ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 298

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

57. évfolyam
2014. október 16.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 1081/2014/EU rendelete (2014. október 13.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, szürke tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

1

 

*

A Bizottság 1082/2014/EU rendelete (2014. október 13.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról

3

 

*

A Bizottság 1083/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. október 15.) az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) kocák takarmányadalékaként való engedélyezéséről ( 1 )

5

 

*

A Bizottság 1084/2014/EU rendelete (2014. október 15.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a difoszfátok (E 450) élesztőalapú késztésztáknál térfogatnövelő szerként és savanyúságot szabályozó anyagként való felhasználása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

8

 

 

A Bizottság 1085/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. október 15.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

10

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2014/96/EU végrehajtási irányelve (2014. október 15.) a 2008/90/EK irányelv hatálya alá tartozó gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok jelöléséről, fémzárolásáról és csomagolásáról

12

 

*

A Bizottság 2014/97/EU végrehajtási irányelve (2014. október 15.) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról

16

 

*

A Bizottság 2014/98/EU végrehajtási irányelve (2014. október 15.) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról

22

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a melegvíz-üzemű fűtőberendezések uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2014. május 28-i 2014/314/EU bizottsági határozathoz ( HL L 164., 2014.6.3. )

62

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/1


A BIZOTTSÁG 1081/2014/EU RENDELETE

(2014. október 13.)

a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által a VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben folytatott, szürke tőkehalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 43/2014/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2014. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2014-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2014. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 13-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács 2014. január 20-i 43/2014/EU rendelete egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 24., 2014.1.28., 1. o.).


MELLÉKLET

Szám

48/TQ43

Tagállam

Belgium

Állomány

HKE/8ABDE.

Faj

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)

Övezet

VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe

A tilalom bevezetésének napja

2014.9.13.


16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/3


A BIZOTTSÁG 1082/2014/EU RENDELETE

(2014. október 13.)

a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizein folytatott, fekete abroncshalra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1262/2012/EU tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2014. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók fogásai kimerítették a mellékletben megnevezett állomány tekintetében 2014-re megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani a szóban forgó állomány halászatát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2014. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Az e hajók által ezen időponttól kezdve kifogott, az adott állományba tartozó egyedeket tilos különösen a fedélzeten tárolni, kirakni, átrakni és kirakodni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 13-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Lowri EVANS

tengerügyi és halászati főigazgató


(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(2)  A Tanács 2012. december 20-i 1262/2012/EU rendelete az uniós halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2013. és 2014. évre történő meghatározásáról (HL L 356., 2012.12.22., 22. o.).


MELLÉKLET

Szám

54/DSS

Tagállam

Spanyolország

Állomány

BSF/8910

Faj

Fekete abroncshal (Aphanopus carbo)

Övezet

A VIII, IX és X övezet uniós és nemzetközi vizei

A tilalom bevezetésének napja

2014.9.16.


16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/5


A BIZOTTSÁG 1083/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. október 15.)

az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) kocák takarmányadalékaként való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) készítmény engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolandó, és a a teljes szaporodási ciklus alatt alkalmazandó Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) kocák takarmányadalékaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

A 666/2003/EK bizottsági rendelet (2) a malacok és hízósertések, a 2154/2003/EK bizottsági rendelet (3) a kocák, az 521/2005/EK rendelet (4) a brojlercsirke esetében ideiglenesen, az 538/2007/EK bizottsági rendelet (5) az elválasztott malacok és hízósertések, az 1521/2007/EK bizottsági rendelet (6) pedig a vemhesség 90. napjától a szoptatás végéig a kocák esetében tíz évre engedélyezte az Enterococcus faecium DSM 7134 készítmény használatát.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2014. február 18-i véleményében (7) megállapította, hogy az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem a környezetre. A vélemény emellett megállapította, hogy az adalékanyag hozzájárulhat a vemhes koca súlyának gyarapodásához, és megfelelő fizikai állapotának megőrzéséhez. A Hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagok vizsgálata céljából alkalmazott analitikai módszerekről szóló jelentést.

(6)

Az Enterococcus faecium DSM 7134 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerinti engedélyezni kell.

(7)

Következésképpen az 1521/2007/EK végrehajtási rendelet szerinti engedélyt hatályon kívül kell helyezni.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként való felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Az 1521/2007/EK rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 2003. április 11-i 666/2003/EK rendelete egyes mikroorganizmusok takarmányokban való alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről (HL L 96., 2003.4.12., 11. o.).

(3)  A Bizottság 2003. december 10-i 2154/2003/EK rendelete egyes mikroorganizmusok takarmányokban való ideiglenes engedélyezéséről (Enterococcus faecium és Lactobacillus acidophilus) (HL L 324., 2003.12.11., 11. o.).

(4)  A Bizottság 2005. április 1-jei 521/2005/EK rendelete egy takarmány-adalékanyag végleges engedélyezéséről és egyes, már engedélyezett takarmány-adalékanyagok új alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről (HL L 84., 2005.4.2., 3. o.).

(5)  A Bizottság 2007. december 15-i 538/2007/EK rendelete az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 128., 2007.5.16., 16. o.).

(6)  A Bizottság 2007. december 15-i 1521/2007/EK rendelete az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) új felhasználásának takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 335., 2007.12.20., 24. o.).

(7)  EFSA Journal (2014); 12(2):3565.


MELLÉKLET

Adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: tenyésztéstechnikai adalékanyagok. funkcionális csoport: „bélflóra-stabilizálók”

4b1841

Lactosan GmbH & Co KG

Enterococcus faecium DSM 7134

Az adalékanyag összetétele:

Enterococcus faecium DSM 7134 készítmény, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

 

Por: 1 × 1010 CFU/g adalékanyag

 

Granulátum (mikrokapszulázott): 1 × 1010 CFU/g adalékanyag

A hatóanyag jellemzése:

Életképes Enterococcus faecium DSM 7134 sejtek

Analitikai módszer  (1)

Számlálás: lemezkenéses módszer epe-eszkulin-azid-agar alkalmazásával (EN 15788)

Azonosítás: Pulzáló erőterű gél-elektroforézis (PFGE).

Kocák

5 × 108

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási körülményeket és a pelletálási stabilitást.

2.

Biztonsági előírás: használatkor védőmaszk és védőkesztyű viselése ajánlott.

2024. november 5.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a takarmány-adalékanyagok vizsgálatára létrehozott európai uniós referencialaboratórium honlapján található: http://irmm.jrc.ec.europa.eu/EURLs/EURL_feed_additives/Pages/index.aspx


16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/8


A BIZOTTSÁG 1084/2014/EU RENDELETE

(2014. október 15.)

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a difoszfátok (E 450) élesztőalapú késztésztáknál térfogatnövelő szerként és savanyúságot szabályozó anyagként való felhasználása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználásuk feltételeit.

(2)

Az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárásnak megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

2013. július 7-én a Bizottsághoz kérelmet nyújtottak be annak engedélyezése iránt, hogy a difoszfátokat (E 450) használni lehessen térfogatnövelő szerként és savanyúságot szabályozó anyagként élesztőalapú késztésztáknál; a Bizottság a kérelmet hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(4)

A pizza, a quiche, a pite és hasonló termékek alapjául szolgáló friss tészták térfogatnövelése a nátrium-bikarbonáton (E 500), difoszfátokon (E 450) és élesztőn alapul. E tészták hűtött állapotban nem növelhetik térfogatukat, azonban a felhasználó általi végső elkészítés alatt a térfogatnövekedésnek be kell következnie. A nátrium-bikarbonát főként a térfogatnövekedésért felelős, míg a lassú kelesztő tevékenységű élesztőre a jellegzetes aromatikus íz elérése érdekében van szükség. A difoszfátok savanyúságot szabályozó anyagként szolgálnak, mivel korlátozzák a nátrium-bikarbonátból történő szén-dioxidképződést.

(5)

A nátrium-bikarbonáton, difoszfátokon és élesztőn alapuló térfogatnövelés a sütőliszt alkalmazásának alternatívája, amelyben magasabb foszfátértékek engedélyezettek. A difoszfátok élesztőalapú késztésztáknál történő felhasználásának engedélyezése ezáltal nem eredményezi a foszfátbevitel növekedését. Ezért a difoszfátok térfogatnövelő szerként és savanyúságot szabályozó anyagként való felhasználása a pizza, a quiche, a pite és hasonló termékek alapjául szolgáló élesztőalapú tésztáknál engedélyezhető.

(6)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottság kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást a közegészségre. Mivel a difoszfátok savanyúságot szabályozó anyagként való felhasználása a pizza, a quiche, a pite és hasonló termékek alapjául szolgáló élesztőalapú tésztáknál nem vet fel biztonsági aggályokat, nem szükséges kikérni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét.

(7)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1331/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.)


MELLÉKLET

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. részében a 07.1 élelmiszer-kategória (Kenyér és zsemlefélék) az E 338–452 élelmiszer-adalékanyagra vonatkozó bejegyzés után a következő bejegyzéssel egészül ki:

 

„E 450

Difoszfátok

12 000

(4)

kizárólag pizza, quiche, pite és hasonló termékek alapjául szolgáló mélyhűtött, előrecsomagolt, élesztőalapú tésztáknál”


16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/10


A BIZOTTSÁG 1085/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. október 15.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  HL L 157., 2011.6.15., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

AL

64,0

MA

122,4

MK

60,9

ZZ

82,4

0707 00 05

TR

158,2

ZZ

158,2

0709 93 10

TR

142,8

ZZ

142,8

0805 50 10

AR

95,1

BR

84,6

CL

109,5

TR

111,7

UY

97,0

ZA

101,1

ZZ

99,8

0806 10 10

BR

191,0

MK

34,4

TR

143,7

ZZ

123,0

0808 10 80

BA

49,5

BR

53,2

CL

89,4

NZ

134,3

US

192,1

ZA

119,7

ZZ

106,4

0808 30 90

CN

75,7

TR

116,3

ZA

80,2

ZZ

90,7


(1)  Az országoknak a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról szóló 471/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az országok és területek nómenklatúrájának frissítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2012. november 27-i 1106/2012/EU bizottsági rendeletben (HL L 328., 2012.11.28., 7. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


IRÁNYELVEK

16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/12


A BIZOTTSÁG 2014/96/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. október 15.)

a 2008/90/EK irányelv hatálya alá tartozó gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok jelöléséről, fémzárolásáról és csomagolásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK (1) tanácsi irányelvre és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok jelölése, fémzárolása és csomagolása tekintetében követelményeket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a forgalmazás a 2008/90/EK irányelvnek megfelelően valósuljon meg.

(2)

A gyümölcstermő növények hivatalosan prebázis szaporítóanyagnak, bázis szaporítóanyagnak vagy certifikált szaporítóanyagnak minősített szaporítóanyagai, valamint a gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok tekintetében rendelkezni kell a fémzárolási és csomagolási követelményekről.

(3)

A prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagok olyan jelöléssel hozhatók forgalomba, amely megfelel bizonyos követelményeknek. A jelölést (címkét) az illetékes hivatalos szervnek kell elkészítenie és elhelyeznie. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy rendelkezhessenek, hogy az illetékes hivatalos szerv engedélyezhesse, hogy e jelölést a szállító készítse el és helyezze el az illetékes hivatalos szerv felügyelete alatt. A jelölés tervezését minden esetben az illetékes hivatalos szervnek kell meghatároznia az ebben az irányelvben foglalt követelményeknek megfelelően.

(4)

Annak érdekében, hogy a prebázis szaporítóanyagok, a bázis szaporítóanyagok vagy a certifikált szaporítóanyagok különböző típusainak tételei együtt legyenek forgalmazhatók, a tagállamok számára lehetővé kell tenni olyan kísérő okmány előírását, amely elősegíti a felhasználók tájékoztatását, és javítja a tételek nyomon követhetőségét és ellenőrzését a piaci értékesítés valamennyi szakaszában. E dokumentumot az illetékes hivatalos szervnek vagy az illetékes hivatalos szerv felügyelete alatt az érintett szállítónak kell elkészítenie.

(5)

A C.A.C.-anyag (CAC (Conformitas Agraria Communitatis) forgalmazásához a szállító által készített okmány szükséges.

(6)

Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a gyümölcstermő növénynemzetségek és -fajok szaporító- és ültetvényanyagaival foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A jelölésre, a fémzárolásra és a csomagolásra vonatkozó követelmények

A tagállamok biztosítják, hogy a gyümölcstermő növények hivatalosan prebázis szaporítóanyagnak, bázis szaporítóanyagnak vagy certifikált szaporítóanyagnak minősített szaporítóanyagai, valamint a gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok (a továbbiakban: ültetési anyagok) hivatalosan certifikált szaporítóanyagnak minősített szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a 2. és a 4. cikkben megállapított, a jelölésre, a fémzárolásra és a csomagolásra vonatkozó követelményeknek. A jelölést adott esetben a 3. cikkben előírt kísérő dokumentum egészítheti ki.

A tagállamok biztosítják, hogy a C.A.C.-anyagok (Conformitas Agraria Communitatis) csak akkor hozhatók forgalomba, ha megfelelnek a szállítói okmány vonatkozásában az 5. cikkben megállapított feltételeknek.

2. cikk

A prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagok jelölése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagok esetében az illetékes hivatalos szerv a (2)–(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő jelölést készít és helyez el a szaporítóanyagként vagy gyümölcstermő növényként forgalmazni kívánt növényeken vagy növényrészeken. A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az illetékes hivatalos szerv engedélyezheti, hogy a jelölést a szállító készítse el és helyezze el az illetékes hivatalos szerv felügyelete alatt. A jelölés tervezése tekintetében az illetékes hivatalos szerv a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően határoz.

