12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/1

A TANÁCS 959/2014/EU RENDELETE

(2014. szeptember 8.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

Tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló, 2014. március 17-i 2014/145/KKBP tanácsi határozatra (1),

Tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) hatályba léptet egyes, a 2014/145/KKBP határozatban előírt intézkedéseket, továbbá előírja a következők pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását: azon természetes személyek, akik felelősek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, vagy Ukrajna stabilitását vagy biztonságát aláásó és fenyegető vagy a nemzetközi szervezetek Ukrajnában végzett munkáját akadályozó intézkedésekért vagy politikákért vagy aktívan támogatják vagy végrehajtják ezen intézkedéseket vagy politikákat, valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek; azon jogi személyek, szervezetek és szervek, amelyek anyagi vagy pénzügyi eszközökkel támogatják az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedéseket; a Krímben vagy Szevasztopolban található olyan jogi személyek, szervezetek és szervek, amelyeknek tulajdonjoga az ukrán joggal ellentétesen került átruházásra, vagy olyan jogi személyek, szervezetek vagy szervek, amelyek az ilyen átruházások haszonélvezői voltak; valamint a Krím annektálásáért vagy Kelet-Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók részére aktív anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek.

(2)

2014. szeptember 8-án a Tanács megállapodott a korlátozó intézkedéseknek azokra a természetes személyekre és szervezetekre való kiterjesztéséről, akik és amelyek ügyleteket folytatnak az ukrajnai Donbasz (Donyec-medence) területén működő szakadár csoportokkal. A Tanács elfogadta a 2014/658/KKBP határozatot (3), amely a 2014/145/KKBP határozat módosításáról és a jegyzékbe vétel kritériumainak e célból történő módosításáról rendelkezik.

(3)	Az intézkedés a Szerződés hatálya alá tartozik, ezért a végrehajtásához uniós szintű jogszabály szükséges, különösen az intézkedésnek valamennyi tagállamban történő egységes alkalmazása biztosítása céljából.

(4)	A 269/2014/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 269/2014/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„e)	azon természetes vagy jogi személyeket, szervezeteket vagy szerveket, amelyek ügyleteket folytatnak az ukrajnai Donbasz (Donyec-medence) területén működő szakadár csoportokkal.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(2) A Tanács 2014. március 17-i 269/2014/EU rendelete az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (HL L 78., 2014.3.17., 6. o.).

(3) A Tanács 2014. szeptember 8-i 2014/658/KKBP határozata az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 47. oldalát).

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/3

A TANÁCS 960/2014/EU RENDELETE

(2014. szeptember 8.)

az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló, 2014. szeptember 8-i 2014/659/KKBP határozatra (1),

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)

A 833/2014/EU tanácsi rendelet (2) hatályba léptet a 2014/512/KKBP tanácsi határozatban (3) előírt egyes intézkedéseket. Az említett intézkedések magukban foglalnak kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére vonatkozó korlátozásokat, a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a fegyverek és katonai felszerelések szállításához kapcsolódó bizonyos szolgáltatásokra vonatkozó korlátozásokat, előzetes engedélyezési kötelezettség formájában a bizonyos technológiáknak az oroszországi kőolajipar számára történő közvetlen vagy közvetett értékesítésére, szállítására, átruházására vagy kivitelére vonatkozó korlátozásokat, továbbá egyes pénzügyi intézmények tőkepiaci forráshoz jutására vonatkozó korlátozásokat.

(2)	Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői további meghozandó célzott intézkedések előkészítésére szólítottak fel annak érdekében, hogy haladéktalanul további lépéseket lehessen tenni.

(3)	A helyzet súlyosságára tekintettel a Tanács helyénvalónak ítéli azt, hogy Oroszországnak az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedéseire további korlátozó intézkedésekkel reagáljon.

(4)	Ezzel összefüggésben helyénvaló további korlátozásokat alkalmazni a 428/2009/EK tanácsi rendeletben (4) foglaltak szerinti kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére.

(5)	Emellett meg kell tiltani a mélytengeri olajfeltáráshoz és -kitermeléshez, a sarkvidéki olajfeltáráshoz és -kitermeléshez, vagy palaolajprojektekhez szükséges szolgáltatások nyújtását.

(6)

Az orosz kormányra való nyomásgyakorlás érdekében helyénvaló ezen túlmenően további korlátozásokat alkalmazni egyes pénzügyi intézmények tőkepiaci forráshoz jutására is – azon kormányközi megállapodások révén létrehozott, nemzetközi jogállású, oroszországi székhelyű intézmények kivételével, amelyeknek Oroszország is részvényese –, valamint korlátozásokat alkalmazni a védelmi ágazatban működő, Oroszországban alapított jogi személyekre, szervezetekre vagy szervekre – a főként az űriparban és az atomenergia-ágazatban működők kivételével –, továbbá korlátozásokat alkalmazni olyan Oroszországban alapított jogi személyekre, szervezetekre vagy szervekre, amelyek fő tevékenysége kőolaj vagy kőolajipari termékek értékesítéséhez vagy szállításához kapcsolódik. A 833/2014/EU rendelet 5. cikkében említettek kivételével más pénzügyi szolgáltatások, így például a betéti szolgáltatások, a pénzforgalmi szolgáltatások, a biztosítási szolgáltatások és a fenti rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett intézmények által folyósított kölcsönök, valamint az energiapiacon fedezeti célokra használt származtatott pénzügyi eszközök, nem tartoznak e korlátozások hatálya alá. A kölcsönöket csak abban az esetben minősülnek új kölcsönnek, ha azok lehívására 2014. szeptember 12. után kerül sor.

(7)	Az említett intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – különösen a valamennyi tagállam által történő egységes alkalmazásuk biztosítása céljából – a végrehajtásukhoz uniós szintű jogszabály szükséges.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 833/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

az 1. cikk e) és f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e) »befektetési szolgáltatások«: az alábbi szolgáltatások és tevékenységek:

i.	egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása;

ii.	megbízás végrehajtása az ügyfél nevében;

iii.	saját számlás kereskedés;

iv.	portfóliókezelés;

v.	befektetési tanácsadás;

vi.	pénzügyi eszközök elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás) és/vagy a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése;

vii.	pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül;

viii.

szabályozott piacra történő bevezetéssel vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő bevezetéssel kapcsolatos bármilyen szolgáltatás;

f) »átruházható értékpapírok«: az értékpapírok tőkepiacon forgatható következő fajtái, a fizetőeszközök kivételével:

i.	társaságok részvényei és más – társaságok, társas vállalkozások vagy más szervezetek részvényeivel egyenértékű – értékpapírok, valamint részvények tekintetében kiadott letéti igazolások;

ii.	a kötvények és az értékpapírosított adósság más formái, ideértve az ilyen értékpapírok tekintetében kiadott letéti igazolásokat;

iii.	minden más értékpapír, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására;”

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

(1) Tilos a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében foglalt kettős felhasználású termékek és technológiák értékesítése, szállítása, átruházása vagy kivitele közvetlenül vagy közvetve – függetlenül attól, hogy azok az Unióból származnak-e – az e rendelet IV. mellékletében felsorolt oroszországi természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára.

(2) Tilos:

bármely, a IV. mellékletben felsorolt oroszországi személy, szervezet vagy szerv számára, közvetve vagy közvetlenül, olyan brókertevékenységet folytatni, illetve olyan technikai segítséget vagy egyéb szolgáltatást nyújtani, amely az (1) bekezdésben meghatározott termékekhez vagy technológiákhoz, vagy az ilyen termékek és technológiák biztosításához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik;

bármely, a IV. mellékletben felsorolt oroszországi személy, szervezet vagy szerv számára, közvetve vagy közvetlenül, az (1) bekezdésben meghatározott termékekhez vagy technológiákhoz kapcsolódó finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen az ilyen termékek vagy technológiák értékesítését, szállítását, átruházását vagy kivitelét szolgáló, vagy a kapcsolódó technikai segítség, brókertevékenység és egyéb szolgáltatások nyújtására irányuló vissza nem térítendő támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmak nem érintik a 2014. szeptember 12. előtt megkötött szerződések vagy megállapodások végrehajtását, valamint az Unióban meglévő képességek fenntartásához és biztonságához szükséges segítségnyújtást.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalmak nem alkalmazandók az olyan kettős felhasználású termékek és technológiák értékesítésére, szállítására, átruházására és kivitelére, illetve a kapcsolódó technikai vagy pénzügyi segítségnyújtásra, amelyeket a repüléstechnika és az űripar általi felhasználásra, nem katonai felhasználásra vagy nem katonai végfelhasználók részére szánnak, valamint amelyeket az atomenergia polgári célú felhasználása tekintetében az EU-n belül meglévő képességek karbantartására és biztonságára, nem katonai felhasználásra és nem katonai végfelhasználók részére szánnak.”

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1) Tilos közvetlenül vagy közvetve a következő, oroszországi mélyvízi kőolajfeltáráshoz és -kitermeléshez, sarkvidéki kőolajfeltáráshoz és -kitermeléshez, valamint palaolaj-projektekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtani:

i. fúrás, ii. fúrólyuk-vizsgálat, iii. fúrólyuk-szelvényezési és kútkiképzési szolgáltatások, iv. speciális úszó tartályhajók szállítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmak nem érintik a 2014. szeptember 12. előtt megkötött szerződésekből vagy keretmegállapodásokból vagy az ilyen szerződések végrehajtásához szükséges kiegészítő szerződésekből eredő kötelezettségek végrehajtását.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó, amennyiben a szóban forgó szolgáltatásokra az emberi egészségre és biztonságra vagy a környezetre valószínűsíthetően súlyos és jelentős hatást gyakorló esemény sürgős megelőzése vagy hatásainak enyhítése miatt van szükség.”

a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a közös katonai listán felsorolt termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása – beleértve mindenekelőtt az említett termékek értékesítésével, szállításával, átruházásával vagy kivitelével kapcsolatos, vagy az ahhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásra irányuló vissza nem térítendő támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást vagy garanciát, valamint biztosítást és viszontbiztosítást – közvetlenül vagy közvetve bármilyen oroszországi természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv részére, vagy oroszországi felhasználásra;”

az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

(1) Tilos az alábbiak által 2014. augusztus 1-jétől2014. szeptember 12-ig kibocsátott, 90 napot meghaladó futamidejű, illetve a 2014. szeptember 12. után kibocsátott, 30 napot meghaladó futamidejű átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket közvetlenül vagy közvetve vásárolni, értékesíteni, kibocsátásukhoz befektetési szolgáltatást vagy egyéb segítséget nyújtani, illetve ezekkel kapcsolatos bármely egyéb tranzakciót végrehajtani, amennyiben azokat a következők bocsátották ki:

2014. augusztus 1-jétől az orosz gazdaság versenyképességének, diverzifikációjának és a beruházások ösztönzésének előmozdítására kifejezett megbízással rendelkező, oroszországi székhelyű, 50 %-nál magasabb arányban állami tulajdonban vagy állami ellenőrzés alatt álló, a III. mellékletben felsorolt meghatározó hitelintézet vagy más meghatározó intézmény; vagy

b)	olyan Unión kívüli székhelyű jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetve vagy közvetlenül a III. mellékletben felsorolt valamely szervezet rendelkezik; vagy

c)	olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés b) pontjában említett vagy a III. mellékletben felsorolt valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el.

(2) Tilos a 2014. szeptember 12. után kibocsátott, 30 napot meghaladó futamidejű átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket közvetlenül vagy közvetve vásárolni, értékesíteni, kibocsátásukhoz befektetési szolgáltatást vagy egyéb segítséget nyújtani, illetve ezekkel kapcsolatos bármely egyéb tranzakciót végrehajtani, amennyiben azokat a következők bocsátották ki:

túlnyomóan katonai felszerelések vagy szolgáltatások megtervezésével, előállításával, értékesítésével vagy kivitelével foglalkozó, jelentős tevékenységet kifejtő, oroszországi székhelyű, az V. mellékletben felsorolt jogi személy, szervezet vagy szerv, kivéve az űriparban vagy az atomenergia-ágazatban működő jogi személyeket, szervezeteket vagy szerveket;

a VI. mellékletben felsorolt, oroszországi székhelyű állami ellenőrzés alatt vagy 50 %-nál magasabb arányban állami tulajdonban álló olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely teljes eszközértékének becsült értéke feltehetőleg meghaladja az egybillió orosz rubelt, és amely becsült bevételének legalább 50 %-a nyersolaj vagy kőolajtermékek értékesítéséből vagy szállításából ered;

c)	olyan Unión kívüli székhelyű jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával közvetve vagy közvetlenül az e bekezdés a) vagy b) pontjában felsorolt valamely szervezet rendelkezik; vagy

d)	olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el.

(3) Tilos 2014. szeptember 12. után – akár közvetlenül, akár közvetve – az (1) vagy a (2) bekezdésben említett bármely jogi személy, szervezet vagy szerv számára 30 napot meghaladó futamidővel új kölcsönt vagy hitelt nyújtani vagy kölcsön- vagy hitelnyújtás céljából létrejött megállapodásban részt venni, kivéve az olyan kölcsönöket vagy hiteleket, amelyek konkrét és dokumentált célja áruknak célja áruknak az Unió és Oroszország közötti olyan behozatalának, illetve kivitelének, valamint nem pénzügyi szolgáltatásoknak az Unió és Oroszország közötti olyan nyújtásának a finanszírozása, amely nem esik korlátozó intézkedések hatálya alá, illetve kivéve az olyan kölcsönöket, amelyek konkrét és megfelelőképpen alátámasztott célja olyan sürgősségi finanszírozás biztosítása, amely az Unióban székhellyel rendelkező jogi személyekre vonatkozó tőke- és likviditási kritériumoknak való megfelelés érdekében szükséges, és e jogi személyek több mint 50 %-ban egy, a III. mellékletben említett szervezet tulajdonában állnak.”

5a.

a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az 5. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, az 5. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett vagy a III., IV., V. és VI. mellékletben felsorolt szervezetek;”

a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása a 2., a 2a., a 3a., a 4. vagy az 5. cikkben említett tilalmak megkerülése, ideértve az 5. cikkben említett szervezetek helyetteseként való eljárást, valamint az 5. cikk (3) bekezdése szerinti kivételeknek az 5. cikkben említett szervezetek finanszírozására való felhasználását.”

7.	E rendelet I. mellékletének szövege IV. mellékletként kiegészíti a rendeletet.

8.	E rendelet II. mellékletének szövege V. mellékletként kiegészíti a rendeletet.

9.	E rendelet III. mellékletének szövege VI. mellékletként kiegészíti a rendeletet.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) Lásd e Hivatalos Lap 54. oldalát.

(2) A Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o.).

(3) A Tanács 2014. július 31-i 2014/512/KKBP határozata az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o.).

(4) A Tanács 2009. május 5-i 428/2009/EK rendelete a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

I. MELLÉKLET

„IV. MELLÉKLET

A 2a. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

JSC Sirius (polgári és katonai célokra felhasználható optoelektronikai eszközök)

OJSC Stankoinstrument (polgári és katonai célú gépgyártás)

OAO JSC Chemcomposite (polgári és katonai célokra felhasználható anyagok)

JSC Kalashnikov (kézifegyverek)

JSC Tula Arms Plant (fegyverrendszerek)

NPK Technologii Maschinostrojenija (lőszerek)

OAO Wysokototschnye Kompleksi (légvédelmi és tankelhárító rendszerek)

OAO Almaz Antey (állami tulajdonú vállalat; fegyverek, lőszerek, kutatás)

OAO NPO Bazalt (állami tulajdonú vállalat, fegyver- és lőszergyártó gépek gyártása)”

II. MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

OPK OBORONPROM

UNITED AIRCRAFT CORPORATION

URALVAGONZAVOD”

III. MELLÉKLET

„VI. MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek, szervezetek és szervek jegyzéke

ROSNEFT

TRANSNEFT

GAZPROM NEFT”

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/8

A TANÁCS 961/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. szeptember 8.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 269/2014/EU rendeletet.

(2)	A helyzet súlyosságára tekintettel a Tanács úgy véli, hogy további személyeket és szervezeteket kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes és jogi személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékébe.

(3)	A 269/2014/EU rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében felsorolt személyeket és szervezeteket fel kell venni a 269/2014/EU rendelet I. mellékletében foglalt jegyzékbe.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) HL L 78., 2014.3.17., 6. o.

MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbevétel dátuma
1.	Alexander ZAKHARCHENKO Александр Владимирович Захарченко	Születési idő és hely: 1976, Donetsk	Augusztus 7-én Alexander Borodai helyébe lépett mint az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „miniszterelnöke”. E tisztség felvállalásával és ebben a minőségében A. Zakharchenko olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
2.	Vladimir KONONOV/ más néven: „Tsar”	Születési idő és hely: 1974.10.14. Gorsky	Augusztus 14-én Igor Strelkov/Girkin helyébe lépett mint az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „védelmi minisztere”. A jelentések szerint április óta vezeti szakadár fegyveresek egy különítményét Donyeckben, és ígéretet tett arra, hogy stratégiai feladatként visszaszorítja az Ukrajna által elkövetett katonai aggressziót. V. Kononov tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
3.	Miroslav Vladimirovich RUDENKO Мирослав Владимирович Руденко	Születési idő és hely: 1983.1.21., Debalcevo	A Donbasz Népi Milícia parancsnoka. Kijelentette többek között, hogy harcolni fognak az ország többi részén is. M.V. Rudenko tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
4.	Gennadiy Nikolaiovych TSYPKALOV Геннадий Николаевич Цыпкалов.	Születési idő: 1973.6.21.	Marat Bashirov helyébe lépett mint az ún. „Luganszki Népköztársaság” ún. „miniszterelnöke”. Korábban a „Délkeleti Hadsereg” elnevezésű milíciában vállalt tevékeny szerepet. G.N. Tsypkalov tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
5.	Andrey Yurevich PINCHUK Андрей Юрьевич ПИНЧУК		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „állambiztonsági minisztere”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az ún. „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
6.	Oleg BEREZA Олег БЕРЕЗА		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „belügyminisztere”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az ún. „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
7.	Andrei Nikolaevich RODKIN Андрей Николаевич Родкин		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” moszkvai képviselője. Nyilatkozataiban többek között arról beszélt, hogy a milíciák készen állnak gerillaháborút folytatni, valamint kijelentette, hogy a milíciák lefoglalták az ukrán fegyveres erők egyes fegyverrendszereit. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
8.	Aleksandr KARAMAN Александр караман		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „szociális ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az ún. „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Dmitry Rogozinnak, Oroszország miniszterelnök-helyettesének pártfogoltja.	2014.9.12.
9.	Georgiy L'vovich MURADOV Георгий Львович Мурадов	Születési idő: 1954.11.19.	A Krím ún. „miniszterelnök-helyettese” és Putyin elnök teljhatalmú képviselője a Krímben. G.L. Muradov fontos szerepet játszik a Krím jogellenes annektálását követően a Krím feletti orosz intézményi ellenőrzés megszilárdításában. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
10.	Mikhail Sergeyevich SHEREMET Михаил Сергеевич Шеремет	Születési idő és hely: 1971.5.23., Dzhankoy	A Krím ún. „első miniszterelnök-helyettese”. M.S. Sheremet kulcsszerepet játszott az Oroszországgal való egyesülésről március 16-án a Krímben tartott népszavazás megszervezésében és lebonyolításában. A jelentések szerint a népszavazás idején M.S. Sheremet volt a Moszkva-barát krími „önvédelmi erők” parancsnoka. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
11.	Yuri Leonidovich VOROBIOV Юрий Леонидович Воробьев	Születési idő és hely: 1948.2.2., Krasnoyarsk	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke. 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanácsban nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja az orosz haderők Ukrajnába telepítését. Ezt követően a kapcsolódó rendelet mellett szavazott.	2014.9.12.
12.	Vladimir Volfovich ZHIRINOVSKY Владимир Вольфович Жириновски	Születési idő és hely: 1964.6.10., Eidelshtein, Kasakhstan	Az Állami Duma Tanácsának tagja; az LDPR párt vezetője. Tevékenyen támogatta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését, valamint a Krím annektálását. Aktívan szorgalmazta Ukrajna felosztását. Az általa vezetett LDPR párt nevében aláírt egy megállapodást az ún. „Donyecki Népköztársasággal”.	2014.9.12.
13.	Vladimir Abdualiyevich VASILYEV	Születési idő és hely: 1949.8.11., Klin	Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
14.	Viktor Petrovich VODOLATSKY Виктор Петрович Водолацкий	Születési idő és hely: 1957.8.19., Azovi terület	Az Oroszországi és Külföldi Kozák Erők Uniójának elnöke („ataman”), és az Állami Duma képviselője. Támogatta a Krím annektálását, és elismerte, hogy az oroszországi kozákok a Moszkva által támogatott szakadárok oldalán tevékenyen részt vettek az ukrajnai konfliktusban. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
15.	Leonid Ivanovich KALASHNIKOV Леонид Иванович Калашников	Születési idő és hely: 1960.8.6., Stepnoy Dvorets	Az Állami Duma Külügyi Bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
16.	Vladimir Stepanovich NIKITIN	Születési idő és hely: 1948.4.5., Opochka	Az Állami Dumának a FÁK-országokkal fennálló kapcsolatokkal, az eurázsiai integrációval és a külföldön élő oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
17.	Oleg Vladimirovich LEBEDEV Олег Владимирович Лебедев	Születési idő és hely: 1964.3.21., Orel/Rudny	Az Állami Dumának a FÁK-országokkal fennálló kapcsolatokkal, az eurázsiai integrációval és a külföldön élő oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
18.	Ivan Ivanovich MELNIKOV Иван Иванович Мельников	Születési idő és hely: 1950.8.7., Bogoroditsk	Az Állami Duma első alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
19.	Igor Vladimirovich LEBEDEV Игорь Владимирович Лебедев	Születési idő és hely: 1972.9.27., Moscow	Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
20.	Nikolai Vladimirovich LEVICHEV Николай Владимирович Левичев	Születési idő és hely: 1953.5.28., Pushkin	Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
21.	Svetlana Sergeevna ZHUROVA Светлана Сергеевна Журова	Születési idő és hely: 1972.1.7., Pavlov-on-the-Neva	Az Állami Duma Külügyi Bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
22.	Aleksey Vasilevich NAUMETS Алексей Васильевич Hаумец	Születési idő: 1968.2.11.	Az orosz hadsereg vezérőrnagya. A légierő 76-ik hadosztályának parancsnoka, amely aktív volt az orosz katonai jelenlétben Ukrajna területén, elsősorban a Krím jogellenes annektálása során.	2014.9.12.
23.	Sergey Viktorovich CHEMEZOV	Születési idő és hely: 1952.8.20., Cheremkhovo	Sergei Chemezov egyike a Putyin elnökkel közismerten közeli kapcsolatban álló személyeknek. A KGB tisztjeként mindketten Drezdában állomásoztak, és S.V. Chemezov tagja az „Egyesült Oroszország” Legfelsőbb Tanácsának. Az orosz elnökkel fenntartott kapcsolata révén vezető beosztásokat nyert el állami irányítás alatt álló vállalatokban. A Rostec konglomerátum, a vezető orosz, állami tulajdonban lévő, védelmi és ipari termékeket gyártó vállalat elnöke. Az orosz kormány határozata nyomán a Technopromexport, amely a Rostec egyik leányvállalata, erőműveket tervez építeni a Krímben, ezáltal támogatja annak az Oroszországi Föderációba történő integrálását. Ezen túlmenően, a Rosoboronexport, amely a Rostec egyik leányvállalata, támogatta a védelmi iparágban tevékenykedő krími vállalatoknak az orosz védelmi iparba történő integrálását, megszilárdítva ezzel a Krímnek az Orosz Föderációhoz való jogellenes annektálását.	2014.9.12.
24.	Alexander Mikhailovich BABAKOV Aлександр Михайлович Бабаков	Születési idő és hely: 1963.2.8., Chisinau	Az Állami Duma képviselője, az Állami Dumán belüli, az Orosz Föderáció hadiipari komplexumának a fejlesztését célzó jogalkotási rendelkezésekkel foglalkozó bizottság elnöke. Az „Egyesült Oroszország” prominens tagja, valamint üzletember, aki komoly befektetésekkel rendelkezik Ukrajnában és a Krímben. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/14

A BIZOTTSÁG 962/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 29.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pescabivona [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét a „Pescabivona” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Pescabivona” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Pescabivona” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.6. osztályba („Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva”) tartozó terméket azonosít.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 29-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 103., 2014.4.8., 13. o.

(3) A Bizottság 2014. június 13-i 668/2014/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/15

A BIZOTTSÁG 963/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. augusztus 29.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Zázrivské vojky [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Szlovákia kérelmét a „Zázrivské vojky” elnevezés bejegyzésére (2).

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Zázrivské vojky” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Zázrivské vojky” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első albekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.3. osztályba („Sajtok”) tartozó terméket azonosít.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. augusztus 29-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL C 109., 2014.4.11., 27. o.

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/16

A BIZOTTSÁG 964/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. szeptember 11.)

az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a pénzügyi eszközökre vonatkozó általános feltételek tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 38. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A nemzeti, regionális, transznacionális vagy határokon átnyúló szinten létrehozott és az irányító hatóság által vagy annak felelőssége mellett irányított, az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelő pénzügyi eszközök felhasználásának elősegítése érdekében egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan általános feltételeket kell megállapítani. Ezen általános feltételeknek köszönhetően az érintett eszközök használatra kész, ún. „polcról levehető” pénzügyi eszközökké válnak.

(2)

A pénzügyi eszközök felhasználásának elősegítése érdekében az általános feltételeknek biztosítaniuk kell az állami támogatási szabályoknak való megfelelést, és elő kell segíteniük a végső kedvezményezettek uniós pénzügyi támogatásának pénzügyi eszközök és vissza nem térítendő támogatások ötvözésén keresztül történő megvalósítását.

(3)

Az általános feltételeknek ki kell zárniuk, hogy a finanszírozó, például a köz- vagy magánszektorbeli befektető vagy hitelező, a pénzügyi eszköz kezelője vagy a végső kedvezményezett a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesüljön. Az általános feltételeknek figyelembe kell venniük a vonatkozó de minimis rendeleteket, így az 1407/2013/EU bizottsági rendeletet (2), az 1408/2013/EU bizottsági rendeletet (3), a 651/2014/EU bizottsági rendeletet (4) és a 702/2014/EU bizottsági rendeletet (5), továbbá a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatást (6), valamint az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatást (7).

(4)

Tekintettel arra, hogy az állami támogatási szabályok nem alkalmazandók az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében támogatott mezőgazdasági tevékenységekre, az általános feltételeknek való megfelelésnek önkéntesnek kell lennie. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott egyéb tevékenységek esetében az általános állami támogatási szabályok alkalmazandók, következésképp az általános feltételek alkalmazását kötelezővé kell tenni.

(5)

A halászati ágazathoz tartozó vállalkozások, különösen kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében előfordulhat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott pénzügyi eszközök kedvezményezettjeivé válnak. Amennyiben az így kapott támogatást az Európai Tengerügyi és Halászati Alaptól eltérő másik európai strukturális és beruházási alap finanszírozza, a pénzügyi eszközökön keresztül a halászati és akvakultúra-ágazat összes vállalkozásának az utóbbi három évben nyújtott támogatások teljes összege nem érheti el a halászati, feldolgozóipari és akvakultúra-ágazati tevékenységek éves forgalmának az egyes tagállamokra vonatkozóan a 717/2014/EU bizottsági rendeletben (8) megállapított összeghatárát. Ezenfelül figyelembe kell venni a 702/2014/EU rendeletet és a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások vizsgálatáról szóló iránymutatást (9).

(6)	Az 1303/2013/EU rendeletben foglaltaknál részletesebb szabályok meghatározása érdekében az általános feltételeknek tartalmazniuk kell az irányítási követelményekre vonatkozó, a pénzügyi eszközök megfelelő irányítását biztosító minimumszabályokat is.

(7)

A kkv-k növekedésének nehéz finanszírozási környezetben történő támogatására megfelelő pénzügyi eszköz a portfóliókockázat-megosztási hiteleszköz („kockázatmegosztási hitel”). A kockázatmegosztási hitel a pénzügyi közvetítők részére nyújtott finanszírozási hozzájárulás és hitelkockázat-megosztás által könnyített finanszírozáshoz jutás mellett új hiteleket nyújt kkv-k részére, aminek köszönhetően a kkv-k számára több forrás áll rendelkezésre kedvező feltételek – így alacsonyabb kamat és/vagy kisebb előírt biztosíték – mellett.

(8)

Korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási források vagy a pénzügyi közvetítők bizonyos ágazatok vagy kkv-típusok tekintetében mutatkozó kockázatvállalási hajlandóságának viszonylag alacsony szintje esetén a kockázatmegosztási hitelen keresztüli finanszírozás különösen hatékony módja a kkv-k támogatásának. Ilyen körülmények között az általános feltételeken keresztül az ilyen jellegű piaci hiányosság hatékony módon kezelhető.

(9)	A maximált portfóliógarancia megfelelő pénzügyi eszköz ahhoz, hogy ösztönözze a pénzügyi közvetítőket az uniós finanszírozású garanciák által fedezett kkv-hitelek volumenének növelésére.

(10)

A maximált portfóliógaranciának a kkv-k számára nyújtott hitelek piacán mutatkozó hiányosságot kell kezelnie az új hitelekhez (az első veszteséget fedező maximált portfóliógarancia formájában) biztosított hitelkockázati védelem által. Az eszköz célja a kkv-k finanszírozáshoz jutása tekintetében az elegendő biztosíték hiánya és a kkv-k jelentette viszonylag magas kockázat együttes hatása miatt jelentkező nehézségek enyhítése. Ugyanakkor a várt hatás elérése érdekében a maximált portfóliógaranciára fordított uniós hozzájárulás nem helyettesítheti a meglévő uniós, nemzeti és regionális pénzügyi eszközök keretében az érintett pénzügyi intézmények által ugyanezen célra kapott egyenértékű garanciákat. Ezzel összefüggésben az általános feltételeken keresztül az ilyen jellegű piaci hiányosság hatékony módon kezelhető.

(11)	A lakóépületek felújításában rejlő energiahatékonysági potenciál kihasználásának ösztönzésére megfelelő pénzügyi eszköz az épületfelújítási hitel.

(12)

Az épületfelújítási hitelnek hosszú lejáratú támogatott hitelek biztosítására, kezdeti technikai segítségnyújtásra, valamint lakóépület-tulajdonosok részére épületfelújítási projektek előkészítése és végrehajtása céljából nyújtott finanszírozásra kell irányulnia. Mindemellett az épületfelújítási hitel olyan finanszírozási piac esetén indokolt, ahol alapvetően a banki közvetítők jelentik a finanszírozás egyetlen forrását, azonban az általuk biztosított finanszírozás vagy nem elegendő (a közvetítő kockázatvállalási hajlandósága miatt), vagy túl rövid lejáratú, vagy túl költséges vagy más szempontból nem felel meg a finanszírozott projektek hosszú távú visszafizetéssel járó jellegének. Ez a helyzet – azzal együtt, hogy nem áll rendelkezésre olyan hatékony rendszer, amelynek keretében az egyéneknek nyújtott támogatás lehetőségének kizárása nélkül a többlakásos épületek tulajdonosai részére meghatározhatók és beszerezhetők lennének a szükséges munkák – piaci hiányosságot eredményez. Az általános feltételeken keresztül az ilyen jellegű piaci hiányosság eredményesen kezelhető.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az európai strukturális és beruházási alapok koordinációs bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet általános feltételeket állapít meg a következő pénzügyi eszközökre vonatkozóan:

a)	portfóliókockázat-megosztási hiteleszköz (a továbbiakban: kockázatmegosztási hitel);

b)	maximált portfóliógarancia;

c)	épületfelújítási hitel.

2. cikk

Kiegészítő feltételek

Az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően a finanszírozási megállapodásokba foglalandó feltételek mellett az irányító hatóságok további feltételeket is belefoglalhatnak a finanszírozási megállapodásokba.

3. cikk

Az állami támogatási szabályoknak való megfelelés az általános feltételek szerint

(1) A pénzügyi eszközök végső kedvezményezettjeit támogató technikai segítségnyújtásra irányuló vissza nem térítendő támogatásokkal ötvözött pénzügyi eszközök esetében a vissza nem térítendő támogatás összege nem haladhatja meg az ESB-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott hozzájárulás 5 %-át, és a vissza nem térítendő támogatást az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében említett előzetes értékelésnek az ilyen támogatás indokoltságát alátámasztó következtetései alapján kell meghatározni.

(2) A pénzügyi eszközt végrehajtó szervezet (a továbbiakban: pénzügyi közvetítő) kezeli a technikai segítségnyújtásra irányuló vissza nem térítendő támogatást. A pénzügyi eszköz kezelésére kapott irányítási költségek és díjak által finanszírozott tevékenységek a technikai segítségnyújtás terhére nem finanszírozhatók. A technikai segítségnyújtásból finanszírozott kiadás nem lehet része az érintett pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitel által finanszírozott beruházásnak.

4. cikk

Az általános feltételek szerinti irányítás

(1) Biztosítani kell az irányító hatóság vagy – adott esetben – az alapok alapja kezelőjének képviseletét a pénzügyi eszköz felügyelőbizottságában vagy hasonló típusú irányító szervében.

(2) Az irányító hatóság egyedi beruházási döntésekben közvetlenül nem vesz részt. Alapok alapja esetében az irányító hatóság az alapok alapja szintjén kizárólag felügyeleti jogkört gyakorol, az alapok alapja által hozott egyedi döntésekbe való beavatkozás nélkül.

(3) A pénzügyi eszköz olyan irányítási struktúrával rendelkezik, amely lehetővé teszi az átlátható és a releváns piaci gyakorlatnak megfelelő döntéshozatalt a hitelek és a kockázatok diverzifikációjával kapcsolatban.

(4) Az alapok alapja kezelője és a pénzügyi közvetítő olyan irányítási struktúrával rendelkezik, amely biztosítja az alapok alapja kezelőjének vagy a pénzügyi közvetítőnek a pártatlanságát és a függetlenségét.

5. cikk

Az általános feltételek szerinti finanszírozási megállapodás

(1) A programokból a pénzügyi eszközök részére nyújtott hozzájárulásokra vonatkozóan az irányító hatóság írásban finanszírozási megállapodást köt, amely tartalmazza az I. melléklet szerinti általános feltételeket.

(2) A finanszírozási megállapodás mellékleteit képezik a következők:

a)	a pénzügyi eszköz indokoltságát alátámasztó, az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés;

b)	a pénzügyi eszköz üzleti terve, többek között a befektetési stratégiával és a befektetési, garancia- vagy hitelnyújtási politika leírásával;

c)	az eszköz leírása, amelyet hozzá kell igazítani az eszközre vonatkozó részletes általános feltételekhez, és amelynek rögzítenie kell a pénzügyi eszközök pénzügyi paramétereit;

d)	a monitoring és jelentéstétel céljait szolgáló sablonok.

6. cikk

Kockázatmegosztási hitel

(1) A kockázatmegosztási hitel a pénzügyi közvetítő által létrehozandó hitelalap formáját ölti, amelyhez a program és – a hitelalap legalább 25 %-áig – a pénzügyi közvetítő biztosít hozzájárulást. A hitelalap újonnan keletkeztetett hitelek portfólióját finanszírozza, a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárásával.

(2) A kockázatmegosztási hitel megfelel a II. mellékletben meghatározott feltételeknek.

7. cikk

Maximált portfóliógarancia

(1) A maximált portfóliógarancia hitelenkénti alapon legfeljebb 80 %-os garanciavállalási arány mellett hitelkockázati fedezetet biztosít kis- és középvállalkozásoknak nyújtott új hitelekből álló portfólió létrehozása céljából legfeljebb a hiteleken képződő veszteség meghatározott maximumáig, amely nem haladhatja meg a portfóliószintű kockázati kitettség 25 %-át.

(2) A maximált portfóliógarancia megfelel a III. mellékletben meghatározott feltételeknek.

8. cikk

Épületfelújítási hitel

(1) Az épületfelújítási hitel a pénzügyi közvetítő által létrehozandó hitelalap formáját ölti, amelyhez a program és – a hitelalap legalább 15 %-áig – a pénzügyi közvetítő biztosít hozzájárulást. A hitelalap újonnan keletkeztetett hitelek portfólióját finanszírozza, a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárásával.

(2) A végső kedvezményezettek ingatlantulajdonnal rendelkező természetes vagy jogi személyek vagy független szakmai szolgáltatók, valamint a tulajdonosok nevében és javára eljáró ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek lehetnek, akik/amelyek energiahatékonysági vagy megújuló energiákkal kapcsolatos, az 1303/2013/EU rendelet alapján és a program keretében támogatható intézkedéseket hajtanak végre.

(3) Az épületfelújítási hitel megfelel a IV. mellékletben meghatározott feltételeknek.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(3) A Bizottság 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).

(4) A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(5) A Bizottság 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(6) Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan (HL C 19., 2014.1.22., 4. o.).

(7) Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatások, 2014–2020 (HL C 204., 2014.7.1., 1. o.).

