19.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 277/11

Megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között

az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG („a felek”),

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 11. cikke (1) és (2) bekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban együttesen: a Szerződések),

mivel az európai politikai döntéshozók nem a civil társadalomtól elszigetelten végzik munkájukat, hanem nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal;

mivel a szerződő felek felülvizsgálták az átláthatósági nyilvántartást (a továbbiakban: a nyilvántartás), amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság között 2011. június 23-án létrejött, az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és független személyek számára átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás (1) hozott létre, a szóban forgó megállapodás 30. pontjának értelmében,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

I. A NYILVÁNTARTÁS ELVI ALAPJAI

1. A nyilvántartás létrehozása és működtetése nem befolyásolhatja vagy sértheti az Európai Parlamentnek az EU intézményei mellett működő érdekképviseletek (lobbisták) tevékenységi keretének fejlesztéséről szóló, 2008. május 8-i állásfoglalásában (2) és a közös átláthatósági nyilvántartásról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás megkötéséről szóló, 2011. május 11-i határozatában (3) kitűzött céljait.

2. A nyilvántartás vezetése során tiszteletben kell tartani az uniós jog általános elveit, köztük az arányosság elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

3. A nyilvántartás vezetése során tiszteletben kell tartani az Európai Parlament képviselőinek a parlamenti megbízatásuk korlátozások nélküli gyakorlásához való jogát.

4. A nyilvántartás működése nem sértheti a felek hatáskörét vagy előjogait, és nem érintheti vonatkozó szervezeti hatáskörüket.

5. A feleknek törekedniük kell arra, hogy a hasonló tevékenységekben részt vevő valamennyi szereplőt hasonlóképpen kezeljék, és egyenlő feltételeket biztosítsanak az uniós politikák kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek nyilvántartásba vételéhez.

II. A NYILVÁNTARTÁS FELÉPÍTÉSE

6. A nyilvántartás a következők szerint épül fel:

a)	a nyilvántartás hatályára, a nyilvántartás tárgyát képező tevékenységekre, definíciókra, ösztönzőkre és kivételekre vonatkozó rendelkezések;

b)	nyilvántartási kategóriák (I. melléklet);

c)	a nyilvántartottaktól kért információk, ideértve a pénzügyi beszámolásra vonatkozó kötelezettségeket (II. melléklet);

d)	magatartási kódex (III. melléklet);

e)	figyelmeztető jelzési és panasztételi mechanizmusok és a magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések, ideértve a figyelmeztető jelzésekkel, valamint a panaszok vizsgálatával és elbírálásával kapcsolatos eljárásokat (IV. melléklet);

f)	végrehajtási iránymutatások a nyilvántartottaknak szóló gyakorlati információkkal.

III. A NYILVÁNTARTÁS HATÁLYA

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek

7. A nyilvántartás hatálya kiterjed a 10–12. pontban felsoroltaktól eltérő minden olyan tevékenységre, amelynek célja az uniós intézmények politikái kialakításának vagy végrehajtásának, illetve döntéshozatali eljárásainak közvetlen vagy közvetett befolyásolása, függetlenül a tevékenység helyétől és az alkalmazott kommunikációs csatornáktól vagy eszközöktől, így attól, hogy ez például tevékenységek kiszervezése, a média, szakmai közvetítőkkel kötött szerződések, szellemi műhelyek, platformok, fórumok, kampányok vagy alulról építkező kezdeményezések révén történik-e.

E megállapodás alkalmazásában a „közvetlen befolyásolás” az uniós intézményekkel való közvetlen kapcsolat vagy kommunikáció, vagy az ilyen tevékenységekből következő egyéb fellépések révén történő befolyásolást jelenti, a „közvetett befolyásolás” pedig a közvetítő eszközökön, mint például az uniós intézményeket célzó médián, közvéleményen, konferenciákon vagy társadalmi eseményeken keresztül megvalósuló befolyásolást jelenti.

Ezek a tevékenységek különösen az alábbiakat foglalják magukban:

—	az uniós intézmények tagjaival és asszisztenseikkel, valamint tisztviselőivel vagy egyéb alkalmazottaival való kapcsolatfelvételt,

—	levelek, tájékoztató anyagok vagy érvelési és tárgyalási álláspontok előkészítését, terjesztését és közlését,

—	olyan rendezvények, megbeszélések vagy promóciós tevékenységek, konferenciák vagy társadalmi rendezvények szervezését, amelyekre az uniós intézmények tagjai és asszisztenseik, valamint tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai számára küldenek meghívót, valamint

—	önkéntes hozzájárulásokat és a tervezett uniós jogalkotási vagy egyéb jogi aktusokkal kapcsolatos hivatalos konzultációkon vagy meghallgatásokon, illetve egyéb nyilvános konzultációkon való részvételt.

8. A nyilvántartás hatálya alá tartozó, az akár folyamatban lévő, akár előkészületi szakaszban járó tevékenységekben részt vevő valamennyi szervezetnek és önfoglalkoztató személynek – jogállásától függetlenül – regisztrálnia kell a nyilvántartásban.

Minden, a nyilvántartás hatálya alá tartozó, és a jogi és egyéb szakmai tanácsadást nyújtó közvetítők által szerződéses megbízás alapján folytatott tevékenység révén mind a közvetítő, mind annak ügyfele jogosult lesz a regisztrációra. E közvetítőknek nyilatkozniuk kell az ilyen megbízást adó valamennyi ügyfelükről, valamint a képviseleti tevékenységekért ügyfelenként keletkező bevételről a II. melléklet II. szakaszának C.2.b. pontjában meghatározottak szerint. E követelmény nem menti fel az ügyfelet az alól, hogy regisztráljon, és saját költségbecslésében feltüntesse a közvetítőknek alvállalkozásba adott tevékenységek költségét.

A nyilvántartás hatálya alá nem tartozó tevékenységek

9. Egy szervezet csak akkor jogosult regisztrálásra, ha olyan, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket végez, amelyek eredményeként közvetlen vagy közvetett kommunikáció alakult ki az uniós intézményekkel. A regisztrációra jogosulatlannak ítélt szervezeteket törölhetik a nyilvántartásból.