Az ugyanazon tételbe tartozó szaporítóanyagok vagy ültetési anyagok közös jelöléssel hozhatók forgalomba, amennyiben az ilyen anyagokat vagy növényeket ugyanabban a csomagban, kötegben vagy tartályban helyezték el, és a jelölést az (5) bekezdés második albekezdésének megfelelően helyezik el.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az egyéves vagy egyévesnél idősebb ültetési anyagokra egyenként helyezzenek el jelölést. Ebben az esetben a jelölés elvégezhető a termőföldön a gyökerestől való eltávolítást megelőzően, e művelet során vagy később. Ha a jelölésre később kerül sor, az ugyanazon tételbe tartozó növényeket egyszerre kell gyökerestől eltávolítani, és megjelölésükig más tételektől elválasztva, megjelölt tartályokban kell elhelyezni.

(2)   A jelölésen az alábbi információknak kell szerepelniük:

a)

az „uniós szabályok és szabványok” felirat;

b)

a jelölés helye szerinti tagállam vagy a megfelelő kód;

c)

az illetékes hivatalos szerv vagy a megfelelő kód;

d)

a szállító neve vagy az illetékes hivatalos szerv által adott regisztrációs száma/kódja;

e)

a csomag vagy köteg referenciaszáma, egyedi sorozatszám, a hetet jelző szám vagy a tételszám;

f)

botanikai név;

g)

kategória, valamint bázis szaporítóanyagok esetében a generációszám;

h)

a fajta és adott esetben a klón megnevezése. Ha az alany nem tartozik fajtához, a faj vagy az interspecifikus hibrid neve. A beoltott ültetési anyagok esetében ezeket az információkat az alany és a nemes vesszők tekintetében kell megadni. Olyan fajták esetében, amelyek vonatkozásában a hivatalos nyilvántartásba vételi kérelem vagy a növényfajta-oltalom iránti kérelem folyamatban van, az ilyen információknak tartalmaznia kell a következőket: „javasolt elnevezés” és „folyamatban lévő kérelem”;

i)

adott esetben a következő információ feltüntetése: „hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta”;

j)

mennyiség;

k)

a termesztés helye szerinti ország és a vonatkozó kód, amennyiben eltér a jelölés szerinti országtól;

l)

a kibocsátás éve;

m)

ha az eredeti jelölést másik jelölés váltja fel: az eredeti jelölés kibocsátásának éve.

(3)   A jelölésnek, melyet az Unió egyik hivatalos nyelvén, kitörölhetetlenül kell kinyomtatni, jól láthatónak és jól olvashatónak kell lennie.

(4)   Ha a növények vagy növényi részek bármely kategóriája tekintetében színes jelölés felhasználására kerül sor, a jelölés a következő színű lehet:

a)

prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal;

b)

bázis szaporítóanyag esetében fehér;

c)

certifikált szaporítóanyag esetében kék.

(5)   A jelölést a szaporítóanyagként vagy gyümölcstermő növényként forgalmazni kívánt növényeken vagy növényi részeken kell elhelyezni. Ha az ilyen növényeket vagy növényi részeket csomagban, kötegben vagy tartályban kívánják forgalomba hozni, a jelölést e csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

Amennyiben az (1) bekezdés második albekezdésének megfelelően a szaporítóanyagokat vagy ültetési anyagokat közös jelöléssel szándékozzák forgalomba hozni, a jelölést azon a csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni, amely az érintett szaporítóanyagokat vagy ültetési anyagokat tartalmazza.

3. cikk

A prebázis, a bázis vagy a certifikált szaporítóanyagokat kísérő dokumentum

(1)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2. cikkben említett jelölés kiegészítéseként az illetékes hivatalos szerv vagy e szerv felügyelete alatt a szállító kísérő dokumentumot állítson ki a prebázis, a bázis vagy a certifikált szaporítóanyagok különböző fajtáit vagy típusait tartalmazó tételekre, melyek együtt kerülnek forgalomba.

(2)   A kísérő dokumentumra teljesülnek a következő követelmények:

a)

tartalmazza a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt információkat, valamint az adott jelölésen jelzetteknek megfelelő információkat;

b)

az Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült;

c)

legalább két példányban (szállító és címzett) áll rendelkezésre;

d)

a szaporítóanyagot a szállító működési helyétől a címzett címére kíséri;

e)

tartalmazza a címzett nevét és címét;

f)

tartalmazza az okmány kiállításának dátumát;

g)

adott esetben tartalmazza az érintett tétel vonatkozásában releváns további információkat.

(3)   Ha a kísérő dokumentumban foglalt információk ellentmondanak a 2. cikkben említett, a jelölésen szereplő információknak, a jelölésen szereplő információkat kell figyelembe venni.

4. cikk

A prebázis, a bázis vagy a certifikált szaporítóanyagokra vonatkozó fémzárolási és csomagolási követelmények

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a prebázis, a bázis vagy a certifikált szaporítóanyagokat kettő vagy több növényt vagy növényi részt tartalmazó tételként forgalmazzák, e tételek megfelelő mértékben homogének.

Az e tételeket alkotó növények vagy növényi részek esetében teljesülnek az a) vagy a b) pontban leírt követelmények:

a)

a növényeket vagy növényi részeket a (2) bekezdésnek megfelelően fémzárolt csomagban vagy tartályban helyezték el; vagy

b)

a növényeket vagy növényi részeket a (2) bekezdésnek megfelelően fémzárolt kötegben helyezték el;

(2)   Az irányelv alkalmazásában a „fémzárolás” jelentése: csomag vagy tartály esetében olyan módon történő lezárás, hogy az nem nyitható fel a zár megrongálása nélkül, köteg esetében pedig a köteget alkotó növények vagy növényi részek egymáshoz rögzítése úgy, hogy ne lehessen azokat a kötelék megsértése nélkül szétválasztani. A jelölést oly módon kell elhelyezni a csomagon, a tartályon vagy a kötegen, hogy a jelölés eltávolítása érvénytelenítse azt.

5. cikk

A C.A.C.-anyagra vonatkozó szállítói okmány

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a C.A.C.-anyagot a szállító által elkészített, a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelő okmány (a továbbiakban: szállítói okmány) kíséretében forgalmazzák.

A tagállamok biztosítják, hogy a szállítói okmány nem hasonlít a 2. cikkben említett jelölésre vagy a 3. cikkben említett kísérő dokumentumra, annak érdekében, hogy a szállítói okmány és az említett két dokumentum ne lehessen összekeverhető.

(2)   A szállítói okmány legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

az „uniós szabályok és szabványok” felirat;

b)

az a tagállam, ahol a szállítói okmány készült, illetve a vonatkozó kód;

c)

az illetékes hivatalos szerv vagy a megfelelő kód;

d)

a szállító neve vagy az illetékes hivatalos szerv által adott regisztrációs száma/kódja;

e)

egyedi sorozatszám, a hetet jelző szám vagy tételszám;

f)

botanikai név;

g)

C.A.C.-anyag;

h)

a fajta és adott esetben a klón megnevezése. Ha az alany nem tartozik fajtához, a faj vagy az interspecifikus hibrid neve. A beoltott ültetési anyagok esetében ezen információkat az alany és a nemes vesszők tekintetében kell megadni. Olyan fajták esetében, amelyek vonatkozásában a hivatalos nyilvántartásba vételi kérelem vagy a növényfajta-oltalom iránti kérelem folyamatban van, az ilyen információknak tartalmaznia kell a következőket: „javasolt elnevezés” és „folyamatban lévő kérelem”;

i)

mennyiség;

j)

a termesztés helye szerinti ország és a vonatkozó kód, amennyiben eltér a szállító okmányának kiállítása szerinti tagállamtól;

k)

az okmány kibocsátásának helye.

(3)   A szállító okmányának, melyet az Unió egyik hivatalos nyelvén, kitörölhetetlenül kell kinyomtatni, jól láthatónak és jól olvashatónak kell lennie.

6. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket 2017. január 1-jétől alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

A Bizottság 2019. január 1-jéig felülvizsgálja a 2. cikk (4) bekezdését.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

9. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 267., 2008.10.8., 8. o.


16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/16


A BIZOTTSÁG 2014/97/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. október 15.)

a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére és 7. cikke (5) és (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Rendelkezéseket kell megállapítani a szállítóknak a 2008/90/EK irányelvben előírt nyilvántartásba vételéről és értesítési kötelezettségeiről.

(2)

Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak az említett nyilvántartást adott esetben rendelkezésre kell bocsátaniuk. A tagállamok dönthetnek arról, hogy az említett nyilvántartást vagy annak egy részét közzéteszik-e.

(3)

Rendelkezni kell egy fajtanyilvántartás vezetéséről. Az említett nyilvántartásban a 2008/90/EK irányelv szerint nyilvántartásba vett fajtákon túl a 92/34/EGK tanácsi irányelv (2) szerint nyilvántartásba vett fajtákat is szerepeltetni kell. A szóban forgó nyilvántartásban meg kell jelölni, hogy egy fajtának van-e hivatalos fajtaleírása vagy hivatalosan elismert fajtaleírása.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a géntechnológiával módosított fajtákat csak abban az esetben lehessen nyilvántartásba venni, ha a fajtát alkotó, géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) vagy az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján termesztési céllal engedélyezték.

(5)

Rendelkezni kell azokról a feltételekről, amelyek mellett a fajtákat hivatalos fajtaleírással rendelkező fajtaként kell nyilvántartásba venni, valamint a nyilvántartásba vételükre irányuló eljárásról. A tagállamok a 2008/90/EK irányelvben foglaltak szerint meghatározhatják a hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajták nyilvántartásba vételének feltételeit.

(6)

Egy fajtának hivatalos fajtaleírással rendelkező fajtaként való nyilvántartásba vétele érdekében az ilyen leírást az illetékes hivatalos szervnek kell elkészíteni.

(7)

Rendelkezni kell a nyilvántartás érvényességi idejéről, a nyilvántartás megújításáról, valamint egy fajta törléséről a fajtanyilvántartásból.

(8)

A tagállamoknak értesíteniük kell egymást és a Bizottságot bizonyos, a fajtanyilvántartásba bejegyzett fajtákkal és a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmekkel kapcsolatos információkról. Az említett információk alapján a Bizottságnak egy közös fajtajegyzéket kell közzétennie, hogy rendelkezésre álljon egy átlátható és könnyen hozzáférhető adatbázis a piacba vetett bizalom növelése érdekében.

(9)

A 93/79/EGK bizottsági irányelvet (5) helyénvaló hatályon kívül helyezni.

(10)

Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a gyümölcstermő növénynemzetségek és -fajok szaporító- és ültetvényanyagaival foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A szállítók nyilvántartásba vétele

(1)   A tagállamok a 2008/90/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően vezetik és naprakészen tartják a szállítók nyilvántartását.Az említett nyilvántartás a továbbiakban: „szállítói nyilvántartás”.

Az említett nyilvántartás az ezen irányelv szerint bejegyzett szállítókon kívül tartalmazza a 92/34/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban akkreditált szállítókat is.

A szállítói nyilvántartást a tagállamok adott esetben adott esetben rendelkezésre bocsátják.

(2)   A szállítói nyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)

a szállító neve, címe és elérhetőségei;

b)

a szállító által az érintett tagállamban végzett, a 2008/90/EK irányelv 2. cikkének 9. pontjában felsorolt tevékenységek, az érintett telephely címe, valamint az érintett fő növénynemzetségek vagy -fajok; valamint

c)

nyilvántartási szám vagy kód.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hivatalos szerv azt a természetes vagy jogi személyt, akiről megállapították, hogy már nem végez semmilyen, a 2008/90/EK irányelv 2. cikkének 9. pontja szerinti tevékenységet, törölje a szállítói nyilvántartásból.

2. cikk

A szállítók értesítési kötelezettsége

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő információkat bejelentsék.

A 92/34/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint akkreditált szállítókra azonban nem vonatkozik az értesítési kötelezettség.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában szereplő információkkal kapcsolatos bármely változást bejelentsenek.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítókat nemzeti jogszabályban megszabott határidőn belül értesítsék a nyilvántartásba vételükről és annak bármely módosításáról.

3. cikk

Fajtanyilvántartás

(1)   A tagállamok nyilvántartást vezetnek a fajtákról (a továbbiakban: fajtanyilvántartás), és azt naprakészen tartják, valamint közzéteszik.

Az említett fajtanyilvántartás az ezen irányelv szerint bejegyzett fajtákon kívül tartalmazza a 92/34/EK irányelv 9. cikkének (3) bekezdése szerint 2012. szeptember 30. előtt bejegyzett fajtákat, valamint a 2008/90/EK irányelv 7. cikke (4) bekezdése első albekezdésének második mondata szerint bejegyzett fajtákat is.

(2)   A fajtanyilvántartás a következő információkat tartalmazza:

a)

a fajta megnevezése és szinonímák;

b)

a faj, amelyhez a fajta tartozik;

c)

a „hivatalos fajtaleírás”, illetve a „hivatalosan elismert fajtaleírás” megjelölése;

d)

a nyilvántartásba vétel, vagy adott esetben a nyilvántartásba vétel megújításának időpontja;

e)

a nyilvántartás érvényességi idejének vége.

(3)   A tagállamok a fajtanyilvántartásba bejegyzett minden egyes fajtára vonatkozóan dossziét vezetnek. A dosszié tartalmazza a fajta leírását és a fajta nyilvántartásba vételével kapcsolatos valamennyi lényeges tény összefoglalását.

4. cikk

A fajták nyilvántartásba vételének feltételei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a fajtát hivatalos fajtaleírással rendelkező fajtaként vegyék nyilvántartásba, amennyiben teljesíti a következő feltételeket:

a)

a (2) bekezdés értelmében megkülönböztethető, egynemű és állandó;

b)

rendelkezésre áll a fajtából vett minta; valamint

c)

a géntechnológiával módosított fajták esetében a fajtát alkotó, géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezték.