(8) A Bizottság 2014. június 27-i 717/2014/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).

(9) Iránymutatás a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások vizsgálatához (HL C 84., 2008.4.3., 10. o.).

I. MELLÉKLET

Az irányító hatóság és a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás magyarázó jegyzetekkel ellátott tartalomjegyzéke

Tartalomjegyzék:

Preambulum

Fogalommeghatározások

Hatály és célkitűzés

Szakpolitikai célkitűzések és előzetes értékelés

Végső kedvezményezettek

Pénzügyi előny és állami támogatás

Befektetési, garancia- vagy hitelnyújtási politika

Tevékenységek és műveletek

Eredménycélok

10.

A pénzügyi közvetítő szerepe és felelőssége: a kockázatok és a bevételek megosztása

11.

A pénzügyi eszköz irányítása és auditálása

12.

Program-hozzájárulás

13.

Kifizetések

14.

Számlakezelés

15.

Adminisztratív költségek

16.

A kiadások lejárata és elszámolhatósága záráskor

17.

Az irányító hatóság által kifizetett források (ideértve a képződő kamatokat is) újbóli felhasználása

18.

A kamattámogatások és garanciadíj-támogatások tőkésítése (amennyiben alkalmazandó)

19.

A pénzügyi eszköz irányítása

20.

Összeférhetetlenségek

21.

Jelentéstétel és monitoring

22.

Értékelés

23.

Láthatóság és átláthatóság

24.

Kizárólagosság

25.

Vitarendezés

26.

Titoktartás

27.

A megállapodás módosítása, a jogok és kötelezettségek átruházása

1. PREAMBULUM

Az ország/régió megnevezése

Az irányító hatóság megnevezése

A program közös azonosító kódja (CCI)

A kapcsolódó program címe

A programnak a pénzügyi eszközre hivatkozó releváns szakasza

Az ESB-alap megnevezése

A prioritási tengely megnevezése

A pénzügyi eszköz végrehajtásának régiói (NUTS szinten vagy egyéb)

Az irányító hatóság által a pénzügyi eszköz részére allokált összeg

Az ESB-alapokból származó összeg

A nemzeti hozzájárulás közszektortól származó összege (közpénzből nyújtott program-hozzájárulás)

A nemzeti hozzájárulás magánszektortól származó összege (magánforrásból nyújtott program-hozzájárulás)

A közszektortól és magánszektortól származó nemzeti hozzájárulás a program-hozzájáruláson kívül

A pénzügyi eszköz elindításának várható ideje

A pénzügyi eszköz megszüntetésének ideje

A felek közötti információcserét szolgáló elérhetőségek

A megállapodás célja

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

3. HATÁLY ÉS CÉLKITŰZÉS

A pénzügyi eszköz bemutatása, ideértve az eszköz befektetési stratégiáját vagy politikáját és a nyújtani szándékozott támogatás típusát.

4. SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS ELŐZETES ÉRTÉKELÉS

Amennyiben alkalmazandó, a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó alkalmassági kritériumok, valamint az eszköz szakpolitikai célkitűzéseinek megfelelő további működési követelmények, a kínálni szándékozott pénzügyi termékek, a végső kedvezményezettek célcsoportja, valamint a forrásoknak a vissza nem térítendő támogatásokkal való tervezett ötvözése.

5. VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETTEK

A pénzügyi eszköz végső kedvezményezettjeinek (célcsoport) és támogathatóságuk feltételeinek meghatározása.

6. PÉNZÜGYI ELŐNY ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁS

A közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által biztosított pénzügyi előny és az állami támogatási szabályokkal való összhang értékelése.

7. BEFEKTETÉSI, GARANCIA- VAGY HITELNYÚJTÁSI POLITIKA

A befektetési, garancia- vagy hitelnyújtási politikára vonatkozó rendelkezések, különösen a portfólió diverzifikációja (kockázat, ágazat, földrajzi zónák, méret) tekintetében, továbbá a pénzügyi közvetítő meglévő portfóliója.

8. TEVÉKENYSÉGEK ÉS MŰVELETEK

A végrehajtandó pénzügyi eszközre vonatkozó üzleti terv vagy más, azzal egyenértékű dokumentumok, amelyek ismertetik az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett várható multiplikátorhatást is.

A támogatható tevékenységek meghatározása.

A pénzügyi közvetítőre bízott tevékenységek és azok korlátainak egyértelmű meghatározása, különös tekintettel a tevékenységek módosítására és a portfólió kezelésére (veszteségek, nemteljesítések és behajtási eljárás).

9. EREDMÉNYCÉLOK

A tevékenységek, eredmények és hatásindikátorok meghatározása a kiinduló helyzeti értékekkel és a várt eredményekkel összefüggésben.

Az érintett prioritás vagy intézkedés egyedi célkitűzéseinek és eredményeinek az eléréséhez való hozzájárulásként a pénzügyi eszköz révén elérni kívánt eredmények. Az indikátorok listája az operatív programnak és az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének megfelelően.

10. A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ SZEREPE ÉS FELELŐSSÉGE: A KOCKÁZATOK ÉS A BEVÉTELEK MEGOSZTÁSA

A pénzügyi közvetítő és a pénzügyi eszköz végrehajtásába bevont egyéb jogalanyok felelősségének, valamint az erre vonatkozó rendelkezéseknek a meghatározása.

A kockázatértékelés, valamint a kockázatok és a nyereség különböző felek közötti megosztásának kifejtése.

A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetek szerepére, feladatkörére és felelősségére vonatkozó rendelkezések a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikkével összhangban.

11. A PÉNZÜGYI ESZKÖZ IRÁNYÍTÁSA ÉS AUDITÁLÁSA

A pénzügyi eszközök irányítására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkével összhangban.

Az auditkövetelményekre vonatkozó rendelkezések, azaz például a pénzügyi közvetítő szintjén (illetve az alapok alapja szintjén) vezetendő dokumentációra vonatkozó minimumkövetelmények, valamint (adott esetben) a különböző támogatási formák dokumentációjának az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (7) és (8) bekezdésének megfelelő külön nyilvántartásával kapcsolatos követelmények, ideértve a tagállam audithatóságainak, a Bizottság auditorainak, valamint az Európai Számvevőszéknek a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket is, az egyértelmű auditnyomvonalnak az 1303/2013/EU rendelet 40. cikkével összhangban való biztosítása érdekében.

Az audithatóságnak az auditmódszertannal, ellenőrző listákkal és a dokumentumok rendelkezésre állásával összefüggő iránymutatásokkal való megfelelését biztosító rendelkezések.

12. PROGRAM-HOZZÁJÁRULÁS

A program-hozzájárulások átruházására és kezelésére vonatkozó rendelkezések az 1303/2013/EU rendelet 38. cikkének (10) bekezdésével összhangban.

Indokolt esetben az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és a jövőbeni Európai Tengerügyi és Halászati Alapból származó hozzájárulásokra vonatkozó keretfeltételek.

13. KIFIZETÉSEK

A kifizetések részletekben történő kezelésére vonatkozó előírások és eljárások az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított felső határok figyelembevételével, valamint az ügyletek alakulására vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatos előírások és eljárások.

A pénzügyi eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulások esetleges visszavonásának feltételei.

Az irányító hatóság által a pénzügyi közvetítő részére teljesített kifizetések igazolásához szükséges igazoló dokumentumokra vonatkozó szabályok.

Az irányító hatóság által a pénzügyi közvetítő részére teljesített kifizetések felfüggesztését vagy megszakítását eredményező körülmények.

14. SZÁMLAKEZELÉS

A számlakezelés részletes szabályai, ideértve adott esetben az 1303/2013/EU rendelet 38. cikkének (6) bekezdése szerinti vagyonkezelői/elkülönített számlákra vonatkozó szabályokat.

A pénzügyi eszköz számlájának kezelését kifejtő rendelkezések, ideértve a bankszámlák használatát meghatározó feltételeket: partnerkockázatok (adott esetben), elfogadható treasury műveletek, az érintett felek feladatai, a vagyonkezelői számlák túlzott nagyságú egyenlege esetén követendő korrekciós intézkedések, nyilvántartási és beszámolási kötelezettségek.

15. ADMINISZTRATÍV KÖLTSÉGEK

A pénzügyi közvetítő díjazására, a pénzügyi közvetítő részére fizetendő irányítási költségek és díjak kiszámítására és kifizetésére vonatkozó rendelkezések a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével összhangban.

A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell az alkalmazható maximális rátát és a számításnál figyelembe vett referenciaértékeket.

16. A KIADÁSOK LEJÁRATA ÉS ELSZÁMOLHATÓSÁGA ZÁRÁSKOR

A megállapodás hatálybalépésének dátuma.

A pénzügyi eszköz végrehajtási időszakát és az elszámolhatósági időszakot meghatározó dátumok.

A közpénzből a pénzügyi közvetítőnek nyújtott program-hozzájárulás meghosszabbításának és megszüntetésének lehetőségére vonatkozó rendelkezések, ideértve a program-hozzájárulások előrehozott megszüntetésére vagy visszavonására, a kilépési stratégiákra és a pénzügyi eszközök (adott esetben alapok alapja formában működő pénzügyi eszközök) felszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

A program zárásakor elszámolható kiadásokra vonatkozó rendelkezések az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkével összhangban.

17. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL KIFIZETETT FORRÁSOK (IDEÉRTVE A KÉPZŐDŐ KAMATOKAT IS) ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSA

Az irányító hatóság által kifizetett források újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések.

Az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő kamatok és egyéb nyereségek kezelésére vonatkozó előírások és eljárások az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkével összhangban.

Az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak az elszámolhatósági időszak végéig történő újbóli felhasználására vonatkozó rendelkezések az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével összhangban.

Az ESB-alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásoknak az elszámolhatósági időszak végét követő felhasználására vonatkozó rendelkezések az 1303/2013/EU rendelet 45. cikkével összhangban.

18. A KAMATTÁMOGATÁSOK ÉS GARANCIADÍJ-TÁMOGATÁSOK TŐKÉSÍTÉSE (AMENNYIBEN ALKALMAZANDÓ)

A kamattámogatások és a garanciadíj-támogatások éves részleteinek tőkésítésére vonatkozó rendelkezések az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében említett 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkével összhangban.

19. A PÉNZÜGYI ESZKÖZ IRÁNYÍTÁSA

A pénzügyi eszköz megfelelő irányítási struktúráját meghatározó rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a hitelekre/garanciákra/befektetésekre, befektetések megszüntetésére és a kockázatok diverzifikálására vonatkozó döntéseket az alkalmazandó jogi követelményekkel és piaci standardokkal összhangban hajtsák végre.

A pénzügyi eszköz befektetési testületére vonatkozó rendelkezések (szerep, függetlenség, kritériumok).

20. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK

Az összeférhetetlenségek kezelése érdekében egyértelmű eljárásokról kell rendelkezni.

21. JELENTÉSTÉTEL ÉS MONITORING

A befektetések végrehajtásának és az ügyletek monitoringjára vonatkozó rendelkezések, ideértve a pénzügyi közvetítő által az alapok alapja részére és/vagy az irányító hatóság részére tett jelentésekre vonatkozó rendelkezéseket is, az 1303/2013/EU rendelet 46. cikkének és az állami támogatási szabályoknak való megfelelés érdekében.

Az irányító hatóság részére a feladatok ellátásáról, az eredményekről, a szabálytalanságokról és a meghozott korrekciós intézkedésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó szabályok.

22. ÉRTÉKELÉS

A pénzügyi eszköz értékelésére vonatkozó feltételek és rendelkezések.

23. LÁTHATÓSÁG ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

Az Unió által biztosított finanszírozás láthatóságára vonatkozó rendelkezések az 1303/2013/EU rendelet XII. mellékletével összhangban.

A végső kedvezményezettek információhoz jutását garantáló rendelkezések.

24. KIZÁRÓLAGOSSÁG

Az alapok alapja kezelője vagy a pénzügyi közvetítő által indítani szándékozott új befektetési eszközre vonatkozó feltételeket meghatározó rendelkezések.

25. VITARENDEZÉS

A vitarendezésre vonatkozó rendelkezések.

26. TITOKTARTÁS

A pénzügyi eszköz titoktartási kötelezettségek alá tartozó elemeit meghatározó rendelkezések. Ettől eltekintve minden egyéb információ nyilvánosnak minősül.

A megállapodás részévé tett titoktartási kötelezettségek nem képezhetik akadályát a befektetők, köztük a közpénzeket biztosító befektetők irányába tett megfelelő jelentésekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének.

27. A MEGÁLLAPODÁS MÓDOSÍTÁSA, A JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÁTRUHÁZÁSA

A megállapodás esetleges módosításának és megszüntetésének hatályát és feltételeit meghatározó rendelkezések.

Jogoknak vagy kötelezettségeknek a pénzügyi közvetítő általi, az irányító hatóság előzetes jóváhagyása nélküli átruházását megtiltó rendelkezések.

A. MELLÉKLET	:	a pénzügyi eszköz indokoltságát alátámasztó, az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés.
B. MELLÉKLET	:	a pénzügyi eszköz üzleti terve, többek között a befektetési stratégiával és a befektetési, garancia- vagy hitelnyújtási politika leírásával.
C. MELLÉKLET	:	az eszköz leírása, amelyet hozzá kell igazítani az eszközre vonatkozó részletes általános feltételekhez, és amelynek rögzítenie kell a pénzügyi eszközök pénzügyi paramétereit.
D. MELLÉKLET	:	a monitoring és jelentéstétel céljait szolgáló sablonok.

(1) A Bizottság 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 138., 2014.5.13., 5. o.).

II. MELLÉKLET

Kkv-knak nyújtott hitel portfóliókockázat-megosztási hiteleszköz modellje alapján (kockázatmegosztási hitel)

A kockázatmegosztási hiteleszköz sematikus bemutatása

A pénzügyi eszköz szerkezete

A kockázatmegosztási hiteleszköz (kockázatmegosztási hitel) a pénzügyi közvetítő által létrehozandó hitelalap formáját ölti, amelyhez a program és a pénzügyi közvetítő biztosít hozzájárulást újonnan keletkeztetett hitelek portfóliójának finanszírozása céljából, a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárásával.

A kockázatmegosztási hitelt az érintett ESB-alap által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátják rendelkezésre és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja:

1.	az ESB-alapok által finanszírozott programból és a pénzügyi közvetítőtől származó források ötvözése a kkv-k finanszírozásának támogatása érdekében az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében említettek szerint; továbbá

a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozási hozzájárulás és hitelkockázat-megosztás által, aminek köszönhetően a kkv-k számára több forrás áll rendelkezésre kedvező feltételek – így alacsonyabb kamat és adott esetben kisebb előírt biztosíték – mellett.

Az ESB-programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magánbefektető vagy közszektorbeli befektető által kínált finanszírozást.

Az ESB-alapok által finanszírozott programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozás újonnan generált kkv-hitelekből álló portfólió létrehozását, illetve ezzel párhuzamosan a portfólióhoz tartozó kkv-hitelekhez kapcsolódó veszteségekben/nemteljesítésekben és megtérülésekben – hitelenként és a pénzügyi eszközre fordított program-hozzájárulásnak megfelelő arányban – való részvételt szolgálja.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

Az ESB-alapokból származó program-hozzájárulás mellett az alapok alapja saját forrásokat is biztosíthat, amelyeket a pénzügyi közvetítő forrásaival ötvöznek. Ebben az esetben az alapok alapja arányos részt vállal a hitelportfólióhoz kapcsolódó különböző hozzájárulások közötti kockázatmegosztásból. Amennyiben az alapok alapja által nyújtott források államháztartási források, az állami támogatási szabályokat tiszteletben kell tartani.

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

A kockázatmegosztási hitelt állami támogatás nélküli eszközként kell megtervezni, azaz a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kell biztosítani a pénzügyi közvetítő részére, a pénzügyi előnyt a pénzügyi közvetítőnek teljes mértékben át kell ruháznia a végső kedvezményezettekre, és a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás az alkalmazandó de minimis rendelet hatálya alá tartozik.

a) A pénzügyi közvetítő és az alapok alapja szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.	a bármikor felmerülő veszteségeket a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja a hozzájárulásuk arányában (arányosan) viselik, illetve részesednek a hasznokból, és a pénzügyi közvetítő gazdaságilag jelentős részesedéssel rendelkezik a kockázatmegosztási hitelben; valamint

a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja díjazása (azaz az irányítási költségek és/vagy díjak) a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözi, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha a díjazás összhangban van a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyöket nem biztosít. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az ESB-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban; valamint

az eszköz részére nyújtott, közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor az irányító hatóság a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja az árazási politikát és a pénzügyi előnynek a végső kedvezményezettekre való átruházására alkalmazott módszert.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő a pénzügyi előnyöket nem ruházza át teljes körűen a végső kedvezményezettekre, a még nem folyósított, közpénzből nyújtott hozzájárulásokat vissza kell utalni az irányító hatóság részére.

b) A kkv-k szintjén

A kkv-k szintjén a hitelnek összhangban kell lennie a de minimis szabályokkal.

A pénzügyi közvetítőnek a portfólióba felvett minden egyes hitel esetében ki kell számítania a bruttó támogatási egyenértéket (BTE) az alábbi számítási módszer szerint:

A BTE kiszámítása = a hitel nominális összege (EUR) × (finanszírozási költség [standard módszer] + kockázati költség [standard módszer] – az irányító hatóság által a program-hozzájárulás kapcsán a pénzügyi közvetítővel szemben felszámított díjak) × a hitel futamidejének súlyozott átlaga (évek) × kockázatmegosztási arány.

A fenti képlettel kiszámított BTE esetében a de minimis rendelet (1) 4. cikkében meghatározott feltétel a kockázatmegosztási hitel tekintetében teljesítettnek tekintendő. Nincs minimális biztosítékra vonatkozó feltétel.

Ellenőrzési mechanizmussal meg kell győződni arról, hogy a fenti képlettel kiszámított BTE nem kisebb, mint a de minimis rendelet 4. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján kiszámított BTE.

A BTE alapján kiszámított támogatás teljes összege a de minimis rendeletben a végső kedvezményezettekre vonatkozóan meghatározott halmozódási szabály figyelembevételével három pénzügyi évnek megfelelő időszak egészében nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t.

A végső kedvezményezettnek nyújtott technikai segítségnyújtási támogatást vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást a BTE kiszámításánál figyelembe kell venni.

A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó kkv-k esetében a támogatásnak összhangban kell lennie a halászati ágazatra vonatkozó de minimis rendeletének releváns szabályaival.

Az EMVA által támogatott tevékenységek esetében az általános szabályok alkalmazandók.

Hitelnyújtási politika

a) A forrásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja általi folyósítása a pénzügyi közvetítő részére:

az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásokat átutalja az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat a kockázatmegosztási hiteleszköz részére elkülönített alapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított korlátok tiszteletben tartásával teljesítik,

a hitelnyújtási volumencélt és a kamatláb-tartományt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti előzetes értékelésben megerősítik, és az eszköz jellegének (megújuló vagy nem megújuló eszköz) meghatározásakor figyelembe veszik.

b) Új hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi közvetítő részére – a meglévő hitelnyújtási tevékenysége mellett – előre meghatározott korlátozott időtartam alatt új, támogatható hitelekből álló portfólió létrehozását kell előírni, amelyet részben a program keretében folyósított források finanszíroznak a finanszírozási megállapodásban rögzített kockázatmegosztási aránynak megfelelően.

A (hitelenként és portfólió szinten előre meghatározott kritériumok alapján) támogatható kkv-hitelek automatikusan bekerülnek a portfólióba, amihez legalább negyedévente értesítést kell benyújtani a portfólióba történő felvételről.

A pénzügyi közvetítő következetes hitelnyújtási politikát hajt végre, különös tekintettel a portfólió diverzifikálására, amely lehetővé teszi a helyes hitelportfólió-kezelés és kockázatdiverzifikáció megvalósítását, egyúttal eleget tesz a pénzügyi ágazat alkalmazandó követelményeinek, és igazodik az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez.

A hitelek azonosítását, kiválasztását, átvilágítását, dokumentálását és a végső kedvezményezettek részére történő folyósítását a pénzügyi közvetítő a szokásos eljárásaival és a vonatkozó finanszírozási megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban hajtja végre.

c) A pénzügyi eszköz részére visszafizetett források újbóli felhasználása

A pénzügyi eszköz részére visszafizetett forrásokat vagy újból felhasználják ugyanazon pénzügyi eszközön belül (ugyanazon pénzügyi eszközön belül megújuló), vagy az irányító hatóság, illetve az alapok alapja részére történő visszafizetésüket követően a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével összhangban használják fel.

Amennyiben a források ugyanazon pénzügyi eszközön belül újulnak meg, az ESB-alapokból eredő és a pénzügyi közvetítő által a végső kedvezményezetteknek nyújtott hitelekből a befektetési időtávon belül visszafizetett és/vagy visszafizettetett összegeket – elvben – ugyanazon pénzügyi eszköz keretében történő újbóli felhasználás céljából kell rendelkezésre bocsátani. A források e megújuló felhasználására vonatkozó, az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkében említett megközelítést belefoglalják a finanszírozási megállapodásba.

Alternatív lehetőségként, amennyiben az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére közvetlen visszafizetést teljesítenek, a visszafizetéseket rendszeres időközönként kell teljesíteni, igazodva i. a tőketörlesztésekhez (a kockázatmegosztási arány alapján arányosan); ii) a kkv-hitelek esetlegesen visszafizettetett összegeihez és az azokon keletkező veszteségek leírásaihoz (a kockázatmegosztási aránynak megfelelően); iii) az esetleges kamatfizetésekhez. Ezeket a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. és 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

d) Veszteségek megtérülése

A pénzügyi közvetítő belső iránymutatásaival és eljárásaival összhangban a pénzügyi eszköz által finanszírozott nemteljesítő kkv-hitelek mindegyikével kapcsolatban behajtási intézkedéseket tesz.

A pénzügyi közvetítő által behajtott (az esetleges behajtási és végrehajtási költségek nélküli) összegeket a kockázatmegosztás arányában elosztják a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja között.

e) Egyéb

Az ESB-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatásból keletkező kamatokat és egyéb nyereségeket az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően használják fel.

Árazási politika

Az árazási politikára vonatkozó javaslata megfogalmazásakor a pénzügyi közvetítő előterjeszti árazási politikáját és a módszertant, amellyel biztosítja, hogy a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházza a támogatható kkv-kre. Az árazási politika és a módszertan tartalmazza a következőket:

1.	a pénzügyi közvetítő részesedése után felszámított kamatlábat piaci alapon határozzák meg (azaz a pénzügyi közvetítő saját díjpolitikája szerint);

a teljes – a támogatható kkv-knek nyújtott, a portfólióba felvett hitelek után felszámított – kamatlábat a közpénzből nyújtott program-hozzájárulással arányosan csökkenteni kell. E csökkentésnek figyelembe kell vennie azokat a díjakat, amelyeket az irányító hatóság esetlegesen felszámít a program-hozzájárulás után;

3.	az állami támogatásra vonatkozó részben bemutatott BTE-számítást a portfólióba felvett valamennyi hitelre alkalmazzák;

4.	az árazási politika és a módszertan az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás összege és aránya (termékjellemzők)

A tényleges kockázatmegosztási arányt, a közpénzből nyújtott program-hozzájárulást és a hitelek kamatlábát az előzetes értékelés megállapításai alapján kell meghatározni úgy, hogy a végső kedvezményezetteknek juttatott előny összhangban legyen a de minimis szabállyal.

A kockázatmegosztási hiteleket tartalmazó célportfólió méretét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelésben (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) erősítik meg, és annak meghatározásakor figyelembe veszik az eszköz megújuló jellegét (amennyiben alkalmazandó). A hiteleket tartalmazó célportfólió összetételét a kockázatdiverzifikálást biztosítva határozzák meg.

A kockázatmegosztási hitelre fordított allokáció összegét és a kockázatmegosztási arányt az előzetes értékelés keretében vizsgált hiány megszüntetéséhez szükséges módon határozzák meg, de mindenképp összhangban kell lenniük e működési keretben meghatározott feltételekkel.

A pénzügyi közvetítővel kötött megállapodásban rögzített kockázatmegosztási arány a portfólióba felvett támogatható hitelek mindegyikére vonatkozóan meghatározza a támogatható hitel tőkeösszegének a program által finanszírozott részét.

A pénzügyi közvetítővel kötött megállapodásban rögzített kockázatmegosztási arány meghatározza a pénzügyi közvetítő és a program-hozzájárulás által fedezendő veszteségeknek való kitettség arányos mértékét.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás (tevékenységek)

A meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a kockázatmegosztási hiteleszköz által finanszírozott portfólióban kizárólag újonnan keletkeztetett kkv-hitelek szerepelhetnek. A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal (például az 1303/2013/EU rendelet, illetve alapspecifikus szabályok), a programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva a nagyszámú végső kedvezményezett bevonására és a portfólió kellő mértékű diverzifikálására irányuló célt. A pénzügyi közvetítőnek elfogadható becsléssel kell rendelkeznie a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan. Ezek a kritériumok az érintett tagállamra vagy régióra jellemző piaci feltételeket és gyakorlatokat tükrözik.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

A fedezett veszteségek közé az esedékes, fizetendő tőkeösszeg és a fennálló, rendes kamattartozás tartozik (viszont a késedelmi díjak, illetve egyéb költségek és kiadások nem).

Futamidő

A pénzügyi eszköz hitelnyújtási futamidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelek finanszírozására használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

A hitelportfólió létrehozásához ajánlott jellemző futamidő legfeljebb 4 év (az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti) finanszírozási megállapodás aláírásától számítva.

Hitelnyújtás és kockázatmegosztás a pénzügyi közvetítő szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság és a pénzügyi közvetítő érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

—	teljesítményalapú díjak a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével összhangban,

—	a program-hozzájáruláson felül a kockázatmegosztási hiteleszköz keretében a kkv-k részére történő hitelnyújtásra fordított teljes finanszírozási kötelezettségvállalás legalább 25 %-át a pénzügyi közvetítő biztosítja a helyi piaci feltételekhez igazodóan,

—	a veszteségek és megtérülések a kötelezettségeiknek megfelelő kockázatmegosztási arányban érintik a pénzügyi közvetítőt és az irányító hatóságot.

A kockázatmegosztás várható arányát az előzetes értékelésnek a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó megállapításai alapján határozzák meg.

Pénzügyi közvetítők alkalmassága

Valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén működő vállalkozások részére történő hitelnyújtáshoz szükséges jogi engedéllyel. Ezek a szervezetek pénzügyi intézmények, és – adott esetben – mikrofinanszírozási intézmények vagy hitelnyújtásra vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmények lehetnek.

Végső kedvezményezettek támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az érintett program és a finanszírozási megállapodás alapján támogathatónak kell lenniük. A hitelszerződés aláírásakor a végső kedvezményezettnek az alábbi támogathatósági kritériumoknak kell megfelelnie:

a)	mikro-, kis- vagy középvállalkozás („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (2) (3) meghatározottak szerint;

b)	a kkv a de minimis rendelet 1. cikkének d)–f) pontjában meghatározott ágazatokban tevékenységet nem végez;

c)	nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (4);

d)	nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás az állami támogatási szabályok meghatározása szerint;

e)	a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel.

Ezenfelül, a befektetés megvalósításakor és a hitel törlesztésekor a végső kedvezményezetteknek valamely tagállam területén lévő bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük, és a gazdasági tevékenységet – amelyhez a hitelt folyósították – az ESB-alapokból finanszírozott programnak megfelelő tagállamban és régióban/joghatóságban kell folytatni.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A pénzügyi közvetítő a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által a kockázatmegosztási hiteleszköz keretében társfinanszírozott hiteleket nyújt. E hitelek feltételeit az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében említett előzetes értékelés alapján határozzák meg.

A hitelek kizárólag az alábbi engedélyezett célokra használhatók fel:

a)	tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, ideértve a vállalkozások tulajdonjogának átruházását is, feltéve, hogy a tulajdonjog-átruházásra független befektetők között kerül sor;

b)	fejlesztési és bővítési tevékenységekkel összefüggő működőtőke-beruházások, amelyek a fenti a) pontban említett tevékenységek kiegészítői (és kapcsolódnak azokhoz). (A kiegészítő jelleget többek között a kkv üzleti tervével és a finanszírozás összegével kell igazolni).

A portfólióba felvett hiteleknek mindvégig eleget kell tenniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

c)	a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a hiteleknek újonnan keletkeztetett hiteleknek kell lenniük;

a kockázatmegosztási hitelek portfóliójába felvett hitelek tőkeösszege i. az előzetes értékelés alapján legfeljebb 1 000 000 EUR lehet; és ii. a hiteleket olyan feltételek mellett kell nyújtani, amelyek mellett az egyes végső kedvezményezettek tekintetében számított BTE bármely három pénzügyi évet lefedő időszakban nem haladja meg a 200 000 EUR-t (illetve a közúti árufuvarozás esetén a 100 000 EUR-t, a halászati és akvakultúra-ágazatban pedig a 30 000 EUR-t); a támogatható kkv-k potenciálisan többször is pályázhatnak az ezen pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelekre, feltéve, hogy a fenti BTE-korlátot teljes mértékben tiszteletben tartják;

e)	a hitelek az engedélyezett célhoz vagy célokhoz euróban és/vagy az érintett joghatóság nemzeti pénznemében, vagy adott esetben bármely más pénznemben nyújthatnak finanszírozást;

f)	a hitelek mezzanine hitel, alárendelt kölcsön vagy kvázi-sajáttőke formájában nem nyújthatók;

g)	a hitelek megújuló hitelkeretek formájában nem nyújthatók;

h)	a hitelek rendszeres törlesztést és/vagy egyszeri törlesztést előíró törlesztési ütemezéssel rendelkeznek;

i)	a hitelek nem finanszírozhatnak kizárólag pénzügyi tevékenységeket vagy pénzügyi befektetési tevékenységként megvalósított ingatlanfejlesztési beruházásokat, továbbá nem finanszírozhatnak fogyasztási hiteleket;

j)	a hitelek – az esetleges türelmi idővel együtt – legalább 12 hónapos és legfeljebb 120 hónapos futamidejűek.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítők legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatják az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság eleget tudjon tenni az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke követelményeinek.

A tagállamoknak a de minimis rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó ESB-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelés várható eredményeihez kell igazítani. A kockázatmegosztási hiteleszközhöz tartozó indikátorokat legalább negyedéves gyakorisággal mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják a rendelet követelményeihez. Az ESB-program prioritási tengelyének közös indikátorai (foglalkoztatás bővülése, kkv-k száma stb.) melletti további indikátorok a következők:

A finanszírozott hitelek/projektek száma

A finanszírozott hitelek összege

Nemteljesítések (számuk és összegük)

Visszafizetett források és nyereségek.

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

A pénzügyi közvetítő – a kockázatmegosztási hitel kedvező finanszírozási és kockázatmegosztási feltételeihez igazodva – csökkenti a portfólióba felvett egyes támogatható hitelek után a végső kedvezményezettnek felszámított effektív teljes kamatlábat (és adott esetben enyhíti a hitelbiztosítékra vonatkozó feltételeit).

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott teljes pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő az állami támogatásról szóló részben említettek szerint nyomon követi a végső kedvezményezetteknek juttatott bruttó támogatási egyenérték alakulását, és jelentést készít arról. Ezt az elvet meg kell jeleníteni a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja közötti finanszírozási megállapodásban.

(1) A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(2) A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(3) 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató és 50 millió EUR-nál kisebb árbevétellel vagy 43 millió EUR-nál kisebb mérlegfőösszeggel rendelkező, ezen küszöbértékeket meghaladó csoporthoz nem tartozó vállalkozás. A Bizottság ajánlása szerint „vállalkozásnak tekintendő bármely jogalany, amely gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül jogi formájára.”

(4) Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:

a)	illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális;

b)	dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;

c)	fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik, vagy kiegészítői annak;

d)	kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások;

az információtechnológiai ágazatra vonatkozó korlátozások. Elektronikus adatokkal kapcsolatos programokkal vagy megoldásokkal összefüggő kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások, amelyek i. kifejezetten az alábbiakra irányulnak: a) a fenti a–d) pontban említett korlátozott ágazatokhoz tartozó bármely tevékenység támogatása; b) internetes szerencsejáték és online kaszinók; vagy c) pornográfia; vagy ii. a) elektronikus adathálózatokhoz való illegális hozzáférés lehetővé tétele; vagy b) elektronikus adatok letöltése;

f)	az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

III. MELLÉKLET

Kkv-knak nyújtott maximált portfóliógarancia (Maximált garancia)

A maximált garancia sematikus bemutatása

Az érdekelt felek és a maximált portfóliógarancia általi lefedettség közötti kapcsolat

A pénzügyi eszköz szerkezete

A maximált portfóliógarancia hitelenkénti alapon hitelkockázati fedezetet nyújt új kkv-hitelek portfóliójának létrehozása céljából legfeljebb a hiteleken képződő veszteség meghatározott maximumáig (maximált garancia).

A maximált portfóliógaranciát az irányító hatóság az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátja rendelkezésre, és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja:

1.	a célcsoporthoz tartozó kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása, konkrét és jól meghatározott piaci hiányosságok kezelésén keresztül;

2.	az ESB-alapok multiplikátorhatásának fokozása a kkv-k finanszírozásának támogatása érdekében az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

Az irányító hatóság által nyújtott, az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulás a pénzügyi közvetítő által kezelt garanciaalap formáját ölti. Ez a hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magánbefektető vagy közszektorbeli befektető által kínált garanciákat.

A pénzügyi közvetítő által kezelt garancialap kötelezettséget vállal arra, hogy a végső kedvezményezettek nemteljesítése esetén az ESB-alapok által finanszírozott programból fedezetet nyújt az új hitelportfóliókat létrehozó pénzügyi intézmények részére.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

A maximált portfóliógarancia egy vagy több pénzügyi intézmény által új hitelekből létrehozott portfólió fedezésére szolgál.

Az új hitelekből álló portfóliókat létrehozó pénzügyi intézmények a támogatható kkv-knak nyújtott hitelek kapcsán részleges, a veszteségeket egy maximált összegig fedező garanciával számolhatnak.

A garancia által nyújtott pénzügyi előnyt át kell ruházni a végső kedvezményezettekre (például csökkentett hitelkamatlábak és/vagy csökkentett hitelbiztosítékok formájában, ugyanakkor a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásból származó előnyt minden esetben teljes mértékben át kell ruházni a végső kedvezményezettekre).

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

A maximált portfóliógaranciát állami támogatástól mentes eszközként kell létrehozni, azaz a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő, az új hitelekből álló portfóliót felépítő pénzügyi intézmények és a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás szintjén az eszköznek az alkalmazandó de minimis rendelet alapján piackonformnak kell lennie.

a) Az alapok alapja, a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő és az új hitelekből álló portfóliót felépítő pénzügyi intézmények szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja díjazása (azaz az irányítási költségek és/vagy díjak) a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözi, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha a díjazás összhangban van a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyt nem nyújt. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az ESB-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban; valamint

az új hitelekből álló portfóliót a saját forrásainak felhasználásával felépítő pénzügyi intézmény nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében került kiválasztásra, és a pénzügyi intézmény által viselt kockázat (hitelenkénti alapon) semmilyen körülmények között sem kevesebb mint a hitelösszeg 20 %-a; és

emellett az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor az irányító hatóság a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja az árazási politikát és a pénzügyi előnynek a végső kedvezményezettekre való átruházására alkalmazott módszertant.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő a pénzügyi előnyöket nem ruházza át teljes körűen a végső kedvezményezettekre, a közpénzből nyújtott, még nem lekötött hozzájárulásokat vissza kell utalni az irányító hatóság részére.

A garanciának meghatározott pénzügyi ügylethez kell kapcsolódnia, rögzített maximális összegre kell vonatkoznia, és időben korlátozottnak kell lennie.

b) A végső kedvezményezettek szintjén

A kkv-k szintjén a garantált hitelnek összhangban kell lennie a de minimis szabályokkal.

A pénzügyi közvetítőnek a garancia által fedezett portfólióba felvett minden egyes hitel esetében ki kell számítania a bruttó támogatási egyenértéket (BTE) az alábbi számítási módszertan szerint:

A BTE kiszámítása = a hitel nominális összege (EUR) × kockázati költség (standard módszer) × garanciavállalás aránya × maximált garanciavállalási arány × a hitel futamidejének súlyozott átlaga (évek).

A fenti képlettel kiszámított BTE esetében a de minimis rendelet (1) 4. cikkében meghatározott feltétel a maximált portfóliógarancia tekintetében teljesítettnek tekintendő.

Ellenőrzési mechanizmussal meg kell győződni arról, hogy a fenti képlettel kiszámított BTE nem kisebb, mint a de minimis rendelet 4. cikke (6) bekezdésének c) pontja alapján kiszámított BTE.

A végső kedvezményezettnek nyújtott technikai segítségnyújtási támogatást vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást a BTE kiszámításánál figyelembe kell venni.

