észrevétel. A bejelentéssel a 2013. szeptember 24-én az 528/2012/EU rendelet 35. cikke szerint létrehozott koordinációs csoport ülésén is foglalkoztak.

(8)

A környezetvédelmi kockázatok tekintetében, a fent említett megbeszélésekből és megállapításokból az következik, hogy az Egyesült Királyság által végzett értékelés – egy elfogadott ideiglenes favédelmi modell hiányában – az akkoriban hozzáférhető legmegfelelőbb iránymutatást (7) követte, melynek alapját a 2. és a 3. felhasználási osztály szerinti körülmények között forgalomba hozandó kezelt fa modelljei képezték. Az értékelés továbbá a legrosszabb eset – azaz az 1. időpontban történő teljes hatóanyagkibocsátás – feltételezésén alapult.

(9)

Levonható továbbá az a következtetés, hogy az Egyesült Királyság által végzett, az említett modelleken alapuló értékelés összeegyeztethető a jelenlegi iránymutatással (8). Ahol az 1. időpontban a legrosszabb eset feltételezésének eredményeként kockázatot azonosítanak, ott a kezelt fának a 2. és a 3. felhasználási osztály szerinti körülmények közötti felhasználása feltételezhetően biztonságos, amennyiben a környezeti kockázatot az élettartam végén elfogadhatónak minősítik.

(10)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy jelenleg zajlanak azok a megbeszélések, amelyek uniós szintű harmonizált megközelítés kidolgozására irányulnak az 1. időpontban elfogadhatatlan kockázat azonosítását eredményező esetek tekintetében. A fentiek fényében a Bizottság úgy látja, hogy egy ilyen megközelítés hivatalos elfogadásáig a vitatott termék Egyesült Királyság általi értékelésének következtetéseit érvényesnek kell tekinteni a termékengedélyezés megújításáig.

(11)

A termék azonosítását illetően a fent említett megbeszélésekből és megállapításokból az következik, hogy a vitatott termék az ipari felhasználók számára rendelkezésre bocsátott formában konkrétan rögzített koncentrációjú hatóanyagokat és hatóanyagnak nem minősülő összetevőket tartalmaz. A Bizottság úgy véli, hogy az a tény, miszerint az ipari felhasználók a munkahelyen – eljárástól függően – különböző oldatokat készíthetnek a termékből, nem értelmezhető úgy, hogy az engedély tulajdonosa a 98/8/EK irányelv 2. pontjának j) alpontja szerinti, különböző biocid termékekből álló csoportot hozott volna forgalomba.

(12)

A fenti érvek fényében a Bizottság támogatja az Egyesült Királyság által végzett értékelést és a terméket kölcsönös elismerés révén jóváhagyó tagállamok következtetéseit, mivel azon a véleményen van, hogy a vitatott termék megfelel a 98/8/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában szereplő fogalommeghatározásnak, és környezetvédelmi szempontból eleget tesz az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelményeknek. A Bizottság ezért úgy véli, hogy Németországnak az engedélyezés megtagadására vonatkozó javaslata a benyújtott indokokkal nem támasztható alá.

(13)

Végezetül, az eddigi megbeszélések alapján szükségesnek bizonyul a termékengedélyben egyértelműen feltüntetni, hogy a termék felhasználásának célja ideiglenes favédelem, és szükséges továbbá az engedélyezés feltételéül szabni, hogy az ipari felhasználókat specifikus és a termék felhasználásának helyszínéül szolgáló ipari területek jellegzetességeit figyelembe vevő használati utasítással lássák el.

(14)

Az 528/2012/EU rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett rendelet hatálya kiterjed a vitatott termékre. Mivel e határozat jogi alapjául az említett rendelet 36. cikkének (3) bekezdése szolgál, e határozatot az említett rendelet 36. cikkének (4) bekezdése értelmében az összes tagállamhoz kell címezni.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Biocid Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Ez a határozat a referencia-tagállamban a biocid termékek nyilvántartásában megadott alábbi azonosító számú termékekre alkalmazandó:

2010/2509/5687/UK/AA/6745

2. cikk

A Bizottság elutasítja Németország azon javaslatát, amely az Egyesült Királyság által 2012. június 7-én kiadott, az 1. cikkben említett termékekre vonatkozó engedély megtagadására irányul.