(2)   A fajta akkor tekintendő:

a)

„megkülönböztethetőnek”, ha egy adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából adódó valamely kifejeződött jellemzőjében egyértelműen eltér bármely más, az 5. cikkben meghatározott kérelem benyújtásának időpontjában közismert fajtától;

b)

„egyneműnek”, ha egyedei – azoknak a változásoknak a figyelembevételével, amelyeknek a bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet – a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, valamint a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzőikben azonosak;

c)

„állandónak”, ha egyedeinek a megkülönböztethetőség vizsgálatánál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott egyéb kifejeződött jellemzői ismételt szaporítás után, vagy mikroszaporítás esetén minden ciklus végén változatlanok maradnak.

5. cikk

A fajta nyilvántartásba vételére irányuló kérelem

(1)   Egy fajtának hivatalos fajtaleírással rendelkező fajtaként való nyilvántartásba vételéhez a tagállamok előírják, hogy az érintett tagállam illetékes hivatalos szervéhez írásbeli kérelmet nyújtsanak be.

(2)   A kérelemhez a következőket kell csatolni:

a)

a kérelem benyújtásának időpontjában a következő rendelkezésekben szereplő technikai protokollokban előírt információk:

i.

a Közösségi Növényfajta-hivatal Igazgatási Tanácsának (CPVO) a megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság tekintetében végzett vizsgálatokról szóló protokolljai II. mellékletében, amennyiben ilyen protokollt az adott faj tekintetében közzétettek; vagy ha ilyen protokollt nem tettek közzé;

ii.

az új növényfajták védelmére létrehozott nemzetközi uniónak (UPOV) a megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság tekintetében végzett vizsgálatok végrehajtására vonatkozó iránymutatásai X. szakaszában és az érintett vizsgálati iránymutatás mellékletében, amennyiben ilyen iránymutatásokat az adott faj tekintetében közzétettek; vagy ha ilyen iránymutatásokat nem tettek közzé;

iii.

a nemzeti jogszabályokban;

b)

arra vonatkozó információ, hogy az adott fajta más tagállamban már be van-e hivatalosan jegyezve nyilvántartásba, illetve nyilvántartásba vételére irányuló kérelem tárgyát képezi-e;

c)

a javasolt megnevezés;

d)

a géntechnológiával módosított fajták esetében annak igazolása, hogy a fajtát alkotó, géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezték.

(3)   A kérelmezőnek lehetősége van a kérelem mellett az alábbiak bármelyikét benyújtani:

a)

egy másik tagállam illetékes hivatalos szerve által a 6. cikk (5) bekezdésének megfelelően készített hivatalos fajtaleírás;

b)

bármely egyéb releváns információ.

6. cikk

A kérelmek vizsgálata

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy illetékes hivatalos szervhez hivatalos fajtaleírással rendelkező fajtaként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem érkezik, a kérelem tárgyát képező fajtákat a (2), (3), és (4) bekezdésben foglaltak szerint vizsgálatoknak vessék alá.

(2)   A fajta hivatalos fajtaleírásának megállapításához termesztési kísérleteket kell végezni.

Nem szükséges azonban termesztési kísérleteket végezni, ha a kérelmező benyújtja az 5. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti információkat, és azokból az illetékes hivatalos szerv megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel 4. cikkben foglalt feltételei teljesülnek.

Amennyiben termesztési kísérleteket végeznek, az illetékes hivatalos szerv a fajta anyagából mintát kér.

(3)   A (2) bekezdésben említett termesztési kísérleteket a következő szereplők végzik:

a)

az illetékes hivatalos szerv, amelyhez a kérelem érkezik; vagy

b)

másik tagállam illetékes hivatalos szerve, amely vállalta az említett kísérletek elvégzését; vagy

c)

a 2008/90/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése szerinti bármely jogi személy.

Amennyiben a c) pont alkalmazandó és a kísérletek elvégzésére magánvállalkozások telephelyén kerül sor, az illetékes hivatalos szerv biztosítja, hogy ne alkalmazzanak olyan intézkedést, amely befolyásolhatja a hivatalos vizsgálatot.

(4)   A termesztési kísérleteket a kísérletek megtervezése, a termesztési feltételek és a fajtára jellemző minimálisan vizsgálandó tulajdonságok tekintetében a következő rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni:

a)

a Közösségi Növényfajta-hivatal Igazgatási Tanácsának (CPVO) a technikai vizsgálat kezdetén alkalmazandó, a megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság tekintetében végzett vizsgálatokról szóló protokollja; vagy amennyiben ilyen protokollt az adott faj tekintetében nem tettek közzé;

b)

az új növényfajták védelmére létrehozott nemzetközi uniónak (UPOV) a technikai vizsgálat kezdetén alkalmazandó, a megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság tekintetében végzett vizsgálatok végrehajtására vonatkozó iránymutatásai; vagy amennyiben ilyen iránymutatásokat az adott faj tekintetében nem tettek közzé;

c)

a nemzeti rendelkezések.

(5)   Ha az (1) bekezdésben említett vizsgálat alapján az illetékes hivatalos szerv arra a következtetésre jut, hogy az adott fajta teljesíti az 5. cikkben megállapított feltételeket, elkészíti a hivatalos fajtaleírást, és a fajtát bejegyzi a fajtanyilvántartásba.

7. cikk

A fajtanyilvántartás érvényességi ideje

Egy fajta nyilvántartásának maximális érvényességi ideje 30 év.

A géntechnológiával módosított fajták esetében a bejegyzés érvényességi ideje arra az időtartamra korlátozódik, amelyre a fajtát alkotó, géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal engedélyezték.

8. cikk

A fajta nyilvántartásba vételének megújítása

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy egy fajta nyilvántartásának érvényességi ideje maximum 30 évre megújítható legyen, feltéve, hogy a fajta anyaga még rendelkezésre áll.

A géntechnológiával módosított fajták esetében a megújítás feltétele továbbá, hogy a fajtát alkotó, géntechnológiával módosított szervezetet a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet alapján termesztési céllal továbbra is engedélyezzék. A megújítás időtartama arra az időtartamra korlátozódik, amelyre a géntechnológiával módosított érintett szervezetet engedélyezik.

(2)   A nyilvántartásba vétel megújításához a tagállamok előírják, hogy az érintett tagállam illetékes hivatalos szervéhez írásbeli kérelmet nyújtsanak be. A kérelemmel együtt arra vonatkozó bizonyítékot is be kell nyújtani, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

A tagállamok azonban megújíthatják egy olyan fajta nyilvántartását is, amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be írásbeli kérelmet, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az ilyen megújítás a genetikai sokféleség és a fenntartható termesztés célját vagy más általános érdeket szolgál.

9. cikk

A fajta törlése a fajtanyilvántartásból

A tagállamok biztosítják, hogy egy fajtát töröljenek a nyilvántartásból, ha:

a)

a nyilvántartás 4. cikkben megállapított feltételei már nem teljesülnek;

b)

a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy a vizsgálat folyamán hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltattak a fajta bejegyzésének alapjául szolgáló tényekről.

10. cikk

Értesítések

(1)   Valamennyi tagállam értesíti a többi tagállam illetékes hivatalos szerveit és a Bizottságot az érintett tagállam fajtanyilvántartásához való hozzáféréshez szükséges információkról.

Valamennyi tagállam a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Bizottságot egy fajtának a fajtanyilvántartásába való bejegyzéséről, valamint fajtanyilvántartása bármely más módosításáról.

(2)   Kérésre valamennyi tagállam elérhetővé teszi egy másik tagállam vagy a Bizottság számára a következő információkat:

a)

a tagállam fajtanyilvántartásába bejegyzett fajták hivatalos fajtaleírása vagy hivatalosan elismert fajtaleírása;

b)

a nyilvántartásba vétel iránti kérelmekre vonatkozóan a tagállam által a 6. cikknek megfelelően végzett vizsgálatok eredményei;

c)

az érintett tagállam fajtanyilvántartásába bejegyzett vagy fajtanyilvántartásából törölt fajtákkal kapcsolatos bármely egyéb rendelkezésre álló információ;

d)

azon fajták jegyzéke, amelyekre vonatkozóan a fajtanyilvántartásba vétel iránti elbírálása az érintett tagállamban folyamatban van.

11. cikk

Közös fajtajegyzék

A Bizottság a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint benyújtott információk alapján megállapítja, rendszeresen frissíti és elektronikus formában közzéteszi a tagállamok a nyilvántartásaiban szereplő fajták közös jegyzékét.

12. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Ezeket a rendelkezéseket 2017. január 1-jétől alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 93/79/EGK irányelv 2017. január 1-jén hatályát veszti.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

15. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 267., 2008.10.8., 8. o.

(2)  A Tanács 1992. április 28-i 92/34/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 157., 1992.6.10., 10. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.).

(5)  A Bizottság 1993. szeptember 21-i 93/79/EGK irányelve a termelők által a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerint vezetett, a gyümölcsfajták szaporító- és ültetvényanyagait tartalmazó jegyzékre vonatkozó kiegészítő végrehajtási intézkedések kidolgozásáról (HL L 256., 1993.10.14., 25. o.)


16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/22


A BIZOTTSÁG 2014/98/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE

(2014. október 15.)

a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 2008/90/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikkére, 6. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére és 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A prebázis, a bázis és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok tanúsítására és forgalmazására vonatkozó rendelkezéseket indokolt az ezen irányelv hatálya alá tartozó különféle nemzetségek és fajok eltérő termelési ciklusainak figyelembevételével meghatározni.

(2)

A prebázis szaporítóanyagból előállított szaporító- és ültetési anyagok megfelelő egészségi állapotának és minőségének biztosítása érdekében szükséges, hogy a prebázis szaporítóanyag megfeleljen bizonyos, az egészség és a minőség tekintetében meghatározott, nagyon szigorú követelményeknek.

(3)

A prebázis szaporítóanyagok azonosításának és minőségének biztosítása érdekében célszerű szabályokat megállapítani az azon fajtával való azonosság megállapítására és ellenőrzésére vonatkozóan, amely fajtához az adott szaporítóanyag tartozik. Ezenkívül a prebázis szaporítóanyagok azonosításáról és megfelelő minőségéről indokolt a szaporításukra – beleértve a megújítást és felszaporítást – vonatkozó szabályok révén is gondoskodni. A prebázis szaporítóanyagok megfelelő egészségi állapotának biztosítása érdekében fontos megállapítani az érintett nemzetségek és fajok tekintetében a károsítóktól való mentességgel, a vizsgálatokkal, a mintavétellel és a teszteléssel kapcsolatban alkalmazandó szabályokat. Ezen túlmenően a szóban forgó szaporítóanyagok minőségét a hibákra vonatkozó szabályok elfogadása révén is biztosítani kell.

(4)

A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok azonosításának és minőségének biztosítása érdekében az ilyen alanyoknak meg kell felelniük azon faj leírásának, amelyhez tartoznak.

(5)

Az ültetési anyagoktól eltérő, bázis vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállítására szánt növényeket azonosítani kell. E növények az úgynevezett anyanövények. Indokolt, hogy a prebázis szaporítóanyagok előállítására szánt anyanövényekre (a továbbiakban: prebázis anyanövények) ugyanazok a követelmények vonatkozzanak, mint a prebázis szaporítóanyagokra. A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a teljes előállítási folyamat során azonosítani kell. Az illetékes hivatalos szervnek az adott növényfajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének megfigyelése révén meg kell győződnie arról, hogy a prebázis anyanövény megfelel a fajtaleírásnak. Ezenkívül indokolt rendszeresen ellenőrizni a prebázis anyanövény és a belőle előállított prebázis szaporítóanyag fajtaleírásnak való megfelelését.

(6)

A tanúsításra szánt szaporítóanyagok esetében a fajtaleírásnak való megfelelést a következők alapján kell megállapítani: olyan hivatalos fajtaleírás, amely biztosítja, hogy az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó legyen, a nyilvántartásba vétel vagy növényfajta-oltalom iránti kérelmet kísérő fajtaleírás, illetve valamely hivatalosan elismert fajtaleírás. A hivatalosan elismert leírással rendelkező fajták esetében helyénvaló megkövetelni, hogy az érintett fajták legyenek bejegyezve valamely nemzeti nyilvántartásba, biztosítva ezáltal, hogy a fajtaleírás érvényes legyen a tanúsítás tárgyát képező szaporítóanyagra.

(7)

A prebázis és a bázis szaporítóanyagok esetében indokolt, hogy a fajtaleírásnak való megfelelés a fajta valamely tagállamban való nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolt fajtaleírás és a növényfajta-oltalom nyilvántartásba vétele iránti kérelmet kísérő fajtaleírás alapján is megállapítható legyen, feltéve, hogy az Unióban vagy valamely harmadik országban már rendelkezésre áll olyan jelentés, amelyből kitűnik, hogy a szóban forgó fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó. E lehetőség megadása azt a célt szolgálja, hogy gyorsabb ütemben végre lehessen hajtani a tanúsítási folyamat kezdeti szakaszait azokban az esetekben, amikor a fajta nyilvántartásba vétele még folyamatban van, de már csaknem lezárult. Annak érdekében azonban, hogy az érintett szaporítóanyagok felhasználói számára biztosított legyen az átláthatóság és a megalapozott döntések meghozatalának a lehetősége, indokolt úgy rendelkezni, hogy a szaporítóanyagok csak a fajta nyilvántartásba vételének megtörténte után legyenek forgalmazhatók.

(8)

Fontos szigorú rendelkezések révén megóvni a prebázis szaporítóanyagokat a károsítóval való fertőzöttség valamennyi típusától. Ennek érdekében a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat olyan, erre a célra kijelölt létesítményekben tartsák fenn, amelyek rovaroktól mentesek, és amelyek biztosítják, hogy sem légbeli vektorok útján terjedő, sem más forrásból eredő fertőzés ne következzen be. Ugyanezen okból célszerű a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentes vagy sterilizált termesztőközeget tartalmazó edényekben termeszteni vagy előállítani. Az egyedi termelési szükségletek kielégítése érdekében mindazonáltal indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy engedélyt kérjenek prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok szabadföldi termelésére, feltéve, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak a releváns károsítókkal való megfertőződés megelőzésére.