A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó kkv-k esetében a támogatásnak összhangban kell lennie a halászati ágazat de minimis rendeletének releváns szabályaival.

Az EMVA által támogatott tevékenységek esetében az általános szabályok alkalmazandók.

Garanciapolitika

a) Átutalás az irányító hatóságtól a pénzügyi közvetítő részére

Az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság a program-hozzájárulásokat átutalja az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat elkülönített garanciaalapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított felső határok tiszteletben tartásával teljesítik.

b) Új hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi intézmények részére új kkv-hitelekből álló portfóliók előre meghatározott, korlátozott időszakon belüli felépítését kell előírni. Az újonnan keletkeztetett kkv-hiteleket hitelenkénti alapon részben a program-hozzájárulás fedezi egy bizonyos összegig (maximált összeg). A támogatható kkv-hitelek automatikusan bekerülnek a portfólióba, amennyiben megfelelnek a portfólióba való felvételre vonatkozóan előre meghatározott kritériumoknak.

A kkv-hitelek portfólióba történő felvétele automatikusan megtörténik, mihelyt a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő megkapja a portfólióba történő felvételről szóló értesítést. Ezen értesítéseket az érintett felvételi időszak végéig legalább negyedéves gyakorisággal benyújtják.

A pénzügyi intézmények a portfólió diverzifikálása tekintetében következetes hitelnyújtási politikát hajtanak végre, amely lehetővé teszi a megfelelő hitelportfólió-kezelés és kockázatdiverzifikáció megvalósítását, egyúttal eleget tesznek a pénzügyi ágazat alkalmazandó követelményeinek, és igazodnak az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez.

A hitelek azonosítását, kiválasztását, átvilágítását, dokumentálását és a végső kedvezményezettek részére történő folyósítását a pénzügyi intézmények a szokásos eljárásaikkal és a pénzügyi közvetítő és az új hitelekből álló portfóliót felépítő pénzügyi intézmény közötti megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban hajtják végre.

c) Veszteségek fedezete

A maximált portfóliógarancia a legfeljebb 80 %-os garanciavállalási aránynak megfelelő fedezetet nyújt az egyes nemteljesítő, támogatható kkv-hitelek kapcsán a pénzügyi intézmények által viselt veszteségekre.

A támogatható kkv-hitelekből álló portfólió tekintetében a maximált portfóliógarancia által fedezett veszteségek összesítve nem haladhatják meg a maximált összeget.

Az eszköz keretében keletkező maximális kötelezettségnek megfelelő maximált összeg a hitelekből álló célportfólió volumene, a garanciavállalási arány és a maximált garanciavállalási arány szorzata.

A fedezett veszteségek közé az esedékes, fizetendő tőkeösszeg és a fennálló, rendes kamattartozás tartozik (viszont a késedelmi díjak, illetve egyéb költségek és kiadások nem).

d) Garancia kifizetése

Nemteljesítéssel összefüggő veszteség felmerülését követően a garanciaalapot kezelő pénzügyi közvetítő a garancia alapján jellemzően 60 napon belül garanciakifizetést teljesít a pénzügyi intézménynek.

Árazási és a biztosítékpolitika

A pénzügyi közvetítő ismerteti azt a módszertant, amellyel biztosítja, hogy a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházza a támogatható kkv-kre. A pénzügyi intézménynek ezzel a módszertannal összhangban levő díj-/biztosítékpolitikával kell rendelkeznie. A díj-/biztosítékpolitika és a módszertan tartalmazza a következőket:

1.	az eszköz az egyes kkv-hitelek kockázati kitettségének legfeljebb 80 %-át (a maximált összegig) fedezi;

2.	a felszámított kamat csökkentésén és/vagy a pénzügyi intézmény által előírt biztosíték csökkentésén keresztül a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházzák a támogatható kkv-kre;

3.	az állami támogatásra vonatkozó részben bemutatott BTE-számítást a portfólióba felvett valamennyi hitelre alkalmazzák;

4.	a garancialapot kezelő pénzügyi közvetítő a pénzügyi intézményeknek garanciadíjat nem számol fel;

a pénzügyi intézmény a díjpolitikának és a pénzügyi előny teljes mértékű átruházását biztosító módszertannak megfelelően csökkenti a portfólióba felvett minden egyes támogatható kkv-hitel teljes kamatterhét és/vagy enyhíti a biztosítékokra vonatkozó követelményeket. A pénzügyi intézmény által javasolt ezen csökkentéseket a pénzügyi közvetítőnek a megfelelő elemzések és átvilágítások útján meg kell vizsgálnia és meg kell erősítenie, és azokat a kkv-hitelek portfólióba történő felvételét megalapozó támogathatósági kritériumnak kell minősítenie;

az eszköz kkv-célcsoportját meghatározó előzetes értékelés és a kockázatot meghatározó előzetes kockázatértékelés alapján az irányító hatóság úgy dönthet, hogy a végső kedvezményezettek által fizetendő garanciadíjat ír elő. Ilyen esetekben a BTE-t az állami támogatásról szóló fenti részben bemutatott képlettel kell kiszámítani, vagy a képletet a garanciáról szóló értesítésben meghatározott feltételekhez kell igazítani. A végső kedvezményezettek által fizetett díjakat az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének értelmében vett visszafolyó forrásként vissza kell fizetni a garanciaalapba;

7.	az árazási politika és a módszertan az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi intézményeknek nyújtott garancia összege és aránya (termékjellemzők)

A maximált portfóliógaranciának összhangban kell lennie a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikkében meghatározott feltételekkel.

A maximált garanciavállalási arányt az 1303/2013/EU rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja és a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke szerinti előzetes kockázatértékelésben határozzák meg, és semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a 25 %-ot. A garancia várható és nem várható veszteségeket is fedezhet.

A program-hozzájárulás által finanszírozott garancia multiplikátor-együtthatóját a következőképpen határozzák meg:

Multiplikátor-együttható = (1/garanciavállalási arány) × (1/maximált garanciavállalási arány.

A multiplikátor-együtthatót az előzetes kockázatértékelés alapján kell meghatározni, és legalább 5-nek kell lennie.

A garancia által részben fedezett célportfólió méretét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés megállapításai (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) alapján és (amennyiben alkalmazandó) az eszköz megújuló jellegének figyelembevételével határozzák meg. A hiteleket tartalmazó célportfólió összetételét a kockázatdiverzifikálást biztosítva határozzák meg.

A pénzügyi intézmények részére nyújtott garancia (tevékenységek)

A meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a garanciaeszköz által garantált portfólióban a végső kedvezményezetteknek nyújtott, újonnan keletkeztetett hitelek szerepelhetnek. A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal (például az 1303/2013/EU rendelet, illetve alapspecifikus szabályok), a programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva a nagyszámú végső kedvezményezett bevonására és a portfólió kellő mértékű diverzifikálására irányuló célt. A pénzügyi intézményeknek elfogadható becsléssel kell rendelkezniük a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan (például az ágazati koncentrációs korlát tekintetében). Ezek a kritériumok az érintett országra vagy régióra jellemző piaci feltételeket és gyakorlatokat tükrözik.

A pénzügyi intézmény előzetesen megbecsüli a megtérülési rátát, amelyet a portfólióban előforduló nemteljesítésekből várhatóan megtérülő összeg kiszámítására használ, ami kihatással van a maximált garanciavállalási arány értékelésére.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

A végső kedvezményezettnek nyújtott hitel tekintetében nemteljesítésnek felel meg, ha i. a pénzügyi intézmény (a belső eljárásainak megfelelően és a pénzügyi és szabályozási jelentésekben leírtakkal összhangban) bármikor bizonyítani tudja, hogy a végső kedvezményezett valószínűsíthetően nem fog tudni eleget tenni a fizetési kötelezettségeinek; vagy ii. a végső kedvezményezett 90 egymást követő naptári napon keresztül nem tudott eleget tenni az érintett kkv-hitel alapján fennálló fizetési kötelezettségének.

Futamidő

A pénzügyi eszköz garanciaidejét úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen, hogy az 1303/2013/EU rendelet 42. cikkében említett program-hozzájárulást olyan hitelekhez kapcsolódó garanciákra használják fel, amelyeket legkésőbb 2023. december 31-ig folyósítanak a végső kedvezményezetteknek.

A garantált hitelekből álló portfólió létrehozásához ajánlott jellemző futamidő legfeljebb 4 év (az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti) finanszírozási megállapodás aláírásától számítva.

Kockázatmegosztás a pénzügyi eszköz szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság, a pénzügyi közvetítő és a pénzügyi intézmény érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

—	a pénzügyi intézmény saját hitelkockázata semmilyen körülmények között sem lehet kevesebb mint 20 % hitelenként,

—	a pénzügyi intézmény kötelezettséget vállal új hitelekből álló portfólió saját források felhasználásával történő felépítésére,

—	a maximált garancia nyújtotta pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezett kkv-kre,

—	a pénzügyi közvetítőt megillető teljesítményalapú díjak a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével összhangban.

Pénzügyi közvetítők és pénzügyi intézmények alkalmassága

A pénzügyi közvetítők valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén működő vállalkozások hiteleihez kapcsolódó garanciák nyújtásához szükséges jogi engedéllyel.

A pénzügyi intézmények valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén működő vállalkozások részére történő hitelnyújtáshoz szükséges jogi engedéllyel. Ezek a szervezetek pénzügyi intézmények, és – adott esetben – mikrofinanszírozási intézmények vagy hitelnyújtásra vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmények lehetnek.

A végső kedvezményezett (végső kedvezményezettek) támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az érintett program és a finanszírozási megállapodás alapján támogathatónak kell lenniük. A végső kedvezményezetteknek az érintett kkv-garanciát igazoló dokumentum kelte napján, azaz a garanciához kapcsolódó kötelezettségek vállalásakor eleget kell tenniük az alábbi alkalmassági kritériumoknak:

a)	mikro-, kis- vagy középvállalkozás („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (2) meghatározottak szerint;

b)	a kkv a de minimis rendelet 1. cikkének d)–f) pontjában meghatározott ágazatokban tevékenységet nem végez;

c)	nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (3);

d)	nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás az állami támogatási szabályok meghatározása szerint;

e)	a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel.

Ezenfelül, a befektetés megvalósításakor és a garantált hitel törlesztésekor a végső kedvezményezetteknek valamely tagállam területén lévő bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük, és a gazdasági tevékenységet – amelyhez a garantált hitelt folyósították – az ESB-alapokból finanszírozott programnak megfelelő tagállamban és régióban/joghatóságban kell folytatni.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A pénzügyi intézmény a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által a maximált garanciaportfólió keretében garantált hiteleket nyújt. E garanciák és hitelek feltételeit az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (2) bekezdésében említett előzetes értékelés alapján határozzák meg.

A hitelek kizárólag az alábbi engedélyezett célokra használhatók fel:

a)	tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, ideértve a vállalkozások tulajdonjogának átruházását is, feltéve, hogy a tulajdonjog-átruházásra független befektetők között kerül sor;

b)	fejlesztési és bővítési tevékenységekkel összefüggő működőtőke-beruházások, amelyek a fenti a) pontban említett tevékenységek kiegészítői (és kapcsolódnak azokhoz). (A kiegészítő jelleget többek között a végső kedvezményezett üzleti tervével és a finanszírozás összegével kell igazolni).

A portfólióba felvett hiteleknek mindvégig eleget kell tenniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

c)	a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében a hiteleknek újonnan keletkeztetett hiteleknek kell lenniük;

a portfólióba felvett hitelek garantált része i. az előzetes értékelés alapján legfeljebb 1 500 000 EUR lehet; és ii. a hiteleket olyan feltételek mellett kell nyújtani, amelyek mellett az egyes végső kedvezményezettek tekintetében számított BTE bármely három pénzügyi évet lefedő időszakban nem haladja meg a 200 000 EUR-t (illetve a közúti árufuvarozás esetén a 100 000 EUR-t, a halászati és akvakultúra-ágazatban pedig a 30 000 EUR-t). A támogatható kkv-k potenciálisan többször is pályázhatnak az ezen pénzügyi eszköz keretében nyújtott hitelekre, feltéve, hogy a fenti BTE-korlátot teljes mértékben tiszteletben tartják;

e)	a hitelek az engedélyezett célhoz vagy célokhoz euróban és/vagy az érintett joghatóság nemzeti pénznemében, vagy adott esetben bármely más pénznemben nyújthatnak finanszírozást;

f)	a hitelek mezzanine hitel, alárendelt kölcsön vagy kvázi-sajáttőke formájában nem nyújthatók;

g)	a hitelek megújuló hitelkeretek formájában nem nyújthatók;

h)	a hitelek rendszeres törlesztést és/vagy egyszeri törlesztést előíró törlesztési ütemezéssel rendelkeznek;

i)	a hitelek nem finanszírozhatnak kizárólag pénzügyi tevékenységeket vagy pénzügyi befektetési tevékenységként megvalósított ingatlanfejlesztési beruházásokat, továbbá nem finanszírozhatnak fogyasztási hiteleket;

j)	a hitelek legalább 12 hónapos és legfeljebb 120 hónapos futamidejűek.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítők legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatják az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság eleget tudjon tenni az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke rendelkezéseinek.

A tagállamoknak a de minimis rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó ESB-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelés várható eredményeihez kell igazítani. A garanciaalaphoz tartozó indikátorokat legalább negyedéves gyakorisággal mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják a rendelet követelményeihez. Az ESB-program prioritási tengelyének közös indikátorai (foglalkoztatás bővülése, kkv-k száma stb.) melletti további indikátorok a következők:

A garantált hitelek száma

A garantált hitelek volumene

A nemteljesítő hitelek száma

A nemteljesítő hitelek értéke

Garanciavállalások/lehívott garanciák (száma, összegei)

Le nem hívott források és nyereségek (pl. keletkezett kamatok).

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

Az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben át kell ruházni a végső kedvezményezettre (a garancia nyújtotta előny).

A támogatható kkv-k részére juttatott pénzügyi előnyt a pénzügyi intézmény által előírt teljes kamatteher csökkentése és/vagy az ilyen kkv-hitelekhez előírt biztosítékok csökkentése formájában kell érvényesíteni.

A pénzügyi közvetítő az állami támogatásról szóló részben említettek szerint nyomon követi a végső kedvezményezetteknek juttatott bruttó támogatási egyenérték alakulását, és jelentést készít arról.

Ezeket az elveket meg kell jeleníteni az irányító hatóság vagy az alapok alapja és a pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi közvetítők és az új hitelekből álló portfóliókat felépítő pénzügyi intézmények közötti megállapodásokban.

(2) 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató és 50 millió EUR-nál kisebb árbevétellel vagy 43 millió EUR-nál kisebb mérlegfőösszeggel rendelkező, ezen küszöbértékeket meghaladó csoporthoz nem tartozó vállalkozás. A Bizottság ajánlása szerint „vállalkozásnak tekintendő bármely jogalany, amely gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül jogi formájára.”

(3) Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:

a)	illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális;

b)	dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;

c)	fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik, vagy kiegészítői annak;

d)	kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások;

f)	az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

IV. MELLÉKLET

Lakóépületek energiahatékonyságát és a megújuló energiák lakóépületekben történő alkalmazását támogató hitel (épületfelújítási hitel)

Az épületfelújítási hitel sematikus bemutatása

A pénzügyi eszköz szerkezete

Az épületfelújítási hitel a pénzügyi közvetítő által létrehozandó hitelalap formáját ölti, amelyhez a program és maga a pénzügyi közvetítő biztosít hozzájárulást újonnan keletkeztetett hitelek portfóliójának finanszírozása céljából, a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárásával.

Az épületfelújítási hitelt az ESB-alapok által társfinanszírozott programban meghatározott prioritási tengely részét képező művelet keretében bocsátják rendelkezésre, és az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében előírt előzetes értékelés keretében határozzák meg.

Az eszköz célja

Az eszköz célja kedvezményes hitelt nyújtani ingatlantulajdonnal (lakás, szociális lakás vagy önálló háztartás) rendelkező természetes és jogi személyek vagy független szakmai szolgáltatók, valamint a tulajdonosok nevében és javára eljáró ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek részére az ESB-alapok által támogatható épületfelújítási munkálatok elvégzéséhez.

Az irányító hatóság által a pénzügyi közvetítő részére nyújtott, az ESB-alapok által finanszírozott program-hozzájárulás nem szoríthatja ki a többi magánbefektető vagy közszektorbeli befektető által kínált finanszírozást.

Az ESB-alapok által finanszírozott programból a pénzügyi közvetítő részére nyújtott finanszírozás újonnan generált hitelekből álló portfólió létrehozását, illetve ezzel párhuzamosan a portfólióhoz tartozó hitelekhez kapcsolódó veszteségekben/nemteljesítésekben és megtérülésekben – hitelenkénti alapon és a pénzügyi eszközre fordított program-hozzájárulásnak megfelelő arányban – való részvételt szolgálja.

Az alapok alapja struktúra esetében az alapok alapja utalja át az ESB-alapokból finanszírozott program-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére.

Az ESB-alapokból származó program-hozzájárulás mellett az alapok alapja saját forrásokat is biztosíthat, amelyeket a pénzügyi közvetítő forrásaival ötvöznek. Ebben az esetben az alapok alapja arányos részt vállal a hitelportfólióhoz kapcsolódó különböző hozzájárulások közötti kockázatmegosztásból. Amennyiben közpénzből nyújtott forrásokról van szó, az állami támogatási szabályokat ezen források tekintetében is tiszteletben kell tartani.

Az állami támogatásra vonatkozó szempont

Az épületfelújítási hitelt állami támogatás nélküli eszközként kell megtervezni, azaz a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kell biztosítani a pénzügyi közvetítő részére, a pénzügyi előnyt a pénzügyi közvetítőnek teljes mértékben át kell ruháznia a végső kedvezményezettekre, és a végső kedvezményezetteknek nyújtott finanszírozás az alkalmazandó de minimis rendelet hatálya alá tartozik.

a) A pénzügyi közvetítő és az alapok alapja szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.	a bármikor felmerülő veszteségeket a pénzügyi közvetítő és az irányító hatóság vagy az alapok alapja a hozzájárulásuk arányában (arányosan) viselik, illetve részesednek a hasznokból, és a pénzügyi közvetítő gazdaságilag jelentős részesedéssel rendelkezik az épületfelújítási hitelben; valamint

a pénzügyi közvetítő és az alapok alapja díjazása (azaz az irányítási költségek és/vagy díjak) a hasonló helyzeteknek megfelelő aktuális piaci díjazási feltételeket tükrözi, ami akkor valósul meg, ha a pénzügyi közvetítőt, illetve az alapok alapját nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárás keretében választották ki, vagy ha a díjazásuk összhangban van a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével, és az állam más előnyöket nem nyújt. Amennyiben az alapok alapja csak átutalja az ESB-hozzájárulást a pénzügyi közvetítő részére, és közérdekű feladatot lát el, továbbá az intézkedés végrehajtása kapcsán üzleti tevékenységet nem folytat, saját forrásaival társbefektetőként nem vesz részt – következésképp nem minősül támogatás kedvezményezettjének –, elegendő azt biztosítani, hogy az alapok alapja ne részesüljön túlzott mértékű díjazásban; valamint

az eszköz részére közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt kamatcsökkentés formájában teljes egészében átruházzák a végső kedvezményezettre. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor az irányító hatóság a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálja az árazási politikát és a pénzügyi előnynek a végső kedvezményezettekre való átruházására alkalmazott módszertant.

Amennyiben a pénzügyi közvetítő a pénzügyi előnyöket nem ruházza át teljes körűen a végső kedvezményezettekre, a közpénzből nyújtott, még nem folyósított hozzájárulásokat vissza kell utalni az irányító hatóság részére.

b) Állami támogatás a tulajdonosok nevében eljáró jogalany szintjén (azaz az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyek, független szakmai szolgáltatók, ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek szintjén)

A tulajdonosok nevében eljáró jogalany szintjén az állami támogatás kizárt, ha:

1.	a jogalany közvetlenül nem részesül közpénzből nyújtott támogatásban; és

2.	a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt a jogalany teljes mértékben átruházza a végső kedvezményezettekre.

c) A gazdasági tevékenységet folytató vagy nem folytató tulajdonosok szintjén (jogi személyek vagy független szakmai szolgáltatók, főbérlők és ingatlantulajdonosok, akik/amelyek megújuló energiákat telepítenek, és az előállított energia egy részét a hálózatba táplálják)

A természetes személy tulajdonosok, akik gazdasági tevékenység folytatása hiányában nem minősülnek vállalkozásnak, nem tekinthetők állami támogatás kedvezményezettjének.

A gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosok „vállalkozásnak” minősülnek, és az állami támogatási szabályok hatálya alá tartoznak. Ez az eset áll elő mindenekelőtt akkor, ha a tulajdonosok főbérlők (az ingatlan bérbeadása gazdasági tevékenység), továbbá megújuló energiák telepítése esetén, ha az előállított energia egy részét a hálózatba táplálják (az energiának a hálózatba táplálása gazdasági tevékenységnek minősül).

A gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosok szintjén nyújtott állami támogatásnak összhangban kell lennie a de minimis szabályokkal.

A pénzügyi közvetítő a gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosoknak nyújtott, a portfólióba felvett minden egyes hitel esetében kiszámítja a bruttó támogatási egyenértéket (BTE) az alábbi számítási módszertan szerint:

A fenti képlettel kiszámított BTE esetében a de minimis rendelet (1) 4. cikkében meghatározott feltétel az épületfelújítási hitel tekintetében teljesítettnek tekintendő. Nincs minimális biztosítékra vonatkozó feltétel.

A végső kedvezményezettnek nyújtott technikai segítségnyújtási támogatást vagy egyéb vissza nem térítendő támogatást a BTE számításánál figyelembe kell venni.

Hitelnyújtási politika

a) A forrásoknak az irányító hatóság vagy az alapok alapja általi folyósítása a pénzügyi közvetítő részére

Az irányító hatóság és az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodás aláírását követően az érintett irányító hatóság a közpénzből nyújtott program-hozzájárulásokat átutalja az alapok alapja vagy a pénzügyi közvetítő részére, amely ezen hozzájárulásokat az épületfelújítási hitel részére elkülönített alapban helyezi el. Az átutalást részletekben és az 1303/2013/EU rendelet 41. cikkében megállapított felső határok tiszteletben tartásával teljesítik.

A hitelnyújtási volumencélt és a kamatlábtartományt az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti előzetes értékelésben megerősítik, és az eszköz jellegének (megújuló vagy nem megújuló eszköz) meghatározásakor figyelembe veszik.

A pénzügyi eszköz a végső kedvezményezettekkel a kockázatokat legfeljebb 85 %-os arányban oszthatja meg, (azaz legalább 15 %-ot a pénzügyi közvetítő saját forrásaiból kell fedezni).

b) Új hitelekből álló portfólió keletkeztetése

A pénzügyi közvetítő részére előre meghatározott korlátozott időtartam alatt a finanszírozási megállapodásban rögzített kockázatmegosztási aránynak megfelelően finanszírozott (azaz i. program-hozzájárulásból; ii. a pénzügyi közvetítő saját forrásaiból finanszírozott) új hitelekből álló portfólió létrehozását kell előírni.

A (hitelenként és portfólió szinten előre meghatározott kritériumok alapján) támogatható hitelek automatikusan bekerülnek a portfólióba, amihez legalább negyedévente értesítést kell benyújtani a portfólióba történő felvételről.

A pénzügyi közvetítő következetes hitelnyújtási politikát hajt végre, különös tekintettel a portfólió összetételére, amely lehetővé teszi a megfelelő hitelportfólió-kezelés és kockázatdiverzifikáció megvalósítását, miközben eleget tesz az (1303/2013/EU rendelet 37. cikke szerinti) előzetes értékelésben feltárt piaci hiányosság mérséklésére irányuló célnak, valamint igazodik az irányító hatóság pénzügyi érdekeihez és szakpolitikai célkitűzéseihez.

c) A pénzügyi eszköz részére visszafizetett források újbóli felhasználása

A pénzügyi eszköz részére visszafizetett forrásokat vagy újból felhasználják ugyanazon pénzügyi eszközön belül (ugyanazon pénzügyi eszközön belül megújul), vagy az irányító hatóság, illetve az alapok alapja részére történő visszafizetésüket követően a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével összhangban használják fel.

Alternatív lehetőségként, amennyiben az irányító hatóság vagy az alapok alapja részére közvetlen visszafizetést teljesítenek, a visszafizetéseket rendszeres időközönként kell teljesíteni, igazodva i. a tőketörlesztésekhez (a kockázatmegosztási arány alapján arányosan); ii. az épületfelújítási hitelek esetlegesen visszafizettetett összegeihez és az azokon keletkező veszteségek leírásaihoz (a kockázatmegosztási aránynak megfelelően); valamint iii. az esetleges kamatfizetésekhez. Ezeket a forrásokat az 1303/2013/EU rendelet 44. cikkével és 45. cikkével összhangban kell felhasználni.

d) Veszteségek megtérülése

A pénzügyi közvetítő belső iránymutatásaival és eljárásaival összhangban az épületfelújítási hitel által társfinanszírozott nemteljesítő hitelek mindegyikével kapcsolatban behajtási intézkedéseket tesz.

e) Egyéb

Az ESB-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatásból keletkező kamatokat és egyéb nyereségeket az 1303/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően használják fel.

Árazási politika

A díjpolitikájára vonatkozó javaslata megfogalmazásakor a pénzügyi közvetítő előterjeszti díjpolitikáját és a módszertant, amellyel biztosítja, hogy a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás által juttatott pénzügyi előnyt teljes mértékben átruházza a támogatható végső kedvezményezettekre. Az árazási politika és a módszertan tartalmazza a következőket:

1.	a pénzügyi közvetítő részesedése után felszámított kamatlábat piaci alapon határozzák meg (azaz a pénzügyi közvetítő saját díjpolitikája szerint);

a teljes – a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtott, a portfólióba felvett hitelek után felszámított – kamatlábat a közpénzből nyújtott program-hozzájárulással arányosan csökkenteni kell. E csökkentésnek figyelembe kell vennie azokat a díjakat, amelyeket az irányító hatóság esetlegesen felszámít a program-hozzájárulás után;

3.	az állami támogatásra vonatkozó részben bemutatott BTE-számítást a portfólióba felvett valamennyi hitelre alkalmazzák;

4.	az árazási politika és a módszertan az elszámolhatósági időszak alatt változatlan marad.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás összege és aránya (termékjellemzők)

Az épületfelújítási hitelre a pénzügyi közvetítők részére biztosított összeget és a minimális kockázatmegosztási arányt a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés megállapításai (az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke) alapján és (amennyiben alkalmazandó) az eszköz megújuló jellegének figyelembevételével határozzák meg.

A pénzügyi eszköznek nyújtott program-hozzájárulás (tevékenységek)

A meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása érdekében az épületfelújítási hitel által finanszírozott portfólióban a végső kedvezményezetteknek nyújtott, újonnan keletkeztetett hitelek szerepelhetnek. A portfólióba való felvételre vonatkozó alkalmassági kritériumokat uniós jogszabályokkal (például az 1303/2013/EU rendelet, illetve alapspecifikus szabályok), a programmal, a támogathatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal és a pénzügyi közvetítővel összhangban kell meghatározni, szem előtt tartva a nagyszámú végső kedvezményezett bevonására, a portfólió kellő mértékű diverzifikálására és homogén jellegére irányuló célt annak érdekében, hogy elfogadható becslés legyen adható a portfólió kockázati profiljára vonatkozóan. Ezek a kritériumok az érintett országra vagy régióra jellemző piaci feltételeket és gyakorlatokat tükrözik.

A pénzügyi közvetítő részére elő kell írni az épületfelújítási projektek végrehajtásával összefüggésben kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó regionális és országos szervekkel, így többek között az alábbi szolgáltatásokat nyújtó szervekkel való együttműködést: tanácsadási szolgáltatások; a projekt-előkészítés, az építés, a műszaki felügyelet és a beszerzési dokumentáció ellenőrzése és értékelése; az épületfelújítási projektek uniós és nemzeti joggal való összhangjának értékelése; vissza nem térítendő támogatások nyújtása, állami támogatások ellenőrzése és nyilvántartása.

Az irányító hatóság felelőssége

Az irányító hatóságnak a pénzügyi eszközzel kapcsolatos felelőssége a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében meghatározottaknak felel meg.

Futamidő

Hitelnyújtás és kockázatmegosztás a pénzügyi közvetítő szintjén (az érdekek összehangolása)

Az irányító hatóság és a pénzügyi közvetítő érdekeinek összehangolása az alábbiakon keresztül valósul meg:

—	teljesítményalapú díjak a 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. és 13. cikkével összhangban,

—	a végső kedvezményezetteknek nyújtott hitelekre fordított teljes finanszírozási kötelezettségvállalás legalább 15 %-át a pénzügyi közvetítőnek kell biztosítania helyi piaci feltételek mellett (lehetővé téve a kockázatmegosztási arány meghatározását),

—	a veszteségek és megtérülések a kötelezettségeiknek megfelelő arányban érintik a pénzügyi közvetítőt és az irányító hatóságot.

Pénzügyi közvetítők alkalmassága

Valamely tagállamban letelepedett, magán- és közszektorbeli szervezetek, amelyek rendelkeznek a pénzügyi eszközhöz hozzájáruló program joghatóságának területén ingatlantulajdonnal rendelkező személyek, illetve az említett joghatóság területén működő, ingatlantulajdonnal rendelkező vállalkozások részére épületfelújítási hitel nyújtásához szükséges jogi engedéllyel. Ezek a szervezetek pénzügyi intézmények, és – adott esetben – mikrofinanszírozási intézmények vagy hitelnyújtásra vonatkozó engedéllyel rendelkező bármilyen más intézmények lehetnek.

Végső kedvezményezettek támogathatósága

A végső kedvezményezetteknek az uniós és a nemzeti jog, az érintett prioritás és a finanszírozási megállapodás alapján támogathatónak kell lenniük.

A végső kedvezményezettek ingatlantulajdonnal (lakások vagy önálló háztartások) rendelkező természetes vagy jogi személyek vagy független szakmai (gazdasági tevékenységet végző) szolgáltatók, valamint a tulajdonosok nevében és javára eljáró ingatlankezelők vagy egyéb jogi szervezetek, akik/amelyek energiahatékonysági vagy megújuló energiákkal kapcsolatos, az 1303/2013/EU rendelet alapján és a program keretében támogatható intézkedéseket hajtanak végre.

A program támogathatósági szabályai alapján, valamint a nemzeti és az uniós szabályokkal összhangban a munkák következő típusai támogathatók:

—	a projekt energiahatékonysághoz vagy megújuló energiákhoz kapcsolódó részének kidolgozásához nyújtott technikai segítségnyújtás,

—	a projekt energiahatékonysághoz vagy megújuló energiákhoz kapcsolódó részének megvalósítási költségei,

—	a fűtési és melegvíz-ellátási rendszerek nagyobb javításai vagy cseréje,

—	a fűtő alállomás vagy a kazánház (önálló kazánok), illetve melegvíz-előállító rendszerek cseréje vagy felújítása,

—	nyomóvezetékek kiegyenlítő szelepeinek beszerelése,

—	a csővezetékek hőszigetelésének javítása,

—	csővezetékek és fűtési berendezések cseréje,

—	egyedi fűtésmérő rendszerek és termosztatikus szelepek beszerelése lakásokban,

—	melegvíz-csővezetékek és berendezések cseréje vagy felújítása,

—	szellőztető rendszerek cseréje vagy felújítása,

—	ablakok és bejárati ajtók cseréje,

—	tetőszigetelés, ideértve az új ferdetetők építését is (a padlástér-beépítés kivételével),

—	homlokzati falak szigetelése,

—	pincék mennyezetének szigetelése,

—	alternatív energiaforrások rendszereinek telepítése (nap-, szélenergia stb.),

—	felvonók nagyobb javítása vagy nagyobb energiahatékonyságú felvonókkal történő cseréje,

—	az épület közös használatú gépészeti rendszereinek (szennyvízrendszer, elektromos berendezések, tűzmegelőzési berendezések, ivóvízvezetékek és a szellőztető rendszer berendezéseinek) cseréje vagy javítása.

A végső kedvezményezettek tekintetében a végső kedvezményezettnek/jogi személyként (például független szakmai szolgáltatóként) gazdasági tevékenységet folytató tulajdonosnak történő hitelnyújtás esetén az alábbi támogathatósági kritériumok alkalmazandók. A hitelszerződés aláírásakor a végső kedvezményezettnek az alábbi támogathatósági kritériumoknak kell megfelelnie:

a)	mikro-, kis- vagy középvállalkozás („kkv” – ideértve az egyéni vállalkozókat/önfoglalkoztató személyeket is) a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározottak szerint;

b)	a kkv a de minimis rendelet 1. cikkének a)–f) pontjában meghatározott ágazatokban tevékenységet nem végez;

c)	nem tartozik egy vagy több korlátozott ágazathoz (2);

d)	nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás az állami támogatási szabályok meghatározása szerint;

e)	a pénzügyi közvetítő saját belső iránymutatásaival és szokásos hitelnyújtási politikájával összhangban végzett ellenőrzések alapján a végső kedvezményezett nem rendelkezik a pénzügyi közvetítő vagy másik pénzügyi intézmény által nyújtott lejárt vagy nemteljesítő hitellel vagy lízinggel.

A végső kedvezményezetteknek kínált termék jellemzői

A pénzügyi közvetítő a végső kedvezményezetteknek a program célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló és a program által az épületfelújítási hitel keretében társfinanszírozott új hiteleket nyújt a meglévő hitelek refinanszírozásának kizárása mellett. E hitelek feltételeit az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkében említett előzetes értékelés alapján határozzák meg.

Az épületfelújítási hitelek legfeljebb 20 éves futamidejűek.

Az egyes épületfelújítási hitelek maximális összegét a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatás indokoltságát alátámasztó előzetes értékelés alapján az irányító hatóság, az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő közötti finanszírozási megállapodásban kell rögzíteni. Az egyes önálló háztartásoknak nyújtott hitel összege legfeljebb 75 000 EUR lehet. Az ingatlankezelő részére nyújtott hitel esetén a kezelt ingatlan önálló háztartásait összegezni kell.

A pénzügyi eszköz a végső kedvezményezettek vagy a közös tulajdonban lévő ingatlannak a végső kedvezményezettek nevében eljáró kezelői részére „saját forrásokkal” történő hozzájárulási kötelezettséget írhat elő.

Az épületfelújítási hitel után éves rögzített kamatot kell fizetni, és rendszeres törlesztési kötelezettséget von maga után. A pénzügyi közvetítő részesedése után fizetett kamatot piaci alapon határozzák meg. A portfólióba felvett egyes támogatható hitelekre alkalmazandó kamatlábat a végső kedvezményezett javára csökkenteni kell a közpénzből nyújtott program-hozzájárulás arányának megfelelően.

Az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások részére az 1303/2013/EU rendelet 37. cikke (7) bekezdésének megfelelő kamattámogatás nyújtható (3). A kamattámogatás maximális mértéke az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás által az egyes hitelekhez a pénzügyi közvetítő által nyújtott hozzájárulás után fizetendő kamatnak felel meg.

Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (7) bekezdése alapján a pénzügyi eszköz keretében bizonyos technikai segítségnyújtási kiadások is finanszírozhatók. Ilyen támogatás kizárólag a projektek előkészítésére nyújtható (előkészítő tanulmányok, illetve a beruházás előkészítéséhez nyújtott segítség a beruházási döntésig). Függetlenül a technikai segítségnyújtás szolgáltatójától (azaz függetlenül attól, hogy ezeket a szolgáltatásokat a pénzügyi közvetítő vagy más jogalany nyújtja), a technikai segítségnyújtás kiadásai kizárólag akkor támogathatók, ha a pénzügyi közvetítő és a végső kedvezményezettek között épületfelújítási hitelről szóló szerződés jön létre.

Jelentéstétel és eredménycélok

A pénzügyi közvetítők legalább negyedéves gyakorisággal egységesített formában és tartalommal tájékoztatják az irányító hatóságot vagy az alapok alapját.

A jelentés minden olyan információt tartalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy az irányító hatóság eleget tudjon tenni az 1303/2013/EU rendelet 46. cikke követelményeinek.

A tagállamoknak a de minimis rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.

Az indikátorokat a pénzügyi eszközt finanszírozó ESB-program releváns prioritásának egyedi célkitűzéseihez és az előzetes értékelés várható eredményeihez kell igazítani. Az épületfelújítási hitelhez tartozó indikátorokat legalább negyedévente mérik, és jelentést készítenek azokról, továbbá minimumkövetelményként az indikátorokat hozzáigazítják a rendelet követelményeihez. Az ESB-alapokból finanszírozott program prioritási tengelyének közös indikátorait (jobb energiafogyasztási osztályba sorolt háztartások száma, üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése stb.) kiegészítő további indikátorok a következők:

Hitelek száma és volumene

Felújított családi házak (négyzetméterben)

Felújított lakások többlakásos épületekben (négyzetméterben)

Nemteljesítések (számuk és összegük)

Visszafizetett források és nyereségek

Technikai segítségnyújtások száma és összege

Kamattámogatások száma és összege.