10. A jogi és egyéb szakmai tanácsadás nyújtásával kapcsolatos tevékenységek nem képezik a nyilvántartás tárgyát az alábbi esetekben:

—

tanácsadó munka és állami szervekkel való kapcsolattartás annak érdekében, hogy az ügyfeleknek pontosabb tájékoztatást nyújtsanak valamely általános jogi helyzetről vagy egyedi jogi helyzetükről, vagy hogy tájékoztassák őket arról, hogy valamely egyedi jogi vagy közigazgatási lépés a hatályos jog és szabályozási környezet szerint helyénvaló vagy elfogadható-e,

—	tanácsadás az ügyfelek számára, támogatást nyújtva számukra annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységük összhangban álljon a vonatkozó joggal,

—	ügyfelek számára készített elemzések és tanulmányok a szóban forgó ügyfelek jogi helyzetével vagy tevékenységi körével kapcsolatos bármely jogi vagy szabályozási változásról,

—	képviselet békéltető vagy közvetítői eljárás keretei között annak megelőzése érdekében, hogy valamely vita bíróság vagy közigazgatási szerv elé kerüljön, vagy

—	olyan tevékenységek, amelyek az ügyfél tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának gyakorlásával függnek össze, ideértve a közigazgatási eljárásokban biztosított védelemhez való jogot, így jogászok vagy az adott kérdésben jártas bármely más szakértők által végzett tevékenységek.

Amennyiben egy társaság és tanácsadói félként vesznek részt valamely konkrét jogi vagy közigazgatási ügyben vagy eljárásban, az ezzel közvetlenül összefüggő és a meglévő jogi keret megváltoztatását nem célzó tevékenységekre a nyilvántartás nem terjed ki. Ez az előírás az Európai Unió valamennyi tevékenységi ágazatára alkalmazandó.

Ugyanakkor a jogi és egyéb szakmai tanácsadás nyújtásával kapcsolatos alábbi tevékenységekre kiterjed a nyilvántartás, amennyiben azok célja az uniós intézmények tagjai és asszisztenseik, valamint tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai befolyásolása:

—	képviseleten és mediáción keresztül megnyilvánuló támogatás vagy érdekképviseleti anyagok nyújtása, beleértve azok érvelését és szövegezését is, valamint

—	taktikai vagy stratégiai tanácsadás, beleértve olyan kérdések felvetését, amelyek tárgya és felvetésük időzítése az uniós intézmények tagjai és asszisztenseik, valamint tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai befolyásolását célozza.

11. A szociális partnerek által a szociális párbeszéd résztvevőiként (szakszervezetek, munkáltatói egyesületek stb.) végzett tevékenységekre nem terjed ki a nyilvántartás, amennyiben ezek a szociális partnerek a Szerződésekben rájuk ruházott feladatot teljesítik. Ez a pont értelemszerűen alkalmazandó minden, a Szerződésekben kifejezetten intézményi szerep betöltésére kijelölt szervre;

12. Az uniós intézmények vagy az Európai Parlament képviselői közvetlen és egyedi felkérésére végzett tevékenységek, például tényszerű tájékoztatásra, adatközlésre vagy szakértői véleményre irányuló eseti vagy rendszeres felkérések nem képezik tárgyát a nyilvántartásnak.

Különös rendelkezések

13. A nyilvántartás nem alkalmazandó egyházakra és vallási közösségekre. Az egyházaknak és vallási közösségeknek az uniós intézményekkel folytatott kapcsolattartás során való képviselete céljából létrehozott képviseleti irodáknak vagy jogalanyoknak, irodáknak és hálózatoknak, valamint ezek egyesületeinek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

14. A nyilvántartás nem terjed ki politikai pártokra. Az általuk létrehozott vagy támogatott és a nyilvántartás hatálya alá eső tevékenységekben részt vevő szervezeteknek azonban regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

15. A nyilvántartás nem érinti a tagállamok kormányzati szolgálatait, harmadik országok kormányait, nemzetközi kormányközi szervezeteket, valamint ezek diplomáciai kirendeltségeit.

16. A regionális közigazgatási szervek és képviseleti irodáik nem kötelesek regisztrálni a nyilvántartásban, de regisztrálhatnak, amennyiben úgy kívánják. A régiók együttes képviselete céljából létrehozott egyesületeknek vagy hálózatoknak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

17. A 16. pontban említetteken kívül valamennyi, országos szint alatti közigazgatási szervnek, így a helyi és önkormányzati közigazgatási szerveknek vagy városoknak, vagy ezek képviseleti irodáinak, szövetségeinek vagy hálózatainak regisztrálnia kell a nyilvántartásban.

18. A jogi státusszal vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, azonban a gyakorlatban szervezett befolyást megvalósító és a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységet folytató hálózatoknak, platformoknak vagy a kollektív tevékenység egyéb formáinak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban. A kollektív tevékenység ilyen formáinak tagjai képviselőt jelölnek ki, aki az „Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkárságával” (a Titkárság) való kapcsolattartásért felel.

19. A nyilvántartásba vételre való jogosultság értékelése tekintetében azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek (közvetlenül vagy közvetetten) valamennyi uniós intézményre, ügynökségre és szervre, valamint azok tagjaira és asszisztenseikre, valamint tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira irányulnak. Ezek a tevékenységek nem foglalják magukban a tagállamokra, illetve különösen a tagállamoknak az Európai Unió mellett működő állandó képviseleteire irányuló tevékenységeket.

20. Az európai hálózatokat, szövetségeket, egyesületeket vagy platformokat arra ösztönzik, hogy a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek azonosítására közös, átlátható iránymutatásokat dolgozzanak ki tagjaik számára. A nevezett szereplők ezeket az iránymutatásokat nyilvánosságra hozzák.