(9)

A 2000/29/EK tanácsi irányelv (2) egyes károsító szervezetek tekintetében meghatározza az Unióba történő behurcolás és az Unión belüli terjedés megelőzésére vonatkozó szabályokat. Ezek közé tartoznak azok a meghatározott nemzetségekre és fajokra vonatkozó követelmények is, amelyek kiegészítik az ezen irányelvben a 2000/29/EK irányelv hatálya alá tartozó károsító szervezetek tekintetében megállapított tanúsítási követelményeket. Szükség van egyéb károsító szervezetekkel kapcsolatos további szabályok megállapítására. Ha valamely károsító elfogadhatatlan mértékű károsodást okozhat az érintett nemzetségek vagy fajok prebázis szaporítóanyagának egészségi állapotát vagy hasznosíthatóságát illetően, elő kell írni az attól való mentességet. Az érintett károsítókat jegyzékbe kell foglalni. Amennyiben valamely károsító csak akkor okozhat ilyen károsodást, ha jelenlétének mértéke meghalad egy meghatározott szintet, jelenlétét csak a szóban forgó szintet meghaladó mérték esetében kell megtiltani. Ezeket a károsítókat a mentesség követelménye által érintett károsítóktól elkülönítve kell jegyzékbe foglalni.

(10)

A prebázisanyanövény-jelöltek képezik a szaporító- és az ültetési anyagok előállítási és tanúsítási folyamatának kiindulópontját. Ezért indokolt a legszigorúbb növény-egészségügyi követelményeket alkalmazni rájuk, ezáltal biztosítva a releváns károsítóktól való mentességüket. Az érintett növénynemzetségek, illetve -fajok, valamint az érintett releváns károsítók biológiai jellemzőinek és tulajdonságainak figyelembevételével kötelezővé kell tenni a prebázisanyanövény-jelölteken az I. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének megállapítása céljából végrehajtandó vizuális vizsgálatot. Amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a megállapítások pontosságának biztosítása érdekében a prebázisanyanövény-jelöltek mindegyikét mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni. Minden egyes prebázisanyanövény-jelöltet tesztelni kell a II. mellékletben felsorolt károsítók vonatkozásában, abból a célból, hogy teljes bizonyossággal meg lehessen győződni a jelölteknek a releváns károsítóktól való mentességéről. Nagyon hasonló követelményeket indokolt alkalmazni a megújítás révén előállított prebázis anyanövényekre is, tekintettel azoknak a termelési és a tanúsítási folyamat további szakaszaiban betöltött fontos szerepére.

(11)

Az érintett növénynemzetségek, illetve -fajok, valamint az érintett releváns károsítók biológiai jellemzőinek és tulajdonságainak figyelembevételével kötelezővé kell tenni a prebázis anyanövényeken, illetve a prebázis szaporítóanyagokon az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének megállapítása céljából végrehajtandó vizuális vizsgálatot. Amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a megállapítások pontosságának biztosítása érdekében a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni.

(12)

Az érintett növénynemzetségek, illetve -fajok, valamint az érintett károsítók biológiai jellemzőinek és tulajdonságainak figyelembevételével megfelelő szabályokat kell megállapítani a bázis anyanövények, a bázis szaporítóanyagok, a certifikált (tanúsított) anyanövények és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok esetében elvégzendő vizuális vizsgálatok, mintavétel és tesztelés gyakoriságára vonatkozóan. Ezeknek a szabályoknak az illetékes hivatalos szervek és a gyümölcstermő növények termesztői által a nemzeti tanúsítási rendszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokon kell alapulniuk. Megállapításukkor figyelembe kell venni a meghatározott kategóriákat használók igényeit.

(13)

Bizonyos károsítók – különösen a fonálférgek – talajban való jelenléte elfogadhatatlan mértékű károsodást okozhat az érintett növények egészségi állapotát és hasznosíthatóságát illetően, amennyiben a szóban forgó károsítók az adott nemzetségeket vagy fajokat megtámadó vírusok gazdaszervezetei. Ezért ezeket a károsítókat a többitől elkülönítve kell jegyzékbe foglalni és azonosítani, és meg kell tiltani a szaporító-, illetve ültetési anyag előállítására szolgáló talajban való jelenlétüket, hacsak tesztelés útján megállapítást nem nyer, hogy e károsítók mentesek a releváns vírusoktól. Mintavételt és tesztelést kell alkalmazni annak megállapítására, hogy a szóban forgó károsítók, illetve a releváns vírusok jelen vannak-e. A mintavételre és a tesztelésre vonatkozó szabályokat a szaporító- és az ültetési anyagok különböző kategóriáinak figyelembevételével célszerű meghatározni. Az arányosság szellemében azonban bizonyos feltételek mellett helyénvaló eltekinteni a mintavételtől és a teszteléstől, ha a gazdanövényeket az előállítás helyszínéül szolgáló földterületen legalább öt éve nem termesztik.

(14)

Amennyiben sor kerül mintavételre és tesztelésre, e tevékenységeket az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) protokolljainak vagy más, nemzetközileg elismert protokolloknak megfelelően kell végrehajtani. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az uniós mintavételi és tesztelési gyakorlat lépést tartson a nemzetközi tudományos és műszaki fejlődéssel. Amennyiben ilyen protokoll nem áll rendelkezésre, a mintavételt és a tesztelést a nemzeti szinten megállapított vonatkozó protokollok alapján kell elvégezni.

(15)

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok minőségét és hasznosíthatóságát befolyásolhatják sérülések, elszíneződések, hegszövetek, kiszáradás és egyéb hibák. Ezért indokolt előírni, hogy a prebázis anyanövényeknek és a prebázis szaporítóanyagoknak gyakorlatilag mentesnek kell lenniük minden ilyen hibától.

(16)

A szaporítóanyagok megfelelő minőségének garantálása érdekében szabályokat kell megállapítani a megfelelő körülmények között történő fenntartásukra vonatkozóan. E feltételeket a tanúsítás tárgyát képező szaporító- és ültetési anyagok különböző kategóriái szerint kell megállapítani. A legfrissebb fejleményekre tekintettel fontos engedélyezni az ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartás módszerét, az úgynevezett krioprezervációt is. Ez hasznos alternatívája az in vitro kultúrának, mivel ilyen alacsony hőmérsékleten a szaporítóanyag tulajdonságai változatlanok maradnak a tárolás során.

(17)

Az előállítási folyamatban a prebázis szaporítóanyag után a bázis szaporítóanyag jelenti a következő szakaszt. Következésképpen a bázis szaporítóanyagok előállításához szükséges anyanövényeket (a továbbiakban: bázis anyanövények) vagy prebázis szaporítóanyagból kell termeszteni, vagy más bázis anyanövény felszaporításával kell előállítani.

(18)

Indokolt, hogy a bázis szaporítóanyagokra vonatkozó, az azonosítással, az egészségi állapottal és a minőséggel kapcsolatos követelmények megegyezzenek a prebázis szaporítóanyagokra alkalmazandókkal, mivel a szóban forgó követelmények a bázis szaporítóanyagok egészségi állapota és hasznosíthatósága szempontjából is ugyanolyan fontosak. Célszerű ugyanakkor engedélyezni a bázis szaporítóanyagok szabadföldi termesztését, elősegítve azok hatékony szaporítását a következő nemzedékek, illetve kategóriák létrehozása céljából. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy a bázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozó követelmények tegyék lehetővé a rovaroktól mentes létesítményekben és az olyan földterületeken történő fenntartást is, amely földterületek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(19)

A prebázis szaporítóanyagból termesztett bázis anyanövények esetében célszerű engedélyezni a több generáción keresztül történő felszaporítást annak érdekében, hogy elegendő bázis anyanövény álljon rendelkezésre bázis és certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállításához. Indokolt gondoskodni arról, hogy a bázis anyanövények különböző generációi az előállítási folyamat egésze során el legyenek különítve egymástól és azonosíthatóak legyenek.

(20)

Az előállítási folyamat a prebázis szaporítóanyagok vagy a bázis szaporítóanyagok előállítása után certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok és certifikált (tanúsított) ültetési anyagok előállításával folytatódhat. Ennek megfelelően a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállítására szolgáló anyanövényeket (a továbbiakban: certifikált (tanúsított) anyanövények) prebázis vagy bázis szaporítóanyagból kell termeszteni.

(21)

A C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyagként minősítendő szaporító- és ültetési anyagok tekintetében minimumkövetelményeket kell elfogadni a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítására és ellenőrzésére szolgáló harmonizált eljárás biztosítása céljából. Indokolt, hogy e követelmények kevésbé szigorúak legyenek, mint a prebázis, a bázis és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra vonatkozók, mivel a C.A.C. szaporítóanyagok esetében alkalmazott egyszerűbb előállítási eljárások és szakaszok következtében alacsonyabbak a felhasználók által az ilyen szaporítóanyagok egészségi állapota és minősége tekintetében támasztott elvárások. Ugyanakkor célszerű előírni, hogy a szállítók gondoskodjanak a szaporításra szánt anyagok azonosításáról. Ezenkívül biztosítani kell a C.A.C. szaporítóanyagok termesztésének és az ilyen szaporítóanyagok felhasználói által támasztott elvárásoknak megfelelő, a minőséggel és az egészségi állapottal kapcsolatos előírások alkalmazását. Tekintettel az egyes Citrus L. fajok, a Fortunella Swingle ésa Poncirus Raf. egyedeit megtámadó károsítók természetére, konkrét szabályokra van szükség a vizuális vizsgálat, a mintavétel és a tesztelés vonatkozásában annak biztosítására, hogy az érintett szaporító-, illetve ültetési anyagok minősége és egészségi állapota megfelelő legyen.

(22)

Annak érdekében, hogy az illetékes hivatalos szervnek módjában álljon hivatalos vizsgálatokat végrehajtani és meggyőződni arról, hogy a szaporító- és az ültetési anyagok megfelelnek az ezen irányelvben a hivatalos tanúsítás céljára meghatározott, a minőséggel és az egészségi állapottal kapcsolatos előírásoknak, a szállítót kötelezni kell arra, hogy a releváns növénynemzetségek és -fajok tekintetében életbe léptessen egy, a szaporító- és az ültetési anyagok előállítási folyamatában esetlegesen előforduló kritikus pontok azonosítására és megfigyelésére szolgáló tervet, és a megfigyelésről vezessen feljegyzéseket. A tervet és a szabadföldi vizsgálatokra, a mintavételre és a tesztelésre vonatkozó feljegyzéseket mindaddig meg kell őrizni, amíg az adott szaporító-, illetve ültetési anyagok a szállító ellenőrzése alatt állnak, továbbá még legalább három évig attól az időponttól számítva, amikor a szaporító-, illetve az ültetési anyagokat kitermelik vagy forgalomba hozzák.Erre az időszakra azért van szükség, hogy a kártevők jelenlétét a fás szárú növényeken is észlelni lehessen, amelyek esetében előfordulhat, hogy a tünetek csak több évvel a fertőzés bekövetkezte után jelennek meg.

(23)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szaporító- és az ültetési anyagokat az ezen irányelvben meghatározott követelmények és feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében az előállítás és a forgalmazás során hivatalos vizsgálatnak vessék alá. Annak biztosítására, hogy a hivatalos vizsgálatok elvégzése harmonizált eljárás alapján történjen, szabályokat kell megállapítani a vizuális vizsgálatra és – adott esetben – a mintavételre és a tesztelésre vonatkozóan.

(24)

Az esetleges kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében célszerű lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy egy átmeneti időszak során engedélyezzék területükön az ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapján már meglévő prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) anyanövényekből vagy C.A.C. anyanövényekből előállított szaporító- és ültetési anyagok forgalmazását, még akkor is, ha a szóban forgó szaporító-, illetve ültetési anyagok az új feltételeknek nem felelnek meg.

(25)

A 93/48/EGK (3) és a 93/64/EGK (4) bizottsági irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(26)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a gyümölcstermő növénynemzetségek és -fajok szaporító- és ültetvényanyagaival foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „anyanövény”: szaporításra szánt azonosított növény;

2.   „prebázisanyanövény-jelölt”: a szállító által prebázis anyanövényként elfogadtatni kívánt anyanövény;

3.   „prebázis anyanövény”: prebázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

4.   „bázis anyanövény”: bázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

5.   „certifikált (tanúsított) anyanövény”: certifikált (tanúsított) szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

6.   „károsító”: a növényekre vagy növényi termékekre ártalmas, az I., a II., illetve a III. mellékletben felsorolt növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus;

7.   „vizuális vizsgálat”: növények vagy növényrészek szabad szemmel, nagyítólencsével, sztereoszkóppal vagy mikroszkóppal végzett vizsgálata;

8.   „tesztelés”: a vizuális vizsgálattól eltérő vizsgálat;

9.   „gyümölcshozó növény”: anyanövényből szaporított növény, amelyen gyümölcsöt nevelnek, annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen az adott anyanövény fajtaazonossága;

10.   „kategória”: prebázis, bázis, certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyag;

11.   „felszaporítás”: anyanövények vegetatív úton történő előállítása az ugyanazon kategóriába tartozó anyanövények kívánt számának elérése érdekében;

12.   „az anyanövény megújítása”: az anyanövénynek a belőle vegetatív úton előállított növénnyel való lecserélése;

13.   „mikroszaporítás”: a növényi szaporítóanyag felszaporítása nagy számú egyed előállítása céljából, a növényről vett differenciált vegetatív hajtás- vagy gyökérmerisztéma in vitro tenyészetének alkalmazásával;

14.   „hibáktól gyakorlatilag mentes”: a szaporító-, illetve ültetési anyagok minőségét és hasznosíthatóságát valószínűleg kedvezőtlenül befolyásoló hibák mértéke nem haladja meg a helyes termesztési és kezelési gyakorlatok eredményeként várható szintet, és összhangban van a helyes termesztési és kezelési gyakorlatokkal;

15.   „károsítóktól gyakorlatilag mentes”: a károsítóknak a szaporító- vagy ültetési anyagon való jelenléte megfelelően alacsony mértékű a szaporítóanyag elfogadható minőségének és hasznosíthatóságának biztosításához;

16.   „laboratórium”: bármely, szaporító- és ültetési anyagok tesztelésére használt létesítmény;

17.   „krioprezerváció”: a növényi szaporítóanyag ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartása, amelynek célja a szaporítóanyag életképességének megőrzése.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 2008/90/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartozó szaporító- és ültetési anyagok előállításuk és forgalmazásuk során megfeleljenek az ezen irányelv 3–27. cikkében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a 2008/90/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartozó szaporító- és ültetési anyagok előállítása során megfeleljenek a 28. és a 29. cikkben foglalt követelményeknek.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a 2008/90/EK irányelv I. mellékletében felsorolt nemzetségekhez és fajokhoz tartozó szaporító- és ültetési anyagok előállításuk és forgalmazásuk során a 30. cikknek megfelelően hivatalos vizsgálat tárgyát képezzék.