A program-hozzájárulás gazdasági előnyének értékelése

A pénzügyi közvetítő – az épületfelújítási hitel kedvező finanszírozási és kockázatmegosztási feltételeihez igazodva – csökkenti a portfólióba felvett egyes támogatható hitelek után a végső kedvezményezettnek felszámított effektív teljes kamatlábat (és indokolt esetben enyhíti a hitelbiztosítékra vonatkozó feltételeit).

(2) Az alábbi gazdasági ágazatok összefoglalóan „korlátozott ágazatnak” minősülnek:

a)	illegális gazdasági tevékenységek: bármely gyártási, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a szóban forgó gyártás, kereskedelem vagy egyéb tevékenység hazai joghatóságának törvényei vagy rendeletei alapján illegális;

b)	dohányipari termékek és desztillált szeszes italok. Dohányipari termékek és desztillált szeszes italok, valamint kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;

c)	fegyverek és lőszerek gyártása és forgalmazása: bármilyen fegyver vagy lőszer gyártásának finanszírozása és forgalmazása. Ez a korlátozás nem alkalmazandó, amennyiben ezen tevékenységek európai uniós politikák részét képezik vagy kiegészítői annak;

d)	kaszinók. Kaszinók és kaszinónak megfelelő vállalkozások;

f)	az élettudományok ágazatát érintő korlátozások. Az alábbiakkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés vagy műszaki alkalmazások finanszírozásához nyújtott támogatás esetén: i. kutatási vagy terápiás célú emberi klónozás; vagy ii. géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k).

(3) A 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat meghatározása szerint: hátrányos helyzetű állampolgárok vagy olyan, kevésbé előnyös szociális helyzetben lévő csoportokhoz tartozó személyek, akik piaci feltételek között nem tudnak lakást találni.

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/45

A BIZOTTSÁG 965/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2014. szeptember 11.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 11-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	59,9
	TR	64,5
	ZZ	62,2
0707 00 05	TR	124,7
0707 00 05	ZZ	124,7
0709 93 10	TR	123,3
0709 93 10	ZZ	123,3
0805 50 10	AR	187,5
	BR	100,4
	CL	194,1
	IL	182,0
	UY	126,6
	ZA	179,1
	ZZ	161,6
0806 10 10	BR	163,2
	EG	159,9
	MA	157,9
	TR	120,3
	ZZ	150,3
0808 10 80	BA	50,7
	BR	65,4
	CL	74,2
	NZ	120,1
	US	129,1
	ZA	101,1
	ZZ	90,1
0808 30 90	CN	102,4
	TR	132,3
	XS	50,3
	ZA	120,5
	ZZ	101,4
0809 30	TR	134,9
0809 30	ZZ	134,9
0809 40 05	MK	41,2
0809 40 05	ZZ	41,2

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/47

A TANÁCS 2014/658/KKBP HATÁROZATA

(2014. szeptember 8.)

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot (1).

(2)

Az Európai Tanács 2014. augusztus 30-án aggodalmát fejezte ki a Kelet-Ukrajnában dúló, egyre intenzívebb harcokkal kapcsolatban, és olyan új rendelkezést tartott szükségesnek, amelynek alapján jegyzékbe vételre kerül valamennyi olyan személy és intézmény, amely kapcsolatban áll a Donbasz (Donyec-medence) területén működő szakadár csoportokkal.

(3)	Továbbá, a Tanács úgy véli, hogy további természetes és jogi személyeket kell felvenni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékébe.

(4)	Tekintettel arra, hogy az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések folytatódnak, a 2014/145/KKBP határozatot további hat hónapra meg kell újítani.

(5)	A 2014/145/KKBP határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Ezen intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/145/KKBP határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbiaknak a területükre történő beutazását vagy azon való átutazását:

az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét vagy Ukrajna stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető, vagy a nemzetközi szervezetek Ukrajnában végzett munkáját akadályozó intézkedésekért vagy politikákért felelős, azokat aktívan támogató vagy végrehajtó természetes személyek és a velük kapcsolatban álló természetes személyek;

b)	a Krím annektálásáért vagy Kelet-Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók részére aktív anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes személyek; vagy

c)	a Donbasz (Donyec-medence) területén működő szakadár csoportokkal tranzakciókat lebonyolító természetes személyek,

a mellékletben felsoroltak szerint.”

A 2. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó vagy a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:

b)	azon jogi személyek, szervezetek vagy szervek, amelyek anyagi vagy pénzügyi eszközökkel támogatják az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedéseket;

c)	a Krímben vagy Szevasztopolban található olyan jogi személyek, szervezetek vagy szervek, amelyek tulajdonjoga az ukrán joggal ellentétesen került átruházásra, vagy olyan jogi személyek, szervezetek vagy szervek, amelyek az ilyen átruházások haszonélvezői voltak;

d)	a Krím annektálásáért vagy Kelet-Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók részére aktív anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek; vagy

e)	a Donbasz (Donyec-medence) területén működő szakadár csoportokkal tranzakciókat lebonyolító természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek,

a mellékletben felsoroltak szerint.”

3.	A 6. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ez a határozat 2015. március 15-ig alkalmazandó.”

2. cikk

Az e határozat mellékletében felsorolt személyeket és szervezeteket fel kell venni a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékbe.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) A Tanács 2014. március 17-i 2014/145/KKBP határozata az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről (HL L 78., 2014.3.17., 16. o.).

MELLÉKLET

A 2. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke

	Név	Azonosító adatok	Indokolás	A jegyzékbevétel dátuma
1.	Alexander ZAKHARCHENKO Александр Владимирович Захарченко	Születési idő és hely: 1976, Donetsk	Augusztus 7-én Alexander Borodai helyébe lépett mint az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „miniszterelnöke”. E tisztség felvállalásával és ebben a minőségében A. Zakharchenko olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
2.	Vladimir KONONOV/ más néven: „Tsar”	Születési idő és hely: 1974.10.14. Gorsky	Augusztus 14-én Igor Strelkov/Girkin helyébe lépett mint az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „védelmi minisztere”. A jelentések szerint április óta vezeti szakadár fegyveresek egy különítményét Donyeckben, és ígéretet tett arra, hogy stratégiai feladatként visszaszorítja az Ukrajna által elkövetett katonai aggressziót. V. Kononov tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
3.	Miroslav Vladimirovich RUDENKO Мирослав Владимирович Руденко	Születési idő és hely: 1983.1.21., Debalcevo	A Donbasz Népi Milícia parancsnoka. Kijelentette többek között, hogy harcolni fognak az ország többi részén is. M.V. Rudenko tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
4.	Gennadiy Nikolaiovych TSYPKALOV Геннадий Николаевич Цыпкалов.	Születési idő: 1973.6.21.	Marat Bashirov helyébe lépett mint az ún. „Luganszki Népköztársaság” ún. „miniszterelnöke”. Korábban a „Délkeleti Hadsereg” elnevezésű milíciában vállalt tevékeny szerepet. G.N. Tsypkalov tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
5.	Andrey Yurevich PINCHUK Андрей Юрьевич ПИНЧУК		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „állambiztonsági minisztere”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az ún. „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
6.	Oleg BEREZA Олег БЕРЕЗА		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „belügyminisztere”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az ún. „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
7.	Andrei Nikolaevich RODKIN Андрей Николаевич Родкин		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” moszkvai képviselője. Nyilatkozataiban többek között arról beszélt, hogy a milíciák készen állnak gerillaháborút folytatni, valamint kijelentette, hogy a milíciák lefoglalták az ukrán fegyveres erők egyes fegyverrendszereit. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
8.	Aleksandr KARAMAN Александр караман		Az ún. „Donyecki Népköztársaság” ún. „szociális ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese”. Kapcsolatban áll Vladimir Antyufeyevvel, aki felelős az ún. „Donyecki Népköztársaság kormánya” által folytatott szeparatista „kormányzati” tevékenységért. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. Dmitry Rogozinnak, Oroszország miniszterelnök-helyettesének pártfogoltja.	2014.9.12.
9.	Georgiy L'vovich MURADOV Георгий Львович Мурадов	Születési idő: 1954.11.19.	A Krím ún. „miniszterelnök-helyettese” és Putyin elnök teljhatalmú képviselője a Krímben. G.L. Muradov fontos szerepet játszik a Krím jogellenes annektálását követően a Krím feletti orosz intézményi ellenőrzés megszilárdításában. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
10.	Mikhail Sergeyevich SHEREMET Михаил Сергеевич Шеремет	Születési idő és hely: 1971.5.23., Dzhankoy	A Krím ún. „első miniszterelnök-helyettese”. M.S. Sheremet kulcsszerepet játszott az Oroszországgal való egyesülésről március 16-án a Krímben tartott népszavazás megszervezésében és lebonyolításában. A jelentések szerint a népszavazás idején M.S. Sheremet volt a Moszkva-barát krími „önvédelmi erők” parancsnoka. Tehát olyan tevékenységeket és politikákat támogat, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.	2014.9.12.
11.	Yuri Leonidovich VOROBIOV Юрий Леонидович Воробьев	Születési idő és hely: 1948.2.2., Krasnoyarsk	Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke. 2014. március 1-jén a Szövetségi Tanácsban nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja az orosz haderők Ukrajnába telepítését. Ezt követően a kapcsolódó rendelet mellett szavazott.	2014.9.12.
12.	Vladimir Volfovich ZHIRINOVSKY Владимир Вольфович Жириновски	Születési idő és hely: 1964.6.10., Eidelshtein, Kasakhstan	Az Állami Duma Tanácsának tagja; az LDPR párt vezetője. Tevékenyen támogatta az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetését, valamint a Krím annektálását. Aktívan szorgalmazta Ukrajna felosztását. Az általa vezetett LDPR párt nevében aláírt egy megállapodást az ún. „Donyecki Népköztársasággal”.	2014.9.12.
13.	Vladimir Abdualiyevich VASILYEV	Születési idő és hely: 1949.8.11., Klin	Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
14.	Viktor Petrovich VODOLATSKY Виктор Петрович Водолацкий	Születési idő és hely: 1957.8.19., Azovi terület	Az Oroszországi és Külföldi Kozák Erők Uniójának elnöke („ataman”), és az Állami Duma képviselője. Támogatta a Krím annektálását, és elismerte, hogy az oroszországi kozákok a Moszkva által támogatott szakadárok oldalán tevékenyen részt vettek az ukrajnai konfliktusban. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
15.	Leonid Ivanovich KALASHNIKOV Леонид Иванович Калашников	Születési idő és hely: 1960.8.6., Stepnoy Dvorets	Az Állami Duma Külügyi Bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
16.	Vladimir Stepanovich NIKITIN	Születési idő és hely: 1948.4.5., Opochka	Az Állami Dumának a FÁK-országokkal fennálló kapcsolatokkal, az eurázsiai integrációval és a külföldön élő oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
17.	Oleg Vladimirovich LEBEDEV Олег Владимирович Лебедев	Születési idő és hely: 1964.3.21., Orel/Rudny	Az Állami Dumának a FÁK-országokkal fennálló kapcsolatokkal, az eurázsiai integrációval és a külföldön élő oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
18.	Ivan Ivanovich MELNIKOV Иван Иванович Мельников	Születési idő és hely: 1950.8.7., Bogoroditsk	Az Állami Duma első alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
19.	Igor Vladimirovich LEBEDEV Игорь Владимирович Лебедев	Születési idő és hely: 1972.9.27., Moscow	Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
20.	Nikolai Vladimirovich LEVICHEV Николай Владимирович Левичев	Születési idő és hely: 1953.5.28., Pushkin	Az Állami Duma alelnöke. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
21.	Svetlana Sergeevna ZHUROVA Светлана Сергеевна Журова	Születési idő és hely: 1972.1.7., Pavlov-on-the-Neva	Az Állami Duma Külügyi Bizottságának első elnökhelyettese. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.
22.	Aleksey Vasilevich NAUMETS Алексей Васильевич Hаумец	Születési idő: 1968.2.11.	Az orosz hadsereg vezérőrnagya. A légierő 76-ik hadosztályának parancsnoka, amely aktív volt az orosz katonai jelenlétben Ukrajna területén, elsősorban a Krím jogellenes annektálása során.	2014.9.12.
23.	Sergey Viktorovich CHEMEZOV	Születési idő és hely: 1952.8.20., Cheremkhovo	Sergei Chemezov egyike a Putyin elnökkel közismerten közeli kapcsolatban álló személyeknek. A KGB tisztjeként mindketten Drezdában állomásoztak, és S.V. Chemezov tagja az „Egyesült Oroszország” Legfelsőbb Tanácsának. Az orosz elnökkel fenntartott kapcsolata révén vezető beosztásokat nyert el állami irányítás alatt álló vállalatokban. A Rostec konglomerátum, a vezető orosz, állami tulajdonban lévő, védelmi és ipari termékeket gyártó vállalat elnöke. Az orosz kormány határozata nyomán a Technopromexport, amely a Rostec egyik leányvállalata, erőműveket tervez építeni a Krímben, ezáltal támogatja annak az Oroszországi Föderációba történő integrálását. Ezen túlmenően, a Rosoboronexport, amely a Rostec egyik leányvállalata, támogatta a védelmi iparágban tevékenykedő krími vállalatoknak az orosz védelmi iparba történő integrálását, megszilárdítva ezzel a Krímnek az Orosz Föderációhoz való jogellenes annektálását.	2014.9.12.
24.	Alexander Mikhailovich BABAKOV Aлександр Михайлович Бабаков	Születési idő és hely: 1963.2.8., Chisinau	Az Állami Duma képviselője, az Állami Dumán belüli, az Orosz Föderáció hadiipari komplexumának a fejlesztését célzó jogalkotási rendelkezésekkel foglalkozó bizottság elnöke. Az „Egyesült Oroszország” prominens tagja, valamint üzletember, aki komoly befektetésekkel rendelkezik Ukrajnában és a Krímben. 2014. március 20-án a szövetségi alkotmánytörvény tervezete mellett szavazott, amelynek tárgya a Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálása, valamint az Oroszországi Föderáción belüli új szövetségi elemeknek – a Krími Köztársaságnak és a szövetségi státuszú Szevasztopol városának – a létrehozása volt.	2014.9.12.

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/54

A TANÁCS 2014/659/KKBP HATÁROZATA

(2014. szeptember 8.)

az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 2014/512/KKBP határozatot (1).

(2)	Az Európai Tanács 2014. augusztus 30-án elítélte, hogy egyre több harcos és fegyver érkezik Kelet-Ukrajnába az Oroszországi Föderáció területéről, mint ahogy azt is, hogy orosz fegyveres erők agressziót követnek el Ukrajna területén.

(3)	Az Európai Tanács javaslatok előkészítésére szólított fel annak érdekében, hogy a helyszíni események alakulásának függvényében további jelentős lépéseket lehessen tenni.

(4)	A helyzet súlyosságára tekintettel a Tanács helyénvalónak ítéli azt, hogy Oroszországnak az ukrajnai helyzetet destabilizáló intézkedéseire további korlátozó intézkedésekkel reagáljon.

(5)

Ezzel összefüggésben helyénvaló a bizonyos pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tilalom kiterjesztése. További korlátozásokat kell bevezetni az állami tulajdonban lévő orosz pénzügyi intézményeknek, a védelmi ágazatban működő bizonyos orosz szervezeteknek, továbbá egyes olyan orosz szervezeteknek a tőkepiacokhoz való hozzáférése tekintetében, melyek fő üzleti tevékenysége az olajértékesítés, illetve -szállítás. Ezek a tiltó intézkedések nem érintik az 1. cikkben nem említett pénzügyi szolgáltatásokat. A kölcsönök csak abban az esetben minősülnek új kölcsönnek, ha azok lehívására 2014. szeptember 12. után kerül sor.

(6)	Ezenkívül meg kell tiltani a kettős felhasználású termékeknek bizonyos oroszországi személyek, szervezetek vagy szervek felé történő értékesítését, szállítását és transzferét.

(7)	Emellett meg kell tiltani a mélytengeri olajfeltáráshoz és -kitermeléshez, a sarkvidéki olajfeltáráshoz és -kitermeléshez vagy palaolajprojektekhez szükséges szolgáltatások nyújtását.

(8)	Bizonyos intézkedések végrehajtása érdekében az Unió további fellépése szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/512/KKBP határozat a következőképpen módosul:

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

(1) Tilos az alábbiak által 2014. augusztus 1-től2014. szeptember 12-ig kibocsátott, 90 napot meghaladó futamidejű, vagy 2014. szeptember 12. után kibocsátott, 30 napot meghaladó futamidejű kötvényeknek, tagsági részesedéseknek vagy hasonló pénzügyi eszközöknek a közvetlen vagy közvetett vétele vagy értékesítése, a velük kapcsolatos befektetési szolgáltatások közvetlen vagy közvetett nyújtása, illetve a kibocsátásukkal kapcsolatos segítségnyújtás és az ezekkel kapcsolatos bármely egyéb tranzakció:

a)	az I. mellékletben szereplő azon oroszországi székhelyű meghatározó hitelintézetek vagy finanszírozásfejlesztési intézmények, amelyek 2014. augusztus 1-jén 50 %-nál magasabb arányban voltak állami tulajdonban vagy álltak állami ellenőrzés alatt;

b)	az Unión kívüli székhelyű minden olyan jogi személy, szervezet és szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával az I. mellékletben felsorolt valamely szervezet rendelkezik; vagy

c)	az e bekezdés b) pontjában említett kategóriába tartozó vagy az I. mellékletben felsorolt valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint eljáró minden jogi személy, szervezet vagy szerv.

(2) Tilos az alábbiak által 2014. szeptember 12. után kibocsátott, 30 napot meghaladó futamidejű kötvényeknek, tagsági részesedéseknek vagy hasonló pénzügyi eszközöknek a közvetlen vagy közvetett eladása vagy értékesítése, a velük kapcsolatos befektetési szolgáltatások közvetlen vagy közvetett nyújtása, illetve a kibocsátásukkal kapcsolatos segítségnyújtás és az ezekkel kapcsolatos bármely egyéb tranzakció:

a túlnyomóan katonai felszerelések vagy szolgáltatások megtervezésével, előállításával, értékesítésével vagy kivitelével foglalkozó, jelentős tevékenységet kifejtő, oroszországi székhelyű, a II. melléklet szerinti jegyzékben szereplő szervezetek, kivéve az űriparban és az atomenergia-ágazatban tevékenykedő szervezeteket;

azon, a III. melléklet szerinti jegyzékben szereplő, oroszországi székhelyű szervezetek, amelyek állami ellenőrzés alatt, vagy 50 %-nál magasabb arányban állami tulajdonban állnak, teljes eszközértékük becsült értéke feltehetőleg meghaladja az egybillió orosz rubelt, és amelyek becsült bevételének legalább 50 %-a 2014. szeptember 12-i adatok alapján nyersolaj és kőolajtermékek értékesítéséből vagy szállításából ered;

c)	olyan Unión kívüli székhelyű jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50 %-ával az a) vagy b) pontban felsorolt valamely szervezet rendelkezik; vagy

d)	a c) pontban említett kategóriába tartozó vagy az I. vagy III. mellékletben felsorolt valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint eljáró minden jogi személy, szervezet vagy szerv.

(3) Tilos 2014. szeptember 12. után – akár közvetlenül, akár közvetve – az (1) vagy a (2) bekezdésben említett bármely jogi személy, szervezet vagy szerv számára 30 napot meghaladó futamidővel új kölcsönt vagy hitelt nyújtani vagy kölcsön- vagy hitelnyújtás céljából létrejött megállapodásban részt venni, kivéve az olyan kölcsönöket vagy hiteleket, amelyek konkrét és dokumentált célja áruknak az Unió és Oroszország közötti olyan behozatalának, illetve kivitelének, valamint nem pénzügyi szolgáltatásoknak az Unió és Oroszország közötti olyan nyújtásának a finanszírozása, amely nem esik korlátozó intézkedések hatálya alá, illetve kivéve az olyan kölcsönöket, amelyek konkrét és dokumentumokkal megfelelőképpen alátámasztott célja olyan sürgősségi finanszírozás biztosítása, amely az Unióban székhellyel rendelkező jogi személyekre vonatkozó tőke- és likviditási kritériumoknak való megfelelés érdekében szükséges, és e jogi személyek több mint 50 %-ban egy, az I. mellékletben említett szervezet tulajdonában állnak.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

(1) Tilos a 428/2009/EK rendelet I. mellékletében szereplő kettős felhasználású termékeknek és technológiáknak valamely tagállam állampolgára általi, illetve tagállam területéről vagy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó vagy légi jármű felhasználásával történő, bármely, az ezen határozat IV. mellékletében felsorolt oroszországi személy, szervezet vagy szerv részére történő közvetlen vagy közvetett értékesítése, szállítása, transzfere vagy kivitele, függetlenül attól, hogy az említett technológiák vagy berendezések a tagállamok területéről származnak-e.

(2) Tilos:

bármely a IV. mellékletben felsorolt oroszországi személy, szervezet vagy szerv számára, közvetve vagy közvetlenül, az (1) bekezdésben meghatározott termékekhez vagy technológiákhoz kapcsolódó finanszírozást vagy pénzügyi támogatást nyújtani, beleértve különösen az ilyen termékek vagy technológiák értékesítését, szállítását, transzferét vagy kivitelét szolgáló, vagy a kapcsolódó technikai segítség, brókertevékenység és egyéb szolgáltatások nyújtására irányuló vissza nem térítendő támogatásokat, kölcsönöket és exporthitel-biztosítást.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt tilalmak nem érintik a 2014. szeptember 12. előtt megkötött szerződések és megállapodások teljesítését, valamint az Unióban meglévő képességek fenntartásához és biztonságához szükséges segítségnyújtást.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt tilalmak nem alkalmazandók az olyan kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére, értékesítésére, szállítására vagy transzferére, illetve a kapcsolódó technikai vagy pénzügyi segítségnyújtásra, amelyeket a repüléstechnika és az űripar általi felhasználásra, nem katonai felhasználásra vagy nem katonai végfelhasználók részére szánnak, valamint amelyeket az atomenergia polgári célú felhasználása tekintetében az EU-n belül meglévő képességek karbantartására és biztonságára, nem katonai felhasználásra és nem katonai végfelhasználók részére szánnak.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1) Tilos az oroszországi mélytengeri kőolajfeltáráshoz és -kitermeléshez, sarkvidéki olajfeltáráshoz és – kitermeléshez vagy palaolaj-projektekhez szükséges kapcsolódó szolgáltatások valamely tagállam állampolgára általi, illetve tagállam területéről vagy tagállam joghatósága alá tartozó hajó vagy légi jármű felhasználásával történő közvetlen vagy közvetett nyújtása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem érinti a 2014. szeptember 12. előtt megkötött szerződésekből vagy keretmegállapodásokból vagy az ilyen szerződések végrehajtásához szükséges kiegészítő szerződésekből eredő kötelezettségek végrehajtását.

(4)

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az 1. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában vagy az 1. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett, vagy az I., II., III. vagy IV. mellékletben felsorolt szervezetek;”

(5)	A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép: „8. cikk Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos vagy szándékos részvétel, amelyeknek célja vagy hatása az 1-4a. cikkben foglalt tilalmak megkerülése, ideértve az 1. cikkben említett szervezetek helyetteseként való eljárást.” .

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GOZI

(1) A Tanács 2014. július 31-i 2014/512/KKBP határozata az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o.).

MELLÉKLET

1.	A 2014/512/KKBP határozat mellékletét I. mellékletté kell átnevezni.

A szöveg a következő mellékletekkel egészül ki:

„

II. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJÁBAN EMLÍTETT JOGI SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÉS SZERVEK JEGYZÉKE

OPK OBORONPROM

UNITED AIRCRAFT CORPORATION

URALVAGONZAVOD

III. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT JOGI SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÉS SZERVEK JEGYZÉKE

ROSNEFT

TRANSNEFT

GAZPROM NEFT

IV. MELLÉKLET

A 3a. CIKKBEN EMLÍTETT JOGI SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK ÉS SZERVEK JEGYZÉKE

JSC Sirius (polgári és katonai célokra felhasználható optoelektronikai eszközök)

OJSC Stankoinstrument (polgári és katonai célú gépgyártás)

OAO JSC Chemcomposite (polgári és katonai célokra felhasználható anyagok)

JSC Kalashnikov (kézifegyverek)

JSC Tula Arms Plant (fegyverrendszerek)

NPK Technologii Maschinostrojenija (lőszerek)

OAO Wysokototschnye Kompleksi (légvédelmi és tankelhárító rendszerek)

OAO Almaz Antey (állami tulajdonú vállalat; fegyverek, lőszerek, kutatás)

OAO NPO Bazalt (állami tulajdonú vállalat, fegyver- és lőszergyártó gépek gyártása)

”

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/58

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2014. szeptember 11.)

az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által a kis- és középvállalkozások számára nyújtott, felső határ nélküli garanciákat és értékpapírosítást célzó közös pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó finanszírozási megállapodás mintájáról

(2014/660/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 39. cikke (4) (1)bekezdésére,

mivel:

(1)

A pénzügyi válság 2009 óta hatással van az európai unióbeli kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), eztöbbek között az európai bankok által mérlegükben annak érdekében végrehajtott hitelállomány-leépítésnek tudható be, hogy megfeleljenek a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2), valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) lefektetett tőkekövetelményeknek. Az ennek következtében a pénzügyi szolgáltatások, illetve a kkv-k rendelkezésére álló pénzügyi eszközök piacán fennálló potenciális hiányosságok kezelése érdekében az Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak páneurópai szinten a pénzügyi eszközök kkv-k rendelkezésére bocsátására.

(2)

A Bizottság az Európai Beruházási Bankkal (EBB) együtt 2013 decemberében előzetes értékelést (4) hajtott végre, amely szerint piaci hiányosság áll fenn az Európai Unióban életképes kkv-knak nyújtott finanszírozás terén, e hiányosság nagyságrendileg a 20 és 112 milliárd EUR közötti tartományban mozog.

(3)

Az előzetes értékelés hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kkv-kat érintő pénzügyi válságra gyors válasz szülessen a kkv-k bedugult hitelezési csatornáinak újjáélesztésére, a gazdasági növekedés ösztönzésére és a kkv-k hitelhez jutása tekintetében a belső piac fragmentálódásának visszafordítására irányuló, közös európai erőfeszítés formájában.

(4)

E válasz részeként specifikus keretek kerülnek megnyitásra az uniós szinten a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), valamint a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) keretében létrehozott pénzügyi eszközökön belül.

(5)

Tekintve, hogy az 1287/2013/EU rendelet (COSME-rendelet) 17. cikkének (2) bekezdése, valamint a Horizont 2020 létrehozásáról szóló 1291/2013/EU rendelet 20. és 21. cikke kifejezetten rendelkezik az európai strukturális és beruházási alapokat (esb-alapok) kiegészítő jellegről és az azokkal való szinergiák biztosításáról, a válasz másik része annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy igénybe vegyék az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) annak érdekében, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak az 1303/2013/EU rendelet 39. cikkének (2) bekezdésével uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökhöz.

(6)

Ezeket az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközöket közvetetten a Bizottság irányítja, a kkv-knak nyújtott, felső határ nélküli garanciák és értékpapírosítást célzó finanszírozási eszközök tekintetében a végrehajtási feladatokat az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, valamint 139. cikke (4) bekezdése értelmében az EBB-re vagy az EBA-ra ruházták. Ezért a Bizottságnak hatáskör-átruházási megállapodásokat kell kötnie az EBB-vel vagy az Európai Beruházási Alappal (EBA).

(7)

Amennyiben valamely tagállam él a lehetőséggel és az ERFA- vagy EMVA-forrásokból pénzügyi hozzájárulást nyújt az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökhöz, az 1303/2013/EU rendelet 39. cikke (4) bekezdésének c) pontja előírja a részt vevő tagállam számára, hogy finanszírozási megállapodást kössön az EBB-vel vagy az EBA-val.

(8)

Az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközök csak akkor képesek elérni a kívánt gyors választ, ha működésük teljesít két feltételt. Először is, biztosítani kell, hogy minden részt vevő tagállam azonos feltételekkel szembesüljön és azonos elbánásban részesüljön az ERFA- és EMVA-források igénybevétele kapcsán. Másodszor, a részt vevő tagállamok és az EBB vagy EBA közötti, egyedi finanszírozási megállapodás alapján fizetendő, ERFA- és EMVA-forrásokból származó hozzájárulás feltételeinek összhangban kell lenniük a COSME és a Horizont 2020 keretében felhasznált forrásokra vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások feltételeivel. E feltételek teljesülése legjobban a finanszírozási megállapodás mindkét fél, azaz a részt vevő tagállamok és az EBB vagy az EBA rendelkezésére álló mintája révén biztosítható. Ezért rögzíteni kell a finanszírozási megállapodás mintáját.

(9)

Az érintett ERFA- és EMVA-források hatékony felhasználását biztosítandó a finanszírozási megállapodásnak többek között tartalmaznia kell az EBB vagy az EBA feladatait és kötelezettségeit, például a következők tekintetében: javadalmazás, a pontosan meghatározott részcéloknál elérendő minimális tőkeáttételi hatás, a kkv-knak nyújtandó új hitelfinanszírozás létrehozásának feltételei, a nem támogatható tevékenységekre és a kizárási kritériumokra vonatkozó rendelkezések, a pénzügyi eszközök felé teljesítendő ERFA- és EMVA-kifizetések ütemezése, az érintett pénzügyi közvetítők nemteljesítésekor alkalmazható szankciók, a pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó rendelkezések, a pénzügyi eszközök monitoringjára, auditálására, láthatóságára és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések, valamint a megállapodás megszűnésének feltételei.

(10)	Az e határozatban foglalt intézkedések azonnali alkalmazása érdekében e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie.

(11)	E határozat rendelkezései összhangban vannak az 1303/2013/EU rendelet 150. cikkének (1) bekezdése által létrehozott, az esb-alapokért felelős koordinációs bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap és az egyes részt vevő tagállamok között megkötendő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által a kis- és középvállalkozások számára nyújtott, felső határ nélküli garanciákat és értékpapírosítást célzó közös pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó finanszírozási megállapodás mintáját e határozat melléklete rögzíti.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(4) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2013) 517 final.

(5) HL L 347., 2013.12.20., 33. o.

(6) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(7) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

MELLÉKLET

A(z) [A KKV-KEZDEMÉNYEZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAM IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA],

valamint

az [EURÓPAI BERUHÁZÁSI ALAP]/[EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK] közötti

FINANSZÍROZÁSIMEGÁLLAPODÁS-MINTA

Tartalomjegyzék

1. pont

Fogalommeghatározások és értelmezések

2. pont

A finanszírozási megállapodás célja és hatálya

3. pont

Az új hitelfinanszírozásra vonatkozó, jogosultsági és kizárási kritériumok

4. pont

A célzott keret[ek] végrehajtásához és kezeléséhez kapcsolódó általános alapelvek

5. pont

A célzott keret[ek] célkitűzései és leírása

6. pont

Területi hatály

7. pont

Minimális tőkeáttételi hatás, részcélok és szankciók

8. pont

Az EBA feladatai és kötelezettségei

9. pont

A pénzügyi közvetítők kiválasztása és operatív megállapodások

10. pont

Irányítás

11. pont

Tagállami hozzájárulás

12. pont

EBA-hozzájárulás

13. pont

A célzott keret[ek] számlája [számlái] és pénzgazdálkodás

14. pont

Igazgatási költségek és díjak

15. pont

Számvitel

16. pont

Operatív és pénzügyi beszámolás

17. pont

Auditok, ellenőrzések és monitoring

18. pont

Értékelés

19. pont

Áruk, építési beruházások és szolgáltatások beszerzése

20. pont

Láthatóság

21. pont

A pénzügyi közvetítőkre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk közzététele

22. pont

Jogosultság

23. pont

Felelősségre vonhatóság

24. pont

Irányadó jog és joghatóság

25. pont

Hatály – megszűnés

26. pont

Értesítések és közlemények

27. pont

Módosítások és egyéb

28. pont

Mellékletek

1. melléklet

A célzott keret(ek) működési kerete

2. melléklet

A pénzügyi közvetítőkre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó kizárási kritériumok, valamint az uniós hozzájárulásra vonatkozó támogathatósági kritériumok [amelyekről részben a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

3. melléklet

Kifizetési kérelmek [amelyekről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

4. melléklet

Pénzgazdálkodásra vonatkozó iránymutatás [amelyről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

5. melléklet

A célzott keret(ek) működési szempontjairól szóló jelentés [amelyről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

6. melléklet

A célzott keret(ek) pénzügyi vonatkozásáról szóló jelentés [amelyről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

Ez a megállapodás 2014. [•]-án/-én jött létre, a következő felek között:

(1)	[a kkv-kezdeményezésben részt vevő tagállam irányító hatósága] (a továbbiakban: az irányító hatóság), amelyet e megállapodás aláírása céljából [a személy neve], [funkciója] képvisel; valamint

(2)

az [Európai Beruházási Alap]/[Európai Beruházási Bank], [15, avenue J.F. Kennedy/[98-100 Boulevard Konrad Adenauer], [L-2968]/[L-2950] Luxembourg, Luxemburg (a továbbiakban: az EBA), amelyet e megállapodás aláírása céljából [a személy neve], [funkciója] képvisel; a továbbiakban a szövegkörnyezet függvényében együttesen: a felek, illetve külön-külön: a fél.

MIVEL:

(1)

Az Európai Tanács 2013. június 27-i és 28-i ülésének következtetéseit követően az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Bizottság előzetes értékelést hajtott végre (a továbbiakban: az előzetes értékelés), amelynek célja a pénzügyi szolgáltatások piacán páneurópai szinten jelenleg fennálló hiányosságok, illetve a kkv-k rendelkezésére álló pénzügyi eszközök azonosítása a kkv-k bedugult hitelezési csatornáinak újjáélesztésére, a gazdasági növekedés ösztönzésére és a kkv-k hitelhez jutása tekintetében a belső piac fragmentálódásának visszafordítására irányuló, közös európai erőfeszítés (a továbbiakban: a kkv-kezdeményezés) kontextusában.

(2)	Az előzetes értékelés 2013 decemberében zárult le és megállapította, hogy az életképes kkv-knak nyújtott finanszírozás tekintetében [a tagállam neve] esetében [•] és [•] millió EUR közötti nagyságrendű piaci hiányosság áll fenn.

(3)

2013. december 17-én elfogadásra került az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet).

(4)

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az irányító hatóságok pénzügyi hozzájárulást nyújthatnak az uniós szinten létrehozott pénzügyi eszközökhöz. A közös rendelkezésekről szóló rendelet 39. cikkének (2) bekezdése értelmében [a tagállam neve] aggregált ERFA- és EMVA-támogatásainak legfeljebb 7 %-át felhasználhatja arra, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtson e pénzügyi eszközökhöz, amelyeket közvetetten a Bizottság kezel, és amelyeknek a végrehajtási feladatait az EBB csoport látja el (az EBB a közös rendelkezésekről szóló rendelet 2. cikkének (23) bekezdésében foglaltak szerint az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap vagy az Európai Beruházási Bank bármely leányvállalata, a továbbiakban: az EBB csoport) az 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja, illetve az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 9662012/EU, Euratom európai parlamenti és taácsi rendelet (2) (költségvetési rendelet) 139. cikkének (4) bekezdése szerint, a következő tevékenységek vonatkozásában: [tőketartalék felszabadítását biztosító, felső határ nélküli garanciák a támogatható kkv-k számára nyújtott új hitelfinanszírozási portfóliókkal foglalkozó pénzügyi közvetítőknek, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban] ÉS/VAGY [a következőknek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló,2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (3) 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározottak értelmében történő értékpapírosítása: [kkv-knak és egyéb, kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kínált meglévő hitelfinanszírozási portfóliók] ÉS/VAGY [kkv-knak kínált új hitelfinanszírozási portfóliók] (2. lehetőség); [a tagállami hozzájárulást más tagállamok hozzájárulásaival összevonva] (3. lehetőség)].

(5)

A vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: a COSME-rendelet) értelmében az Európai Bizottság olyan pénzügyi eszközöket hozott létre (a továbbiakban: a COSME pénzügyi eszközök), amelyek célja a kkv-k forráshoz jutásának elősegítése és javítása az indulás, a növekedés és az átruházás szakaszában, és amelyek kiegészítik a tagállamok által nemzeti és regionális szinten alkalmazott, kkv-kat célzó pénzügyi eszközöket. Az Európai Bizottság COSME pénzügyi eszközökhöz nyújtott indikatív hozzájárulását a 2014–2016 közötti időszakra maximum [•] millió EUR-ra irányozták elő.

(6)

A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), valamint a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 3-i 2013/743/EU tanácsi határozat (6) (a továbbiakban együttesen: a Horizont 2020 rendelet) értelmében az Európai Bizottság olyan pénzügyi eszközöket hozott létre (a továbbiakban: a Horizont 2020 pénzügyi eszközök), amelyek célja a kutatási és innovációs projekteket végrehajtó végső kedvezményezettek kockázatfinanszírozáshoz jutásának megkönnyítése. Az Európai Bizottság Horizont 2020 pénzügyi eszközökhöz nyújtott indikatív hozzájárulását a 2014–2016 közötti időszakra maximum [•] millió EUR-ra irányozták elő.