3. cikk

A termékengedélyben leírt, rendeltetés szerinti felhasználás az alábbiak szerint módosítandó:

„Kizárólag frissen fűrészelt/kivágott fa vagy ki nem száradt faanyag ideiglenes favédelmére, a fát elszínező gombák és felületi penész ellen használható. Az e termékkel kezelt fa a 2. és a 3. felhasználási osztály (azaz a talajjal nem érintkező és az időjárásnak folyamatosan kitett vagy attól védett, de gyakori nedvességnek kitett faanyag) esetében alkalmazható.”

4. cikk

Az engedélyezés alábbi feltétele kötelezően vonatkozik az 1. cikkben említett termékekre:

„Az engedélyezés feltételeként az engedély tulajdonosa biztosítja, hogy az alkalmazás helyszínén lévő felhasználókat részletes, a termék felhasználásának helyszínéül szolgáló ipari terület jellegzetességeit figyelembe vevő használati utasítással lássák el.”

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 29-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja


(1)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/8/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról (HL L 123., 1998.4.24., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2008. július 25-i 2008/78/EK irányelve a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a propikonazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 198., 2008.7.26., 44. o.).

(4)  A Bizottság 2008. július 28-i 2008/79/EK irányelve a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének az IPBC hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 200., 2008.7.29., 12. o.).

(5)  A Bizottság 2008. szeptember 5-i 2008/86/EK irányelve a 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a tebukonazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról (HL L 239., 2008.9.6., 9. o.).

(6)  A dokumentum az alábbi weboldalon érhető el: http://echa.europa.eu/documents/10162/16960215/bpd_guid_tnsg-product-evaluation_en.pdf

(7)  OECD Emission Scenario Documents (EDS) for Wood Preservatives (Az OECD faanyagvédő szerekre vonatkozó kibocsátási forgatókönyve), 1–4. rész (2003), lásd az alábbi weboldalt: http://echa.europa.eu/guidance-documents/guidance-on-biocides-legislation/emission-scenario-documents

(8)  Jelentés a hatóanyag környezetbe kerülésével foglalkozó munkaértekezletről (Arona, Olaszország, 2005. június 13–14.), lásd az alábbi weboldalt: http://ihcp.jrc.ec.europa.eu/our_activities/public-health/risk_assessment_of_Biocides/doc/ESD/ESD_PT/PT_08/PT_8_Leaching_Workshop_2005.pdf/at_download/file


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/78


A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. október 29.)

a 2007/777/EK határozat III. mellékletének a háziasított sertésféléktől származó bizonyos húskészítmények Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvánamintának a Trichinellára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2014) 7921. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/759/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2007/777/EK határozat (2) meghatározza többek között bizonyos húskészítményeknek az Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintát. Előírja, hogy csak olyan húskészítmények szállítmányait importálhatják az Unióba, amelyek megfelelnek a III. mellékletben található állat- és közegészségügyi bizonyítványminta követelményeinek. Ez a bizonyítványminta a Trichinellára vonatkozó garanciákat is tartalmaz.

(2)

A 2075/2005/EK bizottsági rendelet (3) szabályokat állapít meg a Trichinella-fertőzésre fogékony állatfajok állati testéből való mintavételezéssel kapcsolatban, valamint a háziasított sertésféléket tartó gazdaságok státusának meghatározása céljából.

(3)

A 2075/2005/EK rendeletet módosító 216/2014/EU bizottsági rendelet (4) vágáskor a vizsgálati előírásoktól való eltérést tesz lehetővé a hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaság számára. A 216/2014/EU rendelet ezenfelül azt is meghatározza, hogy az a gazdaság, amely házisertést tart, többek között csak akkor lehet kizárólag ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert, ha az élelmiszer-ipari vállalkozó a gazdaságba csak hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságokból hoz be állatokat.

(4)

A 2007/777/EK határozat III. mellékletében található állat- és közegészségügyi bizonyítványmintát úgy kell módosítani, hogy tükrözze a húskészítmények behozatalára vonatkozóan a 216/2014/EU rendelettel módosított 2075/2005/EK rendeletben meghatározott követelményeket.

(5)

A 2007/777/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A háziasított sertésféléktől származó húskészítmények Unióba történő behozatalában bekövetkező zavarok elkerülése érdekében az e határozattal bevezetett módosítások hatálybalépését megelőzően a 2007/777/EK határozatnak megfelelően kiállított bizonyítványok használatát egy átmeneti időszakra bizonyos feltételek mellett engedélyezni kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/777/EK határozat III. mellékletében található állat- és közegészségügyi bizonyítványminta az alábbiak szerint módosul:

1.