(4)   A meghatározott kategória követelményeinek megfelelő szaporítóanyagok nem keveredhetnek más kategóriákhoz tartozó szaporítóanyagokkal.

2. FEJEZET

A SZAPORÍTÓ- ÉS – ADOTT ESETBEN – AZ ÜLTETÉSI ANYAGOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. SZAKASZ

A prebázis szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

3. cikk

A prebázis szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   Azokat a szaporítóanyagokat, amelyek nem anyanövények és nem fajtához nem tartozó alanyok, kérésre hivatalosan prebázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megállapítást nyert, hogy megfelelnek a következő követelményeknek:

a)

a szaporítóanyagot közvetlenül valamely anyanövényből szaporították a 13., illetve a 14. cikknek megfelelően;

b)

a szaporítóanyag megfelel a fajtája leírásának, és a fajtaleírásnak való megfelelése a 7. cikk szerint ellenőrzésre kerül;

c)

a szaporítóanyag fenntartása a 8. cikkben foglaltak szerint történik;

d)

a szaporítóanyag megfelel a 10. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

e)

azokban az esetekben, amikor a Bizottság a 8. cikk (4) bekezdése alapján biztosított eltérés révén lehetővé teszi prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talaj megfelel a 11. cikkben foglaltaknak;

f)

a szaporítóanyag megfelel a 12. cikkben a hibák tekintetében meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett anyanövény esetében teljesül a következő feltételek valamelyike: az anyanövényt az illetékes hivatalos szerv az 5. cikknek megfelelően előzetesen elfogadta, vagy az anyanövény előállítása a 13. cikk szerinti felszaporítással, illetve a 14. cikk szerinti mikroszaporítással történt.

(3)   Ha valamely prebázis anyanövény vagy prebázis szaporítóanyag már nem felel meg a 7–12. cikk követelményeinek, a szállító eltávolítja a többi prebázis anyanövény és prebázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható bázis, certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett anyanövény vagy szaporítóanyag eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

4. cikk

A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok prebázis szaporítóanyagként történő tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyt kérésre hivatalosan prebázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megállapítást nyert, hogy megfelel a következő követelményeknek:

a)

az alanyt közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív vagy ivaros szaporítással állították elő; ivaros szaporítás esetén a beporzó fák szaporítása közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív szaporítás útján történt;

b)

az alany megfelel a faja leírásának;

c)

az alany fenntartása a 8. cikkben foglaltak szerint történik;

d)

az alany megfelel a 10. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

e)

azokban az esetekben, amikor a Bizottság a 8. cikk (4) bekezdése alapján biztosított eltérés révén lehetővé teszi prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talaj megfelel a 11. cikkben foglaltaknak;

f)

az alany megfelel a 12. cikkben a hibák tekintetében meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett anyanövény esetében teljesül a következő feltételek valamelyike: az anyanövényt az illetékes hivatalos szerv a 6. cikknek megfelelően előzetesen elfogadta, vagy az anyanövény előállítása a 13. cikk szerinti felszaporítással, illetve a 14. cikk szerinti mikroszaporítással történt.

(3)   Ha valamely prebázis anyanövénynek vagy prebázis szaporítóanyagnak minősülő alany már nem felel meg a 8–12. cikk követelményeinek, a szállító eltávolítja a többi prebázis anyanövény és prebázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított alany felhasználható bázis, certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett alany eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az alany ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

5. cikk

A prebázis anyanövény elfogadására vonatkozó követelmények

(1)   Az illetékes hivatalos szerv abban az esetben fogad el valamely növényt prebázis anyanövényként, ha az adott növény megfelel a 7–12. cikknek, és ha a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak szerint megállapítást nyer, hogy a növény megfelel a vonatkozó fajtaleírásnak.

Az elfogadásra a 30. cikkben előírt hivatalos vizsgálat, tesztelési eredmények, feljegyzések és eljárások alapján kerül sor.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv az adott növényfajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének megfigyelése révén meggyőződik arról, hogy a prebázis anyanövény megfelel a fajtaleírásnak. Az említett megfigyelés a következő elemek valamelyikén alapul:

a)

a nemzeti nyilvántartások valamelyikébe bejegyzett, illetve a növényfajta-oltalom által jogilag védett fajták hivatalos leírása;

b)

a tagállamok valamelyikében történő nyilvántartásba vétel iránt a 2014/97/EU bizottsági végrehajtási irányelv (5) 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem tárgyát képező fajták esetében a szóban forgó kérelemhez mellékelt leírás;

c)

a növényfajta-oltalom nyilvántartásba vétele iránti kérelem tárgyát képező fajták esetében a szóban forgó kérelemhez mellékelt leírás;

d)

a hivatalosan elismert leírás, amennyiben az annak tárgyát képező fajta be van jegyezve valamely nemzeti fajtajegyzékbe.

(3)   A (2) bekezdés b) vagy c) pontjának alkalmazása esetén a prebázis anyanövény csak akkor fogadható el, ha rendelkezésre áll egy olyan, valamely uniós vagy harmadik országbeli illetékes hivatalos szerv által készített jelentés, amely igazolja, hogy az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó. Mindaddig azonban, amíg meg nem történik a fajta nyilvántartásba vétele, az érintett anyanövény és a belőle nyert szaporítóanyagok kizárólag bázis vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok előállítására használhatók, és nem forgalmazhatók prebázis, bázis vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagként.

(4)   Amennyiben a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítása csak a gyümölcshozó növény tulajdonságai alapján lehetséges, a fajta tulajdonságainak kifejeződését a prebázis anyanövényből szaporított gyümölcshozó növény gyümölcsein kell megfigyelni. A szóban forgó gyümölcshozó növényeket el kell különíteni a prebázis anyanövényektől és a prebázis szaporítóanyagoktól.

A gyümölcshozó növények vizuális vizsgálatát az év e célra legalkalmasabb időszakaiban, az érintett nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényeknek megfelelő éghajlati és termesztési feltételek figyelembevételével kell elvégezni.

6. cikk

A meghatározott fajtához nem tartozó alany elfogadására vonatkozó követelmények

Az illetékes hivatalos szerv abban az esetben fogad el valamely, meghatározott fajtához nem tartozó alanyt prebázis anyanövényként, ha az alany megfelel azon faj leírásának, amelyhez tartozik, valamint a 8–12. cikkben foglaltaknak.

Az elfogadásra hivatalos vizsgálat, valamint a szállító tesztelési eredményei, feljegyzései és eljárásai alapján kerül sor a 30. cikkben foglaltaknak megfelelően.

7. cikk

A fajtaleírásnak való megfelelés ellenőrzése

Az illetékes hivatalos szerv és (adott esetben) a szállító – az érintett fajtától és az alkalmazott szaporítási módszertől függően – az 5. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban rendszeresen ellenőrzi a prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fajtaleírásnak való megfelelését.

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok rendszeres ellenőrzésén túlmenően az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító minden egyes megújítás után ellenőrzi az annak eredményeként előállított prebázis anyanövényeket.

8. cikk

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozó követelmények

(1)   A szállítók a prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat olyan, az érintett nemzetségek vagy fajok számára kijelölt, rovarmentes létesítményekben tartják fenn, amelyek az előállítási folyamat egésze során biztosítják a légbeli vektorok általi vagy bármely egyéb lehetséges forrásból eredő fertőzéstől való mentességet.

A prebázisanyanövény-jelölteket rovarmentes környezetben, az első albekezdésben említett létesítményekben tárolt prebázis anyanövényektől fizikailag elkülönítve kell tartani mindaddig, amíg a 9. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelésre vonatkozó összes tesztet el nem végezték.

(2)   A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat olyan módon kell fenntartani, amely az előállítási folyamat egésze során biztosítja egyedi azonosíthatóságukat.

(3)   A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentes vagy sterilizált termesztőközeget tartalmazó edényekben kell termeszteni vagy előállítani. A szóban forgó anyanövényeket és szaporítóanyagokat a nyomonkövethetőségüket biztosító címkék révén kell azonosítani.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok bizonyos nemzetségek és fajok esetében engedélyt kaphatnak prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben folytatott szabadföldi előállítására. Az ilyen szaporítóanyagokat nyomonkövethetőségük biztosítása érdekében címkékkel kell azonosítani. A szóban forgó engedély azzal a feltétellel adható meg, hogy az érintett tagállam gondoskodik megfelelő intézkedések meghozataláról a növények légbeli vektorok, gyökerekkel való érintkezés, gépekkel, oltóeszközökkel való keresztfertőzés útján történő vagy bármely más forrásból eredő megfertőzésének megelőzése érdekében.

(5)   A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok krioprezerváció útján is fenntarthatók.

(6)   A prebázis anyanövények csak a fajta állandósága vagy a termesztés környezeti feltételei és egyéb, a fajta állandóságára hatást gyakorló tényezők alapján kiszámított időtartam alatt használhatók fel.

9. cikk

A prebázisanyanövény-jelöltek és a megújítás útján előállított prebázis anyanövények egészségi állapotára vonatkozó követelmények

(1)   A prebázisanyanövény-jelöltnek mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett prebázisanyanövény-jelöltről a létesítményekben és a földterületeken elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett prebázisanyanövény-jelöltből, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   A prebázisanyanövény-jelöltnek mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett prebázisanyanövény-jelöltről a létesítményekben és a földterületeken elvégzett vizuális vizsgálat, valamint mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az említett vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az év e célra legalkalmasabb időszakában, az éghajlati viszonyoknak és az adott növény termesztési feltételeinek, valamint a növény szempontjából releváns károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben felmerül az érintett károsítók jelenlétének gyanúja, az év bármely egyéb időpontjában is sor kerül mintavételre és tesztelésre.

(3)   A tagállamok az (1) és a (2) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

A prebázisanyanövény-jelöltek esetében a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák kimutatására alkalmazandó tesztelési módszer az indikátornövényeken végzett biológiai vizsgálat. Más tesztelési módszerek is alkalmazhatók, amennyiben a tagállam szakértők által értékelt tudományos bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy az e módszerekkel kapott eredmények ugyanolyan megbízhatóak, mint az indikátornövényeken elvégzett biológiai vizsgálatok eredményei.

(4)   A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben a prebázisanyanövény-jelölt magonc, csak a pollennel terjedő, az érintett nemzetségre vagy fajra vonatkozóan a II. mellékletben felsorolt vírusok, viroidok vagy vírusszerű megbetegedések tekintetében kell megkövetelni a vizuális vizsgálatot, a mintavételt és a tesztelést, feltéve, hogy hivatalos vizsgálat útján megerősítést nyert, hogy az érintett magoncot az említett vírusok, viroidok és vírusszerű megbetegedések tüneteitől mentes növény magjából állították elő, és a 8. cikk (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartották fenn.

(5)   Az (1) és a (3) bekezdés alkalmazandó a megújítás útján előállított prebázis anyanövényre is.

A megújítás útján előállított prebázis anyanövénynek mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében a II. mellékletben felsorolt vírusoktól és viroidoktól.

A szóban forgó prebázis anyanövényről a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat, valamint mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes a szóban forgó vírusoktól és viroidoktól.

Az említett vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

10. cikk

A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok egészségi állapotára vonatkozó követelmények

(1)   A prebázis anyanövényeknek és a prebázis szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett prebázis anyanövényről, illetve prebázis szaporítóanyagról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Az I. melléklet B. részében felsorolt károsítókkal fertőzött prebázis anyanövények vagy prebázis szaporítóanyagok százalékos aránya nem haladhatja meg az ugyanott meghatározott tűrésszinteket. Az érintett prebázis anyanövényekről vagy prebázis szaporítóanyagokról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy megfelelnek az említett szinteknek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett prebázis anyanövényből vagy prebázis szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a prebázis anyanövényre vagy a prebázis szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

(4)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a prebázis anyanövényekre és a prebázis szaporítóanyagokra.

11. cikk

A talajra vonatkozó követelmények

(1)   A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.

A mintavételt az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az érintett prebázis anyanövények, illetve prebázis szaporítóanyagok elültetése előtt kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az első albekezdésben említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során meg kell ismételni.

A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és a III. mellékletben felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, azokban az esetekben, amikor a szóban forgó károsítók relevánsak az érintett prebázis anyanövények, illetve prebázis szaporítóanyagok szempontjából.

(2)   Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés azokban az esetekben, amikor az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben nem merül fel kétség azt illetően, hogy a releváns károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés, amennyiben az illetékes hivatalos szerv hivatalos vizsgálat útján megállapítja, hogy a talaj mentes minden, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés esetében az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

12. cikk

A minőséget valószínűleg kedvezőtlenül befolyásoló hibákra vonatkozó követelmények

A prebázis anyanövényekről és a prebázis szaporítóanyagokról vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy hibáktól gyakorlatilag mentesek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyagként való hasznosíthatóságra.