(7)

[date]-án/-én [és [date]-án/-én] az Európai Bizottság [, az EBB] és az EBA hatáskör-átruházási megállapodás[oka]t írt alá (a továbbiakban: a hatáskör-átruházási megállapodás[ok]), meghatározva többek közötti. a [COSME pénzügyi eszközökre] ÉS/VAGY [Horizont 2020 pénzügyi eszközökre], különösen pedig a különböző tőkerészesedés alapú és követelés alapú pénzügyi termékeknek (ideértve a kkv-kezdeményezés kontextusában javasolt termékeket is) megfelelő, tagállami hozzájárulások előtt is nyitva álló célzott keretekre; valamint ii. a [COSME pénzügyi eszközök] ÉS/VAGY [Horizont 2020 pénzügyi eszközök] e célzott kereteihez az Európai Bizottság által nyújtandó hozzájárulásra alkalmazandó feltételeket.

(8)

A kkv-kezdeményezéssel összefüggésben a felek készek együttműködni a [COSME pénzügyi eszközökhöz] [ÉS/VAGY] [Horizont 2020 pénzügyi eszközökhöz] nyújtott tagállami hozzájárulásnak megfelelő célzott keret[ek] (a továbbiakban: a célzott keret[ek]) végrehajtása és kezelése tekintetében; e keret[ek] a következőket biztosítják: [felső határ nélküli garanciák a támogatható kkv-k számára nyújtott új hitelfinanszírozási portfóliókhoz, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével összhangban (1. lehetőség)] [ÉS/VAGY] [a következőknek az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározottak értelmében történő értékpapírosítása: [kkv-knak és egyéb, kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kínált meglévő hitelfinanszírozási portfóliók] [ÉS/VAGY] [kkv-knak kínált új hitelfinanszírozási portfóliók] (2. lehetőség); [a tagállami hozzájárulást más tagállamok hozzájárulásaival összevonva] (3. lehetőség)].

(9)

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 39. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében [a tagállam neve] 2014. [a dátum beillesztendő]-án/-én a célzott keret[ek]ben való részvétele kapcsán egységes célzott nemzeti programot (a továbbiakban: az egységes célzott nemzeti program) nyújtott be a Bizottsághoz. 2014. [a dátum beillesztendő]-án/-én az Európai Bizottság C(2014)[•] határozatában jóváhagyta az egységes célzott nemzeti programot.

(10)	A közös rendelkezésekről szóló rendelet 39. cikke értelmében a kkv-kezdeményezésben való részvétel feltételeit a részt vevő tagállam és az EBB csoport között létrejött finanszírozási megállapodásban kell rögzíteni.

(11)

A célzott keret[ek]et a [tagállam neve]-hoz rendelt [COSME pénzügyi eszközök] ÉS/VAGY [Horizont 2020 pénzügyi eszközök] aggregált keretének (a továbbiakban: aggregált keret) részeként kell végrehajtani. Az aggregált keret a hatáskör-átruházási megállapodás[ok] és adott esetben az EBA és az érintett beruházók közötti bármely más megállapodás feltételei értelmében felhasználja az uniós hozzájárulást és adott esetben az EBA hozzájárulását, valamint az EBB és más beruházók saját forrásait. Annak érdekében, hogy a tagállami hozzájárulás [COSME pénzügyi eszközökön] ÉS/VAGY [Horizont 2020 pénzügyi eszközökön] belüli nagysága és szerepe megfelelő módon figyelembevételre kerüljön, a felek létre kívánják hozni a célzott keret[ek] sajátos irányítását, amely többek között egy tanácsadói szerepet betöltő ad hoc beruházói testületet foglal magában és a tagállami hozzájárulásokkal kapcsolatos kérdésekben kiegészíti a hatáskör-átruházási megállapodás[oka]t.

(12)

Az előzetes értékelést, valamint az érintett intézményekkel és piaci szereplőkkel a célzott keret[ek]hez rendelendő állami források összegének meghatározása céljából folytatott tárgyalásokat is figyelembe véve a célzott keret[ek]et [•] millió EUR indikatív tagállami hozzájárulással látják el. A 2014–2016 közötti időszakra előirányzott indikatív uniós hozzájárulás maximális összege [•] millió EUR.

(13)

A célzott keret[ek] létrehozása összhangban van az uniós jog szerinti állami támogatási szabályokkal. [A TAGÁLLAM NEVE] és az EBA elismerik, hogy a célzott keret[ek] végrehajtásának összhangban kell lennie az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelettel (7) (de minimis rendelet) vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelettel (8) vagy a vonatkozó általános csoportmentességi rendelettel, és hogy máskülönben egyedi értékelés céljából kötelező az Európai Bizottsághoz történő bejelentés.

(14)	E finanszírozási megállapodásnak az irányító hatóság nevében történő aláírását [az irányító hatóság tölti ki] engedélyezte.

(15)	E finanszírozási megállapodásnak az EBA nevében történő aláírását [az EBA tölti ki] engedélyezte.

A felek a következőkben állapodtak meg.

1. pont

Fogalommeghatározások és értelmezések

1.1.

E megállapodásban az alábbi kifejezések a mellettük szereplő jelentéssel bírnak:

munkanap

bármely munkanap, amelyen az irányító hatóság szolgálatai és az EBA nyitva vannak [a székhely szerinti tagállamban] és Luxemburgban;

kötelezettségvállalási időszak

az az időszak, amely során [TAGÁLLAM NEVE] az EBA számára a célzott keret[ek]re lekötheti a tagállami hozzájárulást [TAGÁLLAM NEVE] költségvetéséből. A kötelezettségvállalási időszak 2016. december 31-én ér véget;

aggregált keret

a (11) preambulumbekezdés szerinti aggregált keret;

COSME pénzügyi eszközök

az (5) preambulumbekezdés szerinti pénzügyi eszközök;

COSME rendelet

az (5) preambulumbekezdés szerinti rendelet;

a közös rendelkezésekről szóló rendelet

a (3) preambulumbekezdés szerinti rendelet;

célzott keret[ek]

a (8) preambulumbekezdés szerinti célzott keret(ek);

célzott keret[ek] számlája [számlái]

bármely különálló számla, amelyet az EBA i. saját nevében, az irányító hatóság javára nyitott valamely kereskedelmi banknál, és amelyet ii. az irányító hatóság nevében e finanszírozási megállapodás 13. pontjával összhangban kezel;

hatáskör-átruházási megállapodás[ok]

a (7) preambulumbekezdés szerinti megállapodás(ok);

kijelölt szolgálat

az Európai Bizottságnak a [COSME pénzügyi eszközök] [ÉS/VAGY] [Horizont 2020 pénzügyi eszközök] közvetett irányításával megbízott szolgálata; e finanszírozási megállapodás alkalmazásában az Európai Bizottság [Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága (DG ENTR) ÉS/VAGY Kutatási és Innovációs Főigazgatósága (DG RTD)] vagy annak [azoknak] az utóda[i];

EMVA

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap;

EBA

a preambulumban rögzítettek szerint;

az EBA tevékenysége

az EBA által e finanszírozási megállapodás keretében elvégzendő feladatok és teljesítendő kötelezettségek;

EBA-hozzájárulás

az EBA által a 12. pont rendelkezéseinek megfelelően az aggregált kerettel kapcsolatban lekötött pénzügyi források aggregált összege (beleértve az EBB-től kapott mandátum keretében lekötött összegeket, de nem beleértve más esb-alapokat és a COSME pénzügyi eszközökből, illetve a Horizont 2020 pénzügyi eszközökből származó forrásokat);

ERFA

az Európai Regionális Fejlesztési Alap;

uniós hozzájárulás

az Európai Bizottság által az aggregált kerethez lekötött vagy az aggregált keretbe fizetett valamennyi pénzügyi forrás aggregált összege;

eurószámla

olyan, euróban denominált számla, amely a célzott keret[ek] számlájának [számláinak] részét képezi;

értékelés

a 18. pontban említett bármely értékelés, amelyet a célzott keret[ek] tekintetében kell elvégezni, kivéve a közös rendelkezésekről szóló rendelet 57. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelést;

kilépési politika

a célzott keret[ek] e finanszírozási megállapodás megszűnését követő felszámolásából származó bevételek elosztására irányuló eljárás, mindenekelőtt i. a célzott keret[ek] számlája [számlái] egyenlegének kiszámítása, az alkalmazandó igazgatási költségek és díjak levonása után figyelembe véve a tagállami hozzájárulást; ii. a célzott keret[ek] számlája [számlái] nettó egyenlegének visszajuttatása az irányító hatósághoz; valamint iii. a célzott keret[ek] számlájának [számláinak] lezárása [Az eljárás szerződésben tovább részletezendő];

végső kedvezményezett

tranzakció keretében új hitelfinanszírozásban részesülő kkv;

pénzügyi közvetítő

pénzügyi szervezetek, például bankok, pénzügyi intézmények, alapok, garanciarendszert végrehajtó szervezet, kölcsönös garanciaszervezetek, mikrofinanszírozási intézmények, lízingtársaságok vagy bármely más olyan jogi személy vagy jogalany, amelyet az EBA az e finanszírozási megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően valamely műveletre kiválasztott a célzott keret[ek] végrehajtásának céljából; az egyértelműség kedvéért a pénzügyi közvetítő fogalma i. magában foglalja azokat a pénzügyi szervezeteket is – ha vannak ilyenek –, amelyeket valamely pénzügyi közvetítő választott ki pénzügyi alközvetítőként; továbbá ii. nem foglalja magában azokat a partnereket, amelyeket az EBA az általa végzendő eszközkezelés céljából választott ki, illetve a 2. lehetőségen belüli „true-sale” értékpapírosítás esetében a garanciamegállapodás kedvezményezettjét;

költségvetési rendelet

a 966/2012/EU, Euratom rendelet, annak alkalmazási szabályaival együtt (az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9)), módosításaikkal és kiegészítéseikkel;

vis maior

olyan előre nem látható és kivételes, a felek által nem befolyásolható helyzet vagy esemény, amely valamelyiküket meggátolja az e finanszírozási megállapodásból eredő kötelezettségei teljesítésében, amely nem tulajdonítható a saját vagy alvállalkozójuk hibájának vagy gondatlanságának, és amely ésszerű és kellő gondossággal eljárva sem lehetett volna elkerülhető. Nem lehet vis maiorra hivatkozni szolgáltatás nemteljesítése, a berendezések vagy az anyagok hibái, ezek késedelmes rendelkezésre bocsátása(kivéve, ha ezek közvetlenül egy elismert vis maior esetéből származnak), valamint munkaügyi viták, sztrájkok, illetve pénzügyi nehézségek esetén;

finanszírozási megállapodás

e finanszírozási megállapodás, jövőbeli módosításaival és kiegészítéseivel együtt;

garanciamegállapodás

az operatív megállapodás és a 2. lehetőségen belüli „true-sale” értékpapírosítás esetében az EBA és valamely kedvezményezett közötti, valamely művelettel kapcsolatos garanciamegállapodás;

Horizont 2020 pénzügyi eszközök

a (6) preambulumbekezdés szerinti pénzügyi eszközök;

Horizont 2020 rendelet

a (6) preambulumbekezdés szerinti rendelet;

a végrehajtás időtartama

az az időszak, amely alatt az EBA a célzott keret[ek]en belül a tagállami hozzájárulás bármely részét lekötheti műveletekre. A végrehajtás időszaka 2016. december 31-én jár le, a visszafizetések és a bevételek kivételével, ezeket a célzott keret[ek] felszámolásáig lehet lekötni;

végrehajtási stratégia

az EBA műveletek elosztására vonatkozó politikája, a 4.6. pontban meghatározottak szerint;

belső ellenőrzés

az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelyet úgy alakítottak ki, hogy elegendő és megfelelő bizonyossággal szolgáljon a következő célkitűzések eléréséről:

a)	a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)	a jelentéstétel megbízhatósága;

c)	az eszközök és információk védelme;

d)	a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója, és nyomon követése;

e)	a pénzügyi műveletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét;

beruházói testület

a célzott keret[ek] irányító testülete a 10. pontban meghatározottak szerint;

tőkeáttételi hatás

e finanszírozási megállapodás vonatkozásában a végső kedvezményezetteknek a célzott keret[ek]ből nyújtandó új hitelfinanszírozás és a megfelelő tagállami hozzájárulás aránya, illetve egy adott operatív megállapodás vonatkozásában az érintett operatív megállapodás keretében a végső kedvezményezetteknek nyújtandó új hitelfinanszírozás és a megfelelő tagállami hozzájárulás aránya;

igazgatási költségek és díjak

a 14. pontban rögzítettek szerinti költségek és díjak;

irányító hatóság

a preambulumban rögzítettek szerinti hatóság;

részcél:

a közös rendelkezésekről szóló rendelet 39. cikkének (5) bekezdésében említett minden egyes részcél, a 7. pontban rögzítettek szerint;

tagállami hozzájárulás

esettől függően a lekötött tagállami hozzájárulás, a kifizetett tagállami hozzájárulás vagy mindkettő;

lekötött tagállami hozzájárulás

[az ERFA operatív program] [és az EMVA vidékfejlesztési program] költségvetéséből a célzott keret[ek] javára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok aggregált összege;

kifizetett tagállami hozzájárulás

[az ERFA operatív programból] [és az EMVA vidékfejlesztési programból] származó, az irányító hatóság által a célzott keret[ek] kapcsán kifizetett pénzügyi források aggregált összege, beleértve a bevételeket és a visszafizetéseket is;

új hitelfinanszírozás

a pénzügyi közvetítő által az operatív megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően, legkésőbb 2023. december 31-én kezdeményezett, a végső kedvezményezettnek biztosított új kölcsönök, lízingek vagy garanciák;

nem eurószámla

olyan, eurótól különböző valutában denominált számla, amely a célzott keret[ek] számlájának [számláinak] részét képezi;

OLAF

az Európai Csalás Elleni Hivatal;

művelet

tevékenységek sora, amelyeket [az EBA és egy pénzügyi közvetítő] [ az 1. lehetőség esetében ] ÉS/VAGY [az EBA, egy pénzügyi közvetítő és további felek] [ a 2. lehetőség esetében ] hajtanak végre az 1. mellékletben részletesebben meghatározottak szerint, a célzott keret[ek] végrehajtása céljából;

operatív megállapodás

[az EBA és egy pénzügyi közvetítő közötti, valamely művelet feltételeit rögzítő megállapodás] [ az 1. lehetőség esetében ] ÉS/VAGY [az EBA és egy pénzügyi közvetítő közötti, új hitelfinanszírozás kezdeményezésére irányuló megállapodás] [ 2. lehetőség ];

1. lehetőség

az 5. pont i. pontjában rögzítettek szerint;

2. lehetőség

az 5. pont ii. pontjában rögzítettek szerint;

3. lehetőség

az 5. pont ii. pontjában rögzítettek szerint;

kifizetési kérelem

a 11.3. pontban említett kifizetési kérelem;

szankciók

a 7. pontban rögzített, a pénzügyi közvetítő által operatív megállapodás alapján és az alkalmazandó jognak megfelelően fizetendő szerződéses szankciók;

visszafizetések

a célzott keret[ek]en belül felszabadított biztosítékokból és visszanyert összegekből származó összegek;

bevételek

bármely olyan bevétel, beleértve a garanciadíjakat, a vagyonkezelői számlákon lévő összegek utáni kamatot, amelyet a célzott keret[ek] kapcsán a célzott keret[ek] számlájára [számláira] fizetnek be, beleértve a kilépési politikával összefüggésben keletkező ilyen összegeket is;

titkárság

a beruházói testület titkársága, a 10. pontban rögzítettek szerint;

egységes célzott nemzeti program

a (9) preambulumbekezdésben rögzítettek szerinti program;

kkv

a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (10) meghatározottak szerinti mikro- (ideértve az egyéni vállalkozókat is), kis- és középvállalkozás;

kkv-kezdeményezés

az (1) preambulumbekezdés szerinti kezdeményezés;

megszűnésre okot adó esemény

a 25.5. pontban említett események bármelyike;

feladatmeghatározás

az EBA által előkészített nyílt pályázati felhívás;

tranzakció

új hitelfinanszírozást eredményező, egy pénzügyi közvetítő (vagy alsóbb szintű pénzügyi közvetítő) és egy végső kedvezményezett közötti kölcsön-, lízing- vagy garanciaügylet;

pénzgazdálkodás

a kifizetett tagállami hozzájárulás kezelése, a 13. pontban részletesebben meghatározottak szerint;

az uniós jelkép

az Európai Unió logója, kék alapon tizenkét sárga csillag.

1.2.

E megállapodás alkalmazásában, ha a szövegkörnyezetből más nem következik:

a)	a fejezetcímek csak az áttekinthetőséget szolgálják, nem befolyásolják a finanszírozási megállapodás egyetlen rendelkezésének szerkezetét vagy értelmezését sem;

b)	az egyes számban használt szavak a többes számot is magukban foglalják és fordítva;

c)	a valamely pontra, szakaszra, részre vagy ütemezésre való hivatkozás e finanszírozási megállapodás adott pontjára, szakaszára, részére vagy ütemezésére való hivatkozást jelent.

2. pont

A finanszírozási megállapodás célja és hatálya

2.1.	E finanszírozási megállapodás rögzíti a tagállami hozzájárulásnak a célzott keret[ek] EBA általi végrehajtásával kapcsolatban történő felhasználásának feltételeit.

2.2.	A célzott keret[ek]hez való tagállami hozzájárulás indikatív összege legfeljebb [•] millió EUR.

2.3.	Az irányító hatóság ezúton megbízza az EBA-t, hogy a tagállami hozzájárulás viszonylatában, a közös rendelkezésekről szóló rendelet és e finanszírozási megállapodás rendelkezéseivel összhangban az EBA nevében és javára, az irányító hatóság kockázatára hajtsa végre és kezelje a célzott keret[ek]et.

3. pont

Az új hitelfinanszírozásra vonatkozó, jogosultsági és kizárási kritériumok

3.1.

Az EBA a tagállami hozzájárulást új hitelfinanszírozásnak a célzott keret[ek]en belüli létrehozására olyan, a kkv-kat támogató műveletekre köti le, amelyek a következőket célozzák:

—	új vállalkozások létrehozása,

—	kezdeti tőke (magvető tőke és induló tőke),

—	növekedési tőke,

—	a vállalkozás általános tevékenységeinek erősítését szolgáló tőke,

—	új projektek megvalósítása, új piacokra való betörés vagy meglévő vállalkozások új fejlesztései,

minden esetben az alkalmazandó uniós állami támogatási szabályok sérelme nélkül, és adott esetben az ERFA és az EMVA sajátos szabályaival összhangban.

3.2.

A 3.1. pontban rögzített feltételek keretein belül a célzott keret[ek]:

kiterjedhet[nek] mind a tárgyi eszközökbe, mind az immateriális javakba való beruházásokra, valamint – az állami támogatásokkal kapcsolatos alkalmazandó uniós szabályok által szabott korlátokon belül, a vállalkozásoknak a magánszféra általi finanszírozását ösztönzendő – a működőtőke-beruházásokra is. A beruházás magában foglalhatja a vállalkozások tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó költségeket is, feltéve, hogy a tulajdonjog-átruházásra független befektetők között kerül sor;

ii.	olyan beruházásokat támogat[nak], amelyek pénzügyi szempontból várhatóan életképesek, és amelyeknek fizikai teljesítése még nem fejeződött be, illetve amelyek az új hitelfinanszírozásba történő bevonásukra vonatkozó döntés időpontjában még nem kerültek maradéktalanul végrehajtásra; valamint

iii.

olyan végső kedvezményezetteket támogat[nak], amelyek a tagállami hozzájárulásból származó támogatás időpontjában gazdaságilag potenciálisan életképesnek minősülnek a közös rendelkezésekről szóló rendeletben, [a COSME rendeletben] VAGY [a Horizont 2020 rendeletben] rögzített célkitűzésekkel összhangban, amint az e finanszírozási megállapodásban részletesebben kidolgozásra kerülhet.

[3.3.]

[A célzott keret[ek] csak olyan működő tőkét támogathat[nak], amely mezőgazdasági vagy erdészeti ágazatbeli új beruházáshoz kapcsolódik és azt egészíti ki; a támogatás összege nem haladhatja meg a tranzakció teljes összegének 30 %-át, és a pénzügyi közvetítő által elfogadható, kellő indokolás megléte esetén nyújtható. Nem mezőgazdasági tevékenységek esetében a működő tőke nem támogatható.] [ Ez a bekezdés csak az EMVA keretében támogatott célzott keret[ek] esetében alkalmazandó .]

3.4.	A célzott keret[ek] révén nyújtott pénzügyi támogatás esetében figyelembe kell venni az uniós hozzájárulásra [a COSME pénzügyi eszközök] ÉS/VAGY [a Horizont 2020 pénzügyi eszközök] keretében alkalmazandó kizárási kritériumokat, amelyeket tájékoztatásul a 2. melléklet tartalmaz.

3.5.

A felek elismerik, hogy a 3.1. pont szerint létrehozott új hitelfinanszírozásnak egy része, ami [a COSME pénzügyi eszközök] ÉS/VAGY [a Horizont 2020 pénzügyi eszközök] keretében nyújtott uniós hozzájárulás többszöröse, az uniós hozzájárulás tekintetében irányadó hatáskör-átruházási megállapodás(ok) rendelkezéseinek tárgyát képezi.

4. pont

A célzott keret[ek] végrehajtásához és kezeléséhez kapcsolódó általános alapelvek

4.1.

Az EBA a finanszírozási megállapodással, a közös rendelkezésekről szóló rendelet vonatkozó feltételeivel, a hatáskör-átruházási megállapodással (megállapodásokkal), a költségvetési rendelettel, valamint az uniós jog egyéb vonatkozó rendelkezéseivel, különösen az állami támogatási szabályokkal összhangban hajtja végre, kezeli, ellenőrzi és számolja fel a célzott keret[ek]et. Ennek során az EBA saját, időről időre módosított, illetve kiegészített szabályait, politikáit és eljárásait, a bevált iparági gyakorlatot, valamint az itt részletesebben leírt megfelelő monitoring-, ellenőrzési és auditintézkedéseket alkalmazza.

4.2.

Az EBA felelős a célzott keret[ek] végrehajtásával megbízott személyzet és/vagy tanácsadók felvételéért és foglalkoztatásáért, akik e finanszírozási megállapodás tekintetében az EBA felelősségi körébe tartoznak, és akikre minden tekintetben az EBA által saját személyzetére és/vagy tanácsadóira alkalmazandó szabályok, politikák és eljárások vonatkoznak és azok az irányadóak.

4.3.	Az EBA a célzott keretekhez kapcsolódó, e finanszírozási megállapodásban kifejezetten meghatározott kötelezettségeinek a szükséges szakmai körültekintéssel, hatékonysággal, gondossággal és átlátható módon tesz eleget, éppúgy, ahogy saját feladatait ellátja.

4.4.

Ha valamelyik fél vis maior helyzettel szembesül, arról haladéktalanul értesíti a másik felet, feltüntetve a helyzet jellegét, valószínű időtartamát és előre látható hatásait. A felek meghozzák a vis maior helyzet által okozott költségek és lehetséges károk korlátozásához, illetve minimalizálásához szükséges intézkedéseket.

4.5.	A célzott keret[ek] kezelése és végrehajtása a felek közötti érdekösszehangolás elvén alapul. Az érdekösszehangolás elve tekintetében az EBA teljesíti a 12. pontban és az 1. mellékletben meghatározott alapelveket.

4.6.

A műveletek elosztása a végrehajtási stratégiában rögzített kritériumokon alapul. Az EBA e finanszírozási megállapodás aláírásától számított [3] hónapon belül benyújtja végrehajtási stratégiáját az irányító hatóságnak, és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az irányító hatóságot a végrehajtási stratégia minden módosításáról.

4.7.	A tagállami hozzájárulás az e finanszírozási megállapodással összhangban lévőkön kívül nem keletkeztethet indokolatlan előnyöket, különösen indokolatlan osztalékot vagy nyereséget harmadik fél számára.

4.8.	A célzott keret[ek] révén nem nyújtható pénzügyi támogatás olyan pénzügyi közvetítőnek vagy végső kedvezményezettnek, amely a 9.4. pontban említett helyzetek valamelyikében van [e feltételeket szerződésben részletesebben meg kell határozni].

5. pont

A célzott keret[ek] célkitűzései és leírása

Amint azt az 1. melléklet részletesebben is rögzíti, a célzott keret[ek] az alábbi kockázatokat fedik le:

i.	a vonatkozó tőkekövetelmények tárgyát képező, tőketartalék felszabadítását biztosító, felső határ nélküli garanciák révén nyújtott új hitelfinanszírozási portfóliók kockázata, az érintett portfóliókban lévő minden egyes kölcsön 80 %-át lefedve (1. lehetőség); VAGY

ii.

[kkv-knak és egyéb, kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kínált meglévő kölcsön-, lízing- vagy garanciaportfólióknak] VAGY [új hitelfinanszírozási portfólióknak] az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontjában meghatározottak értelmében történő értékpapírosítása révén (2. lehetőség); [a tagállami hozzájárulást más tagállamok hozzájárulásaival összevonva] (3. lehetőség)].

6. pont

Területi hatály

A tagállami hozzájárulás kizárólag [TAGÁLLAM NEVE] területén bejegyzett és működő végső kedvezményezetteknek nyújtandó új hitelfinanszírozás létrehozásához használható fel, a következő bontás szerint: [•] [e feltételeket szerződésben részletesebben meg kell határozni].

7. pont

Minimális tőkeáttételi hatás, részcélok és szankciók

7.1.

Az EBA biztosítja, hogy minden operatív megállapodás tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek előírják a pénzügyi közvetítők számára az alábbi részcélok teljesítését:

i.	az operatív megállapodás aláírását követő [•] hónapos időszak végén a tőkeáttételi hatás legalább [•];

ii.	e megállapodás megszűnésének időpontja és 2023. december 31. közül a korábbiban a tőkeáttételi hatás legalább [•].

7.2.	Az EBA a 16.1. pontban említett jelentés részeként írásban értesíti az irányító hatóságot a részcéloknak a 7.1. pontban említett időpontok előtti vagy azokat követő teljesítéséről, és az itt rögzítetteknek megfelelően tájékoztatja az irányító hatóságot az új hitelfinanszírozás volumenéről.

7.3.

Minden egyes operatív megállapodás rendelkezik a pénzügyi közvetítőkre alkalmazandó szankciókról, amelyek végső kedvezményezettje az irányító hatóság; a szankciók indikatív mértéke a következő:

amennyiben a pénzügyi közvetítő által az adott operatív megállapodások keretében nyújtott új hitelfinanszírozás összege nem éri el az új hitelfinanszírozás adott részcél tekintetében rögzített összegének [A] %-át, a szankció összege az új hitelfinanszírozás megállapodásban rögzített összege és az új hitelfinanszírozás nyújtott összege közötti különbség [X] %-a; vagy

amennyiben a pénzügyi közvetítő által az adott operatív megállapodások keretében nyújtott új hitelfinanszírozás összege nagyobb, mint az új hitelfinanszírozás adott részcél tekintetében rögzített összegének [A] %-a, de nem éri el [B] % át, a szankció összege az új hitelfinanszírozás megállapodásban rögzített összege és az új hitelfinanszírozás nyújtott összege közötti különbség [Y] %-a.

Továbbá amennyiben a pénzügyi közvetítő a 2. lehetőség szerinti célzott keret(ek) esetében nem éri el, hogy a tőkeáttételi hatás legalább 1 legyen, a szankció összege megegyezik az érintett művelethez rendelt, érintett kifizetett tagállami hozzájárulás és a nyújtott kapcsolódó hitelfinanszírozás összege közötti különbséggel;

[az egyes műveletek szintjén alkalmazandó szankciók kiszámításának és végrehajtásának feltételeit szerződésben kell részletesen meghatározni]

7.4.	Az irányító hatóság tudomásul veszi, hogy a garanciamegállapodásokra és az érintett műveletekre nem lehet hatással, hogy az érintett pénzügyi közvetítő nem teljesíti az e finanszírozási megállapodásban vagy adott esetben a vonatkozó operatív megállapodásban rögzített tőkeáttételi követelményeket.

7.5.

A szankció minden egyes művelet tekintetében egyszeri összeg, amelyet az EBA minden egyes részcélnál kiszámít; a pénzügyi közvetítő a 7.3. pontban említett, legutóbb kiszámított összegeket minden egyes operatív megállapodás keretében a következők közül a korábbi időpontban fizeti meg az EBA-nak: (x) az operatív megállapodás megszüntetése a pénzügyi közvetítőnek tulajdonítható okból vagy (y) az új hitelfinanszírozás nyújtására vonatkozó keletkeztetési időszak vége. A szankciók összegét az EBA annak pénzügyi közvetítő általi kifizetését követően fizeti ki az irányító hatóságnak. [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők]

7.6.	[Az egyértelműség kedvéért a szankciók a [COSME pénzügyi eszközökre] VAGY [Horizont 2020 pénzügyi eszközökre] vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások keretében a vonatkozó uniós hozzájárulás tekintetében alkalmazandó más szankciók és díjak sérelme nélkül alkalmazandók].

8. pont

Az EBA feladatai és kötelezettségei

8.1.	E finanszírozási megállapodás aláírását követően, valamint a műveletek végrehajtásának céljából az EBA törekszik arra, hogy az első operatív megállapodás legkésőbb a finanszírozási megállapodás aláírását követő [X] hónapon belül életbe lépjen.

8.2.

E finanszírozási megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az EBA:

a)	az egyes célzott keretek végrehajtásához hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert hoz létre a finanszírozási megállapodás időtartamára;

b)	átülteti e finanszírozási megállapodás alkalmazandó szabályait és feltételeit a pénzügyi közvetítőkkel kötött operatív megállapodásokba, különös tekintettel a 7. pontban említett tőkeáttételi hatásra vonatkozó rendelkezésekre;

c)	meghoz valamennyi döntést a műveletekhez kapcsolódó pénzeszközök biztosítására, valamint amennyiben szükséges, visszavonja ezeket és erről megfelelően tájékoztatja a beruházói testületet;

d)	tárgyalásokat folytat és életbe lépteti az összes olyan jogi eszközt, amelyet az EBA saját szakmai álláspontja alapján indokoltnak tart a műveletek végrehajtása, irányítása és adott esetben megszüntetése céljából;

e)	előírja a pénzügyi közvetítők számára, hogy fizessék vissza az operatív megállapodás keretében részükre jogosulatlanul kifizetett összegeket;

f)	előírja, hogy a pénzügyi közvetítők valamennyi operatív megállapodás hatálya alatt vállalják, hogy megteszik a megfelelő lépéseket a végső kedvezményezettek részéről a vonatkozó tranzakciók alapján esedékes bármely összeg visszafizettetése érdekében;

amennyiben indokolt, és függően attól, hogy meg kell-e téríteni a vonatkozó perköltségeket a 14.9. pont értelmében, bármely művelettel kapcsolatban kezeli a peres eljárásokat (ideértve – korlátozás nélkül – a per megindítását, lefolytatását, az ügy rendezését és a jogi védelemmel kapcsolatos ügyeket);

megnyitja, fenntartja és megszünteti a célzott keret[ek] számláját [számláit], e finanszírozási megállapodás rendelkezéseivel összhangban terheléseket és jóváírásokat eszközöl a célzott keret[ek] számláján [számláin], végrehajtja az ebben a finanszírozási megállapodásban meghatározott valamennyi kifizetést, valamint végrehajtja az ebben a finanszírozási megállapodásban tervezett valamennyi tranzakciót a célzott keret[ek] számlájával [számláival] összefüggésben;

i)	külön könyveket tart, valamint megfelelő és pontos könyvelést vezet a tagállami hozzájárulások felhasználásáról;

meghozza a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják az EBA birtokában lévő személyes adatok védelmét, összhangban a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11), valamint az azt módosító későbbi jogi aktusokkal;

k)	biztosítja, hogy az operatív megállapodás szerződéses követelményeket tartalmaz a pénzügyi közvetítők által megállapított kamatcsökkentésnek a végső kedvezményezettek számára történő továbbhárítása tekintetében, továbbá nyomon követi e követelmények végrehajtását;

l)	egyéb olyan intézkedéseket tesz, amelyeket szükségesnek ítél a célzott keret[ek] megfelelő végrehajtásához és kezeléséhez az ebben a finanszírozási megállapodásban foglalt keretek között.

8.3.

Az EBA vállalja, hogy az e finanszírozási megállapodásból eredő kötelezettségeket és feladatokat a megfelelő szakmai gondossággal látja el, így különösen:

a)	olyan szakmai normákat és gyakorlatokat alkalmaz, amelyek nem kedvezőtlenebbek, mint a saját tevékenységei során alkalmazottak, figyelembe véve e finanszírozási megállapodás feltételeit;

b)	megfelelő forrásokat különít el a célzott keret[ek] megfelelő végrehajtására és kezelésére;

c)	előmozdítja a célzott keret[ek]et és segíti az irányító hatóságot abban, hogy az átfogóan, a teljes végrehajtási láncot érintően (egészen a végső kedvezményezettekig) láthatóvá tegye az uniós támogatásokat, az e finanszírozási megállapodásban később részletezettek szerint;

d)	nem keletkeztet semmilyen költséget, illetőleg nem hoz létre semmilyen zálogjogot, előjogot vagy egyéb terhet a célzott keret[ek] számláján [számláin] tartott eszközök vonatkozásában (a jogszabályokból vagy a banki gyakorlatból eredők kivételével);

e)	pénzgazdálkodási tevékenységet végez a célzott keret[ek] számláján [számláin] fennálló bármely egyenleg vonatkozásában az e finanszírozási szerződés 13. pontjában meghatározottak szerint.

8.4.	[A félreértések elkerülése végett, az EBA az e finanszírozási megállapodásból eredő feladatait és kötelezettségeit a [COSME] VAGY a [Horizont 2020] hatáskör-átruházási megállapodás(ok) hatálya alá tartozó egyéb vonatkozó kötelezettségeinek sérelme nélkül teljesíti].

9. pont

A pénzügyi közvetítők kiválasztása és operatív megállapodások

9.1.	Az EBA saját hatáskörében kiválaszt egy vagy több pénzügyi közvetítőt a célzott keret[ek] végrehajtására, adott esetben a [COSME] VAGY a [Horizont 2020] hatáskör-átruházási megállapodás(ok) megfelelő feltételeivel összhangban. [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők]

9.2.

A pénzügyi közvetítőket, akikkel az EBA operatív megállapodásokat szándékozik kötni, az EBA politikái és eljárásai alapján választják ki nyílt, átlátható, arányos, megkülönböztetésmentes és objektív kiválasztási eljárások során, elkerülve az összeférhetetlenséget, továbbá megfelelően figyelembe véve a célzott keret[ek] jellegét, valamint a pénzügyi közvetítők tapasztalatát és pénzügyi kapacitását. Az említett pénzügyi közvetítők kiválasztása folyamatosan történik és pontozásos rendszeren alapul, amely meghatározott kritériumok alapján sorrendet állít fel a pénzügyi közvetítők között.

9.3.

Az EBA és a pénzügyi közvetítők között létrejött operatív megállapodásoknak tükröznie kell az e finanszírozási megállapodás szerint alkalmazandó valamennyi kötelezettséget. Az ilyen operatív megállapodások különösen tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek a pénzügyi közvetítőknek a szankciók tekintetében fennálló felelősségére vonatkoznak.

9.4.

Az operatív megállapodások előírják, hogy a célzott keret[ek] végrehajtása céljából a kiválasztott pénzügyi közvetítők annak érdekében, hogy:

a)	teljes körűen együttműködjenek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében;

b)	biztosítsák az irányító hatóság azon jogát, hogy teljes körűen gyakorolja hatásköreit, megfelelnek a következő feltételeknek:

ellátják az OLAF-ot az érintett műveletekre vonatkozó valamennyi eszközzel és információval annak érdekében, hogy az OLAF teljes körűen gyakorolja hatásköreit, lehetővé téve a vizsgálatok, köztük a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzését, összhangban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (13) és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben (14), valamint ezek időről időre végrehajtott módosításaiban rögzített rendelkezésekkel és eljárásokkal annak megállapítása érdekében, hogy a célzott kerettel [keretekkel] összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény, amely érinti az Unió pénzügyi érdekeit;

d)	a végrehajtási időszak vége, az operatív megállapodás megszüntetése, illetve a műveletek lezárása közül a legkésőbbi időpontot követő hét ([7]) évben kezelik a célzott keret[ek] végrehajtásával kapcsolatos összes dokumentációt, illetve kérésre rendelkezésre bocsátják ezeket;

e)	a költségvetési rendelet 161. cikkének megfelelően az Európai Számvevőszék számára hozzáférést biztosítanak valamennyi eszközhöz, illetőleg a rendelkezésére bocsátják az összes olyan információt, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél feladatainak ellátásához;

f)	megfelelnek az idevágó normáknak, valamint a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus és az adócsalás elleni küzdelemmel kapcsolatos, alkalmazandó jogszabályoknak;

tekintettel az egyéb közvetítőkre és a végső kedvezményezettekre, átültetik az ebben, valamint a 9.5. pontban meghatározott vonatkozó feltételeket a velük megkötött megállapodásokba; a 9.5. pont vonatkozásában a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek nyilatkozatot adnak ki, hogy nincsenek a 2. mellékletben meghatározott, kizárásra okot adó helyzetek valamelyikében;

h)	a műveletek végrehajtásával kapcsolatban nem számítanak fel díjat az EBA felé;

i)	minden egyes tranzakció esetében kiszámítják a bruttó támogatási egyenértéket a de minimis rendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében, az 1. mellékletben meghatározott képletnek megfelelően, és a számítást jelentik az EBA felé; valamint

j)	a tagállami hozzájárulásból eredő pénzügyi nyereség állami támogatásnak megfelelő részét teljes egészében átutalják a végső kedvezményezettek számára az 1. mellékletben részletezettek szerint.