IV. A NYILVÁNTARTOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

21. A nyilvántartásba vétellel az érintett szervezetek és személyek:

—	hozzájárulnak az általuk a nyilvántartásba való felvétel céljából közölt információk nyilvános adattá válásához,

—	vállalják a III. mellékletben megállapított magatartási kódex betartását, és adott esetben rendelkezésre bocsátják az általuk betartandó bármely szakmai magatartási kódex szövegét (4),

—	szavatolják a nyilvántartásba való felvétel céljából közölt információ helytállóságát, és vállalják, hogy a kiegészítő információkra, illetve az információk naprakésszé tételére vonatkozó adminisztratív megkeresésekkel kapcsolatban együttműködnek,

—	hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük kapcsolatban érkezett bármely figyelmeztető jelzést és panaszt a III. mellékletben megállapított magatartási kódex szabályai alapján kezeljék,

—	hozzájárulnak ahhoz, hogy alkalmazzák velük szemben a III. melléklet szerinti magatartási kódex megsértése esetére vonatkozó intézkedéseket, és tudomásul veszik, hogy a magatartási kódex szabályainak be nem tartása esetén a IV. mellékletben meghatározott intézkedések alkalmazhatók velük szemben,

—	tudomásul veszik annak lehetőségét, hogy a feleknek – kérésre és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) rendelkezéseinek megfelelően – közzé kell tenniük a nyilvántartottak tevékenységével kapcsolatos levelezéseket és egyéb dokumentumokat.

V. VÉGREHAJTÁS

22. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkárai felelősek a rendszer felügyeletéért és valamennyi fő működési szempont tekintetében, továbbá az e megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket közös megegyezéssel hozzák meg.

23. Jóllehet a rendszert közösen működtetik, a felek a nyilvántartást egymástól függetlenül is használhatják saját külön céljaikra.

24. A rendszer működtetése érdekében az Európai Parlament és az Európai Bizottság szolgálatai fenntartanak egy közös működési struktúrát, a Titkárságot. A Titkárságot az Európai Parlament és az Európai Bizottság tisztviselőinek egy csoportja alkotja az illetékes szolgálatok között létrejött megállapodás alapján. A Titkárságot egy osztályvezető irányítja az Európai Bizottság Főtitkárságán. A Titkárság feladatai közé tartozik – a jelen megállapodás keretei között – végrehajtási iránymutatások elkészítése, a szabályok nyilvántartottak általi egységes értelmezésének elősegítése, valamint a nyilvántartásba kerülő tartalmak minőségének nyomon követése. A Titkárság a rendelkezésre álló adminisztratív erőforrásokat a nyilvántartott tartalmak minőségének ellenőrzésére használja, fenntartva ugyanakkor, hogy a szolgáltatott információért való felelősséget végső soron a nyilvántartottak viselik.

25. A felek megfelelő képzési és belső kommunikációs projekteket szerveznek, hogy tagjaik és személyi állományuk körében terjesszék a közös nyilvántartással, valamint a figyelmeztető jelzési és a panasztételi eljárásokkal kapcsolatos ismereteket.

26. A felek megfelelő külső intézkedéseket hoznak a nyilvántartásra való figyelemfelhívás és a használatának elősegítése céljából.

27. Az Europa-honlapon található Átláthatósági Nyilvántartás weboldalon rendszeresen közzétesznek a nyilvántartás adatbázisából származó, alapvető statisztikai adatokat, és azokat egy felhasználóbarát keresőprogramon keresztül hozzáférhetővé teszik. Ezen adatbázis nyilvános adatai elektronikus, számítógéppel olvasható formátumokban rendelkezésre állnak.

28. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkárai a nyilvántartás működéséről szóló éves jelentést nyújtanak be az Európai Parlament illetékes alelnökéhez és az Európai Bizottság illetékes alelnökéhez. Az éves jelentés tényszerű információkat nyújt a nyilvántartásról, annak tartalmáról és fejlődéséről, és azt a megelőző naptári évre vonatkozóan évente közzé kell tenni.

VI. A SZABÁLYOKAT BETARTÓ NYILVÁNTARTOTTAK TEKINTETÉBEN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

29. A nyilvántartás hatálya alá tartozó szervezeteknek dolgozó vagy azokat képviselő személyek számára csak akkor állítanak ki európai parlamenti belépési engedélyt, ha e szervezetek vagy személyek szerepelnek a nyilvántartásban. Mindazonáltal a nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre. Az Európai Parlament épületeibe belépésre jogosító, hosszú távú belépési engedélyek kiadása és ellenőrzése továbbra is a Parlament saját hatáskörébe tartozó, belső eljárásának része.

30. A felek az e megállapodás által létrehozott kereten belüli nyilvántartásba vétel ösztönzésére igazgatási hatáskörük keretein belül ösztönzőket ajánlanak fel.

Az Európai Parlament által a nyilvántartottak számára nyújtott ösztönzések többek között az alábbiak lehetnek:

—	az épületeibe való belépés, illetve az európai parlamenti képviselőkhöz és asszisztenseikhez, valamint a Parlament tisztviselőihez és egyéb alkalmazottaihoz való bejutás további megkönnyítése,

—	események megszervezésének vagy társrendezésének engedélyezése a Parlament épületeiben,

—	megkönnyített információátadás, többek között egyedi levelezési listák,

—	részvétel felszólalóként a bizottsági meghallgatásokon,

—	az Európai Parlament által biztosított védnökség.

Az Európai Bizottság által a nyilvántartottak számára nyújtott ösztönzések többek között az alábbiak lehetnek:

—	nyilvános konzultációk elindításakor a nyilvántartottaknak nyújtott tájékoztatással kapcsolatos intézkedések,

—	szakértői csoportokra és egyéb tanácsadó testületekre vonatkozó intézkedések,

—	egyedi levelezési listák,

—	az Európai Bizottság által biztosított védnökség.

A felek tájékoztatják a nyilvántartottakat a rendelkezésükre álló konkrét ösztönzőkről.

VII. A MAGATARTÁSI KÓDEX BE NEM TARTÁSA ESETÉN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

31. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy valaki nem tartja be a III. mellékletben megállapított magatartási kódexet, bárki figyelmeztető jelzéssel élhet, illetve panaszt tehet a nyilvántartás weboldalán található szabványos kapcsolatfelvételi űrlapon. A figyelmeztető jelzéseket és panaszokat a IV. mellékletben található eljárásoknak megfelelően kezelik.

32. A figyelmeztető jelzési mechanizmus az Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkársága által a 24. pont szerint végrehajtott minőségellenőrzések kiegészítésére szolgáló eszköz. A nyilvántartottak által szolgáltatott információkkal kapcsolatos ténybeli hibák vonatkozásában bárki figyelmeztető jelzéssel élhet. A jogosulatlan regisztrációkkal kapcsolatban is van lehetőség figyelmeztető jelzésre.