13. cikk

A prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására és szaporítására vonatkozó követelmények

(1)   A szállító felszaporítással vagy megújítással szaporíthatja az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott prebázis anyanövényt.

(2)   A szállító prebázis szaporítóanyag előállítása céljából szaporíthatja a prebázis anyanövényt.

(3)   A prebázis anyanövények felszaporítása, megújítása és szaporítása a (4) bekezdésben említett protokolloknak megfelelően történik.

(4)   A tagállamok a prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására és szaporítására vonatkozó protokollokat alkalmaznak. A tagállamok az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az e bekezdés első albekezdésében említett protokollokat a releváns nemzetségek és fajok szempontjából megfelelő hosszúságúnak ítélt időszak során előzetesen tesztelni kell a szóban forgó nemzetségek vagy fajok tekintetében. Az említett időszak akkor tekinthető megfelelő hosszúságúnak, ha a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján lehetővé teszi a növények fenotípusának a megerősítését a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

(5)   A szállító a prebázis anyanövény megújítását csak a 8. cikk (6) bekezdésében említett időszak végéig végezheti el.

14. cikk

A prebázis anyanövények mikroszaporítással történő felszaporítására, megújítására és szaporítására vonatkozó követelmények

(1)   A prebázis anyanövények mikroszaporítás útján, más prebázis anyanövények vagy prebázis szaporítóanyagok előállítása céljából történő felszaporítása, megújítása és szaporítása esetében a (2) bekezdésben meghatározott protokollok szerint kell eljárni.

(2)   A tagállamok a prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok mikroszaporításával összefüggésben az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

A tagállamok kizárólag olyan protokollokat használnak, amelyeket a releváns nemzetségek és fajok szempontjából előzetesen teszteltek egy olyan időszak során, amely elég hosszúnak tekinthető ahhoz, hogy a növények fenotípusa a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján megerősíthető legyen a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

2. SZAKASZ

A bázis szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

15. cikk

A bázis szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövényektől és a meghatározott fajtához nem tartozó alanyoktól eltérő szaporítóanyagokat kérésre hivatalosan bázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben a szóban forgó szaporítóanyagok megfelelnek a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(2)   A szaporítóanyagot bázis anyanövényből kell szaporítani.

A bázis anyanövény megfelel a következő követelmények valamelyikének:

a)

prebázis szaporítóanyagból termesztették; vagy

b)

bázis anyanövényből állították elő felszaporítással, a 19. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(3)   A szaporítóanyag megfelel a 7. cikkben, a 8. cikk (6) bekezdésében és a 12. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4)   A szaporítóanyag megfelel a következő kiegészítő követelményeknek:

a)

a 16. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelmények;

b)

a 17. cikkben a talajra vonatkozóan meghatározott követelmények;

c)

a 18. cikkben a bázis anyanövények és a bázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozóan meghatározott követelmények; valamint

d)

a 19. cikkben a szaporításra vonatkozóan meghatározott egyedi feltételek.

(5)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyokat kérésre hivatalosan bázis szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megfelelnek a fajuk leírásának, a 8. cikk (2) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint a 12., a 16., a 17., a 18. és a 19. cikkben foglalt kiegészítő követelményeknek.

(6)   E szakasz alkalmazásában a (3) és az (5) bekezdésben említett rendelkezésekben szereplő, prebázis anyanövényekre vonatkozó hivatkozásokat bázis anyanövényekre vonatkozó hivatkozásként, a prebázis szaporítóanyagokra való hivatkozásokat pedig bázis szaporítóanyagokra való hivatkozásként kell értelmezni.

(7)   Ha valamely bázis anyanövény vagy bázis szaporítóanyag már nem felel meg a 7. cikkben, a 8. cikk (2) és (6) bekezdésében, valamint a 12., a 16. és a 17. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi bázis anyanövény és bázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett anyanövény vagy szaporítóanyag eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

(8)   Ha valamely, meghatározott fajtához nem tartozó alany olyan bázis anyanövény vagy bázis szaporítóanyag, amely már nem felel meg a 8. cikk (2) és (6) bekezdésében, valamint a 12., a 16. és a 17. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi bázis anyanövény és bázis szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított alany felhasználható certifikált (tanúsított) vagy C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel az ezen irányelvben az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett alany eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az alany ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

16. cikk

Az egészségi állapotra vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövényeknek és a bázis szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett bázis anyanövényről, illetve bázis szaporítóanyagról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Az I. melléklet B. részében felsorolt károsítókkal fertőzött bázis anyanövények vagy bázis szaporítóanyagok százalékos aránya nem haladhatja meg az ugyanott meghatározott tűrésszinteket. Az érintett bázis anyanövényekről vagy bázis szaporítóanyagokról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy megfelelnek az említett szinteknek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett bázis anyanövényből vagy bázis szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a bázis anyanövényre vagy a bázis szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

(4)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a bázis anyanövényekre és a bázis szaporítóanyagokra.

17. cikk

A talajra vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövények és a bázis szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.

A mintavételt az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az érintett bázis anyanövények, illetve bázis szaporítóanyagok elültetése előtt kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az első albekezdésben említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során meg kell ismételni.

A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és a III. mellékletben felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, azokban az esetekben, amikor a szóban forgó károsítók relevánsak az érintett bázis anyanövények, illetve bázis szaporítóanyagok szempontjából.

(2)   Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés azokban az esetekben, amikor az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben nem merül fel kétség azt illetően, hogy a releváns károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés, amennyiben az illetékes hivatalos szerv hivatalos vizsgálat útján megállapítja, hogy a talaj mentes minden, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés esetében az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

18. cikk

A bázis anyanövények és a bázis szaporítóanyagok fenntartására vonatkozó követelmények

(1)   A bázis anyanövényeket és a bázis szaporítóanyagokat olyan földterületeken kell fenntartani, amelyek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(2)   Az (1) bekezdésben említett földterületeken alkalmazandó izolációs távolságot a regionális körülmények, a szaporítóanyag-típus, a károsítóknak az érintett területen való jelenléte és az illetékes hivatalos szerv által hivatalos vizsgálat útján megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni.

19. cikk

A felszaporításra vonatkozó feltételek

(1)   A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint, prebázis szaporítóanyagból termesztett bázis anyanövények több generáción keresztül felszaporíthatók a bázis anyanövények szükséges számban történő előállítása céljából. A bázis anyanövényeket a 13. cikknek megfelelően, illetve a 14. cikk szerinti mikroszaporítás útján kell felszaporítani. A generációk legnagyobb megengedett számát és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határát az adott nemzetségek vagy fajok tekintetében az V. melléklet határozza meg.

(2)   Amennyiben engedélyezett a bázis anyanövények több generáción át történő szaporítása, valamennyi, az elsőt követő generáció bármely korábbi generációból előállítható.

(3)   A különböző generációkhoz tartozó szaporítóanyagokat egymástól elkülönítve kell tartani.

3. SZAKASZ

A certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

20. cikk

A certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok tanúsítására vonatkozó követelmények

(1)   Az anyanövénytől eltérő szaporítóanyagokat és az ültetési anyagokat kérésre hivatalosan certifikált (tanúsított) szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben a szóban forgó szaporító- és ültetési anyagok megfelelnek a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek.

(2)   A szaporító- és az ültetési anyagokat certifikált (tanúsított) anyanövényből kell szaporítani.

A certifikált (tanúsított) anyanövény megfelel a következő követelmények valamelyikének:

a)

prebázis szaporítóanyagból termesztették;

b)

bázis szaporítóanyagból termesztették.

(3)   A szaporító- és az ültetési anyagok megfelelnek a 7. cikkben, a 8. cikk (6) bekezdésében, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben meghatározott követelményeknek.

(4)   A szaporító- és az ültetési anyagok megfelelnek a 21. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

A szaporító- és az ültetési anyagokat olyan certifikált (tanúsított) anyanövényből kell szaporítani, amely megfelel a talajra vonatkozóan a 22. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyokat kérésre hivatalosan certifikált (tanúsított) szaporítóanyagként kell tanúsítani, amennyiben megfelelnek a fajuk leírásának, a 8. cikk (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben foglalt kiegészítő követelményeknek.

(6)   E szakasz alkalmazásában a (3) és az (5) bekezdésben említett rendelkezésekben szereplő, prebázis anyanövényekre vonatkozó hivatkozásokat certifikált (tanúsított) anyanövényekre vonatkozó hivatkozásként, a prebázis szaporítóanyagokra való hivatkozásokat pedig certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra való hivatkozásként kell értelmezni.

(7)   Ha valamely certifikált (tanúsított) anyanövény vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyag már nem felel meg a 7. cikkben, a 8. cikk (6) bekezdésében, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi certifikált (tanúsított) anyanövény és certifikált (tanúsított) szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel a 4. szakaszban meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett anyanövény vagy szaporítóanyag eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

(8)   Ha valamely, meghatározott fajtához nem tartozó alany olyan certifikált (tanúsított) anyanövény vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyag, amely már nem felel meg a 8. cikk (6) bekezdésében, valamint a 12., a 21. és a 22. cikkben foglalt követelményeknek, a szállító eltávolítja a többi certifikált (tanúsított) anyanövény és certifikált (tanúsított) szaporítóanyag közeléből. Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag felhasználható C.A.C. szaporítóanyagként, feltéve, hogy megfelel a 4. szakaszban meghatározott követelményeknek.

A szállító dönthet úgy, hogy az érintett alany eltávolítása helyett megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az alany ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek.

21. cikk

Az egészségi állapotra vonatkozó követelmények

(1)   A certifikált (tanúsított) anyanövényeknek és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagoknak mentesnek kell lenniük az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett certifikált (tanúsított) anyanövényről, illetve certifikált (tanúsított) szaporítóanyagról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Az I. melléklet B. részében felsorolt károsítókkal fertőzött certifikált (tanúsított) anyanövények vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok százalékos aránya nem haladhatja meg az ugyanott meghatározott tűrésszinteket. Az érintett certifikált (tanúsított) anyanövényekről vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokról a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy megfelelnek az említett szinteknek. Az említett vizuális vizsgálatot az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító mintát vesz az érintett certifikált (tanúsított) anyanövényből vagy certifikált (tanúsított) szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a certifikált (tanúsított) anyanövényre vagy a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés céljára az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, az illetékes hivatalos szerv a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazza. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

Az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító a mintákat az illetékes hivatalos szerv által hivatalosan elfogadott laboratóriumokhoz továbbítja.

(4)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a certifikált (tanúsított) anyanövényekre és a certifikált (tanúsított) szaporítóanyagokra.

22. cikk

A talajra vonatkozó követelmények

(1)   A certifikált (tanúsított) anyanövények kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet mintavétel és tesztelés útján kell megállapítani.

A mintavételt az illetékes hivatalos szerv és – adott esetben – a szállító végzi el.

A mintavételt és a tesztelést az érintett certifikált (tanúsított) anyanövények elültetése előtt kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az első albekezdésben említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során meg kell ismételni.

A mintavételt és a tesztelést az éghajlati viszonyoknak és a III. mellékletben felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, azokban az esetekben, amikor a szóban forgó károsítók relevánsak az érintett certifikált (tanúsított) anyanövények, illetve certifikált (tanúsított) szaporítóanyagok szempontjából.

(2)   Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés azokban az esetekben, amikor az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben nem merül fel kétség azt illetően, hogy a releváns károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés, amennyiben az illetékes hivatalos szerv hivatalos vizsgálat útján megállapítja, hogy a talaj mentes minden, a III. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt és a szóban forgó nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól.

Nem hajtandó végre mintavétel és tesztelés a certifikált (tanúsított) ültetési anyagok esetében.

(3)   A tagállamok az (1) bekezdésben előírt mintavétel és tesztelés esetében az EPPO protokolljait vagy más, nemzetközileg elismert protokollokat alkalmaznak. Amennyiben ilyen protokoll nem létezik, a tagállamok a nemzeti szinten kidolgozott vonatkozó protokollokat alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok kérésre a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a szóban forgó protokollokat.

4. SZAKASZ

A C.A.C. szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

23. cikk

A meghatározott fajtához nem tartozó alanyoktól eltérő C.A.C. szaporítóanyagokra vonatkozó feltételek

(1)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyoktól eltérő C.A.C. szaporítóanyag kizárólag akkor forgalmazható, ha megállapítást nyert, hogy megfelel a következő követelményeknek:

a)

a szállító által feljegyzett azonosított szaporítóanyag-forrásból szaporították;

b)

a 25. cikkel összhangban megfelel a fajtaleírásnak;

c)

megfelel a 26. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

d)

megfelel a 27. cikkben a hibákra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésnek való megfelelésre irányuló intézkedéseket a szállító hajtja végre.

(3)   Amennyiben a C.A.C. szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdésnek, a szállító végrehajtja az alábbi intézkedések valamelyikét:

a)

eltávolítja az érintett szaporítóanyagot a többi C.A.C. szaporítóanyag közeléből; vagy

b)

megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett szaporítóanyag ismét megfeleljen a szóban forgó követelményeknek.

24. cikk

A C.A.C. szaporítóanyagokra vonatkozó feltételek meghatározott fajtához nem tartozó alanyok esetében

(1)   A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok esetében a C.A.C. szaporítóanyagnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)

megfelel a faja leírásának;

b)

megfelel a 26. cikkben az egészségi állapotra vonatkozóan meghatározott követelményeknek;

c)

megfelel a 27. cikkben a hibákra vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelésre irányuló intézkedéseket a szállító hajtja végre.

(3)   Amennyiben a C.A.C. szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a szállító végrehajtja az alábbi intézkedések valamelyikét:

a)

eltávolítja az érintett szaporítóanyagot a többi C.A.C. szaporítóanyag közeléből; vagy

b)

megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az érintett szaporítóanyag ismét megfeleljen a szóban forgó követelményeknek.