[A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

9.5.	Azon pénzügyi közvetítők, amelyek a 2. mellékletben meghatározott helyzetek valamelyikében vannak, nem kerülnek kiválasztásra.

9.6.

Az EBA az operatív megállapodás aláírását megelőzően írásban tájékoztatja az irányító hatóságot az egyes műveletek fő elemeiről a finanszírozási megállapodásban részletezettek szerint. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor] Az EBA indokolatlan késedelem nélkül, írásban értesíti az irányító hatóságot valamely operatív megállapodás aláírásáról.

9.7.

Az EBA indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatja az irányító hatóságot valamely operatív megállapodás részleges megszüntetéséről, érdemi módosításáról vagy lejárat előtti megszűnéséről, valamint ezek okairól, a finanszírozási megállapodásban meghatározottak szerint. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

10. pont

Irányítás

10.1.

A célzott keret[ek] EBA általi végrehajtását a beruházói testület felügyeli (a továbbiakban: beruházói testület). A beruházói testület [4] megfelelően felhatalmazott, az irányító hatóság által kijelölt és az irányító hatóságot képviselő tagból, [1] az EBA által kijelölt tagból, [1] az EBB által kijelölt megfigyelőből és [2] az Európai Bizottság által kijelölt megfigyelőből áll.

10.2.

A beruházói testület:

a)	jóváhagyja hatáskörét és annak esetleges módosításait vagy átdolgozott változatát, továbbá közzétételük előtt felülvizsgálja az EBA által benyújtott pályázati felhívásokat;

b)	felülvizsgálatnak veti alá a célzott keret[ek] végrehajtásában elért előrehaladást, ideértve a részcélok elérését, illetőleg az új műveletek elindulását;

c)	felülvizsgálja és véleményezi a célzott keret[ek]hez kapcsolódó stratégiai és szakpolitikai kérdéseket;

d)	útmutatást ad a 3.1–3.4. pontban meghatározott támogathatósági kritériumok értelmezési kérdéseivel kapcsolatban;

e)	felülvizsgálja a célzott keret[ek]re vonatkozó, a 16. pontban említett éves beszámolókat;

f)	felülvizsgálja a célzott keret[ek] kapcsán készített értékelésekre vonatkozó hatáskört, valamint az értékelési jelentéseket, amennyiben készülnek ilyenek;

g)	a 18. pontban említett értékelési jelentéseket követően felülvizsgálja a célzott keret[ek]re vonatkozó javasolt kiigazításokat;

h)	szükség esetén javaslatokat tesz e finanszírozási megállapodás módosítására;

i)	[egyéb feladatok]. [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők]

10.3.

A beruházói testület egyhangúlag hozza meg döntéseit, és semmilyen körülmények között nem ássa alá a [COSME pénzügyi eszközök] [ÉS/VAGY] a [Horizont 2020 pénzügyi eszközök] tekintetében kidolgozott átfogó stratégia végrehajtására vonatkozó, a hatáskör-átruházási megállapodás[ok]nak megfelelően a vonatkozó irányító bizottság által hozott döntéseket.

10.4.

A beruházói testület elnököt választ. Az elnöki tisztséget az irányító hatóság egyik képviselője tölti be.

A beruházói testület bármely tagjának kérésére, de évente legalább [•] alkalommal összeül. A beruházói testület üléseit a testület titkársága szervezi.

10.5.

A beruházói testület eljárási szabályzatot fogad el a titkárság javaslata alapján.

10.6.

A beruházói testület üléseinek résztvevői nem részesülnek díjazásban. A beruházói testület bármely ülésére való odajutással, valamint az ülésen való részvétellel kapcsolatosan a részt vevő tag valamennyi költségét az őt kijelölő szervezet viseli.

10.7.

A titkársági feladatok ellátását e finanszírozási megállapodásnak megfelelően az EBA biztosítja.

A titkárság többek között a következő feladatokat végzi:

a)	a beruházói testület üléseinek megszervezése, ideértve a beruházói testület dokumentumainak, napirendjének és jegyzőkönyvének elkészítését és terjesztését;

b)	bármilyen egyéb [e finanszírozási megállapodásban] vagy a beruházói testület által meghatározott feladat elvégzése.

c)	A beruházói testület tevékenységeivel kapcsolatos közlemények kiadását a titkárság végzi.

11. pont

Tagállami hozzájárulás

11.1.

A tagállami hozzájárulást kizárólag a célzott keret[ek] és az ahhoz [azokhoz] kapcsolódó bármely művelet tekintetében lehet felhasználni.

11.2.

Az EBA legkésőbb minden év [X]-án/-én az irányító hatóság rendelkezésére bocsátja i. a tervezett, még az adott évben aláírandó műveleteket, valamint a még az adott évben kifizetendő tagállami hozzájárulások javasolt összegét; ii. a kötelezettségvállalási időszak végéig az egyes években kifizetendő tagállami hozzájárulások javasolt összegére vonatkozó kifizetési ütemtervet, ideértve az alkalmazandó kezelési költségeket; valamint iii. az adott évben teljesítendő, bejelentett tagállami hozzájárulások vonatkozásában szükségesnek ítélt változtatásokat.

Az EBA szükség esetén minden év [X]-ig az irányító hatóság rendelkezésére bocsátja a fenti albekezdésben szereplő adatok felülvizsgált változatát.

11.3.

A 9. pontnak megfelelően kiválasztani tervezett pénzügyi közvetítők átvilágítását követően az EBA bármely, általa megfelelőnek ítélt időpontban kifizetési kérelmet küldhet az irányító hatóságnak, e kérelem formáját a 3. melléklet rögzíti (a továbbiakban: kifizetési kérelem). A kifizetési kérelem tartalmazza i. a tagállami hozzájárulások javasolt összegét, amely hozzájárulások célja a kifizetési kérelem keltétől számított három hónapon belül aláírandó garanciamegállapodásoknak megfelelő kötelezettségvállalások fedezése; és ii. a kötelezettségvállalási időszak végéig az egyes években kifizetendő tagállami hozzájárulásokra vonatkozó kifizetési ütemtervet az érintett műveletek tekintetében.

11.4.

A tagállami hozzájárulásnak a kifizetési kérelemben javasolt összege akár a garanciamegállapodás keretében fennálló kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összeg 100 %-a is lehet.

11.5.

A fizetési kérelem befogadását követően és a költségvetési rendelkezésre állástól függően, az irányító hatóság indokolatlan késedelem nélkül és mindenféleképpen a garanciamegállapodás EBA általi aláírását megelőzően letétbe helyez a célzott keret[ek] számláján [számláin] egy, a kifizetési kérelemben részletezett tagállami hozzájárulással egyenértékű tagállami hozzájárulási összeget, és erről tájékoztatja az EBA-t.

11.6.

Az irányító hatóság bármikor felfüggesztheti a tagállami hozzájárulás kifizetését azzal, értesítve az EBA-t arról, hogy a kifizetési kérelem nem teljesíthető, mert:

a)	valamely érdemi szempontból nem felel meg e finanszírozási megállapodás rendelkezéseinek; vagy

b)	súlyos kétségek merülnek fel a tervezett kiadások elfogadhatóságával kapcsolatban; vagy

olyan információ jutott az irányító hatóság tudomására, amely szerint a belső ellenőrzési rendszer működése jelentős hiányosságot mutat, vagy az EBA által igazolt kiadás súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik, ami nem került kijavításra. Ebben az esetben az irányító hatóság csak akkor függesztheti fel a kifizetést, amennyiben ez szükséges az uniós költségvetéssel szemben fennálló, az uniós költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi érdekeit veszélyeztető jelentős kár megelőzése érdekében.

Az irányító hatóságnak megfelelően indokolnia kell minden ilyen – visszamenőlegesen nem alkalmazható – felfüggesztést. Az EBA-t a lehető leghamarabb értesíteni kell a felfüggesztésről és annak okairól.

A felfüggesztés azon a napon lép hatályba, amikor az irányító hatóság tájékoztatja az EBA-t. A fennmaradó kifizetési időszak attól a naptól indul újra, amikor a kért információk vagy a felülvizsgált dokumentumok beérkeztek, illetve lezárultak a szükséges további ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve.

Amennyiben a felfüggesztés időtartama meghaladja a(z) [két] hónapot, az EBA felkérheti az irányító hatóságot, hogy vizsgálja meg, szükséges-e a felfüggesztés folytatása.

12. pont

EBA-hozzájárulás

Az EBA az 1. mellékletben meghatározott feltételek szerinti hozzájárulást nyújtja az aggregált kerethez.

13. pont

A célzott keret[ek] számlája [számlái] és pénzgazdálkodás

13.1.

A célzott keret[ek] számlájával [számláival] kapcsolatos pénzgazdálkodás az EBA vagy bármely más olyan jogalany feladata, amelyet erre a beruházói testület jóváhagyásával, a 4. mellékletben meghatározott pénzgazdálkodási iránymutatással összhangban kijelöltek.

13.2.

Az EBA belső politikáival és eljárásaival összhangban valamennyi célzott keret tekintetében nyit és fenntart egy számlát a célzott keret[ek] számára [az ERFA operatív programjából származó forrásokkal összefüggésben, valamint egy számlát a célzott keret[ek] számára az EMVA vidékfejlesztési programból származó forrásokkal kapcsolatban].

13.3.

A célzott keret[ek]hez nyújtott tagállami hozzájárulást a célzott keret[ek] számlájára [számláira] kell befizetni, összhangban e megállapodás 11. pontjával.

13.4.

A célzott keret[ek] számláját [számláit] mindig és minden tekintetben az EBA más alapjaitól vagy számláitól elkülönítve kell felhasználni, lekötni, egyéb módon rendelkezésre bocsátani, illetve számviteli szempontból kezelni. Az ügyleteket értéknappal kell ellátni.

13.5.

A célzott keret[ek] számláját [számláit] kizárólag a tranzakciókkal vagy műveletekkel kapcsolatban lehet használni, e finanszírozási megállapodásnak megfelelően.

13.6.

A pénzeszközöket az EBA politikáival és eljárásaival, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a 4. mellékletben megállapított elvekkel összhangban kell kezelni. Ezek az eszközök az irányító hatóság kockázatára kerülnek befektetésre (ideértve a negatív kamatot és a vagyonkezelési veszteségeket) egy előre megállapított kockázati profilnak és befektetési stratégiának, valamint adott esetben vagyonkezelési iránymutatásoknak megfelelően, a 4. mellékletben meghatározott formában.

13.7.

Az EBA – összhangban a 14. ponttal – díjat szab ki az irányító hatóság felé az általa vagy nevében végzett pénzgazdálkodási tevékenységért.

13.8.

A célzott keret[ek] számlájának [számláinak] működtetése céljából az EBA eurószámlát nyit és tart fenn, valamint adott esetben egy eurótól eltérő pénznemben vezetett számlát nyit és tart fenn az eurótól eltérő pénznemben megadott műveletekhez.

13.9.

A célzott keret[ek] számláján [számláin] a következőket kell jóváírni:

a)	kifizetett tagállami hozzájárulások;

b)	visszafizetések;

c)	bevételek.

13.10.

A célzott keret[ek] számláját [számláit] a következőkkel kell megterhelni:

a)	a műveletek tekintetében szükséges összegek;

b)	a 14. pont értelmében az EBA felé esedékes összegek;

c)	a kilépési politikának megfelelően az irányító hatóság számára visszafizetett összegek;

d)	a vagyonkezelés vonatkozásában szükséges összegek.

13.11.

A 13.10. pont c) alpontjában említett átutalást az irányító hatóság következő bankszámlájára kell eszközölni:

a [bank] neve:	[•]
a [bank] címe:	[•]
BIC:	[•]
a számla IBAN-kódja:	[•]
a kedvezményezett neve:	[•]
a kedvezményezett címe:	[•]
a kedvezményezett BIC-kódja:	[•]
Hivatkozás:	A(z) [illessze be a célzott keret[ek] rövidítését és lehetséges más hivatkozásokat] tekintetében fennálló kilépési politikára vonatkozó összegek visszatérítése.

13.12.

Az EBA, tekintettel e finanszírozási szerződésnek a 25. pontban meghatározott megszüntetésére, lezárja a célzott keret[ek] számláját [számláit] és erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az irányító hatóságot.

13.13.

Az EBA a bevételeket és visszafizetéseket a célzott keret[ek] alkalmazásában használja, ideértve az irányítási költségekre és díjakra vonatkozó kifizetéseket, és nyilvántartást vezet a bevételek és visszafizetések felhasználásáról.

13.14.

[Az EBA amennyiben indokolt, valamint a kötelezettségvállalási időszak elteltét követően minden esetben, továbbá legkésőbb minden év [X]-ig értesíti az irányító hatóságot a tagállamok által lekötött, de a célzott keret[ek] számlájára [számláira] be nem fizetett hozzájárulás összegéről, amely már nem szükséges e finanszírozási megállapodás vagy bármely garanciamegállapodás alkalmazása tekintetében, az e megállapodásban foglaltak szerint [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor].

13.15.

[A kötelezettségvállalási időszak végét követően, valamint abban az esetben, ha nem esedékes további tagállami hozzájárulás, az EBA évente, és legkésőbb minden év [X]-ig értesíti az irányító hatóságot azokról az összegekről, amelyek már nem szükségesek a célzott keret[ek] vagy bármely garanciamegállapodás tekintetében. Ennek következtében az irányító hatóság kiadhat egy terhelési értesítést az EBA részére annak érdekében, hogy a megfelelő összeg visszafizetésre kerüljön az irányító hatóság költségvetésébe.]

14. pont

Igazgatási költségek és díjak

14.1.

Az irányító hatóság díjazásban részesíti az EBA tevékenységét; ezek a díjak magukban foglalják i. az adminisztratív díjat; ii. a jutalékot; iii. a pénzgazdálkodási díjat; valamint iv. egy tartalék díjat a váratlan kiadások fedezésére (a továbbiakban együttesen: az igazgatási költségek és díjak), az e pontban meghatározottak szerint.

14.2.

Az igazgatási költségekkel és díjakkal az EBA a célzott keret[ek] számláját [számláit] terheli meg azt követően, hogy számlát állított ki az irányító hatóság részére, amelyet az ellenőrzött [a szerződésben részletesen meghatározottak szerint]; ezek a költségek és díjak az EBA számára az EBA által elvégzett tevékenységek teljes mértékű ellentételezését jelentik. [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők]

14.3.

Az adminisztratív díj és a jutalék (a kellően indokolt esetek kivételével) együttvéve semmiképpen sem haladhatja meg a tagállami hozzájárulás 6 %-át. A 14.6. és 14.7. pontot is figyelembe véve, a jutalék összege nem lehet alacsonyabb, mint az adminisztratív díj és a jutalék együttes összegének egyharmada.

Az adminisztratív díjon és a jutalékon felül, a pénzgazdálkodási díj nem lépheti túl a lekötött tagállami hozzájárulás összegének [1] %-át [kivéve, ha erről az egyedi finanszírozási megállapodás másképp rendelkezik]. Továbbá, a tartalék díj nem lépheti túl a lekötött tagállami hozzájárulás összegének [0,5] %-át [kivéve, ha erről az egyedi finanszírozási megállapodás másképp rendelkezik].

14.4.

Az adminisztratív díj teljes mértékben ellentételezi az EBA számára a célzott keret[ek]kel összefüggésben keletkezett igazgatási kiadásokat, ideértve, de nem kizárólag az alábbi tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat: piackutatás, marketing, termékfejlesztés, tájékoztatási tevékenységek, tárgyalás, nyomon követés, az informatikai rendszerek átállítása, jogi költségek, útiköltségek, adótanácsadás, bankköltségek, az alvállalkozói tevékenységhez kapcsolódó költségek, számviteli és beszámolási tevékenységek, monitoring és ellenőrzések, titkársági költségek, értékelések (amennyiben szükségesek), belső és külső audit, láthatóság és nyilvánosság. Figyelembe kell venni a pénzügyi közvetítőknek felszámított költségeket. [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők]

14.5.

Az adminisztratív díj a 14.3. pontban meghatározott felső határokon belül a következő módon fizetendő meg az EBA részére:

1.	Az adminisztratív díj első része a célzott keret[ek] létrehozásához kapcsolódik és a kifizetett tagállami hozzájárulás [2] %-ával egyenértékű. Ez az összeg az első operatív megállapodás aláírásával egy időben fizetendő az EBA részére. [e feltételeket szerződésben részletesebben meg kell határozni]

2.	Az igazgatási díj fennmaradó része a célzott keret[ek] végrehajtásához, kezeléséhez, ellenőrzéséhez és felszámolásához kapcsolódik, fizetésére évente, utólag kerül sor [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők].

14.6.

A jutalék célja az EBA által a célzott keret[ek] kapcsán nyújtott pénzügyi és szakmai teljesítmény díjazása.

14.7.

A jutalék a 14.3. pontban meghatározott felső határon belül teljesítménymutatók, nevezetesen a 7. pontban meghatározott részcélokkal összhangban elért tőkeáttételi hatás alapján fizetendő az EBA részére. [E feltételeket szerződésben részletesebben meg kell határozni] A jutalék megfizetésére félévente, utólag kerül sor.

14.8.

A pénzgazdálkodási díj alkalmazására a pénzgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában kerül sor.

14.9.

A tartalék díj előre nem látható kiadások, pl. perköltségek fedezésére szolgál. Az előre nem látható kiadások kifizetésére az irányító hatóság előzetes jóváhagyásával kerül sor. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor].

14.10.

Az igazgatási költségek és díjak fedezése elsődlegesen a bevételekből és visszafizetésekből történik. Abban az esetben, ha az ilyen bevételek és visszafizetések nem elégségesek, a hiányt a tagállamok által fizetett hozzájárulásból kell fedezni, az e cikkben foglalt szabályokkal összhangban. A fenti megállapítások sérelme nélkül, az irányító hatóság az e finanszírozási megállapodásban részletesen meghatározandó, a kezelési költségektől és díjaktól elkülönülő díjakkal ellentételezi az EBA 2013. december 31-ét követően gyakorolt tevékenységét. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

15. pont

Számvitel

15.1.

Az EBA – szabályaival és eljárásaival összhangban – külön célzott keret[ek]et tart fenn az egyes pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységek tekintetében.

15.2.

A célzott kerettel kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat és pénzügyi kimutatásokat a következőknek megfelelően kell létrehozni:

a)	az EBA-nak az ilyen célzott keretre alkalmazandó szabályai és eljárásai; valamint

az uniós számviteli szabályok, amelyeket az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője határozott meg a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSAS) által kidolgozott szabványok, valamint ezek időről időre végrehajtott módosításai alapján, valamint amelyeket az Európai Bizottság előzetesen közölt az EBA-val a hatáskör-átruházási megállapodás(ok) feltételeinek megfelelően [További feltételek szükség esetén szerződésben rögzíthetők].

15.3.

Az EBA a tagállamok által fizetett hozzájárulásokra vonatkozó pénzügyi és számviteli dokumentumokat az egyes végrehajtási időszak vége, e finanszírozási megállapodás megszüntetése, illetve valamely pénzügyi eszköz keretében végrehajtott műveletek lezárása közül a legkésőbbi időpontot követő hét (7) évig őrzi meg.

15.4.

Az EBA évente benyújtja az irányító hatósághoz az adott célzott keretre vonatkozó auditált pénzügyi kimutatásokat.

16. pont

Operatív és pénzügyi beszámolás

16.1.

Az EBA az 5. mellékletnek megfelelően, egyeztetendő időközönként [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor] jelenti az irányító hatóság felé a célzott keret[ek] operatív vonatkozásait, nevezetesen a következőket:

a)	az egységes célzott nemzeti program és azon prioritás vagy intézkedés azonosítása, amely alapján a tagállami hozzájárulás rendelkezésre bocsátása történik;

b)	a célzott keret[ek] és a végrehajtási megállapodások leírása;

c)	a pénzügyi közvetítők azonosítása;

d)	a tagállamok által fizetett hozzájárulás teljes összege prioritásonként vagy az egységes célzott nemzeti program keretében végrehajtott intézkedésenként;

e)	az adott negyedévben és a jelentéstétel időpontjáig kezdeményezett új hitelfinanszírozások teljes összege;

f)	a kezelési költségek és díjak teljes összege;

g)	a célzott keret[ek] teljesítménye, ideértve azok létrehozását és a pénzügyi közvetítők kiválasztását;

h)	a bevételek és visszafizetések teljes összege;

i)	a tőkeáttételi hatás elérése terén tett előrelépés;

j)	a célzott keret[ek]ből származó hozzájárulás az egységes célzott nemzeti programon belüli érintett prioritás vagy intézkedés mutatóinak eléréséhez;

k)	a végső kedvezményezettek száma (összesen és műveletenként);

l)	bruttó támogatási egyenérték az egyes ügyletek esetében.

[A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

16.2.

Az EBA a 16.1. pontban említett időközönként a 6. mellékletnek megfelelően beszámolót készít az irányító hatóságnak a célzott keret[ek] pénzügyi vetületeiről. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

16.3.

Az EBA legkésőbb minden év [•]-án/-én az irányító hatóság rendelkezésére bocsátja éves beszámolóját, amely a célzott keret[ek] minden operatív és pénzügyi vetületéről összegyűjtött összes adatot tartalmazza, a célzott keret[ek] létrehozásától kezdődően. Ezt az éves beszámolót felülvizsgálat céljából indokolatlan késedelem nélkül a beruházói testület tudomására hozzák. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

Az EBA vezetői levél formájában közli az irányító hatósággal az e finanszírozási megállapodásban kijelölt külső könyvvizsgálók rendszeres ellenőrzési jelentéseit. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

Ezen túlmenően, amennyiben szükséges, a felek vitát folytathatnak és megállapodhatnak további, a műveletekhez kapcsolódó beszámolási intézkedésekről. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerülhet sor]

16.4.

A 16.1. és a 16.2. pontban említett vonatkozó beszámolási követelmények azokon az információkon alapulnak, amelyeket az EBA időről időre azoknak a beszámolási kötelezettségeknek megfelelően kap, amelyek az EBA és pénzügyi közvetítők között a célzott keret[ek] végrehajtásáról létrejött operatív megállapodásokban kerülnek meghatározásra. Az operatív megállapodás előírja a pénzügyi közvetítők számára, hogy bocsássák az EBA rendelkezésére az említett információkat. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

16.5.

Az irányító hatóság számára benyújtandó beszámolók számadatait euróban kell megadni. Ezeket a beszámolókat át lehet venni olyan pénzügyi kimutatásokból, amelyek az EBA követelményeinek megfelelően más pénznem alapulvételével készültek. Amennyiben szükséges, az összegeket át kell váltani euróra. Amennyiben e finanszírozási megállapodás másként nem rendelkezik, az eurótól eltérő pénznemben megadott, és az egyik fél által a másiknak euróban jelentett összeget a vonatkozó beszámoló napján érvényes, az Európai Központi Bank által rögzített átváltási árfolyamon kell euróra váltani.

17. pont

Auditok, ellenőrzések és monitoring

17.1.

Összhangban a vonatkozó uniós joggal, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság a célzott keret[ek] végrehajtásával kapcsolatos könnyvizsgálatra vonatkozó hatáskörrel rendelkezik.

17.2.

Az EBA szabályaival, politikáival és eljárásaival, valamint e finanszírozási megállapodással összhangban elvégzi a célzott keret[ek] végrehajtásának ellenőrzését, ideértve, amennyiben szükséges, a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáinak helyszíni ellenőrzését annak biztosítására, hogy a célzott keret[ek] végrehajtása hatékony és megfelelő legyen, valamint, hogy többek között megelőzhetők és kijavíthatók legyenek a szabálytalanságok és a csalás.

17.3.

Abban az esetben, ha a feltételezett csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény veszélyezteti az Unió pénzügyi érdekeit, az EBA késedelem nélkül értesíti az OLAF-ot, és adott esetben az OLAF-fal szoros együttműködésben megfelelő óvintézkedéseket tesz, ideértve a bizonyítékok védelmére irányuló intézkedéseket. A tagállami hozzájárulásokat érintő szabálytalanságok esetén az EBA késdelem nélkül tájékoztatja az irányító hatóságot, és az operatív megállapodás rendelkezéseivel és az 1. melléklettel összhangban megteszi az esedékes összegek visszatérítéséhez szükséges összes intézkedést, ideértve a bírósági eljárások megindítását, valamint a visszatérített összegeket haladéktalanul visszafizeti a célzott keret[ek] számlájára [számláira].

17.4.

Az EBA a célzott keret[ek] végrehajtását beszámolók és/vagy a pénzügyi közvetítők által rendelkezésre bocsátott pénzügyi kimutatások, a rendelkezésre álló belső és külső auditok, valamint bármely általuk vagy az EBA által elvégzett ellenőrzés útján követi nyomon, ideértve a rendszerben azonosított hibák és sérülékeny pontok jellegének és terjedelmének, valamint a megtett vagy megtenni tervezett javító intézkedéseknek az elemzését. Az EBA jelentést tesz az irányító hatóságnak az ilyen tevékenységek érdemi eredményeiről.

17.5.

A célzott keret[ek] végrehajtása EBA által elvégzett monitoringjának célja, hogy lehetővé tegye az irányító hatóság számára annak értékelését, hogy i. a belső ellenőrzési rendszer mennyiben hatékony és eredményes; hogy ii. a tagállami hozzájárulások az alkalmazandó szabályozási és szerződéses rendelkezésekkel összhangban kerültek-e felhasználásra; továbbá hogy iii. a politikai célkitűzések elérése felé tett előrelépések mennyiben vezetnek megfelelő eredményekhez és eredménymutatókhoz.

17.6.

Az irányító hatóság ellenőrizheti és monitoringnak vetheti alá a célzott keret[ek] végrehajtását a beruházói testületben való részvétele útján, az EBA által a 15.4. ponttal összhangban rendelkezésre bocsátott auditált pénzügyi kimutatások segítségével.

17.7.

AZ OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni szemléket és ellenőrzéseket végezhet a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, a 2185/96/Euratom, EK rendeletben és a 2988/95/EK, Euratom rendeletben (valamint ezek időről időre módosított, kiegészített vagy átdolgozott változataiban) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban az Unió pénzügyi érdekei védelmének, illetőleg annak megállapítása érdekében, hogy történt-e az Unió pénzügyi érdekeit veszélyeztető csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény a célzott keret[ek]hez kapcsolódó pénzügyi műveletekkel összefüggésben.

18. pont

Értékelés

18.1.

A felek megállapodhatnak a finanszírozási megállapodás végrehajtásának kapcsán elvégzendő értékelésekről, a megállapodásban részletezett feltételeknek megfelelően. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerülhet sor].

18.2.

Az EBA az egyes operatív megállapodásokban kötelezi a pénzügyi közvetítőket, hogy bocsássák az EBA rendelkezésére azokat a birtokukban lévő információkat, amelyek ésszerűen szükségesek ahhoz, hogy az Európai Bizottság elvégezze a közös rendelkezésekről szóló rendelet 57. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelést.

19. pont

Áruk, építési beruházások és szolgáltatások beszerzése

19.1.

Az áruk, építési beruházások és szolgáltatások EBA-n keresztül történő, a célzott keret[ek]en belüli beszerzését az EBA által elfogadott alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az átláthatóságra, az arányosságra, az egyenlő bánásmódra, a legjobb ár-érték arányra, az összeférhetetlenség elkerülésére és a szerződések odaítélésekor megvalósuló megkülönböztetésmentességre vonatkozó alapelveket, azzal a feltétellel, hogy az alvállalkozói tevékenység – kellően figyelembe véve annak költségeit és időtartamát – nem jár több költséggel, mint az EBA általi közvetlen végrehajtás. Az egyértelműség kedvéért rögzítendő, hogy az ilyen alvállalkozói tevékenység nem vehető igénybe a pénzügyi közvetítők 9. pont alapján elvégzendő kiválasztására.

19.2.

A célzott keret[ek] kezelése tekintetében nem vehetők figyelembe azok a jelentkezők és ajánlattevők, akik vagy amelyek szerepelnek a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisában, amelyet a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisáról szóló, 2008. december 17-i 1302/2008/EK, Euratom rendeletnek (15) megfelelően az Európai Bizottság hozott létre és működtet.

20. pont

Láthatóvá tétel

20.1.

Az EBA megteszi az összes megfelelő, e finanszírozási megállapodásban meghatározott intézkedést annak ismertté tétele érdekében, hogy a célzott keret[ek] az [ERFA] VAGY az [EMVA] társfinanszírozásával jönnek létre, valamint gondoskodik róla, hogy az e pontnak megfelelő követelményekre vonatkozó rendelkezések a megfelelő szerződések révén a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek tudomására jussanak. [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor]

20.2.

Az EBA előírja, hogy a sajtó, az érdekeltek, a pénzügyi közvetítők és a célzott keret[ek] végső kedvezményezettjei rendelkezésére bocsátott információk (az Unió megfelelő hivatalos nyelvén) utaljanak arra, hogy a célzott keret[ek] „az Európai Unió finanszírozási forrásainak felhasználásával jöttek létre”, továbbá megfelelő módon tartalmazzák az Unió jelképét (tizenkét sárga csillag kék háttérrel), a hatáskör-átruházási megállapodás(ok) előírásainak megfelelően.

20.3.

Az EBA előírja, hogy a pénzügyi közvetítők az e finanszírozási szerződésben meghatározott tájékoztató-, marketing- és népszerűsítő kampányokat folytassanak [A további feltételek meghatározására szerződéses úton kerül sor] [TAGÁLLAM NEVE] területén, amelyek célja a célzott keret[ek] ismertté tétele az adott területen annak biztosítása érdekében, hogy a célzott keret[ek] által rendelkezésre bocsátott támogatásra vonatkozó valamennyi dokumentum utaljon arra, hogy a tranzakció „a [kkv-kezdeményezés] alapján, vagyis egy célzott keretnek megfelelően európai uniós támogatásban részesül az [EFRA] VAGY [EMVA], [COSME] ÉS/VAGY [Horizont 2020] keretében”.

20.4.

Az említett utalást és az Unió jelképét jól látható módon, megfelelő méretben és helyen kell elhelyezni, úgy, hogy kétséget kizáróan megállapítható legyen az EBA tevékenysége, továbbá az EBA célzott kerettel [keretekkel] kapcsolatos valamennyi kiváltsága és mentessége.

20.5.

Az EBA által kifejezetten a célzott keret[ek] vonatkozásában közzétett minden tartalmat (annak formájától és a közzétételre szolgáló médiumtól függetlenül), a következő vagy ehhez hasonló, az Unió érintett hivatalos nyelvén megfogalmazott megjegyzéssel kell ellátni: „Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne szereplő vélemények semmi esetre sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos álláspontjának.”

20.6.

Az irányító hatóság minden megfelelő intézkedést megtesz annak ismertté tétele érdekében, hogy a célzott keret[ek] az EBA, és adott esetben az EBB társfinanszírozásával valósult(ak) meg. A sajtó, az érdekeltek, a pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek számára nyújtott tájékoztatás, továbbá valamennyi kapcsolódó reklámanyag, hivatalos közlemény, jelentés, kiadvány és internetes forrás tartalmazza az arra való (az Unió érintett hivatalos nyelvén megfogalmazott) utalást, hogy a célzott keret[ek] „az Európai Beruházási Alap [és az Európai Beruházási Bank] társfinanszírozásával jött(ek) létre”, valamint megfelelő módon feltünteti az EBA és adott esetben az EBB logóját.

20.7.

Az alkalmazandó titoktartási követelményeket figyelembe véve, az első operatív megállapodás aláírásakor az EBA az aláírást követően haladéktalanul angol nyelvű sajtóközleményt ad ki és helyez el az EBA weboldalán. A sajtóközlemény tartalmáról az EBA határoz.

20.8.

A felek konzultálnak egymással az e finanszírozási megállapodást érintő, az előrehaladásról és a helyzetről szóló jelentések, kiadványok, sajtóközlemények és ezek aktualizált változatai vonatkozásában még azok megjelenését vagy közzétételét megelőzően, továbbá tájékoztatják egymást ezek megjelenéséről.

20.9.

Az EBA minden egyes operatív megállapodásban rögzíti a vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodásokban foglalt követelményeket arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi közvetítőkben tudatosítani kell az Európai Unió által biztosított támogatást.

21. pont

Pénzügyi közvetítőkre vonatkozó információk közzététele

21.1.

Az EBA a hatáskör-átruházási megállapodás(ok) rendelkezéseivel összhangban évente közzéteszi a célzott keret[ek] kapcsán támogatásban részesített pénzügyi közvetítők nevét.

21.2.

A közzétételi kritériumok és a közzétett részletek szintje tekintettel vannak a pénzügyi ágazat sajátosságaira és a célzott keret[ek] jellegére, valamint adott esetben összhangban állnak az EFRA és az EMVA különös szabályaival.

22. pont

Feladat-átruházás

A felek a másik fél előzetes írásos hozzájárulása nélkül nem ruházhatják át sem részben, sem egészben az ebből a finanszírozási megállapodásból eredő jogaikat és kötelezettségeiket valamely harmadik személyre.

23. pont

Felelősség

23.1.

Az EBA felelősséget vállal az irányító hatóság felé az e finanszírozási megállapodásból eredő feladatainak és kötelezettségeinek a megfelelő szakmai gondossággal és körültekintéssel történő ellátásáért, továbbá a szándékos kötelességszegéssel vagy súlyos gondatlansággal okozott bármely kárért.

[23.2.

E finanszírozási megállapodás végrehajtása tekintetében az irányító hatóság és az EBA tárgyalásokat folytat az EBA által okozott veszteségekre, károkra vagy sérülésekre vonatkozó szerződéses jogorvoslati lehetőségekről.]

23.3.

A vis maior helyzettel sújtott fél nem vonható felelősségre az e finanszírozási megállapodás szerinti kötelezettségeinek megszegéséért, amennyiben a teljesítést vis maior helyzet gátolta.

24. pont

Alkalmazandó jog és joghatóság

24.1.

Tekintet nélkül a kollíziós szabályok alkalmazandó alapelveire, e finanszírozási megállapodás létrehozására és értelmezésére a(z) [szerződésben meghatározandó] jog az irányadó.

24.2.

A felek arra törekednek, hogy az e finanszírozási megállapodás értelmezéséből, alkalmazásából vagy végrehajtásából eredő vitát vagy panaszt békés úton rendezzék, ideértve a megállapodás fennállásával, érvényességével vagy megszüntetésével kapcsolatos vitákat és panaszokat is.

24.3.

Amennyiben a békés rendezés nem lehetséges, a felek megállapodnak, hogy e finanszírozási megállapodással kapcsolatos bármely vita rendezését illetően a(z) [a hatáskörrel rendelkező joghatóság a szerződésben rögzítendő] kizárólagos joghatósággal rendelkezik.

25. pont

Hatály – megszűnés

25.1.

A finanszírozási megállapodás a felek általi aláírással lép hatályba és [2023. december 31.] vagy a 25.5. pont szerinti, nem orvosolt megszűnési ok bekövetkezte közül a korábbi időpontig marad hatályban.

25.2.

Legkésőbb [6] hónappal [2023. december 31.] előtt a felek konzultálnak egymással e finanszírozási megállapodás egy további időtartamra történő meghosszabbításáról.

25.3.

E finanszírozási megállapodást a felek közötti megállapodás alapján meg kell hosszabbítani, amennyiben [2023. december 31-én] még mindig hatályban van egy vagy több operatív megállapodás és/vagy garanciamegállapodás. Ilyen megállapodás hiányában e finanszírozási megállapodás csak valamely művelethez kapcsolódó tényleges vagy függő kötelezettség vagy kitettség tekintetében marad hatályban, addig, amíg az ilyen kötelezettséget vagy kitettséget le nem írják vagy behajthatatlannak nem minősítik, és az alkalmazandó elévülési idő le nem telik.

25.4.

E finanszírozási megállapodás időtartama alatt a felek bármikor azonnali hatállyal megszüntethetik e finanszírozási megállapodást, ennek módja, hogy értesítik a másik felet arról, hogy megszűnésre okot adó eseményre került sor.