A II.2.3.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

vagy

(2)[II.2.3.1.

a húskészítményeket olyan háziasított sertésfélék húsából állították elő, amelynél a trichinellavizsgálat eredménye negatívnak bizonyult, vagy amelyen fagyasztásos kezelést végeztek el a 2075/2005/EK rendeletnek megfelelően;]

vagy

(2)(6)[II.2.3.1.

a húskészítményeket olyan háziasított sertésféléktől származó háziasított sertésfélék húsából állították elő, amelyek a 2075/2005/EK rendelet 8. cikkével összhangban hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságból származnak, vagy nem elválasztottak, és öt hétnél fiatalabbak;]”

2.

A megjegyzések II. részében az (5) lábjegyzetet követően a szöveg a következő lábjegyzettel egészül ki:

„(6)

Csak azokra a harmadik országokra vonatkozik, amelyeknél a 206/2010/EU rendelet II. melléklete 1. részének »KG« oszlopában az »K« bejegyzés szerepel.”

2. cikk

A 2015. március 31-ig tartó átmeneti időszakra a 2007/777/EK határozat e határozat hatálybalépését megelőző változatának III. mellékletében szereplő állat- és közegészségügyi bizonyítványmintának megfelelően legkésőbb 2015. március 1-jéig kiállított megfelelő bizonyítvánnyal kísért húskészítmények szállítmányai továbbra is behozhatók az Unió területére.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 29-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja


(1)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(2)  A Bizottság 2007. november 29-i 2007/777/EK határozata a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).

(3)  A Bizottság 2005. december 5-i 2075/2005/EK rendelete a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 338., 2005.12.22., 60. o.).

(4)  A Bizottság 2014. március 7-i 216/2014/EU rendelete a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló 2075/2005/EK rendelet módosításáról (HL L 69., 2014.3.8., 85. o.).


31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/80


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. október 29.)

a Németország által a 89/686/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének megfelelően a „Hitzeschutzanzug FW Typ 3” hő elleni védőruházat forgalomból való kivonására és forgalomba hozatalának tilalmára hozott intézkedésről

(az értesítés a C(2014) 7977. számú dokumentummal történt)

(2014/760/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

2014 januárjában a német hatóságok arról értesítették a Bizottságot, hogy intézkedést hoztak a KONTEX Textile Hitze- und Isolierprodukte GmbH, Olgastrasse 46-48, 73614 Schorndorf (Németország) által gyártott „Hitzeschutzanzug FW Typ 3” hő elleni védőruházat forgalomból való kivonására és forgalomba hozatalának tilalmára. A termék CE-jelölést viselt az egyéni védőeszközökre vonatkozó 89/686/EGK irányelvnek megfelelően, és az EN 1486:2007 harmonizált szabványnak (Védőruházat tűzoltók részére. Különleges tűzoltáshoz használt hővisszaverő ruházat követelményei és vizsgálati módszerei) megfelelő teszteken és típusvizsgálaton esett át.

(2)

A tűzoltók számára szánt védőruházat (PPE) a III. minősítési osztály szerinti egyéni védőeszköz. Az effajta védőeszközön, melyet olyan halálos veszélyek vagy az egészségre nézve súlyos és visszafordíthatatlan kockázatok elleni védelemre terveztek, amelyek esetében a gyártó feltételezi, hogy az eszköz használója képtelen lesz időben felismerni azok közvetlen hatását, a gyártó által megbízott és kijelölt szervezetnek EK típus-jóváhagyási vizsgálatot és EK minőségbiztosítási ellenőrzést kell végeznie.