25. cikk

A fajtaleírásnak való megfelelés

(1)   A C.A.C. szaporítóanyag fajtaleírásnak való megfelelését a fajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének megfigyelése útján kell megállapítani. Az említett megfigyelés a következő elemek valamelyikén alapul:

a)

a 2014/97/EU végrehajtási irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vett fajták és a növényfajta-oltalom által jogilag védett fajták esetében a hivatalos fajtaleírás; vagy

b)

a tagállamok valamelyikében történő nyilvántartásba vétel iránt a 2014/97/EU végrehajtási irányelvnek megfelelően benyújtott kérelem tárgyát képező fajták esetében a szóban forgó kérelemhez mellékelt leírás;

c)

a növényfajta-oltalom iránti kérelemhez mellékelt leírás;

d)

a 2008/90/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdése c) pontjának iii. alpontja szerint hivatalosan elismert fajtaleírás.

(2)   A C.A.C. szaporítóanyag fajtaleírásnak való megfelelését rendszeresen ellenőrizni kell a fajtára jellemző tulajdonságok kifejeződésének az érintett C.A.C. szaporítóanyag vonatkozásában való megfigyelése útján.

26. cikk

Az egészségi állapotra vonatkozó követelmények

(1)   A C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Az érintett C.A.C. szaporítóanyagról a szállító által a létesítményekben, a földterületeken és a tételekben elvégzett vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy gyakorlatilag mentes az érintett nemzetség vagy faj tekintetében az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

Amennyiben felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja, a szállító mintát vesz az érintett C.A.C. szaporítóanyagból, és teszteket hajt végre rajta.

(2)   A szállító a C.A.C. szaporítóanyagra vonatkozó vizuális vizsgálatot, mintavételt és tesztelést a IV. mellékletben az érintett nemzetség vagy faj tekintetében meghatározottaknak megfelelően hajtja végre.

(3)   Az (1) bekezdés krioprezerváció során nem alkalmazandó a C.A.C. szaporítóanyagokra.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a Citrus L., a Fortunella Swingle és a Poncirus Raf. fajokhoz tartozó C.A.C. szaporítóanyagoknaka következő követelményeknek is meg kell felelniük:

a)

a szaporítóanyagot azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani, és a szóban forgó szaporítóanyag-forrásról mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy mentes az érintett fajok tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól;

b)

a szaporítóanyagról vizuális vizsgálat, mintavétel és tesztelés útján ki kell mutatni, hogy a legutóbbi vegetációs időszak kezdete óta gyakorlatilag mentes az érintett fajok tekintetében a II. mellékletben felsorolt károsítóktól.

27. cikk

A hibákra vonatkozó követelmények

A C.A.C. szaporítóanyagokról vizuális vizsgálat útján ki kell mutatni, hogy hibáktól gyakorlatilag mentesek. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyagként való hasznosíthatóságra.

3. FEJEZET

A SZAPORÍTÓ- ÉS AZ ÜLTETÉSI ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁVAL, ILLETVE SZAPORÍTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ SZÁLLÍTÓKRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

28. cikk

Az előállítási folyamat kritikus pontjainak azonosítására és megfigyelésére irányuló terv

A tagállamok biztosítják, hogy a szaporító- és az ültetési anyagok előállítása során a szállítók az előállítási folyamat kritikus pontjainak azonosítására és megfigyelésére irányuló, a releváns növénynemzetségeknek és -fajoknak megfelelő terv szerint járjanak el. A szóban forgó terv legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)

a növények elhelyezkedése és száma;

b)

a növények termesztésének ütemezése;

c)

szaporítási műveletek;

d)

csomagolási, tárolási és szállítási műveletek.

29. cikk

A megfigyelésre vonatkozó információk vizsgálati célból történő rendelkezésre tartása

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a 2008/90/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint nyilvántartást vezessenek a kritikus pontok megfigyelésére vonatkozó információkról, és kérésre, vizsgálati célból rendelkezésre bocsássák azokat.

(2)   A nyilvántartott információknak az érintett szaporítóanyagok előállításától számítva legalább három éven keresztül rendelkezésre kell állniuk.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a szabadföldi vizsgálatokra, a mintavételre és a tesztelésre vonatkozóan nyilvántartott adatokat mindaddig megőrizzék, amíg az érintett szaporító- és ültetési anyagok az ellenőrzésük alatt állnak, továbbá még legalább három éven át az adott szaporító- és ültetési anyagok kitermelésétől vagy forgalmazásától számítva.

4. FEJEZET

HIVATALOS VIZSGÁLATOK

30. cikk

A hivatalos vizsgálatokra vonatkozó általános követelmények

(1)   A hivatalos vizsgálatok vizuális ellenőrzésből és – adott esetben – mintavételből és tesztelésből állnak.

(2)   A hivatalos vizsgálatok során az illetékes hivatalos szerv különös figyelmet fordít a következőkre:

a)

az előállítási folyamat egyes kritikus pontjainak ellenőrzésére alkalmazott módszerek alkalmassága és a szállító általi tényleges használata;

b)

a szállító személyzetének a 2008/90/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében előírt tevékenységek végrehajtására való általános képessége.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hivatalos szervek feljegyzéseket készítsenek és vezessenek az általuk elvégzett valamennyi szabadföldi vizsgálat, mintavétel és tesztelés eredményeiről és időpontjáról.

5. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket 2017. január 1-jétől alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

32. cikk

Átmeneti intézkedések

A tagállamok 2022. december 31-ig engedélyezhetik az olyan, 2017. január 1-je előtt meglévő prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) anyanövényekből, illetve olyan C.A.C. szaporítóanyagokból előállított szaporító- és ültetési anyagok területükön történő forgalmazását, amelyeket 2022. december 31. előtt hivatalosan tanúsítottak, illetve amelyek az említett időpontig megfelelnek a C.A.C. szaporítóanyaggá történő minősítésre vonatkozó feltételeknek. Az ilyen szaporító-, illetve ültetési anyagokat forgalmazásukkor a címkéjükön és a megfelelő dokumentumban az e cikkre való hivatkozás révén azonosítani kell.

33. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 93/48/EGK irányelv és a 93/64/EGK irányelv hatályát veszti.

34. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

35. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. október 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 267., 2008.10.8., 8. o.

(2)  A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(3)  A Bizottság 1993. június 23-i 93/48/EGK irányelve a 92/34/EGK tanácsi irányelv szerinti gyümölcstermő növények szaporítóanyagaira, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról (HL L 250., 1993.10.7., 1. o.).

(4)  A Bizottság 1993. július 5-i 93/64/EGK irányelve a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló 92/34/EGK tanácsi irányelv alapján a szállítók és létesítmények felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 250., 1993.10.7., 33. o.).

(5)  A Bizottság 2014. október 15-i 2014/97/EU végrehajtási irányelve a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról (lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát).


I. MELLÉKLET

AZON KÁROSÍTÓK JEGYZÉKE, AMELYEK JELENLÉTÉRE VONATKOZÓAN VIZUÁLIS VIZSGÁLATOT, VALAMINT – BIZONYOS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT – MINTAVÉTELT ÉS TESZTELÉST KELL VÉGEZNI

A. RÉSZ

Azon károsítók jegyzéke, amelyektől a 9. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett anyanövényeknek és szaporítóanyagoknak ugyanezen bekezdések értelmében mentesnek vagy gyakorlatilag mentesnek kell lenniük

Nemzetség vagy faj

Károsítók

Castanea sativa Mill.

Gombák

Mycosphaerella maculiformis

Phytophthora cambivora

Phytophthora cinnamomi

Vírusszerű betegségek

Gesztenye mozaik vírus (ChMV)

Citrus L., Fortunella Swingle, Poncirus Raf.

Rovarok

Aleurotrixus floccosus

Parabemisia myricae

Fonálférgek

Pratylenchus vulnus

Tylenchus semi-penetrans

Gombák

Phytophthora citrophtora

Phytophthora parasitica

Corylus avellana L.

Atkák

Phytoptus avellanae

Gombák

Armillariella mellea

Verticillium dahliae

Verticillium albo-atrum

Baktériumok

Xanthomonas arboricola pv. corylina

Pseudomonas avellanae

Cydonia oblonga Mill., Malus Mill. és Pyrus L.

Rovarok

Eriosoma lanigerum

Psylla spp.

Fonálférgek

Meloidogyne hapla

Meloidogyne javanica

Pratylenchus penetrans

Pratylenchus vulnus

Gombák

Armillariella mellea

Chondrostereum purpureum

Glomerella cingulata

Pezicula alba

Pezicula malicorticis

Nectria galligena

Phytophthora cactorum

Roessleria pallida

Verticillium dahliae

Verticillium albo-atrum

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens

Pseudomonas syringae pv. syringae

Vírusok

A II. mellékletben felsoroltakon kívüli vírusok

Ficus carica L.

Rovarok

Ceroplastes rusci

Fonálférgek

Heterodera fici

Meloidogyne arenaria

Meloidogyne incognita

Meloidogyne javanica

Pratylenchus penetrans

Pratylenchus vulnus

Gombák

Armillaria mellea

Baktériumok

Phytomonas fici

Vírusszerű betegségek

Füge mozaik betegség

Juglans regia L.

Rovarok

Epidiaspis leperii

Pseudaulacaspis pentagona

Quadraspidiotus perniciosus

Gombák

Armillariella mellea

Nectria galligena

Chondrostereum purpureum

Phytophthora cactorum

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens

Xanthomonas arboricola pv. juglandis

Olea europaea L.

Fonálférgek

Meloidogyne arenaria

Meloidogyne incognita

Meloidogyne javanica

Pratylenchus vulnus

Baktériumok

Pseudomonas savastanoi pv. savastanoi

Vírusszerű betegségek

Olajfa levélsárgulás komplex betegség 3

Pistacia vera L.

Fonálférgek

Pratylenchus penetrans

Pratylenchus vulnus

Gombák

Phytophthora cryptogea

Phytophthora cambivora

Rosellinia necatrix

Verticillium dahliae

Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina

Rovarok

Pseudaulacaspis pentagona

Quadraspidiotus perniciosus

Fonálférgek

Meloidogyne arenaria

Meloidogyne javanica

Meloidogyne incognita

Pratylenchus penetrans

Pratylenchus vulnus

Gombák

Phytophthora cactorum

Verticillium dahliae

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens

Pseudomonas syringae pv. morsprunorum

Pseudomonas syringae pv. syringae (P. armeniaca-n)

Pseudomonas viridiflava (P. armeniaca-n)

Prunus avium, P. cerasus

Rovarok

Quadraspidiotus perniciosus

Fonálférgek

Meloidogyne arenaria

Meloidogyne javanica

Meloidogyne incognita

Pratylenchus penetrans

Pratylenchus vulnus

Gombák

Phytophthora cactorum

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens

Pseudomonas syringae pv. morsprunorum

Ribes L.

Rovarok és atkák

Dasyneura tetensi

Ditylenchus dipsaci

Pseudaulacaspis pentagona

Quadraspidiotus perniciosus

Tetranycus urticae

Cecidophyopsis ribis

Gombák

Sphaerotheca mors-uvae

Microsphaera grossulariae

Diaporthe strumella (Phomopsis ribicola)

Rubus L.

Gombák

Peronospora rubi

B. RÉSZ

Azon károsítók jegyzéke, amelyektől a 9. cikk (1) bekezdésében, a 10. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett anyanövényeknek és szaporítóanyagoknak ugyanezen bekezdések értelmében mentesnek vagy gyakorlatilag mentesnek kell lenniük, illetve amelyek jelenlétét a szóban forgó bekezdéseknek megfelelően tűrésszintek révén korlátozni kell

Károsítók nemzetségek és fajok szerint

Tűrésszintek (%)

Prebázis

Bázis

Certifikált (tanúsított)

Fragaria L.

Rovarok és atkák

Chaetosiphon fragaefoliae

0

0,5

1

Phytonemus pallidus

0

0

0,1

Fonálférgek

Aphelenchoides fragariae

0

0

1

Ditylenchus dipsaci

0

0,5

1

Meloidogyne hapla

0

0,5

1

Pratylenchus vulnus

0

1

1

Gombák

Rhizoctonia fragariae

0

0

1

Podosphaera aphanis (Wallroth) Braun & Takamatsu

0

0,5

1

Verticillium albo-atrum

0

0,2

2

Verticillium dahliae

0

0,2

2

Baktériumok

Candidatus Phlomobacter fragariae

0

0

1

Vírusok

Szamóca foltosság vírus (SMoV)

0

0,1

2

Fitoplazmás betegségek

0

0

1

Őszirózsa sárgaság fitoplazma

0

0,2

1

Szamóca hajtás-burjánzás fitoplazma (multiplier disease)

0

0,1

0,5

Szamóca stolbur fitoplazma okozta pusztulás

0

0,2

1

Szamóca zöld virágszirom fitoplazma

0

0

1

Phytoplasma fragariae

0

0

1

Ribes L.

Fonálférgek

Aphelenchoides ritzemabosi

0

0,05

0,5

Vírusok

Az aukuba mozaik vírus és a ribiszke sárgaság vírus együttes jelenléte

0

0,05

0,5

Ribiszke érkivilágosodás vírus és hálózatos levélerűség vírus, köszméte érszalagosodás vírus

0

0,05

0,5

Rubus L.

Rovarok

Resseliella theobaldi

0

0

0,5

Baktériumok

Agrobacterium spp.

0

0,1

1

Rhodococcus fascians

0

0,1

1

Vírusok

Alma mozaik vírus (ApMV), fekete málna nekrózis vírus (BRNV), uborka mozaik vírus (CMV), málna levéltarkulás vírus (RLMV), málna levélfoltosság vírus (RLSV), málna érklorózis vírus (RVCV), Rubus sárga érhálósodás vírus (RYNV)

0

0

0,5

Vaccinium L.