25.5.

A megszűnésre okot adó események a következők lehetnek:

az irányító hatóság megszűnésre okot adó eseményt a következő esetekben jelenthet be:

a)	az EBA egy kifizetési kérelem időpontjától számított három hónapon belül nem írja alá az operatív megállapodást, amely az adott kifizetési kérelemben foglalt tagállami hozzájárulás összegére vonatkozik; vagy

b)	az EBA nem teljesíti az e megállapodás szerinti anyagi kötelezettségeit;

c)	az EBA a 8.2. pontban meghatározott határidőn belül nem írja alá az első operatív megállapodást;

mindegyik esetben feltétel, hogy az irányító hatóság figyelmeztető értesítést küldjön az EBA-nak, amelyben jelzi az esetleges megszűnésre okot adó esemény bekövetkezését, és az EBA az értesítés kézhez vételét követő (60) napon belül nem orvosolja a megszűnésre okot adó eseményt; valamint

ii.

az EBA megszűnésre okot adó eseményt a következő esetekben jelenthet be:

a)	a 11. pont sérelme nélkül, az irányító hatóság elmulasztja indokolatlan késedelem nélkül elhelyezni a célzott keret[ek] számláján [számláin] a tagállami hozzájárulást, amelynek összege megegyezik a tagállami hozzájárulás fizetési kérelemben meghatározott összegével; vagy

b)	az irányító hatóság nem teljesíti az e finanszírozási megállapodás szerinti anyagi kötelezettségeit;

mindegyik esetben feltétel, hogy az EBA figyelmeztető értesítést küldjön az irányító hatóságnak, amelyben jelzi az esetleges megszűnésre okot adó esemény bekövetkezését, és az irányító hatóság az értesítés kézhez vételét követő 60 (hatvan) napon belül nem orvosolja a megszűnési okot.

25.6.

A 25.9. pont sérelme nélkül, ezen megállapodás megszűnése esetén a megszűnés hatálybalépésének időpontjától az EBA-t fel kell menteni az EBA tevékenységeinek elvégzésére vonatkozó kötelezettség alól. Az EBA-t a megszűnés hatálybalépésének időpontjáig tartó időszakra megillető igazgatási költségek és díjak ettől az időponttól esedékesek és kifizetendők. [Szükség esetén szerződésben meghatározhatók a további feltételek, ideértve az e finanszírozási megállapodás idő előtti megszűnésekor fizetendő igazgatási költségek és díjak esetleges módosítását.]

25.7.

A megszűnésre okot adó esemény miatt bármely félnél felmerülő költségeket a megszűnésre okot adó eseményért felelős fél viseli.

25.8.

E finanszírozási megállapodás lejártakor vagy megszűnésekor a célzott keret[ek] számláján [számláin] elhelyezett tagállami hozzájárulás nettó egyenlegét a kilépési politika keretében vissza kell juttatni az irányító hatóságnak. Az EBA ilyen átutalással kapcsolatos valamennyi költségét az irányító hatóság viseli, az összeget a tagállami hozzájárulásból vissza kell tartani, kivéve, ha az átutalásra e finanszírozási megállapodásnak az irányító hatóság által bejelentett megszűnésre okot adó esemény miatti megszűnése folytán kerül sor.

25.9.

E finanszírozási megállapodás lejárta vagy megszűnése nem érinti a feleknek a megállapodás megszűnése vagy lejárta időpontjában megszerzett jogosultságait és fennálló kötelezettségeit, korlátozások nélkül ideértve a felek kifizetési kötelezettségekkel kapcsolatos megszerzett jogosultságait és kötelezettségeit. E finanszírozási megállapodás lejártakor vagy megszűnésekor e finanszírozási megállapodás valamely művelet szerinti tényleges vagy függő kötelezettség vagy kitettség tekintetében mindaddig hatályban marad, amíg az ilyen kötelezettséget vagy kitettséget le nem írják vagy behajthatatlannak nem minősítik, és az alkalmazandó elévülési idő le nem telt, továbbá különösen az EBA-nak jogában áll az e megállapodásban vagy bármely operatív megállapodásban előírtaknak megfelelően a tartozások fedezésére, illetve a folyamatban lévő műveletek keretében megszerzett vagy fennálló jogosultságok és kötelezettségek fedezésére visszatartani az ilyen összegeket.

25.10.

Amennyiben az EBA – az Európai Bizottsággal egyeztetve – úgy ítéli meg, hogy figyelembe véve az előzetes értékelésben meghatározott minimális kritikus tömeget, a célzott keret(ek)hez nyújtott, az Európai Unió valamennyi részt vevő tagállama összes hozzájárulását magában foglaló összesített minimális hozzájárulás nem elégséges, értesítheti az irányító hatóságot, hogy megszűnésre okot adó esemény következett be.

25.11.

A 23. pont (Felelősség), a 24. pont (Alkalmazandó jog és joghatóság), a 25. pont (Hatály – megszűnés) és a 26. pont (Értesítések és közlemények) rendelkezései e finanszírozási megállapodás megszűnését vagy lejártát követően is fennmaradnak.

25.12.

A [COSME pénzügyi eszközök] ÉS/VAGY [a Horizont 2020 pénzügyi eszközök] felszámolása esetén a felek megállapodnak a tagállami hozzájárulások felhasználásáról.

26. pont

Értesítések és közlemények

26.1.

Az egyik fél által a másik félnek címzett, e finanszírozási megállapodással kapcsolatos értesítéseket és közleményeket írásban, papíralapú vagy elektronikus formában kell megküldeni, az alábbi 26.2. és 26.3. pontban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően, a következő kapcsolattartási adatok felhasználásával:

Az irányító hatóság esetében:

[kitöltendő].

Az EBA esetében:

Európai Beruházási Alap

[a szolgálat kitöltendő]

15, Avenue J.F. Kennedy

2968 Luxembourg (Luxemburg)

Kapcsolattartó személy: [kitöltendő].

Funkcionális e-mail cím: [kitöltendő].

26.2.

A fenti kapcsolattartási adatok bármely módosítása csak akkor válik hatályossá, ha azokat a másik fél számára írásban, papíralapú vagy elektronikus formában megküldték.

26.3.

Ezen értesítéseket és közleményeket akkor tekintik megfelelően bejelentettnek, ha [kitöltendő].

27. pont

Módosítások és egyéb

27.1.

E finanszírozási megállapodás valamennyi kiigazítása, változata vagy módosítása egy mindkét fél által megfelelően aláírt írásos dokumentummal történik, amely meghatározza a hatálybalépés időpontját.

27.2.

Amennyiben az egyik fél egy vagy több alkalommal eltekint e finanszírozási megállapodás bármely rendelkezésének végrehajtásától, illetve tolerálja annak nem teljesítését, ez nem tekinthető úgy, hogy e fél lemond az ilyen rendelkezések jövőbeni elvégzéséről; a másik félnek az e rendelkezések jövőbeli elvégzésére vonatkozó kötelezettségei továbbra is teljes mértékben hatályosak maradnak.

28. pont

Mellékletek

A preambulumbekezdések és az alábbi mellékletek e finanszírozási megállapodás szerves részét képezik:

1. melléklet

A célzott keret(ek) működési kerete

—	Felső határ nélküli garanciaeszköz (1. lehetőség)

—	Értékpapírosítási eszköz (2. lehetőség)

2. melléklet

3. melléklet

Kifizetési kérelmek [amelyekről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

4. melléklet

Pénzgazdálkodásra vonatkozó iránymutatás [amelyről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

5. melléklet

A célzott keret(ek) működési szempontjairól szóló jelentés [amelyről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

6. melléklet

A célzott keret(ek) pénzügyi vonatkozásáról szóló jelentés [amelyről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek]

1. MELLÉKLET

FELSŐ HATÁR NÉLKÜLI (16) GARANCIAESZKÖZ

Kkv-kezdeményezés – 1. lehetőség

A KKV-KEZDEMÉNYEZÉS FELSŐ HATÁR NÉLKÜLI GARANCIAESZKÖZE – 1. LEHETŐSÉG

Ez az eszköz előirányozza, hogy az EBA által nyújtott felső határ nélküli garancia alkalmazása nyújt fedezetet a kkv-k számára nyújtott kölcsönök, lízingek vagy garanciák hitelkockázataira. A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze az uniós források (COSME és/vagy Horizont 2020), az ERFA/EMVA, valamint az EBB csoport és esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankok és a nemzeti garanciarendszerek különböző szintű kockázatán alapul.

A kkv-kezdeményezés felső határ nélküli garanciaeszköze alapján az EBA a megállapodás szerinti maximális összegig nyújt felső határ nélküli garanciát. A hitelnyújtó pénzügyi intézmények az érdekek szükséges összehangolása érdekében megőrzik a garantált portfóliókkal kapcsolatos anyagi érdekeiket, megtartva például az egyes garantált kölcsönökkel kapcsolatos gazdasági kitettségük 20 %-át (önérdek).

A pénzügyi közvetítőknek az EBA garanciadíj fejében egyénileg nyújt felső határ nélküli garanciát. Az így kialakuló portfólióval járó magasabb kockázatot a tagállami hozzájárulások és a COSME és/vagy Horizont 2020 források fedezik. A kialakuló portfólió alacsonyabb kockázatait az EBB csoport megállapodás szerinti maximális összegig terjedő forrásainak és esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankok és a nemzeti garanciarendszerek forrásainak ötvözésével fedezik. Az ilyen tőkefedezet nélküli kockázatátruházás, amely anélkül teszi lehetővé a hitelkockázat részleges átruházását, hogy az eszközportfóliót ténylegesen eltávolítanák a pénzügyi intézmény mérlegéből, lehetőséget teremt a hitelnyújtó pénzügyi intézmény tőketartalékának felszabadítására, amennyiben ez megvalósítható. Az ilyen műveletnek figyelembe kell vennie az adott ország szabályozási követelményeit.

A hitelnyújtást, valamint a kkv-k számára nyújtott kölcsön-, lízing- vagy garanciaművelekből álló portfólió dokumentációját és kezelését a szokásos hitelnyújtási és kezelési eljárásaikkal összhangban a pénzügyi közvetítők végzik, akik kellő körültekintéssel járnak el. A pénzügyi közvetítő (vagy viszontgarancia esetén a pénzügyi alközvetítő) valamennyi végső kedvezményezettel, mint ügyfelekkel közvetlen hitelviszonyt tart fenn. A pénzügyi közvetítő a portfolió tekintetében rendszeresen tájékoztatást nyújt az EBA számára, és az EBA ennek megfelelően a vonatkozó megállapodások alapján valamennyi releváns információt továbbít a kockázatvállalók számára.

A pénzügyi közvetítő a tájékoztató jellegű feltételek, valamint az alábbi 5. és 6. szakaszban meghatározott képlet alapján teljes egészében továbbadja a kkv-knak a állami támogatási juttatást. Ezen felül úgy tekintik, hogy a pénzügyi közvetítőre háruló költségek (hírnévvel kapcsolatos kockázat, pénzügyi kockázat, adminisztratív kockázat, az aggregált keret végrehajtásával kapcsolatos kockázat (17)) ellensúlyozzák az állami forrásokból (azaz a tagállami hozzájárulásokból) adódó előnyöket, biztosítva így, hogy a pénzügyi közvetítőnek nem származik előnye jogtalan támogatásból.

Egyéb rendelkezések hiányában az ezen 1. mellékletben meghatározott fogalmak megegyeznek e finanszírozásimegállapodás-mintában meghatározott megfelelő fogalmakkal.

Az 1. lehetőség szerinti felső határ nélküli garanciák tájékoztató jellegű feltételei

1.	Fő jellemzők

A pénzügyi eszköz hatálya

A pénzügyi közvetítő (a minimális tőkeáttételi hatás tárgyát képező) új hitelfinanszírozási portfóliót alakít ki, amelyre az EBA garanciadíj fejében felső határ nélküli garanciát nyújt (közvetlen garancia, viszontgarancia vagy társgarancia formájában).

Az EBA a tagállami hozzájárulást, az uniós hozzájárulást (azaz [a COSME rendelet] ÉS/VAGY [a Horizont 2020 rendelet] szerinti hozzájárulásokat), az EBA hozzájárulást, valamint az EBB és esetleg a nemzeti fejlesztési bankok által vállalt hitelkockázatot kezelő pénzügyi eszköz ügyvezetőjeként jár el.

Garancia

A garanciát az EBA nyújtja a pénzügyi közvetítő számára garanciadíj fejében. A garancia fedezi az alapul szolgáló új hitelfinanszírozás portfóliójával (a továbbiakban: a portfólió) kapcsolatos hitelkockázatok egy részét (a garanciaráta összegéig terjedően).

Garanciaráta

A portfólió minden egyes tranzakciójának 80 %-áig terjed annak érdekében, hogy az érdekek összehangolásához a pénzügyi közvetítő megőrizze jelentős gazdasági érdekeltségét a portfólióban, ez a portfólióval kapcsolatos gazdasági kitettség legalább 20 %-ának felel meg.

Felépítés

A garancia – a garanciarátáig terjedően – fedezi a pénzügyi közvetítőnél a portfólióban foglalt minden egyes nem teljesített támogatható tranzakció tekintetében felmerült kifizetetlen összegeket.

A tagállami hozzájárulásokat a portfólió legnagyobb kockázatainak fedezésére használják a finanszírozási megállapodásban megállapított tagállami hozzájárulás multiplikátorhatása tekintetében meghatározott százalékig. Ennek eredményeként általában az ilyen összeg 100 %-át a portfólió nettó veszteségeinek fedezésére használják.

A portfólió második legkockázatosabb részét az EBA, az uniós költségvetés és az irányító hatóság forrásainak ötvözésével fedezik. A portfólió fennmaradó kockázatait az EBB csoport és esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankok és a nemzeti garanciarendszerek forrásainak ötvözésével fedezik.

A különböző kockázatvállalók által biztosított forrásokat olyan szinten kell meghatározni, hogy a kockázat összeegyeztethető legyen az EBB csoport és bármely más potenciális kockázatvállaló kockázatvállalási határaival.

Az egyes portfólióknak kellően homogéneknek és diverzifikáltaknak kell lenniük annak érdekében, hogy az EBA a kockázatértékelési módszertana alapján elvégezhesse a besorolást.

Kifizetetlen összegek

Ezek a pénzügyi közvetítőnél a portfólióban szereplő, nem teljesített tranzakciók tekintetében felmerülő kifizetetlen tőkéhez és kamatokhoz kapcsolódnak.

Portfólió

A rendelkezésre állás időtartama

Az EBA és a pénzügyi közvetítő megállapodik a rendelkezésre állás időtartamáról (jellemzően legfeljebb 3 év), amely során a tranzakciókat bele lehet foglalnia portfólióba.

Támogatható végső kedvezményezettek

A végső kedvezményezettnek teljesítenie kell a közös rendelkezésekről szóló rendelet 37. cikkének (4) bekezdésében és 39. cikkében foglalt követelményeket, valamint az ERFA és az EMVA konkrét támogathatósági kritériumait.

A COSME támogathatóság kritériumai

Lásd a 2. mellékletet.

A Horizont 2020 támogathatósági kritériumai

Lásd a 2. mellékletet.

Kizárási eljárás

Amennyiben egy tranzakció nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak, ki kell zárni a portfólióból (és a garancia nem terjedhet ki rá). Bizonyos korlátozott körülmények között, valamint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt követelmények végrehajtásával a garanciafedezet nyújtása folytatható, amennyiben megállapítják, hogy a pénzügyi közvetítőnek nem volt befolyása a nem teljesítésre.

A tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelmény a tagállami hozzájárulás tekintetében

A tőkeáttételi hatás a támogatható végső kedvezményezetteknek nyújtott új hitelfinanszírozás teljes összege és a tagállami hozzájárulás hányadosaként számítandó ki. A minimális tőkeáttételi hatásnak a teljes tagállami hozzájárulás legalább [X]-szeresének kell lennie.

A minimális tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelmény a COSME hozzájárulás tekintetében

A COSME-rendeletet szerint nyújtott hozzájárulások tekintetében – adott esetben – a támogatható végső kedvezményezettnek nyújtott új hitelfinanszírozás mértékének, amely megfelel a COSME jogalapjában és a hatáskör-átruházási megállapodásban meghatározott, tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelményeknek, teljesítenie kell a COSME támogathatósági kritériumait is.

A minimális tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelmény a Horizont 2020 hozzájárulás tekintetében

A Horizont 2020 rendeletet szerint nyújtott hozzájárulások tekintetében – adott esetben – a támogatható végső kedvezményezettnek nyújtott új hitelfinanszírozás mértékének, amely megfelel a Horizont 2020 jogalapjában és a hatáskör-átruházási megállapodásban meghatározott, tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelményeknek, teljesítenie kell a Horizont 2020 támogathatósági kritériumait is.

Díjszabás

Garanciadíj

Az EBA a portfólióban szereplő tranzakciókkal kapcsolatban garanciadíjat szab ki a pénzügyi közvetítőre.

Az évi [X] %-ban kifejezett garanciadíjat negyedévente számolják ki a portfólió kint lévő összegei alapján.

A tagállami hozzájárulásra vonatkozó díjszabás

A tagállami hozzájárulás esetében a díjszabást olyan szinten kell megállapítani, amely összhangban van a vállalt releváns kockázatokkal, kivéve a portfólió legkockázatosabb elemeire nyújtott fedezetet, amelynek díjszabása nulla (azaz a tagállami hozzájárulást térítésmentesen nyújtják).

Vegyes

Szankciók

Lásd a 7. pontot.

Jelentéstétel

Lásd az 5. mellékletet.

Monitoring és audit

Lásd a 17. pontot.

5.	A juttatás átutalása

A juttatás átutalása

Az EBA értékeli a juttatás végső kedvezményezettnek történő átutalására szolgáló mechanizmust. E mechanizmust bele kell foglalni a pénzügyi közvetítők kiválasztási eljárásába, és az EBA azon végső döntésének részét kell képeznie, hogy sor kerüljön-e a garanciamegállapodás megkötésére, és ha igen, milyen feltételek mellett. A juttatás átutalását a hitelkockázati díj/garanciakockázati díj csökkentése révén alkalmazzák az új hitelfinanszírozás garancia által fedezett része esetében a végső kedvezményezettnek felszámított standard kamatlábra. Ezt megfelelően dokumentálni kell.

Teljes juttatás

A teljes juttatást a garanciával fedezett kölcsön része tekintetében a pénzügyi közvetítő által a végső kedvezményezett számára megszabott kamat vagy a garanciadíj csökkentéseként kell megállapítani, figyelembe véve a vállalt alapul szolgáló hitelkockázatot, valamint a garancia hatásait és költségét. Mivel a pénzügyi közvetítő nem részesül az EBA általi ellentételezésben/finanszírozásban, a teljes juttatás értékelésének csupán a hitelkockázati díjra kell összpontosítania. A pénzügyi közvetítőnek az egyes kölcsönök vagy garanciák esetében az új hitelkockázati díj/garanciakockázati díj kiszámításakor figyelembe kell vennie a garancia költségét (a garanciadíjat).

A teljes juttatás az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:

Teljes juttatás = standard hitelkockázati díj/garanciakockázati díj – garanciadíj

6.	Állami támogatás

Állami támogatási juttatás

Az állami támogatási juttatás a garanciával fedezett kölcsön része tekintetében a teljes juttatás része, és az alábbi képlet szerint arányos az új hitelfinanszírozási portfólióban szereplő tagállami hozzájárulással (18):

Állami támogatási juttatás = teljes juttatás * a tagállami juttatás garancián belüli %-os aránya (az új hitelfinanszírozási portfólió garantált része).

A pénzügyi közvetítő az állami támogatási juttatást teljes egészében átutalja a végső kedvezményezettnek.

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

A végső kedvezményezett szintjén az állami támogatási juttatást a de minimis rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében kamattámogatásnak kell tekinteni.

A bruttó támogatási egyenértéket az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

Bruttó támogatási egyenérték = garanciával biztosított kölcsön (19) * a kölcsön (garancia) (20) futamideje (súlyozott átlagos élettartama) * állami támogatási juttatás

A pénzügyi közvetítő a bruttó támogatási egyenértéket az új hitelfinanszírozási portfólióban szereplő minden egyes kölcsön (garancia) (20) esetében kiszámítja, majd erről tájékoztatja az EBA-t. A bruttó támogatási egyenérték egyetlen esetben sem haladhatja meg a de minimis rendeletben meghatározott küszöbértéket.

Állami támogatással kapcsolatos szankciók

Az EBA az állami támogatással kapcsolatban szankciót szabhat ki a pénzügyi közvetítőre abban az esetben, ha az állami támogatási juttatást nem utalják át teljes egészében a végső kedvezményezett számára.

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI ESZKÖZ

Kkv-kezdeményezés – 2. lehetőség

A KKV-KEZDEMÉNYEZÉS ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI ESZKÖZE

Ez az eszköz a kkv-knek nyújott kölcsönök, lízingek vagy garanciák által fedezett értékpapírosítási tranzakciók alkalmazását irányozza elő, amely során az uniós források (COSME és/vagy Horizont 2020), az ERFA/EMVA, valamint az EBB csoport és esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankok, nemzeti garanciarendszerek vagy más intézményi befektetők különböző szintű kockázatok mellett jegyeznek vagy garantálnak bizonyos összegeket.

Az értékpapírosítási eszköz keretében a kkv-nak kínált támogatható finanszírozási eszközök portfólióját az átruházható értékpapírok fedezeteként (ügyletrészsorozatok) használják, a kockázati szintek szerint diverzifikálva.

Szintén lehetőség van a tőkefedezet nélküli kockázatátruházásra (szintetikus értékpapírosítás), amely anélkül teszi lehetővé a hitelkockázat részleges átadását, hogy az eszközportfóliót ténylegesen eltávolítanák a bank mérlegéből, lehetőséget teremtve így a hitelnyújtó bank tőketartalékának felszabadítására, amennyiben ez megvalósítható. Az ilyen műveleteknek figyelembe kell venniük az adott ország szabályozási követelményeit.

Az értékpapírosítási eszköz garanciát nyújt a vonatkozó pénzügyi közvetítő által egy vállalkozásnak nyújtott, alapul szolgáló támogatható hitelfinanszírozási portfólió jelentős részére egy kiegészítő portfólió kialakításához, az új kkv-finanszírozás tekintetében történő értékpapírosítási tranzakció eredményeként mozgósított források felhasználásával is.

A kkv-kezdeményezés értékpapírosítási eszköze keretében az EBA és az EBB (esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankokkal, nemzeti garanciarendszerekkel vagy más intézményi befektetőkkel együtt) egy megállapodás szerinti maximális összegig jegyeznek vagy garantálnak bizonyos ügyletrészsorozatokat. A hitelnyújtó pénzügyi intézmények megőrzik a tranzakcióval kapcsolatos jelentős érdekeiket – például a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat megfelelő része (legalább 50 %) és a befektetők egyes ügyletrészsorozatokkal kapcsolatos megfelelő kitettsége vagy hasonló megállapodások (önérdek) – az érdekek szükséges összehangolása, valamint a 2013/36/EU irányelv és az 575/2013/EU rendelet által meghatározott kockázatmegtartási követelménynek való megfelelés érdekében.

A jobb hitelminősítésű és a köztes ügyletrészsorozat besorolásának összhangban kell lennie az EBB csoport és esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankok, nemzeti garanciarendszerek és más intézményi befektető harmadik felek kockázatvállalási határaival, akik szintén beruházhatnak az ilyen értékpapírosítás jobb hitelminősítésű ügyletrészsorozatba, növelve így a lekötött költségvetési források tőkeáttételi hatását.

Az értékpapírosítást kezdeményező által meg nem tartott rosszabb minősítésű és köztes ügyletrészsorozatot az ERFA/EMVA, a COSME/Horizont 2020 és az EBA saját forrásainak kombinációja jegyzi.

A rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat 50 %-át garantálják/50 %-ába ruháznak be azok az irányító hatóságok, amelyek részt kívánnak venni a garanciarendszerben (az EBA-n keresztül, azonban az esb-alapok hozzájárulásának kockázatára).

A hitelnyújtást, valamint a támogatható kkv-k és kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások számára nyújtott kölcsön-, lízing- vagy garanciaművelekből álló értékpapírosított portfólió dokumentációját és kezelését a szokásos hitelnyújtási és kezelési eljárásaikkal összhangban a pénzügyi közvetítők végzik, akik kellő körültekintéssel járnak el. A pénzügyi közvetítők általában valamennyi kkv-val, mint ügyfelekkel közvetlen hitelviszonyt tartanak fenn. A pénzügyi közvetítők az értékpapírosított portfolió és a kiegészítő portfólió (újonnan kezdeményezett kkv-finanszírozás) tekintetében az értékpapírosítási tranzakció lezárásáig negyedévente tájékoztatást nyújtanak az EBB és az EBA számára.

Az értékpapírosítás tájékoztató jellegű feltételei

1.	Általános feltételek

A pénzügyi eszköz hatálya

Az eszközök értékpapírosításával a pénzügyi közvetítők célja szabályozói és gazdasági tőke felszabadítása és/vagy új finanszírozási források megszerzése, ami lehetővé teszi a pénzügyi közvetítő számára, hogy a támogatható végső kedvezményezettek részére új hitelfinanszírozást nyújtson (egy kiegészítő portfólió kialakításához).

A EBA díj fizetése ellenében garanciát/beruházást nyújt a pénzügyi közvetítő részére az értékpapírosított portfólió fedezésére, és kötelezettséget vállal egy új hitelfinanszírozási portfólió kialakítására (amely a minimális tőkeáttételi hatás tárgyát képezi)

A tranzakció szerkezete

Vagy készpénzes (valódi értékesítésen alapuló, ún. „true sale”), vagy pedig szintetikus (tőkefedezet nélküli) értékpapírosításra van lehetőség.

A valódi értékesítésen alapuló értékpapírosítás olyan tranzakció, amelynek során az értékpapírosítást kezdeményező (a pénzügyi közvetítő) eszközeit az értékpapírosított portfólióban vonja össze, és ez az értékpapírosított portfóliót értékesíti egy különleges célú gazdasági egységnek (a továbbiakban: különleges célú gazdasági egység). A különleges célú gazdasági egység az értékpapírosított portfólió megvásárlását az ilyen eszközökkel biztosított értékpapírok (eszközfedezetű értékpapírok) kibocsátásával finanszírozza. Az ezen értékpapírok kibocsátásából származó bevételt a különleges célú gazdasági egység arra használja, hogy az értékpapírosított portfólió vételárát kifizesse a pénzügyi közvetítő számára.

A szintetikus értékpapírosítás során a pénzügyi közvetítő megtartja mérlegében az érintett eszközöket, és az EBA fedezi az értékpapírosított portfólióval kapcsolatos kockázat egy részét. Ez potenciálisan felszabadítja a pénzügyi közvetítő tőketartalékát.

Az EBA az értékpapírosított portfóliót az alapul szolgáló tranzakciók kockázatai alapján ügyletrészsorozatra bontja.

A rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat tartalmazza az értékpapírosított portfólió legkockázatosabb részét egy előre meghatározott százalékig, figyelembe véve a portfólió jellemzőit, a hitelminőség-javításra vonatkozó követelményeket és a tagállami hozzájárulás tekintetében a tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelményt. A tagállami hozzájárulás a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat legfeljebb 50 %-át fedezi, a rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat fennmaradó részét pedig megtartja a pénzügyi közvetítő. Ennek eredményeként általában az ilyen összeg 100 %-át a portfólió nettó veszteségeinek fedezésére használják.

A köztes ügyletrészsorozat tartalmazza az értékpapírosított portfólió második legkockázatosabb részét, és három részsorozatot foglal magában, amelyek az EBA, az uniós költségvetés és az irányító hatóság forrásainak ötvözését használják fel.. A tagállami hozzájárulás mindenekelőtt az alsó köztes ügyletrészsorozattal kapcsolatos kockázatot fedezi. [A COSME rendelet] és/vagy [a Horizont 2020 rendelet] szerinti hozzájárulás fedezi a középső köztes ügyletrészsorozattal kapcsolatos kockázatot. Az EBA hozzájárulása a felső köztes ügyletrészsorozattal kapcsolatos kockázatot fedezi.

A köztes ügyletrészsorozat méretét az EBA határozza meg, figyelembe véve a portfólió jellemzőit, a hitelminőség-javításra vonatkozó követelményeket és a tagállami hozzájárulás tekintetében a tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelményt.

Az alsó és a középső köztes ügyletrészsorozat az értékpapírosított portfólió legfeljebb [előre meghatározott] százaléka.

A jobb hitelminősítésű ügyletrészsorozat tartalmazza az értékpapírosított portfólió fennmaradó kockázatait, és az EBB csoport megállapodás szerinti maximális összegig terjedő forrásainak és esetlegesen a nemzeti fejlesztési bankok és a nemzeti garanciarendszerek forrásainak ötvözésével fedezik/tartják fenn.

A jobb hitelminősítésű és a felső köztes ügyletrészsorozatot olyan szinten kell meghatározni, hogy a kockázat összeegyeztethető legyen az EBB csoport és bármely más részt vevő kockázatvállaló kockázatvállalási határaival.

2.	Referenciaportfólió (értékpapírosított portfólió)

Értékpapírosított portfólió

Az értékpapírosított portfólió tartalmazhatja a meglévő eszközöket (kkv-knak és egyéb, kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak nyújtott hitelfinanszírozás), valamint a kkv-knak nyújtott új hitelfinanszírozási portfóliókat.

Az egyes értékpapírosított portfólióknak kellően homogéneknek és diverzifikáltaknak kell lenniük annak érdekében, hogy az EBA a kockázatértékelési módszertana alapján elvégezhesse a besorolást.

A meglévő portfóliókat a kötelezettségvállalási időszakot követően nem lehet belefoglalni az értékpapírosított portfólióba.

3.	Kiegészítő portfólió

Kiegészítő portfólió

Az egyes pénzügyi közvetítőket szerződésben kötelezik arra, hogy a támogatható végső kedvezményezetteknek új hitelfinanszírozást nyújtsanak (kiegészítő portfólió).

Az értékpapírosított portfólióval kapcsolatban nyújtott garanciára nincs hatással, ha a pénzügyi közvetítő megsérti a vonatkozó operatív megállapodásban meghatározott követelmények bármelyikét.

A tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelmény a tagállami hozzájárulás tekintetében

A rendelkezésre állás időtartama

Az EBA és a pénzügyi közvetítő megállapodik a rendelkezésre állás időtartamáról (jellemzően legfeljebb 3 év), amely során a tranzakciókat bele kell foglalni a kiegészítő portfólióba.

Támogatható végső kedvezményezettek

A COSME támogathatóság kritériumai

Lásd a COSME-rendeletet.

A Horizont 2020 támogathatósági kritériumai

Lásd a Horizont 2020 rendeletet.

A minimális tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelmény a COSME hozzájárulás tekintetében

A COSME-rendeletet szerint nyújtott hozzájárulások tekintetében – adott esetben – a támogatható végső kedvezményezettnek nyújtott új hitelfinanszírozás mértékének, amely megfelel a COSME jogalapjában és a hatáskör-átruházási megállapodásban meghatározott tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelményeknek, teljesítenie kell a COSME támogathatósági kritériumait is.

A minimális tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelmény a Horizont 2020 hozzájárulás tekintetében

A Horizont 2020 rendeletet szerint nyújtott hozzájárulások tekintetében – adott esetben – a támogatható végső kedvezményezettnek nyújtott új hitelfinanszírozás mértékének, amely megfelel a Horizont 2020 jogalapjában és a hatáskör-átruházási megállapodásban meghatározott tőkeáttételi hatásra vonatkozó követelményeknek, teljesítenie kell a Horizont 2020 támogathatósági kritériumait is.

Díjszabás

Díj

A díjat a pénzügyi eszközök kockázatvállalói által a vonatkozó ügyletrészsorozatuk tekintetében megállapított díjszabás alapján kell megállapítani.

Az EBA az értékpapírosított portfólió fedezett részével kapcsolatban évente [X] % díjat szab ki a pénzügyi közvetítőre.

A jobb hitelminősítésű ügyletrészsorozatra vonatkozó díjszabás

Ezt az EBA és más potenciális kockázatvállalók a saját díjszabási politikájuk alapján, előre meghatározott éves százalékban állapítják meg.

A köztes ügyletrészsorozatra vonatkozó díjszabás

A köztes ügyletrészsorozatot az EBA a saját díjszabási politikája alapján éves [X] %-ban határozza meg.

Az alsó és a középső köztes ügyletrészsorozat díjszabását úgy kell meghatározni, hogy megfeleljen a vonatkozó ügyletrészsorozat várható veszteségeivel összefüggő kockázatnak. Kellően indokolt esetekben a díjak tovább csökkenthetők, hogy vonzóak legyen a pénzügyi közvetítők számára.

A rosszabb minősítésű ügyletrészsorozatra vonatkozó díjszabás

Ez nullával egyenlő (azaz az értékpapírosítást kezdeményező által megtartott ügyletrészsorozattól eltérő rosszabb minősítésű ügyletrészsorozat térítésmentes).

Egyéb

Szankciók

Lásd a 7. pontot.

Jelentéstétel

Lásd az 5. mellékletet.

Monitoring és audit

Lásd a 17. pontot.

6.	A juttatás átutalása

A juttatás átutalása

Az EBA értékeli a mechanizmust, amely a kiegészítő portfólióban a juttatásnak a pénzügyi közvetítőtől a végső kedvezményezetthez történő átutalására szolgál. E mechanizmust bele kell foglalni a pénzügyi közvetítők kiválasztási eljárásának pontozási rendszerébe, és az EBA azon végső döntésének részét kell képeznie, hogy sor kerüljön-e a garancia- vagy beruházási megállapodás megkötésére, és ha igen, milyen feltételek mellett.

A juttatások átutalását a hitelkockázati díj csökkentése révén alkalmazzák a kiegészítő portfólióban az új hitelfinanszírozás alapján a végső kedvezményezettnek felszámított standard kamatlábra. A juttatás átutalásának mechanizmusát ennek megfelelően kell dokumentálni.

Teljes juttatás

A teljes juttatásnak az értékpapírosított portfólió minden egyes ügyletrészsorozatában figyelembe kell vennie a pénzügyi közvetítő számára nyújtott juttatást.

A teljes juttatást a piaci ár és az EBA által az azonos szintű kockázattal járó egyes ügyletrészsorozatok esetében kiszabott ár különbségeként kell kiszámítani. Az egyes ügyletrészsorozatok kockázati szintjét az EBA belső minősítési módszertana határozza meg.

A piaci ár hiányában az EBA mentesülési díjat alkalmaz az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleményben (HL C 155., 2008.6.20., 25. o.) meghatározott garanciák azonos kockázati szintjére. A rosszabb minősítésű ügyletrészsorozatra vonatkozó mentesülési díj összege évente 10 %-ot tesz ki.

A teljes juttatás az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:

Teljes juttatás = az egyedi ügyletrészsorozatok juttatásainak összege

Az egyedi ügyletrészsorozat juttatása a következőképpen kerül kiszámításra:

Az egyedi ügyletrészsorozat juttatása = (ügyletrészsorozat piaci ára – a díj) * az ügyletrészsorozat teljes összege EUR-ban * ügyletrészsorozat futamideje (súlyozott átlagos élettartama)

7.	Állami támogatás

Állami támogatási juttatás

A teljes állami támogatási juttatás a teljes juttatás része, és arányos az értékpapírosított portfólióban szereplő tagállami hozzájárulással (21).

A pénzügyi közvetítő számára nyújtott teljes állami támogatási juttatás az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:

Teljes állami támogatási juttatás (EUR-ban) = (az egyedi ügyletrészsorozat juttatása * az ügylerészsorozatban szereplő tagállami hozzájárulás %-os aránya) összege

A pénzügyi közvetítő a teljes állami támogatási juttatást teljes egészében átutalja a kiegészítő portfólióba foglalt valamennyi végső kedvezményezettnek.

Az egyes végső kedvezményezettek számára nyújtott állami támogatási juttatás az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:

Állami támogatási juttatás (kamattámogatás bázispontokban) = (teljes állami támogatási juttatás/a kiegészítő portfólióban szereplő új hitelfinanszírozás)/a kiegészítő portfólió futamideje (súlyozott átlagos élettartama)

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

A kiegészítő portfólióba foglalt valamennyi végső kedvezményezettnek nyújtott állami támogatási juttatást a de minimis rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében kamattámogatásnak kell tekinteni.

A bruttó támogatási egyenértéket az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

Bruttó támogatási egyenérték = kölcsön névértéke * a kölcsön futamideje (súlyozott átlagos élettartama) * állami támogatási juttatás

A pénzügyi közvetítő kiegészítő portfólióban szereplő minden egyes kölcsön esetében kiszámítja a bruttó támogatási egyenértéket, majd erről tájékoztatja az EBA-t. A bruttó támogatási egyenérték egyetlen esetben sem haladhatja meg a de minimis rendeletben meghatározott küszöbértéket.