33. Bárki hivatalos panasszal élhet, amennyiben felmerül a gyanú, hogy valamely nyilvántartott nem tartja be a magatartási kódexet, kivéve, ha tárgyi tévedésről van szó. A panaszt a magatartási kódex feltételezett be nem tartására vonatkozó lényeges tényekkel kell alátámasztani.

A Titkárság az arányosság és a megfelelő ügyintézés elveinek megfelelő figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett nem megfelelést. A magatartási kódex a nyilvántartottak vagy azok képviselői általi szándékos be nem tartása a IV. mellékletben megállapított intézkedések alkalmazását vonja maga után.

34. Amennyiben a Titkárság a 31–33. pontban említett eljárások keretében az együttműködés ismétlődő elmulasztását, ismétlődő nem megfelelő magatartást vagy a magatartási kódex súlyos megsértését állapítja meg, az érintett nyilvántartottat egy vagy két éves időszakra kizárják a nyilvántartásból, és ezt az intézkedést a IV. mellékletben foglaltak szerint a nyilvántartásban nyilvánosan megemlítik.

VIII. EGYÉB INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK BEVONÁSA

35. Az Európai Tanács és a Tanács felkérést kap a nyilvántartáshoz való csatlakozásra. A felek ösztönzik az egyéb uniós intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy referenciaeszközként maguk is használják az e megállapodás által létrehozott keretet az európai uniós politikák kialakításával és végrehajtásával foglalkozó szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel folytatott együttműködésük során.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. Ez a megállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között 2011. június 23-án létrejött megállapodás helyébe lép, amelynek hatálya e megállapodás hatálybalépésének napján megszűnik.

37. A nyilvántartást 2017-ben felül kell vizsgálni.

38. Ez a megállapodás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A megállapodást 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az e megállapodás alkalmazási időpontjában már regisztrált szervezeteknek módosítaniuk kell regisztrációjukat annak érdekében, hogy a szóban forgó időpontot követő három hónapon belül megfeleljenek az e megállapodásból következő új előírásoknak.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

az Európai Bizottság részéről

az alelnök

M. ŠEFČOVIČ

(1) HL L 191., 2011.7.22., 29. o.

(2) HL C 271. E, 2009.11.12., 48. o.

(3) HL C 377. E, 2012.12.7., 176. o.

(4) A nyilvántartottakra vonatkozó szakmai magatartási kódex a III. mellékletben megállapított magatartási kódex előírásainál szigorúbb kötelezettségeket is előírhat.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

I. MELLÉKLET

Átláthatósági nyilvántartás

Az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek

Szakasz

Jellemzők/megjegyzések

I –	Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független (önfoglalkoztató) tanácsadók

Alszakasz

Szakmai tanácsadással foglalkozó irodák

Olyan cégek, amelyek ügyfelek nevében végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket.

Alszakasz

Ügyvédi irodák

Olyan ügyvédi irodák, amelyek ügyfelek nevében végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket.

Alszakasz

Független (önfoglalkoztató) tanácsadók

Olyan független (önfoglalkoztató) tanácsadók vagy ügyvédek, amelyek/akik ügyfelek nevében végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket. Ez az alszakasz a csak egy személyből álló gazdálkodó egységek nyilvántartására szolgál.

II –	Intézményen belüli lobbisták és szakszervezetek/gazdasági/szakmai szervezetek

Alszakasz

Vállalatok és vállalatcsoportok

Olyan vállalatok vagy vállalatcsoportok, amelyek (jogi státusszal vagy anélkül) házon belül saját céljaikra végeznek érdekérvényesítést, lobbizást, érdekképviseletet, közügyeket és közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást magukban foglaló tevékenységeket.

Alszakasz

Kereskedelmi és gazdasági szervezetek

Profitorientált vállalatokat vagy vegyes csoportokat és platformokat képviselő (maguk is profitorientált vagy nonprofit) szervezetek.

Alszakasz

Szakszervezetek és szakmai szervezetek

Munkavállalói, szakmai és ágazati érdekképviseletek.

Alszakasz

Egyéb szervezetek, többek között:

—	egyéb rendezvényszervező szervezetek (profitorientált vagy nonprofit),

—	profitorientált magánérdekeltségekkel kapcsolatban álló érdekelt média vagy kutatásorientált szervezetek,

—	ad hoc koalíciók és ideiglenes szerveződések (profitorientált tagsággal).

III –

Nem kormányzati szervezetek

Alszakasz

Nem kormányzati szervezetek, platformok és hálózatok, valamint egyéb hasonló szervezetek.

Olyan nonprofit szervezetek (jogi státusszal vagy anélkül), amelyek közigazgatási szervektől, politikai pártoktól vagy kereskedelmi szervezetektől függetlenek. Ide tartoznak az alapítványok, jótékonysági tevékenységek stb.

Bármely profit elérésére irányuló elemet magában foglaló szervezet a II. szakaszban köteles regisztrálni.

IV –	Szellemi műhelyek, kutatási és tudományos intézmények

Alszakasz

Szellemi műhelyek és kutatási intézmények

Szakosodott szellemi műhelyek és kutatási intézmények, amelyek az Európai Unió tevékenységeivel és politikáival foglalkoznak.

Alszakasz

Tudományos intézmények

Olyan intézmények, amelyek fő célja az oktatás, de az Európai Unió tevékenységeivel és politikáival is foglalkoznak.

V –	Egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek

Alszakasz

Egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek

Képviseleti tevékenységek céljára létrehozott jogalanyok, irodák, hálózatok vagy egyesületek.

VI –	Helyi, regionális és önkormányzati közigazgatási, egyéb közjogi és vegyes jogállású intézményeket stb. képviselő szervezetek

Alszakasz

Regionális szerveződések

A régiók és képviseleti irodáik nem kötelesek regisztrálni a nyilvántartásban, de regisztrálhatnak, amennyiben úgy kívánják. A régiók együttes képviselete céljából létrehozott egyesületeknek vagy hálózatoknak regisztrálniuk kell a nyilvántartásban.