(3)

Az Institut für Arbeitsschutz der Deutschen Gesetzlichen Unfallversicherung (IFA – A német törvényes balesetbiztosítás munkavédelmi intézete) által St Augustinban végzett ellenőrzés (ref. 2013 22805, 2013. augusztus 7.) kimutatta, hogy a 6.2. szakaszban szereplő hőtovábbítás (sugárzás) és a 6.3. szakaszban szereplő hőtovábbítás (láng) tekintetében mért értékek nem felelnek meg a fent említett harmonizált szabványnak. A védőruházat ezért nem felel meg a 89/686/EGK irányelv II. mellékletben meghatározott alábbi alapvető egészségügyi és biztonsági követelménynek:

3.6.1. PPE alapanyagok és egyéb alkotóelemek

3.6.2. Használatra kész, komplett PPE

(4)

Következésképpen a kérdéses hő elleni védőruházat a hő tűzoltás közbeni átadásának a veszélyét hordozza magában, és így a tűzoltók életveszélyes vagy halált okozó égési sérülések kockázatának vannak kitéve.

(5)

A német hatóságok szerint, mivel az egészség és a biztonság védelmére vonatkozó releváns alapvető követelmények nem teljesülnek, és a gyártó nem nyújtott be érvényes EK-típusvizsgálati tanúsítványt, a hő elleni védőruházat nem hozható forgalomba. A hő elleni védőruházat nem felel meg az egyéni védőeszközök forgalomba hozatalára vonatkozó német rendelet (8. ProdSV) követelményeinek, és használata veszélyezteti a tűzoltók és más személyek biztonságát, egészségét és életét.

(6)

A Bizottság levelet írt a gyártónak, amelyben felkérte, hogy tegye meg észrevételeit a német hatóságok által hozott intézkedéssel kapcsolatban. Ez idáig nem érkezett válasz.

(7)

A rendelkezésre álló dokumentációra tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a „Hitzeschutzanzug FW Typ 3” hő elleni védőruházat nem felel meg az EN 1486:2007 harmonizált szabvány 6.2. és 6.3. szakaszának, és ezért nem felel meg a 89/686/EGK irányelv II. mellékletének a 3.6.1. pontjában (PPE alapanyagok és egyéb alkotóelemek) és a 3.6.2. pontjában (Használatra kész, komplett PPE) említett alábbi alapvető egészségügyi és biztonsági követelménynek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A német hatóságok által hozott, a KONTEX Textile Hitze- und Isolierprodukte GmbH által gyártott „Hitzeschutzanzug FW Typ 3” hő elleni védőruházat forgalomból való kivonására és forgalomba hozatalának tilalmára irányuló intézkedés indokolt.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 29-én.

a Bizottság részéről

Ferdinando NELLI FEROCI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 399., 1989.12.30., 18. o.


AJÁNLÁSOK

31.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 311/82


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. október 29.)

a belső energiapiaci szabályoknak az EU-tagállamok és az Energiaközösség szerződő felei közötti megfelelő alkalmazásáról

(2014/761/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió szerződő fele az Energiaközösségnek, melynek célja egységes szabályozási tér létrehozása Európa energiapiacai számára.

(2)

Az Energiaközösség szerződő feleinek (1) célja, hogy energiapiacaikat az EU belső energiapiacába integrálják a gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci joganyag átvételével és saját nemzeti jogszabályaikba való átültetésével.

(3)

A gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci joganyag alapelveit a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai tanácsi és parlamenti rendelet (4), valamint a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai tanácsi és parlamenti rendelet (5) rögzítik, melyeket a tagállamokban 2011. március 3-ától kell alkalmazni. A gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci joganyag fontos szabályai emellett még jogilag kötelező jellegű szabályokban és iránymutatásokban is foglaltatnak, amelyek a fenti jogszabályok alapján lettek elfogadva és részlegesen még kidolgozás alatt állnak.

(4)

Az Energiaközösség szerződő felei kötelesek a fenn említett irányelveket és rendeleteket 2015. január 1-jéig (6) végrehajtani, és – néhány kivétellel – a végrehajtó intézkedéseket ugyanekkortól alkalmazni. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és iránymutatások szintén fokozatosan épülnek be az Energiaközösség jogrendjébe.

(5)

A szerződő felek számára további gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci jogszabályok végrehajtása is elő van irányozva, mégpedig a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről szóló, 2006. január 18-i 2005/89/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8), valamint a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9).

(6)

A gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci jogszabályok területi alkalmazása az EU egész területére kiterjed.