Gombák

Exobasidium vaccinii var. vaccinii

0

0,5

1

Godronia cassandrae (anamorf alak: Topospora myrtilli)

0

0,1

0,5

Baktériumok

Agrobacterium tumefaciens

0

0

0,5

Vírusok

0

0

0,5


II. MELLÉKLET

Azon károsítók jegyzéke, amelyek jelenlétére vonatkozóan a 9. cikk (2) és (4) bekezdése, a 10. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (1) bekezdése, a 21. cikk (1) bekezdése, valamint a 26. cikk (1) és (4) bekezdése értelmében vizuális vizsgálatot, valamint – meghatározott esetekben – mintavételt és tesztelést kell végezni

Nemzetség vagy faj

Károsítók

Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

Vírusok

Citrus tarkaság vírus (CVV)

Citrus psorosis vírus (CPsV)

Citrus levélfoltosság vírus (CLBV)

Vírusszerű betegségek

Impietratura

Cristacortis

Viroidok

Citrus exocortis viroid (CEVd)

Komló törpülés viroid (HSVd) Cachexia variáns

Corylus avellana L.

Vírusok

Alma mozaik vírus (ApMV)

Fitoplazmák

Mogyoró hosszú foltos levél-mintázatúság fitoplazma

Cydonia oblonga Mill. és Pyrus L.

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma törzsbarázdáltság vírus (ASGV)

Alma törzsgödrösödés vírus (ASPV)

Vírusszerű betegségek

Kéreghasadás, kéregnekrózis

Kéregvastagodás

Fapuhulás, birsalma sárga foltosodás

Viroidok

Körte terméshólyagosodás viroid (PBCVd)

Fragaria L.

Fonálférgek

Aphelenchoides blastoforus

Aphelenchoides fragariae

Aphelenchoides ritzemabosi

Ditylenchus dipsaci

Gombák

Phytophthora cactorum

Colletotrichum acutatum

Vírusok

Szamóca foltosság vírus (SMoV)

Juglans regia L.

Vírusok

Cseresznye levélsodródás vírus(CLRV)

Malus Mill.

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma mozaik vírus (ApMV)

Alma törzsbarázdáltság vírus (ASGV)

Alma törzsgödrösödés vírus (ASPV)

Vírusszerű betegségek

Fapuhulás, áglaposodás

Alma patkós kéregpusztulás vírusszerű betegség

A gyümölcs betegségei: apró termés, zöld ráncosodás, a Ben Davis fajta gyümölcsének egyenetlen felszíne, megvastagodott héj, csillagszerű repedés, vörösesbarna gyűrűk, vörösesbarna szemölcsszerű foltok

Viroidok

Alma gyümölcshegesedés viroid (ASSVd)

Alma gyümölcsgöndörödés viroid (ADFVd)

Olea europaea L.

Gombák

Verticillium dahliae

Vírusok

Arabis mozaik vírus (ArMV)

Cseresznye levélsodródás vírus (CLRV)

Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRV)

Prunus amygdalus Batsch

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma mozaik vírus (ApMV)

Szilva törpülés vírus (PDV)

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)

Prunus armeniaca L.

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma mozaik vírus (ApMV)

Kajszi látens vírus (ApLV)

Szilva törpülés vírus (PDV)

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)

Prunus avium és P. cerasus

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma mozaik vírus (ApMV)

Arabis mozaik vírus (ArMV)

Cseresznye zöld gyűrűsfoltosság vírus (CGRMV)

Cseresznye levélsodródás vírus (CLRV)

Cseresznye nekrotikus rozsdaszínű foltosság vírus (CNRMV)

Cseresznye aprógyümölcsűség vírus 1 és 2 (LChV1, LChV2)

Cseresznye levélfoltosság vírus (ChMLV)

Szilva törpülés vírus (PDV)

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)

Málna gyűrűsfoltosság vírus (RpRSV)

Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRSV)

Paradicsom fekete gyűrűs vírus (TBRV)

Prunus domestica és P. salicina

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma mozaik vírus (ApMV)

Mirabolán látens gyűrűsfoltosság vírus (MLRSV)

Szilva törpülés vírus (PDV)

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)

Prunus persica

Vírusok

Alma klorotikus levélfoltosság vírus (ACLSV)

Alma mozaik vírus (ApMV)

Kajszi látens vírus (ApLV)

Szilva törpülés vírus (PDV)

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV)

Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRSV)

Viroidok

Őszibarack látens mozaik viroid (PLMVd)

Ribes L.

Vírusok

az érintett faj szerint

Arabis mozaik vírus (ArMV)

Ribiszke atavizmus vírus (BRV)

Uborka mozaik vírus (CMV)

Köszméte érszalagosodással járó vírusok (GVBaV)

Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (SLRSV)

Málna gyűrűsfoltosság vírus (RpRSV)

Rubus L.

Gombák

A Rubus fajokat megfertőző Phytophthora spp.

Vírusok

az érintett faj szerint

Alma mozaik vírus (ApMV)

Fekete málna nekrózis vírus (BRNV)

Uborka mozaik vírus (CMV)

Málna levéltarkulás vírus (RLMV)

Málna levélfoltosság vírus (RLSV)

Málna érklorózis vírus (RVCV)

Rubus sárga érhálósodás vírus (RYNV)

Málna bokros törpeség vírus (RBDV)

Fitoplazmák

Rubus törpülés fitoplazma

Vírusszerű betegségek

Málna sárga foltosodás

Vaccinium L.

Vírusok

Áfonya levélelkeskenyedés vírus (BSSV)

Áfonya vörös gyűrűsfoltosság vírus (BRRV)

Áfonya virág- és levélszáradás vírus (BlScV)

Áfonya átmeneti hajtás-pusztulás vírus (BlScV)

Fitoplazmák

Áfonya törpülés fitoplazma

Áfonya boszorkányseprűsödés fitoplazma

Tőzegáfonya álvirágzás fitoplazma

Vírusszerű betegségek

Áfonya mozaik ágens

Tőzegáfonya gyűrűsfoltosság ágens


III. MELLÉKLET

Azon károsítók jegyzéke, amelyek talajban való jelenlétére a 11. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 22. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók

Nemzetség vagy faj

Specifikus károsítók

Fragaria L.

Fonálférgek

Longidorus attenuatus

Longidorus elongatus

Longidorus macrosoma

Xiphinema diversicaudatum

Juglans regia L.

Fonálférgek

Xiphinema diversicaudatum

Olea europaea L

Fonálférgek

Xiphinema diversicaudatum

Pistacia vera L.

Fonálférgek

Xiphinema index

Prunus avium és P. cerasus

Fonálférgek

Longidorus attenuatus

Longidorus elongatus

Longidorus macrosoma

Xiphinema diversicaudatum

P. domestica, P. persica és P. salicina

Fonálférgek

Longidorus attenuatus

Longidorus elongatus

Xiphinema diversicaudatum

Ribes L.

Fonálférgek

Longidorus elongatus

Longidorus macrosoma

Xiphinema diversicaudatum

Rubus L.

Fonálférgek

Longidorus attenuatus

Longidorus elongatus

Longidorus macrosoma

Xiphinema diversicaudatum


IV. MELLÉKLET

A 10. cikk (2) bekezdése, a 16. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése és a 26. cikk (2) bekezdése értelmében az egyes nemzetségek vagy fajok és kategóriák tekintetében elvégzendő vizuális vizsgálatra, mintavételre és tesztelésre vonatkozó követelmények

Castanea sativa Mill.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

Prebázis kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente kétszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt hat évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd hatéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

A bázis anyanövények reprezentatív hányadát hatévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján.

Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Corylus avellana L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Cydonia oblonga Mill., Malus Mill., Pyrus L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Prebázis kategória

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt tizenöt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő károsítók jelenléte tekintetében; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Mintavétel és tesztelés

A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Certifikált (tanúsított) kategória

Mintavétel és tesztelés

A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

A certifikált (tanúsított) ültetési anyagot abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

C.A.C. kategória

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Ficus carica L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Fragaria L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente kétszer, a vegetációs időszakban kell végezni.

A mikroszaporítás útján előállított, három hónapnál rövidebb ideig fenntartott növények és szaporítóanyagok esetében az említett időszakban csak egy vizsgálatot szükséges végezni.

Prebázis kategória

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. melléklet B. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis, certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet B. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Juglans regia L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Prebázis kategória

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Mintavétel és tesztelés

A bázis anyanövények reprezentatív hányadát minden évben mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján.

Certifikált (tanúsított) kategória

Mintavétel és tesztelés

A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján.

A certifikált (tanúsított) ültetési anyagot abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

C.A.C. kategória

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Olea europaea L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Prebázis kategória

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Mintavétel és tesztelés

A bázis anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek kell alávetni, oly módon, hogy a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy harmincéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében.

Certifikált (tanúsított) kategória

Mintavétel és tesztelés

A vetőmagtermelésre használt anyanövények (a továbbiakban: vetőmag-anyanövények) reprezentatív hányadát mintavételnek kell alávetni, oly módon, hogy a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy negyvenéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében. A vetőmag-anyanövényektől eltérő anyanövények esetében oly módon kell mintát venni az ilyen növények reprezentatív hányadából, hogy a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy harmincéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében.

C.A.C. kategória

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Pistacia vera L.

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Prebázis kategória

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a szilva törpülés vírus (PDV) és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (PNRSV) jelenléte tekintetében. Minden egyes, kifejezetten beporzás céljából ültetett fát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

A P. persica esetében minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az őszibarack látens mozaik viroid (PLMVd) jelenléte tekintetében.

Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek kell alávetni és tesztelni kell a II. mellékletben az adott fajra vonatkozóan felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli vírusok jelenléte tekintetében; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Mintavétel és tesztelés

A virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

A P. persica esetében a virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente egyszer mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PLMVd jelenléte tekintetében.

A nem virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tízévente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

Certifikált (tanúsított) kategória

Mintavétel és tesztelés

A virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

A P. persica esetében a virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente egyszer mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PLMVd jelenléte tekintetében.

A nem virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

C.A.C. kategória

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Prunus avium és P. cerasus

Minden kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Prebázis kategória

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében. Minden egyes, kifejezetten beporzás céljából ültetett fát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek kell alávetni és tesztelni kell a II. mellékletben az adott fajra vonatkozóan felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli vírusok jelenléte tekintetében; az I. melléklet A. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Mintavétel és tesztelés

A virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és – adott esetben – a környéken található nagyobb beporzó fákat a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

A nem virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tízévente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

Certifikált (tanúsított) kategória

Mintavétel és tesztelés

A virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a PDV és a PNRSV jelenléte tekintetében.

A nem virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell a PDV, valamint a PNRSV jelenléte tekintetében.

A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek kell alávetni és a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tesztelni kell az adott fajra vonatkozóan az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt, a PDV-n és a PNRSV-n kívüli károsítók jelenléte tekintetében.

C.A.C. kategória

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet A. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Ribes L.

Prebázis kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente kétszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt négy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd négyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis, certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Rubus L.

Prebázis kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente kétszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt két évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd kétéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Vizuális vizsgálat

Amennyiben a növényeket szabadföldön vagy termesztőedényben termesztik, évente kétszer kell vizuális vizsgálatot végezni.

A mikroszaporítás útján előállított, három hónapnál rövidebb ideig fenntartott növények és szaporítóanyagok esetében a vegetációs időszakban csak egy vizsgálatot szükséges végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Vaccinium L.

Prebázis kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente kétszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Minden egyes prebázis anyanövényt öt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd ötéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenléte tekintetében; az I. melléklet B. részében felsorolt károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

Bázis kategória

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente kétszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet B. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.

Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriák

Vizuális vizsgálat

Vizuális vizsgálatot évente egyszer kötelező végezni.

Mintavétel és tesztelés

Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az I. melléklet B. részében és a II. mellékletben felsorolt károsítók jelenlétének gyanúja.


V. MELLÉKLET

A szabadföldön, nem rovarmentes körülmények között termesztett generációk legnagyobb megengedett száma és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határa nemzetségek, illetve fajok szerint, a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően

Castanea sativa Mill.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény alany, a szóban forgó anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, a szóban forgó alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb egy generáción át megengedett.

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény alany, a szóban forgó anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, a szóban forgó alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

Corylus avellana L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Cydonia oblonga Mill., Malus Mill., Pyrus L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény alany, a szóban forgó anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, a szóban forgó alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

Ficus carica L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Fragaria L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb öt generáción át megengedett.

Juglans regia L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Olea europaea L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb egy generáción át megengedett.

Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény alany, a szóban forgó anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, a szóban forgó alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

Prunus avium és P. cerasus

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

Amennyiben a 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény alany, a szóban forgó anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, a szóban forgó alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

Ribes L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett. Az anyanövények legfeljebb hat éven keresztül tarthatók fenn anyanövényként.

Rubus L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett. Az egyes generációk anyanövényei legfeljebb négy éven keresztül tarthatók fenn anyanövényként.

Vaccinium L.

Bázis kategória

A 15. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.


Helyesbítések

16.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/62


Helyesbítés a melegvíz-üzemű fűtőberendezések uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról szóló, 2014. május 28-i 2014/314/EU bizottsági határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 164., 2014. június 3. )

A 86. oldalon, a 2. cikk 32. pontjában:

a következő szövegrész:

„Nm (1)”

helyesen:

„Nm3”.

A 91. oldalon, a melléklet 4. táblázatában:

a következő szövegrész:

„ES = ES,R

helyesen:

„Es = Es,r

A 93. oldalon, a melléklet 7. táblázatának második sorában:

a következő képlet:

Formula

helyesen:

Formula

A 93. oldalon a melléklet 7. táblázatának harmadik sorában:

a következő képlet:

Formula

helyesen:

Formula

A 93. oldalon, a melléklet 7. táblázatának negyedik sorában:

a következő képlet:

Formula

helyesen:

Formula

A 95. oldalon, a melléklet 9. táblázatának második sorában:

a következő szövegrész:

„βοil

helyesen:

„βοil”.