Alszakasz

Országos szint alatti közigazgatási szervek

Az összes egyéb, országos szint alatti közigazgatási szerveknek, így a helyi és önkormányzati közigazgatási szerveknek vagy ezek képviseleti irodáinak, nemzeti szövetségeinek vagy hálózatainak regisztrálnia kell a nyilvántartásban.

Alszakasz

Regionális vagy egyéb országos szint alatti közigazgatási szervek transznacionális szövetségei és hálózatai

Alszakasz

Egyéb, jogszabály által a közérdek szolgálata céljából létrehozott közjogi vagy vegyes jogállású szervezetek

Egyéb közjogi vagy vegyes (állami/magán) jogállású szervezetek.

II. MELLÉKLET

A NYILVÁNTARTOTTAK ÁLTAL BIZTOSÍTANDÓ INFORMÁCIÓK

I. ÁLTALÁNOS ÉS ALAPINFORMÁCIÓK

a)	a szervezet neve(i), székhelyének címe és adott esetben brüsszeli, luxembourgi vagy strasbourgi címe, telefonszáma, e-mail-címe, weboldala;

a szervezetért jogilag felelős személy és a szervezet nyilvántartás által érintett tevékenységeiért felelős igazgatójának, igazgató partnerének vagy adott esetben fő kapcsolattartójának (azaz az uniós ügyekért felelős vezető) neve; azoknak a személyeknek a neve, akik az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkeznek (1);

a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekben részt vevő személyek (tagok, személyi állomány stb.) és az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkező személyek száma illetve az egyes személyek által e tevékenységekkel töltött idő a teljes munkaidő 25 %, 50 %, 75 % vagy 100 % százalékos arányában meghatározva;

d)	célok/feladatok – témakörök – tevékenységek – országok, amelyekben tevékenységet fejtenek ki – valamely hálózattal fennálló kapcsolatok – a nyilvántartás hatálya alá tartozó általános információk;

e)	tagság és adott esetben a tagok (személyek és szervezetek) száma.

II. RÉSZLETES INFORMÁCIÓK

A. A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységek

Konkrét részleteket és tájékoztatást kell adni a nyilvántartottak nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységei által megcélzott fontosabb jogalkotási javaslatokról vagy politikákról. Megemlíthetők egyéb konkrét tevékenységek, például rendezvények vagy publikációk is.

B. Uniós intézményekhez fűződő kapcsolatok

a)	Magas szintű csoportokban, tanácsadó bizottságokban, szakértői csoportokban, más, EU által támogatott struktúrákban és platformokban stb. betöltött tagság.

b)	Tagság vagy részvétel az Európai Parlament közös munkacsoportjaiban vagy ágazati fórumokban stb.

C. A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi információk

Valamennyi nyilvántartottnak a következőket kell benyújtania:

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó éves költségekre vonatkozó becslés. A benyújtott pénzügyi adatoknak a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatainak éves aktualizálása előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkozniuk.

Az Európai Unió intézményeitől kapott finanszírozás összege és forrása a legutóbbi lezárt üzleti évben, a nyilvántartásba vétel vagy a nyilvántartásbavételi adatok éves aktualizálásának időpontjától kezdődően. Az információknak meg kell felelniük az európai átláthatósági rendszerben szereplő információknak (2).

A szakmai tanácsadással foglalkozó irodáknak/ügyvédi irodáknak/független (önfoglalkoztató) tanácsadóknak (I. melléklet I. szakasza) ezenfelül adatot kell szolgáltatniuk a következőkről:

A nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből származó forgalom az alábbi táblázat szerint:

Képviseleti tevékenységből származó éves forgalom euróban

0 – 99 999

100 000 – 499 999

500 000 – 1 000 000

> 1 000 000

Azon ügyfelek listája, akiknek a nevében a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeket végzik. Az ügyfelektől képviseleti tevékenységekből származó bevételeket az alábbi táblázat szerint kell feltüntetni:

Képviseleti tevékenységek értéktartománya ügyfelenként, éves felbontásban, euróban

0 – 9 999

10 000 – 24 999

25 000 – 49 999

50 000 – 99 999

100 000 – 199 999

200 000 – 299 999

300 000 – 399 999

400 000 – 499 999

500 000 – 599 999

600 000 – 699 999

700 000 – 799 999

800 000 – 899 999

900 000 – 1 000 000

> 1 000 000

Az ügyfeleknek is regisztrálniuk kell a nyilvántartásban. A szakmai tanácsadással foglalkozó irodák/ügyvédi irodák/független (önfoglalkoztató) tanácsadók által az ügyfeleikre vonatkozóan tett pénzügyi nyilatkozat (lista és táblázat) nem mentesíti ezen ügyfeleket azon kötelezettségük alól, hogy ezen alvállalkozásba adott tevékenységeket maguk is szerepeltessék saját nyilatkozatukban, annak érdekében, hogy elkerüljék a nyilatkozatban szereplő pénzügyi terheik alulértékelését.

Az intézményen belüli lobbistáknak és szakszervezeteknek/üzleti társulásoknak/szakmai szervezeteknek (I. melléklet II. szakasza) ezenfelül adatot kell szolgáltatniuk

a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységekből származó forgalomról, beleértve a 10 000 eurónál kevesebb összegeket is.

Nem kormányzati szervezetek – Szellemi műhelyek, tudományos és kutatási intézmények – egyházakat és vallási közösségeket képviselő szervezetek – helyi, regionális és önkormányzati közigazgatási szerveket, egyéb közjogi vagy vegyes jogállású intézményeket stb. képviselő szervezetek (I. melléklet III–VI. szakasza) ezenfelül adatot szolgáltatnak

a)	a szervezet teljes költségvetéséről;

b)	a fő összegek és finanszírozási források lebontott adatairól.

(1) A nyilvántartottak a nyilvántartásba vételi eljárás végén engedélyt kérhetnek az Európai Parlament épületeibe történő belépéshez. Az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre

(2) http://ec.europa.eu/budget/fts/index_en.htm

III. MELLÉKLET

MAGATARTÁSI KÓDEX

A felek úgy ítélik meg, hogy valamennyi, velük egy alkalommal vagy rendszeresen együttműködő, nyilvántartásba vett vagy nem nyilvántartott érdekképviselő magatartásának meg kell felelnie a jelen magatartási kódexben foglaltakkal.