(7)

Az Energiaközösség az Energiaközösséget létrehozó szerződés 94. cikke alapján 2014. szeptember 23-án elfogadott egy miniszteri tanácsi értelmezést, hogy az Energiaközösség európai uniós jogszabályokat beépítő jogi aktusaiban ugyanúgy kezelje a szerződő felek és az EU tagállamai közötti energiakereskedelmet, importot és exportot, kereskedelmi és kiegyenlítő ügyleteket, hálózati kapacitásokat és rendszerösszekötőket, mint az Energiaközösség joga szerinti szerződő felek közötti megfelelő gazdasági folyamatokat, importot, exportot, ügyleteket, kapacitásokat és infrastruktúrát a szerződő felek között az Energiaközösség jogszabályai szerint.

(8)

Az Energiaközösségről szóló szerződés összes tagja között a határokon átívelő energiaáramlások, ügyletek és infrastruktúra (összekapcsolás) egységes kezelése fontos eleme a gáz- és villamosenergia-kereskedelem egységes szabályozási terének, és elengedhetetlen elem az Energiaközösség céljainak eléréséhez. Ezenkívül az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének döntései tekintetében szükséges az Energiaközösség Szabályozó Testülete és az említett ügynökség közötti együttműködés annak érdekében, hogy megkönnyítse a szerződő feleknek az EU belső energiapiacába történő integrálódását,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.

A gázra és villamos energiára vonatkozó belső piaci jogszabályoknak a szerződő felek és az EU-tagállamok közötti alkalmazásában a tagállamok – közöttük azok a szabályozó hatóságok, amelyeket a gázra és villamos energiára vonatkozó belső piaci jogszabályok szerint kell kijelölni –, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége és a gazdasági szereplők működjenek együtt az Energiaközösség szerződő feleinek nemzeti hatóságaival és gazdasági szereplőivel.

2.

A tagállamok – közöttük azok a szabályozó hatóságok, amelyeket a gázra és villamos energiára vonatkozó belső piaci jogszabályok szerint kell kijelölni –, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége és a gazdasági szereplők a gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci jogszabályok végrehajtásakor úgy hivatkozzanak minden olyan

a)

energiaáramlásra, importra és exportra, valamint kereskedelmi és kiegyenlítő ügyletre;

b)

hálózati kapacitásra;

c)

már létező vagy új gáz- és villamosenergia-infrastruktúrára,

amely a tagállamok közötti határokat, zónákat, belépő-kilépő vagy ellenőrzési területeket átlépi, ahogy a szerződő felek és az EU-tagállamok határait átlépő energiaáramlásokra, importra, exportra, ügyletekre, kapacitásokra és infrastruktúrára.

3.

A gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci jogszabályokban a nemzeti intézmények, hatóságok és gazdasági szereplők közötti együttműködésre és közös tevékenységekre tett hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy beletartozzanak a tagállamok és a szerződő felek nemzeti intézményei, hatóságai és gazdasági szereplői közötti együttműködés és közös tevékenységek is.

4.

Ahol a gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci joganyag jogi aktusai egy vagy több tagállamot érintő „hatásra” hivatkoznak, az ilyen hivatkozást a szerződő felekre, illetve egy szerződő félre és egy tagállamra való hatásként is kell érteni.

5.

Ahol a gázra és villamos energiára vonatkozó uniós belső piaci jogszabályok szerint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége illetékes abban, hogy döntéseket hozzon, ott – amennyiben az Energiaközösség Szabályozó testülete is illetékes az Energiaközösség vívmányai szerint – működjön együtt az említett testülettel annak céljából, hogy a két szerv koherens jogi aktusokat fogadhasson el.

6.

Ennek az ajánlásnak a címzettjei a tagállamok, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége és a gazdasági szereplők, valamint az Energiaközösség Szabályozó Testülete.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 29-én.

a Bizottság részéről

Günther OETTINGER

alelnök


(1)  Az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Szerb Köztársaság, Ukrajna és (az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében) az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói közigazgatási missziója.

(2)  HL L 211., 2009.8.14., 55. o.

(3)  HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

(4)  HL L 211., 2009.8.14., 15. o.

(5)  HL L 211., 2009.8.14., 36. o.

(6)  Az Energiaközösség vívmányaiban meghatározott néhány kivétellel. A részletekért lásd: http://www.energy-community.org/portal/page/portal/ENC_HOME/ENERGY_COMMUNITY/Legal/EU_Legislation/Consolidated_acts#GAS

(7)  HL L 33., 2006.2.4., 22. o.

(8)  HL L 295., 2010.11.12., 1. o.

(9)  HL L 115., 2013.4.25., 39. o.