A tőketartalék felszabadításához nincs további juttatás

A tőkekövetelményekre vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazásakor az új hitelfinanszírozás volumenét nem lehet a kkv-knak nyújtott hitelfinanszírozás azon volumenénél alacsonyabban megállapítani, amelyet várhatóan a pénzügyi közvetítők generálnak a tagállami hozzájárulás eredményeként felszabaduló tőketartalék felhasználásával.

Állami támogatással kapcsolatos szankciók

2. MELLÉKLET

A pénzügyi közvetítőkre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó kizárási kritériuimok, valamint az uniós hozzájárulásra vonatozó támogathatósági kritériumok

1. A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐKRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSI KRITÉRIUMOK

Nem választhatók ki azok a pénzügyi közvetítők, amelyek az alábbi helyzetek egyikében vannak, feltéve, hogy az adott helyzet az EBA szakértői véleménye szerint a pénzügyi eszköz végrehajtása tekintetében korlátozza képességüket:

(1)	csődbe mentek, felszámolási eljárás alatt állnak, működésüket bíróság felügyeli, ilyen ügyekkel kapcsolatos eljárás alanyai, vagy a tagállami jogszabályok szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

(2)	szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerős ítélet született velük szemben, amely korlátozza a tranzakció végrehajtása tekintetében korlátozza képességüket;

(3)	csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

(4)	pénzügyi közvetítőként való kiválasztásuk érdekében hamis információkat adtak meg;

(5)	szerepelnek a 9.5. pont e) alpontjában említett, kizárt pályázók központi adatbázisában;

(6)

olyan területeken vannak bejegyezve, amelynek joghatósága nem működik együtt az Unióval a nemzetközileg elfogadott adóügyi standard alkalmazása terén, vagy adózási gyakorlatuk nem követi a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó minimumkövetelmények harmadik országok általi teljesítésének ösztönzésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 6-i bizottsági ajánlás (C(2012)8805) elveit;

(7)	üzleti tevékenységük nem felel meg az EBA korlátozott ágazatokra vonatkozó politikájának.

A (2) és (3) pont nem alkalmazandó, amennyiben a pénzügyi közvetítő az EBA számára kielégítően bizonyítani tudja, hogy megfelelő intézkedéseket fogadtak el a felette képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező azon személyekkel szemben, akik a (2) és (3) pontban említett ítélet tárgyát képezik.

2. A VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETTEKRE VONATKOZÓ KIZÁRÁSI KRITÉRIUMOK

A pénzügyi közvetítők nem választhatják ki azokat a végső kedvezményezetteket, amelyek az alábbi követelmények legalább egyikének megfelelnek:

(1)	potenciálisan gazdaságilag nem életképesek;

(2)

(3)	csődbe mentek, felszámolási eljárás alatt állnak, működésüket bíróság felügyeli, ilyen ügyekkel kapcsolatos eljárás alanyai, vagy a tagállami jogszabályok szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben vannak;

(4)	szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos bűncselekmény miatt jogerős ítélet született velük szemben, amely üzleti tevékenységük végrehajtása tekintetében korlátozza képességüket;

(5)	csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekét sértő jogellenes tevékenység miatt jogerős ítélet született velük szemben;

(6)	végső kedvezményezettként való kiválasztásuk érdekében hamis információkat adtak meg;

(7)	szerepelnek a közbeszerzési eljárásban való részvételből kizárt pályázók központi adatbázisában, amelyet az 1302/2008/EK, Euratom rendeletnek megfelelően az Európai Bizottság hozott létre és működtet.

(8)

üzleti tevékenységük magában foglalja legalább az alábbiak egyikét:

a)	illegális gazdasági tevékenység (azaz olyan termelési, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely a pénzügyi közvetítőre alkalmazandó jogszabályok vagy szabályozás alapján illegális, korlátozás nélkül beleértve az ember reprodukciós célú klónozását);

b)	dohánytermékek, desztillált szeszes italok és a kapcsolódó termékek gyártása és forgalmazása;

c)	valamennyi típusú fegyver- és lőszergyártás és -kereskedelem finanszírozása, illetve bármilyen jellegű katonai műveletek;

d)	kaszinók és annak megfelelő vállalkozások;

e)	online szerencsejátékok és online kaszinók;

f)	pornográfia és prostitúció;

g)	atomenergia;

h)	a Horizont 2020 rendelet 19. cikkében említett tevékenységek;

olyan elektronikus adatgyűjtési programok vagy megoldások kutatása, fejlesztése vagy a velük kapcsolatos technikai alkalmazások, amelyek célja a fenti a)–h) pontokban említett tevékenységek támogatása, vagy amelynek célja az elektronikus információs hálózatokba való illegális belépés vagy az elektronikus adatok letöltésének elősegítése.

9.	üzleti tevékenységük nem felel meg az EBA korlátozott ágazatokra vonatkozó politikájának;

10..	olyan új hitelfinanszírozásban részesültek, amely nem felel meg a vonatkozó de minimis rendeletben foglalt kumulációs szabályoknak;

11.

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatásban, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatásban részesültek;

12.	az importáruk helyett hazai áru felhasználásához kötött támogatásban részesültek.

3. AZ UNIÓS HOZZÁJÁRULÁSRA VONATKOZÓ TÁMOGATHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK

3.1.

A COSME pénzügyi eszközökhöz nyújtott uniós hozzájárulásra vonatkozó támogathatósági kritériumok [amelyekről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek, amelyek a Bizottság és az EBA közötti megállapodás tárgyát képezik a COSME-re vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások keretében]

3.2.

A Horizont 2020 pénzügyi eszközökhöz nyújtott uniós hozzájárulásra vonatkozó támogathatósági kritériumok [amelyekről a konkrét finanszírozási megállapodások rendelkeznek, amelyek a Bizottság és az EBA közötti megállapodás tárgyát képezik a Horizont 2020-ra vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodások keretében]

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.

(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3) HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(4) HL L 347., 2013.12.20., 33. o.

(5) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(6) HL L 347., 2013.12.20., 965. o.

(7) HL L 352., 2013.12.24., 1. o.

(8) HL L 352., 2013.12.24., 9. o.

(9) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(10) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(11) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(12) HL L 248., 2013.9.18., 1. o.

(13) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(14) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(15) HL L 344., 2008.12.20., 12. o.

(16) A felső határ nélküli garancia fogalmát a közös rendelkezésekről szóló rendelet 39. cikke alkalmazza.

(17) Az aggregált keretben való részvétellel kapcsolatos konkrét követelmények közé tartozik:

a)	a minimális tőkeáttételi hatás egy minimális volumenű új hitelfinanszírozást tartalmazó portfólió elérése érdekében, amelynek meg kell felelnie a tagállami hozzájárulásra vonatkozó támogathatósági kritériumoknak;

b)	a minimális volumenű új hitelfinanszírozás, amelynek meg kell felelnie a COSME és/vagy Horizont 2020 szerinti támogathatósági paramétereknek;

c)	a támogathatósági kritériumok értékelése és ellenőrzése;

d)	szankciók abban az esetben, ha a minimális tőkeáttételi hatást a részcéloknál nem sikerül elérni, és ha az állami támogatási juttatást nem utalják át;

e)	a juttatás átutalása a vállalkozások számára, ideértve a mechanizmusok értékelését és az EBA-nak történő jelentéstételt;

f)	az új hitelfinanszírozási portfólióban található minden egyes kölcsön esetében a bruttó támogatási egyenérték kiszámítása és az EBA-nak történő jelentéstétel;

g)	az uniós támogatás láthatósága a végső kedvezményezettek szerződési dokumentációjában és a marketinganyagokban;

h)	a vállalkozások ellenőrzése és monitoringja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék vonatkozásában.

A fent említett kockázatok és követelmények a pénzügyi közvetítőre háruló rejtett költségeket jelentenek – a pénzügyi közvetítő a tranzakció tevékenységeinek irányításáért nem részesül ellentételezésben, ideértve az adminisztratív díjakat és jutalékokat is.

(18) Az állami támogatás megítélése tekintetében csak a tagállami hozzájárulás releváns. A Bizottság forrásai, valamint az EBA és az EBB saját forrásai nem minősülnek állami támogatásnak.

(19) Garanciával biztosított kölcsön = a kölcsön névértéke (a garancia névértéke) * garanciaráta.

(20) Viszontgarancia esetében.

(21) Az állami támogatás megítélése tekintetében csak az értékpapírosított portfólióban az EBA-nak nyújtott tagállami hozzájárulás releváns. A Bizottság forrásai, valamint az EBA és az EBB saját forrásai nem minősülnek állami támogatásnak.

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/93

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. szeptember 10.)

a 2- és 3-monoklórpropán-1,2-diol (2 és 3-MCPD), a 2- és 3-MCPD-zsírsavészterek és glicidil-zsírsavészterek élelmiszerekben való előfordulásának nyomon követéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/661/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD) az élelmiszer-feldolgozás során keletkező olyan szennyező anyag, amelyet az embernél potenciális rákkeltő anyagnak minősítettek, és amelyre 20 μg/testtömegkilogramm tolerálható napi bevitelt állapítottak meg (1). Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) a 40 % szárazanyagot tartalmazó folyékony termék esetében a hidrolizált növényi fehérjében (HVP) és szójaszószban lévő 3-MCPD felső határértékeit 20 μg/kg-ban határozta meg; ez a szárazanyagban lévő 50 μg/kg felső határértéknek felel meg.

(2)

A 2- és 3-monoklórpropán-1,2-diol (MCPD) zsírsavészterek és glicidil-zsírsavészterek az élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként felhasznált, feldolgozott étkezési olajokban előforduló, jelentős szennyező anyagok. Az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testülete, amely az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságon (EFSA) belül működik, egyetértett azzal a becsléssel, mely szerint az emberi szervezetben a 3-MCPD 100 %-ban felszabadul észtereiből (3).

(3)

A glicidil-zsírsavészterek az étkezési olaj finomításának szagtalanítási folyamata során keletkező szennyező anyagok. A glicidil-zsírsavészterek toxikológiai relevanciája a mai napig nem teljesen világos. Maga a glicidol az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” besorolást kapta. A legújabb tanulmányok azt jelzik, hogy a glicidol a zsírsavakból (csaknem) teljes egészében felszabadul az emberi emésztőszervben.

(4)	Az EFSA 2013. szeptember 20-án tudományos jelentést tett közzé, amely az expozíció előzetes értékelése mellett elemzést tartalmazott a 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD) élelmiszerekben való, 2009–2011 közötti előfordulásáról Európán belül (4).

(5)	Az expozíció pontosabb meghatározása érdekében az MCPD-zsírsavak és glicidil-zsírsavak jelenlétével kapcsolatban további adatok szükségesek.

(6)	Ezért helyénvaló az MCPD, az MCPD-észterek és a glicidil-észterek növényi olajokban és zsírokban, az ezekből származó élelmiszerekben és a növényi olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerekben való jelenlétének nyomon követését ajánlani,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

A tagállamok a takarmány- és élelmiszer-ipari vállalkozók aktív részvételével nyomon követik a 2- és 3-MCPD, a 2- és 3-MCPD-zsírsavészterek és a glicidil-zsírsavészterek élelmiszerekben való előfordulását, különösen a következők tekintetében:

a)	növényi olajok és zsírok, valamint az ezekből származó termékek, például margarin és hasonló termékek;

a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott különleges táplálkozási célú, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek, ideértve a 2006/141/EK bizottsági irányelvben (6) meghatározott anyatej-helyettesítő tápszert és anyatej-kiegészítő tápszert, valamint az 1999/21/EK bizottsági irányelvben (7) meghatározott, speciális gyógyászati célú, csecsemőknek szánt diétás élelmiszerek;

c)	finompékáruk, kenyér és péksütemény;

d)	konzerv hús (füstölt) és konzerv hal (füstölt);

e)	burgonya- vagy gabonaalapú snackek vagy más kisütött, burgonyaalapú termékek;

f)	növényi olajt tartalmazó élelmiszerek, valamint növényi olajjal készített/gyártott élelmiszerek.

A 2- és 3-MCPD, a 2- és 3-MCPD-zsírsavészterek és a glicidil-zsírsavészterek elemzése a b)–f) pontban említett élelmiszerek esetében elismerten nagy kihívást jelent, és jelenleg nem áll rendelkezésre körvizsgálattal validált elemzési módszer. Ezért a b)–f) pontban említett élelmiszerek elemzése során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kapott adatok megbízhatók legyenek.

A tagállamok, amelyek elemezni kívánják a b)–f) pontban említett élelmiszerekben előforduló 2- és 3-MCPD, 2- és 3-MCPD-zsírsavészterek és glicidil- zsírsavészterek jelenlétét, technikai segítséget kérhetnek – ha ezt helyénvalónak és szükségesnek ítélik – a Bizottság Közös Kutatóközpontja Etalonanyag- és Mérésügyi Intézetének (IRMM) élelmiszer-tudományi szabványokkal foglalkozó egységétől.

2.	Annak biztosítása érdekében, hogy a minták a vizsgált tétel szempontjából reprezentatívak legyenek, a tagállamoknak a 333/2007/EK bizottsági rendelet (8) mellékletének B. részében megállapított mintavételi eljárásokat kell követniük.

Az észterkötésű MCPD-t és glicidolt az American Oil Chemists Society standard módszereivel ajánlott meghatározni. E módszerek gázkromatográfia/tömegspektrometria (GC-MS) módszerek, amelyeket a növényi olajok és zsírok vonatkozásában körvizsgálattal validáltak; a módszerek a www.aocs.org oldalon érhetők el.

Az étkezési olajokban és zsírokban a zsírsavészterekhez kötött MCPD és glicidol elemzése tekintetében a meghatározási határ legfeljebb 100 μg/kg lehet. Más élelmiszerek esetében, amelyek zsírtartalma meghaladja a 10 %-ot, a meghatározási határ lehetőleg ne legyen nagyobb az élelmiszer zsírtartalmához viszonyítva sem, vagyis a 20 % zsírtartalmú élelmiszerben az MCPD és a glicidol zsírsavésztereinek elemzése vonatkozásában a meghatározási határ teljes súly alapján nem haladhatja meg a 20 μg/kg-ot. Az olyan élelmiszerek esetében, amelyek zsírtartalma kevesebb mint 10 %, a meghatározási határ teljes súly alapján nem haladhatja meg a 10 μg/kg-ot.

A laboratóriumokban minőség-ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy az analízis során a glicidilészterek ne alakuljanak át MCPD-észterekké, illetve fordítva. Ezen túlmenően egyértelműen meg kell határozni a mérendő mennyiséget, és külön jelenteni kell az elemzett mátrixban jelen lévő szabad 2 és 3-MCPD-ket, elkülönítve a 2- és 3-MCPD-zsírsavaktól, mivel mindkettőt 3-MCPD-ként mérik. Az alábbi mérendő mennyiségeket külön-külön kell meghatározni:

—

2-MCPD

—

3-MCPD

—	2-MCPD-észterek

—	3-MCPD-észterek

—	glicidil-észterek.

Jelenleg nincs arra utaló bizonyíték, hogy az 1. pontban felsorolt élelmiszerekben szabad glicidol fordulna elő. Ugyanakkor abban az esetben, ha szabad glicidol elemzésére kerül sor, ezt külön kell jelenteni.

(5)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az elemzések eredményeit rendszeresen (hathavonta) benyújtják az EFSA-nak az EFSA adatbenyújtási formátumát használva, az élelmiszer- és takarmányügyi standard mintaleírására vonatkozó EFSA-iránymutatásokkal (9), valamint az EFSA további egyedi jelentéstételi követelményeivel összhangban.

A nyomon követésből származó, rendelkezésre álló hasznos adatok hiánytalan benyújtásának biztosítása érdekében egy kevesebb kötelezően kitöltendő mezőt tartalmazó, egyszerűsített formátum fog rendelkezésre állni.

(6)	Ezen ajánlás egységes alkalmazását és az eredményeket tartalmazó jelentések összehasonlíthatóságának biztosítását egy később elkészítendő iránymutatás fogja segíteni.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 10-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) Az élelmiszerügyi tudományos bizottság véleménye a 3-monoklór-propán-1,2-diolról (3-MCPD), amely aktualizálta az 1994. évi véleményt (elfogadva 2001. május 30-án). http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out91_en.pdf

(2) A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.)

(3) Statement of the Scientific Panel on Contaminants in the Food chain (CONTAM) on a request from the European Commission related to 3-MCPD esters (Az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagok tudományos testületének (CONTAM) nyilatkozata az Európai Bizottságtól a 3-MCPD-észterek vonatkozásában érkezett kérelemre), http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/doc/1048.pdf

(4) European Food Safety Authority, 2013 Analysis of occurrence of 3-monochloropropane-1,2-diol (3-MCPD) in food in Europe in the years 2009-2011 and preliminary exposure assessment (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, 2013. Elemzés a 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD) Európában, élelmiszerekben való, 2009–2011 közötti előfordulásáról és az expozíció előzetes értékelése). EFSA Journal 2013;11(9):3381, 45 pp. doi:10.2903/j.efsa.2013.3381. Online elérhető: www.efsa.europa.eu/efsajournal.htm.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/39/EK irányelve a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről (HL L 124., 2009.5.20., 21. o.).

(6) A Bizottság 2006. december 22-i 2006/141/EK irányelve az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről, valamint az 1999/21/EK irányelv módosításáról (HL L 401., 2006.12.30., 1. o.).

(7) A Bizottság 1999. március 25-i 1999/21/EK irányelve a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről (HL L 91., 1999.4.7., 29. o.).

(8) A Bizottság 2007. március 28-i 333/2007/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló ólom, kadmium, higany, szervetlen vegyületben lévő ón, 3-MCPD és policiklikus aromás szénhidrogének mennyiségének hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról (HL L 88., 2007.3.29., 29. o.)

(9) http://www.efsa.europa.eu/en/datex/datexsubmitdata.htm

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/96

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2014. szeptember 10.)

az ópium-alkaloidoknak a szemes mákban és a szemes mákból készült termékekben való előfordulása megelőzését és csökkentését célzó bevált gyakorlatokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/662/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

A szemes mákot ópiummákból (Papaver somniferum L.) nyerik. A mákmagokat péksüteményekben, ételre szórva, sütemények töltelékeként, desszertekben és étkezési olaj készítésére használják. Az ópiummák narkotikumhatású alkaloidokat, például morfint és kodeint tartalmaz. A szemes mák egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz ópium-alkaloidokat, ugyanakkor rovarok okozta sérülés következtében vagy a magvakat betakarítás során érő külső szennyeződés által szennyeződhet alkaloidokkal, amikor a mákszalmából (ideértve a máktok falát) származó porszemcsék a magvakhoz tapadnak.

(2)	Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM) elkészítette az emberi fogyasztásra szánt szemes mákban előforduló ópium-alkaloidokkal kapcsolatos közegészségügyi kockázatokra vonatkozó szakvéleményét (1).

(3)	A szemes mákot tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával történő morfinexpozícióra vonatkozó becslések azt mutatják, hogy az Unió egészében egyes fogyasztók – különösen gyermekek – esetében az akut referenciadózis akár egyetlen adag elfogyasztásával túlléphető.

(4)	Ezért helyénvaló bevált gyakorlatokat alkalmazni az ópium-alkaloidoknak a szemes mákban és a szemes mákból készült termékekben való előfordulása megelőzése és csökkentése érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

Ajánlott, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a szemes mák előállításában és feldolgozásában érintett összes termelő alkalmazza az ezen ajánlás mellékletében leírt, az ópium-alkaloidoknak a szemes mákban és a szemes mákból készült termékekben való előfordulása megelőzését és csökkentését célzó bevált gyakorlatokat.

Kelt Brüsszelben, 2014. szeptember 10-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) Az EFSA-nak az élelmiszerláncba bekerülő szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM): Scientific Opinion on the risks for public health related to the presence of opium alkaloids in poppy seeds (Szakvélemény a szemes mákban előforduló ópium-alkaloidokkal kapcsolatos közegészségügyi kockázatokról). EFSA Journal 2011;9(11):2405. [150. o.] doi:10.2903/j.efsa.2011.2405. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu/efsajournal.htm.

MELLÉKLET

I. Helyes mezőgazdasági gyakorlatok az ópium-alkaloidoknak a termesztés, a betakarítás és a tárolás során való előfordulása megelőzése érdekében

A morfin és más alkaloidvegyületek előfordulása elsősorban külső szennyeződés, különösen a nem megfelelő növényvédelem és betakarítási-tisztítási eljárások következménye. A szemes mák és az ezt tartalmazó termékek alkaloidszennyeződését befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik például a máknövény fajtája, valamint az olyan termesztési feltételek és stressztényezők, mint a szárazság és a gombák. Emellett a szemes mák szennyeződésében a rovarok is jelentős szerepet játszanak.

A máknövényfajta kiválasztása

A máknövényfajták két kategóriára oszthatók:

a)	olyan máknövényfajták, amelyeket kizárólag étkezési mák előállítására termesztenek. E fajták ópium-alkaloidtartalma alacsony;

b)	olyan máknövényfajták, amelyeket gyógyszeripari célra termesztenek, de amelyek magvait melléktermékként élelmiszerként is felhasználják. A tokkal és a mákszalmával összehasonlítva a mákmagok ópium-alkaloidtartalma viszonylag alacsony.

Megfelelő védekezés a kártevőkkel és a betegségekkel szemben

Az e szakaszban említett kártevők és betegségek közül nem mindegyik fordul elő az Unió valamennyi növénytermesztési régiójában. Ezért az érintett kártevőkkel és betegségekkel szembeni védekezést szolgáló intézkedések csak az előfordulás helye szerinti növénytermesztési régióra vonatkoznak.

A máknövényt két fő betegség támadhatja meg: a Peronospora arborescens (mákperonoszpóra) és a Pleospora papaveracea. E gombák csírái áthatolnak a gubón, aminek következtében a növény megbetegszik, a magok túl korán beérnek, színük pedig sötét vagy fekete lesz. A betegségek hatására a mák érzékszervi tulajdonságai (íz és szín) is megváltoznak: a tisztítási eljárás során az eltérő színű penészes magokat nem lehet teljes mértékben kiválogatni.

A növény fejlődésének későbbi szakaszaiban támadó kártevők szintén jelentősen rontják a szemes mák élelmiszer-ipari értékét. A leggyakoribb kártevők közé a máktokormányos (Neoglycianus maculalba) és a máktokszúnyog (Dasineura papaveris) tartozik. A máktokormányos a zsenge zöld tokokba rakja tojásait. A mákfejben kikelő lárvák a máktokban táplálkoznak (a fejlődő mákmagokból), beszennyezik a máktokot, károsítják a mákmagokat, majd a tokból kirágva magukat elhagyják a növényt. A máktokszúnyog a kirágott lyukon keresztül rakja le tojásait. Az érett tok akár 50 narancssárga lárvát is tartalmazhat, melyek végül teljesen elpusztítják a tokot. A mákmagok feketék, fejletlenek és fogyasztásra alkalmatlanok.

Ráadásul, mivel a gombacsírák és a máktokormányosok behatolnak a tokba, az onnan ürülő ragacsos, tejszerű nedv beszennyezi a magokat. E problémák valamennyi máktermesztő régióban felmerülnek.

Ezért megjelenésük esetén ajánlott az említett betegségek és kártevők ellen megfelelően védekezni.

A növények megdőlése által okozott kedvezőtlen betakarítási feltételek megelőzése

A növény megdőlése a mák megfelelő sűrűségben történő vetésével nagyrészt megelőzhető.

Az étkezési mák esetében a szárnövekedési szakaszban a növény szárhosszúságának szabályozása céljából használható növekedésszabályozó. A gyógyszerészeti célú mák termesztése során rendszerint nem kerül sor növekedésszabályozók alkalmazására, mivel használatuk megváltoztatja az alkaloid bioszintézisét. A növekedésszabályozók nem csupán rövidebb szárat eredményeznek, de használatukkal a szár alsó része is megvastagszik. A rövid és erős növények nem dőlnek meg, ami különösen a zöld tok kifejlődése és érése során fontos.

A növény megdőlése egyenetlenné teszi az érés folyamatát, és betakarítás során alkaloidokkal való szennyeződéshez vezet. A megdőlt növények rendszerint új hajtást hoznak. Az új hajtáson növő tokok később érnek be. A mák betakarításáig az érés folyamatának megfelelően le kellett zajlania, mivel az éretlen mákfejek latexet tartalmaznak. Betakarításkor a máktokokat összezúzzák, és a tejcsatornákból kicsorduló latex közvetlenül beszennyezi a mákmagok felületét ópium-alkalodiokkkal, melyek később a magok felületére rászáradnak. Az éretlen magtokokból származó rozsdás színű magok szintén rontják a szemes mák minőségét, különösen megjelenését és érzékszervi tulajdonságait.

A növényvédő szerek engedélyezésére és felhasználási feltételeire vonatkozó tagállami szabályoknak megfelelően szárítószer alkalmazható annak érdekében, hogy betakarításkor valamennyi magtok teljesen érett legyen.

Betakarítás

Az étkezési mák nedvességtartalma nem haladhatja meg a 10 %-ot. A magok nedvessége betakarításkor rendszerint 6–10 % körül mozog. Amennyiben a szemes mák éghajlati okokból kifolyólag nem takarítható be az említett feltételek mellett, a mákot a mákszalmával együtt kell betakarítani, majd legfeljebb 40 °C-os meleg levegővel ki kell szárítani. E körülmények között ugyanakkor bármiféle késedelem azzal a kockázattal jár, hogy az emberi fogyasztásra szánt magok minősége érzékszervi, fizikai, kémiai és mikrobiológiai szempontból egyaránt romlik.

A gyógyszerészeti célú mák nedvességtartalma betakarításkor időnként ennél magasabb, de a termést betakarítás után azonnal kiszárítják és – ami még fontosabb – le is hűtik. Szárítást és lehűtést követően a magok nedvességtartalma mintegy 8–9 %.

Az étkezési mák betakarítása kisméretű magok betakarításához beállított kombájnokkal zajlik. A mák betakarításához a gép egyes részeit megfelelően be kell állítani, mivel a szemes mák mechanikai behatás következtében rendkívül könnyen sérül. Az élelmiszercélú felhasználásra szánt szemes mák 45–50 % olajat tartalmaz. A mákmag sérülése esetén a mag felülete olajjal szennyeződik, így az összetört magtokból kijutó por megtapad rajta. Az odatapadó porszemcsékkel a mákmagokon nő az ópium-alkaloidok koncentrációja. A mákolaj ráadásul hamar megromlik és igen gyorsan oxidálódik. A mag sérülése következtében így – a bekövetkező szennyeződés és az ópium-alkaloid szintek növekedése mellett – nem csupán az élelmiszercélú felhasználásra szánt mák érzékszervi tulajdonságainak minősége csökken, hanem eltarthatósága is romlik.

A gyógyszerészeti célú mák betakarítása során alapvetően fontos, hogy csak a tok és bizonyos mennyiségű mákszalma kerül begyűjtésre. Ezért betakarítása takarmánybetakarító kombájnnal történik, melynek feje speciális beállítások révén csak a növény felső részét takarítja be. Takarmánybetakarító kombájn használatával csak a növény szükséges részeit takarítják be, csökkentve a szennyeződés valószínűségét.

A betakarítást követő kezelés

A mákmagok nem tartalmaznak, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak ópium-alkaloidokat. A mákmagok felületén előforduló ópium-alkaloid koncentrációjára való hivatkozás a mákszalmáról (a máktok fala) odakerülő apró porszemcsékre vonatkozik. Ezért elengedhetetlen a betakarítást követő tisztítás és feldolgozás, függetlenül attól, hogy az említett porban magas vagy alacsony-e az ópium-alkaloidok aránya.

Betakarítást követően és a mákmagok élelmiszercélú felhasználását megelőzően a magokat meg kell tisztítani, a porszemcséket szívókészülékkel el kell távolítani, valamint minden más szennyeződést is el kell távolítani, végül elérve a 99,8 %-ot meghaladó tisztaságot.

Tárolás

Ha a szemes mákot a végső kezelés előtt tárolják, mákszalmával együtt kell betakarítani, és a betakarított növényrészeket rácson tartva, aktív szellőztetés révén kell biztosítani a megfelelő levegőztetést, valamint a 8–10 %-ot meg nem haladó nedvességtartalmat.

Hosszú távú, szellőztetéssel kísért tároláshoz kezeletlen levegőt (vagyis előzetesen nem felfűtött levegőt) kell használni. Az így kezelt mákmagok 12 hónapon át jelentős minőségbeli változás nélkül tárolhatók.

A megtisztított mákmagokat szellőző tartóedényekben, big-bag zsákokban vagy ömlesztett élelmiszerek csomagolására hitelesített zsákokban kell tárolni, kerülve a tárolóhelyiség padlójával való közvetlen érintkezést.

Címkézés

Amennyiben a mákmagokat további kezelésnek kell alávetni annak érdekében, hogy ópium-alkaloidtartalmukat az emberi fogyasztás vagy az élelmiszerben való felhasználás előtt csökkentsék, gondoskodni kell a megfelelő címkézésről, amely feltünteti, hogy a mákmagokon az emberi fogyasztást vagy az élelmiszerben való felhasználást megelőzően az ópium-alkaloidtartalom csökkentését szolgáló fizikai kezelést kell végezni.

II. Helyes mezőgazdasági gyakorlatok az ópium-alkaloidok feldolgozás során való előfordulásának megelőzése érdekében

A mákmagok ópium-alkaloidtartalma többféle előkezelési és élelmiszer-feldolgozási eljárással csökkenthető. Megállapítást nyert, hogy az élelmiszer-feldolgozás során az alkaloidtartalom akár 90 %-kal csökkenhet, előkezeléssel és hőkezelési eljárásokkal kombinálva pedig szinte teljesen eltűnik.

A leghatékonyabb eljárások közé a következők tartoznak: mosás és áztatás, a legalább 135 °C-ot, de lehetőség szerint 200 °C-ot meghaladó hőkezelések, az alacsonyabb (pl. 100 °C) hőmérsékletű hőkezelés nedvességgel vagy mosással kombinálva, valamint őrlés, illetve a különböző kezelések kombinációi.

A szemes mákot tartalmazó élelmiszereket fogyasztási célú felkínálásuk előtt általában számos eljárásnak vetik alá.

A kenyér és a péksütemények esetében gyakran egész, kezeletlen mákmagokat használnak elsősorban dekorációs célokra, és a sütésen kívül egyéb eljárásra nem kerül sor.

Más élelmiszerekben a mákmagokat rendszerint megőrlik, mielőtt az elkészült ételre szórnák, vagy pékáruban használnák fel. A mákmagokat emellett – darált mák, cukor, folyadék (víz vagy tej) és más lehetséges összetevők és fűszerek kombinációjából álló – töltelékként is felhasználják. A mákos tölteléket az ételben való felhasználás előtt rendszerint hőkezelik. Egyes gasztronómiai hagyományokban a mákmagokat nyersen – egészben vagy őrölve – használják fel, kőkezelés nélkül, az adott étkezés fontos részeként.

Az élelmiszerekben használt mákmagokat tehát különböző feldolgozási eljárások kombinációinak vetik alá, többek között őrlésnek, folyadékban való elkeverésnek, valamint hőkezelésnek, amely esetenként akár több lépcsőből is állhat. Előfordulhat, hogy egyetlen feldolgozási szakasz önmagában nem csökkenti jelentősen a mákmagok alkaloidtartalmát, de az előkezelés (pl. a mákos tölteték feldolgozása), majd az azt követő hőkezelés (pl. sütés) az alkaloidtartalmat a kimutathatóság szintje alá csökkentheti. A mosási és szárítási eljárások ipari szintű kombinációjával a nyers mákmagok nagymértékben szennyezett tételeiben (az eredetileg 50–220 mg morfin/kg között változó) morfinkoncentráció 4 mg morfin/kg koncentráció alatti szintre csökkent, anélkül, hogy ez a minőségi és érzékszervi tulajdonságokat kedvezőtlenül érintette volna.

Az alábbi táblázat bemutatja a szemes mák és az abból készült termékek alkaloidtartalmának csökkentésére szolgáló, javasolt előkezelési és feldolgozási eljárásokat.

Ennek kapcsán a következő észrevételeket szükséges tenni:

—	A végleges élelmiszer-feldolgozás előtt nem javasolt hőkezelés alkalmazása, mivel károsítja a zsírtartalmat, avasodást okozhat, és a szemes mák jellegzetes ízét is elveheti.

—	Ha a mákmagok alkaloidtartalmának csökkentéséhez mosás vagy vízben való áztatás szükséges, azt célszerű röviddel a betakarítás után elvégezni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez ronthatja a mákmagok minőségét és/vagy eltarthatóságát.

Táblázat

A szemes mák és az abból készült termékek alkaloidtartalmának csökkentésére szolgáló, javasolt előkezelési és feldolgozási eljárások

Előkezelési és feldolgozási eljárások	Kiegészítő feltételek	Hatás	A kifejtett hatás mértéke
Mosás vagy áztatás vízben	Idő (5 perc) Megnövelt időmennyiség (30 másodperc – 2 perc – 30 perc) az alábbi hőmérsékletű vízben:	Az alkaloidtartalom csökkentése	46 % ↓
	15 °C 60 °C 100 °C		60 % -75 % ↓ 80 % -95 % ↓ 80 % – 100 % ↓
	Egyszeri mosás, kismértékben savas körülmények		40 % ↓
Hőmérséklet/hőkezelés	Kenyérsütés 135 °C 220 °C 200 °C + őrlés	Az alkaloidtartalom csökkentése	~10-50 % ↓ ~30 % ↓ ~80-90 % ↓ ~90 % ↓
Őrlés	Oxigén (nagy aktív felület) Növelt pH	A morfin gyorsabb lebomlása, pszeudomorfin képződése, a termék aromájának javulása	~25-34 % ↓
Fény		A lebomlás sebességére gyakorolt enyhe hatás
Kombinált előkezelés	Mosás, 100 °C, 1 perc + pörkölés 200 °C-on, 20 percig	Az alkaloidtartalom csökkentése	98-100 % ↓
	Mosás, 100 °C, 1 perc + szárítás (90 °C-on, 120 percig)		99 % ↓
	Gőzzel történő benedvesítés 100 °C-on, 10 perc + szárítás (90 °C, 120 perc)		50-75 % ↓
	Benedvesítés 100 °C-on, 10 perc + őrlés + szárítás (90 °C, 120 perc)		90-98 % ↓
Előkezelés + sütés	Őrlés + sütés	Az alkaloidtartalom nagymértékű csökkenése a gőzzel és hővel történő előkezelés kombinációjával, majd száraz hőkezelés	80-95 % ↓
	Gőzzel történő előkezelés + őrlés + sütés kombinációja		90-95 % ↓
	Előkezelés mosással + őrlés + sütés kombinációja		100 % ↓

12.9.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/101

Helyesbítés a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójában (EUBAM Libya) való részvételéről szóló, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti részvételi megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló, 2014. május 26-i 2014/451/EU tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 205., 2014. július 12. )

A 2. oldalon a címben:

a következő szövegrész:

„A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. május 26.)

a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójában (EUBAM Libya) való részvételéről szóló, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti részvételi megállapodás aláírásáról és megkötéséről

(2014/451/EU)”

helyesen:

„A TANÁCS 2014/451/KKBP HATÁROZATA

(2014. május 26.)

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 271

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	57. évfolyam 2014. szeptember 12.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 959/2014/EU rendelete (2014. szeptember 8.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról	1
	*	A Tanács 960/2014/EU rendelete (2014. szeptember 8.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról	3
	*	A Tanács 961/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 8.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról	8
	*	A Bizottság 962/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 29.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pescabivona [OFJ])	14
	*	A Bizottság 963/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 29.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Zázrivské vojky [OFJ])	15
	*	A Bizottság 964/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 11.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a pénzügyi eszközökre vonatkozó általános feltételek tekintetében történő megállapításáról	16
		A Bizottság 965/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. szeptember 11.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	45
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2014/658/KKBP határozata (2014. szeptember 8.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról	47
	*	A Tanács 2014/659/KKBP határozata (2014. szeptember 8.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról	54
		2014/660/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2014. szeptember 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által a kis- és középvállalkozások számára nyújtott, felső határ nélküli garanciákat és értékpapírosítást célzó közös pénzügyi eszközökhöz nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó finanszírozási megállapodás mintájáról	58
		AJÁNLÁSOK
		2014/661/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2014. szeptember 10.) a 2- és 3-monoklórpropán-1,2-diol (2 és 3-MCPD), a 2- és 3-MCPD-zsírsavészterek és glicidil-zsírsavészterek élelmiszerekben való előfordulásának nyomon követéséről ( 1 )	93
		2014/662/EU
	*	A Bizottság ajánlása (2014. szeptember 10.) az ópium-alkaloidoknak a szemes mákban és a szemes mákból készült termékekben való előfordulása megelőzését és csökkentését célzó bevált gyakorlatokról ( 1 )	96

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a Svájci Államszövetségnek az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójában (EUBAM Libya) való részvételéről szóló, az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti részvételi megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló, 2014. május 26-i 2014/451/EU tanácsi határozathoz ( HL L 205., 2014.7.12. )	101