Az uniós intézményekkel, azok tagjaival, tisztviselőivel és egyéb alkalmazottaival fenntartott kapcsolataikban az érdekképviselők:

mindig nevükkel és adott esetben nyilvántartási számukkal azonosítják magukat, valamint közlik, hogy mely szervezet vagy szervezetek képviseletében járnak el; nyilatkoznak továbbá az általuk előmozdítani kívánt érdekekről, célokról valamint szándékokról és adott esetben megjelölik az általuk képviselt ügyfeleket és tagokat;

b)	nem szereznek információt és nem lépnek fel valamely döntés meghozatala érdekében tisztességtelen úton vagy indokolatlan nyomásgyakorlás vagy nem helyénvaló magatartás révén, és erre nem is tesznek kísérletet;

harmadik felekkel való kapcsolataikban nem állítják, hogy bármilyen hivatalos viszonyban lennének az Unióval vagy annak bármely intézményével, nem állítanak hamis információkat a nyilvántartásba vétel hatásáról, amelyekkel félrevezetnék a harmadik feleket vagy az Unió tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, és kifejezett engedély nélkül nem használják az uniós intézmények emblémáit;

legjobb tudásuk szerint biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor és azt követően megadott, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek és valósak legyenek; elfogadják, hogy a szolgáltatott adatok felülvizsgálat tárgyát képezhetik, és vállalják, hogy a kiegészítő információkra, illetve az információk naprakésszé tételére vonatkozó adminisztratív kéréseket teljesítik;

e)	nem adják el harmadik feleknek az uniós intézményektől kapott dokumentumok másolatait;

f)	általában tiszteletben tartják és semmilyen módon nem akadályozzák az európai intézmények által létrehozott valamennyi szabály, szabályzat és helyes kormányzási gyakorlat végrehajtását és alkalmazását;

g)	nem késztetik az uniós intézmények tagjait, az Unió tisztviselőit vagy egyéb alkalmazottait, vagy e tagok asszisztenseit vagy gyakornokait a rájuk vonatkozó szabályok és magatartási normák megszegésére;

h)	amennyiben az Unió volt tisztviselőit vagy egyéb alkalmazottait, vagy az uniós intézmények tagjainak volt asszisztenseit vagy gyakornokait foglalkoztatják, tiszteletben tartják az ezen alkalmazottakra kötelező szabályok és titoktartási követelmények betartására vonatkozó kötelezettségüket;

i)	az Európai Parlament valamely képviselőjének környezetében lévő bármely személlyel való szerződéses kapcsolatot vagy ilyen személy alkalmazását megelőzően megszerzik az Európai Parlament érintett képviselőjének vagy képviselőinek előzetes hozzájárulását;

j)	tiszteletben tartják az Európai Parlament volt képviselőinek és az Európai Bizottság volt tagjainak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat;

k)	tájékoztatják az általuk képviselteket az uniós intézmények felé fennálló kötelezettségeikről.

Az Európai Parlamentnél az Európai Parlament épületeibe történő belépést lehetővé tevő, személyes, átruházhatatlan belépési engedély igénylése céljából nyilvántartásba vett személyek:

l)	gondoskodnak arról, hogy a belépési engedélyt mindenkor látható módon viseljék az Európai Parlament épületeiben;

m)	szigorúan betartják az Európai Parlament vonatkozó eljárási szabályzatát;

n)	elfogadják, hogy az Európai Parlament épületeibe való belépésre irányuló kérelmek elbírálása a Parlament kizárólagos előjoga, és a nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre.

IV. MELLÉKLET

A FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEKRE, ILLETVE A PANASZOK VIZSGÁLATÁRA ÉS ELBÍRÁLÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELJÁRÁS

I. Figyelmeztető jelzések

A nyilvántartásban szereplő információkkal és a jogosulatlan regisztrációkkal kapcsolatban bárki figyelmeztető jelzéssel élhet az Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkárságánál (a Titkárság) a nyilvántartás weboldalán található szabványos kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével.

A nyilvántartásban szereplő információkkal kapcsolatos figyelmeztető jelzéseket a III. mellékletben (1) meghatározottak szerint a magatartási kódex d) pontjának be nem tartására vonatkozó állításként kezelik. Az érintett nyilvántartottat felkérik az információk naprakésszé tételére vagy a Titkárság tájékoztatására arra vonatkozóan, hogy miért nincs szükség az információk frissítésére. Amennyiben az érintett nyilvántartott nem működik együtt, a fenti táblázatban (2. és 4. sor) szereplő intézkedések alkalmazandók.

II. Panaszok

1. szakasz: A panasz benyújtása

1. Bárki panaszt nyújthat be a Titkárságnál a nyilvántartás weboldalán található szabványos kapcsolatfelvételi űrlap kitöltésével. Az űrlapon az alábbi információkat kell feltüntetni:

a)	a panasz tárgyát képező nyilvántartott;

b)	a panasz benyújtójának neve és elérhetősége;

c)	a magatartási kódex állítólagos megsértésére vonatkozó adatok, többek között a panasz alátámasztására szolgáló dokumentumok vagy egyéb anyagok, annak megjelölése, hogy a panasz benyújtóját érte-e kár, illetve a szándékos be nem tartás gyanújának alapja.

A névtelen panaszokat nem veszik figyelembe.

2. A panaszban meg kell jelölni a magatartási kódex azon rendelkezéseit, amelyeknek a panasz benyújtója szerint nem tettek eleget. A Titkárság figyelmeztető jelzéssé minősíthet bármely panaszt, amennyiben a kódex be nem tartását az elejétől kezdve nem szándékosnak ítéli.

3. A magatartási kódex kizárólag az érdekképviselők és az uniós intézmények közötti kapcsolatokra vonatkozik, és nem lehet azt a harmadik felek vagy a nyilvántartottak közötti kapcsolatok szabályozására használni.

2. szakasz: Elfogadhatóság

4. A panasz beérkezése után a Titkárság:

a)	öt munkanapon belül igazolja a panasz benyújtója felé, hogy megkapta a panaszt;

b)	megállapítja, hogy a panasz a nyilvántartás hatálya alá tartozik-e, ahogy azt a III. mellékletben meghatározott magatartási kódex és a fenti 1. szakasz előírja;

ellenőrzi a panasz alátámasztása céljából, akár dokumentumok, egyéb anyagok vagy személyes nyilatkozatok formájában beterjesztett bizonyítékokat; elviekben az anyagi bizonyítékok az érintett nyilvántartottól, egy harmadik fél által kibocsátott dokumentumból vagy nyilvánosan elérhető forrásokból származnak. A panasz benyújtója által beterjesztett puszta értékítélet nem tekintendő bizonyítéknak.

d)	a b) és c) pontokban említett elemzés alapján határoz a panasz elfogadhatóságáról.

5. Amennyiben a panasz elfogadhatatlan, erről a Titkárság a határozat indokolását is tartalmazó levélben értesíti a panasz benyújtóját.

6. Amennyiben a panasz elfogadható, a Titkárság mind a panasz benyújtóját, mind az érintett regisztráltat értesíti a határozatról és a követendő eljárásról, az alábbiaknak megfelelően.

3. szakasz: Az elfogadható panaszok kezelése – A panasz megvizsgálása és ideiglenes intézkedések

7. Az érintett nyilvántartottat a Titkárság értesíti a panasz tartalmáról és az állítólagosan be nem tartott rendelkezés(ek)ről, továbbá ezzel egyidejűleg felkéri, hogy 20 munkanapon belül terjessze elő álláspontját. Az álláspont alátámasztására ugyanezen határidőn belül egy szakmai képviseleti szervezet által készített nyilatkozatot is benyújthat a nyilvántartott, különösen a szabályozott szakmák vagy szakmai magatartási kódex hatálya alá tartozó szervezetek esetében.

8. A válaszadásra a 7. pontban meghatározott határidő be nem tartása esetén az érintett nyilvántartott nyilvántartásba vételét átmenetileg felfüggesztik, amíg az együttműködés helyre nem áll.

9. A Titkárság megvizsgálja a vizsgálat során beszerzett valamennyi információt, és határozhat arról, hogy meghallgatja az érintett nyilvántartottat, a panasz benyújtóját vagy mindkét felet.

10. Ha az előterjesztett információk alapján a panasz megalapozatlannak bizonyul, akkor a Titkárság az erre vonatkozó határozatáról a határozat alapjául szolgáló indokok megjelölése mellett tájékoztatja az érintett nyilvántartottat és a panasz benyújtóját.

11. Ha a panasznak helyt adnak, akkor az érintett nyilvántartottat átmenetileg, az ügy kezelésére irányuló lépések (lásd lentebb a 4. szakaszt) megtételének idejére felfüggesztik a nyilvántartásból, valamint vele szemben egyéb további intézkedések alkalmazhatók, ideértve többek közt a nyilvántartásból való törlést és adott esetben az Európai Parlamentbe való belépési engedély visszavonását az intézmény belső eljárási szabályainak megfelelően (lásd az 5. szakaszt vagy az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2–4. sorát), nevezetesen az együttműködés elmulasztása esetén.

4. szakasz: Az elfogadható panaszok kezelése – rendezés

12. Ha a panasznak helyt adnak, és problémás kérdéseket azonosítanak, a Titkárság az érintett nyilvántartottal együttműködve minden szükséges lépést megtesz a probléma kezelésére és rendezésére.

13. Ha az érintett nyilvántartott együttműködik, akkor a Titkárság a rendezés elérésére eseti alapon ésszerű határidőt biztosít.

14. Ha a probléma lehetséges megoldását sikerült azonosítani, és az érintett nyilvántartott együttműködik e rendezés megvalósításában, akkor az adott nyilvántartott regisztrációját ismét vissza kell állítani, és a panaszt le kell zárni. A Titkárság az ilyen irányú határozatról – a határozat indokainak megjelölésével együtt – értesíti mind az érintett nyilvántartottat, mind pedig a panasz benyújtóját.

15. Ha az ügyre lehetséges megoldást találtak, és az érintett nyilvántartott nem működik együtt a megoldás megvalósításában, akkor az adott nyilvántartott regisztrációját törölni kell (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2. és 3. sorát). A Titkárság az ilyen irányú határozatról – a határozat indokainak megjelölésével együtt – értesíti mind az érintett nyilvántartottat, mind pedig a panasz benyújtóját.

16. Amennyiben az ügy lehetséges megoldása harmadik fél – többek között egy tagállami közigazgatási szerv – döntését igényli, a Titkárság végső határozatát a döntés meghozatalának idejéig felfüggesztik.

17. Amennyiben a nyilvántartott a 7. pont szerinti, a panaszról történt értesítést követő 40 napon belül nem működik együtt, a kódex be nem tartása esetére meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni (lásd az 5. szakasz 19–22. pontját és az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2. és 4. sorát).

5. szakasz: Az elfogadható panaszok kezelése – A magatartási kódex be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedések

18. Amennyiben az érintett nyilvántartott azonnali korrekciókat hajt végre, mind a panasz benyújtója, mind pedig a nyilvántartott írásbeli megerősítést kap a tényekről és azok korrekciójáról (lásd az intézkedéseket tartalmazó lenti táblázat 1. sorát).

19. Amennyiben az érintett nyilvántartott nem reagál a 17. pontban meghatározott 40 napos határidőn belül, ez a nyilvántartásból való törlést (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 2. sorát) és a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó ösztönzőkre való jogosultság elvesztését vonja maga után.

20. Amennyiben a nem megfelelő magatartás megállapítást nyer, az érintett nyilvántartottat törlik a nyilvántartásból (lásd az intézkedéseket tartalmazó táblázat 3. sorát), és elveszíti a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó ösztönzőkre való jogosultságát.

21. A 19. és 20. pontban említett esetekben az érintett nyilvántartott újból nyilvántartásba vehető, ha a nyilvántartásból való törléshez vezető okokat orvosolták.

22. Amennyiben az együttműködés hiánya vagy a nem megfelelő magatartás ismétlődőnek és szándékosnak tekinthető, illetve amennyiben a szabályok súlyos megsértésének megállapítására kerül sor (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 4. sorát), a JTRS az újbóli nyilvántartásba vétel – az ügy súlyosságától függően – egy vagy két évre történő megtiltására vonatkozó határozatot fogad el.

23. Az érintett nyilvántartott és a panasz benyújtója értesítést kap a 18–22. pont, illetve az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 1–4. sorában feltüntetettek szerint elfogadott intézkedésekről.

24. Amennyiben a Titkárság által elfogadott bármely intézkedés a nyilvántartásból való hosszú távú törlést eredményez (lásd az intézkedéseket tartalmazó alábbi táblázat 4. sorát), az érintett nyilvántartott az intézkedésről szóló értesítéstől számított 20 munkanapon belül indokolással ellátott kérelmet nyújthat be az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkáraihoz, amelyben kéri az adott intézkedés újbóli vizsgálatát.

25. A 20 napos határidő lejártát követően, illetve miután a főtitkárok meghozták a végleges határozatot, az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékes alelnöke tájékoztatást kap erről, és az intézkedést nyilvánosan megemlítik a nyilvántartásban.

26. Amennyiben az újbóli nyilvántartásba vétel meghatározott időtartamra szóló tilalmáról szóló határozat az Európai Parlament épületeibe érdekképviselőként történő belépésre vonatkozó engedélykérelem lehetőségének visszavonásával jár, az Európai Parlament főtitkára javaslatot nyújt be a Quaestorok Kollégiumának, akiket felkér arra, hogy engedélyezzék az érintett személy birtokában lévő kapcsolódó belépési engedélynek az adott időtartamra történő visszavonását.

27. A jelen melléklet szerint alkalmazandó intézkedésekről szóló határozataiban a Titkárság kellőképpen tiszteletben tartja az arányosság és a helyes kormányzás elveit. A Titkárság az Európai Bizottság Főtitkársága egy osztályvezetőjének koordinálásával, az Európai Parlament és az Európai Bizottság – kellőképpen tájékoztatott – főtitkárainak felügyelete mellett működik.

A magatartási kódex be nem tartása esetén rendelkezésre álló intézkedések táblázata

A szabályszegés típusa (a számok a fenti pontokra utalnak)

Intézkedés

Az intézkedés nyilvánosságra hozatala a nyilvántartásban

Az Európai Parlament épületeibe való belépés megvonásáról szóló hivatalos határozat

Azonnal helyesbített, nem szándékos szabályszegés (18)

A tényeket és a helyesbítést elismerő írásos figyelmeztetés.

Nem

Az Átláthatósági Nyilvántartás Közös Titkárságával való együttműködés hiánya (19 és 21)

A nyilvántartásból való törlés, az Európai Parlament épületeibe való belépési engedély megvonása és egyéb ösztönzők elvesztése

Nem

Nem megfelelő magatartás (20 és 21)

A nyilvántartásból való törlés, az Európai Parlament épületeibe való belépési engedély megvonása és egyéb ösztönzők elvesztése.

Nem

Az együttműködés ismétlődő és szándékos hiánya vagy ismétlődő nem megfelelő magatartás (22) és/vagy súlyos szabályszegés

a)	A nyilvántartásból való törlés egy évre és az Európai Parlament épületeibe szóló (érdekcsoport akkreditált képviselőjeként kapott) belépési engedély hivatalos visszavonása;

b)	A nyilvántartásból való törlés két évre és az Európai Parlament épületeibe szóló (érdekcsoport akkreditált képviselőjeként kapott) belépési engedély hivatalos visszavonása;

Igen, az Európai Parlament és az Európai Bizottság főtitkárainak határozata alapján

Igen, a Quaestorok Kollégiumának határozata alapján

(1) A d) pont az érdekképviselőkre vonatkozóan arról rendelkezik, hogy az uniós intézményekkel és azok tagjaival, tisztviselőivel és egyéb alkalmazottaival fenntartott kapcsolataikban „legjobb tudásuk szerint biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor és azt követően megadott, a nyilvántartás hatálya alá tartozó tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek és valósak legyenek” és „elfogadják, hogy a szolgáltatott adatok felülvizsgálat tárgyát képezhetik, és vállalják, hogy a kiegészítő információkra, illetve az információk naprakésszé tételére vonatkozó adminisztratív kéréseket teljesítik”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 277

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. szeptember 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 983/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 18.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 984/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 18.) a gabonaágazatban 2014. szeptember 19-től alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	4
		A Bizottság 985/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 18.) az 533/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingensek keretében 2014. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	7
		A Bizottság 986/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 18.) az 1385/2007/EK rendelettel megnyitott, baromfihúsra vonatkozó vámkontingens keretében 2014. szeptember első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	9
		INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára	11

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	52,3
	TR	84,0
	XS	82,8
	ZZ	73,0
0707 00 05	MK	34,4
	TR	107,9
	ZZ	71,2
0709 93 10	TR	120,2
0709 93 10	ZZ	120,2
0805 50 10	AR	136,1
	CL	173,6
	IL	155,5
	UY	112,2
	ZA	140,8
	ZZ	143,6
0806 10 10	AR	128,7
	BR	172,3
	EG	160,1
	MK	33,9
	TR	115,2
	ZZ	122,0
0808 10 80	AR	262,7
	BA	49,3
	BR	65,7
	CL	146,3
	NZ	124,8
	US	129,4
	ZA	125,8
	ZZ	129,1
0808 30 90	AR	217,1
	CL	231,7
	CN	109,8
	TR	123,9
	ZZ	170,6
0809 30	TR	126,8
0809 30	ZZ	126,8
0809 40 05	MK	20,2
0809 40 05	ZZ	20,2

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/tonna)
1001 11 00	KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag	0,0
1001 19 00	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,0
	közepes minőségű, a vetőmag kivételével	0,0
	gyenge minőségű, a vetőmag kivételével	0,0
ex 1001 91 20	KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag	0,0
ex 1001 99 00	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,0
1002 10 00	ROZS, vetőmag	10,44
1002 90 00	ROZS, a vetőmag kivételével	10,44
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	10,44
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	10,44
1007 10 90	CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével	10,44
1007 90 00	CIROKMAG, a vetőmag kivételével	10,44

Csoportszám	Tételszám	A 2014.10.1-jétől 2014.12.31-ig terjedő alidőszakra benyújtott behozataliengedélykérelmekre alkalmazandó odaítélési együttható (%-ban)
1	09.4410	0,240327
2	09.4411	0,243729
3	09.4412	0,268779
4	09.4420	0,903674
6	09.4422	0,973717